BDF Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1

BDF

Értékteremtő folyamatok menedzsmentje

V1

ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATOK MENEDZSMENTJE

1 Bevezetés Bármely cél elérése csak tudatos emberi tevékenységek láncolatával, folyamatokkal lehetséges. Az emberek a célirányos tevékenységeik során eszközöket használnak fel és egymással együttműködve szervezetet alkotnak. A szervezés alapkövetelménye a „célok – folyamatok – szervezetek” hatásos és hatékony kialakítása ill. fenntartása. A különböző társadalmi gazdasági körülmények között változtak az elérendő célok, és ennek megfelelően alakultak, változtak a szervezeti folyamatok is. A gyorsan változó piac, a bonyolult vállalatközi kapcsolatok és az egyre jobban terjedő globalizáció miatt előtérbe került az üzleti folyamat fogalma, amely konkrétan egy termék vagy szolgáltatás érdekében végzett lépések sorozata. Ehhez járult Goldratt elmélete, amely szerint egy vállalat működésének fő célja, hogy minél több pénzt termeljen most és a jövőben egyaránt, minden más (pl.:vevők, minőség, idő, költségek, erőforrások) csak fontos eszköznek tekintendők az alapcél eléréséhez. Ez az OPT (Optimised Production Technology) menedzsmentfilozófia. A kibocsátás pl. a pénzbeáramlás üteme; a készlet a kibocsátás érdekében az erőforrásokba fektetett pénzmennyiség; a működési költség pedig az a pénzmennyiség, amely egy adott időintervallumban ahhoz szükséges, hogy a készleteket kibocsátássá változtassa. Mindezek következtében szükségessé vált a folyamatok értékalkotó jellegének vizsgálata, különös tekintettel a vállalat szervezeti keretein is átnyúló értéklánc figyelembe vételére. „Az értékteremtő folyamat erőforrások beszerzése, kezelése és felhasználása abból a célból, hogy a fogyasztó számára értéket állítsanak elő. ” Az érték átadása a fogyasztónak (ellenérték fejében) egy komplex folyamatrendszer végeredménye, amelynek megfelelő szerkezete és működése a pénztermelő üzleti vállalkozás kritikus sikertényezője. Az érték létrehozása e komplex folyamatrendszer egyes fázisaiban történik meg, s ezt az alkotótevékenységet igen jól reprezentálja az értékteremtés fogalma, amely egységbe foglalja az értéklánc mentén az értékképzés - érték termelés - értéknövelés - érték alkotás - értékalakítás - ,stb. fázisok eredményeit: • a használati érték, azaz a termék speciális igényt kielégítő tulajdonságai, paraméterei; ( termelés és szolgáltatás) • a helyzetérték, azaz,hogy a termék ott van az igényfelmerülés színhelyén; ( logisztika) • az időérték, azaz,hogy a termék akkor áll rendelkezésre, amikor a fogyasztói igény felmerül. ( logisztika) Ezeket az értékösszetevőket az értékképző, értékteremtő folyamatok együttesen képesek nyújtani a vásárlóknak. A fenti folyamatok összetettek és sok részfolyamatból állnak. Számos olyan folyamat van azonban a gyakorlatban, amelyek szükségesek az adott működéshez (pl.: mozgatás, tesztelés, irányítás, tárolás, részellenőrzés, stb.), de látszólag nem járulnak hozzá az értéknöveléshez. Kérdés: mikor nem minősül egy folyamat értékteremtőnek, de erre nincs egyértelmű válasz.

F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc

1 / 23

Takács György 2007

BDF


V1

2 Rendszerek és folyamatok (Lásd melléklet!)

3 Az értékteremtő folyamat A piacgazdaság alapvető szervezeti egysége a vállalat, az üzleti vállalkozás szervezeti kerete, mely arra szerveződött, hogy fogyasztói igényt elégítsen ki nyereség elérése mellett.. A sikeres vállalkozásnak a következő három dolgot kell - döntéseiben, működésében, fejlesztéseiben, stb. állandóan - szem előtt tartania:

• Gazdaságosság (a bevételek és kiadások aránya, nyereség elérése), • Eredményesség („jót csinálni”), • Hatékonyság („jól csinálni”). A hatékonyság azonban kettős irányultságú, azaz az adott üzleti tevékenység:

• Mennyire segíti a fogyasztók igényeinek kielégítését? • Mennyivel járul hozzá a vállalat nyereségességéhez? Az értékteremtő folyamatok a vállalati képességekre támaszkodnak, a fogyasztói igények kielégítésére törekszenek azáltal, hogy megválaszolják a vállalat küldetésének (missziójának) alapkérdéseit:

• melyek / kik a fogyasztóik: KINEK • milyen igényeiket: MIT • milyen módon: HOGYAN kívánja a vállalat kielégíteni.

3.1 A fogyasztói igények kielégítése A fogyasztói igény „olyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön belül végzett munkával és nem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni”. Lényeges jellemzője még, hogy fizetőképes, azaz képes és hajlandó fizetni a termékért / szolgáltatásért. A fogyasztó szubjektív véleménye a termék / szolgáltatás várakozásának való megfeleléséről az un. fogyasztói érték:

• • • •

fogyasztó specifikus (

minőség fogalma)

változó (térben és időben) folyamatos ráhatás alatt áll (a többi fogyasztó véleménye) befolyásolja a termék jelenlegi és jövőbeni keresletét ( (vásárlás előtti várakozások / utáni tapasztalat) vevői elégedettség)

A fogyasztói érték dimenziói:

• Használati érték: a termék azon tulajdonságainak összessége, amelyek

igénykielégítésre alkalmassá teszik (pl.: kés éle, markolata, rozsdamentessége, stb.).

• Hely érték: a termék a fogyasztó számára térben elérhető. • Idő érték: a termék akkor áll rendelkezésre, amikor a fogyasztói igény jelentkezik (a fogyasztó „hajlandó” várni).


2 / 23


BDF


V1

• Tulajdon érték: a termék tulajdonosának rendelkezési joga (hatalma) van a termék felett.

Az értékteremtő folyamatok fő komponensei:

• Termelés: a rendelkezésre álló erőforrások egy részének felhasználása arra a

célra, hogy más erőforrásokon tartós változásokat végrehajtva új javakat hozzunk létre

• Szolgáltatás: erőforrás felhasználása fogyasztói igényeket kielégítő, nem termelő tevékenységre.

• Logisztika: az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek rendelkezésre állásának biztosítása.

