BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS
Ikt. sz.: XIII. 208–4. / 2005. Előadó:
ALPOLGÁRMESTERE
Mell.: 2 db
Békéscsaba, Szent István tér 7.
Hiv. sz:
Postacím: 5601 Pf. 112. Telefon: (66) 523-806
Telefax: (66) 523-808 E-mail:
[email protected] NYILVÁNOS ÜLÉS NAPIRENDJE A döntéshozatal egyszerű többséget igényel
Előkészítette: Oktatási, Közművelődési és Sportiroda Véleményezte: Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság Pénzügyi és Költségvetési Bizottság Tárgy: A 6. Női Kézilabda Európa-bajnokság értékelése, elszámolása Előterjesztés Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2005. február 24-ei ülésére
Tisztelt Közgyűlés! Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 512/2003. (IX. 18.) határozatában felhatalmazta Pap János polgármestert, hogy kösse meg a Magyar Kézilabda Szövetséggel a 6. Női Kézilabda Európa-bajnokság megrendezéséről szóló együttműködési megállapodást. A szerződést a felek 2003. október 15-én aláírták. A kontinensviadal megrendezése zöld utat mégis csak akkor kapott, amikor a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium eljuttatta az Önkormányzathoz a Békéscsabai Városi Sportcsarnok felújításának támogatására 10 millió forintos kötelezettségvállalását. A Közgyűlés 263/2004. (IV. 29.) határozata tette lehetővé az Eb szervezésének megkezdését, a lebonyolítást. Békéscsaba Megyei Jogú Város az Európa-bajnokság megrendezésére a 2004. évi költségvetésében 11.015.000 forintot hagyott jóvá. Békés Megye Közgyűlése az első pillanattól az Eb ügye mellé állt, a rendezvényt 5 millió forinttal támogatta. Így az Eb költségvetése 16.015.000 forinttal indult. Azt lehetett sejteni – sőt előre jelezni lehetett –, hogy a 6. Női Kézilabda Európa-bajnokság a 2004. év legnagyobb és legrangosabb sporteseménye lesz Békéscsaba és az egész térség számára. Az azonban csak a Körös-völgy fővárosában lezajlott összecsapások után vált nyilvánvalóvá, hogy az érdeklődés és a publicitás tekintetében minden idők legnagyszabásúbb ilyen jellegű rendezvénye lett a kontinensvetélkedő. Az Európai és a Magyar Kézilabda Szövetség (EHF, illetve MKSZ) legfelső vezetésének értékelése (lásd: I. sz. melléklet!), valamint a szurkolóktól kapott visszajelzések szerint is, mindez igen sikeres szervezéssel párosult. Békéscsaba Megyei Jogú Város, de még Békés megye sem rendezett soha ilyen nagy hagyományokkal bíró, ekkora népszerűségnek örvendő sportágban ehhez hasonló nagyságrendű sporteseményt. Talán éppen emiatt is: a helyi szervező bizottság fokozott lendülettel, odafigyeléssel igyekezett dolgát végezni.
2
Az Európa-bajnokság értékelésénél, a könnyebb átláthatóság kedvéért érdemes külön venni az egyes területeket! Szervező Bizottság: A helyi szervező bizottság (SZB) vezetésével Szigeti Csaba sportcsoportvezetőt bízta meg a polgármesterből, alpolgármesterekből, jegyzőből, aljegyzőből álló vezetői testület. Az SZB összeállítása az ő kompetenciája és felelőssége volt. A névsort a vezetői testület jóváhagyta. A helyi szervező bizottság a feladatát önkéntesen és ingyenesen (a város és a sport szeretete miatt) vállalta. Tagjai voltak: Szigeti Csaba (helyszínigazgató), Prohászka Zsolt (versenyigazgató), Dr. Soós József (versenyigazgató-h.), Csernók Éva (VIP, protokoll), Kotroczó Henrietta (marketingvezető), Dancs László (pénzügy), Kozma János (műszaki ügyek), Kotroczó Ferenc (informatika), Bod Péter (EHF-delegáció), Bod Tamás (sajtófőnök), Mladonyiczki