Mottó: „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítsa szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent – Györgyi Albert)
2015
Pedagógiai program
Berhidai II. Rákóczi Ferenc Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 8182 Berhida
1
Tartalom
1.
Az iskola nevelési programja ...................................................................................... 4
1.1A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,céljai,feladatai,eszközei, eljárásai ............................................................................................................... 4 Nevelési módszerek ............................................................................................ 8 1.2A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................... 9 1.3Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................ 10 1.4 .A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................ 11 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ............................ 15 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......................................................................................................................... 17 1.7Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ................ 19 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .......................................... 21 1.11 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai .......................... 25 2.Az intézmény helyi tanterve ...................................................................................... 27 2.1 A választott kerettanterv megnevezése: ...................................................... 27 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ................................................................................................................... 37 2.5 Mindennapos testnevelés ............................................................................ 40 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .......................................................................................................................... 40 2.7 Projektoktatás .............................................................................................. 40 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................... 41 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ................................................................................................................ 42 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása .......................................................................................................................... 43 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ................ 43 2.12A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ......................................................................................................... 43 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ................................. 39 A környezeti nevelési program feladata .................................................................... 46 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ................................................................................................................... 46
BEVEZETŐ 1. Az intézmény adatai
2
II. Rákóczi Ferenc Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Cím: 8182 Berhida – Peremarton-gyártelep Ibolya u. 4. OM azonosító: 037127 Telefon/Fax: 88/586-560 Telefon: 88/586-561 e-mail: admin@rakoczi–pmgyt.sulinet.hu weboldal: http://www.rakoczi-pmgyt.sulinet.hu/ Tagintézmény: Általános Iskola és Óvoda Cím: 8194 Vilonya, Papkeszi u. 5./a Telefon: 88/490-120
2. Az intézmény rövid története Az iskola a peremartoni Ipari Robbanóanyag Rt. megépülése után, 1924-ben jött létre, és 1925. június 15-én 47743/1925.VIII. szám alatt nyert nyilvánossági jogot. Az iskola ekkor csak egy tanteremmel rendelkezett. A nyolcosztályos képzés általánossá válása után folyamatosan teremgondokkal küzdött, ezért váltakozó (délelőtt – délutáni) rendszerben folyt az oktatás. Ezt a problémát oldotta meg az 1964-ben átadott új, korszerű iskolaépület, mellyel lehetővé vált a szaktárgyak, a testnevelés, a technika magas szintű oktatása, a napközi otthon kialakítása. Az intézményben a pedagógiai munka 1985-ig – a földrengésig -, két épületben folyt. A károk helyreállítása során lehetőség nyílt az 1964-ben átadott főépület bővítésére (emeletráépítéssel), így 1986 szeptemberétől egy épületben folyik a munka. Iskolánk 1989-ben vette fel II. Rákóczi Ferenc nevét. A névadó ünnepségen került sor a fejedelem mellszobrának avatására, amely Szilágyi Bernadett szobrászművész alkotása. 2002. szeptember 1-jén az iskola anyaintézménnyé vált, ugyanis ekkor jött létre a Közös Intézményfenntartó Társulás. Tagintézményünk új, 2000-ben átadott iskolaépületben működik, mert a régi épület viszszakerült az egyház tulajdonába. Vilonyán két összevont osztályban tanulnak negyedik osztályig a diákok, majd az anyaintézmény tanulóivá válnak.
1. Az iskola nevelési-oktatási programja 1.0 Bevezető A fenntartó által kiadott alapító okirat szerint iskolánk alapfeladata a beiskolázási körzetbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. A beiskolázási körzetben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete nagymértékben eltér egymástól, ezért a nevelő és oktató munka is ehhez a helyzethez igazodik: tanórán
3
és tanórán kívül a nevelők nagy odafigyeléssel segítik a hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságúnak tekintik a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. Az iskola vezetése és nevelői egyaránt feladatuknak tekintik, hogy munkájuk során figyelmet fordítsanak a lakóhely, a nemzet történelmének és hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle származású helyzetű, világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására. Törekszünk arra, hogy tanulóink felismerjék az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás fontosságát. Tanulóink rendszeres résztvevői a különböző sportversenyeknek, ahol kiváló eredményeket érnek el. Az intézményben 2002/2003. tanévtől lehetőséget biztosítunk a nemzetiségi német nyelv, az ország- és népismeret elsajátítására. A nemzetiségi nyelvet tanuló diákjainknak 5. évfolyamtól lehetővé tesszük, második idegen nyelvként, az angol nyelv tanulását. A nemzetiségi osztályok nyelvet nem tanuló csoportja magasabb óraszámban tanulja a matematika tantárgyat, valamint első osztálytól ismerkedik az informatikával. A szabadidő értelmes eltöltését, a tehetség kibontakoztatását segítik a különböző szakkörök, melyeket a tanulói igények felmérése után, a fenntartó pénzügyi helyzete függvényében szervezünk meg. A két társult intézmény pedagógusai nagy hangsúlyt fektetnek a rendszeres, folyamatos együttműködésre annak érdekében, hogy a vilonyai tanulók minél zökkenő mentesebben kapcsolódhassanak be az anyaintézmény életébe, munkájába. A pedagógusaink törekszenek a szaktudományi, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudás minél hatékonyabb integrálására, a képességek és a tudás fejlesztésének egységben való kezelésére. Felismerik a más szaktárgyakhoz, művelődési területekhez való kapcsolódás lehetőségeit, és munkájuk során fel is használják őket. Képesek rugalmasan alakítani a tanítási stratégiákat a tanulási célokkal összhangban és differenciálni a tanulói képességeknek megfelelően. Önállóság jellemzi, nyitottak a külső változásokra, aktívan képesek részt venni az iskola szaktárgyi munkaközösségének munkájában. Gyakorlati tapasztalataik beépítésével képesek a tananyag sokoldalú bemutatására, a gyakorlati alkalmazhatóság szempontjainak érvényesítésére. Fontosnak tartják a formális, a nem formális és az informális úton, tanulási környezetben szerzett tudás összekapcsolását. (1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás.) Képesek a tervezés során a kollégákkal és a tanulókkal együttműködni; a taneszközöket, valamint az egyéb tanulási forrásokat kritikusan elemezni és a konkrét céloknak megfelelően kiválasztani; a pedagógiai folyamat elemei közötti összefüggéseket és kölcsönhatásokat tudatosan felhasználni; a célokhoz és az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző változatokban gondolkodni; terveiket reflektív módon elemezni, értékelni a kollégákkal. Nyitottak a tervezés során a kollégákkal és a tanulókkal való együttműködésre. (2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók)
4
Tudják, hogy az egyes gyerekek, tanulócsoportok tanulásának támogatása különböző stratégiákat, módszereket igényel, ezért törekszenek az életkori, az egyéni és a csoportsajátosságoknak megfelelő, aktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására. Képesek az önszabályozott tanulás szintjének megfelelő változatos feladatadásra, támogatja a tanulókat egyéni tanulási útjuk megtalálásában. Képesek egyéni tanulásfejlesztési tervet kidolgozni és széles körű együttműködést kezdeményezni a tanulási problémák kezelésében az érintettek körében. A tanulók tapasztalataira, előzetes tudására építve, ösztönzik a magasabb szintű gondolkodási folyamatokat. Nyitottak az új tanuláselméletek, tanulási-tanítási módszerek, az IKT új pedagógiai alkalmazásának megismerésére és saját tanulási-tanítási folyamatába való beépítésére. (3. A tanulás támogatása) Rendelkeznek mindazzal a tudással, amely az egész életen át tartó tanulás képességének kialakításához szükséges. Képesek a személyiségfejlesztés komplex szemléletén alapuló középés hosszú távú fejlesztési tervek kialakítására és megvalósítására, a pedagógiai problémák felismerésére, megoldásuk különböző módozatainak kidolgozására. (4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség) Képesek értelmezni és a tanulók érdekében felhasználni azokat a társadalmi-kulturális folyamatokat, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai és iskolán kívüli életét. Tudatosan kezelni az értékek sokféleségét, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására; képes olyan pedagógiai helyzetek teremtésére, amelyek ezeknek az értékeknek elfogadását segítik. (5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Tudatosan alkalmazzák az értékelés különböző funkcióit a pedagógiai folyamat szabályozására, a tanulói személyiség fejlesztésére, önértékelési képességük kialakítására. Képes pedagógiai céljainak megfelelő értékelési eszközök fejlesztésére. (6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése) Tevékenységük során tudatosan építenek a szervezeten belüli és kívüli kapcsolatokra, együttműködési lehetőségekre. Aktívan közreműködnek a pedagógiai és szervezeti tevékenységekben. Követik és figyelembe veszik munkájukban a helyi innovációk eredményeit. Szakmai kérdésekben tájékozottság és önálló, tudományos adatokon és tapasztalatai elemzésén nyugvó véleményalkotás jellemzi. Szerepet vállalnak kezdeményező szervezeti szintű megbeszéléseken, szóban és írásban. Az intézményen belül és helyi kapcsolatrendszerében szakmai kérdések megbeszélésére ösztönöznek, kezdeményező szerepet vállalnak. (7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
5
Elfogadják az iskola, a pedagógusok társadalmi felelősségét, képes az iskolán belül és a helyi közösséget érintve szakmai párbeszédet, egyeztetést kezdeményezni: a pedagógusszerep, munka és -feladatok kérdéseiről. Az iskola szervezeti életét, a pedagógusokat, iskolát érintő kérdésekben állást foglalni, párbeszédet kezdeményezni. Az iskolai, nevelési-oktatási problémák értelmezésében, a problémamegoldásban kezdeményező, aktív szerepet töltenek be. Pedagógiai munkájukban felmerülő problémáihoz képesek adekvát szakirodalmat keresni, felhasználni. Tudatosan élnek a kiégést megelőző technikák alkalmazásával. (8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért)
1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.
