Bary-Gyenge-Joó-Lakatos ÁFA. a könyvvizsgáló-jelöltek részére január 8-9

© Bary-Gyenge-Joó-Lakatos

© Bary-GyengeJoó-Lakatos

ÁFA a könyvvizsgáló-jelöltek részére 2010. január 8-9. 1

1


ÁFA Alapja: 2006/112/EK Közös EU jogszabály!

Általános EU direktíva

Szerepe a költségvetésben (2009. év elején) Összes bevétel: 8 300 md Ft ÁFA bevétel ebbıl: 2 135 md Ft De: Ez a „nettó”! A „legnagyobbat durran”!

2

Az összes adójogszabály között kitüntetett szerepe van a 2007. évi CXXVII. sz. törvénynek, hiszen ez a közös EU jogszabályok része. Lényegében a hazai jogszabályi hierarchia „felett” is áll e tekintetben. Interneten is megkereshetı, a www.europa.eu címen belül, a „HU” portál, ebben a „dokumentációs központ” ‘kiskapu’, ott adózás, azon belül közvetett adók, ebben pedig a „hozzáadott érték adók” alatt. Az EU 2008. február 12.-én a 2008/8/EK irányelvében meghatározta, hogy az eredeti megalkotás óta eltelt idıszak folyamán a szolgáltatások nyújtásával összefüggésben annyi és olyan jellegő változás történt, hogy indokolt az eredeti szempontok felülvizsgálata, s a régebbi (a szolgáltatás nyújtásának helyszíne a teljesítés helye) gyakorlat megváltoztatása, s helyette a szolgáltatások igénybevételi helye kerüljön. Ahol az igénybevevı nem adóalany, ott viszont indokolt az eredeti metódus –a nyújtó szerinti adóztatás- fenntartása. Emellett számos kivétel, „egyedi szabály”, ettıl eltérı megközelítés is volt, s azok a jövıben is fennmaradhatnak. (A pontos részletek az Európai Unió Tanácsának 2008/8/EK (2008. február 12.) irányelve, 1 – 12 szakaszaiban olvashatók) A jelentıségét nem csak az adja, hogy a költségvetés bevételeinek negyedét teszi ki, hanem az elszámolás technikájából is az adódik, hogy a legmagasabb összeget teszi ki, a legtöbb pénzt mozgatja meg, hiszen általános esetben valamennyi cég összes árbevétele alapján kell kiszámítani a fizetendı részét, külön (kvázi még egyszer) kalkuláljuk az elızetesen levonható ÁFA összeget, így az ebben az adónemben elkövetett hiba eredményezheti a legmagasabb összegő terheket elsı megközelítésben.


ÁFA

Általános

Érintettek köre

MINDENKI! Alapja:

Forgalom Általános logikai megközelítés:

A végfogyasztótól a költségvetés biztosan megkapja az ıt megilletı, jogos bevételét! 3

Ez az adónem gyakorlatilag mindenkit érint, hisz még a magánszemélyek is rendszeresen fizetnek (vagy nem fizetnek!) ÁFÁ-t, ha vásárolnak, de akár adóalannyá is válhatnak (pl. ingatlan értékesítés esetén, ha az sorozatszerő). Az adó mértéke a teljes bevételre vonatkozik, azaz az összes forgalom után kell azt kiszámítani, természetesen nagyon sokféle szabály alapján, s ezen szabályok között többféle esetre léteznek általános elıírások, s valóban „számtalan” kivétel, mentesség, s ún. „különös szabályok” nehezítik a gazdálkodók dolgát. Ahhoz, hogy ezeket könnyebb legyen megértenünk, azt is át kell gondoljuk, hogy kik és miért hozták ezeket a szabályokat. Bele kell képzeljük magunkat az ı helyükbe, s ezen a sajátos szemüvegen keresztül adott esetben egyszerőbben meglelhetjük a jó megoldást. Miért alkották ezeket? Hogy a költségvetés hozzájuthasson a kívánt bevételeihez, azaz nekünk is minden esetben ezt kell majd szem elıtt tartanunk.


ÁFA

Fogalmak

Bruttó; nettó Adólevonási jog, fizetendı-; elızetesen felszámított-; elszámolás a költségvetéssel Székhely, telephely, állandó telephely, letelepedés, adószám helye Szokásos piaci ár, ellenérték Export, import, belföld, külföld, közösség, KB értékesítés, KB beszerzés, tagállam, 3.ország Ingatlan, sorozat-jelleg 4 Miután ez a tantárgy nem teljesen „kezdıknek” szól, így a fenti fogalmak mindenki számára ismertek, csak egy gyors átgondolásra van szükségünk, hogy felelevenítsük azok tartalmát. A törvény sokfelé tartalmaz fogalmi meghatározásokat, de a végén, a 258. és a 259. §-okban vannak „általános értelmezı rendelkezések” Így: Bruttó = ÁFA-t is tartalmazó; Nettó = ÁFA nélküli; Adólevonási jog = a beszerzés során az eladónak kifizetett (vagy a ktg-vetés felé teljesített, elszámolt) ÁFA utólagos levonása, „visszakérése”; Fizetendı ÁFA = Egyenes adózás esetén az eladó által-, fordított adózásnál a vevı által az adott ügylet után felszámítandó és a költségvetés felé befizetendı ÁFA; Elızetesen felszámított ÁFA = A fizetendı ÁFA összege a vevı oldaláról, amelyet ı már (vagy az eladónak, vagy a költségvetésnek) kifizetett, illetve ki kell, hogy fizessen, függetlenül attól, hogy azt késıbb levonásba helyezheti-e, vagy sem; Elszámolás a költségvetéssel = Az önadózás során megállapított adónak a bevallása és pénzügyi rendezése a költségvetés (képviseli az APEH) felé; Székhely = Az a terület, helyszín, ahol a cég központi vezetése, ügyintézése, esetleg tevékenysége is folyik; Telephely = Az a székhelytıl különbözı, de azzal azonos településen lévı helyszín (ha másik településen van, akkor az fióktelep); Állandó telephely = Hosszabb idı folyamán használt telephely; Letelepedés = Az az ország, ahol az alany fizikailag is fellelhetı, megtalálható; Adószám helye = Az az ország, ahol az adóalany rendszeres gazdasági


Adóalanyiság Általános közelítés: • üzletszerő • rendszeres • tartós • ellenérték elérésére • független felek kapcs. • Hatálya: HU + KB • EVA + Jöt.(dohány)

Különös szabályok: •

„új” közlekedés eszköz (6 hó; 6 e km)

• ingatlan „sorozatszerő” •

vállalkozási vagyon

• közhatalmi tevékenység •

közös tulajdon

• csoportos adóalanyiság

5

Az a jogképes személy, aki …. gazdasági tevékenységet folytat. Rendszeres – az ingatlanok esetében külön pontosítjuk, egyébként magyarázandó! Különös: Akkor is azzá válik, ha egyébként nem lenne az! Mi az új közlekedési eszköz? A vállalkozási vagyon „eseti” eladása is ÁFA kötelezettséget eredeztet. A közös tulajdon eladásakor a képviselı, vagy a legnagyobb tulajdonos lesz az adóalany, egyenlı tulajdoni arány esetében az APEH „választ”. A kiemeltekrıl még külön szólunk!

© Bary-Gyenge-Joó-Lakatos-Petrovácz © Bary-Gyenge-Joó-Lakatos

Ingatlan fogalmak 1.Beépítés alatt álló és beépített ingatlan (ingatlanrész) („új”) és ehhez tartozó földrészlet ha: – elsı használatbavétele nem történt meg – (jogerıs) használatba vételi engedély nem régebbi 2 évnél (az értékesítéskor!)

6. § (4) bek. b) pont 6

Az ingatlan olyan vagyontárgy, mely adott területen található, onnan normál körülmények között nem távolítható el, s az ingatlan nyilvántartásban szerepel. Az ingatlanokkal kapcsolatban 4 fogalmat kell tisztázzunk, ez itt az elsı. A hangsúly az ÚJ szón van!


Ingatlan fogalmak 2. Régi” beépített (ingatlan-nyilvántartás) 3. Beépítetlen (Étv.) 4. Építési telek: Szakmai törvényben meghatározott építési telek és terület ami nem minısül beépített ingatlannak (részhalmaza a beépítetlennek) (259. § 7. pont) Ingatlan nyilvántartásból kiolvasható! 7

Ez a másik 3 fogalom. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérıl I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Fogalommeghatározások 2. § E törvény alkalmazásában: 6. Építési telek: beépítésre szánt területen fekvı, az építési szabályoknak megfelelıen kialakított és közterületnek gépjármő-közlekedésre alkalmas részérıl az adott közterületre vonatkozó jogszabályi elıírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, magánútról gépjármővel közvetlenül, zöldfelület, illetve termıföld sérelme nélkül megközelíthetı telek. Honnan tudom, hogy pontosan melyikrıl van szó? Az ingatlan-nyilvántartásból! Azaz ki kell kérni a tulajdoni lapot, ez könyvvizsgálati szempontból is célszerő!


Ingatlan értékesítés Ingatlan Régi és beépítetlen

Adóköteles

Fordított

Adómentes

Új és építési

Adóköteles

Egyenes 8

Az új ingatlan és az építési telek eladása mindenképp adóköteles! Ebben az esetben –ha az „sorozatszerő”, akkor a nem adóalany is azzá válik! A másik esetben (régi ingatlan, ill. beépítetlen telek) az alapértelmezés, hogy adómentes, de az adóalanyok választhatják az adókötelezettséget is, ennek részleteirıl késıbb lesz majd szó! Ha adókötelezettséget választanak, akkor az „alapértelmezésben” fordított adózást jelent, természetesen csak akkor, ha lehet, azaz, ha annak feltételei fennállnak, különben ilyenkor is „belép” az egyenes adózás technikája! (A fordított adózás feltételeirıl is külön szólunk majd!)


Ingatlan értékesítés Adóalany

Nem áfa alany

Nem sorozatszerő

Sorozatszerő

Áfa nincs

E tekintetben áfa alany lesz

Áfa alany

Ld. késıbb

10TSI_B 30 napon belül

9

Az áfa alanyokra vonatkozó teendıket a 42. fólia kapcsán részletezzük. A nem ÁFA alanyoknál a rendszerességet kell vizsgálni, amire külön részletszabályokat tartalmaz a törvény. Azt kell eldönteni, hogy sorozatszerő ingatlanértékesítésrıl van-e szó, mert akkor –azon értékesítések esetére, de csak arra!- ÁFA alannyá válik a magánszemély (a nem ÁFA alany) is. Ilyenkor az eladásról külön bevallást kell készíteni, ez 2010-ben a 10TSI_B jelő, a netrıl letölthetı nyomtatvány. Ez a bevallás egyszerre jó és rossz! Jó, mert egyszerő –mindjárt megnézzük, hogy miket kell rajta szerepeltetni. Rossz, mert még ez sem egyértelmő, mindjárt jönnek a részletek!


Adóalanyiság (elvi) ingatlan sorozatos értékesítése Mire vonatkozik? • „új ingatlan” és építési telek Sorozat jelleg (259. § 18. pont): • 2 éven belül negyedik • rákövetkezı három évben már egy is • kisajátítás, örökség a darabszámba beleszámít Következmény: Ebben az esetben a nem adóalany is azzá válik, 10 de csak ezen ügyletekre! Hol kell vizsgálni a sorozatszerőséget? Az „alapból” adóköteles tevékenység esetében! Miután a régi ingatlan és a beépítetlen telek adómentes, így ebben az esetben nincs értelme a vizsgálatnak, azaz a „nem adóalany” személyek nem dönthetnek másképp! Viszont az új ingatlan és az építési telek elsı nekifutásra is adókötelesnek számítanak, így ha azt nem adóalany adja el, akkor kell megnézni, hogy nem vált-e mégis azzá! Akkor minısül rendszeresnek (sorozatszerőnek) az értékesítés, ha 2 naptári éven belül a negyedik eladásról van szó. Ha egyszer bekerült valaki ebbe a kategóriába, akkor „ott is marad” a következı három éven belül, pontosabban mindaddig, amíg három „eladásmentes” év el nem telt. Ha adóalannyá vált, az azt jelenti, hogy ÁFÁ-t kell fizessen az eladás után! Ugyanakkor két kivétel van: az örökség útján birtokba került ingatlan eladása és a kisajátítás. Az elsı azért, mert nem akartam, hogy az enyém legyen, így ha eladom, azt nem jogos, ha ÁFA is terhelné! Ebben az esetben a „kényszer-szerzést” ismeri el a törvény. A kisajátítás ennek pont az ellenkezıje. Nem akartam eladni, muszáj volt! Itt megint „nem lenne jogos” az ÁFA fizettetés! Ezen két kivétel azonban a darabszámot növeli, abba bele kell számítani, tehát a késıbbi értékesítések szempontjából van jelentıségük! Arra azonban tekintettel kell legyünk, hogy az adóalanyiság csak a szóban forgó ingatlan értékesítésére vonatkozik, más tekintetben pl. a magánszemély nem válik ÁFA alannyá. Az ehhez kapcsolódó (adó visszaigénylési) jog és (adófizetési) kötelezettség együtt jár! Esetünkben azonban ez csak korlátozottan (csak az ingatlan-eladás vonatkozásában) érvényesülhet, ott viszont teljes körően! A korlátozott érvényesülés tehát csak azt jelenti, hogy az ingatlan-eladáson kívül már nem érvényesül!


Íme, az ígért jó és rossz bevallás. Erre a címlapra a bejelentı személyes adatait kell felvezetni!


