Békés Városi Egyesített Egészségügyi Intézmény és Rendelőintézet. Szervezeti és Működési Szabályzata. Hatályos június hó 26

Békés Városi Egyesített Egészségügyi Intézmény és Rendelőintézet Szervezeti és Működési Szabályzata Hatályos 2014. június hó 26. napjától

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I./1. A szervezeti és működési szabályzat célja: A szervezeti és működési szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a külső és belső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más intézmény vagy hatóság feladat- és hatáskörébe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységek, munkacsoportok és folyamatok összehangolt működését, és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza, annak érdekében, hogy az intézmény Szakmai Programjaiban rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. E Szervezeti és Működési Szabályzat a Békés Város Képviselő-testülete Ügyrendi, lakásügyi, Egészségügyi és szociális Bizottsága jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. I./2. Az intézmény jogszabályi meghatározása

a/ járóbetegek szakellátása és gyógyító gondozása, egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások, képalkotó diagnosztikai szolgáltatások, foglalkozás-egészségügyi szakellátás, fizioterápiás szolgáltatás, család- és nővédelmi egészségügyi gondozás (védőnői szolgálat), iskola és ifjúsági egészségügyi ellátás -

Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

b/ terápiás célú gyógyfürdő és kapcsolódó szolgáltatások -

Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

Az intézmény működtetését a hatályos jogszabályok szerint kell megszervezni és folyamatosan karbantartani.

2

II. FEJEZET

AZ INTÉZMÉNY ADATAI II./1. Az intézmény neve, székhelye (pontos címe): Békés Városi Egyesített Egészségügyi Intézmény és Rendelőintézet Székhelye: 5630. Békés, József A. utca 5. Telefon: 66/ 411-022, 411-363, 411-963 Fax: 66/ 411-754 E-mail: [email protected] Számlavezető: Erste Bank Hungary Nyrt. Számlaszám: 11998707-04606828-00000000 Adóalanyisága: általános forgalmi adó alanya alaptevékenységét illetően tárgyi adómentes Adószáma: 15 343 109-2-04 II./1.1. A szolgáltatások biztosításának helye: 1. Járóbeteg szakellátás és gondozás, Egészségügyi labor. szolgáltatások, Képalkotó diagnosztikai szolgáltatások, Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás (védőnői szolgálat) Iskola- és ifjúsági egészségügyi ellátás: - Rendelőintézet, 5630 Békés, József A. utca 5. Bőrgyógyászat, pszichiátria, addiktológia: - Rendelő, 5630 Békés, Vásárszél utca 2. 2. Fürdő- és strandszolgáltatás, reumatológia, fizioterápia, orthopédia, foglalkozás-egészségügyi szakellátás, nappali szakellátó hely - Békési Kistérségi Járóbeteg-ellátó Komplexum, 5630 Békés, Kőrösi Csoma S. utca 6-14.

II./2. Alaptevékenység (az alapító okiratban foglaltak szerint) 862200 Szakorvosi járóbeteg-ellátása – szakágazati besorolás: 8622

Az intézmény által használt -alaptevékenységhez tartozó – kormányzati funkciók: Kormányzati funkciók 072210 072240 074012 072420

Kormányzati funkció megnevezése Járóbetegek gyógyító szakellátása Járóbetegek 1 napos ellátása Foglalkozás-egészségügyi szakellátás Egészségügyi laboratóriumi

3

072430 072450 074031 074032 072460 018030

Képalkotó diagnosztika Fizikoterápiás ellátás Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás Ifjúság-egészségügyi gondozás Terápiás célú gyógyfürdő-és kapcs. szolgáltatások Támogatási célú finanszírozási műveletek

A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi szolgálat ellátása területi ellátási kötelezettséget vállaló, vállalkozó háziorvosok (házi gyermekorvosok, fogorvosok) útján, szerződés alapján történik. A vállalkozó orvosok számára infrastruktúrát biztosít. II./3. Vállalkozási tevékenység: 6820023

Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

A vállalkozási tevékenységek aránya nem haladhatja meg az intézmény költségvetési kiadásainak 5%-át. II./4. Alapító szerv neve és székhelye: Békés Város Képviselő-testülete 5630 Békés, Petőfi utca 2. II./5. Alapító okirat száma: 42/1994. (II. 10.) Alapítás időpontja: 1994. 03. 01.

Az intézmény törzskönyvi azonosító száma: Törzsszám: 343105 KSH területi számjel: 0409760

II./6. Működési területe: -

Békés város, járóbeteg-szakellátást nyújt Bélmegyer, Csárdaszállás, Kamut, Köröstarcsa, Mezőberény, Murony, Tarhos lakosságának. Mezőberény területén fizio- és mozgásterápiás szakellátást nyújt.

4

II./7. Az intézmény fenntartója: Békés Város Önkormányzata 5630 Békés, Petőfi utca 2. II./8. Az intézmény (szakmai és törvényességi) felügyeleti szerve: Békés Város Önkormányzata és szervei Magyar Államkincstár Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

II./9. Az intézmény jogállása Önálló jogi személy.

II./10. Gazdálkodási jogköre: Fenntartási és működési költségeit saját bevételeiből, az országos Egészségbiztosítási Pénztár által a hatályos jogszabályoknak megfelelően biztosított forrásokból, állami normatív támogatásokból, és alapítói támogatásból fedezi. Kialakítja a költségvetési szerv adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli politikát, és elkészíti a hozzákapcsolódó szabályzatokat. A költségvetési szerv az államháztartási és költségvetési szervekre vonatkozó számviteli előirányzat alapján tervezi meg naptári évenként a költségvetését és számol el gazdasági eseményekről. Előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezni jogosult.

II./11. Az intézmény bélyegzői Kör és hosszú bélyegző. A körbélyegző tartalmazza az intézmény nevét, székhelyét. A hosszú bélyegző az intézmény nevét és a székhelyét tartalmazza, illetve a területi irodára kiadott bélyegzők esetében a település megnevezését. A bélyegzők teljes listája a Békés Városi Egyesített Egészségügyi Intézmény és Rendelőintézet Bélyegző Nyilvántartás könyvében naprakészen nyilvántartva. Valamennyi cégszerű aláírásnál kör alakú bélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent.

Az intézmény bélyegzőit a Gazdasági vezető ellenőrzése mellett gazdasági ügyintéző köteles nyilvántartani, aki gondoskodik azok kiadásáról és arról pontos nyilvántartást vezet (átadásátvétel rögzítése mellett).

5

Az intézményben cégbélyegző használatára jogosultak: Igazgató, igazgató-helyettes, telephely-vezetők, gazdasági vezető. Megrendelésre vagy pénzügyi kötelezettségvállalásra ez a bélyegző nem jogosít fel, és a bélyegző kizárólag írásbeli igazgatói utasítás alapján ruházható át.

II./12. A költségvetési szerv vezetője: az igazgató főorvos jogállása Az intézmény vezetőjét Békés Város Önkormányzata bízza meg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a 356/2008. (XII.31.) Korm. rendelet, és a 13/2002. (III.28.) EüM r. szerint, pályázat útján, 5 év határozott időtartamra. A kinevezésen és felmentésen túl, az egyéb munkáltatói jogokat felette a Békés Város Polgármestere gyakorolja. Az intézmény vezetője magasabb vezető. Az igazgató főorvos a költségvetési szerv egyszemélyi felelős igazgatója, e jogkörben gyakorolja a költségvetési szerv valamennyi dolgozója felett a munkáltatói jogokat az alábbi két kivétellel (intézményvezető helyettes, gazdaságvezető). Az intézményvezető helyettesét az igazgató főorvos bízza meg, pályázat útján, 5 év határozott időre. Az intézményvezető helyettese magasabb vezető. A költségvetési szerv gazdaságvezetőjét Békés Város Önkormányzata bízza meg, pályázat útján, 5 év határozott időtartamra, nevezi ki és menti fel az 1992.évi XXXVIII. törvény 93. § (1) bek. c) pontja alapján, felette az egyéb munkáltatói jogot az igazgató főorvos gyakorolja. A gazdaságvezető magasabb vezető beosztású dolgozó.

II./13. Az intézmény dolgozóinak jogállása Az intézményben foglalkoztatottak egyrészt az 1992. évi XXXIII. tv. alapján közalkalmazotti jogviszony, valamint az 1992. évi XXII. tv. alapján munkaviszony, és az 1959. évi IV. tv. vonatkozó rendelkezései alapján megbízási és vállalkozási jogviszony alapján látják el feladataikat. A költségvetési szerv létszáma a mindenkori költségvetésben engedélyezett fő.

II./14. Az intézmény képviseletére jogosult: Az igazgató főorvos önálló képviseleti joggal, ill. az általa meghatalmazott személy okiratba foglalt meghatalmazással, a meghatalmazás tartalma szerinti ügyben képviseli az intézményt. II./15. A feladat ellátására szolgáló vagyon: Békés Város Önkormányzata által határozatlan időre, térítésmentesen használatba adott,

6

korlátozottan forgalomképes önkormányzati törzsvagyonból: Békés, 1265. hrsz. alatt felvett fürdő – 5630 Békés, Kőrösi Cs. S. u. 6-14. 2340. hrsz. alatt felvett rendelőintézet- 5630 Békés, József A. u.5. 3922. hrsz.alatt felvett bőrgyógyászat, pszichiátria – 5630Békés, Vásárszél u. 2.

Az intézmény az ingó vagyon felett a vagyonleltár szerint rendelkezik. A tárgyi eszköznek minősített ingóságok beszerzéséről, selejtezéséről, értékesítéséről a fenntartó hozzájárulásával dönthet.

III. FEJEZET

AZ INTÉZMÉNY FELADATAI

Az intézmény integráció útján több feladatot lát el: - járóbetegek gyógyító és rehabilitációs szakellátását, gyógyító gondozását, egészségügyi szolgáltatásokat nyújt (Rendelőintézet) - terápiás célú gyógyfürdő szolgáltatás, reumatológiai, fizioterápiás és ortopédiai szakellátást nyújt az alább részletezettek szerint. A feladatokat jelen SZMSZ-ben és a mindenkor hatályos jogszabályokban előírtak szerint szervezi meg.