Pedagógiai alapelveink Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása:
A Berhidai II. Rákóczi Ferenc Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskolában, valamint a Vilonyai Tagiskolájában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájuk során az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni:
1.1. Az iskolában olyan légkört kívánunk megteremteni, amelyben tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: tiszteletben tartjuk a gyerekek személyiségét; saját iskolai életük megszervezésébe bevonjuk a diákokat; a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük; diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük; minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban; az iskola életében kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat kialakítására törekszünk tanuló és tanuló, nevelő és szülő, nevelő és nevelő között; pedagógiai munkánk során minden intézkedésünket, cselekedetünket, döntésünket az az elv vezérli, hogy ezek során a tanuló mindenek felett álló érdeke érvényesüljön. 1.2. Iskolánkban a tanulók korszerű ismereteinek, készségeinek kialakítása és bővítése, valamint a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése a legfontosabb feladat. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt;
6
az iskola olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben; az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk; nevelőmunkánk során szellemileg, érzelmileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk kibocsátani; fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az eredményes egyéni tanulás módszereit; szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak, a munkának becsülete legyen; törekszünk a humánumra, az egyén és a közösség iránti tiszteletre; segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, felismerni és megelőzni a rosszat; törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, gyakoroltatására; szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.
1.3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal; igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismerhessenek a szülők, valamint a település polgárai; tovább ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a település közoktatási és közművelődési intézményeivel; nevelőink fontos feladatuknak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven –, továbbra is képviseltesse magát a különféle települési rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett települési szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.
1.4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen minél több pozitív tulajdonságot egyesít magában.
2.
Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő–oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulóinkkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.
7
Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 2.1.
Az élet tisztelete, védelme a természeti környezet megóvása, igény az élhető, egészséges, tiszta környezet iránt; az állatok és a növények védelme, szeretete; fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.
2.2.
Az ember testi és lelki egészsége; az egészség megőrzésének fontossága; az egészséges és kulturált életmód iránti igény; a testmozgás iránti igény; az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása) az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése).
2.3.
Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom) felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás) nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.
2.4.
Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra (hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség).
2.5.
A család szeretete, a szülők és a felnőttek iránti tisztelet.
2.6.
Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben udvariasság, figyelmesség; mások szokásainak, véleményének és tulajdonának tiszteletben tartása; fegyelem és önfegyelem; közösségi érzés és áldozatvállalás; törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.
2.7.
A világ megismerésének igénye igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.
2.8.
A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete a nemzeti kultúra ápolása; a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése; egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.
8
2.9.
A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás a hazánkban élő kisebbségek és nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.
2.10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete az emberek egyenlőségének elismerése; az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása; érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt; igény a közösségi tevékenységekre; törekvés a demokrácia érvényesítésére; Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.
Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott, személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek
Nevelési módszerek
1. 2.
Közvetlen (direkt) módszerek, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulókra. Közvetett (indirekt) módszerek, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Követelés Gyakoroltatás Segítségadás Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek
Ellenőrzés Ösztönzés
Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. Követelés Ellenőrzés Ösztönzés
9
Elbeszélés Tények és jelenségek bemuMagatartási modellek bemuta- tatása. tása, közvetítése. Műalkotások bemutatása.
A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében
A követendő egyéni és csoportos minták kiemeA nevelő személyes példalése a közösségi életből. mutatása.
Magyarázat, beszélgetés. Tudatosítás (meggyőződés ki- A tanulók önálló elemző munkája. alakítása).
Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.
Vita Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekinthetjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha végzős diákjainknak legalább kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés–oktatás Nemzeti alaptantervében meghatározott továbbhaladás feltételeinek; (Természetesen elsődleges célunk, hogy iskolánk tanulóinak többsége a minimális követelmények teljesítésén túl, az egyéni képességeinek megfelelő legjobb szinten feleljen meg a helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolai követelményeknek a későbbiekben megfeleljen; ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat; határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét illetően
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.2.1. A tanulók erkölcsi nevelése Feladatunk: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 1.2.2. A tanulók értelmi nevelése Feladatunk: az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése; • a világ megismerésére való törekvés igényének felkeltése. 1.2.3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladatunk: az emberi együttélés szabályainak megismertetése; • a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása; • a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 1.2.4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladatunk: az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása 1.2.5. A tanulók akarati nevelése Feladatunk: az önismeretre, a személyiség kibontakoztatására irányuló igény felébresztése;
10
•
a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.
1.2.6. A tanulók nemzeti nevelése Feladatunk: a lakóhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése; • a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése; • a hazaszeretet érzésének felébresztése. 1.2.7. A tanulók állampolgári nevelése Feladatunk: az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése; • az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt; • igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 1.2.8. A tanulók munkára nevelése Feladatunk: az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása; • a jól végzett munka örömének megismertetése; • a tanulók önellátásra és környezetünk rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 1.2.9. A tanulók egészséges életmódra nevelése Feladatunk: a tanulók testi adottságainak fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése; • egészséges, edzett személyiség kialakítása; • az egészséges életmód és táplálkozás, valamint az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.
1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai egészségnevelés célja, hogy példával, ráutaló magatartással, közös ténykedéssel megtanítsa a fiatalokat, hogyan kell az egészség értékét megszerezniük, megőrizniük, védeniük és fejleszteniük. Az egészségnevelési program segítségével a tanulók megtanulhatják, hogy miként: állítsanak fel kötelező értékrendszert az egészség iránti elkötelezettségnek; ismerjék meg az egészséges életmód legfontosabb szabályait; legyenek tisztában az egészséges táplálkozás fontosságával; tartsák szem előtt a testi higiénét, a rendszeres mozgás egészségét befolyásoló hatását; legyenek képesek a problémákat, konfliktusokat megfelelően kezelni; - ismerjék meg a drog, az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatását; érjék el személyiségük fejlettségének lehetséges felső határát. Az egészségnevelési program tehát arra való, hogy kellő ismeretek átadásával hozzásegítse a tanulókat az egészséges életvitel kialakításához, a helyes értékrend felépítéséhez.
11
1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása
Elsősegélynyújtás alapjai közé tartozik a gyermekekben való segélynyújtói szemlélet kialakítása, az egyszerűbb sérülések ellátásának megtanulása, és ami talán a legfontosabb, a balesetek megelőzése. Fontos, hogy rájöjjenek; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkedhetnek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulhatják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül valósul meg. Az intézmény Házirendjében, Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint baleset megelőzési oktatás a tanév kezdetén, az osztályfőnöki órákon, s szükség szerint pl. kirándulások alkalmával, illetve fokozott figyelemmel a testnevelés, az életvitel és gyakorlati ismeretek, a fizika, a kémia, az informatika tantárgyak tanításakor. Elsősegély-nyújtási ismereteket szereznek a tanulók a különböző tanórákon, a tananyagba integrálva. Alsó tagozat környezetismeret órákon. Felső tagozaton fizika, kémia, biológia, technika és életvitel, testnevelés és osztályfőnöki órákon.
Elsősegély-nyújtás és baleset-megelőzési ismeretek a tantárgyrendszerében NAT 2012 EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGI TERÜLET TERMÉSZETISMERET (5–6. évfolyam) 6. Az ember megismerése és egészsége Önfenntartás. Alapfokú elsősegélynyújtás. BIOLÓGIA (7–8. évfolyam) 6. Az ember megismerése és egészsége Egészség. Alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretek. FIZIKA (7–8. évfolyam) 6. Az ember megismerése és egészsége Az elektromos áram hatása az élő szervezetre. Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek.
12
KÉMIA (7–8. évfolyam) 6. Az ember megismerése és egészsége Veszélyes anyagok és kezelésük a háztartásban. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A gyerekek ismerjék meg az elsősegély-nyújtás célját, elemi szabályait, menetét A tanulók ismerjék a segélykérés módját, menetét Sajátítsanak el néhány alapvető segítségnyújtási módot Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a.) tanítási órákon (elméleti ismeretek) b.) lehetőség szerint előadások, szakkörök formájában (ÁNTSZ, Védőnői Szolgálat, Katasztrófavédelem, Mentők) (gyakorlati ismeretek)
1.4.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A különféle iskolai, tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladatunk: az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 1.4.1. A tanulóközösségek fejlesztésében a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vétele Feladatunk: a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermekek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásából az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé, közösségé válásáig. 1.4.2. Az önkormányzás képességeinek kialakítása Feladatunk: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért öszszehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 1.4.3. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladatunk: a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 1.4.4. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladatunk: a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 1.4.5.A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:
13
A tanulói személyiség fejlesztésének színtere a hosszabb tanítási – tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási–tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a.) a motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b.) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c.) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő–oktató munkája a lehető legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
1.4.6.Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: a.)Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat az iskola névadójának, II. Rákóczi Ferenc emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés születésnapjáról. (márc.27.) Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 6. (Aradi Vértanúk) /a mindenkori 1. és 5. osztály/ október 23. (1956) /a mindenkori 4. és 8. osztály/ Mikulás /testvér osztályok/ Karácsony /DÖK/ Magyar Kultúra Napja március 15. (1848) /a mindenkori 3. és 7. osztály/ március 27. (Rákóczi) /a mindenkori 2. és 6. osztály/ Költészet napja Holocaust Világnapja Anyák napja /alsó tagozat/ Gyermeknap /DÖK/ Nemzeti Összetartozás Napja Ballagás /a mindenkori 7. és 8. osztály/ Tanévnyitó /a mindenkori 8. osztály/ Hagyományőrző rendezvényeink ezen felül Rákóczi – kupa /kispályás labdarúgó torna/ Szavalóverseny /a névadó születésnapján több iskola részvételével/ Télbúcsúztató farsangi karnevál Színházlátogatás (10 db alsó-, 10 db felső tagozatos bérlet biztosításával)
14
b.) Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően – ha a szülők igénylik -, az iskolában tanítási napokon, a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 1-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítás nélküli munkanapokon összevont csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz tanuló számára igénylik. A napközi otthon az általános iskolai nevelés és oktatás szerves részeként hozzájárul a tanulói személyiség fejlesztéséhez, az egészséges életmódra neveléshez, a gyermekek érzelmi életének gazdagításához. Családias légkörével helyes közösségi szellemre szoktat. Alapvető feladata, hogy segítse a tanulók mindennapos felkészülését a tanítási órákra. Tanulási technikákat, módszereket nyújt és gyakoroltat. Napközis tanórák: A napközi otthon tanulói a felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatokat –az évfolyamtól függő szabályozás szerint- a kijelölés napján vagy a másnapi órarendre való tekintettel, a napközis tanórákon oldják meg a tanulók. - A napközis nevelőnek törekednie kell a minőségi ellenőrzésre (zöld szín), ez különösen az 1-2. évfolyamon határozott elvárás. A tanulók ezt követően lehetőség szerint javítsák is ki hibáikat. A mennyiségi ellenőrzést a nevelő mindig köteles elvégezni. Az ellenőrzés tényét (vagy esetleges, rendkívüli ok miatti elmaradását) és szintjeit – a szülők számára értelmezhető módon- naponta jelezni kell. A tanórák szolgálják a kötelező házi feladat elvégzésén kívül a differenciált felzárkóztatást vagy tehetséggondozást is! Az időkeret további felhasználásakor is szem előtt kell tartani a tehetséggondozást, az egészség és környezeti nevelést, a testmozgás szükségességét, a mentálhigiénét.
