BME Közlekedésautomatikai Tanszék
Metrók, metró biztonsága
4. rész
Oktatási vázlat
Az első budapesti gyorsvasúti hálózatok tervei A budapesti metrók építésének elkezdése K-Ny-i metróvonal Építés leállítása újrakezdése Építési nehézségek Képek É-D-i vonal építése
Darai Lajos 2013/1
Az első budapesti metróvonal építése (K-Ny-i vonal)
Zielinsky Szilárd 1897 és Garádi Sándor 1912-es metró hálózati terve
Sztrókay István 1921 és Jób Imre1925-ös metró hálózati terve
Zelovich Kornél1932 és a Főváros 1942-es metró hálózati terve
A Főváros metró hálózati terve az 1950-es évekből
A budapesti metrók építésének elkezdése
A metróépítések konkrét tervei már a 30-as évekre nyúlnak vissza Kezdettől fogva az É-D-i és a K-Ny-i irányt perferálták. Cél volt, hogy a pályaudvarok összeköttetése megvalósuljon. A K-Ny-i tervek 70 km/ó pályára engedélyezett sebességet és 36 km/ó tazási sebességet irányzott elő. 1950-ben, a fővárosban megkezdték a kelet-nyugati irányú metróvonal építését, Az eredeti építési cél a Népstadion- Déli pu. 7.8 km, 8 állomás 1952-ben kb. 5 és fél ezer vidéki dolgozott a metró építésén, gyakorlatilag kézi földkitermeléssel, pajzs nélkül a szakértelem teljes hiánya mutatkozott. Az eredeti tervek a moszkvai metróhoz hasonló fényűző beépítést tervezett. Pl. a Stadionok állomás kétkupolás épületnek indult, visszabontották.
1954-ben gazdasági okok miatt leállították az építkezést, ekkor a készültség 35 %-os volt. már át kellett volna adni Népstadion-Deák tér közötti szakaszt A Népstadion állomás peronjai mellé állt volna be a gödöllői HÉV
Az építés folytatása
1959 MSZMP kongresszus döntést hozott a metró építésének a folytatásáról, 10 éves határidőt szabtak, és 1973-ra írták elő az építés befejezését Növelték az építés volumenét: 7,8 kilométeres vonalat 10 kilométerre hosszúra növelték, 8 állomás helyett pedig 11-et ütemeztek elő. Végállomás nem a Népstadion lett, hanem az Örs vezér tere, Pillangó utcára és az Astoriára is állomást terveztek.
Magyarországnak nem voltak a metróépítéshez értő szakemberei, moszkvai és leningrádi metróhoz küldték ki a magyarokat tanulni, Az első metró motorkocsi vezetőket itt képezték ki, Szovjetunióból szerezték be a mozgólépcsőket és a motorkocsikat is. Az első négy szovjet gyártmányú motorkocsi 1968 februárjában érkezett meg Budapestre. 100 ezer km próbafutást végeztek Budapesten, ezt követően rendelték meg az első 50 db-os sorozatot 1969-ben építették be az első három, nagy emelőmagasságú mozgólépcsőt a Keleti pu. metróállomáson
Építési nehézségek Néhány probléma az építéskor: A Rókus kórház alá mélyállomás volt tervezve, de a talajviszonyok miatt nem lehetett megépíteni 1952-ben a Puskin mozi alatt 30 m mélyen 200 m3 üreg keletkezett, egy hétig injektálták (az ügyet nem hozták nyilvánosságra) 1960 kisebb omlás a Rókus kórház alatt 1966 január omlás az Uránia mozi alatt 1966 a Batthyány téren az apáca zárda tartófalai 10 cm-t süllyedtek Legvitatottabb döntés a Nemzeti Színház lebontása a Blaha Lujza téri állomás építése miatt. 1964 február 13-án váratlanul jelentették be és 1965 április 23-án el is tűnt. A színház háború utáni felújítása 120 millió forintot igényelt volna.
Az első metróvonal átadása Még határidő előtt befejezték és 1970 április 4-re tervezett átadást már április 2án elvégezték. 1970 április 2-án maga Kádár János és küldöttsége utazott a metrón, másnap birtokba vehették az utasok is Az első szakasz Örs-vezér tér – Deák tér A metró csodaszámba ment, mindenki utazni akart rajta, voltak akik csak kíváncsiságból A megnyitáskor a követési idő 4’ volt, de hamar át kellett állni 2’ 30”-re Induláskor 3 kocsis szerelvényekkel, de hamarosan 5 kocsis szerelvényekkel szállították az utasokat. 1972. december 22 megnyitották a teljes kelet-nyugati metróvonalat Második szakasz, Deák tér és Déli pu. között A teljes vonal tartalmaz két felszíni, egy felszín alatti és nyolc mélyállomást Az átlagos állomástávolság kicsit több mint egy kilométer, a legrövidebb állomásköz 598 méter, míg a leghosszabb 1775 méter. A 10 km hosszú forgalmi pályából 4,2 km íves, míg 5,8 km egyenes szakasz.
Építés
Népstadion
Keleti pu
Blaha Lujza tér
Nemzeti Szinház
Astória
Deák tér
Moszkva tér
Déli pu.
É-D-i metróvonal
1963-ban kormányhatározat írta elő az É-D-i metróvonal építését 1966-ban elkészült a tervdokumentációja. A beruházási célban Újpest vasútállomás - Kispest Vörös Csillag Traktorgyár szerepelt a vonal két végpontjaként. 1968-ban elfogadták a beruházási programot, 1970. júniusában az építés a Kun Béla téri szellőző akna süllyesztésével elkezdődött A vonal vezetése és állomásainak helye a tervezés során módosult Jelenlegi állapotában, azaz Kõbánya-Kispest - Újpest Központ között 1990-ben készült el. A vonal egyes szakaszainak átadási időpontjai: 1976. december 31: Deák tér - Nagyvárad tér 1980. március 29: Nagyvárad tér - Kőbánya-Kispest 1981. december 30: Deák tér - Lehel tér 1984. november 5: Lehel tér - Árpád híd 1990. december 14: Árpád híd - Újpest Központ