Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig

JÁ RO L I J Ó Z S E F

Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig

Békéscsaba rövid története.indd 1

18/09/14 20:25

Városvédő Füzetek 3. Szerkeszti: Jároli József


18/09/14 20:25

JÁ ROL I JÓ Z S E F

Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig

Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület Békéscsaba 2014


18/09/14 20:25

Lektorálta: Komáromi István A tartalmi összefoglalót fordította: Dr. Zsibrita Pál Tervezte: Barabás Ferenc A borítón: Z.A. Békéscsaba, 1866. festménye A kötet megjelenését a „Budapest Bank Békéscsabáért” program 2013. őszi pályázatán, a szellemi élet kategóriájában az egyesület által nyert összeg tette lehetővé.

ISBN 978-963-12-0472-8

© Jároli József, 2014


18/09/14 20:25

Tartalom Bevezetés............................................................................................7 Békéscsaba földje az őskortól a honfoglalás koráig ......................9 A honfoglalástól Békéscsaba újjátelepüléséig..............................13 Békéscsaba újjátelepülésétől az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig...................................................................18 Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ............................ 29 A szabadságharc leverésétől az első világháborúig.....................32 Az 1956-os forradalom és szabadságharc Békéscsabán............ 48 Békéscsaba a rendszerváltás után................................................. 50 Békéscsaba története évszámokban..............................................55 Irodalom...........................................................................................75 Krátke dejiny Békešskej Čaby.......................................................78

•5•


18/09/14 20:25


18/09/14 20:25

Bevezetés során gyakran előfordul, hogy szükségünk lenne vároA mindennapok sunk történetének egy-egy fontos adatára. Megszerzéséhez azonban

nem ritkán számos könyvet, tanulmányt, újságcikket kell átolvasni, könyvtári kutatómunkát végezni. Nehezíti a helyzetet, hogy a Békéscsaba történetével foglalkozó régi könyvek, tanulmányok ma már könyvritkaságnak, nagy könyvtárak féltett kincseinek számítanak. Ezért sokszor jó lenne, ha könyvespolcunkon tarthatnánk olyan rövid Békéscsaba történetet, amely kézikönyvként minden fontos adatot tartalmaz. E kézikönyv ötletét valósította meg Szegeden Blazovich László: Szeged rövid története című, 2005-ben megjelent kitűnő munkája. Blazovich profes�szor Szeged város igen gazdag helytörténeti irodalmát feldolgozva állította össze könyvét. Példáját követve vállalkoztunk a békéscsabai helytörténeti irodalom felhasználásával hasonló összefoglalás elkészítésére. A „Békéscsaba Megyei Jogú Város Monográfiája” sorozat 1991-ben meg jelent első kötete a kezdetektől 1848-ig tárgyalja városunk történetét. A mo nográfia sorozat az első kötettel megszakadt, az 1848 utáni időszak történetéről nem készültek újabb kutatásokon alapuló feldolgozások, további történeti kötetek. (Elkészült ugyan a néprajzi és a művelődéstörténeti kötet.) Ezért a város történeti korszakainak ismertetése különböző mélységűre és terjedelműre sikerült. Az első kötet a legújabb kutatási eredmények felhasználásával készült, ezért ennek ismertetésének nagyobb teret szenteltünk. (2018-ban ünnepeljük a mai Békéscsaba alapításának 300. évfordulóját, ezért is indokoltnak érezzük az 1718–1848 közti időszak részletesebb bemutatását.) Az 1848–2013 közti több mint másfél évszázadról írva a különböző időszakokban készült könyvek, tanulmányok adataira kellett támaszkodnunk, ezek alapján lehetett a kor igényeinek megfelelő összefoglalást készíteni. (Ahol szükséges volt, használtuk a művelődéstörténeti kötetet is.) Mint minden hasonló kísérlet, a jelenlegi is sok olvasóban hiányérzetet kelthet, mert az általa fontosnak tartott momentumok egyáltalán nem vagy nem kellő hangsúllyal szerepelhetnek a történeti

•7•


18/09/14 20:25

folyamat leírásában. Az olvasó jóindulatú megértését kérjük, jelenlegi lehetőségeink ennyit engedtek. Az összefoglalás mellé, ugyancsak a szakirodalom alapján, külön fejezetben, részletes időrendi táblázatot állítottunk össze, amelyben, a főszövegben szereplők mellett, a teljesség igénye nélkül, számos kuriózumnak számító eseményt is felvettünk. Tájékoztatásul felsoroljuk az általunk felhasznált irodalom könyvészeti adatait is. Városunk szlovák gyökereire való tekintettel a szokásosnál nagyobb terjedelmű szlovák nyelvű összefoglalóval zárjuk a kötetet. Köszönetet mondunk a Budapest Bank pályázata nagyvonalú támogatásáért, ami lehetővé tette e munka közreadását. Köszönettel tartozunk Komáromi István igazgató úrnak, aki történelemtanárként vállalta a kézirat lektorálását. Köszönettel tartozunk továbbá Barabás Ferencnek, a Typografika Kft. ügyvezetőjének, aki kivételesen szép köntösbe öltöztette Békéscsaba rövid történetét.

•8•


18/09/14 20:25

Békéscsaba földje az őskortól a honfoglalás koráig Békéscsaba a Kettős-Körös völgye és a Békés-Csanádi löszös síkság A mai ÉK-i részén található. A mai felszín alatti rétegek egyik részét a Kö-

rösök szabálytalanul kanyargó egykori ágai által lerakott hordalék alkotja. A folyók által feltöltött terület kedvező lehetőséget ad homokbányák nyitására, illetve az agyagréteg a későbbi tégla- és cserépgyártás nyersanyaga lett. A Körösök völgye alacsony fekvésű, mocsaras területén, amint ezt a régészeti leletek mutatják, csak a folyómeder melletti vízmentes magaslatok biztosítottak alkalmas lakóhelyet a régi korok emberének. A Körösök szabályozása után ezeket a vízmentesített, mélyen fekvő területeket rétnek vagy legelőnek lehetett hasznosítani. A város nyugati részén található löszös síkság a Maros hordalékkúpján helyezkedik el. A hordalékkúpon megülő lösztalaj a földművelés kedvező feltételeit biztosította. A felszíni vizek hiánya miatt minden itt megtelepült nációnak az élethez szükséges vízmenyiségről gondoskodnia kellett. (Az újabb időkben a hordalékkúp szélébe a XIX. század végétől fúrt békéscsabai artézi kutak jelentettek egy időre megoldást.) Békéscsaba földjének régészeti leleteit a Magyar Nemzeti Múzeum, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum és a gyulai Erkel Ferenc Múzeum őrzi. A leletanyag a mezőgazdasági munkák, építkezések, csatornaásás, útépítés során került a felszínre, esetleg a már korábban megtalált tárgy egy-egy nagylelkű adományozó révén került valamelyik közgyűjteménybe. Az őskőkorból mindössze néhány állatkoponya, mamutfog található a leletek között. Az újkőkorból (Kr. e. 6000–2400) a Körös kultúra népe csípett díszítésű kerámia anyaga maradt ránk. Csiszolt kőbaltát használtak, a gyűjtögetés, halászat mellett már a termelő gazdálkodást is ismerték. Termékenység istennőt ábrázoló szobraik hitvilágukról árulkodnak. Az őket követő Alföldi Vonaldíszes Kerámia népe sajátos, bekarcolt díszítésű kerámiáiról kapta a nevét. Ők már nem szorosan a folyó mellé települtek, szarvasmarhát, sertést tartottak,

•9•


18/09/14 20:25

az állataiknak legelőre volt szüksége, ezért távolodtak el az éltető folyóvíz közvetlen közelségéből. Mindkét népcsoport leleteivel a ma Békéscsabához tartozó Gerla-Kászmán, Veres-Győrös és Törpeér nevű határrészen találkozott a kutatás. A Szakálháti kultúra népét már folyamatos helyben lakás jellemzi, dombszerűen kiemelkedő központi telephelyeik, a tellek több egymásra épülő réteget tartalmaznak. A gabonatermelés, a szövés, fonás ismeretéről árulkodnak a leletek, de már ismerték a kereskedelmet is, amit a rézből készült ékszerek előkerülése igazol. Békéscsaba nyugati határszélén, Gerlán, Veres-Győrös határrészen találtak tőlük származó leleteket. A Tiszai kultúra népe már a városi fejlődés felé haladt, bonyolult ácsmunkával készült házaikban kemence, tűzhely nyomai fedezhetők fel. Nagyméretű tárolóedényeik a növénytermesztés kiemelkedő szerepéről árulkodnak, hiszen a termés befogadására és eltartására volt szükségük ezekre. Sírleleteik között ékszerek találhatók. A rézkor (Kr. e. 2400–1900) Tiszapolgári kultúrájának jellegzetes edénye a csőtalpas tál. Temetőik már elkülönülnek a teleptől, a sírleletek a társadalmi egyenlőtlenség kialakulásáról árulkodnak. (Leleteik előfordulása: Gerla-Kászmán határrész, Békéscsaba Orosházi-Aradi út közti terület.) A középső rézkor Bodrogkeresztúri kultúrája a vagyon felhalmozódás jellegzetes sajátosságait mutatja. Temetőiben a sírok egy részében gazdag réz, arany ékszermelléklet található, míg a többi sír nélkülözi mindezeket. A földművelés helyett megélhetésükben az állattenyésztés dominált. Jellegzetes rézcsákányuk Békéscsabán és Gerlán is előkerült. A késő rézkorból a bolerázi csoport jelenlétére a gerlai lelőhelyen előkerült edénytöredékek utalnak. A bronzkor (Kr. e. 1900–800) első szakasza a korai bronzkor, a Zók-vučedoli kultúra mind a hatvani, mind a nyírségi változatából fordulnak elő leletek Békéscsabán és Gerlán. A Halomsíros kultúra emlékei Gerla nagyalmási határrészén, Békéscsabán, a Holt-Körös partján kerültek elő. A gávai kultúra fényes fekete felületű, belül sárga vagy vörös színű díszítésű síkozott peremű kerámiái Békéscsabán, 40 lelőhelyen bukkantak fel (Kastélyszőlők, Lencsési lakótelep, az egykori József Attila Általános Iskola udvara, Bánszky utca, Repülőtér). A vaskorból (Kr. e. 800–Kr. u. 1. század eleje) a szkíták alföldi csoportja hagyott maga után számos emléket Békéscsabán a Deák utcában, a Kanális szőlőkben, a Fényesen feltárt temetőben. Zsugorított temetkezést mutató sírjaikban aranylelettel, vas, bronz ékszerekkel is találkoztak a régészek. Gerlán is vannak ettől a néptől származó lelőhelyek. A kelták egykori jelenlétéről mind Békéscsabán, mind a gerlai pusztán fel-

• 10 •


18/09/14 20:25

tárt leletek tanúskodnak. A város területén az evangélikus paplak építésekor, a Népkertben (mai Széchenyi-liget), a Kanálisi szőlőkben, az Erdélyi sor 6. sz. alatt, valamint a Micsurin (mai Becsey Oszkár) utcában találtak kelta leleteket. Az Erdélyi soron bronz fibula, karperec töredék, a Micsurin utcában kelta edény került elő. Területünk dák fennhatóság alá kerüléséről a Cserépgyár területéről 1984-ben előkerült edényleletek, illetve egy korábban a Nemzeti Múzeumba került meghatározhatatlan rendeltetésű aranytárgy tanúskodik. A kelta, majd a dák fennhatóságnak az első század elején betelepülő szarmata törzsek vetettek véget. A szarmata-jazigok, a szarmaták legnyugatibb törzse már a korai szarmata időszakban (2. század) területünkön nagy számú lelőhelyet hagyott hátra. 250 szarmata kori lelőhely ismert, ezek között az Ó-szőlőkben talált női sír aranyleletet is tartalmazott. A közép szarmata időszak leletei már arról tanúskodnak, hogy a rómaiakkal harcban álló lovas nomád nép ugyanakkor élénk kereskedelmi kapcsolatban is volt velük. (Békéscsaba Szabadság Tsz, római ezüstpénz, bronz férfifibula.) Korongolatlan edény került elő a Békéscsaba Alvégi legelő, Kecskeméti-telep területén levő egykori szarmata kori falu ásatása során. A repülőtér és a Borjúrét földjéből pedig bronz fibula és üveggyöngy. A késő római kor (3. század vége–4. század eleje) hun időszakában (375– 453) vidékünkön a szarmata lakosság élt tovább, leleteik Mezőmegyeren, a Kórház utcában, Gerla-Nagymajorban kerültek régészeti feltárásra (gyöngyök, fibulák, fülbevalók, karperecek, használati tárgyak) A 4. század utolsó negyede és az 5. század közepe közti időszakban is a szarmaták jelenlétét igazolják a jelenleg ismert 81 lelőhely adatai. (Repülőtér, Fényes, Kanálisi szőlők, Micsurin utca, Berényi út eleje és vége, apró kaviccsal soványított, korongolt edényfajta, cserépbogrács 3 békéscsabai lelőhelyen stb.) A hunok felett győzelmet arató gepida királyság kora 454–565 között új uralmat jelentett a terület felett. A gepidák erősen tagolt társadalma tagjai az ősi germán vallás hívei voltak, de már ismerték az ariánus kereszténységet is. 22 gepida lelőhely ismert. (Téglagyár agyagbányája, női sír, aranylelettel, Szabadság Tsz Központja, női sír.) Az 1848-ban megnyitott, ma már lezárt Kastélyi temető helyén egykor gepida temető volt. A gepidákat a longobárdok segítségével legyőző avar birodalom 568-ban a Kárpát-medence kizárólagos ura lett, ide helyezték a birodalom központját, és a gepida, szarmata, szláv és bolgártörök népek felett uralkodtak. Uralmukat a 9. század elején Nagy Károly Frank Birodalma és Krum bolgár kán Dunai Bolgár birodalma számolta fel. Kora avarkori női sír került elő a föld mélyé-

• 11 •


18/09/14 20:25

ből 1951-ben a repülőtér építésekor, gyöngysorral, aranyozott ezüst ruhadísz melléklettel. A feltárás során arra a következtetésre jutottak a régészek, hogy a helyszín családi vagy nemzetségi temető volt. Több okból figyelemreméltó avar férfisír került elő a Szarvasi út–Csorvási út elágazásánál levő területen. A harcos mellett lótetem csontjai is felszínre kerültek, zabla, kengyel is mellette volt. (A kengyelt ők használták először Európában.) Gerla–Szakácsföld határrészen 1950-ben 11, 1980-ban újabb 13 sír feltárására került sor. A késő avarkor griffes-indás kultúrája új jelenség az avar nép történetében, eredete ma sem tisztázott. A 670-es években beköltöző késői avarság soraiban magyarul beszélő törzsek is kerültek a Kárpát-medencébe. A kettős honfoglalás elmélete ennek a régészeti anyagára épül, a hipotézis megnyugtató bizonyítására azonban eddig nem került sor. A korszak régészeti lelőhelyein feltárt anyag nem egyértelműen utal a leletek késői avarkori voltára, ugyanakkor a 9. század magyar honfoglalás kori anyagától sem lehet megnyugtatóan elkülöníteni. (Békéscsaba–Fényes, Kastélyi temető, Szabadság Tsz központ.) 804-ben a bolgárok győzelmével megszűnt az avar kaganátus, a bolgár birodalom gyepűként használta területünket is. Ehhez az időszakhoz biztosan köthető lelet nincs városunk területén. Az ásatások során előkerült korongolt bogrács és sütőharang az avar és a honfoglalás kor leletanyagban egyaránt előfordul.

• 12 •


18/09/14 20:25

A honfoglalástól Békéscsaba újjátelepüléséig majd a középkori Békéscsaba történetét a régészeti leleA honfoglalás, tek és a 14. századtól fellelhető írott források segítségével mutatja be

a történetírás. A honfoglalás során eleink, amint a régészeti leletek alapján látható, Csaba környékét is megszállták, és le is telepedtek itt. A megyében három centrum, Orosháza, Szarvas, Békés–Békéscsaba–Gyula, létrejöttéről tanúskodnak a lelőhelyek adatai. A Békéscsaba, Báthori u. 82. sz. alatt, lóval eltemetett magányos nő 10. századi sírja került elő, a mai Schweidel utcában 3 sírból álló temetőrészlet feltárására került sor az 1930-as évek elején. 1983ban a Gyógyszertári Központ raktárépületének alapozásakor találtak 10–11. századi sírokat. A 25 sír között szarmata koriak is voltak. Békés megye mai területének nagyobb részét a Gyulák törzse szállta meg. A törzs előkelőbb rétege 950 után Erdélybe költözött, a törzs eredeti szálláshelyén megmaradtakat Marosvár (Csanád) központtal Ajtony szervezi törzsi államba. Ajtony az utolsó törzsfő, aki a bizánci kereszténységet felvette ugyan, de szemben állt Szent István államszervező törekvéseivel. 1028 táján Csanád vezér legyőzte, területére is kiterjesztve a király hatalmát. Ajtony seregében harcolhattak a Körösök térségében uralkodó Csolt-nemzetség tagjai, köztük Vata is. Vata a későbbi Csolt-nemzetség vezetője, Csaba is uralma alá tartozott. A nemzetség egyik ága az Ábránfy (más névváltozatban Ábrahámffy) család öröklött birtoka lett Csaba, Megyer és Gerla. Gerlán erődített kúriát, nemzetségi monostort létesítettek. A 11. században megszilárdul a bihari püspökséghez tartozó egyházszervezet, a 12. században megtörténik a terület beilleszkedése a korai feudális állam keretei közé. Az Ábránfy család betagozódik a feudális uralkodó osztály sorába. A vad talajváltó ekés földművelés, a nyáron külterjes, télen belterjes állattartás lassú fejlődés eredményeként vált át a kötött faluhatárral rendelkező, félnomád téli szállásból a középkori falu állapotába. Az írott források szerint területünkön nyolc Árpád-kori falu mutatható ki, nevüket csak a 14‑15. századi okleveles adatok említik, de valamennyinek volt Árpád-kori előzménye.

• 13 •


18/09/14 20:25

A régészeti kutatások adataival kiegészítve összesen 18 Árpád-kori falu volt a mai Békéscsaba környékén, beleértve természetesen Csabát is. Ezek közül 7-nek a temploma maradványait megtalálták a régészek, három falu, Csaba, Ölyved, Szentmiklós esetében más adatok alapján bizonyítható, hogy templomos helyek voltak. Az utóbbi évtizedek régészeti feltárásai alapján Jankovich B. Dénes régész a Kastély szőlők, a mai Lencsési lakótelep területén feltárt 10-13. századi falut azonosítja a kora Árpád-kori Csaba területével, ami tehát arra utal, hogy városunk már a 10. században lakott hely volt. A Csaba név eredetére a történeti munkák lapjain sokféle magyarázatot találunk. Kristó Gyula 1970-ben cáfolta a különböző verziókat, és véleménye szerint a Csaba név a török eredetű „ajándék” jelentésű személynévből eredeztethető. Ugyancsak Kristó professzor, kutatásai alapján a 13. századra, az 1200-as évekre teszi Csaba létrejöttét. A mai Csaba neve a pápai tizedjegyzékben először 1332-ben fordul elő. Templomos hely lévén Pál plébánosa 6 garas, 1337-ben Miklós plébánosa 4 garas pápai adót fizetett. (Ezekre az adatokra hívja fel a figyelmet a mai városháza előtti, felolvasó állvány formájú emlékmű, Prisztavok Tibor békéscsabai képzőművész alkotása.) A középkori Csaba 1383-ból származó adat szerint az Ábránfy család birtoka, 1394-ben a Csabától keletre eső, szomszédos Fövenyes (ma Fényes határnév) falu északi határának leírása tartalmaz korabeli földrajzi neveket. A 16. század elejéig nincsenek írásos forrásaink Csabáról. 1509-ből és 1514-ből, az Ábránfy család birtokügyeivel összefüggő két oklevél kötődik településünk előzményéhez. 1521-ben már feltételezhetően állt Csabán az Ábránfy család kastélya, mert Ábránfy Péter egyik levelét Csabáról keltezi. A kastélyt feltehetőleg ő építtette, írásos forrás, 1529-ből tanúskodik erről, amint azt Karácsonyi János megyetörténetében olvashatjuk. A város középkori történetének legfontosabb forrása György brandenburgi őrgróf és Ábránfy Péter perében a gyulafehérvári káptalan 1525. november 14‑16. között végzett határjárásáról kiállított oklevél. (Jankovich B. Dénes a Békéscsaba monográfia első kötetében közli magyar fordítását.) A határjáró oklevél földrajzi nevei között feltűnnek a Csaba környéki középkori falunevek is, Gerla, Vesze, Fövenyes, Kígyós, Gerendás, Szentmiklós, Kamut. A legjelentősebb középkori falu Csaba szomszédságában Gerla. Neve a német Gerlach személynévből származtatható. Első említése 1259-ből származik, a gerlai monostor apátja szilágysomlyói birtoka kapcsán. Templomát

• 14 •


18/09/14 20:25

és nemzetségi monostorát az Ábránfy család építtette. 1337-ben András papja 6 garas pápai tizedet fizetett. 1984-ben Jankovich B. Dénes szondázó ásatás során feltárta a középkori templomot. A feltárt maradványok alapján a következőkben írta le az épületet: „34 méter hosszú és 15 méter széles legnagyobb belméretű, félköríves szentélyzáródású, háromhajós, kváderkövekből és téglából épült templom alapfalait találtuk, a nyugati végén két saroktoronnyal és kegyúri karzattal.” A román stílusú templom építési idejét ugyanő, a 12–13. század fordulójára teszi. A templom és a hozzá csatlakozó monostor megyénk legkiemelkedőbb Árpád-kori építménye, a hasonló nemzetségi monostorokkal azonos szinten állhatott. A szondázó ásatás során a kolostor és a család megerősített kúriájának nyomai nem kerültek elő. Az Ábránfy család békéscsabai kastélyának emlékét a Kastélyszőlők földrajzi név őrzi. A kastély pontos helyének meghatározására a történeti irodalom több változatot ismertet. Jankovich B. Dénes a mai Kastély utca 10. sz. ház és az Ábrahámfy utca közti területre lokalizálja az egykori erődítményt. Azonban sem ezt, sem a korábbi verziókat egyelőre régészeti anyag nem támasztja alá. A Csolt-nemzetségből származó Ábránfyak története szorosan összefügg a késő középkori ország belső viszonyainak alakulásával. Zsigmond király 1403-ban Maróti János macsói bánnak adományozza a gyulai uradalmat. A gyulai uradalom mellett a megyében az Ábránfy család a másik meghatározó birtokos. A gyulai uradalom a várat kiépítő Maróti család kihalása után, 1482-ben Corvin János, majd 1510-tól György brandenburgi őrgróf birtokába került. 1530-ban Czibak Imre váradi püspök foglalta el, örököseitől Habsburg Ferdinánd szerezte meg a várat, amely ekkortól az uradalommal együtt a magyar végvárrendszer része lett. A 16. század birtokszerző harcainak vesztese az Ábránfy család lett. Az okleveles adatok fokozatos elszegényedéséről vallanak, 1541 után pedig Csaba és Mezőmegyer is a gyulai uradalomhoz került. Miután a család anyagi helyzete megrendült, ezért fokozott terhek hárultak a még meglevő birtokok jobbágyaira. Ennek tudható be, hogy 1514-ben sokan csatlakoztak közülük a Gyula alá vonuló, Dózsa György vezette hadakhoz. Kristó Gyula az 1555. évi dicalis adó kivetése alapján 320 főnyi lakosságot feltételez Csabán. Az 1550-es évek pártharcaiban az Ábránfyak előbb Szapolyai János, majd fia, János Zsigmond pártjára álltak. A királyi végvár, Gyula parancsnoka, hogy az ellenfél szervezkedését megakadályozza, 1556-ban ostrom alá vette a csabai kastélyt, és egyes források szerint csellel, illetve ostrommal foglalta el az erő-

• 15 •


18/09/14 20:25

dítményt és leromboltatta. Ábránfy Imre halálát lelte az ostromban, a család ingatlan vagyonát elkobozták. Egy évtized múlva, 1566-ban, Gyula elestével a török hódoltság időszaka kezdődik tájunkon is. Csaba a környező községekkel együtt a gyulai szandzsák békési náhije (járás) szervezetébe tartozott. A végvári harcok, a török portyázások és az úgynevezett kettős adózás sújtja a lakosságot. A hódoltsági területekről elmenekült földesurak jobbágyaiktól továbbra is behajtották a földesúri szolgáltatásokat, ha kellett, erőszakkal is. (Ábránfy Boldizsár például Ung megyében, Kereknyén Drugeth Miklóstól kapott egy telket, hogy legyen hol laknia.) Az állami adó mellett a török is adóztatta a jobbágyokat már a 16. sz. közepétől. Káldy-Nagy Gyula a törökországi levéltárakban végzett kutatásai során találta meg a gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi török adóösszeírása anyagát. Ebben Csaba falu 1567-ben 78 családdal, 1579-ben 63 családdal szerepel. A korszakból fennmaradt különböző összeírások adataiból Dávid Géza arra következtet, hogy a 16. században stabil a népesség, zömmel magyarok laktak Csabán. A 17. század elejéig tartó 15 éves háború (1593–1605), a kettős adózás csaknem elpusztította a megye falvait. Csaba pusztulásáról is tud a történeti irodalom, Molnár Ambrus szerint az 1630-as években újra benépesül helységünk. 1680-ig biztosan lakott hely, református lakosairól tud a későbbi egyháztörténeti feldolgozás. Az ezt követő évek történeti forrásaiban nem szerepel Csaba neve. Gyula várát a török 1695. január első napjaiban hagyta el, és ezzel lezárult a 129 éves török hódoltság pusztulást hozó időszaka. A történeti irodalomban elterjedt megállapítás, hogy a török hódoltság ideje alatt az Alföld lakatlan pusztasággá vált. A különböző összeírások, majd a XVIII. századi népességi adatok azt mutatják, hogy a súlyos adóterhek, a török és végvári portyázók rablásainak kitett lakosság sajátos módon reagált a helyzetre. Sokan a környező mezővárosokban kerestek időlegesen menedéket, vagy a falut elhagyva a környező mocsarak természetes védvonalai mögé húzódtak, hogy elkerüljék az adószedőt, a portyázó martalócot. A veszély elmúltával visszatért a lakosság az elhagyott házakba, ott folytatta napi életét, ahol abbahagyta. Így nem csoda, ha az adóösszeírók, a felszabadított területet felmérő kamarai hivatalnokok elhagyott helyeket találtak a falvak helyett. Mind Dávid Géza, mind Molnár Ambrus a Békéscsaba története első kötetében eddig feltáratlan összeírások névanyagának segítségével meggyőzően bizonyítja, hogy a megyében, így Csabán is a hódoltság ideje alatt folyamatos a lakosság jelenléte, a 16–17. és a 18. század lakói között megvan a kontinuitás, tehát az

• 16 •


18/09/14 20:25

elmenekülés csak időleges volt, amint lehetett, visszatért a nép eredeti lakóhelyére. A népességre vonatkozó adatok pedig azt feltételezik, hogy a lakosság nagyobb lélekszámban élte túl a 129 éves hódoltsági időszakot, mint azt a források egyenként sugallják. A 17–18. század fordulóján Molnár Ambrus adatai szerint lakatlan volt vidékünk. A gyulai várba telepített rác zsoldosok 1703-ban végigdúlták a felszabadított területeket, ami bizonyossá teszi, hogy a Csabára visszamerészkedő családok ismét futni kényszerültek.

