Balatonfenyves, június 14. Lombár Gábor polgármester

BALATONFENYVES KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Tel: 85/560-158, 362-850 Fax: 85/361-802 E-mail: [email protected] MEGHÍVÓ a Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 23-án (csütörtök) 10.00 órára a községháza nagytermében tartandó ülésére. Napirendek:

1. Jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az elmúlt testületi ülés óta történtekről

Előadó: Lombár Gábor polgármester 2. Tájékoztató az iskola és könyvtár 2010/2011-es munkájáról Előadó: Magyarfiné Kalmár Franciska igazgató 3. Tájékoztató az óvoda 2010/2011-es munkájáról Előadó: Hackl Szilvia óvodavezető 4. Az óvoda névadásával kapcsolatos módosítandó okiratok Előadó: Hackl Szilvia óvodavezető 5. 2011/2012. évi csoport meghatározások, tantárgyfelosztás jóváhagyása Előadó: intézményvezetők 6. Tájékoztató a 2010/2011-es tanévben végzett minőségfejlesztési program felmérésének eredményéről, és beszámoló a 2009/2010-es kompetenciamérés eredményeiről Előadó: Magyarfiné Kalmár Franciska igazgató 7. Balatonfenyves demográfiai helyzetének alakulása a 0-18 éves korosztályban Előadó: Lombár Gábor polgármester 8. Közterület-használat általános szabályairól szóló rendelet módosítása Előadó: Lombár Gábor polgármester 9. Szociális ellátásokról szóló rendelet módosítása Előadó: Dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző 10. Tanyagondnoki Szolgálat szakmai programjának módosítása Előadó: Lombár Gábor polgármester 11. Fenyvesi Újság szerkesztőbizottsága, nyomdai munkálatai Előadó: Lombár Gábor polgármester 12. Alapszolgáltatási Központ költségvetési beszámolója Előadó: Druskóczi Tünde intézményvezető 13. 2011. évi költségvetési rendelet módosítása Előadó: Lombár Gábor polgármester 14. Pályázat benyújtásához önerő biztosítása Előadó: Lombár Gábor polgármester 15. Hubertus Bt-vel való kapcsolat új alapokra helyezése Előadó: Buza Máté képviselő 16. Kifizetések szabályozása Előadó: Buza Máté képviselő

Balatonfenyves, 2011. június 14. Lombár Gábor polgármester

2 Jelentés Tárgy: Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. június 23-án tartandó ülésére a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két testületi ülés között történtekről Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Április 28-i testületi ülés A 82/2011(IV.28)Kt számú határozattal a Fonyódi Rendőrkapitányság beszámolóját fogadtuk el. A 83/2011(IV.28)Kt számú határozattal a Fonyódi Vízirendészeti Őrs beszámolóját fogadtuk el. A 84/2011(IV.28)Kt számú határozattal elfogadtuk a gyermekvédelmi feladatokról szóló átfogó értékelést. A 85/2011(IV.28)Kt számú határozat döntése értelmében felkértük a háziorvost, hogy elégedettségi felmérés érdekében helyezzen gyűjtőládát a Háziorvosi Szolgálat előterébe. A 86/2011(IV.28)Kt számú határozattal elfogadtuk a Védőnői Szolgálat tevékenységéről szóló beszámolót. A 87/2011(IV.28)Kt számú határozattal elfogadtuk a Fonyód-Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központ múlt évi tevékenységéről szóló beszámolót. A 88/2011(IV.28)Kt számú határozattal elfogadtuk a Tanyagondnoki Szolgálat múlt évi tevékenységéről szóló beszámolót. A 89/2011(IV.28) Kt számú határozattal elfogadtuk a belső ellenőrzésről szóló jelentést. A 90/2011(IV.28)Kt számú határozattal döntöttünk az óvoda elnevezését illetően. Az intézmény névadásával kapcsolatos okiratok módosításáról a mai ülésre készült előterjesztés. A 9/2011(IV.29.) számú rendeletünkkel fogadtuk Önkormányzatának 2010. évi zárszámadását.

el

Balatonfenyves

Község

A 92/2011(IV.28)Kt számú határozattal Hanzel Istvánné részére 3 havi bérének megfelelő támogatást biztosítottunk. A döntésről értesítettük az Alapszolgáltatási Központ vezetőjét. A 10/2011(IV.29) számú rendelettel módosítottuk a 2011 évi költségvetésünket. A 93/2011(IV.28)Kt számú határozatnak megfelelően megkötöttük az együttműködési megállapodást a Polgárőr Egyesülettel. A 94/2011(IV.28)Kt számú határozatnak megfelelően a szakbizottságot felkértük, hogy egyeztessen a Fenyves Termál 2008 Kft-vel a labdarúgó pálya használatba adásáról szóló megállapodást illetően. A 95/2011(IV.28)Kt számú határozattal megbíztuk a KEOP pályázatunk előkészítési szakaszában a közbeszerzési eljárás bonyolítására a KAPOS HIDRO Kft-t. A megbízási szerződést megkötöttük. A 96/2011(IV.28)Kt számú határozatban foglalt döntésről a kérelmezőket, Gyuricza Lászlót és nejét tájékozattuk. Vételi szándékuk fenntartásáról még nem nyilatkoztak. A 97/2011(IV.28)Kt számú határozat tartalmáról a kérelmezőt, Stefán Jánost tájékoztattuk. Vételi szándékáról még nem nyilatkozott. A 98/2011(IV.28)Kt számú határozatunkkal 30.000,-Ft-tal támogattuk a Marcali Kórházat. A támogatási szerződést megkötöttük.

3 A 99/2011(IV.28)Kt számú határozat tartalmáról a kérelmezőt, Elsasser Imrénét tájékoztattuk. A 100/2011(IV.28)Kt számú határozatunkkal vállaltuk Vinkler Zorka Anna bölcsődei elhelyezésével járó költségek biztosítását. A döntésről tájékoztattuk az éritetteket. A 101/2011(IV.28)Kt számú határozatnak megfelelően a honlap karbantartására vonatkozó szerződést megkötöttük Óh Zsolt egyéni vállalkozóval. A 102 és 103/2011(IV.28)Kt számú határozat alapján a Jogi és Szociális Bizottság egyeztetett a kertmozi hasznosítását illetően, melynek eredményeképpen megkötöttük a megállapodást a MédiaEvent Kft-vel. A 104/2011(IV.28)Kt számú határozatnak megfelelően tárgyaltunk a Hubertus Bt. által felvetett kérdésekről. A 105/2011(IV.28)Kt számú határozat alapján új ajánlattételi felhívást tettünk közzé az utak martaszfalttal történő felújítását illetően. A bíráló bizottság eredményt hirdetett, melynek megfelelően a vállalkozói szerződést megkötöttük, a felújítás folyamatban van. Május 18-i testületi ülés A 108/2011(V.18.)Kt számú határozattal biztosítottuk az önerőt a nyári gyermekétkeztetésre vonatkozó pályázat benyújtásához. A 109 - 111/2011(V.18.)Kt számú határozattal döntöttünk a méhnyakrák elleni védőoltás meghatározott körben történő ingyenes biztosításáról. A szerződést megkötöttük. A 112/2011.(V.18.)Kt.sz. határozat tartamáról a kérelmezőket (Roland Apartman Kft. és Fórián Gyuláné) értesítettük. A Roland Apartman Kft. képviselőjével egyeztettünk, melynek eredményéről tájékoztattam a képviselő-testületet, arról döntés is született. A 113/2011.(V.18.)Kt.sz. határozat döntésének megfelelően a házi és közösségi komposztálást népszerűsítő mintaprojektre vonatkozóan a pályázatot benyújtottuk. Május 25-i testületi ülés A 114 - 116/2011(V.25.)Kt számú határozattal döntöttünk a Balatonfenyves-Imremajor ivóvízminőség javítása című pályázatunk keretében meghirdetett feladatok ellátására vonatkozóan. A megbízási szerződéseket megkötöttük. Június 6-i testületi ülés A 118/2011.(VI.06.)Kt.sz. határozattal kötelező idegen nyelvként az angol nyelv oktatásának bevezetéséről döntöttünk. A 119/2011.(VI.06.)Kt.sz. határozatnak megfelelően aláírtuk a kistérségi többcélú társulás társulási megállapodásának módosítását. A 120/2011.(VI.06.)Kt.sz. határozatban foglaltakról értesítettük a Fonyód Kistérség Többcélú Társulását a hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatát illetően. A 121/2011.(VI.06.)Kt.sz. határozat tartalmáról a kérelmezőt, Fórián Gyulánét értesítettük. A 122/2011.(VI.06.)Kt.sz. határozat tartalmáról a kérelmezőt, a Szél Téri Bazár Bt. képviselőjét értesítettük. A 123/2011.(VI.06.)Kt.sz. határozatnak megfelelően a fenyves-alsói étterem zsírfogó rendszerének tisztítását megrendeltük, melyet követően átadjuk üzemeltetésre a bérlőnek. A 124/2011.(VI.06.)Kt.sz. határozatban foglalt tervezői feladatokkal megbíztuk a Ládonyi .Mérnöki Kft-t, a tervek elkészítése folyamatban van. A 125 - 127/2011.(VI.06.)Kt.sz. határozattal a Hubertus Bt. által felvetett kérdésekről döntöttünk. A 128/2011.(VI.06.)Kt.sz. határozatnak megfelelően megkötöttük az együttműködési megállapodást a MédiaEvent Kft. és a Babel Kert Kft. képviselőivel.

4 Május 7-én a BKV üdülőben eskettünk Május 10-én az E.on illetékeseivel egyeztettünk a településeinken (Balatonlelle, Balatonboglár, Fonyód, Balatonfenyves) tapasztalható szolgáltatói (Áramszolgáltatás) terén tapasztalható problémákról. Itt tiltakoztam a településen megkezdett biztonsági fa csonkolások ellen, melynek eredményeként ezt a munkát úgy tűnik, hogy őszre halasztották. Május 10-én a Jegyző Asszonnyal a Kistérség ülésén vettünk Balatonbogláron részt. Május 12 – 15 között rendeztük meg, és ünnepeltük településünk létének 115-ik, önállóságának huszadik, a székely testvérkapcsolat másfél évtizedes, míg a Lengyel partner kapcsolat 5 esztendős évfordulóit. Méltó módon tartalmas programokkal ünnepeltünk, melynek a kigondolásában, pályázatának előkészítésében, és a megvalósításában résztvevőknek köszönet jár. Csütörtökön az ünnepi közgyűlésen vendégünk volt Dr Kövér László az Országgyűlés Elnöke, Országgyűlési képviselőnk, a Megyei Közgyűlés Alelnöke, partner településeink küldöttségei. Pénteken kiállításokkal emlékeztünk évfordulóinkra, míg a szombat a falunapi rendezvény volt. Vasárnap az időjárás miatt lényegesen kevesebben vettek részt a rendezvényen, de így is sikeresnek minősíthetjük annak egészét. Május 17-én pályázatokkal kapcsolatos tájékoztatót hallgattunk meg munkatársaimmal a Községházán. Május 19-én Óvodánk névadóján vettem részt, mely nagyon kedves bensőséges volt, köszönet annak szervezőinek, és közreműködőinek. Május 21-én a BKV üdülőben eskettünk. Május 22-én a Bethlen Társasüdülő Közgyűlésén vettem részt, melyen 120 fő vett részt, itt tájékoztatást adtam a település , és az elmúlt esztendő történéseiről, aktuális kérdésekről, terveinkről, költségvetésünkről. Május 30-án a kurtaxa ellenőröknek tartottunk felkészítést a Községházán Jegyző Asszonnyal, és munkatársaimmal. Június 1-én a megújuló energiákkal kapcsolatos pályázati lehetőségekről tájékozódtunk munkatársaimmal. Június 2-án képviselői egyeztetést tartottunk a Községházán. Június 3-án Imremajorban tartottuk a munkatervünk szerinti közmeghallgatást. Június 4-én az Óvodai ballagáson vettem részt. Június 7-én az M7-es autópálya melletti területekkel kapcsolatos egyeztetést tartottunk a Községházán. Június 9-én az ÁNTSZ Kistérségi Főorvosával egyeztetett a Jegyző Asszony az Imremajori víz ügyében. Június 10-én a Községházán tartottuk a munkatervünk szerinti külföldi ingatlantulajdonosok Fórumát, melyen 20 fő vett részt. Június 14-én az Iskolában részt vettem a Lengyelországba utazó gyermekek szüleinek tartott tájékoztatón. Az idei táborozás időpontja aug.14 – 19 . Balatonfenyves, 2011. június 14.

Lombár Gábor polgármester

5

Szakmai-pedagógiai beszámoló és értékelés a Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár 2010-2011 tanévéről

Balatonfenyves, 2011. június 15.

Készítette: Magyarfiné Kalmár Franciska igazgató

5

6

Tartalomjegyzék

BALATONFENYVES KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL ....................................................1 Május 25-i testületi ülés.............................................................................................................. 3 Június 6-i testületi ülés................................................................................................................3 1.) Az intézmény környezete, partnerek..................................................................................... 7 Az anyagi feltételek.....................................................................................................................8 Szervezeti – vezetési jellemzők................................................................................................ 10 A szakmai munka hatékonysága, eredményessége...................................................................18 A működés személyi feltételei.................................................................................................. 24 Tantervi programok, taneszközök, tevékenységek................................................................... 25 Tanulói teljesítmények, a tanulók neveltségi szintje.................................................................28 Kapcsolat az iskolafenntartóval, az önkormányzati döntések megvalósítása...........................31 A nevelő-oktató munka értékelése............................................................................................31 A gyermekvédelmi munka az intézményben............................................................................ 32 A könyvtári munka értékelése...................................................................................................33 Dolgozói - és gyermekbaleseti statisztika................................................................................33 Külső kapcsolatok.....................................................................................................................33 Az intézmény pályázatokon való részvétele............................................................................. 35 Egyéni arculat, sajátosságok..................................................................................................... 35 Összegzés.................................................................................................................................. 36 A nevelő-testület ...................................................................................................................... 64 - a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre,...................................................................... 64 Összefoglaló a partnerazonosítás folyamatáról.......................................................................159 Közvetett................................................................................................................................. 159 Összefoglaló a partneri igények, elégedettség, elégedetlenség felméréséről..........................160 Összefoglaló a partneri igényfelmérés eredményeiről............................................................165 Összefoglaló a partneri elégedettség eredményeiről...............................................................166 Összefoglaló a partneri elégedetlenség eredményeiről...........................................................167 Összefoglaló a bevezetett intézkedési tervek megvalósulásáról.............................................169 Beszámoló a 2010-es kompetenciamérés eredményeiről....................................................... 172 I. rész ......................................................................................................................................196 Helyzetfeltárás.........................................................................................................................196 II. rész .....................................................................................................................................197 III. rész ................................................................................................................................... 209 –törlendő- 2011. 01.01. naptól nem része a szakmai programnak..........................................209 Forrás...................................................................................................................................... 228 I. saját forrás............................................................................................................................228 Összesen..................................................................................................................................228

6

7 1.) Az intézmény környezete, partnerek a) Az intézmény közvetlen társadalmi környezete, a település, a helyi társadalom és az iskolafenntartó jellemzői Iskolánk többcélú intézmény, szakmai önállósággal bíró egységekkel. Fenntartója Balatonfenyves Önkormányzata, a fenntartó a nevelő-oktató munkához szükséges feltételeket teljes mértékben önállóan biztosítja, az alapfokú művészetoktatást intézményfenntartó társulás keretein belül.

b) Tanulók és szülők társadalmi-gazdasági jellemzői

Az intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazódik az a fejlesztési irány, amely összhangban áll a szülői igényekkel és elvárásokkal, a tanulás, a nevelés, a család és az iskola összefogása által. Ez nem könnyű feladat és elvárás, hiszen a tanulók háttere igen különböző. Ennek megfelelően a tehetséggondozástól a hátrányos helyzetig, a halmozottan hátrányos helyzetűektől a sajátos nevelési igényű tanulókig a feladatok és ellátások széles skáláját kell biztosítani az eredményes fejlesztés érdekében, Az elmúlt 5 évben megnőtt a nehéz anyagi körülmények között élő gyermekek száma. Egyre több család igényli és kapja meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, amely alapján a gyermek ingyenes étkezésre és ingyenes tankönyvellátásra jogosult. (A 2010-2011-es tanévben az ingyenes étkeztetésben, és tankönyvellátásban részesülők száma 46 fő volt.)

7

8 A 2010-2011-es tanévben a 2010. október 1. statisztikai adatok szerint: Hátrányos helyzetű (HH) gyermekek

44 fő

száma Ebből halmozottan hátrányos (HHH)

4 fő

helyzetű Veszélyeztetett tanulók száma Sajátos nevelési (SNI)- folyamatos

2 fő 21 fő

fejlesztést igénylő tanulók száma: BTMN gyerekek száma

11 fő

c) Az iskolába belépő gyermekek, tanulók felkészültsége

Iskolánk tanulóit elsődlegesen az iskola körzetéből illetve a szomszédos településről, valamint a II. Rákóczi Ferenc Üdülőiskola és Gyermekotthonból vesszük fel, figyelembe véve a törvényi előírásokat. A tanulók az iskolaérettségi vizsgálat eredménye alapján kezdhetik meg az első osztályt. Mivel tanulóinkat válogatás és felvételi nélkül vesszük fel, tanulóink felkészültsége iskolába lépéskor átlagosnak mondható.

Az anyagi feltételek a) Költségvetési ellátottság, célok és anyagi feltételek

Az iskola működéséhez szükséges feltételeket az éves költségvetés megfelelően biztosítja, a költségvetés tervezésekor kéréseinket, igényeinket a fenntartó messzemenően figyelembe vette.

b.) Egy tanulóra jutó költség

8

9 Az egy tanulóra jutó költség a 2010-es költségvetési évben 1.000.000 Ft volt. 2011-es költségvetési évre előirányzott egy főre jutó költség hasonló nagyságrendű.

c.) Az épület és a környezet fizikai állapota

Öt épületünk állapota megfelelő, a karbantartás folyamatos. A 2010-2011-es tanév folyamán a következő kisebb felújításokat és karbantartásokat végeztük el: 

Tisztasági festések, tantermek, konyha, raktárak, ebédlő festése, lambériák javítása



Főépület-vészkijárat ajtócseréje



Napközis épület bejárati ajtó cseréje



Szennyvízcsatorna tisztítása



Kacskovics villa lábazatának a javítása

Szükséges a közeljövőben: 

Főépület tantermi ajtók, beépített szekrények festése



könyvtár lapos-tető szigetelésének javítása, az épület északi belső falának javítása, festése



Tornacsarnok festése, a parketta lakkozása-melyhez a pályázat beadásra került.

A kisebb, helyben megoldható javításokat az iskola karbantartója végzi.

d.) A tanulást segítő eszközök állapota

9

10 A tanulást segítő eszközökkel az iskola rendelkezik. Az eszközök állapota megfelelő, az elhasználódott eszközöket folyamatosan - a költségvetési lehetőségek függvényében - pótoljuk

e.) Sport- és szabadidős foglalkozáshoz szükséges eszközök állapota és hiánya . Az iskola a sport és szabadidős tevékenységekhez kiválóan felszerelt. Sportolási és mozgási lehetőséget biztosít: Tornacsarnok (testnevelési órák, sportkörök, sportversenyek, karate, néptánc) ·Aszfaltborítású sportpálya (szabadidős foglalkozások, foci, atlétika, napközis szabadidős foglalkozások) Játszóudvar, famászókákkal (szabadidős és napközis foglalkozások) Folyamatos karbantartásuk révén állapotuk jó. Szükségessé válik további bővítés, felújítás. Sporteszközök állapota szintén jó, az elhasználódott eszközöket folyamatosan pótoljuk. Szervezeti – vezetési jellemzők a) A vezetői munka és felelősség-megosztás

A vezetői munka az iskolában a következő felelősség-megosztási rendszerben folyik: VEZETŐI MUNKA MEGNEVEZÉSE igazgató

igazgatóhelyettes

FELELŐSSÉGI KÖRE munkáltatói jogkör gyakorlója pedagógiai-szakmai munka élelmezésvezetőtechnikai dolgozók közvetlen irányítása törvényi megfelelés folyamatos biztosítása, ellenőrzése, pedagógiai-szakmai munka napi, gyakorlati szervezése, ellenőrzése

10

11 munkaközösség-vezetők irányítása KIR rendszer kezelése munkaügyi feladatok ellátása adminisztratív feladatok ellátása, Élelmezésvezető

ellenőrzése az intézmény étkezési, élelmezési feladatainak biztosítása irányítja a konyhai dolgozók munkáját beszedi az étkezési térítési díjakat,

Munkaközösség-vezetők

majd befizeti az iskola bankszámlájára szakmai munka közvetlen irányítása, ellenőrzése, értékelése munkaközösség tagjainak segítése szaktárgyi versenyek szervezése

11

12 b.) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szabályozása és gyakorlati megvalósítása Ellenőrzé s ideje

Augusztu sszeptemb er október

Ellenőrzés tárgya

Étkezési igények és az ingyenes tankönyvek igényléseinél a jogosultságok vizsgálata

Pedagógus továbbképzések éves periódusának ellenőrzése

November Pedagógiai munka ellenőrzése

Ellenőrzött dolgozó

Élelmezésveze tő Gyermekvédel mi felelős Igh.

Pedagógusok

Január

Adminisztráció ellenőrzése Beiskolázás teendői

Minden pedagógus

Március

Munkavédelmi előírások betartása Munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás

Munkavédelmi, tűzvédelmi felelős

12

Ellenőrzés módszer

Ellenőrzés Visszacsatolás, ért bizonylatolás felelős vezetők Dokumentumo Igazgató Kedvezményekhe k vizsgálata z kapcsolódó dokumentumok, határozatok Továbbképzé Igazgató Továbbképzésekr si ől összefoglaló dokumentumo táblázat készül k vizsgálata Közös Igazgató ¾ évi zárás áttekintés Igh. Mkv. Iskolai Igazgatóh Dokumentumok dokumentumo elyettes áttekintése, k hiányosságok áttekintése pótlása Az épületek bejárása

Igazgató Igh.

Jegyzőkönyv

13 Április

Pedagógiai munka

Májusjúnius

Év végi adminisztrációs feladatok

Pedagógusok Munkaközössé g-vezetők Pedagógusok Mkv.

13

Óralátogatás ok

Mkv.

Dokumentumo Igh. k áttekintése

Óralátogatások dokumentumai Hiányosságok pótlása,dokument umok lezárása

14 c.) A belső ellenőrzés tapasztalatainak következményei A belső ellenőrzés során tapasztalt pozitívumokat és hiányosságokat a munkaértekezleteken részletesen megbeszéltük a tantestület tagjaival. A munkaértekezleteken született megállapodásokról jegyzőkönyv készült. A tanév folyamán visszatértünk a gyakorlati megvalósulás mikéntjére. A tanévzáró értekezleten az éves tapasztalatok alapján javaslatokat fogalmaztunk meg a következő tanévre, amely a munkaterv kiindulópontja lesz. A belső ellenőrzés tapasztalatai alapján a következőkre kell nagyobb figyelmet fordítanunk: 

Iskolai dokumentáció, adminisztráció pontossága, naprakészsége. (naplók, tájékoztató füzetek vezetése)



A tanulók fegyelmi vétségeinek következetes kezelése, a megelőzésre fordítani a hangsúlyt.



A felsős tanulók órai fegyelmének erősítése, a megfelelő tanulási légkör biztosítása érdekében.

d.) A belső információk áramlása.

Iskolánk 5 épületben működik, így az információk átadásának biztosítása különösen fontos. A belső információk áramlásának formái az intézményben:

Iskolában dolgozók tájékoztatása: 

Körözvények kiadása, aláírással igazolva az elolvasást



Különböző programok kihelyezése az épületekben a hirdető táblákon



Munkaértekezletek, vezetőségi értekezletek, munkaközösségi megbeszélések

14

15 Diákok tájékoztatása:



Osztályfőnökök feladata a folyamatos tájékoztatás



Iskolai faliújságon keresztül hirdetmények útján



Írásos programfelhívások szétosztása

Szülők és partnerek tájékoztatása:



A szülők tájékoztatása az ellenőrző és az üzenő füzeteken keresztül



Iskolai honlapon keresztül, melyet folyamatosan frissítünk

Megkönnyíti az információk kezelését az, hogy év elején (minden augusztus végén) pontos, napra lebontott éves munkarendet fogadunk el, mely naptárszerűen tartalmazza a havi eseményeket, tanítás nélküli napokat, hagyományos rendezvényeink időpontját, így a szülők előre tervezhetik saját programjaikat, szabadságukat. Ezt egészíti ki a havi bontású konkrét tervezet. Mindkettő felkerül a honlapra is.

e.) A tanulók aktivitása a szervezetben

Tanulóink aktivitása az előző tanévekhez képest javult, szervezőkészségüket még javítanunk kell. Pl. 

Önálló diákprogramok szervezése



Iskolai programok, feladatok szervezésében és megvalósításában való részvétel



Iskolai versenyek szervezése, értékelése 15

16 A 2010-2011-es tanévben az iskola tevékenységét a diákok a következőkben segítették leginkább:



Éves papírgyűjtési verseny lebonyolítása (a papírok átvétele, lemérése 7-8. osztályos tanulók)



Mikulás napi klubdélután lebonyolítása (8. osztályos tanulók)



Jelmezbál, ünnepélyek és egyéb rendezvényekhez a tornaterem berendezése

Feladataink a következő tanévre: 

Diákprogramok szervezésében való nagyobb, önálló szerepvállalásuk ösztönzése

f. ) A fenntartói minőségpolitikában meghatározott intézményi feladatok teljesítésének kvantitatív mutatói Települési elvárás

Az egészség megőrzését a Tudatos környezetvédelmet szolgáló szabadidős programok szervezése

Esélyegyenlőség biztosítása, elősegítése

Megvalósítás mikéntje a 2010/2011-es tanévben A munkatervben szereplő valamennyi program megvalósítása

Esélyegyenlőségi terv alapján tevékenységek meghatározása

16

Események, eredmények a 2010/11-es tanévben (kvantitatív mutatók/ Iskolai kirándulás 1-3. oszt. Kis-Balaton Kányavári szigetek 4-8.osztály túra Balatongyörökben Fekete István Naphoz kapcsolódó rendezvények Sportnap Tanórákon kiemelt figyelem a HH és HHH gyermekekre Fejlesztő pedagógus együttműködése a Nevelési tanácsadóval

17 Napközi otthon és tanulószoba eredményes működése

Folyamatos visszajelzés kérése a tanulási folyamatról

Az alsós tanulók közül

Őrizze meg jó tanulmányi átlagát az iskola

Folyamatos fejlesztés, korrepetálás, fejlesztő foglalkozások a lemaradóknak

Felkészítés a továbbtanulásra

Tantárgyi előkészítő magyar tantárgyból Szakkör: matematika, német, informatika tantárgyakból

Az iskola tanulmányi átlaga: 3,9 A felső tagozatos tanulók közül a tanév végén: Kitűnő tanuló: 3 fő Jeles eredményt ért el: tanuló:5 fő Év végén 1 tanuló bukott. Felsős tanulmányi átlag:3.7 Valamennyi tanulónkat (22 fő) felvették középiskolába, sokukat az elsőnek megjelölt helyre Gimnáziumba: 5 fő Szakközépiskolába: 8 fő Szakképző iskolába: 9 fő tanulónk nyert felvételt

17

kitűnő: 6 fő Jeles: 10 fő átlag: 4,0

18 A szakmai munka hatékonysága, eredményessége a.) A tanév szervezeti rendjei 

A tanév rendjét –a törvényi előírásoknak megfelelően- minden év augusztusában elkészítjük, és a honlapon megjelentetjük. A tantestület által elfogadott munkarendre épülnek a munkaközösségek szakmaipedagógiai munkatervei, amelyek beépülnek az éves iskolai munkatervbe.



A 2010/2011-es tanévben a munkatervnek megfelelően alakultak a programok.

b.) A 2010-2011-es tanévben lezajlott továbbképzések 

A tantestület valamennyi tagja részt vett az osztályfőnöki munkaközösség által szervezett konfliktuskezelés, megelőzés című előadáson, foglalkozáson, melyet egy pszichológus kolléganő tartott.



Az interaktív tábla használata a pedagógiai gyakorlatban 10 órás pedagógus továbbképzést is elvégeztek a kollégák.



A Kaposvári Egyetem és Szolgáltató Intézet továbbképzésében szervezett: Kompetenciafejlesztés kooperatív tanulás-szervezéssel című 30 órás tanfolyamán: 1 fő vett részt.

C.) Az oktató-nevelő munka kiemelt pedagógiai feladatai a 2010-2011-es tanévben 

a tanmenetek elkészítése, és ellenőrzése szeptember közepéig,



a tanulók magatartásának, fegyelmének erősítése,



szociometriai-mérés elkészítése,



tanulók neveltségi szintjének emelése,



a tanulók folyamatos felkészülésének ellenőrzése (szóbeli, írásbeli házi feladat),



a továbbtanulni szándékozó tanulók felkészítése a pályaválasztásra.

18

19 d.) Tehetséggondozás Tehetséggondozás színterei

Megvalósítás színterei

tanítási órák

differenciált óravezetés, többlet

tanórán kívüli foglalkozások

feladatok szakkörök versenyekre való felkészítés egyéni fejlesztési programok

e.) Felzárkóztatás Felzárkóztatás színterei

Feladat ellátó pedagógusok és

korrepetálás fejlesztő- foglakozások

tevékenységük szaktanárok, tanítók fejlesztő pedagógus

(SNI, HH, HHH tanulóknak)

alsós-felsősfejlesztés

folyamatos egyéni fejlesztést igénylő

logopédiai foglalkozás

tanulóknak napközi, tanuló szoba

szaktanárok folyamatos segítségnyújtás a délutáni tanulási folyamat során, tanulás-

módszertani segítségnyújtás Korrepetálási időkeret ebben a tanévben is rendelkezésünkre állt, kollégáink a tantárgyfelosztás keretén belül foglalkoztak a korrepetálást igénylő tanulókkal.

19

20 f.) A tanulói tudásszínt, képességszint mérések a tanév folyamán

Mérések

Célja,tartama

Célcsoport

Időpontja,

Felhasználása

félévi és év végi

tantárgyak

minden

felelőse január, május,

tantárgyi

tartalmi

tanuló

június

tantárgyi

tudásszínt

részének

tanítók,

korrekció

mérések

elsajátítása,

szaktanárok

tervezéséhez

következő évi

alkalmazása olvasási mérés

feladatokban olvasási

alsós

szeptember

olvasási

készség

tanulók

január

nehézséggel

május

küzdő tanulók

tanítók

szűrése

felmérése

következő évi fejlesztésük DIFER-mérés

bemeneti szint

elsős

október-

megtervezése egyéni

meghatározása

tanulók

november

fejlesztési

tanító

program

a problémákkal küzdő tanulók

kidolgozása

esetében

20

21

Oktatási Hivatal

külső mérés matematikai és 4. 6. 8.

kompetenciamérés szövegértési kompetenciák

május 26.

A 4. 6.

osztályos

koordinátor

osztályos

tanulók

felmérésvezetők tanulóknál az

mérése

eredmények alapján a gyenge területek javításának megteremtése. A 8. osztályosoknál a hozzáadott érték elemzése

g.) Nevelési eredmények Munkatervben kitűzött

Tevékenységek a

Eredmények

kiemelt célok, feladatok A Házirendben

megvalósítás érdekében ALSÓ TAGOZAT:

Tettleges bántalmazás

megfogalmazott

Folyamatos értékelés

ritkán fordult elő

viselkedési normák

Felelősi rendszer

(verekedés)

következetes

működtetése

Folyamatosan küzdünk

közvetítése, betartása.

Szülőkkel való

azonban a szóbeli bántás,

Pozitív szokásrendszerek

folyamatos kapcsolat

csúfolódás, kötekedés

kialakítása.

tartása

problémájával.

