BALATONFÜRED KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA - ÁLLAPOTFELMÉRÉS

BALATONFÜRED KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ÁLLAPOTFELMÉRÉS

1.

BEVEZETÉS - ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1.

ELİZMÉNYEK

Balatonfüred város 2002-ben ajánlattételi felhívást tett „Balatonfüred város környezetvédelmi programjának kidolgozására”. Balatonfüred város rangja és a feladat vonzó újszerősége, így együtt, szakmai körökben magasra értékelt kihívást jelentett és számos, értékes referenciákkal rendelkezı szakcéget ösztönzött pályázati anyag készítésére. A benyújtott ajánlatok elbírálását követıen a város vezetése az Adviplan Bt. –t nyilvánította nyertesnek és az Adviplan Bt.-vel kötött szerzıdést a feladat elvégzésére.

1.2.

A VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM CÉLJA Az 1995. évi LIII. számú környezetvédelmi törvény IV. fejezete a helyi önkormányzatok feladatai közé sorolja a környezetvédelmi programok készítését. Az 1997-ben elfogadott Nemzeti Környezetvédelmi Program külön feladatként írja elı a részletes környezeti állapot-felvételi programok elkészítését, azok tartalmi vázának kidolgozását és a szükséges mutatószámok meghatározását. Az NKP 1999. évi Intézkedési Terve a települési környezet védelme témakörben hangsúlyosan kezeli a települési légszennyezés valamint a környezeti zaj veszélyeztetı hatásai csökkentésének és a településtisztasági feladatok ellátásának fokozott igényét. A környezeti értékek globális, társadalmi, közösségi sıt leginkább egyéni szintő felértékelıdése szükségszerővé teszi, hogy azok az információk, melyek szőkebb és tágabb környezetünk állapotáról, a környezetünket közvetve és közvetlenül érintı hatásokról szólnak, a szükséges mélységben, közérthetıen és szabadon álljanak rendelkezésre, hiszen csak ezek ismeretében lehet hitelesen megfogalmazni a tennivalókat a legfontosabb cél, az élettér minıségének javítása érdekében. A cél elérésének feltétele az egyéni érdekek összehangolása, a közösségi igények megfogalmazása, az aktív szereplık és felelısségvállalók körének kijelölése valamint a település belsı közösségeinek közös érdekeken alapuló együttmőködése. Ezek azok a szintek, melyek mind az egyén, mind a közösség szempontjából átláthatóak, befolyásolhatóak és kezelhetıek. A környezeti információk elıállításának egyik módja, eszköze lehet a helyi települési környezeti állapot felmérési program, amely egyszerre szolgálhatja a közösségek (öntevékeny szervezetek, választott testületek, önkormányzatok) információ iránti nyilvánossági, szakmai, hatósági, adott esetben egyéni igényét. A feladatok hazai megjelenésével egy idıben nem kerültek kiadásra azok a szakmai anyagok, amelyek rendszerelvő tematikát biztosítanak a környezetvédelmi programok elkészítéséhez. A környezetvédelmi program kidolgozását felvállaló települések nem nélkülözhetik az ilyen típusú munka elvégzéséhez elengedhetetlen szakmai irányelveket, célokat és prioritásokat, valamint a módszertani segédleteket.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

1


Az Európai Unióban alkalmazott joggyakorlat megerısíti azokat a környezetpolitikai célkitőzéseket, amelyeket a környezetvédelmi törvény és a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) fogalmaz meg. A településekre vonatkozóan az NKP célállapotként egy kevesebb környezeti eredető stressz hatást közvetítı, jobb környezeti állapotjellemzıkkel rendelkezı települési környezet hosszabb távú kialakítását jelöli meg. Ennek megfelelıen az általános településkörnyezeti célok a következık lehetnek: • A települési légszennyezés csökkentése az önkormányzatok környezetvédelmi programjainak megfelelıen, • a települése csatornázottságának, szennyvíztisztításának szennyvízkezelésének fejlesztése, az ivóvízbázisok védelme,

és

speciális

• a szelektív hulladékgyőjtés elterjedésének elısegítése, a települési szilárd hulladékok megfelelı kezelése és ártalmatlanítása, valamint a településtisztasági feladatok ellátásának fejlesztése, • a környezeti zaj- és rezgésterhelés egészséget és közérzetet veszélyeztetı hatásainak csökkentése, • a zöldfelületek fejlesztése mind minıségi, mind mennyiségi vonatkozásban, a belterületi zöldfelületek kiterjedésének szinten tartása, illetve növelése, •

a települések területén található természeti értékek védelme, a településrészek – különösen a történelmi településközpontok rehabilitációja, revitalizációja.

Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiro-ban tartott konferenciája a fenntartható fejlıdés megvalósítását tőzte ki célul az egész nemzeti közösség elé a következı évszázadra és ezzel a környezet védelmének a Közösségi politikába való szerves betagozódása végérvényessé vált. A Közösség környezetpolitikájának fı céljai: • a környezet megóvása, védelme és minıségének javítása, • az emberi egészség védelme, • a természeti erıforrások megfontolt és ésszerő felhasználása. Mindezek a célok egyben meghatározzák a helyi, települési környezetvédelmi programok legfontosabb célkitőzéseit is. Ugyanakkor a születı környezetvédelmi programok e célok elérésének, helyi speciális körülmények figyelembe vételével történı módját fogalmazzák meg. A környezetvédelmi program készítésének célja kettıs: • hatékony eszközrendszert kell kimunkálni a város (önkormányzat, lakosok, civilés gazdálkodó szervezetek, stb.) által kiemelt fontosságúnak ítélt helyi környezetvédelmi problémák kezelésére, valamint • olyan cselekvési programot kell készíteni, amelynek megvalósításával a város tevékenyen hozzájárul az országos, a regionális és a határ-menti szinten

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

2


prioritásnak tekintett környezeti problémák megoldásához. Mindezzel elısegítendı a fenntartható városfejlıdés biztosításának. 1.2.1.

Tartalmi igények A környezetvédelmi programok általános tartalmi követelményeit az 1995. évi LIII. törvény (Kt) körvonalazza. Ennek fıbb, a települési önkormányzatot érintı elıírásai a következık: 46. § (1) A települési önkormányzat... a környezet védelme érdekében a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; b) a Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselı-testülete (közgyőlése) hagy jóvá; c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetıleg határozatot hoz; d) együttmőködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel; e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elısegíti a környezeti állapot javítását. 47. § (1) A 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen: a) a települési környezet tisztasága, b) a csapadékvíz-elvezetés, c) a kommunális szennyvízkezelés, -győjtés, -elvezetés, -tisztítás, d) kommunális hulladékkezelés, e) a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredető zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, f) a helyi közlekedésszervezés, g) az ivóvízellátás h) energiagazdálkodás, i) a zöldterület-gazdálkodás, j) a feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, településre vonatkozó feladatai és elıírásait. Ezek szem elıtt tartásával dolgozandók/dolgozhatók ki a városi önkormányzatnak az épített és a természeti környezet minıségét, állapotát befolyásoló fejlesztések, intézkedések megalapozását szolgáló feladatai. A környezetvédelmi célú tervezés elısegítése céljából áttekintı környezetvédelmi térkép készült, melyhez a Siske-Kéki források védıterületének anyagát az Aquifer Kft biztosította. (1.sz melléklet)

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

3


1.3.

A PROGRAMKÉSZÍTÉS KERETEI

1.3.1.

Területi lehatárolás, alapvetı statisztikai adatok A környezetvédelmi program Balatonfüred közigazgatási területének figyelembe vételével készült. Balatonfüred földrajzi elhelyezkedését Magyarország területén ábrán piros pont jelzi:

A közigazgatási terület határait a Dél-DNy-ról a Balaton, valamint az alábbi települések jelentik: Földrajzi irány Kelet Észak Nyugat-ÉNy Nyugat Nyugat-Dny

Település Csopak Hidegkút Balatonszılıs Aszófı Tihany

Balatonfüred alapvetı statisztikai adatait a 2001 évi népszámlálás alapján az alábbiakban adhatjuk meg: Balatonfüred közigazgatási területe 4675 hektár területen helyezkedik el, melynek lakossággal, illetve építményekkel kapcsolatos megoszlását a következı táblázat szemlélteti: Településrészek jellege és megnevezése Balatonfüred ∑ Belterület Külterület: Bocsár Meleghegy Nagyfenyı Öreghegy Péterhegy Szılıkalja Tamáshegy

Népesség száma

Lakások száma

Üdülık száma

12 956 12 861

5 332 5 276

2 693 2 275

Lakott egyéb lakóegységek száma 7 6

5 24 36 4 11 15

7 17 11 6 5 10

77 137 17 152 23 12

1 -

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

4


Balatonfüred költségvetése a KSH adatai alapján az elmúlt években az alábbiakban alakult:

Bevétel (ezer Ft) Tárgyév

SZJA

Norm. állami hozzáj.

Céltámogatás

Címzett támogatás

84395

97994

370781

15444

0

1829660

144730

108197

364355

10168

0

1997

1949444

204430

138807

477445

10750

0

1998

1505426

268340

180346

479298

0

0

1999

2384359

416185

175045

558719

4324

0

2000

1864143

457768

350333

329520

0

0

2001

1878900

531282

364309

359417

0

0

Szórakoztatás, sport

Felhalmozás

Összes bevétel

Helyi adó

1995

1411855

1996

Kiadás (ezer Ft) Összes kiadás

Összes mőködési kiadás

Egészségügyi, szociális

Oktatás

Kommunális

1995

1135038

934504

142233

386493

25843

45855

96492

1996

1505563

1027456

139525

402578

29640

44095

241234

1997

1762523

1174814

150983

372306

37219

44073

253602

1998

1632558

1250082

146383

405105

36018

49126

226761

1999

2361759

1322776

167305

374151

49616

55873

774791

2000

1754000

1384857

178337

340315

54125

84888

230877

2001

1949541

1532115

203859

388200

37099

80252

236957

Tárgyév

A környezetvédelemi célú ráfordítások a KSH adatok alapján nem különíthetık el.

1.3.2.

Földrajz, éghajlat Földrajzi fekvés, természeti adottságok A Balaton É-i partján fekvı Balatonfüred földrajzi szempontból az ún. „Balatoni Riviéra” legjelentısebb településének számít.. ADVIPLAN BT.

2003-02-16

5


A tájegység a litológiai különbségek, a szerkezeti mozgások, a lepusztító folyamatok hatására igen változatos domborzat egy 160-180, egy 120-150, ill. utóbbin belül egy 130-140 m tszf-i magasságú alapszintre különíthetı. A tóhoz közelebb egy 110-114 m-es balatoni abráziós sík meredek, alámosott peremmel szakad le a hármas osztatú jelenkori tavi szinlıkre. A magasabb szintek erısebb tagoltsága, a Balaton-felvidék felıl D-nek kifutó völgyekhez való kapcsolódása, foltokban még ma is fedı üledékei azonban inkább ma már pusztuló és feldarabolódó hegylábfelszíni eredetre utalnak. A különbözı genetikájú és magasságú, többinyire délies kitettségő síkok, völgyek és völgyközi hátak mellett számos mikroforma fordul elı. Mérsékelten meleg és mérsékelten száraz éghajlatú, szubmediterrán hatás alatt álló terület. Eróziós és deráziós völgyekkel mérsékelten tagolt és erodált hegylábfelszín, amelyet a Balaton üledékével borított ártéren réti talajok, feljebb a dombsági lejtıkön és magasabb szinteken barnaföldek, a Tihanyi-félsziget K-i része, és Balatonfüred közötti alacsony színlıkön pedig réti öntéstalajok borítanak. A területhasznosítás jellegét az üdülıterülethez való tartozás határozza meg, aminek következtében a tó közeli alacsony térszínek közel fele belterület, feljebb a lejtıkön sok a szılı és gyümölcsös. A szántók területe csak helyenként éri el az 1/3-os, míg a rétek és legelık az alacsonyan fekvı, magas talajviző szinteken jelentısek. Az erdık maradvány jellegük ellenére is elterjedtek. Összefüggı talajvízszint is csupán a völgytalpakon és a tó peremén alakulhatott ki, ahol mélysége 2-4 m között váltakozik. Mennyisége nem számottevı. A talajtakaró legnagyobb részét két talajtípus képviseli. Az erdıtalajok nagyobb változatosságban és területi részaránnyal fordulnak elı (57 %), szemben a mészkövön képzıdött, szélsıséges vízgazdálkodású, sekély rendzinákkal (24%). A permi vörös homokkövön agyagbemosódásos barna erdıtalajok alakultak ki. Gyengén savanyú kémhatású és szélsıséges vízgazdálkodású talajok. Termékenységük ennek megfelelıen a VIII. talajminıségi kategória. A nagyfokú erózió következtében kialakult földes kopárok területi részaránya 6 %. A Balatont szegélyezı vályog mechanikai összetételő karbonátos réti talajok területi részaránya 11 %. A helyenként megfelelı minıségő építıkövek és egyéb anyagok kitermelését a táj képének megırzése érdekében korlátozni kell.

Éghajlati jellemzık Hımérsékleti viszonyok:

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

6


Havi középhımérsékletek (Celsius) 25 20 15 10 5 0 December

November

Október

Szeptember

Augusztus

Július

Június

Május

Április

Március

Február

Január

-5

További hımérsékleti jellemzık: - Téli napok (Max /= 0,1 oC) 190 nap - Nyári napok száma (Max >/=25oC) 50 nap - Hıségnapok száma (Max >/=30o) 10 nap - Napsütéses órák száma: 1960

Csapadék, és párolgási viszonyok: Csapadék havi kızépértéke (mm)

Havi párolgás mértéke (mm)

120 100 80 60 40 20

December

November

Október

Szeptember

Augusztus

Július

Június

Május

Április

Március

Február

Január

0

További csapadék jellemzık: -a sokéves átlagcsapadék 550-600 mm - az éves átlagos csapadék 44%-a a téli félévben jelentkezik ADVIPLAN BT.

2003-02-16

7


- a zivataros napok sokéves átlaga : 44 nap - az 1%-os valószínőségő 100 évenként elıforduló többnapos csapadékösszeg: 1 79

2 3 4 5 Napos 1% valószínőségő csapadék összege mm-ben 96 107 115 123

6 130

- többnapos lehetséges legnagyobb csapadékösszeg 1

2 3 4 5 6 Napos lehetséges valószínő legnagyobb csapadék összege mm-ben 280 310 320 350 360 400

A lehetséges párolgás sokévi átlaga 700 mm, az évi területi párolgás sokévi átlaga 600 mm. A területre hulló átlagos csapadék (684 mm) 84 mm-rel haladja meg a tényleges területi párolgást. Az éves területi vízmérleg –hosszabb idıtartamot figyelembe véveközepes vízfelesleget mutat, az elmúlt évek látványos vízfeleslege remélhetıen csak egy szárazabb ciklust jelentenek. Szél viszonyok:

É 30

ÉNY

ÉK

20 10

NY

K

0

DNY

DK D

Szélirány gyakoriság Balatonfüreden (%)

Az átlagos szélsebesség Balatonfüred körzetében 3 m/s Éves viszonylatban a szélcsendes napok száma 50-60 nap körül mozog.

1.3.3.

Idıbeli lehatárolás A Nemzeti Környezetvédelmi Program idıtávját a környezetvédelmi törvény hat évben rögzíti, a Kormánynak pedig kétévenkénti beszámolási kötelezettséget ír elı. ADVIPLAN BT.

2003-02-16

8


Ugyancsak legalább kétévenkénti felülvizsgálatot ír elı a törvény a települési önkormányzatok számára is. A városi területfejlesztési és környezetvédelmi feladatok döntı többsége valójában hosszú távú (legalább 10-15 év) gondolkodást illetve tervezést igényel. Mindezt szem elıtt tartva azonban a kimunkálásra kerülı városi környezetvédelmi programnak a közép- (2006-ig) és hosszabb távlatú (esetünkben 2015-ig) idıszakot célszerő átfognia. Szükséges azonban kihangsúlyozni, hogy a programkészítés egy (valójában korlátlan idıtartamú) folyamat, amelynek során idıszakosan korrekciós felülvizsgálatokat kell beiktatni, alkalmazkodva a helyi illetve országos (NKP) aktualitásokhoz, szemlélet-változásokhoz, a gazdasági körülmények módosulásához. 1.3.4.

Szakmai alapelvek és keretek A környezetvédelmi program kidolgozásához irányadó, megfontolások a következıkben fogalmazhatók meg:

alapvetı

szakmai

A környezetvédelem alapelvei A környezet védelmének ügyét szolgáló eszközök (programok, jogi és gazdasági szabályozók, stb.) akkor hatékonyak igazán, ha azonos elvek érvényesítését célozzák. Ezért fontos, hogy a városi környezetvédelmi program elkészítésekor is a környezetvédelem általános alapelvei érvényesüljenek, amelyeket a környezetvédelmi törvény rögzít: • Megelızés elve: a környezeti/környezet- egészségügyi megelızése könnyebb, gazdaságosabb és hatékonyabb, mint a helyreállítás, javítás. Ezért a környezethasználati, fejlesztési kérdésekben, tevékenységek folytatásánál a legnagyobb elıvigyázatossággal kell eljárni. • Felelısség elve: a kedvezıtlen hatásokat, bekövetkezett károkat annak kell elhárítania, akinek a tevékenysége okozza(okozta) azt. • Kooperáció elve: a fenntartható fejlıdés1 elveinek megfelelı környezethasználatok kialakításában, fenntartásában, a környezeti problémák megoldásában az érintettek/érdekelt állami, önkormányzati, gazdálkodó és társadalmi, érdekvédelmi szervezetek együttmőködése biztosítandó, elısegítendı. • Tájékoztatás elve: a környezet minıségére, állapotára, a környezet-egészségügyi veszélyekre vonatkozó adatok, információk megismerése/megismertetése alapvetı állampolgári jog. Ezek az alapelvek összhangban vannak a területfejlesztés alábbi alapelveivel is: • szubszidiaritás (1) A fenntartható fejlıdés elve. Ennek igényét a környezetvédelmi és területfejlesztési törvények rögzítik, figyelembe vételének fontosságát pedig az NKP és az Országos területfejlesztési Koncepció deklarálja. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztések, beavatkozások kidolgozása, megvalósítása során biztosítani kell a természeti értékek megırzését, a természeti erıforrások takarékos és célszerő használatát, az ökológiai szempontok érvényesítését az életminıség javításához és a sokféleség megırzéséhez.)

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

9


• decentralizáció • partnerség • nyilvánosság és részvétel. Az alapelvek értelmezése, valamint a programmal szembeni elvárások is szükségessé teszik a kidolgozás körülményeinek, feltételeinek pontosítását. Az ezt célzó szakmai lehatárolások, fogalmi értelmezések a következık: környezetvédelem: • környezet: levegı, vizek, termıföld, élıvilág, emberi egészség, épített környezet, • hatótényezık: szennyezıanyag kibocsátás, hulladékok, zaj/rezgés, környezet (terület/természet) használat, környezetbiztonság, • környezethasználók: ipar, mezıgazdaság, közlekedés, turizmus, kommunális létesítmények, lakosság. önkormányzati program: • elsıdlegesen az önkormányzati környezetvédelmi feladatok meghatározása a cél, • a helyi társadalom-gazdasági összefüggések, fenntartható helyi fejlıdés alapelveinek érvényesítése - területfejlesztés, kapcsolódás más helyi, regionális programokhoz, • kapcsolódás országos (pl. NKP, NEKAP, stb.) és nemzetközi ( pl. PHARE) programokhoz. A környezetvédelmi program kimunkálását a Polgármesteri Hivatal által rendelkezésünkre bocsátott illetve az I. ütem adatbegyőjtési fázisában általunk beszerzett adatokra, információkra alapozzuk. A rendelkezésre álló adatok és információk mennyisége témakörönként eltér. Általánosságban rendkívül sok információ áll rendelkezésre, de a környezetvédelmi tervezés szempontjából mégis alapvetıen az adat csekély volta a jellemzı.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

10


2.

KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA

2.1

LEVEGİ Egy adott térség levegıminıségi állapotát, szennyezettségét a regionális háttérszennyezettség valamint a térségben található légszennyezı források együttes hatása alakítja ki. A regionális háttérszennyezettség elsısorban a lakott területen kívüli területeken reprezentálja a légszennyezettségi állapotot, településeken, városokban a helyi emisszióforrások következtében lényegesen magasabb immissziós koncentrációk alakulnak ki. Az emisszióforrások három típusát különböztethetjük meg: • pontforrások (kémény, kürtı) • vonalforrások (mozgó gépjármővek) • diffúz források (felületi, épület) A pontforrásokon keresztül emittált légszennyezı anyagok mennyisége általában jól mérhetı, vagy számítható, a vonalforrások - amely jellemzıen a közlekedési eredető emissziókat jelent - által kibocsátott légszennyezı anyagok mennyisége szintén modellezhetı. A legnehezebb a diffúz forrásokon keresztül légtérbe távozó anyagmennyiségek becslése, bár néhány emisszióforrásra léteznek ilyen jellegő modellek. A légszennyezettség idıbeli és szezonális alakulását az Országos Immissziómérı Hálózat keretében, az ország mintegy 100 településén és 11 régiójában mőködı mérıállomások adatai mutatják. A hálózat a levegıminıségi mérésekre kétféle mérıállomás típust alkalmaz, amelyek egymást kiegészítik, de nem helyettesítik. RIV mérıhálózat (off line), amelyben a mintavétel gázok esetében félautomata mintavevık segítségével, szálló pornál nagyteljesítményő pormintavevıvel, ülepedı por esetében pedig győjtıedényes eljárással történik. A mérési eredmények 24 órás (ülepedı por esetében 30 napos) átlagokat reprezentálnak, főtési és nem főtési félév szerinti bontásban. Monitorhálózat (on line), amelyben a mintavétel és az analízis is folyamatosan mőködı monitorházakba, mérıbuszokba telepített regisztráló és célmőszerekkel történik, azonnali eredményeket szolgáltatva. A mérési eredmények 30 perces átlagokat reprezentálnak és ezen adatok feldolgozásából nyerik az összesített adatokat. Egyes városoknál - ahol mindkét hálózat mőködik - a kétféle hálózat mért eredményei között kisebb nagyobb eltérések mutatkozhatnak, aminek oka egyrészt az eltérı mérési módszerbıl, másrészt abból adódik, hogy a RIV rendszer adatai egy-egy településen belül több mérıpont átlagértékeit tartalmazzák, míg a monitorhálózat adatai minden esetben egy mérıpontot képviselnek.

Balatonfüred városban csak RIV mérıhálózat mőködik összesen 2 mérıponttal:

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

11


Mintavételi pont Balatonfüred Önkormányzat Balatonarács lámpás keresztezési pont (vasúti megálló mellett)

Vizsgált komponens

EOTR kód

SO2 , NO2

1803-5610

Ülepedı por

1800-5620

Balatonfüred környezetvédelmi tervének elkészítésekor a fenti mérıállomások által vizsgált komponensek 1992-2002 közötti adatai álltak rendelkezésre. Az adatokat az ÁNTSZ Városi Intézete bocsátotta rendelkezésre. A mérıállomások üzemeltetését 2002 tavaszán átvette a KDTKÖFE , az ı tájékoztatásuk szerint a mőszerpark felújítására van szükség. Egy település légszennyezettségének kialakulását az emissziókon kívül nagy mértékben a meteorológiai jellemzık határozzák meg. Balatonfüred térségének éghajlati elemzésére jelen állapotfelmérés során tanulmány készült, amely részletesen foglalkozik a legfontosabb légszennyezıdést befolyásoló meteorológiai paraméterekkel (lásd. 1.3.2 fejezet). A légszennyezı anyagok ülepedésére, átalakulására, terjedésére, tartózkodási idejére legjelentısebb hatású a légnedvesség, a csapadék, a szél, a napsugárzás és a keveredési réteg vastagsága. A nagyvárosok belsı területein az évi középhımérséklet általában 0,5 -1,0 oC-al magasabb, mint környezetüké, az aszfaltburkolatú, tágas lakótelepi területeken az 1,5 m-es magasságban mért léghımérséklet szélcsendes idıben akár 2 oC-al is meghaladja a környékre jellemzı átlagértéket. Kedvezıtlen jelenség, hogy amikor az úttest árnyékban van, viszont a házak emeleteit és a tetıszintet zavartalan napsütés éri, igen erıs hımérsékleti inverzió alakulhat ki, amely akadályozza a gépjármőforgalomból származó szennyezıanyagok eloszlását, felhígulását. A légszennyezıdés felhalmozódása szempontjából igen fontos a köd. A köd kialakulásában a levegı nedvességtartalmának, a magasabb légtérben kialakuló inverziónak és a térfelszíni formáknak van szerepe. A hideg hegyoldalakon a talaj közelben lehőlt és így sőrőbb levegı mintegy lefolyik, a völgyekben, katlanokban összegyőlik és gyakori ködképzıdést eredményez. Ugyancsak ködképzıdés következik be ısszel a Balaton, és a szárazföld eltérı hımérséklete, és páratartalma miatt, ezért Balatonfüred parti térségében jelentısebb ködgyakoriságra kell számítani. Az ÉNY-i szél fontos szerepet játszik a város légcseréjében, a ma ipari tevékenységtıl már alig szennyezett levegı ilyenkor frissül fel a legnagyobb mértékben. Jellemzı az ÉK-K-i szél, mely a kelı nappal a reggeli-kora délelıtti órákban jelentkezik, ez az utóbbi idıszakban többször élénkült meg, illetve vált viharos erejővé, mint a korábbi évtizedekben.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

12


A Balaton keleti medencéjében az ÉK-i szél jellegzetessége, hogy a szélirányt egyértelmően meghatározza a Balatonfőzfı ipartelep gyártásfolyamatai során kiszabaduló szaganyagok megjelenése. Ennek mértéke ismereteink szerint Balatonfüreden inkább kellemetlen, mint veszélyes mértékő, mindenesetre mérési eredmények a tanulmány készítésekor nem álltak rendelkezésre. A szennyezıanyagok légköri hígulásának mértékét a szélviszonyok és a légkör stabilitási állapota együttesen határozzák meg. Labilis légköri állapot esetén (amikor a felszín közelében helyezkedik el a meleg, felette pedig a hidegebb levegı) általában erıteljesek a vertikális irányú légköri folyamatok, ezért ez a légállapot kedvezı a hígulási folyamat számára. Stabilis légállapot esetén (amikor a hidegebb és nagyobb fajsúlyú levegı közvetlen a felszín felett helyezkedik el) erısen korlátozottak a vertikális mozgások. Ekkor a szennyezıanyag hígulását elıidézı turbulens diffúziós folyamat kevésbé hatékony, különösen abban az esetben, amikor a stabilis állapot alacsony szélsebességgel vagy szélcsenddel párosul. A Balatonfüreden 1992-2002 között mért maximális légszennyezettség adatokat a 2.1.1 ábra tartalmazza. Az ábrán a téli –főtési-idıszakot az október-március, a nyári –főtésmentes- idıszakot az április-szeptember jelenti. Az ábrán jól látszik, hogy a téli idıszakra általában mindhárom szennyezıanyag kibocsátásának növekedése a jellemzı, azonban néhány esetben –eddig még nem azonosított okokból- nyáron is jelentkeztek szennyezés-maximumok, így például 1995-ben a nitrogénoxid, 1999, és 2000 évek nyarán a kéndioxid mennyisége növekedett meg hirtelen. Vélelmezhetı, hogy ezek az esetleg vagy valamilyen ipari eredető szennyezés-felhı átvonulásával, vagy valamely nagy kazán szezon eleji beindításával, esetleg a mérıpont közelében levı vasút üzemével hozható összefüggésbe. A fenti anomáliák ellenére az ÁNTSZ értékelése szerint: - a kéndioxid 24 órás határértékét -150 mikrogramm/köbméter- a nitrogéndioxid 24 órás határértékét -85 mikrogramm/köbméter - az ülepedı por 30 napos határértékét -16 g/négyzetméterx30 nap illetıen határérték túllépés nem történt. (A levegıszennyezı komponensek határérték koncentrációit a 14/2001. (V.9) KöMEüM-FVM együttes rendelet tartalmazza)

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

13

ADVIPLAN BT.

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1995 nyár

1994-95 tél

1994 nyár

1993-94 tél

1993 nyár

1998 nyár

1997 nyár

1996-97 tél

1996 nyár Nitrogéndioxid (mikrogramm/köbméter)

2003-02-16

14

2001-2002 tél

2000-2001 tél

2000 nyár 1999-2000 tél

1999 nyár

Ülepedı por (gramm/négyzetméterx30 nap)

2001 nyár 1998-99 tél

1995-96 tél

1992-93 tél

2.1.1 ábra A kéndioxid, a nitrogéndioxid, és az ülepedı por maximális mennyisége Balatonfüreden (ÁNTSZ adatok alapján)

Kéndioxid (mikrogramm/köbméter)

1997-98 tél

1992 nyár

BALATONFÜRED KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA - ÁLLAPOTFELMÉRÉS

2002 nyár


2.2.

