Balatonszemes település egészségterve. Lezárva: augusztus 8

Balatonszemes település egészségterve Lezárva: 2011. augusztus 8.

1

Tartalom Vezetői összefoglaló ...........................................................................................................................4 Bevezető gondolatok ..........................................................................................................................6 Az egészségterv háttere, szükségessége, célja............................................................................................... 6 Az egészségfejlesztésről általában ................................................................................................................ 8 A települési egészségfejlesztésről............................................................................................................. 8

A település rövid bemutatása ........................................................................................................... 10 1. A település lakónépességének összetétele................................................................................ 10 1.1. Demográfiai jellemzők ......................................................................................................................... 10 1.2. Születés, halálozás, természetes szaporodás ........................................................................................ 12 1.3. Migráció .............................................................................................................................................. 12 1.4. Etnikai összetétel ................................................................................................................................. 12

2.

A település lakóinak egészségi állapota..................................................................................... 13 2.1. Megbetegedésre vonatkozó adatok ..................................................................................................... 13

3.

A település természetes és épített környezetének jellemzői ..................................................... 16 3.1. A természetes és épített környezet leírása ........................................................................................... 16 3.2. Levegő, ivóvíz, környezeti zaj ............................................................................................................... 17 3.3. Kommunális szolgáltatások .................................................................................................................. 18

4.

A település életkörülményei, gazdasági feltételei, infrastruktúrája, intézményei....................... 18 4.1. Lakásviszonyok .................................................................................................................................... 19 4.2. A település szolgáltatásokkal történő ellátása, oktatási intézményei .................................................... 20 4.3. Kulturális szolgáltatás, intézményei ...................................................................................................... 20 4.4. Utak, közlekedés.................................................................................................................................. 23 4.5. Foglalkoztatás, jövedelmi viszonyok, munkanélküliek ........................................................................... 23 4.6. Bűnözés............................................................................................................................................... 24

5.

A település egészségügyi ellátottsága, szociális ellátása ............................................................ 24 5.1. Alapellátás........................................................................................................................................... 24 5.2. Ügyeleti ellátás, sürgősség ................................................................................................................... 27 5.3. Szakellátás ........................................................................................................................................... 27 5.4. Szociális intézményrendszerek ............................................................................................................. 27 5.5. Jelzőrendszeres szolgálat, ápolás ......................................................................................................... 29

6.

A településen élők életmódja, az egészségfejlesztés irányai ...................................................... 29 6.1. Dohányzás, alkohol, kábítószer ............................................................................................................ 29 6.2. Táplálkozási szokások .......................................................................................................................... 32 6.3. Testmozgás, szabadidős színterek ........................................................................................................ 37 6.4. Mentálhigiénés helyzet ........................................................................................................................ 41

7.

A településen a társadalmi egyenlőtlenségek, helyi segítő hálózat jellemzése ........................... 42 7.1. Segélyezés ........................................................................................................................................... 42 7.2. Civil szervezetek, alapítványok, hivatalos segítők ................................................................................. 43

8.

A települési lakossági vélemények összefoglalója ..................................................................... 43 8.1. A települést meghatározó kulcsszereplők véleménye ........................................................................... 43

9. A helyzetelemzéssel feltárt problémák – prioritások meghatározása ........................................ 44 10. A település egészségfejlesztési célkitűzései és eszközrendszere ............................................. 45 11. Az egészségfejlesztési cselekvési terv javaslatai ..................................................................... 48 2

11.1. A kedvező környezeti feltételek alakítása érdekében javasolt programok ........................................... 48 11.2. Az egészségkárosító magatartások visszaszorítása érdekében javasolt programok .............................. 49 11.2.1. Dohányzás elleni programok....................................................................................................... 49 11.2.2. Alkoholról leszoktató programok, rehabilitációt segítő közösségi gondozás fejlesztése................ 50 11.2.3. Drog-prevenciós programok ....................................................................................................... 51 11.3. A betegségek megelőzése érdekében javasolt programok .................................................................. 52 11.3.1. A koszorúér- és agyér betegségek megelőzése, visszaszorítása.................................................... 52 11.3.2. A daganatos betegségek megelőzése, visszaszorítása.................................................................. 53 11.3.3. A mentális betegségek megelőzése, visszaszorítása .................................................................... 54 11.3.4. A mozgásszervi betegségek megelőzése, visszaszorítása ............................................................. 55 11.4. Az egészséges életmód népszerűsítés érdekében javasolt programok ................................................ 55 11.4.1. Az egészséges táplálkozás népszerűsítése ................................................................................... 55 11.4.2. Az aktív testmozgás elterjesztése................................................................................................ 56 11.5. Egészségfejlesztő életciklus programok .............................................................................................. 57 11.5.1. Egészségfejlesztési programok a gyermek és ifjúsági korosztály számára ..................................... 57 11.5.2. Az idősek egészségmegőrző programja ....................................................................................... 58 11.5.3. Esélyegyenlőség az egészségért .................................................................................................. 59 11.6. Az egészségtudatos magatartás fejlesztési érdekében javasolt programok ......................................... 61

12. Az egészségfejlesztési cselekvési terv rövid távú – taktikai – javaslatai: az első lépések ............... 62 Felhasznált irodalom, adatforrások ................................................................................................... 64 Mellékletek ....................................................................................................................................... 65 A felmérés módszertana ............................................................................................................................. 65 Kérdőív ...................................................................................................................................................... 66

3

Vezetői összefoglaló Az egészségterv törvényi hátterét a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az Egészségügyi Törvény, valamint az Önkormányzati Törvény adja. Az egészséghez való jogokat az 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról rögzíti. Az 1990. évi LXV. 8. § a alapján a lakóhelyi feltételek, a helyi közszolgáltatások biztosításának feladata (és ennek keretében a sport támogatása, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése) az önkormányzatokra hárul. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény az ÁNTSZ-ek tevékenységeként rögzítik a népegészségügyi és az egészségfejlesztési feladatokat, emellett az egészségügyhöz kapcsolódó további jogszabályok lefektetik az egészségi állapot érdekében eljáró szervek és intézkedések körét. Mindennek ellenére a lakosság egészségi állapota romlik, ezért is fogadta el a Parlament a 46/2003. (IV. 16.) OGY határozatával az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programját. A cél az volt, hogy a lakosság egészségi állapota tovább javuljon. Az országos program eredményességét a rögzített elvek mentén, a helyi szintekre lebontott konkrét tevékenységek alapozhatják meg. Ennek érdekében szükséges megtervezni a település kompetenciájába tartozó legfontosabb tennivalókat. E célt is szolgálja az alábbiakban kidolgozott Balatonszemesre kiterjedő települési egészségterv. Az egészségterv a helyi állapotfelmérés adataira, sajátosságaira építve (a felmérésre került lakossági igények és szükségletek) határozza meg a települési színtéren elérendő célokat, és az azok elérése érdekében szükséges helyi tennivalókat. A problémák hátterében a nem megfelelő életmód áll. A lakosság nagy részére jellemző a nem megfelelő táplálkozás, a rendszertelen és hiányos testmozgás és a stresszes életmód, és a stressz kezelési módszerek hiánya. A többség keveset sportol, viszont sok húst, fűszeres ételt, kevés zöldséget, gyümölcsöt és folyadékot fogyaszt. Ezek ellenére a lakosság szívesen részt venne egészség és sport témájú napokon, közösségi rendezvényeken, ugyanakkor a gyermekneveléssel, baleset-megelőzéssel, egészséges táplálkozással, lelki egészséggel kapcsolatos rendezvények iránt is a válaszadók nagy számban érdeklődnek. Az egészségterv célja Balatonszemes lakosai életfeltételeinek, életminőségének, s ezen keresztül az itt élő emberek egészségi állapotának javítása az élet minőségét befolyásoló tényezők változtatásán keresztül. Az egészségterv megvalósítása a Balatonszemesiek testi, lelki és szociális „jól-létét” kell, hogy szolgálja.

4

Az egészségfejlesztés célcsoportja minden esetben maga a lakóközösség. Megvalósítói és résztvevői között az egyszerű lakostól kezdve a helyi civil szervezetek, közszolgáltatást végzőkön keresztül az Önkormányzatig mindenki szerepelhet. A Program a lakosság egészségi állapotának javítása és a feltárt problémák orvoslása érdekében az alábbi területeken kíván fellépni: - kedvező környezeti feltételek alakítása, -

egészségkárosító magatartások visszaszorítása (dohányzás elleni programok, alkoholról leszoktató programok, rehabilitációt segítő közösségi gondozás fejlesztése, drog-prevenciós programok révén),

-

betegségek megelőzése (a koszorúér- és agyér betegségek megelőzése, visszaszorítása; a daganatos betegségek megelőzése, visszaszorítása; a mentális betegségek megelőzése, visszaszorítása; a mozgásszervi betegségek megelőzése, visszaszorítása révén),

-

egészséges életmód népszerűsítése (az egészséges táplálkozás népszerűsítése; az aktív testmozgás elterjesztése révén),

-

egészségfejlesztő életciklus programok (egészségfejlesztési programok a gyermek és ifjúsági korosztály számára; az idősek egészségmegőrző programja; esélyegyenlőség az egészségért program révén),

-

egészségtudatos magatartás fejlesztése.

A programok eredményeként a gazdasági, szociális, egészségügyi feltételek pozitív változása indul el, a lakosság várható élettartama kitolódik, az életkörülmények és az életminőség javul (minden korosztályt érintve), a szűrővizsgálatokon nagyobb számban vesz részt a lakosság, betegségek visszaszorulnak (mentális és fizikális megbetegedések), egészséges életmód (étkezés és sport révén) elterjed. Az egészségterv a következő fejezetekben bemutatja az egészségfejlesztés jogszabályi hátterét, a szükségességet és céljait, Balatonszemes rövid történetét, a lakosság egészségi állapotát, a természetes és épített környezet jellemzőit, a gazdasági, intézményi és infrastrukturális hátterét, a település egészségügyi és szociális ellátottságát, a lakosság életmódját és az egészségfejlesztés irányait, a helyzetelemzéssel feltárt problémákat és erre épülve az egészségfejlesztés célkitűzését és eszközrendszerét, valamint az egészségfejlesztési cselekvési terv javaslatait.

5

Bevezető gondolatok Az egészségterv háttere, szükségessége, célja Az egészségterv törvényi hátterét a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az Egészségügyi Törvény, valamint az Önkormányzati Törvény adja. Az 1949. évi XX. törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról az egészséghez való jogot az alábbiak szerint rögzíti: „70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.”

Az egészség tehát alapvető emberi jog, ami teljes fizikai, lelki és társadalmi jólétet jelent, és nem egyszerűen a betegség, vagy fogyatékosság hiányát. Az egészséghez való jog tágabb értelmű, mint az egészségügyi ellátáshoz való jog. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapelvei körében az alábbiak szerint fogalmaz: „Az egészség fejlesztését, megőrzését és helyreállítását az egészségügy eszközrendszere csak a szociális ellátórendszerrel, valamint a természeti és épített környezet védelmével, illetve a társadalmi és gazdasági környezettel együttesen, továbbá az egészséget támogató társadalmi gyakorlattal és politikával kiegészülve képes szolgálni.”

A lakóhelyi életfeltételek, a helyi közszolgáltatások biztosítása az önkormányzat feladata. Ennek köréről és mikéntjéről a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-a rendelkezik az alábbiak szerint: „A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természetes környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása, közművelődési, tudományos, művészeti 6

tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.”

Az Önkormányzat feladata elsősorban tehát az egészséges életfeltételek biztosítása és az egészséget befolyásoló tényezők kedvező alakítása. A népegészségügyi és egészségfejlesztési feladatokat konkrétan az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény az ÁNTSZ-ek tevékenységeként rögzíti, a későbbiekben részletesen ismertetett módon. Az egészségügyhöz kapcsolódó jogszabályok jól körülhatárolóan szabályozzák a lakosság egészségi állapota érdekében eljáró szervek körét és a teendő intézkedéseket, feladatokat. Ennek ellenére a lakosság egészségi állapota évtizedek óta elmarad az ország társadalmi és gazdasági fejlettségéből adódóan elvárható szinttől. A jelenlegi helyzet megváltoztatása érdekében a Parlament a 46/2003. (IV. 16.) OGY határozatával elfogadta az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programját a lakosság egészségi állapotának további javítása érdekében. A Program a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében az alábbi négy területen kíván fellépni: - az egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása, - az egészséges életmód programjai az emberi egészség rizikófaktorainak csökkentése, - az elkerülhető halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelőzése, - az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése. Az országos program eredményességét, a rögzített elvek mentén, a helyi szintekre lebontott konkrét tevékenységek alapozhatják meg. Ennek érdekében szükséges megtervezni a település kompetenciájába tartozó legfontosabb tennivalókat. E célt is szolgálja az alábbiakban kidolgozott Balatonszemesra kiterjedő települési egészségterv. Az egészségterv célja Balatonszemes lakosai életfeltételeinek, életminőségének, s ezen keresztül az itt élő emberek egészségi állapotának javítása az élet minőségét befolyásoló tényezők változtatásán keresztül. Az egészségterv megvalósítása a Balatonszemesiak testi, lelki és szociális „jól-létét” kell, hogy szolgálja. A önkormányzat döntései során mérlegeli azok egészségügyre gyakorolt hatását, valamint szervező, koordinál, támogató tevékenysége révén a helyi közösségek számára olyan feltételeket megteremtésére törekszik, hogy a maguk területén hatékonyan tudjanak fellépni az egészségkárosító magatartások ellen, eredményesen működjenek közre a betegségek megelőzésében, az egészséges életmód népszerűsítésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában. Balatonszemes települési egészségterve a helyi állapotfelmérés adataira, sajátosságaira építve határozza meg a települési színtéren elérendő célokat, és az azok elérése érdekében

7

szükséges helyi tennivalókat E célok eléréséhez valamennyi érintett, tenni akaró hivatalos szerv, hivatásos szakember, civil szervezet és magánszemély megnyerése szükséges. Az egészségfejlesztésről általában Az egészséges lakosság a társadalom egyik legfontosabb célja, és a jövő záloga is egyben. Ezért minden településnek, minden lakosnak, és minden intézménynek, csoportnak, szervezetnek kiemelt figyelmet kell szentelnie a tagjaik egészségnek megőrzésére és fejlesztésére. Az egészségfejlesztés keretében lehetőséget kell arra teremteni, hogy a lakosság ismereteket és készségeket sajátíthasson el a “biztonság megőrzése, a kiegyensúlyozott táplálkozás, az örömszerző mozgás, a személyes higiéné, a veszélyes anyagok, a biztonságos emberi szexualitás, a harmonikus családi élet és kapcsolatok, valamint az egészséges környezet témakörében”. (Szerk: Barabás, 2006.) “Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek, közösségeknek egészségük fokozott kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy megfogalmazza és megvalósítsa vágyait, kielégítse szükségleteit, és környezetével változzék vagy alkalmazkodjon ahhoz. Az egészséget tehát, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége.” (Az Ottawai Egészségfejlesztési Charta Nemzetközi Egészségfejlesztési Konferencia, Ottawa, 1986.11.17-21.) Az egészségfejlesztési tevékenység a fentiek szellemében jelenti: 1. Az egészséget szolgáló közpolitikák kialakítását 2. A kedvező környezet kialakítását 3. A közösség tevékenységének erősítését 4. Az egyéni képességek fejlesztését 5. Az egészségügyi ellátás átszervezését A TÁMOP-6.1.2./A pályázat kiírás célja az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták és közösségi értékek elterjedésének ösztönzése, az egészségfejlesztés színterein megvalósuló közösségi programok elterjesztése, az életminőség javítása.