FELSŐ TAGOZAT:

A gyerekek gyakran már

Ügyeleti rendszer

reggel „frusztráltan”

működtetése, ellenőrzése érkeznek otthonról, az 21

22 Osztályfőnöki órák

iskolába, a problémák

Magatartás értékelése

napi oldásával, azonnali

havonta

kezelésével. iskolai

Szülőkkel való

pszichológus bevonásával

Agresszív viselkedés

kapcsolattartás Agresszív viselkedési

érünk el eredményeket. Az agresszív viselkedés

megelőzése,

formák azonnali kezelése

ellen folyamatosan

visszaszorítása

az osztályfőnökök által

küzdenünk kell, mert újra

Családsegítő bevonása

és újra megjelenik a gyerekek viselkedésében.

A magatartás és szorgalom értékelése: 

A tanulók magatartását és szorgalmát osztályfőnökök havonta, osztályzatokkal értékelik, a szaktanárok javaslatait összegyűjtve.



Osztályfőnöki órákon havonta egyszer értékelést tart, az osztályzatok bekerülnek az ellenőrző, ill. a tájékoztató füzetébe.



Félévi és év végi osztályozó konferencián minden tanuló magatartását és szorgalmát egyenként értékelik szaktanárok, tanítók és az osztályfőnökök.



A tantestület fogadja el a félévi és év végi osztályzatokat.

Az iskolai rend és fegyelem megtartása érdekében a tanári ügyelet „órarendhez hasonló” beosztással működött a tanév folyamán. (Épület, udvari és ebédlői ügyelet)

A nevelő munkánk eredményességének alapja az év eleji tervezés. Osztályok szintjén éves osztályfőnöki nevelési terv készül minden év szeptemberében, amely tartalmazza: 

Az osztály neveltségi szintjének megfelelő nevelési célkitűzéseket



Az osztályfőnöki órák tematikáját 22

23 

Az osztályszintű programok tervezését



A tanulmányi kirándulás tervezetét, oktatási-nevelési céljait

h) Iskolai hagyományos rendezvények Hagyományainkhoz híven a 2010-2011-es tanév is gazdag volt közösségi programokban. Néhány közösségi programunkat felsorolom, a teljesség igénye nélkül: Iskolai hagyományos programok: 

Egész tanéves sportversenyek



Mikulás járás



Karácsonyi játszóház



Karácsonyi iskolai és osztályszintű ünnepségek



Farsang



Jeges Nap



Színházlátogatások



Áprilisi kirándulás, ebben az évben Budapest volt az úti cél



Tegyük szebbé környezetünket- virágültetés a településen



Anyák napi műsorok



Ünnepekhez kapcsolódó programok ünnepélyek (okt.6. okt.23. márc. 15.)



Helyi megemlékezések, koszorúzás (Földváry Miksa emléke jan. 6. Doni megemlékezés jan.11)



Iskolai tanulmányi versenyek



Papírgyűjtési program



Gyermeknapi kirándulás



Jótékonysági bál



Egyéb iskolai rendezvények (Ünnepélyes évnyitó, évzáró, ballagás)

23

24

A működés személyi feltételei A tanév folyamán 1 kollégánk betegség miatt nem dolgozhatott, az ő feladatait óraadó tanár alkalmazásával, és belső helyettesítéssel oldottuk meg. Technikai dolgozóink közül 1 fő februárban, 1 fő áprilisban nyugdíjba vonult. Helyettük a munkaerőt biztosítottuk.

a.). Táblázat a dolgozókról

Tanítók száma: 6 fő Tanárok száma: 8 fő Óraadók száma: 5 fő Gyógytestnevelő: 1 fő – kistérségi feladatellátás keretében Logopédus: 1 fő – kistérségi feladatellátás keretében Zenetanárok száma: 3 fő-Fonyódi Alapfokú Zeneiskolával kötött együttműködés keretében látják el a feladatot Szakmai munkaközösségek száma: 2 Megnevezése: alsós (6 fő - tanítói); osztályfőnöki (8 fő –alsós-felsős osztályfőnökök Élelmezésvezető: 1 fő Konyhai dolgozók száma: 4 fő

24

25 Technikai dolgozók száma: 4 fő - takarító 3 fő karbantartó: 1 fő Képviselőtestület által meghatározott álláshelyek száma: 23 fő, részfoglalkozásúak: 5 fő A pedagógusok végzettsége, szakmai felkészültsége a törvényi előírásoknak megfelelő. Az oktatást segítő technikai dolgozóink gyerekszeretők, és elkötelezettek pedagógiai programunk végrehajtásának segítésében- segítő munkájuk- szinte nélkülözhetetlen.

Tantervi programok, taneszközök, tevékenységek a.) Az alkalmazott tantermi programok jellemzői, karbantartása 

Pedagógiai Programunk utolsó módosítása 2010 decemberében megtörtént.

Ekkor a következőkkel módosítottuk: 

A 2010. évi LXXI. Közoktatási törvény módosítása alapján a 2010/2011 tanévtől lehetőség van a második év végén, illetve a további évfolyamokon arra, hogy a szöveges értékelés helyett osztályozással értékeljük a tanulókat. A Képviselő-testület hozzájárult a Pedagógiai Program módosításához.

b.) Az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek jellemzői, a tanítást segítő eszközök használata A kollégák- módszertani szabadságukkal élve- önállóan választják ki a használt tankönyveket és tanulmányi segédeszközöket, figyelembe véve a következőket: 

Tankönyvcsaládok évfolyamonkénti egymásra épülése



Tankönyvárak mérséklése



Szülői Szervezet javaslata

Szemléltető eszközökkel az iskola ellátott. 25

26 A 2010-2011-es tanévben a következő kiadók tankönyvcsaládjait használták a kollégák: 

Apáczai Kiadó



Nemzeti Tankönyvkiadó



Mozaik Kiadó



Műszaki Kiadó



Ziel kiadó

c. ) Tanórán kívüli tevékenységi formák a tanév folyamán 

A tantárgy felosztásban megjelenő tanórán kívüli tevékenységek: o Szabadidős tevékenységek: napközi 1-3 évfolyamon o tanulószoba 4-8 évfolyamon ebben az időkeretben: udvari játékos foglalkozások, kézműves foglalkozások o Énekkari foglalkozások o Sportköri foglalkozások o Szakköri foglalkozások /magyar, matematika, informatika, német, angol, néptánc, evezős/

Tantárgyfelosztáson kívüli, részben önköltséges foglalkozások: 

Tanulmányi kirándulások



Színházi, múzeumi programok



Klubdélutánok



Karate



Sportversenyek: házi és körzeti versenyek

d.) Mindennapos testmozgás biztosítása A mindennapos testmozgást a következő módon biztosítottuk a tanév folyamán: Alsó tagozat: 

Heti 3 testnevelési óra 26

27 

Heti 1 gyógytestnevelés



Ebéd utáni mozgásos tevékenység az udvaron



Sportköri foglalkozások



Úszásoktatás 4. 5. évfolyamon

Felső tagozat: 

Heti 3 testnevelési óra



Tanulószoba előtti mozgásos tevékenység a sportpályán



Sportköri foglalkozások



Gyógytestnevelés



Úszásoktatás az 5. évfolyamon

e.) A hátrányos helyzetű tanulók segítésének eszközei, módszerei

Segítő munka színtere Órai differenciálás

Segítők Szaktanárok

Eszközei, módszerei Differenciált óratervezés

Fejlesztő foglalkozások Fejlesztő pedagógus egyéni segítségadás Tanórán kívül Szaktanárok Korrepetálás Fejlesztő pedagógus Egyéni foglalkozás logopédus

Logopédiai foglalkozok

A tanév folyamán a gyermekvédelmi felelős folyamatosan tájékoztatta a szülőket a törvényi és iskolai lehetőségek igénybevételéről. f.) Az egészségügyi nevelés helyzete A tanév folyamán orvosi szűrésen vettek részt tanulóink: 

Gyermekorvosi vizsgálatok



Kötelező oltások



Fogászati szűrés



Gerincszűrés



Rendszeres fejtetű vizsgálat 27

28 Az orvosi vizsgálatoknál észlelt problémákról a gyermekorvos, illetve a védőnő a szülőket értesítette, ha szükséges szakorvosi beutalóval látta el a gyereket. A gerincszűrés eredményéről minden tanuló értesítést kapott. A tanulók gerincproblémáinak megelőzésére, illetve javítására tartásjavító tornát vezettünk be heti 2 órában, amely a gyerekek tartását nagymértékben javította. Tanulói teljesítmények, a tanulók neveltségi szintje a.) A tanulói minősítés (érdemjegyek) szabályozottsága és a szabályok érvényesülése, tanulmányi teljesítmények elismerése

A tanulói minősítés részleteit, szabályait a PP és az IMIP tartalmazza a Honlapon olvasható. A tanulók félévi és év végi minősítése iskolánkban a következő módon történik: 

1. osztályban félévkor, év végén szöveges értékelést kapnak a tanuló



2. osztályban félévkor kapnak szöveges értékelést a tanulók, év végén osztályzattal értékeljük a tanulók teljesítményét



3.-8. osztályban félévkor és év végén osztályzattal értékeljük a tanulók teljesítményét

A tanulmányi munka év végi értékelésének, elismerésének a következő hagyományai alakultak ki iskolánkban: Tanév közben: 

Szaktanári, osztályfőnöki és igazgatói dicséretek a tájékoztató füzetbe, illetve az ellenőrzőbe

Tanév végén: 

Bizonyítványban írásbeli tantestületi dicséret a munkáért

28

29 

Oklevél és jutalomkönyv a bizonyítvány mellé kimagasló közösségi és tanulmányi munkáért



A kitűnő tanulók Dicsérő Oklevelet vehetnek át



A „Barta Anna Kitüntetést” több évig tartó kimagasló tanulmányi eredményért, példamutató magatartásért és szorgalomért 8. osztályos ballagó tanuló veheti át.

b.) A tanulói csoportok fejlődésének összegzése, tanulmányi eredményeik, neveltségi szintjük A 2010-2011-es tanévben az osztályok éves munkáját, fejlődési eredményeit a félévi és az év végi osztályozó konferenciákon részletesen értékeltük. Az osztályfőnökök beszámolót készítettek, amelyeken részletesen elemezték az osztályok neveltségi szintjét, és meghatározták a következő időszak feladatait.

Osztályok tanulmányi eredményei

Osztály 1.

Tanulmányi átlag Kiválóan teljesített: 1 fő Jól teljesített: 3 fő Megfelelően teljesített: 10 fő

2.

Kitűnő:Jeles: 2 fő

3.

Átlag: 4,1 Kitűnő: 5 fő Jeles: 1 fő

4.

Átlag: 4,4 Kitűnő:Jeles: 2 fő Átlag:3,6 29

30 5.

Kitűnő: 2 fő Jeles: 2 fő Átlag: 4,1 Kitűnő:-

6.

Jeles: 1 fő Átlag: 3,7 Kitűnő:-

7.

Jeles:Átlag:3,3 Kitűnő: 1 fő

8.

Jeles: 2 fő Átlag: 3,5 Iskolai tanulmányi átlag 3,9 b.) A nevelési célok megközelítésének helyzete, fegyelmi problémák, deviancia

Fegyelmi problémák közül leggyakoribbak: 

Egymás „piszkálása” (Szerencsére ritkán fajul tettlegességig)



Órai munka megzavarása fegyelmezetlen viselkedéssel



Csúnya beszéd

Évek óta küzdünk ezekkel a problémákkal. Főleg a kamasz korosztály hozza be az iskolába a társadalomban is meglévő „erőszakos” viselkedési formákat. Tanulói dohányzás az iskola területén nem fordul elő, de sajnos a nyolcadikos tanulók egy része – néhány gyerek-- szülői engedéllyel dohányzik az iskolán kívül. Drog probléma nem fordult elő. „Lógás” nem jellemző az iskolában, de próbálkozás mindig van. A hiányzó tanuló szüleit – ha a hiányzás okát nem jelezték előre – azonnal felhívtuk telefonon, így az iskolakerülés ténye azonnal kiderült. A fegyelmi problémák megszüntetésére a következő intézkedéseket tettük: 

Szüneti ügyeletek erősítése 30

31 

A problémák azonnali kivizsgálása



Egyéni beszélgetés a tanulóval



Tanulók problémáinak feltárása fejlesztőpedagógusok bevonásával



Egyéni bánásmód alkalmazása a problémás tanulók esetében



Osztályokban viselkedési törvénypontok felállítása a tanulókkal közösen



Szülőkkel való megbeszélések



Családsegítő bevonása

A következő tanévben folytatnunk kell a fegyelmi szabályok következetes betartatását a diákönkormányzat bevonásával.

Kapcsolat az iskolafenntartóval, az önkormányzati döntések megvalósítása Az iskola vezetői napi kapcsolatban állnak a fenntartóval. Kapcsolattartók: 

igazgató



igazgatóhelyettes



élelmezésvezető

Ebben a tanévben is ügyeltünk a Képviselő-testületi határozatok betartására. Különösen ügyeltünk: 

Tantárgyfelosztásban a törvényi és fenntartói órakeretek betartására



A gyermekvédelmi törvényhez kapcsolódó ingyenes és kedvezményes iskolai étkeztetéssel és tankönyvellátással kapcsolatosan



A hatékony, ésszerű gazdálkodásra

A nevelő-oktató munka értékelése a.) A 8. osztály beiskolázási statisztikája Fontos mutatója az általános iskolában végzett munkának a 8. osztályosok beiskolázási statisztikája.

31

32 A 2010-2011-es tanévben- az előző évekhez hasonlóan-valamennyi tanulónkat felvették a középiskolába (22 tanulóból 5 főt gimnáziumba, 8 főt szakközépiskolába, 9 főt szakiskolába ).

b.) Versenyeredmények (tanulmányi, sport) Tanulóink ez évi eredményei az 1. számú mellékletben láthatók.

A gyermekvédelmi munka az intézményben A gyermekvédelmi feladatokat fejlesztő pedagógusunk látja el. A gyermekvédelmi felelősünk legfontosabb feladatai: 

HH-s és HHH-s gyermekek figyelemmel kísérése, segítségnyújtás a törvény adta lehetőségekről, kedvezményekről, hivatali ügyintézésről



Alsós és felsős tanulók családi problémáinak kezelése, kapcsolattartás a szülőkkel, családlátogatás.



Kapcsolattartás a gyermekjótéti intézményekkel, szükséges esetén bevonásuk a problémák rendezésébe.



· Veszélyeztetett tanulók folyamatos segítése

A gyermekvédelmi feladatot ellátó kollégánk szoros kapcsolatban áll az osztályfőnökökkel. a gyermekvédelmi feladatok csak velük közösen, együttműködve láthatóak el. Felelősünk a prevenciót tartja a legfontosabb feladatának, a szülőkkel folyamatosan konzultál. Szoros kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójával, a védőnővel. A rászoruló családok gyerekei különböző iskolai programokhoz, kiránduláshoz kaptak anyagi segítséget az intézménytől. Gyakori probléma, hogy a gyermekvédelmi támogatás lejárati idejét a szülők sok esetben nem tartják nyilván, nem tesznek lépéseket a határozatok időben történő meghosszabbítására, annak ellenére, hogy figyelmeztetjük őket. 32

33

A könyvtári munka értékelése A könyvtárunk kettős funkciójú- iskolai és községi-nemcsak a kölcsönzés, hanem sok egyéb foglalkozások színtere. A könyvtár jól felszerelt, a tanulók és a felnőtt látogatók kutatómunkáját a könyvek mellett, internet hozzáférés is segíti. Az 1-8. osztályos tanulók könyvtárhasználati alapismeretekre oktatása könyvtári foglalkozások keretében, és szabadidős foglalkozásokon a könyvtáros kollégánk vezetésével zajlik. A könyvtári kölcsönzés általában a délutáni időben folyik, a tanulóink jelentős része folyamatos kölcsönző. A könyvtári nyilvántartás vezetése a Szirén programmal történik. Dolgozói - és gyermekbaleseti statisztika Dolgozói baleset nem történt. A tanulói balesetek száma 2 volt a tanév folyamán, melyek A jégen, illetve udvari játék közbeni esésekből származó kartörések voltak. Az esetekről jegyzőkönyvek készültek. A balesetek külön intézkedést nem igényeltek, mivel véletlen események voltak. Külső kapcsolatok a) Kapcsolattartás a fenntartóval A tanév folyamán az iskola vezetője, helyettese és az élelmezésvezető napi kapcsolatban állt a Polgármesteri Hivatal dolgozóival, elsősorban a pénzügyi osztály munkatársaival.

b) Kapcsolattartás a Diákönkormányzattal (DÖK)

33

34 Munkájukat DÖK segítő tanár koordinálja, havi rendszerességgel üléseztek. Kéréseiket a koordináló kollégával rendszeresen megbeszéltük.

c.)Kapcsolattartás a Szülői Szervezettel Az iskola nevelő-oktató munkáját folyamatosan segíti a szülői szervezet.(Mikulás nap, Karácsony, Farsang, Gyermeknap) A szülőkkel a kapcsolattartás módjai a tanév folyamán: Szülői értekezletek: szeptember és február hónap két napon tartottuk osztályonként Fogadóórák az éves munkarend szerint Jótékonysági Bál (szülők és nevelők és egyéb vendégek találkozója), melynek célja kettős: Kapcsolatok erősítése a szülőkkel bevétel az oktató-nevelő munka segítésére Ez a bál 12 éves hagyomány, itt jó kapcsolatok szövődnek a szülőkkel, és a jelenlévő vendégekkel. c.) Kapcsolattartás az óvodával A kapcsolattartás módja: vezetői szinten (programokon való részvétel, telefonos és személyes az óvodavezetőjével). leendő első osztályos tanító néni ellátogat az óvodába, megismerkedik a gyerekekkel szülői értekezleten tájékoztatja a szülőket az iskolai életről, nagycsoport ellátogat az iskolába

d.) Kapcsolattartás egyéb intézményekkel Tanulóink érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk a gyermekjóléti intézetekkel. 34

35 Marcali Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szolgálattal Fonyód- Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központtal (védelembe vett gyerekek helyzetéről konzultációk, szakmai értekezletek)

Az intézmény pályázatokon való részvétele Sikeres pályázataink a tanév során Pályázat témája SNI tanulók tankönyvtámogatása Informatikai eszközök fejlesztése TIOP-digitális tábla számítógépek projektor

Pályázaton elnyert összeg 70.000 Ft 1.000.000 Ft 6.500.000 Ft

Egyéni arculat, sajátosságok Az iskola egyéni arculatát kiemelt programjai és hagyományai teremtik meg. A beszámoló megfelelő fejezeténél ezek részletesen megtalálhatók. Itt iskolánk néhány jellemzőjét, hagyományát, szervezési formáját foglalnám össze: PP kiemelt területei: 

Környezettudatos és egészséges életmódra nevelés



Idegen nyelvoktatás



Sport, testi nevelés



művészeti nevelés(néptánc, zeneoktatás, játszóházi foglalkozások)



családias jelleg



Jellemző szervezési formák a hagyományos oktatás mellett:



Alsós napközi



felsős tanulószoba

egyéni díjak

35

36 

Barta Anna díj a tanév végén



Jó tanuló, jó sportoló tanév végén

Iskolai hagyományos, évenkénti ismétlődő programok (Fekete István Nap, Sportnap, ünnepkörök hagyományos rendezvényei)

Az iskola jó környezeti adottságainak minél jobb kihasználása: 

iskolaudvar parkosítása



sportpálya folyamatos karbantartása



az udvari játékok felújítása, további bővítése

A gyerekek bevonása az udvar takarításába. Összegzés Összegezve a 2010/11-es tanév eredményeit, a szakmai munkát eredményesnek tartom. A törvényi szabályozókat és a nevelési-oktatási célokat szem előtt tartva szakszerűen, gazdaságosan működött az intézmény. Iskolánk dolgozói fontosnak tartották a közös célt, a közös tevékenységeket, együttműködés, összefogás kialakulását. Munkánkra a helyi nevelési program magvalósítása, az abban megfogalmazottak az irányadóak. Iskolánk nevelési-oktatási eredményességéhez valamennyi dolgozó példát mutatott. Pedagógusok, és technikai munkatársak lelkiismeretesen végezték a munkájukat. A tanév folyamán felmerülő problémákat sikerült kezelni és megoldani. Kollégáimmal jelen vagyunk a községi ünnepélyeken, rendezvényeken. Köszönöm az iskolának nyújtott fenntartói támogatást Balatonfenyves Önkormányzatának a napi munkában a folyamatos együttműködést és segítséget a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak.

36

37 Végül köszönöm valamennyi pedagógus és technikai dolgozó egész éves munkáját, valamint a Szülői Szervezet segítségét. Együttes munkánk eredményeként sikeres tanévet zárhattunk.

Balatonfenyves, 2011. június 15.

Magyarfiné Kalmár Franciska igazgató

37

38 1. számú melléklet Versenyeredmények (2010-11) Tanulmányi A verseny megnevezése

Helyszín, időpont

Versenyzők Lelkó Attila 8. o.

Zrínyi Ilona matematika verseny

2011. február Marcali

Harsányi Anna 5. o. Harmath Klaudia 5. o. Stadler Tünde 3. o. Bozsó Henrik 3. o. Percze Patrik 4. o.

Helyezés, Díjazás 9/134. 30/208. 103/208. 63/274. 65/274 108/272.

Országos német nyelvi verseny iskolai forduló

Balatonfenyves 2010. december

Varga Bence 8. o.

1.

Országos német nyelvi verseny megyei döntő

Kaposvár 2011. március

Varga Bence 8. o.

9.

Számítástechnikai verseny /Gyakorlat, elmélet/

Balatonszemes 2011. március

Alapműveleti matematika verseny

Balatonlelle 2011. április

„Hier spricht man Deutsch” német körzeti verseny

Marcali 2010. december

Lelkó Attila 8. o. Papp Donát 8. o. Pári Tamás 8. o. Papp Donát 8. o. Lelkó Attila 8. o. Barnaki Barnabás 8. o. Kiss József 5. o. Harsányi Anna 5. o. Harmath Klaudia 5. o. Nagy Ivett 7.

5. 8. 16. 4. 7. 9. 5. 16. 20. 1.

Matematika verseny

Balatonkeresztúr 2011.április

2. 3. 7. 7. 7.

Természetismereti verseny

Marcali május

Természetismereti verseny

Marcali május

Varga Bence 8. o. Stadler Tünde 3. o Péter Márk 3. o. Fehér Bálint 4. o. Ősz Tímea 4. o. Ősz Tímea 4. o. Fehér Bálint 4. o. Percze Patrik 4. o. Péter Márk 3. o. Sáfár Zsófia 3. o. Rózsahegyi Nikolett 3. o.

Szépíró verseny

Marcali május

Sólyom Diána 1. o.

4.

Helyesíróverseny

Gamás 2011. november

Hermann Ottó Természetismereti verseny

Öreglak 2011. április

Harsányi Anna 5. o. Ősz Tímea 4. o. Stadler Tünde 3. o. Papp Donát 8. o. Harsányi Anna 5.o. Czobor Lúcia 6. o. Németh Cintia 7. o. Somogyi Emese 8.o. Horváth Szófia 8. o.

3 4. 4. 5. 2. 3. 4. 3. 4

Kis-Balaton

38

1. 6.

39 Kis-Balaton természeti vetélkedő

2011. május

Czobor Lúcia 6. o.

Kulturális A verseny megnevezése

Helyszín, időpont

Népdaléneklési verseny

Buzsák 2011. február.

Versenyzők Török Alexandra 8. o. Futó Mónika 8. o.

Fonyód 2011. március

Péter Márk 3. o.

Népdaléneklési verseny

Fonyód 2011. április

Török Alexandra 8. o.

Mesemondó verseny

Marcali 2011. május Balatonföldvár 2011. január

Mesemondó verseny

Marcali május

1. 3. 1.

Kistérségi népmesemondó verseny

Mesemondó verseny

Helyezés

Várnagy Ajsa 1. o. Iváncsics Ivett 1. o.

Bíró Botond 2. o. Mészáros Levente 2. o.

1. 1. 3 Bronz minősítés 4.

Sport A verseny megnevezése

Marcali városkörnyéki mezei futóverseny

Marcali városkörnyéki mezei futóverseny

Helyszín, időpont

Versenyzők

Marcali. 2011. március

Marcali. 2011. március .

39

Helyezés

IV.kcs. fiúcsapat

2.

Fenyár Roland 8.

1.

Pamuki Alex 8. o.

6.

Rógán Kristóf 8.

16.

Barnaki Barnabás 8. o.

19.

II. kcs.Németh Márk 4. o. Fehér Bálint 4.o. III. kcs.

24 28.

40 Tokaji Kitti 6. o. Fenyár János 5. o. László Norbert 6. o.. Rógán Martin 6. o. IV. kcs. Máté Róbert 7. o. Sziva Klaudia 7. o. László Szilveszter 7. o. Bulyáki István 7. o.

Négypróba III. kcs.

Ötpróba IV. kcs.

Mezei futás diákolimpia Megyei döntő

Marcali városkörnyéki bajnokság teremlabdarúgás IV. kcs.

Körzeti teremlabdarúgás III. kcs.

Marcali 2011. május

Marcali 2011. május

Marcali 2011. március

Fonyód 2010. december

Bíró Eszter 6. o. Czobor Lúcia 6.o. Hackl Dorina Pintér Csenge Sziva Barbara Tokaji Kitti 6.o.

Barnaki Barnabás 8. o. Fenyár Roland 8. o. Rógán Kristóf 8. o. Pamuki Alex 8.o. Pári Tamás 8. o.

14. 19. 13. 22.

3.

3.

Fenyár Roland 8. o. Tokaji Kitti 6. o.

5. 15.

Pamuki Alex 8. o.

17.

Máté Róbert 7. o.

44.

Rógán Kristóf 8. o.

45.

Barnaki Barnabás 8. o.

56.

Fenyár Roland Béres Viktor Pamuki Alex Pári Tamás Molnár Dénes Barnaki Barnabás Pintér Benjámin Rógán Kristóf

5.

Balatonfenyves

3. Rógán Martin Nettoliczky Attila Horváth Gergő László Norbert

40

3. 6. 20. 49.

41 Fenyár János Balog Bence

Körzeti teremlabdarúgás III. kcs.

Fenyár Roland Béres Viktor Pamuki Alex Pári Tamás Molnár Dénes Barnaki Barnabás Pintér Benjámin

Fonyód

41

2

42 Kisfenyő Óvoda 8646 Balatonfenyves Fenyvesi u. 35-37. Tel. Fax: 85/361-065 E-mail: [email protected]

Beszámoló a balatonfenyvesi Kisfenyő Óvoda 2010/2011. évi nevelési munkájáról

Készítette: Hackl Szilvia 42

43 óvodavezető

Balatonfenyves, 2011. 06. 10.

„Az ember nevelése a mesterségek mestersége!” Comenius A balatonfenyvesi Kisfenyő Óvoda a 2010/2011. nevelési évben, az Alapító Okiratban illetve a Szervezeti Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően látta el feladatát. Munkánkat nagymértékben meghatározta az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja illetve az intézmény Házirendje. A nevelési évet jól felkészülten kezdtük meg. Felkészültünk az új gyermekek fogadására, a beszoktatás szép és izgalmas feladatára. Minden nevelési év kezdete előtt, augusztus hónapban szülői értekezletet tartunk az új szülők számára, ahol ismertetjük a szülőkkel az óvoda nevelési programját, a házirendet, a napirendet és a heti rendet. Tájékoztatjuk őket az óvoda ünnepeiről, beszélünk a hagyományainkról, a rendszeres programjainkról. Megbeszéljük a beszoktatás menetét és sorrendjét. Óvodánk a jól bevált folyamatos beszoktatást végezte, mely egyéntől függően eltart 1-2-3- hétig. Idén is egy gyermeket fogadtunk a fonyódi bölcsődéből, december hónap folyamán. Az óvodába lépést megelőzően minden családot meglátogattunk, így a gyermekek már ismerősként lépték át az óvoda küszöbét. A beszoktatás zavartalan lebonyolítása körültekintő szervezést igényel, ez az óvodai élet sajátosságából adódik. Nemcsak a kicsiket de a nagyobbakat is nagy izgalommal vártuk vissza. Igyekszünk minden évben új dolgokkal meglepni őket, pl. csoportszoba átrendezése, új dekorációk, játékok stb. A nevelési év folyamán minden tettünket a gyermekek iránti elkötelezettség motiválta. Nemcsak külsőségekben, hanem tartalmilag is a lehető legtöbbet próbáltuk nyújtani számukra, a Helyi Nevelési Programunkban megfogalmazottak szerint. Programunkat szeptember és október hónapban, a törvényi előírásoknak megfelelően módosította a nevelőtestület, melyet a kaposvári Pedagógus-továbbképző és Szolgáltató Intézet szakértője rendben talált és javasolta a Képviselő-testület általi elfogadását.

43

44 Tartalmas és változatos programokat kínáltunk és valósítottunk meg a rendszeres egyéni fejlesztés és egyéni bánásmód érvényesítése mellett. Az idei nevelési évben az SZMK részéről olyan aktivitást tapasztatunk, melyet kihasználva még több programmal egészítettük ki az eddig sem kevés számú rendezvényeinket. Folyamatosan figyelemmel kísérjük gyermekeink fejlődését, segítjük őket a személyiségük alakulásában. A nevelési év folyamán a pedagógiai munkatervünk alapján meghatározott célok és feladatok jelentették munkánk vezérfonalát. A gyermeklétszám az utóbbi 3 évben folyamatosan emelkedik: A gyermeklétszám alakulása a 2008/2009. nevelési évben: Beírt gyermeklétszám 2008.Szeptember 36 Október 42 November 42 December 42 2009. Január 46 Február 46 Március 47 Április 47 Május 49

Napi átlaglétszám 31 27 34 37 34 23 29 39 42

Százalékos kihasználtság 78 84 84 84 92 92 94 94 98

A 2009/2010. nevelési év a következőképpen alakult:

2009. Szeptember Október November December 2010. Január Február Március Április Május

Beírt gyermeklétszám 48 48 49 49 50 50 53 55 57

Napi átlaglétszám 36 33 38 37 30 41 44 39 46

44

Százalékos kihasználtság 96 96 98 98 100 100 106 110 114

45

A 2010/2011. nevelési év: Beírt 2010. Szeptember Október November December 2011. Január Február Március Április Május

gyermeklétszám 49 48 50 50 53 54 56 56 60

Napi átlaglétszám

Százalékos

39 37 36 32 39 34 40 38 50

kihasználtság 98 96 100 100 106 108 112 112 120

Az idei nevelési évben is magas létszámokkal dolgoztunk (különösen május hónapban) és az óvoda kihasználtsága is magas mutatókat jelez. A következő, 2011/2012. évi beiratkozások és a jelenlegi létszámok némi csökkenésre engednek következtetni. A 2011/12. nevelési évben kb. 53 gyermekkel számolhatunk, a 2012/13. nevelési évben kb. 55 főre, a 2013/14. nevelési évben kb. 49 fő várható. (a születések száma- illetve a jelenlegi óvodai létszámok alapján) Az előző nevelési év végén több szülő részéről is felvetődött a harmadik csoport igénye. Magasnak tartják a csoportlétszámokat, több szülő részéről is elhangzott az az egykori Képviselő-testületi ígéret, mely szerint a harmadik csoport visszaállítása, indokolt esetben megvalósítható. Köztes megoldásként 2011. januárjától egy ötödik óvodapedagógus segítette a munkánkat. 10 középső csoportos gyermekkel foglalkozott napi 4 órában- így a 16 fős nagycsoporttal többet és hatékonyabban tudott a két óvónő foglakozni - azonban szakmai hiányosságok miatt, szerződését a próbaidő alatt megszüntettem. Rövid idő múlva egy újabb pedagógussal pótoltam a létszámot, őt viszont már a kiscsoportba helyeztem. A jelenlegi állapot szerint két csoportra sok a gyermek, három csoportra kevés. Az ideális megoldás mindenképpen egy harmadik csoport indítása lenne, azonban a napi átlaglétszámok alakulása ezt megkérdőjelezi. Az ötödik óvodapedagógus jelenléte megkönnyíti a munkánkat, ezért kérném, hogy amennyiben van rá lehetőség, hadd vegyem igénybe a munkáját a továbbiakban is.