Szervezeti tagozódás: III./I. A Rendelőintézet -központ III./I.1. Igazgatás, irányítás - igazgató főorvos - igazgató helyettes - gazdaságvezető - titkárság - munka- és tűzvédelmi előadó III./I.2.Gyógyító és diagnosztikai részlegek III./.I.3.Gazdasági-műszaki ellátás - gazdasági csoport: gazdasági ügyintéző, könyvelő, adminisztrátor, pénztáros - műszaki, gépjármű és informatikai csoport Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök:

7

-

igazgató főorvos igazgató helyettes gazdaságvezető

III./I.1. A szervezeti egység feladatai Vezetés, irányítás az egész integrált intézmény tekintetében: Az intézmény vezetését az igazgató főorvos látja el, vezető helyettesek közreműködésével. Vezető helyettesnek minősülnek az igazgató helyettes és a gazdaságvezető. Az igazgató főorvos általános helyettese az igazgató helyettes. A vezetés feladatát képezi különösen a szakmai követelményeknek megfelelő, folyamatos és gazdaságos működtetés. E feladatának az intézmény vezetése szakmai önállósága alapján a hatályos jogszabályok, a Szervezeti és Működési Szabályzat, illetőleg az intézményt fenntartó Önkormányzat rendeleteink és határozatainak figyelembe vételével tesz eleget. Igazgató főorvos Az intézményt az egyszemélyi felelős igazgató főorvos vezeti. Az igazgató főorvos felett a munkáltatói jogokat Békés Város Önkormányzatának Képviselőtestülete valamint a Polgármester gyakorolja a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint. Feladatköre: - az Alapító Okiratban foglalt tevékenységek irányítása, összehangolása, ellenőrzése, és az ehhez kapcsolódó intézkedések megtétele, - az intézmény valamennyi önálló szervezeti egységeinek irányítása, tevékenységük összehangolása és ellenőrzése, - a munkáltatói jogok teljes körű gyakorlása, a jelen SzMSz-ben meghatározottak szerint, - az igazgató helyettes megbízása, a megbízás visszavonása, - a minőségbiztosítás követelményeinek intézményi szintű biztosítása, betartásának ellenőrzése, - az önálló szervezeti egységek vezetőivel való folyamatos kapcsolattartás, vezetői megbízás és annak visszavonása, - a vezetők munkaköri leírásának meghatározása, - közalkalmazottak minősítése, - az ellátási területen élő lakosság megbetegedési viszonyainak tanulmányozása, kapcsolódó statisztikai adatok, információk, az ellátottsági és működési mutatók figyelemmel kísérése és értékelése, - a működés szakmai hatékonyságának elemzése, - a fejlesztés, a tervezés és a költségvetés elkészítése, - a költségvetés szerinti működés folyamatos ellenőrzése, - az intézmény működésével kapcsolatos etikai követelmények és munkafegyelmek megtartása, ellenőrzése, - a szakellátás területén dolgozók továbbképzésének biztosítása,

8

-

-

-

kapcsolattartás a működési terület lakosságának képviselőivel, az önkormányzattal, a tiszti főorvossal, az egészségügyi szolgáltatókkal, intézményekkel, érdek-képviseleti és egészségbiztosítási szervekkel, részvétel az Önkormányzat által létrehozott és működtetett bizottság munkájában igény esetén, az intézmény képviseletének ellátása a felettes szervek, társszervek, társadalmi szervek és a média irányába, az információs és dokumentációs rendszer továbbfejlesztése, a szakszerűség, pontosság és a különböző adatszolgáltatási előírások betartásának ellenőrzése, az SzMSz és egyéb kötelezően elkészítendő szabályzatok elkészítése, a felügyeleti szervek felé történő benyújtása, amennyiben hatáskör miatt az szükséges, a szervezeti egységek működési rendjéről szóló szabályzatok jóváhagyása, az intézményben a szakmai irányelvek meghatározása a fejlesztési és működési kérdésekben, a belső ellenőrzés működésének biztosítása, az éves ellenőrzési tervek jóváhagyása, az intézmény tevékenységével kapcsolatos panaszok, közérdekű bejelentések kivizsgálása, kivizsgáltatása, és a szükséges intézkedések megtétele, a munka-és tűzvédelmi feladatok megszerveztetése és ellátásának ellenőrzése, a jogszabályok és utasítások végrehajtásának biztosítása, ellenőrzése, a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó és egyéb jogszabályokban meghatározott képviselet biztosítása a külső szerveknél, utasítás adása a szervezeti egységek vezetőinek és ezen keresztül minden dolgozónak, a felügyeleti szervekhez, társszervekhez, hatóságokhoz küldött anyagok kiadományozása, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkör gyakorlása, az intézményt érintő szerződések megkötése, döntés természetes és jogi személyektől kapott pénzbeli adományoknak a támogató szándéka szerinti felhasználásáról, a szakorvosokból álló kollektíva véleményét kikérve.

Felelőssége: - az intézmény egészének gazdaságos működéséért, a szakmai ellátási munkákra vonatkozó intézkedések időben történő megtételéért, - az ellátás eredményes végzéséért, - a belső ellenőrzési munka elvégeztetéséért, a feltárt hiányosságok intézkedési ütemtervben rögzítettek szerinti elvégzéséért, - a munkáltatói jogkörbe tartozó intézkedésekért, azok szabályszerűségéért, - a hatályos jogszabályok, utasítások és az intézmény működését, fejlesztését érintő önkormányzati döntések betartásáért és betartatásáért, - a minőségellenőrzési rendszerének működtetéséért. Jogköre: - az intézmény dolgozói felett munkáltatói jogkörrel rendelkezik. - Az igazgató helyettes valamint az egyes szervezeti egységek vezetőinek megbízására vonatkozó döntés meghozatala előtt köteles kikérni a Szakmai

9

Vezető testület véleményét. (Kivételt képez ez alól a gazdaságvezető, esetében a fenntartó jár el.)

Igazgató helyettes (igazgató főorvos általános helyettese) Vezető helyettes. Az igazgató főorvos nevezi ki és felette az egyéb munkáltatói jogokat is az igazgató főorvos gyakorolja. Orvos szakmai helyettesként feladata az orvos szakmai feladatok végrehajtása, ellenőrzése, szervezése.

Gazdaságvezető Az Polgármester nevezi ki és menti fel. Vezető helyettes. Felette az egyéb munkáltatói jogokat - a kinevezésen és felmentésen túl - az igazgató főorvos gyakorolja. Feladata az intézmény gazdálkodásának irányítása, a munkaköréhez tartozó feladatokat és hatásköröket, azok gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat részletesen tartalmazza a dolgozó részére is kiadott munkaköri leírás. Szervezeti egységvezetők Járóbeteg-szakellátás vezetője az igazgató helyettes, a járóbeteg szakellátás szakdolgozóinak és a védőnőknek a vezetője a vezető asszisztens (humánvezető), elkülönült, önálló szakmai vezető nincs Fürdővezető Gazdasági, műszaki ellátás - vezetője a gazdaságvezető, önálló elkülönült vezető nincs

Önálló szervezeti- szakmai egységek: I.2. Gyógyító és diagnosztikai részleg I.2.1. Járóbeteg szakellátás, gyógyító gondozás Az általános járóbeteg-szakellátás a beteg folyamatos ellátását, gondozását végző orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése alapján, szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás, továbbá fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás. Az általános járóbeteg-szakellátást a beteg egészségi állapotának veszélyeztetése nélkül, rendszeres tömegközlekedés igénybevételével megközelíthetően (a továbbiakban: lakóhelyének közelében) kell biztosítani. Ezen ellátás feladata: a) a megelőző tevékenység,

10

b) az egyes betegek gyógykezelése, szakorvosi gondozása, ideértve az otthoni szakápolás elrendelését és a rehabilitációt is, c) szakorvosi konzíliumok elvégzése, szükség esetén a beteg otthonában is, d) speciális szakmai, diagnosztikus, illetve terápiás háttér szükségessége esetén a beteg vizsgálatát követő - más járóbeteg-szakrendelésre vagy szakambulanciára történő beutalása, e) a járóbeteg-szakellátás kompetenciakörébe tartozó olyan egyszeri vagy kúraszerű beavatkozások végzése, amelyeket követően meghatározott idejű megfigyelés szükséges, f) intézeti hátteret igénylő ellátás szükségessége esetén a beteg fekvőbeteggyógyintézetbe történő beutalása. Az általános járóbeteg-szakellátás mellett a betegségek gyakorisága alapján meghatározott lakosságszámra - a külön jogszabályban foglaltak szerint - biztosítani kell speciális diagnosztikai és terápiás háttérrel működő járóbeteg-szakellátást (a továbbiakban: speciális járóbeteg-szakellátás). A speciális járóbeteg-szakellátás olyan betegségek ellátására szervezett egészségügyi ellátás, amely különleges szaktudást, illetve speciális anyagi, tárgyi és szakmai felkészültséget igényel. Az egészségügyi tevékenységek ellátása során a mindenkor hatályos szakmai szabályok részletesen szabályozzák a feladatokat és a vezetendő dokumentációt is, valamint az érintett szakmai dolgozók munkaköri leírása is rögzíti azokat.

I.2.2. A család- és nővédelmi gondozás célja a) a gyermekvállalás optimális biológiai és pszichés körülményeinek elősegítése a fogamzás előtti gondozás és genetikai tanácsadás, valamint a termékenységi ciklus alatti gondozás (a várandós anya gondozása, a magzat születés előtti gondozása, a gyermekágyas és szoptató anya gondozása) eszközeivel, b) megismertetni az egyénekkel azokat a családtervezési ismereteket - ideértve a terhesség megszakítással járó veszélyeket is - és fogamzásgátló módszereket, amelyekkel megtervezhetik és elősegíthetik utódaik fogantatását a kívánt számban és időben, hogy a gyermekek minél jobb egészségi állapotban születhessenek meg, c) a nők biológiai sajátosságaihoz igazodó, fokozott védelmükhöz szükséges összetett megelőzési tevékenység, ideértve a fogamzóképesség előtti, a termékenységi ciklusok közötti, valamint a fogamzóképes kor utáni egészségvédelmet. Védőnői szolgálat A védőnő feladata: a) a nővédelem, ezen belül aa) a családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás, ab) az anyaságra való felkészülés segítése, ac) a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében részvétel; b) a várandós anyák gondozása a külön jogszabályban foglaltak szerint; c) a gyermekágyas időszakban segítségnyújtás és tanácsadás az egészségi állapottal, az életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban;

11

d) az újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig a gyermekek gondozása, ennek során da) a törvényes képviselővel előzetesen egyeztetett gondozási terv alapján a családlátogatás, védőnői tanácsadás keretében célzott és szükséglet szerinti gondozás végzése, továbbá a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakulásának, a gyermek nevelésének és szocializációjának segítése, valamint a gyermek fejlődéséhez igazodóan az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek nyújtása, db) az újszülöttek, a koraszülöttek, a kis súllyal születettek, valamint az egészségi és környezeti ok miatt veszélyeztetett csecsemők és gyermekek pszichoszomatikus fejlődésének fokozott figyelemmel kísérése és segítése, dc) a szoptatás és az anyatejes táplálás fokozott figyelemmel kísérése, az anyatejjel való táplálás ösztönzése különösen az első 6 hónapban, az anya tanítása a szoptatás helyes technikájára, a tejelválasztás fokozásának és fenntartásának módjaira; fokozott figyelemmel minden korcsoportban az életkornak, egészségi állapotnak és fejlettségi szintnek megfelelő táplálásra és táplálási nehézségekre, dd) a külön jogszabály szerinti, 0-4 napos életkorban elvégzendő szűrővizsgálatok meglétének ellenőrzése, a törvényes képviselő tájékoztatása az életkorhoz kötött - külön jogszabályban meghatározott - kötelező vizsgálatokról, de) a gyermek fejlődését veszélyeztető tényező észlelésekor a háziorvos, illetve a gyermekjóléti szolgálat haladéktalan értesítése mellett a veszélyeztetett gyermek és családjának fokozott gondozásba vétele, df) a család felkészítése a beteg csecsemő és gyermek otthoni ápolására, dg) az egészségi ok miatt fokozott gondozást igénylő, a krónikus beteg, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. §ának a) pontja szerinti fogyatékossággal élő, valamint a magatartási zavarokkal küzdő gyermek és családja életviteléhez segítségnyújtás és tanácsadás együttműködve a háziorvossal és szükség esetén más illetékes szakemberekkel, dh) a családok tájékoztatása az életkorhoz kötött védőoltások fontosságáról, a védőoltások szervezése, nyilvántartása, jelentése a külön jogszabályban, módszertani levélben foglaltak szerint; e) az óvodában a védőnői feladatok végzése, az oktatási intézményben a tanulók ellátása a külön jogszabályban foglaltak szerint; f) az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása; g) családgondozás keretében, ga) a gondozott családban előforduló egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettség megelőzése, felismerése érdekében segítségnyújtás a helyes életvitelhez, a harmonikus, szerető családi környezet kialakításához, gb) soron kívüli családlátogatás végzése a nevelési-oktatási intézményt ellátó védőnő írásbeli jelzése alapján, gc) a gyermekjóléti szolgálat és a háziorvos írásos értesítése, ha a törvényes képviselő a területi védőnői ellátás (a családlátogatás) igénybevételét megtagadja, illetve hatósági eljárás kezdeményezése a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén, gd) figyelemfelhívás a népegészségügyi szűrővizsgálaton történő megjelenés fontosságára, továbbá tájékoztatás az önkéntesen igénybe vehető ajánlott szűrővizsgálatokról,

