391—392. SZ.
nODBRN KÖN^V/TARn SZERKESZTI QÖMÖRI
MAGYAR KÖLTÖK
JEN
XVI.
(EMENY SIMON
BALKON A
I
KÖLT ARCKÉPÉVEL (VADÁSZ MIKLÓS RAJZA)
ARA iZ
*!/ 40
r FILLÉR
ATHENAEÜM IRODALMI ES NYOMD
'-->«réMYTÁRSULAT KIADÁSA BUDAPEST
:
A Modern L
Tk. Mini: Bc«168ek) 2. PikiM- Qy.
A
Könyvtár eddig megjelent számai tkarása (Elbefordítása. 40 L lelki élet alaptörrénTel.
btldogaig
(XmM A
tfr.
Ax eszmélet hely« a természetben. 40 L KMztoláiiyl
U.
mek
A
Dezai:
4Q
Danasaai.
ategéxíj
kisgyer-
4.
Frank Wedekind: Hfistentr (SzinBf) Bá-
Sohwirz G.
1. 9.
la 11
L. forditftaa. 4Q L dr. Jogi naoikérdések.
SzInl Gvuli: Stádiumok. 40 f. NAdai ^. Bágyadt Boselygás
40
4Q
f.
(fárcák)
f.
Szlal Gyala: Vándertáska.
40
f.
BeroMn: Berezetés a metafizlkiba. Fagarasi B. fordítása. 40 L Peterdi Andar: A Bátor alatt. 40 f. 12. Garvay Andar: Becstelen (Szinmf)
—
60 L
la
Biró Lalas: Kis Brámák. 40 14. Cardicci: EOlteatónyei. Zeitán
40
tása.
16.
V.
(ordí-
(.
16—17. Nagyaoé: Heaék anekáimnak. 80 L Szederkény] A.: A kfalán Ml (Szinmf) ^ 40 f. 19—2a Chalatky Viktor: Beszélgetéffek. SO L
Szent Antal csodája (Lefenda) Cholnoky Viktor fordítása. 4Ö f. ge: Eleinmann Márta (Kis regény) 40 f. Sa. Révész Béli: A Tölgyben (ElbeBzélések) MaeterliAck:
logh IS.
11 Ibsen: Sosmersholm (Szinmf) V. fordítása. 40 L
87
Ba-
Csakanal Vitéz MIhily: A' Siregy Karnyóné. (jerscn dv llalbenrenz (Két Tigiáték)
40
f.
— Garvay Aidar: A oéns. Egy icob&konyha (Két szinmf) W —kor. 80. Karín Mlchaelis: A reszedelmes Szederkényt Anna fordítása. ^28.
f.
élet-
ffl
11—83. RelnlU 80
seire.
Béli: Dalek
60 L Ady Endre ver-
f.
Sobnltzier: ICci grófnfi (Bdcmf) GHSmOrl Jen6 fordítása. 40 L 6. Kapós A.: A tanitó. Harvith A.: Poapeíl Qtolaó éle (Két azinmf) 40 L 4.
«—«9.
A1
Tolsto!:
fordításai.
Aa
életrSL élet
44.
H.
4
X
Solliltzior:
%
af vészetérl. 40
f.
A
nagybáosi álau forditása, 1 kor.
aa^tó.
4fl
omberek. Anatol
ioa éa GflaSrl /enfi Marott: Caonka
Ml 40
Magy Sándor
1 kor.
Sándor: Az —Nagy DosztolovszMI: (Regény) Ssabó
mflré Lilos: A ^ttwsld: íttwsld: Nagy L «orditáaa.
f.
Fogaraal (BilnBf)
forditáaa.
B.
Biró
60 L
Bogény áa No-
f.
Taaia:
64.
Kosztolányi Dezsi:
Hgyreleg.
Blbeaséléaek.
és
Sznáoyl
Géza:
szeretesség (Ideállal és tör*
Beaoze
ténete)
40 L
fordítása.
J.
Obb
koncert. Kártya.
55. Strin'dbero: Számom. (lömSri Jen fordítása. Hartlaben: A Lóri. Bálint L. fordítása. Heliermnis: Ahasvér. Katona G. forditása. 40 f. 5&—£7. Bernstela: utánam . . . (Sdnmf ) Bird Baios forditása. 60 L 58—69. Marouerlte Aidoux: Ifarie Cüalra 6Q.
(Regény) 60 Révész Béla:
40
lések) 61.
66.
f.
A
Szabó
80
Somlyó
66—67.
E.:
A másik A tke
it.
40
t.
a munka
éa
(.
Aa ftkoaotl költ 40 Hegao RIce: A bagdadi
Z.:
Alloe
legény
mOgStt (Elb^s^-
lárva
f.
Knnfí Zslavond:
harca
Hiidebrand: A ferma nrablémáia a kápsCBufTésietben. Wilde T. fordítása. 40 f.
B4—-S 2S^
HeirTk
(Saioaf ) 60 L
A
Haraaok:
62—64.
t
18.
21.
Lenkei
ICáiasi fagy
63.
f.
6. 6. T.
ncsi
51—62.
Jenfi
Cholnoky
(Szinmf)
V.
f.
v-
fordítása
68. WIed: Cirens mnndl (Elbesaélések) Zoltán V. forditása 40 í. 69. Rltoók Enaa: Négyen a tis körül ^EI-) ' besiélések) 40 f. 7a Biró LjJos: A esászár éa más férfiak (Elbeszélések) 40 t
71—73. Méray-HorvÉtb gyar
politika
60
74. Csáth G.: Zene 76—76. Biró Lalos: 77.
a
ma-
lere portrék 40 Szolga orazága
(Be-
Ktroíy
fa
f.
L
60 f. Rény) Il Naoy L^Jss: As asszony,
meg
a férie
Bf)
40
3 asereti 40 L Ai 6rSk ktzdelem (Sri
(Elbesaéiések)
78. Slsiándv Lajoa:
L
Tolstol: A Krenteer-ezenáta (R« gény) Somogyi 1. forditása 60 L 82—83. Tolstol: As él holttest (Szinmf) Pásztor Árpád fordítása 60 f. (Két arinm. 84. Sohaltzier: Eleven órák
79—^1.
