Bene Szabolcs1 - Kovács Gellért2 - Polgár J. Péter 3
Néhány tényező hatása különböző házityúk genotípusok tojásainak kelési idejére és keltethetőségére Some effects on hatching time and hatchability of eggs of different genotype chickens
[email protected] Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi adjunktus 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens 3 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens
1Pannon
Összefoglalás A Szerzők a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉbiH) Állattenyésztési Igazgatóság, Tenyésztés Szervezési és Teljesítményvizsgálati Osztálya által rendelkezésre bocsátott országos baromfi keltetési adatbázist dolgozták fel. Az értékelést a 2010-es évre, valamint 22 házityúk genotípusra - 7 fajtára és 15 hibridre - terjesztették ki. A munka során így összesen 8625 keltetési tételhez (kb. 236,6 millió tojáshoz) tartozó kelési idő és ugyanennyi keltethetőségi adat állt a rendelkezésükre. A kelési időt, valamint keltethetőséget befolyásoló számos tényező közül a keltető üzemnek, a genotípusnak, a keltetési hónapnak és az egy tételben keltetett tojások számának hatását vizsgálták. A tényezők befolyását a tulajdonságokra többtényezős variancia-analízissel (GLM) értékelték. A kelési idő esetén a keltető üzem hatása (98,22%) döntő mértékűnek bizonyult, a másik három vizsgált tényező ebben nem játszott számottevő szerepet. Ezzel szemben a keltethetőség alakulásában az egy tételben keltetett tojások száma volt meghatározó (68,53%), a keltető üzem hatása 17,77%, a genotípus hatása pedig 8,89% volt. A genotípusok közül a legjobb keltethetőséget a new foxy chick (95,74%), a red master S757 (91,58%) és a hubbard JA57 (89,65%) hibridek érték el. A keltethetőség korrigált főátlaga 82,96% volt. A húshibridek rosszabb keltethetőséget mutattak, mint a vegyes hasznosítású genotípusok. A nagy, 50000 tojás feletti tételek keltethetősége (85,75-86,95%) mintegy 10%-kal jobb volt, mint a kisebb, 5000 tojás alatti tételeké (76,23%). Az eredmények alapján megállapítható, hogy a kelési idő hosszabbodásával a tojások keltethetősége romlik. 1. Bevezetés és irodalmi áttekintés Keltethetőségen a megtermékenyített tojásnak azokat az alaki, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait értjük, amelyek - megfelelő keltetési technológia mellett - lehetővé teszik az
12
embrió normális fejlődését, az életerős kiscsibe kikelését a tojásból. A keltethetőség komplex értékmérő tulajdonság, a tojás szabályos alakjától, kémiai összetételétől, az egyes alkotórészek arányától, sőt, az embrió genotípusától is függhet (Horn, 2000). A keltethetőséget számos örökletes és környezeti tényező befolyásolja. Ilyen tényező lehet a tenyészállomány típusa, a rokontenyésztés, illetve keresztezés, a tenyészállományok termelésben töltött ideje, a tojások tömege, a tojások minősége (héj vastagsága, alak, szennyezettség stb.), a keltetési hőmérséklet, a tojástárolás ideje, ill. a takarmányozás színvonala (Kiss, 1977; Horn, 1981; Buttler, 1991; Bogenfürst, 1987, 2004; Oloffs és mtsai, 1997; Peruzzi és mtsai, 2012). Van de Ven és mtsai (2009) különböző technológiai megoldások mellett a cobb 500 brojler fertilis tojásokra vonatkozó keltethetőségét 93,67-95,53%, a ross 308-ét pedig 95,76-97,60% közöttinek találták. Ulmer-Franco és mtsai (2010) vizsgálatában a tojások nagysága jelentősen befolyásolta a cobb 500 brojler keltethetőségét. Az átlagos (62 g tömegű) tojások keltethetősége volt a legjobb (89,9%), a nagy tojásoké (66 g) pedig a legrosszabb (84,3%). O’Dea és mtsai (2006) hubbard Hi-Yield hibrid tojások keltetése során megállapították, hogy a keltethetőség a tenyészállomány korának növekedésével változik. Fiatal, 28 hetes tenyészállományok esetén a tojások keltethetőség 78,8%, 43, és 57 hetes állományoknál pedig 83,7%, ill. 63,6% volt. Elibol és Brake (2008) vizsgálatában különböző ross vonalak keltethetőségére a keltető berendezésben lévő légmozgás is hatást gyakorolt. A ventilátor mellet elhelyezett tojások 90,15%, míg a ventillátortól