BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM CSIHA GYŐZŐ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM CSIHA GYŐZŐ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA 4080 HAJDÚNÁNÁS, BAROSS UTCA 11.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. július 01.

Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Csiha Győző Szakképző Iskolája Pedagógiai Program

Tartalom I. BEVEZETŐ ............................................................................................................................... 4 I. 1. HELYZETELEMZÉS ............................................................................................... 4 I. 2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK ...................................................................................... 7 I. 3. TÁRGYI - DOLOGI FELTÉTELEK ........................................................................ 8 I. 4. SZERVEZETI LEÍRÁS - IRÁNYÍTÁSI SÉMA ...................................................... 9 I. 5. ÉRDEKEGYEZTETÉS.......................................................................................... 11 I. 5. 1. Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, érdekvédelem fórumai ............................................ 11 I. 5. 2. Az iskolában érdekelt csoportok érdekegyeztetésének fórumai, az érdekalku mechanizmusa ................................................................................................................................................ 12

II. NEVELÉSI PROGRAM ....................................................................................................... 12 II. 1. AZ NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI ................................................. 12 II. 1. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ...................................... 12 II. 1. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai ............................................... 13 II. 1. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai .......................................... 16

I.2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ........................................................................................................................ 18 II.3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ........................................................................................................................ 23 II. 3. 1. Az egészségfejlesztés iskolai céljai,területei, feladatai .................................................... 23 II. 3. 2. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ................................................................ 25

II. 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ........................................................................................................................ 25 II. 5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI .................. 29 II. 6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG .................................................................. 31 II. 6. 1. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló ........................................................................ 31 II.6.2 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ........... 35 II. 6. 3. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység ................................................ 38 II. 6. 4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................... 41 II. 6. 5. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ................................. 45 II. 6. 4. A szociális hátrányokat enyhítő tevékenység .................................................................. 47

II. 7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ............................... 49 II. 8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI ..................................................... 49 II. 8. 1. A szülő, a tanuló és az iskolai pedagógusok együttműködése ......................................... 49 II. 8. 2. Kapcsolattartás formái a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ........................... 52 II.8.3. A titoktartás ....................................................................................................................... 55 II. 8. 4. Az iskola és külső közösségek kapcsolatai ...................................................................... 55

III. OKTATÁSI PROGRAM..................................................................................................... 58 III. 1. BEVEZETÉS ........................................................................................................ 58 III. 2. SZAKGIMNÁZIUM ............................................................................................ 61 Szakközépiskola 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben .................................................... 61

III. 3. SZAKKÖZÉPISKOLA ......................................................................................... 63 2


III.3.1. Szakközépiskola 2012/2013-as tanévtől kifutó rendszerben ............................................ 63 III.3.2 Szakközépiskolai óraterv a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben ......................... 66

III. 4. SZAKISKOLA ...................................................................................................... 67 III.4.1. Hároméves szakképzés közismereti képzésének heti óraszámai a 2013/2014-es tanévtől67 III.4.2. Hároméves szakképzés szakképzési kerettantervei a 2013/2014-es tanévtől .................... 68

III. 5. SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAM ................................................................................ 69 III. 6. KÖZNEVELÉSI HÍDPROGRAM........................................................................ 72 III. 7. ÁTJÁRHATÓSÁG ............................................................................................... 75 III. 7. 1. Felvétel .......................................................................................................................... 75 III. 7. 2. Átvétel ............................................................................................................................ 76 III. 7. 3. Magasabb évfolyamra lépés .......................................................................................... 78

III. 8. VIZSGÁK ............................................................................................................. 78 III. 8. 1. Intézményi belső vizsgák ............................................................................................... 78 III. 8. 2. Osztályozó, javító, különbözeti vizsga ........................................................................... 81 III. 8. 3. Érettségi vizsga .............................................................................................................. 82 III. 8. 4. Szakmai vizsgák ............................................................................................................. 83

III. 9. FELNŐTTOKTATÁS .......................................................................................... 84 III.9.1. A szakiskolát végzettek középiskolája I–II. (11–12.) évfolyam....................................... 84 III.9.2. Felnőttek középiskolája 9-12. osztály .............................................................................. 86

IV. HELYI TANTERVEK ......................................................................................................... 89 IV.1. Helyi tanterveink (mellékletben található) .......................................................................... 89 IV. 1. 1. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .............................................................................................................. 89 III. 1. 2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ........................................................... 90 IV. 1. 3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája, jutalmazá .. 90 IV. 1. 4. A középszintű érettségi vizsga témakörei ...................................................................... 97 IV. 1. 5. A mindennapos testnevelés megvalósulása intézményünkben .................................... 117 IV.1.5. 2 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek NETFIT ................... 119 A tanulók fizikai állapotának és edzettségének (fizikai fittségének) mérése ............................. 120 IV. 1. 6. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ................................................................................... 120 IV. 1. 7. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ...................................................................................... 122 IV.1.8. NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai123 A, Fejlesztési területek ............................................................................................................... 123 B, Kulcs kompetenciák .............................................................................................................. 125 IV.1. 9. A lemorzsolódás csökkentésének eszközei ................................................................... 126

V. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK ........................................................................... 127

3


I. BEVEZETŐ I. 1. HELYZETELEMZÉS A tagintézmény hivatalos elnevezése: Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Csiha Győző Szakképző Iskolája Az tagintézmény típusa:

szakképző intézmény

Fenntartója:

Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, József Nádor tér 2-4

Költségvetési szerve:

Berettyóújfalui Szakképzési Centrum 4100 Berettyóújfalu Eötvös utca 1

Főigazgatója:

Pelyhéné Bartha Irén

Tagintézményvezető: (megbízott, a 2015/2016-os tanév végéig): Pappné Fülöp Ildikó OM azonosítója:

203030

Tagintézményi kód:

092107

Tagintézmény székhelye:

4080 Hajdúnánás, Baross utca 11.

A tagintézmény telephelyei:

Szakközépiskola 4080 Hajdúnánás, Bocskai utca 29.

A tagintézmény székhelyének postacíme:

4080 Hajdúnánás, Baross utca 11.

A tagintézmény székhelyének telefon/fax száma: 52 – 570 – 533/570-532 A tagintézmény székhelyének e-mail címe:

[email protected]

A tagintézmény székhelyének honlapja: www.csihagy-hnanas.sulinet.hu Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: Baross utca 11 Bocskai utca 29.

900 fő 96 fő

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXV. törvény 8/A § -a és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21 §(2) bekezdése alapján - a részleteket szabályozó 120/2015 (V.2) ill. a

4


146/2015 (VI.12) Kormányrendeletek értelmében- a Nemzetgazdasági Miniszter alapító okiratot adott ki a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum létrehozásáról 2015. június 15-i dátummal. Fenti jogszabályok alapján az eddig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szervezeti keretében létező Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, és Szakiskola és Kollégiumból a szakképzés kiválással a Berettyóújfalui Szakképzési Centrumba olvadt be. A működtetési feladatokat a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum látja el. Intézmény rövid előtörténete: A Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola, Kollégium több mint 350 éves múltra tekint vissza. Működését 1656-ban a debreceni református kollégium partikulájaként kezdte. 1906-tól 1948-ig nyolc évfolyamos református főgimnáziumként tevékenykedett. 1948-ban humán - reáltagozatos, négy évfolyamos gimnáziumi formára váltott. 1962-től szakközépiskolai képzéssel bővült. 1991-ben a hagyományokat újra felelevenítve nyolc évfolyamos gimnáziumi osztály indult 30 fővel. 1992-től egy - majd két technikusképző osztály kezdte meg működését az 13. évfolyamon. A szakképzés átalakulásával 1998-tól két szakmacsoportban - informatika és gépészet – történik beiskolázás. 1999-től indult az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképzést a 13-14. évfolyamon. 2000-ben került bevezetésre a humán és közgazdaság szakmacsoportos oktatás. 2001. szeptember 1-jétől a Miskolci Egyetemmel kötött együttműködés keretében az intézményben Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakképzés indult műszaki menedzser, műszaki informatikus, CNC üzemeltetési szakirányokon. 2001-től iskolarendszeren kívüli felnőttoktatást is folytat az iskola. 2004. szeptember 1-jétől a szakközépiskolai képzés a nyelvi előkészítő osztállyal bővült. A Csiha Győző Tagintézmény illetve a Csiha Győző Általános, Közép- és Szakképző Iskola jogelődje, a 125. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet 1971-ben vált önálló iskolává. Képzési profiljába könnyű- és építőipari, valamint vasipari szakmák tartoztak. A tanulólétszám állandó emelkedése indokolta, hogy 1986-tól új épületben folytatódjon a nevelő-oktató munka. A társadalmi és gazdasági változások, valamint a vállalati struktúrában bekövetkezett változások szükségessé tették, hogy az iskola minőségi, szemléletbeli fejlődésen menjen keresztül. Ennek eredményeként már a névfelvétel után szakközépiskolai tagozattal bővül az intézmény képzési profilja. Az évek során folyamatosan bővült a megszerezhető szakmai képesítések száma, a szakközépiskolában ilyenek az informatika, könnyűipari, faipari, közlekedési és vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoportos képzés. A képzés további bővülését jelentette a szakmunkások szakközépiskolájának három éves esti tagozata, mely a 2001/2002-es tanévtől kezdődően felnőttoktatásként működik tovább. Ebben a képzési formában döntő többségben az iskola szakmunkás tagozaton végzett diákjai vesznek részt. A Pécsi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karával valamint a Szent István Egyetemmel kötött megállapodás keretében indulhatott meg a jogi asszisztens és a titkárságvezetői felsőfokú akkreditált képzés. Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 153/2007. (V. 30.) számú Képviselőtestületi Határozata a Csiha Győző Általános, Közép- és Szakképző Iskolát 2008. július 31. napjával

5


jogutóddal megszüntette. A jogutód intézmény 2008. augusztus 1-jétől a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző és Általános Iskola, Kollégium (Hajdúnánás, Bocskai u. 29.) A Csiha Győző Általános, Közép- és Szakképző Iskola megszűnését közvetlenül megelőző hatályos alapító okiratában foglalt valamennyi tevékenysége a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző és Általános Iskola, Kollégium által ellátásra került alapfeladatok. A vidéki tanulók elhelyezését biztosítja az iskolával 2015. július 1.éig közös igazgatásban tevékenykedő kollégium, mely fenti időponttól önálló intézményként a KLIK Debreceni Tankerületének irányítása alatt működik tovább . Az intézmény pedagógiai alapelvei között mindig célként szerepelt a beiskolázási körzet adta lehetőséggel élve nemcsak a tehetséges, jó képességű, de ugyanakkor a hátrányos helyzetű diákok segítése, felkarolása. Az élő versenyszellem kialakítását, az országos versenyeken való eredményes szereplésre történő felkészítést is felvállalja az iskola. A nevelő-oktató munka magas szintű ellátását bizonyítják az évek hosszú során át egyre javuló érettségi és felvételi eredmények. Közel 20 településről érkeznek az iskolába diákok. Az intézmény vonzáskörzete HajdúBihar megyén túl Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére is kiterjed. Hajdúnánás városa, ahol az iskola működik, a diákok nem kevesebb, mint 60 %-át biztosítja. A különböző kistelepülésekről eltérő tudás és neveltségi szinttel érkeznek a tanulók. Sokan közülük csonka családban élnek, sok a munkanélküli szülő. Így a tanulói összetétel igen heterogén. Év eleji feladat a szintre hozás és a követelményrendszer elfogadtatása. Az utóbbi évek gazdasági változásai, problémái erősen éreztetik hatásukat. A családok élete zaklatott, így a gyermeküket nevelő szülők mind az oktatás, mind a nevelés terén fontos szerepet szánnak az iskolának, igénylik a sokoldalú együttműködést, a maximális segítségnyújtást. Az intézmény rövid jelene Az iskolai tanulócsoportok száma a 2015-2016-os tanévben 25. Ebből 9 osztály négy évfolyamos szakközépiskolai osztály, 3 szakközépiskolai szakképző osztály, 9 szakiskolai szakképző osztály, 1 felnőttoktatási osztály 3 HÍD II programos osztály. Az osztálylétszámok indításukkor igazodnak a köznevelési törvényben előírt minimális létszámokhoz. A tanulócsoportok minimális létszáma 6 fő, maximális létszáma az osztály maximális létszámának ötven százaléka. Az iskola Hajdú-Bihar megye északnyugati részében a szakképzés terén meghatározó szerepet tölt be. Az iskola képzési struktúrája - a pedagógusok, szakoktatók felkészültségének köszönhetően rugalmasan igazodik a régióban működő vállalatok, gazdasági társaságok és a szülők igényeihez, elvárásaihoz. Az iskolában olyan iparágakhoz kötődő szakképzés folyik, amelynek van jelene és lesz jövője. A szakmák gyakorlati képzése iskolai ill. bérelt tanműhelyekben, valamint a térség vállalatainál és vállalkozóinál folyik.

6


A szakközépiskolában az elmélethez szorosan kapcsolódó gyakorlatok a tanműhelyi előírásokat és szakképzési törvény előírásait megtartva csoportbontásban kerülnek oktatásra. A szociális szolgáltatások, gépészet, közlekedés- gépész, közgazdaság, informatika valamint a vendéglátás-turisztika szakmacsoportokban az informatika, az idegen nyelv, a 9. évfolyamtól a 20132014-es tanévtől felmenő rendszerben a magyar nyelvtan oktatása csoportbontásban folyik. Szakközépiskolai szakképző évfolyamokon - a 2014/2015-ös tanévtől - gépgyártás-technológiai technikus, - informatikai rendszergazda, - rehabilitációs nevelő és segítő, - turisztikai szervező, értékesítő, - vállalkozási és bérügyintéző szakmákat sajátíthatnak el a tanulók. Az intézményben végzett tanulók jó alapokat szereznek a munkába álláshoz, a tehetségesebbek a felsőfokú tanulmányokhoz. A szakiskolai szakképző évfolyamokon 3 éves képzésben oktatott szakmáink: kőműves és hidegburkoló festő, mázoló és tapétázó eladó asztalos gépi forgácsoló épület és szerkezetlakatos szociális gondozó és ápoló hegesztő HÍD II program keretében az alábbi rész-szakképesítések megszerzése válhat valóra: kerti munkás faipari gépkezelő Az iskola az egyedüli tiszta profilú szakképző intézmény a városban. Nemcsak helyben, hanem regionálisan is jelentős az oktatott szakmák - ezek között a hiány szakképesítések aránya- és a létszám vonatkozásában egyaránt. A bejáró tanulók aránya 32 %. Az óratervi órák száma kitölti a közoktatási törvényben meghatározott kötelező órakeretet és a szabadon tervezhető órakeret nagy részét. Az utóbbi órakeret további részét - összhangban a pedagógiai program korábbi fejezeteivel - tanórán kívüli foglalkozásokra veszi igénybe az iskola. A pedagógiai program eredményes megvalósítása érdekében, különös tekintettel az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás alapelvére, a szabadon felhasználható órakeret növelésével él az intézmény. Így meg tudja valósítani a lemaradók felzárkóztatását, iskolában tartását.

I. 2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Csiha Győző Szakképző Iskolája a 2015-2016-os tanévben a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum által biztosított dolgozói létszám 75 fő.

7


Pedagógiai vagy szakmai képesítéssel 60 fő végezhet főállásban nevelő-oktató munkát. Valamennyi intézményben dolgozó pedagógus rendelkezik a munkájához szükséges megfelelő képzettséggel, végzettséggel. Egyéb munkakörben a főállású foglalkoztatottak száma 15 fő. Ebből a nevelő oktató munkát közvetlenül segítők iskolatitkár 1 rendszergazda 1 gazdasági dolgozó: 2 raktáros- gondok : 2 technikai dolgozó: 7 portás: 2 Az ügyviteli dolgozók az adott munkakör ellátásához előírt szakképesítéssel rendelkeznek. A technikai dolgozók szakképesítése munkakörük ellátásához megfelelő.

I. 3. TÁRGYI - DOLOGI FELTÉTELEK Valamennyi épület alkalmas funkciójának ellátására. A Hajdúnánás Baross utca 11. szám alatti épület 1968-ban befejeződött bővítése, valamint az azt követő fejlesztési eredményeket figyelembe véve az intézmény egy 1610 m 2 bruttó alapterületű iskolaépülettel, és 554 m2 tanműhellyel, ill. melléképülettel rendelkezik. Az iskola épületében folyamatos fejlesztések történnek. A nyílászárók cseréje esztétikusabbá és baleset-mentesebbé tette az épület egy részét. A folyosókon, a tanáriban és 2 tanteremben lambériázás történt. A 207-es teremben egy dísztermi feladatok ellátására is alkalmas tanterem került kialakításra 2008-ban a diákok szakmai gyakorlati munkájának köszönhetően. A Hajdúnánás Baross utca 11. szám alatti épület beosztása Tantermek száma: 18 Szaktanterem: 4 Számítógépterem: 4 Szerverszoba 1 Tornaterem: 1 Könyvtár: 1 Szertár: 3 Tanári szoba: 1 Vezetői irodák: 3 Titkársági iroda: 1 A tantermek iskolabútorral megfelelően el vannak látva, viszont folyamatosan szükséges a javítás, karbantartás és a hiánypótlás. A 4 tanműhely közül az asztalos, festő, kőműves, virágkötő-tanműhelyek részben önálló beruházással, részben a már meglévő épületek felhasználásával lettek kialakítva. Az autószerelő tanműhelyt

8


az iskola bérli. Együttműködési megállapodás keretében a hegesztő szakma egyik kétcsoportos tanműhelye a Béke Mg. Szövetkezet egyes telephelyén található. A kerti munkás rész szakképesítés gyakorlati helye maga az iskola udvara. A meglévő tanműhelyek mellett a 2011-2012-es tanévtől a Városi Önkormányzat tulajdonában lévő Arany János utca 10 szám alatti telephelyen egy Központi Tanműhely-telephely kiépítésére került sor, amelyben fémipari-, építőipari gyakorlati képzőhelyek kialakítása történt. A tanműhelyekben a szakma elsajátításához feltétlenül szükséges gépek és berendezések rendelkezésre állnak, viszont azok műszaki állapota nem megfelelő, a géppark részben elavult. Jól ellátott a hegesztő és a faipari tanműhely, ahol új gépek és szerszámok állnak rendelkezésre. Az iskola az utóbbi években folyamatosan fejlesztette az építőipari tanműhely eszközállományát. Összességében az intézmény rendelkezik az oktatáshoz szükséges legfontosabb tárgyi feltételekkel, ugyanakkor az elavult eszközállomány cseréje, a berendezési tárgyak, szemléltető eszközök pótlása folyamatos. A Bocskai utca 29 szám alatt található szakközépiskolai szárny 1972-ben épült. Itt 4 új tanterem került kialakításra emeletráépítéssel 1989-ben. Ez a szárny jelenleg felújításra szorul. Osztálytermek: 7 Szaktanterem: 11 Tanári szoba: 1 Sportudvar: 1 Udvar: 1 Gyakorlati képzési helyek száma: Szakmai gyakorlóterem: 3 Informatika terem: 4

3

Minden szakterület rendelkezik megfelelő eszközállománnyal, melyek a minőségi munka alapjául szolgálnak. Egyenként minimum 12, ill. maximum 24 főt befogadó informatika tanterem áll az adott területeken folyó hatékony képzés szolgálatában. A szakközépiskolai oktatásban a gyakorlati oktatáshoz átlagon felüli felszereltségű gépekkel, eszközökkel rendelkező műhelytermek állnak a tanulók rendelkezésére. A mérőlaboratóriumok felszereltsége magas szinten biztosítja a tantervi követelmények elsajátítását.

I. 4. SZERVEZETI LEÍRÁS - IRÁNYÍTÁSI SÉMA Főigazgató: A Berettyóújfalui Szakképzési Centrum vezetője, a munkáltatói jogok gyakorlója A Centrum szervezeti rendje szerinti tagintézményvezető intézményében igazgatói feladatokat lát el. A közoktatási intézmény vezetője a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 69. §-a alapján felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a gazdálkodásért, a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, gyakorolja mindazokat a munkáltatói jogokat, amit a Szakképzési Centrum főigazgatója biztosít számára és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. 9


A köznevelési intézmény vezetője felel a) az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, b) önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény vezetője kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, d) az intézményi szabályzatok elkészítéséért, e) és jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, f) és képviseli az intézményt. g) a pedagógiai munkáért, h) a nevelőtestület vezetéséért, i) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, j) önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, k) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, l) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért, m) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, n) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, o) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, p) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, q) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Az tagintézmény-vezető (igazgató) közvetlen munkatársai: - általános helyettes - szakképzési helyettes - gyakorlati-oktatás vezető Megbízásukat a szakképzési centrum főigazgatója írja alá. A megbízás határozott időre szól. Munkaköri leírásukat az SZMSZ tartalmazza. Egyéb vezetők körébe tartoznak a szakmai munkaközösség-vezetők - szakterületük irányítói, felelős vezetői. Megbízójuk az intézmény vezetője, megbízásuk visszavonásig tart. Az SZMSZ részletesen tartalmazza a tevékenységükkel kapcsolatos előírásokat. Iskolánkban a következő munkaközösségek működnek: osztályfőnöki, humán reál-testnevelés szakmai I. ( gépész, informatika, közlekedés, építős, ) szakmai II. ( közgazdaság, szociális, vendéglátás-turisztika)

10


Vezető, irányító testületek: 4 fős szűkebb iskolavezetés, 9 fős kibővített iskolavezetés, a tantestület. Működésük részletes leírása az SZMSZ-ben található.

I. 5. ÉRDEKEGYEZTETÉS I. 5. 1. Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, érdekvédelem fórumai I. 5. 1. 1. Szak alkalmazotti érdekérvényesítés szervei és mechanizmusa Közalkalmazotti Tanács A Munkatörvénykönyv illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 14. § -a alapján a Berettyóújfalui Szakképzési Centrumban működik a Közalkalmazotti Tanács. Öt tagja van, akik a pedagógusok, szakoktatók, ügyviteli és technikai dolgozók érdekeit képviselik. Munkájukat a Közalkalmazotti Tanács elnöke fogja össze (A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 259. § - a). Működésük rendjét a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza. A tanács tagjai a törvényben biztosított munkaidő kedvezményben részesülnek. I. 5. 1. 2. Szülői érdekérvényesítés szervei, mechanizmusa A szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. A szülők jogait és kötelességeit a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 72. § - a tartalmazza. A szülők képviseletének és az iskolával való kapcsolattartásnak a szabályait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A felvétellel és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben az értesítés az iskolai adminisztráció feladata. A működés rendjének ismertetése, a tanulmányi előmenetelről az értesítés, illetve a szükséges szülői nyilatkozatok beszerzése az osztályfőnök feladata. I. 5. 1. 3 Intézményi tanács

11


A Nkt. 73 (4) bekezdése alapján Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, abban az esetben az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat azonos számú delegáltjából kell létrehozni.

I. 5. 2. Az iskolában érdekelt csoportok érdekegyeztetésének fórumai, az érdekalku mechanizmusa A közalkalmazotti tanács elnöke/tagja választóinak képviseletében megkeresheti az iskola igazgatóját. A munkáltató az intézmény irányításával, a munkáltatói jog gyakorlásával kapcsolatos kérdések megoldásába bevonja a közalkalmazotti tanácsot. A diákmozgalom titkárai az egész tanulóközösséget érintő (pl. házirend, munkarend kialakítása, fegyelmi ügyek), a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben előírtaknak megfelelően hivatalosak a tantestületi ill. iskolavezetőségi összejövetelekre. Évenként legalább egy alkalommal diákközgyűlést tartunk - ez az érdekegyeztetés legszélesebb fóruma, melyen jelen vannak az osztályok küldöttei és a tantestület tagjai.

II. NEVELÉSI PROGRAM II. 1. AZ NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI Egy iskolakoncepció csak akkor válik élővé, akkor lesz eredményes, ha az iskola falai körül olyan személyiségek kerülnek ki, akiknek az erkölcsi magatartása kifogástalan, akik ismerik és alkalmazzák a társadalmi együttélés szabályait, akik toleránsak másokkal szemben, akik becsülik a magyarság és mások értékeit, akik harmonikus kapcsolatokat tudnak kiépíteni a természeti és társadalmi környezettel. II. 1. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Legfontosabb alapelvünk, hogy harmonikus személyiséget fejlesztő, emberléptékű, gyermekközpontú iskolaként működjünk. Iskolánk olyan légkört kíván teremteni, ahol jól érzi magát a diák és a tanár egyaránt, ahol az emberi kapcsolatok a kölcsönös bizalomra, megértésre, az egymás iránti tiszteletre épülnek.

12


Tantestületünk valamennyi tagja tiszteletben tartja a tanulók személyiségét, figyelembe veszi egyéni képességeiket, életkori sajátosságaikat. A pedagógusok, az oktatók segítik az egyéni képességek kibontakozását, arra törekszenek, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. A nevelő-oktató munka során fontos szerep jut a kulcskompetenciák fejlesztésének, amelyekre minden egyénnek szüksége van önálló életvitelhez és céljai eléréséhez, a felelős állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A pedagógusok, oktatók által közvetített ismeretek megalapozzák a tanulók széleskörű műveltségét, elősegítik értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban. A nevelés és az oktatás nem válik el egymástól, az oktatás a nevelés része. A tanórai és tanórán kívüli tevékenység elősegíti a fiatalok felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, a haza, a munka szeretetére és megbecsülésére történő nevelését. A pedagógusok, az oktatók megismertetik a tanulókat az emberiség globális problémáival és igyekeznek tudatosítani bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek oda környezetünk megóvására. Az „ép testben ép lélek” elve alapján tantestületünk nagy jelentőséget tulajdonít az egészséges életmódra nevelésnek. Az iskolai nevelő-oktató munka során törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hátrányok csökkentésére. Tantestületünk fontosnak tartja a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartást, valamint a lakóhelyünk életében való aktív részvételt. Az általános nevelési elvek mellett iskolánk tanárai vallják, hogy a pedagógus, az oktató viselkedése, szavainak és tetteinek összhangja a legfőbb nevelési minta. II. 1. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai Iskolánk az oktatás – nevelés – képzés egységes folyamatában olyan személyiséget, felnőtt állampolgárt kíván formálni az itt tanuló diákokból, akik képesek erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, képesek a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni és rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, készségekkel, amelyek a továbbhaladáshoz, a felnőtt életbe való beilleszkedéshez, a felsőfokú tanulmányok folytatásához, a szakmatanuláshoz vagy a munkavállaláshoz szükségesek. Intézményünk vállalja - a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve:  a tanuláshoz és munkához szükséges készségek és képességek, ismeretek, attitűdök fejlesztését,  nemzeti műveltség átadását,  a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítését,  az egyetemes kultúra közvetítését,  az alapműveltség árnyalását és megszilárdítását,  a tantárgyi ismeretek korszerű, magas színvonalú közvetítését, átadását,

13


      

az érettségire és továbbtanulásra történő felkészítést, az idegen nyelvek színvonalas oktatását, a tanulók képességeinek feltárását, a tehetséggondozást, versenyekre történő felkészítést, a társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését, a gazdaság igényeihez igazodó szakképesítésre történő felkészítést, a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák elsajátítását,  az önismeret fejlesztését,  a testi nevelést,  a fegyelem, önfegyelem fejlesztését,  pozitív viselkedési-, magatartásformák közvetítését,  az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak kialakítását,  az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence, különösen a környező országokban élő magyarság életének megismerését,  Európához tartozásunk erősítését,  az egészségnevelést és környezeti nevelést,  a kulcskompetenciák fejlesztését (110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról): - anyanyelvi kommunikáció (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás, helyes és alkotó nyelvhasználat), - idegen nyelvi kommunikáció (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás, a közvetítés és más kultúrák megértésének képessége), - matematikai kompetencia (a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés képessége, a mindennapok problémái megoldásának képessége), - természettudományos és technikai kompetencia (a természeti jelenségek és folyamatok magyarázatának és előrejelzésének képessége), - digitális kompetencia (az információs társadalom technológiáinak magabiztos, kritikus és etikus használata a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén), - szociális és állampolgári kompetencia (olyan magatartás- formák, amelyek révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, ha szükséges, konfliktusokat is képes oldani), - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia (tudás, kreativitás, az újításra való törekvés és kockázatvállalás, a célok érdekében tervek készítése és végrehajtása), - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség (az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerése), - hatékony, önálló tanulás (kitartó tanulás képessége, saját tanulás megszervezése egyénileg és csoportban, az idővel és az információval való hatékony gazdálkodás). Tantestületünk arra törekszik, hogy végzős diákjaink megbízható szaktárgyi, szakmai ismeretek birtokában hagyják el az iskolát.