HarmoB L
fordíáaa.
88. Nenényi —állapota és ai
85
40 L
Bortalaa:
A
magyar
ai"
amorikai kivándorláa. l h
Fraaco: Epikvoa Helvéth G. forditáaa. 60 L (Regény Balzac: Álarcos aaerelea
89—90. Anatole
kertié
91—92.
Zoltán
V.
fordítása.
9a Haaptaani:
Elga
60 L
(Szinmf)
Németh Ab
dor forditáaa. 40 L 64. Álba Nevis ai versei: Igy saeralm* lány könyvébl. 40 f. 97. KosztoláByi OezsI: Bolondok besséléaok) 80 f. 9t—99. Maeterllaok: A«lavalne éa Bélyaott (Szinmf) Bárdos A. forditáaa. 60 100. Romáin Rollaad: Beethoven élete. Miki UioB fordítása. 40 L
9&—
(_
L^
^^ Presented
to the
LIBRARffiS ofthe
UNIVERSITY OF TORONTO by
George Bisztray
'/vsO-v^VW^f. vTJ
^r
n aa€ u*^
KEMÉNY SIMON
A
KÖLT
ARCKÉPÉVEL
(vadász MIKLÓS rajza)
flZ
ÜTHENflEUM
R.-T.
KIADÁSA
Á
helyeit
szerzé minden
jog, a fordítás joga is
E könyv 4\. oldalára, a Tartalom-ha. sajtóhiba került: K/t chanson Három chanson olvasandó. A viaszbaba és Anyám verscímek után
pedig kimaradt a liarniadik chanson cirae
:
Kalanáom
.
.
.
virágom.
BALKON
Digitized by the Internet Archive in
2011 with funding from University of Toronto
| '
l
I
http://www.archive.org/details/balkonkltarckOOkem
Balkoa
Rokkant, züllött a régi kastély, flgyonpörkölte száz nyár hje, Áztatta száz sz hs esje És fagyasztotta száz hideg tél.
R
szél
R
tört
benyargal minden ajtón. ablaksoron keresztül
Holt levelet
De
Épségben Karcsún,
Busán,
Rz
fúj
egész
ép,
seregestül,
a
—
áll,
balkon.
régi
ó
drága
barokk-stilben,
kevélyen,
rejtelmesen,
édes,
csipkés,
rejtély
fehéren,
régi
erkély.
R medd gaz-vert kertre néz R nap titkán merengve este, Nappal az
éj
nyitját
le,
keresve:
Szép, nagy múltjától megigézve.
asszonyra érez. barna földben, Ki vadvirág már siri zöldben S kinek szive még egyre vérez.
Egy Ki
régi,
már
volt
fehér
csont
Dalocska
Drága parfüm drága üvegben: Piros szerelem piros
Dalolva hinted
Minden
a
szavadra,
AMg egy napon
szivedben.
jószagut,
mosolyodra
kiürül
És aztán senki nem
jut,
az üveg
töltheti
meg.
Tehervonat
R R
végtelen
Mohón
R
tehervonat sínen robog,
végtelen
várják az emberek boldogok. s
nyomorultak
Minden vaggon zsúfolva van, Lesik flz
izgatott
élet
Kapkodják
Rz öröm
R
jólét
emberek,
ajándékait
a
mohó kezek:
tarka
selymeit,
puha bársonyát,
Rz egészség gyémántjait S
R
a
boldogságok
szz
borát.
végtelen tehervonat
Visz bölcsöt, benne gyermeket, Visz lágy ágyat, benn nászi párt,
Koporsókban
R
holttesteket.
végtelen tehervonat
Soha egy percre meg nem áil, Két gépész áll a mozdonyon:
R
bús Élet s
a
víg Halál.
:
Felh
Nincs házam: ázom,
ha
Nincs párnám:
fázom,
Nincs ablakom:
nem
esik;
hogyha fagy;
láthatok;
Nincs vigságom, aki kacag. Nincs semmim sincs, csak életem E rossz ruhával mit tegyek? Hadd tépjék a bu varjai
És szaggassák
ö
mily
R
lélek
arait
gond-ebek.
szegény utas a test, benn mily csöppke mécs,
Mily sok,
És
a
arait
botlik,
megy, az
raily
esik
kevés!
Egg
régi
tükörhGz
flh, nem ma volt, de nem is tegnap, Hogy kék szemem tavába mélyedt.
Hol van? S ha van, ugyan kié lett? drága, vén, kopott üveglap?
R
Hzóta kik néztek
beléje,
Hogy én tizenhat éves voltam, S ránevettem, belébókoltam, S aminek már tizenhat éve? Száll
szivembl
Ki látta
a felé bánat: lánynak nagyanyámat;
Hol van ódon aranykeretje, Ezüst tava, benn ifjú képem? Hol pusztult el, milyen szeméten R vén tükör, a bús creklyt?
10
Dal
R vágyaim smaragd Kíii-síneken
Bús
csókjaim,
'Fészket
a
s
rubinkupék,
hozzád,
futnak
te
szép.
néma madarak
raknak szemed árka
Agyamból az öngyilkos
alatt.
gondolat
Koronázza rcndkivüli hajad. A\ellettem
S
mint
áll
telt
a
halál,
kupát,
rád nevet
felhajtja
szivemet.
.
11
Szonett
flh !
.
.
tarka, szívtelen
.
madár
madár: szonett. Formád kecses, van száz színed, Az édesem íiajára szállj.
Szép,
hangtalan
Kolibri,
mremek:
szonett
R
kedvesem szépsége vár. Díszítse nagy bríllánsszemed Repülj
rá
csöpp
ékszer-madár.
Pávafarkú madár: szonett Kész vagy, még csak megáldalak És békén elbocsájtalak.
nagy szája rád nevet. hozzá egy perc alatt Eredj, eredj ... ne lássalak. Fodros,
Repülj
.
.
