BENDEGÚZ Óvoda, Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BENDEGÚZ Óvoda, Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2015

Intézmény neve: BENDEGÚZ Óvoda, Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény 3240 Parád, Kossuth L. u. 128. Tel., Fax: 36 / 544 – 192 0620 6247576 email: [email protected]

Szabályzat típusa:

Pedagógiai Program

Intézmény székhelye, címe:

3240 Parád Kossuth l. 128

Intézmény OM-azonosítója:

031372

Intézmény fenntartója:

Nagyközségi Önkormányzat 3240 Parád Kossuth L. 91

Intézmény vezetője:

Bükerné Huszár Erzsébet

2015

2

Tartalomjegyzék

I. Az óvoda jogi státusa

4.o.

II. Bevezető

5. o.

III. Óvodakép – Gyermekkép

9. o.

IV. Az óvodai nevelés feladatai IV. 1. Egészséges életmód IV. 2. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása IV. 3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása IV. 4. Sajátos nevelési feladataink

10. o. 11. o. 13. o. 15. o. 16. o.

V. Az óvodai élet megszervezésének elvei V. 1. Személyi feltételek V. 2. tárgyi feltételek V. 3. Az óvodai élet megszervezése V. 4. Az óvoda kapcsolatai

21. o. 21. o. 23. o. 25. o. 26. o.

VI. Az óvodai élet tevékenység formái és az óvodapedagógus feladatai VI. 1. Játék, játékba integrált tanulás VI. 2. Vers, mese, dramatikus játékok VI. 3. Ének, énekes játékok, zenehallgatás VI. 4. Vizuális nevelés, rajzolás, mintázás, kézimunka VI. 5. Mozgás VI. 6. Környezet megismerésére nevelés VI. 7. Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései VI. 8. Munka VI: 9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás VI. 10. Fejlesztő program

29. o. 30. o. 33. o. 36. o. 39. o. 42. o. 48. o. 52. o. 55. o. 58. o. 59. o.

VII. Egészséges életmódra nevelés

76. o.

VIII. Érzelmi nevelés, társas kapcsolatok, szocializáció IX. Speciális feladatok

82. o. 86. o.

IX. Jogszerűség, dokumentumok Érvényességi rendelkezések Mellékletek

91. o. 92. o. 93. o.

3

I. Az Óvoda jogi státusa 1. Az intézmény neve és székhelye : BENDEGÚZ Óvoda Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény 3240 Parád Kossuth L.128 2. Az intézmény alapítója és fenntartó szerve: Nagyközségi Önkormányzat 3240 Parád Kossuth L.91 3. Az intézmény felügyeleti szerve, székhelye: Nagyközségi Önkormányzat 3240 Parád Kossuth L.91 4. Az intézmény felügyeleti szervének vezetője: Polgármester 5. Az intézmény alapító okiratának száma, kelte: 94/2014.(XII.15.)számú határozata Az intézmény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt hatályos alapító okiratának számú határozata 94/2014.(XII.15.)számú határozata 6. OM-azonosító: 031372 7. Szakfeladat: 851020 8. Alaptevékenység: Óvodai nevelés 9. Kiegészítő tevékenységek: Gyermekjóléti és Alapszolgáltatás, Konyha 10. Férőhelyek száma: 90 fő 11. Maximálisan felvehető létszám: 90 fő 12. Felvételi körzet: Parád, Parádsasvár, Bodony 13. csoportok száma: 3 14. Nyilvánosság. Parád honlap, Intézmény 11. Közalkalmazotti létszám: 12/Óvoda+ Gyermekjóléti+ Családsegítés/ 12. Konyha: 6 fő 13. Szociális alapszolgáltatás 6 fő 13. Az intézmény jogállása : Ónálló jogi személy

4

II. Bevezető Az óvodai nevelési program célja, nevelés filozófiája. A Komplex Prevenciós óvodai program épít a hazai tradicionális nevelési értékekre, összhangban van az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával, fő feladatának tekinti a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének szem előtt tartásával: - az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítását - az iskolai potenciális zavarok megelőzését, az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével - a jelzett területeken történő fejlesztés, értelmezésünk szerint: - a gyermekek érési folyamatához igazított, életkori sajátosságainak megfelelő, ahhoz messzemenően illeszkedő eszközökkel történő támasznyújtás, amely az éppen fejlődő szomatikus és pszichés funkciók kibontakoztatásához biztosít szociális és tárgyi környezetet - ebben meghatározó a 3-7 éves kor alapvető sajátossága – az érzelmi biztonság alapszükséglete, az érzelem vezérelt megismerés, az élmény fonalán haladó gondolkodás - a testi-lelki szükségletek kielégítése a gyermekek alapvető joga, melyre programunk messzemenően törekszik. A Gyermeki jogok érvényesülését óvodai nevelésünkben kiemelten kezeljük - Az óvónők és a nevelőmunkát közvetlenül segítők ismerik az ENSZ Gyermekjogi Egyezményt, az alapjogok érvényesülését biztosítják. - Minden gyermeknek joga van a szeretetre, gondoskodásra - Minden gyermek egyenlő - Minden gyermeknek joga van az egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz - Minden gyermeknek joga van a játékhoz - A gyermekeket nem szabad elhanyagolni - A gyermek nem válhat szexuális visszaélés áldozatává - Joguk van kifejezni saját véleményüket, joguk van saját vallásuk gyakorlására - Joguk a másokkal való együttélés - Joguk van az információkhoz, joguk van a speciális védelemhez - A menekült gyermekeknek joguk van a speciális segítséghez - A fogyatékkal élőknek joguk van a speciális gondozáshoz - A gyermek személyiségét, emberi méltóságát mindenki köteles tiszteletben tartani - Tilos a hátrányos megkülönböztetés, alkalmazni kell az egyenlő bánásmód és az egyenlő hozzáférés elvét - A gyermekek mindenek feletti érdekét kell előtérbe helyezni, az óvodai nevelés területén különösen azt jelenti, hogy minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyiségének fejlesztéséhez - A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodai nevelés kiegészíti a családi nevelést - A család nevelési elveit az óvodának tiszteletben kell tartani, azt felülírni, felülbírálni nem lehet, csak abban az esetben, ha a gyermek veszélyeztetve van

5

1. Harmonikus személyiségfejlesztés -

alapvető feladat az interperszonális kapcsolatok új formáinak alakítása, mely egyaránt értendő a gyerek-felnőtt és gyerek-gyerek kapcsolatra, hogy értelmes kooperációra alkalmassá váljanak. Ehhez szükséges a kapcsolat érzelmi igényének és a kapcsolat felvétel képességének folyamatos fejlesztése, elsősorban az óvodapedagógus modell hatása és a szoktatás révén.

1/1Énkép-önismret-önértékelés fejlesztése A gyermek természetes megnyilvánulásaira és teljesítményére adott konkrét és pozitív megerősítése által. Ennek eredményeként képesek felmérni saját helyzetüket a csoportban, képesek önálló helyzet megoldásokra (autonómiára törekszenek) hatékonynak (kompetensnek) érzik, észlelik magukat, így önérvényesítésük szociálisan, elfogadható módon, pozitív teljesítményeken és viselkedéseken keresztül történik. 1/2. Új attitűdök, normák alakítása Alapvető, hogy a gyerekek megismerjék és gyakorolják a társas együttélés és önérvényesítés alapvető szabályait (egymásra figyelés, együttérzés, egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése). Nevelési helyzetekben az összpontosításra, erőfeszítésekre való képesség mellett a jó megoldásra ösztönző belső igény alakítása, a jól elvégzett „feladat” utáni megelégedettség, mint jutalom érzésének alakítása. 1/3. Az érzelmi átélés Az érzelmek felismerésének és saját érzelmeik pontos kifejezésének alakítása, az érzelmek feletti (életkor figyelembe vételével) elvárható kontroll erősítése. 1/4. Erkölcsi értékek alakítása A szociális erkölcsi normák, felfogásán, beépülésén keresztül a jó-rossz felismerése, az őszinteség, igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése, saját élethelyzeteikben való megtapasztalása, érzelmi átélése mellett – megfelelő értelmezéssel párosulva és a nevelő személyes példáján keresztül. 1/5. Inkluzív szemlélet Az óvodai nevelés értékrendje a befogadó szemlélet. Minden gyermeket egyenlően kezelünk, minden hozzáférést egyenlően biztosítunk. Előítéletek nélkül fordulunk feléjük. Nemüktől, etnikai, vallási hovatartozásuktól függetlenül. Tevékenységeiket szabadon választhatják meg, ez különösen vonatkozik a szabad játékra. Az óvónő feladata, a játékhoz szükséges idő, hely, eszköz, élmény biztosítása. A játékban indirekt módon vehet részt, kellő szabadságot hagyva a játék önkéntességére, tartalmára, a szerepek elosztására, a különböző játékfajták kiteljesedésére. 1/6. A gyermek fejlődésének nyomon követése A Nevelési programban kidolgozásra kerültek a gyerekek fejlődésének nyomon követésére készült szempontok, minden nevelési területre vonatkozóan. A bemeneti szintméréssel kezdődik a gyermekek megismerése, megfigyelése, a táblázatok vezetése rendszeresen dokumentált.

6

3. Halmozottan Hátrányos Helyzetű, Hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek Feladatunk: tanévkezdéskor, illetve új gyermek érkezésekor tekintjük át, hogy kik azok a gyermekek a csoportban, akik számára a család a fejlődést veszélyeztető hatású lehet, vagy a gyermek hátrányos helyzetben van a családban. A gyermekek szülei önkéntességen alapuló nyilatkozatot tesznek, arra vonatkozóan, hogy HHH helyzetűek. A nyilatkozat alapján a jegyző megállapítja a HHH helyzetet, az óvoda ezeknek a gyermekeknek nyújt speciális segítséget. -

Az adatgyűjtés és a feldolgozás csak a szülők beleegyezésével történhet!

Felelősek: az óvónők, gyermekvédelmi felelős, intézményvezető, gyermekjóléti szolgálat vezetője és dolgozói. A hátrányos helyzetet és/vagy a gyermek veszélyeztetettségét a következő esetekben valószínűsíthetjük: - anyagi hátrány - kedvezőtlen lakásviszonyok - a szülők elváltak, az anya (apa) egyedül neveli a gyermeket (gyermekeket), a gyermek örökbefogadott, a gyermek nevelőszülőknél él - a szülői bánásmód igen durva, vagy/és elhanyagoló - a szülő nem végezte el az általános iskolát, analfabéta - a szülő vagy a családdal együtt lakó személy tartósan beteg - a szülő alkoholista, kábítószert fogyaszt, büntetését tölti, rendszeres ideg (elme) orvosi kezelés alatt áll - halmozottan fordulnak elő a fenti jelenségek Minden esetben nélkülözhetetlen, hogy a tényleges családi viszonyok megismerésére törekedjünk. Egyetlen ún. „külső” ismérv sem értékelhető önmagában. Az áttekintés és a család ismerete az esetleges negatív következmények megelőzése érdekében történik. Itt különösen fontos jelentősége van a családlátogatásnak, a tapasztalatoknak. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek az: akinek a szülője nyilatkozott arról, hogy iskolai végzettségük nem magasabb 8 általános osztálynál és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek. A szülő nyilatkozatot tölt ki, amiben mindezeket igazolja. A nyilatkozattétel önkéntes. A csoportban dolgozó óvónők konkrét feladatai, amelyek az értékelés és elemzés szempontjai lehetnek: - összesítsük a csoportban lévő gyermekek családi hátterében lévő esetlegesen veszélyeztető, vagy/és hátrányos helyzetet teremtő körülményeket - vessük össze a családra vonatkozó ismereteinket az érintett gyermekekkel kapcsolatos saját megfigyeléseinkkel, tapasztalatainkkal! Gondoljuk át, vajon megjelenik-e kedvezőtlen környezet hatása a gyermek játékában, társkapcsolataiban, viselkedésében - azokban az esetekben, amikor a gyermek érzelmi-hangulati életének, tevékenységének, érdeklődésének, felnőtt- és gyermekkapcsolatainak, azaz fejlődésének első kedvezőtlen jelzéseit tapasztaljuk, gondoljuk át, mit tehetünk a további súlyosabb problémák megelőzése érdekében.

7

Tartsunk „esetelemző” megbeszélést, amelyre ha jónak látjuk a csoportvezető óvónőkön és a gyermekvédelmi felelősön kívül hívjuk meg a nevelési tanácsadó vagy a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársait. Gyermekvédelem 1998. április 01-től működik a Gyermekjóléti Szolgálat az óvodához kapcsolva. Feladata Alapító Okiratban rögzített. A gyermekvédelem intézményünkben kiemelt jelentőségű. Az óvoda dolgozói minden olyan információval rendelkeznek, ami a működéshez elengedhetetlenül szükséges. A Gyermekjóléti Szolgálat munkájának, kapcsolatainak, felépítésének rendszere megtalálható az 1999. szeptember 01-tól bevezetésre került Helyi Nevelési Programban. Működése SZMSZ-ben szabályozott, ezért újbóli kifejtése nem szükséges. A Szolgálat már beépült a köztudatba, a község lakói, oktatási-nevelési intézmények dolgozói, gyermekvédelmi felelősei, egészségügyi intézmények dolgozói (védőnő, orvos) kapcsolatot tartanak a Szolgálattal és a Szolgálat is rendszeresen igénybe veszi egy-egy eset kapcsán a közreműködésüket. Az észlelő és jelzőrendszer kiépített, jól működő. Az eset megbeszélések havonta, de indokoltság szerint is történik. Sajátos nevelést igénylő gyermekek nevelése Alapító Okiratban rögzítettek a feladatok. Intézményünk a szülők kérésére és együttműködésével felvállalja a sérült gyermekek integrált, a többi gyermekekkel együtt történő nevelését, amennyiben fogyatékossága ezt lehetővé teszi. Gyógypedagógiai vizsgálat alapján történik a fejlesztés, a velük való bánásmód. Az egyéni fejlesztés résztvevői a fejlesztő pedagógus munkáját a Szakértői Bizottság és a gyógypedagógus segíti, szakvéleményükre építve végzi munkáját. Az óvónők is ismereteket szereznek az adott speciális igény jellemzőiről és a fejleszthetőségéről. A speciális igényű gyermek fejlődéséről, megnyilvánulásairól kölcsönös az információáramlás a gyermek érdekeiben közösen együtt dolgozó szakemberek között. Intézményünk segíti a szülőt abban, hogy a felismeréstől kezdve a fejlesztésen keresztül a szükséges segítési lehetőségekről szóló információkat megkapja. A csoportok szervezésénél a speciális igényű gyermekeket úgy vesszük figyelembe, hogy a gyermekekre nagyobb odafigyelést, több időt fordíthassunk, az ép társaik szükségletének kielégítése mellett. Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelése Többéves pedagógiai tapasztalatunk szerint az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek alapvető szocio-kuturális hátránnyal érkeznek az óvodába. Ahhoz, hogy a bennük rejlő képességek önmagukhoz mérten leginkább kibontakozhassanak egyéni megsegítésben részesülnek.

8

III: Óvodakép - Gyermekkép Olyan óvodában neveljük gyermekeinket, ahol - szeretetteljes, nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságot adó légkörben nevelkednek, ahol van idő a kivárásra és egyéni képességeiket figyelembe vesszük - tiszteletben tartjuk a család nevelési elveit, és a gyermek személyiségét - teljes személyiség kibontakoztatás történik a nevelési területek és a nevelési eljárások helyes alkalmazásával - mindig van lehetőségük a mozgásra és a játékra - a kultúra átadás játékos szituációk teremtésével elsősorban egyénileg és mikro csoportban történik - felismerjük és megelőzzük a tanulási zavarokat - mindenki jól érezheti magát, mert szeretet kapcsolat van a gyermek-felnőtt, gyermekgyermek között - vidám, élményekben gazdag az élet - Nevelésünk alapelve, hogy mindent tapasztalati úton, élményszinten ismerjenek meg a gyermekek, fedezzék fel az őket körülvevő világot, környezetbarátok, óvják, védik a természeti környezetet - figyelembe vesszük a gyermekek igényeit, gondolataik, érzelmeik, véleményük megfogalmazására, kifejezésére bátorítjuk őket, aktívan hozzájárulunk önismeretük és pozitív önképük kialakulásához - az óvoda nyitott, ahová a szülők bármikor bejöhetnek és tájékozódhatnak gyermekeik aktuális állapotáról - Az óvodában minden gyermek egyenlő, a hátrányos megkülönböztetés tilos - A bizalom és szeretet megléte teszi lehetővé a gyermekek nevelhetőségét, ezért óvodába lépéstől kezdődően építjük ezt a folyamatot - Biztosítjuk a nemzeti- etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek kultúrájának és önazonosságának megőrzését, multikultúrájukat beépítjük az óvodai nevelésbe - Az interkulturális nevelés keretében biztosítjuk a migráns gyermekek integrációját, teret adva kulturális értékeiknek, hagyományaiknak, biztosítjuk annak a lehetőségét, hogy mindenki megismerhesse ezeket az óvodai nevelésünkben. Az egyenlő bánásmódot a számukra is biztosítjuk

Gyermekkép: Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik -

-

testileg, lelkileg egészségesek, harmóniában élnek környezetükkel és önmagukkal vidámak, nyitottak, érdeklődőek, fogékonyak az új ismeretek befogadására életmódjuk egészséges, mert a környezetükben élő felnőttek ezt biztosítják számukra sokat mozognak, játszanak, mert mindkettő lételemük, e két tevékenység kapcsán kipróbálják magukat, tapasztalatokat szereznek önmagukról és környezetükről a megélt sikerélményeik, tapasztalataik alapján bíznak önmagukban a sikeresen megoldott feladatok nyomán erősödik a „képes vagyok rá” érzése, ezáltal elsősorban önmaguknak akarnak megfelelni és nem a környezetük, a felnőttek elvárásainak, ezáltal optimálisan fejlődnek képességeik (értelmes, bátor, mer kérdezni, kiegyensúlyozott) társas kapcsolataikban aktívak, felnőttekhez, társaikhoz bizalommal fordulnak, segítőkészek, konfliktusaikat agresszió nélkül képesek elrendezni tisztában vannak az udvarias viselkedés szabályaival cselekedeteikért felelősséget vállalnak, mert igazságérzetük így kívánja könnyen érthetően kommunikálnak, gazdag szókinccsel fejezik ki magukat, eligazodnak a metakommunikációs jelekben önálló véleményük van, egyéni elképzeléseik az őt körülvevő világról, mert a környezetük erre ösztönzi őket 9

-

a szabályokhoz képesek alkalmazkodni, mert a jó szokásokat elsajátították érzelmi életükre a szeretet, az elfogadás a türelem a jellemző erkölcsi értékeikben különbséget tesznek a jó és rossz között, őszinték, igazmondóak, segítőkészek értelmi téren az iskolába lépéshez szükséges képességekkel, ismeretekkel rendelkeznek

Mit jelent számunkra a gyermekközpontúság -

Szeretem, elfogadom a gyermeket, előítéletek nélkül fordulunk felé pontosan ismerjük a gyermekek egyéni képességeit, tudásszintjeit, családi hátterüket, neveltségi szintjüket és ehhez választjuk meg nevelési, fejlesztési eljárásainkat tiszteletben tartjuk a gyermekek személyiségét biztosítjuk számukra a szabad játék és mozgás lehetőségét biztosítjuk komfortérzetüket minden élményt nyújtunk, érdekessé tesszük számukra a napot kipróbálhatják magukat az általunk felkínált tevékenységekben, igyekszünk sikerélményhez juttatni őket fejlesztjük önismeretüket, alakítjuk pozitív önképüket megtanítjuk a saját szemükkel látni a világot, ösztönözzük őket arra, hogy önálló véleményük legyen, egyediségüket, eredetiségüket erősítjük ha egy gyermek szomorú, elesett, kudarc éri azt észre vesszük, a segítségére sietünk, ha nem érzi jól magát támaszt nyújtunk, segítjük negatív érzelmeit feldolgozni örülünk a sikereknek, ezt kifejezésre is juttatjuk szabadságot adunk nekik, fölösleges korlátozással nem élünk kevés és ésszerű szabályokat állítunk eléjük lehetővé tesszük, hogy többféle tevékenység közül választhassanak törekszünk arra, hogy minden nap jól érezzék magukat, élményekben gazdagon menjenek haza előre vetítjük a holnapi nap érdekességeit is

10

IV. Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés általános feladatai Nevelési programunk fő törekvése, hogy a tanulási képességek és kompetenciák célzott fejlesztésével minden gyermeket lehetőségeihez mérten felkészítsünk a zökkenőmentes iskolai életre és az iskolai közösségbe történő beilleszkedésre. A gyermekek alapvető megnyilvánulási módjára és fő tevékenységi formájára a MOZGÁSRA és a JÁTÉKRA alapozva szervezzük a nevelési területeken végzett pedagógiai és pszichológiai feladatokat. A program nevelési keretét meghatározzák a gyermekek természetes megnyilvánulási formái, valamint az óvoda kultúraátadó hatásrendszerének együttese, kölcsönössége és harmóniája. IV. 1. Egészséges életmód alakítása A fejlődés korai szakaszában az egészséges életmódra nevelés meghatározó, mert ebben az életszakaszban kialakított szokások, készségek a későbbi életvitelben meghatározóak. A gyermekek már bizonyos ismeretekkel érkeznek az óvodába, ezekre alapozva alakítjuk a testápolás, táplálkozás, öltözködés, mozgás, pihenés, levegőzés és a testedzés szokásrendszerét. Meghatározó a megfelelő napirend, mely elegendő időt biztosít a tevékenységekre, így megteremti a kiegyensúlyozott, biztonságos, teljesítmény kényszer nélküli, nyugodt, a gyermekek számára kiszámítható légkört. Az egészséges környezet és az egészséges életmód kölcsönhatását erősítjük, kiemelten kezeljük a környezettudatos magatartás és szemléletmód alakítását. Célunk: - A gyermekek testi- lelki szükségleteinek és a mozgásigényüknek a kielégítése - Az egészséges életmód, testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése - A gyermek testi- lelki egészségének védelme, megőrzése, szervezetük edzése - A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, teljesítmény kényszer nélküli és biztonságos környezet megteremtésével és megőrzésével a környezet megóvására irányuló szokások alakítása Az egészséges életmód alakításának területei Gondozás A testi- lelki, szellemi egészség egyik lapvető feltétele a gyermek testi komfortérzetének kielégítése. A gondozási feladatok teljesítése bensőséges gyermek- óvónő, gyermek – dajka kapcsolatot igényel. Ezek a tevékenységek érintik a gyermek intim szféráját, ezért bizalomnak, meghittségnek kell lennie a gyermek és az őt segítő felnőtt között. / toalett használat, testápolás, öltözködés/ Alapvető cél az önállóság fokozása, a minden napos gyakorlással, szokások, készségek kialakításával. E közben fejlődik az én- kép. Evidencia, hogy minden tevékenység elvégzésére elegendő idő legyen, hogy türelmes, nyugodt légkörben valósulhasson meg. Óvodáskor végére szükségletté válik az egészséges életmód és azokhoz kapcsolódó tevékenységek. Testi nevelés A testi nevelés és az egészséges életmódra nevelés akkor érvényesül hatékonyan, ha az optimális feltételek rendelkezésre állnak. Ezek: Biztonságos környezet, épületen belül és kívül. Tiszta, gondozott, esztétikusan berendezett óvodai helyiségek. Kellő mennyiségű, minőségű eszközök a tevékenység elvégzéséhez. Ehhez biztosított a gyermekek számára a nagy füves, fás EU szabvány szerinti udvari mozgásfejlesztő eszközök, játékok, sport szerek, focikapuk, ping- pong asztal, és a jól felszerelt tornaszoba. A természeti környezetünk pedig kimeríthetetlen lehetőségeket nyújt a testi nevelésre. 11

Mozgás. Mozogni lehet az óvodai időtartamban, a csoportszobában, tornateremben, udvaron, játszótéren, és a természetben. Fontos a mozgáshoz a megfelelő ruházat, kényelmes, szellős legyen. A természetjáráshoz, az ún. „hátizsákos kiránduláshoz” szorosan hozzátartozik a természet védelmére nevelés, a környezettudatos magatartás alakítása. Élményszinten, tapasztalatszerzés útján történő ismeretszerzés kiemelt jelentőségű. Alapelv, hogy mindent, amit csak lehetséges természetes környezetben kell megismerni, megtapasztalni, megfigyelni, felfedezni. A nevelési programunk egyik legfontosabb tényezője a mozgás fejlesztése, a mozgásra idő, hely,eszköz biztosítása. Levegőzés A lehető legtöbb időt a szabadban töltenek a gyerekek, az időjárás függvényében. A nyári erős napsütést azonban ki kell védeni, de meg kell tapasztalniuk a hideget, meleget, esőt, az egészséges életmód és az edzettség kialakításához ez is fontos tényezők. A szabadban töltött idő lehetőséget biztosít a környezetvédelmi tapasztalatok szerzésére, a környezettudatos magatartás alakítására. Pihenés Legfontosabb a nyugodt légkör biztosítása, az altatás hangulatának a megteremtése. Az egyéni alvásigény és szokások figyelembe vételével a személyi és tárgyi környezet megteremtése. Kényelmes fekvőhely, ruházat, csendes környezet, amiben el tud lazulni, felnőtt jelenléte, simogatás, halk közlések / ha szükséges/. A felmerülő igények kielégítése, a komfort érzés biztosítása. Egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakítása. A gyermekek étrendjének összeállításakor fő szempont a természetes alapanyagok felhasználása. A porok kerülése, zöldségek, gyümölcsök rendszeres fogyasztása. Az udvaron vannak termő gyümölcsfáink, ezek terméseit a gyermekek fogyaszthatják, miután teljesen bió. A szülők által behozott gyümölcsöket, zöldségeket is rendszeresen felhasználjuk, a gyerekek salátákat készítenek belőle, amit aztán közösen elfogyasztanak. A családok vallási, vagy más okból eltérő étkezési szokásait tiszteletben tartjuk, a gyermek óvodai étkeztetését ahhoz igazítjuk. Egészségvédelem, edzés A gondozási, a testi nevelési, és a mozgásfejlesztési feladatok ellátása elősegíti a gyermekek egészségének megóvását. Ezen kívül nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok betartására. Ilyenek. A környezet tisztántartása, fertőtlenítések rendszeres végzése, környezeti ártalmak kiküszöbölése, pl. szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékos izzók biztosítása, az udvar füvesítése, rendszeres fűnyírás, udvar tereinek rendben tartása, játékok átmosása, stb. Az anamnézis lap kitöltésénél fontos, hogy a szülők jelezzék, ha van betegség, allergia, asztmatikus tünetek, epilepszia stb., hogy a kellő ellátásukat tudjuk biztosítani. A gyermekek testi épségének védelme, a baleset- megelőzés magába foglalja a személyi- tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, berendezések folyamatos és tervszerű ellenőrzését, valamint a karban tartások elvégzését. Az óvónői felügyelet az óvoda teljes nyitva tartásában biztosított ez lehetővé teszi az állandó kontrollt, a tevékenységek figyelemmel kísérését. Önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük a gyermekeket (konfliktuskezelés, tolerencia, önkontroll fejlesztés) Testi edzettség érdekében minél több időt töltünk a szabadban, figyelembe véve az időjárási viszonyokat és az egészségre ártalmas tényezőket. Az egészséges életmód alakításából adódó óvónői feladatok - A gyermekek életkorának megfelelő párhuzamos tevékenységek végzését lehetővé tevő optimális életritmus kialakítása a napirendben - Az időkeretek rugalmas alkalmazása a gyakorlatban - Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése a csoportokban - A gyermekek szükségleteinek a kielégítése a nap egész folyamán 12

-

-

A szokás és szabályrendszer kialakítása, betartásának figyelemmel kísérése, reális, a gyermek egyéni fejlődéséhez viszonyított fejlesztő értékelése Önállósági törekvések támogatása A kulturált étkezés szokásainak megismerése, gyakorlása A toalett használatának, higiénés szabályaink a megismertetése, gyakorlása, intimitás biztosítása A kézmosás, tisztálkodás igényének alakítása, ápoltság, gondozottság biztosítása A fogmosás technikájának megismerése, gyakorlása, a fogmosás eszközeinek tisztántartása A fésű használatának megmutatása, gyakoroltatása, szükség szerinti segítségnyújtás Az öltözködésnél egyéni szükséglet szerinti segítségnyújtás, réteges öltözködésre szoktatás, kényelmes ruhák biztosítása, melyben a szabad mozgás biztosított A levegőzés biztosítása minden nap, kivéve, ha nagyon hideg, vagy erős uv sugárzás van A pihenés optimális feltételeinek a biztosítása / szellőztetés, csend, nyugalom, mesélés, simogatás stb./ A gyermekek balesetvédelmi oktatása a tevékenységekhez kapcsolódóan csoportnaplóban dokumentálva / udvar, csoportszoba, tornaterem, kirándulás óvodán kívül stb/ Beteg gyermek elkülönítése, szükség szerint orvosi vizsgálat biztosítása, szülő azonnali értesítése

IV. 2. Érzelmi erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása Az óvodás korosztály számára meghatározó a gyermek és az óvónő kapcsolatának minősége. A felnőtthöz fűződő viszony nyújtja azt az érzelmi biztonságot a gyermek számára, amely jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet tesz lehetővé. Ezért az óvodai viszony rendszerekben elengedhetetlenül fontos a pozitív érzelmi töltés a pozitív attitűd megnyilvánulása. Az óvodai nevelésben érvényesül a kultúra átadás, melyben beletartozik a nemzeti, etnikai és az interkulturális nevelés is. Az inkluzív szemlélet, a befogadó, nyitott környezet lehetővé teszi a kultúra értékeinek az elsajátítását. Az óvodai nevelés messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, a család és óvoda szoros együttműködésre törekszik. Programunkban fontos a gyermek korai, óvodáskort megelőző testi- lelki fejlődésének alapos ismerete. Ennek egyik eszköze az anamnézis lap, melynek kitöltése önkéntes és titoktartási kötelezettség alá esik, valamint az óvodába lépés előtti családlátogatás. Az ebből kapott információk segítik a gyermek minél jobb megismerését, egyéni adottságait, sajátosságait feltérképezni, az óvónők ezek ismeretében tudják megválasztani a nevelői eljárásaikat. Az óvodában az érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtésével meleg, elfogadó, befogadó, szeretetteljes kapcsolatot alakít ki a gyermekekkel, részben átvállalva az anya szerepét. Minél kisebb életkorú a gyermek annál nagyobb igénye van az ilyen jellegű kapcsolatra. A fejlesztő munka során az óvónő arról gondoskodik, hogy a gyermek tapasztalatai változatos tevékenységformák közben gazdagodjanak. A gyermek az énközpontúság alapján elsősorban önmagára tud figyelni, azonban emocionális alapon fokozatosan kifejleszthetjük azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével képessé válik másokkal is törődni. Az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok csak akkor fejlődnek, ha a gyermek állandóan gyakorolja a társaihoz való helyes viszonyulást. Ezt alapozzák meg a kooperatív megoldásra ösztönző páros és kiscsoportos tevékenységek. Ezáltal minden gyermeknek lehetősége van: - Kommunikálni társaival a közös tevékenységek során, számos tapasztalatot szerezni az eredményes, kölcsönös, elfogadható kommunikáció formáiról. - Megtanulni a közös tevékenységek alkalmával, hogy hogyan viszonyuljanak társaikhoz a jobb kapcsolat kialakításának érdekében. - Megtanulják a kritikát elfogadni és a kritikát elfogadható formában kifejezni. A társaktól érkező pozitív visszajelzés egyben önerősítő, önbizalom növelő, ami hozzájárul a személyiség kibontakozásához. 13

-

-

Észrevenni, hogy a közös tevékenységekben együttműködő társak sokféle, színes egyéniségek, egymástól különböző, saját kulturális környezetükből származó értékeiket képviselik és közvetítik. Az óvónők modell szerepet töltenek be. Az óvoda minden lehetőségek biztosít arra, hogy a gyermekek egymás kultúráját megismerjék, felfedezzék, szépségeit élvezzék. Nyitottak legyenek a világra, a benne élő emberekre és az általuk képviselt értékekre. Megtapasztalni azt, hogy egy problémát több oldalról is meg lehet közelíteni, megoldási lehetőségeket keresni.

Célunk: - Erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása, erősítése, fejlesztése, melyben az óvónő és a dajka modell szerepet tölt be. - A társadalmi beilleszkedést segítő szociális együttélés szabályainak értékközvetítése. - A különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés. - A szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, az önazonosság megőrzése, átörökítésének biztosítása. - A természeti és emberi környezetben megmutatkozó értékek, szépségek megbecsülésére, tiszteletére való nevelés. - A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, speciális igényű, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt gyermekek esetében speciális fejlesztéssel, az egyéni szükségleteknek megfelelő pedagógiai eljárások alkalmazásával az esélyegyenlőség biztosítása. - Esélyteremtés a migráns gyermekek számára. - A kiemelkedő képességű gyermekek igényeit figyelembe vevő pedagógiai eljárások alkalmazásával való személyiségkibontakoztatás. - Pozitív énkép alakítás a sikerélmények elérésével, belsőkontrollos személyiség nevelés. - Minél több közös élmény szerzése, mely a közösségformálásban elengedhetetlen. - Erkölcsi tulajdonságok, jellemvonások fejlesztése, a közös és egyéni tevékenységek alkalmával is. Különös tekintettel az együttérzésre, segítőkészségre, figyelmesség, önzetlenség, a közösségért végzett faladatok, udvariassági szabályok. - Minden tevékenység célja az önállóság, önfegyelem, szabály és feladattudat fejlesztése. A szokás és normarendszer egészséges felállítása, minden napi gyakorlása, ami egy idő után a gyakorlás útján automatikus cselekvéssé véli, vagyis beépül a személyiségbe. - Tolarenciára nevelés, a gyermekek személyiségéből, eltérő szociokulturális hátteréből adódó másságok elfogadására nevelés. - Egymás tiszteletben tartása a kulturált viselkedési minták elsajátítása, ebben minden felnőtt óvónő, dajka modell értékű az óvodai nevelésben. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosításából adódó óvónői feladatok: - Nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságot árasztó légkör kialakítása. - A csoportszoba környezettudatos szemléletű, otthonos, esztétikus kialakítása. - Személyiségének szeretetteljes, empátiás kisugárzása, odafigyelő”anyapótló” magatartása. - A szociális tanulásban komplex viselkedésminták beépítése a gyermeki viselkedésbe. - A környezetvédelmi magtartás formálása, az élethelyzetek teremtésével. A természeti és társadalmi környezet tiszteletére, megbecsülésére nevelés. - Az udvarias érintkezési formák megtanulására nevelés. - Erkölcsi ítéletek, normák megfogalmazása. - A gyermek önálló véleményalkotásának és döntésfejlődésének támogatása. - Az élethelyzetek teremtésével az interperszonális kapcsolatok alakításához szükséges készségek, képességek alakítása. - A társas kapcsolatok formálásának a segítése, az összetartozás érzésének a mélyítése a „ mi- tudat” alakítása. - A feladathelyzetek teremtésével a kooperatív technikák alkalmazása. 14

-

Évente egyszer szociometriai felmérés készítése és elemzése. Inkluzív szemlélettel a különbözőségek elfogadásának a segítése. A konfliktushelyzetek mindenki számára elfogadható megoldások keresése. A lassabban fejlődő gyermekek felzárkóztatása, a tehetséges gyermekek fejlesztésének biztosítása. A migráns gyermekek beilleszkedésének a segítése. A családdal történő együttműködés erősítése. A felvétel előtti családlátogatások elvégzése. Egyeztetett időpontban fogadóórákon a gyermek aktuális fejlettségéről személyes kapcsolatban történő információnyújtás, konzultáció lehetőségének biztosítása. Szülői értekezletek tartása. Anamnézis lap felvétele, szülővel történő beszoktatás biztosítása.

IV. 3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Az értelmi nevelés változatos tevékenységeken keresztül a kultúraátadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével, elsősorban a gyermek szabad játéka által valósul meg. Az értelmi fejlesztés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és a kommunikáció alakulásával. A program lényeges része a beszéd, az anyanyelv, és a kommunikáció fejlesztése. Csak a kellő nyelvi fejlettséggel rendelkező gyermekek lesznek képesek az alap- kultúrtechnikák elsajátítására. A kommunikáció a beszéd és a gondolkodás egyik eszköze. A kommunikáció egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban. Célja a kapcsolat felvétele, az információ eljuttatása a másikhoz, és a megértés. A kommunikáció és a metakommunikáció elválaszthatatlan egymástól, a jelzések kiegészítik, mélyítik a szóbeli közlést. Az egyéni fejlődés biztosításához szükséges, hogy az óvónő személyes példával, helyzetek teremtésével ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt. Bővítse szókincsüket, gazdagítsa metakommunikációjukat. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósuló feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása / beszélő környezet, helyes mintaadás/ az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. A gyermek beszédképessége függ a családi szocializációtól, mely előnyös, vagy hátrányos helyzetet teremt a gyermek számára a közösségben. Célunk: - A gyermek spontán szerzett ismereteinek, tapasztalatainak rendszerezése, célirányos fejlesztése, bővítése. - Kognitív képességek fejlesztése Így: egyre pontosabb, valósághű észlelés - figyelem összpontosításra való képesség - gazdag képzeleti működés - reproduktív emlékezet - problémamegoldó és kreatív gondolkodás - alakuló fogalmi gondolkodás - A beszédkedv felkeltése, fenntartása - A beszédhallás és szövegértés fejlesztése - A kapcsolatfelvétel támogatása, információk továbbítása, kommunikáció és metakommunikáció eszköztárának a bővítése. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztésből és nevelésből adódó óvónői feladatok. - Olyan biztonságos, elfogadó, szeretetteljes légkör megteremtése, ahol bátran elmondhatják a gyerekek a gondolataikat. - Változatos tevékenységek szervezése. - Sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása, mely a későbbiekben élményekként előhívható. - A környezet jelzéseinek, nonverbális közléseinek megismerése. - A gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére építés. - Figyelem összpontosításra motiválás.

15

-

A pszichikus képességstruktúrák fejlődésének egyéni nyomon követése, a szükséges fejlesztési feladatok tervezése és beépítése a gyakorlatba. Minden gyermeki kérdés megválaszolása. A gyermek beszédkedvének felkeltése, szókincs és, metakommunikációs eszköztár bővítése. Differenciált fejlesztés a gyermek nyelvi fejlettségéhez igazítva. Nyelvtanilag helyes, jól érthető, tiszta beszéddel mintaadás. Migráns gyermekek egyéni fejlesztése, a magyar nyelv tanulásának a segítése. Logopédus biztosítása.

Sajátos nevelési feladataink Programunk lényege: A természetes gyermeki megnyilvánulásokra, a mozgásra és a játékra épít. A programfejlesztő jellegű, az ún. fejlesztő program áthatja az egész óvodai nevelést. Főbb területei: - nagymozgások fejlesztése (különös tekintettel szem-kéz, szem-láb koordináció, egyensúlyérzék fejlesztése - finommotorika fejlesztése - testséma fejlesztése - a test személyi zónájának fejlesztése - test-fogalom alakítása Percepciófejlesztés - vizuális észlelésfejlesztés - alaklátás-formaállandóság - tapintásos sztereognosztikus észlelés fejlesztése - mozgásos kinesztetikus észlelés fejlesztése - térészlelés, térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése - hallás, auditív észlelés - hangzási analízis-szintézis fejlesztése - keresztcsatornák fejlesztése - verbális fejlesztés A különböző nevelési területeken is érvényesülnie kell a fejlesztő program tartalmának. Nevelési területek: - testnevelés - környezetünk mennyiségi és formai összefüggései - vizuális nevelés - zenei nevelés - mese, vers, dramatikus játék - környezet megismerésére nevelés Programunkból adódó célok: - az óvodás korú gyermekek egészséges, harmonikus személyiségfejlesztése a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása az egyéni és életkori sajátosságaik, valamint eltérő fejlődési ütemük figyelembe vételével - alapvető testi, lelki szükségleteik kielégítése - önismeretük, pozitív én-képük kialakítása az átélt tapasztalataik és a siker élményhez való juttatások nyomán - tanulási zavarok korai kiszűrése és azok megelőzése - élményszintű, észrevétlen tanulás lehetőségének biztosítása - tudatosan tervezett, szervezett nevelési eljárások alkalmazásával ismeretekhez, tapasztalatokhoz juttatás 16

-

egyénre szabott fejlesztés, alapos, precíz gyermekismeret érzelmi biztonság, családias légkörű nevelés biztosítása érzelmi átélés, érzelmek felismerése, kifejezése, érzelmek feletti kontrol erősítése erkölcsi értékek alakítása, jó-rossz felismerése, őszinteség, igazmondás, felelősségvállalás, egymás segítése társas kapcsolataik alakítása közös élmények átélésével az önérvényesítés és a közösségi magatartás összehangolása egymáshoz való alkalmazkodás, egymásra figyelés, tolerancia fejlesztése mozgás igény kielégítése, mozgásfejlesztés, az egészséges életmód megalapozása sokirányú gondozási tevékenységgel a gyermekek komfort érzetének biztosítása, az ilyen irányú igények felkeltése, szokásrendek kialakítása testi képességek, fizikai erőnlét, edzettség fejlesztése az iskolai tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók fejlesztése a kultúra értékeinek közvetítése, amelyet áthat a játékosság igénynívó, belső motiváció alakítása, a jól elvégzett feladat utáni megelégedettség, mint jutalom értékének alakítása

A program megvalósulás jelenlegi helyzete A Komplex Prevenciós Program elméletét, filozófiáját minden óvónő elsajátította, alkalmazása készségszintre jutott. Ismereteinket ez irányban folyamatosan gyarapítottuk a továbbképzéseken való részvételekkel is. A fejlesztő programot minden óvónő alkalmazza különböző nevelési területeken, de az egész óvodai nevelésre kihat. A gondozás a szokásrendek kialakítása során is beépült. A program beválás felülvizsgálata során pontosítottunk, elvekben megegyeztünk a beszoktatásoktól kezdődően minden területen végig mentünk, egységes elveket alakítottunk ki: a beszoktatás rendszere - játékvezetés - játék átadás szabályai - nevelési területek - munkára nevelés - szülők tájékoztatásának új formái - gyermekek megfigyelése, mérése - személyiséglapok vezetése - szülői értekezletek - kirándulások, túrék szervezése - helyi természeti, társadalmi környezet megismerése témaköreire vonatkozóan. Ezekre kitérünk az aktuális helyeken, ill. háttéranyagként kezeljük. A mérési-értékelési rendszer kidolgozása során sok tapasztalatot szereztünk, felülbíráltuk jelenlegi gyakorlatunkat és arra a következtetésre jutottunk, hogy az új rendszer beépítése igen tudatos munkára ad lehetőséget, viszont kevesebbet kell tervezni, mert a tudásszint mérése csak így lehetséges. Kevesebbet, de azt alaposan. Néhány területen változtatni szükséges, ill. újításokat is be kell építeni, főként a szülők tájékoztatására vonatkozóan. Amit a gyermek elsajátított, arról a szülőt tájékoztatni kell, hogy pontosan ismerje gyermeke aktuális állapotát. A szülői értekezleten megbeszéltük ennek a kivitelezését, formáját. Ennek értelmében minden hónapban kikerülnek a faliújságra az elsajátítandó ismeretek témakörei. A szülő látja mivel foglalkoznak az adott időpontban. Mindhárom csoportban a fogadóórák rendszeresítettek, ahol személyre szólóan minden információ átadható, ill. kicserélhető az óvónők és a szülők között. Az egységes elvek kialakítása után elvárható minden óvónőtől az egységes alkalmazás is, ez már a szakmaisághoz tartozik és az értékelés alapját is képezi.

17

Stratégiatervezés - presztízskérdést csinálunk abból, hogy minden szülő széleskörű ismereteket szerezzen az óvodai nevelés programjáról, teret, lehetőséget biztosítunk arra, hogy mind az elméleti, mind a gyakorlati oldalról bemutassuk az itt folyó életet - ehhez partnerként megnyerjük a szülőt - az óvoda nyitottsága lehetővé teszi, hogy a szülő bármikor betekintést nyerjen az óvodai életbe - a szülők elégedettségi szintjét minden második év májusában felmérjük, kezdő év 2001, azok eredményeit elemezzük, értékeljük, szükség szerint intézkedési tervet készítünk a kevésbé eredményes területeken - a gyermekek elégedettségi szintjét is felmérjük a „nemszeretem” területekre alternatívákat dolgozunk ki - a pályázati lehetőségekkel élve eszközparkunkat folyamatosan gazdagítjuk - a rendelkezésre álló nevelést segítő eszközeinket maximálisan kihasználjuk - természeti környezetünk lehetőségeivel élünk, kirándulásokat, túrákat szervezünk, megfigyeléseket végzünk, a természet védelemének fontosságát erősítjük - törekszünk arra, hogy mindennap élményekben gazdagon menjenek haza a gyermekek - mozgásra, játékra mindig kellő időt biztosítunk - az élményszintű tanulás nevelésünkben fontos szerepet játszik, tapasztalatok szerzésén keresztül fedezik fel a világot, a már meglévő ismereteikre alapozzuk a további megismerési lehetőségeket - a szülők tájékoztatására új alternatívákat dolgozunk ki, mely szervesen illeszkedik értékelési, mérési rendszerünkhöz - a minőség értékelési rendszert minden dolgozó tudatosítja önmagában, az önellenőrzésre is nagy hangsúlyt fektet - kidolgozzuk a gyermekek megfigyelésének, mérések végzésének az ideális módját, keressük a kivitelezések lehetséges formáit - alkalmazzuk COMENIUS 2000 I modell bevezetése és kidolgozása kapcsán tanultakat, tapasztalatainkat, későbbi gyakorlatunknak szerves részét képezi a partnerkapcsolataink hatékonnyá tétele - 5 évenként felülvizsgáljuk programunkat, az a mindenkori gyakorlathoz, környezetünk változásaihoz igazítjuk - minden dolgozótól elvárjuk, hogy munkájával működjön közre abban, hogy az intézmény megítélése, szakmaisága, eredményessége egyre tudatosabb és jobb legyen - szolgáltatásainkkal, specialitásainkkal is vonzóbbá tesszük az intézményt - rövid összefoglalót „prospektust” készítünk az óvodai nevelésről, amit a szülőknek közreadunk. Mivel programunk tudatosan felvállalja a potenciális tanulási zavarok korai kiszűrését és korrekcióját, ezért ennek érdekében vizsgálatokat, megfigyeléseket, méréseket végzünk, amit személyiséglapon vezetünk. Az általunk alkalmazott vizsgálati fajták:

- dyslexia előrejelző teszt - beszédészlelés Gósy GMP teszt - beszédértés teszt - rajzelemzés Goodenuch-féle - térben való eligazodás megfigyelése - oldaliság, lateralitás megfigyelése - balról jobbra haladás megfigyelése - Difer

Ha megállapításra került a részképesség zavar bármely fajtája, abban az esetben megkezdődik az egyéni fejlesztés, egyénre szabott fejlesztő program alapján, annak érdekében, hogy mindazok a

18

képességek kialakuljanak iskolakezdésre, amelyek lehetővé teszik az írás-olvasás-számolás megtanulását. Fontos megemlíteni a tanulás szervezésével kapcsolatban, hogy az élményszintű észrevétlen tanulást preferáljuk, mindent, amit csak lehet, természetes környezetben figyeltetünk meg, minden érzékszerv bevonásával ismeretekhez, tapasztalatokhoz juttatjuk a gyermekeket. A spontán adódó lehetőségeket kihasználjuk a tapasztalatszerzésre, építünk a gyermekek meglévő tudására. Olyan környezetet teremtünk, ahol a gyermekeknek van lehetőségük kérdések feltevésére, nyitott az óvodai élet a kísérletezésekre, felfedezésekre, kipróbálásokra, figyelembe vesszük a gyermekek ötleteit, elképzeléseit, érdeklődési területeit és ehhez igazítjuk a tárgyi környezetet is. A tanulási folyamatban célzott fejlesztések esetén az egyéni és mikro csoportos formát helyezzük előtérbe, az óvónők által szervezett tevékenységek csak ezután következnek, és a legkevesebbszer fordulnak elő. Ismerkedünk a kompetencia alapú óvodai neveléssel, szemléletével, az inkluzív pedagógiával. Amennyiben ismereteink a témával kapcsolatban elegendőek lesznek, innovációként beépítjük óvodai nevelésünkben. Mérési és értékelési személyiség fejlődési lapok: 2003 szeptember 01-től kerül bevezetésre, ezek a következők: - mozgás - játék - testséma fejlesztés - percepciófejlesztés - vizuális (látás) fejlesztés - tapintásos (sztereognosztikus) észlelés fejlesztése - térészlelés, térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése - hallási (auditív) észlelés fejlesztése - keresztcsatornák fejlesztése - verbális fejlesztés - egészséges életmódra nevelés - érzelmi nevelés, társas kapcsolatok, szocializáció - munka jellegű tevékenységek - környezet megismerésére nevelés - környezetünk mennyiségi, formai összefüggései - vizuális nevelés (rajzmintázás, kézimunka) - vers, mese, dramatikus játék - ének, énekes játék, zenehallgatás A mérési, értékelési lapok bevezetésével a gyermekek, óvónők teljesítménye egyaránt mérhető, értékelhető. Az önellenőrzés egyik fajtáját, valamint az ellenőrzés alapját is képezi. Testi nevelés Átfogó tevékenység, feladat rendszerét elsősorban a gondozás, a mozgás, a testgyakorlatok által valósítjuk meg. E tevékenységek az egész óvodai életet átszövik. A gondozással folyamatosa biztosítjuk a gyermekek komfort érzetét, a jó közérzet adhat alapot az összes óvodai tevékenységhez. A gyermekek legfőbb, természetes megnyilvánulási formája a MOZGÁS, ami csak akkor lehet fejlesztő hatású, ha azt a gyermekek kellemes, nyugodt, biztonságos környezetben, jó közérzettel, örömmel végzik. Ezért a testi nevelésben fő feladatunk és célunk: - sokirányú gondozási tevékenységgel a gyermekek komfort érzetének biztosítása, a gyermekek ilyen irányú igényeinek felkeltése, jó szokások kialakítása - a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetése - rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása 19

-

testi képességek, fizikai erőnlét, edzettség fejlesztése.

Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, prevenciója - a program tudatosan felvállalja az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztését, így a potenciális tanulási zavarok korai kiszűrését és megelőzését is - az észlelés és finommotorikus struktúrák fejlesztését - a fő nevelési területeken végzett feladatokba integrálva, indirekt nevelési módszerekkel realizálja a pszichikus funkciók fejlesztését, a gyermekek spontán aktivitására épít - a fejlesztés alapja a mozgás, játék és az egészséges önérvényesítés - a mozgás szocializáló hatású, segítségével fejlődik a pozitív én-kép - a mozgási tapasztalatokból gyökereztethetőek az értelmi műveletek - melyben feladat és cél a kultúra átadás hatás rendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek kognitív képességei A fejlesztő program alkalmazásának alapelvei - szervesen illeszkedik a nevelési programba - messzemenően épít a gyermekek érzelmi-belső motivációjára - lehetőség szerint kapcsolódjon a gyermekek spontán tevékenységéhez - az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos, következetes alkalmazást igényel - az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához kapcsolható legyen - alapvető követelmény a gyermekek jó közérzetének biztosítása, ezért a fáradtság jeleit észlelve módszerváltás, vagy teljes elhagyás az ésszerű

20

V. Az óvodai élet megszervezésének elvei V. 1. Személyi feltételek Az óvoda pedagógusainak személyisége már önmagában is alapvető forrása a nevelő hatásoknak, motivációs tényezője az egyes tevékenységeknek. Az óvodai nevelés minőségét, eredményességét alapvetően a személyi feltételek határozzák meg.

