Baross Gábor Közlekedéstudományok Doktori Iskola (azonosítószám: 147) önértékelése 1. Leíró, értékelő rész A Doktori Iskola bemutatása A Baross Gábor Közlekedéstudományok Doktori Iskola a közlekedési és szállítási, valamint a logisztikai folyamatok tudományos igényű elemzésével, modellezésével, tervezésével, szervezésével és értékelésével kapcsolatos doktori cselekmények művelését célozza. A doktori képzés a 2000/2001 tanévtől kezdődően doktori iskolák keretében történik. A jogelőd doktori program neve: Közlekedéstudomány; vezetői 1994-től 1999-ig dr. Borotvás Elemér, a közlekedéstudomány doktora, egyetemi tanár, 1999-től Kövesné dr. Gilicze Éva, a közlekedéstudomány doktora, egyetemi tanár. A doktori képzés egyetemekre való átkerülése előtt az MTA/TMB azonos értékű, közlekedéstudomány kandidátusa címet adott ki szervezett képzésben illetve egyéni felkészülés mellett. Magasabb tudományos fokozatot a közlekedéstudomány doktora, ill. 2000-től az MTA doktora jelent. A Doktori Iskola a BME Közlekedésmérnöki Karán működik, azonosítószáma 147. Az iskola a MAB 2008/7/X/2/181 sz. határozata alapján 2009. VIII. 31-ig megfelelt minősítést kapott. Országosan egyetlen, ahol a közlekedéstudományok tudományágra vonatkozó fokozatkiadási jog biztosított. Az iskola keretében három program működik: − Közlekedési és logisztikai folyamatok és rendszerek vezető: Kövesné dr. Gilicze Éva, egy. tanár, a közlekedéstudomány doktora, törzstag − Közlekedésirányítási és szabályozási rendszerek vezető: dr. Bokor József, egy. tanár, az MTA rendes tagja, törzstag − Közlekedésgazdálkodási és működtetési rendszerek vezető: dr. Tánczos Lászlóné, egy. tanár, az MTA doktora, törzstag Mindhárom programvezető Széchenyi-díjjal kitüntetett. A Doktori Iskola felügyelete, működésének ellenőrzése a BME Doktori Szabályzat, a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (BME TVSZ) valamint az iskola Működési Szabályzatának megfelelően történik. Ez utóbbi a 33/2007 (III.7) kormányrendelet alapján készült, figyelembe veszi a 2005. évi CXXXIX. törvényt, valamint a MAB 2007.V.1-től érvényes állásfoglalását. A képzés felépítése mindhárom doktori programban azonos szerkezetű, kredit rendszerben folyik. A hatféléves képzés tanterve félévenként 30 kreditpont megszerzését célozza, tehát öszszességében 180 kreditpontot. Ebből 32 kreditpont 4 félévre elosztva a szakmai tanulmányokat, 28 kreditpont az irányított oktatási tevékenységet és 120 kreditpont az önálló kutatási munkát értékeli. A szakmai tanulmányok félévente 3-3 tárgy felvételét jelentik, a 4 kreditpontos alaptudományi, a 3 kreditpontot érő szakmai és a 2 kreditpontért felvehető szakmaspecifikus tárgyakat. A tárgyak akkreditálása folyamatos, ezek listáját a Doktori Iskola Honlapján tekinthetik meg a hallgatók és az érdeklődők. A doktoranduszok munkájának tanszéki keretek közötti ellenőrzése folyamatos. Tudományos előmenetelükről évente egyszer, az Ipari Nyílt Nap alkalmából rendezett poszter-előadás keretében számolnak be. A beszámoltatást és az értékelést a kar tudományos fokozattal rendelkező oktatói és kutatói végzik, és jegyzőkönyvezik. Az MTA Közlekedéstudományi Bizottsága eddig két alkalommal tartott fiatal tudósok konferenciáját, ilyen rendezvény az ezévi program-
ban is szerepel. A programvezetők az iskola eredményeiről a Közlekedéstudományi Szemlében rendszeresen beszámolnak.
