Batyu, bútor, cucc és ami még velük összefügg

Batyu, bútor, cucc — és ami még velük összefügg 1. Lehet, hogy az előadásom címéül írt szavak egymásra rímelése kissé humorosan hat, de együtt való szereplésüket nemcsak jelentésük rokon volta engedi meg, hanem elsősorban az a körülmény, hogy e szavak mai jelentései azonos indítékok alapján jöttek létre eredetileg más jelentésű szavakban. 2 .Batyu . — Fejtegetésemet e szóval kezdem, s bár egyéb megfejtési kísérletek is vannak, főleg etimológiai szótáraink véleményére hivatkozva röviden összefoglalom a szóról vallott eddigi nézeteket, mz EtSz. valószínűtlennek tartja B U D E N Z ( M U S Z . 493) magyarázatát, amely szerint a batu, batyu a motyó és bojt szavakkal együtt a bonyolódik családjába tartozik. Viszont a szláv batogh 'Stock' szóval való egybevetést (így L E S C H K A és M E L I C H : NyK. XXVI, 240) a jelentések eltérése miatt szintén elfogadhatatlannak tartja. A SzófSz. a batyu-ról csak annyit jegyez meg, hogy ismeretlen eredetű. A TESz. szerint a batyu szó valószínűleg hangfestő eredetű, és kapcsolatban lehet egyrészt a bugyolál ~ bagyulál, másrészt a bútor, bugyor szavakkal, sőt esetleg a bonyolít családjával is. Hozzáteszi még, hogy a cseh batoh, batoh 'batyu' a szlovák batoh 'ua.' közvetítésével a magyarból való. Ez DÉcSYnek (A cseh szókincs magyar elemei: MNy. LI, 455-_:6) volt a véleménye, és ezt közli M A C H E K , EtSlÖSl. és az EtSIÖ .-ben is, SMILAT?ERra való hivatkozással, aki az idézett etimológiai szótárra vonatkozó véleményében nyilatkozott így. A batoh címszóban S M I L A U E R véleményét M A C H E K így regisztrálja: „batoh podle Smilauera »souvisí s mad'. batyu 'ranec' . . . « " [ S M I L A U E R szerint a batoh a magyar batyu-xal függ össze]. K I R Á L Y P É T E R a M A C H E K etimológiai szótárához fűzött megjegyzéseiben óvatosabban fogalmaz: „mad. batyu nemá jistou etymolgii (sr. EtSz. I. 315, SzófSz.) a proto ani souvislost se slovem batoh 'ranec' není jasná." [A magyar batyu-nak nincs biztos etimológiája, és ezért összefüggése a batoh 'batyu' szóval nem világos.] (Slavica Pragensia VIII [1966.], 136). És csakugyan, D É C S Y is, S M I L A U E R is adós maradt a magyar

batyu etimológiájával. M A C H E K amellett, hogy SMILATJER véleményét is közölte, maga is megpróbálkozott egy újabb magyarázattal. Neki is gondot okozott a több szláv nyelvben is meglevő batog 'Stock' stb. és a cseh, illetőleg szlovák batoh 'Bündel, Ranzen' között fennálló jelentésbeli eltérés, és ezért a cseh és szlovák batoh szót valamilyen erőltetett zsonglőrmutatvánnyal inkább a német Weidtasche 'lovecká torba' (vadásztáska) szóból próbálja levezetni: Weidtasche > vátoéna > bátoSna >bátozna stb.; a bátoána-ból rövidüléssel báto§, a bátozna-ból téves z-vel bátoh, továbbá batoh, batoh. Ez a naiv magyarázat semmiképp sem lehet meggyőző, a „téves z" is képtelenség. De a D É C S Y és S M I L A U E R képviselte vélemény, hogy tudniillik a cseh és szlovák batoh-nak az ismeretlen etimológiájú magyar batyu lenne a forrása, szintén nem elfogadható, mert ebből magyarázni a batoh-ot legfeljebb csak ugyanilyen nyakatekert módon lehetne, mint a Weidtasche-ból; nem tudok rá ugyanis példát, hogy magyar -ó, (-ou), -u végződésű szó a szlovákban vagy akár más szláv nyelvben -h (-g) végződést kapna; néhány magyar eredetű szlovák szó: birov < bíró, bornov < borjú ~ bornyú (katonai szó), comov < csomó, dugof (gen. dugova) < dugó, kopov <^kopó, válov < váló ~ válu ( K Á L A L ) ; horvát: akov akó, aéo, aSov < ásó, birov < bíró (Melich-Eml. 113); ukr. Kárp.: kapov, N. kapiv < kopó (1. TESz.), vágov < vágó stb. (StudSl. IV, 161). A hasonló példák még szaporíthatok. Megfordítva a dolgot viszont a magyar batyu ~ batu a szlovák batoh (a g > h változás előtt batog)-nak hangtanilag kifogástalanul megfelel: batoh > bató > batu > batyu (vö. Mel: SzJán. 258: „Isten batoy palczay" ['baculus, Stáb']: NySz.), továbbá sajtó ~ satu, szívató ~ szivattyú stb.). Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a szlovák batoh hangtanilag szabályosan megfelel más szláv nyelvek hasonló szavainak; ilyen szavak a nyugati (cseh, lengyel, kasub) és a keleti szláv nyelvekben (orosz, ukrán) vannak. Ó s z l á v : batogb 'gá^őog, baculus, q>QayéÁ?uov, flagellum' (orosz) | s z e r b e g y h . SA?LÁ v: batogb 'tjuag lórum' ( M I K L O S I C H , Lex. Paleoslovenicum) | ó c s e h : batoh 'GeiBel, flagellum': „Kazdy bíc tíi bathohy gmejiese a na kazdem konci biese uzel zawázán polowem [minden korbácsnak három ostorszíja volt, és mindegyiknek a végén ólmos csomó volt kötve]"; Kat. leg.; batozny „adj od batohu 'Geissel' »Nejedna bathozna duha modráse se [nem egy korbácsütés kéklett]« Kat. leg." ( G E B A U E R , Slov. staroéesky) [ c s e h : batoh 'bat, kyg, hűl, Prügel, Knüttel'; batoh szlov. 'uzel neb nűse tráwy, satű a g., Bürde, Bündel, Pack, z. B. Gras, Kleider u/w. Onus' ( J U N G M A N N ) ; „batoh nikoli bat'och 'vak na záda, ranec, uzel, v starsí dobé; provazec bice' [háti táska, zsák, batyu, csomó (kis batyu), régebben az ostor szíja] ( T R Á V N I C E K ) | s z l o v á k : batoh 'do plachty, trávnice, obrusu ap. zabaleny materiái: nosa: b. trávy, sena, razdia, bielizne' [lepedőbe, szénahordó ponyvába, abroszba göngyölt holmi, batyu, teher; fű-, széna-, rőzse-, fehérnemű köteg, batyu], dem. batózik, batózok, batoztek 'kis batyu, batyucska' (SSJ.); batuch 'bíc' [ostor] a lengyelből ( K Á L A L ) ; DlháLúka: bat'ox, [ritk. 'batoh'] ( B U F F A 1 3 2 ) | l e n g y e l : batog 'kurze Peitsche', dem. batozek ( V A S M E R , RussEtWb. 62; S A D N I K — A I T Z E T M Ü L L E R , VerglWb. 7 3 ) | k a s u b (pom.): batog 'bat, batog, bicz' dem. batozk zdrobn. od 'batog, batozek' ( R A M U L T , Sl. kas.) j ó o r o s z : batogb 'Stock, Knüttel' (Russk. Pravda) | m a i o r o s z : batog 'ua.' és 'dicke Ruthe' ( V A S M E R , RussEtWb. 6 2 ; S A D N I K — A I T Z E T M Ü L L E R , VerglWb. 7 3 és P A W L . 3 ) | u k r á n : batih 'knut, pletb' [ostor, korbács], 'rycag', 'rúd' [külön-

