Pénzügytan bankrendszer Dr. Varga József előadássorozata 2007 1
Tartalom 1. Bankrendszer a nemzetgazdaságban 2. A bankmérleg forrásoldala 3. Konszolidációs folyamatok a bankrendszerben 4. A bankmérleg eszközoldala 5. Nemzeti vs. nemzetközi fizetési forgalom
2
Tartalom 6. Belföldi fizetési formák A) B) C)
készpénzfizetés bankszámlák közötti fizetések készpénzhelyettesítő (készpénzkímélő) fizetési formák
7. A pénzforgalmi bankszámla 8. A girorendszer működése 9. Bankszolgáltatások 3
1. Bankrendszer a nemzetgazdaságban 1.1. A pénzügyi intézményrendszer Pénzügyi intézmény 1. Hitelintézet 2. Pénzügyi vállalkozás Bank 2 milliárd Ft 50 millió Ft a) univerzális b) specializált Szakosított hitelintézet Szövetkezeti hitelintézet 250 millió Ft takarékszövetkezet hitelszövetkezet 4
1.2. A bankügyletek típusai Közgazdaságilag alapvető ügyletek: a) betétgyűjtés b) hitelezés c) pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása Ügyletek csoportosítása: a) aktív b) passzív c) indifferens 5
2. A bankmérleg forrásoldala 2.1. A forrásoldal felépítése Forrásoldal logikai struktúrája a) kötelezettségek: - vállalati jellegű - banki jellegű b) közbenső elemek: - céltartalék - passzív időbeli elhatárolás c) saját tőke-szavatoló tőke 6
Bank 2.4.
2. A bankmérleg forrásoldala 2.1. A forrásoldal felépítése
Pénzteremtési ismeretek: betét, felvett hitel Banki tipikus tőkeáttétel 10-20 A forrásoldal felrajzolása Fontosabb területek: - betét - bankrendszertől felvett források - saját tőke – szavatoló tőke: a prudens bankműködés elemei 7
2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettségek Betétek - lejárat szerint - lekötés módja szerint: látra szóló, lekötött, felmondásos - hozam szerint: formailag nem kamatozó, fix, változó, változtatható - tulajdonos szerint - pénzforgalmi szolgáltatatás nyújtása alapján
8
2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettségek Bankrendszerrel szembeni kötelezettségek 1. Bankközi piac a) célja a likviditáskezelés b) rövid távú pénzek piaca ld. köv. c) hektikus kamatlábalakulás d) nincs pénzügyi fedezet e) az ügyletkötés speciális lebonyolítása 2. Jegybankkal szembeni kötelezettség 9
2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettségek Standardizált bankközi ügyletek: – – –
overnight tomnext spotnext
10
2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettségek 1. Repo (Repurchase Agreement) A / Aktív repo: a jegybank hitelezi a kereskedelmi bankot 1. azonnali ügylet: a jegybank megvásárolja a ker. banktól a jegybankképes értékpapírt, jegybankpénzzel fizet --> hitelt nyújt 2. határidős ügylet: a jegybank eladja határidősen a ker. banknak a jegybankképes értékpapírt --> visszaszívja a jegybankpénzt B/ Passzív repo: a jegybank betétet fogad el a kereskedelmi banktól 1. azonnali ügylet: a jegybank eladja a ker. banknak a jegybankképes értékpapírt, jegybankpénzt kap --> betételhelyezés történt a jegybanknál 2. határidős ügylet: a jegybank megvásárolja határidősen a ker. banktól a jegybankképes értékpapírt --> jegybankpénzzel fizet érte 11
