befektetési alapkezelő társaság által létrehozott és kezelt QUANTIS Globális Fejlett Piaci Részvény Alap

A QUANTIS Investment Management Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 79. 5. em., a továbbiakban:”Alapkezelő”) befektetési alapkezelő társaság által létrehozott és kezelt QUANTIS Globális Fejlett Piaci Részvény Alap elnevezésű, az ABAK irányelv alapján harmonizált, nyíltvégű értékpapír befektetési alap határozatlan időre történő, nyilvános létrehozása és befektetési jegyei nyilvános forgalomba hozatala érdekében készített, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (Kbftv.) 72. §-a és 3. melléklet I. Fejezete szerinti KEZELÉSI SZABÁLYZATA Vezető forgalmazó: Raiffeisen Bank Zrt. (székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 6.) Forgalmazók: Erste Befektetési Zrt. (székhelye: 1138 Budapest, Népfürdő utca 24-26.) QUANTIS Alpha Befektetési Zrt. (székhelye: 1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 79. 5. em.) Letétkezelő: Raiffeisen Bank Zrt (székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 6.) Hatályos: 2014. november 12. 1

A kezelési szabályzat a Kbftv-vel végrehajtott módosításoknak megfeleltetésre került.

1

Kivéve a 36.2-es fejezetben bemutatott letétkezelési díj növekedését, valamint a 36.3-as fejezetben részletezett könyvvizsgálói és könyvelési díjakat, melyek esetében felső korlát került meghatározásra. Ezen változások 2014. december 13. napjától lépnek hatályba.

–1–

I.

A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK ..................................................................... 7

1.

A BEFEKTETÉSI ALAP ALAPADATAI .......................................................................................................... 7 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 1.10

A BEFEKTETÉSI ALAP NEVE ............................................................................................................................... 7 A BEFEKTETÉSI ALAP RÖVID NEVE ...................................................................................................................... 7 A BEFEKTETÉSI ALAP SZÉKHELYE ........................................................................................................................ 7 A BEFEKTETÉSI ALAP NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉNEK IDŐPONTJA, NYILVÁNTARTÁSI SZÁMA ............................................ 7 A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ NEVE...................................................................................................................... 7 A LETÉTKEZELŐ NEVE ...................................................................................................................................... 7 A FORGALMAZÓK NEVEI .................................................................................................................................. 7 A BEFEKTETÉSI ALAP MŰKÖDÉSI FORMÁJA (NYILVÁNOS) A LEHETSÉGES BEFEKTETŐK KÖRE (SZAKMAI VAGY LAKOSSÁGI) ....... 7 A BEFEKTETÉSI ALAP FAJTÁJA (NYÍLT VÉGŰ VAGY ZÁRT VÉGŰ) .................................................................................. 7 A BEFEKTETÉSI ALAP FUTAMIDEJE (HATÁROZATLAN VAGY HATÁROZOTT), HATÁROZOTT FUTAMIDŐ ESETÉN A FUTAMIDŐ LEJÁRATÁNAK FELTÜNTETÉSE ..................................................................................................................................... 7 1.11 ANNAK FELTÜNTETÉSE, HA A BEFEKTETÉSI ALAP AZ ÁÉKBV-IRÁNYELV VAGY ABAK-IRÁNYELV ALAPJÁN HARMONIZÁLT ALAP 8 1.12 A BEFEKTETÉSI ALAP ÁLTAL KIBOCSÁTOTT SOROZATOK SZÁMA, JELÖLÉSE, ANNAK FELTÜNTETÉSE, HOGY AZ EGYES SOROZATOK MILYEN JELLEMZŐKBEN TÉRNEK EL EGYMÁSTÓL ............................................................................................. 8 1.13 A BEFEKTETÉSI ALAP ELSŐDLEGES ESZKÖZKATEGÓRIA TÍPUSA (ÉRTÉKPAPÍR- VAGY INGATLANALAP) ............................. 8 1.14 ANNAK FELTÜNTETÉSE, HA A BEFEKTETÉSI ALAP TŐKÉJÉNEK MEGÓVÁSÁRA, ILLETVE A HOZAMRA VONATKOZÓ ÍGÉRETET BANKGARANCIA VAGY KEZESI BIZTOSÍTÁS BIZTOSÍTJA (TŐKE-, ILLETVE HOZAMGARANCIA) VAGY AZT A BEFEKTETÉSI ALAP RÉSZLETES BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA TÁMASZTJA ALÁ (TŐKE-, ILLETVE HOZAMVÉDELEM); AZ ENNEK FELTÉTELEIT A KEZELÉSI SZABÁLYZATBAN RÉSZLETESEN TARTALMAZÓ PONT MEGJELÖLÉSE ............................................................................................................ 8 2.

A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ EGYÉB ALAPINFORMÁCIÓK .......................................................... 8

3. A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELÉSRE, TOVÁBBÁ A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALÁRA ÉS FORGALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ, VALAMINT AZ ALAP ÉS A BEFEKTETŐ KÖZÖTTI JOGVISZONYT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK FELSOROLÁSA ........................................................................................................................ 8 4. A BEFEKTETÉS LEGFONTOSABB JOGI KÖVETKEZMÉNYEINEK LEÍRÁSA, BELEÉRTVE A JOGHATÓSÁGRA, AZ ALKALMAZANDÓ JOGRA ÉS BÁRMILYEN OLYAN JOGI ESZKÖZ MEGLÉTÉRE VAGY HIÁNYÁRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓKAT, AMELYEK AZ ABA LETELEPEDÉSE SZERINTI ORSZÁGBAN HOZOTT ÍTÉLETEK ELISMERÉSÉRŐL ÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL RENDELKEZNEK ........................................................................................................... 9 II.

A BEFEKTETÉSI JEGYRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK (SOROZATONKÉNT) ............................................... 9

5.

A BEFEKTETÉSI JEGY ISIN AZONOSÍTÓJA ................................................................................................. 9

6.

A BEFEKTETÉSI JEGY NÉVÉRTÉKE ........................................................................................................... 10

7.

A BEFEKTETÉSI JEGY DEVIZANEME ........................................................................................................ 10

8. A BEFEKTETÉSI JEGY ELŐÁLLÍTÁSÁNAK MÓDJA, A KIBOCSÁTÁSRA, ÉRTÉKESÍTÉSRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK ............................................................................................................................................... 10 9.

A BEFEKTETÉSI JEGYRE VONATKOZÓ TULAJDONJOG IGAZOLÁSÁNAK ÉS NYILVÁNTARTÁSÁNAK MÓDJA 11

10. A BEFEKTETŐNEK A BEFEKTETÉSI JEGY ÁLTAL BIZTOSÍTOTT JOGAI, ANNAK LEÍRÁSA, HOGY AZ ABAK HOGYAN BIZTOSÍTJA A BEFEKTETŐKKEL VALÓ TISZTESSÉGES BÁNÁSMÓDOT, ÉS AMENNYIBEN VALAMELY BEFEKTETŐ KIVÉTELEZETT BÁNÁSMÓDBAN RÉSZESÜL, VAGY ERRE JOGOT SZEREZ, A KIVÉTELEZETT BÁNÁSMÓD LEÍRÁSA, A KIVÉTELEZETT BÁNÁSMÓDBAN RÉSZESÜLŐ BEFEKTETŐTÍPUSOK AZONOSÍTÁSA, VALAMINT ADOTT ESETBEN EZEK ABA-HOZ VAGY AZ ABAK-HOZ FŰZŐDŐ JOGI ÉS GAZDASÁGI KÖTŐDÉSÉNEK LEÍRÁSA; AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓ ........................................................... 11 III.

A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA ÉS CÉLJAI, EZEN BELÜL KÜLÖNÖSEN: ............................ 12

11. A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI CÉLJAINAK, SPECIALIZÁCIÓJÁNAK LEÍRÁSA, FELTÜNTETVE A PÉNZÜGYI CÉLOKAT IS (PL. TŐKENÖVEKEDÉS VAGY JÖVEDELEM, FÖLDRAJZI VAGY IPARÁGI SPECIFIKÁCIÓ) . 12 12.

BEFEKTETÉSI STRATÉGIA, A BEFEKTETÉSI ALAP CÉLJAI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI ....................... 12

–2–

13. AZON ESZKÖZKATEGÓRIÁK MEGJELÖLÉSE, AMELYEKBE A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETHET, KÜLÖN UTALÁSSAL ARRA VONATKOZÓAN, HOGY A BEFEKTETÉSI ALAP SZÁMÁRA ENGEDÉLYEZETT-E A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ALKALMAZÁSA ................................................................................................. 12 14.

AZ EGYES PORTFOLIÓELEMEK MAXIMÁLIS, ILLETVE MINIMÁLIS VAGY TERVEZETT ARÁNYA ................ 13

15. A BEFEKTETÉSI POLITIKA MINDEN ESETLEGES KORLÁTOZÁSA, VALAMINT BÁRMELY OLYAN TECHNIKA, ESZKÖZ VAGY HITELFELVÉTELI JOGOSÍTVÁNY, AMELY A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSÉHEZ FELHASZNÁLHATÓ, IDEÉRTVE A TŐKEÁTTÉTEL ALKALMAZÁSÁRA, KORLÁTOZÁSÁRA, A GARANCIÁK ÉS ESZKÖZÖK ÚJBÓLI FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ MEGÁLLAPODÁSOKAT ÉS AZ ALKALMAZHATÓ TŐKEÁTTÉTEL LEGNAGYOBB MÉRTÉKÉT, UTALVA ARRA, HOGY ABA ESETÉBEN AZ ÉVES ÉS FÉLÉVES JELENTÉS TARTALMAZZA A KBFTV. 6. MELLÉKLET XI. PONTJÁNAK MEGFELELŐ INFORMÁCIÓKAT............................................................................ 13 16.

A PORTFÓLIÓ DEVIZÁLIS KITETTSÉGE .................................................................................................... 15

17. HA A TŐKE-, ILLETVE HOZAMÍGÉRET A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJÁVAL VAN ALÁTÁMASZTVA, AKKOR A MÖGÖTTES TERVEZETT TRANZAKCIÓK LEÍRÁSA.................................................. 15 18.

HITELFELVÉTELI SZABÁLYOK ................................................................................................................. 15

19. AZON ÉRTÉKPAPÍROKAT KIBOCSÁTÓ VAGY GARANTÁLÓ ÁLLAMOK, ÖNKORMÁNYZATOK VAGY NEMZETKÖZI SZERVEZETEK, AMELYEKNEK AZ ÉRTÉKPAPÍRJAIBA AZ ALAP ESZKÖZEINEK TÖBB MINT 35 SZÁZALÉKÁT FEKTETI ..................................................................................................................................... 16 20. A LEKÉPEZETT INDEX BEMUTATÁSA ÉS AZ EGYES ÉRTÉKPAPÍROK INDEXBELI SÚLYÁTÓL VALÓ ELTÉRÉSÉNEK MAXIMÁLIS NAGYSÁGA ........................................................................................................... 16 21. AZON BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA, AMELYBE A BEFEKTETÉSI ALAPBA FEKTETŐ BEFEKTETÉSI ALAP ESZKÖZEINEK LEGALÁBB 20 SZÁZALÉKÁT MEGHALADÓ MÉRTÉKBEN KÍVÁN BEFEKTETNI 16 22. A CÉL-ÁÉKBV, ILLETVE ANNAK RÉSZALAPJÁNAK MEGNEVEZÉSE, A CÉL-ABA MEGNEVEZÉSE, LETELEPEDÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK............................................................................................... 16 23. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK, ÍGY PL. A MÖGÖTTES ALAPOK LETELEPEDÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK, AMENNYIBEN AZ ABA ALAPOK ALAPJA ................................ 17 24.

SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK ........................................................... 17

24.1.

SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ALKALMAZÁSA ESETÉN ARRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ, HOGY A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

ALKALMAZÁSÁRA FEDEZETI CÉLBÓL VAGY A BEFEKTETÉSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN VAN LEHETŐSÉG .......................... 17

24.2. 24.3. 24.4. 24.5. 24.6. 24.7. 24.8.

A SZÁRMAZTATOTT TERMÉKEK, ILLETVE A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK LEHETSÉGES KÖRE ....................................... 17 AZON JOGSZABÁLYHELY MEGJELÖLÉSE, AMELYNEK ALAPJÁN A BEFEKTETÉSI ALAP ELTÉRÉSI LEHETŐSÉGGEL ÉLT............ 17 A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETTEL KAPCSOLATOS BEFEKTETÉSI KORLÁTOK ............................................................... 17 AZ EGYES ESZKÖZÖKBEN MEGLÉVŐ POZÍCIÓK NETTÓSÍTÁSI SZABÁLYAI ................................................................ 18 AZ INDEXEKBEN, EGYÉB ÖSSZETETT ESZKÖZÖKBEN MEGLÉVŐ POZÍCIÓK KEZELÉSE .................................................. 18 AZ ÉRTÉKELÉSHEZ FELHASZNÁLNI KÍVÁNT ÁRINFORMÁCIÓK FORRÁSA ................................................................. 18 AMENNYIBEN AZON SZÁRMAZTATOTT ÜGYLET JELLEMZŐI, AMELYBE A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTET, KÜLÖNBÖZIK A JOGSZABÁLY ÁLTAL A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEKRE VONATKOZÓAN MEGHATÁROZOTT ÁLTALÁNOS JELLEMZŐKTŐL, AZ ERRE VONATKOZÓ FIGYELEMFELHÍVÁS, MEGHATÁROZVA AZ ADOTT SZÁRMAZTATOTT ÜGYLET JELLEMZŐIT ÉS KOCKÁZATÁT ................. 18 24.9. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK ............................................................................. 18 25.

INGATLANALAPRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK ................................................................ 18

ANNAK MEGJELÖLÉSE, HOGY HOZAMTERMELŐ VAGY ÉRTÉKNÖVEKEDÉSI CÉLLAL KIVÁLASZTANDÓ INGATLANOKBA FEKTET AZ INGATLANALAP ..................................................................................................................................................... 18

25.2.

ANNAK MEGJELÖLÉSE, HOGY MILYEN FUNKCIÓJÚ (LAKÁS, KERESKEDELMI, IPARI STB.) INGATLANOKBA FEKTET AZ

INGATLANALAP ..................................................................................................................................................... 19

25.3. 25.4. 25.5.

ANNAK MEGJELÖLÉSE, HOGY MELY ORSZÁGOKBAN FEKTET BE AZ INGATLANALAP.................................................. 19 EGY INGATLAN, ILLETVE INGATLANHOZ KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOG ÉRTÉKÉNEK MAXIMUMA ÖSSZEGSZERŰEN . 19 EGY INGATLAN, ILLETVE INGATLANHOZ KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOG ÉRTÉKÉNEK MAXIMUMA AZ ÖSSZES ESZKÖZHÖZ VISZONYÍTOTTAN................................................................................................................................... 19 25.6. AZ ÉPÍTÉS ALATT ÁLLÓ INGATLANOK MAXIMUM ARÁNYA ................................................................................. 19 25.7. AZ INGATLANALAPRA HÁRULÓ KOCKÁZATOK ................................................................................................. 19

–3–

25.8.

AZ INGATLANALAPRA HÁRULÓ KOCKÁZATOK KEZELÉSÉNEK MÓDJA, A KOCKÁZATKEZELÉS STRATÉGIÁJA ÉS

MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FŐBB ELVEI .............................................................................................................................. 19

25.9.

AZ ALAP NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉT MEGELŐZŐ FORGALOMBA HOZATAL KAPCSÁN TÖRTÉNT APPORTÁLÁS ESETÉN AZ

APPORTÁLANDÓ INGATLANOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA................................................................................................. 19

IV.