• 17 •


18/09/14 20:25

Békéscsaba újjátelepülésétől az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig 18. századi újjátelepülését több időponthoz (1715, 1716, B ékéscsaba 1718) köti a helytörténeti irodalom. Ez idő szerint a legújabb kutatások

eredményeit közlő Békéscsaba története első kötetében Molnár Ambrus a különböző korabeli összeírások, az evangélikus anyakönyvek adatai összevetésén alapuló elemzése azt mutatja, ez az esemény nem köthető egyetlen esztendőhöz. A török hódoltság és a felszabadító harcok elmúltával, már a 18. század első évtizedében megindult az elűzött régi lakosság visszaszivárgása, akikhez csatlakoztak a Nógrád megyéből ide szökött jobbágyok, tehát a város mai területe nem volt lakatlan. Azonban az 1699-ben megkísérelt megyeszervezés csak a Rákóczi szabadságharc után valósult meg 1715-ben, tehát a területen hosszú ideje nem működött semmiféle állami közigazgatás. Így az itt élők településsé szervezéséről sem voltak közigazgatási adatok. Majd, amikor a megyei és a földesúri adminisztráció működni kezd, Csaba neve is megjelenik a különböző írott forrásokban. Molnár Ambrus – itt nem részletezhető adatgyűjtése és elemzése alapján – joggal megállapítható, hogy a 18. század első évtizedeiben a hódoltságot és a kuruc időket túlélő lakossághoz folyamatosan csatlakozó Hont, Nógrád, Pest stb. megyékből származó szlovák és magyar jobbágycsaládok hozzák létre a mai települést. A népmozgás a 18. század közepéig igen intenzív marad, sokan jönnek, de lesznek családok, amelyek tovább is költöznek innen, más alföldi helységekbe, vagy visszaköltöznek eredeti lakhelyükre. A 17. század végén megindult a felvidéki megyékből a jobbágycsaládok részben legális, de legtöbb esetben szökéssel végrehajtott migrációja az Alföld felé. Több Nógrád, Pest megyei településen eltöltött hosszabb-rövidebb idő után a 18. század első évtizedére jutottak a mi vidékünkre is. Vonzotta őket a gyéren lakott, pihent földdel rendelkező rónaság, a keveset fizető, keserves munkával megművelhető hegyvidéki földek helyett. A régi lakhelyéről elszökött örökös jobbágy új helyén, mint szabad menetelű állt a földesúr szolgálatába, és mint ilyen nagyobb akadály nélkül tovább is költözhetett. A leköltözők

• 18 •


18/09/14 20:25

életében fontos szerepet játszott, hogy a földesurak engedélyezték a protestánsok szabad vallásgyakorlatát azokon a helyeken is, amelyek nem tartoztak az úgynevezett artikuláris helyek közé. A török alól felszabadult területek földesura kezdetben a királyi kamara volt, majd királyi adomány útján magánföldesurak kezébe kerültek. Az 1723. május 3-án kiállított királyi adománylevél Harruckern János Györgynek adományozta a gyulai uradalmat, benne Csaba falut is. Munkaerő nélkül a legjobb föld is értéktelen volt tulajdonosa számára, ezért igyekeztek benépesíteni a meggyérült lakosságú helységeket, hiszen csak a jobbágyi termelőmunka hozott hasznot. Molnár Ambrus a különböző források névanyagának összevetésével megállapítja, hogy több olyan jobbágycsalád élt a 18. század elején Csaba területén, akik folyamatos jelenléte a 16. századtól kimutatható (Veres Pál, Vas György. A helytörténeti irodalomban azt olvashatjuk, hogy a mai Szent István téren és környékén levő régi lakosok „putrijait”, valószínűleg, földbe vájt házaikat, az 1718-ban betelepülő népesebb szlovák csoport megvásárolta, lakóikat elköltözésre késztette. Molnár Ambrus adatgyűjtése azonban arra utal, a beköltözők előtt itt élő, a hatóságok elől eltűnni igyekvő családok itt maradtak, elszlovákosodtak, csatlakoztak az evangélikus közösséghez. Az Alföldön új otthont kereső családok már 1718 előtt is puhatolózhattak vidékünkön, az önkéntes településszervezők, Duna, Valent és Szekerka nevű jobbágyok vezetésével ekkortól költözött le az a nagyobb szlovák csoport, amelynek megtelepedésétől számítja a város alapítását a történelmi köztudat. 1720-ban és az azt követő években Thuróczy Miklós, Harruckern megbízásából, mint hivatalos impopulátor működött közre a helység benépesítésében. A benépesülés első szakasza 1718–1723, a második 1723–1735 közti időszakra esik. 1725–1730 között évente átlag 40 új család telepszik le. 1733 a betelepülés csúcspontja, utána csökken az intenzitása, de nem szűnik meg. A 18. század végéig 24 vármegyéből jöttek telepesek. (Nógrád 110, Hont 106, Pest 37, Gömör 11, Turóc 11, Zólyom 8 család.) 1733-ból két összeírás adatai alapján 388 adózó családfő mutatható ki Csabán. A beköltözés mellett nem szűnik meg az elvándorlás sem. 1721-ben a földesúr támogatásával csabaiak alapítják Nemeskereki új községet, majd az állandó árvízveszély miatt 1731-ben átköltöznek Endrődre. 1722-ben békéscsabaiak részt vesznek Szarvas benépesítésében. 1723-ban Mattheidesz Lőrinc és Grenerczius János csabai tanítók is átköltöztek Mezőberénybe a csabai kirajzásban résztvevőkkel. 1723–1725 között a magas adóterhek miatt több mint kétszáz jobbágycsalád távozik el. 1732-ben az egész falu rövid időre

• 19 •


18/09/14 20:25

Szentandrásra, az ottani uralom területére költözik, csak nagy nehezen tudják a hatóságok visszatérésüket elérni. 1748-ban a szarvasi és a berényi jobbágyokkal csabai családok is átköltöznek Mokrára. 1753–1755 között a Károlyi birtokhoz tartozó nyíregyházi puszta benépesítésére költöznek csabai jobbágyok. A továbbköltözés okai között nem elhanyagolható az a tény, hogy az új betelepülők 2–3 év mentességet kaptak a szolgáltatások alól. A mentesség leteltével új helyen akarták igénybe venni ezt lehetőséget, és ezt mint szabad költözködésű jobbágyok jogszerűen már meg is tehették. Az 1740-es években újabb beköltözési hullám indult el a katolikusok által lakott felvidéki megyékből, főleg Nyitrából városunkba. 1746-ban 41 katolikus szándékozott itt letelepedni. A falu elöljárósága elrendelte távozásukat, de az uradalom és a megye pártfogásával maradhattak. A mai Szarvasi út és a Jókai utca közti területen jelöltek ki számukra lakóhelyet, és életüket egy ideig önálló testületük, a „Communitas Catholica” irányította. Jobbágytelkeket a Sopronyi pusztán foglalhattak maguknak. A csabai szlovákság ősei nagyobbrészt a középszlovák nyelvjárás déli területeiről vándoroltak ide. Szinte minden család más faluból, más vidékről jött. Az egy helyről származók sem maradtak együtt, nehogy a hatóságok így kön�nyebben rájuk akadjanak, és mint szökött jobbágyokat visszakövetelhessék volt földesuraik. Haan Lajos véleménye szerint id. Tessedik Sámuel evangélikus lelkész szervezőmunkájának, lelkipásztori tekintélyének köszönhetően lett igazi keresztény közösség a békéscsabai evangélikusság. Sajátos csabai nyelvjárás alakult így ki a szlovák irodalmi nyelv kikristályosodása előtt. Az irodalmi nyelv természetesen magába foglalja azokat az elemeket is, amelyek azokra a helyekre jellemzők, ahonnan az egyes családok elköltöztek. Nyelvi szigetként az Alföldön élő közösségre a teljes kétnyelvűség lett jellemző, az iskolai oktatásban, az egyházi életben is. (A második világháború után, 1945től a szlovák tannyelvű általános iskola, 1949-től a szlovák tannyelvű gimnázium szolgálja az anyanyelv megőrzését városunkban.) A Harruckern János György és az idetelepülők között kötött szerződés Békéscsaba esetében nem maradt ránk. A Szarvassal 1719-ben kötött hasonló szerződés alapján tudjuk, az elveszett dokumentum is deklarálja, hogy az újonnan letelepülők a földesúrral kötött szerződés értelmében lakhatnak itt. A földesúr elismerte szabad költözködésű jobbágyi jogállásukat, a szolgáltatásokat, mint taxások egy összegben fizetik, ezen felül évente két-három alkalommal gyalog vagy szekerekkel teljesítenek robotot. A 18. század első felében, a Mária Terézia-féle úrbérrendezésig a szán-

• 20 •


18/09/14 20:25

tóföldeket a szabad foglaláson alapuló földközösség rendszerében művelték. Mindenki annyi területet művelt meg a határból, amennyit igaereje alapján képes volt. A föld termésének a család évi szükségleteit, a földesúri és az állami tartozások összegét kellett fedeznie. Nem volt érdemes többet termelni, mert a rossz utak, az értékesítési nehézségek miatt nem volt értéke a terménynek. Amikor a pihent föld kimerült, a jobbágygazda újabb darabot tört fel, vett művelés alá. Ez a rendszer azonban a folyamatos beköltözések miatt a század közepére már újabb családoknak nem biztosított megélhetést, ezért is sokan kényszerültek továbbköltözni. A beköltözést követő évtizedekben a lakosság megélhetését elsősorban az állattartás jelentette. A város legelőkben gazdag határa kedvezett a szarvasmarha-, ló- és a juhtartásnak. Az állatállomány gyarapodásával a környékbeli puszták rendszeres bérletével pótolták a hiányzó legelőt. A nagy területet igénylő földművelés és állattartás révén Békéscsaba is óriáshatárú falu lett, mint az egykori hódoltság korabeli alföldi mezővárosok. A megtelepedés, az új körülményekhez alkalmazkodó földművelés elsajátítása mellett az evangélikus közösség gondoskodott lelki szükségletei kielégítéséről is. 1717-ben paticsfalú kis imaház épült a mai Evangélikus Kistemplom helyén, majd 1723-ban vályogból emelnek új templomot, Suhajda János első lelkészük szolgálata alatt. 1745-ben épült fel a mai Evangélikus Kistemplom, id. Tessedik Sámuel lelkészsége idején. Az épület főbejárata az akkor mellék utcának számító mai Luther utcára nyílt. Csaba nem tartozott azok közé a helységek közé, ahol a nyilvános evangélikus istentisztelet tartását a korabeli törvény engedélyezte, ezért csak a mellékutcára nyílhatott a főbejárat. 1745. november 10-én, Márton napján Tessedik nagytiszteletű úr szentelte fel az első kőtemplomot. Tornya nem volt, harangláb helyettesítette. 1773-ban két oldalszárnnyal toldották meg az épületet, ekkor kapta a kereszt alaprajzát. 1793-ban a község különálló, bástyaszerű tornyot épített hozzá, emeletén tűzfigyelő szobával. (A protestáns többségű településeken, így Békésen, Orosházán, Békéscsabán is a község és az eklézsia tisztségviselői sokszor azonosak voltak, a gazdálkodás is közös volt, egészen a 19. század elejéig. A csabai Evangélikus Kistemplom tornya is kezdetben a község tulajdona volt, csak később kötötték össze a templomhajóval.) A 18. század közepén beköltözött katolikusok lelki gondozását előbb a gyulai plébánia látta el, majd 1750-ben önálló plébánia lett a csabai. Az első plébános Gorliczky Simon ferences szerzetes. 1753-ban bekövetkezett halála után Budinszky György közel négy évtizedes plébánosi működése alatt szerveződik meg a katolikus egyházközség, ezért őt tartja az egyháztörténet

• 21 •


18/09/14 20:25

a plébánia tényleges alapítójának. A szentmiséket először a plébános házában tartották. 1769–1770 között épült fel báró Harruckern Ferenc és felesége, Dierling Antónia anyagi segítségével a török utáni Békéscsaba első katolikus temploma. Az új templom patrónusa a „szegények oltalmazója”, Páduai Szent Antal lett. A védőszent választásában szerepe volt a kegyúr feleségének is, akinek védőszentje Páduai Szent Antal volt. Motiválhatta a választást az egyházközség kezdettől tapasztalt ferences kötődése is. Volt azonban ennek a templomnak egy másik címe is, amelynek emléke azóta elenyészett. A híres ferences szent mellett a „Mindenszentek” oltalmába is ajánlotta szentegyházát a kis közösség, bizonyára Budinszky György inspirációjára, akit Puhó község „Mindenszentek” tiszteletére szentelt templomában tartottak keresztvíz alá. Az újjátelepült községben hamarosan megkezdte működését a bíró vezetésével a falusi közigazgatás. Az első bíró 1717-ben Bánszki György volt. (1910-ig az utcákat számozással jelölték Csabán, ekkor kaptak neveket. Az 1. utcát ekkor nevezték el Bánszki Györgyről.) A bíró a falusi közigazgatás első embere volt. Minden évben november 1-jén, később december végén, január 1-jén került sor a bíróválasztásra. A választásra jogosult lakosok a földesúr, majd a földesúr és a szolgabíró által megnevezett három jelölt közül választhatták meg a következő esztendőre a bírót. Gyakran előfordult, hogy hivatalát közmegelégedésre ellátó bíró több egymást követő évben is viselte ezt a tisztséget. A feladata nem volt könnyű, hiszen a közigazgatás, az adóbeszedés, a kisebb perértékű ügyekben a bíráskodás terhei hárultak rá. Ez utóbbi területen a törvénybíró volt segítségére. A hatósági feladatokban az esküdtek segédkeztek. A várost tizedekre osztották, élükön a tizedesek és a hadnagyok álltak, ők felügyeltek a közbiztonságra. Az első községháza 1730-ban épült fel a főutcán, a mai Szent István téren. 1720-ban már saját pecséttel is rendelkezett Csaba, pecsétnyomójára a mai címerben is szereplő, lépő kétfarkú oroszlánt, alatta a hallal vésték. Az oroszlán Löwenburg főispán családi címeréből került a pecsétnyomóra, a zászló kék-ezüst (fehér) színe is a család színe volt. A községi adminisztrációt és a pecsétnyomót is a helység jegyzője, régies nevén, nótáriusa kezelte. 1721-től Kálmán András látta el ezt a feladatot. A megyeszékhely 1732-től lett a Harruckern uradalom székvárosa, Gyula. A község 1748-tól járási székhely lett, a szolgabírói lak a mai Kossuth téren épült fel. 1731-től kénytelen a lakosság a katonai beszállásolás terhét viselni. A tisztek elhelyezésére a mai Petőfi utcában és a Petőfi ligetben épülnek fel a katonaváros házai. Ez a terület még a következő két évszázadban is ezt a célt szolgálta. A legénységet a jobbágyok istállóval rendelkező falusi házaiban helyezték

• 22 •


18/09/14 20:25

el, a ház tulajdonosát kötelezték a katona ellátására, szerény térítés ellenében. A lakosság sokat szenvedett a katonák zsarolásai miatt, sokan ezért választották a továbbköltözés bizonytalanságát. A katonaság jelenléte sem tudta megakadályozni, hogy az 1735-ös Péró felkelés résztvevői ne fosszák ki a községet. Az 1738-as év kemény próbatétel volt a fiatal községnek. Április 14-én tűzvész pusztított a faluban, 22 ház lett a lángok martaléka. Június 1. és szeptember 6. között a „fekete halál”, a pestis látogatta meg a védtelen lakosságot, 169 emberéletet követelve. Két év múlva július és augusztus hónapban újabb 61 áldozata volt az újra „háborítatlan grasszáló nyavajának”. A természeti csapások sajnos később sem kerülik a községet. 1746. november 12-én földrengés, 1748. január–februárban kanyaró- és vérhasjárvány, 1755-ben tűzvész volt, 133 károsulttal. Az egyházi élet, a közigazgatás megszervezése mellett mind az evangélikusok, mind a katolikusok nagy gondot fordítottak a gyermekek iskoláztatására. Az első evangélikus iskola 1718-ban kezdi meg működését, Mathaeidesz Lőrinc tanító vezetésével, amit hamarosan további iskolaalapítások követnek. A katolikusok első iskolája 1756-ban indult, tanítója Bayek János, aki egyben „éneklész”, vagyis kántor is volt. Mária Terézia 1767-es úrbérrendelete Békéscsabán az országos viszonyoktól sokban eltérő helyzetet talált. Az úrbérrendezés célja a jobbágyok kezén levő telki állomány felmérése volt, ami alapján a földesúri szolgáltatások meghatározhatók. A királynő ezzel a jobbágyok adózó képességét akarta az állam számára biztosítani, megakadályozva azt, hogy a földesúr által megkívánt szolgáltatások túlzottan igénybe vegyék a jobbágy anyagi erejét. Az úrbérrendezés során készült összeírás, az urbárium pontosan meghatározta a jobbágy kezén levő telek nagyságát, a föld minősége szerint osztályba sorolta, ez alapján határozta meg a földesúrnak járó szolgáltatások nagyságát. Békéscsabán a határ még ekkor az állandó változás képét mutatta, hiszen a szabad foglaláson alapuló földközösségben a jobbágy egy területet nem állandóan, mint a saját telkét használta, hanem amikor a föld kimerült, újabb területet vett birtokba, hátrahagyva a korábbit. Ezért az úrbérrendezés során mindenki azt a telket kapta meg és akkorát, amelyik az adott időben a kezén volt. A telki állomány rögzítésével megszűnt a szabad foglalás lehetősége, az addig viszonylagos gazdasági szabadság. Az urbárium természetben írta elő az országosan egységes robotszolgáltatás teljesítését, holott korábban a földesúrral kötött egyezség szerény mértékű robotot kívánt. A községet kedvezőtlenül érintő úrbérrendezés ellenére a földesúrral sike-

• 23 •


18/09/14 20:25

rült az urbárium alapján, 1772. július 12-én olyan kontraktust kötni, amelyben a természetben adandó szolgáltatásokat pénzben válthatta meg a jobbágy. A 4 036 forint 36 krajcár végösszegű évi taxa összegét 526 házzal bíró telkes jobbágy és 340 házas zsellér után szedte az uradalom. Később a robot megváltását a további szerződésekben korlátozták. A szerződés az urbáriumnál jóval kedvezőbb feltételeket biztosított a csabaiaknak, az uradalomnak nem voltak a csabai határban saját kezelésű allodiális földjei, ezért engedte a robot megváltását. Harruckern Ferenc halála után (1775) fiúörököse nem lévén, leányágon öröklődött a csaknem az egész Békés megyét magába foglaló birtoka. Az 1798ban lezajlott nagy családi „osztály” során a csabai ráta báró Siskovics Józsefné, Harruckern Borbála kezére jutott. A továbbiakban eladás, öröklés folytán a Károlyi, a Stockhammer, a Trautmansdorf, a Sztáray, Bolza, Beliczey, Bodrogi, Pap, Szombathelyi, Csepcsányi stb. családok szereztek jobbágytelkeket hosszabb-rövidebb időre Csabán. (1846-ban, az örökváltság megkötésekor 14 birtokossal kellett megegyezni.) A község birtokosai számára nem volt kifizetődő a saját kezelésű allodiális földet jobbágyi robottal műveltetni. A megye többi településén a földesúri allódiumok komoly árutermelő tevékenységet folytattak, ezzel megakadályozták a jobbágyi árutermelés kibontakozását. Csabán szerencsére ez nem következett be, ezért a telkes jobbágyok gazdálkodásában a 18 század végére lassú változás következik be. Az addig csak az önellátás céljára termelő növénytermesztés az állattartás rovására egyre nagyobb szerepet kapott. A 18. század végi törökellenes háborúk hadiszállítói jó piacot biztosítottak a csabai búzának, lisztnek. Így a földesúri konkurencia hiányában a jobbágyi árutermelés kibontakozása kedvező anyagi helyzetbe hozta a csabai jobbágyokat. A földművelés súlyának növekedése szükségessé tette, hogy az egykori Körösök járta mocsaras területet lecsapolják, legelőnek, szántónak feltörjék. Ezért is volt nagy jelentősége az 1772-ben elkezdett hatalmas földmunkának, amelynek eredményeként 14 km hosszúságban elkészült a falut a Fehér-Körössel összekötő Körös-kanális, mai nevén Élővíz-csatorna. Jótékony hatása már egy évtized múlva megmutatkozott, 1788-ban már felére csökkent a mocsár területe a városban. A lecsapolás után legelőként használható Nagyrétet az uradalom a községnek adta bérbe. A vízi úton érkezett ezen túl az Erdélyi hegyekből leúsztatott rönkfa, a mai gyulai úti hídnál levő kikötőbe. A belterület vízmentesítését pedig az alvégi, illetve a felvégi sánc megásásával igyekeztek megoldani. Mind a birtokosok, mind a jobbágyok érdeke volt az 1780-as években a

