BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 1994. OKTÓBER 27-ÉN TARTOTT ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVI KIVONATA Tárgy:Tájékoztató közgyűlési határozatok végrehajtásáról - A közgyűlés 19 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 504/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az érvényes határozatok végrehajtásának helyzetéről adott tájékoztatót tudomásul veszi. Végrehajtottnak tekinti az alábbi határozatokat: 004/1994.(I.20.) 010/1994.(I.20.) 012/1993.(I.14.) 013/l993.(I.l4.) 018/1994.(I.20.) 020/1994.(I.20.) 020/1991.(II.14.) 021/1993.(II.11.) 022/1994.(I.20.) 029/1993.(II.11.) 031/1992.(I.30) 033/1994.(I.20) 039/1994.(I.20.) 044/1994.(I.20.) 049/1993.(II.11.) 051/1993.(II.11.) 052/1993.(II.11.) 053/1994.(II.17.) 053/1993.(II.11.) 054/1993.(II.11.) 055/1993.(II.11.) 055/1992.(II.20.) 056/1993.(II.11.) 057/1993.(II.11.) 058/1993.(II.11.) 062/1993.(III.4.) 064/1993.(III.4.) 065/1993.(III.4.) 067/1993.(III.4.) 068/1991.(IV.04) 071/1994.(II.17.) 073/1994.(II.17) 079/1994.(II.17) 079/1993.(III.4.) 080/1993.(III.4.) 081/1993.(III.4.) 083/1994.(II.17) 084/1992.(III.19.)
086/1994.(II.24.) 087/1992.(III.19.) 088/1994.(II.24.) 089/1994.(II.24.) 089/1993.(III.4.) 090/1994.(II.24) 091/1993.(III.4.) 092/1994.(II.24.) 092/1993.(III.4.) 096/1994.(II.24.) 097/1993.(III.4.) 098/1994.(II.24.) 100/1994.(II.24.) 101/1994.(II.17.) 103/1994.(II.24.) 104/1994.(II.24) 105/1994.(II.24.) 106/1994.(II.24.) 107/1994.(II.24.) 108/1994.(II.24.) 108/1991.(V.9.) 110/1994.(II.24.) 111/1994.(II.24.) 112/1993.(IV.1) 115/1994.(II.24.) 115/1992.(IV.23.) 115/1993.(IV.1) 116/1992.(III.12) 117/1994.(III.17) 117/1992.(III.19) 118/1992.(IV.02) 121/1994.(III.17.) 122/1992.(IV.2.) 124/1994.(III.17) 124/1993.(IV.1.) 126/1993.(IV.1.) 126/1992.(IV.2.) 128/1993.(IV.1.)
- 2 129/1994.(III.17) 129/1993.(IV.1.) 130/1991.(V.23.) 130/1994.(III.17) 131/1994.(III.17.) 132/1994.(III.17) 135/1994.(III.17) 136/1994.(III.17.) 138/1994.(III.17) 139/1994.(III.17.) 140/1994.(III.17) 141/1994.(III.17) 143/1992.(IV.23.) 145/1994.(III.17.) 146/1993.(IV.1.) 146/1994.(III.17) 148/1994.(III.17) 150/1993.(IV.1) 152/1993.(IV.1.) 155/1993.(IV.1.) 157/1993.(IV.1) 157/1994.(IV.14) 162/1992.(IV.23.) 164/1992.(IV.23.) 164/1993.(IV.29.) 166/1993.(IV.29.) 168/1994.(IV.14) 169/1994.(IV.14) 169/1993.(IV.29) 170/1993.(IV.29) 170/1992.(IV.23) 172/1993.(IV.29) 173/1993.(IV.29) 174/1994.(IV.14) 174/1993.(IV.29) 177/1993.(IV.29) 178/1994.(IV.14) 180/1993.(IV.29) 181/1994.(IV.14) 182/1994.(IV.14.) 183/1994.(IV.14.) 184/1994.(IV.14.) 186/1994.(IV.14.) 186/1993.(IV.29) 187/1994.(IV.14.) 187/1992.(V.28.) 188/1994.(IV.14.) 189/1994.(IV.14.) 189/1993.(IV.29) 193/1993.(IV.29) 194/l993.(IV.29.) 194/l992.(V.28.) 195/1993.(IV.29) 196/1994.(IV.14.) 197/1994.(IV.14.) 198/1994.(IV.14.) 199/1994.(IV.14.) 201/1994.(IV.14.)
202/1994.(IV.14.) 203/1994.(IV.14.) 203/1992.(V.28.) 204/1994.(IV.14.) 205/1994.(IV.14.) 206/1994.(IV.14.) 207/1993.(IV.29.) 207/1994.(IV.14.) 208/1994.(IV.14.) 208/1993.(IV.29.) 209/1994.(IV.14.) 209/1993.(IV.29.) 210/1993.(IV.29.) 211/1993.(IV.29.) 214/1994.(IV.14.) 214/1993.(IV.29.) 215/1993.(IV.29.) 215/l994.(IV.l4.) 217/1993.(IV.29.) 218/1993.(IV.29.) 219/1994.(V.8.) 224/1993.(V.7) 225/1992.(VI.11.) 227/1992.(VI.11.) 233/1993.(V.27.) 234/1993.(V.27.) 234/1994.(VI.2.) 235/1993.(V.27.) 236/1994.(VI.2.) 236/1993.(V.27.) 237/1994.(VI.2.) 238/1994.(VI.2.) 238/1993.(V.27.) 239/1993.(V.27.) 239/1994.(VI.2.) 240/1994.(VI.2.) 240/1993.(V.27.) 241/1994.(VI.2) 242/1993.(V.27.) 242/1994.(VI.2) 243/1994.(VI.2) 244/1994.(VI.2) 244/1993.(V.27.) 245/1992.(VII.9.) 246/1993.(V.27.) 248/1994.(VI.2.) 249/1992.(VII.9) 249/1994.(VI.2.) 251/1992.(VII.9.) 252/1994.(VI.2) 253/1994.(VI.2) 254/1992.(VII.9.) 254/1994.(VI.2) 256/1994.(VI.2) 257/1993.(V.27.) 261/1994.(VI.2) 262/1993.(V.27.) 267/1994.(VI.2.)
- 3 268/1993.(V.27.) 269/1993.(V.27.) 269/1994.(VI.2.) 269/1992.(VII.9.) 270/1994.(VI.2.) 272/1994.(VI.2.) 273/1994.(VI.2.) 275/1994.(VI.2.) 276/1993.(V.27.) 277/1993.(V.27.) 277/1994.(VI.2.) 278/1993.(V.27.) 279/1993.(V.27.) 280/1993.(V.27.) 281/1993.(V.27.) 282/1994.(VI.2.) 283/1993.(V.27.) 284/1993.(V.27.) 284/1994.(VI.2.) 284/1992.(VII.10) 285/1993.(V.27.) 285/1994.(VI.2.) 286/1993.(V.27.) 286/1994.(VI.2.) 287/1994.(VI.2.) 288/1992.(VII.10) 290/1994.(VI.2.) 290/1991.(XI.28.) 292/1994.(VI.2.) 293/1994.(VI.2.) 293/1993.(VI.17.) 294/1994.(VI.2.) 295/1994.(VI.2.) 296/1993.(VI.17.) 297/1994.(VI.2.) 298/1994.(VI.2.) 300/1994.(VII.7.) 300/1992.(VIII.18.) 301/1993.(VI.17.) 303/1994.(VII.7.) 304/1994.(VII.7.) 305/1992.(IX.10.) 306/1994.(VII.7.) 308/1994.(VII.7.) 308/1993.(VI.17.) 309/1994.(VII.7.) 310/1992.(IX.10) 310/1994.(VII.7.) 310/1993.(VI.17.) 311/1994.(VII.7.) 312/1993.(VI.17.) 313/1994.(VII.7.) 315/1994.(VII.7.) 316/1993.(VI.17) 317/1993.(VI.17) 317/1994.(VII.7.) 318/1992.(IX.10.)
321/1993.(VI.7) 322/1993.(VI.7.) 322/1994.(VII.7.) 324/1993.(VI.17) 325/1994.(VII.7) 326/1992.(IX.10) 328/1992.(IX.10.) 328/1994.(VII.7.) 331/1994.(VII.7.) 333/1994.(VII.7.) 335/1994.(VII.7) 336/1992.(IX.10) 337/1994.(VII.7) 338/1993.(VI.17.) 339/1993.(VI.17.) 340/1993.(VI.17.) 341/1994.(VII.7) 342/1994.(VII.7.) 344/1994.(VII.7.) 348/1994.(VII.7) 349/1993.(VI.17.) 349/1994.(VII.7) 350/1994.(VII.7) 351/1994.(VII.7.) 352/1994.(VII.7.) 353/1993.(VI.17.) 353/1994.(VII.7) 354/1993.(VI.17.) 354/1994.(VII.7) 355/1993.(VI.17.) 356/1993.(VI.17.) 357/1993.(VI.17.) 357/1994.(VII.7) 358/1993.(VI.17.) 359/1993.(VI.17.) 360/1992.(X.8.) 360/1993.(VI.17.) 360/l994.(VII.7.) 361/1993.(VI.17.) 361/1994.(VII.7.) 362/1993.(VI.17.) 363/1993.(VI.17.) 364/1993.(VI.17.) 365/1993.(VI.17.) 365/1994.(IX.1.) 366/1993.(VI.17.) 368/1994.(IX.1) 370/1994.(IX.1) 371/1992.(X.29.) 374/1992.(X.29.) 375/1993.(IX.16.) 375/1992.(X.29.) 376/1994.(IX.1) 377/1993.(IX.16.) 380/1993.(IX.16.) 381/1993.(IX.16) 386/1994.(IX.1.) 386/1993.(IX.16.)
- 4 394/1994.(IX.1.) 395/1994.(IX.1.) 397/1993.(IX.16.) 397/1993.(IX.16) 397/1994.(IX.1.) 398/1994.(IX.1.) 402/1994.(IX.1.) 403/1993.(IX.16) 406/1994.(IX.1.) 408/1994.(IX.1.) 408/1993.(IX.16.) 410/1994.(IX.1.) 411/1992.(X.29.) 414/1993.(IX.16.) 417/1993.(IX.16.) 420/1994.(IX.1.) 421/1994.(IX.1.) 422/1993.(IX.24.) 422/1994.(IX.1.) 423/1993.(IX.24.) 423/1994.(IX.1.) 424/1994.(IX.1.) 425/1993.(IX.24.) 427/1992.(XI.19.) 429/1994.(IX.1.) 430/1994.(IX.1.) 431/1994.(IX.1.) 431/1992.(XI.19.) 432/1994.(IX.1.) 433/1994.(IX.1.) 434/1994.(IX.1.) 434/1993.(IX.24.) 435/1994.(IX.1.) 436/1994.(IX.1.) 437/1994.(IX.1.) 439/1994.(IX.1.) 441/1993.(IX.24.) 442/1994.(IX.1.) 442/1993.(IX.24.) 443/1994.(IX.1.) 444/1993.(IX.24.) 444/1994.(IX.1.) 445/1994.(IX.1.) 445/1993.(IX.24.) 446/1993.(IX.24.) 451/1992.(XII.17) 452/1993.(X.7.) 452/1992.(XII.17) 456/1993.(X.7.) 457/1993.(X.7.) 458/1992.(XII.17) 458/1993.(X.7.) 462/1993.(X.7.) 463/1993.(X.7.) 466/1992.(XII.18) 468/1992.(XII.18) 472/1992.(XII.18) 476/1992.(XII.18)
480/1993.(X.7.) 482/1992.(XII.18) 484/1992.(XII.18) 485/1993.(X.7) 487/1993.(XI.4.) 491/1993.(XI.4) 492/1992.(XII.18.) 493/1993.(XI.4) 494/1992.(XII.18) 494/1993.(XI.4.) 499/1992.(XII.18) 503/1993.(XI.4.) 524/1993.(XI.4.) 525/l993.(XI.4.) 526/1993.(XI.4.) 527/1993.(XI.4.) 528/1993.(XI.4.) 533/1993.(XI.4) 534/1993.(XI.4.) 538/1993.(XI.25) 541/1993.(XI.25.) 542/1993.(XI.25.) 544/1993.(XI.25.) 545/1993.(XI.25.) 548/1993.(XI.25) 549/1993.(XI.25) 553/1993.(XI.25.) 556/1993.(XI.25) 558/1993.(XI.25.) 565/1993.(XI.25.) 566/1993.(XI.25.) 567/1993.(XI.25.) 568/1993.(XI.25.) 569/1993.(XI.25.) 570/1993.(XI.25.) 571/1993.(XI.25.) 572/1993.(XI.25.) 573/1993.(XI.25.) 574/1993.(XI.25.) 575/1993.(XI.25.) 576/1993.(XI.25.) 577/1993.(XI.25.) 578/1993.(XI.25.) 579/1993.(XI.25.) 580/1993.(XI.25.) 581/1993.(XI.25.) 582/1993.(XI.25.) 583/1993.(XI.25.) 584/1993.(XI.25.) 585/1993.(XI.25.) 586/1993.(XI.25.) 587/1993.(XI.25.) 588/1993.(XI.25.) 589/1993.(XI.25.) 590/1993.(XI.25.) 591/1993.(XI.25.) 592/1993.(XI.25.) 593/1993.(XI.25.)
- 5 594/1993.(XI.25.) 595/1993.(XI.25.) 596/1993.(XI.25.) 598/1993.(XI.25.) 599/1993.(XI.25.) 600/1993.(XI.25.) 601/1993.(XI.25.) 602/1993.(XI.25.) 603/1993.(XI.25.) 604/1993.(XI.25.) 605/1993.(XI.25.) 606/1993.(XI.25.) 607/1993.(XI.25.) 608/1993.(XI.25.) 609/1993.(XI.25.) 610/1993.(XI.25.) 613/1993.(XI.25.) 614/1993.(XI.25.) 616/1993.(XI.25.) 624/1993.(XI.25.) 626/1993.(XI.25.)
