Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1. CNC TECHNIKA 1.1 Billentyőzet ismertetése 1.1.1 Vezérlıtasztatúra
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.1.2 Billentyőzetfunkciók: Beviteli billentyő Bevitel / kezelıi üzenetek törlése Szó / mondat törlése Szó módosítása Cím / mondat / szó keresése Cursor le / fel Cursor balra / jobbra Lapozás hátra / elıre Hiba nyugatázása A jelenlegi pozíció kétszeres nagyításban Az üzemmód kiválasztása
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
RESET Végrehajtás mondatonként Program állj / program start Orsó állj / orsó start Elıtolás állja / elıtolás start Fıorsó fordulatszám csökkentés / 100% / növelni
Elıtolás / -gyorsjárat módosító korrekciós kapcsoló
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.1.3 Cím- és számbillentyőzet: SINUMERIK 810T: A jobb felsı sarokban található billentyővel átkapcsolhatjuk a másodlagos billentyőzet funkcióra (SHIFT-billentyő) Ennek a gombnak az ismételt megnyomásával visszajutunk az elsıdleges funkcióhoz. Funktion K
Funktion 6
SINUMERIK 820T: Minden címnek illetve számnak saját billentyője van. Cím és billentyőfunkciók ábrázolása
1.1.4 Képernyı a többfunkciós (Softkey) billentyőkkel
A kezelıi felület a következı részekbıl áll: 1. az üzemmód kijelzése 2. az üzemállapotok kijelzése 3. az ellenırzı kódszám, üzenetek 4. a kezelınek szóló üzenetek kijelzése 5. beviteli sor 6. A csatornaszám kijelzése 7. a softkey funkciók kijelzése 8. ”visszaugrás az elızı menühöz” 9. Softkey billentyők (F3-F7 billentyők) 10. ”ugyanazon menü további funkciói” billentyő (PC F11 billentyő) A softkey-k (9) billentyők, többszörös funkciójú billentyők. A mindenkori visszajelzés a képernyı legalsó sorában (7) jelenik meg. Képernyı softkey billentyőkkel
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.1.5 PC-tasztatúra
1. ábra PC-billentyőzet
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.2 Alapfogalmak
1.2.1 Az EMCO esztergagépek vonatkozási pontjai
1.2.1.1 M = gépi nullpont A gépi nullpont a gyártó által - rögzített megváltoztathatatlan vonatkozási pont. Ebbıl kiindulva mérik be az egész gépet. Egyúttal az ”M” a koordinátarendszer kiindulópontja. 1.2.1.2 R = Referenciapont Egy, véghelyzetkapcsolók által pontosan meghatározott pozíció a gép munkaterében. Az R referenciapont felvételével a vezérléssel közöljük a szán helyzetét. Minden áramkimaradás után szükséges a referenciapont felvétele. 1.2.1.3 N = szerszám vonatkozási pont A szerszámok bemérésének kiindulási pontja ”N” a szerszámhordozó rendszer meghatározott helyén található, és a gyártó határozza meg. 1.2.1.4 W = munkadarabnullpont A megmunkáló programok méretláncának kiindulási pontja. A megmunkáló programon belül a programozó által szabadon megválasztható és tetszés szerint eltolható.
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.2.2 Nullponteltolás Az ”M” gépi nullpont az EMCO esztergáknál a forgástengely és a fıorsó homlokfelületének metszéspontjában van. A programozás kiindulási pontjaként ez a helyzet nem alkalmas. Az úgynevezett nullponteltolással a koordinátarendszert a gép munkaterének megfelelı pontjába tolhatjuk el. A ”Settingdaten Nullpunktverschiebung” (Nullponteltolási adatbevitel) menüben négy beállítható nullponteltolás áll rendelkezésre. Amikor definiálunk egy nullponteltolási értéket az adatbeviteli menüben, ez a programból ( a G54-57 utasításokkal) érvényesíthetı és a koordináta-nullpont a ”M” pontból kiindulva megfelelı távolsággal eltolódik (”W” munkadarabnullpont). A munkadarabnullpontot a megmunkáló alkatrészprogramon belül a ”G58, G59 programozható nullponteltolás” utasítások segítségével tetszıleges gyakorisággal eltolhatjuk. Részletesebb információk a parancsleírási résznél található. 1.2.3 Koordinátarendszer 1.2.3.1 Koordinátarendszer abszolút programozásánál A koordinátarendszer kezdıpontja az ”M” gépi nullpontban, illetve nullponteltolás programozása után a ”W” munkadarabnullpontban helyezkedik el. Az X koordináta a keresztszán irányában fekszik, a Z koordináta pedig a hosszszán irányában. A negatív irányú koordináták a munkadarab felé történı szerszámelmozdulásra, a pozitív irányú koordináták pedig a munkadarabtól való szerszámelmozdulásra vonatkoznak. Az egyes célpontokat a koordinátarendszer kezdıpontjától kiindulva a mindenkori X és Z távolságok megadásával határozzuk meg. Az X - irányú méreteket, mint átmérıméreteket adjuk meg (az ábrán látható méretezés szerint).
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.2.3.2 Kootarerdinándszer inkrementális programozás esetén
A koordinátarendszer kezdıpontja ”N” szerszámhivatkozási pontban illetve szerszám behívása után a szerszám csúcspontjában helyezkedik el. A koordinátatengelyek valamint a plusz és mínusz irányok megfelelnek az abszolút programozásánál leírtaknak. Inkrementális programozás esetén a szerszám tényleges elmozdulását adjuk meg (pontról-pontra). Az X-et radius mértékként értelmezzük. 1.2.4 A nullponteltolás bevitele Négy nullponteltolást adhatunk meg (pld. négy különbözı befogókészülékhez) - Mőködtesse valamelyik üzemmódban a ”SETTINGDATEN” softkey-t - Mőködtesse továbbá a ”NULLPUNKTVERSCH.” softkey-t - A képernyın megjelenik a G54-G57 softkey billentyőkkel választhatók ki. - A meghatározott eltolási értékeket (pld. X = 0, Z = tokmányhossz) a ”NULLPUNKTVERSCH” alatt vihetjük be. G54 nullponteltolás beviteli maszkja - Ezen értékhez tartozó korrekciót a ”NULLPUNKTVERSCH ADD.” felirat alatt vihetjük be. Ezek a korrekciók hozzáadódnak a mindenkor értékhez. - Mozgassa rá a cursort a cursormozgató billentyők
segítségével a
megváltoztatni kíván értékre . Adja meg az új értéket és nyomja meg a - Az invers formában megjelenı cursor a következı beviteli mezıbe ugrik.
billentyőt.
1.2.5 Szerszámadatok meghatározása A szerszámadatok meghatározásának az a célja, hogy a szoftver a szerszámcsúcsot illetve a szerszám középpontot ne pedig a szerszám vonatkozási pontot alkalmazza pozícionáláshoz. Minden egyes megmunkálásra szánt szerszámot be kell mérni. Ez azt jelenti, hogy az ”N” szerszámvonatkozási pont és a mindenkori szerszámcsúcs közötti távolságot meg kell határoznunk. Az úgynevezett szerszámadattárban tárolhatjuk el a bemért hosszkorrekciókat valamint a szerszámradiust és a vágóél helyzetét. Minden korrekciós szám (D1-D49) egy adott szerszámnak felel meg. A korrekciós szám megválasztás teljesen tetszıleges, azonban szerszámhossz kompenzációnál az alkatrészprogramban a megfelelı szerszámhoz tarozó korrekciós számot meg kell adni. 157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
Példa Egy szerszám hosszkorrekcióit a 41-es korrekciós szám alatt tároltuk el. A szerszámot a szerszámtartó 4-es helyére fogtuk be. Szerszámfelhívás programból: T4 D41 A T cím a szerszámtartó helyzetét jelöli, a D cím pedig a hozzá tartozó korrekciós számot. A hosszkorrekciókat félautomatikusan, az élhelyzetet és a szerszámradiust manuálisan vihetjük be. Az élhelyzetet minden esetben meg kell adni! A szerszámradius megadása csak abban az esetben szükséges, amennyiben az adott szerszámhoz szerszámradius kompenzációt programozunk. A szerszámadatok bevitele egy 1-9 típusú szerszámokhoz: L1: X irányban abszolút módon megadva az ”N” pontból radiusban L2: Z irányú abszolút méret az ”N” pontból kiindulva R: szerszámradius Szerszámtípus: (1-9) élhelyzet Szerszámadatok szerszámoknál
bevitele
10-es
típusú
L1: Z irányú abszolút méretbıl kiindulva Szerszámtípus: fúró (10) A ”Verschleiß” (kopás) alatt pontatlanul meghatározott szerszámadatok, vagy pedig az idık során elhasználódott szerszám adatainak korrekciója történik, a bevitt hosszkorrekció és szerszámrádiuszok hozzáadódnak illetve levonódnak a megfelelı értékekbıl. X+ / - . . . inkrementális átmérıben Z+ / - . . . inkrementális R+ / - . . . inkrementális
Hosszkorrekció
Szerszámradius R 157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
Élhelyzetek (szerszámtípusok) A szerszám típusának meghatározásához a szerszámot a gépen felfogott helyzetben kell elképzelni.
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.2.6 A szerszámadatok bevitele
Valamennyi üzemmódban kiválaszthatjuk a ”WERKZ.KORR” (szerszámkorrekció feliratú softkey funkciót. Ekkor megjelenik a szerszámadatok bevitelére szolgáló maszk. - Válassza ki a kívánt szerszámkorrekciós számot a illetve a billentyőkkel vagy pedig a szerszámkorrekciós szám beírásával, majd a ”Suchen” (keresés) billentyő mőködtetésével. Pld. Pozícionálja a kurzort (invers sávkurzor) a
Maszk a szerszámadatok beviteléhez
billentyőkkel a kívánt beviteli mezıre. Írja be a kívánt korrekciós értéket a szánbilletyőzet segítségével. A bevitt érték a képernyı beviteli sorában válik láthatóvá. - Mentse le a korrekciós értéket a billentyő segítségével a korrekciós tárba. A kurzor ezek után a következı beviteli pozícióra illetve az utolsó érték bevitele után a soron következı szerszámkorrekciós számra ugrik rá. Hozzáadódó módosítás
törlés
billentyővel.
1.2.7 Szerszámbemérés érintı fogással
1.2.7.1 Manuális módszer - Fogjuk be egy pontosan megmért munkadarabot. - Válassza ki a JOG üzemmódot. - Közelítse meg a szerszámváltó tárcsával a munkadarabot (álló fıorsó mellet). Csökkentse az elıtolást 1%-ra, helyezzen egy vékony papírdarabot a munkadarab és szerszámváltó tárcsa közé és közelítse meg a szerszámváltó tárcsával a munkadarabot úgy, hogy a papír már éppen ne legyen elmozdítható. - Olvassuk le és jegyezzük fel az aktuális Z irányú számpozíciót. - Távolodjunk el a szerszámváltó tárcsával a munkadarabtól és váltsuk be az elsı szerszámot.