A néven és adószámon (adóazonosító jelen) kívül alig 3 „érdemi adatot kell szerepeltetni, ez önmagában is jó! Bárcsak az SZJA bevallás is ilyen egyszerő lenne! Az elsı adat a teljesítés idıpontja, aminek azért van jelentısége, mert ehhez képest 30 napon belül kell ezt a bevallást benyújtani az APEH-hez! Ez így egyszerőnek tőnik, de itt derül ki, hogy a részletek vizsgálata azt eredményezi, hogy nem egyértelmő, mit is kell majd beírni, azaz mi minısül teljesítésnek. A kitöltési útmutató szerint a törvény 9.§ (1) bekezdése szerint az az idıpont, amikortól a vevı tulajdonossá válik, ill. a 10.§ a) pontja alapján a birtokbaadás napja. (Már ez a hivatkozás is „belemagyarázás”, hiszen a 10.§ a) pontja a lízingrıl szól, nem errıl.) Csakhogy egy ingatlan eladás esetében több ilyen kitüntetett idıpontunk lehet, pontosabban a teljes jogú tulajdonossá válás hosszabb idıt vesz igénybe, az lényegében a földhivatali bejegyzéssel válik teljessé, viszont az sokáig tart, addig a ktg-vetés nem vár a pénzére, így sajnos nem egyértelmő, mit is kel ide írni! Ha megkaptuk a teljes összeget, az már biztos, viszont ez is elhúzódhat. Ha benyújtottuk a földhivatalhoz az iratokat bejegyeztetés végett, az is lehet, de sok esetben ez az elsı benyújtás ún. „tulajdonjog fenntartással” történı bejegyzést tesz csak lehetıvé, ami épp azt jelneti, hogy na, itt még nem biztos a dolog, mert ha nem fizetik ki idıben, akkor nem is volt eladás! Lehet a „kulcsátadás” is, az viszont megint sok esetben jóval késıbb, a teljes vételár megfizetése után következhet. Szóval sajnos nem egyértelmő, mit is kell ide írni, s ez rossz! Javaslat: a birtokbaadás, ezzel egyidejőleg a teljes vételár megfizetése szerepeljen a szerzıdésben is, s ez lehet a jó dátum! A vételár már könnyő: ami a szerzıdésben is szerepel. Ezt az összeget úgy kell tekinteni, mint „bruttó” árat, azaz az eladó majd ebbıl fizetheti be a kivetett ÁFÁ-t. Tudni kell, hogy ezt az értéket az APEH is felülvizsgálhatja, hogy az valóban a független felek közötti szokásos piaci ár-e, mert ha nem, akkor ı jelöli meg az ÁFA alapját! Azaz nem érdemes se többet, se kevesebbet írni (már csak azért sem, mert ha késıbb bármilyen okból vissza kell állítani az eredeti állapotot, akkor csak a beírt összeg, az viszont teljes egészében követelhetı! Az ÁFA alannyá válás –ha csak az ingatlan eladása tekintetében is- de teljes körő, azaz nem csak fizetési kötelezettséget, hanem „levonási jogot” is jelent, azaz, amit az eladott ingatlanra költöttem, (s tulajdonképpen most tovább értékesítettem), annak ÁFA tartalmát most visszakérhetem. A levonható ÁFA összege visszamenılegesen értendı! Viszont az „általános szabályok szerint”, tehát az eladónak a saját nevére szóló számlákkal kell igazolnia, hogy mennyi ÁFÁ-t fizettünk is ki. Ezeket kell összesíteni, s a végösszeget beírni. A bevallást az adóhatóság megvizsgálja (közben, ha akarja megnézi a visszaigénylendı ÁFA jogosságát), majd határozattal kiveti az adót, amit az eladó a közölt határidın belül ki kell fizessen.

Ingatlan értékesítés 2008. 01.01-tıl 2008


2009

Jelmagyarázat: Értékesítés Öröklés

ÁFÁ-s 13

Ez az újféle számítási mód 2008-tól indult, a korábbi „ügyletekre” nem ad eligazítást, azokat a régi elıírások alapján kellett (kell) figyelembe venni. Elsı esetben a negyedik értékesítés jelenti a sorozatszerőséget, azaz arra már áll az ÁFA kötelezettség, viszont miután a következı három év során nem volt ingatlaneladás, így 2013-as értékesítés újra áfa mentes, „egyedi eset”. A második példa csak abban különbözik az elızıtıl, hogy ott a sorozatszerővé válás utáni harmadik évben volt újabb eladás, ez megszakítja, újra indítja a három éves kivárást, azaz marad az ÁFA kötelezettség. A harmadik esetben a harmadik eladás öröklés útján birtokba került ingatlanra vonatkozik. Ez ugyan nem lenne ÁFÁ-s (most sem az, mert még „csak” a harmadik, nem a negyedik), viszont a darabszámba beszámít, azaz a következı már ÁFÁ-s. Az utolsó mintában a negyedik eladás az örökség értékesítése. Ez ugyan már a negyedik, azaz innen kezdve a következı három év is érdekes lehet, viszont most azért nincsen ÁFA kötelezettség, mert ez a külön kivétel. Ha a következı három év alatt egyetlen újabb eladás is van (s az már nem kivétel), akkor az ÁFA köteles lenne.


Közhatalmi tevékenység Ez nem gazdasági tevékenység! Nincsen ÁFA! Ki? – (Jogszabály; létesítı okirat)

Mit? – (Csak a „közhatalmi”; „MEH garázs”- Itt adóalany)

Mikor? – („Azonnal”; Megszőnt a 4 millió Ft-os korlát) 14

Maga a közhatalmi tevékenység nem minısül ÁFA szerinti gazdasági tevékenységnek, azaz nem is vált ki ÁFA kötelezettséget, nem eredeztet ÁFA adóalanyiságot. Az minısül ilyennek, akinek a létesítı okiratában is szerepel, hogy ilyet végez. Errıl az ÁFA tv. 7.§ (2) bekezdése egy példaszerő felsorolást tartalmaz, ez azonban nem teljeskörő! Másik feltétel, hogy kizárólag az ilyen jellegő tevékenységre vonatkozik! Ha pl. a Miniszterelnöki Hivatal másféle, gazdasági jellegő szolgáltatást végez (pl. autómosást „utcáról betéved” sofıröknek, pénzért), az az elsı bevételi forinttól kezdıdıen már adóalanyiságot eredeztet. Nincsen olyan alsó értékhatár, ami alatt még „nem számítana” az ügylet. „államigazgatási eljárás keretében okozott kár” miatt perelhetı!


Csoportos adóalanyiság Feltételei: • tagjai belföldön letelepedett adóalanyok • tagjai kapcsolt vállalkozások (Art. szerint) • belépı tagok: együttesen, írásban kérelem • kimaradó tagok: hozzájárulás Következményei: • Nincsen belsı ÁFA (mintha egy cég lennének) • Egy bevallás • Csak havi lehet! 15

Ez olyan sajátos adóstátusz, ahol nem egyetlen cég, hanem a cégcsoport minısül együtt egyetlen adóalanynak. Azért lehet jó ez a résztvevık számára, mert ilyenkor a „belsı eladások”, a csoporton belüli értékesítések után nem kell adót felszámítaniuk, azaz ennek ÁFA összegét nem kell meghitelezni. A határozat jogerıre emelkedését megelızı napra a csoport összes tagja (a kimaradók kivételével) ÁFA szempontból „megszőnnek”, emiatt záró bevallásokat kell tenniük. Kizárólag az ÁFA adónemre vonatkozik, csak arra kap a teljes csoport egy új, önálló „ÁFA-adószámot”. A többi adók esetében marad az egyedi adóalanyiság. Az eladások során a csoportból kimenı számlákon ezt a csoportos adószámot kell feltüntetni. A csoport egyetlen adóbevallást készít, abban kell szerepeljen az összes beszerzés és értékesítés, s ez csak havi gyakoriságú lehet. Ez komolyabb szervezést igényel, ki kell jelölni egy „gesztort”, aki a csoport képviseletét ellátja, a bevallásokhoz szükséges adatokat össze kell győjteni, s a befizetést is meg kell szervezni. A csoport tagjai egyetemlegesen felelnek az adó megfizetéséért. Ebben a kimaradt tagok is érintettek, ezért kell az ı hozzájárulásuk is a „megalakuláshoz”.


Csoportos adóalanyiság

MÁS C

A

csoport:

B D

kimaradt tag nem értékesítés az ÁFA tv. szerint adóköteles értékesítés 16

Így mőködik a „CSASZ”.


Az adókötelezettség megállapításának logikai menete 1. 2. 3. 4.

Mi történt? (ügylet? termék vagy szolgált.?) Hol a teljesítés helye? Adómentesség alkalmazható-e? Ki az adófizetésre kötelezett és mi az én teendım?

A sorrend nem felcserélhetı! 17

Ahhoz, hogy egy-egy esemény során el lehessen dönteni annak ÁFA státuszát, a fenti logikai sorrendben kell a kérdésekre választ adni. Az elsı kérdés azért kell, hogy a következıre lehessen válaszolni. A második kérdésre adott válasz dönti el, hogy milyen elıírásokat, mely ország ÁFA szabályait kell figyelembe venni –természetesen a miénk mellett!- ez esetben lehet, hogy a mi áfá-nk területi hatályán kívül esik-e az ügylet. A harmadik az alkalmazott ÁFA elıírások alapján annak vizsgálata, hogy esetleg nem tartozik-e a kivételek közé (ott) ez az ügylet, mert akkor nincs értelme további vizsgálódásnak. Az utolsó kérdés során kell azt tisztázni, kinek mi a teendıje, az adófizetésre az általános módszer szabályait kell-e alkalmazni (egyenes adózás, ahol az eladó dolga a pénzbeszedés, a bevallás s a költségvetés felé történı elszámolás), vagy fordított adózásról kell beszéljünk, ahol a két utóbbi kötelezettség a vevıt terheli. Ennek sorába tartozik a bevallások elkészítési kötelezettségének az eldöntése is stb.


Termékért. és szolgáltatás Termékértékesítés fogalma: “Termék értékesítése: birtokba vehetı dolog átengedése, mely az átvevıt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehetı dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményezı ügylet.” 9. § (1) bek. hasznok szedése; eladás; megterhelés; felhagyás (megszüntetés) 18 A fenti meghatározás tartalmazza az általános megközelítést. Miután egy eladás jogilag több részre bontható, így az alap-megközelítés azt mondja, hogy minden olyan esetben eladottnak kell tekinteni a terméket, ha a vevı szedheti annak hasznait, eladhatja, megterhelheti, vagy akár meg is szüntetheti, meg is semmisítheti azt (felhagyhat vele). „…ilyen joghatást eredményezı ügylet.” Nem megengedhetı, hogy pusztán a tulajdonjog részeinek szándékosan elcsúsztatott megfogalmazása útján ki lehessen bújni az adófizetési kötelezettség alól. Azaz a leplezett ügyletek adó alóli kibúvását igyekszik megakadályozni a szöveg.


Termékértékesítés továbbá (Ezek mindenképp annak számítanak!) • építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendı ingatlan átadása Most/Már • közcélú adomány nem mentes! • kötelespéldány • törvényi kötelezettség alapján történı ellenérték nélküli átadás • önkormányzatok közti vagyonátadás, ha az átadót adólevonás illette meg 19

Az elsı pont szerint az építés is termékeladásnak minısül. HA egy kész házat veszünk, az természetesen ide tartozik, de ez a pontosítás arra vonatkozik, hogy olyankor, ha mi vesszük meg az építési anyagokat, miénk a telek is, ahová építtetünk, s csak „építési szolgáltatást” vásárolunk, az is termékértékesítésnek minısül a fentiek alapján. Ezért is volt fontos az ÁFA kötelezettség vizsgálatának logikai meneténél, hogy elıször tisztázzuk, mi volt az ügylet. A többi eset lényege levezethetı abból a korábban hivatkozott alapösszefüggésbıl, miszerint a jogszabály azért van, hogy az állami költségvetés biztosan megkapja az ıt megilletı adóbevételét. A jelzett ügyleteknél, ha azt a „szerzı” saját maga valósította volna meg, miután İ „végfelhasználó”, azaz nem illette volna meg az adólevonás joga, így ott a beszerzések során végleges adó illette volna a ktg-vetést. Most csak az a differencia, hogy egy adóalany vette meg a dolgot elıször, İ visszaigényelhette az ÁFÁ-t, így ha az a végfogyasztóhoz kerül, annak is meg kell, hogy legyen az adófizetési kötelezettsége.


Termékértékesítés továbbá Ha az értékesítıt adólevonás illette (volna!) meg • végleges kivonás • tárgyi eszköz saját beruházásban elıállítása • termék saját gazdaságban felhasználása • tárgyi eszköznek nem minısülı termék felhasználása adólevonásra nem jogosító tevékenységhez • adóalany megszőnése. 20

A jelzett ügyletek során is lényegében arról van szó, hogy a korábban visszaigényelt adót (nem) tartalmazó dolog most végfogyasztóhoz kerül, aki már nem adóalany, s nem érvényesülhetne a kívánt cél, ha a fentiek során ki lehetne kerülni az adófizetést.


