BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES

Településfejlesztési Koncepció TERVEZET

Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27.

Generál Tervező:

ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár, Dózsa György u. 21. tel: 06-82/321-134

Altervező:

TÁJTERV MŰHELY Kft. 8261 Badacsony, Római út 197. mobil: 06-20/9138-400

2015. szeptember hónap

Településfejlesztési Koncepció

BALATONFENYVES

BALATONFENYVES TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP 1.1 BEVEZETŐ – ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE 1.2 BALATONFENYVES JÖVŐKÉPÉNEK MEGALAPOZÁSA 1.2.1 Országos Fejlesztési és területfejlesztési koncepció (OFTK) 1.2.2 A Balaton fejlesztési Tanács a Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja keretében dolgozta ki a 2014-2030-as időszakra szóló fejlesztési koncepciót 1.2.3 Somogy megye Területfejlesztési Koncepció 1.2.4 Somogy megye Területfejlesztési Program 1.3 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST MEGHATÁROZÓ FŐBB ELVEK RÖGZÍTÉSE 1.3.1 Hagyományok tisztelete, értékek védelme 1.3.2 Felelősség a jövőért – partnerség 1.3.3 Fenntartható fejlesztés 1.4 A TELEPÜLÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT, A JÖVŐKÉP MEGVALÓSULÁSÁT SZOLGÁLÓ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA 1.4.1 Vonzó települési környezet kialakítása – települési harmónia 1.4.2 Városi szintű ellátás – életminőség javítás 1.4.3 Családias üdülővárosi jelleg tudatos erősítése 1.4.4 Balatonnal való szerves kapcsolat erősítése 1.5 BALATONFENYVES JÖVŐKÉPE 2.

CÉLOK A TELEPÜLÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT A JÖVŐKÉP MEGVALÓSULÁSÁT SZOLGÁLÓ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA 2.2 FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK AZ EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEKRE VONATKOZÓAN A A Balaton-parti területen a tó és a vasút közöt B. A vasúttól délre eső belterületi részeken C. A belterülettől délre eső külterületeken 2.1

3.

KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ 3.1

3.2

3.3

TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK BALATONFENYVES ADOTTSÁGAI EGY SWOT ÉRTÉKELÉS ALAPJÁN A MEGHATÁROZOTT TERÜLETIGÉNYES ELEMEK ALAPJÁN, JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE ÉS TERÜLETFELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉS-SZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ÉS A VÉDETTSÉG BEMUTATÁSA, JAVASLATOK AZ ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRE ÉS AZ ÖRÖKSÉGI ALAPÚ FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSRE

2015. június

TÁJTERV MŰHELY Kft.

2


BALATONFENYVES

4.

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE 4.1 4.2

A KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER JAVASLAT A VÁLTOZÁSOK NYOMONKÖVETÉSÉRE, A FELÜLVIZSGÁLAT RENDJÉRE

2015. június


3


BALATONFENYVES

1. JÖVŐKÉP 1.1

BEVEZETŐ – ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE

A Helyi Önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a településfejlesztést és településrendezést az önkormányzatok hatáskörébe utalta. A „településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről" szóló 314/2012. (XLB.) Korm. rendelet 5.§-a határozza meg a településfejlesztési koncepciót, amely elkészítését megalapozó vizsgálat tartalmi követelményeit az 1. sz. mellékletben, részletes tartalmi követelményeit a 2. sz. mellékletben rögzíti. Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) meghatározása szerint: „Településfejlesztési koncepció: a település környezeti, társadalmi, gazdasági adottságaira alapozó, a település egészére készített, a változások irányait és a fejlesztési célokat hosszútávra meghatározó dokumentum". A településfejlesztési koncepció Jóváhagyandó munkarésze az a településsel kapcsolatos, településpolitikai dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza, ezért azt az önkormányzat határozattal fogadja el. Balatonfenyves Község hatályos Településrendezési terve keretében rendelkezik elfogadott Településfejlesztési koncepció javaslattal. Jelen tervezés során a megváltozott jogszabályi keretek között új Településfejlesztési Koncepció kerül megalkotásra. Balatonfenyves Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Község településfejlesztési koncepciójának készítésével az ARKER Stúdió Kft-t bízta meg, altervezőként a TÁJTERV MŰHELY Kft. vesz részt a munkában. A Településfejlesztési Koncepció tervanyaga a vizsgálati és jóváhagyandó munkarészeket tekintve ütemezve készül, ennek értelmében két kötetben kerül dokumentálásra. A Településfejlesztési Koncepciót megelőzően elkészültek a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 1. sz. melléklete szerinti un. megalapozó vizsgálat – Helyzetfeltáró, Helyzetelemző és Helyzetértékelő munkarészei. E megalapozó vizsgálat elemzése és értékelése a Helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés c. dokumentációban került bemutatásra. Ezután készült el a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 2. sz. melléklete I. fejezet tartalmi követelményei szerint, mint jóváhagyandó munkarész jelen Településfejlesztési koncepció című kötet, amely munkarész Balatonfenyves jövőképét, céljait, a továbbtervezési feladatokhoz a kiinduló adatokat, és a megvalósítás eszközeit és azok nyomon követését foglalja magába.

2015. június


4


BALATONFENYVES

A Településfejlesztési Koncepció településpolitikai dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza, hosszú távú iránymutatás és célmeghatározás. Biztosítja, hogy a kitűzött településfejlesztési célok a település fenntartható fejlődését szolgálják, elősegítve a Balatonfenyvesen élők életminőségének, életszínvonalának növekedését, a hagyományokra, táji, természeti és kulturális adottságokra építve. 1.2

BALATONFENYVES JÖVŐKÉPÉNEK MEGALAPOZÁSA

Az önkormányzat Balatonfenyves jövőképét, településfejlesztési koncepcióját az ott élők véleményét figyelembe véve dolgoztatta ki. Abból a célból, hogy a fejlesztési koncepcióban a helyiek véleménye beépüljön, az elmúlt 4 év lakossági fórumain a Polgármesteri Hivatal tájékoztatta a lakosságot, hogy a rendezési terv módosításával kapcsolatos észrevételeiket, igényeiket a Hivatalban tudják jelezni. Az elmúlt években a Hivatal több alkalommal előre kidolgozott nyomtatványokon kérte a lakosság fejlesztésekkel kapcsolatos véleményét. A településfejlesztéssel kapcsolatos igények, bejelentések összegyűjtésre kerültek és a fejlesztési koncepció készítésekor figyelembe lettek véve. A Polgármester a településfejlesztésben érdekelt vállalkozókkal és vállalkozásokkal előzetesen egyeztetett, amely egyeztetésekről feljegyzések készültek. Természetesen az új koncepció kidolgozáskor figyelembe lett véve a hatályos koncepció, a magasabb rendű tervek, törvények, a 2014-ben elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési koncepció, valamint a szintén 2014-ben elfogadott a Balaton térségre – a 2014-2030-as időszakra – szóló fejlesztési koncepció, Somogy megye Területfejlesztési koncepciója (2014) és Területfejlesztési Programja (2014). 1.2.1 Országos Fejlesztési és területfejlesztési koncepció (OFTK) Az OFTK az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva egy hosszú távú – 2030-ig szóló – jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg, és ezek alapján kijelöli a 2014-2020 közötti időszak súlypontjait, fejlesztési prioritásait. Az OFTK fejlesztéspolitikai céljai és elemei képezik az EU-val kötött Partnerségi Megállapodás koncepcionális hátterét, megalapozva a 2014-2020 közötti uniós források felhasználására irányuló hazai operatív programok tartalmát. A koncepció számba veszi az ország gazdasági erőforrásait és értékeit, külön foglalkozik a „Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztésével", amelyek megőrzése nemcsak környezeti és kulturális, néprajzi értékeinket védi, hanem közösségi összetartozásunk jelképei is egyben.

2015. június


5


BALATONFENYVES

A Balaton-térség fejlesztésével kapcsolatban az OFTK kimondja, hogy: „A Balaton térség hazánk egyik legkarakteresebb, nagy kiterjedésű tájegysége, mely ökológiai egységet is alkot, ahol a társadalmi és gazdasági folyamatok egyedülállóan nagy mértékben a környezeti tényezőktől függenek. A térséget a kiemelkedő természeti, kultúrtörténeti és táji értékei, valamint az ezekre épülő idegenforgalma és tájgazdálkodása az ország legmarkánsabb, önálló fejlesztési célokra igényt tartó térségévé teszi, így a területfejlesztés is egyik legfontosabb feladatának tekinti a térség környezeti és társadalmi szempontból is fenntartható fejlesztésének, az értékek megőrzésének biztosítását. A térség olyan természeti és gazdasági egységet képez, melynek kezelése nem bontható meg. Turisztikai, mezőgazdasági bevételei révén a nemzetgazdaság jelentős tényezője. Bár nem önálló tervezési-statisztikai területi egység, az egységes tervezés és támogatáspolitika igénye és szüksége itt a legerősebb az országban. A mindenkori fejlesztésnek a még meglévő táji, kulturális és természeti adottságokat tiszteletben tartva szabad csak megvalósulnia. A Balaton-térség fejlesztésének alapvető célja, hogy a környezet, a táj értékeinek megőrzésével és fejlesztésével, a turisztikai kínálat diverzifikálásával a térség adottságainak szélesebb körű hasznosításával, valamint az érintett számos szereplő partnerségét biztosító stabil intézményrendszer megteremtésével egy fenntartható módon versenyképes Balaton térség jöjjön létre. Fejlesztéspolitikai feladatok:  A fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése, a térség változatos vonzerőire épített új és komplex turisztikai termékek kialakítása, magas színvonalú szolgáltatások biztosítása.  A szezon meghosszabbítása egész éves kínálati programcsomagok megteremtésével, ennek érdekében térségi turisztikai hálózatok, tematikus utak kialakítása, megerősítése.  Egységes térségi turisztikai menedzsment mellett a turisztikai kínálat területileg differenciált tervezésével a vendégforgalom területi szétterítése, a háttérterületek adottságain (borvidék, nemzeti park, hegyek, erdők, aprófalvak, történelmi emlékek, népi hagyományok, gasztronómia stb.) alapuló alternatív turisztikai termékek kínálatának kifejlesztése és „értékesítése" a parttól távolabbi településeken.  A Balaton, a vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai és kémiai állapotának megóvása és további javítása, a vízszintingadozásból fakadó problémák mérséklése, a Balaton-part terhelésének korlátozása, a nádasok védelme, a térség élő és élettelen természeti értékeinek megőrzése.