45

46 Úgy gondolom az alacsonyabb létszámú csoportok lehetőséget adnának a számunkra, hogy kompenzáljuk azokat a hiányosságokat, melyeket a gyermekek hoznak magukkal az óvodába lépéskor. Más településről bejáró gyermekek létszáma: 2 fő (Táskáról egy testvérpár). A május hónapban megtartott óvodai beiratkozás során 8 gyermeket írattak be. 2011. szeptemberétől 2012. májusáig folyamatosan érkeznek és vesznek részt az óvodai nevelésben. 2011. szeptemberétől 14 gyermek kezdi meg iskolai tanulmányait. 1 nagycsoportos kislányt és egy kisfiút kellett visszatartanunk, a szülők az óvodapedagógusok illetve a nevelési tanácsadó közös egyetértésével. Ebben a nevelési évben is lehetőség volt a gyermekek számára angol nyelvi oktatásban, és úgynevezett zene-ovi foglalkozásokon részt venni. Ezek a foglalkozások önköltségesek, mindenképpen többletet adnak a gyermekeknek, illetve az óvodának. Az utolsó foglalkozásokon a gyermekek, szüleik előtt adtak számot az addig tanultakról. Logopédiai foglalkoztatásban összesen 13 fő vett részt. Közülük 8 gyermeknek a beszédhibáját kellett javítani, 2 gyermeknek a beszédhibája mellé tanulási zavar is társult, illetve 3 gyermek még fejlesztő foglalkozáson vett részt, tanulási zavarok miatt. Júniusban logopédus találkozónak adott helyet az óvodánk, év végi záró értekezletüket tartották nálunk. A múlt évben meghallgatásra került a kérésem és lehetőséget kapott az óvodánk arra, hogy egy pszichológus, heti egy alkalommal foglalkozhasson a gyermekeinkkel, illetve segítséget nyújtson a szülők számára a nevelési problémáik megoldásában. 2011. januárjában kezdte meg a munkáját, és nagyon rövid időn belül elfogadták őt a gyerekek és szüleik egyaránt. Hétről-hétre több és több munkája adódott, érződött, hogy nagyon nagy szükség volt és van rá. Köszönet illeti az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat vezetőjét, aki biztosította az óvodánk számára ezt a lehetőséget. Az elmúlt évben 1 fő pedagógus (én magam) vettem/veszek részt továbbképzésben. A tanfolyam keretén belül elsajátíthatom azokat az ismereteket, melyek lehetőséget biztosítanak

46

47 az óvodánknak, hogy akár két éves gyermekeket is felvegyünk az oviba, abban az esetben, ha nyitnánk az óvoda-bölcsőde intézmény létrehozása felé. Gyermekvédelem: A gyermekvédelem kiemelt helyet foglal el a munkánkban. Az idén újabb megállapodási szerződést írtunk alá az Alapszolgáltatási Központtal, rendszeresen részt veszünk a szakmaközi megbeszéléseken. A múlt év októberében az óvodánk adott helyet a soron következő értekezletnek, melyen részt vettek a fonyódi rendőrség munkatársai illetve a fonyódi oktatási intézmények gyermekvédelmi felelősei is. Óvodánkban mind a négy pedagógus végez gyermekvédelmi feladatokat. Már az év elején feltárjuk a hátrányos helyzet okait, és ha a családban olyan változás történik, mely negatív hatással van a gyermekre, azonnal felvesszük a kapcsolatot a Gyermekvédelmi Szolgálattal. Nevelési

Beírt

Veszélyeztetett

Hátrányos

Ebből a

Sajátos

év

gyermeklétszám:

gyermekek

helyzetű

halmozottan

nevelési

száma:

gyermekek

hátrányos

igényű

száma

helyzetű

gyermekek

(HH)

gyermekek

száma

száma

(SNI)

(HHH) 7 fő

1

2010/2011.

60 fő

0

17 fő

A veszélyeztetettségnek illetve a hátrányos helyzetnek különböző okai lehetnek: Hátrányos helyzetű az a gyermek, aki a jegyző határozata alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. Sajnos egyre több azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek a szülei kénytelenek igénybe venni ezt a fajta támogatást. Az okok közé sorolható még:  ingerszegény környezet  a család alacsony jövedelmi szintje  alacsony iskolai végzettségű szülők  devianciák a családban (alkoholizmus, brutalitás) Nagyon sokat javult annak a kisgyermeknek a magatartása, aki miatt az előző nevelési évben sok szakembert kellett mozgósítanunk viselkedési devianciái miatt. Az édesanya belátta az 47

48 együttműködés szükségességét, így az ő hozzáállása sokat lendített a szakemberek munkájának eredményességén is. Idén mindössze egyszer kellett jelzést tennünk egy szülő pár – óvodában lezajló családi veszekedése és minősíthetetlen viselkedése miatt. . Folyamatos és együttműködő a kapcsolatunk a marcali Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel is. Május 31-én, az óvodában végezték el az 5 évesek diszlexia prevenciós vizsgálatát. A szűrésen 4 kisgyermek teljesítménye volt a koránál gyengébb, őket további vizsgálatnak vetik majd alá szeptemberben. Gyermekétkeztetés: Az ételt az iskola konyhájáról szállítják hozzánk. A gyermekek étkeztetése zökkenőmentes. Az év közben tapasztalható késést jeleztem a fenntartó felé, próbáltunk közös megoldást találni a problémára. Az étkezési térítési díjakat az óvodában fizetik be a szülők. Kedvezményben részesülő gyermekek: 

teljes étkezési díjat fizetők: 33 fő



ingyenesen étkezők száma: 17 fő



50 %-os kedvezményben részesülők száma: 10 fő

Gazdálkodás: Az intézmény gazdálkodásában 2007. január 1-től történt.változás. A Polgármesteri Hivatal munkatársaival a munkakapcsolatunk korrekt, partneri és zökkenőmentes. Mindenképpen pozitívan értékelem azt a segítőkészséget, emberi hozzáállást, amit bármilyen probléma megoldásához nyújtanak. Ellenőrzések: 2011. áprilisában a Fonyód Kistérség Többcélú Társulása belső ellenőre tartott ellenőrzést az óvodában. A vizsgálat tárgya: annak megállapítása, hogy az óvoda kihasználtsága hogyan alakul, ehhez a szükséges pedagógus létszám rendelkezésre áll-e. Az ellenőrzés helyszíni ellenőrzés volt illetve adatbekérésen alapuló vizsgálat.. Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy az óvodában „precíz, szakmailag hozzáértő, megfelelő munkavégzés történt.” 48

49

Pályázatok: A nevelési év végén, 2011. májusában, pályázatot nyújtottunk be a 24/2011. (V.18.) NEFMI rendelet által meghirdetett beilleszkedési- tanulási nehézséggel illetve magatartásbeli problémákkal küzdő gyermekek nevelésével kapcsolatos feladatok ellátásának támogatására. A pályázat eredményéről a későbbiekben kapunk információt. A továbbiakban is igyekszünk minden pályázati lehetőséget kihasználni! Ünnepeink: Nemzeti ünnepeink kivételével minden programunk nyitott a szülők és érdeklődők számára. Itt jegyezném meg, hogy ez nem általános az óvodák körében, a leggyakrabban zártkörűen rendezik az intézmények az ünnepségeiket, a délelőttök folyamán, a szülőket kizárva. Leggyakoribb nyitott ünnep az évzáró ünnepség. A nemzeti ünnepeket külsőségekkel igyekszünk kiemelni a hétköznapokból. Ezeken a napokon, ünnepi ruhába öltözve jönnek a gyerekek az óvodába, nem tartunk foglalkozásokat, hanem az ünnep kapcsán beszélgetünk az akkor történtekről, persze leegyszerűsítve és a gyermekek számára érthető módon. A nagyokkal minden ilyen alkalommal készítünk nemzeti színű zászlókat, és a Kopjafánál elhelyezzük azokat. Ezek az alkalmak kiválóan alkalmasak arra, hogy a nemzeti hovatartozásunkat erősítsük a gyermekekben, illetve felkeltsük a nagyobbak érdeklődését a történelem iránt. Október 4-én, az állatok világnapját ünnepeltük. A szülőkkel karöltve otthoni kisállatokat hozhattak be a gyerekek az óvodába. Papagájok, akváriumi halak, degu, hörcsög, házinyúl, kutya stb. voltak a vendégeink ezen a délelőttön, s az óvónők igyekeztek maximálisan kihasználni a lehetőségét annak, hogy egy-egy állatnak minden tulajdonságát, legjellemzőbb jegyeit bemutassák és elmagyarázzák a gyerekeknek. Az idei nevelési évben is megrendeztük Márton-napi vásárunkat, melyet kiegészítettünk az SZMK javaslatára vígasságokkal is. A rendezvényen az óvónők, és a szülők által készített ajándéktárgyakat lehetett megvásárolni jelképes összegért, lámpás felvonulást tartottunk, ügyességi játékokkal és táncházzal egészítettük ki a programot, sötétedéskor pedig tábortüzet gyújtottunk az óvoda udvarán. A karácsony a megszokott színvonalon zajlott, nyitott keretek között, a gyermekek szereplésével. Az adventi hetekben felelevenítettünk egy régebbi programunkat is: kézműves 49

50 délutánt szerveztünk az érdeklődő szülőknek és gyermekeiknek, ahol mézeskalácsot sütöttünk és karácsonyfadíszeket készítettünk. A farsangi felvonuláson, az óvoda dolgozói mellett, idén sok szülő is jelmezt öltött, mely élmény volt gyermeknek és szülőnek egyaránt. Olyan sokan voltak kíváncsiak erre a programunkra, hogy kicsinek bizonyult az aulánk. Lehetséges, hogy a jövőben más helyszínt kell keresnünk e rendezvénynek. Az anyák napi ünnepség csoportonként került megrendezésre, így tudjuk biztosítani a meghitt hangulatot és intimitást. Idén gyermeknapi kirándulást szerveztünk a kicsik számára.

Az SZMK illetve a

Gyermekekért Balatonfenyves Alapítvány támogatásával buszos kiránduláson vett részt mindkét csoport: a nagyok Keszthelyen és Balatonedericsen jártak, a kicsikkel a balatonszentgyörgyi Csillagvárat néztük meg. Évzáró ünnepségünkön nagy sikere volt a csoportonkénti tornabemutatóknak, majd elköszöntek a kicsik az iskolába menő gyermekektől. Január hónapban szülők bálját rendeztünk, mely nagyon jó hangulatban telt és szép bevételt hozott az SZMK számára. A bevételből finanszírozzák a mikulás csomagokat és a különböző programok költségeit, pl: nagycsoportosok színházlátogatása. Igyekszünk a község programjaiban részt venni és az óvodás korú gyermekek képességeinek megfelelő szinten képviselni magunkat. Március hónapban a Kistérség által szervezett XII. Népmesemondó versenyen vett részt két nagycsoportos gyermekünk, ahol emléklappal jutalmazták részvételüket. Május 19-én tartottuk óvodánk névadó ünnepségét. A névadást hosszú előkészítő munka előzte meg: heteken, hónapokon keresztül gyűjtöttük a szülők részéről a névválasztással kapcsolatos ötleteiket, javaslataikat. A beérkezett neveket a szülői értekezleteken ismertettük, ahol a sok-sok javaslat közül toronymagasan a Kisfenyő elnevezés aratta a legnagyobb sikert.

50

51 Idén az SZMK javaslatára programjainkat kiegészítettük májusfa állítással és a kitáncolásával. A májusfa állítása titokban, szűk körben történt viszont a kitáncolása annál nyilvánosabb keretek között zajlott. A programok között szerepelt: aszfalt-rajzolás, célba dobás, horgászás, arcfestés, eszem iszom, táncház. Az óvoda részéről a község ünnepein szinte 98 %-os a részvételünk. Koszorút helyeztünk el okt. 6-án és 23-án a Kopjafánál. Januárban Földváry Miksa házánál és a Tátika utcai temetőben is. Március 15-én és augusztus 20-án szintén koszorúval tisztelegtünk az ünnepeknek megfelelően. Értekezletek: A nevelési év folyamán több alakalommal is értekezletet tartottunk: Augusztus 31. tanévnyitó értekezlet Szeptemberben szülői értekezletek mindkét csoportban SZMK ülés több alaklommal, igény szerint Novemberben munkatársi értekezlet Februárban nevelőtestületi értekezlet Február hónapban szülői értekezletek mindkét csoportban Június hónapban tanévzáró értekezlet. Továbbá heti rendszerességgel szervezünk munkatársi megbeszéléseket az aktuális feladatok megoldása céljából. Kapcsolat az egészségügyi szakemberekkel: Az óvoda rendszeres kapcsolatban áll a község gyermek-háziorvosával illetve a védőnővel. Gyermekorvos: Haizerné Dr. Merényi Éva Védőnő: Hídvéginé Molnár Csilla

A 2011/2012. nevelési évben a következő csoportfelosztás várható: A május hónapban megtartott beiratkozás során 8 gyermeket írattak be a szülők. Kiscsoport: 23 fő 51

52 Részben osztott középső-nagycsoport: 30 fő Az Alapító Okirat szerint az óvodai férőhelyek száma 50 fő de a fenntartó 20%-ban eltérhet az

Alapító

Okiratban

megjelölt

létszámtól.

A

Közoktatási

Törvény

az

óvodai

csoportlétszámokat 20 maximum 25 főben határozza meg. Ha visszatekintek az elmúlt nevelési évre, rendkívül mozgalmas, eredményes, munkával teli évet zártunk. A kitűzött célok megvalósultak. Tovább erősítettük az óvoda, szülők által elismert, színvonalas nevelőmunkáját. Igyekszünk mindannyian szakmai tudásunk legjavát adni, ennek szellemében tesszük a dolgunkat. Munkánkat mindig a gyermekek érdekei határozzák meg! Kérem a Tisztelt Polgármester Urat, Képviselő Asszonyt és a Képviselő Urakat beszámolóm elfogadására!

Határozati javaslat: 1. Balatonfenyves

Község

Önkormányzat

Képviselő-testülete

a

balatonfenyvesi

Kisfenyő Óvoda 2010/2011. nevelési évre szóló beszámolóját elfogadja. 2. Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete a balatonfenyvesi Kisfenyő Óvodában, a 2011/2012. nevelési évben, két gyermekcsoport indítását jóváhagyja.

Tisztelettel: Hackl Szilvia óvodavezető Balatonfenyves, 2011. június 14. Kisfenyő Óvoda 8646 Balatonfenyves Fenyvesi u. 35-37. Tel.Fax: 85/361-065 E-mail: [email protected] 52

53

ELŐTERJESZTÉS Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 23-án tartandó ülésére Tárgy: Az óvoda névadásával kapcsolatos módosítandó okiratok Előadó: Hackl Szilvia óvodavezető A Képviselő-testület a 90/2011. (IV. 28.) Kt.sz. határozata alapján elkészítettem az óvoda névválasztásából eredő okiratok módosítását. Módosítandó okiratok: Alapító Okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Helyi Nevelési Program Határozati javaslat: 1. Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Kisfenyő Óvoda Alapító Okiratának, Szervezeti és Működési Szabályzatának illetve Helyi Nevelési Programjának módosítását elfogadja. 2. A képviselő-testület a határozat mellékletét képező egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot a Kisfenyő Óvoda részére kiadja. 3.. Felkéri a jegyzőt, hogy a módosított és az egységes szerkezetű alapító okiratot küldje meg a kincstár részére a törzskönyvi nyilvántartás módosítása érdekében. Határidő: 3. pont - 8 nap Felelős: Dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző Balatonfenyves, 2011. 06. 15.

Hackl Szilvia Óvodavezető

53

54

Alapító okirat módosítása

Az alapító okirat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRÖLT 1. A költségvetési szerv neve: Napköziotthonos Óvoda ÚJ 1. A költségvetési szerv neve: Kisfenyő Óvoda Az alapító okirat 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRÖLT 8. A költségvetési szerv típus szerinti besorolása: A tevékenységek jellege alapján: A közszolgáltató szerv fajtája: Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója:

közszolgáltató költségvetési szerv közintézmény önállóan működő költségvetési szerv

Pénzügyi-gazdálkodási feladatait az önállóan működő és gazdálkodó Községi Polgármesteri Hivatal Balatonfenyves látja el. A költségvetési szervek közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje az 1. számú. mellékelt megállapodás szerint kerül jóváhagyásra. ÚJ 8. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv

Balatonfenyves, 2011. június. Lombár Gábor Polgármester

Dr. Tóthné Dr. Sass Mónika jegyző

Jelen módosító okiratot Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete a /2011 (VI.23.) számú határozatával fogadta el. dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző 54

55

Kisfenyő Óvoda alapító okirata (egységes szerkezetben a módosításokkal) Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 1. A költségvetési szerv neve: Kisfenyő Óvoda 2. A költségvetési szerv székhelye: 8646 Balatonfenyves, Fenyvesi u. 35-37. 3. Jogszabályban meghatározott közfeladata: Óvodai nevelés 4. Alaptevékenysége: TEÁOR’08 Szerint 8510 Iskola előkészítő oktatás Szakágazat 851020 Óvodai nevelés KSH Szakfeladat rend szerint 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 5. Működési köre: Balatonfenyves község közigazgatási területe 6. Az irányító szerv neve, székhelye: Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. 7. Az alapító szerv neve, címe: Az alapító szerv neve: Balatonfenyves Község Önkormányzata. Az alapító szerv címe: 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. 8. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: önállóan működő költségvetési szerv Pénzügyi-gazdálkodási feladatait az önállóan működő és gazdálkodó Községi Polgármesteri Hivatal Balatonfenyves látja el. 55

56 A költségvetési szervek közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje az 1. számú. mellékelt megállapodás szerint kerül jóváhagyásra. 9. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: A költségvetési szerv vezetőjét Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete nyilvános pályázat útján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben megállapított képesítési követelményeknek megfelelően nevezi ki. 10. Foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: Az intézményben foglalkoztatottak foglalkozási jogviszonya a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján áll fenn. 11. Az intézmény típusa: Napköziotthonos ellátást is biztosító, három éves kortól a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda csoportjainak száma: kettő. Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 50 fő. 12. A feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés joga: Az intézmény ingyenes használatában az alapító tulajdonát képező Balatonfenyves, Fenyvesi u 35-37. szám alatti ingatlan ill. annak berendezése, felszerelése. A vagyon feletti rendelkezésre az önkormányzat vagyonáról szóló rendelet szabályai az irányadók. …………………………………… Dr. Tóthné Dr. Sass Mónika jegyző

……………………………………… Lombár Gábor polgármester

ZÁRADÉK Jelen alapító okiratot Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 43/2004. (II.26.) számú határozatával fogadta el, módosította a 89/2004 (IV.29.), a 239/2004 (XII.9), a 16/2007 (II.15.),az 50/2008 (III.20.), a 131/2008 (V.28.), a 94/2009 (IV.29.) és a /2011 (VI.23) számú határozattal. Balatonfenyves, 2011.

Dr. Tóthné dr. Sass Mónika Jegyző

56

57

(egységes szerkezetben a módosításokkal) Kisfenyő Óvoda NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA 8646 BALATONFENYVES FENYVESI U: 35-37. Tel. Fax: 85/361-065 E-mail: [email protected]

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Készítette: Hackl Szilvia óvodavezető Egységes szerkezetbe foglalva: 2011. 06. 15. (Egységes szerkezetben a módosításokkal) 57

58

Az óvoda a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 57. § (1) bekezdése alapján, figyelembe véve a 11/1994. (IV.8.) MKM rendeletet és a 292/2009. (XII.19.) Kormányrendeletet, a következők szerint határozza meg a Szervezeti és Működési Szabályzatát:

1. Általános rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvodavezető készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A nevelőtestület székhelye, címe: intézmény: Napköziotthonos Óvoda Kisfenyő Óvoda cím: 8646 Balatonfenyves Fenyvesi u. 35-37. elérhetőségei: telefon: 85/361-065 fax:85/361-065 e-mail: [email protected] A nevelőtestület az óvoda pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület működésének feltételeit az óvoda költségvetésén keresztül a fenntartó biztosítja. 2. Az óvoda törvényes működésének alapdokumentumai Alapító Okirat kelte:2004. 02. 26. Alapító Okirat száma: 43/2004. (II.26.) Törzskönyvi azonosító száma: 656838 Jelenlegi székhelye: 8646 Balatonfenyves Fenyvesi u. 35-37. Az intézmény OM azonosítója: 033805 Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Helyi Nevelési Program Éves Pedagógiai Munkaterv Közalkalmazotti Szabályzat Munkavédelmi Szabályzat Tűzriadó terv Szervezeti és Működési Szabályzat Intézményi Minőségirányítási Program 3. Az óvoda alaptevékenysége szakfeladat rend szerint 851011 801012 562912

Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Óvodai intézményi étkeztetés

58

59 Az intézmény típusa: napköziotthonos ellátást is biztosító, három éves kortól a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda csoportjainak száma: kettő. Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 50 fő.

4. Az intézmény gazdálkodása Önállóan működő költségvetési szerv. Pénzügyi gazdálkodási feladatait az önállóan működő és gazdálkodó Községi Polgármesteri Hivatal Balatonfenyves látja el. A költségvetési szervek közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje az SZMSZ 1. számú melléklete alapján, megállapodás szerint kerül jóváhagyásra.

5. Az intézmény munkarendje 5.1. A pedagógusok munkarendje A munkáltatói jogkört az óvoda vezetője látja el. Az óvodapedagógusok munkarendje minden nevelési év elején készül el a hatályos jogszabályok figyelembevételével, amely az éves munkaterv mellékletében található. Az óvodapedagógusok napi munkarendjét, a helyettesítés rendjét az óvodavezető állítja össze, mely során biztosítja az intézmény zavartalan működését. 5.2. A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendje Az óvodában a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét az érvényes jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működésének figyelembe vételével. A nem pedagógus közalkalmazottak létszáma: 3 fő. (2 fő dajka, 1 fő technikai alkalmazott). A munkaköri leírások az SZMSZ 2. sz. mellékletében találhatók. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembe vételével a technikai dolgozók napi munkarendjének kialakítására, változtatására, szabadságuk kiadására az intézmény vezetője tesz javaslatot, és a dolgozók kérésének meghallgatása után állapítja azt meg. 6. A nevelési év rendje A nevelési év szeptember 01-től augusztus 31-ig tart, mely két részből áll: - nevelési- fejlesztési év: szeptember 01-től május 31-ig, - nyári időszak: június 01-től augusztus 31-ig, mely idő alatt az óvodai csoportok összevontan, ügyeleti jelleggel működnek. 7. Az intézmény heti munkarendje Az intézmény ötnapos munkarenddel üzemel: hétfőtől-péntekig nyitva tartással. A heti nyitvatartási idő: 50 óra. A pontos nyitvatartási időt az éves munkaterv tartalmazza. 59

60 A teljes nyitva tartás alatt óvodapedagógus látja el a gyermekek felügyeletét. Az óvoda dolgozói csak azokért a gyermekekért felelősek, akik az óvoda épületébe megérkeztek, akiket az óvónő vagy dajka átvett. Az óvodaudvar kapuja a gyermekek érkezését követően, napközben – a gyermekek biztonsága érdekében zárva van. A hivatalos ügyek intézése az óvodavezetői irodában történik. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. Az óvoda nyitva tartási idején belül reggel 8 órától délután 16 óráig az óvodavezetőnek vagy a megbízott vezető-helyettesnek az óvodában kell tartózkodnia. Az óvoda nyitva tartásának rendjét és a csoportok heti rendjét a szülőkkel minden nevelési év elején megismertetjük. 8. Az óvodás gyermekek munkarendje Az óvoda házirendje tartalmazza a gyermekek jogit és kötelességeit, valamint a gyermekek belső életének részletes szabályait. A házirend betartása a szülők, gyermekek és a dolgozók számára kötelező. A házirendet az óvoda vezetője terjeszti elő, megvitatása és esetleges kiegészítése után az alkalmazotti kör fogadja el a Szülői szervezet egyetértésével. Az óvoda házirendjét az új gyermekek szüleivel az adott nevelési év megkezdése előtt ismertetni kell. A házirendet mindenki számára jól látható helyen kell kifüggeszteni. A Házirendet az SZMSZ 3. sz. melléklete tartalmazza. 9. A gyermekek óvodai felvétele Az óvodai felvételt jelentkezés előzi meg. Az új nevelési évre a beiratkozás időpontját a fenntartó önkormányzat tűzi ki, és az óvoda vezetője hirdeti meg, a helyben szokásos módon. A jelentkezéshez szükséges a gyermek jelenléte, születési anyakönyvi kivonata, a szülő személyi igazolványa és lakcímkártyája. A jelentkezés sorrendjében a gyermekeket előjegyzésbe vesszük. Az óvodai felvétel egész évben folyamatos. Óvodai felvételt az a gyermek nyerhet, aki betöltötte a 3. életévét, közösségi életre alkalmas, egészséges és ezt orvosi igazolással igazolni tudja. Az óvoda felvételi körzethatára: Balatonfenyves község közigazgatási területe.

10. A gyermekek távolmaradásának igazolása Az óvodába felvett gyermeket szülője, gondviselője köteles rendszeresen óvodába járatni. Személyi adatait, az óvodában töltött idejét és hiányzásait a Felvételi és Mulasztási Naplóban nyilvántartjuk. Igazolt a mulasztás akkor, ha a gyermeket az orvos az óvodalátogatásról betegség vagy egyéb ok miatt eltiltja, vagy ha a gyermek távolmaradását a szülő kérésére az óvodavezető engedélyezi. A gyermek távolmaradását a szülőnek mindig be kell jelentenie a gyermek óvónője felé. A be nem jelentett hiányzást az óvoda vezetője felülvizsgálja: 60

61 - ha a gyermek még nem töltötte be az 5. életévét, felszólítja írásban a szülőt gyermeke hiányzásának igazolására - ha a gyermek betöltötte az 5. életévét, és hét napnál többet hiányzik igazolatlanul, az óvoda vezetője a szülőt felszólítja kötelességére, ha az nem vezet eredményre, értesíti a lakóhely szerinti illetékes jegyzőt. Három napon túli vagy betegség miatti hiányzás után orvosi igazolással látogathatja újra az óvodát a gyermek. 11. Az 5 éves korú gyermekek óvodába járási kötelezettségével kapcsolatos vezetői feladatok Az óvoda vezetője, Balatonfenyves Község Önkormányzatának Jegyzőjével nyilvántartás alapján minden évben egyezteti, hogy az óvoda körzetéből valamennyi 5 éves gyermek eleget tesz-e óvodába járási kötelezettségének.

12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, az óvoda egészségvédelmi szabályai Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani: fertőtlenítés, takarítás, mosogatás és mosás során. - az óvodát csak teljesen egészséges gyermek látogathatja a gyermek esetleges gyógyszerérzékenységéről, allergiás és más krónikus betegségeiről a szülőnek tájékoztatnia kell az óvodavezetőt és a csoportos óvónőt - az óvodában megbetegedett, belázasodott gyermek szülőjét azonnal értesíteni kell – ilyen esetekben a gyermek mielőbbi orvoshoz juttatása a fő cél - lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát nem látogathatja - a gyermek betegsége után kizárólag orvosi igazolással jöhet óvodába - fertőző megbetegedések esetén az óvoda helyiségeinek fertőtlenítésére különös hangsúlyt kell fektetni - az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi ellátását, az óvodát látogató gyermekorvos és védőnő látja el - az óvoda vezetője gondoskodik arról, hogy az orvos és védőnő munkájához a szükséges feltételeket biztosítsa: vizsgálati hely, idő, óvónői felügyelet - az óvoda egész területén a dohányzás szigorúan tilos - a csoportszobában a szülő előzetes bejelentés alapján maximum másfél órán át tartózkodhat 13. Az óvoda óvó-, védő előírásai, gyermekbalesetek A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében szükséges a feltételrendszer folyamatos vizsgálata és a feltételek állandó javítása. Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy a reá bízott gyermekek részére, az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

61

62 Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások, séták előtt szükség szerint mindkét óvodai csoportban- a gyermekek életkorának megfelelően- ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartási formákat. Mindez tükröződjék a csoportnaplók tervező, írásbeli munkájában is. Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó pedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. A balesetet vagy veszélyforrást az óvoda vezetőjének azonnal jelenteni kell! A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartást az óvoda vezetője végzi. 14. A létesítmény és helyiségeinek használati rendje Az óvoda minden dolgozója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért - az óvoda tisztaságának, rendjének megőrzéséért - az energiafelhasználással való takarékoskodásért - a tűz-és balesetvédelmi szabályok betartásáért Az óvoda épületét címtáblával és nemzeti színű lobogóval kell ellátni. Az óvoda nemzeti színű zászlajának tisztántartása és cseréje az óvodavezető feladata. Az óvoda helyiségeit – az Alapító Okiratnak megfelelően – más, nem nevelési-fejlesztési célra átengedni csak a gyermekek távollétében lehet. Ügynökök, üzletszervezők vagy más személyek az intézmény területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, kivételt képez az óvodai vagy a szülők által szervezett vásár. 15. Bombariadó Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedik. Akadályoztatása esetén a szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. (4. sz. melléklet) 16. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 16.1. Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok - Megemlékezés a gyermekek születésnapjáról a gyermekcsoportokban - Mikulás ünnepség – közös óvodai ünnepség - Karácsony – közös óvodai ünnepély - Farsang – közös óvodai ünnepség - Anyák napja – csoportonként szervezett, önálló ünnep - Gyermeknap – közös óvodai ünnepség - Nemzeti ünnepek – csoportok ünnepei - Népi hagyományok ápolása a jeles napokhoz kötötten, csoportonként - Ajándékkészítés (karácsonyra, Anyák napjára) - Családi napok az óvodában – a családokkal való közös programok

62

63 16.2. A nevelőtestülettel kapcsolatos hagyományok - Továbbképzéseken, tanfolyamokon való részvétel, a megszerzett ismeretek átadása, megvitatása - Dajkák továbbképzése, tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról - Távozó dolgozók, nyugdíjba menők és jubiláló dolgozók megünneplése - Közös pedagógusnapi ünnep - Névnapi köszöntések - Szakmai napok, kirándulások, tanulmányutak szervezése

17. Külső kapcsolatok rendszere Az óvoda rendszeres kapcsolatot tart fenn: - A fenntartó önkormányzattal - Gyermekjóléti- és családsegítő szolgálattal - A Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtárral - Nevelési tanácsadóval - Az óvoda gyermekorvosával és a védőnővel - Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottsággal 18. A nevelőtestület feladata A nevelőtestület feladatát részben jogszabályok, részben az óvoda belső dokumentumai (SZMSZ, házirend, minőségirányítási program stb.) határozzák meg. A nevelőtestület általános feladata, hogy - döntést hozzon nevelési és oktatási kérdésekben, - döntsön az óvoda működésével kapcsolatos ügyekben, - egyéb ügyekkel kapcsolatban véleményt nyilvánítson, javaslatot tegyen, - biztosítsa a szülői szervezet képviselője számára, hogy tanácskozási joggal részt vegyen a nevelőtestület értekezletén, ha a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdést tárgyal. A nevelőtestület további kötelessége, feladata, hogy - biztosítsa a nevelőtestület tagjainak a nevelőtestület tevékenységében való közreműködés lehetőségét, - a nevelőtestületi értekezleten, és az egymás közötti tájékoztatást kivéve a tagjai betartsák a gyermekekkel kapcsolatos titoktartási kötelezettséget, - a vezetői pályázatokkal kapcsolatos vélemények kialakítása érdekében előkészítési bizottság választása, - az intézményvezetői pályázatokkal kapcsolatos véleményének írásba foglalása, - jegyzőkönyv készítése, ha azt jogszabály előírja, továbbá a nevelőtestület az intézmény működésére, a gyermekekre vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (beleértve a döntést, véleményezést, javaslattételt), - az első és a második félév lezárást követő 15 napon belül nevelőtestületi értekezleten a pedagógiai és nevelőmunka elemzése, értékelése, hatékonyságának vizsgálata, célok, feladatok meghatározása, felelősök kijelölése.