A települési egészségfejlesztésről Az egészségfejlesztés egyik színtere az a lakókörnyezet és lakóközösség, amelyben az emberek élnek, vagyis a település és lakossága. A települési egészségfejlesztés célja a lakosok igényeire, az általuk problémának és hiánynak érzékelt dolgokra, állapotokra való megoldások keresése és megvalósítása, aminek köszönhetően a helyi lakosok életminősége, életérzése, testi és lelki egészsége javul. A települési egészségfejlesztés egyik alapdokumentuma a települési egészségterv, amely egyre több településen megtalálható. Ez egy olyan stratégiai anyag, amely a meglévő problémákra, igényekre strukturált módon kínál megoldásokat ideális esetben a helyi 8

szereplők, emberek bevonásával készül és valósul meg. Akkor tölti be a szerepét, hogyha valóban a helyi igények jelennek meg benne, a kitalált és megtervezet programok tényleg elégedetté tudják tenni a lakosságot, hatása hosszú távon fenntartható, és ami a legfontosabb, hogy tényleges magatartásváltozást eredményez. A települési egészségfejlesztés akciói nagyon sokfélék lehetnek, hiszen minden település másféle problémákkal, gondokkal küszködik, így a megoldások is ezerfélék lehetnek: az egyszerű sportnaptól kezdve egy sportcsarnok létesítéséig terjedhet. Az egészségfejlesztés célcsoportja minden esetben maga a lakóközösség. Megvalósítói és résztvevői között az egyszerű lakostól kezdve a helyi civil szervezetek, közszolgáltatást végzőkön keresztül az Önkormányzatig mindenki szerepelhet. Fontos az, hogy a település életét meghatározó döntéshozók szakpolitikájukba építsék be az egészségfejlesztés alapelveit, a különböző szervezetek, munkáltatók és intézmények úgyszintén tartsák szem előtt az egészség jelentőségét, és tegyenek aktívan annak fejlesztéséért a mindennapi működés során, és maga a lakosság is eszerint élje hétköznapjait. A WHO ajánlása alapján biztosítani kell az egészségfejlesztési kezdeményezésekben közvetlenül érdekeltek számára a részvételt a tervezésben és az értékelésben. Éppen ezért, és mert a TÁMOP-6.1.2. pályázati kiírás is elvárja, a település lakossága körében igény- és szükségletfelmérést végeztünk. A következőkben röviden bemutatjuk a települést, annak jellegzetességeit, a lakosságát és a részükre elérhető szolgáltatásokat. Ez azért fontos, mert így láthatóvá válik az egészségfejlesztés, valamint a célcsoport környezete. Ezt követően pedig bemutatjuk az igény- és szükségletfelmérés eredményeit, következtetéseit, és az azt megalapozó módszertant is.

9

A település rövid bemutatása Balatonszemes a Balaton déli partjának közepén, a 7-es főút mentén, Budapesttől 130 km-re, Balatonlelle és Balatonszárszó között, egy enyhe lejtős dombháton fekszik. Megközelítése közúton és vasúton is jó, a fürdőszezonban gyakran közlekednek a vonatok és a buszok is. Budapesttől Zamárdiig az M7-es autópálya vezet, melynek meghosszabbításán jelenleg is dolgoznak az építők. "Faluszemes", elsősorban a Budától déli irányba haladó főpostaút melletti fekvése, stációja miatt a történelem folyamán már nagyon korán ismert és kiemelt település volt. A lóváltású postaszolgálat egészen 1861-ig biztosította a forgalmat, melynek emléke a nemrég felújított Postamúzeum épülete, melyet minden vendégünk figyelmébe ajánlunk. A településre ma is a családias hangulat jellemző: kempingjeink, üdülőink sok visszatérő vendéget fogadnak Az utcák, a terek rendezettek a házak szépen gondozottak, a szemesiek szeretik falujukat. Rengeteg virág díszíti környezetünket, vendégszerető emberek laknak itt. A község egy dombhátra és annak lejtőjére, a vasútvonal feletti víztől alámosott magas domboldalra épült, a tulajdonképpeni fürdőtelep, pedig a vasút alatt a tóparton húzódik, melynek központja a kikötő. A Balaton parti községek között elsők között áll a sok zöld területtel, fával, parkokkal. Jövőjüket, reményeik szerint a megépülő termálfürdő jelenti, melyet 2000-ben tártak fel nem messze a már említett Pálos kolostor romjai közelében és jelenleg folyik a megépítéséhez szükséges feltételek megteremtése. Az M7-es autópálya megépülése közelebb hozza az idelátogatni szándékozókat nemcsak nyáron, hanem egész évben.

1.

A település lakónépességének összetétele

1.1. Demográfiai jellemzők Balatonszemes lakossága az elmúlt évtizedben nagyjából stagnált. Összetételét tekintve az elöregedés jelei láthatók. (A 2011-es népszámlálás szerint lakosainak száma: 1925 fő.) A következő táblázat a település lakosságának nemenkénti és korcsoportonkénti megoszlását mutatja be:

10

Korcsoport 0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-80 80Korcsoport 0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-80 80-

2000 40 44 49 52 71 70 66 50 59 70 70 51 74 54 52 51 33

2001 42 43 47 55 59 78 67 47 52 72 73 59 66 63 44 59 33

2002 35 45 55 51 56 77 60 61 56 63 72 60 63 70 39 57 36

2003 41 39 53 55 57 70 58 63 57 66 66 71 63 65 44 53 42

A település női népességének megoszlása 2004 2005 2006 2007 48 39 38 36 39 36 36 36 48 47 45 46 52 56 52 57 58 56 59 52 69 56 49 51 58 74 73 69 66 66 69 65 59 58 50 64 61 62 61 60 68 75 75 70 73 77 81 83 60 63 69 70 69 74 68 66 55 52 61 67 46 47 46 43 50 51 51 58

2008 36 36 46 57 52 51 69 65 64 60 70 83 70 66 67 43 49

2009 38 41 40 52 58 58 69 55 70 56 72 78 79 73 61 47 52

2010 39 44 40 48 57 58 66 60 72 58 61 78 83 66 66 54 54

2011 45 43 33 48 55 55 61 79 68 56 61 80 86 66 68 51 52

2000 43 54 56 51 62 76 57 55 56 81 67 55 59 40 22 28 21

2001 41 45 60 48 63 73 63 50 55 75 81 54 58 45 22 26 20

2002 40 41 57 50 64 66 59 51 54 75 78 60 54 51 22 26 21

A település férfi népességének megoszlása 2003 2004 2005 2006 2007 41 37 36 29 30 37 36 37 39 41 49 45 49 40 38 60 65 57 64 56 60 53 55 53 56 61 61 62 63 62 62 69 65 65 64 52 53 56 58 61 57 50 51 52 60 70 62 60 55 52 72 81 82 79 84 65 71 77 85 77 56 57 66 62 67 46 50 53 58 56 27 31 33 39 45 29 25 22 19 19 19 20 21 25 24

2008 30 41 38 56 56 62 64 61 60 52 84 77 67 56 45 19 21

2009 37 41 40 51 65 60 60 60 60 61 71 81 75 64 39 24 21

2010 32 36 41 48 67 58 55 68 58 54 65 86 72 72 42 26 20

2011 32 37 46 52 57 58 62 71 62 51 59 92 72 76 50 25 16

A népesség kor szerinti összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a községben magas az időskorúak aránya. A népesség nemek szerinti összetételének vizsgálata azt mutatja, hogy a községben 60 év fölött nőtöbbség van. A településen a férfiak aránya 47,5 %, a nők aránya pedig 52,5 %.

11

1.2. Születés, halálozás, természetes szaporodás

Lakóhellyel rendelkezők az év

Születések

Halálozások

elején

száma (fő)

száma (fő)

2000

1839

14

12

2001

1838

18

9

2002

1825

12

17

2003

1826

15

15

2004

1845

16

14

2005

1871

8

16

2006

1868

14

19

2007

1890

11

16

2008

1873

26

24

2009

1909

32

33

2010

1903

32

30

2011

1925

25

12

Év

1.3. Migráció A települést elhagyók száma és a településre beköltözők száma nem jelentős, a különbséget a természetes születések egyenlítik ki. A népesedési folyamatok következtében az időskorúak népességen belüli aránya magasabb az átlagosnál. A rossz arányt a beköltözések száma tompítja. 1.4. Etnikai összetétel A településen roma népességcsoportba tartozók száma olyan kicsi, hogy külön önkormányzati feladatot, intézkedést nem tesz szükségessé. A megkérdezettek csupán elvétve, 2,44%-a tapasztalt valamilyen jellegű etnikai korrelációt egy gyengébb egészségügyi állapot vonatkozásában. Kiemelték az alapvető tisztálkodás hiányát, a higiénés feltételek biztosításának hiányát e szegmensekben. Párhuzamot állítottak a munkahely hiánya és a higiénés feltételek hiánya között is. Említésre került még az anyagi helyzet következtében beálló egészségkárosodás, illetve a rosszabb szocializációs környezetben kialakuló gyengébb higiénés szokások kialakulása.

12

2.

A település lakóinak egészségi állapota

2.1. Megbetegedésre vonatkozó adatok Kérdőíves felmérésünk 1 a településre vonatkozó statisztikákon felül – primer kutatásként – kívánta vizsgálni a település egészségügyi állapotát. Az eredmények gyakran több dimenziós vizsgálata alátámasztott több, szakma által előre jelzett hipotézist is. Így a betegségek gyakran szoros korrelációt mutattak a családi állapottal, a végzettséggel és a családi állapottal. A válaszadók 36,58%-a szenved valamilyen betegségtől. A betegségek az idősebb korosztályokban egyre magasabb arányban jelennek meg. Fontos korreláció, hogy a mozgásszervi betegségek arányosan magasabban vannak jelen a családos, több gyerekkel rendelkező háztartásokban. A tartós betegségek közül felülreprezentált a magas vérnyomással, szívbetegségekkel kezeltek aránya. A sporttal kompenzálható (megelőzhető, csillapítható) betegségek közül a magas vérnyomás a megkérdezettek 21,3%-át érinti, szívbetegség 2,1%-ukat, mozgásszervi betegség 6,3%-ukat érinti. Míg az egészséges táplálkozással kompenzálható betegségek közül az emésztőrendszeri betegségek és a cukorbetegség egyaránt 2,1%-ukat érinti. cukorbetegség magas vérnyomás emésztőrendszeri betegség mozgásszervi betegség szívbetegség daganatos betegség egészséges 2,13% 21,28%

2,13%

6,38%

57,45%

2,13% 8,51%

2.1.1. ábra betegségek Balatonszemes lakosságánál (a 2010-es évben) 1

A 2011. júniusi adatfelvételben szereplő kitöltők átlagéletkora 46,8 év volt. A kitöltők 29,3%-a férfi, 70,3%-a nő. 43,9%-uk felsőfokú végzettségű, további 21,7%-uk legalább érettségivel rendelkező. Átlagosan 1,73 gyermekkel rendelkeznek. 68,3%-uk él házasságban, 9,7%-uk hajadon ill nőtlen, 14,6%-uk elvált. (Bár a települési háztartások 4,6%-a kitöltötte az online kérdőívet, a felmérés módszertana nem törekedett reprezentativitásra, inkább a településért tenni akarók aktivitására hagyatkozott.)

13

A betegségek kezelésében a háziorvosi szolgálatra erősen támaszkodik a lakosság. Az elmúlt egy évben a lakosok 63,42%-a kereste fel háziorvosát valamilyen panasszal. 87,8%-uk pedig valamilyen szűrővizsgálaton is részt vett. Ezek a számok azt mutatják, hogy az egészség megőrzés preventív dimenziója egyre jobban érvényesül, mint a reaktív terület (ennek köszönhető a betegségi és kezelési arány folyamatos csökkenése várható). Szintén beszédes szám, hogy a szűréseken résztvevők egyszerre több vizsgálatot is végeztetnek, így az egy főre eső szűrések száma a településen 1,31 volt a 2010-es évben. A tudatos prevenció szükségessége bagatelizálását, valamint a betegségek súlyának téves minősítését is mutatja, hogy a megkérdezettek 82,93%-a érzi magát egészségesnek. Ennek oka vagy abban keresendő, hogy a megkérdezettek nem jól minősítik betegségüket, és annak okát, vagy nem kívánnak tudomást venni betegségükről, annak okairól és következményeiről. Egészségesnek érzem magam Nem érzem magam egészségesnek

17,07%

82,93%

2.1.2. ábra: Egészségesnek érzi magát?

Bár csak 17,07%-uk érzi magát valamilyen szempontból nem egészségesnek, mégis 53,66%-a a megkérdezetteknek rendszeres gyógyszerszedő. (Ez alátámasztja korábbi hipotézisünket a betegségek helytelen mentális feldolgozásáról, valamint megelőzésének tudatosságáról.)

14

Nem szed gyógyszert Rendszeresen gyógyszert szed

46,34%

53,66%

2.1.3. ábra: Szed ön valamilyen gyógyszert?

A szűrések eloszlásánál kiderül, hogy tüdőszűrésen részt vevők aránya rendhagyóan magas. A település lakóinak több mint 51%-a elmegy tüdőszűrésre (Ez az összes egészségügyi vizsgálatok közel 39%-a.) Tüdőszűrés Mammográfia Nőgyógyászati vizsgálat Szívultrahang / EKG vizsgálat Vérvizsgálat Fogászati vizsgálat Bőrgyógyászati vizsgálat Vastagbél szűrés Egyéb rákszűrés Allergia vizsgálat

1,85%

16,67% 1,85% 1,85% 1,85%

38,89%

3,70% 5,56% 18,52%

9,26%

3.2.4. ábra: szűrővizsgálatok aránya Balatonszemes lakosságánál (a 2010-es évben)

15

A többi – látszólag magas szám – valójában nem annyira magas, hiszen a számos szűrést a szakirodalom legalább évente javasol, így a nőgyógyászati, fogászati vizsgálatokat mindenképp. Míg bőrgyógyászati, mammográfiai, vérvizsgálatokat legalább kétévente. Az egyéni megítélés alapján, az országos átlagnál alacsonyabb – azonban ettől függetlenül magas – a túlsúlyosok aránya (24,4%) a településen. Nem túlsúlyos

Túlsúlyos

24,39%

75,61%

2.1.5. ábra: Ön túlsúlyos?

3.

A település természetes és épített környezetének jellemzői

3.1. A természetes és épített környezet leírása A település az alapvető intézményhálózattal (orvosi rendelő, védőnői tanácsadó idősek klubja, óvoda, általános iskola, művelődési ház, posta) rendelkezik. A község lakóinak életét a Balaton közelsége alapvetően meghatározza. A település a nyári időszakban kedvelt üdülőhely, ahol a pihenni vágyók az érintetlen természet nyújtotta lehetőségeknek (fürdőzés, természetjárás, horgászat, stb.) hódolhatnak. Balatonszemes nem tartozik azon települések közé, ahol a környezetvédelmi szennyezettség úgynevezett vissza nem fordítható károkat okozott volna. Balatonszemesen viszonylag nagy a zöld területek aránya, gondozásáról az Önkormányzat gondoskodik. Ide tartozik még a növényvédelem is (fakivágások, gallyazások, növénypótlás), a porták előtti részek az Önkormányzat tulajdonában vannak, de ezen területek gondozását a lakóházak tulajdonosai végzik az allergiás megbetegedéseket okozó növények (parlagfű) kiirtását, parkok és út menti védősávok létrehozását.

16

Az önkormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri a bel –és külterületek tisztaságát, megfelelő megelőző munkának köszönhetően (köztéri hulladékgyűjtők kihelyezése, lakossági kommunális hulladék szállítás megszervezése) ritkán képződnek illegális szemétlerakók. Lomtalanítást minden évben szerveznek, ezzel is megelőzve az illegális hulladéklerakás lehetőségét. A község csapadékvíz elvezető rendszere többségében nyílt, felszíni, sok esetben burkolattal ellátott földmedrű csatornarendszer. A táj jellegzetessége ötvöződik a természeti környezet érintetlenségével. A környezetszennyezés még nem érintette közvetlen környezetüket. A táj érintetlensége, szépsége mellett kiemelkedő jelentőségű a településen élő emberek vendégszeretete, akik szálláshelyekkel várják a községbe érkező turistákat. A Balaton vize, kiváló szórakozási, pihenési lehetőséget biztosít a településükre érkezők számára. Erre a természetes és kulturális kincsre épül településük lakóinak élete. A községben élő családok egy része turizmussal, vendéglátással foglalkozik.