12

ge) tájékoztatás az állami, civil karitatív családtámogatási formákról és lehetőségekről, gf) tájékoztatás a gyermek jogairól, az egészségügyi ellátáshoz való jogairól és a törvényes képviselő ez irányú feladatairól, kötelezettségeiről; h) az egyéni és közösségi egészségfejlesztési, egészségvédelmi programok tervezésében, szervezésében és megvalósításában részvétel. A fenti feladatok ellátása ingyenesen történik az érintettek részére. A védőnő munkaterülete a védőnői körzet. I.2.3. Iskola- és ifjúsági egészségügyi gondozás Az ifjúság-egészségügyi gondozás célja a kiskorúak harmonikus testi és lelki fejlődésének elősegítése. Ennek során biztosítani kell a) az egészségnevelést, b) az életkoruknak megfelelő szűrővizsgálatokat, c) az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat, illetve azok megtörténtének és eredményességének vizsgálatát, továbbá a kampányoltásokat, d) a pályaválasztási tanácsadás egészségügyi feladatait, e) a beiskolázás előtti vizsgálatokat, a szakmai alkalmasság elbírálását, a szakképzést is nyújtó oktatási intézményekben az időszakos alkalmassági vizsgálatok elvégzését. Az ifjúság-egészségügyi gondozás speciális feladata a) a veleszületett rendellenességgel élők, krónikus megbetegedésben vagy testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságban szenvedők - a háziorvossal történő együttműködésen alapuló - fokozott ellenőrzése, lelki gondozása és az egészséges közösségekbe történő beilleszkedés elősegítése, b) az iskolai testneveléssel, könnyített és gyógytestneveléssel, a diáksporttal kapcsolatos egészségügyi feladatok ellátása, c) a harmonikus testi és lelki fejlődést veszélyeztető körülmények, alkohol- vagy drogfogyasztás észlelése esetén a szülőkkel és a pedagógusokkal történő konzultáció után tanácsadás biztosítása, szükség esetén intézkedés kezdeményezése. Az ifjúság-egészségügyi gondozás keretében a) ellenőrizni kell aa) a közegészségügyi követelmények érvényesülését az elméleti és gyakorlati képzésre szolgáló helyiségekben, továbbá a szabadtéri foglalkoztatási és rekreációs területeken, ab) a bölcsődében, a nevelési-oktatási intézményben folyó étkeztetést, ac) a járványügyi előírások betartását, ad) az elsősegélynyújtás feltételeinek meglétét, ae) alkohol, kábítószer, egyéb pszichotróp anyagok és a dohánytermékek fogyasztására vonatkozó szabályok betartását, af) a tanulók pszichológiai állapotát, terhelhetőségét; b) fertőző megbetegedés esetén meg kell tenni a szükséges járványügyi intézkedéseket; c) biztosítani kell a nevelési-oktatási intézményekben a gyermekek és tanulók első orvosi ellátását is. Az ifjúság-egészségügyi gondozás részét képezi - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az iskola-egészségügyi ellátás.

13

Az egészségügyi alapellátás és szakellátás területén működő egészségügyi szolgáltatók feladataik ellátása során kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekek egészségét veszélyeztető tényezők megelőzésére, felismerésére és megszüntetésére. Ennek érdekében együttműködnek a közoktatási, a szociális és családsegítő, valamint a gyermekek védelmét ellátó intézményekkel, személyekkel, és szükség esetén megfelelő intézkedést kezdeményeznek. Ezen szabályok alapján a Rendelőintézet Békés város középfokú oktatási intézményei tanulóinak preventív jellegű egészségügyi ellátását végzi. I. 2..4. A foglalkozás-egészségügy feladata, hogy a) a munkahigiéne által feltárt adatok ismeretében elemezze az egyes munkakörnyezeti kóroki tényezők emberre kifejtett hatását, az ember válaszreakcióját, feltárja ez utóbbiakra jellemző paramétereket; b) kidolgozza a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére alkalmas eljárásokat; c) meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos össz-megterhelését; d) a munkavállaló orvosi vizsgálatával megállapítsa annak terhelhetőségét, hogy eldöntse a munkavállaló adott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát, és meghatározza a foglalkoztathatóság feltételeit; e) a munkakörnyezet és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát; f) a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősítse, továbbá meghatározza, hogy milyen munkakörnyezetben, mely feltételek mellett alkalmas munkavégzésre; g) fokozott figyelmet fordítson a fiatalkorúak, a nők, a terhes nők, a szoptatós anyák, az időskorúak, az idült betegek, a fogyatékosok egészségi állapotának ellenőrzésére munkavégzésük során; h) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját kezdeményezze, illetőleg abban részt vegyen. I.3.Gazdasági-műszaki ellátás - gazdasági csoport: gazdasági ügyintéző, könyvelő, adminisztrátor, pénztáros - műszaki, gépjármű és informatikai csoport A gazdasági csoport feladatai: munkatársai végzik az intézmény működéséhez szükséges pénzügyi, számviteli tevékenységeket, iktatás, levelezés, banki átutalásokat, számlák vezetését, anyaggazdálkodást, leltározást, selejtezést, készletgazdálkodást, beszámolók, jelentések előkészítését, könyvelést, munkabér gazdálkodást.

A műszaki csoport munkatársainak feladata az intézmény műszaki karbantartása, javítási feladatik elvégzése, az anyagok beszerzésében segédkezés, szállítása, átvétele, gázkazánok kezelése, udvar rendben tartása, postai küldemények szállítása, a telefonközpont működtetése, az informatikai hálózat működtetése.

14

III./II. Terápiás célú gyógyfürdő szolgáltatás, fizioterápia A fürdő- és klímagyógyintézet az a természetes gyógytényezők felhasználásával egészségügyi szolgáltatást is nyújtó olyan egészségügyi vagy részben egészségügyi szolgáltató, amely a fürdő- vagy klímagyógyintézetre utaló valamely elnevezés használatára a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően működési engedélyt kapott. Ezen a telephelyen reumatológia, fizioterápia és ortopédiai ellátás is folyik. Valamint itt működik 4 ágyon a Nappali Szakellátó Hely. A fürdőben a balneoterápia az általános mozgásszervi betegellátást segíti, lényeges a rekreációs szerepe is. A fürdő szolgáltatásait kétféle módon lehet igénybe venni: - készpénzzel megváltott jeggyel vagy bérlettel - szakorvos által felírt fürdőjeggyel. További működését a Házirend szabályozza. IV. FEJEZET

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE IV/1. Az egységek részletes bemutatása Az integrált intézmény a fenti feladatokból eredően alapvetően négy, jól elkülöníthető szervezettel rendelkezik, a belső tagozódása szerint: I. Rendelőintézet II. Békési Kistérségi Járóbeteg-ellátó Komplexum III. Gazdasági-műszaki ellátás

I. Rendelőintézet 1. Járóbeteg gyógyító és rehabilitációs szakellátás, gyógyító gondozás 2. Diagnosztikai tevékenység 3. Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások 4. Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás, Védőnői szolgálat 5. Iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat 6. Foglalkozás-egészségügyi szakellátás

Engedélyezett létszám: Az 1997. évi LXXXIII. törvény valamint az annak végrehajtására kiadott 217/1997. (XII.1. ) Korm. rendelet szabályai szerint történik az ellátás. Az egészségügyi ellátások a 60/2003. (X.20.) ESzCsM rendelet - az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről - szerint történnek. -Az önálló szervezeti egység szakmai munkáját az igazgató főorvos irányítja és ellenőrzi. I.1. Járóbeteg szakrendelések 1. belgyógyászat 2. sebészet

15

3. szemészet 4. fül-orr-gégészet 5. nőgyógyászat 6. urológia 7. neurológia 8. rheumatológia 9. orthopédia 10. bőrgyógyászat 11. psychiatria 12. addiktológia 13. tüdőgyógyászat.

Orvosok, asszisztensek és betegirányító végzik a munkát, az ellátás az igazgatóhelyettes összehangolt irányításával működik 3 telephelyen. - Egyéb jogviszony keretében, szerződéses jogviszonyban más egészségügyi feladat is ellátható az ellátottak igénye és egészségügyi állapota alapján. A szakrendelések szakmailag önállóan működnek, munkakörök: - szakorvos - szakasszisztens - asszisztens. Az egyes szakrendelések szakorvosai a napi szakmai munkát, a járóbeteg ellátását önállóan végzik asszisztensi segítséggel szakmai protokollok, előírások alapján. Az elvégzett vizsgálatokról és az eredményekről megfelelő dokumentációt készít. Részt vesz a betegek egészségügyi felvilágosításában, tájékoztatásában, a területen dolgozó háziorvosokkal és a rendelőintézet szakorvosaival rendszeres munkakapcsolatot tart. Munkaköri leírásokban részletezetten megtalálhatóak a feladat- és hatáskörök, felelősségek. Az asszisztensek és szakasszisztensek az orvos utasításai szerint előkészíti a rendelést a betegek fogadására, közreműködik a betegvizsgálatnál és a különböző orvosi beavatkozásoknál, biztosítja a szükséges eszközöket, műszereket, kötszereket, gyógyszereket, gyógyászati segédanyagokat. Az egészségügyi ügyvitelre vonatkozó szabályok és az orvos utasítása szerint vezeti a nyilvántartásokat, elkészíti a jelentéseket. Kapcsolatot tart a társ szakrendelésekkel. A vezető asszisztens utasítását betartja, szabadságot, munkarendet egyeztet vele és a szakrendelés orvosával. Részt vesz a betegek folyamatos egészségnevelésében. Munkaköri feladataikat, hatáskörüket, felelősségeket részletesen a munkaköri leírás tartalmazza.

