Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Csiha Győző Szakképző Iskolája 4080 Hajdúnánás, Baross út 11.
HÁZIREND Hajdúnánás, 2015.
TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A HÁZIRENDRŐL ............................................................. 3 A HÁZIREND ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA ................................................................................................. 3 A HÁZIREND A KÖVETKEZŐ JOGSZABÁLYOKRA ÉPÜL:.............................................................................. 3 A HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA ......................................................................................................................... 3 A HÁZIREND HATÁLYA........................................................................................................................................ 4
II. A TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK, ÉS AZOK ................................................... 4 GYAKORLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ...................................................................................... 4 III. AZ ISKOLA MUNKARENDJE .......................................................................................... 11 CSENGETÉSI REND .............................................................................................................................................. 12
IV. AZ ISKOLA HELYISÉGEINEK ÉS AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ ............................. 12 TERÜLETEK HASZNÁLATÁNAK RENDJE ........................................................................ 12 V. GYERMEKVÉDELEM, SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK, ÖSZTÖNDÍJAK ................. 13 VI. A TANULÓK TÁVOLMARADÁSA, AZ IGAZOLÁSOK RENDJE.............................. 14 VII. A JUTALMAZÁSOK FORMÁI ÉS ELVEI ..................................................................... 16 VIII. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK RENDJE ÉS .......................................................... 17 ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI .................................................................................................. 17 IX. HETESI KÖTELESSÉGEK ................................................................................................ 18 IX. 1. AZ ELLENŐRZŐ KÖNYV HASZNÁLATA................................................................. 19 X. AZ ISKOLAI SZINTŰ DIÁKCSOPORTOK MŰKÖDÉSI RENDJE .............................. 19 AZ ISKOLAI DIÁKKÖZGYŰLÉS ................................................................................................................................... 21 MEGÁLLAPODÁS A DÖK-SEGÍTŐ TANÁR ÉS AZ........................................................................................... 21 OSZTÁLYFŐNÖKÖK KÖZÖTT: .......................................................................................................................... 21
XI. A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK ALAPELVEI .................. 22 XII. A DIÁKOKNAK ADHATÓ SZABADNAPOK ................................................................ 23 XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .............................................................................................. 24 I. TŰZRIADÓ TERV ............................................................................................................................................... 25 II. BOMBARIADÓ .................................................................................................................................................. 27
2
I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A HÁZIRENDRŐL A Házirend Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Csiha Győző Szakképző Iskolájának belső iskolai életét szabályozza. Tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, az iskolai élet rendjét meghatározó szabályokat. A Házirendben lefektetett szabályok megszegése jogkövetkezményt von maga után. A Házirend megismerése valamennyi pedagógus és nem pedagógus dolgozó, tanuló és szülő számára ajánlott, mert az attól való eltérés jogkövetkezményei alól annak hiánya vagy hiányossága nem mentesít.
A HÁZIREND ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 48. § (4) d) alapján a diákönkormányzat és a szülői választmány véleményét ki kell kérni a házirend elfogadása előtt.
A HÁZIREND A KÖVETKEZŐ JOGSZABÁLYOKRA ÉPÜL:
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. évi törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. évi EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről 1991. évi LXIV. törvény a gyermekek jogairól 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvellátás rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2011. évi XLI. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról A Házirendben nem szabályozott iskolai ügyekben az iskolai SZMSZ-be, a helyi Pedagógiai Programban illetve a hatályos törvények és jogszabályok előírásai kell alkalmaznia.
A HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése szerint az iskola házirendje nyilvános.
3
A HÁZIREND HATÁLYA Személyi hatálya: vonatkozik az intézménnyel tanulói jogviszonyban lévő tanulóra, pedagógusra, nem pedagógus dolgozóra, szülőre vagy törvényes gondviselőre. Területi hatálya: csak az iskola területére, az iskolában vagy az iskolán kívül szervezett tanításon kívüli programokra, szabadidős rendezvényekre, kirándulásokra, versenyek és a tanórán kívüli tevékenységekre (pl.: sportkör, szakkör) vonatkozik. Időbeni hatálya: a Házirendben megfogalmazott szabályok és előírások kizárólag arra az időtartamra vonatkoznak, amikor a tanuló az iskola felügyelete alatt áll. Ez az oktatási intézménybe való belépéstől az intézmény jogszerű elhagyásáig, illetve a Pedagógiai Programban meghatározott intézményen kívüli foglalkozások időtartamára terjed ki. A tanulói jogviszony a beiratkozással kezdődik. Minden egyéb jog az első tanítási naptól érvényes.