legtávolabb lévők 85,89% kelési arányt mutattak. Reijrink és mtsai (2009) arról számoltak be, hogy a keltetés előtti tárolás időtartama befolyásolta a cobb brojlerek kelési %-át. Eredményeik alapján a kelési arány 5 nap tárolási idő mellett 84,8%, míg 11 nap tárolás mellett 79,9% volt. Más fajok vizsgálata során hasonló eredményeket kaptak Petek és mtsai (2005) is. A meglévő szakirodalmi információk alapján megállapítható, hogy a házityúk faj tojásainak kelési paramétereire számos tényező gyakorolhat befolyást. A fentieket alapul véve munkánk célja néhány tényező - a keltető üzem, a genotípus, a keltetési hónap, ill. az egy tételben keltetett tojások mennyisége - hatásának a vizsgálata volt a házityúk faj kelési idejére, valamint keltethetőségére. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy jelen munkánkban elsődlegesen az adatközlésre, a „nyers” törzskönyvi adatok objektív bemutatására és összevetésére koncentráltuk. 2. Anyag és módszer Munkánk során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉbiH) Állattenyésztési Igazgatóság, Tenyésztés Szervezési és Teljesítményvizsgálati Osztálya által rendelkezésünkre bocsátott országos baromfi keltetési adatbázist dolgoztuk fel. Jelen értékeléshez ebből a házityúk faj - 7 fajta és 15 hibrid - 2010-ben keltetett tojásainak keltetési adatait használtuk fel. Az adatbázis alapján, a fenti időszakban összesen 8625 keltetéshez (több, mint 236,6 millió tojáshoz) tartozó kelési idő és ugyanennyi keltethetőségi adat állt a rendelkezésünkre. Kelési időnek a tojások keltetőgépbe rakása és a kelés között eltelt időtartamot tekintettük. A keltethetőséget a kelési %-kal fejeztük ki (a munka során e két fogalmat azonos értelemben használtuk). A kelési % számítása - a Horn (2000) által megadott képlet segítségével - a következőképp történt:
13
Kelési % = életképes naposcsibék száma (db) / összes gépbe rakott tojás száma (db) x 100 A kelési időre, valamint keltethetőségre ható számos tényező közül a keltető üzemnek, a genotípusnak, a keltetési hónapnak és az egy tételben keltetett tojások számának a hatását vizsgáltuk. Tétel alatt egy adott keltető üzemben egy keltetési ciklust - az egy időben keltetőgépbe rakott tojások mennyiségét - értettünk. A tételek tojás darabszáma alapján hét vizsgálati csoportot alakítottunk ki. Ezeket, valamint a munkánk során számított alap statisztikai mutatókat - termelési típusok szerinti bontásban - az 1. táblázatban mutatjuk be. A hónap meghatározásánál a keltetőgépbe rakás időpontját vettük figyelembe. A kelési időt, valamint a keltethetőséget befolyásoló tényezők hatását többtényezős varianciaanalízissel (GLM) értékeltük. A modellek összeállítása során valamennyi tényezőt (keltető üzem, genotípus, keltetés hónapja, egy tételben keltetett tojások száma) fix hatásként vettük figyelembe. A kelési időt, valamint a keltethetőséget a munka során egymástól külön kezeltük, mindkét esetben külön-külön modellszámítást végeztünk. Az alkalmazott becslő modelleket (egyenleteket) a következőképp írtuk fel: ŷijkl = µ + Üi + Gj + Mk + Tl + eijkl (ahol ŷijkl = az „i” keltető üzemben, „j” genotípusú, „k” hónapban, „l” nagyságú tételben keltetett tojások kelési ideje (ill. értelemszerűen a keltethetősége); µ = az összes megfigyelés átlaga; Üi = a keltető üzem hatása; Gj = a genotípus hatása; Mk = a keltetési hónap hatása; Tl = az egy tételben keltetett tojások mennyiségének hatása; eijkl = véletlen hiba). A varianciák homogenitásának vizsgálatára Levene próbát alkalmaztunk. Azon tényezők esetén, ahol az F-próba eredményei alapján statisztikailag igazolható különbséget találtunk, a vizsgált tényezők szintjei közti különbségek kimutatására – mivel nem sikerült igazolni a varianciák homogenitását – Tamhene tesztet használtunk. A kelési idő, a keltethetőség, valamint az egy tételben keltetett tojások száma között fenotípusos korrelációs együtthatókat határoztunk meg. Az adatok előkészítését Microsoft Excel 2003 programmal, az adatok kiértékelését pedig az SPSS 9.0 (1998) statisztikai szoftverrel végeztük.