1/ Az óvónők végzettségének elemzése A Közoktatási törvényben meghatározott felsőfokú szakirányú végzettséggel az intézmény pedagógusai rendelkeznek. 1 fő Intézményvezető: felsőfokú óvónő képzettséggel, szociálpedagógus végzettséggel, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi és tanácsadó tanári képzettséggel és vezető óvodapedagógus szakvizsgával rendelkezik. 5 fő óvodapedagógus: felsőfokú, ill. főiskolai végzettséggel rendelkezik. 1 fő pedagógus felsőfokú óvónői végzettséggel és gyógypedagógus végzettséggel rendelkezik 1 fő Mesterpedagógus, jelenleg minden óvodapedagógus Pedagógus I fokozatban van. Dajkák: 3 fő dajkai végzettséggel, 1 fő pedagógiai asszisztens végzettséggel rendelkezik. 2/ Továbbképzések elemzése A továbbképzési rendszer követelményeinek eleget téve 7 évenként teljesítjük az előírt 120 órás, valamint a szociális szakképzésben előírt 80, ill. 60 pontos előírásokat. A beiskolázások rendje folyamatos, rugalmas, a képzési lehetőségek megválasztásának ismérvei a következők: - a képzés tartalma harmonizáljon programunk filozófiájával, a megszerezhető ismeretek csoportosuljanak programunk fő területei köré, kiemelt terület a tanulási zavarok témája - a választott továbbképzés az óvónők érdeklődési körének megfelelően szabadon választott, ahol ismereteiket, tudásukat gyarapítják, személyiségük formálódik, valamint a gyengeségek kiküszöbölésére is lehetőséget ad A továbbképzések személyenként a KIR információs rendszerben kerülnek rögzítésre. Szervezeti-vezetési jellemzők: Az idevonatkozó szervezeti felépítés az SZMSZ- ben található. Az intézmény belső rendje: A munkafegyelem erős, a munkaidő lépcsőzetesen kezdődik és fejeződik be. Nyitástól zárásig óvónői jelenlét biztosított. Indokolatlan hiányzások nem fordulnak elő, rendkívül kevés a betegség miatti hiányzás. Mindhárom csoportban két fő óvónő látja el a nevelési feladatokat és egy fő dajka segíti a munkájukat. Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak rendelkeznek a törvényben előírt képesítéssel. Az ismeretek gyarapítása folyamatosan történik, a továbbképzéseken rendszeresen részt veszünk, az ott tanultakat kollégáinkkal megosztjuk. A továbbképzések harmonizálnak a nevelési programunkkal, az óvónők érdeklődési körüknek megfelelően választhatnak a továbbképzési programok közül. Az óvoda belső rendjét szabályozza az SZMSZ, a munkaköri leírás, valamint az éves munkatervek. A munkatervben szerepel az adott év ellenőrzési rendszere. A munkaterv úgy áll össze, hogy a tanévzáró értekezleten megbeszéljük a következő tanév feladatait és az ehhez kapcsolódó ellenőrzési szempontokat is. A munkaterv minden tanév kezdéskor szeptember hónapban kerül elfogadásra, a munkaterv mindenki számára bármikor hozzáférhető. 21

Minőségbiztosítási rendszerünk: intézményünkben a minőségbiztosítás a COMENIUS 2000 I. modell alapján történik. A modellt 2001. szeptember 01-től vezettük be, mely partnerkapcsolataink hatékonyabbá tételére és partnereink elégedettségi szintjének növelésére irányul. Partnereink elégedettségi szintjét kétévente május hónapban mérjük, ezeket elemezzük, értékeljük, az eredményeket partnereinkkel megismertetjük. Összehasonlító elemzéseket végzünk szükség szerint intézkedési terveket készítünk a problémák kezelésére. A COMÉNIUS programot ez évtől felváltja az Ónértékelés rendszere. V. 2. Tárgyi felszereltség Az óvoda épületét, udvarát, berendezéseit oly módon kell kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa számukra a mozgás, játék és pihenésük kielégítését. Az óvoda tárgyi környezete árasszon harmóniát a színekkel, formákkal, természetes anyagokkal és biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvónők számára. Az óvodánkban a tárgyi felszereltség igazodik nevelési programunkhoz, az eszközöket céltudatosan válogattuk, azokat számba vettük, kihasználtságukat felmértük és elemeztük. Gyakorló szerep és konstruáló játékok: A tevékenységhez szükséges eszközök mennyisége és minősége megfelelő. Kihasználtságuk nagyon jó. Szerepjátékhoz szükséges eszközöket mindhárom csoportba beszereztük. Kiegészítőket a szülők segítségével biztosítjuk. A játékok megóvása az óvónők feladata, a gyermekeket rá kell nevelni, arra hogy vigyázzanak rájuk. Mozgásfejlesztés: A tevékenységhez szükséges eszközök mennyisége és minősége jó, szorosan illeszkedik a programunkhoz, mely kiemelten épít a mozgásra. Kihasználtságuk nagyon jó, hiszen jól beépíthetők nemcsak a mozgásos tevékenységekbe, hanem a szabad játékba is. A kéziszerek és egyéb mozgásfejlesztő eszközök szinten tartása fontos, a nagy igénybevétel miatt folyamatos odafigyelést igényel, valamint esetleges pótlásuk szükséges. Az udvarod EU szabvány szerinti mozgásfejlesztő eszközök állnak a gyerekek rendelkezésére. Fejlesztő program: A fejlesztő programhoz szükséges eszközök kiválóak és jó minőségűek, jól illeszkednek HOPhoz. A gyermekek könnyen megtanulják a képességfejlesztő játékok szabályait, önállóan, szívesen és sokat játszanak velük. A játékok maximálisan kihasználtak, ugyanis a szabadidős játék tevékenységben is állandó jelleggel használják a gyermekek. Az óvónő feladata, hogy egyéni és mikro csoportos fejlesztéshez alkalmazkodva a témaköröket figyelembe véve változatos formában és megfelelő mennyiségben kerüljenek a gyermekekhez. A különböző nevelési területekhez kapcsolódó eszközeink, az új képességfejlesztő játékaink hatására háttérbe szorultak, pedig ezek is hatékonyak, jól szemléltetnek és használatuk során a gyermekek jól lemérhetőek. Feladatunk, hogy a látókörünkben maradjanak ezek az eszközök és bizonyos témakörök tárgyalásánál felhasználásra kerüljenek. Vizuális nevelés: Az ábrázolás eszközei a szabadpolc rendszer bevezetéséhez jól kihasználtak, hiszen a gyermekeknek bármikor hozzáférhetőek, kedvük, érdeklődésük szerint. Az ábrázolás és a kézimunka erősségeink közé tartozik gyermekeink a technikák széleskörű formáit ismerik meg és használják saját örömükre.

22

Vers, mese, dramatizálás: Az illusztrációhoz, dramatizáláshoz a szükséges eszközöket beszereztük. Az óvónők folyamatosan készítenek különböző eszközöket a mesék illusztráláshoz, bemutatásához. Mindenféle bábbal rendelkezünk, ezeket szabadon és célirányosan használják a gyermekek és az óvónők egyaránt. Környezetismeret: Természeti, társadalmi környezetünket a lehető legjobban kihasználjuk, megismerjük a séták, kirándulások alkalmával. Itt van a legnagyobb lehetőség a tapasztalati és élményszintű megismerésre, felfedezésre, megfigyelések végzésére. Használunk nagyítót, mikroszkópot, kísérletezések történnek. Az érzékszervek tökéletesítésére is sok alkalom nyílik. Rendszeres az ún. „hátizsákos túrák”, ahol természetjárás folyik. Ezeken a tevékenységeken szinte minden nevelési terület megjelenik, az egészséges életmód, mozgás hangsúlyozott. Teremben asztalnál csak rendszerező foglalkozások történnek. A meglévő eszközeink jól kiegészítik a természetben történő tapasztalatszerzéseket. Ének-zene: Az alapvető hangszerekkel rendelkezünk, de a bővítésük esedékes. Anyagi erőforrás esetén ezeket kell beszereznünk. Udvari játékok: Az EU szabvány szerinti játszótér kialakítása folyamatban van. Az udvar 2010- ben a terveiknek megfelelően elkészül. Sokféle mozgásfejlesztő eszköz áll a gyermekek rendelkezésére. Telepítésük megfelel az előírásoknak. IKT eszközök: Minden csoport rendelkezik CD- és magnóval, digitális fényképezőgép egy darab van, televízió, DVD lejátszó szintén rendelkezésre áll. Az intézményben 2 számítógép van, egyik gép jelszóval védett, a másikat használhatják a dolgozók. A kakaó biztos számítógép is a rendelkezésre áll, ezeket a gyermekek használják, felnőtt felügyelet mellett. Az IKT eszközök a mindennapi gyakorlatban rendszeresen igénybe vettek. A szülők körében zárt facebook csoportot hoztunk létre, ahová feltöltjük a fényképeket az óvodai életről, valamint az információkat is osztunk meg rajta. Az elektronikus leveleket rendszeresen alkalmazzuk az információáramlásban a partnereink között. Az óvónők munkáját elősegítő szakirodalom: Megfelelő mennyiségben és minőségben állnak az óvónők rendelkezésére. Fontos feladat a szakirodalmak tanulmányozásával az önképzés hatékonyabbá tétele. A szakirodalom bővítése folyamatos feladat, hiszen újabb és újabb kiadványok jelennek meg, amiknek a tanulmányozása önképzés keretében is megvalósítható. Óvodai bútorzat: Mindhárom csoportban sikerült a teljes bútorzatot lecserélni, ezzel sokkal jobb feltételeket tudtunk teremteni. A gyermekek környezete esztétikusabbá, kulturáltabbá vált, a szülők számára is sokkal vonzóbb az óvodai környezet. Az irodai bútorzat cseréje azonban már nagyon időszerűvé vált, 2013 évben ezeknek a cseréjét tervezzük.

V. 3. Az óvodai élet megszervezése A teljes nyitva tartás alatt biztosított az óvónői felügyelet. A felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, figyelembe véve a szülők és az óvónők véleményét. Fontos szempont, hogy óvodába lépéstől az iskola kezdéséig ugyanaz az óvónői páros és dajka nevelje a gyermekeket. 23

Csoportszervezés A gyermekek életkoruk alapján kerülnek egy csoportba. A csoportlétszámokra vonatkozó törvényi előírások betartásával. Nevelési elveink közé tartozik, hogy nagycsoportba csak olyan gyermekek kerüljenek, akik tankötelesek és megkezdik az iskolát. Fejlődésbeli hátrányok, vagy évvesztesség esetén mindig a középső vagy a kiscsoportot ismétlik. A cél az, hogy ugyanazon közösséggel kezdje az iskolát, akikkel a legtöbb időt töltötte a gyermek. Ez a baráti kapcsolatok alakítása miatt fontos. Napirend, Hetirend Az óvoda nyitva tartását úgy szervezzük, hogy az eleget tudjon tenni a gyermekek napközi ellátásának, valamint rugalmasan alkalmazkodjon a szülők munkaidejéhez. A hetirend nem napokhoz kötött tevékenységet jelent, hanem egy- egy környezeti téma köré csoportosított ismeretek, tapasztalatok, élmények feldolgozását segítő tevékenységek rendszerét. A program pedagógiai szemléletéből adódóan elsődlegesnek tartjuk a gyermek játékát, ezért a legtöbb időt a napirendbe erre a tevékenységre fordítjuk. Ugyanilyen fontos a gondozási tevékenység, ezért erre is kellő időt kell hagyni a napirendben. A napirend rugalmas keretet ad, a tevékenységek nyugodt, elmélyült végzésére, A napirend változik a szorgalmi és a nyári időszakban. A tervezés a csoport naplóban történik. A tevékenységi formák szervezési jellemzői Az óvodai tevékenységek megszervezésénél maximálisan biztosítjuk a gyermeki jogokat, az esélyegyenlőség biztosítását. Figyelembe vesszük a gyermek aktuális fejlettségi állapotát, szükségleteit, igényeit, érdeklődését, terhelhetőségét. A fő tevékenységet, a játékot vesszük kiindulópontnak. A játékban megvalósíthatók a különböző fejlesztési feladatok, melyekhez az óvónő megfelelő időt, helyet, eszközt biztosít. A gyermekek érdeklődéséből kiinduló, és/ vagy a felkínált tevékenységek közül választhatnak a gyermekek. Az óvodás korú gyermek számára a kötetlenség a legalkalmasabb foglalkozási forma, mely biztosítja a számára a szabad játékot, a tevékenységek szabad megválasztását. A gyermek kötetlenségként éli meg, de az óvónő tudatosan és tervszerűen biztosítja a fejlődéshez szükséges, differenciált tevékenykedés feladatrendszerét. Az óvónőktől nagyfokú, korrekt gyermekismeretet, tudatosságot, szervezési készséget, és kreativitást igényel. Előnyben részesítjük az egyéni, páros, mikro csoportos szervezeti formákat. A mozgás a játék mellett kiemelt területe a nevelésünknek. A témafeldolgozások komplex jellegűek, rendező elv a környezet megismerése köré csoportosított más nevelési tartalmak. Kötött foglalkoztatási forma, a célzott mozgásfejlesztés. Indokai: A mozgásfejlesztés nagy odafigyelést igényel, balesetveszélyes tevékenység, ezért párhuzamos tevékenységként nem megoldható A verseny, szabályjátékok stb. több gyermek részvételét igényli. Az óvónő által szervezett tevékenység is biztosít lehetőséget a differenciált fejlesztésre.

V. 4. Az óvoda kapcsolatai Az alapelvekkel összhangban, saját nevelési céljainkat és feladatainkat a családi nevelés kiegészítéseként terveztük meg, mert tiszteletben tartjuk, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Szeretnénk gyermekeink fejlesztését, nevelését a szülők együttműködésével magvalósítani, melynek alapja a kölcsönös bizalom és tisztelet. Ebben az együttműködésben az óvoda felvállalja a kezdeményező szerepet. Család- Óvoda A gyermek a családban nevelődik, jó esetben az óvoda folytatja és kiegészíti a megkezdett nevelési folyamatot. Azonban tapasztalat, hogy a családok nevelő- terelő- kontrolálló szerepe hiányos, ezért ezekben az esetekben az óvodára hárul nagyobb feladat. A fejlődésben lemaradt gyermekek fejlesztésében a korrigáló szerepünk nagyobb. 24

Családlátogatás A családlátogatás célja, hogy az óvónők megismerjék a gyermekek közvetlen környezetét, felmérje a gyermek elfoglalt helyét a családban. Tájékozódjon a családi nevelés elveiről, szokásairól, szociokulturális állapotukról. A családlátogatások megelőzik az óvodába lépést. A látogatások időpontja szülőkkel való egyeztetés után történik. Szükség esetén a családlátogatás megismétlésére lehetőséget keresünk, amennyiben a gyermek érdekében erre szükség van. Beszoktatás A beszoktatás célja, a gyermek beilleszkedésének a segítése a szülői jelenléttel. Ez biztonságot ad a gyermeknek és a szülőnek is. A beszoktatás ideje a gyermek igényeitől függ, ez lehet hosszabb és rövidebb idő is. Minden esetben törekszünk arra, hogy a szülő kellő időt szánjon a beszoktatási folyamatra. A beszoktatás a későbbi közösségi életet is befolyásolja, ezért nagyon fontos, hogy ez minél kisebb stressz helyzettel járjon. A gyermek biztonságérzetét a folyamatban ki kell alakítani. A szülőket a beíratkozáskor a beszoktatás lehetőségéről tájékoztatni kell, és ösztönözni kell azt is, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. Fogadóóra A fogadóórák célja a szülők tájékoztatása a gyermekük aktuális fejlettségi állapotáról, viselkedéséről, magatartásformáiról. A fogadóórák lehetőséget adnak, a személyes kapcsolat építésére, a bizalmi viszony alakítására, a felmerülő nevelési problémák megbeszélésére. Az óvónőknek a fogadóórára fel kell készülni, alapos megfigyelések végzése és tapasztalatok alapján tájékoztathatja a szülőt. Korrekt információkat kell közölni, mert a szülőnek joga, hogy a gyermekét reálisan és objektíven ítéljék meg. A fogadóórát a szülő is kezdeményezheti. Szülői értekezlet A szülői értekezlet célja az óvodát, gyermekeket, szülőket érintő legfontosabb témák, feladatok, programok, esetleges problémák kezelése, információk nyújtása és cseréje. Kiemelt az óvodai dokumentációkban foglaltakról való tájékoztatás nyújtása. A szülők véleményt mondhatnak, javaslatokat tehetnek, minden óvodát érintő kérdésben. A szülői értekezleteken jelenléti ív és feljegyzés készítése ajánlott. Közös programok, ünnepek Célja lehetőséget teremteni a család és óvoda közötti kapcsolat kialakítására és elmélyítésére. Ünnepeink: Mikulás, farsang, gyermeknap, ballagás, születésnapok Nyílt nap Az óvoda nyitott, kimondott nyílt nap nincsen. A szülő bármikor bejöhet az óvodába és megnézheti az óvodába folyó életet, gyermeke viselkedést, magatartását, teljesítményét. A szülők személyes élményt kapnak a látogatás alkalmával, tapasztalatot szerezhetnek arról, hogy milyen keretekben, hogyan folyik a személyiségfejlesztés. Természetes közegben láthatják gyermekük közösségben elfoglalt helyét, a tevékenységeket, az óvónői módszereket. A szülőnek előzetesen jeleznie kell, hogy mikor szeretne részt venni a nyílt napon. Tágabb környezet: Az óvoda külső tényezői Parád és környéke Észak-Magyarország egyik leglátogatottabb turisztikai helye – sokan a Mátra gyöngyszemének is nevezik – amely a palóc néprajzi csoport geográfiai központja. A falu magva a Tarna patak völgyében húzódik, és földrajzilag hozzátartozik még két kisebb település: Parádfürdő, Parádóhuta.

25

Kiemelt üdülőterület Parád, többféle gyógyvízkinccsel rendelkezik. A község változatos, európai értelemben vett tiszta klímájú környezetben található, a környező erdők botanikai ritkaságokban gazdagok. Turisztikai értékét növelik idegenforgalmi látványosságai: a palóc népi építészeti emlékek, az élő népi mesterségek és a lovas hagyományok. A kedvező természeti környezet miatt a község az idegenforgalomban látja a jövőjét. A parádsasvári Üveggyár bezárásával a településen jelentősen nőtt a munkanélküliség, a képzetlen, leszakadó réteg száma megnőtt, munkaerő piacba való reintegrációjuk akadályoztatott. Ez a tény, az óvodára is hatással van, óvodai nevelésünknek erre is figyelnie kell. A fenntartó: együttműködésünk korrekt, az intézmény működéséhez biztosítja az alapvető feltételeket. Fejlesztésre kevés pénz jut a költségvetésben, az intézmény keresi más erőforrások felkutatását, a pályázatok adta lehetőségeket kihasználva folyamatosan bővítjük az intézmény eszköztárát. A fenntartó értékeli erőfeszítéseinket, ezért indokolt kéréseinket nem utasítja el. Az információkat az intézmény gazdasági-szakmai működésére vonatkozóan korrekten továbbítjuk egymás felé, és minden esetben törekszünk a konszenzusra. A fenntartóval való kapcsolatunk kölcsönös tiszteleten, egymás munkájának megbecsülésén alapszik. Infrastruktúra a településen működik: -

Óvoda, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Védőnői szolgálat Háziorvosi ellátás Fogorvosi ellátás Gyógyszertár Gyermekorvosi ellátás (heti 2 alkalommal) Közösségiház

Nevelési oktatási intézményekbe a környező településekről is járnak gyermekek. Az úthálózat kiépített. Szinte minden háztartásban van telefon, vezetékes ivóvíz és gáz. A szennyvízhálózat is kiépített. Parádfürdőn átadásra került az Erzsébet királyné Park Hotel. Parád nagyközség idegenforgalmi szerepe kiemelkedő. A településen nagy az átmenő forgalom, mivel Parád Gyöngyös és Eger között helyezkedik el. Parádóhután nagyon sok víkendház épült. Szakmai kapcsolataink - Fáy András Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - Gyógypedagógiai Központ Eger - Nevelési Tanácsadó és Gyermekjóléti Szolgálat Pétervására - Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat Hatvan - POK Eger - Gyermekvédelmi szolgáltatások - Egészségügyi szolgáltatások Partnereinkkel a kapcsolatunk együttműködő és hatékony.

26

VI. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai A részterületek kidolgozásának szempontjai 1/ A nevelés célja 2/ Az óvónő feladatai 3/ A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére 4/ A fejlődés várható eredményeiből és a nevelési program által meghatározott értékekből kidolgozott sikerkritériumok 5/ A gyermekek képességeinek megfigyelése, nevelés eredményességi mérések 6/ Személyi feltételek 7/ Tárgyi feltételek A gyermekek megfigyelése táblázatok az óvodáskor végére elérendő eredményeket tartalmazzák. Csoportonként, az életkoroknak megfelelően differenciáltuk az eredményeket, amiket a csoportnaplóban dokumentálunk. A táblázatok kitöltését évvégére kell elkészíteni. A kitöltést alapos megfigyelés előzi meg. Ha az óvónő meggyőződött a gyermek biztos tudásáról, a táblázat folyamatosan tölthető. A kitöltést dátummal kell ellátni.

27

VI. 1. Játék, játékba integrált tanulás A tevékenység célja: - a gyermekek szabad képzettársításának, ötleteinek, élményeinek önkéntességen alapuló, kreatív kifejezése, megvalósítása - a játék folyamán célunk a társas kapcsolatok alakítása, ismeretek, tapasztalatok szerzésével a személyiség gazdagítása - a játékba integrált tanulás célja, hogy indirekt módon közvetítsük a gyermekek felé azokat az ismereteket, jártasságokat, készségeket, amelyek az iskolaérettséghez szükségesek. Az óvodapedagógus feladatai: - a játékhoz szükséges feltételek biztosítása, a játék önkéntességének, szabadságának a tiszteletben tartása - a közösen kialakított játékvezetés, játék átadás szempontjainak betartása - 3-6-7 éves korban megjelenő játékformák, azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak, érdeklődésének, élményvilágának figyelembe vételével - a játékba integrált tanuláshoz biztosítja a feltételeket, azokat tudatosan alkalmazza, a gyermekek egyéni fejlettségéhez, igényeihez igazítja, ezáltal a programban meghatározott ismereteket, készségeket bővíti A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: - a gyermekek több napon keresztül képesek egyazon játéktémában együttesen részt venni - dominánsan jelentkezik a szerepjáték - az ismert meséket dramatizálják, elbábozzák - bonyolult építményeket képesek kreálni - élvezik a szabályjátékot, képesek a normák, szabályok betartására - társas viselkedésükben megjelennek az óvodában preferált értékek - kommunikációjuk gazdag, kulturált, érthető A fejlődés várható eredményeiből és a helyi program értékrendszeréből kidolgozott, meghatározott sikerkritériumok: - a gyermekeknek biztosított, hogy a játék során önállóan döntsék el, mivel, kivel és hogyan szeretnének játszani - a szabad játék alatt - ha a gyermekek nyugodtan játszanak – az óvónő hagyja őket szabadon kibontakozni - a gyermekek a játékukhoz szükséges helyet, teret, eszközöket önállóan választják meg - a játékba integrált tanulási forma biztosítja, hogy a gondozási feladatokat, a kötelező foglalkozásokat leszámítva, egész nap játszhatnak - a játékhoz sokféle eszköz áll rendelkezésre - fejlettségüknek megfelelő játékok biztosítottak - a csoporttermekben biztosított a gyakorló, szerep és szabályjátékhoz, dramatizáláshoz, bábozáshoz, konstrukciós játékhoz szükséges eszközök - játékba integrált tanuláshoz társasjátékok, képességfejlesztő játékok rendelkezésre állnak, azokat önállóan is használják saját kezdeményezésükre és örömükre - a játékon keresztül gyakorolják az udvariasság szabályait, kommunikációjuk szabad és árnyalt, metakommunikációt is gyakorolnak - az óvónők a játék elkérés szabályait megértetik a gyermekekkel.

28

A gyermekek megfigyelése a játékban:

1

Játéktevékenységek A gyermekek elmélyülten játszanak.

3

A gyermekek önállóan megteremtik a játékukhoz szükséges időt, helyet, eszközt. A gyermekek önállóan döntik el kivel, mivel játszanak.

4

Igénylik az óvónő ötletadó segítségét.

2

5

Igen

Nem

A gyermekek a játékeszközökön önállóan megosztoznak. A játék során együttműködőek

6

8

A gyermekek konfliktusaikat önállóan, agresszió nélkül megoldják. Játék közben baráti kapcsolatok alakulnak.

9

Kreatív játék tevékenységeket folytatnak.

7

Szerepjátékuk elmélyült, 10 tartalmas 11

Konstrukciós játéka ötletes

A gyermekek a játék szabályait betartják. A gyermekek a játékokat 13 megóvják. 12

Kommunikációjuk, 14 metakommunikációjuk gazdag, árnyalt. Játékba integrált tanulásban 15 érdeklődőek. Szabadpolc rendszer 16 lehetőségeivel él

29

Bizonytalan

Személyi feltételek: Játék

1

Az óvónő mesterségbeli tudásához szükséges ismeretek, képességek Az óvónő nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes.

Biztosított

Részben biztosított

Nem biztosított

Biztosított

Részben biztosított

Nem biztosított

Beszéde tagolt, jól érthető. 2

3

4

5

6

A játékirányításra jellemző, a gyermekek szükségleteit figyelembevevő, követő, kiváró magatartás. Játék idő alatt a gyermekekről információt gyűjt, megfigyeléseket végez, feljegyzéseket készít. A játékba integrált tanulást tudatosan alkalmazza, a gyermekek egyéni szükségleteit figyelembe veszi. A szülőknek rendszeresen ismerteti a megfigyeléseinek eredményeit.

Tárgyi feltételek játék

1

2 3 4 5 6 7

A tevékenységhez szükséges tárgyi eszközök A teremben elkülönített játékterekben zajlik a gyermekek szabad tevékenysége. Minden eszköznek meg van az állandó helye, amit szimbólumokkal is erősítünk. A gyermekek részére sokféle fejlesztőjáték áll rendelkezésre. Játékidő alatt a rajz, mintázás, kézimunka eszközei a gyermekek rendelkezésére állnak. Bábok, mesekönyvek, dramatizálás eszközei biztosítottak. A szerepjátékokhoz eszközök biztosítottak. Építőjátékhoz eszközök rendelkezésre állnak.

30

VI. 2. Vers, mese, dramatikus játék A tevékenység célja: A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeknek megalapozása, a csodákkal teli meseélmények segítségével, a versek zeneiségével, rímeinek csengésével, az önkifejezés egyik fontos módjának lehetőségével. Az óvodapedagógus feladata: - a felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása (népi, klasszikus és kortárs művek) - az irodalmi anyag 3-6-7 éves korban megfelelő feldolgozása (mesélés, verselés, bábozás, dramatizálás) - a gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom eszközeivel - esztétikai élménynyújtás, érzelmek fejlesztése, a jó-rossz közötti különbség felismerése - belső kép alakítása - mesetudat kialakítása A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére: - a gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat - várják, igénylik, szeretik a mesehallgatást - szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak társaiknak és önmaguk örömére - megjegyeznek 10-14 mondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét - tudnak meséket, történeteket kitalálni, és azt megjeleníteni - fantáziájuk, belső képük fejlett A fejlődés várható eredményeiből és a helyi program által meghatározott értékeiből kidolgozott sikerkritériumok: - a gyermekeknek megtanítandó irodalmi anyag legalább 70 %-a magyar népmeséket, mondókákat, verseket tartalmaz - az irodalmi anyagok évszakoknak megfelelően csoportosítottak - az óvónő humoros versek, mesék, mondókák gyűjteményével rendelkezik - az óvónő rövid, könnyen tanítható verseket, klasszikus gyermekmeséket választanak ki - minden korosztály nevelésében megjelenik az ölbeli játék - az óvónő megfelelő körülményeket biztosít a meséléshez, verseléshez, ehhez ceremóniát alkalmaz - a mese többszöri átéléséhez kéthetes feldolgozási ciklust alkalmaz. Egyik hét a mesélés befogadás hete, a második a mese feldolgozásának a hete - a nagyobbak bábjátékkal, dramatizálással kedveskednek a kisebbeknek - a gyermekek kevés mesét, verset, mondókát tanulnak, de azt sokat ismétlik

31

A gyermekek megfigyelése

1

Mese, vers Verselés, mesélés élmény számára.

2

Önállóan tud verset mondani.

3

Önállóan mesét tud mondani.

4

A párbeszéd elemeit megjegyzi.

5

6

7

8

Igen

Nem

Szívesen vállal szerepet a dramatizálásban. Erkölcsi értékítéleteket képes levonni. Érti és alkalmazza a metakommunikációs jeleket. Beszédkedve kommunikációja fejlett. Beszéde tiszta, érthető.

9

10

11

12

13

Hangerő, hangszín, hangsúly megfelelő. Beszédfegyelme kialakult. Értékként kezeli a könyveket. Irodalmi élmény magával ragadja.

32

Bizonytalan

Személyi feltételek: Vers, mese, dramatikus játék

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Az óvónő mesterségbeli tudásához szükséges ismeretek, képességek Az óvónőt tagolt, szép magyar beszéd jellemzi Élményszerű mesemondásra képes

Biztosított

Részben biztosított

Nem biztosított

Biztosított

Részben biztosított

Nem biztosított

Hangsúlyos versmondásra odafigyel Évszakonként összegyűjtött irodalmi anyaggal rendelkezik Humoros mondóka, mese és vers gyűjteménye van A mese eljátszásához szükséges képességgel rendelkezik, beleéli magát a szerepekbe A mese illusztrációjához bábokat is használ A mesemondáshoz ceremóniát alkalmaz, hangulatot teremt Irodalomszeretet jellemzi Mindennap mesél a gyermekeknek A gyermekekről megfigyeléseket végez, azok eredményeit rögzíti A szülőket folyamatosan tájékoztatja

Tárgyi feltételek:

1 2 3 4

A tevékenységhez szükséges tárgyi eszközök A mesesarok kialakított A dramatizáláshoz, bábozáshoz szükséges eszközök, kellékek rendelkezésre állnak Mesekönyvek, képeskönyvek, versgyűjtemények biztosítottak Ceremóniához szükséges eszközök biztosítottak

33

VI. 3. Ének, énekes játékok, zenehallgatás A tevékenység célja: A közös éneklés, a közös énekes játék örömének megismertetése, hogy azon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, amely megalapozhatja zenei anyanyelvüket. Az óvodapedagógus feladata: - a felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak, és az adott csoport képességeinek megfelelő válogatása - 3-6-7 éves korban megszervezhető zenei tartalmak biztosítása, ritmus, hallásfejlesztés - differenciált szervezeti formák biztosítása (csoportos, mikro csoportos, egyéni) - a gyermekek nyelvi kifejezőképességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére: - a gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat - gátlások nélkül tudnak egyedül énekelni - élvezettel hallgatnak zenét - tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögzíteni, visszaadni - érzik az egyenletes lüktetés és a dalok ritmusát - ismernek hangszereket, hangjaikat megkülönböztetik A fejlődés várható eredményeiből és a helyi program által meghatározott értékeiből kidolgozott sikerkritériumok: - az óvónő 1 nevelési évben 12-18 dalos játékot, 3-7 mondókát tanít, az ünnepköröket is beleértve, visszatérően egész év folyamán ismétlik, hogy a bevésődést elősegítse - az óvónő tervezéskor figyelembe veszi a csoport összetételét, a gyermekek képességeit - az óvónő a dalos játékokat az évszakoknak megfelelően tervezi - az óvónő él a dicséret egyénenkénti változatos formáival (tekintet, érintés, gesztus) - az óvónő a dalos játék során keletkezett érzelmekre tudatosan figyel, és azt megerősíti - az óvónő mintaadó szerepe, zeneszeretete segíti a zenéhez való kötődés kialakulását - él a dalos játék adta humorral, a kialakult helyzetekkel, kihasználja ennek lehetőségeit - a dalos játékokat kötött formában tervezi, szervezi - együttjátszás közben ügyel a viselkedési normák, esztétikus mozgás finomítására - a szülőket tájékoztatja az évszakoknak megfelelő anyagról, az elsajátítás eredményét is közli - változatos ritmus és hallásfejlesztő tevékenységeket biztosít

34

A gyermekek megfigyelése Zenei nevelés

1 2 3 4 5 6 7

8

9

Igen

Nem

Képesség, megfigyelés Önállóan, tisztán énekel. Érzi az egyenletes lüktetést. Érzi a dalok ritmusát. Zenei alapfogalmak Gyorsabb-lassabb Halk-hangos Magas-mély Dallammotívumot kitalál A gyermekek élvezettel játsszák a dalos játékokat Szívesen vállalnak szerepet

Tud egyenletesen 10 körbejárni, mozdulata kifejező Tánclépések kimunkáltak, térben 11 mozgása ügyes Dallam visszhangot 12 visszaadja Ritmus visszhangot 13 visszaadja 14

Dallam bújtatása jó

Ritmushangszerek 15 felismeri, megnevezi, használja

35

Bizonytalan

Személyi feltételek: Ének, énekes játék, zenehallgatás

1 2 3 4 5 6 7 8

Az óvónő mesterségbeli tudásához szükséges ismeretek, képességek Az óvónő érdeklődik a zenei nevelés iránt Hangszert használ

Biztosított

Részben biztosított

Nem biztosított

Biztosított

Részben biztosított

Nem biztosított

Pontosan ismeri a megtanítandó dalokat, dalos játékokat Tisztán énekel Gazdag zenehallgatási anyaggal rendelkezik, amit a szituációkhoz bármikor képes kapcsolni Jól motiválja a gyermekeket Dalos játékokhoz beöltözéseket alkalmaz Változatos nonverbális értékelésre képes

Tárgyi feltételek:

1 2 3

4

A tevékenységhez szükséges tárgyi eszközök Elkülönített rész van a teremben a mikrocsoportos fejlesztéshez Legalább háromféle ritmuseszköz áll a gyermekek rendelkezésére Szabad játékban is rendelkezésre állnak a kellékek (jelmezek, ruhák, fejdíszek) IKT eszközök hangkazetta, CD magnó biztosított

36

VI. 4. rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A tevékenység célja: A gyermekek élmény és fantázia világának képi, plasztikai, szabad önkifejezése. A gyermekek tér-forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, a szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A különböző technikák elsajátítása, ügyes alkalmazása. Az óvodapedagógus feladata: - a vizuális önkifejezés feltételeinek megteremtése - a vizuális tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása - a gyermekek tevékenység vágyának felkeltése az ábrázolás anyagaival, technikáival - a figyelem felhívása a környezetükben található szép látványra - a tevékenység tartalombeli, minőségbeli differenciálása A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére: - a gyermekek sokféle technikát ismernek, azokat ügyesen és helyesen alkalmazzák - egyéni módon képesek kifejezni élményeiket, fantázia világukat - változatos színhasználattal és formaábrázolással élnek - örülnek alkotásaiknak, a közös munkáknak - észreveszik környezetükben a szépet, gyönyörködnek benne A fejlődés várható eredményeiből és a helyi program által meghatározott értékeiből kidolgozott sikerkritériumok: - a gyermekek sokféle technikát ismernek meg - rajzos tevékenységeket élménnyel készítik elő - a szabad polcrendszer biztosítja a különféle technikák gyakorlását a szabad játékban is - téma javaslatokkal élünk, amiből a gyermek választhat - a témákat megfeleltetjük az évszakoknak - a szép fogalmát, a jó ízlést minden lehetséges helyzetben megvitatjuk, a gyermekek figyelmét ráirányítjuk - minden esztétikai élményt megragadunk - az óvónő ötletekkel segíti, továbbfejleszti a gyermekek munkáit - az óvónő tág lehetőséget biztosít a szabad önkifejezésre a vizuális megjelenítésekre

37

A gyermek finommotorikus koordinációjának fejlettsége

Finommotorikus koordináció 1 2 3 4

Nem tudja

Emberalak kidolgozott Kihasználja a teret, színesen kitölti Változatos színhasználat jellemzi A fej részei megvannak (haj, fül, szem, orr, száj)

5

Ruhát ábrázol

6

Kezet, kézujjakat rajzol

7

Lábat, lábfejet rajzol

Fej, kar, láb, törzs aránya helyes A végtagok 9 kétdimenziósak A négy végtag 10 összefügg a törzzsel A nyak összeköti a fejet 11 és a törzset Globálisan pozitív az 12 alkotása 8

13 Profilt is ábrázol 14 Mozgást is megjelenít

38

Bizonytalan

Tudja

Ábrázoló tevékenység 1 2 3 4 5 6 7 8 9

10 11 12 13 14 15 16 17 18

Igen

Nem

Ceruza fogása helyes Festési technikákat ügyesen alkalmaz Ollót helyesen használja Ragasztót helyesen használja Mintázási, formázási technikákat helyesen alkalmaz Barkácsolásban kreatív Különböző technikák iránt érdeklődő Különböző technikákat ötvözi alkotásaiban Alkotásaik kidolgozottak Színeket, színárnyalatokat ismeri és létrehoz Emlékezetből képes a képi megjelenítésre Elképzelésből képes a képi megjelenítésre Természet után képes a képi megjelenítésre Saját és egymás alkotásait értékként kezeli Fogékony a szépre, esztétikus környezetre Otthon is biztosítottak az ábrázolás eszközei Kollektív munkákban együttműködő A helyi társadalmi értékek iránt érdeklődik

39

Bizonytalan

Személyi feltételek: Vizuális nevelés, rajzolás, mintázás, kézimunka

1 2 3

Az óvónő mesterségbeli tudásához szükséges ismeretek, képességek Az óvónő érdeklődik az alkotó tevékenység iránt Az óvodai nevelés teljes időszakában biztosítja az ábrázolás, kézimunka feltételeit Folyamatosan gyűjti a technikákat

Biztosított

Részben biztosított

Nem biztosított

Biztosított

Részben biztosított

Nem biztosított

Körültekintően meg tudja szervezni 4 a vizuális tevékenységeket, azok feltételeit biztosítja Ügyel arra, hogy minden gyermek 5 részt vegyen a technikák megismerésében, elsajátításában Szem előtt tartja a tevékenység 6 tartalmának, minőségének differenciált fejlesztését Segíti a gyermek kreativitásának 7 kibontakoztatását A technikákat egyénileg, ill. mikro 8 csoportban ismerteti meg és gyakoroltatja A gyermek alkotásait értékként 9 kezeli Szem előtt tartja a gyermekek 10 szépérzékének fejlesztését A gyermekek munkáit elemzi, 11 értékeli, az eredményeket rögzíti A szülőket folyamatosan tájékoztatja 12

Tárgyi feltételek:

1 2 3 4 5

A tevékenységhez szükséges tárgyi eszközök Szabad polcrendszerben az eszközök a gyermekek rendelkezésére állnak Festés eszközei biztosítottak Fonáshoz, szövéshez eszközök adottak Hajtogatáshoz, papír-ceruza feladatokhoz eszközök rendelkezésre állnak Gyurmák biztosítottak

40

VI. 5. Mozgás részterületeinek kidolgozása A tevékenység célja: - a gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése - a rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása - mozgás tapasztalatok bővítése, sok gyakorlással, mozgáskészségek alakítása - testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése - mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése - a téri helyzetek felidézésével a vizuális memória fejlesztése - térészlelés, testséma, az ehhez kapcsolódó fogalmakkal szókincsfejlesztés - keresztcsatornák fejlesztése - én-tudat, a szociális én, a pozitív én-kép erősítése - társas kapcsolatok bővítése - magatartási formák alakítása (önuralom, alkalmazkodás, tolerancia) - siker, kudarc átélése, feldolgozása Az óvónő feladata: - szabad mozgás lehetőségének a biztosítása, a gyermekek figyelemmel kísérése, balesetek megelőzése - szakszerűen tervezett, szervezett, célzott mozgásfejlesztés, a gyermekek izmainak megmozgatása, ügyességük, egyensúlyérzékük, szem-kéz, szem-láb koordinációkul, térészlelésük, értelmi, szociális képességük fejlesztése - változatos eszközhasználat biztosítása - változatos mozgásfejlesztő játékok alkalmazása - társas kapcsolataik alakítása - siker-kudarc élmény feldolgozásának segítése A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: - a gyermekek szeretnek mozogni, számukra élményt jelent minden tevékenység, ami mozgásos jellegű - mozgásuk ügyes, összerendezett, szem-kéz és szem-láb koordinációjuk összehangolt - tudnak a térben tájékozódni, ismerik a téri irányokat - ismerik testrészeiket, testfogalmuk kialakult, testrészeikkel az utasításoknak megfelelően végzik a gyakorlatokat - ismernek tornával, mozgással kapcsolatos fogalmakat - tudnak örülni egymás sikereinek, de tudják elviselni a kudarcot is - a versenyjátékokkal kialakult a csapatszellem - a mozgás által én-erőik erősödnek, egészséges önbizalommal rendelkeznek - képesek egymáshoz alkalmazkodni, egymással türelmesek, segítőkészek A fejlődés várható eredményeiből és a helyi program által meghatározott értékeiből kidolgozott sikerkritériumok: -

a gyermekek szabad mozgásterének megteremtése, a mindennapi levegőzés, udvari játék biztosítása az udvar mozgásfejlesztő lehetőségeinek teljes kihasználása az erő, gyorsaság, ügyesség, állóképesség tudatos fejlesztése a programban meghatározott járások, futások, ugrások, csúszások, mászások, egyensúly gyakorlatok, szem-kéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok tudatos alkalmazása 41

-

heti rendszerességű, szakmailag kifogástalan foglalkozások tervezése, szervezése, vezetése változatos eszközök használatával téri irányok megismertetése, gyakoroltatása tudatos helyzetek teremtésével oldaliság kialakítása tornagyakorlatok végzésével testrészek megismertetése, azokkal különböző gyakorlatok végzése percepciófejlesztés keresztcsatornák fejlesztése, tudatosan alkalmazott gyakorlatokkal labdajátékok komplex alkalmazása zenére tornázás, mozdulatok kimunkálása prevenciós torna alkalmazása, az arra rászoruló gyermekeknek

42

A gyermekek megfigyelése Mozgáslehetőségek A gyermekek a mozgásos 1 tevékenységeket örömmel végzik Mozgásuk összerendezett 2

3

Szem-kéz koordinációjuk összehangolt

4

Szem- láb koordinációjuk összehangolt

Igen

Nem

Egyensúlyérzékük fejlett 4

5

6 7.

Jobb-bal oldalt megkülönböztetik, oldalisága kialakult Ismerik a téri irányokat, téri helyzeteket, Megváltozott testhelyzetekben is

8

Utasításoknak megfelelően a különböző testrészeikkel helyesen végzik a gyakorlatokat Képesek tempó és irányváltoztatással járni, futni

9

Eszközöket, kézi szereket helyesen és ügyesen használják

7

Távol és magas ugrásokban 10 bátrak, ügyesek Sor és váltó versenyekben 11 aktívak, ügyesek Udvari játékokat ügyesen 12 használja Fegyelmezettek, társaikhoz 13 alkalmazkodnak Kirándulásokon terhelhető 14 43

Bizonytalan

A gyermekek szervezett mozgáslehetőségének felmérése. Mozgáslehetőségek 1

2

3

4

5

6

7

Biztosított

Mindennap van lehetőség a szabad mozgásra, levegőzésre, udvari játékra Nagyobb kirándulásokat, túrákat szervez az óvónő, a természet adta lehetőségeket kihasználja Minden héten egyszer részt vesznek a gyermekek, szervezett testnevelés foglalkozáson. Azok szakmailag jól felépítettek Hetente legalább egyszer zenére tornáznak Változatos az eszközhasználat, a lehetőségeket maximálisan kihasználják. A fejlesztő programban meghatározott ismereteket gyakorolják, elsajátítják a gyerekek Mindennapos testnevelésen részt vesznek, mozgásos játékokat játszanak

44

Részben biztosított

Nem biztosított

Személyi feltételek: Mozgás

1

2

3

4

5

6

7

8

9

Az óvónő mesterségbeli tudásához szükséges ismeretek, képességek Az óvónő tisztában van a HOP-ban megfogalmazott elvekkel, célokkal, feladatokkal, ezeket a gyakorlatban szakszerűen képes kivitelezni. Mindazokat az ismereteket elsajátíttatja a gyermekekkel, amik a mozgáshoz kapcsolódnak. Az óvónő körültekintően meg tudja tervezni, szervezni a sok eszközt és helyet, igénylő tevékenységeket.

Biztosított

Az óvónő képes a különböző mozgásos gyakorlatokhoz, ismétlésekhez érdekes motivációt biztosító játékokat alkalmazni. Az óvónő gazdag játéktárral rendelkezik, alkalmazza a futó, kidobó, küzdő labdajátékokat. Alkalmaz szabályjátékokat, ügyel arra, hogy a tiszta játék érdekében minden gyermek betartsa a szabályokat. A versenyek igazságos bírája. Az óvónő tudatosan választja ki az udvari játékokat. Az óvónő ügyel arra, hogy az ügyetlenebb gyermekeket is sikerélményhez juttassa, megtalálja a módját az egyéni fejlesztésnek. Zenés tornát is alkalmaz, figyel arra, hogy kimunkálja a gyermekek mozdulatait. A tornához, versenyhez szükséges magatartásformákat, szokásokat kialakítja a gyermekekben. Az óvónő a tartásjavító tornát beépíti a testnevelés foglalkozásba

A szülőkkel folyamatosan kapcsolatot 10 tart és tájékoztatást ad gyermekeik fejlődéséről.

45

Részben biztosított

Nem biztosított

Tárgyi feltételek

A tevékenységhez szükséges tárgyi eszközök Felszerelt tornaszoba van.

Biztosított

1

2

3

4

5

6 7

Megfelelő mennyiségű kézi szerek és tornaszerek állnak rendelkezésre. Az udvaron megfelelő mennyiségű és minőségű mozgásfejlesztő játékok eszközök vannak. Udvaron van olyan kialakított hely, ahol szabályjátékokat, körjátékokat kezdeményezni lehet. Udvarra kivihető tornaszerek vannak (kötél, labda, karika) óvónők felelősek érte. Zenés tornához biztosított a magnó és a kazetta. Az udvar biztosítja a különböző típusú mozgásos képességek begyakorlását.

46

Részben biztosított

Nem biztosított

VI. 6. A külső világ tevékeny megismerése A tevékenység célja: A gyermekeket körülvevő közvetlen és tágabb társadalmi-természeti környezet felfedezése, felfedeztetése, pozitív viszonyának kialakítása a természeti- emberi- tárgyi világ értékei iránt. E világban szereznek mennyiségi és formai ismereteket, tapasztalatokat és életkorukhoz képest megfelelően eligazodnak, valósághű ismeretekkel rendelkeznek. Az óvodapedagógus feladata: - a gyermekek természeti-társadalmi környezetének megismertetése, szépségeinek felfedeztetése - minden, ami a környezetben fellelhető azokról ismeretek, tapasztalatok szereztetése élményszinten - a természeti környezet adta lehetőségek széleskörű kihasználása - célzott fejlesztéseket is alkalmaz, épít a gyermekek meglévő ismereteire, érdeklődésére, megismerési vágyára - a lokálpatrióta szellem megalapozása, a helyi természeti, épített, és kulturális kincsek megismertetése - a természet-, és környezetvédelmi attitűd megalapozása A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére: - a gyermekek tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, saját adataikban tájékozottak, családi relációkkal tisztában vannak - ismerik az évszakokat, jellemző jegyeikkel tisztában vannak, felfedezik szépségeiket, megkülönböztetik a napszakokat, neveiket tudják - ismerik a környezetükben lévő intézményeket, üzleteket, esztétikai alkotásokat - ismerik a környezetükben azokat a természeti, kulturális, művészeti jelenségeket, lehetőségeket, embereket, amire, akikre büszkék a településen - ismerik a házi állatokat, vadon élő állatokat, madarakat, bogarakat - ismerik a növényeket, gyümölcsöket, zöldségeket, ezek fogalma tisztázott - gyakorolják a közlekedési szabályokat, ismerik a közlekedési eszközöket - környezettel kapcsolatos gondolataikat, élményeiket, tapasztalataikat érthetően mondják el - a felnőttek munkájából néhánnyal természetes közegben ismerkednek, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti-társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek - szeretnek túrázni, kirándulni, megtanulják saját szemükkel felfedezni a világot A fejlődés várható eredményeiből és a helyi program által meghatározott értékeiből kidolgozott sikerkritériumok: - a közvetlen környezet megismerése, megszerettetése érdekében az óvónő - tudatosan tervezi, szervezi a kirándulásokat, túrákat tapasztalatszerző, ismeretnyújtó látogatásokat - az évszak olyan keret jellegű rendező elv, amely a negyedéves ciklusban összefogja a gyermekeknek tanítandó összes ismeretet - az óvónő a havi blokkokhoz megtervezi a túrák, kirándulások számát és helyeit, lehetőséget biztosít a kirándulások alkalmával a kötetlen megfigyelésekre, felfedezésekre, de célzottan is ad megfigyelési szempontokat

47

-

az óvónő lehetőséget ad a gyűjtögetésre, nagyító, mikroszkóp stb. használatára, hangok hallgatására, irányok behatárolására az óvónő szakmailag kifogástalan ismétlő-rendszerező foglakozások beiktatásával fogalmakat gyakoroltat, tisztáz a havi bontásban meghatározott témakörökhöz igazítja a gyermekek segítségével a termet, hogy látható legyen a csoportszobában az aktualitás az óvónő élményszerző sétákat szervez, ahol élőhelyükön figyelik meg az állatokat, növényeket stb., jellemzőiket is itt beszélik meg a rendelkezésre álló képességfejlesztő játékokat rendszeresen használja szimbólumok segítségével megtanulják az évszakok, hónapok, hetek, napok és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek körfolyamatát a gyermekek szókincsének, nyelvi kifejező képességének igazi életteret ad a környezeti megismerés

48

A gyermekek megfigyelése. Környezet megismerése.

1

Környezetismeret Családi relációkban, adataiban eligazodik

4

Ismeri a napok neveit, és a hozzájuk kapcsolódó óvodai tevékenységeket Ismeri a napszakokat, az ehhez kapcsolódó tevékenységeket Ismeri az évszakokat és azok jellemzőit

5

Ismeri a környezetében található állatokat

2

3

Igen

Nem

Ismeri a környezetében található növényeket, gyümölcsöket Közlekedési szabályokat 7 betartja, ismeri a közlekedési eszközöket Megfigyeléseit, tapasztalatait 8 megfogalmazza, bátran közli Természeti, társadalmi környezettel kapcsolatos 9 reális, valósághű ismeretei vannak Szeret túrázni, kirándulni, védi a 10 természetet 6

Önálló észrevételeket, 11 felfedezéseket is tesz Érzékszervekkel és azok 12 funkcióival tisztában van Ünnepekre ráhangolódik 13

14

Környezettudatos magatartást tanúsít

49

Bizonytalan

Személyi feltételek: Környezet megismerésére nevelés

1 2

3

4 5 6 7 8

Az óvónő mesterségbeli tudásához szükséges ismeretek, képességek Az óvónő felkészült a környezeti nevelésben Környezeti témák kidolgozottak, tudatosan tervezettek Évszakok köré csoportosítja az összes elsajátítandó ismeretet, és ez a csoportszoba dekorációjában is megjelenik Mindegyik témába tudatosan beépíti a matematikai képességek fejlesztését, tapasztalati úton Rendszeresen tervez, szervez túrákat, kirándulásokat Élmény szintű tapasztalatszerzést biztosít Természeti és kulturális értékeinket megismerteti A környezet védelmére nevel

Biztosított

Részben biztosított

Nem biztosított

Biztosított

Részben biztosított

Nem biztosított

Környezettel kapcsolatos fogalmakat tisztáz, gyakoroltat, tudatosít Épít a gyermekek meglévő 10 ismereteire, fejlesztését ennek függvényében választja meg Megfigyeléseket végez a gyermek 11 aktuális fejlettségéről, az eredményeket rögzíti A szülőket rendszeresen informálja 12 9

Tárgyi feltételek:

1 2 3 4 5

A tevékenységhez szükséges tárgyi eszközök Képesség fejlesztő játékok rendelkezésre állnak Munkafüzet biztosított Kincsek gyűjtése, felhasználása kreatív alkotásokra Dekoráció az aktuális terem rendezéshez Mikroszkóp, nagyító biztosított

50

VI. 7. Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései A tevékenység célja: A gyermekeket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában. Az óvodapedagógus feladata: - a gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, elemi, ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztaltatása - pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához és a logikus gondolkodás megalapozása A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére: - tudnak különböző szempontok alapján halmazokat létrehozni, ezeket tulajdonság, szín, forma szerint képesek csoportokba rendezni, párosítani - tízes számkörben szám és mennyiség fogalmuk kialakult - halmazokat tudnak a megadott szempontok alapján bontani, részhalmazokat létrehozni - tudatosult a több-kevesebb-ugyanannyi fogalma - képesek halmazok elemeit sorba rendezni szín-méret-forma szerint - képesek halmazokat összemérni becsléssel, párosítással - kialakult a pár-páratlan fogalma - mennyiségek összemérésével tudatosult a magasság, hosszúság, tömeg, űrtartalom, terület, szélesség, vastagság, bőség és az ezekkel kapcsolatos fogalmak is - ismerik, és helyesen használják a tő- és sorszámneveket - megkülönböztetik a sík-mértani formákat - szimmetrikus alakzatokat létrehoznak térben és síkban - probléma helyzeteket felismerik, azokon gondolkodnak, keresik a megoldási helyeteket - logikus gondolkodásfejlődésük elindult A fejlődés várható eredményeiből és a helyi program által meghatározott értékeiből kidolgozott sikerkritériumok: -

az óvónő az óvodai élet folyamán minden nap kihasználja a spontán adódó lehetőségeket a matematikai ismeretek és tapasztalatok szerzésére matematikai fogalmakat gyakoroltat, tudatosít szervezett tevékenységeket is tervez és szervez mikro csoportba, ill. egyénileg is célzott fejlesztéseket alkalmaz sokrétű, változatos matematikai játéktárral rendelkezik, eszközhasználata változatos, a témáknak megfelelő papír-ceruza feladatokat is biztosít tízes számkörben kialakítja a szám és mennyiség fogalmat gyakoroltatja a tő- és sorszámneveket, ezeket tízig tudatosítja megismerteti a sík-mértani formákat és azok jellemzőit hozzátevéssel, elvevéssel megalapozza az összeadás, kivonás alapjait matematikai helyzetek teremtésével problémamegoldó, logikus gondolkodást fejlesz

51

A gyermekek megfigyelése.