II. A TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK, ÉS AZOK GYAKORLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A tanuló jogait és kötelességeit a: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2.§, 46.§, 25.§,27.§ 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 14.§, 46.§, 48.§, 49.§, 61.§, 65 §, 73§, 75.§,141.§, 168.§, 170.§, A személyes adatokat az intézmény erre jogosult dolgozója a 2011. évi CXII. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján kezeli. 1. A tanulónak joga, hogy az intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. 2. Az intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a tanulók felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. 3. A véleménynyilvánítás lehetőségét meg kell adni. Így például a tanítási órán a véleménynyilvánítás jogával a tanuló az órát vezető pedagógus által irányított keretek között élhet, alkalmazkodva az óra menetéhez és felépítéséhez. 4. Iskolán kívüli rendezvények (kirándulás, színházlátogatás, stb.) előtt fel kell hívni a figyelmet a lehetséges baleseti veszélyforrásokra. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. A pedagógus, valamint az ügyeletet ellátók, ha észlelik, hogy a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, megteszik a szükséges intézkedéseket. Amennyiben a tanuló rosszul érzi magát ezt jelzi, és a tanuló osztályfőnöke felveszi a kapcsolatot a szülővel, s egyeztetik a teendőket. 4
Csak pedagógus jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók a tornateremben, a mérőlaborokban, műhelyekben, számítástechnikai termekben, szaktantermekben és szertárakban. A tanév elején minden osztály átveszi a tantermét és felelősséggel tartozik annak állapotáért a tanév folyamán. A balesetek elkerülése érdekében tilos az iskola területére sporteszközt bevinni. Tilos minden egyéb olyan tevékenység, amellyel a tanuló saját vagy mások testi épségét veszélyezteti. Tilos testnevelés órákon olyan ékszereket viselni, amelyek balesetet okozhatnak. 5. A tanuló kötelessége, hogy az iskola, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. 6. A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. 7. A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. 8. Az iskola segíti a tanév rendjében meghirdetett versenyekre történő felkészülést, biztosítja a versenyeken résztvevő tanulók számára a felkészülési időt, hozzájárul a nevezési díj vagy útiköltség, vagy mindkettő finanszírozásához, az iskola anyagi lehetőségétől függően, amit a tanév rendjében szabályoz. 9. A térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok köre középfokú iskolában: a tanórai foglalkozás és felzárkóztató foglalkozás, az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, valamint az első szakmai vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt, a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló szakmai vizsga és első alkalommal a javító szakmai vizsga, a tanköteles korú tanulót kivéve, ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történő megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette, a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok, az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája, a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független bizottság előtti vizsgát, a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszony, 5
az intézmény létesítményeinek, eszközeinek használata a térítésmentes szolgáltatás igénybevételekor, sajátos nevelési igényű gyermek (enyhe értelmi fogyatékos tanuló) esetén az állapotának megfelelő köznevelési intézményi ellátás. 10. Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor, a független vizsga, az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája, a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga. 11. Az iskola a tanulónak csak azon adatait tartja nyilván, amelyeket a köznevelésről szóló törvény lehetővé tesz szigorúan őrizve csak az irodában, s az adatokat a jogszabályban megengedett módon adja tovább. Az adatokat az intézmény a beiratkozási lapon, az osztályozó naplóban, a törzskönyvben és a tanuló-nyilvántartásban rögzíti. A tanuló (vagy törvényes képviselője) az osztályfőnök segítségével meggyőződhet személyes adatainak nyilvántartásáról, s az adatokat helyesbítheti. Nevét egyetlen hivatalos dokumentumon sem változtathatja meg. A pénzjutalomban, elismerésben vagy díjazásban részesülő tanuló adószámát az ügyhöz kapcsolódó dokumentumon fel kell tüntetni 12. A tanulónak joga, hogy részére az iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék. 13. A tanulónak joga, hogy az intézményben egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt és erre az időpontra a tanuló számára más foglalkozás nem szervezhető. A tanuló joga különösen, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. Az iskola köteles erre a célra a helyet biztosítani. 14. A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét. 15. A tanuló joga, hogy a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. 6
16. A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy az oktatási jogok biztosához forduljon. 17. Az iskola a 11. évfolyamtól választható érettségire felkészítő tantárgyak jegyzékét minden tanév decemberében írásban átadja a 10. évfolyam osztályfőnökeinek, akik ismertetik a diákokkal és a szülőkkel. A szülő és a tanuló február 15-éig írásban nyilatkozik, amelyet május 20-áig módosíthat. Ha az iskolának lehetősége van, akkor az emelt szintű érettségi felkészítő (fakultáció) tantárgyat tanító pedagógust a tanuló szabadon megválaszthatja. A döntés igazgatói hatáskörbe tartozik. Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán, valamint melyik egyház által szervezett hit és erkölcstan órán kíván részt venni. 18. Az iskola a másodszakmaként választható szakmák jegyzékét minden tanév decemberében írásban átadja a végzős szakképző évfolyam osztályfőnökeinek, akik ismertetik a diákokkal és a szülőkkel, ill. elhelyezik a faliújságon. A szülő és a tanuló február 15-éig írásban nyilatkozik szándékáról (erre a célra kiadott nyomtatványon), amelyet május 20áig módosíthat. 19. A tanuló joga különösen, hogy igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit és az iskolai könyvtári szolgáltatást. Az intézmény tanulói automatikusan könyvtári tagok. Az igénybevétel ingyenes. 20. A tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. 21. A baleset- és munkavédelmi előírásokat, amelyeket a tanév elején az érintett órákon megismernek a tanulók, s a szükséges helyiségekben is kifüggesztésre kerülnek, mindenki köteles betartani. A balesetet, a veszélyhelyzetet haladéktalanul jelezni kell a legközelebb lévő pedagógusnak vagy az iskolatitkárnak. 22. Ha diákkal baleset történik az iskola területén az osztályfőnöknek vagy az órát tartó szaktanárnak, akinek az óráján a baleset történik, haladéktalanul jeleznie kell az iskola vezetésének és a munka- és balesetvédelmi felelősnek az esetről. 23. A tanuló kötelessége, hogy megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak gyakorlásában. Rendkívüli esemény (pl. természeti katasztrófa, tűz, robbanással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 24. A telephelyek megközelítése során a diákok kötelesek a közlekedési szabályokat betartani. 25. Az iskola nem avatkozhat bele szülő és tanuló közötti vitába abban az esetben, ha a tanuló tiltakozik a drog vagy alkoholteszt ellen. Az intézmény nem kényszerítheti a kivizsgálásra a tanulót. 7
26. Az egészségügyi vizsgálat időpontját és formáját az osztályfőnök az ellenőrzőbe beíratja. A beteg tanuló felügyeletére és elkülönítésére nincs lehetőség az intézményegységekben, így szükséges esetben telefonon értesítjük a szülőt. 27. A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson az őt érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, kérdést intézzen az iskola vezetőjéhez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez ( vagy annak hiányában a szülői szervezethez), a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kapjon. 28. Az iskola tiszteletben tartja a tanulók levelezéshez való jogát, a tanuló iskolába érkező levelét bontatlan formában adja át. A tanulótól elvett leveleket a pedagógus nem ismertetheti a nyilvánosság előtt és a pedagógus sem ismerheti meg annak tartalmát. 29. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére az intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése céljából másik iskolában elméleti tanítási órán, gyakorlati foglalkozáson vegyen részt. 30. A tanuló joga különösen, hogy jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen. Az intézmény igazgatója dönt arról, hogy a vendégtanulói jogviszonyt kinek engedélyezi. 31. A tanuló joga, hogy magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését. A szakmai gyakorlat követelményeinek teljesítése alól nem kaphat felmentést a tanuló. 32. A tanuló joga, hogy kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe. 33. Az iskola igazgatója felmentést csak kérelemre adhat abban az esetben, ha ezt a tanuló egyéni adottsága, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete indokolttá teszi. 34. A tanuló joga, hogy kérelmére független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. 35. A szakközépiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. 36. A szakképzésben részt vevő tanuló jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani (pl. munkaruha). 37. Ha a szakközépiskola tanulója tanulószerződés alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.