A KOCKÁZATOK .................................................................................................................................... 19

26. A KOCKÁZATI TÉNYEZŐK, VALAMINT ANNAK BEMUTATÁSA, HOGY AZ ABAK HOGYAN FELEL MEG A KBFTV. 16. § (5) BEKEZDÉSÉBEN ELŐÍRT FELTÉTELEKNEK ............................................................................... 19 ORSZÁG KOCKÁZAT................................................................................................................................................ 20 MAKROGAZDASÁGI KOCKÁZAT ................................................................................................................................. 20 TŐKEPIACI KOCKÁZAT............................................................................................................................................. 20 DEVIZA KOCKÁZAT ................................................................................................................................................. 20 LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT............................................................................................................................................ 20 A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALMAZÁSÁNAK FELFÜGGESZTÉSÉBŐL FAKADÓ KOCKÁZAT ......................................................... 20 AKTÍV VAGYONKEZELÉS KOCKÁZATA .......................................................................................................................... 20 INFLÁCIÓS KOCKÁZAT ............................................................................................................................................. 21 BEFEKTETETT TŐKE CSÖKKENÉSÉNEK KOCKÁZATA ......................................................................................................... 21 SZÁRMAZTATOTT TERMÉKEKBŐL FAKADÓ KOCKÁZAT .................................................................................................... 21 PARTNER KOCKÁZAT .............................................................................................................................................. 21 EGYEDI ÉRTÉKPAPÍR KOCKÁZATA............................................................................................................................... 21 AZ ALAP MEGSZŰNÉSÉNEK KOCKÁZATA ..................................................................................................................... 21 A LETÉTKEZELŐ KOCKÁZATA .................................................................................................................................... 21 ADÓSZABÁLYOK VÁLTOZÁSÁNAK KOCKÁZATA .............................................................................................................. 22 A TRANZAKCIÓS ÁR ISMERETÉNEK HIÁNYÁBAN TÖRTÉNŐ MEGBÍZÁS KOCKÁZATA ................................................................ 22 AZ EGYETEMLEGES FELELŐSSÉG HIÁNYÁBÓL EREDŐ KOCKÁZAT ........................................................................................ 22 KIBOCSÁTÓI KOCKÁZAT........................................................................................................................................... 22 RÉSZVÉNYPIACI KOCKÁZAT ...................................................................................................................................... 22 SZAKMAI KOCKÁZAT............................................................................................................................................... 22 26.1. AZ ABA LIKVIDITÁSI KOCKÁZATÁNAK KEZELÉSE, VISSZAVÁLTÁSI JOGOK ÉS A BEFEKTETŐKKEL KÖTÖTT VISSZAVÁLTÁSI MEGÁLLAPODÁSOK LEÍRÁSA, UTALVA ARRA, HOGY AZ ABA ESETÉBEN AZ ÉVES ÉS FÉLÉVES JELENTÉS TARTALMAZZA A KBFTV. 6. MELLÉKLET X. PONTJÁNAK MEGFELELŐ INFORMÁCIÓKAT. .............................................................................................. 23 V.

AZ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE .................................................................................................................... 23

27. A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK MEGÁLLAPÍTÁSA, KÖZZÉTÉTELÉNEK HELYE ÉS IDEJE, A HIBÁS NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK SZÁMÍTÁS ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS ................................................................................ 23 28. A PORTFÓLIÓ ELEMEINEK ÉRTÉKELÉSE, AZ ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSNAK ÉS AZ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE SORÁN HASZNÁLT ÁRKÉPZÉSI MÓDSZERNEK A LEÍRÁSA, BELEÉRTVE A NEHEZEN ÉRTÉKELHETŐ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE SORÁN A KBFTV. 38. §-ÁNAK MEGFELELŐEN ALKALMAZOTT MÓDSZEREKET ............................. 25 29.

A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉRTÉKELÉSE .......................................................................................... 29

30.

AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK .............................................................. 29

VI.

A HOZAMMAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK ....................................................................................... 30

31.

A HOZAM MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS KIFIZETÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS ELJÁRÁSA ........................................ 30

32.

HOZAMFIZETÉSI NAPOK........................................................................................................................ 30

33.


VII. A BEFEKTETÉSI ALAP TŐKÉJÉNEK MEGÓVÁSÁRA, ILETVE A HOZAMRA VONATKOZÓ ÍGÉRET ÉS TELJESÍTÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA ........................................................................................................................ 30 34.

A TŐKE MEGÓVÁSÁRA, ILLETVE A HOZAMRA VONATKOZÓ ÍGÉRET ...................................................... 30

34.1.

A TŐKE MEGÓVÁSÁRA, ILLETVE A HOZAMRA VONATKOZÓ ÍGÉRET TELJESÜLÉSÉT BIZTOSÍTÓ HITELINTÉZET ÁLTAL VÁLLALT

GARANCIA VAGY KEZESI BIZTOSÍTÁS (TŐKE-, ILLETVE HOZAMGARANCIA)............................................................................ 30

34.2.

A TŐKE MEGÓVÁSÁRA, ILLETVE A HOZAMRA VONATKOZÓ ÍGÉRETET ALÁTÁMASZTÓ BEFEKTETÉSI POLITIKA (TŐKE-, ILLETVE

HOZAMVÉDELEM) ................................................................................................................................................. 30

–4–

35.


VIII. 36.

DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK ........................................................................................................................ 30 A BEFEKTETÉSI ALAPOT TERHELŐ DÍJAK, KÖLTSÉGEK MÉRTÉKE ÉS AZ ALAPRA TERHELÉSÜK MÓDJA.... 30

36.1.

A BEFEKTETÉSI ALAP ÁLTAL AZ ALAPKEZELŐ TÁRSASÁG RÉSZÉRE FIZETENDŐ DÍJAK, KÖLTSÉGEK ÖSSZEGE, KISZÁMÍTÁSÁNAK

LEÍRÁSA, AZ ALAPRA TERHELÉSÜK ÉS KIEGYENLÍTÉSÜK MÓDJA ......................................................................................... 31

36.2.

AMENNYIBEN AZT A BEFEKTETÉSI ALAP KÖZVETLENÜL FIZETI, A BEFEKTETÉSI ALAP ÁLTAL A LETÉTKEZELŐ RÉSZÉRE

FIZETENDŐ DÍJAK, KÖLTSÉGEK ÖSSZEGE, KISZÁMÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA, AZ ALAPRA TERHELÉSÜK ÉS KIEGYENLÍTÉSÜK MÓDJA ............. 31

36.3.

AMENNYIBEN AZT A BEFEKTETÉSI ALAP KÖZVETLENÜL FIZETI, A BEFEKTETÉSI ALAP ÁLTAL EGYÉB FELEK, HARMADIK

SZEMÉLYEK RÉSZÉRE FIZETENDŐ DÍJAK, KÖLTSÉGEK ÖSSZEGE, KISZÁMÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA, AZ ALAPRA TERHELÉSÜK ÉS KIEGYENLÍTÉSÜK MÓDJA

31

37. A BEFEKTETÉSI ALAPOT ÉS A BEFEKTETŐKET TERHELŐ EGYÉB LEHETSÉGES KÖLTSÉGEK VAGY DÍJAK (EZ UTÓBBIAK LEGMAGASABB ÖSSZEGE), KIVÉVE A 36. PONTBAN EMLÍTETT KÖLTSÉGEKET ............................... 32 38. HA A BEFEKTETÉSI ALAP ESZKÖZEINEK LEGALÁBB 20 SZÁZALÉKÁT MÁS KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁKBA FEKTETI, A BEFEKTETÉSI CÉLKÉNT SZEREPLŐ EGYÉB KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁKAT TERHELŐ ALAPKEZELÉSI DÍJAK LEGMAGASABB MÉRTÉKE .............................................................................. 33 39.

A RÉSZALAPOK KÖZÖTTI VÁLTÁS FELTÉTELEI ÉS KÖLTSÉGEI .................................................................. 33

40.


IX.

A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA ........................................................................ 33

41.

A BEFEKTETÉSI JEGYEK VÉTELE .............................................................................................................. 33

41.1. 41.2. 41.3. 42.

A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSA ................................................................................................ 36

42.1. 42.2. 42.3. 43.

VISSZAVÁLTÁSI MEGBÍZÁSOK FELVÉTELE, ELSZÁMOLÁSA, TELJESÍTÉSE, FELVÉTELÉNEK NAPON BELÜLI HATÁRIDEJE ........ 36 A VISSZAVÁLTÁSI MEGBÍZÁSOKRA VONATKOZÓ FORGALMAZÁS-ELSZÁMOLÁSI NAP ................................................ 37 A VISSZAVÁLTÁSI MEGBÍZÁSOKRA VONATKOZÓ FORGALMAZÁS-TELJESÍTÉSI NAP ................................................... 37

A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSÁNAK RÉSZLETSZABÁLYAI .................................. 37

43.1. 43.2. 44.

A VÉTELI MEGBÍZÁSOK FELVÉTELE, ELSZÁMOLÁSA, TELJESÍTÉSE, FELVÉTELÉNEK NAPON BELÜLI HATÁRIDEJE ................ 33 A VÉTELI MEGBÍZÁSOKRA VONATKOZÓ FORGALMAZÁS-ELSZÁMOLÁSI NAP........................................................... 36 A VÉTELI MEGBÍZÁSOKRA VONATKOZÓ FORGALMAZÁS-TELJESÍTÉSI NAP .............................................................. 36

A FORGALMAZÁSI MAXIMUM MÉRTÉKE ....................................................................................................... 37 A FORGALMAZÁSI MAXIMUM ELÉRÉSÉT KÖVETŐ ELJÁRÁS, AZ ÉRTÉKESÍTÉS ÚJRAINDÍTÁSÁNAK PONTOS FELTÉTELEI....... 38

A BEFEKTETÉSI JEGYEK VÉTELI, ILLETVE VISSZAVÁLTÁSI ÁRÁNAK MEGHATÁROZÁSA ........................... 38

44.1. 44.2.

A FENTI ÁRAK KISZÁMÍTÁSÁNAK MÓDSZERE ÉS GYAKORISÁGA ........................................................................... 38 A BEFEKTETÉSI JEGYEK VÉTELÉVEL, VISSZAVÁLTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN FELSZÁMÍTOTT FORGALMAZÁSI JUTALÉKOK MAXIMÁLIS MÉRTÉKE ÉS ANNAK MEGJELÖLÉSE, HOGY EZ - RÉSZBEN VAGY EGÉSZBEN - A BEFEKTETÉSI ALAPOT VAGY A FORGALMAZÓT VAGY A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐT ILLETI MEG ............................................................................................................. 38

45. AZOKNAK A SZABÁLYOZOTT PIACOKNAK A FELTÜNTETÉSE, AHOL A BEFEKTETÉSI JEGYEKET JEGYZIK, ILLETVE FORGALMAZZÁK ............................................................................................................................... 38 46. AZOKNAK AZ ÁLLAMOKNAK (FORGALMAZÁSI TERÜLETEKNEK) A FELTÜNTETÉSE, AHOL A BEFEKTETÉSI JEGYEKET FORGALMAZZÁK ............................................................................................................................ 39 47.


X.

A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓ .................................................................. 39

48.

BEFEKTETÉSI ALAP MÚLTBELI TELJESÍTMÉNYE ...................................................................................... 39

49. AMENNYIBEN AZ ADOTT ALAP ESETÉBEN MÓD VAN A BEFEKTETÉSI JEGYEK BEVONÁSÁRA, ENNEK FELTÉTELEI ..................................................................................................................................................... 39 50. A BEFEKTETÉSI ALAP MEGSZŰNÉSÉT KIVÁLTÓ KÖRÜLMÉNYEK, A MEGSZŰNÉS HATÁSA A BEFEKTETŐK JOGAIRA ........................................................................................................................................................ 39

–5–

51. MINDEN OLYAN TOVÁBBI INFORMÁCIÓ, AMELY ALAPJÁN A BEFEKTETŐK KELLŐ TÁJÉKOZOTTSÁGGAL TUDNAK HATÁROZNI A FELKÍNÁLT BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGRŐL .................................................................. 41 52. A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐRE VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK (CÉGNÉV, CÉGFORMA, CÉGJEGYZÉKSZÁM) ........................................................................................................................................ 41 53. A LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK (CÉGNÉV, CÉGFORMA, CÉGJEGYZÉKSZÁM), FELADATAI ..................................................................................................................................................... 41 54. A KÖNYVVIZSGÁLÓRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK (CÉGNÉV, CÉGFORMA, CÉGJEGYZÉKSZÁM), FELADATAI ..................................................................................................................................................... 41 55. AZ OLYAN TANÁCSADÓRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK (CÉGNÉV, CÉGFORMA, CÉGJEGYZÉKSZÁM), AMELYNEK DÍJAZÁSA A BEFEKTETÉSI ALAP ESZKÖZEIBŐL TÖRTÉNIK.............................. 41 56. A FORGALMAZÓKRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK (CÉGNÉV, CÉGFORMA, CÉGJEGYZÉKSZÁM), FELADATAI ..................................................................................................................................................... 41 57.

AZ INGATLANÉRTÉKELŐRE VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK (CÉGNÉV, CÉGFORMA, CÉGJEGYZÉKSZÁM) 42

58.

A PRIME BRÓKERRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK................................................................................. 42

58.1. 58.2.

A PRIME BRÓKER NEVE............................................................................................................................. 42 AZ ABA PRIME BRÓKERREL KÖTÖTT MEGÁLLAPODÁSA LÉNYEGI ELEMEINEK, A FELMERÜLŐ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGEK KEZELÉSÉNEK LEÍRÁSA............................................................................................................................................. 42 58.3. A LETÉTKEZELŐVEL KÖTÖTT ESETLEGES MEGÁLLAPODÁS AZON ELEMÉNEK LEÍRÁSA, AMELY AZ ABA ESZKÖZEI ÁTRUHÁZÁSÁNAK ÉS ÚJRAFELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGÉRE VONATKOZIK, TOVÁBBÁ A PRIME BRÓKERRE ESETLEGESEN ÁTRUHÁZOTT FELELŐSSÉGRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ LEÍRÁSA ..................................................................................... 42 59. HARAMDIK SZEMÉLYRE KISZERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK LEÍRÁSA, AZ ESETLEGES ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGEK BEMUTATÁSA ...................................................................................................... 42

–6–

I.

A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK 1. A BEFEKTETÉSI ALAP ALAPADATAI

1.1

A befektetési alap neve

A befektetési alap neve: QUANTIS Globális Fejlett Piaci Részvény Alap (a továbbiakban: Alap)

1.2

A befektetési alap rövid neve

Jelenleg az Alap nem rendelkezik rövidített névvel.

1.3

A befektetési alap székhelye

1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 79. 5. em.

1.4

1.5

A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma Alap neve

Felügyeleti nyilván-tartásba vétel időpontja

Nyilvántartási szám

QUANTIS Globális Fejlett Piaci Részvény Alap

2009.02.05.

1111-316

A befektetési alapkezelő neve

QUANTIS Investment Management Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

1.6

A letétkezelő neve

Raiffeisen Bank Zrt.

1.7

A forgalmazók nevei

Vezető forgalmazó a Raiffeisen Bank Zrt., forgalmazók továbbá az Erste Befektetési Zrt. és a QUANTIS Alpha Befektetési Zrt.

1.8

A befektetési alap működési formája (nyilvános) a lehetséges befektetők köre (szakmai vagy lakossági)

Az Alap nyilvánosan működő befektetési alap. Az Alapra forgalomba hozott befektetési jegyeket lakossági és szakmai befektetők is megszerezhetik.

1.9

A befektetési alap fajtája (nyílt végű vagy zárt végű)

Az Alap nyíltvégű befektetési alap.

1.10

A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése

–7–

Az Alap határozatlan futamidejű befektetési alap.

