Horváth Tamás tanárunk rajza
A hírhozó Mikor Jézus megszületett, tiszta volt az ég. Aprócska kis csillagtüzek égtek szerteszét. Köztük egy, a legfényesebb, mindig arra várt, hogy a jó hírt megtudhassa szerte a világ. Fényes csillag, vándor csillag - három bölcs fölött – reményt hozott, s reményt adott, amíg őrködött. Aztán fénye elhalványult, de ha akarod, minden évben, decemberben, újra felragyog! Az év utolsó hónapja december. Teli van titkokkal. A karácsonyt megelőző négy hetet adventnek nevezzük, ez a kis Jézus születésére való felkészülés, várakozás időszaka. December, amit a népnyelv karácsony havának is nevez, nem csak a szeretet ünnepét hozza el, több jeles nap teszi változatossá a várakozás idejét.
Az adventi szokások közül a legismertebbek a következők: Adventi koszorú Az adventi idő szokásai közül első helyen kell említenünk az adventi koszorú készítését. Az első adventi koszorú fölállítása Johann Wichern hamburgi evangélikus lelkész nevéhez fűződik. Imatermében egy fából készült, szekérkerék nagyságú koszorút akasztott fel, melyen 23 gyertyát helyezett el. Mindennap egy-egy gyertyával többet gyújtott meg. Az adventi koszorút advent első vasárnapja előtti szombaton szokás elkészíteni, amelyen manapság csak négy gyertyát helyeznek el, advent négy hetének és az egyre növekvő fény, világosság jelképezésére. Az ajándékhozó Mikulás Szent Miklós, a kis-ázsiai Myra város legendás püspöke, a gyermekek nagy barátja. Híres volt jótékonyságáról, ezért ajándékozták meg a gyermekeket emléknapján. A legkisebbek fényesre tisztítják cipőjüket, csizmájukat, s kiteszik az ablakba, hogy a szakállas Mikulás abba helyezze az ajándékokat. Luca- napi szokások Szent Lúcia vértanú napja december 13-án, az esztendő egyik legszínesebb napja, amelyhez számos népi hiedelem fűződik. Ezen a napon készítik el a Luca-széket. A Luca-széket a férfiak kilenc féle fából faragták, de olyan lassan kellett rajta dolgozni, hogy csak karácsonyra készüljön el. A néphit szerint aki az éjféli misén felállt a Luca-székre felismerhette a falu boszorkányait. A mágikus erejű Luca-búza csíráztatása is ezen a napon kezdődik. A tányérba vagy pohárba vékony rétegbe terített búzát naponta megöntözik, s az karácsonyig szépen ki is zöldül. Ha szép sűrű növésű, akkor jó termés lesz a jövő évi búzatermés. A Luca-napja és a karácsony közötti idő az ún. Luca-kalendárium, amely a következő év időjárására is utal. Minden egyes nap az év 12 hónapjának jellemző időjárását jelzi. Tizenkét dió héjába sót tesznek. Mindegyiket megjelölik, hogy tudják melyik hónapot is jelenti, azután amelyikben megnedvesedik a só, akkor az a hónap esős lesz. A karácsonyfa A karácsonyi fenyőfa állítása a 19. században vált általános jellegűvé. Bécsben 1821-ben jelent meg, a magyar nép körében pedig néhány évvel később, 1825-ben Brunswick Teréz állította fel az első fenyőt. Inkább a protestáns vidékeken terjedt el és vált közkedvelt szimbólummá. A karácsonyfa állításának szokása ma már a nem hívő családokban is általánosan elterjedt.
A karácsonyfa eredetét számtalan népmonda ismerni véli. Egy mosoni eredetű szerint, amikor Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Üldözői elől menekülve egy sűrű lombú fa alatt húzta meg magát, ez azonban odaszólt neki: „Állj odább, mert ha nálam találnak meg, engem is elpusztítanak!” Hasonló indoklással utasították el féltükben a többi fák is. Az Úr ellenségei már-már a nyomában voltak, amikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, ezért csak az ágai rejtették el Jézust, s ekkor megáldotta a fenyőfát: „Soha ne hullasd el leveleidet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme, és emlékezetemre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyákat.” A karácsonyi ajándékozás szokása December 24. estéjén ajándékozzák meg egymást a családtagok Magyarországon. Az ajándékozás szokásának eredete bizonyos elméletek szerint a Napkeleti Bölcsek történetére vezethető vissza, akik a csecsemő Jézusnak ajándékokkal hódoltak Betlehemben. A karácsonyt hagyományosan a család és a gyermekek ünnepének is tekintik, akik a kis Jézus (keleten és a katolikus nyugati vidékeken) vagy Szent Miklós, a Mikulás (nyugati protestáns országokban) nevében kapnak ajándékot. Manapság az emberek erőn felül próbálják drága ajándékokkal meglepni családtagjaikat, pedig az ünnep csendes békéje, a szeretet- összetartozás kimutatása nem azon múlik, mennyi pénzt tudunk meglepetésre költeni. Egy apróság sokszor többet jelent, ha szívből adjuk, mint bármi, aminek a részleteit kamatostul fizetjük aztán hónapokon keresztül. A család által körbeült asztal, ahol vidáman, békésen elköltjük az elkészített finomságokat – tudva azt, hogy a hétköznapokon ugyanilyen megértéssel fogunk együtt lenni – nagyobb értékkel bír, mint ha „letudjuk” évi néhány napban a szeretet ünnepét.
Békés karácsonyt! Karácsonyi fények gyúlnak minden egyes házban, boldogság sugárzik meleg szobákban. A finom vacsorák tálalásra készen, fenyőfák állnak díszes öltözékben. Karácsonyi csillag ragyog fent az égen, így kívánok néked békés karácsonyt szeretteid körében.
A Szieberth Róbert Általános Iskola nevelőtestülete és diákjai nevében kívánunk mindenkinek
ÁLDOTT KARÁCSONYT ÉS NAGYON BOLDOG ÚJ ÉVET!
A szerkesztésben részt vettek: Berta Roberta 6. b Csirke Andrea 7. a Farkas Cintia 8. a Rupp Renáta 6. b Ruppert Fanni 6. a
