BÁNHEGYI FERENC TANÁRI KÉZIKÖNYV. az általános iskolák 7. osztályosai számára készült EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA

BÁNHEGYI FERENC

TANÁRI KÉZIKÖNYV az általános iskolák 7. osztályosai számára készült

EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA tankönyvhöz

APÁCZAI KIADÓ 2003

AP-766

Írta Bánhegyi Ferenc

Lektorálta dr. Farkasné Kovács Beáta

Az ábrákat, képeket válogatta Bánhegyi Ferenc

Szakkorrektor Petz Nándor

Apáczai Kiadó és Könyvterjesztő Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi u. 18. Telefon: 95/525-000; Fax: 95/525-014 Felelős kiadó: Esztergályos Jenő

Előkészítés Színeztézia Bt.

Nyomta és kötötte

TISZTELT KOLLÉGA! Az etika tantárgy (modul) bevezetése a tanárok, nevelők régi óhajának tesz eleget, kiváltképp, ha a 37 órás tananyagból jól választunk, s megfelelően bánunk a heti egy óra adta lehetőségekkel. Azt mindenki – szülő, tanár, nevelő – egyformán hangoztatja, hogy szükség van az erkölcsi értékek megismerésére, megismertetésére. Abban azonban már megoszlanak a vélemények, hogy a gyermek nevelésekor melyik erkölcsi értékrendet részesítsük előnyben. Évszázadokon át – Európa országaiban – a keresztény erkölcs volt az irányadó, amely a mai napig követett viselkedési normák öszszessége, bár mellette, a 19. század elejétől kezdve már más alapokon nyugvó erkölcsi tanok is elterjedtek. Korunk súlyos ellentmondásai éppen abból adódnak, hogy akár a családon, akár egy osztályközösségen, vagy tantestületen belül a keresztény és az azt vitató, vagy a kereszténységet csak fenntartásokkal elfogadó nézetrendszerek feszülnek egymásnak. Sajnos, sokan hajlamosak arra, hogy e farkastörvények uralta világban egy kézlegyintéssel elintézzék az erkölcsi nevelés fontosságát. Mi, pedagógusok, illetve tizenéves gyermekeinket nevelő szülők azonban nem választhatjuk ezt az utat. Választ kell adnunk minden, a gyermekben fölvetődő kérdésre – az pedig van és lesz bőven –, s ezzel segítjük utódaink eligazodását a világban. Etika tankönyvünkkel azt az utat választottuk, amelyen – példákkal élve – fellelhetők mindazon értékek, erkölcsi törekvések, amelyek jellemzik a mai, 21. század eleji Magyarország társadalmát. Kanyargós, és sok helyütt kövezetlen még ez az út, de ne térjünk le arról, még ha könnyebb is kínálkozik. Könyvünk minden kérdésre próbál a gyakorlat oldaláról választ adni. A tankönyv a tanár segítségével olyan életvezetési elvek birtokába juttatja a tanulókat, amelyeket azok korábban is „ismertek” és gyakoroltak, csak eddig nem mindig tudatosultak bennük.

A tananyag feldolgozása akkor lesz eredményes, ha azt minden esetben megbeszéljük. Az így kialakított munkaforma, a tanulók tapasztalataira épülve, megélhetővé, gyakorlatiassá teszi az etika tananyagát. A könyvben tárgyalt témák, a hozzájuk kapcsolódó képek, a leckék utáni kérdések és feladatok az órai munkán túl lehetőséget adnak az otthoni foglalkozásra is. A feladatokat, természetesen, a tanár irányításával kell kijelölni, illetve a megoldásokat a következő órán ellenőrizni. Ha ez rendszerességgel, következetességgel párosul, biztosak lehetünk a jó eredményben. A modul sajátosságai miatt a tanulás nem lesz könnyű feladat. Figyelembe kell venni, hogy az etika teljesen új modul, sem a tanárnak, sem a gyermeknek nincsenek tapasztalatai az anyag elsajátításáról. Ebben segít a tanári kézikönyv leckéről leckére, témáról témára, követve a könyv anyagát, s módszertani ötletekkel szolgál. Megfogalmazza továbbá azokat a követelményeket, amelyek szükségesek egy adott fejezet, témakör lezárásához, értékeléséhez. Nem szabad megfeledkeznünk az életkori sajátosságokról sem. A 13 éves korosztály nagyon érzékenyen reagál a körülötte zajló eseményekre. Figyelembe kell vennünk a nemi érésből, illetve a nemek közötti eltérésből adódó nehézségeiket is. Tekintettel a 7. évfolyamra, a tananyag feldolgozása – egyebek között – részesítheti a tanulókat a pályaválasztás megkönnyítésében is. Végeredményben az etika tanulása felkeltheti a gyerekekben azt a kíváncsiságot, amelyet aztán kielégítve magukban az egyik legérdekesebb, legfontosabb tudást, nevezetesen saját maguk és társadalmi környezetük megértését, megismerését szerezhetik meg. E a nemes feladat elvégzéséhez kívánnak jó egészséget, sok sikert: a Kiadó és a Szerzők 3

ALAPKÉRDÉSEK A magyar pedagógusok rugalmassága, leleményessége, továbbá az eltelt évtizedben szerzett gyakorlatiassága számos, jól járható utat fog kiépíteni az eredményes etikatanítás érdekében is. A kerettantervben megadott feltételek azonban – és erre szükség van – kijelölik az irányt, megszabják a lehetőségeket. Az etika olyan társadalomismereti stúdium, amely egyszerre lehet a világnézetre, az általános műveltségre, erkölcsre, önismeretre, közéletiségre, egyáltalán, a szerteágazó kultúrára való nevelés hatékony eszköze. Az egyszerűsítés okán a tankönyvben néha egymásnak megfelelő fogalomként jelenik meg etika és erkölcstan, ami a tudományosság elvét figyelembe véve nem egészen helyénvaló. Ezért, a továbbiakra nézve szögezzük le, hogy az etika, amely tulajdonképpen a normatív etika és a leíró embertudományok ötvözete, magába foglalja az erkölcstant is. Az erkölcsi nevelés (erkölcstan) a minden emberben jelenlevő erkölcsi érzék kiművelését szolgálja. Ez a nevelési szándék remélhetőleg még ma is áthatja minden magyar általános iskola életét elsőtől a nyolcadik osztályig, minden tanórán és szabadidős iskolai programban egyaránt. Minden pedagógusnak – függetlenül tantárgyától – a gyermekek előtti viselkedésével erkölcsi példaértéke kell, hogy legyen. Ez a természetes nevelési folyamat – bár annak fontos része, de – nem fedi le egészében az etika modult. Az ennél többet jelent.

Az Apáczai Kiadó könyvében úgy oldotta fel ezt az óraszámokban keletkezett különbséget, hogy a 36 számozott leckéből más színjelöléssel (sárga) kiemelte azt a 18 témakört, amelyet a modul etikát csak féléves órakeretben tanító iskoláknak ajánl. Ez természetesen nem kötelező, lehet más leckéket is választani. Lesznek olyan iskolák – tanulóközösségek – amelyek önálló modulként (tantárgyként) fogják feldolgozni a tankönyv anyagát. Lesznek másrészt olyanok, amelyek integrálják valamely tantárgyhoz, műveltségi területhez az etika tanítását.

AZ ETIKA TANÍTÁSÁNAK RENDSZERE Az etikát önálló modulként kezelve – legyen az akár 37, akár 18,5 órás – nem kell tartanunk attól, hogy más „főtárgyak” javára elhasználódik az értékes órakeret. Ezt a biztonságot szolgálja, ha az Apáczai Kiadó tankönyvét használjuk „vezetőként”. Ekkor ugyanis a gyerek és a szülő ellenőrzése alatt áll az etikai ismeretek átadása. Abban az esetben sem tűnhet el a modul, ha azt a tantestület megfelelő tantárgyi programmal és az ahhoz kapcsolódó értékeléssel vezette be. Hátrányos viszont, ha a helyi programban az etikát valamely tantárgyhoz integrálják. Ebben az esetben a modul könnyen „áldozattá” válhat, még akkor is, ha a szaktanárt jó szándék vezérli. Nagyon sok múlik azon, hogy a befogadó tantárgy szaktanára mennyire tartja fontosnak az erkölcsi alapfogalmak megismertetését. Döntő lehet az is, hogy a modult tanító szaktanár képzettsége, felkészültsége megfelelő-e az egyes témakörök átadásához. Ha nem, az kedvetlenné teheti a tanárt, nyűgnek érezheti a tárgyat, és ebben az esetben az etika könnyen elsikkadhat. Jobbik esetben – remélhetően ez lesz az általános gyakorlat – a szaktanár

A 7. ÉVFOLYAMOS ETIKA MODUL ÓRAKERETE a) Ember és társadalom, etika: 37 óra. b) Ember és társadalom, etika: 18,5 óra. Az iskola helyi programjában dönti el, hogy a 37 órás, illetve a 18,5 órás lehetőséget választja-e. 4

úgy tudja integráltan átadni a gyerekeknek az etikában rejlő tudásanyagot, hogy az erősíti a befogadó tárgy jobb tanítását, illetve megértését. Az adott „főtárgy” pedig érthetőbbé teszi a sokszor elvont fogalmakkal is foglalkozó etikát. Felvetődik a kérdés, hogy melyek azok a tantárgyak, amelyek az embertan és az erkölcstan társai lehetnek. Előre kell sorolni a történelem, továbbá a magyar nyelv és irodalom tantárgyat, tekintettel arra, hogy szerepelnek a megfelelő szakképesítéseket feltüntető listán. Arról nem is szólva, hogy a történelem, s mellette a magyar nyelv és irodalom rengeteg, az etikához kapcsolódó ismeretet tanít. Gyakran felvetődik, hogy tanítsuk az osztályfőnöki óra keretében a tárgyat. Ha elfogadjuk, arra kell ügyelnünk, hogy azt ne a 37 eredeti osztályfőnöki óra rovására (illetve fordítva) tegyük, mert az óhatatlanul az etika felszívódásához vezetne. Szükség van az osztályfőnöki órákra is, mivel – különösen 7. osztályban – sok a tennivaló. Tisztázandó még, hogy ki tanítsa a modult. Ha automatikusan – sok ilyen eset előfordul – az osztályfőnök tanítja, két kérdés vetődik fel: a) Évente új (hetedikes osztályfőnök) etikatanár lesz az adott iskolában? b) Mi a teendő, ha egy iskolában, például, három párhuzamos 7. osztály van? A választ minden alkalommal a helyi tantestületnek kell megadnia. A biológia és egészségtan tantárggyal való párosítás (integráció) is szerencsés. Az etika tananyagnak számos olyan fejezete van – például egészségfejlesztés, a gyermek fejlődése, a nemi érés, család – amelyekkel kapcsolatos kérdésekre a biológia szakos tanár tudja adni a legkimerítőbb és leghelyesebb választ. Itt azonban számolni kell a főtárgy 55,5 órás keretével, amely nincs szinkronban az etika 37 órájával. Némileg kényszerintegrációnak tekinthető, ha a technika és életvitel 18,5 órás (van 35 órás változata is) tantárggyal házasítjuk. Természetesen, így is tanárfüggő a dolog, tehát

lehet nagyon jó megoldás, ám lehet kudarc is a vége. Felsorolhatnánk még más tantárgyakat is, de ekkor egyre távolabb kerülnénk a célra vezető megoldástól. Meg kell jegyezni, hogy taníthatja bármely szakos tanár – megfelelő szakképzettség megszerzése után –, és ha szívvel-lélekkel teszi, közel hozza a gyerekekhez ezt az empátiát és agytornát egyaránt megkövetelő modult. Kiemelendő tétel, hogy az etikának a kommunikáció és a vallásismeret mellett fontos eleme a népismeret. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az 5. és 6. osztályban ez a 13 éves korosztály már tanult hon- és népismeretet. Alapozzunk erre a tudásra, korábban megszerzett ismeretre is!

KIK TANÍTHATJÁK? A jogszabály szerint: A) – filozófia szakos tanár, – filozófia szakos bölcsész, – szociológia szakos tanár, – kulturális antropológia szakos tanár, – kulturális antropológia szakos bölcsész, – politológia szakos tanár, – politológia szakos bölcsész, – magyar nyelv és irodalom szakos tanár, – történelem szakos tanár, – hittantanár, abban az esetben, ha olyan hittudományi felsőoktatási intézményben szerezte szakképzettségét, ahol a Magyar Akkreditációs Bizottság a 111/1997. (VI. 27.) Kormányrendelet alapján akkreditálta a hittantanári szakot. B) – ember-, erkölcs- és vallásismeret szakirányú szakos pedagógus, – család- és gyermekvédelem pedagógiája szakirányú szakos tanár, – társadalom- és állampolgári ismeretek szakirányú szakos tanár, 5

szabadság (önállóság, függetlenség, választás, döntés); az erkölcsiség (erény, becsület, jóság, lelkiismeretesség); az életkedv (egészség, öröm, természetesség, érzékelés); a munka (alkotás, tanulás, szakértelem, kreativitás, vállalkozás, igényesség); a szeretet (önzetlenség, szolidaritás, segítőkészség, tolerancia, felelősségérzet, udvariasság, empátia); a szépség (művészi szépség, rend, harmónia). A 7. osztályban belépő modul tartalma akkor lesz élvezettel elsajátítható és hatékony, ha az alapértékeket a gyermek 13 éves koráig részben vagy egészben befogadja. Az etika tananyagra azért van szükség, azért tölt be fontos szerepet, mert rendszerezi, összefoglalja azokat a normákat, amelyet a tanuló nem tudatosan, de eddig is ismert. A megfogalmazott példák, feladatok, bemutatott erkölcsi alapelvek így jobban rögzülnek a tanulóban. Legalábbis így nagyobb erre az esély. Az etika tárgy (modul) segíti a személyiségjegyek fejlesztését. Kialakítja a tanulókban azokat a normákat és készségeket, amelyek a társas kapcsolatok létrehozásához szükségesek. Fejleszti a személy (tanuló) nyitottságát, humorérzékét, bátorságát, kreativitását és számos más jó tulajdonságát. Megalapozza az egyén toleranciáját, esztétikai érzékét, törvénytisztelő magatartását, kulturált viselkedését és vitakészségét. A fejlesztési követelményeknek akkor teszünk eleget, ha a tanuló önismerete és társas kapcsolatai egymást egészítik ki.

Egyéb tanári szak – figyelembe véve a szakirányú továbbképzési szakra való jelentkezés feltételeit. Áttekintve a hosszú listát, látható, hogy általános iskolában legkézenfekvőbb megoldás, ha a modul tanítását a történelem, vagy a magyar nyelv és irodalom szakos tanárra bízzuk.

CÉLOK ÉS FELADATOK A hetedik évfolyamon belépő új modul az első félévben Az emberi természet és az Egyén és személy, míg a második félévben a Társas kapcsolatok témaköreit tárgyalja 36 leckében. Teszi ezt oly módon, hogy a gyerekek számára is érthető erkölcsi alaptételeket fogalmaz meg lélektani, szociológiai és irodalmi szemelvények segítségével. Az etika tárgy egyszerre szolgálja a világszemlélet alakulását, a környezet és önmagunk megismerését, az általános műveltség gyarapítását, sőt a pályaválasztást is megkönynyítheti. Kiemelt feladata az önismeret fejlesztése és a társas kapcsolatok kiépítése, fenntartása. Továbbá hozzájárulhat a diffe-renciált emberkép és identitástudat kialakí-tásához.

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK Az etikai (erkölcsi) nevelést nem 13 éves korban és nem heti egyórás iskolai keretben kell elkezdeni. Azt a szülők, az óvoda, az iskola, a társadalmi környezet kell, hogy folytassák a gyermek megszületésétől kezdve. Olyan fontos értékeket kellene a gyermeknek már kisiskolás korban elfogadniuk és bensővé tenniük, amelyek elősegítik a pozitív habitus kialakulását, befogadását. Olyan értékeket kell felvállalnunk, amelyekkel kapcsolatban, szerencsére, eddig is vitathatatlan és erős konszenzus alakult ki a magyar oktatás rendszerében. Ilyenek: az egység (önmagunkkal, társainkkal, a társadalommal, a természettel); a tudás (megismerés, nyitottság, kíváncsiság, kritikai szellem); a

BELÉPÕ TEVÉKENYSÉGFORMÁK Az etika modul sajátosságából adódóan az órákat nem vezethetjük a más tárgyaknál megszokott módon. (Később látni fogjuk, hogy akként nem is értékelhetjük.) A tankönyv felépítése, szövege azokat a gyakorlati formákat követi, amelyeket az alábbiakban vázolunk A legtöbbször alkalmazandó munkaforma a beszélgetés. Ezzel tudjuk a véleményeket felszínre hozni, ütköztetni, a szövegeket elemezni, a hipotéziseket bizonyítani és 6

cáfolni, a szabad asszociációkat a lehető legjobban kezelni. A beszélgetés már csak azért is pótolhatatlan, mert egyrészt ez a leghatékonyabb tanulási forma az etika modul esetében, másrészt kevés az olyan tantárgy, amelynek oktatása során lehetőség adódnék a rendszeres véleménycserére.

ményességét az mutatná a legszemléletesebben, ha segítségre szoruló társaikat jobban megismernék, adott esetben támogatnák őket.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Tudjon a 13 éves korosztály az emberrel (egyénnel), illetve a társdalommal (szűkebb és tágabb környezetével) olyan erkölcsi alapokon nyugvó kapcsolatot teremteni, amely fejleszti az ismeretszerzési és a feldolgozási képességeit! Legyen képes a tanuló életkorának megfelelő szinten az őt érdeklő adatokat különböző forrásokból összegyűjteni, osztályozni, elemezni, s a közöttük levő összefüggéseket fölismerni! Fontos a továbbhaladáshoz, hogy a megszerzett és rendszerezett ismereteket a tanuló képes legyen kifejezni, azaz mások számára is érhetően elmondani! A gyakorlat oldaláról elengedhetetlen, hogy az alapvető követelményekkel, állampolgári jogokkal, egyéni és közösségi értékekkel a tanuló legyen tisztában! Ismerje fel az erkölcsi értékeket, tudjon különbséget tenni jó és rossz, igaz és hamis, bátor és gyáva, hasznos és haszontalan, szép és rút között!

Másik elengedhetetlen tevékenységforma a játék, amely szerepjátékokból, dramatikus megjelenítésből áll. A könyvben közvetlen és közvetett példák adnak segítséget a társas kapcsolatokat fejlesztő tevékenységre, többek között a szociodráma előadására. Harmadik tevékenységforma a kutatás, amely a legsokoldalúbb tanulást teszi lehetővé a tanuló számára. Kétségtelen, ez a munkaforma időigényes, mivel java részben csak az órán, iskolán kívüli tevékenység révén oldható meg. A kutatás lehet megfigyelés, amelynek során megadott szempontok szerint önmagunkat, környezetünket, eseményeket, jelenségeket vagy éppen sajtótermékeket figyelünk meg, s az adatokat elemezzük. Készíthet a tanuló interjút valamilyen érdekes emberrel, vagy valamely szakterület kiváló művelőjével. Az interjú szövegét elkészülte után elemezni kell. Beható kutatási forma megadott téma könyvtári felderítése, amelynek során az adatokat, tényeket, forrásokat a tanuló összegyűjti, ezt követően rendezi, elemzi, összefoglalót ír róluk. Jól bevált a beszámolók készítése, ami bármely kutatásforma végeredményeként elvégezhető. Vannak olyan témakörök, amelyek elemzése kísérletek elvégzését kívánja meg. Az etika tanulását kiegészíthetik és gazdagíthatják más tevékenységformák, mint például művészeti alkotás létrehozása, fotózás, kiállítások rendezése, élménybeszámolók készítése, filmnézés, sajtótermékek illetve tévéműsorok figyelése, olvasmányélmények összehasonlítása. A felsorolt tevékenységformák tovább bővíthetők. Törekedjünk arra, hogy a tanulók önállóan hozzanak létre munkaformákat, amelyeket egyénileg és közösen egyaránt elvégezhetnek! A modul tanításának, tanulásának ered-

ÉRTÉKELÉS Nem könnyű feladat az etika modul értékelése, hiszen már az sem mindegy, hogy önálló, avagy integrált tárgyként jelenik meg az oktatásban. Amennyiben integráltan tanítjuk, eredményessége beépül a befogadó főtárgy osztályzatába. A helyi pedagógiai programban kell meghatározni a két tárgy viszonyát, közös értékelését. Sok esetben nehéz, szinte lehetetlen lesz egészséges egyensúlyt teremteni. Tisztább a helyzet, ha az etika önálló tantárgyként (modulként) szerepel. Ez esetben fölvetődik, hogy osztályozzunk-e, vagy csak szöveges módon értékeljünk. A szaktanárok zöme természetesnek veszi, hogy ezt a beszélgetős, rendhagyó modult nem lehet, 7

la programjában kell meghatározni, hogy melyik értékelési formát választják. De bármelyiket is választjuk, minden esetben arra kell törekednünk, hogy a gyerekek „építkezzenek” a leckék feldolgozása során. Ne érezzék nyűgnek az etikát, olyan tananyagnak, amely csak újabb terhet rak a vállukra. Érezzék meg viszont azt, hogy ez a modul a legfontosabbra, önmaguk megismerésére, kiteljesedésre ad alkalmat.

nem szabad osztályozni. Nincs értelme, mert lehetséges, hogy annak erőltetésével a lényegét, az egyénre célzó nevelést veszélyeztetjük. A tanuló ugyanis osztályozás esetén „meg akar felelni”, s akkor a szándék őszintesége, természetessége szenved csorbát. Ha mégis úgy adódik, hogy osztályozni kell, törekedjünk jobb érdemjegyek kialakítására! Visszatetszést kelthet, s ronthatja a modul személyiségformáló lehetőségét, ha valaki „megbukik” etikából. Ez egyébként a szaktanárra nézve is rossz bizonyítványt állít ki. De akármelyik értékelési formát választjuk, az a tevékenységi lehetőségek változatosságát fogja fölmutatni. Az ugyanis a szaktanáron múlik, hogy a gyerekek hányféle feladatot és azokat milyen mélységben végeznek el. Nehéz lesz egységes értékelést alkalmazni olyan tanulócsoport esetében, amelynek egyik tagja a szerepjátékban nyújt kiválót és az írásbeli munkája gyenge, illetve fordítva. Vajon kevésbé tartjuk jónak azt a tanulót, aki csodálatos művészi alkotásokat készít vagy gyűjt, ám beszédben nem tudja jól kifejezni magát? A jeles teljesítmény kritériuma az alábbi szempontok alapján határozható meg.

Mit értékelhetünk konkrétan? – – – – – – –

Kiselőadásokat, beszámolókat, szituációs játékokban való részvételt, elméleti ismeretanyagok számonkérését, gyűjtőmunkát, képzőművészeti alkotásokat, beszélgetés vezetését (tanári szerep átvétele), – a leckék utáni feladatok, kérdések megoldását, – bármilyen, a témához illeszkedő kutatómunkát, – egyéni gondolatok okos, tömör kifejtését, – új játéknak a társakkal való megismertetését.

Az értékelést ne csak a tanár végezze, hanem a tanulók önértékelése, illetve a társak magatartásának értékelése is járuljon hozzá az érdemjegyek, illetve a szöveges minősítés kialakításához.

1. A probléma felismerése 2. A megoldás képessége 3. Az alkalmazni tudás képessége 4. Széles körű terjesztése A fenti kritériumoknak azok a tanulók tudnak majd megfelelni, akik kreatívak, eredeti és önálló a gondolkodásuk, életük élménygazdag, s még arra is van energiájuk, hogy segítsenek társaikon. A mércét tehát mindenhol helyben kell felállítani, s az isko-

A tankönyv 5. oldalán, a fejezet címlapján látható két kiemelt művészeti alkotás és a háttért adó, elmosódott mai életképek az embert, a társak nélküli egyént ábrázolják. Az alsó kép Székely Bertalan: Önarckép, a felső pedig Nyújtózkodó lány című festményé-

A nevelés látványa jót tesz, de a nevelés maga még jobb. (Friedrich Nietzsche)

8

I. AZ EMBERI TERMÉSZET nek kópiája. A háttér képei közül az alsó egy tükörből saját portréját festő kisfiút mutat. A fenti baloldali háttérképen egy üres ruhásszekrényben meditáló lányt, jobbra pedig egy várandós kismamát látunk. A képek az egyének sokféleségétségét, az alkotás örömét, végeredményben a társas kapcsolatok utáni vágyat fejezik ki. A fejezet öt leckéje kiindulópontja annak a három részből álló modulnak, amelynek célja az egyén, a 13 éves tanuló etikai (er-

kölcsi) nézeteinek, viselkedésének helyes útra terelése.

A sárga színnel szedett leckecímek azt a 18 témakört jelzik, amelyeket az etikát a kevesebb óraszámban tanuló csoportoknak ajánlunk. Ettől természetesen el lehet térni, ami a helyi döntéstől függ.

A várakozások kora ( A HVG 2003. április 10-i számából)

9

1. HELYÜNK A VILÁGBAN Cél Az első órán a tanulókkal együtt értelmezzük a Tanárnak és diáknak, továbbá a Bevezető szövegét, tehát az etika modul tartalmát, tanulásának technikáját. Minden leckét egy-egy idézet vezet be. Szánjunk rá mindenkor, tehát a későbbi leckéknél is egy-egy percet, hogy értelmezzük azt! Ezt követően röviden ismételjük át az őskorról tanultakat (5. osztályos történelem tananyag), amelyek az emberi fejlődés kezdeteire vonatkozna. Ha felmerül, ne kerüljük ki a Biblia Teremtés történetének megemlítését sem. A tanár álláspontja kell legyen – természetesen csak javaslat az általános esetekre – hogy a hitbéli dolgok (vallás) az ember magánügyei közé tartoznak, s azok sérthetetlenek. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy változóban van eddig szerzett ismeretünk az emberi fejlődésről, ami a DNS-kutatások következménye. (Ennek részletezése egy otthoni feladat lehet.) Fordítsunk néhány percet az emberi fejlődés távlataira is, és vessük fel a klónozással, vagy éppen a Mátrix és a Terminátor című filmekkel kapcsolatos asszociációkat! (Erre a feladatra bizonyára több tanuló is vállalkozik). Oldjuk meg a tk. 6. oldalán található feladatokat, amelyek elemzése sok tanulságot szolgáltathat a gyerekeknek önmagukról, egymásról, s tanárnak diákról egyaránt! Minden esetben – s ez vonatkozik az öszszes többi leckére is – beszéljük meg a képeket! A tk. 6. oldali, klónozással kapcsolatos képmontázsa a jövő egyik ijesztő lehetőségét láttatja velünk. (Az Etika tankönyvhöz készül egy videofilm-összeállítás, amelynek egyik legérdekesebb epizódja az emberi klónozással foglalkozik.) A tk. 7. oldalán látható három, összetartozó kép az emberi fejlődést érzékelteti, középen az „egyensúlyozó” kamasszal.

