Bánáti Sverák program szakmai koncepciója
A Szentendre Város által kezdeményezett, a Szentendre Városi Óvodák óvónői által kidolgozott és a Ferenczy Múzeum által koordinált programban az önkormányzati óvodák tizenhárom nagycsoportja, valamint az egyházi óvodák három nagycsoportja vesz részt. Az óvodai csoportok átlagos létszámát figyelembe véve évente 330 gyermeket vonunk be a képzőművészeti ismereteket megalapozó foglalkozássorozatba. A három éves program keretében így mintegy 1000 hat éves korú gyermekkel fogunk foglalkozni – több alkalommal. A foglalkozássorozat 4 találkozásból áll, amelyből két vagy három1 alkalommal a csoportok a múzeumba jönnek el, a fennmaradó alkalmakkor pedig a múzeumi foglalkozás témájához kapcsolódóan egy festőművész, illetve egy keramikus keresi fel az óvodákat, ahol kreatív, alkotó foglalkozást tart a múzeum által rendelkezésére bocsájtott eszközök és anyagok felhasználásával. A foglalkozások módszertana, leírása, témája, eszközigénye: A felfedező, élményszerző típusú foglalkozások alatt különböző szinteken valósul meg a kompetenciák fejlesztése. A kiállított festmények, szobrok első, vizuális élményének befogadása egy interaktív, a korosztály számára érthető tárlatvezetés, beszélgetés keretében zajlik. Ezen ismeretek interiorizálását segítik a különböző tárgyak, illetve a tapintható műalkotások közeli megismerésével együtt járó érzékszervi benyomások (látás, hallás, tapintás, szaglás). Az új élményeket és ismereteket hívják elő és dolgozzák át a gyerekek a műhelymunkák során, amelyeken a gyakorlatban, saját kezükkel alkotott tárgyakba önthetik – immár nem szavakkal – érzéseiket. Az alkotó munka során megismerik azokat az eszközöket, anyagokat, szerszámokat, amelyekkel – szakmai vezetés mellett – megvalósíthatják elképzeléseiket, teret engedhetnek alkotó fantáziájuknak. Az eszközök beszerzése során az ecsetből, papírból, festékből úgy vásárolunk, hogy minden óvodában maradjon egy-egy teljes készlet. Erre azért van szükség, mert a gyerekek tempója az alkotási folyamat szempontjából is nagyon különböző, mindig vannak olyan gyerekek, akik lassabban készülnek el. Fontos azonban, hogy ők is megkapják a lehetőséget arra, hogy befejezzék művüket, ha nem is a foglalkozás időkeretein belül, de mindenképpen a megszokott, már kipróbált anyagokkal és technikával.
1
attól függően, hogy az óvodák vállalják-e a múzeumba való eljövetelt plusz 1 alkalommal.
Helyszín: Ferenczy Múzeum Pajor-kúria épülete, a Ferenczy család állandó kiállítása. A múzeumpedagógiai foglalkozás neve: „Portyázó piktúra”. Életkor: 5-7 év Foglalkozás hossza: 1,5 óra Foglalkozás felépítése: 45-60 perc interaktív tárlatvezetés, majd 30 perces képkészítés Foglalkozás leírása: a család bemutatása a folyosón látható képek segítségével, majd séta a kiállításban: A gyerekek kapnak egy-egy tárgyat (falevél, rózsaszín kendő), amit valamelyik festményen a gyerekek felfedeznek. Ezek a tárgyak és a hozzájuk kapcsolódó festmények indítják és tartják mederben a beszélgetést.
Ferenczy Károly: Önarckép napsütésben, 1900
Ferenczy Valér: Korai önarckép, 1900
1. terem: A festők attribútumai Segédanyagok: festőpaletta, mókusszőr ecsetek. Beszélgetés témája: Ferenczy Károly és Valér önarcképének összehasonlítása, Fialka Olga festményének összehasonlítása Károly önarcképével – különböző festészeti stílusok, színek, attribútumok, fények (szabadtéri, műtermi, természetes, mesterséges fények).
Fialka Olga: A Fialka család, 1874
2. terem: Műtermi, szabadtéri festészet
A beszélgetés témája: a plein air festés technikája, a nagybányai művésztelep, mint ihlető forrás, utazások; családtagok és barátok, mint szereplők a képeken; tájkép és ember a tájban. Segédanyagok: falevél, rózsaszín selyemsál, zsebóra, kalap.
Ferenczy Károly: Csók István, 1894
Ferenczy Károly: Kallós Ede, 1889
Ferenczy Károly: Dombtetőn, 1901
Ferenczy Károly: Tyúketetés, 1895
3.terem: Festészeti műfajok Ebben a teremben jelenik meg több klasszikus festészeti téma: portré, csendélet, akt. Segédanyagok: zsebóra, szalmakalap, állatszőr, kámea bross, gyöngysor, férfi mellény, mandzsettagomb, kávés csésze, kiöntő.