• 24 •


18/09/14 20:25

jobbágytelki állomány nagymérvű emelése. 1785-ben 627 telkes jobbágy, 432 házas zsellér és 428 házatlan zsellér volt a községben, 1786-ban viszont már 959 telkes jobbágy, 94 házas zsellér, 561 házatlan zsellér fizette az adót és a szolgáltatásokat. A későbbi adatok azt mutatják, viszonylag lassú volt a telekaprózódás a községben, az egy családra jutó birtoknagyság drasztikus csökkenése is csak évtizedek múlva következett be. Az 1780-as évek végére a jobbágyi kézen levő földek 30–35 %-a szántó, hasonló a legelők aránya is. Az állattartás mellé felzárkózott a főleg extenzív gabonatermelést folytató földművelés. A század utolsó harmadában a kiváló minőségű békési búza a határ legfontosabb terménye lett. A búzatermés mennyiségének nagyarányú felfutását eredményezte a 19. század eleji napóleoni háborúk gabonakonjunktúrája, ahol a búza ára soha nem látott magasságokba szökött fel. A hadsereg szinte korlátlan felvásárlónak bizonyult. Az itt termelt búzát a jobbágycsaládok értékesítették, a befolyó haszon komoly vagyon akkumulálását tette lehetővé. Az árutermelésbe bekapcsolódni nem, vagy csak kismértékben tudó családok a zselléresedés útján indultak el. Az ország és a megye más településein ilyen jobbágykézen levő vagyon felhalmozódására nem volt sok lehetőség, mert a földesúri allódiumokon folyó árutermelés hasznát a birtokosok élték fel. 1776-ban egy ezred katonát helyeztek el Csabán, katonai magtár is épült, a katonaság ellátásához szükséges élelem és takarmány beszerzésének megkönnyítésére szerdai napon a községháza előtt hetivásár tartására kapott jogot a települést. A gabonakonjunktúra során felhalmozódott vagyon birtokosai lettek a nagy népességű falu hangadói, akik már a mezővárosi polgárság öntudatával kezelték a közösség ügyeit. A korábbi nádfedeles községházát 1828-ban lebontották, helyette pincével ellátott nagyobb, földszintes épületet emeltek. (A pincében kocsma működött, élve a város által bérelt regále jogok adta lehetőséggel.) 1840-ben a vásárjoggal együtt mezővárosi rangot is kapott helységünk, élén azonban továbbra is a bíró állt. A napóleoni háborúk konjunktúrája során szerzett vagyon tette lehetővé, hogy az evangélikus közösség belevágjon egy olyan hatalmas vállalkozásba, mint az Evangélikus Nagytemplom építése. 1807. október 5-én történt meg az alapkőletétel, 1811-ben azonban a konjunktúra visszaesésével két évre leállt az építkezés. A már a kész falak visszabontása helyett 1813-ban folytatódott a munka, a belső berendezés 1823-ban készült el. A nagytemplom ünnepélyes felszentelése 1824. június 29-én, Péter-Pál napján történt meg. A közel három

• 25 •


18/09/14 20:25

és félezer személyt befogadó monumentális épület teljes költsége félmillió forint volt. Ezek az adatok is jól mutatják az egyháztagok vagyoni viszonyait, akik ekkora templomot tudtak emelni saját költségükön. A katolikus templom átépítése is összefügg a hívek anyagi erejének gyarapodásával, hiszen az 1770-ben használatba vett templomnak még nem volt tornya, zsindellyel fedett harangláb szolgált 1818-ig. Bitskos János plébános idején 1818 és 1820 között épült torony a három boltszakaszból álló templomhajó elé. Ezzel egy negyedik boltszakasszal is bővült, ahová karzatot is építettek. A gyarapodás esztendei alatt súlyos tragédiák is érték a községet. Az 1831. július 9. és augusztus 27. között dühöngő kolerajárvány 2019 áldozatot követelt. 1836-ban ismét „dühösködött az epemirígy”, csak az evangélikus egyháztagok közül 100-an haltak meg. 1834 októberében földrengés pusztított, megrongálva az Evangélikus Nagytemplom épületét. 1844-ben árvíz lepte meg az alvéget, sok ház összedőlt. A reformkori törvényhozás lehetővé tette, hogy az 1840. évi VI. tc. 9.§ alapján a jobbágyok önkéntes örökváltság útján megszabaduljanak a földesúri függéstől, az évente fizetett járadék helyett egy összegben róják le tartozásukat. Így szabadabban gazdálkodhattak vagyonukkal, minden földesúri ellenőrzés nélkül. A jó minőségű csabai búza eladásából származó vagyon tette lehetővé, hogy a csabai árutermelő parasztgazda 1845-ben élni tudott az önkéntes örökváltság lehetőségével A földesurak számára is kedvező volt, hogy a jobbágyság nagy anyagi áldozatok árán letette a megváltás összegét – még ha több részletben is –, hiszen az így nyert nagyobb bevételt birtoka korszerűsítésére használhatta. Az örökváltsági összeg összesen 802 050 forintot tett ki. Néhány tétel az örökváltsági szerződésből: 606 2/8 úrbéri telek, 764 zsellérház (8 zsellérház számított egy teleknek), összesen 701 2/8 telek, 420 750 Ft, 223 ¾ hold szőlő, gyümölcsös kert 6 4591 Ft, bor, pálinkamérés 226 359 Ft, bolt, sómérés 7 000 Ft, 51 liszt és olajmalom 17 500 Ft stb. A felsorolásból kitűnik, a mezőváros nemcsak a feudális szolgáltatásokat, hanem az úri haszonvételeket (korcsmáltatás, malom, sómérés stb.), s az azokkal kapcsolatos ingó és ingatlan vagyontárgyakat is magához váltotta. A megváltási összeget a jobbágycsaládokra vetették ki, egész telkes gazda 952, egy zsellérház 119, egy taksás ház 79 forintot kellett kifizessen a földesuraknak a megváltási összegből. Az 1845. december 26-án összegyűlt lakosok előtt felolvasott dokumentumot szlovák nyelvű magyarázattal egészítették ki. 1845. december 31-én déli 12 órakor a nagyven-

• 26 •


18/09/14 20:25

déglő udvarán, harangzúgás közepette, ünnepélyesen átvette Such János bíró az örökváltsági szerződés hiteles példányát. A Helytartótanács jóváhagyása után, 1846-ban létrejött „örökbevallási” szerződés szerint a várost beiktatták a megvett jogosítványok használatába. Ezzel Békéscsaba kilépett a jobbágysorból, bár a személyes szabadságot csak 1848-ban nyerte el minden polgár. Kölcsönök és fizetési halasztás kérésével 1848. április 11-ig már 302 025 forintot kifizetett a mezőváros a birtokosoknak. Az örökváltsággal a jobbágytelekből szabad paraszti birtok lett, a természetbeni szolgáltatások megszűnése az árutermelés további fejlődését segítette. (A határ 72,5 százaléka a volt úrbéresek kezén, 27,5 százaléka az urasági föld.) A megváltásban csak a házas zsellérek vehettek részt, a robot helyett munkaerejüket most már bérmunkásként értékesíthették. A földesúri terhektől való szabadulás előtt megtörtént a földesurak és a jobbágyok által közösen használt legelők „elkülönözése” is. Az 1844. október 14-én megkötött „úrbéri örökös egyezség” szerint a közlegelőből, hozzászámítva a Nagyrétet is, összesen 17 178 4⁄8 kat. hold, az összes legelőterület 56%a került a jobbágyok birtokába. Az egyezség ünnepélyes kihirdetésére 1844. december 1-jén, a Városházán került sor, az uradalom és a lakosság képviselői előtt. Ez esetben is csak a telkes jobbágy és a házas zsellér rendelkezett legelő járandósággal. A legelőrész megszerzésével lehetővé vált a legelő feltörése és szántóföldként való hasznosítása. A házas zsellérek illetménye azonban a megélhetéshez kevés volt, azért hamarosan eladták, a gazdag parasztság vásárolta meg. Ez is hozzájárult a később egyre nyomasztóbbá váló társadalmi különbségek kialakulásához. A 19. században árutermelővé váló jobbágyság az újjátelepülés után még a háziipar keretében állította elő a legszükségesebb iparcikkeket. A lakosság gyarapodásával a kézműipar művelői is megtelepedtek a községben. 1754-ben még 64, 1818-ban már 176 iparos található a községben. Ők is az év nagyobb részében mezőgazdasági munkával foglalkoznak, kézműves munkájukból csak így tudnak megélni. A csabai kézművesek a környékbeli nagyobb városok anyacéheihez csatlakoztak, az első békéscsabai céh, a tímár és szíjgyártó 1817-ben alakult meg. 1830-ig hat önálló céh nyert privilégiumot. Az alföldi településeken megalakuló céhek a céhrendszer hanyatló korszakában jöttek létre, merev szabályaikkal már hátráltatták az ipar fejlődését. Békéscsabán az alacsony színvonalú kézműipar, a tőke, a szakértelem, a piac hiánya miatt nem jöhettek létre manufaktúrák. 1790-ben a selyemhernyó-tenyésztésre alapított csabai selyemfabrika másfél évtizedig működött.

• 27 •


18/09/14 20:25

Az ipar fejletlensége a kereskedelem kibontakozását is akadályozta. 1773ban még csak 2, 1818-ban 3 kereskedő élt Csabán. A kereskedelem színtere a vásár volt, a környékbeli békési, gyulai sokadalmak voltak az árucsere színhelyei. Ezért volt nagy fontosságú 1840-ben a vásári kiváltság megszerzése és ezzel a mezővárosi státuszé is. A megyén kívüli kereskedelem a nagykereskedők útján bonyolódott, a csabai gabona, vágóállat, az 1820-as évektől a gyapjú külföldi piacokra is eljutott. A kereskedelem a rossz utak miatt csak nagyon lassan fejlődhetett. 1787-ben Csaba is bekerült az országos postahálózatba, ettől kezdve rendszeressé vált az utak javítása és karbantartása.

• 28 •


18/09/14 20:25

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc lakói az úrbéri terhektől megszabadult, szabad polgárokként V árosunk érték meg az 1848-as forradalom és szabadságharc időszakát. A pesti,

március 15-i eseményeknél két csabai polgár is jelen volt, egyikük Táncsics Budáról Pestre való áthozatalában is részt vett – olvashatjuk a Pesti Hírlap április 2-i számában. Március 19-én, Csabára hazatérve tőlük tudták meg a város vezetői és lakói a híreket. Másnap, március 20-án a „képviseleti testület”, Kossuth és Batthyány arcképével díszített tanácstermében rendkívüli közgyűlést tartott, ahol kimondták csatlakozásukat a pesti követelésekhez, és elhatározták, testületileg vesznek részt a március 22-ére, Gyulára meghirdetett megyei népközgyűlésen. Március 21-én a Városházához népgyűlést hívtak össze. „A gyűlés megnyitásának percében érkeztek meg az újságok. Ezek tehát azonnal felolvastattak, s gróf Batthyány Lajos miniszterelnökké kineveztetése az öröm legnagyobb kitörésével fogadtatott. A pesti 12 pont közlelkesedéssel lőn elfogadva…” – olvashatjuk a fenti tudósításban. Érdekes és jellemző epizódja még a márciusi forradalom itteni fogadtatásának, hogy március 21-én, Csabán szálltak meg a gyulai népközgyűlésre igyekvő szarvasi, gyomai, tarcsai küldöttek, és a város vezetőivel közös banketten vettek részt a Casino helységeiben, majd másnap együtt indultak Gyulára. A banketten Omaszta Zsigmond bemutatta az általa megzenésített Nemzeti dalt, amit a résztvevők közösen el is énekeltek, és elhatározták, gyermekeikkel is megtanítják. Március 22-én a gyulai megyeháza udvarán tartott népközgyűlés mondta ki Békés megye csatlakozását a pesti forradalomhoz, és a rend fenntartására szólította fel a megye lakosságát. Haan Lajos írja: „Nemsokára megalakult a nemzetőrség is Csabán. Szinovicz jegyző volt az első, aki puskával a vállán egy óra hosszat, mint nemzetőr járt fel s alá a városháza előtt, míg más váltotta fel.” (Április elsején 102-en iratkoztak fel a nemzetőrség soraiba.) A gyulai népközgyűlést követő napokban alakult meg a nemesi közgyűlés helyett a megye új vezető testülete, az Ideiglenes Bizottmány. Az áprilisi törvények ünnepélyes kihirdetésére május 3-án, Gyulán került sor. A törvények szövegét Békéscsaba 500 példányban, szlovák nyelvre lefordítva is megkapta. Ekkor alakult meg a megye új testületi szerve, az Állandó

• 29 •


18/09/14 20:25

Bizottmány. Csabát 26 tag képviselte az új testületben. Az 1848. évi V. tc. alapján Békéscsaba önálló választókerületként küldhetett képviselőt a nyáron összeülő népképviseleti országgyűlésbe. Az új törvénykönyv ideiglenesen szabályozta a városi jogállás kérdéseit is, az 1848. évi XXIII. törvénycikk Békéscsabát lélekszáma lapján a „közép városok” kategóriájába, és a rendezett tanácsú városok közé sorolta. Az új törvénykönyv megszüntetvén a jobbágyrendszert, a földesurak állami kármentesítéséről intézkedett. A csabai polgárság becsapottnak érezte magát, mert úgy látták, feleslegesen vállalták az örökváltság súlyos terhét. A képviselő-testület küldöttsége Pozsonyban felkereste Kossuth, Deák és Batthyány minisztereket, Pesten Klauzál Gáborral és Szemere Bertalannal találkoztak. Főleg Kossuth biztatta őket – amint erről április 20-án beszámoltak a képviselő-testületnek –, hogy az addig kifizetett váltsági összeget a regálék megváltására fordíthatja a város, mert az úrbéres váltság terheit is „egészben az álladalom vállalná át”. A képviselő-testület telkenként 200 forintot összegyűjtött a megváltási pénztárba, de végül nem adták át a birtokosoknak. A Kossuth bankóban összegyűlt 100 ezer forint végül elveszett a szabadságharc bukásával. A népképviseleti országgyűlési választásokat megelőzte a választásra jogosultak összeírása. A választójog megszerzése vagyoni cenzushoz kötött volt, de az emberek félve az összeírás adókivetési vagy katonaállítási célra való felhasználásától, a nyári munkák idején nem siettek felvetetni magukat a választók közé. Így a lakosság 7-8 %-a került fel a választói névjegyzékre. Békéscsabán az örökváltság létrehozásában fontos szerepet játszott Omaszta Zsigmond, illetve Eördögh Frigyes jelöltsége merült fel. Más helytörténeti munka Táncsics jelöltségéről is beszél. Omaszta nem igazán számíthatott a csabaiak voksaira, akik most az örökváltság miatt ellene fordultak. Az 1848. június 25-i követválasztás igazolta ezt, ő csak 61 szavazatot kapott, Eördögh Frigyes 332 voksával szemben. (Omaszta később a gyomai választókerületben szerzett mandátumot.) A rendezett tanácsú város jogállás megszerzésével új képviselő-testületet és tisztikart kellett választani. 1848. június 13-án és az azt követő napokban történt meg az új jogállású város tisztújítása. Egy év múlva az elöljáróság lemondása miatt új vezetőket kellett választani. A polgármester Szinovicz Lajos lett. A bécsi udvar a forradalom eredményeinek megsemmisítésére törekedve támogatta az ellene fellépő belső erőket. A nyár folyamán, a délvidéken már harcok folytak, a szerb lázadók magyar községek lakói ellen követtek el véres

• 30 •


18/09/14 20:25

atrocitásokat. A hadi helyzet a nemzetőrség fegyverbe szólítását is szükségessé tette. Az egyes településeken összeírt fegyverfogásra alkalmas férfiakból alakított nemzetőr alakulatok első fegyverbe szólítására 1848. június 29-én került sor. Békés megyéből július 12-től augusztus 24-ig, két váltásban 3 000 főnyi csapat szolgált a délvidéki táborban, köztük a békéscsabai nemzetőrök. A kiképzetlen, hiányosan felszerelt nemzetőrök előbb Makón gyülekeztek az első váltásban, majd onnan Nagybecskerekre vezényelték őket. Bizony vonakodtak a parancsot végrehajtani, mert félő volt, hogy a harcmezőn komoly veszteségeik lehetnek. De nem az ellenség elé, hanem őrszolgálatra osztották be őket. Végül Batthyány miniszterelnök Wenckheim Béla közbenjárására belegyezett, hogy az időnként fegyverbe szólítandó nemzetőrök helyett a megye a harc végéig szolgáló önkéntes nemzetőröket toborozzon. Békéscsabáról 19-en álltak be az önkéntes nemzetőrök közé, akiket később a honvédség soraiba helyeztek át. A szabadságharc során három alkalommal került sor honvédek toborzására (1848. május, 1848. szeptember és 1849. május). Sor került nálunk is a pénzen fogadott helyettesek alkalmazására, akik az itthon maradt fiatal helyett pénzért vállalták a katonáskodást. Békéscsabáról 358 honvéd szolgált Máriássy, Damjanich, Guyon, Bem, Dembinszky parancsnoksága alatt. Az osztrák kézen levő aradi vár körüli harcokban is vettek részt csabai nemzetőrök. A szabadságharc igen nagy terhet rótt a lakosságra is. Az átvonuló csapatok élelmezése, lovaik takarmányozása, a különféle önkéntes adománygyűjtések mellett a tavaszi hadjárat idején Békés megyének, így Csabának is, rendszeresen gondoskodnia kellett a tiszai sereg ellátásáról, több ezer kenyér- és zabadaggal, hosszú fuvarokkal a katonaságnak. A Kossuth-bankó elértéktelenedésével pedig sok ember vagyonkája lett semmivé. A szabadságharc során szerb hadifoglyokat is el kellett tartaniuk a csabaiaknak. A közöttük kitört tífuszjárványnak 850 civil áldozata lett. A szabadságharc utolsó szakaszában a megye vezetői a katonai parancsnokok utasítására többször hirdettek népfelkelést a betörő cári sereg ellen. A népfelkelés tényleges alkalmazására végül nem került sor. Augusztus 3-án az osztrákok Orosházán voltak, augusztus 9-én az oroszok Sarkadig nyomultak előre. A megye székhelyét előbb Csabára, majd Mezőberénybe helyezték át, augusztus 12-én már Békéscsabát is elérték a cári csapatok. A békéscsabai elöljárók is velük menekültek az új megyeszékhelyre. Augusztus 13-án, a világosi fegyverletétel napján Gyomán tartotta utolsó ülését a megye akkori vezető testülete, a Védbizottmány.

• 31 •


18/09/14 20:25

A szabadságharc leverésétől az első világháborúig a szabadságharc leverése után elvesztette rendezett tanácsú városi A város jogállását, és ismét mezőváros lett, élén a bíróval. Az önkényuralom évei

alatt kellett a városnak leróni az örökváltsági adósság hátralékának tetemes összegét. A város vezetői minden fórumon, még a császárnál is kérelmezték az összeg elengedését. A hatóságok azonban a csabaiak örökváltsági szerződését magánjogi ügynek tekintették, és más hasonló helyzetben levő településekkel együtt kötelezték a teljes összeg megfizetésére a volt jobbágyokat, akiknek még az országos kármentesítésre beszedett adót is fizetniük kellett. A jobbágyrendszer végleges megszüntetéséről szóló 1853-as úrbéri pátens sem törölte el az ilyen szerződéseket. A földesurak 1849−1850-ben már követelték az elmaradt részleteket, sőt 1851-ben a még ki nem osztott községi legelőrészt bírói zár alá vetették, amit fizetési halasztás kieszközlésével lehetett elkerülni. A város csak többszöri, nagy összegű kölcsön felvételével tudta 1868-ig az összes földesurat kifizetni, a kölcsöntartozásból származó összeget pedig csak 1873-ra tudta törleszteni. Az örökváltsági pénztár kezelésére és a befolyt jövedelmek hasznosítására jött létre a városban a közbirtokossági testület. Tagjai az egykori tehetős jobbágyokból kerültek ki, azokat a társaikat képviselték, aki velük együtt fizették a megváltás összegét. A regálé jövedelmeket is a közbirtokosság kezelte, ami évente komoly bevételt jelentett. A testület 1890. április 24-én megszüntette működését, a kezelt javakat átadta a városnak. Működésük alatt számos ma is álló városi épület felépítését kezdeményezték (Fiume, Színház, Vigadó, Városháza, bérházak). Történelmi jelentőségű dátum városunk életében 1858. október 25. Ezen a napon futott be az első vasúti szerelvény az új békéscsabai indóházhoz, a Szolnok-Békéscsaba vonalon. Alig több mint egy évtized múlva, 1870-ben elkészült az Alföld–Fiumei vasút Szeged–Békéscsaba szakasza, 1871-ben pedig a Nagyvárad–Békéscsaba vonal. A város vezetői korán felismerték a vasút nyújtotta óriási lehetőségeket, és élni tudtak vele. A vasúti összeköttetés révén gazdasági kapcsolatok jöhettek létre távoli gazdasági centrumokkal, áruikat,

• 32 •


18/09/14 20:25

terményeiket ott értékesíthették a csabai kézművesek, gazdák (Budapest, Bécs, Arad, Nagyvárad, Szeged). Az Osztrák–Magyar Monarchián belüli kereskedelem mellett ismét megnyílt az út a külföld felé is, ahol újra megjelenhettek a Csabán megtermelt áruk. A kiterjedt csabai tanyavilág és a szomszédos települések árufeleslegének ideszállítására a rossz minőségi utak helyett a keskeny nyomtávú vasútvonalak kiépítésével gondoskodtak. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút (AEGV) 1899-ben nyitotta meg a Békéscsaba-Mezőkovácsháza, 1904-ben a Békéscsaba-Vésztő vonalat. Mind a keskeny, mind a normál nyomtávú vasút is nagy szerepet játszott a város iparának fejlődésében, különösen a malom- és az építőanyagipar profitált ebből legtöbbet. A szabadságharc bukása és az első világháború kitörése közti időszakban is megmaradt Békéscsaba agrárvárosnak. Az idő közbeni konjunkturális és válságos évek ellenére is a gabonatermelés (búza) volt a legfontosabb gazdasági ágazat. Ezért a szántóföldek területének növelése érdeke volt a város vagyonos parasztgazdáinak. Az örökváltság után egyben maradt városi legelőt 1852–1862 között, 1000 hold közös legelő kivételével, kiosztották azok között, akik szántóik vagy házuk alapján arra jogosultak voltak. A zsellérek közül legtöbben a házuk utáni legelőrészt a vagyonos földes gazdáknak adták el. (A megmaradt területet a közbirtokosság kezelte.) Az önkényuralom idején a nagygazdák és a környékbeli uradalmak jelentős mennyiségű dohányt termeltek. A munkaigényes kapásnövény sok agrárproletárrá váló zsellérnek adott munkát. A kiegyezés után a dohány állami felvásárlási árának változása miatt fokozatosan megszűnt a termelése. A 19. század utolsó évtizedében lezajlott a környékbeli kincstári puszták és a nagyobb uradalmak parcellázása. (1884–1894: Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, 1899: Trauttmannsdorf-birtokok, Apponyi-birtok, Gerendás; 1911: Inkey-birtok, Gerendás.) A kiosztásra kerülő földet zömmel nagygazdák, középparasztok vásárolták fel, a zsellérek számára legfeljebb házhely vásárlására volt lehetőség. Súlyosbította a helyzetüket, hogy az uradalmak felszámolásával a munkalehetőség is megszűnt, mert a nagygazdák elsősorban a családi munkaerőre számítottak, nagyobb létszámú mezőgazdasági munkást nem foglalkoztattak. Tovább folytatódott a tanyarendszer kiépítése is a nagy kiterjedésű határban. Sok család eladva városi házát, végleg kiköltözött a tanyájára, amely most már állandó otthonná és munkahellyé is vált. A konzervatív, búzatermelésre épülő gazdálkodás új módszerek bevezetését is lehetővé tette. 1860-ban városunkban alakult meg a Békésmegyei Gazdasági Egylet, a környék legnagyobb földbirtokosai aktív részvételével,