Ismertessük meg a tanulóval az emberi fejlődés törvényszerűségeit. Ismételjük át a korábban tanultak alapján azokat az összefüggéseket, amelyek szerint az ember, mint egyén, mint élőlény, miképpen került individuális egységbe. Tudatosítsuk a 13 éves kamaszban, hogy felelős a saját sorsáért, következésképpen meg kell ismernie az élet általános törvényszerűségeit!

Tartalom Hol tartunk ma, az emberi fejlődés hosszú és rögös útján? A választ a történelem tantárgy őskor fejezetének felidézésével kezdjük, kitekintéssel a régészet legújabb eredményeire. Az ember fejlődése a 21. század elejére válaszúthoz érkezett. Elegendő, ha a klónozás, vagy a globális felmelegedés tényére gondolunk. Hol tart adott esetben a tanuló (egyén) élete? Itt a választ a serdülőkor sajátosságai, az elkerülhetetlen pszichikai és fizikai változások vonatkozásában kell megadnunk.

Követelmény A tanulócsoport minden tagja válaszoljon a tankönyv (tk.) 7. oldalán feltett, a külső és belső tulajdonságokra vonatkozó kérdésekre! Ne elégedjünk meg felületes válaszadással, törekedjünk arra, hogy a gyerekek el tudják magukat helyezni a világban, szűkebb és tágabb környezetükben! A válaszban domborodjék ki az egészséges én-tudat, azaz a tanuló bírjon azokkal az alapvető tulajdonságokkal, amelyekkel viszonylag biztonságosan eligazodik a világban.

Az óra menete 10

Oldjuk meg a tk. 7. oldalán a Ki vagyok én? feladatot! Idő híján – ezt a munkát – adjuk fel kötelező feladatnak minden tanuló számára, ez által mintegy leteszik a „névjegyüket”, s szembesülnek egyéni tulajdonságaikkal. (A tanulók rendszeresítsenek egy Etika füzetet, amelybe a feladatokat, gyűjtéseiket, gondolataikat leírják. Ezt is lehet értékelni, akár érdemjeggyel, akár szöveggel.) Mindenképpen szánjunk rá időt, hogy a tk. 8. oldalán olvasható két irodalmi gyöngyszemet megismertessük a tanulókkal. Villon Kérdések kérdése című verse arra döbbenti rá – tanári segítséggel – a kamaszokat, hogy miképp ma is, ötszáz évvel korábban is az embert foglalkoztatta az a kérdés: Ki vagyok? A Kam tükre című koreai népmese, amely szintén több évszázada ismeretes, egy Európától távoli világba vezeti el az olvasót, s a humoros, tanulságos távol-keleti mese az önismeret problémaköréhez vezeti közelebb a mai 13 éveseket. (Itt jegyezzük meg, hogy a különböző korokból, egymástól távol eső földrészekről származó idézetek amellett, hogy élvezetes tanmesék, egyúttal a tanulók esztétikai nevelését, irodalmi, történelmi ismereteit is szolgálják ill. gyarapítják.) Minden fejezet kérdésekkel zárul, amelyek megválaszolása által a lecke teljes anyagát át lehet ismételni. Legfontosabb a minden egyes téma után összegyűjtött és félkövér betűvel kiemelt Je-

gyezd meg! fogalmainak bevésése. Javaslat! A következő órát – minden esetben – kezdjük azzal, hogy az előző lecke alapfogalmait átismételjük a tanulókkal. A tk. 9. oldalán a kapcsolatrendszer ábrájának elemzése több órára, sőt visszatérően egész évre munkát adhat. Készítse el minden gyerek saját kapcsolatrendszerének sémáját, jelölve az abban szereplő személyekhez fűződő viszonyát. Az ábra időközben változhat, módosulhat. (Bővebben Jamie Walker: Feszültségoldás az iskolában. Játék és gyakorlatok című könyvből). A feladatokkal és a gyűjtőmunkával kapcsolatban ajánlatos követni azt a gyakorlatot, hogy kutassanak a tanulók a könyvben szereplő képek, irodalmi idézetek alapján hasonló alkotások után. Ez is lehet értékelendő feladat. Vállalja egy tanuló, hogy rövid előadást tart majd az összefoglaló órán Arisztotelészről, az etika tudományát megalapozó ókori görög bölcselőről. Arisztotelész (Kr. e. 384–322) dolgozta ki „a jó élet taná”-t. Javaslat egy újabb feladatra, „én-tudat” kibontakoztatásához:

Az én címerem Életem legfontosabb eseménye

Az elmúlt év legboldogabb pillanata

Amit jól tudok

Amit szeretnék jól tudni

11

2. AZ EMBER ÉLETÉNEK MEGHATÁROZÓ SZAKASZAI Cél

zettel. Meglepő, hogy az ókorban élt Démokritosz gondolatai ma is mennyire időszerűek. Olvassuk el a Mohás Lívia Mit tudsz önmagadról című könyvéből vett idézetet a tk. 10. oldalán! Kezdeményezzünk beszélgetést arról, ki érezte, élte át, amit Mohás Lívia leírt! Elemezzük a tk. 10–11. oldal képeit! Jó lehetőség a gyűjtőmunkára, hogy a családi fotóalbumból mindenki állítsa össze saját életszakaszait bemutató képeket, az újszülött kortól a serdülőkorig. Óvatosan irányítsuk a beszélgetést a szeretet témakörére, mert nem minden gyermekben rögzült véglegesen a szülőkhöz fűződő viszony. Gondoljunk a csonka családokra! Elemezzék a tanulók a saját testvéreikkel meglévő kapcsolataikat! Ha úgy alakulna, ne hagyjuk, hogy a rossz példák erősítsék egymást! Törekedjünk arra, hogy a szeretetteljes testvéri kapcsolatok váljanak példamutatóvá.

Az emberi élet legmeghatározóbb szakasza a gyermekkor. Tudatosítsuk a 13 éves korosztály tagjaiban, hogy azok az évek, melyeket már ők is átéltek, s befejező szakaszát éppen élik, meghatározóak sorsuk további alakulására, személyiségük fejlődésére.

Tartalom Folytatva az előző óra anyagának gondolatmenetét, az élet értelmét boncolgatjuk. Öszszevetjük az európai (magyar) életszakaszolást az ókori görög és kínai meghatározással. A gyermekkor kiemelt „feladata”, hogy az ember az egyik legfontosabb képességét, a szeretetet kialakítsa magában. Sokféle, sokfelé irányuló szeretet létezik, ám mindegyik alapérve a pozitív beállítódás, a jóra való törekvés.

Követelmény Olvassuk el Petőfi Sándor István öcsémhez című versét. A tk. 12. oldalának feladatait részben vagy egészben adjuk fel otthoni munkának. Olvassuk el A fiú, aki örökké akart élni című itáliai népmesét! Beszéljük meg a történet mondanivalóját, üzenetét a tk. 13. oldal kérdései segítségével! Írjanak a tanulók kiselőadást arról, hogy szeretnének-e az örök élet birtokosai lenni!

Alapvető emberi sajátosságról van szó, amely már a génekkel velünk jön. Sok ember nem tehet róla, hogy nem tud szeretni, vagy őt nem szeretik. Mégis el kell érnünk ebben a változó, érzékeny korban, hogy a gyermek egyénisége szeretetteljes legyen. Értessük meg velük, hogy az önzés, az ingerültség, az idegesség ártalmas a környezetének és saját magának is. Mindenkinek meg kell tanulnia az önuralmat.

Ajánlott olvasmány

Az óra menete Karinthy Frigyes Én és Énke című novellája. Az előző óra kiemelt fogalmainak átismétlése után foglalkozzunk a leckét bevezető idé-

12

3. TEST ÉS LÉLEK Cél

Hasonlítsuk össze az ókori olimpia szellemét, a versenyeket a mai olimpiáéval! Vonjuk párhuzamba a spártai nevelést, a spártai, illetve a mai magyar család nevelési gyakorlatát! Készítsünk feladatlapokat, amelyet a gyerekek között osszunk ki, s azon rangsorolják a feladatokat aszerint, hogy ki melyiket tartja egészsége megtartása szempontjából fontosnak!

Tudatosuljon a tanulóban, hogy sorsának alakításában a testi-lelki harmónia döntő szerepet játszik. Érezze meg, hogy a test és a lélek nem élhet külön életet, közöttük szoros összefüggés van.

Tartalom

Rangsorold az állításokat!

Korunk (európai) emberének még a 21. század elején is példát mutat az ókori Görögország. Egyrészt az olimpia, másrészt a spártai nevelés révén. A sport pozitív hatása mellett a rosszról a testet, lelket romboló dohányzás, italozás, drogozás jelenlétéről is szólni kell. A családban, utcán, munkahelyen találkozni lehet testi és szellemi sérültekkel, akiknek a teljes emberként való kezelése, helyzetük megértetése külön fejezetet kíván.

1. Rendszeresen tornázom. 2. Sokat alszom. 3. Helyesen táplálkozom. 4. Divatosan öltözködöm. 5. Naponta egyszer megfürdöm. 6. Naponta kétszer mosok fogat. 7. Drága dezodort használok. 8. Sokat túrázom a hegyekben, erdőkben. 9. Naponta megeszem egy tábla csokoládét. 10. Naponta megiszom egy pohár tejet.

Követelmény A sort tetszés szerint lehet folytatni, bővíteni. A kitöltött lapokat értékeljük, s állapítsuk meg, hogy az osztály – átlagosan – milyen értékrend szerint él! Elemezzük a tk. 15. oldalán található Székely Éva-idézetet! Vajon mai olimpikonjaink is éreznek hasonlót? Válaszoljunk a tk. 15. oldalának kérdéseire! Beszéljük meg, hogy a mai Magyarországon miképpen viszonyulnak – a hivatalok, az utca embere, a családtagok, az osztálytársak – a mozgássérültekhez. Gyűjtsenek a tanulók adatokat, fotókat, prospektusokat, amelyek összefüggenek a mozgássérültek mindennapi életével! Milyen segítséget javasolnak számukra a gyerekek a közlekedésben, hivatalok megközelítésében, orvosi ellátásban? Gyűjtsük össze és rendszerezzük a válaszokat! Környezeti hatások

Vegye számba a tanuló az egészséges élet kritériumait, a lelki és fizikális egészség összefüggéseit. Ismerje, s adott esetben ismerje fel a tanuló a szenvedélybetegségeket, kialakulásaik okait. Tanulja meg, hogy a szenvedélybetegségeket megelőzéssel lehet leküzdeni. Rögzüljön bennük, hogy kivétel nélkül, minden szenvedélybetegséggel sújtott embernek korábbi ostoba és felelőtlen döntésének következtében megrövidül élete.

Az óra menete Értelmezzük a lecke mottójául szolgáló Juvenalis-szólást: „Legyen ép testben ép lélek!” Ismételjük át néhány percben az 5. osztályos történelmi tanulmányainkat, amelyek az olimpiáról és a spártai nevelésről szóltak. 13

16. oldalának interjúját! Elemzzük a tk. 16–17. oldalának képeit! Ejtsünk szót a tévézés előnyös és káros hatásairól! Ez a téma – a televíziózás – vonuljon végig az egész éves tananyagon! Egyrészt úgy, hogy legyen egy műsorajánló – vállalja önként egy tanuló –, aki az etika tárgyához kapcsolódó műsorokra felhívja a figyelmet, vagy videófelvételt készít, s az osztály azt közösen nézze meg! Másrészt úgy, hogy szűrjük ki a gyermek fejlődésére káros – főleg a kereskedelmi televíziók műsoraiban bőven fellelhető – silányságokat. Ez utóbbiakat elemezzük, s a tanár hívja fel a figyelmet a könnyen fogyasztható műsorok, filmek veszélyeire, amelyekre a gyerek nem – sőt, legtöbb esetben a szülő sem – gondol.

Készítsünk osztályfelmérést, amelyben a gyerekek véleményük alapján rangsorolják a veszélyforrásokat! Mit tartasz a legsúlyosabb egészségre leselkedő vezélynek?

Rangsorold! – – – – – –

dohányzás, italozás, drogozás (könnyű), drogozás (kemény), napi hat óra tévézés, naponta több óra eltöltése a játékautomata teremben, – naponta több óra a számítógépes játékkal. Olvassuk el együtt és beszéljük meg a tk.

Új szemlélet –új barátság (A képet Jenny Bryan Beszélgessünk a fogyatékosságról! című könyvéből vettük.)

14

4. CSELEKEDETEINK ÉRZELMI INDÍTÉKAI Cél

nye nagymértékben függ a tanulók lakókörnyezetétől, szociális helyzetétől. Elemezzük a tk. 18. oldalának képeit! Olvassuk el közösen Gelert történetét, amelyről tudni kell, hogy az egy több száz éves tanmese. Még II. Rákóczi Ferenc úgy ír Visszaemlékezéseiben, mint ha ez az eset vele történt volna meg. Válaszoljuk meg a tk. 19. oldalának kérdéseit! Tegyük lehetővé, hogy ha valakinek volt hasonló, vagy a tanmesére emlékeztető élménye, története, azt előadhassa! Értelmezzük Váci Mihály Szeressetek című verséből az alábbi két sort! „…Szeretni nem lehet haragok nélkül. Kit szeret az – ki mindenkivel békül?”

Az ember egyéniségét a környezete legtöbbször érzelmi megnyilvánulásain keresztül ítéli meg. Tudatosítsuk ezt az egyszerű, de nem könnyen befolyásolható tényt a tanulókban! Érzelmeit az egyén a gyermekkor kezdetén még nem tudja irányítani, de később fokozatosan meg kell ezt tanulnia, mert ellenkező esetben az érzelmei irányítják őt. Az pedig nem mindig vezet jóra.

Tartalom Az érzelmek hullámzását a legtöbb ember a gyűlölet és a szeretet medrébe terelve éli meg. Gyanús az, akit mindenki szeret, s tragédia, ha valakit mindenki gyűlöl. Az érzelmeket az önkontroll tartja kordában. Változó életkorhoz változó érzelmek párosulnak.

Az érzelmek megnyilvánulása életkoronként más és más, természetesen nem lehet kategorizálni. A táblázatot a tanulók saját élményeik, elképzeléseik alapján töltsék ki!

Követelmény Hogyan reagál a családban bekövetkezett halálesetre A 7. évfolyam elvégzése után a tanuló tudjon különbséget tenni például az őszinte megnyilvánulás és a másokat sértő viharos, tapintatlan érzelmi kitörés között. Beszélgessünk az emberi viselkedés rejtelmeiről. Legyen képes a tanuló arra, hogy ne csupán a környezetét, hanem saját magát is helyesen tudja megítélni. Ha képes lesz arra, hogy kívülről tudja szemlélni magát, akkor – nagy valószínűséggel – érzelmein is tud majd uralkodni. Tanuljon meg a gyerek olvasni a jelekből is (testbeszéd). Foglalkozzunk az órán a nem-verbális jelek szerepével!

a kisgyermek? a kamasz? a felnőtt (szülő)? az idős ember (nagyszülő)? Hogyan reagál az évek óta nem látott, távol élő rokon érkezésére a kisgyermek? a kamasz? a szülő? az nagyszülő?

Az óra menete

A témához ajánlatos Ranschburg Jenő több műve, kiváltképpen a Félelem, harag, agreszszió című kötete. N. H. Kleinbaum: A Holt Költők Társasága Bp. 1995. (vagy a mű filmváltozatának megtekintése.) Cél

Értelmezzük Valéry leckét bevezető gondolatát, majd fogalmazzuk meg a gyerekekkel együtt, hogy mit értünk gyűlöleten és szereteten. Ha sikerül a tanulóknál elérnünk, hogy spontán nyilvánuljanak meg, akkor tanulságos és meglepő következtetésekre jutunk. E szóbeli „közvélemény-kutatás” eredmé15

5. TESTI ÉS LELKI BETEGSÉGEK mindezek ellenére a baj mégis bekövetkezne, a kamasznak tudnia kell, hová és kihez fordulhat segítségért.

Közelítsük meg a Test és lélek (3. lecke) témakörét a másik oldalról. Az egészség az ember legfőbb értéke. Ezt a kamasz még nem igazán érti, számára sok más dolog fontosabb. Tudatosítsuk, hogy az egészségfejlesztést, az egészséges életmód kialakítását már kisgyermekkorban el kell kezdeni! Az egyén fejlődésére nézve a legkockázatosabb a kamaszkor, mivel számos olyan veszély leselkedik a tizenévesre, amelyet saját magának kell kivédenie. Ha erre egyáltalán nincs felkészítve, az kihathat egész életére.

Az óra menete Értelmezzük a leckét bevezető idézetet. Tegyük fel az osztálynak a kérdést: egyetértenek-e a Jaubert-bölcsességgel! Az egészség a 21. század elején is – akárcsak a múltban – összefügg a gyerek szociális helyzetével. Hogy egy tizenéves gyerek mennyire egészséges, az függ attól, hogy: – mit eszik, milyen gyakorisággal; – milyen az otthoni légkör (szülők jó vagy rossz példája); – milyen az anyagi háttér, a lakásban van-e helye nyugodt tanulásra, játékra; – milyen egészségügyi ellátásban részesül; – nincs-e leterhelve valamilyen más feladattal (pl. kistestvérre való állandó felügyelet). A fentieket a nevelőnek – ha nem is teljes mélységben – tudnia kell minden gyermekről. Ez megkönnyíti a nevelőmunkánk eredményességét. Értelmezzük közösen a tételt: Az egészség mindennapi életünk erőforrása. Végezzünk kis közvélemény-kutatást, ki mennyire tudja befolyásolni egyedül, vagy szűkebb környezetével összefogva közösségben a természeti környezetet, az öröklődést (géneket), az egészségügyi hálózatot (orvost, körzeti rendelőt, kórházat, mentőt), az életmódot. Hogyan függ össze az életmód alakítása az egyén intelligenciájával? Beszéljük meg! Tudatosítsuk a gyerekben, hogy intelligenciája végső formájában még csak a következő években fog kifejlődni, most még formálható, alakítható! Az intelligencia fogalma. (Készüljön fel egy tanuló, s elemezze a többieknek az intelligencia fogalmát!) A tk. 21–22. oldali szemelvények mondanivalójának egyik értelmezése. Csáth Géza betegsége közel száz évvel vezet vissza min-

Tartalom A fiatalokat fenyegető veszélyek között a dohányzás, italozás, és drogozás áll az első három helyen, közülük legveszélyesebb a kábítószer használata. Roppant nehéz feladatunk, hogy drog ne kerüljön a fiatalok szervezetébe. Néhány példa által a kábítószerek elterjedésének korszakát, a 20. századot mutatjuk be.

Követelmény Próbáljuk elérni – bár ez egyre nehezebb –, hogy az egyén kialakítsa saját, jó irányba vezető „életösvényét”. Tudatosan tenni kell azért, hogy ne kerülhessen tévútra, mert bár vigyáznak rá (szülők, tanárok, a környezet egy része), de ez kevés, ha magára nem vigyáz. Ki kell alakítani a pozitív értékrend kereteit, s minden gyereknek képesnek kellene lennie eléréséhez. Bármilyen formában kínálják neki az élvezeti szert, azt határozottan utasítsa viszsza! A meggyőzés, a kábítószer és más, egészségre veszélyes szerek elutasítása csak egyik része – bár a legfontosabb – az egészségfejlesztés tennivalóinak. Az ifjú egész életvitelét olyanná kell alakítania, hogy a veszélyforrás a lehető legtávolabb legyen tőle. Ha 16

ket egy kórházi ágyhoz. Ez (a morfinizmus) akkor még egyedi eset volt. Válaszoljunk a tk. 21. oldalán levő kérdésekre! A másik történet fél évszázaddal későbbi, ekkor indul el Amerikából az LSD és „társai” hódítása. Ez a fiatalok divatja, tömeges méretű, s egyre több áldozatot szed. Elemezzük a tk. 22. oldali képét! (Vállalja egy tanuló, hogy a Woodstock-i fesztiválról beszámolót tartson!) A harmadik történet mai, s a drogozás tömegessége mellett a nagy veszélyt az jelenti, hogy ezek a szerek egyre pusztítóbbak, és a velük való kereskedelem része lett a bűnözésnek.

Oldjuk meg a tk. 22. oldal kérdéseink egy részét! A többit vállalja egy tanuló, s tartson róluk beszámolót az összefoglaló órán! Értelmezzük a Jegyezd meg! rovat fogalmait! Javasolt irodalom Csáth Géza: Morfinizmusom története Szőllősi Zsuzsanna: Az egészségmegőrzés kultúrája – Kézikönyv osztályfőnököknek 1991. Dr. Vingenden István: Élvezeti szerek fogyasztása 10–15 éves korban

„Beteg ember vagyok... Rosszindulatú ember vagyok.” (Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból)

FELMÉRÕLAP Mérés év elején

Adatok magasságom testsúlyom derékbőségem Hány fekvőtámaszt tudok? Mennyi idő alatt futom le a 600 métert? Hány órát nézek naponta tévét? Hány fogásból mászok fel a kötélen? Hányas számú cipőre van szükségem?

17

Mérés év végén

6. ÖSSZEFOGLALÁS Cél

Követelmény

Különleges, érdekes, életbevágóan fontos korszakot él át az emberiség a 21. század elején. A most iskolapadban ülő tizenévesek fogják – feltehetően – néhány év múlva, aktív dolgozó korukban meghozni a döntést, hogy mi legyen a világ sorsa. Akkor ugyanis már végképp nem lehet tovább halogatni a globalizáció káros hatásainak megfékezését. Ezt a döntéshozó helyzetbe kerülő generációt mi neveljük, a ma pedagógusai. Lehetőségeink egyre inkább ritkulnak. Az új etika modul azonban olyan eszközt adott a kezünkbe, amellyel – ha jól bánunk vele – a kívánt, helyes irányba fordíthatjuk a pályaválasztás előtt álló tanulóifjúságot. Tudjuk, nem ettől fog bekövetkezni radikális változás, de egy eszközzel több. Hiszen a kérdésre, hogy mivégre vagyunk a világon, egyfajta választ ad tárgyunk.

Az első fejezet hat órája lehetőséget teremt arra, hogy a 13 éves tanuló eddigi ismereteire alapozva, tudatosan, a beszélgetések, feladatok elvégzése, alapfogalmak tisztázása révén harmóniába kerüljön környezetével, a világgal. Ezt a kényes egyensúlyt ne csak szavakban legyen képes fölmutatni, hanem életvitelén, habitusán is látszódjék meg.

Az óra menete Az óra elején hallgassuk meg azokat a beszámolókat, amelyek esetleg az előző órákon idő híján elmaradtak. Tartsa meg előadását az a tanuló, aki Arisztotelész életéből készült föl. Mutassa be mindenki eddigi gyűjtéseit, legyenek azok képanyagok, újságcikkek, fotók, folyóiratok, könyvek, bármilyen, a témához kapcsolódó tárgyak. Foglaljuk össze az emberiség fejlődésének főbb állomásait, s határozzuk meg, hogy ma, a 21. század elején hol tartunk! Vázoljuk fel, hogy milyenek a kilátásaink – itt, Magyarországon – s mit szeretnének tenni a gyerekek, ha felnőnek. Mit kell tennünk most, e jövőnek az érdekében? Az élet egyszeri és megismételhetetlen. Legnagyobb kincsünk az egészség. Elemzzük a tk. 23. oldalának alsó képsorát! Kissé szomorú, de rádöbbent az élet értelmére. Szakítsunk rá időt, hogy a tk. 24. oldalának Fő az egészség! című csoportjátékát eljátszhassuk. A feladatlapokat a kolléga szedje be, s a következő órán szánjon azok értékelésére néhány percet!

Tartalom Az első fejezet az emberi természet egyes elemeit, az egyén magára találását, az önismeret fejlesztését tárgyalja. Első lépésként tisztázzuk a személyiségjegyeket (külső és belső tulajdonságok)! Második lépésben próbáljunk választ adni arra, hogy hol a helyünk a világban. Harmadik lépésben énünk felismerését nem a ma oly jellemzően önző (hazug önmegvalósító) törtetés szemszögéből, hanem legnagyobb kincsünk, egészséges életünk kialakítása oldaláról segítsük elő. Erről szól a test és a lélek harmóniája témakör. Az egyéniség, az egyén kiegyensúlyozottsága az érzelmek önkontrolljával, a káros szenvedélyek határozott elutasításával teremthető meg.

18

II. EGYÉN ÉS SZEMÉLY A tankönyv 25. oldalán, a fejezet címlapján három kiemelt művészi alkotás, alattuk pedig háttérképként mai fiatalok párban, illetve színpadi produkció előadása közben láthatók. A bal felső kép Gulácsy Lajos A varázsló kertje című festményét ábrázolja, attól jobbra, középen Van Eyck Az Arnolfini házaspárról festett képe látható.

A fejezet az egyén fejlődését, testi és lelki érlelődését tárgyalja oly módon, hogy az egészséges lelkületű és fizikumú gyermek tudjon az ebből tanultak által is beilleszkedni a környezetébe. Az itt megszerzett tudás segítse a gyermeket, hogy sikere legyen a pálya-, majd később a párválasztásban, baráti kapcsolatainak kialakításában.

A lényegtelen „varázsa”

19

7. NYELV, KOMMUNIKÁCIÓ Cél

fogalmát ne csak az adó-vevő-kód egyszerűsített szintjén értelmezzék, hanem mai bonyolult világunk megannyi lehetőségét tudják elhelyezni a kommunikáció rendszerében. Érjük el, hogy e tárgyiasult kommunikációs rendszerek (számítógép, videó, televízió, internet, mobiltelefon) a gyerek szemében ne emelkedjenek piedesztálra, hanem értékeljék mindet szerepük szerint, vagyis kommunikációs eszközként kezeljék őket.

A nyelv az ember egyik legjellemzőbb sajátja. Nyelv, illetve beszéd nélkül az emberi társadalom elképzelhetetlen. Ha ez így van, különösen meg kell becsülni a nyelvet, ápolni, őrizni kell, s ne hagyjuk elkorcsosulni, elsivárosodni. Tudatosítsuk a gyerekekben, hogy a nyelv a legegyetemesebb jelrendszer a Földön, a kommunikáció alapja. A nyelvi jelek használatával közlésfolyamatot hozhatunk létre.