A Doktori Iskola eredményei az elmúlt 10 évben A Doktori Iskolában évente állami ösztöndíjjal támogatott nappali hallgatók száma alacsony (évi 2-3 fő). Nappali költségtérítéses képzésre évente 0-1 fő jelentkezik. A költségtérítéses levelező képzésre jelentkezők száma fokozatosan csökken. A költségtérítéses képzés eredményessége gyengének minősíthető. A tapasztalatok szerint a képzés három éve nem elegendő a fokozat megszerzéséhez szükséges követelmények teljesítéséhez. A fentiekre vonatkozó statisztikai adatok az alábbiak:
Ebből:
Ebből:
Felvett hallgatók száma állami ösztöndíjas költségtérítéses költs.tér. levelező Megítélt fokozatok állami ösztöndíjas költségtérítéses költs.tér. levelező egyéni felkészülő
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Szum. % 100% 9 5 7 9 7 11 17 6 8 9 5 4 97 6 3 2 2 2 3 5 2 2 4 3 3 37 38.1% 1 1 2 0 1 0 0 0 1 1 1 0 8 8.2% 2 1 3 7 4 8 12 4 5 4 1 1 52 53.6% 100% 0 0 2 3 4 5 4 1 3 4 4 5 35 0 1 3 1 3 1 2 2 1 3 17 48.6% 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0.0% 2 2 0 1 0 0 0 0 2 1 8 22.9% 0 0 1 3 1 0 1 2 1 1 10 28.6%
Az elmúlt 10 év adatai szerint az állami ösztöndíjas hallgatók eredményességének aránya (48,57 %) magasabb, mint a képzési részvételük aránya (38,2 %). Ha az eredményességet 6 évre számított fokozatszerzési arányra vizsgáljuk, akkor valamennyi nappali - levelező hallgatóra vonatkoztatva ez 26,8 %, csak nappali hallgatókra számítva 57,1 %, míg a nappali, államilag finanszírozott hallgatók esetében 70,59 % az alábbi táblázat szerint: Valamennyi felvett (nap.+lev) hallgató
Felvett nappali (áll.fin.+költs.tér.) hallgató
Felvett áll.finansz. nappali hallgató
1998-2003 intervallumban felvett
56
21
17
2003-2008 intervallumban fokozatot szerzett
15
12
12
26.79%
57.14%
70.59%
Az adott intervallumban fokozatot szerzettek és felvetek aránya
Tekintettel az alacsony létszámokra, az eredményességi mutató érzékeny a kiválasztott időintervallumokra és a képzésben résztvevők egymáshoz viszonyított arányára. A PhD hallgatók fokozatszerzésének időbeli alakulását 1999-től 2008-ig az alábbi táblázat mutatja: Év: PhD hallgatók által szerzett fokozat (nap.+lev.) évente PhD hallgatók által szerzett fokozat kumuláltan
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2
3
3
2
3
1
2
2
3
4
2
5
8
10
13
14
16
18
21
25
30
A PhD hallgatók által szerzett fokozatok száma
25 20 15 10 5 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Az adatokból az iskola egyenletes fokozatszerzési folyamatára lehet következtetni. Az iskola egyenletességét mutatja a felvett nappali (államilag finanszírozott + költségtérítéses) hallgatói létszám tekintetében is a vizsgált időintervallumban: Év: 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Össz. Állami ösztöndíjas
6