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
- Közelítsük meg a szerszámmal a munkadarab homlokfelületét, helyezzünk be egy papírdarabot , csökkentsük le az elıtolást. - A szerszámkorrekció értéke (L2 = Z1-Z) az új (Z1) és a régi (Z) szerszámkorrekciók közötti különbségbıl számítható. - Az 1-es szerszámmal közelítsük meg a munkadarab külsı átmérıjét, helyezzünk be egy papírdarabot, csökkentsük le az elıtolást. - Olvassuk le és jegyezzük fel az X1 számpozíciót. - Az X1 számpozíciót és a D munkadarab-átmérı méretét átmérıként értelmezzük, az L1 szerszámkorrekciót viszont rádiuszként. X 1− D - L1 = 2 - Írjuk be az L1 és L2 értéket, valamint a szerszámtípust, (élhelyzetet) és a szerszámrádiuszt a megfelelı korrekciós szám alá. - Fogjuk be a következı szerszámot és érintsük meg a munkadarabot és így tovább. 1.2.7.2 Automatikus szerszámbemérési módszer - Fogjunk be egy pontosan bemért átmérıjő munkadarabot. - Válassza ki a JOG üzemmódot. - Közelítse meg a szerszámváltó tárcsával a munkadarabot (álló fıorsó mellett).Csökkentse az elıtolást 1 %-ra. Helyezzen egy vékony papírdarabot a munkadarab és a szerszámváltó tárcsa közé és közelítse meg a szerszámváltó tárcsával a munkadarabot úgy, hogy a papír már éppen ne legyen elmozdítható. - Olvassuk le a képernyırıl a Z számpozíció aktuális értékét és írjuk be a beviteli sorba. - Válasszuk ki az ”AUTOM WZK” (automatikus szerszámkorrkeció) feliratú softkey funkciót. - Mozgassuk a kurzort ”REFERENZ Z” feliratú beviteli mezıre és az aktuális Z pozíciót, amelyet a beviteli mezıbe elızıleg beírtunk, vegyük át a billentyővel, mint Z irányú referencia értéket. - Írjuk be a munkadarab rádiuszt, mint ”Referenz X”-et. - Távolodjunk el a szerszámváltó tárcsával a munkadarabtól és váltsuk be az elsı szerszámot. - Közelítsük meg a szerszámmal a munkadarab homlokfelületét helyezzünk be egy papírdarabot, csökkentsük az elıtolást. - Írjuk be a szerszámkorrekciós számot, az NV-Nr = 53-at, mint nullponteltolási regiszterszámot és nyomjuk meg a ”SPEICH - ACHSE” softkey billentyőt. - Az 1-es szerszámmal közelítsük meg a munkadarab külsı átmérıjét, helyezünk be papírdarabot és csökkentsük le az elıtolást. - Mőködtessük a ”SPEICH X ACHSE” softkey billentyőt. - Fogjuk be a következı szerszámot és érintsük meg a munkadarabot és így tovább. Megjegyzés: Fúrószerszámoknál (10-es típus) L1 a fúró hosszát jelenti.
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.2.8 Szerszám adatbemérés optikával Az optikával történı szerszámbemérés hasonló elven történik mint az érintıfogásos módszer esetén. Az optikai módszer pontosabb, mivel elkerüljük a tényleges megérintést és az optika a szerszámot felnagyítja. 1.2.8.1 Manuális módszer - Szerelje fel az optikát a munkatérbe úgy, hogy a mérési pont a referencia szerszámmal valamint az összes bemérı szerszámmal elérhetı legyen. - Válasszuk ki a JOG üzemmódot. - Fogjuk be a referenciaszerszámot a szerszámváltó egyes szerszámhelyére. - Váltsuk be az 1-es szerszámpozíciót. - Közelítsük meg a referenciaszerszám csúcsával az optika szálkeresztjét. Megjegyzés: Az optikán keresztül a tárgy Xés Z irányban tükrözve jelenik meg. - A képernyırıl olvassuk le és jegyezzük fel az aktuális szálpozíciót. - A referenciaszám csúcsa X irányban az ”N” szerszám vonatkozási pontban Z irányban pedig 30 mm-el elıtte helyezkedik el. XN = X ZN = Z - 30 - Váltsuk be a szerszámváltót és mozgassuk rá a bemérendı szerszámot a szálkeresztre. - A szerszámvonatkozási pont elızıleg meghatározott helyzete (X. . Z . .) és az új szánpozíció közötti különbség adja az L1, L2 szerszámkorrekciós értéket. - A leolvasott X értéket átmérıként értelmezzük és ezért felezni kell ıket mivel L1 rádiuszméret. - Váltsuk be a következı szerszámot stb.
1.2.8.2 Automatikus módszer - Tároljuk el az optika koordinátáit valamelyik nullponteltolási regiszterbe. (G54-57) - Írjuk be ezt a nullponteltolást a szerszámkorrekció bevitelnél (nem G53).
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.2.9 Az üzemmódok áttekintése
Ebben az üzemmódban a vezérlés az alkatrészprogram futtatásához egymás után hívja be és értékeli ki az egyes mondatokat. A kiértékelés valamennyi korrekciót figyelembe vesz, amely a programban szerepel. Az ily módon feldolgozott mondatokat a vezérlés egymás után lefuttatja.
Az irányjelzésekkel ellátott billentyőkkel a szerszám manuálisan mozgatható. Az ”ÜBERSPEICHERN” (softkey) almenüben bekapcsolhatjuk a fıorsót és forgathatjuk a szerszámváltót.
A közbensı tárba programsorokat írhatunk be. A vezérlés végrehatja a beírt mondatokat és törli a közbensı tárat az újabb bevitelhez.
Ebben az üzemmódban veszi fel a referenciapontot. A referenciapont elérésekor a referenciapont koordinátái beíródnak az aktuális értéket tároló regiszterbe. Ezáltal közöljük a szerszám munkatérben felvett helyzetét a vezérléssel. A referenciapontot a következı esetben kell felvenni: - A gép bekapcsolása után - Feszültség kimaradás esetén - ”REFERENZPUNKT ANFAREN” (ref. pont felvétele) vagy ”REFPUNKT NICHT ERREICHT” (ref. pont nincs felvéve) vagy hibaüzenetek után. - Ütközés után illetve ha szánok túlterhelés miatt leálltak.
Ebben az üzemmódban a szánokat a kiválasztott lépésben (1 . . . 10000 in µm/10 inch pozícionálhatjuk a
szánmozgató billentyők segítségével.
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.3 Kezelés
1.3.1 Referenciapont felvétele A referencia-felvétel a gép és a vezérlés szinkronizálására szolgál - Válasszuk ki a ”REFPONT” üzemmódot (SPS-el ellátott gépnél a REFPONT üzemmód a szoftver elindítása után automatikusan aktívvá válik) Mőködtesse vagy ill. vagy szánmozgató billentyőket a referenciapont adott irányú felvételéhez. A billentyő mőködetésével a referenciapont felvétele minden irányban automatikusan végrehajtásra kerül (PC-billentyőzet) 1.3.1.1 Ütközésveszély Ügyeljen a munkatérben elhelyezkedı akadályokra, befogó eszköz, befogott munkadarab stb. A referenciapont elérése után ez a helyzet mint aktuális pozíció jelenik meg a képernyın. A vezérlés ekkor már szinkronban mőködik a géppel. 1.3.2 A hajtómőfokozat bevitele (csak EMCO PC-TURN 50-nél) Hogy a vezérlés helyesen tudja értelmezni a fordulatszámokat, közölnünk kell vele a gépen beállított hajtómőfokozatot. - Mőködtessük a tetszés szerint kiválasztott üzemmódban a ”SETTINGDATEN” SOFTKEY BILLENTYŐT - Bıvítsük ki a kijelzett softkey menüt a softkey billentyővel. - Nyomjuk meg ”SPINDEL” (fıorsó feliratú) softkey billentyőt - Mozogjunk rá kurzor billentyőkkel az ”Eingestellt Getriebstufe” (Beállított hajtómőfokozat) feliratú beviteli mezıbe és írjuk be a megfelelı hajtómőfokozatot. 1-es hajtómőfokozat 130 - 1300 ford / perc 2-es hajtómőfokozat 200 - 2000 ford / perc 3-as hajtómőfokozat 300 - 3000 ford / perc 1.3.3 A nyelv és a munkadarab könyvtár beállítása - Nyomjuk meg a SETTING DATEN softkey billentyőt - Bıvítsük ki a softkey menüsort a . . billentyővel és mőködtessük az ”ALLGEM DATEN” (általános adatok) softkey billentyőt - A beviteli maszkban meghatározhatjuk a munkadarabkönyvtárat és az aktív nyelvet. 157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.3.3.1 Munkadarab-könyvtár A munkadarab könyvtárban tároljuk a felhasználó által elıállított CNC-programokat. A munkadarab könyvtár annak a könyvtárnak egy alkönyvtára amelybe a szoftvert installáltuk. Írjuk be a munkadarab könyvtár nevét a PC-billentyőzet segítségével, maximum 8 karakter bevitelével, elérési útvonal nélkül. Amennyiben a könyvtár még nem létezik, automatikusan létrejön. 1.3.3.2 Aktív nyelv Az installált nyelvek közül választhatunk, a kiválasztott nyelv csak a szoftver újraindításával válik aktívvá. Bevitel PC-billentyőzetrıl: - DT - német - EN - angol - Fr - francia - SP- spanyol 1.3.4 Programbevitel Az alkatrészprogramokat és az alprogramokat JOG, AUTOMATIC, INC 10 000 und REFPOINT üzemmódban editálhatjuk. 1.3.4.1 Már meglévı és új program behívása - Mőködtessük a ”TEILEPROGRAMM” (alkatrészprogram ) softkey billentyőjét - Nyomjuk meg az EDIT softkey billentyőt - Írjuk be a programszámot (% . . vagy L . . . ) - Nyomjuk meg ”PROG WAEHLEN” (programválasztás) softkey billentyőt. Erre a meglévı program mondatai megjelennek a képernyın.
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.3.4.2 Mondatbevitel Példa: Mondatszám (nem okvetlenül szükséges) 1. szó 2. szó
)
LineFeed - mondat vége (PC-billentyőzetnél 1.3.4.3 Mondatbeszúrás
Vigyük a kurzort az elé a mondat elé, amely a beszúrt mondatot követni fogja, és írjuk be a beszúrandó mondatot. 1.3.4.4 Mondattörlés Állítsuk a kurzort a törlendı mondat elé, írjuk be a mondatszámot ( ha nincs mondatszám: NO ) és nyomjuk meg a
billentyőt.
1.3.4.5 Szó beszúrása Állítsuk a kurzort az elé a szó elé, amely a beszúrt szót követni fogja, írjuk be a szót (címet és értéket) és nyomjuk meg a
billentyőt.
Wort ändern Cursor vor das zu anderende Wort stellen, Wort eingebenund Tase
drücken.