1*2
Álmatlan é)en
Benn a szívben valaki kalapál; Vékony vésvel betket vés a
Nem
látott arcokat,
Verejték-folyós
Jobbra:
nem
homlokot
széntörzsü
falba,
ismert figurákat: balra.
kénvirágú
fákat,
Csak egyre vés, ni hajat pipál. R kalapács benn mindent összetör: Egy kék nézés porcellánszobrocskáját. Egy régi csók könnyüszagú csorba üstjét,
Néhány
R
kicsi
szivfalról
öröm
olcsó
ezüstjét;
búsan lehullanak
Rz emlékek fakult hímzései ... S a falba a rejtelmes kalapács R vést egyre mélyebben veri.
"t
i |
| |
j
.
.
13
DeUrium
Villám csapkod, az ég dörög,
Agyamnál Sátán ldörög, Anyám, anyám én de félek
!
.
.
Napyilágot látsz te lányom, Vlegény jött érted három,
Módos, szrös,
szép
legények.
Kénkü szaga marja orrom. Poklok tüze éget forrón. hajnalt én meg nem érek Rozmaring-szag, édes lányom, Csók tüze süt az orcádon: Most kémek a vlegények.
Több
.
.
Anyám, anyám igazad van.
Máma
van
a
lakodalmam,
lünk három
nap meghal én szép magzatom, Többet meg sö csókolhatom. Ki-tán-co
.
.
.
.
.
.
Jaaj
Hamar
hívjátok
a
papot.
.
,
,
ot
14
Smaragd
gyürfl
Egyszer korán ébredtem fel nagyon, R fehérfalú kis gyermekszobában, De már nagy napsugároszlopban állt fl régi barna politúros ágyam.
R fényben R könny
káprázott tüilfüggöny
álmos szemem, pihegve mozgott,
S nagyon gyengén zöldeltek rajta át Dús águkkal a nagy orgona bokrok. Fényes golyók és tarka pántlikák: Rigófüttyök lengtek kis sima szélen.
Szobám zengve, S a
R
tarkán
megtelt
velük
kitárt ablak csillogott kevélyen.
napfényben szemem gyáván kinyílt: állt apám, s szép arca rám mosolygott;
Ott
Rz a smaragdgyrü volt lágy Mit még nagyapjának nagyapja
kezén. hordott.
15 1
Ajándék
\
Fogadd: arany-pléhböl olcsó szivecske, Bársony szaüagra fzött semmiség; Ha jól esik, kössed ggös nyakadra,
Ha
vihar
a
engem már messzi
tép!
E szivet én szivem fölött viseltem, Tanuja a sápadt arany darab. Hányszor lázadt fel mellem börtönében S döngette vadul csontfalát a rab. Mert minden sziv mindig szabadba vágyik, Gylöl minket, mert börtöne vagyunk. Gyiüöii szemünk,
S
mert az néz helyette
józanságért gylöli agyunk.
a
Mint gyors madár, ugg el szeretne Ha engedné szegényt a csontkalit;
szállni.
Vagy megszökni, mint fogságból a S a test-ketrecbe vágja karmait. Vagy elmenni, mint vándor
a
tigris
tányérul.
Deres hajnallal, dallal, gondtalan, Nézdelve nedves felht fenn az égen
És varjulepte
Minden
tar
mezt
alant.
sziv mindig csak szökésre készül:
lázong szüntelen) anya-ölében a földön S korhadt deszkák között, a földbe lenn. (Véres
Az
élet
rabszolga,
16
Éjszakai
ima
—
—
fldj aki ezeket adod Pár vig reggelt, pár jó napot, Pár szép hetet és hónapot.
Fehér,
meszelt
kastélyszobát,
Zöldpenészes
pincék
Nt,
dalt
ékszert,
és
borát.
zongorát.
Vén, fényes, barna sifonért. Benn' hs fehérnemt fehért:
—
Kis semmiket,
a
mindenért.
Adj aratást, adj szüretet. Sáros szt, havas teleket, Két jó lovat, két gyereket.
Egy
h
tehénkét, egy kutyát, Ötven-hatvan szép régi fát:
Halas ér fusson köztük
át.
Adj bekét, hogy ne fájjanak R vágyak, és ne vájjanak. Mint éhes holló— madarak. Adj megvetést, ggöt, dert, Az édes mellé kesert, Halált: könnyt; sirt: egysaert.
.
17
Három chanson
A
nem magaska, szörny laska,
Sovány, kicsiny Füle
helyén
Nem
volt
volt
két
ügye^s
Egy borbélynál
viaszbaba
aranyhalacska:
volt kis
inaska.
is szegényke csöppet. Sokat csíptek rajt és ütöttek, De könnyei, ám, még se jöttek. Szemei mosolyban fürödtek.
Sántított
Neki
a
N€m
volt
St
régi,
egy mesés,
Mert
volt
mhely nem volt szörny egy gyönyör hely; hej, egy gyönyör fej
csúnya
börtön,
ott,
Modern Könyvtár. Kemény Simon: Balkon
hely.
.
.
18
Egy
fej,
Inaskára
mely aranyhajat hordott, mindig mosolíjgott,
a
Hjlíán
Ezért
volt
jó3ág méze csorgott. az iiiaska boldog.
Szerelmes volt szegény e fejbe, légij a mézbe, tejbe, flkár a Bámi'iita öt lázban figyelve:
R
látással
A\inde:i
KöUölíe
sosem
betelve.
garaskáját
e
nre
vakon,
a
dre.
el
Selyemblúzra, szép karkötre
Köves gyrre, fkötre.
De boldog Övé a Fíz
Hitt
volt
és
biztos
n
a
kirakatban,
istennél
is
biztosabban
cbban:
benne napról-napra jobban.
közben legény lett. így éldegélt a mély sirc Vénült. .. kopott... .
...
R
.
.
szép viaszfej
A\ert látjátok:
ilyen
másoké az élt.
lett:
lett;
19
Anyám
— Anyám
Tizenkét éves kislány dala
karcsú
volt,
—
mint sudárfa,
Csodás virág volt a feje, R. hangja zengett, mint a hárfa S mint a Nilus: zöld volt szeme. Ugy énekelt, mint egy pacsirta, Mvészn volt a zongorán. Szemét vörösre sose sírta. Csak nevetett késn, korán. bánat Mért gyötörte mégis a Mellette az édes apámat; S egy szi hajnalon Miért ltte magát agyon?
fínyám sosem járt más ruhába, Csak ami bársony, vagy selyem, Keringzött csöpp lakktopánba
Sok kábult Biró,
báli
éjjelen.
mentek: jegyz, meg patikáros.
