Balogh József - Fülöp Zoltán
Gazdálkodj tudatosan!
Szerzõk Balogh József Fülöp Zoltán Lektorálta Dr. Guth László egyetemi docens dr. Gedon Laszló fõiskolai docens Tervezés Zsirai Gábor Tipográfus, grafikus A megvalósításhoz pénzügyi támogatást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nyújtott a hatályos jogszabályok szerint leírt nyilvános pályázatra benyújtott pályamunka alapján.
Internetcím www.gazdalkodj.hu
Ajánlás Tisztelt olvasó! Ajánlom ezt mindazoknak kik nem szeretnének eltévedni az élet anyagi útvesztõjében, valamint azoknak is kik már sajnos tévúton járnak, de keresik és meg is akarják találni a helyes irányt. Akik nem a kifogásokat, hanem a megoldásokat keresik nehézségeikre. Ezt a könyvet a szerzõ igyekezett úgy összeállítani, hogy megismerhetõ legyen belõle egy átlag család mûködtetéséhez szükséges összes pénzügyi információ, mégis önállóan tanulható legyen. Ezért törekedett arra, hogy a tanár szerepe leginkább a számonkérés és a közös feladatok irányítása legyen. Azokon a helyeken, ahol a szerzõ komolyabb tanári munkát vél szükségesnek „Tanárnak” jelöléssel külön támpontokat ad. Általában az egyes feladatokat 3-5 fõs családi méretekben ajánlott kidolgoztatni a tanulókkal, majd ezt követõen a megoldási variációkat osztállyal közösen megbeszélni. A házi feladatokra is ez a javasolt eljárás! Ily módon a feladatok segítenek megismertetni és gyakoroltatni a családon belüli közös munkát és felelõsségvállalást. A feladatoknak több megoldása van. Ott ahol az elosztás a feladat, ott jó megoldásnak az számít, amikor a pénz megmarad. Tulajdonosát kamataival éveken át szolgálja. Az egyes témák könnyebb megértése és az írott anyag színesítése érdekében „Tanmese” címmel az életbõl vett történetek találhatóak a könyvben. Itt kívánok köszönetet mondani a mindazoknak kik segítették munkám. Szerzõtársamnak Fülöp Zoltánnak, aki a legnehezebb feladatok megoldásában segédkezett. Kollárné Dr. Nényei Juditnak, aki a gondolataim nyelvi formába öntésében nyújtott segített. Lektoraimnak Dr. Guth Lászlónak és dr. Gedon Lászlónak, akik szigorúan ellenõrizték munkámat, az elkövetett hibákra oly módon mutattak rá, hogy könnyen megtaláljam a helyes megoldást. Grafikusomnak és tipográfusomnak Zsirai Gábornak, aki a lehetetlenre vállalkozva néhány nap alatt csodálatos képekkel bõvítette és könyvvé állította össze kéziratom. Családom tagjainak, akik türelemmel viselték félrevonulásaim és távolmaradásaim. Valamint köszönöm még segítségüket mindazoknak, kik akarva-akaratlanul egy-egy jó ötletet, szempontot adva lendítettek tovább munkámban.
Mottó A gazdagsághoz nem pénz, hanem gondolkodásmód kell! „Nem taníthatunk az embereknek semmit; mindössze segíthetünk nekik megtalálni a tudást önmagukban.” /Galilei/
Privát pénzügyek
Alapvetõen lényegtelen, hogy egy személy, egy család, egy nagyvállalat vagy egy ország pénzügyeit vizsgáljuk, intézzük. Csupán a számok nagysága (a nullák száma) és a befolyásoló tényezõk mennyisége változik. (Egy lényeges különbség mégis van: Csõd esetén az országot és az egyént/személyt nem lehet felszámolni!) Minden esetben a legfontosabb feladat azt meghatározni, hová akar az egyén, illetve a gazdálkodó szervezet eljutni. Mi az, amire szíved mélyén vágysz, aminek a megvalósításáért „mindenre” képes vagy. Lehet ez család, autó, ház, utazás, cégbirodalom, iskola, szociális vagy kulturális alapítvány, biztonság, felfedezés, kényelem, tekintély és még ki tudja mi minden. Ezt mindenkinek magának kell megálmodni, kitalálni. Neked is! Ezek a célok a késõbbiekben lehet, hogy átértékelõdnek, megváltoznak, mégis hosszú távra, sok-sok évre meghatározzák tetteid értelmét. Ha már van ilyen elképzelésed, nagyon jó! Írd le, rajzold le minél pontosabban, érezd a már megvalósult elképzelést. Aztán határozd meg, mire is van ehhez szükséged. Mivel pénz kell a tanuláshoz, az esküvõhöz, a kelengyéhez, stb., az egyik lényeges dolog biztosan a pénz lesz. Itt ezzel a tényezõvel foglalkozunk. Tisztában kell lenned a céljaidhoz szükséges pénzösszeggel, ezért írd fel, mi mennyibe kerül. Pénz!? Biztosan sok és sokféle megfordult már a kezedben. Tudod-e, mi is az valójában?