Ferenczy Károly: Grünwald Vilmosné, 1907
Ferenczy Valér: Csendélet csészével
Ferenczy Károly: Kékruhás nő (Ernst Sándorné), 1916
Ferenczy Károly: Birkózók,1912
Ferenczy Károly: Artistapár, 1912 Beszélgetés témája: Miért ezeket a témákat választja a festő? Kik a szereplők a képeken? Mit fejeznek ki a portrék? Portréfestés rendelésre és csak úgy. Test, testedzés, mint festészeti téma
A „Portyázó piktúrához” kapcsolódó alkotó műhely az óvodában. Vezeti: LEHOCZKY KRISZTINA festőművész, művészetterapeuta Életkor: 5-7 év Foglalkozás hossza: 45-60 perc (csoportonként) Foglalkozás leírása: a foglalkozást a Ferenczy Múzeumban tartott interaktív tárlatvezetés előzi meg, ahol a gyerekek betekintést nyernek a festészet rejtelmeibe a Ferenczy család munkássága révén. Az alkotó műhely témáját a múzeumpedagógussal közösen választjuk meg, az alapján mely téma fogta meg a gyerekeket leginkább a Ferenczy Múzeumban tett látogatás során. Az alkotó műhelyben csoportbontásban fogunk dolgozni egyszerre 12-13 gyermekkel, mivel minden gyermeknek szüksége van személyes odafigyelésre, segítségre és az elmélyült alkotó munka ennél nagyobb létszámnál nehezen kivitelezhető. A foglalkozáson A/3-as akvarellpapírra dolgozunk, művész temperával, jó minőségű ecsetekkel, minden anyagot a Múzeum biztosít. A foglalkozás elején megbeszéljük a közösen kiválasztott témát, melyhez emlékeztető képet is mutatok, megmutatom az anyagokat, megbeszéljük mit, hogyan használjanak, majd minden gyermek teljesen szabadon saját élményei alapján foghat hozzá a munkához. Tapasztalataim alapján az 5-7 éves gyerekek nagy része ösztönösen képes betölteni a rendelkezésére álló teret, ösztönösen arányosan komponál, a megadott témát saját élményein keresztül jeleníti meg. Ezért a készülő műnél is hangsúlyt fektetünk az arányos vagy egyedi kompozícióra és az egész lap kitöltésére, megfestésére. Festés közben foglalkozunk a színkeveréssel, hogyan lehet az alapszínekből új színeket, új színárnyalatokat kikeverni. A gyerekek általában ezt a folyamatot varázslatként élik meg, ahogy az ő kezük alatt egy új szín teremtődik, és előszeretettel kísérleteznek újabb és újabb színek létrehozásával és ezeket használják képeiken is. Célja még ennek a rövid kis alkotó órának, hogy a gyerekek átéljék az alkotás örömét, varázsát és esetleg ezentúl többször ragadjanak ecsetet, vagy amikor egy festménnyel találkoznak, saját tapasztalatuk legyen arról, hogy is készülhetett az a kép. Óvodai előkészítő foglalkozás a szobrászati témához. Téma: „Réce, ruca, vadliba…” (A téma feldolgozása Kovács Margit szobrai alapján.) Mese: kedvenc mese, mesehősök, valóságos és mesebeli lények. A Mese című falikép témája, műfaja. Kedvenc mesehősök. (A gyerekek gondolatban kiválasztanak egy kedvenc mesehőst és körülírják. A többiek kitalálják a leírás alapján, kire gondolt.) Ki volt Sárkányölő Szt. György? (Relief, dombormű.) Mit szimbolizál a sárkány? Miért kell elpusztítani. Bibliai, mitológiai, irodalmi alakok. Odüsszeusz, szirének, kentaurok.
Evangélisták: Miért oroszlán, sas, tulok és ember képében ábrázolta őket Kovács Margit? (Körplasztika, kisplasztika.) Állatok, mesebeli állatok, állatos mesék.
Kovács Margit: Szirének,1967
Kovács Margit: György,1936
Sárkányölő
Szt.
Kovács Margit: Mese, 1950
A „Réce, ruca, vadlibához” kapcsolódó alkotó műhely Vezeti: BORSÓDY ESZTER kerámiaművész A foglalkozás menete, foglalkozás időtartama: 1,5 óra Kovács Margit munkásságának azon műtárgyai kerülnek az elméleti foglalkozáson előtérbe és közös feldolgozásra, amelyek meséhez vagy mitológiai történethez kapcsolódnak, (képzelt lények, ember-állat átlényegülések) szimbólumokat hordoznak (pl: Noé bárkája, Odüsszeusz és a szirének, Cantata Profana stb.). Ez a téma felvetés szolgálja a gyakorlati foglakozás alapját. Kötetlen beszélgetés max: 5-10 percben. Témája: A helyszín meghatározása – múzeum – Kovács Margit - az alkotó és a mese. Mi a mese? - mese szereplők, képzelt lények – képi megjelenésük, ábrázolásuk. Az égigérő fa – mesefa – kik laknak a mesefán? (a fa, mint szimbólum; a levél, a virág, a termés és a madár, mint szimbólumok) – képzeljük el a saját mesefánkat. Mi az agyag? – a térbeli ábrázolás lehetősége - segédeszközök bemutatása. Gyakorlat megkezdése és levezetése: 1 óra gyerekek az asztaloknál (max: 5 fő/asztal) kiosztásra kerül: gyúródeszka, gyúrófa, mintázófa, szivacs, egy műanyag tálka vízzel, palalapok, újságpapír agyag elnyújtása, köralap vágása, elsimítás palára papírra faágak, levelek mintázása, felragasztása virágok, termések mintázása (alma, szőlő) madár mintázása (ülő, repülő) kompozíció összeállítása és eldolgozások, felragasztás
