BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES

Településfejlesztési Koncepció

Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27.

Generál Tervező:

ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár, Dózsa György u. 21. tel: 06-82/321-134

Altervező:

TÁJTERV MŰHELY Kft. 8261 Badacsony, Római út 197. mobil: 06-20/9138-400

Elfogadva: 161/2016.(XI.29.) számú önkormányzati határozattal.

BALATONFENYVES

Településfejlesztési koncepció

2016. november hónap


2

BALATONFENYVES


1. JÖVŐKÉP................................................................................................................ 5 1.1 BEVEZETŐ – ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE....................5 1.2 BALATONFENYVES JÖVŐKÉPÉNEK MEGALAPOZÁSA..........................6 1.2.1 Országos Fejlesztési és területfejlesztési koncepció (OFTK)....................6 1.2.2 A Balaton fejlesztési Tanács a Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja keretében dolgozta ki a 2014-2030-as időszakra szóló fejlesztési koncepciót, ........................................................................................................... 8 1.2.3 Somogy megye Területfejlesztési Koncepció........................................... 12 1.2.4 Somogy megye Területfejlesztési Program.............................................. 13 1.3 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST MEGHATÁROZÓ FŐBB ELVEK RÖGZÍTÉSE................................................................................................ 13 1.3.1 Hagyományok tisztelete, értékek védelme .............................................. 14 1.3.2 Felelősség a jövőért – partnerség ............................................................. 14 1.3.3 Fenntartható fejlesztés ............................................................................. 14 1.4 A TELEPÜLÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT, A JÖVŐKÉP MEGVALÓSULÁSÁT SZOLGÁLÓ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA .......14 1.4.1 Vonzó települési környezet kialakítása – települési harmónia ..............15 1.4.2 Magas szintű ellátás – életminőség javítás – lakónépesség megtartása, gyarapítása.......................................................................................................... 16 1.4.3 Üdülőtelepülési jelleg tudatos erősítése .................................................. 16 1.4.4 Balatonnal való szerves kapcsolat erősítése ............................................ 17 1.5 BALATONFENYVES JÖVŐKÉPE ................................................................ 18 2. CÉLOK................................................................................................................... 19 2.1 A TELEPÜLÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT A JÖVŐKÉP MEGVALÓSULÁSÁT SZOLGÁLÓ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA .......19 2.2 FEJLESZTÉSI CÉLOK AZ EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEKRE VONATKOZÓAN ...................................................................................... 20 A.) A tómeder és a vasút közötti területeken ................................................... 20 B.) A vasúttól délre eső belterületi részeken .................................................... 24 C.) A belterülettől délre eső külterületeken ..................................................... 26 3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ.........30 3.1 TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK ......................30 BALATONFENYVES ADOTTSÁGAI EGY SWOT ÉRTÉKELÉS ALAPJÁN ..30 3.2 A MEGHATÁROZOTT TERÜLETIGÉNYES ELEMEK ALAPJÁN, JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE ÉS TERÜLETFELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉS-SZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA .............................. 35 3.3 AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ÉS A VÉDETTSÉG BEMUTATÁSA, JAVASLATOK AZ ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRE ÉS AZ ÖRÖKSÉGI ALAPÚ FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSRE............................................ 36 4. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE...........38


3

BALATONFENYVES


4.1 A KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER.......................................................................... 38 4.2 JAVASLAT A VÁLTOZÁSOK NYOMONKÖVETÉSÉRE, A FELÜLVIZSGÁLAT RENDJÉRE .............................................................. 38


4

BALATONFENYVES


1. JÖVŐKÉP 1.1

BEVEZETŐ – ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE

A Helyi Önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a településfejlesztést és településrendezést az önkormányzatok hatáskörébe utalta. „A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezés sajátos jogintézményeiről” szóló 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 5.§-a határozza meg a településfejlesztési koncepció elkészítésének és elfogadásának feltételrendszerét. A dokumentációt Kormányrendelet 1. számú mellékletében meghatározott tartalmi követelmények alapján elkészített, megalapozó vizsgálat figyelembevételével kell elkészíteni. A Kormányrendelet 2. számú mellékletében szereplő tartalmi követelmények szerint összeállított koncepciót az önkormányzat, a megállapításáról szóló döntés mellékleteként fogadja el. „Az Épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) meghatározása szerint: „Településfejlesztési koncepció: a település környezeti, társadalmi, gazdasági adottságaira alapozó, a település egészére készített, a változások irányait és a fejlesztési célokat hosszútávra meghatározó dokumentum". A településfejlesztési koncepció Jóváhagyandó munkarésze az a településsel kapcsolatos, településpolitikai dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza, ezért azt az önkormányzat határozattal fogadja el. Balatonfenyves Község hatályos Településrendezési terve keretében rendelkezik elfogadott Településfejlesztési koncepció javaslattal. Jelen tervezés során a megváltozott jogszabályi keretek között új Településfejlesztési Koncepció kerül megalkotásra. Balatonfenyves Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Község településfejlesztési koncepciójának készítésével az ARKER Stúdió Kft-t bízta meg. A munkában a cég megbízásából, alvállalkozás keretében, altervezőként a TÁJTERV MŰHELY Kft. vett részt. A Településfejlesztési Koncepció tervanyaga a vizsgálati és jóváhagyandó munkarészeket tekintve ütemezve készül, ennek értelmében két kötetben kerül dokumentálásra. A Településfejlesztési Koncepciót megelőzően elkészültek a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 1. sz. melléklete szerinti un. megalapozó vizsgálat – Helyzetfeltáró, Helyzetelemző és Helyzetértékelő munkarészei. E megalapozó vizsgálat elemzése és értékelése a Helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés c. dokumentációban került bemutatásra. Ezután készült el a 314/2012. (XI.8.) Elfogadva: 161/2016.(XI.29.) számú önkormányzati határozattal.

5

BALATONFENYVES


Kormányrendelet 2. sz. melléklete I. fejezet tartalmi követelményei szerint, mint jóváhagyandó munkarész jelen Településfejlesztési koncepció című kötet, amely munkarész Balatonfenyves jövőképét, céljait, a továbbtervezési feladatokhoz a kiinduló adatokat, és a megvalósítás eszközeit és azok nyomon követését foglalja magába. A Településfejlesztési Koncepció településpolitikai dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza, hosszú távú iránymutatás és célmeghatározás. Biztosítja, hogy a kitűzött településfejlesztési célok a település fenntartható fejlődését szolgálják, elősegítve a Balatonfenyvesen élők életminőségének, életszínvonalának növekedését, a hagyományokra, táji, természeti és kulturális adottságokra építve. 1.2

BALATONFENYVES JÖVŐKÉPÉNEK MEGALAPOZÁSA

Az önkormányzat Balatonfenyves jövőképét, településfejlesztési koncepcióját az ott élők véleményét figyelembe véve dolgoztatta ki. Abból a célból, hogy a fejlesztési koncepcióban a helyiek véleménye beépüljön, az elmúlt 4 év lakossági fórumain a Polgármesteri Hivatal tájékoztatta a lakosságot, hogy a rendezési terv módosításával kapcsolatos észrevételeiket, igényeiket a Hivatalban tudják jelezni. Az elmúlt években a Hivatal több alkalommal előre kidolgozott nyomtatványokon kérte a lakosság fejlesztésekkel kapcsolatos véleményét. A településfejlesztéssel kapcsolatos igények, bejelentések összegyűjtésre kerültek és a fejlesztési koncepció készítésekor figyelembe lettek véve. A Polgármester a településfejlesztésben érdekelt vállalkozókkal és vállalkozásokkal előzetesen egyeztetett, amely egyeztetésekről feljegyzések készültek. Az új koncepció kidolgozáskor figyelembe lett véve a hatályos koncepció, a magasabb rendű tervek és törvények, a 2014-ben elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési koncepció, a Balaton térségre – a 2014-2030-as időszakra – szóló fejlesztési koncepció, valamint Somogy megye Területfejlesztési koncepciója (2014) és Területfejlesztési Programja (2014). 1.2.1 Országos Fejlesztési és területfejlesztési koncepció (OFTK) Az OFTK az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva egy hosszú távú – 2030-ig szóló – jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg, és ezek alapján kijelöli a 2014-2020 közötti időszak súlypontjait, fejlesztési prioritásait. Az OFTK fejlesztéspolitikai céljai és elemei képezik az uniós források felhasználására irányuló hazai operatív programok hátterét. Elfogadva: 161/2016.(XI.29.) számú önkormányzati határozattal.

6

BALATONFENYVES


A koncepció számba veszi az ország gazdasági erőforrásait és értékeit, külön foglalkozik a „Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztésével". Ezek megőrzése nemcsak környezeti és kulturális, néprajzi értékeink védelmét jelenti, hanem egyben közösségi összetartozásunk jelképeinek megóvását is. A Balaton-térség fejlesztésével kapcsolatban az OFTK kimondja, hogy: „A Balaton térség hazánk egyik legkarakteresebb, nagy kiterjedésű tájegysége, mely ökológiai egységet is alkot, ahol a társadalmi és gazdasági folyamatok egyedülállóan nagymértékben függenek a környezeti tényezőktől. A térséget a kiemelkedő természeti, kultúrtörténeti és táji értékei, valamint az ezekre épülő idegenforgalma és tájgazdálkodása az ország legmarkánsabb, önálló fejlesztési célokra igényt tartó térségévé teszi, így a területfejlesztés is egyik legfontosabb feladatának tekinti a térség környezeti és társadalmi szempontból is fenntartható fejlesztésének, az értékek megőrzésének biztosítását. A térség olyan természeti és gazdasági egységet képez, melynek kezelése nem bontható meg. Turisztikai és mezőgazdasági bevételei révén a nemzetgazdaság jelentős tényezője. Bár nem önálló tervezési-statisztikai területi egység, az egységes tervezés és támogatáspolitika igénye és szüksége itt a legerősebb az országban. A mindenkori fejlesztésnek a még meglévő táji, kulturális és természeti adottságokat tiszteletben tartva szabad csak megvalósulnia. A Balaton-térség fejlesztésének alapvető célja, hogy a környezet, a táj értékeinek megőrzésével és fejlesztésével, a turisztikai kínálat diverzifikálásával a térség adottságainak szélesebb körű hasznosításával, valamint az érintett számos szereplő partnerségét biztosító stabil intézményrendszer megteremtésével egy fenntartható módon versenyképes Balaton térség jöjjön létre. Fejlesztéspolitikai feladatok:  A fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése.  A szezon meghosszabbítása.  Egységes térségi turisztikai menedzsment kialakítása.  A Balaton és vizes élőhelyeinek megóvása.  A térség további beépítésének megakadályozása, tájrehabilitáció, a tájsebek kezelése, az eróziós és deflációs hatások mérséklése (magaspart és pincevédelem).  Az ingatlanállomány rehabilitációja, valamint a városiasodott környezet kínálta területeken új funkciókkal való hasznosítása (pl. lakófunkciók, tudásalapú gazdasági tevékenységek, országos közigazgatási, közszolgáltatási funkciók).  A Balaton-felvidék aktív tájképvédelme, a természetvédelemre, táji adottságokra épülő gazdálkodási módok kialakítása, fejlesztése.  A kulturális örökség magas szintű védelme, tudatosítása és bemutatása. Elfogadva: 161/2016.(XI.29.) számú önkormányzati határozattal.