14


A nevelés-oktatás eszközeivel hozzájáruljunk, hogy az iskolánkból kikerülő fiatalok  a haza felelős polgárává váljanak,  kifejlődjék bennük a hazafiság érzelemvilága,  reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyenek szert,  megtalálja helyüket a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában,  törekedjenek tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására,  legyenek képesek felelős döntések meghozatalára a maguk és a gondjaikra bízottak sorsát illetően,  váljanak képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre,  ismerjék meg és értsék meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat,  tartsák értéknek és feladatuknak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. Kitűzött céljaink eléréséhez feladataink:  az iskolai munkakapcsolatok és együttműködés fejlesztése, egymás munkájának jobb megismerése és kölcsönös elismerése,  a kialakított iskolai alapnormák betartása és betartatása,  az iskolában jelentkező általános és sajátos problémák őszinte, nyílt feltárása, elemzése és a megoldások keresése,  új hagyományok megteremtése és a régi ápolása,  közösségi vonások erősítése a nevelőtestületben,  az iskola követelményeihez igazodó következetes és egységes értékrend betartása, amelyet konkretizálni, ill. érvényesíteni kell a munkaközösségekben, valamint a tanulói közösségekben,  a differenciált munka és értékelés szükségességének elfogadása,  a színvonalas tanórai munka mellett szükséges a tanórán kívüli tevékenység is,  az önképzési és továbbképzési lehetőségek maximális kihasználása,  nagyobb szerep, hatáskör biztosítása – a jog – kötelesség és felelősség egységében – a szakmai munkaközösségeknek,  munkaközösségek közötti szoros kapcsolat intézményen belül,  hatékony együttműködés az általános iskolai munkaközösségekkel,  a munkaközösségek-vezetők szakmai irányító szerepének növelése,  sokoldalú tehetséggondozás és megfelelő pályaorientáció,  a tanulmányi versenyekre történő koncentrált és hatékony felkészítést,  személyes kapcsolatok kialakítására és ápolására az iskolaközösségen belül,  a piac és a gazdasági környezet igényeinek folyamatos figyelemmel kísérése, a képzési szerkezet ennek megfelelő alakítása, a szakmai tantervek egyeztetése,  évi egy-két alkalommal szakmai kirándulás, üzem- vagy tanműhely-látogatás szervezése a nevelőtestület, illetve a szakelméleti tanárok számára (tanítási szünetekben),

15


 kapcsolat a gazdasági kamarákkal, a gyakorlati képzés ellenőrzése, a tanulók gyakorlati munkahelyének meghatározása érdekében,  felnőttképzési és felnőttoktatási programok indítása a térség igényeinek megfelelően, a felnőttképzési akkreditáció megszerzése s folyamatos fejlesztése. Feladatunk, hogy a családdal együttműködve a diákokat a cselekvő elkötelezettségre neveljük az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlesszük a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. II. 1. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Iskolánk a fentiekben megfogalmazott célokat egymással párhuzamosan haladó úton kívánja elérni. Az egyik út a mindennapos tevékenységbe ágyazott nevelőmunka. Ennek tervezhető mozzanatai a helyi tantervekben valamint az adott tanévre készült tanmenetben előre meg vannak fogalmazva. Színterei: elsősorban a szakórák, osztályfőnöki órák, a szakkörök, énekkar, ünnepségek, egyéb közös programok. A másik út a diáktevékenységek, közösségi megmozdulások és programok segítése, de itt arra kell törekedni, hogy a tanár e munkában közvetlen irányító és szervező szerepet ne töltsön be. Törekedni kell arra, hogy a felnőttkor küszöbéhez közeledő diákok nagyobb irányító szerepet kapjanak, ebben segíteni és bátorítani kell őket. A szabadidős tevékenységeknek jól bevált formája a diákmozgalom, amelyet az iskolának segíteni kell. Így:  A diákönkormányzat, ill. öntevékenység fejlesztése érdekében megfelelő előkészítés után növelni kell a diákközösségek hatáskörét.  El kell érni, hogy a magasabb szintű (évfolyamú) diákközösségek alsóbb szintekre, illetve évfolyamokra gyakorolt pozitív hatása domináljon. Legyen követelmény és gyakorlat a diák-diák által történő nevelése is.  A magatartás megítélése érdekében az általánosan elfogadott egyéni és közösségi normákat tudatosítani kell, illetve a nevelőtestülettel egyetértésben meg kell követelni a gyakorlatban.  Folyamatos gyakorlattá kell tenni a felnőtt vezetők és diákvezetők rendszeres, közös ellenőrzését és értékelését.  Szélesíteni és erősíteni kell a diákképviselet bázisát, ill. hatékonyságát (nevelőtestületi fórumok, diák-közgyűlések, vezetőségi ülések, stb.) Összegezve az intézmény pedagógusai valamint oktatói által alkalmazott nevelési módszerek két nagy csoportba oszthatók: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

16


Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek a tanulói közösség tevékenységének megszervezése követelés a közelebbi vagy távolabbi közös célok kitűzése, elfogadSzokások kialakítását célzó, gyakoroltatás segítség adása tatása beidegző módszerek ellenőrzés hagyományok kialakítása ösztönzés követelés, ellenőrzés, ösztönzés elbeszélés a nevelő részvétele a tanulói tények és jelenségek bemuta- közösség tevékenységében a követendő egyéni és csoporMagatartási modellek be- tása műalkotások bemutatása tos minták kiemelése a közösmutatása, közvetítése a nevelő személyes példamu- ségi életből tatása magyarázat, beszélgetés felvilágosítás a betartandó Tudatosítás, a meggyőződés a tanulók önálló elemző mun- magatartási normákról kialakítása kája vita

A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére. Céljaink elérésének egyik leghatékonyabb eszköze a differenciálás, ennek megvalósítása érdekében a tanulási-tanítási folyamat szervezése során figyelemmel kell lenni: - a tanulás belső motivációinak kialakítására, fejlesztésére, - a tanulók cselekvő részvételére a tanulás folyamatában, - a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárására, esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére, - az együttműködő (kooperatív) tanulás technikák és formák alkalmazására, - a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás alkalmazására a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, értékelésben, - a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákra, - a sajátos nevelési igényű, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulókra, - tehetséges tanulók fejlesztési igényeire, a tehetségek felkutatására és tehetségük kibontakoztatására, - folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztésre, - az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerésére és pedagógiai eszközökkel történő kezelésére, - a tanuló tanulási nehézségeinek feltárására,

17


-

-

a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerésére, a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazására, a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárására, fejlesztésére a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is, motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazására, egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazására.

A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek – az erős és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának. Az osztályfőnöki órák keretén belül szervezett önismereti foglalkozásokat ezt elősegíthetik. Fontos a különböző óraforma (tanári előadás, frontális óra, csoportmunka, differenciált foglalkozás, egyéni munka…) arányos alkalmazása. A tanulói kiselőadások, önálló kutatások, pályamunkák, kísérletek bemutatása hatékonyabbá, élményszerűbbé teszik a tanulást. Az eredményes nevelő-oktató munka elképzelhetetlen IKT - eszközök használata nélkül. Tantestületünk törekszik a következetes, fegyelmezett munkára nevelésre. Ezt segíti a követelmények megfogalmazása és a diákokkal történő megismertetése. A tanórai tevékenység megszervezése során a követelés, meggyőzés, ellenőrzés, gyakorlás, elismerés, elmarasztalás módszereit a tanulók életkori sajátosságának és egyéniségének figyelembevételével alkalmazza. Fontosnak tartjuk, hogy a diákokban kialakuljon az igény a tartalmában és formájában is színvonalas, rendezett munkára. Ezért is van nagy jelentősége a vizuális és esztétikai nevelésnek minden tantárgyon belül. A sok mozgásigénnyel és belső feszültséggel teli kamaszok számára iskolánk a testnevelés órák, a tömegsport, a sportversenyek és osztályrendezvények formájában biztosítja a sportolás lehetőségét. Nevelő-oktató munkánk fontos részét jelentik a tanórán kívüli ismeretszerzés különböző formái, a szakkörök, tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, nyári termelési gyakorlatok. A testvériskolákkal - Szlovénia, Szlovákia, Románia, Ukrajna, Szerbia – kiépített cserekapcsolatunk a természet, a nyelvek, a magyar történelem és a néprajz „élő közegben” történő megismerését teszik lehetővé. A szakiskolai és szakképző iskolai osztályok esetén a tanulókat az iskola – külső szervezetek bevonásával - pályaválasztási tanácsokkal, munkába álláshoz szükséges ismeretekkel látja el osztályfőnöki órák és tanácsadási foglalkozások keretében.

I.2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL FELADATOK

18

KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI


A tanulók személyiségfejlődésének nem kizárólagos, de kiemelten fontos színtere az iskola. A nevelőtestület valamennyi tagja tanórai és tanórán kívüli tevékenységével, a diákjaihoz, a környezetéhez és szakterületéhez való hozzáállásával, egyéniségével formálja a diákokat. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célunk, hogy tanulóink:  adottságaikkal,  eltérő mértékű fejlődésükkel,  iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal,  egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel,  szervezett ismeretközvetítéssel,  spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk: A kognitív képességek fejlesztése:  a megismerési, tanulási vágy fejlesztése,  az érdeklődés fejlesztése,  a tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása,  önfejlesztés iránti igény felkeltése,  önálló ismeretszerzés módjainak képességszintű kialakítása. A közösségi életre nevelés:  az emberi együttélés szabályainak átadása,  a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása,  a pozitív szociális szokások kialakításának, gyarapodásának segítése,  a segítő együttműködés gyakorlása,  pozitív egyéni értékrend kialakítása,  pozitív magatartásformák elsajátítása,  pozitív érzelmi légkör kifejlesztése,  együttműködési készség és képesség kialakítása és fejlesztése,  a kulturált magatartás és kommunikáció igényének kialakítása és gyakorlása,  a társas viselkedési normák elsajátítása, a viselkedési készlet gyarapítására,  az illemszabályok betartása,  az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség kialakítása. Emocionális nevelés:  az embert körülölelő élő és élettelen környezetet tisztelő, értékmegőrző magatartás kialakítása,  a társakkal való harmonikus, segítő szándékú kapcsolat kialakításának igénye,  helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása,  a különböző jellemű és szocializációjú iskolatársak elfogadása,  érzelmeik alkotó jellegű feldolgozása,  reális önismeret kialakítása.

19


Akarati nevelés:  az önismeret fejlesztése,  alakuljon ki saját személyiségük kibontakoztatásának igénye,  kitartás, szorgalom, céltudatosság, elkötelezettség kialakítása a tanulásban és munkában egyaránt. Esztétikai nevelés:  a szépérzék kialakítása, továbbfejlesztése,  igényesség kialakítása a szűkebb és tágabb környezet iránt (munka, alkotás, iskola, otthon, ember alkotta és természeti környezet),  az értékes és a giccs megkülönböztetésének, felismerésének elsajátítása, a fogyasztói. szerepre való felkészítés,  a természeti és az épített környezet megbecsülése, védelme. Munkára nevelés:  a rendszeres, precíz, kitartó tanulás igényének kialakítása,  az ember által végzett munka értékteremtő szerepének megismerése és megbecsülése. A felnőtt lét szerepeire való felkészítés:  az önismeret fejlesztése,  az élethossziglan tartó tanulás szükségességének tudatosítása,  pályák, foglalkozási ágak megismertetése,  átfogó kép nyújtása a munka világáról,  pályaorientáció, iskola- és pályaválasztás segítése,  a társadalmi beilleszkedéséhez, a részvételhez, az együttéléshez elengedhetetlenül szükséges szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése (a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének képessége, cselekvési kompetenciák). A szakmai képzés alapozása:  a szabályhasználat képességének fejlesztése,  az iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása,  az értelmező alkotóképesség fejlesztése,  a kreativitás lehetőségének és képességének fejlesztése. Erkölcsi nevelés:  erkölcsi érzék fejlesztése,  felelősségtudat a cselekedetekért és azok következményéért,  igazságérzet kibontakoztatása,  közösségi beilleszkedés elősegítése,  erkölcsi értékek tudatosítása, alkalmazásuk belső igénnyé válása,  felkészülés a majdani önálló, felelős életvitelre. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés:

20


 nemzeti, népi kultúra értékeinek, hagyományoknak megismerése, tiszteletének ápolása, megbecsülése,  jeles magyar személyiségek tevékenységének megismerése,  az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei múltjának és jelenének megismerése, megbecsülése,  a hazaszeretet tudatosítása, elmélyítése,  a magyarságtudat megőrzése mellett az európai és egyetemes kultúra megismerése. Állampolgárságra, demokráciára nevelés:  főbb állampolgári jogok és kötelezettségek megismerése,  a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, elemzőképesség és vitakultúra fejlesztése,  a felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítása. Önismeret és társas kultúra fejlesztése:  az érzelmek hiteles kifejezésének, mások helyzetébe történő beleélés képességének segítése,  az empátia, a kölcsönös elfogadás képességének fejlesztése. Családi életre nevelés:  harmonikus családi minták közvetítése,  a családi közösségek megbecsülése,  a szexuális kultúra kérdései. Testi és lelki egészségre nevelés:  felkészítés az önállóságra, a betegség-megelőzésre, a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében,  felkészítés a veszélyes körülmények és anyagok felismerésére, a váratlan helyzetek kezelésére, a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésére,  a fizikai állóképesség fejlesztése,  a testmozgás iránti igény kialakítása, fejlesztése,  egészséges és edzett fiatal személyiségek kialakítása.  a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése,  az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására,  az egészségmegőrzés igényének felkeltésére. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség:  hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység,  segítő magatartás kialakítása. Fenntarthatóság és környezettudatosság:  a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás kialakítása,  a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok tudatosítása.

21


Pályaorientáció:  átfogó kép kialakítása a munka világáról. Gazdasági és pénzügyi nevelés:  médiatudatosságra nevelés,  értelmező, kritikai beállítódás kialakítása. Tanulás tanítása:  egyénre szabott tanulási módszerek,  a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése,  az önkifejezési és önértékelő képesség kialakítása és fejlesztése,  az önismeret fejlesztése,  önfejlesztő képesség fejlesztése,  a tehetség kibontakozásának segítése. A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, személyes biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében a műveltségi területeken a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítjük meg, és törekszünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására. Az iskola pedagógusai a tanítási – tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, készségeik fejlesztését, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A pedagógusok és szakoktatók munkájuk során a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodnak a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességéhez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldásához az alábbi módszereket és szervezeti formákat alkalmazzuk (a finanszírozási lehetőségektől függően): A 9. évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére kis létszámú felzárkóztató foglalkozásokat (korrepetálás) szervezünk. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítása során előnyben részesítik az egyéni képességeket figyelembe vevő munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél, szakmai munkafolyamatok elsajátításánál a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

22


Az idegen nyelv, a magyar nyelv valamint a szakmai orientációs tárgyaknál csoportbontásban történő oktatás. A személyiségfejlesztés lehetőségei:  tanórai tevékenység,  tanórán kívüli iskolai tevékenységek:  előkészítők, felkészítők,  versenyek, pályázatok,  szakkörök, önképzőkörök,  ünnepségek, diákelőadások,  sporttevékenység,  diákönkormányzat,  kulturális programok, kirándulások,  kiállítások, bemutatók. Az iskola tanári és diákközössége együttesen formálják tanulóink személyiségét.

II.3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL FELADATOK

KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI

„A betegség után lesz édes az egészség, a baj után a jó, az éhség után a jóllakottság, az erőfeszítés után a pihenés.’ / Hérakleitosz/

II. 3. 1. Az egészségfejlesztés iskolai céljai,területei, feladatai Az iskola egészségfejlesztési célja:  tanulási eredményesség javítása,  iskolai lemorzsolódás csökkenése,  társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése,  dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás elsődleges megelőzése  bűnmegelőzés  társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal  önismeret és önbizalom javulása  alkalmazkodó készség, stressz-kezelés, problémamegoldás javulása,  érett, autonóm személyiség kialakulása,  krónikus, nem fertőző megbetegedések elsődleges megelőzése. A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés az a folyamat, ami a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézi elő. A teljes körű egészségfejlesztés területei: 23


-

az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a testilelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer-biztonság megvalósítása, a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, a harmonikus párkapcsolat, a családi életre nevelés.

Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola: - egészséges környezet kialakításával elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az eredményes tanulást, - a nevelő-oktató munka során – tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon – kiemelt figyelmet szentel az egészségfejlesztésnek, - együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberekkel egészségfejlesztési programok megvalósítása érdekében, - segíti az egészségügyi szűrővizsgálatok megvalósítását, - olyan iskolai légkört teremt, ami tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók testilelki jóllétét és méltóságát, segíti a siker elérését, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni képességek kibontakozását, - a helyi közösség vezetőivel együttműködve arra törekszik, hogy segítse az iskola közösségének, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését és egészségfejlesztését. Az egészségfejlesztés területén kiemelt feladat: - az egészségfejlesztéssel kapcsolatos ismeretek átadása, - az információszerzés lehetőségeinek megismertetése, - az egészséges választást lehetővé tevő készségek és képességek befolyásolása, - a törvény által előírt kötelezettségek teljesítése. Az egészségfejlesztés szükségessé teszi a szaktanárok, diákönkormányzatot segítő pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnökök, az iskolai egészségügyi szolgálat, a szülők szoros együttműködését, a közös problémakezelést, és egységes viszonyulást.

24


II. 3. 2. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon - osztályfőnöki, biológia, testnevelés - és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul. A feladatot a védőnő látja el. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: - a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése, - a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőnek megismertetése, - felkészítés a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: - Szervezetten a szakközépiskolai és szakiskolai szakmai tantárgyak keretében. - Önkéntes jelentkezés formájában, tanórán kívüli csoportfoglalkozáson, tanfolyamon való részvétellel. - Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, amelynek munkatársai segítik az elsősegélynyújtó versenyek megszervezését, a versenyekre történő.

II. 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL FELADATOK

KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösségfejlesztés során követendő alapelvek iskolánkban:  életkori sajátosságok szem előtt tartása,  tudatos, tervszerű pedagógiai munka,  a kialakult tanulói közösségekben az önkormányzás képességének fejlesztése (Nevelői támogató segítséggel tudjanak maguk elé célt kitűzni, annak elérése érdekében összehangoltan cselekedni illetve az elvégzett munkát tudják reálisan értékelni.),  a tanulói közösség tevékenységének tudatos megszervezése (A kohéziós erők a közösségben csak úgy hatnak, ha a tanulók aktívan részt vállalnak a közös tevékenységben és ott a közösségi magatartási és viselkedési szabályokat alkalmazzák.),  a kisebb és nagyobb iskolai közösségek sajátos arculatának, hagyományainak kialakítása (A közösségi összetartást erősítő általános emberi normák, keretek és tevékenységek rendszeressé válását kell kialakítani, ápolni.),  szakmai gyakorlat során olyan munkahelyi légkör kialakítása, melyet az egymás segítése, a kollektivitás, a kreativitásra ösztönzés, a testi egészség óvása jellemez.

25


A gyermek fejlődése szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. A legalapvetőbb közösség a család. Meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni, alakítani. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. Az iskolánkban tanuló fiatalokra jellemző a szülőktől, a tanároktól, általában az idősebbektől az azonos korúak felé fordulás, ami magatartásban, értékorientációban, emóciókban jelentkezik. Az iskolában a kortárs csoport:  lehetőséget ad az én-érvényesítésre,  biztosítja a valakihez tartozás érzését,  emocionális biztonságot nyújt. A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Iskolánkban a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 48. §-ának és a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 120. §-ának megfelelően működik a diákönkormányzat, melynek élén az IDB áll. Az iskolában a közösségfejlesztés legfontosabb színtere az osztály. A tanuló idejének jelentős részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó számára annak légköre, szellemisége, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere, viselkedési formái. A osztályközösség eltérő szokásokkal, szerteágazó alapismeretekkel, különböző szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége. Az osztály közösségi munka szervezésében, irányításában kulcsszerep jut az osztályfőnöknek. Fontos az osztály közös céljainak és szilárd közös értékrendjének meghatározása és elfogadtatása. A közös cselekvés színterei a közös célokból és feladatokból részben következnek, részben pedig az osztályok maguk határozzák meg. Az osztályközösség feladata:  valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása,  az egyéni értékek felismerése,  egymás tiszteletben tartása,  egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban,  a másság elfogadása, a tolerancia,  a társak segítése, támogatása a gondok, problémák megoldásában,  mások gondjainak, nehézségeinek felismerése.  A közösség irányításában, alakításában meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek.

26


 A közösségfejlesztésben fontos szerepet töltenek be a rendszeres tanórán kívüli foglalkozások és az alkalmanként szervezett foglalkozások. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások (az iskola hirdeti meg a tanulók igényeit, a pedagógusok javaslatait figyelembe véve; beindításuk a jelentkezők számától függ):  szakkörök (informatika, természettudományi stb.),  önképzőkörök,  művészeti körök (rajz),  sportköri foglalkozások,  tanulószoba (bejáró vidéki tanulók számára 9-10. évfolyamon),  felzárkóztató órák (a 9-10. évfolyamon egyes tantárgyakból a gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére egyéni vagy csoportos formában),  korrepetáló foglalkozások (a tanév eleji felmérések alapján),  iskolai felkészülést segítő foglalkozások Alkalmanként szervezett foglakozások (az igazgató engedélyével, tanári felügyelet mellett szervezhetők, a foglalkozáson a kiskorú tanulók csak szülői hozzájárulással vehetnek részt, több napos program esetén írásos hozzájárulás szükséges):  felkészítő foglalkozások (pl. versenyekre, ünnepségekre, kulturális rendezvényekre, nyelvvizsgára),  háziversenyek (szavaló, idegen nyelvi stb.),  versenyek, vetélkedők (közismereti, művészeti, szakmai – városi, területi, megyei),  házi bajnokságok, városi, területi, megyei sportversenyek (pl. 12 órás kosárlabda),  kiállítások,  osztályrendezvények, szabadidős foglakozások (mozi, színház-, kiállítás-, múzeumlátogatás, klubdélután – a költségeket a résztvevők vállalják),  osztálykirándulások (a programot, amit a szülők is elfogadnak, az éves osztályfőnöki foglakozási terv tartalmazza, a részvétel önkéntes, a költségeket a szülők vállalják),  tanulmányi kirándulások (a tanmenetben szerepel, önkéntes, a költségeket a résztvevők vállalják),  testvériskolai együttműködés keretében szervezett programok (a feladatok elvégzését és a felmerülő költségeket, amennyiben ezt pályázati támogatás nem fedezik, a résztvevők vállalják),  takarítási akciók (éves munkaterv szerint pl. ’Te Szedd!’),  IDB által szervezett programok,  táborok (sí tábor, nyári tábor – a költségeket a résztvevők vállalják),  12 órás vetélkedő,  szakmai kiállítások. Iskolai könyvtár: Az egyéni tanulást és önképzést szolgálja. Nyitvatartási időben látogatható. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata:

27


Tanári felügyelet mellett, az SZMSZ-ben és Házirendben szabályozott módon. Az intézmény működtetője, az iskola helyiségeit, berendezéseit igény esetén - és ha a nevelő-oktató munkát nem zavarja - bérbe adhatja vásár, tanfolyam, bemutatók számára ahol tanulóink is részt vehetnek. A tanműhely - ha a tantervi anyag megtanítását nem akadályozza - bérmunkát vállal, melyekben a tanulók munkafolyamatokat sajátíthatnak el. Hit- és vallásoktatás: A területileg illetékes, bejegyzett egyházak szervezésében a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3. §-ában és Házirendben szabályozott formában. Az iskolai közösséghez tartozás érzését erősíti az iskolai hagyományok ápolása, az iskolai rendezvények, ünnepségek, megemlékezések. A hagyományok ápolását biztosítják:  iskolai évkönyv,  iskolajelvény,  kék nyakkendő illetve sál és a ballagási tarisznya,  iskolai ünnepségekre kötelezően előírt öltözék (Házirendben szabályozva),  iskolarádió és tv,  iskolatörténeti kiállítás,  az iskola és az osztálytermek dekorációja. Ünnepségek, rendezvények: Történelmi évfordulókkal kapcsolatos ünnepélyek:  megemlékezés az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról (március 15.),  megemlékezés az aradi vértanúkról (október 6.),  megemlékezés az 1956-os forradalomról és szabadságharcról (október 23.),  megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól (február 25.),  megemlékezés a holokauszt áldozatairól (április 16.),  megemlékezés a nemzeti összetartozás napjáról (június 4.). Iskolai ünnepélyek:  tanévnyitó ünnepség,  tanévzáró ünnepség,  szalagtűző ünnepség,  ballagási ünnepség,  megemlékezés a névadóról. Hagyományos rendezvényeink:  Csiha-bál,

28


     

Mikulás, Karácsony köszöntése, Csiha-nap, Inas avató, osztálytalálkozók, érettségi találkozók, nyílt nap, „Nyitott kapuk napja”.

Az iskolai dolgozók életével összefüggő hagyományok:  nyugdíjba vonuló kollégák búcsúztatása,  tantestületi kirándulások,  tantestületi összejövetel a nyugdíjas és gyermekükkel otthon lévő kollégákkal.