Felelős: Határidő:
628/1993.(XI.25.) 629/1993.(XI.25.) 630/1993.(XI.25.) 632/1993.(XI.25.) 634/1993.(XI.25.) 641/1993.(XII.22) 642/1993.(XII.22.) 649/1993.(XII.22) 652/1993.(XII.22.) 654/1993.(XII.22) 664/1993.(XII.22) 665/1993.(XII.22) 667/1993.(XII.22.) 669/1993.(XII.22) 670/1993.(XII.22.) 677/1993.(XII.22.) 678/1993.(XII.22.) 689/1993.(XII.22) 690/1993.(XII.22) 691/1993.(XII.22) 692/1993.(XII.22) 693/1993.(XII.22) 694/1993.(XII.22) 695/1993.(XII.22) 696/1993.(XII.22) 697/1993.(XII.22) 698/1993.(XII.22) 699/1993.(XII.22) 700/1993.(XII.22) 701/1993.(XII.22) 702/1993.(XII.22) 703/1993.(XII.22) 704/1993.(XII.22) 705/1993.(XII.22) 706/1993.(XII.22) 707/1993.(XII.22) 708/1993.(XII.22) 709/1993.(XII.22) 710/1993.(XII.22) 711/1993.(XII.22) 717/1993.(XII.22.)
Dr.Simon Mihály jegyző 1994. november 4.
Tárgy:Önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése - A közgyűlés 19 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg alábbi rendeletét: "BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 39/1994.(x.27.) SZ. önkormányzati rendelete a Csabaszabadi Általános Rendezési Tervének módosításáról hozott 11/1992.(IV.2.) sz. önkormányzati rendelet
- 6 hatályon kívül helyezésére 1. §. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése hatályon kívül helyezi a 11/1992.(IV.2.) sz. - Csabaszabadi Általános Rendezési Tervének módosításáról hozott - önkormányzati rendeletét, tekintettel Csabaszabadi önálló községgé alakulására, valamint a folyamatban lévő ügyek átadására az új település testülete számára. 2. §. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Békéscsaba, 1994. október 27. Pap János sk. polgármester
Dr.Simon Mihály sk. jegyző"
A közgyűlés utasítja a jegyzőt, gondoskodjon a rendelet kihirdetéséről. Felelős: Dr.Simon Mihály jegyző Határidő: 1994. november 7. Tárgy:Önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése - A közgyűlés 19 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg alábbi rendeletét: "BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 40/1994.(x.27.) SZ. önkormányzati rendelete az 1993. évi költségvetésről hozott rendeletek hatályon kívül helyezésére 1. §. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 20/1994.(IV.7.) sz. önkormányzati rendeletben részletezett beszámoló alapján hatályon kívül helyezi az 1993. évi költségvetésről, annak módosításairól hozott alábbi rendeleteit: 6/1993.(II.11.); 36/1993.(VI.17.); 43/1993. (X.7.); 52/1993.(XII.22.); 4/1994.(I.20.); 10/1994. (II.24.). 2. §. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Békéscsaba, 1994. október 27. Pap János sk. polgármester
Dr.Simon Mihály sk. jegyző"
- 7 A közgyűlés utasítja a jegyzőt, gondoskodjon a rendelet kihirdetéséről. Felelős: Dr.Simon Mihály jegyző Határidő: 1994. november 7. Tárgy:Önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése - A közgyűlés 19 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg alábbi rendeletét: "BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 41/1994.(X.27.) sz. önkormányzati rendelete a 8/1992. (II.20.), valamint a 2/1993.(I.14.) sz. önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezéséről 1. §. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése hatályon kívül helyezi a szociális otthonokban fizetendő térítésidíj felső határáról szóló 8/1992.(II.20.) sz. rendeletét, valamint a bölcsődei gondozási költséghez való hozzájárulásról szóló 2/1993. (I.14.) sz. rendeletét. A hatályon kívül helyezés alapja, hogy a fenti rendeletekben érintett kérdések átfogó szabályozása a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 35/1993.(VI.17.), valamint az azt módosító 19/1994. (III.17.) sz. önkormányzati rendeletekben megtörtént. 2. §. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Békéscsaba, 1994. október 27. Pap János sk. polgármester
Dr.Simon Mihály sk. jegyző"
A közgyűlés utasítja a jegyzőt, gondoskodjon a rendelet kihirdetéséről. Felelős: Dr.Simon Mihály jegyző Határidő: 1994. november 7. Tárgy:Tájékoztató az 1994. évi költségvetés III. negyedéves végrehajtásáról
- A közgyűlés 23 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal az alábbi határozatot hozta: 505/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT 1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1994. évi önkormányzati
- 8 költségvetés III. negyedéves teljesítéséről készített tájékoztatót elfogadja. 2./
Békéscsaba Megyei Jopgú Város Közgyűlése a költségvetési rendeletében meghatározott feladatok végrehajtása érdekében 1994. december 1-jei hatállyal 140 Millió Ft hitel felvétele vagy kötvény kibocsátása mellett dönt. Felhatalmazza Pap János polgármestert a hitel felvételére vagy a kötvény kibocsátására. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése vállalja, hogy a hitel futamidő éveiben a felvett hitelt és járulékait minden más fejlesztési kiadást megelőzően költségvetésbe betervezi és jóváhagyja. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 140 Millió Ft értékben 36 hónap futamidővel, 1,000.000,- Ft névértékű, zártkörű, névreszóló, változó kamatozású "Békéscsaba 1" kötvény kibocsátását 1994. december 1-jei nyitó és egyben záró időszakkal elhatározza, illetve a lebonyolítással a "VEKTOR" Pénzügyi és Befektető Részvénytársaságot megbízza. A Közgyűlés negyedévenkénti visszavásárlási lehetőséget köt ki. A Közgyűlés kötelezettséget vállal arra, hogy mindenkori éves költségvetésében a kötvény tőkéjét és kamatait a működési kiadásokat követő első helyen beterjeszti és jóváhagyja. A tőke visszafizetése a klasszikus 15-35-50 %-os arányok szerint történjen, a kamatok törlesztése pedig évente arányos terhet jelentsen.
3./
Az év hátralévő időszakában minden további illeték és vagyoni jellegű bevétel csak a fennálló hitelállomány csökkentésére használható fel.
Felelős: Pap János polgármester Határidő: 1994. december 31. Tárgy:Jelentés a 305/1994.(VII.7.) sz. közgyűlési határozat végrehajtásáról
-
A közgyűlés a 305/1994.(VII.7.) sz. közgyűlési határozat végrehajtásáról szóló előterjesztést az előterjesztő javaslatára levette a napirendjéről.
Tárgy:1995/96. tanév beiskolázási keretszámai
- A közgyűlés 15 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta:
- 9 -
506/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT 1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése engedélyezi a Rózsa Ferenc Gimnáziumnak a 8 osztályos gimnáziumi képzés további szüneteltetését.
2./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése engedélyezi a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskolának az 1995/96-os tanévben a 2 első osztály indítását.
3./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése engedélyezi a Bartók Béla Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskolában az orgona, egyházzenei és gitár tanszakok beindítását a 20 fős osztálykereten belül. Az ezzel járó többletbérigényt az 1995. évi költségvetés tervezésekor kell figyelembe venni.
4./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése engedélyezi a 611. Sz. Villamosipari Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző Intézetnek a szakmunkásképzésben 2 osztály 4 éves kisérleti szakmunkás osztály indítását az 1995/96-os tanévtől kezdődően az új képzési struktúra kialakításáig. Az ezzel járó többletbérigényt az 1995. évi költségvetés tervezésekor kell figyelembe venni.
5./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése engedélyezi a 635. Sz. Ipari Szakmunkásképző iskolának a 1507. kárpitos szakma beindítását, valamint 1 osztály 4 éves kisérleti szakmunkás osztály indítását az 1995/96-os tanévtől kezdődően az új képzési struktúra kialakításáig. Az ezzel járó többletbérigényt az 1995. évi költségvetés tervezésekor kell figyelembe venni.
6./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése engedélyezi a Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola számára igény szerint, de maximum 2 osztály nappali tagozatos szakosító osztály indítását. Az ezzel járó többletbérigényt az 1995. évi költségvetés tervezésekor kell figyelembe venni.
7./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése engedélyezi az előterjesztés 1. sz. melléklete szerint a Kulturális Bizottság által javasolt beiskolázási szakokat és keretszámokat az 1995/96-os tanévre.
Felelős: Határidő:
Pap János polgármester Domokos László alpolgármester értelem szerint az 1995/96-os beiskolázás időszaka
- 10 Tárgy:Madách Utcai Általános Iskola névváltoztatási kérelme - A közgyűlés a Madách Utcai Általános Iskola névváltoztatási kérelme ügyében megfelelő szavazati arány hiányában döntést nem hozott. Tárgy:Ifjúsági Ház vállalkozásban történő működtetése (Az előterjesztés napirendről történő levétele) - A közgyűlés 18 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 507/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör vállalkozásban történő működtetése tárgyú előterjesztést az ajánlattevő kérésére levette napirendjéről. Tárgy:Békéscsabán élő képzőművészek, iparművészek és fotóművészek támogatása - A közgyűlés 19 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 508/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a Kulturális Bizottság javaslatát és az alábbi 5 művészt támogatja 50.000-50.000 Ft összeggel: 1. 2. 3. 4. 5.
Baji Miklós Zoltán képzőművész szobor készítésére: Emberalkotó Gyár kinetikus szoboregyüttes Boldog Gusztáv fotós fotókiállításra: Társadalom és természet címmel Császár Lajos fotós fotókiállításra: Templomépítés történeti kiállítás Gubis Mihály képzőművész számítógépes grafikára Molnár Antal festőművész Vigadóban megrendezendő kiállításra
A támogatás kifizetett számla ellenében történik. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: a közgyűlés után azonnal illetve 1994. december 1-ig. Tárgy:Békéscsaba néprajza című monográfia könyvesbolti értékesítése - A közgyűlés 19 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 509/1994.(X.27.) közgy.
- 11 -
HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése tudomásul veszi, hogy a könyvesbolt 30 %-os árréssel értékesíti a Békéscsaba néprajza című monográfiát és minden eladott monográfia után 1.155,- Ft-ot fizet a Polgármesteri Hivatalnak. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: azonnal Tárgy:Munkácsy Mihály Emlékház Alapító Okiratának módosítása (37.hrsz-ú faház használata) - A közgyűlés 19 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 510/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonát képező 37. hrsz-ú faházat (tul.l.: 224.) a Munkácsy Mihály Emlékház, mint saját intézménye használja, s ez a használati jog az Emlékház alapító okiratában szerepeljen. Felelős: Határidő:
Domokos László alpolgármester 1994. november 30.
Tárgy:Ismételt szavazás elrendelése - A közgyűlés 18 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 511/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Munkácsy Mihály Emlékház alapító okiratának módosítása tárgyában előterjesztett határozati javaslat szóbeli módosításáról ismételt szavazást rendel el. Tárgy:Munkácsy Mihály Emlékház Alapító Okiratának módosítása (alaptevékenységet érintő módosítás) - A közgyűlés 19 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 512/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT
- 12 -
1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Munkácsy Mihály Emlékház Alapító Okiratát a következők szerint módosítja: 4.pontját: Az intézmény felügyeleti szerve: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése Békéscsaba, Szent István tér 7. Szakmai (múzeológiai) felügyeleti szerve: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Békéscsaba, Széchenyi u.9. 10.pontját: Intézmény vezetőjének megbízására vonatkozó szabályok: Az intézmény vezetőjét a közgyűlés bízza meg pályázat útján, határozott időtartamra. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 7.pontját: Alaptevékenysége: száma: 92321-5.
2./
Múzeumi
tevékenység. Szakfeladat
Békéscsaba Megyei Jogú Város - amennyiben az engedélyezés szükséges - kezdeményezi a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnál a Munkácsy Mihály Emlékház alaptevékenységének bővítését.
Felelős: Dr. Simon Mihály jegyző Határidő: közgyűlés után azonnal Tárgy:Városgazdálkodási Vállalat vegyesvállalattá alakítása - A közgyűlés 19 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal az alábbi határozatot hozta: 513/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Városgazdálkodási Vállalat vegyesvállalattá történő alakítására kapott ajánlatokat értékelve úgy döntött, hogy azok teljes egészében nem felelnek meg a város szándékának, így az ajánlati felhívást eredménytelennek nyilvánítja. A tárgyalásokat folytatja. A közgyűlés levélben megkeresi az illetékes minisztérium vezetését, valamint a parlamenti bizottság elnökét, és kéri a törvényi szabályozás ez évi felgyorsítását, rendezését a "települési szilárd hulladék elszállításáért a szolgáltató részére fizetendő díjmeghatározás" kérdésében. A jogi rendezést követően a közgyűlés visszatér a tárgyban jelzett kérdésre. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: 1994. november 7.
- 13 -
Tárgy:Hulladékkezelő mű beruházás finanszírozása - 438/1994. (IX.1.) sz. közgyűlési határozat kiegészítése - A közgyűlés 19 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 514/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hulladékkezelő mű beruházás finanszírozása tárgyában hozott 438/1994. (IX.1.) sz. közgyűlési határozattal pontosított 321/1994. (VII.7.) sz. közgyűlési határozatát az alábbiakkal egészíti ki: a)
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a Hulladékkezelő műnek helyet biztosító ingatlan(ok)ra és az ott megépülő felépítményre a hitelnyújtó bank a jelzálogjogát bejegyeztesse.
b)
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a Városgazdálkodási Vállalat 217 Millió Ft értékben 36 hónap futamidővel 1,000.000,- Ft névértékű, zártkörű, névre szóló, változó kamatozású Békéscsaba Városgazdálkodási Vállalat 1 - kötvényt bocsásson ki 1994. december 1-i nyitó és egyben záró időszakkal, a VEKTOR Pénzügyi és Befektető Részvénytársaság lebonyolításában. A tőke visszafizetése a klasszikus 15-35-50 %-os arányok szerint történjen, a kamatok törlesztése pedig évente arányos terhet jelentsen. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése kézfizető kezességet vállal a - Békéscsaba Városgazdálkodási Vállalat 1 - kötvény visszafizetésére, olymódon, hogy a mindenkori éves költségvetésében, a Kötvény tőkéjét és kamatait a működési kiadásokat követő első helyen beterjeszti és jóváhagyja.
Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: 1994. december 31. Tárgy:Hulladékkezelő mű bekötő út - A közgyűlés 18 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 515/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a mellékelt szerződésminták szerinti adásvételi szerződések megköthetők az alábbi személyekkel:
- 14 -
Hrsz.
Név
Hrsz.
Név
0745/5 Ledzényi Pál 0749/16 Bankó György 0745/6 Kindli György 0749/17 Dobák Andrásné 0745/7 Nagy Sándor 0749/18 Gyucha Mihály 0745/8 Somlyai Gergely Gyucha János 0745/9 Rutkai Jenőné Gyucha Pál Szántó Istvánné 0749/19 Vincze János Dr.Bakos Jánosné 0749/20 Brezniczki János 0749/5 Sija Mihály és neje 0749/21 Tóth Mátyás 0749/6 Novák János 0749/22 P.Szabó Lajos és neje 0749/7 Petrovszki Pálné 0749/23 Szántó József Knyihár Zsófia 0749/24 Szalai Ferenc Knyihár Mihály 0749/25 Lipták György és neje 0749/8 Ledzényi Pálné 0749/9 Vidovenyecz Jánosné 0749/10 Cséfalvi Irén 0749/11 Bankó Pál 0749/12 Paksi Imréné Bankó Jánosné 0749/13 Szarvas Mátyás és neje 0749/14 Mészáros Ferenc 0749/15 Farkas Pál Pénzügyi fedezet: Hulladékkezelő mű beruházás Városgazdálkodási Vállalatnál áll rendelkezésre.
kerete,
mely
a
Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: azonnal ADÁSVÉTELI SZERZ?DÉS mely létrejött egyrészről: ...................................... ................................................................. ................................................................. alatti lakos(ok) mint eladó(k), másrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseli: Pap János Polgármester Békéscsaba, Szent István tér 7. mint vevő között a mai napon az alábbi feltételek mellett: 1./
Eladó(k) eladnak a tulajdonukat képező Békéscsaba ........... számú tulajdoni lapon nyilvántartott ........... hrsz-ú ......... m? alapterületű Békéscsaba Kismegyer külterületi ingatlanból a O744 hrsz-ú földút mellett 14 m széles .......... m? területet teher- per- és igénymentesen. Békéscsaba Megyei Jogú város Önkormányzata megveszi az eladó(k) tulajdonát képező ingatlanrészt a kölcsönösen kialkudott és jóváhagyott 60,- Ft/m2-ért.
2./
Vevő a vételár ....................Ft-ot, azaz ........................ forint összeget jelen
- 15 szerződés aláírását követő 8 napon belül eladó részére kifizeti. 3./
Eladó(k) kijelenti(k), hogy a telek kizárólagos tulajdonosa(i), jelen szerződés aláírásával hozzájárul(nak), az ingatlannyilvántartásban tulajdonjog(uk) módosításra kerüljön és az 1. pontban körülírt és a mellékelt vázrajzban megjelölt ingatlanrészre Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonjoga bejegyzést nyerjen.
4./
Felek a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. szabályait tekintik irányadónak.
5./
Jelen szerződés érvényességéhez Békéscsaba Közgyűlésének jóváhagyása szükséges.
Megyei
Jogú
Város
Szerződő felek a szerződést elolvasták, tartalmát mint az akaratukkal megegyezőt tudomásul veszik és ezt aláírásukkal igazolják. Békéscsaba, 19.......................... ..................... eladó
..................... vevő
..................... eladó Tanuk: ..................... név
..................... név
..................... cím
..................... cím
Záradék: Jelen szerződést a Közgyűlés 515/1994. (X.27.) sz. jóváhagyta.
határozatával
Ellenjegyezte: ADÁSVÉTELI SZERZ?DÉS mely létrejött egyrészről:..................................... ............................................................... ............................................................... alatti lakos(ok) mint tulajdonos(ok), másrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseli: Pap János polgármester Békéscsaba, Szent István tér 7. között a mai napon az alábbi feltételek mellett: 1./
Tulajdonos(ok) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata számára,
- 16 útépítés céljára eladják a tulajdonukat képező Békéscsaba .......... számú tulajdoni lapon nyilvántartott ......... hrsz-ú ......... m? alapterületű ingatlanukból, a O744 hrsz-ú földút mellett 14 m szélességben ............. m? területet, teher- perés igénymentesen. 2./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint vevő az 1. pontban körülírt........... m? terület ellenértékeként a tulajdonos(oknak) ingatlan telekhatárukig 4 m széles 3 m hosszú aszfaltburkolatú bejárót épít, továbbá az ivóvízvezetéket mérőórával és aknával a telekhatáron belülre megépítteti.
3./
Tulajdonos(ok) kijelenti(k), hogy jelen szerződés aláírásával hozzájárul(nak), az ingatlannyilvántartásban tulajdonjog(uk) módosításra kerüljön és az 1. pontban körülírt és a vázrajzban megjelölt ingatlanrészre Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonjoga bejegyzést nyerjen.
4./
Felek a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. szabályait tekintik irányadónak.
5./
Jelen szerződés érvényességéhez Békéscsaba Közgyűlésének jóváhagyása szükséges.
Megyei
Jogú
Város
Szerződő felek a szerződést elolvasták, tartalmát mint az akaratukkal megegyezőt tudomásul veszik és ezt aláírásukkal igazolják. Békéscsaba, 19......................... ............................. eladó
......................... vevő
............................. eladó Tanuk: ............................. név
.......................... név
............................. .......................... cím cím Záradék: Jelen szerződést a Közgyűlés 515/1994. (X.27.) sz. jóváhagyta.
határozatával
Ellenjegyezte: Tárgy:1995.évi autóbuszközlekedési díj megállapítására vonatkozó rendelet-tervezet - A közgyűlés 15 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 7 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta:
- 17 516/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése megvitatta és közzétételre jóváhagyta a helyi autóbusz közlekedési díjak megállapításáról előterjesztett rendelet-tervezetet. A rendelet-tervezetet a Heti Mérleg című városi lapban közzé kell tenni. Felelős: Határidő:
Domokos László alpolgármester azonnal
Tárgy:Egyes önkormányzati ingatlanok vízellátása és szennyvízelvezetése - A közgyűlés 22 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal az alábbi határozatot hozta: 517/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzati, valamint a Békéscsaba Vagyonkezelő Rt. tulajdonában lévő ingatlanok elkülönített vízmérése és szennyvízelvezetése ügyében az alábbiak szerint határoz: A közgyűlés felkéri a Gazdasági Bizottságot, vizsgálja meg a közterületen lévő víziközművek tulajdonbaadása, illetve vagyonátadása körülményeit, valamint azt, hogy az érintett közműszakasz jelenleg városi, vagy a Vízművek Rt. tulajdonában van-e. A bizottság folytasson egyeztetést a Vízművek Rt. vezetőivel és terjesszen elő javaslatot állásfoglalásra a közgyűlésnek. Felelős: Határidő:
Végh László, a Gazdasági Bizottság elnöke következő közgyűlés
Tárgy:Kedvezményes energia igénybevételével kapcsolatos tájékoztató - A közgyűlés 18 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: 518/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése kötelezi a Dr. Réthy Pál KórházRendelőintézet igazgatóját a kedvezményes energia öt éves időtartamú igénybevételére vonatkozó és a kórház biztonságos energia ellátását garantáló szolgáltatási szerződés megkötésére.
- 18 A szerződésben a gőzszolgáltató garantálja a kórház fűtésének, hőellátásának működőképességét és az ahhoz szükséges mindennemű átépítési munkák elvégzését. A kórház feladata a megmaradó rendszeren esedékes felújítási és fenntartási munkák elvégzése. A közgyűlés az öt éves szerződés lejárta után a geotermikus energia megalapozott, körültekintő vizsgálatokra támaszkodó és gazdaságos hasznosítása ellen kifogást nem emel, de kötelezettség vállaláshoz közgyűlési döntés szükséges. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: 1994. november 1. Tárgy:Bölcsődék üzemeltetési jogának átadása - A közgyűlés fenti tárgyú előterjesztésben megfelelő szavazatarány hiányában döntést nem hozott. (A szavazatarány: 14 igen szavazat, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás 17 igen szavazatra lett volna szükség.) Tárgy:Kolozsvári u. 33. sz. alatti orvosi rendelőintézet felszabadult helyiségeinek üzemeltetése - A közgyűlés 18 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 519/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 1994. november 1. hatállyal törli a Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet alapító okiratában megjelölt Kolozsvári u. 33. sz. használati jogát az alapító okirat értelemszerű módosításával. Az Egészségügyi Alapellátás Intézmény hasznosításába utalja az alapító okiratának módosításával és azzal az utasítással, hogy gondoskodjon az üres helyiségek rentábilis felhasználásáról. A bérleti szerződések tervezetét a közgyűlés hagyja jóvá a 15/1993. (II.11.) sz. önkormányzati rendeletben foglaltak szerint. Felelős: Pap János polgármester Határidő: 1994. november 30. Tárgy:UNICON Rt. részvények eladása - A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta:
- 19 520/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a tulajdonában lévő 14,000.000,- Ft névértékű UNICON Rt. részvényeit 57 %-os árfolyamon, 8,000.000,- Ft készpénzért értékesíti. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: 1994. november 30. Tárgy:Degré utcai telek eladás - A közgyűlés a fenti tárgyú előterjesztést leveszi mai ülésének napirendjéről. Tárgy:Békéscsaba, Corvin u.15.sz. 2299/2 hrsz-ú telek belterületi földértéke - A közgyűlés 17 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 521/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az UNIVERZÁL Vállalat által felajánlott 600,- Ft/m2-es belterületi földértékét elfogadja, és 2,750.000,- Ft megfizetését kéri. Hozzájárul ahhoz, hogy a Földhivatal az 1992. évi XXXIII. tv. alapján az UNIVERZÁL Rt. tulajdonjogát bejegyezze a Békéscsaba 2299/2 hrsz-ú, 9153 m2 alapterületű belterületi beépítetlen földterületre, miután a földérték ellenértéke az önkormányzat számláján megjelenik. Domokos László alpolgármester Felelős: Határidő: 1994. november 15. Tárgy:Tulajdonjog elismerése a Békéscsaba 2302/1 hrsz-ú telekre - A közgyűlés 18 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 522/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése elismeri a tulajdonszerzést Frankó Pál Békéscsaba, Madách u.16/1. sz. alatti lakos számára a Békéscsaba 2302/1 hrsz-ú, 1399 m2 alapterületű beépítetlen területre a 125/1990. Tanács V.B. határozat alapján, és az 1990. december 10-én kötött adásvételi szerződésre
- 20 hivatkozva. Az akkor befizetett vételárat 1,399.000,- Ft-ot elfogadja vételárnak. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: 1994. november 15. Tárgy:Ismételt szavazás elrendelése - A közgyűlés 19 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: 523/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról beterjesztett rendelet-tervezetről ismételt szavazást rendel el. Tárgy:SZMSZ módosítás - A közgyűlés 19 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal alkotta meg az alábbi rendeletét: "BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 42/1994.(X.27.) sz. önkormányzati rendelete a közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többszörösen módosított 22/1991.(XII.19.) sz. önkormányzat rendelet módosításáról 1. §. A rendelet 11.sz. mellékletének a Gazdasági Bizottságra vonatkozó része az alábbi 4./ ponttal egészül ki: 4./
Döntés az önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírok eladásáról 10,000.000,Ft összeghatárig. 2. §.
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Békéscsaba, 1994. október 27. Pap János sk. polgármester
Dr. Simon Mihály sk. jegyző"
A közgyűlés utasítja a jegyzőt, gondoskodjon a rendelet kihirdetéséről.
- 21 Felelős: Dr.Simon Mihály jegyző Határidő: 1994. november 7. Tárgy:KNER Nyomda Rt. részvények eladása - A közgyűlés 21 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 524/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul a tulajdonát képező 49,720.000,- Ft névértékű KNER Nyomda Rt. részvényeinek eladásához minimum 90 Millió Ft vételárért. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza Domokos László alpolgármestert, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében és érdekében a KNER Nyomda Rt. részvényeket értékesítse. Ugyanakkor Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 347/1994. (VII.7.) sz. határozatát visszavonja. Felelős: Határidő:
Domokos László alpolgármester értelemszerűen
Tárgy:Öntőde és Fémmegmunkáló Kft. öntődei tevékenységének kitelepítése - A közgyűlés 18 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 525/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése visszavonja a Telep u. 15. számú (tulajdoni lap 843, hrsz.: 705) földingatlanra vonatkozó eladási szándékát. A 161/1994.(IV.14.) sz. közgyűlési határozatát hatályon kívül helyezi. Felelős: Határidő:
Domokos László alpolgármester a határozat közléséért azonnal
Tárgy:Békéscsaba 3112/3 hrsz-ú telek eladása - A közgyűlés 18 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 526/1994.(X.27.) közgy.
- 22 HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 169/1994. (IV.14.) közgy. sz. határozatát hatályon kívül helyezi. Vevőnek jelöli ki a NEUBAUER AND SCHERER GmbH-t (Német-Magyar Ingatlanbefektetési Társaság, Veszprém, Óváros tér 1.) 8200 Ft/m2 áron a Békéscsaba 3112/3 hrsz-ú 5655 m2 alapterületű beépítetlen területre.