Termékértékesítés – saját termék Saját termék Közösségen belüli mozgatása (12.§) → saját tulajdonában lévı vagy → bizományba átvett termék Kivételek a „mozgatás” célja ill. eredménye szerint: nem minısül termékértékesítésnek, nem szükséges az adóbejelentkezés. (vevıi készlet; javíttatás) 21

A multinacionális cégek esetében gyakran felmerül, hogy lényegében nincs is tényleges eladás, csak „házon belüli” termékmozgatás. Ez viszont számukra lehetıvé tenné, hogy a „legalacsonyabb” értékő ÁFA megfizetése után kikerülhessék az egyes tagállamok belsı adóját, márpedig ez az adónem minden országban komoly jelentıségő bevételi forrást jelent. Épp emiatt pontosítja a jogszabály, ilyenkor is felmerül az adófizetési kötelezettség. Ebben az esetben viszont már nevesít külön két kivételt. Az elsı lényegében azt jelenti, hogy úgy történt a szállítás, mintha egy képzeletbeli konszignációs raktárba került volna a termék. Csak azért viszi oda az elsı eladó, hogy „kéznél legyen”, ha egy végfogyasztó azt meg kívánja venni. Amíg ez be nem következik, addig pl. a gyártóé a dolog, s a másik államban lévı bolt csak „tárolja”. Aztán, ha van tényleges végsı vásárló, akkor elıször az eladóhely veszi meg a gyártótól, ezzel kapcsolatban ekkor keletkezik adófizetési kötelezettség is, de ezt rögtön ellentételezheti a végfogyasztó felé történı eladáshoz kapcsolódó adófelszámítással. A második esetben több országban is begyőjtenek rossz termékeket, amiket aztán egy másik tagországban kiépített javítóbázison rendbe hoznak, s utána mindegyik visszakerül az eredeti helyére. Azért, hogy ne kelljen az oda-vissza szállítás után kétszer, s lényegében feleslegesen adót felszámítani, ez is egy „kivételes esetnek” minısül. Természetesen ilyenkor a javításról külön számla készül s annak ÁFA tartalmára már nem vonatkozik ez a mentesítés.


A teljesítés helye Lánc ügyletek „fogalma” Termékértékesítés történik! A B C D E számla számla számla számla ÁRU Öt különbözı EU ország Öt különbözı adóalany Az árut közvetlenül E-hez szállítják

22

Sokat hallunk lánc ügyletekrıl az ÁFA kapcsán, most tisztázzuk, mit is értünk ezen. Elsıként le kell szögezni, hogy termékértékesítésrıl van szó! Olyan sorozatos termékeladásokról, amikor csak azért veszi meg valaki, hogy rögtön tovább is értékesítse, ezek az ügyletek több EU tagországot érintenek, miközben a terméket az elsı eladótól közvetlenül az utolsó vevıhöz szállítják. Mondjuk, Magyarországon gyártottak a „Dolgot”, amit eladtak Szlovákiába, ott rögtön továbbadták Ausztriába, a „sógorok” szintén eladták Dániába, de a „vikingek” is csak azért vették meg, hogy Angliába kerülhessen az áru. Miután az ügyleteket „papíron” már eltervezték, értelmetlen, és nagyon drága lenne, ha a terméket is körbeutaztatnák az EU-ban, így az rögtön utazik a végállomásra. A cél ilyenkor is az, hogy ne lehessen azt kihasználni, hogy sok állam érintett, s ne lehessen ennek folyamán kibújni az adófizetési kötelezettség alól. Ugyanakkor bizonyos kedvezményeket lehessen érvényesíteni adóelkerülési kockázat nélkül.


„Fuvarozási teszt” Hol van Közösségen belüli (Kb.) értékesítés? Ahol az eladó vagy a vevı fuvaroztat! Hol a Kb. értékesítés teljesítési helye? A feladás helyén! Hol a Kb. beszerzés teljesítési helye? Az érkezés helyén! Kérdések: Ki végzi a Kb. értékesítést „A”-ban? vagy Ki végzi a Kb. beszerzést „E”-ben? 23 Az említett lánc ügyletek tartalmának felderítése során ún.: „fuvarozási tesztet” kell elvégeznünk, ennek során a fenti kérdésekre kell választ keresni. A végén az a kérdés marad, hogy ki az eladó, és ki a vevı az említett pontokon, így el lehet azt is dönteni, hogy melyik esetben érvényesíthetı a „közösségi eladás” ÁFA-mentessége, ami viszont minden terméket csak egyszer illethet meg. A fı cél ismét az, hogy az állami költségvetés megkapja az ıt megilletı adóbevételét, azt ne lehessen kikerülni. Az elızı példát folytatva, ha Angliából aztán „importáljuk” a dolgot hazánkba, s azt is közösségi beszerzésnek lehetne értelmezni, akkor meg is volna a kész recept az ÁFA mentes érétkesítésekre, s ezt nem szabad megengedni.


Az árut A fuvaroztatja A

B számla

C

D számla

E

ÁRU Kb. értékesítést A végzi „A”-ban. Kb. beszerzést B végzi „E”-ben. (Adószám!) B-C-D-E közötti értékesítés teljesítési helye: „E”, E ország adóját kell felszámítani. (Asz!) B szempontjából vizsgáljuk! A beszerzéshez azért kell adószám, hogy adómentes Kb. értékesítés lehessen. Az eladáshoz megint kell, hiszen B „E”-ben értékesít!

Összesítı nyilatkozat tételi kötelezettség!

24

Az elsı példa esetében az eladó végzi a fuvaroztatást. Ez a lehetı legjobb eset, mert így ı rögtön rendelkezik azzal a fuvarokmánnyal, amivel bizonyíthatja, hogy az áru elhagyta az országot, így – elvileg- felmerülhet a közösségen belüli (KB) értékesítés lehetısége, ami az eladó számára a lehetı legkedvezıbb adólevonási joggal együtt járó adómentes értékesítést jelenti, azaz „kifelé” nem kell adót felszámítania, miközben a beszerzést terhelı adót jogszerően visszaigényelhette. Fontos tudnivaló, hogy ez a kedvezmény csak akkor illeti meg az eladást, ha az áru el is hagyja az országot fizikailag is, s csak egyetlen alkalommal vehetı igénybe! Ha az árut „A” fuvaroztatja, s İ „B”-nek adta azt el, akkor ez hol történt? Az értékesítés „A” országban, a beszerzés „E” országban, tehát ez lehet az egyetlen KB értékesítés, azaz ez adómentes az elıbbiek szerint. Így viszont „B” rendszeresen vásárol „E” országban, majd ugyanott rendszeresen el is ad, ehhez neki ottani adószámmal kell rendelkeznie. A további ügyletek mind „E” országban történnek. Ez ottani „belföldi” ügylet, amihez „E”-ben érvényes adómérték alapján kell adót fizetni a résztvevıknek. További elıírás, hogy a KB értékesítésben résztvevıknek (ez most „A” és „B”) az ÁFA bevallásukban ún.: „összesítı nyilatkozatot” kell kitölteniük, aminek során „mindenki” jelenti a teljes ügyletet a saját adóhatósága felé, akik aztán ezt EU szinten összesítik, azaz „szembeállítják” az eladókat és vevıket, csökkentve ezzel a kijátszás lehetıségét.


Az árut E fuvaroztatja A

B számla

C

D számla

E

ÁRU Kb. értékesítést D végzi „A”-ban.(Adószám) Kb. beszerzést E végzi „E”-ben. A-B-C-D közötti értékesítés teljesítési helye „A”, A ország adóját kell felszámítani.(Asz!) D szempontjából vizsgáljuk! A beszerzéshez azért kell adószám, hogy adómentes Kb. értékesítés lehessen. Az eladáshoz megint kell, hiszen D „E”-ben értékesít!

25

Ebben az esetben csak annyi a változás, hogy nem az (elsı) eladó, hanem (az utolsó) vevı, „E” végzi a fuvaroztatást. Miután neki semmiféle kapcsolata nincsen „A”-val, így a KB értékesítés eltolódik. Az elsı három eladás mind-mind „A” országban történik elméletileg azalatt, míg az árut teherautóra rakják, azaz belföldi ügyletekrıl van szó, arra „A” ország adómértéke vonatkozik. Akkor viszont „csak” a legvégén, „D” és „E” közötti ügylet esetében állhat meg a KB értékesítés. Ehhez „D”-nek el kell kérnie azt a fuvarokmányt „E”-tıl, amivel bizonyíthatja, hogy az áru elhagyta az indulási ország területét. Miután „D” „A” országban végez rendszeres árueladást, így ott kell rendelkeznie adószámmal, míg a végsı vásárló „E” „otthon”, azaz neki hazai adószáma kell, hogy legyen. Így viszont ebben a relációban megint teljesülnek a kívánt feltételek, azaz KB-, és így adómentes érétkesítésrıl van szó.


Háromszög (3 tagú láncnál) A vagy B fuvaroztat: egyszerősítés = B-C nem adóköteles C-ben,nem kell adószám B nincs adószáma A-ban A nincs letelepedve C-ben C

26

Egy újabb, további egyszerősítést, s az elızıtıl független más esetre érvényes „egyszeri mentesítést” foglal magában a háromszögügylet. Ez olyan eladási sorozatot jelent, miben „csak” három résztvevı van, s ezek közül a középsı, „B” nem rendelkezik „A” országban adószámmal, mert ott nem végez rendszeres gazdasági tevékenységet, s „nincs letelepedése” „C” országban sem. A különleges kedvezmény lényege, hogy a „B” és „C” közötti ügylet, miután az eseti, így szintén adómentességet élvez, miközben az „A” és „B” közötti ügylet KB értékesítés lehetett, ami szintén adómentes, azaz a teljes sorozat során nem kell ÁFÁ-t felszámítani.


Export - láncügylet EU A

nem EU B

C

A-B adómentes export, ha 1, A fuvaroztat, vagy 2, B fuvaroztat, ha B külföldi (belföldön nem letelepedett) 27

Ez a legutolsó kapcsolódó fogalom, aminek tisztázzuk a tartalmát! A korábbi lánc ügyletekhez képest egyszerősítés, hogy kevesebb a szereplı, s „C” EU-n kívüli tagállamban van. A lényeg ebben az esetben, hogy végsı soron exportról van szó, ami azt jelenti ÁFA szempontból, hogy arra a beszerzési oldalon vonatkozik az adó visszaigénylés joga, viszont az eladás során nem kell ÁFÁ-t felszámítani. (Az ÁFA klasszikusan nem terheli a régión kívülre irányuló exportot!) „A” és „B” közötti ügylet KB értékesítés, ennek során gyakorlatilag mindegy, hogy kettıjük közül ki végzi a fuvaroztatást. Csak az a fontos, hogy „B” ne legyen „A” országban belföldi (mert akkor viszont nem teljesülne a KB értékesítés azon fontos feltétel, miszerint az eladó és a vevı más-más EU tagországban bír illetıséggel). Azaz az elsı ügylet azért mentes, mert KB beszerzés, míg a folytatás alapértelmezett export.


Közös szabályok Apport és jogutódlással történı megszőnés nem adóköteles ügylet, ha a megszerzı • belföldön bejegyzett adóalany, • a vagyon tekintetében jogutódként kötelezettséget vállal, • Áfa-jogállása összeegyeztethetı a fenti kötelezettség vállalásával (változás esetén utólag ÁFA köteles lesz) • Egyetemlegesen felelnek … • Magyar sajátosságok 2010-tıl! 28

A dolog arról szól, hogy abban az esetben, ha az apportot szolgáltató ugyan felszámítja az ÁFÁ-t, de azt a megszerzı fél „rendesen” vissza is igényelheti, akkor felesleges az ÁFA számítás és befizetés, miután ilyenkor abból úgysem lehet „végfogyasztói ÁFA bevétele a ktg-vetésnek, így mentesüljenek a vállalkozások ettıl a finanszírozási és bevallási kötelezettségtıl. Ehhez viszont azt kell alaposan körbejárni, hogy biztosan ne legyen végfogyasztó az apport szolgáltatása közben, azaz tényleg nem esik el az állam az ÁFA bevételétıl. Mikor van ez így? Ha azok a feltételek teljesülnek, aminek alapján a megszerzı teljes egészében visszaigényelheti az adót! Azaz, ha adóalany, vállalhatja, hogy késıbb, ha szükséges majd ı gondoskodik az ÁFA elszámolásáról, esetleg a befizetésérıl, s ezt „jogszerően” vállalhatja is. Az egyetemleges felelısség azt jelenti, a szerzésig esedékes ÁFA összegért az elévülési idın belül valamennyi résztvevı egyetemlegesen felel. 2010-tıl változott a 18.§ (1) bekezdés a) pontja, így 2010-tıl az apport „normálisan” mőködhet, hiszen a szerzéskor „azzá váló” adóalany is mentesen veheti át az apportot. Eddig –sajnos-épp a legnyilvánvalóbb esetben- nem lehetett alkalmazni ezt az egyszerősítést, de ehhez is „értelmezni kellett” a jogszabályt!


Szolgáltatásnyújtás „Komplementer szabály”: Szolgáltatás nyújtása: bármely olyan ügylet, amely e törvény értelmében nem termék értékesítése.” 13. § (1) bek. Tőrés is! Spec. esetek: Ha az értékesítıt adólevonási jog illette meg: – idıleges kivonással ingyenes használat, – ingyenes használatba adás, – másnak ingyenes szolgáltatás nyújtása,

29

Elsı megközelítésben a szolgáltatásnyújtás fenti meghatározása kizárja, hogy bármilyen ügylet kívül maradhasson az ÁFA hatályán. Fontos kiegészítés, hogy egyféle szolgáltatásnak kell tekinteni azt is, ha valaki hagyja, hogy vele megtörténjenek bizonyos dolgok. Pl. ha egy vállalkozás megengedi, hogy az ingatlanára, vagy a saját bolti kirakatába reklámtáblát szereljenek fel, azt hiába nem ı üzemelteti, ettıl még a „tőréssel” ı is szolgáltatást nyújt, ami adott esetben adófizetési kötelezettséget keletkeztet. További speciális szolgáltatásnyújtást (ezen keresztül pedig természetesen adófizetési kötelezettséget) jelentenek a további esetek: Ha egy cég vesz egy terméket, aminek visszaigényli az ÁFÁ-ját, ugyanakkor azt a dolgot –akár csak részlegesen- pl. magáncélra is használ, akkor ez is egyféle adóköteles szolgáltatás, hiszen ha a magánszemély maga vette volna meg a berendezést, akkor annak általa vissza nem igényelhetı ÁFA tartalmán keresztül juthatott volna a ktg-vetés adóbevételhez. Ehhez hasonló a helyzet, ha nem saját maga, hanem más számára teszi lehetıvé az ingyenes használatot, vagy akár nyújt ingyen szolgáltatást másnak. Ilyenkor sem lehet érvényesen arra hivatkozni, hogy „0 Ft-ért történt az értékesítés”, mert ennek oka vélhetıen a sajátos személyi viszonyokban keresendı. Ha valóban független felek között jött volna létre az ügylet, akkor az nem lett volna ingyenes, így máris „jogos” az adó megfizettetése.


