BAROMFIAK MÉHÉSZET ÉS SELYEMTENYÉSZTÉS. BAROMFI-, MÉH- ÉS SELYBMTENYÉSZTÉSI SZAKLAP

VÉLI. évfolyam. — 1. szám.

A „Köztelek"

melléklete.

Budapest, 1899. január 18.

BAROMFIAK M É H É S Z E T ÉS S E L Y E M T E N Y É S Z T É S .

BAROMFI-, MÉH- É S S E L Y B M T E N Y É S Z T É S I

SZAKLAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET BAROMFI-, MÉH- ÉS SELYEMTENYÉSZTÉSI SZAKOSZTÁLYÁNAK HIYATALOS KÖZLÖNYE.

Szerkeszti : JIR E IS L A Y E M I L .

Népünk és a faj baromfitenyésztés. Kevés n e m z e t van, a h o l a n é p annyi véleszületett, talpraesett józanészszel . Urna, mint é p p e n a m a g y a r polgárember s ez okozza a z u t á n a z t , hogy n é p ü n k közt a baromfitenyésztés alig-alig terjed, m e r t helyes Ítéleténél fogva h a n g z a t o s dicséreteknek n e m , csak szemmel láth a t ó dolgokban hisz. Azért, h a a baromfi-köztenyésztés n e m e s í t é s é n e k m i k é n t j e helyes alapokra volna fektetve s n é p ü n k s a j á t o s eszej á r á s a szerint h o z z á k e z d e n e a dologhoz, sehol oly rövid időn n e m volna elterjeszthető a f a j b a r o m f i , m i n t é p p e n n á l u n k . Az ingyenes fajbaromfi-kiosztás n e m csábította a népet, s ö t kételyt támasztott benne a fajbaromfi értéke iránt. Arra kényszeríteni senkit sem lehet, hogy pénzéért szerezzen b e bármit i s ; m o s t a z o n b a n meg lett oldva a kérdés, a falusiak himnemü fajbaromfit cserébe kapnak: á t kell adniok p a r a s z t k a k a s u k a t a f a j kakasért. De tudvalévő dolog, hogy a falusi u d v a r o k o n nemcsak egy kakas uralkodik, némely h á z n á l 8 — 1 0 is v a n ; s ez n e m is lehet m á s k é n t , m e r t 7 0 — 1 2 0 tyúkhoz

kell is legalább ennyi, m e g a z u t á n v a n igen s o k udvar, a h o l kakast n e m tartanak, hisz falun a baromfi teljes szabadságot élvez s az egész h a t á r t j á r j a . Ez egyrészt nagy előny, m á s r é s z t a z o n b a n a z származik belőle, hogy rövid időn a z egész falu á l l o m á n y a vérrokonságba keveredik s ez, n é z e t e m szerint, n a g y b a n h o z z á j á r u l a parasztság b a r o m fiainak elcsenevészesedéséhez. Egy okkal több, hogy örömmel üdvözölje mindenki — ki a z ország baromfi-köztenyésztésének fellendülését igazán ó h a j t j a uj módját. — a fajbaromfi-kiosztás Az első lépés meg v a n téve, most — h a tisztelt szerkesztő u r megengedi — elmondom, miképp gondolom é n a továbbiakat. A n ő otthon i n k á b b ráér megfigyelni, g o n d o l k o d n i ; falun r á is van utalva a néppel való érintkezésre, m e r t háztartási szükségleteit é s a kis gazdaságához szükséges m u n k a e r ő t a n é p szolgáltatja. A férfit teljesen igénybe veszi a hivatal, társadalmi állásával j á r ó kőtelességei; kint, a zajos, lázas életben r o h a m o s a n r á z u d u l ó k ö v e t e l m é n y e k ; a férfinak folyton cselekedni kell, n e m é r r á kontemplálni, t e h á t a helyes é s termé' szetszerü munkafelosztás az, h a a n ő át-

ban, de ott a nagyobb, tehát drágább gondozást megtérítik az angolok által fizetett nagyobb árak, a pulyka lévén azoknak a Karácsony ünnepekben nemzeti pecsenyéjük. Amely tenyésztőnek módjában áll a Mérges mint a pulyka. pulykatermészetnek megfelelő létet biztosítani Más mig él és mily kedves, mikor sütve nekik, az szép hasznot húzhat a tenyésztésüka peesenyetálon van, majd ugy vagyunk vele, ből, de bizonyos tér elsőben is elkerülhetlen mint sok nagygyal az életben, kiállhatatlanig szükség, mert a régi szabadság emlékei még él és mily sok jót fedezünk fel benne, ha meg- oly eílevenek a pulykánál, hogy mentől kevehalt. De hogy a pulyka e stádiumot elérhesse, sebbet érzi annak korlátozását, annál inkább erre azt gondozni, valósággal nevelni kell, mert tenyészik vígan. Vad állapotában csakis saját bár igaz, hogy baromfiaink közt kulturára a fajának társaságában élvén, mint czivilizált legifjabb és faja Amerika őserdeiben még ma háziállat is a másfajta baromfi irányában is vadon tanyázik, mégis kis korában igen ké- türhetlen és erőszakoskodó, amiért jó, ha a nyes és legkisebb hanyagság a felügyelet és baromfiudvarban külön elkerített helyük van. gondozásban pusztulását okozhatja. Ha már Ezen udvarban ha lehetséges, magasabb fák és nagyobb mozgásra tért, legelőt kiván és talán cserjék is legyenek, a magas fákat éjjeli szálaz is oka, hogy nálunk kis parasztgazdáknál lásnak szeretik a pulykák felkeresni, a bokrok ritkán látunk pulykát, legfeljebb egy-két elcse- közé pedig az erős napsütés elől menekülnek, nevészedett példányt, mig Horvátországban, azért, ha akkora falka tartatik, hogy pásztor ahol a parasztgazda mindenféle módon nincs még hajtja ki őket legelőre, legjobban érzik maguagyonrendezve, vannak még a mezők és rétek kat erdőben, hol makk, erdei egyéb gyümölcs közt fás és cserjés ligetek, némely parasztgazda | és rovarokban találják meg a nekik legkedve- | udvaráról egész pulykacsordát hajt a pásztor i sebb táplálékot. a legelőre, kisgazdák kezén, tagositott kisbirto, Annyira szereti ezen baromfi-faj a félkon sok pulyka tenyésztődik Francziaország- I vad állapotot, hogy ha lehet a rendes tíapi I

TÁRCZ A

veszi a megfigyelés m u n k á j á t s a hogy a m é h a sárga, viaszos h i m p o r b ó l k é szíti a kristálytiszta átlátszó mézet, u g y igyekezzenek á n ő k a kor követelményeinek megfelölen eszméket termelni, melyet a férfi cselekvő erejével gyakorlativá tesz s megvalósít. Az én nézetem szerint ez lenne a nöemanczipáczió s erre kellene korunk leányait nevelni. E z u t á n a kis kitérés u t á n , melylyel megokolni a k a r t a m , miért vélem magam a t hivatva elmondani, miképp gondolom a baromfi népszerűsítésének továbbhaladását, ismét t á r g y a m r a térek. Hogy a kapott f a j kakasért egy. parasztkakast kell a falusi g a z d á n a k adni, ez nem elég, é n ugy gondolnám, hogy a z u d v a r á n levő összes közönséges kakasokat el kellene távolítania é s folytonos felügyelet alatt kellene a z ilyen u d v a r o kat tartani, hogy a f a j k a k a s mellett par a s z t k a k a s tartása ki legyen zárva;*) a felügyeletet l e g j o b b a n s l e g k ö n n y e b b e n *) Ugy isvan. Ö Exczellencziájának, a földmivelésügyi miniszter urnák rendelete értelmében a kakas, illetve a himnemü baromficserét kérő községek csak akkor részesülnek e kedvezményben, ha valamennyi közönséges himnemü baromfiaikat becserélni elhatározták s ennélfogva a kinek udvarán 5—6 parasztkakas van, az ugyanannyi fajkakast kap : a fajhakasok mellett a parasztkakasok tartása ki van zárva. Szerk. legelőjén keres egy titkos helyet ki, hová to jásait rakja, végre a leggondosabb pásztor ébérségét is kijátszva, ott azokat ki is költi, mig csak egyszerre a már elveszettnek vélt pulyka csemetéivel együtt előkerül és a szokott udvart felkeresi ; ha csak valami róka vagy kóbor kutya a szabadságszeretetet nem forrasztja már előbb az anya meg ivadékainak is a torkára. Hogy ezen veszteségtől a tenyésztő megóva legyen, legjobb ha pulykáit a tojás időszakában délig az udvarról ki nem ereszti, ha az udvar eléggé bokros, azon tojók is, melyeket a legkényelmesebben ellátott fészekre sem lehetett szoktatni, az udvaron lévő bokrok közt fog eltojni, a hol a pásztor könynyebben meglelheti, mint a tágasabb erdős legelőn. A pulyka meleg éghajlatból származván hozzánk, a mi zordonabb klímánkban istállóra is van szüksége, a mely azonban elég magas, szellős és a bentartózkodó pulykasereghez képest tágas legyen, a fák ágain éjjelező vad pulykának szelíd ivadéka sem állja ki az összezsufoltságot és ez sok betegség és elhullás oka. Nemcsak a pulyka szokik ily nehezen a zártlevegőhöz. Egy, a Balaton táján levő faluban, szép udvart és házat vett a magát megszedett

2 a f a l u b a n élö egyén gyakorolhatja. A községi jegyzők m á r úgyis tulon-tul vannak terhelve ezerféle munkakörrel, tehát vagy a p a p , vagy a tanitó l e n n e az, ki ezen felügyeletet elvállalni hivatva volna. T e r m é s z e t e s e n a fajkakasok kiosztásánál arra is g o n d o t kellene fordítani, hogy egy községbe ne egy udvarból beszerzett kakasok származzanak, hogy az idegen vér hatása tovább érvényesüljön. H a a faj kakasokkal való tenyésztés állandósítva lesz, m ó d j á v a l rá kell vezetni a népet, h o g y szárnyasait m á s k é p p gondozza mint eddig, mert a nagy elhullás okozza, h o g y a baromfi n e m jövedelmez kellőleg. A t e n y é s z a n y a g n a k nevelt állatokról most n e m beszélek ; valamikor én is azt hittem, d e meggyőződtem, h o g y az n e m áll, h o g y n e m lenne értékesíthető akár a tojás, akár a fogyasztásra piaczra vitt c s i b e ; 6 0 — 1 . 5 0 kr p á r o n k é n t i árral mégis t é r ü l az elfogyasztott eleség értékének k a m a t a is, h a életben m a r a d az az állat, mely a takarmányt felemésztette; d e h a — teszem fel — megültet egy parasztasszony 1 8 0 — 2 5 0 tojást, abból kikel 5 0 — 1 7 0 csibe s ebből a fogyasztási kort megéri 5 — 2 7 d a r a b (ezeket az adatokat itt a faluból idézem) akkor természetes, hogy deficitnek kell beállani, m e r t a 180 tojásból 130 értéktelenné lett, 5 0 csibét kellett t a k a r m á n y o z n i 5 — 6 hétig, pedig ez időben legköltségesebb a kis csibék f e l n e v e l é s e ; akkor megkezdődik az elhullás s 4 — 5 h ó n a p o s korukig m a r a d > 50-ből 5' d a r a b . Igaz, hogy n e m m i n d betegségben vész el, pusztítja a sertés, m a c s k a , h é j a , p a t k á n y és m e n y é t is, d e ezen állatok s e m tesznek tetemes kárt erőteljes, egész^séges, virgoncz csibékben, azok is ham a r á b b k ö r m ü k közé kaparitják az itt-ott áldigáló, szunyókáló, lézengő állatkákat. A friss vér bevitele folytán m á r sokkal erőteljesebb ivadékok fognak származni, a z o n b a n szigorú hatósági intézkedésre is szükség lenne, hogy az elhullott baromfi s a leölt baromfiak u t á n származó hulladék a tűzbe legyen dobva

BAROMFIAK, 1899. MÁRCZlüS HO 22.

3. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM.

s ahol ez n e m teljesíttetik, ott rövid | t a k a r m á n y fogyasztásába, mert — mint uton a falusi bírónak, vagy jegyzőnek m á r emiitettem — addig ritkán á l l ' ' b e az elhullás, mig drágább — mert válegyen h a t a l m a a z o n n a l intézkedni. H a m i n d e n u d v a r b a n kellő s z á m ú logatottabb eledelen kell a csibéket tarerőteljes, idegen vérű fajkakasok lesznek, tani, a tömeges elhullás ideje az, mikor a baromfihullák s hulladékok n e m szol- a csibék a kotlótól e l m a r a d n a k s pelygálnak örökös fertőző anyagul és n é p ü n k b e h ü k e t tollal cserélik föl, ilyenkor a paegy kis szákértelem szivárog át, akkor rasztoknál már a csibék s z a b a d j u k r a 180 tojásból b i z o n y á r a felnevelkedik 100 bocsáttatnak, saját szorgalmukra utalva a z u t á n elsatnyulnak, elbetegednek, s elpiaczra vihető csibe. Nagyon kívánatos l e n n e h a nagy hullanak, mert amit keresgélnek, az a exportunk volna baromfiterményekből, de fejlődési k o r b a n n e m elegendő táplálék. elöbbrevalőnak t a r t a n á m , hogy először itthon legyen annyi s z á r n y a s u n k , h o g y : „ m i n d e n h á z n á l ü n n e p e n s v a s á r n a p tyúk főjjön a leveses f a z é k b a n " , pedig most nincs igy. Sokaknak a f ő v á r o s b a n s vidékén, kiket az Isten sok gyermekkel áldott m e g s m a g á n v a g y o n t n e m adott hozzá, még a hivatalnoki kárból sem j u t m a r h a h u s ievesre s e m m i n d e n ü n n e p r e s vasárn a p r a , n e m h o g y t y ú k h ú s l e v e s kerülne, pedig h á t g y e r m e k n e k s ü l ő életmódot folytató e g y é n e k n e k a k ö n n y e n emészthető s mégis kellő táplálékot n y ú j t ó eledel szükséges, hogy erőben, egészségben élh e s s e n e földön. Tudvalévő dolog, hogy a népesség erőteljes fejlődését s jólétét a megélhetés könnyítése emeli. Ezért t ö r e k e d j ü n k olcsó hus • előállítására. A zöldségféle elég j u t á n y o s á n beszerezhető, de a h u s és zsir, ez drága m a n a p s á g , mióta a sertésvész fellépett, azóta k ü l ö n ö s e n drágul — talán n é h á n y vidéket kivéve — m i n d e n ü t t . Klimatikus s talajviszonyaink n a g y o n előnyösek a szárnyasok tenyésztésére, talán n e m csalódom, hogy a baromfitenyésztés helyes irányba terelése s általánosítása teremtené meg a szegény ember számára' az olcsó' hustáplálékot s az olcsóbb zsírt. Egyrészt a h ú s t e r m e l é s növekedése által, másrészt n e m l e n n é n e k kizárólag a disznózsírra utalva. H a az elhullási a r á n y fogyna, háromszor a n n y i baromfi n ö v e k e d n e föl falv a i n k b a n , mint jelenleg, de n e m kerülne több u t á n j á r á s b a , sem igen sokkal több

teknővájó czigány, voltak lakói, de ő maga az minden állapotában, amint a tenyészde be lesz udvaron készített magának palánk és földből rendezve, eladható a sovány, a javított és a putrit és abban lakott, mert a szoba levegője hízott pulyka és azt hiszem a sovány és félig fojtotta; miért lenne a szegény pulykának javított számára biztos eladási helye a német erősebb tüdeje. tartományok ma és a jövőben is, különösen A tenyésztéssel foglalkozó gazdasszonyok Észak-Németország, melynek éghajlata, a gyenge bőven tudják a növendék-felnevelés számos szervezetű növendékpulykának túlságosan is gondjait és esélyeit, egy hideg eső, néha csak veszélyes, amiért eddig is minden nagy gondozás hűvösebbre változott idő a gyenge, apró álla- mellett ott a pulykatenyésztés felvirágozni nem tokra végveszélyt hozhat; hát még mikor a tudott. Az egész hizott pulykának Budapest, vörös üti ki őket, ekkor valóságos beczézést Bécs és a többi nagyobb és kisebb város bizkivannak, melegítést jó idővel a napon, rosz- tosítja az eladhatást különösen télen, midőn szabb időben tüz mellett, ha ezen az időn; az ez időszakban szokásos ünnepélyeknél alig szerencsésen keresztülesett a pulyka és egyéb- hiányozhat a pulykapecsenye; hát még mennyi ként jó helye, különösen neki megfelelő legelője kel el a leányos házaknál, midőn megjelenik van, már könnyebben tenyészik tovább és nagy a kérő, kinek a hivatalos nyilatkozatuk előtt, hajlandóságot mutat a hizásra, ezt akár sza- az ez alkalommal feltálalt pulykapecsenye már bad etetéssel, akár tömés utján eszközöljük. jóakaratulag elárulja, hogy nem kopogtat Francziaórszág némely vidékein hizlalás hiába. Azt hiszem e fontos szerep sejtése előtt av pulykakakasokat meg szokták kappa- teszi is kevélylyé a pulykát és talán azért lesznyolni, de miután a pulykakakas, nőstény és nek mindig jobban tartva és ennek folytán kappanyolt hizási tehetsége ugy húsának izle- mindig fényesebb a tollúk, mentől inkább sertessége ós sulyszerinti ára közt különbség dül fel a gazdaasszony sáép leánya és köze. nem igen található, a kappanyolást, mint ledik az idő, midőn a pulykapecsenye nemcsak y. y. teljesen szükségtelen állatkínzást, másfelé, de ízletes, de jelentőségteljes is. • különösen hazánkban nem követik. Eladó piacza a pulykának mindig van, és

Hogy a népet miképp l e h e t n e régi módszerétől elszoktatni, arra az élő péld á t t a r t a n á m leghathatósabb S legegys z e r ű b b módszernek. Sokat h a s z n á l n a , h a a pap, jegyző, tanitó, vagy m á s n é p s z e r ű egyén foglalkozna helységenként szakszerű, sikeres baromfitenyésztéssel, d e igazán czélravezető az lenne, h a a baromfitenyésztesi szakiskolában n y e r n é n e k vidékenkint többen a földmivesosztályból ingyen szakoktatást'-, legsikeresebben igy lehetne- a szakértelmet — m á r amennyire szükséges. — a n é p közé vinni. A pulyka-, kacsa-, ludtenyésztés fellendülésével n y e r n é n k zsiradékot, hisz v a n elég vidéke h a z á n k n a k , hol ezen szárnyasok nagybani tenyésztése helyén volna. A baromfi a legelégülékenyebb házi állat, nincs a t e r m é n y e k n e k s a háztartásnak olyan hulladéka, m i t el n e m fogyaszt, ezért munkáljunk egyesült erővel közre, hogy a baromfi-köztenyésztés a megkezdett . uj irányban haladjon s • ezáltal hazánkban mentül nagyobb lendületet nyerjen. . Mezriczky

Elekné

— Szalay

Alix.

Tojásértékesités. A Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezetének igazgatósága egy igen életrevaló terv érdekében felhívást bocsájtott ki. Czélja a tojáskereskedelmet szövetkezeti alapon szervezni. Evégből a vidékeken működő hitel-, fogyasztási és tejszövetkezeteket felhívta, hogy a tojás gyűjtését és értékesítését is vegyék be üzletük körébe. Hogy a dolog könnyen megindulhasson, a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szöi^tkezete hajlandó: a vidéki szövetkezetek által gyűjtendő tojásárut fix árakban átvenni, sőt azoknak a szövetkezeteknek, melyek a tojásgyüjtésre vállalkoznak, a szükséges szállitóládákat egyelőre ingyen bocsájtja rendelkezésre s ellátja azokat a szükséges útmutatásokkal is. A, vidéki 'szövetkezetek a beszerzési ár és az eladási ár között mutatkozó különbözetet, tehát a nyereséget vágy termelő tagjaik között osztanák szét, vagy saját közérdekű czéljaikra használhatnák. Sem a vállalkozás, sem az annak révén elérhető eredmények nem kicsinylendők. Tojáskivitelünk értéke évenként átlag 10 millió Irtot tesz ki. Tudvalevőleg ez az elég fontos kereskedelmi -ág teljesen közvetítők kezében van, akik a vidékenként összeszedett tojásárut egyenesen Bécsbe irányítják; itt történik az áru osztályozása, konzerválása s kereskedelmi útra való indítása. A tojáskeréskedelemből eredő hasznot tehát nem a magyar kistermelő, hanem javarészt az osztrák nagykereskedelem rakja zsebre. A Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete fordiíani akar a dolgon; melegen felhívjuk tehát a vidéken működő szövetkezeteket, hogy okos és .hazafias vállalkozását saját érdekükben is segítsék elő. A vidéki szövetkezetek általában

3. SZÁM 8-IK ÉVFOLYAM. igen szerény eszközökkel szokták működésűket m e g k e z d e n i : megbecsülendő tehát a tojás okszerű értékesitése révén kínálkozó jövedelmi forrás is, annál inkább, mert a legszerényebb anyagi eredmények is a szövetkezés előnyét fogják dokumentálni' éppen azok előtt, akiknek a társulásra legnagyobb szükségük van. Felhívjuk a tojás szövetkezeti uton való értékesítésre a baromfitenyésztőket is, álljanajk össze 10—20—30 s maguk közt állapítsák meg a z értékesítésre vonatkozó szabályokat, melyek inkább időleges jelleggel bírnának s olyképp ; állíthatók egybe, mint a gyümölcs értékesítését j czélzó érdekszövetségek. Ezen alkalommal egyúttal üdvözöljük a MGVESz.-tét, hogy ezen fontos közgazdasági ügyben vallott eszméinket felkarolva, azt a gyakorlatban érvényesíteni óhajtja. A Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete közérdekű felhívásának a dolog gyakorlati végrehajtására vonatkozó u t m u t a í á s á t alább közöljük : A f. év január havában a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete az osztályozott tojásból 2Va krajczárral hajlandó az I. osztályú friss tojást darabonkint megfizetni, a II. osztályút pedig, mely valamivel kisebb, de szintén friss legyen, darabonként 2 krjával, a nem osztályozottat szinte 2 krajczárjával; a további hónapok árairól a gyűjtő állomások, időrőlidőre lennének értesítve. Az ezen ár mellett egybegyűjtött tojást ,a Szövetkezet Tisztelt Igazgatósága — ha oly mennyiség jönne össze, hogy abból több láda megtölthető — osztályoztatná és pedig két részre. Azon tojások, a melyek a megküldendő rézkarikán átesnek, a másodosztályba, a melyek pedig rajta át nem tolhatók, az elsó osztályba volnának sorozandók. Az ilymódon osztályozott tojás vagj 100, illetve a II.:od osztályú 120 darabos, vagy 1440 darabos ládákba lenne csomagolandó és pedig legczélszerübben fagyapot közé, a melyet szintén díjmentesén bocsájtunk •a Szövetkezet rendelkezésére. ügy a 100 darabos, mint az 1440 darabos ládák csak kiszabva szállíttatnának a tojásgyüjtésre vállalkozó szövetkezeteknek és a ládák összeállítása a helyszínén volna eszközlendő. Miután a iádák teljesen egyforma nagyságra fürészelt darabokból vannak, ezek összeállítása a legkisebb ügyességgel is könnyen eszközölhető és csak azért nem küldetnek összeszegelve, mert akkor azoknak szállítása sokkal költségesebb és nehezebben eszközölhető. A tojások a ládákban olymódon helyezendők el, hogy azok össze ne törjenek, a láda fenekére egy ujjnyi vastagon fagyapotot kell egyenletesen széjjel teríteni, melyre a tojások hegyesebb végükkel lefele félig ferde helyzetben egymásmellé olyképp szorosan helyeztetnek el, hogy a láda egyik felébe a hosszabbik oldal irányában 18 drb egy sorba s egymásmellé 10 sor legyen elhelyezhető. így egy rétegbe 180 drb tojás fér el, melyre ismét egy ujjnyi fagyapotot kell egyenletesen elteregetni. Erre még 3 sor tojást rakunk egymás felé s így fél ládába 4 x 180 = 720 drb tojás nyer elhelyezést. A láda másik felébe ugyancsak 720' db s így egy egész ládában 1440 drbnak kell lenni. A ládák nagysága ugy van szabva, hogy az, ha kellően és fentjelzett módon lesz a tojás belé elcsomagolva az előirt tojásmennyiséggel teljesen megtelik. Az ilymódon megtöltött láda fagyapottal a tetején annyira megtöltetik még, hogy a láda teteje rajta feszesen legyen és akkor leszegeltetik. A ládára küldenénk felelő föliratos czimeket, a mely reáragasztatván, gában foglalná szövetkezetünk czimét, a ládában elhelyezett tojás minőségét és mennyiség számát és a föladó nevét. A minőség, mennyiség és feladó neve a ragczédulán a feladó által töltendő ki. Az ilymódon elkészített ládák a .Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezetéinek Budapest, Központi Vásárcsarnok volnának vasúton, avagy gőzhajóval felküldendők vasútállomás Bpest,"Központi Vásárcsarnok. Megjegyezzük még itt, hogy arra különös suly helyezendő, hogy fehér szinü tojások külön, sárgás szinü tojások pedig szintén lehetőleg külön csomagoltassanak s a láda cziAién külön megjegyeztessenek, végre hogy foltos tojátfsok a termelőktől nem volnának átveendők, hanem r \csakis tiszta héjjal bíró egészséges tojások. Nagyon természetes, hogy állott, vagy kotyogós tojás egyáltalában át nem veendő, mert minél frisebb a tojás, annál magasabb annak értéke. Hogy még jobb értékesítés legyen elérhető, — s amennyiben erre a Szövetkezet Tisztelt Igazgatósága vállalkozik, — hajlandók vagyunk tojásvizsgáló lámpákat és bélyegzőket is rendelkezésre bocsájtani, amely tojásvizsgáló lámpával mindén tojás elcsomagolás előtt megvizsgálandó s ha át nem tetsző, vagy belől foltos, szállításra többé az felhasználható nem lenne. A bélyegzővel pedig minden egyes friss ép és tiszta héjú tojás megjelölendő volna, hogy azt mint tea-tojást lehessen értékesíteni: Ez természetesen külön 100 dbos ládába vagy a Il-od osztályú apróbb 120 drb lenne csomagolandó, de ezek is megbélyegezve, mert ezeknek a forgalomba hozása igy könnyebben eszközölhető. Megbélyegezni és mint tea tojást forgalomba hozni csakis a legfrisebb minőséget lehet. A honnét nem tea tojás küldetnék s

BAROMFIAK, 1 8 9 9 . MÁRCZIUS HO 22. 3 nagy ládák megtölthetők nem volnának, ott a lOÖ drbos ki 5—600 tojását, mintha 18 főből álló pulykaládák is felhasználhatók lesznek, nem bélyegzett és nem osztályozott áru küldésére is, csak a ragczédulán csapatot etet, meg az ülő jószággal vesződik. Ha költető gépeket használtatunk, a heez jelezve legyen. . A nagy ládákba csomagolt tojást bélyegézni nem lyiség kisebb is lehet, csak az a fontos, hogy szükséges. a talajrázkódtatás ne érje azt (ne ám, hogy A beérkezett tojások a .Magyar Gazdák Vásár- valaki a szomszédban fát vagdosson vagy szecsarnok Ellátó Szövetkezete" által értékesittetvén, — azok ára a' Szövetkezet Tisztelt Igazgatóságának meg- kerek fuvarozzanak a r r a ! ! ) szorgalmasan legyen küldetik. A beszerzési és eladási ár közötti különbözet szellőztetve s hőmérséke állandóan 14—16 fokos a szövetkézet javára esnek, amely , az ilymódon támadt legyen. nyereséget saját czéljaira fordíthatná, avagy az év Hány mesterséges költetés mondott csüvégén a termelők között kioszthatja; ez teljesen a törtököt csak azért, mert az, ki belefogott: ezt Szövetkezet Igazgatóságának" belátásától függne. Szabadjon még egyszer ezen ügyet a Szövetkezet az egyszerű regulát nem tartotta szem előtt! Tisztelt Igazgatóságának szíves jóakaratú megfontoláAztán a mesterséges költetésnek még, sába ajánlanunk és mindég csak arra méltóztassék gon- egy rákfenéje a k a d t : Majd ez, m a j d az a dolni, hogy mindezen intézkedésekkel a legszegényebb embereken lesz «egitve és a vezetők fáradozása ebben spekuláns hirdet „csalhatatlanul* működő f a n leli erkölcsi jutalmát. A mennyiben azonban a T. Szö- tasta költető gépet, amely alapjában egy favetkezet Igazgztósága -ezen üzletkörre nem vállalkoz- kovát sem ér. Mi tapasztalatból beszélünk s hatnék, de a községben volna egy megbízható oly egyén, azt állítjuk: jó géppel, jó tojással s nagyon sok ki erre vállalkozik, ugy kérjük a levelezőlapot azzal kitöltetni és beküldetni, azonban mindenesetre kérnők figyelemmel, a kiköltetés sikere biztos ! a Szövetkezet ellenjegyzését, hogy a megbízhatóság ez Mi láttuk Houdan vidékén, mit tesz az által mintegy bizonyittassék. élelmes franczia, hogy téli költetése sikerüljön. Első pillanatra kicsinyesnek látszik ezen dolog,' Mi ott láttuk, hogy a pulykával költető, hülyéde ha meggondoljuk, hogy hány millió forintot jutta- nek nevezi a költetőgéppel dolgozót. A költetőtunk igy a legkisebb emberek kezéhez, mindenesetre megérdemli azt, hogy fáradozásunkat ezen munkától géppel dolgozó meg szamárfülekkel integet meg ne vonjuk, mi okból kérjük a T. Szövetkezet érdek- amaz felé, de mindketten csinos vagyonkára lődését ezep ügy iránt. tettek szert egyedül a téli baromfitenyésztés • révén!!! A csibe felnevelése télen — mint mondtuk — egyedül mesterséges uton történjék — ezért hangsúlyoztuk, hogy az épület vége teremnagyságu szobával " végződjék, hol a csibék felnevelődnek — a tenyésztésnek ez a legnevezetesebb helyisége. Persze, hogy valami melegházféle volna a legjobb, hol a csibe a tropikus növényekkel egy suba alatt fejlődhetnék, de hát az ilyen installáczió drága. Nekünk olyan kell, mely tágas, de n e m drága s mégis ugy szolgáljon, hogy czélunknak megfeleljen. Méreteit illetőleg, ennek 20 méter hosszúnak s 6, méter szélesnek kell lennie, teteje éjszak felé hajoljon. Hátfala legyen 2 m. magas, déli oldala meg 2-50 m .