• 33 •


18/09/14 20:25

akik példájukkal támogatták az újdonságok elterjedését. Mokry Sámuel búzanemesítő, Stark Adolf, a Csabagyöngye szőlő atyja tette ismertté városunk nevét. A minőségi lótenyésztés népszerűsítői voltak az egylet által 1861-től megrendezett pünkösdi lóversenyek. 1896-ban nyílt a csabai földműves iskola, amely a középfokú mezőgazdasági szakoktatás bázisa lett. 1901-ben megindult a Borjúréten az öntözéses legelőgazdálkodás. A szarvasmarha-állomány minőségi változását mutatja, hogy 1911-ben már az állomány 71 %-a jól tejelő, nyugati fajta. Békéscsabán – az Alföld hasonló agrárvárosaitól eltérően – jelentős iparosodás zajlik le a kiegyezés időszakában. A gyáripar versenye a kézműiparosokat a szolgáltatás területére kényszeríti, ahol megélhetést találhattak. A céheket megszüntető első ipartörvény (1872) után az egykori céhtagok egy csoportja megalakította a Békés-Csabai Általános Iparosok Társulatát. Az ebből kimaradtak szakmánként hoztak létre 1875-ben ipartársulatokat. Az 1884. évi második ipartörvény alapján jöttek létre a ma is újra működő ipartestületek. A Békés-Csabai Ipartestület 1885. június 21-én tartotta alakuló közgyűlését. Első elnöke Havrán Pál, jegyzője Áchim János, aki egyben a csabai céhek, ipartársulatok és az ipartestület történetét összegző kötet szerzője is volt. A mezőgazdasági termények feldolgozásával Békéscsabán csupán a ma lomipar foglalkozott. 1845-ben még 57 szárazmalom dolgozott, 1850-ben Pain Antal építtette az első gőzhajtású malmot a Körös-csatorna partján. Több tulajdonos után 1872-ben Rosenthal Márton vásárolta meg, és helyére emeletes malmot épített. (A mai István malom a vidéki malmok közül a legnagyobb volt a maga korában.) Később több, komoly őrlési kapacitással rendelkező malom települt a városba. A házi szövés hagyománya és a helyben található olcsó munkaerő a textil ipar megtelepedését segítette elő. A cseh–osztrák textilipar versenye mellett is megélt az 1907-ben alapított Selyemfonoda a mai Békési úton és az 1911-ben létrehozott Hubertus Kötött- és Szövöttárugyár. Az építőanyag-gyártás egyik vidéki központjává vált Békéscsaba az 1891-ben alapított Csabai Gőztéglagyár és az 1908-ban létesített Bohn-gyár belépésével. Az előbbi cég a különféle falazó téglák, az utóbbi a tetőcserép gyártásában jeleskedett. A gyárak sikerét a helyben található olcsó munkaerő, a jó minőségű nyersanyag és a jó szállítási lehetőség nagyban elősegítette. 1873-ban Dobay János gyulai nyomdász fióküzemével kezdődik a békéscsabai nyomdaipar története. 1879-ben Takács Árpád, majd Povázsai Sándor

• 34 •


18/09/14 20:25

alapított nyomdát. 1903-ban Tevan Adolf alapította kis nyomda, később fia Tevan Andor vezetése alatt lett európai hírű officina. A 20. század az elektromos áram térhódításának kora. Békéscsabán 1904ben kezdi meg az áramszolgáltatást a Városi Villamosmű, ahonnan később a szomszédos településeket is ellátták elektromos energiával. A kereskedelem és a hitelélet megélénkülése szembetűnő a kiegyezés után. Az újabb gabonakonjunktúra komoly vagyonok akkumulálódását segíti elő, az új vállalkozások tőkeigényének kielégítésére szívesen telepednek meg a nagybankok, takarékpénztárak fiókintézetei a városban. Az első helyi pénzintézetet, a Békés-Csabai Népbankot, az Aradi Ipar- és Népbank fiókintézeteként alapították 1868-ban, a Fiume melletti, ma a szállodához tartozó emeletes épületben. A Népbank 1891-ben, a vezetőség felelőtlen gazdálkodása miatt csődbe ment, elveszett sok kisember megtakarított pénze. 1872-ben a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület bankja kezdi meg működését. A tőkés fejlődés a városiasodás lehetőségét is megteremtette. A templomok körül, a főtéren lassan felépülnek a ma is városképi jelentőségű épületek. 1869-ben Sztraka Ernő tervei alapján, a Vasút utca és a Főtér sarkán (Andrássy út–Szent István tér) felépíttette a közbirtokosság az új vendégfogadót. A várost érintő Alföld–Fiumei vasútról a Fiume nevet kapta. 1872–1873 között épült a lebontott földszintes községháza helyén a Városháza. Terveit Sztraka Ernő készítette, a homlokzat terveinek jóváhagyása köthető Ybl Miklós nevéhez. Ünnepélyes felavatása 1873. szeptember 15-én volt. Az új házban tartott díszközgyűlésen Szemián Sámuel főjegyző mondott ünnepi beszédet. Az első városi bérház a mai Ibsen-ház épülete volt, 1874-ben épült, terveit Sztraka Ernő készítette. Emeletére a járásbíróság költözött, később a Fiú Felsőkereskedelmi Iskola. A földszinten üzletek voltak, többek közt Tevan Adolf könyvesboltja, ahol a nyomda is működött. A katolikus templommal szemben a mai Justh Gyula utca sarkán épült fel 1885-ben a második városi bérház, Regdan Sándor aradi építész tervei alapján. A mai Jókai Színház és a Vigadó is a közbirtokosság kezdeményezésére épült, Halmay Andor építész tervei alapján. Ünnepélyes megnyitója 1879. május 8-án volt. 1912-ben Spiegel Frigyes és Englerth Károly tervei alapján átalakították. Utolsó nagy felújítása 1994-ben volt. A 20. század első évtizedében lett a két evangélikus templom mellett a városkép meghatározó eleme az új, neogót, kéttornyú katolikus templom. Nemeskey Andor plébános idején, 1907–1910 között épült, tervezője a neves budapesti műépítész, Hofhauser

• 35 •


18/09/14 20:25

Antal. Kivitelezői a helyi Bányai, Lipták, Klenk cégek voltak. 1910. június 12én Fetser Antal választott püspök, káptalani helynök szentelte fel. A XIX. század utolsó évtizedeiben a magyar evangélikus egyház egyik központja lett Békés-Csaba. 1873-ban Szeberényi Gusztáv Adolf evangélikus lelkészt a bányai egyházkerület püspökévé választották. 1890. augusztus 20án bekövetkezett haláláig városunk püspöki székhely volt. 1882-ben állította fel a közös hadügyminisztérium a 101. gyalogezredet. Egy zászlóalját Békéscsabán helyezték el. A katonákat előbb házaknál szállásolták el, majd 1892-1894 között a város és a katonaság költségén felépült a „házi ezredet” befogadó laktanya, Jiraszek Lajos aradi építész tervei szerint. Az infrastruktúra fejlesztésében első lépés volt a téglajárdák lerakása az utcákon, a Vasút utca és a vele párhuzamos utcák kikövezése (1882–1894), 1868-tól a város központjában este petróleumlámpák világítottak, majd amikor a villanytelep elkészült, átállították villanyvilágításúra az utcai lámpákat. 1894-ben magánkezdeményezésre indult meg a telefonhálózat kiépítése a várost behálózó légvezetékekkel. 1894–1895-ben a megyei telefonhálózatba kapcsolódott be a város. Budapestet interurbán hívással csak 1908-tól lehetett elérni. (Automata központ csak 1949-től működik Békéscsabán.) A lakosság egészséges ivóvízzel való ellátását ártézi kutak fúrásával kívánták a város vezetői biztosítani. Az első kutat 1885-ben a Templom (ma Kossuth) téren fúrta Gold János és Zsigmondy Béla. 1893-ban a laktanya mellett fúratták a második kutat, amelynek vizét átvezették a laktanya épületébe. A kút felépítményét a Győzelem (Viktória) szárnyas alakja díszítette, amiről az „Angyalos kút” nevet kapta. 1864-ben, a szegényházból átalakított kórház már fogadott betegeket. 1869-ben a mai kórház területén Sztraka Ernő tervei alapján felépült az új kórház. 1902-ben a fertőző betegek, 1905-ben a belgyógyászat, szülészet és nőgyógyászat elhelyezésére új épület készült. Az elemi iskolai oktatást az egyházak által fenntartott iskolák végezték. 1899. szeptember elsején nyílt meg az első állami elemi népiskola, ahová csak fiúk járhattak. Az 1900/1901. tanévben külön leányiskola is létesült. A fiú- és leányiskolát befogadó új épület a város anyagi erejéből az Irányi (Okos) utcán épült fel, az 1902/1903. tanévben már itt indult az oktatás. Az 1914/1915. tanévre készült el a másik két állami elemi iskola a Révai és a Szent László utcában. A magasabb képzést nyújtó polgári iskolák is a század elején kezdték meg az oktatást. 1857-ben nyilvános reálgimnáziummá lett a Breznyik János által alapított magángimnázium. Az evangélikus egyház által fenntartott

• 36 •


18/09/14 20:25

iskola 1899-ben költözött a mai is álló, Alpár Ignác által tervezett palotába. Első igazgatója Horváth János volt. Tantestülete fontos szerepet játszott a város szellemi életében. 1914. március 29-én vette birtokába Békéscsaba a Közművelődés Házát, a mai múzeum épületét. Az akkor modernnek számító épület költségeihez Zsilinszky Mihály államtitkár 100 ezer korona államsegélyt biztosított. Az ígéretesen fejlődő mezővárost 1888-ban súlyos árvízkatasztrófa fenyegette, nem sokon múlott, hogy nem öntötte el a víz az egész belterületet is. A későbbi vészhelyzetek elkerülésére épült ki a következő években a várost körülölelő körgát. Tragikus véget ért az 1891. május 2-án a Városháza előtti agrárproletár tüntetés. Az összegyűlt tömeg a Békéscsabai Munkásegylet alapszabályainak jóváhagyását követelte, arra gyanakodva, hogy a főszolgabíró, Sztraka György szándékosan késlelteti a hivatalos eljárást. A tömeg kérdőre vonta a hivatalába tartó idős főszolgabírót, sőt tettleg is bántalmazták. A tüntetőket végül katonaság oszlatta fel, a szuronyrohamnak halálos áldozata is lett. A századfordulón jelentős számú agrárproletár élt Békéscsabán. Megélhetésüket a vasútépítkezések, a folyamszabályozási munkák befejeződése, az uradalmak parcellázása veszélyeztette, a nagygazdák birtokain kevés lehetőség volt állandó munkaalkalmat találni. Az állam különféle intézkedéseket hozott helyzetük javítására, többek között a parcellázásokban látták a megoldást. Azonban csak kevesen tudtak annyi földhöz jutni, amiből később megélhetnének. Maradt tehát a bizonytalan idénymunka vagy az amerikai kivándorlás, amellyel kis százalékuk tudott csak élni. A századfordulón kapcsolódik be előbb a megyei, majd az országos politikába Áchim L. András (1871–1911). 1904-ben a Csabai Általános Népegylet elnökévé választották, 1905-ben szociáldemokrata programmal országgyűlési képviselő. Parlamenti beszédeiben a városi szegénység érdekeinek megfelelő intézkedéseket sürgetett (kincstári birtokok parcellázása). 1906-ban önálló parasztpártot alapított, 1908-ban megalakította a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikosok Szakegyletét, ahol követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását. 1910-ben újra képviselő. Az ellene indított sajtókampány során írt cikke miatt akartak elégtételt követelni tőle Zsilinszky Endre megsértéséért fiai, Endre és Gábor. 1911. május 14-én pisztolylövéssel megsebesítették, másnap belehalt sérülésébe.

• 37 •


18/09/14 20:25

Békéscsaba a két világháború között merényletet követő ultimátum előtt, 1914. július 26-án, vasárA szarajevói nap hajnalban érkezett meg Békéscsabára a mozgósítási parancs. A 101.

gyalogezrednek a temesvári VII. hadtesttel Szerbia ellen kellett felvonulnia. A mozgósítás alatt Békéscsabára vonultak be az ezred tartalékosai, az ezred Nagyváradon állomásozó ezredrésze is ide költözött. 10-12 ezer katona lett hirtelen a városban, akik a laktanyába nem fértek, a lakosság házaiban kaptak szállást. Augusztus 2-án éjjel indultak el a menetszázadok a szerb frontra. Onnan augusztus 26-án az orosz frontra vezényelték az ezred állományát. Néhány nap múlva már az első ütközetet is megvívták. 1915. március 15-én az olasz frontra vezényelték a 101-eseket. Több mint egy évi lövészárok-háború után újra a keleti fronton az ezred. A Tatárhágó két oldalán tartották állásaikat 1917. július 25-ig. A keleti fronton látogatta meg a harcoló katonákat a város küldöttsége 1917. december 16-án, Kiss László főszolgabíró vezetésével. A sok-sok megpróbáltatáson átesett katonáknak nagyon jól esett a hazaiak ajándékcsomagjaiban megmutatkozó gondoskodás. Az októberi forradalom után Oroszországgal kötött fegyverszünetet követően az ezred ismét az olasz frontra került. Az olasz front összeomlása után, 1918. november 16-án, hajnali 3 órakor tért vissza az ezred laktanyájába. A háborúban 9513 legénységi és altiszti, 387 tiszti állományú katona vett részt. Közülük 963-an idegen földben, katonasírokban nyugszanak, 466 hadiözvegyet, 158 hadiárvát hagytak itthon, 318 hadirokkantról pedig a társadalomnak kellett gondoskodnia. A háború alatt hadikórház működött Békéscsabán, Hazai-Sternschuss orvosezredes irányításával. Az ő javaslatára létesítette a város a Szarvasi úti temető mellett a háborúban sérülést, betegséget szerzett és itt elhunyt katonák hősi temetőjét. Az ott felállított emlékmű Pop Wilhelm és Papp László alkotása. Békéscsaba 1918 áprilisában nyerte el a rendezett tanácsú város jogállást. November 23-án volt az új képviselő-testület alakuló ülése, ezen a napon járt le az utolsó községi bíró, Áchim László megbízatása. November 26-án

• 38 •


18/09/14 20:25

dr. Berthóty Istvánt választották meg polgármesternek. A leköszönő Korosy László főjegyzőt az 1919. január 7-én tartott tisztújító közgyűlés után dr. Medovarszky Mátyás követte hivatalában. Az új közigazgatási státusz elnyerésével született meg a ma is használatos városcímer, a régi pecsétnyomó ábrája alapján. (Békéscsaba ebben a formában használatos városnevét 1900. június 13-ától használhatja.) A háborúban kivérzett, nyersanyaghiánnyal, a hazatérő katonák elégedetlenségének leszerelésével küzdő ország napi gondjaival kellett szembenéznie az új városi közigazgatásnak. A tényleges hatalmat azonban az 1918. november 1-jén megalakult helyi Nemzeti Tanács gyakorolta, amelyben helyet kapott a Szociáldemokrata, a Függetlenségi Párt, a radikális polgári pártok és a Népegylet képviselője is. A tanács vezetője Hazai-Sternschuss orvosezredes, főtörzsorvos. Tényleges irányítója Székely Lajos ügyvéd volt. A Nemzeti Tanács mellett rövidesen létrejött egy másik testület is, a Munkás Tanács, Hankó Mihály, majd Andrási Gyula elnökletével. A szociáldemokrata befolyás alatt álló Munkás Tanács magához ragadta a hatalmat a Nemzeti Tanácstól. 1919. február 5-én megvásárolták a Békésmegyei Függetlenség című helyi lapot, és Békésmegyei Népszava címmel adták ki újra. Szerkesztője Andrási Gyula vasmunkás volt. 1919. január 6-án megalakult Békéscsabán a kommunista párt helyi szervezete. Titkára Czibor István lett. Vezető szerepet játszott a pártban Petrovszki Pál, Domokos József és Székely Lajos. A Károlyi-féle Népköztársaság rendelete szerint a régi képviselő-testület helyére új városi tanácsot kellett választani. Ez a grémium március 10-11-én tartotta közgyűlését. A Tanácsköztársaság kikiáltása után, március 22-én alakult meg a békéscsabai Munkások, Katonák, Földművesek Tanácsa. A tanács tagjaiból választották a szűkebb körű, irányító testületet, a városi Direktóriumot. Elnöke: Paróczay János, titkár Csercsek Gusztáv (volt katolikus káplán). Március 25-én a tanács döntése alapján Békéscsabáról kivonult fegyveresek és két páncélvonat a mai telekgerendási állomáson az Aradra tartó francia megszálló alakulat szerelvényét feltartóztatta, a katonákat lefegyverezte. Az antant képviselőinek utasítására végül az elfogott katonákat tovább kellett engedni, és egymillió korona kártérítést kellett fizetnie a Forradalmi Kormányzótanácsnak a francia kormánynak. Április 7-én választották meg az új Munkás, Katona, Földműves Tanács tagjait. Azonban a helyi politikai megbízott érvénytelenítette a választást, amit április 18-án kellett megismételni. A megválasztott tanács már nem

• 39 •


18/09/14 20:25

tudta működését megkezdeni, mert a közelgő román csapatok miatt a város kiürítéséről kellett gondoskodnia. A Direktórium április 24-én menekült el a városból. Működése alatt igyekezett úrrá lenni az ellátási nehézségeken, szocializálták a magántulajdont, termelőszövetkezetek szervezését tervezték. Az elmenekülő vezetők a polgárság soraiból 63 túszt szedtek, ezzel akarták itt maradó családtagjaik sértetlenségét biztosítani. Végül a szociáldemokraták követelésére a foglyok közül 43-at elengedtek. A többi túsz csak hónapok múlva nyerte vissza szabadságát. Április 10-én Békéscsabán alakult meg a Vörös Őrség kerületi egysége, tagjai a város kiürítése után egy ideig még harcoltak a románokkal a Mezőtúr-szarvasi hídnál. Április 26-án a román hadsereg ellenállás nélkül bevonult a városba, és 1920. március 20-ig tartotta megszállva. A háborúból leszerelt tiszteket újból nyilvántartásba vették, hadifogolyként Brassóba szállították, az újságokat szigorúan cenzúrázták, a katonák raboltak, fosztogattak, a város vezetőit állandóan újabb és újabb rekvirálások ügyében zaklatták. 1919. május 23-án Békéscsabára látogatott Ferdinánd román király és felesége. A Városházán a város vezetőinek kellett fogadni őket. A látogatás célja meggyőzni a béketárgyaláson résztvevő antant hatalmakat, hogy Békéscsaba is a „Nagy-Románia” része akar lenni. Ilyen irányú kérelmet is sikerült eljuttatniuk az illetékesekhez, azonban a tárgyalások során nem vették figyelembe. A román csapatok kivonulása után a gazdasági és a társadalmi élet békeidőre való átállítása éveket vett igénybe. A trianoni békeszerződés következtében Békéscsaba határ közeli város lett, vasúti csomópontként pedig országos jelentőségre tett szert. A határ túloldalára átkerült Arad, Nagyvárad gazdasági szerepe megszűnvén, jelentősen megnövekedett vonzáskörzete. Az új körülmények az országot sújtó tragédia ellenére az ipar fejlődését jelentősen elősegítették Békéscsabán. Főleg a textilipar fejlődése szembetűnő. Az osztrák–cseh ipar versenyétől megszabadulva, a háborúban leszerelt német gépek itteni üzembe helyezése és az olcsó munkaerő nagy haszonnal működő cégek alapítását tette lehetővé. A már működő Hubertus Kötszövő mellett 1920-ban, Németországból leszerelt gépeken megkezdte a termelést a Rokka Kötszövőgyár Rt., a mai Andrássy út és a Kazinczy utca sarkán levő volt bútorgyárban. 1921-ben a Selyemfonoda épületében a Merkúr Szövöde Rt. folytatta a termelést. A Bajza utcában, az Excelsior Harisnyagyárat a Békésmegyei Takarékpénztár Egyesület alapította 1924-ben. A békéscsabai textilipar termékei elsősorban a hazai piacon voltak kelendőek, de külföldre is szállítottak.

• 40 •


18/09/14 20:25

Az 1926-ban létrehozott első szőnyegszövő kézi csomózású torontáli szőnyegei különösen kedveltek voltak külföldi piacokon. Az építőanyag iparban a 20-as évek konjunktúrája mindkét gyárban erős fejlődést indított el. A gazdasági világválság visszavetette a termelést, 1934-től azonban újabb fellendülés volt, főleg a Bohn-gyárban, ahol idénymunkában ezer munkást is foglalkoztattak. A két nagy gyár Békéscsabát az Alföld tégla- és cserépiparának központjává tette. Sok család számára biztosított megélhetést az 1923-ban az Orosházi útra helyezett Schneider-féle baromfi-feldolgozó. 1928-ban hűtőház, 1931-ben iparvágány, vízvezeték-hálózat készült a telepen, a hűtőház bővítése mutatta a cég prosperitását. A gyógyszertári laboratóriumból kifejlesztett Réthy-féle vegyészeti laboratórium és gyógycukorkagyár a 30-as években vált ismertté a Pemetefű cukorka, kozmetikai és háztartás-vegyipari cikkek gyártásával. A békéscsabai ipar villamos energia szükségletét biztosító villamosmű az 1920. évi termelési mélypont után már Békést, Gyulát és Mezőmegyert is ellátta. A gyáripar mellett komoly részesedése volt a gazdasági életben a kisiparnak is, elsősorban a szolgáltatások területén. A húsfeldolgozást végző kisipari üzemek alapozták meg az 1930-as években a csabai kolbász ma is töretlen sikerét. A második világháború első éveiben a hadigazdaság 1943-ig jelentős fellendülést eredményezett, megszűnt a munkanélküliség. A háborús kimerülés következtében az építő- és textiliparban termeléscsökkenés következett be, az élelmiszeripart a haditermelés tartotta életben. A város mezőgazdaságát a két világháború között a gazdag és középparaszti birtokok túlsúlya jellemzi. Ugyanakkor a birtok-koncentrálódás mellett megjelenik a földek felaprózódása is, miután újabb területek megszerzésére nincs mód a nagy kiterjedésű határban. Erre utal, hogy a Nagyatádi-féle földreform során 51 földhözjuttatott összesen csupán 176 kh földet kapott. A nagy számban rendelkezésre álló olcsó munkaerő a szántóföldi termelés állandósulását eredményezi, a 20-as évek árviszonyai az extenzív gabonatermelés fenntartását segítik. A gazdasági válság sem sokat változtatott ezen. A 30-as években megnyílt német, olasz piac pedig a gazdaságok regenerálódását eredményezi. A kiváló búzavetőmagok elterjedését segítik az 1930-tól évente megrendezett búzakiállítások, 1933-tól a vegykísérleti (lisztvizsgáló) állomás helyben ügyelt a megszerzett magas színvonal megtartására. Az állattenyésztés terén szembetűnő a sertéstenyésztés előretörése.