Teljesítés helye szolgáltatásoknál Általános szabály: Az „igénybevevı” székhelye, ha adóalanynak … A nyújtó székhelye, ha nem adóalanynak … Különös szabályok: • fizikai helyszín (pl. ingatlan; személyszállítás; kulturális-, mővészeti-, tudományos-, oktatási és sport-, éttermi- és vendéglátó szolgáltatások) • Nem adóalany részére nyújtott fuvarozás 30 A korábbi szabályozáshoz képest részben „kifordították” a kapcsolódó általános elıírásokat. Míg eddig az általános szabály a szolgáltatást nyújtó székhelyét jelölte meg, addig mostantól ez áttevıdött a másik oldalra, a szolgáltatást igénybevevı székhelyére, feltéve, hogy az igénybevevı is adóalany. Ha két belföldi közötti ügyletrıl van szó, miután a teljesítés helye „csak” a hatályos áfa szabályok beazonosítását jelenti, s ez ilyenkor Magyarország, akkor nincs változás, maradt az egyenes adózás. Viszont új helyzet állt elı a külföldrıl igénybevett szolgáltatások esetében, miután ez tartalmilag azt jelenti, hogy az alap-esetben az ilyen szolgáltatásokra a hazai elıírások az érvényesek. Miután erre késıbb, a 140. §.ban írottak szerint a fordított adózás szabályait kell alkalmazni, s ez a módszer kizárólag abban az esetben mőködtethetı, ha az adófizetési kötelezettség adóalanyt terhel, így az általános szabály azt is kell, hogy tartalmazza, ha nem adóalany vesz igénybe szolgáltatást –hogy ilyenkor is megkaphassa a költségvetés az ıt megilletı bevételét- akkor a nyújtó fél számítsa fel, s fizesse meg az ÁFÁ-t. Ez a jelen változtatás egyben a tagállamok közötti ÁFA felszámítást is pontosítja, hiszen megszabja, hogy mikor, kié ez a költségvetési jövedelem. A különös szabályok a fentiektıl eltérı kivételeket sorolják fel. Az elsı ilyen az ingatlanokkal közvetlenül kapcsolatos szolgáltatások, mint az ingatlanközvetítés, ingatlanszakértıi szolgáltatások, kereskedelmi szálláshely szolgáltatás, ingatlanhasználatra vonatkozó jogok átengedése, építési munkák elıkészítése (csak emlékeztetıül: az építési-szerelési munkák a 10.§ d) pontja alapján termékértékesítésnek minısülnek) és azok összehangolása. Személyszállítás esetén a teljesítés helye a ténylegesen megtett útvonal. A nem adóalany számára végzett fuvarozás, ha az belföldön történik, akkor ez a teljesítés helye, míg KB szállítás esetében az indulás helye. Mindezekkel összefüggésben lásd még a legelején, a 2. sz. fóliához főzött jegyzeteket és a kapcsolódó HÉA irányelvet is!


Adófizetési kötelezettség keletkezése Teljesítéskor! • Természetben osztható ügylet → a részteljesítés idıpontja. • Részletfizetés → a fizetés esedékessége. • Határozott idıre szóló elszámolás → a fizetés esedékessége de legkésıbb a tizenkettedik hónap utolsó napja. (folyamatos készenlét; idıszakos elszámolás) • Zárt végő lízing, részletvétel → az átadás napja. • Elıleg → az elıleg jóváírása, kézhezvétele 31

Tudjuk „mi történt” (termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás), tudjuk „hol”, azaz mely állam szabályai szerinti adószabályok az érvényesek, a mi elıírásainkat kell alkalmazni, most a következı kérdés, hogy mikor keletkezik a magyar adófizetési kötelezettség. Az általános megközelítés szerint a teljesítéskor. Ez az elsıdleges szabály érvényes olyankor is, ha valaki más számláz az én nevemben, még akkor is, ha én nem tudok róla. Ahhoz hogy ebben az esetben ne kelljen nekem adót fizetni, bizonyítanom kell, hogy nem én voltam, s errıl a vevıt is értesítenem kell! Ez a teljesítési idıpont lesz érvényes a külföldrıl igénybevett szolgáltatások fordított adózás alá tartozó eseteinél is, ami vélhetıen több gondot vethet majd fel. A további felsorolás pontosításokat tartalmaz. Ha egy ügyletet több részre lehet (kell) osztani (pl. építıiparban, ha a készültségi fok alapján számolnak el a felek), akkor az egyes részletek minısülnek teljesítési idıpontnak ugyanúgy, mintha egy ügyben részletfizetést engedtünk volna meg, ilyenkor az egyes részletekhez tartozó fizetési esedékesség lesz a teljesítés idıpontja. Egyféle pontosítást, egyben egyszerősítést jelent az 58.§-ban szereplı „határozott idıre szóló elszámolás”. Vannak olyan esetek, amikor a szolgáltatás teljesítési idıpontja nem, vagy csak indokolatlanul nehezen lenne meghatározható, mint pl. egy könyvelési, vagy akár könyvvizsgálói szolgáltatásoknál. Ha épp lekönyvelek valamit, akkor az a rész teljesül, de ezeket lehetetlen volna valóban külön-külön leszámlázni. Az ilyen ún.: folyamatosan nyújtott” szolgáltatásokra ad kedvezı megoldási lehetıséget az, hogy ha a felek „határozott idejő elszámolásban” egyeztek meg, akkor nem kell a tényleges teljesítéseket figyelni, hanem az elıre rögzített idıszakonként kiállított számlában megadott fizetési határidı minısül teljesítésnek. A további részletszabály csak azt a kikötést tartalmazza még, hogy ez az elszámolási idıszak nem lehessen egy évnél hosszabb, megint azért, hogy en lehessen kibújni még idılegesen sem az adófizetés alól. A hazai szabályozás egyik évek óta tartó sajátossága, hogy az elıleg fizetését is ÁFA köteles ügyletnek tekintik. Ennek oka, hogy azon az ágon se lehessen bizonytalan idıre eltolni az adófizetést, hogy csak elıleget adtak, s a késıbbi elszámolás (és névlegesen a teljesítés is) majd csak jóval késıbb következik be. Ebben a pillanatban viszont az általános szabály nem értelmezhetı, hiszen teljesítés még egyáltalán nem történt. Emiatt –mint kivételes szabályelılegek folyósításakor a pénzbeérkezés napja minısül „teljesítésnek”, ekkor keletkezik az adófizetési kötelezettség! Ebben a szabályozásban sajnos jól tetten érhetı a sajátos magyar logika. Egy szórványos visszaélési lehetıséget nem úgy kezel le a hatóság, hogy eljár azzal szemben, aki visszaél a helyzettel, hanem már elıre mindenkit bőnösnek tart, s ezért ír elı mindenki számára plusz feladatokat. Azt is fontos még tisztázni, hogy az adófizetési kötelezettség napjától részben független, hogy mikor kell az adóhatóság felé elszámolnunk és fizetnünk. Az erre vonatkozó szabályokat az Art. tartalmazza, s ezek alapján beszélhetünk éves, negyedéves, vagy havi bevallókról. A havi bevallók esetében az elszámolási kötelezettség mindazon ügyletekre áll, amelyek esetében az adófizetés idıpontja az adott hónapban van, s értelemszerően ez érvényes a többi esetben is.


Adófizetési kötelezettség keletkezése A termék beszerzıje köteles az adófizetésre a számla kézhezvétele, az ellenérték megfizetése, leghamarabb a teljesítést követı hónap 15. napja (nem kettıs könyvelésnél teljesítés + 45 nap) Ha „a szolgáltatás igénybevevıje köteles …” TELJESÍTÉSKOR Közösségen belüli termékértékesítés, termékbeszerzés, 3. országbeli termékimport a számla kibocsátásának napja legkésıbb a teljesítést követı hónap 15. napja 32 A fordított adózás esetében gond lehet, hogy az adófizetésre kötelezett vevı mikor és hogy értesül a teljesítésrıl. Épp ezért könnyítést jelent, a felsoroltak közül bármelyik elem „kiváltja” a tényleges teljesítési idıpontot, azaz a vonatkozó számla kézhezvétele, vagy a teljes ellenérték kifizetése (a kettı közül a hamarabb bekövetkezı) lesz a „névleges teljesítési idıpont”. Ha ezek egyike sem történt még meg, akkor is halasztást jelent (ami a kötelezettnek esélyt nyújt az adófizetés teljesítésére), hogy a tényleges teljesítést követı hónap 15. napja (egyszeres könyvelést vezetık esetében a teljesítést követı 45. nap) keletkezik az adófizetési kötelezettség, amit célszerően a rákövetkezı hónap 20. napjáig kell bevallani, így normál esetben elegendı idı áll rendelkezésre a megvalósításhoz. Sajnos, 2010-tıl a külföldrıl igénybevett szolgáltatások után fordított módszerrel fizetendı adóknál ezek a könnyítések nem alkalmazhatók, ott marad a tényleges teljesítés, ami adott helyzetben vethet fel problémákat, ha az igénybevevı nem tudja, mikor van ez a tényleges teljesítés, a legvégsı határidı ilyenkor a következı bevallás benyújtási ideje, leggyakrabban a következı hónap huszadika, szerencsésebb esetben (negyedéves bevallónál) a következı negyedév elsı hónapjának huszadik napja. A korábbiakhoz hasonló könnyítést jelent a KB termékértékesítéshez, termékbeszerzéshez és a közösségen kívülrıl importált termékekhez kötıdı import után fizetendı adó keletkezési idıpontjának fentiek szerinti meghatározása.


Az adó alapja Pénzben kifejezett ELLENÉRTÉK! Korrekció kapcsolt felek esetén a) Ellenérték aránytalanul magas + az értékesítı adólevonási joga korlátozva van. b) Ellenérték aránytalanul alacsony + a beszerzı adólevonási joga korlátozva van. c) Ellenérték aránytalanul alacsony + az értékesítı adólevonási joga korlátozva van + az értékesítés levonási jog korlátozásával járó adómentes ügylet

Szokásos piaci ár: (vállalkozásból kivonás; térítés nélküli átadás) Bekerülési érték: (saját termék Kb. szállítása)

Engedményeket lásd majd a számlázásnál!33 A következı logikai lépés az adóalap meghatározása. Az erre vonatkozó általános elıírás szerint ez az az ellenérték, amit a valóban független piaci szereplık a megállapodásukban rögzítettek. Fontos hangsúlyozni, hogy ez akkor lehet az adószámítás alapja, ha semmiféle egyéb külsı körülmény azt nem térítette el, mert ha mégis, akkor az máris korrekcióra szorul. Ennek a képzeletbeli helyesbítésnek a során azt az állapotot kell modellezni, mintha nem volna más „belsı” szempont, s valóban független és egyenrangú felek közötti tárgyalás után alkudták volna ki az ellenértéket. Fontos azt is leszögezni, hogy az adó alapjába beletartoznak az egyébként a „fogyasztó számára” az árban megfizetett egyéb adók (pl. jövedéki adó), vámok, illetékek, járulékok, bizományosi jutalékok stb. is. Ha az ellenérték nulla, mint a térítés nélküli átadás, vagy a vagyon vállalkozásból való kivonása esetében, akkor egy olyan képzeletbeli ellenértéket, egy „szokásos piaci árat” kell keresni, ami az eredeti fı célnak (a költségvetés adóbevételi igénye teljesítésének) leginkább megfelelhet. Könnyítés, hogy saját termék közösségen belüli szállítása esetében (ha az nem tartozik a már megbeszélt kivételek, így a vevıi készlet, vagy a javíttatás kategóriájába) nem kell egy „átlagos árréssel megfejelt” összeget adóalapnak tekinteni, ilyenkor elegendı a bekerülési érték.


Az adó mértéke

(82.-84.§)

Általános szabály:

Teljesítéskori mérték 25% Kivételes szabály:

5% (3.sz.melléklet) 18% (3/A. sz. melléklet) Specialitások: KP számla: 20%; ill. 4,76%; 15,25% Elıleg; KB beszerzés; Fordított adó; Import: MEGÁLLAPÍTÁSKORI MÉRTÉK!

34

A mai (épp aktuális) adómérték 25%. Emellett kiderült, hogy az országonkénti lehetséges max. 3 féle kulcsba a „mentesek” nem tartoznak bele, így további két kedvezményes adókulcsot tartalmaz a törvény. Gyógyszerek, gyógy készítmények, könyv, napilapok, távhıszolgáltatás tartoznak a legalacsonyabb, 5%-os kulcs alá, míg a tej, tejtermékek, liszt és a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás a 18%-os mértéket kapta. Megint sajátosan hazai megközelítés, hogy –miközben számos esetben a megfelelı jogalkalmazáshoz a gondolatolvasás és a jövıbelátás képességeire is szükség volna-, addig ebben az esetben a legelemibb matematikai mőveletek elvégzését sem tételezik fel a jogalkotók, hiszen a készpénzfizetési számlákon azért kell más kulcsot szerepeltetni, hogy a bruttó, adóalapot és adót is tartalmazó végösszegbıl, visszafelé egyetlen beszorzással meg lehessen határozni az adóösszeget. Ez a megoldás látszólag további három adókulcsot eredményez, miközben nem errıl van szó, azok mindössze az elızıekben ismertetett mértékek adót is magában foglaló összegéhez mért reciprokai. Miután hazánkban már több mérték-változást megértünk, így szólni kell arról is, hogy mi a teendı átmenet esetén. Ismét sajátosan hazai jogalkotási közelítés, hogy errıl részletesen nem szól a törvény, mindössze azt tartalmazza, hogy olyan esetekben, amikor óhatatlanul késıbb értesül az adófizetésre kötelezett errıl a helyzetérıl (KB beszerzés, import, fordított adó), vagy a valóságban nem történt semmi ÁFA-szerő, de mégis kellett azzal számolni (elıleg), ami kihat a késıbbi folytatásra is, akkor mit kell számítási alapnak tekinteni.