Az óra menete Tartalom Értelmezzük a leckét bevezető Kosztolányiidézetet, majd a tk. 26. oldalán olvasható, Nyelv és lélek című, szintén Kosztolányi-gondolatokat rögzítő írást. Válaszoljunk a tk. 26. oldali kérdéseire! Olvassuk el közösen, s beszéljük meg a tk. 27–28. oldalán található szemelvényeket! Az 1. és 2. feladatot, amelyek egy-egy párbeszédet írnak le, eljátszhatjuk a tanulókkal. Beszéljük meg a szituációs játék mondanivalóját! Nagyszerű lehetőség kínálkozik a nyelv fogalmának és fontosságának értelmezésére, ha a tk. 28. oldalán lévő 3., 4., és 5. feladatot megbeszéljük. A tk. 28. oldal 6. feladatát jelöljük ki otthoni munkának, kibővítve azzal, hogy a példaként hozott mondatoknak keressék meg a hasonló jelentésű, stílusú párjait! Ezt követően foglalkozzuk a kommunikáció fogalmának értelmezésével! A tk. 29. oldalán olvasható öt feladat közül az első négy szituációs formában is feldolgozható. Amennyire időnk és a gyerekek érdeklődése engedi, éljünk a lehetőséggel.

A magyar nyelv titkaiba, szépségeibe Kosztolányi Dezső írásai által próbáljunk betekinteni. A jel, a nyelvi jelrendszer a legkülönfélébb nemzetek, embercsoportok számára a legnyilvánvalóbb összetartó erő. A kommunikáció, ahogy régen, úgy ma is meghatározza az emberek életét. Léteznek e folyamatnak közös és eltérő elemei. A feladó, vevő, kód, kommunikáció nem változott, de a technikai körülményei ma már mások, mint korábban voltak. A kommunikáció – mint tudomány – tartalma és jelentése mára gyökeresen átalakult.

Követelmény Tudják meg a tanulók, hogy anyanyelvünk milyen fontos szerepet tölt be életünkben, s hogy a kifejezés lehetőségeiben páratlanul gazdag és gyönyörű, szókincsét tekintve is csak az amerikaival, ausztrállal, indiaival, dél-afrikaival és kanadaival bővült angol előzi meg. A 15 milliós magyar nemzet anyanyelve mindnyájunk lelki tápláléka kellene legyen! A témát egészítsük ki a magyar nyelv- és irodalomórán tanultakkal! Ezzel a tudással felvértezve el kell érnünk, hogy a 13 éves korosztály ráébredjen: az idegen szavak nem pótolják, nem pótolhatják nyelvünk szavait, kifejezéseit. A kommunikáció

Példa az 1. feladatra: Üljön egymás mögé hat tanuló! A leghátulsó rajzoljon egy egyszerű jelet – betű, hal, labda, ház, tulipán, edény – az előtte lévő hátára, az pedig szintén adja tovább ugyanezt az előtte ülőére! Mire a jel az első 20

gyerek hátára ér, a „kódban” bizony elképzelhető több-kevesebb változás. Több csapat is versenyezhet, hogy az adott jelet milyen fürgén és pontosan tudják továbbítani. Lehet szavakkal is játszani, sőt kísérletezhetünk kép és szó párosításával is. Próbáljuk el a 4. feladatban ötletként felvetett köszönési formákat! Legyen az 5. feladat otthoni munka, amely a kommunikáció legfontosabb eszközét, a televíziót vizsgálja. Ismertessük meg a tanulókkal a DALE KÚP-ot, amely témánk és egyáltalán a tanulás szempontjából alapvető tapasztalatokat rögzít!

E a kísérlethez illik az ősi kínai mondás: „Amit hallok, azt elfelejtem, Amit látok, arra emlékezem, Amit megcsinálok, azt tudom.”

Az emberek általában emlékeznek 10% 20% 30% 50% 70% 90% 10% 10%-ára az olvasmányaiknak, 20%-ára a hallottaknak, 30%-ára annak, amit látnak, 50%-ára annak, amit látnak és hallanak, 70%-ára annak, amit elmondanak vagy leírnak, 90%-ára annak, amit mondanak és csinálnak. A maradék 10 %-ról nincs adatunk (tudomásunk). (Csendes Éva Életvezetési ismeretek és készségek című könyvéből.) Végezze el minden tanuló saját „hatásvizsgálatát” a DALE KÚP alapján! Az eredmény megér egy elemzést.

A hieroglifák a kommunikáció első feljegy-zett (írásos) példái közé tartoznak. Keressenek a tanulók hasonló képeket!

21

8. GONDOLATOK A VILÁG MEGISMERÉSÉRÕL Cél

egyén egészségét és a környezetet pusztító tendenciákkal.

A gondolkodás és az egyszerűsített erkölcsi gondolkodás folyamatának megismerése. A filozófia jelentése, s mint tudomány helye az emberiség fejlődésében. A legfőbb tudás megszerzése a világ megismerésében kizárólag gondolkodás által lehetséges. Gondolkodás és gondolkodás között óriási különbség van. Törekedjünk a helyes gondolkodás kifejlesztésére. Az iskola a gondolkodás kiművelésének egyik fő bázisa, amely azonban csak úgy érhet el eredményt, ha szellemisége nincs ellentétben a szülői házéval.

Az óra menete Elemezzük Descartes közismert szavait a gondolkodásról, amely kizárólag csak az emberre jellemző képesség. Bár meg kell jegyeznünk, hogy az állatok is gondolkodnak – az elefánt, delfin és csimpánz magasrendűen –, ám absztrakcióra nem képesek. Ismételjük át az 5. osztályos történelem tantárgy ősember fejezetéből a tételt, amely arról szól, hogy az embert a gondolkodás képessége emelte ki az állatvilágból! Érintőlegesen említsük meg a „filozófia” szó jelentését, anélkül, hogy belemennénk a tudomány tárgyalásába. Az ismeretek szerzésének fontos bázisa az iskola. A feladatok megoldásával, példák felsorolásával világítsunk rá az iskola múltbeli és jelen szerepére. Ne hagyjuk ki a lehetőséget, hogy a gyerekek tudatában erősítsük az iskola jelentőségét! Elemezzük a tk. 30–31. oldalának képeit, illetve oldjuk meg az itt található feladatokat, s válaszoljunk a kérdésekre! A 2. és 3. feladatot adjuk fel otthoni munkának! (Minden feladatot vállaló, majd arról beszámoló tanuló értékelésébe ez a munka is beleszámít.) Olvassuk el a tk. 32–33. oldali szemelvényeket! A „marslakók” egyikét-másikát, azaz a nagy magyar tudósok életrajzát, működésüket is otthoni kutatómunkaként fel lehet dolgozni. A „nyolc főbűnt” pedig akár nyolc tanuló is vállalhatja, s mindegyikük feldolgozhat egy-egy témát. Válaszoljunk a tk. 33. oldalának kérdéseire!

Tartalom A gondolkodás és az erkölcsi gondolkodás színterei a szülői ház és az iskola. A gyermek fejlődését, gondolkodását jelentősen befolyásolják a televízió egyes, kétes értékű produkciói. E silány és romboló műsorok a tizenéves korosztály „negatív” ösztöneit próbálják, nem kevés sikerrel, a felszínre hozni. Az emberiség Konrad Lorenz által összegyűjtött „nyolc halálos bűne” olyan súlyos dilemmákra hívja fel a tanulók figyelmét, amelyek tisztázása nagy valószínűséggel életük fő feladata lesz.

Követelmény Az ember egyik legfontosabb képességére, a gondolkodásra, az „irányított gondolkodásban” rejlő lehetőségekre hívjuk fel a lecke által a tanulók figyelmét. Tudjanak – kivált a nyolc főbűn megismerése után – saját életükről úgy gondolkodni, hogy magától értetődő legyen szembehelyezkedniük az

22

9. KREATIVITÁS, INTUÍCIÓ Cél

nulók Rubik Ernőről, s híres találmányáról, a kockáról, amely Magyarországot világhírűvé tette. Ma már a Rubik-kocka nem olyan népszerű, mint pár évvel korábban, ám ettől függetlenül Rubik Ernő a kreativitás élő példaképe. (Valaki hozzon be egy Rubikkockát.) Olvassuk el a tk. 34. oldalán található Ezópusz-mesét, s értelmezzük témánk szempontjából! Oldjuk meg közösen a tk. 35. oldalának kérdéseit! A tk. 36. oldalának alsó képe alapján emlékezzünk meg egy másik világhírű magyarról, a Ford T-modell konstruktőréről, Galamb Józsefről. (Életrajza otthoni feladat tárgya lehet.) Oldjuk meg a tk. 35. oldalának 1. és 2. feladatát, a 3.-at pedig önként vállalók végezzék el! Az intuíció különösen a művészek világában ismert és elterjedt fogalom. Idézzenek fel a tanulók olyan művészeket a zene, az irodalom, illetve a színészek világából, akik élnek az ösztönös megérzés (beleérzés) képességével! A tk. 36. oldalának öt feladata közül az utolsó hármat órán beszéljük meg! Az 1. feladatot vállalja egy vagy két tanuló, akik készítsenek beszámolót híres magyar tudósokról, feltalálókról. (A bőség zavarával kell majd megküzdeniük.) A 2. feladat alkalmat ad arra, hogy olyan múzeumot keressünk fel, amelyben magyar feltalálók, alkotók emlékei láthatók. E célra kincsesbánya lenne a Világraszóló magyarok kiállítás a Millenárison, de azt lebontották. Az erről készült kétkötetes album azonban részben pótolja a megszűnt tárlat megtekintését. A megyei és helyi kiállítások nagy művészek, alkotók gazdag anyagából válogatnak, a budapesti múzeumok szintén látnivalók széles skáláját tárják a látogatók elé. A tk. 36. oldalának szituációs játékai három olyan esetet írnak le, amelyek tizenévesekkel is bármikor megtörténhetnek.

A gondolkodással és az akarattal összefügg a kreativitás, amelyek együttesen új tanulási módszerek kialakítására, a képességek szélesebb kibontakoztatására alkalmasak. A kreativitás révén életterveinkhez új utakat tudunk kijelölni. Tudatosság, aktivitás, új módszerek kidolgozása a kreativitás ismérvei. A kreativitás mellett az intuíció is könnyíti az ember gondjait, ha képességei között van a megérzés.

Tartalom A kreativitás egyes emberekben olyan kvalitásokkal párosult, amelyek hasznosításával hatalmas életműveket hagytak az utókorra. A nagy alkotóké mellett nem lebecsülendő az egyszerű emberek kreativitása sem, amelylyel azok ha nem is világraszóló dolgokat, de a mindennapi életet egyszerűbbé, könynyebbé tudják tenni saját maguk és környezetük számára. Tanulási stratégiák, új módszerek, élettervek, önmegvalósítás összessége a kreativitás.

Követelmény Legyen képes a tanuló meghatározni a kreativitás, a tehetség fogalmát, s ha bírja e képességet valamilyen fokozaton, akkor tudja azt fejleszteni, illetve saját maga és környezete érdekében alkalmazni. Ismerje az akaraterő, az önbizalom szerepét, jelentőségét, továbbá tudja azokat az élet különböző helyzeteiben szabályozni. Aki ismeri az akaraterő és az önbizalom szerepét és jelentőségét, az még nem magától értetődő, hogy tudja is szabályozni őket. Ahhoz sokat kell tanulni, sok tapasztalatot kell szerezni.

Az óra menete Elemezzük a leckét bevezető Rosegger-idézetet, majd tanári irányítással beszélgessenek a ta23

Mindenki – felnőtt és gyerek – szeretne jó ötletekkel, sziporkázó bemondásokkal szerepelni környezete előtt. Hogy lehet az, hogy egyik ember önti magából a jó megoldásokat, a másiknak pedig nem jut eszébe semmi? Hogy lehet az, hogy bizonyos témakörökben valaki látványosan sikeres, míg más dolgokban teljesen eredménytelen? Ennek oka az agyban keresendő.

– – – – –

az érzékelt világot részekre „bontja”; okokat és következményeket kutat; az információkra összpontosít; szavakat, neveket, definíciókat használ; helyzetekből, tételekből egyedi, konkrét következtetéseket von le; – emlékszik a folyamatok sorrendjére; – a „hogyan” érdekli; – érzékeli az időt.

A JOBB agyfélteke funkciói: – egyszerre dolgozza fel a befutott információkat; – a dolgokat teljességükben ragadja meg; – tények, személyek közötti kapcsolatok; – érzelmekre, érzésekre hangolódik; – képeket, színeket, formákat használ és jegyez meg; – általános következtetéseket von le; – a teljes benyomásra összpontosít; – a „miért?” érdekli; – az időt kevésbé érzékeli. Ha tudni szeretnéd, hogy melyik agyféltekédet használod gyakrabban, válaszolj a következő kérdésekre! Aki az 1., 2., 4., 6., 8. kérdésre adott válaszaiban az igen felé húz, az gyakrabban használja a bal agyféltekéjét; míg a 3., 5., 7., 9., 10. kérdésre adott, igen-körüli válaszok inkább a jobb agyfélteke használatára utalnak. (Tibor Ágnes – Grúber Cecília Kamasznak lenni… című könyvéből.)

Az agy egyszerűsített képe

A két agyfélteke mûködése A BAL agyfélteke fő funkciói: – az információk feldolgozása;

igen 1. Szeretem az elemző feladatokat? 2. Általában a tényekre vagyok kíváncsi? 3. A színeket könnyen megjegyzem? 4. Elég jól gazdálkodom az idővel? 5. Muzikális vagyok? 6. Jó vagyok matekból? 7. Jók a megérzéseim? 8. Általában jók a feleleteim? 9. Inkább a jelenben élek, mint a múltban, vagy a jövőben? 10. Azt mondják, gazdag a fantáziám? 24

inkább igen inkább nem

nem

10. EMBERI SZELLEM ÉS KITELJESEDÉS Cél

tük tévútra fut. Ez azonban előbb-utóbb, ellentmondásaiból adódóan lehetetlen helyzetbe sodorhatja az egyént.

A tanulók a boldogság és a siker fogalmát példák, saját élményeik által alkotják meg. A szellem – amely csak az ember sajátja – folyamatosan törekszik arra, hogy gazdagodjék, töltekezzék, kiteljesedjék. A testi, lelki és szellemi igények kielégítése, az embertársakkal kiépített harmonikus kapcsolat vezethet az igazi célhoz, a boldogsághoz.

Az óra menete A bevezető Kosztolányi-idézet értelmezése után – tanári irányítással – beszélgessünk a boldogságról! Mi a boldogság, kinek mit jelent boldognak lenni? Ez koronként, életszakaszonként, földrajzi helyenként változik. Mondjanak a tanulók példát, szerintük mi a boldogság! Tudatosítsuk a gyerekekben, hogy a boldogság nem hullik az ölünkbe, azért a legtöbb esetben meg kell küzdeni! Olvassuk el együtt a tk. 37. oldalán Márai Sándor Füves Könyvéből közölt részletet! Ezt követően vitassuk meg, hogy az író több mint fél évszázaddal korábban leírt gondolatai érvényesek-e ma is! Oldjuk meg a tk. 38. oldalának feladatait, amelyek közül a 2. legyen otthoni munka! Elemezzük a tk. 37–38–39. oldalának képeit! Beszélgetésünk következő témája a siker. Napjaink „kaparj kurta” szemléletét tetézi a sikerorientáltság, a siker – amely nem egyéb, mint pénz – hajszolása. Mondjanak erre a társadalmi jelenségre utaló példákat a mai magyar közéletből, a filmekből, a televízió műsoraiból, saját életükből! Beszéljük meg a tk. 39. oldalának feladatát! Időszerű-e ma Lao-ce ókori filozófus gondolata? Kit tartunk ma sikeresnek? (Lehet felmérést is készíteni, amely arra keresi a választ, kinek melyek a siker ismérvei.)

Tartalom Az ember létének meghatározó eleme a küzdelem, amely a magasabb életszinvonalért, az anyagi és szellemi emelkedésért, a sikerért, végső soron a boldogság elnyeréséért folyik. Kinek mi a boldogság? Többféle válasz is megfogalmazható erre a kérdésre. Az ókortól napjainkig, irodalmi, és köznapi életből vett példákkal élve mutatjuk be az emberi szellem mozgatórugóját, illetve a kiteljesedéshez vezető utat.

Követelmény Készüljön fel a 13 éves korosztály arra, hogy a sikert, jólétet, lelki kiegyensúlyozottságot csak erős akarattal, a kudarcok túlélése, küzdés, szenvedés és áldozatok árán érheti el! Kétségtelen, az embereket a boldogsághoz vezető út nem egyformán teszi próbára. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy az életben egyikük könnyebben, másikuk nehezebben fog zöld ágra vergődni. Tudatosuljon bennük az is, hogy mi a boldogság, mert fennáll annak a veszélye, hogy nem azt, hanem ami annak látszik, érik el, s éle-

Mély gyász, ha az egyén meghal, mert minden egyénben rejlik valami leírhatatlan, ami csak rá jellemző, s ezért pótolhatatlan. (Arthur Schopenhauer) 25

FELMÉRÕLAP Tedd sorrendbe az alábbiakat, hogy szerinted ki számít ma sikeresnek! Az, aki(nek) – sok barátja van. – jó tanár, szeretik a gyerekek. – gyakran szerepel a televízióban. – irigylésre méltó, békés családban él. – híres sportoló. – költő, több verseskötete megjelent. – sok pénze van. – sokat utazik a világban. – márkás, drága autója van. – sok gyereke van. – elismert tudós hírében áll. – szép az öltözete, formás az alakja. – szép nagy háza van. (A sort lehet folytatni.) – egy bank élén áll. Szedje össze a tanár a feladatlapot, és értékelje ki! Oldjuk meg a tk. 40. oldalán levő feladatokat, illetve válaszoljanak a tanulók a 40. oldalon szereplő kérdésekre!

Elemezzük a tk. 40–41. oldalának képeit! Olvassuk el Vörösmarty Mihály versét, és beszéljük meg annak üzenetét! Érvényesek-e a versrészlet szavai ma is?

Küzdelem a sikerért (Élet és Tudomány. 1996. július 19.)

26

11. AZ EMBER, MINT ÉRTÉKELÕ ÉS ERKÖLCSI LÉNY Cél

rossz fogalompárhoz. Tudják elfogadni és alkalmazni a gyerekek a büntetés és a jutalmazás eszközeit, amelyek a normák kialakításához elengedhetetlenek.

Az alcím Szeretet az élet, kifejezi az ember egyik leghőbb vágyát, azt hogy szeressék, s hogy ő is tudjon másokat szeretni. A szeretet olyan értékekre épül, amelyek lehetnek tárgyiak, eszmeiek és erkölcsiek. Az értéket normák, azaz szabályok felállításával határozzuk meg. Helyükre kell tennünk – s ez alapvető cél – a büntetés és a jutalmazás eszközeit. A szeretet írott törvényei között ki kell emelnünk a Tízparancsolatot, amelynek pontjai a vallásos hit és a valláson kívüli világ közötti kapcsolatot teremtik meg, vagyis alapjai a szekularizált világ erkölcsi törvényeinek is.

Az óra menete A Szophoklész-idézet értelmezése után szövegezzük meg az érték fogalmát! Mondjanak példákat a gyerekek az anyagi, a szellemi és az erkölcsi értékekre. Szögezzük le, hogy a korszakok változásával az értékek is változnak. Próbáljuk ki a tk. 42. oldalán lévő szituációs játékot! Beszéljük meg a játékok eredményeként kiválasztott 5 dolog szerepét, értékét! Elemezzük, s ezt követően fogalmazzuk meg, hogy mi az igazi érték! Oldjuk meg a tk. 42. oldalának feladatait! Elemezzük a szeretet és az érték összefüggéseivel kapcsolatban a tk. 42–43. oldalának képeit, s válaszoljunk a hozzájuk kapcsolódó kérdésekre! Olvassuk el a tk. 42–43. oldalán található kínai tanmesét, s az ahhoz kapcsolódó kérdések alapján vonjunk le belőle olyan következtetéseket a tanulók számára, amelyek 2200 év múltán is megszívlelendők! A következő témakör tárgyalását kezdjük azzal, hogy kérdést intézünk az osztályhoz: Melyek a társadalom írott és íratlan szabályai? Gyűjtsünk össze minden véleményt! (Egy-egy tanuló írhatja a táblára a válaszokat.) Ezek a szabályok a normák. Ezt követően – közös vagy egyéni munkával – írják le a tanulók, hogy a normák megsértésekor illetve betartásakor milyen büntetést, illetve jutalmazást alkalmaznának! Gyűjtsék ki azokat a büntetési és jutalmazási formákat, amelyekkel ők maguk is találkoztak már valamelyik élethelyzetükben! Hasonló módon, miképp a normák meg-

Tartalom A szeretet mibenlétének megfogalmazása egyrészt könnyű, mert széleskörű irodalma van, másrészt nehéz, mert az érzelmi élete mindenkinek a magánügye, sok esetben legbensőbb titka. Ezért a szeretetről, az értékelő, erkölcsi lényként megnyilvánuló emberről általában kényes dolog beszélni. Mindenki a saját normái által felállított értékrendet követi és közvetíti. A szeretet törvényeit Szent Teréz példáját, tanítását tanulmányozva ismerhetjük meg.

Követelmény Tudatosítsuk a gyerekekben, hogy a szeretet a kapcsolatteremtés egyik leghasznosabb eszköze. Ne hagyjuk, hogy a szinte kötelezővé vált trágárság, erőszakosság, durvaság győzedelmeskedjék a szeretet fölött. Tudjuk, hogy minden gyermek vágyakozik arra, hogy szeressék, és ők is telve vannak szeretettel, ezt azonban, sajnos, egyre nehezebben tudják kinyilvánítani. Igyekezzünk ezt a durvaság emelte falat áttörni! A normákról tanulva eljutunk a jó és 27

beszélésekor tettük, írják le a gyerekek, mi számít jó és mi rossz cselekedetnek! A jó és a rossz hétköznapi értelmezése után közelítsük meg őket irodalmi példák segítségével! A tk. 44–45. oldalának 1. és 2. feladata szépen megfogalmazott gondolatok alapján szól az erkölcsi jó fogalmáról. (Ezt a témát a 13. leckében bővebben tárgyaljuk.) A tk. 45. oldalának 3. feladata egy kisdiák iskolához fűződő érzelmeinek ellentmondásait mutatja be. Elemzzük a tk. 44–45. oldalának képeit!

A szeretet törvényei téma megértéséhez olvassuk el a tk. 46. oldalán a Kalkuttai Teréz anyától vett idézetet! Vitassuk meg, vajon mindenki egyetért-e a szentéletű apáca szavaival! Írják le véleményüket a feladat alapján a munkafüzetbe! A tk. 46. oldalán olvashatjuk az ószövetségi Tízparancsolatot. Beszéljük meg a parancsolatok tartalmát a feladatok segítségével! (Egy tanuló – előre kiadott feladataként – hozza el a keresztény Tízparancsolatot! Hasonlítsuk össze a két törvényt!)

A szeretet tanulásának kezdetén... 28

12. AZ IGAZSÁGOSSÁG Ehhez segítséget ad a tk. 47. oldalán lévő 1. és 2. feladat. Válaszoljanak a tanulók arra a kérdésre, hogy mit jelent a mondás: „Az igazság vak”! Vitassuk meg a tk. 47. oldalán lévő 3. feladatot! Olvassuk el a tk. 47. oldalán a Stefan Zweig Stuart Mária című regényének részletét! Beszéljük meg az ötszáz éves történelmi eseményt, Stuart Mária „igazságának” szempontjából! Ez követően olvassuk el Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének részletét! Beszéljük meg az erkölcsi dilemmát, amely a közel száz évvel korábbi iskolai példa segítségével mutatja be az igazságot (igazságtalanságot). Vajon a ma iskolapadban ülő gyerekek mennyire érzik társuknak Nyilas Misit? Mi a tanulók véleménye a regényben szereplő tanári karról? A következő példát a tk. 48. oldalának 6. feladata alapján egy napjainkban is aktuális eset hozza. Tanulságos lehet, hogy a gyerekek miképp reagálnak az építési vállalat eljárására. Írjanak le hasonló történeteket a munkafüzetükbe! A tk. 49. oldalának 7. feladata egy középkori példát ír le Sartre drámája nyomán, de annak erkölcsi summája, igazságtartalma a mának szól. Vitassuk meg az alapkonfliktust tanári irányítással! Az utolsó feladat Machiavelli A fejedelem című munkáját említi példaként, amelynek kiinduló pontja: „a cél szentesíti az eszközt”. Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy mit jelent a machiavellizmus ma számunkra! Ha tudnak, mondjanak példát társadalmi környezetükből arra, hogy alkalmazzák-e, vagy sem Machiavelli elméletét napjainkban. Elemezzük a tk. 48–49. oldalának képeit!

Cél Az ember nagyon gyakran találkozik az igazság (igazságtalanság) dilemmájával. Nem véletlenül alakult ki a szólás-mondás: „Az igazság vak.” Az igazság helyesen felismert valóság. Lehetőségünk szerint törekedjünk arra, hogy a tanuló integrálja ítéleteiben, minősítéseiben az igazságot. Az igazságosság nem más, mint az igazság érvényesítése.

Tartalom Az igazság mibenlétének megfogalmazására több elmélet is létezik, a tanuló legkönynyebben gyakorlati példák nyomán alakíthat ki eszmét róla. Az igazságot lehet történelmi, irodalmi, s mai történetek révén tanulmányozni. Az igazság a bírói gyakorlat (igazságszolgáltatás) mentén is követhető.

Követelmény Az igazság érvényesülésének érzetét tájékozottság, jóindulat, türelem és egyéb más jó tulajdonságok összegződéseként érhetjük el. (Tudjon a tanuló önmagáról és másokról is elfogulatlan véleményt alkotni.) Törekedjünk arra, hogy a tanulók számára az iskolai gyakorlat minél ritkábban produkáljon „az élet igazságtalanságát” bizonyító keserű tapasztalatokat! Az iskolai életben – osztályozás, tanár-diák, szülő-tanár viszony – az igazságosság kérdése kerül szóba leggyakrabban.

Az óra menete Ajánlott irodalom Stefan Zweig: Stuart Mária Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Machiavelli: A fejedelem

A Reményik Sándor-idézet értelmezése után tanári irányítással fogalmazzák meg a tanulók, hogy ki mit ért igazságosságon. Elemezzük a tk. 47. oldalának Justitia-képét! 29

13. AZ ERKÖLCSI JÓ Cél

Az óra menete

Az erkölcsi rendszerben a jó fogalmát az erény, a rosszat a bűn testesíti meg. Az ember alapvető szándéka a jóra való törekvés. Az erény az erkölcsi jók összességét, a pozitív viselkedési formákat, míg a bűn az elutasítandó formákat, a becstelenséget, az erőszakot jeleníti meg. A társadalom feladata, célja az erényes generációk kinevelése, illetve a bűn visszaszorítása. Erősítsük a tanulókban a morális emelkedés fontosságának tudatát, az erkölcsi törvények betartását, azt a hitet, hogy az élet értelme a jóra való törekvés.