7

BALATONFENYVES


 Egységes, turisztikai vonzerőként is szolgáló balatoni közösségi közlekedési 

 



rendszer megteremtése. Települési együttműködés és egységes elvek mentén zajló fenntartható városfejlesztés a Balaton városgyűrűjében. A Balaton illegális feltöltésének megakadályozása. A Balaton törvényt és egyéb jogszabályokat figyelmen kívül hagyó beruházások, építkezések leállítása, az eredeti állapot visszaállítása. A Balaton-térség háttértelepüléseinek fejlesztése."

1.2.2 A Balaton fejlesztési Tanács a Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja keretében dolgozta ki a 2014-2030-as időszakra szóló fejlesztési koncepciót, amely már a 2014-ben az országgyűlés által elfogadott OFTK-val összhangban készült. A koncepció meghatározta a térség jövőképét és a térség fejlesztésének átfogó céljait: a) A térség jövőképe Balaton kiemelt térség a jövőben: Balaton a természetesség és a magas életminőség egységes közép-európai mintarégiója! A Balaton térség jövőkép az alábbi 4 pillére épül: - Természetesség, - Megújuló képesség, - Egészség, - Fenntarthatóság. Balaton, a testi, szellemi, társadalmi megújulást adó térség. A térség, ahol magától értetődő a természet ereje, tisztasága, minősége és a benne élők vitalitása. A térség országosan kiemelkedő példája a környezet és a társadalmi egységnek, a harmonikusan fejlődő és fenntartható társadalmi fejlődés megteremtésének. Ez az a térség, ahol a társadalom (az itt élők és az ide látogatók innovatívan és fenntartható módon) úgy védi, formálja és építi környezetét, a természetes és épített környezetet, a közösségeket, a gazdaságot, hogy a környezet visszahatva a társadalomra, biztosítja annak gyarapodását és jólétét. A Balaton kiemelt térség  Magyarország és Közép-Európa viszonylatában a legtermészetesebb régió, állandó és ideiglenes lakói számára vonzó életminőséget nyújt; Elfogadva: 161/2016.(XI.29.) számú önkormányzati határozattal.

8

BALATONFENYVES


 magas minőségű természeti értékekkel és épített környezettel rendelkezik, környezeti állapota stabilizálódik, Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton és a környező táj egyedülálló természeti és kulturális adottságai, mint nemzeti közkincs megőrzése felett hűen őrködik;  európai szinten modellértékű, egységes fenntartható területi gazdasági rendszert alkot, önálló fejlesztési egységként kezelt és önálló területi irányítással rendelkezik;  környezeti és táji értékek fenntarthatósága mellett jelentős hazai és külföldi vendégforgalommal rendelkezik, a szabadidő eltöltésnek, az élménykeresésnek és az egészséges életvitelnek a legvonzóbb magyarországi térsége, miközben különböző térségeit izgalmas sokféleség jellemzi;  gyógyító térség, kialakul a gyógyító Balaton képe, ahol a tó és a gyógy-, termálvizek, a mikroklíma, a rehabilitációs és különféle egészségügyi programok (beleértve a népegészségügyi, egészségfejlesztési prevenciós, mentálhigiéniás programokat), a helyben megtermelt gyógyító és éltető termékek, valamint a szabadidő aktív eltöltését segítő szolgáltatások egész évben várják a látogatókat és gyógyítják, frissítik a régióban élőket;  táji, természeti adottságokra és hagyományokra épülő („Balaton márka"), a helyi környezeti feltételekhez igazodó versenyképes gazdasággal rendelkezik;  a helyi szereplők együttműködése révén a régióban megtermelt jövedelmek lehető legnagyobb része a térségen belül marad, a térség szereplőit gazdagítja;  a modern XXI. századi innovatív, tudás alapú gazdasági ágak, szolgáltatások és intézmények térségi jelenléte megerősödik;  az információs társadalom legújabb vívmányai a régióban kiemelkedően elterjedtek, és alkalmazásuk megjelent a gazdasági és társadalmi életben, a környezeti alrendszer irányításában,  a lakosság minden rétege számára megteremti az esélyt a munkavállalásra, a régióban az állandó lakosság egyre nagyobb részének biztosított az egész éves munkavállalása;  nincsenek a régión belül jelentős területi társadalmi-gazdasági különbségek, a multikulturális és erősen érdektagolt helyi társadalmi konfliktusos helyzetek jól kezeltek;  regionális és térségi szinten együttműködő földrajzi, társadalmi és kulturális egység, mely határozott és tényleges térségszervezési erőt felmutatni képes balatoni azonosságtudattal bír.


9

BALATONFENYVES


b) A térség célrendszerének bemutatása: Az alábbi célrendszer épít a Balaton kiemelt térségre elkészült helyzetelemzésre és figyelembe veszi a kapcsolódó ágazati és területi koncepciók elképzeléseit is. Így a célrendszer integrálja a Parlament által elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban a Balaton térségére megfogalmazott fő fejlesztési irányokat. A koncepció célrendszere abból indul ki, hogy a vendégek számára is akkor lehet vonzóbb az itt tartózkodás, ha térség harmóniát sugároz. Ennek pedig elengedhetetlen feltétele, hogy a térségben élők is jól élnek. A térség fejlesztésének átfogó célja Fő cél a Balaton térségnek dinamizálása, fenntartható gazdasági fellendítése, hogy a térségben élők és dolgozok számára egész évben biztosítható legyen egy kiszámítható élet és munkakörnyezet. A fő célhoz kapcsolódó átfogó célok a következők:  megbízható jövedelem-szerzést és javuló életminőséget, így a környezetkímélő technológiák alkalmazásának (pl. energiahasználás, közlekedés, ingatlanfejlesztés) széles körű elterjedése következtében magas minőségű környezetet biztosítson a helyi lakosok számára. A munkanélküliség, és ezen belül a tartósan álláskeresők számának csökkentése, az éves foglalkoztatás elősegítése és környezetbarát technológiák alkalmazásának széles körű elterjesztése.  vonzó működési környezetet biztosítson elsősorban szolgáltatásokat kínáló és innovatív, magas hozzáadott értéket előállító és döntően magasan képzett munkatársakat foglalkoztató vállalkozások számára. A felsőfokú végzettségű lakosok, a K+F tevékenységet végzők számának növelése.  vonzó természeti és épített környezeti feltételeket és magas színvonalú szolgáltatásokat biztosítson a térséget felkeresők számára, melynek eredményeként növekedjen a Balaton térségbe látogató turisták száma, illetve a hosszabb ideig történő tartózkodásban és szolgáltatásvásárlásban megmutatkozó elégedettsége. A vendégéjszakák számának növelése, különösen a külföldiek által eltöltött éjszakák vonatkozásában, szálláshelyek egész évre vetített kapacitás kihasználtságának javulása.


10

BALATONFENYVES


 A változó igényekhez, természeti folyamatokhoz rugalmasan igazodó és

folyamatosan megújulásra képes szolgáltató és cselekvőképes, együttműködő intézmények és szervezetek szolgálják a lakosokat, turistákat és vállalkozásokat. A Balaton térségben működő intézményekkel, szolgáltatókkal való elégedettség javulása a helyi lakosok és turisták részéről. A turizmus fejlesztése, mint a régió meghatározó gazdasági ágazata kiemelten fontos. Az elmúlt időszak csökkenő versenyképességi mutatóin (vendég, vendégéjszaka szám csökkenés, külföldi turisták számának visszaesése) kell javítani, és a változó piaci igényeknek megfelelően kell fejleszteni a kínálatot. A turizmus területén számos kínálati elem épült ki az elmúlt évtizedekben, melyek jelentős része elavult, leromlott állapotba került, vagy fejlesztésük nem követte a piaci igényeket. Ezzel párhuzamosan Európa más részein, pl. Ausztriában egyre jobb eredményeket mutatnak fel a természet közeli programokat (pl. természetjárás, kerékpározás, golfozás, lovaglás, vízi sportok) kínáló desztinációk, már nemcsak síszezonban, hanem egész évben is, éles konkurenciát teremtve a Balaton térségnek is. A Balaton térségben a turisztikai termékek, vonzerők fejlesztésének állami támogatásával, ösztönzésével célszerű változtatni, melyek vonzó környezetet teremtenek a vendéglátásnak, szálláshelyek fejlesztésének és egyéb turisztikai szolgáltatásoknak, ezzel jövedelmezőbb, új munkahelyet teremtve. Az állami ösztönzéssel olyan feltételrendszer kell kialakítani, ami segít a magán tőke által jelentős fejlesztések megvalósulását és sikeres működését. A turisztikai termékek fejlesztésénél elsődleges prioritást az  exkluzív (egyedi értéket nyújtó),  a parttól távolabbi településeken a meglévő természeti értékekre, kulturális örökségre építő adottságok fenntartható kihasználásával megvalósuló,  egész éves szolgáltatást nyújtó (pl. rendezvények és konferenciák, egészség turizmus, kerékpározás, természetjárás) fejlesztések jelentenek. A turisztikai fejlesztéseknek kiemelt célcsoportjai a családok, fiatalok, illetve a nyugdíjasok, akik Turisztikai szempontból eddig kevésbé kihasznált szezonokban (tavasszal és ősszel) - a gyógyfürdőhelyeken túl - akár a térség többi területén is - az eddigiekhez képest nagyobb számban - vendégként jelentkezhetnek. Az idős, aktív munkavégzéstől visszavonult nyugdíjasok számára igényként jelentkezhet, hogy letelepedjenek a tó körül, vagy egy évben hosszabb ideig, több mint 6 hónapon át tartózkodjanak a Balaton térségben, de ehhez szükséges az egészségügyi, szociális rekreációs, kulturális szolgáltatások további fejlesztése. Elfogadva: 161/2016.(XI.29.) számú önkormányzati határozattal.