II. 5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógusok feladatai:  tanulók nevelése, oktatása,  a tanítási órákra való felkészülés,  a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése,  az ismeretek tárgyilagosan, sokoldalú és változatos módszerekkel történő közvetítse,  személyiségfejlődéséről, tehetséggondozás, figyelembe véve a tanuló egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,  egyéni foglalkozás a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel,  együttműködés az iskola többi pedagógusával és a nevelést, oktatást segítő szakemberekkel,  hátrányos helyzetű gyermek, tanulók felzárkózásának elősegítése,  a tehetségek felismerése, segítése,  felkészítés érettségi, különbözeti, osztályozóvizsgákra és felügyelet a vizsgákon,  a tanulmányi versenyek szervezése, lebonyolítása, felügyelet,  a tanulók erkölcsi fejlődésének előmozdítsa,  együttműködésre, környezettudatosságra, hazaszeretetre nevelés,  a szülő (törvényes képviselő) rendszeres tájékoztatása (szülői értekezletek, fogadóórák) a tanuló iskolai teljesítményéről,  a munka- és balesetvédelmi előírások ismertetése és betartatása, a veszélyhelyzetek feltárása és elhárítása,  a tanulók felügyelete,  a gyermekek, a tanulók és a szülők, a munkatársak emberi méltóságnak és jogainak tiszteletben tartása,  a tanulók, a szülők, vallási, világnézeti meggyőződésének tiszteletben tartása,  javaslatokra, szülői kérdésekre érdemi válasz adása,  szakszerű, tervezett munkavégzés, a tanulócsoporthoz igazodó oktatómunka,  a tanulók munkájának értékelése a pedagógiai programban meghatározottak szerint,

29


           

pályaorientáció, adminisztratív feladatok elvégzése, közreműködés iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai rendezvényeken való részvétel, hivatali titok megőrzése, hivatásához méltó magatartás, együttműködés a munkatársakkal (értekezletek, megbeszélések) és más intézményekkel, hétévenkénti továbbképzés teljesítése, pedagógus önértékelés elvégzése a jogszabályban meghatározott időszakokban pedagógiai-szakmai ellenőrzésben való részvétel kötelező minősítése megszerzése.

Az osztályfőnök feladatai:  a tanulók szociokulturális helyzetének feltárása,  a tanulók személyiségfejlődésének és a tanulóközösség fejlődésének figyelemmel kísérése, segítése,  a tanulók tanulmányi előmenetelének, az osztály fegyelmi helyzetének figyelemmel kísérése,  a tanulók magatartásának, szorgalmának, minősítése, a nevelőtestület elé terjesztése  javaslat a tanulók jutalmazására, büntetésére, támogatására,  a problémák, a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, a tehetségek felismerése  a problémák megoldása, az azok megoldását segítő személyekkel való együttműködés (pedagógusok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, szülői munkaközösség, IDB),  a szülők rendszeres tájékoztatása és bevonása a tanulók támogatásába (szülői értekezlet tartása),  a Nemzeti Alaptantervben, a Pedagógiai Programban megfogalmazott nevelési feladatok megvalósítása,  egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelés,  a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátíttatása és betartatása,  pályaorientáció,  ügyviteli teendők ellátása (napló vezetése, ellenőrző, törzskönyv, bizonyítvány megírása, statisztikai adatok szolgáltatása),  a tanulók rendszeres tájékoztatása, közreműködés tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,  szükség esetén óralátogatás az osztályban,  részvétel az osztályfőnöki munkaközösség munkájában.

30


II. 6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A nemzeti köznevelésről szóló 2012. évi CXC. törvény 4. § 13. pontja szerint kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a, különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló  sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló  kiemelten tehetséges gyermek, tanuló b, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek tanuló A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény kiemelt célként határozza meg a társadalmi leszakadás megakadályozását és a tehetséggondozást. A 2015. október 1-ei statisztika alapján a tanulói létszám 573, ebből hátrányos helyzetű 437 ( ebből szakközépiskolai – 39 %, szakiskolai – 50,5 %), halmozottan hátrányos helyzetű 137 (szakközépiskolás – 14 %, szakiskolás – 68,5 %). A sajátos nevelési igényű tanulók száma 10, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők száma 9. Az átlagosnál is több szociális hátránnyal érkező, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő diák van, ami részben magyarázza az új környezetbe való nehéz beilleszkedést. Más tanulóknál a jelenség egyik magyarázata lehet az iskolaváltás, a családtól való elkerülés, a „kötelező” önállósodás. II. 6. 1. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló Tantestületünk vallja, hogy minden gyermek integrálható, ha az igényeinek megfelelő feltételek rendelkezésre állnak. Az integrációra való alkalmasság eszerint elsősorban a fogadó környezet tulajdonsága, nem pedig az akadályozott gyermeké. A minőségelvű munka végzésére az iskolai folyamat valamennyi területén meg kell felelni az intézménynek annak érdekében, hogy ott gyermekcentrikus, partnerközpontú, állandóan megújulni képes munka folyjék. A 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI) tanulók iskolai oktatásának irányelvét teszi közzé. Az irányelv egyaránt vonatkozik a többi tanulóval együtt integráltan és a tőlük elkülönítetten gyógypedagógiai intézményben való nevelésreoktatásra. Az integrált keretek között nevelt SNI tanulóknál az irányelvben leírtakat kell alkalmazni. A fogadóintézmény pedagógiai programjában szerepelni kell az SNI tanulók nevelése-oktatása sajátos elveinek, és figyelembe kell venni a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket. A fejlesztéshez habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztőprogramok kimunkálásához a tantárgyak fejlesztési feladatainak

31


megvalósításához, a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges, melynek biztosítása a Centrum feladata. A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. II.6.1.1. Alapelvek az SNI-s tanulók iskolai fejlesztőprogramjához A tanulók joga, hogy képességeiknek, érdeklődéseiknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Iskolánk biztosítja, hogy a tanulók az állapotuknak, személyes adottságuknak megfelelő ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljenek. A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége alapján a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. Az esélyegyenlőtlenség csökkentését alapvető feladatnak tartjuk, amely speciális felzárkóztató programok, személyes törődés, beszélgetések során történik meg. Célunk az inkluzív iskola megteremtése. Az oktatás-nevelés során igazodunk a sajátos nevelési igényű iskolai oktatásának az irányelvéhez. Az általános irányelvek célja, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek biztosítva, hogy elvárásaink igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, s fejlesztésük számukra megfelelő területen valósuljon meg, s a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl. A habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztőterápiák programjai váljanak a nevelési programok tartalmi elemeivé. II.6.1.2. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai:  A nevelés, oktatás, fejlesztés célja, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsük csökkenteni vagy ellensúlyozni.  A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődés sajátosságaihoz szabottan történik meg annak érdekében, hogy a fejlesztett tanulók meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban (egyéni fejlesztési terv).  Fokozott figyelmet fordítunk a tanulás összetevőinek tanítására, az egyénre szabott tanulás módszereinek megválasztására.  Lehetővé tesszük és segítjük a tanulót segítő speciális eszközök alkalmazását.  Megteremtjük az esélyegyenlőség alapját, hogy a gyerekek az iskolai tananyagok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre.  Kialakítjuk a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat, hogy hogyan viszonyuljanak állapotukhoz és ismerjék meg saját értékeiket.  Az egyéni sikereket segítő egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése a cél.  A különféle tulajdonságok, funkciók egyensúlyának kialakítása fontos feladat.  A hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása, a meglévő ép funkciók bevonása, a hiányzók pótlása érdekében.  Növeljük a kudarctűrő képességet.  A sajátos nevelési igényű tanulók képességfejlesztése a hiányosan működő pszichés funkciók terápiás jellegű korrekciójával.

32


 A differenciát szükségletekhez igazodó felzárkóztatás a habilitációs és rehabilitációs eljárásokkal.  Az általános műveltség megalapozása a fogyatékosság, életkor és osztályok figyelembe vételével.  Az alapdokumentumok által szabályozott ismeretanyag elsajátítása az évfolyamok, osztályok, tantárgyi sajátosságok, egyéni különbségek figyelembe vételével.  A fejlesztési szakaszoknak megfelelő szűrő és diagnosztikus eljárások kidolgozása.  Az iskolai fejlesztés teljes időtartama alatt kiemelt feladat a komplex rehabilitációs tevékenység, melyben együttműködünk az egyes gyógypedagógiai és módszertani központokkal.  Felkészítjük a tanulót a felnőtt lét szerepeire.  Pedagógusaink fejlesztést, egyéni tantárgyi megsegítést biztosítanak sérült tanulóinknak, figyelembe véve a szakértői bizottságok által javasolt fejlesztési területeket.  Minden arra jogosult tanulónak biztosítjuk a vizsgákhoz szükséges hosszabb felkészülési időt, az írásbeli dolgozatok kiváltását szóbeli feleletekkel vagy fordítva, illetve a szakértői bizottság által javasolt vizsgáztatási feltételeket. II.6.1.3. Részképességi zavarok korrigálása Olvasás- és írási nehézségek és zavarok. Számolási zavarok. A kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar. Tanulási zavar, iskolai készségek fejlődési, kevert zavara, koordinációs zavar. II.6.1.4. A fejlesztés tartalma, elemei, módszerei, eszközei, a megvalósítás színterei A fejlesztést megelőző legfontosabb teendő: o A részképesség-zavarok, az SNI, a tanulási nehézségek felismerése, szakemberhez irányítás. o A pedagógusokat, a szülőket felkészítjük a sajátos nevelési igényű tanulók felismerésére, fogadására, ellátására. o A tanév elején esetmegbeszélést tartunk az iskolába felvett tanulókról, a módszertani központ munkatársával, akik segítséget nyújtanak a már elkészült diagnózis értelmezésében, a segédeszközök megválasztásában és az egyéni módszerek kiválasztásában. o Szakértői vizsgálat Cél: annak megállapítása, hogy a tanuló: - sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt - sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt - nem sajátos nevelési igényű, hanem beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzd

33


o A nevelési tanácsadás feladata, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyerekeknek, tanulóknak az iskolai ellátását, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. o A nevelési tanácsadást ellátó intézmény a szakvéleményben foglaltak ellenőrzése keretében feltárja a gyermek, tanuló fejlődését segítő, illetve hátráltató körülményeket, hiányosságokat, a hiányosságok megszüntetése érdekében tájékoztatást nyújt az intézmény érintett vezetőjének, pedagógusainak, nevelőtestületének, közreműködik a megoldási javaslatok kidolgozásában, felhívja a fenntartó figyelmét, ha az intézkedés megtétele indokolja. 59o Ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, illetve a megismerési funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető rendellenességével küzd, fejlesztő foglalkozásra jogosult. A fejlesztő foglalkozás a nevelési tanácsadás, az iskolai nevelés-oktatás keretében valósulhat meg. A felismert és diagnosztizált zavarok és nehézségek kezelésére fejlesztési tervek kidolgozása, végrehajtása indokolt. Az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációt, a fejlesztő foglalkozást központilag kiadott, egyéni fejlődési lapon kell dokumentálni. A fejlesztésre kijelölt pedagógusoknak a fejlesztés során a fejlesztési tervben a következő feladatokat jelölik ki: - Figyelembe veszik a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait - Differenciált nevelés-oktatás céljából individuális módszereket alkalmaznak - Alkalmazkodnak az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez - Egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresnek - Együttműködnek különböző szakemberekkel, a szakemberek iránymutatásait, javaslatait beépítik a különböző pedagógiai feladatokba A fejlesztés megvalósulásának színterei: o Tanórán (differenciál foglalkozás) - Bontott csoportos foglalkozás - Fejlesztési terv szerint differenciált egyéni foglalkozás - Tanórai differenciált foglalkozás o Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozás tanítási órán kívül (a jogszabályban előírtak, illetve az iskolai lehetőségek figyelembe vételével) o Tanulószoba, tanórán kívüli foglalkozások (alkalmi foglalkozások, korrepetálások) o Személyes kapcsolatok (egyéni beszélgetések a pedagógusok és a diákok között) o Együttműködés a szülőkkel és a családdal II.6.1.5. A célok és feladatok megvalósulásának ütemezése, visszacsatolás, ellenőrzés  A fejlesztésre kijelölt pedagógus fejlesztési tervet készít a szakértői vélemény alapján, s a diagnózis értelmezése után.

34


 A pedagógus az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációt fejlesztő foglalkozást központilag kijelölt egyéni fejlődési lapon dokumentálja.  Az egyéni fejlődési lap legfeljebb négy tanéven át használható.  Az adatokat és a fejlesztés fő jellemzői tartalmazó külívet, a fejlődési lap külívét az osztályfőnök tölti ki.  A foglalkozási dokumentációt szolgáló belív egyéni fejlődési lap belíve, melyet a fejlesztést végző pedagógus tölt ki.  A törzslapon, a felvételi naplóban, illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és a kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. 60 A sajátos nevelési igényű gyermekek egyes képességei lassabban, más ritmusban fejlődnek, vagy hiányoznak, ezért van szükségük „gyógyító pedagógiai” ellátásra. A gyógyító nevelés a pedagógiai eszközökkel való gyógyítás szerepét tölti be, ahol helyet kap a fejlesztés, a terápia és a rehabilitáció egyaránt. A pedagógusok akkor tudnak igazán hatékonyak lenni munkájukban, ha egymással közösséget alkotnak és a nevelés-oktatás terén adódó II.6.2 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Beiskolázási mutatóink alapján számíthatunk arra, hogy továbbra is érkeznek hozzánk szocializációs problémákkal küszködő és hátrányos helyzetű tanulók. Beilleszkedési problémáiknak és felzárkóztatásuknak megoldását az iskola fontos feladatának tekinti. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók leggyakoribb ismertetőjelei:  a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek,  passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak,  nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni,  testi és pszichés tünetei vannak,  személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok – pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.). A problémás tanulók esetén felvesszük a kapcsolatot a nevelési tanácsadóval. Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd, vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A szakértői és rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján ezeket a tanulókat az igazgató mentesíti - a gyakorlati képzés kivételével - egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Az igazgató - a gyakorlati képzés kivételével - a tanulót kérelmére részben vagy egészben -

35


felmenti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, továbbá sajátos helyzete azt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesíti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. II.6.2.1. A mentesített tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység: - A mentesített tanuló részére a meghatározott időkeret terhére egyéni foglalkozást szervezünk. - Az egyéni foglalkozást a tanuló számára kidolgozott fejlesztési terv alapján végezzük, amelynél figyelembe vesszük a szakértői véleményeket. - A mentesített tanuló az érettségi vizsgán az érintett tantárgy helyett - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. - A mentesített tanuló részére az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, illetve érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán hosszabb felkészülési időt biztosítunk. - Lehetővé tesszük az írásbeli beszámolón az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval, vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. A pedagógusok nem törődhetnek bele, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók magatartását, tanulását pusztán szankcionálják. Elsődleges feladat a tünetek felismerése, az okok azonosítása és a meglévő hátrányok lehetőség szerinti csökkentése, megszüntetése. Az iskolának illetve a pedagógusoknak a szakértői vélemény alapján kell eljárnia. A magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység: A magántanulót a szakmai gyakorlati foglalkozások látogatásának kivételével- a többi kötelező tanórai foglalkozása alól felmentjük. Aki felmentést kapott a nem gyakorlati kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon beszámoltatjuk. Az egészségügyi okok miatt magántanulóként tanuló magántanulókat és a súlyos betegség miatt hosszabb ideig mulasztókat, amennyiben erről írásbeli értesítéssel élt az intézmény felé a szülő vagy gondviselő, egyéni foglalkozás keretében készítjük fel. A szülő kötelessége, hogy megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért. II.6.2.2. A pedagógussal szemben megfogalmazott elvárások:  tudjon differenciáltan oktatni, nevelni,

36


 a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse, bővítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit,  a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is nézze a fejlődést,  az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit,  semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót,  a rászorulók számára szervezzen felzárkóztatást, korrepetálást, gyakoroltassa a tanulási hatékonyságnövelő stratégiákat,  nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására,  ismerje a részképesség-zavar tünet – együttesét.  A fentiek valamennyi pedagógusra vonatkoznak, de kiemelt szerepe van az osztályfőnököknek. II.6.2.3. Elvárások az osztályfőnökkel szemben:  folyamatosan és naprakészen tárja fel az érintettek körét,  a szülővel kiemelten és tapintatosan viselkedjen és foglalkozzon. Ennek leghatékonyabb eszköze a rendszeres találkozás (fogadóóra), beszélgetés,  a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal,  szükséges esetben tanácsért, segítségért forduljon szakemberhez (védőnő, pszichológus, gyermek-védelmi tanácsadó) a tanuló ügyében,  kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét,  gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolafokozatba kerüléséről, pályaválasztásáról,  szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon írásbeli véleményt,  tudatosítsa a tanulókban, hogy mely területeken számíthatnak a támogatására, bizalmára, illetve milyen egyéb segítségnyújtási lehetőségek adottak az intézményben, a városban. II.6.2.4. Az ifjúságvédelmi felelős beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenysége:  Félévi rendszerességgel felmérést végez a diákok körében a tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárására.  Tapasztalatairól folyamatosan feljegyzéseket vezet.  A tanulókat és a szülőket tájékoztatja azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, segít a kapcsolatfelvételben és figyelemmel kíséri a segítségnyújtók tevékenységét és a tanulók helyzetének alakulását.  A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.  A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi.  Figyelemmel kíséri a szociális és ifjúságvédelmi feladatokhoz kapcsolódó pályázatokat.

37


 Együttműködik a családdal, a kollégiummal, a pedagógiai szakszolgálattal, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, polgármesteri hivatallal, járási hivatallal, háziorvossal, iskolaorvossal és védőnővel.  Segíti az iskola drogprevenciós tevékenységét. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység eredményességének növelése érdekében fontos lenne, hogy minél több pedagógus részt venne fejlesztő, tehetséggondozó, különleges bánásmódot, részképesség-zavar felismerését segítő továbbképzésen. Szükséges, hogy az ezeken részt vevő pedagógusok tájékoztassák a tantestületet a legújabb, a hatékony és választható módszerekről, hozzáférhető szakirodalomról. Fontos lenne, hogy belső továbbképzés keretében a tantestület egésze – megfelelő szakember irányításával – foglalkozzon ezzel a témával. Komoly segítséget jelenthet, hogy iskolánk egyik pedagógusa fejlesztő pedagógus képesítéssel rendelkezik. Számára biztosítva van a megfelelő órakeret, hogy az intézmény érintett tanulói számára foglalkozást tartson. A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 33. § – a lehetővé teszi a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás. Segítené a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, ha iskolapszichológus fogadóórát tartana az intézményegységekben. II. 6. 3. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység A nemzeti köznevelésről szóló törvény kiemelt célként fogalmazza meg a tehetséggondozást, a pedagógusok alapvető feladataként fogalmazza meg a tehetségek felismerését, a tehetségek kiteljesedésének segítését. A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 33. § – a szerint térítésmentesen biztosított köznevelési feladat a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok. Az iskola az osztályok heti időkeretéből szeretné biztosítani a foglalkozásokra fordítható órákat (Nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet) A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység alapja a gyermek, a tanuló adottságainak, képességének, személyiségének megismerése, amely részben szakórákon, részben osztályfőnöki órákon történik. Meg kell felelnünk a szülők és tanulók azon elvárásainak, hogy diákjaink képességeinek és érdeklődésének megfelelő programokat kínáljunk, s ehhez megfelelő tevékenységi formákat találjunk. Meg kell keresnünk azokat a szinteket, fórumokat, melyek hatékonyan segítik a tehetség kibontakozását.

38


A kilencedik évfolyamon sor kerül az intézménybe kerülő diákok képességeinek, szaktárgyi ismereteinek felmérésére. Ennek módját a szakmai munkaközösségek határozzák meg. A szakközépiskolában, a szakiskolában a 9. évfolyamon az iskolai munkarendben meghatározott határidőig magyar nyelvből, matematikából, reál tárgyakból, idegen nyelvből felmérő dolgozatokat íratunk. A tanulók differenciált foglalkoztatásánál ezekből a felmérő dolgozatokból indulunk ki. Iskolánk a tanuló érdeklődésének, igényének megfelelően kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez – felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás céljából, illetve egyéni foglalkozásokat, a tehetség kibontakozása érdekében. A tehetség, a képesség kibontakozását, a tanulók karrierterveit szolgálják a választható tanórai és egyéb foglalkozások valamint az emelt szintű érettségire való felkészítés is. A tehetségek, képességek felismerését szolgálják a különböző versenyek iskolai fordulói:  OKTV,  OSZTV,  OMTV,  SZKTV,  AutoCADdy,  komplex géprajz-gépelemek rajzverseny,  Arany Dániel Matematika Verseny,  Dürer Matematika Verseny,  megyei matematika és fizika verseny (Debreceni Egyetem szervezi),  Varga Tamás Matematika Verseny,  Arany János Irodalmi Verseny,  Implom József Helyesírási Verseny,  Simonyi Zsigmond Országos Helyesírási Verseny,  „Szép Magyar Beszéd”,  „Édes anyanyelvünk” országos nyelvhasználati verseny,  Savaria országos történelem verseny,  AIOV – angol, német nyelvből,  Nemes Tihamér Számítástechnika Verseny,  Kalmár László Alkalmazói Verseny,  Hatvani István Fizika Verseny,  Mikola Fizika Verseny,  TDK dolgozatok írása  iskola által szervezett szaktárgyi, szakmai versenyek, vetélkedők,  Diákolimpia,  NB-s sportversenyek,  városi, megyei, területi sportversenyek,  házi bajnokságok.

39


A versenyekre történő felkészítés részben tanítási órán, differenciálással, külön feladatok adásával történik, részben tanórán kívüli felkészítő foglalkozásokon. A versenyek jellegétől függően egy vagy több szaktanár végzi a felkészítést. A tehetségek, képességek kibontakozását segíti az önismeret, a helyes tanulási módszerek kialakítása. Ebben fontos szerep jut mind a szaktanároknak, mind az osztályfőnököknek. Munkájukat iskolai továbbképzések, tréningek, képességfelmérő, képességfejlesztő számítógépes programok biztosítják. A tehetségek, képességek kibontakozását szolgálják:  az emelt szintű vagy emelt óraszámban történő oktatás szakközépiskolában szakmai orientáció szakmacsoportos alapozó tárgyak magasabb óraszáma  a csoportbontás, amely homogén csoportok kialakítását is szolgálja: magyar nyelv idegen nyelvek informatika  külföldi testvériskolai kapcsolatok ápolása: nyelvgyakorlás közös projektek feldolgozása szakmai gyakorlat  az emeltszintű érettségire és egyetemi, főiskolai tanulmányokra felkészítő órák ( tanulói igény szerint, akár vendégtanulói jogviszonnyal, a tantervben szereplő tantárgyakból, minimális csoportlétszám 6 fő)  a tanórai differenciálás  üzemlátogatás  tanulmányi kirándulások  házi tanulmányi versenyek ( pl. Csiha napi szakmai elméleti és gyakorlati verseny)  délutáni foglalkozások, szakkörök ( iskola rádió, fizinfo,röplabda,erőemelő-testépítő) A tanórán kívüli foglalkozások segítik:  kiegészítő ismeretek átadását, korszerű képességek elmélyítését: nyelvvizsgára felkészítő foglalkozások, versenyekre felkészítő foglalkozások,

40


érdeklődési körök, szakkörök.  művészi képességek kibontakoztatását: képzőművészeti kör  a versenysportot, az utánpótlás nevelését segítik: tömegsport  munkavállaláshoz szükséges ismereteket adnak át, speciális képességeket alakítanak ki: számítástechnika  Iskolai könyvtár, számítástechnikai szaktantermek.Segítik az egyéni felkészülést, a szakirodalomban való elmélyülést, az oktató CD-k, valamint az Internet felhasználását az ismeretek elmélyítésére, bővítésére, gyakorlására. A célok és feladatok mellett az eredményességvizsgálattal is foglalkozunk. A tehetséggondozást akkor tekinthetjük eredményesnek, ha folyamatosan javul a felvételi statisztikánk, nő a nyelvvizsgázók száma, ki tudjuk váltani a drága különórákat, többen jutnak be az OKTV elődöntőibe, növekszik az OSZTV első helyein végzők száma. Rendszeresen működnek a szakköri foglalkozások, illetve ne szűnjenek meg a tanév végére. A jegyzett versenyeken egyre jobb eredményeket érünk el. Magas színvonalú iskolai rendezvények, ünnepségek, iskolatévé, illetve iskolarádió műsorok valósulnak meg. II. 6. 4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában való közreműködés; a gyermekek, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása, megszüntetése minden pedagógus törvényben előírt kötelessége. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt, és szoros együttműködést feltételez a családdal, a gyermekés ifjúságvédelmi intézményekkel és szakemberekkel. Iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátását gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinálja. Az ifjúságvédelmi felelős szorosan együttműködik a tantestület tagjaival (szaktanárokkal, szakoktatókkal), az osztályfőnökkel, a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal. Az iskolai gyermekvédelem célja a gyermekek, tanulók hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. A megelőzés során célunk a fiatalokra ható káros hatások megelőzése, elhárítása, enyhítése, amelyek az egészséges személyiségfejlődést megzavarják vagy meggátolják. A veszélyeztető körülmények feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat. II. 6. 4.1. Az osztályfőnökök és szaktanárok ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai:  a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése,  a tanulmányi munka romlása esetén a visszaesés hátterében lévő okok feltárása,

41


 fokozott törődés a problémás tanulókkal (körülmények feltárása, veszélyhelyzetek megelőzése),  a rendszeres iskolába járás folyamatos ellenőrzése, a jogszabályoknak megfelelő jelzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése,  a veszélyeztetett, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet felmérése, jelzése,  a veszélyeztetett, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése,  javaslattétel a rászoruló tanulók segítésére, támogatására,  szükség esetén jellemzés készítése,  egyéni bánásmód, szorongások oldása,  a rászoruló tanuló felzárkóztatása,  konzultáció kollégákkal, szülőkkel,  tanácsadás a szülőknek. II. 6. 4.2. Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmet szolgáló tevékenysége Kapcsolattartás:  személyes beszélgetés a tanulóval, egyéni tanácsadás,  együttműködés a szülőkkel, támogatásuk megnyerése,  konzultáció, tanácsadás a családtagoknak,  fogadóóra tartása,  rendhagyó szülői értekezlet,  előadások tartása meghívott szakemberekkel szülői értekezleten (iskolai szinten),  szükség esetén szakember bevonása,  kapcsolatfelvétel a szakszolgálatokkal, egyéb szervekkel. Anyagi támogatás:  törvényben előírtak szerinti tankönyvtámogatás,  rendkívüli és rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kezdeményezése,  a jogszabályban előírt szolgáltatások biztosítása (korrepetálás, sportprogramok, napközi, stb.). Pedagógiai eljárások a hátrányok leküzdésére Tanítási órán:  indulási hátrányok csökkentése,  segítő kapcsolat megteremtése, személyes beszélgetések,  differenciált oktatás,  az egyéni képességek kibontakoztatására való törekvés,  az egyéni képességek figyelembevételével fejlesztő feladatok adása,  bizalmat erősítő, megfelelő légkör a tanítási órákon,  megfelelő motiváció,  tanulási módszerek megismertetése,