1.11

Annak feltüntetése, ha a befektetési alap az ÁÉKBV-irányelv vagy ABAK-irányelv alapján harmonizált alap

Az Alap az ABAK-irányelv alapján harmonizált befektetési alap.

1.12

A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól

Az Alaphoz tartozó befektetési jegy sorozatok denominációját és névértékét az alábbi táblázat mutatja be: Befektetési jegyek sorozatai „A” „N HUF” „Q” „N EUR” „N USD”

Alap neve


Befektetési jegyek denominációja USD HUF USD EUR USD

Befektetési jegyek névértéke 1,- USD 1,- HUF 1,- USD 1,- EUR 1,- USD

Az Alap „Q” sorozatú befektetési jegyei zártkörű, míg a többi sorozat befektetési jegyei nyilvános kibocsátásúak. Az egyes befektetési jegy sorozatok alapkezelési díjai, valamint a sorozatok forgalmazásának feltételei és díjtételei forgalmazónként eltérhetnek. A forgalmazás részleteiről az adott forgalmazó dokumentumai tartalmaznak információkat.

1.13

A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap)

Az Alap értékpapír befektetési alap.

1.14

Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet bankgarancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése

Az Alaphoz nem kapcsolódik tőke- és hozamgarancia, tőke- és hozamvédelem. 2. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ EGYÉB ALAPINFORMÁCIÓK Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. 3. A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELÉSRE, TOVÁBBÁ A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALÁRA ÉS FORGALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ, VALAMINT AZ ALAP ÉS A BEFEKTETŐ KÖZÖTTI JOGVISZONYT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK FELSOROLÁSA •

2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról,

–8–

•

• • • •

•

A Bizottság 2012. december 19-i 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről, 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról, 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól, 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet a dematerializált értékpapírok előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól, 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól.

4. A

BEFEKTETÉS LEGFONTOSABB JOGI KÖVETKEZMÉNYEINEK LEÍRÁSA, BELEÉRTVE A JOGHATÓSÁGRA, AZ ALKALMAZANDÓ JOGRA ÉS BÁRMILYEN OLYAN JOGI ESZKÖZ MEGLÉTÉRE VAGY HIÁNYÁRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓKAT, AMELYEK AZ ABA LETELEPEDÉSE SZERINTI ORSZÁGBAN HOZOTT ÍTÉLETEK ELISMERÉSÉRŐL ÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL RENDELKEZNEK

A befektetők jogait részletesen a Kezelési Szabályzat 10. pontja tartalmazza. A befektető a befektetési jegy tulajdonlásával kapcsolatosan jogviszonyba a befektetési jegy megszerzése során eljáró Forgalmazóval, valamint az Alappal kerül. Amennyiben a befektető a befektetéssel kapcsolatosan igényt kíván érvényesíteni, panasszal élhet. Amennyiben panasza a befektetés céljából vállalt, az adott Forgalmazóval fennálló szerződéses kapcsolatból ered, úgy a panasz benyújtásával, elbírálásával és a további jogorvoslati lehetőségekkel (pl. hatósági eljárás vagy békéltető testületi fórum) kapcsolatosan a Forgalmazó eljárásai, politikái az irányadóak. Az Alapkezelőhöz panasszal az Alappal szembeni igény esetén fordulhat a befektető. Tekintettel arra, hogy mind az Alapkezelő, mind az Alap székhelye Magyarországon található, a befektető és az Alap között létrejövő jogviszonyra a magyar jog, valamint a Magyarországon közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi normák szabályai az irányadók. A felek között létrejött jogviszonyból eredő bármely jogvita elbírálására a magyar jog mindenkor hatályos hatásköri és illetékességi szabályai szerinti magyarországi székhelyű rendes bíróság az illetékes. A magyar bíróság által hozott ítéletek külföldi elismerésére és végrehajtására a vonatkozó hatályos magyar jogszabályok és európai uniós jogi aktusok – különösen a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet – szabályai az irányadók. II.

A BEFEKTETÉSI (SOROZATONKÉNT)

JEGYRE

VONATKOZÓ

5. A BEFEKTETÉSI JEGY ISIN AZONOSÍTÓJA A befektetési jegyek ISIN kódjai:

–9–

INFORMÁCIÓK

Alap neve QUANTIS Globális Fejlett Piaci Részvény Alap „A” sorozat QUANTIS Globális Fejlett Piaci Részvény Alap „N HUF” sorozat QUANTIS Globális Fejlett Piaci Részvény Alap „Q” sorozat QUANTIS Globális Fejlett Piaci Részvény Alap „N EUR” sorozat QUANTIS Globális Fejlett Piaci Részvény Alap „N USD” sorozat

ISIN kód HU0000707591 HU0000707757 HU0000708086 HU0000709621 HU0000709613

6. A BEFEKTETÉSI JEGY NÉVÉRTÉKE A befektetési jegyek névértékeit az alábbi táblázat mutatja be: Alap neve

Befektetési jegyek névértéke 1,- USD 1,- HUF 1,- USD 1,- EUR 1,- USD


Befektetési jegyek sorozatai „A” „N HUF” „Q” „N EUR” „N USD”

7. A BEFEKTETÉSI JEGY DEVIZANEME A befektetési jegyek devizanemei: Alap neve

Devizanem

QUANTIS Globális Fejlett Piaci Részvény Alap „A” sorozat QUANTIS Globális Fejlett Piaci Részvény Alap „N HUF” sorozat QUANTIS Globális Fejlett Piaci Részvény Alap „Q” sorozat QUANTIS Globális Fejlett Piaci Részvény Alap „N EUR” sorozat QUANTIS Globális Fejlett Piaci Részvény Alap „N USD” sorozat

USD HUF USD EUR USD

8. A BEFEKTETÉSI JEGY ELŐÁLLÍTÁSÁNAK MÓDJA, A KIBOCSÁTÁSRA, ÉRTÉKESÍTÉSRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK A befektetési jegyek névre szóló, dematerializált formájú értékpapírként a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 7–9. §-ai és a dematerializált értékpapírok előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól szóló 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet szabályai szerint kerülnek előállításra. A dematerializált befektetési jegyek nyomdai úton történő előállítására és fizikai kiadására nincs lehetőség. A befektetési jegyek átruházására – a „Q” sorozatú befektetési jegyek esetében korlátozott körben – kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. A „Q” sorozatú befektetési jegyek forgalomba hozatala és forgalmazása zárt körben történik. A „Q” sorozatú befektetési jegyeket kizárólag az Alapkezelő vásárolhatja meg az általa kezelt befektetési alapok javára, továbbá saját részére, illetve az olyan ügyfelei számára, akik részére portfóliókezelési tevékenységet végez. Az Alapkezelő az Alap befektetési jegyeit Magyarországon a lakossági és szakmai befektetők részére hozza forgalomba. Az Alapra forgalomba hozott befektetési jegyek értékesítése és visszaváltása a Forgalmazók feladata.

– 10 –

A dematerializált értékpapír átruházása akkor sikeres, ha azt az új jogosult értékpapírszámláján jóváírták. 9. A

BEFEKTETÉSI JEGYRE VONATKOZÓ TULAJDONJOG IGAZOLÁSÁNAK ÉS NYILVÁNTARTÁSÁNAK MÓDJA

Tekintettel arra, hogy a befektetési jegyek dematerializált formában kerülnek kibocsátásra, a befektetési jegyek megszerzésének feltétele, hogy a befektető a dematerializált befektetési jegyek nyilvántartására értékpapírszámlával rendelkezzen. A befektetési jegy tulajdonosának – ellenkező bizonyításig – azt kell tekinteni, akinek az értékpapírszámláján a befektetési jegyet nyilvántartják. 10. A BEFEKTETŐNEK A BEFEKTETÉSI JEGY ÁLTAL BIZTOSÍTOTT JOGAI, ANNAK LEÍRÁSA, HOGY AZ ABAK HOGYAN BIZTOSÍTJA A BEFEKTETŐKKEL VALÓ TISZTESSÉGES BÁNÁSMÓDOT, ÉS AMENNYIBEN VALAMELY BEFEKTETŐ KIVÉTELEZETT BÁNÁSMÓDBAN RÉSZESÜL, VAGY ERRE JOGOT SZEREZ, A KIVÉTELEZETT BÁNÁSMÓD LEÍRÁSA, A KIVÉTELEZETT BÁNÁSMÓDBAN RÉSZESÜLŐ BEFEKTETŐTÍPUSOK AZONOSÍTÁSA, VALAMINT ADOTT ESETBEN EZEK ABA-HOZ VAGY AZ ABAK-HOZ FŰZŐDŐ JOGI ÉS GAZDASÁGI KÖTŐDÉSÉNEK LEÍRÁSA; AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓ A befektetőnek az Alappal szemben fennálló követelését és egyéb jogait az Alap által forgalomba hozott befektetési jegy testesíti meg. A befektetési jegyek valamennyi tulajdonosa jogosult arra, hogy a) a kezelési szabályzatban meghatározottak szerint – a Forgalmazók pénztári óráiban – visszaváltsa a befektetési jegyeket, vagy azok egy részét, a visszaváltási díjjal (forgalmazási) jutalékkal csökkentett, az adott sorozatra vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközértéken; b) az Alap megszűnése esetén az Alap felszámolását, végelszámolását követően fennmaradó vagyonából a tulajdonában lévő befektetési jegyek névértékének az összes kibocsátott befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányának megfelelően részesedjen; c) az Alap havi portfólió jelentéseit, auditálatlan féléves és auditált éves jelentését kérje az Alapkezelőtől az Alap teljesítményéről és működéséről, ingyenesen. A jelentések a befektetési jegy tulajdonosok rendelkezésére állnak az Alapkezelő, a Forgalmazók, valamint a Letétkezelő irodáiban; d) a Kbftv.-ben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapjon; e) az Alapkezelőtől az Alap tájékoztatójának, valamint az annak részét képező kezelési szabályzatainak, Kiemelt befektetői Információjának, illetve az Alapkezelő Üzletszabályzatának mindenkor hatályos példányát ingyenesen átvegye; f) a Kbftv.-ben, más jogszabályokban, illetve a kezelési szabályzatban meghatározott egyéb jogait gyakorolja. Az Alapkezelő és az Alap a mindenkor hatályos jogszabályi előírások valamint a vonatkozó szabályzatainak betartásával biztosítja a befektetőinek összességével szembeni tisztességes bánásmódot, akik közül nem részesíti kivételezett bánásmódban egyes befektetőit, vagy a befektetőinek egy csoportját.

– 11 –

A Forgalmazók által a forgalmazott sorozatokhoz kapcsolódó egyes költségek mértéke eltérhet. A Forgalmazók saját dokumentumai tartalmazzák az arra vonatkozó információkat, hogy a befektetők számára az Alap mely sorozatába tartozó befektetési jegy érhető el és ahhoz milyen díj, költség kapcsolódik. III.

A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA ÉS CÉLJAI, EZEN BELÜL KÜLÖNÖSEN: 11. A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI CÉLJAINAK, SPECIALIZÁCIÓJÁNAK LEÍRÁSA, FELTÜNTETVE A PÉNZÜGYI CÉLOKAT IS (PL. TŐKENÖVEKEDÉS VAGY JÖVEDELEM, FÖLDRAJZI VAGY IPARÁGI SPECIFIKÁCIÓ)

Az Alap célja a befektetetett tőke hosszú távú gyarapítása a kockázatmegosztás figyelembe vételével. 12. BEFEKTETÉSI STRATÉGIA, A MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI

BEFEKTETÉSI

ALAP

CÉLJAI

Az Alap befektetési stratégiája és célja, hogy egy globális, földrajzilag és iparáganként is erősen diverzifikált nemzetközi részvénytömegből álló portfóliót hozzon létre. Az Alap a megjelölt cél elérése érdekében saját tőkéjét közvetlenül vagy megfelelő kollektív befektetési formákon keresztül a globális fejlett piacokon székhellyel rendelkező társaságok értékpapírjaiba, vagy olyan társaságok által kibocsátott tőzsdén forgalmazott és ígéretes fundamentumokkal rendelkező részvényekbe fekteti, amelyek gazdasági tevékenységüket döntően e területeken gyakorolják. Az Alapkezelő az Alap kezelése során minden esetben a jogszabályokban és a jelen kezelési szabályzatban meghatározott befektetési szabályok szerint jár el. A befektetési politika megváltoztatásához a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: „Felügyelet”) engedélye szükséges. Az Alapkezelő köteles a befektetési politika megváltozásával kapcsolatos döntéseket a Felügyelet engedélyezését követően, a változást megelőzően legalább 30 (harminc) nappal az Alap Közzétételi Helyein közzétenni. Az Alapkezelő az Alap részletes befektetési politikájában a jogszabályi korlátoknál szigorúbb befektetési szabályokat is megfogalmazhat. 13. AZON ESZKÖZKATEGÓRIÁK MEGJELÖLÉSE, AMELYEKBE A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETHET, KÜLÖN UTALÁSSAL ARRA VONATKOZÓAN, HOGY A BEFEKTETÉSI ALAP SZÁMÁRA ENGEDÉLYEZETT-E A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ALKALMAZÁSA Az Alap eszközeit likvid eszközökbe, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokba, kollektív befektetési értékpapírokba és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba fektetheti. Likvid eszköz: a pénz, a hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező állampapír, a felmondhatóságában nem korlátozott betét, továbbá az átruházhatóságában nem korlátozott,

– 12 –

nyilvános árjegyzéssel rendelkező, legfeljebb egyéves hátralévő futamidejű, nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az Alap számára engedélyezett a származtatott ügyletek alkalmazása. 14. AZ EGYES PORTFOLIÓELEMEK MAXIMÁLIS, ILLETVE MINIMÁLIS VAGY TERVEZETT ARÁNYA Az Alap lehetséges portfólióelemei, valamint minimális és maximális arányuk az alábbiak szerint alakulhat: QUANTIS Globális Fejlett Piaci Részvény Alap Készpénz Bankbetét Kollektív befektetési értékpapír Részvények 92 napnál hosszabb hátralévő futamidejű hazai állampapírok A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvények és a 92 (kilencvenkettő) nap vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű állampapírok Egyéb hazai kötvények és jelzáloglevelek Egyéb külföldi kötvények és jelzáloglevelek Hitelek Határidős ügyletek

Min 0% 0% 0% 0%

Max 100% 100% 75% 100%

0%

100%

0%

100%

0% 0% 0% 0%

100% 100% 10% 100%

15. A BEFEKTETÉSI POLITIKA MINDEN ESETLEGES KORLÁTOZÁSA, VALAMINT BÁRMELY OLYAN TECHNIKA, ESZKÖZ VAGY HITELFELVÉTELI JOGOSÍTVÁNY, AMELY A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSÉHEZ FELHASZNÁLHATÓ, IDEÉRTVE A TŐKEÁTTÉTEL ALKALMAZÁSÁRA, KORLÁTOZÁSÁRA, A GARANCIÁK ÉS ESZKÖZÖK ÚJBÓLI FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ MEGÁLLAPODÁSOKAT ÉS AZ ALKALMAZHATÓ TŐKEÁTTÉTEL LEGNAGYOBB MÉRTÉKÉT, UTALVA ARRA, HOGY ABA ESETÉBEN AZ ÉVES ÉS FÉLÉVES JELENTÉS TARTALMAZZA A KBFTV. 6. MELLÉKLET XI. PONTJÁNAK MEGFELELŐ INFORMÁCIÓKAT A) A befektetésekre vonatkozó általános szabályok, korlátok Az Alap saját tőkéje kizárólag olyan pénzpiaci eszközbe fektethető be, amelynek a piaci ára naponta megbízható és ellenőrizhető módon megállapítható. A jogszabályokban meghatározott befektetési szabályoknak vásárláskor kell megfelelni, az egyes portfólióelemek ügyletkötéskori piaci értékének az alap ügyletkötéskori saját tőkéjére vetített aránya alapján. Az Alapkezelő köteles a befektetési korlátoknak megfelelő helyzetet harminc napon belül helyreállítani, ha a jogszabályokban meghatározott befektetési korlátok az Alapkezelő tulajdonában levő átruházható értékpapírokhoz vagy pénzpiaci eszközökhöz tartozó jegyzési jogok gyakorlása során, illetve az Alapon kívül álló okból nem érvényesíthetőek.