Az Arisztotelész-idézet értelmezése után olvassuk el a tk. 50. oldal bevezető szemelvényét (tanmeséjét) az indiánról. A könnyen érthető amerikai történet – amely a jó rossz fölötti győzelmét meséli el – után ismerkedjünk meg Ady Endre remekmívű versével. Elemezzük tanári irányítással annak tartalmát! Fogalmazzuk meg az erkölcsi jó fogalmát, amelynek lényege az önzetlenség, a mások javát szolgáló cselekedet. Értessük meg a gyerekekkel – ez a legnehezebb feladat –, hogy ha (át)adunk akár dologi, akár szellemi éréket, azzal mi gazdagodunk szellemileg, érzelmileg egyaránt. Elemezzük a tk. 50. oldalának képeit! A tk. 51. oldalának Seneca- és Pilinszky-idézete hangsúlyozza, élesebbé teszi a jó és a rossz közötti eltérést. Beszéljük meg ezeket tanári irányítással! Mondjanak a tanulók példákat az erényre és a bűnre a gondolat, a szó és a cselekedet terepéről. Értékeljük ezeket a példákat! Kis idő után, miközben értelmeztünk egy gondolatot, ismételjük meg a feladatot! A bölcsesség így szól: Az ember előbb-utóbb úgy fog cselekedni, ahogy gondolkodik, s úgy fog gondolkodni, ahogy cselekszik. Oldjuk meg a tk. 51. oldalának 1. feladatát! (Legyen ez otthoni munka!) A tk. 52. oldala 2. feladatának szóbeli megoldása után játsszuk el a 3. feladat csoportjátékát! Az erényre nevelés egyik legcélszerűbb eszköze a gyakoroltatás. Az erény és a bűn felismerésére való nevelés a szokások révén is jó eredménnyel folytatható. Gyakori eset, és a 13 évesek körében is sűrűn előfordulhat, hogy dönteniük kell valamilyen ügyben. A döntés sokszor erkölcsi választás. Hozzon a tanár – szituációs játék formájában – olyan eseteket, amelyekben a tanu-

Tartalom Az etika egyik alapvető témája az erkölcsi jó, amelyre lehet, sőt kell nevelni, irányítani az egyént már kisgyermekkorától kezdve. A nevelést a család, óvoda, iskola, egyház, a szűkebb és tágabb környezet, a kortárscsoport látja el. A gyerekre nagy befolyást gyakorló televízió, videó, számítógép, internet, folyóiratok hatása ellentmondásos, mert a hasznuk mellett az általuk okozott kár sem lebecsülendő. Az erény és a bűn az ókortól kezdve a történelmi, irodalmi és vallási tárgyú művekben a legnagyobb gyakorisággal előforduló erkölcsi kategória.

Követelmény Legyen képes a 13 éves korosztály különbséget tenni a jó és a rossz erkölcsi tartalma, a jóra, illetve rosszra hajlamos embertársai viselkedése között! Tudatosuljon benne, hogy a nevelésnek, az önnevelésnek, a jó példának (de a rossznak is) döntős szerepe van az erény, vagy a bűn kialakulásában! Az erény a tiszta lelkiismeret jó érzését, a bűn a lelkiismeret-furdalás nyűgjét hordozza magával. 30

ló döntésétől függ, hogy a szeretet vagy a gyűlölet, a bölcsesség vagy az oktalanság, az igazság vagy az igazságtalanság, a bátorság vagy a gyávaság diadalmaskodik-e a felek közötti konfliktusban!

Írják le a tanulók egy-egy gondolatukat a munkafüzetbe! Elképzelhető-e, hogy az erkölcsi törvények ellentmondanak a jogi törvényeknek? Erre a válasz határozottan: igen. Mondjanak példákat a gyerekek! (A legismertebb eset – sajnos ilyen a valóságban is előfordul – amikor egy gyilkos kiirt egy családot, s végeredményben húsz év múlva szabad lesz.)

Példa az első esetre: Egy testvérpár kis értékű házat örökölt. Végrendelet nem maradt. Az elhunyt szülő a házban élt az egyik örökössel (fiával). A másik fia nem velük lakott, hanem távolabbi településen. A távol élő örökös igényt tart a ház értékének 50%-ára. A birtokon belül lakó testvér úgy gondolja, hogy mivel ő ápolta, tartotta el az elhunyt szülőt, így az örökség teljesen őt illeti. Te hogyan döntenél? Milyen döntés után élhet tovább a kettőjük közötti szeretet, s mitől válhat az gyűlöletté?

Ajánlott irodalom Dörömbözi János: Erkölcsi alapismeretek. NT., 1998. Hársing László: Bevezetés az etikába. NT., 1995.

Mi az értelme a létezésünknek és mi értelme van egyáltalán az élőlények életének? Erre a kérdésre válaszolni tudni annyit tesz, mint vallásosnak lenni. Te azt kérded: Van egyáltalán értelme ezt kérdezni? Mire én azt válaszolom: Aki a saját és embertársainak életét értelmetlennek találja, az nem csak boldogtalan, hanem arra is alig képes, hogy éljen. (Albert Einstein: Az élet értelméről)

31

14. BECSÜLET ÉS LELKIISMERET Cél

Az óra menete

Az ember egyik legfőbb értékét egész életén át védeni kell, ám elveszíteni nagyon könnyű. A becsület a jó hírnév hordozója. A becsületes ember igazmondó, önzetlen, tartja a szavát, nem tulajdonít el másoktól semmit, nem rágalmaz, hiteles. A sok pozitív tulajdonság harmóniájában élő emberre mondjuk, hogy becsületes. A külső, látható, érzékelhető jegyek melletti fontos belső béke – tiszta lelkiismeret – a becsületes ember sajátja.

A József Attila-idézet értelmezése után öntsük szavakba a becsület fogalmát. Ki mit ért becsületen? Végezzünk erről néhány perces szóbeli felmérést! Ha az elhangzó nézetek egybeesnek, akkor van közös nevező. Ellenkező esetben – azaz szembetűnő eltéréseket tapasztalva – meg kell teremteni a közös nevezőt. Az nem lehet, hogy a 13 éves gyerekek becsületesnek tartsanak olyasmit, amelyről egyértelműen bebizonyítható, hogy nem az. A becsület a jó hírnév „ruhája”. Olvassuk el a tk. 53. oldalán az Aesopus-mesét! Beszéljük meg a történetet, vonjuk le a tanulságot! A tk. 53. oldalának kérdései, illetve egy ott leírt szituáció alapján fogalmazzuk meg, hogy ki számít ma becsületesnek. Mondjanak a tanulók saját tapasztalataikra, élményeikre támaszkodva példákat! (Írják le ezeket otthon a munkafüzetükbe!) A lelkiismeret tanulmányozását a tk. 54. oldalán olvasható Seneca-idézettel kezdjük. Magyarázzuk el a gyermekeknek, hogy ki volt a „kisbíró”, milyen feladatot látott el a falvakban, mert csak így értik meg a tankönyv szövegét. A gyerekekhez feltehetően közel áll a cserkészek törvénye, amely tíz pontban, tőmondatokban fogalmazza meg a legfontosabb tudnivalókat a becsületről és a lelkiismeretről. Felvetődik a kérdés, hogy ezek az egyértelmű, jó szándékú, gyermekeknek szóló törvények, illetve az azokat közvetítő cserkészmozgalom miért nem népszerű. Vannak iskolák, ahol a gyerekek még a cserkész szót sem ismerik, nem is hallottak róla. Talán azért van így, mert a lefektetett követelmények, a mozgalom szellemisége idegen korunk közélete számára. Nem a gyere-

Tartalom A becsület fogalma, társadalmi értékelése és ereje koronként, országonként változik. Vannak időszakok, helyzetek, amikor a becsület nem sokat ér, nincs számottevő befolyása, hatása. A becsület belső szabályozója a lelkiismeret, amire példák utalnak a könyvben (Enola Gay legénysége, éhező afrikai gyerekek). A becsület (becsületesség) szerepe, jelentősége a törvények szövegéből kiolvasható. Ilyen eligazítás a gyerekekre vonatkozó cserkésztörvény.

Követelmény Tudjon a 13 éves korosztály különbséget tenni a becsületes és a becstelen cselekedetek között. (Sajnos, ez a különbségtétel mai, elanyagiasult világunkban nem is olyan egyszerű.) Tudatosítsuk a gyerekekben, hogy figyeljenek minden cselekedetnél, minden döntésnél a „belső jelzésre”, amely a legtöbb esetben sugallja, hogy mit kell tenni. Ezt a reflexet – neveléssel és önneveléssel – mindenkiben ki lehet alakítani. Előfordulhat, hogy a tanuló hibát követ el, azaz tévesen dönt. Ez esetben törekedjen a kudarc kijavítására, s ne nyugodjon bele a hibás helyzetbe. 32

kekére, mert ők – különösen a természet szeretetére – könnyen rávehetők és -nevelhetők. Ezt követően elemezzük a tk. 54. oldalán olvasható Mohás Lívia által fölállított szabályrendszert. Hasonlítsuk ezt össze a cserkésztörvényekkel! Beszéljük meg a szabályokat az őket követő kérdések, feladatok segítségével! A soros témakör a Hirosimára atombombát dobó Enola Gay legénységének lelkiismeretét boncolgatja. Tegyük lehetővé, hogy mindenki elmondhassa a véleményét erről az esetről! A tk. 55. oldalának 4. feladata Shaw Szerelmi házasság című darabja által olyan szituációt tár elénk, amely akár ma is előfordulhatna. Vitassuk meg, mi lenne a becsületes döntés! A becsület és a lelkiismeret alternatívája már az ókor emberét is foglalkoztatta. Démoszthenész, athéni politikus története ezt tanúsítja.

Az alábbi feladatot kétféleképpen is meg lehet oldani. a) Az osztály közösen, szóban döntse el, hogy a felsorolt cselekedetek bűnnek számítanak-e, avagy sem. b) Mindenki önállóan dolgozik, dönt, majd a végén összesítjük a szavazatokat. Két párhuzamos osztály esetében végezzük el az egyiknél az a), a másiknál a b) feladat megoldását! – – – – – – – – – –

Vita a becsületről

Jegy nélkül utazni villamoson, buszon, mozgássérült embert kicsúfolni, facsemetét letörni, az iskola folyosóján talált pénzt eltenni, 18 éven felülieknek szóló filmet megnézni, gazdátlan kutyát hazavinni, tanárt háta mögött gúnynevén emlegetni, temetőbe menet, parkból virágot letépni, s azt sírra tenni. házak falára grafittizni, ellógni otthonról egy megbeszélt munka elvégzése elől.

Hogyan kapcsolódik Petőfi Sándor A vi-lág és én című verse az emberi bűnhöz, lelkiismerethez?

Igaz-e, hogy – az adott szó megtartása is becsület dolga? – a becsület többet jelent, mint az igazmondás? – nem mindenki becsületes, aki annak látszik? – a megbízható ember egyben becsületes is? – a külső alapján megállapítható az emberről, hogy becsületes? – az ember lehet részben becsületes, részben becstelen? – aki megsérti a másik ember becsületét, az nem becsületes?

„A teremtés legutolsó napján Alkotott az Isten tégedet, Elfáradt már akkor a munkában, S így jelessé nem teremthetett.” Ajánlott irodalom Erkölcsi vázlatok (Szerk: Szabó Pál Tivadar) Bp., Ikva, 1994.

(Mondjanak a tanulók példákat!)

33

15. ESZTÉTIKAI ÉRTÉKEINK Cél

Végezzen mindenki – lehetősége szerint – gyűjtőmunkát, hiszen azáltal is növeli az esélyét arra, hogy fejlődjön az esztétikai értékítélete, a szépérzéke. Amennyiben valaki tehetséget érez ahhoz, hogy valamely művészeti ágban megmutassa magát, próbálja ki. Lehet az szobrászat, festészet, költészet, tánc, előadóművészet, vagy a zene bármely műfaja. Az „álomvilágot” próbálja mindenki tehetsége, ízlése szerint elérni.

Az ember mindig vonzódott a széphez, legyen az egy másik ember, természeti, művészi kép, vagy bármilyen tárgy, jelenség. Az embernek ugyanúgy igénye van a szépre, mint a levegőre, vagy egy pohár vízre. Ha ezt az igényt, vágyat nem érzi valaki, az súlyos lelki, érzelmi hiányban szenved. Az élet egyik legfőbb értelme a természeti és művészi szépség keresése, kutatása, annak befogadása. Következő lépés, ha valaki maga próbál művészi értéket alkotni. Az tud igazi értéket produkálni, akinek van valamilyen szakirányú művészi tehetsége. Az ember életének egyik legnemesebb célja a tehetség kibontakoztatása.

Az óra menete A Kant-idézet elemzése után beszélgessünk az esztétikáról. A természet és a művészet szépségeivel az esztétika foglalkozik. Míg a természet szépségei (pl.: vízesés, hegycsúcs, sivatag, bármely tengerpart) állandóak és a különböző korokban egyformán tetszett az embereknek, addig a művészi szép megítélésével más a helyzet. Említsenek a tanulók személyes élményként megélt természeti szépséget Magyarországról, illetve külföldről! Gyűjtsenek képeslapokat, fotókat, prospektusokat, könyveket, folyóiratokat, amelyek ritka természeti szépségeket ábrázolnak! A gyűjtött anyagból lehet kis kiállítást rendezni, illetve beragasztani a képeket a munkafüzetbe. Olvassuk el a tk. 56. oldalán Ezópusz meséjét! A történet arra tanít bennünket, hogy a szépség attól függ, hogyan látja a szemlélő. Vitassuk meg, hogy ez a tétel helytálló-e! A Goethe-idézet pedig arról szól, hogy a szellem könnyen sivárosodhat, ha nem keressük a szépet, az értékeset. Igaz ez a megállapítás manapság? Kezd divattá válni – Ausztria felől terjedően – a kerti törpék vásárlása, s a ház előtti kiskertbe állítása. Mi erről a tanulók véleménye? (Készíthet valaki fotóval illusztrált beszámolót.) Az lenne az ember életének legszebb, legfelemelőbb célja, hogy megismerje a világot. A világ megismerése a leg-

Tartalom Az esztétikai értékeket szűkebb és tágabb környezetünk, filmek, könyvek, televízió, múzeumok és kiállítások, épületek, táj, emberek, öltözködés, de még a gasztronómia is hordozzák. A befogadón múlik, hogy a világ szépségei mennyire nyílnak meg számára. Egyazon alkotás az egyik ember szerint szép, a másiknak csúnya. A tartalom megítélése az egyéntől függően ettől kezdve szubjektív lesz. Az ember évezredek óta arra törekszik, hogy környezetét szebbé, elfogadhatóbbá tegye. Ez a szándék tudatunkban az esztétikai tartalmat folyamatosan változtatja, alakítja. Voltak korszakok, amelyekben „örök érvényű alkotásokat” hoztak létre, például az ókori görögök, vagy a reneszánsz géniuszai Itáliában. Voltak viszont olyan idők is, amelyekből könnyen felejthető dolgok maradtak hátra. Ilyenek voltak a szocialista realizmus évei.

Követelmény Tudjon a 13 éves korosztály különbséget tenni értékes és értéktelen alkotások, szép és csúnya (bár ez szubjektív) között! 34

különfélébb esztétikai élmények feltárásával, befogadásával jár. Elemezzük a tk. 56. oldalának három képét, amelyek a fél évszázadonként változó nőideált ábrázolják. Beszéljük meg, mi a különbség a három kép nőalakja között! Írjanak a tanulók tk. 57. oldalán felsorolt művészeti irányzataihoz legalább egy-egy létező alkotást! Ez legyen házi feladat. (pl.: tánc – mezőségi néptánc; építészet – Eiffeltorony, népművészet – székely kapu stb.) Vállalja valaki, hogy beszámolót készít a múzsákról! Gyűjtsenek a tanulók képeket a múzsákról!

Oldjuk meg a tk. 57. oldalán lévő 1. és 2. feladatot! Értelmezzük Ignotus szavait, majd válaszoljunk a tk. 57. oldalán található kérdésekre! A tehetség fogalmának jobb megértéséhez olvassuk el Edith Piaf önéletírásának részletét! Nevezzünk meg olyan magyar tehetségeket, akik munkásságukért Nobel-díjat kaptak, illetve akik a művészvilágban szereztek hírnevet. Válaszoljunk a tk. 58. oldalának kérdé-seire!

Vitassuk meg, hogy a képen látható alkotások szépek vagy csúnyák! Mit látunk a képen? Hol állnak az oszlopok?

Indián totemoszlopok (Vancouver, Kanada) 35

16. ÖSSZEFOGLALÁS Cél

megtanulja, hogy becsület, igazságosság, szépség, kreativitás olyan emberi képességek és tulajdonságok, amelyek nélkül nincs a tartalmas életnek magasztos értelme. Tudjon a tanuló különbséget tenni üres beszéd és kommunikáció, fantáziátlanság és kreativitás, balsors és boldogság, törtetés és siker, szeretet és érdekeltség, valótlanság és igazság, rossz és jó, erény és bűn, becstelenség és becsület, továbbá csúf és szép között.

Az egyén, az ember legfőbb vágya évszázadok óta, hogy megismerje a környezetét, válaszokat találjon az őt foglalkoztató kérdésekre, s hogy el tudja magát helyezni az őt körülvevő világban.

Tartalom Az egyén akkor tud gyorsabban, könnyebben, eredményesebben érvényesülni, ha képességeit, tehetségét, szorgalmát a világ megismerésének szolgálatába állítja. Ehhez szükséges a tanulás, a szülők, nevelők, tanárok, s egyáltalán a környezet segítsége. Az erkölcsi jó birtokában az egyén könynyebben célhoz ér. A tiszta lelkületű, jóra törekvő gyermek, aki verbális és kommunikációs képességekkel is fölvértezte magát, több és hasznosabb tudás megismerésre hivatott, ezt nélkülöző társaival s ebből adódóan közelebb jut a világ megismeréséhez, a kiteljesedéshez.

Az óra menete Elemezzük a tk. 59. oldalán látható képeket! Foglaljuk szavakba Kosztolányi Dezső írásművészete nyomán anyanyelvünk szépségeit, gazdagságát! Ehhez kapcsolódva beszéljük meg, hogy a világszerte elterjedt számítógép jelrendszere – Neumann János révén – a magyar nyelvre épül. Az órán olyan beszámolókat, kollekciókat, dolgokat részesítsünk előnyben, amelyek a szeretetről és a boldogságról szólnak. Vitassuk meg a kérdést; „Vajon megvásárolható-e a szeretet?”! Játsszuk el a tk. 60. oldalán leírt, Négy évszak című csapatépítő csoportjátékot!

Követelmény A kitűzött célt a gyermek úgy tudja elérni, ha törekszik az erkölcsi jóra, s ennek során

Cél

Játékok Nyelvi, szókincsfejlesztő: Egy szóból több – pl.: telefonkészülék (fon, kész, ül, lék, tele, szül, kél, fel, te, le, el, kél, foszt). Szóépítés – pl.: ver (veres, verem, verekedik, vers, kever, lever). Állatkombinációk – pl.: elefácán, medveréb, kanárigó, macskakas. Szókapcsolatok – A tanár mond egy szót (pl.: elefánt), amelyhez a gyerekek találjanak illeszkedő jelzőt (pl.: indiai, nagy, ormányos stb.).

36

III. TÁRSAS KAPCSOLATOK A harmadik és egyben legtöbb témakört felölelő fejezet a 13 éves korosztály számára az izgalmas tudnivalókat tárgyal. E helyütt kaphatnak a gyerekek választ a fogas kérdésre: mennyit érnek ők a különböző közösségekben, családban, osztályban, baráti körben? A társas kapcsolatok alakulását azok a tulajdonságok szabályozzák, határozzák meg, amelyeket az egyén magával hoz (örököl), s amelyeket például az etika tanulása közben sajátít el, és következetesen alkalmaz.

A tankönyv 61. oldalán látható képek a társas élet különböző jeleneteit ábrázolják. A háttérképek egyikén (fent) eltérő bőr-színű kisgyerekek ülnek egy fatörzsön, s ép-pen ismerkednek egymással. Középen egy család több generációba tartozó tagjait, míg a lap alján egy téli túrán résztvevő osztályközösség vidám diákjait láthatjuk. A két művészeti alkotás közül a fölsőn Diego Velazquez Étkező parasztok festménye az alsón Csók István Ezt cselekedjétek az Úr emlékezetére (Úrvacsora) című alkotása lát-ható.

A társas kapcsolatok kialakítása hagyományőrzés révén 37

17. A SZERETET ALAPJA A CSALÁD Tanítsuk meg – ami az iskola keretei között tőlünk telhet – a gyerekeknek azt, hogy számukra a legfontosabb közösség a család! A gyerek a családban a szeretet, az összetartozás, a felelősség érzését, képességét sajátítja el. Ezek a család természetes feladatai, de sajnos nem mindenhol. Az így előforduló érzelmi hiányosságokat próbálja pótolni az iskola, s azon keresztül a pedagógus. Vannak azonban olyan közösséget formáló erők, amelyeket senki sem képes pótolni. Ilyenek a biztonság, a kötődés, s amit végképp nem lehet helyettesíteni, az az anyai szeretet. A szeretetet nem lehet erőszakkal és gyorsan elérni, ahhoz türelem és idő kell.

Az Euripidész-idézet értelmezése után kezdeményezzünk beszélgetést a családról! Vigyázzunk azonban arra, hogy – tekintettel a számos válás következményére – ne sértsük meg egyik gyermek érzékenységét sem! Ehhez a pedagógusnak ismernie kell az osztály tagjainak családi hátterét, hogy beszélgetésükkel az egyes gyerekek érzelmeit helyes irányba terelhesse. Vigyázzunk, nehogy sebeket szakítsunk fel, ami célunkkal ellentétes hatást válthat ki bennük. Kezdjük a beszélgetést a család fogalmának meghatározásával! Család: kiscsoport, amely együtt él (egy fedél alatt), s a tagjait származási, házassági, vérségi, kivételesen örökbefogadási kapcsolat köti össze. A család funkciói: a gyermekek szocializációja, termelés (anyagi javak megszerzése), fogyasztás, a gyermekek, védelme és taníttatása. Igaz-e Victor Hugo véleménye, amely szerint a család a társadalom „kristálya"? Vitassuk meg! Elemezzük a tk. 62. és 63. oldalának képeit, illetve az e helyütt olvasható Kaffka Margit-, Sütő András- és Mécs László-idézeteket! Végezzünk felmérést a tanulók körében az alábbi kérdések alapján! (A kérdéseket szóban, vagy előre elkészített lapon tegyük fel. Ne kívánjuk meg a válaszok közzétételét!)

Tartalom A szeret legfontosabb hordozója a család. A bensőséges családi szeretetet sehol máshol nem lehet megszerezni, legfeljebb részben pótolni. Amit mi, pedagógusok megtehetünk a 13 éves korosztályért, hogy olyan irodalmi idézeteket, élethelyzeteket villantunk fel előttük, amelyek felhívhatják a gyerek figyelmét a családban talán meglévő, de nem kiaknázott lehetőségekre. Az irodalmon túl sokat segíthetnek a képzőművészeti alkotások, fotók, s a mindezeket értelmező, helyére tevő beszélgetések. A kapcsolatteremtés nem könnyű műfaj, gyakorlása sok kudarccal jár, következésképpen az ifjúságnak ezt is meg kell tanulnia.

Követelmény

FELADATLAP

Tudja meg a gyermek, hogy mely viselkedési formák, tartják össze a családot! Tudják, hogy mely cselekedetek, érzelmi megnyilvánulások erősíthetik a kötődéseket! Becsülje meg a gyermek édesanyját, édesapját, tanúsítson tiszteletet irántuk! A család helyes és eredményes működését a jó szülőgyermek kapcsolat bizonyítja. Az óra menete

– Mi a leggyakoribb vitatéma a családodban? – Hányan éltek egy fedél alatt, s hány négyzetméteren? – Van-e külön szobád, illetve hely, ahol nyugodtan tudsz tanulni? – Milyen a viszonyod testvéreiddel? – Szeretnél-e testvért, vagy jobb, hogy egyke vagy? 38

– Van-e a családban társad, akivel bizalmasan el tudsz beszélgetni? – Van-e olyan érzésed, hogy te már nem akarsz változni, mert befejeződött a neveltetésed? – Hallgatnak otthon a te véleményedre? – Mit gondolsz, melyik jobb? A régebben általános nagycsalád, vagy a ma gyakoribb kiscsalád forma? Indokold meg válaszodat! Beszéljük meg a tk. 64. oldalán levő „Az elszakadt láncszemek" olvasmányt, majd válaszoljanak a gyerekek a kérdésekre! Oldjuk meg közösen a tk. 64–65. oldalán megfogalmazott feladatokat! Vajon ma is aktuálisak az ókori görög gondolkodók megállapításai a szülő-gyermek kapcsolatról? Adjunk otthoni feladatot – szülői segítség reményében –, amelynek elvégzése a családi fotók gyűjtéséből, egy nyaralás élményeiből, illetve a szülők, nagyszülők emlékezéséből álljon össze! (Lásd tk. 65. oldal: Játé-kos feladatok!) Készítsenek a gyerekek egyszerű táblázatot, amelybe aztán írják be a megfelelő helyre a felsorolt fogalmakat!

pozitív értékrend, önzetlenség, összetartozás, bizalom, tisztelet stb.) 1994 a család éve volt. Mit jelent számodra a rajzzal kifejezett gondolat? Milyen színt használnál az embléma megrajzolásánál?

Kiknek a „feladata” az alábbi dolgok kialakítása a családban? (Biztonság, szeretet, kötődés, példamutatás, ragaszkodás, hagyomány, gondoskodás,

Mi lenne az általad javasolt jelmondat?

Szülők

Gyerekek

Ajánlott irodalom

Mindnyájuké

Erich Fromm: A szeretet művészete, Heli-kon, Bp. 1984. Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg, Móra, Bp.1973.

39

18. A BARÁTSÁG Cél

Szepes Mária tízparancsolata összegzi azokat a kritériumokat, amelyek a barátság-hoz is elengedhetetlenek. 1. Az együttlét alatt ne csak saját ügyeinkkel foglalkozzunk. 2. A barátság nem csereüzlet. 3. Az egyoldalú szívességek terhesek. 4. A versengés és közös anyagi érdek veszélyes. 5. A túlzottan sok együttlét felőrli a barátságot. 6. Ne éljünk vissza a másik fél őszinteségével! 7. Ne állítsunk föl a másik fél számára teljesíthetetlen erkölcsi szabályokat! 8. Barátságunk ne legyen összeesküvés a világ ellen! 9. A barátság időtartamát annak tartalma határozza meg! 10. A barátság egyik célja az adás öröme.

A barátkeresés, barátkozás a serdülőkor talán legfontosabb feladata. Hosszú időre – előfordul, hogy egész életre – meghatározó lehet: ki az első jó, vagy rossz barát. A titkok, szorongások feloldásához kortárs barát kell, akit nem pótol sem szülő, sem tanító, sem megértő pedagógus. A barátkeresés legveszélyesebb szakasza, amikor a két serdülő között alá-, illetve fölérendeltségi viszony alakul ki. Ezt a felnőttek óvó intése, tiltó szava sem tudja megváltoztatni, csak a kellő ön- és emberismerettel döbben rá a kihasznált fél – ha egyáltalán rádöbben – megalázó helyzetére.