I.2. Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások A laboratóriumban dolgozó orvos vezeti a laboratóriumban folyó munkát, melyet a szakasszisztensek végeznek. Munkaköri feladataikat, hatáskörüket, felelősségeket részletesen a munkaköri leírás tartalmazza.

16

I.3. Képalkotó diagnosztikai szolgáltatások: röntgen, ultrahang A röntgenben dolgozó radiológus szakorvos vezeti a diagnosztikus munkát, szakmai vezetésével a röntgen asszisztensek fogadják a betegeket, készítik el a szükséges felvételeket, melyet a szakorvos leletez. Az ultrahang-rendelésen az ultrahangos képi diagnosztikai vizsgálatokat szakorvosok végzik, a dokumentálásban asszisztens segédkezik. Munkaköri feladataikat, hatáskörüket, felelősségeket részletesen a munkaköri leírás tartalmazza.

I.4. Foglalkozás-egészségügyi szakellátás Foglalkozás egészségügyi szakorvos végzi a munkát asszisztens segítségével. Munkaköri feladataikat, hatáskörüket, felelősségeket részletesen a munkaköri leírás tartalmazza.

I.5. Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás, védőnői szolgálat Körzeti védőnői szolgálat működik az egészségügyi alapellátás részeként. 7 területi védőnői körzet van, és 4 iskolai védőnő végzik az ellátást. A védőnő a MEP szerződésben meghatározott védőnői körzetben végzi a feladatokat a családok otthonában, a fenntartó által biztosított tanácsadó helyiségben, a nevelési-oktatási intézményben. Feladatait az előírások szerinti gyakorisággal és szakmaisággal végzi és erről egészségügyi dokumentációt vezet, elkészíti a szükséges jelentéseket, beszámolókat. Rendszeres kapcsolatot tart a vezető védőnővel, a munkahely vezetőjével, a gyermekorvosokkal, a terhesgondozást végző nőgyógyásszal, munkatársaival. A vezető védőnő összefogja a védőnők munkáját, a helyettesítéseket, szabadságokat nyilvántartja, a szükséges dokumentációkat felügyeli. Munkaköri feladataikat, hatáskörüket, felelősségeket részletesen a munkaköri leírás tartalmazza.

I.6. Iskola és ifjúsági egészségügyi ellátás Ifjúságorvosi szolgálat keretében Békés Város középfokú oktatási intézményei tanulóinak preventív jellegű egészségügyi ellátása történik: - a rendeletben előírt osztályok tanulóinak szűrővizsgálata - tanulók védőoltása - oltással kapcsolatos teendők - a tanulók egészségvédelme és egészségügyi felvilágosítása - a közegészségügyi és járványügyi feladatokból reá háruló tennivalók - rendeletben előírt jelentések elkészítése - a szolgálat munkáját (orvos, védőnő, asszisztensnő) összehangoltan végzi. Munkaköri feladataikat, hatáskörüket, felelősségeket részletesen a munkaköri leírás tartalmazza.

17

II. Békési Kistérségi Járóbeteg-ellátó Komplexum Fürdő Reumatológia Ortopédia Fizioterápia Balneoterápia Nappali Szakellátó Hely

A Fürdőben rheumatológiai és orthopédiai szakrendelés működik, ezen szakellátás mellett a fiziotherápiás kezelések és a balneoterápiéás kezelések, valamint gyógytorna, gyógymasszőri ellátás is folyik. A Gyógyászat vezetését, a rheumatológiai szakrendelés működését a fürdő vezető főorvos irányítja és hangolja össze. A szakrendeléseken az ellátást szakorvos és asszisztens végzi. Munkaköri feladataikat, hatáskörüket, felelősségeket részletesen a munkaköri leírás tartalmazza. A fiziotherápiás kezeléseket fiziotherápiás asszisztensek végzik. A betegek orvosi masszázsát az előírásoknak megfelelőn gyógymasszőrök, masszőrök végzik. A balneotherápiás kezeléseket a gyógymasszőrök vagy balneotherápiás asszisztensek látják el. Munkaköri feladataikat, hatáskörüket, felelősségeket részletesen a munkaköri leírás tartalmazza. A medencés kezelések előkészítésében felügyeletében medencemester segédkezik. Az egyéni és csoportos gyógytornát gyógytornász végzi. Az épület karbantartását, műszaki állapotának megőrzését karbantartó-fűtő végzi. A fürdőben a betegek előjegyzésében, fogadásában, beosztásában, az elvégzett kezelések adminisztrálásában, elszámolásában betegirányító és adminisztrátor segít. A Nappali Szakellátó Helyen kúraszerű ellátás keretében lehetőség van infúziós kezelések folytatására, valamint rheumatológiai és fizioterápiás kezelések végzésére. Ezt a munkát diplomás ápoló valamint a fizioterápiás asszisztensek végzik a megfelelő szakorvosok szakmai felügyelete mellett. Munkaköri feladataikat, hatáskörüket, felelősségeket részletesen a munkaköri leírás tartalmazza.

III. Gazdasági-műszaki ellátás III. 1. Gazdasági csoport A gazdasági csoport felelős az egész intézmény pénzügyi, gazdasági feladatainak ellátásáért. A csoportot a gazdasági vezető, akit a fenntartó Társulási Tanács elnöke bíz meg. Felette az egyéb munkáltatói jogot – kivéve a vezetői megbízás és annak visszavonása - az integrált intézmény igazgatója gyakorolja. A gazdasági csoport feladatellátása során biztosítani kell a folyamatos vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés működtetését. Az esetleges hibákat, helytelen mozzanatokat minél előbb meg kell szüntetni. A feladatellátást úgy kell megszervezni, hogy összességében hatékony, költségvetési kiadásokkal takarékos gazdálkodás történjen.

18

A gazdasági vezető, vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése nélkül az intézményt érintő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő, és ilyen intézkedés nem tehető. A gazdasági vezető átmeneti, vagy tartós akadályoztatása esetén az igazgató köteles gondoskodni a helyettesítésről. Ezen tevékenységei során köteles a fenntartóval és a tulajdonos önkormányzattal szorosan együttműködni, valamint a felek között létrejött megállapodásokban foglaltakat maradéktalanul betartani és betartatni. A gazdasági csoport munkatársainak feladatait a munkaköri leírások határozzák meg, mely a személyi anyagukban találhatók.

Gazdasági ügyintéző, könyvelő, adminisztrátor, pénztáros Legfőbb feladatai:  a gazdálkodás pénzügyi lebonyolítása: pénz- és értékkezelés; kötelezettségvállalások nyilvántartása; számlaellenőrzés; érvényesítés, kifizetések, utalások, bevételezések; gondozási díj ügyek; gondozott letétek ellenőrzése; hagyatéki ügyek bonyolítása,  személyi juttatási előirányzat, személyi nyilvántartás vezetése,  iktatás, levelezés,

III. 2. A műszaki részleg összetétele, feladatai A gazdaságvezető irányításával működik, idetartozik a karbantartás, fűtés, takarítás, informatikus, gépjármű-üzemeltetés, mosoda. A műszaki részleg összetétele: informatikus karbantartó-fűtő telefonközpontos mosodai dolgozó takarító Vezetője: gazdaságvezető Tagjai: informatikus, karbantartó-fűtő, telefonközpontos, mosodai dolgozó és takarítók. Feladataik:  az intézmény épületeinek és gépeinek üzemeltetése, gépkocsi üzemeltetése,  az intézmény készletbeszerzési feladatai,  a saját kivitelezésű karbantartás és üzemeltetés anyagszükségletének biztosítása,  a tulajdon védelmének ellenőrzése,  mosoda – kazánház biztonságos üzemeltetése,  a telefonközpont működtetése  munka- és tűzvédelmi feladatok  intézményi textíliák mosása  mosószer felhasználásának naprakész vezetése, raktári nyilvántartás.

19

Részletes feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák. Tevékenységük során kötelesek a gazdaságosság, hatékonyság és az eredményesség követelményeit érvényesíteni.

IV/2. Az intézményben folyó munkát segítő szakmai fórumok -vezetői értekezlet -munkaértekezlet -intézményvezetői értekezlet -dolgozói értekezlet Vezetői értekezlet: Az igazgató hívja össze szükség szerint. Részt vesznek: valamennyi vezető vagy a témában érdekelt vezetők. Szakmai egyeztetés a szakmai munkáról, aktuális, konkrét feladatok meghatározása, felmerülő problémák közös megvitatása.

Munkaértekezlet: Az igazgató hívja össze szükség szerint, de legalább évi három alkalommal. Valamennyi dolgozó jelen van, akinek jelenléte szükséges az ügyek tárgyalása miatt. A feladata az eltelt időszak alatt végzett munka értékelése és a hiányosságok feltárása, azok megszüntetésére javasolt intézkedések, munkafegyelem értékelése, feladatok meghatározása, működéssel kapcsolatos információ-csere. Intézményvezetői értekezlet: főorvos, az igazgató helyettes vagy a gazdasági vezető hívja össze általában kéthetente vagy szükség szerint a felmerülő aktuális problémák megbeszélése, konkrét feladatok meghatározása, az eredmények értékelése, a szükséges változtatások, javaslatok, döntések meghozatala céljából. Dolgozói értekezlet: A dolgozói értekezletet az illetékes részleg vezetője hívja össze, azon jelen vannak az ott dolgozók teljes létszámmal, szükség esetén pedig további vezetők is, amennyiben a téma megkívánja. Feladata a részleg szakmai munkájának értékelése, a hiányosságok feltárása, azok orvoslására javaslatok megvitatása. A következő időszak feladatainak áttekintése, esetleges változásokról tájékoztatás. Dolgozói érdekképviseleti szervezetek: Az intézmény intézményvezetője együttműködik a dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete vagy annak védelme. Üléseikről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az ülés helyét, idejét, résztvevőit, tárgyalt napirendjét, hozott döntéseket, azok végrehajtásáért felelős személy nevét és annak határidejét. Aláírja a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető valamint 2 hitelesítő.

20

IV/3. Az intézmény munkatársainak felelőssége * A munkavégzés során a hatályos jogszabályok, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Szakmai Program, a Házirend, valamint az intézményben érvényben lévő belső szabályzatainak, utasításainak betartása. * Az intézmény működési rendjének és a munkaköri leírás betartása. * Az Etikai Kódexek előírásainak betartása. * A rendelkezésre bocsátott felszerelések, munkaeszközök megőrzése. * A vagyon-, baleset- és tűzvédelmi előírások, munkavédelmi szabályok betartása. * A szolgálati titok megőrzése. IV/4. Az ellátási típusok együttműködésének rendszere Az intézmény a kiemelt, az egyes szakterületek munkáját komplexen érintő kérdések feltárására és feldolgozására, valamint ezek megoldására TEAM-eket hoz létre. Az intézményben működő TEAM-ek: * Vezető team Tagjai: Vezetője: Dokumentálása:

igazgató, helyettesek, szervezeti egységvezetők, igazgató feljegyzés

* Szakmai egységek megbeszélése Tagjai: egységek szakdolgozói Vezetője: szervezeti egységvezető Dokumentálása: feljegyzés Az intézmény szervezeti ábráját az 1. számú melléklet tartalmazza.

