Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola Felnőttoktatási tagozata 1138 Budapest, Váci út 179-183.
HÁZIREND
2012. 1
Tartalom BEVEZETÉS......................................................................................................... 3 I. A TANULÓ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI........................................................... 4 A. B. C. D.
A tanulói jogviszony keletkezése, a tankötelezettség .................................... 4 A tanulói jogviszony megszűnése ................................................................. 5 A tanulói joggyakorlás alapelvei, általános eljárási szabályai ........................ 5 A tanulmányi munkával kapcsolatos jogok gyakorlásának módjai, formái: ... 6 Tanulói jogviszony és ügyintézés ..................................................................... 6 Foglalkozásokon való részvétel ........................................................................ 8 Szociális jogok és érdekvédelem ...................................................................... 9 Gyakorlati képzéssel kapcsolatos jogok ......................................................... 11 Az iskola helyiségeinek eszközeinek használata ............................................ 11
E. F.
A tanuló kötelességei .................................................................................. 12 Mulasztások, és igazolásuk rendje: ............................................................. 13 Eljárás az igazolatlanul mulasztó tanulókkal szemben: ................................... 14 Késés, és következményei ............................................................................. 14 Mulasztásokra vonatkozó további szabályok: ................................................. 14
G. II. A. B. C. D. III. A.
Tilalmak: ...................................................................................................... 15 AZ ISKOLA MUNKARENDJÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ................ 15 Az oktatás rendje ........................................................................................ 16 A gyakorlati oktatás rendje .......................................................................... 18 Vizsgakötelezettségek teljesítése ............................................................... 19 Az iskolai létesítmények, helyiségek használati rendje ............................... 21 SZOCIÁLIS JOGOSULTSÁGOK ............................................................... 21 Térítési díj, illetve tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások ............. 21 Térítési díj ellenében igénybevehető szolgáltatások: ...................................... 21 Tandíjért igénybe vehető szolgáltatások ......................................................... 22
B. C. D.
Tankönyvellátás rendje ............................................................................... 23 Szociális támogatás .................................................................................... 23 Kártérítési felelősség .................................................................................. 24
IV. A TANULÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK ................................................................................................... 25 A. B. V. A. B.
A megelőzéssel kapcsolatos feladatok, intézményi óvó-védő előírások ..... 25 Rendkívüli események, katasztrófák elleni védekezés, veszélyelhárítás .... 25 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI ........................... 26 A jutalmazás alapelvei................................................................................. 26 A jutalmazás formái: .................................................................................... 26
VI. ELJÁRÁS A HÁZIREND ELŐÍRÁSAINAK MEGSÉRTŐIVEL SZEMBEN 27 A. B. C.
Alapelvek..................................................................................................... 27 Fegyelmező intézkedések: .......................................................................... 28 A fegyelmi határozat érvényességének feltételei ........................................ 28
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK .................................................................................. 29
2
BEVEZETÉS A Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola tanulói a maguk választotta intézmény közösségének tagjai lettek. A tanulók osztályba-, csoportba sorolása szakmai szempontok (szakközépiskola, szakiskola, szakképző évfolyamok), illetve a választott idegen nyelv (angol, német) alapján történik. Diákjaink a Főváros valamennyi kerületéből, és közel ötven kilométeres agglomerációs körzetéből kerülnek ki. A házirend az iskolai közösség zökkenőmentes együttéléséhez, zavartalan működéséhez
szükséges
alapvető
szabályokat,
az
iskolai
munkarenddel
kapcsolatos ismereteket, előírásokat rögzíti. Szabályozza - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül eső - a tanulói léthez kapcsolódó jogok és kötelezettségek gyakorlásával összefüggő kérdéseket, a joggyakorlás módjait, formáit, eljárási rendjét. Hatálya kiterjed az iskola területére, létesítményeire, az iskolában, illetve az iskola által szervezett valamennyi rendezvényre. A házirend vonatkozik minden iskolahasználóra:
tanulókra,
szülőkre/gondviselőkre,
pedagógusokra
és
az
iskolában dolgozó alkalmazottakra. Ez a házirend: a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény érvényben lévő paragrafusai, a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt)
a Szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, (továbbiakban Szkt)
a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet; (továbbiakban R.)
a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Kormány rendelet, a kormányrendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,
a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény; 3
a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendszeréről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet; a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény, az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII.30) Korm.rendelet, az érettségi vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet, és
a
Fővárosi
Önkormányzat
által
fenntartott
nevelési-oktatási
intézményekben alkalmazandó étkezési térítési díjról szóló 5/1997. (II. 14.) Főv. Kgy. rendelet, továbbá
az
intézmény
Szervezeti
és
Működési
Szabályzatának
rendelkezései alapján készült Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező.1
I.
A tanuló jogai és kötelességei
A. A tanulói jogviszony keletkezése, a tankötelezettség 1) A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik és a beíratás napján jön létre. A tanulónak ettől a naptól
jár
a
diákigazolvány,
és
a
tanulói
jogviszonyhoz
kapcsolódó
kedvezmények. 2) A szorgalmi időhöz, illetve a tanítás-oktatás szervezéséhez, rendjéhez kapcsolódó jogok gyakorlása a tanév első napjától illeti meg a tanulót. 3) A felvétel és átvétel rendje, a képzési formák és iskolák közötti átjárhatóság szabályozása a pedagógiai programban található. 4) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben -
nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhatodik
-
középiskola és szakiskola esetén a huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.1
1
Nkt 60.§
4
B. A tanulói jogviszony megszűnése2 A
jogviszony
megszüntetésének,
megszűnésének
feltételeit
jogszabály