Csibetenyésztés télen.

A helyiség déli vert fala csak 1 m é t e r m a g a s legyen, mert erre 1*50 cm. magas, az egész épület hosszán végig nyúló üvegfal helyeztessék s a csibenevelőnek szakasztott oly kinézést ad az, mintha az a kertész melegh á z a lenne. A déli oldal felől két ajtót is illeszszünk, nehogy minden egyes esetben a többi helyiségekbe is j á r j u n k keresztül, h a a csibékhez akarunk menni. A helyiségek elhelyezését az alábbi vázlatos rajz m u t a t j a :

II. A tenyésztő aztán igen nagy gondot fordítson a r r a : a helyiség jól van-e szellőztetve? Legjobb lenne a költető helyiséget olyformán, épiteni, hogy a költető baromfi feje fölött állandó mérsékelt léghuzam legyen; végre, ha a földön ülnek az állatok, a felső ablakok nyitva hagyása mellett sem érheti azokat légvonat, de a szellőzés tökéletes lesz. A figyelem tehát minden aprólékosságra k í t é r j e d j e n ; mert meg kell gondolni azt, ha valaki a mi klímánk alatt akar november, deczember, j a n u á r b a n költetni, egészen normális műtétet végez, mely természetesen csak ugy sikerülhet, h a a költetés összes követelményei megadatnak. Aztán néha a pulykák is csökönyösek lesznek s a világért sem akarnak ülni, hogy tehát e tekintetben kudarczot ne • valljunk, vagy 18 darabból álló pulykakészletünk legyen, melyből ha az egyik nem is akar ülni, megteszi helyette a másik. A költető pulykák egyedül a kőltetésre szolgálnak, a csibék felnevelése a mesterséges anyákra bizatik. Persze ha valaki a téli tenyésztésbe vág, annak ezerszeresen könnyebb m u n k á j a lesz, ha a költető gépek kezelését érti biztosan. Az vesz magának két költető gépet, egyikbe 200, a másikba 100 darab tojást rakhat s sokkal kevesebb fáradság s kiadással költheti

A csirkenevelő közepén válaszfal által legyen elválasztva. Igy tulajdonképp 2 termünk lesz, melyeknek mindegyike 60 • - méter t e r ü letű, melegház m ó d j á r a világosak, melegek, általában oly tulajdonságúak legyenek, hogy a téli csirke felnevelésnek megfeleljenek. Az ilyen vert falból álló, szalma, vagy náddal fedett épület teljesen felépítve egyezer forintból kitelik, enélkül téli költés nem képzelhető. Az ilyenben 500 darab csibe nevelhető fel télviz idején s az épületnek adott méretei mellett a m u n k a kényelmesen végezhető abban. A november, deczemberi költetésnek eldisputálhatlan előnye, hogy jan.-február végén szállíthat a tenyésztő rántani való csibét, melyről akkor a falusi még n e m is álmodik. Olyankor a farsang j a v á b a n ünneplődik, akkor áll be a fogoly, fáczán, császármadár vadászat tilalmi ideje s mindenki örül, ha madárfélét kaphat asztalára. Tessék konkurrálni azoknak, kik az első tőkebefektetéstől nem félnek s gond s figyelemmel képesek a téli költetést kisérni. A csirkenevelő száraz voltáról, egyszerű berendezéséről, tekintve, hogy az h o s s z a b b leírásra szorul, a jövő czikkben szólunk. Jankó

Szilárd.

BAROMFIAK, 1869. JANUÁR HO 18.

4

L e v é l. Budapest, 1899. jan. 8. Tisztélt szerkesztő ur\ Szíves köszönettel vettem és küldöm vissza a „Geflügel Börse" számait, melyeket kegyes yolt áttekintés czéljából nékem megküldeni. Eltekintve azon érdekes közleményektől, melyekkel sárga Wyandott és Dominikánus tyukfajtát, Rouen-i kacsát és Dragon-galambot ismertet, talán a közérdekességet leginkább azon fejtegetések hivják fel, melyek részint Stendel Hermán, részint Aberidroth Ottó tollából erednek és mig egyrészt az egykori virágzó német baromfitenyésztés fokozatos alászállását -jelzik, másrészt, értékes, hazánk tenyésztői által is megszívlelendő útmutatásokat tartalmaznak egy okszerű és az által jövedelmező baromfitenyésztés folytatására; és ha azok követelésétől Németországban eredményt remélenek, mennyivel inkább válnának be hazánkban, hol az éghajlat enyhébb és az agrikolviszonyok még nem oly szorosan rendezettek, mint szomszédainknál. Történelmileg megtanuljuk az idézett auktoroktól, hogy már Nagy Károly szenvedélyes baromfitenyésztő volt és hogy a gazdaság ez ága a 15-dik században érte el Németországban tetőpontját. Ez időtől kezdve majd egyforma maradt a tenyésztés nagysága egész 1848-ig, mely mozgalmas év a gazdasági viszonyokat alapjukban átalakítván, a baromfitenyésztésre mind károsabb befolyást gyakorolt. Ugyanis a 48-as évek előtt a gabonának ára csekély lévén, bizonyos időközökben annak eladása és elszállítása is akadályokba ütközvén, a gazda szívesen látta udvarán a nagy baromfi-csapatokat, melyek a hulladékokat felszedvén, azon meg is éltek, meg is javultak és ha csak részletekben is minden szomszédos városkában eladhatók voltak; igaz kevés pénzen, de azon időkben a kis összegeket is megbecsülte a gazda, mert más termesztmény se adott egyszerre .nagy summákat, az akkori kisgazda egyszerű életmódja pedig csekély kiadásokkal járt. 1848 után a viszonyok változtak; a gabonaárak folyton emelkedtek, sok helyütt a szemes gabonafélék termelését a répatermesztés váltotta fel, a kisbirtokok oly jövedelmet hoztak, hogy sok helyt a terjedelmesebb parasztbirtokosból ugy a kisebből is modern birtokos lett és megvetéssel fordult el a szerény baromfitenyésztéstől, mig azon vették magukat észre, hogy a tenyésztett baromfi és tojás már a belfogyasztásra sem elég és ennek a külföldről való pótlása évenkint 100—150 millió márkába kerül. Ezen nagy összeg daczára; daczára, hogy a városok, tehát a fogyasztóközönség oly arányokban nő évről-évre, hogy a falu elnéptelenedik és daczára a kormány által adott segélyek és kitüntetéseknek, mindezideig javulás nem látszik és vannak, kik az egész baromfitenyésztést, mint hasznot éppenséggel . nem hajtót elitélek. Az emiitett írók azonban nem tesznek le a reményről és azok számára, kik még érdemesnek tartják e foglalkozást sok gyakorlati útmutatással szolgálnak, a melyek persze nálunk is ismeretesek, ha nem is lesznek mindig hiven követve. Elsőben is óva intik a tenyésztőket az úgynevezett tiszta fajbaromfitól, e helyett inkább a megszokott honi fajnak nemesebb fajkakassal való keresztezését ajánlják; egészen közömbösnek tartván a közönséges paraszttyuk olasz, Langszhán, Minorka, Plimut vagy más nagyobb és sokat tojó fajjal keresztezését. Figyelmeztetik azonkívül a gazdákat, hogy kakast a tyúkok számához aránylag eleget tartsanak; elég takarmányról gondoskodjanak és a baromfi-istállóban és körülötte a tisztaságra ügyeljenek. Tehát ajánlják mind-

azt, a mit a mi tenyésztőink bőven tudnak és alig van köztük, a kinek azt még megtanulni kellene. Egy azonban a küldött lappéldányokból világosan látszik, és ez az, hogy az élet, még ezen elhagyatottnak állított terep is elevenebb, mint nálunk, ahol nincs nyoma, hogy a sok mégjelenő gazdasági lapot a közönség annyira felhasználná, mint a német közönség. Kíváncsiságból összeolvasván ez egyik küldött szám hirdetéseit, a következő adatokat találtam: Eladó és kinált baromfiról szól 241 hirdetés, galambokról 252, madarakról 147, takarmány és eszközökről 79, házi nyúlról 8 és kutyáról 95. Ennyi hirdetés egy hetilap egy példányában; mikor fogja ami közönségünk egy kiváló csibeért, vagy kakasért, egy jó zenélő kanári vagy más madárért a lapokat ily mérvben igénybevenni, pedig csak akkor lesz a gazdasági irodalom igazán életképes és a közönség valódi érdekén kivül minden egyéb tekintet alól emanczipálva. y. y.

Kérdés. Mint időszerű kérdést élénken tárgyaltuk a libamáj-kérdést, többen azt állították, hogy olyan libánál, a melynek faji jellegénél fogva kicsiny mája van, semmi módon nem lehet mesterségesen odahatni, hogy az illető libának nagy mája legyen — illetve, hogy olyan preparáczió nem létezik, a mely mondott körülményt előidézhetné! Én viszont ennek ellenkezőjét állítottam ugyanis; hogy vannak olyan libát tömő nők, kik ösmerik a módját^ miképpen lehet az általuk hizlalt libáknak tekintet nélkül azok (a libák) nagyságára — avagy fajára — nagy májakat előidézni, ezen állításomat szükségesetén bizonyítani is tudnám, mert élő asszony még ma is az a gazdaasszony, ki háztartásomat vezette és ezidő alatt az általa tömött libáknak óriási májai voltak. Ezen állításomat azonban szomszédaim nem akarják elhinni, igy kénytelen vagyok a Tekintetes; szerkesztő úrhoz folyamodni és alázattal kérem, szeveskedjék a „Köztelek" mellékleteként megjelenni szokott „Baromfiak* czimü b. lapjában e kérdés fölött dönteni, természetesen egyúttal a kérdés lényegére nézve oktatni is kegyeskedjék. Piskolt.

L. M.

VEGYESEK. Hibaigazítás. A „Baromfiak" m. évi deczember havi számában Képek czim alatt tévesen az lett közölve, hogy a gödöllői m. kir. baromfitenyésztő-telep ős munkásképzőiskola már három év óta fennáll. Helyesbitjük a dolgot, mivel ezen téves közlés a korrektura áttekintésével csúszott be s kijelentjük, hogy a telep berendezése múlt év elején kezdődött, azóta folytonos szervezés és építkezés alatt áll s előre láthatólag a baromfitenyésztő munkásokat képző iskola csak ez év október havában fog megnyittatni.

i . s z á m . 8-iK É v f o l y a m . a nyilvánosság terén is hálás köszönetünkenyilvánitjuk a nm. földmivelésügyi minisztert nek azon kegyéért, hogy a baromfitenyésztés fejlesztése czéljából a szajk-i tejszövetkezet részére, szajki és versendi tagjai között csere utján leendő kiosztás végett 80 db. Langszhánfajta kakast, 10 db. pekingi gácsért és 20 db. emdeni gunárt küldetett. Hasonló köszönetünket fejezzük ki Hreblay Emil m. kir. állattenyésztési felügyelő urnák is, kinek szives gondoskodása és jóindulata tette egyedül lehetővé, hogy részesülhettünk ezen jótéteményben, melynek baromfitenyésztésünk előmozdítására, nézve kétségtélenül határozott befolyása lesz. Szajk, 1898. november hó 30. A szajki tejszövetkezet igazgatóválasztmánya és Szajk község elől' járósága. „Pécsi Közlöny" és a „Fünfkirchner Zeitung" m. évi deczember hó 1-én megjelent számaiban a következőket ol/ássuk: Baromfitenyésztés fejlesztése. A földmivelésügyi miniszter a baromfitenyésztés fejlesztése érdekében a szajki tejszövetkezet szajki és versendi tagjai közt csere utján leendő kiosztás végett nagyobbszámu Langszhán-kakast, emdeni gunarat és pekingi gácsért küldetett. A tejszövetkezet, tagjai ezúton is hálás köszönetüket nyilvánítják ezért a nm. földmivelésügyi miniszter urnák, ügyszintén Hreblay Emil kir. állattenyésztési felügyelő urnák is, kinek gondoskodása és jóindulata tette lehetővé, hogy e jótéteményben részesülhettek. „Vasvármegye" 1899. évi jánuás 5-iki számában és a „Pápai Lapok" mult évi deczember 25-iki számában a kővetkezőket olvassuk; A földmivelésügyi miniszter ur ő nagyméltósága egy ujabb hasznos intézményéről van szó, melyről ugylátszik megyénkben még igen kevesen tudnak, mert ha ismerné a közönség, bizonyára fel is használná — különösen a szegényebb néposztály állattenyésztése érdekében — a kedvező alkalmat. Ugyanis a földmivelésügyi miniszter ur a hozzá intézett folyamodványra egész vidékek és községek baromfitenyésztésének nemesítésére és értékesítésére díjmentesen oszt ki fajbaromfiakat, különösen a keresztezésre oly kitűnőnek bizonyult Plimut és Langszhan kakasokat; ezen hasznos intézmény horderejét az alföldön már felismerték és oly nagy mérvben veszik igénybe, hogy egész vidékek baromfiállománya már a legjobb eredménynyel át van javítva és igen szép jövedelmet biztosit a népnek. Úgyszintén ségitségére van ebben a közönségnek az országos baromfitenyésztési felügyelő, ki ritka szakértelem, rendkívüli szorgalommal és lelkiismeretesen végzi a reá ruházott teendőket és a legnagyobb készséggel nyújt segédkezet az e tekintetben hozzá fordulóknak, különösen hol a gazdasági egyletek nem restelnek a nép ily kicsinyesnek látszó, de valójában nagy érdekének előbbre vitelét magukra vállalni s vele egyetértve a dolgot előmozdítani. Ezen üdvös intézmény által a fölmivelésügyi miniszter ur reá mutat arra, miként kíván és akar a köznépen segíteni és igy a gazdasági egyleteknek megadja az irányt, a melyben azoknak mint közvetítőknek — haladniok kell és ezáltal az egész országra nézve hasznos munkálatot tehetnek. Igen örülnék, ha szerény soraim által sikerülne a tenyésztők figyelmét felkölteni és ez által a baromfitenyésztés ügyét megyénkben is előmozdítani. Fittler Sándorné. x

A baromfiak leölésére Francziaországban Baromfi-cserekiosztás. egy uj eljárás kezd elterjedni, mely abból áll, Hogy a nagyméltóságú földmivelésügyi m. hogy egy kis tölcsér segélyével a baromfi szájába kir. minisztériumnak az 1898. évben nagyobb egy kanálnyi 50%-os alkoholt töltenek, melytől arányokban megindított baromfi-köztenyésztés az rögtön kimúlik. A vért pedig csak az után javítását czélzó abbeli intézkedése, hogy eresztik ki a testéből. Amellett, hogy ezen elegyes községekben hímnemű fajbaromfiakat járás állatvédelmi szempontból is helyesebb az osztottak ki cserébe, mily örömmel fogadtatik, eddig követettnél, állítólag még azon előnye is az ideiktatott vidéki lapközlemények élénken megvolna, hogy a húsnak kellemes izt, s szép illusztrálják: fehér szint kölcsönöz, „Mohács és Vidéke" m. évi deczember hó 4-iki számában olvassuk: Köszönet a miniszAz Ürsz. Magyar Oazd. Egyesület tulajdona. ternek. Kedves kötelességet teljesítünk, midőn A ,PÁTRIA" irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság nyomása.

VIII. évfolyam. — 2. szám.

A „Köztelek" melléklete

Budapest, 1899. február 8.

BAROMFIAK MÉHÉSZET

É S SELYEMTENYÉSZTÉS.

B A R O M F I - , MÉH- É S S E L Y E M T E N Y É S Z T É S I

SZAKLAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET BAROMFI-, MÉH- ÉS SELYEMTENYÉSZTÉSI SZAKOSZTÁLYÁNAK HIYATALOS KÖZLÖNYE.

Előfizetési Ara : Egész é

nyére lépők legnagyobb része mindjárt azt hiszi, hogy már a valódi tudáshoz is eljutott, holott azt csak a z odaadó, éber megfigyelésen alapuló hosszú gyakorlat a d j a meg. (Közli: Dr. Körmendy Endre.) Ha valahol hallotta, hogy a z okszerű é s jövedelmező baromfitenyésztéshez j ó faj is kell Hogy a baromfitenyésztés is jövedelmet s egy ilyen j ó faj az Amerikából szárrnazott hozó ága az állattenyésztésnek, a z t m a már plimut is, m e g az Észak-Kínából származó n e m vitathatja el s e n k i ; mert aki ennek ellen- langszhán i s : reá szánja magát, hogy az egyik kezőjét állitaná, állításának helytelenségéről vagy másik fajból b e s z e r e z z e n ; d e honnét, meggyőződhetik, ha az angolok é s amerikaiak attól, akitől valamivel nagyobb árért, mint a baromfitenyésztését tanulmánytárgyává teszi. közönséges tyúk ára szokott lenni megkaphatja Valamint bármely állatnem tenyésztése n e m s miután ezen beszerzett s fajállatnak hirdetett pusztán önmagában és önmagától hoz jövedel- állat nem olyan volt, mint aminőnek ő elképmet, ugy a baromfitenyésztés sem lehet pusz- zelte s haszoneredménye n e m felelt meg a tán önmagától jövedelmethozó, h a n e m csak ugy, hozzákötött magas várakozásnak: mint aki h a ahhoz megvannak a kellő feltételek, m i n ő k : már ez állatok beszerzése folytán egyszerre az alkalmas terület, megfelelő ól, olcsó é s j ó szakemberré vált, uton, útfélén hirdeti, takarmány, t o v á b b á : a tenyésztő kedve, haj- hogy s e m a plimut, s e m a langszhánlama, szorgalma, gondossága és .szakismerete. f a j n e m é r semmit, ő elmondhatja, mert a z t A magyarországi viszonyok átlag elég jók az egy évi nála léte alatt kipróbálta. Holott az a baromfitenyésztésre, s h a sokan mégis arról egy vagy k é t frton beszerzett plimut vagy panaszkodnak, hogy a baromfitenyésztés n e m langszhán minden volt, csak plimut vagy j á r jövedelemmel, annak a z az oka, hogy ott langszhán nem, legkevésbé pedig egy egyedihiányzik a szorgalom, a gondosság, de főként leg is j ó f a j állat. Persze, mert ő azt hitte, pedig a kellő szakértelem- Ezen állításomra, hogy h a valamely állat egy kissé nagyobb a mintha hallanám a megjegyzést, hogy hát még közönségesnél, akkor h a az fekete s z i n ü : ahhoz is kell t u d á s ? hiszen baromfit tenyész- mindjárt fajtiszta langszhán is, h a pedig kenteni tud minden parasztasszony is. Ezen meg- dermagos, akkor meg hát- plimut s igy bírni is jegyzésben is van igazság, mert hiszen való, kell neki azon j ó tulajdonságokkal, mélyeket hogy nálunk m a j d n e m a parasztasszonyok egyik vagy másik fajról hallott. De a m á r bemonopóliuma a baromfitenyésztés. végzettnek hitt tudományossága n e m engedi Való az is, hogy aminő a z elme, olyan a meg, hogy az általa kimondott sújtó bírálatnál müve. A minden tudás nélküli egyszerű paraszt- megálljon, h a n e m nyomban egy nagy m u n k á r a asszony baromfitenyésztése is csak a z ő tudá- vállalkozik, arra t. i., hogy ezen fajállatnak hitt sának megfelelő mérvű, vagyis csak kevés hasz- állatjai révén u j fajt fog előállítani s minden not, jövedelmet nyújtó lehet s ha az eredmény ismeret nélkül összevissza keresztez mindent, egy szer-máskor nagyobb, a z csak a véletlen a mit csak szeme feltalál s mikor az eredmény még sem válik be, d e sőt vevőt s e talál r e á : szüleménye. ismét előáll a panaszszal, hogy a plimut meg Nálunk legtöbb esetben olyan baromfiakat a langszhán ennyi összekeverés daczára sem nevelnek, amelyikről h a a szakácsné lehúzza a mutatkozik jónak. Ezzel aztán le van téve a toll bundát, csak egy bőrrel bevont csont- baromfitenyésztés tudományából az érettségi halmazt talál s csak azért tudja, hogy az előtte vizsga; következik a nagy vakáczió, a mi álló csonthalmaz n e m egy parlagi galambé, most m á r a baromfitenyésztés tudományát mert ö húzta le a z attól egyedül megkülönböz- illetőleg örökös, mert már e téren nincs tanulni tető tollát. Arról, hogy egy leölt tyúkon kell, való. hogy hus is legyen, s hogy a hus porhanyó és Ízletes is legyen, csak azok tudnak, akik valaha Ezen a vázolt módon soha sem tudunk stájer-kappant ettek. Azt pedig, hogy az angoczélhoz j u t n i ; czélhoz csak ugy juthatunk, h a lok és amerikaiak olyan tenyészállatot állítanak elmegyünk a nagyobb kiállításokra s ott a l a elő, hogy boldognak érzi magát az, aki 5 0 — posan megvizsgáljuk s a többiekkel össze100 frtért darabját tenyésztése részére besze- hasonlítjuk a valóban díjazott, n e m pedig rezheti, tenyésztőink legnagvobb része még a egyes szélhámos reklámos tenyésztő hirdetése gyermekmesénél • is hihetetlenebbnek tartja. szerint dijazott állatokat. Miután pedig nincs Mi tehát még Magyarországon a baromfitenyész- mindig kiállítás, megtekintjük egyik vagy másik tés elején vagyunk, de kell, hogy r a j t a legyünk, legnagyobb dijban részesített 1-ső rendű temiszerint az angol és amerikaiak, mint az állat- nyésztő vagy állatni tenyészde állatait, ott tenyésztés nagymester einek nyomába jussunk. aztán nemcsak hogy megismerjük a valódi Ezt pedig csak a szakismeret révén ér- fajállatot, h a n e m a tenyésztés sok titkaiból i s hetjük el. egyetmást megtudhatunk. De még ezzel sem Tagadhatlan, hogy már a tanulás ösvényére lettünk tudós tenyésztővé, mert ezáltal még reá l é p t ü n k ; de sajnos az, hogy a tanulás ösvé- csak a fajismeretet szereztük meg. Pedig ez

Elmefuttatás a baromfitenyésztésről.

még mind n e m elég, mert ehhez még igen sok kell. Hogy többet ne említsek fel, az egyes állatok jótulajdonságait meg kell ismerni s a legjobbnak bizonyult állat után kell egyedi kiválasztás u t j á n j ó anyagra szert t e n n i ; mert a fajállat sem mindenik bír feltétlenül a kívánt jó tulajdonságokkal s azok között is van egyedileg rossz s h a ily egyedileg rossz állatok ntán tenyésztünk, ennek a rossz tulajdonságát örökítjük meg az utódokban. A kinek tehát az a czélja, hogy k ö zönséges konyhai és piaczi czélra tanyai jó állathoz juthasson, a z válogassa ki a legjobb tulajdonokkal biró közönséges, de minden keresztezéstől mentes tyúkjait s azokhoz, h a m á r azok igy p á r éven át, mint a j ó tulajdonság átörökítése u t j á n származottak é s kiválasztottakhoz adjon hamisítatlan telivér plimut vagy langszhán-kakast, akkor nyerhet elég j ó anyagot s az igy előállított anyag állandósítható is, csak időnkint kell v é r felfrissítésről gondoskodni. Fődolog aztán az igy nyert fajból mindig az egyedileg legjobbnak bizonyultat tartani meg a tenyésztés részére. Mai időben azonban sajnos, hogy egész Magyarországon a sok reklámos hirdetés d a czára alig v a n néhány telivér plimut é s langszhán fajállat, d e hiszem, hogy ez b a j t nem okoz nagyot, mert tevékeny és a baromfitenyésztésre nagy gondot fordító méltóságos földmivelésügyi miniszterünk megtette azon intézkedést, hogy csakis onnét szereztessenek be fajállatok, a hol azok tiszta fajuságáról és tiszta származású őseiről szakközegei személyesen szörzenek meggyőződést.

A langszhán-tyuk. Ezen tyukfajta egyike azon tyúkoknak, a mely hazánk helyi é s égalji viszonyai közt jól bevált, meghonosult é s a hazai fajtával keresztezve avagy a hazai közönséges tyúkot vele nemesítve igen szép alakú, sötét tollazatú, mély és a téglányt megközelítő testű, ízletes husu, szorgalmas tojó é s fürge ivadékot ad. Ezek a most felsorolt tulajdonságok oly sokat beszélnek, hogy tulajdonképpen ezen megkezdett czikkemet mindjárt azzal zárhatnám b e : „minden j ó gazdasszony udvarán csak langszhánkakast tartson* ! s midőn ezt ó h a j t o m is, a közleményben ezen kiváló tyukfajtát megakarom ismertetni é s képben is bemutatom. A langszhán-tyuk Angolországba 1872ben, Németországba 1879-ben s hazánkba a 80-as évek elején hozatott be. Tulajdonképpen Jiipánból származik s n e m — mint sokan állítják — Kína északi részéből. Eleinte a z t hitték, hogy a langshán n e m eredeti f íjta, h a nem a fekete Kokin-tyuknak keresztezési származéka. A dolog pedig nem áll igy, mert a szakértő könnyen "felismerheti a jellegkülönbsé-

6 BAROMFIAK, get a fekete Kokin és a fekete langszhán közt. A langszhán-tyuk eredetiségére bizonyságul szolgál az is, hogy többféle színben tenyésztetik, de testjellege, külleme mindegyiknél egy és ugyanaz. A tisztavérben tenyésztett langszhán főbb tulajdonságai a következők: a m a g a s , büszke állású test tollazata fekete s a toll z o m á n c z a z ö l d ; a test súlya nagy, a tollnak zöld zománcza h a hiányzik, ha az kékeszöld vagy egyált a l á b a n zománcznélküli, ez a fajtisztaságot kétségbe vonja. Ezen zöld zománcznélküli állatok a fajtenyészetből feltétlenül kivonandók. A jó táplálás és az olajos magvak etetése a tollazat fényét nagyban elősegitLTehát a telivérü langszhán egyéb tulajdonságai közé tartozik az élénk rózsapiros szakái és t a r a j , valamint a kakasnál a rózsapiros arcz, melynek fülig tollatlannak

1899.

MÁRCZlüS

HO

22.

kat tojnak, a második és harmadik évben azonb a n a tojások nagysága és szép sárga színe ellen kifogás n e m tehető, mivel a tojás átlagos súlya német adatok szerint 55—60 grammot nyomnak, a gödöllői m. kir. baromfitenyésztőtelepen tett kísérleti mérések szerint azonban az egy- és kétéves tyúkok tojásai könnyebbek s 53 gramm átlagos sulvlyal bírnak. Vagyis m á s szóval, mig a németek azt állítják, hogy egy kilogramm súlyra 16 langszhán-tojás megy, addig a telepen tett mérések szerint langszhántojásokból válogatás nélkül 19 megy egy kilóra. Előfordul azonban gyakran, hogy egyes tyúkok nagyobb tojást tojnak, sőt van olyan tyúk is a langszhánok között, a mely 65—70 grammos tojást tojik. Tekintettel arra, hogy a langszhán kiváló hustyuk és elég jó tojó, a himnemü állatoknak köztenyésztés javítására való felhasználását he-

Langszhán kakas. kell lennie. Ugy a tojónál, mint a kakasnál a szemgolyók színe fekete, sötétbarna kerülékkel, a csőr ős a lábpikkelyek koromfeketék és viaszfényüek, a lábak talpai testszinüek, sárga vagy feketeszinü lábtalp hibás, épp ugy, mint bárminő másszinü csőr és lábpikkelylyel bíró állatok a fajtenyészetből feltétlenül kizarandók. A jelen számban közölt 2. és 3. ábra Beiwinkler és Koppély hatvani tenyészetében lévő langszhánokat mutat be, melyek ugyan m é g kissé tollas lábúak, a mi onnan ered, hogy ezelőtt hazánkban tollas lábu langszhánokat is tenyésztettek, m a azonban, midőn a baromfit, különösen ezt a fajtát gazdasági czélokra tenyészteni óhajtjuk, a tollas lábnak jogosultsága többé nincs s ezért mindenkinek a tollatlan lábu langszhánok tenyésztését ajánljuk. A fiatal langszhán-tyukok igen kis tojáso-

3. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. töltjük az időt, csak kezelésüket illetőleg kívánok olyanokat megjegyezni, mik az ottani leirás kiegészítését képezik. A csibepajta szélessége 6 méter levén, a helyiség végén, a fal mentében 2 — 3 mesterséges anyát is állihatunk háttal a . fal felé, illetve egymástól egyenlő távolságra s mindeniknek kijáróját 50 cm. magas sodronykerítéssel veszünk körül, melyet kényelmesen lehet átlépni, ez 5—6 • m.-t befoglaló •miniatűr kifutót szegélyez. Persze a sodrony csak mintegy 20 milliméteres hálószemekkel bírjon, melyeken keresztül a kis csibék ne b ú j h a s s a nak át. A sodronyhelyezésnek az a czélja, hogy mindegyik anya csibéi együvé m a r a d j a n a k s ahhoz az anyához szokjanak, melybe tétettek. 8 vagy 10 n a p után már annyira hozzászoknak, hogy minden terelgetés nélkül, magoktól is „ h a z a " tudiiak menni. Amidőn erről meggyőződtünk) akkor félrerakhatjuk a sodronyo-

Langszhán tojó, lyesnek tartom és ismételve ajánlom, hogy aki jó gazdasági tyúkot akar tartani, az tartson langszhánt. B. B.