Adókulcs változás 2009. 07. 01-tıl Folyamatos teljesítéső számláló leolvasással leolvasás nélkül

elsı teljes idıszakra idıarányosan

Rendszeresen ismétlıdı Elsı teljes idıszakra Elılegkezelés Külön-külön számítandó Példa: (Termék, szolgáltatás stb.) Szerzıdött összeg: 20 000 eFt + ÁFA Elıleg: 20% (20%-os ÁFA) Végszámla: 25%-os ÁFA idıszakában megy ki! 35

Ez a felsorolás az adókulcs változások eddigi tapasztalatait rögzíti, abban segít, hogy a régi és az új adómértékeket milyen esetben és hogyan kell alkalmazni. Fontos rögzíteni, hogy ez a múltbeli tapasztalat-sorozat nem jelent garanciát arra, a jövıben is így kell majd a módszereket alkalmazni! Az ehhez kapcsolódó lépések alkalmazását mutatja be a kisfeladat is. Most 20%-ról 25%-ra változott az általános adókulcs. Az ügyletre elıleget kapott az adófizetésre kötelezett a régi adómérték idıszakában, de a végteljesítés már a 25%-os idıszakban valósult meg. Az elıleg mértéke a teljes szerzıdött összeg egyötöde.


Példa (ÁFA kulcs változás) Elıleg szla: 4 000 eFt + 800 eFt ÁFA = 4 800 eFt Végszámla: VISSZAFELÉ SZÁMÍTVA Átlagos ÁFA kulcs (most) = 24% Teljes: 20 000 eFt + 4 800 eFt = 24 800 eFt Le: 4 000 eFt + 800 eFt = 4 800 eFt Fiz: 16 000 eFt + 4 000 eFt = 20 000 eFt 36

Elsıként az elılegrıl kell a régi mérték alapján számlát kiállítani a pénzbeérkezés napjával, mint teljesítési nappal. A végteljesítéskor többféle megoldás jöhet szóba. Egyik esetben két végszámlát készítünk. egyiket az elıleggel azonos adónélküli összegre, s ezzel lehet „szembeállítani” az elıleget, így ennek a számlának az alapján nem kell pénzügyileg semmit sem rendezni, s az alkalmazott adómértékek a régi kulcsnak felelnek meg. A másik számla „csak” a hátralékról szól, ebben viszont már az új adókulccsal kell az ÁFÁ-t meghatározni, s az ezzel növelt érték lesz a fizetendı összeg is. Másik megoldásként egyetlen számlát készítünk, ezt azonban „visszafelé” állítjuk össze, azaz levezetjük, hogy az elıleggel nem érintett hátralék után az új adómértékkel mennyi a fizetendı összeg (most ez 16000 + 4000 ÁFA = 20000 eFt). Ez „úgy jött ki”, hogy a végszámla teljes összegébıl le kellett vonni az elıleget, amit ismerünk, tehát a Le: … sorba beírjuk a kivonandót. Így viszont adott a kivonás végeredménye, felette megvan a kivonandó, tehát „visszafelé számítva” meghatározhatjuk a kisebbítendıt is. Ennek a módszernek a során a teljes fizetendı összegre egy közvetlenül a törvénybıl ki nem olvasható, de mégiscsak létezı ún: „átlagos áfa mérték” vonatkozik. Miután a teljes összeg ötöde volt az elıleg, így egy olyan súlyozott számtani átlagról van szó, melyben egyötöd súllyal szerepel a régi mérték, s négyötöddel az új. A fenti példában ez 24%.


Példa (Elıleg 80%) Elıleg szla: 16 000 eFt + 3 200 eFt ÁFA = 19 200 eFt Végszámla: VISSZAFELÉ SZÁMÍTVA Átlagos ÁFA kulcs (most) = 21% Teljes: 20 000 eFt + 4 200 eFt = 24 200 eFt Le: 16 000 eFt + 3 200 eFt = 19 200 eFt Fiz: 4 000 eFt + 1 000 eFt = 5 000 eFt 37

Természetesen az elıbbi „átlagos adómérték” annak függvénye, hogy a teljes összegbıl mekkora részt képvisel az elıleg. Ha az négyötöd, akkor a kulcs is nagyobbrészt a régihez lesz közelebb, itt 21%.


Adókulcs változás 2009. 07.01-tıl Folyamatos teljesítés számláló leolvasással leolvasás nélkül

Rendszeresen ismétlıdı Elılegkezelés

elsı teljes idıszakra idıarányosan

Elsı teljes idıszakra Külön-külön számítandó

Számlahelyesbítés Mindig az eredeti teljesítési dátummal és az akkori szabályok szerint kell kiállítani. (Anyagi jog)

38

Fontos azt is rögzíteni, hogy amennyiben utólagos helyesbítésre kell, hogy sor kerüljön, valamiért javítani kell egy korábbi számlát, akkor abban az eredeti esedékességkor érvényes mértéknek kell szerepelnie megint azért is, mert így nem lehet utólag a költségvetés terhére játszani az adóval, meg így jogos, így igazságos!


Adómentesség • Adólevonási jog korlátozásával járó adómentesség – A tevékenység közösségi jellegére tekintettel – A tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel Felsorolás, nem SZJ hivatkozás!

• Adólevonással együtt járó mentességek – Közösségen belüli termékértékesítés adómentessége – Közösségen belüli termékbeszerzés adómentessége (ld. háromszögügylet fólia – B közbensı vevı)

– Export adómentessége (ezzel azonos megítélés…) – Adómentes termékimport, ha Közösségen belülre megy

39

Az adómentesség legelsı megközelítésben annyit jelent, hogy nem kell adót felszámítani, azaz annyival olcsóbban adható a dolog. Ezen belül viszont két, tartalmilag lényegesen különbözı csoportot kell megkülönböztessünk: •az elsı esetben a „mentesség” az áfa mindkét irányára érvényes, azaz a beszerzéseket terhelı adó sem igényelhetı vissza. A jelzett két „alcsoport” csak a mentesség okára utal. Az elsıbe tartoznak az iskolai, egészségügyi stb. szolgáltatások, míg a másodikba a pénzügyi-, biztosítási-, postai stb. szolgáltatások. Ami a gyakorlati alkalmazás során problémát jelenthet, hogy nincs pontos, egyértelmő, „szj szám” szintő beazonosítási lehetıség, csak verbális felsorolást tartalmaz a törvény. •A másik csoport az adózói szemmel legkívánatosabb kategória, mert az ÁFA elınyei (a visszaigénylés) megmaradnak, míg a hátrányok (adófizetés) alól ad mentesítést. A részletekrıl a korábbi kapcsolódó fóliák alapján volt már szó. Exporttal azonos megítélés alá esik pl. a NATO-nak történı szállítás. Az adómentes termékimport olyan kedvezményt jelent, hogy ha 30 napon belül továbbszállítják a terméket a közösségen belülre, de másik tagországba, s ez az eredeti szerzıdésbıl a vásárláskor már kiolvasható, akkor azért, hogy ne kelljen „feleslegesen” megfinanszírozni egy hamar visszaigényelhetı adót, „átmeneti” kedvezményt ad. Ennek érvényesítésére import adójogi megbízott veendı igénybe, akinek biztosítékot kell adnia az állam felé. Új társaságnál ez a teljes ÁFA összeggel egyezik meg, egyéves mőködés után a felére, 2 év után pedig már nem kell biztosíték. Az import adójogi megbízott a teljes adóösszegért (amennyiben azt mégsem szállítják tovább az elıírt határidın belül) egyetemlegesen felel a lebonyolító féllel együtt.


Adómentesség Ingatlan értékesítéséhez kapcsolódó Adómentes (adózás választható csak a nem lakás céljára szolgáló, vagy minden): beépítetlen ingatlanra régi ingatlanra Nem adómentes: építési telek új ingatlan 40

A legelején hivatkozott választási lehetıségeket tudjuk most pontosítani. Aki nem adóalany, annak nincs ilyen lehetısége, de ı nem is ÁFA alany!! A választás 5 évre elıre szól, közben az nem változtatható meg.


Adómentesség Ingatlan bérbeadásához kapcsolódó Adómentes (adózás választható) Adókötelessé tétel a lakó- és gazdasági célú ingatlanokra külön is választható! (1-1 választás!) Nem adómentes az alábbi bérbeadása kereskedelmi szálláshely, jármővek elhelyezésére, parkolására szolgáló, ingatlannal tartósan összekötött gépek, berendezések széf 41

A kereskedelmi szálláshely fogalma külön jogszabályban olvasható!


Választási lehetıségek Ingatlan

Értékesítés

Lakó-

Gazdasági-

Bérbeadás

Nem!

ÁFÁ-s?

ÁFÁ-s? Igen

Igen Bejelentkezés!

Lakó-

Gazdasági-

ÁFÁ-s?

ÁFÁ-s?

Igen Adóköteles tevékenység

Igen 42

Az ábra az adóalanyok számára adott választási lehetıségeket foglalja csokorba.


Adómentesség Levonási tilalom alá esı termék értékesítése kizárólag levonással nem járó tevékenységhez használ termék értékesítése (levonási jog nem kapcsolódott) – /Orvoslás, biztosítás/ a termék értékesítése, melyhez kapcsolódó adó nem volt levonható – /Autó/ De: értelmezés! 43

Az itt felsorolt „további adómentesség” a jogszabály logikájából következik. Alapértelmezés szerint a költségvetést a végfelhasználó által vissza nem igényelhetı adóösszeg illeti meg, mint végleges bevételi forrás. Idınként azonban elıfordul, hogy az így, a végfelhasználó által megvett terméket késıbb mégis tovább értékesítik. Ha ez után ismét felszámítanák az ÁFÁ-t, akkor az „igazságtalan volna”, ellentétes lenne az ÁFA EU béli megítélésével. Ilyen értékesítés esetében –miután a dolog már „kikerült az ÁFA körbıl”, a továbbiakban „érdektelen” ezen adónem szempontjából, erre vonatkoznak a jelzett elıírások. Sajnos azonban a hazai értelmezés alapján ez a tiszta logika nem érvényesülhet, erre példa a korábban ismertetett autóbeszerzéshez kapcsolódó értelmezés, aminek hatását a következı fólia mutatja be szemléletesen.


Beszerzés autódílertıl

2 000 + 400 áfáról számla, az áfa a cégnél nem levonható

400 áfa az államnak

Továbbértékesítés cégnek

Érékesítés 2 400 eFt-ért (áfa mentes).

Továbbértékesítés cégnek

Ez az értékesítés már ÁFÁ-s lesz 2 000 + 400 áfa

Továbbértékesítés cégnek (második)

újabb 400 áfa az államnak 44

Miután a hazai jogalkalmazás csak azt ismeri el az Áfa körbıl való kikerülésnek, ha a beszerzésrıl szóló számlában tételesen szerepel olyan ÁFA összeg, amit nem igényelhetünk vissza, így –akár az EU szellemével ellentétesen- halmozott adóbevételre tesz szert a ktg-vetés. Fontos rögzíteni, hogy ez az elv a változatlan formában történt továbbértékesítésre igaz. Ha „ráépítünk”, „hozzáteszünk” stb. az már más megítélés alá kell, hogy essen.


Adólevonási jog Lakóingatlanhoz kapcsolódóan Nem vonható le: a lakóingatlant terhelı adó, kivéve, ha azt továbbértékesítik, vagy túlnyomó részben adóköteles bérbeadással hasznosítják lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges termék és szolgáltatás, kivéve, ha azt túlnyomó részben adóköteles bérbeadással hasznosítják „Túlnyomó rész” 45 Az ÁFA kezelésének fontos eleme a levonási jog gyakorlása. Már láttuk, hogy egyes adómentes értékesítések esetén csorbul az adólevonási jog érvényesítése is. A felsorolt esetek azt igyekeznek kizárni, hogy ez cég az adóköteles voltát kihasználva visszaigényeljen végsı soron adómentes dologhoz kapcsolódó ÁFÁt. A „túlnyomó rész” mértékét is rögzíti a törvény, az legalább 90%-ot jelent! (126.§) Ugyanitt szerepel az „ egy ésszerően megállapított idıtartam” kifejezés is, erre viszont nincs egzakt magyarázat!


Adólevonási jog Személygépkocsihoz kapcsolódóan Nem vonható le Személygépkocsi beszerzése Kivéve Továbbértékesítés Bérbeadás Taxi

Személygépkocsi bérbevétele 46

Az itt felsoroltak esetében az általános adólevonási joggal rendelkezı adóalany is „végfelhasználónak minısül” a törvény erejénél fogva az említett kivételek mellett.