11

BALATONFENYVES


Az évi egyszeri, hosszabb és egybefüggő (1-2-3 hetes) szabadságot a dolgozó korú felnőtt lakosság körében egyre jobban felváltják az évente többszöri hosszú hétvégék, a pár napos, maximum 1 hetes kikapcsolódások, melyeknél jelentős szerepet játszik az élmény-turizmus. A fiatalabb generáció, valamint az aktív dolgozóval bíró (és munkájukat fontosnak tartó) családok számára ennek következtében egyre kevésbé csak a klasszikus nyári idényben való pihenés van fókuszban. A balatoni turizmus (benne a borturizmus, a wellness, a rekreáció, mozgás) az élmény jelleget kihasználva és megfelelő környezeti feltételek esetén (infrastruktúra, közlekedés, szolgáltatások) szinte évszaktól függetlenül generálhat vendégforgalmat a régióban, feltételezve, hogy az üzenet eljut a célcsoportokhoz. A turisztikai marketing során kiemelten törekedni kell a tó és környezetének folyamatosan élvezhető és változatos (a nyári főszezonon kívüli) értékeinek (pl. jó vízminőség) kommunikálására. 1.2.3 Somogy megye Területfejlesztési Koncepció Somogy megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-ben került elfogadásra, amely a megye hosszú távú, 2030-ig szóló céljainak összefoglalása. Azzal a céllal készült, hogy kijelölje Somogy megye lehetséges kitörési pontjait és meghatározza a főbb fejlesztési irányokat. A megye jövőképe: Somogy megye 2030-ra sokszínű, természeti értékekben gazdag tájjal rendelkező harmonikus és az ott élők számára jó életminőséget biztosító, versenyképes, innovatív térséggé válik, ahol a szolidáris közösségekre építve, egymást erősítve, egymás értékeire és adottságaira alapozva vannak jelen a szolgáltatásokban, erős városok és a kedvező életteret adó vidéki térségek. A jövőkép elérését átfogó célok, valamint tematikus és területi célok meghatározásával kívánják elérni. Az átfogó célok: − a rendszeres munkajövedelmet szerzők arányának növelése, − a megye belső erőforrásainak fenntartható hasznosítása az ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontok figyelembevételével, − a szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlő esélyek biztosítása minden somogyi ember számára. A specifikus területi célok között említi a koncepció a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet komplex fejlesztését.


12

BALATONFENYVES


A Somogy megyei Területfejlesztési Koncepció még a korábbi, 2009-ben elfogadott Balaton Kiemelt Üdülőkörzet – Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciót építette be a megyei anyagba. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet komplex fejlesztése területi célnál meghatározó stratégiai célként említi a versenyképesség erősítését, az exkluzív turisztikai kínálat kialakítását, a kiemelkedő attrakciókra épülő komplex kínálat biztosítását, a gazdaság diverzifikálását, turizmus és a gazdaság szereplőinek összefogását. 1.2.4 Somogy megye Területfejlesztési Program A koncepciót követően 2014. októberében fogadták el a Területfejlesztési Programot. A Program a Koncepcióban lefektetett átfogó és tematikus specifikus célok mellett megfogalmazta a megye kiemelten kezelendő térségeire vonatkozó területi célokat is. Ezen területi célok között szerepel a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet komplex fejlesztése. A célrendszert követően a Program a célok megvalósítását szolgáló 7 prioritást és annak intézkedésrendszerét határozta meg. A 3. prioritás Somogy megye turisztikai potenciáljának bővítése. A prioritások szakmai tartalmának részletes meghatározása mellett a fejlesztési program kijelöli a program érintettjeinek körét és megadja a program végrehajtásához szükséges fejlesztési források kereteit. A prioritás keretében három intézkedés került kiemelésre: − területi korszerű komplex turisztikai termékek innovatív fejlesztése, − minőségi turisztikai szolgáltatás és vendéglátás fejlesztés, − piacra jutást és marketinget hatékonyan támogató intézményrendszer megerősítése. 1.3

A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉST RÖGZÍTÉSE

MEGHATÁROZÓ

FŐBB

ELVEK

Balatonfenyves koncepciójának készítésekor az Önkormányzat több olyan fejlesztési elvet fontosnak tartott kiemelni, amelyek kifejezik az Önkormányzat szemléletét, településfejlesztési szándékait. Ezeket az elveket, szempontokat valamennyi fejlesztési és településrendezési tevékenység során alkalmazni, érvényesíteni kell.


13

BALATONFENYVES


1.3.1 Hagyományok tisztelete, értékek védelme A hagyományok tisztelete, az értékek védelme alapelv az adott közösség történelmének, eddigi életének, alkotásainak tiszteletben tartását jelenti, amely egyúttal a társadalom és az adott közösség, település fennmaradásának záloga. Balatonfenyves viszonylag rövid története, sajátos üdülési adottságai, zöldfelületekben gazdag településszerkezete méltó a tudatos védelemre. A fejlesztéseknél vigyázni kell, hogy a meglévő egyensúly, a település jellege megmaradjon. 1.3.2 Felelősség a jövőért – partnerség A társadalmi részvétel, a közösség erősítése az egyik legfontosabb – a településrendezésen, településfejlesztésen túlmutató – feladat. A fejlesztések akkor tekinthetők legitimnek, ha azokat a helyi közösség elfogadja, támogatja. A nagyobb léptékű turisztikai fejlesztések megváltoztatják a kialakult állapotot és általában a munkahelyteremtés, a minőségi szolgáltatások bővítése révén a helyi lakosság számára kedvező eredményt hoznak, azonban nagyon fontos, hogy a tervezett fejlesztésekről a helyi közösséggel részletes párbeszéd follyon, hogy ők magukénak érezzék a megváltozott környezetet és a megvalósult fejlesztést. A felelősség a jövőért abban fogalmazható meg, hogy ha a megvalósult fejlesztés erősíti és nem megosztja a közösséget az hosszú távon a település más ügyeiben is rendkívül kedvező lesz. 1.3.3 Fenntartható fejlesztés A jövő szempontjából rendkívül fontos a település sajátos „családbarát” jellegének, szabad strandjainak, zöldfelületeinek megőrzése. Épp ezért olyan fejlesztéseket kell támogatni, amelyek összhangban vannak a település adottságaival. A kizárólag külső körülményekre, szempontokra, támogatásra alapuló fejlesztések sorsa helyi részvétel, támogatás nélkül hosszú távon kérdéses. A helyi erőforrásokra alapozott, illetve azokat figyelembe vevő és használó fejlesztések jelentik a fenntartható jövőt. 1.4

A TELEPÜLÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT, A JÖVŐKÉP MEGVALÓSULÁSÁT SZOLGÁLÓ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

A jövőkép alapján Balatonfenyvesen a települési és természeti értékek a Balaton(part) tudatos hasznosítására, a helyi közösségre alapuló értékteremtő fejlődés teljesedik ki, amelynek eredményeként vonzó, intézményekben, zöldfelületekben és turisztikai attrakciókban gazdag, mégis nyugodt, családias hangulatú települési környezet alakul ki. Elfogadva: 161/2016.(XI.29.) számú önkormányzati határozattal.

14

BALATONFENYVES


Balatonfenyves sajátos jellemzőiből következően – falusias-kertvárosi jellegű, ugyanakkor igen jelentős turisztikai szállásférőhely kapacitással rendelkező település, ahol – fontos, hogy a minőség a települési alapszolgáltatásokban, a kiemelt turisztikai beruházásokban és mindezek működtetésében mindenütt megjelenjen. Azaz a minőség elengedhetetlen: − a turisztikai szolgáltatások területén (a szállás, vendéglátás, programok, attrakciók terén), − a beruházások területén egyrészt a beruházások célja, rendeltetése, tartalma összhangban legyen a település céljaival, jellegével, másrészt a megvalósítás és a működtetés során is állandóan magas minőséget kell képviselni, − a minőséget a település valamennyi funkciójában érvényre kell juttatni különös figyelemmel a közterületek, közösségi terek állapotára, az ellátásra, az épített környezet formálására. A vízparti üdülés, vízi sportok tekintetében a kikötő magas minőségű szolgáltatást valósít meg. A meghatározó általános elvek mellett azonban megfogalmazásra kell kerüljenek azok a szempontok, célok, ún. prioritások, amelyek Balatonfenyves esetében külön említendők. Ezek a prioritások a következők: 1. Vonzó települési környezet kialakítása – települési harmónia, 2. Magas szintű ellátás – életminőség javítása - lakónépesség megtartása, gyarapítása 3. Az üdülő-települési jelleg tudatos erősítése (turizmus fejlesztés, szolgáltatás, egyéb gazdasági tevékenység), 4. Balatonnal való kapcsolat erősítése. 1.4.1 Vonzó települési környezet kialakítása – települési harmónia Balatonfenyves egészen sajátos természeti környezetben helyezkedik el a Balaton és Nagyberek közötti homokturzásokon. A Nagyberek hosszú évszázadokon keresztül a Balaton árterületi öblözete volt és az 1800-as évek közepéig összefüggő vízréteg borította. A lecsapolások következtében a természetes mocsárvilág visszaszorult. Balatonfenyves külterülete ezen félig átalakított, részben mezőgazdasági, részben erdészeti hasznosítású tájból és a természetes élővilág maradványterületeiből áll. A megmaradt természeti értékek és a Elfogadva: 161/2016.(XI.29.) számú önkormányzati határozattal.

15

BALATONFENYVES


Balaton-part megőrzése, bemutatása, a sajátos hangulatú táj turizmusának fejlesztése – kisvasút, vízitúrák, kerékpártúrák, gyalogtúrák, ökoturizmus stb. – egyedi lehetőség Balatonfenyves részére. A környezettudatos, a természeti adottságokat is erősítő fejlesztéseket kiemelten kell támogatni. 1.4.2 Magas szintű ellátás – életminőség javítás – lakónépesség megtartása, gyarapítása Balatonfenyves évtizedek óta nyugodt, sajátos hangulatú nyaralóhely. 1893-ban a filoxéra-vészt követő szőlőtelepítéskor a déli-parti parcellázással született meg. Balatonfenyves 1992-ben lett önálló. Az üdülő-település családias karakterét az itt telket vásároló hivatalnokok, orvosok, tanárok, kereskedők alakították ki az 1920-30as években. A település állandó lakossága a szocializmus idején növekedett meg jelentősebben. Balatonfenyves a kedvezőtlen politikai és gazdasági feltételek között is megőrizte békés, családias jellegét és ellentétben más Balaton-parti településekkel itt a fejlődés nem jelentette a zsúfoltság növekedését, az üdülővárosi környezeti, települési hátrányok kialakulását. Balatonfenyves említett tulajdonságai a nyugodt, békés környezet nagymértékben alkalmassá teszik a települést arra, hogy nem csak a nyári főszezonban, hanem tavasszal és ősszel is fogadja az ide látogatókat. Balatonfenyves természetes adottságaiból eredő hangulata, különösen vonzó lehet a nyugalmat kereső idősebb korosztály számára. A meglévő adottságok és jellemzők tudatos kihasználásával és hangsúlyozásával törekedni kell arra, hogy Balatonfenyves turisztikai idénye ne csak a június-augusztus hónapokra szűküljön. A kínálat, a turisztikai infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztésével az év nagyobb részén megfelelő szolgáltatást kell nyújtson a vendégek számára. A fejlesztéseknél ezért a meglévő értékek – szabad strandok, zöldfelület, harmonikus településkép, laza beépítés, minőségi szolgáltatások – kiemelt megőrzésére kell törekedni úgy, hogy a városi szintű szolgáltatás mellett a falusias – kertvárosi miliő, nyugalom, ez a sajátos egyensúlyi állapot fennmaradjon. 1.4.3 Üdülőtelepülési jelleg tudatos erősítése Balatonfenyves a déli-part beépített parti sávjában csaknem 8km hosszú Balatonparttal rendelkező üdülő-település, ahol a közelmúlt fejlesztései pl. M7-es autópálya megvalósítása, illetve a jelenben folyó kikötő építése nagymértékben hatnak a település forgalmára, vonzerejére. A kikötő környékén, a településközpont területén, a strandok, a minőségi szálláshelyek, minőségi vendéglátás fejlesztése az elsődleges. Elfogadva: 161/2016.(XI.29.) számú önkormányzati határozattal.