– 13 –

Az Alapkezelő az Alap saját tőkéjét nem fektetheti be az adott Alap által kibocsátott befektetési jegybe. Ha az Alap saját tőkéjét olyan más kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjába fektetik be, amelyet az Alapkezelő, vagy azzal szoros kapcsolatban lévő másik alapkezelő kezel ideértve azt az esetet is, amikor az Alapkezelő alvállalkozóként kezeli az adott alapot -, a befektetéssel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatosan az Alapra eladási és visszaváltási jutalék nem terhelhető. Az Alapkezelő az Alap részére nem vásárolhat - saját maga által kibocsátott értékpapírt; - az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírokat és a tőzsdére bevezetett értékpapírokat. Az Alapkezelő a tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket az Alapba nem helyezheti el, és nem vásárolhat pénzügyi eszközt az Alaptól. Az Alapnak az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásaival kötött, és az Alapkezelő által kezelt egyéb kollektív befektetési formák, valamint portfóliók egymás közötti ügyletei esetén az ügylet kötésekor érvényben levő piaci árat dokumentálni kell. B)

Az Alapra vonatkozó korlátok

Befektetési korlátok az Alap eszközeihez viszonyítva: (1) Az Alap eszközeinek 10 százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe. (2) Az (1)-es pontban meghatározott korláttal szemben 15 százalékos korlát alkalmazható olyan átruházható értékpapírok tekintetében, amelyeket szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren forgalmaznak, feltéve, hogy az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot. (3) Az Alap eszközeinek 40 százalékát nem haladhatja meg azon kibocsátók átruházható értékpapírjainak és pénzpiaci eszközeinek összértéke, amelyekben a befektetési alap által történő befektetések értéke egyenként meghaladja az Alap eszközeinek 10 százalékát. (4) Az (1) pontban meghatározott korláttal szemben 35 százalékos korlát alkalmazható abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy EGT-állam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja. (5) Az Alap eszközeinek legfeljebb 20 %-át fektetheti egy adott befektetési alap befektetési jegyeibe, vagy egyéb kollektív befektetési forma értékpapírjába, mely alól kivételt képeznek a kezelési szabályzat későbbi részében bemutatott kollektív befektetési formák befektetési jegyei, amelyekbe az Alap 20%-ot meghaladó mértékben fektethet be. Az érintett befektetési alapok befektetési politikáját és az alapkezelési díjak legnagyobb mértékét a kezelési szabályzat 21. pontja tartalmazza.

C)

Befektetési korlátok a megengedett eszközök oldaláról

– 14 –

Az Alap egy kibocsátó által forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak legfeljebb 20 %-át szerezhetik meg. A korlát figyelmen kívül hagyható a megszerzés időpontjában, amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bruttó értékét vagy a forgalomba hozandó értékpapírok nettó értékét ebben az időpontban nem lehet meghatározni. D)

Egyéb szabályok

Ha az Alap más olyan befektetési jegybe, vagy kollektív befektetési értékpapírba fektet be, amelyet közvetlenül vagy meghatalmazás alapján az Alap Alapkezelője, vagy azzal szoros kapcsolatban lévő másik alapkezelő kezel – ideértve azt, amikor az alapkezelő alvállalkozóként kezeli az adott befektetési alapot –, a befektetéssel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatosan az Alapra eladási és visszaváltási jutalék nem terhelhető. Az Alap egy intézménnyel szembeni összevont kockázati kitettsége meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 %-át, amelyből a 26. pontban bemutatott kibocsátói kockázat fakadhat. E)

Tőkeáttétel alkalmazása

Az Alap nem alkalmaz tőkeáttételt. Amennyiben az Alap a későbbiekben tőkeáttételt alkalmazna, úgy az éves és féléves jelentése tartalmazni fogja a Kbftv. 6. melléklet XI. pontjának megfelelő információkat a tőkeáttétel mértékében bekövetkező változásokkal, valamint a biztosíték vagy a tőkeáttételi megállapodás értelmében nyújtott garanciák újbóli felhasználási jogával és az Alap által alkalmazott teljes tőkeáttétel összegével kapcsolatban. 16. A PORTFÓLIÓ DEVIZÁLIS KITETTSÉGE Az Alap 30 százalékot meghaladó mértékben fektethet azonos, a hazai fizetőeszköztől eltérő devizában denominált értékpapírokba: EUR USD GBP CHF JPY X X X X X


AUD X

SEK CAD X X

17. HA A TŐKE-, ILLETVE HOZAMÍGÉRET A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJÁVAL VAN ALÁTÁMASZTVA, AKKOR A MÖGÖTTES TERVEZETT TRANZAKCIÓK LEÍRÁSA Az Alaphoz nem kapcsolódik tőke- és hozamgarancia, tőke- és hozamvédelem. 18. HITELFELVÉTELI SZABÁLYOK Az Alapkezelő az Alap nevében az Alap eszközeinek terhére, az Alap nettó eszközértékének 10 százalékos mértékéig vehet fel hitelt, legfeljebb 30 napos lejárati időszakra, az Alap befektetési jegyeinek visszavásárlása céljából. Az Alapkezelő jogosult az Alap eszközei terhére az Alap nevében óvadékot nyújtani a hitel fedezeteként. Az óvadékba adott – egyébként likvid eszköznek minősülő – értékpapír nem minősül a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszköznek. Az Alapkezelő az Alap nevében kötvényt, vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Nem minősül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítése lehetősége.

– 15 –

19. AZON ÉRTÉKPAPÍROKAT KIBOCSÁTÓ VAGY GARANTÁLÓ ÁLLAMOK, ÖNKORMÁNYZATOK VAGY NEMZETKÖZI SZERVEZETEK, AMELYEKNEK AZ ÉRTÉKPAPÍRJAIBA AZ ALAP ESZKÖZEINEK TÖBB MINT 35 SZÁZALÉKÁT FEKTETI Az Alap az alábbi értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek értékpapírjaiba fektetheti az alap eszközeinek több mint 35 százalékát: - Magyarország - Amerikai Egyesült Államok - Nagy-Brittania - Japán - Kanada - Németország. 20.A LEKÉPEZETT INDEX BEMUTATÁSA ÉS AZ EGYES ÉRTÉKPAPÍROK INDEXBELI SÚLYÁTÓL VALÓ ELTÉRÉSÉNEK MAXIMÁLIS NAGYSÁGA Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. 21. AZON BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA, AMELYBE A BEFEKTETÉSI ALAPBA FEKTETŐ BEFEKTETÉSI ALAP ESZKÖZEINEK LEGALÁBB 20 SZÁZALÉKÁT MEGHALADÓ MÉRTÉKBEN KÍVÁN BEFEKTETNI Alap neve Költség Befektetési politika

db x-trackers MSCI WORLD TRN INDEX ETF évi max 0,45% Az alap célja, hogy a benchmark index, az MSCI Total Return Net World Index hozamát kövesse.

Alap neve Költség Befektetési politika

iShares MSCI World évi max 0,5% Az alap célja, hogy a befektetők részére az elérhető legmagasabb hozamot biztosítsa, amely tükrözi az MSCI World Index teljes hozamát.


iShares MSCI World UCITS évi max 0,5% Az alap célja, hogy a befektetők részére az elérhető legmagasabb hozamot biztosítsa, amely tükrözi az MSCI World Index teljes hozamát.


Lyxor ETF MSCI WORLD évi max 0,45% Az alap célja, hogy értékpapír-befektetéseik a lehető legmagasabb korrelációt érje el a MSCI WORLD Index-szel.


Vanguard Total World Stock Index ETF évi max 0,2% Az alap célja, hogy értékpapír-befektetéseik a lehető legmagasabb korrelációt érje el a FTSE Global All Cap Index-szel.

22.A CÉL-ÁÉKBV, ILLETVE ANNAK RÉSZALAPJÁNAK MEGNEVEZÉSE, A CÉL-ABA MEGNEVEZÉSE, LETELEPEDÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható.

– 16 –

23.AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK, ÍGY PL. A MÖGÖTTES ALAPOK LETELEPEDÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK, AMENNYIBEN AZ ABA ALAPOK ALAPJA Az Alapkezelő az Alap értékpapírjait nem jogosult kölcsönadni. Az Alapkezelő nem jogosult az Alap nevében értékpapírt kölcsönbe venni. Az Alap nem köthet fedezetlen eladási ügyletet. Az Alapkezelő a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök megvásárlását kivéve, az Alap eszközeinek terhére pénzkölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére kezességet nem vállalhat. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására. Az Alap nem alapok alapja. Az Alap befektetési célja, befektetési stratégiája, valamint annak egyes elemei az Alapkezelő kezdeményezésére módosíthatóak, Felügyeleti engedélyezési eljárás lefolytatásával. A Felügyelet határozatban hagyja jóvá a Kezelési szabályzat módosítását, mely a határozatban megjelöltek szerint léphet hatályba. A Kezelési szabályzat módosításáról a Felügyeleti határozat kézhezvételét követően az Alapkezelő a közzétételi helyein megjelentetett közleményben tájékoztatja a befektetőket. 24.SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

24.1. Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség Az Alapkezelő az Alap nevében kizárólag az Alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezése céljából köt származtatott ügyleteket.

24.2. A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre Az Alap kizárólag olyan származtatott ügyleteket köthet, melyek: - az Alap portfólióinak hatékony kezelése célját szolgálják; - értékei nyilvános árinformáció alapján a nettó eszközérték-számítás gyakoriságának megfelelően megállapíthatóak; - kellő időben - figyelembe véve a befektetési jegyek visszaváltási feltételeit - a megfelelő piaci áron lezárhatóak, elszámolhatóak.

24.3. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható.

24.4. A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok Az Alap - származtatott ügyletek figyelembevételével számított - teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az Alap nettó eszközértékének a kétszeresét. A teljes nettósított

– 17 –

kockázati kitettségen az Alap egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összegét kell érteni. Az Alapnak az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. Az Alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az Alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezésé céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni. Az Alapnak az egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a 78/2014. (III. 14.) Korm. rendeletben vagy a kezelési szabályzatában az adott eszközre megállapított befektetési korlátokat. E szabály alkalmazása során nem kell figyelembe venni az indexhez kötött származtatott ügyleteket, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, ha egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz az adott eszközön alapuló származtatott ügyletet is tartalmaz.

24.5. Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai Az Alap az eszközeikben meglévő devizakockázatok fedezése céljából kötnek fedezeti ügyleteket, így a származtatott ügyletekre vonatkozó nettósítási szabályok nem relevánsak.

24.6. Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható.

24.7. Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása Amennyiben valamely devizára nincs hivatalos árfolyam, úgy az adott devizanem USD keresztárfolyama (Bloomberg záróárfolyama) és az MNB által közzétett USD/HUF keresztárfolyamból számolt árfolyamon kell értékelni.

24.8. Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különbözik a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható.

24.9. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. 25.INGATLANALAPRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK Az Alap értékpapír befektetési alapként működik, ezért a 25. pont és alpontjai az Alap vonatkozásában nem alkalmazhatóak.

Annak megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó ingatlanokba fektet az ingatlanalap -

– 18 –

25.2. Annak megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap -

25.3. Annak megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap -

25.4. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma összegszerűen -

25.5. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az összes eszközhöz viszonyítottan -

25.6. Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya -

25.7. Az ingatlanalapra háruló kockázatok -

25.8. Az ingatlanalapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és megvalósításának főbb elvei -

25.9. Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása IV.

A KOCKÁZATOK 26.A KOCKÁZATI TÉNYEZŐK, VALAMINT ANNAK BEMUTATÁSA, HOGY AZ ABAK HOGYAN FELEL MEG A KBFTV. 16. § (5) BEKEZDÉSÉBEN ELŐÍRT FELTÉTELEKNEK

Az Alap befektetési jegyeinek vásárlása számos kockázatot hordoz magában, amelyek döntő többsége arra vezethető vissza, hogy az Alap portfóliójában szereplő eszközök értéke ingadozik. Mivel az Alap jellemzően - jelen kezelési szabályzatban részletesen meghatározott – tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve kollektív befektetési formák által kibocsátott befektetési jegyeket vásárol, ezen instrumentumok teljesítménye közvetlenül megjelenik az Alap befektetési jegyeinek árfolyamában. A hazai és globális makrogazdasági és részvénypiaci folyamatok, az Alap által érintett országok vállalatainak teljesítménye így befolyásolja az Alap befektetési jegyeinek árfolyamát.

– 19 –

A befektetési jegybe történő befektetéshez kapcsolódó kockázatokat a befektetőknek saját maguknak kell felmérniük. Az Alap befektetési jegyeibe történő befektetésből eredő kockázatokat, illetve az azokból eredő károkat kizárólag a befektetők viselik. Az Alap befektetési jegyeibe történő befektetés részletesebben az alábbi kockázatokat hordozza magában: Ország kockázat Politikai esemény (háború, választások), pénzügyi problémák (emelkedő infláció, kormánycsőd) vagy természeti katasztrófa (földrengés) miatt az ország gazdasága meggyengülhet, ami az adott országban eszközölt befektetések értékének csökkenését vonhatja maga után. Makrogazdasági kockázat A fiskális (adók változása, költségvetési hiány) vagy a monetáris politikában (kitűzött inflációs cél, árfolyam-politika, kamatpolitika) bekövetkező negatív fordulat csökkenheti a befektetések értékét. Tőkepiaci kockázat A kockázatviselési hajlandóság csökkenése negatívan befolyásolhatja instrumentumok értékét, amely akár a beszerzési érték alá is csökkenhet.

a

tőkepiaci

Deviza kockázat Tekintettel arra, hogy az Alap portfóliójában található befektetési eszközök egy része vagy egésze az Alap befektetési jegyeinek denominációjától (pénznemétől) eltérő devizában denominált, ezért a devizaárfolyamok elmozdulása hátrányosan is befolyásolhatja az Alap befektetési jegyeinek árfolyamát. A kibocsátás időpontjában az elmúlt években tapasztalt szintnél gyengébb a forint árfolyama az euróval és a dollárral szemben. Amennyiben a befektető most vásárol az Alap befektetési jegyeiből (amelyek devizában vannak denominálva), és a forint árfolyama erősödik az Alap befektetési jegyeinek denominációját jelentő devizával szemben, és a befektető visszaváltja a befektetési jegyét, akkor jelentős veszteséget szenvedhet el. Likviditási kockázat A piaci szereplők kockázatviselési hajlandóságának változása jelentősen csökkenheti a tőkepiaci instrumentumok likviditását, oly mértékben, hogy még a normális üzletmenet mellett likvid eszközök is illikviddé válhatnak. Az illikviditásnak köszönhetően az egyes eszközök értékelése nehézkessé válhat; értékesítésük csak az értékelési ár alatt lehetséges, vagy vásárlásuk jelentős implicit költséggel járhat. A befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztéséből fakadó kockázat Az Alap tájékoztatójában leírt, a Kbftv. szerinti esetekben az Alapkezelő vagy a Felügyelet felfüggesztheti az Alap forgalmazását, így a befektetők nem tudják visszaváltani meglévő befektetési jegyeiket. Aktív vagyonkezelés kockázata