63

64

19. A nevelőtestület jogai A nevelőtestület jogosítványai: - döntési jogkör, - véleményezési jogkör, - javaslattételi jogkör, - egyetértési jogkör, - egyéb jogok.

19.1. A nevelőtestület döntési jogköre A nevelőtestület döntési jogkörrel rendelkezik a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben. A nevelőtestület döntési jogkörrel rendelkezik az alábbi területeken: - a helyi nevelési program és módosításának elfogadása, - az óvodai Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása, - az óvoda éves pedagógiai munkatervének elkészítése, - az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - az óvoda házirendjének elfogadása, - az óvoda minőségirányítási programjának elfogadása, - a továbbképzési program elfogadása, A nevelő-testület - a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, A nevelőtestület a döntési jogkörét nem ruházhatja át a nevelési program, továbbá a Szervezeti és Működési Szabályzat, a házirend és az óvodai minőségirányítási program elfogadása tekintetében. 19.2. A nevelőtestület véleményezési jogköre A nevelőtestület azokban az ügyekben, melyekben döntési joggal nem rendelkezik, megilleti a véleményezési jogkör. A nevelőtestület véleményezési joga azt jelenti, hogy azokban a kérdésekben, amelyekben ilyen jogköre van, nem hozható döntés a véleményének kikérése előtt. A véleményezési jogkörben adott vélemény a döntéshozóra nézve nem kötelező, de jogsértést követ el akkor, ha a véleményeztetést elmulasztja. Az alkalmazotti közösség értekezletét megelőzően kialakítja a véleményét - a nevelésioktatási intézmény vezetőjének megbízásakor - a pályázó által benyújtott vezetési programról. A véleményét az alkalmazotti közösség értekezletén - a döntéshozatalt megelőzően ismertetni kell.

64

65 A nevelőtestület véleményt nyilváníthat az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, így különösen a következőkben: - éves pedagógiai munkaterv elfogadása előtt, - az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során, - az intézményvezető-helyettes megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, - az óvoda működése vonatkozásában, - a pedagógusok külön megbízásai, - a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése, - a beruházási és fejlesztési tervek megállapítása, - az óvodavezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása ügyében. 19.3. A nevelőtestület javaslattételi jogköre A nevelőtestület javaslatot tehet - az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, - minden olyan ügyben, mellyel kapcsolatban a nevelőtestületnek véleményezési joga van, - a gyermekkel foglalkozó pedagógus kezdeményezésére javasolja a szülőnek, hogy gyermekével jelenjen meg nevelési tanácsadáson, és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét. 19.4. A nevelőtestület egyetértési jogköre A nevelőtestület egyetértési jogköre azt jelenti, hogy a nevelőtestület egyetértése nélkül nem hozható döntés. Amennyiben a nevelőtestület adott döntési javaslattal nem ért egyet, a döntés nem hozható meg. A nevelőtestületnek tehát vétó joga van. A nevelőtestületnek egyetértési joga van: - a pedagógus részére tudományos fokozat megszerzésére, kutatómunkában való részvételre, tanulmányút vagy tankönyvírásra történő szabadság adásával kapcsolatban (ha a fenntartó a szükséges fedezetet erre biztosítja), - a gyermek számára hetedik életév betöltését követő óvodai nevelési év megkezdésével kapcsolatban, valamint - az óvoda belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben, melyeket melléklet tartalmaz. 19.5. Szakmai munkaközösség hiányában ellátandó jogkörök A nevelőtestület véleményének kikérésével dönt az óvodavezető az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a közoktatási törvény 3. számú mellékletének figyelembe vételével. 19.6. Egyéb jogok A nevelőtestület általános joga, hogy - döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról,

65

66 - kialakítsa működésének és döntéshozatalának rendjét, amennyiben erről jogszabály nem rendelkezik, - meghatározza a vezetői pályázatokkal kapcsolatos véleménykialakítás módját, - az óvoda gyermekorvosát és a védőnőt egészségügyi kérdésekben felkérje szakértőként való közreműködésre, - a szorgalmi idő alatt a nevelési év helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra a jogszabályban meghatározott számú munkanapot felhasználhat tanítás nélküli munkanapként.

20. A nevelőtestület létszáma, tagjai A nevelőtestület létszáma: 4 fő. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. 21. A nevelőtestület működési rendje 21.1. A nevelőtestületi értekezletek A nevelőtestületi értekezletet össze kell hívni, ha az óvodavezető továbbá, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha a szülői szervezet kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető hívja össze és vezeti. Az óvodavezető távollétekor, akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes gondoskodik a nevelőtestület összehívásáról, és az óvodavezető távollétében vezeti az értekezletet. A nevelőtestületi értekezletet fő szabályként az intézmény székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, az értekezlet a székhelyen kívül máshová is összehívható. Az ülés összehívása szóban történik. 21.2. A különböző jogkörök gyakorlása A nevelőtestület a különböző jogköreivel kapcsolatos döntéseit az értekezleten hozza. A nevelőtestületi értekezleten a tagok szavazati joggal vesznek részt. A meghívottak közül az állandó meghívott(ak)at tanácskozási jog illeti meg az értekezlet valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan. Az értekezlet meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül az(oka)t, aki(ke)t egy-egy napirendi pontra korlátozva hívtak meg. 21.3. A döntéshozatal módja A nevelőtestület a döntéseit hozhatja: - egyszerű szótöbbséggel, valamint 66

67 - minősített többséggel. Az egyszerű szótöbbség esetében: a nevelőtestület az értekezleten egyszerű szótöbbséggel dönt, azaz adott javaslat elfogadásához a jelenlévő tagok több, mint felének „igen” szavazata szükséges. A minősített többség esetében: a nevelőtestület az értekezleten minősített többséggel dönt, ekkor a döntéshez a tagok legalább 2/3-ának egyetértő szavazata szükséges. A nevelőtestület a döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Minősített többséggel dönt azonban a következőkről: - az óvodai Szervezeti és Működési Szabályzatról, - a házirendről, - a helyi nevelési programról. 21.4. A jegyzőkönyv A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: az értekezlet helyét, pontos idejét, a megjelent tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket. 21.5. A nevelőtestület tagjainak jogai és kötelességei A nevelőtestület tagjának joga, hogy - részt vegyen a nevelőtestület munkájában, - elmondja véleményét, hozzászólását a nevelőtestületi értekezleten, - javaslatot tegyen a nevelőtestület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben, témákban, - részt vegyen az óvoda helyi nevelési programjának tervezésében és értékelésében, annak módosításában - gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, A nevelőtestület tagja köteles - részt venni a nevelőtestület munkájában, a döntéshozatalban az intézkedések megtétele során, - a tudomására jutott titkot megőrizni, és védeni a személyiségi jogokat.

22. A tisztségviselők feladata 22.1. Óvodavezető és helyettese Az óvodavezető feladata, a következő területek szerint csoportosíthatók: - pedagógiai - munkaügyi - gazdálkodási - tanügyigazgatási - ellenőrzési. Feladata még, hogy 67

68 - vezesse a nevelőtestületet, - irányítsa a nevelőtestület munkáját, - előkészítse a nevelőtestület jogkörébe tartozó ügyek megtárgyalását, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, - vezesse az értekezletet, - képviselje a nevelőtestületet.

szakszerű

A helyettesítés rendje: Az óvodavezető-helyettes feladata, hogy - segítse az óvodavezető feladatainak ellátását, - az óvodavezető akadályoztatása esetén ellássa az óvodavezető feladatait. 22.2. Bizottságok A nevelőtestület egyes feladatai, feladatcsoportjai ellátása érdekében - állandó, illetve - ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságok döntési jogosítványokat általában nem kapnak, csak döntés-előkészítési tevékenységet láthatnak el. Előkészítő bizottság Előkészítő bizottságot kell létrehozni a vezetői pályázatokkal kapcsolatos tevékenységek ellátására. A bizottság elnökből és két tagból áll. A bizottság feladata megszervezni az alkalmazotti és nevelőtestületi értekezletet. A szervezésbe bele tartozik: az értekezlet helyének kijelölése, időpontjának meghatározása, meghívók szétküldése, pályázatok ismertetése. 23. A nevelőtestület munkaterve A nevelőtestület éves pedagógiai munkaterv alapján dolgozik, mely nevelési évre vonatkozik. A nevelőtestület munkatervét az óvodavezető készíti el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A munkaterv kiegészítésére, módosítására javaslatot tehet a nevelőtestület bármely tagja. A módosításokra tett javaslatokról, illetve arról, hogy a javaslat a tervezett munkaterv pontjai közé bekerüljön, a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel, határozat hozatala nélkül dönt. A munkatervet minden nevelési évben legkésőbb augusztus 31-ig el kell fogadni. A munkatervnek tartalmaznia kell: - az értekezletek időpontját, - az adott értekezleten tárgyalandó témákat, - az ünnepek, jeles napok, megemlékezések rendjét - felelősök nevét - belső ellenőrzés idejét, tárgyát, módját. A munkatervben nem szereplő értekezletek (ún. rendkívüli értekezletek) összehívásának szükségességéről az óvodavezető dönt. 68

69 Rendkívüli értekezletet össze kell hívni, ha az óvodavezető vagy a nevelőtestület egyharmada kéri. Rendkívüli értekezlet összehívását kezdeményezheti a szülői szervezet. Az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek a nevelési év helyi rendjében is meghatározásra kerülnek.

24. Záró rendelkezések

Ezen szabályzat ………………………………………………..….. napon került elfogadásra, egyidejűleg érvényét veszti az óvoda korábbi………………..……….-án kelt szervezeti és Működési Szabályzata. 25. Mellékletek rendje 1. sz melléklet 2. sz melléklet 3. sz melléklet 4. sz melléklet

Megállapodás a fenntartó önkormányzattal a gazdálkodás rendjéről Munkaköri leírások Házirend Tűzriadó terv

A mellékletben található szabályzatok jelen Szervezeti és Működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. A szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. Kelt: ....................................................... ................................................... óvodavezető Egységes szerkezetbe foglalva: 2011. 06. 15.

69

70 (Egységes szerkezetben a módosításokkal)

Napköziotthonos Óvoda Balatonfenyves Kisfenyő Óvoda Balatonfenyves

NEVELÉSI PROGRAM 2010.

Napköziotthonos Óvoda Kisfenyő Óvoda

8646 Balatonfenyves, Fenyvesi u.35-37. 70

71

Tartalomjegyzék 1. Bevezető gondolatok

5. oldal

2. Az óvoda adatai

8. oldal

3. Az óvodai élet megszervezésének elvei

9. oldal

3.1 Személyi feltételek

9. oldal

3.2 Tárgyi-dologi feltételek

10. oldal

4. Gyermekkép, óvodakép

11. oldal

4.1 Gyermekkép

11. oldal

4.2 Óvodakép

12. oldal

4.2.1 Az óvodai nevelés céljai

12. oldal

4.2.2 Az óvodai nevelés alapelvei

12. oldal

4.3 Az óvodai nevelés feladatai

14. oldal

4.4 Az óvodai nevelés rendszere

15. oldal

5. Az óvodai nevelés, fejlesztés eszközei

5.1 Az egészséges életmód alakítása

16. oldal 16. oldal

5.1.1 Egészséges táplálkozás, kultúrált étkezési szokások

17. oldal

5.1.2 Öltözködés, higiéniai szokások

18. oldal

5.1.3 A test edzése

18. oldal

5.1.4 Pihenés

19. oldal

5.1.5 A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

19. oldal

6. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása

20. oldal

6.1 Helye a nevelés folyamatában

20. oldal

6.2 Anyás beszoktatás

21. oldal

6.3 Barátságos, derűs csoportlégkör kialakítása

22. oldal

6.4 A közösségi élet szokásai

22. oldal

7. Anyanyelvi nevelés

23. oldal

7.1 Az anyanyelvi-, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

23. oldal

7.2 Módszertani alapelvek

24. oldal

7.3 A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végére

25. oldal

71

72 8. Tevékenységi formák

25. oldal

8.1 Játék

25. oldal

8.1.1 A játék céljai, feladatai

26. oldal

8.1.2 Játékfajták

27. oldal

8.1.3 Módszertani alapelvek

28. oldal

8.1.4 A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végére

29. oldal

8.1.5 A fejlesztés kívánatos feltételei, eszközök

29. oldal

8.2 Mese, vers, dramatizálás, bábozás

30. oldal

Célok, feladatok

30. oldal

8.2.2 Módszertani alapelvek

31. oldal

8.2.3 A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végére

31. oldal

8.2.4 A képességek fejlesztése

32. oldal

8.2.5 A fejlesztés kívánatos feltételei

32. oldal

8.2.1

8.3 Rajzolás, mintázás, kézimunka 8.3.1 Célok, feladatok 8.3.2

33. oldal 33. oldal

Módszertani alapelvek

34. oldal

8.3.3 A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végére

34. oldal

8.3.4 A fejlesztés kívánatos feltételei, eszközök

35. oldal

8.4 Ének, zene, énekes játékok

35. oldal

8.4.1 Célok, feladatok

36. oldal

8.4.2 Módszertani alapelvek

36. oldal

8.4.3 Zenei anyag

37. oldal

8.4.4 A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végére

37. oldal

8.4.5 A fejlesztés kívánatos feltételei, eszközök

38. oldal

8.5 Mozgás

38. oldal

8.5.1 Célok, feladatok

39. oldal

8.5.2 Módszertani alapelvek

39. oldal

8.5.3 Mozgásfejlesztés

40. oldal

8.5.4

A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végére

41. oldal

8.5.5 A fejlesztés kívánatos feltételei

42. oldal

8.6 A környezet megismerése, védelme

42. oldal

72

73

8.6.1 Célok, feladatok

42. oldal

8.6.2 Módszertani alapelvek

44. oldal

8.6.3 Képességfejlesztés

44. oldal

8.6.4 A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére

44. oldal

8.7 A környezet térbeli, formai, mennyiségi megismerése

45. oldal

8.7.1 Célok, feladatok

45. oldal

8.7.2 Módszertani alapelvek

47. oldal

8.7.3 Képességfejlesztés

48. oldal

8.7.4 A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére

48. oldal

9. Munka jellegű tevékenységek

49. oldal

9.1 Célok, feladatok

50. oldal

9.2 A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

53. oldal

10. Tanulás

54. oldal

10.1

Célok, feladatok

55. oldal

10.2

A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére

56. oldal

11. A nevelőmunka tervezése

57. oldal

12. Gyermekvédelem

64. oldal

13. Speciális szolgáltatásaink

66. oldal

14. Ünnepeink, hagyományaink

67. oldal

15. Az óvoda kapcsolatrendszere

70. oldal

15.1

Az óvoda és a család

71. oldal

15.2

Az óvoda és bölcsőde, nevelőotthon

73. oldal

15.3

Az óvoda és az iskola

73. oldal

15.4

Az óvoda és fenntartója - az önkormányzat

74. oldal

15.5

Az óvoda és az egészségügyi szakemberek (orvos, védőnő)74. oldal

15.6

Szakmai szolgáltató szervek

75. oldal

15.7

Kapcsolat más óvodákkal

75. oldal

16. Minőségbiztosítás

75. oldal

17. Eszköz és felszerelési jegyzék

76. oldal

18. Az óvoda szakmai dokumentumai

79. oldal

19. Legitimizációs záradék

80. oldal 73

74 20. Felhasznált irodalom

81. oldal

74

75

A balatonfenyvesi Napköziotthonos Óvoda Kisfenyő Óvoda Helyi Nevelési Programjának felülvizsgálata, módosítása, kiegészítése az 1993. évi LXXIX. Törvény 47.§-a szerint.

Az első felülvizsgálat a nevelő testület egyetértésével 2003/2004. nevelési évben valósult meg. A második felülvizsgálat és módosítás a 2010/2011. nevelési évben valósult meg.

Készítette: Hackl Szilvia

szakvizsgázott pedagógus, óvodavezető

Garzóné Kozma Andrea óvodapedagógus Slezákné Boda Gabriella óvodapedagógus Szekeresné Takács Éva

szakvizsgázott pedagógus

Balatonfenyves, 2010. Szeptember 01.

75

76

1. Bevezető gondolatok A balatonfenyvesi Napköziotthonos Óvoda Kisfenyő Óvoda Helyi Nevelési Programját az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és a 137/1996. (VIII.28.) Kormányrendelet szerint a nevelő testület 1999-ben elkészítette, adaptálta a Tevékenység Központú Óvodai Nevelési Programot. Balatonfenyves Önkormányzat Képviselő-testülete, szakértői vélemény alapján jóváhagyta a bevezetését és megvalósítását. E program alapján kezdődött a munka az 1999/2000. nevelési évben, de az oktatáspolitikai koncepció újabb feladatokat fogalmazott meg az óvodák és a pedagógus társadalom számára. A program felülvizsgálatát, kiegészítését és módosítását a LXXIX. Törvény 47.§-a tette kötelezővé. Ennek megfelelően szükségessé vált az óvodai nevelő-fejlesztő munka és a működés egyéb területeinek felülvizsgálata, módosítása, a kiegészítések végrehajtása. A felülvizsgálat a nevelő testület egyetértésével, a 2003/2004. nevelési évben valósult meg. A program újabb felülvizsgálatát illetve módosítását a 255/2009. (XI.20.) Kormányrendelet tette szükségessé. E kormányrendelet alapján nevelő testületünk közös megegyezéssel a módosításokat, kiegészítéseket elvégezte.

76

77

Balatonfenyves a Balaton déli partján, csodálatos természeti környezetben fekvő község. Lakosai heterogén összetételt mutatnak, így az óvoda-használók is heterogén képet adnak. Balatonfenyveshez tartozik egy kistelepülés, Imremajor. Az itt élő gyermekek szinte valamennyien hátrányos helyzetűek. Fontos feladatunknak érezzük e gyermekek felzárkóztatását. Célunk, hogy minél hamarabb bekerüljenek az óvodai közösségbe, s így a lehető legkorábban megkezdhessük fejlesztésüket, felzárkóztatásukat.

77

78

„A jó óvoda az, ahol nyugalom van, de nem csend és fegyelem. A jó óvoda az, ahol a legfőbb érték minden gyerek kíváncsisága, kezdeményezése, de főleg játéka, mint a nem tudatos tanulás folyamata. A jó óvoda az, ahol a ráfigyelés, az odafigyelés, a gyermeknek lehetőség, a felnőtteknek kötelesség. A jó óvoda természetes emberi kapcsolatokat ajánl.”

(Hűvös Éva)

78

79

2. Az óvoda adatai Az óvoda neve: Napköziotthonos Óvoda Kisfenyő Óvoda

Székhelye: 8646. Balatonfenyves, Fenyvesi utca 35-37.

Az óvoda fenntartója: Balatonfenyves Község Önkormányzata

Felügyeleti szerve: Balatonfenyves Község Polgármesteri Hivatal Jegyzője

Az óvoda alapító okiratának száma: 43/2004. (II.26.) Kt. számú képviselő testületi határozat.

Az óvoda alaptevékenysége: - Óvodai nevelés - Iskolai előkészítő oktatás - Sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelése, szakszolgálat nyújtása (logopédia), személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program alapján - Óvodai, intézményi étkeztetés

Jogállása: Önálló jogi személy

Gazdálkodási formája: önállóan működő költségvetési szerv, gazdálkodási feladatait Balatonfenyves Község Polgármesteri Hivatala látja el. 79

80

3. Az óvodai élet megszervezésének elvei 3.1 Személyi feltételek A környezet fogalmába azok az emberi kapcsolatok is beletartoznak, amelyek az óvodás gyermekeket körülveszik. Ezt a személyi környezetet az óvodapedagógusok és az óvoda egyéb alkalmazottai alkotják. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellként, mintaként kell, hogy szolgáljon a gyermekek számára. Minden csoportban két, szakmailag jól képzett óvodapedagógus nevelje a gyermekeket! Állandó pedagógus-párok kialakításával igyekszünk kielégíteni a gyermekek érzelmi biztonság iránti igényét. Fontos, hogy az óvónői párok tudjanak együtt tervezni, összehangoltan, feladatokat megoldva dolgozni. Legyenek képesek pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlatukat egyeztetni. Az óvodapedagógus nevelő munkája során mindig vegye figyelembe a gyermekek egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, segítse tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában. A gyermekek fejlesztésére alkalmazzon egyéni módszereket, amelyek abban az irányban hatnak, hogy a gyermekek pozitív énképe és önbizalma kialakulhasson. A nevelőmunka eredményességét befolyásolja az óvodapedagógusok elméleti felkészültsége és belső emberi tulajdonságai, empátiás képességük, nyitottságuk, kapcsolatkészségük és kooperációs készségük. Az óvodapedagógusok szakmai előmenetelük és munkájuk minősége céljából továbbképzéseken vesznek részt. Óvodánkban a nevelőmunkát 4 fő óvodapedagógus végzi. Munkájukat 1 fő óraadó logopédus, 3 fő egyéb alkalmazott segíti. A logopédus kivételével mindannyian közalkalmazottak.

80

81

Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának szintén hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Az óvoda pedagógusainak végzettség szerinti megosztása: Szakvizsgázott pedagógus:

2 fő

Óvodapedagógus:

2 fő

Egyéb alkalmazottak: Konyhai dolgozó és takarító:

1 fő

Dajka:

2 fő

3.2 Tárgyi-dologi feltételek Óvodánk Balatonfenyves Önkormányzat által fenntartott intézmény. Jelenleg 2 gyermekcsoporttal működik, a maximális gyermeklétszám 50 fő. A beírt gyermeklétszám jelenleg 49 fő, az óvoda kihasználtsága változó. Rendelkezünk a nevelési programunk megvalósításához szükséges eszközökkel, felszerelésekkel, azokat folyamatosan bővítjük. Könyvtári állományunkat folyamatosan bővíteni szükséges. A program indítása speciális eszközöket, plusz erőforrásokat nem igényel, csupán a meglévő, időről-időre megújuló eszközök tudatos, célszerű felhasználását. Az óvoda berendezési tárgyai az épületben és az udvaron, a gyermekek fejlesztésének eszközei, a fejlődést szolgáló környezet elemei mind a gyermekek sokféle egyéni és közös tevékenységét szolgálják. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el. Óvodánk egyidejűleg megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvodai munkatársaknak és lehetőséget teremt a szülők fogadására. Az óvoda épülete az előírt feltételeknek maximálisan megfelel. 81

82

4. Gyermekkép, óvodakép 4.1 Gyermekkép Az Alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki, a mi nevelőmunkánk középpontjában is a gyermeki személyiség áll, hiszen az embergyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Az Alapprogram a gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A gyermeki személyiség a játék és más egyéb tevékenységek révén fejlődik a legintenzívebben. Az óvodás korú gyermekek fő tevékenységformája a játék, de a kisgyermekkori tanulás legfőbb színtere és módszere is. Arra törekszünk, hogy az óvodás gyermekek a környező világgal a maga komplexitásában ismerkedjenek meg. Környezetüket személyes élmények révén ismerjék meg, majd az így szerzett tapasztalataikat sokféle tevékenységben alkossák újra. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, biztosítjuk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Az óvoda nem ad helyet az előítéletek kibontakoztatásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.

82

83

4.2 Óvodakép Az óvoda önálló nevelési intézmény, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói óvó-védő szociális, nevelő, személyiség fejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenység rendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.

4.2.1 Az óvodai nevelés célja Az óvodás korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítése az életkorilag legmegfelelőbb tevékenységi formák megválasztásával, a gyermekek adott fejlettségi szintjéhez igazodó képességfejlesztés, képességek alapjainak lerakása. Az óvodáskor végére, 6-7 éves korra, a gyerekek érjék el az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Lépjen be a gyermek a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskola kezdés feltételei a testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához.

4.2.2 Az óvodai nevelés alapelvei Az óvodai nevelés alapelvei: 

A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze;



Lehetővé tesszük és segítjük a gyermek személyiség-fejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; 83

84 

Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodni;



Gondoskodunk: -

a gyermeki szükséglet kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről;

-

a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról;

-

a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra. E tevékenységeken keresztül az életkorhoz és gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltség-tartalmak közvetítéséről;

-

a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.



A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az alapvető emberi- és szabadságjogok védelmét.



A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, fejlesztését integráltan, csoporton belül oldjuk meg, megfelelő szakember segítségével – arra törekszünk, hogy a valamely területen sérült gyermekek önmagukhoz és sérülésüknek megfelelően elsajátítsák az önálló élethez szükséges képességeket, készségeket.



Az óvodai nevelést a családi nevelés kiegészítőjeként tekintjük. A szülőket partnerként kezeljük, igyekszünk őket megnyerni a közös nevelés céljából. Ezért nyitottak vagyunk a családi ház és a társintézmények felé egyaránt.



Önmagában nem tartjuk jónak vagy rossznak az osztatlan és osztott csoportszervezési módot. Mindkettőnek vannak pozitívumai és mindkettő működhet jól annak függvényében, hogy milyen pedagógia tartalommal töltjük meg. Nevelési programunk tiszteletben tartja a gyermeki szabadságjogokat és épít a pedagógusok módszertani szabadságára.

84

85



A nevelési célok, feladatok, az óvodai nevelés tevékenységformái az intézmény minden csoportjára nézve azonosak. Ezen túlmenően az egyes csoportok arculatát a gyermekek és óvodapedagógusok egyénisége, érdeklődése, az adott csoport hagyományai formálják sajátossá.



A folyamatosan magas színvonalú nevelőmunka biztosítása érdekében intézményünk minőségpolitikát alkotott és minőségfejlesztési rendszert működtet. Célunk a magas szakmai színvonal és a partneri elégedettség.

4.3 Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: A. Az óvodai életmód jó szokásainak kialakításával, gyakorlásával az egészséges életvitel iránti igény megalapozása. B. A gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó egészséges, barátságos környezetben elfogadó, megértő, szeretetteljes pedagógiai attitűddel a gyermekek testi-lelki szükségleteinek, az érzelmi biztonság iránti igényének kielégítése, a pozitív önértékelés kialakítása, az önbizalom megalapozása, megerősítése, különös tekintettel a szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatására. C. A közösségi együttéléshez a társas érintkezéshez szükséges erkölcsi tulajdonságok alakítása, a különbözőség elfogadására nevelés. D. A gyermekek esztétikai-érzelmi világának fejlesztése, a szépség, a harmónia, az

esztétikai élmény iránti igény és fogékonyság kialakítása. E. Pedagógiai tapintat alkalmazásával, a gyermeki jogok tiszteletben tartásával a gyermekek érdeklődésére, tevékenységi vágyára alapozva juttassunk el mindenkit képességei és lehetőségei maximumára. F. Az integrált nevelés megvalósítása. G. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

85

86

4.4 Az óvodai nevelés rendszere Az óvodai nevelés célja

Az óvodai nevelés fő feladatai

A fejlesztés eszközei

Egészséges életmódra nevelés

Környezeti feltételek

A tevékenység kerete: Szocializáció az érzelmi biztonság segítségével

an ya ny el vi

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Játék Mese,vers Rajzolás, mintázás Ének, zene Mozgás A környezet téri, formai, mennyiségi megismerése 7. A környezet megismerése, védelme 8. Munka jellegű tevékenységek 9. Tanulás

ne ve lé s

A nevelőmunka tervezése

A fejlődés várható főbb jellemzői az óvodáskor végére

86

87

5. Az óvodai nevelés, fejlesztés eszközei 5.1 Az egészséges életmód alakítása Helye a nevelés folyamatában A gyermek egészséges életmódjának megalapozását a gondozás szervezeti keretei, formái teszik lehetővé. A legfontosabb és legalapvetőbb feladatunk a gyermekek szükségleteinek kielégítése, a testi-lelki szükségletek harmonikus összehangolása, megfelelő életritmus kialakítása. Ezt segíti a heti rend, a különböző tevékenységek meghatározott ciklikusságával, illetve a rugalmasan kezelt napirend, amelynek keretein belül az étkezések, a pihenés, a mozgás, a játék és egyéb tevékenységek valósulnak meg. Az óvodába lépő gyermekek eltérő jártasságokkal, készségekkel rendelkeznek a testápolás terén. A helyes higiéniai szokások kialakítása során a már meglévő ismeretekre, szokásokra építve, differenciáltan kell a gyermekeket fejlesztenünk. Fontos, hogy elegendő időt biztosítsunk a szokások begyakorlásához és az elsajátítást a fokozatosság jellemezze. Az óvodapedagógus törekedjen arra, hogy a gyermekek, kiemelt figyelmet fordítva a sajátos nevelési igényű gyermekekre is, egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. Feladatok: -

A helyes higiéniai szokások kialakítása, begyakorlása;

-

A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése;

-

A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;

-

A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése;

-

A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;

-

A gyermek testi képességei fejlődésének segítése;

-

Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegség megelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;

87

88

-

Megfelelő

szakemberek

bevonásával

–

a

szülővel,

óvodapedagógussal

együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A fejlesztés tartalma:

5.1.1 Egészséges táplálkozás, kultúrált étkezési szokások A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységhez szükséges. A fejlődés egyik alapfeltétele a megfelelő táplálkozás biztosítása, amely pótolja az elhasznált energiát és a további testépítést is biztosítja. A gyermekek az óvodában a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük ¾ részét megkapják. Ezért az óvodának kellően változatos és megfelelő tápanyag-összetételű étrendet kell biztosítania. Az óvodába lépő gyermekek családból hozott étkezési szokásainak megismerése a kiindulópont. Ezt lehet továbbfejleszteni gyakorlás révén és egyre nagyobb önállóság biztosításával. Először az önkiszolgálással kell a gyermekeknek megismerkedniük, majd ha ezt megfelelő szinten, megfelelő automatizmusokkal elsajátították, a naposi munka következik (melyet a munkajellegű tevékenységek körébe sorolunk). Ügyelünk arra, hogy a gyermekek helyes testtartással étkezzenek, megismerjék az evőeszközök helyes használatát és egyre önállóbban használják azokat. Figyelünk az étkezések esztétikájára, a terítékek ízléses elrendezésére. Mindig legyen a csoportszobában folyadék (tea vagy víz), amivel a gyermekek szomjukat olthatják – a nap folyamán bármikor – igényeiknek megfelelően.

88

89

5.1.2 Öltözködés, higiéniai szokások Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermekek egészségét, ezért győzzük meg a szülőket a réteges öltözködés szükségességéről. A kényelmes, praktikus ruhadarabok megkönnyítik a gyermekek mozgását, így fokozzák komfortérzetüket. A higiéniai szokások kialakítása során tartsuk tiszteletben a gyermekek intimitás iránti igényét. Fokozatosan, egyre nagyobb önállósággal használják a WC-t, sajátítsák el a WC- használat higiéniai szokásait. A tisztálkodáshoz (kézmosás, törölközés, fogápolás) teremtsük meg a szükséges feltételeket. Szoktassuk a gyerekeket a tisztálkodás helyes elvégzésére az egészség megóvása érdekében.

5.1.3 A test edzése A 4-5 éves korban kialakult alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós tornák (tartásjavító-, lábtorna), a mozgásigény kielégítése segít a gerinc-deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermekek lábtartása javítható. A

gyermekek

egészséges

életmódját

a

mindennapos

edzési

lehetőségek

kihasználásával biztosítjuk. A legjobb lehetőséget a szabadban tartózkodás biztosítja, mellyel növelhető a gyermeke ellenállóképessége. Fontos, hogy minden nap – ha lehet kétszer is – tartózkodjanak a gyermekek a szabadban. A szervezett illetve a szabad mozgás fokozza a szív jó vérellátását, a rugalmasságot, állóképességet. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket is gyakorolhatják a mozgásfejlesztő eszközökön. A séták, kirándulások is hozzájárulnak az edzéshez, a mozgásszükséglet kielégítéséhez. A gyermekek a víz edző hatását is érezzék meg az óvodában. Nyáron, jó idő esetén az udvaron biztosítjuk a pancsolás lehetőségét.