2015. június


6


BALATONFENYVES

 A térség további beépítésének megakadályozása, tájrehabilitáció, a tájsebek kezelése, az eróziós és deflációs hatások mérséklése (magaspart és pincevédelem).  Az ingatlanállomány rehabilitációja, valamint a városiasodott környezet kínálta területeken új funkciókkal való hasznosítása (pl. lakófunkciók, tudásalapú gazdasági tevékenységek, országos közigazgatási, közszolgáltatási funkciók).  A Balaton-felvidék aktív tájképvédelme, a természetvédelemre, táji adottságokra épülő gazdálkodási módok kialakítása, fejlesztése.  A kulturális örökség magas szintű védelme, tudatosítása és bemutatása.  Egységes, turisztikai vonzerőként is szolgáló balatoni közösségi közlekedési rendszer megteremtése.  Települési együttműködés és egységes elvek mentén zajló fenntartható városfejlesztés a Balaton városgyűrűjében.  A Balaton illegális feltöltésének megakadályozása.  A Balaton törvényt és egyéb jogszabályokat figyelmen kívül hagyó beruházások, építkezések leállítása, az eredeti állapot visszaállítása.  A Balaton-térség háttértelepüléseinek fejlesztése." 1.2.2 A Balaton fejlesztési Tanács a Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja keretében dolgozta ki a 2014-2030-as időszakra szóló fejlesztési koncepciót, amely már a 2014-ben az országgyűlés által elfogadott OFTK-val összhangban készült. A koncepció meghatározta a térség jövőképét és a térség fejlesztésének átfogó céljait: a) A térség jövőképe Balaton kiemelt térség a jövőben: Balaton a természetesség és a magas életminőség egységes közép-európai mintarégiója! A Balaton térség jövőkép az alábbi 4 pillére épül: - Természetesség, - Megújuló képesség, - Egészség, - Fenntarthatóság. Balaton, a testi, szellemi, társadalmi megújulást adó térség. A térség, ahol magától értetődő a természet ereje, tisztasága, minősége és a benne élők vitalitása. A térség országosan kiemelkedő példája a környezet és a társadalmi

2015. június


7


BALATONFENYVES

egységnek, a harmonikusan fejlődő és fenntartható társadalmi fejlődés megteremtésének. Ez az a térség, ahol a társadalom (az itt élők és az ide látogatók innovatívan és fenntartható módon) úgy védi, formálja és építi környezetét, a természetes és épített környezetet, a közösségeket, a gazdaságot, hogy a környezet visszahatva a társadalomra, biztosítja annak gyarapodását és jólétét. A Balaton kiemelt térség  Magyarország és Közép-Európa viszonylatában a legtermészetesebb régió, állandó és ideiglenes lakói számára vonzó életminőséget nyújt;  magas minőségű természeti értékekkel és épített környezettel rendelkezik, környezeti állapota stabilizálódik, Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton és a környező táj egyedülálló természeti és kulturális adottságai, mint nemzeti közkincs megőrzése felett hűen őrködik;  európai szinten modellértékű, egységes fenntartható területi gazdasági rendszert alkot, önálló fejlesztési egységként kezelt és önálló területi irányítással rendelkezik;  környezeti és táji értékek fenntarthatósága mellett jelentős hazai és külföldi vendégforgalommal rendelkezik, a szabadidő eltöltésnek, az élménykeresésnek és az egészséges életvitelnek a legvonzóbb magyarországi térsége, miközben különböző térségeit izgalmas sokféleség jellemzi;  gyógyító térség, kialakul a gyógyító Balaton képe, ahol a tó és a gyógy-, termálvizek, a mikroklíma, a rehabilitációs és különféle egészségügyi programok (beleértve a népegészségügyi, egészségfejlesztési prevenciós, mentálhigiéniás programokat), a helyben megtermelt gyógyító és éltető termékek, valamint a szabadidő aktív eltöltését segítő szolgáltatások egész évben várják a látogatókat és gyógyítják, frissítik a régióban élőket;  táji, természeti adottságokra és hagyományokra épülő („Balaton márka"), a helyi környezeti feltételekhez igazodó versenyképes gazdasággal rendelkezik;  a helyi szereplők együttműködése révén a régióban megtermelt jövedelmek lehető legnagyobb része a térségen belül marad, a térség szereplőit gazdagítja;  a modern XXI. századi innovatív, tudás alapú gazdasági ágak, szolgáltatások és intézmények térségi jelenléte megerősödik;  az információs társadalom legújabb vívmányai a régióban kiemelkedően elterjedtek, és alkalmazásuk megjelent a gazdasági és társadalmi életben, a környezeti alrendszer irányításában,

2015. június


8


BALATONFENYVES

 a lakosság minden rétege számára megteremti az esélyt a munkavállalásra, a régióban az állandó lakosság egyre nagyobb részének biztosított az egész éves munkavállalása;  nincsenek a régión belül jelentős területi társadalmi-gazdasági különbségek, a multikulturális és erősen érdektagolt helyi társadalmi konfliktusos helyzetek jól kezeltek;  regionális és térségi szinten együttműködő földrajzi, társadalmi és kulturális egység, mely határozott és tényleges térségszervezési erőt felmutatni képes balatoni azonosságtudattal bír. b) A térség célrendszerének bemutatása Az alábbi célrendszer épít a Balaton kiemelt térségre elkészült helyzetelemzésre és figyelembe veszi a kapcsolódó ágazati és területi koncepciók elképzeléseit is. Így a célrendszer integrálja a Parlament által elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban a Balaton térségére megfogalmazott fő fejlesztési irányokat. A koncepció célrendszere abból indul ki, hogy a vendégek számára is akkor lehet vonzóbb az itt tartózkodás, ha térség harmóniát sugároz. Ennek pedig elengedhetetlen feltétele, hogy a térségben élők is jól élnek. A térség fejlesztésének átfogó célja Fő cél a Balaton térségnek dinamizálása, fenntartható gazdasági fellendítése, hogy a térségben élők és dolgozok számára egész évben biztosítható legyen egy kiszámítható élet és munkakörnyezet. A fő célhoz kapcsolódó átfogó célok a következők:  megbízható jövedelem-szerzést és javuló életminőséget, így a környezetkímélő technológiák alkalmazásának (pl. energiahasználás, közlekedés, ingatlanfejlesztés) széles körű elterjedése következtében magas minőségű környezetet biztosítson a helyi lakosok számára. A munkanélküliség, és ezen belül a tartósan álláskeresők számának csökkentése, az éves foglalkoztatás elősegítése és környezetbarát technológiák alkalmazásának széles körű elterjesztése.  vonzó működési környezetet biztosítson elsősorban szolgáltatásokat kínáló és innovatív, magas hozzáadott értéket előállító és döntően magasan képzett munkatársakat foglalkoztató vállalkozások számára.

2015. június


9


BALATONFENYVES

A felsőfokú végzettségű lakosok, a K+F tevékenységet végzők számának növelése.  vonzó természeti és épített környezeti feltételeket és magas színvonalú szolgáltatásokat biztosítson a térséget felkeresők számára, melynek eredményeként növekedjen a Balaton térségbe látogató turisták száma, illetve a hosszabb ideig történő tartózkodásban és szolgáltatásvásárlásban megmutatkozó elégedettsége. A vendégéjszakák számának növelése, különösen a külföldiek által eltöltött éjszakák vonatkozásában, szálláshelyek egész évre vetített kapacitáskihasználtságának javulása.  A változó igényekhez, természeti folyamatokhoz rugalmasan igazodó és folyamatosan megújulásra képes szolgáltató és cselekvőképes, együttműködő intézmények és szervezetek szolgálják a lakosokat, turistákat és vállalkozásokat. A Balaton térségben működő intézményekkel, szolgáltatókkal való elégedettség javulása a helyi lakosok és turisták részéről. A turizmus fejlesztése, mint a régió meghatározó gazdasági ágazata kiemelten fontos. Az elmúlt időszak csökkenő versenyképességi mutatóin (vendég, vendégéjszaka szám csökkenés, külföldi turisták számának visszaesése) kell javítani, és a változó piaci igényeknek megfelelően kell fejleszteni a kínálatot. A turizmus területén számos kínálati elem épült ki az elmúlt évtizedekben, melyek jelentős része elavult, leromlott állapotba került, vagy fejlesztésük nem követte a piaci igényeket. Ezzel párhuzamosan Európa más részein, pl. Ausztriában egyre jobb eredményeket mutatnak fel a természet közeli programokat (pl. természetjárás, kerékpározás, golfozás, lovaglás, vízi sportok) kínáló desztinációk, már nemcsak síszezonban, hanem egész évben is, éles konkurenciát teremtve a Balaton térségnek is. A Balaton térségben a turisztikai termékek, vonzerők fejlesztésének állami támogatásával, ösztönzésével célszerű változtatni, melyek vonzó környezetet teremtenek a vendéglátásnak, szálláshelyek fejlesztésének és egyéb turisztikai szolgáltatásoknak, ezzel jövedelmezőbb, új munkahelyet teremtve. Az állami ösztönzéssel olyan feltételrendszer kell kialakítani, ami segít a magán tőke által jelentős fejlesztések megvalósulását és sikeres működését. A turisztikai termékek fejlesztésénél elsődleges prioritást az  exkluzív (egyedi értéket nyújtó),  a parttól távolabbi településeken a meglévő természeti értékekre, kulturális örökségre építő adottságok fenntartható kihasználásával megvalósuló,

2015. június


10


BALATONFENYVES

 egész éves szolgáltatást nyújtó (pl. rendezvények és konferenciák, egészségturizmus, kerékpározás, természetjárás) fejlesztések jelentenek. A turisztikai fejlesztéseknek kiemelt célcsoportjai a családok, fiatalok, illetve a nyugdíjasok, akik Turisztikai szempontból eddig kevésbé kihasznált szezonokban (tavasszal és ősszel) - a gyógyfürdőhelyeken túl - akár a térség többi területén is - az eddigiekhez képest nagyobb számban - vendégként jelentkezhetnek. Az idős, aktív munkavégzéstől visszavonult nyugdíjasok számára igényként jelentkezhet, hogy letelepedjenek a tó körül, vagy egy évben hosszabb ideig, több mint 6 hónapon át tartózkodjanak a Balaton térségben, de ehhez szükséges az egészségügyi, szociális rekreációs, kulturális szolgáltatások további fejlesztése. Az évi egyszeri, hosszabb és egybefüggő (1-2-3 hetes) szabadságot a dolgozó korú felnőtt lakosság körében egyre jobban felváltják az évente többszöri hosszú hétvégék, a pár napos, maximum 1 hetes kikapcsolódások, melyeknél jelentős szerepet játszik az élmény-turizmus. A fiatalabb generáció, valamint az aktív dolgozóval bíró (és munkájukat fontosnak tartó) családok számára ennek következtében egyre kevésbé csak a klasszikus nyári idényben való pihenés van fókuszban. A balatoni turizmus (benne a borturizmus, a wellness, a rekreáció, mozgás) az élmény jelleget kihasználva és megfelelő környezeti feltételek esetén (infrastruktúra, közlekedés, szolgáltatások) szinte évszaktól függetlenül generálhat vendégforgalmat a régióban, feltételezve, hogy az üzenet eljut a célcsoportokhoz. A turisztikai marketing során kiemelten törekedni kell a tó és környezetének folyamatosan élvezhető és változatos (a nyári főszezonon kívüli) értékeinek (pl. jó vízminőség) kommunikálására 1.2.3 Somogy megye Területfejlesztési Koncepció Somogy megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-ben került elfogadásra, amely a megye hosszú távú, 2030-ig szóló céljainak összefoglalása. Azzal a céllal készült, hogy kijelölje Somogy megye lehetséges kitörési pontjait és meghatározza a főbb fejlesztési irányokat. A megye jövőképe: Somogy megye 2030-ra sokszínű, természeti értékekben gazdag tájjal rendelkező harmonikus és az ott élők számára jó életminőséget biztosító, versenyképes, innovatív térséggé válik, ahol a szolidáris közösségekre építve, egymást erősítve, egymás értékeire és adottságaira alapozva vannak jelen a szolgáltatásokban, erős városok és a kedvező életteret adó vidéki térségek.

2015. június


11


BALATONFENYVES

A jövőkép elérését átfogó célok, valamint tematikus és területi célok meghatározásával kívánják elérni. Az átfogó célok: − a rendszeres munkajövedelmet szerzők arányának növelése, − a megye belső erőforrásainak fenntartható hasznosítása az ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontok figyelembevételével, − a szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlő esélyek biztosítása minden somogyi ember számára. A specifikus területi célok között említi a koncepció a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet komplex fejlesztését. A Somogy megyei Területfejlesztési Koncepció még a korábbi, 2009-ben elfogadott Balaton Kiemelt Üdülőkörzet – Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciót építette be a megyei anyagba. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet komplex fejlesztése területi célnál meghatározó stratégiai célként említi a versenyképesség erősítését, az exkluzív turisztikai kínálat kialakítását, a kiemelkedő attrakciókra épülő komplex kínálat biztosítását, a gazdaság diverzifikálását, turizmus és a gazdaság szereplőinek összefogását. 1.2.4 Somogy megye Területfejlesztési Program A koncepciót követően 2014. októberében fogadták el a Területfejlesztési Programot. A Program a Koncepcióban lefektetett átfogó és tematikus specifikus célok mellett megfogalmazta a megye kiemelten kezelendő térségeire vonatkozó területi célokat is. Ezen területi célok között szerepel a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet komplex fejlesztése. A célrendszert követően a Program a célok megvalósítását szolgáló 7 prioritást és annak intézkedésrendszerét határozta meg. A 3. prioritás Somogy megye turisztikai potenciáljának bővítése. A prioritások szakmai tartalmának részletes meghatározása mellett a fejlesztési program kijelöli a program érintettjeinek körét és megadja a program végrehajtásához szükséges fejlesztési források kereteit. A prioritás keretében három intézkedés került kiemelésre: − területi korszerű komplex turisztikai termékek innovatív fejlesztése, − minőségi turisztikai szolgáltatás és vendéglátás fejlesztés,

2015. június


12


BALATONFENYVES

−

1.3

piacra jutást és marketinget hatékonyan támogató intézményrendszer megerősítése.