Csibetenyésztés télen, in. Legutóbbi értekezletünkben emiitettük, miszerint az épület vége nagy, szalonszerü helyiségben végződik, mely azonban berendezésénél fogva inkább p a j t á n a k minősíthető, hová, mint kívülről jól elzárt, délfelőli ablaksorozattal ellátott helyiségbe — a mesterséges anyák kerülnek. A „Baromfiak" 1897-ik évi decz. 17-iki számában a legjobb szerkezetű mesterséges anya m á r egy izben leírását nyerte, ú j r a történő ismertetésével tehát nem

kat s a csibék szanaszét futkoshatnak a pajtában, ha megfáznak, vagy h a enni-inni akarnak, úgyis visszatér mindegyik „otthona''-hoz. A csibék rendes fejlődésére okvetlenül szüséges nekik a zöldség nyújtása. Ezt némely tenyésztő a p a j t á b a n termeli, mely amúgy is vagy 60 • m. területü lévén, hőmérséklete is 15—18° R., a déli oldal üvegablakán meg szépen süti a téli napsugár, hát sodronyozzunk el hosszában vagy 15—20 • m. területet s vessük be azt oly növénynyel, mely a tél közepén is gyengéd zöldséget ad apróságunknak. A pajta végén levő mesterséges anyák körül bőségesen szórunk homokot, melybe a csibék kaparnak, fürödnek, meg sütkéreznek — észre sem fogják hát venni, ha esetleg területüknek akár */s-ét is elsodronyozzuk, melybe zöldségüket vetettük oly váltakozással,

3. SZÁM 8-IK ÉVFOLYAM. hogy illíré áz egyik parezella le van tarolva — legelve — a másik éppen akkor adja a íógbujábban fejlett zöldségét. Á bevetendő terület beosztása oly váltözatos léiiet, h'ogy abban a tenyésztő fantáziájának a legtágabb tér nyuj" tátik a kivitelt illetőleg. Az egyik zöldségágyba vethetünk árpát, a másikba zabot, mélyek három hét múlva már bőséges zöldséget nyújthatnak az egész csapat csibének. A szomszédos ágyba vessünk sóskát, meg enúiviát (czíkőria), ttlelyet ugy szeretnek a kis csibék, hogy az árpa s zabvetés zöldjének addig oda sem néznék, mig emezekből tart. Az egyes újra bevetett ágyak persze magasabb sodronynyal lennének körülveendők, hogy a csibék abba ne röpködjenek dózsmára. Igy berendezkedve, hétről-hétre mindig friss zöldség jut nekik, kaszált fü, vagy tarló alakjában. Nagyon szeretik a csibék a roppant gyorsan fejlődő kerti zsázsa (saláta, torma, Lepidium sativum L.) levelét, mely valami kesernyés anyagot tartalmaz, hanem az a csirkék egészségére nagyon jó hatással van. Végre a tenyésztő a zöldségnyujtás dolgában a saját esze után is haladhat, oly zöldséget választván, mely nézete szerint legjobban beválik viszonyai között; mi itt csak arra utalunk, hogy a csibének friss zöldség való, melyet nyomban a vágás után kap, vagy melyet ő maga legeltet le. Végre a zöldséget ugy is megteremthetjük, ha nem éppen a csibepajtába vetettük azt, hogy kertünk egy délre fekvő, az éjszaki szelektől védett helyén, egy kis káposztást létesíthetünk, amelyből naponta a zöldséget a gazdasszony kötényszám viheti kedvenczei számára. 500 • m. rezervált, jó trágyázott föld elégséget tehet a követelményének. Iit van például a brüsszeli káposzta, mely a mi gyenge teleinket szépen állja, vessük ott el azt. Az endiviák közül van több, mely fel sem veszi téli hidegünket, a magkereskedők árjegyzéke tizet is megnevez belőlük (Witloof, a scarola stb.), melyet juliusbán vetünk s a tél közeledtével szalmatakaróval ellátva, abban sokszorosan változtatott téli zöldségét nyerjük a csibének. . Jankó Szilárd.

A meszes lábak gyógyítása. Álig akad az utóbbi időben szaklap a kezünkbej tnelyberi a fenti czimen hoszabb, rövidebb közlemény ne foglaltatnék. Többkevesebb tárgyilagossággal, szakavatottsággal le van ezekben írva a meszes láb mibenléte, okozója és gyógyítása. Daczára e tömérdek ismeretterjesztő czikkeknek, tanácsnak és gyógyleirásnak, még mindig nagyon gyakori (még a kiállttásokon is) a meszes lábu állat. Ennek oka az ajánlott gyógymód hosszadalmassága, a szerek drágasága és a beteg állat sok fáradságot igénylő kezelésében keresendő. -Iܧí' Az alábiakban pár sorban egy igen egyszerű és hatásában mégis teljesen kielégítő, kipróbált gyógymódot ajánlok, mely alig valami fáradságba és csak pár fillér költségbe kerül. Talán nincs is tenyésztő, ki ne tudná, hogy a meszes lábakat Dermatoryctes nevü élősdi atka idézi az által elő, hogy a lábpikkelyek közzé és alá befurakodva ott utakat tur, elszaporodik, miáltal az állatnak fájdalmas bőrgyulladást okoz. Eltekintve attól, hogy ez a betegség a legszebb állatnak is visszataszító külsőt ad, fejleményében még nagyobb veszedelmet is okoz. A beteg baromfi fájó lábait csőrével piszkálja, ezáltal átszármazik a baj a csőr tövébe, fül lebernyeibe, sőt. a szemébe is; azáltal szomorú lesz, a tojást elhagyja; de teljesen el is pusztulhat A baj általam ki-

7

BAROMFIAK, 1899. MÁRCZIUS HO 22. próbált gyógyítása igen égyszerü: meg kell ölni az alkalmatlan élősait, Készítsünk ezén 'czélra olvasztott faggyúból (2 kros gyertya) és kőolajból oiy keménységű pépet, hogy azt könyü szerrel félkenni lehessén. Az ólakat, ülörudakat és fészkekét tisztítsuk gondosán ki és meszeljük be kőolajjal kevert mészszel. Ezen meszelést tanácsos legalább hónaponként ismételni, — tekintet nélkül arra, van- e beteg állatunk vagy nincs — elejét veszszük ezen egyszerű fertőtlenítő eljárással sok más bajnak is. A fennt irt péppel, ugy a még egészséges, de valószínűleg már inficziált, mint a már beteg állataink lábát térdcsuklótól körömhegyig esténként bőven és erősen bedörzsöljük; és biztosak lehetünk afelől, hogy már rövid 4—5 nap múlva szép eredményt fogunk tapasztalni.

nyészetet alapítani, iheíyből aztán tenyéázanyágot szolgáltatnánk a vidéknek. Ez okból kérem, szíveskedjék megnevezni azon forrásokat, amelyeknél a nevezett fajbaromfi kifogástalan minőségben vagy törzsökben avagy tojásokban beszerezhető volna. Sopronmegye felső vidékén á tyuktényésztéssel, a Fertő és a Hany vidékéri meg a lud és kacsatenyésztés fejlesztésével nagy sikereket lehetne elérni. Becses közlését igen kérem. S. K.

0. G.

Felelet,

A nmélt. földmivelésügyi minisztérium a baromfiköztenyésztés fejlesztésére,, azon czélból, hogy baromfitenyésztésünk ugy nagyságra, mint minőségre lehetőleg legrövidebb idő alatt egyenlővé váljon, az eddig hazánkban tenyésztett külföldi fajták közül legjobban bevált féleségekből csak igen keveset választott. Ilyenek a tyúkfélék közül: a plimut, langszhán, és a bráma, a bronz és a franczia pulyka, a vízi szárnyasok közül: az emdeni lud, és a pekingi kacsa. Ezen fajtáknak hímnemű állatjait az állam összevásároltatja és egyes községek lakosainak közönséges baromfiért cserébe kiosztja. Ezen eljárási mód meggyőződésem szerint legjobban fog beválni, sőt mondhatom, hogy már is bevált. Éppen most jövök Aradmegyéből, áhol 1898. év tavaszán a földmivelési minisztérium általam Pécska nagyközségben összesen alig 30 drb plimut kakast, emdeni gunarat és pekingi gácsért osztatott ki. Kíváncsi lévén az eredményre, Szigeti Varga László szaktanáfral végigjártuk azon gazdák udvarait, akiknél tavaszszal a fajállatokat elhelyeztük. Az eredmény valóban meglepeti Egy-egy plimut kakas* daczára a különböző nagyságú és színű tojóknak, az ivadékokat saját képmására alakítani képes volt s néni egy heA bedörzsölést azért ajánlom este végrehajtani, lyen oly gyönyörű plimut keresztezésü kakasomert mig egyrészt a baromfit könnyebb ez kat és jérczéket találtunk, hogy azokat a telivérektől megkülönböztetni csakis szakértő kéidőben megfogni, másrészt a szer hatása is pes. A ludak ós gácsérok szintén igen szép biztosabb az által, hogy az állatok a zsiradékot utódokat adtak. éjjelen át le nem dörzsölik és igy az teljesen Hogy pedig a nagy intelligencziával bíró felszivódhaük. Alig egy hét elteltével észre- kisgazdáknak ezen fajtákkal való keresztezés vesszük, hogy a lábakról a kiálló pikkelyek le- mennyire tetszik, bizonyítja leginkább azon köválnak és hogy alattuk uj bőr képődik. Tanácsos rülmény, hogy újból kérelmeztek csere fajbaily stádiumban egy este tyúkjaink lábáról a romfit, s a nmélt. földmivelési miniszter ur zsiradékot langyos, szappanos vízzel lemosni, méltányolva törekvéseiket, a folyó tenyésztési idényben részükre 500-nál több hininemü fajés biztosak lehetünk, hogy a havonkinti fertőt- baromfit engedélyezett. lenítő meszeléseket folytatva, örökre megMindezekből látható, ha egy birtokos fajszabadulunk ezen az állatainkat elcsúfító, baromfitenyészetet berendezni óhajt, szem előtt kell tartania, hogy azon fajbaromfiákat teveszedelmes bájtól. Schmorl Bernátné. nyészsze, amelyek a keresletnek legjobban örvendenek; ezek pedig a fent elősoroltak. A törzstenyészet berendezésére legjobb, Kérdés. ha több kiváló tenyésztőtől szerez be fajállatokat. Tojáshozatalba azonban ne tessék bocsájtMint Sopronmegyének uj lakosa meggyő- kozni, az elültetésre használandó tojást kocsin, ződtem arról, hogy itt Bécs közelében a baromfi- postán, vasúton vagy hajón szállítani azért nem tenyésztés fejlesztésével köznépünk jövedelmi czőlszerü, mivel a különben megtermékenyített forrását nevezetesen fokozva, könnyebb meg- tojásnak, legyen az bármily jól csomagolva, a élhetését lényegesen elősegíthetnénk, miáltal szállítással j áró rázás kö vetkeztében|szike elszakad az elégedetlenséget és a szocziálizmus terje- vagy megsérül s igy elveszti termékenységét dését nagy mérvben mérsékelnénk. s ha az ily tojást kotló alá teszünk, a szikeA fennemlitett czél elérésére különösen szakadt tojásból semmi sem lesz, a sérült alkalmasnak találnám a nagyobb test ós tojá- szikü tojásban az embrió fejlődésnek indul sok fejlésztésére atyúk-fajták között az edzett ugyan, de előbb-utóbb elzápul s ha a sérülés és a mi paraszt kendermagos tyúkjainkhoz csak igen kiesi volt, az embrió majdnem egéhasonló plimutokat terjeszteni. A ludak és a szen kifejlődik s csak a kikelés előtti napokkacsák között meg a nagy testű, gyors fejlő- ban pusztul el. Innen van a más helyről vádésü és hizékony emdeni (és talán a pome- sárolt és szállított fajtojásoknak nagyra panaszolt terméketlensége. Ha valamely helyről rániai) és Áylisbouri fajt behozni. Miután az idő elöhaladottsága miatt na- kézi kosárban csendesen vive a tojásokat szálgyobb akcziót ez irányban ez évre már nem líthatja, az eredménynyel jár, de vasúton, postán szállítani fajtatojást sem közelről, sem táindíthatunk, igen kérem, szíveskedjen a fennnevezett baromfifajok beszerzésére nekem volról nem fizeti ki magát. segédkezet nyújtani. Faj állatoknak Magyarországon legkiválóbb Tervem volna kiváló állatokból törzste- beszerzési forrását magánlevélben közlöm, bl.

BAROMFIAK,

L e v é l . Kedves

Felügyelő

ur!

Az igaz, hogy már régebben volt az, a midőn megígértem, hogy a baromfitenyésztés mai erősen fejlődésnek induló állapotáról egy közleményt fogok küldeni, de bizony ez eddig csak m a r a d t , mert ebben egyéb teendőim akad á l y o z t a k : most azonban erre is reá került a sor és így akkori ígéretemnek szívesen teszek eleget. A' baromfitenyésztés iránt mindig behatóan érdeklődvén, annak fejlődését mindig éber figyelemmel kisértem, azt mondhatom, hogy az 50 es évek voltak azok, a mely időig még most is élénken emlékezem vissza, ebben az időben árasztották el az országot a kokinkinai tyúkokkal; ezeket abban időben nagyon jól fizették, adtak érettök itteni tenyésztőknek darabonkint 5 frtot és boldog volt az, ki belőlök kaphatott. Ez a nagy kereset irántok azonban csak rövid ideig tartott, mert, a tenyésztők mihamarább belátták, hogy éz csak udvari dísznek való, elesége után n e m szeret járni; a készet pedig és hozzá még nem kis mennyiségben, nagyon szívesen fogyasztja, keveset tojik és aránylag aprót, ülni csak el ül, de csibéit felnevelni nem igen szereti, csibéi sokáig kopaszok, az időjárás viszontagságait n e m birják jól ki,; lassan fejlődnek, nagy csontú, durva rostu hust adnak, jól élvezhető csak akkor lesz, ha teljesen kifejlődött, a mikor is egyegy darab egy jó nagy tál pecsenyét szolgáltat, de ez sem elsőrendű. Ezen fentebb emiitett sok n e m kedvező tulajdonságai miatt a tenyésztők csakhamar felhagytak azok tenyésztésével, nem iparkodtak azokat tisztán tenyészteni, összekeveredtek az itt honos apró testű baromfiakkal és nem annyira a kakasok voltak azok, a melyek a magyar tyúkkal párosodtak, mert testnagyságuk oly különböző volt, högy a kakas úgyszólván nem találta meg a tyúkot, mig ellenben a fürge és sokkal tüzesebb magyar kakasok e tekintetben sokkal jobban viselték magukat, így jött azután létre a kok'n-tyuk és magyar kákasok között a keresztezéseknek mindenféle < válfaja, a melyek sok n e m sikerült egyedek I után mégis hagylak h á t r a néhány oly utódot is, a mely a magyar tyúk testét megnagyobbította, természete szelídebb lett, jó tojó lett, a csibék tollasok lettek, az idő viszontagságait jobban kiállották, husuk ízletesebb lett, ezeket lehetett m á r kis korukban is használni. Fajta-sajátságából leginkább megtartotta szinét, helyes testalkatát ós szelid természetét. Ebből látható, hogy noha mig mint tiszta törzs hasznavehetetlen volt, a kistenyésztő kezében, mégis utódaiban hagyott h á t r a oly tulajdonságokat, a melyek becsesek. Az ötvenes évek után a baromfitenyészt é s m a r a d t a m a g a egyszerűségében csak is egy-két amatőr bíbelődött fajtyuk tenyésztéssel, a h o n n a n n é h á n y darab ki-kivetődölt a kistenyésztők kezébe, hogy ott szintén elkorcsosodva emeljen valamit a mi szerény, de sok jó tulajdonsággal bíró parlagi tyúkjainkon. Hogy ez igy van, bizonyítja a vásárcsarnok, a hol oly ritka, mint e fehér holló még m a is a keresztezett tyúk is. A statisztika volt az, a mi egyszerre csak figyelmessé tette a m a g a s a b b köröket is arra, hogy az a szerény baromfitenyésztés tulajdonképpen n e m is olyan csekély fontosságú tényező az állam háztartásában, mint az ember az első tekintetre hinné, mert hiszen több jövedelmet hoz ez az országnak, mint akár a ló-, akár a szarvasmarhatenyésztés vagy bármely más tenyésztési ág mindannak daczára, hogy előállítása aránylag sokkal kevesebbe kerül. Nagyon természetes, hogy a midőn a közfigyelem a' baromfitenyésztés felé kezdett fordulni

2 . SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM.

1 8 b 9 . F E B R U Á R HO 8.

az állam is behatóbban kezdett iránta érdek-1 lődni első pillanatra azt hívén, hogy a tiszta vérű tenyésztések lesznek azok, a melyek magas hasznot fognak hajtani, mert értékesebb egyedek nevelödnek fel utánuk, meg is tétettek az ily irányú kísérletek ott, a hol ezeknek czélszerü elhelyezést véltek találhatni, de természetesen mindenütt először csak a bokszr rendszerben dolgoztak. Néhány é v múlva h a m a r be lett igazolva, hogy a tisztavérü importált állatok tenyésztése nálunk még nem felel meg a mi viszonyainknak, mi természetesebb tehát, minthogy a figyelem a keresztezések felé fordult olyformán, hogy az állam a tisztavérü importált anyagokat b á r h a költségesen is fajtisztán is fentartja és a tenyésztőknek a számfeletti egyedeket á t a d j a cserébe és pedig ugy, hol már egyszer cserélt, ott egy jó darabig ujabb egyedeket n e m ad, nehogy a tenyésztők bele menjenek a magasabb vérű importált tenyésztésbe, tudván azt, hogy a későbbi utódok eléggé edzettek fognak lenni és még is sok jó sajátságot fognak kölcsönözni az apró magyar tyúknak, a melyiknek még tojása is nagyobb fog lenni ezen átkeresztezés által. Mindaddig, mig a tyuktenyésztés ügye az országos baromfitenyésztési egyesület kezében volt, az előrehaladás lassan történt, mig végre elérkezett az ideje annak, hogy földmivelősügyi tárczánk élére egy lánglelkü, a gazdának érdekét minden legkisebb m o z a n a t á b a n nemcsak éber figyelemmel kisérő, de azt elő is segitő miniszterünk lett dr. Darányi Ignácz ő nagyméltósága személyében, ki felfogva baromfitenyésztési ügyünk nagy horderejét keze ügyébe vette, keblébe helyezte el a baromfitenyésztés ügyét, ezt Pírkner János főfelügyelő kezébe tette le, ki azután oly hatalmas lendületet adott a baromfitenyésztés ügyének, hogy m a már nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy biztos lépésekkel haladunk azon czél felé, amely a baromfitenyésztési ügyet magas színvonalra fogja emelni. A m á r megkezdett importokból ugy a gödöllői koronauradalom területén felállított baromfitenyésztési iskolában, valamint több gazdasági intézet és földmives-iskoláknál igen szép pepinériák lettek felállítva, a melyek mind most vannak egészségesebb alapra, illetőleg helyesebb tenyésztési irányra terelve. Állandó kísérlet tétetik a szent-imrei földmivesiskolánál a mezőgazdasági tyukászattal mozgó ólrendszerrel, vagy más szóval úgynevezett vándor-tyúkólakkal, amelyek máris az országb a n több helyen követésre méltónak találtattak és kitünőeknek bizvnyultak be, nemcsak az edzettség és olcsóbb előállitás szempontjából, h a n e m mint mező-, kert- és szőlőgazdaságra káros rovarok pusztításának szempontjából is. Hogy a keresztezéseknek mily nagy hordereje van, ez alkalommal csak, egy példával ó h a j t a n á m ezt megvilágítani. A külföld a mi apróbb testű magyar csibéinket t. i. azokat, amelyeket mi becsináltnak, rántani valónak, vagy paprikásnak használunk, Bécsen kivül alig ösmeri. A külföldi fürdők, nagyobb városok csak a mi m á r m a j d n e m esztendős csibéinket fogyasztják, a nagyobbakat az esztendőseket, mint tejen hizott csibéket pecsenyének, 2 A— Z U éveseket pedig rántani és paprikásnak, mert hála a teremtőnek, azt most már a külföld is kezdi szeretni. Ezeket innen mind mint tejen hízottakat viszik ki, mely hizlalási mód által a hus annyira porhanyóvá válik, hogy a leölt portéka meg sem dermed. A távolabb külföld nem ismeri azokat a jó falatokat, amilyeneket mi itthon élvezünk. Már most, ha ezen fentebb elmondottakat figyelembe veszszük és figyelembe veszszük azt, hogy az utó-keresztezések által oly egyedeket kapunk, amelyek teltebb testet a d nak, kis területen nagyobb tömeget és igy értékesebb anyagot, olyant, amelyikért darabon-

ként 2. 2.50 frtot is fizetnek, akkor belát" hatjuk azt, hogy a jövőben ezen keresztezések által a baromfitenyésztés még jövedelmezőbb fog lenni, mint volt ezelőtt, Itt is ugy van, mint mindenütt, minden kezdet nehéz és minden j ó r a törekvés némi áldozattal jár, az első keresztezésekből aránylag még kevesebbet lehet felnevelni, mint a magyar tyúkok után, de oly szépek lesznek', mint az eredeti importáltak a második keresztezésnél, m á r több csibét lehet felnevelni az első keresztezésnél, de a csibék egyenetlenek lesznek, ahány darab, annyiféle nagyságú és szinü lesz, mig végre átüt rajta a magyar parlagi tyukvér, meg fogja kapni a magyar tyúkok edzettségét és sokat fog örökölni a jobban értékesíthető nagyobb tojások és tömegesebb testben. Hogy az edzettség és fürgeség fentartására mily nagy súlyt kell fektetni, bizonyítja az, hogy ha például valaki Budapesttől fogva, akár vasúton, akár szekéren utazik, mindenütt ott fogja találni a fanélküli sik ronaságon a fehér és sárga magyar tyúkot, amelyek h o nunkban a legedzettebbek, melyek az égető n a p hevét és a szabadon fuvó szelet legjobban kiállják, csibéik legfürgébbek, mire azért v a n szüksége, mert a kotlös figyelmeztetésére azonnal anyjához menekül, mig a lustább, lomhább nagy testű anyag csibéi nehézkesen mozognak ős igy azokat ugy a szarka, v a r j ú , mint a karvaly sokkal könnyebben elviszi. Szent-Imre, 1899. jan. 8. Hauer

Géza.

VEGYESEK. A szegedi b a r o m f i k i á l l i t á s r a bejelentőivek Hreblay Emil állattenyésztési m. kir. felügyelőnél, a kiállítás csoportbiztosánál Gödöllőn kaphatók. D í j s z a b á s i intézkedések baromfikivitel ü n k érdekében. Németországba irányuló baromfikivitelünk az utóbbi években szép lendületet vett, melyet hathatósan elősegített az államvasutak által kezdeményezett azon előnyös díjszámítás, mely szerint a baromfikocsikba szabadon berakott élő baromfi súlyának felszámítása kocsinként 2000 kg. suly alapján t ö r t é n t ; jóllehet ennél nagyobb suly volt a kocsikba rakható. Megtörtént, hogy egyes föladók ezen kedvező díjszabási helyzet jobb kihasználása czéljából a kocsikat állatokkal tultömték úgyannyira, hogy a rendeltető állomásra érkező baromfiak tetemes része útközben elhullott. Miután pedig a feladók veszteségükért még kártérítést is követeltek, a német vasutak ezen kártérítési keresetekkel foglalkozván, megállapították, hogy a kocsikba berakott baromfi súlya a legtöbb esetben meghaladta a 2000 kgot és ennek folytán követelték, hogy a díjszámítás alapjául a tényleges suly, de kocsinkint legalább 2000 kg. számíttassák. Ezáltal természetesen a szállítási dij m e g d r á g u l t ; minek következményében azután a kivitel csökkenését vonta maga után. Ennélfogva a m. kir. államvasutak igazgatósága azon sürgős inditványnyal fordult az osztrák és német vasutakhoz, hogy a szóban levő baromfidijszabás átdolgoztassék oly irányban, hogy a díjszámítás az osztrák-német határig terjedő vonalon a kocsikba rakott tényleges suly alapján történjék. Ezen eljárás mellett a szállítási költség a jelenlegivel szeftiben 80— 130 márkával csökkenne, miáltal a beállott megdrágulás nagyobb része ismét elenyésztetnék. Az államvasutak javaslata elfogadtatván, a baromfidijszabás legközelebb fog megjelenni és igy remélhető, hogy a nagy jövővel kecsegtető kivitelünk továbbra is fejlődni fog. Az orsz. magyar gazd. egyesület tulajdona.

A „PÁTRIA" irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság nyomása.

•VIII. évfolyam. — 3. szám.

A „Köztelek" melléklete.

B u d a p e s t , 1 8 9 9 . m á r c z i u s 22.

BAROMFIAK MÉHÉSZÉT ES SELYEMTENYESZTES.

BAROMFI-, MÉH- É S 8 E L Y E M T B N Y É 8 Z T É 8 I

SZAKLAP.

Jilfírfte}, n9dJ939

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET BAROMFI-, MÉH- ÉS SELYEMTENYÉSZTÉSI SZAKOSZTÁLYÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYEi I M1HDEH S Ó BAK.

A baromfitenyésztési szakosztály tagdija egész évre 2 frt. — Az orsz. magy. gazd. egyesület tagdija egész évre 10 frt. — A

A jobbminó'ségü baromfi előállításáról. Közli: Dr. Könnendy Endre.

K ö z t u d o m á s u , hogy a b a r o m f i a k hus-, tojás- é s tolltermékeikben szolgált a t j á k ugy a h á z t a r t á s n a k , mint a z iparn a k a z o n czikkeket, melyek iránt a kereslet napról-napra fokozódik. Mint mind e n árunál, ugy ezeknél is áll a z a szabály, hogy minél j o b b é s finomabb a z áru, a n n á l m a g a s a b b á r b a n lehet a z t értékesíteni, éppen azért a baromfitenyésztőnek, h a azt a k a r j a , hogy baromfitermeivényeiért m a g a s á r t kapjon, arra kell törekednie, hogy minél j o b b anyagot állítson elő. J o b b á r u t képez a z a szárnyas, melynek ízletes, finom é s n e d v d ú s a b b több h u s a van, tojásai pedig nagyobbak, súlyosabbak é s b a r n á s s á r g a szinü héjjal birnak. Csodálatos dolog, hogy h a b á r a tyúk m o n d h a t n i a legrégibb szelídített háziállatok egyike, mégis ez részesül a legm o s t o h á b b g o n d o z á s b a n . Nemesítése, javítása pedig n e m h o g y czélba s o h a n e m vétetett, d e s ő t annyira elhanyagolva volt, hogy m a m á r a z ilyen közönséges tyúkoknál a h u s t csak ugy kell oda képzelni, a tojásai pedig csak alig nagyobbak a mezei galamb tojásainál. Ezen elsatnyulást n e m p u s z t á n a vérfelfrissités h i á n y á n a k kell a z o n b a n tulajdonítani, h a n e m főként a n n a k , hogy egyáltalán semmi gondot sem fordítanak a tenyészbaromfi kiválasztására, holott ez a j ó anyag előállításának a legfőbb és nélkülözhetlen feltétele. A v a g y o n o s a b b tenyésztők közül a legtöbben, a legszebben é s legjobban fejlődő s a legjobb tenyészanyagot szolgáltató legkoraibb csirkéit, mint ú j d o n ságot kegyetlenül m i n d a ? , ^ ^ t á j á i ' a r a k j a , a szegényebb .tenyésztő .í.psdigy ,mivel:

ezért k a p h a t legjobb árt, a piaczra eladja, de hogy a legkoraibb csirkékből tenyésza n y a g n a k m e g h a g y j o n vagy legalább a szükséges tenyészkakasokat ezekből v á laszsza ki, arra csak igen kevés gazdasszony gondol. Ily eljárás mellett tehát érthető, hogy a köztenyésztés b a r o m f i a n y a g a ennyire elkorcsosult é s hogy a m a g a s k o r m á n y n a k kellett a z állattenyésztés e z e n f o n tos ágát figyelme é s g o n d o z á s a tárgyává tenni. Magas k o r m á n y u n k meg is találta az egyedül czélhoz vezető és a leghelyesebb m ó d o t a köztenyésztésre szolgáló b a r o m f i a n y a g javítására é s nagyobbitására akkor, m i d ő n a tenyésztésre legh a s z n o s a b b f a j b a r o m f i a k h i m n e m ü példányai cserekiosztását rendelte el é s pedig egy-egy egész községben egyszerre s ezen f o n t o s é s n a g y k e d v e z m é n y ü i n tézkedéseért igazi hálával tartozhatik m i n d a z o n község, a hol már ezen intézkedés végrehajtatott.

tapasztalataim a l a p j á n t a n á c s o s a i szolgáljak azoknak, a kik komolyan veszik a baromfitenyésztést, iparkodni' es m u n kálkodni a k a r n a k ö n m a g u k is azon, ' hogy s a j á t j a v u k r a czélhoz is ^ g ^ g g ^ r j p A czélhozjutás legfőbb t é n y e z ő j e pedig a j ő t e n y é s z a n y a g ö s s z e v á l o g a s s a . A j ő a n y a g előállításához okvetlen ' szükséges a j ó t e n y é s z a n y a g kiyálakz : tása, melyek előállításához a ncnws.'apa~ állat önmagában még nem elégséges.'