89

90

5.1.4 Pihenés A gyermekek alvásigényük egy részét az óvodában elégítik ki. A nyugodt alváshoz szükséges feltételeket (tiszta levegő, csend) teremtsük meg. Az elalvás előtti mesélés nyugtatólag hat. A gyermekek alvásigénye különböző. Ez vegyes életkorú csoportban fokozottan érvényesül. Teremtsük meg a lehetőségét annak, hogy a már nem alvó gyermekek ne zavarják a még alvó társaikat. A gyermekek testi fejlődésének mérése A gyermekek testi fejlődését az óvodában elvégzett testsúly és testmagasság mérések is mutatják. Ezeket a méréseket összehasonlító jelleggel év elején és év végén is elvégezzük. Ezek az adatok a gyermekorvosi vizsgálat során (évente egyszer) megerősítésre kerülnek.

5.1.5 A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére  Önállóan használják a WC-t  Vigyáznak a mosdó rendjére  Önállóan mosnak kezet, használják a körömkefét 

Önállóan mosnak fogat, a fogápoló szereket tisztán tartják

 Szükség szerint használják a papírzsebkendőt  Ügyelnek az étkezőasztal esztétikumára  Helyesen használják az evőeszközöket  Mozgásuk harmonikus, összerendezett  Szokásukká válik a rendszeres és gondos tisztálkodás  Helyesen, megfelelő sorrendben öltözködnek, vetkőznek, ruháikat a helyükre teszik  A valamely sérüléssel rendelkező gyermek legyen képes az önálló életre 90

91

6. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 6.1 Helye a nevelés folyamatában A gyermekek közösségi magatartásának megalapozása az óvodai nevelés egészét átszövi. A három éves gyermekek a családból kikerülve az óvodában kerülnek először gyermektársak közé. Az óvoda a szociális tanulás legfőbb színtere. Itt sajátítják el a közösségi élet szempontjából értékes ismereteket. Megfigyelve tanul, utánzás, minta és modellkövetés útján sajátít el magatartás módokat, tevékenységi formákat, közösségi értékeket. Az óvodai kapcsolatrendszerekben alakulnak a gyermekek közösségi érzelmei, attitűdjei, magatartása, formálódnak szokásai. A folyamatban az egyén és a közösség nevelése szorosan összefonódik. Minél fejlettebb az egyén, a személyiség, annál értékesebb tagja a közösségnek. Feladataink:  Érzelmi biztonságot nyújtó otthonos, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör megteremtése. Fontos, hogy: -

Már az óvodába lépéskor kedvező hatások érjék a gyermeket;

-

Óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze.

-

Egyszerre segítsük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását és

teret engedjünk önkifejező,

önérvényesítő

törekvéseinek. -

Teremtsünk lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; neveljük a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére.

 Közös élményekre épülő, közös tevékenységek gyakorlása segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint pl.:együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, szabálytudatának, feladattudatának) fejlődését, a szokás és normarendszerének megalapozását. 91

92

 Ismertessük meg a gyermekkel szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.  Legyen modellértékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése.  A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló,

érzékszervi,

értelmi,

vagy

mozgássérült,

hátrányos

helyzetű,

halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel.

Szükség esetén megfelelő szakemberek segítségét kérjük

(pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.). A fejlesztés tartalma:

6.2 Anyás beszoktatás Az első benyomások, amelyeket akkor szerez a gyermek, amikor először lépi át az óvoda

kapuját,

döntő

jelentőségű lehet a

gyermek

óvodai

beilleszkedése

szempontjából, ezért nagyfokú nevelői tapintatot igényel. Bármely életkorban történik a beszoktatás – érkezzen a gyermek családból vagy bölcsődéből

–

a

tapintat,

a

törődés,

a

szeretetteljes

odafordulás

az

óvodapedagógusokkal és az intézmény összes dolgozójával szemben alapvető követelmény. A családok számára lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermek édesanyjával együtt töltse első napjait az óvodában. Kedvenc játékát is magával hozhatja. Nagyon fontos a fokozatosság érvényesítése. Óráról-órára, napról-napra szoktassuk a gyermeket, így a szülőtől való elválás talán nem hagy mély nyomokat a gyermekben. Egyszerre ne szoktassunk sok gyermeket, hiszen így a személyes odafordulás, az egyéni törődés megvalósíthatatlan. Jónak tartjuk, ha a beszoktatás alatt néhány napig a csoportban dolgozó mindhárom felnőtt az egész nap folyamán együtt van a gyermekekkel. A beszoktatás kettős

92

93

feladat: egyrészt a gyermeket adaptáljuk az új környezethez, másrészt a szülőt is igyekszünk megnyerni a további együttműködéshez.

93

94

Az óvodapedagógusok feladata a családokkal való együttműködés kiépítése, mely nemcsak a gyermekek zökkenőmentes beilleszkedését segíti elő, hanem lépéseket tesz az óvoda és a család nevelési elveinek kölcsönös megismeréséhez.

6.3 Barátságos, derűs csoportlégkör kialakítása Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége és az érzelmi biztonság utáni vágy. A gyermeki személyiség érzelmi dominanciája miatt elengedhetetlen,

hogy

a

gyermekek

számára

biztosítsuk

a

szeretetteljes,

kiegyensúlyozott, derűs légkört és a személyi állandóságot. Ebben a légkörben optimálisan fejlődik, formálódik a gyermekek érzelmi kötődése az őket körülvevő felnőttekhez és társaikhoz. Ezek az emóciók ösztönöznek játékra, cselekvésre, kapcsolatteremtésre. A barátságos környezet megtervezése elsősorban az óvónő feladata, de a gyermekek fejlettségének függvényében fokozatosan biztosítsunk számukra lehetőséget arra, hogy az ő ötleteik, elképzeléseik is érvényesülhessenek.

6.4 A közösségi élet szokásai A gyermekek számára a szokások a közösségi követelmények természetes közvetítői. A közösségi élet normáit kifejező szokások alapozzák meg a közösségi beállítódást és a társas kapcsolatok alakulását is. A társakkal való kooperáció és a csoport szokásrendszerének elsajátítása, gyakorlása során a gyermekeknek módjuk van saját képességeik megismerésére. A munka elvégzését külső szükségesség indokolja és eredményét valamennyien megtapasztalhatják. Így a gyermek bizonyosságot szerezhet arról, hogy mit tud, mire képes, mit gyakoroljon, kihez fordulhat segítségért. Ki az, akivel már együttműködni is képes. Így jöhet létre a feladatok megosztásával az együttmunkálkodás öröme.

94

95

7. Anyanyelvi nevelés 7.1 Az anyanyelvi-, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Célok: Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció formáinak alakítása valamennyi tevékenységi forma keretében. Feladatok: 

Figyelemmel kísérjük a gyermek egyéni beszédsajátosságait -egyéni fejlesztés;



Figyelembe vesszük egyéni fejlődésük ütemét;



Idejében felismerjük a beszédhibákat, pontos kiejtéssel próbáljuk segíteni a gyerekeket a javítgatás elkerülésével. Szükség esetén logopédus segítségét kérjük.



Lehetőséget biztosítunk a gyermek szókincsének gyarapítására, passzív szókincsük aktivizálására.



Szeretetteljes beszédkezdeményezéssel ösztönözzük a gyermekek természetes beszéd- és kommunikációs kedvét, fejlesztjük beszédértését.



Szerep- és szituációs játékokkal gyakoroltatjuk a különböző helyzetekhez illő beszédmódot.



Jól artikulált versekkel az irodalmi nyelv szépségeivel ismertetjük meg a gyermekeket, a bátortalan, visszahúzódó gyermekeket bábok segítségével szólaltatjuk meg.



Játékosan fejlesztjük a gyermekek beszédét, például: állathangok utánzása.



A helyes légzéstechnika kialakítása (szappanbuborék fújása, gyertya elfújása stb.) 95

96



Az artikulációs bázis fejlesztése (állathangok utánzása, puszi küldés stb.).



A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építve változatos tevékenységeket biztosítunk a további ismeret- és élményszerzésre.



A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása.



Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.



Ritmusfejlesztés a szótagolás előkészítésére (egyszerű ritmus visszatapsolása, szavak letapsolása).



Fonéma hallás fejlesztése, ami az olvasás és helyesírás tanulás szempontjából fontos (egér hangjának utánzása „C” hang, a „C” hang hangoztatása szavakban, szógyűjtés „C” hanggal).



Mondatalkotás, mondatszerkesztés gyakorlása képek segítségével.

7.2 Módszertani alapelvek 

Nyugodt, szeretetteljes légkör;



Modellnyújtás;



Állandó nyelvhasználat;



Beszédhelyzetek megteremtése;



Egyéni képességfejlesztés;



Élménynyújtás;



Különféle tevékenységek biztosítása.

96

97

7.3 A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végére 

A gyermekek használják aktívan a tapasztalatok során szerzett szókincsüket;



Elbeszélésük legyen folyamatos;



Kövessék az időbeni és logikai sorrendet;



Csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremtsenek kapcsolatot;



Nyugodtan, figyelmesen legyenek képesek végighallgatni az óvónőt és egymást;



Legyen beszédük jól érthető, tagolt, megfelelő hangzású;



Beszédüket a személyiségüknek megfelelő gesztus és mimika kísérje;



Örömmel hallgassanak mesét, szívesen vegyenek részt dramatikus játékokban;



Tudjanak önállóan is mesélni, mesét, történetet folytatni saját fantáziájuk szerint is;



Legyenek képesek az alapvető nyelvtani szabályok alkalmazására;

 Szívesen mondjanak verset.

8. Tevékenységi formák 8.1 Játék A játék az óvodás gyermek legfőbb tevékenysége, a nevelés legfontosabb eszköze. A gyermek a játék során szerzi tapasztalatait, dolgozza fel mindennapi élményeit. A játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység.

97

98

8.1.1 A játék céljai, feladatai Célok: Minél sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék és a játékba integrált tanulás- különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekekre is. Feladatok: 

A játék legyen örömforrás: játék közben a gyermek legyen derűs, felszabadult, a játékot a feszültség csökkenése kísérje és át kell, hogy hassa a gyermek minden tevékenységét.

 A játék a valóságot tükrözze, a gyermek tapasztalatait, élményeit játssza el sajátos formában. 

A játék legyen a személyiségfejlesztés alapvető eszköze: a játék formáinak és tartalmának gazdagítása a gyermek képességeinek fejlődését segítse elő.



A játék fejlessze a gyermek mozgását: segítse új mozgásformák kialakulását, gyakorlását. A változatos mozgás ügyesebbé teszi a gyermeket, növeli önállóságát, kitartását, hozzáértését. A veszélyhelyzetekkel való ismerkedés és megbirkózás járuljon hozzá a kiegyensúlyozott közérzethez.



A játék a gyermekek értelmi képességeinek fejlődésére is legyen hatással: a játék útján ismerkednek a világgal, érzékszerveik működése pontosabb lesz, ezért észlelésük, megfigyelőképességük megbízhatóvá válik. Szerezzenek tapasztalatokat a tárgyakról, azok jellemzőiről, figyeljék meg a cselekvések sorrendjét, a jelenségek közötti összefüggéseket.



A játékban előforduló konfliktus-helyzetek megoldása járuljon hozzá problémamegoldó gondolkodásuk fejlődéséhez.



A játékban legyen minden lehetséges, tág teret adva a kreativitásnak.



A játékban fejlődjenek a társas kapcsolatok: váljanak elfogadhatóvá a viselkedési szabályok, a helyes magatartás.

 A játék feltételeinek megteremtése: nyugodt légkör kialakítása, megszokott körülmények, szabályok, szokások szerepe. Játszóhelyek, sarkok kialakítása a csoport fejlettségének ismeretében. A játékhoz megfelelő hely biztosítása. A

98

99

játékeszközök legyenek célszerűek, könnyen kezelhetőek. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Az óvodapedagógus játékkal kapcsolatos feladatai: - Évszakorientáltan válassza meg a játékba integrált tanulás témáit, hogy a témák a játszóhelyeken és eszközrendszerben is megjelenjenek. - A játék során segítse az új gyerekek beilleszkedését. - Kísérje figyelemmel a szociometria alakulását. - Az agresszivitást azonnal kezelje, modellt mutatva a jóra. - Szeressen játszani. - Kezelje helyesen a gyermeki érzelmeket, indulatokat. - Tanítsa meg a gyerekeket játszani. - Ismertesse meg a játékeszközök helyes használatát. - Játékirányítása legyen közvetett, indirekt. - Biztosítson élményszerzéseket a játéktémákban. - Közvetítsen ismereteket a környező világról. - Használja ki a játék adta lehetőségeket a gyermekek megfigyelésére.

8.1.2 Játékfajták 1. Gyakorlójáték Indítéka funkcióözön és az „én csinálom” diadalmas érzése. Lényege valamilyen egyszerű tevékenység ismételgetése, mely örömet jelent a gyermeknek. Feltétele, hogy megfelelő számú és fajtájú eszköz álljon a rendelkezésre. 2. Konstruáló játék Egyéni vagy csoportos, spontán vagy előre megtervezett tevékenység, amelynek során olyan építmények jönnek létre, amelyek egyre pontosabbá, kreatívabbá, bonyolultabbá, érdekesebbé válnak, a gyermekek eszközkezelése pedig egyre biztosabb lesz. Alkalmas helyre, jól kezelhető és használható eszközökre, kiegészítő eszközökre van szükség. Legyen lehetőség arra, hogy a barkácsolt eszközöket a gyermekek egyéb játékokban is felhasználhassák. 99

100

3. Szimbolikus- szerepjáték Embereket, állatokat utánoz, így ábrázolja a valóságból a gyermek a számára lényeges mozzanatokat és összefüggéseket. A szerepjáték segíti leginkább a társas kapcsolatok fejlődését. 4. Szabályjáték Olyan játékok, ahol a szabályok rögzítettek, ennek betartását követeli meg a gyerekektől, meghatározott eredmény elérésére ösztönöz. Erősíti az együttműködési képesség, „küzdőképesség”, kudarctűrő- képesség fejlődését, fejleszti az érzékelő képességet és kielégíti a mozgásigényt. Az életkornak és fejlettségnek megfelelő játékok minden csoportban rendelkezésre állnak, a gyermekek maguk is alkothatnak játékokat, szabályokat. A napirendbe szabadon beilleszthetők. 5. Szabály- és szokásrendszer Figyelembe vesszük a csoport összetételét, fejlettségi szintjét, év közbeni fejlődését, a változásokat. A szabály- és szokásrendszert a gyerekekkel együtt alakítjuk ki és változtatjuk meg. A csoportban dolgozó felnőttek megbeszélik a játékkal kapcsolatos feladataikat, munkájukat megosztják és összehangolják. A gyermekbalesetek elkerülése érdekében a szabályokat írásban rögzítjük. A szabályokat minden gyermekben tudatosítani kell, azok betartását minden gyermek és felnőtt részéről meg kell követelni!

8.1.3 Módszertani alapelvek  Elegendő idő jusson a játékra.  Az életkori sajátosságok, egyéni fejlettség figyelembe vétele. 

A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása.

 A gyermekek szerepvállalásának ösztönzése ötletadással.  A hátrányos helyzetű gyermekek bátorítása, sikerélményhez juttatása.  A sajátos nevelési igényű gyermekek bátorítása, sikerélményhez juttatása. 100

101

8.1.4 A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végére  A gyermekek képesek kitartóan, több napon keresztül egyazon játéktémában együttjátszani.  Játékukban dominánsan jelentkezik a szimbolikus- szerepjáték.  Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. 

Bonyolult építményeket képesek létrehozni.

 Kedvelik a játékszabályokat és képesek a normák betartására.  Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által elvárt viselkedési szabályok.  Interakciójuk gazdag, kultúrált, érthető. 

Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz, szabálytudattal rendelkeznek.

 Vállalják a számukra kedvezőtlen szerepet is.  Kreatívan jelenítik meg élményeiket.  Képesek elkészíteni az egyszerű játékeszközöket.  Tudnak egészséges versenyszellemben játszani.

8.1.5 A fejlesztés kívánatos feltételei, eszközök A nevelőmunkát segítő játékeszközök: Különféle játékformák eszközei: mozgásos játékok, többfunkciós mászó készlet, építőkockák, babakonyhai- babaszobai játékok, bábok. Színes papírok, ollók, festékek, ragasztó, stb. Mozgáskultúrát,

mozgásfejlődést

segítő,

mozgásigényt

kielégítő

eszközök:

tornaszőnyeg, roller, kerékpár, „ovikondi”, stb. Ének, zene, énekes játékok eszközei: hangszerkészlet. Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei: mesekönyvek, hangkazetták, bábok. Értelmi képességeket és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök: társasjátékok, memória játékok, dominó, puzzle kirakó, bábok, stb. 101

102

Ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök: ragasztó, festék, ecset, papírvágó olló, origami papír, színes karton, gyurma, fonalak, textil, stb. A természeti-, emberi-, tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok: élősarok- állvány, akvárium, stb.

8.2 Mese, vers, dramatizálás, bábozás

8.2.1 Célok, feladatok Célok: 

A mesék, versek, mondókák segítségével juttassuk olyan élményekhez a gyermekeket, melyek megalapozzák a majdani olvasás szeretetét.

 Az anyanyelvi kultúra és műveltség megalapozása.  A pozitív személyiség tulajdonságok erősítése, a gyermeki önkifejezés segítése. 

Az irodalmi fogékonyság és irodalmi élmények iránti igény megalapozása.

 A beszéd és kommunikáció képességének fejlesztése az irodalmi nevelés eszközeivel. Feladatok:  Irodalmi fogékonyság megalapozása- igény kialakítása az irodalmi élményekre.  Verset, mesét, mondókát napi élményként biztosítsunk minden gyermeknek, legyen a mese, vers, mondóka örömteli élmény a számukra.  Ébresszünk kedvet arra, hogy maguk is találjanak ki mesét, bábozzanak, dramatizáljanak.  Legyen fontos része a beszédoktatásnak a vers, mondóka. 

A mese-vers anyagunkat igényesen választjuk ki, előnyben részesítjük a népmeséket, de helyet kapnak a klasszikus és a kortárs irodalmi művek is. 102

103

 Alkalmi versekkel hangulatosabbá tesszük ünnepeinket.  A beszédkedv felkeltése és megőrzése.  A beszédszervek megfelelő mozgásának fejlesztése.  A beszéd eszközként való használatának fejlesztése, szókincsbővítés.  Könyv iránti vonzódás kibontakoztatása és a könyvvel való helyes bánásmód elsajátítása.

8.2.2 Módszertani alapelvek  Meghitt kapcsolat a gyermekekkel. 

A mese- és versmondás spontán, játékos legyen.

 Esztétikus, természetes anyagú eszközöket alkalmazzunk.  Dramatizálással, bábozással kommunikációs lehetőséget teremtsünk.  Fontos a gyakori ismétlés

8.2.3 A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végére 

Szívesen mondjanak spontán módon is mondókákat, verseket, meséket.

 Igényeljék a mese, vers ismétlését.  Segítsenek a mesélés feltételeinek kialakításában.  Tudjanak azonosulni a mese szereplőivel.  A könyvekből-képek alapján- tudjanak mesét szőni.  A folytatásos mesék szálait össze tudják kötni. 

Ismert motívumokat használjanak fel a bábozásnál, dramatizálásnál.

 Jegyezzék meg a mese legfontosabb elemeit (szereplők, események), nevezzék meg azokat.  Kapcsoljon össze ismert irodalmi szöveget adott ünnepi alkalomhoz.

8.2.4 A képességek fejlesztése 103

104

Az irodalmi tevékenységek kiemelten fejlesztik a gyermeki fantáziát, képzelőerőt, a beleélő képességet, elősegíti a belső képek kialakulását. A gyermek saját vers –és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Alakulnak az erkölcsi fogalmak (jó-rossz, jószívű-gonosz, helyes-helytelen, szorgalmas-lusta stb.), a mesehősök cselekedetei az erkölcsi értékítéletet alapozzák meg. A meséknek gyógyító erejük van. A szemléletes előadásmód, a metakommunikáció, a választékos, szép beszéd segíti a belső képalkotási folyamatot. A folyamatos megfigyelés szempontjai: -

Összefüggő beszéd;

-

Nyelvtanilag helyes beszéd;

-

Kifejezőképesség szóban;

-

Szókincs;

-

Beszédfegyelem;

-

Beszédkedv;

-

Emlékezet fejlettsége;

-

Térbeli és időbeli ritmusérzék.

8.2.5 A fejlesztés kívánatos feltételei Eszközök: -

Bábok (sík - és kesztyűbábok, termésfigurák);

-

Szalvéta, papírzsebkendő;

-

Különböző ruhadarabok ( kalap, tüll, palást, plédek, babák, plüss állatok, fejdíszek stb.);

-

Nézegetésre alkalmas könyvek

104

105

Önképzésre javasolt könyvek: -

Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékokkal, mesével – Irodalmi szöveggyűjtemény, Tankönyv Kiadó

-

Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában I-II, Nemzeti Tankönyvkiadó

-

Helyi gyűjtések, magyar és más népek meséit, mondókáit tartalmazó könyvek.

8.3 Rajzolás, mintázás, kézimunka A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka, az ábrázolás különböző fajtái a műalkotásokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Maga a tevékenység, s ennek öröme, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására nagyon fontos

8.3.1 Célok, feladatok Célok: -

Vizuális tapasztalatok nyújtása az életkornak, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a sérülésének megfelelően

-

Adjunk tág teret a gyermekek önkifejezésének az ábrázolásban.

Feladatok: -

Teremtsük meg a feltételeket a gyermekek képi, plasztikai kifejező nyelvének, ábrázoló és formáló képességének fejlődéséhez;

-

A rajzolás, mintázás, kézimunka anyagaival, eszközeivel keltsük fel a tevékenység iránti vágyat és ismertessük meg a kézimunka különböző technikáit, eljárásait;

-

Folyamatosan biztosítsuk az alkotáshoz szükséges jó minőségű eszközöket, anyagokat; 105

106

-

Biztosítsuk

élményeik,

fantáziájuk,

megfigyeléseik

képi

és

térbeli

megjelenítésének sokféle lehetőségét; -

Jutassuk el a gyermekeket az alkotás öröméhez;

-

Gazdagítsuk szín – és formavilágukat;

-

Finomítsuk kézmozgásukat;

-

Tervezzük meg a fejlődés folyamatát irányító feladatokat, de kezeljük rugalmasan megvalósításukat, alkalmazkodjunk a spontán gyermeki igényékhez;

-

Az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítsük a képi – plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendező képességek alakulását, a gyermeki élmény- és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér- forma- és színképzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését; esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.

8.3.2 Módszertani alapelvek A gyermekek részére folyamatosan álljanak rendelkezésre az eszközök, anyagok elérhető helyen.  A gyermeki alkotást mindig értékként kezeljük. 

Érvényesüljön a rajzolás, mintázás közösségformáló ereje.

 A gyermeki alkotás pozitív érzelmekkel kísért legyen.  Domináljon az önkifejezés és önkéntesség.  A fejlesztésben a tolerancia és az empátia érvényesüljön.

8.3.3 A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végére  Tudják megnevezni a tárgyak főbb formai jellemzőit.  Szerezzenek sokféle tapasztalatot a zárt és nyitott terek kialakításában.  Hangsúlyozzák alkotásaikban a jellemző jegyeket, formákat.  Emberábrázolásban jelenjenek meg részformák, esetleg egyszerű mozgások. 106

107

 Tervezzék meg a színeket, azok sötét és világos árnyalatait.  Jellemezze munkájukat gazdag színhasználat.  Alkossanak képet élmény, emlékezet alapján. 

Használják megfelelően az eszközöket, rendelkezzenek helyes ceruzafogással, tartsák tisztán az eszközöket.

 Megfigyelés után tudjanak formát mintázni.  Tudják alkalmazni mintakövetéssel a technikai eljárásokat.  Díszítsenek tárgyakat saját elképzelések alapján.  Legyen véleményük saját és társaik munkájáról, műalkotásokról. 

Rendelkezzenek koordinált szem- és kézmozgással.

8.3.4 A fejlesztés kívánatos feltételei, eszközei Színes ceruzák, zsírkréták, vízfesték, ecset, tempera, rajzlap, gyurma, ragasztó, fonalak, hurkapálcika, dióhéj, szalmaszál, csuhé, kukoricacsutka, különféle magok, termések, színes textildarabok stb.

8.4 Ének-zene, énekes játékok Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában.

8.4.1 Célok, feladatok 107

108

Célok: -

Énekléssel, zenéléssel felkelteni valamennyi gyermek érdeklődését a zenei élmények iránt;

-

Formálni zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat.

Feladatok: -

Teremtsük meg azokat a feltételeket, amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését a zenei tevékenység iránt;

-

Zenei képességek, készségek kialakítása, fejlesztése;

-

Helyezzük előtérbe az élő zenét, hangszeres zenehallgatást;

-

Biztassuk

őket

improvizálásra,

énekes

beszélgetéssel,

változatos

dallamfordulatok bemutatásával; -

Ünnepekhez kapcsolódó szokások, dalok, zenék megismertetése – törekedjünk a hagyományok ápolására;

-

Személyes példával ösztönözzük a gyermekeket az örömteli éneklésre, dalos játékok kezdeményezésére, zenehallgatásra;

-

Fejlesszük a gyermekek hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, esztétikus mozgását, zenei formaérzékét; a sérüléssel rendelkező gyermekek esetében törekszünk a más területeken való fejlesztésre;

-

Ismertessük meg őket az alapvető zenei fogalmakkal és azok helyes használatával;

-

Válasszunk életkor szerinti igényes zenei anyagot.

8.4.2 Módszertani alapelvek  A zene hatása legyen az egész személyiségre kiható emberformáló erő.  Spontán helyzetek maximális kihasználása. 

Az

énekes

kezdeményezéseket

jellemezze

tervszerűség,

rendszeresség.  Érvényesüljön a differenciálás, az egyéni bánásmód.  Fokozatosan bővüljön a gyermek dallam – és ritmusmotívum tára. 108

fokozatosság,

109

 Nagy gondot fordítsunk a dalokat kísérő mozgások esztétikus, egyöntetű megformálására.  Érvényesüljenek Kodály örök érvényű elvei.

8.4.3 Zenei anyag  A magyar népi énekes-mozgásos játékok, más népek dalai, játékai  Egy- és kétszemélyes játékok  Altatók,

hintáztatók,

simogatók,

hajladozók,

lovagoltatók,

tapsoltatók,

sétáltatók, táncoltatók, stb. 

Körjátékok és dalaik: fogyó- és gyarapodó játékok, párválasztók, stb.

 Magyar népszokások, a hagyomány dalai, játékai (népszokások: farsangolás, locsolkodás, pünkösd, karácsony, pásztorjáték stb.).  Táncos játékok: lakodalmas, táncos, kapuzók stb.  Gyermekeknek írt műdalok.  Hangszeres zenehallgatás: magyar népzenei alkotások, műdalok, alkalmi dalok (ünnepek dalai).  Rögtönzött hangszerek készítése.

8.4.4 A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 

A gyermekek tudjanak mondókákat, hat hangterjedelmű dalokat és öt-hat alkalmi dalt tisztán, szép kiejtéssel énekelni.

 Egyszerű dallammotívumokat tisztán énekeljenek vissza, tudják a dalokat önállóan kezdeni, ismert dalt szöveg nélkül dúdolni, énekelni.  Ismerjék a halk-hangos közötti különbséget.  Ismerjenek fel dallamot dúdolásról, hangszerről, tudjanak jelre hangosan és magukban énekelni.  Ismerjék fel a magas és mély közötti különbséget, maguk is tudjanak így énekelni, dalt kezdeni. 109

110

 Tudják a dalokat hallás után térben kézzel mutatni. 

Különböztessék meg a dal ritmusát az egyenletes lüktetéstől, figyeljenek a szünetre, ritmus alapján legyenek képesek dalt, mondókát felismerni.

 Ismerjék fel környezetük hangjait.  Esztétikus, szép mozgással kísérjék a dalos játékokat.

8.4.5 A fejlesztés kívánatos feltételei, eszközei Eszközök: Cintányér, dob, triangulum, ritmusbot, xilofon, furulya, köcsögduda, magnetofon, szalagok, kendők, táncos szoknyák, labda, stb. Önképzésre javasolt könyvek: -

Forrai Katalin: Ének-zene az óvodában – Zeneműkiadó, 1974

-

Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában- Zeneműkiadó, 1982

-

Európai gyermekdalok

-

Szarkáné Horváth Valéria: Az óvoda ének-zene foglalkozásának módszertana

8.5 Mozgás A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabadlevegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján – az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani.

110

111

8.5.1 Célok, feladatok Célok: -

A gyermek testi képességeinek – erő, állóképesség, ügyesség, gyorsaság – fejlesztése, mozgáskoordinációjának kialakítása;

-

A sérült gyermekek sérülésüknek megfelelő fejlesztése;

-

A természetes mozgások alakítása, fejlesztése;

-

Az egészséges életmód kialakítására nevelés;

-

Pozitív személyiség tulajdonságok erősítése, egészséges versenyszellem alakítása

Feladatok: -

Teremtsük meg azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a gyermekek biológiai fejlődését, növelik a szervezet teherbíró képességét, ellenálló, alkalmazkodó képességét. Fontosnak tartjuk a testi képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség,

-

bátorság) fejlesztését. -

Vegyük figyelembe a gyermekek egyéni képességeit, sérüléseit, segítsük őket.

-

Biztosítsuk a megfelelő tornaszereket.

-

Alapozzuk meg a gyermekekben a rendszeres mozgás igényét.

-

Koordinációs képességek fejlesztése.

-

Tartsuk szem előtt a játék fontosságát, ritmikus, táncos tevékenységek közben fejlődik ritmusérzékük, mozgásuk harmonikussá válik.

8.5.2 Módszertani alapelvek  A gyermekek szívesen vegyenek részt a mozgásos feladatokban. 

Sokat buzdítsunk, dicsérjünk, nyújtsunk segítséget.

 Az értékelés legyen személyre szabott, személyes jellegű. 111

112

 A mozgás és eszközhasználat korrekcióját folyamatosan végezzük.  Sok kéziszert alkalmazzunk, ezek közül minden korosztálynál a labdát használjuk a leggyakrabban. 

Egyszerű, érthető utasításokat adjunk.

 Mintaértékű legyen a bemutatás, tapintatos a hibajavítás.  A versenyjátékok során ügyeljünk arra, hogy az egymáshoz közeli mozgásfejlettségű gyerekek versenyezzenek egymással.  Minden gyermek a saját képességei szerint mozogjon. 

Fejlesszük a gyermekek motorikus képességét.

 Fokozzuk a gyermek edzettségét, teherbíró képességét, segítsük elő fizikai fejlődését.  Elégítsük ki a gyermekek mozgásigényét, szerettessük meg a mozgást. 

Fejlesszük a mozgások felidézésével a gyermekek vizuális memóriáját.

 Gyarapítsuk ismereteit a testrészek, a téri irányok és a különböző formák megismerésében.

8.5.3 Mozgásfejlesztés A mozgás fejlesztése fizikailag erősít, segít a figyelem összpontosításában, az önkontroll kialakításában, a már megtanult és befogadott információk újra felhasználásában, a gondolkodás folyamatában. Az egyik legalapvetőbb célja a gyermekekben felgyülemlett feszültségek természetes úton, mozgással, játékkal való levezetése. A foglalkozásokon- a rendszeres mozgáshoz szoktatás mellett- a testi képességek kiemelt fejlesztése valósul meg. Különösen fejlődnek az alábbi képességek:  nagymozgások  téri tájékozódás  mozgásritmus  szem- kéz, szem- láb koordináció 112

113

 egyensúlyozás  testrészek megismertetése, testséma ismerete  percepció, észlelés 

verbális fejlesztés

 döntési és alkalmazkodó képesség

8.5.4 A fejlődés főbb jellemzői óvodáskor végére  A gyermek szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban.  A mozgásfejlődés útját figyelembe véve sajátítsa el a természetes mozgások elemeit (fejemelés, kúszás, mászás, ülés, állás, nyakizom erősítése, járás, futás)  Ismerje az irányokat, tudjon térben tájékozódni.  Ismerje a vezényszavakat, tudjon a hallottak szerint cselekedni  Tartsa be és kövesse az adott szabályokat. 

Tudjon ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni.