3.2. Levegő, ivóvíz, környezeti zaj A megye az ország kevésbé szennyezett területei közé tartozik, ami egyrészt az alacsonyabb életszínvonal és iparosodottság, illetve a rendszerváltás után néhány, főként ipari eredetű nagy szennyező forrás megszűnése, kapacitás csökkenése, illetve a korszerű ipari és fűtéstechnológiák terjedésének eredménye. A lakossági eredetű szennyezéseket csökkentő beruházások (gáz-program, hulladék és szennyvízberuházások, stb.) következménye. Az ’90-es évek elejéhez képest mára a kibocsátott légszennyező anyagok eredetét tekintve – a közlekedésből és a kommunális energiafelhasználásból eredő szennyező források szerepe megelőzte az ipari szennyezését, másrészt az ólom és a szénmonoxid helyett – a nitrózus gázok általi terhelések váltak a vezető légszennyező faktorrá (a határértéket gyakran jelenős mértékben meghaladó koncentráció tapasztalható). Ezek a gázok a nyálkahártyához kötődve, helyileg fejthetnek ki izgató, irritáló hatást. Hosszan tartó hatásuk a légcsőhurutok számának növekedését idézheti elő, hatásuk lehet a vérképző rendszerre is. A fotokémiai szmog keletkezéséhez nagymértékben hozzájárulnak. A nyilvántartott légszennyező pontforrások száma az 1990-es évek eleje óta minimálisan növekedett ugyan ám – részben a hatósági ellenőrzések nyomán megvalósított műszaki fejlesztéseknek köszönhetően – a kibocsátott káros anyagok mennyisége csökken. A szilárd részecskék ingerlik a szem kötőhártyáját, a lég-utak nyálkahártyáját. Toxikus anyagok kötődhetnek hozzájuk (pl. rákkeltő szénhidrogének, toxikus fémek). A szálló por értéke gyakran megközelíti, vagy meghaladja a határértéket. Éves viszonylatban a csapadékosabb hónapokban tapasztalható a szálló por mennyiségének a csökkenése. A településen ipari üzemek nincsenek – a Polgármesteri Hivatalhoz bejelentés nem érkezett

17

légszennyezéssel összefüggő panasz miatt. A közutak aszfaltozottak, a forgalmat gyorsan átvezetik. Egyedül a mezőgazdasági gépek idényjellegű többletterhelése fordul elő.

3.3. Kommunális szolgáltatások A hulladékkezelést, a szennyeződésmentesítést, zöldterületek, közterek, utak, járdák javítását, karbantartását a Szemesért Településgazdálkodási Nonprofit Kft. végzi, az Önkormányzattal kötött közhasznú szerződés alapján. A szennyvízelvezetés megoldott, hiszen a település csatornázott. Az elvezetést, tisztítást regionális rendszer biztosítja. A településeken megjelenő illegális hulladéklerakók felderítése és felszámolása környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból egyaránt fontos. Annak költsége ugyanis továbbra is a települési önkormányzat feladata marad (amennyiben a hulladék tulajdonosa nem azonosítható). Ez a feladat az önkormányzatnak folyamatosan anyagi megterhelést jelent. A hulladékkezelési díjak ugrásszerű növekedésével és a meglévő lerakók bezárásával az illegális hulladéklerakások számának növekedésével mindenképpen számolni kell. Ez fokozott terhet ró majd az érintett önkormányzatokra. A lakosság körében megfigyelhető közömbösség vagy adott esetben tudatlanság a környezetünk védelmével kapcsolatban gyakran okozza, pl. a szelektív hulladékgyűjtő rendszerek működésképtelenségét. A villamosenergia-hálózat és a vezetékes gáz kiépítettsége 100%-os. A település rendelkezik vezetékes ivóvízhálózattal. A lakások víz ellátottsága 100 %os, e mellett a településen közkifolyók is találhatók.

4. A település életkörülményei, infrastruktúrája, intézményei

gazdasági

feltételei,

Felmérésünkben megkérdeztük a zajszintre, vízminőségre, és a települési zöldfelületek mennyiségi, minőségi elvárására vonatkozó véleményeket. A válaszadók 87,8%a elégedett a települési zöldfelületek mennyiségével. Míg ezek minőségét már csak 73,17%-a tartja megfelelőnek. A település zajszintjével 80,4%-uk, levegőjének minőségével a megkérdezettek 90,2%-a volt elégedett. A település vízminőségével azonban már közel negyedük elégedetlen (24,4%).

18

Szeretek Balatonszemesen élni Nem szeretek Balatonszemesen élni

17,07%

82,93%

4.1.1. ábra: Szeret ezen a településen élni?

Talán a fenti kedvező értékek miatt sem meglepő, hogy a válaszadók 82,9%-a szeret a településen élni.

4.1. Lakásviszonyok A településen élők lakhatása többségében magántulajdonú lakóházakban biztosított. A népességből minimális azoknak az aránya, akik bérlakásban laknak. A község lakossági-, közüzemi infrastruktúrája az elmúlt évtizedekben sokat fejlődött. Ebbe a tendenciába illik a község lakásállományának növekedése is. Év

Lakások száma

2000

665

2001

671

2002

680

2003

688

2004

691

2005

694

2006

697

2007

727

19

4.2. A település szolgáltatásokkal történő ellátása, oktatási intézményei Felmérésünkben érdeklődtünk az esetlegesen hiányzó szolgáltatásokról. A válaszadók 73,18%-a szerint nincs hiány települési szolgáltatásokból. A fennmaradó 26,88%-a következő szolgáltatásokat hiányolta, az említés gyakoriságától függően csökkenő sorrendben: benzinkút, kulturális program (főleg télen), megfelelő üzletek és szórakozási lehetőségek fiataloknak, egészségnap, termálfürdő, szabadidő központ; A településen üzemel a Latinovits Zoltán Művelődési Ház, döntően hét végi programlehetőségekkel. Itt működik a Könyvtár is. Könyvállománya 7000 kötet. A könyveken kívül videokazetták kölcsönzésére is van lehetőség. Fénymásoló, fax, Internet, scanner, CDíró áll a látogatók rendelkezésére. 4.3. Kulturális szolgáltatás, intézményei Átalakulóban van az oktatás struktúrája (az alapfok kistérségbe szervezése, a térségi szakképzési integráció, a felsőoktatás bolognai rendszerű képzésre történő áttérése, stb.) ami a jövőben várhatóan lehetőséget teremt a sajátos készségek, képességek elsajátítására. Balatonszemes következő évekre szóló legfontosabb célja a közoktatás értékeinek megőrzése, az értékközvetítés szerepének erősítése (pl.: környezetvédelem, egészségvédelem, lokálpatriotizmus területén). Az óvodás korú népesség a közszolgáltatásokat jellemzően helyben éri el. A közoktatási szakszolgálati feladatok ellátását – döntő többségben – helyben elérhetők, önállóan vagy társulási együttműködésben biztosított. A gyermekjóléti alapszolgáltatások közül a házi gyermekfelügyelet, a családi napközi ellátása nem megoldott, a bölcsödei ellátás a 10 km-re lévő Balatonbogláron oldható meg egyedi megállapodás szerint. A településen az óvodáskorú gyermekek elhelyezését az engedélyezett óvodai férőhelyek számán belül tudják megoldani. A felújított épületben, ideális körülmények között folyik a 3 csoport nevelése, az óvoda folyamatosan fogadja a 3. életévüket betöltött gyermekeket. Kihasználtsága az intézménynek 77-92% között mozog. A gyermekekről a beíratással egy időben elkészítik az anamnézist, felmérik, ill. nyilatkoztatják a szülőket a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet kritériumainak megállapítását illetően. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 2 fő, hátrányos helyzetű 10 fő, akikről nyilvántartást vezet az intézmény. Az óvodába beíratott hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 20 % körüli. Az óvoda két település óvodás korú gyermekeit fogadja, a beíratott gyermekek száma (egy fő kivételével) megegyezik a beóvodázási terület (a társulás közigazgatási határain élő) óvodáskorú gyermekeinek számával. A születési adatok tükrében a nevelési év végére 5-10 fő növekedéssel számolhatnak. 20

Óvodai intézmények száma Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

1

Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

75

Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma

10

Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

2

Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

1

1

71

3

Forrás: 2010. októberi adatok alapján

A településen jól felszerelt, hatalmas udvarral rendelkező épületegyüttesben biztosítva van az általános iskolai korú gyermekek elhelyezése. Pillanatnyilag egy tanulócsoport az iskolai könyvtári feladatokat is ellátó teremben került elhelyezésre. A nyolc osztály mindegyike az osztálylétszám törvényi minimumát eléri. Az általános iskolai férőhelyek számát az alapító okirat határozza meg, a férőhelyek száma 240 fő, a beíratott tanulók száma 61%-os kihasználtságot mutat. Az adatok alapján 148 fő általános iskolás korú gyermek között 21 fő a nyilvántartott sajátos nevelési igényű tanuló, ez az összlétszám14%-a, akik közül 1 fő magatartási problémákkal küzd, 20 fő disz-es. A hátrányos helyzetű tanuló 14 fő, ez 9,5%-a az iskoláskorúaknak. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló 3 fő, 2% az intézményben. A hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók nyilvántartása áttekintendő. Általános iskolai intézmények száma: Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógyped. oktatással és magántanulókkal együtt)

21

1 1 7 8 148

Általános iskolai magántanulók száma

-

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma

17

Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül)

-

Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma

-

Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma

38 13 18 54 -

Forrás: 2010. októberi adatok alapján

Az alsó és felső tagozatra járó tanulók létszáma közel azonos, az első évfolyamban tanulók száma 2 fővel meghaladja a kimenő 8. osztályosok számát. A demográfiai mutatók szerint a jövőben inkább lassú növekedés várható. A településen lakó gyermekek 36,5% részesül napközi otthonos ellátásban. Az általános iskolában hangsúlyt fektetnek a színvonalas oktatásra. A gyerekek emelt óraszámban tanulják az idegen nyelvet, a matematikát és az informatikát. Az egészséges életmódra nevelést a mindennapi testnevelés is szolgálja, melyet a felújított tornacsarnokban tartanak. Rendszeresen kosárlabdáznak, futballoznak, kézilabdáznak és atletizálnak. A sportélet nemcsak népszerű a tanulóifjúság körében, hanem országos eredményekkel is büszkélkedhetnek. Mindenképpen ezirányú további elképzeléseik támogatásra érdemesek. Eddig elért eredményeik, tárgyi, technikai, humánerőben rejlő lehetőségeik további kihasználása érdekében érdemes áttekinteni a sportiskolai feladatok felvállalásának lehetőségét, sportiskolai osztály indítását. A tanórán kívüli programok széles lehetőségeket biztosítanak a gyerekeknek. A pedagógia program részletesen meghatározza azokat a tevékenységfajtákat, amelyek a tanórán kívüli tehetséggondozást, illetve szükség esetén a felzárkóztatást is segítik. A program a beilleszkedési, tanulási kudarcnak kitett tanulók esetén szakmailag megalapozott eszközrendszert és tevékenységrendszert sorol fel a kompenzáció és prevenció érdekében. Magántanuló nincs az intézményben. Zeneiskolában a fiatalok tanulhatnak zongora, ütős (dob, malimba és xilofon), klarinét, furulya, trombita, tuba és szolfézs zeneelmélet szakon. A tanulókból álló kamarazenekar sok helyen - többször külföldön - lépett fel nagy sikert aratva.

22

Felmérésünkben vizsgáltuk, hogy a válaszadók részt vettek-e és ha igen, milyen települési kulturális programon. A válaszadók 60,98%-a vett részt az elmúlt évben valamilyen kulturális jellegű eseményen. A legtöbb említést a „Szemes Fesztivál” kapta, míg jelentős említéssel büszkélkedhetnek a karácsonyi műsor, a majális, a gyermekeknek rendezett műsorok, valamint nemzeti ünnepek eseményei. 4.4. Utak, közlekedés A Balaton déli partjának közepén, a fővárostól 130 km-re fekszik a gazdag múltú, és egyre gyarapodó, dinamikusan fejlődő nagyközség, Balatonszemes. A település könnyedén elérhető az M7-es autópályáról, a rajta áthaladó 7-es számú főútról, de vasúton és a víz felől is megközelíthető. A község elhelyezkedése nagyon kedvező, jó közlekedési lehetőséggel rendelkezik, ami vonzóvá teszi a településre költözéseket, amihez hozzájárul a nagyon kedvező természeti adottság is. A rendezett környezet, a hagyományok és értékek megőrzéséért sokat tevő közösség teszi vonzóvá az idelátogató számára. Balatonszemes a Balaton déli partjának közepén, a 7-es főút mentén, Budapesttől 130 km-re, Balatonlelle és Balatonszárszó között, egy enyhe lejtős dombháton fekszik. Megközelítése közúton és vasúton is jó, a fürdőszezonban gyakran közlekednek a vonatok és a buszok is. Budapesttől az M7-es autópálya a község határában halad át. 4.5. Foglalkoztatás, jövedelmi viszonyok, munkanélküliek Balatonszemes számára alapvető fontosságú, hogy a helyi vállalkozások egyre jobban megerősödjenek, fejlesszék tevékenységüket, és olyan befektetéseket valósítsanak meg, amely a vállalkozás egyéni érdekein kívül az itt élőket és a kapcsolatukban lévő más vállalkozásokat is szolgálja. A helyiek mellett szükség van olyan tőkeerős vállalkozások vonzására, letelepedésük ösztönzésére, amelyek szintén hozzájárulhatnak a település fejlődéséhez. Az ösztönző eszközök közül a szűkebb értelemben vett ösztönzőket tudja az önkormányzat alkalmazni. Kedvezményeket, pénzügyi ösztönzőket, támogatásokat nyújthat szűk, meghatározott körben. Az egyéb beruházás-ösztönzők közül is vannak olyan elemek, amelyek az önkormányzat eddigi gyakorlatában is megtalálhatóak voltak. Az önkormányzat rendelkezik értékesíthető, vagy bérbe adható ingatlanokkal – földterületek, építési telkek, üzlethelyisége, stb. -, amelyeket felkínálhat a helyi és a potenciális érdeklődőknek. Ezt oly módon kell megoldani, hogy az eladás vagy a bérlés a település érdekeit szolgálja. A turizmus, mint gazdasági húzóágazat településpolitikai szempontból is prioritást élvez, így a koncepcionális tervek elkészítésénél a konkrét célok megjelölését is igényli. A fejlesztési program regionális vonatkozásai több ponton érintik Balatonszemest. 1. Egészségturizmus: spa és wellness turizmus.

23

2. Aktív turizmus, melynek termékei: lovaglás, vízi turizmus, kerékpáros turizmus, ökoturizmus. 3. Üdülések, mely célcsoportok szerint ifjúsági üdülés, családi üdülés, senior üdülés termékekre oszlik. 4. Konferenciaturizmus, kongresszus, incentive turizmus. 5. Ízek és hagyományok bor és gasztronómia 6. Kulturális turizmus: kulturális programok

4.6. Bűnözés A megkérdezettek közül elvétve fordult elő bűncselekménnyel összefüggésbe hozható – passzív – érintettség. A közbiztonság jónak mondható. Elsősorban a vagyon elleni bűncselekmények jellemzők. (Lopás.) Nem váltam bűncselekény áldozatává Bűncselekmény áldozata voltam

2,44%

97,56%

4.6.1. ábra: Áldozatává vált valamilyen bűncselekménynek az elmúlt 1 évben?

5.

A település egészségügyi ellátottsága, szociális ellátása

5.1. Alapellátás A szociális és egészségügyi feladatokat a település részben önállóan, részben a Balatonföldvári Kistérség Többcélú Kistérség Társulásával látja el. A szociális ellátórendszer keretében az önkormányzati feladatkörbe tartozóan a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – ismerve a lakosság szociális körülményeit, jövedelmi viszonyait, a foglalkoztatás lehetőségeit valamint az e területen jelentkező igényeket – továbbra is számolni kell a szociális támogatások fenntartásával. 24

Új ellátási forma létrehozása javasolt (idősek otthona) figyelembe véve a finanszírozási fenntarthatóságot. Javasolt az intézményt valamely egyházi közösséggel közösen létrehozni. A gyermekvédelem körében kiemelt feladat a felnövekvő generáció egészséges testi, szellemi fejlődésének elősegítése. A veszélyeztetett gyermekek családban történő nevelkedésének biztosítása érdekében a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal eddiginél szorosabban együttműködve szükséges a veszélyeztető körülmények feltárása, elhárítása. Indokolt a gyermek- és ifjúságvédelmi ellenőrzések rendszeres szervezése az érintett oktatási, nevelési intézmények képviselői, valamint a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, a Rendőrség munkatársainak bevonásával. A hátrányos helyzetű rászorult családok hatékonyabb, célirányosabb támogatásának elősegítése érdekében – együttműködve a szociális tevékenységet végző civil szervezetekkel - szükséges az önkormányzati pénzeszközök bővítése, a pályázati lehetőségek kihasználása. A szociális alapszolgáltatásokat Balatonszemes Községi Önkormányzat Szociális és Gyermekjóléti Szociális Központja végzi.  Étkeztetés: 91 fő (2011. évi adat)  Házi segítségnyújtás:14 fő (2011. évi adat)  Családsegítés: 39 fő (2011. évi adat)  Nappali ellátás: nincs helyben (2011. évi adat) A családsegítés és a nappali ellátás a földvári kistérség társulásban felvállalt feladata.