16

BALATONFENYVES


Ezen nagyobb forgalmat, nagyobb vendégsereget vonzó fejlesztések következtében még szigorúbban be kell tartani a nyugodt, családias jellegű környezet védelmét szolgáló előírásokat, feltételeket (telken belüli parkolás betartatása, a telken belül és az állandóan növényzettel fedett területek, az előírt minimális zöldfelületi borítottság megőrzése, megvalósítása). Balatonfenyves természeti környezete, a Nagyberek közelsége is egy sajátos táji hangulatot közvetít, ezért a külterület jellegének megőrzése, értékeinek tudatosítása és a két éve megvalósult Nagyberket feltáró kerékpáros és gyalogút népszerűsítése, a kisvasúti fejlesztések mellett, turisztikai szempontból komoly alternatívákat jelentenek. 1.4.4 Balatonnal való szerves kapcsolat erősítése Balatonfenyves egyik legnagyobb értéke a csaknem öt kilométer hosszú Balaton-part, amelynek használati értéke a strand, vízi sportok mellett az északi parti bazalt hegyek látványa külön említendő. Balaton-parton az Önkormányzat öt ingyenesen használható szabad strandot működtet, ahol ingyen lehet használni a játszótereket, öltözőket, WC-ket, zuhanyozókat és a strandok közelében ingyenesen használható parkolók helyezkednek el. Azon alapvető célkitűzéshez, amely az üdülő jelleg erősítését és a minőség növelését tartalmazza nélkülözhetetlen a vízpart megközelítésének, a strandok felszereltségének javítása, bővítése és a vízi sportolás, a vízi közlekedés fejlesztése. A sétálóutca (településközpont) jellegű fejlesztések az új jelentős befogadóképességű kikötő közelében komoly turisztikai fejlesztési alternatívákat jelentenek, hiszen turisztikai kínálat megújítása, bővítése, döntő fontosságú a magas szintű szolgáltatások biztosításában, a turisták számának és az itt eltöltött szabadidő tartamának növelésében. A fejlesztések egyúttal magukkal hozzák a szálláshelyek bővítését, új munkahelyek keletkezését. A Balatonnal való szerves kapcsolat erősítése, a strandi funkciók, szolgáltatások bővítésével, a vízpart megközelítés javításával, az új kikötő megvalósítása révén erősödik. (A korszerű kikötő a hajók számára víz, villany, TV, internet csatlakozást biztosít!) Az új jacht, illetve vitorláskikötő egyike a Balaton legnagyobb kikötőjének és a 350 vitorlás befogadása mellett személyhajó kikötésére is alkalmas, Keszthely, Badacsony, Fonyód személyforgalmába így Balatonfenyves is bekapcsolódik. A kikötői fejlesztés a Balaton-parti zóna minőségi fejlesztését törvényszerűen vonzani fogja. A közforgalmú keleti móló és a hozzá kapcsolódó parti sétány, jelentős Elfogadva: 161/2016.(XI.29.) számú önkormányzati határozattal.

17

BALATONFENYVES


mértékben megnöveli a központ és a szabad strand gyalogos közlekedésre alkalmas területeinek térmértékét. A Vachott Sándor utca teljes rekonstrukciójával megtörtént a település-központ településképi követelményeknek megfelelő arculati és funkcionális átépítése. A fent felsorolt fejlesztésekkel és a minőséget szolgáló intézkedésekkel, a munkalehetőségek bővítésével érhető el, hogy a fiatalok itt maradjanak, illetve ide települjenek. 1.5

BALATONFENYVES JÖVŐKÉPE

A település adottságai, jellege, a megfogalmazott igények, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre vonatkozó magasabb rendű koncepciók és tervek alapján megfogalmazott településfejlesztési koncepció elvárásai szerint: Balatonfenyves legyen az a Balaton-parti település, ahol a települési, természeti értékeken, a Balaton-part tudatos hasznosításán, valamint a helyi közösségen alapuló értékteremtő fejlődés teljesedik ki, amelynek eredményeként Balatonfenyvesen mind az üdülők, mind a lakosok számára egészséges, vonzó, intézményekben, zöldfelületekben és attrakciókban gazdag, mégis nyugodt, családias jellegű, települési környezet alakul ki. Mindezek az alapvető elvárások határozzák meg Balatonfenyves jövőképét.


18

BALATONFENYVES


2. 2.1

CÉLOK

A TELEPÜLÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT A JÖVŐKÉP MEGVALÓSULÁSÁT SZOLGÁLÓ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

Az előbbi fejezetben felvázolt jövőkép összehangolt és folyamatos cselekvéssel valósítható meg. Épp ezért a koncepcióban fontos a jövőkép megvalósulását szolgáló célrendszer, azaz a célok, részcélok kapcsolatának rögzítése és a gazdasági lehetőségek bemutatása. A jövőkép megfogalmazása összhangban van Balatonfenyves 2015-2019-es évekre kidolgozott gazdasági programjával. A gazdasági program célja a község és a község intézményeinek zavartalan és kiegyensúlyozott működtetése, fejlesztése, az önkormányzat gazdasági lehetőségeinek feltárása, a település polgárai életkörülményeinek javítása. Cél a település üdülő jellegének erősítése, az üdülni vágyók számára vonzóbbá, még kedveltebbé tétele, a fejlődés érdekében az összefogás erősítése az önkormányzat, az állandó lakosság, az üdülő tulajdonosok, a helyi vállalkozók és a civil szerveződések között, továbbá a területfejlesztési és az Európai Uniós források hatékony kihasználása. Közös célunk, hogy Balatonfenyves az itt élő lakosok, illetve az ide látogató üdülő vendégek számára egy élhető, tiszta, rendezett, biztonságos és mind magasabb életszínvonalat kínáló községgé váljon. Az Önkormányzat azokat a fejlesztéseket kívánja előtérbe helyezni, amelyek növelik a turisztikai vonzerőt és hosszú távon a népességszám emelkedését idézik elő, valamint új munkahelyeket teremtenek. Az Önkormányzat hosszú távú érdeke, hogy növelje a turizmus szerepét a település gazdasági életében, hogy ezáltal, az itt lakók életminősége is elfogadható legyen. A jövőkép kialakításakor a magasabb rendű terveket, koncepciókat, stratégiákat kötelező figyelembe venni, de rendkívül fontos a valóságos folyamatokra is ügyelni. Balatonfenyves igazából a Balatoni Üdülőkörzet azon részén fekszik, ahol az ún. nagyobb térségi fejlődés már nem érzékelhető. A nagy nemzetközi összefüggésben is érzékelhető fejlesztési tengelyek elkerülik a Balaton nyugati medencéjét és minden optimizmus ellenére, az itt lévő települések gazdasági teljesítménye csökken, a népesség száma stagnál, illetve kismértékben fogy, a korösszetétel pedig igen


19

BALATONFENYVES


kedvezőtlenül változik, egyre kevesebb az élveszületés és folyamatosan öregszik a népesség, azaz nő az átlagéletkor. Ezt a tényt a folyamatos kismértékű visszafejlődést, a tőke más helyeken való megjelenését ismerve, rendkívül fontos az, hogy az Önkormányzata nagy erőfeszítésekkel próbáljon befektetőket szerezni és pályázatokkal új attrakciókat, új fejlesztési lehetőségeket teremteni. Ezért igen fontos az új, nagyméretű kikötő környékén elhelyezkedő közterületek fejlesztése, a községközpont és a turizmus minőségi megújítása, Nagyberek turisztikai fejlesztése, a kisvasút felújítása, a Hubertus Agráripari Bt-vel való jó együttműködés. A jövőkép, az átfogó célok, részcélok és fejlesztési irányelvek összefoglaló táblázatát a koncepció melléklete tartalmazza. 2.2

FEJLESZTÉSI CÉLOK VONATKOZÓAN

AZ

EGYES

A.)

A tómeder és a vasút közötti területeken Fejlesztési cél: 1. Strandok minőségi fejlesztése, felújítása. Balatonfenyves legnagyobb értéke a Balaton-parton lévő ingyenesen használható strandok. A több, mint 1400 méter hosszú strandszakasz, valamint a 32. utcavégi fürdőhely, amely további 263 m partszakaszon szabadon megközelíthető, ingyenes fürdési lehetőséget jelent, azaz összesen 1670 méter hosszú, állandóan gondozott, fürdésre alkalmas partszakasz és 6,6 ha strandfelület fenntartásáról kell gondoskodni. A strandok fejlesztése keretében a központi szabad strandon sportpályák építése, parti sétány térburkolása, fövenyfürdő létesítése, játszóterek felújítása, üzlethelységek átépítése, kiépített parkolóhelyek létesítése, térvilágítás felújítása, a mélyebb fekvésű részek feltöltése, partvédelem felújítása, nyilvános illemhelyek átépítése, térbútorok cseréje, telepítése fásítás, gyepesítés, közösségi terek létrehozása a feladat. A Csalogány strandon a terület feltöltése, fövenyfürdő létesítés, a strandi sétány térburkolása, nyilvános illemhelyek fejlesztése, térbútorok cseréje, telepítése, játszóterek felújítása, strandfásítás, csapadékvíz elvezetés, térvilágítás felújítása a fejlesztési feladat. A Fenyves-alsói strandon a parkolók, sétányok burkolása, játszótér felújítása, partvédelem, csapadékvíz elvezetés megvalósítása, fásítás,