1

2

3

4

5 6 7 8 9 10 11

Matematikai nevelés Érdeklődik a matematikai tevékenységek iránt, szívesen vállal feladatot A problémák megoldását keresi, gondolkodik a megoldási lehetőségeken Tud a megadott szempontok alapján halmazokat létrehozni, csoportosítani, párosítani

Igen

Tízes számkörön belül szám és mennyiség fogalma kialakult Kialakult a több-kevesebb-ugyanannyi fogalma Szín-méret-forma szerint képes sorba rendezni Ismeri a pár-páratlan fogalmát Magasság, hosszúság, szélesség relációs viszonyait ismeri Ismeri a tő- és sorszámneveket Ismeri a sík-mértani formákat és jellemzőit Ismeri a testek neveit, jellemzőit

12

Szimmetrikus alakzatokat létrehoz

13

Tud hozzátenni, elvenni, ugyanannyivá tenni, mennyiséget helyesen egyeztet

14

Űr, terület, tömeg alapvető fogalmait ismeri

52

Nem

Bizonytalan

Személyi feltételek: Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései

1 2 3 4 5 6

7 8 9

10

11

12 13 14

Az óvónő mesterségbeli tudásához szükséges ismeretek, képességek Az óvónő felismeri azokat az élethelyzeteket, amikben matematikai ismereteket közvetíthet Játékos szituációkat teremt a célzott fejlesztésre Eszköz használata változatos, motiváló, a témához logikusan kapcsolódó Mikro csoportban és egyénileg is fejleszti a gyermekeket Témától függően szervezett tevékenységeket is tervez, szervez Matematikai fogalmakat ismertet meg, ezeket gyakoroltatja, tartalommal tölti meg Tisztában van a matematikai nevelés elveivel, témaköreivel, ezeket lépésről lépésre építi fel Ismeri a gyermekek képességeit

Biztosított

Részben biztosított

Nem biztosított

Biztosított

Részben biztosított

Nem biztosított

Matematikai ismereteinek szintjeit, ezeket figyelembe veszi a fejlesztésnél Elindítja a problémamegoldó és logikus gondolkodás fejlődését problémahelyzetek teremtésével, nem közöl kész megoldásokat Sikerélményhez juttatja a gyermekeket ösztönözve ezzel a további sikeres megoldásokra, gondolkodásra Biztos tudáshoz juttatja a gyermekeket A gyermekekről megfigyeléseket végez, az eredményeket rögzíti A szülőkkel megosztja tapasztalatait

Tárgyi feltételek:

1 2 3

A tevékenységhez szükséges tárgyi eszközök Célzott fejlesztéshez az esz közök rendelkezésre állnak Képességfejlesztő játékok biztosítottak Munkafüzet biztosított

53

VI. 8. Munka jellegű tevékenységek A tevékenység célja: A munka jellegű tevékenységek megszerettetésével a gyermekek feladathoz való viszonyulásának, magatartás formáinak (kitartás, kötelességtudat) és társas kapcsolatainak (együttműködés, tolerancia) fejlesztése. Az óvodapedagógus feladata: -

a különböző típusú és jellegű tevékenységek tervezése, és azok feltételeinek biztosítása 3-6 éves korban a munka fogások bemutatása, modellnyújtás, és az eredmények ösztönző, pozitív értékelése

A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére: -

a gyermekek szeretnek közösen dolgozni örülnek, ha a kötelességüket teljesítették önállóan, igényesen végzik a munkát szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére igénylik és aktívan hozzájárulnak környezetük rendjéhez személyükkel kapcsolatos tennivalóikban igényesek, önállóak

A fejlődés várható eredményeiből és a helyi program által meghatározott értékeiből kidolgozott sikerkritériumok: -

a gyermekek a munkavégzéshez használt eszközök fogását megtanulják saját személyükkel kapcsolatos teendőiket és az önkiszolgálást gyakorolják napi rendszerességgel, készségszintre fejlesztik az óvónők megbízatásokat teljesítenek a nevelőtestület kidolgozza az egyéni megbízatások lehetőségeit, ami sokféle munkaformában jelenik meg megtervezik az udvari munkafajták lehetőségeit óvodai szinten meghatározzuk a különböző évszakokban végezhető munkák tartalmát

54

A gyermekek megfigyelése.

Munka A gyermekek szívesen végeznek munka jellegű tevékenységeket

Igen

Nem

1

A gyermekek tudják a munkafolyamatot 2

Kitartóak, az elkezdett munkát befejezik 3

Megbecsülik egymás munkáját 4

Egymásnak segítenek

5

55

Bizonytalan

Személyi feltételek: Munka jellegű tevékenységek

1

2

3

4

5

6

7

8

9

Az óvónő mesterségbeli tudásához szükséges ismeretek, képességek Az óvónő képes olyan jellegű tevékenységet összeállítani, amit a gyermekek örömmel végeznek Körültekintően meg tudja szervezni a munka tevékenységet

Biztosított

Részben biztosított

Nem biztosított

Biztosított

Részben biztosított

Nem biztosított

Az óvónő képes a gyermekeket motiválni a munkafolyamatok elvégzésére Magatartása, személye modell értékű Különös figyelmet fordít a bátortalan, ügyetlenebb gyermekek ösztönzésére Különösen figyel a másokért végzett munka elismerésére Különös gonddal tanítja meg a gyermekeket saját személyükkel kapcsolatos teendőik elvégzésére Igényességre neveli a gyermekeket saját személyükkel és környezetükkel kapcsolatban Tolmácsolja a szülőknek a gyermekek munkavégzésére jellemző megfigyeléseit

Tárgyi feltételek:

1

A tevékenységhez szükséges tárgyi eszközök Minden csoportban biztosítottak a kis méretű munkaeszközök

2

Az udvari munkához kerti szerszámok rendelkezésre állnak

3

4

Sütemények, saláták stb. készítéséhez megfelelő helyet és eszközt kapnak Babaruhák mosásához az eszközök rendelkezésre állnak 56

VI. 9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Értelmezésünk szerint a tanulás egyenlő a tapasztalatszerzéssel, mely a pszichikus képességstruktúrákon keresztül, sok- sok mozgással, és játékkal alakítható. Fontos az ismertek átadása, bővítése, de nem a mennyiséget tartjuk fontosnak, hanem a tanuláshoz szükséges alapkészségek, képességek, kulcskompetenciák fejlesztését. Célunk: -

Az alapkulturtechnikák elsajátításához szükséges készségek, képességek fejlesztése Az ismeretek adekvát alkalmazására, felhasználására felkészítés, a gyermek kompetenciáinak alakítása Az ismeretlen iránti érdeklődési kedv fenntartása, a tanulni vágyás megalapozása. Nyitottságuk kialakítása, a felfedezés örömének a megismertetése

A tanulási tevékenységből adódó óvónői feladatok -

A gyermekek tevékenységi és megismerési vágyának kielégítése

-

Változatos, a gyermekek cselekvő aktivitására épülő, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalási lehetőségek biztosítása

-

Élményszintű, tapasztalatszerzésen alapuló ismeretek közvetítése

-

Komplex téma feldolgozások biztosítása

-

Szokások alakítása utánzásos minta és modellkövetéses magatartással

-

Spontán, játékos helyzetek kihasználása

-

A gyermeki kérdésekre, előzetes tudásukra épülő ismeretátadási lehetőségek kihasználása

-

Tervezett játékokkal és tevékenységekkel felkészülés a minden napos feladatokra

-

Gyakorlati problémamegoldásra ösztönző helyzetek teremtése

-

Az egyéni fejlődési, érési ütem figyelembevétele defferenciált tevékenység felkínálása

-

Személyre szabottan, pozitív értékeléssel segíteni a gyermek személyiségének a kibontakoztatását

-

Tehetséges gyermekek egyéni fejlesztése

-

Részképesség lemaradás esetén ill. potenciális tanulási zavar időbeni kiszűrése, az egyéni fejlesztés azonnali elkezdése, szükség szerint más szakemberek bevonásával

-

A fejlesztő program beépítése a minden napi gyakorlatba, a különböző tevékenységi formákba

-

HH HHH gyermekek egyéni fejlesztése

57

VI. 10. Fejlesztő program 1/ testséma fejlesztés A tevékenység célja: A testrészek és azok funkcióinak tudatos megismerése. A testrészek változtatott helyzetekben történő felismerése, azokkal különböző mozgásos gyakorlatok végzése. A test személyi zónájának feltérképezése, a négy fő irány mező megismerése, tudatos alkalmazása. Oldaliság kialakítása. Az óvodapedagógus feladatai: Az óvónő megfelelő feltételeket teremt arra, hogy a testsémát fejlessze, kihasználja a spontán adódó lehetőségeket, valamint tudatosan teremt olyan szituációkat, amiben fejleszti a testsémát, kialakítja a testfogalmat. Megismerteti a testrészek funkcióit. Megismerteti a négy fő iránymezőt és kialakítja az oldaliságot. A tervezésében is megnyilvánul a testséma fejlesztés, a gyermekekről megfigyeléseket végez, megállapítja az eredményeket, a felmerülő hiányosságokra szükség szerint intézkedési tervet készít. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: -

ismeri a testrészeket, azokat megnevezi, funkciójukkal tisztában van különböző testhelyzetekben az utasításoknak megfelelően végez mozgásos gyakorlatokat oldalisága kialakult, ismeri a jobb és bal oldalt beépült a balról jobbra haladás, kezessége kialakult ismeri testének elülső és hátulsó részeit ismeri testének függőleges zónáit megváltoztatott testhelyzetben is képes eligazodni

A fejlődés várható eredményeiből és a nevelési program által meghatározott értékekből kidolgozott sikerkritériumok: -

az óvónő először a főbb testrészeket és azok funkcióit ismerteti meg azokkal játékos mozgásos gyakorlatokat végeztet a főbb testrészek után az összes testrészt és azok funkcióit ismerteti meg lehetőséget teremt mozgásos gyakorlatok végzésére kihasználja a spontán adódó élethelyzeteket a gyakorlásra, tudatosításra megismerteti, tudatosítja a jobb és bal oldalt, ehhez jelző pántot használ, ezáltal segíti az eligazodást, a későbbiekben pedig automatikussá teszi tudatos szituációkat teremt arra, hogy a négy fő irány mezőt megismertesse és tudatosítsa téri helyzeteket, téri irányokat megismertet és tudatosít papír-ceruza feladatokat is alkalmaz a testséma fejlesztésére emberábrázolás keretében elemzi a rajzokat, felméri a testséma alakulás fázisait, nevelő eljárásait ennek függvényében választja meg a gyermekek fejlődését nyomon követi, ezeket rögzíti, a szülőket az eredményekről tájékoztatja 58

A gyermekek megfigyelése: Testséma fejlesztés

Nem tudja

Bizonytalan

Fej, törzs, hát, has Szem, szemhéj Orr, orrcimpa Száj, nyelv Fül, nyak Kéz, kézfej, tenyér Ujjak Láb Mellkas Arc Kar Comb Térd Homlok, szemöldök Áll Könyök Csukló Boka Lábfej, talp Lábujjak, sarok Váll Derék Csípő

59

Tudja

Személyi feltételek: Testsémafejlesztés

4

Az óvónő mesterségbeli tudásához szükséges ismeretek, képességek Az óvónő tisztában van a program filozófiájával, tudatosan alkalmazza a fejlesztő programot Felismeri és kihasználja a spontán adódó lehetőséget a testséma fejlesztésére Tudatosan teremt játékos szituációkat, amikben lehetőséget teremt a testséma fejlesztésre, a test személyi zónájának alakítására Mozgásos gyakorlatokkal, szervezett formákban is gyakoroltatja ezeket

5

Tisztában van az oldaliság kialakításának helyes folyamatával

1

2

3

6

Biztosított

Téri helyzetek begyakorlására szituációkat, játékos helyzeteket teremt Papír-ceruza feladatokat is biztosít

7

8

9

Papír-ceruza feladatokkal begyakoroltatja a balról jobbra haladást Kialakítja az oldaliságot, kezességet direkt átállítás nélkül

Tudatosan tervez a naplóba, jelöli a 10 tevékenységet és azt is, hogy mit fejleszt Folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek fejlődését, az 11 eredmények figyelembe vételével választja meg nevelési eljárásait A szülőket folyamatosan informálja 12 gyermekük fejlődéséről

60

Részben biztosított

Nem biztosított

Tárgyi feltételek:

1

A tevékenységhez szükséges tárgyi eszközök A csoportszobában nagy méretű tükör biztosított.

2

Oldaliságot jelző szalagok rendelkezésre állnak.

4

Hívó báb vagy a csoport által meghatározott eszköz áll rendelkezésére, amivel a tevékenységet előrevetítik, ill. gyakorolják. Célirányos képességfejlesztő játékok biztosítottak.

5

Mozgásos gyakorlatok végzéséhez tornaszerek biztosítottak.

3

Biztosított

Részben biztosított

Nem biztosított

Tapintásos sztereognosztikus észlelés fejlesztése A tevékenység célja: Tapintási tapasztalatok gyűjtésével a tapintás, mint érzékszerv fejlesztése tökéletesítése, ezzel egyidejűleg a kéz, a finommotorika ügyesítése, írás előkészítés céljából. Az óvodapedagógus feladata: Minél több tapintási tapasztalat szereztetése különböző technikákkal való megismertetés, finommotorika fejlesztése. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: -

szeretnek gyurmázni, ismerik a gyurmázási, agyagozási technikákat, alkotásokat hoznak létre változatos technikákat ismernek, alkalmaznak, az ábrázolás eszközeit helyesen alkalmazzák tapintás útján felismernek tárgyakat, dolgokat, azokat képesek megnevezni, tulajdonságait elmondani, csoportosítani, párosítani ismerik az ízeket, azokat képesek megnevezni tudnak különbséget tenni különböző felületek, anyagok között, jellemzőiket verbálisan is kifejezik tapintás útján való információ, tapasztalat szerzés természetes tevékenységei közé tartozik

61

A fejlődés várható eredményeiből és a helyi program által meghatározott értékeiből kidolgozott sikerkritériumok: -

-

mindennel, amivel a gyermekek találkoznak környezetükben tapintás útján is ismerkednek, tapasztalatokat gyűjtenek, információkhoz jutnak. Ezeket a tapasztalatokat szóban is kifejezik Különféle technikákkal ismerkednek, azok alkalmazását helyesen sajátítják el, sokféle alkotást hoznak létre, közben finommotorikájuk ügyesedik Az óvónő célzott fejlesztéseket alkalmaz, annak érdekében, hogy pusztán tapintással is felismerjen tárgyakat, anyagokat, azok jellemzőit tudják elmondani illatokat, ízeket megismernek, azokat képesek kötni a megfelelőjéhez, neveiket megtanulják

A gyermekek megfigyelése. Tapintásfejlesztés

1

2

3

4

Tapintásfejlesztés Ismerik a különböző gyurmázási technikákat

Nem tudja

Vizuálisan felismert tárgyat tapintás útján kikeres

Felismerik környezetük tárgyait tapintás útján

Felismerik környezetük anyagait tapintás útján

5

Képesek formákat, anyagokat, tárgyakat azonosítani

6

Az azonosított dolgokat képes jellemezni, csoportosítani, párosítani

7

Tapintásos készségfejlesztő játékokban ügyes

62

Bizonytalan

Tudja

Személyi feltételek: Tapintásfejlesztés

4

Az óvónő mesterségbeli tudásához szükséges ismeretek, képességek Az óvónő megtanítja a gyurmázási technikákat, az eszközöket bármikor rendelkezésre bocsátja a gyermekek igényei szerint Változatos technikákkal ismerteti meg a gyermekeket, kézügyességüket fejleszti Kihasználja a spontán adódó lehetőségeket is a tapintásos tapasztalatok szerzésére Célzott fejlesztéseket alkalmaz a tapintásos észlelésre

5

Kihasználja a képességfejlesztő játékok adta lehetőségeket

1

2

3

6

7

Biztosított

Részben biztosított

Nem biztosított

Biztosított

Részben biztosított

Nem biztosított

A tapintással szerzett tapasztalatokat megbeszéli, feldolgozza a gyermekekkel, ezáltal ismereteiket, nyelvi kifejező képességeiket bővíti Megismerteti az anyagok tulajdonságait, ezekhez kapcsolódó fogalmakat tisztáz, tudatosít

Tárgyi feltételek:

1

A tevékenységhez szükséges tárgyi eszközök Gyurma, agyag, festék, gyöngy stb. rendelkezésre áll

2

Tapintásfejlesztő, képességfejlesztő játékok biztosítottak

63

Térészlelés Tevékenység célja: -

alapvető téri irányok megismerése, saját testrészeik közvetítésével jobb-bal oldalirányok, négy fő iránymező begyakorlása irányokkal, helyzetekkel, idővel kapcsolatos fogalmak, kifejezések tudatosítása

Az óvodapedagógus feladatai: -

célzott fejlesztéssel szituációk teremtésével, térbeli viszonyokkal kapcsolatos ismeretek, tapasztalatok nyújtása, gyakorlása fogalmak tisztázása, tudatosítása, a helyzeteknek megfelelő alkalmazásával az írás, olvasás előkészítése téri irányok tudatosítása

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: -

ismeri az alapvető téri irányokat ismeri és kifejezi az alapvető térbeli helyzeteket ismer idővel kapcsolatos kifejezéseket, azokat helyesen, szituációnak megfelelően használja tudatosult a balról-jobbra haladás utasításoknak megfelelően alkalmazza a térbeli irányokat a térben és síkban egyaránt a téri irányokat önállóan is megnevezi a szituációknak megfelelően ezeket változtatott testhelyzetekben is képes alkalmazni, megnevezni oldalisága kialakult helyzeteket, irányokat képes helyesen meghatározni ismeri a napok neveit, napszakokat és az évszakokat felismeri az időbeli sorrendiséget, azokat szóban is kifejezi

A fejlődés várható eredményeiből és a helyi program által meghatározott értékeiből kidolgozott sikerkritériumok -

az óvónő játékos feladatok adásával megtanítja, gyakoroltatja a négy fő iránymezőt kialakítja, biztossá teszi az oldaliságot minden papír-ceruza feladatban balról-jobbra haladást gyakoroltat és vár el a domináns kezet ügyesíti a mozgásos feladatokban, játék szituációkban gyakoroltatja, tudatosítja a téri irányokat, helyzeteket változtatott testhelyzetekben is gyakoroltatja a téri irányokat a téri irányokkal, helyzetekkel kapcsolatos fogalmakat tisztázza, gyakoroltatja, szóban is kifejezteti olyan feladatokat alkalmaz, ahol eseményeket időrendi sorrendbe kell rakni, az ezzel kapcsolatos fogalmakat tudatosítja megtanítja a napszakokat, a napokat, ezeket tevékenységekkel kapcsolja össze, hívójel, szimbólum alapján könnyíti meg a felismerést megtanítja időrendben az évszakokat és ezek jellemzőit 64

A gyermekek megfigyelése. Térészlelés. Térészlelés 1

Fent

2

Lent

3

Alatt

4

Fölött

5

Föl, fölé

6

Jobb, bal

7

Előre, elöl

8

Hátra, hátul

9

Mellett, mellé

Nem tudja

10 Között 11 Le, alá 12

Kívánságra irányt tud változtatni

13 Mögé 14 Elé 15 Jobbra 16 Balra 17 Túl 18 Közé

65

Bizonytalan

Tudja

Személyi feltételek: Térészlelés

1 2 3

4

5 6 7

Az óvónő mesterségbeli tudásához szükséges ismeretek, képességek Mozgásos feladatok segítségével ismerteti meg a négy fő iránymezőt Változatos eszközöket és játékokat alkalmaz Jobb-bal oldal kialakításához ismeri a helyes eljárást Megkülönböztető jelzést használ az oldalak megkülönböztetésére, tudatosan és következetesen alkalmazza Megfigyeli a domináns kezet, és azt erősíti Kialakítja az oldaliságot

Biztosított

Részben biztosított

Nem biztosított

Biztosított

Részben biztosított

Nem biztosított

Tudatosítja a balról-jobbra haladást

Térbeli irányokat megismerteti és tudatosítja Térbeli helyzeteket megismerteti és 9 tudatosítja Szituációkat teremt a gyakorlásra, az 10 elsajátított ismeretek ellenőrzésére Megismerteti, tudatosítja az 11 időrendiséget, ezzel kapcsolatos fogalmakat tisztáz, tudatosít A szülőket tájékoztatja gyermekeik 12 fejlettségéről 8

Tárgyi feltételek: Térészlelés

1 2 3

A tevékenységhez szükséges tárgyi eszközök Tornaszerek, eszközök biztosítottak Csuklópánt rendelkezésre áll Papír-ceruza feladatokhoz eszközök biztosítottak

66

Auditív észlelés A tevékenység célja: A hallás tökéletesítésére, hallásingerek differenciálására különböző hangok, zajok felismerése, azonosítása. Az óvodapedagógus feladata: Spontán adódó és célzott fejlesztési lehetőségek alkalmazásával, kihasználásával a hallás tökéletesítése, a hangok finom megkülönböztetésével az írás-olvasás elsajátításának megkönnyítése. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére: - képes megkülönböztetni környezetének hangjait, azokat képes megnevezni, ezzel kapcsolatos fogalmakat ismer - felismeri az emberi hangokat, zajok sokaságát, megkülönbözteti a közlekedési eszközök, természeti jelenségek, használati tárgyak keltette hangforrásokat - képes reprodukálni ritmust, dallamot - képes úgy reprodukálni ritmus, hogy a szöveget magában mondja, csak a ritmus hangzik - felismeri a szó elején és végén lévő hangokat, tud ugyanazzal a hanggal szót mondani - a hallott utasításoknak megfelelően képes cselekedni, ezáltal beszédészlelése megfelel - mesét, történetet képes értelmezni, tartalmát elmondani, ezáltal beszédértése helyes A fejlődés várható eredményeiből és a helyi program által meghatározott értékeiből kidolgozott sikerkritériumok: - az óvónő tisztában van a program filozófiájával, ezért kihasználja a spontán adódó lehetőségeket a hallásészlelés fejlesztésére - célzott fejlesztést alkalmaz a hallás tökéletesítésére, a különböző nevelési területek adta lehetőségekkel él, ezeket tudatosan tervezi is - megismerteti környezetünk hangjait, kirándulások alkalmával a természetben előforduló hangokat észre véteti - a hallásingerek befogadásához megfelelő csendet biztosít - minden környezetünkben előforduló hangot, zajt, amit ember, állat, természeti jelenségek (évszakok, napszakok), közlekedési eszközök, tárgyak, anyagok adnak, azokat felfedezteti, megkülönbözteti a gyermekekkel - egyre finomítja a felismerést és megnevezést a hang vagy zaj forrására vonatkozóan - hallásfejlesztő játékokat alkalmaz, különös tekintettel a környezetismeret, ének-zenenevelési területeken - fejleszti az auditív memóriát, ehhez gazdag játéktárral rendelkezik - felméri a beszédészlelést és beszédértést - kiszűri azokat a gyermekeket, akik nem képesek követni egyszerű utasításokat, azoknál orvosi vagy gyógypedagógiai vizsgálatot kezdeményez - meggyőződik arról, hogy a gyermekeknek ép-e a hallása

67

A gyermekek megfigyelése.

1

Auditív észlelés Megkülönbözteti az emberi hangokat

5

Megkülönbözteti a közlekedési eszközök hangjait közvetlen környezetében Megkülönbözteti a természeti jelenségek hangjait Megkülönbözteti a használati tárgyak hangjait Megkülönbözteti az állatok hangjait

6

Megkülönbözteti a testünk hangjait

2

3

4

7

8

Nem tudja

Bizonytalan

Felismeri a szó elején és végén levő hangokat, azokkal tud szavakat mondani Utasításoknak megfelelően cselekszik

Kérdésekre adekvát válaszokat ad Hangforrás irányát 10 felismeri 9

68

Tudja

Személyi feltételek: Auditív észlelés

1

2 3 4 5 6 7 8 9

Az óvónő mesterségbeli tudásához szükséges ismeretek, képességek Kihasználja a spontán adódó lehetőségeket a környezet hangjainak felismerésére, megkülönböztetésére és megnevezésére Célzott fejlesztéseket alkalmaz az érzékszerv tökéletesítésére Megteremti a fejlesztés alapvető körülményeit Tudatosan tervezi a nevelési területeken megvalósítandó feladatokat Gazdag hanganyaggal rendelkezik, amit tudatosan használ Nyelvi játék gyűjteménnyel rendelkezik, amit tudatosan alkalmaz Felméri a beszédészlelést és beszédértést A gyermekekről folyamatosan megfigyelést végez, tapasztalatait rögzíti Szülőket tájékoztatja gyermekeik fejlődéséről

Biztosított

Részben biztosított

Nem biztosított

Biztosított

Részben biztosított

Nem biztosított

Tárgyi feltételek:

1 2 3 4 5

A tevékenységhez szükséges tárgyi eszközök Magnó, kazetták rendelkezésre állnak Hanganyag kazettán rögzítettek Ritmus hangszerek gyermekeknek hozzáférhetők Beszédészlelést felmérő teszt biztosított Nyelvi játékok gyűjtemény biztosított

69

A keresztcsatornák fejlesztése A tevékenység célja: Két érzékszerv összekapcsolása, együttes működésük fejlesztése, tökéletesítése. Az óvodapedagógus feladata: Célzott fejlesztési lehetőségek differenciálása, tökéletesítése.

teremtésével

az

érzékszervek

együttműködésének

A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére: -

képes összehangolni egy-egy feladatban, szituációban két érzékszervének működését, ezzel feladat megoldásai helyesek tudja együttműködtetni: - vizuális-tapintásos funkcióit - vizuális-auditív funkcióit - vizuális-kinesztetikus funkcióit - auditív-tapintásos funkcióit - szem-kéz koordinációja összehangolt

A fejlődés várható eredményeiből és a helyi program által meghatározott értékeiből kidolgozott sikerkritériumok:

-

-

az óvónő olyan célzott fejlesztéseket alkalmaz, amiben a keresztcsatornákat összekapcsolják, két érzékszervet használnak egyszerre, egymást segítve, kiegészítve játékok sokaságával rendelkezik ehhez, tudatosan tervezi és összegyűjti a fejlesztési lehetőségeket a gyakorlatban célzottan alkalmazza, de a spontán adódó lehetőségeket is felismeri és kihasználja folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek fejlődését és az eredmények függvényében választja meg további nevelési eljárásait

70

A gyermekek megfigyelése. Keresztcsatornák.

1

2

Keresztcsatornák Tapintással felismert tárgyat megkeres a vizuális mintában

Nem tudja

Bizonytalan

Tudja

Részben biztosított

Nem biztosított

Hang alapján azonosít vizuális képet Felismeri társai hangját

3 Hátára rajzolt formát felismer 4

5

Jellemzi azt a tárgyat, amit tapintás útján felismer

6

Jellemzés után tapintással választja ki a megfelelő tárgyat

Személyi feltételek: Keresztcsatornák fejlesztése

1

2

3 4 5

Az óvónő mesterségbeli tudásához szükséges ismeretek, képességek Tisztában van a fejlesztési eljárásokkal elméletben, gyakorlatban egyaránt Játékok sokaságával rendelkezik, amelyben a keresztcsatornákat fejleszti A rendelkezésre álló képességfejlesztő eszközöket használja Folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek fejlődését A gyermekek fejlődéséről a szülőket tájékoztatja

Biztosított

71

Verbális fejlesztés A tevékenység célja: A fejlesztő programhoz kapcsolódó fogalmak, kifejezések, megnevezések elsajátítása, aktív szókincsbe való építése, a mindennapi beszédben való használat. Az óvodapedagógus feladata: -

az egész óvodai éltbe beépítve a programhoz kapcsolódó fogalmak kifejezések használatával mintaadás, aktív-passzív szókincs bővítése tudatosan tervezett célzott fejlesztések alkalmazása

A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére: -

ruházatuk minden darabjának tudják a nevét és azzal is tisztában vannak, hogy az melyik testrészükre való ismerik testrészeik neveit, a legaprólékosabb részleteket is, tisztában vannak azok funkcióival cselekvéseket tudnak megnevezni, ami a testsémával a nagy és finom mozgásokkal kapcsolatosak térbeli irányokat tudnak helyesen, a szituációknak megfelelően megnevezni, a fogalmak tartalmával tisztában vannak térbeli helyzeteket pontosan tudnak meghatározni, a fogalmak a nagy és finom mozgással, testsémával, lateralitással és az időrendiséggel kapcsolatosak idővel kapcsolatos fogalmakat helyesen használnak ismerik az alapformákat, alapszíneket képesek különbséget tenni méretek között észre veszik a hasonlóságot és különbözőséget, azokat helyesen tudják megnevezni, kifejezni

A fejlődés várható eredményeiből és a helyi program által meghatározott értékeiből kidolgozott sikerkritériumok: -

-

az óvónő kifejezőkészségével, beszédével mintát nyújt a gyermekeknek az óvodai élet egészét betölti az anyanyelvi nevelés, szókincsbővítés, beszélgetés az óvónő kihasználja a spontán adódó lehetőségeket arra, hogy megnevezzék a körülöttük levő tárgyakat, ruházatuk darabjait, testrészeiket, cselekvéseket, térbeli irányokat, helyzeteket, idővel kapcsolatos fogalmakat, kifejezéseket mindezek gyakorlására, tudatosítására célzott fejlesztési lehetőségeket teremt folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek fejlődését, az eredményeket rögzíti

72

A gyermekek megfigyelése.

1 2 3

Verbális fejlesztés Meg tudja nevezni a környezetében található tárgyakat Meg tudja nevezni ruházatunk darabjait

Nem tudja

Bizonytalan

Tudja

Részben biztosított

Nem biztosított

Meg tudja nevezni testrészeit Cselekvéseket megnevez

4

5

Térbeli helyzeteket ismer, megnevez

6

Idővel kapcsolatos fogalmakat ismer Ismeri az alapformákat

7 Ismeri a színeket 8 Ismeri az ellentétpárokat 9

Személyi feltételek: Verbális fejlesztés

1 2

3

4 5

Az óvónő mesterségbeli tudásához szükséges ismeretek, képességek Az óvónő kihasználja a spontán adódó lehetőségeket a verbális fejlesztésre Célzott fejlesztéseket is alkalmaz játékos formában ezek tudatosítására A verbális fejlesztéssel kapcsolatos fogalmakat, kifejezéseket oly szinten gyakoroltatja, hogy az a gyermekek aktív szókincsébe beépüljön Folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek fejlődését, az eredményeket rögzíti Szülőket tájékoztatja a gyermekeik fejlődéséről

Biztosított

73

VII. Egészséges életmódra nevelés A tevékenység célja: A gyermekek egészséges életvitel igényének alakítása, testi, lelki, mentális fejlődésük elősegítése. Az óvodapedagógus feladata: a gyermekek gondozása, testi szükségleteit, mozgás igényük kielégítése, komfort érzetük biztosítása - a gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása - a gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése - Mentális egészségük kialakítása és megőrzése, kiegyensúlyozott, biztonságot adó, szeretetteljes légkörben való nevelés biztosítása. - Bizalmon, tiszteleten alapuló kapcsolatok létrehozása. - Nyitottság, érdeklődés, kíváncsiság, felfedezési vágy, tevékenységi vágy felkeltése és kielégítése az óvodai nevelés folyamatában. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére: -

-

a testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek a tisztálkodási eszközökre vigyáznak, azokat a pontos helyére teszik a zsebkendőt önállóan használják önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet esztétikusan terítenek, kulturáltan étkeznek, helyesen használják az evőeszközöket étkezés közben halkan beszélgetnek teljesen önállóan öltözködnek, cipőjüket bekötik, ismerik a helyes sorrendiséget az öltözködésben a ruhájukat összehajtva, rendezetten a helyükre teszik környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani ügyelnek saját küllemükre, melyben megjelenik a szintre, ízlésesre törekvés Kiegyensúlyozott személyiségek, kíváncsiak, érdeklődők, jól motiválhatók. Aktívan részt vesznek a tevékenységekben, azokban örömüket lelik. A sikerélmények által önbizalmuk, pozitív énképük erős.

A fejlődés várható eredményeiből és a helyi program által meghatározott értékeiből kidolgozott sikerkritériumok: -

az óvónő a testápolási, öltözködési, étkezési szokásokat „szimbólumokkal” erősíti meg, hogy a gyermekek önállóan tudják kontrollálni a cselekvéseiket a tisztálkodási eszközökre, az öltöző, a csoportszoba rendjére a gyermekek 4-5 éves kortól naposi rendszerben őrködnek szokás rendek kialakítása következetes gyakorlása, valamint automatikussá tevése egységes követelmények állítása az óvónők és dajkák részéről szimbólumok elhelyezése a csoportszobában, fürdőszobában, öltözőben mindennapi levegőzés, udvari játék biztosítása nyugodt pihenés feltételeinek a megteremtése esztétikus, ízléses, egészséges környezet biztosítás 74

A gyermekek megfigyelése: Egészséges életmódra nevelés Testápolás Önállóan, a szokásoknak megfelelően mos kezet

Nem tudja

1

2

A szokásoknak megfelelően ruhájára, eszközökre, vízcsapra ügyel Önállóan, a szokásoknak megfelelően mos fogat

3

4

A fogmosáshoz szükséges eszközeit rendben, tisztán tartja Önállóan fésülködik

5

6

A WC-t önállóan, a szokásoknak megfelelően használja A zsebkendőt önállóan használja

7 Tisztaság igénye kialakult 8

75

Bizonytalan

Tudja

1

2

Öltözködés Önállóan, megfelelő sorrendben vetkőzik, öltözködik

Nem tudja

Bizonytalan

Tudja

Nem tudja

Bizonytalan

Tudja

Rend igénye kialakult, ruháját hajtogatva a helyére teszi Cipőfűzőjét megköti

3

4

5

1

2

3

4

5

6

Észreveszi a hőmérséklet változásait, annak megfelelően öltözik, vetkőzik Rendezett külső iránti igénye kialakult

Étkezés Kulturáltan étkezik, halkan beszélget, fegyelmezetten viselkedik Ügyel az asztal esztétikus rendjére Az evőeszközöket önállóan, helyesen használja Az étkezési szokásokat pontosan betartja

A naposi feladatokat maradéktalanul ellátja Ízeket megkülönböztet, az ételeket megnevezi

76

1

Pihenés Mese, vers, ének hallatán ellazul, nyugalom tölti el

Nem tudja

Igénye van a pihenésre 2

3

Valamilyen tárgyra van szüksége, hogy elaludjon

4

Igénybe veszi az egy órás pihenés utáni felkelés lehetőségét Társait zavarja

5

7

Szüksége van a felnőtt közelségére, simogatására

77

Bizonytalan

Tudja

Személyi feltételek: Egészséges életmódra nevelés

1

2 3 4

5 6

Az óvónő mesterségbeli tudásához szükséges ismeretek, képességek Az óvónő egyik legfontosabb tevékenységének tekinti a gyermekek gondozását, egészséges életmódjának kialakítását Az óvónő és dajka minden szokást azonosan értelmez Komoly figyelmet fordít a szokás rendek kialakítására és elfogadására Megfelelő szervezéssel megoldja a fölösleges várakozást öltözőben, mosdóban Elegendő időt biztosít a gyermek próbálkozásaira, önállóságának fejlesztésére Nem sürget, kivár

Biztosított

Az óvónő törekszik arra, hogy minél 7 többet mozogjanak a gyermekek a szabad levegőn A részfunkciók fejlesztésének 8 lehetőségét mindenkor szem előtt tartja Az óvónő tekintettel van az ügyetlenebb, bátortalanabb 9 gyermekekre, támogatja őket a feladat elvégzésében Egészséges, kulturált környezetet 10 biztosít Folyamatosan megfigyeli a 11 gyermekek szokás szintjét, az eredményeket rögzíti A szülők tájékoztatást kapnak a 12 gondozási feladatokról, valamint gyermekük fejlődéséről

78

Részben biztosított

Nem biztosított

Tárgyi feltételek:

1

2

3

A tevékenységhez szükséges tárgyi eszközök A gyermekekhez méretezett berendezési tárgyak, tisztálkodási eszközök biztosítottak Minden gyermeknek van jellel ellátott tisztálkodási eszköze, fektetője A WC-ben eltakaró függöny biztosított az intimitáshoz

5

Megfelelő mennyiségű és minőségű ép-tiszta evőeszközök állnak a gyermekek rendelkezésére A szokásokhoz a szimbólumok biztosítottak

6

Pihenéshez fektetők, takarók biztosítottak

7

A szülők tájékoztatására faliújság rendszer biztosított

8

Magasság és súlyméréshez az eszközök biztosítottak

4

Biztosított

79

Részben biztosított

Nem biztosított

VIII. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés A tevékenység célja: A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Az óvodapedagógus feladata: - érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig - a gyermek-gyermek és felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása - az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességének formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére: - ragaszkodnak az óvodához, óvónőikhez, társaikhoz, ezt érzelmekben, szavakban, tettekben fejezik ki - a gyermekek igényévé válik a helyes cselekvés, viselkedés szabályainak a betartása - egymást is megkérik, esetleg figyelmeztetik a szabályok betartására - kérés nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival - szívesen dolgoznak a közösségért, bíznak önmagukban - konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek - érdeklődnek társaik, barátaik iránt - a csoportba érkező vendéget szívesen fogadják, köszönnek - szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit - ismerik saját képességüket, tudják értékeiket, de ismerik korlátaikat is - egészségesen érvényesítik önmagukat, de ezt társaik rovására nem teszik - érdeklődésüket kinyilvánítják - igyekeznek legyőzni az akadályokat - éretté válnak az iskolába lépésre A fejlődés várható eredményeiből és a helyi program által meghatározott értékeiből kidolgozott sikerkritériumok: -

az óvoda a gyermek felvételénél különös hangsúlyt fektet a családias, szeretetteljes, nyugodt, élmény gazdag élet megéreztetésére a szülők személyes fogadásánál ez erőteljesen megjelenik a beszoktatás a szülővel történik a gyermek igényeinek figyelembe vételével az érzelmi nevelés fontos eleme a reggeli érkezés, amikor az óvónő a gyermeket szeretettel fogadja, megsimogatja, segít neki játékot kezdeni az óvónő nyugodt légkört teremt, törekszik a halk beszédre, a gyermekeknek is modellt nyújt ezzel hiányzó társaikat számon tartják, hosszabb hiányzás esetén meglátogatják az óvoda a közösen kidolgozott értékek alapján neveli a gyermekeket belső kontrollos személyiségek, sikerorientált gyermekek nevelése ápolják hagyományaikat a jeles napokra (ünnepek, születésnap) közösen készülődnek, érzelmileg ráhangolódnak közös élmények biztosításával közösségük alakítása

80

A gyermekek megfigyelése.

1

2

3

4

5

6

7

Társas viselkedés, szokások Önállóan, a közösen elfogadott norma szerint köszön A felnőtteket, gyermekeket udvariasan szólítja meg Udvariasan tud kérni, megköszönni

Nem tudja

Konfliktusait agresszió nélkül is meg tudja oldani Társainak és a felnőtteknek is szívesen segít Baráti kapcsolatai alakulnak, stabillá válnak A közösség normáit, szabályait betartja

Önérvényesítése egészséges, akaratát nem 8 mások rovására érvényesíti Belső kontrollos 9 személyisége helyes irányba alakul Érzelmi élete gazdag, 10 érzelmeit kifejezi Környezetének 11 metakommunikációs jeleit észre veszi

81

Bizonytalan

Tudja

Személyi feltételek: Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés

1

2

3

4

5

6

7

8

Az óvónő mesterségbeli tudásához szükséges ismeretek, képességek Az óvónő szemléletében központi helyet foglal el a nevelés és a gyermekközpontúság Az óvónő tisztában van a belső kontrollos személyiség nevelés elveivel, sikerorientáltakká teszi a gyermekeket Tetteiben megmutatkozik a feltétlen szeretet, elfogadás, a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat Minden gyermekről el tudja mondani a testi-lelki-szellemi értékeit A gyermekek egyéni szükségleteihez, igényeihez, fejlettségéhez természetes módon igazodik Alaposan, tényeken, felméréseken alapuló információk alapján reálisan értékeli a gyermeket Nevelésében tudatosan alkalmazza a szokásrendek kialakítását, azokat következetesen gyakoroltatja Ünnepekre, jeles napokra érzelmileg felkészíti a gyermekeket

Biztosított

Metakommunikációs jeleket közvetít, ennek tanulására játékos 9 szituációkat teremt, hogy egymáson is felismerjék, ill. kifejezzék érzelmeiket Szakmai kultúráját folyamatosan 10 gyarapítja, önkontrollt gyakorol Az óvónő személyiségével közvetíti 11 a társas kapcsolatok értékeit, ezzel modellt nyújt A gyermekek egyéni fejlődését nyomon követi, társas kapcsolataik 12 alakulását felméri, a szülőket informálja

82

Részben biztosított

Nem biztosított

Tárgyi feltételek:

1

A tevékenységhez szükséges tárgyi eszközök Megfigyelési, mérési anyagok készítése

2

Egyéni fejlesztés dokumentum rendszerének kialakítása

3

Biztosított

Egyéni fejlesztéshez eszközök, képességfejlesztő játékok biztosítottak

83

Részben biztosított

Nem biztosított

IX. Speciális feladataink Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése A 2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti köznevelésről értelmező rendelkezések 13. pontja határozza meg: kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló. Különleges bánásmódot igénylő gyerekek – olyan gyermekek, akiknek állandó vagy átmeneti jelleggel fizikai, biológiai, pszichikai, intellektuális, családi vagy szoiokulturális okok miatt egyéni, sajátos nevelési-oktatási szükségleteik vannak, ezért a specifikus nevelési-oktatási szükségletekhez, sajátosságokhoz egyénenként igazodó bánásmódot igényelnek az óvodában. Az intézményünk vállalja, hogy a különböző speciális igényeket kielégíti, az óvoda általános feltételein belül. A rászoruló gyermekek, különböző formákban kapják meg az egyéni megsegítést. Ezek a következők: csoporton belül, integráltan a társakkal, csoportból kiemelve, gyógypedagógussal fejlesztő foglalkozások megtartásával. A gyógypedagógus és a csoportban dolgozó óvónők egyeztetnek, egymást kölcsönösen segítik, megbeszélik a fejlesztés tartalmát és az időkereteket. A fejlesztés tartalmi elemeit a Pedagógiai Program tartalmazza. A speciális igényű gyermekeknek a haladás üteme lassabb, de az elsajátítandó tartalom megegyezik a többiekével. Minden esetben figyelembe vesszük a speciális igényeket, az egyéni és életkori sajátosságokat, a lemaradást, a hiányoknak megfelelően személyre szabottan történnek a fejlesztések. A habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák óvodánk nevelési programjának tartalmi elemei. A tehetséges gyermek fejlesztésének három módja közül választjuk ki az adott gyermek számára legoptimálisabb megoldást (gyorsítás, elkülönítés, gazdagítás). Helyi nevelési értékeink - Speciális nevelési igényű gyermekeket is nevelünk integrált formában. - Logopédiai ellátást biztosítunk. - A gyógypedagógus heti 3 órában, helyben oldja meg a feladatot PROGRAMUNK CÉLJA Általános cél: A gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiség fejlesztése, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vételével. Az eltérő képességű gyermekek speciális, egyéni megsegítése, hogy hátrányaikat önmagukhoz képest minél eredményesebben leküzdhessék. Speciális cél: A gyermek állapotához igazodva a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében foglaltaknak megfelelően minden olyan pedagógiai, pedagógiai célú rehabilitációs ellátás biztosítása, amely a gyermek képességeinek lehetőség szerinti legteljesebb kifejlesztéséhez szükséges. Nemzeti, nemzetiségi tudat erősítése igény szerint

84

A szociális hátrányok enyhítését segítő intézkedések A gyermekek változatos szociokulturális háttérrel rendelkeznek. A családlátogatások alkalmával ezeket feltérképezzük, ez által megfelelő ismeretekkel rendelkezünk arról a miliőről, ahonnan érkeznek. Ennek következtében ismeretekkel rendelkezünk arról, hogy milyen hátrányokat kell leküzdeni, pl. alacsony iskolázottság a szülők részéről, munkanélküliség, szenvedély betegségek, elhanyagoló nevelés, esetleg bántalmazás, helytelen nevelési módszerek stb. Külön figyelünk a HH és a HHH gyermekekre. Mindkét esetben szociális hátrányokkal kell számolni, aminek kezelése a feladatunk. Mindkét esetben egyéni fejlesztés történik, amit a megfelelő dokumentumok, tervezések alapján végezzük. A szülőkkel folyamatos a konzultáció, információ csere, igyekszünk a szülőket bevonnia az óvodai életbe, hogy maguk is járuljanak hozzá gyermekeik egészséges fejlődéséhez. Célunk: - a szülői felelősség erősítése - a tudás, mint érték a szülők általi felismertetése, gyermekei csak úgy tudnak majd érvényesülni a munka világában, ha megfelelő ismeretekkel, tudással rendelkeznek - egészséges életmód szokásainak kialakítása, szülők szemléletén való alakítás, cóla, chips, és egészségtelen ételek fogyasztása, mozgás hiány, helyes napirend kialakítás otthon - otthoni együttes tevékenységek lehetőségei, a gyermekekkel való foglalkozás és helyes bánásmódra való figyelem felhívás - A veszélyeztető körülmények számbavétele, együtt gondolkodás ezek csökkentésére - Rendszeres óvodába járásra szoktatás Tevékenységeink a szociális hátrányok enyhítésére - a tanulás tanítása, differenciált fejlesztés - egészségeséletmódra nevelés - mozgásssal pozitív önkép fejlesztése - interkultúrális ismeretnyújtás: életvezetés, cigány irodalom - gyermek tehetségének felismerése, felkészítése - egyéni fejlesztés a HH és a HHH gyermekek részére - A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az óvodában dolgozók alapvető feladata, hogy az általuk ellátott gyermekek hozzájussanak minden olyan szolgáltatáshoz, amely ahhoz szükséges, hogy személyiségük szabadon kibontakozhasson. 3 éves kortól minden hátrányos helyzetű gyermek felvételre kerül. Rendszeres óvodába járással a hátrányok kompenzálhatók, ezzel egyidejűleg a szülők felelősségét gyermekeik fejlődésében erősíteni kell. A változatos, élményekkel teli óvodai élet biztosítása alapvető feladat. Az alapvető szükségletek kielégítése szintén, a komfort érzet biztosítása mindenki feladata. Ezek a gyermekek mindkettőben szükséget szenvednek, ezért az óvodai nevelésben ezeknek külön hangsúlyt adunk. Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell: - a gyermeki jogok érvényesítésében - az óvodai neveléshez kapcsolódó szolgáltatások igénybevételében - a jogszabály alapján járó juttatásokhoz való hozzáférés során - az óvoda feladata, hogy a tehetséges és képességeihez képest rosszul teljesítő gyermek részére segítséget nyújtson - vallási vagy más világnézeti meggyőződősen alapuló nevelésben, oktatásban részesüljön - kisebbségi vagy nemzetiségi nevelésben – oktatásban részesüljön 85

GYERMEKVÉDELEM A kedvezőtlen szociális, gazdasági és családi hatások, az egyre jobban érzékelhető életvezetési problémák megjelennek az intézményekben a gyermekek teljesítményviselkedés- és kapcsolat zavarainak formájában. A nevelési - oktatási intézmények az 1997. évi XXXI. sz. gyermekvédelmi törvénye értelmében „kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében” (17. §. (1).) Fontos feladata tehát az intézménynek, hogy felismerje a problémát, keresse az okokat, nyújtson segítséget, illetve jelezzen az illetékes szakembereknek és hatóságnak, valamint e téren működjön együtt velük. Alapelvek meghatározásnál egyik kiinduló pont, hogy a gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Az intézményben működik a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat. Szakmai programmal rendelkeznek, a működésükhöz a feltételek biztosítottak. Működési engedélyük érvényes. Szakember ellátottság megfelelő. Ezért ezen a helyen ezt a részt nem taglalom. Gyermekvédelmi felelős kapcsolatot tart az intézményvezetővel, a Gyermekjóléti Szolgálattal és az óvónőkkel. Az információáramlás naprakész. Feladatát a munkaköri leírás szerint végzi. Az óvodapedagógus gyermekvédelmi feladatai: -

Az óvónők a jelző és észlelő rendsz er tagjai, az elméleti ismeretekkel rendelkeznek arról, hogy milyen veszélyeztető tényezőket kell felismerniük

-

Elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába való zökkenők nélküli beilleszkedését, az óvoda megkezdését mindig megelőzi a családlátogatás

-

Figyelemmel kíséri a rendszeres óvodába járást.

-

A megfigyelési, mérési tapasztalatai támasztják alá a korrekt gyermekismeretet

-

Biztosítja a gyermeki jogok érvényesülését.

-

Javaslattétel a védő-óvó intézkedésekre.

-

Elősegíti a veszélyeztetettségből eredő hátrányok csökkentését, megszüntetését.

-

Egyéni fejlesztés keretében kompenzálja gyermekek lemaradását

-

Tájékoztatja a szülőt, ha a gyermeke jogainak megóvása, vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

-

Szükség esetén felveszi a kapcsolatot a társintézményekkel a vezetővel való egyeztetés után.

-

Igénybe veszi a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait.

-

Fejlesztő pedagógussal, pszichológussal folyamatosan tartja a kapcsolatot.

-

Veszélyeztetett, HH, HHH, SNI gyermekeket nyilván tartja

-

Három vagy többgyermekes családban élő gyermekek számát nyilván tartja. 86

a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSE A 2011. évi CXC nemzeti köznevelésről szóló törvény 4. § 23. pontja értelmében sajátos nevelési igényű gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye lapján érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd INKLUZÍV NEVELÉS Célunk:

Az együttnevelés célja a teljes integráció. -

-

-

-

Az inkluzív nevelés szemléletével, az esélyegyenlőség biztosításával, intézményünk biztonságot nyújtó, természetes befogadó közege legyen minden gyermeknek, függetlenül hova tartozásától, egyéni adottságaitól, fejlődési ütemétől. A differenciált módszerek, eszközök alkalmazásával alapozódjanak meg az életben való eligazodást segítő alapkészségek. A gyermekek fejlettségi szintjüknek megfelelően jussanak az előre lépésükhöz szükséges képességekhez, ismeretekhez. Az óvodavezető feladata: hogy gyógypedagógiai fejlesztéshez, logopédiai fejlesztéshez és egyéb szükséges speciális fejlesztéshez szakembert biztosítson. A környezet tárgyi feltételeinek megteremtése, a speciális megsegítést szolgáló eszközök biztosítása Az óvodapedagógus feladatai a sikeres inkluzió megvalósításához: Megfelelő ismeretekkel rendelkezzen a speciális igényű gyermekekről, azokat a gyakorlatban eredménnyel hasznosítsa Konzultál a szakemberrel, igénybe veszi a segítségét, a gyermekek egyéni szükségleteihez igazított fejlesztési tervet készít. Differenciált fejlesztéssel biztosít. ami igazodik az egyes gyermekek aktuális fejlettségi szintjéhez A fejlődés nyomon követését természetes élethelyzetben, folyamatosan végezi, tapasztalatait, azt a csoportnaplóban rögzíti A különböző tevékenységet-feltételeit biztosítja. A speciális igényű gyermeknél is érvényesíti a Pedagógiai Program ún. fejlesztő programját Nagy hangsúlyt helyez a természetes gyermeki megnyilvánulásokra, így a mozgásfejlesztés a kiinduló pont. A játék adta lehetőséget kihasználja. Alkalmazza a játékba integrált tanulást A nevelőmunkát közvetlen segítő munkatársat tájékoztatása nevelési elképzeléseiről, módszereiről, hogy milyen célok érdekében, hogyan kívánja a gyermekek fejlesztését megvalósítani. Személyes példamutatással elfogadtatja a gyermekcsoporttal, szülőkkel, munkatársakkal az integrációs nevelés elveit. A csoportban együtt dolgozók képviselik együttesen az inkluzív szemléletet és ez a gyakorlati munkában is megnyilvánul 87

Az enyhe értelmi fogyatékos gyermek: (tanulásban akadályozott) Cél: - A társakkal történő együttműködés, a spontán tanulás, a kommunikáció fejlődés elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. A hátrányok leküzdése, képességek kibontakoztatása. -

Az óvodapedagógus feladata: Gyógypedagógiai segítséggel együtt gondoskodjon arról, hogy a gyermek a tankötelezettségi korra elérje azt az iskolakészültséget, amellyel a tanulmányait elkezdheti. Másság elfogadtatására nevelés, a gyermekek szociális érzékenységének fejlesztése.

A beszédfogyatékos gyermek: Cél: A beszédes környezet biztosításával a beszéd megindítása, aktív- passzív szókincs bővítés, beszédhibák javítása a tanköteles kor eléréséig. Az óvodapedagógus feladata: Működjék együtt a logopédussal, a szülővel. A beszélő környezet legyen minta a gyermek számára. Változatos tevékenységeket biztosítson arra, hogy a gyermek kifejezhesse magát, beszédkedvét keltse fel és tartsa meg. Beilleszkedési, tanulási, magatartás zavarral küzdő gyermek -

Cél: A közösség normáinak az elfogadása, a közösségbe való beilleszkedés. Magatartási szabályok, viselkedés kultúraalakítás. Az óvodapedagógus feladata: -

Működjön együtt a megfelelő szakemberrel, a szülővel. A szakértői szakvéleményben javasolt fejlesztéseket a mindennapi életben játékos, a gyermek igényeihez mérten és módon valósítsa meg. Diagnózisra épülő sokoldalú képességfejlesztés. Az elvárásoknak a súlyosság mértékéhez, valamint a gyermek fejlődési üteméhez való igazítása. Segítségnyújtás az alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködő készség terén.