2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettségek A repo számviteli értelmezése Sajátosság: Nemzetközi repo: tényleges adás-vétel Magyarország: az értékpapír csak fedezetül szolgál
12
2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettségek 2. Swapügylet Lényegében ugyanaz, mint a repo-ügylet, de itt deviza - és nem jegybankképes értékpapír - az adás-vétel tárgya Aktív swap: a jegybank hitelezi a kereskedelmi bankot 1. azonnali ügylet: a jegybank megvásárolja a ker. banktól a devizát, jegybankpénzzel fizet --> hitelt nyújt 2. határidős ügylet: a jegybank eladja határidősen a ker. banknak a devizát --> visszaszívja a jegybankpénzt Passzív swap: a jegybank betétet fogad el a kereskedelmi banktól Az ügyletek fordítva történnek. 13
2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettségek 4. Folyószámlahitel A kereskedelmi bank jegybanknál vezetett folyószámlája terhére hitelt vehet fel Likviditásszabályozó jelleg 5. Refinanszírozási hitel Speciális hitelkonstrukciók (külföldi hitelkeretek, speciális hitelcélok) keretében végzett hitelezés Továbbhitelezési - refinanszírozási - jelleg 14
Bank 2.9.-1
2.3. Pudens bankműködés A tőkemegfelelési mutató
Tőkemegfelelési mutató = súlyozott eszközkockázati arány TM = Szavatoló tőke/korrigált mérlegfőösszeg Szavatoló tőke: Hpt. 5. melléklet Szavatoló tőke=alapvető + járulékos elemek Járulékos tőke max. az alapvető tőkeelem összegéig vehető figyelembe Korrigált mérlegfőösszeg: kockázati súlyokkal korrigált mérleg- és mérlegen kívüli tételek 15
Bank 2.9.-2
Fizetőképességi mutató (szolvencia ráta) Szavatoló tőke/korrigált mérlegfőösszeg Szavatoló tőke: Hpt. 5. melléklet Szavatoló tőke = alapvető + járulékos + kiegészítő elemek A részelemek közötti korlátozó szabályok: 1. Járulékos tőke max. az alapvető tőkeelem összegéig vehető figyelembe 2. Alárendelt kölcsöntőke max. az alapvető tőke 50 %-a Korrigált mérlegfőösszeg: kockázati súlyokkal korrigált mérleg- és mérlegen kívüli tételek
16
Bank 2.10.
Alapvető tőkeelemek pozitív része: 1. jegyzett tőke 2. tőketartalék 3. lekötött tartalékból a fel nem osztható szövetkezeti vagyonrész 4. általános tartalék 5. általános kockázati céltartalék kmf 1,25 %-ig (társasági adóval csökkentett összege) 6. eredménytartalék (ha pozitív) 7. mérleg szerinti eredmény (ha pozitív) 17
Bank 2.11.
Alapvető tőkeelemek negatív része például:
Jegyzett tőke be nem fizetett része Negatív eredménytartalék Év végi vagy évközi negatív mérleg szerinti eredmény Kockázati céltartalék és az értékvesztés hiánya
18
Bank 2.12.
Járulékos tőkeelemek Osztalékelsőbbségi jegyzett és befizetett részvények értéke Értékelési tartalék Alárendelt kölcsöntőke: max. az alapvető tőkeelem 50 %-a a) ténylegesen rendelkezésre áll b) a szerződés a kölcsönt nyújtó fél egyetértését tartalmazza c) eredeti futamideje öt évet meghaladó vagy lejárat nélkül felmondástól számított legkevesebb öt év múlva fizetendő vissza (kivéve PSZÁF-eng.) d) semminemű kapcsolódó kamat- és járulékfizetés emelkedés (kivéve a referenciakamta emelkedéséből adódó kamatnövekedés) öt éven belüli lejárat esetén évente 20 % csökkenés
19
Bank 2.13.