A kik a b b a n a s z e r e n c s é b e n részesültek, hogy a m a g a s k o r m á n y t ó l n e m e s vérű kakast kaptak, legelső t e e n d ő j ü k , hogy a n a g y o b b testű, szebb f o r m á j ú i g egy vagy m á s j o b b tulajdonságairól netán m á r ismert tyúkjaik közül a z é t u l a j d o n s á g o k k a l n e m b i r ő . lyukjaikat, selejtezzék ki, pusztítsák el é s csak min é l kevesebb tyúkot t a r t s a n a k meg, h a b á r ezáltal a z első é v b e n talán kevesebb leszen is a t o j á s é s csirketermelés. E z e n áldozatot okvetlen meg kell tenniök, Régi példabeszéd, hogy segits m a - h a komolyan czélt a k a r n a k érni, mert g a d o n s akkor az Isten is megsegít. E z e n igy a k e v e s e b b tenyésztyukkal először p é l d a b e s z é d b e n pedig sok igazság rejlik, elérik azt, hogy m i n d e n k ü l ö n ö s e b b é s tehát azt követni i s kell. Az isteni segít- nagyobb fáradságot igénylő megfigyelés ség m á r elérkezett, m i d ő n a m a g a s kor- nélkül is csak a n e m e s e b b minőségű m á n y ezen ügyet a kezébe vette s igy tyúkjaiktól s z á r m a z ó k lesznek az u t ó d o k ; a segítség m á r megelőzte az öntevékeny- m á s o d s z o r k e v e s e b b tyúk mellett több séget, d e e z még m a g á b a n n e m elég s lesz a termékenyített tojás s ez által a még e segítség mellett n e m t e h e t j ü k kotló tyúk alá kerülő tojásokból n a g y o b b össze kezeinket, hogy most m á r m i n d e n lészen a kikelési százalék s n e m e s e b b r e n d b e n v a n é s m i n d e n j ó l v a n s igy lesz a z utód. De azért is czélszerü, hogy m o s t m á r a j ó e r e d m é n y bizton m e g az igy külsőleg j o b b n a k látszó kevesebb" lesz é s biztosítva is van, h a n e m kell, tyúkot k ö n n y e b b me^figyélni" és , ! a pieghogy a p á r t f o g á s o n é s segítségen felbuz- íigyelés folytan,,ki tudni, hogy ,azok k ö z ü l ' dulva, m i tegyük meg a további teendő- melyik«fcir -É ; belsőt i|obb, íulajdonságokkalr: ket arra, hogy a m a g a s k o r m á n y /átttóa jelesül, melyik tojik a z o k közül nagyobis czélzott eredmény, §}a 9 jg ^ j j j g l n ^ ^ r $ z . bat, melyik a j o b b é s ,szaporább tojó, elérendő eredményi nállandóan.: * mego uísí m e l y i k i g i'wIőV jól kotlóyj jón, veaelö s j joyőre cs^ik e m e j ő tulajdonságairól ' isES^ÍSfifim Jnitn Inhoszbrrn áa?áf A ^ * ^ mert jő: egyedek tarthatók meg tenyészJelen czikkemnek pedig éppen az aö.^a|nák, azok közül pedig a rosszaba czélja, hogy mint lapasztalt tenyésztő,

10

BAROMFIAK, 1899. MÁRCZlüS HO 22.

bak kiselejtezve, csakis a jó t u l a j d o n o k kal birő jó egyedek u t á n t e n y é s z t h e t ü n k s eként csakis a jó tulajdonokkal biró állatjaink szaporulata, a mely szüleitől jő t u l a j d o n o k a t örökölt — j ő v é n ten y é s z t é s b e , a jó t u l a j d o n s á g állandósittathatik. Igy keletkezik a f a j s e b b e n az e s e t b e n a jó faj, m e r t a f a j n e m egyéb, m i n t valamely t u l a j d o n s á g o k n a k állandósítása, állandóvá tétele. Állandóvá tétel pedig az által történik, hogy h a egy bizonyos czélba vett tulajdonsággal 5 — 6 n e m z e d é k m á r az egymástóli öröklés folytán bir s igy e t u l a j d o n s á g a vérbe á t m e n v é n , az u t ó d o k e m e t u l a j d o n s á g o t m á r v é r ü k b e n birják s azt át is örökitik. Az ily m ó d o n összeállított törzsek u t á n feltűnő szép e r e d m é n y e k e t f o g u n k látni.

Tojásértékesitő szövetkezetek. *) y r. ;; Ertl és Licht: „A mezőgazdasági szövetkezeti ügy Németországban" czim alatt egy kézi könyvet adtak ki, mely a szövetkezeti gyakorlatnak szánva, a szövetkezés minden egyes fajával és annak jelenlegi, eddig Németországban elért fejlettségi, fokával részletesen foglalkozik. A tojásértékesitő szövetkezetekről is sók hasznos adatot találunk benne s azért czélszerünek tartjuk az e tárgyra vonatkozókat a következőkben rövidesen összefoglalni. Mihelyt a baromfitartás a gazdáknál annyira szaporittatott és feljavittatott, hogy a kisgazda a saját szükségletét már meghaladván, a tojások értékesítésére is kell gondolnia, természetesen ama kérdés lép előtérbe, hogy ez értékesítés miként történhetnék a legokszerübben ? Nagyobb városok közelében, hol a gazdasszony direkt a fogyasztóhoz viheti áruját, a szövetkezeti szevezetre nincs nagy szükség. De annál inkább a félreeső vidékeken. ,

*) Ezen igen. érdekes, egy kiváló gazda tollából nyert közleményt, a t. olvasókfigyelmébeajánljuk. Szerk.

T Á R CZ A A madár. Kiválóbb . nemzetek történelmét, rendszerint egy titokzatos madárról szóló rege nyitja meg. Nemzeti hősök születésénél, mint valami hatalmas istenség szerepel, kiválasztottjait állandóan jóra vezérli, a duló csatákban hadvezérlő nemtőjé lesz, az elkerülhetlen veszedelmet pedig idejekorán megjósolja. A világhódító Attila védője és vezérmadara a sas volt!, Álmos születését egy koronás turulmadár jóslata előzi meg, mely az édes anyának fia hódításairól és a magyar nemzet jövendő nagyságáról hirt hoz. Őseinket az uj haza szent földjére Álmos turulmadarat vezérli, miért is a régi magyarok hálából, mint valami felsőbb lényt tekintették a turul madarat jelképét pedig — a kereszt feltüntéig — zászlaikon hordozták. Ezért tartotta meg szent hírnevét napjainkig a harkály s innét ered az a szigorú tilalom, hogy „a harkályt nem szabad bántani." A történelem Simurg madaráról is szól, mely a pusztulásra kitett kis gyermeknek táplálékot hord és a mely később a hős gyermeket beszélni is megtanítja.

A tojásértékesitő szövetkezetek legelébb Hannoverában fejlődtek. A következőkben a tojásértékesitő szövetkezetek eljárásának kellő feltüntetésé végett, a visselhövedei baromfitenyésztési egyesület üzemének berendezése mutattatik be. Miután sikerült egy pár hamburgi és brémai kereskedőt átvevőknek megnyerni, 1897 február közepén egyik tagtársnál gyűjtő-állomás szérveztetett. A tojások beküldése 1897 február 16-án vette kezdetét. Nemsokára 2 uj, közeli gyüjtőállomás felállítása vált szükségessé. Mindegyik gyűjtő-állomás külön-külön küldi szét tojásait, de az üzletvezetés ős számvitel közös. A kereskedő, kinél szervezve van a gyüjtőállomás, gyüjtőkönyvet vezet, amelyben a baromfitenyésztési-egylet mindegyik tagja számára lesz nyitva. A szállított tojások menynyisége az illető tagnak egyes szállításkor javára iratik a gyüjtőkönyvben. Azonkívül minden szállító kezéhez egy könyvkivonat adatott, amely á szállításokkor bemutattatik és amelybe mindig ugya,nazon szállítási," összeg vezettetik be, mint a gyüjtőkönyvbe. A gyüjtőállomáson a szállításkor a törött, vagy nagyon kicsiny tojások visszautasittatnak. A leszámolás havonta egyszer történik és azután a nyereség a kiadások vagy á tojásoknak a szállítás alatt történt törések levonása után a szállított tojások mennyisége és minősége szérint a szállítók közt felosztatik. A vevőkkel oly megállapodás történt, hogy ők viselik a viteldijat a rendeltetési helyig, az egyesület ezzel szemben magára vállalja a különböző ládák visszaszállításának költségeit. 1897 julius haváig 10—20%-kal magasabb árakat lehetett fizetni, mint a minőt addig a tojáskereskedők a gazdáknak rendesen ajánlottak. A tojásoknak ezen jobb értékesítése onnan ered, hogy a haszon, amely különben a tojáskereskedőknek jutott, a termelőké marad és hogy a nagykereskedők, a friss áru nagyobb biztositéka miatt, a „szövetkezeti tojásokat" mindig jobban fizetik. A tojásoknak a gyüjtőállomásra való szállítása a következő föltételekkel történik: 1. A baromfitenyésztési egyesület mindegyik tagja, a ki a közös tojásszállitásra kötelezte magát, összes, gazdaságában nyert tojásait az egyesület által megnevezett gyűjtőállomásra köteles szállítani, azok kivételével, melyeket saját szükségleteire és a kiköltésre igényel. A biblia szavai szerint, egy kietlen pusztába holló hord táplálékot a prófétának. Noe bárkájából a tönkrement világba legelőbb is hollót bocsátott ki. Szilágyi Erzsébet levelét holló vitte Prágába. Normandi rege szerint: a tüzet az emberekhez az égből egy kis ökörszem hozta le. Ezen s hasonló regék történelmi tények alapján fejlődött ki az emberekben az egyes madarak iránt tanúsított tisztelet és félelem. Ezen az alapon keletkeztek ama jelképes magyarázatok és hiedelmek, a melyek majdnem mindegyik madár köré egész kis regekört fűznek. A madarak jóslási képességébe vetett bizodalomról, a következő általánosán ismert mondások is tanúbizonyságot tesznek : Ha egy csoportban sok fehér madár jelenik meg : háború keletkezik. Ha a saskeselyük seregestől jelentkeznek: nagy csata lesz. Az ölyv két nappal a háború előtt megjövendöli, hogy melyik fél fog győzni. A sirály a tengerészek réme, mert röpködése közeli vihart jósol. A lélek rendszerint, mint madár száll ki az emberből és mint madár jelenik meg ismét övéi körében. Keresztény hagyományok szerint, a madarak a vértanuknak égfelé röppenő lelkét jelentik.

3. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. 2. Csak egyesületi tagoknak szabad tojásokat a gyűjtő-állomásoknak szállitaniok és csak oly tojások szállíthatók, melyek a saját gazdaságban nyerettek. A gyűjtő-állomásig való szállításról a tagoknak kell gondoskodniok. 3. A tojásokat hetenkint 2-szer frissen kell szállítani. Ki régi, vagy romlott tojást szállít,, azt kétszeresen kell pótolnia. Ha valamely tag ismételten szállítana rossz tojást, akkor az a további tojássszállitásból kizárható. A tojások naponta veendők ki a fészekből és fészektojásokul csakis porczellántojások alkalmazandók. 4. A szállított tojásokért fizetendő ár ai tojások értékesítése után számíttatik ki. 5. Minden hó 10-e után az eladók a, szállított tojásokért járó összeget a gyűjtőállomásnál átvehetik. Kívánatra részletelőlegek korábban is felvehetők. 6. A gyüjtőállomás^ a költésre alkalmas tojások szállítását is magára vállalja. 7. A gyüjtőállomásra beérkező tojásoknak viselniök kell az illető szállító festékpecsétjét. 8. A tojásszállitáshoz szükséges csomagoló anyagokról a szövetkezet gondoskodik. (Folyt! köv.)

A szegedi baromfikiállitás. Átolvasván a szegedi baromfikiállitás czélját ismertető közleményt, csak helyeselni t u d o m a z o n tervet, mely azt czélozza, hogy az ott bemutatott gazdasági baromfiak csoport kiálitása által a baromfitenyésztő k ö z ö n s é g a sport-baromfitenyésztéstől a h a s z n o t h o z ó gazdasági baromfitenyésztés felkarolására buzditassék. Láttam m á r több izben fajbaromfikiállitást, de s o h a s e m t u d t a m lelkesedni egy-egy kihizott és kifényesített kokinvagy b r á m a c s a l á d o n , vagy egyes — n e m tagadom — r e m e k példányú plimutkakason vagy emdeni ludóriáson, m e r t m e g voltam győződve, hogy a kiállító t u l a j d o n o s o t t h o n sok esetben n e m t u d n a még egy- vagy két hasonló diszMajdnem minden madárhoz jó vagy rossz jelkép fűződik, igy jelenti: a keselyű az önfeláldozást, a sólyom a műveltséget, a sas az éleslátást, a griff a világosságot, a daru a megelégedést, a páva a szépséget, a galamb a szeretetet, a bagoly a bölcsességet, a túzok a kétszínűséget, a papagály a türelmet, a gém a gyorsaságot, a kakas az éberséget, lud a szerencsétlenséget, liba a tapasztalatlanságot, pulykakakas hirtelen haragot. A madrak királya a sas ! — azt mondja róla a költő, hogy : „Madarak Attilája a sas, szemét büszke hittel a nap felé mereszti!" a szépnek, az értelemnek, a nagyravágyásnak a jelképe. A szentírás János evángélistának sasjellemet tulajdonit, a kétfejű sassal pedig Krisztus urunk kettős szellemét jelképezi. Görög hitrege szerint: a sas , Zéusnak a kísérője. Sashoz- hasonlítja nemzetét a költő, midőn ekként kiált fel: „Csak sast nemzenek a sasok, Nem szül gyáva nyulat Nubia párducza!" hozzá hasonlítja lelkét,"mikor igy szól: „Börtönéből szabadul sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látja!" A gólya a magyar családi élet szolgálatkész madara; miért is nagy tiszteletben tartja őt minden jóravaló család. Egyébként azt mondják:

3. SZÁM 8-IK ÉVFOLYAM. ipéldányt felmutatni. Igaz, hogy p. o. egy liparkiállitáson is csak egy d a r a b — legyen az bútor, gép, ékszer vagy b á r m i más t á r g y — van közszemlére kitéve s ez az egy d a r a b tauuskodhatik az illető iparos művészi érzékéről, haladásáról és szorgalmáról s ö képes ilyet 1 0 — 2 0 , sőt bármily m e n n y i s é g ű darabot is m e g r e n delésre előállítani. Csakhogy a baromfitenyésztésnél a dolog egészen másk é n t áll. A tenyésztő a baromfiak felnevelésénél a n n y i esélynek van kitéve, hogy n e m elég a szorgalom s fáradság, a mit az illető tenyészetére fordit, hogy m i n d e n k o r sikeres legyen m ű k ö d é s e , han e m szükséges ezenkívül elsősorban is elsőrangú, jól fejlett t e n y é s z a n y a g is. H a tehát a kiállítás eléri azt, hogy 3 0 — 4 0 d a r a b egyöntetű baromfit t u d kiállítani, ott bizonyosak lehetünk, hogy b a r o m f i - u d v a r á b a n legálábbis mégegyszerannyi található, ezért n e m lehet eléggé pártolni a csoportos hiállitás nagyszerű eszméjét. Igaz, hogy soká fog tartani, míg az országban e z i r á n y b a n egyöntetű t e n y é s z tésről beszélhetünk, m e r t SOK előítélettel kell még k ü z d e n i ; n e m c s a k a köznép, de még úriasszony is a k a d elég, a ki m a is azt tartja, hogy a magyar tyúknál j o b b nincs, mert az j o b b tojó, j o b b csibehordó, n i n c s is a n n y i r a alávetve a p u s z t u l á s n a k stb., m á r most, h a az uri osztály igy nyilatkozik, mit v á r j o n az e m b e r akkor a köznéptől, ki m á r konzervatív természeténél fogva is idegenkedik m i n d e n u j dologtól,? Azért kell jó példával elöljárni s mi — kik a f a j b a romfitenyésztés előnyeit i s m e r j ü k — leSzerencsés az a ház, melyiken a gólya fészket rak; ha leütik a gólyafészket: a jég az egész vidéket elveri; a gólya felgyújtja a házat, ha a fiát bántják. Bácskában azt a tanácsot adják, hogy: „Ha gólyát látsz, állj meg, kezdj sétálni, vagy fuss, csak le ne ülj; mert ha ilyenkor leülsz, megszáll a restség". Mikor a huszadik gólyát látod az utóbbi évben, üsd háromszor falba a fejed, hogy szerencsés lehess! A gólyáról ekként emlékezik meg a költő: „Jön a daru, meg a gólya, Hogy ha kizöldül a róna: De nem jön meg az én kedvéin, Szomorúság rabja lettem." Mikor elhagyatottnak érzi magát, akkor igy panaszkodik : „Árva vagyok, mint a gólya, Kinek nincsen pártfogója." Mikor pedig rossz fát tett a tűzre, akkor meg azt mondja, hogy: „Nincsen kedvem, mert elvitte a gólya, Mert ott jártam, ahol nem kellett volna," A bagoly a tudomány és az előrelátás jelképe; a néphiedelem e mellett nagy jóstehetséget is tulajdonit neki; rendszerint rossz dolgokat szokott megjósolni: pusz-

11

BAROMFIAK, 1899. MÁRCZIUS HO 22. gyünk m i n d e n rendelkezésünkre álló eszközzel segítségére az illető szakköröknek n e m e s törekvéseikben. Fittler Bdndorné.

A dorkingtyuk. A dorkingtyukot már' ősidők óta kiváló és. nemes fajnak ismerik. A rómaiak Egyiptomból hozták e fajt, melyet kitűnő husa miatt igen megkedveltek. Sussex és Surrey grófságokban, kiváít Dorking városában évszázadokon át tisztavérben fentartatott tenyésztése, s innen is nyerte a „dorking" nevet. E század elején a fajbaromfitenyésztésnek általános fellendülésével' a praktikus angol

Dorking kakas.

testüek. A szines dorkingok taréja egyszerű, szabályosán csipkézett, mig a fehér dorkingfajnál csak a rózsataréj a jellegzetes. A dorking arczának, fülének s tarajának színe élénk rózsapiros, áttetsző árnyalatban, lábai erőteljesek, rózsaszinüek élénk fehér fénynyel. Föltűnő fajjellegük az, hogy lábujjaiknak száma öt; ezek közt 4 lábujj rendes állású, mig az ötödik kell, hogy fölfélé irányítva és teljesen szabadon álló legyen. A tyúkok farka egyenesen fölfelé álló, mig a kakasok farka szép érczfériyü tollakkal dúsan megrakott rövid és sarló alakú. Szemeiknek szinhártyája vörös vagy narancsszínű. A dorkingok rendkívül finom, vékony csontozatát nagy hustömeg veszi körül,'mely tulajdonság végett kell, hogy elsőrangú fajbaromfinak elismerjük. Bármily szép és részlen hasznos is a legkülönbözőbb baromfifajoknak sportszerű te-

Dorking tojó.

tenyésztők1 figyelme első sorban a dorkingtyukra irányult, melyet nagyobb test elérése végett kitűnő sikerrel malájokkal és bráhmákkal keresztezve, a mai tollazatban is állandó jellegű dorTcingfajt nevelték. A dorking alakjára hasonlít a magyar tyúkhoz, nagyságra nézve ezt azonban 1/á—1/8-al fölülmúlja. Háta, melle széles; nyaka rövid; már a fiatal dorkingcsibék is feltűnően zömök

nyésztése, azt hiszem, a baromfitenyésztésnek általános ezélja mégis mindig csak az fog Maradni, hogy első sorban kitűnő pecsenyeállatokat és másodsorban sok tojást produbáljunk. Ugv gondolom, az első czélnak szemmeltartása mellett nem szabadna elmulasztanunk a dorkingtyukot . is belevonni hazai baromfiállományunk nemesítésének anyagai közé. A dorkingtyukok okszerű tartás mellett

tulást és álnokságot. Országszerte ismeretesek a következő mondások: „Ha huhog a bagoly, halott fog lenni!'" — abban a házban meghal valaki, amelyiken a bagoly keresztül száll; — aki nappal baglyot lát, azt rövid idő alatt nagy szerencsétlenség éri; — aki utazása közben bagoly huhogást hall, az útjában rossz hirt fog hallani." Mindeme gonoszkodása mellett sem szabad azonban bántani a baglyot; az árva vármegyeiek szerint ugyanis: „aki a baglyot megöli, annak leég a háza." Sáros vármegyében, akit meglopnak, annak azt tanácsolják,- hogy: fogjon baglyot s. kösse azt lábainál fogva egy fához: amerre a bagoly röpülni akar, arra van a tolvaj. Ha a házasfelek nem hitestársak, azt mondjuk róluk, hogy: „Bagoly hiten vaniiak", aki olyan dologba ártja bele magát, amihez nem ért, arról azt mondják, hogy: „Ért hozzá, mint a bagoly az „Aye Máriához !", aki pedig valami jóból ki akarja venni a részét, az rendszerint azzal szokott ágálni, hogy h á t : „ő érte is leesett a bagoly a fáról." A holló a régi keresztény í hagyományok szerint: a megátalkodott gonoszság jelképe; mert a gonosz is — akár csak Nóe hollója — kiröpül az egyház kebeléből és nem találja meg többé a hazafelé vezető utat. Nem sok

jót lehet mondani a hollóról, legfeljebb annyit, hogy egyszer, egy prófétának ételt hordott a pusztába és hogy igazságszeretetéről hires egyik nagy királyunknak kiválasztott madara volt. El lehet mondani erről a madárról, hogy nyomon követi őket a baj : csak ki kell tá'tani a száját s ime elváltozik az idő, halnak az emberek, pusztulnak az állatok. Azt beszélik felőle, hogy : „ha a száját a nap: felé tátogatja: akkor tűrhetetlen meleg lesz; ha pedig tiszta időben sokat kiabál : akkor meg le fog hűlni a levegő — ha azt kiáltja, hogy krá-krá : akkor egy állat pusztulását jövendöli ; ha pedig igy szól, hogy „kró-kró" akkor egy ember fog meghalni. Ezért van az, hogy a költő is csak akkor szól a hollóról, ha nagy fájdalom éri, például, mikor sok rosszat beszélnek róla : „Nagypénteken mossa holló a fiát, Ez a világ kigyót-békát rám kiált." Vagy pedig midőn kedvese elhagyja : „Jegenyefa tetejébe Két holló ül feketébe Gyász ruhájuk engem illet, Mert engemet már nem szeret," Különben, a mi nagyon fekete, arról azt mondjuk, hogy : „Fekete, mint a holló !" a mi nagyon ritka, arról pedig azt, hogy : „Ritka, mint a fehér holló !" . . Ferencz. ; Krenedies

12

BAROMFIAK,

évente átlag 1ÖO—120 tojást raknak, melyeknek kiválóan .finom jó izét csakis a plimutoknak tojásai közelitik meg. A dorkingtyukok nemcsak kitűnő kotlók, h a n e m mint csibéiket kiváló gonddal vezető gyengéd anyák fölülmulhatlanok. A dorkingokat öt szinben tenyésztik, melyek: 1. a sötétszürke dorhing;2. az ezüstnyaku dorlcing; 3. a hakukszmü dorlcing; 4. a fehér dorhing, mely a leggyengébb válfaj és végre 5. az e négy faj összekeveréséből s z á r m a z ó tarka vagy parasztdorking. Magam az ezüstnyaku dorkingot tenyésztem, mely most a legkedveltebb f a j s mondhatom, hogy ez, a szépséget is tekintve, minden más fajjal kiállja a versenyt. Möller Istvánná.

1 8 9 9 . MÁRCZIÜS HO

22.

igen könnyen hasmenést kapnak, 5—6 napig csak fokozatosan szoktatom őket a hűvösebb levegőhöz, akkorára oly erősek, hogyha szép idő van, 8 ad n a p r a meleg n a p o s helyre kirakom őket. Délután behajtom a helyükre. Hárorn hetes koráig kell a csibére nagyon felügyelni, a többi m á r a kotlós gondja. Ha a csibéknek van friss vizük, van a ház körül bokros, árnyas hely, trágyatelep, szérűskert, luczernás, mert ez az ők tanyájuk, könnyen és gyorsan nevelődnek. Kéthetes koráig a csibéket tiszta kukoriczadarával, négyhetes korukban m á r aprószemü tengerivel lehet etetni; 6 — 8 hetes korukban pedig a piaczon m á r jól értékesíthetők. Herezogh Hugóné.

Csibetenyésztés télen, ív.

A csibenevelés legkönnyebb módja.

Az a tenyésztő, ki jelzett 500 D - m . területét juliusban ilyformán beveti, biztos lehet róla, hogy novembertől márczius végéig 600 darab csibéjének teremtette meg téli zöld-

Igen sok kezdő háziasszony van, ki a baromfiak legkönnyebb nevelési m ó d j á t nem ismeri, azt hiszem, hogy jó szolgálatot teszek, ha tapasztalataimat e helyen leirom. Közel 18 éve van fajbaromfj-pepinériám és elég sikerrel kezelem, szépen hoz hasznot. A tenyésztésnél első főkellék, hogy a tyúkok szelídek legyenek, vad tyúk igen s o k k á r t okozhat. Ha a tyúk felhagy a tojással, elkotlik, összevárok 4 —5 kotlót, egy nyugalmas helyen készítek nékik tiszta szalmából kis kosarakban fészket, mindegyik kap 21 drb friss átválogatott, megvizsgált tojást. Minden reggel lerakom őket, enni, inni kapnak, többet egész n a p le n e m jönnek a fészekről s igy nem hűlhetnek meg a tojások. ü g y 8—10-ed n a p r a este gyertyafény mellett megvizsgálom a tojásokat. A megtermékenyített jó tojás sötét, a rossz világos, ha sok rossz tojás van, a kevés jót összerakom, ugy, hogy 16—18 legyen egy kotló alatt. A tojás nélkül m a r a d t kotlók, friss tojást kapnak ismét. A kiszedett rossz tojást megfőzöm, héjastól összetöröm, kiszórom az udvaron az összes, baromfiak szívesen elfogyasztják. Nem minden háziasszony szokta a kotlók alatt a tojást megvizsgálni, pedig számos előnye ván. 1. A kotló ú j r a kaphat friss t o j á s t ; 2. rossz tojás n e m vész kárba, mert megeszi a t ö b b i ; 3. jó tojás több meleget kap, igy biztos a kelés jó eredménye; 4. n e m vagyunk annak a veszélynek kitéve, hogy a zápult tojás széjjelpukkadjon és

Sokan épp ennek hiányában buktak bele a téli tenyésztésbe, s lám a probléma megoldása a Kolombus-tojás rejtélyénél sokkal egyszerűbb. Mármost, h a a csibe-pajtában, h a a szab a d b a n termelte a tenyésztő a zöldséget, azt finoman szecskázva a d j a a csibéknek. Aztán amily a r á n y b a n nő az apróság, oly mértékben lehet a zöldség öregebben metélve. Dehát á csibe nemcsak zöldséget eszik, az etetőtuskókról lecsipegeti az árpaliszt s lefölözött tejből készült lágyeledelét. Itatójából meg a friss vizhiánvoznia. Mindenütt Mindenütt, a nek sohasem szabad hiányoznia. skrupolozus tisztaság uralkodjék! Az etetőtuskókra csak annyi lágyeledel kevertessék, mennyit egyszerre, tisztára mégis esznek, mert másképp az azon megsavanyodik, aztán kész mindenféle nyavalya." A vágott zöldség meg m a j d a földre szórva, m a j d a lágy eledelbe keverve nyujtassék. Sohasem szabad feledni, hogy a csirke inyencz, mely a váltózatos eledelt szereti s keresi. Aztán az etetőtuskó soha sem helyeztessék a puszta földre, h a n e m mindig mintegy 30 • - c m . - n y i deszkatáblára, mert a csirke a tuskóról sok lágyeledelt lemorzsol, mely ha a csupasz földre hull, ott csakhamár megsanyodik s fertőzteti a talajt. Holott, ha a deszkalapra esik, a csibéket gondozó egyén a morzsákat a vénebb szárnyasoknak szórhatja ki, igy semmi sem vész kárba s a p a j t a talaja sem lett fertőztetve. A talaj még a szabad ég alatt is h a m a r fertőződik az ürüléktől s az erjedésbe menő 1 ágyeleségtől, fedett helyiségben ez természetszerűen még gyorsabban esik meg, ezért a

A jó kotló alatt 20—21 n a p múlva egyszerre kél a csibe. A kikelt ! csibéket egy jó meleg, p u h a kendővel bélelt kosárkába rakom s meleg helyen tartom mindaddig, mig mind ki nem k é l ; akkor a tyukmamákat megvizsgálom, tiszta-e a tollúk?, Ha nem tiszta, akkor bezacherlinezem őket és az udvaron egy rakás homokban fél óra alatt kifürdik ugy a zacherlint, mint a férgeket. Ezalatt én széles kosarakba egy kevés szalmát teszek, a csibéket 16-tól 25-ig, a tyúk nagysága és az időjárás melegsége szerint, belerakom és hozzáteszem a kotlókat. A fölösleges tyúkok kimennek ú j r a tojni, mert sok kotló csak bajt csinál, verekednek és a kis csirkéket megtapossák. Két napig ülnek a kosárban és csak ott kapnak enni, inni, frissen darált kukoriczadarát, lapos kis tányérban vizet 4—5-ször egy nap, midőn eleget csipegettek, elveszem tőlük az ételt, italt, hogy anyjuk alá bújjanak melegedni. Harmadnap már leteszem őket, mig esznek, meleg helyre, hogy meg ne hűljenek, mert

felnőtt szárnyasokat mély vályúból, a pícziny csirkéket meg deszkatartóra helyezett tuskóról kell etetni. Tegyük fel, hogy összesen 300 főből álló csibecsoportot gondozunk egyszerre. Ennek etetésére vagy 5 tuskót helyezünk el IV2 méter hosszúságú deszkára, kellőleg elkülönítve egymástól. Ez lesz megfelelő. Dehát térjünk át a melegítés kérdésére. Ez a vállalkozók kardinális pontja, mert olcsó tüzelő jelenléte van föltételezve. E nélkül nincs boldogulás! Mondtuk, hogy a pajtának 15—18 fok R. melegségünek kell lenni. A helyiség innenső végébe kályhát kell állítani, ahol sok a kukoriczaszár, hullott fa, ott m e g j á r j a a tapasztott „banya" is, melynek csöve végigjárja az egész p a j t á t , ez elégséges meleget fog adni. Persze a kályhában a kőszénportól kezdve, mindenféle olcsó anyag legyen égethető, hogy a fűtés mentől kevesebbe k e r ü l j ö n ! A kályhát valami ellenzővel kell körülvenni, hogy a csibék hozzá közel n e érjenek, hogy ott megpörzsölődjenek. Éjszakának idején a csibék a mesterséges anyába húzódnak meg, akkor tehát a kályhákat fűteni fölösleges. Amint látjuk, a csibe-

3 . SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. p a j t a berendezése s felügyelete nem sok gondot, fáradságot ad, akinek olcsó tüzelő áll rendelkezésére, annál biztos a siker. Aki tehát korai csirkét akar, berendezi magánál a téli tenyésztést novembertől márczius végéig s azt nyerheti, hogy csirkeárusitók terén kevés versenytársa akad, ha ugyan egyedül n e m uralja a piaczot. A kéthónapos csirke m á r a tyúkólba kerülhet. Öt hónapon keresztül tehát a 300 csoportos csirkecsapatnak ötszörös seriese kerülhet ilyformán piaczra, melyen jól fizetik azokat. Azaz 1500 darai csirke kerülhet elárusitásra. Ez pénzt hoz a vállalkozónak !! A csibepajta persze gyepes, bokros udv a r b a n állván, ha tél szakán meleg, napos, szép idő van, a csirkecsapatot egy-két órára ki is lehet ereszteni, vigyázván rájok, hogy a szabadbani séta hülést ne vonjon maga u t á n ! Jankó Szilárd.