Sleppje
után
hajlongva
Ügy imádta
a szentet öt, mint poros kis vidéki város. Kezére hullott csók ezerszám, Csak az én friss kicsiny eperszám
R
Nem Rz
érinthette
ápolt
lágy
meg anya-kezet.
Anyám, ha végigment az utcán, Rátapadtak ég szemek. Ezer »de szép« kisérte utján S követték parfüm fellegek. Bálványa volt az asszonyoknak, Káprázva nézték k, a kik
.
20
Csak
szültek,
lomposodtak
híztak,
S két ruhájuk sem volt nekik. Mégis sokan (nem értem ezt meg),
Ha Jó
R
látták,
mért légy
isten
világ mily
hánytak
keresztet
.
velem,
nagy
rejtelem.
Kalandom
.
.
.
virágom
Kalandom, kacajom, játékom, szeszélyem. Galambom, szerelmem, tüzvószem, voszólyMn Izzásom, Sirásom,
tenorom, dallamom, gyerekem, árvizem, áldásom, szüretem.
Unalmam,
szokásom, gondozóm, cselédem. Hatalmam, közönyöm, mélyálmom, edényem.
Vakságom, keserm, keresztem, szégyenem, Rat>ságom,
bilincsem,
kínpadom,
édenem.
Nyavalyám, halálom, koporsóm, kristályom,
KabaUm,
sírgödr<)m, sírhalmon
virágom.
21
Elolvadt a
hó
R R
már hosszú gubancos szrét s kis magyar tehén, tyúkok már kapargatják az udvart
S
a pihent paraszt
Hullaíja pej
parasztló
a földekre mén.
Hegyek tövén a folyó mostan érád, És tul a Dunán az öreg hegyek Ilyenkor
oly
halálos
szépek,
szépek..
flmint halványan ide kéklenek.
R
kis
Tála
csikó ugrál
s
rázza
bgni mostan
borjú
a csengt, tanul.
Szagos az alkony, jószagu a reggel S a nép napot les nyughatatlanul. Este hétkor Jól látszik
a
határ
még
világos:
a távol futó vonat;
Kik lehetnek, vájjon hová utaznak? Lustán rágódik rajt a gondolat.
R
varjulepte földek belsejében
Rz szi mag sárgás-zölden S
csiráz
gazdának térdében és gerinczén Futkos bizserg márciusi láz. a
Rz sszel
eltett gyümölcs elfogyott mind, megette már a tzi fát. Megérett a könny homoki jóbor S húsvétra várja anya a fiát.
R
tél
22
Vet pargetot, vesz kartont a fehérnép, Szinek nyílnak ruhán és keszkenn, Virul a hangos, nevets menyecske, Téli szerelme magvát érleln.
Hideg patak kéken, fehér habosán Vágtat; a folyam lassan hömpölyög,
S irigységem felhje
A
kéJ<
égen
a drága
ott táj
sötétlik fölött.
LAMENTACIOK (egy régi verseskönyvbl)
25
Két órára az els háztól
n
Alezitelen
R
fekszik
kiszáradt
leégett,
Finom haját a
holtan tarlón;
szél
cibálja.
megraboltan És szívtelen közönnyel gyarlón Selyemkékjétöl fl
piszkos égbolt néz
Fehér
a
teste
De már S keblén
havát, a
még
le
rája.
a
holtnak,
hamvát veszejti bimbók feketéinek.
Rz ajkak duzzadtak, mint
R
holt
S a
arc
a
szemben
lila
voltak.
napot megejti, él
a lélek.
R
két halom már roskadóba Ráhág csizmával az enyészet; De a körmök üdék s ragyognak.
Nemes, ellankadt sárga rózsa
— R
Illattalan, már rég letépett jobb kezében hervadozgat.
Nagyon
R
távol innen
holtat
—
a város,
ma meg nem
találják;
Két óra út az els házig.
R
vidék
zivatarra
—
R felhk
R
holt
n
város,
az estét beszállják az éjjel megázik.
—
.
Távozás
Szurok-sötéten alszik már a Szajna, Körötte sárga lámpasor ragyog;
Meg egy perc és a Gare de L'Est-Iiez Es könnyezem és sóhajtok nagyot. Nyolc óra lesz és minden utca szórja Két marékkal a fényt, a sugarat Velem és súlyos bajával szivemnek R kocsi könnyen, vidáman szalad. .
.
Nedves szemem mind végigsimogatja
R
köveket,
a
És búcsúzom Paris se
drága falakat. széles,
hallott
ily
cifra
beszéddel.
szép szavakat.
így érek cl a füstös állomásra. Sietve kupémba menekülök.
R torkomat egy vaskéz átszorítja És félholtan a sarokba dlök. drága Paris! Kezddik az élet; a csodás asszonyok, R sclycmszokiiyák halkan megzizegn-ík, Rz asztalon parfümök, liajporok. Alár öltöznek
Csöpp lakkcipök ragyognak és figyelnek, S2lyemharisnyák lázasan lesik R hóíehcr, karcsú, finom bokákat: Mint a szerelmes várja kedve3it.
ér;
.
27
formákba tzik selyem hajat, Festék piroslik tüzesen az ajkon
Ügyes
kezek
remek
Rz
illatos,
És
feketéllik
R Rz
négyszögletes alacsony szobákban éji vásár készül lázasan,
R
szépség zord kedvesével
Sietve
a
fényes,
a pillák alatt.
nagy
a
bnnel
utcákra oson.
És én megyek és vissza sohse térek Úgy érzem, hogy a lelkem megfagyott. R távozás körmét szivembe vájja, R fájdalomtól tébolyult vagyok. .