A pénz „A gazdasági életben általánosan értékmérõként és csereeszközként használt érme, bankjegy , államjegy.” (Magyar értelmezõ kéziszótár, második kiadás.) A ma használatos pénz önmagában értéktelen, belsõ érték nélküli. Vagyis anyaga kisebb értéket képvisel, mint az adott pénzdarab által képviselt érték. Ezért önmagáért gyûjteni értelmetlen, hisz bármikor értékét veszítheti. Belsõ értékkel régen a só, az arany, az ezüst, stb. fizetõeszközök rendelkeztek, amibõl kevesebb volt, mint amennyire az adott társadalomnak a mindennapi élethez kellett. A pénz három fõ funkcióját különböztetjük meg: - közvetítõ eszköz, - elszámolási egység, - értékmegõrzõ.
6
Közvetít az áruk cseréjénél, hogy ne kelljen mindig olyan embert keresni, akinek arra van szüksége, amit te kínálsz, és cserébe azt tudja adni, amire neked van szükséged. A pénz segítségével határozzuk meg, hasonlítjuk össze a jelenben és a jövõben a termékek, szolgáltatások árát, értékét. Biztosan hasonlítottál már össze barátoddal két ruhát, vagy valami mást. („Az mibe került? Ez X-be. Ez Y-ba!”) Képes tartani az értékét akár évekig, mint pl. a nemesfémek, nem úgy mint pl. egy számítógép vagy egy autó, amit ha kihozol az üzletbõl (de még az üzletben is), napok alatt eshet az ára. A pénzzel kapcsolatban két fontos fogalommal érdemes megismerkedni. Ezek a valuta és a deviza.
Valuta Valamely ország bankjegyben és érmében megtestesülõ törvényes fizetési eszköze egy másik ország fizetési forgalmában. Vagyis ma Magyarországon pl. az euró és a dollár valutának számít.
Deviza Külföldi fizetõeszközben fennálló követelés, vagy a külföldi pénznemben kiállított fizetési utalvány. Tehát ha pl. be akarsz tenni eurót egy bankba, akkor azt Magyarországon csak devizaszámlára teheted, mert külföldi fizetõeszközben fennálló követelésed keletkezik a pénzintézet felé. Persze az embernek nem csak világmegváltó tervei, vágyai vannak, amelyekrõl korábban volt szó, hanem többnyire hétköznapibbak: magnó, kerékpár, számítógép, tanfolyam, stb. Ezeket is mind fel kell írni és az összeset együtt rangsorolni. Ha már tudod, mit akarsz elérni, és az mennyibe kerül, tudnod kell, honnan indulsz célod eléréséhez. Vagyis: Meg kell határozni jelenlegi helyzeted. Legegyszerûbb, ha azt teszed, amit egy vállalkozás. Készítesz egy „pénzügyi kimutatást” és egy „pénzügyi mérleget”; nevezzük egyszerûen „mérlegnek”. A kimutatáshoz számba kell venned rendszeres bevételeidet (fizetés, zsebpénz, kamat, életjáradék, stb.) és rendszeres fix összegû kiadásaidat (étkezés, szállás, tandíj, stb.) Ebbõl láthatod, elegendõ-e a bevételed, illetve mennyi pénzed marad egyéb dolgokra.