• 41 •


18/09/14 20:25

A vasúti teherforgalom zömét a liszt és az építőanyag adta. 1933–1934ben Bud János pénzügyminiszter, a város országgyűlési képviselője segítségével új állomásépület készült. A Lipták János helyi építési vállalkozó által irányított építkezés a munkanélküliség csökkentésében is szerepet játszott. A hitelezés nagyarányú fejlődését öt újabb hitelintézet alapítása jelzi. Szinte valamennyi nagybanknak volt helyi fiókja a városban, ipari üzemek alapításában is részt vállaltak. A Horthy-korszakban alakult ki Békéscsaba nagyvárosi városmagja. (1926: Járásbíróság; 1927: Posta, Árpád-fürdő; 1928: Olasz–Magyar Bank; 1929: Kereskedelmi Bank; 1933–1934: Vasútállomás.) A középületek mellett számos magánház is épült. (1924: Kocziszky-palota az Andrássy úton.) A házak nagy része cseréptetővel ellátott, az egykori nádtető eltűnésével a tűzveszély is csökkent. A város új középiskolákkal gyarapodott. 1926-ban a városi bérház emeletén megkezdődött a tanítás a Fiú Felsőkereskedelmi Iskolában. 1928-ban felépült a Lorántffy Zsuzsanna Leánylíceum elegáns, neobarokk épülete, ahol gimnáziumi képzés folyt. Az iskolák tanárai, az egyházak lelkészei a város kulturális életének irányítóivá váltak ezekben az évtizedekben. Békéscsaba két világháború közötti politikai életének feldolgozásával adós a helytörténeti kutatás. A harmincas évek közepén a kisgazdapárt politikusa, Gyöngyösi János játszott fontos szerepet a helyi közéletben, később az országos politika meghatározó személyisége lett. Berthóty Istvánt 1929-ben Medovarszky Mátyás, 1930–1944 között Jánossy Gyula követte a polgármesteri székben. Az ő városvezetői idejére esik a békéscsabai zsidóság gettóba zárása, majd koncentrációs táborba hurcolása. 1944 májusától az ún. zsidó háztömbökbe és a kijelölt házakba telepítettek 770 zsidó családot, kereken 2 200 főt. Ezzel együtt 226 zsidó boltot és 137 ipari vállalatot zártak be. Júniusban a vasútállomás közelében levő Dohánybeváltó telepére zsúfolták össze a zsidóságot, és innen indultak a szerelvények Auschwitz-ba. A 2200 deportáltból csupán 182-en tértek vissza Békéscsabára. Emléküket az azóta lebontott Dohánybeváltó helyén a gyalogjárdába beépített emléktábla őrzi. A második világháború során a stratégiai célpontot jelentő vasútállomást az 1944. szeptember 21-én végrehajtott amerikai bombatámadás rongálta meg. Az állomásra szórt bombák a környéken, így Erzsébethelyen is komoly pusztítást végeztek. Rommá lett az 1930-ban felépített kapucinus templom és kolostor, amelynek falai között lelte halálát P. Bayer Cirill kapucinus segédlelkész, a bombázás 96 halálos áldozatának egyike. Hetven épület vált romhal-

• 42 •


18/09/14 20:25

mazzá, köztük az állomással szembeni Kakas Szálló. A MÁV és az AEGV pályaudvar vágányai megsérültek, mozdonyok és 520 vagon vált üzemképtelenné. November 1-jén német légitámadás érte a vasútállomást, ahol kőolajat szállító tartálykocsik váltak a tűz martalékává, de megsérült a Rokka épülete és a gépei is. Jánossy Gyula polgármester szeptember 22-én elmenekült a városból, az itt maradt tisztviselők másnap megpróbáltak felkészülni a várható szovjet támadás fogadására, bűnvádi és fegyelmi eljárást helyeztek kilátásba az elmenekült tisztviselőkkel szemben. Jánossy polgármester visszatérve új katonai parancsnokkal igyekezett úrrá lenni a helyzeten, de a szovjet csapatok közeledtére végleg elhagyta a várost.

• 43 •


18/09/14 20:25

A felszabadulástól a rendszerváltásig úton 1944. október 6-án reggel 6-7 óra között ellenállás nélkül A Lencsési benyomultak a szovjet csapatok előőrsei a Corvin utcába. Október 8-án

megalakult a Magyar Kommunista Párt helyi csoportja. Október 9-én a kommunisták, a kisgazdák és a polgárság képviselőiből megalakult az Ideiglenes Városi Tanács, és népőrség szervezésére került sor. A kommunisták a megszálló szovjet csapatokra támaszkodva a párt vezető szerepét akarták biztosítani a város irányításában. Az Ideiglenes Városi Tanács elnöke a kommunista Kiszely András lett. Ez a testület 1945. március 3-ig látta el a város irányítását, majd átadta a helyét az ekkor megalakult új képviselő-testületnek. Tagjait a városban újjászervezett pártok delegálták. A város első munkás polgármestere 1945–1949 között Lipták András ács lett. Ezekben az években kellett megoldani a háborús károk helyreállítását, a vasút és az üzemek újraindítását, az ellátási gondokat, a szovjet jóvátételi szállítások biztosítását. 1947-ben Békéscsaba törvényhatósági jogú város lett, ami a mai megyei jogú városok jogállásának felelt meg. Ezekre az évekre esik a magyar–szlovák lakosságcsere, amelynek során 5492, magát szlováknak valló békéscsabai lakos települt át Csehszlovákiába. Csehszlovákia magyarlakta területeiről pedig 1500 körüli magyar lakos kényszerült új otthont találni Békéscsabán. (Csak a jaminai plébánia joghatósága alá ezernél több katolikus került.) 1945-ben a magyarországi németeket a Szovjetunióba vitték kényszermunkára. Békéscsabáról 22 német nevű lakost vittek el Sahtiba bányamunkára. Az utolsó csoportjuk 1949-ben került haza. Közülük egy leány halt meg a kényszermunkán, de többen vesztették életüket a „malenkij robot” során szerzett betegségben. Az 1945-ben meghirdetett szovjet mintájú földreform sem tudta kielégíteni a békéscsabai agrárproletárok földéhségét. Tízezer katasztrális hold föld kellett volna ahhoz, hogy minden igénylőt kielégítsenek, de csupán 4 000 kh állt rendelkezésre, annak ellenére, hogy a Földigénylő Bizottság több, a törvény hatálya alá nem eső birtokot is kisajátított. Az elkobzott és megváltott

• 44 •


18/09/14 20:25

ingatlanok 7370 kh területéből 1030 igényjogosultnak 4 268 kh-t osztottak ki, a többi területen állami gazdaságot, községi legelőt alakítottak ki. Így Békéscsabán is megszűnt a nagybirtok, a közép- és kisparaszti gazdaságok kerültek túlsúlyba. Az 1945–1950 közti fél évtized a szovjet mintájú, egypártrendszerű diktatúra fokozatos kiépítésének időszaka. Az 1945-ös választásokon Békéscsabán a kisgazdapárt a szavazatok 35,2 %-át, a MKP, SZDP, Nemzeti Paraszt Párt együttesen a szavazatok 63,9 %-át mondhatta magáénak, ami a baloldali többséget jelentette a helyi politikai életben. 1946-ban megindult a közigazgatás megtisztítása a „reakciós” elemektől, a B-listázás eszközével. Jánossy volt polgármestert a Népbíróság tízévi börtönre ítélte. Az 1947-es ún. „kékcédulás” választások eredményeként a baloldal meghatározó szerepe nyilvánvalóvá lett. (A kommunista párt most sem szerzett többséget, a Baloldali Blokk „útitárs” pártjaival együtt jutott többséghez.) 1948 júniusában a kommunista és szociáldemokrata párt kényszerű egyesülése után nyíltan elkezdődött a pártállami diktatúra kiépítése. Az egyházi iskolák államosítása Békéscsabán 29 evangélikus, 8 római katolikus, 2 izraelita és 16 városi tulajdonú iskolát érintett. 1950-ben Békéscsaba a 4343/1949. M.T. számú rendelet alapján megyeszékhely lett. A megyei hivatalok 1950. március 16-án kezdték meg működésüket az új székvárosban. Elhelyezésük azonban komoly gondot okozott, mert Békéscsabán nem volt elegendő számú középület a teljes megyei hivatali apparátus befogadására. Ezért több részleg ideiglenesen Gyulán maradt, még a megyei tanács osztályainak egy része is ott kezdte meg működését. A megyei tanács testülete Békéscsabán 1950. június 15-én tartotta alakuló ülését a Városháza nagytermében. Itt választották meg a szűkebb körű irányító testületet, a 13 tagú végrehajtó bizottságot. A végrehajtó bizottság elnöke Blahut János, helyettesei Szabó János, Szentiványi Sándor, vb-titkár Laukó György volt megyei főjegyző lett. A városi tanács 1950. augusztus 15-én alakult meg a Városháza nagytermében (101 tanácstag, 13 fős vb.). Itt is, mint a megyei tanácsnál korábban, a Függetlenségi Népfront (elnöke az MDP-titkár) delegálta a tagokat. A vb elnök özv. Szegedi Albertné, helyettese Hankó Mihály, vb-titkár Bartolák András. Szegediné (1952-től Bartolák Andrásné) 1949–1950-ben már polgármesterként állt a város élén. Utasítására döntötték le és temették a földbe a mai Szabadság téren 1923-ban felállított 101-es gyalogezred emlékművet. (Az 1956-os forradalom idején a város polgárai ásták ki és állították újra fel a téren.) Rónay György: Párduc és gödölye című regénye mutatja be gyászos

• 45 •


18/09/14 20:25

szerepét a gyújtogatással vádolt köröstarcsai Molnár Sándor halálos ítélettel végződő statáriális perében. (A Városháza hátsó udvarán, más forrás szerint a Járásbíróság épületének udvarán történt az ítélet végrehajtása.) 1956-ban menekülnie kellett a népharag elől, bár ekkor már leváltották mint tanácselnököt. Szegedinét Blahut János, Palyik György, Kovács Pál, dr. Uhljár Mihály, dr. Haraszti János, Araczki János, Sasala János, dr. Gally Mihály és Mazán Mátyás követte az elnöki székben. A megyeszékhely funkció betöltéséhez nagyarányú infrastrukturális fejlesztésekre volt szükség. 1952-ben felépült a Szabadság téren a megyei pártház jellegzetes „szocreál” épülete. (Keleti Ferenc volt az MKP, majd az MDP Békés megyei titkára 1948–1950 között. 1950–1956 között pedig Klaukó Mátyás.) A megyei tanács irodaháza a volt Kereskedelmi Csarnok és a hozzáépített két épületszárny együtteséből alakult ki a József Attila utcában és a Felső-Körös soron. A megyei intézmények és a városba települt ipar dolgozóinak elhelyezésére nagyarányú lakásépítésre volt szükség. A Tulipán utcai sorházak, a Bánszki utcai lakóházak, a Szabadság tér új háztömbje, a Kazinczy utcai, a Mokry utcai Áchim Lakótelep, a Lencsési Lakótelep lakásai 1954 és 1989 között épültek. A tanácskorszak Békéscsabát nemcsak megyeszékhellyé, de jelentős ipari várossá is fejlesztette. A felszabadulás előtt is működő üzemek a háborús károk helyreállítása után a Szovjetunióba irányuló jóvátételi a szállítások részére dolgoztak. Az államosítások után 1948-tól a Rokka Békéscsabai Kötöttárugyárként, 1950-től a Hubertus Ruhagyárként, a Merkur Pamutszövő Nemzeti Vállalatként működött tovább. Állami vállalat lett 1948-tól a Baromfifeldolgozó, az István malom, 1949-től a két téglagyár, Békéscsabai Téglagyár néven. Az 1949-ben államosított Tevan Nyomda alapozta meg a mai nyomdaipar hírnevét. Jelentős fejlesztések után 1964-ben vette fel a Kner Nyomda nevet, ami a gyomai és a csabai üzem egyesülését is takarta. A mai városkép szerves részét képező toronyépület ünnepélyes üzemavatása 1971. április 30-án volt. 1951-ben alapította a Népgazdasági Tanács a Forgácsoló és Szerszámgépgyárat, 1962 novemberétől működött a Hűtőipari Vállalat Békéscsabai Gyáregysége, 1966-ban volt a Konzervgyár mai épületének ünnepélyes gyáravatója. A Hajtómű és Felvonógyár 1963-tól, a Híradótechnikai Vállalat 1. sz. Gyáregysége 1969-től dolgozott Békéscsabán. A kisiparosokat az 50-es években a kisipari termelőszövetkezetekbe (KTSz) kényszerítette a gazdaságpolitika (Szolgáltató KTSz, Cipész Szövetkezet, Szőnyegszövő Há-

• 46 •


18/09/14 20:25

ziipari Termelő Szövetkezet). A lakosság ellátását és a szolgáltatásokat végző tanácsi alapítású vállalatok is számos új munkalehetőséget teremtettek. A mezőgazdaság átalakulását a termelőszövetkezeti mozgalom előtérbe helyezése jelentette. Jaminai agrárproletárok alapították 1948. október 1-jén az első ún. hármas típusú termelőszövetkezetet, Kossuth néven. Első elnöke Szarvas János volt. Ebből a szövetkezetből lett az 1973-ban megalakult Szabadság Termelőszövetkezet. 1964-ben, több tsz egyesüléséből szerveződött a Lenin TSz. 1950-ben, a Kazinczy utcai fabarakkokba települt az első gépállomás, 1951-ben költözött a Szarvasi útra. Az 1950-es évek kuláküldözése az egykori gazdag és középparaszt családok sok tagját a föld elhagyására kényszerítette, ők az iparban, szolgáltatásban kerestek megélhetést. Az 1960-as évek tsz-szervezése már őket is a közös gazdálkodás útjára terelte. Szaktudásukra, termelési tapasztalataikra szüksége volt az újonnan szervezett szövetkezeteknek. A megyeszékhely kulturális központ, iskolaváros is lett. Az államosított evangélikus gimnázium és felsőkereskedelmi iskola mellett újabb szakirányú középiskolák létesültek (egészségügyi, gépészeti és számítástechnikai, nyomdaipari, műszaki). A tanácskorszak végén, 1986-ban felsőoktatási intézménye, főiskolája is lett. Az 1952-ben létrehozott Megyei Könyvtár az ország első szabadpolcos kölcsönzést megvalósító közgyűjteménye volt, igazgatóját, Lipták Pált ezért Kossuth-díjjal tüntették ki. 1954-ben lett a megyének és a városnak állandó színháza, a Békés Megyei Jókai Színház. Az 1950-ben állami kezelésbe került Városi Múzeum Munkácsy Mihály Múzeum néven működött. 1962-ben a megyei tanács vette át a fenntartói feladatokat, a múzeum lett a megyében működő társintézmények szakmai irányítója. 1973-ban a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézete Alföldi Csoportjának alapításával új tudományos intézet települt Csabára.

• 47 •


18/09/14 20:25

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Békéscsabán események sora, hasonlóan a budapesti és az országos törA békéscsabai ténésekhez, a gyűlölt Rákosi-rendszer helyi vezetőinek félreállításával, a

rendszer jelképeinek megsemmisítésével (vörös csillag eltávolítása az épületekről, szovjet hősi emlékművekről, a címer kivágása a nemzeti zászlókból) kezdődött. Mindezek tiltakozó tömegtüntetések keretében történtek. Legelőször a megyében október 26-án Vésztőn, majd Békéscsabán, Gyulán voltak forradalmi megmozdulások. Békéscsabán a színházból indultak az események, tömegtüntetésen fogadták el, majd kinyomtatták a város 12 pontos követelését, amely a budapestihez hasonló tartalmú volt. Október 27-től a leváltott régi vezetők helyett a városok, falvak irányítását a forradalmi bizottságok vették át. Békéscsabán a városi, majd a megyei forradalmi bizottság elnöke Fekete Pál lett. A forradalmi bizottságok higgadt, előrelátó vezetői mindenütt igyekeztek megakadályozni, hogy a tüntető tömeg atrocitásokat kövessen el régi vezetőkkel, rendőrökkel, ÁVH-sokkal szemben. Október 28-án a párt Békéscsabán is puccskísérletet hajtott végre a forradalmi bizottságok ellen. Az itt állomásozó katonaság parancsnoka utasítására, néhány bizottsági tagot letartóztatott, végül átállt a forradalom oldalára a megyei rendőrkapitányhoz hasonlóan. A pártfunkcionáriusokat, tanácsi vezetőket, ÁVH-sokat Békéscsabán, Gyulán, Orosházán letartóztatták, hogy a tömeg haragjától megvédjék őket. Betiltották a Viharsarok Népét, helyette október 28–november 1. között a Kossuth Népe, majd november 1–4. között a Független Újság volt a forradalom megyei sajtóorgánuma. November elsején szólalt meg először Békéscsabán, Féja Géza szózatát közvetítve a Szabadság Rádió. Október 29-én megalakult Békéscsabán, Orosházán a forradalmi nemzetőrség, tagjai vastag nemzeti színű karszalagot viseltek. November elsején már közeledtek a szovjet csapatok Békéscsabához. Fekete Pál tárgyalt parancsnokaikkal, döntés született, hogy nem fognak ellenállni a támadóknak. Mindenesetre riadóztatták a honvédséget, november 4-én

• 48 •


18/09/14 20:25

a városban levő laktanyára támadtak az orosz csapatok. Fekete Pálnak sikerült elérnie, hogy élete kockáztatásával megmentse a várost a tüzérségi tűztől. Így is a főtéren leadott orosz géppuskatűznek két vétlen áldozata lett. November 4. és december közepe között kettős hatalom működött a megyében is. A forradalmi bizottságok helyett központi munkástanácsok alakultak, szervezték a Kádár-kormány elleni sztrájkokat, tüntetéseket. November 8-án megalakult a kommunista karhatalom, tagjai, a „pufajkások” megkezdték a forradalom szereplőinek letartóztatását. (November 10.: Fekete Pál letartóztatása.) December első heteiben Csabán, Gyulán, Dévaványán, Battonyán a tömeges tiltakozást kifejező tüntetéseket a szovjet csapatok vagy a karhatalmisták oszlatják szét. Gyulán december 17-én a letartóztatott fiatalok kiszabadítását követelő tüntetőket karhatalmisták verik szét, Mány Erzsébet és Farkas Mihály Gyulaváriban a határőrségtől szerzett fegyverekkel igyekszik megakadályozni, hogy oda is behatoljanak a karhatalmisták. Végül a támadás elmaradt, a fegyverek visszakerültek a határőrökhöz. A két főszervezőt később mégis letartóztatták, statáriális eljárással a katonai bíróság halálra ítélte őket, 1957. február 2-án a békéscsabai Kazinczy utcában levő „kislaktanyában” kivégezték őket, a Berényi úti temetőben temették el mindkettőjüket. A megtorlás során megyénkben 1959-ig 300 politikai perben 1500 embert ítéltek el. Békéscsabán a Városháza nagytermében folyt le több forradalmi vezető elrettentésül megrendezett büntetőpere.

• 49 •


18/09/14 20:25

Békéscsaba a rendszerváltás után követően megyei jogú városi státuszt nyert Békéscsaba A rendszerváltást két évtizede jelentős átalakulást hozott az itt élők életében. A megyei

önkormányzattól független városirányítás a környező településekkel közösen látja el a centrum szerepkört. A megyerendszer változásai a megyeszékhely funkció átalakulásával is jártak. A rendszerváltást követő privatizáció után számos, addig jól működő állami vagy tanácsi tulajdonú vállalat bezárt, vagy dolgozói egy részét elbocsátotta, miután más termelési profilt alakított ki. A mezőgazdaság árutermelését nem ösztönzik az idetelepült multinacionális üzletláncokhoz tartozó áruházak, amelyek nem a helyi termelők produktumait kínálják vevőiknek. Így a városban és a térségben is igen magas a munkanélküliek aránya a produktív korú népességben, hiszen a megszűnt üzemek, felszámolt termelőszövetkezetek helyett újabb foglalkoztatási lehetőségek csak nagyon korlátozott számban teremtődtek. A város fejlődése ennek ellenére nem torpant meg, hiszen az infrastruktúra, a kultúra és az oktatás terén jelentős eredmények születtek, jórészt európai uniós forrásokból. Az egész városra kiterjedő vezetékes és nagy lefedettségű mobiltelefonhálózat, az elkerülőutak, a szennyvízcsatorna-rendszer kiépítése történelmi léptékű változás Békéscsaba életében. Az 1990-ben lezajlott országgyűlési és önkormányzati választások eredményeként újra polgármestere lett Békéscsabának. Az utolsó tanácselnök, Mazán Mátyás már a városban működő pártokkal együttműködve irányította a várost 1989. szeptember 20. és 1990. október 26. között. Az ő kezdeményezésére lett újra Békéscsaba címere az 1918-ban bevezetett városcímer. 1990. október 26-án választották polgármesternek Pap János építészmérnököt, az SZDSZ jelöltjét. Pap János négy cikluson keresztül állt a város élén. A 2006-os önkormányzati választásokon Vantara Gyula útépítő mérnök (FIDESZ–KDNP–VP) lett Békéscsaba polgármestere. A 2010-es választásokon ismét bizalmat kapva, második polgármesteri ciklusát töltötte.

• 50 •


18/09/14 20:25

A magyar külpolitika jelentős eredménye volt a békéscsabai szlovák főkonzulátus létrehozása. 2001. szeptember elsejétől nyílt meg az állandó konzuli iroda a Derkovits soron. Ünnepélyes átadásán jelen volt Mikulas Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. (Ők avatták fel a Petőfi-ligetben az újjáépített „Angyalos kutat” is.) A rendszerváltás után a város első díszpolgára 1992-ben Fekete Pál, az 1956-os forradalom vezető személyisége, a Megyei Forradalmi Tanács elnöke lett. 1998-ban Schéner Mihály képzőművész, 2007-ben Ónodi Henrietta olimpiai bajnok részesült ebben a kitüntetésben. (A képviselő-testület 2000. szeptember 21-i közgyűlése hatályon kívül helyezte azt az 1946-ban hozott helyi rendeletet, amelyben az akkori képviselő-testület visszavont minden 1945 előtt adományozott díszpolgári címet. Így Kossuth Lajos, Jókai Mór is újra városunk díszpolgára lett.) Az önkormányzat kezdeményezésére, a helyi és az országos, majd uniós erőforrások felhasználásával több jelentős beruházás valósult meg Békéscsabán az elmúlt két évtizedben. 1999 januárjára készült el a Dózsa György úton a 28 garzonlakásból álló épület fiatal házasok számára. 2006 januárjában adták át a Fövenyes utcában a 33 lakásból álló Felkelő Nap Házát. A második ifjúsági garzonház 249,2 milliós beruházási összegéből 154,5 millió forint volt az állami támogatás. 2003 őszén költöztek az első lakók a Táncsics–Tompa utca által határolt területen létesített Erzsébet lakópark 57 házába. 2000. január 3-án költöztek be az első lakók az Életfa nyugdíjasházba. 2003 tavaszára egymilliárd ötvenmilliós beruházással megújult a patinás Árpád-fürdő. Folyamatos fejlesztést hajtott végre a város a Réthy Pál Kórházban. 1994-ben a II. ütemben megépült új épületekben kaptak helyet a műtétes osztályok, labor, járóbeteg-ellátás. 2006. október 31-én a sürgősségi betegellátó osztály átadása újabb nagy előrelépés volt a város és körzete egészségügyi ellátásában. 2007–2008-ban uniós forrásból megújult az akkor még a megyei önkormányzat fenntartásában működő Munkácsy Mihály Múzeum épülete. 2008 májusában született döntés az Agóra közösségi ház felépítéséről a régi ifjúsági ház átalakításával. 2013. január 22-én volt az ünnepélyes átadása az immár Csabagyöngye Kulturális Központ néven működő új épületkomplexumnak. 2013 nyarán vette birtokba a város az uniós támogatással felújított Szent István teret. Sok csabai polgár életét tette elviselhetőbbé a két ütemben (Békési út–