A napközi szervezése: A csoportokat lehetőleg egy évfolyam tanulóiból alakítjuk ki, és amikor mód van rá, egy osztály egy napközis csoportot alkothat. Feladatainkat a szülőkkel történő szoros együttműködéssel oldjuk meg. A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik. A napközi otthon szorgalmi időben működik. A napközis foglalkozás célja: • • • • • • • •
A tanári/tanítói munka kiegészítése Az anyanyelv, az olvasás megszerettetése A tanulás optimális feltételeinek biztosítása Jeles napok, híres emberek megismertetése Az étkezési kultúra javítása A házirend betartatása, következetességre nevelés Önművelés igényének kialakítása A testi és lelki egészség harmonikus összehangolása
c.) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások
15
Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. d.) Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. e.) Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a tanítók vagy a szaktanárok végzik. f.) Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit-, és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes, a hit- és vallásoktatáson részt nem vevő tanulóknak erkölcstan órán kell részt venniük.
1.4.7 A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére, valamint az iskola hagyományainak ápolására az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4–8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja, az iskola igazgatója által megbízott nevelő segítségével.
1.4.8.A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: a.) Szakkörök A különféle szakkörök működtetése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését, érdeklődési körének bővítését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények, és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. b.) Tanulmányi kirándulás Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára tanévenként egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. c.)”Lépd át határtalanul!”
16
A nevelési és tantervi követelmények teljesítését segíthetik, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó foglalkozások. Célja, hogy diákjaink megismerhessék a történelmi Magyarország lakóinak életét, történetét, szokásait. Lehetőség szerint élő kapcsolatot alakítsanak ki az anyaországi és a határon túli területek fiataljaival. A mindenkori 7. osztály vesz részt, pályázat útján. A programban való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Anyagi támogatást adhat iskolánk alapítványa, a szülői munkaközösség, illetve cégek, más civil szervezetek, egyházak felajánlásai is elfogadhatóak.
d.) Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület tanulóinkat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. e.) Erdei iskola A nevelési és tantervi követelmények teljesítését segíthetik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. f.) Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon ingyenesen látogatható iskolai könyvtár segíti.
g.) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (sportlétesítmény, sportszer stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
h.) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
1.4 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
17
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
18
1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
1.6.0. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének-oktatásának pedagógiai programja
A nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk nevelő-oktató munkáját a hagyományos pedagógiai elveken túl a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai fejlesztésének irányelvei determinálják. A sajátos nevelési igényű gyermekek foglalkoztatása iskolánkban integráltan és szegregáltan is történik. Az iskolai képzés teljes időtartama alatt arra kell törekedni, hogy az értelmileg akadályozott tanuló személyisége a képzés végére minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képes legyen a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni. A tanköteles korú értelmileg akadályozott tanulók képzésének során a legfontosabb figyelembe veendő szempontok:
- az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés megváltozása, - sajátos tanulási képességek, - egyéni szükségletek, - a felnőttkori élet behatárolt lehetőségei. Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva. Ennek érdekében a következő pedagógiai alapelvek megvalósítására törekszünk:
• • • • •
a sérült személyiség fejlesztése gyógypedagógiai eszközökkel, a tanulók egyéni képességeinek, eltérő fejlődési ütemének figyelembe vétele az oktatás és nevelés folyamatában, egységes nevelési elvárásokkal a követelmények biztonságossá tétele, támasz és segítségnyújtás a tanulási folyamatokban, az emberi törekvésekben, a speciális nevelési szükségletek kielégítése a nevelés-oktatás minden területén
Ennek érdekében a következő célokat tűztük ki: • az enyhe fokban értelmi fogyatékos / tanulásban akadályozott / tanulók képességfejlesztése a hiányosan működő pszichés funkciók terápiás jellegű korrekciójával, • a differenciált, szükségletekhez igazodó felzárkóztatás a habilitációs és rehabilitációs eljárásokkal, • az általános műveltség megalapozása a fogyatékosság, életkor és osztályfok figyelembe vételével,
19
•
az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése az önálló életvezetési technikák elsajátításával, gyakorlásával, toleráns magatartás kialakítása a személyiség gazdagításával, az általános emberi értékek és normák elfogadtatásával.
A nevelés-oktatás fő feladatai:
• • • • • •
az alapdokumentumok által szabályozott ismeretanyag elsajátíttatása az évfolyamok, osztályfokok, tantárgyi sajátosságok, egyéni különbségek figyelembe vételével, a mentális képességek fejlesztése a megismerő funkciók egyénre szabott terápiás jellegű korrekciójával, az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása a tanulócsoport és az egyének kondícióinak megfelelően, a tanítás és nevelés szervezeti kereteinek szükség szerinti alakítása, a módszerek és tevékenységi formák optimális megválasztása a mindenkori pedagógiai tevékenység kívánalmainak megfelelően, a fejlesztési szakaszoknak megfelelő szűrő és diagnosztikus eljárások kidolgozása.
A pedagógiai célkitűzések, feladatok eszközei és eljárásai. Az oktatás-nevelés területén eszköznek tekintjük a tanítási órákat és a tanításon kívüli órákat a közös és a részletes követelmények érvényesítésére. Közös követelmények a tanítási órákon A SNI tanulókra vonatkozó helyi tantervben megvalósításra kerülő közös követelményeket az iskolai pedagógiai programban megfogalmazott követelményekre építettük, összhangot teremtve az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók fejleszthetőségével, s az Irányelvekben megfogalmazottakkal. A közös követelmények megvalósítását valamennyi tantárgyra és pedagógiai szakaszra átfogó gyógypedagógiai feladatként értelmezzük. A közös követelmények területei:
-
társadalmi beilleszkedés, a gondolkodás, a megismerés hon és népismeret, környezeti nevelés, kommunikációs kultúra, testi és lelki egészség, tanulás, pályaorientáció / énkép és én tudat /
Részletes követelmények: Törvényi kereteit az Irányelvekben megfogalmazott, évfolyamokra bontott követelmények tükrében kívánjuk megvalósítani, szükség szerint kihasználva az évfolyamok és osztályok közötti átjárhatóság lehetőségét.
20
A nevelési funkciók viszonylatában - kiegészítve az oktatás területét- a személyiség diagnosztikus eljárásokkal történő szűrését célozzuk meg. Ennek jelentőségét a sokoldalú információszerzésben látjuk. 1.6.0.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulók fogyatékosságának megfelelő, legmagasabb szintű képzés mellett a sajátos nevelési igénynek megfelelő személyiségfejlesztést is meg kell valósítanunk. Ennek érdekében: • a tervszerű nevelő és oktató munka során a tanulók alapkészségeit fejleszteni és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújtani, • az iskola olyan- az emberre, társadalomra, művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó-ismereteket közöl, amelyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, • az iskola oktató és nevelő tevékenységének célja a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztése, • fontosnak tartjuk, hogy a diákok elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, • a tanulók között a szorgalom, a tudás, és a munka nyerjen nagyobb becsületet, • törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, • segíteni kell a diákoknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat, • törekedni kell az emberek közötti érintkezés elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, • megismertetjük tanulóinkat a nemzeti kultúra és történelem fontos eseményeivel.
3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok • • • • • • • •
Az emberi, a gyermeki természetet figyelembe véve elvárható az alapiskolázás során, hogy a tanulók a mindennapi együttélésben a társadalom által elfogadott értékeknek, normáknak megfelelő magatartási szokásokat sajátítsanak el. Az őket körülvevő személyek, valamint az elődök / irodalmi, történelmi hősök / cselekedetei magatartási mintaként épüljenek be, amelyek közül egyéniségüknek megfelelően tudnak választani. A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A magatartási normák, minták megismerése nyomán jussanak el a szabálytudatig, az elfogadásig, a szabályazonosulásig. Ismerjék fel és tudják értelmezni, hogy vannak egyéni és közösségi érdekek, érdekütköztetések és léteznek kompromisszumos megoldások. Ítéljék el a testi erővel, a hatalommal, a tekintéllyel való visszaélést. Tudjanak azonosulni az emberszerető, toleráns magatartással. Tevékenységeik, cselekedeteik során mutatkozzon meg az együttműködés, az önzetlen segítés, az egészséges versenyszellem a játékban, az alkotásban, a sportban. Iskolánk kapcsolatait tágabb társadalmi szférára is kiterjesztjük a közösségfejlesztés érdekeinek megfelelően.