VEGYESEK. A pip és a b a r o m f i n á t h a kezelése. A baromfiak nyelvén keletkező fehéres hártya melyet közönségesen pipnek nevezünk, tulajdonképpen nem önálló betegség, hanem csak tünete a lélekzőszerek első részében főleg az orrban keletkező hurutos gvuladásnak, a mely sokszor a szájra, gáratra és lélekző csőre is áterjed. Pip- tehát legtöbbször a baromfinátha követj keztében fejlődik s lényegében abban áll, hogy a nyelvnek nyákhártyájáról a hámlósejtek nem válnak le, h a n e m beszáradva fehéres réteget alkotnak a nyelv csúcsán. A baromfiinátha a legtöbb esetben magától is : meggyógyul, ha e állatokat jól szelőzött, de hidegtől óvott helyen tartjuk. Ha azonban súlyos alakban lép fel, vagy átterjed a lélekző csőre és hörgőkre is, ! USY czélszerü kátránygőzöléseket alkalmazni, ! a m i legkönnyebben ugy történhetik, hogy , melegített téglára vagy bádogfedőre kátrányt cseppentünk. Jó eredménynyel használható | azonkívül a Liguor ammónium caust, Acidum carbolicum és spiritus aethereus egyenlő arányú keveréke is, melyből néhány cseppet vászon. darabra cseppentve, a beteg állat orra alá , t a r t u n k > hogy a elpárolgó gyógyszert beszívja, > Azonkívül kenjük be az orrnyilásokat kevés | v aselinnel vagy más közönbös zsiradékkal. Ha i a n a t h a meggyógyul, akkor a nyelven levő fehéres hártya, a pip is leválik megától. Teljesen i indokolatlan állatkínzás tehát annak késsel , v a SY tűvel való lepiszkálása. Ez az operáczió • e s a k a r r a Íó> hoSY » nyelvet kisebezze, megvérezze, a mi azután a beteg állapotát még sulyossabbá teszi, mert az evést, a táplálkozást méginkább megnehezíti s annál könnyebben elpusztul az állat. A baromfiak megóvása útban a szomjúságtól. A szomjúságtól legkönnyebben megóvhatjuk szárnyasainkat a kosarakbani elszállításkor, ha egy répát helyezünk a kosárba, min ök egész uton csipkedhetnek, mi annyira pótolja a vizet, hogy meg nem itatás esetén is hosszabb utat megtehetnek. Orosz t o j á s e x p o r t . Mennyire időszerűek és f o n t o s a t azok a törekvések, melyeket az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a magyar tojáskereskedés fejlesztése érdekében legutóbb megindított, mutatják az orosz lapokból vett alábbi adatok, melyek az ottani tojásexport óriás fejlődéséről tanúskodnak. Ezek szerint az orosz birodalomból kivittek 1885-ben Németországba 114, Ausztria-Magyarországba 88, Angliába 28, Belgiumba 2, összesen 2355 millió darabot, holott 1897-ben Németországba 645, monarkiánkba 510, Angliába 377, Belgiumba 30, összesen 1562 millió drb volt a kivitel. Az emelkedés n e m egészen másfél évtized alatt csaknem hatszoros. Az

A „PÁTRIA" irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság nyomása.

Ürsz. Magyar

Oazd. Egyesület

tulajdona.

VIII. évfolyam. — 4. szám.

A „Köztelek"

melléklete.

Budapest, 1899. április 8.

BAROMFIAK M É H É S Z E T É S SELTEMTEHTTÉSZTÉS.

BAROMFI-, MÉH- É S S B L Y B M T E N Y É 8 Z T É 9 I

SZAKLAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HAROMFI-, MÉH- ÉS SELYEMTENYÉSZTÉSI SZAKOSZTÁLYÁNAK Hl TAT A LOS KÖZLÖNYE. SIEGJBmifIK 1BISDBH HÓBAIf. Előfizetési Ara: Egész évre 2 forint.

Szerkeszti: HREBLAY EMIL,

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, üllői-ut (Köztelek).

Az országos magyar gazdasági egyesület és a baromiatenyésztési szakosztály tagjai tagdíj fejében és a „Köztelek" előfizetői ingyen kapják. A baromfitenyésztés! szakosztály tagdija egész évre 2 frt. — Az orsz. magy. gazd. egyesület tagdija egész évre 10 frt. — A .Köztelek" előfizetési ára egész évre 10 frt.

Baromfi-köztenyésztésünk. A baromfitenyésztés Magyarországb a n a többi állattenyésztési ágazat között m i n d e n k o r lényeges é s fontos szerepet játszott s k ü l ö n ö s e n a legszegényebb néposztály megélhetésének egyik tényezőjét képezte, m e r t n e m c s a k húsával, tojásával é s tollával járult a h á z t a r t á s szükségleteihez, h a n e m ezekért készpénzt vagy csere u t j á n m á s háztartási czikket is hozott a h á z h o z . A v a s u t a k hovat o v á b b való terjedésével é s a népességn e k a fővárosokba való csoportosulásával h a z á n k b a n a baromfitenyésztés k é r dése még jelentöségteljesebbé vált, úgyannyira, hogy h a z á n k n a k a baromfi, a tojás é s a toll czimén a legutóbbi é v b e n is külföldről 2 5 millió forint bevétele volt. Azt lehet m o n d a n i , hogy h a z á n k a baromfitenyésztésnek természetes tan y á j a ; gazdasági viszonyaink olyanok, a h o l a baromfi tenyésztésének föfeltételeit: a . s z a b a d teret, rétet, mezőt, berket, tavat é s vizet, aratás u t á n tarlót é s szérűt b ő v e n talál, azon gyorsan é s olcsón növekedik s ennélfogva alig s z á m b a v e h e t ő költséggel ö n m a g a kész piaczi árut képez é s termékeivel ilyenhez j u t t a t j a a gazdát. Az előállított baromfitermékek egyrésze belfogyasztásra talál, d e a n n a k szintén n e m megvetendő része osztrák, n é m e t , franczia é s angol piaczokon keresett á r u t képez s képezett mindaddig, . amig Oroszország hitványabb, de nagyobb tömegű é s olcsóbb áruval, Olaszország pedig a mienkhez hasonló, d e sokkal j o b b a n kezelt é s megfelelő vasúti szállító-kocsikban gyorsan piaczra szállítható baromfitermékeivel komoly versenytársainkká n e m lettek. A k o r m á n y tehát igen bölcsen a baromfiköztenyésztést oly i r á n y b a n ó h a j t j a javítani és fejleszteni, hogy mielőbb képesek legyünk a külföldön finomabb h u s u , úgynevezett p e c s e n y e é s nagyobb testű baromfival n a g y o b b é s minél sárgább színű héjjal bíró tojással é s n e m csak vízi szárnyas, h a n e m a tyúkfélék szemben tollaival is m á s országokkal e r e d m é n y e s e n versenyezni. S hogy e z t mielőbb elérhesse, a hazai közönséges

b a r o m f i a n y a g nemesítésére h o s s z ú évek s o r á n á t folytatott kísérletezés u t á n megállapította a z o n külföldi nagytestű, d e a mi terep é s égalj i viszonyaink közt jól m e g h o n o s u l t s gazdasági r e n d s z e r ü n k b e k ö n n y e n beilleszthető fajtákat, melyeket apaállatok g y a n á n t a kistenyésztöknek községenkint csere u t j á n u g y a n a n n y i közönséges h í m n e m ű baromfiért ad. A becserélt é s igy a köztenyésztésből kivont hitvány apaállatokat pedig fogyasztásra értékesiti. Az ezen nagyobbszabásu akczióra szükséges tenyészbaromfit a z állam részint a gazdasági tanintézetekkel és földmivesiskolákkal kapcsolatos baromfipepinériákban, részint a Gödöllőn létesített m . kir. baromfitenyésztő-telep é s m u n k á s o k a t képző iskolánál tenyészti s ezenkívül a z ország m a g á n f a j b a r o m f i tenyésztöitöl vásároltatja össze. Szóval a földmivelési k o r m á n y a baromfi-köztenyésztés n e m e s í t é s e t e r é n teljesen gyakorlati u t o n halad, s a z országba a b a romfitenyésztést j ó é s nagytestű apaállatokkal k í v á n j a megjavítani éppúgy, m i n t azt h a z á n k b a n a z állattenyésztési á g egyéb szakaiban m á r évek ó t a fényes sikerrel gyakorolja. Ezen fontos állattenyésztési ágazat ellátása a földmivelésügyi minisztériumban egy állattenyésztési m . kir. felügyelőre v a n bizva, aki egyúttal az állami baromfipepinériáknak s a gödöllői m. kir. baromfitenyésztő iskolán a k vezetője. A földmivelésügyi kormányzatnak t o v á b b á lényeges u j a b b intézkedései, hogy a baromfi-köztenyésztés nemesítésére kizárólag kijelelte a tyúkfélék közül a plimut é s langszhán tyúkot, a franczia é s a bronz pulykát, a vizi szárnyasok közül pedig a pekingi kacsát é s a z emdeni ludat. E z e n f a j t á k a t tenyészteti a z állami pepin é r i á k b a n , ezeknek tenyésztését hozza a j á n l a t b a a gazdaközönségnél s csakis ezeknek h i m n e m ü tenyészanyagát vásároltatja össze a k i s g a z d á k közt való cserekiosztás czéljából. Az állami baromfipepinériákból pedig a kisgazdák között csere utján osztatja széjjel a fölös számú fajtojásokat, miáltal olcsón juttatja a kisgazda birtokába a közönséges baromfitestben megnagyobbítani hivatott fajbaromfiakat.

De m i n t e z e n áldásos é s a j ö v ő b e n n a g y e r e d m é n y e k k e l kecsegtető intézk e d é s e k n é l m é g lényegesebb az, hogy végre irány adatott hazánk baromfiköztenyésztésének is, miáltal baromfiterményeinkkereslet nek a külföldön jövőben is szilárd biztosíttatott. H a z á n k b a r o m f i á l l o m á n y a a z 1895. évben megejtett gazdasági összeírás alkalmával lett megszámlálva és Magyarországban — a társországokat kivéve — 2 9 . 3 5 3 , 7 7 3 drb b a r o m f i találtatott; F r a n cziaország b a r o m f i á l l o m á n y a pedig mintegy 6 7 milliót tesz ki, ami nagy szám ugyan, d e h a veszszük a két ország lakosságának s z á m á t s a baromfilétszám o t a lakosság s z á m á h o z viszonyítva, akkor a z adatokból kitűnik, hogy mig F r a n c z i a o r s z á g b a n ezer lakosra 1768 drb, addig Magyarországon u g y a n c s a k ezer lakosra 2320 drb b a r o m f i j u t , t e h á t a mi b a r o m f i t e n y é s z t é s ü n k viszonylagosan m a j d n e m m é g egyszer oly nagy, mint a francziáké. A mult é v egyik legörvendetesebb jelensége a baromfiköztenyésztés t e r é n az is, hogy a baromfi-tenyésztést a z állattenyésztési ü z e m b e u j a b b a n közel 100 közép- é s nagybirtokos vette fel s külön foglalkoztatnak vele egyéneket. A jó példával elöljár t ö b b főúri birtokos s amint l e g ú j a b b a n értesülünk, a föherczegi uradalom Kis-Jenőn is rendezett b e gazdasági baromfitenyésztést. D. B.

Tojásértékesitő szövetkezetek. ii. A mi a tojások becsomagolását illeti, eleinte több nehézség merült fel, amennyiben a szállítás alatt több törés fordult elő. Jobb csomagolás által a törések kikerülhetők. A tojások nagyobbrészt tonnákba csomagoltatnak és 1200—1300 tojás fér egy ily tonnába. Mint csomagolóanyag szecska használtatik; de fürészport is alkalmaznak. A csomagolóanyagnak mindenesetre egész száraznak kell lennie, mert különben a tojások igen könnyen megfüllednek. A tonnákat eleinte leszegelték, ellenben most a fedél sokkal kényelmesebb módon egy keresztfa és két, abba behatoló sróffal erősíttetik meg. ' A tojások darabszám szerint fogadtatnak el és fizettetnek meg, de ennek több hátránya van, miért is mindjobban terjed annak belá-

BAROMFIAK,

14 tása, hogy a jövőben j o b b lesz a tojásokat, különösen nagyobb mennyiségeknél súlyszerint átvenni. A tojásárusitók konkurrencziájának nincs semmi hátrányos befolyása a vállalatra, mert azok az árut ugy sem fizethetik meg oly drágán, mint a szövetkezet. Az 1897-ik év junius haváig szerzett tapasztalatokból kiviláglik,- hogy az egyes tagok a gazdaságukból szállitott tojások közös értékesítése folytán évi 25 márkányi bevételi többlet biztositható, nagyobb baromfitartás mellett ez évi többlet elérheti a 90 márkát is. Tekintve azt, hogy a visselhövedei egyesületnek átlag 240 tojásszállitó tagja van s mindegyik évi átlag 25 m.-nyi bevételi többletet ér el, az egész egyesölet évi bevételi többlete kerek 6000 márkát tesz ki. . A statisztikai feljegyzések szerint az 1895-ben Németországba bevitt tojásoknak értéke körülbelül 70 millió márkát, 1896-ban pedig m á r 80 millió m á r k á t tett ki, a kivitel ezzel szemben elenyésző csekély, alig 3 A millió, ü g y , hogy a beviteli értéktöbblet szerint a tojás a bevitt termények közül az 5-ik helyet foglalja el. Még megemlítendő, hogy több helyen a közös tojásértékesitésnek a tej szövetkezetekkel való összekapcsolása van tervbe v é v e ; ilyen törekvéssel találkozunk a hannoverai kir. mezőgazdasági egyesületben is. 1897 végén Zollikofer igazgató visszapillantást vetett a közös tojásértékesités eredményeire Hannoverában és arra az eredményre jutott, hogy az nemcsak életképes, h a n e m hogy egy ily vállalat mindenütt feltétlen szükséges és nélkülözhetlen, ahol a falusi haszonbaromfitenyésztés emelését komolyan veszik. A Visselhövedében nyert tapasztalatokról a következőket m o n d j a : A falusi baromfitenyésztőt a fölötte gondos szállításhoz előbb ugyszólva nevelni kell és a visselhövedei vállalatban e tekintetben m á r igen sok javult. A tojásoknak biztosabb megvizsgálása végett az egyesület tojáslámpát is szerzett be. Egy másik nehézség, mely szintén különösen eleinte mutatkozott, abban rejlett, hogy a beszállított tojások nagysága és súlya közt igen nagy volt az eltérés. E tekintetben is nagy javulás történt, amennyiben a tagokat rá lehetett birni, hogy az igen kicsi tojásokat

1 8 9 9 . MÁRCZlüS HO 22.

a s a j á t szükségleteikre otthon tartsák. Az egyedüli helyes a suly szerint való szállítás és mégis van a szándék az adás-vevés ezen módjához áttérni. A falusi tojásárusitók mindent elkövettek, hogy a szállítókat ismét visszanyerjék, de ez nem sikerülhetett nekik, mert az egyesület abban a helyzetben volt, hogy jobb árakat fizethetett. Az egyesület átlag 15%-kal jobban fizetett. Miután az egyesület saját vevőivel szemben áruinak frissesége iránt nagyobb biztosítékot nyújthat, mint a falusi tojásárusitó, ennélfogva természetesen nagyobb árakat is érhet el, mint amaz. U j a b b a n a kiskereskedők azzal az okoskodással akarják a parasztokat az egyesülettől eltántántoritani, hogy a paraszttól ők maguk viszik el a tojást, mig az egyesület s z á m á r a a parasztnak magának kell n é h a alkalmatlan időben a tojásait szállítania. De ezen törekvéseknek semmi foganatjuk nincs és n e m is lesz, a szövetkezetek szépen továbbfejlődni fognak. Hogy helyes uton haladnak, azt legjobban bizonyítja a m a tény, hogy az érdeklődés és a tagok száma folyton növekedik. De a vevők köre is tágult és most m á r nagyobb mérvben is küldetnek a tojások magánosoknak, kik j o b b a n fizetnek. A tojásszállitásnak ezen nagyobb kiterjesztése azonban csak azóta lehetséges, mióta az a tojásszállitásra különösen alkalmas ládákb a n történik. Habár e ládák beszerzése növelte a költségeket, az egyesület azt mégis szívesen m a g á r a vette. De a gyűjtő-állomás tulajdonosa, kinek kis boltja is van, már n e m győzné a sok munkát, miért is a könyvelést, levelezést stbit a baromfitenyésztési egyesület egynéhány bizottsági tagja vette magára. A leszámolást is havonta a bizottsági tagok a gyűjtő-állomás tulajdonosa jelenlétében végzik. A vállalat annak alakulása óta sok oldalról különböző kritikában részesült, de ez kívánatos is volt, hogy így a tagok figyelme a különböző hibákra felhivatott s csak ez tette lehetővé, hogy azóta m á r sok mindenféle javíttatott és a jövőben is javittatni fog. Egy főhiba volt eleinte az, hogy a tagok nem a megkívánt vigyázatossággal szedték össze a tojásokat, a tojások bélyegzettsége daczára, a szállító a bélyegzésről könnyen megtudható volt, eleinte átlag a szállitott tojások 1 /a százaléka romlott volt. De az a rendelkezés, hogy

pontossággal jövendölget jót-rosszat egyaránt, akárcsak valami próféta. Sok dolga van ennek a madárnak, különösen mikoriba kitavaszodik: alig győz mindenkinek feleletet adni, boldogboldogtalan kérdezgeti tőle, h o g y : „kukucska! ii. hány esztendeig é l e k ? " a hányszor kakukot A varjú jóstehetsége már n e m olyan igen kiált, annyi évig! Az emberiség háládatlanabb veszedelmes, mint a hollóé, h a b á r a szolnokiak része azt m o n d j a : „Hogyha kérdésünkre tízállítása s z e r i n t : „Azt az utast nagy b a j éri, nél több kakukkal felel a k a k u k : akkor boamelyikre balfelől károg a v a r j ú " ; a v a r j ú lond ; ha pedig a kukucskázónak nem ad feleszeméről azonban m á r sok jót mondanak, a l e t e t : akkor bűvös ágon ül." többek k ö z t : „Aki újesztendő n a p j á n v a r j u Tavaszszal az első kakuk-szó hallátára szemet eszik, az éjjel ugy lát, mint nappal" ; bólintani k e l l ; mert aki ilyenkor fejével bólint, hogy valakinek a szeretetét m e g n y e r h e s s ü k : a n n a k egy álló éven át n e m fog fájni a h á t a ! „varjuszemet kell a vánkos alá tenni." aki a kakukot olyankor hallja először kiálAki n e m ijed meg az árnyékától, az tani, mikor éhen v a n : az egy éven át egészrendszerint azzal szokott előállani, h o g y : ő séges l e s z ; aki korán reggel kakukszót hall, már „látott karón v a r j u t " ; a közmondás azt annak még aznap örvendetes újságot fognak h a j t j a , h o g y : „nem vájja ki egyik varjú a m o n d a n i ; ha a kakuk az utasra jobbkéz felől másiknak a s z e m é t " ; h o g y : „varjú is tud n é h a kiált, kakukja szerencsét jelent, h a ellenben ékesen károgni". A meseországot akként szok- balkéz felől szólal meg, akkor utazása rosszták kívánatossá tenni, h o g y : „ott még a varjú kimenetelü lesz. károgása is fülemüle-ének". Aki a kakukkal szólni akar, annak az A varjut nem sokra becsüljük és hogy erdőre kell m e n n i e ; ennek a madárnak egy cseppet se félünk tőle, bizonyítja ezt az ugyanis ott van az o t t h o n a : a faluba csak is, hogy még a gyerekek is ki merik ő kigyel- olyankor megy be, ha ínséges esztendőre van m é t csúfolni; mihelyest ugyanis meglátják, kilátás, nagy b a j t jelent tehát, ha bent a m i n d j á r t rákiabálnak, h o g y : faluban szól a k a k u k ; a kakuk még a mezőre sem megy, a mi kitűnik abból is, hogy „Varjú, varjú vak apád! Varrjál nekem kis csizmát; mikor n e m mindennapi dolog a d j a elő magát, Majd,jnegádom az^ árát". akkor az a közmondás j á r j a , h o g y : „Ritka, A kakuk egy nevezetes . híres m a d á r : mint a kakuk a m e z ő n ! " nagy jóstehetség lakozik benne. A legnagyobb Hogy milyen bűvös m a d á r a kakuk,

T Á R C Z A. A madár,

3. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. az illető tagnak az 1 rossz tojást kettővel kell pótolnia, azóta azt eredményezte, hogy a szállítók a tojások összeszedésénél most m á r elővigyázatosabbak.

Tyúkól. (Három rajzzal.) A baromfitenyésztés jövedelmezőségének legnagyobb akadálya az, hogy legtöbb helyen n e m rendelkezik a gazdasszony megfelelő óllal s ennélfogva a baromfiak n e m is részesülhetnek oly gondozásban, a minőbén részesülniök kellene. A h á r o m r a j z b a n itt bemutatott ól fából készül, kettős falu, a falának közepe hamuval, tőzeggel, homokkal kitölthető. Belől meszelt s havonta egyszer 6 % - o s karbolmészszel újból kimeszelendő. Lehet ezen ólat ily alakra téglából, kőből, vályogból is építeni, fődolog azonban, hogy belül mindég tisztán tartható legyen. Ezen ól olyképp is építhető,

A tyúkól homlokzata. hogy azt könnyen lehessen szétszedni s újból m á s helyre felállítani. Legczélszerütib az ólat az abból tűnik ki leginkább, hogy a ladomériak szerint: „egyetlen szál tolla megóvja a szerelmeseket a bajtól" és h o g y : „azt a tolvajt nem lehet megfogni, akinek egy kakuk-farok van a zsebében". A gálami az ártatlanságnak és a szelídségnek a jelképe! Nagy kitüntetés érte a g a l a m b o t : amikor a szentlélek az apostolokra szállt. A galamb hozta az első zöld ágat Noé b á r k á j á b a . Gálámhoz fordult segítségért Mohamed, hogy csodát tehessen. Azt beszélik, h o g y : „az ártatlanok lelkei galamb képében repülnek fel az é g b e " ; h o g y : „a galamb távol t a r t j a a háztól a b e t e g s é g e t " ; s hogy: „aki galambot fog, az megházasodik" ; „aki pedig páratlan galambot hoz a k o n y h á r a : az meghal". A költő azt m o n d j a , h o g y : „Olyan a vadgalamb, mint a lány, Fáj a szive á párja után . . . !" Boldogtalanságát pedig ekként a d j a tunkra, h o g y : „Vad-gerlicze turbékol a zöldágon. Boldogtalan — én — vagyok a világon!"

tud-

Meghalt kedvesét pedig ekként siratja e l : „Jaj! de busán harangoznak Tarjánba ! , Elhervadt a legszebb leány bujába. Három galamb húzza a „nagy" harangot, Most temetik a negyedik galambot!"

4 . SZÁM 8-IK ÉVFOLYAM. téglából boltozva építeni, mert a boltozott ól legkönnyebben tartható tisztán s semmiféle élősdi ott be nem fészkelheti magát. Ez azonban csak oly helyen vihető keresztül, a hol olcsó a tégla, a kő és a munkaerő, mert bizony egy ily módon épitett ól sokba kerül. A bemutatott tyúkólban télen 50, nyáron 100 darab tyúk elfér, de n e m ezélszerü nyáron sem 80 drbnál többet benne tartani. Ha naponta (és ez szükséges) tisztítva lesz az ól, ugy nyáron is tartható benne 100 darab tyúk. A tyúk-ól alaprajza m u t a t j a azon m é r e -

BAROMFIAK, 1 8 9 9 . Á P R Í L I S HO 8 .

15

A bemutatott tyúkól a gödöllői m. kir. baromfitenyésztő telep s munkásképző iskolánál használatban van. Egy-egy tyúkólnak felállítása 120 frtba került de ezen ár a vidéken nem irányadó, a hol ugy az anyag, mint a munkáserő olcsóbb. Láttam már épp ily ólat fából 50 frtért s téglából 100 írtért kiállítva, ez utóbbit cserépzsindelytetővel. Az ól ha fából készül kívülről legczélszerübb világos színű karbolineummal bekenni. Ezen ólnak főelőnye, hogy rendkívül tisztán tartható, télen jól t a r t j a a meleget, nyáron

lehessen olvasni. Az ólban a földszinten 2 — 3 tojóláda helyezendő el. Ezen mintájú ól kacsaólnak is használható, de akkor az ülőrudakat nem készíttetjük bele, h a n e m e helyett a falak mentén a földszinén négyszögletes alacsony tojóládákat, melyeket csak a tojáslerakás idején kell az ólba helyezni. A tyúkól almozásául legjobb tőzeget, folyamhomokot vagy futó homokot, a kacsák almozásául tőzeget vagy töreket használni. V- a-

teket, melyek szerint ezen ól épitve van s igy ezek részletezésébe n e m bocsájtkozom, h a n e m inkább azt említem fel, hogy az alaprajzon látható 5 belső kettős vonal az ülőrudakat jelzi, melyek a talaj földszinétől 30 cmre vannak egy színben oly módon felállítva, hogy azokat naponta ki lehessen szedni s forró lúgos, mosószódás vízzel lemosni, hogy a netaláni fertőzésnek elejét vegyük. A tyúkól keresztmetszete a többi méreteket tünteti fel s falusi faragó által szóbeli utasításra könnyen elkészíthető.

pedig hüvős. Az ól homlokzatával délnek állítandó fel. A homlokzati r a j z b a n látható ajtó két részből áll, a felső rész az alsótól külön zárható s ez azért van igy, hogy a napközben" az ólba behúzódó baromfi árnyas helyet találjon. Az alsó részen látható felhúzható és leereszthető kis ajtó egyrészt azért készíthetik ezen ólakra, hogy a baromfi k i - é s bejárhasson r a j t a akkor is, h a a nagy a j t ó zárva van, másrészt azért, hogy reggelenkint a baromfit, ha azokat az ólból kieresztjük, és midőn azok a kis ajtón egyenkint kijönnek, könnyen meg-

Már említettük e lap hasábjain, hogy a folyó év őszén Szegeden az 0 . M. G. E. nagyobb szabású gazdasági és sport-baromfikiállitást rendez, s ezen kiállítás a nagyméltóságú földmivelésügyi miniszter ur t á m o g a t á s á b a n részesül. A kiállítás szeptember hó 3 — 8 napjaiban fog tartatni s ennélfogva azon baromfitenyésztőknek, kik ezen kiállításon résztvenni szándékoznak, igyekezni kell, hogy szeptember hóra

Aki igen jó, arról azt mondjuk, h o g y : „Nincs, epéje — mint a g a l a m b n a k " ; akit pedig nagyon szeretünk, arról meg azt mondjuk, h o g y : ugy szeretjük, „mint a galamb a tiszta b ú z á t " . A fecske.: az Isten m a d a r a ! Szerencsét hóz a r r a a házra, amelyiknek az eresze alatt fészket r a k ; és szerencsét jósol annak, akinek az ablakján berepül. Abba a házba n e m üt belé az Isten-nyila, azt a házat nem rázza meg a földindulás, amelyik házban az Isten m a d a r a fészket rak. Mikor az Isten madara már hét éven keresztül ugyanazon fészekben n y a r a l : ha ismét elköltözik, hálából a fészkébe egy bűvös kövecskét t e s z . . . aki a fecske fészkébe megtalálja azt a kövecskét, az elnyeri annak a szerelmét, akinek azt ajándékba odaadja. Leég a ház, ha leverik a fecskefészket ; meghal a gyerek, ha a kis fecskéket bántj á k ; aki megfogja a fiókafecskét, a n n a k elszárad a keze. Ha a lány tavaszkor páros fecskét l á t : örüljön, mert h a m a r o s a n főkötő alá k e r ü l ; aki álmában fecskét lát, az rövid idö alatt szerelmes l e s z ; aki álmáí)an röpködni látja a fecskét, az nemsokára jóhirt fog h a l l a n i ; akinek feeskeszivet tesznek a p á r n á j a alá, az nem bír elaludni. A költő sem feledkezik meg a fecskéről, ugyancsak sokat szólítgatja, elmondja, hogy:

hogy :

A tyúkól alaprajza.