A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST RÖGZÍTÉSE

MEGHATÁROZÓ

FŐBB

ELVEK

Balatonfenyves koncepciójának készítésekor az Önkormányzat több olyan fejlesztési elvet fontosnak tartott kiemelni, amelyek kifejezik az Önkormányzat szemléletét, településfejlesztési szándékait. Ezeket az elveket, szempontokat valamennyi fejlesztési és településrendezési tevékenység során alkalmazni, érvényesíteni kell. 1.3.1 Hagyományok tisztelete, értékek védelme A hagyományok tisztelete, az értékek védelme alapelv az adott közösség történelmének, eddigi életének, alkotásainak tiszteletben tartását jelenti, amely egyúttal a társadalom és az adott közösség, település fennmaradásának záloga. Balatonfenyves viszonylag rövid története, sajátos üdülési adottságai, zöldfelületekben gazdag településszerkezete méltó a tudatos védelemre. A fejlesztéseknél vigyázni kell, hogy a meglévő egyensúly, a település jellege megmaradjon. 1.3.2 Felelősség a jövőért – partnerség A társadalmi részvétel, a közösség erősítése az egyik legfontosabb – a településrendezésen, településfejlesztésen túlmutató – feladat. A fejlesztések akkor tekinthetők legitimnek, ha azokat a helyi közösség elfogadja, támogatja. A nagyobb léptékű turisztikai fejlesztések megváltoztatják a kialakult állapotot és általában a munkahelyteremtés, a minőségi szolgáltatások bővítése révén a helyi lakosság számára kedvező eredményt hoznak, azonban nagyon fontos, hogy a tervezett fejlesztésekről a helyi közösséggel részletes párbeszéd follyon, hogy ők magukénak érezzék a megváltozott környezetet és a megvalósult fejlesztést. A felelősség a jövőért abban fogalmazható meg, hogy ha a megvalósult fejlesztés erősíti és nem megosztja a közösséget az hosszú távon a település más ügyeiben is rendkívül kedvező lesz. 1.3.3 Fenntartható fejlesztés A jövő szempontjából rendkívül fontos a település sajátos „családbarát” jellegének, szabad strandjainak, zöldfelületeinek megőrzése. Épp ezért olyan fejlesztéseket kell támogatni, amelyek összhangban vannak a település adottságaival. A kizárólag külső körülményekre, szempontokra, támogatásra alapuló fejlesztések sorsa helyi részvétel, támogatás nélkül hosszú távon kérdéses.

2015. június


13


BALATONFENYVES

A helyi erőforrásokra alapozott, illetve azokat figyelembe vevő és használó fejlesztések jelentik a fenntartható jövőt. 1.4

A TELEPÜLÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT, A JÖVŐKÉP MEGVALÓSULÁSÁT SZOLGÁLÓ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

A jövőkép alapján Balatonfenyvesen a települési és természeti értékek a Balaton(part) tudatos hasznosítására, a helyi közösségre alapuló értékteremtő fejlődés teljesedik ki, amelynek eredményeként vonzó, intézményekben, zöldfelületekben és turisztikai attrakciókban gazdag, mégis nyugodt, családias hangulatú települési környezet alakul ki. Balatonfenyves sajátos jellemzőiből következően – falusias-kertvárosi jellegű, ugyanakkor igen jelentős turisztikai szállásférőhely kapacitással rendelkező település, ahol – fontos, hogy a minőség a települési alapszolgáltatásokban, a kiemelt turisztikai beruházásokban és mindezek működtetésében mindenütt megjelenjen. Azaz a minőség elengedhetetlen: − a turisztikai szolgáltatások területén (a szállás, vendéglátás, programok, attrakciók terén), − a beruházások területén egyrészt a beruházások célja, rendeltetése, tartalma összhangban legyen a település céljaival, jellegével, másrészt a megvalósítás és a működtetés során is állandóan magas minőséget kell képviselni, − a minőséget a település valamennyi funkciójában érvényre kell juttatni különös figyelemmel a közterületek, közösségi terek állapotára, az ellátásra, az épített környezet formálására. A vízparti üdülés, vízi sportok tekintetében a kikötő magas minőségű szolgáltatást valósít meg. A meghatározó általános elvek mellett azonban megfogalmazásra kell kerüljenek azok a szempontok, célok, ún. prioritások, amelyek Balatonfenyves esetében külön említendők. Ezek a prioritások a következők: 1. Vonzó települési környezet kialakítása – települési harmónia, 2. Városi szintű ellátás – életminőség javítás, 3. Az üdülő-települési jelleg tudatos erősítése (turizmus fejlesztés, szolgáltatás, egyéb gazdasági tevékenység), 4. Balatonnal való kapcsolat bővítése.

2015. június


14


BALATONFENYVES

1.4.1 Vonzó települési környezet kialakítása – települési harmónia Balatonfenyves egészen sajátos természeti környezetben helyezkedik el a Balaton és Nagyberek közötti homokturzásokon. A Nagyberek hosszú évszázadokon keresztül a Balaton árterületi öblözete volt és az 1800-as évek közepéig összefüggő vízréteg borította. A lecsapolások következtében a természetes mocsárvilág visszaszorult. Balatonfenyves külterülete ezen félig átalakított, részben mezőgazdasági, részben erdészeti hasznosítású tájból és a természetes élővilág maradványterületeiből áll. A megmaradt természeti értékek és a Balaton-part megőrzése, bemutatása, a sajátos hangulatú táj turizmusának fejlesztése – kisvasút, kerékpártúrák, gyalogtúrák, ökoturizmus stb. – egyedi lehetőség Balatonfenyves részére. A környezettudatos, a természeti adottságokat is erősítő fejlesztéseket kiemelten kell támogatni. 1.4.2 Városi szintű ellátás – életminőség javítás Balatonfenyves évtizedek óta nyugodt, sajátos hangulatú nyaralóhely. 1893-ban a filoxéra-vészt követő szőlőtelepítéskor a déli-parti parcellázással született meg. Balatonfenyves 1992-ben lett önálló. Az üdülő-település családias karakterét az itt telket vásároló hivatalnokok, orvosok, tanárok, kereskedők alakították ki az 1920-30as években. A település állandó lakossága a szocializmus idején növekedett meg jelentősebben. Balatonfenyves a kedvezőtlen politikai és gazdasági feltételek között is megőrizte békés, családias jellegét és ellentétben más Balaton-parti településekkel itt a fejlődés nem jelentette a zsúfoltság növekedését, az üdülővárosi környezeti, települési hátrányok kialakulását. Balatonfenyves említett tulajdonságai a nyugodt, békés környezet nagymértékben alkalmassá teszik a települést arra, hogy nem csak a nyári főszezonban, hanem tavasszal és ősszel is fogadja az ide látogatókat. Az utóbbi évtizedekben a lakosság elöregedése egyértelmű jelenség, ezért a Balatonfenyves hangulata különösen vonzó lehet a nyugalmat kereső idősebb korosztály számára. A meglévő adottságok és jellemzők tudatos kihasználásával és hangsúlyozásával törekedni kell arra, hogy Balatonfenyves turisztikai idénye ne csak a június-augusztus hónapokra szűküljön. A kínálat, a turisztikai infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztésével az év nagyobb részén megfelelő szolgáltatást kell nyújtson a vendégek számára. A fejlesztéseknél ezért a meglévő értékek – szabad strandok, zöldfelület, harmonikus településkép, laza beépítés, minőségi szolgáltatások – kiemelt

2015. június


15


BALATONFENYVES

megőrzésére kell törekedni úgy, hogy a városi szintű szolgáltatás mellett a falusias – kertvárosi miliő, nyugalom, ez a sajátos egyensúlyi állapot fennmaradjon. 1.4.3 Üdülőtelepülési jelleg tudatos erősítése Balatonfenyves a déli-part beépített parti sávjában csaknem 5 km hosszú Balatonparttal rendelkező üdülő-település, ahol a közelmúlt fejlesztései pl. M7-es autópálya megvalósítása, illetve a jelenben folyó kikötő építése nagymértékben hatnak a település forgalmára, vonzerejére. A kikötő környéken a településközpont területén, a strandok, a minőségi szálláshelyek, minőségi vendéglátás fejlesztése az elsődleges. Ezen nagyobb forgalmat, nagyobb vendégsereget vonzó fejlesztések következtében még szigorúbban be kell tartani a nyugodt, családias jellegű környezet védelmét szolgáló előírásokat, feltételeket (telken belüli parkolás betartatása, a telken belül és az állandóan növényzettel fedett területek, az előírt min., a zöldfelületi borítottság megőrzése, megvalósítása). Balatonfenyves természeti környezete, a Nagyberek közelsége is egy sajátos táji hangulatot közvetít, ezért a külterület jellegének megőrzése, értékeinek tudatosítása és a két éve megvalósult Nagyberket feltáró kerékpáros és gyalogút, egyre nagyobb mértékű bevonása a turizmusba e szempontból is fontos. 1.4.4 Balatonnal való szerves kapcsolat erősítése Balatonfenyves egyik legnagyobb értéke a csaknem öt kilométer hosszú Balaton-part, amelynek használati értéke a strand, vízi sportok mellett az északi parti bazalt hegyek látványa külön említendő. Balaton-parton az Önkormányzat öt ingyenesen használható szabad strandot működtet, ahol ingyen lehet használni a játszótereket, öltözőket, WC-ket, zuhanyozókat és a strandok közelében ingyenesen használható parkolók helyezkednek el. Azon alapvető célkitűzéshez, amely az üdülő jelleg erősítését és a minőség növelését tartalmazza nélkülözhetetlen a vízpart megközelítésének, a strandok felszereltségének javítása, bővítése és a vízi sportolás, a vízi közlekedés fejlesztése. A sétálóutca (városközpont) jellegű fejlesztések az új jelentős befogadóképességű kikötő közelében, azaz a turisztikai kínálat megújítása, bővítése döntő fontosságú a magas szintű szolgáltatások biztosításában a turisták számának és az itt eltöltött idő növelésében. A fejlesztések egyúttal magukkal hozzák a szálláshelyek bővítését, új munkahelyek keletkezését.

2015. június


16


BALATONFENYVES

A Balatonnal való szerves kapcsolat erősítése, a strandi funkciók, szolgáltatások bővítésével, a vízpart megközelítés javításával, az új kikötő megvalósítása révén erősödik. (A korszerű kikötő a hajók számára víz, villany, TV, internet csatlakozást biztosít!) Az új jacht, illetve vitorláskikötő egyike a Balaton legnagyobb kikötőjének és a 350 vitorlás befogadása mellett személyhajó kikötésére is alkalmas, Keszthely, Badacsony, Fonyód személyforgalmába így Balatonfenyves is bekapcsolódik. A kikötői fejlesztés a Balaton-parti zóna minőségi fejlesztését is magával vonzza. A móló mindkét oldalán közforgalmi sétány a parton biztosított lesz. A Vachott Sándor utca rekonstrukciójával pedig egy település-központ formálódik új arculattal és újabb funkciókkal. A fent felsorolt fejlesztésekkel és a minőséget szolgáló intézkedésekkel, a munkalehetőségek bővítésével érhető el, hogy a fiatalok itt maradjanak, illetve ide települjenek. 1.5

BALATONFENYVES JÖVŐKÉPE

A település adottságai, jellege, a megfogalmazott igények, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre vonatkozó magasabb rendű koncepciók és tervek alapján Balatonfenyves jövőképe a következő módon határozható meg: Balatonfenyves legyen az a Balaton-parti település, ahol a települési, természeti értékeken, a Balaton-part tudatos hasznosításán, valamint a helyi közösségen alapuló értékteremtő fejlődés teljesedik ki, amelynek eredményeként Balatonfenyvesen mind az üdülők, mind a lakosok számára egészséges, vonzó, intézményekben, zöldfelületekben és attrakciókban gazdag, mégis nyugodt, családias jellegű, települési környezet alakul ki.