Nevelési feladataink: -

A különböző sérülések korai felismerése. A viselkedési zavarok hátterének, okainak feltérképezése. Szükség esetén a gyermek szakemberhez irányítása. Az egyéni differenciáló fejlesztés érvényesítése a mindennapok nevelési folyamatában. Elfogadó - toleráló szemléletformálás az egészséges gyermekek szülei körében. Óvodapedagógusok folyamatos, szakmai képzése és önképzése.

88

Kapcsolattartásunk a pedagógiai szakszolgálatokkal: -

a Nevelési Tanácsadó szakembereivel, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal

A sajátos nevelési igényű gyermeket is teljes értékű emberként kezeljük, ezt a szemléletet közvetítjük a gyermekek és szüleik felé. Joguk, hogy a számukra a legmegfelelőbb környezetben fejlődjenek, Elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású légkör vegye őket körül. A közösségbe való beilleszkedésüket minden felnőttnek segíteni kell, társaikat elfogadásra, türelemre, segítőkészségre nevelik. A közösség velük együtt válik teljessé.

Jogszerűség, dokumentumok Az intézmény törvényes működéséhez a következő dokumentumok megléte szükséges: - Alapító Okirat - Pedagógiai Program - Szervezeti és Működési Szabályzat - Munkatervek - COMENIUS 2000 I. sz. modell dokumentumai - Esélyegyenlőségi terv - Gyakornoki szabályzat - Statisztikák - Munkavédelmi Szabályzat - Csoportnaplók - Felvételi és mulasztási napló Érvényességi rendelkezések A Helyi Nevelési Program érvényességi ideje: 2015 augusztus 30- től visszavonásig érvényes. Felülvizsgálata 5 év múlva esedékes. A Helyi Nevelési Program nyilvánossága: Mindenki számára nyilvános. Írásos formában megtalálható a vezető irodájában, a nevelőtestületnél, szülők részére rövidített formában családlátogatáskor átadva. A program bármikor elkérhető, tanulmányozható. A honlapon szintén megtalálható a többi dokumentummal együtt.

89

Legitimációs záradék Elfogadta: Répáné Török Renáta

2015.08.30

A nevelőtestület képviseletében

P.H.

dátum

A legitimációs eljárást alátámasztását igazoló dokumentumok. 1. A nevelőtestület döntéséről készült jegyzőkönyv, mely 1 számú határozatával elfogadta a helyi nevelési programot, iktatószáma

Kelt: Parád 2015.08.30.

Bükerné Huszár Erzsébet Intézményvezető

90

Mellékletek: I. sz. melléklet: Az óvoda gyermekei, családi viszonyai 1. A „KIMUTATÁS” című táblázatot minden tanév kezdéskor szeptember végéig korcsoportonként a csoportban dolgozó óvónők készítik el felelősséggel a szülők által kitöltött anamnézislapok, a családlátogatásokon megfigyeltek, tapasztaltak alapján. A kimutatás eredményeinek elemzése, értékelése: - a kimutatás értékei, összképe, az adatok közötti összefüggések csoportonkénti, majd összesített eredményei jelentősen befolyásolhatják, segíthetik a család-gyermek-óvoda értéknövelő, minőségfejlesztő kapcsolatát, együttműködésének módját, továbbá irányt mutathat újabb megoldások, lehetőségek felé - az eredmények megbeszélhetők egy-egy foglalkozáson a kollégákkal közösen - az összesített eredményeket visszajelezzük a szülőknek értekezleteken, vagy a táblázat faliújságon való kifüggesztésével tájékoztatjuk őket - az eredeti táblázatot a csoportnaplóba tűzzük be, ott őrizzük KIMUTATÁS Összesítő lap 20..../20.... tanév Gyermekek összes létszáma: ….. fő; ebből fiú: ….. lány....... Ebből csoportot ismétlő: ….. - életkor szerint: ….. - szakvélemény alapján: …..

fő fő fő

Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyermek: ….. fő Egyéni fejlesztésben részesülő gyermek:

….. fő

Logopédiai fejlesztésben részesülő gyermek: ….. fő Családi körülmények: -

teljes családban él: ….. fő - 1 szülős családban él: ….. fő - nem a szülő neveli: ….. fő Hány gyermek él családonként? - egy gyermekes: ….. fő - két gyermekes: ….. fő - három gyermekes: ….. fő - négy gyermekes: ….. fő - öt gyermekes: ….. fő - ennél több gyermekes: ….. fő 91

fő; fő;

Megjegyzés:

A családok anyagi helyzete, gazdasági jellemzői: - átlagon aluli:... ….. család - átlagos: ………..... család - átlagon felüli: …… család

Megjegyzés: A szülők iskolázottsága: - alapfokú oktatás 8 osztály alatt: ….. fő anya . ….. fő apa - alapfokú oktatás 8 osztály: ….. fő anya .….. fő apa - szakmunkás végzettségű: ….. fő anya .….. fő apa - középfokú végzettségű: ….. fő anya . ….. fő apa - főiskolai vagy egyetemi végzettségű: ….. fő anya ….. fő apa A szülők közül dolgozik: - ….. ….. Munkanélküli: - ….. ….. Főállású anya: - ….. GYES, GYED: - ….. Rokkantnyugdíjas: - ….. …..

fő anya fő apa fő anya fő apa fő fő fő anya fő apa

Egyéb, éspedig: Hátrányos helyzetű Veszélyeztetett:

fő fő

92

Családi károsító körülmények, ártalmak: - ingerszegény környezetben él: ….. - bántalmazó környezetben él: ….. - szenvedélybeteg: ….. ….. - mentális zavarokkal küzdő: ….. ….

fő gyermek fő gyermek fő anya fő apa fő anya . fő apa

Megjegyzés:

Átlaglétszámokról: - a „felvételi és mulasztási napló” kimutatásai alapján értékelő, elemző feljegyzés

93

II. sz. melléklet: Az óvodás gyermekek fejlődési jellemzői Bemeneti szint felmérés: BEMENETI SZINT KISCSOPORT IGEN

MOZGÁS FEJLETTSÉG 1. Tud egyenletesen járni, futni, mászni. 2. Szereti a különféle mozgástevékenységeket, bátran kipróbálja magát azokban. 3. Vigyáz magára, társaira. 4. Utánzással képes gyakorlatok elvégzésére. 5. Ismeri a labdát. SAJÁT SZEMÉLYÉVEL KAPCSOLATOS ÖNÁLLÓSÁGA 1. Szükségleteit felismeri.

IGEN

2. Szobatiszta. 3. Ügyel környezete tisztaságára és saját magára. 4. Ismeri a papírzsebkendőt és tudja használni. 5. A WC-re önállóan fel tud ülni, tudja használni. 6. A WC-t önállóan lehúzza. 7. Tud kezet mosni, kezet megtörölni. 8. Tud széken ülni. 9. Tud enni, nem várja el, hogy etessék, a tányér fölé hajolva eszik. 10. Megkóstolja az ételeket. 11. Saját ruhadarabjait megismeri, segítséggel öltözködik, nem várja el, hogy öltöztessék. 12. Megjegyzi, hogy mi a jele, ruhadarabjait oda teszi.

94

Név:……………………… NEM MEGJEGYZ.

NEM

MEGJEGYZ.

BESZÉDÉSZLELÉS, - ÉRTÉS

IGEN

NEM

MEGJEGYZ.

IGEN

NEM

MEGJEGYZ.

IGEN

NEM

MEGJEGYZ.

1. Tud beszélni. 2. Egyszerű mondatokban kifejezi magát. 3. Egyszerű utasításokat megért és azokat követi. 4. Kommunikál a felnőttel, kívánságait, szükségleteit kifejezi. 5. Kommunikál társaival. 6. Ismeri a főbb ruhadarabokat, azok neveit.

SZOCIÁLIS FEJLETTSÉG, VISELKEDÉS, ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG 1. Alkalmazkodni képes a felnőtthöz, kéréseit, utasításait megérti, betartja. 2. Kellő önuralommal, önfegyelemmel rendelkezik, mert otthon is voltak szabályok. 3. Egyszerű szabályokat megért, betart, alkalmazkodik azokhoz. 4. Érzelmi élete kiegyensúlyozott, közvetlen, nyílt, érdeklődő. 5. Beilleszkedése a közösségbe folyamatos, átlagos idejű. 6. Az alapvető illemszabályokat ismeri, használja a „kérem”, „köszönöm” kifejezéseket. Köszön. 7. Alkalmazkodik társaihoz. 8. Játékokra vigyáz, azokat rendeltetésszerűen használja. 9. Alváskor képes ellazulni, tud pihenni, aludni.

ÉRTELMI FEJLETTSÉG 1. Szemkontaktust felveszi. 2. Nevének hallatára felfigyel. 3. Nevét, jelét, életkorát tudja. 4. Érdeklődő, kíváncsi, nyitottan fordul a felkínált tevékenységek felé. 5. Rövid ideig képes egy tevékenységgel foglalkozni.

95

6. Lekötik a játékok, tevékenységek, rövid ideig képes figyelni. 7. Ismer különféle játékokat, azok használatát. 8. Ismeri főbb testrészeit, azokat meg tudja mutatni, nevüket tudja. 9. Közvetlen környezetéről helyes ismeretei vannak, abban el tud igazodni. 10. Ismeri a főbb színeket. 11. Ismer néhány mondókát, gyermekdalt, verset, mesét. 12. Ismer különböző ábrázolási eszközöket. 13. A könyveket ismeri, és értékként kezeli.

IGEN

A SZÜLŐ

NEM

MEGJEGYZ.

1. A gyermek el tud szakadni édesanyjától. 2. Az édesanya el tud szakadni gyermekétől. 3. A szülő viselkedése pozitív üzenetet küld a gyermek felé. 4. A szülő érdeklődik gyermeke iránt. 5. A szülők együttműködnek, a házirendet betartják. 6. A HOP-al kapcsolatban volt kérése, kérdése, észrevétele. Fontos, hogy a gyermek belépésekor és kilépésekor mért eredményeket vessük össze, mert csak így mérhető a fejlődés.

96

III. sz. melléklet: Neveltségi szint felmérése szükséges minden gyermeknél óvodába lépéskor lehetőség szerint szeptember hónap végéig. A felmérést a csoportban dolgozó 2 óvónő közösen készíti el. Szempontok: 1/ Testi képességek - a gyermek testi fejlettségének jellemzői - mozgáskoordináció, nagymozgások fejlettsége - téri tájékozódás nagymozgással - finommotorikus mozgások fejlettsége 2/ Szociális képességek - érzelmek, motivációk, beállítódás, akarati megnyilvánulások - viselkedés kultúrájának szintje - társas magatartás, érintkezési szokások, alkalmazkodás 3/ Értelmi képességek - általános tájékozottság - érdeklődés - érzékszervi szféra, percepció 4/ Verbális képességek - beszédértés - beszédészlelés - szókincs - nyelvhelyesség - nyelvi kifejező készség A fent említett szempontok alapján az óvónők elkészítik a felmérést, amit a csoportnaplóban rögzítenek. A felmérés eredményeit fejlesztő munkájuk alapjaiként kezelik, ehhez igazítják nevelési eljárásaikat. Kiscsoportban más szempontok érvényesülnek, miután itt még korrekt gyermek ismeretről nem beszélhetünk szeptember hónapban. Az óvodai felvételt minden esetben meg kell előznie a családlátogatásnak, ahol az óvónő sok hasznos információhoz juthat. Szempontok: 1/ Szocio-kulturális háttér 2/ A család nevelési elvei, elvárásai 3/ A családlátogatás tapasztalatai Beszoktatás: - mennyi ideig és kinek a segítségével történt (apás vagy anyás) - a szülő viselkedése a beszoktatás alatt - az elválás ideje és hogyanja A gyermek általános jellemzői: - gondozottság - mozgás - játék - viselkedés - beszéd - tevékenységekbe való bekapcsolódás 97

Intézmény neve:

BENDEGÚZ Óvoda Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat

Szabályzat típusa:

GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT SZAKMAI PROGRAM

Intézmény székhelye, címe:

3240 Parád Kossuth L. 128.

Intézmény fenntartója:

Nagyközségi Önkormányzat

Intézmény vezetője:

Bükerné Huszár Erzsébet

2013 98

A Szakmai Program létrejött az alábbi törvények és jogszabályok alapján:

-

-

-

-

1997.: XXXI tv. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 15/1998. (VI.30.) NM r. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről 8/2000. (VIII.4.) SZCSM r. A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról 9/2000. (VIII.4) SZCSM r. A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról 8/2001. (XII.20.) SZCSM r. A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII.4.) SZCSM r. módosításáról 2001.: LXXIX tv. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. módosításáról 260/2002. (XII.18.) Kormr. A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII.17.) Kormr. módosításáról 2002.: IX. tv. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. módosításáról 2003. IV. tv. Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról 14/2003. (II.12.) Kormr. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormr. módosításáról 16/2003. (IV.9.) ESZCSM r. A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII.4.) SZCSM r., valamint a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII.4.) SZCSM r. módosításáról 45/2003. (IV.16.) OGY.h. A családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról 46/2003. (VIII.8.) ESZCSM r. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételéről szóló 15/1998. (IV.30.) NM r. módosítása

99

15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontjában kapott felhatalmazás alapján. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1)1 A rendelet hatálya kiterjed valamennyi személyes gondoskodást nyújtó ellátásra, az ellátásban részesülő gyermekre és szülőjére, törvényes képviselőjére, a fiatal felnőttre, továbbá a fenntartóra, az ellátást nyújtó személyre és intézményre. (2) E rendelet alkalmazásában személyes gondoskodáson a Gyvt. 15. § (2) bekezdésében meghatározott gyermekjóléti alapellátást (a továbbiakban: alapellátás), valamint a Gyvt. 15. § (3) bekezdésében meghatározott gyermekvédelmi szakellátást (a továbbiakban: szakellátás) kell érteni. (4) A Gyvt. 5. §-ában foglalt értelmező rendelkezések e rendelet vonatkozásában is irányadóak. (5) E rendelet alkalmazásában ellátást nyújtó: a gyermek gondozását, nevelését, felügyeletét közvetlenül végző személy, illetve intézmény. 2. § (1) A személyes gondoskodás során a gyermeki és szülői jogok tiszteletben tartásával, azok érvényesülését biztosítva kell eljárni. (2)3 A gyermeki jogok minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők (a továbbiakban: szolgáltatók) gondoskodnak arról, hogy a gyermekek számára megismerhető legyen a gyermekjogi képviselő neve, telefonszáma, valamint fogadóóráinak helye és időpontja. (3)4 A szolgáltatók a gyermekjogi képviselő részére biztosítják a) annak odalátogatása során az intézmény területén belül a gyermekek számára könnyen hozzáférhető és négyszemközti beszélgetés lefolytatására alkalmas megfelelő helyiséget; b) a helyszínen való tájékozódás és az iratokba való betekintés lehetőségét; c) az érdek-képviseleti fórum ülésének időpontjáról való tudomásszerzést. (4)5 A gyermekjogi képviselő által írásban tett észrevételekre, megkeresésekre a szolgáltatók 15 napon belül kötelesek válaszolni, illetőleg megtett intézkedéseikről a gyermekjogi képviselőt értesíteni. (5)6 A személyes gondoskodást nyújtó személy, illetve intézmény az önkéntesen vagy hatósági intézkedés alapján igénybe vett ellátás megkezdésekor gondoskodik a gyermeknek és szülőjének (törvényes képviselőjének), illetve a fiatal felnőttnek a Gyvt. 33. § (2) bekezdésében és 34. §-ában foglaltakról való tájékoztatásáról. A gyermek szülője (törvényes képviselője), illetve a fiatal felnőtt írásban nyilatkozik a tájékoztatás megtörténtéről. (6)7 Az ellátás megkezdésekor az ellátást nyújtó felhívja a gyermek törvényes képviselőjét, illetve a fiatal felnőttet az intézményi nyilvántartásokhoz szükséges adatok szolgáltatására, továbbá a jogosultsági feltételekben, illetve a nyilvántartásban szereplő adatokban beállott változások bejelentésére. 100

2/A. §8 (1) A gyermekjóléti alapellátás - kivéve a gyermekek napközbeni ellátása - és a gyermekvédelmi szakellátás során a gyermekek élethelyzetének feltárására, sorsának megtervezésére és végigkísérésére a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ar.) alapján létrejövő „Gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlaprendszer (a továbbiakban: gyermekvédelmi nyilvántartás) szolgál. (2) A gyermekvédelmi nyilvántartás célja, hogy biztosítsa a különböző gyermekvédelmi szolgáltatások, intézmények, valamint a hatóságok között a Gyvt. adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével a kölcsönös tájékoztatást és az együttműködést, továbbá megjelölje az elvégzendő gondozási-nevelési feladatokat, illetőleg lehetővé tegye a gyermek sorsának alakításában részt vevő intézmények és hatóságok tevékenységének ellenőrzését. (6)13 A munkáltató a személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat ellátó személyek részére - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint - munkaruhát biztosít. (7)14 A munkáltató beszerzi az 1. számú mellékletben meghatározott munkakörben foglalkoztatni kívánt személy nyilatkozatát arról, hogy nem áll fenn vele szemben a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok. (8)15 Többcélú intézményben vezetői megbízást az kaphat, illetve vezetői munkakörbe az nevezhető ki, aki bármely, az intézmény által biztosított szolgáltatás, illetve ellátás vezetőjére meghatározott, felsőfokú végzettség körébe tartozó képesítési előírásoknak megfelel. c) gyermekjóléti szolgáltató és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény egy telephelyen történő működése esetén a b) pont szerinti összeg. (4)23 A módszertani intézmény a működést engedélyező szerv, valamint a fenntartója felkérésére térítésmentesen, más fenntartó felkérésére eseti megbízás alapján, térítés ellenében részt vesz a szolgáltató ellenőrzésében. (5)24 A módszertani intézmény, valamint az Intézet a módszertani feladatok ellátásába, egyes új módszerek modellkísérletének elvégzésébe állandó vagy eseti jelleggel más szolgáltatót is bevonhat. Az állandó jellegű munkakapcsolathoz a módszertani intézmény fenntartójának hozzájárulása szükséges. (6)25 A módszertani intézmény éves munkatervet, valamint módszertani feladatai ellátásáról szakmai beszámolót készít, melyet minden év február 15-éig megküld a fenntartónak, a Minisztériumnak, az Intézetnek és a megyei gyámhivatalnak. Az Intézet éves munkatervet, valamint módszertani feladatainak ellátásáról szakmai beszámolót készít, melyet minden év február 15-éig megküld a Minisztériumnak. 4/A. §26 (1) A gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény szakmai programjának tartalmaznia kell a) a szolgáltató, intézmény nevét, székhelyét, telephelyét; b) az ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzőit; c) a szolgáltatás célját, feladatát, alapelveit, így különösen ca) a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatását, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírását, cb) az intézményen belüli és más intézményekkel történő együttműködés módját, d) a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a biztosított szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét, valamint a szolgáltatási típusnak megfelelően a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellegét, tartalmát, módját; e) az ellátás igénybevételének módját;

101

f) a gyermekjóléti szolgáltató, intézmény szolgáltatásáról szóló tájékoztatás helyi módját; g) az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat; h) a szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módját, formáit. (2) A szakmai programhoz mellékelni kell a) a Gyvt. 32. § (4) és (6) bekezdése szerinti megállapodások tervezetét,

II. Fejezet A GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK 1. Cím ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 5. § (1) Az alapellátásnak a gyermek szükségleteit figyelembe véve kell szolgálnia a Gyvt. 38. § (1) bekezdésében meghatározott célokat. (2) A települési önkormányzatnak az igénybe vehető alapellátásokról tájékoztatnia kell a városi gyámhivatalt, valamint a lakosságot a helyben szokásos módon. (3) Az alapellátást a jogosult lakóhelyéhez vagy tartózkodási helyéhez legközelebb eső szolgáltatást nyújtó személynél vagy intézménynél kell biztosítani, kivéve, ha ez nem áll a gyermek érdekében. 2. Cím GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS 6. § (1) A Gyvt. 39. §-a szerinti gyermekjóléti szolgáltatást úgy kell szervezni, hogy az szükség esetén - kiterjedjen a településen vagy településrészen élő valamennyi gyermekre. (2) A gyermekjóléti szolgáltatást ellátások teljesítésével (gondozással), ellátások közvetítésével (szolgáltatás) vagy szervező tevékenységgel (szervezés) kell biztosítani. (3)29 A gyermekkel és családjával végzett szociális munkát (a továbbiakban: családgondozás) a gyermekjóléti szolgálat alkalmazottja vagy a gyermekjóléti szolgálattal megbízási jogviszonyban álló, a képesítési feltételeknek megfelelő személy látja el. (4) A gyermekjóléti szolgálat szolgáltatás közvetítésével segíti elő a gyermek vagy családtagja hozzájutását valamely - nem a szolgálat által nyújtott - szolgáltatáshoz. (5)30 A gyermekjóléti szolgálat szervezési feladatai körében gondoskodik a szabadidős programoknak, a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyek és intézmények együttműködésének, valamint a helyettes szülői hálózatnak a szervezéséről, működtetéséről, vagy az önálló helyettes szülők foglalkoztatásáról. (6)31 A gyermekjóléti szolgáltatás alapfeladatain túl a gyermekjóléti szolgálat speciális szolgáltatásokat is nyújthat. Így különösen elláthatja a gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásainak, valamint az ifjúsági lelkisegély-telefonvonalnak a működtetését. (7)32 A gyermekjóléti szolgálat - a felügyelt kapcsolattartást elrendelő szervvel történt előzetes egyeztetést követően - biztosítja a felügyelt kapcsolattartáshoz szükséges 102

semleges helyszínt, a felügyeletet ellátó szakembert, vagy lehetővé teszi más felügyeletet ellátó szakember jelenlétét. A gyermekjóléti szolgálat a felügyelt kapcsolattartáson történtekről és a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról a felügyelt kapcsolattartás megvalósulását követő öt napon belül tájékoztatja a gyámhivatalt. 7/B. §36 (1) A kapcsolattartási ügyelet célja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása mellett a) konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása, vagy b) az érintettek kérésére, illetőleg a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárás (mediáció) biztosítása, melynek célja a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük a megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részéről történő betartása, vagy d)37 - a felügyelt kapcsolattartást elrendelő szervvel történt előzetes egyeztetést követően - a felügyeletet ellátó szakember biztosítása, vagy más felügyeletet ellátó szakember jelenlétének lehetővé tétele, valamint a felügyelt kapcsolattartáson történtekről és a szülőgyermek kapcsolat alakulásáról a gyámhivatal tájékoztatása. A gyermekjóléti szolgáltatás feladatai A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése 8. § (1) A gyermeket, illetve szülőjét tájékoztatni kell mindazokról a jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének elősegítésével. (2) A jogokról, támogatásokról és ellátásokról történő tájékoztatást úgy kell szervezni, hogy arról a gyermek - fejlettségétől függően - önállóan, törvényes képviselője nélkül is tudomást szerezhessen. 9. § A gyermekjóléti szolgálat a támogatásokhoz, ellátásokhoz való hozzájutás érdekében a) segítséget nyújt a gyermek vagy szülője (törvényes képviselője) kérelmének előterjesztéséhez, b) szükség esetén kezdeményezi a támogatás megállapítását, az ellátás igénybevételét a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál, szolgáltatónál, c) a gyermeket, illetve a szülőt (törvényes képviselőt) felkészíti a támogatás célszerű felhasználására. 9/A. §41 (1) A gyermekjóléti szolgálat tájékoztatást nyújt a szülőnek az óvodáztatási támogatás igénybevételének lehetőségéről, feltételeiről és módjáról. (2) Ha az első alkalommal járó óvodáztatási támogatást a helyi önkormányzat rendelete alapján természetben kell nyújtani, a gyermekjóléti szolgálat a gyermek óvodáztatással kapcsolatos szükségleteinek felmérése érdekében felveszi a kapcsolatot a családdal és az óvodával, valamint segítséget nyújt a természetbeni juttatás biztosításában. 10. § Amennyiben a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés tanácsadást nem a gyermekjóléti szolgálat végzi, a szolgálat a gyermeket, illetve szülőjét (törvényes képviselőjét) a) felhívja a tanácsadás igénybevételének lehetőségére, b) tájékoztatja a tanácsadás céljáról és feltételeiről, c) segíti a tanácsadást nyújtó felkeresésében. 11. § (1)42 A gyermekjóléti szolgálat a válsághelyzetben levő várandós anyát a) tájékoztatja az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról, 103

b)43 segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz, szükség esetén a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutásban, c) személyes segítő kapcsolat keretében közreműködik problémái rendezésében. (2)44 A gyermekjóléti szolgálat a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló várandós anyát tájékoztatja a)45 a nyílt és a titkos örökbefogadás lehetőségéről, valamint joghatásairól, b)46 a nyílt örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek, valamint a nyílt örökbefogadást elősegítő és a titkos örökbefogadást előkészítő területi gyermekvédelmi szakszolgálatok tevékenységéről és elérhetőségéről, c) arról, hogy bármely gyámhatóság és területi gyermekvédelmi szakszolgálat részletes tájékoztatást ad az örökbefogadási eljárásról, és hogy bármely gyámhatóság illetékes a szülői nyilatkozat felvételére, d) arról, hogy az örökbefogadási eljárás lefolytatására melyik gyámhivatal illetékes, valamint e) a gyermeknek az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokba történő elhelyezésének lehetőségéről és annak jogi következményeiről. (3)47 A gyermekjóléti szolgálat és az illetékes védőnő haladéktalanul tájékoztatják egymást, ha a várandós anya válsághelyzetben van. 11/A. §48 (1) A gyermekjóléti szolgálat segíti a gyermeket, illetve a családját az átmeneti gondozáshoz való hozzájutásban. (2) A gyermekjóléti szolgálat családgondozója segítséget nyújt a családnak az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, illetve elősegíti a gyermek mielőbbi hazakerülését. (3) A (2) bekezdésben meghatározott tevékenysége során a családgondozó együttműködik az átmeneti gondozást nyújtó szolgáltatóval. 12. § (1) A gyermek számára olyan szabadidős programokat kell szervezni, amelyek a) a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítését célozzák, illetve b) megszervezése a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna. (2) A gyermekjóléti szolgálat kezdeményezi, hogy a közoktatási intézmények, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézmények, valamint a társadalmi szervezetek szervezzenek az (1) bekezdés szerinti célokat szolgáló programokat. (3)49 A gyermek részvételének elősegítése céljából a gyermekjóléti szolgálat nyilvántartást vezet a településen rendelkezésre álló, szabadidős programokat nyújtó szervezetekről, és felkéri őket, hogy nyújtsanak tájékoztatást programjaikról, amelyekről értesíti a gyermekeket, a szülőket (törvényes képviselőket), valamint az iskolai gyermekés ifjúságvédelmi felelősöket. 13. § A hivatalos ügyek intézésében való közreműködés során a gyermekjóléti szolgálat a) segítséget nyújt a gyermeknek, illetve a szülőnek ügyeik hatékony intézéséhez, b) tájékoztatja a gyermeket, illetve a szülőt az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségéről, c)50 a gyámhatóság felkérésére a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve környezettanulmányt készít. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése 14. § (1) A települési önkormányzat a településen élő gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését a gyermekjóléti szolgáltatás útján szervezi.

104

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan észlelő- és jelzőrendszert működtet, amely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. Ennek keretében figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek a) életkörülményeit és szociális helyzetét, b) gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét, c) gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét. (3) A gyermekjóléti szolgálat a) kezdeményezi, szervezi és összehangolja a Gyvt. 17. §-ában meghatározott, valamint más érintett személyek és szervezetek részvételét az észlelő- és jelzőrendszerben, b)51 felhívja a Gyvt. 17. §-ában meghatározott személyeket és szerveket (a továbbiakban: a jelzőrendszer tagjai) jelzési kötelezettségük írásban - krízishelyzet esetén utólagosan - történő teljesítésére, c)52 nyilvántartja, és a Gyvt.-ben és az Ar.-ban meghatározott módon felhasználja az általa kezelt adatokat. (4)53 A gyermekjóléti szolgálat az észlelő- és jelzőrendszer részét képező, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó - így különösen a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott - személyek és intézmények bármely gyermek veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzését fogadja, és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. A gyermekjóléti szolgálat az intézkedéséről tájékoztatja a jelzést tevőt. (5) A gyermekjóléti szolgálat fogadja a panaszával hozzá forduló gyermeket, és segíti őt problémája megoldásában. 15. § (1) A gyermekjóléti szolgálat működésének megkezdéséről, tevékenységének céljáról és tartalmáról, továbbá elérhetőségéről, valamint szolgáltatásai igénybevételének módjáról tájékoztatja a települési, településrész lakosságát, továbbá a 14. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyeket és intézményeket. (2)54 A 14. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés, valamint tevékenységük összehangolása érdekében, továbbá a Gyvt. 17. §-ának (5) bekezdése alapján a gyámhivatal kezdeményezésére a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélést tart. Az esetmegbeszélésen elhangzottakról feljegyzést kell készíteni. (3)55 Az esetmegbeszélés történhet a) lehetőség szerint a családot és a családdal foglalkozó szakembereket is bevonva, esetkonferencia, egy adott család ügyében tartott megbeszélés, b) a gyermekjóléti szolgálat és a jelzőrendszer tagjainak képviselői között, előre meghatározott témakörben, évente legalább hat alkalommal megrendezésre kerülő szakmaközi megbeszélés keretében. (4)56 Az esetmegbeszélés állandó meghívottja az illetékes védőnő, bölcsőde, óvoda munkatársa, iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a családsegítő szolgálat, illetve a nevelési tanácsadó munkatársa. (5)57 Az esetmegbeszélésre a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét meg kell hívni, ha olyan család ügyét tárgyalják, melynek bármely tagja fiatalkorúak pártfogó felügyelete alatt áll. (6)58 A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyeket, illetve intézmények képviselőit szükség szerint kell meghívni, így különösen akkor, ha részvételük az egyes gyermekkel kapcsolatos probléma megoldásához, illetve a gyermekek nagyobb csoportját érintő veszélyeztető tényezők megszüntetését célzó cselekvési terv kidolgozásához szükséges. 105

(7)59 A gyermekjóléti szolgálat minden év március 31-ig tanácskozást szervez, amelyen a) a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését, b) áttekintik a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, és szükség szerint javaslatot tesznek működésük javítására. (8)60 A (7) bekezdés szerinti tanácskozásra meg kell hívni a) a települési önkormányzat polgármesterét, illetve a képviselő-testület tagját (tagjait), vagy a jegyzőt, b) a gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltatások fenntartóit, c) a településen gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények képviselőit, d) a jelzőrendszer tagjainak képviselőit, e) a gyámhatóság munkatársait, f) a településen működő gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltató képviselőjét, g) a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét, h) a megyei gyámhivatalban működő gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátort. A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése 16. § (1) A kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló családgondozás körében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója személyes segítő kapcsolat keretében a)61 támogatja a gyermeket az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége kedvező irányú fejlődésében, b)62 segíti a szülőket a gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozásában, illetve c)63 kezdeményezi és a gyermeknek nyújtott gyermekjóléti ellátásokkal összehangolja a szülők és más hozzátartozók részére a szociális alapszolgáltatások, különösen a családsegítés keretében nyújtott személyes gondoskodást. (2) Az (1) bekezdés szerinti családgondozást tervezett módon, határidő megállapításával kell teljesíteni. (3) A családgondozó a gondozás megkezdésekor rögzíti a gyermek és szülője (törvényes képviselője) személyi adatait, továbbá helyzetértékelést készít. (4)64 Az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására a családgondozó - a gyermek és a szülő (törvényes képviselő) közreműködésével -, a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve gondozási tervet készít. A gondozási tervet ismertetni kell a gyermekkel és a szülővel (törvényes képviselővel). (5) A családgondozó - a gyermek és a szülő (törvényes képviselő) közreműködésével szükség szerint, de legalább hat hónaponként értékeli a gondozás eredményességét, és a megállapításokat a helyzetértékelésben rögzíti. 17. § (1)65 A gyermekjóléti szolgálat, a családi konfliktusok megoldását az érintett családtagok közötti közvetítéssel, illetve más konfliktuskezelő, családterápiás módszer alkalmazásával segíti elő, vagy javaslatot tesz ilyen szolgáltatás igénybevételére. (2) A gyermekjóléti szolgálat elősegíti, hogy a szülők - akik a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése, illetve a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás rendezése céljából indított eljárás résztvevői - értesüljenek a konfliktuskezelő szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről. 18. § (1) Ha a gyermek veszélyeztetettségét a gyermek, illetve szülőjének vagy más hozzátartozójának egészségi állapota vagy fogyatékossága okozza, a gyermekjóléti szolgálat egészségügyi vagy gyógypedagógiai ellátás biztosítását kezdeményezi.

106

(2)66 Ha a veszélyeztetettség valamely más gyermekjóléti, szociális, egészségügyi vagy egyéb ellátás biztosításával előreláthatólag megszüntethető, illetőleg mérsékelhető, a szolgálat kezdeményezi az ellátás biztosítását. (3) Ha a gyermekjóléti szolgálat valamely ellátás biztosítását kezdeményezi, előzőleg kísérletet kell tennie arra, hogy megnyerje a gyermek, illetve szülője (törvényes képviselője) együttműködését, kivéve, ha elháríthatatlan akadály vagy sürgős szükség áll fenn. (4) A gyermekjóléti szolgálat az eset összes körülményeinek feltárása után mérlegeli, hogy a kialakult veszélyeztetettség megszüntethető-e az önként igénybe vehető alapellátásokkal, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó, illetve egyéb hatósági intézkedés kezdeményezésére van-e szükség. 18/A. §67 (1) A gyermekjóléti szolgálat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - írásban jelzi a városi gyámhivatalnak, ha az általa gondozott családban hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli. (2) Krízishelyzet esetén a gyermekjóléti szolgálat bármilyen módon élhet jelzéssel a városi gyámhivatal felé. A jelzés tényét ebben az esetben utólag foglalja írásba. (3) A gyermekjóléti szolgálat legalább félévente, továbbá a szolgáltatási lehetőségek megváltozása, illetve a városi gyámhivatal megkeresése esetén haladéktalanul tájékoztatja a városi gyámhivatalt az általa nyújtott és az általa ismert, elérhető pszichológiai és mentálhigiénés segítő szolgáltatásokról, valamint terápiás kezelésekről és más segítségnyújtási, konfliktuskezelő lehetőségekről. (4) A gyermekjóléti szolgálat a városi gyámhivatal megkeresésére haladéktalanul felkeresi a hozzátartozók közötti erőszak által érintett családot és szükség esetén a) a gyermekjóléti alapellátás keretében gondozza a családot vagy b) javaslatot tesz gyámhatósági intézkedés megtételére. (5) A gyermekjóléti szolgálat az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozat kézhezvételétől számított 24 órán belül felkeresi a hozzátartozók közötti erőszak által érintett családot, és a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében megteszi a 16-18. § szerinti intézkedéseket. Javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására 19. § (1) A gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések közül javaslatot tehet a) a gyermek védelembe vételére, illetve ideiglenes hatályú elhelyezésére, b) a városi gyámhivatalnak a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére vagy nevelésbe vételére. (2)68 Az (1) bekezdés szerinti javaslatban a gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapján ismerteti a gyermek helyzetét, különösen a) a veszélyeztető körülményeket, azoknak a gyermekre gyakorolt hatását, b) a szülő vagy a gyermeket nevelő más személy nevelési tevékenységét, c) a gyermeket nevelő család élethelyzetére vonatkozó adatokat, d) a javaslattétel elkészítéséig biztosított alapellátásokat, valamint az ügy szempontjából fontos más ellátásokat, e) a gyermeknek és a szülőnek (törvényes képviselőnek) a javaslattétel elkészítéséig tanúsított együttműködési készségét, illetve annak hiányát. (3) A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a szolgálat csak a veszély tényét és jellegét nevezi meg, és a többi adat feltárásának mellőzésével tesz javaslatot a hatóság intézkedésére. A hiányzó adatokat a hatóság felhívásától függően szerzi be.

107

A védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok 20. § (1) Ha a jegyző a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 85. §-a alapján - a védelembe vétel mellőzésével - felhívta a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségadásra, a gyermekjóléti szolgálat felveszi a kapcsolatot a gyermekkel, illetve családjával, és szükség szerint biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást. (2)69 A gyermekjóléti szolgálat - lehetőség szerint az általa összehívott esetkonferenciát követően - javaslatot tesz a gyermek védelembe vételére, ha a szolgálat előzetesen megkísérelte a veszélyeztetett gyermeknek az alapellátás keretében történő segítését, de az a gyermek vagy a szülő (törvényes képviselő) megfelelő együttműködésének hiánya miatt nem vezetett eredményre. (3) A gyermekjóléti szolgálat a védelembe vételre vonatkozó javaslatában közli a gyermeket korábban gondozó családgondozó adatait, illetve szükség esetén javaslatot tesz a jegyzőnek másik családgondozó kirendelésére. 21. § (1) A védelembe vétel során a gyermekjóléti szolgálat vezetője, illetve a kirendelt családgondozó a jegyző határozata alapján biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást. (2)70 A családgondozó a gondozási-nevelési tervet a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve, a Gyvt. 68. §-ának (4) bekezdésében meghatározott határidőre a szülő, a gyermek, az érintett személyek és - szükség esetén - szakemberek bevonásával készíti el. A terv elkészítésénél figyelembe kell venni az alapellátás során követett gondozási tervet és az alapellátás tapasztalatait. (3) A gondozási-nevelési terv tartalmazza a) a veszélyeztető körülmények megjelölését, b)71 a védelembe vétel megszüntetéséhez szükséges változásokat, valamint ennek elérése érdekében a családgondozó, a szülő, továbbá a gyermek feladatait, határidők megállapításával, c) a család részére szükséges ellátásokat, d) a szükségesnek tartott hatósági, illetve bírósági eljárások kezdeményezésének megjelölését, e)72 a segítséget nyújtó intézmények, illetve személyek megjelölését, feladataik meghatározásával együtt, f) a szakmailag szükségesnek tartott egyéb rendelkezéseket. 22. § (1) A védelembe vétel során a kirendelt családgondozó feladata a) a gyermek gondozásának, ellátása szervezésének és a szülői nevelés támogatásának folyamatos biztosítása, valamint b) a jegyző tájékoztatása - felülvizsgálat keretében, illetve szükség szerint - a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülményekről. (2) A védelembe vétel keretében folytatott családgondozásra a 16. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (3) A családgondozó a szülővel és a gyermekkel fenntartott segítő kapcsolata során elősegíti, hogy a) a szülő, illetve a gyermek fogadják el a gondozási-nevelési terv céljait, és működjenek együtt a tervben meghatározottak teljesítése érdekében, b) a szülő, illetve a gyermek nyilatkozattal vállalják az a) pont alatti együttműködést, c) a szülő váljon alkalmassá, illetve legyen hajlandó a gyermeket veszélyeztető körülmények elhárítására és a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének biztosítására, d) az a)-c) pontban foglaltak alapján sor kerülhessen a védelembe vétel megszüntetésére. 108

(4) Amennyiben a gondozási-nevelési terv megvalósítása a szülő, illetve a gyermek megfelelő együttműködése miatt nem lehetséges, a családgondozó a)73 írásban jelzi ezt a jegyzőnek, b) felhívja a szülő, illetve a gyermek figyelmét arra, hogy a védelembe vétel sikertelensége esetén a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására kerülhet sor, c)74 javaslatot tesz - lehetőség szerint az általa összehívott esetkonferenciát követően - a jegyzőnek, illetve a gyámhivatalnak a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására. (5) A családgondozó a védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatja a jegyzőt a védelembe vétel körében végzett családgondozói tevékenységéről, és megindokolt javaslatot tesz a) a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére, b) a jegyző vagy a gyámhivatal által teendő intézkedésekre. 22/A. §75 (1) Ha a gyermekjóléti szolgálat a gondozási tevékenysége során arra a megállapításra jut, hogy a gyermek veszélyeztetettsége részben vagy egészben a szülő elhanyagoló magatartásából, a gyermek érdekét sértő helytelen pénzfelhasználásából következik, és a gyermek veszélyeztetettsége a gyermekjóléti alapellátások igénybevételével nem szüntethető meg, a)76 a gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjának megküldésével kezdeményezi a jegyzőnél a gyermek védelembe vételét és ezzel egyidejűleg a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását, feltéve, hogy a gyermeket még nem vették védelembe, vagy b)77 helyzetértékelést készít és a gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjának megküldésével a jegyzőnél kezdeményezi a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását, feltéve, hogy a gyermeket már védelembe vették. (2)78 A gyermekjóléti szolgálat által korábban nem gondozott gyermek esetén a gyermekjóléti szolgálat a jegyző megkeresésére, a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül megvizsgálja a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségességét és vizsgálatának eredményéről a gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjának megküldésével tájékoztatja a jegyzőt. (3) A gyermekjóléti szolgálat az (1) bekezdés szerinti intézkedésével, valamint, ha a (2) bekezdés szerinti vizsgálata alapján indokoltnak tartja a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását, a vizsgálatának eredményéről való tájékoztatásával egyidejűleg pénzfelhasználási tervet készít és javaslatot tesz az eseti gondnok személyére. (4) A gyermekjóléti szolgálat a pénzfelhasználási terv elkészítésébe bevonja a gyermeket gondozó szülőt, a korlátozottan cselekvőképes gyermeket és szükség esetén a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjait. (5) A gyermekjóléti szolgálat a pénzfelhasználási tervben bemutatja a gyermek szükségleteit és ennek, valamint a Gyer. 91/A. §-a (3) bekezdésének figyelembevételével javaslatot tesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása mértékére, módjára és időtartamára. (6)79 A gyermekjóléti szolgálat az eseti gondnok személyére a Gyvt. 68/C. § (1) bekezdésének és a Gyer. 91/A. §-a (6) bekezdésének figyelembevételével tesz javaslatot. (7) A gyermekjóléti szolgálat részt vesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárás során tartott jegyzői tárgyaláson. 22/B. §80 (1) A gyermekjóléti szolgálat a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának időtartama alatt együttműködik a kirendelt eseti gondnokkal, amelynek keretében tájékoztatják egymást a gyermek elhanyagolásból származó veszélyeztetettségének alakulásáról, az ennek megszüntetése érdekében tett

109

intézkedésekről és a természetbeni formában nyújtott családi pótlék felhasználásának tapasztalatairól. (2) A gyermekjóléti szolgálat figyelemmel kíséri a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló határozatban foglalt rendelkezések megvalósulását és szükség esetén kezdeményezi a jegyzőnél a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálatát. (3) A gyermekjóléti szolgálat a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása felülvizsgálata során a jegyző megkeresésére tájékoztatást ad a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása eredményéről, a családi pótlék természetbeni formában történő további nyújtásának szükségességéről. (4) A gyermekjóléti szolgálat a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálata során új pénzfelhasználási tervet készít és azt megküldi a jegyzőnek, ha a család helyzetében, illetve a gyermek szükségleteiben bekövetkezett változások azt indokolják. (5) A gyermekjóléti szolgálat részt vesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálata iránti eljárás során tartott jegyzői tárgyaláson. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve utógondozása 23. § (1) A gyermekjóléti szolgálat a családból kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján teljesíti. (2) A gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik a területi gyermekvédelmi szakszolgálat (a továbbiakban: szakszolgálat) vagy a nevelőszülői hálózatot működtető, illetve a gyermekotthon családgondozójával. Az együttműködés keretében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója elsősorban a szülőket támogatja a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban. (3)81 A nevelésbe vételt követően a gyermekjóléti szolgálat családgondozója a gyermeket gondozási helyén az elhelyezését követő két hónapon belül felkeresi, és tájékozódik beilleszkedéséről, valamint a gyermek látogatásának lehetőségeiről. A nevelésbe vétel időtartama alatt a családgondozó folyamatosan kapcsolatot tart a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózat, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat családgondozójával. (4)82 A gyermekjóléti szolgálat családgondozója a családgondozást különösen a következő szolgáltatásokkal teljesíti: a) személyes segítő kapcsolat keretében a szülő és a gyermek kapcsolatának helyreállítása, továbbá folyamatos kapcsolattartásuk segítése, b) a szülők nevelési, gondozási, háztartásszervezési ismeretei gyarapításának támogatása, c) közreműködés a család lakáskörülményeinek rendezésében, a lakás felszerelésének és berendezésének elfogadhatóvá tételében, d) a szülők szociális és egyéb ellátásokhoz való hozzájutásának, ügyeik intézésének támogatása, e) társadalmi szervezetek és önkéntes segítők közreműködésének kezdeményezése. (5)83 A gyermekjóléti szolgálat családgondozója javaslatot tesz a gyámhivatal felé a kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására, ha a szülők körülményeiben, életvitelében beállott változás azt indokolttá teszi. (6)84 A gyermek nevelésbe vételének felülvizsgálata során a gyermekjóléti szolgálat tájékoztatja a gyámhivatalt a) a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról, 110

b) a szülő életkörülményeinek alakulásáról. 24. § (1) A gyermekjóléti szolgálat családgondozója a családjába visszahelyezett gyermek utógondozását a gyámhivatal határozata alapján látja el. (2)85 Az utógondozás célja a gyermek családjába történő visszailleszkedésének, lakókörnyezetébe történő beilleszkedésének, tanulmányai folytatásának vagy az iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő munkahely-felkutatás segítése. (3)86 Az utógondozás során a gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel. (4) A gyermek visszahelyezését segítő családgondozásra, valamint az utógondozásra egyébként a 16. § szabályait kell megfelelően alkalmazni. A helyettes szülői hálózat szervezése 25. § (1) A gyermekjóléti szolgálat közreműködik a településen a gyermek átmeneti gondozását saját háztartásukban helyettes szülőként vállaló személyek, családok felkutatásában, továbbá tájékoztatást ad számukra az átmeneti gondozás keretében ellátandó feladatokról, illetve a helyettes szülői jogviszonyról. A gyermekjóléti szolgálat nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről. (2)87 A gyermekjóléti szolgálat szervezi és működteti a helyettes szülői hálózatot, vagy önálló helyettes szülőt foglalkoztat. Helyettes szülői tanácsadó alkalmazásával folyamatosan segíti a helyettes szülőt feladatai ellátásában, illetve ellenőrzi tevékenységét. (3) A gyermekjóléti szolgálatnak abban az esetben is gondoskodnia kell a (2) bekezdés szerinti helyettes szülő szakmai segítéséről, illetve ellenőrzéséről, ha a helyettes szülői hálózat létszáma helyettes szülői tanácsadó alkalmazását nem indokolja. (4) A helyettes szülői tanácsadó feladataira a 100. § (2) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell. (5)88 A helyettes szülői tanácsadó jelzi a gyermekjóléti szolgálat vezetőjének, ha a helyettes szülő a gyermek teljes körű ellátását nem biztosítja megfelelően. 26. §89 A gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja 27. § (1)90 A gyermekjóléti szolgáltatás megszervezhető különösen a) önálló gyermekjóléti szolgálat vagy központ működtetésével, b) közös igazgatású, többcélú intézményben önálló szakmai és szervezeti egységként működtetett gyermekjóléti szolgálat vagy központ működtetésével, c) önálló családgondozó alkalmazásával. (2)91 Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatási formák mindegyike társulás keretében is megszervezhető. (3)92 Ha az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szolgálat több telephellyel működik, a) ki kell jelölni az egyes szolgálatok működési területét, és arról a lakosságot tájékoztatni kell, b) meg kell határozni az egyes intézmények közötti feladatmegosztás és együttműködés szabályait. (4)93 Az a települési önkormányzat is szervezhet gyermekjóléti központot vagy speciális feladatokat részben ellátó gyermekjóléti szolgálatot, melynek területén 40 000-nél kevesebb állandó lakos él.

111

Az önálló gyermekjóléti szolgálat vagy központ94 28. § (1)95 Az önálló gyermekjóléti szolgálat vagy központ olyan szolgáltató intézmény, amely az alapellátás keretében alaptevékenységként gyermekjóléti szolgáltatást nyújt. (2) Az önálló gyermekjóléti szolgálat vagy központ vezetőjének feladata különösen96 a) az esetek elosztása a családgondozók között, b)97 a családgondozók számára legalább havonta kétszer szakmai megbeszélések szervezése, melynek célja az esetmunka hatékonyságának elősegítése, c) a családgondozók rendszeres továbbképzésének és szakmai tapasztalatcseréjének megszervezése. 29. § (1) A gyermekjóléti szolgálat vagy központ családgondozója számára a munkavégzéshez biztosítani kell98 a)99 olyan önálló infrastruktúrával ellátott, akár több családgondozó elhelyezésére is alkalmas irodát, amely megfelel a személyes segítő munka követelményeinek, b) a heti munkaidőkeretnek legalább a felét kötetlen munkaidő-beosztás keretében, a személyes segítő munka, illetve az adatgyűjtés helyszínen való elvégzéséhez, c) a rendszeres szakmai továbbképzést, d)100 a munkavégzéshez szükséges közlekedési eszköz használatát, e)101 a személyes biztonságát szolgáló eszközöket, különösen a külterületen dolgozó családgondozó esetében, f)102 lehetőség szerint szupervíziót, melynek célja a családgondozó mentálhigiénéjének karbantartása, a kiégés megelőzése. (2)103 A családgondozó a feladata ellátása során a gyermekkel vagy családjával kapcsolatos adatokat a Gyvt.-ben és az Ar.-ban meghatározottak szerint kezeli. A gyermekjóléti szolgálat ellenőrzése 33. § (1)107 A gyermekjóléti szolgálat szakmai ellenőrzése a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint történik. (2)108 Alapvető jogok és kötelességek Gyermeki jogok 6. § (1)32 A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. (2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. (3) A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz. (4) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön. (5)33 A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs 112

ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak. (6)34 A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia. 7. § (1) A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. (2) A gyermeknek joga van - örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában - a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez. (3) A gyermek helyettesítő védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására. (4)35 Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyermeknek a szülő felügyeleti joga megszűnése esetén is joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és - a vér szerinti család beleegyezése mellett - a kapcsolattartáshoz. (5) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülők különböző államokban élnek. 8. § (1) A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. (2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen. (3) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen. 9. § (1) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan a) állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban, nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevő - megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön, b)36 gondozási helyének megváltoztatását, gyermekével vagy testvéreivel való együttes elhelyezését kezdeményezze, c) felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon vegyen részt, d) vallási vagy lelkiismereti meggyőződését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt, e) véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésről, oktatásról, ellátásról, a személyét érintő kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák, f) érdekei képviseletére gyermekönkormányzat létrehozását kezdeményezze, g) támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselőjétől családi környezetébe való visszatéréséhez, h) családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze, i) személyes kapcsolatait ápolhassa, j)37 a személyes tulajdon szokásos tárgyaihoz fűződő jogait gyakorolhassa, k)38 utógondozásban részesüljön.

