Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
2013
I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT TARTALMÁT MEGHATÁROZÓ MAGASABB SZINTŰ ÉS HELYI JOGSZABÁLYOK ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI HATÁLYA A Szervezeti és működési szabályzat az a helyi dokumentum, amely meghatározza az intézmény, működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A közoktatási intézmény Szervezeti és működési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetője készíti el, és azt a nevelőtestület fogadja el. Elfogadásakor és módosításakor az iskolaszék, az Iskolai Szülői Szervezet Választmánya és a Diákönkormányzat véleményezési jogot. A Szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé. A Szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban SZMSZ) összeállításakor a következő (többször módosított) magasabb rendű jogszabályok előírásait vettük alapul. • • • • • • • • • •
a 2011. évi CXC. számú Köznevelési törvény a 2012. évi XX. EMMI rendelet és módosításai a 2012. évi CCXXIX. Kormány rendelet a 2013. évi XXII. EMMI rendelet az 1993. évi LXXIX. tv. A közoktatásról az 1992. évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról a 138/1992 (X.8.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 23/2004 (VIII.27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról az 2011. évi CLXXXVII.. törvény a szakképzésről
Az intézmény Szervezeti és működési szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkednie kell az iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is. 1. Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok: • • • • •
Szakmai alapdokumentum Pedagógiai program (helyi tanterv) Szervezeti és működési szabályzat Házirend Belső szabályzatok
2
2. Az iskola működéséhez szükséges munkaügyi, helyi (belső) szabályok: • Közalkalmazotti Szabályzat és Ügyrend, • Kollektív Szerződés. 3. Az iskola egyes közösségeiből szerveződő testületek (szervezetek) működését meghatározó szabályok: • a Közalkalmazotti Szabályzat és Ügyrend, • Szakszervezeti Alapszabályzat • az Iskolaszék Szervezeti és Működési Szabályzata, • az Iskolai Szülői Szervezet Szervezeti és Működési Szabályzata, • a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata. A Szervezeti és működési szabályzat alapján az intézmény eredményes és hatékony működéséhez az iskolai élet egyes területeire vonatkozóan az iskola igazgatója további utasításokat (belső szabályzatokat) készít. 4. SZMSZ általános rendelkezései, az SZMSZ hatálya 4.1. A Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola működésére vonatkozó szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol a Diákönkormányzat és az Iskolaszék. 4.2. Jelen Szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és működési szabályzat érvényét veszti. 4.3. A Szervezeti és működési szabályzat és mellékletei az intézmény belső szabályzatai és belső határozatok és utasítások betartása az intézmény valamennyi dolgozójának kötelező. A tanuló kötelessége, hogy megtartsa az iskolai SZMSZ-ben foglaltakat.
3
II. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA, BELSŐ KÖZÖSSÉGEI ÉS AZOK KAPCSOLATTARTÁSA 1. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása 1.1. Az iskola szervezete Az intézmény felelős vezetője az oktatási miniszter által kinevezett (megbízott) igazgató. A közoktatási intézmény vezetője felelős Kt 69.§ alapján: a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, b) gyakorolja a részére átruházott munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, f) képviseli az intézményt valamint felelős a) a pedagógiai munkáért, b) a nevelőtestület vezetéséért, c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, d) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.
4
A közoktatási intézmény vezetője a fentiekben felsorolt jogköreit esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja (munkaköri leírások). 1.2. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai az alábbi vezető beosztású dolgozók: • az igazgatóhelyettesek • a gazdasági vezető Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik: • általános igazgatóhelyettes • műszaki igazgatóhelyettes Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettes(ek) csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesek és a többi vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatót távollétében: • az általános igazgatóhelyettes, • annak is távollétében a műszaki igazgatóhelyettes, • a fentiek távollétében a gazdasági vezető helyettesíti. Ha az igazgatóság tagjai egyidejűleg nincsenek jelen az intézményben, akkor az igazgató által a munkaközösségek vezetői közül kijelölt pedagógus helyettesít. A pedagógus nevét és a helyettesítés időtartamát a nevelőtestülettel előzetesen közölni kell. Az igazgatóság rendszeresen (hetente) tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. 1.3. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai: • igazgató, • igazgatóhelyettesek, • gazdasági vezető, • a diákönkormányzatot segítő tanár, • a közalkalmazotti tanács elnöke, • a reprezentatív szakszervezet vezetője,
5
Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A belső ellenőrzési szabályzat önálló dokumentum. 1.4. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai, és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az iskola igazgatója véleményének kikérésével a fenntartó alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. A dolgozók munkaköri leírásának mintája: A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: a) A munkakörrel kapcsolatos adatok - a dolgozó neve, - munkaköre, - beosztása, - heti munkaideje, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése, - a dolgozó bérezését meghatározó jogszabályok megnevezése. b) A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül - a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a pénzügyi döntésekkel kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az ellenőrzés, értékelés feladatai, - a dolgozó iskolán belüli és külső kapcsolatai, - a dolgozó sajátos munkakörülményei. c) A munkaköri leírás hatályba léptetése - a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma, - az igazgató aláírása, - a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről.