2015. június


17


BALATONFENYVES

2. 2.1

CÉLOK

A TELEPÜLÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT A JÖVŐKÉP MEGVALÓSULÁSÁT SZOLGÁLÓ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

Az előbbi fejezetben felvázolt jövőkép összehangolt és folyamatos cselekvéssel valósítható meg. Épp ezért a koncepcióban fontos a jövőkép megvalósulását szolgáló célrendszer, azaz a célok, részcélok kapcsolatának rögzítése és a gazdasági lehetőségek bemutatása. A jövőkép megfogalmazása összhangban van Balatonfenyves 2015-2019-es évekre kidolgozott gazdasági programjával. A program célja a község, az intézmények zavartalan működtetése, a település polgárai életkörülményeinek javítása, a település üdülő jellegének erősítése, az üdülni vágyók számára vonzóbbá tétele. Az Önkormányzat azokat a fejlesztéseket kívánja előtérbe helyezni, amelyek növelik a turisztikai vonzerőt és hosszú távon a népességszám emelkedését idézik elő, valamint új munkahelyeket teremtenek. Az Önkormányzat hosszú távú érdeke, hogy növelje a turizmus szerepét a település gazdasági életében, hogy ezáltal az itt lakók életminősége is elfogadható legyen.

2015. június


18


BALATONFENYVES

2015. június


19


BALATONFENYVES

A jövőkép kialakításakor a magasabb rendű terveket, koncepciókat, stratégiákat kötelező figyelembe venni, de rendkívül fontos a valóságos folyamatokra is ügyelni. Balatonfenyves igazából a Balatoni Üdülőkörzet azon részén fekszik, ahol az ún. nagyobb térségi fejlődés már nem érzékelhető. A nagy nemzetközi összefüggésben is érzékelhető fejlesztési tengelyek elkerülik a Balaton nyugati medencéjét és minden optimizmus ellenére, az itt lévő települések gazdasági teljesítménye csökken, a népesség száma stagnál, illetve kismértékben fogy, a korösszetétel pedig igen kedvezőtlenül változik, egyre kevesebb az élveszületés és folyamatosan öregszik a népesség, azaz nő az átlagéletkor. Ezt a tényt a folyamatos kismértékű visszafejlődést, a tőke más helyeken való megjelenését ismerve, rendkívül fontos az, hogy az Önkormányzata nagy erőfeszítésekkel próbáljon befektetőket szerezni és pályázatokkal új attrakciókat, új fejlesztési lehetőségeket teremteni. Ezért igen fontos az új, nagyméretű kikötőépítés, a városközpont és a turizmus minőségi megújítása, Nagyberek turisztikai fejlesztése, a kisvasút bővítése, a Hubertus BT.-vel való jó együttműködés.

2.2

FEJLESZTÉSI CÉLOK VONATKOZÓAN

A.)

A Balaton-parti területen a tó és a vasút között Fejlesztési cél: 1. Strandrekonstrukciók folytatása, strandok minőségi fejlesztése, megújítása. Balatonfenyves legnagyobb értéke a Balaton-parton lévő ingyenesen használható strandok. A több, mint 1400 méter hosszú strandszakasz, valamint a 32. utcavégi fürdőhely, amely további 263 m partszakaszon szabadon megközelíthető, ingyenes fürdési lehetőséget jelent, azaz összesen 1670 méter hosszú, állandóan gondozott, fürdésre alkalmas partszakasz és 6,6 ha strandfelület fenntartásáról kell gondoskodni. A strandok fejlesztése keretében a központi szabad strandon sportpályák építése, parti sétány térburkolása, fövenyfürdő létesítése, játszóterek felújítása, üzlethelységek átépítése, kiépített parkolóhelyek létesítése, térvilágítás felújítása, a mélyebb fekvésű részek feltöltése, partvédelem felújítása, nyilvános illemhelyek átépítése, térbútorok cseréje, telepítése fásítás, gyepesítés, közösségi terek létrehozása a feladat.

2015. június

AZ

EGYES


TELEPÜLÉSRÉSZEKRE

20


BALATONFENYVES

A Csalogány strandon a terület feltöltése, fövenyfürdő létesítés, a strandi sétány térburkolása, nyilvános illemhelyek fejlesztése, térbútorok cseréje, telepítése, játszóterek felújítása, strandfásítás, csapadékvíz elvezetés, térvilágítás felújítása a fejlesztési feladat. A Fenyves-alsói strandon a parkolók, sétányok burkolása, játszótér felújítása, partvédelem, csapadékvíz elvezetés megvalósítása, fásítás, térvilágítás kiépítése, térbútorok felújítása szerepel a fejlesztési elképzelések között. Az ún. Pozsonyi strandon fásítás, térvilágítás kialakítása, játszótér felújítása, növényzet cseréje, telepítése, térbútorok felújítása, térburkolat kialakítása a feladat. Az István utcai, viszonylag kicsiny strandnál is a térburkolás, partvédelem, térvilágítás fejlesztése és a térbútorok felújítása a feladat. Az utcavégi fürdőhelyeknél a part folyamatos felügyelete és a bejárásul szolgáló lépcsős vízi állások karbantartása a feladat. 2. Sétáló utca átépítése. Balatonfenyves gazdasági életében a turizmus meghatározó jelentőségű, ezért a minőségi fejlesztés, a környezet megújítása alapvető fontosságú a vendégek megőrzése, illetve újabb attrakciókkal történő ide csábítása érdekében. A Vachott Sándor utca átalakítása, a közterület minőségi javítása növeli Balatonfenyves idegenforgalmi vonzerejét és elősegíti, lehetővé teszi a vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését. A cél az, hogy a Vachott Sándor utca a település egyik fő utcájává, a strand megközelítését szolgáló, magas színvonalú sétánnyá váljon. A fejlesztés keretében a megújult burkolaton túl egységes információs és cégérrendszer, jellegzetes pergolasor kerül kialakításra, több pad és növény kerül kihelyezésre, valamint 2 ivókút és egy biciklitároló, bővítésre és átépítésre kerül. Az utca északi végében közösségi terek kiépítése és az ott lévő üzlethelyiségek átépítése tervezett, amely következtében a strand megközelítése is kedvezőbb lesz. 3. Kikötőépítés, a kikötő környék rendezése (Sunmarine Hotel, gyalogos híd) A Balatonfenyvesi kikötő a tervezett személyhajó kikötővel és 300-350 db. vitorlást, jachtot befogadó - mólók által közrefogott - vitorláskikötővel, pontom házakkal(!) a Balaton öt legnagyobb kikötője közé tartozik majd. A

2015. június


21


BALATONFENYVES

nagyméretű kikötőhöz kapcsolódóan a parton a Perlaki ház átépítésével Sunmarine Vitorlás Hotel és szabadidő jellegű szórakoztató intézmény épül. A későbbiekben 90 szobás szálloda építése tervezett mélygarázzsal továbbá parkolók és kerékpáros (Bringa központ) és vizisport centrum kiépítése is szerepel a tervek között. Ez utóbbi, a vizisportok fejlesztése különösen fontos Balatonfenyves turisztikai kínálatának bővítése érdekében. A keleti mólószár közvetlenül kapcsolódik a központi strandhoz és így a sétány, a séta lehetősége fél kilométerrel meghosszabbodik, mert a kikötő közforgalmi része a központi strandról is megközelíthető. Ugyanakkor a strand nyugati szélén, a belvízi csatorna felett a Tinódi utcát a Kikötő sétányával összekötő gyalogos híd épül. A kikötői fejlesztés révén a kikötő közvetlen környezete is fejlődésnek indul a Kinizsi, Ipoly és Somogyvári utca közötti településközponti szerepkörrel rendelkező szakaszon. A településközpont többek között- pl.: turisztikai, vendéglátó-, kereskedelmi létesítményekkel, parkolóhelyekkel - bővül. 4. A 32. utcavégi fürdőhely, tóbejáró rendezése, karbantartása. A Balatonra merőleges, a vízpartra futó utcák vége lépcsős vízi állással kiépített bejáró fürdőhely. A cél ezen fürdőhelyek gondozása, és ahol lehetséges a környező területek önkormányzati tulajdonba vétele a strandolási lehetőségek bővítése céljából, illetve abból a célból, hogy az Önkormányzat a lehető legnagyobb mértékben ellenőrizze a parti területeket és felügyelje a vízpart kezelését. 5. Vasúti rekonstrukció (új átjárók, zajvédő fal). A NIF Zrt. lebonyolításában folyó 30. számú murakeresztúri vasútvonal rekonstrukciója folyamatban van. A vasútfejlesztési terv Balatonfenyves térségében második vágány kiépítésével és nyomvonal korrekcióval nem számol csupán helyben cserés vágányátépítés, valamint az átjárók felújítása, kiépítése történik meg. A településrendezési terv készítése során figyelembe kell venni, hogy csaknem a település teljes hosszában a sínpálya északi oldalán zajvédő falakat építenek a vasútvonal mellett. E falak fontos szerepet játszanak a zaj elleni védelemben, de tájképi, településképi szempontból a megfelelő módon kell kialakítani. A rekonstrukció során a három közúti átjárót: Pozsonyi út, Kölcsey út, Kálmán Imre út újítják fel és emellett a szintbeli gyalogos átjárókat: a Kócsag utca, Bakony utca, Kölcsey út, Pozsonyi út, Kálmán Imre út, Előd

2015. június


22


BALATONFENYVES

utca, Noszlopi Gáspár út, Ányos utca, Fogoly utca, Aradi utca, Fácán utca, Heim Pál utca, Sikló utca, Deák Ferenc út folytatásában is felújítják, kiépítik. 6. Turisztikai infrastruktúrafejlesztés (szálláshelyek, minőségi vendéglátóhelyek, szolgáltatások). Balatonfenyves legerősebb gazdasági ágazata a turizmus, ezért a turisztikai infrastruktúra minőségi fejlesztése alapvetően fontos. A fejlesztésekkel törekedni kell a szezon meghosszabbítására, hogy hosszú távon jóval hosszabb idejű vendégforgalom alakulhasson ki. Balatonfenyves többségében a nyári szezonra alkalmas szálláshelyekkel rendelkezik, amelyeket – és zömmel – a tömegturizmus fogadására építettek. A meglévő szállásférőhelyek felújítása mellett fontos, új, a mai igényeket kielégítő egész évben nyitva tartó, minőségi szálláshelyek építése. Különösen fontos a kikötő közelében a most formálódó városközpont területén ezen szálláshelyek megépítése. A vendéglátóhelyek nagy része szintén csak a nyári szezonban üzemel. A turizmus fejlesztése megköveteli, hogy hosszabb ideig nyitva tartó és sajátos gasztronómiai jelleggel rendelkező (lásd Hubertus Hof), minőségi vendéglátóhelyek építését. A turisztikai szolgáltatások fejlesztésével az ide érkező turisták minden igényét ki kell elégíteni, ezért a strandi, vízparti kikötői fejlesztések mellett további turisztikai attrakciókat kell létrehozni. 7. Kerékpáros turizmus fejlesztése. Balatonfenyvesen a sajátos adottságok folytán nem jött létre a folyamatos, önálló kerékpárút. A kialakult településszerkezet következményeként Balatonfenyves nem rendelkezik a jogszabályoknak megfelelő közterületekkel. A Balaton Bringakörút közlekedési táblákkal jelölt belterületi gyűjtő utakon halad keresztül, azaz egyidőben folyik a gépjármű és kerékpáros forgalom. A fejlesztés során célkitűzés, hogy egyes szakaszokon, ahol lehetséges, megépüljön a kerékpárút, de összefüggő kerékpárút kiépítésére nincs lehetőség. Kitűnő példa a kerékpáros turizmus fejlesztésére a 2013-ban a Nagyberek területén 52,7 km hosszban gyalogos, kerékpáros és nordic walking turistaút kialakítása.