László (szállásétkezés), Izsó Gábor (akkreditáció), Kováts Tibor (utaztatás), Dr. Asztalos Gyula (egészségügy), Takács Sándor (biztonság), Csanálosi László (a sportcsarnok üzemeltetője), Kormos Mihály (bizottsági titkár). A sportcsoportvezető elmondása szerint szándékosan nem kézilabda-szakmai stábot alakított ki, sokkal inkább egy-egy szakterület helyi prominensét kérte fel. Ebből természetesen adódtak kisebb sértődések, de úgy vélte, nem csupán egy kézilabda-mérkőzéssorozatot kellett megszervezni (még ha az elnevezése az is), hanem egy nagy formátumú rendezvényt, amelynek kapcsán a protokollVIP, a marketing, a szállás-étkezés, a média stb. dolgait, sokkal inkább valódi szakembernek (értsd: a szakmához magas szinten értő embernek) kellett intéznie, nem pedig a sportágban otthonosan mozgó lelkes amatőrnek. Úgy vélem, a sikeres békéscsabai rendezés a helyszínigazgatót igazolta. Az Eb lebonyolítását 88 önkéntes segítette a helyszínen, de rajtuk kívül komoly segítséget nyújtott a Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola (a vendéglátásban), valamint a Ruhaipari és Iparművészeti Szakképző Iskola (a mezreklámok felvarrásában). Rajtuk kívül közreműködtek a lebonyolításban a Békéscsabai Előre NK utánpótláscsapatainak játékosai is. A helyi szervezők munkáját az MKSZ szakmai és egyéb módon is segítette (használatra telefont, autót biztosított). Ugyanakkor komoly gondot jelentett, hogy nem mindig volt kellően gyors és hatékony az információáramlás a központi SZB és a helyi SZB között. Ennek nem mindig a kézilabda-szövetség volt az oka, gyakran ők sem rendelkeztek kellő információval. A lassabb és nem pontos információáramlás olykor azzal járt, hogy az előre nem tervezett költségek alapjához kellett „hozzányúlni”. Békéscsabai Városi Sportcsarnok: A sportcsarnok a korábbi állapotában nem volt alkalmas az Eb megrendezésére. Az aréna küzdőterét ki kellett szélesíteni, az öltözőket bővíteni, s bizonyos felújítási munkálatokra is szükség volt. Igyekeztünk mindennek az előírtak szerint megfelelni, valamennyi észrevételt figyelembe venni. Ennek megfelelően 24.471.000 forintot költöttünk a sportcsarnok rendbehozatalára. Ebből bruttó 10 millió forint támogatást kaptunk a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumtól. A kiadások nem lépték túl Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 263/2004. (IV. 29.) határozatában elfogadott költségvetést! A Vagyonkezelő Rt. szakmai felügyeletével folytak a munkálatok. A küzdőteret a megfelelő méretűre szélesítették ki, az állóhelyi feljárókat áthelyezték, az ülőhelyeket beszámozták. „Reklámtalanították” a mérkőzések helyszínét, wc-felújítások, festések, mázolások történtek a különböző helyiségekben és a küzdőtéren, sor került az eredményjelző javítására, bővítésére, a hangosítás felújítására. Zárcserék, öltözők bővítése-felújítása, új padok betétele, teljes vizesblokk
3
csere-felújítás zajlott valamennyi öltözőben. Feliratok elkészítése, hálózatok kiépítése, áttelepítése, tűzjelző rendszer rendbehozatala, felújítása, új labdafogó hálók megvásárlása, feltétele, stb. történt meg. Az átalakított-felújított sportcsarnok fogadtatása mind a csapatok, mind a hivatalos személyek, mind a szurkolók körében igen pozitív volt. Az 1988-ban épült létesítményre (melyen azóta semmiféle munkálatot nem hajtottak végre) bizony mindenképpen ráfért a „nagy generál…” A Békéscsabai Városi Sportcsarnokot üzemeltető