TELEPÜLÉSRÉSZEKRE

20

BALATONFENYVES


térvilágítás kiépítése, térbútorok felújítása szerepel a fejlesztési elképzelések között. Az ún. Pozsonyi strandon fásítás, térvilágítás kialakítása, játszótér felújítása, növényzet cseréje, telepítése, térbútorok felújítása, térburkolat kialakítása a feladat. Az István utcai, viszonylag kicsiny strandnál is a térburkolás, partvédelem, térvilágítás fejlesztése és a térbútorok felújítása a feladat. Az utcavégi fürdőhelyeknél a part folyamatos felügyelete és a bejárásul szolgáló lépcsős vízi állások karbantartása a feladat. 2. Sétáló utca fejlesztéseinek folytatása Balatonfenyves gazdasági életében a turizmus meghatározó jelentőségű, ezért a minőségi fejlesztés, a környezet megújítása alapvető fontosságú a vendégek megőrzése, illetve újabb attrakciókkal történő ide csábítása érdekében. A Vachott Sándor utca térburkolása, csapadékvíz-elvezető rendszerének kiépítése, továbbá elektromos hálózatának átépítése már megvalósult beruházások. A fejlesztések folytatása, a közterület minőségi javítása mellett, növeli Balatonfenyves idegenforgalmi vonzerejét és elősegíti a vendéglátáshoz és egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységek fejlesztését. A fejlesztés keretében a megújult burkolaton és közvilágítási hálózaton túl egységes információs és cégérrendszer, jellegzetes pergolasor kerül kialakításra, több pad és növény kerül kihelyezésre, valamint 2 ivókút és egy biciklitároló, bővítésre és átépítésre kerül. Az utca északi végében közösségi terek kiépítése és az ott lévő üzlethelyiségek átépítése tervezett, amely következtében a strand megközelítése is kedvezőbb lesz. 3. Kikötő környékének rendezése A Balatonfenyvesi kikötő a személyhajó kikötővel és 370 vitorlást, jachtot befogadó - mólók által közrefogott – vitorláskikötővel a Balaton öt legnagyobb kikötője közé tartozik. A nagyméretű kikötőhöz kapcsolódóan a parton a Perlaki ház felújításával a Fenyves Yacht Club és szabadidő jellegű szórakoztató intézmény épült. A Kinizsi utca teljes átépítésével elkészült a szomszédos közlekedési terület felújítása, parkolók létesültek, továbbá kerékpáros (Bringa központ) és vízisport centrum épült ki. Ez utóbbi, a vízisportok fejlesztése miatt, különösen fontos Balatonfenyves turisztikai kínálatának bővítése érdekében. Elfogadva: 161/2016.(XI.29.) számú önkormányzati határozattal.

21

BALATONFENYVES


A keleti mólószár közvetlenül kapcsolódik a Központi szabad strandhoz mellyel a sétány, így a strand gyalogos közlekedésre szolgáló területe, fél kilométerrel meghosszabbodott. A kikötő közforgalmi része a Központi strandról, a Tinódi utcában létesített gyalogos hídon keresztül is megközelíthető, így a sétával összekötött szabadidős tevékenységek tárháza tovább gyarapodott. A kikötő beruházás Balatonfenyves 120 éves történelmének legnagyobb jelentőségű fejlesztése, ezért az önkormányzat a későbbi, jogszabályi előírások figyelembevételével megvalósítható kikötő fejlesztések kivitelezésére lehetőséget kíván biztosítani. Balatonfenyves Község Önkormányzata támogatja a kikötőben pontonházak létesítését a tájképvédelmi, természetvédelmi szempontok és a vonatkozó egyéb jogszabályi előírások betartása mellett. A kikötői fejlesztés révén a kikötő közvetlen környezete is fejlődésnek indul a Kinizsi, Ipoly és Somogyvári utca közötti településközponti szerepkörrel rendelkező szakaszon. A településközpont többek között- pl.: turisztikai, vendéglátó-, kereskedelmi létesítményekkel, bővül. 4. Utcavégi fürdőhelyek, tóbejárók rendezése, karbantartása A Balatonra merőleges, a vízpartra futó utcák vége lépcsős vízi állással kiépített bejáró fürdőhely. A cél ezen fürdőhelyek gondozása, és ahol lehetséges a környező területek önkormányzati tulajdonba vétele a strandolási lehetőségek bővítése céljából, illetve abból a célból, hogy az Önkormányzat a lehető legnagyobb mértékben ellenőrizze a parti területeket és felügyelje a vízpart kezelését. 5. Vasúti rekonstrukció (gyalogos átjárók akadálymentesítése, zajvédő fal telepítése, helyben cserés pálya és műtárgyainak felújítása) A NIF Zrt. lebonyolításában folyó 30. számú Balaton déli vasútvonal rekonstrukciója folyamatban van. Helyben cserés vágányátépítéssel, az Alsóbélatelepi Állomástól a Sikló utca vonaláig, északi oldali zajvédő fal telepítésével, a gépjárművek közlekedésére szolgáló vasútátjárók felújításával, gyalogos átjárók akadálymentesítésével, valamint a vasúti pályatest csapadékvíz-elvezetésére szolgáló építmények felújításával történik meg a települést érintő vonalszakasz átépítése. A településrendezési terv készítése során figyelembe kell venni, hogy csaknem a település teljes hosszában zajvédő fal készül, amely fontos szerepet játszik a zaj elleni védelemben, de tájképi, településképi szempontból a megfelelő módon kell kialakítani. Elfogadva: 161/2016.(XI.29.) számú önkormányzati határozattal.

22

BALATONFENYVES


A rekonstrukció során három közúti átjárót: Pozsonyi utca, Kölcsey utca, Kálmán Imre utca, építenek át. A felújítandó gyalogos átjárók az alábbiak: Kócsag utca, Bakay utca, Kölcsey utca, Pozsonyi utca, Kálmán Imre utca, Előd utca, Noszlopi Gáspár utca, Árnyas utca, Fogoly utca, Arad utca, Fácán utca, Heim Pál utca, Sikló utca, Deák Ferenc utca. 6. Turisztikai infrastruktúrafejlesztés (szálláshelyek, minőségi vendéglátóhelyek, szolgáltatások) Balatonfenyves legerősebb gazdasági ágazata a turizmus, ezért a turisztikai infrastruktúra minőségi fejlesztése alapvetően fontos. A fejlesztésekkel törekedni kell a szezon meghosszabbítására, hogy hosszú távon jóval hosszabb idejű vendégforgalom alakulhasson ki. Balatonfenyves többségében a nyári szezonra alkalmas szálláshelyekkel rendelkezik, amelyeket – és zömmel – a tömegturizmus fogadására építettek. A meglévő szállásférőhelyek felújítása mellett fontos, új, a mai igényeket kielégítő egész évben nyitva tartó, minőségi szálláshelyek építése. Különösen fontos a kikötő közelében a most formálódó városközpont területén ezen szálláshelyek megépítése. A vendéglátóhelyek nagy része szintén csak a nyári szezonban üzemel. A turizmus fejlesztése megköveteli, hogy hosszabb ideig nyitva tartó és sajátos gasztronómiai jelleggel rendelkező (lásd Hubertus Hof), minőségi vendéglátóhelyek építését. A turisztikai szolgáltatások fejlesztésével az ide érkező turisták minden igényét ki kell elégíteni. A település fekvése miatt, a strandi, vízparti, kikötői és annak környékével kapcsolatos fejlesztések prioritását külön ki kell emelni. 7. Kerékpáros turizmus fejlesztése Balatonfenyvesen a sajátos adottságok folytán nem jött létre a folyamatos, önálló kerékpárút. A kialakult településszerkezet következményeként Balatonfenyves nem rendelkezik a jogszabályoknak megfelelő közterületekkel. A Balaton Bringakörút közlekedési táblákkal jelölt belterületi gyűjtő utakon halad keresztül, azaz egyidőben folyik a gépjármű és kerékpáros forgalom. Célkitűzés, hogy az adottságok, valamint a forgalomtechnikai és közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, infrastruktúrális fejlesztéseket kell megvalósítani.


23

BALATONFENYVES


Kitűnő példa a kerékpáros turizmus fejlesztésére a 2013-ban a Nagyberek területén 52,7 km hosszban gyalogos, kerékpáros és nordic walking turistaút kialakítása.

8. Zöldfelületek fejlesztése A zöldfelületek, fasorok Balatonfenyves kivételes értékei közé tartoznak. A zöldfelületek fenntartása a minőségi települési környezet érdekében a jövőben is alapvető feladata az Önkormányzatnak. Különösen a meglévő fás növényzet, a település jellegét adó növények védelme kiemelten szükséges. A minőségi fejlesztés a növényzet cseréjét, folyamatos visszapótlását, a felszereltség növelését, a zöldfelület gondozottságának fenntartását, a Balaton-parti és településközponti közterületek növényekkel, utcabútorokkal való gazdagítását jelenti. A településnek alapvető célja, a község elnevezésében is szereplő tűlevelű faállomány megőrzése, védelme és fokozatos visszapótlása, különös tekintettel az erdeifenyő és feketefenyő fafajokra. 9. Közlekedés fejlesztése, strandok, Balaton-parti sáv megközelítésének javítása Balatonfenyves közlekedési adottságai (M7 autópálya, 7. sz. főút, vasúti fővonal) kiválóak, az életminőség jobbítása érdekében szükséges a közlekedési infrastruktúra minőségi fejlesztése. Szükséges a kultúrált parkolási lehetőségek biztosítása. A közterületek új szemléletű szabályozásával, útépítésekkel, térburkolásokkal, a meglévő burkolatok rendbetételével, padka és tereprendezéssel, szükséges a közlekedési területek fejlesztése. Forgalomtechnikai átszervezéssel, valamint a közlekedési területek felújításával fontos cél, a Balaton-parti sáv megközelítésének javítása. Felül kell vizsgálni útkereszteződésekben a teleklesarkítások szükségszerűségét. Járdák átépítésével, új sétálóutca szakaszok kialakításával a gyalogos közlekedést javítani és lehetőségeit bővíteni kell. E feladatok alapvető elemei a közlekedés fejlesztésének. Az utak, járdák, parkolók felújításával, kialakításával egy időben szükséges a felszíni csapadékvíz elvezetésének megoldása is. B.)

A vasúttól délre eső belterületi részeken 1. V. tábla belterületbe vonása és gazdasági hasznosítása, közpark


24

BALATONFENYVES


Igény merült fel a Nimród utca és a 7-es főközlekedési út közötti terület, az ún. V tábla hasznosítására. A Balaton-törvény 2008-as módosítása lehetőséget ad az ingatlan belterület vonására, azaz az V. tábla területe fejlesztési területként figyelembe veendő. 2. Vasútfejlesztés A vasútvonal rekonstrukciója kapcsán a helyben cserés vasútpálya és műtárgyainak felújításáról, a gépjármű közlekedésre, valamint a gyalogosok átkelésére szolgáló árjárók átépítéséről, csapadékvíz-elvezető rendszer felújításáról, illetve a zajvédő falról, az A fejezet 5. pontjában írtunk. Miután a vasút választja el a két településrészt az ott leírtak értelemszerűen vonatkoznak erre a déli részre is. 3. Kupa Vendéglő bővítése, piac létesítése A Vörösmarty utcában lévő Kupa Vendéglő tulajdonosa bővíteni szeretné üzlethelyiségét, annak szolgáltatásit, továbbá az udvarban piac jellegű elárusítóhelyeket létesített. A tervezett fejlesztés a Koncepció céljaival, melyek a minőségi vendéglátás, kereskedelem, szolgáltatásfejlesztés összhangban van, ezért támogatandó a fejlesztés, a szükséges szabályozási változtatások rendezési terven történő átvezetése indokolt. 4. A sportpálya melletti területen turisztikai központ, piac működtetése A közvetlenül a 7-es főközlekedési út mellett, viszonylag közel a vasútállomáshoz és a központi településrészhez található a sportpálya területe. A 2007 hrsz-ú sportpálya mellett lévő 2008-as, 2009-es, 1999/2-es, 2004-es és a 2007/1-4-es hrsz-ú telek is része az objektumnak. E központi helyen lévő ingatlan-együttes alkalmas különböző rendezvények lebonyolítására. A régi irodaépületet vendégházzá alakították át, a mellette lévő 2008 hrsz-ú telken magas felszereltségű kempinget alakítanak ki. A spotpálya elsősorban rendezvények lebonyolítását fogja szolgálni, míg a 2007 hrsz-ú telken kalandpark létesül. A lelátó mögötti 2004 hrsz-ú területen a főszezonban piac, illetve gyermekeknek elektromos kisautó pálya létesülne. A tervezett fejlesztések tovább gazdagítják Balatonfenyves turisztikai kínálatát, ezért az övezeti szabályozás módosításával lehetőséget kell biztosítani a fejlesztésre. Elfogadva: 161/2016.(XI.29.) számú önkormányzati határozattal.