3
2
2
2
3
5
2
2
4
3
3
37
Költségtérítéses nappali
1
1
2
0
1
0
0
0
1
1
1
0
8
Nappali hallgatók összesen
7
4
4
2
3
3
5
2
3
5
4
3
45
8 Költségtérítéses nappali
7
Állami ösztöndíjas
6 5 4 3 2 1 0
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
A hallgatók fokozatszerzési ideje az iratkozástól számítva átlagosan 5,58 év, a nappali állami ösztöndíjas hallgatóké rövidebb, a levelező hallgatóké hosszabb. A 25 fokozatszerzés időbeni megoszlása a következő: Év:
< 3.5
4
4.5
5
5.5
6
6.5
7
7.5
8 =<
Hallgató (fő)
1
3
3
6
4
1
1
1
2
3
Összesített érték (éven belül)
1
4
7
13
17
18
19
20
22
25
A PhD hallgatók által szerzett fokozatok száma
7 6 5 4 3 2 1 0 < 3.5
4
4.5
5
5.5
6
6.5
7
7.5
8 =<
A doktoranduszi képzési idő növelését ill. doktorjelölti ösztöndíj bevezetését indokolják a statisztikai adatok. A 25 fő fokozatot szerzett hallgató (nappali + levelező) elhelyezkedéséről megállapítható, hogy a fokozatszerzést követően 44 % a BME-n (11 fő), 8 % a SZE-n (2 fő); kutatóintézetben 4 % (1 fő) és szakterületi vállalatnál, vállalkozásnál 44 % (7 fő Magyarországon, 4 fő külföldön) talált munkát. Az 5 évnél régebben fokozatot szerzett hallgatók (10 fő) jelenlegi elhelyezkedésére 30 %-os BME, 10 %-os SZE és 60 %-os szakmai (30 % Mo. + 30 % külföld) karrier jellemző.
BME 44% SZE 8% Kutató 4% Szakm ai 44%
BME 30% SZE 10% Szakm ai 60 %
A Doktori Iskola vezetőjének bemutatása A Közlekedéstudományok Doktori Iskola vezetője Kövesné dr. Gilicze Éva a közlekedéstudomány doktora (MTA doktora), egyetemi tanár. A korábbi doktori programot is figyelembe véve 13 fő nappali és levelező hallgató témavezetője, akik közül 11 fő abszolvált, 5 fő megszerezte (Marton László, Denke Zsolt, Horváth Balázs, Tóth János, Juhász János) a PhD fokozatot, további 3 fő egyéni konzultálásával jutott el a doktori cím megszerzéséig (Mándoki Péter, Debreczeni Gábor és Berki Zsolt). TMB ösztöndíjasként kandidátusi címet kapott Törgyekes Szabolcs. Tudományos és oktatómunkáért több egyéb kitüntetés mellett 2003-ban Széchenyi-díjban részesült. Két hazai folyóirat (Városi Közlekedés, Közlekedéstudományi Szemle), egy egyetemi (Periodica Polytechnica Transportation) és egy nemzetközi (PROMET Traffic and Transportation, sc. indexű) tudományos lap szerkesztőbizottsági tagja, MTA bizottságok tagja ill. elnöke (Településtudományi Bizottság, Etikai Bizottság, Közlekedéstudományi Bizottság), több nyertes pályázat témavezetője ill. nemzetközi együttműködések felelőse (Németország: drezdai, karsruhei, aacheni egyetemek; Ausztria: bécsi és grazi műszaki egyetemek). Több ízben
látott el vendégtanári feladatokat a zürichi ETH-n, a drezdai TU-n és posztgraduális ill. doktori képzésben a drezdai EIPOS-nál. Értékelhető publikációinak száma 97, a hivatkozások száma 70.