féle növények és növényszárak] ( H R I N C E N K O ) . Mint a fehérorosz batoh átvétele megvan a szó a 1 i t v á nban is: botdgas, batagas 'Peitsche, GeiBel' ( F R A E N K E L , Litauisches Et. Wb. I, 5 3 ) ; a litván szót M I K L O S I C H (Vgl. Gram. II, 2 8 3 ) batogas alakban idézi. V A S M E R (RussEtWb. I , 6 2 ) az orosz batog 'Stock, Knüttel' mellett az óorosz, ukrán, lengyel és cseh megfelelő szavakat idézi; a szlovák batoh-ról nyilván mint más jelentésű szóról nem tesz említést. S A D N I K — A I T Z E T M Ü L L E R (VerglWb. 7 3 ) a *bat-ból származó batogh szócsaládot mindazokból a szláv nyelvekből idézi, amelyekben megvan: óorosz, ukrán, szerb egyh. szláv (de ezt inkább orosznak mondja), ócseh, cseh, szlovák, lengyel pomerán (kasub); és minden jelentésben. Az orosz batog és az ukrán batih-nak 'Peitsche, Stock' jelentése mellett van 'Scorzonera rosea, Chondrilla iuncea' stb. jelentése is. A szótár idézi a szóból képzett denominális igéket is: orosz batozitb 'mit Rutén schlagen', ukrán batoziti 'peitschen, schlagen', lengyel batozyc, batogowac 'peitschen', sziléziai bat'égac, bat'ég^ovaé és batogac, batoguovac 'peitschen'. A szócsaládot azon az alapon tartja eredeti szlávnak, hogy az ide tartozó szóanyag egyértelműen egy 'Gewáchs' alap jelentést látszik mutatni (vagy az egész növényt, vagy egy részét jelezve: 'Halm, Stengel, Stiel, Stamm, Rute, Stáb, Knüttel' stb.), és ebből már az ősszlávban levált és elkülönült egy szócsoport: 'langer Stengel, Stiel, Stáb, Stange, Knüttel' jelentéssel. Ebbe a csoportba tartozik a batog szó is, amely minden bizonynyal a bat -ogb képzős származéka; sem V A S M E R , sem S A D . — A I T Z . (VglWb.) nem szól a batog képzésmódjáról (az -og képzőre vö.: M I K L O S I C H , Vergl. Gramm, der slavischen Sprachen II, 2 8 3 ; V O N D R Á K , Vergl. slavische Grammatik I, 472 — pl. az orosz tvorog és a többi szláv nyelvek megfelelő szavai). E kis kitérés után visszatérünk idézett szavainkhoz. Amint láttuk, azok alaki egyezésük ellenére sem azonos jelentésűek; a szlovák és ennek hatására a mai cseh batoh szó jelentése ugyanaz, mint a magyar batyu-é 'Ranzen, Bündel', míg a többi nyelvek említett szavai az eredetibb 'Stock, GeiBel, Knüttel' stb. jelentést őrzik. Ez a körülmény az oka, hogy az etimológusok eddig nem tudtak megnyugtató magyarázatot adni a batog, batoh 'Bündel, Ranzen' és a 'Stock, Knüttel' stb. jelentésű változatok Összefüggéseiről. Pedig azonos szavakról van szó, de az alaki egyezés és a jelentésbeli különbség problémájának megfejtéséhez sem a hangtan, sem a jelentés oldaláról nem jutunk el, hanem a régi idők mindennapi gyakorlatát, szokásait kell megidéznünk. — Ismeretes, hogy a különböző nagyságú, vastagságú botféle eszközök (husáng, dorong stb.) az ember életében sokféle szerepet töltöttek, töltenek be. Lehetnek munkaeszközök (pl. bottal való cséplés, döngölés), szolgálhatnak támadó és védőfegyverül (1. a Bibliában is: Máté 26: 47, Márk 14: 43, 48, Lukács 22: 52) és az útrakelt embernek, pásztornak még ma, az autó és repülőgép korában is a bot kísérő társa, amelyre támaszkodhat, enyhítve ezzel fáradtságát; vállára vetve pedig ráakaszthatja terhét, cókmókját, megkönnyítve így annak hordását, cipelését. A botnak (batog-, batoh-nak) ez a funkciója tette lehetővé a névátvitelt arra a tárgyra — göngyölegre, nyalábra, csomagra —, amely vele szoros kapcsolatban volt. A batoh > bató > batu elnevezés minden bizonnyal először a valamilyen kendőbe, vászonfélébe göngyölt és vállon vitt útibot (batoh ~ batu) végére akasztott kisebb csomagra terjedt át; később pedig minden kendőbe, lepedőbe, csomóba, kötegbe, nyalábba kötött és nemcsak a boton, hanem akár háton vagy kézben vitt kisebb-nagyobb göngyölt csomag és nyaláb stb. nevévé vált. Tehát a 'Bündel, Last, Ranzen' jelentésű

szlovák batoh > m. ható ~ batu ~ batyu érintkezésen alapuló névátvitel eredménye. A vállra vetett bot és a ráakasztott batyu képzőművészeti alkotásokon is látható; 1. a képmellékleteket! A szépirodalomban is találkozhatunk ilyen ábrázolással: ,, . . . egy csoport didergő ember . . . némelyik p á l c á j a végére akasztva batyuját . . . hónuk alatt viszik koronájukat s batyuban bíborpalástjukat." (Jókai: És mégis mozog a föld. Szépirodalmi Kiadó, Diákkönyvtár II, 212.) A néprajzi irodalomból: ,,. .. A keleti országrészben (vizes csobolyókat, kosarakat) . . . apróbb batyukat vállra fektetett botokon, vagy alkalmatosan faragott görbe rudakon hordanak . . . " (A magyarság néprajza II, 248.) — Szabolcs megye: ,,A b o t r a a juhász ráakasztja a tarisznyát, a batyut" (ÚMTsz.). A szlovák batoh 'Bündel, Ranzen' jelentése minden bizonnyal szlovák nyelvterületen jött létre, és itt állandósult is. A magyarországi szlovák nyelvjárásokban is ilyen jelentésben él (vö.: STOLC, Nárecie troch slovenskych ostrovov v Madarsku. Bratislava, SAV. 1 9 4 9 . 7 8 , 9 9 , 2 2 4 , 2 4 8 stb.; O N D R U S , Stredoslovenské nárecia v Mad'arskej l'udovej republike. Bratislava, SAV. 1956. 1 9 9 , 2 2 4 ; G R E G O R , D e r slovakische Dialekt von Pilisszántó. Bp., 1 9 7 5 . 2 0 5 ) . Ilyen jelentésben való előfordulása cseh területen szlovák nyelvi hatás, és a múlt század cseh szótárirodalma — amely szlovák szógyűjteményeket is feldolgozott — terjeszthette el használatát ( J U N G M A N N a szlovák batoh-ot idézve R i B A Y r a hivatkozik, és egy szlovák népdal ilyen szavát is idézi), tehát szükségtelen a német Weidtasche-bői magyarázni. A szlovák és morva határterületeken persze közvetlenül is átkerülhetett a csehbe ( B A R T O S , Diai. slovník moravsky: travná plachta 4. eln. batoh). Hogy a szlovák batoh 'Bündel, Ranzen' jelentése mióta van meg, szlovák nyelvtörténeti szótár hiányában egyelőre nem tudni. Egy-egy adat a XVII. és XVIII. századból szénabatyu-ról szól. Bytca (Biccse) 1684: „Letního czasu nawykasala trawy a Sussila gako y posawad na dolnim dome ma asy deset batohu nebo Rebryny [nyár idején sok füvet kaszált és megszárította, most is van az alsó házban vagy tíz batyura vagy (istálló) jászolra való]" (Teleki család nagyzablati lt. 10. cs.); Zaskov 1759: ,,Sena jeste bylo za tri bato&ky [széna volt még vagy három batyucskával]" (SSNM. 1952 — 60: 156). (Ezeket az adatokat G R E G O R F E R E N c n e k köszönöm.) A magyar batyu ~ batu szó, amely kétségtelenül a szlovák batoh átvétele, első ízben SzD. 2 -ban fordul elő: „batyu v. batu" (1. Bútyor a. 27). Az alábbi adatok szerint a b a t y u szó legsűrűbben a magyar nyelv terület északi, a szlovák nyelvterülettel határos részein használatos, s leginkább batu-nak hangzik: Maconka (Nógrád megye): ,,az ágyat bekötötték batuba" ; uo.: „egy batu tollúval, pehelyvel, vászonyval" | Mátraszőllős (Nógrád megye): batu 'háti batyu' | Bocsárlapujtő (ma Karancslapujtő, Nógrád megye): batu 'batyu' | Besenyőtelek (Heves megye): „a sok gúnyát batuba kötte" | Gyöngyös (Heves megye): batu 'batyu, csomag' | Pély (Heves megye): batu 'batyu' | Mezőtárkány (Heves megye): „nehéz az én batum" 'batyu' | Felnémet, Besenyőtelek, Tiszanána (Heves megye): ,,batut kötött a hátára" | Eger: „ami kis holmija volt, batuba kötötte" (ÚMTsz.) | Heves község: ,,Batuba köttem a kosarat" (MNyj. XII, 188) | Mezőkövesd: batu 'batyu' | Palócság Heves megye: batu 'batyu' | Szuhogy (B. A. Z. megye): batut 'batyu' | Balajt, (B. A. Z. megye): batu 'háton vitt bármiféle teher' | Kesznyéten (B. A. Z. megye): batu 'batyu' | Hídvégardó (B. A. Z. megye): batu 'batyu' | Parasznya