Az enyhe fokban értelmileg sérült tanulók esetében a következő pedagógiai eljárásokra és tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt.
21
• • • • •
Együttműködés és kapcsolatkiépítés az óvodával. Az egyéni haladási ütemre építkező, s az ahhoz igazodó tanórai tanulás megszervezése. A sérülés specifikus felzárkóztatási lehetőség biztosítása a habilitációs és rehabilitációs órák keretében. Napközis ellátás biztosítása az arra igényt tartó tanulók számára. Az életviteli gondok, nevelési nehézségek segítése a családok és a szülők vonatkozásában.
4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Az enyhe fokban értelmileg akadályozott gyermekek képességei fogyatékosságuk és mentális sérüléseik tekintetében is nagyon eltérőek. Célunk, hogy a korlátok és lehetőségek szinkronjának megteremtésével hozzásegítse a tanulókat egyéniségük kibontakoztatásához, személyiségük teljessé tételéhez. Azt az egyszerű pedagógiai szemléletet tartjuk szem előtt, hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen, éppen ezért minden lehetséges eszközzel és színtéren a pozitív értelemben vett másság hangsúlyozására törekszünk.
1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nem kötelező (választható), tanórán tanulható tantárgyak; tehetséggondozó foglalkozások; a nívócsoportos oktatás; az iskolai sportkör; az énekkar; a szakkörök; a versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidős foglalkozások (pl. színház - és múzeumlátogatások stb.); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás, a pályaválasztás segítése.
1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Iskolánk pedagógusai különböző képzési és önképzési formákban felkészülnek a tanulási zavarok diagnosztizálására, illetve az egyes területek fejlesztésére. A tanulási kudarc okai lehetnek: a.) tanulási nehézség: amely tanulási szokásokban, viselkedésben, munkához való hozzáállásban jelenik meg. b.) tanulási zavarok: tanulási problémák, részképesség zavarok stb.
22
A tanulási nehézségek, zavarok enyhítését a következő tevékenységek, szervezeti formák segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; napközi otthon; tanulószoba; egyéni foglalkozások (Tanulási műhely) a tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális szakemberekhez történő irányítása szakvélemény alapján mentesítés egyes tantárgyak tanulása, illetve értékelése alól a továbbtanulás irányítása, segítése
1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése szoros kapcsolat tartása a helyi óvodákkal, a Nevelési Tanácsadóval valamint a Gyermekjóléti Szolgálattal; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; napközi otthon; a tanulószoba; a felzárkóztató foglalkozások; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; a családlátogatások; a szülők és a családok nevelési gondjainak enyhítése.
1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása 1.
A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
2.
Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős dolgozik, akinek alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok ezen irányú munkáját. Ezen belül feladati közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak; családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében; a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot; segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét; a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.
3.
Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermek fejlődését veszélyeztető okok minél előbbi feltárásának az a célja, hogy a gyermek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel azok súlyosabbá válását. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:
23
fel kell ismerni, és fel kell tárni a gyermek fejlődését veszélyeztető problémákat; meg kell keresni a problémák okait; segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához (információnyújtás, szakember bevonása); jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. 4.
A tanulók egészséges fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: Nevelési Tanácsadóval Gyermekjóléti Szolgálattal Családsegítő Szolgálattal polgármesteri hivatallal gyermekorvossal védőnővel továbbá a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel.
5.
Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: felzárkóztató foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (szülőnek, tanulónak), egészségvédő programok szervezése, a családi életre nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok,
1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató foglalkozások; a napközi otthon; a tanulószoba; a diákétkeztetés (ingyenes illetve 50 %-os térítési díj); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a családlátogatások; a továbbtanulás, pályaválasztás irányítása, segítése; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; tanév elején a három gyermekes valamint gyermeküket egyedül nevelő szülők felmérése; a tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatás; szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek
24
1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje a.) A tanulók, tanulóközösségek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el, melynek véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli. b.) A tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat – a segítő pedagógus támogatásával – az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az igazgatóhelyetteshez fordulhat. c.) A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának fóruma a diákközgyűlés. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató és a diákképviselő közösen állapíthatja meg. A napirend nyilvánosságra hozatala a hirdetőtáblán történik. d.) A diákközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai, levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő pedagógus. A tanulók részére az igazgató ad tájékoztatást. e.) Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat – a segítő tanár közreműködésével – a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttathatja az iskola igazgatójához. f.) A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat diák vezetője, a javasolt napirendi pont megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezheti az iskola igazgatójánál. g.) Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. Ha azonban a rendkívüli közgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről.
1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8.1 Szülőkkel való kapcsolattartás formái •
A szülői szervezet tagjai részt vehetnek az intézmény minden nyilvános rendezvényén.
•
Az SzSz választmányát az iskola igazgatójának (a tagintézmény-vezetőjének) tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Ez a fórum ad lehetőséget arra is, hogy a választmány javaslattételi, véleményezési, egyetértési jogával élhessen.
•
A szülői kapcsolattartás egyéb formái:
•
szülői értekezlet: szeptemberben iskolai szintű, novemberben, februárban osztály szintű, májusban a leendő első osztályosok szüleinek, novemberben a 8. osztályos tanulók szüleinek (pályaválasztás) fogadóóra külön kérés alapján mód van arra, hogy a szülő előre egyeztetett időpontban felkeresse az intézmény, a tagintézmény vezetőjét vagy a nevelőket. üzenő füzet, illetve ellenőrző könyv
• •
25
1.8. 2 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák a.) A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója évente egyszer tanévnyitó ünnepélyen, valamint diákközgyűlésen, a diákönkormányzat vezetője havonta a diákönkormányzat vezetőségi ülésén, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, a nevelők a folyosókon elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan. b.) A tanulókat az osztályfőnökök a tanév kezdetén tájékoztatják az őket megillető jogokról és kötelességekről, azok gyakorlásának módjáról, az iskolai házirendről, a szervezeti és működési szabályzat, a pedagógiai program tanulókat érintő fejezeteiről.
1.8.3.A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet (SzSz) működik. a.) Az osztályok szülői szervezetei az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják, akik a következő tisztségviselőket választják meg: elnök választmányi tag (egy vagy két fő) b.) Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat a megválasztott osztály SZSZ- elnök, vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. c.) Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZSZ választmányi értekezlet. Az iskola SZSZ választmányának munkájában az osztály szülői munkaközösség elnökei, választmányi tagjai vehetnek részt. d.) Az iskolai SZSZ választmánya elnököt választ, aki közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. e.) Az iskola SZSZ választmánya (vezetősége) akkor határozatképes, ha azon a választmányi tagok több mint 50 %-a jelen van. Az SZSZ vezetősége döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. f.) A szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazítva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programjának, házirendjének, munkatervének, valamint a szervezeti és működési szabályzatnak azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak.
26
1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1. A javítóvizsgára utasított tanulók vizsgáztatása augusztus végén történik. A javítóvizsga időpontjáról a tanévzáró ünnepségen, a legkésőbb az augusztus 15-én kifüggesztett tájékoztatón, valamint a lakcímre küldött levélen keresztül kell értesíteni az érintett tanulókat. a.)
A felmentett tanulók osztályozó vizsgájának időpontja: a félévi és a tanév végi osztályozó értekezletet megelőző egy héten belül, vagy a javítóvizsga időpontjában. Az érintett tanulókat két héttel a vizsgát megelőzően írásban értesíteni kell.
b.)
A javító és osztályozó vizsgákat 3 tagú bizottság előtt kell tenni. A bizottságot az igazgatóhelyettes jelöli ki a szakmai végzettség figyelembevételével. A vizsga adminisztrációs feladatait a kérdező tanár végzi, a bizonyítványba és a törzslapba az eredményt az osztályfőnökök jegyzik be.
c.)
A javító és osztályozó vizsga zártkörű. Azon a bizottsági tagokon, a vizsgázó tanulókon, a tanulók osztályfőnökén kívül más személy az igazgató engedélyével vehet részt. A javítóvizsgára kötelezett tanulók szüleinek a szaktanárok a tanévzáró értekezlet után fogadóóra keretében még június hónapban adnak eligazítást a vizsgára való eredményes felkészülés elősegítésére.
d.)
e.)
Az egyes tantárgyakból kimagasló képességekkel rendelkező tanulók az évfolyam követelményeiből legkorábban az első félévi osztályozó értekezlet időszakában tehetnek osztályozó vizsgát, és kaphatnak felmentést a tanév további részében e tantárgyak óráinak látogatása alól. Az osztályozó vizsgát a szaktanár kezdeményezésére az osztályfőnök egyetértésével az igazgató rendeli el.
f.)
Az általánosan kimagasló képességekkel rendelkező tanulók a szülők kérésére, az osztályfőnök kezdeményezésére, az osztályban tanító szaktanárok egyetértésével az évfolyam követelményrendszeréből osztályozó vizsgát tehenek. Ennek időpontja az első félév vége. Az eredményesen vizsgázó tanuló a második félévben magasabb évfolyam tanítási óráit látogathatja. Az osztályozó vizsgát az érdekelt nevelők egyetértésével az igazgató rendeli el.
g.)
A tanév követelményei teljesítésének osztályozó vizsgával történő megállapítása a tanév befejezése előtt a szülő kérésére, az osztályfőnök és a szaktanárok egyetértésével engedélyezhető, ha a tanuló a szüleivel együtt tartósan külföldre távozik.