8
38. A tanuló joga és kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és a szakmai gyakorlatokon. 39. Legkésőbb öt perccel az órarendben előírt első foglalkozás előtt a tanuló köteles megérkezni az iskolába, s becsöngetés után a teremben, vagy a kijelölt terem előtt tartózkodni (labor, tanműhely, stb.). 40. Köteles a szükséges felszereléseket és ellenőrző könyvét minden órára magával hozni. 41. Testnevelés órán diákjainknak fehér pólót, rövid vagy hosszú sötét nadrágot, kényelmes sportcipőt kell viselni. 42. Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra: a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. d) Amennyiben heti legfeljebb két testnevelésórát az iskolai sportkörben vagy az iskolában működő diáksport-egyesületben történő sportolással biztosít az iskola, akkor az iskolai sportkör és az iskolában működő diáksport-egyesület e feladatának ellátása kapcsán tagdíjat, egyesületi tagdíjat nem szedhet. 43. A felmentett tanulók kötelesek a testnevelés órán tartózkodni, ellenkező esetben az óra igazolatlan. 44. Az óralátogatási kötelezettségét a tanuló testnevelésből az iskola által szervezett testnevelésórán vagy gyógytestnevelés keretében (szakorvosi vélemény alapján) teljesíti. 45. A hiányzás első napján a szülő vagy a diák értesítse az osztályfőnököt vagy az iskolatitkárt. Ha a betegség több napot vagy hetet vesz igénybe, akkor 10 naponként az osztályfőnököt tájékoztatni köteles a szülő a tanuló állapotáról, és hogy mikor várható vissza az iskolába. 46. Külső egyesületben versenyző, vagy kulturális csoportban résztvevő tanuló tanítási időben történő szereplését az intézmény vezetője engedélyezheti az adott szervezet csak előre megküldött kikérője alapján. 47. A tanulók hetesi és ügyeletesi feladatot látnak el.
9
48. Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. 49. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. 50. A házirend előírhatja az iskolában a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A házirend a tanulói jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja. 51. A tanulók kerékpárjukat vagy kismotorukat csak az iskola által kijelölt kerékpártárolóban helyezhetik el. 52. A tanuló nem hozhat az iskolába nagy értéket képviselő tárgyakat (ékszerek, audiovizuális eszközök, személyi számítógép, stb.) és a tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez szükségtelen dolgokat. 53. A mobiltelefont a diákok kötelesek tanítási órán táskájukban kikapcsolva tartani. Sem a padon, sem a padban órán nem tárolhatja. Számolási feladatokhoz csak számológépet használhat. A tanórán digitális kép és hangrögzítésre valamint lejátszására alkalmas eszköz nem vihető be. 54. Az iskolára, annak dolgozóira és diákjaira, vonatkozó bármilyen szöveg, kép-, videó-és hanganyag közzététele az érintettek hozzájárulása nélkül fegyelmi eljárást vonhat maga után. 55. A tanórán tilos az evés, ivás és a rágózás. 56. Tilos behozni az iskolába, illetve ünnepségekre olyan vendéget, aki igazoltan veszélyezteti a rendezvényen vagy iskolában jelenlévők biztonságát, a rendezvény zavartalan lebonyolítását illetve a meghívó/vendéglátó felelősséggel tartozik a vendége viselkedéséért. 57. A közbiztonságot veszélyeztető dolgokat, eszközöket, tiltott hatalmi jelképeket is tilos behozni. 58. Az iskola területén vagy az iskola által szervezett programokon, a dohány az alkohol és kábítószer hatású szerek forgalmazása, annak elősegítése és fogyasztása TILOS! 59. A tanulók kötelesek saját értékeikre vigyázni, nem hagyhatnak értéket a folyosón és a tanteremben őrizetlenül hagyott táskájukban, valamint a padban. Ezekért az iskola nem vállal felelősséget. 60. Testnevelés órán a diákok értékeiket átadhatják megőrzésre az órát tartó szaktanárnak. Az öltözők zárásáról a testnevelő tanároknak kell gondoskodni. Az iskola csak a testnevelő tanároknál leadott tárgyakért vállal garanciát. 10
63. Az iskolával kapcsolatos tartozásait (tankönyvek ára, munkaruha-díj, stb.) a tanuló köteles az előírt határidőig formanyomtatványon rendezni (könyvtári tartozását a tanévzáróig, a 11., 12., 13., 14. évfolyam tanulói április illetve január végéig). 64. A tanuló kötelessége, hogy megtartsa az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. 65. Ünnepélyeken, ünnepélyes alkalmakkor –beleértve a szalagtűzőt és a ballagást iskötelező az egyenruha : lányok: sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz, fiúk: sötét szövetnadrág, fehér ing, nyakkendő) . 66. A tanulók tanítási időben - testnevelés óra kivételével – nem hagyhatják el az intézményt. Ennek megszegése fegyelmező intézkedést von maga után. A kötelességek megszegése fegyelmező intézkedést, egyes esetekben fegyelmi eljárást von maga után, a fokozatosság elvének betartásával; figyelmeztetés, fegyelmező intézkedés, fegyelmi büntetés.