VIZEK Felszíni vizek Források: A, A VITUKI forráskataszterében szereplı források jegyzéke B, Fontosabb ismert, és/vagy hasznosított források ismertetése A, A VITUKI forráskataszterében szereplı források jegyzéke Ssz Forrás neve EOV X EOV Y Z mBf 1 Bereki f. 184.200 563.480 205 2 Berekréti f. 178.360 559.140 120 3 Bocsárhegy K 179.500 559.260 145 4 Csajághy kis f. 180.850 559.240 210 5 Cserhátpusztai f. 233 6 Felsı-Görcsönkút 179.100 559.570 205 7 Felsı Hempasz 183.700 566.220 160 8 Gyöngyhegyaljai 232 9 Görcsönkút 179.090 559.600 125 10 Kereszthegy alatti 183.070 561.870 208 11 Kiskút 183.640 563.340 200 12 Koloska Felsı-Tóforrás 184.100 561.700 234 13 Koloska kis f. 183.610 561.730 231 14 Koloska nagy f. 183.680 561.720 247 15 Korpádi-kút 177.900 559.200 112 16 Kossuth (Ferenc J.) 179.700 562.340 110 17 Kéki f. 182.440 560.640 220 18 Lajostelek Dél 178.900 560.100 130 19 Malomvölgy Nyugat 186.550 565.600 205 20 Malomvölgy Felsı f. 187.700 565.400 250 21 Malom v. Noszlopy f. 179.850 558.020 195 22 Malomvölgy Szurdok f. 179.350 558.130 159 23 Nosztori felsı Ny-i f. 184.680 562.900 250 24 Siske II. 180.400 559.800 185 25 Siske f. 180.800 559.670 202 26 Szénégetıhegyi f. 180.400 556.320 172 27 Sándor f. 182.200 561.850 180 28 Völgyszorosi f. 182.930 562.000 207 29 Vörösföldek f. 178.550 560.450 116 30 Vízmő alsó f. 180.600 559.700 197 31 Álomkút f. 180.750 562.850 130 32 Öreghegy D-i f. 180.600 561.730 145 33 Állami Kórház forrásai 179.570 562.350 109 34 Farkas Ferenc házánál 184.630 582.780 207 B, Fontosabb ismert, és/vagy hasznosított források ismertetése

vízadó Pleisztocén lösz A. triász dolomit A. triász mészkı F. triász mészkı K. miocén kavics A.triász dolomit A.triász márga K. miocén kavics A. triász dolomit F.triász dolomit Pleisztocén lösz F.triász mészkı Triász fıdolomit F Triász dolomit A Triász dolomit Permi hkı Triász fıdolomit A. Triász dolomit F. Triász dolomit F. Triász dolomit K. Triász dolomit K. Triász dolomit F. Triász mészkı F. Triász mészkı F.Triász dolomit F. Triász mészkı F. Triász mészkı F. Triász dolomit Permi homokkı F. Triász dolomit A. Triász márga Pannon törmelék A. Triász mészkı Pannon homok

a, savanyúvizes források ADVIPLAN BT.

2003-02-16

15


b, nem savanyúvizes források ⇒ központi vízellátásba bevont források ⇒ központi vízellátásba be nem vont források ⇒ területrendezés során eltakart források a, savanyúvizes források A savanyúvizes források –szénsavas források, más néven csevicék- évszázadok óta ismertté teszik Balatonfüredet. A források intenzitásának fokozására beton, vagy régebben faburkolatú győrős foglalás, illetve melléfúrással történı vízhozam növelés volt jellemzı, ezért a kialakítás miatt inkább kútnak nevezik a legtöbb forrást. A balatonfüredi savanyúvizes források a felszálló típusba tartoznak, azaz az utóvulkáni mőködés során felszabaduló széndioxid az útjába kerülı vizeket ásványvízzé alakítja, mely útja során a környezı kızettestek ásványi anyagát kioldja. Balatonfüred déli peremén a vörös, vasban gazdag perm-idıszaki homokkıbıl ilyen módon fıként a vas kerül kioldásra. Az így keletkezett víz ivó, és fürdıkúra alkalmazására megfelelıek. Balatonfüreden szénsavas forrásainak jellegzetességei az alábbiakban vázolhatók: Szám 1

Forrás leírása İskút, a Szívkórház épülete alatt (Fürdıforrás)

2 3 4 5 6 7

8

Kossuth Lajos forrás Savós forrás (kórház épülete elıtt) Falmelletti I. forrás Falmelletti II. forrás Lobogó forrás (a kórház mellett) Vak kút (Kossuth forrás, és a Szívkórház között) Tolnai kút (Berzsenyi forrás)

Tulajdonságok Szabad szénsavtartalom 720 mg/l Vízhozam 40 l/p Szabad szénsavtartalom 1700 mg/l Vízhozam 13 l/perc A kutak egymással összekapcsolva a kórház fürdıjét táplálják, a víz 2 db 100 köbméteres medencébe győlik, onnan kerül a fürdıbe Szabad szénsavtartalom 1200-1700 mg/l , Vízhozam 146-267 l/perc között Hımérséklet átlagosan 16 oC Betongyőrős foglalatú, vízkivétel nem történik Az országút déli felére átvezetve, 1982-ben a Kemping parkolóba áthelyezve

9

Vörös-Edmond kút Mára gyakorlatilag megsemmisült, eredetileg (vasúti aluljárónál) szabad szénsavtartalma elérte a 2500 mg/l-t 10 Polányi kút (Szekér Ernı Betongyőrős foglalat, 1987-ben helyrehozva, kifolyó) ????? évben korszerő közkifolyó építése 11 Jókai, vagy kerti kút (a Szabad szénsavtartalom 620-770 mg/l kórház kertjében) Vízhozam: 0,8 l/p, hımérséklet 8-15 oC 12 III. sz kút (B-12) (a kórház Szabad szénsavtartalom 400 mg/l, 10 m mély, kertjében) Vízhozam 40 l/p, nincs használatban A savanyúvíz források alap adatai, összetétele, védıövezete

⇒ Kossuth Lajos, Lobogó, Savós, Falmelletti I.-II. , İskút, Jókai források A források alapadatai a következık:

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

16


Forrás neve Kossuth Lobogó Savós Falmelletti I-II İskút Jókai

Talpmélység -4,09 m -11,95 m -6,69 m -8,18 m -5,84 m -4,13 m

Vízhozam (l/p) 13 l/p (ma kb 9 l/p) 96 l/p 30 l/p 32 l/p 40 l/p 15 l/p

A források üzemeltetésérıl, védıövezeteinek kijelölésérıl a ⇒ 20.929/1971 KDTVIZIG határozat A Kossuth forrás üzemeltetésével kapcsolatban bekövetkezı változásokról ⇒ 21.238/1998 KDTVIZIG határozat rendelkezik. A fenti források közös belsı, külsı, és hidrogeológiai védıterülettel rendelkeznek.

⇒ Polányi kút A 055/2 HRSZ ingatlanon elhelyezkedı kút alapadatai a következık: Szám K-19

EOV X 178,6

EOV Y 560,0

Mélység -20,0 m

Szőrızés 8,5-20,0 m

Nyug. vsz. -2,8 m

Vízhozam 10 l/p

A Polányi kút vízjogi üzemeltetését a ⇒ 20.752/1996 KDTVIZIG határozat engedélyezi A kút külsı védıterülete 150 m sugarú kör

⇒ Berzsenyi kút A 21000/1993 HRSZ ingatlanon elhelyezkedı kút alapadatai a következık: Szám K-21

EOV X 178,6

EOV Y 560,4

Mélység -16,0 m

Szőrızés 8,0-12 m

Nyug. vsz. -2,8 m

Vízhozam 120 l/p

A Berzsenyi kút vízjogi üzemeltetését a ⇒ 21.035-3/1998 KDTVIZIG határozat engedélyezi A kút külsı védıterületét a ⇒ 20.499/2000 KDTVIZIG határozat határozza meg,

⇒ a Polányi, és Berzsenyi kutak közös hidrogeológiai védıterületét a ⇒ 22.273/1998 KDTVIZIG határozat jelöli ki 2001-ben a fodor József Közegészségügyi Központ Országos Közegészségügyi Intézet a Kossuth, Berzsenyi, és Polányi források vizét a 74/1999 (XII.25) EüM rendelet alapján ásványvíznek minısítette. Az OKI elemzési szerint a fenti ásványvizek összetétele a következı: Elemzett összetevı

Mértékegység

Kálium Nátrium Ammónium Kalcium Magnézium

mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l

ADVIPLAN BT.

Kossuth-f. 2001.03.07 17 75 0,15 216 105

Berzsenyi k. 2001.03.07 7,4 10,3 0,07 211 169

Polányi kút 2001.05.07 12 38 0,18 265 148 2003-02-16

17


Vas Mangán Lítium Nitrát Nitrit Klorid Bromid Jodid Fluorid Szulfát Hidrogénkarbonát Szulfid Foszfát Metabórsav Metakovasav Szabad szénsav Oldott oxigén Bepárlási maradék 180 oC Összes ásványianyag tart. Összes keménység KOI pH Fajlagos vezetıképesség TOC Baktériumszám 37oC Baktériumszám 22oC Coliform szám Sb As Ba Hg Cr Ni Cd Pb Se Cu Zn Cianid Extrahálható anyag Fenolok Anionaktív detergens

mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l CaO mg/l mg/l

µS/cm mg/l 1 ml-ben 1 ml-ben 100 ml-ben µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l

1,57 0,22 0,11 n.d n.d 73 1,3 0.009 0,68 360 860 n.d 0,07 3,1 10,8 559 <0,05 1280 1710 550 1,15 6,1 1620 1,8 0 0 0 n.d 5,1 100 n.d n.d 24 n.d n.d n.d n.d <0,01 n.d <0,01

1,5 0,27 0,04 n.d n.d 42 0,16 n.d <0,10 410 950 n.d <0,07 1,3 10,5 1140 n.d 1400 1880 690 1,1 6,0 1640 2,0 0 0 0 n.d <4,0 68 n.d n.d 31 n.d 4,3 n.d n,d 0,05 n.d <0,01

3,4 0,41 0,16 n.d n.d 35 0,13 0,008 <0,10 300 1270 n.d 0,10 2,2 35 1780 n.d 1470 2110 710 1,3 5,9 1830 2,1 0 0 0 n.d 6,8 67 n.d n.d 10,1 n.d n.d n.d n.d <0,01 n.d n.d

b, nem savanyúvizes források ⇒ központi vízellátásba bevont források A DRV által kezelt központi vízellátásba a Siske, és Kéki-források vize lett bevonva. Mindkét forrás víz foglalt. A Siske patak betorkollik a Kéki –patakba, az egyesült víz a Marina Szálló Ny-i oldalán torkollik a Balatonba. A forrásokkal kapcsolatos alapadatok az alábbiak: Siske forrás: ADVIPLAN BT.

2003-02-16

18


Vízmőtelep 1934-35-ben került kialakításra Forrásfoglaló akna 2,4 m mély Névleges kapacitás 1.350 m3/nap Belsı védterület: 0,047 km2 Külsı védıterület: 0,395 km2 Kéki forrás: Forrásfoglalás 1960 Aknák mélysége 2,5 ill 3,5 m Névleges kapacitás 1.200 m3/nap Belsı védterület: 0,036 km2 Hidrológiai védıterület: „A” (5 éves) 4,97 kmk2, „B” (50 éves) 8,5 km2 A források vízminıségének ellenırzését a DRV, idıszakosan az ÁNTSZ végzi. A Kéki-patak növényeinek nehézfém koncentrációit a 20. sz befolyónál a Balatoni Limnológiai Intézet 20020.6.06-i méréseibıl ismerjük, példaként a békaorsó, és a nád gyökerének elemzési eredményét mutatjuk be:

Békaorsó gyökér Nád gyökér

Fémkoncentráció µg/g száraztömeg, (átlag+/- szórás) Cd Cu Pb 3,28+/-1,53 17,66+/-7,23 25,45+/-7,73 1,55+/-0,34 17,6+/-5,01 20,78+/-3,79

A Kéki patak KDTKÖFE által 2002-ben elvégzett elemzéseinek áttekintı eredményeit, és minısítését a 2.2.1 melléklet tartalmazza.

⇒ központi vízellátásba be nem vont források → Koloska-forrás → Malom forrás → Baricska vízgyőjtı forrásai Mindhárom terület közös jellemzıje, hogy a források nincsenek foglalva, vízhozamuk –különösen az utóbbi idıben – igen ingadozó, gyakran nem is volt tapasztalható vízmozgás, ezért folyamatos hozamdiagram nem jellemzı rájuk. A Koloska-forrás Arács keleti oldalán, a Malom-forrás (túlnyomóan balatonszöllısi tartózkodás után) a Balatonfüred-Tihany határ közelében, a Baricska vízgyőjtı forrásai a volt SZOT-szálló keleti oldala mentén torkollik a Balatonba.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

19


A Füredi (Szılısi) séd (Malomforrás) növényeinek nehézfém koncentrációit a Balatoni Limnológiai Intézet 2002.06.06-i mérései alapján a békaorsó, és a nád gyökerének elemzési eredményei alapján mutatjuk be: Fémkoncentráció µg/g száraztömeg, (átlag+/- szórás) Cd Cu Pb 3,28+/-0,53 24,61+/-2,18 10,45+/-2,83 1,55+/-0,34 17,6+/-5,01 12,78+/-4,79

Békaorsó gyökér Nád gyökér

→ szemétteleptıl É-ra található forrás → Görcsön-kút → László kút Mindhárom forrás a Malom patakba torkolló, dolomitból fakad.

bizonytalan vízhozamú, vizük

⇒ területrendezés során eltakart források Fakadás helye, forrás neve Landler Jenı u 20 (25-be vezetve) Batsányi János u 3 „Lepke-forrás” Mikes Kelemen u.17-tel szemben Nádor u. 13

Befogadó Bartók Béla--Móra Ferenc utcai győjtı Aradi utcai rendszer Babits M utcai győjtı Csók u-i árok helyett szennyvízre kötve

⇒ Nem savanyúvíz források vízhozam, és vízvizsgálati eredményei

A Kéki, és Koloska források vízhozamát a KDTVIZIG siófoki kirendeltsége tartja nyilván, a vízhozam alakulását az alábbi adatsorral szemléltetjük:

Min-Max. vízhozam adatok 1993-2002. ARÁCSI-SÉD I. félév

KÉKI-SÉD

Év

min m3/s

max m3/s

II. félév min max m3/s m3/s

1993.

0,001

0,060

0,001

0,020

ADVIPLAN BT.

I. félév min m3/s

max m3/s

II. félév min max m3/s m3/s

0,006

1,220

0,003

1,310 2003-02-16

20


1994.

0,005

0,023

0,002

0,011

0,015

0,970

0,008

1,310

1995.

0,003

0,028

0,002

0,020

0,018

1,480

0,006

1,310

1996.

0,013

0,057

0,013

0,092

0,033

1,480

0,020

1,400

1997.

0,013

0,044

0,009

0,061

0,036

1,060

0,013

1,400

1998.

0,007

0,026

0,004

0,033

0,015

1,400

0,008

3,020

1999.

0,015

0,097

0,011

0,079

0,027

0,970

0,015

2,660

2000.

0,013

0,048

0,009

0,079

0,036

1,610

0,009

1,060

2001.

0,007

0,097

0,003

0,044

0,006

0,568

0,006

0,713

2002.

0,001

0,070

0,001

0,074

0,010

0,466

0,008

0,466

AKoloska forrás vizsgálatát a VITUKI végezte el 2001-ben : Elemzett összetevı

Mértékegység

2001 május

pH Fajlagos vezetıképesség KOI Nitrát Nitrit Szulfát Összes keménység Lugosság Mn Fe Na K Cl

µS/cm mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mmol/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l

7,1 715 0,7 4,7 <0,01 27 235 7,6 < 0,02 0,03 1,6 0.9 6

Szemétteleptıl É-ra található forrás összetétele: Elemzett összetevı

Mértékegység

1996 július

Baktériumszám 37oC Baktériumszám 20oC Pseudomonas Coliform szám Fecalcoliform Fajl. vezetıképesség KOI Klorid Nitrát Nitrit

1 ml-ben 1 ml-ben 100 ml-ben 100 ml-ben 100 ml-ben µS/cm mg/l mg/l mg/l mg/l

17 30 0 32 0 920 1,85 34 54 0,00

ADVIPLAN BT.

1997 szept.

1230 9,8 48 30 0,03

1997 dec.

1999 ápr.

930 0,8 30 48 0,00

3 8 0 0 0 990 2,5 40 44 0,00

2003-02-16

21


Ammónium Szulfát Összes keménység Lugosság As Hg Cr Zn Cd Pb Co Ni Mn Fe V Cu

mg/l mg/l mg/l mmol/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l

0,00 25 292 6,9 < 0,04 <0,014 < 0,03 < 0,03 < 0,002 0,02 < 0,010 < 0,002 0,745 4,15 0,023 <0,002

ADVIPLAN BT.

0,00 184 322 6,4

0,00 80 356 7,8

0,11 110 310 8,4

0,00 0,01

0,00 0,00

0,00 0,00

2003-02-16

22


Balaton A Balaton balatonfüredi nyílt vízterületének, és a starnd vizének KDTKÖFE által történt elemzéseinek eredményét, és a víz minısítését a 2.2.1 melléklet, a balaton vízszint változásait a 2.2.2 melléklet tartalmazza A Balaton vizének KOI értéke az ÁNTSZ adatai alapján 5-5,5 között jellemzı. Alga vizsgálat alkalomszerően algavész óta történik Felszíni vízelemzés strandok közelébıl nyáron rendszeres, akár hetente is történik 2002-ben OKI vizsgálatsorozat történt az esızések utáni terhelésvizsgálat céljából, mely Arács térségében, és a-Marina szálló környékén, a vizsgálat szerint jelentıs szennyezést nem mutatható ki. Balatoni strandok vizének pH emelkedése jellegzetes, amúgy nem kifogásolható N és bakterológiai szempontból. MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany „A Balaton, és a befolyók élıvilága toxikus anyagokkal való szennyezettségének felmérése biomonitorozással” (Miniszterelnöki Hivatal megbízásából) Hínár, nád,zooplankton és vándorkagyló vizsgálatok történnek. Növénymintákban a Balatonon általában a többihez képest alacsony értékeket Balatonfüreden mértek , a legtöbbször még Tihanyban is magasabbakat mértek. 1999-2001 évi mérések alapján a kikötık nehézfém tartalma a Balaton keleti medencéjének nagyobb szennyezettségét mutatta ki. Balatoni viszonylatban Keszthely, Badacsony, Balatonfüred, és Tihany, tehát a legforgalmasabb kikötık a legszennyezettebbek. A balatonfüredi vándorkagylók szennyezettségének bemutatása: Győjtési év 1998 1999 2001 június 2001 október

Vándorkagyló fémkoncentrációk mg/kg szárazsúly (átlag+/- szórás) Cd Cu Pb Zn 8,86+/- 0,97 30,45+/-3,68 7,77+/-0,71 42,74+/-5,81 7,24+/-0,12 44,45+/-5,23 8,72+/-1,14 37,28+/-2,17 5,51+/-1,06 24,46+/-4,21 6,28+/-2,79 40,3+/-4,2 7,69+/-1,19 40,37+/-2,71 9,1+/-1,24 50,6+/-2.8

Októberi méréseknél szignifikánsan magasabb értékek, balatoni szinten Cd 23 %, Cu 47 %, Pb 36 %, Zn 27 % A befolyók torkolata környékén a növények nehézfémtartalma a nyár folyamán szignifikánsan nı, de ennek ellenére sem beszélhetünk a vízfolyások jelentıs balaton szennyezésérıl, de a jelentések felhívják a figyelmet az antropogén eredető szennyezésekre. A zooplankton szennyezettsége (elsısorban Cd, és Pb) az utóbbi években megnıtt. Mederkotrás szükségessége miatt az iszaplerakás biztonsága érdekében foszfor, szárazanyag, és TOC vizsgálatokat kell végezni, ilyen adatok nem álltak rendelkezésre Felszín alatti vizek

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

23


A Balatonfüred területén elıforduló, a 33/2000 (III.17) Korm.rend alapján fokozottan érzékeny, „A” minısítéső felszín alatti vizeket karsztvíz, és talajvíz témaköri bontásban tárgyaljuk. A karsztvíz ebben a fejezetben, a talajvíz a 2.3 fejezetben kerül ismertetésre. Karsztvíz A karsztvíz a Balatonfelvidék egészséges vízellátásának alappillére, védelme mind minıségi ,mind mennyiségi szempontból alapvetı jelentıségő. A karsztvíz kinyerésének szabályozása, fúrt kutak létesítésének engedélyezése, védıterületek kijelölése vízügyi hatósági jogkör, esetünkben az illetékes Székesfehérváron a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Ugyancsak ık tarják nyilván az engedélyezett kutakkal kapcsolatos alapadatokat. Balatonfüred vonatkozásában karsztvíz felhasználás hivatalosan a felszínre került karsztvízbıl, karsztvízforrásokból történik. A karsztvizet elérı kutak a KDTVIZIG hivatalos nyilvántartása, és a felmérés során elıkerült dokumentációk szerint az alábbiak: a, karsztvízszint megfigyelı kutak: (Siske-Kéki patakok védıterületén) Kút neve Bfüred-1 (000741) Bfüred-2 (000742)

X

EOV Y

181 717,32

559 294,85

181 539,72

558 462,08

Z 234,75 (csıperem) 220,47 (aknaperem)

Talp 70,9 m 100.0 m

Szőrızés 60-70 m között 50-100 m között

b, TESZÖV kút A Fürdı utca keleti oldalán, a vasút fölötti területen található kutat alsó triász kampili mészkıben szőrızték, mélysége 90 m, 100 mg/l szabad széndioxid tartalma miatt átmenet a savanyúvizes kutak irányába, de , nagy (1.500 mg/l) szulfáttartalom miatt ismereteink szerint használaton kívül van helyezve. c, Aszófıi-úti hulladéklerakó vízellátását biztosító kút A kút a 0115/1 HRSZ területen található, az Iszkahegyi-mészkıben található vizet csapolja meg,. A kút szőrızése 7-10, illetve 26-30 m között lett kialakítva, 2000-ben üzemi vízszintje -5, nyugalmi vízszintje -4 m volt, engedélyezett vízkivétel 20 köbméter/nap. d, Aszófıi hulladéklerakó figyelıkút A figyelıkutat a KDT Környezetvédelmi felügyelıség elıírása alapján 2001-ben létesítették. A kút fúrt mélysége 45 m, kiképzett mélysége 24 m, végig az Aszófıi Dolomit Formációban halad. Nyugalmi vízszint 2001-ben -9,4 m volt, mely alapján a környéken a karsztvízszint ebben az idıben 140 mBf magasság körül volt. ADVIPLAN BT.

2003-02-16

24


e, Aszófıi hulladéklerakó korábbi lerakási területén figyelıkút A kút jelenleg vízmintavételre nem alkalmas f, A Paksi Atomerımő Üdülı területére kért kút Ez a kút a nyilvántartás szerint X: 180,1, Y: 563,4 EOV koordinátákkal jellemezhetı, 20 m mély, 12-18 m között van szőrızve, és öntözés céljára kérték engedélyezni. Bizonytalan, hogy megvalósult-e, és az is, hogy milyen vizet csapol meg, és mennyi a kivétel. A karsztvíz elemzését vízellátási szempontból a DRV, valamint ÁNTSZ vizsgálatok biztosítják, a karsztvíz szennyezésérıl nincs tudomásunk. A karsztvíznek a hulladéklerakón létesített kutak információkkal rendelkezünk:

ellenırzése kapcsán az alábbi

Fúrt kút vízelemzési eredményei Elemzett összetevı Baktériumszám 37oC Baktériumszám 37oC Pseudomonas Coliform szám Fecalcoliform Fajlagos vezetıképesség KOI Klorid Nitrát Nitrit Ammónium Szulfát Összes keménység Lugosság As Hg Cr Zn Cd Pb Co Ni Mn Fe

Mértékegység 1 ml-ben 1 ml-ben 100 ml-ben 100 ml-ben 100 ml-ben µS/cm mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mmol/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l

ADVIPLAN BT.

1996 július 9 34 0 0 0 940 1,2 68 34 0,00 0,09 0,00 310 < 0,04 <0,014 < 0,03 1,21 < 0,002 0,02 < 0,010 < 0,002 0,001 0,021 2003-02-16

25


V Cu

mg/l mg/l

0,012 <0,002

A kút vize a 10/2000 (VI.2) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet, valamint az MSZ 450/1-1989 szabványok figyelembevételével a víz nem (mindig) ivóvíz minıségő, mert: - a Zn meghaladja a beavatkozási C3 határértéket - a Pb meghaladja a beavatkozási C1 határértéket - a klorid meghaladja a talajvízre vonatkozó tőrhetı határértéket (100) - coliform kimutatható - telepszám, és Pseudomonas tartalom kifogásolható 2002 októberében újabb mintavétel történt, melynek elemzése alapján - a toxikus fémek, és a klorid koncentrációja a határérték alá csökkent, - bakteriális elemzés nem történt - BTEX tartalom az A,és B szint közötti mennyiségben mutatható ki - peszticidek nem mutathatók ki

(Új) Figyelıkút vízelemzési eredményei 1997 szept.

1 ml-ben 1 ml-ben 100 ml-ben 100 ml-ben 100 ml-ben µS/cm

1996 július 18 150 0 5 5 1820

mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mmol/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l

2,2 224 33 0,00 0,00 65 346 9 < 0,04 <0,014 < 0,03 < 0,03 < 0,002 0,02 < 0,010 < 0,002 0,00 0,004

Elemzett összetevı

Mértékegység

Baktériumszám 37oC Baktériumszám 37oC Pseudomonas Coliform szám Fecalcoliform Fajlagos vezetıképesség KOI Klorid Nitrát Nitrit Ammónium Szulfát Összes keménység Lugosság As Hg Cr Zn Cd Pb Co Ni Mn Fe ADVIPLAN BT.

920

1997 dec. 2 15 0 50 0 850

1999 ápr. 34 60 0 0 0 1340

1,2 32 48 0,00 0,00 101 250 8,4

1,1 30 35 0,00 0,00 67 316 7,6

2,2 112 16 0,00 0,00 117 408 9,6

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,31 2003-02-16

26


V Cu

mg/l mg/l

0,017 <0,002

A kút vize a 10/2000 (VI.2) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet, valamint az MSZ 450/1-1989 szabványok figyelembevételével a víz nem (mindig) ivóvíz minıségő, mert: - a klorid koncentráció meghaladta a talajvízre vonatkozó tőrhetı határártéket (100) 2002 októberében újabb mintavétel történt, melynek elemzése alapján - a toxikus fémek, és a klorid koncentrációja a határérték alatt van, - bakteriális elemzés nem történt - BTEX tartalom nem mutatható ki - peszticidek nem mutathatók ki

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

27

ADVIPLAN BT.

198

199

200

201

202

203

204

205

206

1981

1980

1979

1978

1977

1976

1988

1987

1986

1984

1983

BF-1 minimum (mBf)

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1982

1975

1974

1973

1972

1971

1970

1969

1968

1967

28

2003-02-16

A Bf-1 karsztvízszint megfigyelı kútban tapasztalható minimum, és maximum vízszintek bemutatása

Bf-1 maximum (mBf)

1985

1966

1965

1964

1963

1962

1961


2002

2001

2000

1999

1998


2.3.

FÖLD

2.3.1.

A vizsgált terület geológiai megismerésének története Balatonfüred geológiai feltárásának történetét alapvetıen négy idıszakra oszthatjuk. -1945-ig terjedı idıszak, mely alatt alapvetıen szerkezeti, és klasszikus földtani felvételek történtek. A XX. szd elején (1913) Lóczy Lajos vezette kutatócsoport által összeállított hatalmas tudásanyag (33 kötetben) máig alapvetı forrásmunka. - 1945-1967 között az egész ország területén a nyersanyag kutatás volt a geológusok jellemzı feladata, a Balaton északi partján, és a Bakony déli részén a bauxit, és uránkutatás volt a meghatározó, mely kutatások számos más eredményt is hoztak, ilyen volt pl a talajvíz, karsztvíz szintváltozásainak elemzése -1967-1978 között zajlott a Balaton környékének építésföldtani felvételezése, melynek központi laboratóriuma Balatonfüreden, a volt Pálóczy Horváth Ádám nyaralóban (Ady E. u. 13) volt, ugyancsak itt volt az uránkutatás központja is. -1978 után került összegzésre az eddig felhalmozott tudásanyag az 1:50 000 ma. , Balatonkörnyék építésföldtani térképének megjelentetésével, illetve ekkor indították el a Balaton korszerő limnogeológiai kutatásait is. Jelenleg a kutatások alapvetıen OTKA támogatással valósíthatók meg, melyet alapvetıen a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) végez el. A 2.3 fejezet térképmellékleteit a MÁFI által átadott adatbázisból vettük át. A kutatástörténet, valamint a geológiai leírás részletes ismertetése nem a jelen tanulmány feladata, azt a MÁFI által 1999-ben megjelentetett „A Balatonfelvidék földtana” kiadványban lehet legkorszerőbb formában tanulmányozni.