Étkeztetés: az étkeztetést az iskolai konyha biztosítja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 62. §-ban előírt szabályok szerint. A szociális étkeztetés formái: - elviteli lehetőség, - lakásra szállítás. Családsegítés: a Központ szociális és mentális alapellátást is végez. Szolgáltatásai ingyenesek. Tevékenységének célja a település közigazgatási területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízis helyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. Házi segítségnyújtás: A házi segítségnyújtás keretében végzett feladatok jellegük szerint a következő módon csoportosíthatók: személyi higiénével kapcsolatos feladatok, 25

-

a gondozott környezetében végzendő feladatok,

-

élelmezés,

-

egészségügyi ellátás, és az ellátáshoz kapcsolódó beszerzések,

-

pszichés gondozás és

-

egyéb tevékenységek

-

jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

-

támogató segítségnyújtás

Ezen szolgáltatások igénybevételének módját, formáját, gyakoriságát az ellátást igénybe vevő egészségi állapota, szociális helyzete indokolhatja, melyet a háziorvos javaslatának figyelembe vételével, az egyéni szükségleteknek megfelelően, megállapodás alapján határozza meg az intézmény. Az ellátottak jelentős többsége időskorú. Nappali ellátás: ezzel a szolgáltatással a szociális helyzet, egészségi- higiénés viszony, a társas kapcsolatok javítása, magányosság megszüntetése, aktivitás növelése, szellemi frissesség megőrzése a cél. A helyi önkormányzat kiemelten fontos feladatának tekinti, hogy e cél helybeni ellátással valósuljon meg a jövőben, a tervek szerint a régi bölcsőde épületének átalakításával. A gyermekvédelem intézményrendszere: A gyermekjóléti alapellátások célja, hogy a gyermek és családja lakóhelyén kaphassa meg mindazt a támogatást és segítséget, amely a gyermek testi-, lelki-, értelmi- és érzelmi jólétéhez szükséges. A Kistérségi Szolgáltató Központ a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény illetve a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet értelmében a szolgáltatásokat  ellátások teljesítésével (gondozással)  ellátások közvetítésével (szolgáltatással)  szervező tevékenységgel (szervezéssel) biztosítja. A kezelt problémák típus szerinti megoszlása Probléma típusa

Kezelt problémák száma

Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő, stb.)

2

Gyermeknevelési

1

26

Gyermekintézményben beilleszkedési nehézség

1

Magatartászavar, teljesítményzavar

2

Családi konfliktus (szülő-szülő, szülő-gyermek között)

1

Szülők vagy család életvitele

2

Szülői elhanyagolás

0

Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális)

0

Fogyatékosság, retardáció

0

Szenvedélybetegségek

0

Problémák összesen:

9

A gyermekjóléti szolgáltatást a Földvári Kistérség Többcélú Társulása látja el a település területén élő, 0-18 éves korosztályra, megállapodás szerint. 5.2. Ügyeleti ellátás, sürgősség Az egészségügyi ellátást,1 háziorvos, 1 gyermekgyógyász, 1 fogorvos és 1 védőnő biztosítja. Az orvosi rendelő elavult, akadálymentesítés, fogyatékosok számára történő megközelítés kialakítása irreálisan nagy költségekkel lenne megvalósítható. A gyermek orvosi rendelő szintén ennek az épületnek az alagsorában működik, amely funkciójában folyamatos felújítások és átalakításokat követően sem kielégítő. Hasonlóképpen a mozgáskorlátozott kismamák szintén nehezen tudják megközelíteni az gyermekorvosi rendelőt és a tanácsadót. Balatonszemesen működik egy gyógyszertár is, amelynek épülete felújításra szorul. Az Önkormányzat szűkös költségvetése miatt a folyamatos karbantartás nehezen megvalósítható.

5.3. Szakellátás Járó beteg és fekvőbeteg szakellátás a településen nem elérhető. 5.4. Szociális intézményrendszerek

A község önkormányzatának képviselő-testülete a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló rendeletében biztosítja a rendszeres megélhetést nyújtó segélyeket (rendszeres szociális segély, ápolási díj) a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat (lakásfenntartási támogatás, közgyógyellátás) valamint az eseti segélyeket

27

(átmeneti segély, temetési segély). A szociális ügyek többsége a polgármester hatáskörében van.

Az ellátásban részesülők száma:

Önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni támogatások megnevezése 2007 2008 2009 2010 2011 eset-száma 160 112 152 264 248 Rendszeres felhasznált szociális összege 2.739 2.400 2.269 3.500 3.004 segély (e Ft-ban) Egyéb eset-száma 1.119 1.226 84 84 83 rászorult- felhasznált ságtól összege 8.900 9.640 11.274 12.506 6.781 függő (e Ft-ban) támogatás eset-száma 18 33 71 168 184 Lakásfennfelhasznált tartási összege 68 135 411 956 805 támogatás (e Ft-ban) Összesen (2011. évi adatok alapján)

1925

Munkanélküliek száma a településen A munkanélküliek aránya a lakossághoz viszonyítva Tartósan munkanélküliek Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? Hány gyermek után igényelnek rendszeres támogatást?

270 14% 150 31 31

ebből

A település aktív népességének száma

gyermekvédelmi

70

Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről

10

Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségről nyilatkoztak

nincs adat

Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak

28

0

Előre láthatóan tervezni kell a települési költségvetésbe a közüzemi költségek támogatását a nagycsaládosoknak, valamint azoknak a családoknak, ahol fogyatékossági támogatásban, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy él. Az önkormányzat a tartós munkanélküliek pénzbeli támogatása mellett közmunkát, közhasznú- és közcélú foglalkoztatást biztosít, fokozott figyelmet fordítva a munkanélküliek támogatási rendszerében kiemelt csoportokra, többek között a 25 év alatti pályakezdők, a nők és a 45 év felettiek foglalkoztatására. 5.5. Jelzőrendszeres szolgálat, ápolás Jelzőrendszeres szolgálat van a településen. A szolgáltatáshoz való hozzájutást az önkormányzat a balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás keretében működtetett Gyermekjóléti és Családsegítő szolgálat útján biztosítja

6.

A településen élők életmódja, az egészségfejlesztés irányai

6.1. Dohányzás, alkohol, kábítószer A megkérdezettek 73,17%-a nem dohányzik. 2,44%-uk „kocadohányos”, azaz igen ritkán dohányzik. Míg közel negyedük erős, rendszeres dohányos. nem dohányzom napi 1-5 szál napi 6-10 szál napi 11-15 szál napi 16-20 szál napi 21-30 szál 9,76%

2,44%

12,20% 0,00%

2,44% 73,17%

6.1.1. ábra: Mennyit dohányzik egy nap?

A megkérdezettek véleménye (függetlenül a dohányzás mennyiségétől) egy-két véleményt leszámítva negatív. - „Utálom a füstjét” - „Káros” - „Nem tartom jónak” 29

- „Káros, de én szeretem.” - „Egészségtelen. Büdös.” - „Káros szenvedély” - „Le kellene szoknom.” - „Be kellene tiltani.” - „Le kellene szokni, de nem sikerül. Próbáltam már.” - „Rossz szokás.” - „Szükségtelen rossz.” - „A világ legidiótább szokása.” A válaszadók a dohányzási tevékenység másokra vonatkozó károsságát is kiemelik (passzív dohányzás). - „Nem tesz jót a magunk és környezetünk egészségének”. - „Káros a füstje másokra is.” - „Egészségtelen magunkra és környezetünkre.” - „Terhesek ne dohányozzanak.” - „mindenkinek joga van eldönteni, hogy mérgezi-e magát vele, igyekszem mindenkit lebeszélni róla.” Soha nem próbáltam egyszer kipróbáltam havonta 1-2 alkalommal 4,88%

0,00%

95,12%

6.1.2. ábra: Milyen gyakran fogyaszt ön kábítószert?

A kábítószer-fogyasztással (vagy kipróbálással) kapcsolatos válaszadásból tükröződik a kistelepülések alapvetően elutasító hozzáállása. A megkérdezettek 4,88%-a nyilatkozott arról, hogy legalább egyszer kipróbált valamilyen kábítószert. (A pozitív választ adók egyúttal az alkohol fogyasztásában is jelentős értéket vallottak be.)

30

A drogfogyasztással kapcsolatos vélemények szélsőségesen negatívak. A minősítést erős minősítő jelzőkkel árnyalták a legtöbb esetben: - „Nagyon elítélem.” - „Nagyon káros.” - „Halált okoz.” - „Súlyosan egészségkárosító.” - „Gusztustalan.” - „Roncsolja az emberi szervezetet.” - „Abszolút elítélem.” - „Rossz a testnek és a léleknek.” - „Legrosszabb, ami árt az egész emberiségnek.” - „Káros az egészségre és a pénztárcára.” A településen élők a drogfogyasztást tartják tehát a legsúlyosabb egészségkárosító tevékenységnek. Soha nem fogyasztok Alkalmanként Különleges alkalmakkor Rendszeresen 4,88%

12,20%

34,15%

48,78%

6.1.3. ábra: Milyen gyakran fogyaszt ön alkoholt?

Az alkoholfogyasztást a válaszadók 12,2%-a tagadja meg. A válaszadók közel fele tekint az alkoholra úgy, mint a mindennapi élet egyik kísérőjelensége, így nem csupán ünnepnapokon, hanem valamilyen rendszerességgel fogyasztanak alkoholt. A rendszeres alkoholfogyasztást (alkoholizmus) a válaszadók 4,88%-a jelölte meg. Az alkoholfogyasztás megítélése már lényegesen szofisztikáltabb, mutatva, hogy a határok itt és az egészségre való ártalmassággal kapcsolatos tudatosság (a fogyasztással járó anomáliák ismereténél) tekintetében elmosódottabbak. Az egyértelmű elutasítás mellett, - „Nem szeretem.”

31

- „Butít” - „Pusztítja az agysejteket.” - „Elítélem az alkoholistákat.” - „Betegséget okoz.” - „Egészségkárosító.” megjelennek a részben elfogadók, relativizálók. - „Mértékletes fogyasztása nem káros.” - „Nem olyan rossz, mint a dohányzás.” - „Mindenki maga tudja, mennyi az elég.” - „Káros is lehet, ha valaki sokat fogyaszt belőle.” - „Időnként megengedett, de ha 18 éven aluliak fogyasztják, elítélem.” - „Nincs kifogásom, ha valaki mértékkel fogyasztja.” - „A kulturált fogyasztás egészséges, az alkoholizmus káros, értékromboló.” - „Amíg nem válik szenvedélybetegséggé nincs ellene kifogásom.” Míg a kifejezetten elfogadó véleményekkel is találkozhatunk: - „Nem mindegyik alkoholos termék káros.” - „A mérték a fontos.” - „Megfelelő mennyiségben és minőségben a fogyasztása elfogadható.” - „Kis mértékben egészséges.” - „Kis mértékben gyógyszer nagymértékben orvosság.”

E három káros függőség használati és megítélési értékeléséből jól látszik, hogy a településen élők ismerete hagy mélyítenivalót maga után. 6.2. Táplálkozási szokások Az étkezési szokások felmérésénél vizsgáltuk az étkezések gyakoriságát, tartalmát, mennyiségi és minőségi jellemzőit. Az egy napra jutó étkezések száma a megkérdezettek körében 3,36, ez átlagosan háromszori étkezést (reggeli, ebéd, vacsora) jelent. A leggyakoribb előfordulási értékkel is a háromszori étkezés bír, azonban fontos felhívni a figyelmet a kevésbé egészséges étkezési szokásokra, mely a teljes lakosság közel 16%-ára jellemző (2, vagy kevesebb étkezés egy nap).

32

5

0,00%

16,28%

4

3

2

1

16,28%

16,28%

51,16%

6.2.1. ábra: Hányszor étkezik egy nap?

Az étkezés tartalmára vonatkozó kérdések (gyümölcs és húsfogyasztásra; teljes kiőrlésű pékáru fogyasztása, folyadékfogyasztás) vonatkozó kérdések színes képet adtak. A válaszadók naponta átlagosan kétszer (1,83) fogyasztanak gyümölcsöt, míg hetente négy (3,78) alkalommal húst. A megkérdezettek 68,3%-a fogyaszt valamilyen rendszerességgel teljes kiőrlésű gabonából készült termékeket. 3-4 liter 2-3 liter 1-2 liter 15,00%

0-1 liter

2,50% 15,00%

67,50%

6.2.2. ábra: Mennyi folyadékot fogyaszt egy nap?

33

A lakosság több mint fele kevesebb folyadékot fogyaszt, mint amennyi egészséges (2 liter felett). A válaszadók 68,3%-a a folyadékfogyasztásban az ásványvizet részesíti előnyben. Csapvíz Ásványvíz Tejtermék Szénsavas üdítőital Gyümölcslé 19,44%

27,78%

2,78%

11,11%

38,89%

6.2.3. ábra: Milyen italokat részesít előnyben?

Csapvizet a válaszadók 48,8%-a, gyümölcslevelet 34,14%-a, szénsavas üdítőt 4,8%-a, míg tejterméket 19,5%-a preferálta. Az egyes italok említése (többszörös választást engedve) már közelebbi eredményeket hozott, így az összes megjelölés 38,9% kapta már csak az ásványvíz, míg a csapvíz közel negyedét, a gyümölcslé közel egy ötödét. Naponta 2-3-szor Naponta Hetente 2-3-szor Alkalmanként 2,44%

Soha

2,44% 29,27%

46,34%

19,51%

6.2.4. ábra: Milyen gyakran eszik ön édességet?

34

Az étkezések tartalmát tekintve, a válaszadók közel fele tekinthető torkosnak, hiszen ők az étkezések során napi rutinnal fogyasztanak édességeket. A válaszadók 2,2%-a nem használ olajat főzésnél. Ők többnyire növényi vagy állati eredetű zsiradékot alkalmaznak. Azonban a zsírt használók aránya – az olaj használata mellett –magas. 41,5%-uk rendszeresen használ zsírt a főzés során. A válaszadók mintegy 10%-a rendszeresen után sózza az ételt. A só használat és a magas zsírfogyasztás magyarázhatja a szív- és érrendszeri betegségek magasabb számát. A káros tápanyagok tudatos kerülésében a válaszadók többsége kedvezőtlen szokásokat mutatott. Az egyszerű cukrok fogyasztását a válaszadók 41,46%-a kerüli, lehetőség szerint. A fehér liszt alapú termékeket a válaszadóknak mindössze 29,26%-a kerüli. A zsíros ételeket a válaszadók 58,54%-a kerüli (ennek nagyjából megfelel a zsírral főzők aránya.) A főzésben a megkérdezettek több mint kétharmada (70,7%) vallja magát tudatosnak. Bár a tudatosan főzök csak közel fele (36,6%) figyel oda a makronutriensek arányára a főzés megtervezésekor. A válaszadók 68,3%-a figyel oda a környezetükben élők étrendjére, ami a válaszadók körében mutatkozó gyermekszámra való tekintettel ez közepes aránynak minősül. A környezetben élők étrendjének figyelembe vétele alatt az ételek tartalmára fókuszáltak a válaszadók a szöveges kifejtéskor: - „megválogatjuk az élelmiszereket.” - „sok zöldséget vásárolok.” - „A gyerekeknek nem veszek pl. chipset, több gyümölcsöt, zöldséget vásárlok, főleg télen.” - „Nem használók sót, zsírt.” - „Friss alapanyagból készítem el az ételeket, házias termékeket használok.” - „Odafigyelek az összetevőkre, a mennyiségre, minőségre.” - „Vitaminokban gazdag étrendet próbálok elkészíteni a családomnak.” - „Zsírt nem használok, kevés növényi olajjal főzök, sokféle zöldséget, gyümölcsöt használok változatosan elkészítve.” - „Nem veszünk tartósított élelmiszert, csak magyar terméket veszünk, előny a helyi piac a friss áru.” - „Sok zöldség, gyümölcs, saláta, sok baromfi hús, minimális fehér liszt.” A tudatosság érdekes (nemzeti, vagy lokálpatrióta) dimenziója látszódik azonos termékek közötti választás esetén. Bár a tudatosság alatt az egészségügyi tényezők korábban nagyobb súllyal szerepeltek a válaszokban, a hasonló termékek közötti preferenciára vonatkozó kérdésben kidomborodott, hogy a válaszadók 56,1%-a hazai terméket részesíti előnyben, függetlenül annak összetételétől, vagy árától. Egyúttal az is látszik, hogy a márka, és a bió-jelleg nem meghatározó. Az ár a válaszadók 22%-ánál döntő. 35

Többszörös választást megengedve a diagramon látható kép rajzolódik ki. A hazai termék és a termék összetétele messze megelőzi az árra vonatkozó szempontokat. 36,59%-uk fogyaszt az étkezések mellé vitamint, vagy más táplálék-kiegészítő terméket. A termék összetételét vizsgálva az egészségesebb terméket választom A legolcsóbbat választom 5,66%

1,89% 32,08%

A hazai terméket választom

A márkásabb terméket választom 43,40% 16,98%

A bio-élelmiszert választom

6.2.6. ábra: Bevásárlás során mely szempontokat tartja szem előtt azonos termékek közötti választás esetén?