– 20 –

Amennyiben az Alapkezelő vagy a vásárolt kollektív befektetési értékpapírok alapkezelői nem tudják végrehajtani a befektetési politikában megfogalmazott befektetési célt, akkor az Alap hozama elmaradhat az egyébként figyelembe vehető kitűzött referenciahozam megtérülésétől. Inflációs kockázat A befektetési politika és/vagy az árfolyam emelkedése ellenére is előfordulhat, hogy az Alap megtérülése elmarad az árszínvonal változásától, így a befektetők megtakarításának vásárlóereje csökken. Befektetett tőke csökkenésének kockázata A befektetési politika sikeres végrehajtása mellett is előfordulhat, hogy a befektetések értéke a beszerzési érték alá csökken, és így a befektetők Alapban megtestesülő megtakarításai veszítenek értékükből a vásárláskori értékhez képest. Származtatott termékekből fakadó kockázat A származékos ügyleteken elért nyereség vagy veszteség jelentősen befolyásolhatja az Alap hozamát. A tranzakciók eredménye a mögöttes befektetésekkel ellentétes irányú és a származékos ügylet megkötésekor szükséges befektetés többszörösét is meghaladó nagyságrendű lehet. Partner kockázat Az üzletkötési partnerek pénzügyi helyzetében bekövetkező jelentős negatív irányú változás révén előfordulhat, hogy nem tudják teljesíteni szerződésben vállalt kötelezettségeiket, ami az Alapnak veszteséget okozhat. Egyedi értékpapír kockázata Az adott értékpapírt kibocsátójának vagyoni helyzetében bekövetkezett vagy várható bekövetkező valós vagy vélt változás az adott értékpapír árfolyamát negatívan befolyásolhatja. Az Alap megszűnésének kockázata Az Alap megszűnik abban az esetben, ha az Alap saját tőkéje 3 (három) hónapon keresztül átlagosan nem éri el a 20.000.000,- forint összeget, ha az Alap nettó eszközértéke negatívvá vált; ha az Alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta, ha a Felügyelet kötelezte az Alapkezelőt az Alap kezelésének átadására, azonban az Alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át; ha a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása vagy a befektetési jegyek visszaváltása felfüggesztésének megszűnését követően a folyamatos forgalmazás feltételei továbbra sem biztosítottak, vagy ha a befektetők az összes befektetési jegy visszaváltására irányuló visszaváltási megbízást adtak le. A Letétkezelő kockázata Az Alap portfóliójában szereplő befektetési eszközöket a Letétkezelő elkülönített számlán tartja nyilván. A letétkezelői kockázat annak kockázata, hogy a megőrzésre átadott eszközök a

– 21 –

letétkezelő vagy az al-letétkezelő fizetésképtelensége, mulasztása vagy csalása következtében elvesznek. Adószabályok változásának kockázata Az Alap ki van téve az adószabályok esetleges megváltozásának. A jogszabályi környezet kedvezőtlen változása hátrányos helyzetbe hozhatja a befektetőket. A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata A befektetési jegyre adott vételi és visszaváltási megbízás megadásának időpontjában a befektetők nem ismerik a befektetési jegyek pontos árfolyamát, amelyen a megbízás teljesülni fog. A teljesüléskori árfolyam a megbízást követően válik ismertté. Bár az Alapkezelő nettó eszközérték meghatározására szolgáló - jelen kezelési szabályzatban rögzített - értékelési elvek és módszerek rögzítésével törekszik arra, hogy a befektetési jegyek teljesüléskori árfolyama az Alap befektetéseinek megbízásnapi árait tükrözze, a pontos árfolyam ismeretének hiánya kockázatot jelent. Az egyetemleges felelősség hiányából eredő kockázat A befektetési jegyek forgalomba hozatala a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatú, mivel a kibocsátó befektetési alap és a forgalmazó felelőssége a tájékoztatóval kapcsolatosan nem egyetemleges. A befektetési jegy tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó befektetési alap törvényes képviselőjeként a QUANTIS Investment Management Zrt. (1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 79. 5. em.) befektetési alapkezelőként felel. Kibocsátói kockázat Amennyiben az Alap befektetési politikája kifejezetten vagy túlnyomórészt egy meghatározott szervezet által forgalomba hozott pénzügyi vagy befektetési eszközökbe való befektetést tesz lehetővé, vagyis kifejezetten vagy túlnyomóan egy helyre koncentrálja a befektetéseit, akkor ez megnövelheti az Alap és az azokra kibocsátott befektetési jegyek értékének változékonyságát. Ugyanakkor amennyiben a kibocsátó maga is a befektetések szétosztása (diverzifikációja) elvén működő szervezet (például kollektív befektetési forma), akkor a kibocsátói kockázat nem közvetlenül e kibocsátó, hanem a mögöttes pénzügyi és befektetési eszközök kibocsátóval szemben jelentkezik. Részvénypiaci kockázat A részvényekbe történő befektetéssel kiemelkedően magas nyereséget lehet elérni, általában azonban a legkörültekintőbb elemzésekkel sem lehet biztonsággal megjósolni a részvényárfolyamok jövőbeni alakulását. A részvények árfolyama makrogazdasági, vállalati, vagy tőkepiaci kedvezőtlen események hatására jelentősen csökkenhet, sőt egy adott vállalat csődje esetén a cég részvénye teljesen elveszítheti értékét, ezáltal a befektetőket közvetett módon veszteség érheti. Ezt a veszteséget az Alapkezelő szaktudásával és a portfóliók diverzifikációjával képes csökkenteni, de teljes egészében nem tudja kivédeni. Szakmai kockázat

– 22 –

Az esetlegesen felmerülő szakmai kockázat kezelésére vonatkozó eljárásokat az Alapkezelő Kockázatkezelési szabályzata tartalmazza. Az Alapkezelő a Kbftv. 16. § (5) bekezdésében előírtaknak megfelelően rendelkezik olyan további szavatolótőkével, amely képes fedezni a szakmai gondatlanságból adódó felelősséggel kapcsolatos kockázatokat.

26.1. Az ABA likviditási kockázatának kezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött visszaváltási megállapodások leírása, utalva arra, hogy az ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat. Az Alapkezelő a likviditási kockázatok kezelése érdekében kockázatkezelési tevékenységet végez, ezáltal biztosítva, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja mindenkor megfeleljen az Alap kötelezettségeinek. A tevékenység keretében az Alapkezelő likviditási mutatókat számít, melyekre likviditási limiteket állít fel. Az Alapkezelő emellett rendszeres stressz teszteket végez mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, melyekkel szimulálja az Alap tulajdonában lévő eszközök likviditásának hiányát, valamint a szokásostól eltérő visszaváltási kérelmeket. Tekintettel arra, hogy az Alap nyílt végű és határozatlan időre jött létre, a befektetési jegyek az Alap futamideje alatt a Kezelési Szabályzat 42. pontjában foglaltak szerint visszaválthatók. Az Alap éves és féléves jelentése a Kbftv. 6. melléklet X. pontjának megfelelően tartalmazza az Alap olyan eszközeinek arányát, amelyekre nem likvid jellegüknél fogva különleges szabályok vonatkoznak, az Alap likviditáskezelésével kapcsolatos minden, az adott időszakban kötött új megállapodást, valamint az Alap aktuális kockázati profilját és az Alapkezelő által e kockázatok kezelése érdekében alkalmazott kockázatkezelési rendszereket. V.

AZ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE 27.A

NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK MEGÁLLAPÍTÁSA, KÖZZÉTÉTELÉNEK HELYE ÉS IDEJE, A HIBÁS NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK SZÁMÍTÁS ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS

Az értékelést és a nettó eszközérték számítást az Alapkezelő végzi. Az Alap nettó eszközértéke minden banki munkanapon 15 óráig kerül megállapításra. A T napon alkalmazandó és érvényes nettó eszközérték T napon kerül megállapításra. Az árfolyam-számításhoz szükséges eszköz-záróárfolyamok napjait az alábbi táblázat mutatja be. Az Alap T napon alkalmazandó és érvényes nettó eszközértékei a T-1 napon az Alap tulajdonában lévő eszközök, T-1 napon érvényes piaci értékének és a T-1 napon fennálló kötelezettségeinek különbözete. Az Alap portfólióiban szereplő elemek után esetlegesen járó, állományra vetített visszatérítések (rebates) – a tájékoztató illetve a kezelési szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - az Alapot illető bevételnek minősülnek. Ezen visszatérítések az összegnek a Letétkezelővel és a kifizető partnerrel történő egyeztetést és visszaigazolást követően kerülnek be az Alap nettó eszközérték kimutatásaiba. Az Alap befektetési célterületeire, az Alap vagyonából megvásárolható eszközökre, ezek kibocsátóira, forgalmazóira és kezelőire, különösen a kollektív befektetési formák vagyonkezelőire vagy forgalmazóira, a forgalmazásban részt vevő további szereplőkre vonatkozó

– 23 –

szabályozás, illetve a piaci szokványok lehetővé tehetik, hogy az említett szereplők az őket megillető díj egy részét a forgalmazó, az eszközöket vásárló befektető, vagy más személy részére egyedi megállapodás alapján átengedje.

Megbízás felvételének napja

Befektetési Alap

QUANTIS Globális Fejlett Piaci Részvény Alap T-2* *amennyiben az adott napon 11:00-ig érkezik be a megbízás a Forgalmazók valamelyikéhez

Árfolyamszámításhoz szükséges eszközárfolyamok napja T-1

Az árfolyam megjelenésének napja a Közzétételi Helyeken T+1

A T napon érvényes, az adott befektetési jegyre jutó nettó eszközérték úgy kerül megállapításra, hogy az Alap fent leírt alapelvek szerint kiszámított T-1 napi értéke és a T-1 napon fennálló kötelezettségek különbözete elosztásra kerül a T-1 napon forgalomban lévő befektetési jegyek számával. Az Alap egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéke 6 (hat) tizedes jegy pontossággal kerül kisszámításra, így az eladási és visszaváltási ár is 6 (hat) tizedes jegy pontosságú. Az Alap T napra vonatkozó nettó eszközértéke és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték adatok T+1 napon a Közzétételi Helyeken naponta közzétételre kerülnek. A piaci érték megállapításának szabályai Az Alap által kibocsátott adott sorozatra eső, egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték az adott (T) napra vonatkozóan T napon kerül megállapításra és T+1 napon kerül közzétételre az alábbi alapelvek figyelembevételével: – T-1 napi árfolyamadatokkal az alábbiakban részletezésre kerülő számítási eljárások alapján meghatározásra kerül az Alap T-1 napi eszközeinek piaci értéke. – A piaci értékhez hozzáadódnak a T-1 napig az Alapnak járó követelések, és levonásra kerülnek a T-1 napig az Alapot terhelő kötelezettségek. – Az Alap kötelezettségeit növelik az Alap működésével kapcsolatos költségek (pl. az alapkezelői díj, a letétkezelői díj, a felügyeleti díj, a könyvvizsgálói díj stb.) T-1. napig kalkulált időarányos része. – A portfólióba be/kikerülés napja a kötés napját jelenti. – Az Alap eszközértékét az egyes értékpapírok / portfólió elemek alábbiak szerint kiszámított árfolyama és darabszámuk szorzata adja. – Az 1 befektetési jegyre jutó nettó eszközérték úgy kerül megállapításra, hogy a fent leírt alapelvek és az alábbiakban részletezett számítási eljárások alapján kiszámított T-1 napi piaci érték elosztásra kerül az Alap T-1 napon forgalomban lévő befektetési jegyeinek számával. – Az „A” és „Q” sorozatú befektetési jegyek esetében a nettó eszközérték számítása az adott befektetési jegy sorozat devizanemében, az „N HUF” sorozatú befektetési jegyek esetében magyar forintban, az „N EUR” sorozatú befektetési jegyek esetében euróban, míg az „N USD” sorozatú befektetési jegyek esetében amerikai dollárban történik. – A külföldi devizanemben denominált „A”, „Q”, „N EUR” és „N USD” sorozatú befektetési jegyek nettó eszközérték számításakor a forintban felmerült költségek, díjak az MNB által közzétett legutolsó deviza középértéken átszámítva kerülnek az adott befektetési jegy sorozat devizanemében értékelésre. – Az „N HUF” sorozatú befektetési jegyek nettó eszközérték számításakor a devizában

– 24 –

denominált eszközök, díjak és költségek az MNB által az adott devizára közzétett deviza középértéken magyar forintra átszámítva kerülnek értékelésre. Az Alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításakor, a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja az Alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba érintett. A javított nettó eszközérték adatok az Alapkezelő és az Alap honlapján (www.quantis-im.com), valamint a www.kozzetetelek.hu honlapon kerülnek közzétételre a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték adatok megállapításakor. Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem az Alapkezelő vagy a Letétkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy az Alapkezelő és a Letétkezelő a tőle elvárható gondossággal járt el a nettó eszközérték megállapítása során. Ha hibás nettó eszközértéken befektetési jegy forgalmazására került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel legfeljebb 30 (harminc) napon belül el kell számolni kivéve, ha – a hibás nettó eszközérték számítás miatt előállt, 1 (egy) befektetési jegyre vonatkozó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken 1 (egy) befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét; – a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az 1.000,(egyezer) forintot. Amennyiben a nettó eszközérték számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán: – a befektetőt pénz illeti meg, akkor erről a befektető az adott Forgalmazó útján értesítést kap és a befektetőt megillető összeg a befektető Forgalmazónál vezetett, a befektetési jegyekkel kapcsolatos pénzügyi elszámolás célját szolgáló számlán, ennek hiányában a befektető által megjelölt számlára való átutalással kerül megfizetésre, – a befektetőt visszatérítési kötelezettség terheli, akkor a befektető ennek a visszatérítési kötelezettségnek az adott Forgalmazó útján részére megküldött értesítés alapján köteles eleget tenni a visszatérítendő összeg értesítésben megjelölt számlára való befizetésével vagy átutalásával. 28.A

PORTFÓLIÓ ELEMEINEK ÉRTÉKELÉSE, AZ ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSNAK ÉS AZ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE SORÁN HASZNÁLT ÁRKÉPZÉSI MÓDSZERNEK A LEÍRÁSA, BELEÉRTVE A NEHEZEN ÉRTÉKELHETŐ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE SORÁN A KBFTV. 38. §ÁNAK MEGFELELŐEN ALKALMAZOTT MÓDSZEREKET

Az Alap egyes eszközeinek T napi piaci értékét az alábbiak szerint kell meghatározni. Deviza „N HUF” sorozat: A devizában denominált eszközök magyar forintban az MNB által közzétett

– 25 –

legutolsó deviza középértéken kerülnek értékelésre. „N EUR” sorozat: Az eltérő devizában denominált eszközök az MNB által közzétett legutolsó devizaárfolyam, vagy a középértékekből számított keresztárfolyam alkalmazásával kerülnek értékelésre euróban kifejezve. „N USD” sorozat: Az eltérő devizában denominált eszközök az MNB által közzétett legutolsó devizaárfolyam, vagy a középértékekből számított keresztárfolyam alkalmazásával kerülnek értékelésre amerikai dollárban kifejezve. Amennyiben valamely devizára nincs hivatalos árfolyam, úgy az adott devizanem USD keresztárfolyama (Bloomberg záróárfolyama) és az MNB által közzétett USD/HUF keresztárfolyamból számolt árfolyamon kell értékelni. Készpénz A készpénzállomány a folyószámla pozitív egyenlegének T-1 napig megszolgált időarányos kamata plusz a folyószámla T-1 napi záró állománya összegeként kerül értékelésre. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre. Bankbetét A bankbetét a lekötött betét T-1 napig járó időarányos kamattal megnövelt összegeként kerül értékelésre. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre. Zártvégű befektetési alapok jegyei (a) amennyiben az adott zártvégű befektetési alap jegyeire van árjegyzés, az T-1 napi vételi és eladási árjegyzés középértékén kerülnek értékelésre; (b) amennyiben az adott zártvégű befektetés alap jegyeire nincs árjegyzés, az T-1 napi egy jegyre jutó eszközértéken kerülnek értékelésre; (c) amennyiben T-1 napi egy jegyre jutó eszközérték nem áll rendelkezésre, a legutolsó rendelkezésre álló egy jegyre jutó eszközértéket kell alkalmazni. Nyíltvégű befektetési alapok jegyei A befektetési jegyeket T-1 napra érvényes árfolyamon, ennek hiányában az utolsó közzétett árfolyamon kell értékelni. Részvények és ETF-ek A részvények és ETF-ek a T-1 napi záró árfolyamon kerülnek értékelésre. Ha az adott napon nem történt kötés illetve nem áll rendelkezésre záró ár, a részvények és ETF-ek a legutolsó záróárfolyamon kerülnek értékelésre. A részvények és ETF-ek árazása az adott részvény kereskedése tekintetében leglikvidebb részvénypiacon vagy a részvény illetve ETF elsődleges piacán kialakult árak alapján történik. Tőzsdei bevezetés esetén amennyiben egy adott részvényre illetve ETF-re nem született még tőzsdei kötés, a részvény illetve ETF beszerzési értéken kerül értékelésre.