A Kft által letétbe helyezett 2 M Ft bánatpénzként működik. A mellékelt adásvételi szerződés-tervezetet a közgyűlés elfogadja. Felelős: Határidő:
Domokos László alpolgármester 1994. november 15. ADÁSVÉTELI SZERZ?DÉS TERVEZET
amely létrejött egyrészről: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600. Békéscsaba, Szent István tér 7. mint eladó másrészről pedig: NEUBAUER AND SCHERER Német-Magyar Ingatlanbefektető Társaság 8201 Veszprém, Óváros tér 1. Pf.: 290. mint vevő között, alulírott napon az alábbi feltételekkel: I. A vétel tárgya: 1./
Eladó kizárólagos tulajdonát képezi 3112/3. hrsz. alatt felvett 5655 m2 alapterületű beépítetlen ingatlan. A nevezett ingatlant eladó eladja vevőnek, aki azt 1/1 arányban az alábbi feltételekkel megveszi.
2./
A vétel tárgyát képező ingatlan természetbeni, annak terv szerinti pontos megjelölését jelen szerződés 1.sz. mellékletét képező vázrajz tünteti fel.
3./
Eladó az ingatlan per-, teher- és igénymentességét feltétel nélkül szavatolja és kijelenti, hogy harmadik személynek semmiféle jogosultsága nincsen (pld. elővételi jog), amely a vevő tulajdonszerzését akadályozná.
4./
Eladó tudomásul veszi, hogy a vevő a területre élelmiszer-áruházat, húsáruházat és illatszer-áruházat épít. Az áruházak megépítésének a városi rendezési terv
- 23 alapján akadálya nincs. II. Vételár: 1./
Szerződő felek az I/1. pontban megjelölt ingatlan vételárát 8.200,- Ft/m2, azaz Nyolcezerkettőszáz forint/négyzetméter árban határozzák meg. A teljes vételár: 46,371.000 Ft, azaz Negyvenhatmillió-Háromszázhetvenegyezer forint. A vevő a vételár 50 %-át az Önkormányzati Közgyűlést követő 8 napon belül, de legkésőbb 1994. november 4-ig, a vételár másik 50 %-át pedig az építési engedély jogerőre emelkedését követő 3 napon belül utalja át az eladó számlájára. Az ingatlannyilvántartásba történő bejegyeztetésről a szerződés kötést követő 30 napon belül az eladó gondoskodik.
2./
A vevő a megfelelő építési engedélyezési beadványt az építési engedély mielőbbi megszerzése érdekében a jelen szerződés aláírásától számított 60 napon belül a megfelelő mellékletekkel együtt köteles az Önkormányzathoz benyújtani
III. Birtokbalépés 1./
Vevő a jogerős és végrehajtható építési engedély kézhezvételével egyidejűleg lép az ingatlan birtokába, és ettől az időponttól viseli az ingatlan minden terhét és élvezi annak minden hasznát. Az építési tervdokumentáció elvégzéséhez szükséges felméréseket azonban bármikor elvégezheti.
2./
A birtokbaadás jegyzőkönyv alapján történik.
IV. Vegyes rendelkezések 1./
Vevő kötelezettséget vállal arra, hogy 1994. október 24-én 10.00 óráig letétbe helyez 2,000.000,- Ft-ot, azaz Kettőmillió forintot, az OTP által vezetett 619345004 sz. számlaszámon. Amennyiben az adásvétel a vevő hibájából meghiúsul, a letétbe helyezett pénz bánatpénzként működik. Az építési engedély jogerőre emelkedését követően a fizetendő második vételár részbe ezen összeg beszámításra kerül.
2./
A jelen szerződéssel kapcsolatban felmerülő vételi illeték, ingatlannyilvántartás bejegyzési díja, ügyvédi ellenjegyzés díja a vevőt terhelik.
3./
A jelen szerződéssel kapcsolatban esetleg felmerülő vitás kérdések eldöntésére szerződő felek alávetik magukat a Békéscsaba Városi Bíróság kizárólagos illetékességének.
4./
Eladó feltétlen beleegyezését adja ahhoz, hogy vevő tulajdonjoga vétel jogcímén a vételár teljes kiegyenlítését igazoló nyilatkozata alapján az ingatlannyilvántartásba bejegyeztessék a vételár kifizetésével egyidejűleg.
- 24 -
Jelen szerződés csak a Közgyűlés jóváhagyását követően válik érvényessé. Ezen szerződést felek mint akaratukkal mindenben megegyezőt aláírták. Békéscsaba, 1994. október 26. ....................... eladó
......................... vevő
Ellenjegyezte: Tárgy:Békéscsaba, Sikonyi u. 874. hrsz-ú telek értékesítése (mészoltó telep) - A közgyűlés 19 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 527/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Békéscsaba, Sikonyi u. 873 és 874 hrsz-ú, összesen 1764 m2 alapterületű kert művelési ágú telkek eladását támogatja. A vevő Kakas Antal és felesége Békéscsaba, Dózsa Gy.u. 6-8. szám alatti lakosok. A vételár: 1.500,- Ft/m2. Teljes vételár: 2,646.000,- Ft. Az eladó tulajdonfenntartást köt ki a teljes vételár kifizetéséig. 1./
A vételárból 1,000.000,- Ft-ot kifizet a vevő szerződéskötést követő 8 napon belül, legkésőbb 1994. november 15-ig. A befizetett pénz a vételárhátralék kiegyenlítéséig bánatpénzként működik. Ezen vételár hátralék jelzálogként megjelenik az ingatlan tulajdoni lapján.
2./
A maradék vételárat két részletben kell kifizetnie: Az első részlet 823.000,- Ft 1995. június 30-ig, a második részlet 823.000,- Ft 1995. december 15-ig. A vételárhátralékot 1995. január 1-től + 20 % kamat terheli.
3./
Ha a vevő a vételárhátralékot 1995. június 30-ig kiegyenlíti, úgy mentesül az egész évi kamat fizetés alól. Ha nem tud fizetni, akkor a befizetett 1,000.000,- Ft elvész, mint bánatpénz.
- 25 Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: 1994. november 30.
Tárgy:Ipari veszélyes hulladék ártalmatlanító mű telekigénye 2635/6 hrsz-ú területből - A közgyűlés 19 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta:
528/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy az Önkormányzat tulajdonában álló 2635/6. hrsz-ú területen kerüljön elhelyezésre a veszélyes hulladékártalmatlanító mű. A mű működéséhez szükséges kb. 2000 m2-t 700,- Ft/ m2 áron eladja a dr. Perjési és Társa Szaktanácsadó és Egészségügyi Szolgáltató Bt-nek. A végleges adásvételre csak a megosztási vázrajz jogerőre emelkedését követően van lehetőség. Kiköti, hogy a vállalkozó feladata mindennemű engedély beszerzése, környezeti hatástanulmány elkészítése, és a szükséges lakossági egyeztetések lefolytatása. Az eladó ezen feltételeket 1995. március 31-ig tartja érvényben. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: 1994. november 30. Tárgy:OTP és Kereskedelmi Bank Rt. tulajdonjogának átengedése - A közgyűlés 19 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 529/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja, hogy a piacfejlesztés területét érintő, a békéscsabai 3309 tulajdoni lapon, 3412 hrsz. alatt felvett, az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. (Budapest, Nádor u. 16.) tulajdonát képező telekingatlan átadása fejében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata kártérítés címén 850.000,- Ft, azaz Nyolcszázötvenezer forint összeget a jogerős hagyatékátadó végzés alapján az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. Békés Megyei Igazgatósága számára megtérít.
- 26 A kártérítés fejében az Önkormányzat az ingatlan tulajdonjogát kétoldalú megállapodás alapján megszerzi. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: azonnal Tárgy:331/1994.(VII.7.) sz. közgyűlési határozat módosítása - A közgyűlés fenti tárgyú előterjesztésben megfelelő szavazatarány hiányában döntést nem hozott. (16 igen szavazat, 3 ellenszavazat volt, 17 igen szavazatra lett volna szükség.) Tárgy:Szabadság tér 11-17. sz. alatti garázsok, műhely értékesítése - A közgyűlés 18 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 530/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul a 14314 sz. tulajdoni lapon 2936/2. hrsz. alatt nyilvántartott Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. sz. alatti ingatlanból az alábbi albetétek -
2936/2/A/68 (140/10.000 tulajdoni rész) 2936/2/A/69 albetét (147/10.000 tulajdoni rész) 2936/2/A/70 albetét (1269/10.000 tulajdoni rész) 2936/2/A/71 albetét (393/10.000 tulajdoni rész)
értékesítéséhez, és a mellékelt adásvételi szerződés megkötéséhez. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: 1994. november 15. ADÁSVÉTELI SZERZ?DÉS TERVEZET mely köttetett a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600. Békéscsaba, Szent István tér 7.), mint eladó, másrészről a B & K PANNON TRADE Kft. Kaposvár, Fő u. 23. mint vevő az alábbi feltételekkel:
1./
Eladó igény-, per- és tehermentesség szavatolása mellett eladja a kizárólagos tulajdonában lévő békéscsabai tul.lap sz. 14314, 2936/2 hrsz. alatt nyilvántartott Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. sz. alatti ingatlan alábbi tulajdonrészeit:
- 27 a)
2936/2/A/68 albetét (140/10.000 tulajdoni rész Iroda 19,07 m2 előtér 3,58 m2 előtér 2,70 m2 WC 1,38 m2 raktár 2,25 m2 mosdó 8,51 m2 öltöző 11,23 m2
b)
2936/2/A/69 albetét (147/10.000 tulajdoni rész) garázs 51,23 m2
c)
2936/2/A/70 albetét (1269/10.000 tulajdoni rész) szerelőműhely 38,07 m2 raktár 23,07 m2 iroda 15,75 m2 raktár 19,51 m2 iroda 9,41 m2 szerelőműhely 134,37 m2 " 27,51 m2 közlekedő 8,33 m2 raktár 21,76 m2 szerelőműhely 65,62 m2 gépkocsimosó 76,52 m2
d)
2936/2/A/71 albetét (393/10.000 tulajdoni rész) kazánház 14,05 m2
melyet a vevő a 2./ pontban leírt vételárért megvásárol. 2./
Épület: 24 Millió Ft + 6 Millió Ft ÁFA (azaz Huszonnégymillió forint + Hatmillió forint ÁFA) Összesen: 30 Millió Ft (azaz Harmincmillió forint).
3./
Vevő a következők szerint fizet: a)
A szerződés aláírásakor 15 Millió Ft + 3,750.000,- Ft ÁFA (azaz Tizenötmillió forint + Hárommillió-Hetesszázötvenezer forint ÁFA)
b)
1995. december 15-ig 9 Millió Ft + 2,250.000,- Ft ÁFA (azaz Kilencmillió forint + Kettőmillió-Kettőszázötvenezer forint ÁFA)
4./
Vevő a közgyűlés jóváhagyó határozatát követően a készhezvételtől számított 3 napon belül 500.000,- Ft bánatpénzt az eladónak átutal.
5./
Szerződő felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a fenti vételár törlesztésnek és kifizetésnek vevő határidőre nem tesz eleget, úgy a Ptk. szerint megállapított kötbért köteles fizetni a lejárat napjától.
- 28 -
6./
Felek megállapodnak abban, hogy az ingatlan átadására átadás-átvételi jegyzőkönyvvel a szerződéskötéssel egyidőben az ingatlan jelenlegi, megtekintett állapotában alkotórészeivel és tartozékaival együtt kerül sor. Vevő ettől a naptól szedi az ingatlan hasznait és viseli annak terheit.
7./
A vevő az 1./ pontban megjelölt 2936/2/A/70. és 2936/2/A/71. albetétekből az alábbi helyiségek után minden megkezdett hónapban, havi 65.000,- Ft + 16.250,- Ft ÁFA bérleti díjat fizet az átadástól a vételár megfizetéséig. 2936/2/A/70 albetét szerelőműhely 27,51 m2 közlekedő 8,33 m2 raktár 21,76 m2 szerelőműhely 65,62 m2 gépkocsimosó 76,52 m2 -----------------Összesen: 199,74 m2 2936/2/A/71 albetét kazánház Mindösszesen:
14,05 m2 -----------------213,79 m2
8./
Vevő kötelezi magát, hogy az ingatlan bejáratát a szerződés aláírásától számított 6 hónapon belül a Munkácsy utca felé fordítja. Az Önkormányzat hozzájárul, hogy az ingatlan és a kerítés közötti területet a vevő parkolóvá építse át saját költségén. A kerítés lebontása az Önkormányzat feladata saját költségen.
9./
Az ingatlan tulajdonjog bejegyzése csak a vételár teljes kifizetése után történik meg.
10./
Az eladó kötelezi magát, hogy a vételár teljes kifizetésével egyidejűleg írásos nyilatkozatot ad át a vevőnek arról, hogy hozzájárul a jelen szerződésben megnevezett ingatlan földhivatali bejegyzéséhez a vevő részére.
11./
Az ingatlan eladásával együttjáró költségek a vevőt terhelik. A bejegyzés költségeit a vevő viseli.
12./
A felek jelen szerződést elolvasták, azt mindenben akaratukkal egyezőnek találták és aláírták. E szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.
13./
A felek külön bérleti szerződést kötnek a telek jelenleg parkolóként funkcionáló, kb. 400 m2-es területére.
Békéscsaba, 1994.
- 29 ......................... eladó
......................... vevő
Előttünk, mint tanuk előtt: 1. ............................ név ............................ cím 2. ............................ név ............................ cím
Ellenjegyezte: ..............................
Tárgy:A Belvárosi Római Katolikus Plébánia ismételt ajánlata ("Katolikus bérpaloták" tulajdonjoga) - A közgyűlés 18 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 531/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Békéscsaba Belvárosi Római Katolikus Egyházközségnek a Széchenyi u. 5., Szent István tér 9. szám alatti ingatlanok tulajdonjogának rendezésére vonatkozó - jelen közgyűlésen, szóban kialakult - egyezségi ajánlatát elfogadja a később részletezendők szerint, és felkéri a jegyzőt, hogy az egyezségi ajánlatnak megfelelő megállapodástervezetét készítse elő, és azt terjessze a soronkövetkező közgyűlés elé. Az ajánlat részletezve a következő: -
Békéscsaba Belvárosi Római Katolikus Egyházközség eljár a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnál annak érdekében, hogy a Széchenyi u.5., valamint a Szent István tér 9.sz. alatti ingatlanokra a Földhivatalnál bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalmat töröljék.