2.3.2.

A vizsgált terület geológiai adottságai A Balatonfelvidék geológiai felépítését tekintve a Déli-Bakonyhoz tartozik, anaak többi részétıl a veszprémi törés választja el, melynek lefutása nagyjából megegyezik a veszprém-tapolcai országúttal. A Balaton környékének legidısebb kızetei az ópaleozoós, a variszkuszi hegységképzıdés során átalakult (metamorfizálódott) üledékek. Ide tartozó kızetek a Lvasi agyagpala, valamint az Alsóörs környékén található riolit is. Az újpaleozoikumban fıleg hegységképzıdés zajlott, majd a hegység lepusztulását figyelhetjük meg. Ennek a lepusztulásnak jellehzetes terméke a Balatonfelvidék legnagyobb részén ismert vörös homokkı, melyben az uránkutatások is folytak. (Balatonarács, Hajógyári kıfejtı) A Balatonfelvidék, és így Balatonfüred legfontosabb üledékképzı idıszaka a földtani középkor, a mezozoikum volt. A lerakódó üledékek alapvetıen tengeri mészkı, és dolomit, melynek különbözı kifejlıdései jellegzetes képzıdmények. Az alsó triász jellegzetes képzıdményei a az Arácsi-márga, a Köveskáli dolomit, a Zánkai mészkı, a Hidegkúti dolomit, a csopaki márga. A középsı triász idıszak elején képzıdött az Aszófıi dolomit, a bitumenes Iszkahegyi mészkı, valamint a Megyehegyi dolomit (Tamás hegy). A fokozatos tengermélyülést jelzik a rétegek ısmaradvány tartalma, ilyen kızet például a tőzkıtartalmú Nemesvámosi mészkı (Recsek-hegy), Felsıörsi mészkı (Tamás-hegy, Recsek-hegy), és Füredi mészkı (Lóczy barlang, Tormánhegy, Száka-hegy). A felsı triász fokozatosan feltöltıdı tengermedencéjében képzıdött a Veszprémi márga, a bitumenes Sándorhegyi mészkı (Nagy-mezı), ADVIPLAN BT.

2003-02-16

29


késıbb a sekélyesedést egyre inkább jelzı dolomitkiválások jelentek meg, ilyen képzıdmények például az Edericsi mészkı, és a Sédvölgyi dolomit. A Triász idıszak végén rakódott le a helyenként másfél km vastagságot is elérı Fıdolomit (Nagy-mezı, Koloska-völgy, Kéki-völgy), és Iszka-hegyi mészkı (Recsekhegy) A Balatonfelvidéken a földtani középkor fiatalabb képzıdményei (Júra-kréta idıszakok) hiányoznak. A földtani újkor lefőzıdı tengermedencéiben képzıdött miocén Lajta mészkı, és a Tinnyei mészkı, illetve a kavicsok anyaga különbözı vulkanikus tevékenységekrıl is árulkodnak (riolittufa rétegek). A miocén végén jött létre a a Kárpát medence túlnyomó részét kitöltı Pannon tó, melynek partszakaszát például a balatonfüredi Bocsár dőlı konglomerátummá cementáltan találhatjuk meg. A Bakony patakjai által szállított homok, és kavics lerakódásainak típusterülete a Káli medence, amedence belsejében lerakódott agyag, kızetliszt, és szerves anyag rétegeket például Tihanyban tekinthetjük meg, ebbıl kerülnek elı az ún. „Tihanyi kecskerörmök” Az idıszakot robbanásos bazalt-magmatizmus zárja le, melynek maradványait szintén megfigyelhetjük Tihanyban. A késıbbi magmatizmus kiömlési jellegővé vált, ekkor képzıdtek a „tanúhegyek” , például a Badacsony takarólávái. A pleisztocén hideg éghajlatának terméke a lösz, mely a Balatonfelvidéken jelentıs területeket borít. A Balaton a pleisztocén idıszakban kezdıdı folyamatban több lépcsıben alakult ki, kezdetben több tóból állt, melyek között fokozatosan összeköttetés alakult ki. Egyik-másik részmedence rövid idıre kiszáradt, majd az idık folyamán részben természetes, részben mesterséges hatás következtében kialakult a jelenlegi tófelület. 2.3.3.

Tektonikai viszonyok

Tektonikai szempontból ifj. Lóczy Lajos szerint Balatonfüreden öt fı törésrendszer különböztethetı meg_ - az elsı törésrendszer Ny-ról K-re indulva a balatonszılısi medence felıl a Bocsár hegy alatti szurdokon, az Alsóerdı-dőlın, és folytatólag a vörösmáli völgyelésen át a Balatonig követhetı. - A második a Száka, és a Bocsár –hegy közötti völgyön keresztül a Bocsár szılıkön át, majd folytatólag a Berekréti Séd völgyében a Balatonig - A harmadik fı törésrendszer a Nagymezı felıl a Siske ponorvölgyében ér le a Riviérára, ahol a Lapostelken, és a Polányi kút völgyén át a tóig követhetı, ehhez a törésrendszerhez kapcsolódnak a terület szénsavas forrásai - A negyedik rendszer a Nagymezı dolomitplatóján indul el, és a Siske patak mentén követhetı a Balatonig - Az ötödik törésrendszer az arácsi Koloska völgytıl a szılıkön, és a Gyógy téren át a Balatonig nyomozható, ehhez kapcsolódnak a Gyógy tér környékén feltárt források Tektonikai, földrengés-érzékenységi szempontjából aktív tevékenység Balatonfüreden nincs, de a tektonikai zónák közelében történı építkezés a vasút alatti területen – alapvetıen a savanyúvíz rendszerek védelme érdekében lehetıleg kerülendı, illetve fokozott gondossággal kezelendı.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

30


2.3.4.

Vízföldtani adottságok A Balaton partvidékérıl, az 1:10.000-es méretarányban megtörtént terepi felvételezési munkákat követıen többféle változatban is készült vízföldtani térkép, úgymint a talajvízszint relatív mélysége, a talajvíztükör tengerszint feletti magassága és a felszín alatti vizek kémiai tulajdonságai. Ezek közül a Balaton és partvidéke környezetföldtana szempontjából talán legfontosabbat, a ''talajvíztükör tengerszint feletti magasságá''-t ábrázoló térképet emeltük ki, mint a szóban forgó terület vízföldtani sajátosságait leginkább reprezentálót. A térképen, az esetenkénti bonyolult földtani felépítés függvényében, a talaj- és a rétegvíz, valamint a karsztvíz szétválasztása nem történhetett meg. Ez tükrözi azt a vízföldtani szituációt, miszerint a talajvíz és a rétegvizek, vagy esetenként a nyílttükrő karsztvíz közvetlen kapcsolatban lehetnek egymással. Ezért, az ilyenfajta, genetikailag szétválaszthatatlan felszín alatti víztükrök az egész területen egy egységként szerepelnek. Gyakorlatilag vízmentes területekként ábrázoltuk a 20 m-nél mélyebb relatív mélységben található talajvíztükrő rétegvizeket és a triász kızetekben elıforduló karsztvizek régióit. Ennek oka az, hogy nem állt rendelkezésünkre megfelelı mennyiségő adat a térképezésnél használt 15 m-es megismerési mélység alatt. Ezért, az említett területeket elkülönítettük és a kızetminıségre vonatkozó jelöléssel láttuk el (karsztterület, rés- és hasadékvizek, porózus vízadók területe). A zavartalan vízföldtani felépítéső területeken a felszín alatti vizek áramlásának fı irányát nyíllal jelöltük, míg a talajvíz szintvonalain a Balti-tengerszint feletti magasság szerepel. Balatonfüred és környezetének vízföldtani sajátságait a 2.3.4 .melléklet mutatja.

2.3.5.

Morfológiai adottságok A 2.3.5 mellékleten elıforduló morfológiai egységeket hat fı csoportba soroltuk: 1. A Balaton abráziójának két, jól kirajzolódó szintjét lehet, mint tavi morfológiai formát könnyen nyomon követni. Ez a két, a topográfiai térképen kívül a természetben is jól megfigyelhetı színlı, a mai vízszint és 105 m között, illetve 110 m Btszf magasságban húzódik. 2. Külön egységként kerültek kijelölésre a különbözı kitettségő stabil és épülı lejtık, melyek nagyon gyakran az exogén (külsı felszínalakító) folyamatok színterei. Ilyenek a fosszilis és aktív csúszások, omlások, kı- és sárfolyások, areális és lineáris erózió területei. Ezek a terület hasznosítását akadályozó jelenségek sok kárt okoznak a mezıgazdaságnak és a Balaton környezeti állapotának is. 3. Domborzati alapformák, melyek a térkép jelentıs területét fedik le. Ezen belül, annak függvényében, hogy a forma szilárd vagy laza üledéken alakult ki, jelöltünk ki további alegységeket. Ilyenek: a kiemelt tetıhelyzető felszínmaradványok, a különbözı lejtéső lépcsıfelszínek, keskeny hátak és gerincek, dombsági illetve hegységi medencék. 4. A völgyeket, mint fontos morfológiai formát külön emeltük ki. Kialakulásukat tekintve V-alakú, bevágódásos, ún. eróziós és tálalakú, deráziós völgyek fordulnak elı. Különösen a ma is intenzíven fejlıdı és bevágódó eróziós völgyek jelentkeznek negatív tényezıként a terület hasznosíthatósága szempontjából.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

31


5. Domborzati kisformák, melyek különbözı eredetőek (genetikájúak) és minden morfológiai egységben (alapformában) elıfordulnakA domborzati nyergek, lejtıs pihenık mellett, jelentısebb kisformák az aktív és fosszilis hordalékkúpok. 6. A Balaton partvidékét és part menti régiójának morfológiai képét egyre inkább átalakító antropogén formák szintén külön lettek kiemelve. Ide soroltuk többek között a mederkotrások zagytározóit (feltöltések), a meddıhányókat, a mőködı külszíni bányákat, valamint a bezárt bányák rekultivált területeit. Balatonfüred geomorfológiájáról megállapítható, hogy alapvetıen instabil felszíni formák nincsenek, építésföldtani szempontból a legnagyobb figyelmet a parti terület tavi színlıjén található feltöltésekre, és tavi üledékekre kell fordítani.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

32


2.3.6.

Mérnökgeológiai összevont értékelés A mérnökgeológiai területeket 3 jegyő számmal minısítettük. Az elsı számjegy a terület geomorfológiai adottságait, a második a vízföldtani viszonyokat, a harmadik a képzıdmények teherbírását jelzi, az alábbi táblázatban foglaltak szerint: A területeket minısítı tényezık Geomorfológiai a lejtı szöge viszonyok jelölése a talajvíz relatív Vízföldtani mélysége és a víz viszonyok agresszivitása jelölése szilárd kızet jelölése Geotechnikai viszonyok (teherbírás) laza, kohéziós és N/mm2 egyéb képzıdmény (Newton/mm2) jelölése

< 15°

A területek jellege 15 - 35 °

> 35 °

1 > 1 m és nem agresszív

> 1 m és agresszív

2 < 1 m és nem agresszív

3 < 1 m és agresszív

1 > 120 1

2 35 - 120 2

3 < 35 3

4

> 0.5

0.3 - 0.5

0.1 - 0.3

< 0.1

4

5

6

7

Az (5) kategória elemeit (lineáris erózió, csúszás, magaspart, zavart hidrológiájú terület, areális erózió, omlás, kıfolyás) a térképen egyjegyő számmal és piros színnel jelöltük. A2.3.6.melléklet alapján megállapítható, hogy Balatonfüred területén alapvetıen igen kedvezı, és kedvezı tulajdonságú építésföldtani viszonyok vannak, beépítésre kedvezıtlen területekkel a Balaton partján, és egyes völgyszakaszokon találkozunk, az 5. csoportba tartozó, speciálisan az építést hátráltató tényezık lokálisan jelentkezhetnek. Ilyen lokális problémák például: - Fakadóvíz Ez a jelenség a fıdolomit rétegek felszínre kerülésével jelentkezett ⇒Kéki –patak medre mellett a vasút felett kb 800-1000 m hosszban, és a patak mindkét partján 100-100 m szélességben (rétegvíz) ⇒ Koloska patak medre mellett a vasút felett kb 5-700 m hosszban, és a patak mindkét partján 100-100 m szélességben (rétegvíz) ⇒ Somogyi u. 11/a - Talajvízbetörés: Korábbi években a patakokat környezı utcák pincéiben

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

33


2.3.7.

A kızetek szennyezıdésérzékenységi viszonyai A környezetföldtani szintézist az ún. ''szennyezıdés-érzékenységi térkép'' jelenti. A földtani és vízföldtani adottságok figyelembevételével történt meg az egyes területek minısítése, a felszíni szennyezıdéssel szembeni érzékenységük alapján. A térképen piros színnel lettek elkülönítve a felszíni szennyezıdésre erısen érzékeny, vízvezetı és víztartó képzıdmények, sárgával a kevésbé, zöld színnel pedig az igen csekély mértékben érzékeny kızettestek. A térkép alapján jól látható, hogy Balatonfüred alapvetıen környezetföldtani szempontból érzékeny területen helyezkedik el.

2.3.8

Talajviszonyok, talajszennyezettség

Balatonfüred talajviszonyainak részletes elemzéséhez a tanulmány készítésekor nem rendelkeztünk kifejezetten a város teljes területére készült feldolgozással. A talajtani irodalom alapján a már korábban említett IV.sz vízgyőjtı területén a talajtakarót alapvetıen az alábbi talajtípusok képviselik: - a mészköves területeken a szélsıséges vízgazdálkodású rendzina talajok , melyeken szılıtermelés folyik, kis területen fordulnak elı, és - az erdei talajok, nagyobb változatossággal, és elterjedésben képviseltek - a Tihanyi félszigettıl ÉK-re esı területeken barnaföldek is találhatók, melyek a harmadidıszaki, és idısebb közetek felszínén alakultak ki A részvízgyőjtı talajtípusainak összetétele az alábbi: Talajtípus Köves földes kopár Rendzina talajok Savanyú, nem podzolos talajok Agyagbemosódásos erdıtalajok Barnaföldek Réti talajok Réti öntéstalajok

Terület (ha) 61 2.465 2.773 1.746 1.335 1.129 205

Talajtannal foglakozó résztanulmányt készített a Fejér Megyei Növényegészségügyi, és Talajvédelmi Állomás a Berzsenyi forrás védıterületén javasolt kemikáliákra vonatkozóan. Az 1999-ben készült anyag, a tanulmány kismértékő PP DDE, illetve PP DDT hatóanyag maradékot mutatott ki, és megadta a javasolt növény-védıszerek jegyzékét. A PROBIO Rt részére a hulladéklerakó környékérıl 2002 –ben készített tanulmány a talajmintákban toxikus nehézfémeket nem mutatott ki.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

34


2.4.

ÉLİVILÁG, TÁJ Balatonfüred, és környéke a Balatoni Riviéra , és a Balaton felvidék földrajzi kistájak részeként a magyar flóratartomány (Pannonicum) Dunántúli-középhegység flóravidékének (Bakonyicum) balatoni flórajárásába (Balatonicum) tartozik. Éghajlati viszonyai alapján a dombvidéki, és alföldperemi erdıs puszták (erdıssztyeppek) vegetációs övébe esik. Balatonfüreden növénytani szempontból az alábbi fıbb növénytársulások találhatók: -vízhez kötött növénytársulások - szárazföldi vegetáció - természetes gyepek - másodlagos gyepek - bokorerdık - mészkedvelı tölgyes - cseres tölgyes - gyertyános kocsánytalan tölgyes Állatföldrajzi szempontból a Bakony (Bakonyicum) a közép dunai Magyar középhegység (Matricum) faunakörzetének dunántúli –középhegységi (Pilisicum) faunajárásába tartozik. A Bakonyicumot a szakirodalom általában öt résztájra bontja, ezen belül Balatonfüred ezen belül a Balatonfelvidék kistájhoz tartozik. Balatonfüred gerinctelen faunája számos, a Bakonyban ritka fajt tartalmaz, például: - egyes poloskafajok - articsóka cickánybogár - Holopyga amoneula (egy fémdarázsfaj) - Tetramorinum semilaeve (egy hangyafaj) - Iolana iolas (magyar boglárka, egy lepkefaj) Balatonfüred gerinces faunájában a halak, kétéltőek, hüllık, madarak, emlısök sok faja képviselve van, sajnos több faj (pl a kerecsensólyom) balatonfüredi jelenléte már csak a szakirodalomból ismert. Balatonfüred és környékének részletes növénytani, és állattani ismertetését az 1999ben megjelent „Balatonfüred, és Balatonarács története” címő kötet részletesen tartalmazza, ezért jelen fejezetben csak a védett , illetve védelemre szoruló élıvilág, és táj elemeket ismertetjük. Balatonfüred környezetében az alábbi országosan védett természeti területek találhatók: Védett terület neve Tihanyi Tájvédelmi Körzet Aszófıi erdı Természetvédelmi Terület Pécselyi medence Tájvédelmi Körzet Balatonfelvidéki Nemzeti Park BNP bıvítése Csopak, Kerekedi-öböl TVT. Védett növények, és állatok:

Jogszabály Orsz. Természetvédelmi Tanács 392/1952 3/1987 (VII.10) OKTH rendelet 23/1997 (VIII.1) KTM rendelet 31/1997 (IX.23) KTM rendelet 1/2002 (I.15) KTM rendelet 9/1992 (III.25) KTM rendelet

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

35


A Balatonfelvidéki Nemzeti Park ajánlása alapján védettségük miatt az alábbi növények, és állatok védelmére kell leginkább ügyelni: Védett állatok

Védett virágok

Havasi cincér (Rosalis Alpina) Zöld levelibéka (Hyla Arborea) Pettyes gıte (Triturus Vulgaris) Törékeny gyík (Auguis fragilis L.)

Tavaszi hérics (Adonis vernalis) Fekete kökörcsin (Dulsatilla Pratensis) Vitéz kosbor (Orchis Militaris) Apró nıszirom, törpe nıszirom (Iris pumila) Agárkosbor (Orchis morio) Szibériai nıszirom (Iris sibirica) İszi kikerics (Colchicum autumnale) Téltemetı (Eranthis Hyemalis) Kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) Buglyos szegfő (Dianthus Sciperbus) Illatos hagyma (Allium Suaveolens) Vetıvirág (Stembergia Colchiciflóra) İszi csillagvirág (Scilla Autumnalis) Árvalányhaj (Stipa pulcherrima) Pókbangó (Ophris sphegodes) Májvirág (Hepatica nobilis) Bíboros kosbor (Orchis purpurea) Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Nagyezerjófő (Dictamnus albus)

Zöld gyík (Lacerta viridis) Imádkozó sáska (Mantis religiosa) Egerészölyv (Buteo Buteo) Fekete harkály (Dryocopus martius) Fehér gólya (Ciconia Ciconia) Szürke gém (Ardea cinerea) Bölönbika (Botaurus stellaris) Jégmadár (Alcedo athis) Holló (Corvus corax) Nagykócsag (Egretta alba) Gyurgyalag (Merops apiaster) Ürge (Citellus citellus) Vidra (Lutra lutra)

A vízi társulások védelme: A Balaton nádasainak minısítésére 1993-ban, és 1999-ben került sor, az általános Élıhely –osztályozási rendszer (Á-NER) alapján végzett értékelés pedig 2000 év végén készült el. A nádasok minısítése Balatonfüreden vegyes, gyakorlatilag a II., III., és IV. osztály ú nádak egyaránt elıfordulnak közöttük, de általánosnak tekinthetı a korábbi felméréshez képest a nádas minıség romlása. A IV.. osztály azt jelenti, hogy a 22/1998 (II.13) Korm.rend értelmében tilos minden olyan mechanikai beavatkozás, mely a nádas állományát , illetve annak minıségét károsítja, illetve a nádas pusztulását veszélyezteti. Az Á-NER osztályozás szerint lebegıhínár, rögzült hínár, nádas, és magas-sás jellemezte területtel állunk szemben, melynek az elmúlt idıszakok beavatkozásai következtében sérülései, illetve egyes helyeken eltőnése mutatható ki. A hinarasok a kikötıhasználat következtében jelentısen visszaszorultak, a nádasok a partépítés következtében sok helyen kiirtás áldozatai lettek, így több védett állat, például a kockás sikló (Natrix tesselata) , valamint a kecskebéka (Rana esculenta) és néhány vízimadár élıhely vált veszélyeztetetté.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

36


Országosan védett természeti értékek: Balatonfüredi erdı természetvédelmi terület A 761,1 ha területő területet a 9/1986 (VIII. 21) sz OKTH rendelettel nyilvánították védettnek. A védetté nyilvánítás célja a Balatonfüred feletti Tamás, és Péter hegy természetes élıhely társulásainak megırzése. A Balatonfüred feletti erdıkértékeinek rövid leírását az alábbiakban adjuk meg: MELEG-HEGY Kis dolomitplató a beépített terület fölött, fedetlen karsztos terület. A nyugati oldalról feketefenyvesekkel, keletrıl xerotherm tölgyesekkel és bokorerdıkkel szegélyezett dolomitgyep. Bár a területtel határos kıfejtıt bezárták és szépen rekultiválták, a terület jelentıs része most degradált, részben vízvezeték-fektetés, részben az elég nagy forgalom miatt. Ugyanakkor a degradált részeken tömegével jött elı a védett selymes boglárka, amely virágzáskor igen szép látvány. Ez a környék legnagyobb egybefüggı dolomitgyepje. Kiemelt, unikális érték: Földtani értékek: Fedetlen karszt Botanikai értékek: Élıhelytípusok: cserszömörcés karsztbokorerdı (Cotino-Quercetum pubescentis) sziklafüves lejtısztyepp (Chrysopogono-Caricetum humilis) és degradált formái Fajok: Védett növények: pézsmahagyma (Allium moschatum) csillagıszirózsa (Aster amellus) nagyezerjófő (Dictamnus albus) kisfészkő hangyabogáncs (Jurinea mollis) árlevelő len (Linum tenuifolium) agárkosbor (Orchis morio) bíboros kosbor (Orchis purpurea) selymes boglárka (Ranunculus illyricus) csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima) Ritkább és lokális értékő fajok: magas gubóvirág (Globularia punctata) Tájképi értékek: A környékrıl igen szép kilátás nyílik a Tihanyi-félsziget vidékére. TAMÁS-HEGY – ÖREG-HEGY, KOLOSKA-VÖLGY, NOSZTORI-TETİ Alapkızetét zömmel dolomit és pados kifejlıdéső felsı-triász Füredi Mészkı alkotja. A kızetbe bevágódva déli irányban párhuzamos szurdokvölgyek haladnak, ezek közül legismertebb a terület közepén futó Koloska-völgy, benne dolomitsziklafalakkal és tornyokkal. Hasonlóan érdekes és szép a Nosztori-völgy szurdokja, a Csákány-hegy és a csopaki Öreg-hegy között és a Kéki-völgy szurdokja. Növénytani szempontból a terület klasszikus megjelenése a peremhegyre felkúszó erdısztyepp növényzetnek, elsısorban a Péter- és Tamés-hegyek. Az itteni dolomitsziklagyepekkel és karsztbokorerdıkkel többen is behatóan foglalkoztak (Jakucs P., Debreczy Zs.). Érdekessége a terület sziklafüves lejtısztyeppjeinek, hogy az obligát dolomitnövények, amelyek innen nem is olyan messze, ADVIPLAN BT.

2003-02-16

37


pl. Balatonalmádi fölött megtalálhatók (magyar gurgolya, István király szegfő, kövér daravirág, korongpár), ezekbıl a dolomitgyepekbıl hiányoznak. A jelenség magyarázatát az adja, hogy a dolomitról a rárakódott lösz csak a legújabb idıkben erodálódott, ezalatt a dolomitnövények jó részének még nem volt módja betelepedni. Az Arács fölötti karsztbokorerdık kivételesen szépek és elsısorban az ıszi lombszínezıdéskor, amikor a cserszömörce vérpirossá válik, messzirıl látható tájképet formáló tényezık is. A terület tölgyerdei igen érdekesek, a száraz, meleg oldalak mészkedvelı tölgyeseitıl a gyertyános tölgyesig gyakorlatilag folyamatos az átmenet pl. a Koloska-völgy néhány pontján xerotherm tölgyesbe elegyedik már a gyertyán. Ez utóbbi tölgyerdık különösen tavasszal nagyon szépek, tömeges bennük a délies elterjedéső kisvirágú hunyor, helyenként a télizöld meténg. Sajnos itt is jellemzıek a kisebb-nagyobb feketefenyı telepítések. A Koloska-völgy forrás alatti patakparti növényzete – bár az elmúlt tíz év szárazságának és a karsztvíz-kiemelésnek köszönhetıen egyértelmően károsodott, még ma is igen értékes. Földtani értékek: Nosztori-völgy útbevágása: Geológiai érték I. (geológiai alapszelvény). A Csopakról Veszprémbe vezetı 73-as mőút K-i oldalán a 4,3 kilométernél mesterséges feltárás. A Veszprémi Márga formáció Sándor-hegyi Mészkı tagozata és a Fıdolomit formáció határa található a feltárás meredeken megdılt rétegeiben. Nosztori-völgy, nagy kıfejtı: Geológiai érték I. Az útkanyar D-i oldalán a meredek hegyoldalban nagymérető felhagyott kıfejtı. Feltárja a felsı-triász Füredi Mészkı több méter vastag rétegsorát. A pados kifejtıdéső kızet meredek dıléső, a növényzet kezdi benıni a területet. Nosztori-völgy: Geomorfológiai érték II. A Káptalani erdıbıl induló látványos völgy kanyarogva vési át magát a Csákány-hegy és a csopaki Öreg-hegy között. Területe 0,5 km2. Koloska-völgy: Geológiai, geomorfológiai érték I. Balatonarácstól É-ra 2 km-re, a Koloska-forrás fölött, 10 méter magasságot meghaladó dolomitsziklafalak és tornyok láthatók. A helyenként erısen töredezett kızet peremérıl jó kilátás nyílik a völgyre és a karsztforrás környékére. Koloska-völgy: Geomorfológiai, hidrológiai érték II. Balatonarácstól É-ra húzódik a Balaton-felvidék egyik legszebb és legismertebb szurdokvölgye. Felsı szakasza száraz, de a Koloska-karsztforrástól lefel‚ bıviző patak kanyarog benne. Területe 0,5 km2. Veszélyeztetı tényezı a vizek kiszáradása és az erıs idegenforgalom. Lóczy-barlang: Geológiai, geomorfológiai érték I. Balatonarács falu É-i szélén, a Kéki-völgy peremén egy felhagyott kıfejtıben nyílik a kiépített Lóczy-barlang. A több terembıl és folyósóból álló oldásos eredető kızetüreg a füredi mészkı győrt rétegeiben alakult ki. Hidrológiai értékek: Koloska-forrás, Nosztori-völgyi forrás, Kéki-forrás Botanikai értékek: Élıhelytípusok: cseres-tölgyes (Quercetum petraeae-cerris) gyertyános-tölgyes (Querco-Carpinetum) xerotherm molyhos-tölgyes (Orno-Quercetum pubescentis-cerris) cserszömörcés karsztbokorerdı (Cotino-Quercetum pubescentis) sziklafüves lejtısztyepp (Chrysopogono-Caricetum humilis) rekettyefüzes (Calamagrosti-Salicetum cinereae) nádas (Scirpo-Phragmitetum) magassásos (Caricetum acutiformis-ripariae) harmatkásás (Glicerio-Sparganietum) patakparti magaskórós (Geranieto-Filipenduletum) telepített feketefenyvesek degradált és másodlagos szárazgyepek Fajok: Védett növények: tavaszi hérics (Adonis vernalis) sulyoktáska (Aethionema saxatile) ADVIPLAN BT.

2003-02-16

38


vitézvirág (Anacamptis pyramidalis) erdei szellırózsa (Anemone sylvestris) borzas szulák (Convolvulus cantabricus) sárga koronafürt (Coronilla coronata) bokros koronafürt (Coronilla emerus) terpedt koronafürt (Coronilla vaginalis) hússzínő ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) nagyezerjófő (Dictamnus albus) magyar repcsény (Erysimum odoratum) apró nıszirom (Iris pumila) tarka nıszirom (Iris variegata) sárga kövirózsa (Jovibarba hirta) kisfészkő hangyabogáncs (Jurinea mollis) turbánliliom (Lilium martagon) gérbics (Limodorum abortivum) bársonyos kakukkszegfő (Lychnis coronaria) agárkosbor (Orchis morio) bíboros kosbor (Orchis purpurea) ezüstvirág (Paronychia cephalotes) ezüstös útifő (Plantago argentea) kétlevelő sarkvirág (Platanthera bifolia) leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp. nigricans) ıszi csillagvirág (Scilla autumnalis) vetıvirág (Sternbergia colchiciflora) lisztes berkenye (Sorbus aria) hegyi árvalányhaj (Stipa joannis) csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima) pilisi bükköny (Vicia sparsiflora) Ritkább és lokális értékő fajok (a ritkább fajok igen nagy száma miatt csak néhányat emelünk ki): fehér sás (Carex alba) sziklai sás (Carex halleriana) iszapzsurló (Equisetum fluviatile) kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum) mocsári orbáncfő (Hypericum tetrapterum) télizöld meténg (Vinca minor)

Tájképi értékek: A terület hegyei a környék arculatát meghatározzák, illetve több pontról igen jó kilátás nyílik, pl. a Tamás-hegyrıl az egész Balaton-vidékre, vagy a Koloska-völgy felsı szakaszának peremérıl magára a völgyre és környékére.