tartalmazza. Iskolánk nevelőtestületének határozatával az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal megszüntetheti a tanulói jogviszonyát annak a tanulónak, aki neki felróható okok miatt ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. A tanulmányok lezárását jelentő érettségi/ szakmai vizsga időszak utolsó napján. A tanuló kiiratkozik, átiratkozik másik oktatási intézménybe A tanuló saját kérésére A tanulónál a hiányzások és a tanulmányi követelmények olyan szintű nem teljesítése esetén, amikor nincs már remény azok pótlására – szóban, levélben, telefonon keressük a tanulót és nem reagál- a tagozatvezető dönt a jogviszony megszüntetéséről, és erről értesíti a hallgatót. Jogszabályban meghatározott igazolatlan mulasztás esetén. Szünetel a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, akinek kérelmére engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, illetve annak, akit jogerős fegyelmi határozattal eltiltottak a tanév folytatásától.3 C. A tanulói joggyakorlás alapelvei, általános eljárási szabályai4 A tanuló joga, hogy személyiségének, emberi méltóságának (a jó hírnévhez, a magánszféra védelméhez való jog), önrendelkezési és más alkotmányos jogának sérelme, valamint a vele szemben alkalmazott bármely fizikai és lelki erőszak esetén védelmet kérjen és kapjon, tájékoztassák a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, jogai érvényesítési lehetőségeiről, e körben személyesen vagy írásban javaslatot tegyen, kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, ezekre érdemi választ kapjon. A tanuló jogainak érvényesítése érdekében, az őt ért sérelem orvoslására a következő módon járhat el: §; Nkt.56.§ 4 Nkt.46. § 2 Nkt.53. 3
5
1)
tájékoztatást kérhet tanáraitól, oktatóitól, osztályfőnökétől, a megoldás érdekében kérheti segítségüket, közbenjárásukat;
2) érdekképviseletért a diákönkormányzathoz fordulhat, annak szervezeti és működési szabályzatában1 meghatározottak szerint; 3) amennyiben érdeksérelme megnyugtató módon nem nyert megoldást, kérheti, hogy képviseletében a diákönkormányzat - saját eljárásrendje szerint egyeztetést kezdeményezzen az iskola igazgatójánál; 4) a tanuló az iskolának személyével kapcsolatos sérelmesnek vélt döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen a közléstől - ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - eljárást indíthat.2 Az ezzel kapcsolatos eljárási szabályok ismertetését a tanuló, a szülő az iskola igazgatójától kérheti. 5) a tanuló, a szülő - jogszabályban meghatározottak szerint - az oktatási jogok miniszteri biztosához fordulhat.3 D. A tanulmányi munkával kapcsolatos jogok gyakorlásának módjai, formái: Tanulói jogviszony és ügyintézés
1) A tanuló az iskola igazgatójához írásban nyújthat be kérelmet mentesítésre egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés-, illetve készségtárgyak tanulása alól, kivéve a gyakorlati képzést. A kérelemhez tanulási nehézség esetén a nevelési tanácsadó-, sajátos nevelési
igény megállapítása
esetén
szakértői és
rehabilitációs
bizottság szakvéleményét kell csatolni; felmentésért a szabadon választott tanítási órák látogatása alóli, és/vagy másik választható tantárgy felvételéért a tanév befejezését követően legkésőbb június 25-ig; független vizsgabizottság előtti javítóvizsga letétele, egyes tantárgyi osztályzatainak megállapítása érdekében a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig (az első félévben általában december 15-ig, a Diákönkormányzat (továbbiakban DÖK) szervezeti és működési szabályzata (DSzMSz) Nkt 38.§ R 83.§ 3 Nkt. 72.§ 1 2
6
második félévben pedig végzős tanuló április 1-ig, a többi évfolyam tanulója május 10-ig, javítóvizsgára vonatkozó kérelem esetén a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül). A kérelemben meg kell jelölni, hogy melyik tantárgyból/tantárgyakból kíván ily módon vizsgát tenni; A vizsga térítési díj köteles. ha áthelyezését kéri másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe, vagy ha átvételét kéri másik intézményből; vendégtanulói
jogviszony
létesítse
érdekében
a
saját
iskolájában
oktatottaktól eltérő irányú ismeretek, emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülés, nyelvtanulás lehetőségeinek bővítése céljából. Kérelmét osztályfőnöke, szaktanára írásbeli véleményének csatolásával - lehetőség szerint a megelőző tanév végén -, de legkésőbb augusztus 25-ig adhatja le; munkaidő
kedvezmény
biztosítására
egyesületi
kötelezettségeinek
ellátásához (versenyek, edzőtáborozások, közérdekű feladatok végzése). Az egyesület által kezdeményezett kérelem elbírálása a tanuló tanulmányi eredményét, szorgalmát, magatartását értékelő osztályfőnöki vélemény alapján történik; 2) osztályfőnökétől, tanáraitól, az iskola vezetőitől szóban, írásban kérhet tájékoztatást a tanulmányai folytatásához szükséges tudnivalókról, jogai gyakorlásához
szükséges
érdemjegyeiről
és
a
eljárásokról,
személyére
az
vonatkozó
osztályozónaplóba bejegyzésekről,
beírt nevelői
döntésekről; a Tanulmányi irodában az iskolatitkárnál jelentkezhet (I. em. 104.) ügyei intézése érdekében a tanulói fogadóórákon (hétfő: 1200-1500, kedd, csütörtök: 1200-1400, péntek 1100-1300, szerdán az ügyfél fogadás szünetel)) az alábbi esetekben: ha tanulói jogviszonyához fűződő hivatalos iskolai igazolásokat kér, valamint akkor, ha az iskola által nyilvántartott személyes adatainak megtekintését
kéri,
hogy
meggyőződhessen
azok
tényszerűségéről,
tárolásának módjáról, vagy, ha adatai helyesbítését kéri. diákigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézéskor, ha az iskolai könyvtár szolgáltatásait, vagy az iskolai étkeztetést igényli, vagy arról tájékoztatást kér; 7
diákmunka vállalásához szükséges iskolai engedély kiadásáért az osztályfőnök írásbeli hozzájárulásával; 3) kérheti tanáraitól - szükség szerint osztályfőnöke koordináló segítségét igénybe véve -, hogy egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot ne kelljen írnia, azok időpontját legalább egy héttel korábban megtudja, dolgozatait legkésőbb két héten belül kijavítva, értékelve visszakapja; 4) osztályozó vizsgát tehet, ha arra a nevelőtestület engedélyével rendelkezik. Az osztályozó vizsgára írásban kell jelentkezni, az igazgatóhoz benyújtott kérelemben. (január 31-ig, illetve augusztus 15-ig) A kérelemre adott válaszban az igazgató pontosítja a vizsga időpontját. Osztályozó vizsga csak elméleti tárgyakból tehető. A vizsga tematikája az adott tantárgy helyi tantervében megfogalmazott, adott évfolyamra vonatkozó követelmény, melyről az iskola honlapján elhelyezett helyi tantervből értesülhet. Foglalkozásokon való részvétel
minden év május 20-ig írásban nyilatkozhat döntéséről az iskola pedagógiai programjában meghatározott szabadon választható kötelező (ötödik érettségi tárgy) és nem kötelező tantárgyak, az emelt szintű érettségire történő felkészítés, illetve, ha erre lehetőség van, az e tantárgyakat tanító pedagógus megválasztásáról. A szabadon választott tantárgy vizsgájára felkészítő csoportból a tanuló csak a 11. évfolyam év végi osztályzatának megszerzése után léphet ki. A fenti csoportok munkájába később belépő tanuló csak különbözeti, ill. osztályozó vizsga letétele után kapcsolódhat be. Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló is, akit mulasztásai miatt a nevelőtestület kötelezett a vizsgára.
korrepetálást kérhet tanáraitól egyéni jelentkezése, szülői igény alapján;
részt vehet - a meghirdetett feltételek mellett - az iskola által szervezett tehetséggondozó, fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokon, tanulmányi és sport-versenyeken, pályázatokon;
diákkör
létrehozásához
legalább
15
tanuló
írásos
nyilatkozata
szükséges, amelyben megjelölik a diákkör működési területét, programját, megnevezik választott elnöküket, és a diákkör munkájának segítésére 8
felkért iskolai dolgozót, tanulót, csatolják az iskolai diákönkormányzat vezető szervének írásos véleményét,
a nyilatkozatot az iskola igazgatójának kell átadniuk, aki a nevelőtestület bevonásával dönt a diákkör működésének engedélyezéséről, a működés tárgyi, anyagi feltételeiről.
A
diákkör programja,
pedagógiai
célkitűzései nem lehetnek ellentétesek a
programban
meghatározott
általános
nevelési-oktatási
célkitűzésekkel, nem sérthetik mások jogainak érvényesülését,
Az iskola tanulói 50 órás közösségi szolgálatot látnak el 1 egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelmi, katasztrófavédelmi, óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen.