vállalkozóval jól és hatékonyan tudtunk együtt dolgozni. Támogatók: Az Európai Kézilabda Szövetség szabályzata értelmében a helyszíneknek nemigen volt lehetősége az Eb-n való megjelenésre, legalábbis, ami a küzdőteret illeti (márpedig, mint tudjuk, ez a legértékesebb a szponzorok számára). Bizony, nem is volt egyszerű a szükséges költségvetést biztosítani, de sokan átérezték egy ilyen világversenynek a fontosságát, s szívesen segítettek. A különböző cégek számára úgymond, csomagban kínálták „portékáikat” a szervezők. Nagy segítségükre volt a novemberi, Magyarország–Ukrajna nemzetek közötti női válogatott találkozó. Hiszen a televíziók által több alkalommal is sugárzott mérkőzés (Sport1, Sport2, Csaba TV, Gyula TV, illetve összefoglaló a Duna TV-n, a TeleSportban, a Hír TV-n) jó alkalmat adott a „szponzorszerzésre”. Tehát a magyar–ukrán meccs kapcsán való megjelenést (a küzdőtéren, plakáton, műsorfüzetben, belépőjegyen) a szervezők összekötötték az Eb-n adódó lehetőségekkel (a sportcsarnok külső falán, a fűthető sörsátorban, a város honlapján, a „nem hivatalos” műsorfüzetben és plakáton való megjelenés). Az elgondolás „bejött”: akadtak szponzorok, amelyek 1,1 millió forintot sem sajnáltak, s volt olyan is, amely bár csupán 20 ezret adott, de cégével ingyenmunkát vállalt az Eb-n. Örülni kellett minden fillérnek és vállalásnak! Komoly tanulsága az Európa-bajnokságnak, hogy a személyes kapcsolatok okán nagyobb a „támogatási kedv”, s szívesebben adnak a cégek természetben, mint készpénzben. A helyi SZB összesen mintegy 50 céggel került kapcsolatba, ezek nagyobb része nyújtott természetbeli támogatást (Pl.: szállítás, takarítás, villanyszerelés, önkéntesek és újságírók étkeztetése, ajándékcsomagok összeállítása, kordonok biztosítása, ingyenes fürdőhasználat, stb.). A költségvetés bevételi oldala meghaladta a 25 millió forintot, de ha beszámítanánk a konkrét pénzbeli forgalomban nem jelentkező természetbeli támogatást, 30 millió forint körüli számot kapnánk. A kiadási oldal ugyanakkor – a bevételihez képest – „szép képet” mutat, hiszen több, mint 3,1 millió forintos maradvánnyal zárt a rendezvény. (Lásd: II. sz. melléklet!) Marketing, média, telekommunikáció: Bár kétségtelenül „jó csoportot” kaptunk, azért a helyi szervező bizottság sem bízta a véletlenre az Eb marketingjét. Hónapokkal a kontinensviadal előtt folyamatosan sulykolta az emberekbe az Európa-bajnokság közeledtét. Már októberben rendeztek egy Dán Kulturális Napot (Andersen-kiállítással és konferenciával, a dán gasztronómia bemutatásával a Csaba Centerben, stb.). Óriásmolinó jelezte az Eb helyszínét a városi sportcsarnok külső falán, illetve a Csaba Center aulájában. Együttműködési megállapodás született az állandó média-jelenlétről a Csaba Rádióval és a Békés Megyei Hírlappal (adásidőt, felületet kértek-kaptak). Szoros volt a kapcsolattartás a Csabai Mérleggel, valamint a Csaba TV-vel és a Gyula TV-vel. Külön kiadványt készült a Magyarország–Ukrajna nemzetek közötti női kézilabda-mérkőzésre (az Eb tesztversenyére), valamint a Békés Est különszámaként az Eb-re. S szintén külön plakát volt a magyar–ukránra és a kontinensviadalra is. Békéscsaba honlapján külön linket hoztak létre az Európa-bajnokságra, amelyen folyamatosan megjelenítették a legfrissebb híreket, a fő támogatókat. A központi szervező bizottság kezdeményezésére az Eb tesztmérkőzésének napján a Petőfi Rádió egész napos műsort sugárzott Békéscsabáról.