42


 tanítást segítő eszközök (IKT-eszközök, iskolai könyvtár, stb.) hatékonyabb bevonása,  családi életre való nevelés,  pályaválasztás, továbbtanulás segítése, irányítása. Tanítási órákon kívül:  a felzárkóztatás formáinak igénybevétele (korrepetálás, érettségire történő felkészítés),  tehetséggondozás (versenyeztetés, egyéni foglalkozás),  tájékoztatás (tanácsadás a gyermekek, diákok jogairól, a gyermekvédelmi szolgáltatásokról),  drogellenes-drogprevenciós tréningek, előadások szervezése,  szabadidős, sport foglalkozások szervezése, szünidei programok (pályázati forrásból vagy alapítványi támogatással),  önismereti, konfliktuskezelési tréningek lehetőségének felkutatása,  kulturális programok  egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése,  tanulószobai foglalkozás,  rendszeres egészségügyi szűrővizsgálat (iskolaorvosi, fogászati). Gyermekvédelmi hálózat igénybevételét segítő tevékenység:  a veszélyeztetett helyzetű gyermekek nyilvántartásba vétele és jelzés a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények felé,  az igazolt és igazolatlan mulasztásokat figyelemmel kísérése (konzultáció a szülővel és a gyermekjóléti szolgálattal, a járási hivatal tájékoztatása),  tájékoztatás a speciális segélyhívó számokról,  közreműködés szakemberekkel, szükség szerint a rendőrséggel és az önkormányzattal,  konzultáció az iskolaorvossal,  a DÖK segítségének igénybevétele,  tankönyvtámogatás,  a tanulók szociális helyzetének javítása érdekében segélyek, alapítványi támogatások, pályázatok felkutatása,  önkormányzati szociális juttatások megszerzésében való közreműködés,  tájékoztatás családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról,  napközi otthoni és kollégiumi elhelyezés biztosítása. Pedagógiai eljárások:  a tanuló érdekeltté tétele a tanulásban,  speciális közösségi és szabadidős fejlesztő foglalkozások,  iskolai rendezvényeken való aktív részvétel (szereplések),  szünidei programok, táborozási, üdültetési lehetőségek felkutatása,  a tanuló aktivitásának növelése az IDB-ben,

43


 szükség szerinti felzárkóztató foglalkozások. II. 6. 4.3. A veszélyeztetettség tünetei és okai Tünetek: Külső megjelenésben:  beteges sápadtság, véznaság, fejletlenség, aluszékonyság,  étvágytalanság, kiéhezettség, túl mohó táplálkozás, túltápláltság,  elhanyagolt külső, ápoltság és tisztaság hiánya,  az öltözet fogyatékossága, helytelensége. Beszédében:  hibás beszéd (selypítés, dadogás, hadarás, kapkodás),  goromba, drasztikus, trágár kifejezések használata,  hangoskodás, nagyzolás,  túlzott hallgatagság, zárkózottság,  fantáziálás,  hazudozás. Mozgásában:  nyugtalan, túl élénk, szertelen,  nincs korának megfelelő mozgásigénye,  fáradékony, lusta,  izomrángásai vannak, végtagjai reszketnek,  rágja a körmét, szopja az ujját,  bevizel,  érintésre riadtan elugrik, megriad. Érdeklődésében:  semmi sem érdekli, közömbös,  figyelme szétszórt, hosszabb koncentrálásra képtelen. Társaihoz és a közösséghez való viszonyulásában:  félszeg, szorongó, túlérzékeny, visszahúzódó, szomorú,  könnyen ingerelhető, indulatos, agresszív, durva,  hangadó a rosszban, destruktív,  befolyásolható, árulkodós. Foglalkozásokon:  figyelmetlen, fáradékony, gyakran rendetlen,  teljesítményei alatta maradnak képességeinek, ingadozóak,  gátlásos, nincs önbizalma, amit tud, azt nem képes visszaadni. Felnőttekkel kapcsolatos magatartása:

44


 bizalmatlan, nem őszinte,  meghunyászkodó,  tiszteletlen, dacos. Legfőbb okak: Környezeti okok:  A család szerkezetének megváltozása, az ezzel kapcsolatos konfliktusok hatása a gyerekekre  Nevelési hiányosságok  Brutalitás  Kényeztetés  Erkölcstelen családi környezet  Italozás a családban A gyermek személyiségéből eredő veszélyeztető okok:  Értelmi, érzelmi elmaradottság  Szociális visszamaradottság  Gátlásosság  Fokozott agresszivitás  Kóros hazudozás  Túlmozgékonyság Anyagi okok miatt veszélyeztetett gyerekek:  A szülők önhibájukon kívül alacsony jövedelműek  Rokkantnyugdíjasok  A családban sok a gyerek Egészségügyi okok miatt veszélyeztetett gyerekek:  Veleszületett betegek (cukorbeteg, szívbeteg gyerekek)  A családban elme- vagy idegbeteg van  Súlyos látási, hallási vagy mozgásszervi fogyatékosság áll fenn  Súlyosan beszédhibás, de értelmileg ép II. 6. 5. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a nevelési-oktatási intézmények számára célként határozza meg az egyéni bánásmódra való törekvést, a társadalmi leszakadás megakadályozását. Nevelő munkánk során egyrészt számolnunk kell azzal, hogy napjaink értékválsága, az egyenlőtlenségek növekedéséből adódó társadalmi feszültségek, sok család helyzetének kedvezőtlen alakulása egyre több gyereket hoz nemcsak szociálisan, hanem kulturális érte-

45


lemben is hátrányos helyzetbe, melyből önerővel kilépni nem tud. Másrészről a középiskola a tanuló számára új helyzetet, újfajta szemléletet, értékrendet jelent. Új közösségbe kerülés beilleszkedési zavarokhoz vezethet. Ezek a jelenségek tanulási problémák, iskolai kudarcok okai lehetnek. Az ilyen negatív élmények bizonytalan életvitelhez, a közösség peremére való kerüléshez vezethetnek. Ezért Intézményünk odafigyel e hátrányok enyhítésére, leküzdésére. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladat, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. A tanulási kudarc okai:  családi válsághelyzet (szülő halála, válás),  deviancia a családban (alkoholizmus, agresszivitás, börtön),  két inaktív szülő (munkanélküliség nő),  szülők alacsony iskolázottsága, szakképzetlensége,  hátrányos térségben lévő lakóhely,  ingerszegény környezet,  tartós betegség,  alacsony jövedelemszint, szegénység,  érzelmi hiány, szeretettelenség, a szülő nemtörődömsége. A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei:  hiperaktivitás,  szorongásos magatartás,  térlátás nehézségei (jobb-bal tévesztése, betűk felcserélése),  mozgáskoordináció zavarai,  a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia),  antiszociális cselekedetek,  alacsony önértékelés,  emlékezés zavarok,  a logikus gondolkodás problémái,  a spontán kíváncsiság hiánya. Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek, kiemelten a szakképzés 9-10. évfolyamain:  egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, gyakori feladattudatos munkavégzés biztosítása,  megfelelő motiváció,  állandó odafigyelés,  egyéni foglalkozások,  felzárkóztató foglalkozások,

46


 az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata tanári felügyelettel,  továbbtanulás irányítása, segítése,  a szakmaválasztás / pályamódosítás irányítása, segítése,  a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése,  a szülő segítő közreműködése,  a diákközösség megértő hozzáállása. A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. A felkínált lehetőség mellett el kell érnünk, hogy a tanulókban belső motiváció alakuljon ki a tanulásra, mely aktivitásra készteti őket, hogy tudatosuljon bennük, ők is felelősek saját eredményeiért. II. 6. 4. A szociális hátrányokat enyhítő tevékenység Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. A szociális hátrányokkal küzdő tanulók felderítése nem mindig könnyű. A gyermekek nem szívesen vallanak az otthoni szegénységről, néha egyenesen titkolják, félnek társaik lenézésétől. Az osztályfőnökök egy-egy induló osztály esetében feltérképezik az új növendékek családi hátterét. Az általuk összegyűjtött információkat a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős összesíti. Az adatokat a tanuló iskolai pályafutása idején a személyiségi jogok tiszteletben tartásával őrzi, majd – a statisztikai adatok kivételével – megsemmisíti, amikor a tanuló elvégzi az iskolát. Az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi feladata a tanuló sorsának további nyomon követése. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek:  a nevelők segítő, személyes kapcsolattartás a rászoruló tanulókkal,  a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, szülői értekezlet stb.),  a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma),  csoportbontás,  felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése,  napközi,  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,  továbbtanulás és szakmaválasztás irányítása, segítése,

47


 tankönyvtámogatás,  rendezetlen családi helyzet esetén kollégiumi elhelyezés,  felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások, pályázati, alapítványi támogatások elnyerésének lehetőségeiről,  továbbtanulást segítő pályázatok továbbítása a koordináló szervekhez (pl: Bursa Hungarica, Esélyt a tanulásra),  szoros kapcsolat a polgármesteri és járási hivatallal és a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek,  ingyenes, illetve kedvezményes táborok, mozi-, színház-, múzeumlátogatás lehetőségének felkutatása a rászoruló tanulóknak. A támogatás sajátos formái:  A tanműhelyekben oktatott tanulók a ledolgozott gyakorlati napok után étkezési hozzájárulást kapnak.  A Tanulói Vasas Szakszervezet tanulói alapszervének tagjai rendkívüli segélyt igényelhetnek. Az igényt a szakszervezetet irányító pedagógushoz kell benyújtani, az elbírálást a tanulói szakszervezet választmánya végzi.  Hiány szakképesítés esetén állami támogatás ( szakiskolai ösztöndíj) igénylése a szakképző évfolyamon tanuló diákok számára.  Szakképző évfolyamon tanulók részére a városi ösztöndíjprogram lehetőségének kihasználása (tanulmányi eredménytől függően). Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés (IPR) A tanulók szociális helyzetéből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából a 2011/2012-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervezünk, amelynek keretei között a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanulók tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. A képesség-kibontakoztató felkészítés keretében – a tanuló egyedi helyzetéhez igazodva – biztosítja az iskola - a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, - a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programot, - a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik. A képesség-kibontakoztató felkészítésben az a tanuló vesz részt, aki halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának megállapításánál a sajátos nevelési igényű halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat csak akkor kell figyelembe venni, ha iskolai nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban, csoportban történik. Azokat a sajátos nevelési igényű tanulókat, akik a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott iskolai tagozaton, osztályban, csoportban teljesítik

48


tankötelezettségüket, és akikről a szakértői bizottság által kiadott szakvélemény megállapította, hogy kizárólag a többi tanulótól elkülönítetten oktathatóak, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának, arányának meghatározására irányuló valamennyi számításnál figyelmen kívül kell hagyni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók e rendelet alapján meghatározott száma, aránya az adott tanév során az adott tanév októberi létszámstatisztikában megállapított létszámhoz, arányhoz igazodik.

II. 7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE (Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 48. §) Diákönkormányzat A tanulók, a diákkörök, a tanulók érdekeiknek képviseletére diákönkormányzatot hozhattak létre. Tevékenységük a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A tanulók kötelességeit és jogait a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 46. § tartalmazza. A diákönkormányzat munkáját a diákmozgalmat segítő tanárok koordinálják, akik a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhatnak a diákönkormányzat képviseletében is. A diákönkormányzat dönt saját működése rendjéről. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használja az iskola helyiségeit, berendezéseit. A diákönkormányzat alulról építkezik. Az osztályok a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően minden tanév elején osztály-diákbizottságokat választanak. A bizottságok alkotják az iskolai diákönkormányzatot. A diákönkormányzat képviselőket küldhet az Iskolaszékbe. Az iskolai diákönkormányzat élén az iskolai diákbizottság áll, melynek munkáját a diákközgyűlés által választott titkárok fogják össze. A titkárok biztosítják a szakközépiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató tanulók érdekeinek képviseletét. Az IDB működését, az iskolavezetőséggel való kapcsolattartás rendjét az intézmény, illetve a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, a házirend és a pedagógiai program elfogadása előtt.

II. 8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI II. 8. 1. A szülő, a tanuló és az iskolai pedagógusok együttműködése

49


Célunk a tanulók személyiségének, tudásának fejlesztése, amely a nevelés két alapvető közösségének – a család, szülők és az iskola, pedagógusok – koordinált, aktív együttműködésén alapszik. Az együttműködés a szülőkkel, a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása a hatékony intézményes nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele, ezért elengedhetetlen a szülők és a pedagógusok közötti kölcsönös tapasztalatcsere, az eredményes együttműködés. A tanári közösség és a szülők közötti munkakapcsolat elősegíti a tanulók fejlődését és az iskola hagyományainak ápolását, a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (119. §) és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakon alapszik. Az együttműködés résztvevői:  tanuló és a szülő A tanuló nevelését a szülők kezdik meg és teremtik meg az egészséges testi és pszichikai fejlődés feltételeit a családban. A szülők segítik a család keretében a gyermeket az első közösségi beilleszkedésben, a családi élet szokásrendjében, itt sajátítja el a gyermek a társas érintkezés szabályait és szokásait, formálódik viszonya a felnőttekhez, szerzi első esztétikai élményeit.  szülő és a pedagógus A szülői nevelést folytatják illetve kiegészítik a pedagógusok. Hogy ez a közös nevelés a tanuló érdekeit, fejlődését szolgálja, azonos elveken alapuljon, fontos a szülők és a pedagógusok összehangolt nevelői együttműködése. Az együttműködés, a kapcsolat kölcsönösen segíti a gyermekek alaposabb megismerését, tehát az ő érdeküket szolgálja. Az együttműködés nem lehet véletlen, alkalomszerű vagy idényszerű. Csak akkor válhat eredményessé, ha átgondolt, tervszerű és szervezett. Cél továbbá, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselők útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.  tanuló és a pedagógus Minél szorosabb ez a kapcsolat, minél jobban ismeri a pedagógus a tanuló életkörülményeit, pszichikumát, szokásait, annál nagyobb mértékben tudja befolyásolni még azokat a hatásokat is, amelyek felett – közvetlenül – nincs hatalma. Tehát a személyiség megismerése, a fejlődési tendenciák pontos felfedezése az őszinte együttműködés alapja. Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az nevelő-oktató munkában. Az együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség.

50


Az együttműködés feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Az együttműködés eredménye a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Az együttműködés fórumai:  -

-

szülő és pedagógus SZM értekezletei szülői értekezletek nyílt napok, fogadó órák egyéni kapcsolatfelvétel szülők részvétele az iskola és az osztályközösség életében (szervezés, előadások tartása, felügyelet kiránduláson, rendezvényen) diákcsere rendezvények szülő-tanár találkozó (pl. alapítványi bál) egyebek: levél, telefon, ellenőrző útján való kapcsolattartás a tanuló előmeneteléről és magatartásáról hirdetőtábla az iskola honlapja

 -

tanuló és pedagógus tanórák osztályfőnöki órák tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények egyéni beszélgetések diákönkormányzat, diákgyűlés kérdőívek, vizsgálatok

-

Az együttműködés területei:  szülő és pedagógus - a tanulás irányítása - személyiség- és közösségfejlesztő tevékenység koordinálása (pl. esztétikai nevelés, egészséges életmódra nevelés, kulturált viselkedés, a környezet védelme) - pályaorientáció, pályaválasztási tanácsadás - szociális problémák felismerése, segítő közreműködés - családi nevelésben jelentkező nehézségek legyőzése - közös rendezvények szervezése - együttműködés az ifjúságvédelmi felelőssel  tanuló és pedagógus - szakkörök támogatása

51


-

IDB és ODB munkájának segítése segítség a szabadidő hasznos eltöltéséhez

Mit várunk a szülőktől? - őszinte véleménynyilvánítást - együttműködő magatartást, érdeklődő – segítő hozzáállást - nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását - a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését - aktív részvételt az iskolai rendezvényeken - ötletnyújtást az előadások témáihoz - szponzori segítségnyújtást (alapítványok támogatása, iskolai rendezvények támogatása) A továbbfejlesztés lehetőségei - előadások szervezése (pszichológus, nevelési tanácsadó, egészségügyi szakember meghívásával) - közös rendezvények körének bővítése - közös kirándulások (színház, mozi, üzemlátogatás, osztálykirándulás).

II. 8. 2. Kapcsolattartás formái a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az intézmény elvárásait, kéréseit, eredményeit, közleményeit írásban és szóban juttatja el a megszólítottakhoz. II.8.2.1 Intézményen belüli kapcsolattartás A Berettyóújfalui Szakképzési Centrumot folyamatosan értesítjük: - eredményeinkről, - kéréseinkről. A tantestületet írásban tájékoztatjuk: - az iskola életét szabályozó dokumentumokról (SZMSZ; házirend, stb.), - az éves munkarendről, - helyettesítésekről, - felügyeletekről, - vizsgarendről, - hirdetőtáblán az iskolai élettel kapcsolatos rendezvényekről, versenyekről. II.8.2.2 A szülők tájékoztatása

írásban történik:

52


ellenőrzőben: szülői értekezletek időpontjáról, fogadóórákról (2 héttel az esemény előtt), dicséretről, elmarasztalásról, fegyelmi vétségről, hiányzásról - a törvény előírásainak megfelelően, félévi eredményről, levélben, illetve meghívókkal: - hiányzásról, - egyéb iskolai rendezvényekről. Az év végi eredményekről a bizonyítványban tájékoztatjuk a szülőket. Szóbeli tájékoztatást kapnak a szülők: - a tanévnyitó, - a tanévzáró, - a ballagási ünnepségeken, - a szülői értekezleteken, - a fogadóórákon - évente 3 alkalommal, - a kilencedik évfolyam diákjainak szülei az iskoláról, - a problémás esetekben szükség szerint a szülő, az osztályfőnök, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős megbeszélésén, - a szülői munkaközösség választmányi ülésén félévente. A szülőket tájékoztatják: az iskola igazgatója vagy az általa megbízott vezető, az osztályfőnökök, a szaktanárok. A szülői elégedettség mérés, interjú Az iskola számára fontos, hogy partnerei – különösen a szülők – elégedettek legyenek az intézményben folyó nevelő-oktató munkával. A pedagógusok ezt következetes, gyermekközpontú tanítási módszerekkel, a nevelésben a szülőket partnerként tekintve érheti el. A partnerek elégedettségét – a belső önértékelési rendszerünk keretében rendszeresen mérjük. Az iskola a tanuló érdekében fontosnak tartja, hogy a szülő bizonyos esetekben azonnal elérhető legyen. Ennek érdekében a tanév elején az osztálynaplóban rögzítjük a szülő, illetve a gondviselő otthoni, munkahelyi és mobil telefonszámát. Így rögtön információval tudunk szolgálni a tanulóval kapcsolatban, illetve tájékoztatást tudunk kapni a tanulóról. A telefon a legjobb eszköz arra, hogy a szülő lehetőleg a hiányzás megkezdésének napján

53


értesítse az osztályfőnököt a tanuló távolmaradásáról és annak várható időtartamáról, okáról. A telefon mellett lehetőség van az elektronikus levelezésre. II.8.2.3 Szülő Szervezet

Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról,tisztségviselőinek megválasztásáról az iskolai szülői szervezet kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét; megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelésioktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. II.8.2.4 A diákok írásbeli tájékoztatást kapnak

Ellenőrzőben: - az érdemjegyekről, - dicséretről, elmarasztalásról, - félévi munka eredményéről. - Az éves munkáról a bizonyítványban kapnak tájékoztatást. Levélben kapnak tájékoztatást a diákok: - osztályozó - javító - különbözeti vizsgák időpontjáról, - kérelemre, jogszabályok által biztosított lehetőségekről (magántanulói jogviszony, mentesség) - a 18 éven felüli tanulók hiányzásukról és tanulmányi előmenetelükről. Szóbeli tájékoztatás hangzik el a diákok részére: - tanévnyitó, - tanévzáró, - ballagási ünnepségeken, - szükséges esetén diákgyűlésen (15 perces szünetben), - a diákközgyűlésen, - a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - szükség szerint iskolarádión, diákújságon keresztül. A tanulókat tájékoztatják: - az iskola igazgatója, - a diákönkormányzat felelős vezetője, - az osztályfőnökök. Egyéb tájékoztatási forma az iskola honlapja és a faliújságon elhelyezett hirdetések.

54


A szakmai gyakorlaton elért fejlődésről, egyéni haladásról a havonta bejegyzésre kerülő érdemjegyek tájékoztatják mind a szülőt, mind a tanulót. Iskolánk nyitott, jó kapcsolatok kialakítására törekszik a tanulókkal, a szülőkkel, a partner intézményekkel (lásd SZMSZ). II.8.3. A titoktartás A pedagógust és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla a szülővel való közlés tekintetében a tanuló, másokkal történő közlés tekintetében a tanuló és a szülő közösen, mindkét esetben írásban felmentést adott. A tanuló írásbeli hozzájárulásának hiányában sem minősül a titoktartási kötelezettség megszegésének a cselekvőképtelen kiskorú szülőjének tájékoztatása, ha az a konkrét tény, adat, információ átadása nélkül, és azt követően történik, hogy a pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott meggyőződött arról, hogy a tanulót ezzel nem hozzá hátrányos helyzetbe. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek e törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók. A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestület ülésén. II. 8. 4. Az iskola és külső közösségek kapcsolatai Szakmai kapcsolat, találkozók magyarországi szakközépiskolákkal és szakiskolákkal a Berettyóújfalui Szakképzési Centrumon belül, de nem zárkózunk el a régi TISZK-es vagy KLIK-es társintézményektől sem. Szakmai együttműködés : - Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, - Oktatási Hivatal és a POK, - Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara városi és megyei szervezete, - Műszaki Oktatási Kamara (Egyesület), - Vizsgáztatás (budapesti Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, ECDL Iroda). Nemzetközi kapcsolatok ápolása, diákcsere, szakmai programok cseréje, egyedi munkaprogramok, közös szakmai gyakorlat szervezése szakképző iskolákkal - székelyudvarhelyi (Románia) Bányai János Szakközépiskola, Kultúrák Közötti Kommunikáció a Kárpát-medencében program iskolái o - a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium,

55


o o o o o

a budaőrsi Ilyés Gyula Közgazdasági Szakközépiskola, sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, beregszászi Bethlen Gábor Gimnázium, szlovákiai Füleki Gimnázium, szabadkai Vegyészeti Technikum, lendvai Két-tannyelvű Középiskola).

Beiskolázási szülői értekezletek, nyílt napok, versenyek, munkaközösségek együttműködése (általános iskolák). Iskolai Bál (Szülői Munkaközösség rendezésében). Előadások, továbbképzések (Szülői Munkaközösség). Rendezvények, programok kölcsönös látogatása, szervezés segítése (Kéky Lajos Városi Művelődési Központ és Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény). Részvétel és közreműködés a város ünnepi rendezvényein (város napja, március 15., október 23., stb.). Versenyek, rendezvények, akciók, képzések (Vöröskereszt Hajdúnánási Szervezete). Osztályfőnökök segítése, bemutatók szervezése, versenyek (Városi Rendőrkapitányság). Végzős diákok tájékoztatása, segítése, képzések (Munkaügyi Kirendeltség). Képzések, konzultáció (Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat). Vidéki gyakorlatra hallgatók fogadása (Debreceni Egyetem, Nyíregyházi Főiskola). Iskolai rendezvények látogatása, támogatás (iskolánk mecénásai). A közösségi szolgálat teljesítése érdekében az iskola együttműködik a város és a környező települések intézményeivel: - Egyesített Óvodai Intézmény, Tiszavasvári - E-misszió Egyesület, Nyíregyháza - Fazekas Mihály Művelődési Ház és Könyvtár, Görbeháza - Fehér Bot Alapítvány, Hajdúdorog - Gólyafészek Óvoda és Bölcsőde, Görbeháza - Hajdúnánás – Robzol 2000 Kézilabda Sport Egyesület - Hajdúnánási Humán Szolgáltató Otthon - Hajdúnánási Katasztrófavédelmi Kirendeltség - Hajdúnánási Polgárőr Egyesület - Hajdúnánási Református Egyházközség - Hajdúnánási Roma Nemzetiségű Önkormányzat - HONESTA VITA Nonprofit Kft., Hajdúnánás - Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar Megyei Szervezete

56


-

Mészáros Károly Városi Könyvtár, Hajdúdorog Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Hajdúdorog Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény, Hajdúnánás Művelődési Központ és Könyvtár, Tiszavasvári Napköziotthonos Óvoda Napos Bölcsőde, Tiszalök Széchenyi István Általános Iskola, Görbeháza Szociális Gondozási Központ és Gyermekjóléti Szolgálat, Görbeháza Tiszavasvári Általános Iskola Tiszavasvári Középiskola Szakiskola és Kollégium Tiszavasvári Média Egyesület Tiszavasvári Városi Polgárőrség Városi Könyvtár és Művelődési Ház, Tiszalök

57


III. OKTATÁSI PROGRAM „Míg élsz egyre tanulj és Soha abba ne hagyd.” (Seneca)

III. 1. BEVEZETÉS Szakgimnázium

sz Szakközépiskola A négy évfolyamos szakközépiskolában cél az általánosan művelt, szakirányú továbbtanulásra alkalmas, testileg, lelkileg harmonikusan fejlett tanulók nevelése. Kiemelt feladat:  Az alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák.  A szakmacsoportok közötti átjárhatóság és az érettségi tárgyak megalapozása miatt a magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgy magasabb óraszámban való oktatása (amennyiben az iskola költségvetése lehetővé teszi).  Az idegen nyelv oktatása, hogy a kikerülő diák a munkaerőpiacon értékesebb legyen.  A szakmai alapozó tantárgyakat minél több diák válassza érettségi tárgyként. Iskolánkban a szakmai képzésre az érettségi vizsgát követően (kivéve azon OKJ-s szakmák, ahol a központi program szerint csak a négy évfolyam elvégzése a követelmény), a négy évfolyamos szakközépiskola esetében 1/13. ill. 1/13-2/14. évfolyamon kerül sor. A közoktatási törvény 71.§. (1) szerint, „ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte.” Tanulóink iskolarendszerű képzés keretében, az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) előírásainak megfelelően középfokú szakképesítést szereznek.