III. AZ ISKOLA MUNKARENDJE A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások; Beszámoltatás, számonkérés
1. Az első óra 715 - kor kezdődik, a nyolcadik 1425 - kor ér véget. A kötelező órákat legkésőbb 17 óráig be kell fejezni. 2. A tanítási órák 45 percesek, amelyek után 10 perces, az első óra után 5 perces, a harmadik óra után 15 perces szünet illeti meg a tanulókat. Különleges esetekben az intézmény vezetője másként is intézkedhet. 3. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető. 4. Az óraközi szünet rendjét felügyelő tanárok és diákok felügyelik. 5. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén. 6. Összevonható továbbá a dupla órák közül az első és második, továbbá az adott osztály órarend szerinti utolsó két órája. 7. A szakképző iskolában a gyakorlati képzést hatvanperces tanítási órákkal kell megszervezni. Amennyiben gyakorlat után órája van a tanulóknak, biztosítani kell a megfelelő időt, hogy a diák odaérjen az iskolába. A gyakorlati foglalkozás 700 órától 1900 óráig szervezhető, 2 óránként 15 perces szünettel, melyek a csengetési rend szerint részben egybeesnek az elméleti órák közötti szünetekkel. 8. A testnevelési órákat úgy kell befejezni, hogy a tanulóknak legyen elegendő idejük átöltözni, és a következő órára előkészülni. 9. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozások) órák megtartása után szervezhetők 1430 órától, s azokat a hét első négy munkanapján 17 óráig be kell fejezni. 10. A tanulók a tanterembe lépő és a teremből távozó tanárt, látogatót felállással üdvözlik. A hetes jelentését állva hallgatják végig. 11. Tanulót óráról kihívni csak igazgatói vagy igazgatóhelyettesi engedéllyel szabad. 11
12. Az információközlés eszköze a hirdetőtábla. Az itt elhelyezett jelzéseket, véleményeket figyelemmel kell kísérni. Külső hirdetéseket csak igazgatói és intézményegység vezetői engedéllyel lehet kifüggeszteni. A hirdetmény feleljen meg az esztétikum követelményeinek. Hirdetés hangozhat el, az intézmény vezetőjének engedélyével vagy utasítására, az iskolarádióban. 13. A gazdasági irodában, az iskolatitkár irodájában az ügyintézés a második szünettől, 1000 és 1200 óra között történik. 14. A tanulmányok alatti vizsgák rendje a Pedagógiai Programban és az SZMSZ-ben található.
CSENGETÉSI REND 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra 8. óra 9. óra: 10. óra: 11. óra: 12. óra: 13. óra:
715 805 900 1000 1055 1150 1245 1340 1435 1530 1625 1720 1815
– 800 – 850 – 945 – 1045 – 1140 – 1235 – 1330 – 1425 – 1520 – 1615 – 1710 – 1805 – 1900
IV. AZ ISKOLA HELYISÉGEINEK ÉS AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ TERÜLETEK HASZNÁLATÁNAK RENDJE A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek: Az iskolában keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, valamint tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető. A szakképzésben történő gyakorlati képzés során az adott szakma elsajátításához szükséges bemutatás és eszközhasználat esetét kivéve a tanuló által nem használható gép, eszköz különösen: a) a villamos köszörűgép, b) a barkácsgép faesztergálásra, c) a faipari szalagfűrész, a körfűrész, a kombinált gyalugép, d) a szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint e) a jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gép, eszköz. A tízévesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete és irányítása mellett használható eszköz, gép: a) a villamos fúrógép, b) a barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong, c) a törpefeszültséggel működő forrasztópáka, d) a 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű úgynevezett „pillanat”forrasztópáka, 12
e) a villamos háztartási gép, f) a segédmotoros kerékpár, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló), g) a kerti gép, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló). (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 66. fejezet 170. § (1)-(3)). 1. A tanulóknak tilos belépni: a karbantartó műhely(ek)be, a kazánházba, a villamoskapcsoló helyiségbe, a rendszergazdai (szerver) terembe, a raktárba, a pénztárba. 2. A könyvtár helyiségeibe a tanuló csak a szükséges taneszközöket viheti magával, táskáját, kabátját a könyvtárhasználat idejére a kijelölt helyen kell tárolnia. 3. Az intézményből kilépő tanulóknak a könyvtári tartozásaikat rendezniük kell. (A megfelelő űrlap segítségével ezt igazolniuk is kell.) 4. A könyvtár a csak helyben használható (kézikönyvtár, valamint a külön gyűjtemények) egységek kivételével állományát kölcsönzi. A kölcsönzés időtartama 2 hét, ennek lejártával a kölcsönzés meghosszabbítható. Egyszerre 3-4 dokumentum kölcsönözhető. Felnőtt tagok esetében időbeli s mennyiségi korlátozás nincs. 5. A könyvtár minden tagját anyagi felelősség terheli a kölcsönzött könyvekkel kapcsolatban. 6. Az elveszett, megrongált könyv egy másik példányát kell az olvasótól kérni. Ha ezt nem tudja teljesíteni, a könyvtárnak joga van az általa meghatározott technikával készült másolatot vagy a másolat előállítási költségének megtérítését kérni. 7. Ha az elveszett mű a könyvtár gyűjteményében nem okoz pótolhatatlan hiányt, illetve ha nem tételezhető fel az olvasó rosszhiszeműsége, a fenntartó előzetes hozzájárulásával a dokumentum egy hasonlóval is pótolható. 8. A nagyobb mértékben megrongált ingyen tankönyvet a szülő új példánnyal pótolja. 9. A befejezett tanulmányok után (pl.: 10. évfolyam földrajz, kémia) köteles az ingyen tankönyvet a tanuló leadni. 10. Az ingyen tankönyvek elidegenítése szigorúan TILOS! 11. Magán célból az iskola informatikai hálózatára csatlakozni TILOS!