113

(2) Ha az (1) bekezdés i) pontja szerinti jog gyakorlása a gyermek személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolja, a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó kapcsolattartási joga az e törvényben foglaltak szerint korlátozható, megvonható vagy szüneteltethető. (3)39 A speciális gyermekotthonban vagy gyermekotthon speciális csoportjában elhelyezett gyermeket - helyzetére való tekintettel - fokozott védelemben kell részesíteni. (4)40 A speciális gyermekotthonban elhelyezett gyermek a) egészségügyi ellátására, személyisége korrekciójához szükséges terápiára az állapotának megfelelő és a többi gyermek biztonságát védő módon, továbbá b) gondozása és nevelése során jogait, személyes szabadságát korlátozó intézkedés alkalmazására csak feltétlenül indokolt esetben önmaga vagy mások veszélyeztetése esetén kerülhet sor. 10. § (1) A gyermek kötelessége különösen, hogy a) gondozása és nevelése érdekében szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával együttműködjön, b) képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének, c) tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától. (2)41 A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények házirendje - e törvényben meghatározott keretek között - a gyermek életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva állapítja meg a gyermekek jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait. (3)42 Az intézmény - a külön jogszabályban meghatározottak szerint elkészített házirendjét az intézményben mindenki által jól látható helyen ki kell függeszteni, és gondoskodni kell annak megismertetéséről. (4)43 Helyettes szülői és nevelőszülői hálózat esetében a jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének alapvető szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Gyermeki jogok védelme 11. § (1) A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. (2)44 11/A. §45 (1)46 A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében, valamint kötelességei megismerésében és teljesítésében. A gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére. (2) A gyermekjogi képviselő a) segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, b) segíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban, a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésén, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési értekezletén az ezzel kapcsolatos megjegyzések, kérdések megfogalmazásában, c)47 a 36. § (2) bekezdése szerinti esetben eljár a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, a gyermek, illetve fiatal felnőtt, valamint a gyermek-önkormányzat felkérése alapján, d) eljár az érdek-képviseleti fórum 35. § (4) bekezdése szerint tett megkeresése alapján, 114

e) a gyámhivatal kirendelése alapján képviseli a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban, f)48 a 100/A. § (1) bekezdése szerinti jogsértések észlelése esetén javaslatot tehet fa) gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására az arra a 100/A. § (1) bekezdése szerint jogosult szervnek, fb) a jogsértés jövőbeni előfordulásának megelőzése érdekében a jogsértéssel érintettek között, szükség szerint szakértők bevonásával, egyeztető megbeszélés tartására a gyámhivatalnak, fc) a jogsértő személy továbbképzésére a fenntartónak, működtetőnek. (3) A gyermekjogi képviselő jogosult a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen tájékozódni. A gyermekjogi képviselő köteles a gyermek személyes adatait az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezelni. (4)49 A gyermekjogi képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik. A gyermekjogi képviselő jogállására és eljárására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály rendezi.50 (5) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző biztosítja, hogy a gyermek és hozzátartozói a gyermekjogi képviselő személyét és a vele való kapcsolat felvételének módját megismerhessék. (6) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények, illetve szolgálatok vezetői tizenöt napon belül, a fenntartó harminc napon belül, illetve a képviselő-testület vagy a közgyűlés a következő testületi ülésén érdemben megtárgyalja a gyermekjogi képviselő észrevételeit, és az ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja őt. (7) A gyermekjogi képviselő figyelemmel kíséri az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, segíti a gyermeki jogok érvényesülését. A gyermekjogi képviselő indokolt esetben megkeresi az említett intézmények fenntartóját, illetve szükség szerint a gyermek érdekében a gyámhatóságnál eljárást kezdeményez. (8)51 Nem lehet gyermekjogi képviselő az a személy, a) aki büntetett előéletű, b) aki büntetlen előéletű, de a bíróság büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. címében meghatározott élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény, II. címében meghatározott egészségügyi beavatkozás, orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmény, kényszerítés, a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, zaklatás, magántitok megsértése, visszaélés személyes adattal, visszaélés közérdekű adattal, XIV. fejezetében meghatározott házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmény, embercsempészet, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény és VI. címében meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, XVI. fejezet II-IV. címében meghatározott köznyugalom, közbizalom és közegészség elleni bűncselekmény, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, orgazdaság vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el ba) ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, bb) öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, bc) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, 115

bd) közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, be) végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig, c) aki a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, d) aki a szakmai gyakorlata meglétének vizsgálata során figyelembe veendő foglalkozás tekintetében foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll, valamint e) akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság jogerős ítéletével megszüntette, valamint - ha külön jogszabály másképp rendelkezik - akinek szülői felügyeleti joga a gyermek átmeneti nevelésbe vétele miatt szünetel. (9)52 Megszűnik a gyermekjogi képviselő megbízatása, ha vele szemben a (8) bekezdésben meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll, vagy ha a gyermekjogi képviselő a 11/B. § (3) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye. 11/B. §53 (1) A gyermekjogi képviselői feladatok ellátására pályázó személy a jelentkezéskor a gyermekjogi képviselet céljából létrehozott szervezett vezetője (a továbbiakban: vezető) részére a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 11/A. § (8) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, valamint b) igazolja, hogy a 11/A. § (8) bekezdés e) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn. (2) Ha a pályázó az (1) bekezdésben meghatározott tényeket nem igazolja, gyermekjogi képviselő nem lehet. (3) A vezető a gyermekjogi képviselőt - a képviselet ellátásának időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja annak hatósági bizonyítvánnyal való igazolására, hogy a gyermekjogi képviselővel szemben nem állnak fenn a 11/A. § (8) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott kizáró okok. (4) Ha az (3) bekezdésben meghatározott felhívásra a gyermekjogi képviselő igazolja, hogy vele szemben a 11/A. § (8) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott kizáró okok nem állnak fenn, a vezető az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a gyermekjogi képviselő részére megtéríti. (5) A vezető a 11/A. § (8) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmények igazolása céljából kezeli a) gyermekjogi képviselői feladatok ellátására pályázó személy, b) a gyermekjogi képviselő azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a vezető az ellenőrzés lefolytatásáig vagy ha az ellenőrzés következtében a gyermekjogi képviselő megbízatása megszűnik, a megbízatás megszűnésének időpontjáig kezeli. Szülői jogok és kötelességek 12. § (1) A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket - különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást -, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa. (2) A gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon. 116

(3) A gyermek szülője - ha törvény másként nem rendelkezik - jogosult és köteles gyermekét annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselni. (4) A gyermek szülője köteles a) gyermekével együttműködni, és emberi méltóságát a 6. § (5) bekezdése szerint tiszteletben tartani, b) gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni, c) gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni, d) gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, e) a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni. 13. § (1) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult arra, hogy a) a gyermeke gondozójától, gyámjától, hivatásos gyámjától a gyermeke elhelyezéséről, neveléséről, fejlődéséről rendszeres tájékoztatást kapjon, b) a gyámhivataltól gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje, c) a gyermeke családba történő visszahelyezése érdekében a települési önkormányzattól - a nevelésbe vétel okának elhárításához, a körülmények rendezéséhez, a gyermeke családba való visszailleszkedéséhez - segítséget kapjon, d) a Csjt.-nek megfelelően a gyermeke sorsát érintő lényeges kérdésekben - a gyermeke nevének meghatározásáról, illetve megváltoztatásáról, tartózkodási helyének kijelöléséről, iskolájának, valamint életpályájának megválasztásáról - meghallgassák. (2) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult és köteles a) a gyermeke gondozását ellátó személyekkel, intézményekkel - a nevelés érdekében együttműködni, b) gyermekével - törvényben meghatározott módon - kapcsolatot tartani. (3) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője köteles a) minden tőle elvárhatót megtenni gyermeke családba történő visszahelyezéséért, b) tiszteletben tartani a nevelőszülő családját és otthonát, az intézményben dolgozó személyeket, valamint köteles betartani az intézmény rendjét, c) gyermeke ellátásáért gondozási díjat fizetni. A Gyermekjóléti Szolgálat célja, feladatai, alapelvei A gyermekjóléti szolgáltatás a szociális munka módszereinek, eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, és a családból kiemelt gyermek visszahelyezését a családba. Parád településen látja el feladatát 0- 18 éves korig, alapellátás keretében. A segítségnyújtás főbb formái között információ közvetítés, tanácsadás, ügyintézés, érdekvédelem, mentális gondozás, életviteli tanácsadás szerepel. Családgondozást végzünk a családban jelentkező működési zavarok megoldása érdekében. Munkamódszerünk túlnyomórész az egyéni esetkezelés. Településünkön családsegítés is működik, melynek célja az életvezetési problémák, szociális gondokkal küzdő családok, illetve személyek felkutatása, szociális és mentálhigiénés gondozása, rugalmasan reagálva az aktuális változások által indukált lakossági igényekre. A családsegítő szolgálatnál elsősorban az önként jelentkező ügyfelek kapnak segítséget. Feladatai: a település lakói szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, szociális

117

gondok okainak felderítése, megoldási lehetőségek keresése, életvezetési tanácsadás és mediáció (konfliktuskezelés). A családgondozó feladatai: családlátogatás, családgondozás elvégzése folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket a kliensek meghallgatása fogadóóra keretében a törvényi rendelkezések betartásával veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszert működtet speciális szakterületi vonatkozásban a kliensek szakellátása, vagy szakértőhöz irányítása hatósági intézkedések kezdeményezése a jogszabály által meghatározott esetekben (tényállás fennállásakor) jegyzői döntéshozatal előkészítése (véleményezés, javaslattétel, környezettanulmányozás) a gyermeki jogok, köztük a gyermekjogi képviselők munkájának megismerésében való közreműködés esetmegbeszélés szervezése, lebonyolítása; folyamatos konzultáció a kliensek érdekében a munkatársakkal határidős ügyintézések határidőben történő elvégzése munkájának szakszerű dokumentálása, a dokumentáció naprakész vezetése gondozási, gondozási-nevelési terv készítése a statisztika adatszolgáltatás elkészítésében közreműködik információ szolgáltatás tájékoztatja a gyermeket, ill. szülőjét jogaikról, támogatásokról, ellátásokról, segítséget nyújt ezek hozzájutásához felkészíti a támogatások célszerű felhasználására figyelemmel kíséri a támogatások célszerű felhasználását figyelemmel kíséri és segíti a szociális váltsághelyzetben lévő várandós anyát étvezetési problémákkal küzdők gondozása hivatalos ügyek intézésében segítségnyújtás dologi javak gyűjtése, továbbadása (pl.: használt ruha, cipő, könyvek, játékok) nyilvántartást vezet a településen rendelkezésre álló szabadidős programokat nyújtó szervezetekről, ill. programjaikról Munkánk hatékonyságát a prevenciós tevékenységünk kiszélesítésével, hatékony jelzőrendszer működtetésével, szolgáltatásaink körének szélesítésével kívánjuk fokozni. „A család is... olyan valami az életben, ami becses... olaj az élet lámpásában.” (Gárdonyi Géza)

118

A veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer működése az alkalmazott esetmegbeszélések gyakorlatban kialakult fajtái Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról, felsorolja a jelzőrendszer tagjait, meghatározza kötelező együttműködésüket, feladataikat a veszélyeztető okok feltárásában, a veszélyeztetettség időben történő felismerésében. Az együttműködés egyik formájaként, a törvény beemeli a szociális szakma módszertani eszköztárában szereplő esetmegbeszéléseket. Az esetmegbeszélés megtartását a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998.(IV.30.) NM. rendelet 14.-15. §-a szabályozza. Ennek értelmében az esetmegbeszélés legalább havi rendszerességgel, de szükség szerint is megtartható a jelzőrendszer tagjainak és az illetékes szakemberek bevonásával. Az esetmegbeszélés célja a szolgáltatást igénybevevő gyermeket és családot érintő információk cseréje, azok rögzítése, a feladatok meghatározása, illetve elosztása a résztvevő szakemberek és egyéb meghívottak között. A törvény megjelenése óta eltelt időben két megoldási formát alkalmaznak a terület munkatársai: a szakmaközi esetmegbeszélést és az esetkonferenciát. A megoldási módot befolyásolja a település nagysága, a találkozások oka és célja. A gyermekjóléti szolgáltatás alapvető prevenciós feladata az észlelő-és jelzőrendszer működésének biztosítása. Ennek érdekében koordinálja azoknak a szakembereknek az együttműködését, akik bárhol, bármilyen formában kapcsolatba kerülnek a gyermekkel. Aki közülük a problémát már a kialakulásának idején észleli és jelzi, az segíti a gyermekjóléti szolgálatot abban, hogy a megoldás érdekében a leghatékonyabb, legkompetensebb segítőket tudja bevonni. Az észlelő- jelzőrendszeri csoport célja, feladata: Célja feltárja a, gyermeket veszélyeztető tényezőket, elősegítve a problémák időben történő felismerését, valamint azok megoldását. Feladata: kísérje figyelemmel a településen élő gyermekek szociális helyzetét, életkörülményeit, életformákat, a közösségi viszonyokat, ellátó intézményeket, ismerje és tárja fel a gyermekeket általában veszélyeztető okokat, megoldásukhoz nyújtson segítséget. ,nyújtson információkat a további eljárások érdekében Az észlelő-és jelzőrendszeri csoport tevékenységének alapelvei:- A veszélyeztetettséget észlelő-és jelzőrendszeri tevékenység nem hatósági jellegű. - A tevékenységének mindenkor a gyermek, illetve a család érdekeit kell szolgálnia.

119

- A jelzőrendszer valamennyi munkatársát titoktartási kötelezettség köti. - A gyermekvédelmi munkában résztvevő szakember legjobb tudása szerint és a következő elvek, etikai normák betartásával járul hozzá a gyermekjólétet szolgáló módszerek kialakításához és megvalósításához: - tiszteletben tartja a rábízott egyéniségét és gondoskodik méltósága, egyénisége, jogai megőrzéséről, - előítélet mentes – nemre, korra, és etnikai hovatartozásra, vallási és világnézeti meggyőződésre, nemi irányultságra, fogyatékosságra és egészségügyi állapotra való tekintet nélkül, valamint bármely egyéb hátrányos megkülönböztetés kizárásával tevékenykedik, - elfogadja, hogy egy adott cél elérése érdekében kapott információt csak jóváhagyással lehet más célra felhasználni, vagyis, - tiszteletben tartja a rábízottak magánéletét, továbbá a velük vagy másokkal való kapcsolat során róluk nyert bizalmas információt, - információt csak az érintettek belegyezésével adhat tovább vagy olyan körülmények esetén, amelyek szakmai szempontból és szakmai konzultáció alapján kivételesnek ítélendők, vagy ha arra jogszabály kötelezi. Az észlelő- jelzőrendszer működésének főbb szabályai: 1. Fontos, hogy az észlelő-és jelzőrendszer tagjai kialakítsák együttműködésük szabályait, melynek összhangban kell lennie a szociális munka etikai elveivel és a gyermekvédelem alapelveivel. 2. A hatékony működés érdekében célszerű a szociális szakmán belül kidolgozott és elfogadott fogalomhasználatot megismerni, egyeztetni, összehangolni a társszakmák képviselőivel, mely a további együttműködés során nagy mértékben segíti az eredményes munkát. 3. A gyermekjóléti szolgálat összehívja a veszélyeztetettséget észlelő-és jelzőrendszer tagjait abból a célból, hogy erősítse az észlelő- és jelzőrendszer működését, hogy kiegészítse a működés kapacitásait. 4. Az észlelő-és jelzőrendszer találkozásairól minden esetben készüljön emlékeztető, melyet minden résztvevő a későbbiekben megkap. Az emlékeztető tartalmazza az időpontot, helyet, a találkozás témáját, céljait, az elhangzottak rövid összefoglalását, az információkat, javaslatokat, véleményeket, megállapításokat és a következő találkozás tervezett időpontját, vagy tervezett okát. Az emlékeztetőhöz csatolandó a jelenléti ív. 5. A gyermekjóléti szolgálat az észlelő-és jelzőrendszerrel kapcsolatos dokumentumokat kezelje elkülönítetten az intézményi adminisztráción belül.

120

Az esetmegbeszélések formái: A jelzőrendszeri tagok esetében a hatékony együttműködésnek, az információkat kicserélő, feladatokat szétosztó esetmegbeszélés ad keretet, mely a jelzőrendszerben nevesített szakemberek bevonásával történik. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 14. § (3) bekezdés a) pontja szerint a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezi, szervezi és összehangolja a Gyvt. 17. §-ában meghatározott, valamint más érintett személyek és szervezetek részvételét az észlelőés jelzőrendszerben. A jelzőrendszer tagjai az általános megbeszélések alkalmával a saját területük szakmai lehetőségeivel a feltárt problémákra (pl. iskolakerülés gyakori előfordulása, drog probléma, szabadidős tevékenység megszervezésének lehetőségei a településen stb.) közösen dolgoznak ki kezelési, megoldási lehetőségeket. Eközben alakítják ki egységes szemléletüket. Ezen kívül a gyermekek egy-egy csoportját érintő veszélyeztető tényezők megszüntetésére cselekvési tervet dolgoznak ki. A feladat végrehajtásának egyik formája, a gyermekjóléti szolgálat által szervezett szakmaközi esetmegbeszélés, melyen alkalmanként egy-egy szakma képviselői jelennek meg. Különösen fontos a védőnői szolgálat és az oktatási intézmények képviselőinek a bevonása a gyermekvédelmi törvény 40. § (2) bekezdés értelmében, amely szerint a gyermekjóléti szolgálat – összehangolva a védőnői szolgálattal – szervezési szolgáltatási és gondozási feladatokat végez, illetve a 40. § (2) bekezdés e) pontjának figyelembe vétele, mivel a gyermekjóléti szolgálat feladata segíteni a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi munkáját. A szakmaközi megbeszélés célja a gyermekjóléti szolgálat és az észlelő- és jelzőrendszeri tagok együttműködésének elősegítése illetve hatékonyabbá tétele. A szakmaközi megbeszélés összehívható több szakma képviselőjét érintő aktuális kérdésekben (pl. az iskoláztatási támogatás kapcsán az oktatási intézmények képviselőit, vagy a település egy részén felbukkanó speciális gond megoldására) illetve a gyermekjóléti szolgálat és egy szakma együttműködése során felmerülő probléma esetén (pl. nem megfelelő jelzés, kompetencia határok tisztázása érdekében). Az esetmegbeszélés elősegítheti a közös fogalomhasználat kialakítását, a nézetkülönbségek tisztázását. Lényeges kérdés az információcsere módozatainak kialakítása. A megbeszélésen lehetőség van a település/kerület összes hasonló területén dolgozó szakemberének az együttgondolkodásra, az információ cserére. A gyermekjóléti szolgálat, konkrét esethez kapcsolódóan esetkonferenciát tart az érintett szakemberek bevonásával. Esetkonferenciát egy adott esettel kapcsolatban – a gondozási folyamat során akár több alkalommal is – az összes érintett és a lehetséges támaszt jelentő személy , intézmény képviselője részvételével tartanak.

121

Az esetkonferencia célja, a szolgáltatást igénybevevő gyermeket és családot érintő információk cseréje, azok rögzítése, a feladatok meghatározása, illetve elosztása a résztvevő szakemberek és egyéb meghívottak között. /15/1998.(IV.30.) NM. r. 15.§ (2)/ Tehát fontos a gyermek helyzetének feltérképezése, akció, – illetve gondozási terv készítése, melyet minden, az esettel kapcsolatba kerülő, azzal foglalkozó csoporttag követni fog a klienssel végzett munkájában, vele való kapcsolatában. A résztvevők alkalmanként csak egyetlen esettel foglalkoznak. A résztvevők a – gyermeket és családját is bevonó – segítségnyújtásra koncentrálnak. A megbeszélést lehetőség szerint, egy az esetben közvetlenül nem érintett munkatárs vezesse. Az esetkonferencia során az esetet ismerő csoporttagok, akik a klienssel már eddig is kapcsolatba kerültek, az esetvitelhez hasznos információval járulnak hozzá, és az esetgazdával megosztják saját problémaértelmezésüket, megoldási javaslataikat. Minden résztvevő hozzájárul szakértelmével annak eldöntéséhez, hogyan oldható meg leghatékonyabban az adott probléma, megfogalmazza saját részvételét az esetkezelési folyamatban. Visszajelzéseikkel segítséget adnak az esetgazdának a segítő kapcsolat jellemzőinek feltárására, megismerésére. Az esetkonferencia résztvevője lehet olyan tag is, aki közvetlenül nem foglalkozik a klienssel, de hozzá tud járulni az akció, ill. gondozási tervhez azzal, hogy erőforrásokat biztosít, tanácsokkal szolgál, vagy információkat ad. Az esetkonferencia tagjainak, résztvevőinek a köre értelemszerűen az esettől, a kliens problémájától függ, így a csoport nem állandó. Az esetkonferencia gyakorlata Az esetgazda felelős az esetkonferencián résztvevők találkozásának előkészítéséért, megszervezéséért, valamint a szükséges írásos anyagok és az esetlegesen távolmaradóktól az írásos nyilatkozatok beszerzéséért és ismertetéséért. Az esetkonferencia célja: Megszervezni a gyermeket gondozó családtagok és az érintett szakemberek találkozását. Megvizsgálni, elemezni több szakma oldaláról a gyermekkel kapcsolatos információkat, a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének tekintetében. Felmérni a család lehetőségeit arról, hogy hogyan biztosítja a gyermek számára a: biztonságot, egészséget, megfelelő fejlődést. Eldönteni, hogy a gyermeket fenyegeti-e, vagy várhatóan fenyegetheti-e jelentős veszély.

122

Meghatározni, hogy: mit kell tenni a gyermek sorsának követése, jóllétének biztosítása érdekében, milyen módon történjen a beavatkozás, milyen eredményt várunk a tervezett lépésektől. Megjelölni a vállalt feladatok elvégzésének határidejét, az esetkonferencián résztvevő tagok újbóli találkozásának idejét. Ekkor már a beavatkozások hatásának értékelése lesz a csoport feladata. Az összehívás időpontjának megválasztása függ: az eset sürgősségétől, a gyermek veszélyeztetettségének súlyosságától, az érdemi információk összegyűjtésének idejétől. Az esetkonferencia gyakorlati menete Meghívottak köre: Mindazok, akik jelentős információval szolgálhatnak: pl. a családtagok (tág értelemben), pl. minden olyan szakember a jelzőrendszer tagjai közül, aki a gyermekkel kapcsolatban áll, pl. a családdal kapcsolatban álló más szakemberek, társszakmák képviselői (pl: mentálhigiénés szakember, családterapeuta, addiktológus stb.), valamint társadalmi szervezetek. A család bevonása: El kell mondani a meghívott családtagoknak (gyermeknek is), a következőket: mi a célja a konferenciának, kik lesznek jelen, hogyan fog zajlani, mi a menete a megbeszélésnek. Biztosítani kell a gyermek és a családtagok, ugyanakkor a résztvevő szakemberek számára is a biztonságos, bizalmat keltő légkört, hogy ne riasztó körülmények között kelljen megnyilvánulniuk. Amennyiben az eset vezetésében, a társszakmák véleményének egyeztetésére az esetmegbeszélés alkalmával kerül sor, célszerű a megbeszélést több lépcsőben megtartani. Így külön lehet választani a a szakemberek egyeztető munkáját, a családdal történő megbeszéléstől. Kizáró ok lehet (pl. családtagok esetében) a kommunikációt zavaró, lehetetlenné tevő, vagy veszélyes valamely személy jelenléte (pl. agresszív, ittas, zavart elmeállapotú stb.). Amennyiben azt az ő egészségi állapota engedi, véleményét írásban ki kell kérni és azt figyelembe venni.

123

Esetkonferenciának abban az esetben tekintjük a megbeszélést, ha a gyermekjóléti szolgálat képviselőjén kívül még legalább két szakmacsoport, a település gyermekjóléti ellátásában feladatot vállaló civilszervezet képviselője jelen van. A konferencián biztosítandó írásos anyagok: Az esetkonferencián figyelembe kell venni a gyermek sorsát befolyásoló minden szakterületről összegyűjtött szükséges és lehetséges adatot, információt, véleményt. Aki nem tud részt venni az esetkonferencián, attól az esetgazda írásos véleményt, információt kér, melyet a konferencián ismertet a résztvevőkkel. Az ülésről feljegyzés, emlékeztető készüljön, amit a résztvevők, vagy a távollétül okán írásos információval szolgálók, kapjanak meg. Intézményen belüli és más intézményekkel való kapcsolattartás, együttműködés Intézményen belül: Óvoda, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Szolgálat: -

Az esetmegbeszélések állandó résztvevői közé tartoznak az intézmény munkatársai / Intézményvezető, családgondozó, óvodapedagógusok szükség szerint, gyermekvédelmi felelős. Az információk áramlása a helyi sajátosságok miatt naprakészen történnek.

Intézményen kívül: 1. Általános Iskola: Az iskolai gyermekvédelmi felelős állandó tagja az észlelő és jelzőrendszernek. A havi esetmegbeszéléseken rendszeresen részt vesz, de az információáramlás itt is szükség szerinti. Osztályfőnökökkel, az igazgatóval szintén rendszeres a kapcsolattartás. 2. Egészségügyi szolgáltatók / védőnői hálózat, gyermekorvos, házi orvos/ A védőnő szintén állandó tagja a jelzőrendszernek. 0-3 éves korig az ő ellátási területén a jelzések elsősorban tőle várhatók. A havi esetmegbeszéléseken tájékoztatjuk egymást a településen élő 0-3 éves korú gyermekek, szülők helyzetéről, a megsegítések, beavatkozások módjairól. Az orvosokkal szintén szükség szerinti az együttműködés és a kapcsolatfelvétel. 3. Gyámhivatal: Védelembevételi kérelmek, felülvizsgálati kérelmek és megszüntetés iránti kérelmek továbbítása. Valamint minden olyan ügy, ami a kiskorúak veszélyeztetettségének megszüntetésére irányul és hatósági intézkedést igényel. 4. Más Gyermekjóléti Szolgálatok: Az ország bármely területén lévő szolgálattal szükség szerinti kapcsolatfelvétel és együttműködés konkrét esetek kapcsán. 5. Gyermekvédelmi szakszolgálat: Családjukból kiemelt gyermekekkel kapcsolatos feladatok elvégzése. 6. Rendőrség, Ügyészség, Bíróság: szükség szerint

124

Az ellátás igénybevétele: A településen bárki rászoruló igénybe veheti, önkéntes alapon, vagy hatósági intézkedés keretében. Hétfő- Szerda: 13 órától- 16 óráig ügyfélfogadás. Kedd- Csütörtök. 8- 11 óráig ügyelet 11- 13 ig fogadó idő 13- 16- ig családlátogatás Péntek.: Szakmai felkészültség biztosításának módjai, formái: Az 5 éves továbbképzési kötelezettségünket teljesítjük, működési engedélyünk érvényes. 1. A Szociális Munka Etikai Kódexe (továbbiakban: Etikai Kódex) a 2. Az Etikai Kódex az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozatára, az Európai Szociális Kartára, az ENSZ a Gyermek Jogairól szóló Egyezményére, az Emberi Jogok Európai Egyezményére, valamint a Szociális Munkások Nemzetközi Szövetségének Szakmai Kódexére támaszkodik. 3. Az Etikai Kódex a szociális munka folyamatában részt vevők értékeinek és emberi méltóságának megőrzését, helyreállítását és kiteljesítését szolgálja. Elősegíti a szakma elkerülhetetlen etikai dilemmáiban való eligazodást és azok feloldását. 4. A szociális munka olyan szakmai tevékenység, amely a szociális munkás felelősségét meghatározó etikai elveken alapul. A szociális munkás felelőssége, hogy saját kompetenciáján belül –a tevékenységének megfelelően- nyújtson szakmai, szolgáltatásokat. 5. A szociális munka jogszabályban meghatározott képesítési követelmények alapján elsajátítható szakmai ismeretekre,tapasztalatokra, készségekre és értékekre épül. 6. A szociális munkás felelőssége a kliensekkel, a munkatársakkal, az egyéb szakmák képviselőivel és a társadalmi környezettel való együttműködésre terjed ki. 7. A szociális munkás felelősséget vállal az egyének, csoportok, családok, közösségek (a továbbiakban kliens), valamint a szervezetek, intézmények érdekeinek képviseletében és lehetőség szerinti érvényesítésében. Alapelvek 8. A szociális munkás tiszteletben tartja minden ember méltóságát, értékét, jogait. 9. A szociális munkás a kliens hátrányos meg- különböztetése nélkül végzi munkáját. 10. A szociális munkás felelőssége, az Etikai Kódexet aláíró és csatlakozó szakmai szervezetek joga és kötelessége, hogy felhívják a döntéshozók, valamint a közvélemény figyelmét mindarra, amiben a nélkülözés és a szenvedés kialakulásáért a döntéshozók, a társadalom vagy egyes intézmények felelősek, illetve amivel akadályozzák ezek enyhítését.

125

10/A. A szociális munkás tevékenységével, szakmai állásfoglalásai- val segíti elő a társadalmi változásokat. 11. A szociális munkás az általános adatvédelmi szabályokon túl is köteles biztosítani a titoktartást és az információk felelős kezelését. Bizonyos esetekben, – bűncselekmények, és jogsértések esetén – társadalmi felelőssége, vagy egyéb kötelezettségei módosíthatják ezt a felelősséget, amit mindenkor a kliens tudomására kell hozni. A titoktartás minden szóbeli, írásbeli, hang- és képanyagra rögzített, és az azokból kikövetkeztethető információra, az esettanulmányokra, esetismertetésekre és publikációkra is vonatkozik. 12. A szociális munkás a kliens kiszolgáltatott helyzetével nem él vissza. Munkája során a segítségnyújtás a döntő, az együttműködésre kötelezett kliensekkel kapcsolatban is. I . A kliens és a szociális munkás kapcsolata 13. A szociális munkás elsődlegesen a kliens érdekeit képviseli, emellett tiszteletben tartja mások érdekeit is. 14. A kliens és a szociális munkás együttműködése olyan formális kapcsolat keretében valósul meg, amely a bizalmon, az őszinteségen és a kliens autonómiájának tiszteletben tartásán alapul. A segítő kapcsolat során törekedni kell a klienssel való egyenrangú kapcsolat kialakítására. 15. A szociális munkás arra törekszik, hogy az általa nyújtott szolgáltatások – megkülönböztetés nélkül – mindenki számára elérhetőek legyenek. 16. A szociális munkában összeférhetetlen a szociális munkás és a kliens közötti rokoni, baráti, szerelmi, üzleti (haszonszerzésen alapuló) kapcsolat. 17. A kliens indokolt esetben megválaszthatja a szociális munkást, amennyiben az intézmény működése ezt lehetővé teszi. A szociális munkás – szakmai megfontolás után, és/vagy összeférhetetlenség esetén – megszakíthatja a segítő kapcsolatot úgy, hogy gondoskodik a kliens további szakmai segítéséről. 18. A szociális munkás arra törekszik, hogy elhárítson, kiküszöböljön és elkerüljön minden olyan befolyásoló tényezőt, amely a tárgyilagos munkavégzést gátolja. 19. A kliensek számára juttatott javakból a szociális munkás nerészesülhet. 20. Az intézmény számára juttatott javakból a szociális munkás részesülhet, amennyiben azok elosztásáról az intézmény belső szabályzatában egyértelműen határoz, és az elosztás szabályait nyilvánossá teszi. 21. A szociális munkás előzetesen tájékoztatja a kliensét az általa igénybe vett szolgáltatás esetleges anyagi feltételeiről. A szociális munkás egyéb ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el. 126

22. A szociális munkát folytató szervezetek nem használhatják fel a segítő folyamatot pártpolitikai célokra, vallási meggyőződés befolyásolása érdekében. 23. Amennyiben a szociális szolgáltatás igénybevétele valamilyen elkötelezettséghez kötött, azt a klienssel előre közölni kell. 24. A kliens – szociális munkásra vonatkozó – panaszát az érintett felek, bevonásával meg kell vizsgálni. 25. A szociális munkás nem avatja be a klienst a munkahelyi vitákba. 26. Amennyiben a szociális munkás tudomására jut a kliens szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó jogsérelme, bántalmazottsága, vagy a függő, kiszolgáltatott helyzetével való visszaélés, kötelessége az illetékes szervezetnél vizsgálatot kezdeményezni. II. A szociális munkás és a szakma kapcsolata 27. Önkéntesek, laikusok, gyakornokok bevonásáért, illetve az általuk nyújtott szolgáltatások minőségéért az őket bevonó szociális munkásé, illetve az intézmény vezetőéjé a felelősség. 28. A szociális munkás felelősséggel tartozik az általa vezetett segítő folyamatért, annak minőségéért. 29. A szociális munkás nem vállalhat el olyan feladatot, amelyben tevékenységét visszaélésre vagy emberellenes célokra használhatják fel. 30. A szociális munkás arra törekszik, hogy a szociális területen tevékenykedő intézmények, szervezetek és szakemberek hálózatként együttműködjenek, a társadalmi problémák megoldása érdekében szakmaközi egyeztetéseket, fórumokat, szektor- és ágazatközi együttműködéseket hozzanak létre. 31. A szociális munkás joga és kötelessége, hogy folyamatosan nyomon kövesse a szakma fejlődését, változását, és azt alkalmazza munkájában.

III. A szociális munkás és a munkatársak kapcsolata 32. A szociális munkában és a munkatársak kapcsolatában alapvető értékaz együttműködés, amely formális keretek között valósul meg. A szociális munkás tiszteletben tartja munkatársai nézeteit, tekintettel van képzettségükre és kötelezettségeikre. 33. A szociális munkás kapcsolatát munkatársaival a bizalom, a tisztelet és a szolidaritás határozza meg, ezek azonban nem fedhetik el a szakmai problémákat. 34. A szociális munkás szaktudását, gyakorlati tapasztalatait és szakmai információit megosztja munkatársaival, különös tekintettel a pályakezdőkre és a gyakornokokra.

127

35. A szociális munkás más szakemberekkel történő együttműködésesorán tiszteletben tartja azok kompetenciáit, ez azonban saját felelősségét az eset további vitelében nem csökkentheti. 36. A szociális munkás tiszteletben tartja munkatársai és más szakemberek a sajátjától eltérő véleményét és munkamódszerét. Kritikájának felelős módon, az érintett bevonásával ad hangot. 37. Magánjellegű kapcsolata munkatársaival a szociális munkást nem befolyásolhatja abban, hogy szakmai tevékenységét legjobb tudása és meggyőződése szerint végezze. 38. A szociális munkás védi munkatársait az igazságtalan eljárásokkal szemben. Támogatja őket a kliensek és a szakma érdekei miatt vállalt összeütközésekben. 39. A szociális munkás munkatársa helyettesítésekor tekintettel van annak érdekeire, szakmai munkájára és a klienssel kialakított kapcsolatára. 40. A szociális munkás és az őt foglalkoztató intézmény, szervezet felelőssége, hogy csak feladatai ellátására alkalmas állapotban kerüljön közvetlen kliensközelbe. IV. A szociális munkás munkahelyéhez és a társadalomhoz való viszonya 41. A szociális munkás munkahelyén az Etikai Kódex elvei, értékei érvényesítésére törekszik. Ha ennek elérésében a szociális munkást akadályozzák, akkor segítségért joga van az Etikai Kollégiumhoz fordulni. Szorgalmazza, hogy az Etikai Kódex kerüljön be az intézmény szervezeti és működési szabályzatába. 42. A szociális munkás munkahelye szakmapolitikájának és szakmai gyakorlatának javítására törekszik, növelve ezzel a szolgáltatások hatékonyságát és színvonalát. Ennek érdekében az őt alkalmazó intézmény támogatásával résztvesz esetmegbeszélő csoporton, szakmai továbbképzésen, a munkájához és egyéniségéhez legjobban illő szupervízión 43. A segítő munka során a szociális munkás védelemre jogosult a vele, az intézményével vagy a kliensével szembeni jogsértő vagy etikátlan bánásmóddal szemben. Ha etikai sérelem éri akár intézmények, akár személyek részéről, akkor kötelessége védelemért munkáltatójához, illetve annak fenntartójához, vagy az Etikai Kollégiumhoz fordulni. 44. A szociális munkás közszereplést vállalva minden esetben közli, hogy milyen minőségben, kinek a nevében (egyén, munkahely, szakma, párt, egyház, szervezet stb.) nyilatkozik, vagy cselekszik. 45. Az Etikai Kódex az aláíró szervezetek minden tagjára nézve kötelező. A szociális munkás kötelessége az Etikai Kódexben foglaltak betartása, és törekszik annak betartatására. Ez abban az esetben is kötelessége, ha nem szociális intézményben végzi munkáját. A szociális munkás a szociális munka értékeit tartja szem előtt, a unkaidőn kívül végzett egyéb tevékenységei során is. 46. A szociális munkás munkavégzése során tudatosítja környezetében a társadalmi felelősség-vállalás és -részvétel, valamint a szolidaritás fontosságát.

128

Záró rendelkezések az Etikai Kódexhez 1. Az Etikai Kódexet aláíró szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy tagjaik megfelelhessenek az etikai elvárásoknak és a szakmai kötelezettségeknek. 2. Az etikai alapelvek és normák nem helyettesítik a szakma működési feltételeit: · a kiépült intézményhálózatot a szükséges tárgyi feltételekkel együtt, · a szakemberek felkészültségét, · a szakmai szabályok ismeretét, · a szociális munka egyéb szabályozási szintjeit, · a szociális munka társadalmi presztízsét, · az érdekvédelmet. 3. A szociális munka Etikai Kódexe nyilvános, a szociális szolgáltatástigénybe vevők és az együttműködő intézmények, és szervezetek számára hozzáférhetővé kell tenni. 4. Az Etikai Kollégium állásfoglalásai nyilvánosságra kerülnek. 5. A Szociális Szakmai Szövetség legalább ötévente felülvizsgálja az Etikai Kódexet. A benyújtott változtatási javaslatokat szakmai nyilvánosság előtt, konferencián kell megvitatni. Értelmező rendelkezések Szociális munka: olyan, hivatásszerűen végzett tevékenység, melyet – a szociális, illetve a gyermekjóléti ellátórendszeren belül vagy azon kívül - személyes szolgáltatásként nyújtanak, és amely az igénybevevők problémáinak megoldásához szükséges külső és belső erőforrások komplex mozgósítására, ezzel élet- és működőképességük javítására, illetve helyreállítására irányul Szociális munka célja: elősegíteni a társadalmi változásokat, a problémamegoldásokat az emberi jólét, a szabadság és a társadalmi igazságosság növelésében. Célja továbbá, hogy az emberi viselkedésről és a társadalmi rendszerekről szóló elméletek felhasználásával, azokon a pontokon avatkozzon be, ahol az emberek egymással és társadalmi környezetükkel kapcsolatba kerülnek. Szociális munkás: szakirányú egyetemi, főiskolai, alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevéllel rendelkező munkatárs, aki szociális munkát végez. Kliens: egyén, család, csoport, közösség, aki/amely a szociális munkás együttműködését igényli, vagy arra szorul. Elfogadta a Szociális Szakmai Szövetség Küldöttgyűlése 2011. április 29-én. A kliensek számára nyújtható főbb elérhetőségek listája: 129

BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATAL Tel. 06 1 463 91 00 Cím:1117 Budapest, Budafoki út. 60. CSELLENGŐK Tel: (1) 438 0858; 06 20 20 99 888 e-mail: [email protected]; [email protected] Postacím: 1016 Budapest, Mészáros u. 48-54. DélUtán (az idős és 45 év feletti emberek lelki segély szolgálata) Tel: 06 80 200 866, minden nap 18.00-21.00-ig ELTÜNT GYERMEKEK EURÓPAI HÍVÓSZÁMA Tel: 116 000 ESZTER AMBULANCIA ÉS ALAPÍTVÁNY Tel. 06 1 466 98 72 Levelezési cím: 1525 Budapest, Pf.41. Honlap: www.eszteralapitvany.hu (az e-mailes levelező kapcsolathoz itt lehet eljutni) GÓLYAHÍR EGYESÜLET Tel. 06 80 203 923 06-22 óráig Levelezési cím: 2441 Százhalombatta, Pf. 54. E-mail: [email protected] Honlap: www.golyahiregyesulet.hu Kék Vonal Gyermek és Ifjúsági Telefonszolgálat (gyermekek segélytelefonja) Tel. 06 80 505 000 szakember – szakember vonal: (1)302-0944 kedd,csütörtök, péntek 10-14-óráig e-mail: [email protected]

130

KÖZPONTI IGAZSÁGÜGYI HIVATAL Tel: 06 80 244 444 Személyes áldozat segítésre és ingyenes jogi tanácsadásra a lakóhely szerint illetékes megyei hivatalban van lehetőség. Lea Alapítvány (Segítséget nyújtanak a gyermekvállalás időszakában – várandósan vagy kisbabával) krízisbe került fiatal nőknek és gyermekeiknek. Tel.: 06-20 9583706; 06-70 4332127; 06-20 9297809 Lev.cím: 1118 Budapest, Háromszék utca 20. Email: [email protected]; Lea Otthon: [email protected] LELKI ELSŐSEGÉLY TELEFONSZOLGÁLATOK Közös zöld telefonszám: 06 80 505 505 éjjel-nappal ingyen hívható vezetékes telefonról országszerte, kivéve az alábbi körzetekből: 32, 62, 63, 66, 68, 69, 72, 73, 83, 88, 89, 92, 93, 95 (Ezekből a körzetekből hívható segélyszolgálati telefonszámot a 198-as tudakozói telefonszámon kaphatja meg). E-mail: [email protected] Tel: (1)316-3060; (1)336-0155 Fax: (1)315-1225 Postacím: 1077 Budapest, Bethlen Gábor út 5.

MAGYAR CSALÁDTERÁPIÁS EGYESÜLET Tel. 06 1 328 07 37 06 1 328 07 38 Cím: 1072 Budapest, Rákóczi út. 26.I/5. E-mail: [email protected] Meleg Háttér Információs és Lelki Elsősegély Szolgálat Tel: 06 80 505 605; (1)329 3380 131

Iroda: 06/1 238 0046; telefon/fax: 06/1 329 2670 Honlap: www.hatter.hu; e-mail: [email protected] NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen)Egyesület Segélyvonal (este 6 és 10 óra között): 06 80 505 101; Telefon (üzenet/fax): 1/267 4900 Honlap: www.nane.hu e-mail: [email protected] Postacím: 1447 Budapest,Pf.502. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Zöld szám és chatszoba – az erőszakmentes és egészségtudatos iskolákért Tel.: 06 80 204 976 (minden hétköznap 8 és 16 óra között) Honlap: www.ofi.hu (a Mediáció menüpontra kattintva érhető el a chatszoba, „Segíthetünk? Segítünk.” elnevezéssel. ORSZÁGOS KRÍZISKEZELŐ ÉS INFORMÁCIÓS TELEFONSZOLGÁLAT (OKIT) (a családon belüli erőszak következtében beállt válság azonnali kezelésére) Tel. 06 80 20 55 20 (a nap 24 órájában mindenhonnan, minden telefonról hívható ingyenes telefonszám) E-mail : [email protected] Honlap : www.krizistelefon.hu Levelezési cím: 1391 Budapest, Pf. 244. PATENT Jogvédő Egyesület – PATRIARCHÁTUST ELLENZŐK TÁRSASÁGA A jogsegély telefonon elérhető szerdánként 16 és 18 óra között: Tel. 06 70 529 56 76 Cím : 1087 Budapest, Stróbl Alajos u. 7/D/2.III./355. E-mail: [email protected]; [email protected] Honlap: www.patent.org.hu STOP-FÉRFIERŐSZAK VONAL Tel. 06 40 200 744 (helyi tarifa)

132

06 1 344 3802 (csütörtökönként 18 és 22 óra között) Honlap: www.stop-ferfieroszak.hu; [email protected] TÁRSASÁG A SZABADSÁGJOGOKÉRT (jogsegélyszolgálat) Tel. 06 1 209 00 46 06 1 279 07 55 Cím: 1084 Budapest, Víg u. 28.I.em. 3. E-mail: [email protected] Honlap: www.tasz.hu TELEFONTANÚ PROGRAM (bejelentést tehet, információt kérhet a rendőrségen) Tel: 06 80 555 111 UNIÓS GYERMEKVÉDELMI TELEFONSZOLGÁLAT Tel. 11 6 111

133

Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat vezetőjének munkaköri leírása Név: Bükerné Huszár Erzsébet Munkaköre: Intézményvezető A munkahely neve, címe: BENDEGÚZ Óvoda Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat 3240 Parád Kossuth L. 128. Kinevező és munkáltatói jogkör gyakorlója: A helyi Önkormányzat képviselő- testülete A kinevezés módja: Intézményvezetői pályázati eljárás útján A kinevezés időtartama: 5 év Munkaideje: 40 óra/ hét A munkavállaló munkaterülete a szervezeten belül: Az óvoda székhelye, Parád település A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: Felsőfokú szociális végzettség, szociálpedagógus, szakvizsga, az előírt továbbképzési kötelezettség teljesítése A munkakörből és betöltéséből adódó, elvárható magatartási követelmények: Tiszteletben tartja az emberi értékeket, az emberi méltóságot. Szociálisan érzékeny a hozzáforduló, problémákkal, küzdő emberekkel. Bizalmon alapuló kapcsolat kiépítését tartja fontosnak. Kiszolgáltatott helyzetben lévők érdekeit képviseli. Intézkedéseiért és az általa nyújtott szolgáltatásaiért felelősséget vállal. A munkakör célja: A településen élők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, a veszélyeztető tényezők feltérképezése, a veszélyeztetettség megszüntetésében közreműködés. Hatóságokkal való együttműködés. Családgondozás végzése, a szociális munka eszközeivel. A segítségre szorulók érdekeinek a képviselete, életminőségük javítása. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: -

Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek, felnőttek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét Közvetítő szerepet tölt be a hozzáforduló kliens és a társadalom között, ezzel is segítve a problémák megoldását Hivatalos ügyek intézésében hatékony segítséget nyújt, kérésre felveszi a kapcsolatot az érintett más személyekkel, hatóságokkal, intézményekkel Segíti a gyermekek társadalmi beilleszkedését, intézkedéseiben azt a célt szolgálja, hogy az esélyeket növelje a sikeres beilleszkedésre, tanulásban, munkába állásban Törvényi segítséggel is megvédi a gyermekeket a durva bánásmód, az elhanyagolás, az erőszak, a pornográfia ellen Működteti az észlelő és jelzőrendszert, a gyermekvédelemben résztvevők munkáját koordinálja Kapcsolatot tart fenn a hatósági szervekkel (Rendőrség, Ügyészség, Bíróság) Kapcsolatot tart az oktatási- nevelési intézmények vezetőivel, pedagógusaival, házi orvossal, gyermekvédelmi felelősökkel, szülőkkel Különösen szoros munka kapcsolatban áll a védőnővel Személyes kapcsolatot alakít ki a hozzáforduló kliensekkel Részt vesz az iskolai értekezleteken, folyamatosan tájékoztatást nyújt a gyermekek helyzetéről, valamint a jogszabályi változásokról is Koordinálja az együttműködők között a feladatok elosztását, végrehajtását Az iskolával, óvodával együtt cselekvési tervet dolgoz ki az egyes gyermekek gondozásával kapcsolatosan

134

-

Munkájával kapcsolatos információkat köteles a jegyző tudomására hozni Együttműködik a gyámhivatallal, felkérésre környezettanulmányt készít, közreműködik az örökbefogadásnál Védelembe vételt kezdeményez, ha a veszélyeztettség elhárítása alapellátásban nem oldható meg Családjából kiemelt gyermek esetén, törekszik a családba való visszagondozásra, ehhez minden segítséget megad a családnak Szervezi az esetmegbeszéléseket, beszámolót ad és kér az elvégzett feladatokról, biztosítja az információk cseréjét Évente egyszer beszámol az éves munkáról Évente egyszer megszervezi a település gyermekvédelmi helyzetének áttekintését Az adminisztrációs feladatokat elvégzi, a statisztikai jelentéseket elkészíti A tudomására jutott információkat bizalmasan kezeli, titoktartásra kötelezett, információt csak az ügyben érintettekkel, indokolt esetben oszthatja meg A gyermekeket, veszélyeztető okokat feltárja, megelőzésére és megszüntetésére intézkedéseket tesz Intézkedéseiben a gyermekek mindenek felett álló érdekét képviseli Hatósági intézkedéseket kezdeményez, ha a gyermek, felnőtt érdekeit az szolgálja Továbbképzési kötelezettségének eleget tesz Szükség szerint családgondozást végez, ehhez nevelési- gondozási tervet készít Fokozott figyelemmel kíséri a gyermekbántalmazás bármely fajtáját, valamint a családon belüli erőszakot is, ilyen esetekben azonnali intézkedést tesz A kliens szükségleteihez igazított szolgáltatásokat közvetít Munkavégzése, intézkedése, minden cselekvése arra irányul, hogy megőrizze, javítsa a településen élők életminőségét Irányítja, ellenőrzi, értékeli a családgondozó munkáját Szakmai tudásával, emberi magatartásával azt a célt szolgálja, hogy a településen élő gyermekek, fiatalok helyzetét javítsa, életminőségét jobbá tegye

Kapcsolattartási Kötelezettség: Rendszeres kapcsolatot tart az oktatási- nevelési intézmények vezetőivel, gyermekvédelmi felelőseivel, szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal esetmegbeszéléseket tart. Hatóságokkal /rendőrség, bíróság, ügyészség, gyám hivatal, jegyző/ a rendszeres kapcsolattartás szükséges. Szakmai segítőkkel, egészségügyi szervekkel, társ intézményekkel szintén kapcsolattartás alkalmazandó. Információszolgáltatási kötelezettsége: A kapcsolattartásban megszabottak mindegyikével. A munkaköri leírás visszavonásig érvényes. A munkáltató fenntartja a munkaköri leírás módosításának a jogát (körülményekhez, jogszabályhoz igazítás miatt) Készült a parádi BENDEGÚZ Óvoda, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatnál 2013. január. 01én. Nyilatkozat: A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért egyéni felelősséggel a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésünknek megfelelően használom. 135

Dátum: 2013.január.01. P.H.

……………………………… Polgármester

………………………………. munkavállaló

136

Családgondozó munkaköri leírása Név: Gáspárné Gál Andrea Munkaköre: Családgondozó A munkahely neve, címe: BENDEGÚZ Óvoda Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat 3240 Parád Kossuth L. 128. Kinevező és munkáltatói jogkör gyakorlója: Intézményvezető Munkaideje: 20 óra/hét Besorolása: Személyi anyagban Helyettesítője: Bükerné Huszár Erzsébet családgondozó Járandósága: /bér és bér jellegű juttatás/ személyi anyagban Szabadság: Alapszabadság: 21 nap/ év Pótszabadság. 25 nap/ év Gyerekek után járó. 2 nap Összesen: 48 nap/ év A munkavállaló munkaterülete a szervezeten belül: Az óvoda székhelye, Parád település A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: Pedagógus, felsőfokú szociális végzettség, középfokú szociális végzettség. Továbbképzési előírás teljesítése, 5 évenként 80 pont. A munkakörből és a betöltésből adódó, elvárható magatartási követelmények: Tiszteletben tartja az emberi értékeket, az emberi méltóságot. Szociálisan érzékeny a hozzáforduló, problémákkal, küzdő emberekkel. Bizalmon alapuló kapcsolat kiépítését tartja fontosnak. Kiszolgáltatott helyzetben lévők érdekeit képviseli. Intézkedéseiért és az általa nyújtott szolgáltatásaiért felelősséget vállal. A munkakör célja: A településen élők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, a veszélyeztető tényezők feltérképezése, a veszélyeztetettség megszüntetésében közreműködés. Hatóságokkal való együttműködés. Családgondozás végzése, a szociális munka eszközeivel. A segítségre szorulók érdekeinek a képviselete, életminőségük javítása. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: -

Munkáját az intézményvezető útmutatásai alapján végzi. Az észlelő és jelző rendszer aktív tagja, koordinációs munkában segít, esetmegbeszéléseken részt vesz, azokról feljegyzést készít Családgondozás esetén nevelési- gondozási tervet készít, melynek alapján végzi a gondozást Hivatalos ügyek intézésében segíti a hozzáforduló ügyfeleket Kapcsolatot tart más segítő intézményekkel, valamint a házi orvossal, védőnővel, oktatásinevelési intézményekkel, különös tekintettel, a gyermekvédelmi felelősökkel Rendszeresen végez családlátogatásokat, folyamatos kapcsolatot tart a gondozottakkal és azok közvetlen hozzátartozóival Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő 0-18 éves korú gyermekek szociális helyzetét, veszélyezettségét

137

-

-

A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzésében aktívan részt vesz Veszélyeztetettség esetén azonnal megkezdi gondozó munkáját, ill. szükség szerint tesz javaslatot a gyermekvédelmi gondoskodás egyéb formáira (védelembevétel, családból kiemelés) Gondosan mérlegeli, mi szolgálja leginkább a gyermek érdekeit, és ennek megfelelően cselekszik Bántalmazás esetén azonnali intézkedést tesz, melybe bevonja a hatósági szerveket is Az adminisztrációs feladatokat elvégzi Szükség szerint környezettanulmányt készít Személyes kapcsolatot alakít ki ügyfeleivel, magatartása csak segítő lehet, az ítélkezést kerülnie kell Amennyiben ügyfelével nem tud együtt dolgozni, abban az esetben át kell adnia a családgondozást Minden információt, ami egy-egy ügy kapcsán a tudomására jutott, titkosan kezeli, azokat megosztani csak az adott ügy más illetékeseivel lehet Illetéktelen személlyel nem oszthat meg információt, ezzel fegyelmi vétséget követ el Szakmai tudásával, emberi magatartásával segíti a hozzáfordulókat Utógondozásban, örökbefogadásban közreműködik, véleményével segíti a hatóságokat Együttműködik a Bírósággal, Rendőrséggel, Ügyészséggel Tanácsokkal segíti azokat a szülőket, akik gyermeknevelési problémákkal fordulnak hozzá Munkavégzése, intézkedése, minden cselekvése arra irányul, hogy megőrizze, javítsa a településen élők életminőségét Beszámolók, statisztikai jelentések elkészítésében részt vesz Az előírt továbbképzéseket teljesíti A Fip központot működteti, segít az álláskeresésben a munkanélkülieknek, ill. a hozzáfordulóknak A rendszeres szociális segélyben, valamint a RÁT- ban részesülőket nyilvántartja, a szükséges adminisztrációs feladatokat elvégzi, segíti a munka erőpiaci integrációjukat Szükség szerint adatot szolgáltat a fenntartónak Munkaidejének fele kötetlen, amelyet köteles a kliensekkel folytatott terep munkára fordítani Részt vesz a társközségekből érkező gyermekek szállításában, szállítási tevékenységében betartja a szállítás szabályait

A családgondozó részére biztosítani kell: -

Önálló irodát, amely megfelel a személyes segítő munka követelményeinek A heti munkaidőkeret legalább felét kötetlen munkaidő- beosztás keretében a személyes segítő munka, családlátogatás ill. az adatgyűjtés helyszínen való végzésére fordítja Szakmai továbbképzések biztosítása A családgondozó helyettesítését akadályoztatása esetén a Gáspárné Gál Andrea látja el, aki a Gyermekjóléti szolgálat másik családgondozója.

Kapcsolattartási Kötelezettség: Rendszeres kapcsolatot tart az oktatási- nevelési intézmények vezetőivel, gyermekvédelmi felelőseivel, szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal esetmegbeszéléseket tart. Hatóságokkal /rendőrség, bíróság, ügyészség, gyám hivatal, jegyző/ a rendszeres kapcsolattartás szükséges. Szakmai segítőkkel, egészségügyi szervekkel, társ intézményekkel szintén kapcsolattartás alkalmazandó. Családokkal, a település lakosságával szükség szerinti a kapcsolattartás.

138

Információszolgáltatási kötelezettsége: A kapcsolattartásban megszabottak mindegyikével.