Adólevonási jog

MEGOSZTÁS

Csak a levonásra jogosító elızetes ÁFA lehet! (123.§) Tételes elkülönítés (egyértelmő, megbízható folyamatos nyomon követés) „Más módon” is teljesítheti, de ua. a feltétel! „Árbevétel arányosan” L = A x L(H); 2 tizedes fel De: Tárgyi e.; eseti jellegő mentes; Számítása: Évközi „göngyölés”, vagy elızı évi Választás egy évre szól; Végsı eltérés: 10 eFt!! 47

A levonási jog egyik alap-pillére, hogy csak az az adóösszeg vonható le, ami adóköteles tevékenységhez kapcsolódik egyértelmően és bizonyíthatóan. Most azt kell megvizsgáljuk, mi a teendı akkor, ha adóköteles és adómentes tevékenységet is végez egy társaság, s ehhez ugyanazt az eszközparkot használja. Elsı közelítésben az a teendı, hogy szét kell választani a kétféle tevékenység között a felhasznált erıforrásokat, azaz akár tételes elkülönítéssel, akár más, de hasonlóan egyértelmő módszerrel biztosítani kell a fenti alapelv érvényesülését. Ha ez mégsem megy (ugyanazt használja mindkét tevékenység), illetve ahol már ez nem alkalmazható (pl. könyvvizsgálat díja), ott a beszerzést terhelı „elızetes” adóösszeget meg kell osztani. Az ehhez kapcsolódó pontos elıírásokat, részleteket a törvény 5. sz. melléklete tartalmazza. Általánosan a levonási hányadost (azaz a teljes elızetes adóból a levonásba helyezhetı rész arányát) az összes idıszaki elért árbevétel alapján kell meghatározni úgy, hogy ebbıl az eseti jellegő és a tárgyi eszköz értékesítésbıl származó (mert alapértelmezés szerint ez is csak eseti lehet) bevételeket figyelmen kívül kell hagyni. Így kell megállapítani, hogy az adóköteles rész a teljes mekkora hányadát teszi ki. Sajátos, hogy a vonatkozó elıírások szerint az említett hányados számításakor 2 tizedes jegyre kell számolni, s ehhez „a végén” „felfelé kell kerekíteni”, azaz pl. egy 0,651-es számítási eredmény után 0,66-tal kell kalkulálni. Az alkalmazás során kétféle megoldás közül lehet választani: Vagy használjuk az elızı év végi adatokból kalkulált bázisszámot az ú év végéig, s akkor a következı év végi tényadatok alapján kell az egész éves mőködést „felülvizsgálni” (10 eFt eltérésig nincs további teendı, efelett korrigálni kell a tényadatok alapján.). Másik módszer szerint év közben folyamatosan göngyölítjük az adatokat, így év végére pontosan az elızı végeredményre jutunk (a 10 eFt értelemszerő figyelembe vételével).


ÁFA megosztás kispélda A Mária Terézia Kft analitikájából a következı adatokat ismerjük: (Adatok eFt-ban) Hónap AM AK El. ÁFA Január 125 411 83 735 23 400 Február 210 000 324 055 38 651 Március 168 389 219 120 53 029 Április 190 200 254 090 42 920 Összesen 694 000 881 000 158 000 48

Most erre a levonható adó kiszámítására nézzünk egy kispéldát!


ÁFA megosztás kispélda A fenti értékekben az alábbi tételek eredménye is szerepel: Kiselejtezett TE értékesítés bruttó bevétele áprilisban: 37 200 eFt Egyetlen alkalommal – külön hatósági engedély alapján – végzett kéménykifüstölés bruttó bevétele szintén áprilisban 60 000 eFt volt.

Az ÁFA mértéke egész évben 20%. Feladat: Határozza meg az áprilisi ÁFA bevallásba beállítandó levonható ÁFA összegét! (15 pont) 49


Mária Terézia Hónap

AM

1.

125 411

83 435

2.

210 000

324 055

38 651

1+2

335 411

407 790

62 051 0,5486

3.

168 389

219 120

53 029

1+2+3

503 800

626 910

4.

190 200

254 090

E áfa

Lev.h.

23 400 0,4003

115 080 0,5544

LH

L áfa

Akt.áfa

0,40

9 360

9 360

0,55

34 128

24 768

0,56!!

64 445

30 317

0,55

86 900

22 455

42 920

-31 000

Le TE 1+2+3+4

AK

Megoldás

694 000

850 000

158 000 0,5505

50


Adólevonási jog Ingatlan Gép

Ideiglenes

240 hónap 60 hónap

HA … Folyamatosan (évente) figyelni az esetleges változást. 10 eFt felett „javítani”. 51

Vannak olyan beszerzések, amelyeknél azért nem tudhatunk „véglegesen biztosat”, mert hosszabb idıszakra vásároltuk ıket, tipikusan ide tartoznak a gépek és az ingatlanok. Ahhoz, hogy a törvény elvei maradéktalanul érvényesülhessenek, arra is gondolni kell, hogy akár évekkel késıbb is jelentıs változások következhetnek be, s emiatt –utólag- változik a visszaigényelhetı adó összege. Gépek esetében a törvény 5-, míg ingatlanoknál 20 évre teszi ezt a késıbbi visszaellenırzési kötelezettséget, azaz ha a vásárlást követıen 60, illetve 240 hónapon belül megváltozik az adóköteles-adómentes tevékenységek aránya, a helyesbítést utólag el kell végezni. Itt is a 10 eFt-os határ az, ami felett kötelezı a korrekció. Arra is gondolni kell, hogy egy esetleges, az említett idıintervallumba esı eladás során a „még hátralévı éveket” is „el kell használni”!


Ideiglenes adólevonás kispélda A Balta Zrt. megvásárolt egy ingatlant. Az ingatlanon belül két tevékenység folyik, nem lehet egyértelmően meghatározni az egyes tevékenységek “ingatlanfoglalását”. Az ingatlan beszerzési ára 200 mFt + 20% áfa volt. A vásárlás 20X1. január 15-én történt. Az elızı évben az árbevétel 1/3 – 2/3 arányban oszlott meg a két tevékenység között. A “kisebb” tevékenység, akkreditált oktatás, amely adómentes, a másik tevékenységet a normál áfa-kulcs terheli. A társaság ebben az évben havi áfa bevalló. 20X1-re a következı árbevételt realizálta a cég: oktatás 50 000 eFt, könyvvizsgálat 110 000 eFt. Magyarázza el, mit kell tennie az ingatlan áfájával a Balta Zrt-nek! 52

Ilyenkor is a szokott módon kell a levonási hányadost kiszámítani az év végén, s az adott évi „letöltött hónapok” alapján összegszerően meghatározni, mekkora lett volna ezen adatok alapján az erre az idıszakra jutó levonható adó, ezzel szemben eredetileg mennyit vontunk le (ugyanerre az idıszakra, az akkori arányok alapján), s ha a kettı közötti különbség meghaladja a 10 eFt-ot, akkor az egészet el kell számolni! Erre is nézzünk egy kisfeladatot!


Adófizetésre kötelezettek Általános szabály: („Egyenes adózás”) az ügyletet teljesítı Speciális szabályok: • Kezesség (ha még nem fizette meg – 150. §) • Egyetemleges felelısség (pl.: kapcsolt belföldi lánc – 151. §) Különös szabály: Fordított adózás 53

Az utolsó logikai kérdés az ÁFA kezelésében annak meghatározása, hogy ki az adófizetésre kötelezett. Általános elıírásként az ügyletet lebonyolító fél az adófizetésre kötelezett (természetesen akkor, ha ı adóalany!). Ezt nevezzük „egyenes adózásnak”. Ehhez kapcsolódó specialitás, hogy a másik fél, a vevı is felel ezért az adótartozásért bizonyos feltételek mellett. HA a vevı még nem fizetett, vagy nem pénzzel, hanem más módon (pl. barter ügylet során egy ellen-ügylettel) egyenlíti ki a tartozását, akkor ennek során –ha a kötelezett nem fizette meg az adót- azt a hatóság a vásárlón is behajthatja, erre a jogszabály kezességet ír elı a vevı felé. Ha csak egy részt fizetett még ki, amíg az adó összegét nem éri el a kifizetés, az „adóhátralékért” felel a vevı. Abban az esetben, ha kapcsolt vállalkozások közötti ügyletrıl van szó, akkor a csoport összes tagja egyetemlegesen felel az adó megfizetéséért, még az a tag is, aki az adott ügyletben nem érintett. Minezek oka megint abban az alap-összefüggésben keresendı, hogy a törvény célja az állami adóbevételek biztosítása!


Fordított adózás Ha • a termékértékesítés (szolgáltatás nyújtás) teljesítési helye belföld • a termék, szolgáltatás beszerzıje belföldön nyilvántartásba vett adóalany • a termék, szolgáltatás értékesítıje belföldön nem telepedett le (adószám „kevés” ehhez) 139. §, 140. § 54

A másik módszer, a „fordított adózás” esetén a vevı az adófizetésre kötelezett. Ez alap-értelmezésben a fenti felsorolt feltételek mellett áll meg.


Fordított adózás Ha • a szolgáltatás igénybe vevıje adóalany és • a szolgáltatást nyújtó a teljesítés belföldönhelyén nem telepedett le 139.§ és 140. § értelmezése!

55

A jelzett jogszabályrészleteknél a törvény szövege azt tartalmazza, hogy „belföldön nem telepedett le”. A pontosabb és még egyértelmőbb alkalmazás, a jó megértés végett ezt úgy is olvashatjuk, ahogy a fenti kiemelésben szerepel.


Fordított adózás (142. § alapján) „Ingatlan, építés-szerelés” Ha • a szolgáltatás igénybevevıje belföldi adóalany és • a szolgáltatás nyújtója is belföldi adóalany 56

Vannak olyan esetek, amikor az adóbevétel úgy tekinthetı biztosabbnak, ha azt a vevıtıl várja a ktg-vetés, ebbe a körbe tartozik az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési munkálatok nagy hányada is. Fontos leszögezni, hogy a fordított adózás egyik alapfeltétele, hogy a vevı is adóalany legyen, hiszen ennek hiányában a hatás épp ellenkezıje lenne, az államnak nem jutna semmi sem! A fordított adózásra vonatkozó általános érvényő elıírás, hogy ha ez a technika nem alkalmazható (mert pl. magánszemély, nem adóalany a vevı), akkor alapértelmezésként újra az egyenes adózást kell alkalmazni. A fordított adózás esetében ezt minden esetben vizsgálni kell!


Fordított adózás – építés 2008. május 1-tıl ☺ /2008.évi VII. tv. 8.§ » új 142.§ (1) b)/ → az építési, szerelési munkával létrehozott

ingatlanbejegyzés alá esı ingatlan átadása → szolgáltatás nyújtásának minısülı építésiszerelési és egyéb szerelési munka, amely ingatlan létrehozatalára, bıvítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására, bontására irányul, feltéve, hogy a tevékenység hatósági engedély-köteles 57

Az eredeti jogszabály kihirdetése és hatályosulása után alig pár hónappal máris módosították azt, hiszen az elızı fólián jelzett meghatározás túlságosan általánosra sikeredett (pl. akár a kulcsmásolás is oda tartozónak volt tekinthetı), emiatt a javítás során a fenti két kritériumot állították. A vevınek a dolga, hogy jelezze az ügyletet teljesítı fél felé a dolog státuszát, az engedélyt nem kell megkérni, akkor is teljesül a fordított adózás feltétele, ha a szolgáltatás engedélyköteles lett volna. Még így is elıfordulhat, hogy ugyanaz a szolgáltatás itt egyenesen adózik, míg másutt fordított adó alá esik (pl. a légkondicionáló berendezések felszerelése általában nem engedély-köteles, de mőemlék-, vagy mőemlék jellegő épületben az!).


Fordított adózás ….. → régi ingatlan és beépítetlen ingatlan (kivéve

építési telek) értékesítése, ha az értékesítı élt az adókötelezettség választásával → adós és hitelezı között termék értékesítése → tárgyi eszköz és más, 100.000 forintot meghaladó értékő termék értékesítése az eladó felszámolás- vagy fizetésképtelensége esetén 58

Már korábban tisztáztuk, hogy az adóalanyok a régi és a beépítetlen ingatlanok esetében a törvény által felkínált adómentes alapértelmezéstıl egyéni választás (s az APEH erre vonatkozó elızetes értesítése) mellett eltérhetnek, választhatják az adókötelezettséget is. Ilyenkor az értékesítés után felmerül az ÁFA fizetési kötelezettség (cserébe a kapcsolódó visszaigénylési jog megnyílásáért!), de eddig nem említettük, hogy ebben az esetben is a fordított adózás technikáját kell alkalmazni (ha lehet!!). Fontos, hogy abban az esetben, ha a fordított adózás szerint kell az ÁFÁ-t felszámítani, akkor az EVA (egyszerősített vállalkozói adó) alanyok is adóalanyokká válnak, azaz nekik is keletkezik ÁFA fizetési kötelezettségük! Hogy miért? Hisz az EVA eddig „kiváltotta” a fizetendı ÁFÁ-t is? Most ezt miért nem? A válasz logikus, és jogos. Azért, mert ez a beszerzéshez kapcsolódik. Ha egyenesen adózó dolog lenne a vásárlás tárgya, akkor az ÁFÁ-t ki kellene fizetni az eladó felé, s ezt az EVA alany nem igényelheti vissza. Most tartalmilag ugyanerrıl van szó, csak épp nem az eladó kell bevallja és megfizesse a költségvetés felé az adót, hanem a „vevı”. Itt tehát a korábbi adóstátusz (miszerint neki nem kell felszámítania az eladások után ÁFÁ-t) nem bírt jelentıséggel, hiszen nem az értékesítéshez, hanem a beszerzéshez kapcsolódik a szóban forgó adóösszeg, s azt korábban sem vonhatta le. Vannak további olyan kivételes helyzetek, amikor –dacára az általános adózással történı megoldásoknak- mégis a másik módszer biztosítja a költségvetés bevételeinek megfizetését. Ilyen például az adós-hitelezı közötti eladás, lehetne ezt akár kényszereladásnak is nevezni. Valószínőleg az adós nem tud fizetni, s „csak” természetben tudja a hitelezı beszedni tıle a követelése ellenértékét. Ilyenkor viszont aggályos lenne ráhagyni az adó államkasszába történı befizetését, emiatt rendeli a törvény ezt is a fordított adózás hatálya alá. A következı példa indoklása is egyezik az elıbbivel! Ha egyszer fizetésképtelen a fél, akkor tıle az állam se tudná behajtani az adót, márpedig –ne feledjük- ez a jogszabály igazi célja, így logikus a megoldás is!