A Balatonfüred-Csopak környéki terület egyes tájegységei a Balatonfelvidéki Nemzeti Park várható bıvítésének színterei. A bıvítés elıkészítéséhez készült tanulmány területre vonatkozó térképét a 2.4 mellékletben mutatjuk be. (Készítette Dr. Seregélyes Tibor, és S. Csomós Ágnes)

CSERE-HEGY, TOMÁN-HEGY, FELSİ-ERDİ, SOM-HEGY Triász mészkıbıl és dolomitból álló, délnek tartó völgyekkel felszabdalt terület. A hegyek platóját cseres-tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris) borítják nagy területen, a délies lejtıkön xerotherm ADVIPLAN BT.

2003-02-16

39


tölgyesek (Orno-Quercetum pubescenti-cerris), bokorerdık (Cotino-Quercetum) és lejtısztyeppek mozaikolnak. Enyhe degradáltsága ellenére védett fajok azért bıséggel elıfordulnak, elsısorban a sztyeppfoltokban és az erdık szélében, így: nagyezerjófő (Dictamnus albus), gérbics (Limodorum abortivum), agárkosbor (Orchis morio), bíboros kosbor (Orchis purpurea), sulyoktáska (Aethionema saxatile), tavaszi hérics (Adonis vernalis), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), sárga kövirózsa (Jovibarba hirta), fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp. nigricans), terpedt koronafürt (Coronilla vaginalis), bokros koronafürt (Coronilla emerus), sárga koronafürt (Coronilla coronata), ıszi csillagvirág (Scilla autumnalis), ezüstös útifő (Plantago argentea), tarka nıszirom (Iris variegata), apró nıszirom (Iris pumila), selymes boglárka (Ranunculus illyricus), az üdébb erdık alatt tavasszal helyenként tömegesen díszlik a májvirág (Hepatica nobilis). A területnek jelentıs geológiai értékei vannak, ilyen a Sárkány-barlang. Balatonfüredtıl északra a Sárkány-völgy fölsı szakaszán, a nyugati oldal sziklakibúvásaiban található a kismérető barlang. Oldott üregeit a fagyaprózódás tágította tovább. A Sárkány-völgy és a Kéki-völgy viszonylag alacsony, de meredek, sziklás oldalakkal határolt, szurdok jellegő völgy. A köztük levı, fennsíkszerő, karsztos mezı enyhén lejt déli irányba. A talaj alól karrosodott rétegfejek bukkannak elı. Területe valamivel több mint 1 km2.

Helyi jelentıségő természetvédelmi értékek:

Kiserdı Természetvédelmi Terület:

A Kiserdıt 1979-ben a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 160/1979 számon nyilvánította védetté. A közel 10 hektáros terület a Balaton partjától mintegy 500 m-re, a tó felszíne felett 25 m-rel helyezkedik el. Eredeti növényzete mészkedvelı tölgyes volt, melyet kiírtva legelıerdıként, és szántóként hasznosítottak. Füred fürdıkultúrájának XVIII. szd-i kialakulásával szükségessé vált a források, és a környezı területek rendezése, melynek során fokozatosan, elıbb a források közvetlen környezetében, majd a mai Kiserdı területén alakítottak ki angol stílusu parkot. Petz Ármin 1870-es terve alapján megkezdıdött a park kialakítása, melynek középsı részénn már korábban állt a csaknem száz évig őködö-ma már csak néhány részletében fennmaradt- füredi kıszinház. A Kiserdı északi részét nagyrészt feketefenyıvel ültették be, ezért mai térképeink Fenyves park néven említik. Déli részén inkább a környéken honos tölgyek uralják az erdı képét. Balatonfüred a Kiserdıt gyakorlatilag körülveszi, ezért idırıl-idıre felbukkan a terület hasznosításának ötlete, de ezt a védettség szerencsére megakadályozza, a park rendben tartása, a látogatók rongálásai, a hulladék elszórása nehézségeket okoz. a fenntartásban.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

40


2.5.

EMBERI EGÉSZSÉG A környezet-egészségügyi felmérés során a lakosság általános egészségi állapotát értékeljük a környezeti hatásokkal összehasonlítva. A felmérés sikerét számos tényezı korlátozza. Viszonylag kevés adat áll rendelkezésre az általános egészségi állapot felmérésére. Magyarországon ilyen információkat részben az ÁNTSZ, részben a KSH győjt, elsısorban megyei bontásban. Az adatok azonban nem állnak mindig kölcsönösen rendelkezésre és az egészségügyi szempontú felmérések sem teljes körőek. A környezeti hatások és egészségi következményeik nem olyan régen kerültek az érdeklıdés elıterébe. Az emberi egészségi állapotot azonban sok tényezı összetetten befolyásolja és kevés tudományos eredmény áll rendelkezésre a közvetlen és közvetett környezeti hatások értékelésére.

2.5.1.

Általános adatok Az általános hazai és nemzetközi gyakorlatnak megfelelıen az egészségi állapot teljes körő jellemzésére csak a halálozási adatok értékelése alkalmas. A halálozási adatok azonban természetszerőleg csak bizonyos késéssel jelzik egy adott egészségügyi probléma, betegségtípus megjelenését, elıfordulását. Emellett, a végsı halálokok megjelölése nem tartalmazza esetleges egyéb jelentıs szervi elváltozások meglétét. Alakosság száma a mellékelt ábra alapján Balatonfüreden az 1960-as évek elején kezdett el hirtelen növekedni, azonban a másik ábrából az is látható, hogy az 1980-as évek elején a lakosság körében az élve születések már nem haladják meg a halálozást, tehát a lakosság létszáma csökkenı tendenciát mutat. A lakosság korösszetételét 1998, és 2001 évekre

75 év felett

75 év felett

55-64 év

55-64 év

35-44 év

35-44 év

19-24 év

19-24 év

5-14 év

5-14 év

0-11 hó

0-11 hó 0

1000

2000

Férfiak

3000

Nık

0

1000

2000

Férfiak

1998 év korfája Balatonfüreden

3000

Nık

2001 korfája Balatonfüreden

Csecsemıhalandóság az utóbbi években már nem volt észlelhetı 81995-ben 4, 1996ban, és 1997-ben 1-1 esetet regisztráltak, azóta ilyen eset nem fordult elı.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

41

ADVIPLAN BT.

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

1970

1960

1949

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1990

1941

1930

1920

1910

1890

1869

1857

1829

42

2003-02-16

Balatonfüred lakosságának száma KSH, és Önkormányzati adatok alapján 1785-2002 között

Lakosság száma

1980

1785


2002

2001

ADVIPLAN BT.

1991

1990

1971-1980 Elevenszülés

1994

1993 Halálozás

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1961-1970

1951-1960

1941-1950

1931-1940

1921-1930

1911-1920

1901-1910

1895-1900

43

2003-02-16

Elevenszülések, és halálozások számának alakulása KSH adatok alapján a lakosság számának ‰-ékében Balatonfüreden 1896-2001 között

0

5

10

15

20

25

1992


2001


2.5.2

Halálozási okok, és betegségek A tanulmány készítésekor nem állt rendelkezésre adat, hogy vajon el lehet-e különíteni a Balatonfüred egyes területein észlelt betegségeket, és halálozási okokat földrajzi elhelyezkedés szerint. A balatonfüredi, országos, és Veszprém-megyei halálozási okok, és gyakoriságok az alábbi összefüggéseket mutatják: Standard halálozási okok (országos shh 100.00)

Betegség Ischaemiás szívbetegség Heveny szívinfarktus Cerebrovasculáris bet. Hipertonia KALB. Alkoholos májzsugor Alkoholos eredető bet. Rosszindulatú daganatok össz. Ajak rosszindulatú dag. Gyomor rosszindulatú dag. Vastagbél rosszindulatú dag. Végbél rosszindulatú dag. Tüdı rosszindulatú dag. Emlı rosszindulatú dag. Méhnyakrák

Veszprém megyei shh Férfi Nı 95,05 88,42 93,5 88,67 106,46 101,99 77,25 77,43 99,03 72,32 99,73 94,15 90,9 87,26 89,87 85,34 91,14 88,14 101,49 90,01 91,16 68,22 90,25 100,9 86,9 56,2 89,42 82,12

Bfüred shh Férfi 99,08 99,79 81,91 77,98 29,97 60,59 65,19 83,03 61,05 92,08 97,64 88,22 54,54

Nı 80,62 75,46 76,23 29,05 49,63 83,08 74,09 75,24 100,53 116,75 91,5 69,62 46,05 57,22 84,21

Kék: országosnál magasabb megyei shh érték Piros: megyeinél magasabb városi shh érték Zöld: országosnál, és megyeinél magasabb shh érték

Prevalenciák összehasonlítása 2001 év végén (%-ban megadva):

Férfi/megyei átlag Nı/megyei átlag

Betegség Magasvérnyomás 11,5-16,3/18,64 9,3-15,3/24,07

Asthma 4-6/4,89 4,8-7,2/5,93

Rosszindulatú dag. 0,83-1,43/1,72 0,94-1,68/2,01

A betegség prevalenciák Balatonfüred területén a megyeivel összehasonlítva általában átlagos, vagy az alatti értékeket mutatnak, kiemelendı, hogy a nık magas vérnyomás betegségei jóval a megyei alatt jellemzıek.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

44


2.5.3.

Foglalkozás egészségügy

1997-2002 közötti évekre vonatkozóan az alábbi adatokat kaptuk:

24

61

0

50

100

Fokozott expozíciók Foglalkozási megbetegedések

2

83

0

50

100

Bır megbetegedések Zaj eredető megbetegedések

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

45


2.6.

ÉPÍTETT KÖRNYEZET

2.6.1.

Épületek, városkép Balatonfüred Város Képviselı Testületének 5/2002 (II.28) önkormányzati rendelete értelmében a települési környezetépítészeti értékeinek helyi védelme érdekében a történelmileg kialakult városrészekre (Fürdıtelep, az Óváros, és Arács) építészeti szempontból területi védettség (T) vonatkozik, míg Balatonfüred a rendelet ezen felül megkülönböztet egyedi védettséget (E), mely kiterjedhet az épület egészére, vagy az utcaképi megjelenés védelmére. A Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztikai Tanszéke által 2001 novemberében elkészített tanulmány ajánlásainak felhasználásával Balatonfüred épített környezetének fontosabb védendı elemeit az alábbiakban adhatjuk meg:

⇒Országos mőemlékek:

Cím Ady E. u.13 Arács, Béke u. 6 Arács, Béke u. 10 Hısök tere 1

Hrsz 1141/1 3475 3483 3311/1

Arács, Itatóköz 10 Arács, Itatóköz 12 Arács, Koloska u. 4 Arács, Koloska u. 12 Arács, Lóczy Lajos u. 56 Arács, Lóczy Lajos u. 68 Arács, Lóczy Lajos u. 72 Arács, Lóczy Lajos u. 75 Arács, Lóczy Lajos u. 77 Arács, Lóczy Lajos u. 78 Arács, Lóczy Lajos u. 79 Arács, Lóczy Lajos u. 87 Arács, Lóczy Lajos u. 101 Arács, Lóczy Lajos u. 103 Arács, Lóczy Lajos u. 105 Arács, Lóczy Lajos u. 111 Arácsi út 94 Bajcsy Zsilinszky u 32 Bajcsy Zsilinszky u. 37 Tagore sétány 1 Blaha Lujza u. 1 Blaha Lujza u. 2 Blaha Lujza u. 4 Blaha Lujza u. 7 Blaha Lujza u. 9

3465 3452 3390 3399 3459 3463 3464/1 3662 3664 3472 3665 3665 3580 3580 3576 3575 2506 1322 1478 84 370 134-136 162 364,369 363

Megnevezés Romantikus lakóház Népi lakóház Népi lakóházarács, 18. század, eklektikus stílusban átalakítva 1870 körül, jelenleg mezıgazdasági szakiskola Népi lakóház Népi lakóház Népi lakóház Népi lakóház Rk templom, késı barokk, 1790 körül Népi lakóház Ref templom, késı barokk, 1786, tornya 1922 Népi lakóház Népi lakóház Népi lakóház Népi lakóház Népi lakóház Népi lakóház Népi lakóház Népi lakóház Népi lakóház Volt Gombás kúria, 18. szd Volt zsinagóga, feltehetıen középkori eredető Lakóház, 19 szd. Egykori evezısház, 19. szd vége, Hauszmann A. Rk kerektemplom, klasszicista, 1841-46 Volt Huray villák, romantikus, 1868 Volt Blaha kúria, klasszicista,l 1816 Ún. Hermina udvar, késı barokk eredető, 19. szd Üdülı, posta ház

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

46


Blaha Lujza u. 10 Gyógytér (közterület) Honvéd u. 1 Jókai u. 28 Kilátó u. 2 Kilátó u. 17 Kossuth Lajos u. 39 Major u. 6-8 Meleghegy, Határ u. Mogyoró u. 1 Óvoda u. 16 Óvoda u. 4 Régi temetı u. 1 Siske u. 9 Siske u. 21 Siske u. 39/a Siske u.40 Siske u. 45 Siske u. 49 Siske u. 51 Tamáshegy, Muskátli u. 1 Temetı, Vázsonyi u Vázsonyi u.

164 376/1 130 139-140 2455/6 5103 2020/1 2140 4785 2020/2 1952 2016 1853 1992 1971 1937 1835 1937 1938/1 1933/2 5147 1811, 1864 1830

SZOT üdülı, egykori Nagyvendéglı, copf, 1810 Ivócsarnok, klasszicista, 1880, átépítve 1853 Volt Jókai villa, kora eklektikus, 1870 körül Volt Döry villa, eklektikus, 1869 Népi, présház,1743 Csıszház, népi ref. Templom, klasszicista, 1829 Népi lakóház Népi présház, pince Egykori ref. Iskola, klasszicista, 1829 Népi lakóház Népi lakóház Népi lakóház Népi lakóház Népi lakóház, 19. szd eleje Népi lakóház, 19. szd eleje Népi lakóház, 19. szd eleje Népi lakóház, 19. szd eleje Népi lakóház, 19. szd eleje Népi lakóház, 19. szd eleje volt Somogyi kúria, klasszicista, 1820 Római alapokon templomrom, 12. szd Klasszcista lakóház, 1820 körül

⇒Egyedi védelemre javasolt épületek listája (E=egész épület védelme, U=utcaképi védelem):

Cím Ady Endre u. 12/a Bajcsy Zsilinszky u. 1 Bajcsy Zsilinszky u. 6 Bajcsy Zsilinszky u. 8 Béke u. 21 (Arács) Blaha Lujza u. 3 Blaha Lujza u. 5 Csokonai u. 3 Csokonai u. 5 Csokonai u. 6 Csokonai u. 7 Csokonai u. 8 Csokonai u. 14 Dózsa György u. 1 Dózsa György u. 3 Écsy László u. 5 Felsı köz 1 Felsı köz 3

Minısítés E U U U E E E E E E E E E U U E E E

Hrsz 2765 1571 1292 1293/1 3521 368 367 146 144 154 141 156 161 1554/1 1533 E 102 1527/1 1530

ADVIPLAN BT.

Megnevezés Családi lakóvilla Lakóház Lakóház Lakóház Népi lakóház Emeletes lakóház Emeletes lakóház Üdülı villa Emeletes üdülı villa Üdülı villa Üdülı villa Üdülı villa Üdülı villa Üzlet épület Üzlet épület Nagyüdülı Családi lakóvilla Családi lakóvilla

2003-02-16

47


Felsı köz 7 Honvéd u. 2 Honvéd u. 4 Honvéd u. 6 Iskola u 1 Jókai u. 24 Kisfaludy Sándor u. 1 Kisfaludy Sándor u. 3 Kossuth Lajos u. 2 Kossuth Lajos u. 23 Kossuth Lajos u. 24 Kossuth Lajos u. 25 Kossuth Lajos u. 27 Kossuth Lajos u. 28 Kossuth Lajos u. 37 Lóczy Lajos u. 58 Lóczy lajos u. 60 Nádor u. 1 Petıfi Sándor u. 34 Petıfi Sándor u. 36 Petıfi Sándor u. 42 Petıfi Sándor u. 44 Siske u. 1 Siske u. 4 Siske u. 6 Siske u. 19 Siske u. 20 Siske u. 29 Siske u. 34 Siske u. 63 Somogyi u. 9 Völgy u. 11 Zsigmond u. 5

E E E E E E E E U U U E U U U U U E E E E E E U U U U U E E E E E

1531 94 100 101 1210 144 375 374 1521 2129 1543/2 2110 2027 1551 2022/1 3457/2 3457/1 3101 639 634/1 633/2 629 2018 1564 1563/2 1972 1652 1967/2 1831 1908 1564/2 1280 155

Népi lakóház Csoportos nagyüdülı Nagyüdülı Nagyüdülı Lakóvilla Üdülı villa Mozi Emeletes nagyüdülı Lakóház Lakóház Emeletes lakóépület Régi tőzoltó szertár Lakóház Lakóház Középület Posta Lakóépület Családi lakóvilla Nagyüdülı Nagyüdülı Nagyüdülı Nagyüdülı Középület Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Volt magtár Népi lakóház Családi lakóvilla Népi lakóház Üdülı villa

⇒Helyi értékvédelmi szempontból védelemre javasolható épületek:

Cím Park u. 11 Zsigmond u. 2 Zsigmond u. 4

Hrsz 171 183 181

Megnevezés Üdülı villa Üdülı villa Üdülı villa

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

48


Zsigmond u. 8 Csokonai u. 4 Pálóczy Horváth Á u. 12 Zsigmond u. 22 Bajcsy Zsilinszky u. 16 Bajcsy Zsilinszky u. 17 Bajcsy Zsilinszky u. 30 Kossuth Lajos u. 21 Béke u. 12 Béke u. 31 Csokonai u. 6 Petıfi Sándor u. 34 Petıfi Sándor u. 36 Petıfi Sándor u. 44 Somogyi u. 26 Siske u. 43

177 153

Üdülı villa Üdülı villa Pálóczy Horváth Á kisebbik háza Üdülı villa Kisvárosi lakóház Lakóépület Volt ref.elkész lakás Lakóház Népi lakóház Pince Üdülı villa Nagyüdülı Nagyüdülı Nagyüdülı Népi lakóház Lakóház

165 1297 1509 1320 2130 3486 3513 154 639 634/1 629 1446 1938/1

⇒Átépítés szempontjából figyelemmel kísérendı épületek: Cím Kossuth Lajos u. 12 Kossuth Lajos u. 14 Kossuth Lajos u. 16 Kossuth Lajos u. 18 Kossuth Lajos u. 20 Kossuth Lajos u. 22 Kossuth Lajos u. 26 Kossuth Lajos u. 28 Kossuth Lajos u. 29 Kossuth Lajos u. 31 Kossuth Lajos u. 33 Kossuth Lajos u. 35 Bajcsy Zsilinszky u. 4 Siske u. 2 Siske u. 22 Siske u. 24 Siske u. 26

Hrsz 1528 1291 1535 1540 1541 1542 1545 1552/1 2026 2024/2 2023/2 2022/1 1291 1563/1 1664 1656 1657

Megnevezés Lakóház üzlettel Lakóház üzlettel Lakóház üzlettel Lakóház üzlettel Lakóház üzlettel Lakóház üzlettel Lakóház üzlettel Lakóház üzlettel Lakóház üzlettel Lakóház üzlettel Lakóház üzlettel Mővelıdési ház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

49


2.6.2

Védett területek, védıterületek: →védett területek építészeti, és városképi szempontból, valamint a szılımővelés fenntartása érdekében a „Védett szılık szabályozási terv 22/2001 (X.25) önkormányzati rendelet” határozza meg a Baricska dőlı szılıterületein engedélyezett tevékenységeket →védıterületek környezetvédelmi, építészeti, vagy egyéb szempontból a hatóságok védıterületeket jelöltek ki az alábbi épített, és természeti elemek részére: →vízmő →szennyvíztisztító →Siske-Kéki források védıterülete →Állami Kórház savanyúvíz forrásai →Berzsenyi kút-Polányi kút közös védıterülete →mentıhelikopter leszálló

2.6.3

Zöldfelületek, köztisztaság A zöldfelületek karbantartásáért, és a köztisztaság biztosításáért a Probio Rt felelıs. Balatonfüreden 2002 december 31-i adatok alapján az alábbi közhasznú zöldfelületeket tartják nyilván : Megnevezés Parkok területe Virág Fő+cserje Kerti burkolat Egyéb Belterjesen gondozott Külterjesen gondozott Gondozatlan Játszóterek területe Játszóterek száma (db) Parkerdı , pihenıerdı, véderdı terülkete Gondozott Gondozatlan

Terület nagysága (ezer m2) 1547 4 1015 58 470 660 887 8 16 96 96 0

Összes közhasználatú zöldfelület: 1643 Az ÁNTSZ folyamatosan felügyeli a játszóterek tisztaságát, írásbeli panaszról Balatonfüreden nincs tudomásunk. Figyelem! Az EU szabványoknak megfelelı játszótéri kialakítással kapcsolatban még 2003 márciusában várható egy BM rendelet, mely szerint a megfelelısségi felülvizsgálatot legkésıbb 2004 december 31-ig le kell folytatni!

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

50


A hulladék begyőjtése, utcák tisztántartása terv alapján történik. →A lakossági terv a tanulmány elkészítésekor nem állt rendelkezésre. →Gépi utcaseprés az alábbi megosztásban történik: Heti 6x (hétfıtıl szombatig) Heti 3x (kedd-csütörtök-szombat) (hétfı-szerda-péntek) →Kézi utcaseprés az alábbi megosztásban történik: Heti 7x (V.1-IX.30) Heti 3x (hétfı-szerda-péntek) (X.1-IV.30) Heti 5x (hétfı-péntek) (I.1-XII.31) Heti 3x (hétfı-szerda-péntek) (I.1-XII.31) →Hulladékgyőjtı kosarak ürítése: Heti 14x (napi 2x) (V.15-IX.14) Heti 7x (V.15-IX.14) Heti 3x (hétfı-szerda-péntek) (V.15-IX.14) Napi + 4x V(I.1-VIII.31) Koloska völgy (V.1-IX.30)(kedd-péntek) Heti 3x (IX.16-V.14) (hétfı-szerda-péntek) →Konténeres szemétszállítás: Heti 1x (I.1-XII..31) Heti 1x (IV.1-X.31) Heti 1x (IV.1-IX..30)

68.150 m2 103.240 m2

13.105 m2 10.555 m2 3.475 m2 3.020 m2

163 db 115 db Fennmaradó 155 db 112 db 10 db 161 db

3 temetıbıl Koloska völgy, Lóczy barlang, Kilátó u Malom völgy

→Autóbusz váróhelyek tisztántartása: Heti 5x (hétfı-péntek) (V.1-IX.30) Heti 2x (hétfı-péntek) (X.1-IV.30)

26 db

→Autóbusz megállóhelyek tisztántartása: Heti 5x (hétfı-péntek) (V.1-IX.30) Heti 2x (hétfı-péntek) (X.1-IV.30)

22 db

→Utak öntözése pormentesítés céljából: Heti 7x (hétfı-péntek) (VI.1VII..31)

144.400 m2

→Síkosság-mentesítés A helyi környezetvédelmi rendelet általában tiltja az utak sózását, lehetıséget csak kivételesen ad. A szóróanyag depók száma Balatonfüreden 20 db, a kiszórt anyag mennyiségét, és minıségét nem ismerjük. →Hóeltakarítás:: „Piros”, és „Zöld” útvonalon két-két jármővel, valamint a többi utcán szükség szerint.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

51


Balatonfüreden 2002 december 31-i állapot szerint az alábbi útmennyiség tisztántartásával, és karbantartásával kell számolni:

Kategória Belterület I.rendő Belterület II. rendő Belter. Győjtıút Kiszolgáló, és lakóút Belterületi út összesen Külterületi közutak Bel és külterület közút össz. Kerékpárutak Gyalpgutak, és járdák

Hossz (km) Kiépített Kiépítetlen

14.578 39.503 54.081 1.900 55.981 0,515 42.181

15264 15264 31600 46864 0,800

Kiépített utak terület (m2)

96538 180.502 277.040 13100 290.140 1.030 87.250

A kiépített helyi közutak burkolatterülete (négyzetméter):

Kategória Belterület I.rendő Belterület II. rendő Belter. Győjtıút Kiszolgáló, és lakóút Belterületi út összesen Külterületi közutak Bel és külterület közút össz. Kerékpárutak Gyalpgutak, és járdák

Aszfaltbeton öntöttaszfalt

96.538 74.265 170.803 3.040 173.843 1030 84910

ADVIPLAN BT.

Kı

Beton

106,237 106.237 10.060 116.297 2.340

összesen

96.538 180.502 277.040 13.100 290.140 1.030 67.250

2003-02-16

52


2.7 POTENCIÁLIS VESZÉLYFORRÁSOK A környezeti elemek károsítása szempontjából az alábbi fontosabb potenciális veszélyforrásokat emeljük ki: ⇒ hulladék, és veszélyes anyag kezelés: →engedéllyel rendelkezı hulladéklerakó →hulladékudvar →engedély nélküli hulladéklerakás, tárolás, kezelés →veszélyes anyagok kereskedelme, szállítása, kezelése Fı veszélyforrások: tőz keletkezése, káros anyagok kioldódása-bemosódása, közegészségügyi problémák forrása ⇒gáz halmazállapotú anyagok →vezetékes gáz forgalmazás, felhasználás →palackos gáz forgalmazás →MOL üzemanyag kút →Avanti üzemanyag kút →Hangár-Épker Kft →PB gázcsere-telep →Tüzép-telep →Arácsi –út →rögzített, cseppfolyós PB töltető tartályok alkalmazása (a Területi Mőszaki Biztonsági Felügyelet adatai alapján) Ssz Név Hely Hrsz 1 Cseledi Kft (Szeszfızde) Aszófıi út 087 2 MASPED Rt üdülı Babits M. u. 5 516 Széchenyi u.24. 18/2 3 Füred Kemping, Balatontourist 4 Szeibert Tibor Aranyhíd sétány 403/20 5 Baricska Csárda Kft 6 Margaréta Szálló Széchenyi u.29 7 7 Végh Ferenc Szılık alja u. 1/a 3830/2 8 DOTO Kft 4680 9 Vitorlás Étterem Tagore Sétány 1 84 10 Rendırkapitányság Fürdı u. 15 1376 11 Marina Szálló Széchenyi u. 26 12 Hordó Csárda 13 Molnár Csaba Kéki dőlı 4667 14 Park Hotel Jókai u. 24 144 15 Park Hotel, Astor Gast Kft Jókai u. 24 144 16 TLC Kft Tihanyi mőút 1 035/9 17 18 19

Szlavonits József Vászolyi, és Drechsler kft Kiss András

P. Horváth Á. u. 86 Zártkert Kéki dőlı

3267/2 5114/1 4718

Db 1 1 3 1 1 1 1 1 1 3 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1

Térf (m3) 5 5 5 5 5 12 3 3 5 5 5 5 5 4 5 25 5 3 3 3

Fı veszélyforrások: tőz, és robbanásveszély ⇒folyékony, veszélyes anyagok tárolása ADVIPLAN BT.

2003-02-16

53


→ földalatti tárolás (a Területi Mőszaki Biztonsági Felügyelet adatai alapján) Ssz 1 2

Név Állami Kórház Marina Szálloda

Hely Gyógy-tér 2 Széchenyi u. 26

3

Hotel Füred

Széchenyi u. 20

4

DRV felszíni vízmő

Germering u.

5 6 7 8 9

Fortuna Hotel Szanatórium Vitorlás Optimist Kft Annabella szálloda MOL töltıállomás

Huray u. 6 Gyógy tér 1 Tagore sétány 1 Széchenyi u. 25 Széchenyi u.