Szociális jogok és érdekvédelem
1) osztályfőnökétől, az iskola ifjúságvédelmi felelősétől - a tanulók számára rendszeresített
fogadóórán
-
tájékoztatást
kaphat
az
ifjúságvédelmi
gondoskodás, ellátás iskolán belüli és kívüli lehetőségeiről, személyes segítséget, tanácsot kérhet tőlük; 2) indokolt esetben szociális ösztöndíjat, szociális támogatást kérhet (ingyenes vagy kedvezményes étkezés, tankönyv- és tanszerellátás, az iskolába járás utazási költségeihez való hozzájárulás, az iskola által szervezett programok, kulturális rendezvények tanulókat terhelő költségeinek fedezése). A tanuló írásbeli kérelmét, a mellékelt, hiteles jövedelemigazolással együtt osztályfőnökének adhatja le, aki véleményezés után átadja az ifjúság-védelmi felelősnek. A kérelem elbírálásáról, a támogatás mértékéről az iskola pénzügyi forrásainak függvényében az iskola igazgatója, az ifjúságvédelmi felelős és a diákmozgalmat segítő pedagógus együtt dönt; 1
Nkt 6.§, ill. R 133.§
9
3) tanulmányi eredményétől/szociális helyzetétől függően pályázhat a tanév során kiírt, ösztöndíj pályázatokon; 4) szabadon dönthet arról, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve mely beavatkozások elvégzéséhez adja beleegyezését. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás keretében történő vizsgálatok időpontjáról a tanulót az ellenőrző könyvön keresztül legalább egy héttel korábban értesítjük; 5) az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű
és
pedagógus
diákönkormányzat
szakképzettségű
javaslatára
az
személy
intézményvezető
segíti,
bíz
meg
akit
a
ötéves
időtartamra1. A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, jogosítványai gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről (iskolaújság, iskolarádió stb.), a számára biztosított anyagi eszközök felhasználásáról. A tanév helyi rendjének meghatározásához az évi rendes diákközgyűlés és a „Bánki Nap” következő tanévre tervezett időpontját a diákönkormányzat
vezetője
június
15-ig
a
egyezteti
nevelőtestülettel.
Rendkívüli diákközgyűlés összehívását – az időpont előzetes egyeztetése után – a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. A diákközgyűlés
–
az
iskolai
diákönkormányzat
döntése
alapján
–
küldöttközgyűlésként is megszervezhető. Az évi rendes közgyűlésen a diákönkormányzat képviselője beszámol az előző közgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diák-közgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, ill. az iskola vezetőihez. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megkezdése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell 1
hozni.
Azokban
az
ügyekben,
Nkt 48.§
10
amelyekben
a
diákönkormányzat
véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti; 6) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, ennek fórumai: osztálygyűlés, diákbizottság, diákközgyűlés, iskolagyűlés; 7) tagja lehet iskolán kívüli társadalmi-, ifjúsági-, diákszervezeteknek; Gyakorlati képzéssel kapcsolatos jogok
1) nem foglalkoztatható egészségére ártalmas, veszélyes munkakörben; nem vehető igénybe a képzéssel össze nem függő feladatok ellátására, túlmunkára, készenlétre, személyére a gyakorlati képzés szervezője köteles felelősségbiztosítást kötni;1 2) A felnőttoktatás keretében folyó
szakképzésben
– esti rendszerben-
tanulószerződés nem köthető1. 3) gyakorlati képzésével összefüggésben számára - a külön jogszabály rendelkezései szerint - juttatásokat és kedvezményeket biztosít a gyakorlati képzés szervezője, úgymint: kedvezményes étkeztetés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz, útiköltség-térítés, díjazás az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára, ha a tanuló tanulószerződés nélkül vesz részt a szakképzésben. Az iskola helyiségeinek eszközeinek használata
1) előzetes engedély alapján igénybe veheti a tanórán kívüli, illetve alkalomszerű közösségi foglalkozások céljára az iskola tantermeit, létesítményeit és kapcsolódó helyiségeit; 2) igénybe veheti – pedagógus/ dolgozó irányítása, felügyelete mellett - az iskolában rendelkezésre álló, és a tanulók által használható eszközöket, az iskola
létesítményeit
(sportlétesítmények,
sporteszközök,
könyvtár,
laboratórium, számítógép, stb.) a használat helyén kifüggesztett, és az általa megismert, aláírásával tudomásul vett működési rend alapján.
1
Szkt. 34.§
11
E. A tanuló kötelességei A tanuló kötelessége, hogy: 1) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségeinek; 2) részt
vegyen
gyakorlatokon;
a
kötelező
és
a
választott
foglalkozásokon,
életkorához
és
fejlettségéhez,
iskolai
szakmai
elfoglaltságához
igazodva, pedagógus felügyelete és szükség szerinti irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa használt eszközöknek a rendben
tartásában,
a
tanítási
órák,
foglalkozások,
rendezvények
előkészítésében, lezárásában;1 3) ha kérelmére felvették a választott tanórai foglalkozásra, a tanítási év végéig azon részt vegyen (az értékelésre, minősítésre, és a mulasztásra ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a kötelező tanórai foglalkozásokra); 4) különbözeti vizsga letétele a csoport tanulói által teljesített tananyag követelményeiből,
ha
kérésére
másik
választott
tantárgy
tanulásába
kapcsolódik be, vagy átvétele az iskola adott évfolyamára ezt indokolja; 5) részt vegyen a felzárkóztató egyéni foglalkozáson, ha az igazgató mentesítette egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól, 6) az előírt felszereléseket mindig hozza magával; 7) tartsa meg a tanulmányi rendet, a gyakorlati képzés helyi rendjét, az iskola szabályzatainak, házirendjének az előírásait; 8) őrizze meg, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; 9) tartsa tiszteletben az iskola vezetői, tanárai, oktatói, alkalmazottai, tanulótársai emberi
méltóságát
és
jogait,
kerüljön
minden
durva,
agresszív
megnyilvánulást, közönséges beszédet; 10) tartsa be a munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi óvó-védő előírásokat, az előírásokat megszegő társai figyelmét hívja fel a szabályok betartásának fontosságára, balesetét, sérülését haladéktalanul jelentse a foglalkozást vezető személynek, osztályfőnökének;
1
Nkt 46§
12
11) térítse meg a gondatlanságból, ill. szándékosan okozott kárt a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint, súlyosabb esetben fegyelmi felelősséget is vállaljon;1 12) ügyeljen a tanterem, az iskola és a munkahely rendjére, tisztaságára, közvetlen környezetét mindig tartsa rendben; 13) szakmai vizsgája sikeres befejezését követően – feltéve, hogy nem létesített foglalkoztatási
jogviszonyt
–
három
éven
belül
–
jogszabályban
meghatározottak szerint – a pályakövetési rendszernek az iskolában megszerzett
szakképesítése
hasznosulásával
kapcsolatban
adatot
szolgáltasson. F. Mulasztások, és igazolásuk rendje: 1) A tanuló az oktatási napokról, elméleti vagy gyakorlati foglalkozásokról, csak betegség esetén, előzetesen kapott engedéllyel, hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt hiányozhat. A mulasztás akkor minősül igazoltnak, ha a tanuló hiányzása első napján, telefonon értesítette az iskolát a 329-1406os telefonszámon. A tanuló legkésőbb a hiányzást követő öt tanítási napon belül köteles átadni osztályfőnökének a házi orvosi, szakorvosi igazolást, szakképző évfolyamon a gyakorlati képzési napokról való mulasztás esetén a táppénzes igazolást. 2) Igazolt a mulasztás egyesületi vagy más kikérés esetén, a tanuló kérésére, ha: az osztályfőnök évente legfeljebb három alkalommal, maximum egy-egy napra engedélyt adott a távolmaradásra, feltéve, hogy a tanuló (kiskorú szülője) ezt előzetesen írásban kérte; a szakoktató – egy tanévben egyszer, maximum egy napra – engedélyezte az oktatásról való távolmaradást, Ennél hosszabb idejű távolmaradást csak az iskola igazgatója engedélyezhet. 3) Hatósági eljárás/intézkedés esetén igazolt a mulasztás, ha a tanuló a megjelenésre felszólító iratot a hiányzást megelőzően bemutatja, és/vagy (váratlan intézkedés esetén) a megjelenést hatósági igazolással igazolja. 4) Igazolatlan mulasztás1