1.9.2. Záróvizsga Az iskolai pedagógiai programban meghatározottak szerint az a nyolcadik osztályos tanuló, aki a második félévben az első félévi eredményéhez képest a tanév végére 3 tantárgyból – kivétel a készségtantárgyak –legalább 1 osztályzatot ront, az adott tantárgyakból év végi írásbeli záróvizsgát köteles tenni.
1.9.3. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: • • •
osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik.
27
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: • • •
aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira •
akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgák követelményrendszere: A vizsgák követelményrendszerét az adott munkaközösség határozza meg az elfogadott Pedagógia Program, Helyi Tanterv alapján. A javító, osztályozó és különbözeti vizsgák anyaga lefedi az egész tanév tananyagát. A követelményrendszer egységes, független a letenni kívánt vizsga fajtájától. A követelmények írásbeli és szóbeli részből állnak.
1.10. Az értékelés rendje Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését, értékelését. 1. A követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanuló szóbeli felelete, írásbeli munkája, illetve gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 2. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első – negyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. 3. Ugyancsak átfogó írásbeli dolgozat formájában adnak számot a tanulók harmadik – nyolcadik évfolyamon nemzetiségi német nyelvből. 4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (negyedik – nyolcadik évfolyam) matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél: a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma anyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
28
5.
A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában.
6.
Minden tanulónak legalább egyszer szóban kell felelnie:
ének-zene, rajz, informatika, technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül. A testnevelés tantárgy követelményeinek elsajátítását kizárólag gyakorlati tevékenység útján ellenőrizzük. 7. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. 8. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A második évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét félévkor szövegesen, tanév végén érdemjeggyel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: • • • •
kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul
A félévi és tanév végi részletes szöveges értékelést a NEFMI honlapjáról letölthető, tanévenként frissített program segítségével végezzük. A második – nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanév közben minden tantárgyból érdemjeggyel minősítjük. A második évfolyamon tanév végén, valamint a harmadik – nyolcadik évfolyamon félévkor és tanév végén – az etika tantárgy kivételével – a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük Általános tantervű osztályban negyedik évfolyamon idegen nyelv tantárgyból elért gyenge teljesítmény miatt a tanuló nem utasítható évfolyamismétlésre, javítóvizsgára. 9. Az első évfolyamon, valamint második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. 10. A harmadik – nyolcadik évfolyamon a félévi osztályzatot a félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló félév közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. A tanév végi osztálytatot a tanuló adott évfolyamon szerzett érdemjegyei és egész tanév közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
29
11. Az egyes tantárgyak érdemjegyei a következők:
jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)
12. Etika tantárgyból a tanuló minősítése teljesítményétől függően a következő lehet: kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt 13. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját legalább egy érdemjeggyel értékelni kell. 14. Ha olyan tantárgyat tanul a tanuló, amelyből csak hetente egy órája van, akkor legalább kéthavonta kell a munkáját érdemjeggyel értékelni. 15. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 16. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a nevelők:
Teljesítmény Érdemjegy
1. – 4. évfolyam
5. – 8. évfolyam
0 – 40 %
0 – 40 %
elégtelen
(1)
41 – 60 %
41 – 60 %
elégséges
(2)
61-80 %
61 – 80 %
közepes
(3)
81 – 90 %
81 – 90 %
jó
(4)
91 – 100 %
91 – 100 %
jeles
(5)
17. A második évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve a harmadik – nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és a tanév végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredményeket minősítjük: Második évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, nemzetiségi német nyelv*, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, informatika** Harmadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, nemzetiségi német nyelv*, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, informatika** Negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, nemzetiségi német nyelv* matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, informatika**
30
Ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, nemzetiségi német nyelv*, matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, informatika** Hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, nemzetiségi német nyelv*, matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, informatika* Hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, nemzetiségi német nyelv*, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, énekzene, rajz, technika, testnevelés, etika Nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, nemzetiségi német nyelv*, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret. * Második évfolyamtól (az ezt választó tanulóknak) nemzetiségi német nyelv ** Negyedik – hatodik évfolyamon a nemzetiségi német nyelvet nem tanuló csoportokban értékeljük informatika tantárgyat.
1.11 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a Kormányhivatal határoz meg -, minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. a.) Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. b.) Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt (a gyermek nevére kiállított lakcímkártyát) a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a szülő személyi igazolványát, az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást, a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta), szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. c.) A második – nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát, a szülő személyi igazolványát, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. d.) A második – nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti.
31
Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. e.) Az iskola beiskolázási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. f.) Ha a körzeten kívül lakó tanuló az első – negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik – nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezető és az érintett évfolyam osztályfőnökének véleményét. Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, és ismét felvételét kéri intézményünkbe, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezető és az osztályfőnökök véleményével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolába. A szülőt a döntésről írásban értesíteni kell.
2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése: Intézményünk helyi tantervét a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet figyelembevételével az alábbiak szerint határozza meg: A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Alsó:
1.2.1. magyar nyelv és irodalom 1.2.2. idegen nyelv 1.2.3. matematika 1.2.4. erkölcstan 1.2.5. környezetismeret 1.2.6. ének A változat 1.2.7. vizuális kultúra 1.2.8. technika és életvitel 1.2.9. testnevelés 1.3.3. informatika 10.5.1.1. német népismeret
10.5.1.4. német nyelvoktató nemzetiségi Felső: 2.2.01.1. magyar nyelv és irodalom A változat
32
2.2.02.1. idegen nyelv 2.2.03. matematika
2.2.04. történelem és állampolgári ismeretek 2.2.05. hon és népismeret 2.2.06. erkölcstan 2.2.07. természetismeret 2.2.08.1. biológia A változat 2.2.09. 1. fizika A változat 2.2.10.1. kémia A változat 2.2.11. földrajz 2.2.12.1. ének A változat 7.09.2. testnevelés 10.5.1.2. német népismeret 10.5.1.5. német nyelvoktató nemzetiségi 2.2.15. informatika
2.2.16. technika és életvitel 2.2.14. vizuális kultúra
A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.
Tantervek
Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek szerint folyik az oktatás:
ÉVFOLYAM Tanév
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
2013/14
NH01
H04
H04
H04
NH01
H04
H04
H04
2014/15
NH01
NH01
H04
H04
NH01
NH01
H04
H04
2015/16
NH01
NH01
NH01
H04
NH01
NH01
NH01
H04
33
2016/17
NH01
NH01
NH01
NH01
NH01
NH01
NH01
NH01
•
NH01: a 2012. szeptembertől bevezetett, a nemzeti köznevelésről szóló törvényhez kapcsolódó helyi tanterv;
•
H04: a módosított Nemzeti Alaptanterv, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004ben kiadott kerettanterv alapján elkészített, 2007-ben felülvizsgált 2008 szeptemberétől érvényes helyi tanterv.
2.
Óratervek
2.1. A módosított Nemzeti Alaptanterv, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített, 2007-ben felülvizsgált 2008 szeptemberétől érvényes helyi általános tantervhez
A tagiskola óraterve
2. évfolyam
H04
3. évfolyam
4. évfolyam
Tantárgy Magyar nyelv
4
4
144
4
4
144
4
4
144
Magyar irodalom
4
4
144
3
3
108
3
3
108
Német nyelv
-
-
-
-
-
-
2
2
72
Matematika
5
5
180
6
6
216
6
6
216
Környezetismeret
2
2
72
2
2
72
2
2
72
Ének-zene
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Rajz
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Technika és életvitel
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Testnevelés
2
2
72
3
3
108
3
3
108
Kötelező tanítási órák:
20
20
720
21
21
756
23
23
828
34
Nem kötelező (választható) tanórák Német nyelv Informatika
1
1
36
1
1
36
1
1
36
1
1
36
A székhely intézményben nincs általános tanterv szerint oktatott 2. 3. 4. illetve 6. 7. 8. évfolyam.