6
2. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel 2.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 2.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt, Kjt és ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata és a Kollektív Szerződése rögzíti. 2.3. A nevelők közösségei 2.3.1. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az iskola jogszabály által előírt megfelelő végzettségű gazdasági vezetője, valamint az oktató nevelő munkát közvetlenül segítő alábbi felsőfokú végzettséget tanúsító bizonyítvánnyal rendelkező dolgozó: könyvtáros. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 2.3.2. A pedagógusokat az iskolában mindazok a jogok megilletik, amelyeket a törvény vagy egyéb jogszabályok (beleértve a helyi szabályzatokat is) adnak számukra. A pedagógus kötelességei a nevelés-oktatás terén: • a tanulók személyiségének emberi méltóságának tiszteletben tartása, életkorához és személyiségéhez igazodó eljárások megválasztása; • segítségnyújtás a gyermek magánemberi konfliktushelyzeteiben; • ügyeletek ellátása a gyerekek testi épségének megőrzése érdekében • részvétel az ünnepélyeken és egyéb iskolai rendezvényeken; • rendszeres kapcsolattartás a tanítványok szüleivel, • szakszerű együttműködés a pályaválasztás ügyeiben; • a tanuló bántalmazásáról, ellátatlanságáról, gondozatlanságáról, testi, lelki, erkölcsi
7
veszélyeztetettségéről szerzett információinak eljuttatása az ifjúságvédelmi felelősnek • a tanítási órákra alapos szaktárgyi, didaktikai és módszertani felkészülés, az órák megszervezése; • a tanagyag megtanítása, a gyakoroltatás-fejlesztés, majd az elsajátítottak ellenőrzése és értékelése; • a dolgozatok időben történő kijavítása a házirendben foglaltak szerint; • vizsgákra való felkészítés és vizsgáztatás; • egyéni és csoportos felkészítés a versenyekre a tanítási órákon kívül is; • helyettesítések ellátása szabályozott keretek között; • a szaktárgyhoz kapcsolódó, tanórán kívüli programok szervezése; • részvétel a helyi tanterv és tankönyv kiválasztásában; • folyamatos önképzés; 2.3.3. A pedagógus kötelessége az iskolai szervezet tagjaként: • a pedagógiai programban előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse • folyamatos kapcsolattartás és együttműködés a nevelőtestület tagjaival nevelési és szaktárgyi kérdésekben; • részvétel az iskolai közéletben: jelenlét és közreműködés az értekezleteken, részvétel a döntésekben, iskolai szintű feladatok vállalása; • az iskolai, munkakörükhöz kapcsolódó adminisztratív feladatok elvégzése; • szakmai információk megosztása; • a hivatali titok megőrzése. 2.4. A hatályos együttműködési szerződések alapján a fakultáció illetve a minőségi feladatellátás miatti feladatok koordinálására bizottságokat hozhatunk létre. A bizottságok vezetőit az igazgató bízza meg. Az állandó bizottságok tagjai az érintett osztályfőnökök, valamint az olyan tantárgyakat tanító pedagógusok, akiknek tantárgyai kapcsolódnak a fakultációs tematikák részterületeihez. Ezen tisztségük a tantárgyfelosztás során évente módosulhat. Az adott tanévben, adott feladattal megbízott pedagógus kollégák (ifjúságvédelmi felelős, DÖK segítő tanár, stb.) évente legalább két alkalommal a félévi és év végi nevelőtestületi értekezleten beszámolnak végzett munkájukról. A tanévi aktualitások függvényében – a havi nevelőtestületi megbeszéléseken – tájékoztatják a kollégákat a végzett, ill. előttük álló feladatokról. 2.5. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: • tanévnyitó értekezlet • tanévzáró értekezlet • félévi és év végi osztályozó értekezlet • 2 alkalommal (félévente egy) nevelési értekezlet • havi rendszeres tájékoztató értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 1/3-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. 8
A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: • a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van • a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály ill. az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, vagy a nevelőtestület kérésére, titkos szavazással hozza. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet: • egy osztályban tanító nevelők értekezlete • egy évfolyamon tanító nevelők értekezlete • bizottságok nevelőinek értekezlete 2.6. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában a hatékonyabb nevelő – oktató munka érdekében szakmai munkaközösségek működnek. A szakmai munkaközösségek létrehozására a nevelőtestület bármely tagja javaslatot tehet. A munkaközösségek számát az órabanki óraszámból számított órakedvezmények száma is meghatározza (ez tanévenként változhat), és a tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület is jóváhagyja. Az iskolában működő szakmai munkaközösségek: • osztályfőnöki • társadalomtudományi • természettudományi és készségtárgyak • idegen nyelvi • matematika és informatikai A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: • szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját, • részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés), • egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése, • pályázatok írása, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, • segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, • javaslatot tesznek az igazgatónak a munkaközösség-vezető személyére, • segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a 9
munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 évre szóló munkaközösségi munkaterv szerint tevékenykedik. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja, munkaköri leírása alapján. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjai véleményének kikérése után az igazgató bízza meg. 2.7. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak az igazgatóság döntése alapján, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. A munkacsoport vezetőjét az igazgató bízza meg. 3. Az iskolaszék Az iskolában a magasabb jogszabályokban előírtak szerint, az intézmény működésének előmozdítására, a nevelő - oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletéért iskolaszék működhet. Az iskolaszék érdekegyeztető szerv. 3.1. Az iskolaszék tagjai Az iskolaszék létszáma: 9 fő • a szülőket • a nevelőtestületet • az iskolai diákönkormányzatot képviseli.
3 fő, 3 fő, 3 fő
Újonnan megalakuló iskolaszék esetén a jogszabályban rögzítettek kötelezőek. Egy-egy képviselőt delegálhat az iskolaszékbe az érdekelt a) fenntartó, b) települési, területi nemzetiségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos nemzetiségi önkormányzat, ha nem az iskola fenntartója, c) szakiskola és szakközépiskola esetében területi gazdasági kamara. 3.2. Az iskolaszék tagjainak megválasztása a) A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után a szülői szervezet iskolai választmánya egyszerű többséggel választja meg. b) Az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai nyílt vagy titkos szavazással választják meg.
10
c) A tantestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a tantestület nyílt vagy titkos szavazással választja meg. 3.2.1. Az iskolaszék működése: Az iskolaszék saját szervezeti és működési szabályzata, valamint ügyrendje alapján működik. 3.2.2. Az iskolaszék jogköre: Az iskolaszék a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. 4. A szülők közösségei Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. 4.1. Az osztályok szülői szervezetét az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből két képviselőt választanak meg. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a megválasztott képviselők, az osztályfőnök vagy az Iskolai Szülői Szervezet választmányi elnökének segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. 4.2. Az Iskolai Szülői Szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az Iskolai Szülői Szervezet választmánya (9 fő). Iskolai Szülői Szervezet választmányának munkájában az Iskolai Szülői Szervezet tagjai vehetnek részt. Az Iskolai Szülői Szervezet (ISZSZ) választmányi tagjai a szülők javaslatai alapján megválasztja az ISZSZ alábbi tisztségviselőit: • elnök • elnökhelyettes • pénztáros Az ISZSZ elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. ISZSZ választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van: döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az ISZSZ választmányát (vezetőségét) az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 4.3. Az iskolai szülői szervezetet az alábbi jogok illetik meg: • megválasztja saját tisztségviselőit • megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe
11
• kialakítja saját működési rendjét • az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét • képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében • Iskolaszék hiányában véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak • véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben 5. A tanulók közösségei Az iskolával tanulói jogviszonyban lévő tanulók alkotják az iskola tanulóközösségét. Az iskola sajátosságainak megfelelően: Felmenő rendszerben kifut: • 9 − 10. évf. orientációs évfolyam • 11 − 12. évf. szakmai alapozó évfolyam 5.1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból az osztály tanulói az alábbi tisztségviselőket választja meg: • gazdasági felelős • DÖK titkár • sportfelelős 5.2. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 5.3. A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait annak választott tisztségviselői érvényesítik. 5.3.1. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. 5.3.2. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt, a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg. Feladatát munkaköri leírás szerint végzi.