• 51 •


18/09/14 20:25

Gyulai út, Szarvasi út–Békési út), 2004–2006 között elkészült elkerülő út, amely kivezette a városból a már elviselhetetlenné vált kamionforgalmat. 2009. március–június hónapban a Békési és a Berényi úton kezdődött meg a város csatornahálózatának kiépítése. A SADE Kft. kivitelezésében több mint 200 km csatorna, 27 km nyomóvezeték épült meg, közel kilenc ezer háztartás bekötésére nyílt lehetőség 2012-ig, a munkálatok befejezéséig. Az uniós beruházással készült szennyvízelvezető rendszer mellett a város szennyvíztisztító kapacitását is jelentősen növeli az új tisztítómű. Az oktatásügy jelentős fejlődésének lehetett tanúja a város az elmúlt két évtizedben. Az 1986 szeptemberében indult tanítóképző főiskolai képzés mellett 1994 őszétől már közgazdászokat is képeznek városunkban. 2001-től a tanítóképzés Szarvason folytatódott az óvóképzővel létrehozott integrációban. 2002-ben újabb átszervezés történt, a főiskola központja Szarvasra került. A békéscsabai campus Tessedik Sámuel Főiskola Körös Főiskolai Kar néven folytatta a felsőfokú képzést. 2009. január elsejétől a felsőfokú intézmények újabb integrációja alapján a Gödöllői Szent István Egyetem karaként képez szakembereket. A város nagy múltú közép- és szakképző iskolái is számos változáson estek át. Az állami iskolafenntartók mellett az egyházak is szerepet vállaltak az oktatásban. Az evangélikus egyház az 1993-ban újra alapított gimnáziuma számára 1994-ben kapta vissza az Alpár Ignác által tervezett régi palotáját. Az épületben az 1948-as államosítás óta működött Rózsa Ferenc Gimnázium (ma már Andrássy Gyula Gimnázium) 1994. szeptember 1-től az egykori 101-es gyalogezred laktanyájának átalakított épületegyüttesében folytatta az oktató-nevelő munkát. A katolikus egyház a Szarvasi úti régi katolikus elemi iskola közel százéves épületében, 1994 szeptemberében indított nyolc osztályos általános iskolát. 2004-ben a Szeged–Csanádi Egyházmegye beruházásában új épületszárn�nyal bővült az intézmény, ahol korszerű tornaterem, ebédlő is helyet kapott. Az egykori városi bérházban tanító közgazdasági szakközépiskola új épületet kapott 2005-ben, amit 2006 szeptemberében már használatba is vettek a diákok. A szakképzés terén végrehajtott integráció nyomán megszervezett TISZK (Térségi Integrált Szakképző Központ 2004) majd a BÉKSZI (2007 augusztusától) képzi a város jövendő szakmunkásait. Új katolikus templommal is gazdagodott a város az elmúlt évtizedekben. Az 1944-ben lebombázott kapucinus templom helyett Jaminában 1993-ban

• 52 •


18/09/14 20:25

készült el a város által adományozott telken, közadakozásból emelt Jézus Szíve templom. Falait Patay László egyedülálló művészi értékű seccói díszítik. A városban élő izraelita hitközség pedig 2008 szeptemberében vette birtokába a Széchenyi-ligetben épített új zsinagógát. A csabai szlovákság kulturális élete számos eseményének helyszíne az 1996. november 15-én átadott Szlovák Kultúra Háza. 2003 októberében újabb közgyűjteménnyel gazdagodott Békéscsaba. A Csaba Center III. emeletén ekkor nyílt meg a Jankay Galéria, Jankay Tibor értékes művészi hagyatékának bemutatására. Az 1997 októberétől évenként megrendezett Kolbászfesztivál a város híres termékének népszerűsítését szolgálja. Több új szobor, emlékmű díszíti városunk köztereit. (1992: második világháborús emlékmű; 1994: Nagy Imre szobor; 2003: a kommunizmus áldozatainak emlékműve; 2008: Trianon emlékmű.) Jelentősen átalakult a város gazdasági élete is az elmúlt évtizedekben. A rendszerváltás után számos új bank kívánt szolgáltatásokat nyújtani mind a vállalati, mind a lakossági ügyfeleknek. A Budapest Bank 2006. június 21én ünnepélyes keretek között nyitotta meg bankműveleti központját a Csaba Center épületében, közel félezer új munkahelyet teremtve Békéscsabán. A város nagyüzemei közül kevés élte túl a privatizációt. 1992-ben a Kner Nyomda a francia COFINEC-csoport tulajdonába került. A cég többszöri tulajdonosváltás és átszervezés után jelenleg is termel. A konzervgyár a szovjet piac megszűnésével 1992-ben felszámolási eljárás alá került, majd az új tulajdonos újraindította a termelést. A Hirschmann cég és a kanadai tulajdonú Linamar Hungary Kft. jelentős bővítést hajtott végre az elmúlt évtizedekben. Az 1992-ben osztrák tulajdonba került cserépgyár 2009-ben új cserépgyárat épített a Kétegyházi úton. Három millió négyzetméter tetőfelületre elegendő cserép és kiegészítő elem készülhet itt évente. Az 1992-ben privatizált Kötöttárugyárat 2000-ben felszámolták, az üzemépületeket azóta le is bontották. Sokáig úgy tűnt, megmenekülhet a felszámolástól a Barnevál és a Hűtőház, végül egyiket sem sikerült megtartani. A város kereskedelmi ellátottságán javításában mérföldkőnek számít a 2001. november 23-án megnyílt Csaba Center. (Öt emeleten 800 üzlet, 600 autót befogadó parkolóház.) Több új, a multinacionális cégek által építtetett áruház is megtelepedett Békéscsabán. (Penny Market–1996, Billa–1999, Tesco–2001, OBI–2003, Praktiker–2008, Aldi–2011.) Új helyre, a Munkácsy utcába költözött a Megyei Postahivatal 2005 januárjától. A postától különvált, privatizált távközlési szolgáltatást végző Hun-

• 53 •


18/09/14 20:25

garotel Távközlési Rt. beruházása nyomán 1997 végére az előfizetők többsége megkapta régen várt telefonvonalát. Békéscsabán és környékén 40 ezer előfizetővel számolt a cég 1996-ban. 2007. december 31-ével a cég beolvadt az Invitel Távközlési Zrt.-be. A vezetékes telefonszolgáltatás mellett rövidesen megjelent a mobil is, a Pannon GSM 1994 decemberében kezdte meg működését városunkban.

• 54 •


18/09/14 20:25

Békéscsaba története évszámokban 1332 Csaba első említése, Pál plébánosa szerepel a pápai tizedjegyzékben. 1383 Csaba a gerlai Ábránfy (Ábrahámffy) család birtoka. 1515 Edelessy Gergely, Haraszti Gergely csabai birtokosok említése. 1505–1520 Ábránfy Péter kastélyt épít. 1556 Az Ábránfy kastély lerombolása Mágocsi Gáspár gyulai várkapitány által. 1566 Gyula török kézre került. 1685–1695 Csaba teljes elnéptelenedése. 1715 A szlovákság szervezett áttelepülése az Alföldre, Duna János, Szekerka János, Valent Jakab vezetésével. 1717 22 magyar családot kimutató összeírás. 1718 Az első népesebb szlovák csoport megjelenése Csabán. 1720 után Thuróczy Miklós obsitos katona, Harruckern János György megbízottjaként toboroz telepeseket. 1722 Csabaiak részvétele Szarvas benépesítésében. 1723 (1727?) Az első evangélikus templom vályogból, 1754-ig állt. 1723 Csabai mesteremberek első összeírása. Első evangélikus házassági anyakönyv felfektetése. Két evangélikus iskola Békéscsabán. Rakita Péter (–1728), Fabricius Dániel (–1762) tanítók. 1724 Hatvan, portával rendelkező család szökése. 1725 Százegy jobbágy elköltözése Békéscsabáról. 1727 A Vay, Jánoky, Podmaniczki család perrel követeli a szökött jobbágyokat Harruckern János Györgytől. 1728 Két evangélikus iskola, Lezini Ádám (†1732), Fabricius Dániel (–1762) tanítók. A vályogtemplomba orgona, oltár építése. Zsindelytető az épületre Burián Sámuel lelkész idején. 1730 Felépült az első községháza az akkori főutcán (ma Szent István tér).

• 55 •


18/09/14 20:25

1731 Adózók összeírása tizedenként. A tizedek nevei ekkortól ismertek. Az első öntött harang az evangélikus templom előtti haranglábon. Katonai beszállásolás Csabán. 1732 A lakosság továbbvándorlási szándéka az átvonuló katonaság és a mostoha körülmények miatt. Rövid időre Szentandrásra költözött az egész lakosság. 1733 Községi serfőző, mészárszék, malom létesítése. 1734 Jobbágyi robotszolgáltatás meghatározása. 1735 A Peró felkelés résztvevői kifosztják Csabát. 1738. április 14. Tűzvész, 22 ház porrá égett. 1738. június 1–szeptember 6. Pestisjárvány Csabán, 169 áldozat. 1740. július 1–szeptember 1. Pestisjárvány Csabán, 61 áldozat. 1740 Újabb betelepülési hullám. Evangélikus és katolikus családok is érkeztek, az evangélikusság ellenzése dacára a katolikusokat a mai Jókai és a Szarvasi út között telepítették le. 1742 Az evangélikus egyház kérelmezi téglából épített templom engedélyezését. Német lakatos és szíjgyártó mesterek betelepülése. 1744 Burián Sámuel lelkész távozása, utóda id. Tessedik Sámuel. Elkezdődik az új templom építése. 1745. november 10. Márton napja. Az új templom, a mai Evangélikus Kistemplom felszentelése. Három evangélikus iskola a központban. 1746. november 12., 11–12 óra. Földrengés Békéscsabán, Berényben, Gyulán. 1747 Evangélikus családok továbbköltözése Apatelekre és Mokrára. Katolikusok további betelepedése a Felvidékről. A gyulai plébánia látta el lelki gondozásukat. 1748. január–február. Kanyaró- és vérhasjárvány. 1748 A bíróválasztás szabályozása. A csabai járás létrehozása. Csaba járási székhely. 1749 Id. Tessedik Sámuel halála. Utóda Vandlik Márton, 1753-ban távozott Csabáról, augusztus 16-tól Gyurcsek János vezette a gyülekezetet. 1750. január 22. Önálló katolikus plébánia megszervezése, Gorliczki Simon ferences plébános beiktatása. 1753 Csabai családok Nyíregyházára költözése.

• 56 •


18/09/14 20:25

1754 Harminckét jobbágycsalád Békésszentandrásra költözése. 1755 Az első jobbágykézen működő szárazmalom, Botyánszki Márton tulajdona. 1755 Tűzvész Csabán, 133 károsulttal. 1756 Megnyílik az első katolikus iskola, tanítója Bayek János. 1760 Katonaság elhelyezése Csabán. 1762. november 2. Az első katolikus temető keresztjének megáldása. 1765 Az első szőlőskertek kiosztása az Ó-szőlőkben. 1766 Nagy aszály pusztított. 1768 Masnitius János Tóbiás jegyző, a Protocollum Csabensae felfektetője. 1769 Jaminai szőlők kiosztása. 1769. július 30. Az első katolikus, kőből emelt templom alapkőletétele. 1769 Budinszky György katolikus plébános szolgálatba lépése. 1770 Az első katolikus templom használatba vétele, 1771 pünkösd, az első szentmise. 1772–1777 A Körös-csatorna kiásása. 1775 Harruckern Ferenc halála. 1776. augusztus 11. Új evangélikus temető megnyitása (Bocskai utca–Széchenyi liget–Malom tér). 1776 Hetipiac engedélyezése szerdánként a községháza előtt. 1778. március 25. Új katolikus temető felszentelése Budinszky György plébános által Gyümölcsoltó Boldogasszony napján. 1782. október 11. Kollonich László váradi püspök bérmált Békéscsabán (154 fő). 1783 Az első térkép Békéscsabáról. Felépült az evangélikus kistemplom tornya és az alsóvégi evangélikus paplak. 1785 Az első nádfedeles községháza. 1787 Az első postaállomás Csabán a Bogár (ma Berzsenyi) utca sarkán. Első postamester Masnitius Omaszta Sámuel. 1790 Csaba első orvosa Rigler Zsigmond sebész főorvos. 1792 Magyar Hírmondó az első Csabai Selyem Fabrikáról. (Az első Csabáról szóló újságcikk.) 1795–1798 Alvégi porták osztása. 1802–1810 Thuránszky József katolikus plébános (a templomtorony építésének előkészítése).

• 57 •


18/09/14 20:25

1807. október 5. Az Evangélikus Nagytemplom alapkőletétele. 1809–1810 A Kanálisi, kastélyi, veszei és a fényesi szőlők kiosztása. 1812 Első patika Csabán. (Hamaliar György gyógyszerész 1831-ig.) 1813 Hammer János uradalmi mérnök új térképe Békéscsabáról. 1815 Draskóczi Miletz Mihály evangélikus lelkész halála (1754–1815). 1816 Pusztító nyári vihar Csabán. Petrovszki János tízmázsás harangot adományoz a katolikus templomnak. Új haranglábra helyezik. 1817–1818 Jármos fahidak a csabai csatornán. 1817 Árvíz, éhínség Csabán. Az első csabai céh megalakulása. 1820 Bitskoss János plébános idején, 1818–1820 között torony épült a katolikus templomhoz. Az ortodox egyház megalakulása. 1821. szeptember 1. A német és magyar tímár-, kordoványos és szíjgyártó céh megalakulása. 1822 Befejeződtek az Evangélikus Nagytemplom belső díszítő munkálatai, elkészült az orgona, az oltárszószék. 1823 körül A Selyem Fabrika felszámolása. 1823. július 18. Erdélyi József az új katolikus plébános. 1823 Az Evangélikus Nagytemplom keresztelőmedencéje, az oltár szobrai, a padok elkészültek. 1824. június 29. Péter-Pál napja. Az Evangélikus Nagytemplom felszentelése. 1825 Sztraka Károly tanító Csabán. 1826 Ágoston János gyulai káplán leírása Csabáról. 1828 A nádfedeles községháza lebontása, pincével ellátott nagyobb földszintes épület emelése. Az első katolikus bíró, Petrovszky György. 1829–1830 Kemény tél Csabán. 1830. április 14. A Körösön-túli evangélikus és katolikus temető felszentelése. 1831. július 8. Vihar Csabán, a katolikus templom tornyát villámcsapás tette tönkre. 1831. július 25.–szeptember 6. Kolerajárvány Csabán. 1832 A város ősi kocsmájának lebontása. (A községháza és a nagyvendéglő között állt.)

• 58 •


18/09/14 20:25

1833 Csorba Mihály evangélikus tanító a felsővégi iskolában magyar nyelvet tanít. 1834. október 15. Földrengés Csabán, az Evangélikus Nagytemplom megrongálódott. 1834 Az első patikát Hamaliártól Mudrony János gyógyszerész vette meg, Aranysas néven 1862-ig működtette. 1834-től Békés vármegye jegyzőkönyvei Nagy-Csabának említik Csabát. 1836 Réthy Pál az első csabai községi orvos. 1837 Felépült a késő barokk ortodox templom. Felszentelése 1838-ban. 1838. július 8. Vihar, villámcsapás a katolikus templom tornyába, a délutáni vecsernye idején. 1838 A Felső- és alsóvégi evangélikus temető megnyitása. 1840 Csaba vásártartási jogot, mezővárosi rangot kap. (Négy országos vásár, szerda hetivásár.) A zsidóság szabad letelepedését lehetővé tevő törvény. Az csabai rabbi Hirschfeld József. 1841. augusztus 17. Uhrin András evangélikus lelkész halála, utóda Broszman Dániel. 1842 Broszman Dániel Réthy Pállal szegényházat létesít. Az Evangélikus Nagytemplom új zsindelyfedést, a toronysisak rézborítást kap, az üvegből készült toronygömb felhelyezése. Haan Lajos tanító idejében megnyílik az első magyar nyelvű fiúiskola a Kastély utcai evangélikus iskolában. Olvasó egyesület, majd a Csabai Casino megalakulása. 1844 tavasza Árvíz a Körösökön. 1844. december 1. A legelő elkülönözési szerződés ünnepélyes kihirdetése. 1845 Az Evangélikus Kistemplom felszentelésének századik évfordulója. Haan Lajos könyve Csabáról. 1845. október 25. Az örökváltsági szerződés aláírása. 1845. december 31. Az örökváltsági szerződés ünnepélyes kihirdetése. 1846 Az első izraelita imaház Csabán, a mai Luther utcában. 1847 Csaba csatlakozik a Szolnok-Arad vasútvonal létesítési tervéhez. Gally Sámuelné magán leányiskolája Csabán. A Körösön-túli evangélikus temető lezárása. (1776-tól volt temető.) Schifler Hugó magán leányiskolája.

• 59 •


18/09/14 20:25

1848. március 20. A képviselő-testület rendkívüli gyűlése, Csaba csatlakozása a pesti forradalomhoz. 1848. május 29. Elöljáróság választása a mezővárosban. 1848. június 13. Békés-Csaba rendezett tanácsú várossá alakulása, elöljárók választása. 1848. július 10. A csabai nemzetőrök első váltásának indulása a becskereki táborozásra. 1848. augusztus 3. Lenkey János százada egy éjszakát tölt Csabán. 1848 A Kastélyi temető felszentelése. Kolerajárvány Csabán (900 áldozat). 1849. június 13. Városi tisztújítás. Szinovicz Lajos a polgármester. A szabadságharc bukása után Csaba ismét mezőváros. 1849 Szabadcsapatba 203 fő állt be, a szabadságharc bukása után közülük 68 főt besoroztak a császári seregbe. 1850 A Körösön-túli lezárt evangélikus temető fásítása, sétakert, „nyári mulató erdőcske” telepítése. Pain Antal első gőzmalma. 1851. november 12. A Berger Testvérek és Hirschman szeszgyára Csabán. 1851 Elkészült Csaba első utcajegyzéke, a telekkönyvezés előkészítéseként. 1851–1854 A telekkönyvezés bevezetése. A lakóház tartozékaként tartották nyilván a kenderföldet is. Sztraka Ernő tervei alapján új kenderáztató készült a Békési út mellett. 1852 Az első iskola Erzsébethelyen, tanító Michnay Mihály. Az 1851-ben bevezetett állami dohánymonopólium gyakorlására dohánybeváltó épült fából, majd 1867-ben emeletes kő épület. (1944. június 20-tól gettónak használták.) A Bogárházi evangélikus temető megnyitása. 1853 Emeletes épület felhúzása a mai Fiume szálló és a Sas Patika épülete között a Szent István téren. A városi hivatalok egy része települt oda. 1855. szeptember 12. Haan János evangélikus lelkész halála. Utóda fia, Haan Lajos 1855 októberétől. 1855 Az első gimnázium, Breznyik János magániskolája. Az első nyilvános zsidó iskola Csabán. 1855–1857 A megye első folyóirata, a Néptanítók Könyve, Szeberényi Lajos szerkesztésében.

• 60 •


18/09/14 20:25

1856 Kovács Mihály gőzmalom a Pokol (ma Szabó Dezső) utcában. 1888-ban ifj. Kovács Mihály négy emeletes malmot építtet. Szolnok–Arad vasút megépítése Csabáig, 1858 végéig. 1857 Mokry Sámuel és Stiaszny Soma vezette magán reálgimnázium. 1858. október 25. Szolnok–Békéscsaba szakasz átadása, ezen a napon futott be az első vasúti szerelvény a csabai indóházba. 1859–1862 Vasúti vendégfogadó építése, amely a Kakas Szálló nevet kapta. 1860 Békéscsaba főterének kialakítása piactérnek. Békés Megyei Gazdasági Egylet megalakulása Csabán. 1860. augusztus 13. A Sétakert elnevezése Széchenyi-ligetnek. 1861 Az első téglajárda Csabán. Csabai pünkösdi lovasversenyek a Gazdasági Egylet támogatásával. Zsibrita János bíró mozgalma a tagosítás igazságtalanságai ellen. 1862–1863 A Szent István téri evangélikus paplak építése. 1862 Új óraszerkezet az Evangélikus Nagytemplom tornyába. 1863 A közbirtokossági testület megalakulása. Evangélikus reálgimnázium alapítása négy tanárral. 1864 Az első beteg felvétele a csabai kórházba. A Körös-csatorna szélesítése, összekötése az Arad megyei Nádor-csatornával. 1865 Az Ó-Szőlők kiosztása (Szikszava városrész). 1866 Sztraka Ernő általános rendezési terve. 1867–1870 Boczkó Dániel Csaba országgyűlési képviselője. 1868 Az első téglajárda a Vasút utcában (mai Andrássy út). Békés-Csabai Népbank alapítása. 1869 Közvilágítás 50 petróleumlámpával. Új kórházépület Réthy Pál és Sztraka Ernő tervei alapján. 1869–1870 Sztraka Ernő tervei alapján új nagy vendégfogadó építése. A Fiume Szálló nevet kapta. 1869 Varságh Béla átveszi a Sas Patikát. 1891-ig a Patika utcában működteti (mai Baross utca–Eötvös u. sarok). 1870. szeptember 9. Boczkó Dániel országgyűlési képviselő halála. A mai József Attila utca kinyitása az Apponyi grófok tiszttartói háza helyén. Az első bérkocsi Békés-Csabán a Fiume előtti induló helyen. Reök István javaslata a megyeszékhely Gyuláról Csabára helyezésére. 1871. június 19. Wilim János evangélikus tanító halála.

• 61 •


18/09/14 20:25

1871. szeptember 14. Az Alföld–Fiume Vasút déli részének megnyitása a Békés-Csabára Nagyváradról érkező vonattal. 1872 Rosenthal Márton emeletes gőzmalmot épít (mai István malom). A Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület bankjának megalapítása. 1873. szeptember 15. Az új Városháza felavatása. Tervezője Sztraka Ernő. A homlokzati tervet jóváhagyta Ybl Miklós. 1873. szeptember 16. Hangverseny az 1873. évi kolerajárványban elhunytak árvái javára. 1873. szeptember 21. Dobay János gyulai nyomdatulajdonos Békés-csabai fióknyomdát alapít. 1873–1890 Szeberényi Gusztáv Adolf evangélikus lelkész a bányai egyházkerület püspöke. Csaba püspöki székhely. 1873 Békés-Csaba első kövezett utcája a Vasút utca. 1874. február 1. A Békés Megyei Közlöny első száma. (Az első Békés-Csabán kiadott újság.) 1874. április 14. A Nőnevelde épületének alapkőletétele a mai József Attila utcában. 1874. május 31. Az első Kisdedóvó Egyesület alakuló ülése. 1874. augusztus 5. A Békés-Csabai Általános Iparosok Társulata alakuló ülése. 1875. január 6. A Békés-Csabai Korcsolyázó Egylet ünnepélyes megnyitása a vasútállomás előtti tó jegén. 1875–1984 Az első kőhíd a „jármos” fahíd helyett a Gyulai úton. Tervezője: Sztraka Ernő. 1875. május 25. A Csabai Szabadelvű Párt megalakulása. A párt országgyűlési képviselőjelöltje Zsilinszky Mihály államtitkár. 1875 Az utcákra névtáblák felszerelése. (Az utcákat számozással jelölték 1910-ig.) Községi rendőrőrs felállítása. Városi bérház felépítése a Színház mellett, Berndt Ferenc tervei alapján. Az emeletére a Járásbíróság, a földszinti üzlethelyiségekbe bérlők költöztek. 1876 Evangélikus templom építése Jaminában, Sztraka Ernő tervei alapján. Az oltárképeket Haan Antal festette. Csabai Betegsegélyző és Temetkezési Egylet alapítása Taffet Náthan által. Seltenhofer Frigyes soproni harangöntő műhelyében elkészült

• 62 •


18/09/14 20:25

az Ó-templom (Evangélikus Kistemplom) 36 mázsás Marik harangja, Marik Pál és felesége adományából. 1878. szeptember 15. A Csabai Nőegylet megalakulása. Elnöke: Beliczey Istvánné. 1878–1881 Szeberényi Gusztáv Adolf evangélikus püspök Békés-Csaba országgyűlési képviselője. 1879. február 13. Az első színielőadás a Halmai Andor aradi építész által tervezett színházban. 1879. szeptember 25. Takács Árpád megalapítja Csaba második nyomdáját a Búzapiac (ma Szabadság) téren. 1879. november 16. A Békés-Csabai Vadásztársaság alakuló ülése. Elnöke Sztraka György. 1879 Vashíd épült a Széchenyi-ligetnél a Körös-csatornán, Sztraka Ernő tervei alapján. 1880. december 15. A jaminaiak kérelme a csabai főszolgabíróhoz a városrész önállósodásáért. A csabai képviselő-testület nem járult hozzá. 1880 Iparkiállítás Csabán. Magyar Vöröskereszt csabai szervezetének megalakulása. Elnök: Varságh Béla. Tűzőrség felállítása. 1882. január 1. A 101-es közös gyalogezred létrehozása. 1882 őszén költözött Csabára. 1882 Katona téri kert (mai Petőfi-liget) parkosítása Sztraka Ernő irányításával. Szövőiskola létesítése. 1883. január 1. Povázsai Máté tanító Dolnozemski Listy – Alföldi Lapok című kétnyelvű újságjának indulása. 1883. december–1884. március 30. Csaba és Vidéke című hetilap. 1883 A régi Kakas vendégfogadó lebontása, új magasföldszintes vasúti szálló és vendégfogadó építése, új neve Arany Kakas. (1926-ban Bányai András építési vállalkozó emeletráépítéssel bővíti. 1944-ben az amerikai bombázás rombolta le.) 1884 Felépült a Templom (mai Kossuth) téren az új katolikus elemi iskola, a Ligeti katolikus temetőben a Szent Kereszt tiszteletére szentelt temetőkápolna, Karassiay Istvánné Beliczey Júlia adományából. Sztraka Ernő térképe a településről.