(B. A. Z. megye): batut (acc.) 'teher' | Alsódobsza {B. A. Z. megye): batu 'batyu' | Sajóvámos (B. A. Z. megye): batu 'batyu' | Sajószöged (B. A. Z. megye): batu \ Nagytoronya (Zemplén megye, ma Csehszlovákia): ,,A nagy battyúik ott voltak mellettük" 'batyu' | Magyarhegymeg (Uhorské Zahorany, Gömör megye): batu 'batyu' | Nagykőrös: „Úgy gyütt be egy batyuvá" | Öregcsertő (Bás-Kiskun megye): „rakjuk le hatunk a kőre" | Apátfalva (Csongrád megye): batu 'batyu' | Mezőberény (Békés megye): batyu 'kendőbe kötött csomag' | Szabolcs megye: „A botra a juhász ráakasztja a tarisznyát, a batyut." | Kisiratos (Csanád megye), Dorobanti (Arad megye, Románia): batyut (acc.) 'kendőbe kötött csomag' „ Batyut kötött a hátára oszt ment mendegélt" | Zilah vid. (Szilágy megye): battyu 'batyu' (ŰMTsz.). — L. még: Batyukendő: Gerendás (Békés megye): „Gerendáson a kalácsot fehércsipkés vagy szines batyukendőbe kötik." (ŰMTsz.) — Batyukalács : Kürt (Komárom megye): batyukalács-(ot) 'bukta formájú, mákkal stb. töltött kalács' (ŰMTsz.). A batyukalács hasonlóságon alapuló újabb névátvitel. Mint az adatokból is kitetszik, a szó az ország különféle részein ismeretes, de használata legelterjedtebb az északi, a szlovák etnikummal határos területeken; az átvétel itt történhetett, és itt honos az eredeti í-vel hangzó forma, a batu is. Egyes helyeken batyu-nak hangzik (már SzD.-ban is mindkét változat megtalálható), és ez utóbbi a köznyelvi és irodalmi forma is. Ma a batyu mellett a batu változatok nyelvjárásinak hatnak, pedig az átvett alak a bató, batu volt. Űgy gondolom, hogy a nagy gyakoriságú Bató, Bathó családnév is tulajdonképpen az eredetileg még 'bot' jelentésű régibb bató-yal azonos. A batuló melléknévi igenév arra enged következtetni, hogy a batu ~ batyu-hoz -l képzős ige is tartozik (vagy tartozott), de ilyennel nem találkoztam, csak a batuló-v&l ezekben a szavakban: Batuló ruha: Poroszló (Heves megye): batulóruha 'batyuló, batyunak való durvább vászonféle' | Mezőkövesd (B. A. Z. megye): „A nagy kormos lagzis fazekakat fekete surcruhába takarták, s egy batuló ruhába kötötték a hátukra az asszonyok." | Balajt (B. A. Z. megye): „batuló ruhát" 'háti teher hordására szolgáló ponyvaféle' | Tard (B. A. Z. megye): batulóruha 'teherhordó ponyva két szélből összevarrt négyszögletű kendervászon' | Edelény (B. A. Z. megye): ,,batyuló ruha az a vászon, amibe belekötik azt a dolgot, amit vinni akarnak, s a két vállán a hátára teszi és úgy viszi az asszony" (ŰMTsz.). — B a t u l ó h a m v a s : Sajólászlófalva (B. A. Z. megye): batuló hamvas 'kötőszalag nélküli, kisebb terheknek piacra hordására használt ponyva' (ŰMTsz.). — B a t u l ó k ö t é l : Tard (B. A. Z. megye): „batuló kötelet" 'terhet a hátra erősítő kötél' (ŰMTsz.). A batuló ruha és batuló kötél leírását a NéprÉrt. XXXVII. évfolyamában olvashatjuk: „A batulóruha négyszögű, két vászonszélből összevarrt lepel. Ebbe teszik a batyut, melyet a hátukon visznek. Kétféle fajtája van: egy vastagvászonból és egy vékony — illetve pamutos vászonból való." (118.) „A hátai ló vagy batuló kötelet — mint a neve is mutatja — b á t y ú vagy más e g y é b t e h e r hátra való felerősítésére használják. Ha a batulóruha nem éri át a terhet, akkor a négy sarkát kötéllel toldják ki. De olyan teher is van, amit batulóruha nélkül, pusztán csak kötéllel erősítenek a hátukra, mint pl. a kukorica szárat." (Uo. 110.) A magyar néprajzi lexikon (I, 234 — 5) csak batyuzólepedő, baturuha, zajdaruha és hátiruha szavakat említ a batyu címszóban, és közli azt is, hogy a batyuzás a magyar nyelvterület északi részén az emberi erővel történő teherhordás uralkodó módja. Egyébként „a bakonyi szlovák asszonyok a hátukon