– 26 –

92 napnál hosszabb hátralévő futamidejű hazai állampapírok A fix kamatozású államkötvények és diszkont kincstárjegyek az T-1 napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében ÁKK által legutóbb megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T-1 napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben a fix kamatozású államkötvényre vagy diszkontkincstárjegyre T napon az elsődleges forgalmazók árat nem jegyeznek, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T-1 napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a beszerzéskori hozammal T-1 napra számított bruttó árfolyamon kerül értékelésre. A változó kamatozású államkötvények az T-1 napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár középértéke és az T-1 napig megszolgált időarányos kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben a változó kamatozású államkötvényre T-1 napon az elsődleges forgalmazók árat nem jegyeznek, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár középértéke és az T-1 napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a T-1 napig megszolgált kamattal növelt nettó beszerzési áron kerül értékelésre. A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvények és a 92 (kilencvenkettő) nap vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű állampapírok Az értékpapírok 3 (három) hónapos hátralévő futamideje napján a 3 (három) hónapos referencia hozam alapján kiszámított bruttó árfolyam lejáratig lineárisan amortizált értékén kerülnek értékelésre. 3 (három) hónaposnál rövidebb beszerzéskori hátralévő futamidejű papírok a beszerzéskori hozam alapján kiszámított bruttó árfolyam lejáratig lineárisan amortizált értékén kerülnek értékelésre. Amennyiben az előbbiekben bemutatott módszer alapján számított nettó árfolyam 2 (két) %-nál nagyobb mértékben meghaladja a T-1 napi 3 (három) hónapos referenciahozam alapján T-1 napra számított nettó árfolyamot, akkor az alacsonyabb értékre kell átértékelni az adott értékpapírt és a továbbiakban a lineáris amortizációt az átértékeléskor használt árfolyam/hozam alapján kell folytatni a lejáratig. Egyéb hazai kötvények és jelzáloglevelek Pénzintézet, gazdálkodó szervezet, magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott fix kamatozású kötvény típusú eszközök, illetve jelzáloglevelek piaci értékének meghatározása az T-1 nap délutáni árjegyzés nettó vételi és eladási hozamának középértékéből T-1 napra számított bruttó árfolyam történik. Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor az értékelés a legutolsó nettó vételi és eladási hozam középértékéből T-1 napra számított bruttó árfolyamon történik. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott kötvényre, akkor az a beszerzéskori hozammal T-1 napra számított bruttó árfolyamon kerül értékelésre. Pénzintézet, gazdálkodó szervezet, magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott változó kamatozású kötvények, illetve jelzáloglevelek piaci értékének

– 27 –

meghatározása az T-1 nap délutáni árjegyzés nettó vételi és eladási hozamának középértéke alapján T-1 napra számolt bruttó árfolyamon történik. Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor a legutolsó nettó vételi és eladási hozam középértéke alapján T-1 napra számolt bruttó árfolyamon történik. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott kötvényre, akkor az a beszerzéskori hozam felhasználásával T-1 napra számolt bruttó árfolyam alapján kerül értékelésre. Zártkörű forgalomba hozatal során értékesített fix kamatozású kötvények és jelzáloglevelek 3 (három) árjegyző által jegyzett T-1 napi legjobb vételi és eladási hozam középértékei átlaga alapján T-1 napra számított bruttó árfolyamon, ennek hiányában a beszerzéskori hozammal T-1 napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben az adott kötvény vagy jelzáloglevél beszerzéskori hozammal számított bruttó árfolyama a hozzá legközelebbi lejáratú likvid állampapír T-1 napi vételi és eladási hozam középértéke és az adott típusú (névleges kamatban, futamidőben hozzá leginkább hasonló) kötvény legfrissebb – azaz a legutolsó elsődleges kibocsátáson kialakult - hozamfelára (spread) alapján T-1 napra számított bruttó árfolyamától 0,5 (fél) %-kal felfelé eltér, akkor kötelező az adott eszköz piaci átértékelése a hozzá legközelebbi lejáratú likvid állampapír T-1 napi vételi és eladási hozam középértéke és az adott típusú kötvény legfrissebb hozamfelára (spread) alapján. Zártkörű forgalomba hozatal során értékesített változó kamatozású kötvények és jelzáloglevelek 3 (három) árjegyző által jegyzett T-1 napi legjobb vételi és eladási ár középértéke és az T-1 napig megszolgált felhalmozott kamat összegén, ennek hiányában a beszerzéskori nettó ár és az T-1 napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre. Egyéb külföldi kötvények és jelzáloglevelek Az olyan külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amelyeknek folyamatos (időben megszakítás nélküli) a kereskedése és emiatt nem határozható meg záróáruk egyértelműen, a Bloomberg adatbázisába bekerülő T-1 napi nettó záróárak T-1 napig felhalmozott kamattal korrigált értékei alkalmazandók. Követelés, kötelezettség A vételkor felmerült, de ki nem fizetett kötelezettség, az eladáskor járó, de ki nem fizetett követelés, és az utalásból adódóan úton lévő pénz kerül elszámolásra. Költségek, jutalékok A befektetési tranzakciók teljesítése során felmerülő bankköltségek, illetve brókeri jutalékok a felmerülés napján csökkentik a portfólió értékét. A magyar forintban felmerült költségek a T-1 napon érvényes MNB középárfolyamon kerülnek átszámításra az adott alap devizanemére. Hitelek A felvett hitel értékelésekor az T-1 napi hitelösszeget a hitelfelvétel napjától T-1 napig eltelt időszakra jutó elhatárolt kamatok összegével meg kell növelni. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított (elhatárolt) időarányos kamat és ténylegesen kifizetésre kerülő kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a kifizetés napi nettó eszközértékben kerül elszámolásra.

– 28 –

Amennyiben az előzőek alapján a rendelkezésre álló árfolyam egy adott pénzügyi eszköz vonatkozásában 30 napnál régebbi, úgy az Alapkezelő Árazási Bizottsága dönt az értékelésnél alkalmazandó árról, melyről feljegyzést készít. Amennyiben bármely pénzügyi eszköz esetén az Alapkezelő valamely munkatársa észleli, vagy feltételezi, hogy az adott instrumentum árazása nem megfelelő, úgy erről tájékoztatja az Alapkezelő Árazási Bizottságát, amely az érintett területek bevonásával kivizsgálja az esetet, melyről feljegyzést készít. Az Árazási Bizottság feladata, hogy a nehezen értékelhetővé vált vagy vélhetően elavult értékkel rendelkező illetve bármely okból hibás értékkel beállított eszközök helyes, valósághoz legközelebbi piaci érték-megállapítását lehetőség szerint több külső forrásból származó és lehetőség szerint friss adatra alapozva, a szakmai szempontok és az óvatosság elvének maximális figyelembe vétele mellett elvégezze. Az Alapkezelő az Alap portfóliójába nehezen értékelhető eszközöket nem vásárol. 29.A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉRTÉKELÉSE Tőzsdei és tőzsdén kívüli származtatott ügyletek Határidős ügyletek A tőzsdei határidős ügyletek a határidős árfolyam és a T-1 napi tőzsdei elszámoló ár különbözetén kerülnek értékelésre. A tőzsdén kívüli deviza határidős ügyletek a T-1 napi azonnali árfolyam és az érintett devizákban jegyzett bankközi kamatok alapján számított határidős árfolyamon kerülnek értékelésre. 30.AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK Az Alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítésére vonatkozó szabályok: Amennyiben az Alap eszközeinek 5 %-át meghaladó része illikviddé válna, az Alapkezelő a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált eszközök, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belül történő elkülönítéséről. Ebben az esetben az Alapkezelő az Alap befektetési jegyeinek forgalmazását - az elkülönítésről szóló döntés közzétételével egy időben - az elkülönítés végrehajtásáig felfüggeszti. Az elkülönítésről szóló döntést követően az illikvidnek minősített eszközök a nettó eszközértékszámítás során az Alap egyéb eszközeitől elkülönítetten kerülnek nyilvántartásra. Ezzel együtt az Alap által forgalomba hozott befektetési jegyek befektetőnként olyan arányban kerülnek megosztásra, amilyen arányt az illikvid eszközök az Alap nettó eszközértékén belül képviselnek. A megosztást követően az illikvid eszközöket megtestesítő befektetési jegyek „IL” sorozatjellel kerülnek ellátásra. Az illikviddé vált eszközök a nettó eszközérték-számítás szempontjából elkülönítetten kerülnek nyilvántartásra, az eszközök kezelésével kapcsolatos költségek ezen eszközportfólióval szemben kerülnek elszámolásra. Amennyiben a felmerülő költségek az illikvid eszközportfólióval szemben nem teljesíthetők, úgy e költségeket átmenetileg az Alapkezelő viseli. Az illikvid eszközportfólió terhére sem alapkezelői, sem letétkezelői, sem forgalmazási díj vagy jutalék nem kerül

– 29 –

felszámításra. Az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek árfolyamát az illikvid eszközportfólióban nyilvántartott eszközök és kötelezettségek figyelembevételével kerülnek megállapításra és közzétételre a nettó eszközérték-számításra vonatkozó általános szabályok szerint. VI.

A HOZAMMAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK 31. A HOZAM MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS KIFIZETÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS ELJÁRÁSA

Az Alap tőkenövekménye terhére nem fizet hozamot, kamatot vagy más jogcímen összegeket. Az Alap a befektetések hozamát (kamat, osztalék, árfolyamnyereség stb.) folyamatosan újra befekteti. Ennek eredményeképpen a befektetők a befektetések hozamához kizárólag a befektetési jegyek visszaváltásakor, illetve az Alap megszűnésekor juthatnak hozzá. 32.HOZAMFIZETÉSI NAPOK Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. 33.AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. VII.

A BEFEKTETÉSI ALAP TŐKÉJÉNEK MEGÓVÁSÁRA, ILETVE A HOZAMRA VONATKOZÓ ÍGÉRET ÉS TELJESÍTÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA 34.A TŐKE MEGÓVÁSÁRA, ILLETVE A HOZAMRA VONATKOZÓ ÍGÉRET

Az Alaphoz nem kapcsolódik tőke- és hozamgarancia, tőke- és hozamvédelem.

34.1. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító hitelintézet által vállalt garancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia) Az Alaphoz nem kapcsolódik tőke- és hozamgarancia, tőke- és hozamvédelem.

34.2. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve hozamvédelem) Az Alaphoz nem kapcsolódik tőke- és hozamgarancia, tőke- és hozamvédelem. 35.AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. VIII. DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK 36.A BEFEKTETÉSI ALAPOT TERHELŐ DÍJAK, KÖLTSÉGEK MÉRTÉKE ÉS AZ ALAPRA TERHELÉSÜK MÓDJA

– 30 –

Az Alapkezelő a nettó eszközérték számításnál, a döntése szerinti időpontban, minden hosszabb időszakra vonatkozó előre kalkulálható költséget, lehetőleg időben elhatárolva, fokozatosan és egyenletesen terhel az Alapra. Az Alapkezelő dönthet úgy, hogy a költségeket – amennyiben azok előre jól kalkulálhatók – a befektetők érdekében naponta elhatárolja. Az Alapkezelő üzletpolitikai okokból kifolyólag, de a befektetők érdekeit mindvégig szem előtt tartva dönthet úgy, hogy a költségek egy részét határozott vagy határozatlan időszakra visszavonásig átvállalja, és az átvállalt díjakat utóbb sem terheli az Alapra. A költségek az Alap féléves és éves jelentéseiben kerülnek tételesen felsorolásra.

36.1. A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja Alapkezelési díj -

mértéke:

-

az Alapra terhelés módja:

-

kiegyenlítés gyakorisága, módja:

„A” sorozat: max. 2,00% „N HUF”, „N EUR” és „N USD” sorozatok: max. 2,5% „Q” sorozat: 0%

az adott sorozat napi módosított bruttó nettó eszközértéke alapján naponta elhatárolásra kerül, az Alap előző napi nettó eszközértéke alapján havonta, számla ellenében

Az Alapkezelő az Alapkezelési díjat nem terhelheti az Alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább 3 (három) hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum 50 (ötven) %-át, mindaddig, ameddig az utolsó 3 (három) hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum 50 (ötven) %-át. A mentes időszakban felmerülő Alapkezelési díj utólagosan sem terhelhető az Alapra. A befektetési jegyek egyes sorozataihoz kapcsolódó alapkezelési díjak eltérhetnek.

36.2. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja Letétkezelési díj -

mértéke:

-


-


0,045%, az Alap előző napi nettó eszközértéke alapján naponta elhatárolásra kerül, az Alap előző napi nettó eszközértéke alapján havonta, számla ellenében

36.3. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja Könyvvizsgálói díj -

mértéke:

-


-


max. 2.000.000,- HUF / év naponta elhatárolásra kerül, az Alap előző napi nettó eszközértéke alapján negyedévente, számla ellenében

– 31 –

Könyvelési díj -

mértéke:

-


-


max. 2.000.000,- HUF / év naponta elhatárolásra kerül, az Alap előző napi nettó eszközértéke alapján negyedévente, számla ellenében

Felügyeleti díj -

mértéke:

-


-


0,25 ezrelék, az Alap éves átlagos Nettó eszközértékére vetítve naponta elhatárolásra kerül, az Alap előző napi nettó eszközértéke alapján negyedévente, rendelet alapján

Nyilvántartási rendszerek használatának díja 0,233 ezrelék + ÁFA, az Alap Nettó eszközértékére mértéke: vetítve naponta elhatárolásra kerül, az Alap nettó eszközértéke az Alapra terhelés módja: alapján havonta, bizonylat alapján kiegyenlítés gyakorisága, módja:

37. A BEFEKTETÉSI ALAPOT ÉS A BEFEKTETŐKET TERHELŐ EGYÉB LEHETSÉGES KÖLTSÉGEK VAGY DÍJAK (EZ UTÓBBIAK LEGMAGASABB ÖSSZEGE), KIVÉVE A 36. PONTBAN EMLÍTETT KÖLTSÉGEKET Közzétételi díj Az Alap minősítésével kapcsolatos költség* Az Alap pénzforgalmi, értékpapír-forgalmi számlavezetési díjai és kapcsolódó tranzakciós díjak A KELER által nyújtott szolgáltatások díjai Egyéb, a közzétételekkel, a befektetési jegyek tulajdonosainak tájékoztatásával kapcsolatos költségek (éves és féléves jelentések, havi portfólió-jelentések elkészítésével, publikálásával kapcsolatosan felmerülő költségek, rendkívüli tájékoztatás költségei, közzétételi díjak, marketing költségek, stb.) Egyéb működési költségek (postaköltség, jogi, illetve egyéb közigazgatási eljárások költségei, az Alap átalakításával, az Alap tájékoztatójának, kezelési szabályzatainak, Kiemelt befektetői Információinak a módosításával kapcsolatos költségek, stb.).