2.2 A módosított Nemzeti Alaptanterv, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített, 2007-ben felülvizsgált 2008 szeptemberétől érvényes helyi nemzetiségi tantervhez
2. évfolyam
H04
3. évfolyam
4. évfolyam
Tantárgy Magyar nyelv
3
3
108
3
3
108
3
3
108
Magyar irodalom
4
4
144
4
4
144
4
4
144
Német nyelv
4
4
144
4
4
144
5
5
180
Matematika
4
4
144
4
4
144
4
4
144
Környezetismeret
1
1
36
1
1
36
2
2
72
Ének-zene
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Rajz
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Technika és életvitel
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Testnevelés
3
3
108
3
3
108
3
3
108
Osztályfőnöki
-
-
-
-
-
-
1
1
36
22
22
792
22
22
792
25
25
900
3
3
108
Kötelező óraszám
Nem nemzetiségi nyelvet tanuló csoport óraszámai (nemzetiségi órák helyett) Német nyelv
-
-
-
-
-
-
35
Matematika
2
2
72
2
2
72
1
1
36
Informatika
2
2
72
2
2
72
1
1
36
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Nem kötelező (választható) tanórák Magyar nyelv
6. évfolyam
H04
7. évfolyam
8. évfolyam
Tantárgy Magyar nyelv
2
2
72
2
1
54
1
2
54
Magyar irodalom
2
2
72
2
2
72
2
2
72
Történelem
2
2
72
2
2
72
2
2
72
Német nyelv
5
5
180
5
5
180
5
5
180
Matematika
3
3
108
3
3
108
3
3
108
Informatika
-
1
18
1
1
36
1
1
36
Természetismeret
2
2
72
-
-
-
-
-
-
Fizika
-
-
-
1
2
54
2
1
54
Biológia
-
-
-
2
1
54
1
2
54
Kémia
-
-
-
2
1
54
1
2
54
Földrajz
-
-
-
1
2
54
2
1
54
Ének-zene
2
1
54
1
1
36
1
1
36
Rajz
1
1
36
1
1
36
1
-
18
Mozgókép és médiaismeret
-
-
-
-
-
-
-
1
18
Technika és életvitel
2
2
72
1
1
36
1
1
36
Testnevelés
3
3
108
2
3
90
3
2
90
Etika
-
-
-
-
1
18
1
-
18
Osztályfőnöki
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Kötelező óraszám
25
25
900
27
28
990
28
27
990
Nem nemzetiségi nyelvet tanuló csoport óraszámai (nemzetiségi órák helyett)
36
Német nyelv
3
3
108
3
3
108
3
3
108
Matematika
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Informatika
1
1
36
1
1
36
1
1
36
2
2
72
2
2
72
2
2
72
Nem kötelező (választható) tanórák Angol nyelv
2.3. A 2012. szeptembertől bevezetett, a nemzeti köznevelésről szóló törvényhez kapcsolódó általános helyi tantervhez
1. évfolyam
NH01
2. évfolyam
3. évfolyam
4. évfolyam
Tantárgy Magyar nyelv
4
4
144
4
4
144
4
4
144
3
3
108
Magyar irodalom
4
4
144
4
4
144
4
4
144
4
4
144
Német nyelv
-
-
-
-
-
-
-
-
-
3
3
108
Matematika
5
5
180
5
5
180
5
5
180
5
5
180
Hit– és erkölcstan
1
1
36
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Környezetismeret
1
1
36
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Ének-zene
2
2
72
2
2
72
2
2
72
2
2
72
Vizuális kultúra
2
2
72
2
2
72
2
2
72
2
2
72
Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
36
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Testnevelés
5
5
180
5
5
180
5
5
180
5
5
180
Kötelező óraszám
25
25
900
25
25
900
25
25
900
27
27
972
37
5. évfolyam
NH01
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
Tantárgy Magyar nyelv
2
2
72
3
3
108
2
2
72
2
2
72
Magyar irodalom
3
3
108
3
3
108
3
3
108
3
3
108
Német nyelv
3
3
108
3
3
108
3
3
108
3
3
108
Matematika
5
5
180
4
4
144
4
4
144
4
4
144
Hit– és erkölcstan
1
1
36
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Történelem (társ. és áll.-p. ism.)
2
2
72
2
2
72
2
2
72
2
2
72
Természetismeret
2
2
72
2
2
72
-
-
-
-
-
-
Fizika
-
-
-
-
-
-
2
2
72
1
1
36
Kémia
-
-
-
-
-
-
1
1
36
2
2
72
Biológia - egészségtan
-
-
-
-
-
-
2
2
72
1
1
36
Földrajz
-
-
-
-
-
-
1
1
36
2
2
72
Ének-zene
1
1
36
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Hon- és népismeret
1
1
36
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Vizuális kultúra
1
1
36
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Informatika
-
-
-
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
36
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Testnevelés
5
5
180
5
5
180
5
5
180
5
5
180
Osztályfőnöki
1
1
36
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Kötelező óraszám
28
28
1008
28
28
1008
31
31
1116
31
31
1116
38
A tagiskola óraterve
1. évfolyam
NH01
2. évfolyam
3. évfolyam
4. évfolyam
Tantárgy Magyar nyelv
3
3
108
3
3
108
3
3
108
3
3
108
Magyar irodalom
4
4
144
4
4
144
4
4
144
4
4
144
Német nyelv
-
-
-
-
-
-
1
1
36
2
2
72
Matematika
5
5
180
5
5
180
4
4
144
5
5
180
Hit– és erkölcstan
1
1
36
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Környezetismeret
1
1
36
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Ének-zene
2
2
72
2
2
72
2
2
72
2
2
72
Vizuális kultúra
2
2
72
2
2
72
2
2
72
2
2
72
Informatika
1
1
36
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
36
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Testnevelés
5
5
180
5
5
180
5
5
180
5
5
180
Kötelező óraszám
25
25
900
25
25
900
25
25
900
27
27
972
39
2.4. A 2012. szeptemberétől bevezetett, a nemzeti köznevelésről szóló törvényhez kapcsolódó német nyelvoktató nemzetiségi helyi tantervhez; amellyel párhuzamosan (a nemzetiségi oktatást nem igénylő csoport/osztály számára emelt óraszámú matematika illetve informatika oktatás választható)
1. évfolyam
NH01
2. évfolyam
3. évfolyam
4. évfolyam
Tantárgy Magyar nyelv
3
3
108
3
3
108
3
3
108
3
3
108
Magyar irodalom
4
4
144
4
4
144
4
4
144
4
4
144
Nemzetiségi német nyelv
5
5
180
5
5
180
5
5
180
5
5
180
Honismeret (német)
1
1
36
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Matematika
4
4
144
4
4
144
4
4
144
4
4
144
Hit– és erkölcstan
1
1
36
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Környezetismeret
1
1
36
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Ének-zene
2
2
72
2
2
72
2
2
72
2
2
72
Vizuális kultúra
2
2
72
2
2
72
2
2
72
2
2
72
Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
36
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Testnevelés
5
5
180
5
5
180
5
5
180
5
5
180
Kötelező óraszám
29
29
1044
29
29
1044
29
29
1044
29
29
1044
Nem nemzetiségi nyelvet tanuló csoport óraszámai (nemzetiségi órák helyett) Matematika
2
2
72
2
2
72
2
2
72
1
1
36
Informatika
1
1
36
2
2
72
2
2
72
1
1
36
Német nyelv
-
-
-
-
-
-
-
-
-
3
3
108
NH01
5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
40
Tantárgy Magyar nyelv
2
2
72
2
2
72
2
2
72
2
2
72
Magyar irodalom
2
2
72
2
2
72
2
2
72
2
2
72
Nemzetiségi német nyelv
5
5
180
5
5
180
5
5
180
5
5
180
Honismeret (német)
1
1
36
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Matematika
4
4
144
3
3
108
3
3
108
3
3
108
Hit– és erkölcstan
1
1
36
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Történelem (társ. és áll.-p. ism.)
2
2
72
2
2
72
2
2
72
2
2
72
Természetismeret
2
2
72
2
2
72
-
-
-
-
-
-
Fizika
-
-
-
-
-
-
2
2
72
1
1
36
Kémia
-
-
-
-
-
-
1
1
36
2
2
72
Biológia - egészségtan
-
-
-
-
-
-
2
2
72
1
1
36
Földrajz
-
-
-
-
-
-
1
1
36
2
2
72
Ének-zene
1
1
36
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Hon- és népismeret
1
1
36
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Vizuális kultúra
1
1
36
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Informatika
-
-
-
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
36
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Testnevelés
5
5
180
5
5
180
5
5
180
5
5
180
Osztályfőnöki
1
1
36
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Kötelező óraszám
29
29
1044
28
28
1008
32
32
1152
32
32
1152
Nem nemzetiségi nyelvet tanuló csoport óraszámai (nemzetiségi órák helyett) Matematika
1
1
36
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Informatika
1
1
36
1
1
36
1
1
36
1
1
36
Német nyelv
3
3
108
3
3
108
3
3
108
3
3
108
3
3
108
3
3
108
3
3
108
3
3
108
Nem kötelező (választható) tanórák Angol nyelv
A helyi tanterv egyes tantárgyakra vonatkozó, részleteiben kidolgozott tananyaga és követelményei a mellékletben találhatók!
41
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának módjai Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, atlaszt stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatásért felelős miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl a testnevelés, a technika a rajz tantárgyaknál egyéb eszközökre is szükség van. 2.3.1. A tankönyvek kiválasztásának elsődleges szempontjai: Illusztráltság, érdekesség, problémák bemutatása, mint motivációs tényező Az érthetőség, életszerűség, pontosság, jól áttekinthető szerkezet, mint az ismeretátadásban fontos szempont. A differenciálásra való alkalmasság, mint a pedagógus tanulásirányítási munkáját megkönnyítő tényező. Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, rendszerező kérdéseket tartalmazó könyv, mint a tanulásban, a készségfejlődést segítő eszköz-szerep. 2.3.2. Az egyes évfolyamokon a tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközök listáját az egyes szaktanárok, illetve az alsó tagozatos munkaközösség tanítói határozzák meg. 2.3.3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt májusban levél útján, a leendő első osztályosok szüleit pedig a beíratást követő szülői értekezleten tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 2.3.4. A taneszközök kiválasztásánál a munkaközösségek és a szaktanárok a következő szempontokat veszik figyelembe; a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók; a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszközöket csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen javító esetben vezetünk be. 2.3.5. Az iskola arra törekszik egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi kivitelezése
42
2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása fontos, az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; figyelem és fegyelem fejlesztése óvjuk és fejlesszük az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot tegyük fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok megléte iránt segítsük a gyermek természetes fejlődését, érését közvetítsünk elemi ismereteket, alapkészségeket fejlesszünk, figyelembe venni az életkori sajátosságokat segítsük elő a gyermek szociális fejlődését, a közösséghez és egymáshoz való alkalmazkodás képességének kialakulását megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait segítsük és fejlesszük a kötelességérzet kialakulását
2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Fejlesszük a kisgyermekekben a kötelességtudatot, a kitartás képességét a tanuló érdeklődésére épített, motivált munkában. gazdagítsuk érzelemvilágát adjunk mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz alapozzuk meg a tanulási szokásokat, egyéni módszereket támogassuk az egyén képességeinek kibontakozását működjünk közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában közvetítsünk ismereteket az egészséges életvitel kialakításához szoktassuk a gyermekeket az egyre növekvő követelmények teljesítéséhez erősítsük meg a gyerekekben humánus magatartásformákat, ismertessük meg szűkebb és tágabb környezetéből vett értékekkel gyermek jellemét formálva szolgáljuk a személyiségének érését
2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
43
A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. kulcskompetenciák, tanulói tudás megalapozása Fejleszteni a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszteni a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritás érzését, empátiáját a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;
2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre öszszetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény
44
27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A kötelező óraszámban beépített testnevelés órák száma heti 3 tanóra Ezen kívül heti 2 tanóra iskolai sportkörben való sportolást biztosítunk, amelyversenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye, és a sportszervezete által kiállított tanúsítvány birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.