V. GYERMEKVÉDELEM, SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK, ÖSZTÖNDÍJAK 1. Az iskolában a gyermekvédelem minden pedagógus munkájának része, kiemelt feladat a gyermekvédelmi felelősnek és az osztályfőnöknek. 2. Iskolai szinten a gyermekvédelem irányítója az ifjúságvédelmi felelős. Ő hangolja össze az iskolai gyermekvédelmi munkát, valamint kapcsolatban áll az iskolát segítő intézményekkel. Heti rendszerességgel fogadóórát tart.
13
3. A gyermekvédelem terén a legfontosabb szerepe az osztályfőnöknek van. Elsősorban az ő feladata, hogy földerítse az esetleges problémákat, szükség szerint tájékoztassa az osztályban tanító pedagógusokat, az iskola vezetőségét és az ifjúságvédelmi felelőst. 4. A gyermek, tanuló joga, hogy családja szociális, anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezéshez, tankönyvellátáshoz jusson. Ezek elérhetőségéről a tanuló az osztályfőnököktől, a diákképviselőktől és az igazgatótól értesülhetnek. 5. A tanuló joga, hogy kérelmére, indokolt esetben, szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a rendelkezésre áll. Az osztályfőnök, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős felhívja a figyelmet a szociálisan hátrányos helyzetű családok által igénybe vehető kedvezményekre, s javasolja a kedvezmények igénybevételét.
VI. A TANULÓK TÁVOLMARADÁSA, AZ IGAZOLÁSOK RENDJE 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 50. §-51. § 1. Hiányzását a tanuló iskolába érkezése után, az osztályfőnöke által tartott legelső órán, de legkésőbb 5 napon belül az ellenőrzőben igazolja osztályfőnökének. Az orvosi igazolást a szülő is köteles aláírni.
a) A fent meghatározottak szerint, ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. b) A kollégiumot is értesíteni kell a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri. c) Már első alkalommal az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. d) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 10 órát az iskola igazgatója értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, az általános szabálysértési hatóságként eljáró kormányhivatalt – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével –, tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola és – szükség esetén – a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. e) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 30 órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével –, valamint ismételten 14
tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az 50 órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és kormányhivatalt. f) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen 250 tanítási órát, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20%-át, 50 %-ban folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak 20-20 %-át, a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nat-ban, szakképzési tv. meghatározott szakmai orientáció, a 11. évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak 20-20 %-át, egy adott tantárgyból a tanítási órák 30% meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. g) A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. h) A szakképzés keretei között folyó gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. i) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolatlan órának minősül. j) A „perces” késéseket nem lehet beváltani a 3 napos szülői igazolásra. k) Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. l) A szülő tanévenként 3 napot igazolhat, amit előre kell kérnie. Három napot meghaladó távolmaradásra az intézmény vezetője adhat engedélyt a szülő írásbeli kérelme alapján, előírva az ismeretek pótlását s a beszámolási kötelezettséget. m) Huzamosabb hiányzás (egy hetet meghaladó) esetén a tanuló a szaktanárokkal egyezteti az ismeretek s az elmaradt számonkérések pótlását.
n) o) Igazolatlan hiányzás esetén a tanuló figyelmeztetésben részesül: 3 igazolatlan óra osztályfőnöki figyelmeztetést, 6 igazolatlan óra osztályfőnöki intőt, 10 igazolatlan óra igazgatói figyelmeztetést, 20 igazolatlan óra igazgatói intőt von maga után. 15
p) A nem tanköteles tanulónak megszűnik a tanulói jogviszonya, ha egy tanítási éven q) r) s) t) u)
belül igazolatlanul 30 tanítási óránál többet mulaszt. A gyakorlati képzés esetén az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeire a szakképzésről szóló törvény (2011. évi CLXXXVII.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat A gépjárművezetői vizsga vizsganapjait (tanévenként legfeljebb 4 napot) igazoltnak kell tekinteni, amennyiben az oktató hivatalosan igazolja. A nyelvvizsgák miatti hiányzást a vizsgáról szóló értesítéssel igazolhatja a tanuló. A tanítási órák helyett szervezett foglalkozásokon a távolmaradás csak igazoltan lehetséges.
VII. A JUTALMAZÁSOK FORMÁI ÉS ELVEI 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: Szaktanári dicséret adható kiemelkedő szaktárgyi munkáért: szóbeli, írásbeli (ellenőrzőbe és osztálynaplóba beírással), bizonyítványba beírással a tanév végén. Osztályfőnöki dicséret adható: jó tanulmányi és közösségi munkáért, vállalt feladatok példamutató elvégzésért. Igazgatói dicséret adható: kiemelkedő tanulmányi munkáért, az iskola hírnevét öregbítő teljesítményért, példamutatóan teljesített társadalmi munkáért. Nevelőtestületi dicséret adható: kiemelkedő tanulmányi munkáért és példamutató magatartásért, országos tanulmányi versenyen elért 1-10. helyezésért. 3. Az a végzős szakközepes illetve szakiskolai tanuló, aki négy, ill. öt éven át kitűnő tanulmányi eredményt, SZKTV, OSZTV versenyen kiváló eredményt (mentesség a szakképesítő vizsga alól, felvételi mentesség, stb.) ért el, példamutató közösségi munkát végzett felterjesztés esetén „Csiha-díj” kitüntetést kaphat, melynek odaítéléséről kuratórium dönt. 16
4. Év végén a tantestület, ill. a szakmai munkaközösségek adományozhatnak: évfolyam első címet, szaktárgyi első címet, „Jó tanuló – jó sportoló” címet. Művészeti tevékenységért 5. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
VIII. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK RENDJE ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI A fegyelmi eljárás részletes szabályait a: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 53-61. § határozza meg. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, büntetésben lehet részesíteni. Fegyelmező intézkedések 1. Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi, fegyelmező intézkedésben részesítendő. 2. A fegyelmező intézkedések a következők lehetnek: Szaktanári, ill. szakoktatói figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés. 3. A fegyelmező intézkedéseket a tanuló ellenőrzőjébe és az osztálynaplóba be kell írni. Fegyelmi büntetések Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője 17
figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Ezek alapján a fegyelmi büntetés lehet: megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése illetve megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába, eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából.