A létrehozott termék / szolgáltatás jellemzői: TERMÉK

SZOLGÁLTATÁS

megfogható raktározható a gyártónál és felhasználónál egyedi, sorozat, tömeg széles igényekre laza kapcsolat a végfelhasználóval összetett folyamat ember - gép rendszer az igények hosszabb távú változása a termelékenység könnyebben mérhető minőségi előírások meghatározhatók

megfoghatatlan a felhasználónál nem tárolható, a szolgáltatónál készenléti állapot szükséges tartalmaz egyedi sajátosságokat helyi igényekre erős kapcsolat a klienssel egyszerű folyamat ember - ember rendszer az igények rövidebb távú változása a termelékenység nehezebben mérhető minőségi előírások nehezen meghatá-


3 / 23


BDF


a vevőnek jól definiált célja van a folyamat előre meghatározott kereskedelem közbeiktatása utólagos visszajelzés a vevőtől

V1

rozhatók a vevőnek nehezen definiálható a célja a folyamat a kiszolgálás során változhat intenzív kapcsolat a vevővel azonnali visszajelzés a vevőtől

3.2 Vállalati képességek A vállalati képességek a MIT és HOGYAN kérdéséhez kapcsolódnak, azaz a fogyasztói igénykielégítés során kielégítő-e, amit tesz = hatékonyság és kielégítő-e ahogyan teszi = gazdaságosság. A vállalati képességek közvetlenül meghatározzák, hogy mit képes ajánlani a fogyasztóknak, és milyen tevékenységi rendszeren keresztül történik az igénykielégítés. Ez szorosan összefügg a minőség fogalmával: „egy termék, rendszer vagy folyamat saját jellemzői együttesének az a képessége, hogy kielégítse a vevők és más érdekelt felek követelményeit.” (ISO 9001:2001) A vállalati képességek két oldalról is tekinthetők:

• Kimeneti oldalon: milyen termékeket tud a vállalat a fogyasztóknak ajánlani. • Bemeneti oldalon: milyen tevékenységek elvégzéséhez rendelkezik a szükséges / elégséges feltételekkel.

A képességeknél döntő szempont, hogy mit tud másoknál (piaci versenytársak) jobban végrehajtani. A vállalatok versenystratégiájukat meghatározó azon képességeit, melyekkel a fogyasztói megrendeléseket el tudják nyerni, lényegi képességeknek (versenyképességnek) nevezzük.

3.3 Folyamatok A folyamat olyan kölcsönös kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló tevékenységek sorozata, amely eredményekké alakítja a bevitelt (ISO 9000:2000). A vevő - rendszerint - készséggel fizet az értékteremtéssel járó főfolyamatért – illetve annak eredményéért -, azonban ez nem érvényes az irányítási és támogató folyamatokra! A fő folyamat –a vezetési és támogató folyamatok révén - az alábbi jellemzőkkel bír:

• • • • •

értékteremtő, a folyamat elején és végén – általában – a külső vevő áll, közvetlen vevő irányultságú és kihatású, lényegesen hozzájárul a sikerességhez, valamint a vevők megelégedettségéhez, a vevő kész a folyamat kimenetéért fizetni.

Az értékteremtő folyamatok a vállalat erőforrásainak fogyasztói értékké konvertálását valósítják meg. Az erőforrások csoportosítása:

• Pénzügyi erőforrások, • Munkavállalók: • •

meg kell határozni a tevékenységeket végrehajtók kompetenciáját, megfelelő képzettséggel, szakértelemmel és gyakorlattal rendelkező személyzetet kell alkalmazni, • képzési terveket kell készíteni (képzettségi szükségletek, képzési hatékonyság).


4 / 23


BDF


V1

• Információk: melyek a folyamatok vezérléséhez, a megfelelő termékek / szolgáltatások előállításához szükségesek,

• Infrastruktúra: a megfelelő termékek / szolgáltatások előállításához szükséges infrastruktúra („HW + SW”),

• Munkahelyi környezet, • Beszállítók, partnerek. Az EFM folyamatok hármas tagolásúak:

• Anyagi folyamatrendszer: egy irányban halad, cél a vevői igény kielégítése, végeredménye termék / szolgáltatás.

• Információs folyamatrendszer: kétirányú áramlás, a visszafelé a vevőtől a szállítóig illetve az anyagi folyamatok előrehaladásával párhuzamosan.

• Értékáramlási folyamatrendszer: a termelés egymást követő szakaszaival a létrejövő termékek egyre értékesebbé válnak.

Az értékteremtő folyamatok az áramlásokon (alapanyag, félkész termék, késztermék - információk – érték) keresztül valósul meg. Ahol ezen áramlásokban térben / időben / szervezeti okból szakadás / várakozás van, készletek képződnek (fizikai / gazdasági).

4 Az ÉFM szerkezete A szükséglet kielégítésnek megfelelő tevékenységek a szerint szerveződnek, hogy azok elvégzéséhez és piaci cseréjéhez milyen költségek kapcsolódnak. Az értéklánc a vállalati tevékenységek értékalkotó összekapcsolása egy vállalaton belül. Az ellátási lánc az értéklánc anyagi folyamatának megvalósulása több vállalat egymáshoz kapcsolódása révén, melynek célja a gyártás és ellátás összekapcsolása a nyersanyagoktól a végső felhasználónak készült végtermékig.

Támogató tevékenységek

Szállítók értéklánca

A vállalat infrastruktúrája Humán erőforrás gazdálkodás Technológia fejlesztés Beszerzés

Vevők értéklánca

Elsődleges tevékenységek 5 A termelési és logisztikai stratégia F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc

5 / 23


BDF


V1

5.1 Tartalma A termelési / logisztikai stratégia feladata az értékteremtő rendszer

• struktúrájának kialakítása, • szabályainak, normáinak meghatározása, valamint • a cég stratégiai céljainak megfelelő befolyásolása. A termelési és logisztikai stratégia származtatása és döntési területei

• • • •

Külső környezet gazdaság állapota iparági sajátosságok versenyhelyzet technológia

Vállalati stratégia

Vállalati képességek • erőforrások • szaktudás • termékek • gépek • eljárások

A versenyelőny forrásai • ár • rugalmasság • minőség • megbízhatóság • szolgáltatás

Marketingstratégia

Termelési és logisztikai stratégia

Innovációs stratégia

célpiacok

költséghatékonyság

termék

marketing-mix

versenyhatékonyság

technológia

• • • • •

Strukturális döntések gyártani vagy vásárolni folyamatválasztás létesítmény elhelyezés létesítmény berendezés technológiaválasztás

• • • • • •

Egyéb straté-

giák

Infrastrukturális döntések terméktervezési és termelési-logisztikai rendszer összehangolása információs rendszer kialakítása terméktervezési és –irányítási rendszer kiválasztása szervezeti és munkaügyi feltételek kialakítása minőségügyi szabályok rögzítése teljesítménymérés

5.1.1 A cég működésére ható tényezők

• • • • •

információs társadalom és annak „vívmányai”, gyorsuló technológiai fejlődés (termékélettartam rövidülése, „ráncfelvarrás”), globalizáció, multinacionalitás, környezetvédelem, tudásalapú gazdaság.