10

SHELL töltıállomás

Széchenyi út

11 12

PA rehabilitációs központ Volt szovjet üdülı, a megszüntetésre engedélyt kapott, de a megszüntetést nem jelentette) BM Kelén Gyógyszálló Avanti töltıállomás

Germering u. 19 Honvéd u. 2

Hangár Épker Kft Balaton Volán Rt. (megszüntetési engedélyt kapott, de a megszüntetés tényét nem jelentette)

Fürdı u. 25/a 1428/2 Hrsz

13 14 15 16

Petıfi S. u. 38 Fürdı u. 15

Db 1 2 1 1 1 1 1 1 1 2 2 1 1 2 1 1 3 1 1 1 4 1

Térf (m3) 10 25 25 25 50 50 50 10 25 50 25 10 25 60 60 7 34 34 50 50 6 3

Töltet Tüzelıolaj Üres Pakura Tüzelıolaj Tüzelıolaj Középfőtıolaj Üres Tüzelıolaj Tüzelıolaj Főtıolaj Főtıolaj Tüzelıolaj Tüzelıolaj Benzin Gázolaj Fáradtolaj Benzin Gázolaj Benzin Tüzelıolaj Gázolaj Gázolaj

2 1 1 1 3 1

25 50 25 20 25 5

Főtıolaj Benzin Benzin Főtıolaj Gázolaj Gázolaj

Figyelem! A MOL, és a SHELL üzemanyag tárolásra szolgáló felszín alatti tartályai duplafalúak, szóbeli információk alapján a többi nagy valószínőséggel mind szimplafalú, melyeket a vonatkozó jogszabályok alapján 2003 szeptember 15-ig mentesíteni kell !! Az Avanti töltıállomás telepén a felszín alatti tartályok mellett található még két db 10 000 l-es felszín feletti üzemanyag tartály is. Fı veszélyforrás: talaj, és felszín alatti víz szennyezése

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

54


3

KÖRNYEZETHASZNÁLATOK

3.1.

LEVEGİSZENNYEZÉS A 2.1 fejezetben a RIV mérıállomások adatai alapján bemutatásra került a város légszennyezettségének alakulása az elmúlt 10 éves idıszakban. Az adatok feldolgozása azt mutatja, hogy a vizsgált komponensek közül a kén-dioxid, nitrogén dioxid, illetve az ülepedı por szennyezettség alakulásának trendje télen általában a magasabb, nyáron alacsonyabb értékeket mutatnak, de több eddig nem bizonyított neredető nyári maximum adat is megjelent, amely feltehetıen valamely távoli iparvidékhez, vagy helyi kazán üzemének indításához, esetleg a közeli vasút üzeméhez köthetı. A változás hosszú távú trendje a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, azonban a közlekedési eredető szennyezı anyagok (szénmonoxid, formaldehid, PAH, BTX) koncentrációja a forgalom növekedésével várhatóan szintén növekszik.

A különbözı légszennyezı források szerepe a város légszennyezettség állapotának kialakulásában eltérı: Lakossági légszennyezés: Nincs kimutatás arról, hogy a lakosság milyen arányban, és milyen mennyiségben használja fel a különbözı energiahordozókat , elsısorban főtésre, mely a legnagyobb szennyezıforrás.

Ipari légszennyezés: Balatonfüreden az ipar az elmúlt években jelentıs változáson ment át, az üzemek egy része átalakult illetve megszőnt. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelıség 2002. évi határozatai lehetıvé teszik a legfontosabb légszennyezı források és jellemzı emittált komponensek bemutatását. (A bevallási adatok nem álltak rendelkezésre) Valószínő, hogy a városban számos, a 21/2000. (II.14.) Korm. Rend. hatálya alá nem tartózó, bejelentésre nem kötelezett pontforrás is üzemel. A 3.1.a táblázat a kibocsátási adatokat, a 3.1.b táblázat a kibocsátáshoz kötött határértékeket tartalmazza Figyelem! Mindegyik, a felsorolásban szereplı cég 2003 március 31-ig a kötelezı adatszolgáltatással együtt az idıszakos mérésekrıl készült jegyzıkönyvet is köteles a KDTKÖFE-nek megküldeni, a jkv-et az Önkormányzat mint adatbázist tudja hasznosítani!

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

55


3.1.a táblázat Balatonfüredi cégek légszennyezı anyag kibocsátás Cég

Paksi Atomerımő Rt telephely Hotel Füred

Légszennyezı anyag emisszió (kg/h) CO NOx Szilárd Korom 0 0 0.061 0.946 0.028 0.883 0.018 0.478 0.007 0.099 0.001 0.102 0.003 0.087 0 0.0021 0.0063 0 0.0008 0 0.21 0 0 0 0 0 0 0 0.0003 0.009 0.03 0.005 0.026 0.004 0.037 0 0.002 0.062 SO2 0 2.004 1.817 0.903

P1 P2 P3 BM Kelén üdülıszálló P1 P2 P3 MH Kardiológia Rehabilitációs Központ P1 Hotel Marina P1 Hotel Uni P1 Probio Rt központi telephely P1 TLC Kft P15 P30 P31 Állami Szívkórház P1 Pannon Sütı Kft Füredhı Kft Cég Légszennyezı anyag emisszió (kg/h) Izo Etilpropil Toluol Xilolok Szilárd Benzin benzol alkohol Csermely, és Társa Kft 0 0.034 0.001 0.047 0.089 0.003

Butil acetát

0.043

Izobutil acetát 0.036

3.1.b táblázat Balatonfüredi cégek légszennyezı anyag kibocsátás határértékei Cég

Légszennyezı anyag emisszió (mg/köbméter) SO2 CO NOx Szilárd Korom Paksi Atomerımő Rt telephely 35.0 100.0 350.0 5.0 Hotel Füred 1700.0 175 450 80 1.0 Bacharach BM Kelén üdülıszálló 35.0 100.0 350.0 5.0 MH Kardiológia Rehabilitációs Központ 35.0 100.0 350.0 5.0 Hotel Marina 1700.0 175.0 450.0 80 1.0 Bacharach Hotel Uni 1700.0 175.0 450.0 80 1.0 Bacharach Probio Rt központi telephely 35.0 100.0 350.0 5.0 TLC Kft 35.0 100.0 350.0 5.0 Állami Szívkórház 35.0 100.0 350.0 5.0 Pannon Sütı Kft 35.0 100.0 350.0 5.0 Füredhı Kft 35.0 100.0 350.0 5.0 Cég Légszennyezı anyag emisszió (mg/köbméter) Izo IzoEtilButil propil Toluol Xilolok butil Szilárd Benzin benzol acetát alkohol acetát Csermely, és Társa Kft 150 150 100.0 150.0

A balatonfüredi összesített kibocsátás (ipari+lakossági nem ismert, mivel a kibocsátókról összesített adatbázis nem áll rendelkezésre.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

56


A balatonfüredi forgalomszámláló állomás adatai szerint az áthaladó összes forgalom az elmúlt években az alábbiak szerint alakult: 71.út 38+050 2204 Balatonfüred [j/nap] 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0

év 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001

A fenti forgalom a KDTKÖFE számításai szerint 2001-évben Balatonfüred környékén a 71-es fıút vízgyőjtı területre esı 13,582 km-es szakaszán az alábbi légszennyezést eredményezte: Jármő típus Szgk.

Busz

Tgk

∑

Légszennyezı anyagok (t) Idıszak

CO

SO2

Korom

51,9 16,78

0,96 1,22

5,76 7,3

21,01

2,18

13,07

37,59 21,49

1,82 2,31

12,13 15,37

27,24

2,31

15,37

48,76 63,58

4,14 2,77

27,5 17,90

74,64

3,53

22,68

6,30

40,57

NOx

Szezon 495,2 Szezonon 512,3 kívül Teljes év 1007,5 Szezon 26,76 Szezonon 33,91 kívül Teljes év 60,68 Szezon 100,31 Szezonon 127,11 kívül Teljes év 227,41 Szezon 622,27 Szezonon 673,32 kívül Teljes év 1295,59

25,51 26,39

A tanulmány készítésénél a forgalom hatását igazoló légszennyezési mérés nem volt ismert. A Balatonfüreden áthaladó legfontosabb utak forgalmi adatainak változását a 4.3 fejezet forgalmi táblázata tartalmazza:

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

57


3.2.

VÍZHASZNÁLAT, SZENNYVÍZKIBOCSÁTÁS

3.2.1.

Vízhasználat Vízbázisok Balatonfüreden az ivóvíz ellátás alapját már a régebbi történelmi idıkben is a forrásvíz jelentette, a rómaiak más helyekhez hasonlóan valószínőleg Füreden is a villákba történı víz bevezetéssel oldották meg magasabb igényő kultúrájuk vízellátását. A vízellátás fejlıdésének a Balatonfelvidéken középkorban a források közelében létrejövı falvak, valamint a gyógyforrások közelében kialakult fürdıkultúra vetette meg az alapját. Balatonfüreden a környék több vízmővével együtt az 1930-as években épült meg a községi vízmő. A vízbázisok védelme érdekében a balatonfüredi csatornázás kiépítése 1936-ban kezdıdött meg, amely föld alá helyezett, 300 m3/nap teljesítményő, oldómedencés, csepegtetıtestes kiképzéső volt. Balatonfüreden 1957-ben naponta 1900 m3/nap víztermelési kapacitás állt rendelkezésre, a hozzá tartozó csıhálózat 20 km volt. Balatonfüred ivóvizének alapját hosszú ideig kizárólag a Siske, és Kéki források foglalása után a vízellátásba bevont karsztvize szolgáltatta, azonban 1971-72 körül a Balaton több pontján, így Füreden is ugrásszerően megnıtt –különösen nyáron- a vízigény, ezért kiépült a Germering úti felszíni víztisztító mő rendszere, mely 2002 évben 2.116 ezer m3 vizet szolgáltatott a város részére. A vízigényeket a Balaton parti telkek szinte mindegyike kiegészíti a búvárszivattyúval kiemelt vízzel, ennek azonban egy -megbecsülhetetlen- része engedély nélküli. Az engedéllyel létesült karsztkutakat a Közép-dunéntúli Vízügyi Igazgatóság nyilvántartása alapján a vízrıl szóló fejezetben tárgyaltuk, azonban az engedély nélküli kutakról semmilyen információ nem áll rendelkezésre. Ugyancsak érdekes kép bontakozik ki a talajvízre telepített kutak körül. A 72/1996 (V.22) Korm. Rendelet szerint a talajvíz kinyerését szolgáló kutak telepítésének, illetve megszüntetésének engedélyezése a jegyzı feladata, de erre vonatkozó érvényes listát a sok illegális használat miatt szinte egy Balaton környéki önkormányzat sem tud felmutatni, és a betartás ellenırzése általában meghaladja a rendelkezésre álló önkormányzati erıforrásokat. A napi, és hétvégi csúcsok kiegyenlítésére, a kellı nyomás, és az egyenletesebb üzem biztosítására Balatonfüreden több ivóvíztározót hoztak létre: Tározó megnevezése Tározó térfogata (m3) Gombás-kúria 2000 Óvoda u. 2000 Siske 150 Tamáshegy 2000, 370 Péterhegy 50 Öreghegy 75 Nagymezı 370 Vízkivételi mő 2x2000, 1x1500 Balatonfüred ∑ tározókapacitás: 12.515 m3 Vízhálózat

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

58


A balatonfüredi ivóvízhálózat keresztmetszeti összetétele: Hálózati elem Gerincvezeték Elosztóhálózat

Méret NA 400-NA 200 NA 150 alatt

Hossz 21,7 km 86,0 km ∑ 107,7 km

A balatonfüredi ivóvízhálózat korösszetétele Kor

Hossz

Részarány

5-10 év

16 km

15 %

10-20 év

27 km

25 %

20-30 év

43 km

40 %

30 év fölött

21,7 km

20 %

A vízhálózatban történt korábbi szolgáltatási irány megváltoztatás következtében a vezeték falára rakódott vastartalom megjelent a lakossági rendszerben, a DRV tájékoztatása alapján a rendszer átmosása megtörtént. Lakossági vélemények alapján a kimosás az átadópont utáni rendszer részt nem érintette, ennek kimosása egyes vélemények szerint lakásonként további 4-5 köbméter vizet jelentene. 3.2.2.

Csatornahálózat A szennyvízcsatorna, és csapadékcsatorna hálózat kiépítettsége egyaránt nem mondható teljesnek. A DRV közlése alapján Balatonfüreden egyesített csatorna nincs, a csapadék –fıleg az olvadt hólevek- azonban bejuthat a szennyvízcsatornába, növelve ezzel a szennyvíztisztító terhelését. Ilyen okok lehetnek például a fedlaphiány, aknafal-, csatorna-, házibekötés beszakadás, stb.) Lehetséges, hogy az elöregedett szennyvízcsatorna hálózatba a felszín alatti víz is behatolhat, de erre vonatkozó vizsgálati eredményeket nem ismerünk A Hidrokomplex Kft által 2002-ben „Balatonfüred térség csatornázása, és szennyvíztisztítása” mőszaki leírásából kitőnik, hogy hiába az elválasztott rendszer, a csapadék szennyvízre gyakorolt higitó hatása -a készült tervek szerinti- teljes elválasztó rendszer kiépítéséig csak akkor lesz elviselhetı mértékő, ha a szennyvíztisztító elsı ütemének megvalósításával együtt a teljes szétválasztás megvalósításáig a záportárolás kérdését is megoldják. A szennyvízcsatorna üzemeltetése a DRV, a csapadékcsatorna üzemeltetése önkormányzati feladat.

3.2.2.1

Csapadékcsatorna hálózat Balatonfüred területén négy fı vízgyőjtı található, melyek által győjtött vizek a Balatonba folynak, ezek az alábbiak:

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

59

BALATONFÜRED KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ÁLLAPOTFELMÉRÉS Vízgyőjtı terület (km2) 17,6 11,8 1,5 13,5 ∑ 44,4

Megnevezés Füredi(Szöllısi-séd) (Malom-patak) Kéki patak Baricska-dőlıi árok Arácsi-séd (Koloska patak)

Ezek közül a Malom-patak Balatonfüred közigazgatási területén ered, áthalad Balatonszöllıs területére, végül Füreden, a Füred-Tihany közigazgatási határ közelében torkollik a Balatonba, ennél fogva a füredi csapadékvízgyőjtı rendszerre alárendelt. (A patakokról részletesebben lásd a felszíni vizek fejezetet) 1989-ben a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Veszprémi Szakaszmérnöksége elkészítette Balatonfüred csapadékvíz elvezetési tanulmánytervét mely alapján a zárt csapadékvíz elvezetı rendszert az alábbiakban jellemezhetjük. A csapadékvíz három befogadó területre kerül bevezetésre: - Kéki patakba - Koloska patakba - közvetlenül a Balatonba Az egyes területek zárt csapadékvíz-csatorna rendszerét az alábbi adatokkal jellemezhetjük (a részletes alapadatok a tanulmányban utcára bontva megtalálhatók) Csapadékvíz közvetlen befogadója Kéki-patak Koloska-patak Balaton

Zárt csapadékcsatornák tisztítás igény szerinti hosszmegoszlása (1989 évi állapot) Tisztítandó, Sürgısen Befogadó Eltömıdött Megfelelı de üzemkész tisztítandó ∑ csatorna 7.630 m 4.953 m 450 m 225 m 13.258 m 2.540 m 585 m 1.040 m 195 m 4.360 m 2.170 m 5.215 m 715 m 265 m 8.365 m ∑ zárt csapadékcsatorna hossza Balatonfüreden : 25.983 m

A Közép-Dunéntúli Környezetvédelmi Felügyelıség által a balatoni vízgyőjtık környezeti állapot felmérésére, és a környezeti állapot javítására 2001-ben kiadott feladatterv adatai alapján Balatonfüred területén az alábbi állapot van: - 50.080 m nyílt vízlevezetı árok létesült - ebbıl 3000 m hossz mederburkolattal ellátott, a többi földmedrő - 10.080 m megfelelı állapotú - 40.000 m rendezést igényel - hordalékfogó csak két helyen van, de ezek helyét nem nevezi meg (feltehetıen a Kéki, és Siske patakok torkolatáról tesz említést) A zárt, és nyílt rendszereken az 1989-es kimutatás szerint az alábbi fontosabb teendık vannak: Balatonarács: - Koloska patak mederrendezése 2.600 m hosszban 2 db hordalékfogó építése 2 db rácsos hordalékfogó építése - zárt csatorna építése 1.610 m hosszban ADVIPLAN BT.

2003-02-16

60


- nyílt árok építése 900 m hosszban - 30 db kapubejáró építése - 1000 m útburkolat kiképzés vízvezetı vápaként - 910 m vápás út kiképzése terméskıbıl B-2-0-0 jelő fıgyőjtı: - 580 m zárt csatorna építése Szabadság u. B-6-0-0 jelő fögyőjtı -470 m zárt csatorna építése Tamáshegy: -1290 m zárt csatorna építése - 1.250 m vápás út kialakítás (Déry u, Tamáshegyi u, Gyöngyvirág u, Muskátli u) -3 db hordalékfogó építése Siske vízgyőjtı területe: - Siske-patak mederrendezése - 520 m mederburkolás KDT lappal - 500 m földmeder rendezés - 1 db hordalékfogó építése - 3 db rácsos hordalékfogó építése - 800 m nyíltárok építés - 500 m zártcsatorna építés - 480 m terméskıbıl készült vápás út építése (Régi temetı u.,Keöd József u.) - 22 db kapubejáró építése - 2 db közúti áteresz építése Szöllısi u, és az alatta levı zártkert vízelvezetése - nyílt árok építése 3.990 m hosszban (C-1-0-0-0 győjtı, Szılısi u, Aszófıi u.) Kéki –patak, és Öreghegy-i rész - Kéki-patak rendezése 1.000 m hosszban - 1.250 m hosszban zártcsatorna építése - 2.400 m hosszban kiemelt szegélyő útburkolat készítése (Pásztor u, Damjanich u.) - 630 m kétoldalú vápával kiképzett útburkolat (Déryné u.) - 1 db rácsos hordalékfogó építése - 580 m vápás, terméskı útburkolat (Hóvirág u, Szömörce u, Rizling u.) Belterületet elkerülı körgyőrő vízelvezetése - 1680 m hosszban nyílt vízelvezetı árok (K-2-0-0 jelő árok, Mandulavirág u, Szamuely u, Sallai u.) - 4 db közút alatti áteresz - 1.150 m2 vápás út kiépítése terméskıbıl - 380 m szegélyköves út kiépítése (Kölcsey u.)

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

61


Kossuth u. feletti terület vízrendezése: -280 m zárt csatorna kiépítése (Csárda u.) - 2 db rácsos hordalékfogó építése - 350 m kétoldali eséső vápa építése - 240 m egyoldali eséső útburkolat( Major u, Tőzoltó u,) Noszlopy utca, lakótelep, és környéke -610 m zártcsatorna építése (Noszlopy u.) - 230 m út melletti vízelvezetı vápa kiépítése ( Zrínyi u) P.Horváth Ádám u, és környéke -780 m zárt csatorna építése (Balassi u.) - 1.080 m burkolt út építése (Orzovenszky u, Madách u., 2580/10 HRSZ, 2570/5 HRSZ, 2960 HRSZ, 2984/1 HRSZ) - 1280 m útépítés (P. Horváth Ádám u.) Beloiannisz u-Koloska patak közötti terület - 210 m nyílt vízelvezetés (Mikes u.) - 1,550 m zárt csatorna építés - 1.240 m egyoldalú eséső, kiemelt szegélyő út építése (Gárdonyi u, Mészöly u, Ponty u, Halász u, Szerdahelyi u, Bercsényi u, Helka u, Fáy u.) Séta u. (Petıfi u. alatt) Beloiannisz u közötti terület - 380 m zárt csatorna kiépítése (Séta u.) - 380 m, 6 m széles, kétoldali eséső vápás út kiépítése Fenyves Park, Balaton, Petıfi u által határolt terület - 100 m zárt csatorna építése (Blaha L. u) - 990 m vízelvezetı vápa kiépítése (Zsigmond u, Csokonai u, Honvéd u. )

Petıfi u, Mikszáth u, Horváth u által határolt terület -480 m zárt csatorna építése (Endrıdi u) - 5.040 m2 (840 m x 6m ), egyoldali eséső, kiemelt szegélyő út építése (Vincellér u, Kéthly u, Garay u.) - 1.500 m2 (250m x 6m) kétoldali vápával ellátott út építése (Ságvári u.) A vízkárveszélyes területeket (réteg, és talajvíz) a vízrıl szóló fejezetben tárgyaljuk 3.2.2.2.

Szennyvízcsatorna hálózat

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

62


A balatonfüredi szennyvíz- csatornahálózat, méret, és korösszetétele: NA 300 ac 27 km, ebbıl 14 km életkora > 30 év NA 200, és NA 300 KGPVC 28,9 km, életkora < 15 év A balatonfüredi szennyvíz csatornahálózat méretösszetétele: Hálózati elem Házi bekötıvezeték (625 bekötött ingatlan) Győjtı, és gerinchálózat

Hossz 21,5 km 45,9 km ∑ 67,4 km

A szennyvízrendszer várható fejlesztése céljából a DRV megrendelésére tervek készültek Balatonfüred még ellátatlan területeire, mely alapján a DRV adatközlése alapján a megépítendı csatornahálózat hossza 7100 m, a létesítendı bekötések száma 353 db. (A tervet a felmérés során nem kaptuk kézhez, így annak részleteit nem tudtuk jelen munkában ismertetni.) Tekintettel arra, hogy a meglevı balatonfüredi szennyvíztisztító –jelenleg még engedélyezési tervfázisban levı- korszerősítése 2004 végére várható, a szennyvízcsatorna üzembe helyezése sem várható elıbb. A korszerősítés, illetve bıvítés finanszírozása a DRV szerint állami költségkeretbıl fog történni, pontos költségeit ma még nem lehet megnyugtatóan megadni, de ez az Önkormányzatot a DRV szerint nem fogja terhelni.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

63


3.3.

HULLADÉKTERMELÉS A hulladékgazdálkodásnak, mint a környezetgazdálkodás egyik kiemelt szakterületének elsıdleges célkitőzése a hulladékok által okozott környezeti kockázat minimalizálása. A kockázat mértéke a keletkezı hulladékok veszélyességének mértékétıl, mennyiségétıl, fizikai megjelenési formájától, stb. függ. A megfelelı színvonalú hulladékgazdálkodás alapvetıen meghatározza a városi környezet tisztaságát, amelynek biztosítása az önkormányzat feladata. Balatonfüred lakosságának száma, és a hulladékgyőjtésbe bevont háztartások száma az alábbi módon alakult:

16000

14000

12000

10000

8000

6000

4000

2000

0 1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

Hulladékgyőjtésbe bevont háztartások (db) Hulladékgyőjtésbe bevont üdülık (db) Balatonfüred lakossága (db)

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

64


3.3.1

Települési szilárd hulladék A települési szilárd hulladékok begyőjtéséért a PROBIO Rt felelıs. Balatonfüred közigazgatási területérıl a központi hulladéklerakó területére beszállított hulladék mennyisége az alábbi módon alakult:

70

60

50

40

30

20

10

0 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

Összes (ezer köbméter) Lakossági (ezer köbméter) Ipari-mezıgazdasági (ezer köbméter) Egyéb (ezer köbméter)

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

65


A hulladéklerakón elhelyezett anyag összetétele egy, a Probio Rt részére készült tanulmány alapján az alábbi: Ssz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Komponens Vashulladék Fémhulladék Üveg Kerámia, és kı Mőanyag Gumi, bır Textília Papír Csont Fa Konyhai hulladék Egyéb hulladék Veszélyes hulladék Összesen

Átlag % 3,84 0,79 5,67 0,46 10,67 0,94 6,15 18,56 0,04 5,91 41,38 5,00 0,61 100 %

Minimális % 0,00 0,00 0,95 0,00 2,16 0,00 0,00 3,26 0,00 0.00 1,58 0,00 0,00

Maximális % 20,8 8,51 19,54 5,47 23,1 9,78 21,6 54,68 0,52 76,23 71,97 28,75 5,78

A hazai hulladékgazdálkodási statisztikai adatok szerint a települési szilárd hulladék közé kerülı veszélyes komponensek (elhasznált szárazelemek, gyógyszerek, fızési olaj, oLajos hulladék, festékmaradék, stb) mennyisége általában kb. 0,3-0,4 százalék körül mozog, ezért a balatonfüredi statisztika által kimutatott érték magasnak mondható. Országos szinten a termelt hulladék egy fıre esı átlagának kb 400 kg/év tekinthetı, de mivel az adatok térfogat mértékegységben lettek megadva, nem lehet reálisan következtetni arra, hogy a lerakott mennyiség hogy alakul az országos átlaghoz képest. A hulladék mennyiségének cégenkénti alakulását adatok hiányában jelen tanulmány nem tudta vizsgálni. A települési folyékony hulladékok közigazgatási határon belüli keletkezésének jellemzı alapadatait a 4.5 pontban szerepeltetjük.

3.3.2

Termelési nem veszélyes hulladék A termelési nem veszélyes hulladékokról nem rendelkezünk pontos kimutatással, adatgyőjtésrıl nincs tudomásunk. A hasznosítható hulladékot a cégek értékesítik, másik része feltehetıen a települési hulladék közé kerül.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

66


3.3.3

Veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. számú Kormányrendelet szigorú elıírásainak köszönhetıen, a veszélyes hulladékokat illetıen lényegesen részletesebb adatok állnak az érintett hatóságok rendelkezésére. A Környezetgazdálkodási Intézet a Balatonfüreden keletkezett veszélyes hulladékok 1996-2001 évekre vonatkozó összesített, a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelıség a 2001-ben cégenként bejelentett veszélyes hulladékok részletesebb adatait. Balatonfüreden keletkezett veszélyes hulladékok 1996-2001 évekre vonatkozó összesített adatai(kg)

140000 130000 120000 110000 100000 90000 80000 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 1996

1997

1998

1999

2000

2001

Balatonfüreden keletkezett veszélyes hulladék mennyisége (kg)

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

67


Balatonfüreden 2001 évben bejelentett veszélyes hulladékok adatai(kg)

Cég

Vesz. Oszt.

Folyékony

Szilárd

Iszap

BA lapokról be nem sorolt

Hotel Marina Hotel Annabella Hotel Füred BM Kelén Vasutas szálló Paksi rehab. MATÁV

2 2 2 2 2 2 2

538 234 710 124 198 298 0 0 0 0 510 800 694 2006 0 565 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 343 3050 0 300 0 5739 0 30 300

0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 240 0 0 5749 0 771 0 0 0 0 0 1 96 15 0 421 2196 274 196 60 5909 12 45 2

0 0 197 0 0 0 0 0 0 0 0 8900 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 7400 0 4000 0 460 0 0 0 810 0 17 0

0 0 0 0 0 0 0 50 19 13 0 0 0 0 0 0 0 74 7 1 8 8 10 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

DRV szennyvíz

1

DRV ivóvíz VOLÁN RT Blaha étterem Borcsa étterem Állami Kórház MH kardiológia HM Kht Sirius Dental Dr Kálóczi rend. Dr Korpádi rend. Dr Tallián rend. IVY MED rend. MOL töltıáll. SHELL töltıáll. Csermely és tsa Jantó szervíz TLC Kft I+G nyomda

1 2 2 2 1 2 1 2 1 1 1 1 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 3

Összesen

538 234 907 124 198 298 2 69 13 10450 694 2006 6314 771 74 7 1 8 8 10 7496 4015 6470 770 12518 106

A Probio Rt által begyőjtött, illetve „termelt” veszélyes hulladékok az alábbiak:

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

68


Gépjármő javítás során keletkezett veszélyes hulladékok: Megnevezés Átlagos éves mennyiség (kg) Fáradt olaj 3.500 OLajos iszap 14.500 OLajos rongy 80 OLajos szőrı 90 OLajos főrészpor 50 Akkumulátor 100 Lakosságtól begyőjtött veszélyes hulladékok: Megnevezés Átlagos éves mennyiség (kg) Akkumulátor 300 Szárazelem 400 Festékes göngyöleg 800 A táblázatokban szereplı adatok átvizsgálása alapján megállapítható, hogy: (a) néhány jelentıs cég nem szerepel a hatósági listán, például: →rendelıintézet →Avanti benzinkút →PROBIO Rt →több szálloda →mezıgazdasággal (pl borászat) foglalkozó cégek →BHRT hajózás →MÁV (b) kisebb, de veszélyes hulladékot biztosan termelı vállalkozások közül egy sem szerepel a listán A helyzet tisztázása érdekében a Rendelıintézet, és néhány kisebb vállalkozás illetékeseit megkérdeztük, hogyan oldják meg veszélyes hulladék problémáikat. A válaszok két alapvetı hiányosságot tártak fel: →az SZ jegyhez kötött veszélyes hulladék elszállításra kerülnek, de a jegyek hatóság felé kötelezı bejelentése nem történik meg →a jogszabályok által megengedett fajtájú, és mennyiségő veszélyes hulladékok begyőjtése vállalkozók által történik, de azok tovább nem mint balatonfüredi hulladékot jelentik le, más bejelentéseikkel -feltehetıen adminisztráció egyszerősítés céljából- összevonják. A fenti megjegyzések jelzik, hogy a hivatalos nyilvántartásban szereplı hulladékadatok megbízhatósága sérült, tehát a ténylegesen Balatonfüreden keletkezett veszélyes hulladékok fajtája, mennyisége, ezen keresztül potenciális veszélyessége sem ítélhetı meg pontosan, és ezért tág lehetıség nyílik a hulladék eltüntetésére is. 3.3.4

Potenciálisan veszélyes hulladékok ⇒illegális hulladéklerakók

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

69


1991-ben Önkormányzati döntés született Balatonfüred város természeti értékeinek védelmérıl, ennek keretében 17 szervezet került az együttmőködık listájára. A gyakorlati megvalósítás még nem teljes körő, azonnali cselekvésre van szükség. Felmerült, hogy egy állampolgár egyszerre egy köbméter szemetet ingyenesen vihessen be a telepre, , illetve lehetıvé kellene tenni, hogy a hulladéklerakó szombaton is legyen nyitva, konkrét megvalósításról nincs tudomásunk. Balatonfüreden sok helyrıl jeleztek illegális hulladéklerakást, ezek közül az alábbiak a legfontosabbak: -Koloska-völgy -Malom-völgy -Tamás hegy egyes területei -Füred kemping környezete -savanyúvíz források környezete - 71-es út, aszófıi parkoló -Móra F. u, Arany J. u, Arácsi u mentén Az illegális hulladék lerakása általános közegészségügyi problémák elıidézése mellett a vízbázis szennyezését is okozhatja. ⇒egyéb potenciálisan veszélyessé váló hulladékok Azbeszt Az azbeszt Balatonfüreden a csatornázás, és tetıfedés során a korábbi évtizedekben felhasznált építıanyagokban jelenik meg leggyakrabban. Ennek a közcsatornázásban felhasznált része nyilvántartott, a többirıl semmilyen kimutatás nincs. Az ilyen módon beépített azbeszt bontás után nem szálas szerkezető, tehát lényegesen veszélytelenebb, mint a szálas szerkezető megjelenési forma Szálas szerkezető azbeszt a hőtı-főtı rendszerek, valamint tetıszigetelések beépített részeként jelenik meg, nyilvántartás ezekrıl sincs, bontás során, és az után a szálas anyagok erıs potenciális rákkeltı hatást jelentenek. PCB PCB tartalmú olajok a régebben készült elektromos transzformátorokban, és kondenzátorokban, valamint egyes helyeken visszamaradt készletként valószínősíthetı. Az ÉDÁSZ jelenleg kb 80 db trafót üzemeltet Balatonfüreden, tájékoztatásuk alapján ezekben a szükséges olajcserék már megtörténtek. Dögkút, állati tetemek A bevezetett üdülıövezeti korlátozások miatt a lakossági állattartás nem számottevı. 1998-as adat szerint Balatonfüred felhagyott dögkútja a Balatonszılıs felé vezetı úton, a „Balatonfüred” táblától 300m-re jobbra található. Jelenleg dögkút nem üzemel, a szeméttelepen elkülönített részen 4 m3 hasznos térfogatú konténer áll rendelkezésre. 1997-ben 24, 2001-ben 15 m3 éves beszállítás volt, a beszállítás csökkenı tendenciát mutat.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

70


3.4.

