„normá"-t írnak be a dolgozónak. A z összesítő rovatban az egyes bérkategóriák sze rinti tagolással kerülnek be a teljesített „normá"-k összegei, végül e rovat adatainak összesítésével a hónap folyamán teljesített összes „normá"-k. Ezt az eredménvt kell összevetni a ledolgozott napok számával, hogy láthassuk, vajon jár-e a progresszív bér a dolgozónak. A „normá"-k száma osztva a ledolgozott napok számával adja az átlagos napi „normá"-t. Ha ez 1-nél nagyobb akkor az egységet meghaladó mennyi ségre emelt bér jár. Ennek azonban egyik előfeltétele, hogy a dolgozó a tárgyhónap ban 12 napot ledolgozott. A külső személyzet a bérjegyzéknek csak a teljesítési részét tölti ki, az össze sítési rovattal együtt. A z így kiállított bérjegyzék a mellékletét képező munkalapok kal együtt bekerül az erdőgazdasághoz, ahol az adatokat ellenőrzik. Azután a feltüntetett„normá"-k alapján számfejtik a béreket. A külső személyzet így n e m fog lalkozik bérelszámolással, másrészt az erdőgazdaságnál a bérelszámolással egyidejű leg a többi adat helyességét is ellenőrzik. A z így ellenőrzött és számfejtett bérjegyzék 1 példánya mellékleteivel megőrzésre az erdőgazdaságnál marad, másik példánya pedig visszakerül az üzemegységre. Itt fizetik a béreket minden hónap 5-ik napján. Ez a bérezési rendszer egyszerű és könnyen ellenőrizhető. Előnye még az is, hogy a dolgozók figyelmét fokozottan ráirányítja a norma túlteljesítésére, mert a túltel jesítés esetén magasabb (progresszív) bérezésben részesülnek.
Belterjesebben kezeljük akácosainkat T O R O S Z L A T JÓZSEF :i budapesti erdészet vezetője
A z erdőgazdasági termelés fejlesztésélhez szükséges intézkedéseket tartalmazó mi nisztertanácsi határozat megjelöli nagy vonalaikban erdeink termelőképessége eme lésének útjait. Ezt a határozatot minden erdőgazdasági dolgozónak magáévá kell tenni. Minden erdőgazdasági dolgozónak a m a g a munkaterületén alkalma nyílik hozzájárulni a határozat megvalósításához. Nincs olyan erdőgazdaság, erdészet, er dészkerület, ahol bátran mondhatnánk, „már mindent megtettünk, nálunk minden rendben van." Mielőtt az erdőben bármit is tennénk, feltétlenül fel kell mérnünk a meglévő állapotot. Meg kell állapítanunk eddigi gazdasági tevékenységünk helyes voltát, valamint hibáit. A hibákat sokszor n e m lehet máról holnapra kiküszöbölni, mert ez n e m mindig sikerül, de egy percig se habozzunk, ha azonnali beavatkozás válik szükségessé. Legyünk óvatosak, főleg a rontott erdők átalakítása esetében és scha se veszítsük szemünk elől a gazdaságosság elvét. Erdeink termelőképességének fokozását a meglévő erdők helyes ápolásaiban, le hetőleg gyorsannövő fafajokból összetevődő új erdők telepítésében és azoknak — az általános alapelv szemelőtt tartásával — a helyi adottságok figyelembevételévé] való helyes ápolásában látom. A kormányhatározat III. fejezete 2. pontjának második bekezdése a következőket tartalmazza: „A fásításoknál és új erdőtelepíté seknél az akác és a nemesnyár tenyésztésére alkalmas minden talajon, ezeket a gyor sannövő értékes fafajokat kell elsősorban alkalmazni." Mielőtt a mostani munkaterü letemen lévő akácosokról szólnék, ki kell jelentenem, hogy n e m v a g y o k s e m túlzot tan akácrajongó, sem pedig ellensége az értékes „magyar fának". Munkaterületemen — a Budapesti Állami Erdőgazdaság budapesti erdészetének pesti oldalán — elterülő akácosokkal kapcsolatban m o n d o m el a következőket. A z itteni akácosok talaja: humuszrétegű mezőségi jellegű talajon települt fiatal homokréteg. Egyébként m é l y termőrétegű. Valamennyi, jelenleg sarjeredetű akácost a háborús behatások következtében 1945-ben letarolták, illetve tuskóval együtt ki irtották. A jelenlegi akácos egy része, mintegy 180 ha, 1945-ben 25 éves második