• 63 •


18/09/14 20:25

1885 tavasza Gold János kútfúró megkezdte az első artézi kút fúrását a Templom (mai Kossuth) téren. 1885. június 21. A Békés-Csabai Ipartestület alakuló ülése. Elnök Havran Pál, jegyző Áchim János. Felépült a Szent István téri városi bérház, Regdon Sándor aradi építész tervei alapján. 1886. június 20. Szabad strand létesítése a Körös-csatornán, a Széchenyi-ligetnél. 1886. december 2. A Békés-Csabai Önkéntes Tűzoltó Egyesület alapszabályának elfogadása. Alakuló ülés 1887 februárjában. Elnök Szucsu Béla, főparancsnok Bartóky László. 1886 A Jamina elnevezést jóváhagyta a belügyminisztérium. Az algimnázium régi épülete helyett Sztraka Ernő tervei alapján új gimnáziumi épület. Felépült a Nádor Szálló a Vasút utcában. Építtetője Murányi Mihály, tervezői Szlávicsek és Kondorossy aradi építészek. 1887. január 1. A jaminai fiókposta átadása. Droppa Gyula tanító a postamester. 1888. május 9. Haan Antal festőművész halála Capri szigetén. 1888 A Békéscsabai Torna Egylet megalakulása. Elnöke Horváth János. Nagy árvíz. Szihelszky József megalapította a Corvina Nyomdát. 1889 tavasza A Körgát építésének befejezése Szarvassy Arzén gyulai árvíztársulati mérnök irányításával. 1889. szeptember 21. Kossuth Lajos Békés-Csaba díszpolgára. 1890. április 24. A Közbirtokossági Testület megszűnése. Utolsó elnöke Szucsu Béla. 1890. augusztus 20. Szeberényi Gusztáv Adolf evangélikus püspök halála. 1890 Az első artézi kút fúrásának befejezése a Templom (mai Kossuth) téren, 1893-ban készült el a Halászlányos kút. Lepage Lajos nyomdája a színház melletti bérházban, a második helyi újság, a Békés Megyei Hírlap kiadója. 1891. február 27. Az első Békéscsabai Munkásegylet megalakulása. 1891. március 21. Új, fából készült tornacsarnok avatása a Kórház utcában, a város által adományozott telken. 1891. április 12. Elkészült a Sas patika új, emeletes épülete a Városházával szemben.

• 64 •


18/09/14 20:25

Építtetője Varságh Béla gyógyszerész, tőle 1892-ben Réthy Béla vette bérbe. 1891. május 2. Agrárszocialista zendülés. 1891. augusztus 12. Haan Lajos evangélikus lelkész, történetíró, az MTA tagja halála. 1891. augusztus 21. Szemián Sámuel főjegyző halála. 1891 A Békéscsabai Népbank bukása. Csabai Gőztéglagyár Társaság Suk, Wagner és Társai Rt. téglagyár Jaminában. 1892 Békéscsabai Iparos Ifjak Dalárda megalakulása. 1893. október 14. Az első artézi gőz- és gyógyfürdő a mai Kiss Ernő–Teleki utca sarkán. 1893 Elkészült az Angyalos kút a gyalogsági laktanya mellett. Elkészült a csabai neológ izraelita templom. A Nagykőrösi Magyar Királyi Méntelep csabai állomása a Kazinczy utcában. 1894. január 4. Jókai Mór Csaba díszpolgára. 1894. április 29. A 101. gyalogezred laktanyájának felszentelése. 1894. június 12. Wekerle Sándor Csaba díszpolgára. 1894 A keskeny nyomtávú Alföldi Első Gazdasági Vasút (AEGV) alapítása. A Berényi és a Szarvasi út kőburkolatot kapott. Az ortodox zsidó templom építése. 1894–1895 A telefon bevezetése a településen. 1895. január Az első evangélikus egyházi lap, az Evangélikus Szemle megjelenése Békés-Csabán, felelős szerkesztője Szeberényi Lajos Zsigmond. 1895. június 3. A Baptista gyülekezet megalakulása. 1896. április 20. Réthy Pál főorvos, kórházalapító halála. 1896. május 9. A honfoglalás ezeréves évfordulójának helyi ünneplése. 1896. május 30. A Ligeti pavilon felavatása Werner László: Próba című egyfelvonásos darabjának műkedvelő előadásával. 1896. november 9. A Gyula–Békés-Csaba közti új út megnyitásának engedélyezése. 1896 Községháza Jaminában. 1897. február 19. Jaminában megindult az állami anyakönyvezés. 1897. október. A Földműves Iskola avatása Jaminában. 1897 Az első óvoda a mai Luther utcában.

• 65 •


18/09/14 20:25

Elkészült a selyemgubóbeváltó épülete a Kazinczy–Illésházi utca sarkán. 1898 Jamina hivatalos neve Erzsébethely lett. 1899. szeptember 1. Az első állami elemi iskola megkezdi működését a volt algimnáziumi épületben. (Ma Baross u. 3.) Megkezdődött a tanítás az evangélikus gimnázium Alpár Ignác tervezte új palotájában. (Építői Wágner József és Társai cég.) 1900-tól Rudolf Főgimnázium. 1899. november 25. A Békés-Csabai Múzeum Egyesület megalakulása, első elnöke Varságh Béla. 1899 Mozgóképek vetítése a Színházban. 1900. május 1. Munkácsy Mihály halála. 1900. május 11. Közgyűlési döntés, tanoncidejének helyszínét emléktáblával jelöljék meg, az utca a nevét viselje. 1900. június 13. Békés-Csaba neve hivatalosan Békéscsaba lett. 1900. szeptember Jamina neve Csaba-Erzsébethely. 1901. június 25–26. Az első érettségi vizsga a Rudolf Főgimnáziumban. 1901 nyara. A Borjúrétből 175 kh szikes területen legelőöntözési kísérlet. 1901 Állami Polgári Fiúiskola létesítése a Munkácsy utcában. 1902. április 2. Wlassics Gyula és Zsilinszky Mihály díszpolgárrá választása. 1902. július 2. Ünnepség a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 200. évfordulóján. 1902 Az első ipari sztrájk, ács- és kőműves segédek munkabeszüntetése. A Békéscsabai Tejszövetkezet létesítése a Gazdasági Egylet keretében. 1903. április 26. A Békéscsabai Általános Népegylet alakuló ülése. Tagjai sorában Áchim L. András. 1903. szeptember Állami fiú- és leány elemi iskola kezdte meg működését az Okos (ma Irányi) utcában. 1903. szeptember 10. A Békéscsaba–Békés keskenynyomtávú szárnyvonal megnyitása. 1903 A Petőfi-ligeti pavilon felépítése. A Suk–Wagner és Társai téglagyárban felépült az első téglaégető körkemence. Tevan Adolf nyomdaalapítása. 1909-től fia, Tevan Andor vette át a nyomdát.

• 66 •


18/09/14 20:25

1904. június 12. A Körös-csatornán kialakított uszoda megnyitása. 1904 Az első motorkerékpár verseny Békéscsabán. Városi villanytelep alapkőletétele. (1904. december 1. Az első villanylámpák a városban.) 1905. április 4. Kisebb földrengés Békéscsabán, károk nélkül. 1905. április 9. Nyárády László békési református segédlelkész tartotta az első református istentiszteletet a Rudolf Főgimnázium tornacsarnokában. 1905. július A Csabai Általános Népegylet tisztújítása. Elnök Áchim L. András. 1905. szeptember 19. A Kossuth-szobor felavatása, Kossuth Ferenc részvételével. 1905 A Munkásotthon és a Munkaközvetítő új épületben, a Csirkepiac (ma Hunyadi) téren. Áchim L. András Békéscsaba országgyűlési képviselője. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút (AEGV) Kossuth téri állomásának átadása. A Magyar Műbútorgyár Rt. üzeme a Vasút utcában, Purjesz Mihály és Reisz Miksa alapította. 1906. február 20. Sztraka Ernő mérnök halála. 1906. március 18. Áchim szocialista parasztpártjának megalakulása. 1906 A Békés Megyei Gazdasági Egylet székházépítése a Gabona (ma Szabadság) téren. 1906–1908 Szakszervezetek alakulása Békéscsabán. 1907. február 17. A csabai református egyház megalakulása. Az első lelkész Koppányi Gyula. 1907 ősze Megnyílik a Zenede, Gyöngyössy Gusztáv zenetanár vezetésével. 1907 A Magyar Királyi Selyemfonoda csabai üzemének felépítése a Békési úton. 1907–1909 Jaminai vasbeton híd építése, tervezője Zielinszky Szilárd mérnök. 1907–1910 Az új neogót katolikus templom építése. Tervezője Hofhauser Antal budapesti építész. 1908. szeptember Böszörményi Róza nyilvános jellegű magán polgári leányiskolája kezdte meg a tanítást a Szent István tér 3. sz. alatt. 1908 Bohn Mihály és Társai Gőztéglagyár felépítése. (1911: 253. Bohn Patent márkajelű tetőcserép kifejlesztése és gyártása.)

• 67 •


18/09/14 20:25

Fábry Károly békéscsabai ügyvéd, a város történetének kutatója nemesi címet kapott. Országgyűlési képviselő-választás Áchim L. András győzelmével. 1909. június 10. Mokry Sámuel búzanemesítő halála. 1910. június 12. Az új Páduai Szent Antal római katolikus templom felszentelése. 1910 A Csabai Nemzeti Munkapárt megalakulása. Országgyűlési képviselő-választás. A második fordulóban Áchim L. András, a Néppárt jelöltje győzött. 1910/1911. tanév Az 1909 októberében elkészült új polgári fiúiskola használatba vétele. 1911. március 19. Kvasz András csabai származású aviatikus saját készítésű gépével Szentesről repült Békéscsabára, ahol nagy tömeg fogadta. 1911. május 14. Áchim L. András halála. 1911 A Békéscsabai Sertéshizlaló Rt. alapítása. (Békés Megyei Általános Takarékpénztár Rt.) A Hubertus Kötött- és Szövöttárugyár alapítása. Réthy Béla megvásárolta Varságh Bélától a Sas Patikát. Védjegyes termékeket előállító üzemet alapít. 1912. október 22. A békéscsabai Előre Munkás Testedző Egyesület labdarúgó csapatának megalakulása. 1912. december 15. A békéscsabai református templom felszentelése. 1912 Az Árpád-liget telepítése az Árpád sor–Körös-part között. A Csabai Atlétikai Klub (CSAK) megalakulása. Alapítója Péterfy Lajos tanár. 1913. május A Magyar Osztrák Bank békéscsabai fiókjának alapítása. 1913. június 22. A Tüdőgondozó Intézet megnyitása Békéscsabán. 1913 Az Auróra Kör megalakulása. Első elnöke: Reisz Miksa. Békéscsabai küldöttség a belügyminiszternél, a rendezett tanácsú város jogállás megszerzéséért. A Révai és a Szent László utcai emeletes állami elemi iskolák építése. A Színház és a Vigadó modernizálása Spiegel Frigyes és Englert Károly tervei alapján. 1914. március 28–29. A Közművelődés Háza, benne a múzeummal, felavatása. 1914. július Hadikórházak Békéscsabán. Parancsnok Hazai-Sternschuss János, főtörzsorvos ezredes.

• 68 •


18/09/14 20:25

1914. augusztus 2. A 101. gyalogezred elindulása a frontra. 1915. március 5. A Rosenthal gőzmalom leégett. 1916 A kórházparancsnok javaslatára külön hősi temető létesítése. Orosz hadifoglyok Békéscsabán. 1917. január 1. A részvénytársasággá alakuló Csabai Gőztéglagyárat Deutsch Sámuel és társa vásárolja meg. 1917. június 25. Gyóni Géza költő halála a krasznojarszki hadifogoly táborban. 1917. október 25. Hazai-Sternschuss János ezredes Békéscsaba díszpolgára. 1917 Normál nyomtávú iparvasút kiépítése a Rosenthal gőzmalomhoz, a Bartók Béla úton és az Árpád soron. 1918. április 18. Rendkívüli közgyűlésen ismertették a belügyminiszteri leiratot, amely az 1886. évi XXII. tc. 150. és 151. paragrafusai alapján engedélyezi Békéscsaba rendezett tanácsú várossá alakulását. 1918. november 16. A 101. gyalogezred visszaérkezése a frontról. (Körülbelül ötezer halott, ebből ezer fő csabai.) 1918. november 23. Békéscsaba Rendezett Tanácsú Város képviselő testületének alakuló ülése. 1918. november 26. Berthóty István Békéscsaba polgármesterévé választása. 1918 A Hősök temetője felszentelése. A temető tervezője Bischotka János, a 101. gyalogezred főhadnagya. Pop Vilhelm és Pap László szobra áll a temető közepén. 1918. november 1. A Békéscsabai Nemzeti Tanács megalakulása. 1918. november A Munkástanács megalakulása. Elnök Hankó Mihály, majd Andrási Gyula. Újraalakult a CSAK. Elnöke Berthóty István polgármester. 1919. január 6. A kommunista párt helyi szervezetének megalakulása. Vezetői Petrovszki Pál, Domokos József, Székely Lajos. 1919. január 7. A rendezett tanácsú város tisztújító közgyűlése. Főjegyző dr. Medovarszky Mátyás. 1919. február 5. A Békés Megyei Népszava alapítása. Szerkesztője Andrási Gyula. 1919. március 22. A Munkások, Katonák, Földművesek Tanácsa megalakulása Békéscsabán. A szűkebb körű vezető testület, a Direktórium elnöke Paróczay János, titkára Csercsek Gusztáv. 1919. április 7. és 18. Új Munkás-, Katona-, Földműves Tanács választása. 1919. április 10. Megalakult a Vörös Őrség kerületi egysége.

• 69 •


18/09/14 20:25

1919. április 24. A Direktórium tagjai elmenekültek a városból a közelgő román csapatok elől. 1919. április 26.–1920. március 20. Békéscsaba román megszállása. 1919. május 23. Ferdinánd román király látogatása Békéscsabán. 1920 A Rokka Kötszövőgyár Rt. alapítása. 1921 A Merkur Szövöde alapítása a Békési úton levő régi Selyemfonoda épületében. 1923. augusztus 2. A 101. gyalogezred emlékművének felavatása a mai Sza badság téren. Belanka Mihály, a 101-es gyalogezred zászlósa tervezte. 1923 A Schneider-féle baromfi-feldolgozó alapítása az Orosházi úton. 1924 Az Excelsior Harisnyagyár alapítása. A Kocziszky-palota építése az Andrássy úton. 1926 A Szőnyegszövő alapítása (kézi csomózású torontáli szőnyegek). A Fiú Felsőkereskedelmi Iskola Békéscsabán, az Andrássy úti bérház emeletén. A Járásbíróság új épületének felépítése. 1927 A Posta és az Árpád-fürdő felépítése. 1928 Az Olasz–Magyar Bank fiókja Békéscsabán. Felépült a Lorántffy Zsuzsanna Leánylíceum. 1929. július 20. Berthóty István polgármester halála. Hivatalát ideiglenesen Medovarszky Mátyás főjegyző vette át. 1930–1944 Jánossy Gyula az új polgármester. 1930 Búzakiállítás Békéscsabán. 1930–1944. szeptember 21. Kapucinus templom Jaminában. 1933 Vegykísérleti (lisztvizsgáló) állomás létesítése. 1933–1934 Új MÁV állomás építése. 1944. május Zsidó háztömbök létrehozása. Júniusban gettó létesítése a Dohánybeváltóban. 1944. szeptember 21. Amerikai bombatámadás a békéscsabai vasúti csomópont ellen. 1944. október 6. A szovjet csapatok bevonulása a Lencsési úton a városba. 1944. október 8. A Magyar Kommunista Párt helyi csoportjának megalakulása. 1944. október 9. Az Ideiglenes Városi Tanács szervezése, elnöke Kiszely András. A Népőrség megalakulása. 1944. november 1. Német légitámadás a MÁV állomás ellen.

• 70 •


18/09/14 20:25

1945. március Szovjet mintájú földreform. 1945. május 3. Új, „demokratikus” képviselő-testület megalakulása. 1945–1949 „Malenkij robot”, a német származású, német családnevű békéscsabaiak kényszermunkája a Szovjetunióban. 1945–1949 Lipták András az első munkás származású polgármester. 1946 Magyar-szlovák lakosságcsere. Károlyi Mihály Békéscsaba díszpolgára. 1947 Békéscsaba Törvényhatósági Jogú Város jogállást kapott. 1948. október 1. Az első mezőgazdasági termelőszövetkezet, a hármas típusú Kossuth Tszcs megalakulása. 1948–1950 A Magyar Kommunista Párt, majd a Magyar Dolgozók Pártja megyei titkára Keleti Ferenc. 1948 A Rokka Kötszövőgyár Rt. államosítása. A Baromfifeldolgozó és az István malom államosítása. 1949. május 16. A Tevan Nyomda államosítása. 1950-től Békési Nyomda Nemzeti Vállalat. 1949 A téglagyárak államosítása után a Békéscsabai Téglagyár megalapítása. 1949–1950 Békéscsaba polgármestere özv. Szegedi Albertné. 1950 Az első gépállomás megalakulása a két háború között a menekültek befogadására épített Kazinczy utcai fabarakkokban. A Hubertus Kötött-és Szövöttárugyár államosítása, Ruhagyárként működött tovább. A Merkur Szövöde Merkur Pamutszövő Nemzeti Vállalattá alakult az államosítás után. 1950–1956 A Magyar Dolgozók Pártja megyei titkára Klaukó Mátyás. 1950 A 4343/1949. MT. rendelet alapján Békéscsaba Békés megye székhelye. 1950. március 16. A megyeszékhelyi hivatalok megkezdik működésüket Békéscsabán. 1950. március A városi múzeum állami kezelésbe vétele. 1950. június 15. A Békés Megyei Tanács alakuló ülése a Városháza dísztermében. VB-elnök Blahut János. 1950. augusztus 15. A Városi Tanács alakuló ülése. VB-elnök özv. Szegedi Albertné. 1951 A Forgácsoló Szerszámgyár alapítása. 1952 A Szabadság téri megyei pártház építése. A Megyei Könyvtár létrehozása.

• 71 •


18/09/14 20:25

1954 A Jókai Színház megalapítása. 1956. október 26. A forradalom eseményeinek kezdete. 1956. október 27. Forradalmi bizottságok megalakulása. 1956. október 28. A kommunista párt puccskísérlete a forradalmi bizottságok ellen. 1956. október 28–november 1. A Viharsarok Népe betiltása, helyette a Kossuth Népe című lap jelenik meg. 1956. október 29. A Forradalmi Nemzetőrség megalakulása. 1956. november 1. Féja Géza szózatával megkezdi adását a Szabadság Rádió. 1956. november 1–4. Független Újság az új megyei lap. 1956. november 4. A szovjet hadsereg támadása a laktanya ellen. 1956. november 8. A karhatalom megalakulása (pufajkások). 1956. november 10. Fekete Pál, a Békés Megyei Forradalmi Bizottság elnökének letartóztatása. 1957. február 2. Mány Erzsébet és Farkas Mihály kivégzése a Kazinczy utcai „kislaktanyában”. 1962. november A Hűtőipari Vállalat Békéscsabai Gyáregysége megkezdi működését. 1962 A vezetékes ivóvíz-szolgáltatás megindulása a városban. 1963 Hajtómű és Felvonógyár létesítése. 1964 A Lenin Tsz megalakulása. 1964. április 30. A Békés Megyei Nyomdaipari Vállalat felvette a Kner Nyomda nevet. 1966 A Konzervgyár mai épületének ünnepélyes gyáravatója. 1968 A Körös Szálloda megnyitása. 1969 A Híradótechnikai Vállalat 1. sz. Gyáregysége Békéscsabán. 1970 Az Ifjúsági és Úttörőház átadása. 1971. április 30. A Kner Nyomda toronyépületének ünnepélyes avatása. 1972 A Szlovák Tájház megnyitása a Garai utcában. 1975 Az egészségügyi szakközépiskola és kollégium felépítésével létrejött az „iskolacentrum”. 1979 A József Attila Általános Iskola felépítése a Lencsési-lakótelepen. 1982 A Szabó Pál téri Általános Iskola felépítése a Lencsési-lakótelepen. 1985 A Megyei Könyvtár új épülete. 1986 Tanítóképző Főiskola Békéscsabán. 1987 A Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium felépítése. 1989. június 30. A Kórház felvette alapítója, Réthy Pál nevét.

• 72 •


18/09/14 20:25

1989. szeptember 20–1990. október 26. Mazán Mátyás tanácselnök. A régi békéscsabai városcímer visszaállítása. 1989 A Budapest Bank helyi fiókja városunkban. 1990. október 26. Pap János polgármesterré választása. 1992. január 9. Díszpolgári cím adományozása Fekete Pálnak. Átadása március 12-én. 1992 A Békéscsabai Kötöttárugyár privatizációja. A Cserépgyár privatizációja. Az Endrődi Takarékszövetkezet csabai fiókja. Felszámolási eljárás a Konzervgyár ellen. Az Inter Európa Bank helyi fiókja. A Kner Nyomda privatizációja, a Cofinec-csoport tulajdonába került. Második világháborús emlékmű a Szabadság téren (Széri-Varga Géza alkotása). 1993. szeptember Az Evangélikus Gimnázium létrehozása. Visszakapta az Alpár Ignác tervezte régi épületét. 1993. november 28. A Jaminai Jézus Szíve templom felszentelése, Gyulay Endre megyéspüspök által. 1994. június 14. Nagy Imre szobor Békéscsabán. 1994. szeptember 1. A Rózsa Ferenc Gimnázium a volt 101-es gyalogezred laktanyájának átalakított épületében kezdte az új tanévet. 1994. szeptember 3. A Katolikus Általános Iskola első tanévnyitója a Szarvasi úti régi épületében. 1994 ősze Megindult a közgazdászképzés a főiskolán. 1994 A Réthy Pál Kórház bővítésének második üteme, új épületének elkészülte. 1996. november 15. A Szlovák Kultúra Háza átadása. 1996 A CIB Bank Békéscsabán. A Szarvasi Takarékszövetkezet Békéscsabán. 1998 A Kondorosi Takarékszövetkezet Békéscsabán. Schéner Mihály képzőművész Békéscsaba díszpolgára. 2000. január 3. Az első lakók beköltözése a Életfa Nyugdíjasházba. 2000. szeptember 21. A képviselő-testület hatályon kívül helyezte az 1946-ban hozott helyi rendeletet, amelyben az 1945 előtt adományozott díszpolgári címeket visszavonták. 2000 A Békéscsaba Kötöttárugyár felszámolása. 2001. szeptember 1. A Szlovák Köztársaság állandó konzuli irodája a Derkovits soron. • 73 •


18/09/14 20:25

2001. november 23. A Csaba Center megnyitása. 2001 A tanítóképzés áthelyezése Békéscsabáról Szarvasra, az itteni intézmény a Tessedik Főiskola karaként működik. Az Almáskerti Ipari Park első ütemének megindulása. 2003. október. A Jankay Galéria megnyitása a Csaba Center harmadik emeletén. (2013-tól a Munkácsy Mihály Múzeum épületében.) 2003 ősze Az első lakók beköltözése az Erzsébet lakóparkba. 2003 A Kommunizmus áldozatainak emlékműve Békéscsabán a Szabadság téren. 2004. szeptember 5. A Savio Szent Domonkos Katolikus Általános iskola új épületszárnyának megáldása és ünnepélyes átadása. 2004–2006 A várost elkerülő út megépítése két ütemben. 2005. január A Megyei Postahivatal új épületének átadása a Munkácsy utcában. 2006. január A Fövenyes utcai 33 lakásos Felkelő Nap Háza átadása. 2006. június 21. A Budapest Bank Bankműveleti Központ megnyitása a Csaba Center épületében. 2006. szeptember Az új épületében kezdte a tanévet a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola. 2006. október 31. A Réthy Pál Kórház sürgősségi betegellátó osztályának átadása. 2006 Vantara Gyula polgármester. 2007. január 25. Ónodi Henrietta olimpiai bajnok díszpolgári kitüntetése. Átvette 2008-ban. 2007–2008 A Munkácsy Mihály Múzeum épületének felújítása európai uniós forrásból. 2008. szeptember Új zsinagóga a Széchenyi-ligetben. 2008 Trianon emlékmű az Andrássy út–Jókai utca sarkán. 2009–2013 A csatornahálózat kiépítése a városban. 2009 A békéscsabai főiskola a gödöllői Szent István Egyetem karaként folytatja az oktató munkát. Új cserépgyár a Kétegyházi úton. 2010 Az Ibsen-ház avatása a volt városi bérházban. Vantara Gyula polgármester. 2013. január 22. A Csabagyöngye Kulturális Központ átadása. 2013 nyara Az európai uniós forrásból felújított Szent István tér használatba vétele.