2015. június


23


BALATONFENYVES

8. Zöldfelületek fejlesztése. A zöldfelületek, fasorok Balatonfenyves kivételes értékei közé tartoznak. A meglévő parkok, játszóterek elhelyezkedése azonban csak részben megfelelő. A zöldfelületek fenntartása a minőségi települési környezet érdekében a jövőben is alapvető feladata az Önkormányzatnak. Különösen a meglévő fás növényzet, a település jellegét adó növények védelme szükséges kiemelten. A minőségi fejlesztés a növényzet cseréjét, a felszereltség növelését, a zöldfelület gondozottságának emelését, a Balaton-parti és településközponti közterületek növényekkel, utcabútorokkal való gazdagítását jelenti. 9. Közlekedés fejlesztése, strandok, Balaton-parti sáv megközelítésének javítása. Balatonfenyves közlekedési adottságai (M7 autópálya, 7. sz. főút, vasúti fővonal) kiválóak, az életminőség jobbítása érdekében szükséges a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Szükséges a parkolási lehetőségek bővítése a településközpont területén - a közterületek új szemléletű szabályozásával-, a burkolatok rendbetétele, a Balaton-parti sáv megközelítésének javítása, a Kikötő környékén parkolók létesítése, a vasúti átjárók felújítása, a burkolatok javítása, járdák kialakítása, sétálóutca szakaszok kialakítása. E feladatok is részei a közlekedés fejlesztésének. Az utak, járdák, parkolók felújításával, kialakításával egy időben szükséges a felszíni csapadékvíz elvezetésének megoldása is. B.)

A vasúttól délre eső belterületi részeken 1. V. tábla belterületbe vonása és gazdasági hasznosítása, közpark A Nimród utca és a 7-es főközlekedési út közötti terület az ún. V. táblát az Önkormányzat régóta szeretné belterületbe vonni, gazdaságilag hasznosítani. A Balaton-törvény 2008-as módosítása lehetőséget ad a belterület vonásba, azaz az V. tábla területe fejlesztési területként figyelembe veendő. Gazdasági, rekreációs célú használat javasolt. 2. Zajvédő falépítés, új átjárók létesítése. A vasútvonal rekonstrukciója kapcsán az új árjárók létesítéséről, illetve a zajvédő falról az A fejezet 5. pontjában írtunk. Miután a vasút választja el a két településrészt az ott leírtak értelemszerűen vonatkoznak erre a déli részre is. Szükséges még a rekonstrukció kapcsán a településközponthoz közeli

2015. június


24


BALATONFENYVES

vasúti területek vizsgálata abból a célból, hogy a nyári csúcsforgalomban időszakos parkolási funkcióra alkalmassá tehetők-e. 3. Kupa Vendéglő bővítése, piac létesítés. A Vörösmarty utcában lévő Kupa Vendéglő tulajdonosa bővíteni szeretné és az udvarban kicsiny piac jellegű elárusítóhelyet létesíteni. A tervezett fejlesztés a Koncepció céljaival minőségi vendéglátás, kereskedelem, szolgáltatásfejlesztés összhangban van, ezért támogatja a fejlesztést és a szükséges szabályozási változtatásokat javasolja végrehajtani. 4. A sportpálya melletti területen turisztikai központ, piac működtetése. A közvetlenül a 7-es főközlekedési út mellett, viszonylag közel a vasútállomáshoz és a központi településrészhez található a sportpálya területe. A 2007 hrsz-ú sportpálya mellett lévő 2008-as, 2009-es, 1999/2-es, 2004-es és a 2007/1-4-es hrsz-ú telek is része az objektumnak. E központi helyen lévő ingatlan-együttes alkalmas különböző rendezvények lebonyolítására (pl.: Balaton-park),valamint minőségi vendégfogadásra. A régi irodaépületet kúriaszerű apartman házzá alakítják át, a mellette lévő 2008 hrsz-ú telken magas felszereltségű kempinget alakítanak ki. A spotpálya elsősorban lovas rendezvények rendezését fogja szolgálni, míg a 2007 hrsz-ú telken kalandpark létesül. A lelátó mögötti 2004 hrsz-ú területen a főszezonban piac, illetve gyermekeknek elektromos kisautó pálya létesülne. A tervezett fejlesztések tovább gazdagítják Balatonfenyves turisztikai kínálatát, ezért az övezeti szabályozás módosításával viszonylag széles lehetőséget kell biztosítani a fejlesztésre. C.)

A belterülettől délre eső külterületeken. 1. Zagyterek létesítése A kikötőépítés és fenntartás a sekély vízmélységű déli parton, így Balatonfenyvesen is jelentős nagyságú – több tízezer köbméter – iszap, zagy kitermelését igényli. Tekintettel arra, hogy a zagyszállítás rendkívül költséges a tóból kikotort zagyot hidromechanizációs technológiával viszonylag közeli területen célszerű elhelyezni. A 0357/1 hrsz-ú terület közvetlenül a belterület határán, a Rigó-ároktól nyugatra helyezkedik el. Itt 3 zagykazettát terveznek kialakítani, amelyekbe mintegy 87 ezer m3 zagyot lehet elhelyezni.

2015. június


25


BALATONFENYVES

A hidromechanizációs csővezeték a Rigó-árokban halad és éri el a kazettákat. A leülepedett víz természetes lejtéssel jut vissza a Rigó-árokba. A humuszt a kazetták területén össze kell gyűjteni, majd a végleges feltöltést követően vissza kell teríteni és az eredeti gyepes (legelő) művelési ágat is vissza kell állítani. Tekintettel arra, hogy a Nagyberek területe általában két méterrel mélyebb a Balaton vízszintjénél a zagyelhelyezés a településen kívüli mélyebb területeken gond nélkül megoldható. Ez azért fontos, mert feltételezhetően a kikötő működtetése során is szükség lesz kotrásra és zagyelhelyezésre. 2. Temetőbővítés, Kegyeleti park létesítés. A 7. főközlekedési úttól helyezkedik el az Új Temető. A temető és a 7. főút közötti terület a Magyar Állam és a Hubertus Rt tulajdonában van, valamint a temetőtől keletre eső Z2-es övezetbe sorolt ingatlan – volt lőtér 0337 hrsz – állami tulajdonban és a Hubertus Bt. haszonbérletében van. Az Önkormányzat a temetőbővítés, illetve kegyeleti park létesítés céljából kéri, hogy e területeket a Magyar Állam és a Hubertus Rt. adja el az Önkormányzatnak. A Kegyeleti park kertépítési tervei elkészültek, a terület kitisztítása megtörtént, az északi részén parkoló működik, míg a déli részen a kegyeleti park létesítése időszerű. 3. Mélyfúrású kút – gyógyhatású víz – hasznosítás A számok, folyamatok egyértelműen a település népességének elöregedését mutatják, s ugyanezt vetítik előre is, épp ezért külön figyelmet kell fordítani az időskorúak ellátórendszerének bővítésére, illetve a rekreációs gyógyászati jellegű beruházások megvalósítására. Balatonfenyves egyik értéke a 0318/22 hrsz-ú ingatlanon lévő mélyfúrású kút, amely az Országos Közegészségügyi Intézet véleménye szerint fürdővízként és ivásra történő felhasználás szempontjából ásványvíznek minősíthető. A kalcium – magnézium – hidrogén-karbonátos, kénes szénsavas víz fogyasztása kisgyermekeknek, várandós anyáknak és idős embereknek egyaránt ajánlott. Fürdési célú hasznosítása szívbetegeknek, érrendszeri betegségben szenvedőknek, porckopásos betegeknek gyógyhatású, azaz a jellegzetes időskorú bántalmakra hat gyógyítólag. A napi 86 ezer literes mennyiséget a többszörösére lehet növelni, azaz a víz, amelynek hőfokát akár 41°C-ra is fel lehet emelni, mennyiségi és minőségi jellemzőit tekintve alkalmas egy gyógyászati célú fürdő létesítésére, illetve a település többi szállodájában való hasznosításra. A tényleges kút, azaz a

2015. június


26


BALATONFENYVES

mélyfúrású kút azonban a 7. főközlekedési úttól délre található. Ez azért érdekes, mert a kút közvetlen környezete a Balaton-törvény szerint bevonható beépítésre szánt területbe. Az út másik oldalán, a kúttól 350-400 méter távolságra helyezkedik el az ún. V. tábla – annak is a szélesebb része – ahol ezt a rekreációs, gyógyászati, fürdő jellegű hasznosítást szintén meg lehetne valósítani. 4. Berek Skanzen építés. Az Önkormányzat Balatonfenyves keleti határrészen, a Szivattyúházhoz vezető árok kanyarulatában, a Garai utca vonalának folytatásában mintegy 0,5 ha-os területen Berek Skanzent kíván létesíteni. A skanzen lényege bemutatni a Nagyberek lecsapolás előtti életét és a régi halászbokrok – halfogó helyek, nádkunyhók, egykori eszközök kialakításával és bemutatásával a vendégekkel megismertetni az egykori vízi világi életet. 5. Imre-major belterületbe vonása. A településközponttól 3,5-4,0 km távolságra fekvő Imre-major élő településrész. A Hubertus Bt. állattartó telepe és raktárai mellett mintegy 30 társasházzá nyilvánított lakóépületben mintegy 150 fő él. Most fejeződött be az ivóvízhálózat felújítása és megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása. A szennyvíztisztítás is létkérdés, tekintettel a Berek mélyfekvésű és értékes területeire. A pályázatnak feltétele, hogy belterület legyen az a településrész, ahol a szennyvízkezelést meg akarja oldani az Önkormányzat. A Balatontörvény települési területként ábrázolja Imre-majort, ezért a belterületbe vonásnak – mint kialakult állapotnak nem lehet akadálya. 6. Megkutatott ásványvagyon területek lehatárolása. A Pécsi Bányakapitányság Koncepcióhoz küldött szakvéleményében leírta, hogy megkutatott ásványi nyersanyagvagyon területét a Rendeletben meghatározott módon, „ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott terület határa/területe”-ként határoljuk le. Ez a lehatárolás a településrendezési eszközökben szerkezeti terv, szabályozási terv történik meg, azonban fontos koncepcionális elem, hogy Balatonfenyves külterületének több mint fele ebbe az övezetbe esik, ahol csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el. Ezért a problématérképen ábrázoljuk a megkutatott ásványi nyersanyagvagyon területét.

2015. június


27


BALATONFENYVES

7. Kisvasút fejlesztés. Az 1950-ben épült Balatonfenyves – Somogyszentpál között közlekedő kisvasúton 40.000 ember utazik évente. A fenyvesi kisvasút jelenleg 14 km hosszúságban közlekedik. A MÁV-Start Zrt., mint üzemeltető a Balatonfenyvesi Turisztikai Egyesülettel vállalta, hogy kölcsönösen együttműködnek a térség régi és új turisztikai attrakcióinak népszerűsítésében. A kisvasút szerelvényéhez egy 38 férőhelyes kerékpárszállító kocsit is kapcsoltak, amely segíti az újonnan kialakított 52,7 km hosszú, Nagybereket feltáró kerékpárút gyalogos és nordic walking túraútvonal használatát. Mindenképp vizsgálandó a régi Csisztapuszta és Táska felé vezető kapcsolat újbóli kiépítése. 8. Nagyberek turisztikai hasznosítás. Több pontban érintettük, hogy az utóbbi években a Turisztikai Egyesület együttműködésével a Nagyberek területén kerékpáros, gyalogos túraútvonalat, kulcsos pihenőházat (Pálmajor) madárleseket alakítottak ki és megteremtették a csatornákon a vízi túrázás (kenu) lehetőségét. E fejlesztésekkel feltehetően növekszik a kisvasúton utazók száma és a turisztikai szezon is meghosszabbodik. Tekintettel arra, hogy egy-egy nyári hétvégén 20.000 ember is megfordul Balatonfenyvesen, a Nagyberek turisztikai fejlesztéseivel új lehetőségeket tud kínálni a település a vendégeknek a szabadidő változatos, aktív, értelmes eltöltéséhez.