-
Ennek ellentételeként Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2000. december 31-ig az egyház számára tulajdonba ad a város területén felszabaduló önkormányzati lakásokból - az egyház által elfogadható helyen - annyit, amennyi a fenti ingatlanokban lévő 6 db 2 szobás lakásnak megfelelő értékű.
- 30 -
-
Az egyház tulajdonában kerül a Széchenyi u. 5.sz. alatti ingatlan földszinti részén, valamint a Szent István tér 9. sz. alatti ingatlan pincéjében az egyház által jelenleg is használt épületrész. Az épületben lévő lakások és az előzőeket meghaladó nem lakáscélú helyiségek az önkormányzat tulajdonába kerülnek.
Felelős: Határidő:
Dr.Simon Mihály jegyző 1994. november 17.
Tárgy:Diáktanya támogatási kérelme - A közgyűlés 18 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: 532/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Diáktanya és Információs Iroda tevékenységét fontosnak és szükségesnek tartja. Működőképessége fenntartásához 1994. évben további 100.000,- Ft támogatást biztosít. Fedezete:
Nemzetközi kapcsolatok költséghely.
Felelős: Határidő:
Pap János polgármester 1994. november 15.
Tárgy:Karácsonyi Vásár - A közgyűlés 18 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 533/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy az 1994. évi Karácsonyi vásárt az AGORA-CSABA Rt. rendezze meg az alkalmazható közterület használati díj helyett a kölcsönösen megállapított 600.000,- Ft 1994. december 10-ig történő befizetése mellett. A Karácsonyi Vásár helyszíne az Andrássy út Mednyánszky utca - Jókai utca közti szakasza, tartalék területként a CSABA CENTER területe is igénybe vehető. A Karácsonyi vásár időpontja: 1994. december 10-től 23-ig.
- 31 Felelős: Határidő:
Domokos László alpolgármester azonnal, a befizetés teljesítéséért 1994. december 10.
Tárgy:Versenyszabályzat - A közgyűlés 17 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 534/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja az Önkormányzat mellékelt versenyszabályzatát. A versenyszabályzatban foglaltakat 1994. november 1-jétől kell alkalmazni. Felelős: Pap János polgármester Határidő: 1994. november 1.
ARAMIS Bt
Iroda: 1023 Budapest Frankel L.u.102-104 Telefon: 212-3965 Informatikai Kutató, Fejlesztő 116-8120 és Tanácsadó Betéti Társaság Tel/Fax: 212-3921
BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK VERSENYSZABÁLYZATA /Tervezet/ BÉKÉSCSABA 1994.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Versenyszabályzata Tartalom:
- 32 I. rész: Bevezető rendelkezések 1. fejezet: 1.1 1.2 1.3 1.4
A szabályzat célja A szabályzat hatálya A szabályzat alapelvei A használt fogalmak
II. rész: A versenyeztetés általános szabályai 2. fejezet: 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7 2.8 2.9
A versenyeztetés tipusai A verseny kiírása A versenyfelhívás A dokumentáció Egyéb előírások Biztosítékadás Ajánlati kötöttség A versenyfelhívás és a versenyanyag visszavonása Kizárás a versenyből
3. fejezet: 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5
A versenyanyag A versenyanyagok kezelése A verseny elbírálása A verseny eredményének közzététele A szerződés megkötése
III. rész: A verseny szervezete 4. fejezet: 4.1
A versenyeztetés szervezeti felépülése
5. fejezet: 5.1 A verseny általános folyamata. A tevékenységek és szervezeti elemek kapcsolata IV. rész:
Különös rész
6. fejezet: 6.1 6.2 6.3
A versenyfelhívásról és a kiírásról való döntés A verseny eredményéről való döntés Egyéb előírások
V. rész:
Záró rendelkezések
7. fejezet:
- 33 7.1
Hatálybalépésre vonatkozó előírások
Mellékletek: 1. sz. melléklet: 2. sz. melléklet: 3. sz. melléklet: 4. sz. melléklet: zékek 5. sz. melléklet:
Forgatókönyvek Ügyek, ügyintézők Versenyek, versenytípusok Versenyfolyamat leírása, tevékenység jegyHatályos jogszabályok I. rész Bevezető rendelkezések 1. fejezet
1.1
A szabályzat célja, hogy az ország társadalmi és gazdasági átalakításával párhuzamosan megváltozott önkormányzati feladat- és szerepkörben meghatározza a versenyeztetés rendjét, ezzel biztosítva az önkormányzati vagyon minél hatékonyabb formában történő hasznosítását, a megalapozott szerződések létrejöttét, valamint ennek keretében az ajánlattevők számára azonos és egyenlő feltételek garantálásával a verseny tisztaságának védelmét.
1.2
A szabályzat hatálya kiterjed az önkormányzati vagyon hasznosításra, az önkormányzat és intézményei beruházási, felújítási és fenntartási, üzemeltetési munkáira, az ezekkel kapcsolatos vállalkozási és szakértői szerződések előkészítésére, melyekkel kapcsolatban az önkormányzat vagy az önkormányzat által biztosított döntési jogkörben Szakértői Értékelő Bizottság a szabályzat szerinti versenyeztetési eljárás alapján dönt. Kivéve azokat az eseteket, melyeknél az intézmény vezetőjének az önkormányzat rendeletben hatáskört biztosított.
1.3
A szabályzat alapelvei: - Az esélyegyelőség elve A kiíró a versenyfelhívásban valamennyi pályázó vagy ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani a versenyanyag összeállításához szükséges információhoz jutás és az értékelés során alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a versenyanyag tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján a versenyzők az előírásoknak megfelelő anyagot állíthassanak össze és a szabályosan és időben beadott anyagok összevethetők legyenek. - A nyilvánosság elve A versenyeztetési eljárás során a kiíró köteles a versenyzők számára teljes nyílvánosságot biztosítani. A nyílvánosság jelen szabályzat szerinti
- 34 követelményét a kiíró akkor is köteles biztosítani, ha a versenyeztetés zártkörű (meghívásos). Ennek tényét a kiíró köteles az ilyen versenyek közlésével egyidejűleg megfelelő formában úgy közzétenni, hogy az ne sértse a versenyeztetés zártkörű jellegét. Minden versenyzőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a versenyző számára - lehetőség szerint - hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot és amelyek az üzleti életben szokásosak és szükségesek ahhoz, hogy a versenyzőnek lehetősége nyíljék megalapozott versenyanyag összeállítására és beadására. - A rendelkezés elve A kiíró a versenyfelhívás közzététele után, illetve zártkörű /meghívásos/ verseny esetén azt követően, hogy a felhívást a meghívottakkal közölték, köteles a meghirdetett versenyfeltételeket tiszteletben tartani, az előre nyílvánoságra hozott eljárási rendet megtartani, a verseny kiírásával és értékelésével kapcsolatos döntési folyamatok tisztaságát biztosítani. A kiíró a versennyel kapcsolatos rendelkezési jogát, így különösen a felhívás feltételeinek utólagos módosítását, a verseny visszavonását, a közzétett eljárási rend szabályainak megváltoztatását kizárólag a jogszabályi rendelkezések, illetve a jelen versenyeztetési eljárási rend keretei között gyakorolhatja úgy, hogy azzal a versenyzők lényeges jogát érdekét ne sértse. A versenyző bármely, a versenyfelhívás vagy a szabályzat hatálya eső magatartásával vagy cselekményével - különösen a versenykiírás átvételével - a verseny szabályait magára nézve kötelezőnek ismeri el. A jelen szabályzatban biztosított jogokat azok rendeltetésével összhangban és a jóhiszeműség követelményének megfelelően kell gyakorolni. 1.4
A használt fogalmak: a,
kiíró: az önkormányzat, illetve az önkormányzat megbízásából eljáró más személy (jogi és/vagy természetes).
b,
Ajánlattevő /pályázó, versenyző/: bármely belföldi, vagy külföldi természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint az egyéni vállalkozó. Ajánlattevő az a konzorcium is, amelyet az ajánlattevők együttes pályázat céljából hoztak létre, vagy e célra alapított más alkalmi egyesülés.
c,
Önkormányzati vagyon: a 15 /1993./XI.11./sz. Önkormányzati rendelet 1.szakasza szerint.
d,
Nyilvános verseny /pályázat, ajánlatkérés/: az önkormányzati vagyon,
- 35 vagyonrész vásárlására, vételére, kezelésbe, bérbe, haszonbérbe vételére, valamint az önkormányzatot érintő beruházási, kivitelezési, vállalkozási, felújítási és fenntartási munkáira versenykiírás közzétételével történő felhívás, amelyet a sajtó vagy egyéb tájékoztatási eszköz útján a lehetséges versenyzők részére tesznek közzé. e,
Zártkörű (meghívásos) versenyeztetés: (pályázat, versenyző ajánlatkérés): a d, pontban leírtakra vonatkozó ajánlattételre olymódon történő felhívás, hogy a versenyre ajánlatot kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be.
f,
Egyfordulós verseny: olyan verseny (pályázat, ajánlat, licit, stb.), melynek kiírása során a versenyfelhívásban az összes feltétel konkrétan rögzítve szerepel és az így beérkezett ajánlatok a megkötendő szerződés részét képezik.
g,
Alternatív verseny: olyan verseny, amelyet az ajánlatok benyújtására nyitvaálló határidő alatt úgy nyújt be a versenyző, hogy a kiírt feltételeknek megfelelő ajánlat mellett a pályázati kiírásban foglalt konstrukciótól, illetve struktúrától eltérő másik ajánlatot is benyújt.
h,
Többfordulós verseny: amelyet így hirdetnek meg és az első fordulóban érvényes ajánlatot beadott versenyzők közül a kiíró kiválasztja a következő forduló résztvevőit, valamint felhívja őket ajánlataik módosítására.
i,
Prekvalifikációs eljárás: az olyan kettő, vagy annál több fordulós versenyeztetés, melynek első fordulójában kiíró különösen az ajánlattevők teljesítőképességét, szakismeretét, alkalmasságát, illetve pénzügyi megbízhatóságát méri fel. A kiíró az első forduló eredménye alapján állítja össze azt a listát, melynek alapján a második fordulóban ajánlatkérés útján a célzott befektetői, vállalkozói vagy tanácsadói körben a tényleges pályáztatásra sor kerülhet.
j,
Értesítés /tájékoztatás/: a verseny szempontjából releváns információkat amennyiben a konkrét verseny szabályai ezt megengedik - levélben, telefaxon, telexen vagy táviratban, írásban (kivételes esetben telefonon, amely üzenetet hivatalosan aláírt levélként is el kell juttatni a címzetthet) kell a versenyzővel közölni. Ha jogszabály, vagy ezen versenyszabályzat ettől eltérően nem rendelkezik, a versenyzővel a joghatással járó vagy egyébként a pályázó érdekeit lényegesen érintő információkat keletkezésüktől /döntés meghozatalától/ számított három napon belül kell közölni. II. rész A versenyeztetés általános szabályai
- 36 2. fejezet 2.1
A versenyeztetés tipusai. A versenyek nyilvánosak, kivéve ha az önkormányzat zártkörű /meghívásos/ kiírás mellett dönt.
2.1.2 Zártkörű (meghívásos) versenyeztetés akkor írható ki, ha az önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint az annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a versenyen előre meghatározott befektetők, vállalkozók, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé, vagy más versenypolitikai ok alapján az indokolt. 2.2
A verseny kiírása A versenyt a Verseny Irányító Bizottság vagy az önkormányzat által megbízott projektvezető (Operatív Versenyeztetési Bizottság) készíti elő. A verseny kiírásról a 6.1. pontban meghatározott értékhatártól függően a VIB vagy a Közgyűlés dönt.
2.3
A versenyfelhívás A közgyűlés által elfogadott versenyfelhívást /kiírást/ egy helyi lapban minden esetben, de ha a vagyon vagy a szolgáltatás értéke a 2 millió forintot meghaladja, vagy a verseny tárgya ezt indokolja, legalább egy országos napilapban is meg kell hirdetni. A meghirdetésre csak akkor kerülhet sor, ha a verseny felügyeleti jogkörrel megbízott versenygazda, vagy Verseny Irányító Bizottság azt előzetesen ellenjegyezte.
2.3.2 A nyilvános versenyfelhívást a versenyanyagok benyújtására megállapított határidő kezdő napját legalább 15 nappal megelőzően kell közzétenni. A kiíró a felhívásban az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot úgy határozza meg, hogy a felhívás közzétételének napja és az anyagok benyújtására nyitva álló határnap között legalább 30 nap különbség legyen. 2.3.3 A kiíró zártkörű (meghívásos) verseny esetén az érintett ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül értesíti. 2.3.4 A kiíró az eljárás folyamán alkalmazott versenyfeltételt nem változtathatja meg, kivéve: a, b,
ha ezt a jogát kifejezetten fenntartotta, a versenyanyag benyújtási határidejét megfelelő indokkal egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Az így meghosszabbított határidőt a kiírással megegyező módon az eredeti határidő lejárta előtt legalább 15 nappal kell közzétenni.
- 37 2.3.5 A versenyt kettő vagy annál több fordulóban is meg lehet hírdetni. Ebben az esetben a második, vagy ezt követő fordulókban a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt. A második fordulóban csak a kiíró által korábban megjelölt ajánlati feltételek módosíthatók, egyéb részükben az első fordulóban tett ajánlatok érvényesek maradnak. 2.3.6 A versenyfelhívásnak tartalmaznia kell: a, b,
c, d, e, f, g,
h, 2.4
a kiíró pontos megnevezését, székhelyét, továbbá ha a kiírásra az önkormányzat megbízásából kerül sor erre való utalást; a verseny célját, tipusát (nyílt vagy zárt), azt hogy hány fordulós, továbbá utalást arra, hogy a versenyző titkosan (nevének zárt borítékban való kezelésével) vagy név aláírásával pályázhat-e; a verseny tárgyának pontos leírását; az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét; az ajánlati kötöttség tartamát; a versenyre vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését; a részletes kiírás, vagy információs dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén ezek megtekintésének helyét, módját, idejét és költségét; a biztosítékadást.