Tartalom A barátság lehet életre szóló, valóban mély érzelmeken nyugvó, de lehet felszínes, csak a pillanatnyi érdekeknek megfelelő kapcsolat. Az igazi barátság alapfeltétele az empátia, vagyis az a képesség, amellyel bele tudjuk magunkat képzelni mások helyzetébe, gondolatvilágába. Az első, kamaszkori barátságok, ha idővel megszűnnek is, emlékük egy életen át megmarad. Megmarad az alárendeltség érzése is, amely az egyén érzelmi életének alakulását befolyásolja. A barátság nem kizárólagosan kétoldalú, hiszen gyakran látni, hogy hárman, vagy akár többen kötnek szoros baráti kapcsolatot egymással.

Az óra menete A Márai-idézet értelmezése után beszéljünk a tanulókkal a barátságról. Az osztály tagjainak megnyilatkozásait, illetve azok kulcsszavait írjuk fel a táblára. Néhány perc után próbáljuk szavakba foglalni – tanári irányítással – a barátság fogalmát. Barát az, akinek elmondhatunk mindent, aki segít megszabadulni a lelkünkre nehezedő tehertől. Aki érdeklődik gondjaink iránt, akiről biztosan tudjuk, hogy nem ellenfél, nem él vissza bizalmunkkal, őszinteségünkkel, szimpátiánkkal, szeretetünkkel, akivel közös programot tudunk csinálni. Ha a táblára felírt szavak többsége megegyezik definíciókkal, akkor az megnyugtató, az osztály általános empátiáját illetően, ha nem, úgy van még tennivalónk bőven. Vonjunk párhuzamot, illetve tegyünk különbséget igazi és felszínes barátság között! Helytálló-e a Horatius-idézet, amely szerint

Követelmény Legyen a tanuló önismerete révén alkalmas mások föltérképezése, az adni tudás képességére! Lássa be, hogy megalkuváson, aláfölérendeltségen nyugvó kapcsolat sokáig nem tartható fenn! Legyen képes önfeláldozásra, partnerségre, nézetcserére, mert ezek híján nem alakulhatnak ki erős baráti kötelékek!

„A jó barát a lelkem fele.” ? 40

Olvassuk el és elemezzük a tk. 66. oldalának idézeteit! Dolgozzuk fel a tk. 67. oldalán található Kanadai népmesét, amely egy medvevadászaton barátját cserbenhagyó társ viselkedését írja le. A történet utáni kérdések alapján mondják el a tanulók véleményüket az afférról, s vonják le az erkölcsi tanulságot. A tk. 68. oldalának 5 feladatából az első hármat beszéljük meg közösen! A 4. feladat ábráját kinagyítva kapja meg minden tanuló, s a tíz kérdés alapján töltsék ki azt! A következő órán – amelyen még mindig a barátsággal foglakozunk – a tanulók dolgozzák fel az egyéni válaszokat! Összehasonlítva a különböző eredményeket, nagyon

érdekes konzekvenciákat vonhatunk le. Olyan osztályközösségben, amelyben lehet számítani kialakuló feszültségekre, konfliktusokra, óvatosan bánjunk az ábrák feldolgozásával. Az 5. feladat szintén otthoni munkára ösztökél, ezt azonban csak azok végezzék el, akik vállalkoznak rá. Ajánlott irodalom Szepes Mária: A szeretet mágiája, Holnap K., Bp., 1989. Joseph Forgas: A társas érintkezés pszichológiája, Gondolat, Bp., 1989.

Híres emberek mondták Míg szerencsés vagy, sok a barátod. (Ovidius) Barát, barátja bújában részt vegyen. (Euripidész) Az elnyomás jó melegágya a barátságnak. (Illyés Gyula) Ugyanazt akarni, ugyanazt nem akarni: elvégre ez az igazi barátság. (Sallustius) A világ minden nagysága nem ér fel egy jó baráttal. (Voltaire) Szükségben mutatkozik meg az igazi barát. (Petronius)

41

19. A BARÁTSÁGRÓL MÉG EGYSZER Cél

Beszélgessünk a tanulókkal arról, hogy ők mit gondolnak, az első tapasztalatok után mit éreznek a barátságról! Olvassuk el a tk. 69. oldalának szemelvényét, majd vitassuk meg annak tartalmát, az utána következő kérdések segítségével! A tk. 70. oldalán három feladat és két szituációs játék szerepel. Az első két feladatot, amelyek ókori görög és római bölcsességeket sorakoztatnak fel, oldjuk meg közösen! A harmadik pedig legyen otthoni munka, amelyet az előző feladatok megoldása, illetve a beszélgetések ismeretében már – feltehetően – könnyebben meg tudnak csinálni a tanulók. A csoportos kikérdezés játék önismeretet és a társak ismeretét kívánja meg, illetve fejleszti azokat. A telefonos játék egy másik módszer, amely ugyancsak a társak ismeretét és az önismeretet vár el. Barátságpróba szituációs játék. A terem négy sarkában kiteszünk egy-egy táblát az alábbi feliratokkal:

Az ifjúkori barátság nagy jelentőségű, mert ez az első családon kívüli lelki kapcsolat a gyerek életében. A szerelem később következik. Ezért próbálja a szülő és a pedagógus a barátságok szövődését úgy befolyásolni, hogy azokból ne kerüljön ki vesztesen egyik fél sem. Ehhez önzetlenség, érzelmi kötődés, kölcsönös szimpátia, lelki intimitás szükséges.

Tartalom Az ifjúkori barátság még nem feltétlenül egész életre szóló, de mint első – családon kívüli – kötődés, nagy fontossága van. Lényeges, hogy önálló választáson alapul, ezért lehet tartós. A barátság sok esetben az általános iskola elvégzése után sem szűnik meg, még akkor sem, ha a felek más-más középiskolában folytatják tanulmányaikat. A teljesség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy igazi, életre szóló, tartós barátságok a középiskolában szövődnek.

A. Követem a csoport akaratát. B. A csoportot nem hagyom el, de kitartok a véleményem mellett. C. Elhagyom a csoportot. D. A csoportban maradok, de megpróbálom megváltoztatni a véleményüket.

Követelmény Legyen a 13 éves korosztály tudatában annak, hogy igazi barátság csak úgy alakulhat ki, ha az nem a társ kihasználására – főleg anyagiakra – hanem őszinteségre, nézetazonosságra, nyitottságra, szeretetre, egymás elismerésére, érzelmi kölcsönösségére épül.

Amikor mindenki elfoglalta a helyét, a számára leginkább megfelelő sarokban (csoportban), szituációkat mondunk el nekik. Vajon hogyan reagálnak a választás elé került 7. osztályosok? A szituációk lényege, hogy a baráti társaság együtt van egy lakásban (szülők nélkül), osztálykiránduláson, parkban stb. Egyikük cigarettával, tömény szeszes itallal, kábítószerrel kínálja a többieket. Kérdés hozzájuk: te mit teszel?

Az óra menete A barátságra egyetlen témakörként, két órát terveztünk, ezzel is érzékeltetve ennek az érzelmi kapcsolatnak a kivételes fontosságát. A Grotius-idézet értelmezése után folytatjuk az előző óra témáinak megbeszélését. Értékeljük az előző órán feladott Helyem az osztályban ábra kitöltését!

42

20. NEMZEDÉKEK KAPCSOLATA Cél

Az óra menete

A szülők, nagyszülők és testvérek természetes módon kötődnek egymáshoz, tekintettel arra, hogy a vérségi viszonyon a közös fedél (nem kivétel nélkül) is összekapcsolja őket. Ezt az együttlétet úgy lehet könnyebbé tenni, hogy a gyerek azt is tanulja. Hiszen eltérő életkorú, ebből adódóan más-más életszemléletű nemzedékek élnek egymás mellett. A nézeteltéréseket igyekezzünk feloldani, s ez által tűrhetőbbé válhat a hétköznapok egyébként sem könnyű életvitele.

Az Arisztotelész-idézet értelmezése után foglalkozzunk a testvérek közötti kapcsolattal. Kezdjük az órát kis közvélemény-kutatással, amely a következő kérdésekből álljon. (Ettől, természetesen – ismerve az osztály összetételét –, el lehet térni.) – – – – – –

Ki egyke a családban? Kinek van egy testvére? Kinek van két testvére? Kinek van három testvére? Kinek van még több testvére? Ki érzi közületek úgy, hogy jól megfér otthon a testvérével? – Ki vitázik sokat a testvérével?

Tartalom A testvérek kapcsolata – annak ellenére, hogy ugyanattól az apától, anyától származnak – sokszor viszályokkal terhes. Erről számos irodalmi mű, visszaemlékezés beszámol, dokumentálva azt, hogy a konfliktus korábban is jellemezte a testvérek életét. Vagy egymással, vagy összefogva le- és felmenőikkel. A nagycsalád leggyengébb, más szempontból viszont legerősebb láncszeme a nagyszülő. Ezért ajánlatos megbecsülésük, tapasztalataik hasznosítása.

___fő ___fő ___fő ___fő ___fő ___fő ___fő

Az adatok ismeretében lehet a kérdések révén az információszerzést abba az irányba terelni, amelyből kiderül, hogy ki az oka a sok vitának. A kapott adatokkal élve további kérdésekkel lehet kideríteni a testvérek közötti viták okait. Olvassuk el a tk. 71. oldalának két szemelvényét, s hasonlítsuk össze a fivéri vallomást a nővéri gesztussal. A tk. 72. oldalának kérdései alapján foglaljuk össze a testvéri kapcsolatokra vonatkozó ismereteinket. A tk. 73. oldalán egy-egy Janikovszky Évaszemelvény szól arról, hogy miért örül a szülő (anya) annak, hogy lánya született, s miért örül az apa, ha az utód fiú. Vajon ugyanúgy látják az osztály fiú- és lánytagjai a nemek szerepét a családon belüli, mint ahogy azt az írónő tartja? A tk. 74. oldalának 3. feladata gyűjtőmunkára szólít. Válogassák ki a családi fotóalbumból a tanulók azokat a fényképeket, amelyek közös nyaralást, születésnap megünneplését, karácsonyi együttlétet örökítenek meg!

Követelmény Legyen képes a 13 éves korosztály a sajátjáétól eltérő életszemléletet megérteni, s elfogadni! Rá kell jönnie a gyereknek eddigi tapasztalatai segítségével, hogy a szülei, nagyszülei eltérő világszemlélete, értékítélete, néha terhes gondoskodása nem ellene, hanem éppen őérte van. Szükségtelen a család ifjabb tagjainak beleártaniuk magukat megerőltető ismeretszerzési folyamatokba, elegendő, ha figyelnek, átveszik a tapasztalatokat, s megfogadják a jóindulatú tanácsokat.

43

Ehhez kapcsolódva oldjuk meg a következő (4.) feladatot is. Az 5. és 6. feladatot, amelyek könyvtári kutatást igényelnek, oldják meg otthon a tanulók. Beszéljük meg a tk. 74. oldalának 7. feladatát! Ha tudnak a gyerekek hasonló szituációkat említeni, mondják el, majd vitassuk meg azokat is! A nemzedékek (nagycsalád) figyelmet érdemlő tagjai a nagyszülők. Mérjük fel az osztályban, hogy kik azok a gyerekek, akik nagycsaládban élnek, s kik azok, akik kétgenerációs, s kik azok, akik csonkacsaládban élnek.

Olvassuk el a tk. 74. oldalán Székely Éva érvelését a nagyszülői szerepről. Egyetért-e a szerző szavaival az osztályközösség? Válaszoljanak a tanulók a kérdésekre, amelyek azt tudakolják, hogy közülük kik adják át a helyüket buszon, villamoson! Kik segítenek az idős embereknek (saját nagyszüleiknek) bevásárolni, közlekedni? Olvassuk el a tk. 75. oldalának népmeserészletét! Idézzük fel a teljes mesét, s beszéljük meg az erkölcsi tanulságát!

Nemzedékek kapcsolata

Hagyományok ápolása

Ajánlott irodalom Janikovszky Éva: Örülj, hogy lány Janikovszky Éva: Örülj, hogy fiú

44

21. NEMZET, NEMZETISÉG, ETNIKUM Cél

ciával viselkednie. Az európaiság kulcsfontosságú lehet a társadalmi béke megteremtéséhez.

A társas kapcsolatok sorában a legtágabb kört a nemzet alkotja. A nemzethez tartozás tudata meghatározza az ember életét, hiszen születésekor egy adott nemzet tagjává válik. Politikai döntések azonban olyan változásokat idézhetnek elő, amelyek megzavarják ezt az egyszerű és tiszta érzést. Törekedjünk arra, hogy ismerjék meg a gyerekek a hazaszeretetet, az identitás-, azaz társadalmi azonosságtudatot. Az egészséges nemzettudat segíti a tisztánlátást, a nemzetiség fogalmát és az etnikumok értelmezését, megértését illetően.

Az óra menete Tisztázzuk a nemzet fogalmát a gyerekek közti felméréssel! – Mióta létezik magyar nemzet? – Mi teszi a magyarságot „különlegessé” európai környezetében? – Mindig akkora volt Magyarország területe, mint ma? – Melyek nemzetünk legfontosabb jelképei, ereklyéi? – Mi az édesanya jelentősége a nemzettudat kialakításában?

Tartalom A hazához, nemzethez való kötődés kialakítása a gyermek nevelésében egyik legfontosabb feladatunk, s ebben a családnak is számottevő szerepe van. A történelmi tudatot az otthoni miliőn túl többek között gyönyörű irodalmi művek, építészeti, képzőművészeti alkotások alakíthatják. A magyar történelem a nemzetiségek ismerete nélkül nem érthető meg, ezért térképek használata, jobb esetben a Kárpát-medence személyes tapasztalatokra hivatkozó bemutatása segíti a tájékozódást. A magyarországi etnikum (cigányság) mélyebb megismerése nélkülözhetetlen hazánk fejlődése szempontjából.

Elemezzük a tk. 77. oldalának képeit! Olvassuk el a hazaszeretetről szóló Magyari Lajos-, Győrffy István- és Mikó Gyulaidézeteket! Vitassuk meg, hogy me-lyikük szól legszebben a hazáról! Olvassuk el a Hankiss Elemér-szemel-vényt, s vitassuk meg, igaza van-e a szerző-nek, az ország jellemzésében! Miért szerepel a lecke képei között Ópusztaszer, és a székesfehérvári Szent István-koporsó? Nevezzenek meg a tanulók a fentiekhez hasonló országszimbólumokat! (Hősök tere, Parlament, Lánchíd, Bazilika stb.) Oldjuk meg a tk. 77. oldalának kérdéseit! Keressünk olyan alkotásokat, amelyekre büszkék lehetünk, s elmondhatjuk, hogy azok méltó múltunk folytatásai! Vizsgáljuk meg az alábbi, gondolatébresztő kérdések alapján másik oldalról is a gyermekek hazaszeretetét!

Követelmény Tudja a tanuló megfogalmazni, hogy mi a nemzet, a haza, s tudja magát elhelyezni bennük. A gyermek nemzettudatát, identitását a család határozza meg. Az alapokra építeni kell. Ez sok tanulással, a befogadás képességének elsajátításával folytatható, amihez tudni kell a tájékoztatás özönéből a hasznosíthatót kiválasztani. Tudnia kell a tanulónak a nemzetiségek és az etnikumok iránt megértéssel, toleran-

– Hogyan ünneplitek meg iskolátokban a nemzeti ünnepeket, jeles történelmi napokat (március 15., augusztus 20., október 6., október 23.)? – Mélyítik-e benned az iskolai ünnepek a nemzeti érzést? 45

– Miként vélekednek – szerinted – kortársaid a nemzeti összetartozásról? – Mit jelent számodra a határon túli magyarok sorsa? Van erről véleményed? – Történt-e olyan – iskolán kívüli – esemény az utóbbi egy-két évben, amelyre magyar gyerekként büszke voltál? – Voltak-e korábban, s vannak-e ma olyan köztünk élő magyar kiválóságok, akikre követendő példaként nézhetünk föl? – Vannak-e olyan tulajdonságaink nekünk magyaroknak, amelyek jellemzőek reánk, s megkülönböztetnek bennünket bármely más néptől?

tételét ismerve – miképpen foglalkozzon azzal. Ismertesse röviden a cigány (roma) nép történetét, mai helyzetét! A tk 79–80. oldali szövege alapján vitassuk meg, hogy igazak-e a tankönyv állításai. A roma gyerekek sorsáért felelős állam, szülő, iskola, társak mit tegyenek, mit tehetnek? A téma megvitatásához segítséget ad a tk. 81. oldali feladatsora. A magyarországi zsidók helyzetét is úgy tudjuk körültekintően megbeszélni, ha történetiségében szemléljük. Történetük a középkorra nyúlik vissza. Ez magyarázatot ad azokra az ellentmondásokra, amelyek ma is élő problémaként jelentkeznek Magyarországon, s a világ azon részein, ahol nagyobb számban élnek. Mik ezek az ellentmondások? A zsidók tehetségükből, családi tradícióikból eredően számuknál lényegesen nagyobb arányban kapnak helyet a bankvilágban, a művészeti életben, a médiumokban (televízió, rádió, napilapok, folyóiratok), a kereskedelemben. Végül említsük meg röviden KeletEurópa nemzetiségi statisztikáját, amelyben a magyarság, létszámát tekintve, vezető helyen áll. Ez is Trianon következménye.

A 13 éves korosztály még nem tanult Trianonról, de a nemzetiség fogalmával – a török kiűzése utáni történelmi események ismerete alapján – tudniuk kell. Ettől függetlenül beszéljük meg, hogy kik számítanak nemzetiségnek. Ehhez hívjuk segítségül a tk 77. oldalának térképét. Soroljuk fel a nemzetiségeket! (Német, szlovák, román, rutén, horvát, szerb.) Oldjuk meg tanári irányítással a tk. 78. oldalának kérdéseit! Gyűjtsenek a tanulók képeket, térképeket, tárgyakat, könyveket, történeteket a nemzetiségi témakörből! Játsszuk el a tk. 79. oldalának szituációs játékát! Az etnikum témakörének tárgyalása előtt, a tanár mérje fel, hogy – az osztály össze-

Beszéljük meg a tk. 82. oldalának kérdéseit!

Így is élnek Magyarországon 46

22. CSOPORTOK ALAKULÁSA Cél

zásokon már túl vannak. A kamaszok azonban hajlamosak arra, hogy kritikátlanul menjenek bele az olyan dolgokban, amelyek később kárukra válnak. Az osztály végtére is kényszercsoport, amelynek a tagjait nem a rokon- és ellenszenv alapján válogatják össze. Alsóbb évfolyamokon a gyerekek még keveset foglakoznak a másikkal, kivált a fiúk és a lányok nem keresik egymás társaságát. A 10–12 éves korosztály tagjai már érdeklődnek egymás iránt, könnyebben szót értenek társaikkal.

A csoporthoz tartozás természetes emberi vágy, hiszen számos gond csak közösségben oldódhat meg. A csoport élete akkor lehet zavartalan, ha kerülik a súrlódásokat. A szimmetria kialakulásának feltételei: közös célok és feladatok, szoros és rendezett kapcsolatok, gyakori programok és a tagok hasonló egzisztenciális körülményei. Ha ezek adva vannak, esély lehet csoport kialakulására. Harmonikus működését döntően befolyásolja a rokonszenv-ellenszenv, illetve az őszinteség és a hazugság (képmutatás).

– Hogyan emlékszel vissza az alsó tagozatos osztályaidra? – Milyen emlékeid maradtak az 5. és 6. osztályban kialakult közösségről?

Tartalom A csoportok formálódása, működése az osztályban mérhető le legjobban, illetve a baráti kiscsoportok létrejöttekor. A családtól elszakadó egyén első próbálkozása, hogy társakra leljen, s hogy elkerülje az elszigeteltséget. A csoportalakítás sikerében a külső (felnőtt) segítségen túl döntő szerepe van az ön- és emberismeretnek. Ha a csoport már megalakulásakor hazugságra, képmutatásra, haszonelvűségre épül, akkor az nem lesz hosszú életű.

Követelmény

A 7. osztályban, a serdülőkorban, a nemi érés is befolyásolja a kapcsolatok alakulását. A lányok korábban érnek, de a fiúk később „behozzák” hátrányukat. – Milyen viselkedésbeli különbség fedezhető fel ebben a korban a fiúk és a lányok között? – Melyek azok a témák, amelyek a beszélgetéseitek alkalmával a legtöbbször előfordulnak a) a lányok b) a fiúk között?

Legyen képes a tanuló a társak és önmaga önismeretére építve olyan csoportot kialakítani, illetve annak tagjává lenni, amelyben hasznosítani tudja magát! Tudjon különbséget tenni a csoport és a közösség fogalma között, s megkülönböztetni a kiválóságot a gyarlóságtól. A tárgyilagosságra önmaga megítélésében is törekednie kell!

Olvassuk el, s értelmezzük a tk. 83. oldalának Örkény-szemelvényét! Válaszoljunk a tk. 83. oldalának kérdéseire! Tanári irányítással soroljanak az osztály tanulói olyan tulajdonságokat, amelyek számukra a) ellenszenvesek, b) rokonszenvesek,

Az óra menete

s írjuk fel azokat a táblára!

A Campanella-idézet értelmezése után beszélgessünk az osztállyal csoportalakításaik tapasztalatairól, mivel az első próbálko-

Válaszoljunk a tk. 84. oldalának kérdéseire, illetve játsszuk vagy mondjuk el az ott olvasható szituációt! 47

Elemezzük a tk. 83–84–85–86. oldalán látható képeket! Említsenek a gyerekek példákat az őszinteségre és a hazugságra! Olvassuk el a tk. 85. oldalán Hankiss Ág-nes A kétarcú hazugság című szemelvé-nyét! Vitassuk meg, hogy szükség van-e a hazugság kétarcúságára! A tk. 86. oldalának feladatát otthoni

munkaként vállalja el valaki. A Hadd lássa a falu népe történetét beszéljük meg tanári irányítással. Ajánlott irodalom Mérei Ferenc: Társ és csoport, AK. Bp., 1989.

Értelmezzük az alábbi bölcsességeket! Ha azt hallod, hogy egy hegy elmozdul – hidd el. Ha azt hallod, hogy egy ember megváltozott – ne hidd el. (Korán – 7. sz.) „Minden ember által alkotott mű között maga az ember a legnemesebb.” (John Stuart Mill) „Senki sem nélkülözhetetlen, mindenki pótolhatatlan.” (Modern kanadai filozófus) A többi ember miatt vagyunk itt...

48

23. BÁTORSÁG ÉS ERÕSZAK Cél

Az óra menete

A bátorság és a gyávaság az emberi természet része, e tulajdonságok már kisgyermekkorban megnyilvánulnak, de azt neveléssel lehet alakítani, finomítani. Mindenki, de kivált a fiúk természete, hogy bátornak akarnak látszani. A bátorság gyakran fajul vakmerőséggé, ami ön- és közveszélyes lehet. A merészséget ne tévesszük össze a testi erő alkalmazásával, a gyávaságot pedig a fizikai gyengeséggel! Aki legyőzi félelmeit, alkalmas lesz arra, hogy az élet bármely területén eredményeket érjen el. A bátorságot ki kell fejlesztenünk magunkban!

Az Ady Endre-idézet értelmezése után beszélgessünk a bátorság és a gyávaság fogalmáról! Válaszoljanak a tanulók a feltett tanári kérdésekre! Hogyan reagáltatok kisgyermekként az alábbi jól ismert intelmekre? „Fiúknak nem illik bőgni!” „Kislánynak nem illik fára mászni!” „Ne babázz, nem vagy te kislány!” „Ne verekedj, nem vagy te fiú!” – Helyén valóak-e ezek a feltételezések? – Bátor-e az, aki gyakran verekszik? – Beláttad-e már valamely tévedésedet vagy vétkedet? – Mi a véleményed arról, aki tanára ellen elkövetett vétkét, annak kiderülésekor nem vállalja?

Tartalom A bátorság és a gyávaság ismérveit történelmi és irodalmi példákkal plántálhatjuk a tanulók tudatába. Az elődök, a kortárs felnőttek példaadása nem elegendő. Sok egyéb összetevője is van a bátorságnak. A felnőttek kéréseinek és tanácsainak megtagadása nem bátorság, hanem ostobaság. Az akciófilmek a bátorságra nevelésben – s nem csak ebben – tévútra viszik a fiatalt. Fizikai vagy pszichés erőszak alkalmazása súlyos morális vétség.

Igaz-e a szólás: „Bátraké a szerencse”? Vitassuk meg! Oldjuk meg a tk. 87. oldalának kérdéseit! Kiket tartasz korunk bátor embereinek? Az utóbbi években hallani lehetett, hogy a Pál utcai fiúk Nemecsek Ernője nem példakép, nem bátor a mai gyerekek szemében. Tegyenek próbát! Olvassuk el a Molnár Ferenc regényének részletét, s beszéljük meg a főszereplő bravúrját, elemezve a bátorság fogalmát! Hogyan lehet az, hogy a kínos konfliktus elől kitérő „gyáva” megalkuvása bátorságnak minősül? Oldjuk meg a tk. 89. oldalának feladatait! A 4. és 5. feladatot otthon végezzék el a tanulók (akik vállalják). Olvassuk el a Heller Ágnes-szemelvényt! Vitassuk meg a filozofikus nyelvezetű eszmefuttatást, különösen azt a kitételt, amely az igazmondás és a bátorság összhangjáról szól!

Követelmény Tudjon a tanuló különbséget tenni bátorság, vakmerőség és gyávaság, ill. (ön)védelem és erőszak között! Ezeket az erkölcsi kvalitásokat neveléssel, (ön)neveléssel, a jó példával lehet kiművelni. A bátorság önmagában még nem minden. Élni vele a maga helyén és idejében kell! A bátorság, gyávaság és erőszak független kortól és nemtől. 49

Válaszoljunk a tk. 89. oldalának kérdéseire! Az erőszak és az önvédelem témakör tárgyalását kérdésekkel vezessük be.

– Mondjatok erőszakos történelmi személyeket! – Igaz-e a szólás: „Erőszak sose hátrál meg – csak ha nagyobb erővel kerül szembe.” – Létezik-e erőszak a világpolitikában? – Van-e erőszak a magyar közéletben? – Mi különbözteti meg az erőszakot a jogos (ön)védelemtől?

– Mire tanítanak az akciófilmek hősei? – Valóban erkölcslovagok-e az amerikai akciófilmek hősei? – Említsetek olyan történelmi alakokat, akik valóban hősök voltak!

Bátorság kell ahhoz is, hogy elutasítsuk a negatív csoportnyomást. Mit kell tenned? II. Társaid lógásra biztatnak: a) Nem tehetem, rosszul állok. b) Nem csapom be a szüleimet. c) Majd találkozunk délután.