A Doktori Iskola belső szervezete A Doktori Iskola belső szervezete megfelel az iskola jóváhagyott Működési Szabályzatának. A Doktori Iskola 7 törzstagja teljes állású egyetemi tanár, 3 fő MTA ill. tudomány doktora, 1 fő az MTA rendes tagja, 3 fő habilitált doktor, tudományok kandidátusa. Az eddigi törzstagok: Kövesné Gilicze Éva (67 éves) DSc, habil. egy. tanár Bokor József (61 éves) MTA rendes tagja, egy. tanár Várlaki Péter (63 éves) DSc, habil. egy. tanár Tánczos Lászlóné (65 éves) DSc, habil. egy. tanár Eleőd András (60 éves) CSc, habil. egy. tanár Rohács József (59 éves) CSc, habil. egy. tanár Tarnai Géza (69 éves) CSc, habil. egy. tanár Az eredményes témavezetés valamint a tudományos és publikációs tevékenység további 2 fő teljes állású egyetemi docens törzstaggá válását teszi lehetővé. Péter Tamás (61 éves) CSc, egy. docens Havas Péter (63 éves) CSc, egy. docens A két új törzstag kooptálása a Kari Tanács véleményének kikérése és az EDT jóváhagyásával történt. A kibővített törzstagi állomány az előírt feltételeknek megfelel. A törzstagok átlagéletkora 63,1 év. A Doktori Iskola vezetője: Kövesné Gilicze Éva. A Doktori Iskola Tanácsa, a doktori képzést felügyelő testület, amelynek résztvevői: vezető: Kövesné Gilicze Éva egy. tanár tagok: Eleőd András egy. tanár Kulcsár Béla egy. tanár Rohács József egy. tanár Tarnai Géza egy. tanár Tánczos Lászlóné egy. tanár Zobory István egy. tanár Tanácskozási jogú tag Keresztes Péter doktorandusz hallgató, a HÖK képviselője. A Szak Habilitációs Bizottsága és Doktori Tanácsa a fokozatszerzési eljárást lefolytató testület. Elnök: Kövesné Gilicze Éva egyetemi tanár, MTA doktora (BME) Tagok: Bokor József egy. tanár, akadémikus (BME) Eleőd András egy. tanár (BME) Rohács József egy. tanár (BME) Tarnai Géza egy. tanár (BME)
Tánczos Lászlóné egy. tanár, MTA doktora (BME) Várlaki Péter egy. tanár, MTA doktora (BME) Vásárhelyi Boldizsár c. egy. tanár, MTA doktora (KTI) Kovács Ferenc egy. tanár (SZE) Bakó András egy. tanár, MTA doktora (SZE) Tímár András egy. tanár, MTA doktora (Janus Pann. Egy.) Az SZHBDT munkájában tanácskozási jogú tag Keresztes Péter doktorandusz, a HÖK képviselője. A Doktori Iskola tevékenységében a Kar mind a 10 tanszéke részt vesz, kiemelten az alábbi tanszékek: Közlekedésautomatika Tanszék Közlekedésgazdasági Tanszék Közlekedésüzemi Tanszék Járműváz és Könnyűszerkezetek Tanszék Járműelemek és Hajtások Tanszék Repülőgépek és Hajók Tanszék Az oktatók, témavezetők és törzstagok a fenti 6 tanszékről kerülnek ki.
A Doktori Iskola helye a BME szervezetében A Baross Gábor Közlekedéstudományok Doktori Iskola a Közlekedésmérnöki Karon működő két doktori iskola és a BME-n működő 14 doktori iskola egyike. Országosan egyedülálló képzési programot kínál az okl. közlekedésmérnök ill. MSc szinten a közlekedésmérnöki és a logisztikai mérnöki mesterszakokon végzetteknek. A két kari doktori iskola szemléletmódja és súlypontjai eltérőek, itt a dinamikus folyamatelemzés és irányítás, míg a Kandó Kálmán Gépészeti tudományok (járművek és mobil gépek) Doktori iskolában a járműtervezés – elemzés kap hangsúlyt okl. gépészmérnök (járműgépész) ill. járműmérnöki valamint logisztikai mérnöki MSc végzettségekre építve.