A bevallott testsúly függvényében vizsgáltuk annak tudatosságát, hogy a válaszadók mennyire vannak tisztában a szükséges napi kalória-mennyiséggel. 500-1000 Kcal 1000-1500 Kcal 1500-2000 Kcal 2000-2500 Kcal

5,56%

2,78%

8,33%

2500-3000 Kcal 3000 Kcal-nál több

8,33%

38,89% 36,11%

6.2.7. ábra: Véleménye szerint mennyi kalóriára van szüksége egy nap?

36

A válaszadók, az esetek közel kétharmadában gondoltak magasabb, vagy alacsonyabb kalóriaigényt a válaszadók, mint amennyi valóban indokolt az esetükben. Jelzés értékű, hogy a válaszadók 8-8%-a túlságosan kevés, illetve túlságosan magas értéket adott meg. 6.3. Testmozgás, szabadidős színterek A sportolás tárgyát, gyakoriságát, időtartamát vizsgálva felemás képet kaptunk. Minden nap Hetente 3-4 alkalommal Hetente 1-2 alkalommal Alkalmanként Soha 9,76% 34,15%

0,00%

12,20%

43,90%

6.3.1. ábra: Milyen gyakran sportol?

Az adatokból az alsó két gyakorisági értéket a válaszadók közel négy-ötöde egyáltalán nem sportol, vagy, ritkábban, mint hetente. Ráadásul a sportolás intenzitása is viszonylag alacsony értékeket vett fel, így jellemzően 1-2 óránál nem tart tovább a sportolási tevékenység. A sportolási formák vonatkozásában a leggyakoribb említést a futás, a floor ball, a torna (ennek szervezett és otthoni formája egyaránt), majd a gyaloglás, és a labdarúgás kapta. Érdekes válaszként a kerti munka is megjelent a sportolási tevékenységek között, egy említéssel. Ugyanakkor a válaszadók 43,9%-a többet sportolna, ha a sportolási lehetőségek bővülnének. Sportegyesületnek a megkérdezettek csupán 9,8%-a tagja. A mozgásszegény életmódot árnyalja az elektronikus médiumok mellett eltöltött idő, mely mindkét vizsgált vonatkozásban magas értéket vett fel.

37

4 óránál hosszabb időt 3-4 órát 1-2 órát Egy óránál rövidebb időt 2,70%

13,51%

32,43%

51,35%

6.3.2. ábra: Naponta mennyi időt tölt el a TV előtt?

4 óránál hosszabb időt 3-4 órát 1-2 órát Egy óránál rövidebb időt Nem használok számítógépet 16,22%

18,92% 2,70%

21,62%

40,54%

6.3.3. ábra: Naponta mennyi időt tölt el a számítógép előtt?

A média-kannibalizáció érezteti hatását, hiszen a televízió nézés a számítógép használat hatására visszaszoruló félben van. A válaszadók mindkét kérdésben „nagyfogyasztók”. Nagytöbbségüknél naponta, átlagosan 1-2 óra TV-nézés, valamint több mint két órányi számítógép használat alapértelmezett, hétköznapi rutint jelent.

38

A mozgásszegény életmódot a településen belüli közlekedési szokások is tükrözik. Bár Balatonszemes települése nem nagy (nincsenek nagyobb távolságok) mégis magas a motorizált eszközökkel közlekedők aránya. motorizált közlekedési eszközzel kerékpárral gyalog

21,05%

28,07%

50,88%

6.3.4. ábra: Hogyan közlekedik településen belül?

Alvással és szabadidővel kapcsolatos kérdésünkre vegyes válaszokat kaptunk. 9-10 óra

7-8 óra

5-6 óra

7,32% 29,27%

63,41%

6.3.5. ábra: Naponta átlagosan mennyi időt tölt alvással?

Az alvásra fordítandó idő a lakosság 29,27%-ánál kevés, mely mentális és fizikai problémákhoz egyaránt vezethet. Azonban a kialvatlanság hátterében gyakran nem a 39

szabadidő hiánya okolható, hiszen a válaszadók kisebb százalékban nyilatkoztak arról, hogy nincs szabadidejük. 6 óránál több 5-6 óra 3-4 óra 1-2 óra nincs szabadidőm

4,00%

16,00%

6,00% 18,00%

56,00%

6.3.6. ábra: Naponta átlagosan mennyi szabadideje van?

Azaz a sportolás, vagy aktív pihenés ideje az esetek többségében megvan, csupán az eltöltés lehetősége nem biztosított. sportolási lehetőségek hiánya időhiány pénzhiány lustaság társak hiánya

9,52%

14,29%

14,29%

15,87% 46,03%

6.3.7. ábra: Mi tartja vissza a gyakoribb sportolástól?

A sportolási lehetőségek hiánya, a lustaság és a társak hiánya nagyjából hasonlóan fontos visszatartó tényező a válaszadók között. Fontos, hogy a nyilatkozók közel fele hivatkozik időhiányra, holott korábban a szabadidő rendelkezésre állásánál ezzel ellentétesen nyilatkoztak. Így itt feltételezhető, hogy más áll az alulmotiváltság hátterében. 40

73,2%-uk támogatna olyan közösségi rendezvényeket, amelyek sportolásukat is segítenék. Ugyanennyien változtatnának életmódjukon is, ha az az egészségüket szolgálná, és ha az ehhez szükséges információkat megkapnák, azaz többségükben megvan a változtatási igény, az egészségesebb életmód irányába.

6.4. Mentálhigiénés helyzet Felmérésünk során vizsgáltuk a válaszadók lelkiállapotát is. Egy ötfokozatú skálán a válaszadók átlagosan 3,68-os értéket vallottak be. Azaz „jól” érzik magukat.

5

2,44%

4,88%

4

3

2

1

14,63%

31,71%

46,34%

6.4.1. ábra: Hogy érzi magát? (5: nagyon jól, 1: nagyon rosszul)

Ezek az eredmények nagyjából egybevágnak az egészségesség-érzésre vonatkozó kérdéssel, ahol szintén 4/5-öd körüli eredményt kaptunk (83%). A skála alsó tartománya jelzi, hogy akik rosszul és közepesen érzik magukat, ott feltételezhető valamilyen (tartós vagy átmeneti) mentális vagy fizikai betegség jelenléte. (A kérdést később kontroll-kérdésként is elővettük, ahol a válaszadók nagyobb arányban érezték jól magukat.) A válaszadók 7,3%-a nyilatkozott úgy, hogy a gyógyszerszedés befolyásolja hangulatukat, míg az időjárásra, mint hangulatbefolyásoló tényezőre közel kétharmaduk (63,4%) nyilatkozott terhelően.

41

7. A településen a társadalmi egyenlőtlenségek, helyi segítő hálózat jellemzése 7.1. Segélyezés A településen számos segélyezési forma elérhető, így a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993.évi III .tv ( a továbbiakban Sztv.)valamint a törvény helyi rendszeréről szóló 5/2006.(II.20.) számú rendelete alapján a településen igényelhető: I. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások: – Időkorúak járadéka – Rendszeres szociális segély – Lakásfenntartási támogatás – Ápolási díj – Átmeneti segély II. Természetben nyújtott szociális ellátások: – Köztemetés – Közgyógyellátás – Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság III. Szociális alapszolgáltatás: – Étkeztetés – Házi segítségnyújtás – Családsegítés – Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás – Támogató szolgáltatás A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. tv., és annak eljárásáról szóló 149/1997(IX.10.) számú kormányrendelet, valamint a törvény helyi rendszeréről szóló 6/2003(III.31.) számú rendelete alapján I. Pénzbeli és természetbeni ellátások: – Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény – Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás – Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás II. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások: – Gyermekjóléti alapellátások – Gyermekjóléti szolgáltatás

42

7.2. Civil szervezetek, alapítványok, hivatalos segítők A civil aktivitás a településen közepes mértékű. A megkérdezettek 24,39%-a tagja valamilyen civil szerveződésnek. A civil szerveződések közül kiemelendő a Gondviselés Alapítvány, a Derűs Ősz Nyugdíjas Egyesület, A Tehetséges, Hátrányos Helyzetű Tanulók Segélye Alapítvány, és az Egészséges Szemesi Óvodásokért Alapítvány.

8.

A települési lakossági vélemények összefoglalója

8.1. A települést meghatározó kulcsszereplők véleménye Amikor az egészséges életmód válaszadók szerinti tartalmát vizsgáltuk, nagyjából azokat az eredményeket kaptuk vissza, amit egy, a témában félig tájékozott átlagos állampolgártól elvárhattunk. A „közösség tudása” azonban kiadta az egészséges életmód legtöbb szükséges komponensét. Az „Ön szerint mit jelent az egészséges életmód?” kérdésre a válaszok közül néhány: - „táplálkozás. Mozgás.” - „Nem kellene sok zsíros húst enni.” - „Testi és lelki egyensúly.” - „Sokat sportolni, egészséges ételeket enni, higiénikus környezet.” - „Vitaminok fogyasztása, tisztálkodás, étkezés, sport.” - „Sok mozgás, sok zöldség és gyümölcs fogyasztása. Kenyér kerülése.” - „Mindent megadunk a szervezetnek, amire szüksége van, és megóvjuk attól, ami káros.” - „Káros szenvedélyektől mentes.” - „Egészséges, vitaminban gazdag ételek fogyasztása.” - „Többször kevesebbet enni a nap folyamán.” - „Pozitív gondolkodás, káros szenvedélyektől mentes”. - „Sok sport, friss ételek elfogyasztása. Nehéz ételek kerülése.” - „Mértékletesség.” - „Változatos étrend, mozgás, orvosi felügyelet.” - „Sok rostos táplálék, bő folyadékbevitel, fehérhúsok, csirke és hal.” - „Változatos táplálkozás, rendszeres mozgás,stressz kerülése, megfelelő öltözködés, friss levegő, aktív szabadidő, harmonikus család és jó légkörű munkahely.” - „Odafigyelni az egészséges táplálkozásra, rendszeres testmozgás, egészségkárosító hatások minimalizálása.” Kíváncsiak voltunk arra, hogy a településen élők mit tesznek lakásuk, és közvetlen környezetük egészségéért. Néhány jellemző válasz: - „ Nyírom a füvet, fákat ültetek.”

43

- „Takarítok a házban és azon kívül.” - „Óvom a természetet.” - „Másra nem fújom a cigit. Nem a lakásban cigarettázom.” - „Virágokat ültetek.” - „Szellőztetek és tisztán tartom a lakást.” - „Szelektív hulladékgyűjtő vagyok.” - „Minél kevesebb káros anyagot használok. Nem dobálom el a szemetet.” - „Parkosítok.” - „Környezettudatosan élek és erre nevelem a gyermekeimet. Újrahasznosítunk.” - „Rendszeres takarítás, gőzgéppel fertőtlenítés.” - „Nem permetezünk feleslegesen, szelektív szemétgyűjtés.” A településen élőktől is kértünk előzetes javaslatokat, amelyek segítségével a település egészségét, a településen élők életmódját lehet javítani, támogatni: - „Több falunap.” - „A segély a környezet tisztántartásához legyen kötve.” - „Egészségmegőrző programokat kell indítani, a sportot közelebb hozni az emberekhez.” - „Több promóció, előadások, programok szervezése.” - „Rendezvények szervezése” - „Figyelemfelhívás, oktatás az iskolában, óvodában.” - „Uszoda építés, több sportpálya létesítése, futópálya.” - „Közös, egészséges programok szervezése a gyerekek részére. Bicikli túra.” - „Felhívások útján több információ a lakosság részére.” - „Figyelemfelkeltés, hogy hogyan kell ezt másként csinálni. Termékbemutatók.” - „Nagyobb nyilvánosságot a megfelelő élelmiszerek beszerzésének. Helyi piac, helyi kis üzletek létesítése.” - „Példamutatás”. - „50 év feletti korosztályt a házi orvos hívja be szűrésre, akkor is, ha nincs panasza.” - „Ingyenes szűrések, családi sportnap rendszeres szervezése.”

9. A helyzetelemzéssel meghatározása

feltárt

problémák

–

prioritások

A helyzetelemzés (kérdőívezés, statisztikai kutatás, mélyinterjúzás) során a következő problémaköröket tártuk fel: -

Helytelen, és nem tudatos táplálkozás. Táplálkozással kapcsolatos ismerethiány. Mozgásszegény életmód. Túlsúlyosak magas, és egyre növekvő száma. 44

-

Mozgásszervi, szív- érrendszeri, daganatos megbetegedések. Kedvezőtlen foglalkoztatási struktúra, magas munkanélküliség. Alacsony jövedelmek és nyugellátások. A fentieknek köszönhetően a vagyon elleni bűncselekmények (lopás) relatív magas száma. A dohányzók magas száma a hátrányos helyzetűek között. A rendszeres alkoholfogyasztók magas száma. A egészségügyi szervek, szolgáltatók egészségügyi fejlesztő tevékenységének nem hatékony működése. Egészségfejlesztéshez szükséges humán erőforrás csak részben áll rendelkezésre Egészségfejlesztésben közreműködők tevékenységének módszertani támogatottsága, képzése, a résztvevők közötti információs kapcsolat hiányos. Születéskor várható alacsony élettartam.

10. A település egészségfejlesztési célkitűzései és eszközrendszere

Célok

Eszközök

1.) Helyes és tudatos táplálkozáshoz szükséges ismeretek terjesztése.

a) Képességek fejlesztése oktatás, nevelés, ismeretbővítés az egészség megőrzés iránti akarat erősítése. s) Egészséges életmóddal összefüggő kampányok indítása. t) Személyes példamutatás. Mentor programok. Díj alapítása. x) Az ügy többcsatornás kommunikációjának (internet, helyben szokásos offline hirdetési módok) erősítése.

2.) Egészséges életmód, sport szerepének propagálása. Legyen hatékonyabb az iskolai egészségfejlesztő tevékenység.

b) Hatékony – oktatásban is felhasználható programok kidolgozása az egészségkárosító magatartások visszaszorítása érdekében. r) Az egészségfejlesztésben hivatásszerűen résztvevők (orvosok, pedagógusok, védőnők), valamint laikus segítők képzése, továbbképzése, speciális módszertani ismeretek nyújtása. s) Egészséges életmóddal összefüggő kampányok indítása. t) Személyes példamutatás. Mentor programok. Díj alapítása.

3.) Túlsúlyosok számának csökkentése.

a) Képességek fejlesztése oktatás, nevelés,

45

ismeretbővítés az egészség megőrzés iránti akarat erősítése. s) Egészséges életmóddal összefüggő kampányok indítása. t) Személyes példamutatás. Mentor programok. Díj alapítása. x) Az ügy többcsatornás kommunikációjának (internet, helyben szokásos offline hirdetési módok) erősítése. 4.) Mozgásszervi, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések számának csökkentése, prevenció erősítése.

c) Betegségek korai felismerése érdekében a tájékoztatási lehetőségek bővítése d) Rendszeres szűrővizsgálatok (a korai diagnózis lehetőségének) biztosítása. p) Tájékoztatás a szűrővizsgálatok szükségességéről, elérhetőségéről, különös tekintettel a hátrányos helyzetű rétegekre, veszélyeztetettekre. x) Az ügy többcsatornás kommunikációjának (internet, helyben szokásos offline hirdetési módok) erősítése.