Kiegészítő tőkeelem Kiegészítő alárendelt kölcsöntőke - az alárendelt kölcsöntőke szabályai (10. a, b, d, e, f pont), kivéve - A 10.c. pont: a futamidő nem legalább öt, hanem legalább kettő év - csak a tőkekövetelmények teljesítése esetén fizethető vissza A járulékos tőkének a korlátozások miatt fel nem használható része 20
3. Konszolidációs folyamatok a bankrendszerben
Hitelkonszolidáció Bankkonszolidáció Adóskonszolidáció Garancia- és kezességvállalás
21
4. A bankmérleg eszközoldala 4.1. Általános felépítés Pénzeszközök Forgalomképes értékpapírok Bankközi nyújtott hitelek Nettó ügyfélhitelek: céltartalék - értékvesztés Tartós befektetések Egyéb eszközök
22
4. A bankmérleg eszközoldala 4.1. Általános felépítés I. Pénzeszközök 1. Készpénz 2. Jegybanki számlák egyenlege 3. Nostro számlák egyenlege II. Forgalomképes értékpapírok 1. Állami kibocsátású értékpapírok (államkötvény, kincstárjegy) ezek általában jegybankképes értékpapírok is 2. Váltók 3. Tőzsdei kötvények és részvények, befektetési jegyek III. Bankközi és más hitelintézeti kihelyezések 23
4. A bankmérleg eszközoldala 4.1. Általános felépítés
IV. Ügyfeleknek nyújtott nettó hitelek 1. Forgóeszközhitelek 2. Fejlesztési hitelek V. Tartós befektetések 1. Befektetési célú, kis likviditású értékpapírok 2. Más társaságokban szerzett érdekeltségek VI. Tárgyi eszközök 1. Saját használatú tárgyi eszközök 2. Fedezetként megszerzett tárgyi eszközök 3. Befektetési céllal vásárolt tárgyi eszközök VII. Egyéb eszközök Pl. Készletek, Átmenő aktívák stb. 24
4. A bankmérleg eszközoldala 4.2. Hitelezés 4.2.1. A hitelezés típusai Hitelszerződés: kötelezettségvállalás, hitelkeretet hoz létre rendelkezésre állási jutalék fizetendő Kölcsönszerződés: az összeg folyósítása kamat fizetendő Kereskedelmi hitel: nincs benne bank Bankhitel 25
4. A bankmérleg eszközoldala 4.2. Hitelezés 4.2.1. A hitelezés típusai Pénzhitel: - folyószámlahitel: forgalmi szemlélet, egy számla - számlahitel: állományi szemlélet, kettő számla Hitelszerű kihelyezés: - váltó leszámítolása - követelés megvásárlása (faktorálás, foretírozás) - áruvásárolási hitel - értékpapírhitel Kötelezettségvállalási hitel: - hitelkeret - fizetési kötelezesség vállalás (garancia, kezesség)
26
4. A bankmérleg eszközoldala 4.2. Hitelezés 4.2.2. Hitelfajták Hitelfajták hitelcél és vállalat fontossága szerint: Típus Cél Cég 1. Folyószámla-hitel 0 ++++ 2. Átmeneti forgóeszköz-hitel + +++ 3. Tartós forgóeszköz-hitel ++ ++ 4. Fejlesztési hitel +++ + 5. Projekthitel ++++ 0
27
4. A bankmérleg eszközoldala 4.2. Hitelezés 4.2.2. Hitelfajták Hitelfajták a Pénzügytan tankönyv alapján: 1. Vállalati hitelek - hitel nyitott hitelkeret alapján - áthidalási hitel - forgóeszközhitel - rulírozó hitel - hosszú lejáratú hitel 2. Fogyasztói hitel - részletfizetési hitelek - hitelkártyák és rulírozó hitelkeretek 3. Jelzáloghitel - építési hitel - jelzálog-hitelintézetek átmeneti finanszírozása 28
5. Nemzeti vs. nemzetközi fizetési forgalom a) b) c) d)
A nemzeti fizetési forgalom váza: előtanulmány: pénzteremtés, banki pénz és jegybanki pénz helye a bankmérlegekben Menete: Ü1 – Bank 1 – MNB – Bank 2 – Ü2 Technikailag a girorendszer ékelődik csak közbe Létezik tehát egy kompenzációs központ, ahol az egyes fizetési összegek egyenlegeződnek