A Doktori Iskola nemzetközi kapcsolatrendszere A Doktori Iskola tudományos és nemzetközi kapcsolatrendszere a résztvevő tanszékek kapcsolatrendszerén keresztül valósul meg. Ezek részben az egyetemek közötti kétoldalú szerződéseken alapuló együttműködések, részben tanszéki kezdeményezésű, több résztvevős európai kutatási projektek. A Doktori Iskola képzése szempontjából releváns tanszékek nemzetközi kapcsolatai, amelyek a doktorképzéshez is fűződnek, az alábbiak: − a Közlekedésautomatika Tanszék 4 ország (USA, Szlovákia, Németország, Kanada) egyetemeivel, − a Közlekedésgazdasági Tanszék 13 ország (Németország, Franciaország, Ausztria, Csehország, Anglia, Finnország, Kanada, Románia, Olaszország, Spanyolország, Görögország, Portugália, Norvégia) egyetemeivel (EU projektek), − a Közlekedésüzemi Tanszék 3 ország (Németország, Ausztria, Hollandia) egyetemeivel (közös kutatás, oktatás),
− a Repülőgépek és Hajók Tanszék 5 ország (Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Szlovákia) egyetemeivel (oktatás, közös kutatás), − a Járműváz és Könnyűszerkezetek Tanszék 2 ország (Ausztrália, Ausztria) egyetemeivel (közös kutatás), − a Járműelemek- és Hajtások Tanszék 2 ország (Németország, Franciaország) egyetemeivel (Ph.D. képzés, EU projektek) tart fenn többéves eredményes kapcsolatot. A Doktori Iskola törzstagjai különböző nemzetközi szervezetekben, szerkesztőbizottságokban ill. konferenciák szervezőbizottságaiban látnak el tagi feladatokat. Így Kövesné Gilicze Éva 3, Eleőd András 2, Bokor József 10, Tarnai Géza 9, Tánczos Lászlóné 5, Rohács József 9, Várlaki Péter 2 szervezetben tevékenykedik.
A Doktori Iskola hazai társadalmi kapcsolatrendszere A Doktori Iskola törzstagjai és témavezetői társadalmi-szakmai tevékenységet a MTESZ, az MMA, a Mérnöki Kamara szervezeteiben, ill. az MTA tudományos bizottságaiban, valamint a szakfolyóiratok szerkesztőbizottságaiban fejtenek ki. Ez lehetővé teszi a doktoranduszok segítését konferencia részvételben, publikációs tevékenységükben, nemzetközi kapcsolataik megalapozásában. Így konkrétan a Közlekedéstudományi Egyesület, a Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata, Az MTA Közlekedéstudományi Bizottsága programjaiban szerepel a szakterületi doktori képzés. A Városi Közlekedés és a Közlekedéstudományi Szemle rendre biztosítja a magyar nyelvű publikációs lehetőséget.
2. A Doktori Iskola infrastrukturális feltételei A BME-n, a Közlekedésmérnöki Karon ill. kari tanszékeken rendelkezésre álló infrastruktúra teljeskörű használata biztosított a doktorandusz hallgatók számára is. Az egyetemi tantermek, előadótermek, laboratóriumok és eszközellátottságuk, a számítástechnikai és oktatástechnikai eszközök, a könyvtárellátottság és a nyelvtanulási infrastruktúrán túl a Közlekedésmérnöki Kar tanszékein rendelkezésre álló laboratóriumok biztosítják a gyakorlati képzéshez, a laboratóriumi és számítógépes gyakorlatokhoz szükséges infrastrukturális hátteret. A Kar Tanszékeinek laboratóriumaiban található főbb berendezések és rendszerek: Építőgépek, Anyagmozgató Gépek és Üzemi Logisztika Tanszék: géplabor - mechanikai és rezgésmérő műszercsalád, HOTTINGER műszercsalád, National Instrument műszercsalád, CATMAN és LabWiev feldolgozó szoftverek, PLC és hidraulika oktató laboratóriumok, építőgép oktató laboratórium, automatizált szerelő anyagmozgató rendszer, PLC hálózatról vezérelt automatizált anyagmozgatási- és logisztikai rendszer, AGA750 termoviziós rendszer. Gépjárművek Tanszék: laboratóriumi próbapadok, fékpadok, fogyasztásmérők, üzemanyagellátórendszer vizsgáló berendezések, szabályozott felfüggesztés vizsgáló rendszer, futómű vizsgálóberendezés, légfékrendszer vizsgálóberendezés, járműdiagnosztikai mérőrendszer, mobil mérőrendszer. Járműelemek és Hajtások Tanszék: koptatógép, szakítógép, csapágyvizsgáló-gép, nyomatékmérő tengely, optikai feszültségvizsgáló berendezés, fárasztógép, kenőanyagvizsgáló-gép, felületminősítő berendezés, zajmérő és elemző berendezés, kúpkerekes hajtópár vizsgáló gép, tengelykapcsoló vizsgáló gép, számítógépes laboratórium 30 munkaállomással FEM analízishez, felület és testmodellezéshez.