1.3.4.6 Szó törlése
Állítsuk a kurzort a törlendı szó elé, vigyük be a címet (például X) és nyomjuk meg a billentyőt. 1.3.4.7 Programírás kezelıi támogatás alkalmazásával A megnyitott programba menübıl vihetünk be új program mondatokat. A gyakran használt G- és M- funkciókat a softkey billentyőkkel hívhatjuk le. Továbbá lehetıség van arra, hogy elızetesen definiált kontúrokat állítsunk elı anélkül, hogy a közbensı pozíciókat ki kellene számolnunk. 157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
Például: Egyenesbıl és körbıl kialakított kontúr programozása - Nyomjuk meg az ”UNTERSTÜTZUNG” (támogatás) softkey billentyőt - Mőködtessük a kontúr softkey -t - Nyomjuk meg a ”GRADE-KREIS” (egyeneskör) softkey-t - Ekkor megjelenik az ábrán látható beviteli maszk. A kiválasztott kontúrelemet (egyenes-kör) grafikus kép jelenik meg. - Egymás után írjuk be a billentyőzet segítségével az egyes paramétereket. - Ha a beviteli mezıkben több paraméter kapcsos zárójelben jelenik meg, ebben az esetben csak egy értéket kell beírnunk. Beviteli maszk szoftveresen támogatott Amennyiben több értéket írtunk be, a egyenes-kör kontur elıállításhoz. felesleges paramétert a ”PARAM: LOESCH” softkey-el törölhetjük ki. - Nyomjuk meg a SPEICH, SPECH MENÜ vagy SPEICH AUSWAHL softkey-t a bevitel lezárása céljából. - Ekkor a kontúrt az összes beírt geometriai paraméterrel, mint az alkatrészprogram mondatát tároljuk le. A szoftver automatikusan generálja a mondatvége (LF) jelet és kijelzi a beírt mondatot.
1.3.5 Programkezelés - Nyomjuk meg TEILE-PROGR. (alkatrészprogram) softkey-t - Mőködtessük a PROGR-HANDHAB. (File-kezelés) softkey-t - A softkey menüsorban a következı funkciók jelennek meg: COPY, RENAME, DELETE 1.3.5.1 Program másolása Példa: - Írjuk be billentyőzetrıl: %88 = %5 - Mőködtessük a COPY softkey-t - A szoftver átmásolja a %88 számú programot és %5 programszám alatt lementi. A %88 számú program változatlanul megmarad.
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.3.5.2 Program átnevezés Példa: - Írjuk be billentyőzetrıl: %12=%15 - Mőködtessük a RENAME softkey-t. - A szoftver átnevezi a %12-es programot %15-re. A %12-es program nem marad meg. 1.3.5.3 Program törlése - Írjuk be billentyőzetrıl: %22 - Mőködtessük a DELETE softkey-t. - A szoftver törli a %22-es programot. 1.3.6 Adatok be- és kivitele - Nyomjuk meg a DATEN EIN-AUS softkey-t. - Ekkor megjelenik az ábrán látható beviteli maszk. - ”Eingabeschnitstelle” (beviteli-port) alatt soros vonalat (les vagy 2-es) vagy meghajtót (A, B vagy C) adhatunk meg. 1 COM1 soros vonal 2 COM2 soros vonal A A hajlékony lemez-meghajtó B B hajlékony lemez-meghajtó C C merev lemezes meghajtó, a Beviteli maszk adat be- és kivitelhez. munkakönyvtár ( installációkor vagy pedig a Settingdaten ALLGEM DATEN almenüjében adhatjuk meg.)
1.3.6.1 Adatbevitel COM1 / COM2 vonalon keresztül - Nyomjuk meg DAT-EIN START softkey-t. Ezáltal fogadóképes állapotba hozzuk a szoftvert. - A képernyı jobb felsı sarkában a DIO (Data Input / Output) felirat jelenik meg. A DATENART (adattípus feliratú beviteli mezı azokra az adatokra vonatkozik, melyek az adóállomásról érkeznek, (lyukszalag olvasó, hajlékony lemezes meghajtó) - Indítsuk el az adóállomást (hajlékony lemezes meghajtó esetében nem szükséges) - A STOP softkey-el bármikor megszakíthatjuk az adatbevitelt a DAT EIN START -al pedig tovább folytathatjuk. - Egyes adatok célorientált lehívása az adatbeviteli menüben nem lehetséges.
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.3.6.2 Adatimport A DATENIMPORT (adatimport) funkció segítségével adatokat importálhatunk az A, B és C meghajtókról. - Nyomjuk meg a DATENIMPORT softkey-t - Írjuk be a meghajtót (Beviteli készülék) - A ”Hauptprogramm” (fıprogram) illetve Unterprogramm (alprogram) beviteli mezık alatt a következı programszámokat írjuk be: ”Anfang” (kezdet) az elsıként beolvasandó program számát ”Ende” (vég) az utolsóként beolvasandó program számát - Nyomjuk meg a HAUPTPROGR. illetve UNTERPROGR. softkey-t. Ezzel Beviteli maszk adatimporthoz elindíthatjuk az adatok beolvasásának folyamatát. - A STOP softkey-el bármikor megszakíthatjuk az adatbevitelt. - NC-programokat csak az A vagy a B meghajtóról importálhatunk 1.3.6.3 Adatok kiküldése - Nyomjuk meg a DATEN AUSGABE (adatok kiküldése ) softkey-t - Ekkor az ábrán látható beviteli mask jelenik meg. - Az ”Ausgabenschnittstelle” (adatküldési vonal) beviteli mezı alatt soros vonalat (1-es vagy 2-es) vagy meghajtót (A, B vagy C) adhatunk meg. - Ha lemezen levı adatokat küldünk ki, ezek ugyanebben a formátumban kerülnek kiküldésre, mint soros vonalon történı küldés esetén. Ezeket az adatokat ezért a Beviteli maszk adatkiküldéshez DATENIMPORT menün keresztül kell beolvasni és nem szabad közvetlenül a programkönyvtárba másolni. - NC - programokat nem lehet kiküldeni C meghajtóra.
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.3.6.4 Adatok kinyomtatása - Nyomjuk meg a DATEN AUSGABE softkey-t - Ekkor megjelenik az ábrán látható beviteli maszk - Az ”Ausgabenschnittstelle” (kiküldési vonal) beviteli mezı alatt P-vel választjuk ki a nyomtatási funkciót. Megjegyzés: A nyomtatót az LPT1 prot-hoz kell csatlakoztatni.
Beviteli maszk nyomtatáshoz
Példa: Program kiküldése - Nyomjuk meg a TEILEPROGRAMM softkey-t - Ekkor az ábrán látható beviteli mask jelenik meg. - A ”Hauptprogramm” (fıprogram) illetve Unterprogramm (alprogram) beviteli mezık alatta a következı programszámokat írjuk be: ”Anfang” (kezdet) az elsıként kiküldendı program számát ”Ende” (vég) az utolsóként kiküldendı program számát - Nyomjuk meg a HAUPTPRT START illetve UNTERPR START softkey-t. - Ezzel elindítjuk a szoftver kiküldésének folyamatát. A STOP softkey-el bármikor megszakíthatjuk az adatkiküldést, a HAUPTPR START illetve UNTERPR START -al pedig újra indíthatjuk az adatátvitelt az elsı megadott programmal kezdıdıen. 1.3.6.5 A soros vonalak beállítása Az adatátvitelhez az adó és vevı vonalakat azonosan kell beállítani. - SETTING DATEN - SETTING BITS softkey kiválasztása
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
Beállítások: Baudrate 110,150, 300, 600, 1200, 2400, 4800, 9600 Parity e, o, n Stopbits 1, 2 Datenbits 7, 8 Adatátvitel eredeti vezérlésrıl illetve -hoz csak ISO-coddal ISO: 7 adatbit, arty even (=e) Vezérlıparaméterek: Bit 0: 1 . . . az átvitel csak ETX (End of Transmit) kóddal szakítható meg (nem M30, M17, M2vel) - egymás után több program vihetı át. Bit 7: 1 . . . Az alkatrészprogram felülírása visszajelzés nélkül történik. 0 . . . Ha a program már létezik, hibajelzést kapunk. ETX-jelkód: szabadon beállítható, CNC gépen beállított kóddal meg kell egyeznie. Beállítása eredeti 810/820 vezérlésen - SETTING DATEN - SETTING BITS: 5010-5013: elsı vonal 5018-5021: második vonal 5028: EX jel 5010, 5012: 00000000 5011, 5013: 11000xxx kódolt Baudrate 001: 150 db 010: 300 db 100: 1200 db 101: 2400 db 111: 9600 db
011: 600 db 110: 4800 db
1.3.7 Programfuttatás
1.3.7.1 Alkatrészprogram indítása Az alkatrészprogram indítása elıtt a vezérlést és a gépet be kell állítani az alkatrészprogramnak megfelelıen. - Válasszuk ki az AUTOMATIC üzemmódot - Írjuk be a kívánt alkatrészprogram számát (pld. %79) - Nyomjuk meg a
nyomógombot
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.3.7.2 Üzenetek a programfuttatás alatt A képernyı elsı sorában jelennek meg az AUTOMATIC üzemmódot befolyásoló üzenetek HALT: AUTO unerbrochen (megszakítás) billentyő megnyomásának hatására. Az üzemmód változás vagy HALT: Einzelsatz (lépésenkénti üzemmód) A lépésenkénti üzemmódban egy mondat kerül végrehajtásra. Továbblépés a programban a billentyővel. HALT Pr. Halt MOO, MO1 Programfuttatás programozott megszakítása. billentyővel. A program folytatása a HALT: Einlesefrei (beolvasás engedélyezése) A beolvasás engedélyezése jel PLC kimenti jel. Az aktuális mondat még nem került teljesen végrehajtásra (pld: szerszámváltás). A következı programmondatot csak ezután hajtja végre a vezérlés. HALT: Verweilzeit (késleltetési idı). A programfuttatás a programozott késleltetési idı alatt felfüggesztésére kerül. FST FEED STOP. Ezt az üzenetet akkor kapjuk, ha az SPS megállítja a programot, hogy bizonyos mőveleteket pld. szerszámváltást végrehajtson. 1.3.7.3 Program befolyásolás A következıkben ismertetett softkey-k mőködtetésén keresztül befolyásolhatjuk a futó programot. - Mőködtessük a PROGR-BEEINFL softkey-t AUTOMATIC vagy MIDI-AUTOMATIC - A menüsorban a következı softkey-k jelennek meg: AUSBL JA-NEIN (mondat kiiktatása) PROBEL JA-NEIN (próbafuttatási elıtolás) PR HALT JA-NEIN ( programozott megállás) DEK-ES.JA-NEIN ( dekódolásos lépésenkénti üzemmód) Ezeknek a funkcióknak a kiválasztása a softkey-k mőködtetésével történik, a funkcióba való kilépés pedig a softkey-k ismételt mőködtetésével. Satz ausblenden (mondat kiiktatása) A programnak azok a mondatati, amelyet a mondatszám elé írt ferde vonallal nem jelölünk meg ( /N . . . ) program futtatásakor nem kerülnek végrehajtásra. Probelaufvorschub (próbafuttatási elıtolás). Ezt a funkciót munkadarab nélküli próbafuttatáshoz választjuk ki. Minden olyan mondat, amelyben elıtolást programoztunk (G02, G03, G33 . . )a programozott elıtolással kerül végrehajtásra, az orsó pedig nem fog forogni. A próbafuttatási elıtolást a Settingdaten menüben állíthatjuk be.