cipelik batyujukat, s nem vették át a környező falvaktól a fejen való teherhordást" ( G U N D A , Magyar—szláv néprajzi kapcsolatok: A magyarság és a szlávok. Bp., 1942. 222 és NéprLex. I, 236). 3 . B ú t o r . — Bútor szavunkkal kapcsolatban nem tartom szükségesnek az ide tartozó adatok felsorolását; ezek etimológiai szótárainkban és G R É T S Y , A szóhasadás (Bp., 1 9 6 2 . ) című munkájában ( 1 3 0 — 3) megtalálhatók. Ismert tény a szónak jelentésfejlődése is a 'batyu, csomag'-tól a 'supellex domestica, das Möbel'-ig ( M E L I C H : MNy. VIII, 4 0 8 ) . A bútor (változatok: butér, bútyor, pútyor, bugyor, bugyér) szónak is nagy irodalma van, de megnyugtató módon e szavunk eredete sincs tisztázva. Alaki és jelentésbeli hasonlósága különböző szláv szavakkal kétféle nézetre adott alkalmat: 1. a magyar szó szláv eredetű; 2. a szláv szavak erednek a magyarból ( B E R N E K E R : SlEtWb. 1 0 4 ) . Azonban mind a magyar, mind a szláv szavak etimológiájával e magyarázatok adósak maradtak. Újabban a TESz. hangfestő eredetűnek véli a bútor szót ,,amely a hangfestés síkján összefügghet a batyu-vsl és a bugyolál-\aA, sőt esetleg a bonyolít családjával is." Hát ez a vélemény is csak amolyan etimológia-pótlék. Hogy valamennyire mégis továbbjussunk, talán érdemes még egyszer szemügyre venni azokat a szláv szavakat, amelyeket eddig bútor szavunkkal kapcsolatban idéztek, s újból mérlegre tenni a róluk mondottakat. Olyan szavak, amelyek a magyar bútor szóval kapcsolatba hozhatók, az oroszban, ukránban, szlovénben és szerb-horvátban vannak. Legnagyobb a hasonlóság az orosz N. (Szibéria, Orenburg) bútor, bútorb 'Hab und Gut, Habseligkeiten, Hausgerát, Gerümpel' szóval (VASMER, RussEtWb. 1 5 4 ) . Az EtSz. azonban éppen a szó szibériai megléte miatt nem tartja eredeti szavunknak a bútor-1, és ugyanezen ok miatt tartja a TESz. is súlyos nehézségbe ütközőnek a magyarból való eredeztetést. VASMER (i. m. és h.) szerint az orosz bútor a magyar bútor-ral feltűnően egybehangzó; és bár kelet-oroszországi elterjedése miatt általában e szavakkal kapcsolatban a török nyelvek hatására szokás gondolni ( B E R N E K E R , SlEtWb. 1 0 4 ) , szerinte az ukrán telepesek által is elterjedhetett, vagy pedig valódi szláv újabb képzés lehet: bu + tor ? Ehhez meg kell jegyezni, hogy mint etimológia a bú + tor érthetetlen. A bútor-ral összefüggésbe hozott további szláv szavak: szerb-horvát bátara 'Weidenkorb'; batár, batarfca, bátura 'ua.'- butura, botura 'Last'; (kajhorvát és dalmáciai horvát) bútorica 'kleine Last Holz' (Rijeka); szlovén bútara, bútora 'Bündel (Reiser, Rutén, Stöcke és hasonlók); Bürde, Last'; bútorica 'Bündelchen', bútarnik 'Rückenkorb'; ukrán bútora, bútra 'Reisegepáck, Speisevorrat', butoríne (coll. pl.) 'Einrichtungsstücke' (2EL. I, 52), nyelvjárási butirb 'Hausrat' is ( S A D N I K — A I T Z E T M Ü L L E R , VerglWb. 75). Ez az összehasonlító szótár is megismétli azokat az érveket, amelyek e szláv szavaknak a magyarból való eredete ellen szólnak, és fejtegetéseivel a szláv szavaknak valódi szláv eredete mellett foglal állást, etimológiai megfejtést azonban nem ad. Véleménye szerint az idézett délszláv szavak közös származása hihetővé tehető az alábbi meggondolásokból: a délszláv szavak egy 'Bündel von Reisern, Zweigen, Rutén, Stöcken' stb. jelentést mutatnak, a 'Last, Bürde' jelentés kétségkívül abból vezethető le, hogy majdnem mindig egy valamiféle fa teherről (Last, Holz) van szó: pl. szerb-horvát bútorica. Hogy a jelentésfejlődés a 'Rute, Stáb Stengel'-ből a 'Bündel' jelentésbe ment át, egyértelműleg mutatják a nyugati szláv alakváltozatok, mint: cseh és szlovák batoh

'Bündel (Rutén, Reiser stb.)', szlovák batozit' 'aufladen, beladen', batozina 'Gepáck' és mások. Ezért jelentenek az ilyen igék, mint ukrán nabatuváti 'auf-, beladen', batuváti, orosz nyelvjárási (s)batovátb 'zusammenbinden' (Pferde) olyan közbülső szemantikai tagokat, amelyeknek a magyarban nincs megfelelőjük. És quasi ezért kell a délszláv szavakat mint valódi szlávokat kezelni. Itt meg kell jegyezni, hogy ezzel az érveléssel még nincs tisztázva e szavak etimológiája, és a batuló melléknévi igenév alapján feltételezhető egy magyar batul ige is (1. a batyu-nál mondottakat). A fenti érvelés gyenge bizonyíték volna a kérdéses szavak szláv volta mellett. E nélkül is e szavak csakugyan szláv eredetűek, és véleményünk szerint valamennyi Összefügg az egymással ablaut viszonyban levő bat, bot, but, (*bbt) szavakkal — pl. szerb-horvát, szlovén, cseh, lengyel, orosz bat (a hangsúlyjelek mellőzésével); bolgár bbt 'Stáb, Rute'; macedón but 'Keule, Schenkel'; butalo 'Fischstange'; orosz, ukrán bot, bótalo 'lange Stange' (z. B. Fischerstange zum Treiben der Fische) — mégpedig úgy, hogy a bútor, bútora, bútara, batar, bátura, butura stb. nem mások, mint a fentebb idézett 'Stáb, Rute, Keule' stb. jelentésű szavaknak -r képzős származékai (a képzőre vö.: MIKLOSICH, VerglSlGram. II, 87 — 94; V O N D R Á K , VerglSlGram. I, 430 — 4), és eredeti jelentésük ugyancsak 'Stock, Stáb, Keule' stb. volt. A 'Bündel, Last, Bürde' stb. jelentés ugyan úgy jöhetett létre, mint a batoh > batyu esetében: a botra, rúdra akasztott teher, amely lehetett vászonba, lepedőbe, kendőbe kötött holmi, vagy akár a bot, rúd mindkét végére akasztott más teher, kosár stb., átvette a vele érintkező bot, rúd nevét. így lett az eredetileg 'Stáb, Stock, Keule' stb. jelentésű bútor, bútora, bátura, butara, bátara stb. szavakból 'nyaláb, köteg, batyu, teher, súly, batyuba kötött elemózsia, cókmók, apró holmi'. E szavaknak eredeti 'Stock, Stáb' stb. jelentése mellett szólnak a hasonló képzésű bolgár bótur 'Baumstumpf, Holzklotz', szerb-horvát botur 'Sumpfbinse', ukrán batúra 'Peitsche, Stock' szavak is. ( S A Ü . — A I T Z . , VerglWb. ezeket nyilván a jelentés miatt nem az előzők közé, hanem a bat 'Stock' származékai közé sorolja.) — Az -r képzőre néhány analógia: -or: ószláv Jcosor 'falx' < kosa; szerb-horvát kosor < kosa 'cultri genus' (magyar kacor); cseh és szlovák sochor 'Hebel' < socha, rozsocha 'ág, villa alakú ág' | -ora: cseh bachora 'Fabel, Márchen' <^bajiti | -ar: szlovén mocvar 'palus' | -ara: ószláv koSara 'caula'; bolgár koSára 'akol, karám'; szerb ovcara 'ovile', kosara 'stabulum vimineum'; orosz kosára 'ovile, Hürde, Schafhürde'; lengyel koszara 'ua.', moczara 'palus' | -ura: szlovén babura 'anus', kostura 'Schnappmesser' stb. Hogy a bot, dorong, husáng stb. különféle formában teherhordásra alkalmas, a batyu-nál mondottakon kívül megtoldom még egy irodalmi példával: Katona Bánk bán drámájának ötödik felvonásában ezt olvashatjuk: „Néhány jobbágyak ö s s z e k ö t ö t t b o t o k o n hoznak egy betakart halottat [Melindát] és a szín hátulja közepén leteszik." És még egy érv amellett, hogy az orosz bútor 'das Hab und Gut; die Habseligkeiten, Hausgerát, Gerümpel' szónak is eredetileg 'bot; Stáb' volt a jelentése: a bútoritb 'mutitb vzbaltyvatb, trüben, trübe machen, beunruhigen, aufregen [zavar, felzavar, felkever, felráz, felizgat, felingerel]' ( D A L J és P A W L O W S K I J 3 ) ige megléte. A batog főnévvel kapcsolatban idéztünk belőle képzett denominalis igéket. Egyéb 'Stáb, Stock' stb. jelentésű főnevekből is képezhetők ilyen igék, amelyeknek jelentése az eszköz nevének megfelelően nemcsak 'üt, csap, ver', hanem e műveletek során keletkező zaj, lárma is kifejezésre jut bennük: szerb-