A részletes dokumentációnak tartalmaznia kell a, b, c, d,
e,
f, g, h, i,
az ajánlat kidolgozásához szükséges, a kiíró által biztosítható valamennyi információt: a verseny tárgyának pontos leírását; az ajánlat kialakításánál figyelembeveendő műszaki, gazdasági, minőségi megoldások jellemzőit, színvonalát; a részletes eljárási rendet kiemelve: az ajánlattevők ajánlataikat hány példányban, milyen formában és hol kötelesek benyújtani, az ajánlatok felbontásának helyét és időpontját, az ajánlatok felbontásánál kik lehetnek jelen, az elbírálásra vonatkozó időpontokat, az elbírálásra jogosult szerv megnevezését; az ajánlatok elbírálásának menetét, szempontrendszerét kiemelve: az objektív és szubjektív elemeket, ezek súlyát és egymáshoz viszonyított arányát a döntéshozatal során; az alternatív ajánlat befogadhatóságának lehetőségét és kezelésének módját; a pénzügyi elszámolás módjára vonatkozó kikötéseket; arra való figyelmeztetést, hogy a kiírási dokumentáció csak az ajánlatkészítés céljára használható fel; arra való utalást, hogy az ajánlat a nyitó tárgyalásig írásban
- 38 -
j, k, 2.5
visszavonható; azoknak az igazolásoknak, referenciáknak a felsorolását, amelyeknek az ajánlathoz való mellékelése a vállalkozó alkalmasságát valószinűsíti; az esetleges hatósági előírások megtartására történő utalást.
Egyéb előírások A kiíró az ajánlatok tartalmát a verseny lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállónak, sem a versenyen résztvevőknek nem ad. Ezen kötelezettségek alól a versenyző írásban felmentheti a kiírót, de egyes adatok nyílvánosságra hozatalát ilyenkor is megtilthatja.
2.5.2 A zártkörű versenyeztetésen résztvevő versenyző nevét vagy egyéb információt a kiíró a többi résztvevővel, vagy kívülálló személlyel csak akkor közölheti, ha érintett írásban a hozzájárulását adta. 2.5.3 A kiíró a versenyzők egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi résztvevő számára is ugyanolyan módon biztosítani. 2.5.4 A pályázó kérésére a versenyfeltételek pontosítása céljából a felhívásban foglaltakon túl is adható felvilágosítás, de csak olyan tartalommal, amely nem sérti a többi pályázó esélyegyenlőségét és az ajánlatok értékeléséig azok kezelésére vonatkozó előírásokat. Az ilyen felvilágosítás nem eredményezheti az eredeti pályázati feltételek módosítását. 2.5.5 Ha a kiíró az ajánlatok elkészítéséhez részletes dokumentációt bocsát rendelkezésre, biztosítani köteles, hogy a pályázat meghírdetésének időpontjában a dokumentáció rendelkezésre álljon. 2.6
Biztosítékadás: A versenyen való részvétel biztosíték (pl. bánatpénz) adásához is köthető, melyet a versenyfelhívásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
2.6.2 A biztosítékot a versenyfelhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint az elbírálás után a kiíró köteles a versenyzőnek visszaszolgáltatni. 2.6.3 Nem jár vissza a biztosíték, ha: -
az a kiírás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, a szerződés megkötése az ajánlattevőnek felróhatóan, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
- 39 2.7
Ajánlati kötöttség akkor kezdődik, ha az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
2.7.2 Az ajánlattevő a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 30 napig kötve van az ajánlatához kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a versenyt megnyert ajánlattevővel szerződést köt, vagy az érintettekkel írásban közli, hogy egyik pályázóval sem köt szerződést. 2.7.3 Az ajánlat csak akkor módosítható: a, b,
ha erre a kiírás lehetőséget biztosít és a kiíró a pályázót határidő kitűzésével módosításra hívja fel; ha többfordulós a verseny, a második fordulótól kezdve a kiírásban meghatározott eltérés mértékéig.
2.7.4 A versenyző a beadásra nyitva álló határidő lejártáig a kiírás és/vagy ezen szabályzat feltételei szerint rendelkezik az anyaggal. 2.8
Versenyfelhívás és a versenyanyag visszavonása, A kiíró a versenyfelhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. Ezt a döntést köteles a versenyfelhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghírdetni, zártkörű verseny esetén erről az ajánlattevőket haladéktalanul írásban értesíteni. Amennyiben a versenydokumentáció biztosítása ellenérték fejében történt, a kiíró köteles azt visszafizetni.
2.8.2 Az ajánlattevő a benyújtásra nyitvaálló határidő lejártáig bármikor visszavonhatja az ajánlatát az eljárási rendben meghatározott következmények terhe mellett. 2.9
A versenyfelhívásban vagy a dokumentációban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási, illetve az ajánlattevőt az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség súlyos megszegése a pályázatból történő kizárást vonja maga után.
3.1
A versenyanyag A versenyre készített és benyújtott anyagnak tartalmaznia kell a versenyző részletes és jogilag kötelező erejű, a kiírás vagy felhívás szerinti nyilatkozatát, a felhívásban foglalt feltételekre vonatkozóan a hasznosítás vagy a szolgáltatás teljesítésének módjáról az ellenszolgáltatás összegéről.
3.1.2 Ha a versenyfelhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, akkor az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az előírt formában és módon rendelkezésre bocsátotta.
- 40 3.1.3 Az ajánlatot - ha az eljárási rend másképpen nem rendelkezik - zártan (lepecsételt borítékban) kell benyújtani és fel kell tüntetni az adott versenyre utaló jelzést. 3.2
A versenyanyagok kezelése A versenyanyagok beérkezése során az átvevő az átvétel pontos időpontját rávezeti az anyagot tartalmazó zárt borítékra és egyúttal igazolja az átvétel tényét.
3.2.2 A határidőben beérkezett anyagokat az értékelést végző testület, valamint a versenyeztető szervezet által delegáltak és a közjegyző jelenlétében kell felbontani. Az ajánlati dokumentumok valamennyi mellékletét bírálati sorszámmal kell ellátni. Közjegyző jelenlétéről akkor kell gondoskodni, ha a bontás zártkörű, vagy a kiírás azt előírta, vagy minden egyéb esetben, ha a kiíró ezt szükségesnek és indokoltnak tartja. 3.2.3 A késedelmesen benyújtott ajánlatot felbontás nélkül vissza kell juttatni az ajánlattevőnek, aki átvételre jogosult. 3.2.4 A versenykiírás rendelkezhet úgy, hogy a bontáson a kiíró képviselője, az ajánlattevők, illetve meghatalmazottaik, valamint a kiíró által meghívott más személyek is jelen lehetnek - nyilvános bontás. Ha a versenyanyagok felbontása kizárólag az értékelő bizottság tagjai jelenlétében történik - zárt bontásról beszélünk. 3.2.5 Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét. A képviselet jogszerűségéről az értékelést végző testület vita nélkül határoz. 3.2.6 Az értékelő bizottság és a bontásnál közreműködő közjegyző feladata különösen: a, b, c, d, e,
f, g,
biztosítja és tanusítja a felbontás szabályos lefolyását; ellenőrzi, hogy az anyagok megfelelnek-e a kiírásban rögzített alaki és eljárási követelményeknek; beadást követő azonnali nyílvános bontás esetén a benyújtás körülményeivel kapcsolatos véleményét kinyílvánítja és rögzíti; gondoskodik arról, hogy a jegyzőkönyvben rögzítsék a bírálati azonosító sorszámokat nevesítsék; ellenőrzi, hogy a jegyzőkönyvben rögzítve legyenek a megjelenéssel összefüggő információk (médiák neve, száma, dátuma, stb.); aláírásával igazolja, illetve hitelesíti az értékelésről készült jegyzőkönyvet; gondoskodik arról, hogy a bontáskor, illetve az azt követő adatok
- 41 ismertetésekor bejelentett óvások, kifogások, észrevételek a jegyzőkönyvben rögzítve legyenek. 3.2.7 Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlevőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét, az ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. 3.2.8 Az ajánlatok felbontásakor, illetve ismertetésekor jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell: a, b,
c, d, e,
a felvétel helyét, idejét, az értékelésben résztvevő személyek nevét és azt, hogy milyen minőségben vesznek részt az aktuson; a verseny tárgyát, a felhívás közzétételének időpontjait és helyét, a benyújtásra nyitva álló határidő utolsó napját, a beérkezett ajánlatok számát, továbbá azt, hogy melyek nem felelnek meg a pályázati kiírásban foglaltaknak; a versenyanyag felbontásának és ismertetésének rövid leírását, a jelenlevők hozzászólásainak, észrevételeinek rövid ismertetését; az értékelő bizottság javaslatait, döntéseit; minden egyéb információt, melyet akár az értékelésben résztvevők, akár a jelenlevő közjegyző szükségesnek tart rögzíteni.
3.2.9 Titkos pályázat esetén a jegyzőkönyv tartozéka az azonosítást biztosító átvételi jegyzőkönyv is. 3.3
A verseny elbírálása A versenyeztetés során benyújtott és érvényes ajánlatok a különös részben megjelölt értékhatárokhoz kapcsolódóan a következő fejezetben részletezett szervezeti rend szerint kerülnek elbírálásra.
3.3.2 A kiíró az ajánlatok felbontása után felvilágosításokat kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a versenyanyagok értékelése, illetve összehasonlítása jobban elvégezhető legyen. Az értékelő bizottság kérdéseit, illetve az azokra adott válaszokat írásban kell rögzíteni. Ez nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott értékbeli vállalások, lényeges állítások megváltoztatását, csak azok értelmezését szolgálja. 3.3.3 Az ajánlatok értékelésében résztvevő személyeket, illetve az általuk felkért személyeket titoktartási kötelezettség terheli. Az ajánlat értékelésében résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutott információkat kizárólag a verseny értékelésének a céljára használhatják fel. 3.3.4 Nyilvános versenyeztetés esetén a kiírást, illetve a részletes dokumentációt átvevő személyekről, szervezetekről listát kell készíteni, melyet az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
- 42 -
3.3.5 Úgyszintén a jegyzőkönyv mellékletét képezi a kiírónak a benyújtott pályázati ajánlatok átvételéről az azonosításhoz szükséges adatokról /átvételi sorszám és időpont, ha van postai bélyegző kelte, stb/ készített nyilvántartása is. 3.3.6 Az értékelő bizottság az ajánlatok felbontását követően köteles megállapítani azt, hogy melyek azok az ajánlatok, melyek érvénytelenek. Azok az ajánlattevők, akiknek a versenyanyagát érvénytelenítették, az eljárás további szakaszában nem vehetnek részt. 3.3.7 Érvénytelen az ajánlat, ha: a, b, c, d,
e,
olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult résztvenni a versenyen; az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve szabályszerűen meghosszabbított határidő lejárta után nyújtották be; az ajánlat nem felel meg a versenyfelhívásban, jogszabályokban, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak; biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére; az ajánlati árat nem egyértelműen határozta meg, vagy más ajánlatához köti.
Érvénytelen ajánlatot úgy kell tekinteni, mintha az érintett versenyző nem tett volna ajánlatot. 3.3.8 Az érvénytelenség csak úgy állapítható meg, ha az ajánlatot jogász bevonásával minősítették ilyennek. 3.3.9 Érvényes az az ajánlat, amely mindenben megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak. 3.3.10 Ha a kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül kell elbírálni. Az elbírálásra nyitvaálló határidő azonban 90 napnál több nem lehet. Ezekről a határidőkről az érintetteket a versenykiírásban tájékoztatni kell. Ha a határidőt a kiíró túllépi, a pályázat eredménytelennek minősül. 3.3.11 Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló megalapozott ajánlat mellett kell dönteni. 3.3.12 A verseny elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a verseny eredményes volt-e vagy nem. 3.3.13 Eredménytelen a verseny, ha: a,
a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy egyetlen
- 43 -
b, c,
d,
e,
ajánlat érkezett, de az a versenykiírás alapján nem értékelhető; a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a versenyfelhívás követelményeinek, vagy más a versenyre vonatkozó előírásnak; kétfordulós verseny esetén a második fordulón egyetlen ajánlattevő sem jelent meg, illetve egyetlen a második fordulóra meghívott versenyző sem tett olyan értékelhető ajánlatot, amely megfelelt volna a kiírásban foglalt követelményeknek. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a kettőnél több fordulóból álló versenyeztetésre is. a kiíró valamely ajánlattevőnek a verseny tisztaságához fűződő, vagy a többi versenyző érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a verseny érvénytelenítése mellett döntött; 3.3.7.b. pontban foglalt esetben. /megjegyzés: határidő túllépés miatti érvénytelenség/.
3.3.14 Ha az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a kiíró az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet. A benyújtott ajánlatok azonban ekkor sem módosíthatók. A kiíró erre vonatkozó hozzájárulása érvénytelen. 3.3.15 A kiíró az ajánlatot kizárólag az elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevőkkel külön meg kell állapodni. 3.3.16 A kiíró a versenyanyagok elbírálását követően ajánlataik módosítására hívhatja fel a versenyzőket akkor, ha a versenyanyagok azonos, vagy közel azonos tartalmúak, továbbá akkor, ha a kiíró az új ajánlatkéréstől kedvezőbb eredményt vár. 3.3.17 A kiíró az új ajánlattételre felhívhatja az előző forduló valamennyi résztvevőjét, vagy az általa legjobbnak minősített ajánlattevőt. A kiíró az új ajánlattételre felhívott ajánlattevő nevét, számát nem köteles nyílvánosságra hozni. 3.3.18 A
kiíró a felhívásban meghatározhatja azokat a feltételeket, melyek vonatkozásában a versenyző új ajánlatot tehet. Ennek hiányában az ajánlattevő a korábbi ajánlatának bármely feltételét módosíthatja.