2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A szülők az első osztályba való beíratás előtt választhatnak az iskola által meghirdetett speciális tagozat illetve képzési formák közül. Amennyiben az ötödik évfolyamon több párhuzamos osztály működik, lehetőséget adunk az átjárhatóságra a létszámhatárok keretein belül. Iskolánk személyi feltételei nem teszik lehetővé a pedagógusválasztást, a tanulók viszont szabadon dönthetnek arról, melyik szakkörben kívánnak tevékenykedni. A tanítók és tanárok tanév elején, szeptember 15-ig meghirdetik szakkörüket, melyre a tanulók osztályfőnöküknél írásban jelentkezhetnek szülői engedéllyel.
2.7 Projektoktatás
Új tanulásszervezési eljárásként során alkalmazzuk a projektoktatás módszerét is, amikor az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítjuk.
Tartalma, témája szerint az alábbi projektek lehetnek: tananyaghoz, műveltségi területhez kapcsolódó projekt, tankönyvhöz, tananyaghoz részben kapcsolódó projekt, tananyaghoz nem kapcsolódó projekt: „HATÁRTALANUL” tanulmányi kirándulás hetedikeseknek, 2014/2015-ös tanév
45
A projektoktatás során a következő technikákat alkalmazzuk Tanulói kezdeményezésre Együttműködésre késztető épülő technikák technikák
Kreatív felfedező, kutató technikák
Beszélgetés
Játékok (népi-, szerepjáték) Dramatizálás
Szakirodalom feltárása
Vita kezdeményezése
Bábozás
Interjú az adatközlőkkel
Felidézés, élménybeszámoló
Dramatikus helyzetgyakorlat
Poszter készítése
Ötletbörze
Gyűjtőmunka (illatok, szagok, hangok stb.) Kiállítás rendezése
Programválasztás
Céhalapítás
Papírkészítés, vízvizsgálat
Kreatív műhelymunkák választása
Csoportalakítás (névválasztás, zászló- és
Vizsgálódás és mintavétel
Önálló adatgyűjtés
Vetélkedő, verseny
Képeslapkészítés
Alkotás létrehozása
Térképkészítés, térképhasználat
Új útvonalak kitalálása Eredeti helyszínek felkeresése
Hangtérkép Tantúra
Iskolánk a 2014/15-ös tanév folyamán részt vesz az Emberi Erőforrás Minisztériuma által hirdetett HATÁRTALANUL tanulmányi kirándulás hetedikeseknek programon. Ehhez kapcsolódóan TÉMANAPOT szervezünk 2015. június 13-án, illetve a tanév folyamán a kirándulás eredményeként: Erdély bemutatására kerül sor.
2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató foglalkozások; a napközi otthon; a tanulószoba; a diákétkeztetés / szorultsági alapon 50 %-os térítési díjkedvezmény / az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a családlátogatások; a továbbtanulás, pályaválasztás irányítása, segítése; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; tanév elején a három gyermekes valamint gyermeküket egyedül nevelő szülők felmérése;
46
a tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatás; szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
2.9Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és
formái Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe 8.1. Az írásbeli beszámoltatás formái: írásbeli felelet /maximum 20 perc/ feladatlap /maximum 45 perc/ írásbeli dolgozat /maximum. 45 perc/ fogalmazás /maximum 45 perc/ tesztlap /maximum 45 perc/ 8.2. Az írásbeli beszámoltatás rendje: írásbeli felelet bármikor alkalmazható témazáró dolgozatként íratható: feladatlap, írásbeli dolgozat, fogalmazás /évente 3-4 alkalommal/ házi dolgozat 8.3. Az írásbeli beszámoltatás korlátai: Az írásbeli témazáró dolgozat megírásának időpontját egy héttel előre tudatni kell a tanulókkal. Egy tanítási napon egy adott tanulócsoport legfeljebb két témazáró dolgozatot írhat. Egybeesés esetén a magasabb óraszámú tantárgy dolgozatát kell előnyben részesíteni. 8.4. A tanulók értékelésében betöltött szerepe: kétes esetben a dolgozat érdemjegye hangsúlyozott szerepet kap a tanuló értékelésében.
Szóbeli értékelés: • szóbeli felelet: az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján, • óraközi munka: az órai munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége, kiselőadás: egy adott téma önálló feldolgozása és előadása
47
2.10Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatban az alábbi szabályok érvényesülnek: a.) Házi feladat legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. b.) A házi feladat átlagos mennyiségű, hogy a gyengébb képességű tanuló is megbirkózhasson vele. A jobb képességű tanulók szorgalmi feladatot is kaphatnak. A szorgalmi feladat elkészítése szerepet játszhat a szóbeli felelet értékelésében. c.) Az első – negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra) azokból a tantárgyakból, amelyekből az órarend szerint pénteken és hétfőn is órájuk van, nem kapnak írásbeli, valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. d.) Az ötödik – nyolcadik évfolyamon a tanulók csak a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, valamint az osztály létszámától függően a technikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Iskolánk személyi feltételei nem teszik lehetővé a pedagógusválasztást, a tanulók viszont szabadon dönthetnek arról, melyik szakkörben kívánnak tevékenykedni.
2.12
A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek
a.) A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal: október, illetve május hónapban. ( A felmérést a “NETFIT teszt” alapján végezzük.) b.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.
48
c.) A tanulók fizikai állapotának mérésére szolgáló feladatok, illetve az elért eredményhez tartozó pontszámok: lásd: melléklet: NETFIT.
2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei
Mottó: „Ép testben ép lélek” Célunk: Olyan intézményben kívánunk tanulni, és tanítani, ahol az egészséges életre nevelés és környezeti nevelés az iskolai élet szerves részévé válik, és átszövi az iskola mindennapjait. Az iskola nevelési programjában az egészségnevelésnek és környezeti nevelésnek elsődleges szerepet kívánunk adni. Fontos, hogy a gyermekekben kialakuljon az egészséges életre való törekvés, valamint kulturált környezetük kialakítása. A pedagógusok feladata, hogy felkészítsék a gyerekeket arra, hogy felnőtt életükben képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, és konfliktusokat megoldani. Különös figyelmet fordítunk a tanuló természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. A környezeti nevelés során tanulóinknak meg kell ismerniük, azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Az iskolai környezetnek is biztosítania kell az egészséges testi, lelki, és szociális fejlődést. Olyan tanulási környezetet igyekszünk teremteni, amely fokozza a tanulókat körülvevő személyek és dolgok tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. Az egészséges testi neveléshez rendelkezésre álló tárgyi feltételeink jók, adott egy tornaterem, ezen kívül az iskola udvarán egy nagy pálya, amely több részből áll, így adva nagy teret a gyermekek mozgásigényének kielégítésére. A testnevelés órákhoz és sportkörökhöz a felszerelést az iskola, valamint a berhidai diáksport egyesület biztosítja.
Az egészségnevelési program célja Az egészséges életmódra nevelés, a tanulókban alakítson ki, egy pozitív igényt és magatartást, amely az egészségi állapotukat javítja. Tanulják meg, hogyan kell egészségesen táplálkozni, jó irányt mutasson nekik testkultúrájuk és mentálhigiéniájuk kialakításában. Mindnyájukban alakuljon ki a mindennapos testmozgás iránti igény. Az egészségnevelés fejlessze önismeretüket, tehertűrésüket, valamint problémamegoldásukat.
49
Fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Biztosítsa a sérült vagy mozgásszervi problémákkal küszködő gyermekek testnevelés órán való részvételét könnyített testmozgás formájában. Segítse a beteg testrész rehabilitációját a rendelkezésünkre álló Izorehab készülék használatával is. Nyújtson segítséget a rossz testtartás megszüntetéséhez, illetve megelőzéséhez. Nyújtson támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. A tanulóknál el kell érni, hogy a testnevelés és sport prevenciós értékeit érezzék magukénak, és a rendszeres fizikai aktivitás életmódjuk részévé váljék. A testnevelés és sport követelményeit úgy kell meghatározni, hogy ne okozzanak hátrányos megkülönböztetést. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő tanuló is érezze: tiszteletben tartják személyiségét, segítik hiányosságai felszámolását, értékelik igyekezetét, fejlődését. Az iskola biztosítja a mindennapi testedzés lehetőségét: az 1 – 4. évfolyamon játékos egészségfejlesztő testmozgással, a felső tagozatban sportkör, valamint tömegsport foglalkozással, és ha lehetőség van rá úszásoktatással. Törekedjen a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására.
1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Feladataink az egészségnevelés területén: Az egészség nevelés iskolánk minden pedagógusának feladata, tanórai és tanórán kívüli foglalkozás keretében egyaránt. Nagy hangsúlyt fektetünk a mentálhigiénés lét értékeinek kialakítására, az egészségre káros szokások megelőzősére. Ennek érdekében rendszeresen kapcsolatot tartunk a gyermekorvossal, fogorvossal, a védőnővel és a rendőrséggel is, ahonnan sok segítséget kapunk a tanulók egészségre neveléséhez. Az iskolában rendszeresen minden osztályban évente több alkalommal, az osztályfőnöki órák keretein belül, a védőnő és a doktornő előadásokat tart évfolyamonként változó témában (pl. ötödik osztályban az egészséges táplálkozásról, hatodik osztályban nemi érésről és testi változásaikról). A mindennapos testnevelés megvalósítása érdekében heti 2 óra sportkörön, valamint 2 óra sportjátékokkal kapcsolatos edzésen vehetnek részt a gyerekek. Minden alsó tagozatos osztályban a tanítónő gondoskodik arról, hogy azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra, a gyerekeknek a tanórák alatt és szünetekben elosztva, meglegyen a napi 30 perc testmozgás. Az egészségnevelési program lehetőséget nyújt a pedagógusok és szülők bevonására, a rendszeres testmozgási igény kielégítésére. Az egészséges táplálkozásra nevelése biológia, egészségtan és osztályfőnöki órák keretein belül történik. A tanulók évente 1 – 1 alkalommal gyermekorvosi és fogorvosi szűrővizsgálaton vesznek részt.