1
Nkt. 59.§
13
Ha távolmaradását a tanuló nem igazolja, vagy nem a házirendben szabályozott módon igazolja, a mulasztás igazolatlan. Eljárás az igazolatlanul mulasztó tanulókkal szemben:
Az iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy melyik tanulónak szűnik meg a tanulói jogviszonya. Az iskolának a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatnia kell a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a mulasztások következményeire. A tanuló maga felel a hiányzásaiért, és magának kell döntenie a következményekről. Megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki a szorgalmi időszakban igazolatlanul húsz tanítási óránál többet mulaszt2. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek
hiányában
tartózkodási
helye
szerint
illetékes
regionális
egészségbiztosítási pénztárat.3 Késés, és következményei4
Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, amit igazolni kell. A késések percben nyilvántartott idejét összegezni kell. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késést egy igazolt vagy igazolatlan órának kell minősíteni. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. Mulasztásokra vonatkozó további szabályok:
Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható.25 Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) 20 %-át, a tanuló a tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. R. 51.§ R. 143.§ 3 R. 50.§ 4 R 51§ 5 R 143. § 1 2
14
Kivétel: ha a tanulónak nincs igazolatlan mulasztása és magatartása, szorgalma, teljesítménye alapján a nevelőtestület engedélyezi, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, az előírt gyakorlati követelmények teljesítése érdekében. G. Tilalmak: Tilos az iskolába, a gyakorlati képzési helyekre behozni, és az iskolán kívüli rendezvényekre hozni
minden olyan tárgyat, eszközt, amely veszélyeztetheti mások testi épségét, egészségét, sértheti méltóságát, erkölcsi nézeteit,
a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésével össze nem függő tárgyakat (nagyobb pénzösszeg, ékszer, műszaki cikkek, nagy értéket képviselő taneszközök, szúró-vágó eszközök, stb.), e tárgyak megőrzéséről az iskola nem tud gondoskodni, értük anyagi felelősséget nem vállal. 1 Tilos az iskola egész területén a dohányzás! A tilalom megszegője első alkalommal igazgató intésben részesül, a következő alkalommal fegyelmi eljárás alá vonjuk. Tilos az iskolában az elméleti és gyakorlati foglalkozásokon, illetve az iskola által szervezett foglalkozásokon a szeszesital és a kábító hatású szerek fogyasztása, birtoklása, továbbadása; alkoholos, kábítószeres állapotban való megjelenés. Tilos a tanulók számára az iskola területén gépkocsival parkolni! A tanuló saját felelősségére az iskolába, a gyakorlati képzőhelyre behozott mobiltelefon a foglalkozás rendjét nem zavarhatja, tanítási órákon, gyakorlati foglalkozásokon el kell némítani. Az iskola, az iskolai tanműhely területét oktatási időben elhagyni csak az osztályfőnök, a szaktanár, vagy a szakoktató nyomtatványon kiadott írásbeli távozási engedélyével szabad, amit távozáskor a portán le kell adni.
II.
Az iskola munkarendjére vonatkozó szabályok
A tanév rendjéről szóló oktatási miniszteri rendelet alapján a nevelőtestület munkatervében határozza meg a tanév helyi rendjét.
1
Nkt 25.§
15
A. Az oktatás rendje 1) A tanulók számára az intézmény reggel 630 –tól áll rendelkezésre, a korán érkezők számára - igény szerint - tanulószobai ügyeletet biztosítunk. Az iskola pedagógusai, más dolgozói felügyeletével, irányításával oktatási napokon
és
az
oktatás nélküli munkanapokon
általában
2015
óráig
tartózkodhatnak tanulók az intézményben. Ettől eltérő időben csak előzetes igazgatói engedéllyel tartózkodhat tanuló az intézményben, vagy tartható foglalkozás, 2) Az intézményben az oktatás a szorgalmi időszakban általában hétfőtől péntekig, délelőtti és délutáni munkarendben, szombati napokon délelőtti munkarendben a pedagógiai programban rögzített óratervek és tantervek alapján, az órarendben meghatározott tanítási órák, foglalkozások rendje szerint folyik. Az elméleti oktatás egyes osztályok számára – az órarend szerint – „nulladik” órák beiktatásával is szervezhető. 3) Az iskolában a ki-, illetve belépéskor elektronikus beléptető rendszer működik. Az iskola diákjai, pedagógusai, dolgozói beléptető kártyát kapnak. A tanulói kártyák nyilvántartását a titkárságon vezetik. Az iskola tanulói a beléptető kártya leolvasásával léphetnek be, ill. ki, melyet a biztonsági szolgálat ellenőriz. Beléptető kártya hiánya esetén – egy félévben maximum három alkalommal – a tanulónak más, azonosító fényképes igazolványt kell felmutatnia. Ebben az esetben a tanulmányi irodában iskolalátogatási igazolást kell kérnie, amit távozáskor le kell adnia a portán. A beléptető kártya elvesztése esetén eljárási díjat kell fizetni, melynek összege minden tanév szeptember 01-jén kerül megállapításra. Ha három alkalommal nem tudja felmutatni a beléptető kártyáját, akkor a következő büntetési fokozatokat kapja, (de legalább osztályfőnöki intőt), a következő alkalommal a meglévőknél magasabb büntetési fokozatban részesül. 4) A tanulóknak legkésőbb tíz perccel a tanítás megkezdése előtt kell megérkezniük az iskolába, kivételt képeznek azok a tanulók, akik a bejárás közlekedési nehézségei miatt ez alól az ellenőrző könyvbe bejegyzett felmentéssel rendelkeznek. Az első tanítási órára érkező diákok az iskola aulájában
gyülekeznek,
a
figyelmeztető
tantermükbe. 16
csengetés
után
vonulhatnak
5) Csengetési rend; tanítási órák közötti szünetek rendje (ideje):
.
Délelőtt: (szombati napon) 0. óra 715 - 755 1. óra 800 - 845 2. óra 855 - 940 3. óra 950 - 1035 4. óra 1045 - 1130 5. óra 1140 - 1225 6. óra 1245 - 1330 7. óra 1340 - 1425 8. óra 1430 - 1515
Délután: (hétfőtől- péntekig) 0. óra 1245 - 1330 1. óra 1340 – 1425 2. óra 1430 – 1515 3. óra 1520 – 1605 4. óra 1610 – 1655 5. óra 1700 - 1745 6. óra 1750 – 1835 7. óra 1840 - 1925 8. óra 1930- 2015
Röviditett csengetési rend esetében az első óra kezdete 8 00, minden óra 30 perces, a szünetek 10 percesek. 6) A tanítási óra kezdetén és végén a tanárt, valamint a tanterembe belépő felnőttet érkezéskor és távozáskor a tanulók felállással köszöntik. 7) Az iskolai életre vonatkozó hírek, információk a pedagógusok közvetítésével, hirdetmények, körözvények útján, és a diákönkormányzat
(diákmédia)
közreműködésével jutnak el a tanulóifjúsághoz. 8) A tanulók a tanítás megkezdése előtt/után, továbbá az óraközi szünetekben az iskolai büfében élelmiszert vásárolhatnak, ez azonban nem lehet indoka az óráról való késésnek. Az óraközi szünetekben csak elméleti oktatásban résztvevő tanulók vásárolhatnak, tanműhelyes tanulók a számukra biztosított étkezési szünetekben vehetik igénybe a büfé szolgáltatásait. 9) A szülők és az iskola közötti írásbeli értesítés, tájékoztatás, kérelem, igazolás az ellenőrző könyvön keresztül történik. A szülők a pedagógusokat a tanév munkatervében meghatározott, az ellenőrző könyvben jelzett, vagy előzetesen egyeztetett időpontban kereshetik fel. 10) Az elektronikus naplóhoz (e-napló) hozzáférést az osztályfőnökön keresztül a tanuló igényelhet, formanyomtatvány kitöltésével. Az e-napló az iskola honlapjáról érhető el.