III. Cigarettával, alkohollal, droggal kínálnak: a) Nem kérek, undorodom tőle. b) Túl korainak tartom. c) Az ilyenekkel nem barátkozom. d) Talán majd kérek, de most dolgom van.

II. Bolti lopásra biztatnak: a) Határozott nemet mondok. b) Nem kockáztatok az áru miatt. c) Tiszta a lapom, nem rontom el. d) Nem ezzel akarok bizonyítani.

IV. Szexuális ajánlatot kapsz: a) Nem vagyok még felnőtt ehhez. b) Túl korainak tartom. c) Ha szeretsz, nem akarhatsz olyat, amit én nem akarok.

Néha mi is ilyenek vagyunk... 50

24. ELÕÍTÉLETESSÉG ÉS NYITOTTSÁG Cél

fel az osztály tagjai példákat, amelyeket tanári irányítással elemezzünk! A tanulók saját élményeiből vett példák megbeszélése után kérdések megválaszolásával tisztázzuk az alapfogalmakat!

Az előítéletesség veszélyes és alattomos emberi tulajdonság. Tudatosítani kell magunkban, hogy általában akkor erősödik fel az emberekben – anélkül, hogy ismernénk a másik embert, illetve embercsoportot – a gyűlölet, amikor szegénység, nélkülözés van; tehát társadalmi és gazdasági okokra vezethető vissza. Az is előítélet, hogy a magyar (európai) szakirodalom általában a fehér embert teszi meg előítéletesnek, gyűlölködőnek a másik – legtöbbször négerek és ázsiaiak – iránt. Tanulással, neveléssel, önkritikával, önképzéssel, a másik fél jobb megismerésével nyitottabbá válhatunk, s ez által elejét vehetjük az előítéletességnek.

– Milyen ítéletet eredményezhet a tájékozatlanság? (Előzetes ítélet.) – Szabad-e elmarasztaló ítéletet hozni valakiről, elégtelen bizonyítékok alapján? (Előítélet.) – Milyen ítéletről beszélünk, amikor határozottan kitartunk ítéletünk mellett, holott bizonyosságot szerezhettünk az ellenkezőjéről? (Előítéletesség.) – Hogyan nevezzük azt a viselkedést, amely már elvakultan, rosszindulatúan vélekedik a másik félről? (Gyűlölet)

Tartalom

Melyek az előítéletek forrásvidékei?

Az előítéletességről számos könyv, újság, film, színdarab szól. Ezzel a súlyos gyarlósággal szembesülhetnek legkönnyebben a gyerekek. Az előítélet súlyos foka az előítéletesség, amely végül gyűlölködéssé fajul. E negatív folyamatot nyitottság, tolerancia és pozitív meggyőződés fordíthatja viszsza.

– Etnikai és nemzeti vonatkozású közhelyek (svábok, tótok, cigányok, székelyek, hangos németek, hideg svédek, merev angolok, bohém franciák, élvhajhász olaszok) – Emberfajták szerint (feketék, sárgák, fehérek) – Vallási közösségek (keresztények, protestánsok, zsidók, muzulmánok, a különböző szekták) – Életkori (álláshirdetés csak fiataloknak) – Külső jegyek (kövér, sovány, tetovált, bakancsos, kopasz, rongyos, szakadt) – Testi fogyatékosságok (mozgássérült, vak, hallássérült esélytelensége) – Társadalmi helyzet (orvos, bankár, pedagógus, politikus, kereskedő, vállalkozó, szemetes) – Gazdasági helyzet (hajléktalan, koldus, munkanélküli, gazdag, maffiatag) – Nemi különbözőségek (gyerekeknél a játékok szerint; felnőtteknél, fiataloknál – fülbevalós fiú, autóbuszvezető nő, gyesre menő férfi, katona, rendőrlány)

Követelmény Tudjon a tanuló különbséget tenni előítélet, előítéletesség és gyűlölködés között. Tudja a gyakorlatban is kezelni – szükséges lehet a magyar mindennapokban – az előítéletet, s válaszoljon rá toleranciával! A nyitottság, mások, a másság tisztelete, elfogadása a kölcsönös viszonosság elvén alapul.

Az óra menete A Chamfort-idézet értelmezése után beszélgessünk az előítélet fogalmáról! Hozzanak 51

lan nyitottság! Ennek vizsgálására jó példa Hollandia, ahol a törvények az emberek oly mérvű szabadságát adják meg, amelybe már az önpusztítás bizonyos elemei is beleférnek. Gondoljunk a kábítószer-fogyasztás ottani elfogadására, kezelésére. Jó ez? Törekedjünk mi is erre? Oldjuk meg a tk. 92. oldalának kérdéseit! Javaslat: játsszuk el a tk. 92. oldali szituációs játékát! Készíthetünk hasonló feladatot (feladatlapot), amely arról érdeklődjön, hogy kit tartanak a tanulók a felsoroltak közül szimpatikusnak (elfogadhatónak) és kit kevésbé, sőt teljesen elfogadhatatlannak: kövér, sovány, szép, csúnya, szegény, feltűnő öltözetben jár, túl egyszerűen öltözködik, élsportoló, mozgássérült, stb.

Milyen szerepe van az előítéletnek a mindennapokban? – Élő sztereotípiák – Elfogultság, illetve elutasítás megalapozatlan ítéletre hagyatkozva. – Konfliktusforrás egyének, csoportok között. Az előítéletesség fokozatai – – – – –

idegenkedés, elhárítás, gúnyos, ellenséges megnyilvánulások, kiközösítés, bántalmazás, nyílt vagy burkolt agresszió

Olvassuk el a tk. 91. oldalán a szemelvényt! Vitassuk meg az egyes bekezdések igazságtartalmát! Etnikai előítéletek az egyes kultúrák rivalizálása idején alakulnak ki. Említsenek példákat a gyerekek egy távoli (ausztrál) és közeli (szlovák) kultúra kincseiből! A példákban szerepeljen a tánc, a viselet, a lakókörnyezet, az ének! Mi a rasszizmus? Keresse ki egy tanuló az idegen szavak szótárából – vagy más forrásból – a szó jelentését! Soroljanak példákat a gyerekek a nyitottságra, toleranciára! Lehetőleg saját élményeikből merítsenek! A magyarság Európa, sőt a világ egyik legtoleránsabb népe, amit a 20. század történelme is tanúsít. (Már Szent István is az idegenek szeretetére, tiszteletére intette a magyar népet.) Mivel indokoljuk meg a tanulóknak ezt? (A válasz a trianoni békediktátum tényeiben keresendő. Hazánk 2/3ának elvesztése után Magyarország példátlan toleranciáról, engedékenységről tett tanúbizonyságot. Más országok népei, nemzetiségei sokkal kisebb földterületekért évtizedeken át véres harcokat vívtak és vívnak.) Vitassuk meg, hogy javára szolgál-e egy országnak, egy csoportnak, vagy egy személynek a végtelen tolerancia, illetve a határta-

Ajánlott irodalom Willian Golding: A legyek ura Gordon W. Allport: Az előítélet Elliot Aronson: A társas lény

52

25. FÉRFI ÉS NÕI SZEREPEK Cél

nemekhez kötődő feladatokat sorolják fel maguk a gyerekek. A téma megbeszélésének könnyítésére hívjuk segítségül a biológia órán tanultakat. A férfi és női szerepek világ egymástól elzárt földrajzi térségein nagyjából hasonlóképpen alakultak. Azaz a lányok a családon belül a ház körüli munkákat, a férfiak a családfenntartás feladatait látták el. A lányok (nők) dolga a gyermek ápolása, nevelése, a fiúk (férfiak) munkája a gazdasági javak előteremtése. A 20. század közepén keletkezett új elmélet (Mead), amelyet gyorsan, széles körben elfogadtak a kutatók, azt állította, hogy az ember társadalomban betöltött szerepe (munkája) döntően a kultúrától és a neveléstől függ, s kevésbé a biológiai determináltságtól, társadalmi hagyományrendszertől. Igaz ez? Vitassuk meg! Elemezzük a tk. 93. oldalának táblázatait, s tanári irányítással beszéljük meg azok tartalmát. A tk. 94. oldal képei és a Petőfi-vers a lányok és a fiúk fejlődéséről, szerepéről, egymásra gyakorolt hatásáról szól. Következő témánk, a nemiség, a szexualitás már a párválasztásra, a házasságra való felkészülés első stációja. A pedagógus ne tévessze szem elől, hogy a serdülő lusta, szemtelen, közömbös, végletes igazság érzete van, nem kisgyermek, de nem is felnőtt, a szülőben kiteljesedésének gátját látja. Olyan akar lenni, mint a többiek, irtózik attól, hogy olyan legyen, mint a többiek. Viszolyog a középszerűségtől, szélsőséges érzelmek, álmodozás, ábrándozás hatják át életét. Mindezek beszámításával válogassuk ki az alábbi kérdések közül azokat, amelyeket meg szeretnénk vitatni:

Az ember életét, egyéniségének kialakulását alapvetően meghatározza a nemi szerepek helyes elsajátítása. Ezt tanulással, neveléssel, önismerettel, információszerzéssel lehet elérni, s e folyamatnak már a kisgyermekkorban el kell kezdődnie. A lányok és a fiúk szerepének eltéréséről a szülőknek, tanároknak, a gyermek környezetében élő felnőtteknek tisztában kell lenniük. Csak ekképp érhető el, hogy a kamasz életkorának, nemének megfelelően fejlődjön, s alakítsa életét.

Tartalom A fiúk és a lányok nemi szerepének tanulása már kisgyermekkorban elkezdődik és a felnőtté érésig tart. Ennek útját a környezetében élő felnőttek építik ki, de a tanuló kezébe kerülő könyvek, folyóiratok, a látott filmek, tévéműsorok, videók, s kivált a kortársak is döntő hatással vannak reá. Az érési folyamat különböző fázisait a megfelelő eszközökkel, módszerekkel irányítanunk kell.

Követelmény Legyen tisztában a tanuló a tinédzserkor buktatóival, a továbblépés lehetőségeivel, a női és férfi szerepek alapjaival. Tudjon kapcsolatot teremteni a másik nemmel, a felnőttekkel, s ha kell, legyen képes hibáit javítani, pótolni hiányosságait, hiszen a 13 éves kor alkalmas minderre. Készüljön fel a néhány év múlva aktuálissá váló párválasztásra.

Az óra menete

– Mi a véleményed a tévé nemiséggel foglalkozó műsorairól? (Szelektáljunk!) – Milyen, a témához kapcsolódó folyóiratokat ismersz és olvasol? – Kivel beszéled meg a problémáidat?

A Németh László-idézet értelmezése után térjünk át a fiúk és a lányok szerepének megbeszélésére. Az egyes nemi jegyeket, 53

– Milyen számodra a férfi, illetve a női ideál? – Milyen szélsőséges viselkedést tapasztaltál kamaszoktól környezetedben? – Mit kifogásolnál magadban, ha te most felnőtt lennél? – Mi a véleményed a környezeti hatásokról, a hagyományokról, a szülői és iskolai nevelés összhangjáról? – Volt-e olyan konfliktusod a barátoddal, osztálytársaddal, amely nagyon megviselt? – Éreztél-e már szorongást? Mi lehetett az oka? Észreveszed-e, ha valaki szorong a környezetedben? – Ismered magad? Mi volt az önismereted szerepe a konfliktus megoldásában? – Mely tulajdonságaidra vagy büszke, s melyekre kevésbé? (A kérdések sorát lehet folytatni, tekintettel az osztály sajátosságaira)

A tk. 95. oldalának kérdéseit részben az órán, részben házi feladatként dolgozzuk fel! A szerelem-szeretet négy összetevője, már átvezet a következő lecke anyagához.

Szexus: testi szerelem Filia: baráti, szociális szeretet, a családi fészek közös építését fejezi ki

Erósz: lelki kapcsolat, vágy a másik után Agapé: szeret-lek, mert téged kaptalak társnak

A témát a táblázat kitöltésével is feldolgozhatjuk, s így a kulcsszavakat írásban jelenítjük meg.

FELADATLAP Sorolj fel néhány dolgot saját tapasztalataid alapján, hogy miben különbözik egy fiú és egy lány! A lány ______________________________,

a fiú _____________________________.

A lány ______________________________,

a fiú _____________________________.

A lány ______________________________,

a fiú _____________________________.

FELADATLAP Jelöld meg a felsoroltak közül, ami számodra fontos lenne, amit elvársz a másiktól, a sze-relmesedtől! A sort lehet folytatni. – Őszinteséget. – Érezzem, hogy fontos vagyok számára. – Kedvességet, közös örömet. – Mindent meg lehessen vele beszélni. – Megoszthatom vele gondjaimat. – Mindig együtt lehetek vele, amikor szükségem van rá. – Fogadjon el olyannak, amilyen vagyok. – Lehessen vele álmodozni. 54

26. SZERELEM ÉS HÁZASSÁG Cél

nál) már az iskoláskorban előfordulnak. A nemi érés fontos tartozéka a serdülőkori együtt járás. E témakörben nem biztos, hogy szerencsés lenne a személyes tapasztalatok felmérése. Ez, persze, döntően az osztály összetételétől, annak ismeretétől, s számos egyéb tényezőtől is függ. Oldjuk meg a tk. 97. oldalának kérdéseit! Kérdezzünk rá arra, hogy mi a véleménye a 13 éves korosztálynak Barabás Miklós festményről (97. o.), amely egy 19. századi szerelmespárt ábrázol.

Nem törvényszerű, de a szerelem sok esetben a házassághoz vezet. A kapcsolatteremtést, illetve az együttlét folyamatát lehet tanulni, ezáltal a párkapcsolat stabilabbá, tartalmasabbá válik. Az önművelés, ismeretek szerzése az igényességet támasztja alá, s így könnyebben jutunk el a teljességhez. A házasságot nem előzi meg törvényszerűen a szerelem, s a szerelem nem biztos, hogy házassággal végződik. A házasság célja viszont törvényszerűen az otthonteremtés, s a gyermeknemzés, azaz a családalapítás. Ehhez komoly, összetett tudás, tapasztalat szükséges.

– Mi a véleményed arról, hogy fiatalok összeköltöznek, közös háztartásban élnek, sőt gyermekük is születik, mégsem házasodtak össze? – Helyes-e, hogy a gyermekeket vállaló párok többsége első gyermekük születését egyre későbbre (az anya közel harminc éves) tervezik? – Mi a véleményed arról, hogy az anyák egy része kategorikusan kijelenti, hogy csak egy gyermeket vállal? – Mit gondolsz arról, hogy a magyarság egyre inkább elöregedik, a népesség pedig fogyóban van? – Mi az oka a magyar nép fogyásának?

Tartalom A szerelem, házasság, családalapítás, gyerekvállalás az emberi élet egyik legfontosabb területe. Ezzel a témával filmek, könyvek, folyóiratok, rádió- és tévéműsorok tucatja foglalkozik. A 13 éves korosztálynak a bőség zavarával kell megküzdenie, amenynyiben részletesen akar tájékozódni. A felkészülésben a felnőttek segítségére, illetve saját megfigyeléseire, tapasztalataira érdemes támaszkodnia.

Követelmény

Egy tanuló vállalja el, hogy felkutatja a könyvtárban Juhász Gyula Szerelem? című versét, s azt tanári irányítással értelmezik.

Ismerjék fel a tanulók a házasság felelősségét, szépségét, a két fél szövetségének erejét! Tudjanak a problémákról is, de legyenek képesek arra, hogy meggyőzőbb és több érvet sorakoztassanak fel a házasság mellett, mint ellene! Ebben sokat segít a pozitív hit, a gyermekek utáni vágy.

Csoportfeladat Mutassa be néhány gyerek – egy-egy helyzetgyakorlat segítségével –, hogy miképpen ismer-kedik meg egymással fiú és lány! Következő téma a hűség. A tk 98. oldalának szövege és tapasztalatok alapján határozzák meg a gyerekek, hogy mely tényezőktől függ a hűség, a házaspár egymás melletti kitartása! (Pl.: közös érdeklődés, azonos értékrend stb.)

Az óra menete Értelmezzük a La Rochefoucauld-idéze-tet, majd térjünk rá a téma tárgyalására. Az első szerelmek, az első randevúk, az első komolyabb érzelmek (elsősorban lányok55

Válaszoljuk meg a tk. 98. oldalának kérdéseit! A 2. és 3. kérdés megoldásához a tanulónak meg kell kérdezni szüleit és nagyszüleit. A család fogalmát a tk. 98. oldalán Sütő András nagyon szépen írja le. Gyűjtsük össze a tanulók véleményét a család fogalmáról! Ekkor is legyünk tapintatosak, mert némely gyermeket érzékenyen érinthet a téma. Valamit érdemes tisztáznunk a szülő – iskola kapcsolatot illetően. Talán meglepő – mégis könnyen bizonyítható –, hogy az előző évszázadokban nem nehezedett akkora nyomás és felelősség a szülőkre, mint napjainkban. Korábban ugyanis nagy biztonsággal lehetett számítani a zártabb viszonyok között élő nagycsaládra, a nagyszülőkre, rokonokra, nagyobb testvérekre, a település közösséget alkotó felnőtt lakosságára (pl. szomszédra), akikre a gyermeknevelésben ma nem számíthatnak. Bőven volt követendő példa, modell, segítő kézség, de attól még a szülő maradt a szeretet, a tekintély első számú letéteményese. Ma ez teljességgel hiányzik. Az sem egészen állja meg a helyét, hogy a csonka család a ma jellemző tünete. Ko-

rábban az egészségügyi, orvosi hiányosságok következtében nagyon sok anya meghalt szülés közben, vagy szülés után, s a gyermek édesanya nélkül nőtt fel. A 20. század két nagy háborúja és forradalmai tömegesen ragadták el az édesapákat a családtól. Nagyon gyakori volt a csonka család, még ha más okok miatt is, mint manapság. Műalkotásokkal zárjuk a fejezetet, amikor a tk. 99–100. oldalán összehasonlítjuk Shakespeare 75. szonettjét, Pál apostol Szeretet himnuszát, a Füle Lajos-idézettel, s megcsodálhatjuk a Tadzs Mahal épületét, amely a házastársi hűség és szerelem márványba formált jelképe. Válaszoljuk meg a tk. 100. oldalán lévő kérdéseket! A tk. 100. oldal feladatai közül az elsőt megoldva a „virág-szótár” nyelvén beszélgethetünk.

Ajánlott irodalom Beke Kata: …mert az ember kétnemű. Mag-vető, 1984. Erich Segal: Szerelmi történet. Európa, 1982.

Szerelmes sorok „A szerelem olyan bűn, amelyben nem lehetünk meg cinkostárs nélkül.” (Charles Baudelaire) „A szerelem a legveszedelmesebb vírus, mert egyszerre két embert dönt ágynak.” (Stendhal) „A szerelemben a nők legtöbbre becsülik a rablót, nem haragszanak a tolvajra, de megvetik a koldust.” (Móra Ferenc) „A szerelem az emberek becsapása, hogy az emberiség fennmaradjon.” (Arthur Schoppenhauer) 56

27. AZ EMBERI TÁRSADALOM Cél

emberének életét, a társadalomban betöltött szerepét. Természetesen ezt csak úgy, hogy adott országot vizsgálunk, pl. Itáliát. Ebben az esetben az sem mindegy, hogy Róma, Velence, vagy Firenze életéből vesszük a példát. A pontosság kedvéért tovább kell szűkíteni a kört, mert a gazdag kereskedő, a szegénysorú művész, vagy a rakodómunkás élete óriási eltérést mutat. A ma embereit a globalizáció ellenére sem vehetjük egy kalap alá, hiszen ma sem mindegy, hogy Európa mely országában él az egyén, s milyen társadalmi pozíciót tölt be. Ezzel a kitétellel – támaszkodva a 6. osztályos tanulók történelem tananyagára – vitassuk meg az ember és a társadalom viszonyát. Olvassuk el a tk. 101. oldalának történetét, amely Janikovszky Éva egy régebbi műve. A két bőr című írás jó néhány évvel ezelőtti 7. osztályosokról szól. Vajon a tanulókat érintő változásra a mostani hetedikesek is így reagálnak? Válaszoljanak a gyerekek a tk. 102. oldalának kérdéseire! Elemezzük a tk. 102–103. oldali képeit! A közösség beszéd és kommunikáció révén képes összekovácsolódni. Nyelv nélkül nincs közösség! Oldjuk meg a tk. 103. oldalának feladatait! Tegyük rendszeressé az újságcikkek és képek gyűjtését! Értelmezzék a gyerekek tanári segédlettel a tk. 104. oldalának Platón és Arisztotelész idézeteit! Próbáljuk megállapítani, hogy az ókori görög bölcsek írásai, amelyek az egyén és az állam kapcsolatáról szólnak, érvényesek-e ma is! Az ember gondjaival, nehézségeivel sokszor egyedül érzi magát. A magányról, ill. annak kialakulásáról szóló Forgách Józsefszemelvény elolvasása után töltse ki minden tanuló – önállóan – a tk. 104. oldalán levő mérőlapot. Ha a tanulók őszintén válaszolnak az 1–5-ig értékelő skálán, viszonylag pontos képet kapnak a közösséghez fűződő viszonyukról.

Az egyén minden esetben egy közösség tagja, ami korántsem jelenti azt, hogy egyénisége feloldódna abban. Tudatosan kell törekedni arra, hogy a társadalmi haladást az egyén (képességei szerint) kövesse, s részese legyen a változásoknak. Az egyén szerepe a középkor óta megfigyelhető az európai társadalmak fejlődésében. Napjainkban az egyénnek az óriási iramot diktáló kommunikációs gépezettel kell lépést tartania.

Tartalom Az emberiség földrajzi tájanként eltérő módon fejlődött. Egyben minden társadalom közös, nevezetesen abban, hogy tagjai kommunikálnak egymással. Az európai társadalmakban az írásbeliség az egyén és a közösség kapcsolatának meghatározó része volt. Napjainkban az egyén jelentőségének csökkenésével kell számolnunk. Talán ennek róható fel, hogy a technika fejlődése ellenére nő a magányos emberek száma.

Követelmény Tudja a tanuló elhelyezni magát a társadalomban, s törekedjen arra, hogy megmaradjon egyénisége! Tudja kezelni a kommunikációs eszközöket, de ne legyen rabja azoknak! Tanulja meg, hogy bármilyen fejlődés is megy végbe körülötte, azt emberek irányítják, tehát törekedjen a kölcsönös megértésre! Ezt önneveléssel, figyelmességgel tudja elérni.

Az óra menete A Platón-idézet értelmezése után fogalmazzuk meg egyén és közösség viszonyát. Beszélgessünk a tanulókkal az egyén-egyéniség-öntudat összefüggéseiről! Hasonlítsuk össze az európai középkor, illetve a ma 57

A téma fontosságára való tekintettel – ha időnk még engedi – beszéljük meg az alábbi kérdéseket!

– Mit jelent a nyilvánosság? – Hasznos dolog-e a közösségért dolgozni? – Mikor kell az egyéni érdekeket háttérbe szorítani?

– Mit értesz a közérdek fogalmán? – Mi a hasonlóság az ókori athéni és a mai magyar demokrácia között? – Mivel tartozunk a társadalomnak? – Mivel tartozik a társadalom az egyénnek?

Ajánlott irodalom: Elliot Aronson: A társas lény. Közgadasági és Jogi könyvkiadó, Bp., 1978.

Az emberi társadalomban az őskor óta az emberek bizonyos helyzetekben igyekeztek elváltoztatni arcukat. Miért érezték régen és érzik ma is az emberek, hogy álarcot öltsenek?

58

28. MUNKA, GAZDASÁG, ALKOTÁS Cél

reknek van valamilyen elképzelése, tapasztalata. Tisztázzuk velük, hogy a legfontosabb feladatuk a tanulás, amely szintén munkavégzés. Közelítsünk a munka fogalmának tisztázásához néhány kérdés feltevésével!

A munka az egyént emberré formáló tevékenység. A hivatás, a munkavégzés öröme semmi mással nem pótolható, társadalmi szerepe, jelentősége az egyén és a közösség kapcsolatában nélkülözhetetlen. A munka az ember életének része, mellette kell jusson idő másra is. A munka nem tévesztendő össze az embert felőrlő teljesítményorientált önkizsákmányolással. Törekedjék minden tanuló arra, hogy jövőjét helyes pályaválasztással tegye biztatóvá!

– Hogyan vált az ember munkát végző lénynyé? (Segít az 5. osztályos történelem tananyag Őskor fejezete.) – Végezhet-e munkát bármely állat? – Mit kell érteni a munka emberformáló hatásán? – Mindegy, hogy milyen munkát végez az ember egész életében? – Mi a fontosabb, az, hogy szeressük, amit csinálunk, vagy hogy munkánkkal sok pénzt keressünk? – Mit kell érteni azon, hogy az embernek joga, s egyben kötelessége dolgozni?

Tartalom Az egyén élete során nagy valószínűséggel azt a munkát fogja végezni, amelyhez érdeklődése tereli, vagy amelyre tanulással fel tud készülni. A tanulás a választás lehetőségét adja, mikor az egyén pályáját, munkáját ki kell jelölje. A tanulás mellett a jó példa segít a helyes választásban. E téren a szülői házra, a családi környezetre lehet számítani.

Válaszoljanak a gyerekek a tk. 105. oldalán felsorolt kérdésekre! A kérdések közül néhányat oldjanak meg otthon! Elemezzük a tk. 105–106. oldalának képeit! Beszéljük meg a tk. 106. oldalának Edi-sonidézetét! Gyakran hallani, még felnőttektől is: „Jó munkahelyem van, nem kell semmit csinálnom!” Egyetértesz ezzel a „filozófiával”?

Követelmény Legyen képes a tanuló a felismerésre, az ő munkája, értesülései is alkotó eleme lesz a társadalom építésének. Legyenek már a 13 éves kamasznak is elképzelései arról, hogy egyéni értéke, a társadalmi elismertsége akkora lesz, amekkora hasznot munkájával hajt. Tudnia kell, hogy a munka fizikai és szellemi gyakorlat, amelynek célja, hogy fejlessze a szűkebb és tágabb környezetét, s igényeinek megfelelően ellássa magát és családját azokkal a szellemi és anyagi javakkal, amelyek a reprodukálásához szükségesek.

Szituációs feladat

Az óra menete

1. Az iskolában a munka fizetése az osztályzat. Gyakran szóba kerül mostanában, hogy az osztályzást el kellene törölni. Mi a véleményed erről? 2. Bizonyos munkakörökben a fizetség nem arányos az ott elvégzett munkával. Némelyek pedig fáradságos munkával nagyon keveset keresnek. Boldoggá teheti-e az embert a magas kereset?