Az Alap számára végzett szolgáltatásokat nyújtó féllel kötött mindenkor hatályos megállapodás szerint. A minősítést végző intézménnyel kötött szerződés alapján, a jelenlegi árak mellett az első minősítés alkalmával körülbelül hárommillió, a további minősítések során évente körülbelül félmillió forint. Az Alap számára végzett szolgáltatásokat nyújtó féllel kötött mindenkor hatályos megállapodás szerint. A KELER hatályos díjjegyzéke szerint. Az Alap számára végzett szolgáltatásokat nyújtó féllel kötendő mindenkor hatályos megállapodás szerint.

Az Alap számára végzett szolgáltatásokat nyújtó féllel kötendő mindenkor hatályos megállapodás illetve a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint.

*Az amerikai központú Morningstar Inc. a világ vezető, független befektetés-elemző vállalata, melynek befektetési alapokra specializálódott teljesítményminősítő rendszere a legteljesebb globális adatbázison alapszik. A Morningstar RatingTM minősítés az adatbázisban nyilvántartott befektetési alapok kockázat-arányos teljesítményét értékeli a kategória-azonos globális versenytársakkal való összehasonlításban.

Az Alapot és ezáltal közvetett módon a befektetőket a fentiekben megjelölt költségek és díjak terhelik. A befektetőket terhelik továbbá a Forgalmazók illetve a befektetők számára számlákat vezető intézmények által felszámításra kerülő költségek (pl.: értékpapír számla vezetésével kapcsolatos díjak és jutalékok, értékpapír transzfer díja, átutalási díj, készpénzfelvételi díj, stb.), amelyeket az említett intézmények díjjegyzéke határoz meg, továbbá a befektetésekkel kapcsolatos közterhek, adók, járulékok, hozzájárulások illetve illetékek, a hatályos jogszabályok szerint.

– 32 –

A Forgalmazók által a forgalmazott sorozatokhoz kapcsolódó egyes költségek mértéke eltérhet. A Forgalmazók saját dokumentumai tartalmazzák az arra vonatkozó információkat, hogy a befektetők számára az Alap mely sorozatába tartozó befektetési jegy érhető el és ahhoz milyen díj, költség kapcsolódik. Amennyiben az Alap saját tőkéjét olyan más kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjába fekteti be, amelyet az Alap Alapkezelője, vagy azzal szoros kapcsolatban lévő másik alapkezelő kezel – ideértve azt az esetet is, amikor az Alapkezelő alvállalkozóként kezeli az adott alapot –, a befektetéssel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatosan az Alapra sem eladási és visszaváltási jutalék (együttesen forgalmazói jutalék), sem pedig forgalmazási díj nem terhelhető. 38.HA A BEFEKTETÉSI ALAP ESZKÖZEINEK LEGALÁBB 20 SZÁZALÉKÁT MÁS KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁKBA FEKTETI, A BEFEKTETÉSI CÉLKÉNT SZEREPLŐ EGYÉB KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁKAT TERHELŐ ALAPKEZELÉSI DÍJAK LEGMAGASABB MÉRTÉKE Az Alap befektetését képező mögöttes kollektív befektetési formáit terhelő költségeket a 21. pont tartalmazza. 39.A RÉSZALAPOK KÖZÖTTI VÁLTÁS FELTÉTELEI ÉS KÖLTSÉGEI Az Alapon belül nem működnek részalapok, így az egyes részalapok közötti átváltás lehetősége az Alap esetében nem értelmezhető. 40.AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. IX.

A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA 41. A BEFEKTETÉSI JEGYEK VÉTELE

41.1. A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje Az Alapkezelő a befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatalának és visszaváltásának lebonyolításával a Forgalmazókat bízza meg. A Forgalmazók a befektetési jegyek forgalmazásához közvetítőket vehetnek igénybe. A Forgalmazók a közvetítők tevékenységéért a befektetők felé, mint sajátjukért felelnek. A befektetési jegyek forgalmazása a Forgalmazók feladata és felelőssége, továbbá előfordulhat, hogy az adott Forgalmazó nem minden, a jelen Kezelési Szabályzatban meghatározott sorozatot forgalmaz. A Forgalmazók a forgalmazás rendjét – a tájékoztató, valamint az annak részét képező kezelési szabályzatok keretein belül – saját maguk határozzák meg. A forgalmazási rend, valamint az egyes Forgalmazók által érvényesített forgalmazási jutalék (a befektető költségeként jelentkező eladási illetve visszaváltási díj), valamint az esetleges kapcsolódó szolgáltatások díja eltérő lehet, és időről időre változhat, a befektető kötelessége ezekről az egyes Forgalmazóknál tájékozódni.

– 33 –

A folyamatos forgalmazás során a befektetési jegyek mennyisége felülről nincs korlátozva. A Forgalmazók minden munkanapon kötelesek forgalmazni a befektetetési jegyeket, azaz a befektetők által a forgalmazási helyeken a forgalmazási órák alatt személyesen, vagy megbízott útján leadott vagy fax útján elküldött vételi megbízásait az általuk forgalmazott sorozat(ok) vonatkozásában fogadni, kivéve a Felügyelet által engedélyezett zárva tartást, valamint a forgalmazás felfüggesztésének vagy szünetelésének eseteit, melyek időtartamába tartozó napok nem minősülnek forgalmazási napnak. A forgalmazási órákat a Forgalmazók üzletszabályzatai, illetve kondíciós listái határozzák meg. A forgalmazási órákat a Forgalmazók üzletszabályzatai, illetve kondíciós listái határozzák meg. A befektetők személyesen, illetve meghatalmazottjuk útján köthetnek vételi szerződést. A befektetők, illetve a meghatalmazottak a Forgalmazók üzletszabályzatai szerint kötelesek magukat azonosítani. A megbízások leadásának módjára (megbízott-, fax- útján) vonatkozó részletes szabályokat a Forgalmazók üzletszabályzatai tartalmazzák. A folyamatos forgalmazás időszakában a befektetési jegyek befektetők által történő megvételének feltételei és módja: – a Forgalmazóknál történő befektetési jegy vásárlás feltétele, hogy a befektető a befektetési szolgáltatási keretszerződést kössön az adott Forgalmazóval, – a befektetési jegyek befektető által történő vételére vonatkozó megbízásnak az adott Forgalmazóhoz történő eljuttatása, – a vételárnak az adott Forgalmazóhoz történő átutalása vagy befizetése. A befektető a vételi megbízásban határozza meg a befektetni kívánt összeget. A befektetők jogosultak a fogalmazás-elszámolási napon (T nap) érvényes eladási áron befektetési jegyeket igényelni a Forgalmazóknál, akik az Alapkezelőtől kapott megbízás alapján jogosultak és kötelesek az igényléseket teljesíteni az alábbi szabályok szerint: A vételi megbízást az összeg megjelölésével az alábbi táblázatban megjelölt időpontokig kell írásban (ideértve a megbízás fax útján történő eljuttatását) eljuttatni az adott Forgalmazóhoz. Megbízás felvételének napja

Befektetési Alap QUANTIS Globális Fejlett Piaci Részvény Alap *amennyiben az adott napon 11:00-ig érkezik be a megbízás az adott Forgalmazóhoz

T-2*

Befektetendő összeg beérkezési határideje T-1 nap, 9 óra

A vételi megbízások T napon, a T napon érvényes eladási áron történő teljesítésének további feltétele, hogy a befektetési jegyek vásárlásához szükséges fedezet / összeg az adott Forgalmazónál T-1 nap 9 óráig rendelkezésre álljon. A Forgalmazók T napon visszaigazolják a befektetőnek az ügylet főbb adatait. A befektetési jegyek T napon érvényes eladási ára az Alap T napon érvényes adott sorozatra eső egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéke. Amennyiben a forgalmazás-elszámolási nap vagy a forgalmazás-teljesítési nap az eladás felfüggesztésének vagy szünetelésének napjára esik, a határidő az azt követő első olyan forgalmazás-elszámolási vagy forgalmazás-teljesítési napra tolódik, amikor a forgalmazás – 34 –

felfüggesztése megszűnik. Amennyiben a befektetőnek a befektetési jegyek vételére vonatkozó megbízása az előbbiek alapján függőben van, úgy a befektető jogosult a megbízását írásban visszavonni. A megbízás visszavonása esetén a befektető terhére díj vagy költség nem számítható fel. A befektetők által adott vételi megbízásokat az adott Forgalmazó a fenti táblázatban leírtak szerint teljesíti. A befektetési jegyek vételárának megfizetése után a befektetési jegyek keletkeztetése az Alapkezelő megbízásából eljáró Vezető forgalmazó feladata. Az Alap befektetési jegyeinek az Alapkezelő által kezelt más alapok befektetési jegyeibe történő átváltása kizárólag az adott befektetetési jegy visszaváltásával és a megvásárolni kívánt befektetési jegy jutalékokkal növelt ellenértékének megfizetésével lehetséges. A folyamatos forgalmazás során értékesítésre illetve visszaváltásra kerülő befektetési jegyeket az Alapkezelő megbízásából eljáró Vezető forgalmazó utasítása alapján a KELER folyamatosan keletkezteti, illetve törli. Az adott befektetési jegy sorozatok folyamatos forgalmazása esetében a Forgalmazók által esetlegesen alkalmazott limitekre az adott Forgalmazó hatályos üzletszabályzatai és kondíciós listái az irányadóak. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása a befektetők és a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett legfeljebb három napra szüneteltethető, amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása az Alapkezelő, a Letétkezelő, illetve a Forgalmazó működési körében felmerülő okból nem végezhető. A befektetési jegyek adott sorozatának folyamatos forgalmazását az Alapkezelő a Kbftv. 114. §-a alapján csak az alábbi esetekben és kizárólag a befektetők érdekében, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett függesztheti fel: – az Alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha az Alap saját tőkéje több mint 10 (tíz) %-ára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információ; – a befektetési jegyek értékesítése vagy visszaváltása az Alapkezelő, a Letétkezelő, a Forgalmazó vagy a központi értéktár működési körében felmerülő okokból nem végezhető és ezen akadály fennálltának időtartama alatt várhatóan meghaladja vagy már meghaladta a folyamatos forgalmazás szünetelésének a Kbftv. 113. § (1) bekezdésében meghatározott leghosszabb időtartamát; – az Alap nettó eszközértéke negatívvá vált. A forgalmazást az Alapkezelő a kiváltó ok megszűnését vagy a Felügyelet határozatát követően haladéktalanul folytatja. A Felügyelet a befektetők érdekében felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, amennyiben: az Alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, az Alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak, a fenti esetekben az Alapkezelő intézkedésének hiányában. A felfüggesztés időtartama 30 nap, azzal hogy az időtartam a mögöttes befektetési alapok felfüggesztési szabályaihoz is igazodik.

– 35 –

41.2. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap Vételi megbízás esetén forgalmazás-elszámolási napnak a T nap minősül.

41.3. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap Vételi megbízás esetén forgalmazás-teljesítési napnak a T nap minősül. 42.A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSA

42.1. Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje A Forgalmazók minden munkanapon kötelesek forgalmazni a befektetetési jegyek általuk forgalmazott sorozatá(ai)t, azaz a befektetők által a forgalmazási helyeken a forgalmazási órák alatt személyesen, vagy megbízott útján leadott vagy fax útján elküldött visszaváltási megbízásait fogadni, kivéve a Felügyelet által engedélyezett zárva tartást, valamint a forgalmazás felfüggesztésének vagy szünetelésének eseteit, melyek időtartamába tartozó napok nem minősülnek forgalmazási napnak. A forgalmazási órákat a Forgalmazók üzletszabályzatai, illetve kondíciós listái határozzák meg. A forgalmazási órákat a Forgalmazók üzletszabályzatai, illetve kondíciós listái határozzák meg. A befektetők személyesen, illetve meghatalmazottjuk útján köthetnek visszaváltási szerződést. A befektetők, illetve a meghatalmazottak a Forgalmazók üzletszabályzatai szerint kötelesek magukat azonosítani. A megbízások leadásának módjára (megbízott-, fax- útján) vonatkozó részletes szabályokat a Forgalmazók üzletszabályzatai tartalmazzák. A befektetők jogosultak befektetési jegyeiket a forgalmazás-elszámolási napon (T nap) érvényes visszaváltási áron visszaváltani az adott Forgalmazónál, amely az Alapkezelőtől kapott megbízás alapján jogosult és köteles az igényléseket teljesíteni az alábbi szabályok szerint: A befektetési jegyek folyamatos forgalmazási időszakában a befektetők a tulajdonukban lévő befektetési jegyeket visszaváltási megbízásról szóló szerződés (visszaváltási megbízás) aláírásával kezdeményezi a befektetési jegyek visszaváltását. A visszaváltási megbízás tartalmazza a befektető azon kötelezettségét, hogy a visszaváltásra szánt befektetési jegyeket az adott Forgalmazó által vezetett értékpapírszámlára helyezze az alábbi táblázatban meghatározott időpontig. A befektetési jegyek törlése az Alapkezelő megbízásából eljáró Vezető forgalmazó feladata. A visszaváltási megbízást a visszaváltani kívánt befektetési jegyek darabszámának megjelölésével az alábbi táblázatban megjelölt időpontokig kell írásban (ide értve a faxot is) kell eljuttatni az adott Forgalmazóhoz: Befektetési Alap QUANTIS Globális Fejlett Piaci Részvény Alap *amennyiben az adott napon 11:00-ig érkezik be a megbízás az adott Forgalmazóhoz

– 36 –

Megbízás felvételének napja

Befektetetési jegyek beérkezési határideje

T-2*

T-1 nap, 9 óra

A Forgalmazó T napon visszaigazolja a befektetőnek a visszaváltási árat. Az Alap befektetési jegyeinek visszaváltására a befektetési jegyek T napon érvényes, adott sorozatra eső egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéken kerül sor. Visszaváltás esetén a visszaváltott befektetési jegyek ellenértékének – adott esetben a Forgalmazó által felszámolt visszaváltási díjjal csökkentett összeggel való - megfizetése az adott Forgalmazó részéről a T+8 forgalmazás teljesítési napon esedékes –, azonban az adott Forgalmazó jogosult ezt megelőzően is teljesíteni. Amennyiben a forgalmazás-elszámolási nap vagy a forgalmazás-teljesítési nap a visszaváltás felfüggesztésének vagy szünetelésének napjára esik, a határidő az azt követő első olyan forgalmazás-elszámolási vagy forgalmazás-teljesítési napra tolódik, amikor a visszaváltás felfüggesztése megszűnik. Amennyiben a befektetőnek a befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó megbízása az előbbiek alapján függőben van, úgy a befektető jogosult a megbízását írásban visszavonni. A megbízás visszavonása esetén a befektető terhére díj vagy költség nem számítható fel. Az Alapkezelő, a Letétkezelő, a Forgalmazók nem vállalnak felelősséget a befektetőt ért azon kárért, amely annak következtében merült fel, hogy az Alapkezelő vis maior következtében az Alap birtokában lévő értékpapírokat nem tudja értékesíteni, és ezért a Forgalmazók a visszaváltási megbízást nem, vagy csak késedelmesen tudják teljesíteni. Az Alapkezelő folyamatos forgalmazással kapcsolatos felelőssége a visszaváltás ellenértékének az Alap számlájáról a Forgalmazókhoz történő átvezetésre terjed ki. A Forgalmazók a visszaváltási megbízást a befektetési jegyek értékesítéséből származó, forgalmazási jutalékkal csökkentett összegnek a befektető ügyfélszámláján történő jóváírásával teljesítik. Az Alapkezelő, vagy intézkedésének hiányában a Felügyelet a befektetési jegyek visszaváltását a befektetők érdekében kizárólag akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a befektetési jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt a befektetési alap likviditása - figyelembe véve az Alap eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló időt - veszélybe kerül.