4
Békéscsabán addig soha nem látott számban akkreditáltatták magukat az újságírók az Európabajnokságra. Számuk meghaladta a 150-et, s döntő többségében külföldről, azon belül is Dániából, Németországból, Romániából, Svédországból és Norvégiából érkeztek. Persze a dán túlsúly (csakúgy, mint a szurkolók esetében) tetten érhető volt. (Ha eddig nem tudtuk, most megtanulhattuk: Dániában a nemzetgazdaság egyik fontos pillére a kézilabda, valamint az erre épülő reklám, média és marketing.) A Viharsarok fővárosában eddig még nem fordult elő, hogy egyszerre közel tucatnyi tévéállomás, köztük a német sporttelevízió (DSF), valamint a dán (kettő is), svéd, román és norvég adók közvetítsenek élő sporteseményt. (Ráadásul az egyenes adásban közvetített valamennyi mérkőzés előtt egy 30 másodperces kisfilmet mutattak be Csabáról.) Békéscsaba és a békéscsabai történések a legnagyobb példányszámú dán, román, német és svéd politikai és sportnapilapok címoldalán voltak több napon keresztül. Soha annyi fotóriporter nem dolgozott egyszerre Békéscsabán, mint egy dán–német vagy egy dán–svéd mérkőzésen. Az Európa-bajnokság honlapján már két hónappal a kontinensviadal előtt rendszeresen jelentek meg hírek, információk Békéscsabáról. A honlapnak 20 millió látogatója volt! Az Eb-re elkészített, remek színvonalú hivatalos kiadványban (műsorfüzetben) nagy terjedelemben volt jelen városunk. Az országos média megfelelő módon foglalkozott a kontinensviadallal, több újság már hetekkel előbb napi rendszerességgel írt róla. Bár kétségtelen (s talán érthető módon is) ez leginkább a magyar csapatra összpontosult. A város az Eb-re ajándékcsomagokkal is készült. A szervezők szeretették volna ily módon is megmutatni Békéscsaba és a térség értékeit. A különböző protokoll-szinteknek megfelelően Békéscsabáról készült kiadványokat, könyvet, csabai kolbászt, békési pálinkát, Békéscsaba-címeres Csabagyöngye bort gyűjtöttek össze egy-egy csomagba, s ajándékoztak a játékosoknak, sportvezetőknek, protokollvendégeknek, újságíróknak. Rendkívül nagy sikert aratott – az ekkor „debütáló” – plüssoroszlán, a város címerében szereplő állat játékos változata. Szállás-étkezés: A szállások ügye sok kérdést vetett fel az elmúlt időszakban. A békéscsabai helyszín a szállást tekintetve igen sajátos helyzetbe került, s csak „kalandos úton” sikerült a gondokon úrrá lenni. Mint az a korábbi előterjesztésekben is szerepelt, eredetileg Békéscsabán, a Hotel Fiumében és a Fenyves Szállóban lettek volna elhelyezve a csapatok. Ám a Fiume – ma már kibogozhatatlan, kinek a hibája miatt – a szobákat közben visszaigazolta a Dán Sportújságíró Szövetség számára. (A helyi SZB nem foglalhatta le korábban írásban a szállodát, mivel az Eb-rendezésről szóló közgyűlési határozatot ekkor még nem fogadták el; ezért semmiféle elkötelezettséget nem vállalhatott.) Az EHF előírásai szerint egyenlő feltételeket kell biztosítani mindenki számára, azaz a négy csapatot egy szállodában, avagy kettőben szabad csak elhelyezni (az utóbbi esetben, mindkettőben kettőt), de ezeknek a mérkőzések színhelyétől közel egyenlő távolságra kell lenniük egymástól. A Fiume „kiesésével” nem maradt két, megfelelő minőségű, kapacitású, a csarnoktól azonos távolságra lévő hotel Békéscsabán, így a csapatokat Gyulára kellett átvinni (a gyulaiak, ezt mintegy kompenzálandó, 750 ezer forinttal támogatták az Európa-bajnokság megrendezését). Ráadásul az EHF számára rendkívül fontos volt, hogy Békéscsabán, a belvárosban legyenek elhelyezve. Nagy nehézségek, s a központi SZB közreműködése után a dán újságírók végül átköltöztek a Fenyvesbe (Gyulára már nem voltak hajlandók), s megoldódott a dolog. A szállodák megfelelő színvonalúak voltak, a csapatok, a delegáltak elégedetten nyilatkoztak a szolgáltatásról.