 Mozgás közben tudjon irányt változtatni, jobbra, balra, hátra fordulatot tenni az irányok megnevezésével.  Legyen képes sor- és köralkotásra.  Egyensúlyozzon egy lábon, valamint különböző szereken, emelt magasságban két lábon. 

Tudjon páros lábon és fél lábon közlekedni.

 Kisebb akadályokat tudjon átugrani.  Tudjon labdát fogni, megfogni, gurítani, célozni vele.  Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb.  Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. 

Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.

 Sérült gyermekek esetében, sérülésüknek megfelelően, legyenek képesek a kisés nagymozgások elvégzésére.

113

114

8.5.5 A fejlesztés kívánatos feltételei Eszközök: Tornaszőnyeg, zsámoly, bordásfal, ugrószekrény, tornapad, karika, szalagok, labdák, babzsák, ugrókötél, stb. Önképzésre javasolt könyvek: -

Az

óvodai

testnevelési

foglalkozások

előkészítő

gyakorlatai

Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola Programfüzete - Szarvas, 1995. -

Kunnos Andrásné: Az óvodai testnevelési foglalkozások módszertana

-

Dr. Oszetczky Tamásné: Testnevelési játékok az óvodában

8.6 A környezet megismerése, védelme 8.6.1 Célok, feladatok Célok: A gyermek aktivitása és érdeklődése során szerezzen tapasztalatokat a szűkebb és tágabb környezet viszonyairól. Feladatok: -

A tapasztalatok, ismeretek gyarapításával felkeltjük, ébren tartjuk a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését;

-

Kielégítjük megismerési vágyukat, lehetőséget adunk érzékszerveikkel való tapasztalatszerzésre, az élmények felidézésére; fokozott odafigyeléssel a sérült gyermekekre;

-

Nagy figyelmet fordítunk a gyermekek már meglévő tapasztalatainak felhasználására, azok rendszerezésére, eljuttatva őket az összefüggések, következtetések felismeréséhez;

-

A valóság objektív bemutatása; 114

115

-

Ítélőképesség fejlesztése;

-

Pozitív viszonyulás kialakítása a természeti-, emberi-, tárgyi környezethez;

-

Lehetőséget teremtünk a folyamatos és alkalmi megfigyelésekre;

-

Természetes úton valósuljon meg a beszéd fejlesztése, az élményszerző séták, kirándulások, játék és játékos tanulás, stb. során;

-

A tervezhető tartalmak, témák a négy évszak köré csoportosulnak (ősz, tél, tavasz, nyár).

Tartalom: A, Természeti környezet  élettelen természet anyagai  az élettelen természet változásai: időjárás, évszakok 

napszakok, azok jellegzetességei

 természetvédelmi teendők, tevékenységek évszakok szerint  az élő természet elemei: növények-, állatok tulajdonságai, életmódjuk, környezetük  az ember testrészei, külső tulajdonságai, érzékszervei B, Emberi környezet 

a családi élet, családtagok, foglalkozások a családban, életmód

 szülőföld, a hazai táj, helyi hagyományok, néphagyományok, szokások  családi, tárgyi kultúra szeretete, védelme C, Az óvoda és környezete  a felnőttek munkája, a gyermekek tevékenysége 

az óvoda épülete, közintézmények a környéken

 az emberek munkája az egyes munkahelyeken- foglalkozások, eszközök, felszerelések D, Környezeti formák, színek, méretek vizsgálata 115

116

E, Közlekedés a községben, eszközei, lehetőségei, dolgozói, szabályai (tekintettel a gyalogos közlekedésre)

8.6.2 Módszertani alapelvek  A megfigyelések lehetőség szerint természetes környezetben történjenek  Olyan és annyi téma feldolgozását tervezzük, amennyihez folyamatos élményt tudunk biztosítani 

Vegyük figyelembe a gyermekek képességeit, fejlődési ütemét

 Biztosítsuk a témák sokoldalú megközelítését  Adjunk lehetőséget a gondolkodásra, a folyamatos beszédre

8.6.3 Képességfejlesztés  Sokoldalú érzéki tapasztalat (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés, mozgás, idő, tér) létrehozására törekedjünk, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekekre  Minél több rögzíthető tulajdonsággal ismertessük meg a gyermekeket, hogy a fogalmak tartalmát és terjedelmét jól megalapozzunk  A tevékeny tapasztaltatás a tájékozódó képességet jól fejleszti a gyermek saját testén, majd az őt körülvevő térben  Kiemelten fejlődik a sok manuális tevékenység során a finommotorika, koordinációk és a jobb-bal irányrögzítés térben és síkban egyaránt  A tapasztalatokat szóban is fogalmazzuk meg

8.6.4 A fejlesztés várható eredménye az óvódáskor végére  A gyermek tudja személyi adatait (név, lakcím, életkora, szülők neve, foglalkozásuk, testvérek nevei) 116

117

 Megnevezi a saját testrészeit, érzékszerveit 

Tudja az évszakok nevét, a hónapokat, jellemzőit, a napok nevét, sorrendjét, a napszakokat

 Ismeri a közlekedés eszközeit, néhány alapvető szabályát  Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit  Ismeri a viselkedés alapvető szabályait 

Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek

 Ismeri néhány környezetében lévő épület funkcióját  Ismeri a színeket  Főbb csoportokba tudja helyezni az élőlényeket (ember, állat, növény)  Tud alapvető növény- és állatgondozási műveleteket  Részt vesz elemi természetvédelmi tevékenységekben (téli madáretetés, az élőlények óvása, stb.)  Gyakorlatban használja a megismert kifejezéseket  A sérült gyermek legyen képes „másságát” elfogadni és elfogadtatni, tudjon környezetébe beilleszkedni

8.7 A környezet térbeli, formai, mennyiségi megismerése

8.7.1 Célok, feladatok Célunk: a környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, formai, nagyságbeli,

tér-

és

síkbeli

tapasztalatainak,

gondolkodásának alakítása. Feladataink:

117

matematikai

fogalmainak

és

118 

Változatos lehetőségek biztosítása a környező világ formáinak, mennyiségi viszonyainak megfigyelésére

 Különböző tevékenységeken keresztül élmények nyújtása, azok alkalmazása  Matematikai összefüggések felismertetésével fejlesszük a problémamegoldó gondolkodást  Lehetőségek biztosítása a síkbeli-, térbeli tájékozódás fejlődéséhez  Észlelésen, érzékelésen keresztül a mennyiségfogalom fejlesztése  A tapasztalás elsődlegességének biztosítása, különös figyelmet fordítva a sérült gyermekekre 

Problémaérzékenység fejlesztése, a problémahelyzet felismerése, elemzése

 A gondolkodás rugalmasságának és kreativitásának biztosítása  Segítsük elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában Tartalom: A, Tárgyak, személyek összehasonlítása 

Tárgyak válogatása szabadon vagy adott szempont alapján, tárgyak méreteinek összehasonlítása, összemérése, különbségek megfogalmazása (hosszabbrövidebb, nehezebb-könnyebb, magasabb-alacsonyabb, szélesebb-keskenyebb, több-kevesebb), sorba rendezés mennyiségi tulajdonságok szerint (tőszámok, sorszámok)

 Sorba rendezés egyéb szempontok szerint 

Halmazok elemeinek meg – és leszámolása (több-kevesebb, ugyanannyi), halmazok keletkeztetése (hozzátevés, elvevés, egyenlővé tevés) a tízes számkörben

 Soralkotások, sorváltások balról, jobbról, fentről lefelé (szemmozgás)  Állítások megfogalmazása (igaz-hamis eldöntése)  Történetek alkotása képekről a mennyiség figyelembevételével

118

119

B, Tulajdonságok, formák, színek, méretek vizsgálata

C, Geometriai tulajdonságok megfigyelése  Építés szabadon  Síkbeli építések síkmértani elemekből, elemek összehasonlítása, válogatások geometriai tulajdonságok alapján D, Irányok, arányok megfigyelése – bal-jobb, alá-fölé, mellé, közé, előtt-mögött, vízszintes, függőleges  Külön ráfigyelés a térbeli helyzet zavarával küzdő gyermekekre  Ferde,

görbe,

álló,

fekvő,

eleje-közepe-vége,

első-utolsó,

fenn-lenn,

felső-alsó-középső fogalmainak gyakoroltatása  A helyviszonylatokat kifejező névutók gyakorlása E, A rész és egész viszonyának megfigyelése (analízis-szintézis)

8.7.2 Módszertani alapelvek  A témák sokoldalú megközelítésének biztosítása  Törekedés többféle megoldásra  A gyermekek gondolkodásra ösztönzése  Csak a feltétlenül szükséges segítség adása  Differenciált feladat-adásra törekedés Kötetlen tevékenységek Gyakran tapasztaljuk, hogy a gyermekek maguk tesznek felfedezéseket, amelyeket szívesen megosztanak társaikkal, a felnőttekkel. Az ilyen tapasztalat-gyűjtés nélkülözhetetlen a matematikai gondolkodás megalapozásában. Állandóan jelen van, nincsenek korlátai, határai 119

120

Kötelező foglalkozás Az óvónő döntése alapján a játékidő utáni időszakban tervezhető, elsősorban az iskola-előkészítést szolgálja. Célja a rendszerek rögzítése, az ellenőrzés és a matematikai műveletek és fogalmak területén. A manipulációs feladatmegoldást (szemléletes-cselekvő, szemléletesképszerű) helyezzük előtérbe. A matematikai tevékenységek érdekesek, játékosak, örömteliek, jó terhelést biztosítanak.

8.7.3 Képességfejlesztés A tapasztalatok feldolgozása során a gondolkodás logikai képességeit fejlesztjük. Kiemelten segítjük a problémahelyzet felfogásának, a megoldási javaslatok kialakulásának folyamatát, a cselekvések célszerű sorrendjét és a gondolkodási stratégiák kialakulását. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében önmagukhoz és sérülésüknek megfelelően fejlesztjük képességeiket, készségeiket.

8.7.4 A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére  Váljanak képessé arra, hogy az óvónő kéréseit, gondolatait megértsék, követni tudják 

Képesek a mennyiségek összehasonlítására becsléssel, párosítással (többkevesebb, ugyanannyi, hosszabb-rövidebb-ugyanolyan hosszú, magasabbalacsonyabb, szélesebb-keskenyebb)

 Képesek a tulajdonság szerinti válogatásra, folytatásra, összehasonlításra  Értik az alapvető matematikai fogalmakat 

Biztonsággal mozognak a tízes számkörben

 Biztos térbeli tájékozódással rendelkeznek 120

121

 A tárgyakat meg tudják számlálni a tízes számkörben, össze tudják hasonlítani megadott és önállóan képzett szempontok szerint 

Elő tudnak állítani különféle elemekből, különféle elrendezéssel - bontással is - többet, kevesebbet, ugyanannyit

 Megkülönböztetik az irányokat, értik és használják a névutókat 

Ismerik a tér- és síkmértani formákat, különböző szempontok szerint csoportosítani tudják azokat (kocka, téglatest, gömb, négyzet, téglalap, kör, háromszög)

 Biztonsággal végzik a tő- és sorszámlálást

9. Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munkajellegű játékos tevékenység (önkiszolgálás, segítése az óvodapedagógusoknak és más felnőtteknek a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növényés állatgondozás stb.) A munkatevékenység a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság) alakításának fontos lehetősége. A munka a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelésének egyik formája. A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendőt a lehető legkorábban próbáljanak önállóan elvégezni, sérült gyermekek esetében, lehetőségeik szerint. Azt felesleges meghatározni, hogy melyek azok az önkiszolgálással kapcsolatos tevékenységek, amelyeket 3-5-7 éves korban végeznek el a gyermekek. Hagyjuk, hogy saját képességeik szerint, koruktól függetlenül akkor végezzék el az önkiszolgálással kapcsolatos teendőiket, amikor képesek rá, vagy kedvük van hozzá. 121

122

9.1 Célok, feladatok Célok: Önként, örömmel végzett aktív tevékenység során olyan képességek, készségek alakítása, amelyek befolyásolják a gyermekek közötti kapcsolatot, a gyermekek közösségi kapcsolatát, a másság elfogadását, kötelességteljesítését. Feladatok:  A különböző típusú, munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása, a sérült gyermekek bevonása  Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik, kezdetben az óvónő segítségével, később önállóan, öntevékenyen végezzenek munkajellegű tevékenységet  Az óvónő mindegyik munkafajtánál adjon mintát az eszközök használatához és a

munkafázisok

sorrendiségének

megismeréséhez;

úgy

segítsen

a

gyermekeknek, hogy minél többször át tudják élni a munka örömét, a célért vállalt erőfeszítés szépségét, nehézségét  A család és az óvoda munkával kapcsolatos elvárásainak közelítése 

Baráti, egymást segítő kapcsolatok kialakításának segítése, támogatása

 Munkamegosztásra nevelés  Munka során a meglévő tapasztalatok erősítése, újakkal való bővítése  A munka eredményének megbecsülésére nevelés  A gyermekek célirányos figyelmének, kötelezettségvállalásának alakítása 

Jártasságok alakítása az eszközök, szerszámok használatában 122

123 

Mindhárom korcsoportnál nagy jelentőségű az önkiszolgálás – testápolás, öltözködés, étkezés, környezet gondozás.

Tartalom: 3-4-5 éves korban A, Szükségleteikből fakadó tennivalók B, Alkalomszerű munkák: -

lehet esetleges, de lehet szabályosan ismétlődő tevékenység, óvónői segítséggel;

-

megbízatások, önkéntesség alapján (ajándékok készítése, díszítő munkák);

-

ünnepi készülődések;

-

udvar- és teremrendezések (kisebb tárgyak helyretétele, szállítása, rendrakás, tevékenységhez használt eszközök kiosztása, összeszedése, öltöző és mosdó rendjének megőrzése);

-

üzenet átadások (épületen belül);

-

játékjavítások óvónői segítséggel;

-

egyéni megbízások (pl. információk közvetítése, kisebbek segítése az öltözködésben)

C, Naposi munka: A 4-5 éves gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka, amit akkor célszerű bevezetni, ha a gyermekek készség szinten ismerik a munkafolyamat menetét, fogásait (az önkiszolgáló tevékenység ezt jól előkészíti). D, Növény – és állatgondozás: -

a 3-4 éves gyermekek az óvónőt figyelve vegyenek részt a növények és állatok gondozásában, etetésében; 123

124

-

a kerti munkában figyeljék meg a veteményezést, a növények locsolását;

-

segítsenek

a

termések,

falevelek

elszállításában,

érett

gyümölcsök

összeszedésében, stb.; o 4-5 éves gyermekek működjenek közre az élősarok gondozásában, szobanövények

átültetésében,

locsolásában,

virágos

kert

megtervezésében és ápolásában; -

vegyenek részt az óvoda udvar tisztántartásában (fű gondozása, levél gyűjtése, öntözés);

-

az óvónő segítségével a gyermekeknek legyen lehetőségük gondozni az akváriumot, madáretetőt;

-

az óvónő irányításával készítsék el a kisállatok, madarak étkeit.

5-6-7 éves korban A, Szükségletekből fakadó tennivalók B, Alkalmi munkák, feladatok: -

üzenetközvetítés (épületen belül);

-

rendrakás, tisztogatás, kisebb javítások;

-

ajándékkészítés, díszítő munkák (egyéni ötletek alapján is);

-

segítségadás a kisebbeknek;

-

terem- és udvarrendezés.

C. Napi munka: -

a gyerekek önállóan végzik a naposi munkát

-

ízlésesen, esztétikusan tálalják fel az ételeket

-

étkezés után a szokásrendszernek megfelelően mindent tegyenek a helyére

-

felseprik a morzsát, feltörlik az asztal környékét

D. Növény-és állatgondozás: -

folyamatos növényápolás (ültetés, átültetés, öntözés, gyomlálás) 124

125

-

évszakokhoz kapcsolódó munkák (előkészítő és betakarítási munkákban való részvétel)

-

környezetrendezések

-

gyűjtőmunkák (gyűjtött anyag elhelyezése, rendezése)

A növény- és állatgondozást fontos úgy alakítani, hogy a gyerekek minél több műveletet tudjanak önállóan végezni. A kerti szerszámokat önállóan használják, gondozzák. Értékelés: A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.

9.2 A fejlődés eredménye az óvodáskor végére  A gyerekek szeretnek önállóan dolgozni;  Örülnek, ha kötelességüket teljesítik;  Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát;  Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére;  Szívesen közreműködnek a növények és állatok gondozásában;  Örömmel segítenek a kisebbeknek;  Szeretnek meglepetést készíteni a kisebbeknek, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak, a felnőtteknek;  Törekednek az önállóságra, önként is vállalnak feladatot, 

Felismerik saját képességeik határát, elfogadók,

 Ismerik az eszközök használatával járó veszélyeket is,  Felismerik a segítségadás lehetőségeit,  Ismerik a szerszámok, munkaeszközök tárolási helyét, azok használatát;  Képesek az eszközök megóvására és saját testi épségük megőrzésére;  Van igényük a felfedezett kisebb hibák kijavítására; 125

126

 A sajátos nevelési igényű gyermekek lehetőségeikhez mérten képesek az önálló életre;

10. Tanulás A tanulás a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimultán környezetben, kirándulásokon, óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretekben valósul meg. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: 

Az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás (szokások alakítása);

 Spontán, játékos tapasztalatszerzés,  Cselekvéses tanulás;  A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; 

Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;

 Gyakorlati problémamegoldás; Alapelv: -

A folyamatos játékba épül be a szervezett tanulás.

-

A gyermek bármit csinál, abból tanul.

126

127

127

128

10.1 Célok,feladatok Célok: Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás folyamatában fejlődjék megismerési képességük, alakuljon képszerű, szemléletes gondolkodásuk. Feladatok: -

Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás);

-

A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének kielégítése

-

Lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerheti a felfedezés, a kutatás örömeit,

-

A gyermek egyéni érdeklődésének és sérülésének megfelelő tevékenységek biztosítása,

-

A

gyermek

önállóságának,

figyelmének,

kitartásának,

pontosságának,

feladattudatának fejlesztése, -

A tapasztalatszerzés, a gondolkodás örömének átélésére hívó magatartással kell megteremteni a tanulás lélektani feltételeit;

-

A tudás, tanulás iránti vágy felébresztésével, fenntartásával váljon alkalmassá az iskolai élet megkezdésére;

128

129

10.2 A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére  Ismerje saját értékeit  Alakuljon a feladattudata  Legyen önálló a begyakorlott feladatok megoldásában  Végezzen önálló megfigyeléseket, ismerje fel a jelenségeket változásukban is 

Fedezzen fel konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat

 Tudjon következtetni, ítéleteket alkotni  Törekedjen többféle megoldás keresésére  Szándékos figyelmének tartalma érje el a 20-25 percet  Legyen képes gondolatait érthető szavakba, mondatokba foglalni 

Különítse el a mese és a valóság képeit

 Egyre több szabályhoz alkalmazkodjon  A sérült gyermek is legyen képes az együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és társaival Tartalom: Kötött és kötetlen szervezeti formában a játék adta lehetőségek összes alkalmával, valamint játékos helyzetek megteremtésével, folyamatos időkeretben történik valamennyi tevékenységi formában. A, 3-4-5 éves korban  Közvetlen tapasztalatszerzések, megfigyelések (a természeti és társadalmi környezetből)  Figyelem irányítás a lényeges, közös jegyekre  Élmények, benyomások felfogása, emlékezetből való felidézése  Kreatív gondolkodást, képzeletet mozgósító tevékenységek  Szókincs-gyarapítás

129

130

B, 5-6-7 éves korban  Megfigyelések végzése közösen és önállóan  Egyéni élmények, beszámolók, tapasztalatok felidézése emlékezetből  Megbízások elvégzése (emlékezet fejlesztés)  Jelenségek változásainak megfigyelése, azok összefüggései  Összehasonlítások

és

megkülönböztetések

irányított

és

spontán

megfigyelésekkel  Beszédfejlesztés  Többféle megoldási lehetőség keresése Értékelés: Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.

11. A nevelőmunka tervezése Az óvodapedagógus számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán gyermeki ötletekre, tapasztalatokra. A tervezésben tudatosan vegyük számításba a sajátos nevelési igényű gyermekeket, illetve, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme különböző, és a gyermekek fejlődését tekintve is különböző szinteken lehet egyik vagy másik képességét illetően. A fejlődés dinamikája tehát egy-egy gyermek esetében a különböző területeken más és más lehet. A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósítható meg. A cél és a feladatok ismeretében a fejlesztést hosszú távon, éves, féléves periódusokban, ám konkrét formában tervezni inkább egy, vagy kéthetes periódusokban célszerű; hiszen csakis ez esetben nyílhat lehetőségünk a gyermekek

130

131

spontán ötleteinek és tapasztalatainak begyűjtésére és a nevelőmunkában való felhasználására. Az éves terv alkalmazkodik az évszakokhoz, ünnepekhez, hagyományokhoz, jeles napokhoz, helyi történésekhez. Az éves tervben olyan témákat kell megjelölni, melyek a

gyermekek

spontán

érdeklődésére,

tudásvágyára

épülnek.

Elsődleges

a

természetközelség, a környezet nyújtotta természeti, társadalmi háttér. Az éves terv keret jellegű, a javasolt témakörök mellett tartalmazza a képességfejlesztés lehetséges feladatait is. A kerettervbe utólag kerülnek be a konkrét témák, az évszakok nyújtotta lehetőségek. Az éves tervet célszerű havonta áttekinteni és akkor a ciklushoz igazítani az ismeretanyagot. Negyedévenként határozzuk meg azokat a szervezési feladatokat, melyek a nevelőmunka céltudatos elvégzéséhez segítenek hozzá. Ezek a gyermeket körülvevő környezet teendőit tükrözik. A többihez hasonlóan ez is korrigálható, de mindenképpen egy bizonyos irányt jelöl. A gyermekeket foglalkoztató élmények és tapasztalatok éppen olyan részei a nevelésnek, mint az óvodapedagógus által előzetesen átgondolt és megtervezett feladatok. A gyermeki személyiség fejlesztése feltételezi a gyermek szűkebb és tágabb környezetében megszerzett, átélt élményeinek és tapasztalatainak, ötleteinek aktuális tevékenységeinek beépítését a nevelőmunka egészébe. Ezért a tervezés során külön is biztosítani kell a gyermeki tapasztalatok előre nem tervezhető tartalmának megjelenítését a tervező és megvalósító munkában. A gyermekek folyamatos megfigyelése, élményeik meghallgatása, közös élmények nyújtása a tervezés előkészítő folyamatához tartozik. A rövid időszakot átfogó tervezés ugyanakkor lehetővé tesz olyan nevelési alaphelyzetek kialakítását, amiben a gyermek és óvodapedagógus aktív egymásra hatása képes a nevelési, tervezési folyamatot befolyásolni. A tervezésnél ne az ismeretanyag növelése, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Kevesebbet, de azt alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedés segítségével tervezzük meg. 131

132

A heti terv megírása nem egyenértékű a vázlattal, hiszen a vázlat terjedelmesebb, mert nemcsak a témát, hanem a feladatot, eszközt, a differenciálást is tartalmazza. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített – nem kötelező- feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. A fejlesztés módszere A fejlesztés módszere az egyénre szabott differenciált fejlesztés, a csoport keretein belül. Az óvodapedagógus dönti el, hogy az adott esetben kötetlen kezdeményezés vagy kötött foglalkozás keretein belül kívánja elképzeléseit megvalósítani. A fejlesztés, foglalkozás formáját ne a gyerekek életkora, hanem fejlettségi szintje illetve sajátos nevelési igénye határozza meg. A gyermekek önállóan, spontán szerzett tapasztalatai nagyon jó kiindulópontot jelentenek az óvodapedagógus számára a tudatos, irányított tapasztalás megszerzéséhez. A lényeg mindig az legyen, hogy cselekvés közben cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek és valódi, a környezetben megjelenő problémával foglalkozzon. Az óvoda feladatai közé tartozik a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek felismerése és fejlesztése. A szellemi fejlesztés legfőbb célja abban nyilvánul meg, hogy a gyermeket aktivitásra, a problémák meglátására, kifejtésére bátorítjuk és képessé tesszük azok megoldására. Kreatív problémamegoldásra ösztönözzük! Ennek kialakításához mindenek előtt az szükséges, hogy az óvodában legyen elegendő idő a tevékenykedésre, tapasztalat szerzésre. A nevelőmunka elemzése és értékelése az óvodapedagógus folyamatos feladata, az értékelés tapasztalatai adnak támpontokat a nevelőmunka tervezésének irányvonaláról. 132

133

A fejlesztés keretei A teljes nevelési folyamat, amely vegyes, részben osztott vagy osztott csoportokon belül a gyermeki tevékenységre, önállóságra, döntési helyzetekre és sokoldalú tapasztalatszerzésre épül. A nevelési folyamatba szervesen illeszkedő tanulási folyamat, melynek részei: -

Önálló és irányított tapasztalatszerzés

-

Komplex foglalkozások rendszere, kötetlen és kötött kezdeményezések és foglalkozások

A nevelés időkeretei A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét és időbeosztását. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napi– és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Napirend A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napirend hozzájárul a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételek megteremtéséhez. Biztosítja a gyermekek gazdag, változatos tevékenységét, az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségleteknek megfelelő váltakozását. A napirend lehetővé teszi a szabad levegőn hosszú idejű tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakozását. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. A szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával

kapcsolatos

teendők

(étkezés,

tisztálkodás,

beilleszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába. 133

alvás)

ugyancsak

134

Reggel, különösen tavasszal és nyáron a szabad levegőn való tartózkodás természetes része a gyermekek napi életének. A hűvösebb idő beköszöntével is szükség van a szabad levegőn való tartózkodásra, csupán annak időtartamát csökkentjük. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. A napirenden belül rugalmasan figyelembe vehető az egyes tevékenységek időigénye. A napirend ezen kívül annak megfelelően, ahogy az évszakok változnak, vagy a gyermeki tevékenységek fejlődése ezt indokolttá teszi, változtatható, módosítható. A napirend a gyermekek nyugodt napi életét biztosítja, figyelembe veszi a fejlődés közben bekövetkezett változásokat. A gyermeke szokásrendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát. A napirend általános időkeretei  Játék és szabadidős tevékenység

4-5 óra

 Étkezés-pihenés

2,5-3 óra

 Öltözködés, tisztálkodás

1-1,5 óra



30-35 perc

Foglalkozások, kezdeményezések

A napirendben az egyes tevékenységre fordítható idő rugalmasan változtatható, a körülmények, az évszakok, a váratlan események stb. hatására.

134

135

Napirend Gyermeki tevékenységek

Idő

Alap

645

Gyermekek folyamatos érkezése JÁTÉK

900-920

940

1130

Mindennapi testnevelés, tisztálkodás Reggeli

Játékba integrált tanulás, kötetlen ill. kötelező foglalkozások, kezdeményezések

Gondozás Ebéd

1330-1430 Pihenés

1500

1520-1645

Óvónő

Kiegészítő

Dajka feladatai

Gondozás Önkiszolgálás Egészségügyi szokások gyakorlása

Gyerekek fogadása Együttjátszás

Gondozási feladatokban a gyermek segítése egyéni igény szerint

Spontán ismeretszerzés Egyéni fejlesztés

Mozgásos játék lehetőségének biztosítása

Étkezés elősegítése, segítése, gondozási feladatok

Munka jellegű tevékenységek

Étkezés lebonyolítása, munkajellegű tevékenységek szervezése, kötelező foglalkozások tervezése,szervezése. Szervezett tevékenységek vezetése. Levegőztetés. Udvari játékok a gyermekekkel

Naposság Egyéni megbízatások Önkiszolgálás

Az étkezés megszervezése Gondozási feladatok

Önkiszolgálás Egészségügyi szokások gyakorlása

A pihenés nyugodt feltételeinek biztosítása

Uzsonna, munka Az étkezés jellegű tevékenységek lebonyolítása Uzsonna és szabadon választott tevékenység Gyermekek Egyéni megbízatások. folyamatos Mozgásos játékok hazabocsátása

135

Játékban való részvétel. A játékba integrált tanulás és kötelező foglalkozásra való előkészítés segítése. Gondozási feladatok

Gondozási feladatok differenciált ellátása a gyermekek körül. Étkezéssel kapcsolatos teendők

Gondozási feladatok A játékhoz és a foglalkozásokhoz szükséges eszközök készítése, javítása

136

Hetirend A hetirend elsősorban az óvodapedagógus munkáját segíti abban, hogy nevelőmunkáját a folyamatosság, rendszeresség, tudatosság elvei szerint végezhesse. Ő az, aki legjobban ismeri a gyermekeket, ezért mindenkorra és mindenkire érvényes hetirendet nem lehet meghatározni. Azonban ki kell emelni azokat a vezérelveket, melyek mindenkire érvényesek:  A gyermekeknek naponta szükségük van szervezett mozgásra, tornára  Heti egy alkalommal minden csoportban kötelező testnevelés foglalkozást tartani  A heti alaphangulatot az adott évszak nyújtotta élményanyag, hagyományok, ünnepek, a gyermekhez közelálló események határozzák meg, amelyek több héten keresztül is ismétlődhetnek  Naponta legyen lehetőség éneklésre, vizuális tevékenységre, verselésre, mesére a választhatóság elvei szerint 

A képesség-fejlesztések és a játékosság elveinek tiszteletben tartásával szükség van a tanulási helyzetek szervezésére is

 A hét keretén belül legyen egy-egy nap, amikor egy bizonyos tevékenységi forma hangsúlyozott és kezdeményezett a képességfejlesztő céloknak megfelelően  A heti tervet közösen készítik el a csoport óvónői, egyeztetve a másik csoporttal (eszköz, udvar, tornaterem használat miatt)  Az időkeretek a gyermekek fejlettségéhez igazodjanak, ne lépjék túl a 30-35 percet, kisebbeknél a 20-25 percet Hetirend (szeptember-május) Hétfő:

mese-vers, mozgás

Kedd:

mese-vers, rajzolás, mintázás, kézimunka

Szerda:

mese-vers, külső világ tevékeny megismerése, mozgás

Csütörtök: mese-vers, ének-zene, énekes játékok Péntek:

mese-vers, külső világ tevékeny megismerése 136

137

A hetirend a nevelési év elején teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési év végén. Különösen a beszoktatás idején figyeljünk arra, hogy minél lazább, rugalmasabb és alkalmazkodóbb hetirendet állítsunk össze. Később az iskolára való felkészítés feladatai a hetirend és a napirend pontosabb betartását helyezik előtérbe. Feladatunk (a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban): -

a heti, kétheti, havi nevelési-tanulási terv elkészítése;

-

hetirend és sokféle tevékenységet biztosító napirend összeállítása;

-

a gyermek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése

-

a nevelőmunka folyamatos értékelése

12. Gyermekvédelem Óvodánk nem tartozik a veszélyeztetett intézmények közé, a gyermekvédelmi tevékenység mégis nagyon fontos szerepet kap munkánk során. A gyermekvédelmi felelős személyét az óvodavezető választja ki, aki munkáját összehangolja a gyermekjóléti szolgálattal és a fenntartó önkormányzattal. Ha munkavégzése során a gyermeket veszélyeztető körülményt talál, és azt nem tudja pedagógiai eszközökkel megszüntetni, haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival. Az alapellátás feladata:  a megelőzés, mely elhárítani-enyhíteni igyekszik a gyermeket érintő bármilyen kóros hatást  segítségnyújtás a családokban élő gyermekek gondozásához, anyagi támogatás és intézményellátás

137

138

A gyermekvédelmi jogokról  A gyermeknek joga van a biztonságos, egészséges környezetben való nevelődésre s arra, hogy óvodai életrendjét életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák  A gyermek emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, védelmet kell biztosítani számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben  Joga van képességeinek, adottságainak, nemzeti, etnikai hovatartozásának megfelelő neveltetésben részesülnie. 