sarjadzásból keletkezett állomány volt. Átlagos magassága mintegy 16 m, átlagos át mérője pedig 20—22 c m volt és ha-ként 130 m fatömeget adott. A z akácos első te lepítése a múlt század 80-as éveiben, első kitermelése 1920-ban történt. A z 1945-ben letarolt és a jelenleg sarjeredetű állomány másik részét 1933—37-ben (30 ha) és 1937—41-ben (90 ha) telepítették egyéves csemetével 1,3 m X 0.8 c m hálózatban, j ó termőerejű mezőgazdasági homoktalajon. Valamennyi eddig felsorolt sarj állomány jelenleg 9 éves. A z akácállomány egy kisebb részének alsószintjét celtisz alkotja, egy másik részén pedig az akácállomány alatt madarak által történt mag-széthordás eredményeképpen szép celtisz újulat mutatkozik. 3
A z ismertetett akácállomány részben egyszer, részben pedig kétszer v o l t tisz títva. M i n t h o g y ezeknek az állományoknak e g y része sürgős beavatkozást kíván, az üzemtervi előírásoktól eltérve 1954—55. gazdasági é v m á s o d i k n e g y e d é v é b e n terv módosítást kérünk, mintegy 50 ha akácos megismétlődő tisztításához. A jelenlegi 9 éves sarjállomány hálózata körülbelül 1.5 X 1.3 m , átlagos magassága 7 m , átlagos mellmagassági átmérője 6—7 c m . A z állomány alatti vastag nyershumusz g o m b a m i c é l i u m m a l van beszőve, sehol e g y szál fű n e m látható. Egymástól mintegy 10—15 m távolságban vastagabb átmérőjű, szép törzsű e g y e d e k láthatók. Ezeknek az egyedeknek j o b b növekedése azzal magyarázható, h o g y 1945-ben elődjük olyan v é k o n y volt, hogy tuskóját bennhagyták és így tuskósarjeredetűek. Bár tuskóról szár maznak, tuskósarj kinézésük egyáltalán nincsen és gyökérsarj, illetve m a g eredetű fák benyomását keltik. Jelenleg a ha-onkónti m i n t e g y 5.000 törzsből ki lehet ter melni körülbelül 2.500 db-ot. M a j d n e m m i n d e n fácska szép növekedésű és a vasta gabb átmérőjű e g y e d e k egyenletesen v a n n a k elosztva, azért j ó f o r m á n csak v é k o nyabb egyedek kerülnek kitermelésre. A kitermelést a tuskók kiszedésével tervez zük végezni, hogy m e g m o z g a s s u k a nyers alomtakarót, s bomlása, illetve a szelíd humusz képződése elkezdődjék. Ha-onként 8 m faanyag kerülne ki. Ebből mintegy 2.000 d b nőtt, — illetve hasítottszőlőikaró, 3 m azaz 15 erdei ü r m ágfa és mintegy 3 m , azaz 5 erdei ü r m gyökértuskó származna. 3
3
3
8
3
Vegyük a termelési költségeket: 2.000 d b szőlőkaró termelési költsége á 11.3 — 226 Ft, 3 m ágfa kitermelése á 30 — 90 Ft, 5 ürm. tuskó kitermelése á 35 = 175.—, összesen: 491 Ft, 2.000 d b . s z ő l ő k a r ó ára á 0.70 = 1.400 Ft 15 ürm" ágfa ára á 40.33 = 605 Ft, 5 ü r m g y ö k é r t u s k ó ára á 68.40 = 322 Ft, összesen: 2.327 Ft. A fenti számításból látható, hogy ezen 9 é v e s sarjeredetű a k á c o s b ó l tisztítás címén ha-kint 1.836 forint (2.327— 491) 50 ha-on p e d i g m i n t e g y 91.000 forint j ö v e delem érhető el. H o g y népgazdaságunk számára 100.000 db. szőlőkaró mit jelent, az senki előtt sem kétséges. Ezzel a soronkívüli művelettel a budapesti erdészet p é n z ügyi tervteljesítése javulna. A kérdéses állományban a tisztítás végrehajtása után a fák megfelelő növő térhez jutnak. A következő beavatkozás során, amelyet kizáró lag az állomány állapota határoz meg, m á r mezőgazdasági szerfiát, k é s ő b b bányafát fogunk termelni. Helyes állományápolással oda kell törekednünk, h o g y 20 é v m ú l v a a véghasználat során ha-kint legalább 300 m fatömeget termeljünk ki és a választé kokban fűrészrönk és nagyvasúti talpfa is szerepeljen. (Ilyen j ó termőhelyen e z el is érhető. K á l m á n Péter rákoskeresztúri erdész adatai szerint ezen erdőrészekben a 20-as é v e k b e n végzett első vágás után visszamaradt egyes vafctuskók átmérője 40—• 60 c m volt.) Fentiekből lálható, hogy m i t lehet kihozni és m i remélhető e g y j ó ta lajon, mesterségesen telepített, de időelőtt kitermelt akácos első sarjadzásából kelet kezett faállományból. 3