IX. HETESI KÖTELESSÉGEK 1. A hetesi szolgálat a csoport vagy az osztály első tanítási órájával kezdődik és a tanítás befejezéséig tart. A tanítás végén a termet az osztályoknak, csoportnak rendben kell elhagyni. A hetes feladata a villany leoltása, a tábla letörlése, ablakok bezárása. 2. A szaktanárnak jelenteni kell a távollévőket, a létszámot. (A tanár félrevezetése fegyelmező intézkedést von maga után!) 3. Ha a tanár becsengetés után 10 perccel nem érkezik meg a terembe, azt az egyik hetes köteles jelenteni az igazgatói irodában. 4. A termet a hetesek a tanítás befejezésekor vizsgálják át, és a talált tárgyakat adják le a a székhelyen az iskola titkárságán, vagy a telephelyen a nevelői szobában tartózkodó pedagógusnak, ahol az átvételt bejegyzik az erre szolgáló füzetbe. A talált tárgyak megtekinthetők és átvehetők a 730 és 1400 között. 5. A hetesi kötelesség ellátása az osztály érdekében kifejtett tevékenység, elmulasztása fegyelmező intézkedést von maga után. A munkát az ODB minősíti és a magatartási jegy megállapításánál figyelembe veszi.
18
IX. AZ ELLENŐRZŐ KÖNYV HASZNÁLATA 1. Az ellenőrző a tanuló személyi okmánya, kötelező magával hozni az iskolába. 2. Rendkívüli esetektől eltekintve, csak ebben történhet a mulasztások igazolása, ellenkező esetben a hiányzást igazolatlannak kell tekinteni. 3. Az ellenőrző könyv tartalmazza az osztályzatokat, s ennek segítségével tarthatja a kapcsolatot az iskola és a szülői ház. 4. Az iskola közleményeit – tehát az osztályzatokat is – a tanulók a szülővel, gondviselővel, a kollégisták a nevelőtanárukkal, hazautazáskor a szülővel is haladéktalanul kötelesek aláíratni, az igazolásokat pedig az osztályfőnöki órán az osztályfőnöknek bemutatni. Az ellenőrzőt a tanuló a szülővel havonta, 7-8. évfolyamon hetente, köteles aláíratni. 5. A szaktanár tanévközben köteles értesíteni a szülőt, ha a tanuló tanulmányi munkája látványosan romlik, valamint az elégtelen teljesítményt nyújtó tanuló szüleit a félév ill. az év vége előtt legalább 1 hónappal. Az elhagyott ellenőrző pótlásáról a tanuló kérésére csak az osztályfőnök gondoskodhat, aki az új ellenőrző kiadásának tényét bevezeti az ellenőrző könyvbe. 6. Az ellenőrzőben adatokat csak az osztályfőnök vagy a szaktanár javíthat, akik a javítás tényét aláírásukkal és az iskola pecsétjével igazolják.
X. AZ ISKOLAI SZINTŰ DIÁKCSOPORTOK MŰKÖDÉSI RENDJE 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 46.§, 48.§ 20/2012. évi EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről 120.§ A tanuló joga, hogy a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását. A tanuló joga különösen, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai és kollégiumi, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sportés más köröknek. Az iskolai diákönkormányzatok élén az iskolai diákbizottság (IDB) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli. A diákönkormányzatok tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanárok támogatják és fogják össze. A diákönkormányzatok az említett pedagógusokon keresztül is érvényesíthetik jogaikat, és fordulhatnak az iskola vezetőségéhez is. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. 19
Ha az iskolában több diákönkormányzat tevékenykedik, az járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben, amelyiknek a megválasztásában a legtöbb tanuló vett részt, feltéve, hogy ily módon a tanulók több mint 50% képviselete biztosított. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e) az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint f) amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót a tárgyalás határnapját legalább 15 nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola és helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. A diákok megfelelő tanulói érdeklődés és tanári irányítás mellett, ha adottak a lehetőségek létrehozhatnak iskolaújságot, iskolarádiót, Kőrösi tv-t, honlapot és maguk láthatják el a szerkesztői feladatokat.
20
Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal intézményi diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívását minden tanév áprilisában vagy májusában a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. 3. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója vagy tagintézmény vezetője kezdeményezheti. 4. Az iskolai diákközgyűlés küldöttgyűlésként ülésezik, de minden tanulónak joga van részt venni rajta. 5. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, és a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.