58


Az iskola a szakmai képzés során arra törekszik, hogy a tanuló a megszerzett ismereteket alkalmazni tudja, a választott szakmát megszerezze, megbízható, pontos, kitartó és szorgalmasan dolgozó, a társadalom számára hasznos ember legyen. A képzési irányok kiválasztásánál mindig igyekszünk figyelembe venni a regionális munkaerő-piaci igényeket, a város és térsége nagyvállalatainak, vállalkozásainak elvárásait szakember utánpótlásuk biztosítása érdekében. Fenti törekvésünket híven tükrözi az összetett képzési szerkezet, a többféle szakmaválasztás lehetősége. A munkaerő biztosításán túl legfontosabb számunkra, hogy azon végzős (érettségit tett) tanulóinknak, akiknek továbbtanulása, felvételije nem sikerült – és az érettségi csak nagyon korlátozott elhelyezkedési lehetőséget biztosít –, továbbtanulási lehetőséget biztosítsunk és ameddig csak lehet, bent tartsuk az iskolában, hogy ne a kallódó munkanélküli fiatalok számát szaporítsák. Fontos cél, hogy az általunk oktatott szakmacsoportokat ötvözve olyan szakmákat hirdessünk meg, mellyel reális az elhelyezkedés lehetősége.

Szakiskola A szakiskolában folyó nevelés-oktatás az iskolai alapműveltség megerősítése mellett a gazdaság, a szakképzés igényeihez is igazodva felkészít a választott szakképesítésre és segíti a társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését a NAT szakiskolai feladatokra vonatkozó fejlesztési feladatainak teljesítésével, az egyedi foglalkozást igénylő egyedi szükségletekhez igazodó tanulásszervezési módszerekkel. A szakiskolában a nevelés és az oktatás a 9. évfolyamon kezdődik és a 10. évfolyamon fejeződik be. Az oktató – nevelő munka célja az általános műveltség megalapozása, pályaorientáció, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás. A szakasz jellemzői:  személyiségfejlesztés, az önismeret fejlesztése,  helyes tanulási technikák kialakítása,  kommunikációs készségek kialakítása,  az általános műveltség megalapozása,  a szakképesítés szakmai ismereteinek elsajátítása,  a szakképzés megalapozása,  a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek és a kulturált viselkedési normák kialakítása (udvariasság, figyelmesség, köszönés),  az egyetemes emberi értékek megismertetése és tiszteletben tartására nevelés,  a demokratikus társadalom értékeinek, az állampolgári jogoknak és kötelességeknek a megismerése,  patriotizmus, egészséges nemzettudat kialakítása,  toleranciára nevelés,  egészséges életmódra nevelés, a harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása.

59


Felnőttoktatás A felnőttek középiskolájában cél a nyolc általános iskolai, de főleg a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező hallgatók másodszakmára, ill. érettségi vizsgára való felkészítése, a tehetségesebb, szorgalmasabb tanulók továbbtanulásának segítése. Függetlenül a képzés rendjétől a felnőttoktatás feladata továbbá:  az előző ismertek hiányosságának felmérése, hiánypótlás,  az általános műveltség kiterjesztése, elmélyítése,  a későn érő, szakmával rendelkező fiataloknak a továbbfejlődés lehetőségének biztosítása,  az önművelés elősegítése és fejlesztése,  felkészítés a munkaerő piacon történő jobb önérvényesítésre. Az oktatás igazodik a tanulók munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, meglévő ismereteihez és életkorához. Felvételt nyerhetnek a már nem tanköteles korú tizenhatodik életévüket betöltő fiatalok is. Az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező munkarend szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát el kell érnie. Ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, a tanév rendjében meghatározott tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított – az iskola által előírt – napokkal együtt kell számítani, és nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket. A szakképzési intézményegység feladatai között szerepel a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett érettségire történő felkészítés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 60. § (2) bekezdésben meghatározott fiatalok részére az alábbi kerettantervek alapján: Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára

Iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás Az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás célja, hogy a tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, és meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak és eredményesen be tudjanak kapcsolódni a munka világába.

60


Intézményünk által oktatott szakmákat a 05-0240-02 számú OKÉV nyilvántartás és Alapító Okiratunk tartalmazza. A felnőttképzési oktatásunk a 05-18 számú tanúsítványon alapul, melyet a Felnőttképző Akkreditációs Központ bocsátott ki. Az Észak-hajdúsági Szakképzés-szervezési Társulás tagjaként a szervezet által elkészített, a Felnőttképző Akkreditációs Központ által elfogadott képzések indítása lehetséges. Az oktatás az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák esetén a központi – ennek hiányában akkreditált – programra épülő felnőttképzési program szerint zajlik.

III. 2. SZAKGIMNÁZIUM Szakközépiskola 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben

TANTÁRGY

Turisztika XXVIII

Informatika XIII

9.

10.

11.

12.

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

4

4

4

4

Idegen nyelvek

4

4

4

4

4

4

4

4

Matematika

3

3

3

3

3

3

3

3

Történelem

2

2

3

3

2

2

3

3

Szakmai idegen nyelv

Etika Informatika

1 2

2

Művészetek

1 2

2

1

1

Testnevelés

5

5

5

5

5

5

5

5

osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

1

1

Komplex természettud tárgy

3

24

21

21

21

0

2

2

2

Földrajz (ágazathoz előírt)

3

24

21

21

21

0

2

2

2

Fizika (ágazathoz előírt) Érettségire felkészítés vagy idegen nyelv

61


Kötelezően választható tantárgy: Emelt szintű érettségi vagy Idegen nyelv vagy Fizika (tur)/kémia(inf) vagy Informatika vagy Szakmai tantárgy vagy Katonai alapismeretek tantárgy Érettségire épülő (fő) szak8 képesítés Érettségi vizsga keretében 3 megszerezhető szakképesítés Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Szabadon tervezhető=matek 0 Kötelezően választható tárgy 24 Összes közismereti Összesen szakmai

2

2

2

8

7

7

8

8

7

7

4

3

3

3

4

3

3

2

2

1

2

1 0 2

2

23

25

25

24

23

23

23

11

13

10

10

11

13

10

10

35

36

35

35

35

36

35

35

Szabadon választ. Összes heti óraszám

62


III. 3. SZAKKÖZÉPISKOLA III.3.1. Szakközépiskola 2012/2013-as tanévtől kifutó rendszerben TANTÁRGY

HUMÁN SZAKMACS.

GÉPÉSZ SZAKMACS.

9.

10. 11. 12.

9.

10. 11. 12. 9.

10. 11. 12.

3+1 * Tört. és állampolgári ism. 2 Társadalomismeret, etika Idegen nyelv-kötelező óra 3 Idegen nyelv-szabadon vál. 1 Latin 1 Matematika-kötelező 3

4

4

4

4

4

4

4

4

2 1 3 1

3 3 1

2 1 3 1

3 3 1

3 3 1

3

3

3

2 3 1 3

2 1 3 1

3

2 3 1 3

3+1 * 2 3 1 3

4

2 3 1 3

3+1 * 2 3 1 3

3

3

Matematika-szabadon Ének-zene-kötelező Ének-zene-szabadon v Rajz, vizuális komm. Osztályfőnöki-kötelező Önismeret, tan.m. Testnevelés Fizika Földünk és környezet.

1 0,5 0,5 1 2 1 2

1 0,5 0,5 1 2 2 1

1 0,5 0,5 1 2 2 1

1 0,5 0,5 1 2 2 1

-

-

2 1

1

2 2

2 2

Biológia Kémia Informatika Szakmai alapozó-kötelező Szakmai alapozó-szabadon Kötelező érettségi felk. Szabad érettségi felk.

1 2 1 5 -

2 1 1 5 -

2 1 1 5 1 -

Összesen kötelező

Magyar

-

-

2 1

1

2 -

2 -

1 0,5 0,5 1 1 2 1 2

2 8

2 10

1 2 1 5

2 2

2 2

-

27,5 27,5 30

30

Összes szabadon választ.

3,5

2,5

3

Mindösszesen

31

30

33

KÖZG. SZAKMACS.

-

-

2 1

1

2 2 -

2 2 -

1 0,5 0,5 1 1 2 1 2

8

10

1 2 1 5

2 1 1 5

8

10

2 2

2 2

-

-

2 2

2 2

27,5 27,5 30

30

27,5 27,5 30

30

3

3,5

3,5

3

3

3,5

2,5

3

3

33

31

31

33

33

31

30

33

33

63

*csb

csb

csb


TANTÁRGY

IDEGF. SZAKMACS.

INF. SZAKMACS.

9.

10.

11. 12. 9.

10.

11. 12.

Magyar Tört. és állampolgári ism. Társadalomismeret, etika Idegen nyelv-kötelező óra Idegen nyelv-szabadon vál. Matematika-kötelező Matematika-szabadon Ének-zene-kötelező Ének-zene-szabadon v Rajz, vizuális komm. Osztályfőnöki-kötelező Önismeret, tan.m. Testnevelés Fizika Földünk és környezet.

3+1* 2 3 1 3 1 0,5 0,5 1 1 2 1 2

4 2 3 1 3 1 0,5 0,5 1 2 2 1

4 2 1 3 1 3

4 3 3 1 3

4 3 3 1 3

-

-

-

2 1

1

2 1

1

2 2

2 2

4 2 3 1 3 1 0,5 0,5 1 2 2 1

4 2 1 3 1 3

-

3+1* 2 3 1 3 1 0,5 0,5 1 1 2 1 2

2 2 -

2 2 -

Biológia Kémia Informatika Szakmai alapozó-kötelező Szakmai alapozó-szabadon Kötelező érettségi felk. Szabad érettségi felk.

1 2 1 5

2 1 1 5

8

10

1 2 1 5

8

10

-

-

2 2

2 2

-

2 1 1 5 1 -

2 2

2 2

Összesen kötelező

27,5

27,5

30

30

27,5

27,5

30

30

Összes szabadon választ.

3,5

2,5

3

3

3,5

3,5

3

3

Mindösszesen

31

30

33

33

31

31

33

33

*csb

csb

csb

A szakközépiskolában a nevelés és az oktatás a 9. évfolyamon kezdődik és a 12. évfolyamon fejeződik be. Az oktató – nevelő munka célja az általános műveltség megalapozása, érettségi vizsgára, felsőfokú tanulmányokra történő felkészítés, illetve előkészítés a munkába állásra és a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A képzés szakaszai a 2012-2013-tól beiskolázott diákok esetén: 9-10. évfolyam Jellemzői:  személyiségfejlesztés, az önismeret fejlesztése,  helyes tanulási technikák kialakítása,  kommunikációs készségek kialakítása.  a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek és a kulturált viselkedési normák kialakítása (udvariasság, figyelmesség, köszönés),  szakképzés előkészítése, megalapozása, 64


 pályaorientáció, a választott szakma megismerése,  alapismereteket szerzése a munka világáról,  a demokratikus társadalom értékeinek, az állampolgári jogok és kötelességek megismerése,  patriotizmus, egészséges nemzettudat kialakítása,  az egyetemes emberi értékek megismertetése és tiszteletben tartására nevelés,  a másság elfogadására, toleranciára nevelés.  egészséges életmódra nevelés. 11-12. évfolyam: Jellemzői:  felkészülés a kétszintű érettségi vizsgára és továbbtanulásra,  felkészülés a szakmai tanulmányi versenyeken történő sikeres helytállásra,  az általános műveltség elmélyítése,  szakképzés megalapozása,  az eddig szerzett ismeretek tudatos rendszerezése,  törekvés a kultúra - és tudománytörténet egységes egészben való látására,  felkészülés a felnőtté válásra, a felnőttek társadalmába való beilleszkedésre,  a demokratikus polgártudat és identitástudat magasabb szintre emelése. A 9. évfolyamtól kezdődően a kerettantervben meghatározott szakmacsoportos alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyt. A szakközépiskola 12. évfolyamán folyó szakmai előkészítő oktatás nem szakmai képzés, hanem a pályaválasztási döntés megalapozására, a szakképesítés kiválasztására szolgál. Célja, hogy megismerjék a tanulók az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseket és a kapcsolódó tevékenységformákat. A szakközépiskolák 9-12. évfolyamain a szakmai előkészítő kerettantervek alapján meghatározott tananyagok tartalma elsősorban a szakképzésre és a munkatevékenységekre, az ezekhez szükséges tudás megszerzésére, a képességek és készségek fejlesztésére irányul, és a tanulók minél cselekvőbb részvételét feltételezi. A jelenlegi 12. évfolyamon a módosított kerettantervre épülő helyi tanterv alapján szakmacsoportos alapozást folytatunk. A kerettanterv lehetőséget ad az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon is a gyakorlati oktatás megszervezésére, növelve ezzel a tanulók motivációját, lehetővé téve sikerélményhez jutásukat. A szakképzésre való előkészítés első lépése, hogy a tanulók megismerkedjenek a széles szakterület tevékenységformáival. Második lépésként - választás alapján – a szakterületbe tartozó szakmacsoport tevékenységformáival megismerkedve tudnak megalapozott pályaválasztási döntést hozni.

65


Szakközépiskolai képzés: szociális szolgáltatások szakmacsoport, gépészet szakmacsoport, informatika szakmacsoport, közgazdaság szakmacsoport, vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoport. 9-12. évfolyamon szakmacsoportos alapozó oktatás folyik (beiskolázás függvényében): szociális szolgáltatások, gépészet, informatika, közgazdasági, vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoportokban. Az osztályok összetétele a mindenkori jelentkezések függvényében változhat. A szakközépiskolai tagozaton az egységesen kötelező és szabadon választott tárgyakat az óraterv tartalmazza. Ezen kívül a diákok érdeklődésüknek és képességüknek megfelelően a 11. évfolyamtól érettségire felkészítő órákra jelentkezhetnek, melyek biztosítják a kétszintű érettségire és a továbbtanulásra történő felkészítést. III.3.2 Szakközépiskolai óraterv a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Óraterv a kerettantervekhez - 9-12. évfolyam – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom (*csoportbontás) Idegen nyelvek (csoportbontás) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika

4+1 (3+2*) 3+1 3+1

4 (3+1*) 3+1 3+1

4 (3+1*) 3+1 3

4 (3+1*) 3+1 3+1

2

2+1

3

3

Biológia – egészségtan

+1 humán

1 2

2

Fizika

2

2

1 +1 gép.,inf., közlekedés

Kémia Földrajz Művészetek*

2 2

1 1 1

+1 kg.,idf.

Informatika (csoportbontás)

1 +1 +1 gép.,inf., közlekedés,

66

1 +1 humán


kg.,idf 5 1

Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szaba- 6 don tervezhető** 4 Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret 35

5 1

5 1

5 1

7

8

11

4 36

4 35

4 35

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal.

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. A szakközépiskolában az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga.

III. 4. SZAKISKOLA III.4.1. Hároméves szakképzés közismereti képzésének heti óraszámai a 2013/2014-es tanévtől A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon felhasználhagyakorlat tó órakeret Összesen Heti összes óraszám

9. évfolyam 15 óra



3 óra

2 óra

3,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

67


A közismereti órák eloszlása TANTÁRGY 9.

10.

11.

2,5

1

1

2

2

2

2,5

2,5

1,5

Társadalomismeret

2

1

-

Természetismeret

3

-

-

3,5

2,5

2,5

1

1

1

1*

0

1,5

1 info matek 11

Magyar- kommunikáció Idegen nyelvek Matematika (9. csoportbontás)

Testnevelés *** Osztályközösség-építő óra Szabad órakeret (9. 0,5-0,5 magymat)(11, évf 1,5 info) Informatika csb Tesiből szabad keretbe felhasználva Összes közismereti

info 18

1,5* 1,5 matek komm 9,5

*

A nemzeti köznevelési törvény értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelés óra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelés óra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek.

**

Szabad órakeret felhasználásáról az iskola dönt, így például az informatika, művészetek oktatását is beemelheti a helyi tantervébe (ehhez a kerettanterv külön informatika tantárgyi kerettantervet is ajánl.)

*** A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.)

http://kerettanterv.ofi.hu/08_melleklet_szakiskola/index_szi.html

III.4.2. Hároméves szakképzés szakképzési kerettantervei a 2013/2014-es tanévtől Óraterv a szakképesítések megszerzésére nappali rendszerű oktatásban Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam

heti óraszám éves óraszám heti óraszám szabadsáv nél- szabadsáv nél- szabadsávval

68

éves óraszám szabadsávval


kül 1/9. évfolyam 14,5 óra/hét Ögy 2/10. évfolyam 23 óra/hét Ögy 3/11. évfolyam 23 óra/hét Összesen: évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 31,5 óra/hét 31,5 óra/hét

kül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra éves óraszám szabadsáv nélkül 1134 óra/év 160 óra 1008 óra/év 2302 óra

17 óra/hét 25 óra/hét 25,5 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

35 óra/hét

1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

35 óra/hét

34 543 02 ASZTALOS 34 341 01 ELADÓ 34 582 03 ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS 34 582 04 FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ 34 521 03 GÉPI FORGÁCSOLÓ 34 521 06 HEGESZTŐ 34 521 04 IPARI GÉPÉSZ 34 582 08 KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ 34 582 09 KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT RENDSZERSZERELŐ 34 542 06 NŐI SZABÓ 34 523 02 SZÁMÍTÓGÉP-SZERELŐ, KARBANTARTÓ 34 762 01 SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ 35 521 01 CNC GÉPKEZELŐ SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ A részletes óratervi háló megtalálható a mellékletben

III. 5. SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAM A szakképzés célkitűzése kielégíteni a gazdaság korszerűen képzett szakember igényét piacképes szakmák oktatásával, figyelembe véve a munkaerő-piaci változásokat, felkészítve a tanulókat a rugalmas pályamódosítások lehetőségére. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő egyes képzések megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettséget, előzetes szakmai gyakorlatot, pályaalkalmassági illetve szakmai alkalmassági követelményeket, a képzések időtartamát, óraszámait, az elmélet és gyakorlat arányát a központi programok tartalmazzák. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény szerint a szakképzést folytató intézményekben folytatott tanulmányokat a szakképesítést nyújtó szakképzésben előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésében be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámí-

69


tás iránti kérelmet a szakképzést folytató intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítás mértékéről a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt. Beszámítás esetén az egyébként az első szakképzési évfolyamot követően tartandó szakmai gyakorlatot ebben az esetben a képzés megkezdése előtt meg kell tartani. 13-14. évfolyam – érettségire épülő szakképző szakasz Jellemzői: szakmai ismeretszerzés, felkészülés a szakmai vizsgára, felnőtt életmódra való felkészülés, a szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye stb.,a felnőttkori szocializáció fejlesztése, felkészítés a szakirányú továbbtanulásra. A szakképző évfolyamon a 12. évfolyam befejezése után évenként illetve intézményegységenként egy-egy szakképző osztály indítását tervezzük. Intézményünk tárgyi és személyi feltételeit figyelembe véve közgazdasági, humán, gépész, informatika vendéglátásidegenforgalmi, könnyűipari, közlekedés szakmacsoportokra épülő szakmák képzését tervezzük az Országos Képzési Jegyzék alapján középfokú képzési szint megszerzésével. Az oktatható szakképesítéseket az Alapító Okirat tartalmazza. Az új tanévben indított szakképesítéseket a beiskolázási anyag elkészülése után hozzuk mindig nyilvánosságra. A szakok indítását mindig a jelentkezők létszáma dönti el, figyelembe véve a fenntartó – korábbi – osztályszervezésre vonatkozó döntését. Négy évfolyamos kifutó szakközépiskolai képzés ( 9-12. évf.) a 2015/2016-es tanévben: szociális szolgáltatások szakmacsoport gépész szakmacsoport informatika szakmacsoport közgazdaság szakmacsoport vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport A nevelő-oktató munka a módosított kerettanterv alapján készült helyi tanterv szerint folyik. Szakképző évfolyamok (OKJ (1/13., 2/14. évf.): gépgyártás-technológiai technikus Informatikai rendszergazda Vállalkozási és bérügyintéző Rehabilitációs nevelő és segítő A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény lehetővé teszi a megszerzett ismeretek beszámítását a szakma tanulása során. Az iskola igazgatója - a tanuló kérelmére - a központi szakképzési programok, a kerettantervi előírások és konkrét (szakmai és közismereti) tartalmak, illetve óraszámok (elméleti és gyakorlati arányok) alapján dönt a tanuló korábbi tanulmányainak beszámíthatóságáról. A beszámítás a helyi programok és a szakképzési kö-

70


vetelmények alapján különböző formájú (pl. óralátogatás alóli felmentés) egyénre szabottan is differenciált és eltérő időtartamú lehet. Azok a tanulók kaphatnak a fentiek alapján az egyes órák látogatása alól felmentést a tanulmányi eredménytől függően akik: - humán szakmacsoportban, szociális alapismeretekből, - gépészeti szakmacsoportban, gépészeti alapismeretekből, - informatika szakmacsoportban, informatikai alapismeretekből, - közgazdasági szakmacsoportban, közgazdasági alapismeretekből, - vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban, vendéglátás-idegenforgalom alapismeretekből, - közlekedés szakmacsoportban, közlekedés alapismeretekből érettségiztek és közép vagy emelt szintű vizsgán megfeleltek. Modulrendszerű képzés esetén a szakma helyi szakmai programja által meghatározott modul, tananyag egység, tananyag elem elsajátítását igazoló dokumentum alapján a tanuló felmentést kaphat. Intézményünkben az oktatás a mindenkori OKJ-ban szereplő szakmák központi program és időtartamára épülő helyi tanterveknek megfelelően folyik. 11-13. évfolyam - alapfokú szakképző évfolyam Jellemzői: - a választott (alapfokú végzettséghez kötött) szakma elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítása, - felkészülés a szakmai vizsgára, - olyan szakmai alapismeretek kialakítása, amellyel képes a tanuló a szakmai helytállásra és további, vagy magasabb szintű szakképesítés megszerzésére, - felnőttkori szocializáció fejlesztése, - a szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye stb.

ÉRETTSÉGIRE ÉPÜLŐ SZAKKÉPZÉSEK ÓRATERVEI A 2013/2014-ES TANÉVTŐL FELMENŐ RENDSZERBEN 54 525 02 55 525 01 54 481 01 54 521 03 54 481 02 54 812 01 54 481 03 54 481 04

AUTÓSZERELŐ AUTÓTECHNIKUS CAD-CAM INFORMATIKUS GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS GAZDASÁGI INFORMATIKUS IGEGENVEZETŐ INFOKOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATÉPÍTŐ ÉS ÜZEMELTETŐ INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA 71


54 812 03 55 762 06 54 344 02

TURISZTIKAI SZERVEZŐ, ÉRTÉKESÍTŐ SZOCIÁLIS, GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI ÜGYINTÉZŐ VÁLLALKOZÁSI ÉS BÉRÜGYINTÉZŐ

III. 6. KÖZNEVELÉSI HÍDPROGRAM Komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztést támogató pedagógiai tevékenység. ami biztosítja a közép-fokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzését. (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 12. fejezete 14. §-a) Híd I. - érettségi vizsgára felkészítő nevelés-oktatás Alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező középfokú iskolába felvételt nem nyert tanköteles korú tanulók számára egy éves képzési időben, 8 - 10 fős kiscsoportos munkaformában az egyéni képességekre és szükségletekre épülő differenciált fejlődési utak biztosításával lehetőséget ad a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismeretek, kompetenciák pótlására. A képzési idő 40%-a, vagyis heti 2 nap a munka világára való közvetlen felkészítés, olyan módon, hogy egyik napot az iskolában töltik a tanulók. Ezen a napon az „Alapvető munkavállalói és életpálya-építő” modulok által ajánlott anyag kerül feldolgozására, illetve a „Munka világa" modulok szakmacsoportjaival való ismerkedésre kerül sor. A második napon munkahelyi megfigyeléssel, később munkatapasztalat szerzés előkészítésével, majd a szerzett élmények feldolgozásával foglalkoznak. A hét fennmaradó 3 napját a nemzeti alaptanterv műveltségterületeihez kapcsolódó modulokkal való tevékenységekre fordítjuk. A diákok a sikeres tanév után tanúsítványt kapnak, és felvételizhetnek középiskolába. Híd II. - program szakképesítés megszerzése A lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú vagy idősebb − általános iskolai végzettség nélküli – fiatalok számára a későbbi foglalkoztathatóság érdekében biztosítja a szakképzésbe történő bekapcsolódást, de legalább a munkavállalásra történő felkészítést a rész-szakképesítés megszerzésének biztosításával. Felvételt nyerhetnek az általános iskola kezdeményezésére tizenötödik életévük betöltésének évében azok az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező tanköteles tanulók, akik legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégeztek. A programban nyújtott nevelés-oktatás tanulásra motivál, fejleszti a jogszabályban meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, rész-szakképesítés megszerzésére készít fel. A tanuló a program keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket. A program záróvizsgával zárul, amelyről az iskola tanúsítványt állít ki. A sikeres záróvizsga rész-szakképesítést tanúsít és középfokú iskolában történő továbbtanulásra jogosít. A tanuló a program sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. 72


A képzési idő egy vagy két tanítási év (tíz vagy húsz hónap). 20 hónapos változat (A és B) A) változat - rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés mellett hosszabb közismereti képzést kínál a jelentősebb alapkompetencia-hiányokkal küzdő tanulóknak. B) változat - hosszabb képzési idejű rész-szakképesítés mellett alacsonyabb arányú közismereti képzést biztosít a felkészültebb tanulók számára. 10 hónapos (C változat) Ha a tanuló nem kíván alapfokú iskolai végzettséget szerezni, a Híd II. programban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciákat) szerezhet meg. A szakképzés nélküli közismereti, a szakképző évfolyamra való belépésre felkészítés célja a szakiskolai képzésbe való lépés. A szakképzési évfolyamon a tanuló szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetenciák) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel. A képzés végén szakmai vizsgát tehet, amellyel rész-szakképesítést szerezhet.

HÍD 2. PROGRAM ÓRATERVE A HÍD 2. program közismereti óraszámai Évfolyam/ TanHÍD/2/1. tárgyak heti 24 közismereti óra A 2 éves 1. év

HÍD/2/2. heti 17 közismereti óra A 2 éves 2. év

HÍD/2/1. heti 16,5 közismereti óra B 2 éves 1. év

HÍD/2/2. heti 10 közismereti óra B 2 éves 2. év

HÍD/2/1. heti 31,5 közismereti óra C 1 éves

Kommunikáció és anyanyelv

4

3

3

2

5

Élő idegen nyelv (angol, német)

4

3

3

2

5

Matematika

4

3

3

2

5

Társadalom és jelenkor-ismeret

3

2

1,5

1

4

Természetismeret

3

2

1,5

1

4

Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok

1

1

0,5

1

2

73


Testnevelés sport*

és

2

2

2

-

-

Osztályfőnöki (osztályközösségépítő program)

1

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret: pl. informatika

2

-

1

-

5,5

Összesen

24

17

16,5

10

31,5

*A testnevelés és sport helyi tantervének elkészítéséhez a HÍD 2. program alkalmazói is a középiskolák számára készült kerettantervet használhatják. A programot a rendelkezésre álló óraszámok figyelembe vételével kell megvalósítani. A legfontosabb – és minden évfolyamra értendő – a tanulói személyiség komplex fejlesztése, amelynek középpontjában az iskola, a tanulás, a közösség elfogadása áll. Ezen belül a kiemelt célok és azok kapcsolódásai a NAT kiemelt fejlesztési területeihez az alábbi táblázatban olvashatók. (A táblázat célkitűzései minden évfolyamra egyaránt érvényesek)

A képzésben oktatott faipari gépkezelő ill. kerti munkás rész-szakképesítések részletes tantárgyi hálóját a melléklet tartalmazza. A felsorolt szakmák óratervi hálóit a mellékelt tartalmazza.