3
3
Rátérek az 1952 őszén telepített, mintegy 20 ha kiterjedésű akácfiatalos tisztí tására. A telepítés Pusztavacsról származó 1 éves, magágyi akác csemetével történt. A hálózat 1,30 X 0.8. m. Telepítéskor a csemetéket visszavágták. A jelenlegi átlagos magasság 1,8—2,2 m , az átlagos mellmagassági átmérő 3 c m . 1953-ban köztes m ű v e lést alkalmaztak, d e e z é v b e n a fácskák j ó fejlődése miatt köztes m ű v e l é s m á r nem volt. Ez év őszén m e g k e z d t ü k e fiatalos soronkívüli tisztítását nem fejszével és nem is fűrésszel, hanem ásóval. M i n d e n sorból kiemelünk m i n d e n m á s o d i k fácskát oly módon, hogy hármas hálózatot h a g y u n k vissza (1,6 X 1,5 c m ) , így hektáronként mintegy 4.000 d b suháng, illetve sorfa kerül kiszedésre (20% suháng és 80% sorfa). Ezzel a művelettel egyrészt elősegítjük az erdőnkívüli fásítás suháng és sorfa ellátá sát, másrészt jelentős rendkívüli j ö v e d e l m e t nyerünk. A suháng és sorfatermelés, továbbá az értékesítés költségalakulása a következő: Kiadás: 4.000 d b sorfa és suháng termelési költsége, kiközelítése, 10 db-onkénti összerakása és elvermelése 4.000 db sorfa és suháng szállítása az átvevő szektornak fel- és leterheléssel együtt Bevétel: 3.200 d b sorfa ára rendeltetési helyére szállítva 800 d b suháng rendeltetési helyére szállítva
á 0.80 = á 0.20 Összesen:
=
3.200 Ft 800 Ft 4.000 Ft
á 4.90 = 15.680 Ft á 2.08 = 1.664 Ft összesen: 17.344 Ft
E v v e l a suháng-, sorfakiszedési m ó d d a l elvégeztük tehát 1 ha tisztítását és egyidejűleg 13.334— (17.344—4.000 Ft) forint j ö v e d e l m e t értünk el. Ha az akácfiatalos tisztítását a fent leírt m ó d o n az egész 20 h a területen sikere sen befejezzük, akkor az erdészet számára mintegy 267.000 forint rendkívüli j ö v e delmet hozunk. Amellett avval is tisztában vagyunk, h o g y mit is jelent az erdőn kívüli fásítás számára a 80.000 akác suháng és sorfa, hiszen országos viszonylatban ezen fásítási anyagban jelentős hiány van. A j ö v ő évi tenyészidő megmutatja majd azt, hogy 1955 őszén lehet-e további sorfa kiemelést tervezni. V é l e m é n y e m szerint a j ö v ő ősszel hektáronként újból, legalább 500 d b sorfát emelhetünk ki, ami ha-kint újabb 2.000 forint rendkívüli j ö v e d e l m e t jelent. A példa útmutatása alapján mesterségesen telepített akácfiatalosban fejszével csak akkor kezdjünk tisztítani, ha már szőlőkarót nyerhetünk. Sarjadzás útján kelet kezett akácosokban ilyen suháng- és sorfa kiemelésből származó rendkívüli j ö v e d e l e m m e l természetesen n e m számolhatunk. Üj akácosokat csak megfelelő helyen, j ó talajon telepítsünk, és azokat belterje sebben kezeljük. A belterjes kezelésre m i n d e n adottság megvan, hiszen akácosaink rendszerint e r d ő b e n szegény, sűrűbben lakott v i d é k e n vannak. A z o k kezelésére ne állítsunk fel általános, sablonos szabályokat, hanem gondosan figyeljük a fiatalos fejlődését és beavatkozásunk mindig időben és kellő mértékben történjék. Szükség szerint n e riadjunk vissza m é g az üzemtervtől v a l ó eltéréstől sem. Célunk legyen világos: n e m az e r d ő k túlhasználata, h a n e m a m e g l é v ő e r d ő k termelőképességének fokozása és új, lehetőleg gyorsannövő fafajokból minél termelőképesebb erdők léte sítése. A z akác értékes fafaj, megfelelő kezeléssel születésétől k e z d v e haláláig sok fatömeget és vágáskorához viszonyítva m i n d e n m á s fafajtánál több j ö v e d e l m e t hoz. Ezért telepítéséről ímeg n e feledkezzünk m i n d a z o k o n a termőhelyeken, ahol j ó f e j lődése biztosítottnak látszik.