5.) Foglalkoztatási struktúra javítása, munkanélküliség csökkentése.

e) (köz)Foglalkoztatási programok kidolgozása. Képzési- átképzési programok kidolgozása. x) Az ügy többcsatornás kommunikációjának (internet, helyben szokásos offline hirdetési módok) erősítése.

6.) Vagyon elleni bűncselekmények számának csökkentése.

e) (köz)Foglalkoztatási programok kidolgozása. Képzési- átképzési programok kidolgozása. f) Együttműködés kiszélesítése a rendőrség és a civil szervezetek között. x) Az ügy többcsatornás kommunikációjának (internet, helyben szokásos offline hirdetési módok) erősítése.

7.) Káros szenvedéllyel (dohányzás, alkoholfogyasztás) élők számának visszaszorítása.

b) Hatékony programok kidolgozása az egészségkárosító magatartások visszaszorítása érdekében. s) Egészséges életmóddal összefüggő kampányok indítása. t) Személyes példamutatás. Mentor programok. Díj alapítása. x) Az ügy többcsatornás kommunikációjának (internet, helyben szokásos offline hirdetési módok) erősítése.

8.) Egészség megtartásához és fejlesztéséhez szükséges preventív szolgáltatások bővítése. A különböző, betegséget megelőző, egészséget szolgáló szolgáltatások elérhetőségének javítása.

g) Szabadidős (rekreációs) tevékenységek körének bővítése, feltételeinek egyszerűsítése. h) Meglévő lehetőségek népszerűsítése. s) Egészséges életmóddal összefüggő kampányok indítása.

46

x) Az ügy többcsatornás kommunikációjának (internet, helyben szokásos offline hirdetési módok) erősítése. 9.) Egészségügyi szervek, szolgáltatók egészségügyi fejlesztő tevékenysége hatékonyságának javítása. Egészségfejlesztésben közreműködők tevékenységének módszertani támogatása, képzése, a résztvevők közötti információs kapcsolat erősítése. Egészségfejlesztéshez szükséges humán erőforrás bővítése.

i) Felmérés készítése (és folyamatos frissítés) az egészségügy területével foglalkozó civil szervezetekről, elérhetőségükről. j) Kapcsolódási lehetőségek (együttműködési lehetőségek) feltérképezése. k) Szolgáltatások, ellátások elérhetőségének közzététele l) Hivatásos és civil segítők bemutatása x) Az ügy többcsatornás kommunikációjának (internet, helyben szokásos offline hirdetési módok) erősítése.

10.) Születéskor várható élettartam, és a betegség-mentesen leél életévek számának növelése.

a) Képességek fejlesztése oktatás, nevelés, ismeretbővítés az egészség megőrzés iránti akarat erősítése. d) Rendszeres szűrővizsgálatok (a korai diagnózis lehetőségének) biztosítása. p) Tájékoztatás a szűrővizsgálatok szükségességéről, elérhetőségéről, különös tekintettel a hátrányos helyzetű rétegekre, veszélyeztetettekre. x) Az ügy többcsatornás kommunikációjának (internet, helyben szokásos offline hirdetési módok) erősítése.

11.) A településen élők életkörülményeinek és életminőségének javítása.

m) Környezeti feltételek fejlesztése (gazdasági, szociális, természeti és épített környezet) n) Egészséges életmód feltételeinek kiszélesítése (táplálkozás, sport, kulturált szórakozás) o) Rehabilitációs lehetőségek biztosítása, (melynek révén a munkaképesség, az önálló életvitel mielőbb visszanyerhető.) g) Szabadidős (rekreációs) tevékenységek körének bővítése, feltételeinek egyszerűsítése. s) Egészséges életmóddal összefüggő kampányok indítása. x) Az ügy többcsatornás kommunikációjának (internet, helyben szokásos offline hirdetési módok) erősítése.

47

11.

Az egészségfejlesztési cselekvési terv javaslatai

Az önkormányzat az egészségi állapotot meghatározó tényezők egyikére-másikára tud közvetlen, vagy közvetett befolyással bírni. A ráhatás közvetlensége, mennyisége és minősége faktoronként változó. A ráhatásokat magasabb szintű – döntően központi, társadalompolitikai beavatkozások – segíthetik, illetve gyengíthetik. A faktorok a következők: – Kor, nem, genetika – Egyéni életmód – Környezet, ökológia – Iskolázottság – Munkahelyi környezet – Biztonság – Általános higiénia – Az egészségügyi és rekreációs szolgáltató rendszer fejlettsége – Az egészségügyi és rekreációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés – A közegészségügy fejlettsége – Élelmiszer biztonság Tudjuk azonban, hogy bár e társadalompolitikai feltételek meghatározók, az egyének aktivitásától közelítve, helyi kezdeményezéseken keresztül látványos eredményeket lehet elérni. Fókuszálva a megfelelő életfeltételek biztosítására, az egészséges lakásra, biztonságos munkára, tiszta környezetre, oktatási és kulturális lehetőségekre, valamint a megfelelő egészségügyi és közegészségügyi szolgáltatásokra. A programok főbb megvalósulási színterei a család, a lakóhely, a munkahely, az oktatási-nevelési intézmények, a helyi közösségek, ezért a különböző programokat e mindennapi színterekhez kötődően javasoljuk meghatározni. Fontos továbbá a programok tervezésénél a különböző korosztályok eltérő igényéhez és szükségleteihez való igazodás is. Mindezekre tekintettel a következő – reálisan megvalósítható célokon alapuló – programokat tartjuk reálisan megvalósíthatónak. 11.1. A kedvező környezeti feltételek alakítása érdekében javasolt programok A kedvező környezeti feltételek alakítása érdekében a természeti, gazdasági, szociális, egészségügyi feltételek rendszerének kiépítése, fejlesztése szükséges a szakmai koncepciókban foglaltak szerint, valamint ezek egészségfejlesztést szolgáló kedvező befolyásolása az igényeknek és szükségleteknek megfelelően. A programokat a város teljes lakosságára kell célozni, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra (fogyatékkal élők, munkanélküliek, romák, stb.) 48

Az előző fejezetben rögzített eszközök felhasználását a következő programokban szükséges érvényesesíteni, konkretizálni: - Közép- és hosszú távú településfejlesztési koncepció - Környezetvédelmi program - Szociális és szolgáltatásszervezési koncepció - Egészségügyi koncepció - Ifjúságpolitikai koncepció - Esélyegyenlőségi program - Bűnmegelőzési koncepció - Kulturális koncepció - Foglalkoztatási és (át)képzési programok A program résztvevői döntéshozóként a képviselőtestület, végrehajtóként és koordinálóként az önkormányzati apparátus, segítőként a rész és kisebbségi önkormányzatok, környezetvédelmi és egészségügyi szakemberek, egészségügyi, oktatási, szociális intézmények, szakmai szervezetek, civil szervezetek. A felsorolt programokban, koncepciókban történő megjelenés után várható eredmények között a természeti, gazdasági, szociális, egészségügyi feltételek pozitív irányú változása, fejlődése, valamint az önkormányzati döntések egészségszempontú elemzésének gyakoribbá válása várható. 11.2. Az egészségkárosító magatartások visszaszorítása érdekében javasolt programok A településen a dohányzás és az alkoholfogyasztás elleni programok indítása tűnik indokoltnak, különböző színtereken. Bár nem jelent meg, de preventív jelleggel a drogfogyasztás elkerülése érdekében is érdemes programot indítani. 11.2.1. Dohányzás elleni programok

A dohányzás elleni programok célja: – Lehetőleg minél kevesebb fiatalnál alakuljon ki a dohányzás káros szokása, illetve a dohányzás kezdő időpontja legalább idősebb korra tolódjon ki. – Csökkenjen az aktív dohányosok száma. – A már dohányzók körében csökkenjen annak mértéke. – A passzív dohányzás ártalmainak csökkentése, a nem dohányzók érdekeinek hatékonyabb érvényesítése. – A dohányzás tudatosságának (káros hatásai ismeretének) javulása.

49

Akció-javaslatok: – Dohányzás elleni kampányok a mindennapi élet színterein, a dohányzás káros hatásainak hangsúlyozása (felvilágosító előadások, műsorok, vetélkedők, rendezvények, plakátok, szórólapok, stb.). – Az aktív dohányzásról való leszokást támogató programok szervezése, népszerűsítése. – A dohányzásmentes intézmények, munkahelyek, szórakozóhelyek mintaként történő bemutatása, ezek számának növelése. (Esetleg annak szimbolikus jelölése, hogy az intézmény nem dohányzó.) – Az iskolák egészségfejlesztési programjában kapjon nagyobb hangsúlyt a dohányzás visszaszorítása, az ebben közreműködő szakemberek kapjanak speciális módszertani segítséget. A programok célcsoportjait az óvodák, képző intézmények, munkahelyek, szociális – és gyermekjóléti, egészségügyi intézmények és civil közösségek képezik. A programban pedagógusok, munkahelyi vezetők, egészségügyi dolgozók (egészségfejlesztési szakemberek, orvosok, védőnők) civil segítők vonhatók. A program következetes és tartó végrehajtása esetén várható eredmények: – A születéskor várható élettartam növekedése, a korai halálozás csökkenése hosszú távon. – A dohányzással összefüggő betegségek gyakoriságának csökkenése, középtávon. – A fiatalok dohányzásra való rászokásának, az aktív dohányosok számának csökkenése. – A passzív dohányzás ártalmainak kitett lakosság egészségének hatékonyabb védelme.

11.2.2. Alkoholról leszoktató programok, rehabilitációt segítő közösségi gondozás fejlesztése

Az alkoholról leszoktató program célja: – Lehetőleg minél kevesebb fiatalnál alakuljon ki az alkoholfogyasztás káros szokása, illetve az első alkohol fogyasztás időpontja legalább idősebb korra tolódjon ki. – Az alkoholt rendszeresen fogyasztók körében csökkenjen annak mértéke, különös tekintettel az égetett szeszesitalok fogyasztásának mértékére.

50

–

– –

Terjedjen az igényes, mértéktartó szeszesital fogyasztás kultúrája. A fogyasztók ismerjék meg az egyes alkoholos termékek tartalmát, és azok emberekre gyakorolt hatását. Csökkenjen az alkoholbetegek száma. Legyenek elérhetők a leszokást segítő, visszaesést gátló közösségi gondozók, klubok, intézmények.

Akció-javaslatok: – A rendszeres, nagymértékű alkoholfogyasztás egészségkárosító hatásának hangsúlyozása, az alkoholizálás elleni kampányok a mindennapi élet színterein. (felvilágosító előadások, vetélkedők, rendezvények, plakátok, szórólapok, stb.) – Az iskolák egészségfejlesztési programjában kapjon nagyobb hangsúlyt az alkoholfogyasztás visszaszorítása, az ebben közreműködő szakemberek kapjanak speciális módszertani segítséget. – A munkavégzés előtt, illetve alatt alkoholt fogyasztók, és ezzel mások testi épségét veszélyeztetők elleni határozott fellépés szorgalmazása. A munkahelyi alkoholfogyasztás elleni kampányok. – Az egészséget károsan még nem befolyásoló kulturált alkoholfogyasztás népszerűsítése érdekében programok szervezése. – Az alkoholbetegek és hozzátartozóik tájékoztatása a városban igénybe vehető segítő szolgáltatásokról, egészségügyi és rehabilitációs intézményekről. A programok célcsoportjait az alkohollal még csak ismerkedő fiatalok, az alkalmanként vagy rendszeresen alkoholt fogyasztók, a függőségből kigyógyultak, valamint ezek szülei, hozzátartozói képezik. A programban orvosok, védőnők, pedagógusok, munkahelyi vezetők, szociális intézmények munkatársai, közösségi gondozók és civil segítők vonhatók. A program következetes és tartó végrehajtása esetén várható eredmények: – Az alkoholfogyasztással összefüggő megbetegedések, károsodások, halálozások számának csökkenése. – Az alkohol betegek számára a segítő szolgáltatások hozzáférhetőségének javulása. – Az gyógyult alkoholbetegek számának növekedése. – Az alkoholfogyasztás (és mellékhatásai) tudatosságának javulása, a kulturált alkoholfogyasztás kialakulása.

11.2.3. Drog-prevenciós programok

A drog-prevenciós program célja:

51

– – – –

Drog-prevenció széleskörű, hatékony megvalósítása. Lehetőleg minél kevesebb fiatal próbálja ki és váljon alkalmi, vagy rendszeres drogfogyasztóvá. Az első kipróbálás időpontja legalább idősebb korra tolódjon ki. Nőjön azoknak a fiataloknak a száma, akik nemet tudnak mondani a kipróbálásra is.

Akció-javaslatok: – A tudatmódosító szerekkel, legális és illegális drogokkal kapcsolatba kerülők, potenciálisan veszélyeztetettek számára felvilágosító kampányok szervezése a mindennapi élet színterein. (felvilágosító előadások, vetélkedők, rendezvények, plakátok, szórólapok, stb.) – Az iskolák egészségfejlesztési programjába épített drogprevenciós programok hatékonyságának növelése érdekében, az ebben közreműködő szakemberek kapjanak speciális módszertani segítséget (képzés, továbbképzés, műhelymunka formájában) A programok célcsoportjait a droggal fenyegetett fiatalok, az általános iskolák felső tagozatos diákjai, a középiskolások valamint ezek szülei, hozzátartozói képezik. A programban orvosok, védőnők, pedagógusok, pszichológusok és civil segítők vonhatók. A program következetes és tartó végrehajtása esetén várható eredmények: – A drogfogyasztásban veszélyeztetettek (érintettek) száma csökken.

11.3. A betegségek megelőzése érdekében javasolt programok 11.3.1. A koszorúér- és agyér betegségek megelőzése, visszaszorítása

A program célja: – A korai elhalálozást okozó érbetegségek megelőzése, a kialakult betegségek súlyosbodásának megakadályozása. – A betegséget okozó magas vérnyomás időbeni kiszűrése, kezelése, a szövődmények elkerülése érdekében. – A betegség tüneteinek megismertetése, a kezelés szükségességének tudatosítása. Akció-javaslatok: A magas vérnyomás korai kiszűrése.

52

-

A kiszűrt betegek rendszeres kezelése, ellenőrzése. A tünetek megismertetése érdekében tájékoztatás, szóró anyagok terjesztése, rendezvények tartása. Együttélés a betegséggel, életmódváltás idősebb korban. Szinergikus hatások kiaknázása a dohányzás elleni programmal, az egészséges táplálkozással, aktív testmozgással.

A program a teljes lakosságot célozza, különös figyelemmel a potenciálisan veszélyeztetettekre. A programban háziorvosok, egészségfejlesztő szakemberek, szociális intézmények gondozói, munkatársai, nyugdíjas klubok, egyesületek, civil szervezetek vonhatók. A program következetes és tartó végrehajtása esetén várható eredmények: – A szív- és érrendszeri betegségek csökkenése. – Az ez okból bekövetkező halálozások csökkenése. – Az egyéni felelősségtudat erősödése a betegségek megelőzésében. – A szűrővizsgálatok számának, hatékonyságának erősödése. 11.3.2. A daganatos betegségek megelőzése, visszaszorítása

A program célja A daganatos betegségek növekvő számának megállítása, hosszabb távon a csökkentése. Az onkológiai éberség fokozása az alapellátásban. A betegség okainak, tüneteinek széleskörű megismertetése. A szűrővizsgálatokon való részvétel növelése. Akció-javaslat Onkológiai ismeretek nyújtása az iskolai egészségnevelés részeként. Előadások, szórólapok, plakátok, tájékoztató kiadványok a betegség megelőzéséről, korai felismeréséről, szűrővizsgálati lehetőségekről. A leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedések szűrési programjának megszervezése (tüdő, vastagbél, emlő, méh, szájüreg). A programok széleskörű megismertetése, a részvétel szorgalmazása. A betegség elsődleges megelőzése az egészséges életmódra ösztönzéssel. Szinergikus hatások kiaknázása az egészséges táplálkozás népszerűsítésére kiírt programmal, az aktív testmozgás elterjesztését támogató programmal, a dohányzás, alkoholfogyasztás csökkentését célzó programmal, valamint az egészséges környezet kialakítása érdekében alapított programmal. A program a teljes lakosságot célozza, különös figyelemmel a potenciálisan veszélyeztetettekre.