MEGÁLLAPODÁS A DÖK-SEGÍTŐ TANÁR ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK KÖZÖTT: Az osztályfőnökök vállalják: 1. Minden tanévben szeptember 25-ig megszervezik és lebonyolítják a DÖK osztályképviselők választását. 2. A megválasztott tisztségviselők adatait eljuttatják a DÖK-segítő tanárnak. 3. A DÖK-segítő tanártól kapott információkat, felhívásokat (pl. DÖK ülések, rendezvények, pályázatok) osztályfőnöki órán ismertetik, az írásos anyagokat közzé teszik. 4. A DÖK tisztségviselőinek lehetőséget adnak, hogy osztályfőnöki órán a DÖK vezetőség döntéseiről, eseményeiről beszámolhassanak. 5. Szükség esetén közvetítik az osztály problémáit a DÖK-segítő tanárnak. 6. Minden diákközgyűlésen megjelennek
A DÖK segítő tanár vállalja: 1. A diákönkormányzati üléseket, diákközgyűléseket, diákfórumokat a program napja előtt 8 munkanappal megszervezi, meghirdeti. Erről szóban vagy írásban tájékoztatót ad az osztályfőnöknek. 2. A diákönkormányzat által hozott, az osztályfőnököket is érintő döntésekről szóban vagy írásban tájékoztatást ad. 3. A diákok által feltett kérdésekre (képviselők, osztályfőnök útján vagy személyesen) minden esetbe írásos választ ad. Ha a kérdést továbbítani kell, ő is írásban választ kér. 4. A diákönkormányzati üléseken biztosítja a nyilvánosságot az osztályfőnökök számára. 5. A DÖK üléseiről készült jegyzőkönyveket és emlékeztetőket a tanáriban a faliújságra elhelyezi.
21
XI. A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK ALAPELVEI Magatartás: 1. Példás (5) a tanuló magatartása, ha iskolai és iskolán kívüli viselkedésével, munkájával kitűnik és társainak követendő példát mutat. Az iskolai Házirendet betartja, viselkedése kulturált, udvarias. A társaival és a felnőttekkel segítőkész. Nem lehet példás akinek: 1-nél több írásbeli figyelmeztetése van, 2-nél több igazolatlan órája van, viselkedése ellen sorozatosan kifogás merül fel, magatartása ellen, akár egy tanár is megalapozott kifogást emel. 2. Jó (4) a tanuló magatartása, ha viselkedése, munkája általában kifogástalan, a legfontosabb iskolai rendszabályokat betartja, viselkedése kulturált, udvarias. Nem lehet jó magatartása, akinek: 2-nél több írásbeli figyelmeztetése van, 5-nél több igazolatlan órája van, magatartása, viselkedése ellen több tanár is kifogást emel. 3. Változó (3) a tanuló magatartása, ha viselkedésével szemben rendszeresen kifogás merül fel, a Házirend ellen ismétlődően vagy súlyosan vét, rendszeretete ingadozó, felelősség érzete kialakulatlan, magatartása meggondolatlan, ugyanakkor igyekezet is tapasztalható nála a hibák kijavítására. Nem lehet változó a magatartása annak, akinek: 15-nél több igazolatlan órája van, több igazgatói vagy nevelőtestületi büntetése van. 4. Rossz (2) a tanuló magatartása, ha hanyag munkával, fegyelmezetlen viselkedésével az osztályközösség munkáját súlyosan akadályozza, társainak általában rossz példát mutat, emberi megnyilvánulásai felelőtlenek, durvák, agresszív. Szorgalom: 1. Példás (5) a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkája igényes, rendszeresen megbízható és pontos, a tanítási órákra való felkészülés otthoni munkájában törekvést, tanúsít. 2. Jó (4) a tanuló szorgalma, ha az iskolai és otthoni munkáját elvégzi, vállalt kötelezettségeit teljesíti. 3. Változó (3) a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, a munkában való részvétele figyelmetlen pontatlan. 4. Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkájában megbízhatatlan, kötelességét rendszeresen elmulasztja.
22
XII. A DIÁKOKNAK ADHATÓ SZABADNAPOK 1. Iskolai szervezésű házi verseny – nincs szabadnap, 6., 7. órákról igazoltan hiányozhatnak. 2. Megyei, területi versenyek (nem előzi meg házi verseny) – 1 szabadnap + a verseny napja. 3. A kulturális műsorokra, sportversenyekre való felkészülés délutánonként történjen. Itt a verseny napja a szabadnap. Az országos döntőbe kerülés esetén 1 szabadnap + a verseny napjai + az utazások napjai. A Művelődési Közlöny által meghirdetett országos tanulmányi versenyek: az első (iskolai) forduló: a verseny napja a szabadnap, a második (megyei, területi) forduló: 3 szabadnap + a verseny napjai + az utazás napjai (ha a verseny a megye határán kívül van), a harmadik (országos) forduló: 5 szabadnap + a verseny napja + utazási napok. (Pl. OKTV, OSZTV, Kazinczy, Édes Anyanyelvünk, Mikola Sándor verseny.) 4. Nyelvvizsgák: középfokú nyelvvizsga: 5 nap + a vizsgák napjai felsőfokú nyelvvizsga: 10 nap + a vizsgák napjai. Ezeket vizsgafokozatonként csak egyszer veheti igénybe a tanuló.
23
XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. Ez a házirend 2015. július 01-én lépett hatályba. 2. A házirendbe foglalt rendelkezésekkel egyetértett a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat.
Kelt: Hajdúnánás, 2015. július 01.
…………………………… Pappné Fülöp Ildikó intézményvezető
…………………………… Jónáné Sánta Edina szülői választmány vezetője
…………………………… Csuka László az IDB vezetője
Hajdúnánás, 2015. július 01.