| EGYESÜLETI A bódvavölgyi állami erdőgazdaság ke rületében működő egyesületi csoport kezdeményezésére az erdőgazdaság dol gozói csatlakoztak a fásításnak Joó György maroslellei pagonyvezető által megindított patronálási mozgalmához. A z erdőgazdaság területén 32 szakember vállalta összesen 62 község patronálását fásítási téren. A z erdőgazdaság felis merte a m o z g a l o m rendkívüli hatásossá gát és hivatalosan támogatja a patronálókat vállalt feladatuk teljesítésében: a községeket négy csoportba osztották és minden csoport munkáját egy-egy erdő gazdasági e l ő a d ó irányítja, segíti. * Az egyesület lenti csoportja d e c e m b e r 8-án erdőtisztítási tapasztalatcserét ren dezett, m e l y n e k során bemutatásra k e rült a v é t y e m i erdőben épülő feltáróút és gépesített fakitermelés is. A tapaszta latcsere résztvevői egyöntetűen állást foglaltak a gyakori, de mérsékelt tisztí tás mellett, elismerték a gyakorlati v é g rehajtásnál a részesmunka mellőzésének szakszempontból v a l ó helyességét, a g y a korlati megvalósítást illetően azonban nehézséget láttak abban, h o g y a m u n k á sok meglehetősen ragaszkodnak a régi,
HÍREK
megszokott módszerhez. A tapasztalat csere remélhetőleg segítséget nyújt a pénzért v a l ó tisztításra v a l ó áttérés zök kenőmentes végrehajtásához.
* A szakmai továbbképzés keretében az egyesület részéről központilag biztosított előadók közül legutóbb dr. Győrfi János egyetemi tanár Pécsett „Biológiai és ké miai védekezési m ó d o k a cserebogár ká rosítása ellen" és G y u l á n „Erdészeti v o natkozású általános v é d e l m i kérdések" címen tartott előadást. Mátyás Vilmos az E R T I ráckevei magvizsgálati laboratóriu m á n a k vezetője, Pécsett tartott előadást „ A z erdészeti magvizsgálat célja és j e lentősége" címmel. Gödöllőn a felkért központi e l ő a d ó k elmaradása miatt Rimler László erdőművelési f ő m é r n ö k rög tönzött előadást a szürke és fehér nyár magcsemeteneveléséről. Az utóbbihoz történt hozzászólások során az isaszegi erdészetvezető egy k e d v e z ő e n nedves és egy száraz körülmények közötti sikeres magcsemetenevelésről számolt be, mely nél az öntözést deszkatakaráson keresz tül végezte, amit előzőleg sűrűn, apró lyukakkal látott el.
A nyíregyházi állami erdőgazdaság dol gozói is csatlakoztak a fásításokat patro náló m o z g a l o m h o z és 32 dolgozó az erdő gazdasághoz tartozó valamennyi község patronálását vállalta. A z önkéntes v á l l a l k o z ó k az őszi erdősítési-fásítási idény b e n m á r hatásosan közre is m ű k ö d t e k a tanácsok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és egyéni g a z d á l k o d ó k k ö zötti agitációval, tanácsadással.
ros talajelőkészítő eljárást. A műszaki kérdések mellett n e m feledkeztek m e g a pénzügyi vonatkozásokról sem. A ta pasztalatcsere eredményességét nagyban fokozta, hogy részt vett azon Rott Ferenc, a zirci erdőgazdaság f ő m é r n ö k e is, kinek a V e s z p r é m - k ö r n y é k i kopárfásítások terén hosszú időre visszatekin tő tapasztalatai vannak.