R
.
kattogva húz a mozdony. mindjobban mögöttem marad, És ugy érzem, hogy a vonat robogva R csontomon, a húsomon szalad. váltókon
Paris
Csak meghalnék, vagy a vén föld megállna. S kibámulok a kormos ablakon, Kintrl némán néz szemembe az éjjel Köaörabösen, tündérszépen, vakon.
Qtjfltnölcsök
Asztalodon sok nyers gyümölcs legyen; Csorduljon szádból kétoldalt a lé, £s álladra a gyümölcsvér-folyó Szivárogjon édesen lefelé.
Rz
fehérebb
almától
lesz
fogad,
Szád barlangja rózsásabb, harsogóbb,
Zengbb
a
Illatosabb
R
és
szómadár, mely kiröpül. fényesebb a csók.
R R
vörös meggytl kékebb lesz szemed, a messzi hegyek, távoli, mint melyektl örökre vágtat el vad néger: a gyorsvonat, veled.
R
lágy
És
baracktól márványkebeled
Majd lágyabb
Nem
oly
és
büszke,
bánatosabb
kemény
és
leszen.
katonás.
Mint egészséges, buta szüzeken. Fehér,
R
sovány és kékeres marad
két kezed, csak sok
Combod körtétl
lesz
szlt friss
és
egyél, fehér.
Mint nagy hegyek csúcsán a nyári Hajad narancstól lesz dús és puha. Tekinteted
banántól
bánatos,
Megsáppasztja arcod az ananász, Mint porcelánt a nemes századok.
tél.
29
R
kék szöll, a dércsípte, szagos Mint kis, piros borpatak vérzik cl R hosszú, keskeny, gyrött ajkadon. És csókodhioz és dalodhoz tüzel.
Rz
asztalon nagy ezüst tálakon
Vérfoltos,
Álljon
S
az
si,
halomba asztalfn
rablott
a
kincseken
sok
trónolj
friss
gyümölcs,
mezitel«n.
30
Briliiáns
Szájam
biborszönysgén vánszorognak, Részeg, vad átkok táníorognak, S ajkam ezt trni kénytelen, szegény. királyi
Torzsrcú
Agyam
R
szitkok
sikátoraiban
cscselék
Sárral
és
dobál,
De a szívben:
dühöng
feltolakszik;
mert
rád
ott halálos
haragszik. a csönd.
Hangosak a lelkem lebujai. És züllött népük sorra lázad. De hozzád kúszik az alázat És simogatnak félénk újjal.
Képed agyamban mégis tündököl. Mint briliiáns a diadémon, R melyen nincs se sár, se vérnyom, S mely oly nagy, mint két összetett ököl.
Rz öavegg
Két fényes pej
Fakó
tarló
ló
söíéi:
Rz szi nap
húzza az ekét, bele
Oly fakó-kék és lágy
R
nap
kifordul;
selymet
ezüstszín
tndve
ont,
a horizont,
épp lejtre fordul.
Távol hegyek még daltól hangosak. Beteg párákból fátylat sz az alkony, R sok szllöprés vörös mustot ont; Ügy vérzik el a nyár, a vén bolond, Mint egy megölt, hatalmas szke asszony. Alár
R
j
a dér és érik
a
kökény,
kopasz fákon varjak feketéinek; A\;nt jéges: hull szemembl a könny. Elhagyott szép hitvesem: a közöny, Jaj végem van, megint élek, remélek.
38
Utolsó mosoly
barna
Szép A\a
nem
bútorok,
szegény
falak:
az életöröm; hosszú éjszakán
itthon
hál
Ma
a jaj nekem Minden kincsem ma még összetöröm.
És kidobálom
R
a szentképeket,
nehéz edényeket, Ma összezúzok minden porcelánt, És eloltom a meleg fényeket. vertezüst
Hímzett selyem ma épen nem marad, csipkék és nemes sznyegek; Kidobálok ma minden ékkövet S fázva, üresen összegörnyedek.
Sárgult
tömjénszag, parfümök: búsan mindent számzök. Dalos szép szavak nem folynak ma át a fogaim között. Vig folyamban Dohányillat,
Ma
éjjel
Ma
koszorút
a
halálfélelem
bamahajas fejem körül. hideg harmatot sír rám a
Csavar
Ma
S forró hajával szárazra S
—
a
beteg
reggel
Rz els, zeng,
Átszúrja
fáradt,
láz
törül.
aranytje majd végtelen
fáradt
sugár
szivemet
S egy utolsó hálás mosolyra
vár.
—
iU él harang
Egy
félrevert harangból szállnak
szem
fuldokló hangok: egy sáros szívvel halál kongat egy harangot.
Dülledt
Csontkezével,
A
Egymást üldözve,
eltiporva,
—
a hangok Tépve, fojtva, rúgva így hagyják árván ott a bölcsöt, R félrevert beteg harangot.
Megszállják
R
a
Jajukkal
De
sem
ott
Aztán
Mint
az
a
betöltik,
senki ket.
tépett
utcákra
szemre és hollók
tarlót,
nagy mezket.
várost hallja
tragikus
R hangok
Ni
bús szi
a
barna,
lucskos,
sorba szállnak,
férfiszivre:
és
mint az árnyak.
És a halál némán harangoz. Dús rózsalánc lóg csontnyakába. Sárga, vak,
Egy sem
illattalan
piros;
rózsák,
mind sárga-sárga.
Modern Könyvtár. Kemény Simon
:
Balkon
34
Érzékiség
ös asszír bálvány; mily csodálatos: Fehér elefántcsont az arca, teste, Hajkoronája mély bronzszinre festve, /\metisztszeme végtelen,
Ajka
tüzes
bor;
hangja
—
s
okos.
bánatos.
a vágyak mint szalmaházat
Fejér lángokkal égnek benn
S minden Felégetnek
gondolatot
—
—
bár szép, bár ájtatos.
Ez elmében semmi meg nem terem: Jóság, áhitat, vigság, szerelem. a kéjek máglyája ég csupán. Itt
Karod nyújtod minden férfi után, S tüzedre hányod vad-könyörtelen.
Egy vulkán vagy,
és
szived
jégverem.