7
A mérleg hasonló ahhoz a tárgyhoz, amirõl a nevét kapta. Van két oldala (serpenyõje), ami megmutatja, melyik oldalon található a nagyobb érték. Mennyire függsz másoktól, vagy mennyire vagy gazdag. A bal oldalon az eszközeidnek, a másik oldalon pedig a forrásaidnak kell szerepelni. A látszat ellenére nem számvitelt tanulsz. Itt a mérleget a számviteltõl eltérõ módon kezeljük. Ez elõször nagyon ijesztõnek hangzik és látszik. Késõbb, ha rendszeresen foglalkozol vele, sok örömet fog okozni. Fõleg akkor, amikor már meg tudod határozni pontosan, mikor válik valóra a kerékpárod, a lakásod, vagy az Álmod!
Az eszközök A szótár egyik értelmezése szerinti eszköznek azt nevezzük, ami valamilyen cél elérését segíti. Most ezzel összhangban a következõket nevezzük eszköznek: — félrerakott készpénz, bankbetét; — befektetések, szellemi termékek, amelyek a velük kapcsolatos kiadások levonása után minimum null szaldósak (bevétel-kiadás?nulla), illetve bevételt biztosítanak, vagy a belát-ható jövõben biztosítani fognak. Pl. gépek, ingatlanok (kivétel a saját magán célra használt gépek, ingatlanok), jogdíjak, kötvények, részvények, szabadalmak stb. Befektetéseid éveken keresztül képesek bevételt biztosítani anélkül, hogy munkát kelljen végezned érte. Befektetésként, eszközként értelmezhetõ a saját képzettséged, tudásod is, de ez egy különleges kategória. Pillanatnyi értéke pontosan annyi, amennyit hasznosítasz belõle, „amennyi a jövedelmed”. (Elõfordul, hogy egy befektetés csak évek múlva kezd hasznot termelni.) Nagyon sok embernek a tudása az egyetlen eszköze. De mi van akkor, ha ez az egyetlen eszköz betegség, baleset következtében tartósan vagy véglegesen sérül? A bankszámlán elhelyezett pénz nem befektetés. Még ha sokan annak is tekintik. A bankszámla átmenetileg nélkülözhetõ pénzünk tárolására alkalmazható, vagy a rendszeres kifizetéseink (számláink) kiegyenlítésére szolgáló idõtakarékos megoldás.
8
Jó tanács! Ne tekintsd a lakásod és/vagy az autód befektetésnek! Mert az nem minõsül befektetésnek. Gyûjts minél több eszközt, hogy ne csak a munkabéredre tudj támaszkodni. A befektetéseid téged szolgálnak! A másik oldal a forrásoké. A Magyar Értelmezõ Kéziszótár leginkább ide illõ megfogalmazása a szerzõ szerint : „Az az ok, tény, amelybõl valami ered, származik.” A források a mástól ideiglenesen kapott pénzeszközök. Pl. áruhitel, bankkölcsön, jelzáloghitel, tandíjhitel. Ezek egy adott pillanatban készpénzt biztosítanak, segítenek eszközök, termékek, szolgáltatások beszerzésében. Cserében hónapokon, éveken át növelik kiadásaidat. Ez abban az esetben nem baj, ha eszközvásárlásra fordítod a forrást és az abból származó bevétel nagysága és idõtartama meghaladja a forrásból származó kötelezettségeid mértékét. Vagyis bevétel – kiadás > 0. Forrásnak tekinthetõ még a lakásod, autód, mert ha kell, kölcsönt vehetsz fel rá. Ha nem terheli hitel egyiket sem, akkor is folyamatosan terhelik a kiadási rovatodat a rájuk kirótt adók és a fenntartási költségek. Amennyiben felvettél rá kölcsönt, abban az esetben pedig annak lett eszköze, aki kölcsönt adott rá, neki termeli a pénzt. Jó tanács A fentiekbõl következik, hogy fogyasztási javakat sose végy hitelbõl! szeptember Bevételek Nap 1
2