A székesfehérvári egyesületi csoport november 29-én tapasztalatcserén tanul mányozta a veszprémi erdőgazdaság te rületén folyó kopárfásítási m u n k á k a t és eredményeket. A veszprémi tagtársak igaz szakszeretettel és segíteniakarással mutatták b e kopárfásítási eredményei ket és a most beindított légkompresszo
A z egyesület főtitkára felhívta a c s o portok figyelmét az 1955. első félévi munkaterv elkészítésére. Megállapítható, hogy a csoportok közül azok végeztek eredményes, j ó munkát, ahol időben, j ó l átgondolt tervet állítottak össze. A m u n katervek e g y másolati példányát az e g y e sület elnökségéhez kéri beküldeni.
*
ÚJ
KÖNYVEK
Pallay Nándor: A tűzifa súlyapadásának mérése A T u d o m á n y o s K i s k ö n y v t á r sorozatban megjelent m ű a szerző legújabb vizs gálati eredményeit tartalmazza. A szerző h á r o m éven keresztül vizsgálta a januári vágású különböző tűzifaválasztékok e g y éves száradási veszteségeit, s vizsgálatainak eredményeit most táblázatokban, grafikonokban adja közre. A z adatok hasznosan segítik az erdőgazdaságok, szállító és feldolgozó vállalatok dolgozóinak munkáját a tervezésnél, valamint ellenőrzésnél. A kb. 64 lapos k ö n y v ára fűzve 8,— Ft, megrendelhető az Á l l a m i K ö n y v t e r jesztő Vállalat M E Z Ő G A Z D A S Á G I B O L T J Á B A N , Budapest, V., V é c s e y u. 5. sz. a. Szabolcs István: A Hortobágy talajai A z újabban megjelent mezőgazdasági k ö n y v e k között erdészeti érdeklődésre is számot tarthat ez a k ö n y v , m e l y annak a disszertációnak alapján készült, mellyel a szerző a Szovjetunióban a „mezőgazdasági t u d o m á n y o k kandidátusa" címet el nyerte. Talajgenetikai alapon részletesen elemzi a H o r t o b á g y talajtípusait. Feltárja a hibákat, melyet hasznosításával és meliorációjával kapcsolatban elkövettek és meg mutatja a fejlődés útját a genetikus talajelmélet segítségével. A kb. 228 lapos k ö n y v ára k ö t v e 25,— Ft. AZ E R D Ő — Az Országos Erdészeti Egyesület kiadványa. Felelős szerkesztő : K E R E S Z T E S I B É L A , a mezőgazdasági tudományok
kandidátusa,
Szerkesztőbizottság: BABOS I M R E a mezőgazdasági tudományok kandidátusa,
J A B I . Á N C Z Y S Á N D O R a mezőgazdasági
tudományok kandidátusa, K Á L D Y J Ó Z S E F , K O C S Á R D 1 K Á R O L Y , L A D Y G É Z A , M A D A S A N D R Á S , PARIS JÁNOS, SALI EMIL, TÖMPE I S T V Á N A szerkesztő helyettese : J E R O M E R E N É . Technikai szerkesztő : Á K O S L Á S Z L Ó . Felelős kiadó: A Mezőgazdasági K ö n y v - és Folyóiratkiadó Vállalat igazgatója Szerkesztőség: Budapest, V . , Kossuth Iajos-tér 11. Országos Erdészeti Főigazgatóság Kiadóhivatal: Budapest, V . , Vécsey-utea 4. Telefon : 122-790. M N B . fiókszám : 4 6 . Megjelent 1500 példányban Előfizetési ára egy évre: 00 Ft, félévre 30 F t . Megjelenik minden hónapban Felelős kiadó : A Mezőgazdasági K ö n y v - és Folyóiratkiadó Vállalat icazcatója 2 8 4 9 1 / L D 0 2 - Révai-nyomda, Budapest, V . , Vadász-utca 16.
(Felelős: Nyáry
Dezső)
1 1
I