5
Szállítás: A négy csapat szállításáról a Körös Volán Rt.-vel állapodott meg a helyi Szervező Bizottság. A közlekedési vállalat kedvezményes áron, s kiváló színvonalon teljesítette vállalt feladatát. Informatika: Bátran állíthatjuk, minden igényt kielégített az Eb békéscsabai csoportjának informatikai háttere, ugyanis a tucatnyi szélessávú internetes kapcsolat mellett rádióhullámok segítségével a szolgáltató cég (a Prakticomp Kft. és a Hungarotel Rt.) azt is lehetővé tette, hogy vezeték nélküli kapcsolattal a világ bármely pontjára néhány pillanat alatt megérkezzék a fotó vagy a szöveg! Hasonló technikai megoldásra az egy évvel korábban rendezett horvátországi női kézilabda világbajnokság rendezése során sem volt példa, így az informatikai háttér tekintetében Békéscsaba új irányt szabott a dolgok menetének. VIP és protokoll: Békéscsaba városa igyekezett ezen a területen (is) maximumot nyújtani. A szervezők fontosnak tartották, hogy éljünk azon lehetőséggel, mely szerint a mérkőzések legjobbjait a város vezetői is köszönthették: fonott kosarat és benne egy-egy üveg csabai címeres Csabagyöngye bort nyújthatott át Pap János polgármester, Benkóné Dudás Piroska bizottsági elnökasszony, illetve Szigeti Csaba helyszínigazgató. Igyekeztek odafigyelni a születésnaposokra is a szervezők, mind a csapatok, mind az EHF-delegáltak körében. Az érintettek érzékelhetően, igen nagyra értékelték a figyelmességet. Tudottan nem a legkiválóbb infrastruktúrával vágott neki az Eb-nek a csabai helyszín, az SZB tagjai kedvességükkel, odafigyelésükkel, szakmai hozzáértésükkel nagyon sokat tettek a külföldiek elismeréséért. A VIP-büfé igen színvonalasra sikerült, s ez volt a nálunk megfordulók véleménye is. Némi elfogultsággal kijelenthető: az öt helyszín közül ebben mindenképpen az élen járt a csabai. Miként nem vallott szégyent a polgármesteri fogadással, s az ajándékcsomagokkal sem. A mérkőzések szüneteiben is igyekeztek a szervezők új elemeket becsempészni: egyik nap a bohóc volt a sláger, másnap egy egykori élvonalbeli csabai kézilabdás, azóta ismert énekes hölgy lépett fel, míg harmadik nap a helyi Európa-kupa győztes fitness csapat produkálta magát. Biztonsági szolgálat: A Magyarország–Ukrajna nemzetek közötti női kézilabda-mérkőzés ezen a területen (is) rengeteg tanulsággal szolgált. Az Eb-re a biztosítást a helyi SZB megpályáztatta, egy budapesti székhelyű cég lett a befutó. (Jó referenciával, elfogadható áron pályázott, helyi cégek bevonását vállalta – ugyanakkor a pályázott Békés megyei cégek vagy nem feleltek meg a kiírásnak, vagy nagyon drágán vállalták volna a munkát.) A választott cég példaértékűen látta el vállalt feladatát! A békéscsabai SZB szóban már megállapodott a Békés Megyei Rendőr-főkapitánysággal abban, hogy az Eb-n segítik a rend fenntartását, ennek ellenére nagy örömöt jelentett, hogy a központi SZB-nek sikerült kijárnia: a kontinensviadal bekerüljön a kiemelten fontos sportrendezvények közé. A rendőrséggel végig rendkívül korrekt, jó együttműködés folyt. Békéscsabán egyébként 83 biztonsági őr mellett 50 rendőr, valamint 18 önkéntes segítette a biztonsági előírások betartását, valamint a beléptetést és a csarnokbéli közlekedést. Szurkolók kiszolgálása: Békéscsabán az első pillanattól kezdve rendkívül nagy volt az érdeklődés. A sorsolást követően ez csak fokozódott. Mindez természetesen köszönhető volt annak, hogy az olimpiai, világ- és Európa-bajnok dánok, az újra feltörekvő németek, a közeli, s nagyon erős románok, illetve a következő Eb házigazdái, a svédek voltak nálunk, de az is tény, hogy helyben nagyon kemény marketingmunkát végeztek az SZB tagjai annak érdekében, hogy jól fogyjanak a jegyek. Ezzel nem is volt gond, hiszen csupán az első napon maradt mintegy 200 állóhely (az is félreértés miatt), az összes többi napra valamennyi belépő elfogyott.