Járműgyártás és Javítás Tanszék: anyagvizsgáló gépek, laboratóriumi lézeres vizsgálóberendezések, rezgésdiagnosztika, tribológiai mérőberendezések, anyagvizsgáló berendezések, megmunkáló gépek. Járműváz és Könnyűszerkezetek Tanszék: statikus és dinamikus jelmérő-berendezés, PC labor szerkezet analízishez. Közlekedésautomatikai Tanszék: elektrotechnikai hallgatói mérőlaboratóriumok villamos áramkörök és villamos gépek mérésére, vasúti biztosítóberendezés demonstrációs eszközök, közúti forgalomirányító berendezések demonstrációs eszközei, PLC-k, sok-férőhelyes hallgatói számítástechnikai laboratóriumok MATLAB, DELPHI, stb. szoftverekkel. Közlekedésgazdasági Tanszék: 16 férőhelyes számítógépes laboratórium. Közlekedésüzemi Tanszék: számítógépes laboratórium Super Projekt for WINDOWS, Ca Visual Objects, Witness V 307 Vizualis Interaktív Szimulációs Program, Recognita Plus 1.2, ArcLogistics Route, View 8.2 Lab, Interprise Dynamics Educational, VISSIM, VISUM (A) szoftverekkel. Repülőgépek és Hajók Tanszék: áramlástani mérőberendezések, próbapadok, hő- és áramlástechnikai mérőberendezések, hűtőgép, kompresszor, gázturbina, stb. vizsgáló berendezések, vízcsatorna, repülés-szimulátor, virtuális laboratórium, AAA és FAA repülőgép és hajótervező ill. minősítő szoftverek. Vasúti Járművek Tanszék: görgős súrlódás-vizsgáló berendezés, hajtásdinamikai görgős próbapad, nagyvasúti fékpad, futómű-diagnosztikai próbapad, fárasztó berendezések, motorfékpad, fékpneumatikai próbapad, vasúti menet-szimulátor, mobil mérő- és adatgyűjtő rendszerek. A Központi Könyvtár mellett 4 kari tanszéki ill. tanszékcsoporti könyvtár is üzemel, melyekben a tanszékek szak- és tudományterületéhez közvetlenül kapcsolódó könyvek, folyóiratok találhatók. Könyvállomány: 35.000 db, folyóirat-állomány: 50 folyóirat, amely 60 %-ban idegennyelvű, 40 %-ban magyar nyelvű. A Közlekedéstudományi Könyvtár a Közlekedésautomatikai, a Közlekedésgazdasági és a Közlekedésüzemi Tanszék közös üzemeltetésében, a Járműgépész Könyvtár a Gépjárművek, a Repülőgépek- és Hajók, valamint a Vasúti Járművek Tanszék közös üzemeltetésében, az Építőgépek, anyagmozgatógépek és Üzemi Logisztika Tanszék önálló könyvtára, végül a Járműelemek és Hajtások, a Járműgyártás és Javítás, valamint a Járműváz- és Könnyűszerkezetek Tanszék közös üzemeltetésű könyvtára.