17
B. A gyakorlati oktatás rendje1 1) A gyakorlati képzés az iskolai tanműhelyben 7 és 20 óra között szervezhető, vagy gazdálkodó szervezet által fenntartott gyakorlóhelyen történik. A gazdálkodó szervezeteknél az adott munkarendhez kell alkalmazkodni a napi képzési időre vonatkozó előírások figyelembe vételével, miszerint: a képzés 6 és 22 óra között szervezhető, 60 perces órákkal, a képzés napi időtartama a nyolc órát, fiatalkorú tanulónál a hét órát nem haladhatja meg, két egymást követő gyakorlati képzési nap között a tanulót legalább tizenhat óra pihenőidő illeti meg. 2) Az iskolai tanműhelyi gyakorlati oktatás folyamatosan, hatvan perces órákkal történik, 4 órás vagy azt meghaladó idejű foglalkozás esetén egyszeri 20 perces munkaszünettel. Amennyiben a foglalkozás nyolc óra tartamú, úgy a tanuló részére - munkaidőn kívül - harmincperces ebédidőt kell biztosítani. Az elméletigényes gyakorlati foglalkozási órák 45 perc tartamúak. 3) Az iskolai tanműhelyi öltözők 645–től vannak nyitva. A tanulók – egyéni órarendjük alapján – kötelesek a szakmai gyakorlati foglalkozás megkezdése előtt 15 perccel megérkezni, munkaruhába átöltözni. Az öltözőben csak az ügyeletes szakoktató jelenlétében tartózkodhatnak. A tanulók a képzőhelyekre - csoportonként -, oktatóik vezetésével vonulnak el a foglalkozás kezdetekor. 4) A tanuló csak a gyakorlati képzés programjában meghatározott feladat ellátására kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. A tanulót a gyakorlati képzési feladattal és a gyakorlóhely sajátosságaival összefüggő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. 5) A gyakorlati foglalkozáson, a köztes vizsgán, a szakmunkásvizsgán a munkaruha, az előírt egyéni védőeszközök használata, a munkavédelmi és balesetvédelmi előírások betartása kötelező. 6) A tanuló a gyakorlati oktatás során munkanaplót köteles vezetni, abban rögzíteni az elvégzett feladatok leírását, az oktatói utasításokat.
1
Bővebb szabályozás a Műhelyrendben
18
C. Vizsgakötelezettségek teljesítése A
felnőttoktatási
rendszerű
tanuló
a
tanulmányi
eredményeiről,
a
követelmények teljesítéséről a negyedévenként szervezett beszámoló vizsgákon köteles számot adni. A félévenkénti követelmények teljesítéséhez minimum a 2 negyedéves vizsga teljesítése és egyéb a szaktanárok által év közben kiadott feladatok teljesítése (minimum 2) a követelmény. Az évközi feladatok, otthoni dolgozatok, feladatlapok stb. pótlását minden tanulónak a saját szaktanárával kell egyeztetnie és ütemeznie. Vizsgakötelezettség halasztása: A negyedéves beszámolók elmaradásának pótlását külön kérelem útján lehet kérvényezni, melyet a tagozatvezetőhöz kell benyújtani. Ezeket a halasztási kérelmeket legkésőbb a vizsgaidőszak megkezdéséig be kell nyújtani! Elmaradása esetén a negyedév nem teljesítettnek minősül, ekkor csak a félévenkénti osztályozóvizsga sikeres letételével haladhat tovább a tanuló. Megfelelő indok és belátható pótlási időpont (melyet a tanulóval egyeztetünk) esetén a tagozatvezető az elmaradt beszámoló pótlólagos teljesítését engedélyezheti. Halasztási kérelemmel a tanuló egy tanévben 2 alkalommal élhet. A beszámoló halasztásának engedélyezése után a beszámoló konkrét pótlásának módját és időpontját a tanuló a szaktanárával történt egyeztetés után a halasztást engedélyező határozatban kitűzött időponton belül teljesíteni kell. Osztályozó vizsga: Amennyiben a hallgató egy tanévben kettő vagy annál több negyedév követelményeit nem teljesíti, akkor a hiányzás elfogadható indoklása mellett is csak osztályozó vizsga keretében adhat számot a tudásáról. (E kritériumot az is erősíti, hogy ekkor már valószínűleg a tantárgyankénti 50%-nál több hiányzási mértéket is átlépi a tanuló) Amennyiben követelmények
a
féléves
nem
értékeléskor
teljesítése
miatt
a a
hiányzások tanuló
nem
és
a
negyedéves
értékelhető-
és
a
hiányosságainak pótlására tanárai reális esélyt nem látnak és a tanuló halasztási kérelmet adott be- akkor félévkor és év végén a tantestület a tárgyakból vagy az összes tárgyból osztályozhatatlan minősítést adhat. Ekkor a tanuló osztályozó 19
vizsga letételével szerezhet megfelelő értékelést és haladhat tovább annak eredményének függvényében. Az osztályozó vizsgák félévenkénti időpontja minden tanév elején a „Tanév helyi rendjében” előre meghatározott és közzétett időpont. A tanulóktól csak abban az esetben tagadhatja meg a tantestület az osztályozó vizsga letételét, ha az 50%-os hiányzásainak több mint fele igazolatlan, vagy semmiféle reményt nem lát az elmaradások pótlására. Ekkor a tanuló évet ismételhet. Sikertelen év végi osztályozó vizsga esetén- megfelelő tanulói kérelem eseténa javítóvizsga időpontját három hónapon belül az igazgató jelöli ki. Aki a javító vizsga kötelezettségét legkésőbb november 30-ig nem teljesíti, tanulmányait csak annak az évfolyamnak a megismétlésével folytathatja, mely évfolyam anyagából nem teljesítette a követelményeket. Előzetes tanulmányok beszámítása: A tanulók előzetes tanulmányainak a beszámítási lehetőségeit a Pedagógiai Program szabályozza. Minden esetben egyéni elbírálás szükséges, melyet az iskola igazgatója engedélyezhet. Beszámítás lehetséges esetei: -
előzetes iskolai végzettségek, elvégzett és dokumentált iskolai évfolyamok beszámítása
-
OKJ-s szakmai végzettség beszámítása
-
előre hozott érettségi vizsga eredmények figyelembe vétele a félévi és év végi értékeléseknél
Különbözeti vizsga kötelezettség: Amennyiben a tanuló más képzési forma, vagy iskola típusban végezte el az előző évfolyamokat és ilyen előzmények után kapcsolódik be nálunk az oktatásba. Ahhoz, hogy a már elvégzett és dokumentált évfolyamot, a két óraterv és követelményrendszer különbözősége miatt ne kelljen megismételnie, de mégis a mi pedagógiai programunkban megfogalmazottak szerint teljesítse tanulmányi kötelezettségeit, a hiányosságait különbözeti vizsga letételével pótolhatja. Menete a következő: 20
felvételkor, átvételkor a tagozatvezető megállapítja a szükséges különbözeti
-
vizsgákat, a tanulóval megállapodva megadja a különbözeti vizsga letételének határidejét – ezt a határidőig a tanuló teljesíteni köteles, amennyiben nem teljesíti, tanulmányait csak egy évfolyammal lejjebb sorolva folytathatja. a szaktanár a tantervek és tanmenetek ismeretében megállapítja a
-
különbözeti vizsga tényleges tartalmát, majd konzultáció keretében segíti a tanulót a felkészülésben. D. Az iskolai létesítmények, helyiségek használati rendje Valamennyi diák köteles az intézmény belső rendjére vonatkozó szabályokat betartani, a berendezési és felszerelési tárgyak állapotát megóvni. 1) A diákok csak a házirendben előírt szabályok megtartása mellett és pedagógus jelenlétében tartózkodhatnak
a tanári szobában, a szertárakban, a tornateremben, a sportpályán, a kondi-teremben, a műhelyekben, laboratóriumokban, az informatika szaktantermekben,1 a könyvtárban2 az intézményi orvosi rendelőbe a diákok csak az iskolaorvos és a védőnő hívására léphetnek be, ott csak jelenlétükben tartózkodhatnak.