IV/5. Munkaköri leírások A munkaköri leírások elkészítéséért az igazgató a felelős, aki azonban ezt a kötelezettségét átruházhatja az érintett vezetőkre azzal, hogy az irányításuk alatt dolgozók részére ők kötelesek azt elkészíteni. Ezt az érintett vezető munkaköri leírása pontosan tartalmazza. A munkaköri leírás készítésének szempontjai: - a munkakör pontos meghatározása – jogszabály szerinti szóhasználattal 21

-a munkakörhöz tartozó hatáskör meghatározása -a munkakörhöz tartozó feladatok részletes megjelölése -a felelősség mértéke és terjedelme -a munkakörhöz tartozó feladatok változtatásának lehetősége -változó munkahelyen történő alkalmazás lehetősége, ha szükséges. A munkaköri leírás szerkezete: - szervezeti egység megnevezése - munkakör fentiek szerinti megnevezése - a munkakör betöltéséhez előírt iskolai végzettség - közvetlen felettes vezető munkakör szerinti meghatározása - munkaköri feladatok részletezése - munkakörrel kapcsolatos helyettesítési kötelezettségek - anyagi felelősség mértéke- esetei - titoktartási kötelezettség - munkakörrel nem szorosan összefüggő további feladatok - munkavállaló elfogadó nyilatkozata a munkaköri leírásra vonatkozóan - keltezés helye és ideje, aláírások.

V. FEJEZET A MUNKAVÉGZÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK V./ 1. 1. A jogviszony létrejötte Az intézményben dolgozók közalkalmazottak, mely jogviszony határozatlan vagy határozott idejű közalkalmazotti kinevezéssel jön létre. A kinevezés részletes szabályait a Kjt. mindenkor hatályos szövege tartalmazza, mely a jogviszonyra vonatkozó egyéb szabályok tekintetében is meghatározza az eljárás rendjét azzal, hogy a törvény mellett a vonatkozó egyéb jogszabályokban foglaltakat is maradéktalanul be kell tartani.

V./ 1. 2. A munkaidő beosztása A hivatalos munkarendet a munkahelyi vezető adja ki, legalább 7 nappal korábban írásban közölve. Közöltnek kell tekinteni, ha a helyben szokásos módon azt írásban kifüggesztik és abból valamennyi dolgozó számára kiderül a rá irányadó munkarend. A főállású dolgozók heti munkaideje 40 óra, négyhavi munkaidőkeretben, a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, arra díjazás nem jár. Munkaidő keret kezdő és végső napját ki kell hirdetni, és azt az irányadó munkarenden is fel kell tüntetni. A megszakítás nélküli munkarendben dolgozók kinevezési okirata ezt tartalmazza..

22

V./1. 3. Szabadság Az éves szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetőkkel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az igazgató jogosult. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a Kjt. szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető, és kivett szabadságokról nyilvántartást kell vezetni.

V./1. 4. A helyettesítések rendje Az intézményben folyó munkát, annak minőségét a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére helyettesítés rendszerének kidolgozása a szervezet vezetőjének, ill. a felhatalmazása alapján az adott egység vezetőjének a feladata. A helyettesítésekkel kapcsolatos feladatokat az egyes munkaköri leírások tartalmazzák.

V./1. 5. A munkakörök átadása A vezető állású dolgozók, valamint az igazgató által kijelölt dolgozók munkakörének átadásáról, ill. átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. Az átadásról-átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: az átadás-átvétel időpontját, a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatás tartalmát, a folyamatban lévő konkrét ügyeket, az átadásra kerülő eszközöket, az átadó-átvevő észrevételeit, a jelenlévők aláírását. A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik.

V./ 1. 6. A közalkalmazotti jogviszonyban állók díjazása Az erre vonatkozó megállapodásokat a kinevezésben kell rögzíteni, ennek részletes szabályait Kjt. valamint más hatályos jogszabályok tartalmazzák.

V./ 1. 7. Kártérítési kötelezettség

23

A közalkalmazott a munkaviszonyából eredő kötelezettségek vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. - szándékos károkozás esetén a teljes kárt köteles megtéríteni. - vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel, és azokat jegyzék, vagy elismervény alapján vett át. A vezetőket és a pénztárosi feladatokat elvégző gazdasági ügyintézőt felelősség terheli az általuk kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. Amennyiben az intézményben a kárt többen együttesen okozzák, egyetemlegesen felelősek. A kár összegének meghatározásánál a vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.

V./ 1. 8. Anyagi felelősség A közalkalmazott a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó értékű tárgyakat csak a vezető engedélyével hozhat be a munkahelyére ill., vihet ki onnan. Valamennyi dolgozó felelős a berendezési és felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek megóvásáért. V./ 1. 9. Az ügyiratkezelés rendje Az ügyiratok kezelését az Iratkezelési szabályzatban foglaltaknak megfelelően kell végezni. Az intézmény működésével összefüggő szabályzatok: Érdekképviseleti fórum működési szabályzata Házirend Belső utasítás Szakmai Program Gazdasági jellegű szabályzatok: Gazdálkodási ügyrend, Számviteli politika, Számlarend, Pénz- és értékkezelési szabályzat, pénzgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés hatásköri rendje, Bizonylati szabályzat és bizonylati album, Leltározási és leltárkészítési szabályzat, Eszközök és források értékelési szabályzata, Önköltség számítási szabályzat, Selejtezési és hasznosítási szabályzat, Vagyonvédelmi szabályzat,

24

Iratkezelési szabályzat, Adatvédelmi szabályzat. Térítési díj szabályzat (lásd: mellékletben) Műszaki ellátási szabályzatok: Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat, Gépjármű használati szabályzat.

V./2. Egyéb szabályok a munkavégzésre V./2. 1. Munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok A munkavégzés az igazgató által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a kinevezésben valamint a munkaköri leírásban meghatározottak alapján történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát a legjobb tudása szerint, pontosan és szakértelemmel végezni, a munkája során tudomására jutott személyes és hivatali titkokat megőrizni. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és melynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. Amennyiben az adott esetben, a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban az esetekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. Az intézményben hivatali titoknak minősül a hatályos jogszabályok alapján az adatvédelem körébe eső minden személyes adat és információ, a kliens, vagy ellátott egészségügyi és mentálhigiénés dokumentációja, valamint a dolgozók személyi adatai. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül.

V. /2. 2. A kapcsolattartás rendje Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak fenn. Az eredményesebb működés elősegítése érdekében az intézmény szakmai szervezetekkel, társintézményekkel (szakmai) együttműködési megállapodásokat köthet.

V. /2. 3. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek (média) felé

25

Az írott sajtó, a televízió és a rádió képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás, nyilatkozattétel során be kell tartani a következő szabályokat: az intézményt érintő kérdésekben tájékoztatásra ill. nyilatkozattételre az igazgató, vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult, a közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel, a nyilatkozónak minden esetben tekintettel kell lennie a hivatali titoktatásra, nem adható felvilágosítás olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozó kompetenciája.

Melléklet: Térítési díj szabályzat Békés, 2014. év június hó 26. napján. Dr. Gulyás Zsuzsanna Igazgató főorvos

Békés Város Képviselő-testülete Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottsága ___________ számú határozatával elfogadta. Hatályos: 2014. év 06. hó 26. napjától.

26

Egyesített Egészségügyi Intézmény és Rendelőintézet 5630 Békés, József A. u. 5. Tel: 66/411-022 Tel/fax: 66/411-754 E-mail: [email protected]

Térítési díj szabályzat

A biztosítási jogviszony ellenőrzéséről, a nem biztosított betegek egészségügyi ellátásáról

Békés, 2014.06.26.

27

1. Bevezető A Térítési szabályzat (továbbiakban szabályzat) a társadalombiztosítás (OEP) felé el nem számolt egészségügyi ellátási események térítési kötelezettségeit szabályozza, ide értendő a magyar vagy EU-s egészségbiztosítási kártyával nem rendelkezők ellátása is. Az az egészségügyi szolgáltatás, amely költségének fedezete az Eütv. és az Ebtv. alapján a központi költségvetésben és az Egészségbiztosítási Alapon keresztül nincs biztosítva, meghatározott térítési díj ellenében vehető igénybe. Azon egészségügyi szolgáltatások térítési díjai, amelyek alkalmazására jogszabály van hatályban, a jogszabályi előírások szerint állapíthatók meg. Azokban az esetekben, ahol a jogszabály a térítési díj megállapítására az egészségügyi szolgáltatót jogosítja fel, az intézet a térítési díjat az önköltség, valamint a kereslet-kínálat figyelembe vételével állapítja meg. A járóbeteg szakellátásban a jogszabály alapján csak beutalóval igénybe vehető szakrendeléseket (lásd: 3. számú melléklet) beutaló nélkül felkeresők teljes térítési díj ellenében vehetik igénybe. A térítési díjakat a szolgáltatás igénybevétele előtt a betegek tudomására kell hozni. A teljesítés előtt a beteg részére számlát és bevételi pénztár bizonylatot kell adni, amely tartalmazza a szolgáltatás és az érte fizetendő térítési díj összegét. A térítési díjat az Egyesített Egészségügyi Intézmény és Rendelőintézet pénztárában kell befizetni készpénzben, és erről szóló számlát át kell adni a betegnek. A szabályzat valamennyi ellátásra nézve rögzíti a térítési díj fizetési kötelezettséget, annak mértékét, befizetésének módját.

2. A térítési szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az Egyesített Egészségügyi Intézmény és Rendelőintézet (továbbiakban intézmény) minden egészségügyi ellátó szervezeti egységére. A Szabályzat betartásáért, illetve végrehajtásáért az érintett orvosok és szakdolgozók jogi, ezen belül anyagi felelősséggel tartoznak. Valamennyi szakrendelés vezetőjének felelőssége e feladat rendszeres ellenőrzése, betartása és betartatása. A rendelésvezető főorvosok, vezető asszisztensek, vezető védőnő és további szakmai vezetők kötelezettsége, hogy a Szabályzatot a maguk területén betartsák, az operatív alkalmazást a vonatkozó rendeletek, szabályok alkalmazásával ellenőrizzék.

28

3. Társadalombiztosítási jogviszony ellenőrzése Belföldinek minősülők társadalombiztosítási szempontból: - a Magyarország területén élő magyar állampolgárok, - bevándorolt, - letelepedési engedéllyel rendelkező (letelepedett), - menekültként elismert, - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja. Ide tartozik: o EGT állampolgárok (EGT tagállam állampolgárai,) amennyiben rendelkeznek EGT tartózkodási engedéllyel, regisztrációs igazolással, o EGT állampolgárokat kísérő családtagjai (amennyiben rendelkeznek a magyar idegenrendészeti hatóság által kiadott tartózkodási kártyával regisztrációs igazolással), o a magyar állampolgárt kísérő nem magyar állampolgárságú családtagjai, amennyiben rendelkeznek tartózkodási kártyával, o a magyar állampolgár vagy – magyar tartózkodási engedéllyel rendelkező – EGT állampolgárságú személy eltartottjai, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban élő személyek, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar/EGT állampolgár személyesen gondoskodik, ha a magyar idegenrendészeti hatóság a családtagként beutazást és tartózkodást engedélyezte, o az EGT tagállamok állampolgáraival azonos jogállást élvező, de nem EGT tagállam állampolgárai, ha rendelkeznek tartózkodási engedéllyel - hontalan.