A Voltaire-idézet értelmezése után beszélgessünk a munkáról, amelyről minden gye-

– Milyen munkát szeretnél végezni? – Mit teszel ezek eléréséért? 59

– Jó-e az, ha valaki reggeltől estig folyamatosan dolgozik? Milyen következményei lehetnek az önkizsákmányolásnak? – Véleményed szerint kizárólag a munkahelyen folyatatott tevékenység minősül munkának? – Mit tudsz a 3x8 órás napi életritmusról? – Mit gondolsz, a lustaság, a lustálkodás és a pihenés ugyanazt jelölik?

Oldjuk meg a tk. 108. oldalán lévő feladatokat! Beszéljük meg tanári irányítással, az 1. és 2. feladatokat, amelyek ókori bölcsességeket írnak le! Írjuk be a 3. feladat hiányzó adatait! Beszéljük meg a tk. 108. oldalának 4. és 5. feladatait, a 6. pedig legyen otthoni munka!

Olvassuk el a tk. 107. oldalán Márai Sándor írását a lustaságról! Válaszoljunk az ahhoz kapcsolódó kérdésekre!

A munka tanulását már gyermek- és ifjúkorban el kell kezdeni. Gyűjts hasonló témájú képeket!

60

29. KULTÚRA ÉS MÛVELÕDÉS Cél

segítségként néhány témakört! (Képzőművészet, építészet, divat, irodalmi alkotások, népművészet, konyhaművészet, rádióés tévéműsorok, internet, sajtótermékek) Olvassuk el F. Bacon írását az olvasásról! Válaszoljunk a tk. 109. oldalának kérdéseire! Elemezzük a tk 109–110–111. oldal képeit! Keressük meg a Magyar Értelmező Kéziszótárban, illetve a szaklexikonokban a kultúra, civilizáció, műveltség, művelődés fo-galmát! Oldjuk meg a tk. 110–111. oldalának feladatait! Értelmezzük az 1. feladatban az ókori bölcsek mondásait! A 2. feladat befejezetlen történetét a fantáziánk segítségével oldjuk meg! A beszélgetés következő témája a kultúra hétköznapi értelemben vett, a 13 évesek számára jól érthető üzenete legyen!

Az emberiség évezredek során felhalmozott magas rendű produktuma a kultúra. Az egyén mindennapi fizikai és szellemi munkával ma is folyamatosan gazdagítja a kultúrát, illetve abból érdeklődésének, igényeinek, képességének megfelelően merít. Az egyének által létrehozott közös tudásanyagból gyarapíthatja mindenki a műveltségét. A műveltséget tanulással, neveléssel, önneveléssel lehet megszerezni. Egy nép szokásainak, hagyományainak kis-gyermekkortól történő elsajátítása, birtokba vétele megkönnyíti a műveltség gyarapítását, hiszen maga is a műveltség része.

Követelmény A 13 éves korosztály egyre hatékonyabban, egyre tudatosabban ismerkedjen meg a kultúrával, azon belül a művészetekkel. Tudjon különbséget tenni jó és rossz tudásanyag között, mely utóbbira mindig könynyebben rátalálnak. Tudja azt, hogy minden, ami körülvesz bennünket, az a kultúra egésze. Az egyik legnemesebb tudás a művészet. Általa olyan dolgokat veszünk észre a világból, amelyekről egyéb-ként nem tudnánk.

– Szeretnél művelt ember lenni? Ha igen, mit akarsz ennek érdekében tenni? – Ha nem törekszel arra, hogy művelt legyél, miért nem? – Mit gondolsz, ha valaki nem akar tovább tanulni, nem értelmiségi pályán kíván elhelyezkedni, van-e szüksége a műveltségre? – Vajon fel tudod-e használni az internetről szerzett ismereteket műveltséged gyarapítására?

Az óra menete Elemezzük a Szophoklész-idézetet, majd beszéljük meg a kultúra fogalmát! Támaszkodjunk az 5. és 6. osztályos történelem-, irodalom-, hon- és népismeret-, rajz-, énekórákon tanultakhoz! Tegyük fel a kérdést, ki mit ért a kultúra fogalmán! Adjunk meg

A téma feldolgozásához feltétlenül szükséges egy közös kulturális program szervezése, amelyről a tanulók készítsenek feljegyzést!

61

30. ÉLETSZÍNVONAL, ÉLETMINÕSÉG, ÉLETMÓD Cél

Az óra menete

Az ember egyik legalapvetőbb igénye, hogy jól, biztonságban éljen. Ennek mércéje az életszínvonal, amely országonként, sőt egy országon belül, akár még területenként is eltérő lehet. Az életmód az a tevékenységrendszer, amelyben a szükségletek kielégítésére végzik az egyének és a csoportok munkájukat. A család (a legjellemzőbb kiscsoport) életmódja olyan lesz, amilyenné kialakítják. Ebből eredően szükségleteik és igényeik nagyon eltérőek lehetnek, még a szomszéd család életéhez viszonyítva is. A nagyobb és kisebb közösség (a család) életmódja meghatározó az utódok életmódjára.

A Berzsenyi-idézet közös értelmezése után vitassuk meg a jólét fogalmát! Végezzünk egy kis közvélemény-kutatást! Ehhez előre készítsünk feladatlapot, amelyet minden tanuló önállóan oldjon meg! Mit jelent a jólét számodra? (Húzd alá a megfelelő szavakat, illetve bővítsd újakkal a felsorolást!) Egészség – nagy, kertes ház – luxusautó – sok pénz – panellakás – annyi pénz, amenynyiből meg lehet élni – jó ételek – egyszerű, egészséges ételek – annyi ennivaló, hogy ne éhezzek – biztonságos orvosi ellátás – szigorú iskola – egészség – tiszta környezet – sok gyerek a családban – csak egyetlen gyerek legyen a családban – ne dohányozz – ne igyon szeszes italt – legyen sok szabadidő – az élet nagy részét a munka töltse ki – keveset kelljen dolgozni – egzotikus országokba utazgatni.

Tartalom A tanulók, ha nyitott szemmel járnak, s érzékenyek az őket körülvevő világban zajló folyamatokra, akkor láthatják a környezetük és saját életszínvonaluk, életmódjuk közötti hasonlóságokat és eltéréseket. A divat, a realitást elferdítő tévéműsorok azonban nagyon megnehezítik a mindenre fogékony kamaszok tisztánlátását. A helyes utat a szülők és az iskola egy célért való összefogása jelölheti ki.

Oldjuk meg a tk. 112. oldal feladatait! Az 1. feladat – amely kéri, határozzuk meg, mire van szüksége egy átlagos magyar családnak az alapvető szükségletek kielégítésében – kapcsolható a fentebb ismertetett feladatlaphoz. Olvassuk el Horatius Szatírák című intelmek részletét! Mit kárhoztat az ókori római költő? A túlzó és egészségromboló étkezési szokásokat, a tespedtséget. Ismerve a magyar tanulóifjúság közel 50%-ának mozgáshiányos életmódját, elhízását, rossz étkezési szokásait, fordítsunk figyelmet a veszélyek felsorolására! Használjuk ki, hogy a kamasz érzékeny, nemi éréséből eredően külsejét, fizikumát érzi kritizálva.

Követelmény Lássák a tanulók, mi az életmód, s legyenek tisztában vele, hogy az életritmusuk is része annak! Tudjanak különbséget tenni jólét és jóllét között! Fogadják el és gyakorolják az egészséges életvitelt, amely mindennek az alapja. Tanuljanak meg a gyerekek néhány megelőzési stratégiát, amellyel megelőzhetnek, megváltoztathatnak olyan életfolyamatokat, amelyek testi-lelki megbetegedéshez vezethetnek. Tudják meg, hogy melyek az alapvető összefüggések a kultúra, műveltség és az életmód között! 62

Határozzuk meg, hogy az étkezés és a testkultúra miképpen függ össze az életszínvonallal, életminőséggel, életmóddal. Válaszoljanak a tanulók a tk. 113. oldalának kérdéseire! A feladatok között két táblázat is szerepel, amelyek közül a másodikat töltse ki minden tanuló! Ezt követően hasonlítsuk össze a megoldásokat! A feladat arra is jó, hogy azok, akik nem tudtak válaszolni minden kérdésre, megtudhatják, mire kell ügyelni egészségünk megőrzése érdekében. Mit

üzen számunkra a 16. században élt francia Montasigne írása? Játsszuk el a tk. 114. oldalának szituációs játékát, amelyben négy csoportnak kell részt vennie! Elemezzük a tk. 114. oldalának képeit! Ajánlott irodalom Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris 2001, Bp. 1997. Losonczi Ágnes: Életmód időben, tárgyakban, értékekben, Gondolat, Bp. 1977.

Állítsunk össze hasonló témájú képmontázsokat, amelyek az élet minőségét, az életmódot sugallják!

63

31. AZ ÜNNEPEK JELENTÕSÉGE ÉLETÜNKBEN Cél

Követelmények

Az ünnep, legyen az családi, egyházi vagy nemzeti, pihenésre, erőgyűjtésre való. Az ünnepek fontosak, mert gyökereik, hagyományaik révén folyamatosságot teremtenek múlt és jelen között. Az ünnep összetartó erő a családban, kapocs az egyén és társadalom között, s nélkülözhetetlen a gyermek harmonikus nevelésében.

Tudjon a gyermek különbséget tenni ünnep és hétköznap között. Legyen képes a 13 éves korosztály az ünnepekkel életét gazdagabbá, tartalmasabbá tenni. Töltődjék fel szabadnapokon, s használja fel az alkalmat más országok ünneplési szokásainak megismerésére. Tanulni, alkotni, újat teremteni, az életnek értelmet adni ünnepek segítségével is lehet.

Tartalom

Az óra menete

Az ünnepek naptári napokhoz kötődnek, ezért kiszámíthatóak, lehet velük tervezni, rájuk családi, iskolai összejöveteleket programozni. Vannak ünnepek, amelyeket egész Európában megtartanak, s vannak olyanok, nemzeti ünnepeink. Az ünnep az emlékezés, béke, szeretet, szórakozás, pihenés napja. A gyerekek nevelésében hatásos eszköz, s jó alkalom az ajándékozás, az ünnepi együttlét, a szokások, hagyományok átadására, hős elődeink iránti kötelességek megismertetésére.

Falu Tamás versrészletének elemzése után beszélgessünk az ünnepről, amelynek fogalmát könnyen meg tudjuk határozni, hiszen azt minden gyerek ismeri. A következő lépésben határozzuk meg, hányféle ünnep létezik, s közülük melyek azok, amelyek nemzetközileg is ismertek. Mi az ünnep jelentősége a tanulók számára? Készítsünk felmérőlapot, amely erre a kérdésre összpontosít!

A székelyek, illetve a magyarság egyik legnagyobb ünnepe a csíksomlyói ünnepi körmenet 64

Felmérõlap Számozd be az alábbi, ünneppel kapcsolatos fogalmakat, jeles napokat aszerint, hogy számodra melyek a legfontosabbak, illetve kevésbé fontosak. Állíts fel sorrendet!

___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___

___ a névnapom, ___ március 15., ___ karácsony,

Válaszoljanak a tk. 115. oldalának kérdéseire, illetve oldjuk meg közösen a feladatot! Elemezzük a tk. 115–116–117. oldalán látható képeket! Az ünnepek esetében könnyű a dolgunk, hiszen azokat évenként a gyakorlatban – családban, iskolában – megtartjuk, illetve a gyerekek átélik, részt vesznek bennük. Válaszoljanak a tk. 116. és 117. oldalának kérdéseire! Végeztessünk gyűjtőmunkát a gyerekekkel! Az egyik csoport egyházi, a másik állami, a harmadik pedig családi ünnepekről,

október 23., a születésnapom, édesanyám születésnapja, húsvét, szilveszter, augusztus 20., pünkösd, mikulás.

eseményekről gyűjtsön képeket, fotókat, könyveket, ill. velük kapcsolatos tárgyakat! Oldják meg a tk. 118. oldalán lévő feladatokat! Ajánlott irodalom Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások Planétás K., Bp., 1997. Ünnepek könyve. Elekta kiadóház, 1999. Magyar ünnepek. Apáczai Kiadó, Celldö-mölk, 1997.

Vasárnap délután (az 1800-as években) Bihari Sándor festménye 65

32. AZ EMBER ÉS A TERMÉSZET KAPCSOLATA Cél Értelmezzük a bibliai idézetet, majd határozzuk meg, hogy mit értünk a természetvédelem fogalmán! Mondják el a tanulók eddigi ismereteik alapján, hogy miképpen változott meg és mely körülmények hatására az ember és a természet viszonya! (Mikor élt az ember harmonikus kapcsolatban a természettel: az ókorban, vagy napjainkban? Indokolják meg!) Olvassuk el a tiszai ciánszennyeződésről szóló cikket a tk. 119. oldalán! Végezzenek a tanulók gyűjtőmunkát, hozzanak újságcikkeket, fotókat, videofelvételeket az utóbbi évek jelentős környezetszennyeződéseiről! A példák lehetnek hazai, de határainkon túliak is. Elemezzük a tk. 119. oldalának képét! Terjedjen ki a gyűjtőmunka, az üzemek, gyárak, bányák, közlekedési eszközök által előidézett természetkárosítást bemutató képekre, videofelvételekre, újságcikkekre. Vitassuk meg Szent-Györgyi Albert gondolatát! Vajon érvényes-e ma is? Meséljen valaki a Greenpeace-mozgalomról! Beszéljünk arról, hogy a világ legkülönbözőbb pontjain szervezett Greenpeacetüntetések jogosak, illetve célravezetőek-e! Oldjuk meg a tk. 120. oldalának feladatait! A szituációs játékban a tanulók érvekkel és ellenérvekkel győzhetik meg egymást arról, hogy a jelentéktelennek tűnő környezetszennyezések is, ha összeadódnak, súlyos károkat okoznak. Napjainkban a reklámok, óriásplakátok korszakát éljük. Készítsenek a tanulók egy vagy több figyelemfelkeltő plakátot, amelyeket kiteszünk az iskolában. Értelmezzük az Erdő fohásza c. felhívást! Oldjuk meg a tk. 121. oldalának feladatait! Ha valaki az osztályból tagja valamelyik környezetvédő klubnak, számoljon be annak munkájáról! Gyűjtsenek a gyerekek szép, „érintetlen” tájakat ábrázoló képeket!

Tágas hazánk, a Föld emberi léptékű élettere szűkül, egyre kevesebb az erdő, az iható víz, a jó levegő. Egyre több az autó, a beépített terület, a mérgező anyag. A pusztulást, a környezeti ártalmak terjedését nagyon nehéz megállítani azzal a közömbös szemlélettel szemben, amely ma még jellemzi az emberek többségét. A szemléletváltozást tanulással, neveléssel, következetes felvilágosító munkával lehet elérni. Ha ma az iskolapadban ülő gyermekeket nem sikerül ránevelni a környezet védelmére, a pusztulás megállítására, akkor az emberiséget a globális felmelegedés következtében súlyos, sőt katasztrofális természeti csapások érhetik.

Tartalom A tanulók a természet állapotának romlását tapasztalhatják saját környezetükben, akár városon, akár falun élnek. Hasonló tartalmú híradásokról számolhatnak be a rádió, televízió műsoraiból, ezt olvashatják a sajtóban. Sajnos, kezd köztudomásuvá válni Magyarországról, hogy szemetesek, gondozatlanok településeink, útjaink, erdőin, vízpartjaink. Elmondható, hogy „a téma a földön he-ver”.

Követelmény A tanulónak tudnia kell, hogy mit tehet, mit szükséges tennie szűkebb lakókörnyezetének megóvásáért. A természetet oltalmazó, védő munkát egyénileg (önneveléssel) és közösségben tudja végezni, a környezetében élő embereket meggyőzéssel, rábeszéléssel megnyerheti az ügynek. Szemléletformáló tevékenységét elsősorban saját családja, osztály- és iskolatársai között fejtse ki!.

Az óra menete 66

33. HIT, VALLÁS, VILÁGNÉZET Cél

Tisztázzuk, hogy az erkölcsös (etikus) viselkedéshez a vallásos hit áll a legközelebb, és sokan – joggal – az erkölcsöt a vallásos erkölccsel azonosítják. Elemezzük a tk. 123. oldalának képeit! Beszélgessünk az Istenben való hitről! Vigyázni kell, hogy senkit hitében, érzékenységében ne bántsunk meg! Ennek érdekében a tanárnak félre kell tennie egyéni meggyőződését, természetesen nem megtagadva azt. Figyelni kell arra is, hogy a gyerekek egymást se sértsék meg! Igyekezzünk felkelteni az információhiányban élők érdeklődését mások világnézetének alaposabb megismerésére! Ha ez sikerül, könynyebben lehet vitát kezdeményezni a felek között. Kik az ateisták? Válaszoljanak a tanulók a tk. 122. oldalának kérdéseire. Elemezzük a tk 124. oldalának térképét, amely a nagy vallások elterjedtségét ábrázolja! Oldjuk meg a tk. 124. oldalának feladatait! Határozzuk meg saját szavainkkal a világnézet fogalmát! Kik tartoznak ma az idealista, s kik a materialista világnézet hívei közé? Említsenek a gyerekek példákat a 20. századból! A tk. 125. oldalának 1. feladata alapján négy kiemelkedő magyar művésztől idéztünk. Keressenek a gyerekek hasonló idézeteket a magyar irodalom gazdag választékából!

Az ember ősidők óta hisz a természetfölötti erőkben. Ez vezetett az istenhithez, a vallások kialakulásához. A vallás ma is foglalkoztatja az emberiség nagy részét, kortól, nemtől, iskolai végzettségtől függetlenül. A föld különböző tájain, eltérő módon, de gyakorolják az emberek az istenhitet. Térségünkben, Közép-Európában a vallásos hitben élők számos megpróbáltatást szenvedtek el az elmúlt évtizedekben. A hit – egyebek között – az ember világnézetét, erkölcsiségét határozza meg, ezért nem mindegy, hogy az egyént gyermekkorában hogyan készítik fel a hit, vallás, világnézet kiválasztására.

Tartalom Magyarországon a római katolikus vallás az uralkodó, amelyet a reformátusok, s a görög katolikusok követnek. Egyre több hívet szereznek maguknak a távol-keleti vallások, amelyek azonban idegenek az európai hitek és kultúra világában. Ebből sok társadalmi és egyéni konfliktus adódik. A témát könyvek, újságok, rádió, televízió, filmek folyamatosan földolgozzák és közvetítik.

Követelmény Tudjon a 13 éves korosztály eligazodni a vallások – sokszor bonyolult – rendszerében! A család meghatározó – neveléssel, példaadással – a gyerek vallási szokásainak kialakításában. Ennek hiányában a fiatalok önmagukra vannak utalva, s ez sok veszélyt rejt magában. A szekták vonzerejét az egyén tanulással, jó példa követésével, illetve megbízható felvilágosítással győzheti le.

Ajánlott irodalom Szent Biblia. Magyar Biblia-Tanács, Bp., 1974. A Biblia világa, MRT. Minerva, Bp., 1973. Carl Gustav Jung: Az ember és szimbólu-mai. Göncöl, Bp., 1993.

Az óra menete Az Ady Endre-idézet értelmezése után fo-galmazzuk meg a hit és a tudás közötti ösz-szefüggéseket! 67

34. VILÁGVALLÁSOK Cél

Követelmény

A világon létező sok száz vallás közül számunkra a keresztény a legfontosabb, hiszen kultúránk, hagyományaink döntően ahhoz kapcsolódnak. Emellett ismerje meg a gyerek más vallások filozófiáit, azok főbb, kereszténységtől eltérő jegyeit. Különösen azokra a nagy vallásokra fókuszáljunk, amelyek a kereszténység mellett vannak jelen Európában (Magyarországon). Erre a világban való eligazodás, a műveltség gyarapítása, s az erkölcsi nevelés érdekében van szükség.

Tudjon róla a tanuló, hogy a kereszténység egymilliárdos hívőserege nem páratlan, az iszlám és a kínai univerzizmus is legalább ennyi követőt tudhat magáénak. Továbbá azt is tudni kell, hogy Allah hívei döntően arabok, a távol-keleti vallást pedig az egy tömbben, de nagy számban élő kínaiak követik. Tudnia kell a tanulónak az iszlám Magyarországon látható török kori emlékeiről is. Ismerje a 13 éves korosztály az öt világvallás szimbólumait, tudja megkülönböztetni egymástól templomaikat, kegyhelyeiket, szent irataikat stb.

Tartalom Az óra menete A távol-keleti, nagy tömegeket vonzó vallások közül a brahmanizmus és a buddhizmus egyaránt Indiában keletkezett. Az ókor kultúráját, szellemi világát, művészetét, szokásait, istenhitét magukba foglaló vallások számos téren különböznek az európai tradíciótól. Ezt a tényt könyvek, filmek gazdag választéka is tanúsítja. Hasonló tájékozódási pontokat kínál az univerzizmus, azon belül a konfucionizmus, és a taoizmus. A konfucionizmus megértéséhez segítséget nyújt a kung-fu harcművészet, amely kapcsolatban áll a filozofikus vallással. A kereszténység eszméjét, tanítását a hazánkban is szép számmal fellelhető templomok, kegyhelyek, szabadtéri emlékművek, könyvek, filmek által teheti magáévá a gyermek. Az iszlám a 20–21. század fordulóján nemkívánatos szerepre tett szert a politikai alvilágban, s ez a keresztény világot a terrorral, háborúval fenyegeti. Ezért aki az iszlámról ismereteket akar szerezni az újságcikkek felületes híradásain túl, annak érdemes szakkönyveket is kézbe vennie.

Keressenek a tanulók a témához illő idézete(ke)t, amelye(ke)t beírhatnak a 126. oldalon a cím alá! Ajánlatos, hogy alakuljon az osztályban öt csoport, s egy-egy világvallást mutassanak be! Ezt a feladatot korábban ki kell adni, hogy a téma feldolgozásához az egyes csoportoknak legyen idejük az általuk választott vallás templomairól, szimbólumairól, szent iratairól, szertartásairól, isteneiről, kialakulásának történetéről elegendő anyagot gyűjteni.

Javaslatok a téma feldolgozásához A brahmanizmus (hinduizmus) Indiában terjedt el. A csapat tagjai mutassák meg a Föld vagy Ázsia térképén, hol élnek a hinduizmus hívei! Mutassanak képeket hindu templomokról, a hívek ruházatáról! Illusztráljuk a kasztrendszer különböző alakjait egy-egy jellemezőjük (katona, pap, szolga stb.) kihangsúlyozásával! A buddhizmust vállaló csapat elevenítse fel a vallásalapító Buddha életét! Mutas-sanak képeket templomokról, viseletekről, tárgyakról! 68

Jelöljék be a csapat tagjai a Föld vagy Ázsia térképén azokat a térségeket, ahol elterjedt a buddhizmus! Vetítsenek le egy részletet a Kis Buddha című filmből! A kínai univerzizmust vállaló csapat mutassa meg a Föld, vagy Ázsia térképén, hol terjedt el a konfucionizmus, és a taoizmus! Ismertessék képek, rövid életrajzok segítségével Kung fu-ce és Lao-ce mesterek vallásalapító tevékenységét! Próbáljanak a gyerekek összefüggést találni a kínai írás folytonossága, az ország földrajzi elhelyezkedése, s a filozofikus tanok elterjedése között! A kereszténységet, amely a legközelebb áll hozzánk, szintén be kell mutatni, mert a gyerekek jelentős része nem ismeri e vallás lényegét, szimbólumrendszerét, templomainak külső és belső felépítését, berendezését. Célszerű, ha egy templombelső jól látható képén (legszemléletesebb a videofilm) végigvezetjük a tanulókat, ismertetve a keresztelő medencétől a stációképeken, szószéken át az oltárig a különböző berendezéseket, illetve azok funkcióit.

tulajdonít, a többinél sokkal fokozottabb mértékben állítja egész tanításának középpontjába. Jézus Krisztus (görögül felkent, a héber messiás fordítása) az egyház szerint nem metafizikai és etnikai tanok szerzője vagy újrafelfedezője, mint Buddha, és Konfu-ciusz, nem egy benne megnyilatkozó isten küldötte, mint Mohamed, nem a világ ura sokféle megtestesülésének egyike, akinek a segítségével a maga isteni bölcsességét közli az emberiséggel, mint Krisna, hanem maga az Isten, aki a világfolyamatban előidézi a nagy fordulatot, megvalósítja a világtörténet hamarosan bekövetkező befejeződését, és a világ végérvényes megdicsőülését.” Helmuth von Glasenapp

Az iszlámot képek, filmek, tárgyak segítségével lehet kielégítően megismertetni a tanulókkal. Némely gyereknek talán személyes érzelmei is lehetnek törökországi, egyiptomi, tunéziai nyaralások után az iszlámról. Idézzék fel a vallásról a 6. osztályban tanultakat! Hívják segítségül a térképet, amelyen jelöljék be az iszlám hívők által lakott területeket!

„A kereszténység abban különbözik minden más nagy vallástól, hogy alapítóját azzal, hogy neki az egész kozmikus folyamatban meghatározó szerepet

Vatikáni jelenet 1998-ban (HVG) 69

35. DIÁKJOGOK AZ ÁLTALÁNOS JOGRENDSZERBEN Cél

Ismerkedjünk meg a magyar jogrendszer gyermekeket érintő törvényeivel, amelyek közül néhányat a tk. 132–133. oldalán is olvashatunk. A tanulók közül néhányan – előre vállalva a feladatot – kutassanak olyan jogi kézikönyvek, közlönyök, brosúrák, füzetek után, amelyek a gyerekek érvényben lévő jogait írják le. Az óra nagy részét igyekezzünk olyan szituációk megbeszélésével kitölteni, amelyek közül néhányat a tk. 134. oldalán olvashatunk. A szituációkat a gyerekek – előre meghirdetett feladat alapján – maguk gyűjtsék össze, lehetőleg a saját élményeik, tapasztalataik hasznosításával. A diákokat nem csak általános gyermeki, hanem speciális jogok is védik, amelyek kritikus helyzetekben válnak aktuálissá. Alkalmazásukhoz ismerni kell a gyermekek szükségleteit kielégítő szakszolgálatokat.

A jog ismerete fontos, hiszen annak hiányában az egyént számos hátrány érheti. Ez a tanulókra is vonatkozik. Bonyolult, túlszabályozott világunkban a jog ismerete, alkalmazása elengedhetetlen az érvényesüléshez, az életben való eligazodáshoz. Vegyék tudomásul a tanulók: „A törvény nem ismerése senkit sem ment fel annak hatálya alól.”

Tartalom A 13 éves korosztály számára még nem kötelező és nem is szükséges a törvények ismerete, de a tanulók jogaival és kötelezettségeivel saját érdekükben, tisztában kell lenniük. E célra alkalmas az iskolában működő diákönkormányzat, amely egyben jó gyakorlóterepet adhat a tanulók diákjogokban történő eligazodásához. A gyerekek számára, szóbeli tájékoztatásukon túl segítséget nyújtanak a diákok különböző jogait le-író kézikönyvek, rövid kivonatok.