Joga van az állapotának, személyes adottságainak megfelelő, megkülönböztetett ellátáshoz, különleges gondozáshoz, rehabilitációs célú ellátáshoz



Családja anyagi helyzetétől függően különböző kedvezményekben részesülhet ellátása során: pl. kedvezményes – akár ingyenes - étkezés, a költségfizetés halasztása vagy részletekben való fizetés

Az óvoda minden dolgozója ügyel arra, hogy semmilyen formában ne sértse meg a gyermek személyiségének kibontakozásához való jogát, cselekvési szabadságát és életkorának megfelelően biztosítsa önrendelkezési jogát. Különös gondozást igénylő gyermekek Intézményünkben integráltan neveljük azokat az enyhén sérült vagy részképességrészfunkció zavaros gyermekeket, akik normál óvodai csoportba beilleszthetőek, nevelésük, fejlesztésük nem igényel speciális szaktudást. Minden esetben felvesszük a kapcsolatot a sérült gyermekeket fejlesztő orvossal, pszichológussal vagy más szakemberrel és az ő segítségével dolgozzuk ki az adott gyermek számára megfelelő, személyre szóló, sajátos fejlesztő-, korrekciós-, rehabilitációs pedagógiai eljárásokat. Az óvodai nevelés a különös gondozást igénylő gyermekek esetében is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik.

138

139

Meghatározások Hátrányos helyzetű gyermek fogalma: az akit, családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította . /Közoktatási Tv.121.§ (1) / Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletet ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozata szerint legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, vagy akit tartós nevelésbe vettek. Veszélyeztetett gyermek fogalma: veszélyeztetett az a gyermek, akinél a hátrányos jelenségek halmozottan jelennek meg.

13. Speciális szolgáltatásaink Óvodánk a törvényben meghatározottakon kívül egyéb - a szülők igényei alapján meghatározott szolgáltatásokat is nyújt a hozzánk járó gyermekek számára. Szolgáltatásaink:  Angol nyelvi oktatás a nagycsoportosok számára, heti egy alkalommal, angol nyelvtanár vezetésével;  „Zeneovi” – a középső- és nagycsoportos korú gyermekek számára, heti egy alkalommal, zenepedagógus vezetésével;  Logopédiai foglalkozás, valamint fejlesztő foglalkozás a beszédhibás, a megkésett beszédű, illetve a részképesség-zavarokkal rendelkező gyermekek számára, heti két alkalommal, logopédus vezetésével. A logopédia foglalkozások kivételével a többi szolgáltatás önköltséges. A törvényi kereteken belül maradva, az óvoda helyiséget biztosít e programok lebonyolításához, melyeket a nevelési időn túl lehet igénybe venni. 139

140

14. Ünnepeink, hagyományaink Óvodánkban szeptembertől május 31-ig a következő ünnepekkel egészítjük ki programunkat (az ünnepek pontos dátumát, a feladatokat és felelősöket a mindenkori éves pedagógiai munkaterv tartalmazza):  Október 4 – Az állatok világnapja Előzetes egyeztetés alapján, a szülőkkel karöltve kisállatokat (akváriumi halak, nyúl, kutya, hörcsög, papagáj, stb.) hoznak a gyermekek az óvodába. A délelőtt folyamán közvetlenül láthatják a gyermekek az állatokat, megsimogathatják őket, tulajdonosaik

mesélnek

szokásaikról,

gondozásukról,

külső

jegyeikről,

táplálkozásukról stb.  Október 6. – Aradi Vértanúk napja

Emléksarkot rendezünk be az óvoda aulájában. Kihelyezzük a 13 vértanú képét, gyertyát gyújtunk - mely az egész nap folyamán ég – és néhány mondatban ismertetjük a gyermekekkel az akkor történt eseményeket.  Október 23. – Nemzeti Ünnep Gyermekeink ünnepi ruhába öltözve érkeznek az óvodába ezen a napon. A középső- és nagycsoportosok – a korábban készített zászlóikkal és virágokkal – elsétálnak a Községháza előtti kopjafához, ahol az 1956-os forradalom hőseire emlékezünk. E nemzeti ünnepünk (hasonlóan az október 6.-hoz és a március 15-hez) életkori sajátosságaikból adódóan még elvont a 3-6-7 éves gyermekek számára, ezért igyekszünk külsőségekkel érzékeltetni velük az ünnep hangulatát (ünnepi ruha, gyertyagyújtás, séta a kopjafához, stb.).  November 11. – Márton-napi vásár

Márton napjára apró ajándéktárgyakat készítenek az óvoda dolgozói és a szülők (mécses tartók, harangok, termésbábok, angyalkák, stb.), melyek az aulában berendezett

vásártérben

jelképes

összegért

megvásárolhatóak.

Az ebből befolyt összeget játékokra, mesekönyvekre, dekorációra fordítjuk. 140

141

 December 6. – Mikulás Az óvodánk egyik legkedvesebb ünnepe. A Mikulás várása napokkal korábban már ünnepivé varázsolja az óvodai légkört. Gyermekeink dalokkal, versekkel fogadják a Mikulást, aki mikulás-csomaggal kedveskedik a gyermekeknek.  December – Karácsony Minden év karácsonyán az óvoda aulájában karácsonyfát állítunk fel a gyermekek örömére. Az ünnepségre délután kerül sor, szülők, barátok részvételével. Gyermekeink műsorral (versekkel, dalokkal, betlehemes játékkal) készülnek erre az ünnepre. Ezen a napon ünnepi teríték kerül az asztalokra és ünnepi ételt fogyasztunk mindannyian. Az ünnepi hangulatot, a meghitt, családias légkört az ünnepet megelőző munkadélutánon a szülőkkel együtt teremtjük meg. Közösen feldíszítjük az óvodát, a csoportszobákat, ablakdíszeket készítünk, mézeskalácsot sütünk.  Február – Farsang Télűző ünnepünket mindig február hónap végén rendezzük meg. Az ünnepségre délután kerül sor az óvoda aulájában, melyet korábban az óvoda dolgozói farsangi hangulatúvá varázsolnak, feldíszítenek. Minden gyermek jelmezbe öltözik, melyet szüleik illetve a pedagógusok készítenek a számukra. A nagycsoportosok a jelmezükhöz illő versekkel mutatkoznak be a vendégek (szülők, barátok, rokonok) előtt, a kisebbek jelmezes felvonulással, jelmezük bemutatásával teszik hangulatosabbá ezt a délutánt. A bemutatkozás után zenés-táncos mulatság következik. Szülő-gyermekpedagógus egyaránt részt vesz a mulatságban.  Március 15. – Nemzeti Ünnep Hasonlóan az októberi ünnephez, ünnepi ruhába öltözve érkeznek reggel a gyermekek az óvodába. A pedagógusok feladata gondoskodni arról, hogy minden gyermeknek legyen kokárdája.

141

142

A korábban készített zászlókkal, nemzeti színű szalagokkal és virágokkal a nagyobb gyermekek sétát tesznek a kopjafához, s ott emlékeznek az 1848-as hősökre. A kisebbek az óvoda előtti teret díszítik fel, s teszik ünnepi hangulatúvá. Az óvónők feladata, hogy a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő ismereteket szerezzenek az ünnep sajátosságairól.  Április – Húsvét E tavasz ünnepünket minden csoport a maga hagyományainak, szokásainak megfelelően alakítja. A pedagógusok apró ajándékokat készítenek gyermekeiknek. A fiúk locsoló versekkel kedveskednek lánytársaiknak és óvónőiknek. A tavaszvárás, a természet ébredésének kellemes érzése kell, hogy áthassa ezt az ünnepet.  Május – Anyák napja Minden csoport külön-külön készül e gyönyörű napra. Az óvodapedagógusok feladata megszervezni és lebonyolítani az ünnepi műsort, ahol a gyermekek versekkel, dalokkal és apró – általuk készített – ajándékkal kedveskednek édesanyjuknak és nagymamáiknak.  Május – gyermeknap A

gyermeknapot

a

testvérekkel,

családokkal

közösen

ünnepeljük.

A

nevelőtestület feladata, hogy kidolgozza adott évben milyen formában kívánja a gyermeknapot megszervezni, lebonyolítani. Lehet közös kirándulást tervezni, ügyességi játékokkal, zenés műsorral tarkított programot kidolgozni. Fontos, hogy a gyermekek örömüket leljék, jól érezzék magukat, önfeledten, igazi gyermekként éljék meg ezt a napot.  Május – Rajzkiállítás Hagyományosan minden év májusában rajzkiállítást rendezünk az év folyamán készült gyermeki munkákból. A kiállítás a „Látod, amit érzek?” címet viseli.

142

143

Ez az alkalom lehetőséget ad arra, hogy gyermek és pedagógus bemutathassa közös munkáikat és jó lehetőség arra, hogy szülők és nem szülők betekintést nyerjenek a kiállított munkákon keresztül az óvoda mindennapjaiba, az ott folyó munkába.  Május – Évzáró Május hónap legvégén – egy szombat délelőtt – ünnepséggel zárjuk az évet. A nyári szünet előtt valamennyi óvodás elbúcsúzik az iskolába készülő nagycsoportosoktól,

a

szülőknek

és

más

érdeklődőknek

pedig

zenés

tornabemutatóval igyekszünk értékessé tenni e napot.  Megemlékezések -

Víz világnapja

Március 22.

-

Föld napja

Április 22.

-

Madarak, fák napja

Május 10.

15. Az óvoda kapcsolatrendszere Az óvodát óvó-, védő-, személyiségfejlesztő funkciója összekapcsolja a családdal és más intézmények munkájával. Ezek az intézmények (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) az óvodai élet alatt és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében. A kapcsolattartás formái alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában nyitottak és kezdeményezők vagyunk.

143

144

15.1 Az óvoda és a család A gyermeket érő legkorábbi határrendszer a család. A család legfontosabb funkciója a gyermeknevelés, melyre az óvodai nevelés épül. A kettő összhangja, az óvoda folyamatos együttműködése a szülőkkel, a gyermekek harmonikus fejlődésének feltétele. Az óvoda nem vállalhatja át a család nevelési feladatainak megoldását, de kiegészítheti, segítheti azt. Alapelvek:  A szülőkkel való folyamatos együttműködésre törekszünk. 

Az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban, jó partnerkapcsolatban valósul meg, melynek alapja a kölcsönös bizalom, egymás munkájának tisztelete és a segítségnyújtás.

 A jó együttműködés érdekében folyamatosan tájékoztatjuk egymást a gyermekkel kapcsolatos információkról, a gyermek fejlődéséről, fejlettségéről.  Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

Az együttműködés tartalma:  Az óvoda feladataihoz tartozik a család támogatása, a család nevelési funkciójának erősítése, kiegészítése. A családból az óvodába történő átmenetet segíti a gyermek fokozatos bekerülése a csoportba, a szülővel együtt történő beszoktatás. A családból érkező gyermek beszoktatási ideje eltérő lehet; attól is függ, milyen közösségből jött, mennyi időt töltött a családon kívül közösségben. 

Óvodába kerülés előtt, családlátogatás során képet kapunk a gyermek családban elfoglalt helyéről, környezetéről, szokásairól, a szülők nevelési elveiről.

144

145

 Naponként párbeszédre kerülhet sor a gyermek érkezésekor és távozásakor. Ilyenkor a fontos, napi információk átadása történik meg. Ezek a beszélgetések csak rövid ideig tartanak, hiszen a csoporttól elvonják az óvónőt.  A szülők részéről lehetőség van a csoport életének megismerésére. Ez előre megbeszélt időpontban lehetséges, amikor egy-egy szülő megfigyelheti a csoport, ezen belül gyermeke életét. 

Komolyabb, négyszemközti, bizalmas jellegű beszélgetést igénylő problémák megbeszélésére a fogadóóra alkalmas. A közös megoldáskeresés lehetőségét minden olyan esetben biztosítjuk, amikor a szülő ezt igényli, vagy olyan probléma merül fel az óvodában, amit a szülővel együtt tudunk megoldani.



A csoportos találkozások, szülői értekezletek jó alkalmat adnak arra, hogy a szülők megismerkedhessenek óvodánk rendjével, elvárásaival, feladataival. A szülők elmondhatják gondjaikat, észrevételeiket, javaslataikat. Fontos az értekezlet légköre, ami közvetlenséget, egymásra figyelést áraszt. Ezt biztosítja a szülők érdeklődésére is számot tartó téma megválasztása. A szülői értekezleten egy-egy nevelési, egészségügyi vagy egyéb kérdés megbeszélésére is sor kerül

 Az óvoda és a család kapcsolatának alakulásában fontos szerepe van a szülői munkaközösségnek,

mely

koordinálja

és

kezdeményezi

a

folyamatos

együttműködést. Egyes programok szervezésében a szülő nemcsak mint néző, kísérő, hanem mint az óvónő segítőtársa vehet részt (pl. nagyobb séta, kirándulás) Az együttműködést gazdagító tevékenységek:  Karácsony előtt, az adventi időszakban munkadélután szervezése a szülőkkel közösen, ahol karácsonyi asztaldíszeket, karácsonyfadíszeket készítünk, feldíszítjük a csoportokat, mézeskalácsot sütünk.  Kirándulások, melyekbe a szülőket is bevonjuk.

145

146 

Jeles napok megünneplése a szülőkkel együtt: -

Karácsony

-

Farsang

-

Anyák napja

-

Évzáró

 Szülők bálja, melyet minden évben megrendezünk.

15.2 Az óvoda és bölcsőde, nevelőotthon Az óvoda kapcsolatot alakít ki a bölcsődével és egyéb szociális intézményekkel. A gyermeket óvodába lépés előtt ezek az intézmények nevelik, ezért az átmenet zökkenőmentessé tétele érdekében fontos, hogy az óvoda olyan tartalmi kapcsolat alakítson ki, amely során megismerhetik, segíthetik egymás nevelő munkáját. A kapcsolattartás formái: látogatások, tapasztalatcserék, továbbképzések, szülői értekezletek.

15.3 Az óvoda és az iskola Az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet megkívánja az óvoda és az iskola nevelőmunkájának összehangolását, a két intézmény együttműködését. Tervszerű, folyamatos kapcsolattartásra törekszünk. A kölcsönös érdeklődés, tisztelet és a gyerekek megismerése alapján hangoljuk össze nevelési törekvéseinket. Lehetőséget adunk a tanítóknak az óvoda napi- és hetirendjének, az egészséges életmód, a közösségi élet szokásainak, a hagyományoknak, nevelési eszközöknek, módszereknek megismerésére. Tájékoztatást adunk személyes beszélgetések alkalmával a gyermekek fejlődéséről, egyéni fejlődési üteméről, az egyéni bánásmód alkalmazásának tapasztalatairól és az esetleges alkalmazkodási nehézségekről. Az óvodába ellátogató pedagógusok természetes élethelyzetükben figyelhetik meg a gyermekeket.

146

147

A gyermekekkel együtt az iskolába is ellátogatunk, ahol megismerkedhetnek leendő tanítóikkal, az iskolai taneszközökkel, a tanórával, betekinthetnek az iskolai életbe. Tapasztalatunk, hogy a vonzó, pozitív élmények az iskolába lépés örömteli várását eredményezik. Gyermekeink iskolai beilleszkedését figyelemmel kísérjük, a hasznosítható tapasztalatokat beépítjük munkánkba. Egymás értekezleteit, rendezvényeit szívesen látogatjuk.

15.4 Az óvoda és fenntartója, az önkormányzat Az együttműködés folyamatos és rendszeres. Értekezleteink, ünnepségeink felől érdeklődnek, ott részt vesznek, arról tájékozottak. A nyugodt, zavartalan működés feltételeit lehetőség szerint biztosítják (fenntartási költségek, személyi ellátottság).

15.5 Az óvoda és az egészségügyi szakemberek (orvosvédőnő) A testi fejlődésben való lemaradás felfedezése, betegségek felismerése és a testi hibák okainak keresése az egészségügy feladata. E feladatok ellátóival kapcsolatunk folyamatos és személyes. Óvodánk orvosa a rendellenességek kiszűrésére az óvodában évenként vizsgálatot szervez, ahol a talált betegségek, korrigálásra szoruló deformitások kezelése érdekében ez szakorvoshoz irányítással folytatódik. A kapcsolat folyamatosságát a védőnői látogatások is biztosítják.

147

148

15.6 Szakmai szolgáltató szervek 1. Egységes Pedagógiai Szakszolgálat: speciális problémák 2. Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottság: különleges esetek 3. Pedagógiai

Szakmai

Szolgáltató

Intézet:

pályázatok,

tanfolyamok,

továbbképzések 4. Gyermekjóléti Szolgálat

15.7 Kapcsolat más óvodákkal Folyamatos szakmai kapcsolat kiépítését kezdeményezzük a környék, illetve a hasonló

adottságokkal

és

elképzelésekkel

rendelkező

óvodákkal,

óvodapedagógusokkal.

16. Minőségbiztosítás A folyamatosan magas színvonalú nevelőmunka biztosítása érdekében intézményünk minőségpolitikát alkotott és minőségfejlesztési rendszert működtet. Óvodánkban a COMENIUS 2000. Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. Intézményi Modell kiépítése alapján dolgozunk.

148

149

17. Eszköz- és felszerelési jegyzék 1. Az óvoda helyiségei: -

csoportszobák száma:

3

-

tornaszoba:

1

-

logopédiai foglalkoztató:

1

-

játszóudvar:

1

-

óvodavezetői iroda (egyben nevelői szoba): 1

-

gyermeköltöző:

2

-

gyermekmosdó:

2

2. Kiszolgáló helyiségek: -

felnőtt öltöző:

2

-

melegítő konyha:

1

-

tálaló-mosogató:

1

-

felnőtt mosdó:

4

-

raktár:

5

3. Bútorzat: -

óvodai fektető:

50

-

fektető tároló:

2

-

gyermekszék:

80

-

gyermekasztal:

12

-

fényvédő függöny:

4

-

szőnyeg:

8

-

játéktartó szekrény:

-

élősarok-állvány:

-

óvodapedagógusi asztal + szék:

-

textiltároló szekrény:

3

-

tornapad:

5

-

tornaszőnyeg:

2

15 2 3+6

149

150

-

bordásfal:

6

-

többfunkciós mászó-készlet:

1

-

ovikondi:

1

4. Logopédiai foglalkoztató: -

tükör:

1

-

asztal:

2

-

szék:

-

szőnyeg:

1

-

szekrény:

3

6+1

5. Játszóudvar: -

kerti asztal:

-

-

kerti pad:

-

-

babaház:

3

-

udvari homokozó:

3

-

mászóka:

2

-

csúszda:

3

-

mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő mozgásigényt kielégítő eszközök:

5

6. Óvodavezetői iroda: -

íróasztal és szék:

1+1

-

tárgyalóasztal és szék:

1+6

-

telefon /telefax:

-

számítógép és nyomtató:

-

fénymásoló:

1

-

könyvszekrény:

1

-

iratszekrény:

1

-

szőnyeg:

1

1 1+1

150

151

7. Gazdasági iroda: -

íróasztal + szék:

2+2

-

iratszekrény:

1

-

írógép:

1

-

telefon:

1

-

számítógép:

1

8. Gyermeköltöző: -

öltözőszekrény ruhatároló fogassal:

9

-

öltöző pad:

9

-

törölköző tartó:

5

-

falitükör:

6

-

rekeszes fali polc

4

9. A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök: -

Mozgásos

játékokhoz,

szerepjátékokhoz,

építő,

konstruáló

játékokhoz,

szabályjátékokhoz, dramatizáláshoz és bábozáshoz szükséges anyagok, eszközök; -

A mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök;

-

Ének, zene, énekes játékok eszközei, hangszerek;

-

Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei, mesekönyvek, mesefilmek, diafilmek;

-

Értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök;

-

Ábrázoló

tevékenységet

(rajzolás,

festés,

mintázás,

építés,

képalakítás,

kézimunka) fejlesztő anyagok, eszközök; -

A természeti-, emberi-, tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok.

151

152

10. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök -

video;

-

televízió;

-

magnetofon;

-

diavetítő;

-

vetítővászon;

-

hangszerek;

-

egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

11. Egészség- és munkavédelmi eszközök -

mentőláda;

-

zárható gyógyszerszekrény;

-

tűzoltó készülék;

-

munkaruha, védőruha

A rendelkezésünkre álló eszközök mennyisége a csoportlétszámoknak megfelelő, elősegít bennünket abban, hogy a napi pedagógiai tevékenységeinknek maximálisan eleget tudjunk tenni.

18. Az óvoda szakmai dokumentumai -

Helyi Nevelési Program

-

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

-

Éves pedagógiai munkaterv

-

Csoportnaplók

-

Felvételi és mulasztási naplók

-

Házirend

-

Nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyvei

-

Szervezeti Működési Szabályzat

-

Közalkalmazotti Szabályzat

-

Intézményi Minőségirányítási Program 152

153

19. Legitimizációs záradék A Helyi Nevelési Programot a nevelőtestület .............................................................. megtartott ülésén elfogadta. Balatonfenyves, 2010. …………………….

…………………………… Óvodavezető

A Helyi Nevelési programot a Szülők Közössége ………………………………… megtartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Balatonfenyves, 2010. ……………………

…………………………. A SZK elnöke

A balatonfenyvesi Napköziotthonos Óvoda Kisfenyő Óvoda Helyi Nevelési Programját Balatonfenyves Önkormányzat Képviselő testülete ………………………………… megtartott ülésén jóváhagyta. Balatonfenyves, 2010……………………..

………………………….. Polgármester 153

154

20. Felhasznált irodalom 1. Pereszlényi Éva: A Helyi Óvodai Nevelési Program szakmai feltételrendszere – Alcius Bt. Bp. 1997. 2. Füle Sándor Dr.: A pedagógia program készítése – OKI Bp.1997. 3. Módszertani segédanyagok. Pedagógia programkészítés az óvodában – Debrecen 1996. 4. Lewin: A nevelés rendszere – Tankönyvkiadó, Bp. 1973 5. Keményné Dr. Pálffy Katalin: Bevezetés a pszichológiába – Tankönyvkiadó Bp. 1989. 6. Mérei Ferenc-V. Binet Ágnes: Gyermeklélektan – Gondolat Kiadó Bp. 1985.

7. Óvodai Nevelés Programja – Országos Pedagógiai Intézet 1989. 8. Közoktatási Törvény M.K.LXXIX. Tv. 1993. 9. Óvoda az ezredfordulón – Művelődési és Közoktatási Minisztérium Bp.1998. 10. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék – Tankönyvkiadó Bp. 1982. 11. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Komplex Prevenciós Óvoda Program (Kudarc nélkül az iskolában) – Volán Humán Oktatási szolgáltató Rt. 1997. 12. Kunos Andrásné: Gimnasztika az óvodában – Tankönyvkiadó Bp. 1986. 13. Fábián Katalin: A tevékenységközpontú óvoda nevelési programja – Fabula Bt. Miskolc 1996. 14. Pereszlényi Éva - Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Játék-mozgás-kommunikáció (óvodai nevelési program) – OKI 1997.

Egységes szerkezetbe foglalva: 2011. 06. 15.

154

155

Előterjesztés Balatonfenyves Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. júniusi testületi ülésére Tárgy: előterjesztés a Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár 2011/2012-es tanévre vonatkozó tantárgyfelosztás jóváhagyásáról. A Fekete István Általános Iskola a 2011/2012-es tanévben 8 osztállyal indul. 1, A tanóra számokat az 1993. évi LXXIX. Közoktatásról szóló törvény 52.§(3) alapján állapítottuk meg. Az évfolyam száma

1. o. 2. o. 3. o. 4. o. 5. o. 6. o. 7. o. 8. o. Össz óraszám Napközi Tanulószoba, ügyelet Szakkör Fejlesztés Korrepetálás Könyvtár Bontásból adódó óraszám Saját pedagógussal és óraadóval ellátandó óraszám Angol Logopédia Gyógytestnevelés Ellátandó összes óraszám

Kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete

bekezdése

A nem kötelező tanórai foglalkozások %-os aránya a heti időkeretre vetítve, Kt.52.§

A nem kötelező tanórai foglakozások óraszámban kifejezve

10 10 10 10 25 25 30 30

2 2 2 2 6 6 8 8 36

20 20 20 23 23 23 27, 5 27, 5 184 23 23 21 15 8 15 5

294 4 8 1 307 óra 155

156 2. Az ellátandó óraszámhoz szükséges pedagógus óraszám összetétele a 2011/2012-es tanévben: 12 fő pedagógus kötelező óraszáma heti 22 óra, 3 fő óraadó heti óraszáma

264 óra 10 óra

1 fő igazgatóhelyettes kötelező óraszáma heti

12 óra

1 fő igazgató kötelező óraszáma heti

8 óra

A Pedagógiai Program által biztosított feladatok ellátására az óraadók heti óraszáma

13 óra

A kimutatás szerint összesen ellátott óraszám:

307óra

Kérem a Képviselő-testületet a 2011/2012-es tanév tantárgyfelosztását szíveskedjék jóváhagyni. Balatonfenyves, 2011-06-15

Tisztelettel: Magyarfiné Kalmár Franciska igazgató

156

Összefoglaló a 2010/2011-es tanévben végzett minőségfejlesztési program felmérésének eredményeiről

Balatonfenyves,2011.06.15. Készítette: Hilszenráth Györgyné, Tüskéné Kövesdi Éva, Vecsera Jánosné

Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár Balatonfenyves

Tartalomjegyzék

BALATONFENYVES KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL ....................................................1 Május 25-i testületi ülés.............................................................................................................. 3 Június 6-i testületi ülés................................................................................................................3 1.) Az intézmény környezete, partnerek..................................................................................... 7 Az anyagi feltételek.....................................................................................................................8 Szervezeti – vezetési jellemzők................................................................................................ 10 A szakmai munka hatékonysága, eredményessége...................................................................18 A működés személyi feltételei.................................................................................................. 24 Tantervi programok, taneszközök, tevékenységek................................................................... 25 Tanulói teljesítmények, a tanulók neveltségi szintje.................................................................28 Kapcsolat az iskolafenntartóval, az önkormányzati döntések megvalósítása...........................31 A nevelő-oktató munka értékelése............................................................................................31 A gyermekvédelmi munka az intézményben............................................................................ 32 A könyvtári munka értékelése...................................................................................................33 Dolgozói - és gyermekbaleseti statisztika................................................................................33 Külső kapcsolatok.....................................................................................................................33 Az intézmény pályázatokon való részvétele............................................................................. 35 Egyéni arculat, sajátosságok..................................................................................................... 35 Összegzés.................................................................................................................................. 36 A nevelő-testület ...................................................................................................................... 64 - a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre,...................................................................... 64 Összefoglaló a partnerazonosítás folyamatáról.......................................................................159 Közvetett................................................................................................................................. 159 Összefoglaló a partneri igények, elégedettség, elégedetlenség felméréséről..........................160 Összefoglaló a partneri igényfelmérés eredményeiről............................................................165 Összefoglaló a partneri elégedettség eredményeiről...............................................................166 Összefoglaló a partneri elégedetlenség eredményeiről...........................................................167 Összefoglaló a bevezetett intézkedési tervek megvalósulásáról.............................................169 Beszámoló a 2010-es kompetenciamérés eredményeiről....................................................... 172 I. rész ......................................................................................................................................196 Helyzetfeltárás.........................................................................................................................196 II. rész .....................................................................................................................................197 III. rész ................................................................................................................................... 209 –törlendő- 2011. 01.01. naptól nem része a szakmai programnak..........................................209 Forrás...................................................................................................................................... 228 I. saját forrás............................................................................................................................228 Összesen..................................................................................................................................228

158

Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár Balatonfenyves

Összefoglaló a partnerazonosítás folyamatáról A támogató szervezet, az igazgató és a DÖK segítő tanára 2010. szeptember 30-án felülvizsgálta az elkészített partnerlistát. A megbeszélés után a nevelőtestület legitimálta.

Partnerlista Partnerek

Kapcsolattartás

Közvetlen szülő

a szülői szervezet mindenkori elnöke

pedagógus

igazgató

tanuló

a DÖK segítő tanára

fenntartó: Községi Önkormányzat Polpolgármester gármesteri Hivatala következő iskolafokozat

igazgató, pályaválasztási felelős

Szabó Ferenc Zeneiskola

igazgató

Családsegítő Szolgálat

családgondozó

óvoda

óvodavezető

katolikus egyház

pap

református egyház

lelkész

Megyei Pedagógiai Intézet

igazgató

Közvetett

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Gyermekekért Alapítvány

a bizottság vezetője a kuratórium vezetője

159

Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár Balatonfenyves

Összefoglaló a partneri igények, elégedettség, elégedetlenség felméréséről A partneri igény- és elégedettség-felmérés menete, módja a) A partneri igény- és elégedettség-felmérés célja a partnerek igényeinek, elvárásainak megismerése, valamint elégedettségének növelése. Szükség esetén a nevelő-oktató munka céljainak, prioritásainak felülvizsgálata, esetleg módosítása. b) Mintavételi szempontok Pedagógus: A minta nagysága: Az érintettek száma:

valamennyi pedagógus 13 fő

A minta nagysága: Az érintettek száma:

3-8. osztályos tanulók 99 fő

A minta nagysága: Az érintettek száma:

2-3-4-5-6-7-8. osztályos tanulók szülei 111 fő

Tanulók:

Szülők:

c) A felmérés tartalmi szempontjai A következő területeket vettük figyelembe a kérdéscsoportok kialakításakor:  A tanítás, nevelés minősége  Nevelési, oktatási eredmények  Környezet, tárgyi feltételek  Kapcsolattartás Ezt követően a kérdéscsoportokon belül eldöntöttük, hogy konkrétan mit kérdezünk, tehát a kérdéscsoportokat tovább bontottuk. A minőségi kör konzultációs jelleggel, konszenzusos módon súlyozta és alakította ki a végleges kérdéssort, oly módon, hogy a gyermekek és a külső partnerek igényei is a legoptimálisabb mértékben megjelenjenek.  A tanítás, nevelés minősége: - A délutáni programok széles kínálata - A tanulók értékelése - A gyermekek közérzete az intézményben - Hagyományok ápolása - Pedagógiai érzékenység - A gyerekekkel történő személyes törődés - Napközi, tanulószoba  Nevelési-oktatási eredmények: - Továbbtanulási lehetőség - Tanuláshoz való viszony - Neveltségi szint, viselkedéskultúra - Nyelvtanulás lehetősége - Tehetséggondozás 160

Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár Balatonfenyves

- Tanulás tanulása - Sportolási lehetőség - Felzárkóztatás - Önellátás képességének kialakítása - Család tiszteletére nevelés  Környezet: - Felszereltség - Tisztaság, rend - Étkeztetés  Kapcsolatok: - Szülőkkel való kapcsolattartás

161

Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár Balatonfenyves

Nevelési-oktatási eredmények

Környezet Kapcsolatok

A délutáni programok széles kínálata A tanulók értékelése A gyermekek közérzete az intézményben Hagyományok ápolása A gyerekekkel történő személyes törődés Napközi, tanulószoba Továbbtanulás Tanuláshoz való viszony Neveltségi szint, viselkedéskultúra Nyelvtanulás lehetősége Tehetséggondozás Sportolási lehetőség Felzárkóztatás Önellátás képessége Család tiszteletére nevelés Felszereltség Tisztaság Étkeztetés Szülőkkel való kapcsolattartás

Szülők

A tanítás, nevelés minősége

Gyermek

Partnerek, kérdéscsoportok

Pedagógus

Szempont- és kérdésrendszer a teljes partneri körre vonatkozóan

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x x x

x

x

x

x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x

d) Mérési módszerek Minden partner esetében SWOT-analízist és kérdőívet használtunk. A SWOTanalízisből csak az erősségre és a gyengeségre kérdeztünk rá. Az erősséget azonosítottuk az elégedettséggel, a gyengeséget pedig az elégedetlenséggel. A kérdőíven nyitott és zárt kérdés is található. A zárt kérdésnél a válaszadás értékskálán történik 1-től 4-ig. A nyitott kérdésekkel javaslatokra, igényekre, elégedettségre, elégedetlenségre kérdeztünk rá. Fontosnak tartottuk, hogy a szülői és a tanulói kérdőíveken szerepeljen olyan kérdés, amely a tanuló általános közérzetére kérdez rá, vagyis, hogy szeret-e ebbe az iskolába járni. A kérdőívek összeállításánál a nyitott önértékelésnél kidolgozott kérdéssorozatot alakítottuk át a partnerek számára. Ez teszi lehetővé az összehasonlítást. A kérdőívek kitöltésénél minden esetben biztosítottuk a névtelenséget. 162

Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár Balatonfenyves

A feldolgozás eredményességéhez a kérdőívek visszaérkezésének legalább 25 %-át vártuk. e) A felmérés körülményei, ideje: Közvetlen partnereink igényeit és elégedettségét egyszerre mértük fel, egy kérdőíven, illetve a SWOT-tal. Ennek menete és időpontja: PARTNER

IDŐPONT

MÓD

Pedagógus (kérdőív, SWOT) Gyerek (kérdőív, SWOT) Szülő (kérdőív, SWOT)

2011. január 28.