6 / 23


BDF


V1

5.1.2 Vállalaton belüli értékteremtés

• vevőkiszolgálás és tényezői, • vevőszolgálat. 5.2 Piaci értékteremtés (lásd termékfogalom) A vállalati stratégia a versenyelőnyre épít, mely az alábbi öt tényező komplex függvénye. Versenyelőny források

Megbízhatóság Szerződésben rögzített feltételek betartása

Minőség

• szállítás időbeli pontossága • mennyiségi megfelelés • minőségi megfelelés • számlázás rendje, stb.

Megfelelő termékek kínálása

• termékteljesítmény • konformitás • esztétikai megjelenés • termék - megbízhatóság • javíthatóság • termék - élettartam • karbantarthatóság

Ár Profit elérése erős árversenyben

Szolgáltatás

Rugalmasság

Kiegészítő szolgáltatások nyújtása

Gyors reagálás a változásokra

• tranzakció előtti elemek • tranzakció alatti elemek • tranzakció utáni elemek • számlázás rendje, stb.

• termékrugalmasság • mennyiségi rugalmasság • időbeli rugalmasság

Képesítő kritérium: amikor egy versenyelőny a piacra lépés illetve a versenyben maradás feltételévé válik (pl.: minőség, rugalmasság) Rendeléselnyerési kritérium: amivel egy cég a piacon megrendelést nyer el (marketing, PR fontossága a versenyelőnyök mellett).


7 / 23


BDF


V1

5.2.1 Ár Lehetséges megoldások:

• • • • •

Nagy volumen – kis haszon Költségcsökkentés – árcsökkentés Méretgazdaságosság Teljes költség koncepció Tanulási görbe befolyásolása, stb

5.2.2 Rugalmasság A rugalmasság a változásokra való reagálás képessége és készsége.

• Termék: terméktermelési terv változtatási hajlandóság, új termék bevezetése • Mennyiség: összes mennyiségre / termék portfolióra illetve termékválasztékra / egyedi termékre

• Időbeli: gyors reagálás, határidő módosítás. 5.2.3 Minőség A minőség tulajdonságok feletti tulajdonság (entitás / totalitás), elemei (pl.):

• • • • • • •

Teljesítmény Konformitás Esztétika Megbízhatóság Javíthatóság Élettartam Karbantarthatóság

5.2.4 Megbízhatóság (szállítási) Időbeli pontosság vevői igényre / visszaigazoltra / szerződésre 5.2.5 Szolgáltatások Vásárlás előtti elemek:

• • • •

Vevőkiszolgálási politika Szervezeti felépítés Hiánycikkek aránya Vásárlói tájékoztatók szervezése

Vásárláshoz kapcsolódó elemek:

• • • • •

Megrendelési információképesség Megrendelési ciklus idő A szállítások gyorsítása A rendszer pontossága A megrendelési kényelem


8 / 23


BDF


V1

• Termékhelyettesítés Vásárlás utáni elemek:

• Beállítás, jótállás, javítások, alkatrészek biztosítása • Termékkövetés, módosítások • Vásárlói követelések, panaszok és visszatérítések 5.2.6 Stratégiai döntések Az összvállalati stratégia elemei és folyamata: vízió

misszió

politika

stratégia

taktika

célok

prioritások

tevé-

kenységek eredmények következmények. Az anyagi folyamatok stratégiai döntései két csoportra oszthatók(lásd fentebb):

• strukturális döntések • infrastrukturális döntések 5.3 „Make or Buy” Különböző kritériumok szólnak a döntés mellett és ellen, az összesített döntési kritériumok:

• • • • • • •

Üzleti célok A versenyelőny forrásai Az adott elem stratégiai jelentősége Határidőre történő teljesítés, gyorsaság, átfutási idő Biztonság, rendelkezésre állás Műszaki / technológiai megfelel(tet)és Ár, fizetési módok

A gyártás tényezői:

• • • •

A termék – várható élettartama Méretgazdaságosság Erőforrások megfelelősége Más / helyettesítő termékek

A vásárlás tényezői:

• A szállító jellemzői, versenyképessége • A szállító biztonsági jellemzői, ellenőrzési / MIR rendszere Lényeges lehetőség a „Make or Buy” mellett az un. „Outsourcing” (erőforrás kihelyezés / kiszervezés), mely nem egy termék / alkatrész, hanem egy belső vállalati tevékenység kihelyezése más gyártóhoz / szolgáltatóhoz.

5.4 Folyamatválasztás A termelési folyamatok két alaptípusa:

• Folyamatrendszer: a termék előállítása során egy összefüggő láncon (termelési egységeken) halad végig.


9 / 23


BDF


V1

• Műhelyrendszer: az azonos műveleteket végző termelési egységek (gépek / dolgozók) egy-egy műhelyben tevékenykednek.


10 / 23


BDF


V1

5.4.1 Folyamattípusok jellemzői Műhelyrendszer Egyedi gyártás Sorozat-gyártás

Projekt

Folyamatrendszer

Folyamat-ipar

Termék ill. szolgáltatás jellemzők Termék jellege Termékválaszték Megrendelések mérete Gépek átállítás igénye Innováció aránya A szervezet "terméke" Jellemző rendelésnyerő kritérium

Jellemző képesítő kritérium

speciális sokszínű egy nagy termék képesség

speciális nagy egy nagy termék képesség

→ → → → → →

standard kicsi nagy kicsi folyamat standard termék

standard kicsi nagyon nagy semmi folyamat standard termék

képesség, rendelésteljesítési idő szállítási megbízhatóság, ár

képesség, rendelésteljesítési idő szállítási megbízhatóság, ár

→

ár

ár

→

szállítási megbízhatóság, minőség

szállítási megbízhatóság, minőség

célgép rugalmatlan kevés nagy anyagáramlás

célgép rugalmatlan kevés nagyon nagy anyagáramlás

könnyű

egyszerű

nagy lépések nagy

új létesítmény óriási

Termelési rendszer jellemzők Technológia jellege Folyamat rugalmassága Átállítások száma Átállítások költsége Termeléskontroll fő mutatója Termeléskontroll bonyolultsági foka Kapacitásváltozás jellege Leállások hatása F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc

univerzális univerzális általános célú rugalmas rugalmas → sok sok → változó kicsi → rendelés helyze- rendelés helyze→ te te bonyolult bonyolult nagyon bonyolult szakaszos változó

szakaszos kicsi 11 / 23

→ → Takács György 2007

BDF


V1

Beruházás és költség jellemzők Beruházás mértéke Méretgazdaságosság Közvetlen munkaerő költség Anyagköltség Általános költség Lehetőség a költségcsökkentésre Költsgéellenőrzés alapja

változó kevés nagy változó kicsi kicsi szerződés

kicsi nincs nagy kicsi kicsi kicsi minden munka

→ → → → → → →

nagy sok kicsi nagy nagy nagy kibocsátás

nagy sok kicsi nagy nagy nagy kibocsátás

változó

informális

→

formális

vállalkozói nagy technikai

vállalkozói nagy technikai

→ → →

bürokratikus kicsi manuális

hosszú távú szerz. bürokratikus nagy technikai

Szervezeti jellemzők Beszállítói kapcsolat Szervezet jellege Szakképzettségi igény Szakképzettség jellege