1. táblázat: A vizsgált adatbázis alapstatisztikai paraméterei Vegyes Vegyes haszn. Paraméterek haszn. hibridek2 fajták1 Keltetett tételek száma összesen (N) 204 1391 Tojások száma egy tételben: - ≤ 4999 203 912 - 5000 – 19999 1 366 - 20000 – 34999 85 - 35000 – 49999 19 - 50000 – 64999 7
14
Húshibridek3
Össz.
7030
8625
1088 1648 1625 1039 772
2203 2015 1710 1058 779
P<0,01
P<0,01
- 65000 – 79999 2 445 447 - 80000 ≤ 413 413 Legkevesebb tojás egy tételben (db) 11 67 150 11 Legtöbb tojás egy tételben (db) 6900 71200 231000 231000 Átlagos tojásszám egy tételben (db) 915 6806 32284 27433 Keltetőbe berakott összes tojás (kerekítve, 186,6 9467,1 226956,9 236610,7 ezer db) Összes kikelt tojás (kerekítve, ezer db) 142,8 7397,6 173547,2 181087,6 ab a b Keltethetőség (%) 76,31 77,07 74,58 75,02 - szórás 8,92 11,71 13,40 13,08 - cv% 11,69 15,19 17,96 17,44 - minimum 29,59 0,03 0,07 0,03 - maximum 100,00 97,85 100,00 100,00 a21,14 b21,25 c21,70 Kelési idő (nap) 21,61 - szórás 0,36 0,48 0,48 0,51 - cv% 1,72 2,27 2,23 2,38 - minimum 21,00 20,00 19,00 19,00 - maximum 23,00 24,00 24,00 24,00 az azonos betűt nem tartalmazók egymástól szignifikánsan (P<0,05) különböznek 1: erdélyi kopasznyakú, fehér magyar, fehér plymouth, fogolyszínű magyar, kendermagos magyar, new hampshire, sárga magyar 2: bábolna tetra-H, red master S757, shaver avicolor, shaver farm, shaver farm master 3: cobb 500, cobb Sasso 150, hubbard flex, hubbard JA57, hubbard F15, new foxy chick, ross 308, shaver master gris, shaver redbro, shaver rusticbro 3. Eredmények és értékelésük A különböző tényezők vizsgált tulajdonságokra gyakorolt hatását, valamint az egyes tényezők arányát a fenotípusban a 2. táblázat ismerteti. A kelési időre az egy tételben keltetett tojások számának kivételével valamennyi tényező szignifikáns (P<0,01) hatású volt. A keltethetőség esetén minden tényező hatását P<0,01 szignifikancia szinten tudtuk igazolni. A kelési idő alakulására a keltető üzem hatása (98,22%) döntő mértékűnek bizonyult, a másik három vizsgált tényező nem játszott számottevő szerepet. Ezzel szemben a keltethetőség alakulásában az egy tételben keltetett tojások száma volt meghatározó (68,53%), a keltető üzem hatása 17,77%, a genotípus hatása pedig 8,89% volt. A kelési idő és a keltethetőség alakulását genotípusok szerint az 3. táblázatban mutatjuk be. A leghosszabb kelési időt a red master S757 (21,48 nap) és a new foxy chick (21,48 nap) hibridek mutatták, átlagosan mintegy 0,1 nappal (kb. 2,5 órával) hosszabbat, mint a többi genotípus. A vizsgált hét fajta eredménye egymástól nem különbözött (21,39-21,41 nap), de tendenciáját tekintve a fajták hosszabb kelési időt mutattak, mint a hústípusú hibridek (21,34-21,35 nap). Különböző húshibridek kelési idejének vizsgálatakor Burke (1992) eredményeinkhez hasonló értékeket tapasztalt. Ezzel szemben Nielsen és mtsai (2010) a ross 308 húshibrid kelési idejét rövidebbnek találták.