Mi Nyitó/Áthozat Zsemle Felvágott Csoki Zsebpénz JövĘm Nyaralás Ünnepekre Teázás Joghurt Villanyszámla Összesen
Rendszeres
Eseti
-
-
Kiadások
Kamat
Élelmiszer
Rezsi
-
-
-
Szóra- Elkülö- Befek- Egyenleg kozás nítések tetések
-
-
-
50 234 152 10 000 1 000 3 000 1 000 1 074 89 10 000
0
0
Átvitel
525
4 236 4 236
1 074
4 000
12 869 12 819 12 585 12 433 22 433 21 433 18 433 17 433 16 359 16 270 12 034
1 000
12034
9
A következõ fontos dolog a pénzed mozgásának nyomon követése. Ehhez a legpraktikusabb a könyvelõk által használt táblázatos forma. Készíts saját pénztárkönyvet! A legegyszerûbb egy négyzethálós füzet. Ebben vezetheted az összes bevételed és kiadásod. Mivel a bevétel a legfontosabb, abból tudod, mibõl gazdálkodhatsz, ezért ezeket célszerû beírni bal oldalra, a megnevezés utáni oszlopba. A táblázat jobb felére a kiadások kerüljenek. A jobb szélére pedig egy egyenlegoszlopot célszerû tenni. Abból tudod, hogy az adott bejegyzés után mekkora összeg áll rendelkezésedre. Érdemes a bevételeidet és a kiadásaidat több oszlopba, jellegük szerint csoportosítanod, mert a több adat több információt ad. Így késõbb nagyon fontos adatokhoz jutsz költekezési szokásaidról, bevételeid összetételérõl. Az eszközök beszerzése is kiadás, mert csökkenti a készpénzedet. A forrásbevonás (kölcsönfelvétel) pedig bevétel még akkor is, ha a kölcsön összege fizikailag nem megy át a kezeden. Ezekben az esetekben azonban a mérlegedben is vezetni kell a változást. Fontos havonta, vagy a legjelentõsebb rendszeres bevételed elõtt egy egyenleg kiszámítása. Ebbõl megtudhatod, negatív vagy pozitív egyenleggel zárod-e az elszámolási idõszakot. Pontosabban volt-e megtakarításod, ami a célodhoz közelebb visz. Amennyiben a megtakarításodat valóban meg is akarod tartani, akkor célszerû rögtön átvezetni az eszközök rovatba és a pénzt elkülöníteni, „kivenni az erszényedbõl”.
Adózás Ha valakinek jövedelme van, rögtön keletkezik egy fontos kötelezettsége: az adófizetés. Az 1995. évi CXVII. törvény 1§ 3. bekezdése kimondja: „A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettõl eltérõ szabályt, az adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében - e törvény alapelveinek figyelembevételével - csak törvény állapíthat meg.” Van egy régi mondás: Add meg a királynak, ami a királyé és az Istennek, ami az Istené! A mondás pontos értelmén sokat lehet vitázni. Az viszont biztos, hogy e szerint is több irányba kell adózni.
10
Az adó lehet: Forgalmi -, gépkocsi-, ingatlan-, jövedelem-, nyereségadó, stb., egyszóval rengeteg fajta adó létezik. Az adókat többnyire a jövedelmekre és a nagyobb/értékesebb (központilag nyilvántartott) vagyontárgyakra vetik ki. A legjelentõsebb kivétel az ÁFA (Általános Forgalmi Adó) amit az eladott termékek értéknövekedése után kell fizetni. Van olyan hely, ahol ezért Értéktöbbletadónak hívják. Felvetõdik a kérdés: miért vannak az adók? A válasz egyszerû: egy közösség vagy társadalom ebbõl fizeti azokat a kiadásokat, amelyek a biztonságos fennmaradáshoz a társadalom adott szintjén szükségesek. Egy egyszerû példa: szüleid elvárják, hogy tartsd rendben a szobádat, cserébe biztosítják, hogy legyen szobád. Az önkormányzat a helyi adókért cserébe biztosítja, hogy legyen iskola, ami felkészít az élet egy részére, legyen egy jól képzett tûzoltó csapat, amely gyorsan, szakszerûen