12 / 23


BDF


V1

5.4.2 Termék – folyamat mátrix Alacsony volumen Többféle termék

Közepes volumen Néhány fo termék

Nagy volumen Szabványos termék

Projekt Batch (kötegelt)

Nem kapcsolt tételek árama

Kapcsolt tételek árama

Haszonáldozati költségek

Egyedi

Rugalmasság minoség ütemezés

Alacsony volumen Egxféle termék

Szakaszos

Soros

Kiadás jellegű költségek

Folyamatos anyagáram

Folyamatos

Rugalmasság Minoség

Toke-költség technológiai változtatás vertikális integráció

Termék jellemzok / Folyamat jellemzok

Megbízhatóság Költség

5.4.2.1 Technológiaválasztás Hosszú távú megfontolt döntést feltételez:

• • • • •

Elsüllyedt költség Versenytársak lépései Gazdasági szempontok „elsődlegessége” a műszaki szempontok mellett A gyártott termékek jellege, célpiaca (marketing információk) Szempontok: beruházási volumen, hitelek, termékminőség, munkaerőigény, átállás, karbantartás, avulás, stb.

5.4.2.2 Létesítmény elhelyezés / berendezés A döntés utolsó eleme, előtte meghatározandó:

• • • •

Kapacitásigény Meglevő kapacitások mérete és minősége Kapcsolódás a meglevő telephelyekhez Várható jövőbeli kereslet

Gazdasági és logisztikai szempontok szerinti elemzések és számítások szükségesek. 5.4.2.3 Ellátási lánc menedzsment (lásd következő félév / PPT anyag) 5.4.2.4 Információs rendszer (lásd kapcsolódó tantárgy)


13 / 23


BDF


V1

5.4.2.5 Szervezeti fejlődés (lásd kapcsolódó tantárgy)

5.5 A termelési és logisztikai stratégia az összvállalati stratégiában 5.5.1 A termelési stratégia szakaszai Négy fejlődési szakasza van, melyen a vállalatnak végig kell mennie.

• Befelé semleges: • •

a felső vezetés dönt külső szakértők segítségével, az alacsonyan képzett termelési részleg csak napi problémák megoldására hivatott, • cél a gyártási kapacitás negatív hatásainak minimalizálása.

• Kifelé semleges: • • • •

a felső vezetés erőforrások felhasználásáról dönt, a gyártás szabványosított és egyszerű, a technológiát kívülről vásárolják, ritkán fejlesztik, a döntések alapja a méretgazdaságosság.

• Befelé támogató: • • •

a felső vezetés vállalati stratégia szerint dönt a termelésről, a termelési részleg saját hatáskörben dönt, a termelési funkció hosszú távú, de korlátozottan kreatív.

• Kifelé támogató: • • • • •

a felső vezetés döntései hosszú távúak és széleskörűek, a termelés proaktív, a termelés adja a versenyelőnyt és támogatja a fejlesztést, intenzív kommunikáció, horizontális szervezet

5.5.2 A részfunkciók összehangolása Logisztika

Pénzügy

Termelés

Több készlet

Kevesebb készlet

Több készlet Nagy sorozatok

Kis sorozatok Gyors feldolgozás

Olcsó feldolgozás

Gyors szállítás

Olcsó szállítás Olcsó ütemezés

Gyors szállítás


14 / 23


BDF


V1

5.5.3 Igénykielégítés és stratégia Kapcsolat az összvállalati és a funkcionális stratégiáik között Termék

Célpiac

Technológia

Marketing stratégia

Termelési stratégia

Értékesítési logisztika stratégiája

Termelés ellátási logisztika stratégiája

Beszerzési logisztika stratégiája

Integrált logisztikai rendszer Kapcsolat a vállalat egyes funkcionális stratégiái között Összvállalati stratégia

Marketing / értékesítési / logisztikai stratégia Speciális fogyasztói igények

Megkülönböztető

Magas ár Közvetlen kapcsolat a vevővel

Termelési stratégia Rendelésre gyártás Műhelyrendszerű gyártás Működési prioritások: humán erőforrás

Kis értékesítési hálózat Standardizált termékek Készletre gyártás

Költségvezető

Alacsony ár

Sorozat- vagy szalagszerű gyártás

Közvetlen kapcsolat a vevővel

Működési prioritások: folyamat kiegyensúlyozása, alapanyag ellátás

Beszerzési stratégia Szállítói kapcsolat: közvetlen, intenzív Prioritás: minőség

Szállítói folyamat: versenykapcsolat, keretszerződés Prioritás: költség

Többszereplős értékesítési hálózat F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc

15 / 23


BDF


V1

6 Vevőmenedzsment A vevői pozíció erősödése:

• • • •

a piacon nő a koncentráció, csökken a beszállítók száma a vevők kölcsönösen előnyös és bizalmon alapuló együttműködést igényelnek, a vevők és gyártók / szállítók új együttműködési formákat fejlesztenek közösen.

Ugyanakkor a – megbízható - keresleti információk jelentősége is nő:

• felesleges kapacitások kiépítése / fenntartása elkerülhető • csökkenhető / minimalizálható a raktárkészlet (alapanyagok – alkatrészek - késztermékek),

• rugalmasabb termelésütemezés a piaci késztermék igényekre, ezáltal a késztermék helyett az alapanyagok és alkatrészek tárolása,

• csökken az értékteremtési folyamat tőkelekötési szükséglete. 6.1 A vevő szerepe az értékteremtésben Az értékteremtési folyamat vevőközpontú menedzselése az alábbiakra terjed ki:

• a vevő számára értéket képviselő termék / szolgáltatás piacra vitele (

marke-

ting, logisztika),

• a főfolyamat összehangolt, költségtakarékos irányítása ( termelésmenedzsment),

• a piacorientáció erősítése ( marketing), • a munkavállalók képzése és motiválása az alapvető célok érdekében (

minő-

ség- és humán erőforrás menedzsment).

A termék komplex fogalma: KOMPLEX TERMÉK 4P Public opinion

Power

Politics

Price

Process

Product

People

Place

Physical evidence

Promotion


16 / 23

SZOLGÁLTATÁS 3P

TERMÉK 4P

Packaging


BDF


V1

4P: TERMÉK: a marketing mix elemei 3P: SZOLGÁLTATÁS:

• Process: A szolgáltatási folyamat szervezettsége, hatékonysága, minősége, várakozási ideje, stb.