12
Az iskolai diákönkormányzat az iskola alapdokumentumaihoz, egyéb őket is érintő dokumentumaihoz az iskola könyvtárában juthatnak hozzá a könyvtári nyitva tartási ideje alatt. Másolatot a DÖK segítő tanár segítségével készíthetnek. A DÖK híradón keresztül folyamatosan tájékozódhatnak az őket érintő kérdésekről. Megbeszéléseikhez, feladataik elvégzéséhez, a tanév elején kijelölt helyiséget használhatják. 5.3.3. Évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni az iskolai diák-küldöttgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákküldöttgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. 5.3.4. A diákönkormányzat támogatása: a diákönkormányzatot segítő tanár felügyelete mellett, igazgató engedélyének beszerzése után használhatják az iskola technikai eszközeit (számítógép, fénymásoló, fax stb.), és időpont egyeztetés után helységeit. 6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 6.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: • az igazgatóság ülései • az iskolavezetőség ülései • a különböző értekezletek • a megbeszélések Ezen fórumok időpontját az iskola munkatervét kiegészítő naptári terv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról szóban, a tanáriban elhelyezett naptárban, hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: • az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, • az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaközösség - vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével és az iskolaszékkel. 6.2. A tanulók és a nevelők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató • az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén (rendszeresen, évente legalább 4 alkalommal) valamint évente egy alkalommal a diák-küldöttgyűlésen, • a DÖK híradón keresztül, • valamint az osztályfőnökök közreműködésével, az osztályfőnöki órákon 13
tájékoztatja a tanulókat. 6.2.1. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok és az osztályfőnökök folyamatosan szóban és írásban tájékoztatják. 6.2.2. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 7. A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról • az igazgató: − a szülői szervezet választmányi ülésén vagy iskolai összevont, illetve évfolyami szülői értekezleten • az osztályfőnökök − az osztályszülői értekezleten tájékoztatják a szülőket. 7.1. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: • szülői értekezletek • fogadó órák • nyílt tanítási napok • írásbeli tájékoztatók az ellenőrzőkönyvben • egyéni egyeztetés alapján személyes megbeszélés •.a DINA nyilvántartása és a szaktanár vagy osztályfőnök által küldött elektronikus üzenetek Indokolt esetben családlátogatást az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős végez. A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. 7.2. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. 7.3. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, Szervezeti és működési szabályzatáról és Házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint az általános igazgatóhelyettestől és műszaki igazgatóhelyettestől előre egyeztetett időpontban kérhetnek tájékoztatást. 7.4. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya megtalálható: • honlapunkon: www.kemenyg-bcs.sulinet.hu • az iskola fenntartójánál,
14
• az iskola irattárában, • az iskola könyvtárában, • az iskola tanári szobájában, • az iskola igazgatójánál és az igazgatóhelyetteseknél. 8. Az iskolaszék Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az iskolaszék tagjai: • rendszeres időközönként (évente legalább 2 alkalommal) kötelesek tájékoztatni az őket megválasztókat az iskolaszék tevékenységéről • kötelesek az őket megválasztók kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék tevékenységével kapcsolatban az iskolaszéknek a felvetést követő ülésen az iskolaszék elé tárni. Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként az alábbiak vehetnek részt: • az iskola igazgatója • általános igazgatóhelyettes, műszaki igazgatóhelyettes, gazdasági vezető Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről az iskola igazgatója rendszeresen (évente legalább 2 alkalommal) tájékoztatja az iskolaszéket (félév, év vége). 8.1. Az iskolaszék és az iskolai szülői szervezet kapcsolattartása A szülők által delegált iskolaszéki tagok rendszeresen tájékoztatják az iskolaszék többi tagját a szülői szervezet munkájáról. Az iskolaszéki megbeszélésen elhangzottakról kötelesek beszámolni a következő ISZSZ megbeszélésen. A szülői szervezet tagjai az információkat a következő szülői értekezleten a többi szülő tudomására hozzák. 9. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága és hitelessége 9.1. Hozzáférhető elhelyezés biztosításának rendje A Pedagógiai program, a Szervezeti és működési szabályzat, a Házirend egy-egy példánya az iskola irattárában, az igazgatóságnál, az iskola könyvtárában kerül elhelyezésre. A Pedagógiai Program alapdokumentuma – mellékletek nélkül – az iskola honlapján megtalálható. 9.2. Tájékoztatás Az intézményi dokumentumokkal kapcsolatos tájékoztatás az igazgató, az általános igazgatóhelyettes és a szakmai igazgatóhelyettes joga és kötelessége.
15
9.3. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Beírási napló A beiratkozást követően az alkalmazott tanügy-igazgatási szoftverrel rögzítjük a tanulók adatait, majd a jogszabályoknak megfelelő tartalmú nyomtatványt papírra kinyomtatjuk, minden lapját intézményvezetői aláírással és intézményi bélyegző lenyomattal hitelesítjük, majd roncsolás nélkül szétválaszthatatlan módon bekötjük. Az évek során keletkező változásokat kézírással rögzítjük a dokumentumban. Bizonyítvány A nyomdai úton előállított bizonyítványkönyvet az osztályfőnök kézírással, bebélyegzéssel vezeti, osztályfőnök, igazgató aláírásával hitelesíti. Érettségi bizonyítvány A nyomdai úton előállított bizonyítványt az érettségi jegyzője kézírással, bebélyegzéssel vagy rányomtatással vezeti, az igazgató, az érettségi vizsgaelnök aláírásával hitelesíti. Érettségi tanúsítvány A nyomdai úton előállított tanúsítványt az érettségi jegyzője kézírással, bebélyegzéssel vagy rányomtatással vezeti, az igazgató, az érettségi vizsgaelnök aláírásával hitelesíti. Szakmai vizsga letételét tanúsító bizonyítvány A nyomdai úton előállított bizonyítványt a szakmai vizsga jegyzője kézírással, bebélyegzéssel vagy rányomtatással vezeti, az igazgató, a szakmai vizsgaelnök aláírásával hitelesíti. Törzslap külíve A nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött, aláírásokkal, bélyegzőlenyomattal hitelesített dokumentum. Törzslap belívei Az alkalmazott tanügy-igazgatási szoftverrel a tanév végén a miniszter által jóváhagyott szigorú számadású, sorszámozott papírra készült nyomtatvány. A nyomtatvány kétoldalas, a javító vizsga eredményeit utólag, kézzel kell felvezetni. Minden tanév végén új nyomtatvány készül, ezeket évfolyamonként, azon belül ABC sorrendben, a külívben elhelyezve kell a tanulmányok elvégzését követően beköttetni. Az osztályfőnök és