• 74 •


18/09/14 20:25

Irodalom HAAN LAJOS 1845. Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjárol, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára … Nagyvárad. FÁBRY KÁROLY 1923. A csabai nagy árvíz és egyebek. Körösvidék R.T. Békéscsaba. FÁBRY KÁROLY 1923. Tallózás Csaba múltjából 1738–1803. Békéscsaba R.T. Város, Békéscsaba. ÁDÁM (ÁCHIM) GUSZTÁV 1930. Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Kézirat a Békés Megyei Könyvtárban. KORNISS GÉZA (szerk.) 1930. Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba. TIBORI JÁNOS 1960. Békéscsaba története a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, Békéscsaba. TIBORI JÁNOS 1961. A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története 1944–1961. Városi Tanács VB, Békéscsaba. SZABÓ FERENC (szerk.) 1969. A Tanácsköztársaság Békés megyében 1919. Békéscsaba. KRISTÓ GYULA és SZÉKELY LAJOS (szerk.) 1970. Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Békéscsaba Városi Tanács VB, Békéscsaba. GÁCSER JÓZSEF 1973. Az iskolák államosítása Békés megyében 1948. Békéscsaba. KERTÉSZ MÁRTON (et al. szerk.) 1975. A tanácsok Békés megyében 1950–1975. Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, Békéscsaba. DANISS GYŐZŐ, SASS ERVIN (szerk.) 1975. Békés megye harminc éve. Békéscsaba.

• 75 •


18/09/14 20:25

TÓTH JÓZSEF (szerk.) 1976. Békéscsaba földrajza. Békéscsaba Város Tanácsa, Békéscsaba. ERDMANN GYULA (összeáll. és a bevezetőt írta) 1990. Deportálás, kényszermunka. Békés és csanádi németek szovjet munkatáborokban. Békés Megyei Levéltár, Gyulai Füzetek 4., Szerk. Erdmann Gyula, Gyula. HAAN LAJOS (1991) Békés-Csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Szerk. Gecsei Lajos. „Fekete könyvek” kultúrtörténeti sorozat 14. Szerk. Gecsei Lajos és Köteles Lajos, Békéscsaba. JANKOVICH B. DÉNES-ERDMANN GYULA (szerk.) 1991. Békéscsaba története I. A kezdetektől 1848-ig. Békéscsaba megyei Jogú Város, Békéscsaba. GRÓSZ MIHÁLY (szerk. és összeáll.) 1995. Csabai életrajzok. Kézirat a Békés Megyei Könyvtárban. KÄFER ISTVÁN, KÖTELES LAJOS (szerk.) 1998. A művelődés évszázadai Békéscsabán. Békéscsaba megyei Jogú Város, Békéscsaba. KŐVÁRY E. PÉTER (főszerk.) 1999. Békés megye kézikönyve. Magyarország Megyei Kézikönyvei 3. Sorozat főszerk. Kasza Sándor, Szeged. ERDMANN GYULA és HAVASSY PÉTER szerk. 2001. Békés megye képes krónikája. Békés megye Közgyűlésének Millenniumi Emlékbizottsága, Békéscsaba. MALATYINSZKI JÓZSEF 2003. A Békéscsabai Tevan Nyomda egy évszázada 1903–2003. Kner–Tevan Alapítvány, Békéscsaba. BIELEK GÁBOR 2004. A békéscsabai erzsébethelyi plébánia története. Szerk. Árpási Zoltán, Békéscsaba. ERDMANN GYULA (szerk.) 2006. Békés megye 1956-ban. I. Források. Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. Sorozatszerk. Erdész Ádám. Békés Megyei Levéltár, Gyula. JÁROLI JÓZSEF 2006. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai. Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 1. Sorozatszerk. Erdész Ádám. Békés Megyei Levéltár, Gyula.

• 76 •


18/09/14 20:25

GÉCS BÉLA 2008. Csabai bírók – csabai históriák 1717–1918. Békéscsaba. FORJÁN JÁNOS (szerk.) 2011. Csabai arcok. História Könyvkiadó Bt., Békéscsaba. GÉCS BÉLA 2013. A békéscsabai Városháza krónikája. Békéscsaba.

• 77 •


18/09/14 20:25

JÓZSEF JÁROLI

Krátke dejiny Békešskej Cˇaby (Resumé)

archeologických nálezov bolo územie dnešného mesta osídlené už P odľa v staroveku. Odkryté vykopávky na hraniciach susednej Gerly strážia

nálezy Kerešskej, Potiskej a Szakálhátskej kultúry z obdobia novoveku s charakteristickou lineárnou keramikou. Dobu bronzovú reprezentujú nálezy mohylových kultúr a Sávskej kultúry (štyridsať nálezísk). Skýtske a keltské historické artefakty sa našli na viacerých náleziskách mesta a v Gerle. Sarmatsko-jazygovské nálezy boli odhalené na viac ako 250 miestach. Na mieste dnes už uzavretého zámockého cintorína bol kedysi cintorín Gepidov. Z raného obdobia Avarov sa pri križovatke Sarvašskej a Čorvášskej cesty v odkrytom avarskom hrobe muža našiel strmeň a pozostatky z kostra koňa. Pôvod nálezov z neskoršieho obdobia Avarov, ktoré poukazujú na grifovo-steblovú kultúru, doteraz nie je objasnený a slúži ako základ hypotézy dvojetapového zaujatia vlasti. V oblasti Kerešov panovala po zaujatí vlasti jedna z vetiev rodu Csoltovcov (Čolt) – rodina Ábránfy, majetkom ktorej sa stala Čaba, Meder a Gerla. Na základe archeologických nálezov sa Čaba ako osídlené miesto spomína od 10. storočia. Meno Čaba má podľa profesora Segedínskej univerzity Gyulu Krisztóa (Július Kristó) turecký pôvod a je odvodené z osobného mena, ktoré znamená „darček“. Krisztó datuje vznik Čaby do začiatku trinásteho storočia. Prvá písomná zmienka je z roku 1332 a potom z roku 1337, keď podľa zápisu v zozname pápežských desiatkov zaplatil pleban Pavol 6 a pleban Mikuláš 4 groše. Do 16. storočia sa nenašli ďalšie písomné zmienky, nová písomná zmienka je až z roku 1552, keď čabiansky farár zaplatil vyslancom tridentskej synody cestovné v hodnote dvoch forintov. Rod Ábránfyovcov stál na strane Zápoľských a Jána Žigmunda, a tak ich kaštieľ v roku 1556 veliteľ kráľovského hradu v Gyule obsadil a zničil. Ich panstvo bolo pričlenené k hradu. Po páde Gyuly sa jej územie vrátane Čaby dostalo pod gyulajský sandžak a v jeho rámci pod békešskú náhiju. 129-ročná turecká nadvláda skončila v roku 1695 dobytím a znovuobsadením gyulajské-

• 78 •


18/09/14 20:25

ho hradu. Podľa najnovších výskumov obyvateľstvo Čaby napriek vysokým daniam a neustálym vojenským útokom zotrvalo na území Čaby, no počas toho obdobia muselo často utekať a opúšťať svoje domovy, a preto doboví historici považovali toto územie za vyľudnené. Znovuosídlenie dnešnej Čaby bolo dlhší proces, ktorý sa neviaže k jednému roku. Literatúra spája dátum znovuosídlenia Čaby s príchodom prvej väčšej skupiny novousadlíkov, ktorí sem prišli v roku 1718. K preriedenému obyvateľstvu, ktoré prežilo boje Turkov a kurucov, sa prisťahovalo zväčša slovenské obyvateľstvo z hontianskej, novohradskej, gemerskej, turčianskej, zvolenskej a peštianskej župy. Tu žijúce obyvateľstvo hovoriace po maďarsky sa postupne poslovenčilo. Proces presídľovania, ktorý bol spočiatku spontánny, sa počas poldruha storočia stal organizovaným presídľovaním. Poddaní z hornouhorských stolíc tu so súhlasom majiteľa pozemkov (Ján Juraj Harruckern) mohli slobodne vyznávať svoju evanjelickú vieru. Samuel Tešedík st. zjednotil prisťahovalcov z rôznych kútov Uhorska do jednej cirkevnej obce a jeho zásluhou sa v r. 1745 postavil malý evanjelický kostol, ktorý stojí do dnešných čias. Od roku 1746 sa do Čaby prisťahovali aj slovenské katolícke rodiny, ktoré mali farnosť (plebanát) od roku 1750. Prvý katolícky kostol bol postavený v rokoch 1769-70 a škola existovala už od roku 1756. Časť prisťahovalcov z rôznych miest Uhorska sa ďalej odsťahovala a ich domovom sa stali Sarvaš, Endrőd, Poľný Berinčok, Nireďháza a iné. Čaba vlastniaca panské pozemky mala svojho dedinského richtára už v roku 1717. Prvá pečať s erbovým znakom dvojchvostého leva pochádza z roku 1720. Prvý obecný dom bol postavený na mieste dnešného mestského domu v roku 1730. V roku 1828 bol postavený nový, ktorý v roku 1873 nahradil dnešný mestský dom. Od roku 1731 je v obci usídlená vojenská posádka. Pre jej ľahšie udržanie získala obec najprv právo týždenného trhu, neskôr od roku 1840 právo jarmoku a štatút poľného mesta. Noví obyvatelia hospodárili slobodne na základe urbárskeho patentu Márie Terézie, neskôr na základe urbára uzatvorili zmluvy s panstvom o svojich poddanských povinnostiach. Po smrti Františka Harruckerna (1775) zdedili majetky jeho dcéry. Rozdelením majetkov vzniklo v Čabe viacero statkárskych rodín. Ani jeden zemepán však nemal alodiálne hospodárstvo obrábané poddanými. Turecké a napoleonské vojny vyvolali obrovský dopyt po obilninách, a preto aj čabianski poddaní prešli postupne na pestovanie pšenice, nakoľko panské alódium neznamenalo pre nich konkurenciu. Takýmto spôsobom veľa čabianskych rodín zbohatlo a malo v rukách značný majetok. Táto konjunktú-

• 79 •


18/09/14 20:25

ra obilnín umožnila, aby sa v Čabe medzi rokmi 1807–1824 postavil najväčší evanjelický chrám v strednej Európe. Rozšíreniu oráčin napomohlo aj vybudovanie „živého kanála“ pomocou verejných prác poddaných v roku 1777, ktorý umožnil odvodniť vtedy močaristé územia. Najväčšou pohromou 19. storočia bola epidémia cholery, ktorá si vyžiadala 2019 obetí. Žiaľ, svoju daň si vyžiadali aj požiare a dokonca aj zemetrasenie. Konjunktúra pestovania pšenice, ktorá prinášala príjmy, umožnila aj to, aby sa mesto na základe zák. č. VI z roku 1840 vykúpilo spod ťarchy zemepánov. Zmluva o večnom výkupe, ktorá znela na sumu 802 050 forintov, bola vyhlásená 31. decembra 1845. Predchádzala jej zmluva z roku 1844 o vyčlenení pasienkov, podľa ktorej sa 56 percent spoločných pasienkov dostalo do rúk jednotlivcov. V roku 1848 mesto prerušilo platenie výkupu, ale po roku 1849 sa večný výkup, ako zmluva súkromného práva, nedal zrušiť. Všetkých zemepánov vedeli vyplatiť do roku 1868, ale pôžičku, ktorú si vzali na vyplatenie dlžoby, splácali do roku 1873. Počas činnosti finančného zboru, ktorý spravoval pokladňu večného výkupu, sa začala výstavba viacerých verejných budov, ktoré dodnes plnia svoju funkciu (Hotel Fiume, divadlo, reduta, mestský dom, nájomné domy). Aj rozvoj priemyslu a obchodu sa začal v prvých desaťročiach 19. storočia. Prvý samostatný čabiansky cech vznikol v roku 1817 a v roku 1830 bolo založených ďalších 6 cechov. V roku 1787 sa aj Čaba zapojila do poštovej siete krajiny. V roku 1848 dostala Čaba právny štatút mesta s voliteľným zastupiteľským zborom a prvým richtárom sa stal Lajos Szinovicz (Ľudovít Sinovič). Na prvom celoštátnom ľudovom zhromaždení zatupoval Békešskú Čabu Frigyes Eördögh. Čabianska národná garda sa v roku 1848 zúčastnila letného sústredenia na Dolnej zemi a bojov v okolí Aradu. V armáde pod vedením Máriássyho, Damjanicha, Guyona, Bema, Dembiského slúžilo 358 Čabänov. Pre úspech revolúcie prinieslo obyvateľstvo značné materiálne obete (zásoby potravín pre vojsko, znehodnotené „košútovky“). Veľký pozitívny zlom v rozvoji Čaby nastal po 25. októbri 1858, keď začala železničná premávka na trati Čaba – Szolnok. V roku 1870 sa dokončila železnica Čaba –Segedín a v roku 1871 Čaba – Oradea. Týmto sa Čaba zapojila do medzinárodného obchodu a čabianska pšenica sa stala významným exportným tovarom. K preprave poľnohospodárskych plodín z blízkeho okolia slúžila od roku 1899 úzkokoľajná – Prvá dolnozemská poľnohospodárska železnica.

• 80 •


18/09/14 20:25

Rozvoju hospodárstva, ktoré bolo založené na pestovaní pšenice, napomohlo aj parcelovanie pustatín a veľkostatkov v poslednom desaťročí 19. storočia (Medešbodzáš, Medešeďháza, Gerendáš). Pôdu kúpili veľkí a strední gazdovia a život želiarov sa po zániku panstiev stal čoraz ťažším. Popri tradičnom, konzervatívnom spôsobe hospodárenia sa dosiahlo aj niekoľko nových úspechov (Samuel Mokrý – šľachtiteľ obilia, Adolf Stark – vinič Čabianska perla). V Békešskej Čabe nastal v období vyrovnania, na rozdiel od ostatných dolnozemských agrárnych miest, značný priemyselná rozvoj. Po zániku cechov vznikol v roku 1885 Čabiansky priemyselný spolok živnostníkov. Popri malých priemyselných podnikoch vznikli v tom čase aj skutočne významné, veľké závody. (1872 – mlyn, Rosenthal; 1907 – cvernovka,výroba hodvábnych nití; 1911 – Hubertus, výroba pleteného a tkaného tovaru; 1891 – Čabianske tehelne; 1908 – Bohmove parotehelne; 1903 – tlačiarne Tevan). Rozbehlo sa aj úverovanie (1868 – Békeš-Čabianska ľudová banka). Príliv kapitálu umožnil aj rozvoj urbanizácie. V tom čase sa s podporou zboru spravujúceho verejné majetky postavili tie budovy, ktoré do dnešných čias tvoria jadro mesta. V roku 1904 už dodávala elektrickú energiu Mestská elektráreň, v roku 1894 sa začala budovať telefónna sieť, v roku 1885 vyvŕtali prvú artézsku studňu na Kostolnom námestí (dnes Košútovo námestie), v rokoch 1907–1910 sa postavil dvojvežový katolícky kostol, v roku 1914 osvetový dom (múzeum), od roku 1864 prijímala nemocnica chorých. Postavili sa štátne základné školy a nové gymnázium. (Evanjelické gymnázium, ktoré bolo založené v roku 1857 a v roku 1899 sa presťahovalo do paláca, ktorý navrhol Ignác Alpár.) Kasárne 101. pešieho pluku boli postavené v rokoch 1892–1894. Krvavá protestná demonštrácia 2. mája 1891 poukázala na nevyriešenú ťažkú situáciu agrárneho proletariátu. V ich záujme vystupoval na miestnej aj celoštátnej úrovni agrárny politik Ondrej L. Áchim (1871–1911). 101. peší pluk, v ktorom slúžilo takmer desaťtisíc vojakov, sa zúčastnil bojov I. svetovej vojny. V čase medzi 2. augustom 1914 a 16. novembrom 1918 padlo na srbskom, ruskom a talianskom fronte 963 členov 101. pluku. V apríli 1918 získala Békešská Čaba právny štatút mesta s voleným zastupiteľským zborom. Prvým richtárom sa stal István Berthóty (Štefan Bertóty). Namiesto nových vedúcich mesta mala však v rukách skutočnú moc Národná rada, neskôr od 22. marca do 24. apríla riadilo mesto tzv. Mestské direktórium. Od 26. apríla 1919 do 20. marca 1920 bolo mesto obsadené rumunským vojskom. Dňa 23. mája 1919 navštívil Békešskú Čabu aj rumunský kráľ. Po Trianone sa stala Békešská Čaba mestom v blízkosti hraníc, čo zvýšilo

• 81 •


18/09/14 20:25

jej význam v regióne, stala sa celoštátnym železničným uzlom. (V roku 1934 sa postavila nová železničná stanica.) Vznikli aj nové priemyselné závody. (V roku 1920 textilná fabrika Rokka s. r.o., r. 1921 tkáčovňa Merkúr, r. 1923 mäsokombinát na spracovanie hydiny, výroba cukroviniek – Réthy, r. 1924 pančucháreň Excelsior.) Pestovanie pšenice zostalo aj naďalej hlavným odvetvím, pre kontrolu kvality múky založili v roku 1933 pokusnú chemickú stanicu. Budovy veľkomestského charakteru, ktoré tvoria jadro mesta, boli postavené v 20. rokoch minulého storočia (Okresný súd, kúpele Árpád, banky, dievčenské lýceum). Vznikli aj nové školy – vyššia obchodná škola a už spomínané dievčenské lýceum. V lete 1944 bolo deportovaných 770 židovských rodín, všetci, až na malé výnimky, zomreli v koncentračných táboroch. Vojna prišla do mesta 6. októbra 1944, keď americké lietadlá zbombardovali železničnú stanicu, čo si vyžiadalo viac ľudských životov a veľké materiálne škody. Sovietska armáda obsadila Békešskú Čabu 6. októbra 1944. Ešte predtým prevzala riadenie mesta komunistická Mestská rada a po nej nový poslanecký zbor. Prvým robotníckym richtárom mesta sa stal András Lipták (Ondrej Lipták). Počas prvej pozemkovej reformy v roku 1945 sa dostalo k pôde len veľmi málo záujemcov. Boli to tí, ktorí založili prvé poľnohospodárske družstvo. (Poľnohospodárske družstvo L. Kossutha, 1948.) Na konci 40. rokov dochádza k zoštátneniu závodov, bánk i cirkevných škôl. Békešská Čaba sa nariadením č. 4343/1949 M.T. stáva od roku 1950 župným mestom. Župná rada mala zakladajúce zasadanie 15. júna a Mestská rada 15. augusta 1950. Infraštruktúra župného mesta sa vytvorila počas nasledujúcich rokov. (Dom komunistickej strany, Župný dom atď.) Pre robotníkov zoštátnených podnikov, ktoré boli nanovo uvedené do prevádzky, sa začala významná výstavba bytov. Novovybudované a zoštátnené podniky poskytovali pracovné príležitosti obyvateľstvu zo širokého okolia. (Békeščabiansky textilný závod, 1948; Odevné závody a tkáčovňa, 1950; tlačiarne Kner,1964; Drevospracujúci závod, 1951; Mraziarne, 1962; Konzerváreň, 1966; HAFE; 196š; Telekomunikačné technické závody, 1969.) Živnostníci združení vo výrobných družstvách poskytovali rôzne služby a malovýrobu. (Družstevné služby, výroba a oprava obuvi, tkanie kobercov atď.) Župné mesto sa stalo aj centrom kultúry a vzdelávania. Župná knižnica, ktorá bola založená v roku 1952, bola prvou knižnicou v Maďarsku s voľne uloženými knihami. Župné Jókaiho divadlo (1954) patrí medzi prvé župné divadlá v celom Maďarsku. Popri zoštátnených školách vznikol aj celý rad no-

• 82 •


18/09/14 20:25

vých stredných odborných a učňovských škôl. Od roku 1986 začala fungovať v Békešskej Čabe aj vysoká škola pedagogická. V čase revolúcie v roku 1956 riadila mesto a neskôr aj župu Revolučná rada, ktorú viedol Pál Fekete (Pavol Fekete). 4. novembra jeho osobná odvaha zachránila mesto pred delostreleckou paľbou prichádzajúcich sovietskych vojsk. V Békešskej Čabe začala vychádzať revolučná tlač a odtiaľto začalo vysielať Slobodné rádio. Represálie po potlačení revolúcie postihli do roku 1959 v Békešskej župe 1500 ľudí. Za organizovanie odporu proti sovietskym vojskám v Gyulavári boli v Békešskej Čabe vo februári roku 1957 popravení Erzsébet Mány (Alžbeta Mányová) a Mihály Farkas (Michal Farkaš). Po zmene spoločensko-politického systému v roku 1990, celoštátnych parlamentných voľbách a voľbách do miestnych samospráv mala Békešská Čaba znovu primátora. János Papp (Ján Papp) prevzal riadenie mesta od predsedu mestskej rady Mátyása Mazána (Mateja Mazan).) Od roku 1990 má Békešská Čaba štatút mesta so župnou právomocou. Len málo podnikov, ktoré pôsobili v meste pred zmenou spoločenského systému, prežilo privatizáciu. Dnes pôsobí v meste tlačiareň Kner, Konzerváreň, Linamar, Hirschmann a Tondach. Významné zmeny nastali v rozvoji mestskej infraštruktúry. V rokoch 2004 – 2006 sa dokončil cestný obchvat mesta, ktorý značne odľahčil dopravu v meste, a v rokoch 2009–2012 sa z prostriedkov Európskej únie vybudovala komplexná kanalizačná sieť mesta. Zmeny nastali aj v školskom systéme. V roku 1993 založila evanjelická cirkev gymnázium a v roku 1994 si katolícka cirkev zriadila základnú školu. Na vysokej škole prebieha aj výučba ekonomiky, ktorá od roku 2009 funguje ako Ekonomická fakulta Univerzity sv. Štefana v Gödöllő. Aj systém učňovských škôl má novú štruktúru. V meste sa otvorili pobočky mnohých bánk a Budapest Bank sem v roku 2006 osadila centrum svojich bankových operácií. Obchodné centrum (Csaba Center), ktoré bolo otvorené v roku 2001, prinieslo do oblasti obchodu novú farebnosť a kvalitu. V meste sa usadilo aj viacero veľkých obchodných domov z reťazca nadnárodných spoločností.

• 83 •


18/09/14 20:25

Felelős kiadó: Dr. Jároli József, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke Nyomdai előkészítés: Typografika Kft., Békéscsaba Nyomtatás–kötés: Kolorprint Kft., Békéscsaba Felelős vezető: Knyihár János


18/09/14 20:25

Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig

Recommend Documents