• People: Az emberi közreműködés, ügyesség, készség, udvariasság, stb. • Physical evidence: A szolgáltatási folyamat feltételei, körülményei, fizikai tulajdonságok, stb.

4P: KOMPLEXITÁS:

• Packaging: Csomagolás, azonosítás, áruvédelem, figyelemfelkeltés, tájékoztatás • Power: Óriási multinacionális vállalatok (termelő, kereskedő, szolgáltató) érdekérvényesítő ereje

• Public opinion: Új fogyasztói magatartás, vélemények trendje: öltözködés, életmód, sport, környezetérzékenység

• Politics: Az adott ország törvényeinek befolyásolása, lobbizás, önszabályzó mechanizmusok

A fenti elemek szükségesek a vevői érték kialakulásához, mely akkor képződik, ha a vevőnek a tranzakcióból származó hasznosságérzete nagyobb a tulajdonlás teljes költségénél (ár, karbantartás, szerviz, üzemeltetés, partnerváltás költségei).

Pontos szállítás

Vevőkiszolgálás

Rövid átfutási idő

Észlelt haszon

Rug. reagálás

Vevői érték

Alacsony készlet Kis rendelési ktg

Tulajdonlás költsége

Kis készlethiány


17 / 23


BDF


V1

6.1.1 A vevő megtartása A vevő megtartása Vevőmegtartási szint mérése

A vevő távozásának elemzése

A vevő lojalitásának elemzése

A megromlott kapcsolat elemzése

Lojális vevők döntéseinek elemzése

Okok megszüntetése

Vevőszegmentálás

A szolgáltatási színvonal elemzése

Progresszív árengedmények / plusz szolgáltatások

Növekvő profit

Vevőkapcsolatok folyamatos kontrollja 6.1.2 A vevői elégedettség A vevő minőség észlelése Termék / szolgáltatás image

Technikai minőség: MIT

„Szóbeszéd”

Funkcionális minőség: HOGYAN

Vevői (konkrét) igények Marketing kommunikáció ELVÁRT MINŐSÉG


KÜLLEM ÉSZLELÉS?

18 / 23

TAPASZTALT MINŐSÉG


BDF


V1

Vevői attitűdök A rendelkezésre álló termék / szolgáltatás

Meghaladja az elvárásokat

Megfelel az elvárásoknak

Elmarad az elvárásoktól

Elragadtatott vevő

Kielégült vevő

Csalódott vevő

Lojális marad

Elcsábítható

Csalódottan távozó

☺ 6.1.3 Vevőkapcsolatok A keresletmenedzsment elsődlegesen marketingfunkció, az új felfogás viszont az ellátási láncból indul ki. A kapcsolat marketing kölcsönösen előnyös hosszú távú kapcsolatok kiépítésére törekszik a partnerekkel. Orientáció Cél Vevőkapcsolat Időtáv Kiszolgálási színvonal Vevői elvárások Minőség

Tranzakcionális marketing

Kapcsolat marketing

Tranzakció, termékjellemzők

Kapcsolat, vevői érték

Egyedi értékesítés

Vevők megtartása

Diszkrét

Folyamatos

Rövid távú

Hosszú távú

Viszonylag kicsi

Viszonylag nagy

Korlátozott

Magas fokú

Termék / termelés minőség

A teljes cég felelős a vevőnek

nyújtott érték minőségéért


19 / 23


BDF


V1

7 Termelési / logisztikai rendszerek 7.1 Aggregált tervezés Funkcionális modell Tervezés Értékesítési terv

Gyártás tervezés

Alapadatok kezelése

Mennyiségi, határidő és kapacitás tervezés Idegen és saját alkatrész szükséglet

Beszerzés

Megrendelések elintézése

Kiszállítás

Irányítás Beszállító

Gyártás irányítás

Késztermék raktár

Gyártás

Összeszerelés

Végrehajtás Anyag beérkezés

7.2 Szükséglettervezés A logisztikai szükséglet tervezés célkitűzése:

• a készletek minimalizálása, • a termékek magas szintű rendelkezésre állása. Anyagszükséglet tervezés MRP:

• a beszerzéseket a termelési felhasználáshoz igazítja, azaz a végtermék igénye-

ket lefordítja a bruttó alapanyag és alkatrész igények szintjére, majd kiszámítja a nettó igényeket, figyelembe véve készleteket, majd generálja az alapanyag igények mennyiségét és ütemezését • fő gyártási program MPS, • anyagjegyzék BOM, • készletnyilvántartás IF. Gyártási erőforrás tervezés MRP II.:

• integrálja a termelést az igény előjelzéssel, a fizikai gyártási folyamatok tervezésével és irányításával és az alapanyag beszerzéssel,

• „Mi lenne, ha ...”. Elosztási erőforrás tervezés DRP:

• felosztja a termék útját a gyártástól a fogyasztóig különböző fázisokra (tárolási,

szállítási módokra) annak érdekében, hogy minimalizálja az átfutási időt és a költségeket,


20 / 23


BDF


V1

• a vásárlói igényekből indul ki, visszafelé haladva számolja ki a tervet, mellyel a termékek az adott helyekre eljuttathatók.

7.2.1 JIT rendszer A termelés klasszikus szabályainak korlátai:

• A testre szabás követelménye rosszul illeszkedik a gazdaságos mennyiségekhez / belső optimalizáláshoz, melyek a termékek szabványosítása felé hatnak.

• A közép és hosszú távú előrejelzések még bizonytalanabbakká válnak. A gyakori programkorrekciók még szervezetlenebbé teszik a termelésprogramozást.

• A termelési kockázatok elfogadása odavezet, hogy majdnem mindenütt költséges puffer készleteket kell bevezetni, ami növeli az elavulás veszélyét.

• A nyomott áramlások miatt hatalmas elcsúszás adódik a ciklusidő és a technológiai idő között és a minőségi problémákra történő reagálás is legyöngül.

• A növekvő minőségi követelmények költséges korrekciókhoz és többletkésésekhez vezetnek.

Az új fő szabály: LERÖVIDÍTENI A CIKLUSIDŐKET! További szabályok:

• Áttérni a gazdaságos sorozatok gyártásáról a megrendelésre történő gyártásra.

Ha nem lehetséges, csökkenteni a gyártási sorozatok méretét a jobb reagáló képesség érdekében és elkerülni a készleteket.

• Eleve előnyt biztosítani a minőségnek a termelési folyamatok valamennyi szakaszában.

• Visszautasítani a meghibásodások végzetszerűségét és fokozni a megelőzésüket.

• A minőségbiztosítási követelmény mindenre érvényes, nemcsak a termelésre (adminisztratív funkciók, menedzsment).