az igazgató aláírásával hitelesíti. A törzslapokat PDF állományokban külön CD lemezen is archiválja az iskola. Törzslap külíve érettségi vizsgához Az érettségi-szoftver készíti el, sima A4 papírra nyomtatandó, igazgató, az érettségi vizsgaelnök aláírásával hitelesíti. Törzslap, belíve érettségi vizsgához Az érettségi-szoftver készíti el, sima A4 papírra nyomtatandó, igazgató, az érettségi vizsgaelnök aláírásával hitelesíti. Érettségi törzslap kivonata Az érettségi-szoftver készíti el, sima A4 papírra nyomtatandó, igazgató, az érettségi vizsgaelnök aláírásával hitelesíti. Törzslap külíve szakmai vizsgához Az szakmai vizsga szoftvere készíti el, sima A4 papírra nyomtatandó, igazgató, a szakmai vizsgaelnök aláírásával hitelesíti. Törzslap belíve szakmai vizsgához Az szakmai vizsga szoftvere készíti el, sima A4 papírra nyomtatandó, igazgató, a szakmai vizsgaelnök aláírásával hitelesíti. Értesítő (ellenőrző) Az alkalmazott tanügy-igazgatási szoftver segítségével naprakészen vezetik a pedagógusok és az osztályfőnök. Az iskola WEB felületéről elérhető egy hitelesítő beléptetést követően. Természetesen a szülő, illetve a tanuló csak a saját adatait láthatja. Kérésre az osztályfőnök ki is nyomtathatja, bár így elvész interaktivitása. A tanuló félévi osztályzatairól 16
az iskola papír alapú értesítőt ad ki, melyet az osztályfőnök aláírásával és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával hitelesít. Itt van helye a szülő aláírásának is, így az osztályfőnök tájékozódhat arról, hogy látta-e a szülő az értesítőt. A félévi értesítőket PDF állományokban külön CD lemezen is archiválja az iskola. Osztálynapló, csoportnapló, egyéb foglalkozási napló A digitális naplóban (jellemzően havonta), zárások után keletkező haladási naplót (ami magában foglalja az osztály-, csoport-, és egyéb naplókat is), helyettesítési naplót, egyéni foglalkozási naplót, elmaradt órák naplóját, többlettanítási kimutatást PDF formátumban CDR lemezre kell kiírni, a lemezt le kell zárni és el kell látni azonosító felirattal. A felirat tartalmazza az iskola nevét, logóját, a tanévet, a lezárt időszak megnevezését. A keletkező lemezt és annak tartalmát nyilvánosságra kell hozni az iskola hálózatán, oly módon, hogy minden érintett dolgozó megtekinthesse a rá vonatkozó adatokat. Ezt követően létre kell hozni egy olyan papír alapú dokumentumot, amelyen egyértelműen azonosítható a keletkezett CD-R (egyedi azonosító szám a lemez belső gyűrűjénél), a rajta lévő fájlok nevei. Az érintett dolgozók a következő szöveg alatt táblázatosan, a nevük mellett aláírásukkal hitelesítik annak valódiságát. „A …azonosító számú CD-R-en lévő, a Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola …tanévének…időszakára vonatkozó haladási napló.pdf, helyettesítési napló.pdf, egyéni foglalkozási napló.pdf, elmaradt órák naplója.pdf, többlettanítási kimutatás.pdf fájlokat megismertem, tartalmukat tudomásul vettem, aláírásommal hitelesítem.” Erre a papír alapú dokumentumra alulra kerül az intézményvezető aláírása, az intézmény bélyegzőjének lenyomata. A CD-R lemez és a fenti papír együttesen képezi a dokumentálás alapját, együtt, egymás mellett lefűzve, idő szerint folytonosan haladva kell őket tárolni az irattárban. Az év végi naplókivonatokat PDF állományokban külön CD lemezen is archiválja az iskola. Jegyzőkönyv a tanulmányok alatti vizsgához A nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött, aláírásokkal, bélyegzőlenyomattal hitelesített dokumentum. Osztályozóív tanulmányok alatti vizsgához A nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött, aláírásokkal, bélyegzőlenyomattal hitelesített dokumentum. Órarend Elektronikusan az iskola honlapjáról elérhető, tanár szerinti, osztály szerinti, terem szerinti bontásban. A tantermek ajtaján megtalálhatóak a terem szerinti órarendek. A tanárok, diákok tetszőleges számban nyomtathatnak maguknak az iskola honlapjáról, ha szükségük van papír alapú verzióra. Tantárgyfelosztás Az alkalmazott tanügy-igazgatási szoftver segítségével kinyomtatható, az intézményvezető aláírásával, az intézmény bélyegzőjének lenyomatával hitelesíti. Továbbtanulók nyilvántartása Mivel a felsőoktatási, szakképzési jelentkezések elbírálása a tanulói jogviszony befejezése után van, ezért iskolánk csak a továbbtanulási jelentkezéseket tartja nyilván osztályonként táblázatosan. Étkeztetési nyilvántartás Külön szoftver segítségével történik, ami kezeli az igényeket, kedvezményeket, lemondásokat, befizetéseket, számlázást… A térítési díj befizetéséről számlát állítunk ki. Közösségi szolgálati jelentkezési lap A nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött, aláírásokkal, bélyegzőlenyomattal hitelesített dokumentum.
17
Tanulói jogviszony igazoló lapja Az alkalmazott tanügy-igazgatási szoftver segítségével kinyomtatható papír alapú nyomtatvány, az osztályfőnök vagy az iskolatitkár vagy az intézményvezető aláírásával, az intézmény bélyegzőjének lenyomatával hitelesíti. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Előállítás Az elkészült dokumentumot PDF formátumban kell előállítani (kinyomtatni). Hitelesítés A PDF dokumentumot az arra jogosult digitális aláírásával látja el. A digitális tanúsítványt (azonosítót) külső hitelesítés-szolgáltatótól (MÁV - informatika, Edukáció, stb...) kell igényelni. Az iskolában erre az igazgató, és az általános helyettes jogosult. Az aláírás létrehozásához használt tanúsítvány azt igazolja, hogy a dokumentum az aláírótól származik, az aláírás pedig azt, hogy nem módosították a dokumentumot. Mivel a saját magunk által létrehozott digitális tanúsítványokat nem hivatalos hitelesítés-szolgáltató állítja ki, az ilyen tanúsítvánnyal aláírt dokumentumokat nem tekintjük hitelesnek. Az aláírásnak láthatónak kell lennie, legalább tartalmaznia kell az aláíró nevét, az aláírás dátumát, az indokot az aláírásra, továbbá a kézírásos aláírás képét. Magát az aláírást a dokumentum végére, a jobb alsó sarokba kell elhelyezni. Akkor fogadható el ez a dokumentum hitelesnek, ha az „Aláírások” tulajdonságainál a következőt látjuk: „Az aláírás érvényes: A dokumentum nem lett módosítva az aláírás alkalmazása óta.” Noha a dokumentum digitális aláírása nem feltétlenül akadályozza meg, hogy megváltoztassák a dokumentumot, azonban az aláírás hozzáadása után nyomon követhetjük a változásokat, és szükség esetén visszatérhetünk az aláírt változathoz. Tárolás Az aláírt, hitelesített PDF fájlokat iktatni kell, majd a rendszergazda számítógépén elhelyezett erre a célra kialakított mappában el kell tárolni. Év végén (dec.31.) a keletkezett fájlokat CD vagy DVD lemezre ki kell írni, a lemezt le kell zárni, feliratozni, majd az irattárban kell elhelyezni. Ez az archiválás a rendszergazda feladata. 10. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 10.1. Az igazgató (intézményvezető) ellenőrzési kötelezettségei •
az igazgató az intézményben folyó munka megszervezésére, a beosztott dolgozók irányítására és ellenőrzésére elsődlegesen jogosult és köteles.