25

BALATONFENYVES


5. Telektömbök felülvizsgálata A településrendezési eszközök folyamatos karbantartása szükséges együttműködve a lakossággal, figyelemmel a tulajdonosi észrevételekre és a telektömbökön belül kialakult beépítésekre.

C.)

A belterülettől délre eső külterületeken 1. Zagyterek létesítése A kikötőépítés és fenntartás a sekély vízmélységű déli parton, így Balatonfenyvesen is jelentős nagyságú – több tízezer köbméter – iszap, zagy kitermelését igényli. A 0357/1 és 0346/1 hrsz-ú területek közvetlenül a belterület határán, a Rigó-ároktól nyugatra helyezkednek el. Itt 3 zagykazetta került kialakításra. A humuszt a kazetták területén gyűjtik össze, majd a végleges feltöltést követően vissza kell teríteni és az eredeti gyepes (legelő) művelési ágat is vissza kell állítani. Tekintettel arra, hogy a Nagyberek területe általában két méterrel mélyebb a Balaton vízszintjénél a zagyelhelyezés a településen kívüli mélyebb területeken gond nélkül megoldható. Ez azért fontos, mert feltételezhetően a kikötő működtetése során is szükség lesz kotrásra és zagyelhelyezésre. 2. Temetőbővítés, Kegyeleti park létesítése A 7. főközlekedési úttól délre helyezkedik el az Új Temető. A temető és a 7. főút közötti területek a Magyar Állam és a Hubertus Agráripari Bt. tulajdonában vannak, valamint a temetőtől keletre eső Z 2-es övezetbe sorolt ingatlan – 0337 hrsz – állami tulajdonban és a Hubertus Bt. haszonbérletében van. Az Önkormányzat a temetőbővítés, illetve kegyeleti park létesítés céljából szeretné, hogy az ingatlanok a tulajdonába és kezelésébe kerüljenek. A Kegyeleti park kertépítési tervei elkészültek, a terület kitisztítása megtörtént, az északi részén parkoló működik, míg a déli részen a kegyeleti park létesítése időszerű.


26

BALATONFENYVES


3. Mélyfúrású kút – gyógyhatású víz – hasznosítás A számok, folyamatok egyértelműen a település népességének elöregedését mutatják, s ugyanezt vetítik előre is, épp ezért külön figyelmet kell fordítani az időskorúak ellátórendszerének bővítésére, illetve a rekreációs gyógyászati jellegű beruházások megvalósítására. Balatonfenyves egyik értéke a 0318/22 hrsz-ú ingatlanon lévő mélyfúrású kút, amely az Országos Közegészségügyi Intézet véleménye szerint fürdővízként és ivásra történő felhasználás szempontjából ásványvíznek minősíthető. A kalcium – magnézium – hidrogén-karbonátos, kénes szénsavas víz fogyasztása kisgyermekeknek, várandós anyáknak és idős embereknek egyaránt ajánlott. Fürdési célú hasznosítása szívbetegeknek, érrendszeri betegségben szenvedőknek, porckopásos betegeknek gyógyhatású, azaz a jellegzetes időskorú bántalmakra hat gyógyítólag. A napi 86 ezer literes mennyiséget a többszörösére lehet növelni, azaz a víz, amelynek hőfokát akár 41°C-ra is fel lehet emelni, mennyiségi és minőségi jellemzőit tekintve alkalmas egy gyógyászati célú fürdő létesítésére, illetve a település többi szállodájában való hasznosításra. A tényleges kút, azaz a mélyfúrású kút azonban a 7. főközlekedési úttól délre található. Ez azért érdekes, mert a kút közvetlen környezete a Balaton-törvény szerint bevonható beépítésre szánt területbe. Az út másik oldalán, a kúttól 350-400 méter távolságra helyezkedik el az ún. V. tábla – annak is a szélesebb része – ahol ezt a rekreációs, gyógyászati, fürdő jellegű hasznosítást szintén meg lehetne valósítani. 4. Berek Skanzen építés. Az Önkormányzat Balatonfenyves keleti határrészen, a Szivattyúházhoz vezető árok kanyarulatában, a Garai utca vonalának folytatásában mintegy 0,5 ha-os területen Berek Skanzent kíván létesíteni. A skanzen lényege bemutatni a Nagyberek lecsapolás előtti életét és a régi halászbokrok – halfogó helyek, nádkunyhók, egykori eszközök kialakításával és bemutatásával a vendégekkel megismertetni az egykori vízi világi életet. 5. Imre-major belterületbe vonása. A településközponttól 4,0 km távolságra fekvő Imre major élő településrész. A Hubertus Bt. állattartó telepe és raktárai mellett mintegy 60 db társasházzá nyilvánított lakó és szolgáltató egység található. A településrész lakosságának száma közel 150 fő. 2014-ben fejeződött be a regionális ivóvízhálózat kiépítése, melynek célja az egészséges ivóvíz biztosítása volt. Elfogadva: 161/2016.(XI.29.) számú önkormányzati határozattal.

27

BALATONFENYVES


A szennyvízelvezetés is létkérdés, tekintettel a Berek mélyfekvésű és értékes területeire. A pályázatnak feltétele, hogy belterület legyen az a településrész, ahol a szennyvízkezelést meg akarja oldani az Önkormányzat. A Balatontörvény települési területként ábrázolja Imre-majort, ezért a belterületbe vonásnak – mint kialakult állapotnak nem lehet akadálya. 6. Megkutatott ásványvagyon területek lehatárolása. A Pécsi Bányakapitányság Koncepcióhoz küldött szakvéleményében leírta, hogy megkutatott ásványi nyersanyagvagyon területét a Rendeletben meghatározott módon, „ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott terület határa/területe”-ként határoljuk le. Ez a lehatárolás a településrendezési eszközökben szerkezeti terv, szabályozási terv történik meg, azonban fontos koncepcionális elem, hogy Balatonfenyves külterületének több mint fele ebbe az övezetbe esik, ahol csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el. Ezért a problématérképen ábrázoljuk a megkutatott ásványi nyersanyagvagyon területét. 7. Kisvasút fejlesztés Az 1950-es évek legelején épült fenyvesi kisvasút, korábban több mint 30 km hosszúságú vasútvonalából, jelenleg csak 14 km-en van menetrend szerinti közlekedés a Balatonfenyves – Somogyszentpál közötti vonalszakaszon. Turisztikai, természet – és környezetvédelmi, továbbá kultúrtörténeti szempontból indokolt a Csisztafürdő, valamint Táska végállomással működő, egyenként 8-8 km hosszúságú szárnyvonalak felújítása és ismételt üzembe helyezése. Mindezeken túl további fejlesztési cél a gördülő állomány és a kisvasutat kiszolgáló épületek felújítása. A MÁV-Start Zrt. mint üzemeltető a Balatonfenyvesi Turisztikai Egyesülettel vállalta, hogy kölcsönösen együttműködnek a térség régi és új turisztikai attrakcióinak népszerűsítésében. A kisvasút szerelvényéhez egy 38 férőhelyes kerékpárszállító kocsit is kapcsoltak, amely segíti az újonnan kialakított 52,7 km hosszú, Nagybereket feltáró kerékpárút gyalogos és nordic walking túraútvonal használatát. Mindenképp vizsgálandó a régi Csisztapuszta és Táska felé vezető kapcsolat újbóli kiépítése.


28

BALATONFENYVES


8. Nagyberek turisztikai hasznosítás Több pontban érintettük, hogy az utóbbi években a Turisztikai Egyesület együttműködésével a Nagyberek területén kerékpáros, gyalogos túraútvonalat, kulcsos pihenőházat (Pálmajor) madárleseket alakítottak ki és megteremtették a csatornákon a vízi túrázás (kenu) lehetőségét. E fejlesztésekkel feltehetően növekszik a kisvasúton utazók száma és a turisztikai szezon is meghosszabbodik. Tekintettel arra, hogy egy-egy nyári hétvégén 20.000 ember is megfordul Balatonfenyvesen, a Nagyberek turisztikai fejlesztéseivel új lehetőségeket tud kínálni a település a vendégeknek a szabadidő változatos, aktív, értelmes eltöltéséhez.


29

BALATONFENYVES

3. 3.1


KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK

A társadalmi, gazdasági és környezeti adatok a Megalapozó vizsgálatban kerültek kidolgozásra és rögzítésre. A mellékelt dokumentációban megtalálhatók a település társadalmáról, a közszolgáltatásról, a településüzemeltetésről, a település gazdaságáról szóló adatok, elemzések, valamint az épített környezetről, közművekről, zöldfelületekről és a táji adottságokról szóló ismertetők. (Megalapozó vizsgálat 1.7, 1.8, 1.9, 1.10, 1.11, 1.12, 1.13, 1.14 számú fejezetek) BALATONFENYVES ADOTTSÁGAI EGY SWOT ÉRTÉKELÉS ALAPJÁN Balatonfenyves településfejlesztési koncepciójának elkészítéséhez szükséges a SWOT analízis kidolgozása. A település adottságait erősségekre és gyengeségekre szétválasztva értékeljük és az adottságokból adódó lehetőségek mellett a települést veszélyeztető tényezőket is bemutatjuk. A SWOT értékelés a fejlődés többféle irányát vetíti elénk. A délnyugat Balatoni térség és Balatonfenyves vizsgálatából, helyzetelemzéséből származó adatok, ismeretek stratégiai szemléletű, rendszerezett összegzése szerepel a táblázatban.