35
szi
szántás
Nagyszarvú fehér ökreivel, kcmény-csontü barna élet
R
Jön
és
Halkan
fölszántja
fütyölget
S kurjant néha
Medd,
sovány
Sir hangtalan;
R
a
és a
szivemet,
nevei:
durva béres.
szz
jár
nyomába
a könnye véres,
szántásba ha'álmagot szór
Rá visszanéz röhögve, sokszor S halkan
fütyöl
a barna béres.
86
Napos
februári
Dunaparton
a
dél
Egy nagy kék nevetés az
R
ég.
hegyes távol opálos, Fehér és szincs házakkal a város Hideg napfényben: ez a messzeség. Oly messze látni, oly jó messze nézni;
A S
fájdalmas,
befagyott folyón csillog
hogy elvágy
a
jég,
ha lehetne, hü özvegy cseléd. Túl a hegyen most vonatok sietnek, Fehér mezkön, fényes sineken, R kerekek dalolnak és nevetnek És csábitón izengetnck nekem. Csak ne volna a leveg oly tiszta, Csak ne égne minden sziii oly nagyon, R kocsinyom oly különös ne volna A mint barnán fut a fehér havon.
R
fáj,
s itthagyna
a
szivem, ez
a miket máskor még csak meg Ne rikoltoznának úgy a plakátok,
S
Mily szép sárgák Mily kékek,
a
villamos
barnák, szürkék
Egg tábornok agg lábán Ifjan,
Jó
szépen
világba
kocsik,
szemek! vörös stráf a
nevet.
volna most egy pcjlovon ügetni.
Távol
A
a
a
se látok,
déli
pusztákon
napban
S ha nevetnék,
egymagam;
vigan, a
lovam
villogna
ragyogna fogam.
a
szép volna a korai sötétben Nézni kék füstöt a házam felett,
0,
És hallgatni Hogy ugatnak
hosszú
a a
néma
nagy, bundás
éjben, el>€k.
37
Gyertya égne fehér meszelt szobámban, Nagy árnyékom feküdne a falon, Mint ahogy egy agyon zaklatott élet,
Némán
fekszik
a
lágy
ravatalon.
Sokat lennék egyedül
a
És végtelen
éjeken
szép
téli
Félve emlékeznék;
lustán
R
messzi
messzi,
messzi,
sötétben,
tndnék életen.
38
Az énekes
R kövér hold, az álmatlan öreg Ma nem kószál az égen; R szivemen sötétben zongoráz R szerelem: az ég szem láz, Reszketve és fehéren.
R mellemben kis házat épített És nem mozdul ki onnan, Karcsú testén zöldseiyera a ruha, Zongorás ujja hosszú és puha. De a végén karom van.
Csak zongoráz és halkan énekel, Szeme kéken kitágul; Rzt énekli, hogg öljem meg magam,
R
pisztolynak oly édes csókja
S ha
elhallgat,
elájul.
van.
39
Temet
Ha
jövünk,
És szó
a
némán mi
Halálos játékot
Kegyetlenül
reszket már az ágy, ajkunkon sem terem. egy varázs
z
tevéled
és
velem.
Szivünk elromlik, a húsunk elég. Szegény szemünk sötét gödörbe hull. És mégis, nékünk mindez nem elég, Mást szomjazunk mi olthatatlanul.
z
Öngyilkos vágy más tájra tovább. Mert rjítén ismert minden itt; Hagyjuk itt ezt az ágyat, e szobát Keressük más táj más új istenit.
Mert ez semmi. Ez ócska és buta, Ez koldus-szegénység, ez árvaság; Ez a szerelem unalmas, suta, Ezt zzék csak jámbor családapák.
R
te szép szemed az mást érdemel, S mást érdemel a te szép ajakad. Mást érdemel e váll és e kebel. Mást érdemel nagy gesztenye-hajad.
Más gyönyöröket
Nem
és
amit olyan régen
más
z
tüzeket.
a föld;
Ez kielégít sáppadt szüzeket, De nem adhat néked elég gyönyört.
40
£s még
A
így
pállott,
mit adtam én neked!
is,
részeg, nyári
Egy nemzedéket;
éjeken:
sok életet £^ ráadásul az én rongy életem. Ki
tudja
sok,
mik lennének
a
fiuk?
Akadna tán közöttük egy zseni. Másik talán vezetne háborút, S a lány szép lenne, hama, isteni. Es mind ez többé meg nem születik, S tán egy uj Krisztust pusztítottak el
A
kárhozatos
Minek
sárga
tüzek
bennünk
rontása
E szent megölt életektl
A
te
itt,
ünnepel.
ragyog
szépséged, mint örült szeme,
Kék szemeid tlük olyan nagyok
A
nevetésed ettl bús zene.
Mily
különös,
hogy ha meggondolom!
(Az Ur irgalmazzon nekem s neked) Forró szép tested zordon temet:
Egy temet
az,
akit
szeretek.
TARTALOM Bal kon
:
Balkon Dalocska ._ Tehervonat „
_
5 6
_.
7
_
Felh
„
8 9
Egy
régi tükörhöz Dal Szonett _ Álmatlan éjen Delírium
Smaragd
gyr —
_
10 11
-
12
._
Ajándék Éjszakai ima
__
13 14 15 16
Chansonok I.
A
II.
Anyám
_
viaszbaba
_
Elolvadt a hó
17 19
20
Lamentációk: Két órára az els háztól Távozás..
„
Gyümölcsök Brilliáns .„
Az özvegy
_
_
„ „ ...
...
_ „
...
31
-
Utolsó mosoly
Az él harang Érzékiség Ószi szántás
Napos
februári dél a
Az énekes
Temet
25 26 28 30
Dunaparton
„
_
._
...
32 33 34 35 36 38 39
I
^?
IQl. Papiul TáloKatotf elb«aiéléBei. Eambn AlaioB forditáta. 40 f. 102—lOS. Strlndbera: Paitásck (Simatfl) HarBMB I. forditáM. 60 L 104—106. SziUayi Géza: KöDTrek éa emberek (Tanolmánrok) CO f. 106. Ostwaid: A. tadomány. Kelen F. for-
40
dítása.
107. Gellért
40
164—166. KarnányzisáMn tBrtéiete Dia) Braan R. forditáBa 80 L
A
f.