A munkaköri leírás visszavonásig érvényes. A munkáltató fenntartja a munkaköri leírás módosításának a jogát (körülményekhez, jogszabályhoz igazítás miatt)

Készült a parádi BENDEGÚZ Óvoda, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatnál 2013 január 01.- én.

Nyilatkozat:

A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért egyéni felelősséggel a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésünknek megfelelően használom. Dátum: 2013.január.01.

P.H.

……………………………… Intézményvezető

………………………………. munkavállaló

139

BENDEGÚZ Óvoda, Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény 3240 Parád, Kossuth L. u. 128. Tel., Fax: 36 / 544 – 192 email: [email protected]

Intézmény neve:

BENDEGÚZ Óvoda, Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény

Szabályzat típusa:

Alapszolgáltató Intézmény Családsegítő Szolgálat Szakmai Program

Intézmény székhelye, címe:

3240 Parád Kossuth l. 128

Intézmény fenntartója:

Parád Nagyközségi Önkormányzat 3240 Parád Kossuth L. 91

Intézmény vezetője:

Bükerné Huszár Erzsébet

2015 140

Az idevonatkozó jogszabályok: 1993. évi III. törvény a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet Személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről A családsegítő szolgáltatást úgy kell szervezni, hogy az a település teljes lakosságára kiterjedjen. A családsegítő szolgálat családgondozói feladatokat lát el, ellátásokat közvetít és szervezési feladatokat végez. A családsegítő szolgálat célja, feladatai: A Családsegítő Szolgálatok feladatait a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított és kiegészített 1993. évi III. tv. és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. I.7. SZCSM rendelet szabályozza. A Családsegítő Szolgálat segítséget nyújt az illetékességi területén élők számára a szociális és mentálhigiénés problémák, illetve a krízishelyzet megoldásában az ilyen élethelyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. A családsegítő szolgálat kiemelt feladta a prevenció. Hangsúlyt helyezzen a megelőzésre, a korai felismerésre. Megelőzni - nem feltétlenül anyagi segítséggel - a szociális ellehetetlenülést, életvezetési problémák esetén elkerülni a családok széthullását. Egyre több család igényli a halmozott, összetett problémakörön alapuló szükségleteikhez igazodó speciális szolgáltatást. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő, jelzőrendszert működtet. A szolgálat stratégiájában szerepel a szükséglet alapú szolgáltatási modell biztosítása, családi támogatás nyújtása, preventív tevékenység végzése. A családsegítés általános és sajátos segítő szolgáltatás keretében, szociális vagy mentális problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára nyújtott segítés. Az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Egyéni eset és konfliktuskezeléssel feltárják a családi feszültségek okait, segítenek azok megoldásában. Az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok és személyek szociális és mentális problémáinak kezelése. Segítik a családokat a szociális ellátásokhoz való hozzájutásban, azok célszerű felhasználásában. Segítenek a hozzájuk fordulók kérelmeinek, hivatalos leveleinek megírásában, nyomtatványaik kitöltésében, valamint a szolgálat ügyfeleire vonatkozó kötelező dokumentáció fontos része tevékenységüknek. Jelentős számban foglalkozik a rendszeres szociális segélyre jogosult személyekkel, akik a szociális törvény 37/C. §-ban leírtak szerint együttműködésre kötelezettek a családsegítő szolgálattal. Az együttműködés kiterjed a személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó egyéni képességeket fejlesztő, vagy életmódot formáló foglalkozásokra, tanácsadásra, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programokban való részvételre.

141

Folyamatosan figyelemmel kísérik a működési területen jelentkező szükségleteket, segítik a más szociális szolgáltatási formákhoz való hozzáférést, olyan formában, amelyben a családgondozó kapcsolatot teremt a kliens és a különböző szociális ellátási formákat képviselő szakemberek között. Felveszi a kapcsolatot az adott család problémájához igazodva a szükséges szakmai csoporttal, mint Szenvedélybetegek Nappali Intézményével, Gyermekjóléti Szolgálattal, Támogató Szolgálattal, Fogyatékosok Nappali Intézményével, Szociális Étkeztetésben segítséget nyújtó szakemberekkel. Segítik a családokat a szociális ellátásokhoz való hozzájutásban, azok célszerű felhasználásában, az ehhez szükséges dokumentációk közötti eligazodásban és kitöltésében. A szolgálat feladatai közé tartozik, hogy hozzájárul az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához, abban az esetben, amikor a családtagok között nincs kommunikáció, vagy konfrontáció uralkodik a családban. A családgondozások és személyes beszélgetések során segítő beszélgetést, tanácsadást alkalmaznak a családgondozók, törekedve a felek közötti mielőbbi harmonikus légkör kialakítására. Rendszerességét tekintve, az eset súlyosságának megfelelően keresi fel a szolgálat a családot. - a családsegítő szolgálat a személyes gondoskodás kereteibe tartozó alapellátást biztosítja - feladata a hátrányos helyzetű, krízis helyzetben lévő egyének, csoportok szociális ellátása, a család külső és belső kapcsolati rendszerének támogatása - folyamatosan figyelemmel kíséri a működési területén élő teljes lakosság szociális helyzetét, kezdeményezi az önkormányzatnál új szociális ellátások bevezetését, egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek szociális törvényben meghatározott vagy más speciális ellátását - kiemelt prevenciós feladat a családok védelme - fő munkamódszer a komplex családgondozás, mely rendszerszemléletű, a család belső, konfliktusos viszonyainak rendezését elősegítő, folyamatos, együttműködő kapcsolattartás - szociális ügyintézésben való segítségnyújtást, kérelmek, beadványok kitöltését segíti, intézmények és szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos tájékoztatást ad - kompetenciájába nem tartozó esetek szakintézményhez történő irányítását végzi, gondoskodik a megfelelő fogadókészségről - egyéni esetkezelést, komplex családgondozást nyújt, melynek célja az egyén életfeltételeinek javítása, a család működési feladatainak rendezése - anyagi és személyes támogatások közvetítését végzi (ruhanemű, élelem, étkezési hozzájárulás, támogató szolgáltatások nyújtása) - szakmai kapcsolattartást folytat támogató, segítő, gyógyító szociális alapellátást nyújtó intézményekkel, karitatív, egyházi, állami szervezetekkel és alapítványokkal, nevelési, oktatási, közművelődési intézményekkel - a családsegítő megelőző tevékenységével arra törekszik, hogy a családok problémája ne váljon hatósági üggyé - szükség szerint részt vesz az egyének, családok kapcsolatkészségének javításában - elősegíti, hogy a hajléktalan személy szálláshoz, étkezéshez, anyagi és természetbeni támogatáshoz jusson, továbbá egészségügyi ellátásban részesüljön - a működési területén a teljes lakosság szociális állapotát veszélyeztető tényezők felmérése, az adatok elemzése - javaslattétel a terület sajátos szociális problémáinak megoldására - szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybevevők részére

142

a veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetése, különösen az egészségügyi szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, az öregek napközi otthona, egyházak és magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőzésben - családgondozói hálózat kialakítása és működtetése A családsegítés keretében biztosítani kell - a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást - a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését - a humán jellegű civil kezdeményezések elősegítését, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését - a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását A jelzőrendszer kiépítése és működtetése Az észlelő- és jelzőrendszer működésének célja: A problémák időben történő felismerése és azok mihamarabbi enyhítése, megoldása. Olyan egyéni vagy családi, környezeti, társadalmi helyzet, vagy ezek következtében kialakult állapot megelőzése, amely az egyén vagy család testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza. A már kialakult veszélyeztetettség és krízishelyzet következményeinek enyhítése, az ehhez vezető okok feltárása és a probléma forrásának feloldása. Az ellátó rendszerben betöltött szerepe alapján a legfontosabb tevékenységgel bír a jelzőrendszer, hiszen a korai probléma feltárása a szolgálat elsődleges célja, az észlelő rendszer segítségével pedig megakadályozható a krízis helyzetek kialakulása. Az 1993. évi III. törvény a családsegítő szolgálatok számára feladatonként jelöli meg a jelzőrendszer kiépítését és működtetését, Az észlelő és jelzőrendszer működésének célja a problémák időben történő felismerése és azok mihamarabbi enyhítése, megoldása. Az észlelő és jelzőrendszer működésének alapelvei: - tevékenységének mindenkor a kliens érdekét kell szolgálnia - a jelzőrendszer tagjainak szakmai tevékenységük során kötelessége a titoktartás és az információk felelős kezelésének biztosítása - minden esetben-tiszteletben kell tartani minden ember értékét, méltóságát, egyéniségét Az észlelő és jelzőrendszer működésének főbb szabályai: - a jelzőrendszer tagjai alakítsák ki egymás között együttműködési szabályaikat, határozzák meg a kompetencia határaikat - a hatékony működés érdekében szükséges a szociális szakmán belül kialakult egységes alapfogalmak ismerete, melyet össze kell hangolni a társszakmák képviselőivel - a hatékony munka érdekében rendszeres kapcsolattartás szükséges a jelzőrendszer tagjaival, a szakmai és emberi kapcsolatok fenntartása, újítása miatt A jelzőrendszer tagjai A külső jelzőrendszer tagjai: - katolikus egyház képviselője, - önkéntes segítők, - helyi egészségvédő kör képviselője - önkormányzat intézményei: - egészségügy területéről a háziorvos, védőnő - öregek napközi otthona - Fay András Általános Iskola Igazgatója, gyermekvédelmi -

143

Képviselője - Óvoda és gyermekjóléti Szolgálat Gyermekvédelmi felelőse -- lakóközösségek, szomszédságrendszer A belső jelzőrendszer tagjai: - gyermekjóléti szolgálat A családsegítő szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat egyaránt jelzőrendszerei egymásnak (Szociális törvény 65/A §-ának 5. bek.) A jelzés beérkezését követően cselekvési terv kidolgozására van szükség az adott probléma megoldása érdekében. Ha a családgondozó úgy ítéli meg, hogy a jelzést követően azonnali beavatkozásra van szükség, akkor 24 órán belül felveszi a kapcsolatot a klienssel, a családdal. Egyéb esetben a családgondozó 3 munkanapon belül keresi fel a segítségre szoruló személyt, családot. A családgondozó a jelzést követően minden esetben 15 munkanapon belül írásbeli tájékoztatást nyújt a jelző számára. A visszajelzés mindig csak a legszükségesebb információkat tartalmazza a kapcsolatfelvételéről, a gondozási folyamat elindításáról. A családgondozó a gondozási folyamatban rendszeres kapcsolatot tart a jelzőrendszer tagjaival és esetmegbeszéléseken vesz részt. II.) Az ellátandó célcsoport jellemzői: Parád Parádsasvár Recsk tekintetében a termelő gyárak, üzemek egységek bezártak , ezáltal rohamosan növelte a munkanélküliség mértékét. A gazdasági folyamatokban végbement változások magában hordozzák a családok anyagi helyzetének megromlását, az életvezetési zavarok, valamint a szenvedélybetegségek kialakulását. Szorosan kapcsolódik a jelzett területhez, hogy van –e lehetőség közhasznú és közcélú foglalkoztatásra. A Családsegítő Szolgálat kliens köre a hátrányos szociális helyzetű lakosokból kerül ki. Hozott probléma szerint anyagi, életviteli, lakhatási, gyermeknevelési, foglalkoztatási nehézségekkel küzdő ellátotti kört különböztetünk meg. Gyakori a halmozott problémakör megjelenése, ami összetett feladatot jelent a családgondozók számára is. Az ügyfélkör szociális és etnikai összetételének ismeretében a felkínált problémák közül jelentős számban az anyagi problémák vannak jelen. A fontos a deprivált családok szegénységi csapdás túlélési erőfeszítéseinek támogatása. A szociális szolgáltatások által nyújtott ellátásokon keresztül segítséget nyújtanak a családgondozók a munkaerőpiacról kiszorult, a hátrányos helyzetű kis és nagy családok gondozási igényeit kielégítve. III.) Feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre rendszeressége:  Egyéni esetkezelés, tanácsadás  A szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás  Az anyagi nehézségekkel küzdők számára, a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése  A családgondozás, a családban jelentkező működési zavarok és konfliktusok megoldásnak elősegítése  Tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek és lakhatási problémákkal küzdő személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtása  Azonnali segítségnyújtás krízishelyzetben,  Komplex családgondozás,  Egyének és családok kapcsolatkészségének javításához nyújt segítséget  Segítő beszélgetés, 144

 Tovább irányítás  Pszichológiai problémák, mint magatartászavar viselkedési probléma deviancia szorongások,stb. esetében kapcsolatfelvétel és tartás a szakemberekkel.  Jogi tanácsadás esetében közreműködés, kapcsolatfelvétel szakemberrel, válás gyermekelhelyezés más vagyonjogi kérdésekben.  Ügyintézés,  Környezettanulmányok készítése más társintézmény felkérése alapján,  dokumentálás  Veszélyeztetett család nyilvántartása,  Javaslattétel hatósági beavatkozásnál, Esetek kezelése: A szolgálatban jelentkező tanácskérő minden esetben nyilvántartásba kerül, majd a második találkozás alkalmával az esetnapló, az együttműködési szerződés, nyilatkozat kitöltése után ellátásba kerül. Az estek elosztását a vezető családgondozó irányítja és figyelembe veszi az ellátott problémáját, szem előtt tartja a családgondozó leterheltségét és összeférhetetlenségét. Esetátadás során a családgondozók aláírásukkal rögzítik a dokumentáció átadását, ami a vezető családgondozó irányításával folyik. Az eset lezárását mindenképpen az együttműködési szerződésben, valamint az estenaplóban rögzítik, amit a csoportvezető három havonta ellenőriz és aláírásával igazolja. A kapcsolattartás mindig az eset tartalmának, a rendszeressége is az adott probléma megoldásának megfelelően alakul. A probléma meghatározásánál figyelembe veszi a családgondozó az ellátott által elsődlegesen hozott problémát, majd feltünteti a forgalmi naplóban a halmozott problémakört is. A cselekvési terv elkészítésénél az ügyfél is jelen van és együtt határozzák meg a családgondozó koordinálásával a cél elérése érdekében elvégzendő feladatokat. A családgondozó tájékoztatja az ellátottat problémájának megfelelően, az őt megillető természetbeni juttatásokról és adományokról, az anyagi feltételek biztosításáról, azok formáiról feltételeiről és működésükről. Az eset lezárása akkor történhet, amennyiben a kliens és a családgondozó közös véleményen vannak azzal kapcsolatosan, hogy már nem igényel támogatást a segítségkérő a hozott problémájával kapcsolatosan. Az eset lezárása történhet még abban az esetben, ha a kliens elköltözött, vagy elhunyt. Ha a kliens elköltözött, akkor az iratanyagok átadására kerül sor az adott település családsegítő szolgálatához. Írásban értesíti az adott közigazgatási területen működő szolgálat vezetőjét az eset átadásáról, így egyben felhívja a figyelmét az érintett problémás családra. Amennyiben a szolgálat által ellátott területre érkezik új esetkezelést igénylő család, úgy felénk is írásban történik az iratanyag átadása. A jelzőrendszer felé visszajelzést küldünk. Ez történhet akár szóban, vagy írásban. A családsegítő szolgálat is működik jelzőrendszerként. Tapasztalatainkat és észleléseinket jelezzük az adott ügyben érintett intézmények felé. 7. sz. melléklet az 1/ 2000.(1. 7) SZCSM rendelethez Esetnaplót kell minden olyan esetben vezetni, amikor a szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel nem zárható le. Az esetnapló az említett melléklet szerinti formában vezetendő. Forgalmi napló vezetése szintén kötelező a melléklet szerinti formában. E dokumentációkat a családsegítő szolgálat vezetője legalább negyedévente ellenőrzi.

145

IV.) Az ellátás igénybevételének módja A családsegítő szolgálatnál a családsegítés igénybe vétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik. A kérelmező és a családsegítő szolgálat a feladatellátás tartalmi elemeit megállapodásban rögzítik. Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek, az 1993. évi III. tv. Kötelező együttműködést ír elő a családsegítő szolgálattal a támogatás folyósításának idejére. A családsegítő szolgálat tevékenysége, mint alapszolgáltatás, térítésmentes V.) A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja Parád honlapon,Parád helyi újságban, különböző fórumokon rendszeres tájékoztatás nyújtása a a lakosság körében. A szolgálat családgondozói tájékoztatást nyújtanak az: -1993. évi III. tv. szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások igénybevételi feltételeiről és az igényléshez szükséges iratok, az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, a helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köréről, feltételeiről és az igénybevétel eljárási kérdéseiről. -1/2000 SzCsM rendeletben foglaltakról. -A helyi rendeletben a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátási formák szabályairól. Megfogalmazott feltételekről. - Az ellátottjogi képviselő nevéről és elérhetőségéről. Galyasné Dósa Katalin NRSZH Regionális Igazgatósága Eger Széchenyi út. 34. [email protected] A szociális szolgáltatást végzők jogai: A családsegítő szolgálatnál munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. - A jogok és kötelességek teljesítését a Házi rend biztosítja. - A szociális munkát végző családgondozók szociális tevékenységénél az Etikai Kódex az irányadó. - Adatkezelés: - A családsegítő szolgálat szolgáltatásait az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 7. számú melléklete szerint meghatározott esetnaplóban és forgalmi naplóban kell dokumentálni. E dokumentációt a családsegítő szolgálat szakmai vezetője negyedévenként ellenőrzi. - A családsegítő szolgálat az adatok kezelésére vonatkozólag az 1992. évi LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályt tartja irányadónak. Más intézményekkel való együttműködés: 1.Gyermekjóléti Szolgálat: Egy intézményen belül egymásnak jelzőrendszer tagjai 2. Egészségügyi Intézmények: Elsősorban házi orvos, Védőnői szolgálat, Kórház, Pszichiátria 2. Szociális Intézmények: Szociális otthon, Rehabilitációs intézmények, Házi segítségnyújtás, 3. Gyámhivatal minden szükséges esetben együttműködés 4. Rendőrség, Ügyészség, Bíróság: minden szükséges esetben -

146

Személyi feltételek: A Családsegítést 2 fő látja el. 1 fő intézményvezető munkaidejének 25% - ban. 1 fő családgondozó munkaidejének 50%- ban végez családgondozást, szolgáltatást. Az előírt képesítési feltételeknek megfelelnek. Alkalmazási feltétel: Az 1/2000. (1. 7) SZCSM. r alapján 3. sz. melléklet Családgondozó: Szakirányú szakképzettség, felsőfokú szociális szakképzettség, mentálhigiénés, szupervízor vagy szociális igazgatás, szakirányú végzettséggel rendelkező (pedagógus, gyógypedagógus, szociológus, teológus, védőnő) Szakirányú szakképzettség hiányában: pedagógus, gyógypedagógus, népművelő, szociológus, teológus, védőnő, szociális asszisztens, pedagógiai asszisztens Szociális segítő: Szakirányú szakképzettség, szociális asszisztens Szakirányú szakképzettség hiányában: pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens 114§ 5 bek : 2002. december 31- ét követően csak az a személy kaphat megbízást, illetve nyerhet kinevezést a 3 sz. melléklet szerinti vezetői beosztásba vagy munkakörbe, aki szakirányú szakképzettséggel rendelkezik Az ellátás igénybevételének módja: A szolgáltatás térítésmentes, önkéntes alapon, vagy jelzőrendszer által vehető igénybe. Parád lakosságára terjed ki. Ügyfélfogadás: Ideje: hétfő- szerda 8- 11 óráig ügyelet 11- 13 óráig fogadó idő 13- 16- ig családlátogatás Kedd- Csütörtök: 13- 16- ig ügyfélfogadás Péntek: Adminisztráció, esetmegbeszélés Az intézmény tárgyi feltételei: A szükséges helyiségekkel, bútorokkal, informatikai eszközökkel rendelkezik, ami a gyors, hatékony, kulturált munkavégzés lehetőségét biztosítja. Az ügyfelek kényelmesen elférnek, nagyobb létszám esetén is. 1. A Szociális Munka Etikai Kódexe (továbbiakban: Etikai Kódex) 2. Az Etikai Kódex az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozatára, az Európai Szociális Kartára, az ENSZ a Gyermek Jogairól szóló Egyezményére, az Emberi Jogok Európai Egyezményére, valamint a Szociális Munkások Nemzetközi Szövetségének Szakmai Kódexére támaszkodik. 3. Az Etikai Kódex a szociális munka folyamatában részt vevők értékeinek és emberi méltóságának megőrzését, helyreállítását és kiteljesítését szolgálja. Elősegíti a szakma elkerülhetetlen etikai dilemmáiban való eligazodást és azok feloldását. 4. A szociális munka olyan szakmai tevékenység, amely a szociális munkás felelősségét meghatározó etikai elveken alapul. A szociális munkás felelőssége, hogy saját kompetenciáján belül –a tevékenységének megfelelően- nyújtson szakmai, szolgáltatásokat. 5. A szociális munka jogszabályban meghatározott képesítési követelmények alapján elsajátítható szakmai ismeretekre, tapasztalatokra, készségekre és értékekre épül. 6. A szociális munkás felelőssége a kliensekkel, a munkatársakkal, az egyéb szakmák képviselőivel és a társadalmi környezettel való együttműködésre terjed ki.

147

7. A szociális munkás felelősséget vállal az egyének, csoportok, családok, közösségek (a továbbiakban kliens), valamint a szervezetek, intézmények érdekeinek képviseletében és lehetőség szerinti érvényesítésében. Alapelvek 8. A szociális munkás tiszteletben tartja minden ember méltóságát, értékét, jogait. 9. A szociális munkás a kliens hátrányos meg- különböztetése nélkül végzi munkáját. 10. A szociális munkás felelőssége, az Etikai Kódexet aláíró és csatlakozó szakmai szervezetek joga és kötelessége, hogy felhívják a döntéshozók, valamint a közvélemény figyelmét mindarra, amiben a nélkülözés és a szenvedés kialakulásáért a döntéshozók, a társadalom vagy egyes intézmények felelősek, illetve amivel akadályozzák ezek enyhítését. 10/A. A szociális munkás tevékenységével, szakmai állásfoglalásai- val segíti elő a társadalmi változásokat. 11. A szociális munkás az általános adatvédelmi szabályokon túl is köteles biztosítani a titoktartást és az információk felelős kezelését. Bizonyos esetekben, – bűncselekmények, és jogsértések esetén – társadalmi felelőssége, vagy egyéb kötelezettségei módosíthatják ezt a felelősséget, amit mindenkor a kliens tudomására kell hozni. A titoktartás minden szóbeli, írásbeli, hang- és képanyagra rögzített, és az azokból kikövetkeztethető információra, az esettanulmányokra, esetismertetésekre és publikációkra is vonatkozik. 12. A szociális munkás a kliens kiszolgáltatott helyzetével nem él vissza. Munkája során a segítségnyújtás a döntő, az együttműködésre kötelezett kliensekkel kapcsolatban is. I . A kliens és a szociális munkás kapcsolata 13. A szociális munkás elsődlegesen a kliens érdekeit képviseli, emellett tiszteletben tartja mások érdekeit is. 14. A kliens és a szociális munkás együttműködése olyan formális kapcsolat keretében valósul meg, amely a bizalmon, az őszinteségen és a kliens autonómiájának tiszteletben tartásán alapul. A segítő kapcsolat során törekedni kell a klienssel való egyenrangú kapcsolat kialakítására. 15. A szociális munkás arra törekszik, hogy az általa nyújtott szolgáltatások – megkülönböztetés nélkül – mindenki számára elérhetőek legyenek. 16. A szociális munkában összeférhetetlen a szociális munkás és a kliens közötti rokoni, baráti, szerelmi, üzleti (haszonszerzésen alapuló) kapcsolat. 17. A kliens indokolt esetben megválaszthatja a szociális munkást, amennyiben az intézmény működése ezt lehetővé teszi. A szociális munkás – szakmai megfontolás után, és/vagy összeférhetetlenség esetén – megszakíthatja a segítő kapcsolatot úgy, hogy gondoskodik a kliens további szakmai segítéséről. 148

18. A szociális munkás arra törekszik, hogy elhárítson, kiküszöböljön és elkerüljön minden olyan befolyásoló tényezőt, amely a tárgyilagos munkavégzést gátolja. 19. A kliensek számára juttatott javakból a szociális munkás nem részesülhet. 20. Az intézmény számára juttatott javakból a szociális munkás részesülhet, amennyiben azok elosztásáról az intézmény belső szabályzatában egyértelműen határoz, és az elosztás szabályait nyilvánossá teszi. 21. A szociális munkás előzetesen tájékoztatja a kliensét az általa igénybe vett szolgáltatás esetleges anyagi feltételeiről. A szociális munkás egyéb ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el. 22. A szociális munkát folytató szervezetek nem használhatják fel a segítő folyamatot pártpolitikai célokra, vallási meggyőződés befolyásolása érdekében. 23. Amennyiben a szociális szolgáltatás igénybevétele valamilyen elkötelezettséghez kötött, azt a klienssel előre közölni kell. 24. A kliens – szociális munkásra vonatkozó – panaszát az érintett felek, bevonásával meg kell vizsgálni. 25. A szociális munkás nem avatja be a klienst a munkahelyi vitákba. 26. Amennyiben a szociális munkás tudomására jut a kliens szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó jogsérelme, bántalmazottsága, vagy a függő, kiszolgáltatott helyzetével való visszaélés, kötelessége az illetékes szervezetnél vizsgálatot kezdeményezni. II. A szociális munkás és a szakma kapcsolata 27. Önkéntesek, laikusok, gyakornokok bevonásáért, illetve az általuk nyújtott szolgáltatások minőségéért az őket bevonó szociális munkásé, illetve az intézmény vezetőéjé a felelősség. 28. A szociális munkás felelősséggel tartozik az általa vezetett segítő folyamatért, annak minőségéért. 29. A szociális munkás nem vállalhat el olyan feladatot, amelyben tevékenységét visszaélésre vagy emberellenes célokra használhatják fel. 30. A szociális munkás arra törekszik, hogy a szociális területen tevékenykedő intézmények, szervezetek és szakemberek hálózatként együttműködjenek, a társadalmi problémák megoldása érdekében szakmaközi egyeztetéseket, fórumokat, szektor- és ágazatközi együttműködéseket hozzanak létre. 31. A szociális munkás joga és kötelessége, hogy folyamatosan nyomon kövesse a szakma fejlődését, változását, és azt alkalmazza munkájában.

149

III. A szociális munkás és a munkatársak kapcsolata 32. A szociális munkában és a munkatársak kapcsolatában alapvető érték az együttműködés, amely formális keretek között valósul meg. A szociális munkás tiszteletben tartja munkatársai nézeteit, tekintettel van képzettségükre és kötelezettségeikre. 33. A szociális munkás kapcsolatát munkatársaival a bizalom, a tisztelet és a szolidaritás határozza meg, ezek azonban nem fedhetik el a szakmai problémákat. 34. A szociális munkás szaktudását, gyakorlati tapasztalatait és szakmai információit megosztja munkatársaival, különös tekintettel a pályakezdőkre és a gyakornokokra. 35. A szociális munkás más szakemberekkel történő együttműködése során tiszteletben tartja azok kompetenciáit, ez azonban saját felelősségét az eset további vitelében nem csökkentheti. 36. A szociális munkás tiszteletben tartja munkatársai és más szakemberek a sajátjától eltérő véleményét és munkamódszerét. Kritikájának felelős módon, az érintett bevonásával ad hangot. 37. Magánjellegű kapcsolata munkatársaival a szociális munkást nem befolyásolhatja abban, hogy szakmai tevékenységét legjobb tudása és meggyőződése szerint végezze. 38. A szociális munkás védi munkatársait az igazságtalan eljárásokkal szemben. Támogatja őket a kliensek és a szakma érdekei miatt vállalt összeütközésekben. 39. A szociális munkás munkatársa helyettesítésekor tekintettel van annak érdekeire, szakmai munkájára és a klienssel kialakított kapcsolatára. 40. A szociális munkás és az őt foglalkoztató intézmény, szervezet felelőssége, hogy csak feladatai ellátására alkalmas állapotban kerüljön közvetlen kliensközelbe. IV. A szociális munkás munkahelyéhez és a társadalomhoz való viszonya 41. A szociális munkás munkahelyén az Etikai Kódex elvei, értékei érvényesítésére törekszik. Ha ennek elérésében a szociális munkást akadályozzák, akkor segítségért joga van az Etikai Kollégiumhoz fordulni. Szorgalmazza, hogy az Etikai Kódex kerüljön be az intézmény szervezeti és működési szabályzatába. 42. A szociális munkás munkahelye szakmapolitikájának és szakmai gyakorlatának javítására törekszik, növelve ezzel a szolgáltatások hatékonyságát és színvonalát. Ennek érdekében az őt alkalmazó intézmény támogatásával résztvesz esetmegbeszélő csoporton, szakmai továbbképzésen, a munkájához és egyéniségéhez legjobban illő szupervízión 43. A segítő munka során a szociális munkás védelemre jogosult a vele, az intézményével vagy a kliensével szembeni jogsértő vagy etikátlan bánásmóddal szemben. Ha etikai sérelem éri akár intézmények, akár személyek részéről, akkor kötelessége védelemért munkáltatójához, illetve annak fenntartójához, vagy az Etikai Kollégiumhoz fordulni.

150

44. A szociális munkás közszereplést vállalva minden esetben közli, hogy milyen minőségben, kinek a nevében (egyén, munkahely, szakma, párt, egyház, szervezet stb.) nyilatkozik, vagy cselekszik. 45. Az Etikai Kódex az aláíró szervezetek minden tagjára nézve kötelező. A szociális munkás kötelessége az Etikai Kódexben foglaltak betartása, és törekszik annak betartatására. Ez abban az esetben is kötelessége, ha nem szociális intézményben végzi munkáját. A szociális munkás a szociális munka értékeit tartja szem előtt, a unkaidőn kívül végzett egyéb tevékenységei során is. 46. A szociális munkás munkavégzése során tudatosítja környezetében a társadalmi felelősség-vállalás és -részvétel, valamint a szolidaritás fontosságát.

Parád 2015.01.21. Bükerné Huszár Erzsébet Intézményvezető

Mudriczki József Jóváhagyta:

Polgármester

151

Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat vezetőjének munkaköri leírása Név: Bükerné Huszár Erzsébet Munkaköre: Intézményvezető A munkahely neve, címe: BENDEGÚZ Óvoda Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény 3240 Parád Kossuth L. 128. Kinevező és munkáltatói jogkör gyakorlója: A helyi Önkormányzat képviselő- testülete A kinevezés módja: Intézményvezetői pályázati eljárás útján Helyettesítője: Családgondozó A kinevezés időtartama: 5 év Munkaideje: 40 óra/ hét A munkavállaló munkaterülete a szervezeten belül: Az óvoda székhelye, Parád település A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: Felsőfokú szociális végzettség, szociálpedagógus, szakvizsga, az előírt továbbképzési kötelezettség teljesítése A munkakörből és betöltéséből adódó, elvárható magatartási követelmények: Tiszteletben tartja az emberi értékeket, az emberi méltóságot. Szociálisan érzékeny a hozzáforduló, problémákkal, küzdő emberekkel. Bizalmon alapuló kapcsolat kiépítését tartja fontosnak. Kiszolgáltatott helyzetben lévők érdekeit képviseli. Intézkedéseiért és az általa nyújtott szolgáltatásaiért felelősséget vállal. A munkakör célja: A településen élők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, a veszélyeztető tényezők feltérképezése, a veszélyeztetettség megszüntetésében közreműködés. Hatóságokkal való együttműködés. Családgondozás végzése, a szociális munka eszközeivel. A segítségre szorulók érdekeinek a képviselete, életminőségük javítása. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: - Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek, felnőttek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét - Közvetítő szerepet tölt be a hozzáforduló kliens és a társadalom között, ezzel is segítve a problémák megoldását - Hivatalos ügyek intézésében hatékony segítséget nyújt, kérésre felveszi a kapcsolatot az érintett más személyekkel, hatóságokkal, intézményekkel - Segíti a gyermekek társadalmi beilleszkedését, intézkedéseiben azt a célt szolgálja, hogy az esélyeket növelje a sikeres beilleszkedésre, tanulásban, munkába állásban - Törvényi segítséggel is megvédi a gyermekeket a durva bánásmód, az elhanyagolás, az erőszak, a pornográfia ellen - Működteti az észlelő és jelzőrendszert, a gyermekvédelemben résztvevők munkáját koordinálja - Kapcsolatot tart fenn a hatósági szervekkel (Rendőrség, Ügyészség, Bíróság) -

Kapcsolatot tart az oktatási- nevelési intézmények vezetőivel, pedagógusaival, házi orvossal, gyermekvédelmi felelősökkel, szülőkkel Különösen szoros munka kapcsolatban áll a védőnővel Személyes kapcsolatot alakít ki a hozzáforduló kliensekkel Részt vesz az iskolai értekezleteken, folyamatosan tájékoztatást nyújt a gyermekek helyzetéről, valamint a jogszabályi változásokról is Koordinálja az együttműködők között a feladatok elosztását, végrehajtását Az iskolával, óvodával együtt cselekvési tervet dolgoz ki az egyes gyermekek gondozásával kapcsolatosan Munkájával kapcsolatos információkat köteles a jegyző tudomására hozni Együttműködik a gyámhivatallal, felkérésre környezettanulmányt készít, közreműködik az örökbefogadásnál

152

-

Védelembe vételt kezdeményez, ha a veszélyeztetettség elhárítása alapellátásban nem oldható meg Családjából kiemelt gyermek esetén, törekszik a családba való visszagondozásra, ehhez minden segítséget megad a családnak Szervezi az esetmegbeszéléseket, beszámolót ad és kér az elvégzett feladatokról, biztosítja az információk cseréjét Évente egyszer beszámol az éves munkáról Évente egyszer megszervezi a település gyermekvédelmi helyzetének áttekintését Az adminisztrációs feladatokat elvégzi, a statisztikai jelentéseket elkészíti, az e adatszolgáltatást minden munkanapon elvégzi A tudomására jutott információkat bizalmasan kezeli, titoktartásra kötelezett, információt csak az ügyben érintettekkel, indokolt esetben oszthatja meg A gyermekeket, veszélyeztető okokat feltárja, megelőzésére és megszüntetésére intézkedéseket tesz Intézkedéseiben a gyermekek mindenek felett álló érdekét képviseli Hatósági intézkedéseket kezdeményez, ha a gyermek, felnőtt érdekeit az szolgálja Továbbképzési kötelezettségének eleget tesz Szükség szerint családgondozást végez, ehhez nevelési- gondozási tervet készít Fokozott figyelemmel kíséri a gyermekbántalmazás bármely fajtáját, valamint a családon belüli erőszakot is, ilyen esetekben azonnali intézkedést tesz A kliens szükségleteihez igazított szolgáltatásokat közvetít Munkavégzése, intézkedése, minden cselekvése arra irányul, hogy megőrizze, javítsa a településen élők életminőségét Irányítja, ellenőrzi, értékeli a családgondozó munkáját

Szakmai tudásával, emberi magatartásával azt a célt szolgálja, hogy a településen élő gyermekek, fiatalok helyzetét javítsa, életminőségét jobbá tegye - A személyes gondoskodásban részesülő személlyel a munkakörben foglalkoztatott személy, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tartási, életjáradéki és öröklési szerződést a gondozás időtartama ill. annak megszűnésétől számított egy évig nem köthet. -

Kapcsolattartási Kötelezettség: Rendszeres kapcsolatot tart az oktatási- nevelési intézmények vezetőivel, gyermekvédelmi felelőseivel, szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal esetmegbeszéléseket tart. Hatóságokkal /rendőrség, bíróság, ügyészség, gyám hivatal, jegyző/ a rendszeres kapcsolattartás szükséges. Szakmai segítőkkel, egészségügyi szervekkel, társ intézményekkel szintén kapcsolattartás alkalmazandó. Információszolgáltatási kötelezettsége: A kapcsolattartásban megszabottak mindegyikével. A munkaköri leírás visszavonásig érvényes. A munkáltató fenntartja a munkaköri leírás módosításának a jogát (körülményekhez, jogszabályhoz igazítás miatt) Készült a parádi BENDEGÚZ Óvoda, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatnál 2013. január. 01én. Nyilatkozat: A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért egyéni felelősséggel a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésünknek megfelelően használom.

153

Dátum: 2013.január.01. P.H. ……………………………… Polgármester

………………………………. munkavállaló

154

Családgondozó munkaköri leírása Név: Gál Andrea Munkaköre:Családsegítő Szolgálat Családgondozó A munkahely neve, címe: BENDEGÚZ Óvoda Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény 3240 Parád Kossuth L. 128. Kinevező és munkáltatói jogkör gyakorlója: Intézményvezető Munkaideje: 20 óra/hét Besorolása: Személyi anyagban Helyettesítője: Intézményvezető Járandósága: /bér és bér jellegű juttatás/ személyi anyagban Szabadság: Alapszabadság: 21 nap/ év Pótszabadság. 25 nap/ év Gyerekek után járó. 0nap / év Összesen: 46 nap/ év A munkavállaló munkaterülete a szervezeten belül: Az óvoda székhelye, Parád település A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: Pedagógus, felsőfokú szociális végzettség, középfokú szociális végzettség. Továbbképzési előírás teljesítése, 5 évenként 80 pont. A munkakörből és a betöltésből adódó, elvárható magatartási követelmények: Tiszteletben tartja az emberi értékeket, az emberi méltóságot. Szociálisan érzékeny a hozzáforduló, problémákkal, küzdő emberekkel. Bizalmon alapuló kapcsolat kiépítését tartja fontosnak. Kiszolgáltatott helyzetben lévők érdekeit képviseli. Intézkedéseiért és az általa nyújtott szolgáltatásaiért felelősséget vállal. A munkakör célja: A településen élők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, a veszélyeztető tényezők feltérképezése, a veszélyeztetettség megszüntetésében közreműködés. Hatóságokkal való együttműködés. Családgondozás végzése, a szociális munka eszközeivel. A segítségre szorulók érdekeinek a képviselete, életminőségük javítása. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: - Munkáját az intézményvezető útmutatásai alapján végzi. - Az észlelő és jelző rendszer aktív tagja, koordinációs munkában segít, esetmegbeszéléseken részt vesz, azokról feljegyzést készít - Családgondozás esetén nevelési- gondozási tervet készít, melynek alapján végzi a gondozást - Hivatalos ügyek intézésében segíti a hozzáforduló ügyfeleket - Kapcsolatot tart más segítő intézményekkel, valamint a házi orvossal, védőnővel, oktatásinevelési intézményekkel, különös tekintettel, a gyermekvédelmi felelősökkel - Rendszeresen végez családlátogatásokat, folyamatos kapcsolatot tart a gondozottakkal és azok közvetlen hozzátartozóival - A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzésében aktívan részt vesz - Veszélyeztetettség esetén azonnal megkezdi gondozó munkáját, - Gondosan mérlegeli, mi szolgálja leginkább az ügyfél érdekeit, és ennek megfelelően cselekszik - Bántalmazás esetén azonnali intézkedést tesz, melybe bevonja a hatósági szerveket is - Az adminisztrációs feladatokat elvégzi - Szükség szerint környezettanulmányt készít - Személyes kapcsolatot alakít ki ügyfeleivel, magatartása csak segítő lehet, az ítélkezést kerülnie kell - Amennyiben ügyfelével nem tud együtt dolgozni, abban az esetben át kell adnia a családgondozást 155

-

-

Minden információt, ami egy-egy ügy kapcsán a tudomására jutott, titkosan kezeli, azokat megosztani csak az adott ügy más illetékeseivel lehet Illetéktelen személlyel nem oszthat meg információt, ezzel fegyelmi vétséget követ el Szakmai tudásával, emberi magatartásával segíti a hozzáfordulókat Együttműködik a Bírósággal, Rendőrséggel, Ügyészséggel Tanácsokkal segíti azokat a szülőket, akik gyermeknevelési problémákkal fordulnak hozzá Munkavégzése, intézkedése, minden cselekvése arra irányul, hogy megőrizze, javítsa a településen élők életminőségét Beszámolók, statisztikai jelentések elkészítésében részt vesz, az e adatszolgáltatást minden munkanapon teljesíti Az előírt továbbképzéseket teljesíti Szükség szerint adatot szolgáltat a fenntartónak Munkaidejének fele kötetlen, amelyet köteles a kliensekkel folytatott terep munkára fordítani Részt vesz a társközségekből érkező gyermekek szállításában, szállítási tevékenységében betartja a szállítás szabályait A személyes gondoskodásban részesülő személlyel a munkakörben foglalkoztatott személy, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tartási, életjáradéki és öröklési szerződést a gondozás időtartama ill. annak megszűnésétől számított egy évig nem köthet.

A családgondozó részére biztosítani kell: - Önálló irodát, amely megfelel a személyes segítő munka követelményeinek - A heti munkaidőkeret legalább felét kötetlen munkaidő- beosztás keretében a személyes segítő munka, családlátogatás ill. az adatgyűjtés helyszínen való végzésére fordítja - Szakmai továbbképzések biztosítása - A családgondozó helyettesítését akadályoztatása esetén az intézményvezető látja el, aki egyben a Gyermekjóléti szolgálat családgondozója is.

Kapcsolattartási Kötelezettség: Rendszeres kapcsolatot tart az oktatási- nevelési intézmények vezetőivel, gyermekvédelmi felelőseivel, szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal esetmegbeszéléseket tart. Hatóságokkal /rendőrség, bíróság, ügyészség, gyám hivatal, jegyző/ a rendszeres kapcsolattartás szükséges. Szakmai segítőkkel, egészségügyi szervekkel, társ intézményekkel szintén kapcsolattartás alkalmazandó. Családokkal, a település lakosságával szükség szerinti a kapcsolattartás. Információszolgáltatási kötelezettsége: A kapcsolattartásban megszabottak mindegyikével. A munkaköri leírás visszavonásig érvényes. A munkáltató fenntartja a munkaköri leírás módosításának a jogát (körülményekhez, jogszabályhoz igazítás miatt. Készült a parádi BENDEGÚZ Óvoda, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatnál 2009. május 18.- án. Nyilatkozat: A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért egyéni felelősséggel a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésünknek megfelelően használom. Dátum: 2013. január.01. 156

P.H.

……………………………… Intézményvezető

………………………………. munkavállaló

157

BENDEGÚZ Óvoda, Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény 3240 Parád, Kossuth L. u. 128. Tel., Fax: 36 / 544 – 192 email: [email protected]

Intézmény neve:

BENDEGÚZ Óvoda, Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény

Szabályzat típusa:

Alapszolgáltató Intézmény Étkeztetés Szakmai Program

Intézmény székhelye, címe:

3240 Parád Kossuth l. 128

Intézmény fenntartója:

Parád Nagyközségi Önkormányzat 3240 Parád Kossuth L. 91

Intézmény vezetője:

Bükerné Huszár Erzsébet

2015

158

3. ÉTKEZTETÉS 1.A SZOLGÁLTATÁS CÉLJA, FELADATA Azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, aki azt koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt, önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Kiemelkedő jelentősége van a napi egyszeri, rendszeres személyes találkozásnak. ez az idősek, egyedül élők életvezetését segíti, napi rendszeres programmá válik az ebéd meghozatala, a szociális gondozóval való találkozás, az elzártság érzésének oldása. Az ételkihordás lehetőséget ad arra, hogy az érintett segítséget kérjen, jelzést kaphatunk állapotának esetleges romlásáról, ill, hogy orvosi segítségre van szüksége. Kiegészíti a házi segítségnyújtást. A feladatellátást az intézmény meleg ebéd biztosításával végzi. Házi orvosi igazolás esetén, az ellátást igénylő lakására szállítjuk az ebédet. A szállítás gépjárművel történik. A feladatellátás Parád település közigazgatási területére terjed ki. A szociális étkeztetésszolgáltatást 3 féle módon biztosítjuk - helyben fogyasztás, nappali ellátás keretében - elvitellel - házhoz szállítással A kihordás 11.30- tól- 13. 30- ig tart. A térítési díjfizetés számla ellenében havonta utólag a tárgyhónapot követő hónap 10. ig napjáig történik, a nappali ellátást végző vezető gondozónál. A beszedett térítési díjat a vezető gondozó a Bendegúz Óvoda Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény számlájára fizeti be. A szolgáltatást munkanapokon hétfőtől- péntekig lehet igénybe venni, az igénylő által választott napokon. 2.A SZAKMAI PROGRAM BEMUTATÁSA, A LÉTREJÖVŐ KAPACITÁSOK, A NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSELEMEK, TEVÉKENYSÉGEK LEÍRÁSA A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott kötelező alapszolgáltatási feladatok egyike az étkeztetés. Az étkeztetés keretében főétkezésként legalább napi egyszeri meleg ételt kell biztosítani. Az ellátottak nemek szerinti megoszlása: Nő: 40 fő Férfi: 35 fő Összesen:75 fő Elvitellel: 29 fő Szállítással: 46 fő Életkor szerint: 26- 93 év közöttiek. Az ellátást igénybevevők köre az életkori és a nemenkénti megoszlás tekintetében jelentős változást nem mutat a korábbi évekhez képes. Évről-évre nő az igénybe vevők száma. 2.1. A szolgáltatás helyének elérése Az étkeztetés szolgáltatását a Nappali ellátás épületének helyiségeiben biztosítjuk. A telephely a település központjában található. Az épület jól megközelíthető tömegközlekedési eszközzel, személygépkocsival, vagy gyalogosan is. 3.AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDJA MÁS INTÉZMÉNYEKKEL A házi gondozó, munkája során szorosan együttműködik szociális intézményekkel egészségügyi szolgáltatókkal, valamint a helyi önkormányzattal. Az együttműködés döntő

159

formája a jelzőrendszer működtetése, valamint rendszeres konzultáció történik az ellátottak érdekében. Az intézmény vezetője szakmai, megbeszélésekkel segíti a többirányú szakmai kapcsolatrendszer erősítését, fejlesztését. 4.AZ ELLÁTANDÓ CÉLCSOPORT JELLEMZŐI Parád Község közigazgatási területén étkeztetést kell biztosítani azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik koruk és egészségi állapotuk miatt nem képesek önmaguk és ellátottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel az étkezésről más módon gondoskodni. Ezen ellátási formát az önkormányzat minden igényjogosult számára tudja biztosítani. Az ellátottak száma évről-évre növekszik. A társadalmi és a gazdasági helyzet átalakulása folytán egyre többen veszik igénybe a szolgáltatást. Az igénybevevők között több a nő, mint a férfi. A korcsoportos bontásból jól látszik, hogy a legmagasabb számban a 65 éves korosztály igényli az étkeztetést, valamint egyre többen kérik az ebéd házhoz szállítását. Országos statisztikai adatok bizonyítják, hogy a magyar társadalom egészségi állapota hanyatlik, a lakosság egyre inkább öregszik. Az aktív korúak minden lehetőséget megragadnak a munkavégzésre, ezért sokkal kevesebb idő jut az idős, beteg családtagra, tehát a szociális szolgáltatásoknak fokozottan nő a szerepe, a korábbi évtizedekhez viszonyítva. A valós problémát felismerve, az alapszolgáltatások erősítése a cél, hiszen ezzel elérhető, hogy minél hosszabb ideig a lakókörnyezetében tartva jusson hozzá az idős, rászoruló ember a számára szükséges szociális segítséghez. 5.A FELADATELLÁTÁS SZAKMAI TARTALMA, MÓDJA, A BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK FORMÁI, KÖRE, RENDSZERESSÉGE Az ellátás megszervezésével lehetővé válik, hogy a településen élő rászorult személyek a hét öt napján, naponta egyszer a megfelelő mennyiségű, minőségű meleg ételhez jussanak. A szolgáltatást munkanapokon tudjuk biztosítani. Az étkeztetés biztosítása: - házhoz történő szállítással gépjárművel történik az étel házhoz szállítása. Az ebédet a gondozó adja át az ellátottnak, ami mindennapi kapcsolatot jelent, így figyelemmel kísérheti az igénybe vevők fizikai és mentális állapotát. - elvitellel - az igénybe vevő viszi el az ételt - az igénybe vevő által megbízott személy viszi el az ételt - helyben történő fogyasztással Helyben fogyasztás esetén biztosítjuk az igénybe vevőknek: - a kézmosási lehetőséget, - nemenkénti illemhelyet - evőeszközt és étkészletet. Az ebéd házhoz szállítására jogosult, aki: - egészségi állapota miatt nem tudja az ételt hazaszállítani és ezt a tényt háziorvosa igazolja, - részére, a vele együtt élő családtagja nem tudja vállalni az étel napi rendszerességgel történő házhozszállítását.