15
2. táblázat: A különböző tényezők hatása a vizsgált tulajdonságokra A tényező hatása és aránya a fenotípusban Tényező Keltető üzem Genotípus Keltetési hónap Egy tételben keltetett tojások száma Hiba Összesen
Kelési idő
Keltethetőség (%)
P <0,01 <0,01 <0,01
Arány (%) 98,22 0,68 0,59
P <0,01 <0,01 <0,01
Arány (%) 17,77 8,89 3,73
NS
0,30
<0,01
68,53
-
0,21 100,00
-
1,07 100,00
3. táblázat: A kelési idő és a keltethetőség alakulása genotípusok szerint Kelési idő Keltethetőség (%) Téte(nap) Genotípus lek Eltérés a Eltérés a száma Átlag SE Átlag SE főátlagtól főátlagtól Vegyes haszn. fajták erdélyi +0,03 b80,39 2,32 -2,57 55 ab21,41 0,04 kopasznyakú - fehér magyar 22 ab21,40 0,05 +0,02 bc83,87 3,34 +0,91 c84,84 - fehér plymouth 20 ab21,39 0,06 +0,01 3,86 +1,88 - fogolyszínű magyar 18 ab21,40 0,06 +0,02 b80,92 3,52 -2,04 kendermagos 40 ab21,40 0,04 +0,02 ab79,24 2,36 -3,72 magyar - new hampshire 22 ab21,39 0,06 +0,01 de88,52 3,70 +5,56 c84,75 - sárga magyar 27 ab21,40 0,05 +0,02 3,27 +1,79 Vegyes haszn. hibridek a21,36 - bábolna tetra-H 267 0,02 -0,02 ab80,68 1,09 -2,28 b21,48 e91,58 - red master S757 157 0,02 +0,10 1,42 +8,62 a21,36 - shaver avicolor 144 0,02 -0,02 b81,94 1,24 -1,02 a b - shaver farm 661 21,36 0,01 -0,02 80,19 0,68 -2,77 a21,35 - shaver farm master 162 0,02 -0,03 ab79,14 1,14 -3,82 Húshibridek a21,34 - cobb 500 1995 0,01 -0,04 b81,85 0,74 -1,11 a - cobb sasso 150 35 21,34 0,03 -0,04 bc83,01 2,17 +0,05 a21,35 - hubbard flex 308 0,01 -0,03 ab79,25 0,86 -3,71 a21,35 - hubbard JA57 24 0,04 -0,03 de89,65 2,57 +6,69 a21,34 - hubbard F15 129 0,02 -0,04 ab79,34 1,33 -3,62
16
b21,48 f95,74 - new foxy chick 67 0,03 +0,10 1,83 12,78 a ab - ross 308 3935 21,35 0,01 -0,03 79,54 0,69 -3,42 a21,34 - shaver master gris 164 0,02 -0,04 bc83,48 1,17 +0,52 a21,35 - shaver redbro 340 0,01 -0,03 b81,46 0,88 -1,50 a21,35 a75,78 - shaver rusticbro 33 0,04 -0,03 2,56 -7,18 Korrigált főátlag 8625 21,38 0,03 0,00 82,96 1,94 0,00 P <0,01 (0,000) <0,01 (0,000) az azonos betűt nem tartalmazók egymástól szignifikánsan (P<0,05) különböznek
Az eddigieknél jóval nagyobb különbségek adódtak a különböző genotípusok keltethetőségében. A new foxy chick (95,74%) és a red master S757 (91,58%) e tekintetben is kiemelkedő volt, eredményük nagyságrendileg 10%-kal meghaladta a populáció átlagát (82,96%). A vegyes hasznosítású fajták közül a new hampshire (88,52%), a húshibridek közül pedig a hubbard JA57 (89,65%) teljesítménye szintén kiemelkedő volt. A leggyengébb keltethetőséget (75,78%) a shaver rusticbro húshibrid mutatta. Az általunk tapasztalt keltethetőségi értékek részben kisebbek, részben hasonlóak a szakirodalmi forrásokban található adatokhoz. Van de Ven és mtsai (2009), valamint Ulmer-Franco és mtsai (2010) a ross 308, ill. a cobb 500 brojlerek keltethetőségét lényegesen jobbnak találták. Ugyanakkor O’Dea és mtsai (2006), Elibol és Brake (2008), valamint Reijrink és mtsai (2009) különböző hubbard, ross és cobb hibridek vizsgálatakor eredményeinkhez hasonló keltethetőséget tapasztaltak. A szakirodalmi forrásokkal (Nagy, 1996; Szabó, 2004 stb.) összhangban megállapítható, hogy a húshibridek rosszabb keltethetőséget mutattak, mint a vegyes hasznosítású fajták, ill. hibridek. Az egy tételben keltetett tojások száma (4. táblázat) a kelési időt nem befolyásolta statisztikailag igazolható mértékben. A tételek nagyságától függően a kelési idő 21,37-21,39 nap között változott. Ezzel szemben a keltethetőség a tételek nagyságával egyenes arányban nőtt. 5000 tojás alatt a keltethetőség 76,23%, 5000-20000 tojás között 78,78%, 20000-35000 tojás között 82,23%, 35000-50000 tojás között 84,64 %, 50000 tojás felett pedig 85,75-86,95% volt. Megállapítható, hogy a nagy tételben, feltehetően nagyüzemi körülmények között keltetett tojások keltethetősége mintegy 10%-kal jobb annál, mint amit a kis tételben keltetett tojások esetén tapasztaltunk. Ezen eredmények hasonlóak ahhoz, mint amit Heier és Høgasen (2001) munkájuk során tapasztaltak. 