29
Nemzeti vs. nemzetközi fizetési forgalom Nemzetközi fizetési forgalom váza a) előtanulmány: loro, nostro számlák, correspondent bankok b) Menete: Ü1 – Bank 1 – Bank 2… - Bank V – Ü2 c) Nincs nemzetközi kompenzációs központ – nincs világbank
30
6. Belföldi fizetési formák A) készpénzfizetés
A készpénz közvetlen átadása Bankszámlára történő befizetés Készpénzfelvételi utalvány bankszláról felvét Pénzfelvétel esetenkénti átutalással: - a forgalom nem olyan nagy, hogy bankszámlát érdemes lenne nyitni - a számlatulajdonos a székhelyével nem azonos helységben, de valamely hitelintézeti fiókkal azonos helységben működő egysége pénzellátására alkalmas 31
6. Belföldi fizetési formák A) készpénzfizetés Kifizetési utalvány: a számlatulajdonos megbízza a pénzintézetet, hogy az postai úton fizessen a címzettnek Készpénzátutalási megbízás: - közismert, rosszul használt neve: csekk - postai befizető helyeknél a Posta Elszámoló Központon keresztüli pénzmozgás - részei: feladóvevény (befizetőnél marad) és készpénzátutalási megbízási szelvény (postánál marad) Pénzforgalmi betétkönyv: a szlatulajdonos az arra kijelölt postahelyen a hitelintézet székhelyén kívül vehet fel készpénzt 32
6. Belföldi fizetési formák B) készpénz nélküli fizetési formák b1) átutalás - egyszerű átutalás - csoportos átutalás b2) beszedési megbízás - azonnali inkasszó: 1. a felek ebben egyeztek meg 2. jogszabályban meghatározott esetekben (pl. adótartozás), végrehajtható bírósági és közigazgatási határozat, közjegyzői okiraton alapuló követelés 3. Azonnali inkasszó lakossági bankszámla terhére, illetve javára nem nyújtható be 33
6. Belföldi fizetési formák - csoportos inkasszó: 1. azonos jogcímen benyújtott kötegelt beszedési megbízás 2. alkalmazható, ha a kötelezett a számláját vezető hitelintézetet felhatalmazta - váltóbeszedési megbízás: 1. az azonnali beszedési megbízás nyomtatványa + a csatolt váltó 2. A kötelezett a fizetés teljesítését letiltathatja - határidős beszedési megbízás: 1. a fizetésre kötelezettet számlavezető bankja előzetesen értesíteni köteles – létezik kifogásolási határidő 2. csak a Magyar Államkincstárnál számlával rendelkező kötelezett terhére lehet benyújtani 3. korábbi nyári pénzkeresési gyakorlat 34
6. Belföldi fizetési formák b3) akkreditív: Félreérthető nevén: okmányos meghitelezés Szereplői: vevő eladó
nyitó bank –
– – –
gyakori a 4. szereplő belépése: az eladó bankja, amely a) avizáló bank vagy b) konfirmáló (megerősítő) bank a bank alapesetben a vevő pénzéből fizet kölcsönös bizalomhiány esetén használatos belföldön Magyarországon nem terjedt el, mert viszonylag drága 35
6. Belföldi fizetési formák b) váltó fizetési ígérvény vagy felszólítás saját váltó: kétszereplős, fizetési ígéret (fizetek vkinek, vmikor, vmennyit) idegen váltó: háromszereplős, fizetési felszólítás váltókellékek: 1. a váltó megnevezés az okirat szövegében 2. határozott pénzösszeg megjelölése 3. a címzett neve (csak idegen váltónál) 4. az esedékesség megjelölése (hiánya esetén a váltó bemutatáskor esedékes) 5. a fizetési hely feltüntetése 6. a kedvezményezett neve 7. a váltó kiállításának napja és helye 8. a kibocsátó vagy kiállító aláírása 36