ZAJ, REZGÉS A környezeti zaj és rezgés vizsgálatához zajmérési jegyzıkönyvek, átfogó tanulmányok nem álltak rendelkezésre. A város zaj- és rezgéshelyzetét meghatározó domináns forrásai, amelyek jelentıs környezeti zaj- és rezgésterhelést okoznak: • a fı, és mellékközlekedési útvonalak városon belüli szakaszai; • a vasútvonal és a pályaudvar; • az ipari vagy ipari jellegő objektumok A település jelentıs hányadán közel azonos beépítési módok találhatók.

3.4.1.

Balatonfüred környezeti zaj- és rezgésforrásai Közúti közlekedés A város érintı 71-es út esetében jellemzı, hogy a lakott területen belül nappal a helyi, az átmenı és célforgalom együttes hatásaként jelentıs számú gépjármő közlekedik, éjjel a helyi forgalom mellett az átmenı forgalom dominál. A közlekedés helyzetének bemutatása a 4.3. fejezetben található. Vasúti közlekedés A vasút közlekedı szerelvényei idıszakos zajforrásai a vasútvonalak mentén. A zajhatás kiegészül a vasúti átkelıhelyeken elıírt hangjelzés használatával. Az állomások zajforrásai az átrakodó létesítmények zajforrásaiként jelentkeznek. Ipari és ipari jellegő létesítmények Zajvédelmi szempontból azok az ipari és ipari jellegő létesítmények a potenciális források, amelyek a lakóterületekbe ékelıdve helyezkednek el. A kis üzemeken kívül ipari zajforrásként kezelhetıek a terület funkcióját kiszolgáló távfőtımő stb. Az ipari létesítmények zajkibocsátása függ az alkalmazott technológiák, gépek berendezések zajosságától, azok telephelyen belüli telepítési módjától, üzemeltetési körülményeitıl. Az okozott zajterhelés mértékét a hatásterület nagyságát több tényezı együttesen befolyásolja (az ipari objektum és a védendı területek közötti távolság, környezetük beépítettsége, a beépítés magassága stb.), így nem mindig lehet egyértelmő összefüggést találni a létesítmény jellege, kiterjedtsége és az általa okozott zajprobléma között.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

71


A fentiek miatt az ipari létesítmények zajkibocsátása telephelyenként változó, ezért korrekt, idıt álló megállapításokat nem lehet tenni. Az üzemi jellegő források zajkibocsátásában az elmúlt idıszakban észlelhetı változások a gazdasági átalakulásnak (a különbözı telephelyeken a technológia váltás vagy termelés csökkenés, funkcióváltás) tulajdoníthatók. Emiatt az ipari átalakulással párhuzamosan a kibocsátott zaj szintje is változott, többségében csökkent. Egyéb zajforrások Ebbe a kategóriába általában a szórakoztató, a szabadtéri, a kulturális és sportlétesítmények, valamint a szolgáltatási tevékenységek sorolhatók. Felmérések szerint szinte minden szórakoztató létesítmény, szabadtéri színpad és mozi zajproblémát okoz. Az 1991. évi XX. törvény a szolgáltatási tevékenységek problémakörét az illetékes önkormányzatok hatáskörébe utalta. Az önkormányzatokhoz beadott, a törvény hatálya alá tartozó tevékenységekkel kapcsolatos bejelentések panaszolt zajforrásai a diszkók, szórakozóhelyek, kereskedelmi tevékenységet ellátó egységek hőtıaggregátjai, ventilátorok, stb. Zaj- és rezgésvédelmi követelmények A környezeti zaj- és rezgésvédelmi szempontok, követelmények érvényre juttatásáról elsısorban a települési környezettel foglalkozó, különbözı szintő szabályozási tervekben, a terület-felhasználási és hasznosítási koncepciókban kell gondoskodni. A települési környezet védelme a lakó-, üdülı- és intézményterületekre terjed ki elsıdlegesen. Ezen túlmenıen ide kapcsolható az emberi tartózkodást szolgáló egyéb területek védelme, amelyek az emberi tartózkodás (kirándulás, pihenés, szabadidı stb.) mellett a települési környezet egészének életminıségét is javítják. A környezeti zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos konkrét követelményeket a 8/2002 (III.22) KöM-EüM miniszteri rendelet állapítja meg,, amely a zaj- és rezgésterhelési határértékeket rögzíti.

3.4.2.

Balatonfüred zaj- és rezgéshelyzete

A településen áthaladó fıközlekedési utak, valamint a hozzájuk csatlakozó közúthálózat a település környezeti zajhelyzetének meghatározó összetevıi. A település lakóit érı közlekedési eredető környezeti zajterhelés pontos értékének meghatározása részletes zajvédelmi vizsgálatok része lehet, jelen munka keretein messze túlnı. A településen belüli zajterhelés nagyságát ugyanis az egyes útvonalak jármőforgalmán kívül a beépítési viszonyok, ezen belül a zajforrások és a védendı homlokzatok közötti távolság, az útkeresztezıdések stb. befolyásolják, így akár néhány száz méteres útszakaszon is jelentısen változhat az okozott közúti zajterhelés nagysága. A közúti zaj, és rezgések tekintetében 2002 évrıl mérési eredmények a tanulmány készítéséhez nem álltak rendelkezésre, a levegıtisztasági fejezetben a vonatkozó ADVIPLAN BT.

2003-02-16

72


szabványok, illetve az ÚT 2-1.302 útügyi mőszaki elıírás alapján a levegıtisztaságvédelmi fejezetben közölt forgalmi adatok alapján 2001-ben az alábbi közúti zajterhelés számítható a 71-es út úttengelyétıl 7,5 m-re: LAeq7,5 Nappal 73,1 dB

LAeq7,5Éjszaka 62,8 dB

A rendelet alapján a zajterhelés megítélése számos tényezıtıl függ, de általánosságban elmondható, hogy a fenti érték elsısorban a nyári csúcsidıszakot reprezentálja, amikor a maximális elfogadható értéket a terhelés értéke már jelenleg is sokszor átlépi. Tovább növeli a terület zajterhelését a vasúti pálya, és a pályaudvari mőveletek zajkibocsátása. Ipari és ipari jellegő létesítmények A gazdasági átalakulás miatt 1991-tıl nincsenek megbízható adatok a megengedettnél nagyobb zajt kibocsátó telephelyekrıl. A legnagyobb, határérték feletti zajterhelést okozó üzemek megszőntek, illetve tevékenységük átalakult. A kedvezıtlen helyzet újratermelésének elkerüléséhez elengedhetetlen viszont, hogy az új üzemek tervezésekor a jelenlegiek korszerősítésénél, felújításánál a zajrendelet elıírásai szerint járjanak el, illetve új lakóépületek, épületcsoportok, különbözı nagyságú lakótelepek tervezésekor törekedjenek a zajterhelési határértékek betartására. Egyéb zajforrások A kulturális és szórakoztató létesítmények zajvizsgálatáról dokumentált méréseket nem ismerünk, annak ellenére, hogy a lakosság körében sok panasz hangzik el a zajterhelésre. A probléma azonban többirányú: a hangos zenén túlmenıen a szórakozni vágyók éjszakai "zajkibocsátása" is jelentıs. Különösen a zárást követıen, amikor a haza induló fiatalok tovább zavarják a környéken élık éjszakai nyugalmát. Új szórakoztató egységek létesítésekor, üzembe helyezése során nagy körültekintéssel kell az önkormányzatnak eljárni, mert ezek mőködtetése csaknem minden esetben lakossági panaszokat okoz, de azok megfelelı jogi és mőszaki intézkedésekkel megszüntethetık. Üdülıterületek zaj- és rezgéshelyzete A természetvédelmi és üdülıterületek környezeti zajproblémája magából a funkcióból ered, aminek következménye az idegenforgalmi szezonban megsokszorozódó jármőforgalom. Míg az éves átlagos forgalom által okozott zajemisszió az utak mentén csak kis mértékben haladja meg az ún. elméleti határértéket, a nyári hónapokban különösen hétvégeken - ez a kedvezı helyzet lényegesen megváltozik.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

73


3.5.

TERMÉSZET-, TÁJHASZNÁLAT Balatonfüred közigazgatási területének területhasználati megoszlását, illetve az egyes használatok területeinek változásait jelen tanulmányban adat hiányában nem tudtuk rögzíteni. A KSH adatai szerint Balatonfüred jelenleg az alábbi fıbb területi egységekre osztható: Balatonfüred belterület Bocsár Meleghegy Nagyfenyı Balatonfüred külterület Öreghegy Péterhegy Szılıkalja Tamáshegy

A területhasználatok megoszlását az érvényes Részletes Rendezési Tervnek tartalmaznia kell, a rendezési terv az Önkormányzattól kapott információk alapján jelenleg átalakítás alatt van.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

74


3.6.

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

3.6.1.

Balatonfüred energiagazdasági szervezete Balatonfüreden a rendelkezésre álló teljesítménydíjas energiahordozók, illetve az alapvetı energetikai szolgáltatásokat kielégítı szolgáltatók az alábbiak:

3.6.2.

Energiahordozó

Szolgáltató

Villamos energia

ÉDÁSZ RT

Földgáz

KÖGÁZ RT

Távhı

FÜREDHİ Kft

Energiamérleg Balatonfüred városa ismereteink szerint jelenleg nem rendelkezik az energiaellátásra, és levegıtisztaság-védelemmel foglalkozó egységes koncepcióval. Ha a Város ilyen koncepciót készíttet, feltétlen szükség lesz meghatározni a Város energiamérlegét és energiafelhasználásának módját fogyasztási csoportonként, energiahordozónként és a felhasználás módja szerint. Az 1.3.1 fejezet KSH adatai alapján jól látható, hogy a Balatonfüreden nyilvántartott lakások számának közel fele üdülı, tehát energiaigényük, illet6ve az általuk okozott más környezethasználat csak idıszakos jellegő, ekkor azonban hangsúlyozottan jelentkezik. Fontos adat lenne, továbbá, hogy a városban mőködı kis, és nagyvállalkozások milyen részarányban, és milyen módon terhelik a környezetet Az energiafelhasználás alapvetıen kihat a levegıminıség alakulására, ezért a felhasználások feltérképezése, tanulmányba illesztése elengedhetetlen.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

75


3.7.

KÖRNYEZETBIZTONSÁG

Ez a fejezet a természeti katasztrófák, rendkívüli események, valamint a technológiai (ipari, közlekedési) balesetek környezeti vonatkozásait ismerteti. Ezen eseményekrıl, valamint környezeti hatásaikról elérhetı adatok száma csekély, nemzetközileg, országosan és helyi vonatkozásban egyaránt. Ugyanakkor a téma fontosságát a közel és távolabbi múlt környezeti balesetei jól mutatják. A természeti és technológiai katasztrófák környezeti hatásai különböznek a mindennapi, folyamatos tevékenységek hatásaitól két fı tekintetben. Egyrészrıl, az esemény bekövetkezése, mértéke és jellege bizonytalan és nem folyamatos vagy rendszeres, másrészrıl az okozott hatás mechanizmusa, a környezeti elemekben okozott kár mértéke jelentısen különbözhet a normális tevékenységek, folyamatok hatásaiétól. A környezetbiztonsági állapot értékelés célja a természeti és emberi eredető katasztrófák kockázati szempontú leírása. A kockázati megközelítés lényege, hogy az esemény bekövetkezésének valószínőségét veti össze a várható hatás mértékével. A hatás bekövetkezésének valószínőségét a megelızés érdekében tett intézkedések, míg mértékét a vészhelyzeti készültség, kárelhárítási tevékenységek befolyásolják. Ma Magyarországon még nem áll rendelkezésre a környezetet károsító balesetekrıl, katasztrófákról összesített adatsor. Munkahelyi balesetekrıl a munkabiztonsági felügyelıségek, tőzesetekrıl a tőzoltóság, közlekedési balesetekrıl a rendırség, árvizekrıl a vízügyi igazgatóságok készítenek összesítést. Ezen adatok azonban jelenleg nem érintik a környezeti hatásokat és a környezeti kockázatok csökkentése érdekében sem történik semmilyen feldolgozásuk. A 2000. január 1-vel felállt országos katasztrófavédelmi szervezet elsıdleges feladatai között szerepel ennek a területnek fejlesztése, az adatgyőjtés és a környezeti baleset megelızés és felkészültség rendszerének kialakítása. 3.7.1.

Természeti katasztrófák Természeti katasztrófák és rendkívüli események közé a földrengések, valamint a rendkívüli mértékő árvíz, belvíz, vihar, szárazság, tőz eseményei tartoznak. Balatonfüred területén árvízkatasztrófa veszélyt potenciálisan az olvadáskor, és hirtelen esızéskor kiáradó vízfolyások , jelenthetnek, . A terület földrengés tevékenységek szempontjából közvetlenül nem veszélyeztetett.

3.7.2. Potenciális veszélyforrások ADVIPLAN BT.

2003-02-16

76


- Balatonfüreden a jellemzıen nagyobb környezeti kockázatú ipari létesítmények száma nem jelentıs. - A csopaki Növényvédı Állomás tájékoztatása alapján Balatonfüreden kb 20-30 között van azok száma, akik rendelkeznek az ún. „Zöld könyvvel”, mely feljogosítja öket az engedélyköteles növényvédıszerek használatára. A szám azért csak becsült, mer még az illetékes állomás sem tudta megmondani, pontosan, mivel náluk lakóhely szerint ez nincs nyilvántartva - Ugyancsak tılük származik a Veszprém Megyei növényi szakirányítók jegyzéke, melyben egy balatonfüredi lakos sem szerepel. - A Balaton mezıgazdasági vegszer terhelésére az Állomás részletes monitoring vizsgálatokat végzett, azonban a mintavételi helyek Balatonfüredet nem érintették. - A növényvédıszerek nyilvántartása az Állomással folytatott konzultáció alapján kötelezettség szerint szétbontható négy fı területre: Terület Szılı Szántó Erdészet Gyümölcs

Felelısség Hegybíró Falugazdász Erdészeti szolgálat Jegyzı

- A területek vegyszerhasználatának felmérése érdekében 2003-ban a környezetvédelemért felelıs polgármester hivatalosan is kért adatokat a falugazdásztól. De érdemleges válasz nem érkezett, illetve a válasz lényege az volt, hogy az adatokat a felhasználóktól lehetne csak megtudni. - Balatonfüreden a három kategóriára osztott növényvédı szerekbıl a legveszélyesebb kategóriát információink szerint nem forgalmazzák, a három növényvédı szert árusító bolt éves forgalma a másik két kategóriából éves szinten 5-6 tonna között mozog. -A szúnyogirtást a Balatonfüred körzetében évek óta a Corax Környezetvédelmi Kft végzi, az OEK által engedélyezett alábbi vegyszerekkel: Teknar HP-D (0,8 l/ha, K-Othrin 1 ULV, reslin Super ULV 0,6 l/ha - A közterületi növényvédelmet a PROBIO Rt végzi. 2002-ben mintegy 550 kg vegyszer került felhasználásra, ebbıl a legnagyobb mennyiség Casaron T 400 kg volt - Balatonfüred a 49/2201 (IV:3) kormányrendelet értelmében nitrátveszélyes taerületen helyezkedik el, tehát a mezıgazdasági tevékenység során nitrogénvegyületek felhasználása nem megengedett, ennek ellenére a Növényvédı állomás szakemberei meg vannak gyızıdve, hogy nagyobb mennyiségő lakossági felhalmozás, illetve felhasználás van a lakosság részérıl. - A vasúton áruk veszélyességérıl nincs információ. - Külön kockázatot jelentenek a közúti forgalomban szállított veszélyes anyagok. Ezek mennyiségérıl nem állnak rendelkezésre információk. - A lehetséges környezeti hatás felméréséhez a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek, és a telephely engedély alapján gyakorolható tevékenységek listája nyújthatna támpontot, ezek azonban a felméréskor nem álltak rendelkezésre. - Másik támpont lehetne a város területén veszélyes anyaggal kapcsolatos tevékenységet végzı intézmények listája. Erre vonatkozó információt eddig nem sikerült beszerezni.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

77


3.7.3.

Kárelhárítási készültség A lehetséges környezeti kockázatok értékeléséhez a veszélyes anyagok jelenléte mellett a megelızı intézkedések és a vészhelyzeti készültség felmérése is szükséges lenne. Errıl azonban jelenleg nem állnak rendelkezésre megbízható információk. A vállalati környezetbiztonság mértékére átvitten utal a bejelentett szennyezések, bírságok elıfordulása. Szennyvízbírságot ismereteink szerint a Szennyvíztisztító fizetett, de lehet, hogy más, intézménnyel is történt ilyen. Balatonfüreden a Városi Tőzoltóság önkéntes alapon mőködik, tevékenysége Aszófı, Balatonakali, Balatonfüred, Balatonszılıs, Balatonudvari, Csopak, Dörgicse, Lovas, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Tihany községekre terjed ki. Saját terve alapján középkategóriájú felszerelésekkel rendelkezik, a Terv jelenleg átalakítás alatt van. Fontos megjegyezni, hogy a Terv szerint Balatonfüreden csak a TLC Kft, a Hotel Marina, és a Hotel Annabella szállodák rendelkeznek tőzoltási tervvel, mely nyilvánvalóan nem fedik le a jogszabály szerint kötelezettek körét.

A balatonfüredi Tőzoltóság környezetvédelmi jellegői riasztásai 1997-2002 között az alábbiakban alakultak: Riasztás jele 171/2000 15/2001 95/2001 107/2001

Riasztás ideje 2000.09.19 2001.01.23 2001.06.05 2001.06.22

Eset leírása Tőzeset Tőzeset Tőzeset Tőzeset

Eset helye Szeméttelep Szeméttelep Szeméttelep Szeméttelep

A város felkészültségét tekintve legfontosabb városi szervezetek a tőzoltóság, polgári védelem, valamint Balatonfüred esetében egyedileg a MÁV. A szervezetek közötti kapcsolattartás nem ismert, a Tőzvédelmi Terv sem az Önkormányzat, sem a Polgári Védelem, sem a MÁV kapcsolódási pontjait nem tartalmazza. Polgári Védelem A Polgári Védelmi Veszélyelhárítási Terv jelentanulmány elkészítésekor nem állt rendelkezésre MÁV, és Balatoni Hajózási Rt A MÁV, és a Balatoni Hajózási Rt partnerként, környezeti tényezıként eddig semmilyen , környezetvédelemhez kapcsolható dokumentációban nem fordult elı.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

78


4.

KÖRNYEZETRE HATÓ TEVÉKENYSÉGEK

4.1.

IPAR A következı statisztikák a KSH 2002 XII.31-én lezárt adatai alapján 598 cég adataiból készültek, (egyéni vállalkozók nélkül) A balatonfüredi cégek létszám szerinti megoszlása

Nem ismert

0

1

2

3 vagy 4

5-tıl 9-ig

10-tıl19-ig

20-49

50-99

100-149

Megjegyzés: csak egy cég jelentett 200-249 közötti létszámot Legalább 10 fıt foglalkoztató társas vállalkozások tevékenységcsoportok szerinti megoszlása:

Kiskereskedelem

Építıipar

Vendéglátás

Egyéb

A balatonfüredi cégek bevétel szerinti megoszlása:

Ismeretlen

0-20

21-50

51-300

501-700

701-1000

1001-2000

2001-4000

301-500

Mgjegyzés: 501 M Ft bevétel felett kategóriánként 2;1;1 cég jelentett

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

79


4.2.

MEZİGAZDASÁG A Balatonfüred környéki mezıgazdasági tevékenység jellemzésére csak a KDTKÖFE által készített , a Balatonfüred környéki részvízgyőjtı elemzéséhez felhasznált anyagok álltak rendelkezésre, e témában külön a város részére készült elemzést nem ismerünk. Az AGROBER 1984-ben elkészítette „A Balaton vízgyőjtı komplex tanumánytervét”, ennek figyelembevételével készölt el 1995-ben „A Balaton vízgyőjtı vízminıség védelmi komplex meliorációs, és erdısítési tanulmány” A fenti tanulmányokban lefektetett alapelvek ma is alapvetık, melyek lényegét az alábbiakban ismertetjük: - a terület en a teljes tulajdonosváltási folyamat még nem fejezıdött be - az 1980-as évek végéig Balatonfüred környékét a nagyüzemi gazdálkodás jellemezte, (79% nagyüzem, 12 %magángazdálkodó), mely arány 1995-re alapvetıen megváltozott (18%gazdasági vállalkozás, 38% szövetkezeti, egyéni vállalkozás 44 %) - a vízparthoz közel esı, több célra hasznosítható területeken elaprózott egyéni hasznosíthatósággal kell számolni - a vízgyőjtı középsı, és felsı területein nem jellemzı a területek tulajdoni elaprózása, ez a gazdálkodási forma lehetıséget ad a talaj, és vízminıség-védelmi célkitőzések megvalósításához - az 1984, és 1995 évi adatokat összevetve látható, hogy a a mezıgazdasági mővelésbe bevont területek aránya 66,7 %-ról 64,5 %-ra csökkent - a mővelt területen belül a szántóterületek, az ültetvény, és a kert terület csökkenése mellett a gyepterületek növekedése tapasztalható - a kedvezıtlen adottságú területeken történt erdıtelepítéssel az erdıterületek növekedtek - a mővelés alól kivont területek növekedtek, mely elsısorban a többcélú hasznosításra alkalmas területeken folyó építési tevékenységgel hozhatók összefüggésbe - a részvízgyőjtın az állatállomány sőrőség alacsony, 1db/39 ha, a hígtrágyás telepek almos technológiára váltottak, jelentıs állománycsökkenés következett be - a takarmánynövények termesztését átvette az árunövény termesztés - a területen elhelyezkedı gyepek alacsony hozamúak, talajvédı szerepük jelentıs - a részvízgyőjtın alapvetı szerepe van a szılı, és bortermesztésnek, a nagyüzemi területek alapvetıen a történelmi borvidék területein találhatók - a szılıtermesztéshez kapcsolódó tápanyag-utánpótlás okozta talaj foszfortartalom növekedés nem egységes, a hol felszín alatti utánpótlást alkalmaztak, ott a növekedés mérsékelt volt, a mőtrágya ömlesztett tárolása helyett zárt tárolás terjedt el, és a mőtrágyával történı tápanyag utánpótlás lényegesen lecsökkent - a kisüzemi szılıtermesztés szılıtermesztésnek alapvetıen a helyi igények kiszolgálása fı feladata, a szılıterületek legnagyobb része meredek, szabdalt területeken helyezkedik el , a lejtı irányú telepítés elısegíti az eróziót - a gyümölcstermesztés gépi eszközeinek fejlesztése a tıkehiány miatt nagyrészt elmaradt, jellemzı a mandula, és az ıszibarack - a szılı, és gyümölcstermesztés színvonalának, és mennyiségének általános csökkenése tapasztalható, ugyanakkor megjelentek az igényes vásárlói igényeket is kiszolgálni képes szılı, és borgazdaságok

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

80


A mővelési ágak szerinti területi megoszlás szemléltetéséhez csak az egész részvízgyőjtıre vonatkozó adatok állnak rendelkezésre. A részvízgyőjtı lényegében Csopak, Paloznak, Balatonfüred, Hidegkút, Balatonszöllıs, Aszófı, és Tihany közigazgatási területeire terjed ki, tehát egyértelmő következtetéseket ezekbıl Balatonfüred területére nem lehet következtetéseket, az adatokat tájékoztató jellegőnek kell tekinteni. Balaton, Északi part, IV: sz részvízgyőjtı mővelési ágak szerinti megoszlása, (ha):

6737

1715 1099 668

41 Szántó

Szılıgyümölcs

10 Gyep

Nádas

ADVIPLAN BT.

Erdı

Mővelés alól kivont terület

2003-02-16

81


4.3.

KÖZLEKEDÉS Általános jellemzés: Légi közlekedés: Gyakorlatilag nincs, a mentıhelikopter üzemelésére korlátozódik, Tihany-FüredAszófı találkozásánál sárkányrepülıtér található, szezonális üzemeltetéső. Vízi közlekedés: -a menetrendszerinti BHRT járatok a kikötı környékén okozhatnak lokális szennyezést, mérési, számítási adatok nem állnak rendelkezésre - mentımotorosok, és segédmotorok hatása pontszerő, nem jelentıs Szárazföldi közlekedés: - buszjáratok: Menetrend szerint közlekedı járatokkal Balatonfüreden a balatonfüredi Balaton Volán Rt rendelkezik, de az autóbusz közlekedésben más –elsısorban Volán- járatok is részt vesznek, egyéb –pl külföldi- járatok alapvetıen nyáron várhatóak. A társaság 10 helyi, és 26 belföldi járatot üzemeltet. A járatok a vasúti közlekedéssel munkanapokon 41, szabadnapokon 30, vasár, és munkaszüneti napokon 26 esetben vannak összehangolva olyan módon, hogy nem várakoznak a vonatra, de annak menetrendszerinti érkezését követıen 30 percen belül indulnak. A vasúti járatokra munkanapokon 11, szabadnapokon 10, vasár, és ünnepnapokon 9 autóbuszjárat várakozik. A vasutak a buszjáratokra nem várnak. Helyi járatként munkanapokon 207, szabadnapokon 150, vasár, és munkaszüneti napokon 117 járat indul. A Balaton Volán összesen 30 db jármővet üzemeltet, mindegyik diesel meghajtású, melynek ellátására saját üzemanyag kúttal rendelkeznek. A 30 jármőbıl 0-5 éves 12 db (40%), 5-10 éves 5 db (17%), 10-15 éves 13 db (43%). Más autóbuszjáratokról nem áll rendelkezésre sem minıségi, sem mennyiségi adat. -személygépjármővek: Ez a csoport két részbıl áll, a helyi lakosok gépjármőveibıl, és az üdülık, valamint az átmenı forgalom jármőveibıl. A helyi lakosok jármőveirıl a súlyadó után lehetne pontos számot kapni, ebbıl kiderülne, hogy hány katalizátoros, és anélküli gépjármő van a városban. Egyéb adatok e csoportról valószínőleg csak forgalomszámlálással szerezhetık. -mezıgazdasági gépek, kisgépek: Fontos csoport, de adatbázis nem áll rendelkezésre. - vasúti közlekedés: A vasutak légszennyezési kibocsátásáról adat nem áll rendelkezésre, a menetrend évtizedek óta alig változott

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

82


Közúti forgalmi adatok: Országos szinten az utolsó közúti forgalomszámlálás 2001-ben történt. Az AKMI által összeállított adatbázis használható fel a helyi, és területi tervezésekhez, de ettıl függetlenül –fıleg a belterületi, és alacsonyabb kategóriájú utak forgalmának pontos megállapításához- a pontos tervezés érdekében a helyi forgalomszámlálás elvégzése javasolt. 1999-2001 között a közúti forgalom dinamikusan fejlıdött. Országos átlagban az összes jármőkilométer teljesítmény 2001-re 2000-hez képest 4.1%-al, 1999-hez képest 7.5 %-al nıtt. Jármőkategóriák szerint vizsgálva a személygépkocsi forgalom nıtt legjobban, két év alatt 8.5 %-al, míg a tehergépkocsi forgalom 7.3 %-al. A többi jármőkategória közül az autóbusz és a motorkerékpár forgalom az utóbbi két évben 5 %-al nıtt, a kerékpár forgalom 5%-al csökkent. A k ö z ú t i fo rg a lo m já r m ő o s z t á ly o n k é n ti f e jlı d é s e 1 2 0 .0 %

1 1 5 .0 %

1 1 0 .0 %

1 0 5 .0 %

%

1 0 0 .0 % A u tó b u s z T e h e rg é p k o c s i M o to rk e ré k p á r K e ré k p á r S z e m é ly g é p k o c s i

9 5 .0 %

9 0 .0 %

8 5 .0 %

8 0 .0 %

7 5 .0 %

7 0 .0 % 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

év

Az ország más megyéivel összehasonlítva országosan Veszprém megyében történt a második legnagyobb forgalomnövekedés. Ennek Balatonfüredre vetített növekedését nem ismerjük. A k ö z ú t i f o r g a lo m m e g y é n k é n t i f e jl ı d é s e 1 4 0 .0 %

A u tó p á ly á k B a ra n y a B á c s -K is k u n B é ké s B o rs o d -A b a ú j-Z e m p lé n C s o n g rá d F e jé r G y ı r-M o s o n -S o p ro n H a jd ú -B ih a r H e ve s K o m á ro m -E s z t e rg o m N ó g rá d P e st Som ogy S z a b o lc s -S z a tm á r -B e r e g J á s z -N a g y k u n -S z o ln o k T o ln a Vas V e s z p ré m Z a la

1 3 0 .0 %

Jkm/nap

1 2 0 .0 %

1 1 0 .0 %

1 0 0 .0 %

9 0 .0 %

8 0 .0 % 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

Év

Balatonfüred két fontos közlekedési útvonala a 71-es sz fıút, és a 7304-es, Tótvázsonyba vezetı út, melynek az utóbbi években történt forgalomváltozásait a következı adatok mutatják:

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

83

kód

ADVIPLAN BT.