2015. június


28


BALATONFENYVES

3. 3.1

KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK

A társadalmi, gazdasági és környezeti adatok a Megalapozó vizsgálatban kerültek kidolgozásra és rögzítésre. A mellékelt dokumentációban megtalálhatók a település társadalmáról, a közszolgáltatásról, a településüzemeltetésről, a település gazdaságáról szóló adatok, elemzések, valamint az épített környezetről, közművekről, zöldfelületekről és a táji adottságokról szóló ismertetők. (Megalapozó vizsgálat számait itt felsorolni!!!) BALATONFENYVES ADOTTSÁGAI EGY SWOT ÉRTÉKELÉS ALAPJÁN Balatonfenyves településfejlesztési koncepciójának elkészítéséhez szükséges a SWOT analízis kidolgozása. A település adottságait erősségekre és gyengeségekre szétválasztva értékeljük és az adottságokból adódó lehetőségek mellett a települést veszélyeztető tényezőket is bemutatjuk. A SWOT értékelés a fejlődés többféle irányát vetíti elénk. A délnyugat Balatoni térség és Balatonfenyves vizsgálatából, helyzetelemzéséből származó adatok, ismeretek stratégiai szemléletű, rendszerezett összegzése szerepel a táblázatban.

2015. június


29


BALATONFENYVES

Regionális kapcsolatok, térségi szerepkör Demográfia, foglalkoztatás, társadalmi ellátás

Gazdaság

Természet, környezet

2015. június

Erősségek (S) - Kedvező földrajzi elhelyezkedés, kiváló közlekedéshálózati kapcsolatok (M7 autópálya, 7 sz. főút, vasúti fővonal), - a parti városok, Keszthely, Fonyód viszonylagos közelsége. - A beköltözők számának növekedése, - egyetemi, főiskolai végzettségűek magas százaléka, - működő civil szervezetek, - a lakosság aktív közösségi tevékenysége, - jó közbiztonság, - közigazgatási feladatok megfelelő ellátása, - az identitástudatot növelő rendezvények, - megfelelő óvoda, iskola, - megfelelő háziorvosi és védőnői szolgálat. - A gazdaság meghatározó ágazata a turizmus, - fejlesztési területek (telkek), - stabil önkormányzati gazdálkodás, - mobilizálható pénzügyi tartalékok, - Hubertus Bt. gazdasági ereje, foglalkoztatása, minőségi termékei (Terra Pannónia), - természettudatos extenzív gazdálkodás.

Gyengeségek (W) - Jelentősebb szerepkör nélküli település, - megyeszékhely viszonylagos távolsága, - lecsökkent, de még jelentős átmenő forgalom. - A beköltözők nagyobb része idősebb korú, - kismértékű természetes fogyás, - öregedő népesség, - fiatalok elvándorlása, - szociálisan hátrányos helyzetűek számának növekedése, - szolgáltatásban dolgozók magas arányából adódó időszakos foglalkoztatás, - helyi munkalehetőségek hiányából adódó ingázás, - időnkénti véleménykülönbség az állandó lakosok és az üdülőtulajdonosok között. - Kevés a lakosok tulajdonában lévő termőföld, - közepes színvonalú vendéglátó, gasztronómiai ellátás, - vízkormányzás, vízgazdálkodás, állandó szükséglete (a Nagyberek 2,2 méterrel alacsonyabban fekszik a Balaton vízszintjénél), - gyenge termőképességű termőföldek, - csak takarmány minőségű szántóföldi termékek, - visszafogott gazdasági tevékenység, - kereskedelmi szolgáltatás gyengeközepes színvonala. - Értékes, egyedi természeti - Turistaszezonban a közlekedésből környezet, származó zaj- és légterhelés (M7, - Nagyberek különleges vasút, belső forgalom), maradványvilága - ökológiailag sérülékeny egykori - védett növény- és állatfajok, berek-területek, - nagyszerű látkép a Balaton-partról - nagyon nagy, több ezer hektáros az északi partra, megkutatott ásványi nyersanyag- szelektív hulladékgyűjtés, vagyon, potenciálisan bányaterület. - ökológiai szempontból értékes csatornák, mocsári területek, - gyógyvíz, TÁJTERV MŰHELY Kft.

30


BALATONFENYVES

Erősségek (S) - kedvező mikroklimatikus adottságok, - részben megfelelő Balaton parti zöldfelületi ellátás, - bő kirándulási lehetőség (kerékpár-, bakancsos, vízi túra stb.), - kitűnő vadászati lehetőség. - Nyugodt, barátságos települési Épített környezet, környezet - a múlt század 30-40-es évek hangulatát idéző épületek, - vonzó településkép, - lakó- és üdülőterületi tartalékok, - kedvező állapotú zöldfelületek, - a Balaton-part jó megközelíthetősége, - a Balaton-parti területek minőségi megújítása. Infrastruktúra, Kitűnő közlekedési adottságok (M7 autópálya, 7-es főút, közlekedés, Budapest-Nagykanizsa vasúti közművek fővonal), - szelektív hulladékgyűjtés.

Turizmus, üdülés

2015. június

- Változatos turisztikai adottságok (Balaton, Nagyberek). - gazdag aktív kikapcsolódási lehetőségek (vízi turizmus, lovaglás, vadászat, kerékpártúra, bakancsos túra, ökológiai túrák stb.), - jelentős bevétele van a turizmusból az Önkormányzatnak, - térségi együttműködés a turizmus területén, - a kikötő megépítésével a minőségi turizmus kiteljesedése.

Gyengeségek (W)

- Településközpont hiánya, - szezonon kívül nem használt épületek látványa, - a hagyományos beépítéstől idegen jellegű épületek megjelenése.

- Viszonylag keskeny gyűjtő utak, - a nyári szezonban nagyobb átmenő forgalom. - balesetveszélyes közlekedési csomópontok, - kevés átjárási lehetőség a vasútvonalon, - szennyvízelvezetés hiányosságai, - csapadékvíz elvezetési gondok, - tömegközlekedés részbeni hiánya. - A szezonalitás változatlanul meghatározó, - a vendégéjszakák számának lassú csökkenése, - minőségi szálláshelyek hiánya.


31


BALATONFENYVES

Regionális kapcsolatok, térségi szerepkör

Lehetőségek (O) - A szomszédos és térségi településekkel növekszik az együttműködés (konkrét programok, kiegészítő fejlesztések stb.), - a meglévő kapcsolatok bővítése, erősítése mellett az önállóság is erősödik.

Demográfia, foglalkoztatás, társadalmi ellátás

- A betelepülők számának növekedése, - új munkahelyek teremtése, a nyári szezonon kívüli kínálat növelése, - egészségügyi rekreációs – gyógyturizmus jellegű szolgáltatás kialakítása, - intézményi ellátás, közszolgáltatás minőségének növelése, - a helyi identitástudat erősítése.

Gazdaság

- A turizmus erősítése, új attrakciók, minőségi szálláshelyek létesítése, - piaclétesítés, kereskedelmi szolgáltatások fejlesztése, - helyi vállalkozások további támogatása, - a meglévő területeken átgondolt, a koncepcióval összhangban lévő beruházások megvalósítása. - A meglévő természeti értékek (Nagyberek, Balaton-part) bemutatása, megőrzése, - az ökológiailag értékes területek növelése a Nagyberekben, - a bányászat szigorú ökológiai típusú rekultiváció esetén való engedélyezése, - megújuló energiaforrások használata középületeken, - környezettudatos nevelése a helyi fiataloknak, - az autópálya légszennyezésének csökkentése biológiai eszközökkel.

Természet, környezet

Épített környezet, településkép 2015. június

- A nyugodt települési környezet, a jellegzetes üdülő-települési jelleg megőrzése,

Veszélyek (T) - A Balaton-parti települések egymást figyelmen kívül hagyva működnek és így konkurálnak egymással, - a térségi kapcsolatok gyöngülnek, elhalványodnak, - a környező városok túlzott mértékben megerősödnek és Balatonfenyves érdekérvényesítő képessége nem erősödik. - A beköltözők változatlanul időskorúak, s így az elöregedés folyamata felgyorsul, - a fiatalok elvándorolnak, - a beköltözés folyamata lelassul, megáll, - nő a munkanélküliség, - a környező városokba való ingázás nő, - a civil szervezetek aktivitása gyengül. - a meglévő kis vállalkozások versenyképtelenné vállnak, - a turizmus mellett nem alakul ki más természetű vállalkozás, megélhetés, - a kereskedelmi szolgáltatások nem fejlődnek, - elmarad a gazdasági hasznot hozó vonzerők kiépítése. - A természeti környezet állapotának kedvezőtlen változása, - az értékes élővilág károsodása a növekvő turizmus, az intenzív használat, a vadászat és az egyre nagyobb fokú emberi beavatkozás következtében, - a több ezer hektáros ásványi nyersanyagvagyon terület kitermelése tönkreteszi az üdülőtájat és és a kialakult természetközeli állapotokat, - a meglévő tájképi értékek a beépítés kiterjedésével egyre jobban sérülnek. - A történetileg kialakult hagyományos családias üdülőtelepülési jelleg elvesztése,


32


BALATONFENYVES

Lehetőségek (O) - a hagyományos építészeti és településszerkezeti értékek megőrzése, helyreállítása, - értékközpontú, a funkciót és az esztétikát egyaránt figyelembe vevő építési szabályozás, - a tájképi potenciálok tudatos megőrzése, - településkép javítás a fő megközelítési vonalak felől, - településközpont kialakítás (kikötő, Vachott Sándor utca), - a közparkok, játszóterek, zöldfelületek megtartása, bővítése, felújítása, - az intenzívebb üdülési igénybevétel (kikötő-környék, Balaton-part) befolyásolása a településrendezési szabályozással. Infrastruktúra, - A hiányzó szakaszokon a szennyvízhálózat kiépítése, közlekedés, - alternatív, megújuló közművek energiaforrások használata, - több vasúti átjáró létesítése, - a közlekedés biztonságának növelése, - az úthálózat és egyes utak minőségi fejlesztése, - a strandok megközelítését javítandó szerkezeti és úthálózati javaslatok megvalósítása. - Minőségi vendéglátás Turisztika, (gasztronómia) és minőségi új üdülés szálláshelyek létesítése, - a szezon meghosszabbítása új turisztikai attrakciók létesítésével, - a Nagyberek túraútvonalainak további fejlesztése, karbantartása, - a turisztikai kínálat bővítése gyógyvízre alapozott gyógyturizmus, Berek-skanzen ökoturizmus, egyedi gasztronómia helyi termékekre(Terra Pannónia), - az eltöltött vendégéjszakák növelése, - a kikötő teljes kiépítését követően a minőségi turizmus megújulása a Balaton-parthoz közeli településközponti részen. 2015. június

Veszélyek (T) - az építészeti értékek állagromlása, átépítése, - az építkezések, fejlesztések során a település jellegétől eltérő, idegen karakterű épületek építése, - a szezonon kívül az üdülőterület lakatlan, taszító hangulatának, jellegének erősödése.

- az infrastruktúra fejlesztések elmaradása forráshiány következtében, - a kikötő vártnál alacsonyabb forgalma következtében a településközpont kialakítása lelassul, megáll.

- A vendégéjszakák számának csökkenése, - a vendéglátás, szolgáltatás fejlődése nem valósul meg, nem a minőségi irányba mozdul.