6. Belföldi fizetési formák 1. 2. 3. 4.
a váltó alapjogviszonya: kölcsönviszony a váltójogviszony formailag ettől függetlenné válik: a váltót esedékességkor ki kell fizetni, az alapjogviszony perben érvényesíthető a váltó gazdasági funkciói: hiteleszköz és fizetési eszköz típusai lejárat szerint: bemutatásra szóló bemutatás után meghatározott időre szóló kelet után bizonyos időre szóló meghatározott napra szóló 37
6. Belföldi fizetési formák C) készpénzhelyettesítő (készpénzkímélő) fizetési formák C1) csekk Csekk: banknak szóló utasítás Értékpapír, melynek alaki kellékei: o csekk megjelölés a kiállítás nevén o meghatározott pénzösszeg kifizetésére szóló feltétlen meghagyás o a fizetésre kötelezett megnevezése, telephelye, a fizetési hely megjelölése o a csekk kiállításának helye és napja o A kibocsátó aláírása 1931. évi genfi Csekkjogi Egyezmény Mo. 2/1965. (I.24.) IM-rendelet 38
6. Belföldi fizetési formák A csekk A csekk típusai: a) Fizetés módja szerint: 1. fizetési csekk: a kifizetés készpénzben 2. általános (elszámolási) csekk: átutalás – az előlapon szerepel a „csak elszámolásra” megjelölés 3. különleges keresztezett csekk: a vonalak közé valamely pénzintézet nevét írják, a csekk csak azon keresztül hívható le b) A bemutató személye szerint: 1. meghatározott személy rendeletére: a csekk forgatással átruházható, mint a váltó 2. névre szóló 3. bemutatóra szóló: a csekk átruházásának egyszerűsége miatt kedvelt forma 39
6. Belföldi fizetési formák c2) A bankkártya A csekk nagy tömegű forgalma nehezen automatizálható, ezért a kártya kiszorította a fizetési forgalomból A kártya mögött egy bankszámla húzódik meg A kártyaüzletág résztvevői: 1. kártyakibocsátó: korábban kereskedő, ma alapvetően pénzintézet 2. kártyabirtokos 3. elfogadóhely 4. elfogadó bank 40
6. Belföldi fizetési formák. A bankkártya A kártyák típusai: a) a terhelés módja szerint: 1. használatkor terhelt kártya: a tranzakciót követően rövid időszakon belüli terhelés 2. halasztott fizetéssel terhelt kártya charge card: a hitelt a kártyabirtokos az időszak végén törleszti credit card: az ügyfél hitelképességének megfelelően hitelkeret kerül kialakításra, a törlesztés ütemezése adott budget card: rulírozó hitelkeretet tartalmaz, melyet szabadon törleszthet 3. előrefizetett kártya: pl. telefonkártya, üzemanyag-, parkoló-, fénymásolókártya 41
6. Belföldi fizetési formák. A bankkártya b) a kibocsátó szerint: saját kártya nemzetközi rendszerhez tartozó kártya c) technikai formája szerint: 1. dombornyomású 2. mágnescsíkos 3. chipes 4. optikailag olvasható 42
7. A pénzforgalmi bankszámla 7.1. Számlanyitásra kötelezett személyek
Belföldi jogi személyek Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok Egyéni vállalkozók ÁFA-alany természetes személyek
Bank-ügyfél kapcsolat: bankszámla-szerződés a hitelintézet Üzletszabályzata alapján 43
7.2. Számlatípusok Bankszámla: az ügyfél és a bank írásbeli megállapodása alapján (bankszámla-szerződés) megnyitott követelés Lakossági bankszámla: az azonnali inkasszó kivételével valamennyi fizetési mód lebonyolítására alkalmas bszla Pénzforgalmi bankszámla: valamennyi fizetési mód, így különösen az azonnali inkasszó lebonyolítására alkalmas bszla Folyószámla: kölcsönös tartozás- és követelésállomány nyilvántartása automatikus hitellehetőség = negatív egyenleg (overdraft) Egyéb: pl. takarékbetét bszla, fedezeti bszla (importfedezet, akkreditív fedezete), értékpapír-letéti szla 44
7.3. A pénzforgalmi jelzőszám 3+4+1 jel: a hitelintézeti fiók azonosítása 7+1 vagy 15+1 jel: az ügyfél azonosítása A +1 jelek: technikai ellenőrzés Pl. OTP 11773353-40690416 Pl. Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet 57200048-10026445 Pl. Monor és Vidéke Takarékszövetkezet 65100118-11012713 45