Nevelési tanácsadó Speciális nevelési-oktatási gondokat kezelő intézet, amely az iskolából ide irányított tanulókkal foglalkozik.

Követelmény

Gyermek-ideggondozó szakrendelő Az egészségügyi ellátó rendszerben működő, gyógyítás rendeltetésű intézet.

Tudja a 13 éves korosztály, mely jogok védik az érdekeiket, s határozzák meg helyüket a társadalomban! Tudniuk kell, hogy jogaikat csak úgy érvényesíthetik maradéktalanul, ha teljesítik kötelességeiket is! Ha a jogkövetés és a kötelességteljesítés nincs szinkronban, az konfliktusokat okozhat a gyerekek életében.

Gyermekjóléti szolgálat Intézményében a veszélyeztetettség megelőzésére pedagógusok, szociális munkások, pszichológusok, jogászok dolgoznak, hogy élő kapcsolatot tartsanak az iskolával. Családsegítő szolgálat Hasonló feladatkörrel műkődik, mint a gyermekjóléti szolgálat, ám kizárólag azokkal foglalkozik, akik hozzá fordulnak segítségért.

Az óra menete Ismerkedjenek meg a gyerekek a jogi kézikönyvek jelölésrendszerével, nevezetesen a fejezet, bekezdés, cikkely, paragrafus, pont fogalmaival! Mutassuk be Az Emberi Jogok Egyete-mes Nyilatkozatát és a magyar alkotmányt, mint alaptörvényeket.

Pályaválasztási tanácsadók Fővárosi, megyei pedagógiai intézetek foglalkoztatják s pszichológiai vizsgálatokkal segítik a pályaválasztást. 70

Ajánlott irodalom Buda Béla: Kommunikáció az osztályban, Támasz, Bp., 1998 Szekszárdi Julianna: Az iskolák belső világa. OKI, Bp., 2000 Herceg Mária: Iskolai gyermekvédelem, Anonymus Kiadó, Bp., 1999

Ifjúsági irodák Kínálatukban szabadidős programok, képzések, diákmunka-ajánlatok, tanfolyamok kapnak helyet.

Dr. Kisida Erzsébet: Diákok jogi kézikönyve nemzetközi egyezmények olyan jogi szabályokat rögzítő okiratok, amelyekhez, ha az államok csatlakoznak, akkor ezzel a nyilatkozatukkal az egyezményekbe foglaltak elfogadásra, betartására kötelezettséget vállalnak. Az Országgyűlés törvénnyel iktatja a hazai jogszabályok sorába. Például a Gyermek jogairól szóló New York-i Egyezményt, az 1991. évi LXIV. törvénnyel iktatta be az Országgyűlés törvényes képviselet a szülők látják el. Meghatározott esetekben a szülői felügyeletet gyakorló szülő joga és kötelezettsége, hogy a kiskorú gyermekét mind személyi, mind vagyoni ügyeiben képviselje. A szülők hiányában vagy akadályoztatásuk esetén a gyár, az intézetvezető látja el a törvényes képviseletet.

Szószedet cselekvőképes személy maga köthet szerződést, vagy tehet más jognyilatkozatot erkölcs, erkölcsi normák azok a jogszabályok, amelyeket embertársainkkal szemben helyes betartani. megszegésük nem von maguk után büntetést, csupán az embertársaink rosszallását. (Például átadod a helyed a buszon, vagy nem?) jogharmonizáció a hazai jogszabályoknak a nemzetközi egyezményekkel, a külföldi jogszabályokkal való egyeztetése, összeillesztése jogképesség minden élve született embert – sőt az élve születés feltételétől függően a méhmagzatot is – megillet. Az alkotmányunk szerint minden ember jogképes, azaz jogai és kötelezettségei lehetnek. A másik kategória, hogy a jogokat és a kötelezettségeket önmaga gyakorolja-e (például felnőtt korban), vagy mások – például a szülei – gyakorolják helyette. Ilyen eset lehet az, ha szüleid lakást vesznek neked. Az adásvételi szerződést ebben az esetben ők írják alá, helyetted. jognyilatkozatot teszel, ha valamire kötelezettséget vállalsz, vagy jogosultságokat, jogot vagy kötelezettséget nyersz jogügyletek körébe esnek azok a nyilatkozatok, amelyek joghatásokat vonnak maguk után jogviszony a jogok és kötelezettségek egysége, az ebből adódó sajátos helyzet kódex az adott jogterületet átfogó jogszabály, törvénykönyv

Jogszabályok A kötetben szóba került legfontosabb jogszabályokat ajánlom figyelmedbe, ha te is fontosnak tartod: – a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény – a gyermek jogairól szóló New York-i Egyezmény kihirdetéséről rendelkező 1991. évi LXIV. törvény – a házasságról, a családról és gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 71

– a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény – a Büntető Törvénykönyvéről szóló 1987. évi IV. törvény – a büntető eljrásról szóló 1973. évi I. törvény – a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

– az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény – a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény – a nemzeti, etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény – a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10:) Korm. rendelet

36. ÖSSZEFOGLALÁS Cél

Az óra menete

A társas kapcsolatok tanulása, kifejlesztése a családban kezdődik, majd az óvodában, iskolában folytatódik. A baráti kapcsolatok létrejöttében sokat segítenek a tapasztalatok, a környezet, a felnőttek tanácsai. Igyekezzünk olyan kapcsolatokra ösztökélni a gyereket, amelyek kölcsönös partneri viszonyra épülnek! Ehhez a család, a barátság, nemzedék, nemzetiség, etnikum fogalmának, ismerete elengedhetetlen, s ezeket tanulni, illetve megélni kell.

Hallgassuk meg az elmaradt előadásokat, beszámolókat, értékeljük a kollekciókat, ötleteket, a szituációs játékokban résztvevők aktivitását! Foglaljuk össze a társas kapcsolatok rendszerét, kiindulva a családból, ahol a gyerek az alapokat sajátítja el. A következő fokozatot az iskolában, barátságok révén éri el a tanuló. A kamasz iskolás éveiben nyit a világra, amikor megismerkedik tágabb környezetével, a nemzet fogalmával, azon belül a nemzetiségekkel, etnikumokkal, vallásokkal, továbbá a jogrendszerrel. Játsszuk el a tk. 136. oldalán lévő Han-gyajátékot!

Tartalom Az egészséges társas kapcsolatokat a kamasz nem könyvből, filmekből, hanem a való életből tanulja meg. A kommunikáció sokat segít a férfi és a női szerepek elsajátításában, a munka világában való eligazodásban, a kultúra gyarapításában, az életmód kialakításában. Az ünnepek és a vallás, az ember és a természet összefüggéseinek feltárása egyaránt a társas kapcsolatok feladatkörébe tartozik.

Követelmény Ismerje a 13 éves kamasz helyét és szerepét környezetében, mert csak így tudja formálni, szabályozni társaihoz fűződő viszonyát! Az eligazodás önneveléssel, megfigyeléssel, a felnőttek tanácsainak megfontolásával válik egyszerűbbé, könnyebbé. 72

TANMENET Témakör Helyünk a 1. világban

Cél és feladat Ki vagyok én? Önismeretre nevelés

Az ember Ismerje fel a tanuló, életének hogy 13 éves korban 2. meghatározó életének meghatározó szakaszai szakaszát éli át. Test és lélek 3.

Tudatosuljon a tanulóban a testi és lelki harmónia összefüggése, annak döntő szerepe. Tudjon vigyázni az egészségére

Megoldás Kérdőív, játék, szövegelemzés Rendezze saját gondolataiba tárgyi emlékei által saját életkori szakaszait

Követelmény A tanuló tudja elhelyezni magát a környezetében A tanuló készüljön – most már tudatosan – életének következő szakaszára

Sok elemzés szükséges ahhoz, hogy a gyerekben tudatosuljon az egészséges életvitel néhány kritériuma

Ismerje és tegyen eleget a testi és lelki egészség követelményeinek. Szenvedélybetegségek felismerése, illetve elkerülése

Cselekvéseink Ismertessük fel a gye- Irodalmi példák, saérzelmi rekkel, hogy érzelmeit ját tapasztalatai, egyindítékai önkontroll kialakításá- más megfigyelése 4. val irányítania kell, révén, elemzésekkel, mert így életét teheti szituációs játékokkal könnyebbé haladjon célja felé Testi és lelki Az egyén őrizze meg Tudja a veszély forbetegségeink legfőbb értékét, az rásait, hatását, s tudja egészségét. Tudatosul- kialakítani az „életjon benne az egészösvényét”. Tájéko5. ségnevelés rendszere. zódjon segítséggel az A kamaszkor veszéezt tárgyaló irodalyeinek ismerete lomban Összefoglalás 6.

Nyelv, kommunikáció 7.

Gondolatok a világ 8. megismeréséről

A 7. évfolyamot elvégezve tudja megkülönböztetni a tanuló az őszinteséget a nyílt dühkitöréstől Tudatosan vigyázzon magára, s határozottan utasítsa el az élvezeti szerek. Tudja, kihez forduljon segítségért

Helyünk keresése a világban. Védekezés a globalizáció hatásai ellen. Az egészséges éntudat kialakítása Az ember legfontosabb, legegyetemesebb kommunikációs rendszere a nyelv. A kommunikáció fogalmának értelmezése és gyakorlása

Testi és lelki egészség megteremtése, az önkontroll elsajátítása, káros élvezeti szerek elutasítása Számos szituációs játékkal törekedjünk arra, hogy a magyar nyelvet a kommunikáció eszközévé tegyük

A tanuló kerüljön összhangba a környezetével, a világgal. Alakítsa ki életvitelét

A gondolkodás képessége a legfőbb emberi érték. Használják ezt ki, támaszkodva az iskolára

Gondolkodás, erkölcsi gondolkodás alkalmazása a nyolc főbűn és a televízió káros adásaival szemben

Éljenek a tanulók az iskola adta lehetőségekkel a jobb életminőség kialakításáért

73

Tudják és akarják a magyar nyelvet megtartani, a nyelv elhalását, romlását kivédeni. Kommunikáció gyakorlása

Témakör

Cél és feladat

Megoldás

Követelmény

Kreativitás, intuíció

A gondolkodással és akarattal összefüggő kreativitás új tanulási módokat, életterveket bontakoztat ki. Az intuíció képessége könynyebbé teheti a kamasz életét is

Beszélgetésekkel, szituációs játékokkal, feladatok megoldása által alakítsuk ki az új tanulási módszereket

Legyenek képesek a tanulók példák és saját tapasztalataik által a kreativitás, a tehetség kibontakoztatására

Emberi szellem és kiteljesedés

Egyeztessük a boldogság és a siker fogalmát, a testi és lelki igényeket, a társainkkal való kapcsolatokat

A mindennapi élet tele kudarccal és sikerrel, illetve óvó és intő példák sorával. Tanuljanak az esetekből

A siker, a boldogság, lelki egyensúly csak munkával, s kudarcok révén érhető el

A szeretet az ember egyik legfontosabb sajátossága, amely az erkölcsi értékeken alapul. Ismerkedjünk meg a Tízparancsolattal

Saját tapasztalatokból kiindulva, s a könyv példáinak segítségével törekedjünk az erkölcsi jó gyakorlására

Szeretet nélkül nem teljes az ember élete. Ismerjék a tanulók a jó és a rossz fogalmát, a etikai normákat

Az igazságosság

Tudja a tanuló meghatározni az igazság és az igazságtalanság fogalmát. A következő lépésben érvényesítse az igazságosság révén az igazságot

Az irodalomból és az életből vett elméleti és gyakorlati példákon át, nagyobb eséllyel közelíthetünk az igazság felé

Legyen a tanuló tájékozott, türelmes, jóindulatú, s akkor az ítéletalkotása közelebb áll a valósághoz, mint ezek hiányában

Az erkölcsi jó

Az erkölcsi jó, az erény erősítése, a rossz, a bűn gyengítése neveléssel, a tanuló kisgyermekkorától kezdve

Nevelés, önnevelés, mások megfigyelése, a jó példák hasznosítása, a rossz példák kerülése, mellőzése

A tanulóban alakuljon ki a jóra való törekvés, a tiszta lelkiismeret igénye

Becsület és lelkiismeret

A becsület, s a belső szabályozó, a lelkiismeret aktivizálása, hiszen ez az ember egyik legfőbb értéke. Pozitív tulajdonságok gyakorlása

Az egyén a nevelés, önnevelés során figyeljen a külső példákra és belső sugallatra, a jó lelkiismeretére

A tanuló legyen képes különbséget tenni becsület és becstelenség között. Tudja a helyes döntést, és ha kell, tudjon korrigálni

9.

10.

Az ember, mint értékelő és 11. erkölcsi lény

12.

13.

14.

74

Témakör

Cél és feladat

Megoldás

Követelmény

Esztétikai értékeink

Ébresszük fel a tanulókban a szépség iránti igényt, amelyet kielégíteni a természet és a művészetek által lehet

Esztétikai értékeket a tanuló következetes gyűjtőmunkával, alkotómunkával, azaz tehetsége kibontakoztatásával szerezhet

Legyen képes a tanuló különbséget tenni a csúnya és a szép, az értéktelen és értékes művek, alkotások között. Gyűjtsön, s ha tud alkosson

Összefoglalás

Az ember célja ősidők óta, hogy megismerje a világot, s abban elhelyezze magát

Tanulás, önnevelés, kommunikációs készség kifejlesztése, továbbá a szülők, nevelők, tanárok pozitív hatásának befogadása

Tudjon a tanuló különbséget tenni rossz és jó, balsiker és boldogság, csúf és szép, értéktelen és értékes között

A szeretet alapja a család

A szeretet nem alapulhat erőszakon, s nem irányulhat egy tárgyra. A szeretetet nem lehet siettetni, a kapcsolatok kialakítása türelmet, megértést igényel

A szeretetet a családban lehet és kell alapozni. Azt folyamatosan szükséges ápolni. Nagyon fontos a szülő-gyermek kapcsolat

Lássa, érezze a 13 éves kamasz a család jelentőségét, nevelő szándékát, az összetartozás erejét, boldogságba vetett hitét

A barátság

A barátkeresés a serdülőkor egyik legfontosabb feladata. Kerüljék el az alá- és fölérendeltségi viszonyt, mert az egy életre szóló, rossz élménnyel járhat

A felnőttek szava keveset számít, ebből eredően a baj megelőzésében önmagára van utalva a kamasz

Legyen a tanuló nyitott, alkalmas az önfeltárásra, a nézetcserére, a közös programok kialakítására

A barátságAz ifjúkori barátság a ról még egy- későbbi érzelmi kapszer csolatok próbája, ezért fontos, hogy stabil ala19. pokra épüljön, s ne okozzon csalódást egyik félnek sem

Önálló, de kölcsönös elfogadáson alapuló választás esetén tartós baráti kapcsolat alakulhat ki, amelyet a család és az iskola befolyásolhat

Tudja a tanuló kivédeni az alá- és fölérendeltségi viszonyt, amihez őszinteség, nyitottság, a társak kölcsönös elismerése szükséges

A szülő, nagyszülő, testvér nem rossz akaró. Ebből kiindulva alakítsák az idősebb családtagokhoz viszonyukat a gyerekek

Tudja a tanuló elfogadni az övétől eltérő életszemléletet, s átvenni a tapasztalatokat. Legyen jó megfigyelő

15.

16.

17.

18.

Nemzedékek kapcsolata 20.

Az egymás mellett élő generációk nézeteltéréseit tapasztalatok, tanulás, a hagyományok tiszteletben tartása révén fel lehet oldani

75

Témakör

Cél és feladat

Megoldás

Követelmény

Nemzet, nemzetiség, etnikum

A nemzethez tartozás tudata egy egész életre szól. A hazaszeretet, az identitástudat a gyermekkorban alakul ki, s ezek szükségesek a nemzetiségek és etnikumok megértéséhez

A tanuló szülőföldje, népe megismerésével, az anyanyelvvel együtt szívja magába a hazaszeretetet, a szülőföld iránti elkötelezettséget, nemzetének megbecsülését

Tudjon a gyerek különbséget tenni nemzet, nemzetiség és etnikum között, s képességét alkalmazza a gyakorlatban, a mindennapi életben

Csoportok alakulása

A csoporthoz tartozás igénye természetes emberi vágy, de nem mindegy, hogy milyen csoporthoz. Döntő a cél, közös tevékenység, a közelség, az életszemlélettel, hasonló sors, őszinteség

A külső segítség (szülő, iskola) mellett a tapasztalatok, az önismeret, a társak ismerete egyaránt szükséges a harmonikus csoport kialakításához

A tanuló, építve önismeretére, tudja megkülönböztetni a csoportot a közösségtől, valamint a rokonszenvest az ellenszenvestől

Bátorság és erőszak

Bátorság és gyávaság az emberi természet elemei. A bátorságot a vakmerőséggel összetévesztve cselekedetünk tévútra visz. Az igazi bátorságot tudatosan ki kell fejleszteni magunkban

A történelmi és irodalmi példák, a jó és a rossz kortársi és cselekedetek alapján ki kell tudni építeni a követendő, helyes utat, s azon következetesen végig kell menni

Tudjon a tanuló különbséget tenni bátorság, vakmerőség, gyávaság, illetve erőszak és (ön)védelem között

A gazdasági nehézségek enyhítése mellett sokat javíthat a helyzeten a média segítsége, tanulás, információszerzés, önnevelés és a mások jobb megismerése

Tudjon a tanuló különbséget tenni az előzetes ítélet, az előítélet, az előítéletesség és gyűlölet között

A gyerekek az őket leginkább foglalkoztató nemi szerepeket felnőttektől, könyvekből, folyóiratokból, filmekből és tévéműsorokból tanulják

Legyen tudatában a tanuló a tinédzserkor buktatóival, s azokat legyen képes bármikor korrigálni. Értsen a kapcsolatteremtéshez

21.

22.

23.

Előítéletesség Az előítéletesség áltaés nyitottság lában súlyos politikai, gazdasági gondok idején fajul el. Ezt nyitottsággal, kellő tole24. ranciával lehet enyhíteni.

Férfi és női szerepek

25.

Az ember életét, egyéniségét jelentősen meghatározza a nemi szerepek felismerése, tanulása, helyes irányba való terelése. Ez a tanulás a kamaszkor legfontosabb céljai, feladatai közé tartozik

76

Témakör

Cél és feladat

Megoldás

Követelmény

Szerelem és házasság

A szerelem rendeltetése a házasság, a családalapítás, amely csak úgy lesz sikeres, ha a párkapcsolat stabil alapokon nyugszik, s a két felet erős érzelmi szálak kötik össze

A szerelemtől a családalapításig sokat kell tanulni, tapasztalni, amit a tévé, rádió, könyvek, folyóiratok többnyire segítik

Tudják felmérni a tanulók, hogy két ember szövetsége mekkora erőt, hitet mozgósít, ha annak nemes célja van

Az emberi társadalom

Az egyén ismerje fel helyét, kövesse a társadalom változásait, s öntudatára támaszkodva legyen annak hasznos tagja

A társadalomban betöltött szerepünket évszázados modellek határozzák meg. Éljünk a kor adta lehetőségekkel

A tanuló legyen képes megérteni a közérdek fogalmát. Lássa a demokrácia összefüggéseit, s akarjon dolgozni a társadalomért

A családi példa, a tanulás, a környezet motiváló ereje határozza meg a pályaválasztást, a későbbi munkavégzést.

Legyen képes a tanuló egyéni képességeit szinkronba hozni a társadalmi elvárásokkal. Tudjon olyan munkát választani, amelyet szeretni fog

26.

27.

Munka, gaz- A hivatás, a munkadaság, végzés öröme, az alkotás egyén társadalmi hasznossága visszahat tel28. jesítőképességére, de ne tévesszük össze a teljesítmény-orientáltságával Kultúra és művelődés

A kultúra egyének által létrehozott szellemi és materiális produktum. Ebből a köztulajdonú anyagból vesz ki mindenki a saját igényei, lehetőségei szerint. Műveltséget olvasással, tanulással és a hagyományok ápolásával lehet megszerezni.

A kultúra az élet minden terén jelen van: az épületekben, környezetünkben, a könyvekben, a művészeti alkotásokban, s merítünk magunk és a közösség szellemi emelkedésére

Tudja elsajátítani a tanuló az értékes tudásanyagot, tudjon különbséget tenni jó és rossz között, s élvezze, hogy a művészetek a világ titokzatos szépségeit tárhatják eléje

Életszínvonal, életminőség, életmód

Az ember jól, biztonságosan szeretne élni. Az egyén és a csoport (család) eltérő szükségletei igényei formálják az emberek életmódját. Ettől el lehet szakadni, de annak ára van: kudarc, a hagyományok elvesztése

Az élet hétköznapi jelenségeit figyelve, elemzéssel, példák helyes kiválasztásával életünket a kívánt színvonalra emelhetjük

Tudjon a tanuló különbséget tenni jólét és jól-lét között. Készüljön fel az egészséges életre, ismerje a megelőző stratégiákat

29.

30.

77

Témakör

Cél és feladat

Megoldás

Az ünnepek jelentősége életünkben

Az ünnep – családi, egyházi, állami – az ember nevelését, pihenését, feltöltődését, a hagyományok átvételét, a harmonikus életet szolgálja

A naptárban követhető jeles napok tervezhetők, kiszámíthatók. Az ünnepekkel élve szűkebb és tágabb körben közös programot szervezhetünk

Ismerje a tanuló az ünnep jelentőségét, s azt beépítve az életébe, tudjon alkotni, tanulni

Az ember és Tágas hazánk, a Föld, a természet egyre szűkül. Kötelesjelentősége ségünk, célunk, hogy a pusztuló természetet, az életet adó környezetet megmentsük. 32. Ehhez az eddigi szemlélet, a tudat gyökeres megváltoztatására van szükség

A lakókörnyezet, illetve tévé, rádió, sajtó állandó témája a környezetvédelem. Kapcsolódjunk be a környezet megóvásába először az iskola kerítéséig, majd falakon túli lakókörnyezetünkben

Tudja a tanuló, hogy mit tehet szűkebb környezetében, majd az itt szerzett tapasztalataival hozzájárulhat a tágabb környezetben a természet megmentéséhez, megóvásához

31.

Hit, vallás, világnézet

Az ember ősidők óta hisz a természetfölötti erőkben, ami az istenhithez, a vallás kialakulásához vezetett. A vallásos világnézet ma is jellemzi az emberiség nagy részét. A hit sokszor megkönynyíti az ember mindennapi életét

A Magyarországon uralkodó nagy vallások ismerete eligazítást ad a hitbéli dolgokhoz. Az anyagi haszonra leső, gyanús eredetű kisegyházakat, szektákat fenntartással kell fogadni

Tudjon a tanuló eligazodni a vallások rendszerében, s legyen képes ellenállni a szekták csábításának, lélekromboló hatásának

Világvallások

A világon sok száz, egymáshoz közelálló, illetve nagyon is eltérő vallás alakult ki. Az öt nagy vallást, amelyekből a többi is ered, az eligazodás végett ismernie kell annak, aki az európai kultúrában él

Tájékozódás a nagy világvallások rendszerében. A főbb elméleti tudnivalók, vallási szimbólumok megismerése, a különbségek magyarázata kijelöli a helyes utat

A tanuló tudja, hogy a kereszténység egymilliárdos hívőserege mellett más, eltérő filozófiára épülő, szintén milliárdos vallások is léteznek

33.

34.

Követelmény

78

Témakör

Cél és feladat

Megoldás

Követelmény

Diákjogok az általános jogrendszerben

A jog ismerete nélkül az embert – ez a tanulókra is vonatkozik – számos hátrány érheti. Létszükséglet a jog ismerete, alkalmazása, hiszen bonyolult, szövevényes világunkban a törvények határozzák meg az életünket

A gyerek számára egyelőre elegendő, ha a tanulók jogait az iskolában működő diákönkormányzat révén ismeri meg, s azokból az őt érintő törvényekre koncentrál

A kamasz jogai mellett azt is tudnia kell, hogy melyek a kötelességei, mert ha azok nincsenek szinkronban, konfliktusok adódnak

Összefoglalás

A társas kapcsolatok tanulása a családban kezdődik, majd az óvodában, iskolában, baráti körben, vallási és más közösségekben folytatódik

A tanulás színtere maga az élet, hiszen a kapcsolatait nem könyvből olvasva, hanem a másik emberrel kommunikálva tölti a kamasz

Tudja a 13 éves kamasz a helyét, szerepét a környezetében, tudja formálni, szabályozni a társakhoz fűződő viszonyát. Ez önneveléssel, megfigyeléssel könynyebbé tehető

Évzáró

Utolsó beszélgetés arról, hogy kinek mi a véleménye az etika modul hatásáról, hasznáról, nevelő erejéről.

35.

36.

37.

79

Tartalomjegyzék Tisztelt Kolléga ______________________________________________________________3 Alapkérdések ________________________________________________________________4 I. Az emberi természet ________________________________________________________9 Helyünk a világban _____________________________________________________10 Az ember életének meghatározó szakaszai__________________________________12 Test és lélek ___________________________________________________________13 Cselekedeteink érzelmi indítékai __________________________________________15 Testi és lelki betegségek _________________________________________________16 Összefoglalás___________________________________________________________18 II. Egyén és személy _________________________________________________________19 Nyelv, kommunikáció ___________________________________________________20 Gondolatok a világ megismeréséről________________________________________22 Kreativitás, intuíció _____________________________________________________23 Emberi szellem és kiteljesedés ____________________________________________25 Az ember, mint értékelő és erkölcsi lény ___________________________________27 Az igazságosság ________________________________________________________29 Az erkölcsi jó __________________________________________________________30 Becsület és lelkiismeret __________________________________________________32 Esztétikai értékeink _____________________________________________________34 Összefoglalás __________________________________________________________36 III. Társas kapcsolatok _______________________________________________________37 A szeretet alapja a család ________________________________________________38 A barátság _____________________________________________________________40 A barátságról még egyszer _______________________________________________42 Nemzedékek kapcsolata _________________________________________________43 Nemzet, nemzetiség, etnikum ____________________________________________45 Csoportok alakulása _____________________________________________________47 Bátorság és erőszak _____________________________________________________49 Előítéletesség és nyitottság _______________________________________________51 Férfi és női szerepek____________________________________________________53 Szerelem és házasság ____________________________________________________55 Az emberi társadalom ___________________________________________________57 Munka, gazdaság, alkotás ________________________________________________59 Kultúra és művelődés ___________________________________________________61 Életszínvonal, életminőség, életmód _______________________________________62 Az ünnepek jelentősége életünkben _______________________________________64 Az ember és a természet kapcsolata _______________________________________66 Hit, vallás, világnézet____________________________________________________67 Világvallások ___________________________________________________________68 Diákjogok az általános jogrendszerben _____________________________________70 Dr. Kisida Erzsébet: Diákok jogi kézikönyve________________________________71 Összefoglalás __________________________________________________________72 Tanmenet __________________________________________________________________73 80