30

BALATONFENYVES

Regionális kapcsolatok, térségi szerepkör Demográfia, foglalkoztatás, társadalmi ellátás

Gazdaság

Természet, környezet


Erősségek (S) - Kedvező földrajzi elhelyezkedés, kiváló közlekedéshálózati kapcsolatok (M7 autópálya, 7 sz. főút, vasúti fővonal), - a parti városok, Keszthely, Fonyód viszonylagos közelsége. - A beköltözők számának növekedése, - egyetemi, főiskolai végzettségűek magas százaléka, - működő civil szervezetek, - a lakosság aktív közösségi tevékenysége, - jó közbiztonság, - közigazgatási feladatok megfelelő ellátása, - az identitástudatot növelő rendezvények, - megfelelő óvoda, iskola, - megfelelő háziorvosi és védőnői szolgálat. - A gazdaság meghatározó ágazata a turizmus, - fejlesztési területek (telkek), - stabil önkormányzati gazdálkodás, - mobilizálható pénzügyi tartalékok, - Hubertus Bt. gazdasági ereje, foglalkoztatása, minőségi termékei (Terra Pannónia), - természettudatos extenzív gazdálkodás.

Gyengeségek (W) - Jelentősebb szerepkör nélküli település, - megyeszékhely viszonylagos távolsága, - lecsökkent, de még jelentős átmenő forgalom. - A beköltözők nagyobb része idősebb korú, - kismértékű természetes fogyás, - öregedő népesség, - fiatalok elvándorlása, - szociálisan hátrányos helyzetűek számának növekedése, - szolgáltatásban dolgozók magas arányából adódó időszakos foglalkoztatás, - helyi munkalehetőségek hiányából adódó ingázás, - időnkénti véleménykülönbség az állandó lakosok és az üdülőtulajdonosok között. - Kevés a lakosok tulajdonában lévő termőföld, - közepes színvonalú vendéglátó, gasztronómiai ellátás, - vízkormányzás, vízgazdálkodás, állandó szükséglete (a Nagyberek 2,2 méterrel alacsonyabban fekszik a Balaton vízszintjénél), - gyenge termőképességű termőföldek, - csak takarmány minőségű szántóföldi termékek, - visszafogott gazdasági tevékenység, - kereskedelmi szolgáltatás gyengeközepes színvonala. - Értékes, egyedi természeti - Turistaszezonban a közlekedésből környezet, származó zaj- és légterhelés (M7, - Nagyberek különleges vasút, belső forgalom), maradványvilága - ökológiailag sérülékeny egykori - védett növény- és állatfajok, berek-területek, - nagyszerű látkép a Balaton-partról - nagyon nagy, több ezer hektáros az északi partra, megkutatott ásványi nyersanyag- szelektív hulladékgyűjtés, vagyon, potenciálisan bányaterület. - ökológiai szempontból értékes csatornák, mocsári területek, - gyógyvíz,


31

BALATONFENYVES Erősségek (S) - kedvező mikroklimatikus adottságok, - részben megfelelő Balaton parti zöldfelületi ellátás, - bő kirándulási lehetőség (kerékpár-, bakancsos, vízi túra stb.), - kitűnő vadászati lehetőség. Épített - Nyugodt, barátságos települési környezet környezet, - a múlt század 30-40-es évek hangulatát idéző épületek, - vonzó településkép, - lakó- és üdülőterületi tartalékok, - kedvező állapotú zöldfelületek, - a Balaton-part jó megközelíthetősége, - a Balaton-parti területek minőségi megújítása. Infrastruktúra, - Kitűnő közlekedési adottságok közlekedés, (M7 autópálya, 7-es főút, közművek Budapest-Nagykanizsa vasúti fővonal), - szelektív hulladékgyűjtés.

Turizmus, üdülés

Regionális kapcsolatok, térségi szerepkör

- Változatos turisztikai adottságok (Balaton, Nagyberek). - gazdag aktív kikapcsolódási lehetőségek (vízi turizmus, lovaglás, vadászat, kerékpártúra, bakancsos túra, ökológiai túrák stb.), - jelentős bevétele van a turizmusból az Önkormányzatnak, - térségi együttműködés a turizmus területén, - a kikötő megépítésével a minőségi turizmus kiteljesedése. Lehetőségek (O) - A szomszédos és térségi településekkel növekszik az együttműködés (konkrét programok, kiegészítő fejlesztések stb.),

Településfejlesztési koncepció Gyengeségek (W)

- Településközpont hiánya, - szezonon kívül nem használt épületek látványa, - a hagyományos beépítéstől idegen jellegű épületek megjelenése.

- Viszonylag keskeny gyűjtő utak, - a nyári szezonban nagyobb átmenő forgalom. - balesetveszélyes közlekedési csomópontok, - kevés átjárási lehetőség a vasútvonalon, - szennyvízelvezetés hiányosságai, - csapadékvíz elvezetési gondok, - tömegközlekedés részbeni hiánya. - A szezonalitás változatlanul meghatározó, - a vendégéjszakák számának lassú csökkenése, - minőségi szálláshelyek hiánya.

Veszélyek (T) - A Balaton-parti települések egymást figyelmen kívül hagyva működnek és így konkurálnak egymással, - a térségi kapcsolatok gyöngülnek,


32

BALATONFENYVES Lehetőségek (O) - a meglévő kapcsolatok bővítése, erősítése mellett az önállóság is erősödik. Demográfia, foglalkoztatás, társadalmi ellátás

- A betelepülők számának növekedése, - új munkahelyek teremtése, a nyári szezonon kívüli kínálat növelése, - egészségügyi rekreációs – gyógyturizmus jellegű szolgáltatás kialakítása, - intézményi ellátás, közszolgáltatás minőségének növelése, - a helyi identitástudat erősítése.

Gazdaság

- A turizmus erősítése, új attrakciók, minőségi szálláshelyek létesítése, - piaclétesítés, kereskedelmi szolgáltatások fejlesztése, - helyi vállalkozások további támogatása, - a meglévő területeken átgondolt, a koncepcióval összhangban lévő beruházások megvalósítása. - A meglévő természeti értékek (Nagyberek, Balaton-part) bemutatása, megőrzése, - az ökológiailag értékes területek növelése a Nagyberekben, - a bányászat szigorú ökológiai típusú rekultiváció esetén való engedélyezése, - megújuló energiaforrások használata középületeken, - környezettudatos nevelése a helyi fiataloknak, - az autópálya légszennyezésének csökkentése biológiai eszközökkel.

Természet, környezet

Épített környezet, településkép

- A nyugodt települési környezet, a jellegzetes üdülő-települési jelleg megőrzése, - a hagyományos építészeti és településszerkezeti értékek megőrzése, helyreállítása, - értékközpontú, a funkciót és az

Településfejlesztési koncepció Veszélyek (T) elhalványodnak, - a környező városok túlzott mértékben megerősödnek és Balatonfenyves érdekérvényesítő képessége nem erősödik. - A beköltözők változatlanul időskorúak, s így az elöregedés folyamata felgyorsul, - a fiatalok elvándorolnak, - a beköltözés folyamata lelassul, megáll, - nő a munkanélküliség, - a környező városokba való ingázás nő, - a civil szervezetek aktivitása gyengül. - a meglévő kis vállalkozások versenyképtelenné vállnak, - a turizmus mellett nem alakul ki más természetű vállalkozás, megélhetés, - a kereskedelmi szolgáltatások nem fejlődnek, - elmarad a gazdasági hasznot hozó vonzerők kiépítése. - A természeti környezet állapotának kedvezőtlen változása, - az értékes élővilág károsodása a növekvő turizmus, az intenzív használat, a vadászat és az egyre nagyobb fokú emberi beavatkozás következtében, - a több ezer hektáros ásványi nyersanyagvagyon terület kitermelése tönkreteszi az üdülőtájat és a kialakult természetközeli állapotokat, - a meglévő tájképi értékek a beépítés kiterjedésével egyre jobban sérülnek, -a kikötőben tájidegen pontonházak megjelenése. - A történetileg kialakult hagyományos családias üdülőtelepülési jelleg elvesztése, - az építészeti értékek állagromlása, átépítése, - az építkezések, fejlesztések során a település jellegétől eltérő, idegen


33

BALATONFENYVES Lehetőségek (O) esztétikát egyaránt figyelembe vevő építési szabályozás, - a tájképi potenciálok tudatos megőrzése, - településkép javítás a fő megközelítési vonalak felől, - településközpont kialakítás (kikötő, Vachott Sándor utca), - a közparkok, játszóterek, zöldfelületek megtartása, bővítése, felújítása, - az intenzívebb üdülési igénybevétel (kikötő-környék, Balaton-part) befolyásolása a településrendezési szabályozással. Infrastruktúra, - A hiányzó szakaszokon a közlekedés, szennyvízhálózat kiépítése, közművek - alternatív, megújuló energiaforrások használata, - több vasúti átjáró létesítése, - a közlekedés biztonságának növelése, - az úthálózat és egyes utak minőségi fejlesztése, - a strandok megközelítését javítandó szerkezeti és úthálózati javaslatok megvalósítása. Turisztika, - Minőségi vendéglátás üdülés (gasztronómia) és minőségi új szálláshelyek létesítése, - a szezon meghosszabbítása új turisztikai attrakciók létesítésével, - a Nagyberek túraútvonalainak további fejlesztése, karbantartása, - a turisztikai kínálat bővítése gyógyvízre alapozott gyógyturizmus, Berek-skanzen ökoturizmus, egyedi gasztronómia helyi termékekre(Terra Pannónia), - az eltöltött vendégéjszakák növelése, - a kikötő teljes kiépítését követően a minőségi turizmus megújulása a Balaton-parthoz közeli településközponti részen.

Településfejlesztési koncepció Veszélyek (T) karakterű épületek építése, - a szezonon kívül az üdülőterület lakatlan, taszító hangulatának, jellegének erősödése.

- az infrastruktúra fejlesztések elmaradása forráshiány következtében, - a kikötő vártnál alacsonyabb forgalma következtében a településközpont kialakítása lelassul, megáll.

- A vendégéjszakák számának csökkenése, - a vendéglátás, szolgáltatás fejlődése nem valósul meg, nem a minőségi irányba mozdul.