„Eresz' alatt fészkel a fecske . . ."

elvesztett kedvesét pedig ekként'siratja meg,hogy:

A szegedi baromfi-kiállitás.

kis m a d á r , hanem, hogy meghal, mint a méhecske és mint az ember. A fülemile fogságot nem tür . . . ha párjától el kell szakadnia : egy huszonnégy óra alatt m e g h a l ! A költő a csalogányt az erdő szivének nevezi és ekként ir f e l ö l e : ,Erdő-erdő, sűrű erdő árnyában, Busán szól egy fülemile magába, Busán szól és keservesen könnyezik : Bus dalára, fájdalmára párja visszaérkezik."

máskor ismét hogy:

a

kedves

kis

madárkát

kéri,

Akit az életben sok b a j ér, azt a példabeszéd azzal próbálja vigasztalni, h o g y : „idővel még az ő h á z á r a is rászállhat a fecske". A fülemile „az idők beteltekor" a halálra keresett Isten-embert el akarta rejteni s ezért az üldöző hadat bus dalával maga u t á n csalogatta . . . A kis • csalogányt eme jóságáért azzal jutalmazta meg az Üdvözítő, hogy az ő dala legyen a legszebb és hogy még éjjel is t u d j o n énekelni. A fülemilét minden ember szereti! azt tartják felőle, hogy boldogtalanságot n e m bír elviselni . . . ha fájdalom éri, f á j d a l m a oly bus énekben ölt panaszt, hogy tőle szive m e g s z a k a d ; ezért mondják, hogy minden fülemile szive az énekléstől szakad meg s hogy nem akként pusztul el, mint a többi

A költő lelkének, szerelmének nevezi ezt a kis m a d a r a t s mikor nagyon elhagyatottnak érzi magát, akkor ekként k e s e r e g : „Nem dalol a fülemilé, Talán párját vesztette . . . Hogyha néha megszólal is, Zokogva szól éneke. Sir, zokog az én szivem is, Mint,az a kis csalogány . . . " Heine azt irja, h o g y : a fülemilék zokogtak, mikor kedvesét temette. Petőfi pedig azt állítja, hogy: mihelyest eszébe jut szeretett leánykája, megcsendül a füle, mintha fülemiledalt hallana. Bizonyára a fülemile a legkedvesebb kis m a d á r ; ámde szeretjük azért a többit is. Régi jó ismerősünk mindenik: meséket, népdalokat mnndunk róluk s mindegyiknek meg van a- maga- nótája, a m a g a bohókás története.

16

BAROMFIAK,

fejlett állatok felett rendelkezhessenek; a mi tekintve azt, hogy éppen a korai haromfi az, a mely a tenyésztésre legalkalmasabb, minden igazi baromfitenyésztőnek könnyen sikerülni is fog, m e r t ilyenek birtokában lesz. Lehet azonb a n ezen kiállításon növendékbaromfit is kiállítani, ami igen tanulságos s érdekes is lesz. A kiállítás súlypontja a hazai baromfiak köztenyésztésének nemesítésére kijelölt fajbaromfiakra van ugyan fektetve, de lehet a hazai magyar jellegű baromfiakon kívül m i n d e n n é v e n nevezendő baromfit, galambot és házi nyulat is kiállítani. A baromfi-kiállítás kilenez csoportra oszlik, u. m . : A) Gazdasági b a r o m f i ; B) Sportbaromfi ; C) Hizott élő és levágott baromfi; D) Galambok; E) Szelídített madarakF) Baromfitermékek ; G) Eszközök ; H) Takarmányfélék; I) Irodalmi és művészeti tárgyak. Gazdasági baromfiak udvarokban külön elkerített és megfelelő óllal ellátott területen 25—50 drbból álló csoportokban, de ketreczekben is kiállíthatok. Sport- és hizlalt baromfiak, galambok és szeliditett m a d a r a k csakis ketreczekben és kalitkákban állíthatók ki. Ezen egészen u j szervezetű és u j a b b berendezésű baromfikiállitásnak czélja a hazai jellegű, továbbá a külföldről importált, ugy ezek által nyert keresztezési eredményeket, valamint az itthon tiszta vérben tenyésztett és gazdaságilag értékes külföldi fajták tenyésztését nagyobb csoportokban bemutatni. Czélja továbbá, hogy a baromfiköztenyés'iési országos irány minél szélesebb körben ismeretessé s az ott szemlélhetőleg is b e m u t a t h a t ó legyen. A baromfiköztenyésztési országos irány alatt érteni kell azt, h a a tenyésztők a magyar baromfiakon kivül a külföldi tyúkfélék k ö z ü l : plimut, langszhán, bráma tyúkot bronz- vagy / r a w m a - p u l y k á t ; viziszárnyasok közül emdeni lud ős pekingi kacsát tenyésztik, mint amelyek a mezőgazdasági baromfitenyésztés keretébe könnyen beilleszthetők és amelyeknek termékei épp ugy, mint a m a g y a r baromfiiak kiváló termékei, ugy a bel-, mint a külföldi piaczokon igen keresett czikkeket képeznek. Végre czélja e baromfikiállitásnak az is, hogy a m a közönyt, melylye! a legtöbb gazda a baromfitenyésztés iránt még mindig viseltetik, megszüntetni s odahatni, hogy a baromfitenyésztés ugy a kis-, mint a nagygazdaságokban csupán szükséges rossznak n e tekintessék. A költő ö r ö m é b e - b ú j á b a egyre-másra szólítgatja a m a d a r a k a t ; énekéből az életbölcsesség szavát hallja mikor igy s z ó l : „Azt énekli a kis madár: Egyszer van az életben nyár, S mikor eltöltőd a nyarat, Csak a száraz lombja marad!" Példabeszédeinkben is nagy előszeretettel szólunk a m a d á r k á k r ó l ; ha valami igen piczi, arról azt mondjuk hogy „akkora, mint a verébl é p é s " ; a mi pedig többé m á r nem titok, arról azt állítjuk, h o g y : „már a verebek is csiripelik!" — egyre-másra hajtogatjuk, h o g y : „a m a d á r repülésre, az ember pedig munkára született" ; — h o g y : „a milyen a madár, olyan a szokása" ; — h o g y : „minden madár ismeri a m a g a f é s z k é t " ; s h o g y : „Gyerekre verebet, vén emberre ifjú menyecskét, németre bort n e m jó bizni". Azt, h o g y : „az alma n e m messze esik fájától", sokkal szebben ekként m o n d h a t j u k : „Sólyom m a d á r n a k n e m lesz galamb fia !" arról pedig, akinek még a lelke is. fekete, akkor szólunk méltán, ha ráolvassuk, h o g y : „Hiába fürdik a csóka, nem lesz fehér galambocska". Minden m a d á r n a k van valami bűvös tulajdonsága : egyik szép dalával igéz meg bennünket, a másik szivében, szemében, vagy tollazatában bírja azt a titokzatos erőt, melylyel — a hiszékeny, emberek nézete szerint — jó, vagy balsorsunkat képes intézni. Krenedics Ftrencz.

1899. ÁPRILIS l í Ö

8.

Minden baromfitenyésztő gazdának a gazdasági baromfitenyésztés fejlesztése érdekében meg kell tehát ismerkedni a fentiekben jelzett irányelvvel, s a rendelkezésére álló szellemi s anyagi eszközzel oda kell törekednie, hogy a kis- ős a telkesgazdáknál, valamint a cselédség birtokában meglévő baromfiakat részint helyes- kiválasztás, részint helyesen megválasztott fajbaromfiak keresztezése által ezen állattenyésztési ágat minél jövedelmezőbbé tegyék. A kiállított baromfiak eladásáról gondoskodva lesz. Már előre felhívjuk tehát a tisztelt baromfitenyésztőket, hogy a szegedi baromfikiállításban saját érdekükben minél többen és minői méltóbban rősztvegyenek. Bejelentő iveket, megkeresésre postafordultával Hreblay Emil állattenyésztési m. kir. felügyelő (gödöllői irodája) küld. sz. I.

A költetés.és a csibenevelés. A tojástól, melyet kiakarunk költetni, többféle tulajdonságot követelünk. Hogy : friss, termékeny s szállitás által összerázott ne legyen. De ha a tenyésztő kora tavaszszal vagy 300 darab tojást akar egyszerre költetni, melynek legöregebbje se legyen kéthetesnél idősebb — m á r a 15 napos nagyon is gyanús — nagyon természetes, hogy a tenyésztő csak ugy rendelkezhetik ekkora tojáskvantummal, h a kerekszám 60 — k é t é v e s n é l n e m idősebb — tojója van a tél folyamán át. A postán, messze vidékről hozatott fajtojásokra vagyonkánák megfelelő összeget költöttem. Volt tojás, melyért 1 frtot adtam (emdeniőrt), az andaluziét meg 3 0 — 3 0 krajczárjával számította az élelmes köflachi tenyésztő. Mikor aztán semmi áron sem akart belőle éiőjószág kibújni, a költetési idő végén, földhöz vagdostuk. A beléjük szorult gázok durrogása a gyereknépnek szolgált drága mulatságára. A tenyésztőnek tehát saját tojóival kell birnia s tenyészczélját, bárminő legyen az, el fogja érni. A téli tojásra meg ugy bírtam rá tyúkjaimat, hogy október elejéig szanaszét hagytam azokat a mezőn kóborolni, eszökbe sem volt a tojásprodukczió, annyira elvoltak foglalva bogarászásukkal. Szent-Mihály n a p j a után meg 20-ával száz négyszögölnyi kifutóval biró, elz á r t tyukóljukba kerültek, melynek talaját falevéllel meg lótrágyával töltöttem fel egy lábnyi magasan. Táplálékukban meg a légenyanyag do minált. Soha ennél jobb tojásképző nincs a világon ! Összeszedettem a szomszédos községek mészárszékhulladékait, a szárított vért, melyet a korpa meg főtt burgonya tésztájával kevertettem össze s azt kapták délben, vagy 150 grammot számítva fejenkint. Ha erős hideg volt, akkor ezt a lágyeledelt melegen kapták tojóim. Reggel, este zabot s hajdinát is kaptak szemes eledel gyanánt. , Hetenként háromszor — változtatás okáért — á r p á t kaptak. Izgató eledel gyanánt hetenkinl háromszor kendermag j á r t a nekik. Zöldséget meg tehetség szerint — kvantum szátisz ettek — lett legyen az bármilyen. Ahogy már több ízben hangoztattam, főleg a téli költetős, gépekkel végeztetve fizeti ki magát. Dehát nálunk e tekintetben még kevesen a beavatottak, azért h á t pulykákkal egyetemlegesen végeztessük azt. Ha b a j adná elő m a g á t a gép körül, hát pulyka alá lehet a tojást dugni. Végre'ha valaki perfekt gépkezelő, az pulykák nélkül is dolgozhatik. Mikor mi a próbálkozás stádiumában voltunk, pulykákkal és gépekkel költettünk égyidőben. Előbbiek alá 2 7 — 3 0 darab tyúktojást raktunk aszerint, minő volt a pulyka teste. A költetős 6-ik n a p j á n átnéztük a tojásokat s melyeket a világosság felé fordítva, termé-

4 . SZÁM. 8-IK

ÉVFOLYAM.

ketleneknek találtunk, azokat kiszedtük a pulykák alól. Megesett, hogy ezáltal két pulyka tojás nőikül maradt, mert az alatta volt 5—6 termékeny tojással a többiek hiányát pótoltuk. Dehát nyomban friss tojásokat adtunk alájok. Érdekesnek tartom megjegyezni, miszerint a drávamenti Orrmány ságban a magyar parasztasszony a költetős 2—3-ik n a p j á n m á r „kinézi" a terméketlen tojást, dehát ehhez kitűnő szem s hosszas gyakorlat szükséges. Maradjunk csak a 6—7-ik napi tojásvizsgálat mellett. Az biztos s a tojás még azután is „friss" gyanánt értékesíthető. A költető pulykák gondozása s a gép kezelése m á r többször lévén elmondva, ez alkalommal ezt a témát mellőzzük s arra tőrünk rá, hogy mit tegyünk a 21 n a p után kibujt kis csibével ? A csöpp jószág, kikelése után szakajtóban vagy „száritóban", 12 órán át, melegen pihen — szárad. Azután a mesterséges anyába kerülnek — olyanba, minő e lapok 1897. évi 10-ik s z á m á b a n (3. ábra) lett bemutatva. A kikelés utáni első napokban sok helyen a keményre főtt, apróra zsurmolt tojást adják a kis'csibéknek, melyhez piritoskenyér m o r z s á j a v a n keverve. Dehát ahol százszámra kel a kora tavászi csirke, bizony ez nagyon drága etetési mód, m e r t ebben az időben a tojásnak nagyon m a g a s a piaczi ára. Ha valaki a keménytojás-morzsávali etetés mellett akar maradni, hát konzerváljon azt magának abból az időből, midőn 7 — 8 tojást adnak 10 krajczárért. A főtt tojás akár évekig is konzerválható. Ellenkezőleg, a kemény tojássali első hetes etetés oly drágába jön, hogy rámegy a tenyésztő haszna. Ez érthető, ha meggondoljuk, hogy kora tavaszszal a friss tojás ára 5 krajczár d a r a b o n k é n t ! Aztán az a pirított kenyérmorzsa is drága eleség, ha házi kenyerünket fordítjuk erre, sokkal olcsóbban jutunk hozzá, ha a szomszédos város vendéglőseinek asztalmaradókát, vagy a pékek dagasztóhulladékát szerezzük be. A szomszéd várost, hol pék vagy vendéglő van, készakarva. említjük, mert hisz tenyésztésünknek a városi piacz az éltető elem", mert ahol az nincs, a közelben, ott ugy is hiába tenyésztenénk. íme az általam nyújtott kis csibeeledel, mely mellett megtaláltam számadásomat. Az első huszonnégy órában nem kaptak semmit, volt elég a begyükben, mit a tojásból hoztak magukkal. Aztán csináltattam nekik vendéglőmaradók kenyőrhéjából, huslisztből s zöldségből álló lágy eledelt. Változtatás okáért a második lágy eledelük abált krumpli, korpa s vérlisztből álló keverék, volt. Harmadik tápláléknak megint mást eszeltem ki. Hushulladékot, darált árpát s á r p a d a r á t főztem. Összeaprítottam azt s jól összekeverve abból alkottam nekik lágyeledelüket. Az első hónapban ilyen változatos étlap szerint etetem kicsinyeimet. Ezt igy kell változtatni, mert nagyon téved az, ki azt hiszi, hogy a csibe gyereknél hamarább rá nem un az egyforma eledelre. Az első nyolcz n a p b a n kölest is szórtam eléjük a földre, mit örömmel szedegettek, de m á r azután csak a darált záb, vagy hajdina járta. A köles drágának bizonyult. A friss vizre skrupulózus gondot fordítottam. Az etetötuskókr tisztasága példaszerű volt, s egy izben csak annyi lett rákenve a lágyeledelből, amennyit egyszerre tisztára le is ettek. Ha leették; következtettem étlapjuk következő fogását. Midőn a csibék egyhónapos korukat érték el, n e m lettek többé etetőtuskóról táplálva, mert csőrükkel s lábaikkal sokat leszórtak róla, h a n e m két hüvelyk mély etetővályukból tápláltattak, melynek h o s s z á b a n alkalmazott rud a heletaposást lehetetlenné • tette. Ilyen gondoskodás s etetés mellett gyorsan s erősen fejlődött, olcsó csibéket állíthattam a piaczra. Jankó Szilárd. Az

A „PxiTRIA" irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság nyomása.

Orsz. Magyar

Oazd. Egyesület

tulajdona.

VIII. évfolyam. — 5. szám.

A „KÖZTELEK" melléklete.

Budapest, 1899. május 17.

BAROMFIAK MÉHÉSZET

É S SELYEMTENTYÉSZTÉS.

BAROMFI-, MÉH- É S 8 B L Y E M T E N Y É S Z T É 8 I

SZAKLAP.

AZ ORSZÁGOS MAGIAK GAZDASÁGI EGYESÜLET BAROMFI-, MÉH- ÉS SELYEMTENYÉSZTÉSI SZAKOSZTÁLYÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE. K E e j E L E H I E MDTDEH HÓBAH, . v Szerkeszti: ~~

HREBLAY EMIL,

állattenyésztési m. kir. felügyelS,

l o m b a hozva, s z á r m a z á s a szerint m e g nevezendő ; 2. a z eladásra s z á n t t o j á s a nagyT o j á s k e r e s k e d e l m ü n k . közgazdasági kéreskedelemben csakis 1 4 4 0 darabot jelentőségében évről-évre n ő s igy itt a z tartalmazó l á d á b a n , a z apró t o j á s pedig ideje, hogy k e r e s k e d e l m ü n k ez á g á b a n csakis 1680 d a r a b o t tartalmazó l á d á b a n ezen h o z h a t ó forgalomba s csakis üde, apró, is r e n d e t h o z z u n k s f o r g a l m u n k ágát szoliddá, megbízhatóvá tegyük. apadt, konzervált, selejtes elnevezés alatt A budapesti v á s á r c s a r n o k o k igazga- s e néven a ládákon világosan megjelölve. tóságáé a z érdem, hogy ezen fontos Üde tojás alatt a z a tojás értendő, kérdést t a n u l m á n y tárgyává tette a tojás mely átbocsátott fénysugárral vizsgálva, minőségének szigorú ellenőrzése s e czél- áttetsző, rózsaszínű, felső v é g é n csak ból megfelelő b e r e n d e z é s e k létesítése, csekély kiterjedésű légbuborékkal b í r , másfelől pedig a forgalomba h o z h a t ó to- b e l s e j é b e n n i n c s s e m m i folt ; sárgája é s jásminőségeknek megfelelő szabályozása f e h é r j e egymástól elkülönített s élesen iránt való intézkedésre javaslatokat szer- határolt s feltörve n e m kellemetlen s z a g ú ; kesztett. f e h é r j é j e tiszta, átlátszó, n e m foltos; fajA tojáskereskedés a f ő v á r o s b a n é s súlya pedig 1'04-nál n e m kisebb s k e általában a z egész országban n e m állresztátmérője 3 8 m m . - n é l n a g y o b b . jó h í r b e n ; sőt a külföldön s e m örvend Apró tojás a z o n ü d e tojás, m e l y n e k jó hírnévnek a m a g y a r tojás, c s u p á n a z o n keresztátmérője 3 8 mm.-nél kisebb. okból, mivel n e m kezelik kellőleg. A külApadt tojás a z olyan ü d e tojás, földön azt kívánják, hogy a z áru feltétlenül olyan legyen, m i n ő n e k jelezve van. mely n o h a teljesen hibátlan, d e l a p o sabb végén m á r mégis jól kivehető légAz országban termelt t o j á s j a v a r é s z e a mindenkülföldre vándorol, b á r a z elmondottak b u b o r é k k a l bír, mely b u b o r é k esetre n a g y o b b egy ezüst k o r o n á s n á l . miatt n e m fizetik jól. A régi é s g y a n ú s

A hazai t o j á s k e r e s k e d é s rendezése.

minőségű tojás pedig a belföldi fogyasztárgyát képezi. A forgalomba hozott összes tojás hatósági megvizsgálása é s osztályozása a gyakorlatban kivihetetlen; a z o n b a n a termelők é s kereskedők szoríthatók arra, hogy csakis kifogástalan s a jelzett minőségnek valóban megfelelő á r u t b o csássanak piaczra. Erre n é z v e három i r á n y ú intézkedés hozatik j a v a s l a t b a : 1. a tojáskereskedelemnek fennálló törvényeink alapján, miniszteri rendelettel való országos s z a b á l y o z á s a ; 2. a központi v á s á r c s a r n o k nagybani kereskedelme s z á m á r a u s a n c e o k kötelező k i m o n d á s a ; 3. a kis tojáskereskelemnek fővárosi szabályrendelettel való r e n d e z é s e . A tojáskereskedelem országos r e n dezése végett miniszteri r e n d e l e t b e n kim o n d a n d ó lenne, hogy : 1. Tojás elnevezés alatt csakis tyúktojás é r t e n d ő ; a kacsa-, liba-, pulykaés gyöngytyuktojás, m i n t ilyen forga-

Konzervált tojás, mely tartóssátétel végett h o s s z a b b időn á t oly anyagokkal kezeltetett, melyek a tojás felületét b e v o n j á k s a t o j á s n a k többé-kevésbbé idegen izt kölcsönöznek. (Mésztej, olaj stb.) Selejtes tojás alatt a régi, emberi táplálékul n e m h a s z n á l h a t ó , c s u p á n ipari czélokra szolgáló t o j á s értendő, A vizsgálat csakis, átbocsátott világítással történik s a n n a k a megállapítás á r a szolgál, hogy m e n n y i b e n felel meg a láda tartalma a láda feliratának. A m e n n y i b e n a láda tartalma n e m volna a ládán jelezve, a vizsgálatot kérő f é l köteles azt a vizsgálat bejelentésekor a ládára jegyezni. Selejtes tojást tartalm a z ó ládák n e m vizsgáltatnak meg. Az üde, apró, apadt vagy konzervált feliratú ládák tartalma négy értékcsoportba osztályoztatik, u . m . teljes értékű, háromnegyedértékü, félértékü é s értéktelen t o jásokra. Az üde tojást tartalmazó ládákban teljesértékünek a hibátlan tojás ; h á r o m negyedértékünek a hibátlan, de 38 mm.-

nél kisebb k e r e s z t á t m é r ö j ü t o j á s ; t o v á b b á félértéküaz apadt é s konzervált t o j á s n e k ; a repedezeti h é j ú tojás (fagytól, zökkenéstöl), értéktelen selejtesnek, a h o mályos, átnemtetszö, átbocsátott világitásnál szürkeszinü, vagy záp, vagy foltos vagy összetörött tojás vétetik. Az apró t o j á s n á l : teljesértékü a hib á t l a n s a z apró, h á r o m n e g y e d é r t é k ü a z a p a d t é s a konzervált, félértékü a repedezett h é j ú é s értéktelennek a homályos, átnemtetszö, átbocsátott világitásnál szürke szinü, záp, foltos vagy összetörött tojás értendő. Az apadt t o j á s n á l : teljesértékünek a hibátlan s a z a p a d t tojás, h á r o m n e g y e d értékűnek a z apró é s a konzervált, félé r t é k ü n e k a repedezett h é j ú é s értéktelennek a z előbbi osztályokban is körülirt selejtes á r u értendő. A konzervált t o j á s n á l : teljesértékü, a hibátlan apadt konzervált tojás, h á r o m negyedértékü a z apró tojás félértékü a repedezett h é j ú é s értéktelen a z előző osztályokban körülirt selejtes tojás. Minden l á d a külön vizsgáltatik m e g s a tartalmának minősége külön-külön lesz megállapítva. A z o n b a n egy helyen feladott ö0 láda tojásszállitmány t o j á s minősége c s u p á n h a t láda t a r t a l m a alapján állapittatik meg, melyből 3 ládát a vizsgálatot kérő fél 3-mat pedig a felügyelőség választ ki. Joga v a n a z o n b a n a m a gánfélnek a z összes ládákat is megvizsgáltatni, d e ez esetben v a l a m e n n y i l á d a vizsgálati diját köteles fizetni. A budapesti központi vásárcsarnok felügyelősége e vizsgálatok e r e d m é n y é r ő l nyilvántartást vezet, a vizsgálatra á t a d o t t ládákat folyószámmal látja el é s a vizsgálat eredményéről a félnek díjtalan igazoló bárczát ad. E z e n üzleti szokások a k ö z p o n t i vás á r c s a r n o k b a n eredeti l á d á n k é n t adásvételre. kerülő tojásokra n é z v e kivételnélkül mérvadók a központi vásárcsarn o k összes kereskedőire, feltétlenül, v a lamint mindazokra, kik a központi v á s á r c s a r n o k o n kivül e szokásokat üzletkötéseiknél m a g u k r a nézve is elfogadják, kötelezők.

18

BAROMFIAK, 1899. MÁJUS HO 17.

B u d a p e s t székesfőváros belterületén a t o j á s á r u s i t á s a következő feltételekhez volna kötendő : A detail árusításnál ugy a boltokban, mint vásárcsarnokokban s nyilt piaczokon, m i n d e n egyes, közvetlen árusításra s z á n t (tehát n e m c s a k raktáron tartott) t o j á s rakás, illetve felbontott vagy kinyitott csomag (láda, kosár) tojás min ő s é g e külön-külön táblával jelölendő, meg, melyre a tojás minősége feltűnő, jól olvasható, legalább is 5 c m . nagyságú betűkkel fel v a n irva. Feliratul csakis a következő kifejezések h a s z n á l h a t ó k : üde tojás, apró tojás, apadt tojás, konzervált tojás, törött tojás, selejtes tojás, kacsa-, liba-, pulyka-, gyöngytyúkstb. tojás. E különböző minőségű és értékű tojásokat keverten egy c s o m ó b a n , vagy egy c s o m a g b a helyezve árusítani tilos. A v á s á r c s a r n o k o k b a n és a nyilt p i a c z o k o n tojásvizsgáló lámpák és gyűr ű k fognak a vevőközönség szabad h a s z n á l a t á r a állani. Ki e szabályrendelet ellen vét, kih á g á s t követ el, mely a m e n n y i b e n n e m törvény vagy miniszteri szabályrendeletbe ütközik : 2 frttól 5 0 frtig t e r j e d h e t ő és a székesfőváros szegény alapja j a v á r a fordítandó pénzbüntetéssel, b e h a j t h a t l a n s á g esetén öt napig t e r j e d h e t ő elzárással b ü n t e t e n d ő . Mind ezen itt említett h á r o m i r á n y ú rendezése tojáskereskedelmünknek egym á s t t á m o g a t j a s kiegészíti s n a g y b a n fog h o z z á j á r u l n i ezen igen fontos közgazdasági ágazat gyors fejlődéséhez.

Az aradi gazdasági eg.ylet tevékenysége a baromfiköztenyésztés érdekében. Az aradi gazdasági egylet a baromfi köztenyésztés érdekében igen buzgón működik s különösen a mult évben az elnökön Vásárhelyi László nagybirtokoson kívül szigeti Warga

László tanár volt az, aki különösen azon a vidéken oly fontos állattenyésztési ágazatot nagy igyekezettel és buzgósággal fölkarolta. A mult évre baromficsere kiosztásra a magas kormány által engedélyezett 500-nál több himnemü fajbaromfit szigeti Warga tanár ur egymaga osztotta szét s ezzel a nagyon sok munkát adó tevékenységével is a legnagyobb elismerésre méltó fáradozást fejtett ki. Ujabban ezen lelkes férfiak száma egygyel megszaporodott, a mennyiben az egylet titkárául Laehne Hugó választatott meg, ki szintén nagyon szivén viseli a kis emberek sorsát s reméljük, hogy a jövőben ő is nagy szolgálatokat fog ügyünknek tenni. A jövőben, illetőleg az év őszén kifejtendő nagyobb tevékenység kifejthetése végett az egyesület a működése területén levő jegyzőségekhez a következő fölhívást intézte: „Tekintetes Jegyzőség!" A nm. földmivelésügyi miniszter urnák kegyességéből már a mult évben 500 nál több himnemü fajbaromfit osztottunk ki csere utján vármegyénk térületén. Baromfitenyésztésünk fejlesztését czélzó ezen tevékenységünket a folyó évben még fokozottabb mértékben folytatni óhajtjuk; miért is tisztelettel kérjük Tekintetességedet szíveskedjék községének, illetve körjegyzőségéhez tartozó községeknek lakosai közül azon kisgazdákat előjegyzésbe venni és velünk közölni, kik himnemü fejbaromfit cserélni hajlandók. i Kiosztásra kerülnek : langszhán és plimut kakasok, továbbá emdeni gunárok, pekingi kacsérok és végül bronz és franczia pulyka kakasok. Ezen baromfifajták értékes jó tulajdonságát, az az a test nagyságát kiválóan képesek átörökíteni kistestü hazai baromfi állományunk egyéb jó tulajdonságainak megtartása mellett és ezen czélt szándékoljuk egyszersmind elérni a tervbe vett baromfikiosztás által, mivel a baromfi kereskedelemben kivált a nagytestű állatokat kedvelik és jó fizetik. Czélunk ezen baromfikiosztással továbbá az is, hogy ama közönyt, melylyel az ezen állattenyésztési ágra különösen hivatott kisgazda a a baromfitenyésztés iránt viseltetik s a mi leginkább annak tudható be, hogy nem ismeri mindazon tényezőket, mik ezen állattenyésztési ágat jövedelmezővé teszik, megszüntetni s oda hatni, hogy a baromfitenyésztés ugy a kis-, mind a nagygazdaságokban csupán szükséges rossznak ne tekintessék, hanem oda törekedjenek, hogy ezen fontos állattenyésztési ág minél jövedelmezőbbé tétessék és igy a jövő- |

még egy kis ocsút sem kaphatok panaszolatlanul ?" No majd megmosom éh gazd'uram fejét, Levél Bogádi Böskéhez a baromfi- ha elkerülök magukhoz. De most már értsünk szót mi ketten. tenyésztésről. A tyuktartásnál is számítgatni kell. PuszMár mi türés-tagadás, én is a tán gabonafélével, ha még oly olcsó volna is tyukászok közé álltam. Minden az ára s ha mindjárt csak ocsút vagy hitvány becsületes foglalkozás jogosult! rostaalját vetünk a baromfi elé, azt tartani mondják a nemzetgazdák, hogyne volnn. tehát előttem nem lehet nem szabad. Nemcsák azért, mert a becsületre méltó a baromfite- tartás túlságosan drága volna, tehát hasznot tenyésztés, melynek a mi or- nem hajtana, de a tyúkfélék egészségi állaposzágunk népességének élelme- tára sem volna ez hasznos, mert a túlságos zésénél oly nagy a jelentősége, amely nemcsak az életrevaló gabonaetetés különféle betegségeket is idézgazdasszonynak hoz aprópénzt het elő. a konyhára, hanem magának No de azért ne örüljön gazduram, — ha az országnak is rengeteg jöe sorokat olvassa — túlságosan e mondásomvedelmet. Adácsi . nak ; várja meg nyugton a végét, mely nem • Kedves Húgomasszony! más, mint ez: Jóízű, finom rostu hust csak Már mi türés-tagadás, a magyar ember oly állatok szolgáltatnak, melyek a gabonamég a maga kárán is csak nehezen tanul! eleségnek nincsenek teljes hiányában, szóval Ezt gondoltam én, mikor hallottam, hogy hébe-korba mégis csak meg kell oldania neki a jó ura is zsörtölődött, mikor tőle a barom- az ocsus zsák madzagát. Zabból, árpából télennyáron adhat egy keveset; a buza és kukoricza fiak számára egy kis ocsút kért. Azt mondta: „Meggyülnék a bajom, ha mint hizlaló takarmány inkább télire való. A még a csirkékről is én gondoskodnám. Tartsa rozsot meg nemi kedvelik a tyúkok, az csak maga magát., ha meg akar élni, ott az udvar, főve jó nekik. a trágyadomb," Hugóm meg arról panaszkodik, A tyúkféle állat mindent evő. Hogy hogy hát: „Honnan vegyem az eleséget, ha gyorsan és erőteljesen fejlődjék, részének kell

TÁRCZA.

5. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. ben a hazai baromfitermékeink a külföldiekkel a versenyt kiállhassák. A csere utján való kiosztás alatt azt értjük, hogy például a kisgazda korcs, kistestü paraszt kakasáért kap ingyen és díjtalanul egy szép nagytestű fekete vagy kendermagos kakast, ép igy eljárva a többi baromfi fajtáknál is. Megjegyezni óhajtjuk itt még, hogy tyúkféléknél választani kell a plimut vagy langszhán között; mert egy községbe csak is egyféle himnemü faj állatokat adunk, mivel külömben egyöntetű tenyészirány elérhető nem lesz. Ép ugy a hol tavaly már fajbaromfi kiosztatott az idén csak ugyanolyan fajtájú himnemü baromfi kerülhet kiosztásra. Ezek után még csak arra kérjük tisztelettel a tekintetes czimet, miszerint a jelentkezők jegyzékét legkésőbb f. évi május hó 1-igsziveskednék átküldeni, mivel később jelentkezőket a legnagyobb sajnálatunkra nem vehetünk figyelembe. Meggyőződve arról, hogy Tekintetességed a gondjaira bízott lakosság érdekében kifejtett intentionkat helyeseli és azt támogatni fogja, maradok Aradon, 1899. április 15-én kitűnő tisztelettel Az aradi gazdasági-egylet nevében : Leehne Hugó, g. e. titkár. Megvagyunk róla győződve, hogy a nm. földmivelésügyi minisztérium, a gazdasági egyesületek hason irányú buzgólkodását helyesléssel venné tudomásul, mert tudjuk, hogy azaz egyesület, mely atyai gondoskodását a kis emberekre is kiterjeszti, sokkal hathatósabban működhetik közre a nm. földmivelésügyi minisztérium köz- és mezőgazdasági politikájának keresztülvitelében és igazán védőbástyájává lesz a fennálló törvényes rendnek a szoczialista izgatásokkal szemben. Ha baromfiköztenyésztésünk egyenletessé tételét czélzó törekvéseinket az ország valamennyi tevékeny gazdasági egyesüléte ily hathatósan felkarolná, ugy rövid idő alatt könnyen meglehetne kétszerezni a 25 millió forintnyi évi bevételt, melyet a legutóbbi két évben a baromfi termékekért külföldről kaptunk, (bl.)

lenni ugy növényi, mint állati eleségben és bizony az is jó, ha felváltva kemény szemes eleséget és puhát — nyers, főtt vagy besavanyított zöldséget, burgonyát, répát vagy hust, paczalt, beleket adunk nekik. A falusi embernek nagyon szomorú volna az élete, ha néhanapján nem jutna tyukleveshez, vagy éppen rántott csirkéhez, nem szólva a sült kappanról, mely a nóta szerint is „szépen illik a czintálba". Sőt még a vén tyúk husa is többet ér a kergeürüből kikerült czopákos húsnál. De hát húgomasszony — amint leveléből látom — nem is abban sántikál, hogy az urának a sült kappant a hátához vágja, hanem inkább azon járt az esze, hogy a vasút mentén lakván, a piacz számára nagyobb mennyiségben baromfit neveljen. Ettől fői a feje! Elhiszem, hogy nagy sor és állapot „kis" gazdaságban „sok" tyúknak az eleséget előteremteni. De hát annak is megvan a maga módjacsinja-binja. Erről akarom én kitanítani ugy, mint azt az ángyomnál láttam, hogy jól és olcsón is tarthasa tyúkját es ne csak bőrt és csontot vigyen a piaczra, mint annyi parasztasszony teszi a világ csúfjára. A körültekintő gazdasszony sokfelé szerezhet magának mellesleg jó tyukeleséget anélkül,

BAROMFIAK,

20 De ha n e m fajpulykát, hanem csak közönséges pulykát is nevelünk, amint fentebb kimutattam, ez is jövedelmező . szokott lenni. Herczogh Hugóné.

A baromfiak keresztezéséről és az átörökítésről. Irta : Dr. Körmend)' Endre. Az utódok nem a közvetlen szülők tulajdonságait öröklik pusztán és kizárólag, h a n e m az 5-ik és 6-ik izigleni őseikét és mindkét ágon és pedig nem ugy, hogy ezen őseik valamelyik jó vagy rossz s a j á t s á g á t egészben, habár ez is megtörténik, h a n e m azok mindegyikének egyik vagy másik tulajdonságaiból csipnek el egy bizonyos adagot, például az egyik őstől a szint, a másiktól az alakot, a harmadiktól a nagyságot, a negyediktől a jó és szapora tojást és igy tovább. De nem rika eset az sem, hogy az apai és anyai ágbeli ősök különböző vegyülékével, keverékével fog birni az utód, például egyik ős jó tojó, az anya rossz tojó és az utód lesz középszerű tojó, vagy a közvetlen szülők nagyok, az ős szülők kicsinyek és az utódok közül egyik lesz középnagy, vagyis a különböző nagyság vegyüléke, a másik lesz az ös-szülőnek megfelelő kicsi, a harmadik pedig a közvetlen szülőknek megfelelő nagy. íme ilyen a természet játéka és szeszélye. De ha 5—6 ivadékon át valamennyi szülő birt m á r bizonyos jó tulajdonsággal, például mind nagy és jó tojó volt, ugy akkor az utód is már ilyen lesz, mert akármelyik ős-szülő tulajdonságából kap az utód, az mind egyféle tulajdonságú levén, mást nem kaphat, mint aminővel azok mindegyike m á r birt s az igy nyert állatot nevezzük fajnak, mikor valamely tulajdonság már á l l á n - ' dóvá vált a fent leirt módon. Azok pedig, akik a magas kormány m u n k á j á n felbuzdulva: komoly törekvésük tárgyává tették, hogy a lehető legjobb köztenyésztésre való baromfit állítsanak elő, igen helyesen teszik, hogyha a nyert nemesvérü plimut vagy langszhán-kakashoz egy-két minorka vagy olasz tyúkot szereznek be s ezek keresztezéséből állítanak elő maguknak köztenyésztésre szolgáló baromfianyagot, mert ezek többet érők az elkorcsosult közönségesnél, amely m á r ugy össze-vissza van keresztezve és az eredeti jó tulajdonaiból kiforgatva, hogy m á r alig javítható. Megmondom az okot is, hogy miért és hogy mi czélt s mi eredményt érnek el az ajánlott fajok keresztezésével. A minorka-tyukf a j az, amelyik a legnagyobbat vagyis olyan, vagy azt legalább megközelítő nagyságút tojik, mint a kacsa s miután az említett két faj egyszermind szapora tojó is, eme keresztezésből olyan tyúkokhoz juthatunk, amelyik nagyot és sokat is tojik s mert ugy a plimut, mint a langszhán-faj tojásainak a szine sötétbarna vagyis a keresettebb tojás színével bírván, a kakás után a minorkakeresztezések tojása nagy és b a r n a színű leszen. Igy hát nemcsak szebb, nagyobb és több, hanem keresettebb szinü, , tehát értékesebb tojások termelhetők. A minorka a legszorgalmasabb tojó fajok egyike lévén, utódaiban nemcsak szorgalmas tojó állatokhoz lehet jutni, de sőt olyanhoz, amelynél a hústermelés sem szenved csorbát, mert ugyan a minorka n e m sorolható a nagy fajok közé, de nem is kicsi, hanem középnagy, vagyis legalább akkora, mint a közönséges tvuk s igy a plimut vagy langszhán keresztezésével sokkal nagyobb hustömegü állathoz lehet jutni, mintha az emiitett fajkakasok közönséges tyúkkal párosittatnak össze. Ezen keresztezésnek előnye az is, hogy a minorka némileg gyorsan fejlődik, mint minden nagy taraju faj, igy hát az ezzel való keresztezés • kappanozásra is alkalmas s keresztezésből oly kappanokat lehet előállítani, mint egy kispulyka, mig sem a langszhán, sem a plimut, miután

1899.

ÁPRILIS

líÖ

4. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM.

8.

az ivar nálunk későn fejlődik, tiszta f a j b a n a k a p p a n o z á s r a n e m alkalmas. (Azt nem lehet általános érvényességgel mondani, mivel ügyes és hosszú u j j u nő, igen szép kappanokat nevelhet 'ugy a plimut, mint a langszhán-kakasokról s ilyeneket már sok helyütt láttam is. — Szerk.) Végre előnye e keresztezésnek az is, hogy a minorka eleven, virgoncz állat, szeret és nem lusta önmaga is élelmet keresni s igy, ha van a kóresésre alkalmas elég térség, éppen ugy elkeresgél és ezáltal kevesebb kész takarmányt igényel, mint a közönséges tyúk, azonkívül még bír azon jó tulajdonsággal is, hogy éppen olyan gyorsan tollasodik, mint a közönséges tyúk. Az említett gyors tollasodásánál fogva tehát csökkenti, kevesbbiti a tisztavérü langszh á n és plimut azon hibáját, hogy lassabban tollasodik ; javítja eme fajok azon tulajdoságát, hogy kisebbet tojnak és hogy gyakrabban és többet kotlanak. E keresztezéseknél a tallozat szépsége talán veszíthet, de a köztenyésztésnél a tollazat szépsége mellékes,de azért a szép tollazat is elérhető, mert a minorkák szintén találhatók fekete szinben s igy fekete langszh á n n a l keresztezve, a szin szépsége mit sem veszt, de plimutok sem, mert a fekete minorka u t á n csakis fekete és kendermagos szinü utódok lesznek. A szóbanforgó fajkakasokkal az olasz is, mint egyik legjobb tojó, de élelmességben és a gyors tollasodásban a közönséges tyúkkal egyenlő: előnyösen keresztezhető, mert h a b á r ezek nem nagyobbak a közönségesnél, de annál többet érnek, mert állandósítva van m á r náluk a nagy tojáshozam s igy előnyösebb, ha a fajkakasokhoz ilyen biztos jó tojókat használunk fel, mint bizonytalan tulajdonságú közönséges tyúkot. Miután az olasz tyúk, daczára, hogy nagyságát illetőleg nemcsak akkora, mint egy korai kelésből származó magyar, helyesebben közönséges tyúk — általam ajánltatik, nem tartom feleslegesnek elmondani, hogy h á t tulajdonképpen mi is az olasz tyúk. (Vége következik.)

A VI. németbirodalmi baromfikiállitás.*) Berlinben február hó 24-étől 29-éig tartatott meg a VI. németbirodalmi baromfikiállitás, mely a kiállított baromfifajták nagy száma miatt, valóban nagyszerűnek mondható. E nagyon sikerült baromfikiállitást a „ C y p r i a " nevű berlini baromfikedvelők egyesülete rendezte. Érdekes és tanulságos volt a kiállítás, mert itt látni lehetett élő példányokban minden baromfifajtát, melyet egyes kiváló szakkönyvekből ismerünk. Ki volt itt állítva 176 tyúk és vízi szárnyas, a galambokból pedig 233 féleség. Nagy figyelemmel és kedvvel tanulmányoztam e remek kiállítást, sajnos azonban, hogy e nagy kiállításban is csak azt konstatálhattam, hogy sport bizony ez s annak a sok fáradozásnak és anyagi kiadásnak, mibe ezen állatok felnevelése került, gyakorlati hasznát a fajtenyésztőkön kivül' a gazdaközönség soha sem fogja oly mértékein látni, mint látná akkor, h a a sok sport-baromfiféleség helyett, egy meghatározott irányban legfőbb súlyt a gazdaságilag használható fajbaromfiak tenyésztése és fejlesztésére helyeznének. Ezen kiállításon a gazdaságilag tenyészthető hasznos és a kereskedelemben keresett czikket képező baromfifajták csak elenyésző kis számban voltak képviselve. Örömemre szolgált, hogy megismerkedhethettem több német fajbaromfitenyésztővel, akik panaszkodtak, hogy bárcsak a német kormány is áldozna valamit a baromfiköz*) Ezen czikk a márcziusi számból tévedésből kimaradt.

tenyésztés fejlesztésére, mivel akkor kilátás lehetne arra, hogy a gazdaságilag hasznos baromfiak tenyésztése forsziroztatnék. E nélkül a fajbaromfitenyésztőknek azonban oda kell törekedni, hogy minél többféle és m i n é l c z i f rább baromfiféleségeket tenyészszefiek, mert a közönség csak ezeket veszi meg nagy áron. , S csakugyan ugy áll a dolog, hogy a Berlinben rendezett baromfikiállitás után ítélve Németországnak csak sport-baromfitenyésztése van. Ez kitűnik abból is, hogy éppen a plimut, langszhán-tyuMélék, a emdeni ludak és pekingi kacsák, valamint a írom és franczia pulykaféleségek, melyeket mi itthon jó gazdasági baromfinak tartunk, oly kisszámban voltak képviselve hogy ami volt I-ső rangú, annak ára drbonként 200—400 márka közt ingadozott, vagy egyáltalán n e m volt eladó, a II. III. osztályú állatok pedig, melyeknek ára 100—200 márka közti volt, meg n e m ütötte azon állatok mértékét, melyeket é fajtából a hatvani Beivinkler-féle teleyen és a gödöllői m. kir. baromfitelepen tenyésztünk. A kiállított állatok legnagyobb része nem kelt el, részint tulmagas áruk miatt, részint, mert alig volt itt egy olyan ketrecz, melyben az állatok, a rossz idő következtében meghűlve ne lettek volna. Az élő állatokon kivül hizott és vágott baromfi is volt kiállítva s a tojásköltető gépek is nagyban működtek. Ezeknek volt legtöbb nézőjük vasárnap egész n a p . Az okszerű baromfitenyésztésnél alkalmazott eszközök és szerek szintén szépen voltak kiállítva s a tenyésztők igen sokat tanulhattak a látottakból. — bl. —

Tyúkól, (Három rajzzal.) Előbbi számunkban bemutattunk egy kupfedelü tyukólat, most egy tetszetősebb form á j ú félfedelü és elől nagyobb ablakkal ellátottat mutatunk be, mely egyébként csak a b b a n különbözik a múltkor bemutatottal, hogy mutatósabb, de valamivel drágább is. Lehet a most bemutatott tyukólat is bármily anyagból építeni s ha valamivel alacsonyabbra építjük, a baromfiaknak ez nem árt. Ha azonban módunkban van, építsük csak

olyanra, aminő méretekben itt közölve v a n , ezen méretek ugyanis olyanok, amelyeket soksok helyen már kipróbáltak s jónak találtak. . Ilyen tyúkólak a gödöllői m. kir. baromfitelep és munkásképző-iskolánál is vannak, de ezeket különösen Francziaországban igen gyakr a n lehet látni. y a. Az Orsz. Magyar

A „PxiTRIA" irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság nyomása.

Gazd. Egyesület

tulajdona.

VIII. évfolyam. — t>. szám.

A „Köztelek" melléklete.

Budapest, 1899. junius 17.

BAROMFIAK M É H É S Z E T ÉS

SELYEMTENYÉSZTÉS.

BAROMFI-, MÉH- É S S E L Y E M T E N Y É S Z T É S I

SZAKLAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET BAROMFI-, MÉH- ÉS SELYEMTENYÉSZTÉSI SZAKOSZTÁLYÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN HÓBAN. I Szerkesztőség és kiadóMvatal: Budapest, üllői-ut „ „ ®TkASrZt™TT HREBLAY EMIL, (Köztelek). állattenyésztési m. klr. felttgyelB. ||_ _____ Az országos magyar gazdasági egyesület és a baromfitenyésztési szakosztály tagjai tagdíj fejében és a „Köztelek" előfizetői ingyen kapják. A baromfitenyésztési szakosztály tagdija egész évre 2 frt. — Az orsz. magy. gazd. egyesület tagdija egész évre 10 frt. — A „Köztelek" előfizetési ára egész évre 10 frt. Előfizetési ára : Egrésas évre 2 forint.

A. szegedi baromfikiállitás. L a p u n k olvasói előtt m á r b i z o n y á r a ismeretes, hogy a f. évi szeptember haváb a n Szegeden tartandó I. országos mezőgazdasági kiállítás keretében egy nagys z a b á s ú gazdasági baromfikiállitás fog rendeztetni. Kétségtelen, hogy a szegedi kiállításnak egyik legérdekesebb, legtanulságosabb részét ezen baromfikiállitás fogj a képezni. Az ország egy részén s e m bir a baromfitenyésztés oly kiváló jelentőséggel, m i n t é p p e n az Alföldön, amely a baromfitenyésztésnek üzésére mintegy predesztinálva van s amely országrész tényleg m a a legnagyobb m é r t é k b e n táplálja baromfikivitelünket. Eddigi baromfikiállitásaink rendszerint t u l a j d o n k é p p e n fajbaromfikiállitások voltak s legkevésbé tükröztették vissza az ország, vagy a z illető vidék baromfitenyésztésének állapotát. Az eddigi baromfikiállitások tehát inkább a sporttenyésztést, m i n t s e m a gazdasági baromfi köztenyésztést m u t a t t á k b e é s karolták fel. Hogy az ily sportbaromfikiállitásokból az országnak kevés h a s z n a van, igazolja azon körülmény, hogy az ismétlődő baromfikiállitások daczára a külföld különböző f a j t á i n á l u n k elterjedni n e m bírtak, m e r t azok a m a g y a r tyukfajtával a z edzettség és gyors fejlődés tekintetében a versenyt kiállani képtelenek. Hogy a szegedi baromfikiállitásnak n e sportjellege legyen, ez olyképp lesz elérhető, hogy a köztenyésztésre alkalmas baromfianyaggal biró tenyésztők nagy s z á m b a n fognak ezen részt venni. Eddig másfélezernél több baromfi van m á r bejelentve, d e kilátás v a n arra, hogy e szám még lényegesen emelkedni fog, m e r t Ö exczellencziája a földmivelésügyi miniszter ur, aki a baromfiköztenyésztés emelésére évenként nagy összeget áldoz s különösen alkalmas h i m n e m ü tenyészanyag kiosztásával a z ország egész b a r o m f i á l l o m á n y á n a k gyors átalakítását sikeresen segíti elő s e czélból évenként n a g y s z á m ú h i m n e m ü fajbaromfit vásároltat össze, — elrendelte, hogy a f. évi

öszi bevásárlásokat szakközegei a szegedi baromfikiállitáson eszközöljék. Felhívjuk tehát a gazdaközönség figyelmét ezen kedvező alkalomra, hol a köztenyésztésre alkalmas f a j t a b a r o m f i t kiállíthatja, ilyet felfrisités czéljából vehet, a kiállitottat el is a d h a t j a s így az anyagi h a s z o n mellett erkölcsi sikert is arathat. Az előttünk fekvő diszes n é v s o r bizonysága annak, hogy baromfiköztenyésztésünk u j i r á n i b a való terelése h a z á n k legkiválóbb gazdáit arra késztette, hogy állattenyésztésük keretébe a baromfitenyésztést is fölvegyék s m á r 1 — 2 évi tenyésztésük oly fényes eredménynyel. jár, hogy egyik-másik 2 0 0 — 2 5 0 d a r a b baromfit is jelentett b e a kiállításra. Megvagyunk róla győződve, hogy h a a kiállítás határideje n e m l e n n e oly korai s h a a folyó évnek szokatlan t a vaszi i d ő j á r á s a sok baromfitenyésztő állományát meg n e m tizedelte volna, a kiállításon 5000-nél több baromfi l e n n e b e m u t a t h a t ó . D e megvagyunk arról is győződve, hogy ezen u j tervezetü kiállításnak, k ü l ö n ö s e n a kisgazdákra n é z v e nagy gyakorlati értéke lesz. E fölött kétsége senkinek sem lehet. Az egész müveit világ a kiállításokb a n igyekszik megteremteni leghatékon y a b b eszközét a z érdeklődés felkeltésének, a vívmányok megismertetésének, az ö n t u d a t r a ébresztésnek s a szemléltetve t a n í t á s n a k . A t u d á s világverő h a t a l o m m á vált. Emelkedett vele együtt jelentősége a kiállításnak: a n n a k a z iskolának, amelyben m a g a a z élet tanit kész eredményeivel. A magyar mezőgazdaság szemben áll a m o s t o h a évek következményeinek feltorlódásával, a világverseny napróln a p r a való nehezbülésével. A viszonyok kényszere p a r a n c s o l j a , hogy tanulni, gyorsan é s sokat kell tanulni a magyar g a z d á n a k . Meg kell t a n u l n i a minden h a s z n o t igérö fogását a jövedelem fokoz á s á n a k , a m i r e a termelés tökéletesítése különleges ágainak és az értékesítés módj a i n a k czélszerü megválasztása a d j e lentőséget.

Ezt a czélt fogja szolgálni a szegedi mezőgazdasági kiállítás is. D e v a n egy másik jelentősége is. Tenyésztőnek, g a z d á n a k é s kereskedőnek érdeke, hogy lásson é s láttassék; hogy összeköttetéseket s z e r e z z e n ; hogy amit a z állattenyésztés e l ő m u t a t h a t s amit a termelés eredm é n y e i n a z emberi k é z tökéletesít, piaczára m i n d e z a közszükséglet nyilt k e r ü l j ö n ; m a g a felé hódítsa a z igények e t ; elismerést vívjon k i ; előkészítse a z értékesítést s megindítsa a forgalmat. Ez a kiállítás üzleti ezélja é s h a s z n a . Felhívjuk ú j b ó l a hazai baromfitenyésztőket t á m o g a s s á k e z e n kiállítást, köz h a s z n á é r t , kulturális czéljáért. Nem áldozatot kérünk. Hiszen a kiállításon m i n d e n egyéni vállalkozás b ő v e n megt a l á l h a t j a számítását erkölcsi é s anyagi e r e d m é n y e k b e n . Az egyesek sikere pedig a köz h a s z n á v á is válik. De a siker itt is a részvételtől, a kiállítás tartalmától, arányaitól é s keresettségétől függ. A sikern e k ezt a biztositékát ugyan a baromfitenyésztő közönségtől m á r megnyertük, de akik m é g talán a kiállításon való részvételre m a g u k a t el n e m h a t á r o z t á k , azokat kérjük, j á r u l j a n a k akár hazai, akár idegen f a j t a baromfiak kiállításával a n n a k minél n a g y o b b fokozásához. A baromfikiállitás igazi hivatást tölthet b e a mezőgazdasági h a l a d á s m o z gató erői között. A bejelentési határidő f. évi julius h ó l-ig meghosszabbíttatott. D. B.

A baromfiak keresztezéséről és az átörökítésről. (Folytatás.) Az olasz tyúk tulajdonképpen nem más, mint a közönséges tyúk, a melyet mi magyarnak nevezünk, az olaszok olasznak, az oroszok orosz tyúknak. Talán nem egészen helyes ezen elnevezés azért, mert az e nevekkel illetett tyúk éppen ugy nem magyar, mint nem olasz és nem orosz, hanem a vadállapotában mai napon, is még feltalálható s hankiva néven ismeretes ős vagy törzstyuknak szelídített házi utóda. Mivel azonban a kokinoknak a 70-es években Ázsiából Európába, illetve Angolhonba való behozatala előtt ezen közönséges tyuko-

BAROMFIAK, kon kivül m á s alig volt ismeretes Európában, mert hisz n e m is volt s mivel ezen most nevezett import előtt főképp a tőkéletlen közlekedési eszközök miatt, de meg az érdeklődés hiánya miatt is mit sem tudtak arról, hogy a m á s államokban lehet-e m á s faj s ha igen, minő a z ; azon hitben voltak, hogy az ott levő közönséges baromfianyag az egyes nemzetek speeziális baromfi anyaga s mint ilyen azért neveztetett el a magyar által magyarnak, az olasz által olasznak és igy tovább. A kokin-import azonban m e g a d t a a baromfiak iránti érdeklődést, az egyes nemzetek, különösen az angolok és francziák a kiválasztás és az egyes tulajdonságok tökéletesitése és állandósítása utján, de még a kokin-keresztezések keresztezésével u j a b b fajtákat állítottak elő, melyek a közlekedési eszközök tökéletesbülése és olcsóbbsága után hozzánk is behozattak ; s miután ezen jobb tulajdonságokkal alig biró u j fajok és keresztezések külön tenyésztésére gond egyáltalán fordítva n e m l e t t : azokkal a közönséges anyag csak elrontva s a benne rejlő bizonyos előnyös tulajdonságaiból kivetkőztetve lett. Az olaszok még kevesebb érdelődéssel, mondhatni közönynyel viseltetvén akkor még a baromfitenyésztés iránt, mint m i : nagyon természetes, hogy az idegen u j fajok figyelmüket kikerülték s igy semmiféle idegen f a j t nem is importáltak, minek az l e t t . a következménye, hogy náluk m e g m a r a d t a m a g a eredetiségében és természetes tulajdonságaival a közönséges s általuk olasznak nevezett baromfi. A kokin import az élelmes angoloknál adván legtöbb lendületet a baromfi t e n y é s z tésére, mindent elkövettek, hogy azokból minél nagyobb jövedelemre tegyenek s z e r t ; ez okból, h a valamely uj, vagy újnak vélt f a j hozzájuk került, nem ismerve fáradságot, mindent elkövettek, hogy azt, mint többnyire csak félig elkészítettet, bő szakismereteik által, a tökély elérhető fokára emeljék. Nem sok idővel ezelőtt — amikor m á r az ő mindent átgyúró, és átalakító kezeik alatt náluk a közönséges baromfi m a j d teljesen kipusztult — került hozzájuk Olaszországból azon közönséges baromfi, amely még ott leginkább fenmáradt a m a g a eredetiségében. Ezen Olaszországból hozzájuk került közönséges baromfit — a mely náluk már rég feledésbe ment, a jó tojó egyedek kiválasztása és eme tulajdonságuk állandósítása, meg a szín és t a r a j szabályozása által tökéletesítették, javították, s mikor m á r e czélba vett munkájokkal teljesen elkészültek, azt az Olaszországból való import után olasz tyúk név alatt forgalomba is hozták. Az angolok által, tökéletesített eme közönséges tyúk, miután nála a czélbavett tulajdonság állandósítva és örökletessé van téve, meg is érdemli, hogy külön fajtának vagy legalább válfajtának tekinttessék, m á r csak azért is, mert náluk sokkal nagyobb a tojáshozam, mint a "semmi nemesítésben nem részesült, de sőt az össze-vissza keresztezéssel eredeti jó tulajdonságaiból kivetkőztetett m á s közönséges tyúknál. Ez tulajdonképpen az olasz tyúk, melynek keletkezésének a története fentebb el lett mondva, vagyis egyik legszaporább tojó válfajtája a közönséges tyúknak. Ezen szapora tojásrakó tulajdonságát mindenki, a ki tenyésztette el is ismerte s erről tanúskodott eme lap korábbi számában egyik tenyésztő, de erről meg a minorka efcbeli tulajdonságairól tanúskodnak a németországi és ujabbari az osztrák tenyésztők is, a kik főként ezen bő tojáshozamu tulajdonságnál fogva legnagyobb részt e f a j t a tenyésztésével foglalkoznak, a miről meg abból szerezhető meggyőződés, hogy a kiállításaikon e fajták vannak a legnagyobb számban képviselve s szaklapbeli hirdetéseiknek is ezen fajták a fő tárgyai. Dr. Körmendy

Endre.

1 8 9 9 . J U N I U S HO

17.