160

6.Az ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA 6.1.Általános igénybevételi szabályok A szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóban vagy írásban beterjesztett kérelmére történik. A vezető gondozó saját hatáskörben dönt az igénylő ellátás iránti kérelméről. 6.2.Speciális igénybevételi szabályok Az ellátást igénybe venni szándékozónak a kérelem előterjesztésekor be kell nyújtania a 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást, valamint II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot. Jelentkezéskor mellékelni kell az adott évre, a szolgáltatást igénybe vevő részére kiállított jövedelemigazolást, a személyi igazolvány, TAJ kártya fénymásolatát, abban az esetben, ha a gondozott rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal, akkor ezen irat fénymásolatát. Fogyatékos személyek esetében, mellékelni kell a fogyatékosságot megállapító határozat fénymásolatát. A kérelmeket a Nappali ellátás telephelyén, a vezető gondozónak kell benyújtani. A vezető gondozó az ellátásra vonatkozó igényt a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 5. számú melléklet szerinti adatokat tartalmazza. A nyilvántartás sorszámozott, folyamatosan vezetett, amely az ellátásra vonatkozó igényeket és a megtett intézkedéseket időbeli sorrendben tartalmazza. Az Szt. 94/C. § (1) alapján az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza - az ellátás kezdetének időpontját, - az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését), - az intézmény által nyújtott szolgáltatások tartalmát, - a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, - az igénybevevő természetes személyazonosító adatait, - az ellátás megszüntetésének módját 6.3.Az intézményi jogviszony megszűnése és megszűntetése a.)A megállapodás megszűnik - Határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával. - A jogosult, illetve hozzátartozójának kezdeményezése alapján a megegyezés szerinti időpontban. - Ha az ellátott az ellátást kettő hónapon át nem veszi igénybe. - Az intézmény jogutód nélküli megszűnésével. - Az ellátott halálával. b.)A megállapodás megszüntetése - A megállapodás írásban megszüntethető a felek közös megegyezésével. Az intézményvezető a megállapodást felmondással, írásban megszünteti, ha: - A jogosult a részére megállapított személyi térítési díjat kettő hónapig nem fizeti meg, - Az ellátott másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, - Az ellátott nem tanúsít együttműködő magatartást a szolgáltatást nyújtóval, - Az ellátás további fenntartása nem indokolt. Ha a megállapodás felmondásának jogszerűségét bármely fél vitatja, kérheti a bíróságtól a megállapodás jogellenes felmondásának megállapítását. Az ellátást változatlan feltételek 161

mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a bíróság jogerős határozatot nem hoz. A megállapodás megszűnése, vagy megszüntetése esetén a felek egymással elszámolnak, amely ügylet kiterjed a fizetendő térítési díjakra, és az esetleges hátralékaira, illetve minden olyan dologra, amely a megállapodás megszűnéséhez, megszüntetéséhez okszerűen kapcsolódik (pl.: ha az ellátott súlyosan megsérti az intézmény házirendjét, stb.). A jogviszony megszüntetéséről az intézmény vezetője írásos értesítés küld. A felmondási idő 15 nap, kivéve, ha az ellátott vagy törvényes képviselője azonnali hatállyal vagy meghatározott időponttól kéri a jogviszony megszüntetését. Ha az intézmény által kezdeményezett megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. 6.4.Ellátotti dokumentációk: - kérelem (9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 3.§ (1) bekezdés – a szociális ellátásokat szóban vagy írásban kell kezdeményezni) - nyilatkozat önkéntes fizetésről - jövedelemnyilatkozat (9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 3.§ (3), 1. számú melléklet II. rész) - nyilatkozat arról, hogy az igénybevevő a kérelem benyújtásakor, milyen szociális alapellátásban részesül (9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 18. §) - értesítés (1993.III. tv. 95.§ (1) bekezdése) - nyilvántartás (1993.III. tv. 20. § (2) bekezdés a.)-g.) szolgáltatás megkezdése előtt, (4 ) bekezdés a.)-c.) pontok) - értesítés ((1993.III. tv. 95.§ (1) bekezdés - megállapodás (1993.III. tv. 94/C. § ) - rászorultság vizsgálat (1993.III. tv. 62. § (2) bekezdése) - étkeztetésre vonatkozó igénybe vételi napló (1/2000.(1.7.) SzCsM rendelet 20.§ (2) bekezdése c.) pont 4. számú melléklete) 6.5.Térítési díj A szolgáltatás igénybe vételéért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj sávosan növekszik, a jövedelemtől függően 70 Ft- 607 Ft ig 6.5.1.Személyi térítési díj A személyi térítési díjat a vezető gondozó konkrét összegben állapítja meg és arról az ellátást igénylőt az ellátást igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja.. A személyi térítési díj összege csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg. A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál az igénybevevő rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe. Lehetőség van a térítési díj önkéntes megfizetésére, amikor sem jövedelemvizsgálat, sem terhelhetőségi határvizsgálat nem kell A személyi térítési díj összege a nappali ellátás esetén az ellátott havi jövedelmének 15%-át, amennyiben nappali ellátás mellett étkezést is biztosítanak, úgy a 30%-át nem haladhatja meg. 7.A SZOLGÁLTATÁSRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS HELYI MÓDJA A szolgáltatás működéséről, elérhetőségéről folyamatos tájékoztatást nyújtunk a települések lakosai részére a helyi újságban. Személyes érdeklődésre információt adunk, valamint szórólapokról tájékozódhatnak az érdeklődők. A tájékoztatás nagymértékben hozzájárul a szolgáltatás szükség szerinti igénybevételéhez. 162

A szolgáltatás megkezdése előtt a jogosult és hozzátartozója szóbeli tájékoztatást kap - az ellátás tartalmáról és feltételeiről; - az intézmény által vezetett nyilvántartásokról; - a panaszjog gyakorlásának módjáról; - az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről; - a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről; - a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről. Az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény működéről, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevők részére. A tájékoztató tartalmazza a) az intézmény működési költségének összesítését, b) az intézményi térítési díj havi összegét, c) az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátott jogi képviselő segítségadási lehetőségeiről, az ellátott jogi képviselő elérhetőségéről. 8.AZ ELLÁTOTTAK ÉS A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST VÉGZŐ SZEMÉLYEK JOGAINAK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel a) az élethez, emberi méltósághoz, b) a testi épséghez, c) a testi-lelki egészséghez való jogra. 8.1. Az ellátottak jogai és kötelezettségei Jogok - Az ellátott személyt semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti az ellátás során. - Az ellátást igénybe vevőt megilleti a személyes adatainak védelme, az ellátott személyes adatai, élettörténete, egészségi állapota, szociális és anyagi helyzete az intézményi ellátás során (adminisztráció és esetmegbeszélés) bizalmasan kezelendő, betartva az adatvédelemről szóló jogszabályi előírásokat külső információ csak az ellátott vagy törvényes képviselője írásbeli nyilatkozata alapján szerezhető be, belső információ ugyanilyen eljárással adható ki. - Biztosítani kell az ellátott személy önrendelkezési jogát, mert az ellátott személy saját szükségleteinek meghatározója, döntési joga van az életminőséget befolyásoló kérdésekben. - Az ellátást igénybe vevő személynek, törvényes képviselőjének joga van az ellátott állapotának felülvizsgálatával kapcsolatos információk megismerésére. - A szolgáltatással kapcsolatban hiányosság észlelése esetén panasszal fordulhat az intézmény vezetőjéhez. Amennyiben panaszára a szolgálat vezetőjétől nem kap számára elfogadható választ, 15 napon belül írásban a fenntartóhoz fordulhat. Panaszai kivizsgálásában az ellátott jogi képviselő is segítheti. Kötelességek - A jogosultságot igazolni kell, aminek érdekében együttműködik ennek vizsgálatával kapcsolatos folyamatban. - Az ellátott az adataiban, valamint az ellátásra való jogosultság feltételeiben való változásról, továbbá minden olyan körülményről, amely a megállapodásban foglaltak zavartalan teljesítését, illetőleg a személyi térítési díjfizetési kötelezettségét érinti, haladéktalanul tájékoztatja a vezető gondozót. - Ellátása érdekében együttműködik a segítési feladatra kijelölt személyekkel. - Tájékoztat az ellátását befolyásoló változásokról. 163

8.2. Az ellátott jogi képviselő Galyasné Dósa Katalin NRSZH regionális igazgatósága Egri Kirendeltség Eger Széchenyi út. 34. [email protected] 20/4899-654 Az ellátott jogi képviselő a szolgáltatásban részesülőknek segítséget nyújt jogaik gyakorlásában. Feladatai a) megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, b) segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, c) segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában, d) a jogviszony keletkezése és megszűnése kivételével eljárhat az ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, e) az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, f) intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, g) észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél. Az ellátott jogi képviselő jogosult a) a szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni, b) a vonatkozó iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerni, c) a szolgáltatást nyújtó személyekhez és az ellátottakhoz kérdést intézni, velük megbeszélést, egyeztetést kezdeményezni és folytatni. Az ellátott jogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. 8.3.A személyes gondoskodást végző személyek jogai és kötelezettségei Jogok Az intézménynek és a fenntartónak biztosítania kell - a megfelelő munkavégzési körülményeket - a munkavégzéssel kapcsolatos megbecsülést - az emberi méltóság és a személyiségi jogok tiszteletben tartását - az elvégzett munka elismerését - a szakmai ismeretek folyamatos továbbfejlesztésének lehetőségét. A szociális szolgáltatás elvégzése megtagadható - ha az igénylő által kért szolgáltatás jogszabályba, illetve szakmai szabályba ütközik, - ha saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan (nem képes) az ellátásra, - ha az ellátott súlyosan megsérti az együttműködési kötelezettséget. 164

Az Alapszolgáltató Intézmény munkatársai közfeladatot ellátó személyeknek minősülnek. Kötelességek: A vezető köteles A problémák megbeszélésére soron kívül lehetőséget biztosítani. - A panaszügyek kivizsgálását azonnal megkezdeni. - Írásban tett panaszbejelentést - a probléma kivizsgálását követően azonnal (de legkésőbb 5 napon belül) - írásban megválaszolni, az ellátottak által - akár szóban, akár írásban - tett panaszbejelentésről a fenntartót tájékoztatni. A szociális szolgáltatást végző kötelességei - Tevékenységét a hatályos jogszabályok és szakmai szabályok szerint végezni. - A munkáját a tőle elvárható legnagyobb szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni. - A kapott tárgyi eszközökért felelősséget vállalni. - Munkatársaival együttműködni - A munkája során tudomására jutott alapvető információkat megőrizni. - Köteles az adatvédelmi törvény betartására, büntetőjogi felelőssége tudatában. - Az ellátottnak kölcsön pénzt nem adhat, tőlük ajándékot, pénzt el nem fogadhat. - Köteles az ellátott személyiségét, méltóságát, jogait és önrendelkezését tiszteletben tartani, valamint egyéni igényeit és szükségleteit, aktuális állapotát, életkorát, képességeit és készségeit figyelembe venni. - A személyes gondoskodásban részesülő személlyel a munkakörben foglalkoztatott személy, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tartási, életjáradéki és öröklési szerződést a gondozás időtartama ill. annak megszűnésétől számított egy évig nem köthet.

Parád 2015.01. 21.

Vezető gondozó

Intézményvezető Jóváhagyta:

Polgármester

165

Vezető szociális gondozó munkaköri leírása Név: Munkaköre: vezető szociális gondozó A munkahely neve, címe: BENDEGÚZ Óvoda Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény 3240 Parád Kossuth L. 128. Kinevező és munkáltatói jogkör gyakorlója: Intézményvezető Munkaideje: 40 óra/hét Besorolása: Személyi anyagban Helyettesítője: másik szociális gondozó Járandósága: /bér és bér jellegű juttatás/ személyi anyagban Szabadság: Alapszabadság: 21 nap/ év Pótszabadság. besorolás szerint nap/ év Gyerekek után járó. nap / év Összesen: nap/ év A munkavállaló munkaterülete a szervezeten belül: Az intézmény székhelye Parád Kossuth L. 128. Parád közigazgatási területe. A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: felsőfokú szociális végzettség, szociális gondozó, szervező, szociális asszisztens, általános ápoló, általános asszisztens, OKJ ápoló 2/2015. (I.14.) EMMI r. a 9/1999.(XI.24.) SZCSM r. módosítása. A munkakörből és a betöltésből adódó, elvárható magatartási követelmények: Tiszteletben tartja az emberi értékeket, az emberi méltóságot. Szociálisan érzékeny a hozzáforduló, problémákkal, küzdő emberekkel. Bizalmon alapuló kapcsolat kiépítését tartja fontosnak. Kiszolgáltatott helyzetben lévők érdekeit képviseli. Intézkedéseiért és az általa nyújtott szolgáltatásaiért felelősséget vállal. A munkakör célja: A településen élők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, a veszélyeztető tényezők feltérképezése, a veszélyeztetettség megszüntetésében közreműködés. Hatóságokkal való együttműködés. . A segítségre szorulók érdekeinek a képviselete, életminőségük javítása. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: - Munkáját az intézményvezető útmutatásai alapján végzi. - Az Alapszolgáltató Intézmény rá vonatkozó feladatait irányítja, szervezi, működteti a nappali ellátást, házi segítségnyújtást, és az érkeztetést - Az ehhez kapcsolódó dokumetációkat napra készen vezeti, illetve vezetteti a dolgozókkal -

Nappali ellátás keretében: igény szerinti étkeztetés biztosítása az intézményben élelmezésvezetőnek a létszám leadása a gondozottak személyi és testi higiéniájának a megszervezése, biztosítása személyre szabott egészségügyi ellátásuk biztosítása programok szervezése érdekeiknek képviselte térítési díjak megállapítása, beszedése, befizetése ellátmány kezelése készpénz kezelési szabályok betartása, szigorú számadású nyomtatványok kezelése Házi segítségnyújtás területén: A gondozónők és a gondozást igénylők figyelembe vételével, kialakítja a gondozási körzeteket Egyeztetik az igénybevevők személyre szabott gondozását, napi konzultációkban tájékozódik az aktuális helyzetükről ellenőrzi a szociális gondozók által vezetett dokumentációkat

166

-

-

-

-

meghatározza a házi segítségnyújtás helyét, módját, formáját, idejét, gyakoriságát a gondozás meghatározásánál figyelembe veszi a gondozott szociális helyzetét, egészségi állapotát, a házi orvos javaslatát elkészíti a gondozási szükséglet vizsgálatot statisztikai adatszolgáltatást elkészíti napi jelentést az e adat szolgáltatásban a KENYSZI rendszerben teljesíti irányítja, ellenőrzi a szociális gondozók munkavégzését, tapasztalatait megosztja az intézményvezetővel folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élők szociális helyzetét, szükség szerint alakítja a gondozottak létszámát törekszik arra, hogy feltérképezze a településen élő rászorulókat Szociális étkeztetés területén: Az igénylőket nyilvántartja, a nyugdíj összege alapján megállapítja és kiszámolja a térítési díjakat Készpénzfizetési számla ellenében beszedi a térítési díjakat, a beszedett összeget befizeti a Bendegúz Óvoda , Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény számlájára kezeli az új kérelmezőket, az ehhez használt dokumentációt vezeti Egyéb feladatok Az észlelő és jelző rendszer aktív tagja, koordinációs munkában segít, esetmegbeszéléseken részt vesz Hivatalos ügyek intézésében segíti a hozzáforduló ügyfeleket Kapcsolatot tart más segítő intézményekkel, a házi orvossal, az otthonápolási szolgálattal, annak érdekében, hogy a gondozottak egészségügyi állapota minél szakszerűbben legyen megoldva folyamatos kapcsolatot tart a gondozottakkal és azok közvetlen hozzátartozóival A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzésében aktívan részt vesz Veszélyeztetettség esetén azonnal megkezdi gondozó munkáját, ill. szükség szerint tesz javaslatot a megfelelő ellátási formára Az adminisztrációs feladatokat elvégzi Személyes kapcsolatot alakít ki ügyfeleivel, magatartása csak segítő lehet Minden információt, ami egy-egy ügy kapcsán a tudomására jutott, titkosan kezeli, azokat megosztani csak az adott ügy más illetékeseivel lehet Illetéktelen személlyel nem oszthat meg információt, ezzel fegyelmi vétséget követ el Szakmai tudásával, emberi magatartásával segíti a hozzáfordulókat Együttműködik a hatóságokkal Munkavégzése, intézkedése, minden cselekvése arra irányul, hogy megőrizze, javítsa a településen élők életminőségét Beszámolók, statisztikai jelentések elkészítésében részt vesz Az előírt továbbképzéseket teljesíti Szükség szerint adatot szolgáltat a fenntartónak és az intézményvezetőjének A személyes gondozásban részesülő személlyel a munkakörben foglalkoztatott, valamint a vele közös háztarásban élő közeli hozzátartozója tartási életjáradéki és örökösödési szerződést a gondozás időtartama alatt, ill. annak megszűnésétől számított egy évig nem köthet Köteles a munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni, a vonatkozó jogszabályokat betartani

Az intézménynek és a fenntartónak biztosítania kell - a megfelelő munkavégzési körülményeket, - a munkavégzéssel kapcsolatos megbecsülést,

167

-

az emberi méltóság és a személyiségi jogok tiszteletben tartását, az elvégzett munka elismerését, a szakmai ismeretek folyamatos továbbfejlesztésének lehetőségét. infokummunikációs eszközöket, amely megfelel a személyes segítő követelményeinek A helyettesítését akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy látja el

munka

Kapcsolattartási Kötelezettség: Rendszeres kapcsolatot tart a Hatóságokkal /rendőrség, bíróság, ügyészség, gyám hivatal, jegyző/ szakmai segítőkkel, egészségügyi, szociális szervekkel, társ intézményekkel a település lakosságával. Információszolgáltatási kötelezettsége: A kapcsolattartásban megszabottak mindegyikével. A munkaköri leírás visszavonásig érvényes. A munkáltató fenntartja a munkaköri leírás módosításának a jogát (körülményekhez, jogszabályhoz igazítás miatt) Készült a parádi BENDEGÚZ Óvoda, Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézménynél 2015. 01.01.- én. Nyilatkozat: A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért egyéni felelősséggel a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésünknek megfelelően használom. Dátum: 2015. 01. 01.

………………………………. munkavállaló

……………………………. Intézményvezető

P.H.

168

Szociális gondozó munkaköri leírása Név: Munkaköre: szociális gondozó A munkahely neve, címe: BENDEGÚZ Óvoda Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény 3240 Parád Kossuth L. 128. Kinevező és munkáltatói jogkör gyakorlója: Intézményvezető Munkaideje: 40 óra/hét Besorolása: Személyi anyagban Helyettesítője: másik szociális gondozó Járandósága: /bér és bér jellegű juttatás/ személyi anyagban Szabadság: Alapszabadság: 21 nap/ év vagy 20 nap besorolás szerint Pótszabadság. besorolás szerint nap/ év Gyerekek után járó. nap / év Összesen: nap/ év A munkavállaló munkaterülete a szervezeten belül: Az intézmény székhelye Parád Kossuth L. 128. Parád közigazgatási területe. A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: felsőfokú szociális végzettség, szociális gondozó, szervező, szociális asszisztens, általános ápoló, általános asszisztens, OKJ ápoló 2/2015. (I.14.) EMMI r. a 9/1999.(XI.24.) SZCSM r. módosítása alapján A munkakörből és a betöltésből adódó, elvárható magatartási követelmények: Tiszteletben tartja az emberi értékeket, az emberi méltóságot. Szociálisan érzékeny a hozzáforduló, problémákkal, küzdő emberekkel. Bizalmon alapuló kapcsolat kiépítését tartja fontosnak. Kiszolgáltatott helyzetben lévők érdekeit képviseli. Intézkedéseiért és az általa nyújtott szolgáltatásaiért felelősséget vállal. A munkakör célja: A településen élők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, a veszélyeztető tényezők feltérképezése, a veszélyeztetettség megszüntetésében közreműködés. Hatóságokkal való együttműködés. . A segítségre szorulók érdekeinek a képviselete, életminőségük javítása. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: - Munkáját az intézményvezető és a vezető szociális gondozó útmutatásai alapján végzi. - dokumetációkat napra készen vezeti - a gondozottak személyi és testi higiéniájának a megszervezése, biztosítása - személyre szabott egészségügyi ellátásuk biztosítása - programok szervezése - érdekeiknek képviselte - statisztikai adatszolgáltatásban közreműködik - Konkrét faladatok meghatározása - I. A házi segítségnyújtás gondozási tevékenységei és résztevékenységei - 1. Az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása körében: - 1.1. információnyújtás, tanácsadás - 1.2. mentális támogatás - 1.3. családdal, ismerősökkel való kapcsolattartás segítése - 1.4. az egészség megőrzésére irányuló aktív szabadidős tevékenységben való közreműködés - 1.5. ügyintézés az ellátott érdekeinek védelmében - 1.6. segítségnyújtás veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában - 2. A személyi higiénia megtartásában való közreműködés körében: - 2.1. mosdatás 169

-

-

-

2.2. fürdetés 2.3. öltöztetés 2.4. ágyazás, ágyhúzás 2.5. inkontinens beteg ellátása 2.6. haj, arcszőrzet ápolás 2.7. száj, fog és protézisápolás 2.8. körömápolás, bőrápolás 3. A lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködés körében: 3.1. takarítás a lakás életvitelszerűen használt helyiségeiben (hálószobában, fürdőszobában, konyhában és illemhelyiségben) 3.2. mosás 3.3. vasalás 4. A háztartási tevékenységben való közreműködés körében: 4.1. bevásárlás (személyes szükséglet mértékében) 4.2. segítségnyújtás ételkészítésben és az étkezés előkészítésében 4.3. mosogatás 4.4. ruhajavítás 4.5. közkútról, fúrtkútról vízhordás 4.6. befűtés, tüzelő behordása kályhához 4.7. télen hó eltakarítás és síkosság-mentesítés a lakás bejárata előtt 5. A fizikai támogatás körében: 5.1. etetés, itatás 5.2. mozgatás ágyban 5.3. felfekvéskezelése 5.4. sebellátás 5.5. gyógyszer kiváltása, adagolása, szedésének ellenőrzése 5.6. vérnyomás és vércukor mérése 5.7. hely- és helyzetváltoztatás segítése lakáson belül és kívül 5.8. kényelmi és gyógyászati segédeszközök beszerzésében való közreműködés, használat betanítása, karbantartásában való segítségnyújtás 6. A háziorvos írásos rendelésén alapuló terápiakövetése 7. Szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítés Szociális étkeztetés területén: Közreműködik a napi egyszeri meleg étel kiszállításában, vagy helyben való elfogyasztásban Ételhordók mosogatása, fertőtlenítése Egyéb feladatok Munkája során segítőkész, együtt érző és tapintatos magatartást tanúsít, Az ellátottaktól ellenszolgáltatást nem fogadhat el, kölcsönt nem vehet fel, értékeiket nem használhatja, Az ellátottakról, illetve családtagjaikról nyert személyes információkat hivatali titokként kezeli, Tudomásul veszi azt, hogy a személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott személy, valamint közeli hozzátartozója az ellátásban részesülő személlyel tartási, életjáradéki és öröklési szerződét, az ellátás időtartama alatt – illetve annak megszűnésétől számított egy évig nem köthet, A fentieken kívül elvégzi mindazon tevékenységeket, amivel a vezetője megbízza. Esélyegyenlőségi feladatokat ellátja.

170

Javaslatot tehet az éves képzési tervben saját továbbképzését érintő témákban. A munkakörét érintő statisztikai elemzésekhez adatokat kell szolgáltatnia. A munkakörét érintő statisztikai elemzések eredményeinek nyilvánosságra hozatalában közre kell működnie. - Az észlelő és jelző rendszer aktív tagja, esetmegbeszéléseken részt vesz - Hivatalos ügyek intézésében segíti a hozzáforduló ügyfeleket - Kapcsolatot tart más segítő intézményekkel, a házi orvossal, az otthonápolási szolgálattal, annak érdekében, hogy a gondozottak egészségügyi állapota minél szakszerűbben legyen megoldva - folyamatos kapcsolatot tart a gondozottakkal és azok közvetlen hozzátartozóival - A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzésében aktívan részt vesz - Veszélyeztetettség esetén azonnal megkezdi gondozó munkáját, ill. szükség szerint tesz javaslatot a megfelelő ellátási formára - Az adminisztrációs feladatokat elvégzi - Személyes kapcsolatot alakít ki ügyfeleivel, magatartása csak segítő lehet - Minden információt, ami egy-egy ügy kapcsán a tudomására jutott, titkosan kezeli, azokat megosztani csak az adott ügy más illetékeseivel lehet - Illetéktelen személlyel nem oszthat meg információt, ezzel fegyelmi vétséget követ el - Szakmai tudásával, emberi magatartásával segíti a hozzáfordulókat - Együttműködik a hatóságokkal - Munkavégzése, intézkedése, minden cselekvése arra irányul, hogy megőrizze, javítsa a településen élők életminőségét - Beszámolók, statisztikai jelentések elkészítésében részt vesz - Az előírt továbbképzéseket teljesíti - Szükség szerint adatot szolgáltat a fenntartónak és az intézményvezetőjének - Köteles a munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni, a vonatkozó jogszabályokat betartani Az intézménynek és a fenntartónak biztosítania kell - a megfelelő munkavégzési körülményeket, - a munkavégzéssel kapcsolatos megbecsülést, - az emberi méltóság és a személyiségi jogok tiszteletben tartását, - az elvégzett munka elismerését, - a szakmai ismeretek folyamatos továbbfejlesztésének lehetőségét. - infokummunikációs eszközöket, amely megfelel a személyes segítő munka követelményeinek - A helyettesítését akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy látja el Kapcsolattartási Kötelezettség: Rendszeres kapcsolatot tart a Hatóságokkal /rendőrség, bíróság, ügyészség, gyám hivatal, jegyző/ szakmai segítőkkel, egészségügyi, szociális szervekkel, társ intézményekkel a település lakosságával. Információszolgáltatási kötelezettsége: A kapcsolattartásban megszabottak mindegyikével. -

A munkaköri leírás visszavonásig érvényes. A munkáltató fenntartja a munkaköri leírás módosításának a jogát (körülményekhez, jogszabályhoz igazítás miatt) Készült a parádi BENDEGÚZ Óvoda, Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézménynél 2015. 01.01.- én.

171

Nyilatkozat: A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért egyéni felelősséggel a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésünknek megfelelően használom. Dátum: 2015. 01. 01. ………………………………. munkavállaló

……………………………. Intézményvezető

P.H.

172

BENDEGÚZ Óvoda, Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény 3240 Parád, Kossuth L. u. 128. Tel., Fax: 36 / 544 – 192 email: [email protected]

Intézmény neve:

BENDEGÚZ Óvoda, Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény

Szabályzat típusa:

Alapszolgáltató Intézmény Nappali Ellátás Szakmai Program

Intézmény székhelye, címe:

3240 Parád Kossuth l. 128

Intézmény fenntartója:

Parád Nagyközségi Önkormányzat 3240 Parád Kossuth L. 91

Intézmény vezetője:

Bükerné Huszár Erzsébet

2015

173

2. NAPPALI ELLÁTÁS 1.A SZOLGÁLTATÁS CÉLJA, FELADATA A működési feltételeket szigorúan szabályozza a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény. Nappali ellátást nyújtó intézmény elsősorban a saját otthonukban élők részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kialakítására. Segítséget nyújt a szociális ügyek intézésben, az egészségügyi alapellátás megszervezésében. Továbbá segítséget nyújt a mentális és életviteli nehézségekkel küzdő ellátottak problémáinak megoldásában. Feladatai: - vállaljon jelentős szerepet a rászorulók szociális helyzetének javításában, egészségük megőrzésében, - biztosítsa az elérhetőséget minden rászoruló számára, - a gondozásba vételnél a rászorultság fogalma széles körben értelmezve történjék, - a komplex gondozás minden eleme megvalósuljon személyre szabottan, igazodjon a lakosság igényeihez, - a napközbeni tartózkodás biztosítása, - a társas kapcsolatok kialakításának és fenntartásának biztosítása, - az alapvető higiéniai szükségletek kielégítése, így a személyes tisztálkodás biztosítása, illetve a személyes ruházat tisztításának biztosítása, - igény szerint az ellátottak napközbeni étkezésének megszervezése, - szolgáltatások nyújtása: - szabadidős programok szervezése, - szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátáshoz jutás segítése, - hivatalos ügyek intézésének segítése, - életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése, - speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése, - napi rendszerességgel egyéni és csoportos foglalkozások szervezése, - folyamatos gondozói felügyelet ellátása. 2.A SZAKMAI PROGRAM BEMUTATÁSA, A LÉTREJÖVŐ KAPACITÁSOK, A NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSELEMEK, TEVÉKENYSÉGEK LEÍRÁSA A nappali ellátás lehetőséget biztosít, a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, fizikai, mentális, szociális egészségügyi ellátást nyújt, továbbá, igény szerint biztosítja az ellátottak napközbeni étkezését. Az étkeztetés nem része a nappali ellátásnak, de igénybe vehető. A szolgáltatás bemutatása: A tárgyi feltételek alkalmasak a nappali ellátás biztosítására, mivel rendelkezik közösségi együttlétre, pihenésre, személyi tisztálkodásra, a személyes ruházat tisztítására, az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására szolgáló helyiségekkel. A nappali ellátás épülete mozgáskorlátozottak számára is használhatóak mozgó rámpával. Az ott dolgozók a lehetőségekhez mérten igyekeztek otthonosan berendezni a helyiségeket és meleg, családias légkör kialakítására törekednek. Szakmai munkánk a felkészült, szakképzett gondozónők által nyújtott, egyénre szabott komplex gondozási terv alapján, az alábbi tevékenységekre terjed ki: a.)Egészségügyi ellátás: - szükség szerint keresi fel az orvos az ellátottakat, de szükség esetén bármikor elérhető,

174

- a gondozók naponta ellenőrzik a vérnyomásokat és figyelemmel kísérik a gondozottak egészségi állapotát, - a jó fizikai erőnlét megtartása érdekében, naponta 10-15 perces tornát végeznek. b.)Fizikai ellátás - napi egyszeri étkezésnél segítségnyújtás, - személyi higiéné biztosítása, - vásárlás, gyógyszerbeszerzés, - szükség esetén, a gondozott felügyeletének biztosítása. c.)Mentálhigiénés ellátások - pszichés gondozás keretében a legfőbb cél, az ellátottak beilleszkedésének segítése, lelki egészségének védelme, érzelmi kapcsolatokban gazdag harmonikus időskor biztosítása, - a feladat ellátása egyéni esetkezeléssel és csoportos beszélgetésekkel történik, - a mentálhigiénés célok megvalósulása érdekében a következő feladatokat látjuk el: - kapcsolattartás a kórházba került ellátottakkal, - családdal való kapcsolattartás. d.)Foglalkoztatás A foglalkoztatás célja, a szabadidő kulturált és tartalmas eltöltésének biztosítása, a lelki aktivitás megőrzése. A foglalkozásokat az ellátottak korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembe vételével kell megszervezni. - kreatív foglalkozás - szellemi és szórakoztató tevékenységek - kulturális tevékenységek - séta A közösségekben, így a Nappali ellátásnak is fontos szerepe van a különböző foglalkozásoknak, amik tartalmat adnak az idősek mindennapjainak. e.)Szociális segítségnyújtás - ügyintézés, tanácsadás, információnyújtás, - szociális juttatásokhoz való hozzájutás segítése és intézése, - szükség esetén a gondozott érdekeinek képviselete. A nehezen mozgó időseket gépkocsival szállítjuk a klubba, valamint haza szállításukat is biztosítjuk. Az intézmény alapfeladatát meghaladó szolgáltatást nem végez, és nem szervez olyan foglalkoztatást, melyből bevétele származik. Az intézmény belső életét a házirend szabályozza. A nappali ellátást nyújtó intézmény nyitvatartási rendje a helyi igényeknek megfelelően: Munkanapokon 7 óra 45- től.- 16 óráig pénteken 14. 45- ig tart. Az engedélyezett férő szám 20 fő. Munkánk során a gondozottainkat körültekintően, személyre szabottan, állapotuknak megfelelően látjuk el. Törekszünk arra, hogy minél hosszabb ideig megőrizzék aktivitásukat. Gondoskodásunk során olyan légkört alakítunk ki, amely óvja őket az elmagányosodástól és a lelki leépüléstől. Igyekszünk megakadályozni, hogy az idősek az elszigetelődés és a kirekesztettség állapotába kerüljenek. 3. EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDJA MÁS INTÉZMÉNYEKKEL A házi gondozó, munkája során szorosan együttműködik szociális intézményekkel egészségügyi, szolgáltatókkal, házi orvossal, körzeti megbízottal, szociális munkásokkal, Gyámhivatallal, karitatív szervezetekkel, egyházzal. , valamint a helyi önkormányzattal. Az együttműködés döntő formája a jelzőrendszer működtetése, valamint rendszeres konzultáció történik az ellátottak érdekében.

175

3.1. Az együttműködéssel érintett szervek Az intézmény a hatékony működés érdekében együttműködik különösen: - regionális módszertani intézménnyel, - az intézmény fenntartójával, - szociális bentlakásos intézményekkel, - alapszolgáltatást nyújtó intézményekkel, - családsegítő szolgáltatással, - szakorvosi és kórházi ellátással, - az ellátási terület háziorvosával 3.2. Az együttműködés módjai Együttműködés a regionális módszertani intézménnyel: Az együttműködés során az intézmény: - segítséget kap az ellátás megszervezésében, módszertani-szakmai útmutatást nyújtanak a szakemberek számára, - információt szolgáltat a tevékenységéről, - szakmai tanácsot kérhet, - munkatársaink részt vesznek a szakmai tanácskozásokon, szakmai műhelyeken. Együttműködés az intézmény fenntartójával: Az intézményfenntartóval való együttműködés többoldalú. Kiterjed a - költségvetési, így pénzügyi és gazdasági tevékenységre, e tevékenység ellenőrzésére, - szakmai feladatellátás nyomon követésére, - a szakmai program szerinti működésre stb., - az intézmény felújításával, rekonstrukciójával kapcsolatos feladatok megvalósítására. Együttműködés szociális bentlakásos intézményekkel: A szociális bentlakásos intézményekkel való együttműködés célja a szociális ellátórendszer rugalmas együttműködése, mely megvalósul a kölcsönös párbeszédben, szakmai ismeretátadásban, az ellátottaknak legjobban megfelelő szociális intézményi elhelyezés megkeresésében. Együttműködés az alapszolgáltatást nyújtó intézményekkel: Az együttműködés célja az átjárhatóság biztosítása az alapszolgáltatások különböző formái és az alap- és szakosított ellátási formák között. Annak elősegítése, hogy mindenki az állapotának legmegfelelőbb szolgáltatáshoz jusson. Együttműködés a családsegítő szolgálattal: Az intézmény együttműködik a segítségre szoruló megfelelő ellátása érdekében a családsegítő szolgálattal. Az együttműködésre sor kerülhet különösen akkor, ha: -az ellátás igénybevétele előtt, melynek során a családsegítő szolgálat jelzi az adott személy, különböző alap- és szakosított ellátási formában való elhelyezésének szükségességét, Együttműködés szakorvosi és kórházi ellátással: A szakorvosi ellátással való együttműködés folyamatos, az időskorúak minél célzottabb, személyre szabottabb ellátása érdekében fenntartott kapcsolat, mely kiterjed: - az egészségi állapot felőli tájékozódás, terápia megbeszélésére, - igénybevételi eljárás folyamán egészségi állapotra vonatkozó adatok beszerzésére. Együttműködés az ellátási terület háziorvosával: A háziorvosok a jelzőrendszer tagjai, ezért szükséges a folyamatos kapcsolat fenntartása. Segítséget nyújtanak a gyógyszerek felírásában.

176

4.AZ ELLÁTANDÓ CÉLCSOPORT JELLEMZŐI 4.1.Szociális jellemzők Az idősek életszínvonala a lakosság egészéhez hasonlóan csökkenő tendenciát mutat. E korcsoporton belül azonban jelentős jövedelmi különbségek mutatkoznak. Az öregkorúak jelentős részének megélhetését általában a nyugdíjból származó jövedelmek biztosítják. Mivel az egyszemélyes háztartásokban élők arányszáma magas, így az anyagi lehetőségeik erősebben korlátozottak az átlaghoz képest. 4.2.Ellátási szükséglet Az folyamatosan figyelemmel kíséri az ellátási terülten élő időskorú lakosság szociális és egészségi helyzetét. A statisztikai adatokból kitűnik, hogy a településen is elöregedési folyamat zajlik, továbbá folyamatosan nő az egyszemélyes háztartások száma. Ezek alapján arra kell felkészülnünk, hogy a nappali ellátásban egyre több idős, magányos ember jelentkezik. A településen élők egészségi állapota egyre rosszabb tendenciát mutat, illetve a családtagok egyre sokasodó terhei mellett nem tudják felvállalni szeretteik napi gondozását. Az idősek otthonaiban hosszú várakozó lista van, mely akár több év várakozás is lehet. A családtagokra egyre több terhet ró az idősek gondozása, ezért a szolgáltatás el kívánja látni a településen élő idős, vagy rászoruló személyek nappali ellátását. Célunk, hogy a lehető leghosszabb ideig legyenek az ellátottak saját lakókörnyezetükben saját családjuk körében. Az ellátottak megoszlása 2015.01.01. Nő: 10 fő Férfi. 10 fő Összesen:20 fő Életkor szerint 56- 80 év közöttiek. 5.A FELADATELLÁTÁS SZAKMAI TARTALMA, MÓDJA, A BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK FORMÁI, KÖRE, RENDSZERESSÉGE A napközben igénybe vehető szociális szolgáltatások növelik a rászorulók biztonságát, és hozzájárulnak ahhoz, hogy minél hosszabb ideig az idős ember saját otthonában élhessen. A nappali ellátás olyan szociális ellátási forma, amelynek keretében elsősorban a saját otthonukban élő, idős emberek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, igény szerint étkezésre, társas kapcsolatokra és alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Az ellátás elsősorban a tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyekre terjed ki. 5.1.A feladatellátás részletes leírása A fizikai ellátás során, az étkezésen kívül lehetőséget biztosít a saját ruhanemű mosására. A személyi tisztálkodás keretében fürdési, körömápolási, hajápolási lehetőség lehetősége van az idős embereknek, melyhez igény esetén gondozói segítséget kap. Folyamatos feladatot jelent a nappali ellátást szolgáló helyiségek felszereltségének korszerűsítése, a kellemes környezeti kultúra feltételeinek megteremtése. A környezet alakításába, szépítésébe az ellátást igénybevevőket aktívan bevonjuk. A pszichés gondozás keretében fő feladat; az ellátást igénybevevőknek a kiegyensúlyozott, nyugodt, nyílt családias légkör biztosítása a közösségi lét előnyeinek kiaknázása a szolgáltatáson belüli és az azon kívüli életvezetési segítségnyújtás. Az érdemi és egyénre szabott gondozás feltétele a tagok otthoni környezetének megismerése, a változások nyomon követése.

177

A pszichés gondozás keretében külön figyelmet kell fordítani az elszigetelődés, a magába fordulás kiküszöbölésére, az emberi kapcsolatok erősítésére. Kiemelt figyelmet kíván a megromlott családi kapcsolatok kezelése, helyreállításának segítése. A szabadidő hasznos és tartalmas eltöltését szolgálják a szervezett foglalkoztatási és kulturális programok. Ezek elsődlegesen a résztvevők igényeihez igazodnak, de feltételezik a gondozók kezdeményező szerepét is. A programok sokszínűsége biztosítja a szolgáltatást igénybe vevők minél szélesebb körének aktivitását. (Dia és videó-vetítések, tudományos-, ismeretterjesztő-, egészségügyi filmek, élménybeszámolók, környezetvédelmi egyházi jellegű rendezvények, ünnepi megemlékezések, felolvasás, könyvtárlátogatás, társasjátékok, közös névnapok illetve születésnapok, ajándékkészítés, kézimunkázás stb.). Az egészségügyi ellátás keretében a nappali ellátásban részesülők egészségi állapotának figyelemmel kisérése, a szükséges egészségügyi ellátáshoz való időbeni hozzájutás biztosítása a feladat. Kiemelt figyelmet kíván a szűrővizsgálatokon való megjelenés elősegítése. Egészségügyi ellátás: felvilágosító előadások szervezése, tanácsadás az egészséges életmódról, mentális gondozás. A napi eseményekről, a megjelent ellátottakról látogatási és eseménynaplót kell vezetni. A látogatási és eseménynapló nyilvántartása alapján a gondozási napokat havonta és évente a vezető gondozó összesíti. 6.AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA 6.1.Általános igénybevételi szabályok A szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóban vagy írásban beterjesztett kérelmére, indítványára történik. A vezető gondozó saját hatáskörben dönt az igénylő ellátás iránti kérelméről. A vezető gondozó a döntésről értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Az elutasításról való értesítés mindig írásban történik. A szolgáltatások módját és az ellátásokhoz kapcsolódó térítési díjak mértékét a település hatályban lévő szociális rendelete határozza meg, a vonatkozó jogszabályok alapján. 6.2.Speciális igénybevételi szabályok Az ellátást igénybe venni szándékozónak a kérelem előterjesztésekor be kell nyújtania a 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást, valamint II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot. Jelentkezéskor mellékelni kell az adott évre, a szolgáltatást igénybe vevő részére kiállított jövedelem igazolást, a személyi igazolvány, TAJ kártya fénymásolatát, abban az esetben, ha a gondozott rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal, akkor ezen irat fénymásolatát. Fogyatékos személyek esetében, mellékelni kell a fogyatékosságot megállapító határozat fénymásolatát. A kérelmeket a Nappali ellátás telephelyén, a vezető gondozónak kell benyújtani. A vezető gondozó az ellátásra vonatkozó igényt a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 5. számú melléklet szerinti adatokat tartalmazza. A nyilvántartás sorszámozott, folyamatosan vezetett, amely az ellátásra vonatkozó igényeket és a megtett intézkedéseket időbeli sorrendben tartalmazza. Az Szt. 94/C. § (1) alapján az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza - az ellátás kezdetének időpontját, - az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését), - az intézmény által nyújtott szolgáltatások tartalmát, 178

- a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, - az igénybevevő természetes személyazonosító adatait, - az ellátás megszüntetésének módját 6.3.Az intézményi jogviszony megszűnése és megszűntetése a.)A megállapodás megszűnik - Határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával. - A jogosult, illetve hozzátartozójának kezdeményezése alapján a megegyezés szerinti időpontban. - Ha az ellátott az ellátást kettő hónapon át nem veszi igénybe. - Az intézmény jogutód nélküli megszűnésével. - Az ellátott halálával. b.)A megállapodás megszüntetése - A megállapodás írásban megszüntethető a felek közös megegyezésével. Az intézményvezető a megállapodást felmondással, írásban megszünteti, ha: - Az ellátott másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, - Az ellátott nem tanúsít együttműködő magatartást a szolgáltatást nyújtóval, - Az ellátás további fenntartása nem indokolt. Ha a megállapodás felmondásának jogszerűségét bármely fél vitatja, kérheti a bíróságtól a megállapodás jogellenes felmondásának megállapítását. Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a bíróság jogerős határozatot nem hoz. A megállapodás megszűnése, vagy megszüntetése esetén a felek egymással elszámolnak, amely ügylet kiterjed a fizetendő térítési díjakra, és az esetleges hátralékaira, illetve minden olyan dologra, amely a megállapodás megszűnéséhez, megszüntetéséhez okszerűen kapcsolódik (pl.: ha az ellátott súlyosan megsérti az intézmény házirendjét, stb.). A jogviszony megszüntetéséről az intézmény vezetője írásos értesítés küld. A felmondási idő 15 nap, kivéve, ha az ellátott vagy törvényes képviselője azonnali hatállyal vagy meghatározott időponttól kéri a jogviszony megszüntetését. Ha az intézmény által kezdeményezett megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. 6.4.Ellátotti dokumentációk - kérelem (9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 3.§ (1) bekezdés – a szociális ellátásokat szóban vagy írásban kell kezdeményezni) - orvosi igazolás (9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 3.§ (2) bekezdés, és az 1. számú melléklet 1. rész –a házi orvos tölti ki) - jövedelemnyilatkozat (9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 3.§ (3), 1. számú melléklet II. rész) - nyilatkozat arról, hogy az igénybevevő a kérelem benyújtásakor, milyen szociális alapellátásban részesül (9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 18 §) - értesítés (1993.III. tv. 95.§ (1) ) - nyilvántartás (1993.III. tv. 20. § (2) (4)) - megállapodás (1993.III. tv. 94/C. § ) - egyéni gondozási terv (amely kiegészülhet ápolási tervvel, amennyiben az igénybe vevő állapota ezt indokolja) – (1/2000 (I.7.) SZCSM rendelet 7. § (1) bekezdés c) pont, 8.§, 9-10.§, 79/A.§, - nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója (1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 79.§ (1) bekezdés, 10. számú melléklete 1. táblázata)

179

6.5.Térítési díj A szolgáltatás igénybe vételéért térítési díjat nem kell fizetni. 7.A SZOLGÁLTATÁSRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS HELYI MÓDJA A szolgáltatás működéséről, elérhetőségéről folyamatos tájékoztatást nyújtunk a települések lakosai részére a helyi újságban. Személyes érdeklődésre információt adunk, valamint szórólapokról tájékozódhatnak az érdeklődők. A tájékoztatás nagymértékben hozzájárul a szolgáltatás szükség szerinti igénybevételéhez. A szolgáltatás megkezdése előtt a jogosult és hozzátartozója szóbeli tájékoztatást kap - az ellátás tartalmáról és feltételeiről; - az intézmény által vezetett nyilvántartásokról; - a panaszjog gyakorlásának módjáról; - az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről; - a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről; - a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről. Az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény működéséről, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevők részére. A tájékoztató tartalmazza A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátott jogi képviselő segítségadási lehetőségeiről, az ellátott jogi képviselő elérhetőségéről. 8.AZ ELLÁTOTTAK ÉS A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST VÉGZŐ SZEMÉLYEK JOGAINAK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel a) az élethez, emberi méltósághoz, b) a testi épséghez, c) a testi-lelki egészséghez való jogra. 8.1. Az ellátottak jogai és kötelezettségei Jogok - Az ellátott személyt semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti az ellátás során. - Az ellátást igénybevevőnek joga van szociális helyzetére, egészségi állapotára, tekintettel az intézmény által biztosított teljes körű ellátásra. - Az ellátást igénybevevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. - Az ellátást igénybe vevőt megilleti a személyes adatainak védelme, az ellátott személyes adatai, élettörténete, egészségi állapota, szociális és anyagi helyzete az intézményi ellátás során (adminisztráció és esetmegbeszélés) bizalmasan kezelendő, betartva az adatvédelemről szóló jogszabályi előírásokat külső információ csak az ellátott vagy törvényes képviselője írásbeli nyilatkozata alapján szerezhető be, belső információ ugyanilyen eljárással adható ki. - Biztosítani kell az ellátott személy önrendelkezési jogát, mert az ellátott személy saját szükségleteinek meghatározója, döntési joga van az életminőséget befolyásoló kérdésekben. - Az ellátást igénybe vevő személynek, törvényes képviselőjének joga van az ellátott állapotának felülvizsgálatával kapcsolatos információk megismerésére. - A szolgáltatással kapcsolatban hiányosság észlelése esetén panasszal fordulhat az intézmény vezetőjéhez. Amennyiben panaszára a szolgálat vezetőjétől nem kap számára elfogadható

180

választ, 15 napon belül írásban a fenntartóhoz fordulhat. Panaszai kivizsgálásában az ellátott jogi képviselő is segítheti. Kötelességek - A jogosultságot igazolni kell, aminek érdekében együttműködik ennek vizsgálatával kapcsolatos folyamatban. - Az ellátott az adataiban, valamint az ellátásra való jogosultság feltételeiben való változásról, továbbá minden olyan körülményről, amely a megállapodásban foglaltak zavartalan teljesítését, illetőleg a személyi térítési díjfizetési kötelezettségét érinti, haladéktalanul tájékoztatja a vezető gondozót. - Ellátása érdekében együttműködik a segítési feladatra kijelölt személyekkel 8.2. Az ellátottjogi képviselő Galyasné Dósa Katalin Nrszh Regionális Igazgatósága Eger Széchenyi út 34. galyasne. [email protected] 20/4899-654 Az ellátott jogi képviselő a szolgáltatásban részesülőknek segítséget nyújt jogaik gyakorlásában. Feladatai a) megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, b) segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, c) segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában, d) a jogviszony keletkezése és megszűnése kivételével eljárhat az ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, e) az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, f) intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, g) észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél. Az ellátottjogi képviselő jogosult a) a szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni, b) a vonatkozó iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerni, c) a szolgáltatást nyújtó személyekhez és az ellátottakhoz kérdést intézni, velük megbeszélést, egyeztetést kezdeményezni és folytatni, d.) amennyiben jogsértés fennállását észleli, intézkedést kezdeményezhet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok felé. Az ellátott jogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni.

181

Jogok Az intézménynek és a fenntartónak biztosítania kell - a megfelelő munkavégzési körülményeket, - a munkavégzéssel kapcsolatos megbecsülést, - az emberi méltóság és a személyiségi jogok tiszteletben tartását, - az elvégzett munka elismerését, - a szakmai ismeretek folyamatos továbbfejlesztésének lehetőségét. A szociális szolgáltatás elvégzése megtagadható - ha az igénylő által kért szolgáltatás jogszabályba, illetve szakmai szabályba ütközik, - ha saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan (nem képes) az ellátásra, - ha az ellátott súlyosan megsérti az együttműködési kötelezettséget. Az Alapszolgáltató Intézmény munkatársai közfeladatot ellátó személynek minősülnek. Kötelességek: A vezető köteles A problémák megbeszélésére soron kívül lehetőséget biztosítani. - A panaszügyek kivizsgálását azonnal megkezdeni. - Írásban tett panaszbejelentést - a probléma kivizsgálását követően azonnal (de legkésőbb 5 napon belül) - írásban megválaszolni, az ellátottak által - akár szóban, akár írásban - tett panaszbejelentésről a fenntartót tájékoztatni. A szociális szolgáltatást végző kötelességei - Tevékenységét a hatályos jogszabályok és szakmai szabályok szerint végezni. - A munkáját a tőle elvárható legnagyobb szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni. - A kapott tárgyi eszközökért felelősséget vállalni. - Munkatársaival együttműködni. - A munkája során tudomására jutott alapvető információkat megőrizni. - Köteles az adatvédelmi törvény betartására, büntetőjogi felelőssége tudatában. - Az ellátottnak kölcsön pénzt nem adhat, tőlük ajándékot, pénzt el nem fogadhat. - Köteles az ellátott személyiségét, méltóságát, jogait és önrendelkezését tiszteletben tartani, valamint egyéni igényeit és szükségleteit, aktuális állapotát, életkorát, képességeit és észségeit figyelembe venni. - A személyes gondoskodásban részesülő személlyel a munkakörben foglalkoztatott személy, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tartási, életjáradéki és öröklési szerződést a gondozás időtartama ill. annak megszűnésétől számított egy évig nem köthet.

Parád 2015.01. 21.

Vezető gondozó

Intézményvezető

Jóváhagyta:

Polgármester

P.H. 182

Vezető szociális gondozó munkaköri leírása Név: Munkaköre: vezető szociális gondozó A munkahely neve, címe: BENDEGÚZ Óvoda Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény 3240 Parád Kossuth L. 128. Kinevező és munkáltatói jogkör gyakorlója: Intézményvezető Munkaideje: 40 óra/hét Besorolása: Személyi anyagban Helyettesítője: másik szociális gondozó Járandósága: /bér és bér jellegű juttatás/ személyi anyagban Szabadság: Alapszabadság: 21 nap/ év vagy 20 nap/ év besorolás szerint Pótszabadság. besorolás szerint nap/ év Gyerekek után járó. nap / év Összesen: nap/ év A munkavállaló munkaterülete a szervezeten belül: Az intézmény székhelye Parád Kossuth L. 128. Parád közigazgatási területe. A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: felsőfokú szociális végzettség, szociális gondozó, szervező, szociális asszisztens, általános ápoló, általános asszisztens, OKJ ápoló 2/2015. (I.14.) EMMI r. a 9/1999.(XI.24.) SZCSM r. módosítása. A munkakörből és a betöltésből adódó, elvárható magatartási követelmények: Tiszteletben tartja az emberi értékeket, az emberi méltóságot. Szociálisan érzékeny a hozzáforduló, problémákkal, küzdő emberekkel. Bizalmon alapuló kapcsolat kiépítését tartja fontosnak. Kiszolgáltatott helyzetben lévők érdekeit képviseli. Intézkedéseiért és az általa nyújtott szolgáltatásaiért felelősséget vállal. A munkakör célja: A településen élők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, a veszélyeztető tényezők feltérképezése, a veszélyeztetettség megszüntetésében közreműködés. Hatóságokkal való együttműködés. A segítségre szorulók érdekeinek a képviselete, életminőségük javítása. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása - Munkáját az intézményvezető útmutatásai alapján végzi. - Az Alapszolgáltató Intézmény rá vonatkozó feladatait irányítja, szervezi, működteti a nappali ellátást, házi segítségnyújtást, és az érkeztetést - Az ehhez kapcsolódó dokumetációkat napra készen vezeti, illetve vezetteti a dolgozókkal -

Nappali ellátás keretében: igény szerinti étkeztetés biztosítása az intézményben élelmezésvezetőnek a létszám leadása a gondozottak személyi és testi higiéniájának a megszervezése, biztosítása személyre szabott egészségügyi ellátásuk biztosítása programok szervezése érdekeiknek képviselte térítési díjak megállapítása, beszedése, befizetése ellátmány kezelése készpénz kezelési szabályok betartása, szigorú számadású nyomtatványok kezelése

-

Házi segítségnyújtás területén: A gondozónők és a gondozást igénylők figyelembe vételével, kialakítja a gondozási körzeteket Egyeztetik az igénybevevők személyre szabott gondozását, napi konzultációkban tájékozódik az aktuális helyzetükről ellenőrzi a szociális gondozók által vezetett dokumentációkat

-

183

-

-

-

-

-

meghatározza a házi segítségnyújtás helyét, módját, formáját, idejét, gyakoriságát a gondozás meghatározásánál figyelembe veszi a gondozott szociális helyzetét, egészségi állapotát, a házi orvos javaslatát elkészíti a gondozási szükséglet vizsgálatot statisztikai adatszolgáltatást elkészíti napi jelentést az e adat szolgáltatásban a KENYSZI rendszerben teljesíti irányítja, ellenőrzi a szociális gondozók munkavégzését, tapasztalatait megosztja az intézményvezetővel folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élők szociális helyzetét, szükség szerint alakítja a gondozottak létszámát törekszik arra, hogy feltérképezze a településen élő rászorulókat Szociális étkeztetés területén: Az igénylőket nyilvántartja, a nyugdíj összege alapján megállapítja és kiszámolja a térítési díjakat Készpénzfizetési számla ellenében beszedi a térítési díjakat, a beszedett összeget befizeti a Bendegúz Óvoda , Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény számlájára kezeli az új kérelmezőket, az ehhez használt dokumentációt vezeti Egyéb feladatok Az észlelő és jelző rendszer aktív tagja, koordinációs munkában segít, esetmegbeszéléseken részt vesz Hivatalos ügyek intézésében segíti a hozzáforduló ügyfeleket Kapcsolatot tart más segítő intézményekkel, a házi orvossal, az otthon ápolási szolgálattal, annak érdekében, hogy a gondozottak egészségügyi állapota minél szakszerűbben legyen megoldva folyamatos kapcsolatot tart a gondozottakkal és azok közvetlen hozzátartozóival A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzésében aktívan részt vesz Veszélyeztetettség esetén azonnal megkezdi gondozó munkáját, ill. szükség szerint tesz javaslatot a megfelelő ellátási formára Az adminisztrációs feladatokat elvégzi Személyes kapcsolatot alakít ki ügyfeleivel, magatartása csak segítő lehet Minden információt, ami egy-egy ügy kapcsán a tudomására jutott, titkosan kezeli, azokat megosztani csak az adott ügy más illetékeseivel lehet Illetéktelen személlyel nem oszthat meg információt, ezzel fegyelmi vétséget követ el Szakmai tudásával, emberi magatartásával segíti a hozzáfordulókat Együttműködik a hatóságokkal Munkavégzése, intézkedése, minden cselekvése arra irányul, hogy megőrizze, javítsa a településen élők életminőségét Beszámolók, statisztikai jelentések elkészítésében részt vesz Az előírt továbbképzéseket teljesíti Szükség szerint adatot szolgáltat a fenntartónak és az intézményvezetőjének A személyes gondozásban részesülő személlyel a munkakörben foglalkoztatott, valamint a vele közös háztarásban élő közeli hozzátartozója tartási életjáradéki és örökösödési szerződést a gondozás időtartama alatt ill. annak megszűnésétől számított egy évig nem köthet Köteles a munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni, a vonatkozó jogszabályokat betartani

Az intézménynek és a fenntartónak biztosítania kell - a megfelelő munkavégzési körülményeket, - a munkavégzéssel kapcsolatos megbecsülést, 184

-

az emberi méltóság és a személyiségi jogok tiszteletben tartását, az elvégzett munka elismerését, a szakmai ismeretek folyamatos továbbfejlesztésének lehetőségét. infokummunikációs eszközöket, amely megfelel a személyes segítő követelményeinek A helyettesítését akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy látja el

munka

Kapcsolattartási Kötelezettség: Rendszeres kapcsolatot tart a Hatóságokkal /rendőrség, bíróság, ügyészség, gyám hivatal, jegyző/ szakmai segítőkkel, egészségügyi, szociális szervekkel, társ intézményekkel a település lakosságával. Információszolgáltatási kötelezettsége: A kapcsolattartásban megszabottak mindegyikével. A munkaköri leírás visszavonásig érvényes. A munkáltató fenntartja a munkaköri leírás módosításának a jogát (körülményekhez, jogszabályhoz igazítás miatt) Készült a parádi BENDEGÚZ Óvoda, Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézménynél 2015. 01.01.- én Nyilatkozat: A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért egyéni felelősséggel a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésünknek megfelelően használom.

Dátum: 2015. 01. 01.