53

A programban háziorvosok, egészségfejlesztő szakemberek, fogorvosok, pedagógusok, védőnők, szociális intézmények gondozói, munkatársai, egyesületek, civil szervezetek vonhatók. A program következetes és tartó végrehajtása esetén várható eredmények: – Az onkológiai éberség, a felelősségtudat erősödése a lakosság és a szakmai ellátó szervezetekben. – A szűrővizsgálatokon való nagyobb arányú részvétel. – A korai gondozásba vétellel a túlélési esélyek növekedése. 11.3.3. A mentális betegségek megelőzése, visszaszorítása

A program célja A lelki betegségek elsődleges megelőzése. A pszichés zavarok korai felismerése és kezelése. A depressziós, szorongásos zavarban szenvedők kezelésbe vételi arányának növelése. Az alapellátás lelki egészségvédelmi szolgáltatásainak erősítése. Akció-javaslatok Az egészségügyi alapellátásban dolgozók érzékenységének fokozása a mentális, pszichiátriai problémák korai felismerésében. A közösségi pszichiátriai gondozás hatékonyságának növelése, önsegítő csoportok létrehozása a mentálisan sérültek és hozzátartozóik számára. Az iskolai egészségfejlesztési programok integrált része legyen a lelki egészség megőrzése, a betegség korai felismerése. A pedagógusok, segítő foglalkozásúak speciális képzése, továbbképzése, lehetőség biztosítása az esetmegbeszélésre, szupervízióra. A sürgősségi telefonszolgálatok fejlesztése, működési feltételeinek segítése. A rehabilitációs programok elérhetőségének biztosítása. A programok a teljes lakosságot célozza, azonban különös figyelmet kell fordítania a halmozottan hátrányos rétegekre, az ifjúságra és egyedül élő időskorúakra. A programban orvosok, védőnők, egészségfejlesztők, pedagógusok, pszichológusok, pszichiáterek, családok iskolák, szociális intézmények, egyházak és civil segítők vonhatók. A program következetes és tartó végrehajtása esetén várható eredmények: – A mentális zavarok korai felismerése javul, kezelése hatékonyabb lesz, előfordulási gyakorisága csökken. – A pedagógusok, segítő foglalkozásúak lelki egészségvédelmi szemlélete fejlődik, javulnak segítő készségeik. – Az öngyilkosságok száma tovább csökken. 54

11.3.4. A mozgásszervi betegségek megelőzése, visszaszorítása

A program célja – A mozgásszervi betegségek megelőzésének és gyógyításának javítása. – A mozgásszervi, gerinc, izületi betegségben szenvedők számbeli növekedésének lassítása, megállítása. – A mozgásszervi preventív szemlélet erősítése. – A mozgásszervi betegségben szenvedők életminőségének javítása. Akció- javaslatok: Speciális (speciális torna óvodai, iskolai) megelőző programok kialakítása. A mindennapi iskolai testmozgás szorgalmazása. A csontritkulás, izületi és porckopások szűrése, népszerűsítése. A rendszeres mozgás szükségességének széleskörű terjesztése, tájékoztatással. A szabadidős sportolási lehetőségekről a lakosság tájékoztatása, elérhetőségének segítése, támogatása. A mozgásukban akadályozottak életvitelének segítése támogató szolgálat nyújtásával. A program a teljes lakosságot célozza, különös figyelemmel a 0-18 éves korosztályra, valamint az időskorú népességre. A programban nevelési, oktatási intézmények, pedagógusok, háziorvosok, iskolaorvosok, védőnők, sportszervezők, szabadidős és versenysport egyesületek, civil szervezetek vonhatók. A program következetes és tartó végrehajtása esetén várható eredmények: – A gyermekek, fiatalok testtartásának, mozgáskoordinációjának, állóképességük javulása. – A mozgásszervi betegek számának növekedési ütemének megállítása, hosszú távú csökkenése. – A krónikus mozgásszervi betegek életminőségének javulása. – A mozgásszervi megbetegedést megelőző szemlélet javulása. 11.4. Az egészséges életmód népszerűsítés érdekében javasolt programok 11.4.1. Az egészséges táplálkozás népszerűsítése

A program célja – A táplálkozással összefüggő betegségek gyakoriságának csökkentése, a lakosság egészségi állapotának javítása az egészséges táplálkozással. 55

– – – – –

Az egészséges táplálkozás ismereteinek terjesztése. A közétkeztetésben is érvényesüljenek az egészséges táplálkozás irányelvei. Az intézményi étkezések reformjának megvalósulása. A folyadékfogyasztás szerepének megismertetése, a tudatos folyadékfogyasztás kultúrájának elterjesztése. A túlsúly, elhízás gyakoriságának megállítása, csökkentése. Az indokolt gyógyszer-szedés kultúrájának kialakítása.

Akció-javaslatok Az egészséges táplálkozási ismeretek terjesztése a szakemberek és a lakosság körében rendezvényeken, szórólapokon, internetes fórumokon, stb. A bölcsődés és óvodás korosztály egészséges táplálkozásának elősegítése a családi szokások befolyásolásával. Az iskolai büfék egészséges választékának további bővítése, ízlésformálás. A táplálkozási zavarban, élelmiszer allergiában szenvedők speciális étkezésének biztosítása, segítése, támogatása. A program a teljes lakosságot célozza. A programban orvosok, védőnők pedagógusok, segítő foglalkozásúak, diabetikusok, civil szervezetek, közétkeztetők, élelmezésvezetők, iskolai büfét üzemeltetők, bölcsődei gondozók, óvónők vonhatók. A program következetes és tartó végrehajtása esetén várható eredmények: – Csökken az egészségi állapotot kedvezőtlenül befolyásoló zsír-, szénhidrát és cukorfogyasztás. – Terjed az egészséges élelmiszerek, teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek, gyümölcsök fogyasztása. – Csökken a helytelen táplálkozásból fakadó megbetegedések száma (magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly). – Csökken a táplálkozással összefüggő betegségek okozta elhalálozás.

11.4.2. Az aktív testmozgás elterjesztése

A program célja – A lakosság mind szélesebb körében alakuljon ki a rendszeres mozgásra való igény. – A testedzés váljon rendszeres szükségletté. – A közösségi programokba épüljön be a sporttevékenység, a játékos mozgás. – A közoktatásba épüljön be a mindennapos testmozgás. 56

– – –

A mozgásfejlesztő játékok, a szabadidős és versenysporthoz megfelelő feltételek álljanak rendelkezésre, ezek legyenek elérhetők mindenki számára. Bővüljön az iskolán kívüli sportlehetőségek köre. Készüljön sportkoncepció (tömegsport igények feltérképezése, rendezvények propagálása, kiszélesítése

Akció-javaslatok A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás, sportolás változatosság tétele a közoktatásban. A bölcsődés, óvodás korosztály mozgáslehetőségének folyamatos bővítése, biztonságos, korszerű játszóeszközök biztosításával. Az élsportolók működjenek közre a szabadidős sportok, a rendszeres mozgás népszerűsítésében. A fogyatékkal élők testmozgásának, sportolásának megszervezése, segítése. A munkahelyi testmozgás elősegítése különböző akciókkal, közös rendezvényekkel. Csatlakozás az országos sportrendezvényekhez. Az idősebb korosztály számára életkoruknak és képességeiknek megfelelő programok szervezése (gyalogtúra, sétaprogram, speciális torna, stb.). A sportolási, mozgáslehetőségek adatbázisának összegyűjtése, közzététele. A program a teljes lakosságot célozza. A programban sportszervezők, pedagógusok, oktatási, nevelési, gyermekjóléti, szociális intézmények, turista egyesületek, szabadidő szervezők, civil szervezetek vonhatók. A program következetes és tartó végrehajtása esetén várható eredmények: – A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás elterjedése. – A sportolási lehetőségek, programok választékának bővülése, a korosztályok és speciális igényekhez igazodása. – A szabadidős sportolási lehetőségek ismertté válása, szélesebb körű igénybe vétele. – A lakosság közérzetének, egészségének javulása. 11.5. Egészségfejlesztő életciklus programok 11.5.1. Egészségfejlesztési programok a gyermek és ifjúsági korosztály számára

A program célja Az egészséges életkezdet lehetőségének biztosítása mindenki számára. Az alapellátásban és iskola-egészségügyi ellátásban még hatékonyabban érvényesíteni az egészségfejlesztés szempontjait.

57

-

Az oktatási, nevelési intézmények egészségfejlesztési programjainak továbbfejlesztése, hatékonyabbá tétele. A fiatalok, egészséges szabadidős tevékenységi formáinak bővítése, elérhetővé tétele. Az egészségfejlesztésben közreműködők szakmai tudásának fejlesztése.

Akció-javaslatok: Családtervezési, családi életre, gyermekvállalásra való felkészítés a nem kívánt terhesség megelőzése érdekében. A szülők felkészítése a várandósságra, a gyermek egészséges gondozására (Szülő Klub, Baba-Mama Klub, stb.). Gyermekkori megelőzési programok szervezése (fluor, jód, asztma, túlsúly, gerinc, szív prevenció), a kiszűrt problémások nyomon követése. Az egészségfejlesztésben közreműködők részére speciális képzések, továbbképzések, tréningek szervezése. Az iskola-egészségügyi szolgálat és a pedagógusok együttműködésének fejlesztése érdekében szakmai megbeszélések, fórumok, rendezvények tartása. -A fiatalok szabadidős és sport tevékenységi lehetőségeinek bővítése, a jelenlegi lehetőségek jobb kommunikálása. A programok célcsoportjait a bölcsődés, óvodás gyermekek, általános és középiskolás tanulók, főiskolai, egyetemi hallgatók, az egészségfejlesztésben közreműködők képezik. A programban gyermekorvosok, iskolaorvosok, védőnők, ifjúsági védőnők, pedagógusok, egészségfejlesztési szakemberek vonhatók. A program következetes és tartó végrehajtása esetén várható eredmények: – Csökken a terhesség-megszakítások, a nem kívánt terhességek száma, a kis súllyal, rendellenességgel született csecsemők száma. – Javul a gyermekek, fiatalok fogazatának állapota. – Javul az egészségfejlesztési programok hatékonysága, az iskola-egészségügyi szolgálat és iskolai pedagógusok kapcsolata, együttműködése. – Az egészségfejlesztési programkínálat sokszínűbb lesz, a módszerek hatékonyabbak. – Bővülnek a fiatalok szabadidő eltöltési lehetőségei.

11.5.2. Az idősek egészségmegőrző programja

A program célja – A növekvő számú időskorú lakosság életminőségének javítása.

58

–

–

Az időskorúak állapotuktól függően jussanak hozzá a különböző szociális, mentális és egészségügyi szolgáltatásokhoz (prevenció, rehabilitáció, habilitáció). A korosztály szociális kapcsolatainak erősítése, lehetőségbiztosítás szellemi, fizikai aktivitásra.

Akció-javaslatok: – Az idősek számára különböző mozgás és kulturális lehetőségek biztosítása szűkebb és tágabb körben egyaránt (idősek klubja, nyugdíjas egyesületek, városrészek, városi rend). – A közösségi életbe még passzívak, nem résztvevők (otthon egyedül élők) bevonása a rendezvényekbe. – Az egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvételük szorgalmazása, segítése. – Az időskori betegségekkel való együttélés segítése tanácsadással. – A leggyakoribb, problémát okozó betegségek magas vérnyomás, csontritkulás, cukorbetegség kiszűrése, egyensúlyban tartása érdekében a rendszeres kontroll mérések lehetőségének megszervezése. – Generációs programok szerezése a kapcsolatok bővítése, színesítése érdekében. – Mentális gondozás erősítése (pszichiátriai közösségi gondozás, telefonszolgálat). A programok célcsoportját lakosság időskorú népessége – különös tekintettel az egyedül élőkre, közösségi csoportokhoz nem tartozókra – alkotja. A programba szociális intézmények gondozói, családgondozók, idősek klubja vezetői, házi gondozók, ápolók, orvosok, rendezvényszervezők, civil szervezetek, nyugdíjas egyesületek vonhatók. A program következetes és tartó végrehajtása esetén várható eredmények: – Az időskorú lakosság életminősége, közérzete kedvezően változik. – Egészségi állapotuk egyensúlyban tartásával, hasznosságtudatuk erősítésével, a közösséghez tartozással mentális állapotuk javul.

11.5.3. Esélyegyenlőség az egészségért

Az esélyegyenlőség az egészségért program célja – A hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek, közérzetének, egészségi állapotának javítása. – Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük segítése, szorgalmazása (prevenciós programok, szűrővizsgálatok).

59

Akció-javaslatok A hátrányos helyzetű lakosság speciális egészségproblémáinak, szükségleteinek meghatározása. Egészségügyi, higiénés felvilágosító, oktató programok szervezése. Szűrővizsgálatokon való részvételük szorgalmazása, segítése (tüdőszűrő, nőgyógyászati, emlő). Az egészségesebb környezeti feltételek kialakítása az érintettek bevonásával (hulladékgyűjtés, parkosítás). A megfelelő táplálékhoz, gyógyszerekhez való hozzájutás segítése. Az szegénységi faktorok (aluliskolázottság, munkanélküliség, lakó- és lakáskörülmények) javításával az egészségi állapotuk kedvező befolyásolása. A fogyatékkal élők segítése az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben (akadálymentesítés, szállítás, kommunikáció segítése, speciális ellátás speciálisan képzett egészségügyi személyzettel). Óvodák, iskolák célzott egészségfejlesztő tevékenysége, egészségnevelő programjai az érintettek számára. A fogyatékosokat nevelő, gondozó hozzátartozók részére mentálhigiénés programok szervezése. A hajléktalanok egészségügyi ellátásának segítése: az ellátás igénybevétele előtt tisztálkodási lehetőség biztosítása, szűrővizsgálatokba való bevonásuk, ha szükséges, folyamatos gondozásba vétel (tüdő, pszichiátria, bőr, nemibeteg, stb), kórházi kezelésük idején szociális gondozásuk megoldása (tisztálkodási szerek, ruha, papucs biztosítása, családi kapcsolatok építése, stb.), a lábadozás időszakában ápolásuk, gyógyszerezésük, gondozásuk megoldása, rehabilitációs lehetőségek, ápolást, gondozást nyújtó ellátáshoz való hozzájutásuk segítése. A programok célcsoportjait a település hátrányos helyzetű rétegei (fogyatékkal élők, munkanélküliek, hajléktalanok, romák) képezik. A programban orvosok, védőnők, romológusok, szociális segítők, utcai szociális munkások, családgondozók, gyermekjóléti szolgálatok, civil szervezetek, kisebbségi önkormányzat, érdekvédelmi egyesületek, pedagógusok vonhatók. A program következetes és tartó végrehajtása esetén várható eredmények: – A hátrányos helyzetű csoportok életfeltételeinek és egészségi állapotuk javulása. – A szűrővizsgálatokon való részvételük arányának és hatékonyságának javulása. – Az egészségügyi ellátásokhoz való egyenlő hozzáférés esélyének növekedése.

60

–

A hátrányos helyzetű magatartásának javulása.

lakossági

csoportok

egészségszemléletének,

11.6. Az egészségtudatos magatartás fejlesztési érdekében javasolt programok Egészségfejlesztés a mindennapi élet színterein A program célja, hogy az egészségfejlesztés szempontjai érvényesüljenek a mindennapi élet színterein (egészségügy, kulturális, oktatási, sport intézményekben, a munkahelyeken és szórakozóhelyeken). Akció-javaslatok Az oktatási intézményekben a családok és a pedagógusok egészségfejlesztése érdekében szerveződjenek programok. A munkahelyek készítsék el a saját egészségfejlesztési tervüket, munkálkodjanak azok megvalósításában. Jó példával járjanak elő az önkormányzat költségvetési intézményei. Az alapellátásban dolgozók egészségügyi szakemberek prevenciós tevékenységének fejlesztése, érdekében készüljenek programok. Az egészségfejlesztés érdekében szerveződött mozgalmakhoz való csatlakozás lehetőségének felmérése (Egészséges Óvodák pályázata, Egészséges Iskolák Nemzeti Hálózata, Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület). Az önkéntes segítő hálózat szervezési lehetőségének vizsgálata. Egészségösztönzéssel foglalkozó szakmai közösség létrehozása. A programok célcsoportjait a családok, pedagógusok, munkavállalók, egészségügyi dolgozók képezik. A programban pedagógusok, munkahelyi vezetők, szupervizorok, pszichológusok, foglalkozás-egészségügyi orvosok, civil szervezetek vesznek részt. A program következetes és tartó végrehajtása esetén várható eredmények: – Az egészség, az egészségfejlesztés szempontjai a mindennapi élet színterein tudatosabban jelennek meg. – Javul a településen élők egészségtudata. – Az egészségfejlesztési programok bővülnek, hatékonyabbá válnak.