3. táblázat: A kelési idő és a keltethetőség az egy tételben keltetett tojások száma szerint Kelési idő Keltethetőség (%) (nap) Tojások száma Tételek egy tételben száma Eltérés a Eltérés a Átlag SE Átlag SE főátlagtól főátlagtól ≤ 4999 2203 21,38 0,01 -0,00 a76,23 0,75 -6,73 5000 - 19999 2015 21,39 0,01 +0,01 b78,78 0,83 -4,18 20000 - 34999 1710 21,39 0,01 +0,01 c82,23 0,86 -0,73 35000 - 49999 1058 21,38 0,01 -0,00 d84,64 0,89 +1,68 50000 - 64999 779 21,37 0,01 -0,01 e85,75 0,93 +2,79
17
65000 - 79999 447 21,38 0,02 -0,00 e86,95 1,01 +3,99 e 80000 ≤ 413 21,37 0,02 -0,01 86,14 1,03 +3,18 Korrigált főátlag 8625 21,38 0,03 0,00 82,96 1,94 0,00 P NS (0,193) <0,01 (0,000) az azonos betűt nem tartalmazók egymástól szignifikánsan (P<0,05) különböznek Az egy tételben keltetett tojások száma, a kelési idő és a keltethetőség között nem találtunk szoros összefüggéseket (5. táblázat). A kapott korrelációs együtthatók ugyan statisztikailag megbízhatóak, de csak nagyon laza kapcsolatot jeleznek (r= -0,16-0,23; P<0,01). Az eredmények - a legtöbb szakirodalmi forrással (Kingston, 1979; Nielsen és mtsai, 2010; UlmerFranco és mtsai, 2010 stb.) egybehangzóan - arra engednek következtetni, hogy a kelési idő hosszabbodásával a keltethetőség romlik. 5. táblázat: A számított korrelációs együtthatók Kelési idő Egy tételben keltetett tojások száma Kelési idő **P<0,01
Keltethetőség **0,23
**0,13
-
**-0,16
4. Következtetések 22 házityúk genotípus - 7 fajta és 15 hibrid - 8625 keltetési tétel-adatának a kiértékelését követően az alábbi megállapításokat tehetjük: A házityúk fajra jellemző átlagos tojás kelési időt döntő mértékben a keltető üzem hatása befolyásolta. A keltetés technológiailag nagyon gondosan programozott eljárás, melynek során számos környezeti paramétert (hőmérséklet, páratartalom stb.) meghatározott módon és ütemben változtatnak. Adatbázisunkban számos keltető üzem adatai szerepeltek, ezek mind technológiai színvonalban és menedzsmentben, mind beállításokban, mind a keltetés időtartamának a programozásában különbözhettek egymástól. A kelési idő számos technológiai rendszerben előre megadható, így azt az adott üzemben használt keltetési eljárás alapvetően meghatározza. Mindezek mellett megállapítható, hogy a húshibridek - feltehetően gyorsabb növekedési ütemük következtében - néhány órával rövidebb kelési időt mutattak, mint a vegyes hasznosítású fajták. A kelési idő korrigált főátlaga 21,38 nap (513 óra) volt, ami némileg nagyobb a legtöbb szakirodalmi forrásban található adatnál. A keltethetőség szempontjából a vizsgált tényezők fontossági sorrendje a következő volt: 1. egy tételben keltetett tojások száma (68,53%), 2. keltető üzem (17,77%), 3. genotípus (8,89%), 4. keltetési hónap (3,73%). Mind a négy tényező P<0,01 szinten statisztikailag igazolhatóan befolyásolta a keltethetőséget. A szakirodalmi információknak megfelelően a vegyes hasznosítású fajták összességében jobb keltethetőséget mutattak, mint a húshibridek. A genotípusok közül a legjobb keltethetőséget a new foxy chick, a red master S757 és a hubbard JA57 hibridek érték el. A keltethetőség
18