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
Programmeiter Halt (programozott megállás). Amennyiben az alkatrészprogramban MO1 szerepel normál esetben nem fog az alkatrészprogram megállni. Amennyiben ez a softkey funkció elızetesen a JA bejegyzést kapja, ebben az eseten a program MO1-nél meg fog állni. Dekodierungseinzelsatz ( Dekódolásos lépésenkénti üzemmód) Ez a funkció a lépésenkénti üzemmódhoz hasonló módón mőködik. Amennyiben ezt a funkciót JA-val aktiváljuk, ebben az esetben a futó alkatrészprogram minden olyan mondata után, mely dekódolásra kerül, az alkatrészprogram meg fog állni. A billentyővel folytatható a program. A normál lépésenkénti üzemmódtól eltérıen a dekódolásos, lépésenkénti üzenetmód számítások végzése alatt is megáll. 1.3.7.4 Überspeichern (Paraméterek felülírása a közbensı tárolóban) Az ÜBERSPEICHERN funkcióval egy vagy több paramétert megváltoztathatunk a közbensı tárban. Az ÜBERSPEICHERN üzemmódhoz a programot meg kell állítani. - Nyomjuk meg a
billentyőt.
billentyő) és nyomjuk meg az UEBER-SPEICH - Bıvítsük ki a softkey menüsort ( billentyőt. - Ekkor a T szerszámpozíció az S fıorsó fordulatszám és a H segédfunkció, és az M kiegészítı funkció számára új paramétereket írhatunk be. - Mőködtessük a billentyőt, hogy a változtatásokat érvényesítsük és programot folytathassuk. - A program ezek után az új paraméterekkel fog futni, addig amíg a programban vagy újabb ÜBERSPEICHEN funkció révén meg nem változtatjuk. 1.3.7.5 Satzvorlauf (mondatra ugrás) Ezzel a funkcióval a programot annak tetszıleges helyére ugorva futtathatjuk. A Satzvorlauf alatt ugyan azokat a számításokat hajtja végre a vezérlés, mint normál programfuttatás esetén, viszont a szánok nem mozognak. - Mőködtessük a RESET ( billentyőt) - Válasszuk ki az AUTOMATIC üzemmódot - Bıvítsük ki a kijelzett Softkey menüt
és nyomjuk meg a SATZ-VORLAUF billentyőt.
- Írjunk be % jelet a fıprogram illetve L betőt alprogram esetén és nyomjuk meg a billentyőt. 157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
- Írjuk be a programszámot billentyőzetrıl és nyomjuk meg a billentyőt. - Írjuk be azt a mondatszámot a VORLAUFZIEL feliratú mezıbe, amelytıl kezdıdıen a programot futtatni kívánjuk és nyomjuk meg a - Mőködtessük a START billentyőt. -A
billentyőt.
billentyővel indítsuk a programfutást.
1.3.7.6 Programmegszakítás 1. Módszer Átváltunk JOG vagy INC 1 . . INC 10000 üzemmódokra. A váltáskor nem történik reset. A hajtások a programozott pályamozgások megtartása mellett leállnak. 2. Módszer billentyőt. Nyomja meg A hajtások a programozott pályamozgások megtartása mellett leállnak. Kijelzés: HALT: AUTO unterbrochen PLC állapotának kijelzése Csak PLC-vel (Programmable Logical Control = Speicher Progammeierbare Steuerung SPS = Tárolóban Programozható Vezérlés) ellátott gépeken mőködik )pld. szerszámváltóval mőködı PC - TURN 50) - Nyomjuk meg a DIAGNOSE softkey-t - Mőködtessük a PLC - STATUS softkey-t - A kijelzendı állapotokat közvetlenül beírhatjuk Pld.: EB10, h hex b binär d dezimal EB Bementi byte AB Kimeneti byte MB Jelzı byte SY S jelzı byte DB Adatelem DW Adatszó Z Számláló T Idı * . . Mielıtt a DW kijelzésre kerül a DB-vel ki kell választani egy adatelemet.
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.3.7.7 A szoftver verziószámának a kijelzése - Nyomjuk meg DIAGNOSE softkey-t - Nyomjuk meg SW-STAND softkey-t A rendszer kijelzi a kezelıfelület verziószámát és a csatlakoztatott RS-485 felhasználókat.
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.4 PROGRAMOZÁS
1.4.1 Program felépítése A DIN 66025 szabványnak megfelelı NC-programozást alkalmazzunk. Az NC-program a vezérlés által tárolt programmondatok sorozatából áll. A munkadarabok megmunkálásakor ezeket a mondatokat a számítóegység a programozás sorrendjében beolvassa és felülvizsgálja. A megfelelı vezérlıjeleket a vezérlés kiküldi a szerszámgépre. A megmunkáló program áll: - Programszámból - NC-mondatokból - Az NC mondat - Szavakból - A szó - Címbıl - és számkombináció (tengelyenkénti címekhez adott esetben elıjellel) 1.4.2 Felhasznált címek % L N
Fıprogram száma 1-tıl 9999 Alprogram száma 1-tıl 9999 Mondatszám 1-tıl 9999
G M
Útfunkció Kapcsolófunkciók, kiegészítı funkciók
A B D F I, K P R S T X, Z LF
Szög Radiusz (pozitív elıjel) letörlés (negatív elıjel) Szerszámkorrekció 1-tıl 49 Elıtolás, késleltetési idı Körparaméterek, menetemelkedés Alprogram futtatások száma lépték Átadott paraméterek ciklushoz Fıorsó fordulatszám, forgácsolási sebesség Szerszámbehívás ( szerszámváltó pozíció) Pozícióadatok (X. késleltetési idı is lehet) Mondatvég
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.4.3 M - FUNKCIÓK ÁTTEKINTÉSE M00 M01 M02 M03 M04 M05 M08 M09 M17 M20 M21 M25 M26 M30 M71 M72
Feltétlen programozott megállás Feltételes programozott megállás A fıprogram vége A fıorsó bekapcsolása jobbra A fıorsó bekapcsolása balra A fıorsó kikapcsolása Hőtıfolyadék kikapcsolása Hőtıfolyadék bekapcsolása Alprogram vége Szegnyereg elıre Szegnyereg vissza Befogóeszköz kilazítása Befogóeszköz szorítása Fıprogram vége Lefúvatás bekapcsolása Lefúvatás kikapcsolása
1.4.4 CIKLUSOK ÁTTEKINTÉSE
L93 L94 L95 L96 L97 L971
Beszúróciklus Beszúrási ciklus menetkifutáshoz Nagyoló ciklus visszaesztergálása Nagyoló ciklus visszaesztergálás nélkül Menetvágóciklus Hosszmenetvágóciklus
1.4.5 G - FUNKCIÓK ÁTTEKINTÉSE G00 Gyorsmenet G011 Lineáris interpoláció G02 Körinterpoláció Óramutató járásának megfelelı irányban G03 Körinterpoláció Óramutató járásának ellentétes irányban G042 Késleltetési idı G092 Pontos megállás G10 Polárkoordinátás interpoláció, gyorsmenet G11 Polárkoordinátás interpoláció, lineáris interpoláció G12 Polárkoordinátás interpoláció, körinterpoláció óramutató járásával megegyezı irányban G13 Polárkoordinátás interpoláció, óramutató járásával ellentétes irányban
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
G33 G401 G41 G42 G48 G50 G51 G532 G541 G55 G56 G57 G58 G59 G60 G62 G641 G70 G71 G901 G91 G92 G94 G95 G961 G97 G147 G148 G247 G248 G347 G348
Menetvágás, konstans emelkedés Szerszámrádiusz kompenzáció feloldása Szerszámrádiusz kompenzáció bal oldalról Szerszámrádiusz kompenzáció jobb oldalról Kontúrtól való eltávolodás, ahogyan megközelítettük Léptékváltoztatás kiválasztása Léptékváltoztatás kiválasztása Nullponteltolás feloldása mondatonként Nullponteltolás 1 Nullponteltolás 2 Nullponteltolás 3 Nullponteltolás 4 Programozható nullponteltolás 1 Programozható nullponteltolás 2 Pontos megállás módusz Pontos megállás móduszánal feloldása Pontos megállás móduszánal feloldása Méretmegadás collban Méretmegadás milliméterben Abszolut programozás Inkrementális programozás Fordulatszám behatárolás Percenkénti elıtolás Fordulatonkénti elıtolás Állandó forgácsolási sebesség Konstans fordulatszám A kontúr fokozatos megközelítés egyenes mentén Fokozatos eltávolodás kontúrtól egyenes mentén A kontúr fokozatos megközelítése negyed körív mentén Fokozatos eltávolodás kontúrtól negyed körív mentén A kontúr fokozatos megközelítése félkör ív mentén Fokozatos eltávolodás a kontúrtól félkörív mentén
27 Mondatonként maximum 4 parancs megengedett 1 . . Bekapcsolási állapot 2 . . Csak mondatonként érvényes
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.4.6 PARANCSOK LEÍRÁSA G - funkciók
1.4.6.1 G00 Gyorsmenet Formátum N . . G00 X . . Z . . Szánok maximális sebességgel közelítik meg a programozott célpontot pld. szerszámváltási pozíció a következı forgácsolási mővelet kezdıpontja Megjegyzés: - A G00 alatt a vezérlés nem veszi figyelembe a programozott szánelıtolást (F) - A gyorsmeneti sebességet a gyártó határozza meg. - Az elıtolást módosító kapcsoló (0-120 %) aktív állapotban van. Példa absolut G90 inkermentell G91
N50 G00 X40 Z56 N50 G00 X-30 Z-30.5
1.4.6.2 G01 Lineáris interpoláció Formátum N . . . G01 X . . . Z . . . F . . . Egyenesvonalú elmozdulás (sík, hossz, kúpesztergálás) mm/ford.-ban (= bekapcsolási állapot) programozott elıtolási sebességgel Példa G90 absolut ... N20 G01 oder N20 G01
X40
Z20.1 FO.1
X40
A158.888
FO.1
Z-25.9
FO.1
G91 inkermentall ... N20 G01 X10
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.4.6.3 G02 Körinterpoláció Óramutató járásának megfelelı irányban 1.4.6.4 G03 Körinterpoláció Óramutató járásával ellentétes irányban Formátum N . . . G02/G03 X... Z... I . . . K... F... oder N . . . G02/G03 X... Z... B . . . F... XZ A körív végpontja (abszolút vagy inkrementális) I, K Inkrementális körinterpolációs paraméter (a START pont távolsága a körközépponttól, I az X, K pedig a Z tengelyhez van hozzárendelve.) B A körív rádiuszát (+B a félkörnél kisebb- B a félkörnél nagyobb körív esetén )az IK paraméterek helyett adhatjuk meg. A szerszám a definiált ív mentén az F alatt programozott elıtolási sebességgel közelíti meg a célpontot. Megjegyzés: Ha I-nek vagy K-nak 0 az értéke nem kell megadni az illetı paramétert. A körív végpontjának a helyzetét a vezérlés kontrolálja a tőrési tartomány 100 . . m (számítási, kerekítési hiba megengedett) A G02, G03 programozásakor a nézıpont mindig a forgási tengely mögött helyezkedik el (DIN 66025 szabvány szerint) attól függıen , hogy a megmunkálás a forgási tengely elıtt vagy mögött történik. 1.4.6.5 G04 Késleltetési idı Format N . . G04
X/F . . (sec)
A szerszám az X vagy az F címek alatt definiált idıtartamra megáll (a legutoljára felvett pozícióban) - éles sarkok - átmentek - beszúrás - lekerekítés - tisztítás - pontos megállás Megjegyzés:
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
- A késleltetési idı akkor kezdıdik miután az elızı mondat forgácsolási sebessége elérte a 0 értéket - A késleltetési idı megadása a fordulatok számával nem lehetséges Például N75 G04
X2.5 (Késleltetési idı = 2,5 sec)
1.4.6.6 G 09 Pontos megállása Formátum N . . G09 A következı mondat csak akkor kerül végrehajtásra, ha a G09-et tartalmazó mondat lefutott és a szánok lefékezıdtek. Ezáltal a sarkok nem kerekítıdnek le és pontos átmeneteket érünk el. A G09 mondatonként érvényes. 1.4.6.7 G10 - G13 Polárkoordinátás interpoláció G10 G11 G12 G13
Gyorsmenet Lineáris interpoláció Körinterpoláció óramutató járásával megegyezı irányban Körinterpoláció óramutató járásával ellentétes irányban
A szög és rádius méretekkel méretezett rajzok polárkoordináták segítségével közvetlenül programozható. Az elmozdulási utak meghatározásához a vezérlésnek szüksége van a középpont, a rádiusz és a szög megadására. A középpontot derékszögő koordinátarendszerben (X, Z ) és elsı programozáskor abszolút méretben kell megadni. A késıbbi inkrementális bevitel (G91) mindig az utoljára programozott középpontra vonatkozik. A Rádiuszt a B cím alatt programozzuk, a szöget pedig A cím alatt. A szög annak a tengelynek + irányában mérve 0 fok, amelyet a középpont megadásakor elsıként programoztunk. A szöget pozitív elıjellel visszük be (az óramutató járásával ellentétes irányba).