3.3.19 A kiíró az ajánlattevő fizetőképességének bizonyítását is kérheti. 3.3.20 Az elbírálásra jogosult szerv ezt követően dönt az ajánlatok végső sorrendjéről. 3.3.21 A verseny elbírálásáról az értékelést végző szervnek zárójelentést kell készítenie, melyet a döntésthozó szerv hagy jóvá. 3.3.22 A zárójelentésnek tartalmaznia kell: a,
a verseny célját, jellegét, illetve a versenyfelhívás /kiírás/ közzétételére vonatkozó adatokat;
- 44 b, c, d,
e,
a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát, lényeges tartalmára vonatkozó főbb adatokat; a versenykiírásban szereplő jogszabályok, más hatósági előírások megtartására történő utalást; a versenyanyagok elbírálásának /értékelésének/ főbb szempontjait, az egyes ajánlatokkal kapcsolatban kialakult véleményeket; a versenyeljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első három helyre javasolt megjelölését, ha erre mód van, illetve ha a versenyt eredményesnek minősítették.
3.3.23 A zárójelentéshez csatolni kell a versenyanyagok felbontásáról, illetve ismertetéséről készült jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt, valamint az eredeti versenykiírás dokumentációját. 3.3.24 Összeférhetetlenség a,
A verseny elbírálásában résztvevő szervezet, képviselője, illetőleg a szakértő nem lehet az ajánlatot benyújtó pályázó: -
3.4
hozzátartozója, /Ptk. 685. § b pont/; a munkaviszony alapján közvetlen felettese, beosztottja; szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja.
vagy
b,
Az előző pontban foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a verseny elbírálásában résztvevőtől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megitélése.
c,
A verseny elbírálásában részvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely a 3.3.24 a, b, bekezdésében körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn.
d,
Ezeket a rendelkezéseket a verseny szervezeti rendszerében valamennyi résztvevőre megfelelően alkalmazni kell.
e,
Összeférhetetlenségi ügyben a felügyeleti jogkörrel rendelkező, velük szemben pedig a közgyűlés dönt.
A verseny eredményének közzététele A verseny elbírálására jogosult szerv az ajánlatok elbírálására vonatkozó végső döntését a kiírásban meghatározott időpontban, ennek hiányában haladéktalanul kihirdeti. A kihirdetésre az ajánlattevőket lehetőség szerint meg kell hívni. A kihirdetésen jelen nem levő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul írásban értesíteni kell.
3.4.2 A versenyanyagok értékelését követően kialakult végeredményt úgy kell
- 45 kihirdetni, hogy lehetőleg az első három helyezett feltüntetésre kerüljön. 3.4.3 A
verseny eredményét ugyanabban a sajtóorgánumban, amelyben versenyfelhívás /kiírás/ közzététele megtörtént, a döntés rövid indoklásával együtt közzé kell tenni.
3.4.4 Az elbíráló szerv zártkörű verseny esetében a zárójelentésben foglalt adatokat a versenyben résztvevőkkel közvetlenül és egyidejűleg írásban is ismerteti. 3.5
A szerződés megkötése
A szerződés megkötésére jogosult csak azzal az ajánlattevővel köthet szerződést, aki a versenyt megnyerte. A verseny nyertese az, aki összességében a kiírásban foglalt értékelési szempontokat legjobban teljesítette, illetve az önkormányzat érdekeinek legmegfelelőbb ajánlatot tette. Ettől a szerződés megkötésére jogosult csak abban az esetben térhet el, ha ennek lehetőségére a versenykiírás módot ad. 3.5.2 A szerződést legkésőbb a verseny eredményének kihirdetésétől számított 30 napon belül meg kell kötni. A szerződést úgy kell megkötni, hogy a verseny nyertesének az ajánlati kötöttsége még fennálljon. 3.5.3 A kiírás szerint - előre meghatározott értékhatár feletti szerződés esetén - a nyertes a szerződésszerű teljesítéshez biztosítékot köteles adni. Ilyen biztosíték lehet: -
megfelelő vagyontárgy jelzáloggal való megterhelése; megfelelő vagyonnal rendelkező készfizető kezesek bevonása; bankgarancia; viszontbiztosítás; forgalomképes értékpapír; már végrehajtható vagyontárgy, vagy vagyoni értékű jog.
3.5.4 Abban az esetben ha a verseny nyertesével megkötendő szerződés feltétele az, hogy Magyarországon gazdasági társaságot alapítson, a kiírt verseny nyertesének a szerződésben kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a szerződésben rögzített követelményeket az általa alapítandó /alapított/ gazdasági társaság alapító okiratában is érvényesíteni fogja. Ha ezt nem teljesíti, a kiírót azonnali hatályú felmondási jog illeti meg. Erre a versenykiírásban és a megkötendő szerződésben is utalni kell. 3.5.5 A külföldi nyertes garantálni köteles az általa belföldön alapított gazdasági társaság szerződésszerű teljesítését a kiíróval szemben. A felek a megkötendő szerződés tartalmát a közzétett versenyfeltételek, illetve a versenyt megnyert ajánlattevő ajánlata alapján alakítják ki. 3.5.6 Ha a verseny nyertesével a szerződés megkötése, vagy a szerződés teljesítése
- 46 meghiusulna, úgy a döntésthozó szerv jogosult a soronkövetkezővel szerződést kötni, vagy új versenyt kiírni. III. rész A verseny szervezete 4. fejezet
4.1
A versenyeztetés szervezeti felépülése
4.1.2 Versenygazda. A felmerülő versenyeztetetést igénylő ügyeket áttekintve értékeli a javasolt vagy szóbajöhető versenytipusokat a konkrét ügytipus, annak specifikumai, a rendelkezésre álló információk alapján. Bonyolultabb ügyeknél javaslatot tesz a követendő versenystratégiára. 4.1.3 Felügyeli és ellenőrzi az önkormányzatnál folyó versenyek eljárását és lebonyolítását. Dönt az egyszerűbb ügyeknél összeghatártól függően a versenyjavaslatról, azt ellenőrzi. 4.1.4 Javaslatot tesz külső és belső szakértők igénybevételére, ellenjegyzi a belső szakértők teljesítését. 4.2
Projektvezető. A konkrét ügytipus alapján a Versenyirányító Bizottság, vagy közgyűlés által kijelölt apparátuson belüli szakember, akinek a szerepe meghatározó a folyamatban.
4.2.2 A projektvezető feladata a teljes munkafolyamat, illetve az abban résztvevők és érintettek tevékenységének összehangolása, koordinálása. 4.2.3 A projektvezető az elfogadott versenyjavaslat és a versenymodellek alapján összeállítja a kiírást és az értékelési rendszert. 4.3.
Operatív Versenyeztető Bizottság. /rövidítve: OVB/ Az önkormányzat adott versenye által érintett alrendszerek, irodák képviselőiből áll. A bizottság vezetője a projektvezető. A bizottság fő feladata a versenyfelhívás, a verseny részleteinek kidolgozása, az értékelési rendszer kidolgozása, a kiírás összeállítása, melyet a Versenyirányító bizottság ellenjegyzése, illetve a közgyűlés jóváhagyása után meghirdet. A bizottság további feladata a közvetlen kapcsolattartás a versenyzőkkel /információk adása, konzultációk szervezése, előkészítő tárgyalások lefolytatása, anyagok átvétele, stb./
4.3.2 A bizottság az ajánlatok, tenderek, pályázatok elbírálásában, értékelésében nem vesz részt. 4.3.3 A bizottság tevékenységének jegyzőkönyvi rögzítése szükséges.
- 47 -
4.4
Verseny Irányító Bizottság /rövidítve: VIB/. Állandó bizottság. Összetétele: polgármester, alpolgármester, Gazdasági és Vállalkozási Bizottság elnöke, tanácskozási joggal a jegyző; a hivatal jogtanácsosa szakértőként; a szakmailag illetékes iroda vezetője szakértőként. Szükség esetén a bizottság dönt külső és belső szakértők bevonásáról. A bizottság feladata a konkrét versenyek versenytechnikai és versenyszervezési szempontból való áttekintése és jóváhagyása. Értékhatártól függően kiegészülve a versenyfelügyelettel. A különös részben meghatározott értékhatárok között dönt a versenyjavaslatról. Dönt arról, hogy az elfogadott versenyjavaslatot az értékelő rendszer és a kiírás megfelelően tükrözi vissza, a kidolgozott eljárás rendje korrekt és normatív módon értékelhető versenyt tesz lehetővé.
4.5
Verseny Felügyelő Bizottság /rövidítve: VFB/. Önkormányzattól független, pártatlan és semleges külső szakértőkből létrehozott ideiglenes bizottság. A bizottság összetételére és felkérésére a VIB tesz javaslatot a közgyűlésnek.
4.5.2 Verseny Felügyelő Bizottságot kell létrehozni: -
a Nemzetközi Tendereknél; a különösen nagy értékre vonatkozó versenyeztetések esetén; a lakosság széles körét érintő ügyekben; vagy ha jogszabály elrendeli.
4.5.3 A bizottság feladata kizárólag a verseny lebonyolítását érintő panaszok, észrevételek és bejelentések kivizsgálása és orvoslása. 4.5.4 A bizottság tevékenysége jegyzőkönyvben rögzített. 4.6
Szakértői Értékelő Bizottság végzi a konkrét verseny tárgyát képező ajánlatok, pályázatok, tenderek értékelését az értékelési rendszer kialakítása során elfogadott szempontok alapján. Tagjai: -
az önkormányzat Gazdasági Bizottsága; a szakmailag illetékes bizottság képviselője; a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság képviselője; a Jogi és Ügyrendi Bizottság képviselője; városképet befolyásoló versenytárgyalásoknál a Városi Főépítész; a bizottság által felkért külső és belső szakértők szavazati jog nélkül;
Közgyűlési döntés alapján: -
a lakosság széles körét érintő ügyekben a lakossági képviselő; önkormányzati képviselő.
4.6.2 A bizottság tagjai sorából elnököt választ. A bizottság egyszerű szótöbbséggel dönt, szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata a
- 48 döntő. 4.6.3 A közgyűlés amennyiben lakossági képviselő, vagy önkormányzati képviselő bekapcsolódásáról dönt, úgy az lehet résztvevői, vagy megfigyelői szerepkör. A résztvevői szerepkör szakértői közreműködést jelent teljes jogkörrel. A megfigyelői szerepkör esetén a megfigyelő a soronkövetkező lépésekről tájékoztatást, értesítést kapnak, a döntéseknél szavazati joggal nem rendelkeznek. A megfigyelői, résztvevői bekapcsolódás határidejéről a VIB. illetve a képviselő-testület dönt. 5. fejezet 5.1
A verseny általános folyamata, a tevékenységek és a szervezeti elemek kapcsolata A képviselő-testület által jóváhagyott vagyonhasznosítási terv, a költségvetésben szereplő beruházási, felújítási, kivitelezési munkák, évközi bejelentések, javaslatok, vagy jogszabály alapján jelentkező megoldást igénylő problémák, az illetékes iroda előkészítése, besorolása útján kerülnek a megfelelő ügytipusba, mely alapján az iroda elkészíti a versenyjavaslatot. A versenyjavaslatban megfogalmazza az ügytipusnak megfelelő versenyek célját, specifikumait, tipusát, résztvevők körét /külső, belső szakértők, lakosság, képviselők, bizottságok/ a testület számára javasolt funkciókat, az előzetesen becsült ráfordításokat, az elvárt eredményt, a verseny kezelését támogató eszköz használatának indokoltságát, valamint a legfontosabb döntési pontokat. Az elkészített versenyjavaslatot a versenygazdával, vagy a VIB-val ellenjegyzi, vagy a közgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra. A VIB, vagy a közgyűlés kijelöli a projektvezetőt, vagy értékhatártól függően létrehozza az Operatív Versenyeztető Bizottságot. Ezek után következhetnek a realizálási feltétel vizsgálatok, ennek függvényében a konkrét versenyrészletek, a kiírás és értékelési szempontok összeállítása a projektvezető, vagy az OVB részéről.
5.1.2 Az értékelési rendszer részei: -
a verseny pontos és szabatos meghatározása, a jóváhagyott cél, prioritások, elvek, a megfelelő versenytipushoz tartozó forgatókönyv, a részletes tevékenység lista - a verseny "technológiai utasítása", valamint a specifikumokból adódó eltérések kezelésére vonatkozó előírások;
-
a lebonyolítás erőforrás és ráfordítás igénye /külső-belső szakértők, részletes költség-előirányzat és forrás ütemezés/;
-
a lebonyolítási folyamat ütemezése;
- 49 -
a bevont szakrétők jogköre, szerepe, illetékessége, kompetenciája és véleményük kezelése /szavazóerő/; a szakértők által kidolgozott, vagy modellből adaptált szempontrendszer /szempontgráf, szempontsúlyok, értékadó függvények/; a kiértékelő rendszer /algoritmus, szabályok/; a minősítő, értékelő szakértők listája; a lakosság esetleges részvételének módja a verseny kezelésében.
5.1.3 A versenyfelügyeleti jogkörrel megbízott versenygazda, vagy a felügyeleti jogkörrel kibővített VIB, a szabályzatban meghatározott ügyekben létrehozott VFB az elkészült versenyt részletező anyagot átvizsgálja. A VIB, vagy a közgyűlés dönt az előterjesztett részletes versenyanyag versenyeztetésről. Ezután kerül meghirdetésre a szabályzatban rögzített módon a verseny. 5.1.4 A versenyre érkező anyagokat a projektvezető, vagy OVB a szabályzat előírásai alapján kezeli, valamint lebonyolítja az előzetes értékelést /formai, teljességi, határidő, befizetés igazolás, kizáró feltételek teljesítése, stb./ konzultációt tart, szakértői minősítéseket öszegyűjti. 5.1.5 Az ajánlatok, pályázatok, tenderek értékelését a Szakértői Értékelő Bizottság végzi. A versenygazda bevonásával ellenőrízteti a lebonyolítás során bevitt anyagok helyességét és valódiságát. A kiértékelés felállított szempontrendszere alapján elvégzi az anyagok értékelését, javaslatot tesz a verseny győztesére, illetve a versenyben résztvevők által elért értékek szerinti rangsorára. A különös részben meghatározott értékhatár alatt a VIB, az értékhatár feletti ügyekben a projektvezető vagy OVB előterjesztése alapján a közgyűlés dönt. Az eredmény kihirdetése a szabályzat általános részében meghatározottak szerint a projektvezető vagy OVB feladata. IV. rész Különös rész 6. fejezet 6.1
A versenyfelhívásról és a kiírásról való döntés a költségvetés által finanszírozott beruházásoknál, felújításoknál, kivitelezési, fenntartási, üzemeltetési munkáknál, valamint önkormányzati vagyonhasznosítási ügyekben /amennyiben a közgyűlés a vagyonhasznosítási tervet előzetesen jóváhagyta/ -
10 millió forint értékhatárig a VIB,
-
10 millió forint felett a közgyűlés hatáskörébe tartozik.