Gytiteaény
Otrkir:
Tergeibfil.
170—173.' Knnt Hansii: Pán Bán Ferenc fordítása. 1 E.
Írtak
174. Lanayel G.: azéléaek) 40
t.
lOS—112.
Karlothy
—1115.K
20
Frlgyea:
la
fi.
f.
Capas: A nyilsebíette autdár. (Szinmf ) Adorján Andor fordítása. 80 í. 116—117. Baag: eiet és halil. Telekea £éU
113
Kanizsai
40
léB)
176—177. 178—179.
Blntáraak
Fereao:
(Eibeseé-
f.
119—120. Gauoala: Voa-naa, Uaikhényl Gr. forditása.
Q
f.
121. kourtellne: BoaboTiroehe éa bolondság. Kosztolányi Deza6
40
A
Ölbe*
f.
Szilágyi
184—186.
eirslomházban (San*
mi) 40 f. 123—126. Haraszti Gy. tr.: Anay Jánaa. 80 f 126. Csécayi.: Ai élet felé (ElbeBaélések) 40 f. 127. Relchard Plraska: Ai Bletea kirfil. 40 f. 128. Haraszti Gy. úr.i Ifadácb laire. 40 f. 129—131. Földes iaire: Nincs loTibb (Stinmf) 80 f. 182—133. Csith Géza: Sehmith mizeakaláflsos (Elbeszélések) 6Q L 134
(Regény]
knyr
osadatévfi
(BlbeBBélések) 20 f. 183. Biré Lalas: A jöv besaélések) 20 f.
nésT kia forditáBa.
f.
122. Szenére GySrgy:
A
Géza: Versek 60 f. ADatole Franca: CrainanebUIa (Szinmf) 40 f. laa Max Barkbartft: Clo aéltsása (Sciaaif) Aderián A. farditisa 20 L 181. HefBanasthal: A balga éi « fcali' »~(Szln«f) 20 f. 182. Karinthy: Ballada a néna férfiak
60 L
forditása.
118.
COgi*
167. Striadbero: Jolia kisassztny (SainaU) Bálint L. forditása 40 L , 168. ThaBaa Mana: Tristan (Regény) Koai^ tolányi Dezs forditáaa 40 L 169. Báa F.: tizenkettedik (EUbaBBélésak)
lések)
Szamory 60 f.
•razigntiln
Komédia
E.:
C
^
(llbaBiíl ^
117-188. Berde Mária: Versek 40 189. Lérlnozy György: Dejanira éa
f.
aáa tt vellák 20 f. 190—191. Szederkényi Anna: A esodálalt Bziget (Elbeszélések) 40 L 192—193. Schnitzier: A jpásztorfurulya (T beszélések) Telekes B. fordítása 40 194—196. Ibsea: Kis Eyolf (Szinmf) Ci lemont B. fordítása 60 f. 197. Fehér S.: A mester (Elbesz.) 20
—135.
198—2XX).
Nansen: Mária (A BEereleas kSnyre) Roboz Andor fordítása. 60 L Heaedia Sándar: A kalandar Ifi. (Szinmf) 60 f. 138—139. Shaw: A aara eaibere (Szinmf) Hevesi Sándor forditása. 60 í. Blanco Posnet áraltatása. 14a Shaw: (Szinmf) Hevesi Sándor forditása 40 L 141—142. Nansen: Beldog házaaaig. (Résén/) Eodztolányi Dezs forditáaa 60 f. 143—149. Schiller Ottó: Bevezetés a bial<^
góa kuB
186—137.
VelnavIch Ivó or.: hölgv (Egy velencei L.
forditása
60
A
naprafo álam) M4
m
f.
201—203.
Lnkacs György: Esztétikai (Tanalmányok) 60 f. 204—205. KálnakI Izlder: Négyláboak többláboak (Elbeszélések) 40 f. 206—209. Jacob Wassermann: Nagy Bán« dor Babylonban (Regény) Frany g. tnra
fordítása 80 t 210—211. Nagy E.: A
esztétikába 1 K 60 f. 160. PeterdI Andar: A cacsirte énekel 40 L 161. Galdziher Ignác: Ai isMáai niabb alakulásai 40 f. 162. Pathelia aiester. (Babosat a ZV. námdból) Szerzié isaieretlen. Farditotte éB adnoadra átdolgozta: Heveai Sáatfo-
pólai
gyz
(Elbeai.]
eiai
212—214.
Is Pippa táacall (Mese az fveghatárl) Vémeth A. f^ ditása 60 f. 216—216. Kaszfelányl Dezaé: Beteg Jelk (Elbeszélések) 40 f. 817—220. Hartlaben: Farganghétf. la G. farditása 80 L 821. BalÉza B.: Történet a Lgody-i
40 f. 168—155.
Ibsen: Hedda Gabler (Szinaf) B. forditása 80 L Schnitzier: ESdöa lelkek (Elbaazélések) Roboz A. forditáaa 60 L
rl
Telekea
166—157.
—
—
rn
a
tavaszról,
a
halálról
él
eaBzeségrI. 20 f. 222—224. Bíró L.: A hábam (Szinaf) 60 t 226—226. Krndy Gyula: De Bonoh kapitány aaodálatoa kalandjai 40 f. 227—229. Balzac: Chabert ezredea (EagényJ MHraa L. farditása 60 L 280—281. Lagarlüf: Legenda a karáoaonyi
168—159. Heine: Atta
Troli. (Nyáréü álon) Karinthy Frígyea forditáaa 60 L 16Q. Anatole Franca: Történet egy azeran(Bohózat). Egyék eaés emberrl Dovelük. Adorján A. forditáaa élj L 161 163. Catderoa: éa koraoma (SalaBf) Kosztolányi DecB forditáaa 80 1
Hauptaani:
1
rósBMSI
|
40
(Elbesi.)
Altat
U.
farditáa*.
£.
i
m
B82. Oarvay
Bli—815.