oltja el a tüzet. Az állam a központi adókért cserébe megfelelõ szervezetekkel védi az országot, hogy ne jöhessen be bárki, utakat építtet, hogy biztonságosan és gyorsan lehessen közlekedni, stb. Továbbá azokra a feladatokra is adót kell beszednie, amelyeket a társadalom az irányító hatalomtól még „ingyen” elvár: az egészségügyi ellátás, a gyermeknevelés támogatása, a lakásfenntartás támogatása, a munkanélküliek támogatása, a pártok támogatása, stb. Aki fizetésbõl él, annak a helyzete „egyszerû”. Mielõtt megkapja bérét, a munka-adó levonja belõle az adókat és járulékokat. Így csak utólag tud érvényesíteni egyes adókedvezményeket. Cserébe a következõ év elején esedékes elszámoláskor – igaz, kamat nélkül, – ügyessége és takarékossága függvényében egy nagyobb összeget is visszakaphat befizetett adójából. Aki önmaga alkalmazottja, annak több lehetõsége is van. Ha azonban nem figyel oda az évközi befizetésekre, akkor nagyobb összegû adó befizetési kötelezettsége származhat. Az adójogszabályok ma Magyarországon összetettek és gyakran változnak. Alapvetõ isme-retekre mégis szükséged van. A magánember számára legfontosabb, hogy jelenleg két törvény szabályozza ezeket: a 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjérõl és az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról. Ezen törvények fõbb pontjainak ismerete alapvetõ fontosságú, ha optimalizálni akarod pénzed mozgását. Ezeket a pontokat az érintett témáknál jelzem. Mélyebb ismeretére a könyvelõknek és adótanácsadóknak van szüksége. Ezért az adózási részekben leírtak nem terjednek ki részletesen minden adózási szabályra, csupán a szerzõ által a tananyaghoz legfontosabbnak
11
vélt adatok szerepelnek! A pontos ismeret megszerzéséhez nem nélkülöz-hetõ az aktuális vonatkozó törvény tanulmányozása. Ezen kívül minden településen helyi rendeletek szabályozzák a fizetendõ egyéb adókat.
Tervezés A pénzed optimális felhasználása érdekében fontos a tervkészítés. Módszeresen tervezd meg kiadásaidat és életedet te is! A tervezés kétféle módon valósítható meg: Az egyik a lebontó (deduktív) módszer, amelynél a meglévõ bevételeket osztod el a szükséges kiadások között. A másik a felépítõ (induktív) módszer, amikor a szükségleteid alapján tervezed meg a szükséges jövedelmedet. Hosszú távon ez a praktikus. Az adott összeget valamivel könnyebb az elsõ módszerrel elosztani. Ezért elõször azzal foglalkozunk. Amikor már tudod, mire mennyit kell és akarsz költeni, akkor készíts egy tervet elõször egy hétre, majd egy hónapra elõre. Oszd el a bevételeidet. Pl.: A heti keretem: „x” Ft. Ebbõl a jövõmre 10%, étkezés: (reggeli + ebéd + vacsora)x7= „z” Ft, szórakozás „y” Ft, vésztartalék „v”% Ft. Havi keretem: „X” Ft. Ebbõl a jövõmre 10%, a lakbér „A” Ft, víz-csatorna „B” Ft, villany „C” Ft, élelmiszer „D” Ft, ajándék „E” Ft, nyaralásra „F” Ft, szórakozásra „G” Ft, rendkívüli kiadásra „H” Ft, hiteltörlesztésre „I” Ft, lakásfelújításra „J” Ft, autó üzemeltetésre „K” Ft, autó karbantartás vagy csere „L” Ft, stb. Ha valamire kevés jut, akkor három változat létezik: lemondás, átcsoportosítás, kiegészítõ jövedelem. Vannak költségek, amelyeket az elkezdett könyvelésedbõl ismersz, vannak, amlyeket még nem. Azoknak járj utána! Például döntsd el, évente mennyi idõt és milyen körülmények között akarsz pihenni, nyaralni. Nézz utána, mennyibe kerül ez nagyságrendileg naponta, aztán add hozzá a napi költõpénz igényed. Innen már könnyen kiszámolhatod az összes költséget, illetve mennyit