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.4.6.8 G33 Menetvágás Format N . . G33 I/K I K
X . . . Z . . . I/K . .
Menetemelkedés (mm) X irányban hossz Z irányban (sík)
Egyenes, kúpos és sík meneteket vághatunk. Mindig azt az emelkedést kell megadnunk, amely megfelel a menet fı irányának (hossz vagy sík). Recézı megmunkálásokat is programozhatunk. Megjegyzés: - Az elıtolás- és a fıorsó fordulatszámának befolyásolása G33 alatt hatástalan. - Ajánlatos megfelelı beszúrás alkalmazása a ráfutáshoz és a kifutáshoz. 1.4.6.9 G40/G41/G42 Szerszámrádiusz kompenzáció A szerszámbeméréskor a vágólapkát csupán két pontban mérjük be (X és Z tengely mentén megérintve). A szerszámkorrekció ezért az elméleti szerszámcsúcsra vonatkozik. Ez a pont írja le a munkadarab programozott kontúrját. A tengelyirányokban történı elmozduláskor (hossz- vagy síkesztergálás) a forgácsoló lapka érintési pontjaival történik a megmunkálás. Ilyenkor nem keletkezik mérethiba a munkadarabon.
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
Mindkét tengely mentén történı egyidejő elmozduláskor (kúp, rádiusz) az elméleti szerszámpont helyzete nem egyezik meg a szerszámlapka valóságos forgácsolási pontjával. Ilyenkor mérethibák keletkeznek a munkadarabon. Maximális kontúrhibák szerszámradius kompenzáció nélkül 45 fokos elmozdulás esetén. Szerszámrádius 0,4 mm . . . 0,16 mm pályaeltérés . . 0,24 mm X és Z irányban. szerszámrádiusz korrekció esetén ezeket a mérethibákat a vezérlés automatikusan kiszámítja és kompenzálja.
1.4.6.10 G40 A szerszámrádiusz kompenzáció feloldása A szerszámrádiusz kompenzációt a G40 paranccsal oldjuk fel. A feloldás csak egy egyenes vonalú elmozdulással összefüggésben megengedett (G00, G01). A G40-et a G00 illetve G01-et tartalmazó mondatban, vagy pedig az azt megelızı mondatban programozhatjuk. G40-et legtöbbször a szerszámváltási pontra történı visszaállásnál definiáljuk.
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.4.6.11 G41 Szerszámrádius kompenzáció bal oldalról Amennyiben a szerszám (elıtolási irányában nézve) a megmunkáló kontúr bal oldalán helyezkedik el G41 -et kell programozni. Megjegyzés: - A G41 és G42 közötti közvetlen váltás nem megengedett - elızıleg fel kell oldani G40el. Az R szerszámrádiuszt és az élhelyzetet (szerszámtípust) feltétlenül meg kell adni. A G41-et a G00 illetve G01 utasításokkal összefüggésben kell programozni. 1.4.6.12 G42 A szerszámradius kompenzáció jobb oldalról Amennyiben a szerszám (az elıtolás irányában nézve) a megmunkálandó kontúrtól jobbra helyezkedik el G42-öt kell programozni. Megjegyzés lásd G41!
1.4.6.13 G48 A kontúrtól való eltávolodás, ahogyan megközelítettük Formátum N . . G48 X . . . Y . . . U . . . Azért, hogy a szerszámnyomokat elkerüljük, a kontúrt tangenciálisan kell megközelíteni, illetve attól eltávolodni. A megközelítéshez illetve eltávolodáshoz a következı funkciók állnak rendelkezésre. G147 megközelítés lineárisa G247 Megközelítés negyed körív mentén G347 megközelítés félkör mentén G48 eltávolodás a kontúrtól, ahogyan azt megközelítettük
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
G148 eltávolodás a lineárisan G248 eltávolodás negyedkörív mentén G348 eltávolodás félkör mentén lásd G147 - G348 A G48 behívásakor a G41 vagy G42-nek aktívnak kell lenni. A G48 azt eredményezi, hogy a kontúrtól ugyanazon a módon távolodunk el, mint ahogyan azt megközelítettük. A G48 mondatonként érvényes. A G48 -at követı mondat után a G40 automatikusan aktívvá válik. 1.4.6.14 G50 Léptékváltoztatás feloldása
1.4.6.15 G51 Léptékváltoztatás kiválasztása Formátum N . . G50 N . . G51
X..
Z..
P..
Az X-el és Z-vel a léptékváltoztatás vonatkozási pontját adjuk meg (PB )P-vel pedig magát a léptéket. Amennyiben az X-et és Z-t nem adjuk meg, abban az esetben X=0, Z=0 lesz a vonatkozási pont. A léptékváltoztatás által a következı paramétereket számítja át a vezérlés: - Tengelykoordinátákat - Interpolációs paramétereket - Rádiuszokat / élletörések - Programozható nullponteltolás 1.4.6.16 G53 Nullponteltolás feloldása mondatonként Formátum N . . . G53 A gépi nullpont helyét a gyártómő határozza meg, (EMCO esztergagépeknél a forgástengely és a fıorsó homlokfelületének a metszéspontja). Bizonyos mőveletek (szerszámváltás, mérési pozíció) a munkatér azonos helyén történnek. G53-al valamennyi nullponteltolás a program mondatra érvényes szerszámkorrekciók kivételével érvényét veszti és a koordináta megadások a gépi nullpontra vonatkoznak.
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.4.6.17 G54-57 Abszolut nullponteltolás (1-4-ig) Formátum N . . . G54/G55/G56/G57 A munkatérben 4 pozíciót jelölünk ki elızetesen, mint nullpontot (pld. fixen szerelt befogó eszközök pontjai). A nullponteltolási értékeket a Settingdaten Nullpunkverschiebung menüpontok alatt vihettük be. Ezeket a nullponteltolásokat a G54-G57 parancsokkal érvényesíthetjük. A G54 bekapcsolási állapot és minden érvényesítés nélkül is aktív. 1.4.6.18 G58-G59 Programozható, hozzáadódó nullponteltolások Formátum N . . . G58/G59
X... Z...
Ezek a nullponteltolások hozzáadódnak a mindenkor érvényes nullponteltoláshoz (G54-G57). Egyébként a G54 G59-es a nyers munkadarab hosszát szoktuk figyelembe venni. A program végén programmegszakítás és RESET esetén a G58, G59 hatása megszőnik. A G58, G59 parancsok mondatonként érvényesek, az ezáltal megcélzott nullponteltolások azáltal lesznek aktívak, amíg azokat meg nem változtatjuk, vagy fel nem oldjuk. 1.4.6.19 G60 Pontos megállás modusz Formátum N . . . G60 A következı mondat csak azután kerül végrehajtásra, ha a szánok már lefékezıdtek. Ezáltal a sarkokat a gép nem kerekíti le és pontos átmeneteket érhetünk el. A G60 addig érvényes, amíg azt G62-vel vagy G64-el fel nem oldjuk.
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.4.6.20 G62, G64 A pontos megállás moduszának feloldása Formátum N . . . G6264 A célpont X-irányban történı elérése elıtt a Z-tengely már felgyorsul. Ezáltal egyenletes mozgást érhetünk el kontúrátmenteknél. A kontúrátmenet nem lesz pontos (parabola, hiperbola). A kontúrátmenetek mérete normál esetben a rajzon megadott tőréshatáron belül lesz. A G62 és G64 parancsok hatása ennél a szoftvernél azonos, azonban a Sinumerik 810/820T-nél különbözı. 1.4.6.21 G70 Méretmegadás collban Formátum N5 G70 A G70 parancs programozása által a vezérlés a következı adatokat collos mértékrendszerre váltja át: - X, Z utinformációk - I, K interpolációs paraméterek - +B, -B élletörések, rádiuszok Megjegyzés: - Az áttekinthetıség érdekében a G70-et az elsı programmondatban definiáljuk. - G70 és G71 parancsok között kiváltás programon belül megengedett - A metrikus / collos beviteli rendszer tartós átállítása a DIAGNOSE, NC-MD menüpontok alatt lehetséges. Ez az átállítás minden értékre és kijelzésre vonatkozik és áram be- és kikapcsolása esetén is megmarad. 1.4.6.22 G71 Méretmegadás miliméterben Formátum N5 . . . G71 Analóg a G70-el !
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.4.6.23 G90 Abszolút programozás Formátum N . . . G90 A címeket a következıképpen kell programozni: X . . . átmérı Z+- abszolút, a munkadarab nullpontra vonatkoznak Megjegyzés: A G90 és G91 közötti közvetlen váltása a mondaton belül nem megengedett. A (G90, G91) más G funkciókkal összefüggésben is programozhatók. (N . . . G90 G00 X . . . Z . . . ) 1.4.6.24 G91 Inkrementális programozás Formátum N . . . G91 A címeket a következı módon kell programozni: X . . . . munkadarabrádiusz+ Z . . . . inkrementális (tényleges) elıjeles elmozdulási út Megjegyzés analóg a G90-es 1.4.6.25 G92 Fordulatszám lehatárolás Formátum N . . G92 A G92-es paranccsal a maximális fıorsó fordulatszámot (U/min) határozhatjuk meg az alkatrészprogram számára (csak G96-tal kapcsolatban érvényes). Az S cím alatt írjuk be a kívánt értékeket. Ezt a parancsot programozott (állandó) forgácsolási sebességgel összefüggésben alkalmazzuk. Nem szerepelhet további parancs ugyanabban a mondatban. 1.4.6.26 G94 Percenkénti elıtolás A G94 parancs hatására minden F (elıtolás) alatt definiált értéket mm/perben (inch/percben) értelmez a vezérlés.