34

BALATONFENYVES

3.2


A MEGHATÁROZOTT TERÜLETIGÉNYES ELEMEK ALAPJÁN, JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE ÉS TERÜLETFELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA

Balatonfenyves viszonylag fiatal település, amelynek szerkezetét tudatos tervezéssel alakították ki. A földrajzi adottságok – a Balaton-part és a Nagyberek közötti homokturzáson kialakult település –, valamint a kiépült közlekedési hálózatok (M7 autópálya, vasúti fővonal, 7 sz. főút, kisvasút) a csatornahálózat következtében jelentős településszerkezeti változás nem várható. A Balaton-törvény is csak kismértékben ad belterület bővítési lehetőséget azzal, hogy a 7 sz. főútnál húzta meg a települési terület határát. Így az ún. V. tábla és még néhány földrészlet belterületbe vonható. Hasonlóan beépítésre szánt települési területként tartalmazza a törvény Imre-major és Pálmajor területét. Így az Imre-major belterületbe vonása is lehetővé válik. A kikötőépítés – amely lassan befejeződik – alapvető változásokat okoz Balatonfenyves életében, de ez elsősorban övezeti átsorolásokban, minőségi turisztikai fejlesztésekben – új szálláshelyek, vendéglátóhelyek, sétáló utca, településközpont formálódás stb. – mutatkozik meg, jelentős szerkezeti változtatást nem indukál. A 30. számú vasúti fővonal rekonstrukciója sem jelent szerkezeti változást, hiszen a felújítás helyben cserés vágányátépítéssel, a jelenlegi vasúti területen belül valósul meg, akadálymentes vasúti átjárók létesítésével. A közúti – vasúti átjárók száma és helye azonban nem változik, a gyalogos átjárók száma bővül kis mértékben. Jelentős területhasználati változás a zagyterek létesítése, illetve az ásványi nyersanyagvagyon védelme. A zagyterek területe a feltöltést követően eredeti állapotban – gyepes legelő – visszaállítandó. Miután a Nagyberek általában 2,2 méterrel a Balaton szintje alatt van a feltöltéssel tulajdonképp újabb területrész kerül a vízfelszínhez közeli magasságba és jelentheti majd a 22. században Balatonfenyves fejlesztési területeit. Kifejezetten jelentős területhasználati korlátozó tényező a Bányakapitányság által lehatárol, megkutatott ásványi nyersanyagvagyon területe. A 6 db. megkutatott terület Balatonfenyves külterületi részének mintegy 60%-át lefedi és ott csak a bányászat lehetőségét megőrző területhasználat és övezeti szabályozás létesíthető.


35

BALATONFENYVES

3.3


AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ÉS A VÉDETTSÉG BEMUTATÁSA, JAVASLATOK AZ ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRE ÉS AZ ÖRÖKSÉGI ALAPÚ FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSRE

Balatonfenyves egy viszonylag új keletű település, 1893-ban a filoxéra-vészt követő szőlőtelepítéskor a déli-parti parcellázással született meg. Nevét a település keleti felét kísérő fenyvesről kapta. A háború előtt városi polgárok vásároltak itt telkeket és alakítottak fürdőegyletet. A „felszabadulást” követően a Nagybereki Állami Gazdaság jelentős hatással volt a község gazdasági fejlődésére, állandó lakosainak száma növekedésnek indult. Balatonfenyves 1992 óta ismét önálló község. Országosan védett műemlékek egy találhatók Balatonfenyvesen, a Nagyberki csatorna mellett álló szivattyúház és vízátemelő épület. Az 1911-13 között épült külterületi (: 0360) épület ipartörténeti emlék. (Tsz.: 9339). A műemlékeken kívül helyi jelentősége a település egykori karakterét meghatározó üdülővilláknak van, melyek a belterületen elszórtan találhatók. Ezek az épületek többségükben jellemzően a háború előtt épületek, de szórványos jellegük miatt nem alkotnak egységes településképet. Védelmük helyi szinten továbbra is javasolt, a hatályos településrendezési terv helyi építészeti értékként védi ezeket. A védett épületeket a tervezés során felkerestük és a helyi védelem szükségességét felülvizsgáltuk. A vizsgálat során elkészültek a továbbra is védelemben részesülő épületek és építmények értékvédelmi adatlapjai. A település szerkezetét a parcellázások során kialakított tervezett utcahálózat és az üdülőkre jellemző szabadonálló beépítés. A településrendezési eszközök kidolgozásakor szükséges e kevés megmaradt építészeti értéket helyi védelem alá helyezni, és a helyi értékvédelmi rendelet kidolgozásakor egy egyedi támogatási rendszerre javaslatot tenni. (2 templom, 2 közösségi épület, egy iskolaépület és egy vendéglő, valamint több magántulajdonban lévő üdülőépület.) Ugyanakkor az értékek megőrzése mellett a HÉSZ-ben úgy kell az építési lehetőségeket szabályozni, hogy az épületek esztétikai és történeti értékük megőrzésével a mai kor igényeinek megfelelve bővíthetők, átalakíthatók legyenek. Mivel Balatonfenyvesen nem lehet jellemző történeti megjelenésekről, faluképről beszélni, nem lelhetők fel következetes szerkezeti vagy anyaghasználati megoldások,


36

BALATONFENYVES


így a településkép védelmét inkább a jövőre nézve kell előkészíteni a térarányok megtartásával és a minőségi építészet elősegítésével. Az örökségvédelemmel érintett területekre az örökségvédelmi hatástanulmányban megfogalmazott értékvédelmi terv javaslatai szerint kell a településrendezési eszközöket megalkotni.


37

BALATONFENYVES


4. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE 4.1

A KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁT INTÉZMÉNYRENDSZER

SZOLGÁLÓ

ESZKÖZ-

ÉS

A településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott elképzelések, fejlesztési szándékok megvalósításához egyrészt a meglévő intézményrendszer koncepcionális célokkal való összehangolására van szükség, másrészt kifejezetten partneri együttműködésre az itt élőkkel, civil szervezetekkel, vállalkozókkal. Az Önkormányzathoz kapcsolódó intézmények, óvoda, szociális intézmények, egészségügyi, közművelődési intézmények inkább csak erkölcsi, szellemi támogatást tudnak nyújtani a tervek megvalósításához. A civil összefogás is elsősorban a közös célok megfogalmazásában a fejlesztési keretek reális, jó meghatározásában tud segítséget nyújtani. A igazi segítséget a térségi összefogás, a szomszédos, kistérségi kapcsolatok erősítése, a Balaton Fejlesztési Tanáccsal, a Balaton Szövetséggel való együttműködés, a vállalkozó tőke idevonzása jelentheti. A térségen túlmutató megyei, országos kapcsolatok is fontos részét képezhetik Balatonfenyves fejlődésének, azonban ezek többnyire csak egy-egy témakörre szorítkozó együttműködések. Megismerhetők olyan példák, amelyek segíthetik a célok megvalósítását. A térségben kiemelkedő szereplő a Hubertus Bt., ezért a vele való gazdasági és fejlesztési együttműködés az egyik legfontosabb alap Balatonfenyves fejlődése tekintetében. 4.2

JAVASLAT A VÁLTOZÁSOK FELÜLVIZSGÁLAT RENDJÉRE

NYOMONKÖVETÉSÉRE,

A

A településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósulásának folyamatos nyomon követése, elsődlegesen a település érdeke. A monitoring célja felhívni az Önkormányzat és a megvalósításért felelős szervezetek figyelmét a céloktól való eltérésre és összegezni az elvégzett feladatokat. Fontos, hogy a célkitűzések elérése érdekében tett lépések a megfelelő időben történjenek. A monitoring számos komplex feladatot foglal magában, az adatgyűjtéstől a koncepció esetleges szükséges módosításáig. Elfogadva: 161/2016.(XI.29.) számú önkormányzati határozattal.

38

BALATONFENYVES

−

−

−

−


Évenkénti rendszerességgel meg kell vizsgálni, hogy milyen lépések történtek a koncepció célkitűzéseinek elérésére. Eltérés esetén be kell avatkozni, a kívánt cél elevése érdekében módosítani kell a meghatározott intézkedéseket, vagy amennyiben jogos az eltérés a célt kell újrafogalmazni. A fejlesztési koncepció felülvizsgálata, aktualizálása tízévenként szükséges, az elkészült felmérések, legfrissebb statisztikai adatok, egyéb új információk ismerete, illetve a koncepció megvalósulási folyamataiból levonható következtetések alapján. A felgyorsult gazdasági, politikai, informatikai folyamatok, azaz a külső környezet gyors változása azonban célszerűvé tehetik a koncepció fő és rész céljainak sűrűbb, három-ötévenkénti áttekintését és szükség esetén összhangba kell hozni a célkitűzéseket, illetve azok megvalósulási eszközeit. Ki kell értékelni a már végrehajtott feladatok eredményeit, különös tekintettel a pályázati úton megvalósított fejlesztések pénzügyi és fizikai megvalósulására.

A településfejlesztési feladatok teljesítéséről a közmeghallgatáson a polgármester évente beszámolót tart a község polgárainak. A közvélemény folyamatos tájékoztatása a helyi sajtón keresztül, illetve a helyben szokásos módon, a községi honlapon és a hirdetőtáblákon elhelyezett közlemények útján valósulhat meg.


39

MELLÉKLET: A JÖVŐKÉP, AZ ÁTFOGÓ CÉLOK, RÉSZCÉLOK ÉS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK KAPCSOLATA Jövőkép Vonzó, intézményekben, zöldfelületekben, turisztikai attrakciókban gazdag, családias jellegű település Jövőkép után (családbarát üdülő-település fejlesztése a turisztikai vonzerő növelésével és az életminőség javításával Főbb elemek Átfogó Célok

Tematikus célok Részcélok, feladatok

Hagyományok tisztelete, I. Vonzó települési környezet kialakítása – települési harmónia I/A. I/B. Települési rehabilitáció Infrastruktúra fejlesztés 1. Hagyományőrző 1. Közmű felújítások, település ellátottság támogatású karakter, fejlesztése, 2. „Városközpont” 2. Felszíni kialakítás, vízelvezetés 3. Sétálóutca átépítés javítása, (Vachot S. u.), 3. Hulladékgyűjtés 4. Sétányok bővítése, további 5. Zöldfelületek fejlesztése, bővítése, fejlesztése, 4. Strandok felújítása, megközelítésé6. Épített környezet nek javítása, megóvása, fejlesztése, 7. Kevésbé fejlett településrészek, tömbök átépítése,


Felelősség a jövőért-partnerség, II. Városi szintű ellátás, életminőség javítás Szolgáltatási környezet fejlesztése 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése (szállás, attrakciók), 2. Minőségi vendéglátóhelyek létesítése, 3. Kereskedelem és egyéb vendéglátás fejlesztése, 4. Piac létesítés 5. Kikötő építés, 6. Az időseket szolgáló egészségügy jellegű rekreációgyógyturizmus jellegű fejlesztés, 7. Térségi együttműködés, 8. Lakónépesség megtartása, gyarapítása,

Fenntartható fejlesztés III. Üdülővárosi jelleg tudatos erősítése

1.

2.

3. 4. 5.

6.

Családbarát, közösség központú fejlesztés Vendéglátóhelyek hangulatát javító megoldásainak támogatása, Értékteremtő civil kezdeményezések, a lokálpatriotizmus támogatása, Közbiztonság további javítása, Rekreációs és kulturális jellegű közösségi terek kialakítása, A Fekete István Ált. Isk. fejlesztése (tehetséggondozás, továbbtanulásra felkészítés, viselkedéskultúra javítása), Fiatalok letelepedésének ösztönzése, támogatása,

IV. Balatonnal való kapcsolat erősítése Tartalmi és minőségi fejlesztés 1. Kikötőépítés, 2. A kikötőkörnyék minőségi rendezése, 3. Parti sétányok megújítása, bővítése, 4. Vízi sportok, vízi turizmus fejlesztése, 5. Strandok minőségi fejlesztése, felújítása, 6. Strandok megközelítésének javítása.

40

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

Recommend Documents