50
Sportra, rendszeres testmozgásra nevelés formái:
Testnevelés órák Sportköri foglalkozások Körzeti sportversenyeken való részvétel Diákolimpiai versenyeken való szereplés Úszásoktatás biztosítása (lehetőség szerint)
2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelési program feladata A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának feladata, tanórai és tanórán kívüli foglalkozás keretében egyaránt. A környezeti nevelés alakítson ki bennük igényt a kulturált környezet kialakításához és megtartásához, kialakuljon bennük a környezet iránti tisztelet és felelősség. A tanulók megkapják azokat az ismereteket, amelyek a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket fejlesztik, valamint a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegítik. A gyermekek az életkoruknak megfelelő szinten foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel. (pl. a környezet fogalmával, a környezet szennyezés formáival és hatásaival, a lakóhelyünk értékeivel és a környezetvédelem lehetőségeivel) A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. A környezeti nevelés szervezeti formái, területei: Osztályfőnöki órákon és szaktantárgyakon (biológia, rajz, technika, természetismeret, földrajz) belüli lehetőségeket kihasználva, alakítjuk ki tanulóinkban a környezet iránti felelősségtudatot és gondoskodási igényt. Környezetvédelmi akciókat szervezünk, pl. a Föld napja alkalmából „környezetvédelmi őrjárat”. Az iskolában gyűjtjük a szárazelemeket, valamint amennyiben lehetőség van rá, papírgyűjtést szervezünk. Az osztálykirándulások alkalmával múzeumokat látogatunk. Az iskola lehetőséget ad erdei iskolai program megvalósítására, amennyiben a szülők igénylik, anyagi vonzatát vállalják. Környezeti nevelés: A környezeti nevelés céljai A bioszféra védelme és fenntartása Környezettudatos magatartás kialakítása
51
2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.14.1 A magatartás értékelésének elvei a) A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első – nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket használjuk. b) A tanulók magatartását az első – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnök minden hónap végén, félévkor és a tanév végén – a nevelőtestülettel egyeztetve – érdemjeggyel minősíti. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt. Az érdemjegyet havonta az értesítőbe bejegyzi. c) A félévi és az év végi érdemjegyet a bizonyítványba kell bejegyezni. d.) Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki a házirendet betartja; a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékeny, segítőkész; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. Jó (4) az a tanuló, aki a házirendet betartja; tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak kérésre, bíztatásra vesz részt nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó (3) az a tanuló, aki az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy a tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy a társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;
52
a társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges
2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei . A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első – nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket alkalmazzuk. a) A tanulók szorgalmát az első – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnök minden hónap végén, félévkor és a tanév végén – a nevelőtestülettel egyeztetve – érdemjeggyel minősíti. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt. Az érdemjegyet havonta az értesítőbe bejegyzi. A félévi és az év végi érdemjegyet a bizonyítványba kell bejegyezni. b) Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése rendszeres, pontos, megbízható; a tanórákon kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig magával hozza. Jó (4) az a tanuló, aki képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, a tanórákon többnyire aktív; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;
53
tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból lerontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.
Hanyag (2) az a tanuló, aki képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; a félévi vagy az év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. c) Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, Az iskola jutalomban részesíti.
2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Az iskolai jutalmazás formái a.) Az iskolában tanév közben a következő dicséretek adhatók:
szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret.
Szaktanári dicséret adható annak a tanulónak, aki valamely tantárgyból kimagasló teljesítményt nyújt, szaktárgyi versenyen eredményesen szerepel.
54
Osztályfőnöki dicséret adható annak a tanulónak, aki vállalt feladatait és megbízatásait maradéktalanul, legjobb tudásához mérten teljesíti, aki a közösségen belül kiemelkedő tevékenységet folytat. Igazgatói dicséretet érdemel az a tanuló, aki tanulmányi munkájával, kulturális és sporteredményeivel, vagy egyéb módon az iskola hírnevét gyarapítja, az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon eredményesen szerepel, illetve akinek legalább három osztályfőnöki dicsérete van. Nevelőtestületi dicséretben részesül az a tanuló, aki tanulmányi, sport vagy kulturális munkájával országos szinten eredményesen szerepel.
b.) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. d.) A tanévvégén a kitűnő eredményt elért tanulók, valamint a nyolc éven át kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók oklevelet, könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskolaközössége előtt vehetnek át. e.) Rákóczi-díj: Azt a nyolcadik osztályos tanulót, aki egész tanulmányi ideje (8 év) alatt képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, az iskolai, iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális vetélkedőn, előadáson, bemutatón tevékenyen részt vesz, bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola Rákóczi-díjban részesíti. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. f.) Fegyelmezés: Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan megszegi, vét a házirend előírásai ellen, magatartásával a tanítási órák megtartását rendszeresen lehetetlenné teszi, az iskola felnőtt dolgozóival szemben agresszív, durva magatartást tanúsít, társaival agresszív, szellemi, erkölcsi fejlődésüket, fizikai létüket veszélyezteti, tanulótársait egészségre káros szokásra biztatja vagy kényszeríti, tanulótársai és az iskola vagyonát, felszerelését rongálja, eltulajdonítja, bármely más módon árt az iskola jó hírnevének, az iskola büntetésben részesíti. A fegyelmező intézkedések formái a következők lehetnek:
55
szaktanári figyelmeztetés, - szaktanári figyelmeztetést kaphat az a tanuló, aki a tanítási órákon nem teljesíti kötelességét, viselkedésével zavarja a tanítási óra menetét, társait, nevelőjét. A tanítási óra alatt a házirend és az iskolai illemkódex előírásainak idevonatkozó pontjait megsérti. osztályfőnöki figyelmeztetés, - osztályfőnöki figyelmeztetést kap az a tanuló, aki legalább öt alkalommal nem hozta el az iskolába a tájékoztatófüzetét; három szaktanári figyelmeztetést kapott; a folyosói viselkedés szabályait megsérti – a cipős szekrénybe ül, társainak ruházatát megrongálja, szemetel a folyosón, szándékosan kárt okoz, de a kár mértéke nem jelentős; tiszteletlenül beszél társaival, az iskola dolgozóival szemben; osztályfőnöki intés – osztályfőnöki intést kap az a tanuló, aki az előző fokozatok ellenére viselkedésén nem változtat, újabb házirend sértést követ el. Súlyosabb rongálás, szándékos balesetokozás, társának egészsége ellen elkövetett cselekmény, nevelővel szembeni trágár megnyilvánulás, visszabeszélés, tiszteletlenség esetén. Tiltott tárgyak iskolába történő behozatala esetén. osztályfőnöki rovó – osztályfőnöki megrovásban részesül az a tanuló, aki súlyosan megsérti a házirendet, verekszik, veszélyezteti társai testi épségét, szándékosan és rendszeresen zavarja a tanítási órákat, rendszeresen nem készíti el a feladatait. Meghamisítja tájékoztató füzetét akár a beírt osztályzat kijavításával, akár a szülő aláírásának meghamisításával. Eltulajdonítja társa vagy az iskola kis értékű tulajdonát, és ez bizonyítást nyer. Társát lelki terror alatt tartja, csúfolja, zaklatja, társa tulajdonát megrongálja. Szándékosan rongálja az iskola berendezését, épületét. igazgatói intés – igazgatói intésben részesül az a tanuló, aki az előző fokozatok mindegyikével rendelkezik, és viselkedésén nem változtat. Nagy értékű, szándékos károkozás, súlyos testi sértés esetén, ha társának súlyos sérülést okoz; Tiltott tárgyak többszöri behozatala esetén. Társak rágalmazása, társak nagyobb értékű tulajdonának eltulajdonítása, (ruházat, cipő, iskolai felszerelés), tiltott szerek használata (dohányzás, gyógyszer vagy kábítószer használata az iskola területén) igazgatói rovó – igazgatói megrovásban részesül az a tanuló, aki a házirendet többször, vagy nagyon súlyosan megsérti. Igazolatlan hiányzásai meghaladják a tíz igazolatlan órát. Ha a tanuló olyan cselekményt követ el, mely már a rendőrség hatáskörébe tartozik (zsarolás, társa életének kockáztatása) nevelőtestületi intés külön munka az iskola területén plusz feladatok megoldása (házi dolgozat, tananyaghoz kapcsolódó feladatok) •
Az egyes fokozatok a fegyelemsértés súlyától függően a pedagógusok megítélése alapján átléphetők. A nevelőtestületi intés után a legkisebb fegyelemsértés következménye a fegyelmi tárgyalás.
•
Az a tanuló, aki kötelességét szándékosan és súlyosan megszegi – fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal – fegyelmi büntetésben részesítendő. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult.
•
A közoktatási törvény alapján fegyelmi büntetések a következők: megrovás, szigorú megrovás
56
meghatározott kedvezmények csökkentése, megvonása, áthelyezés másik osztályba vagy iskolába. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
Berhida, 2014. szeptember hó
Jóváhagyta: igazgató
Melléklet
57
58
59
60
61
62