74


III. 7. ÁTJÁRHATÓSÁG III. 7. 1. Felvétel Kilencedik évfolyamra Az általános vagy a rendkívüli felvételi eljárás keretében, az oktatásért felelős miniszter által, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon. A jelentkezési lapokat az általános iskola továbbítja intézményünkhöz, illetve a Felvételi Központba. A tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban, a beérkezett jelentkezések rangsorolása után kerül sor azon határ megjelölésére, ameddig a jelentkezést az adott osztályba, szakmacsoportos képzésre és szakképzésre az intézmény elfogadja. A rangsor kialakítása a jelentkező osztályzatai alapján történik. Szakközépiskolába történő jelentkezés esetén az 5., 6., 7. osztályos év végi és nyolcadik osztályos félévi magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelvi és fizika osztályzatok összpontszáma csökkenő sorrendben (négy évfolyamos gimnázium nyelvi emelt szintű osztályában négy egészes átlagnál nem lehet kevesebb). Szakiskolába történő jelentkezés esetén 5., 6., 7. osztályos év végi és nyolcadik osztályos félévi magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelvi és fizika osztályzatok összpontszáma csökkenő sorrendben. A tanulókat ezen pontszámuk alapján rangsoroljuk az általuk megjelölt szakképzésben. A tanuló rangsorolása alapján elsődlegesen az első helyen megjelölt szakmacsoportba nyer felvételt, amennyiben a hozott eredménye is megerősíti ezt. Elutasításra csak azok kerülnek, akik eredményük alapján nem sorolhatóak be. A tantestület minden évben a tanévnyitó értekezleten dönt arról, hogy a négy évfolyamos gimnáziumba és a szakközépiskolába jelentkező tanulók számára tart-e írásbeli felvételi vizsgát vagy elbeszélgetést. Döntését a beiskolázási tájékoztatóban nyilvánosságra hozza. A felvételről a megadott rangsor, keretszám, határ, valamint a tanuló igénye ismeretében a Felvételi Központ dönt. A szakképző évfolyam 11. évfolyamára lépés feltétele a 10. évfolyam eredményes elvégzése, ami általános iskolában vagy másik szakképző intézményben, középiskolában is elvégezhető. A belépés feltétele a 10. évfolyam sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány és az egészségügyi alkalmasság. A gyakorlati képzés helyét lehetőségeihez mérten az iskola biztosítja, amennyiben ez nem oldható meg, a tanuló csak akkor nyerhet felvételt adott szakmára, ha gyakorlati munkahelyről önmaga gondoskodik, élve a tanulmányi szerződés kötésének lehetőségével, melyet bemutat a gyakorlati oktatásvezetőnek. A 13. és 15. évfolyamra jelentkezés az iskola által kiadott regisztrációs lapon történik. A jelentkezés alapfeltétele: érettségi bizonyítvány és az egészségügyi alkalmasság. A közoktatási törvény 71.§. (1) szerint „a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha az érettségi vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait

75


azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte”. Túljelentkezés esetén a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv 12. osztályos év végi és érettségi eredménye alapján felállított rangsor szerint történik a felvétel. A jelentkezési határidő után jelentkező diákok várólistára kerülnek és felvételükről az iskola vezetése dönt. Rangsor itt is a tanulmányi eredmény alapján állítható fel. A szakképzésre történő beiskolázás intézményi gyakorlata: Mind a 10. szakiskolai, mind a 12. szakközépiskolai évfolyamokon a szakmaválasztást megelőzően december-januárban felmérés készül, mely szakmákat kívánják a tanulók elsajátítani az alapozó szakasz után. Ezek és az intézményi lehetőségek mérlegelése után az iskolavezetés dönt a meghirdetendő szakmákról. Ezt követően nyilatkoztatjuk a szülőt és tanulót a választandó szakmáról, akár 2-3 szakma megjelölésével, melyeket rangsorol a jelentkezési lapján. Túljelentkezés esetén figyelembe vesszük: - milyen alapozásban vett részt a tanuló, - milyen a tanulmányi eredménye - rendelkezik-e tanulószerződéssel (különösen gyakorlati férőhely szűkösség esetén). A felvételről értesítjük a tanulót. A szakmára történő jelentkezés határnapja az intézmény tanulói számára a tanév utolsó tanítási napja. Ha a szakiskola, a szakközépiskola, szakképzési évfolyamára jelentkező nem az adott iskolában közismereti oktatásban megkezdett tanulmányait kívánja folytatni, a tárgyév február 15-étől az iskola által meghatározott időben kérheti felvételét vagy átvételét. A szakképző iskola a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez kötheti. A pályaalkalmassági követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. III. 7. 2. Átvétel Kérelem alapján, amelyet az intézmény vezetőjének nyújt be, kiskorú tanuló esetén a szülő, 18 év fölött a diák. A kérelemhez csatolni kell a megfelelő bizonyítványt. Évközi átlépéskor az intézmény megkéri az átadó iskolától az adott tanévre vonatkozó érdemjegyeket, értékeléseket és a hiányzási adatokat. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. Az átvételt iskolánk különbözeti vagy osztályozó vizsgához kötheti. 76


Szakközépiskola (9-10. évfolyam) - azonos szakterületen belül az átjárhatóság létszámfüggő, - eltérő szakterületről vagy gimnáziumból történő átvétel csak osztályozó vizsgával lehetséges, melyet az adott szakterület alapozó tantárgyaiból kell tenni, - egyéb közismereti tantárgyból, ha a továbbhaladáshoz vagy érettségi vizsga letételéhez szükséges. (11-12. évfolyam) - az átjárhatóság csak osztályozó vizsga eredményes letételével vagy évfolyamismétléssel lehetséges. Osztályozó vizsgát a szakmacsoportos alapozó tantárgyakból kell tenni, - egyéb közismereti tantárgyból, ha a továbbhaladáshoz vagy érettségi vizsga letételéhez szükséges. A vizsgakövetelmények a helyi tantervben foglaltak alapján kerülnek meghatározásra az adott évfolyamra érvényes előzetes tudás, kulcsfogalmak és a fejlesztés várt eredményei alapján. Szakképző évfolyamokon - azonos OKJ szakképzésről létszám függvényében, - eltérő szakképzés esetén különbözeti vagy osztályozó vizsgával, egyéni elbírálás alapján, - szakmai gyakorlat, - modulrendszerű képzés esetén azt, hogy mely szakképző évfolyamra kerül a tanuló felvételre, meghatározza az intézmény szakmai helyi programja és az abban foglalt az adott évfolyamon elsajátítandó modul, tananyag elem (figyelembe véve, hogy várhatóan az intézmények szakmai programjai közül ilyen eltérések adódhatnak). A beiratkozás időpontját a tanév rendje és az intézmény munkarendje határozza meg. A 9. osztályba történő beiratkozás során szükséges dokumentumok: - a tanuló személyi igazolványa - lakcímkártyája - és születési anyakönyvi kivonata, - adószáma - bankszámlaszáma - a 8. osztály eredményes elvégzését igazoló iskolai bizonyítvány, - a tanuló felvételét javasoló orvosi egészségügyi alkalmassági igazolás és egészségügyi törzslap, - szükség esetén a szakértői bizottság véleménye.

77


Szakképző évfolyamokra történő beiratkozásnál szükséges dokumentumok: - a tanuló személyi igazolványa, - lakcímkártyája - és születési anyakönyvi kivonata, - adószáma - bankszámlaszáma - a 10. ill. 12. osztály eredményes elvégzését igazoló bizonyítványt, (Érettségire épülő szakképzés estén érettségi bizonyítvány illetve az érettségi megkezdését igazoló törzslapkivonat.) - a tanuló felvételét javasoló orvosi egészségügyi alkalmassági papírt vagy egészségügyi törzslap, - kiskorú tanuló esetén a szülő vagy gondviselő írásbeli nyilatkozata a szakmaválasztásról vagy iskolatípus váltásról. III. 7. 3. Magasabb évfolyamra lépés A tanuló az iskola magasabb évfolyamába illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, ezt a félévi illetve év végi osztályzatok tükrözik, amelyet a tanuló évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.

III. 8. VIZSGÁK III. 8. 1. Intézményi belső vizsgák A szaktárgyi követelményeket a tantárgyak részletes tanterve tartalmazza. Ezek alapján, az iskolavezetés és a tantestület döntése alapján, belső vizsgákat tartunk elsősorban az érettségi tantárgyakból, az érettségi vizsgára való folyamatos és tudatos felkészítést és felkészülést segítendő. A vizsgakövetelményeket, a vizsgák tartalmát, az érintett évfolyamokra illetve csoportokra vonatkozóan, a vizsgát megelőző tanév végén kell rögzíteni. A vizsgakövetelményeket a szaktanár, ill. az osztályfőnök is az előző tanév végén ismerteti a tanulókkal. A belső vizsgák célja az, hogy egy-egy nagyobb tananyagrészből a diákok bizonyíthassák rátermettségüket, hozzáértésüket, hogy kellő vizsgarutinra tegyenek szert írásban és szóban, megtanulják a vizsgára készülés metódusát. A belső vizsgák feladata az is, hogy az érettségire való felkészítésről ill. felkészülésről a tanulás – tanítás folyamatának résztvevői kellő időben képet kapjanak, szükség esetén a kedvezőbb eredmények érdekében beavatkozhassanak, esetenként az előkészülés folyamatát korrigálják. A belső vizsgák eredményességének elemzése segítséget ad a helyi tanterv beválásának ellenőrzéséhez is, illetve a tanári tevékenység eredményességének mérésére is. 78


a, Érettségire felkészülést segítő intézményi belső vizsgák Évfolyam

Vizsgatárgy

Értékelés

10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

matematika (szakközépiskola) angol/német (szakközépiskola) történelem (szakközépiskola) matematika (szakközépiskola) informatika (szakközépiskola informatika szakmacsoport)

írásban írásbeli/szóbeli szóban, eredménye témazáró jegyként írásban, eredménye témazáró jegyként gyakorlati

Vizsgatárgy Próba-érettségi vizsga magyar nyelv és irodalom 240 perc matematika 180 perc történelem 180 perc idegen nyelv 180 perc választott érettségi tárgy 120 – 240 p

Értékelés Félévzárás után (ált. február első hete) Írásbeli

12. évfolyam 12. évfolyam

Évfolyam 12. évfolyam

Témazáró jegy

Megjegyzés: Az érettségit előkészítő belső vizsgák szervezése az adott tantárgyra jellemző érettségi követelmények szerint történik. A vizsgákon született eredmények témazáró jegyként kerülnek a naplóba.

b, Nyelvi szintmérő vizsgák A Közös Európai Referenciakeret nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés (KER) irányelveihez igazodva - mely kiindulási alapként szolgál nyelvi tantervek készítéséhez, vizsgák lebonyolításához, tankönyvek választásához – a 10. és 11. évfolyamok végén belső szintmérő vizsgákat szervezünk. 10. évfolyam végén az A1 szint, 11. évfolyam végén az A2 szint elvei szerint mérünk. Célunk a kommunikatív nyelvi kompetenciák fokozatos és folyamatos kialakítása. Ennek fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelentik, melyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. Az eredmények tükrében szeretnénk alakítani az évfolyamok tanulócsoportjait, valamint a csoportokon belül segíti a differenciált, egyénre szabott tanítási-tanulási folyamatot. A vizsga további fontos célja, hogy a tanulók minél többször kerüljenek vizsgahelyzetbe az un. „valódi” megmérettetések, az érettségi, ill. a nyelvvizsga előtt. Szakközépiskolában Évfolyam Vizsgatárgy 11. évfolyam Idegen nyelvi szintmérő vizsga angol ill. német nyelvből

79

Értékelés Tanév végén szóban és írásban Témazáró jegyként


Szakiskolában Évfolyam 10. évfolyam

Vizsgatárgy Idegen nyelvi szintmérő vizsga angol ill. német nyelvből

Értékelés Tanév végén szóban Témazáró jegyként

A nyelvi szintmérő vizsga célja itt is egyfajta lezárása egy nyelvi szakasznak. Mit kell a nyelvtanulóknak megtanulniuk az adott szinten ahhoz, hogy a nyelvet valódi kommunikációs eszközként használják, milyen ismeretekre és készségekre kell szert tenniük, hogy ismereteiket hatékonyan használhassák a mindennapi életükben. A vizsgák segítenek abban, hogy a tanulók lemérhessék tudásukat az egyes tanulási szakaszban. c, Belső vizsgák a szakképzés területén: Szakképző évfolyamokon Évfolyam Vizsgatárgy 11-14. évfoSzakmai gyakorlati szintvizsga lyam, vagy - szabályzat szerinti időtartam végzős évfolyam Próba szakmai írásbeli vizsga

Értékelés SZVK szerint Vizsgát megelőző félévkor írásban elméleti jegyként

A szakközépiskolában a belső vizsgák feladata az, hogy az érettségire való felkészültségük szintjéről a tanulás – tanítás folyamatának résztvevői folyamatosan és kellő időben képet kapjanak. Fontosnak tartjuk a napi munka során megismert új típusú feladatokkal vizsgahelyzetben történő találkozás mérését is, legyen az akár írásbeli vagy szóbeli megmérettetés. Ez az a pont, ahol szükség esetén beavatkozás történhet a sikeres tanévzárás érdekében. A belső vizsgákat a központi vizsgáknak megfelelő rendben szervezzük meg nemcsak a feladatlapok szerkezeti és tartalmi elemeinek tekintetében, de adminisztrációjában, pontozásában, felügyeletében egyaránt. A szintvizsga a leginkább gyakorlatigényes szakmák gyakorlati képzésének eredményességéről megbízható információkat nyújt, és ezzel lehetőséget teremt a fejlesztésre. A tanuló, szülő és szakoktató reális képet kap arról, hol tart a tanuló az ismeretek elsajátításában. Jobb munkára ösztönzi a tanulót és oktatóját egyaránt, valamint sikerélményhez juttatja őket a vizsgamunka elkészítésével. Vizsgamunka: az a termék, amelyen a tanuló a rendelkezésére álló eszközök segítségével az eddigi tudását átfogóan bemutatja.

80


El kívánja a vizsga érni, hogy többen helyezkedjenek el tanult szakmájukban pályakezdőként. A vizsgával a Kamara számára kiszűrhetővé válnak azok a képzőhelyek, akik nem a tantervnek megfelelően oktatják a tanulókat. A szintvizsga kereteit meghatározza a szakképzési törvény és a SZVK-k. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele az eredményes szintvizsga. A szintvizsgán a Kamara által öszszeállított központi feladatbankból a szintvizsgabizottság elnöke által kiválasztott feladatot kell végrehajtani és értékelése a központi értékelési útmutató szerint történik. Az eredménytelen vizsgarészből a tanuló javítóvizsgát tehet. Próba szakmai írásbeli vizsga előnye, hogy a vizsgára felkészülés hajrájában lévő fiatalt olyan helyzetbe hozza, mellyel megismerkedik a vizsga légkörével, formájával, előírásaival és ezzel biztonságosabban teljesít a tanév végi vizsgáján. a szakelméletet tanító szaktanároknak megmutatja, a szakcsoport tudásszintjét, az egyes tanuló vizsgahelyzetben nyújtott teljesítményét és egyben lehetőséget biztosít a hiánypótlásra is. Ösztönzőleg hat a felkészülésre, az önművelés szükségességét erősítheti szakmai téren. A folyamatosan változó vizsgakövetelmények és vizsgáztatási módok megismerése, egyes esetekben begyakorlása, mind a tanár, mind a diák számára hasznos. III. 8. 2. Osztályozó, javító, különbözeti vizsga A jogszabályban előírtaknak megfelelően (A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64 – 73. § - a) de a helyi tantervek követelményei szerint folynak. Osztályozó vizsga január, február és augusztus utolsó hetében, szükség esetén ettől eltérő időpontban, javítóvizsga augusztus 15.-től augusztus 31.-ig, különbözeti vizsga – egyéni elbírálás alapján – ezektől eltérő időpontban is szervezhető. A vizsgákra jelentkezni az igazgatónál írásban kell szülői ellenjegyzéssel, a vizsgák várható időpontja előtt 3-5 héttel. A vizsgabizottság legalább háromtagú, akik közül kettő az adott tantárgyat tanítja. A vizsgabizottságot az igazgató jelöli ki. Azok a tanulók, akik az igazgató engedélye alapján magántanulói jogviszonyban állnak minden tanévben, félévkor és év végén osztályozó vizsgát tesznek, az adott évfolyam tantervi anyagából. TANTERVI ANYAG SZÁMONKÉRÉSE (osztályozó és különbözeti vizsga) 9. évfolyam

magyar nyelv irodalom történelem etika

10. évfolyam I SZ GY I SZ GY x x x x x x x x x x

81

11. évfolyam I SZ GY x x x x x x

12. évfolyam I SZ GY x x x x x x

Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Csiha Győző Szakképző Iskolája Pedagógiai Program matematika fizika angol nyelv német nyelv biológia kémia földrajz ének-zene vizuális kultúra

informatika testnevelés művészetek

x x x x x x x x

x x

x x x x

x

x x x x

x x x x

x x

x x

x x

x x x x

x x

x x

x

x

x

9. évfolyam 10. évf. 11. évf. 12. évf. I SZ GY I SZ GY I SZ GY I SZ GY x x x x x x x x x x x

III. 8. 3. Érettségi vizsga (A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. §) Az érettségi vizsga állami vizsga, melyet országosan egységes vizsgakövetelmények szerint tartunk. (A 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról, Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24) OM rendelet) Nyitottak vagyunk arra, hogy a 11. és 12. évfolyamon az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítést más középiskolák tanulói számára is lehetővé tegyük, vendégtanulókat fogadjunk, ill. tanulóinkat vendégtanulói jogviszonyba átengedjük, érettségi vizsgát szervezzünk azoknak a tanulóknak az igényei alapján, akiknek a tanulói jogviszonya már nem áll fenn. Az érettségi vizsgákra felkészítő 11. és 12. évfolyamon folyó pedagógiai munka előkészítése megköveteli, hogy diákjaink már a kilencedik évfolyamon alaposan megismerkedjenek a kétszintű érettségi rendszerrel, és megfelelő önismerettel rendelkezzenek ahhoz, hogy választásuk reális legyen. Ezzel a kérdéssel minden szaktanárnak kötelessége tanórán és azon kívül is foglalkozni, az osztályfőnöknek pedig fontos koordináló szerepe is van. A 10. évfolyam végén és a 11. évfolyamon december 15-ig felmérjük a tanulók igényeit a 11. és 12. évfolyamokra választott tantárgyakról és a tanulandó tantárgyak felkészítési szintjéről, valamint az érettségi választott tantárgyairól és az érettségi tantárgyak választott szintjéről. Az iskola igazgatója a felmérések, a munkaközösség-vezetők véleménye alapján elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően április 15-éig közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató 82


elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Iskolánk minden év május 20-ig felméri, hány tanuló, milyen szabadon választható tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, illetve kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, amennyiben a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a szabadon választható, illetve jelentkezni kíván a szabadon választható tanítási órára. Az érettségi vizsgák értékelő elemzésében ki kell térni ezen elvárások teljesülésének mértékére. Megjegyzés: A pedagógiai programnak az érettségi felkészítésre vonatkozó és az érettségi vizsgák szervezését érintő részeit az érettségi vizsgaszabályzat változása módosíthatja. ÉRETTSÉGIRE TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉS TANTÁRGY magyar nyelv és irodalom történelem matematika angol nyelv német nyelv fizika biológia kémia informatika

KÖZÉPSZINTEN + + + + + + + + +

vizuális kultúra testnevelés

+ +

EMELT SZINTEN + + + + + + + + Amennyiben a tanuló 11-12. évfolyamon érettségi előkészítőre jár.

III. 8. 4. Szakmai vizsgák A vizsgát a képzés megkezdésekor hatályos vizsgaszabályzat és SZVK szerint kell megszervezni és lebonyolítani. Az országos képzési jegyzék szerinti vizsgákat a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről és a 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól jogszabályok szerint, a tanév rendjében kell meghatározni az írásbeli vizsga időpontját, továbbá a gyakorlati vizsga és a szóbeli vizsga lefolytatására rendelkezésére álló időszakot. Az írásbeli és a gyakorlati vizsgák idejét a szakminisztérium jelöli ki. Ezek figyelembevételével jelöli ki a szakmai vizsgát szervező intézmény a vizsgák időpontját. Az írásbeli tételek egy szakmai vizsgán, a szóbeli tételek több szakmai vizsgán használhatók fel. Az írásbeli tételeket a szakmai vizsga megkezdése előtt a szakképesítésért felelős miniszter által

83

Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Csiha Győző Szakképző Iskolája Pedagógiai Program meghatározott módon és időben kell átadni a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjének vagy megbízottjának.

Szakmai vizsgát a vizsgaidőszakban lehet szervezni, ami iskolai rendszerű képzés esetén: február-március, május-június, október hónap.

III. 9. FELNŐTTOKTATÁS A felnőttoktatást egyszerre meg kívánjuk valósítani fiatal végzett szakmunkásaink számára a második szakképesítés megszerzése valamint az érettségi vizsga letétele céljából. A felnőttek középiskolájában (nappali, esti és levelező tagozat) cél a nyolc általános iskolai, de főleg a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező hallgatók érettségi vizsgára való felkészítése, a tehetségesebb, szorgalmasabb tanulók továbbtanulásának segítése. Alapelveink, a munkánkban vallott és közvetített legfőbb értékek: etikai és esztétikai érzékenység, igényesség a tudás, a permanens tanulás, az önművelés igényének kialakítása a közösségi értékek jelentősége (családi, társadalmi. Fontos a humánum, tolerancia, rugalmasság, a természeti, társadalmi, kulturális környezet védelme; a kommunikációs készségek fejlesztése, az anyanyelvi kultúra ápolása, hazafiság és európaiság egysége, a személyiség kiteljesítésére törekvés; önbizalom és mások megbecsülése, önfegyelem, pozitív életszemlélet. Tekintettel a felnőttoktatás sajátos feltételeire, s arra a tényre, hogy a program résztvevői részben idősebbek, s munka mellett korlátozott időkeretben tanulnak, a kimenet szabályozás elvei érvényesülnek, tehát elsősorban a kitűzött célok (készségek, képességek, tulajdonságok) elsődlegessége s a célok elérését szolgáló eszközök rugalmas alkalmazása. A felnőttoktatásban a BSZC Csiha Győző SZKI tanárai tanítanak. III.9.1. A szakiskolát végzettek középiskolája I–II. (11–12.) évfolyam A szakiskolások középiskolája a 3 éves szakiskolát (vagy korábban szakmunkásképző intézetet) végzett tanulók számára biztosítja az érettségi vizsgára történő felkészítést. A szakiskolák középiskolája 2 évfolyamból áll (I., illetve 11., II., illetve 12.), amelynek programja a 3 éves szakiskolai közismereti programra épül. Az iskolatípus célja az, hogy olyan ismereteket nyújtson, illetve olyan készségeket, képességeket fejlesszen, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét. Ugyanakkor tekintetbe kell venni azt, hogy a 3 éves szakiskolai program során az alacsony közismereti óraszámok miatt nem nyílt lehetőség arra, hogy a tanulók az elvégzett évfolyamokon maradéktalanul elsajátítsák a Nat-ban előírt követelményeket, ezért itt a hiányok pótlására különösen nagy hangsúlyt kell helyezni. Különösen az idősebb hallgatók esetében lehetőség nyílik az élet- és munkatapasztalatokra, valamint a korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányok során megszerzett előzetes ismeretekre történő építkezésre. A szakiskolások középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottsá84

Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Csiha Győző Szakképző Iskolája Pedagógiai Program guk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettanterv hangsúlyt helyez arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszik a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb, gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására – különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. A szakiskolák középiskolájának kerettantervét nappali, esti és levelező munkarend mellett bármely más munkarendben is lehet alkalmazni, azokban, amelyeknek a feltételei rendelkezésre állnak, illetve amelyet a Köznevelési törvény lehetővé tesz. Tantárgyak és óraszámok Évfolyam/ Tantárgyak

I. (11.) II. (12.) I. (11.) II. (12.) Nappali ta- Nappali taEsti tagozat Esti tagozat gozat gozat

Magyar nyelv és irodalom

6

6

3

3

Idegen nyelv

6

6

3

3

Matematika

6

6

3

3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

5

3

3

Természetismeret

2

Informatika

2

2

1

1

Testnevelés és sport

5

5

–

–

Osztályközösség-építő program

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

3

5

4

5

Összesen (közműveltségi óraszámok)

35

36

18

18

1

51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 13. melléklete, megjelent a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 11. mellékleteként http://kerettanterv.ofi.hu/13_melleklet_szik/index_szik.html

85


III.9.2. Felnőttek középiskolája 9-12. osztály A felnőttek középiskolája 9-12. osztályának feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettanterv hangsúlyt helyez arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszik a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, - különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. Mindezek a felnőttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak. Felnőttek szakközépiskolája 1. a nappali (ifjúsági) tagozat minden évfolyamon 32 óra – specialitásokkal Évfolyam/ Tantárgyak Anyanyelv/kommunikáció Magyar irodalom Matematika Idegen nyelv (angol/német) Történelem, állampolgári ismeretek Fizika* Biológia* Kémia* Földrajz* Informatika Etika Művészetek Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai tárgyak** Szabadon tervezhető Összesen:

9. évfolyam nappali (ifjúsági) 2 3 4




4

4

3

3

2

2

2

2

1 1 1 1 1

1 1 1 1 1

1 1 1 1

1 3 4 4 32

1 3 6 2 32

1 3 10 2 32

86

1 1 1 3 12 2 32


2. az esti képzés óraszáma mindenütt minimum 50%-a a nappalinak Évfolyam/ Tantárgyak Anyanyelv/kommunikáció Magyar irodalom Matematika Idegen nyelv (angol/német) Történelem, állampolgári ismeretek Fizika* Biológia* Kémia* Földrajz* Informatika Etika Művészetek Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai tárgyak** Szabadon tervezhető Összesen:

9. évfolyam esti 1 1 2




2

2

2

2

2

2

1

1

1 1 1 1 1

0,5 0,5 0,5 0,5

1

1

1

1 1 1

4

6

7

9

18

18

18

18

3. a levelező képzés óraszáma pedig kevesebb, mint 1/3-a a nappalinak (10 óra) Évfolyam/ Tantárgyak Anyanyelv/kommunikáció Magyar irodalom Matematika Idegen nyelv (angol/német) Történelem, állampolgári ismeretek Fizika* Biológia* Kémia* Földrajz* Informatika Etika Művészetek Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai tárgyak** Szabadon tervezhető Összesen: *

**

9. évfolyam levelező 0,5 1 1

10. évfolyam levelező 0,5 1 1

11. évfolyam levelező 1 1 1,5

12. évfolyam levelező 1 2 1,5

2

2

2

2

1

1

1

1

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

0,5 0,5 0,5 0,5

0,5

0,5

0,5

0,5 0,5 0,5

1,5

2

2

2,5

10

10

10

10,5

Javaslat: Ezekre a tárgyakra készül egy „komplex természetismeret” program. Aki érettségizni akar ezekből a tárgyakból, azt az iskola a szabad sávban tudja segíteni, de a felkészülés alapvetően a felnőtteknél egyénileg történik. Ifjúsági osztályok: Javaslat: a szakmai óraszám átlagosan az összóraszám 25%-a – ezeket az iskola a szakmai igények szerint átcsoportosíthatja. A tervezetben a szakmai órák emelkedő óraszámban kaptak helyet az évfolyamokon. (Összóraszám: 126 óra, szakmai óraszám: 32 óra)

87

Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Csiha Győző Szakképző Iskolája Pedagógiai Program 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 12. melléklete, megjelent a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 5. melléklet részeként; Javítva a 6/2014. (I. 29.) számú EMMI rendelet 3. és a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 10. mellékletének megfelelően http://kerettanterv.ofi.hu/12_melleklet_felnott/index_felnott.html

88


IV. HELYI TANTERVEK IV.1. Helyi tanterveink (mellékletben található) IV. 1. 1. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskola tiszteletben tartja a pedagógus jogát a tankönyvek és a taneszközök kiválasztására vonatkozóan a következő elvek érvényesülése esetén: Tankönyvekre vonatkozóan: - szerepel a hivatalos tankönyvjegyzékben, - a kerettantervhez, illetve a helyi tantervhez igazodik, - szakmai szempontból megfelel az oktatás szintjének, - szerkesztése segíti a tanulást (a fontos ismereteket kiemelve tartalmazza), - sok szemléltető ábrát, illetve magyarázatot tartalmaz, - szerepelnek benne a kultúrtörténeti vonatkozások, - megfelel az életkori sajátosságoknak, - esztétikus, nyelvhelyességi szempontból megfelelő, - tartós, gyakori használatra készült, - megfizethető, - összhangban van a munkaközösség ajánlásával. Taneszközökre vonatkozóan: - a kerettantervhez, illetve a helyi tantervhez igazodik, - szakmai szempontból megfelel az oktatás szintjének, - megfelel az életkori sajátosságoknak, - könnyen előkészíthető a tanórára, - munka-és balesetvédelmi szempontból kifogástalan, - alkalmas tanulói kísérletek végzésére is, - megfizethető, - több tanéven keresztül használható. A tankönyvek beszerzését az iskola szervezi a KELLO útmutatásai alapján. Amennyiben lehetséges a korábbi években használt tankönyveket rendeljük illetve taneszközöket kérjük, hogy tanulóink használhassák testvérük, ismerősük könyvét, taneszközét valamint a könyvtári könyveket. A szakképzésben használt tankönyveket a Szakképzési Tankönyvjegyzék alapján állítjuk össze az oktatott szakmáknak megfelelően. Amennyiben lehetséges kompetencia alapú tankönyveket rendelünk.