24
Mellékletek I. TŰZRIADÓ TERV Az iskola tűzveszélyességi osztályba való sorolása: A felmérések alapján „D” tűzveszélyességi osztályba tartoznak. Az intézmény tűzrendészeti hálózata: Intézmény vezetője: Pappné Fülöp Ildikó, Telefon: 52/570-533 Tűzrendészeti előadó: Skaliczki Imre, Telefon: 06-52-570-533 Tűzoltóságra vonatkozó adatok: Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 4026 Debrecen, Böszörményi út 46-56. Telefon: 105 Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hajdúnánási Kirendeltsége, 4080 Hajdúnánás Bocskai u. 25. Telefon: 52/570-583 Rendőrkapitányság:
4080 Hajdúnánás, Dorogi út 78 Hívószám: 107
Mentők: 4080 Hajdúnánás, Iskola u. Hívószám: 104 Tűzjelzés módja a tüzet az a személy köteles azonnal jelenteni, aki azt észlelte hangos kiabálás, kongató eszköz működtetése, folyamatos csengő telefonon történő bejelentés küldönc útján történő értesítés A tűzesetet jelenteni kell Állami és helyi tűzoltóságnak Városi Rendőrkapitányságnak Az iskola vezetőjének Az intézet tűzrendészeti előadójának A tűzjelzésnek tartalmaznia kell: (kárjelzésnek is) a tűzet, káreset pontos helyét (címét) mi ég, milyen káreset történt emberélet veszélyben van-e? a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát Az iskolában rendelkezésre álló tűzoltó felszerelések A létesítmények helyiségeiben vagy a bejárati ajtóknál jól látható helyen kézi tűzoltó készülékek.
25
Rendfenntartás: aki a tüzet észleli köteles riasztani hangos kiabálással, csengetéssel kongatással, csengetéssel értesíteni a pedagógusokat, ügyeletes nevelőt, diákokat riasztás esetén a tanulók haladéktalanul elhagyják a tantermeket, hálószobákat, a helyiségeket a menekülési tervnek megfelelően, lehetőség szerint értéktárgyakat, megfelelő ruházatot kimentve Az iskola tanulói a belső udvara menekülnek. A további intézkedés: értesíteni a tűzoltóságot, rendőrséget és a mentőszolgálatot, valamint az intézményvezetőket felel a tanulók fegyelméért kisebb sérülések esetén elsősegélynyújtásban részesíti a sérültet súlyosabb esetben a mentőket értesíti a mentési munkálatokban További intézkedések a tűzriadó tervet ismernie kell az iskolai nevelőtestületnek és tanulóknak a mindenkori ügyeletet teljesítő személyeknek a technikai dogozóknak a tűzesetről a további intézkedéseket az intézmény igazgatója teszi meg. A fentieken túl tűz esetén valamennyi dolgozó köteles közreműködni munkahelyén a személyek, anyagok mentésén és a tűz eloltásban
tűz esetén azokat a helyiségeket, területeket, amelyen robbanás bekövetkezése fordulhat elő, azonnal el kell hagyni. E területen beavatkozni, munkát végezni csak az oltást irányító rendelkezése szerint szabad. A tűzriadó tervben foglaltak végre nem hajtása, illetve alkalmazásának elmulasztása fegyelmi-, szabálysértési-, súlyosabb esetben büntetőeljárást vonhat maga után
26
II. BOMBARIADÓ 1. A telefonhívást átvevő feladata: Kérdéseivel kipuhatolni a telefonáló szándékait. Robbantással fenyegető telefonbejelentés esetén a következő kérdéseket meg kell kísérelni, feltenni: Mikorra időzítette a bombát? Hol van a bomba elrejtve? Miért helyezték el a bombát? Kérem szépen, leírná nekem a robbanószerkezet fajtáját? Miért akarná megölni vagy megsebesíteni az épületben tartózkodó ártatlan embereket. Tudja, hogy nagyon sok olyan ember tartózkodik az épületben, aki sohasem bántotta Önt? Miért gondolja, hogy szükséges volt bombát elhelyezni? Mi az indíték? Mit remél, mit érhet el a robbantással? Miért ezt az épületet választotta ki? Biztos benne, hogy a bomba az Ön várakozásainak megfelelően működik? Van Önnek családja? Mit gondolna a családja, ha ezt tudná? A telefonhívás átvevőjének a hívás során a hívó szavait pontosan kell rögzíteni. Fontos, hogy igyekezzen a hívó nemének, életkorának és hangvételének pontos regisztrálása. Ne értelmezze a hívó válaszait, csak rögzítse azokat. Próbálja beazonosítani a hangot, a kifejezéseket, ha az ismerősnek tűnik. Figyeljen oda a háttérben hallható zajokra, amelyek segíthetik a hívás helyszínének a beazonosítását. Ha lehetséges technikailag, akkor vonjon be egy másik személyt is a hívás meghallgatására, rögzítésére. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a hívást időben addig nyújtani, hogy lehetőség legyen a hívás lenyomozására. 2. A hívás befejezése utáni intézkedések: a. Az intézmény vezetőjét azonnal értesíteni kell b. Az intézményvezető utasítása alapján értesíteni kell a Városi Rendőrkapitányságot a 107-es telefonszámon vagy személyesen értesítve c. Ha az intézmény vezetője(i) nem érhető(k) el, akkor a hívás fogadója értesíti a Városi Rendőrkapitányságot. d. Intézkedni kell az épület minél hamarabbi, biztonságos elhagyásáról (lásd tűriadó terv) e. A rendőrség kiérkezése után a további intézkedéseket ők teszik meg (mennyi időre kell elhagyni az épületet, értékek biztosítása, a tanulók a felszereléseiket elvihetik-e, stb.) f. A rendőri intézkedéseket minden tanulónak, dolgozónak, nevelőtanárnak (minden érintettnek) figyelembe kell venni, és végre kell hajtani. g. A riadó ideje alatt, ha az időjárási viszonyok kedvezőtlenek az intézményvezetőjének rendelkeznie kell átmeneti szállásról a kollégistáknak. III. A szülő kötelessége különösen, hogy 1. gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről. 2. Biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését. 3. Figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget. 4. Rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. 27
5. Elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. 6. Megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében. 7. Tiszteletben tartsa az intézményvezető, az iskola pedagógusai és alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait.
28