2) Az iskola igazgatója a helyi érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetek (diákönkormányzat,
szülői
szervezet)
munkájának
végzéséhez
szükséges
helyiséget és a berendezéseket, eszközöket (bútor, telefon, irodaszerek stb.) térítés-mentesen biztosítja. 3) Intézményi helyiségek használatának átengedéséről az igazgató a nevelőtestület, a DÖK és a szülői közösség véleményének meghallgatásával dönt.
III.
Szociális jogosultságok
A. Térítési díj, illetve tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások Térítési díj ellenében igénybevehető szolgáltatások:
A 229/2012. (VIII. 28) Korm. rend. 33. §-ában (amely a térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatokat tartalmazza) fel nem sorolt, egyéb
1 2
A számítógépterem működési szabályzata Könyvtári szabályzat,
21
foglalkozások, az iskolai oktatás tizenegyedik évfolyamától és az iskolai szakképzési évfolyamon a tanulószoba.
A tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam 2. alkalommal történő megismétlésekor minden, egyébként térítésmentesen biztosított közfeladatok.
Független vizsga.
Az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája.
A tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga.
A tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet.
Tandíjért igénybe vehető szolgáltatások
A pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás.
A tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése.
Tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is.
A tandíj mértéke tanévenként nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát.
A térítési díj és a tandíj összegét a 229/2012. (VIII. 28) Korm. rend. 35-36. §-ában megfogalmazottak alapján állapítjuk meg.
A tandíj mértékét a tanulmányi eredmény alapján olyan mértékben kell csökkenteni, hogy az ösztönözzön a közepesnél jobb tanulmányi eredmény elérésére 22
A fizetendő tandíj összegét félévente kell megállapítani a fizetésre kötelezett tanuló adott félévben elért tanulmányi átlaga alapján. A tanulmányi átlag alapján számított tandíjat kérelemre, egyéni elbírálás alapján, szociális helyzettől függő mértékben csökkenteni lehet. A tandíj 50 %-át a tanulók kötelesek befizetni az iskola pénztárába vagy a bankszámlájára az első félév végéig, a fennmaradó összeg másik felét pedig a tárgyi év május 30-ig (a második tanévben legkésőbb az írásbeli vizsga előtt egy héttel) kell rendezni, illetve kiegyenlíteni. A tandíj visszatérítésére lehetőség nincs. Az iskola tanulói által előállított termék, dolog, alkotás felett a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat. A tanuló által készített alkotásokat az iskola jutalmazásra is felhasználhatja. B. Tankönyvellátás rendje A felnőttoktatás rendszerében a jelenleg érvényes jogszabályok ismeretében nincs lehetőség a tankönyvek beszerzésének anyagi támogatására. A minden tanév végén felülvizsgált és a jövő tanévre érvényes tankönyvlista (mely az iskola web-lapján is elérhető) lehetővé teszi, hogy a tanuló a következő tanév könyveit és segédeszközeit a saját lehetőségeihez igazított ütemben beszerezze, vagy ismerőseitől, vagy könyvtárakból használatra kölcsönözze. A tanuló által az iskola könyvtárából esetlegesen igénybevett könyvek kölcsönzésének időtartama addig tart, amíg az adott évfolyam követelményeit teljesíti, valamint, amíg a tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. C. Szociális támogatás 1) A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, az iskola igazgatója – az ifjúságvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök véleményének kikérése után – dönt. 2) A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló: - akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, - akit az egyik szülő egyedül nevel, - akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér 50 %-át. 23
3) Az
iskolával
tanulói
jogviszonyban
lévő
diákok
szociális
segélyben
részesülhetnek, amennyiben a gazdálkodó szervezet az iskolának ilyen célra keretet biztosít. D. Kártérítési felelősség 1 Ha a tanuló az intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okozott, az igazgató vizsgálatot rendel el a károkozás körülményeinek tisztázására. A vizsgálatról a tanulót haladéktalanul tájékoztatja, egyidejűleg felszólítja az okozott kár megtérítésére. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér
–
a
károkozás
napján
érvényes
rendelkezések
szerint
megállapított – öt havi összegét. Eredménytelen eljárás esetén az igazgatója a tanuló ellen pert indíthat, akinek a Magyarország Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. A tanulószerződést, illetve együttműködési megállapodást kötött tanuló által a képzés szervezőjének, ill. a szervezet által tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A könyvtárhasználó a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben
kártérítés
fizetésére
kötelezhető.
A
tankönyvkölcsönzéssel
biztosított tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt a tanuló köteles az iskolának megtéríteni. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros-tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. A térítés mértéke a mindenkor hivatalos tankönyv-jegyzék szerinti beszerzési ár. Indokolt esetben - egyéni elbírálás alapján- az iskola igazgatója mérsékelheti, illetve elengedheti az okozott kár megtérítését. 1
Nkt. 59. § R.61.§
24
A fenti általános szabályok vonatkoznak tankönyvek,
segédkönyvek
elveszítése,
a
tartós használatba
megrongálása
során
vett
jelentkező
kártérítésre is.
A tanulói balesetek megelőzésével összefüggő szabályok
IV.
A. A megelőzéssel kapcsolatos feladatok, intézményi óvó-védő előírások 1) A balesetek megelőzése érdekében az iskola minden tanulójának ismernie kell a baleset- és tűzvédelmi előírásokat; az erről szóló oktatás tudomásul vételét aláírásával kell igazolnia. A tanuló köteles az egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó rendelkezéseket betartani, frissíteni ismereteit egész évben a jól látható helyen kifüggesztett szabályzatok alapján. 2) Balesetveszély esetén - még akkor is, ha a baleset nem következett be - vagy baleset bekövetkezésekor minden tanulónak kötelessége szólni az éppen jelen-lévő felnőttnek, pedagógusnak. 3) A gyakorlati képzőhelyeken, laboratóriumokban a munka- és balesetvédelmi oktatást minden évben, illetve új munkafeladat, új képzőhely esetén meg kell ismételni, tudomásul vételét a tanuló aláírásával igazolja. A kiemelten balesetveszélyes feladatokat fokozott figyelemmel kell végrehajtani. 4) Az
iskolai
tanműhelyben,
laboratóriumokban
jól
látható
helyen
kell
kifüggeszteni, melyek azok az eszközök, gépek: amelyek tanulók által egyáltalán nem használhatók,
amelyek tanulók által csak pedagógus felügyelete mellett használhatók.