Magyar biztosítottak köre 3.1.1. Biztosítási jogviszony igazolása Az 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) meghatározza a biztosítottak fogalmát és körét (Tbj. 5.§), ezen túlmenően rögzíti az egészségügyi szolgáltatásra további, egyéb ok miatt jogosultak körét (Tbj. 16.§). A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény rögzíti a társadalombiztosítás területén belül járó ellátások körét.

29

A magyarországi biztosítással rendelkező beteg a kötelező egészségügyi ellátások keretében térítésmentes ellátás igénybevételére, érvényes Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ) igazoló hatósági igazolvány bemutatása alapján jogosult. (Térítési kategória: 1. magyar biztosítás alapján végzett térítésmentes ellátás) A TAJ számát igazoló hatósági igazolvány, mint biztosítási dokumentum kizárólag az abban feltüntetett személy érvényes biztosítását igazolja (személyi igazolvánnyal együtt érvényes), tehát más személy meglévő biztosításának igazolására nem használható fel. A biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez a TAJ számát igazoló okmányt minden alkalommal köteles bemutatni. Az igazolvány fénymásolata, továbbá bizonytalanul olvasható, vagy javított dokumentum nem fogadható el. Amennyiben a TAJ szám igazolványt a beteg nem hozta magával, az ellátást követően, az ellátottnak 15 napon belül be kell mutatnia az ellátás helyén. Abban az esetben, ha az ellátott személy vagy hozzátartozója a TAJ számot igazoló okmányt az ellátást követő 15 napon belül nem mutatja be, jelezni kell a Gazdasági Iroda munkatársánál, aki a finanszírozónál kezdeményezi a TAJ szám rendelkezésre bocsátását az ellátott személy azonosítására szolgáló, rendelkezésre álló adatok (név, születési hely, idő, anyja neve, lakcíme) megküldésével. A finanszírozótól megkapott TAJ számon történik meg a teljesítmény jelentése. Ismeretlen, TAJ számmal és a személy azonosítására szolgáló adatokkal nem rendelkező beteg esetén - az újszülött kivételével - annak adatlapját kell megküldeni a finanszírozónak. A szolgáltatások kifizetésére a finanszírozó által elvégzett ellenőrzést követően kerülhet sor. (Amennyiben a finanszírozó az ellenőrzést az adatlap megküldésétől számított 60 napon belül nem végzi el, a szolgáltató részére ki kell fizetnie a nyújtott szolgáltatásért járó díjazást.)

3.1.2. A biztosítási jogviszony ellenőrzése Az Intézménynél – a betegszállítást, védőnői szolgáltatást, iskola - és ifjúság-egészségügyi ellátást, valamint a beteg közvetlen jelenlétét nem igénylő diagnosztikai vizsgálat kivételével – az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét megelőzően, a TAJ számot igazoló okmány bemutatását, vagy ennek hiányában hitelt érdemlő igazolását követően az OEP nyilvántartásában közvetlenül elektronikus úton (on-line) ellenőrizni kell, hogy a beteg a nyilvántartásban az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosultként szerepel-e. A 14. életévét be nem töltött személy esetében az ellenőrzést minden egészségügyi szolgáltatónak egyszer, az adott személy első alkalommal történő ellátása során kell elvégeznie. Az ellenőrzést adott ellátási formában egy napon nyújtott szolgáltatások számától függetlenül egyszer kell elvégezni. A beteg állapota az ellátás azonnali megkezdését indokolja, a jogviszony-ellenőrzés közvetlenül a szolgáltatás igénybevétele után is elvégezhető, kúraszerű ellátás esetén havonta egy alkalommal a kezelés megkezdése előtt. Ha az ellenőrzés eredményeként az derül ki, hogy a beteg nem szerepel az aktív OEP jogviszony-nyilvántartásában, az ellátás nyújtását akkor sem lehet megtagadni, viszont e tényről a beteg részére még az ellátást megelőzően írásban tájékoztatást kell nyújtani az OEP honlapján elérhető Értesítés nyomtatvánnyal.

30

Ha a beteg, mint jogosult nem szerepel az OEP jogviszony-nyilvántartásában, ebben az esetben sem lehet a TAJ számmal rendelkező betegtől az ellátás költségének megtérítését kérni, vagy az ellátást megtagadni!

A jogviszony ellenőrzés jelzései: 1) Magyarországon rendezett jogviszonnyal rendelkező személyek esetében: „ZÖLD TAJ érvényes, jogviszonya rendezett” jelzés; A zöld jelzés esetében a szolgáltató a beteget az általános szabályok szerint ellátja. 2) Magyarországon rendezetlen jogviszonnyal rendelkezők esetében: „PIROS TAJ érvényes, jogviszonya rendezetlen” jelzés; A piros jelzés esetén a szolgáltató a beteget az általános szabályok szerint köteles ellátni. Az ellenőrzést végző szolgáltató az OEP (www.oep.hu / szakmai kezdőlap / jogviszonyellenőrzés) honlapjáról letölthető értesítést átadja a szolgáltatásra nem jogosult személynek. Ezen értesítés tartalmazza a) azt a tényt, hogy az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatását igénybe vevő személy az OEP nyilvántartásában jogosultként nem szerepel b) a felhívást arra, hogy a jogosultság fennállásának tisztázása érdekében keresse meg az ország területén bármely regionális egészségbiztosítási pénztár ügyfélszolgálatát, c) a jogosultság hiányának jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatást, valamint, d) az arra vonatkozó információt, hogy bővebb tájékoztatás az OEP honlapján érhető el. Az ellátás finanszírozására az általános szabályok szerint kerül sor. 3) A TAJ számmal rendelkező külföldön biztosítottak esetében: „KÉK TAJ külföldön biztosított, a TAJ átmenetileg érvénytelen” jelzés; A kék jelzés esetében a szolgáltató köteles ellenőrizni, hogy az érintett személy rendelkezik-e a következő jogosultság-igazolások valamelyikével; Európai Egészségbiztosítási Kártya, kártyahelyettesítő nyomtatvány, E 112-es nyomtatvány. Amennyiben az említett dokumentumok valamelyike rendelkezésre áll, a szolgáltató az alapján az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III.3.) Kormányrendelet 21. mellékletét képező Eadatlapon jelentheti le az ellátást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felé, „E” térítési kategóriában. Amennyiben nem áll a beteg rendelkezésére jogosultság-igazolás, és azt az ellátás nyújtását követő 15 napon belül sem mutatja be, akkor a szolgáltató a költségekről előre meghatározott díjtételei szerint számlát állít ki, a 87/2004. (X. 4.) ESzCsM rendelet alapján. Ebben az esetben az OEP az ellátások költségeit nem finanszírozza. A jelentésre az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Kormányrendelet szerint 4-es térítési kategóriában kerül sor. 4) egyéb esetekben a

31

„BARNA TAJ egyéb okból érvénytelen jelzés”. A barna jelzés esetében a szolgáltató a költségekről előre meghatározott díjtételei szerint számlát állít ki, a 87/2004. (X. 4.) ESzCsM rendelet alapján. Ebben az esetben az OEP az ellátások költségeit nem finanszírozza, tekintettel arra, hogy a TAJ pl. végleges külföldre település, elhalálozás miatt, vagy technikai okból érvénytelenítésre került. A lejelentésre az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III.3.) Kormányrendelet szerint 4-es térítési kategóriában kerül sor. Ha a jogviszony ellenőrzéshez szükséges adatkapcsolatnak az egészségügyi szolgáltató felelősségi körén kívüli okból eredő üzemzavara miatt nem tudja ellenőrizni, mentesül az ellenőrzés elmulasztásához külön jogszabályban meghatározott finanszírozási jogkövetkezmények alól, feltéve, hogy az üzemzavart igazolni tudja és a hiba tényét annak észlelését követően azonnal, de legkésőbb a következő munkanapon jelzi a MEP felé.

3.1.3. Tájékoztatási kötelezettség és fizetendő ellátás Az orvos a vizsgálatot megelőzően köteles a beteget arról tájékoztatni, hogy a vizsgálat és az azt követő ellátás térítési díját meg kell téríteni, ha a vizsgálat eredménye szerint sürgős szükség nem áll fenn és az ellátás költségének fedezete a központi költségvetésben és az Egészségbiztosítási Alapon keresztül sincs biztosítva. A 4-es térítési kategóriában ellátott betegek ellátási lapja összeget nem tartalmaz, azt az elvégzett beavatkozások szerinti térítési díj szabályzat alapján a számla tartalmazza.

4. Külföldiek, fizetős betegek ellátása 4.1. Európai Gazdasági Térség tagállamaiban és Svájcban élők ellátása Az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban (valamennyi tagállam, továbbá Izland, Liechtenstein és Norvégia), valamint Svájcban lakó és ott egészségbiztosítással rendelkező személyek ellátása. Ezen személyek magyarországi tartózkodásuk során a megfelelő igazolás bemutatása esetén a sürgősségi ellátásokat a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett vehetik igénybe az OEP-pel szerződött szolgáltatónál. Az ellátásra jogosultak jelentkezhetnek ellátásra:

az

alábbi

európai

formanyomtatványok

bemutatásával

Európai Egészségbiztosítási Kártya orvosilag szükséges ellátás Kártyahelyettesítő nyomtatvány orvosilag szükséges ellátás E 112 nyomtatvány meghatározott vagy teljes körű ellátás. Az ellátást nyújtó szervezeti egységnek a formanyomtatványt, illetve kártyát az ellátásra jelentkezőtől el kell kérni adatrögzítés céljából. A kártyát le kell fénymásolni, amely az irattározási szabályok szerint a betegdokumentáció részét képezi, azt az OEP részére megküldeni nem kell. Azok az EGT állampolgárok, akik nem rendelkeznek a fenti igazolások valamelyikével kötelesek megfizetni az ellátás díját. A szolgáltató az ilyen ellátást 4-es térítési kategóriában köteles jelenteni. A rendelet az alábbi országokból érkezőkre terjed ki: Ország Országkód

32

Ausztria AT Belgium BE Bulgária BU Ciprus CY Cseh Köztársaság CZ Dánia DK Észtország EE Finnország FI Franciaország FR Görögország GR Hollandia NL Írország IE Izland IS Lengyelország PL Lettország LV Liechtenstein LI Litvánia LT Luxemburg LU Málta MT Nagy Britannia (Egyesült Királyság) UK Németország DE Norvégia NO Olaszország IT Portugália PT Románia RO Spanyolország ES Svédország SE Szlovákia SK Szlovénia SI Svájc CH. A fenti igazolásokkal az átmeneti tartózkodás során orvosilag szükségessé vált egészségügyi szolgáltatások vehetők igénybe. Az orvosi szükségesség fennállásáról elsődlegesen – a körülmények mérlegelésével – a kezelőorvos dönt. Orvosilag szükségesnek azonban nem csak az azonnal nyújtandó szolgáltatások minősülhetnek. Külföldi állampolgárok ideiglenesen vagy állandó jelleggel, életvitelszerűen tartózkodhatnak Magyarországon. Ez utóbbi esetben a külföldi állampolgár lakóhelyét Magyarországra helyezte át munkavállalási célból, nyugdíjasként, tanulási célból, illetőleg egy magyarországi munkavállaló (biztosított) eltartott hozzátartozójaként, esetleg menekült, menedékes és befogadott jogcímen. Társadalombiztosítási szempontból a Magyarországon tartózkodásra engedélyezett, állandó lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgár belföldinek minősül. Társadalombiztosítási szempontból a külföldiek köre nem kizárólag a külföldi állampolgárságot jelenti, hanem külföldinek minősül mindenki, akit nem kell belföldinek tekinteni, tehát a magyar állampolgár is, ha nem rendelkezik állandó magyarországi lakóhellyel.