horvát bat > batati 'klopfen, schlagen'; szlovén bát > batati 'schlagen, prügeln'; orosz bot III. 'Fischtrampe, Fischstange diai. ein Scheuchwerzeug der Peipusfischer': > bótatb 'schaukeln, trampeln, hin- und herbewegen, baumeln, geráuschvoll auftreten, trampeln, Fische ins Netz treiben, klirren, klingeln'; bótalo 'Fischerstange zum Treiben der Fische'; bótbkatb 'klopfen'; botnja 'Unruhe, Tumult' ( V A S M E R , RussEtWb. I , 1 1 2 ) | bútkatb 'klopfen, stoBen' (uo. 1 5 4 ) . L. még a magyar botló, botlól, botlóz 'a botlóval a halat rejtekhelyéről kizavarja'; botol 'das Wasser trüben' (beim Fischen) (Tzs. 1 8 3 8 . ; EtSz.). Sem a TESz., sem a Magyar Néprajzi Lexikon nem idézi ezeket a szavakat. A bottal való zajkeltést jól érzékelteti a következő idézet: 1761: „kegyelmetek eczakának idején reszegen d o r o n g o k k a l , b o t o k k a l , nagy lármával a' Város uttzájit fel koborolván I(ste)n ellen való káronkodásokkal az Rákos uttzai gazdáknak ablakjakat, kapujakat kertyeket bé törni, rontani és az várost eczakai tsendességében fel lármázni . . . attentaltattak" (Torda; Kolozsvár város törvénykezési jegyzőkönyve: SzT. I, 1050 bot a.). A fentebb idézett orosz bútoritb 'beunruhigen, aufregen' igéből való elvonás lehet a bútor 'bred, sum, krik, der Lárm, das Getöse [lárma, zaj, zsivaj, kiabálás]' főnév, amely a bútor, bútorb 'Hausgerát, Gerümpel' stb. jelentésű szónak így homonimája. P A W L O W S K I J szótára (3. kiad. 1900.) egyébként a bútor szó valamennyi jelentését egy címszóban sorolja fel, ezek között az 5. jelentés 'der Lárm, das Getöse'. V A S M E R (RussEtWb. I , 1 5 4 ) sem a bútor, bútorb 'Hab und Gut, Habseligkeiten, Hausgerát, Gerümpel' címszóban, sem külön nem tesz említést a bútor, bútorb 'Lárm, Getöse' szóról; egy másik címszóban a butorgá 'Verwirrung, Unruhe' szóval kapcsolatban hivatkozik a butorázitb 'verwirren' ( D A L J ban budorázitb van) igére, amely S A C H M A T O V szerint bu -J- torgatb volna. En úgy vélem, hogy a butorgá és a butorázitb inkább a bútor, bútorb 'Lárm, Getöse', és a bútoritb 'trüben, beunruhigen, aufregen' szavakkal függ össze. U S A K O V értelmező szótárában már sem a bútor, bútorb 'Gut und Hab, Habseligkeiten [holmi, cókmók]', sem a bútorb 'Lárm, Getöse' főnév, sem a bútoritb 'trüben, beunruhigen' ige nem szerepel. Ezeket a régen is csak nyelvjárási szinten élő szavakat, úgy látszik, az újabb orosz szótárirodalom már nem tartja számon. Egyébként a bútorii ige — ugyancsak nyelvjárási szinten — megvan a szlovákban is, de alapszavára a régiségből ez ideig egyetlen adatot ismerek, mégpedig vezetéknév formájában: 1576: „Mysso Bútora s Sebesczanoweg Wsy, poddany . . . magicze let 60 [Bútora Miso jobbágy, Sebestyénfalváról, 60 éves]" Trencsén megye; kihallgatások a vágbesztercei és lietavai uradalom közt folyó határvitában Sucha Dolina (Szárazvölgy) birtoklásáért (Jazykovedné Stúdie VI [1961.], 203). Zuzka Zguriska szlovák írónő igen gyakran alkalmazza a nyugatszlovák, myjavai nyelvjárást. Tőle való a következő adat: bútorii nár. 'vyrusovat', budit' zo spánku [zavar, feébreszt az alvásból]'. „Este len svitalo uz bútorii doma. [Még csak virradni kezdett, és már butarolt odahaza.]" (SSJ.) Az ugyancsak nyugati szlovák nyelvjárásban író XVIII. századi Juraj Fándly egyik művében szintén találkozunk a bútorit'igével: 1789: ,, . . . vskutku skusil, ze tento fortílni mních je podvodní sibal a zmama, která len ludí mámi a bútorí pod spúsobem svaceních zelin [valójában rájött, hogy ez a fortélyos barát egy szemfényvesztő, csaló kópé, aki a szentelt (gyógy)növényekkel csak ámítja és nyugtalanítja az embereket]" (Fándly: Dúwerná Zmlúwa mezi