Egyéb esetekben a közgyűlés egyedi döntése alapján kell a versenyszabályzatot
- 50 alkalmazni. 6.2
6.3
6.4
24.3
A versenyeztetés eredményéről -
500.000 forint értékhatárig a Szakértői Értékelő Bizottság előterjesztése alapján a VIB,
-
500.000 forint felett a képviselő-testület dönt.
Nyilvános versenyeztetést kell kiírni: -
a 10 millió forint értékhatár feletti munkáknál, illetve
-
a 2 millió forint értékhatár feletti építőipari, kivitelezési és tervezési munkáknál;
-
értékhatártól függetlenül a vagyonhasznosítási ügyekben /ettől a közgyűlés határozatával eltérhet/;
-
valamint, ha jogszabály előírja.
Zártkörű /meghívásos/ ajánlatkérés kötelező legalább három cégtől: -
az 1 millió forint értékhatár feletti kivitelezési és
-
az 500.000 forint értékhatár feletti tervezési munkáknál.
Versenyeztetés mellőzésével köthető meg a szerződés, ha: -
a szolgáltatást kizárólag csak egy szakmailag megfelelő ajánlattevő képes teljesíteni;
-
ugyanazon tárgyban korábban kiírt versenytárgyalás eredménytelen volt, feltéve, hogy az újabb kiírástól sem várható eredmény. V. rész Záró rendelkezések 7. fejezet
7.1
Jelen eljárási rend 1994. november 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően meghirdetett versenyeknél kell alkalmazni.
7.2
Abban az esetben, ha az érintettek beleegyeznek, a szabályzat rendelkezései alkalmazhatók a hatálybalépés előtt meghirdetett versenyekre is. A versenyszabályzat és mellékletei aktualizálásáról a versenygazda köteles
- 51 gondoskodni. Budapest, 1994. május 2. 5. sz. melléklet
HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK 1990. évi LXV. törvény A helyi önkormányzatokról 1992. évi XXXVIII. törvény Az államháztartásról 1987. évi 19. törvényerejű rendelet A versenytárgyalásról 36/1988. /VIII.16./ PM rendelet A versenytárgyalás-kiírási köte- lezettségről
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Versenyszabályzata /függelék/ A függelék célja, hogy a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által elfogadott versenyszabályzat használatára és folyamatos aktualizálására adjon útmutatást. Az elkészülő szabályzat alapvető célkitűzése az volt, hogy az Önkormányzat és intézményei, valamint az Önkormányzat részvételével működő gazdasági társulások versenyeztetési gyakorlatának általános szabályzatát adja. A szabályzat a viszonylag állandó elveket és eljárási gyakorlatot tartalmazza. Az anyag általánosságának követelménye nem teszi lehetővé az eseti, különleges ügyek közvetlen kezelését, valamint a környezeti változások /jogszabályok, rendeletek, szervezeti és működési szabályok, stb./ a konkrét ügyeket, versenytipusokat, leonyolítási és végrehajtási leírásokat érintő hatások követését. Emiatt a szabályzat kiegészül a melléklettel, amely az említett változásokat követő részletes szabályozást szolgálja, és változás esetén kiegészíthető, módosítható, törölhető. A versenyrendszer működése, a konkrét versenyeztetési szabályrendszerre alapozva a következő folyamatot követi:
gyakorlat
a
1./
A felmerült aktuális probléma megoldásának első lépéseként az azonosítás, definiálás, lehatárolás funkciója jelentkezik. Az a munkafázis veti fel azokat a konkrét ügyhöz kapcsolódó kérdéseket, amelyek megválaszolása vezet el a legalkalmasabb eljárás megválasztásához.
2./
Az Önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal működési területén többféle
- 52 ügy kezelése igényel versenyeztetést. Ezek az ügyek tartalmuk alapján több irodában is felmerülhetnek és külső jegyeik alapján különbözőnek tünnek. Ugyanakkor módszertani és kezelése technikai közelítésben azonos csoportba, típusba sorolhatók. A korszerűsített versenyrendszer "rendszerbeállítása" az aktuális helyzet rögzítése, valamint a kiinduló állapot áttekintése és elemzése is megköveteli az önkormányzati működés minden területén előforduló, versenyeztetést igénylő ügyeinek feltérképezését és értékelését. A feladat a helyi sajátosságok /szervezet, környezet, stb./ miatt, kellő hatékonyságot "belsők" által végzett munka képes biztosítani. /1. sz. melléklet: Ügyek, ügytipusok./ 3./
A versenyszituációk az egyes konkrét esetekben több alternatív megoldást is lehetővé tehetnek. Ezekből az összes körülmény alapján választható ki az akkor és ott legkedvezőbb verseny változat. Az előzőkkel teljesen azonos módon az összes, az önkormányzati gyakorlatban előforduló verseny megoldás is feltérképezést igényel. Ez a munka ki kell, hogy térjen az elemzett versenyről korábban szerzett tapasztalatokra is. A versenyek az ügyekhez hasonló módon csoportokba, típusokba sorolhatók. /2. sz. melléklet: Versenyek, versenytípusok/
4./
Az ügyek és versenyek együttesen egy eljárást határoznak meg. Ennek általánosítása a forgatókönyvekben történhet meg. Ilyen forgatókönyv készült már a világbanki típusú nagy tenderek kezelésére, valamint az önkormányzati tulajdon értékesítéssel történő hasznosítására már a versenyrendszer feljesztést alátámasztó előkészítési szakaszban. A korszerűsített rendszer beindításával kapcsolatos, meg-történt oktatás-tréning példái, az irodákhoz kapcsolódó feladatai újabb forgatókönyvek elkészítését támogatják. /3. sz. melléklet: Forgatókönyvek/
5./
A forgatókönyvekre építve az ismétlődő, rutin, vagy egymás-tól csak kisebb részletekben eltérő versenyeztetés menetére elkészíthető a folyamat leírása, a szükséges teendők jegyzéke, azaz más szavakkal a konkrét verseny lebonyolításának "technológiai" utasítása. Ez a leírás ügyintézői szinten részletezi az egyes munkalépéseket és az ezzel kapcsolatos információs és más kapcsolódó követelményeket. /4. sz. melléklet: Versenyfolyamat leírása, tevékenységi jegyzékek/
6./
Versenyeztetési gyakorlat jogszabályi keretei is változnak. Emiatt a szabályzat külön mellékletét képezi a határolyos jogszabályok jegyzéke. /5. sz. melléklet: Hatályos jogszabályok/ A versenyeztetési folyamat egyes fázisainak végrehajtásában érintett személyek és csoportok fontosabb feladatait a szabályzat III. fejezete tárgyalja a versenyrendszer szervezeti felépülése, a verseny általános folyamata és az elemek kapcsolata, valamint az értékelési rendszer részei tagolásban. A versenyek pénzügyi vonzataként jelentkező értékhatárokhoz kötődő döntési
- 53 hatásköröket és eljárási kötöttségeket a szabályzat IV. fejezete tartalmazza. Tárgy:Alkotmánybírósági határozat a 39/1993. (IX.16.) sz. önkormányzati rendelettel kapcsolatban - A közgyűlés a fenti tárgyú előterjesztésben megfelelő szavazatarány hiányában döntést nem hozott. (Szavazatarány: 2 igen, 4 ellenszavazat, 13 tartózkodás.) Tárgy:Lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendelet módosítása
módosított
1/1994.(I.20.)
sz.
- A közgyűlés 19 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal alkotta meg az alábbi rendeletét:
"BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE 43/1994.(X.27.) SZ. RENDELETE A LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK BÉRLETÉR?L SZÓLÓ MÓDOSÍTOTT 1/1994.(I.20.) SZ. ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL 1. §.
/1/
A rendelet 36. §. /1/ bekezdése az alábbiak szerint módosul: "36.§./1/ Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának vállalata és költségvetési szerve a feladatai ellátásához biztosított helyiségeket és az e rendelet hatálybalépésekor vállalati, szolgálati lakást e rendelet szabályai szerint, a vállalat, költségvetési szerv alapító okiratában foglaltak figyelembe vételével adhatja bérbe. A vállalat, költségvetési szerv vezetője minden év január 30-ig köteles tájékoztatni az ágazat szerinti közgyűlési bizottságot a vállalati, szolgálati lakásokra az előző évben megkötött bérleti szerződésekről."
/2/
A rendelet 36. §-a az alábbi /3/-/4/ bekezdéssel egészül ki: "/3/ A Tv. hatálybalépésekor átmeneti lakásnak minősülő lakások az alábbi szabályok szerint adhatók bérbe: a)
átmeneti lakás bérletére szerződés köthető az önkormányzati lakás bérlőjével, ha a lakás karbantartás, felújítás, helyreállítás, átalakítás alatt áll, ezek időtartamára. A lakásbérleti szerződés megkötésére a Gazdasági Bizottság véleményezése alapján a polgármester jogosult.
b)
a lakásoknak az a) pontban foglalt feladat ellátása után fennmaradó részére a polgármester legfeljebb egy évre bérleti szerződést köthet az önkormányzat és intézményei működéséhez szükséges szakemberek átmeneti lakásmegoldása érdekében.
- 54 /4/ A lakás bérleti díját a /3/ bekezdés a) pontja esetén a rendelet 2. sz. melléklete alapján kell megállapítani. A /3/ b) pontja alapján bérbeadott lakás bérleti díjában a felek állapodnak meg. 2. §. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Békéscsaba, 1994. október 27.
Pap János sk. polgármester
Dr.Simon Mihály sk. jegyző"
A közgyűlés utasítja a jegyzőt, gondoskodjon a rendelet kihirdetéséről. Felelős: Dr.Simon Mihály jegyző Határidő: 1994. november 7.
Tárgy:17/1994.(I.20.) sz. határozattal kapcsolatos KMB törvényességi észrevétel
- A közgyűlés 15 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta:
535/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT 1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 99. §. /1/ bekezdésében foglalt kötelességének eleget téve megvizsgálta a Bács-Kiskun, Békés, Csongrád Megyei Köztársasági Megbízott Területi Hivatalának 1-92/1994. sz. törvényességi észrevételét az önkormányzati lakások apportálásáról szóló 17/1994.(I.20.) sz. közgyűlési határozattal kapcsolatban.
2./
A Közgyűlés elfogadja a Jogi és Ügyrendi Bizottságnak az 1994. július 7-i közgyűlésen kifejtett álláspontját, amely szerint a 17/1994.(I.20.) sz. közgyűlési határozat tételes jogszabályhelyet nem sért. Ezért a Közgyűlés a törvényességi észrevételben foglaltakkal nem ért egyet, a 17/1994.(I.20.) sz. határozatát hatályban fenntartja.
Felelős: a határozat közléséért Pap János polgármester Határidő: azonnal Tárgy:KMB észrevétel (Áchim L.András Általános Iskola vezetői megbízása)
- 55 -
- A közgyűlés 15 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 536/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT 1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 99.§. /1/ bekezdésében foglalt kötelességének eleget téve megvizsgálta a Bács-Kiskun, Békés, Csongrád Megyei Köztársasági Megbízott Hivatalának 1-66/1994. sz. törvényességi észrevételét az Áchim L. András Általános Iskola vezetőjének megbízásával, valamint a 220-223, illetve 225230/1994.(VI.2.) sz. közgyűlési határozatokkal kapcsolatban.
2./
A közgyűlés az észrevétel 1./ pontjában foglaltakkal - a Kulturális Bizottságnak az előterjesztésben leírt álláspontját elfogadva - nem ért egyet. A közgyűlés a 231/1994.(VI.2.) sz. határozatát, valamint a 359/1994.(VII.7.) sz. határozatának a 231/1994.(VI.2.) sz. közgyűlési határozatot módosító részét hatályában fenntartja.
Felelős:
Pap János polgármester a határozat és az előterjesztésben foglalt indokolás közléséért Határidő: azonnal
Tárgy:Ifjúsági Ház nagytermének igénybevétele választási célokra - A közgyűlés 19 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 537/1994.(X.27.) közgy. HATÁROZAT 1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör Igazgatóját, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármester, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők választási kampánya során - igény esetén - az intézmény nagytermét, vagy egyéb helyiségét igény szerint ingyenesen bocsássa rendelkezésre a jelöltet állító pártoknak, társadalmi szervezeteknek, kisebbségeknek, valamint összes független jelöltnek együtt egy-egy alkalommal. A teremhasználati igényt 1994. november 4-ig kell bejelenteni a jelölésben érintetteknek.
2./
A közgyűlés az intézménynek a rendezvény időtartamára eső rezsiköltségét megtéríti. A rezsiköltségről szóló elszámolást az intézmény
- 56 igazgatója a választást követő 15 napon belül nyújtsa be a Polgármesteri Hivatalhoz. Felelős: Dr.Simon Mihály jegyző Határidő: az intézmény igazgatójának értesítése: azonnal a rezsiköltség megtérítésére: az elszámolás benyújtását követő 15. nap Tárgy:Botta Tibor kérelme - A közgyűlés fenti tárgyú előterjesztésben megfelelő szavazatarány hiányában döntést nem hozott. (Szavazatarány: 12 igen szavazat, 4 ellenszavazat, 4 tartózkodás - 17 igen szavazatra lett volna szükség.) K.m.f.
Pap János sk. polgármester
A kivonat hiteléül:
Dr.Simon Mihály sk. jegyző