Az óvó-védő rendszabályok, balesetvédelmi előírások hatálya kiterjed az intézményen kívül szervezett rendezvények és tanulmányi kirándulások körére is. B. Rendkívüli események, katasztrófák elleni védekezés, veszélyelhárítás Az intézményi tűzvédelmi szabályzat előírásainak és a benne meghatározott menekülési útvonal ismeretében a tanulóknak rendezett körülmények között kell el hagyniuk az iskola épületét – követve az iskolavezetés és a kísérő pedagógus utasítását. A legfontosabb teendő a testi épség védelme, ezért a legszükségesebb személyes holmin kívül mindent hátra kell hagyni! A vészhelyzet (tűz, víz, bombariadó stb.) ideje alatt senki nem hagyhatja el a számára kijelölt helyet! A veszélyhelyzet megfelelő kezelése és elhárítása 25
érdekében minden tanítási évben legalább kétszer valóságos helyzetet szimulálva „riadó-gyakorlatot” tartunk. Ezek a szituációk segítséget nyújtanak a menekülési útvonal gyakorlati megismeréséhez, a helyes magatartás kialakításához, a pánik elkerüléséhez.
V.
A tanulók jutalmazásának elvei és formái1 A. A jutalmazás alapelvei
A tanulók, tanulóközösségek tanulmányi, szakmai-gyakorlati munkájában, az
iskolai
közéletben
elért
kiemelkedő
eredményeit,
példamutató
magatartását, szorgalmát a pedagógus közösség elismeri és jutalmazza.
Az elismerést, jutalmazást a tantestület bármely tagja, gazdálkodó szerv vezetője, a diákönkormányzat kezdeményezheti, illetve saját hatáskörében alkalmazhatja.
A nevelőtestület határozatával odaítélt elismerést, dicséretet a tanuló bizonyítványába kell bejegyezni, ez az elismerés oklevél, jutalomkönyv, vásárlási-, könyvvásárlási-utalvány, tárgyjutalom odaítélésével is társulhat.
A
jutalmazásnak,
elismerésnek
az
iskola
közössége
megfelelő
nyilvánosságot biztosít. B. A jutalmazás formái:
szaktanári, oktatói, osztályfőnöki dicséret szóban vagy írásban,
gyakorlati oktatásvezetői dicséret szóban vagy írásban,
igazgatói dicséret szóban vagy írásban,
nevelőtestületi dicséret,
„Az évfolyam kitűnő tanulója, és/vagy sportolója” cím adományozása,
„Az év tanulója” cím adományozása,
„Az év sportolója” cím adományozása.
miniszteri dicséretre való felterjesztés a teljes képzési idő alatt kimagasló teljesítményt nyújtó tanuló elismerésére.
1
Nkt 58.§
26
VI.
Eljárás a házirend előírásainak megsértőivel szemben A. Alapelvek Azokat a tanulókat fegyelmező intézkedéssel kell sújtani, akik az iskolai közösség bármely tagját jogai gyakorlásában akadályozzák (tanuláshoz, munkához való jog; az egészséghez, az egészséges környezethez, a személyi sérthetetlenséghez, a tulajdonhoz való jog); emberi méltóságát magatartásukkal sértik; szándékosan kárt okoznak. A fokozatosság elvének alkalmazásával kiszabott fegyelmező intézkedés célja, hogy megelőzze a súlyosabb fegyelmi vétségek bekövetkeztét. Indokolt esetben a fokozatok betartásától el lehet térni (társadalom vagy csoportellenes
cselekedetek
elkövetőivel;
az
iskola
területén,
rendezvényein alkoholt, kábítószert fogyasztókkal, kábítószert birtoklókkal, terjesztőkkel; mások emberi méltósága, személyi sérthetetlensége ellen vétőkkel, illetve a dohányzási tilalom megszegőivel szemben). Ha a tanuló kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alá kell vonni.1. Fegyelmi eljárást csak a kötelességszegéstől számított három hónapon belül lehet indítani. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás szabályai2 Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető tárgyalás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, valamint a kötelességszegő, kiskorú egyetért. A tanuló az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető tárgyalás lefolytatását.. Az egyeztető eljárást az osztályfőnök az ifjúságvédelmi felelős és az ODB bevonásával folytatja le. A sikeres egyeztető tárgyalás, jegyzőkönyv elkészültével zárul, melyben a tárgy és a pontos időpont mellett rögzítik a hozzászólásokat és a tárgyalás
1 2
A fegyelmi eljárásról szóló szabályzat R. 53§-60.§
27
eredményeképpen kötött írásbeli megállapodást. Ha a kötelességszegő és a sértett megállapodott a sérelem orvoslásában közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást legfeljebb három hónapra lehet felfüggeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető tárgyalás nem vezetett eredményre, vagy a sértett a felfüggesztés határidejének lejárta előtt írásban kérte az eljárás folytatását. B. Fegyelmező intézkedések: szaktanári, szakoktatói, osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés először négyszemközt, majd a közösség előtt, szaktanári, szakoktatói, osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés (az ellenőrző könyvbe és az e-naplóba írva), szaktanári, szakoktatói, osztályfőnöki írásbeli intés (az ellenőrző könyvbe és az e-naplóba írva), igazgatói figyelmeztetés (az ellenőrző könyvbe és az e-naplóba írva), igazgatói intés (az ellenőrző könyvbe és az e-naplóba írva), igazgatói rovó (az ellenőrző könyvbe és az e-naplóba írva). C. A fegyelmi határozat érvényességének feltételei A tárgyalást az eljárást előkészítő osztályfőnök (távollétében az osztályfőnök helyettes) vezeti le. A
döntéshozatal
a
fegyelmi
bizottság
legalább
ötven
százalékos
jelenlétében, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással történik. A
fegyelmi
tárgyalás
jegyzőkönyvét
aláírásukkal
hitelesítik:
jegyzőkönyvezető, DÖK képviselő, az ifjúságvédelmi felelős és a fegyelmi bizottság két tagja. A fegyelmi határozatot a bizottság nevében aláírók: az osztályfőnök (távollétében az osztályfőnök helyettes), és egy kijelölt tag.