•
ellenőrzési joga és kötelessége kiterjed az intézmény összes dolgozójára, az általuk végzett munka helyességére és eredményességére.
•
ellenőrzi az alapdokumentumok felhasználását, a köznevelési törvény előírásainak a nevelő – oktató munkával kapcsolatos hatályos jogszabályok érvényesülését, a nevelőtestületi határozatok végrehajtását.
•
látogatja a tanítási és gyakorlati órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, ezekről feljegyzést vezet, tapasztalatait megbeszéli az érdekelt vezetőkkel és pedagógusokkal.
10.2. A pedagógiai, szakmai igazgatóhelyettesek ellenőrzési kötelezettségei 18
10.2.1. Az általános igazgatóhelyettes ellenőrzése •
az oktatási dokumentumokban, a határozatokban, a jogi szabályozásban foglaltak betartására,
•
az intézményi, nyilvántartások, statisztikák, összegzések, értékelések, adminisztráció pontos vezetésére (DINA, anyakönyvek, bizonyítványok stb.)
•
a nevelő-oktató munkával kapcsolatos határidők betartása,
•
az intézményben oktatott tantárgyak tanterveire, tanmeneteire, a tantárgyak tanterv szerinti haladására,
•
a tantervi követelmények megvalósítására,
•
munkaközösségek munkaterveiben foglaltak megtartására,
•
a tantárgyak tanóráinak eredményességére,
•
a pedagógusi ügyelet pontosságára, feladatellátására,
•
az általa kiírt helyettesítések megtartására,
•
a tanórán kívüli tevékenységekre (közismereti tárgyakhoz kapcsolódó szakkörök, érettségi előkészítők, felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozás, könyvtár),
•
a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára,
•
a pedagógusok és más közalkalmazottak munkafegyelmére, az intézményi tulajdont károsító eseményekre,
•
a túlórák és helyettesítések havi ellenőrzése.
10.2.2. Műszaki igazgatóhelyettes ellenőrzése •
az oktatási dokumentumokban, a határozatokban, a jogi szabályozásában foglaltak betartására,
•
a nevelő-oktató munkával kapcsolatos határidők betartására,
•
az intézményben oktatott szakmai tantárgyak tanterveire, tanmeneteire, a tantárgyak tanterv szerinti haladására,
•
a szakmai tantervi követelmények megvalósítására,
•
a szakmai tantárgyak tanóráinak eredményességére, 19
•
az általa kiírt helyettesítések megtartására,
•
a szakmai munkaközösségek munkaterveiben foglaltak megtartására,
•
a tanulók szakmai szaktantárgyi-gyakorlati tanulmányi eredményének felmérésére, értékelésére,
10.2.3. A gazdasági vezető ellenőrzési kötelezettsége Az intézmény oktatási-nevelői munkájához kapcsolódó gazdasági, pénzügyi, számviteli feladatokat ellátó gazdasági apparátus egyszemélyi felelős vezetője. Ellenőrzési joga és kötelessége kiterjed egyrészt a gazdasági hivatal dolgozóira az általuk végzett munka helyességére és pontosságára, másrészt a szervezeti felépítésben hozzá beosztott dolgozókra. 10.2.4. A műszaki igazgató helyettes ellenőrzési kötelezettsége Az iskolai és külső szakmai gyakorlóhelyek szakmai irányítója, az ott folyó oktató-nevelő munka felelős vezetője. Elsődleges joga és kötelezettsége a gyakorlati oktatáshoz beosztott pedagógusok és egyéb dolgozók munkájának megszervezése és ellenőrzése. A vállalati gyakorlóhelyeken folyó oktatás pedagógiai-módszertani irányítója. A gyakorlati tantárgyak oktatását ellátó tanárokkal és oktatókkal együttműködve irányítja a gyakorlatokkal kapcsolatos összes nevelési, oktatási, szervezési, termelési és egyéb teendőket. 10.3. A munkaközösség-vezetők ellenőrzési feladatai •
a munkaközösség, munkatervi feladatainak határidőre való színvonalas elvégzéséért,
•
a szaktárgyi versenyek megszervezéséért, azok meghirdetésért és lebonyolításáért,
•
az iskolai szintű pályázatok kiírásáért, elbírálásáért, a tanulók szaktárgyi pályázaton való részvételének megszervezéséért,
•
a munkaközösség feladatrendszerébe tartozó szakkörök, felzárkóztató, tehetséggondozó és érettségire felkészítő foglalkozások színvonalas, folyamatos megtartásáért,
•
a szakmai szertárak fejlesztéséért, az eszközök használatáért,
•
az osztályozás, értékelés folyamatosságáért,
•
a DINA, munkatervi dokumentumok folyamatos vezetéséért, •
a tanmenetek, a tantervek és a tanév rendjében foglaltak összhangjáért.
11. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai •
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – a vétség elkövetésétől
20
számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető. • A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni. • A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért. • Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős. • Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek. • Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást. • A fegyelmi eljárás lefolytatásáért – a nevelőtestület döntése alapján – az iskola igazgatója a felelős. • A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása. A nevelőtestület - ha fegyelmi tárgyalás szükséges, akkor - a tárgyalás lefolytatását 3 fős bizottságra ruházza át. A bizottság tagjai egy fő az iskolavezetésből, osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős. Bárki érintett a fegyelmi eljárásban, a tantestület kijelölt tagja helyettesíti. • A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell. • A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényen történt. • A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg. • Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is. 21
• A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos. • A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg.
22
III. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: • • • • • • • • •
• • • • • • • • • • • • •
a fenntartóval KIK Békéscsabai Tankerület a helyi önkormányzati képviselőtestülettel, az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztállyal az Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottsággal Oktatási Bizottsággal, az Oktatási Közművelődési- és Sportirodával és a Pénzügyi Irodával (Békéscsaba, Megye Jogú Város Polgármesteri Hivatala; Békéscsaba, Szent István tér 7.) a megyei humánfejlesztési intézettel (Békés Megye Tudásház és Könyvtár; Békéscsaba, Kiss Ernő utca 3.) pedagógiai szakszolgálatokkal pedagógiai szakmai szolgáltatókkal a 2008/2009. tanévtől megalakult Békéscsabai I. számú Térségi Integrált Szakképző Központ tagjaként együttműködik a szervezethez tartozó BÉKSZI Trefort Ágoston Tagiskolájával és a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskolával és Kollégiummal a szakképzés területén a helyi nevelési tanácsadóval (Békéscsaba Nevelési Tanácsadó) társiskolákkal kollégiumokkal (ahol diákjaink elhelyezést nyertek) Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal kamarákkal Békés Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara) A Gépipari Tudományos Egyesülettel a Közlekedéstudományi Egyesülettel az Autószerelők Országos Egyesületével Békés Megyei Közlekedés Felügyelettel felsőoktatási intézményekkel (Szent István Egyetem, Szolnoki Főiskola, Kecskeméti Főiskola) összefüggő szakmai gyakorlat szervezése során a szakszervizekkel (Meszlényi és Társa Bt.; Autóklub Békés Megyei Szervezete; Autó Körös Kft.; Körös Autócentrum; Magyar Közút Nonprofit Zrt; Körös Volán Autóbuszközlekedési Rt.) rendőrséggel (Békés Megyei Rendőr-főkapitányság, Békéscsabai Rendőrkapitányság) a megyei és városi rendvédelmi szervekkel a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal.