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.4.6.27 G95 Fordulatonkénti elıtolás G95 parancs hatására minden F alatt definiált értéket mm/fordulatban (inch/fordulatban) értelmez a vezérlés. 1.4.6.28 G96 Állandó forgácsolási sebesség Mértékegység: m/perc, (feet/min) A vezérlés folyamatosan kiszámítja a mindenkori átmérınek megfelelı fıorsó fordulatszámot. Nulla körüli átmérı értékeknél a fordulatszámnak végtelenre kellene növekednie, a valóságban a mindenkori gép maximális fordulatszámig fut fel és hibajelzés nélkül megy tovább a program. Amennyiben a max. fordulatszám az adott célra túl magas (pld. korlátozott tokmányfordulatszám, kiegyensúlyozatlan munkadarab, . . .) ebben az esetben a G96-hoz kiegészítés képpen G92-t kell programoznunk. Az elıtolás akkor automatikusan G95-re állítódik át (mm/ford.). X-irányban nem lehet aktív nullponteltolás 1.4.6.29 G97 Konstans fordulatszám Mértékegység: ford / perc A G96 feloldása és az utoljára érvényes elérendı fordulatszám tartása. Ezután az S-t mm/percben programozzuk. 1.4.6.30 G 147 A kontúr fokozatos megközelítése egyenes mentén 1.4.6.31 G 148 Fokozatos eltávolodás kontúrtól egyenes mentén 1.4.6.32 G 247 A kontúr fokozatos megközelítése negyed körív mentén 1.4.6.33 G 248 Fokozatos eltávolodás kontúrtól negyed körív mentén 1.4.6.34 G 347 A kontúr fokozatos megközelítése félkörív mentén 1.4.6.35 G 348 Fokozatos eltávolodás kontúrtól félkörív mentén
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
Formátum N5 G147/247/347/248/348 X . .Z . .B . . - A kontúr megközelítési illetve eltávolodási funkciók mondatonként érvényesek. - A megközelítési parancsot tartalmazó mondatban meg kell adni: A kontúr P0 kezdıpontjának koordinátáit, a B értéket (Megközelítési szakasz a kontúr érintése nélkül) - Az eltávolodási parancsot tartalmazó mondatban meg kell adnunk: A kontúrelhagyását követı PE végpont koordinátáit. A B értéket (eltávolodási szakasz a kontúr érintése nélkül) - A megközelítés illetve eltávolodási parancsokat tartalmazó mondatokban nem programozhatunk további elmozdulási utasításokat. - A megközelítés és az eltávolodás mondata után nem állhat pusztán segédfunkciót tartalmazó mondat. - A megközelítési utasítást tartalmazó mondat elıtt G41 vagy G42-nek aktívnak kell lennie. - Az eltávolodás mondatában a rendszer automatikusan generál G40-es utasítást, ez azt jelenti, hogy a G41-et vagy G42-t utána újra kell programozni. - Azoknál a kontúroknál, amelyeket kontúrleíró utasításlánccal programozunk, nem alkalmazhatunk fokozatos megközelítést és eltávolodást. PA A kontúr megközelítése elıtti kezdıpont PS Támaszpont, az U megadása után számítja ki a vezérlés PO A megközelítés végpontja = a kontúr kezdıpontja PE A kontúr elhagyását követı végpont R Szerszámrádiusz B Megközelítési szakasz érintkezés nélkül Szaggatott vonal: A marószerszám középpontjának pályája.
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.4.7 M funkciók ismertetése
1.4.7.1 M00 Feltétlen programozott megállás Ez a parancs az alkatrészprogram futásának megállítását eredményezi. A fıorsó, az eltolások és a hőtıfolyadék funkciók kikapcsolnak. A forgácsvédı burkolat ajtaját anélkül kinyithatjuk, hibaüzenetet kapnánk. A forgácsvédı futását az ”NC START
billentyővel folytathatjuk.
1.4.7.2 M01 Feltételes programozott megállás M01 hasonlóan mőködik mint az M00, azonban csak abban az esetbe, ha a PROGRAMMBEEINFLUSSUNG (Programbefolyásolás) ”PROGRAMMIERTER HALT JA” funkciója be van kapcsolva. 1.4.7.3 M02 A fıprogram vége Az M02 utasítás minden hajtást lekapcsol és a számító egység visszaugrik a program elejére. Azonkívül a darabszámláló ”1”-el növekszik. 1.4.7.4 M03 Fıorsó bekapcsolása jobbra Amennyiben fordulatszám illetve vágósebesség értéket programoztunk, a forgácsvédı burkolatot bezártuk, a fıorsó bekapcsol. M 03-at kell alkalmaznunk jobbos vagy ”fej felett” befogott szerszámok esetén ha a szerszám a forgástengely mögött helyezkedik el. 1.4.7.5 M04 fıorsó bekapcsolása balra Az M03-as utasításnál leírtakkal azonos feltételek érvényesek. M04-es utasítást alkalmazunk balos vagy ”normál” módon befogott szerszámok esetén, ha a szerszám a forgástengely mögött helyezkedik el. 1.4.7.6 M05 Fıorsó kikapcsolása A fıhajtás lefékezése elektromos úton történik. A program végén a fıorsó automatikusan kikapcsol.
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.4.7.7 M08 Hőtıfolyadék kikapcsolása Csak EMCO PC TURN 120-nál. A hőtıfolyadék áramlása megszőnik. 1.4.7.8 M09 Hőtıfolyadék bekapcsolása Csak EMCO PC TURN 120-nál. A hőtıfolyadék áramlása megindul. 1.4.7.9 M17 Alprogram vége Az alprogram utolsó mondatában írjuk be, a mondatban egyedül vagy más funkciókkal együtt állhat. Az alprogram behívása nem állhat azonos mondatban az M17-el. (Skatulyázás) 1.4.7.10 M20 Szegnyereg elıre Csak villamos mőködtetéső szegnyereggel, mint tartozékkal ellátott gépeknél lehetséges. A szegnyereg elıre mozog. 1.4.7.11 M21 Szegnyereg vissza Csak villamos mőködtetéső szegnyereggel, mint tartozékkal ellátott gépeknél lehetséges. A szegnyereg visszaáll. 1.4.7.12 M25 Befogóeszköz kilazítása Csak automatikus befogóeszközzel, mint tartozékkal ellátott gépeknél. A befogóeszköz kinyit. 1.4.7.13 M26 Befogóeszköz szorítása Csak automatikus befogóeszközzel, mint tartozékkal ellátott gépeknél. A befogóeszköz szorít. 1.4.7.14 M30 Fıprogram vége Azonos hatású az M02-vel. 1.4.7.15 M71 Lefúvatás bekapcsolása Csak lefúvató eszközzel, mint tartozékkal ellátott gépeknél. A lefuvatókészülék bekapcsol. 157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.4.7.16 M72 Lefúvatás kikapcsolása Csak lefuvatókészülékkel, mint tartozékkal ellátott gépeknél. A lefuvatókészülék kikapcsol. 1.4.8 Ciklusok ismertetése A ciklusokat úgy programozzuk, hogy elıször az R-paramétereket írjuk be a programba, majd azután behívjuk a ciklust az ismétlések számának (P) megadásával. Példa N . . . R20= . . . R21= . . . R22= . . . R24= . . . R25= . . . R26= . . . R27= . . . R28= . . . R29 = . . . R30= . . . L95 P2 Ez azt jelent, hogy L95-ös ciklus a beprogramozott paraméterekkel kétszer fut le. Megjegyzés: Maximum 10 R paramétert programozhatunk mondatonként. 1.4.8.1 L93 Beszúróciklus A beszúróciklus lehetıvé teszi hossz, homlokirányú, külsı és belsı beszúrások elıállítását. Megjegyzés: - A beszúrószerszám mindkét forgácsoló élét be kell mérni és a bemért adatokat két szomszédos szerszámkorrekciós tárba be kell írni. (Pld. D21 és D22) - A homlokbeszúrásokat mindig az alacsonyabb szerszámkorrekcióval kell programozni.
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
Paraméterek programozása R10 R21 R22 R23 R24 R26 R27 R28 R29 fok) R30 R31 R32 R33 R34 R35
Hosszirányú beszúrásnál 0, homlokbeszúrásnál 1 Külsı- illetve belsı átmérı Z irányú kezdıpont Jobb irányú startpontnál 1, bal irányú startpontnál -1 Simítási ráhagyás X irányban, simítási ráhagyás Z irányban Fogásmélység Beszúrási szélesség Késleltetési idı a beszúrás végén Beszúrási profil bal oldali szöge (0-89 Rádiusz (+) vagy letörés (-) a fenéken bal oldalt Beszúrási átmérı Rádiusz vagy letörés a beszúrás peremén Rádiusz vagy letörés a beszúrás fenekén Rádiusz vagy letörés a beszúrás peremén jobb oldalt Beszúrási profil jobb oldali szöge
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.4.8.2 L94 Beszúrási ciklus menetkifutáshoz Az R94 menetkifutásnál alkalmazott beszúrási ciklus a DIN 509 szerinti E illetve F alakú beszúrások elıállítását teszi lehetıvé 18 mm-nél nagyobb alkatrészátmérık esetén. A ciklus automatikusan bekapcsolja a szerszámrádiusz korrekciót. Paraméterek programozása R01 R02
R03
R04
Az élhelyzet definiálása (1-4) A kontúr kezdıpontja Z irányban. R02 alatt a kész alkatrész átmérıjét adjuk meg. A ciklus automatikusan 2 mm-t hozzáad ehhez az értékhez és ez a pozíció lesz azután az X irányú start pont. A kontúr kezdıpontja Z irányban. R03 alatt a kész méretet adjuk meg. A ciklus automatikusan hozzáad ehhez az értékhez 10 mm-t és ez az érték lesz azután a ciklus startpontja. Az E vagy F alak jele. R04=4 E alak egy megmunkált felülettel ellátott munkadarabhoz R04=5 F alak két, egymásra merıleges megmunkált felülettel ellátott munkadarabhoz.
1.4.8.3 L95 Nagyoló ciklus visszaesztergálással 1.4.8.4 L96 Nagyoló ciklus visszaesztergálás nélkül Hossz-, homlok, vagy külsı megmunkálást programozhatunk. Az L95-nél maximum 10 visszaesztergálás programozható (a megmunkálási irányban csökkenı átmérı szerint).Az elsı kontúrpontot a ciklusban adjuk meg. A kontúr alakját egy saját alprogramban kell leírni (G1, G2, G3). Az alprogramban megadott utolsó pont határozza meg a nagyoló megmunkálás kezdı átmérıjét. Ennek a pontnak a legmagasabb X irányú kontúrpontoknak kell lennie. Az alprogram elsı mondatát abszolút koordinátákban kell programozni.