0+ 100 6+ 900

4873 8634

1204 38+ 050 2204

szelvény [km]

A számlálóállomás

1999 1991 1999

1990 1991 1992 1993 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001

1822 695 670

9672 9933 9726 10398 10480 10947 11234 10727 11300 10900 11298

(1)-(2)

209 63 37

921 908 823 1000 713 767 607 708 948 1128 832

(5)-(9)

1822 695 670

9672 9933 9726 10398 10480 10947 11234 10727 11300 10900 9877

(1)

0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1421

(2)

46 11 15

349 342 294 386 290 316 212 238 252 375 339

(3)

0 0 0

1 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0

(4)

9 5 7

295 128 215 140 196 224 261 289 310 522 346

(5)

179 54 27

494 564 478 630 374 417 246 309 494 394 268

(6)

0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 98 96

(7)

21 4 3

132 216 130 230 143 126 100 110 144 112 108

(8)

0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 14

(9)

84

2003-02-16

A Balatonfüreden áthaladó 71-es (kék kiemelés), és a Balatonfüred-Tótvázsony 7304-es (zöld kiemelés) utak jármőkategóriánkénti forgalmának alakulása ( AKMI adatok)

2134 791 754

11305 11431 11083 12269 11761 12390 12285 11905 12697 12740 12692

(1)-(12)

31 11 14

226 160 164 252 167 247 151 155 121 184 106

(10)

23 8 14

114 81 73 232 109 101 78 76 63 152 117

(11)

3 3 4

22 5 3 1 2 12 3 1 13 1 0

(12)

Autóbusz Tehergépkocsi Motor Összes Összes Személy Kerék Lassú Összes Kisteherközep személyteherjármőpót- nyerg speci- kerékSzám- forgalom gépkocsi egyes csuklós nehéz . gépkocsi gépkocsi gépkocsi pár vek ális kocsis es lálás pár nehéz éve [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap]



4.4.

TURIZMUS, IDEGENFORGALOM Balatonfüred gazdasági életének alapvetı részét képezi az idegenforgalom, mely jellemzıinek változását az alábbi grafikonok szemléltetik:

4.4.1.táblázat A balatonfüredi szálláshelyek vendégéjszaka adatai 1991-2001-között (KSH)

800000 750000 700000 650000 600000 550000 500000 450000 400000 350000

Összes vendégéjszaka (db)

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

300000

Külföldiek vendégéjszakái (db)

A balatonfüredi fizetıvendéglátás vendégéjszakáinak adatai 1998-2001 között (Balatonfüred Önkormányzat)

Összes fizetıvendég éjszaka (db)

ADVIPLAN BT.

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

30000 29000 28000 27000 26000 25000 24000 23000 22000 21000 20000 19000 18000 17000 16000

Külföldiek fizetıvendég éjszakái (db)

2003-02-16

85


4.4.1.táblázat A balatonfüredi vendéglátóhelyek száma 1990-2001-között (KSH)

400 350 300 250 200 150 100 50 2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

0

Vendéglátóhelyek száma (db)

A grafikonok alapján az alábbi tendencia látszik: - néhány éves csökkenés után 1998-tól az összes vendégéjszakák száma növekedett - a fizetıvendéglátás szerepe rohamosan csökken - a vendéglátóhelyek (pl étterem, büfé, stb..) száma kisebb csökkenés után egy adott szinten látszik stabilizálódni. A fentiek alátámasztják a turizmus szakértık által jelzett változásokat: -

a vendégek által minimálisan megkövetelt fürdıszoba, és mellékhelyiség használat feltehetıen nem biztosított minden fizetıvendég szálláshelyen a turizmus jellege megváltozott, a buszos turizmus jellemzıje az 1, maximum 2 napos tartózkodás a fizetıvendéglátás árai nem tükrözik a környezeti, és személyes biztonságot a fizetı-vendéglátók nagy része nem szervez vendégkört a bevallási statisztikák nem mindig fedik a valóságot sok külföldi tulajdonú nyaraló van, ezek adatai nem mindig szerepelnek a statisztikában

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

86


4.5.

KOMMUNÁLIS LÉTESÍTMÉNYEK, SZOLGÁLTATÁSOK

4.5.1.

Távhı Balatonfüred távhı ellátását a Füredhı Kft üzemeltetésében, a Köztársaság úton levı hıközpont biztosítja. A berendezések 1999-ben teljes felújításon estek át, a cég tevékenysége teljes mértékben megfelel a távhıszolgáltatásra vonatkozó jogszabályoknak. A hıközpont által szolgáltatott energiamennyiségeket az alábbi grafikon mutatja:

140000 130000 120000 110000 100000 90000 80000 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000

Felhasznált hımennyiség (GJ)

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

0

Főtött légköbméter

Melegvíz szolgáltatás (köbméter)

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

87


Gázellátás Balatonfüreden egyre fontosabb energiahordozó KÖGÁZ által szolgáltatott földgáz. A város átadóállomáson keresztül csatlakozik az országos hálózatra. Az átadóállomást követıen alapvetıen a kiépített körvezetékrıl történik a fogyasztók ellátása. A gázfogyasztás elterjedését, illetve a felhasznált gázmennyiség változását KSH, és KÖGÁZ adatok alapján szemléltetjük: 120 100 80 60 40 20 2001

2000

1999

1998

1997

0 1996

4.5.2.

Gázvezeték hossza (km)

10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1993

1994

1995

1996

1997

Gázfogyasztók száma (db)

1998

1999

2000

2001

Földgázfogyasztás (ezer köbméter)

A gázfelhasználás egy felhasználóra jutó ugrásszerő növekedése jól mutatja a korszerő, környezetbarát energia iránti igény mértékét. Balatonfüred PB-gáz fogyasztása adathiány miatt nem adható meg pontosan

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

88


Villamosenergia ellátás

Balatonfüred ipari, és lakossági áramellátása az ÉDÁSZ Rt által teljes körően biztosított.

A villamos energia felhasználásának változásait az alábbi grafikonnal mutatjuk be:

46000

44000

42000

40000

38000

36000

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

34000 1990

4.5.3.

Balatonfüred elektromos áram összfogyasztása (KSH) (MWh)

A grafikonon jól látszik a villamos energia felhasználásának fokozatos csökkenése, melyben az idıszakos maximumokat feltehetıen az utóbbi hidegebb teleken fellépı főtés-kiegészítés igények okozzák a 3-4 évenként megjelenı maximumokat.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

89


4.5.4.

Vízellátás Balatonfüred vízellátását a DRV biztosítja, a Balatonból történı felszíni vízkivétel, és a Siske, és Kéki forrásokból történı kivétel útján forrásvízbıl. A vízellátás alapvetı mőszaki jellemzıi az alábbiak:

Felszíni vízkivételi mő (Germering u.): Két, egymástól elkülöníthetı egységbıl áll. ⇒ Felszíni vízkivételi mő I, amely folyamatos üzemő, kapacitása 8000 m3/nap, fı tisztítási fokozatai: →dobszőrés →derítés →homokszőrés →szénszőrés →közbensı vegyszeradagolások Vízkivétel a Balatonból 2 db 400 mm átmérıjő acélcsı, 2x360 m hosszon ⇒ felszíni vízkivételi mő II (KARY vízmő), nyári üzemő, kapacitása 5000 m3/nap, fı tisztítási fokozatai: →dobszőrés →kompakt vízkezelés (KARY technológia) →szénszőrés →közbensı vegyszeradagolás Vízkivétel a Balatonból 2 db 500 mm átmérıjő acélcsı 2x600 m hosszon

Siske, és Kéki források: A források vize tározókban győlik össze, ahonnan a hálózatba kerül. A vízellátó rendszer négy nyomásövezetre van felosztva:

⇒I. alsó zóna: a Balaton part, és magassági szempontból a 135-145 mBf szintek között helyezkedik el, ellennyomó medencéje a Gombás kúria medence. ⇒II. zóna: a 145-180 mbf között levı területrészek, ellennyomó medencéi a tamáshegyi, és az Óvoda utcai medencék ⇒III. zóna: a 180 mBf fölötti területrészek, ellennyomó medencéi a tamáshegyi, és meleghegyi medencék. Domborzati viszonyok alapján a III. zóna a III./a részre (öreghegyi út-balatonfüred Ny-i széle), III./b részre (Kéki forrás felıl jövı úttól a Béke utcáig), és III./c részre (Béke u-tól balatonfüred K-i részéig ) tagolható. ⇒Péterhegy nyomásfokozott zóna: Péterhegy egy kis területének ellátását biztosítja nyomásfokozó segítségével

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

90


A szolgáltatott ivóvíz összetétele 2003 február 24-én Mért mennyiség Mért adat pH 7,22 Vezetıképesség 845 µS/cm Permanganát index 1,30 mg/l O2 Összes lugosság 7,7 mmol/l Hidrogén karbonát 469 mg/l Összes keménység 277 mg/l Kalcium 66 mg/l Magnézium 80 mg/l Nitrit 0,02 mg/l Nitrát 31 mg/l Zavarosság 2 NTU Összes vas <0.02 mg/l

A fenti elemzés alapján a szolgáltatott víz minısége ivóvíz felhasználás céljára megfelelı.

Napi vízfelhasználás változása a DRV adatai szerint (köbméter/nap) 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 1995

1996

1997

1998

Tél

Nyár

1999

2000

2001

átlag

Balatonfüred éves vízfelhasználásának változása az alábbi diagram szemlélteti:

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

91


2500

2000

1500

1000

500

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

0

Balatonfüred vízfelhasználása KSH, és DRV adatok alapján(ezer köbméter)

A közüzemi víz, és közcsatorna hálózatra rákapcsolt fogyasztók számának alakulását KSH adatok alapján Balatonfüreden 1990-2001 között az alábbi diagram mutatja:

6000 5000 4000 3000 2000 1000

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

0

Közüzemi hálózatra rákapcsolt fogyasztók száma (db) Közcsatorna hálózatra rákapcsolt fogyasztók száma (db)

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

92


A balatonfüredi közüzemi vízhálózatra, és a csatornahálózatra rákapcsolt fogyasztók %-os arányát a következı diagram szemlélteti: 59 58 57 56 55 54 53 52 51

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

50

Közüzemi hálózatra rákapcsolt, és csatornahálózatra rákapcsolt fogyasztók aránya %-ban kifejezve

A fenti diagramok alapján látszik, hogy Balatonfüred közüzemi vízfelhasználása az utóbbi években erısen csökkent. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt fogyasztói között a 10 évvel ezelıtti állapothoz képest 2-3 %-os javulás észlelhetı, az ú.n „közüzemi olló” az országos helyzethez képes jobbnak tőnik, mert bár az utóbbi években ha nem is javult a helyzet látványosan, de az „olló” nem is nyílt szét. Mindenképpen érdeklıdésre tarthat számot azonban a következı diagram, melyen jól látható, hogy nyaranta többször fordult elı, hogy a keletkezett szennyvíz mennyisége jóval meghaladja az ivóvíz mennyiségét, vagy közel megegyezik azzal, tehát a rendszerre látványos, más helyrıl történı „rásegítés” történik. Ez a „rásegítés” feltehetıen csak kutakból lehetséges, melyek nagy része nagy valószínőséggel nem legális.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

93

ADVIPLAN BT.

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Ivóvíz (ezer köbméter/nap)

94 2003-02-16

Szennyvíz (ezer köbméter/nap)


jan.95 ápr.95 júl.95 okt.95 jan.96 ápr.96 júl.96 okt.96 jan.97 ápr.97 júl.97 okt.97 jan.98 ápr.98 júl.98 okt.98 jan.99 ápr.99 júl.99 okt.99 jan.00 ápr.00 júl.00 okt.00 jan.01 ápr.01 júl.01 okt.01 jan.02 ápr.02


A nyári tartós fogyasztás eloszlása DRV adatok alapján az alábbi módon alakul::

0-1 h 1-2 h 2-3 h 3-4 h 4-5 h 5-6 h 6-7 h 7-8 h 8-9 h 9-10 h 10-11 h 11-12h 12-13 h 13-14 h 14-15 h 15-16 h 16-17 h 17-18 h 18-19 h 19-20 h 20-21 h 21-22 h 22-23 h 23-24 h

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Összegzett fogyasztás (%)

A DRV elırejelzése szerint a távlati nyári óránkénti csúcs fogyasztás változása az alábbi módon jelezhetı elıre:

1h 2h 3h 4h 5h 6h 7h 8h 9h 10 h 11 h 12h 13 h 14 h 15 h 16 h 17 h 18 h 19 h 20 h 21 h 22 h 23 h 24 h

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

Távlati nyári óránkénti csúcsfogyasztás (köbméter)

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

95


4.5.6.

Szennyvíztisztító telep A telep Balatonfüreden a Balaton, és a 71-es út, illetve a Kemping, és a Hajógyár közötti területen, kb. 2.8 ha területen, kb 180 m széles parti sávban, részben feltöltött területen mőködı szennyvíz telep 1963-ban létesült. Létesítményei három ütemben jöttek létre, de mára már elavult technológiát képviselnek.. A telep tóparti részét kiemelt fontosságú, II. osztályú minısítéső nádas szegélyezi, a területen több évtizedes fák is találhatók. A telepen négy, a jövıbeli átépítés után is megtartandó épület található: - a Kemping telekhatáron álló, 1975-ben épült egy emeletes irodaház - a Hajógyár felöli oldalon 1975-ben eredetileg iszapvíztelenítı csarnoknak épült acél váz, és tartószerkezetes mőhely-raktár, valamint - a hajógyári bejárat közelében álló leromlott állapotú, egyszintes, üzemi öltözı - 1964-ben épült, az üzemviteli iroda mellett található földszintes épület. A többi épület a jelenlegi technológiát szolgálja ki, sorsuk bizonytalan. A telepre három irányból –Balatonfüred felıl gravitációs csatornán, míg a Füredbaricskai átemelıtıl és Tihany felıl nyomóvezetéken - érkezik szennyvíz. 2002 februári állapot szerint a VI. régió V.1 üzemi fejlesztésének eredményeként az ún. nyugati ág szennyvizei Balatonakali-Aszófı felıl, egy jelenleg építés alatt álló, új nyomóvezetéken érkeznek majd a Tihanyi deltához, onnét nyomócsıben tovább a szennyvíztelepre. A telep kisebb, de az utóbbi két évben növekvı mennyiségő, tengelyen szállított szippantott szennyvizet is fogad. A telep jelenleg névleg 8.000 m3/nap névleges kapacitással rendelkezik, vízjogi szempontból engedélyezett kapacitása 3.000 m3/nap. Átépítése 2003-2005 között várható, ekkor tervezett névleges kapacitása 10.000 m3/nap-ra növekedik.

A tisztítás módszere biológiai szennyvíztisztítás mechanikai tisztítással. A folyamatosan üzemelı technológia alapját a III. kiépítési ütem létesítményei alkotják A mechanikai tisztítás a régi kétszintes ülepítı felsı részében, és a Dorr ülepítıben történik. A szervesanyag lebontást két Bécsi-medence végzi, sekély mélysége, elégtelen levegıztetı berendezése miatt rossz hatásfokú oxigén beoldódással. Az utóülepítés két Dorr típusú medencében történik, az iszapcirkulációt a két levegıztetı medence között elhelyezkedı gépházon át biztosítják. Az I., és II. ütemben épült Kessener kefés eleveniszapos medencék, és a hozzájuk kapcsolt Dortmundi utóülepítık gyakorlatilag használaton kívül vannak. A primer iszap, a részstabilizált fölös iszap, valamint a kétszintes ülepítı hidegrothasztó terébıl kirothadt iszap a homogenizáló medencébe jut, iszap-víztelenítésre vákuumágyas iszapvíztelenítı berendezés szolgál. ADVIPLAN BT.

2003-02-16

96

BALATONFÜRED KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ÁLLAPOTFELMÉRÉS 2001-ben 5.100 m3 2002-ben 7.000 m3 iszap keletkezett

A víztelenített/sürített iszapot a teleprıl elszállítják, és hasznosítják. - az iszapot víztelenítés után a Papkeszi iszaptározóba szállítják - az elhelyezett iszapot mezıgazdasági injektálás céljára Papkeszi térségében hasznosítják A szippantott szennyvizek mennyisége a vezetéken érkezı hidraulikai terheléshez képest elhanyagolható. A beszállítás a DRV tájékoztatása szerint saját gépjármővekkel történik. A szippantott szennyvíz éves szinten május, és szeptember között jelentkezik nagyobb mennyiségben. 1998-1999 években augusztusban volt a legtöbb beszállítás, ekkor 883 m3, illetve 557 m3 volt, amely napi 44 m 3, illetve 28 m3 mennyiségnek felel meg. 2001 augusztusában 1.669 m3, 2002 júliusában már 2.584 m3 volt a beszállított mennyiség. Az összes beszállított szennyvíz 2001-ben 5.100 m3 2002-ben 7.000 m3 volt. A szippantott szennyvizek erıs szennyezettségük, és anaerob állapotuk miatt azonban mennyiségi arányuknál jelentısebben befolyásolják a telep terhelését. A szippantott szennyvizek magas szervesanyg tartalma a szennyvíz denitrifikációs kapacitását növelik, ugyanakkor a magas ammónium tartalom a nitrifikáció oxigénigényét emeli, növeli a denitrifikálandó nitrát mennyiségét, ezért az új telep kialakításánál mindenképpen gondoskodni kell elkülönített fogadásukról. Az új tisztítási technológia jelenleg engedélyezési terv szinten tart, technológiáját tekintve elıülepítés nélküli, teljes biológiai tisztítás nitrifikációval, 12 oC feletti denitrifikációval nitrát forrásokból, iszapstabilizációval. A tisztított szennyvíz befogadója, határértékek A tisztított szennyvíz a telepen levı T XIV sz átemelıbe , majd onnan nyomóvezetéken, átemelık sorozatán keresztül Balatonfőzfınél a III-as vízminıségi kategóriájú Veszprémi Sédbe jut, melynek vize a Nádor-csatorna-Sió csatorna útvonalon a II-es vízminıségi kategóriájú Dunába kerül.

A szennyvíztisztító telepre beérkezı szennyvizek minıségi paramétereit az üzemeltetı (DRV) laboratóriumában rendszeresen ellenırzik. A vonatkozó szabványok szerint meghatározott rend szerint mérik a víz pH-ját, a fajlagos vezetıképességet, a KOICr-t, a NO3-, NO2-, NH4+, ö P, PO43-, Na, K tartalmat, az összes keménységet, Na egyenértéket, ö LA-t és a BOI-t, és méréseket végeznek a lebegıanyag mennyiségének meghatározására.

A BEJÖVİ, ÉS TISZTÍTOTT SZENNYVÍZ JELLEMZİ ÖSSZETÉTELE, ÉS PARAMÉTEREI (g/m3) BEJÖVİ TISZTÍTOTT KOI 816 51 ADVIPLAN BT.

2003-02-16

97


BOI NH4N Lebegı anyag ÖP pH

394 60 260 12 -

14 20 23 8 7,7

A jelenleg kibocsátott szennyvíz értékek a DRV tájékoztatása alapján az új tisztítómő kiépüléséig egyedi határértékként elfogadottak. A DRV szennyvíztelepe csatornabírságot az alábbiakban fizetett: Év 1999 2000 2001

Ok Balatonba vezetés, határérték túllépés Balatonba vezetés, határérték túllépés Határérték túllépés

Lakossági, és nem lakossági víz, és csatornahasználati díjak alakulása (1990-2002) 300

250

200

150

100

50

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

0 1990

4.5.7

Összeg 863 eFt 2.151 eFt 1.236 e Ft

Lakossági vízhasználati díj ÁFA nélkül (Ft/köbméter) Lakossági csatornahasználati díj ÁFA nélkül (Ft/köbméter)

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

98


400 350 300 250 200 150 100 50

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

0

Nem lakossági vízhasználati díj ÁFA nélkül (Ft/köbméter) Nem lakossági csatornahasználati díj ÁFA nélkül (Ft/köbméter)

4.5.8

Szennyvízkibocsátás élıvízbe A vízgyőjtı terület a 3/1984.(II.7)OVH rendelkezés alapján I/1. vízminıség-védelmi kategóriába tartozik. 1989-ben a város a belterületek csapadékvíz elvezetésének tanulmánytervét, az elmúlt években a DRV a szennyvízcsatornázásba még nem bevont területek csatornázásának tervét készíttette el. Ezen tervek további sorsáról, kivitelezési ütemezésérıl, és költségvetési kérdéseirıl jelen tanulmány készítése során semmilyen információ nem állt rendelkezésünkre, az azóta kivitelezett átalakításokról, visszabontásokról semmilyen információ nem állt a rendelkezésünkre. A Balatont érintı szennyvízkibocsátás, eseti bőzterhelés, szennyvíztisztítási kapacitásigény növekedés, záportározó mőtárgyak bıvítésének igénye miatt a meglevı szennyvíztisztító átépítésre kerül, mely folyamat jelenleg engedélyezési tervfázisban van.

Lakossági jelzések alapján a Koloska patakba esetenként szennyvízbetörések történnek a derítık túlfolyóiból, ill bevezetések történnek közvetlenül a patak partjáról, de konkrét felmérésekrıl nincs tudomásunk.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

99


4.5.9

Települési szilárd hulladék győjtése, elszállítása és elhelyezése

4.5.9.1

A hulladék begyőjtése, elszállítása az ellátási területen A város közigazgatási területén belül a kommunális hulladékgyőjtés feladatait a PROBIO Rt végzi. A kommunális hulladék győjtés, és zárt rendszerben, hátsó tömörítı-falas gépjármővekkel történik. Lakossági hulladékok esetében a szelektív győjtés módszerét PHARE támogatással alakították ki. A szelektív győjtés papír-mőanyag-üveg bontásban történik, 2002-ben 40 t papír, 20 t üveg, 3 t mőanyag került ilyen módon begyőjtésre. Papír, és mőanyag esetében hetente, üveg hulladék esetében két hetente kerül sor a győjtıszigetekrıl történı begyőjtésre. A győjtısziget rendszerben begyőjtött papír, és mőanyag hulladékot válogatás után bálázzák, és a miskolci Székom Rt-nek adják át hasznosításra, az üveg hulladékot évente egy alkalommal, mely azt egy üveggyárnak adja át. A PROBIO Rt rendelkezik a hulladékbegyőjtéshez (szállításhoz) és ártalmatlanításhoz szükséges környezetvédelmi engedélyekkel és szakhatósági állásfoglalásokkal. A mőködési körzetben keletkezı hulladékok összegyőjtése az alábbi edényzetekben történik: Megnevezés

Őrtartalom dm3 Darabszám

Összes őrtartalom

Fém zárt konténer

4.000

301

1.204x103

Mőanyag billenı tetejő konténer szelektív győjtéshez

1.100

48

52,8x103

Mőanyag edény szelektív győjtéshez

240

200

48x103

Mőanyag és fém edény kommunális hulladék győjtéshez (intézményi, és lakossági)

110

18441

2.028,51x103

Összesen

5.450

18.990

3.333,31x103

A meglevı 240 l-es kukaedényeket papírgyőjtés céljából az alábbi helyeken tervezik felváltani 1.100 l-es edényzettel: (a felszabadult, még használható 240 l-es kukák máshol kerülnek felhasználásra) Pacsirta-Krúdy u Csárda-Pacsirta u Móra F. u Móricz Zs. u Zsigmond u

Szabó L u-Révész u Balassi-Orzovenszky Ifjúság u 82 db) PLUS parkoló Mogyoró u.

Vásárcsarnok park. Lóczy u. 62 Aarad u-Séta u. Kistói u. Endrıdy u-Garay u.

ADVIPLAN BT.

Áruház parkoló Péterhegyi u. Deák-Mikes u. Mészöly G. u Tamási Á-Ferencsik.u

2003-02-16

100


Új 1.100 l-es, papírgyőjtést szolgáló konténerek lesznek elhelyezve a következı helyeken: Arad u. 7-9 Arad u. 20 Bartók Béla u.

Csárda u. 6 Társasház u. Szivárvány u.

A szolgáltatás keretében biztosított az egyedi megbízások alapján történı hulladékelszállítás is, az ezen feladat ellátásához szükséges edényzet az alábbi:

Gyártmány IFA GAZDY MERCEDES LIAZ LIAZ LIAZ LIAZ LIAZ LIAZ RENAULT NISSAN DURSO IVECO MULTICAR MULTICAR

IFA IFA

4.5.9.2.

Funkció Konténeres Konténeres Konténeres Konténeres Kukásgyőjtı Kukásgyőjtı Kukásgyőjtı Kukásgyőjtı Kukásgyőjtı Kukásgyőjtı Kukásgyőjtı Kukásgyőjtı Kuka+kont Vegyes Vegyes Konténeres Konténeres

Típus W50

1114 UNIPORM UNIPORM UNIPORM UNIPORM UNIPORM SEMAT UNIPORM UNIPORM SEMAT M25 M25 W50 W50

Gyártási év 1987 1996 1993 2000 2001 1999 1990 1998 1998 1993 1999 1996 1994 1983 1985

Térfogat m3 4 4 4 6 18 19 12 12 12 15 13 2 23 2 2

Tömörítés 1:1 1:1 1:1 1:1 1:5 1:5 1:5 1:5 1:5 1:5 1:5 1:5 1:2 1:5 1:1

Darabszám 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1988 1990

4 4

1:1 1:1

1 2

A hulladékok ártalmatlanítása rendezett lerakással A balatonfüredi települési hulladéklerakó az Aszófıre vezetı közút ÉNY-i oldalán, a lakott terület határától 1.200 m-re helyezkedik el. A lerakó területét É-ról az Aszófıi-séd határolja, amely a hulladéklerakó bejáratához közel keresztezi az Aszófıi utat. A hulladéklerakó területének NY-i része csaknem sík dombtetı, a terület déli része egy enyhe lejtéső, É-D irányú völgy felsı szakasza. A terület tulajdoni lapja szerint mővelési ágból kivont területként van nyilvántartva. A terület a Balatonfüred város önkormányzati tulajdona, üzemeltetését a PROBIO Rt látja el, területe mintegy 27,1 ha, melybıl lerakásra 10 ha-t használnak. A lerakó 1969-óta regionális lerakóként üzemel, teljes befogadóképessége mintegy 3.000.000 köbméter, mely a számítások szerint gyakorlatilag megtelt. A lerakó mőszaki védelme nem megfelelı, aljzatszigeteléssel nem rendelkezik.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

101


A lerakó aljzatát az Iszka-hegyi mészkı formációba tartozó részben vízzáró bitumenes mészkı képezi, a KDTKÖFE véleménye szerint csurgalék, és csapadékvíz elhelyezése. elvezetése nem szabályos. A hulladék ellenırzötten, mérleggel ellátott portán keresztül kerül a lerakóba, ahol napi takarítással, és tömörítéssel történik a hulladék elhelyezés. A lerakott hulladékban keletkezett biogáz eltávolítása, és hasznosítása kiéptett gázmentesítı, és hasznosító rendszerrel üzemel. A hulladéklerakó kiemelt üdülıkörzetben helyezkedik el, ahol a 2000. évi CXII: törvény „A Balaton kiemelt üdülıkörzet területrendezési tervének elfogadásáról, és a Balatoni Területrendezési Szabályzat elfogadásáról” a továbbiakban nem engedélyezi hulladéklerakók üzemeltetését, és telepítését. A hulladéklerakás megszüntetésének érdekében ISPA projekt keretében került sor a regionális hulladéklerakó rendszer megtervezésére. Jelenlegi állapot szerint a regionális hulladéklerakás Veszprém körzetében valósulna meg, Balatonfüred átrakó, elıkezelı, komposztáló szerepet töltene be, a jelenlegi lerakás megszőnne, a lerakó (illetıleg ennek egy része) rekultiválásra kerülne, de ennek pontos költségvetése, illetve a munkák ütemezése még nem tekinthetı véglegesnek.