89


III.

1. 2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

A tanuló az iskola magasabb illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, ezt a félévi illetve év végi osztályzatok tükrözik, amelyet a tanuló évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Minden tantárgyból minimum az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Az adott évfolyam követelményeit a régi helyi tantervekben a „Minimum követelmények”, az új helyi tantervek az „Előzetes tudás”, a „Fogalmak, kulcsfogalmak, adatok” és „A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén” tartalmazzák. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. A továbblépés szakaszhatára a tanév. Szakaszhatárt és szelekciós pontot jelent a 10., illetve a 12. évfolyam, amikor a tanuló a szakképző évfolyamra léphet át. A 12. évfolyam végén a sikeres érettségi vizsga is továbbhaladási feltétel azoknál a tanulóknál, akik érettségi vizsgához kötött szakmát kívánnak tanulni. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 22. § (6) értelmében „A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg.” A szakképző évfolyamokon való továbbhaladás feltétele az adott évfolyam teljesítése mellett az egészségügyi alkalmasság, amit az orvos állapít meg és az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. IV. 1. 3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája, jutalmazásának elvei IV.1.3.1 Ellenőrzés, értékelés Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

90


Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik és értékelik. Az ellenőrzés: - rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít a továbbtanulásra, - tájékoztat a készségek fejlesztésének, a tananyag elsajátításának szintjéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról. - Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az értékelés lehet: - diagnosztikus, amely a tudásszint felmérésére szolgál, a hiányosságok felderítésével segíti a további oktató munkát (szól tanárnak, diáknak) - formatív, amely a tanulók tudását, teljesítményét rendszeresen méri, érdemjegygyel értékeli, - szummatív, amely a félévi, illetve évi teljesítmény értékelését jelenti és osztályzat formájában ad tájékoztatást. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében és a szakmai programban előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulók teljesítményének, előmenetelének minősítése tanév közben érdemjegyekkel történik. Az érdemjegy visszajelző, informatív értékű. A tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal, és a tananyag rövid időegység alatt megtanulható részének elsajátítását minősíti. Félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy: a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek, és a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma. A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy: a tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette, megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek minősítse, megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani.

91


Alapelvek: Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület a pedagógiai fórumon áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök, a gyakorlati képzés szervezője által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. Az intézményben a tanuló félévente minimum négy érdemjegyet kell hogy szerezzen, s ebből legalább egy – lehetőség szerint – a szóbeli feleletre adott értékelés. Amennyiben a tantárgy óraszáma a heti egy vagy egynél kevesebb, az érdemjegyek száma három. A szakmai előkészítő és szakmai alapozó tárgyak osztályzatának kialakítása Amennyiben több tantárgy keretében tanítjuk a szakmai alapozó ill. orientációs tárgyakat, akkor a következőképpen történik a félévi és év végi osztályzat megállapítása: - Több tantárgy esetén mindig a munkaközösség által meghatározott tantárgy a súlyozott. Ha ez elégtelen, akkor az összesített jegy is elégtelen. - Amelyik tantárgyból nem éri el az elégséges osztályzatot, résztantárgyból javítóvizsgát kell tennie. - A többi osztályzat megszületésekor a kerekítés szabályai szerint járunk el. - Amennyiben a résztantárgyaknál 30 %-ot meghaladja a hiányzás, osztályozó vizsgát kell tenni a tanulónak. - A gyakorlati oktatásról a tanuló munkanaplót köteles vezetni, amelynek tartalmaznia kell a végzett munkát időbeosztással együtt. Az oktató hetente elbírálja a tanuló munkáját, az érdemjegyet és a tanulók mulasztását bevezeti a munkanaplóba. A tanuló köteles a munkanaplókat megőrizni, és azokat a gyakorlati szakmunkásvizsgára magával hoznia. - Minden hó 15-ig az osztályfőnök állapítja meg a munkanapló alapján a heti osztályzatokból a havi gyakorlati jegyet. Ahol iskolai állományú szakoktató van, a gyakorlati jegyet az oktató határozza meg. A szakmai gyakorlat félévi és év végi osztályzatait az oktató javaslatát figyelembe véve az osztályfőnök állapítja meg. 92


Az elméleti számonkérés elemei a szakközépiskolai osztályokban: - Önálló felelet, szép, helyes magyar beszéddel a megadott témából. - Használja és értse a szakkifejezéseket. - Ismerje fel az összefüggéseket. - Képes legyen kérdéseket feltenni, és azokra a választ megadni. - A témától függően (elengedhetetlen) a szakirodalom (alapos) ismerete. - Tanárok ismertetése alapján, adott témában előzetes felkészülés után képes legyen rövid előadás megtartására. Az elméleti számonkérés elemei a szakképző osztályokban: - Önálló felelet a megadott témakörből, összefüggően, helyes magyar beszéddel. - Alkalmazza az alapvető szakkifejezéseket, ismerje fel az összefüggéseket. - Az alapvető szakirodalom használata. - Ismerje a berendezések felépítését működését, beállításának módját, hibáit és azok javítását. - Ismerje az alapvető méréseket, szakmájának megfelelően tudja használni, beüzemelni, a mérőeszközöket és precízen végrehajtani a mérést. A gyakorlati számonkérés elemei a szakképző évfolyamokon: - Önállóan tudják elvégezni a szakmai feladatokat, kiadott munkát. - Tudják szakszerűen alkalmazni a szakmában használt szerszámokat, segédeszközöket és ismerjék azok karbantartását. - Ismerjék meg a szükséges kiegészítő szerkezetek készítését. - Tudják alkalmazni a szakma gépi berendezéseit, sajátítsák el azok munkavédelmét, karbantartását. - Ügyeljenek a méretek pontosságára, a felületek minőségére. - A munkanaplót folyamatosan vezessék, ismerjék meg a szakmával kapcsolatos dokumentációkat. - A feladatot tudják végrehajtani, betartva a munkavédelmi előírásokat a munkafegyelem követelményeit. - A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a Pedagógiai Program IV. 1. 7. fejezetében foglaltak szerint végzik az iskola pedagógusai. Az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltásánál érdemes figyelembe venni a kimeneti vizsgák átváltási szabályait.

93


Szakközépiskola közismereti tárgyak érdemjegyeinek teljesítményhatárai írásbeli dolgozatnál: Teljesítmény (%) Érdemjegy 0-35% (elégtelen) 1 36%-50% (elégséges) 2 51%-69% (közepes) 3 70%-85% (jó) 4 85%-100% (jeles) 5 Szakiskolai közismereti tárgyak érdemjegyeinek teljesítményhatárai írásbeli dolgozatnál: Teljesítmény (%) Érdemjegy 0-24% (elégtelen) 1 25%-39% (elégséges) 2 40%-59% (közepes) 3 60%-79% (jó) 4 80%-100% (jeles) 5 Szakmai elméleti tárgyak érdemjegyeinek teljesítményhatárai írásbeli dolgozatnál: Teljesítmény (%) 0-33% 34%-50% 51%-70% 71%-84% 85%-100%

Érdemjegy (elégtelen) 1 (elégséges) 2 (közepes) 3 (jó) 4 (jeles) 5

IV.1.3.2. A magatartás és szorgalom minősítése A magatartás – viselkedés különböző viszonyulások összessége. Tartalmazza a tanuló viszonyulását a felnőttekhez, környezetéhez, (tanterem, épület, berendezési tárgyak). Meghatározó elemei: fegyelmezettség, munkafegyelem, segítőkészség, baráti vagy durva, agresszív, ellenséges viszonyulás, tisztelettudás, önbecsület és mások megbecsülése, hiányzás, igazolatlan hiányzás, késés gyakorisága, pontosság, megbízhatóság, saját és mások testi épségének óvása, önismeretének realitása, hatása környezetére, az iskolai ügyelet, hetes feladatok ellátása, vállalkozó kedve, kulturális igénye, az iskolai rendezvényekhez való viszonyulása, az iskolai, városi, nemzeti hagyományokhoz való viszonya, diákköri munka, általános viselkedéskultúra. A szorgalom – az egyéni adottságok, képességek és az elért tanulmányi teljesítményszint viszonya.

94


Elemei: Reálisan ismeri-e képességeit? Megfelel-e eredménye a képességeinek? Folyamatos, kitartó-e a munkája? Mely tárgyakból kiemelkedő? Milyen a motiváltsága? Önművelési képessége, igénye. Versenyeken, pályázatokon való részvétele. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a „példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)” minősítéseket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a „példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)” minősítéseket illetve osztályzatokat használjuk. A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök a tanuló önértékelése, a társak, a nevelőtestület és gyakorlati képzőhely véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei: Példás (5) a tanuló magatartása, ha iskolai és iskolán kívüli viselkedésével, munkájával kitűnik és társainak követendő példát mutat. Az iskolai Házirendet betartja, viselkedése kulturált, udvarias. A társaival és a felnőttekkel segítőkész. Nem lehet példás akinek: 1-nél több írásbeli figyelmeztetése van, 2-nél több igazolatlan órája van, viselkedése ellen sorozatosan kifogás merül fel, magatartása ellen, akár egy tanár is megalapozott kifogást emel. Jó (4) a tanuló magatartása, ha viselkedése, munkája általában kifogástalan, a legfontosabb iskolai rendszabályokat betartja, viselkedése kulturált, udvarias. Nem lehet jó magatartása, akinek: 2-nél több írásbeli figyelmeztetése van, 5-nél több igazolatlan órája van, magatartása, viselkedése ellen több tanár is kifogást emel. Változó (3) a tanuló magatartása, ha viselkedésével szemben rendszeresen kifogás merül fel, a Házirend ellen ismétlődően vagy súlyosan vét, rendszeretete ingadozó, felelősség érzete kialakulatlan, magatartása meggondolatlan, ugyanakkor igyekezet is tapasztalható nála a hibák kijavítására. Nem lehet változó a magatartása annak, akinek: 15-nél több igazolatlan órája van, több igazgatói vagy nevelőtestületi büntetése van. Rossz (2) a tanuló magatartása, ha hanyag munkával, fegyelmezetlen viselkedésével az osztályközösség munkáját súlyosan akadályozza, társainak általában rossz példát mutat, emberi megnyilvánulásai felelőtlenek, durvák, agresszív. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei: 95


Példás (5) a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkája igényes, rendszeresen megbízható és pontos, a tanítási órákra való felkészülés otthoni munkájában törekvést, tanúsít. Jó (4) a tanuló szorgalma, ha az iskolai és otthoni munkáját elvégzi, vállalt kötelezettségeit teljesíti. Változó (3) a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, a munkában való részvétele figyelmetlen pontatlan. Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkájában megbízhatatlan, kötelességét rendszeresen elmulasztja. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A változó, rossz magatartást és a változó, hanyag szorgalmat figyelmeztetésnek kell megelőznie.

IV.1.3.3 A tanulók jutalmazásának elvei: Az iskola hagyományainak megfelelően a kimagasló teljesítményeket (tanulmányi eredmény, közösségi munka, versenyeredmények, pályamunka), az osztályfőnökök és szakmai munkaközösségek javaslata alapján a tanévzáró illetve a ballagási ünnepségen a közösség előtt elismeri. A jutalmazást a szülői munkaközösség és az iskola alapítványainak támogatása teszi lehetővé. Év végén a tantestület, ill. a szakmai munkaközösségek adományozhatnak évfolyam első, szaktárgyi első és „Jó tanuló – jó sportoló” címet és tantestületi dicséretet, ami a bizonyítványba is bekerül. Tanév közben dicséretben (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi, kollégiumvezetői) részesülhetnek a diákok kiemelkedő szaktárgyi eredményükért, közösségi munkájukért, vállalt feladatok példamutató elvégzéséért. Az intézmény javaslatot tesz az oktatásért felelős miniszter által alapított díjakra valamint Hajdúnánás Város Képviselőtestülete által biztosított elismerésekre. (A jutalmazás elvei részletesen megtalálhatók a Házirend VII. fejezetében. „Jutalmazások formái és elvei”)

96


IV. 1. 4. A középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv és irodalom TÉMÁK Magyar nyelv Ember és nyelv

1.2. Kommunikáció

1.3. A magyar nyelv története

KÖVETELMÉNYEK A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya: Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal: A kommunikació interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vízuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikació. Kommunikaciós funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés. Ó - magyar Mária-siralom. Nyelvművelés.

1.4. Nyelv és társadalom

Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat.

1.5. A nyelvi szintek

Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia.

97


1.6. A szöveg

A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a mediában.

1.7. A retorika alapjai

A nyilvános beszéd. Értékelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai.

1.8. Stílus és jelentés

Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat.

IRODALOM 2. 1. Szerző, művek

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső,József Attila.

2.1.1. Életművek a magyar Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek irodalomból szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között. Memoriterek. 2.1.2. Portrék

2.1.3. Látásmódok

2.1.4. A kortárs irodalomból

Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós,Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Irodalmi nyilvánosság: nyomtatott szöveg, digitális közlés. 98


2.1.5. Világirodalom

Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) Jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője. 2.1.6. Színház és dráma Színház és dráma különböző korszakokban. 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. 2.1.7. Az irodalom határAz irodalom kulturális határterületei. Népköltéterületei szet, műköltészet, folklór. Az adaptáció – irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egykét tipikus műfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai. 2.1.8. Regionális kultúra Interkultúralitás. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása. 2.2. Értelmezési szintek, meg- Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, moközelítések tivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. 2.2.1. Témák, motívumok Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése 2.2.2. Műfajok, poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. 2.2.3.Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig Matematika Logika „És”, „vagy”, „nem”, logikai jelentése, implikáció és ekvivalencia. „Minden”, „van olyan” bizonyítások a matematikában. Tétel, tétel megfordítása. Feltételek. A logikai fogalmak ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt tételek pontos megfogalmazása. Szükséges és elégséges helyes alkalmazása. 99


Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok). A Venn-diagramok használata feladatok megoldásában. Kombinatorika Permutációk, variációk, kombinációk. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. A számfogalom kialakulása Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, biztos alkalmazása a valós számkörben. Fogalmak ismerete (egész szám, racionális szám, valós szám). Abszolút érték fogalma. Számok normálalakja. Számelmélet Oszthatóság, a számelmélet alaptétele Lnko, lkkt, számok prímtényezőre bontása. Egyszerű oszthatósági feladatok. Számrendszerek A helyiértékes írásmód alapelvei. Algebrai kifejezések, műveletek Alapműveletek egyszerűbb algebrai kifejezésekkel. Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása. Százalékszámítás Hatványozás, gyökvonás Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok). Logaritmus Logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben. Egyenletek, egyenlőtlenségek Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges gyakorlati feladatokban. Egyszerűbb gyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. 100


A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Egyenletrendszerek, egyenlőtlenségrendszerek Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egy- és kétismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek. Függvények Hozzárendelés, kapcsolatok. A függvény matematikai fogalma. Egyenes és fordított arányosság. Függvények grafikonjai K: Az alapfüggvények és egyszerű transzformáltjaik ábrázolása. Függvények elemzése Értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték szemléletes fogalma, periodicitás, paritás. Függvénytranszformációk f(x)+c

f(x-c)

cf(x)

f(cx)

Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat. an, Sn ismerete és használata feladatokban. Kamatos kamat számítása gyakorlati feladatokban. Elemi geometria Térelemek Térelemek távolsága, szöge síkban és térben. Nevezetes ponthalmazok Feladatok egyszerű ponthalmazokra (szakaszfelező merőleges, szögfelező, kör, gömb). Geometriai transzformációk A geometriai transzformáció mint függvény. Egybevágósági transzformációk ismerete, alkalmazása. Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Hasonló alakzatok tulajdonságai. A merőleges vetítés szemléletes fogalma. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű számításos feladatokban. A hasonlósági transzformáció fogalma. 101


Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása számításos, és szerkesztési feladatokban. Síkgeometria Háromszögek Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes vonalakra- alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Thalesz-tétel, Pitagorasz-tétel ismerte, alkalmazása. Arányossági tételek derékszögű háromszögben. Négyszögek Nevezetes négyszögek. Sokszögek Szabályos sokszögek. Kör A kör részei. A kör érintője. Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonka gúla, csonka kúp. Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Hasonló síkidomok területe. Ismert testek felszíne és térfogata (egyenes hasáb, forgáshenger, gömb stb.). Vektorok Vektorműveletek (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása. Trigonometria Szögfüggvények fogalma. Nevezetes szögek szögfüggvényei. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között, egyszerű trigonometrikus egyenletek. Szinusztétel, koszinusztétel alkalmazása feladatok megoldásában. Koordinátageometria Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjába húzott érintőjének egyenlete. 102


Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram, hisztogram.). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. Valószínűségszámítás Mintavételi eljárások-visszatevéses mintavétel. Valószínűség, relatív gyakoriság. A nagy számok törvényének szemléletes tartalma. Matematikai statisztika Sokaság, paraméter. Minta, relatív gyakoriság. A közvélemény-kutatás elemei. Angol nyelv 1. SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, CSALÁD A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek 2. EMBER ÉS TÁRSADALOM A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. KÖRNYEZETÜNK Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás 103


4. AZ ISKOLA Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A MUNKA VILÁGA Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. ÉLETMÓD Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. SZABADIDŐ, MŰVELŐDÉS, SZÓRAKOZÁS Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események 8. UTAZÁS, TURIZMUS A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten. Helyzet Áruházban, üzletben, piacon Családban, családnál, baráti körben

Szerep vevő vendéglátó, vendég 104


Étteremben, kávéházban, vendéglőben vendég, egy társaság tagja Hivatalokban, rendőrségen ügyfél, állampolgár Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában vendég Iskolában tanuló, iskolatárs Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban vendég, látogató, társaság tagja Országhatáron turista Orvosnál beteg, kísérő Szolgáltatóegységekben (fodrász, utazási iroda, ügyfél jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen munkavállaló Tájékozódás az utcán, útközben helyi lakos, turista Telefonbeszélgetésben hívó és hívott fél Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, utas, útitárs villamoson, taxiban, repülőn, hajón)

egy

Német nyelv 1. Személyes vonatkozások, - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) család - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek - A másik ember külső és belső jellemzése 2. Ember és társadalom - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások - Hasonlóságok és különbségek az emberek között - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a 3. Környezetünk lakás, ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás

105


- Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok - Diákmunka, nyári munkavállalás 5. A munka világa - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás - Napirend, időbeosztás 6. Életmód - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik szórakozás - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegköz8. Utazás, turizmus lekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben 4. Az iskola

Történelem Témakörök Az ókor és kultúrája

Követelmények Vallás és kultúra az ókori Keleten. Az athéni demokrácia működése. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. 106


A középkor

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

Magyarország a Habsburg Birodalomban

A polgári átalakulás, a nemzet-államok és az imperializmus kora

A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és művelődés. A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. Reformáció és katolikus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik.

A polgárosodás kezdetei és A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kibontakozása kérdései. A reformkori művelődés, kultúra. Magyarországon Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés előzményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése. Az első világháborútól a Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs kör107


kétpólusú világ felbomlásá- nyéki békék. ig A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban. Az USA és az 1933-as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1930-as években. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. A szocialista rendszerek bukása. Magyarország története az Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és követelső világháborútól a máso- kezményei. dik világháborús összeom- A Horthy-rendszer jellege, jellemzői. lásig A művelődési viszonyok és az életmód. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holocaust Magyarországon. Magyarország 1945-től a A szovjet felszabadítás és megszállás. rendszerváltásig A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszerváltozás. A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. Az Európai Unió intézményei, működése, és problémái. A „harmadik világ”. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. A mai magyar társadalom és Alapvető állampolgári ismeretek.. életmód Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság.Társadalmi, gazdasági változások. Biológia 1. Bevezetés a biológiába • Biológia tudománya -Vizsgálati szempontok - Vizsgálómódszerek 108


• Az élet jellemzői - Az élő rendszerek - Szerveződési szintek • Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint • Szervetlen és szerves alkotóelemek - Elemek, ionok - Szervetlen molekulák - Lipidek - Szénhidrátok - Fehérjék - Nukleinsavak, nukleotidok • Az anyagcsere folyamatai - Felépítés és lebontás kapcsolata - Felépítő folyamatok - Lebontó folyamatok • Sejtalkotók - Elhatárolás - Mozgás - Anyagcsere - Osztódás - A sejtműködések vezérlése 3. Az egyed szerveződési szintje • Nem sejtes rendszerek - Vírusok • Önálló sejtek - Baktériumok - Egysejtű eukarióták • Többsejtűség - A gombák, növények, állatok elkülönülése - Sejtfonalak - Teleptest és álszövet • Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak - A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából - Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából - A növények szervei, szövetei - A gyökér, szár, levél, virág, termés - Az álatok szövetei, szaporodása, viselkedése, szaporodás, egyedfejlődés 4. Az emberi szervezet • Homeosztázis • Kültakaró - Bőr - Szabályozás 109


- A bőr gondozása, védelme • Mozgás - Vázrendszer - Izomrendszer - Szabályozás - A mozgás és mozgási rendszer egészségtana • A táplálkozás - Táplálkozás - Emésztés - Felszívódás - Szabályozás - Táplálkozás egészségtana • Légzés - Légcsere - Gázcsere - Hangképzés - Szabályozás - A légzés és a légzőrendszer egészségtana • Anyagszállítás - A testfolyadékok - A szöveti keringés - A szív és az erek - Szabályozás - A keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás • Kiválasztás - A vizeletkiválasztó rendszer működése - Szabályozás - A kiválasztó szervrendszer egészségtana • A szabályozás - Idegrendszer (Információelméleti vonatkozások, sejtszintű folyamatok) - Szinapszis - Az idegrendszer általános jellemzése - A gerincvelő - Agy - Testérző rendszerek - Érzékelés - Látás - A hallás és egyensúlyozás - Kémiai érzékelés - Testmozgató rendszerek - A vegetatív érző és mozgató rendszerek - Az emberi magatartás biológiai, pszichológiai alapjai - Emlékezés - A társas viselkedés alapjai - Pszichés fejlődés - Az idegrendszer egészségtana 110


- A drogok - A hormonrendszer - Hormonális működések - A belső elválasztású mirigyek - A hormonrendszer egészségtana - Az immunrendszer működése - A vércsoportok - Az immunrendszer egészségtana • Szaporodás és egyedfejlődés - Szaporítószervek - Egyedfejlődés - A szaporodás, fejlődés egészségtana 5. Egyed feletti szerveződési szintek • Populáció - Környezeti kölcsönhatások - Kölcsönhatások (viselkedési, ökológiai) • Életközösségek (élőhelytípusok) - Az életközösségek jellemzői - A hazai életközösségek • Bioszféra - Globális folyamatok • Ökoszisztéma - Anyagforgalom - Energiaáramlás - Biológiai sokféleség - Környezet és természetvédelem - A levegő, víz, energia, sugárzás, talaj, hulladék • Molekuláris genetika - Alapfogalmak - Mutáció - A génműködés szabályozása - A Mendeli genetika • Populációgenetika és evolúciós folyamatok - Ideális és reális populáció - Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok - Biotechnológia - Bioetika • A bioszféra evolúciója - A prebiológiai evolúció - Az ember evolúciója

111


Fizika I. Mechanika A dinamika törvényei Mozgások Pontszerű és merev-testek egyensúlya Munka, energia II. Hőtan Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Összefüggés a gázok állapotjelzői között A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások Halmazállapot-változások A termodinamika I. és II. főtétele III. Elektromágnesség Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika, egyenáram mágneses mezője Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok A fény IV. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem V. Gravitáció, csillagászat Gravitáció A csillagászat elemei VI. Fizika - és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Elméletek Felfedezések Földrajz Térképi ismeretek Földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai. A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása. Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és számítás. Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége. 112


Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken. Kozmikus környezetünk A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap. A Föld mozgása és azok következményei. A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása. Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai. A geoszférák földrajza A kőzetburok Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb eseményekben. Égitestünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetlemezek és mozgásuk következményei. A Föld nagyszerkezeti egységei. A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák. A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk. A levegőburok A légkör szerkezete, anyagi felépítése. A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások. Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban. Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata. A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei. A vízburok A vízburok tagolódása és a víz körforgása. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük. A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetőségei. A vízgazdálkodás főbb tevékenységei. A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái, megoldási lehetőségek. A víz és a jég felszínformáló tevékenysége. A talaj A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás és következményei. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valós éghajlati övezetek. A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő vonásai, a gazdálkodás jellemzői, a környezeti problémák. A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata. 113


Népesség- és településföldrajz A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei. A népesség szerkezete. A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás különbségei. Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei. Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A világgazdaság ágazati felépítése A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók. A fejlettség területei különbségei. A piacgazdaság működésének elve. A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai, résztvevői. A globalizáció. Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján. A gazdasági ágazatok A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása. A gazdasági szerkezetváltás folyamata. A mezőgazdaság termelés jellemzői. Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái. Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint. A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük a világgazdaságban. A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok, és országok földrajzi jellemzői. Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete. Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medence-jelleg érvényesülése. Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi öszszetételének változásai és következményei a Kárpát-medencében. Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma. A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása.