Továbbá kapcsolatot tartunk azokkal a munkaszervezetekkel, szervezetekkel, egyesületekkel, amelyekkel hatályos együttműködési szerződésünk van. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.
23
2. Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: 2.1. Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával Az alapítvány neve: Körös Volán Alapítvány Alapító: Körös Volán Autóbuszközlekedési Rt. (Békéscsaba, Szarvasi út 103.) Iskolánk másik, működő alapítványa a Kemény Gábor Iskolai Alapítvány, melynek alapítója az iskola három pedagógusa. 2.2. Az alábbi helyi gyermek- ill. ifjúsági szervezetekkel: A szervezetek neve: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Nevelési Tanácsadó 2.2.1. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal (Békéscsaba, Szent István tér 9.). A munkakapcsolat felügyeletéért az általános igazgatóhelyettes a felelős. Az ifjúságvédelmi felelős munkaköri feladatát munkaköri leírás szerint végzi. 2.3. A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolavédőnővel, iskolafogorvossal, iskolaorvossal, és megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját az SZMSZ V. fejezet 5. pontja szabályozza. A munkakapcsolat megszervezését, felügyeletét a munkaköri leírások tartalmazzák és meghatározzák a felelősök hatáskörét. Az iskola-egészségügyi szolgálattal való kapcsolattartásért az általános igazgatóhelyettes felelős. Kapcsolattartás formái, rendszeres és folyamatos tájékoztatás és tájékozódás, együttműködve az iskolai védőnővel, az ifjúságvédelmi felelőssel. 2.4. Az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet.
24
IV. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE 1. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, mely az intézmény adott tanévre megfogalmazott céljait, feladatait határozza meg. Az intézmény éves munkatervét az igazgató készíti el. Véglegesítése a tanévnyitó értekezleten történik. Az éves munkatervet a nevelőtestület fogadja el. Az éves munkatervet a fenntartó, az iskolai Szülői Szervezet, az iskolai Diákönkormányzat és az Iskolaszék is véleményezi. 2. A tanév helyi rendje 2.1. A tanév szeptember elsejétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanítási év szorgalmi ideje az évente kiadott tanév rendjében meghatározottak szerint. A tanítási év szorgalmi ideje azokon az évfolyamokon rövidebb, ahol a szorgalmi időszakot vizsgák (alap-, érettségi-, szakmai) követik. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. Az összefüggő szakmai gyakorlatra a szorgalmi időt követően kerül sor. 2.2. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület javaslatának, véleményének figyelembevételével rögzíti az éves munkaterv. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület az alábbiakról dönt: • nevelő- és oktatómunka lényeges tartalmi feladatairól • az új tanév feladatairól • az iskolai szintű ünnepélyek időpontjáról • a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról • a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól • a házirend módosításáról • az SZMSZ mellékleteinek módosításáról • az éves munkaterv elfogadásáról 3. Az iskola nyitva tartása: 3.1. Az iskola (Gábor köz 1.) épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 30 órától délután 19 30 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. 630 – 730 h között, valamint az utolsó óra - és 19 30 h között a tanulók az aulában, jó idő esetén az udvaron is tartózkodhatnak. 3.2. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 30 és délután 1530 között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.
25
3.3. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az iskola gondnoka és a portás a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus és a délutáni portás felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. 3.4. Az ügyintézés rendje: 3.4.1. Szorgalmi időben a tanulók hivatalos ügyeinek intézését az iskolatitkár végzi a nagyszünetben és az adott tanévben külön meghatározottak szerint. A tanítást érintő hivatalos ügyek intézése az iskolai munkavégzés időtartama alatt folyamatosan biztosított legyen. (váltott ebédidő az irodákban) 3.4.2. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet két hetente kell megszervezni. 3.5. Belépés az intézménybe Az iskola épületébe érkező szülők illetve az iskolával jogviszonyban nem állók belépését a portaszolgálat ellenőrzi. A belépést a belépés időpontjának, céljának, a belépő nevének, a kilépést a kilépés időpontjának megjelölésével regisztrálni kell. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. 3.6. Intézményi leltárban lévő eszközök kölcsönzése Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében, leltári- és gyári szám feltüntetésével adott időtartamra lehet az erre készített nyomtatványon. 3.7. Reklámtevékenység szabályozása Az iskolában reklámtevékenységet folytatni, reklámanyagot elhelyezni igazgatói engedéllyel lehet. A reklámtevékenység esetleges anyagi vonzatát előzetes megállapodás alapján, bérleti szerződés rögzíti. 4. A tanítási órák rendje: Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 7 45 óra és 16 00 óra között kell megszervezni. Szükség esetén az alábbi csengetési rend szerint órák szervezhetők 1825-ig.
26
Az intézmény csengetési rendje:
1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra
745 840 935 1035 1130 1225
-
830 925 1020 1120 1215 1310
Főétkezésre biztosított hosszabb szünet
7. óra 8. óra 9. óra 10. óra 11. óra 12. óra
1330 1420 1510 1600 1650 1740
-
1415 1505 1555 1645 1735 1825
A szakmai gyakorlatok gyakorlati óráinak időtartama a hatályos jogszabályok szerint. Az intézmény csengetési rendje módosulhat, ha az aktuális vagy rendkívüli események indokolttá teszik. 5. Tanórai foglalkozások, tanulmányi előmenetel, vizsgák 5.1. A tanórai foglalkozások keretében a tananyag feldolgozása folyik. A szorgalmi év végén a tanuló tantárgyanként osztályzatot kapnak. 5.1.1. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke illetve a részére órát tartó szaktanár írásos vagy szóbeli engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. 5.2. Az a tanuló, aki tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a tanulmányi követelményeket nem teljesítette, így az adott tantárgy(ak)ból javítóvizsgát tehet. 5.3. Az a tanuló, aki egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított tantervi követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. 5.4. Az a tanuló, aki az iskola helyi tantervében szereplő bármely tantárgy követelményeit osztályozó vizsgán teljesítette, az igazgató határozata alapján mentesül az adott tantárgy óráinak látogatása alól. 5.5. Pályaorientáció a tanítási órák keretében Az iskola biztosítja a tanulók számára a pályaorientációs foglalkozást, tanácsadást. A 9-10. évfolyamon az osztályfőnöki órák, szakmai orientáció keretében az osztályfőnökök pályaorientációs feladatot is ellátnak. Megismertetik a tanulókkal a választható szakmacsoportokat, szakmákat.