Számlázás A számla tartalma: • Vtsz., SzJ nem kötelezı, de lehet • Bruttó vételár nem kötelezı • Az áthárított adó feltüntetése forintban kötelezı (kereskedelmi bank, MNB – választás) • Fordított adózásra utalás! Okát ráírni jogsza• Adómentességre utalás! bályi hivatkozással! • Külföldrıl kapott számla 59

Eddig a tartalommal foglalkoztunk, most jöhet a forma. Ez az adott jogszabály esetében kiemelt fontossággal bír! Bizonyos esetekben az ÁFA tv. a formát a tartalomfölé is helyezi (pl. az adólevonási jog gyakorlásának elengedhetetlen feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a nevére szóló eredeti számlával). Ezért is fontos, hogy megismerjük a számlával kapcsolatos elıírásokat is. Számos azonosító adatot kell feltüntetni, így a számla dátumát, sorszámát, az eladó és a vevı adatait (név, cím, adószám). A teljesítési idıpontot csak akkor kell kiírni, ha az eltér a számla dátumától. Ellentétben a régebbi elıírásokkal, ez a törvény mindössze azt írja elı, hogy szerepeljen a bizonylaton az ügylet megnevezése (a számla kibocsátó döntésétıl függ, hogy VTSZ vagy SZJ számot is ír-e mellé). Külön kell szerepeltetni az adó alapját, az ÁFA mértékét és az adó összegét (feltéve, hogy az adó szerepeltetését nem zárja ki e törvény (pl. az utazás-szervezıi szolgáltatások egy részénél a jogszabály XV. fejezetében foglaltak szerint). A külföldi fizetıeszközre szóló ellenérték szerepeltetése esetében a magyar számlakibocsátó köteles az adót forintban meghatározni, s ennek (is) kell szerepelnie a számlán. A devizában kiállított külföldi számlák esetében az adót a megfelelı adómérték alapján elıször devizában lehet meghatározni, majd ezt a számla befogadója által kiválasztott (számlavezetı) kereskedelmi bank adott napi, teljesítéskori napra vonatkozó deviza eladási-, vagy –az adózó erre vonatkozó elızetes APEH-hez történt bejelentése alapján- az MNB által közzétett hivatalos árfolyama segítségével kell forintra átszámítani. Ha a számlában nem szerepel ÁFA, akkor annak okát –jogszabályi hivatkozással- fel kell tüntetni, így pl. „adómentes a tevékenység közérdekő jellége való tekintettel a tv. 85.§-a alapján”, vagy „az adót a termék beszerzıje fizeti a tv. 142.§-a alapján”. Az is kérhetı, hogy az adott ügyletben érintett fél (vagy az adóhatóság) adjon egyértelmő tájékoztatást arról, hogy az eladó élt-e a korábban említett, régi- vagy a beépített ingatlanokra vonatkozó választási lehetıségével, hogy ezeket az általános elıírásokkal ellentétben nem adómentesként, hanem adóköteles tevékenységként kívánta végezni (ahogy azt a törvény 88.§-a tartalmazza). Bizonyos esetekben (pl. készpénzes azonnali fizetéskor) ún. „egyszerősített számla” kibocsátására is van mód. (Ilyenkor elsı megközelítésben számla helyett nyugta adása is elegendı lehet, de ha a vevı kéri, részére számlát kell kiállítani, ekkor merülhet fel az egyszerősített számla készítése). Az egyszerősített számlán nem kell szerepeljen a vevı adószáma, s az adóalap és adóösszeg helyet egy összevont, bruttó ellenérték szerepel, ami mellé az alkalmazott és korábban is említett ún. „felülrıl számított” adómértéket kell jelezni, azaz a normál, 25%-os adókulcs esetében 20%-ot! (Pl. adóalap lenne 100, adómérték 25%, akkor az adó 25, míg a bruttó összeg 125. Ez a készpénzfizetési számlán úgy jelenne meg, hogy fizetendı összeg 125. Adómérték 20%. Ezek után a vevı a 125-ös teljes ellenértéket kellene beszorozza a szerepeltetett 20%-kal, s így jut el a 25 összegő elızetes ÁFA összeghez.) Abban az esetben, ha külföldrıl, a közösség másik államából kapunk egy „bejövı számlát”, akkor annak adattartalmára –természetesen- ez a törvény nem írhat elı semmit sem. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról, ez egy EU közös jogszabályon alapul. Emiatt a 2010-tıl érvényes elıírások között megjelent az a kiegészítés is, hogy el kell fogadni minden olyan dokumentumot, amely a kibocsátó tagországban érvényes rendelkezések alapján „számlaként” elfogadható! (csak emlékeztetıül: a „közösségi adószám” másutt is kötelezı kellék, hiszen ez az alapja az összesítı kimutatások EU szintő feldolgozásának is!)


Számlázás • Győjtıszámla teljesítés szerint elkülönítve adó mérték szerint elkülönítve

• Módosító (helyesbítı számla): számlával egy tekintet alá esı okirat (168. § (2))

2008.05.01-tıl a kibocsátó címe és neve sem kell.

„bármilyen okirat” dátum, sorszám, hivatkozás módosítás lényege és számszerő hatása

„Visszáru”: Az „aktív fél” számláz!

60

Ha valamely tevékenységrıl nem minden egyes teljesítés után, hanem összevontan állítanak ki számlát (pl. a pék naponta szállít péksüteményt a boltba, de nem minden nap küld számlát is, mert pl. az elızı napi el nem adott készletet visszavesz –nem tekinti eladottnak-, s egyszerősítésként mondjuk kéthetente készít csak számlát) –ez a győjtıszámla-, akkor ebben az egyes önálló teljesítéseket, s azon belül esetlegesen az eltérı adómérték alá esı ügyleteket is önállóan, külön-külön kell szerepeltetni. „Aki dolgozik, az hibázik is!” tartja a mondás. Nos ez nincsen másképp a számlák kiállítása során sem. Ha viszont el lehet rontani valamit, akkor kel, hogy legyen mód annak kijavítására, helyesbítésére is. A hivatkozott szöveg alapján erre a célra bármilyen okirat megfelelı lehet, ehhez nem kell a nálunk „szigorú számadású nyomtatványként” kezelt tömböket, számítógépes számlasorszámokat alkalmazni. Az „egyetlen” fontos kapcsolódó elıírás, hogy egyértelmően be lehessen azonosítani ebben a javítani kívánt számlát. Ezzel csak az a gond, hogy a számla kibocsátója nem tudja, hogy a befogadónál minek alapján lehet „egyértelmően beazonosítani”. İnála az általa alkalmazott számlázó programban a 2009-es év folyamán biztosan csak egyetlen 000456/20009-es sorszámú számla szerepel, viszont –bármilyen hihetetlen is- a befogadónál lehet másik ugyanilyen is, amit természetesen másik vállalkozás bocsátott ki, akár ugyanazzal a számlázó programmal, s még sincs köze a javítandó tételhez. Ezért nem szerencsés, hogy nem kell a számlára ráírni a kibocsátó nevét, címét, azonosító adatait (ámbár azért –szerencsére- nem is tilos!). Ha megvettünk valamit, s aztán mégsem kell, s a szerzıdés szerint is azt visszaküldhetjük, akkor erre az az elıírás, hogy aki visszaküldi a dolgot (ı az „aktív fél”), az kell errıl számlát kiállítson. (Ez az eset eltér attól a korábban, a győjtıszámlánál ismertetett megoldástól, amikor csak azt tekintik eladottnak, amirıl –akár késıbb- ezt megállapítják, hisz ilyenkor csak a „véglegeset” számlázzák. Most azt láttuk, ha nem így történik, hanem „elıre” leszámlázzák az egészet, akkor ezzel a módszerrel lehet „visszaszámlázni”.) Tudni kell, hogy fıleg a nagy kereskedelmi hálózatok mindenféle szerzıdéses feltételt igyekszenek kitalálni és elfogadtatni azért, hogy saját biztonságukat növeljék, üzleti kockázatukat csökkentsék, s –figyelemmel a meglévı erıfölényükre- ezt rendszeresen el is tudják érni.


Számlázás Mentesség 85.§ (1) 86.§ (1) „Nem kéri”, csak fizet „kényszerszámla” (Ha a vevı adóalany; v. 900 eFt felett)

De: NYUGTA! Adattartalom: 169.-172.§; 173.§

Elektronikus számla: („sérthetetlen beltartalom”; elektr.aláírás; EDI; írásos megállapodás) (46/2007. (XII.29) PM rendelet; Bélyegzı!) 61

Vannak olyan helyzetek, amikor nem kötelezı számlát kiállítani (a készpénzes fizetés esetében erre utaltunk is), most nézzük meg, mik ezek az esetek. Mindenek elıtt le kell szögezni, hogy ha nem számlázunk, akkor nyugtát kell adnunk. Ennek kevesebb adatot kell tartalmaznia, az nem is alkalmas az ÁFA levonási jog gyakorlására, de a „bevételek beáramlását” ez is bizonyítja. Ha olyan ÁFA mentes ügyletrıl van szó, amely a levonási jog gyakorlását is kizárja (két ilyen csoport volt, a tevékenység közösségi jellegére való tekintettel, illetve az egyéb sajátos jellegre tekintettel), illetve ha a vevı azonnal mindent kifizet, s nem kéri külön számla kiállítását. Ezen belül azonban ha a vevı –akár magánszemély- 900 eFt feletti összegért vásárol, akkor „kérés nélkül” is kötelezı a számla kiállítása! (Az már más kérdés, hogy ebben az esetben az eladónak milyen eszközei vannak arra, hogy a vevı adatait ellenırizze. Vélhetıen semmilyen!) Mód van ún. „elektronikus számla” kibocsátására is. Ez esetben azt elektronikus aláírással, ehhez kapcsolódva idıbélyegzıvel kell ellátni, s ilyenkor a számla eredeti példánya csak elektronikus formában létezik. (Minden ilyen kinyomtatott példány már másolatnak tekintendı!)


Engedmény

Teljesítés elıtt adott

Teljesítés után adott

Nem konkrét ügylethez kapcsolódó

Az adó alapját csökkenti

Az adó alapját csökkent(het)i

Az adó alapját nem érinti

62

A szerzıdéses szabadság részeként természetesen az eladók mindenféle módszerrel, többek között különbözı engedményekkel is csábíthatják a vevıket, növelhetik piaci részesedésüket. Ezt a jogot tılük az ÁFA tv. sem vitatja el, csak arra kell tekintettel legyünk, amellett, hogy „az állam a neki járó adóbevételéhez biztosan hozzájusson”, az adó összegének meghatározása során mit tegyünk az adott engedménnyel. Ilyen engedménybıl sokféle van, az eladók naponta igyekszenek újabb és újabb „trükköket” kitalálni a vevık becsábítása és a vásárlásra történı felbujtás végett. ÁFA szempontból ezeket az engedményeket három csoportba érdemes besorolni, ahogy az az ábrán is látszik. Az elsı csoport lényegében azt jelenti, hogy még a vásárlás elıtt (alatt) kiderülnek azok a feltételek, aminek eredményeképp az engedmény jár. Ez más megközelítésben annyit tesz, hogy mire a teljesítésre sor kerül, addigra már csökken is a végsı ár, addigra már kevesebbet is kell fizetni az ügyletért. Az áfa logikája alapján –ha egyszer az adó alapja a fizetett ellenérték, s most ezért „kevesebbet kell fizetni- végsı soron ezek az engedmények csökkentik az adó alapját. Ebbe a csoportba tartozhatnak az olyan engedmények, melyeket azért ad az eladó, mert valaki jóval korábban kifizette a mostani vásárlását (pl. ha most kifizeti a vevı a még fel sem épült lakása árát, akkor kap 5% engedményt), de ide sorolható a rabatt is (aki korábban –mondjuk az elızı naptári évben, vagy az elızı év elsı napjától számítva 10 – 50 – 100 eFt összeg felett vásárolt már tılem, annak a következı naptári év végéig 5 – 10 – 15% árengedmény jár minden itt kapható termék vásárlásakor). Ez az engedmény a teljesítésrıl kiállított számla készítésekor abban szerepeltethetı, az „ellenérték” már ennyivel alacsonyabb összegő, így ÁFÁ-t


Engedmények rendszere Teljesítés ELİTTI okra visszavezethetı

Teljesítés UTÁNI okra visszavezethetı

NEM számít bele az adó alapjába • Értékesítı teljesítéséig adott ár- vagy díjvisszatérítés • KORÁBBI forgalomra tekintettel adott árengedmény vagy egyéb üzletpolitikai kedvezmény (Áfa tv. 71. §)

• Az adó alapját utólag csökkenteni LEHET, ha a díjvisszatérítést, leszállítást – pénzügyi rendezésre való tekintettel (SKONTÓ!!!) – üzletpolitikai kedvezményt

a teljesítés UTÁN adják. (Áfa tv. 77. § (3) bek.) 63

Az elıbb tárgyalt megoldásokat a jogszabály 71.§-a akként tartalmazza, hogy „71. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele …” (itt következik a felsorolás). Most azt kell tisztázzuk, mit is jelent ez a kifejezés, hogy „nem tartozik az adó alapjába”? Elsı megközelítésben akár azt is érthetnék ezen, hogy azt figyelmen kívül kel hagyni, azaz az adót e nélkül, ettıl függetlenül kell megállapítani, s máris tökéletesen sikerülne félreérteni a helyzetet. Ne hagyjuk magunkat megtéveszteni! A valós (és helyes) értelmezés az, hogy a kedvezmény összege nem része az adóalapnak, tehát az után nem kell ÁFÁ-t felszámítani, azaz a korábbi (elızı fóliánál olvasható) magyarázatunk helytálló volt!