A JIT szűkebb értelemben készletek nélküli termelést jelent. A gyártáshoz szükséges anyagok éppen akkor érkeznek be az adott termelési fázisba, amikor azokra épp szükség van. A JIT rendszer alapvető feladata, hogy a következőket biztosítsa:

• • • •

nulla hiba, nulla készlet, nulla tévedés, nulla meghibásodás.

Alkalmazási feltételek:

• Stabil termelés és nagy sorozatok esetén • Csoport technológiák alkalmazása • Általában nem azokra az alkatrészekre, amelyek a termék választékát adják. Általánosan a JIT egy működési filozófia, ami :

• a veszteség csökkentésén, • az alkalmazottak bevonásán, • az állandó folyamatfejlesztésen keresztül F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc

21 / 23


BDF


V1

• a költségcsökkentésért, • a kiszolgálás és a minőség javításáért küzd. 7.3 Az OPT rendszer A cél érdekében való működés három abszolút mérőszáma:

• nettó profit, • megtérülési ráta, • cash flow (készpénz). Üzemi szintű mutatók:

• kibocsátás: ütem, amellyel a cég az értékesítésen keresztül pénzt termel. • készlet: pénzmennyiség, amelyet a vállalat annak érdekében fektet különböző javakba, hogy terméket / szolgáltatást állítson elő.

• működési költség: pénzmennyiség, amelyet a vállalat egy adott idő alatt arra költ, hogy a készleteket kibocsátássá alakítsa.

Feladat a céges tevékenységek olyan megszervezése, hogy

• a három abszolút mérőszám egyidejűleg javuljon, azaz • • •

a kibocsátás növelése, a készletek csökkentése, a működési költségek csökkentése!

7.3.1 Az OPT termelési filozófia Kilenc törvény:

• A folyamatot kell kiegyensúlyozni (nem a kapacitást). • A szűk keresztmetszetek határozzák meg a nem szűk keresztmetszetek kihasználását.

• Egy erőforrás igénybevétele nem – feltétlenül – jelenti annak hasznosítását. • A szűk keresztmetszetek határozzák meg a kibocsátást és a termelésközi készletek nagyságát.

• A szűk keresztmetszet időegységnyi vesztesége az egész rendszer időegységnyi veszteségét okozza.

• A nem szűk keresztmetszeten elért időegységnyi nyereségnek nincs – tényleges – haszna.

• A szállítási sorozatnagyság nem – feltétlenül – egyezik meg a gyártási sorozatnagysággal.

• A sorozatnagyság változó. • A termelés ütemezését az összes korlát (szűk keresztmetszet) együttes figyelembe vételével kell végezni.

7.3.2 Szűk keresztmetszet Szűk keresztmetszet (X): olyan erőforrás, amelynek kapacitása egyenlő / kisebb az iránta megnyilvánuló igénynél. Nem szűk keresztmetszet (Y): kapacitása nagyobb a támasztott igénynél. F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc

22 / 23


BDF


Termék előállítás két lépcsőben: A

V1

B. db / óra

Piaci szempont

OPT szempont

P Kereslet

300

A kapacitás

200

X (P > A)

X (P > A)

B kapacitás

250

X (P > B)

Y (B > A)

Folyamattípusok alapesetei:

• A szűk keresztmetszet a folyamat elején: • A szűk keresztmetszet a folyamat végén: • Szűk és nem szűk keresztmetszet „dolgozik össze”:

X

Y

Y

X

X Y

V

7.3.3 Kapacitás kihasználás A szűk keresztmetszet kapacitás kihasználásának növelése:

• • • •

csak a feltétlenül szükséges feladatok elvégzése, minimális állásidő, minőségi munkavégzés (bejövő alkatrészek ellenőrzése), megbízható működés.

Konklúzió (lásd tanpélda): a nem szűk keresztmetszetnek számító műveleteket csak akkor szabad elvégezni, ha azt indokolt. 7.3.4 Ütemezés Az ütemezési rendszer összetevői:

• Dob: a szűk keresztmetszet az ütemadó elem. (A kereslettel közel azonos kapacitású művelet / tevékenység válhat ütemadó elemmé.)

• Kötél: a készletek minimalizálása, azáltal, hogy információt nyújt a folyamat többi elemének.

• Tartalék: biztosítja a szűk keresztmetszet folyamatos működését. Példa: Művelet A kapacitás

Kapacitás

Megjegyzés

70 nap

Húzó

B kapacitás 75 nap

Húzó

C kapacitás

60 nap

Szűk

D kapacitás

72 nap

Toló

P kereslet

60 nap

Toló

Sorozatnagyság:

• szűk keresztmetszetek: nagy sorozatok, rövid átállások • nem szűk keresztmetszetek: kisebb sorozatok, alacsony szintű készletek OPT kiterjesztése (pl.) EOQ modell (lásd következő félév) F:\REMEK\Titkarsag\BE\BDF_EFM_2007.doc

23 / 23


Folyamat menedzsment

EFM BDF

1

(Takács György 2007)

Esettanulmány Édesanyám felhívott, hogy vigyek neki 1 kg kenyeret és 10 dkg párizsit. A boltban megvettem a kenyeret és a felvágottat, majd hazamentem. A kenyeret betettem a kenyértartóba, a párizsit a hűtőbe. 2 óra múlva - autóval - el kell vinnem neki ezeket, mert arra ér haza. •2 óra múlva veszem meg a kért dolgokat •felhívok valakit, hogy 2 óra múlva figyelmeztessen a tennivalóimra •a kenyeret beteszem a hűtőbe •a kenyértartóba teszem az autókulcsot

•a kenyeret beteszem az autóba, az autókulcsot a hűtőbe a párizsi mellé •a kenyeret beteszem az autóba, és írok egy listát, amit beteszek a hűtőbe •írok egy listát és beteszem az autóba

EFM BDF

2


Étkezés egy önkiszolgáló gyorsétteremben Részfolyamatok:

Mi alapján minősítünk?

• Betérés az étterembe

• Teljesítmény összetevők a vevő oldaláról:

• Sorbanállás

• Ár • Idő • Minőség (tisztaság, választék, íz, stb.)