6
A szervezők gondoskodtak egy fűthető sörsátor felállításáról is. Amikor érzékelhető volt a nagy érdeklődés az Eb iránt, az SZB tagjai úgy gondolkodtak, nem szeretnének senkit kizárni a rendezvényből. Azokat sem, akiknek nem telt belépőre, s azokat sem, akiknek nem jutott jegy. A kivetítőn történő ingyenes meccsnézés lehetőségével sokan éltek. Az előzetes információk és helyfoglalások szerint valamivel több dán, német és svéd drukkerre számítottunk, de a megjelentek számát tekintve mégsem lehettünk csalódottak. A dánok kb. 400-an érkeztek, emellett mintegy 50 német, 25 svéd, s 60 román drukker látogatott el Békésbe az Eb idején. Békéscsabán több szálloda megtelt, s Gyula városa sem panaszkodhatott – hiszen az egyébként turisztikai holtszezonban töltött el négy-öt vendégéjszakát térségünkben ez a több száznyi „sportturista”. A helyi szervezők előre készültek a több száz dán szurkolóra. Már korábban felvették a kapcsolatot a kecskeméti székhelyű Dán Kulturális Intézettel, hogy a hozzánk érkező drukkerek „kezelésében” segítsék a munkát. Feladatuk az volt, hogy információkkal lássák el őket az összeállított fakultatív programokról. A törekvés sikeres volt, jó volt a fogadtatása a dolognak a résztvevők körében. A mérkőzésekről talán annyit: rendkívüli izgalmakat hozott a békéscsabai csoportkör, s az utolsó pillanatig nem dőlt el, hogy ki esik ki a csoportból. Jóformán minden alkalommal megtelt a 2300 főt befogadó aréna, amely az Európa-bajnokság idejére olyan szépen „felöltözött”, hogy valóban „legszebbik arcát” mutatta. Közhellyel élve: december második harmadában jó volt békéscsabainak, Békés megyeinek lenni. A több száz szervező, segítő, önkéntes és közreműködő partner vállvetve, éjt nappallá téve dolgozott a sikerért. Az együttműködésnek és segítőkészségnek egészen páratlan tárháza volt a kontinensvetélkedő. A békéscsabai csoportból végül Dánia, Németország és Románia jutott a középdöntőbe. A csoport erejére jellemző, hogy a végjátékban Dánia drámai csatában veszített a döntőben, a németek ötödikek, míg a románok hetedikek lettek. A magyar lányok – akiket az Eb előtt, s éppen az Eb kapcsán novemberben vendégül láthattunk – a bronzérmet szerezték meg. (Ugyanakkor nem minden helyszínen mentek olyan jól a jegyek, mint nálunk, sőt megdöbbentő volt, hogy akadt olyan magyar meccs, amelyen számtalan üres széksor volt látható…) Öröm volt látni a békéscsabai megnyitón a kis tornászok rendkívül színvonalas bemutatóját. Nagyon örültünk annak, hogy megmutathatta magát a világnak ez az Európa-szerte híres műhely! (Annál is inkább, mert Békéscsaba volt az egyetlen helyszín, ahol a megnyitót ilyen program is színesítette – sehol másutt nem jutott rá idő; nálunk a fegyelmezett időtartással sikerült beilleszteni.) Az Európa-bajnokság „utóélete”: Sokan, köztük a szervezők is többször elmondták, hogy Békéscsabának szerencséje volt a csoportbeosztással. Mindez igaz, azzal a kiegészítéssel, hogy ezt a szerencsét a város meg is érdemelte. Ezzel rákerült a „sport világtérképére”, és a mostani sikeres lebonyolítás jó referencia lehet a jövőre nézve, hogy hasonló események megrendezésébe is bekapcsolódjon Békéscsaba. Az esemény jó alkalmat szolgáltatott, példát mutatott: jó ügy érdekében hatékonyan képes együttműködni a békéscsabai, a gyulai és a Békés megyei közgyűlés. A program egyik fontos hozadékának tekinthető, hogy egy Dániából érkezett sportiskola fiú és leány kézilabdás diákjai – a helyi SZB közreműködésével – mérkőzéseket játszhattak csabai fiatalokkal. A kapcsolatfelvétel megtörtént, a folytatás az egyesületeken múlik… Az Európa-bajnokság csabai mérkőzéseit helyszínen megtekintő szurkolók valósággal „beleszerettek” a Gerflor/Taraflex pályába. A város vezetése értékelte ezt, s 10/2005. (I. 11.) vezetői intézkedésében javasolta is a Vagyonkezelő Rt.-nek, hogy a kialkudott nagyon kedvezményes, 5,5 millió forintos áron vásárolja meg a sportburkolatot.