Mníchom a Diáblom . . . W Presporku. Pozsony, 1789.: Juraj Fándly: Vyber z diela. Bratislava, SAV. 1954. 136). A keleti szlovák nyelvjárásban roz- ('szét, széjjel') igekötős változatban fordul elő; Dlhá Lúka: rozbaturic, dok. (3. személyű perf. ige) ,,rozbaturil me zahnal mi spánok" [fellármáz, fellármázott engem, elűzte álmomat], r. se [fellármázódik] ( B U F F A 210). Ez a keleti szlovák ige egybehangzik a fehérorosz batúricb, nabatúricb 'schwatzen, lehres Droh dreschen' igével, jelentése azonban inkább a bútoritb 'aufregen, beunruhigen' jelentésének felel meg. A Zguriska-idézetben a bútoril múlt idejű 3. személyű igét szándékosan fordítottam így: butarolt; ugyanis a butáról egy magyar adatban is előfordul: Nagybánya (Szatmár megye): butáról 'lim-lomol, sürgős keresés közben hányvet, szerteszór (holmikat)' (MTsz.). Az EtSz. ismeretlen eredetűnek mondja, de megkérdőjelezve utal a bútor szóra. Úgy gondolom, hogy a bútorit' ige ukrán közvetítéssel juthatott a szlovák nyelvbe, a szó előfordulásának földrajzi helye okán talán a magyarba is; egyébként a butáról hangtanilag tökéletesen megfelel a szláv szónak, a kissé terjedelmesen megadott jelentés pedig szintén közel áll a bútoritb 'zajt csap' jelentéséhez. Szólni kell még a bútor-r&l általában együtt emlegetett szibériai orosz N. búsor, búsorb, búsyr, búsyrb 'Gerümpel, Trödelkram, alte Sachen' szavakról is. Annak ellenére, hogy e változatokról különféle vélemények vannak ( D A L J a búsor-1 a músor 'Kehricht' szóval azonosítja; V A S M E R i. m. 1 5 3 a jelentések eltérése miatt nem fogadja el, inkább bu + sor-1 feltételez; S A D . — A I T Z . i. m. 7 6 szerint a búsor, búsyr nehezen kapcsolható a bútor-hoz, a V A S M E R emlegette jelentésbeli különbség nem legyőzhetetlen, a szókezdő m/b változás — vö. oszm., krími tatár ma%rama 'Taschentuch, Schleier' > orosz bachromá, bachramá 'Gebráme, Franse' ( V A S M E R i. m. I , 6 4 ) — is figyelembe vehető), én inkább azt gondolom, hogy a búsor, búsyr esetében ugyanazzal a hangváltozással van dolgunk, mint a lengyel nyelvjárási basior 'batog Knüttel, Stock, Prügel' esetében. S A D N I K — A I T Z E T M Ü L L E R (VerglWb. 8 1 , 8 2 ) szerint ugyanis, ha egy bat-, but- tőhöz s elem járul (*bats, *buts), akkor vagy egy új affrikáta: c (ts) jön létre (bac-, buc-), vagy pedig a dentális végződés elmarad, és marad a spiráns s (bas-, bus-). Ha ez igaz — márpedig a basior-on kívül más példákat is idéz a szótár —, akkor a búsor, búsyr mégis összefügghet a bútor-ral, és jelentése eredetileg szintén 'Stáb, Stock' stb. lehetett; de az eszköz funkciója miatt — a rajta hordott kisebb-nagyobb, cókmókkal teli göngyölegek (batyuk) vagy egyéb holmik — jelentése megváltozott, s lett: 'Gerümpel, Trödelkram, alte Sachen'. (Az -yr, -yrb képzőre vö.: M I K L O S I C H , VglGr. I I , 9 3 ; orosz Jcosyr 'Hakmesser' V A S M E R I , 6 4 3 . ) Visszatérve bútor stb. szavunkhoz, ez alakját tekintve az orosz N. bútor, ukrán butóra (bútra), butir szavakhoz áll legközelebb, jelentése azonban nemcsak ezekkel, de részben a délszláv szavakkal és a szlovák batoh > magyar batyu ~ batu-évsil is megegyezik. Az ukrán butir i-je eredetibb szláv o-nak felel meg (tehát ennek előzménye szintén bútor), és lehetséges, hogy a magyar buter bugyér változatoknak ez a forrása. (Az i > 'é nyíltabbá váláshoz vö. tör. kandir > magyar kend'ér: B Á R C Z I , Htört. 28.) Vannak Bútor vezetéknevek is (1. Telefonkönyv), és a Bagyura vezetéknév is nyilván a tárgyalt szócsoportba tartozik (batura) ; a Telefonkönyvön kívül az óbudai és csobánkai temetőben találkoztam vele. Zsolnán él Ján Badura. Az EtSz. a bútor címszóban C Z A M B E L , Slov. rec-ből idézi a keleti szlovák bucori szót, jelentését pedig az előtte idézett ukrán (kisorosz) bútora, bútra,

butoríne szavak jelentésével mondja azonosnak. A szó K Á L A L szótárában is szerepel: bucory (vsl.) 'haraburdí' [keleti szlovák, 'eók-mók, ócska holmi'], Dlhá Lúka: bucori (plur.) 'rozhádzané veci po izbe [a szobában szanaszét szórt holmi]' (vö. B U F F A i. m. 1 3 6 ) . Tekintettel arra, hogy ez utóbbi nyelvjárásban a köznyelvi t' általában c-nek hangzik (gace, gate), a bucori forrása a magyar butyor lehetne. És nyilván vannak még más esetek is, amikor a szláv eredetű magyar szó került vissza valamelyik szláv nyelvbe. Ilyen lehet pl. az ukrán butorine 'Einrichtungstücke', az ukrán batuváti 'svjazyvatb povodjami losadej; zusammenbinden Pferde' (vö. m. batu, *batul stb.), de ennek megállapítása további széles körű vizsgálatokat igényelne. A bútor, butyor, bugyor szóval összefüggésben önkéntelenül kínálkozik, hogy a bugyolál, bugyelál, bagyulál igére gondoljunk. A TESz. ezt az igét a hangfestés síkján a batyu-hoz és bútor-hoz tartozónak véli. Valóban, ez az ige a bútor, bugyor változatából -l igeképzővel alakult: bugyor : >bugyorál, az r disszimilációjávai bugyolál; a bugyelál, bebugyerkáz nyilván a bugy'ér változatból való, a bagyulál a hangja esetleg a batyu hatását is tükrözheti. A többi változat, a bogyolál, bogyoláz, bangyalász, bébangyal és esetleg a bónyál, bonyolgat is a népnyelvre jellemző tarkasággal az eredeti bugyolál 'betakar, begöngyöl' egyéb változatait képviseli. (A gy ~ ny váltakozásra vö.: megyek ~ menyek, pazdorgya ~ pazdornya.) Végül említsük meg SzD.: MVir. 111-ről ,,E1fel-bútyorolni . . . szedni . . . rakosgatni . . . valamit, holmit". 4 . C u c c . — Az először 1956-ból adatolt, de ma már lépten-nyomon hallott és használt cucc szóról a TESz. (I, 459) azt mondja, hogy valószínűleg hangutánzó-hangfestő eredetű, s összefüggésbe hozható a N. cucólék 'celecula, holmi', N. cucaj 'cókmók, motyó', N. cucak 'ua.' szavakkal. Az összefüggés nemcsak valószínű, de biztosnak mondható. A) A cucólék szóra az első adatok a XVIII. századból valók: ,,A tojásokat tzutzolékiába tette és siete a király lakó helye felé." (Kónyi: Várta M. 63: NySz.) SzD.-nál (27) a következő szinonimák társaságában találjuk: ,,Bútyor, butyor, buttyor, bugyor, batyu v. batu, bútor, motyó, tereh, zajda, málha tzutzolék, potziha. Nyalábba kötött egyet-más." Uo. 87: ,,tzutzolék, tzele, tzula . . . butyor, hol-való, holmi, nyaláb, eggyet-más." K R E S Z N . SzD.-ból idézi: ,,cuczolék Bulga, Sarcina." Felső-Somogy: cocolék; Zala megye: cucólék 'batyu, kendőbe bekötött ruhaféle v. egyéb holmi' (MTsz.). Nagyszakácsi (Somogy megye): cucólék 'kicsi batyu' „Csak ekis cucólékot hozott a hóna alatt amikor idegyütt." Ugyanonnan 'kis csomag' jelentéssel: „Ezt a kis cucólékot kösd hozzá a csomagodhoz, hogy el ne hagyd a vasúton." (UMTsz.) SzD.2-ban (278) a tzutzolék mellett kötzölék is szerepel, és jelentkezik egy kucolék változat is; 1. még: „Megindult egy szalma-kalapban és egy kutzolék a vállán." (Kónyi: Várta M. 62: NySz.) Ez a kuczolék, köcölék (és köcőlék NéprLex. I, 236 batyu a.) valószínűleg az ugyancsak 'butyor, cula' stb. jelentésű kötölék és a cucólék keveredéséből keletkezhetett; vö. MA.2 a latin—magyar részben: „Sarcina Kőtölec, Tereh, Gúnya, Butyor, Zayda, Tzula. | Sarcinula terheczke, kótólekóczke, zaydaczka. | Sarcino: Kötőleket fűzők, Varroc, Zaydat czinaloc, Buty-ort kotok." (L. még SzD. 44: „Kötölék, kötelék, nyaláb, kötés s. a. t . " | Kevésbé valószínű vélemény, hogy a köcölék a, köcöle (kecele) és a R. kötőlék ~ kötölék 'köteg' keveredésével keletkezett. ( így a TESz. II, 602.) A cucólék, kucólék, köcölék mellett van pucólék forma is: Lesenceistvánd (Zala megye): pucólék 'batyu, kendőbe kötött ruhaféle v. egyéb holmi' (MTsz.);

pucólék 'ua.' (NéprLex. I, 326 batyu a.). Ez utóbbi változatai lehetnek a pucék és pucina is: Szentgál (Veszprém, megye): pucék 'batyu, butyor'. Dunántúl: pucina 'poggyász' „Fölsujatták a pucináját: hátára segítették." (MTsz.) A pvel kezdődő változatok nyilván a kucólékból alakultak; a k ^ p hangzócserére vő. keleti szlovák kucik > m. Puczik,

Puczuk,

puczkó, puczék

'kuckó' s t b .