12
kell havonta elkülönítened erre. Vigyázz, az utazási költséget is bele kell tenni a számításba! (Hacsak nem a szülõk rémével, autóstoppal akarsz utazni. Bár ebben az esetben is érdemes az összköltség néhány százalékát tartalékként rátervezni,hogy ha baj van legyen mibõl hazajönni vonattal vagy repülõvel.) Tervezésnél nem kell feltétlenül a naptári hetekhez, hónapokhoz, stb. ragaszkodni. Sõt, lehetõleg ne essen a hétvégére a tervezés és ellenõrzés idõpontja. A hétvége maradjon a pihenés idõszaka. Valamelyik hétköznapot jelöld ki, az életritmusodnak megfelelõen. Akkor átnézheted, mi is történt az elmúlt idõszakban, majd az eredmények fényében tervezheted a jövõt. A tervezésnek akkor van értelme, ha a tervet megvalósítod. Azt, hogy ez mennyire sikerült, ellenõrzéssel tudhatod meg. Az egész munkának az ellenõrzés a lényege. Betartottad-e a határidõket, és a kereteket, amelyeket meghatároztál magadnak. Pl.: A tervezett költségeken felül átlagosan napi 100 Ft költõpénzt ütemeztél be. Két hét telt el a hónapból és a könyvelésed szerint: 1., rendszeresen napi 200 Ft-ot költöttél. Valószínûleg nagy baj van, mert vagy nem tervez-tél jól minden rendszeres kiadást, vagy nem tudsz parancsolni magadnak. Amit meglátsz, megveszed. 2., egyszer költöttél el 2000 Ft-ot valamire (hogy mire az, természetesen szerepel a könyveléseidben). Ebben az esetben még lehet, hogy minden rendben is van. Arra érdemes figyelned, mekkora kereted maradt, és azt ne lépd túl a hátralévõ idõben. Éves tervet akkor tudsz készíteni, ha már vannak adataid és gyakorlatod. Valójában a havi és heti terv az éves terv lebontott részletezett egysége. Készíts egy tervet a következõ évre! .... hónap Zsebpénz: Kp: Ösztöndíj Bankszámla: Munkabér: Összesen: Összesen: Tartalék: Mi Terv Edzés 6-án 3 000 Kollégium 2-án 10 000 Ebéd 5-én 5 780 Szórakozás 4 000 Nagyi szülinapja 15-én 1 500 8 652 Biztosítások Nyaralásra 3 000
…
13
Tény
Írd fel az összes születésnap, névnap idõpontját, Mikulást, karácsonyt, stb. Kit, mikor, milyen mértékben kívánsz megajándékozni? Mennyit szánsz az óévbúcsúztatóra, a farsangi bolondozásra, bálozásra, téli pihenésre (pl. síelésre), nyaralásra, az õszi iskolakezdésre. Számolj, hogy mikor mekkora összegre van szükséged. A már meglévõ feljegyzéseid alapján írd fel a havi fix költségeid (albérlet/kollégium, étkezések, tandíj, edzés, stb.). Ne hagyj ki semmit, ami veled kapcsolatos! Tervezz be rendkívüli kiadási keretet, ha pl. orvosságra van szükséged, vagy terven felül találkozol valakivel, akivel leülsz kávézni, teázni, stb. Számold ki a korábbiak alapján, mennyi havi zsebpénzre van szükséged a rendszeres, jól tervezhetõ kiadásokon felül. Minél több idõt fordítasz a tervre és minél részletesebben kidolgozod, annál jobb. Ahol nagyvonalúan bánsz a számokkal, ott veszíted a legtöbbet. Ne feledd! Az ördög a részletekben van elbújva! Írd fel, mikor, honnan mekkora bevételre számítasz. Pl. szülõktõl zsebpénz, nagyitól dugi pénz, locsolópénz, befektetés hozama, stb. Az összes részlet kidolgozása után nézd meg a fõ számokat, van-e elég fedezet a