33


BALATONFENYVES

3.2

A MEGHATÁROZOTT TERÜLETIGÉNYES ELEMEK ALAPJÁN, JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE ÉS TERÜLETFELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA

Balatonfenyves viszonylag fiatal település, amelynek szerkezetét tudatos tervezéssel alakították ki. A földrajzi adottságok – a Balaton-part és a Nagyberek közötti homokturzáson kialakult település –, valamint a kiépült közlekedési hálózatok (M7 autópálya, vasúti fővonal, 7 sz. főút, kisvasút) a csatornahálózat következtében jelentős településszerkezeti változás nem várható. A Balaton-törvény is csak kismértékben ad belterület bővítési lehetőséget azzal, hogy a 7 sz. főútnál húzta meg a települési terület határát. Így az ún. V. tábla és még néhány földrészlet belterületbe vonható. Hasonlóan beépítésre szánt települési területként tartalmazza a törvény Imre-major és Pálmajor területét. Így az Imre-major belterületbe vonása is lehetővé válik. A kikötőépítés – amely lassan befejeződik – alapvető változásokat okoz Balatonfenyves életében, de ez elsősorban övezeti átsorolásokban, minőségi turisztikai fejlesztésekben – új szálláshelyek, vendéglátóhelyek, sétáló utca, településközpont formálódás stb. – mutatkozik meg, jelentős szerkezeti változtatást nem indukál. A 30. számú vasúti fővonal rekonstrukciója sem jelent szerkezeti változást, hiszen a felújítás helyben cserés vágányátépítéssel, a jelenlegi vasúti területen belül valósul meg, akadálymentes vasúti átjárók létesítésével. A közúti – vasúti átjárók száma és helye azonban nem változik, a gyalogos átjárók száma bővül kis mértékben. Jelentős területhasználati változás a zagyterek létesítése, illetve az ásványi nyersanyagvagyon védelme. A zagyterek területe a feltöltést követően eredeti állapotban – gyepes legelő – visszaállítandó. Miután a Nagyberek általában 2,2 méterrel a Balaton szintje alatt van a feltöltéssel tulajdonképp újabb területrész kerül a vízfelszínhez közeli magasságba és jelentheti majd a 22. században Balatonfenyves fejlesztési területeit. Kifejezetten jelentős területhasználati korlátozó tényező a Bányakapitányság által lehatárol, megkutatott ásványi nyersanyagvagyon területe. A 6 db. megkutatott terület Balatonfenyves külterületi részének mintegy 60%-át lefedi és ott csak a bányászat lehetőségét megőrző területhasználat és övezeti szabályozás létesíthető.

2015. június


34


BALATONFENYVES

3.3

AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ÉS A VÉDETTSÉG BEMUTATÁSA, JAVASLATOK AZ ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRE ÉS AZ ÖRÖKSÉGI ALAPÚ FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSRE

Balatonfenyves egy viszonylag új keletű település, 1893-ban a filoxéra-vészt követő szőlőtelepítéskor a déli-parti parcellázással született meg. Nevét a település keleti felét kísérő fenyvesről kapta. A háború előtt városi polgárok vásároltak itt telkeket és alakítottak fürdőegyletet. A „felszabadulást” követően a Nagybereki Állami Gazdaság jelentős hatással volt a község gazdasági fejlődésére, állandó lakosainak száma növekedésnek indult. Balatonfenyves 1992 óta ismét önálló község. Országosan védett műemlékek egy találhatók Balatonfenyvesen, a Nagyberki csatorna mellett álló szivattyúház és vízátemelő épület. Az 1911-13 között épült külterületi (: 0360) épület ipartörténeti emlék. (Tsz.: 9339). A műemlékeken kívül helyi jelentősége a település egykori karakterét meghatározó üdülővilláknak van, melyek a belterületen elszórtan találhatók. Ezek az épületek többségükben jellemzően a háború előtt épületek, de szórványos jellegük miatt nem alkotnak egységes településképet. Védelmük helyi szinten továbbra is javasolt, a hatályos településrendezési terv helyi építészeti értékként védi ezeket. A védett épületeket a tervezés során felkerestük és a helyi védelem szükségességét felülvizsgáltuk. A vizsgálat során elkészültek a továbbra is védelemben részesülő épületek és építmények értékvédelmi adatlapjai. A település szerkezetét a parcellázások során kialakított tervezett utcahálózat és az üdülőkre jellemző szabadonálló beépítés. A településrendezési eszközök kidolgozásakor szükséges e kevés megmaradt építészeti értéket helyi védelem alá helyezni, és a helyi értékvédelmi rendelet kidolgozásakor egy egyedi támogatási rendszerre javaslatot tenni. (2 templom, 2 közösségi épület, egy iskolaépület és egy vendéglő, valamint több magántulajdonban lévő üdülőépület.) Ugyanakkor az értékek megőrzése mellett a HÉSZ-ben úgy kell az építési lehetőségeket szabályozni, hogy az épületek esztétikai és történeti értékük megőrzésével a mai kor igényeinek megfelelve bővíthetők, átalakíthatók legyenek. Mivel Balatonfenyvesen nem lehet jellemző történeti megjelenésekről, faluképről beszélni, nem lelhetők fel következetes szerkezeti vagy anyaghasználati megoldások,

2015. június


35


BALATONFENYVES

így a településkép védelmét inkább a jövőre nézve kell előkészíteni a térarányok megtartásával és a minőségi építészet elősegítésével. Az örökségvédelemmel érintett területekre az örökségvédelmi hatástanulmányban megfogalmazott értékvédelmi terv javaslatai szerint kell a településrendezési eszközöket megalkotni.

2015. június


36


BALATONFENYVES

4. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE 4.1

A KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁT INTÉZMÉNYRENDSZER

SZOLGÁLÓ

ESZKÖZ-

ÉS

A településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott elképzelések, fejlesztési szándékok megvalósításához egyrészt a meglévő intézményrendszer koncepcionális célokkal való összehangolására van szükség, másrészt kifejezetten partneri együttműködésre az itt élőkkel, civil szervezetekkel, vállalkozókkal. Az Önkormányzathoz kapcsolódó intézmények, óvoda, szociális intézmények, egészségügyi, közművelődési intézmények inkább csak erkölcsi, szellemi támogatást tudnak nyújtani a tervek megvalósításához. A civil összefogás is elsősorban a közös célok megfogalmazásában a fejlesztési keretek reális, jó meghatározásában tud segítséget nyújtani. A igazi segítséget a térségi összefogás, a szomszédos, kistérségi kapcsolatok erősítése, a Balaton Fejlesztési Tanáccsal, a Balaton Szövetséggel való együttműködés, a vállalkozó tőke idevonzása jelentheti. A térségen túlmutató megyei, országos kapcsolatok is fontos részét képezhetik Balatonfenyves fejlődésének, azonban ezek többnyire csak egy-egy témakörre szorítkozó együttműködések. Megismerhetők olyan példák, amelyek segíthetik a célok megvalósítását. A térségben kiemelkedő szereplő a Hubertus Bt., ezért a vele való gazdasági és fejlesztési együttműködés az egyik legfontosabb alap Balatonfenyves fejlődése tekintetében. 4.2

JAVASLAT A VÁLTOZÁSOK FELÜLVIZSGÁLAT RENDJÉRE

NYOMONKÖVETÉSÉRE,

A

A településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósulásának folyamatos nyomon követése, elsődlegesen a település érdeke. A monitoring célja felhívni az Önkormányzat és a megvalósításért felelős szervezetek figyelmét a céloktól való eltérésre és összegezni az elvégzett feladatokat. Fontos, hogy a célkitűzések elérése érdekében tett lépések a megfelelő időben történjenek. A monitoring számos komplex feladatot foglal magában, az adatgyűjtéstől a koncepció esetleges szükséges módosításáig.

2015. június


37


BALATONFENYVES

−

−

−

−

Évenkénti rendszerességgel meg kell vizsgálni, hogy milyen lépések történtek a koncepció célkitűzéseinek elérésére. Eltérés esetén be kell avatkozni, a kívánt cél elevése érdekében módosítani kell a meghatározott intézkedéseket, vagy amennyiben jogos az eltérés a célt kell újrafogalmazni. A fejlesztési koncepció felülvizsgálata, aktualizálása tízévenként szükséges, az elkészült felmérések, legfrissebb statisztikai adatok, egyéb új információk ismerete, illetve a koncepció megvalósulási folyamataiból levonható következtetések alapján. A felgyorsult gazdasági, politikai, informatikai folyamatok, azaz a külső környezet gyors változása azonban célszerűvé tehetik a koncepció fő és rész céljainak sűrűbb, három-ötévenkénti áttekintését és szükség esetén összhangba kell hozni a célkitűzéseket, illetve azok megvalósulási eszközeit. Ki kell értékelni a már végrehajtott feladatok eredményeit, különös tekintettel a pályázati úton megvalósított fejlesztések pénzügyi és fizikai megvalósulására.

A településfejlesztési feladatok teljesítéséről a közmeghallgatáson a polgármester évente beszámolót tart a község polgárainak. A közvélemény folyamatos tájékoztatása a helyi sajtón keresztül, illetve a helyben szokásos módon, a községi honlapon és a hirdetőtáblákon elhelyezett közlemények útján valósulhat meg.

2015. június


38


BALATONFENYVES

Véleményezési melléklet – végleges anyagnak nem része BEÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE 1. Somogy Megyei Főépítész Kéri: 1. Somogy megye Területfejlesztési Koncepciójának és Programjának figyelembe vételét, 2. a nyilvánosság, a civil szervezetek, környező települések bevonását a tervezésbe, 3. különös figyelemmel ajánl 12 szempontot, mint pl. befektetés-ösztönzést, klímaváltozás hatásainak mérséklését, gazdasági-fejlesztést, az időskorúak ellátórendszerének fejlesztését. 2.

Magyar Közút Nonprofit Zrt. Somogy megyei Igazgatóság A koncepció módosításához hozzájárul és felhívja a figyelmet arra, hogy az országos közút melletti beavatkozásokhoz a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges az 1988. évi I. törvény 42/A §-a szerint.

3.

Nemzeti Környezetügyi Intézet Hatáskör hiányában nem vesz részt a véleményezési folyamatban.

4.

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Közli, hogy: 1. „a település térségében a közeljövőben országos közúthálózati fejlesztés nem várható”, 2. „A vasútfejlesztési terv Balatonfenyves térségében második vágány kiépítésével és nyomvonal-korrekcióval nem számol, így a településfejlesztési tervmódosításakor a meglévő vasúti nyomvonalat lehet alapul venni az övezeti módosításoknál, beépítési terveknél…” Részt kíván venni a véleményezési eljárásban.

5.

Somogy Megyei Kormányhivatal – Közlekedési Felügyelőség Közli, hogy: 1. tervezési jogosultsággal rendelkező közlekedés tervező készítheti a szakági munkarészeket,

2015. június


39


BALATONFENYVES

2. a településrendezési tervek közlekedési munkarészeinek tartalmi követelményeit az ÚT 2-1. 218:2003. számú útügyi műszaki előírás határozza meg, 3. részletesen ismerteti a közlekedési javaslat célját, az utak tervezési osztályba sorolását, az utak és csomópontok helyigényének meghatározását, 4. ismerteti az 1988. évi I. törvény 42/A §-át, 5. a véleményezési folyamatban részt kíván venni és papír alapú dokumentációt kér. 6.

Nemzeti Közlekedési Hatóság (Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal) 2015. január 29.-én kelt levele: Megismétli a Közlekedésfejlesztési Központ – lásd 4. pont – véleményét.

7.

Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Közli, hogy a módosítások ellen kifogást nem emel és a véleményezésben részt kíván venni.

8.

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Közli, hogy a dokumentációban foglaltak a honvédelem érdekeit nem érintik, a település kiemelt fontosságú honvédelmi övezetbe és honvédelmi övezetbe tartozó ingatlanokkal nem érintett, ezért külön észrevételt nem tesz és a további véleményezési eljárásban nem kíván részt venni.

9.

Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Közli, hogy a hatósági nyilvántartásba bejegyzett szolgáltatókról a www.nmhh.hu oldalon teljeskörű nyilvántartás megtalálható. Idézi a 2003. évi VI. törvényt, valamint a 2012. évi CLIX. törvényt, valamint további rendeleteket. Kéri a tervet véleményezésre megküldeni.

10.

Somogy megyei Rendőr Főkapitányság Hivatala Közli, hogy adatszolgáltatási kötelezettsége nincs és az eljárás további szakaszában nem kíván részt venni.

11.

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közli, hogy csak érintettség esetén vesz részt az eljárásban, de úgy ítéli meg, hogy természetes gyógytényező érintettsége nem áll fenn, ezért véleményezési lehetőséggel nem rendelkezik.

2015. június


40


BALATONFENYVES

12.