28
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 1) Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Nagykorú tanuló esetén a jogok
gyakorlása,
a
kötelezettségek
teljesítése
a
tanulót,
a
diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg, illetve terheli. 2) A tanulmányok alatti vizsgát a 206/2012. EMMI rendelet 64-71. §-ában meghatározottak szerint kell lebonyolítani 3 tagú vizsgabizottság előtt. A bizottság tagjait az igazgató bízza meg. 3) A
tanulók
nagyobb
csoportja
alatt
az azonos évfolyam
tanulóit, a
véleményezési jog gyakorlása szempontjából a tanulók nagyobb közösségén a teljes tanulólétszám harminc százalékát meghaladó tanulói létszámot értjük. 4) Új tanulók beiratkozáskor, a többiek a tanév végén kapnak írásos tájékoztatást a szükséges taneszközökről, felszerelésekről. 5) Az intézmény dokumentumai nyilvánosságának biztosítása érdekében a pedagógiai programot, a szervezeti és működési szabályzatot, a minőségirányítási programot, valamint a házirendet az érdeklődők által hozzáférhető helyen helyezzük el, így egy-egy példányt a könyvtárban, az igazgatói titkárságon,
az
iskolatitkárnál,
megjelenítjük
az
intézmény
honlapján
http://www.bankidonat.net. 6) A házirendet kifüggesztjük az iskola aulájában és tanműhelyében. 7) A titkárságon és a könyvtárban az intézmény vezetője biztosítja annak lehetőségét, hogy az érdeklődők véleményüket, kérdéseiket írásban is megfogalmazhassák, annak az iskola igazgatójához való továbbítását kérjék. Kérésre, egyeztetett időpontban a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes ad közvetlen, szóbeli tájékoztatást, felvilágosítást a dokumentumok tartalmával, értelmezésével kapcsolatban. 8) A házirend egy példányát beiratkozáskor, lényegi változásakor minden tanulónak átadjuk.1 9) A házirend előírásainak, rendelkezéseinek tudomásul vételét az iskolába lépéskor (az első osztályfőnöki órán) a tanulónak aláírásával igazolnia kell.
1
Nkt 82.§
29
10) A házirend felülvizsgálatára, és módosítására – az elfogadásában követett eljárás szerint - az alábbi esetekben van lehetőség: jogszabályváltozás, fenntartói döntés, igazgatói, nevelőtestületi, illetve diákönkormányzati kezdeményezés. 11) Jelen házirend függelékét képezi a felnőttoktatásra vonatkozó Házirend.
A házirendet a nevelőtestület a ………………………… értekezletén fogadta el. A
fenntartó
jóváhagyása
után,
közzététele
napján
lép
hatályba,
visszavonásig érvényes. A házirend nevelőtestületi vitáján a diákönkormányzat álláspontját ismertette, a házirendbe foglalt teljes körű szabályozással egyetért
a diákönkormányzat képviseletében:
………………………………… diákönkormányzat vezetője
a nevelőtestület képviseletében: …………………………………
…………………………………..
hitelesítő nevelőtestületi tag
hitelesítő nevelőtestületi tag
A házirend elfogadásának nevelőtestületi vitájában a szülői közösség álláspontját képviselte, a házirendet véleményezte
a szülői szervezet képviseletében:
…..…………………………….. szülői szervezet képviselője
30
Budapest, 2013.
PH. Fehér Dalma Emese igazgató
31
ETIKAI KÓDEX ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSAINK 1) A tanulók ismerjék meg iskolánk múltját, névadónk munkásságát, ápolják hagyományait, tevékenykedjenek hírnevének öregbítésén. 2) Óvják maguk és társaik testi épségét, egészségét, vigyázzanak a magán- és köztulajdonra. 3) Társas életükben tartsák meg a kulturált viselkedés szabályait. 4) Érezzék kötelességüknek, hogy az iskolai és otthoni, szóbeli, írásbeli és gyakorlati feladataikat legjobb tudásuknak megfelelően, időben végezzék el. 5) A diák teste, haja legyen ápolt; ruházata tiszta, rendes, az alkalomhoz illő legyen, megjelenésében kerülje a feltűnést. 6) Az iskolán kívül is a társadalmilag elfogadott magatartási normák szerint, középiskolai diákhoz méltóan viselkedjen. 7) A tanulók ismerjék meg jogaikat és kötelességeiket. Ezek betartásával, illetve érvényesítésével készüljenek fel az önálló, döntésképes felnőtt életre. 8)
Az
iskola
pedagógusainak
megszólítása:
igazgató
asszony/úr,
igazgatóhelyettes asszony/úr, tanárnő, tanár úr, a köszönés a napszaknak megfelelően „Jó reggelt (napot, estét) kívánok!” Az Etikai Kódexet a nevelőtestület, a szülői közösség és a diákönkormányzat a nevelőtestület a ………………………………..-i értekezletén fogadta el.
Budapest, 2013.
a diákönkormányzat nevében
a szülői szervezet
a nevelőtestület
képviseletében
képviseletében
PH. Fehér Dalma Emese igazgató
Házirend 32
A Házirend felnőttoktatás végleges.docx: a címoldalon Felnőttoktatási tagozata olvasható, tartalmában azonban a nappali tagozatos tanulók házirendje is megtalálható, amiben helyenként megjelennek a felnőttoktatási esti rendszerű tanulóra vonatkozó egyes szabályok. Így például: 5. oldal hatodik bekezdés: „Esti rendszerben tanulónál …..”, 11. oldal 2) „A felnőttoktatás keretében folyó ….”, 14. oldal: „Eljárás az igazolatlanul mulasztó tanulókkal szemben” című bekezdésben keveredik a tanulói és a felnőttoktatás szabályozása, viszont kimaradnak a tanulókra vonatkozó szabályozás lényeges elemei, 15. oldal: Mulasztásokra vonatkozó további szabályok: első bekezdése, de egyúttal „ki is szorítja” a tanulókra vonatkozó szabályozás egy részét, a 19-20. oldalon C. Vizsgakötelezettségek teljesítése cím alatt az Előzetes tanulmányok beszámítása címig, 23. oldal: B. Tankönyvellátás rendje első bekezdése. A Zárórendelkezések 11) bekezdése szerint: „Jelen házirend függelékét képezi a felnőtt-oktatásra vonatkozó Házirend.” Ez azonban nincs sehol. És ez nem tűnt fel senkinek!? Megítélésem szerint a Házirend ebben a formában a megcélzott csoportok, felhasználók számára nehezen kezelhető, túlzottan terjedelmes. Javaslom a két házirend szétválasztást, külön dokumentumban való megjelenítését, úgy ahogyan azt a Zárórendelkezések 11) pontja kimondja. A tanulói házirend újra formálásában kövessük az EMMI 5. §-ában adott szerkezetet, és töltsük meg az előírt tartalommal! További észrevételek a tanulói Házirend-del kapcsolatban! Kimaradt az EMMI 5. § (1) „h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét” követelménye. A házirendben egy-egy részszabály előfordul (pl. 5., 7. old.) de teljes körű, átlátható, részletes (akár táblázatos) szabályozás nincs. 8. oldal: Itt lehetne/kellene megjeleníteni az EMMI 14.§ (5) b) elvárását, miszerint: Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló b) melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy – az állami általános iskolában – kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. 9. oldal: „Az iskola 9-11. évfolyamos tanulói 50 órás közösségi szolgálatot látnak el 1” szöveg pontatlan, az iskola szó helyett a középiskola szükséges (a közösségi szolgálat elvégzése az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele - EMMI 133. §; a szakiskolai évfolyamokra nem vonatkozik.) 22. oldal alulró második bekezdés: „A gyermek, tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet.” Itt hiányzik a szabályozás az étkezési térítési díj visszafizetéséről. 23. oldal: Hiányzik a szabályozásra való hivatkozás (ami az SzMSz-ben kerül meghatározásra az Nkt. 46. §-a szerint), ha értékesítésre kerül a tanulói produktum. 26. oldal: A fegyelmi eljárás … 30. oldal 7) utolsó két sorában „….dokumentumok tartalmával, értelmezésével kapcsolatban.” helyett: a pedagógiai programról. A jogalkotó már csak a Pp-re írja elő ezt a kötelezettséget, az SzMSz-ben elrendelt szabályozással adekvát módon. {EMMI 4.§ (1) o)}
33