kiadásokra? Adott idõpontban mindig rendelkezésre áll-e a szükséges összeg? Ha több a bevételed, mint a tervezett: megvalósítandó kiadásod, akkor gratulálok! Biztos nem lesz gondod az életedben. Ha kevesebb a bevételed, akkor nézd meg, hol tudsz lefaragni a kiadásokból. Vagy hol tudsz több munkával több bevételt szerezni. Az is lehet, hogy idõben nem kell többet dolgoznod, hanem hatékonyabban. Tehát ha kevés a bevé-teled, és nem tudod, vagy nem kívánod csökkenteni a kiadásaidat, akkor arra is tervet kell készítened, miként fogod bevételeid növelni. Ha szükséges, tervezd meg, miként fogod a hiány pótlására havonta 2-3%-kal növelni rendszeres havi bevételedet. Vigyázz! A jó tervek megvalósíthatóak! Elég nagyok ahhoz, hogy elõre vigyenek anyagilag és lelkileg egyaránt, de nem akkorák, hogy teljesíthetetlenek legyenek. Tervezd meg az életed egyszerûen a következõk alapján. (Tanárnak: Az órán csinálják végig közösen, az adatokat közmegegyezés alapján felvéve. Szükséges idõ kb. 20-30’.) A saját részletes jövõd kidolgozásához elegendõ 4-5 óra. Ha rutinos tervezõ vagy, még ennyire sincs szükséged. Most nem azt kell kitalálnod, mennyi lesz a villanyszámlád havonta 50 év múlva. Ez ugyanis nehéz feladat lenne. Amikor valaki 50-80 évre tervez, akkor csak az irányt és a
14
fõbb állomásokat határozza meg. Ezért tedd fel magadnak a következõ kérdéseket és írd utána a választ. Nem baj ha nem tudsz valamire azonnal válaszolni. Ha kell, kérdezd meg szüleidtõl, nagyszüleidtõl. Minden kérdésnél lényeges az idõpont és az összeg. Akarok-e fõiskolára/egyetemre járni? Mikortól akarok dolgozni? (Itt csak évszám kell!) Akarok-e saját lakást/házat? Mikor akarom összekötni életem jövendõbelimmel? Hány gyereket szeretnék és melyiket mikor? Mikor mennek a gyerekek iskolába? (Az iskoláknál az egyszerûség kedvéért egy összegben számoljuk az iskolatípus idõtartamának teljes várható költségét.) Mikor mennek a gyerekek középiskolába? Mikor mennek a gyerekek felsõoktatási intézménybe? Mikortól számíthatok rá, hogy a gyermekem külön akar költözni és akarok-e neki ebben anyagilag segíteni? Mikortól számíthatok rá, hogy a gyermekem házasságot kíván kötni? Mennyi idõnként akarok festést/tapétázást? (Környékre: 1F.xls/lakásfel.) Mennyi idõnként akarok lakásfelújítást (víz, fûtés, nyílászárók)? Akarok-e/szükségem lesz-e lakáscserére (nagyobb, kisebb)? Akarok-e saját gépjármûvet? Mennyi idõnként szeretném cserélni a gépjármûvem? Mikor akarok nyugdíjba menni? (A szükséges tõke hozzávetõleg az igényelt havi járadék x100-150-nel.) A fentieken kívül ide kell még felírni az összes nagyobb tõkét igénylõ tervet/célt. Amikor készen vagy, add össze a szükséges összegeket. Ha valamire többször kell költeni, ott természetesen annyiszor kell venni az egy alkalommal szükséges összeget. Tetszik? Ekkor még nem ettél és nem fizettél lakásrezsit. Érdekesség kedvéért oszd el az összeget a legutolsó dátumig hátralévõ hónapok számával. Ha csak saját munkádra akarsz támaszkodni, ennyit kell havonta megtakarítanod! A szemléletesség kedvéért ábrázold az egészet egy idõtengelyen. Az egyenes elején legyen az idei dátum, azután oszd fel 5 éves szakaszokra, majd írd át az elõzõ kérdésekre adott válaszaid: mikor, mire, mennyit tervezel költeni.
15
Feladatok 1.
2.
3. 4. 5.
6.
7. 8.