Somogy Megyei Kormányhivatal – Földhivatal Hivatkozik a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényre, miszerint termőföldet más célra elsősorban a gyengébb minőségi termőföld igénybevételével lehet felhasználni. Kéri, hogy az egyeztetési anyagból legyen egyértelműen megállapítható minden a mezőgazdasági rendeltetési földeket érintő változás. Közli, hogy az ingatlan-nyilvántartás szerint Balatonfenyves belterületén jelenleg 464 db. összesen 32,19 ha nagyságú beépítetlen terület van, amely megítélése szerint hosszú távra biztosítja a fejlesztéshez szükséges területi igényeket, „ezért erre a célra újabb termőterületek igénybevételét nem tartjuk indokoltnak.” Az eljárásban részt kíván venni.

13.

Nemzeti Közlekedési Hatóság – Légügyi Hivatal A Koncepció készítéséhez hozzájárul, „a további egyeztetési eljárásban nem kíván részt venni.”

14.

Fonyód város Polgármestere Közli, hogy a koncepció készítését befolyásoló terveik nincsenek.

15.

Országos Atomenergia Hivatal (OAH) Közli, hogy Balatonfenyves figyelembeveendő közelségében nincs nukleáris, vagy radioaktív-hulladéktároló létesítmény. Az OAH véleményezéssel nem érintett államigazgatási szerv és az eljárás következő szakaszaiban nem kíván részt venni.

16.

Somogy Megyei Kormányhivatal – Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság A termőföld védelmében szükséges teendőket ismerteti. A véleményezési eljárás során nem kíván részt venni csak, ha a fenti talajvédelmi szempontokkal kapcsolatos kérdés merül fel.

17.

Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) Közli, hogy a DRV-nek Balatonfenyves településfejlesztési koncepciójának készítését befolyásoló tervei nincsenek.

18.

E-ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. Ismerteti az illetékességi körébe tartozó főbb jogszabályokat, amelyek alapján működtetik Balatonfenyves területén a gázelosztó vezeték hálózatot

2015. június


41


BALATONFENYVES

19.

Somogy Megyei Kormányhivatal – Közlekedési Felügyelősége Tájékoztat, hogy a közlekedési hálózat fejlesztési elképzeléseit nem ismeri, ezért kéri, hogy Nagyberény (!!!) község ismert fejlesztési elképzeléseiről Hatóságukat az Önkormányzat tájékoztassa. A levél a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központnak íródott, Balatonfenyves Önkormányzata az értesül kategória.

20.

Kaposvári Járási Hivatal, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Közli, hogy: 1. a 2001. évi LXIV, törvény 85/A §-a kötelezően előírja az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során, 2. 1 db. nyilvántartott régészeti lelőhely, 3 db. nyilvántartott műemlék – Szivattyúház, vízátemelő szerkezet – található. Az eljárás további szakaszában részt kíván venni.

21.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal 2015. január 8.-án kelt levele közli, hogy: 1. építési engedéllyel rendelkezik Balatonaliga-Balatonszentgyörgy vonalszakasz terve, 2. hajózási szempontból a 2000. évi XLII. törvény 3. § értelmében a kikötő működtetéséhez szükséges parti terület kijelölése az Önkormányzat feladata. Kiemeli az 50/2002. (XII.29.) GKH rendeletet a kikötő létesítése és működtetése kapcsán. 3. A hajózási hatóság 2014. november 17.-én kelt jogerős és végrehajtható határozatával létesítési engedélyt adott az Előny Kft. részére 1229/1,2; 1230/2, illetve a 02/112 és 3656 hrsz-ú területeke. Az eljárás további szakaszában részt kíván venni.

22.

Pécsi Bányakapitányság Közli, hogy: 1. az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásban megtalálható megkutatott ásványi nyersanyagvagyon területek: „ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott terület”-ként lehatárolni és koordinátákkal ismerteti a - „Nagyberek középső rész V” nevű vegyes tőzeg, - „Nagyberek középső rész V” nevű lépföld, - „Nagyberek középső rész II” nevű lápi mész,

2015. június


42


BALATONFENYVES

- „Nagyberek középső rész I” nevű lápi mész, - „Nagyberek Ny/2” nevű lápföld, - „Nagyberek Ny/5” nevű vegyes tőzeg nyersanyaglelőhely területét. 2. Kéri a Balatonfenyves területén található szénhidrogén szállítóvezetéknek és biztonsági övezetének a Rendeletben meghatározott módon történő feltüntetését. 23.

Forster Központ Közli, hogy Balatonfenyves nem tartozik Világörökségi és világörökségi várományos terület övezetébe, ezért a Forster Központ észrevételt nem tesz és az eljárás további szakaszában nem kíván részt venni.

24.

Somogy Megyei Kormányhivatal – Erdészeti Igazgatóság Mellékelten küldi az erdőterületek elsődleges rendeltetésének kimutatását. A további eljárásban részt kíván venni.

25.

Dél-dunántúli VIZIG Közli, hogy Balatonfenyves területe belvízzel nem veszélyeztetett és nagyvízi mederrel sem érintett. Ismerteti az irányadó jogszabályokat.

26.

Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Javasolja kidolgozni zajvédelmi szempontból (közút, vasút, illetve szórakozóhelyek) az érintett part, vonalas zajforrások, zajkibocsátási helyek tekintetében az állapot jobbító megoldási alternatívákat. Természet- és tájvédelmi, valamint táj- és településökológiai szempontból javasolja elemezni a természetközeli, féltermészetes ökolápok állapotát, a külterületi, azaz rurális tájzónák eredetiségének vizsgálatát. Külön kiemelve a Tájhasználati konfliktusokat, Hagyományos tájhasználatú tájzónákat, a tájsejtek tájképi potenciál értékeinek meghatározásával. Kéri a konkrét tájkarakter osztályozást, a tájindikátorok jellemzését. Javasolja a tájidentitás bemutatását, a külterület telephelyek rendezettségének bemutatását. A zöldfelületi rendszer vizsgálatára is javaslatot tesz külterületi és belterületi zöldfelületi típus bontásban, további elemzési kategóriák megjelölésével. Az eljárás további szakaszában részt kíván venni.

27.

Somogy Megyei Kormányhivatal – Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Kifogást nem emel, kéri a véleményezési anyagot.

2015. június


43


BALATONFENYVES

28.

Balatonmáriafürdő Polgármester Nyilatkozik, hogy Balatonfenyves településfejlesztési koncepció készítését befolyásoló tervei nincsenek.

29.

Balatonkeresztúr polgármester Nyilatkozik, hogy Balatonfenyves településfejlesztési koncepció készítését befolyásoló tervei nincsenek.

30.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Javasolja a kikötő tervezett módosítását átgondolni, a koncepciós elem jelenlegi formájában számára elfogadhatatlan. A Bakay-nádast érintő változások ellentétesek a településrendezési és természetvédelmi szabályozással. Ezen túlmenően az Igazgatóság kifogást nem emel.

31.

Somogy Megyei Kormányhivatal – Állami Főépítész Tájékoztat a koncepció jogszabályi környezetéről, közli, hogy azt a magasabb rendű területfejlesztési tervekkel összhangban kell elkészíteni. Rögzíti, hogy a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet szerint a koncepciót a rendelet 1. melléklete szerinti megalapozó vizsgálat alapján kell elkészíteni. A koncepció részét képezi a településszerkezeti változásokra irányuló javaslat, amelyhez javasolja elkészíteni a helyzetelemző számítást a meglévő állapot (hatályos szerkezeti terv) vizsgálatára figyelemmel. Kéri a problématérképet és az értéktérképet elkészíteni. Elkészítendő az örökségvédelmi hatástanulmány, valamint kéri a koncepció véleményezéséhez mellékelni az elkészített megalapozó vizsgálatot, valamint az önkormányzat döntését arról, hogy a fejlesztési irány, valamint a megalapozó vizsgálat megfelel a tervezés alapjának.

3.3.1 Értékelés A kiküldött tájékoztató anyagra Balatonfenyves településfejlesztési koncepciójának készítéséhez 31 szakvélemény érkezett az Önkormányzathoz. I.

A 31 vélemény közül (az alábbi (7 db.) hét) nem fogalmazott meg érdemi véleményt és a tervezés további szakaszában nem kíván részt venni. - Nemzeti Környezetügyi Intézet, - Honvédelmi Minisztérium – Hatósági Hivatal, - Somogy megyei Rendőr Főkapitányság,

2015. június


44


BALATONFENYVES

II.

- Nemzeti Közlekedési Hatóság – Légügyi Hivatal, - Országos Atomenergia Hivatal, - Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., - Forster Központ. A fennmaradtak közül 2 véleményező, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat csak természetes gyógy-tényező kapcsán, a Somogy megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság kizárólag, ha talajvédelemmel kapcsolatos kérdések merülnek fel, akkor vesz részt a további tervezésben, érdemi véleményt most nem fogalmazott meg.

III.

A beérkezett vélemények közül az alábbi 10 db. érdemi megjegyzést nem tartalmaz, a jogszabályok ismertetésén túl semmilyen konkrét, Balatonfenyveshez kötődő észrevételt, javaslatot nem fogalmazott meg és azt sem közölte, hogy a továbbiakban részt kíván-e venni: - Magyar Közút Nonprofit Zrt. Somogy megyei Igazgatóság, - Somogy megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, - Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, - Fonyód város, - E-ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt., - Somogy Megyei Kormányhivatal – Közlekedési Felügyelősége, - Dél-dunántúli VIZIG, - Somogy Megyei Kormányhivatal – Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, - Balatonmáriafürdő, - Balatonkeresztúr települések.

IV.

A következő vélemények a koncepció alkotás szempontjából kevésbé, a településrendezési eszközök szempontjából fontos véleményeket tartalmaznak. - A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ közli, hogy a vasútfejlesztési terv nem terjed túl a meglévő vasúti területeken és Balatonfenyvesen a meglévő vasúti nyomvonalat lehet alapul venni. - A Kaposvári Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal a jogszabályra hivatkozva kérte az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését és adatközlést végzett.

V.

A következő kilenc vélemény a koncepció készítését is meghatározó jogi és szakmai kérdéseket tartalmazott – lásd a vélemények értékelését – : - Somogy megyei Önkormányzati Hivatal megyei Főépítész, - Somogy Megyei Kormányhivatal – Közlekedési Felügyelőség,

2015. június


45


BALATONFENYVES

-

Somogy Megyei Kormányhivatal – Földhivatal, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, Pécsi Bányakapitányság, Somogy Megyei Kormányhivatal – Erdészeti Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Somogy Megyei Kormányhivatal – Állami Főépítész.

3.3.2 A koncepciót, a tervezett területhasználatot jelentősen befolyásoló, a véleményekben szereplő szempontok Megyei Főépítész: - klímaváltozás hatásainak mérséklése, - a kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése, - időskorúak ellátórendszerének fejlesztése, - zöldfelületi rendszer bővítése, Somogy Megyei Kormányhivatal – Közlekedési Felügyelőség: - közúthálózati elemek tervezési osztályba sorolása, Somogy Megyei Kormányhivatal – Földhivatal: - a meglévő 464 db., összesen 32,19 ha nagyságú beépítetlen terület hosszú távra biztosítja a fejlesztéshez szükséges területi igényeket, újabb termőterületek igénybevételét nem tartják indokoltnak, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal: - a hajózási hatóság 2014. november 17. jogerős és végrehajtható határozatával létesítési engedélyt adott a kikötő megépítésére, Pécsi Bányakapitányság: - kéri az országos nyilvántartásban szereplő 6 db. megkutatott nyersanyagvagyon (tőzeg, lápföld, lápi mész) területeket lehatárolni és úgy szabályozni, hogy az esetleges későbbi kiterjedést a használat ne akadályozza, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség: - Akadémiai doktori disszertáció színvonalú természet és tájértékelést ír elő, ami a tervezési díj és idő ismeretében képtelenség,

2015. június


46


BALATONFENYVES

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság: - a kikötő módosítás számára elfogadhatatlan, a „Bakay”-nádast érintő változások ellentétesek a természetvédelmi szabályozással.

2015. június


47

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

Recommend Documents