42.2. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap Visszaváltási megbízás esetén forgalmazás-elszámolási napnak a T nap minősül.

42.3. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap Visszaváltás esetén a visszaváltott befektetési jegyek ellenértékének megfizetése az adott Forgalmazó részéről a T+8 forgalmazás teljesítési napon esedékes, azonban az adott Forgalmazó jogosult ezt megelőzően is teljesíteni. 43.A

BEFEKTETÉSI JEGYEK RÉSZLETSZABÁLYAI

FOLYAMATOS

FORGALMAZÁSÁNAK

43.1. A forgalmazási maximum mértéke A folyamatos forgalmazás során a befektetési jegyek mennyisége felülről nincs korlátozva.

– 37 –

43.2. A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. 44.A BEFEKTETÉSI JEGYEK VÉTELI, ILLETVE VISSZAVÁLTÁSI ÁRÁNAK MEGHATÁROZÁSA

44.1. A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága Vételi ár kiszámításának módszere: Az adott befektetési jegy sorozat T napon érvényes eladási ára az Alap T napon érvényes, az adott befektetési jegy sorozatba tartozó egy befektetési jegyére jutó nettó eszközértékének a forgalmazási jutalékkal (az adott Forgalmazó által felszámításra kerülő eladási díjjal) megemelt összegeként kerül megállapításra. Visszaváltási ár kiszámításának módszere: Az adott befektetési jegyek T napon érvényes visszaváltási ára az Alapra vonatkozó T napon érvényes, az adott befektetési jegy sorozatba tartozó egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték forgalmazási jutalékkal (az adott Forgalmazó által felszámításra kerülő visszaváltási díjjal) csökkentett összegeként kerül megállapításra. Az Alap nettó eszközértéke minden munkanapon 15 óráig kerül megállapításra. Az Alap T napra vonatkozó nettó eszközértéke és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékek T+1 napon a Közzétételi Helyeken (www.quantis-im.com és www.kozzetetelek.hu) naponta közzétételre kerülnek.

44.2. A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez - részben vagy egészben - a befektetési alapot vagy a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg A Forgalmazók a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása során a befektetők felé eladási díjat számíthatnak fel, amelynek mértékét a hirdetményeik szerinti hatályos kondíciós listák tartalmazzák, de mértékük nem lehet magasabb, mint az adott befektető által megvásárolni kívánt befektetési jegyek árfolyamértékének maximum 5 százaléka. A befektetési jegyek visszaváltása esetén a Forgalmazók visszaváltási díjat számíthatnak fel, amely a befektetőt terheli, de mértéke nem lehet magasabb, mint az adott befektető által visszaváltani kívánt befektetési jegyek árfolyamértékének maximum 5 százaléka. A visszaváltási díj összegét a Forgalmazók hatályos kondíciós listái határozzák meg. 45.AZOKNAK A SZABÁLYOZOTT PIACOKNAK A FELTÜNTETÉSE, AHOL A BEFEKTETÉSI JEGYEKET JEGYZIK, ILLETVE FORGALMAZZÁK Az Alapra forgalomba hozott befektetési jegyek nem kerülnek bevezetésre tőzsdére vagy más szabályozott piacra.

– 38 –

46.AZOKNAK AZ ÁLLAMOKNAK (FORGALMAZÁSI TERÜLETEKNEK) A FELTÜNTETÉSE, AHOL A BEFEKTETÉSI JEGYEKET FORGALMAZZÁK Az Alapra forgalomba hozott befektetési jegyeket Magyarországon forgalmazzák. 47.AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. X.

A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓ 48.BEFEKTETÉSI ALAP MÚLTBELI TELJESÍTMÉNYE

Befektetési alap neve

Az Alap teljesítménye az elmúlt 1 évben (2013.09.012014.08.31.)

Az Alap teljesítmény e az elmúlt 2 évben (2012.09.012014.08.31.)



Az Alap teljesítmé nye indulás óta (első teljes hónaptól)

Elért hozam a 2009. évben (első teljes hónapt ól)*

Elért hozam a 2010. évben




QUANTIS Globális Fejlett Piaci Részvény Alap „A” 19,16% 15,04% 10,59% 9,38% 15,96% 59,50% 10,95% -9,88% 12,01% sorozat** QUANTIS Globális Fejlett Piaci Részvény Alap „N 24,98% 17,79% 19,27% 14,07% 14,75% 17,79% 23,11% 3,45% 2,29% HUF” sorozat** QUANTIS Globális Fejlett Piaci Részvény Alap „N 19,16% 11,70% 13,45% n.a 7,48% n.a n.a 9,27% 5,61%* EUR” sorozat** QUANTIS Globális Fejlett Piaci Részvény Alap „N 18,58% 14,46% 10,03% n.a 6,45% n.a n.a 10,54% 11,46% USD” sorozat** * *A feltüntetett adatok nem évesített számok ** Az itt feltüntetett adatok 2014. június 5. napjáig a QUANTIS Globális Fejlett Piaci Részvény Alap befektetési szabályainak és elnevezésének módosítása előtti vagyonösszetétel alapján (alapok alapja konstrukció) elért teljesítményt mutatják.

49.AMENNYIBEN AZ ADOTT ALAP ESETÉBEN MÓD VAN BEFEKTETÉSI JEGYEK BEVONÁSÁRA, ENNEK FELTÉTELEI

A

Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. 50.A BEFEKTETÉSI ALAP MEGSZŰNÉSÉT KIVÁLTÓ KÖRÜLMÉNYEK, A MEGSZŰNÉS HATÁSA A BEFEKTETŐK JOGAIRA Az Alappal szembeni megszűnési eljárás megindításáról az Alapkezelő vagy a Felügyelet határoz. Kötelező megindítani az eljárást, a. ha az Alap nettó eszközértéke 3 hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot; b. ha az Alap nettó eszközértéke negatívvá vált; c. ha az Alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta, d. ha a Felügyelet kötelezte az Alapkezelőt az Alap kezelésének átadására, azonban az Alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át, e. ha a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása vagy a befektetési jegyek visszaváltása felfüggesztésének megszűnését követően a folyamatos forgalmazás feltételei továbbra sem biztosítottak. – 39 –

19,03% 15,61% 13,42% 18,39%

Határozat nélkül elindul a megszűnési eljárás, amennyiben a befektetők az összes befektetési jegy visszaváltására irányuló visszaváltási megbízást adtak le. Az Alapkezelő a megszűnési eljárás megindításáról hozott határozatáról haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet, valamint rendkívüli közzététel útján a befektetőket és az Alap hitelezőit. A megszűnési eljárás lefolytatása alatt az Alap – az alábbi eltérésekkel – az általános szabályok szerint működik. A megszűnési eljárás lefolytatása alatt a. az Alap nettó eszközértékét havonta egyszer kell megállapítani és az általános szabályok szerint közzétenni azzal, hogy a közzétételnél meg kell jelölni, hogy az Alap megszűnés alatt áll; b. a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását fel kell függeszteni; c. az Alap eszközeinek értékesítéséből származó ellenérték a megszűnési jelentés elkészítéséig kizárólag likvid eszközökbe fektethető be. A megszűnési eljárás alatt az Alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket 1 hónapon belül – a Felügyelet engedélyével 4 hónapon belül – piaci áron értékesíteni kell. Az Alap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítéséből származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követő 5 munkanapon belül megszűnési jelentést kell készíteni. A megszűnési jelentést a Felügyelethez be kell nyújtani és ezzel egyidejűleg a befektetők felé közzé kell tenni. A megszűnési jelentés közzétételét követően a fizetések megkezdhetők. Ha az Alap pozitív saját tőkével rendelkezik, az Alap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből az Alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket befektetési jegyeik arányában illeti meg. A megszűnési eljárás időtartama alatt az eszközök értékesítéséből származó ellenértékből, illetve az Alap bankszámlájának pozitív egyenlege terhére a befektetők számára előleg formájában részkifizetés teljesíthető. A részkifizetéssel kapcsolatos döntésről rendkívüli közleményt kell megjelentetni. A részkifizetésnek az egyes befektetési jegyek nettó eszközértékére vetítve, azonos arányban kell történnie. A részkifizetés nem történhet az Alapot terhelő kötelezettségek (a befektetési alappal szembeni hitelezői igények) fedezetét jelentő eszközök terhére. A Letétkezelő a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő 5 munkanapon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére, a részkifizetés keretében már kifizetett összeg figyelembevételével. A kifizetés kezdetéről rendkívüli közleményt kell közzétenni. A Felügyelet a megszűnési jelentés benyújtását követő nappal törli az Alapot a nyilvántartásból. Az Alap a nyilvántartásból való törléssel megszűnik. Ha az Alap negatív saját tőkével rendelkezik, az Alap megszűnése esetén a hitelezők követeléseit a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény előírásai szerinti kielégítési sorrendben, a rendelkezésre álló összeg erejéig kell kiegyenlíteni. A befektetési jegyek valamennyi tulajdonosa jogosult arra, hogy az Alap megszűnése esetén az Alap felszámolását, végelszámolását követően fennmaradó vagyonából a tulajdonában lévő befektetési jegyek névértékének az összes kibocsátott befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányának megfelelően részesedjen.

– 40 –

51. MINDEN OLYAN TOVÁBBI INFORMÁCIÓ, AMELY ALAPJÁN A BEFEKTETŐK KELLŐ TÁJÉKOZOTTSÁGGAL TUDNAK HATÁROZNI A FELKÍNÁLT BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGRŐL Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. 52.A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐRE VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK (CÉGNÉV, CÉGFORMA, CÉGJEGYZÉKSZÁM) Az Alap Alapkezelője a QUANTIS Investment Management Zártkörűen Működő Részvénytársaság, zártkörűen működő részvénytársaságként végzi a tevékenységét, cégjegyzékszáma: Cg.01-10-046082. 53.A LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK (CÉGNÉV, CÉGFORMA, CÉGJEGYZÉKSZÁM), FELADATAI Az Alap letétkezelője Raiffeisen Bank Zrt., zártkörűen működő részvénytársaságként végzi a tevékenységét, cégjegyzékszáma: Cg. 01-10-041042. A letétkezelő a Kbftv. 64. §-ában meghatározott feladatokat végzi az Alap részére, valamint a letétkezelő részére történt kiszervezésre tekintettel az 59. pontban részletezett jelentésszolgálati tevékenységet. A Kbftv. 64. § (16) bekezdésével összhangban a letétkezelő a mindenkor hatályos Letétkezelési Üzletszabályzatában foglaltak szerint mentesíti magát a kiszervezett tevékenysége során harmadik fél által őrzött pénzügyi eszközök elvesztése esetén a felelősség alól. 54.A KÖNYVVIZSGÁLÓRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK (CÉGNÉV, CÉGFORMA, CÉGJEGYZÉKSZÁM), FELADATAI Az Alap könyvvizsgálója a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft., korlátolt felelősségű társasági formában működik, cégjegyzékszáma Cg.01-09-063022. A könyvvizsgáló feladata annak ellenőrzése, hogy az Alapkezelő az Alapot a jogszabályokkal összhangban kezeli, felülvizsgálja az Alap éves jelentésében közölt számviteli informácókat, valamint a Kbftv. 194. §-ában meghatározott esetekben írásban tájékoztatja a Felügyeletet az ellenőrzésének eredményéről. 55.AZ

OLYAN TANÁCSADÓRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK (CÉGNÉV, CÉGFORMA, CÉGJEGYZÉKSZÁM), AMELYNEK DÍJAZÁSA A BEFEKTETÉSI ALAP ESZKÖZEIBŐL TÖRTÉNIK

Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. 56.A FORGALMAZÓKRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK (CÉGNÉV, CÉGFORMA, CÉGJEGYZÉKSZÁM), FELADATAI Az Alap vezető forgalmazója a Raiffeisen Bank Zrt. (cégjegyzékszáma: Cg. 01-10-041042). Az Alap forgalmazói továbbá az Erste Befektetési Zrt. (cégjegyzékszáma: Cg.01-10-041373) és a QUANTIS Alpha Befektetési Zrt. (cégjegyzékszáma: Cg.01-10-047076). Valamennyi forgalmazó zártkörűen működő részvénytársaságként végzi a tevékenységét.

– 41 –

A Forgalmazók közreműködnek a befektetési jegyek értékesítésében és visszaváltásában. 57.AZ

INGATLANÉRTÉKELŐRE VONATKOZÓ (CÉGNÉV, CÉGFORMA, CÉGJEGYZÉKSZÁM)

ALAPINFORMÁCIÓK

Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. 58.A PRIME BRÓKERRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK Az Alap nem alkalmaz prime brókert.

58.1. A prime bróker neve Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható.

58.2. Az ABA prime brókerrel kötött megállapodása lényegi elemeinek, a felmerülő összeférhetetlenségek kezelésének leírása Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható.

58.3. A letétkezelővel kötött esetleges megállapodás azon elemének leírása, amely az ABA eszközei átruházásának és újrafelhasználásának lehetőségére vonatkozik, továbbá a prime brókerre esetlegesen átruházott felelősségre vonatkozó információ leírása Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. 59. HARAMDIK SZEMÉLYRE KISZERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK LEÍRÁSA, AZ ESETLEGES ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGEK BEMUTATÁSA Az Alapkezelő a tevékenységének hatékonyabb biztosítása érdekében a letétkezelőre szervezte ki az Alap által teljesítendő jelentésszolgálatot (MNB napi és havi jelentések). Az Alapkezelő a Kbftv. 34. §-a szerinti összeférhetetlenségre vonatkozó szabályoknak megfelelően jár el. Az Alapkezelő legjobb tudása szerint a dokumentum aláírásának pillanatában az érdekelt felek vonatkozásában összeférhetetlenség nem áll fenn. Ezen túl annak érdekében, hogy az Alapkezelő lehetőség szerint elkerülje a befektetők érdekeit sértő esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségeket, belső szabályzatot dolgozott ki, amelyben rendelkezik az összeférhetetlenségek kezelését szolgáló eljárásokról és intézkedésekről (Összeférhetetlenségi szabályzat), melynek mindenkor hatályos változata megtalálható az Alapkezelő honlapján (www.quantis-im.com), valamint az Alapkezelő székhelyén is a befektetők rendelkezésére áll. Az esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségi helyzetekről az Alapkezelő rendkívüli közzététel útján tájékoztatja a befektetőket a honlapján a közzétételek között. Az Alapkezelő és a letétkezelő között összeférhetétlenség nem merülhet fel, tekintettel arra, hogy a letétkezelő az Alapkezelőtől teljesen független piaci szereplő önálló vezetőséggel, és az Alapkezelőhöz nem kötődő munkavállalókkal.

– 42 –

Budapest, 2014. november 12. QUANTIS Investment Management Zártkörűen Működő Részvénytársaság

________________________ Sárándi Ákos vezérigazgató

– 43 –

befektetési alapkezelő társaság által létrehozott és kezelt QUANTIS Globális Fejlett Piaci Részvény Alap

Recommend Documents