Írd fel a következõ héten naponta a bevételeidet és kiadásaidat! Ne hagyj ki egyetlen forin tot se! Ezt egész évben folyamatosan kell majd vezetned. Ne összesíts! (Pl. élelmiszer 832,vagy szórakozás 3759,-) Vagy tedd mellé a blokkot a tételek megnevezésével. Neked fontosak a részletek, hogy mibõl is áll össze az a tétel! Írjátok össze, milyen rendszeres kiadások terhelnek egy háztartást, ezek milyen rendszerességgel fordulnak elõ (napi, heti, havi, két havi, 1/4 éves, 1/2 éves, éves, stb.)? Mekkora ez a rendszeres kiadás fejenként, vagy családonként átlagosan az osztályban? /Tanár: A csopor tos megbeszélésnél a szélsõ értékekkel vigyázni kell./ Határozzátok meg a kiadási csoportokat jelleg szerint (alapvetõ, szociális, kulturális, luxus), valamint határozzátok meg a kiadási halmazok tartalmát. Csoportosítsd a kiadásokat a szükséglet jellege szerint! Írjátok fel és csoportosítsátok, milyen jövedelemfajtákat (bevételformákat) ismertek, illetve léteznek! (munkából származó (pl. bér); tõke (vagy más néven passzív) jövedelmek, szociális juttatások, stb.) Kérdezd meg otthon, hogy nektek milyen bevételi forrásaitok vannak és határozd meg a fajták arányát. /Tanár: Nyilvános számonkérés esetén figyelni kell, nehogy konfliktus keletkezzen a csoportban. A feladat nagyon mélyen vájkál a család pénztárcájában. Fõleg azok közt okozhat feszültséget, ahol eltérõek a jövedelem fajták. (Pl. szociális juttatások — tõkejövedelmek) Elõfordulhat, hogy a család mindkettõt (mindhármat) kihasználja./ Készíts a társaiddal közösen táblázatot (pénztárkönyvet)! Határozzátok meg együtt a bevétel és a kiadás oszlopait! Vezesd ezt a könyvet egész évben folyamatosan! Állítsd össze és nézd át Tamás és Péter pénzügyi kimutatását és mérlegét! Beszéljétek meg, mire számíthatnak a jövõben. Mindketten 28 évesek, 5 éve dolgoznak, 250 eFt-ot keresnek havonta, van egy 7 MFt-os lakásuk, amelyet 5 MFt tartozás terhel és egy új 2 MFt-os autójuk van, 1,5 M Ft-os hitellel. A lakáshitelre 37.000 Ft-ot, a gépjármûhitelre 33.000 Ft-ot fizetnek havonta. Tamásnak ezen kívül van még 300.000 Ft áruhitele, amelyre 12.000 Ft-ot fizet havonta. Péternek van a bankban 200.000 Ft-ja, ugyanennyi befektetési alapban, 480.000 Ft-ja önkéntes nyugdíjpénztárban, ez havi 10.000 Ft és 2 MFt-os életbiztosítás, amelyre havi 15.000
16
9.
10. 11. 12.
Ft-ot tesz félre. Mindkettõjük kiadásai között szerepel havonta lakásbiztosításra 3.000 Ft, az autóra kötelezõ biztosítás 3.000, Cascóra 11.000 Ft. Tamás kiadásai havonta még: lakásra 25.000, étkezésre 60.000, üzemanyagra 26.000, internetre/telefonra 24.000, szórakozásra 10.000 és újságra 5.000 Ft. Péter további havi kiadásai: lakásrezsi 24.000, étkezés 50.000, üzemanyag 15.000, internet/telefon 15.000, szórakozás 12.000 és újság 4.000 Ft. Alakítsatok ki csoportokat az osztályban és osszátok fel egymás között az élet (?) és gazdaság területeit. Minden csoport vizsgálja meg, milyen adónemek és adókulcsok érintik az adott területet. Nézz utána, milyen adók, járulékok és milyen mértékben terhelik a munkáltatókat a kifizetett bérek után! Nézz utána, milyen adók, járulékok és milyen mértékben csökkentik a munkavállalók bruttó bérét! Nézz utána, milyen áfakulcsokat használunk Magyarországon.
Kérdések 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Mi a pénz? Mit jelent, hogy pénzünk belsõ érték nélküli? Pénzügyeink rendbetételének melyek az elsõ lépései? Mik az eszközök? Mik a források? Mi a pénztárkönyv? Mikor és miért kell zárást/elszámolást csinálni? Lehet-e deviza a forintból? Mi az adó és miért kell fizetni? Milyen adófajtákat és kulcsokat ismersz? A jelenleg érvényes szabályok szerint hány százalék adót és járulékot kell fizetnie a munkavállalónak a bruttó bére után? Van-e másképp vagy elkülönülten adózó jövedelem? Ha igen, mondj rá példát! Mi az ÁFA?
17
14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.
Meg kell-e tervezni életünket? Ha igen, miért? Milyen idõtartamú tervekrõl hallottál? Mit tartalmaz a havi terv? Mit tartalmaz az éves terv? Melyik a részletesebb: a havi vagy az éves terv? Indokold! Hasonlíts össze két eltérõ idõtartamú tervet! Mi haszna az ellenõrzésnek? Mikor kell ellenõrizni egy terv megvalósulását?
18