Baross Gábor Doktori Iskola C-SWOT analízise Külső korlátok, feltételek - C • A közlekedéstudomány területén akadémiai kutatóintézet nincs, a vállalti kutatóbázisok (pl.: MÁV → VATUKI, MALÉV → LRI) megszűntek, a minisztériumi kutatóintézet (Közlekedéstudományi Intézet) háttérintézményként, non-profit kft formában működik. • Forráshiány miatt a hazai szakterületi tudományos igényű folyóiratok részben megszűntek, részben ritkábban jelennek meg (Városi Közlekedés, Közlekedéstudományi Szemle). • Külföldi Sc indexű folyóiratok (pl. Traffic-Transportation) csak díj ellenében jelentetnek meg cikkeket, a közlekedést bemutató egyéb folyóiratok csekély érdeklődést mutatnak a folyamatosan romló infrastruktúrájú járműparkú magyarországi közlekedés iránt. • A szakterület igénye csökken a PhD végzettségű szakemberek iránt, ugyanakkor jelentős a magas kezdő jövedelmet kínáló állásajánlók száma az oklevéllel rendelkező pályakezdők számára. • A nem elégséges költségvetési támogatás miatt nem biztosított a szükséges oktatói és hallgatói mobilitás (konferencia részvétel, előadás tartás), valamint az eszközállomány (műszerek, számítógépi programok) fejlesztése. • A kedvezőtlen gazdasági helyzet következtében csökkennek a külső képzéstámogató források )szakképzési hozzájárulás, innovációs támogatás, alapítványi befizetések, ösztöndíjak biztosítása).
Erősségek - S
Gyengeségek - W
• Több évtizedes múlttal rendelkező doktorképzés; • A művelt tudományág életminőséget meghatározó, európai jelentőségű, kiemelt fejlődésű, nemzetgazdasági szerepű terület; • Az elért tudományos eredmények jól és rövid időn belül gyakorlati alkalmazást nyerhetnek; • Hazai- és nemzetközi elismertségű oktatói-kutatói közösségek megléte; • Eredményes képzés az államilag finanszírozott nappali hallgatók körében, akik az egyetemi oktatói-kutatói utánpótlást biztosítják; • Közlekedés tárgyú EU projektekben való eredményes részvétel;
• A DI törzstagjainak elöregedése; • A publikációs tevékenység – különösen idegen nyelven – nehézségei és nem elegendő mértéke; • Költségtérítéses képzésekben részt vevő hallgatók kedvezőtlen eredményességi mutatói; • Az alacsony nappali finanszírozott létszám miatt az iskolateremtés nehézségei, és a témavezetői kapacitás kihasználatlansága;
Fejlesztési lehetőségek - O
Veszélyek – T
• Erőteljesebb kutatási együttműködés az MTA SZTAKI-val; • Fokozottabb bekapcsolódás az európai közlekedésmérnöki karok hálózatába a PhD hallgatói mobilitás növelése érdekében; • PhD hallgatók bevonása az MTA tudományos bizottságok tevékenységébe; • PhD hallgatók munkájának, publikációs tevékenységének fokozottabb ellenőrzése; • A témavezetők és oktatók eredményes tevékenységének erkölcsi és anyagi elismerése;
• Az új képzési struktúra időrendje miatt a jelentkezések számának várható csökkenése; • Az alacsony hallgatói és témavezetői létszám különbözősége miatt előálló törzstag-utánpótlás nehézségei; • A PhD fokozat külső elismertségének további romlása; • Szakterületi gyakorlat nélküli, elméletileg jól felkészült fiatal oktatók számarányának növekedése;