Engedmények rendszere • Forma: az engedménynek, üzletpolitikai kedvezménynek ki kell tőnnie az ügyletbıl „ajándék rizikó” (pl.: ingyenesen – megállapodáson kívül – jutatott további „+1” termék) • Az ügylethez NEM köthetı engedmény az áfa fogalmi rendszerébe nem tartozik (nem engedmény) – adót, alapot nem csökkent (bónuszok) • Engedmény korlátja: „nem aránytalan” 64

További, az engedményekhez kapcsolódó tudnivaló, hogy a kapcsolódó iratokból, hirdetményekbıl, szerzıdésekbıl egyértelmően ki kell tőnnie, milyen feltételek mellett, kiknek „jár” ez. Ahogy már utaltunk rá, alaposan érdemes körbejárni, s adott helyzetben úgy módosítani a meghirdetett feltételrendszert minden esetben, hogy ne lehessen ajándéknak tekinteni a kedvezményt. Hogy miért? Mert az nagyon „drága” megoldás volna, az sok további kifizetéssel járna, s ez –még ha nem is az eladóra, hanem a vevıre ró terheket- a csábítssal, vásárlásra ösztönzéssel pontosan ellenkezı hatást váltana ki. Ha ajándék, akkor annak ÁFA összege nem igényelhetı vissza az átadónál. Ha ajándék, az után –adott esetben- ajándékozási illetéket is kellhet fizetni. Az nem csökkenti a Tao. alapját, szóval ezt a helyzetet célszerő elkerülni. Másik fontos kitétel, hogy az engedmény nem lehet „aránytalan”. Ez viszont valóban nehezen váltható aprópénzre, nehéz a hajszálpontos választóvonalat kijelölni! Miért –kérdezhetik-, mi van, ha az? Akkor már nem kedvezmény, hanem ajándék! Pl. skontó esetében az adott kedvezmény hasonlítható az aktuális pénzpiaci kamathoz és az „elıbb fizetés” idıtartamához. Ennek alapján mondjuk 10 nappal korábbi átutalásra nem adhatok 10% „kedvezményt”, mert az egész évre vetítve 365%-os kamatszintet feltételezne, s arra nehéz ráfogni, hogy arányos!


Az adó visszaigénylése Nettó módon: Fizetendı – Elızetes = Negatív • Meg nem fizetett adó szabálya (De: EU-, fordított nem számít bele!) • Visszaigénylés az összegtıl függ havi bevalló: 1 millió forint vagy több, negyedéves bevalló: 250 ezer forint vagy több, éves bevalló: 50 ezer forint vagy több

• Megszőnt: árbevételtıl és jellegétıl függı, tárgyi eszköz beszerzésétıl függı. 65

Az ÁFA elszámolási rendszere az Önök számára ismert, azzal most nem foglalkozunk részletesen. A meg nem fizetett adó szabálya azt jelenti, hogy addig, amíg a vevı nem fizeti ki az eladó felé a tartozását, addig nem is kérheti az ennek alapján levonásba helyezett összeg visszautalását, s ebben nem szabad tekintetbe venni a fordított adózás alá esı tételeket, hisz ott majd mi fizetjük (kvázi az eladó helyett) az adót is, valamint ez nem érvényes az EU-ból történı beszerzésekre sem.


Mentesítés a bevallás alól Kikre vonatkozik: • A tevékenység közérdekő jellegére tekintettel adómentes értékesítést végzık. • A tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes értékesítést végzık. • Az alanyi adómentes adóalanyok. • A mezıgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok. Mikor: • Nincsen „önadózó” fizetendı ÁFA • Nincs adólevonás (vagy nem lehet, vagy nem vont) 66

A hazai adórendszer egyik fontos eleme az „önadózás”, ami azt jelenti, hogy minden adóalany saját maga kell elszámolja az adót, s errıl rendszeresen bevallást is kell készítenie (a visszaigénylés során ismertetett gyakorisággal). Van azonban néhány kivétel, akiknek nincs ilyen kötelezettségük, mert lényegében nem is érintettek az ÁFA kapcsán. Ezek feltételrendszerére utal a felsorolás!


Alanyi adómentesség • Értékhatár: 5 millió forint • Értékhatárba nem számít bele – Új beépített ingatlan értékesítése – Saját használatú tárgyi eszköz és immateriális jószág értékesítése

• Értékhatárba beleszámít – Régi ingatlan értékesítése – Bérbeadás bevétele

• 2008-ban új választás (A „4-5 közöttieknek”) EU termékbeszerzés határa: 10 000 EUR! 67

A „kicsiknek”, akik bevétele az állam szempontjából marginális, megvan a lehetıségük arra, hogy teljes egészében kívül maradjanak ebbıl az adóelszámolói – adófizetıi körbıl. Ebben az esetben a bevételi korlát évi 5 millió forint. További feltétel, hogy az „adózó” elıre felmérve a lehetıségeit ezt a kimaradó-szándékát elıbb jelentse is be az adóhivatalhoz. A további részletek kiolvashatók a fóliaképbıl, de könyvvizsgálati szempontból kevesebb a jelentısége ennek a szegmensnek.


Speciális tevékenységek Mezıgazdasági tevékenység (197-199.§) Önálló; mikro; felvásárlási jegy Kompenzációs felár (200.-204.§) Használtcikk, régiség, mőalkotás (213.233.§) Befektetési arany (234.-251.§) Elektronikus szolgáltatások (252.-253.§) 68

A felsorolt sajátos tevékenységek ÁFA megítélésének feldolgozása önálló munkát kíván, ehhez ad eligazítást a fólia.


Utazásszervezés (205.-212.§) „Bruttó” helyett árrés utáni adózás! Nincs adólevonási jog! Ki? („Utazásszervezı”) Mit? (Utasnak közvetített szolgáltatás) Kinek? (Utas) Szabályok: (Cég: „Rendes”; Magán: „különös”) • Árrés utanként • Adómentesség a Közösségen kívül teljesített szolgáltatásokra, arányosan is • Az adó alapjának (árrés!) kiírása sérti az üzleti érdeket – nem kötelezı kiírni!

69

Az utazásszervezés is az elıbbi megítélés alá esik a könyvvizsgálói felkészülés során. Visszajött a pozíciószámonkénti nyilvántartás lehetısége, s az utasnak kell nyilatkoznia, hogy ı végfelhasználó-e, vagy sem. Ez a nyilatkozata az Art. szerint rajta számon kérhetı!


ÁFA vizsgafeladat Az ÜT Rt három éve alakult magánszemélyek tulajdonában lévı társaság, mely üzleti társalgást végez partnerei számára külföldön és belföldön. Ez a tevékenység – ebben a példában – a 2007. évi CXXVII. sz. törvény alapján az általános kulcs alá tartozik, s a teljesítés helye a szolgáltatást megrendelı székhelye.

Az elıbbiek „elméleti” elsajátítása után az „éles” vizsgahelyzet gyakorlása további céljából nézzünk egy valóban összetett, szerteágazó, komplett feladatot! Figyelem! A példa gyakorlásra szolgál! Ennek alapján a kívánt célt úgy lehet elérni, hogy a kidolgozást mindenki magának készíti el az órai foglalkozáson. Ha késıbb egy kidolgozott példa kerülne elı, azzal is az a helyes teendı, hogy egyedül elkészíti mindenki a saját megoldását, s csak ezt követıen hasonlítja azt össze a rendelkezésre álló kidolgozással. Ellenkezı esetben félrevezetı, megtévesztı a dolog. Azt hiszi a hallgató, hogy érti az egymás után következı lépéseket (esetleg tényleg érti is!), csak épp magától az nem jutna eszébe, s így a vizsgára vajmi keveset számít az a fajta „átnéztem - felkészülés”. A feladatot külön word dokumentumban bocsátjuk rendelkezésükre!


ÁFA feladat A cég a bázisév februárjában vásárolt egy ingatlan komplexumot, aminek rendeltetésszerő használatbavételére ez év elején került sor. Az ingatlan teljes (nettó) bekerülési értéke 185 000 eFt volt. A tárgyév október 1-jétıl az ingatlan egy részét bérbe adták. Ehhez semmilyen további bejelentéssel NEM ÉLTEK. A bérbeadás nem tartalmaz sem széf-, sem parkolóhely-, sem pedig kereskedelmi szálláshely szolgáltatást!


ÁFA feladat A társaság negyedéves bevalló. Tételes elkülönítést nem tudnak végezni! Az Rtnek nem kellett más országban adószámot kérnie! Az Rt árbevételei a fıkönyvi kivonat adatai alapján a következık szerint alakultak:


ÁFA feladat Megnevezés Belföldi társalgás

Bázis év

Tárgyév 1-9 hó

Tárgyév 10-12 hó

Tárgyév összs n

125 900

88 560

33 440

122 000

D társalgás D EU adószámosoknak

69 750

44 870

15 130

60 000

D társalgás D magánszemélyeknek

12 600

8 450

2 550

11 000

F társalgás F EU adószámosoknak

57 360

43 580

17 420

61 000

F társalgás F magánszemélyeknek

14 280

9 470

2 530

12 000

Japán társalgás japánoknak

21 110

15 070

4 930

20 000

Összes társalgás: 301 000

210 000

76 000

286 000

0

0

45 000

45 000

9 000

5 000

46 000

51 000

Összes bevétel: 310 000

215 000

167 000

382 000

Ingatlan bérbeadás Egyéb adóköteles tevékenység


ÁFA feladat A tárgyév III. negyedévében elıleg címén belföldi partnerektıl 24 000 eFt érkezett az Rt bankszámlájára. Az elıleget a következı negyedévi teljesítések során használták fel, az ehhez kapcsolódó végteljesítés már szerepel a fıkönyvi kivonat bevételadatai között is. A társaság beszerzéseit terhelı ÁFA összegeket a következı táblázat tartalmazza:


ÁFA feladat Bázis év

Megnevezés

Tárgyév 1-9 hó

Tárgyév 10-12 hó

Adómentes beszerzésbıl*

Tárgyév összsn 0

20%-os adó alá esı beszerzésbıl

65 000

26 000

0

26 000

25%-os adó alá esı beszerzésbıl Fordított adó alá esı beszerzésbıl

0

0

42 000

42 000

15 000

12 500

13 600

26 100

Összesen:

80 000

38 500

55 600

94 100

*A teljes nettó bevétel 15%-át tette ki az erre fordított összeg minden idıszakban!


ÁFA feladat Az általános ÁFA kulcs – ebben a példában – a tárgyév október 1-jétıl a korábbi 20%ról 25%-ra változott.


ÁFA feladat A tárgyév utolsó negyedévében eladtak egy két évvel korábban magánszemélytıl vásárolt személygépkocsit, amelynek ellenértékeként 6 250 eFt a pénztárba beérkezett. Az autó eredeti teljes beszerzési ára 10 000 eFt volt. Más tárgyi eszköz értékesítése nem volt az Rt-nek. (A fenti táblázatok NEM tartalmazzák az ezzel kapcsolatos tételeket!)


ÁFA feladat Novemberben az Rt megvásárolta a „Hogyan üssük a vasat” címő, 265410. számon bejegyzett szabadalom teljes rendelkezési jogát a Feltaláló Kft-tıl. A 10 000 eFt-os ellenértéket – a beérkezett számlában foglaltak szerint – december 16-án kifizették. A beszerzés ÁFA tartalmát a fenti táblázat tartalmazza!


ÁFA feladat December végén az Rt vásárolt egy társalgást segítı berendezést nettó 15 000 eFt-ért. A számla a tárgyévet követı év január 15-én érkezett be. A teljes ellenértéket még január 25-én kifizették. A beszerzés ÁFA tartalma a fenti táblázatban szerepel!


ÁFA feladat Az ingatlan egy részén nagyobb átalakítást hajtottak végre, ami december utolsó hetében elkészült. A kivitelezı visszaadta a területet és átadta az általa végzett szolgáltatási tevékenységrıl szóló 12 000 eFt-os értékrıl szóló számlát. Miután a kivitelezési szerzıdésben hivatkozott építési hatósági engedélyeket is átadták, így a teljes összeget pénztárból kifizette az Rt. A jelzett ügylet a fenti táblázatban NEM szerepel!


ÁFA feladat Feladatok: 1. Állapítsa meg az Rt tárgyév III. negyedévi ÁFA fizetési/visszaigénylési kötelezettségét, ha az elsı két negyedévben az elızetes és a fizetendı ÁFA összege éppen megegyezett! (8 pont)


ÁFA feladat 2. Mutassa be annak a számlának a számszaki tartalmát a megadott adatok felhasználásával, amelyikben a korábbi teljes elıleget felhasználták. A teljes nettó eladási ár 32 000 eFt. (2 pont)


ÁFA feladat 3. Állapítsa meg az Rt tárgyév IV. negyedévi ÁFA fizetési/visszaigénylési kötelezettségét! (23 pont)


ÁFA feladat 4. Mennyiben változna a IV. negyedévi ÁFA fizetési kötelezettség, ha a szabadalmat – a Feltaláló Kft helyett – olyan magánszemélytıl vásárolták volna, akinek ez volt az egyetlen eladott szabadalma? (2 pont)

Bary-Gyenge-Joó-Lakatos ÁFA. a könyvvizsgáló-jelöltek részére január 8-9

Recommend Documents