• Menü választás • Rendelés • Blokkolás

• Teljesítmény összetevők az előállító / szolgáltató oldaláról:

• Fizetés • Asztalfoglalás • Étkezés

• Nyereség • Likviditás • Rentabilitás

• Távozás

EFM BDF

3


Folyamatjelképek Technológiai művelet Rakodás Szállítás Ellenőrzés Várakozás Tárolás EFM BDF

4


Problémamegoldás

EFM BDF

5


A probléma megoldás elvei és sikertényezői I. 1. Vezetés:

„Tudd, hová tartasz, mielőtt útra kelsz!” Vízió – misszió – politika - stratégia – taktika – célok

2. Menedzsment:

„Kezdd a fontosakkal!” Célok - prioritások – tevékenységek - eredmények következmények

3. Proaktivitás:

„Vállald a felelősséget!” Hatáskör – jogkör – felelősségi kör - tevékenységek

4. Összhangteremtés:

„Kreatív együttműködés” Világos célok – motiváció - csapatmunka

EFM BDF

6


A probléma megoldás elvei és sikertényezői II. 5. Kommunikáció:

„Értsd meg a másikat, hogy te is megértésre találj!” Intuíció – kreativitás – asszertivitás - együttműködés

6. Egyensúly:

„Élesítsd a fűrészt!” Konfliktuskezelés – asszertivitás - racionalizálás

7. Integritás:

„Gondolkodj nyertes - nyertes helyzetekben!” Nyertes

Vesztes

Nyertes

Vesztes EFM BDF

7


A probléma megoldás III. NEM

IGEN

Működik?

Ne piszkáld!

IGEN

Maceráltad?

DE MARHA VAGY! NEM IGEN

IGEN

Tud róla más is?

NEM

Dugd el!

SZARBAN VAGY!

NEM

Rá tudod fogni valaki másra?

Robban?

NEM

Nézz másfelé...

IGEN

EFM BDF

Nincs is probléma...! 8


A projektek lélektana I.

Ilyennek magyarázták el vágyaikat a vevők

A projektvezető ezt így értette

EFM BDF

9

Ilyennek tervezték az elemzők (Takács György 2007)

A projektek lélektana II.

Ilyennek képzelték el a kivitelezők.

Ilyennek írták le az üzletkötők

EFM BDF

10


A projektek lélektana III.

Így dokumentálták a projektet

Ilyen lett az elkészült termék

EFM BDF

11

Így számlázták ki a vevőnek (Takács György 2007)

A projektek lélektana IV.

Így vállaltak garanciát a termékre.

Ezt akarta valójában a vevő.

EFM BDF

12


Gazdasági változások Múlt:

Jelen és jövő:

eladói piaci környezet alacsony versenyintenzitás termelés orientált vállalati stratégia kis termékválaszték hosszú termék életciklusok hosszú átfutási idők nagy gyártási mélység alacsony szállítási készség és rugalmasság, valamint megbízhatóság

vevői piaci környezet erős piaci verseny piac-(vevő-)orientált vállalati stratégia nagy termékválaszték rövid termék-életciklusok rövid átfutási idők csökkenő gyártási mélység magas szállítási készség, nagyfokú rugalmasság megbízhatóság

EFM BDF

13


A probléma GY Á ELOSZTÁS 25% R T Á Tárolás 40 60% S 15%

ELLÁTÁS 60%

Szállítás %

Tárolás 40%

Szállítás 60%

ÁTFUTÁSI IDŐ

EFM BDF

14


Termék előállítási (szolgáltatási) költségek 4% 21% 48% 27%

Előállítás

Marketing

Logisztika

EFM BDF

15

Nyereség


Logisztikai költségek megoszlása

16%

20%

10% 18%

25%

11%

Tárolás

Szállítás

Irányítás

Ügyvitel

Csomagolás

Készletgazdálkodás

EFM BDF

16


A logisztikai szemlélet

Rendszerszemlélet • Elem – kapcsolat – struktúra • Rész és egész dialektikája • Logisztikai rendszerek: • Mikrologisztikai rendszer: a vállalat • Makrologisztikai rendszer: össz gazdasági rendszerek • nemzetgazdaság • egyes földrészek • régiók

• Metalogisztikai rendszer: több kooperáló vállalat • egy logisztikai csatornában megjelenő fuvaroztatók • a kooperációt megvalósító egyéb logisztikai terület vállalatai

EFM BDF

17



Folyamatorientáltság • egyedi folyamatok logikus egymásutánisága / kapcsolata egy teljes folyamatba szervezve • zökkenőmentes • anyag- és termékáramlás • információáramlás • okmány- és • pénzáramlás

• idővel való takarékosság • folyamatos gazdaságossági ellenőrzés

EFM BDF

18



Teljes költség koncepció • optimális kialakítás • adott logisztikai területen bekövetkező költségcsökkenés <=> • másik logisztikai részterületen bekövetkező költségnövekedés • szállítási és a raktározási költség • szállítási és a csomagolási költség • raktározási és a kezelési költség • szervezési, tervezési költség EFM BDF

19



Életciklus FELHASZNÁLÓ

Termék elképzelés

GYÁRTÓ

Selejtezés

Használat

Termék tervezés fejlesztés

Gyártás

Eladás, terjesztés

KERESKEDŐ EFM BDF

20



Keresztmetszeti funkció Szűk keresztmetszet fogalma Feloldása • egyrészt • sokirányú képzettség • team-munkában dolgozó szakembergárda

• másrészt • a szűk kapacitások feloldása

EFM BDF

21


Termelő rendszer I.

Anyag

Output

Input

Rendszer

Termék

Energia

Hulladék

Munkaerő

Információ

Információ EFM BDF

22


Termelő rendszer II.

Szabályozás

Output

Input

Részfolyamatok

Vezérlés EFM BDF

23


Rendszer és folyamatszemlélet a gyártásban

FOLYAMAT

Munkahelyi környezet

TUDÁS

A VESZTEA VESZTESÉGEK SÉGEK KIKÜSZÖKIKÜSZÖBÖLÉSE BÖLÉSE

sé g

FOLYAMAT

Mi nő

Ka kih pac as itás zn álá s

Gyártási folyamat

ely ah nk zés Mu rve sze

tika

z gis Lo

MEGVALÓSÍTÁS

VEZETÉS

TERVEZÉS EFM BDF

24


Cél a veszteségek kiküszöbölése

Folyamat Készlet

Várakozás

Javítás

VESZTESÉGEK TÍPUSAI

Túltermelés

Logisztika Mozgás

EFM BDF

25


A termékek összetettsége

Az ipar felosztása Különleges gépgyártás

Gyártás vevői rendelésre

Rendelés szerinti gyártás

Egyedi gépgyártás

Többszintű szerelés

Repetitive Tömegmanugyártás facturing

Kissorozatgyártás

Sorozatgyártás

Folyamatos gyártás

o l at Ba

n

Nagysorozatgyártás

A termelés állandósága

EFM BDF


Alapfogalmak

A CLM definíció A logisztika alapanyagok, félkész- és késztermékek valamint a kapcsolódó információk származási helyről a felhasználási helyre történő hatásos és költség-hatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával. EFM BDF

27


Rendszerszemlélet A logisztika a rendszerszemlélet alkalmazása az anyagáramlás területén. Információ áramlás Érték áramlás I.-dik állapot