8. A girorendszer működése Működtetésének célja: a pénzforgalom technikai lebonyolítása Eldöntendő alapkérdések: 1. bruttó vs. nettó módszer 2. egypontos vs. többpontos csatlakozás 3. real time vs. kötegelt feldolgozás
Bankközi Zsírórendszer 1994. november 18. VIBER: bankközi fizetési megbízások 1999. szeptember 3. 46
A zsírórendszer átutalási folyamata MNB e c
Küldő bank b
GIRO e
a
Fizető ügyfél
e
Fogadó bank
d f
Kedvezményezett
a, A külső bank ügyfele benyújtja átutalási megbízását bankjához. b, A beérkezett megbízást feldolgozzák a külső bankfiókban. c, Az információkat továbbítják a GIRO felé. d, A GIRO-ban megtörténik a tranzakció feldolgozása. e, A GIRO továbbítja a feldolgozás során előállt információkat a fogadó bank, a küldő bank és a Magyar Nemzeti Bank felé. f, A fogadó bank jóváírja ügyfele számláján az átutalt összeget. 47
9. Bankszolgáltatások Vagyonkezelés, befektetési szolgáltatás Biztosítás Személyi tanácsadás: befektetési, biztosítási és adózási tanácsadás Lízing Faktorálás,forfetírozás
48
9. Bankszolgáltatások 9. 1. Lízing ¾ Speciális finanszírozási és kereskedelmi eszköz ¾ „lease” (angol) – speciális bérletet jelent ¾ A futamidő végén a lízingbe vevő tulajdonjogot szerez ¾ A lízingbe adó azzal a céllal vásárolja meg a lízingbe vevőnek a kiválasztott jószágot, hogy díjfizetés ellenében adott időre átengedje ¾ Az átadás a kockázati jogokat is jelenti. 49
9. Bankszolgáltatások 9. 1. Lízing
Lízing alapügylete: bérbeadás típusai: pénzügyi lízing és operatív lízing Pénzügyi lízing: 1. a lízingbe adó a lízingbe vevő által kiválasztott eszközt megvásárolja 2. a lízingbe adó csak a finanszírozást látja el, a fenntartás a lízingbe vevőt terheli 3. a berendezés a lízingbe adónál marad 4. a berendezés maradványérték fejében a vevőre száll a szerződés lejártakor 5. A kockázatokat a lízingbe vevő viseli. 6. A lízingtárgy üzemeltetéséből származó teljes haszon a vevőt (lízingelőt) illeti meg. = hitelezés – beruházás-finanszírozás 7. A tulajdonjog a lízingelőt illeti meg a futamidő-tartalma alatt Összegzés: a pénzügyi lízing egy hitelfelvétel 50
9. Bankszolgáltatások 9. 1. Lízing Operatív lízing:
Operatív lízing: 1. a bérbeadó karbantartást, eszközcserét is vállal (pl. számítógépek, gépkocsik) 2. a futamidő lejártakor a lízingbe vevő az eszközt köteles visszaszolgáltatni 3. általában részamortizációs lízing: a lízingtárgy értéke nem csökken nullára 4. Komplex típusa: szolgáltatási lízing 5. Kockázata kisebb, mint a pénzügyi lízing. 6. A lízingtárgy fedezeti értéke nagyobb, mint a pénzügyi lízing esetén. 7. A lízingbe adónak fel kell készülni ¾ a jószág visszavételére, ¾ utóhasznosítására, ¾ értékcsökkenésére, ¾ műszaki állapot romlására. 8. A lízingdíjat belekalkulálhatja a költségeibe: Összegzés: leginkább a bérleti viszonyhoz hasonlítható. 51
9. Bankszolgáltatások 9.2. Faktorálás, forfetírozás Faktorálás 1. általában rövid távú, funkciói: - kinntlévőség behajtása - főkönyvi számla nyilvántartása - vevő cégkockázatának átvállalása - finanszírozás 2. vállalt kockázat: csak vevőkockázat 3. általában visszkereset nélküli (az összes kockázat átvállalása) vagy visszkereset kizárásával 4. bankári biztosítékkal nem fedezett, kereskedelmi számlákba foglalt pénzkövetelés engedményezése 52
9. Bankszolgáltatások 9.2. Faktorálás, forfetírozás Forfetírozás 1. általában közép- és hosszú távú, beruházási eszközökre vonatkozik 2. kockázat: teljes kockázat átvállalása 3. csak visszkereset nélküli 4. a forfetírozható követelés általában a váltó
53