A .,csibetanyá"-tól — a hizlaldáig. (A betöltött 3 hónapos korig.) A csibék t a k a r m á n y a legyen könnyen emészthető. A csibe emésztő szervei csak emészszenek — de a fizikai m u n k a alól, minő az őrlés, mentessenek fel, azért ajánljuk a főtt lágy takarmány s a durván őrlött tengeri, zab, főtt h a j d i n a nyújtását. „Emeljük a takarm á n y emészthetőségét — m o n d j a Roullier — a csibe annál többet fal belőle s az emésztéssel egyenes arányban — annál kitünőbben fejlődik. Emellett, ha a tenyésztő a r r a ügyel, hogy az ivóvíz mindig tiszta legyen, az etető vályúk-, tuskókon ott nem savanyodilc a régi lágy takarmány az ürülékkel keverten, a mesterséges anyának minden második n a p felújíttatott a zabpelyvája, mely megbecsülhetlen trágyáját nyújtja a kertészkedő gazdaasszonynak — az epidémia beütése ki van zárva, ha csak ugy be n e m h u r c z o l j á k ! Ha a külső levegő h ő m é r s é k e nem alacsony — tehát 8—10 R. fokos, a kis csibékét a csibepajtából s z a b a d j á r a ki lehet ereszteni. Szellőztessük őket, mint a kertész teszi /melegágybeli palántáival, hogy fel ne nyurguljanak. De ha gomolyaggá verődve csipognak — hogy fáznak, ekkor csak vissza kell őket terelni a p a j t á b a . Ily eljárások mellett edződnek. De ha a küllevegő jelzett hőfoknál alacsonyabb, akkor csak m a r a d j a n a k tanyájokon. Ha a s z a b a d ü a n melegebb időjárás van is, de a föld nedves — akkor se ereszszük ki őket, mert a fiatal csibének a nedves talaj a megölője. Ilyenkor inkább nyittassék ki a csibetanya a j t a j a , ablaka, hadd jöjjön be a friss levegő özönével. A csibetanya hőmérsékének meghatározása b a j o s dolog. Itt m á r a tenyésztő, egyik kezében a hőmérővel, a másikban a lég súly mér övei —• tapintatára van utalva. Mindenesetre 10—16 R°-soknak kell lennie, melyet ha ugy réndez be, a hogy eddigi czikksor.ozatomban jeleztem, akkor a hat hónapig tartó „télies" időjárásunk daczára folyton lehet kis csibéje. A tél, tavasz folyamán akárhányszor megesik, hogy a csibetanyát nem kell fűteni, de azért a mesterséges anyákat, legalább az első h a t hétben bizony melegen kell tartani, mert hisz azok helyettesitik az élő kotlókat. Ha a kivül megfázott csibe melegedni akar, csakis oda b ú j h a t . Dehát a mesterséges anya melegítése is fokozatosan csökken tekintve, hogy a csibe 15 napos korától kezdve több-több állati meleget fejleszt. A második hónaptól kezdve egy kevés szemes árpát is kaphatnak a csibék, attól növekszik étvágyuk. A négyféle magot, ha ugy tetszik „négyesfordá"-ban elkülönítve adom csibéimnek. Pl. reggel zabot, este hajdin á t , m á s n a p reggel az árpát s a rákövetkező este csinkvántinó kukoriczát kapnak. A hajdinát a harmadik hónaptól kezdve kihagyom eledelükből, mert nem hizlal. Megesik, hogy oly helyen lakunk, hol lágy takarmány s hushulladékához n e m vagyunk képesek hozzá jutni. Ez esetben főzzük össze a kukoriczát, rizst s a borsót egyenlő arányban. A kukoricza hizlalni fog, a borsó légenytartalma meg a hust fogja pótolni. A h a t hét elmulta u t á n a r r a törekszünk, hogy a mesterséges anya mentől kevesebb fűtésével, a csibék a küllevegőhöz szoktatva mentől edzettebbek legyenek. Ez csak ugy lesz elérve, ha mentől táplálóbb légenytartalmu takarmánynyal neveltük őket s igy vérmérsékletük hevessége ellenállóvá teszi őket. A tenyésztőnek figyelembe kell venni azt, hogy kéthónapos csibéit m á r ki kell költöztetni a „csibetanyá"-ból, lévén az az ifjabb csibék befogadására szükséges. Sőt a második h ó n a p elmultával a csibetanya sodronynyal elkülönített „legelő"-jén friss fűnek is kell

6 . SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. zöldülnie, melyen az uj lakók legelni járhassanak. Végre figyelmet érdemel a csibetanya környékének, udvarának fekvése is. Legyen az egy-két lábnyira emelkedett, hogy az esőviz -azon soha ne poshadjon, talaja lehetőleg homokos s ne vizet átnem eresztő agyag legyen. A gödöllői m. kir. baromfitenyésztő iskola talaja ideálisan megfelel czéljának. Sár ott soha sincs, a sok bokor, csalit árnyékot ad, a homokos talaj száraz, porfürdőt nyújt — amellett legelőt szolgáló füve is megterem — talaja n e m hideg. A tanyát környező udvar kiterjedése legyen 1000 • méternyi. Ez éppen elég lesz oly állatlétszámnak, minőt értekezésünk elején emliténk — tehát 750 darab egy-három hónapos csibének. Ha a kifutó nagyobb kiterjedésű lenne, akkor az eladásra szánt csibeanyag n e m lenne hizásra hajlandó — szűken sem lesznek ott. A kéthónapos kort elért csibék mint emlitém, helyet kell, hogy csináljanak a fiatalabbaknak, tehát u j tanyára kerülnek, hol persze fűtésről m á r szó sincs, mert egyszerű deszkabódéba kerülnek, melynek] hossza 18, szélessége 4 méter, a fen'ékmagasság 1 m. 75, az előrószé meg 1 m. 60 cm. A fél fedél tehát előre hajlik s 25 cm. hosszúságú ereszt alkosson. A bódé legyen két részre osztva. Egyre, mely 3 méter s a másikra, mely szükségként 15 méter széles. Az első gondosan csukott, az utóbbi meg előrészén (délről) vassodronynyal bekerített. A helyiségek 60 cm. széles ajtókkal bírjanak. A egész alkotmányt az úgynevezett 35 kros széldeszkákból lehet előállítani, mely kaíbolineum kátrányfestékkel legyen beitatva, a tetőt meg befedetjük pépfödéllel. Az egész ól oszlopostól, deszkástól, léczestől, sodrony, szegestől, pépfedelestől 87 forintból állitható elő. Az ily méretű csibebódé kétszázötven csibének ad a 4 — 5 hónapig tartó tenyésztés ideje alatt egy-egy h ó n a p r a kényelmes otthont, mert a csibe — a h á r o m hónapos kort elhagyva — onnan a hizlaldába kerül. Csak arra ügyeljünk, hogy az eleség rendes időben s mindig váltakozva adassék eléjük. P é l d á u l : reggel 7 órakor kapnak szemes zabot, tíz órakor lágy eledelt. Délután egy órakor ismét lágyeledelt (változtatva) s négyórakor árpát vagy tengerit. Nagyon tanácsos lágyeledelükbe főtt s zúzott répát elegyíteni. Eleinte — mig megszokták — keveset, később h a megunták — valami m á s gumóssal cseréljük azt fel. Ily ápolás mellett észre sem veszszük, hogy csibénk már háromhónapos lett — mikor is elérkezett az ideje, hogy hizóba fogjuk. Erről, a nálunk a szokatlan operáczióról a jövőre. Jankó

Szilárd.

Baromfiköltő-helyiség berendezése. Lapunk mai s z á m á b a n bemutatott képen a gödöllői m.kir. baromfitenyésztő munkásképző iskola költető-helyiségét látjuk. A képen előttünk két tojástartó állvány áll, az egyikjjóbbról a kacsa-, lud- és pulykatojás, a másik balról tyúktojások elhelyezésére szolgál. A nagyobb tojások elhelyezésére emeletenként az 50 cm. széles és 150 cm. hosszú deszkalapon 7 sorban k 24 db tojás helyezhető el, tehát egy lapon 168 db, 6 emelet lapjain pedig összesen 1008 db tojás helyezhető el. A baloldali állványon pedig ugyancsak 50 cm. széles és 150 e m . hosszú lapokon emeletenként 10 sorban á 30 drb tyúktojás helyezhető el, a mi egy l a p o n 3 0 0 drbot, 6 lapon pedig összesen 1800 drb tojtást teszen ki. Az állvány magassága 1'8 méter. A tyúktojások elhelyezésére szolgáló lyukak átmérői 35 milliméteresek, a nagyobb tojások elhelyezésére szolgáló lyukak átmérői pedig 50 milliméteresek.

6.

SZÁM 8-1K ÉVFOLYAM.

BAROMFIAK, 1 8 9 9 . J Ü N Í U S HO

A helyiség közepén tyuk-kotlók elhelyezésére szolgáló 16 költőláda látható, melyek egyrésze fedőruhával egészen vagy félig le van borítva, másik része pedig nyitva van. A helyiség jobb- és baloldalán nagyobb költőfészkek láthatók, ezekben a pulyka-kotlók nyernek elhelyezést. Jobbról a telep tenyésztőmester tojásvizsgáló lámpa előtt a tojásokat szemléli. Lapunk legközelebbi számában a költőládákat külön fogjuk b e m u t a t n i s akkor azok pontos méreteit is közöljük. Most még azt akarjuk megemliteni, hogy a nagyobb tenyészeteknél külön költő-helyiségek b e r e n d e z é s e feltétlenül szükséges. Az itt bemutatott költőszoba igen csinos, és a czélnak megfelelő. Berendezése n e m kerül sokba. Faluhelyen az ilyen dolgokat a kisgazda m a g a csinálhatja, közép- és nagybirtokos pedig elkészíttetheti a téli időszakban faragójával. De ha a tojásállványt és kotlóládákat asztalosnál készítetjük, az sem kerül igen sok pénzbe, sokáig eltart, s mi fő, a tenyésztés sikerüléséhez nagyban hozzájárul, m e r t a fészken ülő baromfiak, s a fejlődésben lévő embriók védve vannak, s h a a kis csibék előbújnak, a tiszta fészekben n e m t á m a d h a t j a meg őket azonnal a féreg, a piszok.

17.

sporttenyésztésre van berendezve, de a közfogyasztás részére tenyésztő rendszeresen vezetett telep alig van egy-kettő a főváros közelében. Tagadhatatlan, hogy magában a fővárosban a gazdaság, ipar és kereskedelem terén ezer és ezer n e m e kínálkozik a tőke jövedelmező elhelyezésének s talán ez az oka, hogy éppen ily baromfitelepek felállítására nem igen akad vállalkozó. Bizonyos azonban az, hogy megfelelő czélszerü berendezésű s kellő anyagi eszközökkel ellátott baromfitelepek szakszerű vezetés mellett egy-két mértföldnyi távolságban a fővárostól igen szép kamatját hoznák a befektetett tőkének. Nemcsak a fővárosba való könnyű beszállítása a baromfinak jár nagy előnynyel, de figyelembe vehető az a körülmény is, hogy az állat nem nagy távolságból hozatván a fogyasztási helyre, kevesebbet vészit súlyából, husminőségének értékéből a szállítás alatt. A fővároshoz közel levő teleptulajdonos könnyebben értesülést szerezhet a napiárakról, szükségletről, mint aki 15—20 mértföldről szállítja

23 akik tehetik és módjuk van hozzá, jövedelmező vállalkozást kezdenek, ha a főváros közelében ily haszonbaromfitelepet létesítenek. Hegedűs András.

Kérdések. 1. k é r d é s . Baromfiállományomban pár h é t óta baromfinátha ütött ki, szemük bedagad, torkuk is sebes és már sok tyúk elpusztult. Kérem szíves tanácsukat, mit h a s z n á l j a k ? r. r. 2. k é r d é s . Tyúkjaim között (közönséges apró h a z a i faj) egy különös betegség lépett fel. Ugyanis a tojást n e m tudják eltojni, amennyib e n az keresztben áll bennök, h a idejében észreveszik, akkor a tojás megfordítása által már segítettem rajtuk, de ha nem veszik észre s a t o j á s , huzamosabb ideig van ezen természetellenes állásban bent, romlásnak indul s a tyúk b e n n e elpusztul; tyúkjaimat leginkább buzaocsuval tartom. Tisztelettel kérdem, mi idézi elő ezen bajt s hogy lehetne ezt orvo-

f

A költőhely ablakai sötét függönynyel legyenek ellátva, hogy a kotlók a tulnagy világosság által ne háboríttassanak. A fészkek (kotlóládák) teteje is 1—1 zsákvászonból készült ruhadarrabbal legyen letakarva, mely ruhával a tojást kell akkor letakarni, ha a kotlót etetés és tisztítás czéljából a fészekről leveszszük. Tojásvizsgáló lámpa nélkül pedig költetni alig lehet. A kinek ilyen l á m p á j a van, az már az 5 napos tojást felülvizsgálhatja, s amelyben a fejlődést nem veszi észre, azt egész bátran kiszedheti a kotló alól. lEz eljárással a többi tojás fejlődését is b i z t o s í t h a t j a ; mert a kotló a kevesebb tojást jobban betakarhatja. Tisztaság, rendszeretet a baromfitenyésztésnél fődolog. y. a.

Baromfitenyésztés a főváros közelében. A „Baromfiak"-ban ezelőtt néhány évvel, mikor a vásárcsarnokok épitése kezdetét vette, számadatokkal m u t a t t a m ki, hogy a székesfőváros közfogyasztásában milyen jelentékeny szerepet játszik a baromfi. Megközelítőleg , százezer forintra tehető az az összeg, a mely évente a baromfibehozatal révén befolyik a székesfővárosi javadalmi p é n z t á r b a . A vásárcsarnoki intézmény életbeléptetése óta a javadalmi pénztár e czimen való jövedelme bizonyára emelkedett, aminthogy nagymértékben emelkedett a , baromfi felhozatal is, daczára annak, hogy n e m minden kifogás nélkül való a baromfivásár elhelyezése és kezelése a székes főváros u j fényes vásárcsarnokaiban. Azért utalok erre most, mert azt akarom taglalni szerény soraimban, hogy a székesfőváros baromfifogyasztása oly mértékben fokozódik évről-évre, hogy meg volna a létjogosultsága annak, hogy a székesfőváros közelében minél nagyobb számban keletkezzenek kisebb-nagyobb baromfitenyésztő telepek. Néhai való Oruliczy Gézával a hazai tyukászat nesztorával az ő rákospalotai tuskul á n u m á b a n sokat évődtünk nyári délutánokon e téma felett. A boldogult öreg ur szóval és Írásban is vitatta ezt a kérdést az irányadó körökön s n e m az ő j ó a k a r a t á n mullott a dolog, hogy ez az eszme a megvalósulás stádiumába n e m jutott, illetve ilyen telepek nem, vagy csak szórványosan létesültek a székesfőváros közelében. Ha nézzük a főváros közelében levő telepeket, azok legnagyobbrésze fajbaromfi vagy

A gödöllői m. kir. baromfitenyésztő munkásképző iskola költetőhelyisége. az á r u t ; közvetlenül megyőződhetik a fogyasztás igényéről stb. A székesfőváros fogyasztásában a téli időszakban nagy szerepet játszik a friss tojás. Ily közeli telepek igen jövedelmező forrása lehetne a téli tojásprodukczió, amely okszerű takarmányozása mellett az állatoknak könnyen keresztülvihető. Aki a téli tojásárakat figyelemmel kiséri, láthatja, hogy a friss tojás ára kicsinyben n e m egyszer 6—7 kr télen á budapesti piaczon. A baromfi hizlalására szintén nagy előny, h a csekély utat kell megtenni vele, míg a fogyasztási helyre szállítjuk. Az az áru, mely vasúton és tengelyen is utat tesz meg, kétszer is ki- és berakatik, mig a fogyasztáshoz kerül, bizony sokat vészit az értőkéből a szállítás alatt. De fejtegetni lehetne még tovább is az ily közeli haszontelepek előnyeit. Egy nyugalmazott gazdatiszt részére az öreg Grubiczy tervet dolgozott ki ily telep fölállítására a kilenczvenes évek elején. Az illető felállította a telepet, mely az első év végén a befektetett tőke 6 4 % - á t hozta meg. Néhány év alatt szép tőkét szerzett össze a telep tulajdonosa, melyet aztán m á s vállalkozásba fektetett bele. Nem lehet tehát eléggé ajánlani, hogy

solni, illetve elejét venni annak. 2 hét alatt m á r 6 eset fordult elő és 4 elpusztult közülök. Budapest. K. J. 3. kérdés. Baromfitenyésztésünk fejlődésének egyik legnagyobb akadálya a b a romfifertőző betegségekkel való örökös küzdelem. Külföldön s különösen N é m e t o r s z á g b a n ezirányban sok üdvös intézkedés áll fönn, többek között a baromfikereskedelem érdekében azon intézkedés, hogy a baromfi szállít á s á r a használt vasúti kocsik megfelelő módon fertőtlenittetnek, tisztogattatnak s csakis teljesen tiszta kocsikba rakhatók be élő baromfiszállitmányok. Kérdem van-e nálunk is hasonló intézkedés s ha van miben áll e z ? Szabadka pt. J. P. 4. kérdés. Vidékünkön a hizott és vágottlibakereskedés nagyban űzetik, de az országon tul küldött és 5 kgrmnál súlyosabb postai csomagokért általában 1 frt 50 krnyi szállítási dijat kell fizetni, a mi az üzletei nagyban kárositja és a többi vidékekkel szemben versenyképtelenné teszi, nem-e lehetne kieszközölni, hogy az 5 kgrmon felüli csomagokért is — a hizott lud küldeményeknél — oly portóár fizetessék, mint az 5 kgrmos csomagokért fizettetik? Lúgos. - • Sch. J.

BAROMFIAK,

24

Feleletek. 1. f e l e l e t . Kérdéses esetben a baromfidifteritiszszel van dolgunk. A betegség határozottan fertőző, vagyis egy beteg képes a vele közvetlenül érintkezőket fertőzni, éppen ezért legelső gondunk legyen ; szárnyas állományunkat szorosan átvizsgálni. Még pedig olyképpen, hogy minden egyes darabot kézbevéve megnézzük ei szemeket, hogy nem-e könnyezik, azután kinyitjuk a baromfi esőrét s megnézzük, hogy a szájban, a nyelv, két oldalán és lefelé a g é g e t á j b a n nincsenek-e sebek, vagy sárga vonalszerű vagy laposan elterülő felrakodások. Ha ezeket megtaláljuk, ugy az , észlelt nátha is jelen van kisebb-nagyobb mértékben. Ezen tüneteket tapasztalva, a, beteg állatokat elkülönítjük és pedig ugy., hogy azokhoz az egészségesek ne férhessenek, továbbá ügyeljünk arra, ha a betegekkel foglalkozó egyén, az egészségesekkel addig, mig a b a j el n e m múlik, ne érintkezzék, mert ruhájával, czipőjével képes a betegséget elhurczolni. A kezelés következőkben á l l : A szemeket, ha ' b e vannak ragadva, langyos bórsavas vizzel áztatjuk addig, mig a szemhéjak könnyen szét n e m válnak, azután pedig bórsavat csepegtetve a szétnyitott szembe, azt egy kis darab szintén bórsavba mártott vattával kitöröljük. Az orrnyilasokat szintén előbbi folyadékkal gondosan kimossuk. Ha a s z á j b a n felrakodást találunk, ugy járunk el, hogy egy letompított, elég erős ágd a r a b r a egy kis vattát csavarunk és azt bem á r t v a a borsavoldatba, azokat a fólrákodásokat kíméletesen bevonjuk és a leemelt felrakodást, úgyszintén a vattát gondosan összegyűjtve később elégetjük, mert ha elszórjuk, a szárnyas ezt megeszi és újból fertőzi magát. A felrakodások leemelése után rendesen egy . veres felület szokott azon a helyen maradni, melyet most vattával becsavart és törött nyers timsóba mártott fácskával többször gyengén bekenünk és a betegeket szabadon engedjük. Az ivóvízbe pedig jó még egy kis törött vasgáliczsót tenni, még pedig annyit, hogy a viz gyengén zöldes legyen. Ezen gondos kezelést, ha napokon keresztül ismételjük, igen jó eredményt fogunk elérni. Hogyha azt látjuk, hogy a szemhéjjak kidudorodnak és alattuk nagyon sok sárgás turószerü anyag van, vagy esetleg már, bűzös geny képződött, továbbá ha az állat hörög, száját tátogtatja, ugy a javuláshoz kevés a remény, ezért az ilyet legjobb még idejében levágni. Petróleum, vagy ehhez hasonló erős szer használata nem tanácsos, mert azzal rendesen czélt nem érünk, söt a gyengébb betegnél határozottan súlyosbítja a b a j t . Légjobb, ha a gyógyszertárban veszen , 30 gramm bórsavat (Acidum borfcum) és ezt egy tiszta literes üvegben, tiszta langyos vízben. sok rázassa 1 feloldja. 2. felelét. Eseteiben tojástartócsavarodással van dolgunk, ami sem a takarmányozás, sem fajtával összefüggésben nincs, h a n e m jérczéknél nem tartozik a ritkaságok közé. A b a j o n ugy segíthetünk, hogy mindenn a p meg kell vizsgálni és ha ezen bajt látjuk, ugy következőképpen j á r u n k el. A keresztben fekvő tojást óvatosán, hogy szét ne törjük, a tojástartóban leszorítjuk egészen addig, amig a végbél nyílásban elő nem tűnik. Ott látni, illetőleg érezni fogjuk azt," hpgy a tojást egy finom hártya b o r í t j a ; most ezen, hártyát felülről lefelé 3 — 4 cm.-nyíre egy élés késsel átvágjuk s erre a tojás kiugrik. A sebnyilást 2 % - o s bprsavas oldattal kimossuk a vérzés jelenlétében és a tyúkot elengedjük., A tyúk ezután mindén akadály nélkül fog tojni. Baroinflszáliitókocsik f e r t ő t l e n í t é s e . (Feleld a 3. kérdésre.) Sajnos, eddig a németországi intézkedésekhez hasonló és az élő ba-

1899.

ÁPRILIS

líÖ

Szükséges az élő baromfi szállítására használ vasúti kocsik alapos fertőtlenitése azért, mert az élő baromfit tartalmazó kosarak, ketreczek, rekeszek a berakás alkalmával bármily tiszták legyenek is, azok több napi ut alatt h a a bennök levő baromfiak fertőző betégségben szenvednek, azok ürüléke által fertőztetnek, sőt a fertőzést előidéző baromfitrágya a kosarakból, ketreczekből kihullván, a vasúti kocsi belseje is fertőzve lesz. Természetes dolog, hogy ha az ily vasúti kocsik, csak felületesen tisztittatnak ki s ú j b ó l élő baromfi szállítására használtatnak, azok m i n d e n valószínűség szerint befertőztetnek s ha nem szállíttatnak egy helyre pl. hizlaldába, vásárcsarnokokba, de nyilt piaezokra, a fertőző betegség ily módon nagy vidéken könnyen elterjesztetik. Nyilvánvaló tehát, hogy ezen kész veszedelem meggátlására a vasúti kocsik használat előtt és után való szorgos és lelkiismeretes fertőtlenitése feltétlenül szükséges. A kötelező fertőtlenítés olykép volna esz'közlendő, hogy a használat előtti alapos fertőtlenítés költségeit a feladó fél viselje, a használat utáni fertőtlenítést pedig az illető vasúti állomás társulati költségen eszközölje, a mely állomáson az élő baromfi kirakatott. Ezen kötelező fertőtlenítésnek általános intézkedés gyanánt való élelbeléptetése által, mig egyrészről közgazdasági szempontból nagy szolgálatot tennénk naromfiköztenyésztésünk egyik legnagyobb t é n y e z ő j é n e k : a baromfikivitelnek, másrészt a fertőtlenitési csekély illetéket (a nagyobb háziállatok szállítására használt vasúti kocsik fertőtlenitéseért 1'50 frt illeték szedetik) a felek szívesen fizetnék, mivel biztosak lehetnének abban, hogy az egészségesen berakott élpbaromfik-útközben fertőző betegséget nem kaphat. hl. H i z o t t ludak p o s t a i szállítása. (Felélet a 4. számú kérdésre.) A postai csomagok díjazásának alapját a rendeltetési postahivatalnak a feladási postahivataltól való távolsága és a csomag súlya képezi. A magyar birodalom területén Lúgostól (972-ik dijnégyszög) egy postahivatal sem esik a 4-ik távolsági fokozatnál távolabbra, Ausztriából pedig csupán Csehország északnyugoti része és Tirol esik az 5-ik távolsági fokozatba, a 6-ik távolsági fokozatba pedig egy postahivatal sem esik, tehát elég olcsó. Az élő és vágott baromfiküldeményeknek a rendesnél kedvezményezettebb áron való szállítását már azért sem lehet remélni, mert a postai tarifák éppen alacsonyságuknál fogva szállítási árkedvezményeket nem ismernek s igy kedvezmények ezen postai szállítmányokra sem adhatók. '

4. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM.

8.

romfi szállítását védő szabályrendeletünk nincs, de ugy vagyok értesülve, hogy illetékes helyen a kellő lépések megtétették a r r a nézve, hogy az élőbaromfi szállítására használt vasúti kocsik fertőtlenitése elrendeltessék, illetve , kötelezővé tétessék, sőt baromfikivitelünk érdekében olyképp terveztetik ezen intézkedés, hogy ne csak a külföldről hazaérkező kocsik fertőtlenitése légyen kötelező, h a n e m a külföldre irányított és a hazai forgalomban használt vasúti kocsik fertőtlenítése is kötelező legyen olyképp, hogy az élőbaromfi szállítására használt vasúti kocsik berakás előtt és kirakás u t á n és az előirt módon fertőtlenittessenek. Ezen intézkedés szükséges és baromfiköztenyésztésünk fejlesztése érdekében sürgősen kívánatos.

11. ;

VEGYESEK. Ú j í t á s a t o j á s é r t é k e s i t é s n é l . A porosz kormány azon tervvel foglalkozik, hogy a tojásértékesités mai m ó d j á t megváltoztassa. Erre

nézve a gazd. kamrához kérdést intézett az iránt, vájjon a tojás suly szerint adassék-e el ezentúl és nem kellene-e az idegen tojásnak származását igazoltatni. Szászország gazdasági k a m r á j a azon javaslatot tette, hogy a tojásnak nagyság szerinti válogatása és ilyen módon való forgalomban hozatala kívánatos, mint Francziaországban, a hol az elsőrendű tojás mérése és szortírozása a 40 mm. gyürü átmérővel történik. Nagyon természetes, hogy a , német termelés védelmére azt is kimondatni kívánják, miszerint a .külföldről származó toj á s " ne jeleztethessék, mint friss tojás vagy mint belföldi tojás és e czim és elnevezés alatt ne árultathassék ; éppen ugy : a beviteli vám felemelése is szóba került. Állami b a r o m f i t e l e p K a s s á n , A kassai m. kir. gazdasági tanintézet baromfitelepe 1895. létesíttetett, melynek czélja a Felvidéket fajbaromfival ellátni; tekintettel a Felvidék baromfiállományának nagy elkorcsosodására, a telep mintabérendezésére a fölemivelési kormány nagy súlyt fektet, a mult évben a baromfiházat a miniszter ő excellencziája megnagyobbittatta s az eddigi plirftuttyuktenyésztés mellett ettideni lud, pekingi kacsa és bronz pulyka tenyészetet is rendeztetett be. A baromfiház a gyümölcsös kertben van elhelyezve, a hol a baromfiak négy kat. h. kifutóban szabadon mozoghatnak. A baromfiház az u j a b b kibővítéssel és mintaberendezéssel a czélnak teljesen megfelelővé tétetett.. G a z d a s á g i t a n á c s o k , a gazdálkodás különböző ágairól irta Bodiczky Jenő. A mü számos igen sikerült csinos ábrával van ellátva s ára 2 korona. Megrendelhető e lap szerkésztőjénél. Minket leginkább e műből a baromfitenyésztésre vonatkozó tanácsok érdekelnek s őszintén mondhatjuk, hogy a mit Adácsi bácsi Bogádi_ Böskéhez leveleiben a baromfitenyésztésről ír, az szent igaz s hogy erről lapunk minden olvasója meggyőződjék legutóbbi Számunk tárCzájában mutatót közöltünk ezen igen hasznos könyvből. A gödöllői m . k i r . b a r o m f i t e l e p és m u n k á s k é p z ő iskola, valamint a többi állami baromfitelepek czélja a földmivelésügyi költségvetés tárgyalása alkalmából Pap Géza képviselő előadó által következőkben lett méltányolva : A kisembert tehát a milliókat érdeklő nevezetes intézkedése a költségvetésnek az, a hol a gödöllői m. kir. baromfitelep és munkásképző iskola, valamint a többi baromfitelepekre fektetett tételek vannak előirányozva. A gödöllői baromfitelep lenne hivatva arra, hogy az országban szakértő baromfitenyésztőket képezzen, hogy ez által felvilágotiltatnának a községek lakosai, arról, mily nagy anyagi kincs rejlik a baromfitenyésztés gondos mivelésében és vidékenként a m á r meglevő 6 baromfi fióktelepen kivül czélszerü volna még több .oly telepnek a létesítése, a mely a vidékek szerint egyöntetű és egy fajhoz tartozó baromfi tenyésztését czélozza. Kicsiny és elenyésző érdekű dolognak látszik az egész baromfikérdés, de csak azért, mert minálunk tulajdonképpen még n e m tért rá a szegényebb munkásnép erre a térre. A baromfitenyésztés haszna milliókban fejezhető ki. Milliókban ugy a tojáskivitelben, mint az élő és levágott állatok kivitelében ; és ez az, a mi a kisgazdáknál, hogy ha kellő talajra talál, nincs kitéve sok m á s oly körülménynek, a mely a gazoasági árhullámzás nehéz és súlyos terhei alatt áll és a legokosabb megoldási mód arra, hogy a vagyonszerzés annak a néposztálynak ereibe vevettessék, a mely néposztálynak ugy ideje, foglalkozása mint kedélyvilága is ezen vagyonszerzési módhoz legközelebb áll. (Élőnk helyeslés.)

Az 0P8z. magyar gazd. egyesület tulajdona.

A „PxiTRIA" irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság nyomása.