Anyagáramlás

J.-dik állapot

Energia áramlás

EFM BDF

Munkaerő áramlás 28


Alapfogalmak A 9M definíció Megfelelő információ Megfelelő anyag Megfelelő energia

Megfelelő időben Megfelelő minőségben

Felhasználó

Vevő Megrendelő

Megfelelő állapotban Megfelelő költséggel

Megfelelő személyek

Megfelelő helyre

EFM BDF

29


Vállalati logisztika LOGISZTIKAI RENDSZER Beszerzés

Termelés

Értékesítés

Készletezés

Anyag és alkatrész készlet

Félkész termék és befejezetlen termelés

Késztermék készlet

Anyagi folyamatok

Beszállítás

Anyagmozgatás

Kiszállítás

Információs folyamatok

Kínálat, szállítói nyilvántartás

Termelési program és folyamat

Kereslet, vevői nyilvántartás

EFM BDF

30


A termék fogalma KIEGÉSZÜLT TERMÉK

üzembe helyezés

minőség

csomagolás

márkanév

EFM BDF

szerviz karbantartás

lényegi előny

házhoz szállítás

FORMÁLIS TERMÉK

küllem

jótállás 31

LÉNYEGI TERMÉK


Tranzakcionális érték

(R. Thaler)

A fogyasztói magatartás jellemzői •Egy forró nyári napon a strandon ülve nagyon szomjasan mennyit fizetne egy korsó sörért? • Egy közeli nívós hotel bárjából • Egy lerobbant kiskocsmából

Tranzakcionális érték: A vásárlás aktusa során előálló olyan érték, mely az eladó és a vásárló ismeretei és elvárásai által – a korrektség fogalmához – személyesen kötődő viszony. EFM BDF

32


Vevőkiszolgálás A fogyasztói magatartás és a termékjellemzők: • minőségi tulajdonságok („Minőség az, amit a a vevő annak tekint.”) • termék-image (márkanév, küllem, goodwill) • ár (a minőséghez képest) • rendelkezésre állás

A vevő kiszolgálási foka, minősége: • a vevő elvárásaihoz képest • a versenytársakhoz képest EFM BDF

33


A logisztika feladata és folyamatai I. Sikertényezők:

Részcélok: Célkitűzés: 7M

•alacsony készletek •rövid átfutási idők •határidők betartása •elérhetőség •teljes körű szállítások •kiváló szolgáltatások

•a szükségletek pontos feltérképezése •megbízható készlet gazdálkodás •átlátható folyamatok •megalapozott vállalati folyamatok és azok „kézben tartása”

Vállalati működési folyamat Értékesítési Fejlesztési Beszerzési Termelési

Elosztási

Hulladékkezelési

logisztika EFM BDF

34


A logisztika feladata és folyamatai II. Vállalati működési folyamat Értékesítési Fejlesztési Beszerzési Termelési

Elosztási

Hulladék kezelési

logisztika Beszállítók befolyásolása: Feladata: CLM definíció

több vállalkozáson átívelő, kooperáción alapuló értékteremtési láncok kiépítése vevői és szállítói megállapodások révén.

EFM BDF

35

Vevők befolyásolása: közös értékteremtési láncok kialakítása a legszükségesebb szervezeti, funkcionális és információs pontokon keresztül a vállalkozás belső értékteremtő folyamataival. (Takács György 2007)

Logisztikai folyamatok Célcsoport elemzés Marketing akciók Megrendelés kezelés

Diszpozíciók Beszerzés Átvételi raktár

Késztermék raktár Szállítmány összeállítás Kiszállítás raktár

Vállalati működési folyamat Értékesítési Fejlesztési Beszerzési Termelési

Elosztási

Hulladék kezelési

logisztika

Modell építés Gyártmány fejlesztés Gyártás fejlesztés EFM BDF

Munka előkészítés Gyártásirányítás Termelés Szolgáltatások 36

Káros hatások mérséklése Feldolgozás Újrahasznosítás (Takács György 2007)

MAKE or BUY

(Gyártani vagy vásárolni)

MAKE: a vállalati önállóság megerősödik megszüntethetők a beszállítással kapcsolatos problémák kihasználhatók a meglevő eszköz- és létszámkapacitások a termelőeszközök modernizációja, specializációja gyors reakcióképesség az igények változásaira

BUY: a specializálódott termelőnél magas minőség színvonal érhető el kisebb a kockázat termeléskiesésekor vagy elhibázott fejlesztéseknél megszüntethetők a szűk keresztmetszetek nincs szükség pótlólagos beruházásokra alacsony raktározási költség

EFM BDF

37


MAKE or BUY döntési kritériumok Összesített döntési kritériumok: • 1. határidőre történő - minőségi - teljesítés • 2. ár, fizetési lehetőségek • 3. gyorsaság, átfutási idő • 4. műszaki / technológiai megfelel(tet)és • 5. biztonság, rendelkezésre állás

EFM BDF

38


Termelés és készletezés A gyártás és az igények közötti kapcsolat: • gyártás és szállítás raktárra • raktárra termelés • gyártmány-összeszerelés rendelésre • gyártás rendelésre • beszerzés és termelés rendelésre

EFM BDF

39


A technológiai műveletek időjellemzői Legkorábbi kezdés

Legkorábbi befejezés

Legkésőbbi kezdés

Legkésőbbi befejezés

Az egyes műveletekre előre- és hátrafelé kiszámított 4-féle időjellemző alapján „tervezhető” a folyamat

40


Prioritási szabályok I. Érkezési sorrend FCFS: • A munkadarabokat a beérkezés sorrendjében

Utolsó először LCFS: • A beérkezés fordított sorrendjében

Legrövidebb megmunkálási idő SOT: • A megmunkálási idő szerint növekvő sorrend szerint

EFM BDF

41


Prioritási szabályok II. Leghosszabb megmunkálási idő LOT: • A megmunkálási idő szerint csökkenő sorrend szerint

Legkorábbi határidő EDD: • A határidő szerint növekvő sorrend szerint

Kritikus hányad szerint CR: • Különböző időelemek kombinálásával

EFM BDF

42


Termelésütemezés igény

Toló rendszer

Húzó rendszer

igény

Kombinált rendszer

EFM BDF

igény

43


Az ellátási lánc működése

EFM BDF

44


Az ellátási lánc csatornák

Nyersanyag termelők Gyártóüzemek Nagykereskedők Kiskereskedők Fogyasztók Anyag Információ

EFM BDF

45


EFM rendszerelmélet

Vállalati menedzsment

Kontrolling Logisztika

Értékesítési

Fejlesztési Beszerzési Termelési

Elosztási

Minőségügy HR

Hulladék kezelési

Környezet, szabályozás, piac

Informatikai rendszer

Egyéb szolgáltatások EFM BDF

46


BDF Értékteremtő folyamatok menedzsmentje V1

Recommend Documents