(TESz. II, 652), továbbá köszméte ~ pöszméte. Visszatérve a cucólék szóra, véleményünk szerint ez nem más, mint a magyar cuca — 1. 'lancea, hasta; Lanze, lándzsa, dárda'; 2. 'zugespitzte Stábé verschiedener Verwendung; különböző célokra szolgáló hegyes végű botok'; ez egy déli szláv sulica stb. 'hasta lancea'-ból ( K N I E Z S A , SzlJsz. I , 118) — főnév -lék névszóképzővel megtoldott alakja. — Igaz, ha a szót a cucából magyarázzuk, akkor cucalék alakot várhatnánk; a szó viszont következetesen cucólék (cucolék). Úgy vélem, ez analógiás képződmény lehet a többnyire hasonló vagy azonos — tehát 'batyu, cókmók' stb. — jelentésű csomólék 'csomó' (SzD.2 27, OrmSz.), csombolék (SzD. 103: Tsombolyék 'csomóba kötött holmi'; SI.: Tsombolék 'batyu; Bündel'), motyólék (MTsz.) < : motyó 'holmi, cókmók, batyu' (TESz. II, 927) hatására. Más esetek is vannak, amikor igéből -ék képzővel alakult főnevek kétféle változatban fordulnak elő: aszalék ~ aszólék ~ aszuólék 'aszalt gyümölcs' (ŰMTsz.); corhalék ~ corholék 'elpetyhüdt hús, lebernyeg' (MTsz., ŰMTsz.); a corhol ~ curhol 'bőrt takarít, puhít' stb. igéből (vö.: Tsz., MTsz., EtSz., ŰMTsz.). (A corhol ~ curhol igét a TESz. nem közli.) — A cucólék tehát az a batyuba, bugyorba, motyóba stb. kötött holmi, amit régebben a vállon átvetett cucára, azaz botra akasztottak, s talán még m a is akasztanak; így a cucólék esetében is a batyu-hoz és a bútor ~

bugyor-hoz

hasonlóan érintkezésen alapuló névátvitellel van dolgunk. B) A 'bulga, sarcina, Bündel, cókmók, motyó' jelentésű cuca j első ízben SzD.-nál (254) fordul elő kétszer is: tzutzaj a Tzula szóval kezdődő szinonima-csokorban, és még egyszer Tzutzaj: tzutzolék. SzD. adatait tovább idézi SI. és K R E S Z N . E Z utóbbi a czuczaly szóval kapcsolatban SzD. tzula adatára és SI. után a 'bulga, sarcina' jelentésre hivatkozik. Az EtSz. szerint a cucaj 2. jelentése 'ujjatlan kis ködmön, kis mellény'. Az EtSz. forrása e jelentésre 2 K A S S A I (V, 263) és a MTsz., palócnak jelölve a szót. Az ŰMTsz. cucaj adata 'aratáskor elhullott és összegereblyélt búza'. — Ami a 'ködmön' jelentésű cucaj-1 illeti, nem valószínű, hogy összefüggne a 'bulga, sarcina; Bündel; cókmók, cucólék' jelentésű cucaj szóval. A ködmön jelentésű szó inkább a K Á L A L Ocsováról (Zólyom megye) idézte cucaj 'kozisek bez rukávű [ujjatlan ködmön]' szóval lehet azonos. Hogy ez viszont összefügg-e az ócseh cucel (vö. ,,czuczel. . . czuczer . . . nékterá cást odevu" [az öltözet valamilyen része]: G E B A U E R , Slov. starocesky) szóval, egyelőre nem lehet eldönteni. M A C H E K (EtSIÖSL. 62) a két szót együtt idézi, de eredetüket ismeretlennek mondja. Egyébként ez a cucaj sem H V O Z D Z I K szótárában, sem a SSJ.-ben nem szerepel. A cucaj, cucaly 'cucólék' szintén a cuca 'bot' stb. szóból jöhetett létre -j (-ly) denominális (talán kicsinyítő) képzővel — alakjára vö. aszaj ~ aszaly ~ aszd 'a szűr oldalán való betoldás' (EtSz., ŰMTsz. — a TESz.-ben nem szerepel); N. lapuj 'lapu' (TESz. II, 724); Apaj hn. < Apa szn. (EtSz., FNESz. 57) —, és az úti botra akasztott butyort, inotyót stb. jelentette. — A szlovén cucelj 'kleiner Sack' a magyarból való (EtSz.). A cucak 'bulga, sarcina; Bündel' szót az EtSz. K I R Á L Y F Ö L D Y (1846.) és B A L L A G I szótárából idézi. Több adatot rá a TESz. sem közöl, és az ŰMTsz. ban sem szerepel. Ez a cucak változat a cuca 'bot' -k denominális névszóképző-