27
A 11-12. évfolyamon a képzési - felvételi lehetőségek ismertetésén túlmenően az intézmény biztosítja a tanulók számára a képzési-, és felsőoktatási kiadványok hozzáférhetőségét. Az iskola pályaválasztási felelőse az általános igazgatóhelyettes. 6. A tanórán kívüli foglalkozások 6.1. Az intézményben a tanulók számára az alábbi - az iskola által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működhetnek az órabanki óraszám függvényében: • szakkörök, • érdeklődési körök • diáksportkör, • tömegsport • felzárkóztató, korrepetáló foglalkoztatások • tehetségfejlesztő foglalkozások, • érettségi előkészítő foglalkozások 6.2. A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: 6.2.1. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra is jelentkezhet a tanuló, jelentkezés után részvételük a felzárkóztató foglalkozáson kötelező. 6.2.2. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. 6.2.3. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. 6.2.4. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa, külön megállapodás szerint. 6.3. A tanórán kívüli foglalkozásokat a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. 6.4. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervezhet. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. 6.5. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola területén illetve a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, illetve fogyasztása. 6.6. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: • az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért
28
• az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért • a tűz- és balesetmegelőzési, valamint a munkabiztonsági szabályok betartásáért • az iskolai SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 6.7. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Ez alól az iskola igazgatója sem adhat felmentést. 6.8. Az iskola helyiségeit elsősorban az alaptevékenység az iskolai foglalkozások és rendezvények zavarása nélkül és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. 6.9. Az iskola és annak minden berendezése, felszerelése közös (társadalmi) tulajdon, melynek védelme minden tanulónak és dolgozónak feladata, mert a rongálásért kártérítéssel tartozik. A dolgozók kártérítési felelősségének köre a munkaköri leírásokban, a diákok kártérítési felelősségének köre a Házirendben található. 7. Az iskolai könyvtár Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önképzésének egyéni tanulásának segítésére iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait az Iskolai Könyvtár Működési Szabályzata tartalmazza. amelynek melléklete a Gyűjtőköri Szabályzat. 7.1. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. 7.2. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket is beszerez, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. 7.3. Az iskolai könyvtár vezetője rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal, intézményekkel: • Békés Megyei Tudásház és Könyvtár; Békéscsaba, Derkovits sor 1. • Szent István Egyetem Könyvtára (Békéscsaba, Degré u. 39.) • általános- és középiskolák könyvtárai • közművelődési intézmények • művelődési házak 7.4. Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért az iskolakönyvtáros a felelős. A könyvtáros feladatait munkaköri leírásban rögzítettek szerint végzi. 7.5. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. 7.6. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait a könyvtárba történő beiratkozást követően ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai.
29
A személyi adatokban történt változásokat a könyvtárosnak is haladéktalanul jelenteni kell. 7.7. A tankönyvellátás és tankönyvtámogatás rendjét a Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola Tankönyvellátási szabályzata tartalmazza. 7.8. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket 7.9 .A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, informatikai eszközöket kaphasson tartós használatra, átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján, az iskola lehetőségeihez mérten. 8. Az iskolai sport 8.1. A mindennapi testedzés A 2012/2013. tanévtől kezdve felmenő rendszerben bevezetésre kerül a mindennapos testnevelés. Szabályait a Pedagógiai Program tartalmazza. 8.1.1. Az iskolai sportkör szabályzata alapján működik, munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. 8.1.2. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával lehet megszervezni. 8.1.3. Az ISK és iskolai vezetés kapcsolata; támogatás összege Az iskolai sportkör működéséért az intézmény vezetője a felelős. Az iskolai sportköri megbízott rendszeresen tájékoztatja az iskola vezetőjét a sportköri feladatokról, versenyekről, rendezvényekről, eredményekről. Minderről köteles naplót vezetni. Az iskolai sportkör legmagasabb szerve a sportköri közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A sportköri gyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, mely során értékelni kell az előző időszak munkáját, és meg kell határozni a következő időszak feladatait, továbbá megválasztják a sportköri vezetőséget és megtervezik a sportkör költségvetését. 8.2. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, • őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, • a téli időszakban: a tornaterem használatát A tömegsport - foglalkozásokat tanévenként a tantárgyfelosztásban lehet meghatározni. 8.3. A gyógytestnevelés A testnevelés órákról való részleges-, illetve teljes felmentést csak az iskolaorvos adhat. Az általa felmentett tanulók orvosi javaslat vagy utasítás alapján könnyített testnevelésben vagy gyógytestnevelési órákon vesznek részt. Az intézmény keretein kívül végzett gyógytestnevelési órákon való részvételt és érdemjegyeket a foglalkozást vezető pedagógus − a rendeletekben rögzítetteknek megfelelően 30
− eljuttatja az intézménynek. A gyógytestnevelési órákról való hiányzás hozzáadódik az iskolai tanórákról történő hiányzásokhoz. A foglalkozásokon az iskola általános szabályai érvényesek.
31
V. TANULÓI JOGVISZONNYAL, INTÉZMÉNYI OKTATÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 1. Tanulói felvétel rendje Tanévente az iskola nevelőtestülete a tanévnyitó értekezleten dönt arról, hogy a következő tanévben felvételi vizsga és/vagy pontszám alapján veszi fel az intézménybe a 9. évfolyamra jelentkező diákokat. Felvételi vizsga esetén a tanévre kiadott tanév rendje az irányadó. Pontszám alapján történő felvétel esetén a 7. osztály év végi és 8. osztály félévi meghatározott tantárgyi osztályzatok összegét vesszük figyelembe a Pedagógiai Programban rögzítettek alapján. Magasabb évfolyamokon a felvétel, átvétel illetve átjárhatóság helyi szabályozását az iskolai Pedagógiai program tartalmazza. 2. A tanuló rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása 2.1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása az iskolai egészségügyi hálózaton keresztül történik. 2.2. A rendszeres egészségügyi felügyeletet iskolánkban az iskolaorvos látja el, az általa meghatározott napon és időben heti rendszerességgel. Az iskolaorvos a megállapított egészségügyi problémáknak megfelelően irányítja a tanulót – szükség esetén - a megfelelő egészségügyi intézménybe további vizsgálatokra. A védőnő szervezi és irányítja a különböző iskolai vizsgálatokat, tájékoztatja az általános igazgatóhelyettest és az ifjúságvédelmi felelőst az iskola tanulóinak egészségügyi helyzetéről. A védőnő segítséget nyújt a testnevelő tanároknak a gyógytestnevelésre utalt tanulók névsorának kialakításában. Biztosítjuk: • a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: − fogászat, évente 1 alkalommal, − belgyógyászati vizsgálat, évente 1 alkalommal, − szemészet, évente 1 alkalommal, • a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal • a tanulóknak az iskolai védőnő által végzett higiéniai - tisztasági szűrővizsgálatát évente rendszeresen 3. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén 3.1. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 3.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan:
32
3.2.1. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi szabályzat és a tűzriadó, bombariadó terv rendelkezéseit. 3.2.2. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. 3.2.3. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együttjáró veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: • a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órákon, melynek során ismertetni kell: − az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, − a házirend balesetvédelmi előírásait, − a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, − a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban, • közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, • a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét 3.2.4. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a helyes viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartására. 3.2.5. Az osztályfőnököknek a tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az erre a célra készült baleseti jegyzőkönyvben kell dokumentálni, a tanulókkal aláíratni majd ezt követően a műszaki igazgatóhelyettesnek leadni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. 3.2.6. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, számítástechnika/informatika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági munkavédelmi szabályzat tartalmazza. 3.2.7. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkabiztonsági munkavédelmi szabályzat tartalmazza. 3.2.8. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét tűzriadó, bombariadó terv előírásai szerint kell elvégezni. 3.3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén
33
3.3.1. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: • a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, • a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, • minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának vagy a műszaki igazgatóhelyettesnek. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. 3.3.2. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. 3.3.3. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának illetve a műszaki igazgatóhelyettesnek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 3.3.4. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatokat a magasabb jogszabályok alapján köteles elvégezni az intézmény vezetősége és az intézmény minden pedagógusa: 3.4. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a munkabiztonsági munkavédelmi szabályzat tartalmazza. 4. A tanuló által előállított dolog díjazása
A tanulónak joga, hogy kapjon díjazást, ha az intézmény a tanuló által előállított pénzbeli értékkel bíró dolog vagyoni értékét másra átruházza. A megfelelő díjazásban a tanuló (a 14. életévét be nem töltött tanuló estén) szülője egyetértésével és a nevelési oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. A szellemi alkotások esetén a Ptk. irányadó. Pénzbeli értékkel bíró dolog az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként zajló rendszeres előállítása és vagyoni értékének átruházása esetén a diákot munkadíjának 10%-a illeti meg.