4.5.9.3

Szelektív hulladékgyőjtés A PROBIO Rt a papír-mőanyag-üveg szelektív győjtés bevezetését az alábbi ütemezésben kezdeményezte: - 1992-ben Balatonfüred részterületein - 1998-ban Tihany, és Csopak településeken - késıbbiekben balatonfüred egész területén, Nagyvázson, balatonakali, Révfülöp, és Zánka bekapcsolására tettek kísérleteket Az Rt ingyenes, rendszeres lakossági lomtalanítást is végez, amit a lakossági hulladék szállítási díj fedez, ennek mennyiségérıl nem állt rendelkezésre adat. A lomtalanítás tervszerően, a lakosság kiértesítésével történik, Ilyen módon az épített környezet terhelése nélkül zajlik le az egész akció. A lomtalanítási akciók során az Rt a begyőjtést lehetıség szerint szelektíven bonyolítja le, egy-egy ilyen akció alkalmával mintegy jelentıs mennyiségő fémhulladék is összegyőjtésre kerül. Az elhasznált elemek győjtése Balatonfüred, és Csopak területén indult meg. A zöld hulladék, és nyesedék feldolgozását, hasznosítását az Rt Balatonfüreden elkezdte, a munkához aprítógép áll rendelkezésre.

4.5.9.4

Hulladékudvar A Fürdı utcában, az Agro Hotel közelében vállalkozás formában üzemeltetett hulladékudvar áll a lakosság rendelkezésére.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

102


A hulladékudvar a tájékoztatás alapján fogadja a lakosságtól beszállításra kerülı hulladékokat. A hulladékudvar tárolási módszereit nem sikerült pontosan megismerni, mert a tanulmány készítése alatt többszöri kísérlet ellenére sem sikerült a telepre bejutni. Kerítésen kívülrıl történt szemlézés alapján azonban egyértelmően látszik, hogy a tárolási rendszer kívánnivalót hagy maga után, és javasoljuk az azonnali szakmai felülvizsgálat végrehajtását. (pl CFC tartalmú régi hőtıszekrények szabadtéri tárolása,,,stb…) A telepre a lakosság állítólag veszélyes hulladékokat is beszállíthat, ugyanakkor sok panasz hangzott el arra nézve, hogy a potenciálisan szennyezı lejárt szavatosságú növényvédı szereket nem tudják hova beszállítani.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

103

BALATONFÜRED KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA, ÉRTÉKELÉS

4.6.

KÖRNYEZETVÉDELMI IRÁNYÍTÁS ÉS SZABÁLYOZÁS AZ ÖNKORMÁNYZATNÁL A környezetvédelem irányítása, és szabályozása Balatonfüred Önkormányzatánál alapvetıen két rendelet alapján történik: - 5/1999. (II.25) rendelet az Önkormányzat Szervezeti, és Mőködési Szabályzatáról - 28/2001. (XII.20) rendelet a Környezetvédelemrıl - A Szervezeti, és Mőködési Szabályzat szerint a környezetvédelem kérdéseit a Települési, Környezetvédelmi, és Mezıgazdasági Bizottság tárgyalja, a Bizottság az alábbi területeken tevékenykedik: • elıkészíti aVáros településfejlesztési koncepcióját • véleményezi a településfejlesztési tervet • javaslatot tesz a helyi építési szabályzat, és szabályozási terv kialakítására, • véleményezi a környezı települések helyi szabályozási terveit • javaslatot tesz a településrendezési kötelezettség elrendelésére • javaslatot tesz építészeti örökség kijelölésére • véleményezi az önkormányzati beruházásokat • véleményezi a mővészeti alkotásokkal kapcsolatos elhelyezésével, stb kapcsolatos kérdéseket • véleményezi a településfejlesztés érdekében benyújtandó pályázatokat • javaslatot tesz település-rehabilitációs program benyújtására • véleményezi az elıvásárlási jog gyakorlását településrendezési kérdésekben • javaslatot tesz telekalakítási kérdésekben • javaslatot tesz közutak felújítása, és építészeti örökség védelme érdekében • véleményezi a környezetvédelmet érintı elıterjesztéseket • elemzi, és értékeli a város környezeti állapotának alakulását, errıl évente tájékoztatót készít közmeghallagatásra • javaslatot tesz természeti érték védetté nyilvánítására • javaslatot tesz a helyi hulladékgazdálkodási terv megalkotására, a terv végrehajtását ellenırzi • javaslatot tesz a természeti elemek védelmi feladatainak ellátására • véleményezi a helyi tömegközlekedés megvalósulásáról • javaslatot tesz a „VédEtt szılık RRT „ hatálya alá tartozó területek mővelési támogatására • figyelemmel kíséri az állategészségügyi feladatok végrehajtását •figyelemmel kíséri a növényvédelmi feladatok végrehajtását A Bizottsági munka fıbb szabályait a Rendelet 24. paragrafusa tartalmazza. -A Környezetvédelmi Rendelet környezeti elemenként részletezi a Balatonfüreden érvényes intézkedéseket, azonban több kérdésben csak általános kötelezettségekkel foglalkozik. Hiányzik a rendeletbıl, hogy általános környezetvédelmi kérdésekben, illetve az egyes részkérdéseket illetıen ki az illetékes, hogyan érhetı el, milyen környezetvédelemmel kapcsolatos jogsegély, és ügyfélszolgálati tevékenység van.

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

104


5. KÖRNYEZETI ELEMEK, ÉS TÉNYEZİK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE

ADVIPLAN BT.

2003-02-16

105

·

ADVIPLAN BT.

A külsı területek levegıminısége jó.

106

Természeti adottságok jobb kihasználása az idegenforgalom, az öko-turizmus, a kultúra területén.

Lehetıségek

·

·

·

·

Iparfejlesztésre rendelkezésre álló · területek. Településüzemeltetési infrastruktúra megléte. A közúti forgalom átszervezése · (sebességkorlátozás, kerékpárutak fejlesztése, több parkoló). A városi zöldterületi rendszer erıteljes fejlesztése.

2003-02-16

·

·a 71-es út mellett a levegıminıség · nyaranta rossz

·

Levegı

· Hagyományos iparszerkezetbıl visszamaradó építmények ·

Gyengeségek

·

Jó természeti adottságok. Kedvezı földrajzi helyzet. Erdı- és zöldfelületek magas aránya. Jelentısebb múltbéli környezeti károk hiánya. Savanyúvíz, mint gyógyvíz

Erısségek

Társadalmi-gazdasági ·Hagyományırzés képessége adottságok

·

·

Környezeti elemek és tényezık Természeti adottságok · · ·


Vízbázisok védelmének problémái Mezıgazdasági területek más célú hasznosítása a természet-közeli gyepgazdálkodás, vagy erdısítés helyett. Beépített területek részarányának növekedése. Tájhasználati konfliktusok. Munkanélküliség a korábbi iparszerkezetbıl adódó szakképzettségi területeken. A növekvı gépjármő használat várhatóan további terhelést jelent a központi városrészek levegıminıségére nézve.

Fenyegetettségek

Talaj

Talaj

Víz

·

·

·

ADVIPLAN BT.

Környezeti elemek és tényezık

A talaj szennyezettségére irányuló vizsgálatok szerint Balatonfüred térsége kevéssé szennyezett. ·

· A felszíni vizek öntisztulási és ökológiai regeneráló képessége jó, ami biztosíthatja a vízminıséget rontó hatások megszőntével a vízterek természet--közeli · állapotát. · A Balatonfüred környéki patakok mentén található zöld folyosók ökológiai állapota legtöbb helyen megfelelı, ami lehetıvé teszi térbeli kiterjedésük növelését. A felszín alatti vízbázisok hosszú · távon biztosítják a Balatonfüredi ivó-és gyógyvíz igények kielégítését.

Erısségek

107

Lehetıségek

Elérhetı pályázati pénzek a · csatornahálózat fejlesztéséhez, és a szennyvíztisztító korszerősítéséhez. Illegális hulladék-elhelyezés megszüntetése. Átfogó talajminıség monitorozás. ·

Elérhetı pályázati pénzek a · csatornahálózat fejlesztéséhez, és a szennyvíztisztító korszerősítéséhez. Illegális hulladék-elhelyezés megszüntetése. Rendszeres talajvíz-minıség monitorozás.

Elérhetı pályázati pénzek a · csatornahálózat fejlesztéséhez, és a szennyvíztisztító korszerősítéséhez. Fokozott területhasználatellenırzés. · Rendszeres vízminıség monitorozás.

2003-02-16

·

·

A talajszennyezést feltárásához · rendelkezésre álló adatok nem teljes körőek.

·

Egyes térségek megoldatlan · szennyvíz-elvezetése, miatt a nitráttal szennyezett talajvíz elérheti az ivóvizet adó rétegeket. ·

· A patakok városon áthaladó szakaszát szennyvíz és csapadékvíz terhelés érheti, rontva a vízminıséget. A meder-menti zöld folyosók · védettsége nem minden esetben biztosítja azok hosszú távú · megırzését.

Gyengeségek


A csatornahálózat fejlesztése és az ellátatlan területek közmővesítése nélkül fennáll a talajminıség sérülésének veszélye. A mőködı hulladéklerakó,

A csatornahálózat fejlesztése és az ellátatlan területek közmővesítése nélkül fennáll a felszíni vizek minısége sérülésének veszélye. A szabályozatlan területhasználatok miatt visszafordíthatatlan károk érhetik a vízparti természet közeli vegetációt. A mőködı hulladéklerakó, illetve az illegális szemételhelyezés talajvíz szennyezıdést okozhat.

Fenyegetettségek

A természeti adottságokból adódó egyedülálló táj/természeti értékek. A Balatonfüred környéki területek zöme jelentıs természetvédelmi értéket képviselı erdık és egyéb természeti területek.

Erısségek

A nem központi területek tiszta

·

·

ADVIPLAN BT.

Emberi egészség

Élıvilág


·

·

·

Helytálló környezet-

108

·

·

·

·

·

Lehetıségek illetve az illegális szemételhelyezés talajszennyezıdést okozhat.

Fenyegetettségek

A városi zöldterületi rendszer

·

A fokozott közlekedési

Fokozott építéshatósági ellenırzés, · Védendı területek túlzott engedélyezési rendszer beépítettségének · szigorítása.. A szabályozatlan Helyi védelem alá vonás területhasználatok miatt kiterjesztése · Fokozott terület visszafordíthatatlan károk használat-ellenırzés. érhetik a vízparti Városi parkok, fasorok megırzése, természet-közeli jellegő gondozása, zöldterületek növelése. vegetációt. A Balatonfüredi Borvidék · Tájsebek a bányászat és az szılıterületeinek megırzése, illegális hulladéklerakás fejlesztése. következtében. A táj/természeti értékek fokozott · "Tájsebek" a parlagon védelme. hagyott földek gyomosodása, a "szlömösödı" mezıgazdasági területek és a beépítettség részarányának következtében.

2003-02-16

A helyi és országos védettség alatt álló területek értékmegırzése nem minden esetben · A meder-menti zöld folyosók védettsége nem minden esetben biztosítja azok hosszú-távú megırzését. A városi zöldfelületi rendszer állapota nem minden esetben megfelelı.

Gyengeségek


· · ·

Hulladék

Energia

Sok, eredeti formában megmaradt régi épület Római és középkori emlékek. Kommunális hulladék begyőjtése Lakossági veszélyes hulladék begyőjtése Szelektív hulladékgyőjtés bevezetése · ·

·

·

ADVIPLAN BT.

·

Erıteljesen fejlıdı gázellátás

·

·

·

· · Zaj-rezgés szempontjából érintetlen · területek nagy aránya

·

·

Zaj, rezgés

Erısségek

levegıje, Védett, illetve hosszabb ideje nem használt területek nagysága

Épített környezet


·

·

·

109

Családi házaknál még nagy a

Lehetıségek

Fenyegetettségek

A szelektív hulladékgyőjtés kiterjesztése Hulladékudvarok fejlesztése. A városi törmeléklerakó rekultivációja. Integrált hulladékgazdálkodás megvalósítása. Új lakóterületi övezetek kijelölésénél, illetve új üzemek telepítésénél, vagy rekonstrukciós beruházásoknál a zajrendelet követelményeinek betartatása, szigorú követelmények állítása a további terhelésnövelés megelızése érdekében. Folyamatos fejlesztés hatására történı zajcsökkentés Gázellátás fejlesztés

·

·

·

· ·

Idıszakosan magas CO2 és

Hulladéklerakó kapacitása. A hulladékkal feltöltött kıbányák, talajvíz szennyezés és egészségkárosodás forrása Feltérképezetlen illegális lerakók hatásai. Szórakozóhelyekkel kapcsolatos lakossági panaszok megfelelı jogi és mőszaki intézkedésekkel orvosolhatók.

erıteljes fejlesztése. eredető légszennyezése Folyamatos levegıminıség további növekedést monitorozás. okozhat a légúti Egymással összevethetı megbetegedések egészségügyi és környezetvédelmi arányában adatok győjtése és értékelése. Fokozott építéshatósági ellenırzés. ·Védendı építészeti, régészeti engedélyezési rendszer szigorítása. emlékek pusztulása .

2003-02-16

·

· Nagy nyári átmenı forgalom. Határértékeknél nagyobb zajterhelés szórakozóhelyek mellett. Vasút melletti nagyfokú zajterhelés Nincsenek megbízható adatok a megengedettnél nagyobb zajt · kibocsátó telephelyekrıl.

A hulladéklerakó diffúz · légszennyezı forrás. Illegális hulladéklerakók. · Kommunális hulladékba kerülı · veszélyes hulladék. ·

Védendı természeti értékek, területek beépítése.

egészségügyi értékeléshez nem áll rendelkezésre elegendı információ.

Gyengeségek


Kommunális

Idegenforgalom

Közlekedés

Mezıgazdaság

·

Ipar

ADVIPLAN BT.

· · ·

·

·

·

·

·

·

Egyedülálló természeti és kulturális gazdagság. Kedvezı idegenforgalmi és turisztikai adottságok. Gyógyvíz Borvidék Kommunális hulladék szakszerő ·

· · · ·

Városi úthálózat –lehetıségekhez · képest- kiépítettsége Buszjáratok sőrősége ·

Természetvédelem

·

·

Szılımővelés és borászat fejlett

Egyensúly kialakulása keresletkínálat között. Iparfejlesztésre rendelkezésre álló terület.

Saját városi tőzoltóság

Erısségek

·

·

·

Környezetbiztonság


110

Illegális hulladéklerakók

A gépjármővek nagy része áthalad a városközponton A nagy lakósőrőség nem ad módot arra, hogy az utakat forgalmi igényeknek megfelelıen alakítsák ki Kerékpárutak csekély száma Információhiány Statisztikai felmérések Fizetıvendég szobák nyilvántartása

·

·

·

·

· · ·

·

A szelektív hulladékgyőjtés

Bor-, öko- és gyógyturizmus strukturált fejlesztése

Borászat további fejlesztése Biotermesztés fejlesztése Jelenleg mg.-i mővelés alatt álló területek védettség alá vonása Kijelölt gyalogátkelıhelyek biztonsági helyzetét felmérni Kerékpár-úthálózat kiépítése

Nyugat-európai gazdasági vérkeringésbe történı bekapcsolódás.

2003-02-16

kertészet, gyümölcstermesztés elmaradottsága

Bizonyos területeken túlkínálat

Energiafelhasználás felmérés Integrált kárelhárítási program készítése

szilárd tüzelés aránya Nem megfelelıen integrált kárelhárítási készültség

· ·

Lehetıségek

Gyengeségek


·

·

·

·

·

Távlatban elégtelen

Közmővek fejlesztésének elmaradottsága További környezeti terhelés (forgalom, zaj, légszennyezés, szennyvíz)

71-es úton lévı nagy forgalom hatásai Az egyenlıtlen forgalom (hétvége-hétköznap ill. télnyár) hatásai

MÁV és településrendezési terv ütközése · Kamionforgalom növekedése a 71-es út környékén. Mezıgazdasági vegyszerek ellenırizetlen felhasználása

·

· ·

SO2 emisszió. Természeti katasztrófák Technológiai balesetek

Fenyegetettségek

•

·

·

ADVIPLAN BT.

Környezetvédelmi irányítás és szabályozás az önkormányzatnál

Környezeti elemek és tényezık szolgáltatások

Az önkormányzat elkötelezettsége a környezeti problémák orvoslására. A városban mőködı környezetés természetvédı társadalmi szervezetek nagy száma és aktivitása. A Gimnázium, és a Kertészeti Szakközépiskola, mint a környezetvédelmi szakemberképzés bázisa

begyőjtése

Erısségek

·

·

111

·

· ·

·

· ·

Lehetıségek kiterjesztése Integrált hulladékgazdálkodás · Szennyvíztisztító rendszer korszerősítése Szennyvízcsatorna hálózat kihasználtságának növelése Illegális bekötések megszüntetése · Az önkormányzat környezetvédelmi apparátusa létszámának, hatáskörének és eszköztárának (anyagiakat is beleértve) növelése. Önkormányzati környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése (EMAS, illetve ISO 14001).

2003-02-16

Az önkormányzati környezetvédelmi apparátus kis száma és a rendelkezésre álló eszközök korlátozott volta.

Elégtelen szennyvíztisztító kapacitás

Gyengeségek


A környezetvédelmi problémák beolvasztása egyéb területfejlesztési és városgazdálkodási problémakörökbe, mely okán a kezelendı környezetvédelmi kérdések nem kapnak kellı súlyt.

hulladéklerakó -kapacitás Szennyvíztisztító rendszer elégtelen kapacitása

Fenyegetettségek

BALATONFÜRED KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA, PROGRAMOK

6, KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOK

A következı táblázatokban felsoroljuk a környezetvédelmi tervezés legfontosabb, és legsürgısebb elemeit. Amennyiben már vannak hasonló kezdeményezések, azok azért nem lettek a tanulmányban elızıleg megemlítve, mert nem kaptuk kézhez.. A programok legnagyobb része régen esedékes, valamelyikre ugyan volt évekkel ezelıtti árbecslés, de például az állagromlás mértéke nem lett követve. Ennek következtében a szükséges tıkemennyiség egyes helyeken közelítıleg sem becsülhetı, csak az újbóli felmérés során lehet a költségeket pontosítani, ezért, nehogy bárkit is félrevezessen- sehol sem adunk meg költségeket, mivel a programok indítása-befejezése is az Önkormányzat döntésén múlik.

Megjegyzés: „Rövid táv” 0-2 év

„Közép táv” 2-5 év

„Hosszú táv” 5 éven túl..

ADVIPLAN BT.

2003.02.16

112

ADVIPLAN BT.

9

8

7

6

5

4

3

2

1

Szervezet, jog

A PROGRAM CÉLJA

Környezetvédelmi bizottság hatáskörének bıvítése Környezetvédelmi vonatkozású szabályozások regisztere Környezetvédelmi rendelet átalakítása,( kapcsolódási pontok+vízpart kv szaályozás) ÁNTSZ, és KDTKÖFE hivatalos éves mérési tervéhez csatlakozás Önkormányzati szerzıdések átalakítása, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos okmányokat ne csak az üzemeltetı kapja meg Önkormányzati környezetvédelmi PR program kidolgozása Tematikus környezetvédelmi adatbázis létrehozása Vasút, hajózás, stb környezetvédelmi egyeztetések, akciók összehangolása Hivatalos céglista összeállítás

FELADATOK

113

2003.02.16

PROGRAM IDİTARTAM

PROGRAM IDİTARTAM Rövidtáv Középtáv Hosszútáv


ÖNKORMÁNYZAT SZEREPE

ÖNKORMÁNYZAT SZEREPE Végrehajt Irányít Közremőködik

ADVIPLAN BT.

Talaj,talajvíz, Balaton, kikötık

15

18

17

16

Pénzügy

14

13

12

11

10

A PROGRAM CÉLJA

Balatonfüreden elvégzett környezeti felülvizsgálatok listája, a bejelentés kötelezettségének elıírása a környezetvédelmi rendeletben Környezeti hatásvizsgálat köteles cégek listájának összegállítása Városi környezetvédelmi továbbképzési program kidolgozása Környezetvédelmi ügyfélszolgálat kialakítása Környezetvédelmi kiadások növelése Forráskataszter létrehozása ,fürdıkultúra fejlesztése Ásott, és fúrt kutak katasztere, kutak felderítése Patakok, és Balaton illegális víznyeréseinek, és illegális szennyvízbekötéseinek felderítése Védıterületek jogszabályi megfelelıségének felülvizsg.

FELADATOK

114

2003.02.16

PROGRAM IDİTARTAM





ADVIPLAN BT.

27

26

25

23 24

22

21

20

19

Hulladék, veszélyes anyag

Zaj, levegı, rezgés, energia

Talaj,talajvíz, Balaton, kikötık

A PROGRAM CÉLJA

Hulladékgyőjtés nyári rendszerének felülvizsgálata

ÁNTSZ nem közületi vízbázisok környezetvédelmi felülvizsgálata programhoz csatl. Kikötık fejlesztése, nemzetközi környezetvédelmi minısítési rendszer kidolgozása Közlekedési eredető zajmérések, és forgalomszámlálások megrendelése a pontosabb tervezés érdekében Energia, és levegıtisztaság védelmi koncepció elkészítése Gázprogram folytatása Energiafelhasználás minıségi és mennyiségi felmérése a lakosság körében Gépjármővek, építıgépek és mezıgazdasági gépek, kisgépek közös, környezetvédelmi célú nyilvántartás, és minısítési rendszer Hulladékudvar felülvizsgálata

FELADATOK

115

2003.02.16

PROGRAM IDİTARTAM





ADVIPLAN BT.

35

34

33

32

31

29 30

28

A PROGRAM CÉLJA

Veszélyes anyagok felhasználása, és a veszélyes hulladékok keletkezésének adatbázisa (gépjármőjavítás, egészség-ügy, vendéglátás mezıgazda-ság, egyéb csoportok szerint) PCB, és azbeszt felmérése Terület felhasználás pontosítása „Zöld könyves” felhasználók listájának elkészítése Növényvédelmi szakirányító delegálása Balatonfüredre Nitrátveszély program, a nitrát alapú mőtrágyamaradékok soron kívül, és ingyenes begyőjtésének megszervezése Sikosság mentesítı anyag felhasználásának tervezése, mérése, optimalizálása Földalatti tartályok felmérése, a jogszabályok szerinti felszámolása

FELADATOK

116

2003.02.16

PROGRAM IDİTARTAM





ADVIPLAN BT.

46

44 45

43

42

40 41

39

38

37

36

Katasztrófavédelem

Védett értékek, közterületek

Csatornázás, szennyvízkezelés

A PROGRAM CÉLJA

Szelektív hulladékgyőjtés, és hasznosítás kiterjesztése Lakossági veszélyes hulladék begyőjtés megszervezés Csapadékcsatorna rendszer állapot felmérése, javítás, fejl. Szennyvízcsatorna építés, és felújítás program, ütemezés Szennyvíztisztító felújítás Védett értékek program folytatása, zöldterület bıvítés Védett építészeti, mővészeti értékek bıvítése,(pl épületek, szobrok, pincék, magángyőjtemények felmérése) Játszóterek biztonsági felülvizsgálata, részvétel a BM pályázaton Ökológiai társulások felmérés Kotrás, és régészeti vizsgálatok alacsony vízállásnál Védelmi tervek felülvizsgálata, pontosítása, összehangolása a Balatonfüreden mőködı cégekkel, szervezetekkel

FELADATOK

117

2003.02.16




TARTALOMJEGYZÉK

1.

BEVEZETÉS - ÁLTALÁNOS ADATOK ...................................................................... 1 1.1. ELİZMÉNYEK ............................................................................................................. 1 1.2. A VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM CÉLJA ..................................................... 1 1.2.1. Tartalmi igények ............................................................................................. 3 1.3. A PROGRAMKÉSZÍTÉS KERETEI ................................................................................. 4 1.3.1. Területi lehatárolás, alapvetı statisztikai adatok ....................................... 4 1.3.2. Földrajz, éghajlat ............................................................................................ 5 1.3.3. Idıbeli lehatárolás .......................................................................................... 8 1.3.4. Szakmai alapelvek és keretek ...................................................................... 9

2.

KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA ........................................................................ 11

2.1 LEVEGİ .................................................................................................................... 11 2.2. VIZEK ....................................................................................................................... 15 2.3. FÖLD ........................................................................................................................ 29 2.3.1. A vizsgált terület geológiai megismerésének története .......................... 29 2.3.2. A vizsgált terület geológiai adottságai ....................................................... 29 2.3.3. Tektonikai viszonyok .................................................................................... 30 2.3.4. Vízföldtani adottságok ................................................................................. 31 2.3.5. Morfológiai adottságok................................................................................. 31 2.3.6. Mérnökgeológiai összevont értékelés ....................................................... 33 2.3.7. A kızetek szennyezıdésérzékenységi viszonyai.................................... 34 2.3.8 Talajviszonyok, talajszennyezettség........................................................ 34 2.4. ÉLİVILÁG, TÁJ ......................................................................................................... 35 2.5. EMBERI EGÉSZSÉG .................................................................................................. 41 2.5.1. Általános adatok ........................................................................................... 41 2.6. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ............................................................................................... 46 2.6.1. Épületek, városkép ........................................................................................ 46 2.6.3 Zöldfelületek, köztisztaság ............................................................................ 50 3. KÖRNYEZETHASZNÁLAT 55 LEVEGİSZENNYEZÉS............................................................................................... 55 3.1. 3.2. VÍZHASZNÁLAT, SZENNYVÍZKIBOCSÁTÁS ................................................................. 58 3.2.1. Vízhasználat.................................................................................................. 58 3.2.2. Csatornahálózat............................................................................................ 59 3.3. HULLADÉKTERMELÉS .............................................................................................. 64 3.3.1 Települési szilárd hulladék .......................................................................... 65 3.3.2 Termelési nem veszélyes hulladék ........................................................... 66 3.3.3 Veszélyes hulladékok .................................................................................. 67 3.4. ZAJ, REZGÉS ............................................................................................................ 71 3.4.1. Balatonfüred környezeti zaj- és rezgésforrásai........................................ 71 3.4.2. Balatonfüred zaj- és rezgéshelyzete ......................................................... 72 3.5. TERMÉSZET-, TÁJHASZNÁLAT .................................................................................. 74 3.6. ENERGIAGAZDÁLKODÁS........................................................................................... 75 3.6.1. Balatonfüred energiagazdasági szervezete ............................................. 75 3.6.2. Energiamérleg............................................................................................... 75 3.7. KÖRNYEZETBIZTONSÁG ........................................................................................... 76 3.7.1. Természeti katasztrófák .............................................................................. 76 3.7.3. Kárelhárítási készültség .............................................................................. 78

4.

KÖRNYEZETRE HATÓ TEVÉKENYSÉGEK ........................................................... 79

4.1. IPAR.......................................................................................................................... 79 4.2. MEZİGAZDASÁG ...................................................................................................... 80 4.3. KÖZLEKEDÉS ........................................................................................................... 82 4.4. TURIZMUS, IDEGENFORGALOM ................................................................................ 85 4.5. KOMMUNÁLIS LÉTESÍTMÉNYEK, SZOLGÁLTATÁSOK ................................................. 87 4.5.1. TÁVHİ ................................................................................................................. 87 4.5.2. Gázellátás..................................................................................................... 88 4.5.3. Villamosenergia ellátás................................................................................ 89 4.5.4. Vízellátás ....................................................................................................... 90 4.5.6. Szennyvíztisztító telep ................................................................................. 96 4.5.8 Szennyvízkibocsátás élıvízbe ................................................................... 99 4.5.9 Települési szilárd hulladék győjtése, elszállítása és elhelyezése ..... 100 4.6. KÖRNYEZETVÉDELMI IRÁNYÍTÁS ÉS SZABÁLYOZÁS AZ ÖNKORMÁNYZATNÁL ........ 104 5, KÖRNYEZETI ELEMEK, ÉS TÉNYEZİK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE 105

6,

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOK

112

BALATONFÜRED KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

2003

BALATONFÜRED KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA - ÁLLAPOTFELMÉRÉS

Recommend Documents