114


Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei. A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői. Európa regionális földrajza Európa természeti és társadalmi – gazdasági képe. Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői. Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmigazdasági adottságaik közös és eltérő vonásai, jellemzői. Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működésének jellemző földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei. A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések Európában. Az Európán kívüli földrészek földrajz Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői, tipikus tájaik. Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok. Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai. Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.

Informatika 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek 2. Informatikai alapismeretek – hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 115


2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok 3. Informatikai alapismeretek – szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … 3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem 7. Információs hálózati szolgáltatások (gyakorlati jellegű tétel is lehet belőle) 7.1. Kommunikáció az interneten 7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata 7.1.2. Állományok átvitele 7.1.3. WWW 7.1.4. Keresőrendszerek 7.1.5. Távoli adatbázisok használata 9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások 9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD 9.3. Tájékoztató eszközök 9.3.1. Katalógusok 116


9.3.2. Adatbázisok 9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) Testnevelés 1. Olimpiatörténetsportsikerek 3. Testi képességek

magyar 2. A harmónikus testi fejlődés 4. Az egészséges életmód

5. Gimnasztika (jelentősége, mozgásanyaga) 7. Torna (jelentősége, szabályai, gyakorlati elemei) 9. Küzdősport- önvédelem

6. Atlétika (futások, ugrások, dobások) 8. Ritmikus gimnasztika (versenyszámai, szabályai) 10. Úszás (higiénéje, úszásnemek technikája) 11. Természetben űzhető sport- 12. Kézilabda (szabályai, techágak nikája, taktikája) 13. Kosárlabda (szabályai, 14. Labdarúgás (szabályai, technikája, taktikája) technikája, taktikája)

IV. 1. 5. A mindennapos testnevelés megvalósulása intézményünkben Napjainkban felértékelődött a sportolás szerepe, az egészséges életmód, a jobb életminőség kialakításában. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdése értelmében az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Az intézmény mindennapos testnevelési programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális, fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk mindentanulójának egész éven át lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: - legyen erős, - kitartó, - becsületesés szorgalmas, - ne legyen fáradékony, - bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. A gyerekek iskolai leterheltsége, a felnőttek mindennapos munkája egyre inkább indokolttá teszi azoknak a mozgásformáknak az előtérbe kerülését, amelyek alkalmasak a rekreációra, kikapcsolódásra, a sport, a mozgás örömének élvezetére. 117


Ezért programunknak célja, hogy a gyerekek minél szélesebb körben ismerkedjenek meg – lehetőségeinknek megfelelően – a legkülönbözőbb szabadidősportok alapjaival, hogy kiválaszthassák a számukra megfelelő sportot, amelyeket később folytatva javulhat életminőségük, testi-lelki egészségük, fenntartva természetesen a„klasszikus”, a tantervben is szereplő mozgásformák elsődlegességét. A mindennapos testnevelés programja része az iskola egészségnevelési programjának. A program pedagógiailag, módszertanilag szorosan kapcsolódik az intézmény nevelési programjához– ezen belül a helyi tantervhez és szociális kompetencia oktatásához így a testnevelés és sport sajátos eszközeivel járul hozzá, hogy kialakuljon az egymás iránti tisztelet, önfegyelem, tolerancia, szolidaritás, csapatszellem, kudarctűrés, valamint fejlődjön a szabályok megértése és betartása. Általános tanítás-tanulásszervezési eljárások Az adott foglalkozás jellegéből adódóan megjelenik az egyéni, a páros és a csapatmunka, és ezekben a differenciálás az egyéni képességeknek megfelelően. Fontos a mozgásbeli hátrányok kiegyenlítése, szükség szerint a felzárkóztatás és a tehetségek gondozása, ahol kiemelten kezeljük a labdajátékokat, ezen belül a labdarúgást. A tananyag tartalma, annak feldolgozása közvetlenül szolgálják az egészségvédelmet, a tanulók fizikai állapotának javítását, teherbíró képességük növelését. Programunk fő célja a mindennapos testmozgás változatos lehetőségének biztosítása, mellette olyan programok szervezése, amelyek bővítik, kiegészítik, változatosabbá teszik a mindennapos testnevelést. ( Például úszás, téli sportok lehetőségének igény szerinti biztosítása a Diák Önkormányzattal közös szervezésben). 134 A mindennapos testnevelés programja  Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás célja a gyermekek egészségestesti-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel.  A mozgásszegény életmód kialakulásának megelőzése a testmozgás megszerettetésével, a rendszeres mozgáshoz szoktatással.  Adjon lehetőséget az egészség hosszú távú megőrzésére, ezáltal egy jobb felnőttkori életminőségre.  Az iskolai testnevelés és sport keretei közt az egészségnevelés, a szociális kompetenciák (kreativitás, önállóság,önbizalom, felelősségtudat, cselekvőképesség) a csapatmunka, a társakkal történő együttműködés egyaránt fejleszthető.  Minden gyermek minden nap kapjon lehetőséget a testmozgásra.  Minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légző rendszer megfelelő terhelése  A program fontos része a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását szolgáló gyakorlatanyag és légző torna, a gerinc és ízületvédelem szabályainak betartása.

118


 Az eltérő adottságú tanulók számára is jelentsen örömöt, sikerélményt a mozgás.  A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek a teljes testmozgásprogramban.  A lehető legszélesebb körben ismerkedjenek meg a szabadidő-, egészségmegőrző sportokkal, azok alapjaival, amelyek közül kiválasztva a számára megfelelőt, később javulhat életminőségük, testi és lelki egészségük.  A program fontos része a megfelelő mennyiségű játék,versengés.  Évente két alkalommal felmérésre kerül a tanulók fizikai állapota „Netfit” teszt alapján; A program személyi és tárgyi feltételei biztosítottak, de fejlesztésük időszerű, különösen a megemelkedett óraszámok és igénybevétel következtében. Várható eredmények 135 - A rendszeres mozgás hatására javul a tanulók egészségi állapota, fizikai állóképessége. - A mozgásfejlesztő órák hatására magasabb szinten tudják a gyerekek elsajátítani a sportjátékok, a torna, az atlétika mozgásanyagát. - A tartásjavító óráknak köszönhetően csökkennek a mozgásszervi elváltozások. - Csökken a gyerekek stresszszintje, jobban bírják az idegi terhelést is. - Javul játékkultúrájuk és a közösségért érzett felelősségtudatuk. Értékelés Minden évfolyamban év közben érdemjeggyel. A mindennapos testnevelés heti 5 óra teljesítményét félévkor és év végén együtt egy osztályzattal minősítjük. Alkalmazni kell a szóbeli értékelést ahol elsősorban a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődését kell értékelni. Az adott tevékenységre jellemzően a tanulók aktivitását, kezdeményezőkészségét, sportszerű viselkedését és a csapatmunkában való részvételét vesszük figyelembe. A testnevelés órákon kívüli rendszeres sporttevékenységben való részvétel, eredmény a tantárgyi érdemjegyben is megjelenhet. A tanév végén jutalomkönyv és sportoklevél formájában is elismerjük a teljesítményt.

IV.1.5. 2 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek NETFIT A Magyar Közlöny 2014. október 27-én tette közzé a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet módosítását, amely nevesíti a NETFIT-et, mint a tanulók fizikai fittségi mérésének rendszerét, valamint szabályozza annak tartalmi kereteit. Ennek köszönhetően most már minden érintett iskolában a NETFIT® rendszer segítségével mérik fel a testnevelők a diákok fittségi állapotát. 119


A jogszabály: A tanulók fizikai állapotának és edzettségének (fizikai fittségének) mérése 81. § (1) Az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa - az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban - az (5) bekezdésben meghatározott országosan egységes mérési módszer és az annak alkalmazásához kifejlesztett eszközök alkalmazásával a nappali rendszerű iskolai oktatás rendje szerinti tanulók részvételével ellátja a tanulók fizikai állapotának és edzettségének (a továbbiakban együtt: fizikai fittség) mérésével kapcsolatos feladatokat. A tanulók fizikai fittségi mérésének célja a tanulók egészsége megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése a tanulók fizikai fittségi szintjének feltárásával. (2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott fizikai fittségi mérés eredményeit a mérést végző pedagógus - a mérésben érintett tanulónként - rögzíti és feltölti az (5) bekezdés szerinti informatikai rendszerbe. (3) A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait az iskola testnevelés tantárgyat tanító és az iskola igazgatója által kijelölt egyéb pedagógusai tanévenként elemzik, és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából - elsősorban az iskolai testnevelésórák keretei között - szükséges intézkedéseket. (4) A fizikai fittségi mérések iskolai adatai alapján az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai tanévenként javaslatot tehetnek a nevelőtestület részére a pedagógiai program részét képező iskolai egészségfejlesztési program módosítására. (5) A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (a továbbiakban: NETFIT) a tanulók fizikai fittségi mérésének adatait rögzítő, a 4. mellékletben meghatározott tartalmi keret szerinti informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer. A NETFIT rendszerbe azonosításra alkalmatlan módon feltöltött tanulói eredményeket a NETFIT-et támogató informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer automatikusan kiértékeli. (6) A fizikai fittségi mérés eredményeit a mindenkori tanév rendjéről szóló jogszabályban meghatározott mérési időszak utolsó napjáig az iskolának a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával fel kell tölteni a NETFIT rendszerbe. A fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást. (7) A tanulók fizikai fittségi mérésének részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé.

IV. 1. 6. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 120


Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik és értékelik. Az írásbeli számonkérés formái: témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli ellenőrzés, egész órán át írt dolgozat. A témazáró mennyisége függ a tantárgy heti óraszámától. Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illetően. számonkérés: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés (teszt, feladatlap), melyből a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat. Többnyire csak az óra egy részét veszi igénybe. írásbeli felelet: egy-két leckét számonkérő írásbeli ellenőrzés (pl. teszt, röpdolgozat, feladatlap), melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önálló döntésétől függ. Az ezért kapott érdemjegy egy szóbeli felelet súlyával azonos. házi dolgozat: meghatározott témából, a szakirodalom önálló feldolgozásával, előre megszabott határidőre elkészített tanulói munka. Házi dolgozatnál a téma nehézségétől és a megszabott terjedelmétől függően elegendő időt (1-2 hetet) kell biztosítani a munka elkészítésére. Házi dolgozatot csak alkalomszerűen írnak a tanulók, de szükség esetén egyeztetni kell az osztályokban tanító tanároknak, hogy egy osztály egyszerre csak egy ilyen jellegű feladatot kapjon. A témazáró időpontját egy héttel korábban a tanulóknak be kell jelenteni, és a naplóba be kell jegyezni. Egy tanítási napon maximum 2 témazáró dolgozat íratható. A dolgozatokat, témazárókat két héten belül értékelni kell. A tanulót az érdemjegyről értesíteni kell, és az érdemjegyet a naplóba lehetőség szerint ugyanebben az időpontban be kell írni. Az osztályzatok mindenféle megkülönböztetés (szín, bekarikázás, aláhúzás, stb.) nélkül kell, hogy bekerüljenek a naplóba. Elfogadott szín a kék. A röpdolgozatra, illetve szóbeli feleletre, házi dolgozatra kapott osztályzat egyenértékű, kék színnel kell bejegyezni a naplóba. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Szakközépiskola közismereti tárgyak érdemjegyeinek teljesítményhatárai írásbeli dolgozatnál: Teljesítmény (%) Érdemjegy 0-35% (elégtelen) 1 36%-50% (elégséges) 2 51%-69% (közepes) 3 70%-85% (jó) 4 85%-100% (jeles) 5

121


Szakiskolai közismereti tárgyak érdemjegyeinek teljesítményhatárai írásbeli dolgozatnál: Teljesítmény (%) Érdemjegy 0-24% (elégtelen) 1 25%-39% (elégséges) 2 40%-59% (közepes) 3 60%-79% (jó) 4 80%-100% (jeles) 5 Szakmai elméleti tárgyak érdemjegyeinek teljesítményhatárai írásbeli dolgozatnál: Teljesítmény (%) 0-33% 34%-50% 51%-70% 71%-84% 85%-100%

Érdemjegy (elégtelen) 1 (elégséges) 2 (közepes) 3 (jó) 4 (jeles) 5

Az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltásánál érdemes figyelembe venni a kimeneti vizsgák átváltási szabályait. IV. 1. 7. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetően a tanítási óra. Azonban a készségek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára. A készségek, képességek nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni (napközis, kollégiumi) gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat. A házi feladat lehet: - szóbeli vagy - írásbeli munka, vagy - egyszerre mindkettő. A házi feladatnak, mint önálló tanulási munkának a jelentősége: - fontos szerepe van a tanulás tanulásában, - szerves kapcsolatot tart fönn két tanítási óra között, - nélkülözhetetlen az ismeretek megszilárdításához, emlékezetbe véséshez, - segíti az alapfogalmak, összefüggések megértését, az ismeretek alkalmazását, a problémamegoldó gondolkodás kialakulását és fejlesztését. A szaktanár adhat fel úgynevezett szorgalmi, alkotó és kreatív házi feladatot is. A házi feladat ellenőrzése: 122

Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Csiha Győző Szakképző Iskolája Pedagógiai Program -

A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik. Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell.

Házi feladatok lehetnek: - feladatgyűjteményből adott feladatok, - tankönyvi kérdésekre adandó válaszok, - vázlatkészítés, - leíró vagy elemző munkák, - házidolgozat, - gyűjtő- vagy kutatómunka, illetve - számítógépes feladat. Alapelvek: - A házi feladat legyen a tanuló felkészültségének megfelelő, világos és érthető. - Az 7. évfolyamtól fölfelé haladva fokozatosan növekedjen a produktív jellegű feladatok aránya a reproduktív típusú feladatokkal szemben. - Az önálló ismeretszerzést, információ feldolgozást kívánó feladatoknál gondoskodni kell arról, hogy a tanár által megjelölt források, segédeszközök minden tanuló számára rendelkezésre álljanak. - Legyen megfelelően előkészítve, pontosan meghatározva a tennivaló, a mennyiség, az elvárt terjedelem, a határidő, a felhasználható eszközök (pl: tankönyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény, szöveggyűjtemény, gyakorló füzet stb.). - Egyértelműen legyen elválasztva egymástól a kötelezően elvégzendő és a szorgalmi feladat. - A feladatok változatosak legyenek, ezzel is ösztönözve a tanulókat azok elvégzésére. Korlátok: - Lényeges a házi feladat elkészítéséhez szükséges időtartam megállapítása, amelynek meghatározásához a tanulócsoportba tartozó diákok között az átlagos képességű tanuló számára szükséges időt kell figyelembe venni. - A napi írásbeli és szóbeli házi feladat elkészítésének időtartama tantárgyanként ne haladja meg átlagosan a napi 30-40 percet. - Az ennél hosszabb időt igénybevevő több témát átfogó feladatok elvégzéséhez egy hetet biztosítani kell. - Hétvégére, hosszabb, több napos szünetekre az egyik óráról a másikra adottnál ne legyen több a házi feladat. - A szóbeli és írásbeli házi feladatok arányát a tantárgyak követelményei határozzák meg. - A házi feladat el nem készítése a tanuló szorgalom jegyének kialakításánál vehető figyelembe.

IV.1.8. NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A, Fejlesztési területek

123


Erkölcsi nevelés Kimagasló fejlesztési terület mind a tanítási óra keretén belül, mind pedig tanítási órán kívül. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A fejlesztésre alkalmat ad a tanítási óra, mint a magyar óra, a történelem óra, művészetek óra, ugyanakkor fontos az osztálykirándulás, az osztály programok szerepe a terület fejlesztésében. Célszerű egy-egy osztálykirándulást úgy megtervezni, hogy valamifajta hazafias élmény beépüljön a programba. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Kiváló terep a Diák Önkormányzat és a különböző diákrendezvények, mint a DÖKnap, vagy az Inas-avató. De a tanítási órák is lehetőséget teremtenek, így kiemelt szerepe van a történelem óráknak, a magyar óráknak, a társadalomismeret óráknak és az etika óráknak. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az osztályfőnöki órák, etika órák biztosítják az órai keretet, az iskolai programok, az iskolai rendezvények pedig tanórán kívül biztosítanak lehetőséget arra, hogy fejlődjön a tanulók személyisége, önismerete, önértékelése, öntudata. Egy-egy iskolai ünnepségen fellépő tanuló óriási személyiségfejlődésen esik át. Családi életre nevelés A tanórai kerete az osztályfőnöki és a biológia vagy természetismeret óra, tanórán kívül pedig számos iskolai program, előadás nyújthat alkalmat a fejlesztésre. A testi és lelki egészségre nevelés A biológia óra a lexikai ismereteket biztosítja egy-egy egészség-heti rendezvény vagy egészség-nap pedig érdekes szemléletformáló hatást gyakorolhat. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A 2012/2013-as tanévtől 9. évfolyamosok számára az 50 órás kötelező önkéntes tevékenység kiváló alkalmat biztosít arra, hogy a tanulók megízleljék az önkéntesség, a társas kapcsolat egy sajátos formáját. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tantárgyi keret a földrajz és a társadalomismeret, valamint az etika óra, de egy-egy osztálykirándulás vagy iskolaszintű vetélkedő jelentős mértékben fejlesztően hat. Pályaorientáció Az osztályfőnöki órák egyik fontos témája 9. évfolyamtól kezdődően, de a hétköznapokban számos lehetőség adódik, hogy egy-egy életpálya kapcsán utat mutassunk a tanulóknak. Történelem óra, társadalomismeret óra, művészetek óra, vagy éppen testnevelés óra megmutatja az élet lehetőségeit, irányait. Gazdasági és pénzügyi nevelés 124


A matematika óra, a társadalomismeret óra, a történelem óra számos lehetőséget biztosít arra, hogy példákon keresztül mutassuk be az okos gazdálkodás irányait. Médiatudatosságra nevelés Magyar nyelv és irodalom valamint az etika/ társadalomismeret óra biztosítja az órakeretet, mert a témának óriási a jelentősége. A tanulókat fel kell készíteni arra, hogy még véletlenül sem válhassanak manipuláló tömeggé, tudattalan médiafogyasztóvá. A tanulás tanítása A legfontosabb fejlesztési terület egyike. Ha valaki nem tud tudatosan tanulni, csak elfolyik körülötte az idő haszontalanul. Minden tanár felelőssége és feladata, hogy a tantárgyi ismeretek átadása közben tanulás módszertani útmutatót adjon. Meg kell tanítani a tanulókat jegyzetelni, vázlatot készíteni, szemléltető forrásokat elemezni, valamint előadni, felelni, vizsgázni, mert nem elég tudni az ismereteket, vissza kell tudni azt adni, újra megfogalmazni. B, Kulcs kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Alapkompetencia a feladat egyszerűnek tűnik, de nehéz dolga van annak, aki a tanulókat anyanyelvre szeretné tanítani. Minden tanítási órán és tanórán kívüli foglalkozáson kulcskérdés. A tanár felelőssége óriási, mert ő a modell. A tanár nem engedheti magának, hogy felelőtlenül fogalmazzon, vagy gondatlanul fejezze ki magát, mert akkor a diák felhatalmazva érzi magát, hogy ő is lazán kezelje a magyar nyelv szabályait. A diákok nem szívesen kommunikálnak, a nyelvi helyességüket súlyosan torzítja az sms világa és a facebook világa. A diákok helytelenül rövidítenek, és nem szívesen beszélgetnek, inkább rövidítve üzennek. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvtudás nehezen megszerezhető, de annál nagyobb érték. A tanítási órák kerete a nyelvtanuláshoz nem ad elég motivációt, ezért törekedni kell az idegen nyelvi környezet megteremtésére, akár külföldről érkezők fogadásával is. Matematika kompetencia A matematika sokak számára jelent rémálmot. Meg kell értetni a diákokkal, hogy a matematikai logika minden gondolkodás alapja. Nem a pillanatnyi feladatokon van a hangsúly, hanem a logikai fejlődésen. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos ismeretek és a modern technika vívmányai nagyon sok tanítási órán előkerülhetnek, de leginkább a természettudományos órákon. Fontos, hogy a száraz természettudományos összefüggések mellett megjelenjenek a motiváló kísérletek és szemléltetések.

125


Digitális kompetencia Digitális világban élünk, sokszor a diákok úgy érzik, mindent tudnak a számítógépről, de valójában egy rendkívül összetett, folyamatosan fejlődő változó terület. A digitális kompetencia minden tantárgyhoz hozzá kapcsolható, vagy úgy hogy valamilyen forrást, tananyagot keresnek a diákok, vagy úgy hogy valamilyen prezentációt, dokumentumot, szöveges beszámolót készítenek. Szociális és állampolgári kompetenciák Történelem és társadalomismeret óra adja a tantárgyi lehetőséget, de valójában közösségi környezet, az iskola egy olyan szociális tér, amely folyamatos impulzusokat ad és fejlődési lehetőséget biztosít. Egy pozitív szociális tér, egy jó környezet biztos lehetőség a fejlődésre, ezért fontos, hogy az iskolai környezet pozitív szellemi környezet legyen. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Iskolai rendezvények, közösségi programok, osztályközösségek működése számos lehetőséget biztosít a tanulók fejlődésére, fejlesztésére. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A harmonikus személyiség fejlődésének feltétele a kifejezőkészség fejlődése. A művészet, az esztétikum nagy lehetőséget ad az egyéniség kibontakoztatására. A tanórai keretek, a művészet órák és a tanórán kívüli iskolai közösségi programok kiváló fejlesztési lehetőséget biztosítanak. A hatékony önálló tanulás A tanulás tanítása eredménye, hogy a diákok megtanulnak ismereteket elemezni, rendezni, értékelni és kommunikálni. Az iskola célja, hogy a tanulókat az évek folyamán olyan személyiséggé formálja, hogy egyre gyarapodó tudáshalmazon belül kiválóan tudjon tájékozódni és rendszert alkotni. IV.1. 9. A lemorzsolódás csökkentésének eszközei A lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló: az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé. Az intézmény feladatai: - a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése - lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókról összesített adatok szolgáltatása - megakadályozni a korai iskola elhagyást

126


A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók kikerülhetnek a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók közül is. A lemorzsolódás csökkentése érdekében az intézmény minden pedagógusa az alábbi alapelveket tartja szem előtt:  Iskolai szinten egységes, érthető szabályok (Házirend, Pedagógis Program, SZMSZ) betartatása és betartása kötelező  A pedagógus a legkisebb eredményt is dicsérje, viszont toleráns legyen a HH-s tanuló hibáival szemben.  Ha a HH-s tanulók tiltakoznak, diplomatikusan meg kell győzni a feladat személyes hasznosságáról őket.  Segítsünk rámutatni a gyermek azon területeire, ahol sikereket érhetnek el. (sportolás (erőemelés, foci), rajz, szabadidős programok).  Igyekezzünk előhívni belőlük a bennük lévő pozitív energiákat, akár személyre szabott és ellenőrzött feladattal.  Teremtsünk olyan oktatási helyzetet számukra, melyekkel elkerülhetőek az iskolai kudarcok  Nem terhelhetjük túl a tanulókat, így törekednie kell minden pedagógusnak tanóráján belül is kiemelt figyelemmel kísérni az ő munkájukat.  Lemorzsolódással veszélyeztetett tanulóknál az iskola-szülők un. támogató rendszerét működtetnünk kell, akár napi kapcsolattartás árán is, hogy a gyermek a tankötelezettségi kor után is haladjon tanulmányaiban.  Az eszközök között előtérbe kell helyezni az iskolai felkészülés segítését, a felzárkóztatást, korrepetálást, de kilencedik évfolyamon a tanulókkal való törődést is.  Szerencsés esetben a napi nyolc óra munkaidőbe be kell építeni ezeket a foglalkozásokat, ugyanakkor megengedhető, ha 1-2 testnevelés óra helyett néhány rászoruló diák inkább a neki megfelelő külön foglalkozáson van jelen.  A mentorállást biztosító pályázatok esetében a tanulóval szinte napi kapcsolatban lévő olyan személy kijelölése javasolt, aki így rendszeresen nyomon tudja követni haladását, tud beszélgetni vele, szüleivel kapcsolatot tud kiépíteni.  Együttműködés azokkal a szakmai szervekkel, akik az adatszolgáltatást követően pedagógiai-szakmai támogatást nyújtanak az intézménynek, amivel eredményesebbé tehetik a nevelő-oktató munkát, és csökkenthetik a lemorzsolódást

V. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A Berettyóújfalui szakképzési centrum Csiha győző szakképző iskolája Pedagógiai Programja az a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

127

Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Csiha Győző Szakképző Iskolája Pedagógiai Program A módosított Pedagógiai Programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni felmenő rendszerben. A Pedagógiai Program megtekinthető: - az igazgatói irodában, - az iskola titkárságán, - a székhely könyvtárában, - a székhelyen és a Bocskai utca 29. alatti telephelyen az Intraneten, - az iskola honlapján. A Pedagógiai Program felülvizsgálatát - előírhatja jogszabály, - kezdeményezheti: - a fenntartó, - a nevelőtestület 50 % + 1 fő kezdeményezésére, - az iskolaszék, - a szülők és a diákönkormányzat abban az esetben, ha a tanulók nagyobb csoportját érinti és azt a választott képviselők legalább 50 % + 1 fő arányban támogatják, - az igazgató. A felülvizsgálat kezdeményezése írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselete nyújt be az iskola igazgatójának.

VI. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21. ) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről A 73/2013 (III.8.) Kormányrendelet az egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) kormányrendelet A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) kormányrendelet Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) kormányrendelet

128

Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Csiha Győző Szakképző Iskolája Pedagógiai Program Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM-rendelet A szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2008. (XII. 17.) SZMM-rendelet A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OMrendelet Az iskola Pedagógiai Programja az alábbi intézményi dokumentumokra épül: Az iskola jogelőd intézményének elfogadott Pedagógia Programja Az iskola Házirendje Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

129

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM CSIHA GYŐZŐ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA

Recommend Documents