33

4.2. Ideiglenesen, rövid ideig Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok Egészségügyi államközi egyezmények: Viszonosság, illetve különböző egyezmények alapján az egyezményben részes államok állampolgárai külföldi tartózkodásuk idejére kölcsönösen különböző egészségügyi ellátási jogosultságokat biztosítanak. Az egyezményes országokból érkező, Magyarországon nem biztosított külföldi állampolgárok (különböző elszámolási módok alapján az egészségbiztosítás terhére) az itt tartózkodásuk alatt feltétlenül szükséges mértékben, heveny megbetegedés illetve sürgős szükség esetén jogosultak egészségügyi ellátásra. Ez az ellátás magában foglalja az alap orvosi ellátást, a járóbeteg-ellátást, a fekvőbeteg-gyógyintézeti (kórházi) ellátást is.

4.3. Területi elven nyugvó szociálpolitikai, egészségügyi együttműködési egyezmények Az ellátást az egyezményben részes államok valamelyikében állampolgársággal rendelkező személy kapja. Heveny megbetegedés és sürgősség esetén egészségügyi ellátás igénybevételének feltétele az érvényes útlevél bemutatása. A szociálpolitikai és egészségügyi ellátási egyezmények alapján elsősorban, életet veszélyeztető állapotok és betegségek ellátásai, valamint azok maradandó egészségkárosító hatásának megelőzése érdekében – a beteg állapotának stabilizálása céljából – végzett beavatkozások nyújtandók.

Államközi egyezmények Angola Észak-Korea - (csak a KNDK állampolgárai!) Irak Jordánia Jugoszlávia - (Szerbia, Macedónia és Koszovó tekintetében alkalmazandó) Kuba Kuvait Mongólia Szovjetunió utódállamai (Kazahsztán, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán, Ukrajna esetében alkalmazható)

17/1984. III. 27 MT rend. 14/1975. (V. 14.) MT rend. 47/1978. X. 4 MT rend. 15/1981. V. 23 MT rend. 1959. évi 20. tvr. 1969. évi 16 tvr. 33/1979. X. 14 MT rend. 29/1974. VII. 10 MT rend. 1963. évi 16. tvr.

OEP jelentési kötelezettség: 3-as térítési kategóriában „államközi szerződés alapján végzett ellátás” alatt.

4.4. Szociális biztonsági egyezmények

34

A horvát, a montenegrói, a boszniai és hercegovinai biztosítottak a magyarországi egészségügyi szolgáltatásokat - átmeneti magyarországi tartózkodás során - sürgősségi esetben - az illetékes egészségbiztosítási intézmény által kiadott igazolással vehetik igénybe (Az igazolások száma: horvát: HR/HU 111 montenegrói: CG/HU 111) Gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz a horvát, a montenegrói, a boszniai és hercegovinai biztosítottaknak sürgősségi ellátásához kapcsolódóan kizárólag a fekvőbeteg gyógyintézeti ellátás keretében nyújtható. E- adatlapon való jelölések: horvát ellátott: HR111 vagy HR112 montenegrói ellátott: CG111 vagy CG111A vagy CG112 boszniai és hercegovinai: BH111 vagy BH112.

4.5. Nem sürgősségi ellátás, illetve más külföldi állampolgár ellátása Nem sürgősségi ellátásra, illetve az előzőekben fel nem tüntetett országokkal egészségügyi ellátásra vonatkozó egyezményünk nincs. Ellátásra jelentkező állampolgáraik esetében térítési kategóriaként a „4 egyéb, magyar biztosítással nem rendelkező vagy más hatályos rendelkezés alapján az egészségbiztosítás terhére el nem számolható ellátást igénybe vevő személyek térítésköteles ellátása” kategória jelölendő be. Tekintettel azonban arra, hogy ezen ellátások ellentételezését az OEP nem téríti, jelen Térítési Díj Szabályzat 1. számú mellékletében foglalt fizetési tételek alkalmazandóak.

4.5.1. A Magyarországon munkát vállaló külföldiek A munkavállalás céljából Magyarországra érkező külföldi állampolgár főszabály szerint a Magyarországon belföldinek minősülő munkáltatóval fennálló munkaviszonya kezdetétől biztosítottnak számít, utána a munkáltató járulékot fizet. Ennek alapján jogosultságot szerez az egészségbiztosítás valamennyi ellátására. Ezek eltartott közeli hozzátartozói: 2007. április 1-jével az eltartott hozzátartozó, mint ellátásra jogosultságot keletkeztető státusz megszűnt, ezért ezt követően a Magyarországon biztosított külföldiek közeli hozzátartozói a regionális egészségbiztosítási pénztárnál kötött megállapodás alapján válhatnak egészségügyi ellátásra jogosulttá. A jogosultság igazolása A magyar egészségügyi ellátásra jogosult külföldiek TAJ számát, illetve e jogosultságát az “Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról” elnevezésű nyomtatvány igazolja. Ebben az egyes egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultságot a tárgyhónapot megelőző hónap végén a foglalkoztató a pecsétjével és aláírásával havonta igazolja. A jogviszony megszűnésével egyidejűleg a foglalkoztató bevonja az Igazolást. Kivételek a magyar társadalombiztosítás biztosítottai köréből:

35

Nem terjed ki a kötelező magyar társadalombiztosítás: - külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára,

és

konzuli

képviselete

- a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, - a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere, továbbá - nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára, feltéve, hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere. Továbbá nem terjed ki a magyar társadalombiztosítás a magyar jogszabályok alapján be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott külföldinek minősülő, nem EGT állam (ún. harmadik állam) ha kiküldetés, kirendelés vagy munkaerőkölcsönzés keretében végez munkát.

4.6. Sürgősségi ellátás A sürgős szükség esete áll fenn, ha az azonnali orvosi ellátás elmaradása előreláthatólag a beteg életét, illetőleg testi épségét kockáztatja, vagy a beteg egészségében, illetőleg testi épségében helyrehozhatatlan, vagy tartós károsodást okozhat, úgyszintén, ha a beteg betegségének tünetei (öntudatzavar, eszméletvesztés, vérzés stb.) alapján, illetőleg baleset folytán, vagy más okból hirtelenül bekövetkezett súlyosabb egészségkárosodása miatt azonnali orvosi ellátásra szorul. A sürgős szükség esetére megállapított rendelkezések szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a beteg (hozzátartozója) vagy megbízottja, illetőleg más személy (pl. az elsősegélynyújtó) sürgős orvosi segítséget kér, de a tájékoztatásából a sürgős ellátás szükségességét nem lehet határozottan megállapítani. Sürgős szükség esetében minden orvosi rendelőben (háziorvosi rendelőben, gyermekorvosi rendelőben, magán orvosi rendelőben stb.), járóbeteg-gyógyintézetben (rendelőintézetben, gondozóintézetben stb.) és kórházban az ott megjelent beteget haladéktalanul a szükséges és lehetséges orvosi ellátásban kell részesíteni. Nem tartozik a sürgősségi ellátás körébe a beteg későbbi, kontroll vagy kiegészítő vizsgálata, kezelése.

5. Betegtájékoztatás és egyéb szabályok Jelen szabályzatban foglaltak alapján az adott szolgáltató egységre vonatkozó mellékleteit a beteg részére hozzáférhetővé teszi. A kezelés előtt a beteggel a várható térítési díjakat ismertetni kell szóban. Amennyiben a térítési díjakat a beteg nem fogadja el, a kezelés vonatkozó része nem kezdhető meg. Egyéb „fizetős vizsgálatok” esetén a kért vizsgálatok eredményétől függő (szakmai szabályok szerinti) további kiegészítő vizsgálatok térítési díját az eredmények kiadása előtt a betegnek meg kell téríteni.

36

A sürgősségi ellátás igénybevételének térítés mentességét a beteg vizsgálatát és ellátását követően kell megállapítani. Amennyiben a beteg az adott ellátásra nem térítésmentesen jogosult, a térítési díj utólag rendezendő. Térítés díj fizetését megtagadó, agresszív beteg esetében, az ellátást a térítési díj beszedése nélkül is be kell fejezni. Az igazgató főorvos értesítése mellett szükség szerint a rendőrséget is haladéktalanul értesíteni kell. Ha betegnek korábbról ki nem fizetett ellátása van, akkor a térítéses ellátás csak a korábbi és a jelenlegi ellátás tervezett összegének előzetes kifizetése után kezdhető meg.

Egyéni kezdeményezés alapján készült dokumentumok/másolatok díjai: - Betegdokumentáció másolat 250 Ft áfával - Látlelet 3.500 Ft - Röntgen felvétel másolat* 500 Ft/CD (hozott lemezre)

6. A térítési díj befizetésének formája, és egyéb feltételek A befizetés módja: A fizetendő térítési díjak magyar forintban (HUF) értendők. A térítési díjat az intézmény pénztárában pénztári nyitvatartási időben az ellátás megkezdése előtt, illetve sürgős szükség esetén az ellátás után kell megfizetni. Kivéve: a tüdőszűrésnél az ellátást végző szervezeti egységben készpénz fizetési számla ellenében. A pénztár a József Attila u. 5. sz. fő telephelyen az első emeleten a gazdasági irodában található. Nyitvatartási ideje: hétfő: 8 – 12, 13 - 15 kedd: 8 - 12 szerda: 8 – 12, 13 - 15 csütörtök: 8 – 12, 13 - 15 péntek: 8 – 12 óra. A befizetésről a beteg számlát és bevételi pénztár bizonylatot kap. A számla első és harmadik példánya a beteghez kerül, ebből a harmadik példányt és a pénztárbizonylat egyik példányát az ellátás megkezdése előtt köteles az érintett szakrendelésnek leadni. A fizetés mértéke: a leggyakrabban kért vizsgálatok díjszabása a Térítési díj szabályzat 1. számú mellékletében kerültek rögzítésre. A ritkán előforduló beavatkozások esetében a térítési díj az elvégzett vizsgálat OENO pont értéke X 3. A nem E-alap terhére történő térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló rendelet határozza meg bizonyos vizsgálatok körét, melyet a 2. számú melléklet tartalmaz. Az aktuális díjtételek az orvosi rendelőkben és a gazdasági irodán megtekinthetőek. A jelen szabályzat által meghatározott díjat az intézet mérsékelni és elengedni nem jogosult. Abban az esetben, ha jelen szabályzat díjtételei közül jogszabály vagy kamarai díjszabás által megállapított díjváltozás következik be, azt a rendelőintézetnek az előírás szerint kell alkalmaznia és azt a szabályzatban külön Képviselő Testületi jóváhagyás nélkül átvezetnie.