……………………………… Intézményvezető

………………………………. munkavállaló

185

Szociális gondozó munkaköri leírása Név: Munkaköre: szociális gondozó A munkahely neve, címe: BENDEGÚZ Óvoda Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény 3240 Parád Kossuth L. 128. Kinevező és munkáltatói jogkör gyakorlója: Intézményvezető Munkaideje: 40 óra/hét Besorolása: Személyi anyagban Helyettesítője: másik szociális gondozó Járandósága: /bér és bér jellegű juttatás/ személyi anyagban Szabadság: Alapszabadság: 21 nap/ év vagy 20 nap besorolás szerint Pótszabadság. besorolás szerint nap/ év Gyerekek után járó. nap / év Összesen: nap/ év A munkavállaló munkaterülete a szervezeten belül: Az intézmény székhelye Parád Kossuth L. 128. Parád közigazgatási területe. A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: felsőfokú szociális végzettség, szociális gondozó, szervező, szociális asszisztens, általános ápoló, általános asszisztens, OKJ ápoló 2/2015. (I.14.) EMMI r. a 9/1999.(XI.24.) SZCSM r. módosítása alapján A munkakörből és a betöltésből adódó, elvárható magatartási követelmények: Tiszteletben tartja az emberi értékeket, az emberi méltóságot. Szociálisan érzékeny a hozzáforduló, problémákkal, küzdő emberekkel. Bizalmon alapuló kapcsolat kiépítését tartja fontosnak. Kiszolgáltatott helyzetben lévők érdekeit képviseli. Intézkedéseiért és az általa nyújtott szolgáltatásaiért felelősséget vállal. A munkakör célja: A településen élők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, a veszélyeztető tényezők feltérképezése, a veszélyeztetettség megszüntetésében közreműködés. Hatóságokkal való együttműködés. . A segítségre szorulók érdekeinek a képviselete, életminőségük javítása. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: - Munkáját az intézményvezető és a vezető szociális gondozó útmutatásai alapján végzi. - dokumetációkat napra készen vezeti - a gondozottak személyi és testi higiéniájának a megszervezése, biztosítása - személyre szabott egészségügyi ellátásuk biztosítása - programok szervezése - érdekeiknek képviselte - statisztikai adatszolgáltatásban közreműködik - Konkrét faladatok meghatározása - I. A házi segítségnyújtás gondozási tevékenységei és résztevékenységei - 1. Az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása körében: - 1.1. információnyújtás, tanácsadás - 1.2. mentális támogatás - 1.3. családdal, ismerősökkel való kapcsolattartás segítése - 1.4. az egészség megőrzésére irányuló aktív szabadidős tevékenységben való közreműködés - 1.5. ügyintézés az ellátott érdekeinek védelmében - 1.6. segítségnyújtás veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában - 2. A személyi higiénia megtartásában való közreműködés körében: - 2.1. mosdatás 186

-

-

-

2.2. fürdetés 2.3. öltöztetés 2.4. ágyazás, ágyhúzás 2.5. inkontinens beteg ellátása 2.6. haj, arcszőrzet ápolás 2.7. száj, fog és protézisápolás 2.8. körömápolás, bőrápolás 3. A lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködés körében: 3.1. takarítás a lakás életvitelszerűen használt helyiségeiben (hálószobában, fürdőszobában, konyhában és illemhelyiségben) 3.2. mosás 3.3. vasalás 4. A háztartási tevékenységben való közreműködés körében: 4.1. bevásárlás (személyes szükséglet mértékében) 4.2. segítségnyújtás ételkészítésben és az étkezés előkészítésében 4.3. mosogatás 4.4. ruhajavítás 4.5. közkútról, fúrtkútról vízhordás 4.6. befűtés, tüzelő behordása kályhához 4.7. télen hó eltakarítás és síkosság-mentesítés a lakás bejárata előtt 5. A fizikai támogatás körében: 5.1. etetés, itatás 5.2. mozgatás ágyban 5.3. felfekvéskezelése 5.4. sebellátás 5.5. gyógyszer kiváltása, adagolása, szedésének ellenőrzése 5.6. vérnyomás és vércukor mérése 5.7. hely- és helyzetváltoztatás segítése lakáson belül és kívül 5.8. kényelmi és gyógyászati segédeszközök beszerzésében való közreműködés, használat betanítása, karbantartásában való segítségnyújtás 6. A háziorvos írásos rendelésén alapuló terápiakövetése 7. Szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítés Szociális étkeztetés területén: Közreműködik a napi egyszeri meleg étel kiszállításában, vagy helyben való elfogyasztásban Ételhordók mosogatása, fertőtlenítése Egyéb feladatok Munkája során segítőkész, együtt érző és tapintatos magatartást tanúsít, Az ellátottaktól ellenszolgáltatást nem fogadhat el, kölcsönt nem vehet fel, értékeiket nem használhatja, Az ellátottakról, illetve családtagjaikról nyert személyes információkat hivatali titokként kezeli, Tudomásul veszi azt, hogy a személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott személy, valamint közeli hozzátartozója az ellátásban részesülő személlyel tartási, életjáradéki és öröklési szerződét, az ellátás időtartama alatt – illetve annak megszűnésétől számított egy évig nem köthet, A fentieken kívül elvégzi mindazon tevékenységeket, amivel a vezetője megbízza. Esélyegyenlőségi feladatokat ellátja. Javaslatot tehet az éves képzési tervben saját továbbképzését érintő témákban. 187

-

-

A munkakörét érintő statisztikai elemzésekhez adatokat kell szolgáltatnia. A munkakörét érintő statisztikai elemzések eredményeinek nyilvánosságra hozatalában közre kell működnie. Az észlelő és jelző rendszer aktív tagja, esetmegbeszéléseken részt vesz Hivatalos ügyek intézésében segíti a hozzáforduló ügyfeleket Kapcsolatot tart más segítő intézményekkel, a házi orvossal, az otthonápolási szolgálattal, annak érdekében, hogy a gondozottak egészségügyi állapota minél szakszerűbben legyen megoldva folyamatos kapcsolatot tart a gondozottakkal és azok közvetlen hozzátartozóival A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzésében aktívan részt vesz Veszélyeztetettség esetén azonnal megkezdi gondozó munkáját, ill. szükség szerint tesz javaslatot a megfelelő ellátási formára Az adminisztrációs feladatokat elvégzi Személyes kapcsolatot alakít ki ügyfeleivel, magatartása csak segítő lehet Minden információt, ami egy-egy ügy kapcsán a tudomására jutott, titkosan kezeli, azokat megosztani csak az adott ügy más illetékeseivel lehet Illetéktelen személlyel nem oszthat meg információt, ezzel fegyelmi vétséget követ el Szakmai tudásával, emberi magatartásával segíti a hozzáfordulókat Együttműködik a hatóságokkal Munkavégzése, intézkedése, minden cselekvése arra irányul, hogy megőrizze, javítsa a településen élők életminőségét Beszámolók, statisztikai jelentések elkészítésében részt vesz Az előírt továbbképzéseket teljesíti Szükség szerint adatot szolgáltat a fenntartónak és az intézményvezetőjének Köteles a munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni, a vonatkozó jogszabályokat betartani

Az intézménynek és a fenntartónak biztosítania kell - a megfelelő munkavégzési körülményeket, - a munkavégzéssel kapcsolatos megbecsülést, - az emberi méltóság és a személyiségi jogok tiszteletben tartását, - az elvégzett munka elismerését, - a szakmai ismeretek folyamatos továbbfejlesztésének lehetőségét. - infokummunikációs eszközöket, amely megfelel a személyes követelményeinek - A helyettesítését akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy látja el

segítő

munka

Kapcsolattartási Kötelezettség: Rendszeres kapcsolatot tart a Hatóságokkal /rendőrség, bíróság, ügyészség, gyám hivatal, jegyző/ szakmai segítőkkel, egészségügyi, szociális szervekkel, társ intézményekkel a település lakosságával. Információszolgáltatási kötelezettsége: A kapcsolattartásban megszabottak mindegyikével. A munkaköri leírás visszavonásig érvényes. A munkáltató fenntartja a munkaköri leírás módosításának a jogát (körülményekhez, jogszabályhoz igazítás miatt) Készült a parádi BENDEGÚZ Óvoda, Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézménynél 2015. 01.01.- én. Nyilatkozat: A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért egyéni felelősséggel a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A 188

munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésünknek megfelelően használom.

Dátum: 2015. 01. 01.

P.H.

……………………………… Intézményvezető

………………………………. munkavállaló

189

BENDEGÚZ Óvoda, Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény 3240 Parád, Kossuth L. u. 128. Tel., Fax: 36 / 544 – 192 email: [email protected]

Intézmény neve:

BENDEGÚZ Óvoda, Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény

Szabályzat típusa:

Alapszolgáltató Intézmény Házi Segítségnyújtás Szakmai Program

Intézmény székhelye, címe:

3240 Parád Kossuth l. 128

Intézmény fenntartója:

Parád Nagyközségi Önkormányzat 3240 Parád Kossuth L. 91

Intézmény vezetője:

Bükerné Huszár Erzsébet

2015

190

Szakmai egységek megnevezése Házi segítségnyújtás, Nappali ellátás, Étkeztetés, Családsegítés, Az intézmény működési területe, Parád közigazgatási területén a nappali ellátás, házi segítségnyújtás, étkeztetés, családsegítés. Családsegítő Szolgálat 3240 Parád Kossuth Lajos út. 128. 36/544-192 A nappali ellátás telephelye 3240 Parád Kossuth Lajos út. 128. 36/364-089 A házi segítségnyújtás telephelye 3240 Parád Kossuth Lajos út. 128. 36/364-089 Étkeztetés telephelye 3240 Parád Kossuth Lajos út. 128. 36/364-089 Az intézmény által nyújtott szolgáltatások működésének jogi keretei 1.Szociális ágazatot érintő jogszabályok A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoc.tv.) - 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról - 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról -340/2007. (XII.5.) Korm. rendelet a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról - 191/2008. (VII.30.) Korm. rendelet a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről - 321/2009. (XII.29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről - 81/2004. (IX.18.) ESzCsM rendelet az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről - 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól - 8/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó személyek adatainak működési nyilvántartásáról - 9/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról - 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 191

- 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről -29/1993.(II.17) Korm . r. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjairól -226/2006(XI. 20. Korm. r. A szociális, gyermekjóléti és a gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és az országos nyilvántartásról Intézményünk feladata, célja Intézményünk a preventív és korrektív rendszerszemléletű szociális munka keretében komplex segítséget nyújt a szociális szolgáltatásokat igénybevevők önálló életvitelének és készségének megőrzéséhez, erősítéséhez, valamint ellátja a kliensek jogainak fokozott védelmét. Feladatunk a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával a kliensek szegénysége és társadalmi kirekesztődése elleni küzdelem, valamint az egyének, családok, közösségek társadalmi helyzetének javítása. Alapelvünk az emberi méltóság tisztelete, az önkéntesség, a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés, az egyén szükségleteire szabott holisztikus szemléletű segítségnyújtás, valamint az egyént körülvevő természetes és mesterséges erőforrások közötti hatékony, egymást segítő, építő jellegű együttműködés. Az intézmény általános céljai • A rászoruló emberek számára - szükségleteikhez igazodó – segítségnyújtás. • Valós szükségleteken alapuló, célzott és differenciált ellátások biztosítása. • A veszélyeztetett személyek feltérképezése, problémáik hatékony megoldása. • A szakmai egységek munkájának összehangolása, koordinálása. • A szolgáltatások minőségének, színvonalának és hatékonyságának folyamatos fejlesztése. • Szükségletorientált szociális védőháló kialakítása, az ellátások egymásra építése, az átjárhatóság biztosítása Az intézmény működésének alapelvei Diszkrimináció mentesség A szolgáltatásokat minden az ellátási területén élő – lakos igénybe veheti, ez a jog semmilyen szociális, etnikai, vallási, demográfiai ismérv alapján nem korlátozható. Nyitottság Az egyén vagy család problémáinak megoldásában akkor veszünk részt, ha az állampolgár segítséget kér vagy a felajánlott segítséget elfogadja. A megoldások személyiséghez kötöttsége kiemelt. Az egyén, a család problémájának vizsgálata során egyedileg mérlegeljük a segítségnyújtás megfelelő módját. Diszkréció Az intézménnyel kapcsolatba kerülő állampolgár, család, közösség tudta és beleegyezése nélkül, semmilyen adatot nem szolgáltatunk ki, minden munkatárs titoktartásra kötelezett. 1.HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS 1.A SZOLGÁLTATÁS CÉLJA, FELADATA Intézményünkben nyújtott szolgáltatás célja, az ellátást igénybe vevők életkörülményeinek javítása, a hiányzó család pótlása, a harmonikus életvitel kialakításában való segítségnyújtás, a hasznos és kellemes időtöltés biztosítása. A többször módosított 1993. évi III. tv. az 1/2000 (I.7.) SzCsM rendelet, a 29/1993 (II.7.) Kormányrendelet, valamint a 9/1999.(XI.24.) SzCsM

192

rendelet előírásainak figyelembevételével az Alapító Okiratban meghatározott feladatok ellátása. Házi segítségnyújtás keretében kell biztosítani az ellátást igénybe vevő személy részére, saját otthonában az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást, amely az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, illetve az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és a lakókörnyezet higiénés körülményeinek megtartásában való közreműködést jelent. A gondozónő segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális és szociális szükséglete saját környezetében életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően a meglévő képességek fenntartásával, fejlesztésével biztosított legyen. A házi gondozás módja, formája, gyakorisága az idősek egyéni igényeinek, szükségleteinek megfelelően kerül meghatározása. Feladatai - segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása - személyi és környezeti higiéné megteremtése,/ mosdatás, öltöztetés, ágyazás, mosás, mosogatás, takarítás,szűkebb környezet/ - az egészségi, anyagi, jogi helyzetének megőrzése, javítása, - az elhagyatottság megszüntetése, - az aktivitás megtartása, - a kulturális igények kielégítése, - mentális, szociális és fizikai szükségletek kielégítése, - segítségnyújtás a rászorulóknak, saját otthonukban, - ápolási feladatok az orvos előírásainak megfelelően, - tisztálkodáshoz kötődő feladatok ellátása, - lakókörnyezet tisztántartásához nyújtott segítség, - segítségnyújtás a családdal való kapcsolattartásban. - étkezésnél segítségnyújtás, gyógyszerbeadás - gyógyszerek felíratása, kiváltása - felügyelet, beszélgetés - bevásárlás 2.A SZAKMAI PROGRAM BEMUTATÁSA, A LÉTREJÖVŐ KAPACITÁSOK, A NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSELEMEK, TEVÉKENYSÉGEK LEÍRÁSA A jogszabályban meghatározott elméleti előírásoknak a gyakorlatban történő minél hatékonyabb megfelelése egy olyan, szakmailag jól képzett és személyiségükben a feladatellátásra adekvát szakemberek csapatával, akik elhivatottságot éreznek a szociális alapellátásban történő lelkiismeretes és odaadó munkavégzéshez, és az ellátottak, szolgáltatást igénybe vevők, mindenek felett álló érdekeinek védelméhez. 2015. január 01-én 51 fő gondozását látta el az intézmény. Az ellátottak nemek szerinti megoszlása 2015.01.01. Férfi: 10 fő Nő: 41 Fő Összesen: 51 fő Egyedül élő: 35 fő Életkor szerint 56- 93 év. A házi segítségnyújtás keretében a gondozó az igényeknek és az egyéni szükségleteknek megfelelően, a gondozási szükséglet mértékéről szóló igazolás szerinti időtartamban, illetve a szolgáltatást igénybe vevő kérésére rövidebb időtartamban elvégzi az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatokat. A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenység különösen: • az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása, 193

• közreműködés a személyi és lakókörnyezeti higiéné megtartásában, • közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében, •segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásában, •segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában, • szükség esetén, a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése. közreműködés a gondozott ügyeinek intézésében/ posta, kérelmek megírása, ügyintézés/ gyógyászati eszközökhöz való hozzájutás segítése A házi gondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik az egészségügyi és szociális alapés szakellátást nyújtó intézményekkel. A szakápolási feladatok ellátása nem tartozik a házi segítségnyújtás tevékenységi körébe, ebben az esetben fennáll a jelzési kötelezettség az otthonápolási szolgálat felé. A házi gondozottakra vonatkozóan egyéni gondozási tervet kell készíteni. Amennyiben a háziorvos véleménye alapján ápolási feladatok ellátása is szükséges, a gondozási terv, ápolási tervvel egészül ki. A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát a vezető gondozó a gondozási tervben foglaltak figyelembevételével határozza meg. Házi segítségnyújtás csak fertőzésmentes lakókörnyezetben rendelhető el. Amennyiben fertőző beteg gondozása szükséges, ki kell jelölni egy gondozót, aki a fertőző állapot időtartama alatt kizárólag a fertőző beteget gondozza, ilyen esetben a fertőzés elkerülése érdekében szükséges tárgyi feltételeket és felkészítést biztosítani kell. A házi gondozó az elvégzett napi gondozási tevékenységéről a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondozási naplót vezet. A gondozók feladatai közé tartozik, a háztartási teendők elvégzése, (takarítás, ágyazás, mosás, vasalás, mosogatás, vásárlás stb.) valamint a gondozott személyi higiénés állapotának biztosítása. (fürdetés, öltöztetés, fésülködés, stb.) A gondozónők végzik, szükség esetén az ellátott orvoshoz kísérést, az orvos lakásra hívását, gyógyszerkiváltást, gyógyszeradagolást stb. az orvossal történő megbeszélés után. A téli időszakban a gondozónő segítséget nyújt a tüzelő beszerzésében és behordásában. Segítjük a gondozottat ügyei intézésében, érdekei képviseletében, szükség esetén gondozónői kíséretet biztosítunk. A családtagokkal történő rendszeres kapcsolattartás, a környezet motiváló hatása fontos része a gondozási folyamatnak, mellyel megelőzhető az elmagányosodás, a depresszió kialakulása. Az önellátásra részben képes személyeknél az ellátás tartalma heti 4-6 óra segítséget jelent (takarítás, bevásárlás stb.). Önellátásra képtelen személyek esetében a gondozási idő elérheti a (az ellátottak számától függően) napi 4 órát is, de azt meg nem haladhatja. A gondozók naponta gondozási naplót vezetnek, amit minden esetben a gondozottal aláíratnak. 3. EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDJA MÁS INTÉZMÉNYEKKEL A házi gondozó, munkája során szorosan együttműködik szociális intézményekkel egészségügyi szolgáltatókkal, valamint a helyi önkormányzatokkal. Az együttműködés döntő formája a jelzőrendszer működtetése, valamint rendszeres konzultáció történik az ellátottak érdekében. 3.1. Az együttműködéssel érintett szervek Az intézmény a hatékony működés érdekében együttműködik különösen: - regionális módszertani intézménnyel, - az intézmény fenntartójával - szociális bentlakásos intézményekkel, 194

- alapszolgáltatást nyújtó intézményekkel - családsegítő szolgáltatással, - szakorvosi és kórházi ellátással - az ellátási terület háziorvosával 3.2. Az együttműködés módjai Együttműködés a regionális módszertani intézménnyel: Az együttműködés során az intézmény: - segítséget kap az ellátás megszervezésében, módszertani-szakmai útmutatást nyújtanak a szakemberek számára, - információt szolgáltat a tevékenységéről, - szakmai tanácsot kérhet, - munkatársaink részt vesznek a szakmai tanácskozásokon, szakmai műhelyeken. Együttműködés az intézmény fenntartójával: Az intézményfenntartóval való együttműködés többoldalú. Kiterjed a - költségvetési, így pénzügyi és gazdasági tevékenységre, e tevékenység ellenőrzésére, - szakmai feladatellátás nyomon követésére, - a szakmai program szerinti működésre stb. - az intézmény felújításával, rekonstrukciójával kapcsolatos feladatok megvalósítására, Együttműködés szociális bentlakásos intézményekkel: A szociális bentlakásos intézményekkel való együttműködés célja a szociális ellátórendszer rugalmas együttműködése, mely megvalósul a kölcsönös párbeszédben, szakmai ismeretátadásban, az ellátottaknak legjobban megfelelő szociális intézményi elhelyezés megkeresésében. Együttműködés az alapszolgáltatást nyújtó intézményekkel: Az együttműködés célja az átjárhatóság biztosítása az alapszolgáltatások különböző formái és az alap- és szakosított ellátási formák között. Annak elősegítése, hogy mindenki az állapotának legmegfelelőbb szolgáltatáshoz jusson. Együttműködés a családsegítő szolgálattal: Az intézmény együttműködik a segítségre szoruló megfelelő ellátása érdekében a családsegítő szolgálattal. Az együttműködésre sor kerülhet különösen akkor, ha: - az ellátás igénybevétele előtt, melynek során a családsegítő szolgálat jelzi az adott személy, különböző alap- és szakosított ellátási formában való elhelyezésének szükségességét. Együttműködés szakorvosi és kórházi ellátással: A szakorvosi ellátással való együttműködés folyamatos, az időskorúak minél célzottabb, személyre szabottabb ellátása érdekében fenntartott kapcsolat, mely kiterjed: - az egészségi állapot felőli tájékozódás, terápia megbeszélésére, - igénybevételi eljárás folyamán egészségi állapotra vonatkozó adatok beszerzésére. Együttműködés az ellátási terület háziorvosával: A háziorvosok a jelzőrendszer tagjai, ezért szükséges a folyamatos kapcsolat fenntartása. Segítséget nyújtanak a gyógyszerek felírásában. 4.AZ ELLÁTANDÓ CÉLCSOPORT JELLEMZŐI A többször módosított 1993. évi III. törvény és az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet értelmében az alapellátás olyan gondozási forma, amelynek keretében azokról a személyekről kell gondoskodni, akik önmaguk ellátására nem képesek, és róluk nem gondoskodnak. A házi segítségnyújtás során a gondozók segítséget nyújtanak ahhoz, hogy Parád község közigazgatási területén az ellátást igénybe vevők fizikai, mentális és szociális szükséglete 195

saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, a meglévő képességek fenntartásával, fejlesztésével biztosított legyen. A mai magyar társadalomban az idősek aránya a népességhez viszonyítva igen magas, lényeges probléma az idősek életében az elmagányosodás, az izoláció, az egészségi állapot romlása. Az egészség romlásával párhuzamosan jelentkeznek a mentális problémák. Az időskorúak gondozásában a fiatalabb generációk szerepvállalása csökkenő tendenciát mutat, amely különböző társadalmi és gazdasági problémákra vezethető vissza. Jellemző a különböző generációk külön élése, így az időskorúak többségében egyedül élnek, önmagukra vannak utalva. Országos statisztikai adatok bizonyítják, hogy a magyar társadalom egészségi állapota hanyatlik, a lakosság egyre inkább öregszik. Az aktív korúak minden lehetőséget megragadnak a munkavégzésre, ezért sokkal kevesebb idő jut az idős, beteg családtagra, tehát a szociális szolgáltatásoknak fokozottan nő a szerepe, a korábbi évtizedekhez viszonyítva. A valós problémát felismerve, az alapszolgáltatások erősítése a cél, hiszen ezzel elérhető, hogy minél hosszabb ideig a lakókörnyezetében tartva jusson hozzá az idős, rászoruló ember a számára szükséges szociális segítséghez. A szociális helyzetet általában a lakáshelyzettel, a jövedelemmel, fogyasztás színvonalával lehet jellemezni. A háztartások összetételéből kiindulva, a házi segítségnyújtást igénybe vevő ellátottaknak nagy többsége egyedül él. A lakáskörülményeket tekintve az ellátottak javarésze a lakáshasználati jogcímet tekintve, tulajdonos. Az ellátottak komfortos vagy félkomfortos lakásban élnek. A jövedelmi helyzetet figyelembe véve, az ellátottak nagy száma a minimál nyugdíjnál magasabb jövedelemmel rendelkezik. Elmondható, hogy az ellátottak nagy része egyedül él. A közeli családtagok külön ingatlanban, sok esetben más településen élnek, így nem tudnak megfelelően gondoskodni hozzátartozójukról. 5.A FELADATELLÁTÁS SZAKMAI TARTALMA, MÓDJA, A BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK FORMÁI, KÖRE, RENDSZERESSÉGE Az ellátást igénybe vehetik azok az időskorú személyek, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, illetve azok a személyek, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. A gondozó segítségével otthonukban, saját lakókörnyezetükben továbbra is elláthatók, ezzel elkerülhető a jóval drágább és a lakóhelytől távoli szakosított ellátás igénybe vétele. A házi segítségnyújtás a családok válláról is nagy terhet vesz le azzal, hogy a hivatásos gondozók szakszerűen ellátják a betegek ápolás-gondozását, gondoskodnak a rászorulókról. A házi segítségnyújtást a napi gondozási szükséglet szerinti időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában lehet nyújtani. A gondozási szükségletet a vezető gondozó vizsgálja. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt tájékoztatni kell a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. A főbb gondozási feladatok: - az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása, - az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása, - közreműködés a személyi és lakókörnyezeti higiéné megtartásában, - közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében, - segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásában, -segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában, 196

- részvétel az egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében, - az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban, - az előgondozást végző személlyel való együttműködés, - szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése. 5.1. A házi segítségnyújtás formái: - étkezés és gondozás - csak gondozás 5.2. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: - az alapvető gondozási-ápolási feladatok elvégzését, - az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, - veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. 6.AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA A szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselőjének kérelmére történik. A vezető gondozó saját hatáskörében dönt az igénylő ellátás iránti kérelméről. A vezető gondozó a döntésről értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Az elutasításról való értesítés mindig írásban történik. A szolgáltatás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján a vezető gondozó elvégzi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét. A gondozás gyakorisága a megállapított napi gondozási szükséglet mértékétől függ. A gondozás szakképzett gondozónők által nyújtott, egyénre szabott komplex gondozási terv alapján történik. A szolgáltatások módját és az ellátásokhoz kapcsolódó térítési díjak mértékét a település hatályban lévő szociális rendelete határozza meg, a vonatkozó jogszabályok alapján. 6.1.Igénybevételi eljárás A szociális ellátásokat szóban vagy írásban kell kezdeményezni. Az ellátást igénybe venni szándékozónak a kérelem előterjesztésekor be kell nyújtania a 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást, valamint II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot. Jelentkezéskor mellékelni kell az adott évre, a szolgáltatást igénybe vevő részére kiállított jövedelemigazolást, a személyi igazolvány, TAJ kártya fénymásolatát, abban az esetben, ha a gondozott rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal, akkor ezen irat fénymásolatát. Fogyatékos személyek esetében, mellékelni kell a fogyatékosságot megállapító határozat fénymásolatát. A kérelmeket az intézményvezető gondozójához kell benyújtani. Az intézményvezető, illetőleg a megállapodás megkötésére feljogosított személy az ellátásra vonatkozó igényt a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 5. számú melléklet szerinti adatokat tartalmazza. A nyilvántartás sorszámozott, folyamatosan vezetett, amely az ellátásra vonatkozó igényeket és a megtett intézkedéseket időbeli sorrendben tartalmazza. A vezető gondozó egyszerűsített előgondozást végez, melynek keretében tájékozódik az ellátást igénybevevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális körülményeiről, valamint mérlegeli, hogy az adott szolgáltatás megfelel-e az igénybe vevő állapotának és szükségleteinek. Az egyszerűsített előgondozás során az előgondozást végző személy a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 4. számú melléklete szerinti adatlapot tölti ki.

197

Az egyszerűsített előgondozás során kell elvégezni a 36/2007(XII.27.) SZMM rendelet alapján meghatározott gondozási szükséglet vizsgálatot. Ha a szolgáltatást igénybe vevő nem igényli a gondozási szükséglet vizsgálatáról kiállított igazolás szerinti napi óraszámot, abban az esetben az általa igényelt időtartamban kell a szolgáltatást nyújtani. Az Szt. 94/C. § (1) alapján az ellátás igénybevételének megkezdése előtt a vezető gondozó az ellátásigénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza - az ellátás kezdetének időpontját, - az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését), - az intézmény által nyújtott szolgáltatások tartalmát, - a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, - az igénybevevő természetes személyazonosító adatait, - az ellátás megszüntetésének módját 6.2.Az intézményi jogviszony megszűnése és megszűntetése a.)A megállapodás megszűnik - Határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával. - A jogosult, illetve hozzátartozójának kezdeményezése alapján a megegyezés szerinti időpontban. - Ha az ellátott az ellátást kettő hónapon át nem veszi igénybe. - Az intézmény jogutód nélküli megszűnésével. - Az ellátott halálával. b.)A megállapodás megszüntetése - A megállapodás írásban megszüntethető a felek közös megegyezésével. A vezető gondozó a megállapodást felmondással, írásban megszünteti, ha: - A jogosult a részére megállapított személyi térítési díjat kettő hónapig nem fizeti meg, - Az ellátott másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, - Az ellátott nem tanúsít együttműködő magatartást a szolgáltatást nyújtóval, - Az ellátás további fenntartása nem indokolt. Ha a megállapodás felmondásának jogszerűségét bármely fél vitatja, kérheti a bíróságtól a megállapodás jogellenes felmondásának megállapítását. Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a bíróság jogerős határozatot nem hoz. A megállapodás megszűnése, vagy megszüntetése esetén a felek egymással elszámolnak, amely ügylet kiterjed a fizetendő térítési díjakra, és az esetleges hátralékaira, illetve minden olyan dologra, amely a megállapodás megszűnéséhez, megszüntetéséhez okszerűen kapcsolódik (pl.: ha az ellátott súlyosan megsérti az intézmény házirendjét, stb.). A jogviszony megszüntetéséről az intézmény vezetője írásos értesítés küld. A felmondási idő 15 nap, kivéve, ha az ellátott vagy törvényes képviselője azonnali hatállyal vagy meghatározott időponttól kéri a jogviszony megszüntetését. Ha az intézmény által kezdeményezett megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. 6.3.Ellátotti dokumentációk - kérelem (9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 3.§ (1) bekezdés – a szociális ellátásokat szóban vagy írásban kell kezdeményezni) - adatvédelmi nyilatkozat - orvosi igazolás (9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 3.§ (2) bekezdés, 1.számú mellélet I. rész nyilatkozat önkéntes fizetésről - jövedelemnyilatkozat (9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 3.§ (3), 1. számú melléklet II. rész)

198

- nyilatkozat arról, hogy az igénybevevő a kérelem benyújtásakor, milyen szociális alapellátásban részesül (9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 18. §) - értesítés (1993.III. tv. 95.§ (1) bekezdése) - egyszerűsített előgondozás (9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 4.§ (3) bekezdés a.) pont, 4. számú melléklet - gondozási szükségletvizsgálat (1993.III. tv. 63.§ (4), (6)-(7) bekezdése,36/2007. (XII.22.) SzMM rendelet 3.§ (1) bekezdés b.) pontja, 4. számú melléklet) - nyilvántartás (1993.III. tv. 20. § (2) (4) bekezdések) - megállapodás (1993.III. tv. 94/C. §) - egyéni gondozási terv (1993.III. tv. 59.§ (4) bekezdése, 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet7.§ (1) bekezdés c.) pontja,8-10.§, 27.§ (1) bekezdés) - gondozási napló (29/1993. (II.17.) Korm. rendelet 1. számú melléklete) 6.4.Térítési díj A szolgáltatás igénybe vételéért térítési díjat kell fizetni. 6.4.2.Személyi térítési díj A személyi térítési díjat a vezető gondozó konkrét összegben állapítja meg és arról az ellátást igénylőt az ellátást igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj összege csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg. A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál az igénybevevő rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe. A személyi térítési díj összege házi segítségnyújtás esetén az ellátott havi jövedelmének 25%át, amennyiben házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, úgy a 30%-át nem haladhatja meg. 7.A SZOLGÁLTATÁSRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS HELYI MÓDJA A szolgáltatás működéséről, elérhetőségéről folyamatos tájékoztatást nyújtunk a települések lakosai részére a helyi újságban. Személyes érdeklődésre információt adunk, valamint szórólapokról tájékozódhatnak az érdeklődők. A tájékoztatás nagymértékben hozzájárul a szolgáltatás szükség szerinti igénybevételéhez. A szolgáltatás megkezdése előtt a jogosult és hozzátartozója szóbeli tájékoztatást kap - az ellátás tartalmáról és feltételeiről; - az intézmény által vezetett nyilvántartásokról; - a panaszjog gyakorlásának módjáról; - az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről; - a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről; - a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről. Az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény működéséről, szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevők részére. A tájékoztató tartalmazza a) az intézmény működési költségének összesítését, b) az intézményi térítési díj havi összegét, c) az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátott jogi képviselő segítségadási lehetőségeiről, az ellátott jogi képviselő elérhetőségéről. 8.AZ ELLÁTOTTAK ÉS A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST VÉGZŐ SZEMÉLYEK 199

JOGAINAK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel a) az élethez, emberi méltósághoz, b) a testi épséghez, c) a testi-lelki egészséghez való jogra. 8.1. Az ellátottak jogai és kötelezettségei Jogok - Az ellátott személyt semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti az ellátás során. - Az ellátást igénybevevőnek joga van szociális helyzetére, egészségi állapotára, tekintettel az intézmény által biztosított teljes körű ellátásra. - Az ellátást igénybevevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. - Az ellátást igénybe vevőt megilleti a személyes adatainak védelme, az ellátott személyes adatai, élettörténete, egészségi állapota, szociális és anyagi helyzete az intézményi ellátás során (adminisztráció és esetmegbeszélés) bizalmasan kezelendő, betartva az adatvédelemről szóló jogszabályi előírásokat külső információ csak az ellátott vagy törvényes képviselője írásbeli nyilatkozata alapján szerezhető be, belső információ ugyanilyen eljárással adható ki. - Biztosítani kell az ellátott személy önrendelkezési jogát, mert az ellátott személy saját szükségleteinek meghatározója, döntési joga van az életminőséget befolyásoló kérdésekben. - Az ellátást igénybevevő személynek, törvényes képviselőjének joga van az ellátott állapotának felülvizsgálatával kapcsolatos információk megismerésére. - A szolgáltatással kapcsolatban hiányosság észlelése esetén panasszal fordulhat az intézmény vezetőjéhez. Amennyiben panaszára a szolgálat vezetőjétől nem kap számára elfogadható választ, 15 napon belül írásban a fenntartóhoz fordulhat. Panaszai kivizsgálásában az ellátott jogi képviselő is segítheti. Kötelességek - A jogosultságot igazolni kell, aminek érdekében együttműködik ennek vizsgálatával kapcsolatos folyamatban. - Az ellátott az adataiban, valamint az ellátásra való jogosultság feltételeiben való változásról, továbbá minden olyan körülményről, amely a megállapodásban foglaltak zavartalan teljesítését, illetőleg a személyi térítési díjfizetési kötelezettségét érinti, haladéktalanul tájékoztatja az intézményvezetőt. - Ellátása érdekében együttműködik a segítési feladatra kijelölt személyekkel. - Tájékoztat az ellátását befolyásoló változásokról. 8.2. Az ellátott jogi képviselő Galyasné Dósa Katalin Nrszh Regionális Igazgatósága Eger Széchenyi út 34. [email protected] 20/ 4899-654 Az ellátott jogi képviselő a szolgáltatásban részesülőknek segítséget nyújt jogaik gyakorlásában. Feladatai a) megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, b) segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, 200

c) segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában, d) a jogviszony keletkezése és megszűnése kivételével eljárhat az ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során - írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, e) az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, f) intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, g) észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél. Az ellátott jogi képviselő jogosult a) a szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni, b) a vonatkozó iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerni, c) a szolgáltatást nyújtó személyekhez és az ellátottakhoz kérdést intézni, velük megbeszélést, egyeztetést kezdeményezni és folytatni, d.) amennyiben jogsértés fennállását észleli, intézkedést kezdeményezhet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok felé. Az ellátott jogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. 8.3.A személyes gondoskodást végző személyek jogai és kötelezettségei Jogok Az intézménynek és a fenntartónak biztosítania kell - a megfelelő munkavégzési körülményeket, - a munkavégzéssel kapcsolatos megbecsülést, - az emberi méltóság és a személyiségi jogok tiszteletben tartását, - az elvégzett munka elismerését, - a szakmai ismeretek folyamatos továbbfejlesztésének lehetőségét. A szociális szolgáltatás elvégzése megtagadható - ha az igénylő által kért szolgáltatás jogszabályba, illetve szakmai szabályba ütközik, - ha saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan (nem képes) az ellátásra, - ha az ellátott súlyosan megsérti az együttműködési kötelezettséget. Az Alapszolgáltató Intézmény munkatársai közfeladatot ellátó személyeknek minősülnek. Kötelességek: A vezető köteles A problémák megbeszélésére soron kívül lehetőséget biztosítani. - A panaszügyek kivizsgálását azonnal megkezdeni. - Írásban tett panaszbejelentést - a probléma kivizsgálását követően azonnal (de legkésőbb 5 napon belül) - írásban megválaszolni, az ellátottak által - akár szóban, akár írásban – tett panaszbejelentésről a fenntartót tájékoztatni. A szociális szolgáltatást végzők kötelességei - Tevékenységét a hatályos jogszabályok és szakmai szabályok szerint végezni. - A munkáját a tőle elvárható legnagyobb szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni. 201

- A kapott tárgyi eszközökért felelősséget vállalni. - Munkatársaival együttműködni - A munkája során tudomására jutott alapvető információkat megőrizni. - Köteles az adatvédelmi törvény betartására, büntetőjogi felelőssége tudatában. - Az ellátottnak kölcsön pénzt nem adhat, tőlük ajándékot, pénzt el nem fogadhat. - Köteles az ellátott személyiségét, méltóságát, jogait és önrendelkezését tiszteletben tartani, valamint egyéni igényeit és szükségleteit, aktuális állapotát, életkorát, képességeit és készségeit figyelembe venni. - A személyes gondoskodásban részesülő személlyel a munkakörben foglalkoztatott személy, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tartási, életjáradéki és öröklési szerződést a gondozás időtartama, ill. annak megszűnésétől számított egy évig nem köthet.

Parád 2015.01. 21.

Vezető gondozó

Intézményvezető

Jóváhagyta:

Polgármester

P.H.

202

Vezető szociális gondozó munkaköri leírása Név: Osztafin Tamásné Munkaköre: Vezető szociális gondozó A munkahely neve, címe: BENDEGÚZ Óvoda Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény 3240 Parád Kossuth L. 128. Kinevező és munkáltatói jogkör gyakorlója: Intézményvezető Munkaideje: 40 óra/hét Besorolása: Személyi anyagban Helyettesítője: Falusi Beáta szociális gondozó Járandósága: /bér és bér jellegű juttatás/ személyi anyagban Szabadság: Alapszabadság: 21 nap/ év Pótszabadság. besorolás szerint nap/ év Gyerekek után járó. 0 nap / év Összesen: nap/ év A munkavállaló munkaterülete a szervezeten belül: Az intézmény székhelye Parád Kossuth L. 128. Parád közigazgatási területe. A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: felsőfokú szociális végzettség, szociális gondozó, szervező, szociális asszisztens, általános ápoló, általános asszisztens, OKJ ápoló 2/2015. (I.14.) EMMI r. a 9/1999.(XI.24.) SZCSM r. módosítása. A munkakörből és a betöltésből adódó, elvárható magatartási követelmények: Tiszteletben tartja az emberi értékeket, az emberi méltóságot. Szociálisan érzékeny a hozzáforduló, problémákkal, küzdő emberekkel. Bizalmon alapuló kapcsolat kiépítését tartja fontosnak. Kiszolgáltatott helyzetben lévők érdekeit képviseli. Intézkedéseiért és az általa nyújtott szolgáltatásaiért felelősséget vállal. A munkakör célja: A településen élők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, a veszélyeztető tényezők feltérképezése, a veszélyeztetettség megszüntetésében közreműködés. Hatóságokkal való együttműködés. . A segítségre szorulók érdekeinek a képviselete, életminőségük javítása. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: - Munkáját az intézményvezető útmutatásai alapján végzi. - Az Alapszolgáltató Intézmény rá vonatkozó feladatait irányítja, szervezi, működteti a nappali ellátást, házi segítségnyújtást, és az érkeztetést - Az ehhez kapcsolódó dokumetációkat napra készen vezeti, illetve vezetteti a dolgozókkal -

Nappali ellátás keretében: igény szerinti étkeztetés biztosítása az intézményben élelmezésvezetőnek a létszám leadása a gondozottak személyi és testi higiéniájának a megszervezése, biztosítása személyre szabott egészségügyi ellátásuk biztosítása programok szervezése érdekeiknek képviselte térítési díjak megállapítása, beszedése, befizetése ellátmány kezelése készpénz kezelési szabályok betartása, szigorú számadású nyomtatványok kezelése

-

Házi segítségnyújtás területén: A gondozónők és a gondozást igénylők figyelembe vételével, kialakítja a gondozási körzeteket Egyeztetik az igénybevevők személyre szabott gondozását, napi konzultációkban tájékozódik az aktuális helyzetükről ellenőrzi a szociális gondozók által vezetett dokumentációkat

-

203

-

-

-

-

-

meghatározza a házi segítségnyújtás helyét, módját, formáját, idejét, gyakoriságát a gondozás meghatározásánál figyelembe veszi a gondozott szociális helyzetét, egészségi állapotát, a házi orvos javaslatát elkészíti a gondozási szükséglet vizsgálatot statisztikai adatszolgáltatást elkészíti napi jelentést az e adat szolgáltatásban a KENYSZI rendszerben teljesíti irányítja, ellenőrzi a szociális gondozók munkavégzését, tapasztalatait megosztja az intézményvezetővel folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élők szociális helyzetét, szükség szerint alakítja a gondozottak létszámát törekszik arra, hogy feltérképezze a településen élő rászorulókat Szociális étkeztetés területén: Az igénylőket nyilvántartja, a nyugdíj összege alapján megállapítja és kiszámolja a térítési díjakat Készpénzfizetési számla ellenében beszedi a térítési díjakat, a beszedett összeget befizeti a Bendegúz Óvoda , Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény számlájára kezeli az új kérelmezőket, az ehhez használt dokumentációt vezeti Egyéb feladatok Az észlelő és jelző rendszer aktív tagja, koordinációs munkában segít, esetmegbeszéléseken részt vesz Hivatalos ügyek intézésében segíti a hozzáforduló ügyfeleket Kapcsolatot tart más segítő intézményekkel, a házi orvossal, az otthonápolási szolgálattal, annak érdekében, hogy a gondozottak egészségügyi állapota minél szakszerűbben legyen megoldva folyamatos kapcsolatot tart a gondozottakkal és azok közvetlen hozzátartozóival A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzésében aktívan részt vesz Veszélyeztetettség esetén azonnal megkezdi gondozó munkáját, ill. szükség szerint tesz javaslatot a megfelelő ellátási formára Az adminisztrációs feladatokat elvégzi Személyes kapcsolatot alakít ki ügyfeleivel, magatartása csak segítő lehet Minden információt, ami egy-egy ügy kapcsán a tudomására jutott, titkosan kezeli, azokat megosztani csak az adott ügy más illetékeseivel lehet Illetéktelen személlyel nem oszthat meg információt, ezzel fegyelmi vétséget követ el Szakmai tudásával, emberi magatartásával segíti a hozzáfordulókat Együttműködik a hatóságokkal Munkavégzése, intézkedése, minden cselekvése arra irányul, hogy megőrizze, javítsa a településen élők életminőségét Beszámolók, statisztikai jelentések elkészítésében részt vesz Az előírt továbbképzéseket teljesíti Szükség szerint adatot szolgáltat a fenntartónak és az intézményvezetőjének A személyes gondozásban részesülő személlyel a munkakörben foglalkoztatott, valamint a vele közös háztarásban élő közeli hozzátartozója tartási életjáradéki és örökösödési szerződést a gondozás időtartama alatt, ill. annak megszűnésétől számított egy évig nem köthet Köteles a munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni, a vonatkozó jogszabályokat betartani

Az intézménynek és a fenntartónak biztosítania kell - a megfelelő munkavégzési körülményeket, - a munkavégzéssel kapcsolatos megbecsülést, 204

-

az emberi méltóság és a személyiségi jogok tiszteletben tartását, az elvégzett munka elismerését, a szakmai ismeretek folyamatos továbbfejlesztésének lehetőségét. infokummunikációs eszközöket, amely megfelel a személyes segítő követelményeinek A helyettesítését akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy látja el

munka

Kapcsolattartási Kötelezettség: Rendszeres kapcsolatot tart a Hatóságokkal /rendőrség, bíróság, ügyészség, gyám hivatal, jegyző/ szakmai segítőkkel, egészségügyi, szociális szervekkel, társ intézményekkel a település lakosságával. Információszolgáltatási kötelezettsége: A kapcsolattartásban megszabottak mindegyikével. A munkaköri leírás visszavonásig érvényes. A munkáltató fenntartja a munkaköri leírás módosításának a jogát (körülményekhez, jogszabályhoz igazítás miatt) Készült a parádi BENDEGÚZ Óvoda, Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézménynél 2015. 01.01.- én. Nyilatkozat: A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért egyéni felelősséggel a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésünknek megfelelően használom.

Dátum: 2015. 01. 01.

…………………………………….. Intézményvezető

………………………………… munkavállaló

P.H.

205

Szociális gondozó munkaköri leírása Név: Munkaköre: szociális gondozó A munkahely neve, címe: BENDEGÚZ Óvoda Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézmény 3240 Parád Kossuth L. 128. Kinevező és munkáltatói jogkör gyakorlója: Intézményvezető Munkaideje: 40 óra/hét Besorolása: Személyi anyagban Helyettesítője: másik szociális gondozó Járandósága: /bér és bér jellegű juttatás/ személyi anyagban Szabadság: Alapszabadság: 21 vagy 20 nap/ év besorolás szerint Pótszabadság. besorolás szerint nap/ év Gyerekek után járó. nap / év Összesen: nap/ év A munkavállaló munkaterülete a szervezeten belül: Az intézmény székhelye Parád Kossuth L. 128. Parád közigazgatási területe. A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: felsőfokú szociális végzettség, szociális gondozó, szervező, szociális asszisztens, általános ápoló, általános asszisztens, OKJ ápoló 2/2015. (I.14.) EMMI r. a 9/1999.(XI.24.) SZCSM r. módosítása alapján A munkakörből és a betöltésből adódó, elvárható magatartási követelmények: Tiszteletben tartja az emberi értékeket, az emberi méltóságot. Szociálisan érzékeny a hozzáforduló, problémákkal, küzdő emberekkel. Bizalmon alapuló kapcsolat kiépítését tartja fontosnak. Kiszolgáltatott helyzetben lévők érdekeit képviseli. Intézkedéseiért és az általa nyújtott szolgáltatásaiért felelősséget vállal. A munkakör célja: A településen élők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, a veszélyeztető tényezők feltérképezése, a veszélyeztetettség megszüntetésében közreműködés. Hatóságokkal való együttműködés. . A segítségre szorulók érdekeinek a képviselete, életminőségük javítása. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: - Munkáját az intézményvezető és a vezető szociális gondozó útmutatásai alapján végzi. - dokumetációkat napra készen vezeti - a gondozottak személyi és testi higiéniájának a megszervezése, biztosítása - személyre szabott egészségügyi ellátásuk biztosítása - programok szervezése - érdekeiknek képviselte - statisztikai adatszolgáltatásban közreműködik Konkrét faladatok meghatározása - I. A házi segítségnyújtás gondozási tevékenységei és résztevékenységei - 1. Az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása körében: - 1.1. információnyújtás, tanácsadás - 1.2. mentális támogatás - 1.3. családdal, ismerősökkel való kapcsolattartás segítése - 1.4. az egészség megőrzésére irányuló aktív szabadidős tevékenységben való közreműködés - 1.5. ügyintézés az ellátott érdekeinek védelmében - 1.6. segítségnyújtás veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában - 2. A személyi higiénia megtartásában való közreműködés körében: - 2.1. mosdatás 206

-

-

-

2.2. fürdetés 2.3. öltöztetés 2.4. ágyazás, ágyhúzás 2.5. inkontinens beteg ellátása 2.6. haj, arcszőrzet ápolás 2.7. száj, fog és protézisápolás 2.8. körömápolás, bőrápolás 3. A lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködés körében: 3.1. takarítás a lakás életvitelszerűen használt helyiségeiben (hálószobában, fürdőszobában, konyhában és illemhelyiségben) 3.2. mosás 3.3. vasalás 4. A háztartási tevékenységben való közreműködés körében: 4.1. bevásárlás (személyes szükséglet mértékében) 4.2. segítségnyújtás ételkészítésben és az étkezés előkészítésében 4.3. mosogatás 4.4. ruhajavítás 4.5. közkútról, fúrtkútról vízhordás 4.6. befűtés, tüzelő behordása kályhához 4.7. télen hó eltakarítás és síkosság-mentesítés a lakás bejárata előtt 5. A fizikai támogatás körében: 5.1. etetés, itatás 5.2. mozgatás ágyban 5.3. felfekvéskezelése 5.4. sebellátás 5.5. gyógyszer kiváltása, adagolása, szedésének ellenőrzése 5.6. vérnyomás és vércukor mérése 5.7. hely- és helyzetváltoztatás segítése lakáson belül és kívül 5.8. kényelmi és gyógyászati segédeszközök beszerzésében való közreműködés, használat betanítása, karbantartásában való segítségnyújtás 6. A háziorvos írásos rendelésén alapuló terápiakövetése 7. Szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítés Szociális étkeztetés területén: Közreműködik a napi egyszeri meleg étel kiszállításában, vagy helyben való elfogyasztásban Ételhordók mosogatása, fertőtlenítése Egyéb feladatok Munkája során segítőkész, együtt érző és tapintatos magatartást tanúsít, Az ellátottaktól ellenszolgáltatást nem fogadhat el, kölcsönt nem vehet fel, értékeiket nem használhatja, Az ellátottakról, illetve családtagjaikról nyert személyes információkat hivatali titokként kezeli, Tudomásul veszi azt, hogy a személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott személy, valamint közeli hozzátartozója az ellátásban részesülő személlyel tartási, életjáradéki és öröklési szerződét, az ellátás időtartama alatt – illetve annak megszűnésétől számított egy évig nem köthet, A fentieken kívül elvégzi mindazon tevékenységeket, amivel a vezetője megbízza.

207

-

-

Esélyegyenlőségi feladatokat ellátja. Javaslatot tehet az éves képzési tervben saját továbbképzését érintő témákban. A munkakörét érintő statisztikai elemzésekhez adatokat kell szolgáltatnia. A munkakörét érintő statisztikai elemzések eredményeinek nyilvánosságra hozatalában közre kell működnie. Az észlelő és jelző rendszer aktív tagja, esetmegbeszéléseken részt vesz Hivatalos ügyek intézésében segíti a hozzáforduló ügyfeleket Kapcsolatot tart más segítő intézményekkel, a házi orvossal, az otthonápolási szolgálattal, annak érdekében, hogy a gondozottak egészségügyi állapota minél szakszerűbben legyen megoldva folyamatos kapcsolatot tart a gondozottakkal és azok közvetlen hozzátartozóival A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzésében aktívan részt vesz Veszélyeztetettség esetén azonnal megkezdi gondozó munkáját, ill. szükség szerint tesz javaslatot a megfelelő ellátási formára Az adminisztrációs feladatokat elvégzi Személyes kapcsolatot alakít ki ügyfeleivel, magatartása csak segítő lehet Minden információt, ami egy-egy ügy kapcsán a tudomására jutott, titkosan kezeli, azokat megosztani csak az adott ügy más illetékeseivel lehet Illetéktelen személlyel nem oszthat meg információt, ezzel fegyelmi vétséget követ el Szakmai tudásával, emberi magatartásával segíti a hozzáfordulókat Együttműködik a hatóságokkal Munkavégzése, intézkedése, minden cselekvése arra irányul, hogy megőrizze, javítsa a településen élők életminőségét Beszámolók, statisztikai jelentések elkészítésében részt vesz Az előírt továbbképzéseket teljesíti Szükség szerint adatot szolgáltat a fenntartónak és az intézményvezetőjének Köteles a munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni, a vonatkozó jogszabályokat betartani

Az intézménynek és a fenntartónak biztosítania kell - a megfelelő munkavégzési körülményeket, - a munkavégzéssel kapcsolatos megbecsülést, - az emberi méltóság és a személyiségi jogok tiszteletben tartását, - az elvégzett munka elismerését, - a szakmai ismeretek folyamatos továbbfejlesztésének lehetőségét. - infokummunikációs eszközöket, amely megfelel a személyes segítő követelményeinek - A helyettesítését akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy látja el

munka

Kapcsolattartási Kötelezettség: Rendszeres kapcsolatot tart a Hatóságokkal /rendőrség, bíróság, ügyészség, gyám hivatal, jegyző/ szakmai segítőkkel, egészségügyi, szociális szervekkel, társ intézményekkel a település lakosságával. Információszolgáltatási kötelezettsége: A kapcsolattartásban megszabottak mindegyikével. A munkaköri leírás visszavonásig érvényes. A munkáltató fenntartja a munkaköri leírás módosításának a jogát (körülményekhez, jogszabályhoz igazítás miatt) Készült a parádi BENDEGÚZ Óvoda, Gyermekjóléti és Alapszolgáltató Intézménynél 2015. 01.01.- én. 208

Nyilatkozat: A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért egyéni felelősséggel a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésünknek megfelelően használom. Dátum: 2015. 01. 01.

P.H.

……………………………… Intézményvezető

………………………………. munkavállaló

209