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
Paraméterek programozása R20 R21 R22 R24 R25
R26 R27
R28 R29 R30
A kívánt kontúr kiválasztása (alprogramszám) A kontúr kezdıpontja X-irányban A kontúr kezdıpontja Z-irányban Simítási ráhagyás X-irányban Simítási ráhagyás Z-irányban R-24 és R-25 nagyolásánál és simításánál érvényesek, R24=0 és R25=0 a végsı méret elérését jelenti. Nagyolási fogásvétel (X vagy Z), simító megmunkálásnál kiesik. Szerszámrádiusz-kompenzáció kiválasztása (40, 41, 42), a vezérlés automatikusan aktiválja a szerszámrádius-kompenzációt megfelelı idıben történı be- és kikapcsolással. Elıtolási sebesség Megmunkálási mód, lásd táblázatot Elıtolási tényezı visszaesztergálásnál. Ezzel a számmal (pld 0.7) szorozza be a vezérlés az elıtolást a visszaesztergálási szerszámmozgás alatt (elıtolás csökkentés)
R29=XX
1X nagyolás tengellyel párhuzamosan
X1
simítás ráhagyásig homlok külsı
homlok külsı
simítás ráhagyásig hosszanti belsı
hosszirányú belsı
nagyolás tengellyel párhuzamosan
X4
simítás ráhagyásig hosszirányú külsı
nagyolás tengellyel párhuzamosan
X3
3X
hosszirányú külsı
nagyolás tengellyel párhuzamosan
X2
2X
simítás ráhagyásig homlok belsı
homlok belsı
157
nagyolás tengellyel párhuzamosan és egy nagyoló fogás kontúrral párhuzamosan (maradék lépcsık) hosszirányú külsı nagyolás tengellyel párhuzamosan és egy nagyoló fogás kontúrral párhuzamosan (maradék lépcsık) sík külsı nagyolás tengellyel párhuzamosan és egy nagyoló fogás kontúrral párhuzamosan (maradék lépcsık) hosszirányú belsı nagyolás tengellyel párhuzamosan és egy nagyoló fogás kontúrral párhuzamosan (maradék lépcsık) sík belsı
4X komplett megmunkálás (nagyolás, maradék lépcsık, simítás) hosszirányú külsı komplett megmunkálás (nagyolás, maradék lépcsık, simítás) sík külsı komplett megmunkálás (nagyolás, maradék lépcsık, simítás) hosszirányú belsı komplett megmunkálás (nagyolás, maradék lépcsık, simítás) sík belsı
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.4.8.5 L97 Menetvágóciklus Programozhatunk hossz, homlok és külsı meneteket. A fogásvétel automatikusan történik és négyzetesen degresszív. Ezáltal a forgácskeresztmetszet állandó marad. Paraméterek programozása R20 R21 R22 R23 R24 R25
R26 R27
R28 R29
R31 R32
Menetemelkedés (mindig a tengellyel párhuzamos érték) A menet kezdıpontja X irányban A menet kezdıpontja Z irányban. R21 és R22 a kontúr tényleges kezdıpontjait határozza meg. Az üres fogások száma Menetmélység (pozitív érték = belsı menet, negatív érték = külsı menet) Simítási ráhagyás. Automatikus nagyolási fogásmegosztás után simítási fogás következik a programozott fogásmélységgel. Ráfutási út, elıjel nélküli inkrementális megadása Kifutási út, elıjel nélküli inkrementális megadása. Az R26 és R27 értéket mindig tengellyel párhuzamosan, elıjel nélkül értelmezzük. Kúpmenet vágásánál a megfelelı start és célpontokat automatikusan kiszámítja a vezérlés Nagyolási fogások száma Ráállási szög (felét adjuk meg). Szögben történı ráállást csak homlok és hosszmeneteknél alkalmazhatunk. Menet végpontja X-irányban (abszolút) Menet végpontja Z-irányban (abszolút), R31 és R32 a kontúr tényleges végpontjait jelentik.
1.4.8.6 L971 Hosszmenetvágó-ciklus Ezt a ciklust hosszmenetekhez és kisszögő kúpos menetekhez alkalmazzuk, idıbeli lefolyása optimalizált. Programozása az L97-hez hasonlóan történik. Különbségek az L97-hez:
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
R28 pos. elıjel: degresszív fogásvétel neg. elıjel: állandó fogásvétel R34 Ezt a paramétert kiegészítésképpen adjuk meg. Ezzel a paraméterrel a szerszám menet fölötti történı visszaállási magaságát programozhatjuk. Belsı menet: 0,01-1mm Külsı menet: 0,01-3mm 1.4.8.7 L98 Mély-lyukfuró-ciklus Ez a ciklus mélyfuratok vagy nehezen forgácsolható anyagok fúrására alkalmazható. Az R11-es paraméterrel a visszaállási elmozdulást határozhatjuk meg. Forgácstörés (R11=0) A fúró behatol a munkadarabba az elsı fúrási mélységig (R25), vár (R27 ideig), visszaáll 1 mmig és ismét fogást vesz. Forgácskihordás (R11=0) A fúró behatol a munkadarabba az elsı fúrásmélységig (R25), vár (R27 ideig), kiáll a furatból (R22-re), várakozik (R28 ideig) és ismét fogást vesz. A következı fogás mindig R24 értékkel csökken az elızıhöz képest. A fogásvétel visszaállás sorozata addig ismétlıdik, amíg a végleges fogásmélységet el nem érik. Mihelyt a számítások szerinti fogásvétel értéke R24 alá csökken, a vezérlés ezen állandó értéken fogja azt a továbbiakban tartani. Amennyiben a fennmaradó fogásvétel az R26 végleges mélység elérésekor kisebb mint a degressziós érték duplája (2xR24), a vezérlés felezi a maradék fogásvételt és két fogásban hajtja végre a megmunkálást. Ezáltal a legkisebb fogás sohasem csökken R24/2 alá. Paraméterek programozása R11 R22 R24 R25 R26 R27 R28
0 Forgácstörés 1 Forgácskihordás Kezdıpont Z irányban (abszolút) Degressziós érték (inkrementális , elıjel nélkül) Elsı fúrási mélység (inkrementális, elıjel nélkül) Végleges fúrási mélység (abszolút) Várakozási idı a kezdıpontban (csak forgácskihordásnál) Várakozási idı a fúrás mélységen (forgácstörés és forgácskihordás)
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.4.8.8 L99 Menetek láncolása Ez a ciklus egymáshoz kapcsolódó (hossz- és homlok ) menetek vágására alkalmas, melyek eltérı menetemelkedésőek lehetnek. A paraméterek programozása R11 R12 R13 R14 R21 R22 R23
A menet kezdıpontja X irányban abszolút módon megadva A ment 1. közbensı pontja X irányban (abszolút) A menet 2. közbensı pontja X irányban (abszolút) A menet végpontja X irányban (abszolút) A menet kezdıpontja Z irányban (abszolút) A menet 1. közbensı pontja Z irányban (abszolút) A menet 2. közbensı pontja Z irányban R24 A menet végpontja Z irányban (abszolút) R25 Simítási ragyogás. Az automatikus nagyolási fogásmegosztás után simító fogás következik a programozott fogásmélységgel. R26 Ráfutási út, inkrementális elıjel nélkül R27 Kifutási út, inkrementális elıjel nélkül. Az R26 és R27 paramétereket mindig tengellyel párhuzamosan elıjel nélkül értelmezzük. Kúpos mentek esetén a megfelelı start- és célpontokat automatikusan kiszámítja a vezérlés. R28 A nagyolófogások száma R29 Ráállási szög (félszög). Szög alatti ráállást csak sík- és hosszmenteknél alkalmazhatunk. R35 Üres fogások száma R36 Menetmélység (pozitív érték=belsı menet, negatív érték=külsı menet, sík menet) R41 1. menetemelkedés R42 2. menetemelkedés R43 3. menetemelkedés
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.4.9 Rövidített kontúrleírás Ezt a módszert hiányzó csomóponti koordináták esetén alkalmazhatjuk. A kontúrleíráshoz több pontból álló kontúrelemek állnak rendelkezésre különbözı formában és ezek tetszılegesen kombinálhatók. A szoftver kiszámítja a csomópontokat, a megadott koordinátaértékek és szögek alapján. A szögek megadása mindig a +Z irányra vonatkozik Következı kontúrelemek közül választhatunk: 1.4.9.1 Élletörés beszúrása Az élletörésnél B-t negatív számként adjuk meg. G1 X2 . . . Z2 . . .B- . . .LF G1 X3 . . .Z3 . . .LF
1.4.9.2 Radius beszúrása Rádiuszoknál a B-t pozitív számként értelmezzük. A beszúrt rádiusz nem lehet nagyobb mint a két határoló szakasz közül a kisebbik. G1 X2 . . .Z2 . . .B+ . . .LF G1 X3 . . .Z3 . . .LF
1.4.9.3 Egyenes Az A szög és egy célpont-koordináta megadásából számítja ki a vezérlés az egyenes paramétereit. G1 A . . .X . . . vagy G1 A . . .Z . . .
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.4.9.4 Kör A körív leírása a B rádiusz, az I, K középpont és a célpont valamelyik koordinátájának megadásával történik. G2 B . . .I . . .K . . .X2 . . . vagy G2 B . . .I . . .K . . .Z2 . . .
1.4.9.5 Egyenes-egyenes Az A szög az elsı pont valamelyik koordinátája és a célpont mindkét koordinátája. Rádiuszokat (+B) vagy élletöréseket (-B) beszúrhatunk, és ha a következı mondat G1-et tartalmaz, akkor hozzá is főzhetjük. G1 A . . .X1 . . .X2 . . . vagy G1 A . . .Z1 . . .X2 . . .Z2 . . .
Második lehetıség: A1 és A2 szögek a célpont mindkét koordinátája. G1 A1 . . .A2 . . .X2 . . .Z2 . . .
1.4.9.6 Egyenes-kör (érintı) Az A szög , B rádiusz és a célpont mindkét koordinátájának megadása. G3 A . . .B . . .X . . .Z . .. 1.4.9.7 Kör-egyenes (érintı) B rádiusz, A szög és célpont mindkét koordinátája. G2 B . . .A . . .X . . .Z . . .
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
1.4.9.8 Kör-kör (érintı) A G2, G3 útinformációt az elsı körívhez adjuk meg, a második útinformáció mindig ellenkezı értelmő és nem programozzuk. A második körív I2, K2 interpolációs paraméterei ezen körív végpontjaira vonatkoznak. Mindkét interpolációs paramétert meg kell adni, akkor is ha 0 értékőek. G2 I1 . . .K1 . . .I2 . . .K2 . . .X . . .Z . . .
1.4.10 Alprogramok Funkciók többször ismétlıdı sorozatát alprogramként írhatjuk le. A ciklusokhoz tartozó kontúrleírásokat ugyancsak programozhatunk alprogramként. L90-tıl L100 számok ciklusokhoz vannak lefoglalva és nem használhatók alprogramokhoz. 1.4.10.1 Alprogramhívás alkatrészprogramból Pld: L 123 P1
L123 P1 LF Alprogram Alprogramszám Alprogram-hívások száma (max. 99)
1.4.10.2 Alprogram vége M17-el Pld. N150M17LF 1.4.10.3 Alprogramok egymásba ágyazása. Lehetıség van alprogramok többszörös egymásba ágyazására. A negyedik alprogram szintjéig lehetséges az automatikus futtatás.