61

12. Az egészségfejlesztési cselekvési terv rövid távú – taktikai – javaslatai: az első lépések Első lépésként a lakosság rendszeres testmozgását elősegítő szabadidős programok megvalósítása során, nagy hangsúlyt kell helyezni az energiaegyensúly mindkét oldalára. A korábbiakban javasolt programok közül – a következő időszakban – a következő konkrét akciók végrehajtását tartjuk kivitelezhetőnek. A program kezdetét megelőzően a résztvevőknek tájékoztatást kell kapnia a program céljáról, várható eredményeiről. A) Mozgósító egészségnap A projekt keretén belül egy nyitó rendezvény keretén belül szükséges a település lakosságát tájékoztatni az egyszerű, a mindennapi életben is megvalósítható testmozgást elősegítő módszerekről, praktikákról, melyek segítenek az egészségesebb életmód megvalósításában, a betegségkockázatok csökkentésében B) Fiatalok sportnapja A rendszeres testmozgást elősegítő szabadidős programokon belül szükséges a település fiatal lakosainak sportnapot tartani. A rendezvény a kérdőíves felmérést követően kerül megrendezésre. A sportnap legeredményesebb csapatait kategóriánként – díjazásban részesíthető. C)"Mozogjon együtt a család" nap Az önkormányzat célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét a rendszeres testmozgás egészségre gyakorolt pozitív hatására. A rendezvényen olyan programok megrendezését kell megvalósítani, amelyeket – hosszú távon – a családok egyszerűen, a mindennapi életük részévé tudnak tenni. D) "Települések közötti" verseny nap Az önkormányzat úgy gondolja, hogy nem csak helyi szinten, hanem a térségi szinten is fontos az egészséges életmód rendszeres testmozgás általi tudatosítása. Ennek szellemében a térség felnőtt (közép korosztály) számára versenyek megrendezése tűnik ösztönzőnek. E) Gyalogtúra és vagy Kerékpártúra Egy egész napos program során megismerhetik a gyaloglás és vagy a kerékpár életmódjavító testi és lelki hatásait. A túra célja, hogy a résztvevők a hasonló programokat önállóan vagy akár csoportokban (család, barátok) is szervezzenek.

62

F) Táplálkozás és testmozgás = energiaegyensúly 1)Táplálkozási nap A projekt keretében dietetikus szakember előadást tart az egészséges táplálkozásról, hogyan vetkőzzük le rossz szokásainkat. 2)Lakossági - főzőverseny A település lakossága számára egy nagy rendezvény keretében főzőverseny kerül megrendezésre. A versenyen családok, baráti társaságoknak kell bemutatniuk főzőtudásukat. A versenyen szakácsokból, szakértőkből álló zsűri értékeli az elkészült ételeket, Az első három helyezettet, valamint a látogatók által legjobbnak ítélt csapat díjat kap. A főzőverseny alatt az előadásokat hallgathatnak meg, ismeretterjesztő anyagokat kapnak az egészséges táplálkozásról.

A programok kommunikációjának szervezése a siker egyik kulcsa. Ezért fontos, hogy a program kezdetekor tájékoztatási táblákkal, sajtóeseményekkel és sajtóközleményekkel segítsük a megvalósulást. A projektről a honlapon és a belső tájékoztatási fórumokon több alkalommal kell beszámolni. A projektben résztvevők számára információs anyag összeállítása is szükséges. Az eseményekről készüljön fotódokumentáció.

2011. augusztus 8.

Szerkesztette: Pickó Katalin

63

Felhasznált irodalom, adatforrások Szakmai anyagok, tanulmányok, könyvek, publikációk 

Dr. Aszman Anna, Prof. Dr. Ádány Róza, Dr. Barabás Katalin, Prof. Dr. Barkóczi Ilona, Dr. Bugán Antal, Kiss Judit, Dr. Kósa Éva, Dr. Kósa Karolina, Kosztyuné Nyitrai Erika, Dr. Gábor Edina, Nanszákné Cserfalvu Ilona, Dr. Ócsai Lajos, Dr. Pikó Bettina, Dr. Sándor János, Soósné Dr. Faragó Magdolna, Prof. Dr. Simon Tamás, Dr. Somhegyi Annamária: Egészségfejlesztés. Alapismeretek pedagógusok számára (2006), Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest



OEFI: Az egészségfejlesztés alapelvei (2004), Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest (Eredeti kiadvány: WHO Healthy Cities in Europe: a compilation of papers on progress and achievements, A working document for the 2003 International Healthy Cities Conference, Belfast 19-22 October (Eds. Agis D. Tsouros and Jill L. Farrington) © WHO World Health Organization, Europe, 2003)



Települési életminőség, Tózsa István (szerk.), egyetemi jegyzet, BKAE-AK, Budapest, 2003.



Balatonszemes esélyegyenlőségi programja, 2007.

Internetes források 

Központi Statisztikai Hivatal weboldala, 2011. május



www.balatonszemes.hu, 2011. május



www.vendegvaro.hu, 2011. május



http://hu.wikipedia.org/wiki/Balatonszemes, 2011. május



www.oefi.hu, 2011. május

64

Mellékletek A felmérés módszertana A felmérést 2011 júniusában végeztük el a Balatonszemesen. A felmérés célja a TÁMOP-6.1.2./A Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok c. pályázat tartalmi megalapozása, a munkatársak egészségfejlesztési igényeinek és szükségleteinek felmérése. Mindez egyrészt elvárás a pályázat kiírói részéről, másrészt fontos eleme a projekt tervezésének, hiszen ezzel már a tervezés időszaban bevontuk, aktivizáltuk az érintetteket. A felmérést kérdőívek segítségével valósítottuk meg, ugyanis ez tette lehetővé, hogy a lehető leggyorsabban, a lehető legtöbb érintettet kérdezzünk több, az egészségfejlesztés szempontjából releváns témakörben. A felmérés szakaszai a következőképpen alakultak:

A vizsgálatra kidolgozott kérdőívben a lakosság egészségi állapotára, a jellemző betegségtípusokra, a táplálkozási-, sportolási- és szabadidős szokásokra, valamint a káros szenvedélyekre vonatkozóan kértünk ki az emberek véleményét. A kérdőívben arra is rákérdeztünk, hogy milyen típus egészségfejlesztési programok iránt érdeklődnének a lakosok. Az eredményeket egy online adatbázisban gyűjtöttük össze, és az elemzést statisztikai módszerekkel végeztük. Az adatok feldolgozása során az egyszerűségre törekedtünk mind az alkalmazott statisztikai módszertan, mind az elemzésbe kerülő információtömeg kezelhetősége szempontjából. Az elemzésben foglaltak jobb megértése végett a legfontosabb feldolgozási sajátosságokat az alábbiakban közzé tesszük: Az visszajelzések összegzésénél minden értékelő véleményét aggregáltan, együttesen mutatunk be. Ha egy értékelő a kérdőív kitöltése során valamely kérdésre nem válaszolt, az átlagszámításba nem számítottuk bele. (Nem értékelhető válaszok.) Az értékelők által a kifejtős kérdésekre megfogalmazott szöveges válaszokat változtatás nélkül illesztettük be, mindössze az esetleges betűelírásokat javítottuk ki, vagy – maximálisan törekedve az eredeti visszajelzés mondandójának megtartására – a megértést segítő módon fogalmaztuk át azokat.

65

Kérdőív A települési egészségterv elkészítéséhez kérjük, válaszoljanak az alábbi kérdésekre. 1. Életkora: 2. Neme: 3. Legmagasabb iskolai végzettsége:

Év Férfi

4. Családi állapota:

5. Gyermekei száma:

0 1 2 3 4 5 vagy több Igen

6. Van-e / volt-e tartós betegsége? 7. Ha igen, mi (volt) ez? 8. Áll-e tartós kezelés alatt? 9. Érinti / érintette-e valamelyik betegség a következők közül?

Igen

10. Járt-e háziorvosánál valamilyen betegség miatt? 11. Részt vett valamilyen egészségügyi szűrővizsgálaton az elmúlt 1 évben? 12. Ha igen, milyen vizsgálat volt ez? 13. Egészségesnek érzi magát? 14. Ön túlsúlyos? 66

Nő Általános iskola Szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnázium Főiskola Egyetem Hajadon / Nőtlen Házas Elvált Özvegy

Nem

Igen

Nem Magas vérnyomás Szívbetegség Mozgásszervi betegség Csontritkulás Cukorbetegség Emésztőrendszeri betegség Daganatos betegség Nem

Igen

Nem

Igen Igen

Nem Nem

15. Részt vett ön valamilyen települési kulturális programon az elmúlt egy évben? 16. Ha igen, fel tudná sorolni, mely(ek) volt(ak) ez(ek)? 17. Áldozatává vált valamilyen bűncselekménynek az elmúlt 1 évben? 18. Milyen gyakorisággal dohányzik?

19. Milyen kábítószert?

gyakran

fogyaszt

Igen

Nem

Igen

Nem Nem dohányzom Napi 1-5 szál Napi 6-10 szál Napi 11-15 szál Napi 16-20 szál Napi 21-30 szál Napi 31 szál felett Soha nem próbáltam Egyszer kipróbáltam Havonta 1-2 alkalommal Hetente egyszer naponta Soha nem fogyasztok Különleges alkalmakkor Alkalmanként Rendszeresen Soha Alkalmanként Hetente 1-2 alkalommal Hetente 3-4 alkalommal Minden nap

ön

20. Milyen gyakran iszik ön alkoholt?

21. Milyen gyakran sportol?

22. Mit sportol? 23. Mennyi ideig tart ez a tevékenysége?

Egy óránál rövidebb 1-2 óra 3-4 óra 4 óránál hosszabb Egy óránál rövidebb időt 1-2 órát 3-4 órát 4 óránál hosszabb időt Egy óránál rövidebb időt 1-2 órát

24. Naponta mennyi időt tölt el a TV előtt?

25. Naponta mennyi időt tölt el a számítógép előtt? 67

26. Szed ön valamilyen gyógyszert? 27. Ha igen, a gyógyszerszedés befolyásolja a hangulatát? 28. Szokta befolyásolni az időjárás a hangulatát? 27. Ha igen, a gyógyszerszedés befolyásolja a hangulatát? 28. Mi a véleménye a dohányzásról? 29. Mi a véleménye az alkoholfogyasztásról? 30. Mi a véleménye a drogfogyasztásról? 31. Milyennek értékeli a lelkiállapotát egy öt fokozatú skálán? (1: rossz, 5: jó) 32. Hányszor étkezik egy nap? 33. Hányszor fogyaszt egy nap gyümölcsöt? 34. Hányszor fogyaszt egy héten húst? 35. Fogyaszt-e ön teljes kiőrlésű gabonából készült pékárukat? 36. Mennyi folyadékot fogyaszt egy nap?

Igen Igen

3-4 órát 4 óránál hosszabb időt Nem Nem

Igen

Nem

Igen

Nem

1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 vagy több alkalommal 0 1 2 3 4 5 vagy több alkalommal 0 (vegetáriánus vagyok) 1 2 3 4 5 vagy több Igen Nem

37. Milyen folyadékfogyasztást részesít előnyben? (több válasz is megjelölhető)

38. Milyen gyakran eszik ön édességet?

39. Főzés során használ ön olajat? 40. Főzés során használ ön zsírt?

Igen Igen 68

0-1 liter 1-2 liter 2-3 liter 3-4 liter 4 liternél több Csapvíz Ásványvíz Tejtermék Szénsavas üdítőital Gyümölcslé Naponta 2-3 szor Naponta Hetente 2-3-szor Alkalmanként Soha Nem Nem

41. Rendszeresen után sózza az ételeket? 42. Ön szerint mit jelent az egészséges életmód?

Igen

43. Mennyi a testsúlya? 44. Véleménye szerint mennyi kalóriára van szüksége egy nap?

Kg

45. Kerüli az egyszerű cukrok fogyasztását? 46. Kerüli a fehér-liszt alapú élelmiszereket? 47. Kerüli a zsíros ételeket? 48. Tudatosan főz? 49. Az étrend összeállításakor odafigyel a makronutriensek (fehérje, zsír, szénhidrát) arányára? 50. Odafigyel a környezetében élők étrendjére? 51. Ha igen, mit tesz ezért?

Igen

500 – 1000 Kcal 1000-1500 Kcal 1500-2000 Kcal 2000-2500 Kcal 2500-3000 Kcal 3000 Kcal-nál több Nem

Igen

Nem

Igen Igen Igen

Nem Nem Nem

Igen

Nem

52. Bevásárlás során mely szempontokat tart szem előtt azonos termékek közötti választás esetén? (több választ is megjelölhet)

53. Hogyan közlekedik településen belül?

54. Tagja ön valamilyen sportklubnak, egyesületnek?

Nem

A legolcsóbbat választom A bio-élelmiszert választom A hazai terméket választom A márkásabb terméket választom A termék összetételét vizsgálva az egészségesebb terméket választom Gyalog Kerékpárral Motorizált közlekedési eszközzel Tömegközlekedéssel Igen Nem

69

55. Tagja ön valamilyen más, helyi civil szervezetnek? 56. Ha bővülnének a sportolási lehetőségek, ön többet sportolna? 57. Naponta, átlagosan mennyi időt tölt el alvással? 58. Naponta, szabadideje van?

átlagosan

Igen

Nem

Igen

Nem

Igen

5-6 óra 7-8 óra 9-10 óra Nincs szabadidőm 1-2 óra 3-4 óra 5-6 óra 6 óránál több Nem

Igen

Nem

mennyi

59. Támogatna olyan közösségi programokat, amelyek az ön sportolását is segítenék? 60. Változtatna életmódján, ha az az egészségét szolgálná, és ha az ehhez szükséges információkat megkapná? 61. Mi tartja vissza a gyakoribb sportolástól?

Időhiány Pénzhiány Sportolási lehetőségek hiánya Társak hiánya Lustaság Igen Nem

62. Szed ön valamilyen vitamint, táplálék-kiegészítő készítményt? 63. Elégedett ön a települési zöldfelületek mennyiségével? 64. Elégedett ön a települési zöldfelületek minőségével? 65. Ön szerint megfelelő a település zajszintje? 66. Ön szerint megfelelő a település vízminősége? 67. Ön szerint megfelelő a település levegőjének minősége? 68. Véleménye szerint van olyan szolgáltatás, ami hiányzik a településről? 69. Jól érzi magát? 70. Mit tesz lakása, közvetlen környezete 70

Igen

Nem

Igen

Nem

Igen

Nem

Igen

Nem

Igen

Nem

Igen

Nem

egészségéért? 71. Szeret ezen a településen élni? 72. Az ön munkahelyén figyelmet fordítanak az egészség megőrzésére, betegség megelőzésére? 73. Munkahelyét higiénikusnak ítéli? 74. Hol lát fejlesztésre váró területet a munkahelyi higiéniában? 75. Van munkahelyén érvényes pandémiás terv? 76. Esetleges betegsége, vagy közeli hozzátartozójának betegsége esetén támogatják a távoli (rugalmas) munkavégzést? 77. Ha igen, milyen könnyítést kap munkája végzéséhez? 78. Az ön munkahelyén mennyi ebédidőt biztosítanak?

Igen Igen

79. Részesült ön valamilyen higiénés, vagy egészséges táplálkozással összefüggő képzésben a munkahelyén? 80. Támogatja munkáltatója az egészséges életmódot? 81. Ha igen, hogyan? 80. Tapasztalt etnikai alapú törést a településen élők egészségi állapotában? 83. Ha igen, kifejtené tapasztalatait? 84. Van valamilyen ötlete, javaslata, amely a település egészségét, a településen élők életmódját tudná javítani, támogatni?

Nem

Nem Nem dolgozom

Igen

Nem

Igen

Nem

Igen

Nem

Igen

30 perc 31-45 perc 46-60 perc 60 percnél többet Nem

Igen

Nem

Igen

Nem

Köszönjük válaszait! Az egészségterv önért készül! Budapest, 2011. július 24.

71