34
VI. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÉS A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. Az iskola zászlója: 1.1 Zászló őrzésének helye: az iskola 1. számú vitrinje 1.1. Zászlóvivő tanulók megbízása Az iskolai ünnepélyeken a 12. évfolyam tanulói viszik ill. kísérik (3 fő) az iskola zászlaját. A ballagási ünnepélyen veszik át az alsóbb évfolyamos (többnyire 11. évfolyamos tanulók) az iskolai zászlót. Azok a tanulók méltók erre, akiket példamutató magatartásuk, jó tanulmányi eredményük alapján példaképként kívánunk a tanulók elé állítani. A tanulók felkérése az osztályfőnökök javaslata alapján történik. 2. Ünnepi öltözet: 9-10-11-12. osztályos tanulóknak fehér blúz illetve ing és sötét színű szoknya illetve nadrág és nyakkendő iskolai emblémával. 3. Az iskola névadója: Kemény Gábor Emlékének ápolására az alábbi iskolai rendezvények, események ünnepségek szolgálnak: Mint az első Kossuth - díjas pedagógus − a pedagógusnappal egybekapcsolva − megemlékezünk munkásságáról. Ballagás: a végzős tanulók képviselői (osztályonként 1-1 fő) megkoszorúzzák az iskola előkertében Kemény Gábor mellszobrát Minden évben megrendezzük a Kemény Gábor Napokat, mely keretében szakmai előadásokat, bemutatókat, szavalóversenyt, diákprogramokat szervezünk. Emlékplakett adományozása: minden tanév tanévzáró ünnepélyén vagy ballagásán a 4 év során legkiválóbb tanulmányi és közösségi munkát végzett végzős tanuló oklevéllel együtt megkapja a „Kemény Gábor” emlékplakettet. Sportban: évente megrendezzük az osztályok között, − különböző sportágakban − a Kemény kupa megszerzéséért a sportversenyeket. 4. Ünnepségeink: • tanévnyitó ünnepély (augusztus 31. vagy szeptember 01.) • ballagás (május hó) • tanévzáró ünnepély (június vége) • gólyabál (ősszel)
35
• szalagavató (február hó) • pedagógusnap (június) • a tanév rendjében meghatározottak szerint 4.1. Évfordulós megemlékezések: • iskolánk fennállásának évfordulói 4.2. Ünnepeink és megemlékezéseink: október 06. − megemlékezés az Aradi vértanúkról október 23. − megemlékezés az 1956-os eseményekről, a köztársaság kikiáltásának napjáról december (téli szünet előtti héten) − karácsonyi ünnepség február 25. – a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja március 15. − az 1848/49-es szabadságharcról való megemlékezés április 16. - a holocaust emléknapja június 4. – Nemzeti összetartozás napja A megemlékezéseket az iskola tornatermében, vagy az udvaron, vagy az iskolarádión keresztül sugározzuk, az adott napon (vagy azt megelőző napon. A műsort a naptári tervben felelősként kijelölt kolléga és osztály készíti. A műsor lehet élő, illetve hangkazettán rögzített. 5. Jutalmazás, kitüntetés 5.1. A tanév végén osztályonként három tanulót könyvjutalommal és oklevéllel jutalmazunk. A döntést az osztályozóértekezleten az osztályfőnökök előterjesztése alapján a pedagógusok egyetértésével hozzák meg. 5.2. Az ISZSZ − a végzős diákok közül osztályonként 1-1 tanulót könyvjutalomban részesíthet. 5.3. Szülők munkájának elismerése A ballagási ünnepélyen azok a szülők részesülnek az iskolától könyvjutalomban, akik 4 vagy 5 év során az ISZSZ munkájában kiemelkedően tevékenykedtek. 5.4. Dicsőségfal A tantárgyi versenyeken való kimagasló eredményt elért tanuló fényképét a dicsőségfalra függesztjük ki.
36
6. Iskolai újság Iskolánk évente alkalmanként - jelenteti meg az iskolaújságot. Az újság megjelentetésének koordinálási feladatait az azzal megbízott személy végzi. 7. Az iskolatörténeti emlékek Az iskolatörténeti emlékek gyűjtéséért minden dolgozó felelős. A gyűjtött emlékanyag az iskola könyvtárában kerül elhelyezésre. Az iskolatörténeti dokumentumokból állandó kiállítás készül. 8. Dolgozók jutalmai, kitüntetései A dolgozókat a mindenkor hatályos jogszabályok szerint jutalmazzuk (szolgálati érdemérem, jubileumi jutalom stb.) Kitüntetésekre a felterjesztést az iskola vezetősége készíti elő a jogszabályban előírtaknak megfelelően. A kitüntetésről, jutalomról ünnepélyes keretek között tájékoztatja az intézmény igazgatója az iskola dolgozóit.
37
VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Jelen SZMSZ-t, a nevelőtestület iskolaszék, továbbá az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ nyilvános. 2. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti: • a fenntartó, • a nevelőtestület, • az iskola igazgatója, • az iskolaszék, • DÖK. 3. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló belső szabályzatok tartalmazzák. Az intézményi SZMSZ mellékletei: Iratkezelési Szabályzat Munkaköri leírás minták KIK Kiadmányozási Szabályzata Békéscsaba, 2013. március 27.
Skultétiné Barna Anita intézményvezető