korrigált főátlaga 82,96% volt, mely a keltetőgépbe rakott tojások számát alapul véve – a legtöbb szakirodalmi forrással egyetértve – jó eredménynek tekinthető. Eredményeink alapján feltételezhető, hogy megfelelő keltetési környezet, keltetési technológia, ill. megfelelő keltető berendezés mellett valamennyi vizsgált genotípussal jó keltethetőség érhető el. A keltethetőség az egy tételben keltetett tojások számának növekedésével 76,23%-ról 86,95%ra nőtt. Megállapítható, hogy a nagy, 50000 tojás feletti tételek keltethetősége mintegy 10%-kal jobb volt, mint az 5000 tojás alatti tételeké. A nagyszámú tojás egyidejű keltetéséhez nagyüzemi technológia és iparszerű keltetőgépek szükségesek, melyekkel pontosabban lehet szabályozni a keltetés környezeti feltételeit. Ezzel szemben a kisebb gépek, a kisebb üzemek műszaki adottságai ezeknél jóval szerényebbek. Feltételezhető az is, hogy a kisebb keltető üzemek nem jutnak olyan minőségű tojáshoz (alapanyaghoz), mint az ipari méretű keltetők. Munkánk eredményei alapján megállapítható, hogy a kelési idő hosszabbodásával a tojások keltethetősége romlik. 5. Felhasznált irodalom Bogenfürst F. (1987): A baromfikeltetés gyakorlata. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Bogenfürst F. (2004): A keltetés kézikönyve. Gazda Kiadó, Budapest. Burke, W. H. (1992): Sex differences in incubation length and hatching weights of broiler chicks. Poultry Sci., 71. 1933-1938. Buttler, D. E. (1991): Egg handling and storage at the farm and hatchery. In. Tullett, S. G. (edit): Avian incubation. Butterworth - Heinemann, London. Elibol, O. - Brake, J. (2008): Effect of egg weight and position relative to incubator fan on broiler hatchability and chick quality. Poultry Sci., 2008. 87. 1913-1918. Heier, B. T. - Høgasen, J. J. (2001): Factors associated with mortality in Norwegian broiler flocks. Prev. Vet. Med., 53. 147-158. Horn P. (1981): Baromfitenyésztők kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Horn P. (2000): Állattenyésztés 2. Baromfi, haszongalamb. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Kingston, D. J. (1979): Some hatchery factors involved in early chick mortality. Aust. Vet. J., 55. 418-421. Kiss I. (1977): Baromfikeltetés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Nagy N. (1996): Az állattenyésztés alapjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Nielsen, B. L. - Juul-Madsen, H. R. et al. (2010): Feeding activity in groups of newly hatched broiler chicks: Effects of strain and hatching time. Poultry Sci., 89. 1336-1344. O’Dea, E. E. - Fasenko, G. M. et al. (2006): Investigating the effects of commercial probiotics on broiler chick quality and production efficiency. Poultry Sci., 85. 1855-1863.
19
Oloffs, K. - Cossa, J. - Jeroch, H. (1997): Phosphorus utilization from different vegetable feedstuffs by laying hens. Geflügelkunde, 64. 24-28. Peruzzi, N. J. - Scala, N. L. et al. (2012): Fuzzy modeling to predict chicken egg hatchability in commercial hatchery. Poultry Sci., 91. 2710-2717. Petek, M. - Baspinar, H. et al. (2005): Effects of egg weight and length of storage period on hatchability and subsequent laying performance of quail. Turk. J. Vet. Anim. Sci., 29. 537542. Reijrink, I. A. M. - Meijerhof, R. et al. (2009): Influence of prestorage incubation on embryonic development, hatchability, and chick quality. Poultry Sci., 88. 2649-2660. Szabó F. (2004): Általános állattenyésztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Ulmer-Franco, A. M. - Fasenko, G. M. - O’Dea Christopher, E. E. (2010): Hatching egg characteristics, chick quality, and broiler performance at 2 breeder flock ages and from 3 egg weights. Poultry Sci., 89. 2735-2742. Van de Ven, L. J. F. - van Wagenberg, A. V. et al. (2009): Effects of a combined hatching and brooding system on hatchability, chick weight, and mortality in broilers. Poultry Sci., 88. 2273-2279.
20