7
A Békéscsabai Önkormányzat és a Magyar Kézilabda Szövetség között, az Eb megrendezésére vonatkozó együttműködési megállapodás értelmében a kontinensviadal bevételéből a város kézilabdasportja is részesül. (Az elszámolás jelenleg még tart, de bizonyosnak látszik, hogy az MKSZ többmillió forintot utal majd át az önkormányzat számlájára. Az összeg nagyságáról természetesen tájékoztatást kap majd a T. Közgyűlés!) Összegezve: a kisebb gondok ellenére sem túlzás kijelenteni, hogy minden tekintetben sikeres volt a magyarországi Európa-bajnokság! Külön öröm lehet valamennyiünk számára, hogy ennek a nagy szakmai és közönségsikernek végre mi, békéscsabaiak is tevékeny részesei, szereplői lehettünk! Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottsága 6 egyhangú igen szavazattal a határozati javaslat 1. pontjával egyetért, a javaslat 2. és 3. pontját illetően pedig az alábbi állásfoglalást hozta: 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottsága javasolja a T. Közgyűlésnek, hogy engedélyezze a 6. Női Kézilabda Európa-bajnokság pénzügyi elszámolását követően keletkezett maradványból az Európa-bajnokság helyi szervező bizottság tagjainak díjazására a maradvány 50 százalékának (1.567.039 Ft) a kifizetését. A felosztás Szigeti Csaba helyszínigazgató javaslata alapján történjen. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottsága javasolja a T. Közgyűlésnek, hogy a 6. Női Kézilabda Európa-bajnokság pénzügyi elszámolását követően keletkezett maradvány 50 százalékát (1.567.039 Ft) a Békéscsabai Városi Sportcsarnok iskolai sportszereinek bővítésére fordítson. A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság az állásfoglalását a Közgyűlésen ismerteti. A határozati javaslat végrehajtásában közreműködött: – Oktatási, Közművelődési és Sportiroda – Pénzügyi és Gazdasági Iroda Határozati javaslat: 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 6. Női Kézilabda Európa-bajnokság békéscsabai csoportkörének rendezéséről szóló beszámolót tudomásul veszi, és az elszámolást elfogadja. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 6. Női Kézilabda Európa-bajnokság pénzügyi elszámolását követően keletkezett maradványból az Európa-bajnokság helyi szervező bizottsága tagjainak díjazására 1.134.078 Ft kifizetését engedélyezi. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 6. Női Kézilabda Európa-bajnokság pénzügyi elszámolását követően keletkezett maradványból 2 millió Ft-ot a Békéscsabai Városi Sportcsarnok sportszereinek bővítésére fordít. Felelős: Velkey Gábor alpolgármester Határidő: értelem szerint Békéscsaba, 2005. február 16. Velkey Gábor alpolgármester Ellenjegyzés: jogi: ……………….. pénzügyi: …………..
8
2. sz. melléklet
6. Női Kézilabda Európa-bajnokság pénzügyi elszámolása Bevételek: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békés Megyei Önkormányzat Gyula Város Önkormányzata Szponzoráció, támogatás
TERV (Ft)
TÉNY (Ft)
11.015.000 5.000.000
16.015.000
11.015.000 5.000.000 750.000 Ft 5.880.000 Ft + áfa = 7.300.000 Ft 1.050.000 Ft + áfa = 1.207.000 Ft 25.272.000 Ft
TERV (Ft) 2.180.000
TÉNY (Ft) 8.206.487
800.000
1.426.823
2.000.000 3.000.000
2.412.625 188.615
1.500.000 750.000
878.650 2.375.626 760.000 1.839.500
Tesztmérkőzés jegyár bevétele ÖSSZESEN:
Kiadások: Csapatok és hivatalos személyek szállása, étkezése Csapatok és hivatalos személyek utaztatása Biztonsági szolgálat Hivatalos személyek költségei (versenybírói díj) Nyomdai kiadványok Informatika, telefonhálózat Terembérleti díj VIP-vendéglátás Tesztverseny Médiareklámok Dekoráció, piktogramok, feliratok Technikai berendezés Fakultatív program Egészségügyi háttér biztosítása Előre nem tervezett költség Áfa-költség ÖSSZESEN: Maradvány: 3.134.078 Ft
1.450.000 1.000.000 385.000
708.196
200.000 2.750.000 16.015.000
406.250 608.500 381.400 368.250 1.577.000 22.137.922