vei (vö. pl. cubák ~ cubók 'comb') megtoldott változata lehet. Nem lehetetlen, hogy ebben a formájában is eredetileg 'bot' jelentésű volt, és a cucólék-hoz, cucaj-hoz hasonlóan vált 'bugyor, cókmók' stb. jelentésűvé. Az EtSz.-ban egy másik cucak 'cövek' szó is szerepel ( K A S S A I , V , 2 6 3 — 4 Somogyból). Akárcsak a cucólék, cucaj, cucak 'bulga, sarcina; Bündel; cókmók' szavakat, ezt a cövek jelentésű cucak szót is ismeretlen eredetűnek mondja az EtSz. Pedig a 'cövek' jelentésű cucak-néA önkéntelenül is felmerülhet a cuca szó, amelynek sok jelentése közül az egyik 'mérnöki jelzőrúd' és 'határfa' ( 1 8 1 3 . ) ; valamint elcúcázás ( 1 8 1 5 . ) 'cúcával való elhatárolás' (MNy. L Y I I I , 336), így ez a cucak is azonos képzésű a 'sarcina; Bündel' jelentésű cucak-kai, minthogy ugyanaz a -k denominális képző van benne, csak jelentése ('cövek') még nyilvánvalóbbá teszi a cwcá-val való összefüggést. A 'bot' stb. jelentésű cuca szóval összefüggő és 'sarcina; Bündel; bugyor, cókmók' stb. jelentésű három szó — cucólék, cucaj, cucak — közül a ma oly divatossá és 'holmi, motyó' stb. jelentésben szinte egyeduralkodóvá lett cucc legvalószínűbben a cucólék-ból való újabb elvonás lehet. (A szóvégi cc-re vö. pucc < ném. Putz, trucc < ném. Trutz stb.) C) Nem hagyhatjuk említetlen a cula 'ringy-rongy; batyu; kis zsák; szajha' stb. szót sem, amelyet a TESz. egyrészt ismeretlen eredetűnek mond (az EtSz. is), másrészt a cele-cula 'holmi, cókmók' stb. ikerszót már hangfestő eredetűnek véli. A cula szócikkében a TESz. többek között utal a cucólék 'batyu' stb. szóra is, és a cula ezzel való összefüggését is lehetségesnek tartja. A cula esetében sem szükséges hangfestő eredetre gondolni, és a cucólékkal való összefüggés pedig annyiban áll fenn, hogy a cula a cuca szláv eredetijének, a délszláv sulica stb. szónak egy másik változatából eredhet. Az ukrán súla 'Lanze' ( 2 E L . , V A S M E R ) elavultnak jelzett szóra gondolok, amely mellett egyébként ugyanott megvan (szintén elavultnak minősítve) az egyéb szláv nyelvekben gyakoribb előfordulású kicsinyítő képzős sulyca is. Amint a délszláv sulica > magyar cuca is az eredeti 'lancea, hasta; Wurfspiess; hajító fegyver' jelentés mellett 'bot, dorong, mérnöki jelzőrúd' stb. jelentéssel is bővült, a magyarba került ukrán súla 'Lanze' esetében is megtörténhetett ez a jelentésbővülés, vagyis az eredetileg 'Lanze' jelentésű ukr. súla > m. *cula 'bot, dorong' stb. jelentésűvé is válhatott. Egyébként a sula 'Lanze' jelentésén kívül már az ukránban is találkozunk a szónak egyéb jelentéseivel is: suló 'Ruderstange' (2EL. II, 934) és 'derevennaja rukojatb zeleznyclrb vilb [a vasvilla fából való nyele]' ( H R I N C E N K O I V , 228). Az oroszban sulá I . 'Knüppel vom Kindern zum Schleudern auf dem Eise benutzt' ( V A S M E R , RussEtWb. III, 43; ezt a szót is a sulica 'WurfspieB' szóval együtt a sovátb, sujú 'stoBe, schiebe' igéből eredezteti). Ezzel az orosz sulá szóval kapcsolatban megemlítem, hogy a NéprLex. (I, 444) a cuca címszóban a szó eddig ismert jelentésein kívül egy újabbat is közöl: cuca 3. ,,A Felső Kiskunságban a gyermekek jégszánkójának két szeges végű tolóbotja." — A szókezdő szláv s magyar c nem ritka jelenség; ez az affrikálódás van többek között a szláv sulica > magyar cuca esetében is. (A példák bőven szaporíthatok.) A cula ' bot, furkósbot; Stock' jelentése pedig nyilván ugyanúgy változott meg, ahogy azt a batyu és a bútor stb. esetében láttuk: a vállon átvetett culára, botra akasztott batyu, csomag, göngyöleg és ezek tartalma annak nevévé tevődött át. így lehetett tehát az érintkezésen alapuló névátvitel eredményeképpen a 'Lanze', majd 'Stock' jelentésű súla > *cula 'sarcina, bulga; Bürde, Bündel, Lappén; batyu, csomag, holmi, cókmók, ringy-rongy' stb. jelentésűvé. Hogy a cula 'ringy-rongy ember;

elender Mensch', 'szajha, Hure' jelentést is hordoz, ez nyilván a szó 'rongy, Lappén' jelentéséből következik. Ilyesmi lehet a cuca 'Geliebte; ringyó; Hure' esetében is, és talán éppen ebből következtethetünk arra, hogy a cuca szónak is volt 'bugyor, motyó' stb. jelentése, nemcsak a belőle származó cucólék, cucaj, cucak változatoknak.

Nem szükséges, hogy az etimológiai szótárak (EtSz., TESz. és az ŰMTsz.) cula szóra vonatkozó adatait megismételjem. Az első, 1488-ból való megkérdőjelezett ,,Georgio Czulas"-tói, Melius 1565-ből való biztos adata után már nagy gyakoriságú a cula (MA.-nél szótározva is van: Tzula sarcina; Pázmány is többször használja: Préd. 412, 512: NySz.). Adatokat csak a SzT.-ból idézek: cula 1. 'holmi, Siebensachen, Kram': 1586: „Keoreosi Gergelj viszi az daraba[n]tok dib dabiakat Gziwlaiokat hat lovon Hwniadig . . . "; 1593: ,,Juta eszembe hogy az en fiam Ruhaja ott az Solymosi Mattiasne haza hyan volna . . . , en az haz hyara hágok ala vetem az gyermek chulayath." — 2. 'batyu, Bündel': 1598: „egykor fel Jeowek az pinczebeol, tehát zinten akkor vizy hatra az molnár legent az vallan fogwan az chulajatt" ; — 3. ? 'rongy, szajha, rima; Hure, Dirne': 1847: „Cselédek dolgában alkalmasint kiállítottuk magunkat, még csak Szakátsnénk nints, — hoznak ezt is eleget, de egyik nagyobb Gzulának néz ki mint a másik." (I. m. I, 1225.) A XVIII. század végén feltűnik a cele-cula 'cókmók, mindenféle hitvány ringy-rongy ruhanemű; sarcina, bulga; Bürde, Bündel; bagage' stb. szó, amely a culá-nak ikerítése, azaz a magas hangú cele előtaggal bővült változata (SzD. 87; SzD.2 254; 1785: „száratgatta penyészes tzeletzuláját" KazLev. I, 88: MNy. X X X V I , 389). Egyéb változatok: celle-culla,

cere-cura, cele-bula,

cula-bula

stb. (1. EtSz. és TESz.); tzele, tzula (SzD. 87), tehát mindkét rész önállóan

szerepel; Tzula : tzele és tzele-tzula (SzD. 2 254); a melléknév u i t t . tzelés : tzulás,

de tzele-tzulát, málhát, butyort hordozó, tzuladár. (Ez utóbbi szót a TESz. nem közli, az EtSz. pedig ismeretlen eredetűnek mondja.) Hogy a cula eredetileg csakugyan 'bot, dorong' stb. jelentésű volt, azt a celőke 'vastag bot; dicker Stock; pózna, Stange' szó is valószínűsítheti. Ez minden bizonnyal a cele-cula ikerszó magashangú cele tagjának kicsinyítő -ke képzővel ellátott alakja. A kicsinyítésre vö. butyikó 'nagy bot' (Orbán B.: Székelyföld VI, 144); Tárkány (Bihar megye): batikó 'kis bot', Nagytarcsa botiko 'bot' (ŰMTsz.). A Rádióban a múlt évben ezt hallottam: „verte két kis botyikával, mint a cimbalom verő". (A celőke szót mind az EtSz., mind a TESz. ismeretlen eredetűnek mondja.) A szónak első, ismert adatát a TESz. 1796-ból idézi a NSz. adataiból: ,,tzelőkékkel, botokkal, póznákkal a' szó-szaporitásban bizó Böltseket derekasan megagyalták". A Tsz. a szót több helyről is idézi: ,,Gzelőke, Balaton mellék 'durung', Pápa vidéke 'Hosszú, vékonny pózna', Palóc 'Husáng, dorong, pózna'; Győr várm. 'Bot'." Vaszar, Veszprém megye (1829): ,,Gzelőke. A póznának el tört, de még jó hosszú darabja." (MNy. LX, 119.) Az ŰMTsz.-ban még számos, ugyancsak 'bot, dorong, léc, pózna' stb. jelentésű celőke ~ cselőke adatot találunk. Berzsenyi a szót cselőke alakban használja (a c > cs változásra vö. szl. cér > m. cser, szl. césar > m. császár

stb.: K N I E Z S A , SzlJsz. 121, 127); a TESz. cselőte alakot is idéz, de természetesen a c szókezdettel és a /c-val bíró formát t a r t j a eredetibbnek. A magyarból való a hazai horvát culo 'fascis, Bündel', kaj-horvát cula 'der Pinkel', szlovén cula 'das Bündel, Reisebündel, der Sack, Watsack' (EtSz.). ŰRHEGYI

EMÍLIA