37

7. Vonatkozó jogszabályok 1408/71 EGK rendelet a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazására, 574/72 EGK rendelet a 1408/71 EGK rendelet végrehajtásáról, 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről, 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (Ebtv.), 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 2005. CXXV. törvény a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, Budapesten, 2005. február 8-ám aláírt Egyezmény kihirdetéséről

2008. évi LXXII. törvény a Magyar Köztársaság, valamint Montenegró Köztársaság között a társadalombiztosításról és a szociális biztonság egyes kérdéseiről szóló,, Budapesten, 2008. május 20-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről 2009. évi II. törvény a Magyar Köztársaság és Bosznia és Hercegovina között a társadalombiztosításról és a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről 195/1997. (XI.5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról, 89/1995. (VII.14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról 284/1997. (XII.23.) Korm. rendelet térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról, 43/1999. (III.3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól 52/2006. (XII.28.) EüM rendelet a sürgős szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatásokról A külföldiek ellátást szabályozó területi elvű nemzetközi szociálpolitikai egyezmények, továbbá az elszámo9lásos elvű német-magyar, osztrák-magyar egyezmény (OEP tájékoztató 2001. IV. 4.) 38

1. sz. melléklet: Térítési díjak: Szakorvosi vizsgálat EKG vizsgálat Arteriográf vizsgálat ABPM/Cardiotens vizsgálat Légzésfunkciós vizsgálat Hallásvizsgálat

4 000 Ft 1 000 Ft 3 000 Ft 3 000 Ft 1 000 Ft 2 000 Ft

Laboratóriumi vizsgálati szűrés Vérvétel Vérkép, anémia panel Ált. kémia: máj-vesefunkció, vércukor, koleszterin, ionok vizsgálata Vérkép+Ált.kémia együtt HgA1C vizsgálat Vizelet vizsgálat általános, üledék, terhességi

500 Ft 1 500 Ft 2 000 Ft 3 000 Ft 2 000 Ft 500 Ft

UH vizsgálatok: Hasi UH (áttekintő, gyomor, bél, kismedence) Nyaki lágyrész, pajzsmirigy, nyaki erek, nyálmirigy Duplex UH (végtagi erek vizsgálata) Duplex UH (férfi nemi szervek) Emlő UH (axilla vizsgálata) Vállizület UH Csípőizület UH Térdizület UH, végtagi lágyrész UH Pleuraűr UH

5 000 Ft 6 200 Ft 4 000 Ft 2 400 Ft 5 000 Ft 2 400 Ft 2 400 Ft 3 400 Ft 600 Ft

Röntgen vizsgálatok: Mellkas felvétel Nyaki gerincoszlop 2 irányú felvétele Háti gerinc 2 irányú felvétele Lumbalis gerincoszlop 2 irányú felvétele Váll összehasonlító felvétel Medence felvétel Csípő felvétel Térd összehasonlító felvétel Könyök 2 irányú felvétel Láb összehasonlító felvétel Vese és hólyag felvétel Gyomor-nyelőcső rtg. kontrasztanyaggal

1 700 Ft 1 700 Ft 1 700 Ft 1 700 Ft 1 200 Ft 1 500 Ft 1 500 Ft 1 600 Ft 1 600 Ft 1 200 Ft 1 400 Ft 5 000 Ft

Fiziotherápiás kezelések (kezelésenként) Gyógytorna Nappali infúziós kezelés (naponta)

500 Ft 500 Ft 2 000 Ft

Jogszabály által meghatározott árak Tüdőszűrés

1 700 Ft

39

Látlelet Egyéb Mérleg Mellszívó Lelet másolat (ÁFÁ-val) CD másolat (hozott lemezre, ÁFÁ-val)

3 500 Ft

500/hét 1000/hét 250 Ft 500 Ft

40

2. számú melléklet 284/1997. (XII. 23.) Korm. Rendelet térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról 2. számú melléklet a 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelethez22 A 1.

2.23

B Lőfegyvert munkakörükből eredően tartani szándékozó, illetve tartó személyek (I. csoport) lőfegyvertartásra való egészségi alkalmasságának pszichológiai vizsgálata

a) első fokon

7 200 Ft

b) másodfokon

12 000 Ft

Lőfegyvert tartani szándékozó, illetve tartó személyek (II. csoport) lőfegyvertartásra való alkalmassági vizsgálata A.

orvosi alkalmassági vizsgálat

a) ha a 40. életévét még nem töltötte be: aa)

első fokon

7 200 Ft

ab)

másodfokon

10 800 Ft

b) ha a 40. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem érte el: ba)

első fokon

4 800 Ft

bb)

másodfokon

7 200 Ft

c) ha a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem érte el: ca)

első fokon

2 500 Ft

cb)

másodfokon

4 800 Ft

d) ha a 70. életévét betöltötte:

B.

3.24

da)

első fokon

1 700 Ft

db)

másodfokon

3 200 Ft

pszichológiai alkalmassági vizsgálat

a)

első fokon

7 200 Ft

b)

másodfokon

12 000 Ft

Gépjármű-vezetői, belvízi hajózási szolgálati és belvízi kedvtelési célú vízijármű-vezetői alkalmassági vizsgálat

a) ha 40. életévét még nem töltötte be: aa)

első fokon

7 200 Ft

ab)

másodfokon

10 800 Ft

b) ha 40. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem érte el:

41

ba)

első fokon

4 800 Ft

bb)

másodfokon

7 200 Ft

c) ha a 60. életévét betöltötte: de a 70. életévét még nem érte el: ca)

első fokon

2 500 Ft

cb)

másodfokon

4 800 Ft

d) ha a 70. életévét betöltötte: da)

első fokon

1 700 Ft

db)

másodfokon

3 200 Ft

4.

Alkohol szintjének kimutatása érdekében végzett vér- és vizeletvétel

5.

Kábítószer szintjének kimutatása érdekében végzett

4 800 Ft

a)

vérvétel

3 200 Ft

b)

vizeletvétel

1 600 Ft

6.

Látlelet készítése és kiadása

3 500 Ft

7.

Részeg személy detoxikálása

7 200 Ft

8.

Kábítószer hatása alatt álló személy akut ellátása

7 200 Ft

9.

Tengeri hajózási egészségi alkalmassági vizsgálat

a) tengeri hajózási szolgálatot teljesítő személy alkalmassági vizsgálata aa)

az egészségi alkalmasság első vizsgálata

19 200 Ft

ab)

az egészségi alkalmasság időszakos vagy soron kívüli vizsgálata

15 600 Ft

b) I. és II. osztályú tengeri kedvtelési célú tengeri vízijármű-vezetők alkalmassági vizsgálata

ba)

az egészségi alkalmasság első vizsgálata

12 000 Ft

bb)

az egészségi alkalmasság időszakos vagy soron kívüli vizsgálata

9 700 Ft

c) III. és IV. osztályú tengeri kedvtelési célú tengeri vízijármű-vezetők alkalmassági vizsgálata

ca)

az egészségi alkalmasság első vizsgálata

9 700 Ft

cb)

az egészségi alkalmasság időszakos vagy soron kívüli vizsgálata

7 200 Ft

10.

Igazságügyi szakértői tevékenység kivételével jogszabály által elrendelt vagy egyéb háziorvosi, orvosszakértői vizsgálatok és szakvéleményezés, kivéve, ha 7 200 Ft a vizsgálatra és szakvéleményezésre társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre való jogosultság megállapítása céljából kerül sor

11.

Hivatásos sportolók sportegészségügyi vizsgálata

9 700 Ft

42

12.

Hivatásos sportolók további sportegészségügyi szakvizsgálata

13.

Repülő-egészségügyi alkalmassági vizsgálat

Az adott ellátásnak a közfinanszírozásban érvényesíthető díja

a) 1. egészségügyi osztály aa)

első, illetve kibővített (terheléses EKG, teljes körű szemészeti vagy teljes körű fül-orr-gégészeti vizsgálatra is kiterjedő) vizsgálat

28 700 Ft

ab)

időszakos vizsgálat

16 100 Ft

b) 2. egészségügyi osztály ba)

első, illetve kibővített (terheléses EKG vizsgálatra is kiterjedő) vizsgálat

13 800 Ft

bb)

időszakos vizsgálat

9 200 Ft

c) 3. egészségügyi osztály ca)

első, illetve kibővített (terheléses EKG, teljes körű szemészeti vagy teljes körű fül-orr-gégészeti vizsgálatra is kiterjedő) vizsgálat

28 700 Ft

cb)

időszakos vizsgálat

16 100 Ft

14.

Az a mellkas-szűrővizsgálat (tüdőszűrés), melynek igénybevételére nem az egészségügyi hatóság által a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló miniszteri rendelet szerint kötelezően elrendelt szűrővizsgálat keretében, vagy nem a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló miniszteri rendelet szerinti korhoz kötött szűrővizsgálat keretében, vagy nem jogszabály által előírt, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 4. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti szakképzési intézményekben és felsőoktatási intézményben oktatásban részesülők szakmai alkalmassági vizsgálatai keretében kerül sor.

15.25

A foglalkoztathatóság szakvéleményezése

16.

1 700 Ft

a)

közfoglalkoztatási jogviszonyhoz szükséges szakvélemény esetén 1900 Ft/fő/eset

b)26

a büntetésként kiszabott közérdekű munka végrehajtásához szükséges szakvélemény esetén

1900 Ft/fő/eset

c)

az a) és a b) pontban nem említett esetben

3300 Ft/fő/eset

Járványügyi érdekből nem kötelező védőoltással történő immunizálás, kivéve a) a térítésmentes védőoltással történő immunizálást és b)27 - az a) pont hatálya alá nem tartozó körben is - a pneumococcus 2 000 Ft baktérium, a human papilloma vírus és az influenza megbetegedés elleni immunizálást

43

3. sz. melléklet: Beutalóval igénybe vehető szakrendelések: Szakma (szervezeti egység) megnevezése: Addiktológia

Beutaló köteles x

Addiktológiai gondozó

x

I. Belgyógyászat

x

II.Belgyógyászat

x

Bőr- nemibeteg szakrendelés Bőr-nemibeteg gondozó

x

Foglalkozás eü. szakellátás Fül-orr-gégészet Ideggyógyászat

x

I. Nőgyógyászat II. Nőgyógyászat (terhes) Orthopédia

x

Psychiatria Psychiatriai gondozó

x

Rheumatológia

x

Sebészet Szemészet Tüdőgyógyászat Tüdőgondozás

x

UH labor

x

Urológia Általános röntgendiagnosztika

x

Belgyógy. nappali ellátás

x

Neurológia nappali ellátás

x

Rheumatológia nappali ellátás

x

Általános labor diagnosztika

x

Iskolaorvosi szolgálat Nőgyógyászati MSzSz* Gyermek MSzSz

*: Mozgó Szakorvosi Szolgálat

44