845. Da Aniois: Lelki er6 (Elbeszélte) Elek A. forditása 2Q f. S46—247. Kaffka Maróit: ütolssor a lyrán.
816—818. Thamas Mann: Kröeor lonlo (Mbesi.) Földi Mihály fordítása 60 L 819—820. Rlohard Voas: A molaravölgyi Adónisx. Zoltán Vilmos forditása 4U t 821—S23. Balázs Béla: Az nteísó nap (t>rC< au) 60 f. 824—826. H. G. Wolls: Tengerkisaassonr
Andor: Vblók (Selnmt) 2Q L E8fr-286. FflIdI Mlhtly: Péterke. Szeppf aeg » többiek (ElbesBélések) SO I. SS7—242. Ibsen: A trnkSTelelOk (Síinmi) pQBkáa Endre forditása 1 E 2Q f. Si4&—244. Likates László: A francia aenyasBzony (Elbeszélések) 4Q f.
Versek
B48—262.
40
£68—256.
Béla Ir.: 6zÍD7«i Iferse festés elfifnlára (Nésr 1 kor. Garvay Andar: Bent ti erd5-
(Dráma) 6Q f. 56—268. Varjas Sándar ben
ir.: Ai ftlomrtfl ilomelmélete) 6Q t. sáloKnnt Hamsán: New-Fonndland aain. (Elb.) P. Ábrahám Bmfl ferdlsa 2Q f. -266. Karinthy Fngyas: Badapesfi am-
(Fread
K 2Q
1
lék
i—267.
Néneth 40
f.
Andar:
{Li6260dft)
Versnika
tOkra
£•
9—271. Émile Baotranx:
A
a jelenkar tudományiban Fogarasi Béla forfilossfiáiában.
és dítása 80 f. 276. Laurids Brion: Van Zanten bol] doe évei (Szerelmi resény Pelli szi1 E setérfil) Zoltán Vilmos fordítása —281. Jules Renard: A smokk (HumofordiDezafi ros regény) Eosztolányi 1 kor. tása 2—284. Stendhal: San Francesea a Bipa. Vannina Vanaint. A iáda és a kisérTamás forditet (Elbeszélések) Holy tása 60 f. 28&—286. Baosányl János: EölteméuTel. (Inbiláris kiadás) Saitó alá rendezte éa
—
a beTesetfi tanslmányt
Váry Rezst
irta
40 t 287—288. SzIlÉoyi Géza: Es Pesti 40 t 289—291. Miklós Jeni: Este (Elbeszélések) 60 f. 192—296. Bródy Miksa: Elotho (Elbeszélések) 80 f. -297. Ovin ErnS: Áldott legyél te (Orálai BBniáték bárom felvonásban) 40 Naoy Lalos: Mariska éa János elbeszélések) 40 t. Wl. Balázs B.: Dialogaa a aialogna-
-299.
40
f.
„
.
.r-S04. Somlyó Z.: Sötét baldachin (Versek) (Earinthy rajzával és olfisaaTáTal)
60
f.
BQ5—807. tatóla
BQ8—SIO. 60
Blna Ede
60
A
Dserkéaiet ntmi-
f.
IzMor:
Kálaoki
Fttsl
hami
éa
f.
Bll—818.
Upton
Sinclair:
gény) SohSner gol
J.:
eredetíbfil
Dezs6
60
f.
Aa
(Boaa an-
elitéit
fordítása
ford'tliBn
az
827—828. Mareol Prévast: Asszonyt fordítása 4Q r61. Ballá Ignác
angol Bolgtk*
t
H. fiernstein: A titok ®zinml B felTonásban) Adorián Andor fordítása 80 t. 883—835. Schnitzier Arthur: A préda (Szir ait 8 felvonásban) BaJg Emfl ford tása 60 t. 33G-339. Ffist Mlláa : Változtatnod nem lehet. (Versek) A költ arcképével. 80 f. 340—341. Hngo von Hofmannsthal t A kSltö €a a ma. LevSi. (Két tanulmány) Lányi Viktor
B29—«82.
•ermészettSr-
vény fogalma
ttH
Karinthy Frlryes érededból 60 f.
f.
Lázár
A
pldinair Pál. Bfimelléklettel)
1.
Karinthy Frigyes: Találkocfa fiatalemberrel (Elbeszélések) 40 f.
forditása. 40
.
f.
342-345. Relle Pál : Örök emlékek, ffilb). 80 f. 346-347. Krúdy Gvala : Csurli és társai. (Elbeszélések). 40 348-350.
f.
Csema Andor:
FarsifaL
(Waí^er
Ri-
chárd ájtatos flnnepi színjátékának irodalmi és zenei ismertetése.) Számos kottaidézettel. 60 f. Arisztokratizmus. 351-362. Újhelyi Nándor: (Némely hanyag és töredékes eszméje Theodor D'yhkassar úriembernek) 40 f. 353-355. C. H. Herford : Shakespeare. Sebestyén Edéné fordítása. 60 f. 356-359. Knprln Sándor Oleszja. Lengyei Géza forditása. 80 f. :
330—362 Rabindraaath Tagore kOltöi mveibl. (A Költ arcképével) Kelen Ferenc forditása 60
f.
363—367. Erasmas : A balgaság dicsérete (Erasinus arcképével ) Szabó András ford. 1 kor. 368—369. Strlndberg: A jarl (Elbeszélés) Sebestyén Károlyné forditása 40 f. 370—373. Karinthy Friwes és humoreszkek) w) f.
:
Orlmass (Szatírák
Dráma a vadászató: : (RcRény) Ballá Mihály forditása. l kor. 379—380. Vér IMátyás : Anatole Francé. 40 f. 381-383. Lenkel Henrik: Évgyrk (Versek) 60 f. . 384—386. H. M. Vernon és Harold Owen : A mandarin. (Szinmü) Salgó Emö f ord. 80 f. 387-388. Schiller Ottói A azépaég lényege és értéke. 40 f. ^ . , 389—390. Keller Qottfrlcd : Ruha tesxi as em374—37a Csehov Antal
^
^
Ormos Ede fordítása. 40 f. 391-392. Kemény Simon : Balkon. (Versek) 393. Bródy Sándor: A felboncolt szív. 20
Uránia könyvnyomda Budapest,
bert.
ML, Dohány-utca
10. ss.
40 f.
f