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S. : Technológia és informatika II.
2. CNC-szerszámgép programozása
PÉLDATÁR
Mintaprogramok emco PC TURN 50 CNC esztergán történı anyagmegmunkálásra W:\T&I\CNC_ES~1.DOC
Ábrajegyzék
157
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S.: Technológia és informatika II.
1. ábra Szempont-együttes ______________________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 2. ábra Kozmikus örökség ______________________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 3. ábra Fı anyagkörök _________________________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 4. ábra A földkéreg leggyakoribb elemei ___________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 5. ábra Anyagok ______________________________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 6. ábra Szerkezeti anyagok felosztása _____________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 7. ábra Kvantum és kozmoszlétra_________________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 8. ábra Anyagtérkép ___________________________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 9. ábra Hımérséklet-idı diagramm _______________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 10. ábra Szerep-elv____________________________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 11. ábra Tulajdonság-követelménycella____________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 12. ábra Tulajdonságcella ______________________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 13. ábra. Üreg beomlás elleni biztosítás változása az üreg nagyságától és a felszín alatti mélységétıl függıen. ___________________________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 14. ábra. A frontfejtés beomlás elleni védelmét (dúcolást) gépi berendezéssel, hidraulikus állítású tám oszlopokkal végzik. A szén fejtését forgótárcsás marótárcsával, a leomlasztott szenet kaparó szállító szalaggal távolítják el. ___________________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 15. ábra. A fontosabb földalatti üregek, bányatérségek elnevezéseiHiba! A könyvjelzı nem létezik. 16. ábra. A nagykiterjedéső bányarendszereket, alagutakat behálózzák a szállító rendszerek.Hiba! A könyvjelzı 17. ábra. Aprítási mővelet erı igénye hengerek között. ________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 18. ábra. Mechanikus ásvány aprítógépek __________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 19. ábra. Általánosan használt daraboló gépek alkalmazási területeiHiba! A könyvjelzı nem létezik. 20. ábra. Különféle darálási módok összehasonlítása _________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 21. ábra. Anyagszétválasztás ____________________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 22. ábra. Nyersvas elıállítása kohóban ____________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 23. ábra. A hengerlés kiinduló anyagai és a fontosabb hengerelt termékek törzsfájaHiba! A könyvjelzı nem létez 24. ábra. A Siemens-Martin kemence elvi vázlata. ____________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 25. ábra. Az oxigén bejuttatása az üstkemencébe nyúló csöveken nagy nyomással történik.Hiba! A könyvjelzı ne 26. ábra. Villamos ív kemence mőködése ___________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 27. ábra. Az indukciós kemence kisebb mennyiségő minıségi (ötvözött) acél mőveletközi elıállítására _________________________________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 28. ábra Zárt üstben vákuum elıállításával az acél-ömledékben levı gázbuborékok felszínre jutását segítik elı, ezzel zárványmentes homogénebb szerkezető acél anyagot lehet nyerniHiba! A könyvjelzı nem 29. ábra Vákuumívfényes átolvasztás ______________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 30. ábra Elektrosalakos átolvasztás _______________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 31. ábra Sugárvákuumozás ______________________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 32. ábra Az acéltermékek elıállításának összegzı ábrája ______Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 33. ábra Az acél folyamatos öntése ________________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 34. ábra Az acél szakaszos öntése _________________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 35. ábra. Az ötvözetlen szénacélok szilárdságának változása a hımérséklet függvényébenHiba! A könyvjelzı nem 36. ábra. a., Nyújtó kovácsolás. __________________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 37. ábra. A nyújtó kovácsolás és a hengerlés elvi vázlata ______Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 38. ábra. a/ A mechanikai alak- és állapotváltoztatás során (hengerlés) megváltozik a fémek kristályszerkezete, _____________________________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik.
215
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S.: Technológia és informatika II.
39. ábra. A négyszög-keresztmetszető tuskóból sok hengerállványon történı áteresztéssel síklemez illetve acélszalag hengerelhetı____________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 40. ábra. Az acélszalagból formáló hengerléssel további különféle profilok állíthatók elı.Hiba! A könyvjelzı nem 41. ábra. A megmunkáló anyagpálya gépeit technológiai sorba kell rendezniHiba! A könyvjelzı nem létezik. 42. ábra. Vas-szén állapot, kristályosodási ábra, alul a szövetszerkezeti ábra környezeti hımérsékleten ________________________________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 43. ábra. Izzítási hımérsékleti tartományok a Fe-Fe3C egyensúlyi diagramban, a leggyakrabban alkalmazott izzítási eljárásokhoz__________________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 44. ábra. A második fázis elhelyezkedési elıfordulásai kristályos, szemcsés anyagszerkezeteknél mátrixban ábrázolva ___________________________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 45. ábra. Az arany érc dúsításának technológiai folyamata ______Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 46. ábra A fémüveg technológia huzal- és szalaggyártó megoldásaiHiba! A könyvjelzı nem létezik. 47.ábra. A porkohászati nyersanyag finomszerkezete különbözı nagyításokbanHiba! A könyvjelzı nem létezik. 48.ábra. Egy jellemzı porkohászati technológia folyamatábrája__Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 49. ábra Porkohászati eljárás ____________________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 50. ábra. Környezetünk legalapvetıbb nyersanyagai a periódusos rendszer néhány kiemelkedı jelentıségő elemének kombinációira vezethetık vissza. (Bérczi: A fı anyagkörök; 2.4. alfejezet.)Hiba! A könyvjelzı 51. ábra. Téglagyártás hagyományos, manufaktúrás módja. _____Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 52. ábra. A kézmőves által készített cserép tárgy technológiai lépéseiHiba! A könyvjelzı nem létezik. 53. ábra. A tégla gyári készítésének technológiai lépései ________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 54. ábra. A porcelán gyártás mőveletei: a kényszerpályára helyezett anyag mőveletei, állapotváltozásai és állapotváltoztatás eszközei _______________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 55. ábra. A törékeny (kerámia) anyagok viselkedése húzóerı hatására.Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 56. ábra Képlékeny anyag viselkedése húzóerı hatására _______Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 57. ábra. Leggyakoribb atomi kötésfajták ___________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 58. ábra. A kerámia mikroszerkezete és az atomi összetételének eredménye:Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 59.ábra. Az izosztatikus sajtolás elve _______________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 60. ábra. Szakító vagy nyíró feszültségek hatására meginduló mikrorepedésekHiba! A könyvjelzı nem létezik. 61. ábra Anyagtulajdonságok ____________________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 62. ábra. Egy anyag fajlagos hıkapacitásának hımérsékletfüggése üveges és kristályos állapotban; Tg -átalakulás hımérséklet, Op -olvadási hımérséklet __________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 63. ábra. a./ az SiO4-4 szilikátionban a központi szilíciumatomot tetraéderesen veszi körül négy oxigénatom; __________________________________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 64. ábra. Üveggyártás technológiája az ajkai üveggyárban (Ajka Cristal) tett kirándulás alapján.Hiba! A könyvjel 65. ábra. Fény áthaladás és teljes visszaverıdés levegı-üveg határánHiba! A könyvjelzı nem létezik. 66. ábra. Teljes visszaverıdés prizmában. ___________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 67. ábra. A fénytovábbító üvegszál bevonatának törésmutatóját lépcsıszerően és folyamatosan lehet változtatni. Mindkettınek van elınye és hátránya. Az ugrásszerő törésmutatójú anyagot könnyebb felvinni az alap fényvivı üvegszálra mint a folyamatosan változó törésmutatójú rétegeket.Hiba! A könyvjelzı nem 68. ábra. Külsı gızleválasztásos módszer ___________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 69. ábra. Tengelyirányú gızleválasztásos módszer ____________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 70. ábra. Módosított kémiai gızleválasztásos módszer _________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 71. ábra. A sugárirányú törésmutató változással készített üvegrudak optikai szállá húzása már hagyományos, de fokozottan tiszta és szabályozott technológiával végezhetıHiba! A könyvjelzı nem létezik.
215
Bérczi Sz. - Cech V. - Hegyi S.: Technológia és informatika II.
72. ábra. A hierarchikus szerkezeti egységek sora az ínban a polimer fehérje láncok hármas spiráljából felépülı tropokollagén molekulával kezdıdik. Ezek a molekulák mikroszálakká, szálacskákká, szálakká (hullámosak, ha nincsenek megfeszítve), majd kötegekké és végül magává az inná épülnek össze. Ennek a hierarchikus felépítésnek köszönhetı az inak szilárdsága. Nagy erık hatására a szerkezeti egységek egymástól függetlenül mennek tönkre, miközben energiát nyelnek el, ami a teljes inat védi a szakadástól. (Tudomány 1986/12. p.105.) _Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 73. ábra. A szilárdító anyagok elhelyezkedése a társanyagban. (Tudomány 1986/12. p.110.)Hiba! A könyvjelzı nem 74. ábra. Az anyag epoxi-mátrixát grafitszálak rövid, merev kötegei erısítik. Az erıhatás következtében megváltozik a mátrix alakja. Az erısítı szálak csökkentik a mátrix alakváltozását, a kialakuló feszültségek a szálak végeire összpontosulnak. A rövid szálakkal erısített társított anyagokban a mátrix törése ezért a szálak végeinél kezdıdik. A szomszédos szálak közötti feszültségek tartományában bonyolult kölcsönhatások alakulnak ki.Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 75. Az anyag szerkezete megváltozik a polimer- mátrixba ültetett szálak környezetében. A szálak felszínénél fellépı fizikai és kémiai folyamatok befolyásolják a társított anyag mátrixának szerkezeti tulajdonságait. (Tudomány 1986/12. p.114.) _________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 76. ábra. Az ábrán olyan por alakú fémötvözetek készítési módjait látjuk, ahol a gyorshőtés miatt a fémötvözet amorf állapotban dermed meg. A poralakú anyag a présszerszámban gyurmaszerően, képlékenyen, a kívánt formára alakítható, végül hıkezeléssel szilárdítható a kívánt méretre és alakra. ( Tudomány 1986/12. p.34.) ________________________Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 77.ábra. Üvegszálerısítéső kompozit anyag törés felülete. A polipropilén beágyazó anyagba vezetett üvegszálakat elızetesen a tapadást elısegítı bevonattal látták el. Nagyítás 1000 x-es elektron mikroszkópon. (TVK Alkalmazástechnikai Laboratórium felvétele)Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 78.ábra. Amikor a szálak irányítottsága növekszik az anyag tulajdonságai is mindinkább irányfüggıek lesznek. A rövid szálakkal erısített társított anyagok húzóerıvel szemben mutatott ellenállása és merevsége a szálak irányában a legnagyobb. (Tudomány 1986/12. p.117.)Hiba! A könyvjelzı nem lé 79. ábra. A sugárhajtású motorok szerkezeti anyagainak megoszlása a múltban és jövıben:Hiba! A könyvjelzı nem 80. ábra PC-tasztatúra 5
215