önállóan

team

Comenius doboz

2011. január utolsó hete 2011. február első hete

osztályfőnöki órán szülői értekezleten

osztályfőnök

Comenius doboz

team

Comenius doboz

163

FELELŐS

A BESZEDÉS MÓDJA

Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár Balatonfenyves

f) A kérdőívek visszaérkezési aránya Partner Pedagógus tanuló szülő fenntartó köv. isk. munkatárs

A kiadott kérdőívek száma 13 db 99 db 111 db 7 db 2 db 11 db

A visszaérkezett kérdőívek száma 10 db 97 db 85 db 3 db 1 db 8 db

A visszaérkezett kérdőívek aránya 77 % 98 % 77 % 43 % 50 % 73 %

Minden partner esetében előfordult, hogy nem válaszolt minden kérdésre. Ebben az évben is a szülői felmérést a szülői értekezleten végeztük el, ennek ellenére a nyílt kérdésre 32 % nem válaszolt.

164

Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár Balatonfenyves

Összefoglaló a partneri igényfelmérés eredményeiről A nyitott kérdésre megküldött válaszokat témakörönként csoportosítottuk, majd a válaszok gyakorisága alapján rangsoroltuk. A következő összefoglaló rögzíti az igényfelmérés eredményét. Pedagógus - a tanuláshoz és a tanításhoz szükséges feltételek biztosítása -

együttműködés

-

nyugodt körülmények

Tanuló - fegyelmezettebbek legyenek a gyerekek -

több sportolási lehetőség

-

játéknap

Olyan igények is felmerültek, melyeket nem teljesíthetőknek véltünk: jakuzzi, biciklizés a pályán, rágózás az órán, csocsóasztal Szülő -

továbbtanulásra való felkészítés, biztos tudásalap

-

egészséges életmódra nevelés

-

a tanulókra való odafigyelés, személyes törődés

Fenntartó -

továbbtanulási esélyek növelése

-

hagyományok ápolása

-

pályázaton való részvétel

Következő iskolafokozat -

megfelelő előképzettségű tanulók képzése

-

tisztelettudó magatartás

165

Összefoglaló a partneri elégedettség eredményeiről Partnereink elégedettségét és elégedetlenségét a SWOT-analízis eredményeinek és a kérdőívek zárt kérdéseinek összegzése adta. A SWOT-analízis eredményeit témakörönként csoportosítottuk, majd a válaszok gyakorisága alapján rangsoroltuk. A következő táblázat mutatja a partneri elégedettség és elégedetlenség eredményeit.

Pedagógus

Tanuló

1. Jó, együttműködő kollektíva 1. Sportolási lehetőség 2. Tehetséggondozás, 2. A tanárok oktatói, felzárkóztatás nevelői munkája 3. Közös programok, 3. Közös programok, hagyományok ápolása hagyományok 4. Környezet ápolása 4. Étkezés 5. Környezet

Szülő

1. Családias, gyerek centrikus nevelés 2. Közös programok, hagyományok ápolása 3. Differenciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás 4. Környezet 5. Sportolási lehetőség

Munkatárs

1. 2. 3. 4.

A munka ellenőrzése Pozitív közérzet Rendszeres értékelés Megfelelő munkaeszközök

Fenntartó

1.

Köv. isk.

Hagyományok 1. A tanulók átlagnál magasabb ápolása előképzettsége 2. A dolgozók 2. A tanulók tisztelettudó részvétele a község magatartása rendezvényein 3. Kapcsolattartás az iskolák között 3. Differenciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás

166

Összefoglaló a partneri elégedetlenség eredményeiről

Pedagógus 1. Tanuláshoz való viszony 2. Órai fegyelem

Tanuló

Szülő

1. Egyes tanulók viselkedése

1. Viselkedéskultúra

2. Tanuláshoz való viszony

2. Tanuláshoz való viszony 3. Szakkörök, választéka

Munkatárs 1.Viselkedéskultúra

Fenntartó

sportágak

Köv. isk.

1. Viselkedéskultúra

1. A tanulók önálló tanulása

2. Óraadó tanárok szám 3. Sportolási lehetőség

Fontosnak tartottuk, hogy a szülői és a tanulói kérdőíveken szerepeljen olyan kérdés, amely a tanuló általános közérzetére kérdez rá, vagyis, hogy szeret-e ebbe az iskolába járni. tanuló szerint

szülő szerint

igen

nem

igen

nem

87

8

66

9

A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy tanulóink többsége szeret iskolába járni.

167

A partneri igény- és elégedettség-felmérés eredményeinek nyilvánossá tétele A szakasz lezárásakor élőszóban történik a tájékoztatás. A tantestület megismeri az összefoglalót a partneri elégedettség- és elégedetlenség-felmérés eredményeiről, majd legitimálja. A további partnerek tájékoztatása: partner iskola dolgozói szülő tanuló fenntartó

felelős team osztályfőnök osztályfőnök igazgató

módja értekezlet szülői értekezlet osztályfőnöki óra testületi ülés

Az elvárás- és problémalista elemzését tantestületi döntés alapján szeptemberben végezzük el.

168

Összefoglaló a bevezetett intézkedési tervek megvalósulásáról Intézkedési terv Ismerjük meg az első osztályos tanulók képességeit (bemenet vizsgálat) (rövid)

Feladat

Határidő

Ellenőrzés, értékelés módja

Az elsős tanító a DIFER mérési anyag alapján elvégezte a képességek felmérését.

2011. január

beszámoló

A tanulási problémákkal küszködő és a hátrányos helyzetű tanulók bekerültek a napközibe. A hatékonyabb napközi és tanulószobai nevelőmunka kialakítása (rövid)

A házi feladatok mennyiségi ellenőrzése megtörtént

névsor leadása

2011. június 15.

Havi rendszerességgel megtörtént a foglalkozás megtartása

Barátságosabb tantermek kialakítása (rövid)

Alapvető magatartási és erkölcsi ítélőképesség fejlesztése

A tásas-közösségi viselkedés normáinak elsajátítása

A szempontsor felülvizsgálata és finomítása

Az osztályok folyamatosan szépítették termüket, megemlékeztek az összes jeles napról Neveltségi szintmérés Iskolai Illemkódex normáinak gyakoroltatása A pedagógusok megismerik a szakirodalmat A közösségekkel kapcsolatos problémák összegyűjtése; szociometria Pszichológus segítségével kérdőívek összeállítása; felmérés; elemzés Rendszeres közösségfejlesztő

169

füzetek, naplók ellenőrzése

naplók ellenőrzése

2010. szeptember közepe beszámoló 2011. május vége

2011. május vége

2011. május vége

beszámoló

beszámoló

játékok az osztályfőnöki órákon

170

Az intézkedési tervek eredményeinek értékelése A hatékonyabb napközi és tanulószobai nevelőmunka és barátságosabb tantermek kialakítására készített intézkedési tervek már évek óta trendként épültek be a minőségfejlesztési munkánkba. Ebben a tanévben az alsós napközis foglalkozásokat egy pedagógus kolléga tartotta, aki az előírtnál gyakrabban fejlesztette a gyerekek kézügyességét, esztétikai érzékét. Az első osztályos tanulók képességeit minden évben az OKÉV által készített DIFER mérési anyaggal vizsgáljuk. Fontosnak tartjuk, hogy majd a 8. osztályban a kimeneti eredményekkel összehasonlíthatók legyenek. Hosszú távú tervként jelöltük meg a tanulók kulturált magatartásának fejlesztését. Az idén a tanulók alapvető magatartási és erkölcsi ítélőképességeit fejlesztettük a tavaly elkészült Illemkódex. alapján Változatlanul kiemelt feladatnak tartjuk a normáink gyakoroltatását. A pszichológus segítségével elkészített elemzés alapján mélyrehatóbb képet kaptunk az osztályok és iskolánk közösségéről. Közösségfejlesztő játékok segítségével tanulóink szociális képességét pozitívabb irányba tereltük. Mivel ez hosszú folyamat, a következő tanévben is folytatjuk a szakember segítségével.

171

Beszámoló a 2010-es kompetenciamérés eredményeiről Tanulóink az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztályának munkatársai által összeállított teszteket töltöttek ki. A tesztek olyan matematikai eszköztudást és szövegértést mérő feladatokból álltak, amelyek a tanulóknak azt a képességét mérik, hogy a tanultakat valódi problémák, megoldandó helyzetek kapcsán mennyire tudják alkalmazni. A szövegértés az írott nyelvi szövegek megértésének, használatának és a rájuk való reflektálásnak a képessége annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását, képességeit, sikerrel alkalmazkodjon, vagy vegyen részt a mindennapi kommunikációs helyzetekben. A matematikai eszköztudás magában foglalja  az egyénnek azt a képességét, amely által érti a matematika szerepét a valós világban;  a matematikai eszköztár készségszintű használatát;  az elsajátított matematikai tudás valós élethelyzetekben való alkalmazásának képességét;  a matematikai eszközök használatát a társadalmi kommunikációban.

172

Iskolánk átlagos eredménye Az intézmény diákjainak átlagos képességét viszonyíthatjuk az ország összes iskolájához, illetve saját településtípusunkhoz.

Szövegértés 6. osztály

Országos átlag Községi iskolák

1483 pont 1422 pont

A mi iskolánk 1415 pont 1415 pont

Különbség -68 pont -7 pont

A jelentés megmutatja, hogy iskolánknál hány szignifikánsan rosszabb, jobb, illetve szignifikánsan nem különböző eredményt elért iskola szerepelt a mérésben országosan és a településtípusban. Országosan 2148 telephelyen vettek részt a hatodik osztályos tanulók a mérésben. Közülük 878-ban értek el jobb eredményt, 213-ban teljesítettek gyengébben, 1057-ben hasonlóan. Az 1012 községi iskolából 212-ben hoztak jobb, 157-ben pedig gyengébb eredményt, 643 telephely teljesítménye hasonló. 8. osztály

Országos átlag Községi iskolák

1583 pont 1524 pont

A mi iskolánk 1616 pont 1616 pont

Különbség +33 pont +92 pont

A mérésben részt vevő 2247 iskola közül 319-ben teljesítettek jobban a tanulók, 1022-ben pedig rosszabbul, 906-ban hasonlóan. Az 1007 községi iskolából 22 ért el jobb, 599 gyengébb, 386 hasonló eredményt

173

Matematika 6. osztály

Országos átlag Községi iskolák

1498 pont 1446 pont

A mi iskolánk 1429 pont 1429 pont

Különbség -69 pont -17 pont

A 2148 általános iskola közül 1116-ban haladták meg a tanulók diákjaink átlageredményét, 311-ben teljesítettek alatta, 721-ben hasonlóan. Az 1012 községi általános iskolai telephelyeken 345-ben teljesítettek jobban, 227-ben gyengébben, 440-ben hasonlóan. 8. osztály

Országos átlag Községi iskolák

1622 pont 1572 pont

A mi iskolánk 1593 pont 1593 pont

Különbség -29 pont +21 pont

A 2247 iskola közül szignifikánsan jobban teljesítettek 768-ban a tanulók, 542-ben gyengébben, 937-ben hasonlóan. Az 1007 községi iskolából 200 ért el jobb, 340 gyengébb, 467 hasonló eredményt.

A diákok képességeloszlásának fő jellemzői Szövegértés Az új skála 1500-as átlaggal és kb. 200 pontos évfolyamonkénti szórással rendelkezik. 6. osztály A skálán 1191 a leggyengébb standardizált képességpont, amely 57 ponttal meghaladja az országost (1134), 102 ponttal több a községi iskoláknál (1089), 27 ponttal magasabb a fonyódi kistérség telephelyeitől (1164). 1587 a legjobb képességérték, amely 208-cal

174

kevesebb az országosnál (1795), 152 ponttal a településtípusunknál (1739), 180-nal pedig a fonyódi kistérségnél (1767). Az átlag képességérték 1415. Ez 68-cal alacsonyabb az országosnál (1483), 7 ponttal a településtípusunknál (1422), 60-nal a fonyódi kistérségnél (1475). 8. osztály A leggyengébb képességpont 1439, amely 195 ponttal meghaladja az országost (1244), 251 ponttal több a községi iskoláknál (1188), 215 ponttal magasabb a fonyódi kistérség telephelyeitől (1224). 1787 a legjobb képességérték, amely 89-cel kevesebb az országosnál (1876); 37 ponttal a településtípusunknál (1824), 64-gyel pedig a fonyódi kistérségnél (1851). Az átlag képességérték 1616, ez 33-mal magasabb az országosnál (1583); 92 ponttal több a településtípusunknál (1524); 69-cel a fonyódi kistérségnél (1547).

Matematika 6. osztály A skálán 1302 a leggyengébb standardizált képességpont, ez 131 ponttal meghaladja az országost (1171), 173 ponttal több a községi iskoláknál (1129), 63 ponttal magasabb a fonyódi kistérség intézményeitől (1239). 1497 a legjobb képességérték, amely 328-cal kevesebb az országosnál (1825), 275 ponttal a településtípusunknál (1772), 357-tel pedig a fonyódi kistérségnél (1854). Az átlag képességérték 1429. Ez 69-cel kevesebb az országos átlagnál (1498), 17 ponttal a településtípusunknál (1446), 82-vel a fonyódi kistérségnél (1512). 8. osztály A skálán 1416 a legalacsonyabb képességpont, amely 131 ponttal múlja felül az országos átlagot (1285), 171 ponttal a községi iskolákét (1245), 54 ponttal a fonyódi kistérség telephelyeit (1362). A legjobb képességérték 1732, amely 223-mal kevesebb az országosnál (1955), 162 ponttal a településtípusunknál (1894), 241-gyel pedig a fonyódi kistérségnél

175

(1973). Az átlag képességérték 1593. Ez 29-cel kevesebb az országosnál (1622), 21-gyel több településtípusunknál (1572), 47-tel kevesebb a fonyódi kistérségnél (1640).

A tanulók elhelyezkedése a képességskálán és a képességszinteken A jelentés a tanulókat képességeik alapján szintekbe sorolja be. A kompetenciamérésben hét képességszintet határoztak meg figyelembe véve a feladat nehézségét, a megoldáshoz szükséges műveleteket, a feladat megoldása milyen képességet követel meg a tanulóktól. A 6. évfolyamon a 3. képességszint, a 8. évfolyamon a 4. képességszint elérése szükséges ahhoz, hogy a tanuló eredményesen tudja alkalmazni képességeit a további ismeretszerzésben és az önálló tanulásban.

Szövegértés Képességszintek és azok alsó határa Képességszint 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A képességszint alsó határa 1071 1211 1351 1491 1631 1771 1911

6. osztály

176

40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0%

1.szint 1. alatti szint 2,3%

országos

2. szint

3. szint

4. szint

5. szint

6. szint

7. szint

7,7% 15,7% 24,1% 25,6% 17,8% 6,0% 0,8%

községi iskolák 3,9% 11,8% 20,4% 26,2% 22,3% 12,2% 3,0% 0,8% a mi iskolánk

0,0% 12,5% 25,0% 25,0% 37,5% 0,0%

0,0% 0,0%

A 8 tanuló közül egy teljesített az 1. szinten, ketten-ketten a 2.-on és a 3.-on, hárman pedig a 4.-en. 8. osztály

60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0%

országos

1.szint 1. alatti szint 0,7%

községi iskolák 1,2% a mi iskolánk

0,0%

2,9%

2. szint

3. szint

4. szint

5. szint

6. szint

7. szint

8,7% 18,4% 26,3% 25,8% 14,3% 2,9%

4,9% 12,6% 23,4% 27,1% 21,2% 8,3% 1,2% 0,0%

0,0% 7,1% 57,1% 28,6% 7,1% 0,0%

A táblázat szerint a 14 tanuló közül egy a 3. szinten, nyolc a 4. szinten, négy az 5. szinten, egy pedig a 6. szinten helyezkedik el. Tehát a tanulók többsége átlagos, illetve annál jobb képességekkel rendelkezik a szövegértés területén.

Matematika

177

Képességszintek és azok alsó határa Képességszint 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A képességszint alsó határa 1168 1304 1440 1576 1712 1848 1984

6. osztály 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0%

országos

1.szint 1. alatti szint

2. szint

3. szint

4. szint

5. szint

7. szint

4,8% 12,3% 21,8% 25,9% 20,7% 10,6% 3,3% 0,5%

községi iskolák 7,9% 16,6% 24,5% 25,3% 16,5% 7,3% a mi iskolánk

6. szint

0,0% 12,5% 50,0% 37,5% 0,0%

0,0%

1,8% 0,2% 0,0% 0,0%

Egy fő az 1. szinten teljesített, négyen a 2.-on, hárman a 3.-on. 8. osztály

178

60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0%

1.szint 1. alatti szint

2. szint

3. szint

4. szint

5. szint

6. szint

7. szint

1,0%

5,1% 12,9% 21,5% 26,1% 20,0% 9,7% 3,6%

községi iskolák 1,6%

8,0% 16,4% 24,3% 25,0% 16,4% 6,6% 1,7%

0,0%

0,0% 14,3% 21,4% 50,0% 14,3% 0,0% 0,0%

országos a mi iskolánk

Két tanuló a 2. szinten, három a 3. szinten, hét a 4. szinten, kettő pedig az 5. szinten található.

179

Összefoglalva: A kompetenciamérések legfontosabb tanulságait: a további oktató-nevelőmunkánk során alsó tagozattól előtérbe kell helyeznünk a matematikai eszköztudás és a szövegértés fejlesztését. A matematika tantárgynak kettős feladatot kell megoldania: a tanulók gondolkodásának fejlesztését, valamint a mindennapi életben való tájékozódás fejlesztését. Az olvasásszövegértés kompetenciájának fejlesztése nem tantárgyspecifikus, ezért el kell szakadni a szövegértés irodalomközpontúságától. Mivel az új érettségi vizsga minden tantárgy esetében inkább a kompetenciákat és kevésbé az ismereteket méri, az új érettségire ötödik osztálytól kezdve kell felkészítenünk a tanulókat. Fejlesztési feladatok: 11. A képességpontok szerinti jó eredmények megtartása, további fejlesztése. 22. A hozzáadott pedagógiai érték növelése új módszerek, új feladattípusok alkalmazásával. 33. A tanulók kerüljenek fel az átlag képesség szintekre. 44. A mérési eredmények felhasználása a tudatos tervezőmunkához.

180

181 Előterjesztés Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 23-án tartandó ülésére Ügyiratszám: 4861/2011. Ügyintéző: Orbánné Borsos Anikó Tárgy: Balatonfenyves demográfia helyzetének alakulása a 0-18 éves korosztályban Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! A Jogi és Szociális Bizottság 2011. áprilisi ülésén igényként merült fel a település demográfia helyzetének áttekintése. Balatonfenyves község állandó lakossága 2011. január 1-jén a KSH statisztika szerint 2236 fő. A 0-18 éves korosztály létszáma 306 fő, mely az alábbiak szerint alakul: -

0 – 3 éves: 59 fő 4 – 6 éves: 41 fő 7 – 14 éves: 118 fő 15 – 18 éves: 88 fő

Védőnői körzet demográfiai mutatói a 2010-es évben A születések számának alakulása évenként:  2007.év: 20 fő  2008.év: 13 fő  2009.év: 14 fő  2010.év: 12 fő A védőnő tájékoztatása alapján az idei évben - 2011.05.31-ig - 3 gyermek született és 1 fő várandós van a településen. Kisfenyő Óvoda Az óvodában jelenleg két csoport működik: kiscsoport, és a középső-nagy vegyes csoport. A nevelési feladatokat összesen 5 óvónő, 2 dada és 1 fő kisegítő személyzet látja el. Az intézmény 2010/2011. nevelési évet 49 fővel kezdte meg 2010. szeptemberében. A tanév végén- 2011.májusában 60 főre emelkedett a létszám. Az óvoda beszámolója alapján a gyermeklétszám az alábbiak szerint alakult az előző években: -

2007/2008. tanév: 49 fő 2008/2009.tanév: 47 fő 2009/2010.tanév: 55 fő 2010/2011. tanév: 56 fő

181

182 Az idei tanévben a csoport létszám alakulása:  kiscsoport: 34 fő  középső-nagycsoport: 26 fő Bejáró gyermekek létszáma: 2 fő Idén a 16 nagycsoportos korú gyermekből 14-en kezdik meg ősszel az iskolai tanulmányukat, 1 fő Budapesten, 13 fő a helyi általános iskolában. Az intézményvezető tájékoztatása alapján a következő tanévekben az alábbiak szerint várható az óvodai létszám alakulása: -

2011/2012. tanév: 53 fő 2012/2013. tanév: 55 fő 2013/2014. tanév: 49 fő

Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár Az általános iskola létszáma a 2010/2011-es tanévben 124 fő, az alábbi osztály szerinti bontásban: osztály 1 létszám 14

2 12

3 17

4 11

5 12

6 19

7 17

8 22

Össz. 124

A 124 fős összlétszámból 28 fő a bejáró tanulók száma. Az intézményvezető tájékoztatása szerint az idei tanévben 22 fő ballag az iskolából és folytatja tanulmányait középfokú oktatási intézményben. A 2011/2012-es tanév várható létszáma osztályok szerint: osztály 1 létszám 17

2 14

3 12

4 17

5 11

6 12

7 19

8 17

Össz. 119

Fenti létszámok alapján megállapítható, hogy intézményeink működése a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény jelenleg hatályos rendelkezései alapján a jövőben is biztosítottak. Határozati javaslat Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete tudomásul veszi a demográfiai helyzet alakulásáról szóló tájékoztatást. Felkéri a polgármestert, hogy a következő évben is készítse el a fenti tájékoztatót. Balatonfenyves, 2011. június 14.

Lombár Gábor polgármester 182

183 Előterjesztés Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 23-án tartandó ülésére

Ügyiratszám: 4949/2011

Tárgy: Közterület használat általános szabályairól szóló rendelet módosítása Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! A közterület-használat általános szabályairól szóló 2/2006 (II.16.) rendeletünk 9. §-a és 2. számú melléklete szabályozza a közterület felbontásoknak rendjét. (1. számú melléklet) A rendelet hatályba lépése óta szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján több kivitelező kéri a nyári főidényben (június 01-augusztus 31.) történő közterület felbontás engedélyezését. A megnövekedett idegenforgalom miatt ebben az időszakban tulajdonosi hozzájárulást nem szoktunk kiadni. A jelenlegi rendeletünk 9.§ (4) bekezdése csak a téli időben történő közterület felbontás engedélyezésének feltételeiről rendelkezik. (4) A téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben történő közterület felbontás csak közmű üzemzavar elhárítás érdekében engedélyezhető ideiglenes, majd ezt követő végleges helyreállítással. Célszerűnek tartjuk a nyári főidényben történő közterület felbontás engedélyezését is szűkíteni és csak az üzemzavar elhárítása érdekében engedélyezni. A fenti kiegészítést tartalmazza a mellékelt rendelet tervezet. Kérjem a tisztelt Képviselő-testületet a rendelet módosítás elfogadására. Balatonfenyves, 2011-06-15.

Lombár Gábor polgármester

183

184 Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2011 ( ) önkormányzati rendelete A közterület-használat általános szabályairól szóló 2/2006 (II.16.) önkormányzati rendelet módosításáról Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében és (6) bekezdésében és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1.§ Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének a közterület-használat általános szabályairól szóló 2/2006 (II.16.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: rendelet) 9.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Főidényben és a téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben történő közterület felbontás csak közmű üzemzavar elhárítás érdekében engedélyezhető ideiglenes, majd ezt követő végleges helyreállítással. 2.§ (1) Jelen rendelet 2011. július 01-én lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Balatonfenyves, 2011-06-15. Lombár Gábor Polgármester

Dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző

ZÁRADÉK: Jelen rendelet kihirdetésre került: 2011……………………..-án dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző

184

185

1. számú melléklet

Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2006 (II.16.) rendelete A közterület-használat általános szabályairól Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: 1.§. A rendelet hatálya (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Balatonfenyves község közigazgatási területén: a) Balatonfenyves Község Önkormányzat tulajdonában álló és az ingatlannyilvántartásban közterületként nyilvántartott földterületekre, b) Balatonfenyves Község Önkormányzat tulajdonában álló földterületeknek, illetve építményeknek közhasználatra átadott részére, c) egyéb tulajdonban álló földterület közhasználatra átadott részére. (2) A rendelet személyi hatálya kiterjed azon a természetes személyre, jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre, aki (amely) az (1) bekezdésben leírt közterületet rendeltetésétől eltérően használja. 2.§. A közterület rendeltetésétől eltérő célú használata (1) Közterületet rendeltetésétől eltérő célra használni (a továbbiakban közterület-használat) csak közterület-használati engedély valamint e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott díjtétel szerint számított használati díj megfizetése alapján lehet. (2) Nem kell közterület-használati engedély: a) a közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút (járda) területének elfoglalásához, b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez, c) minden közműhiba-elhárítása érdekében végzett munkához, bejelentési kötelezettség mellett, d) közterületbe legfeljebb 10 cm-re benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hírdetőberendezés (fényreklám), cég- és címtáblák elhelyezéséhez, e) a közterületnek az önkormányzat és intézményei által történő igénybevételéhez. (3) Nem adható közterület-használati engedély: a) a központi területen főszezonban építőanyag és tüzelő tárolására, b) annak, akit közterület engedély nélküli használata szabálysértés, illetve jogosulatlan kereskedés szabálysértés elkövetése miatt 2 éven belül jogerősen elmarasztaltak,

185

186 c) annak, akinek az önkormányzattal szemben köztartozása vagy polgári jogi megállapodásból eredő egyéb tartozása van. (4) A közterület rendeltetéstől eltérő használata csak meghatározott időtartamra –legfeljebb 2 évre - engedélyezhető. 3.§. (1) A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos ügyekben a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester jár el. 4.§ (1) A képviselő-testület minden év március 31-ig közzéteszi azon közterületek illetve tevékenységek listáját, számát, amelyeket pályázat keretében kíván meghirdetni. (2) A lefolytatott pályázati eljárás alapján a pályázat nyertesének adható meg a közterülethasználati engedély. 5.§. Az engedély iránti kérelem (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. (2) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek vagy az építtetőnek kell kérnie. (3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakó-(telep) helyének címét, b) a közterület-használat célját és időtartamát, c) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását, d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl: vállalkozói igazolvány, működési engedély) ismertetését. (4) Közterület-használati engedély csak annak adható, aki rendelkezik a közterületen folytatandó tevékenység végzéséhez szükséges hatósági és szakhatósági engedéllyel. 6.§. A közterület-használati engedély (1) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell: a) az engedélyes nevét és állandó lakó- (székhely, telep-) helyének címét, b) a közterület-használat célját, és időtartamát, illetve azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes. c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

186

187 d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat, e) az engedély megszüntetése, vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség kikötését. f) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját. (2) Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben - szükség szerint - elő kell írni a közterület felől a településképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését. (3) Közterület-használati engedély úttestre, kiépített járdára, útárokra, vízfolyásokra nem adható ki, kivéve: a) a Vachott S. utcai ingatlanok kerítéseitől számított 2 m-es terület, sáv, mindkét oldalon, b) az építkezés során szükséges állványzat közterületen történő elhelyezése, amennyiben az más területen nem helyezhető el. A közlekedés biztonsága érdekében a szükséges óvóintézkedés megtétele az engedélyes kötelezettsége. (4) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott döntést közölni kell: a) az engedélyessel, b) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal 7.§. (1) Az engedély a) a meghatározott idő elteltéig, b) a megállapított feltétel bekövetkeztéig érvényes. (2) A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 8 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható. 8.§. A közterület-használati díj (1) Az engedélyes a közterület-használatért az 1. mellékletben megállapított díjat köteles fizetni. Ha a pályázat alapján történik a közterület használati engedély kiadása, akkor a pályázat eredménye alapján kell a díjat megállapítani. (2) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen levő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha a használatot a bérbeadónak felróható ok miatt kénytelen szüneteltetni. (3) A közterület-használati díj az önkormányzat bevételét képezi. (4) A közterület-használati díj megfizetése az engedély kiadása előtt esedékes.

187

188

9.§ A közterület felbontás szabályai (1) Utak, járdák, zöldterületek és egyéb közterületek területén az alatti vagy feletti létesítmények elhelyezése, áthelyezése, megszűntetése miatt a közterületet felbontani csak a közterület tulajdonosának hozzájárulásával, és az abban meghatározott feltételekkel lehet. (2) A közterület felbontása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kivitelező megnevezését, a munkakezdés időpontját, a munkavégzés időtartamát, a kivitelező építés vezetőjének és a felbontott terület helyreállításáért felelős személynek a nevét. A kérelemhez csatolni kell a létesítmény 1:500, vagy 1: 1000 méretarányú helyszínrajzát. Közműépítés, közműbekötés esetén csatolni kell a közműüzemeltetők által elfogadott műszaki terveket, tervegyeztetési jegyzőkönyveket. (3) A közterület tulajdonosa a kérelmezővel szemben a közterületek helyreállításával kapcsolatosan 1 évig garanciális és 3 évig szavatossági jogokat érvényesít, e kötelezettséget a kötendő szerződésben rögzíteni kell. (4) A téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben történő közterület felbontás csak közmű üzemzavar elhárítás érdekében engedélyezhető ideiglenes, majd ezt követő végleges helyreállítással. (5) Hozzájárulás nélkül közterületet felbontani csak közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében szabad. Az üzemzavar miatt végzett felbontást a közmű üzemeltetője 24 órán belül köteles a közterület tulajdonosának írásban, a helyreállítás várható befejezési időpontját is megjelölve bejelenteni. A bejelentéshez helyszínrajzot kell mellékelni. (6) Ha a teljes helyreállítási munka az engedélyben meghatározott határidőre nem készül el, az engedély érvénye az engedélyes határidő lejárta előtti írásbeli kérelmére indokolt esetben meghosszabbítható. (7) Amennyiben a közterületet az arra kötelezett az engedélyben meghatározott időpontig szakszerűen nem állítja helyre, illetve a határidő meghosszabbítását nem kéri, a közterület tulajdonosa a helyreállítást egyszeri felszólítást követően a kötelezett költségére elvégezteti, és követelését érvényesíti. E feltételt az engedélynek tartalmaznia kell. (8) A parkosított zöldterületeket és burkolattal ellátott közterületeket szakszerűen kell helyreállítani. Ennek szabályait a 2. számú melléklet tartalmazza. (9) Újonnan létesített burkolat elkészültétől, valamint az évelő növényzettel beültetett zöldfelületek esetén az építés (létesítés) befejezését követő 5. naptári év végéig, burkolat felújítás esetén a befejezést követő 3. év végéig azok bontásához hozzájárulni nem lehet. E rendelkezés alól felmentést csak a képviselő-testület adhat. Ez a tilalom nem vonatkozik a veszélyt elhárító bontásokra, valamint a csak fűvel beültetett zöldfelületekre.

188

189 10.§. A közterület-használat megszűnése, az engedély visszavonása (1) Megszűnik a közterület-használat, ha az engedélyben meghatározott határidő lejárt, vagy feltétel bekövetkezett. (2) A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető. Ilyen esetben az engedélyes részére - kérelmére - másutt kell a közterület-használat lehetőségét biztosítani. E rendelkezést az engedélyben kikötésként kell szerepeltetni. (3) Vissza kell vonni az engedélyt, ha a használó a közterületet nem az engedélyben meghatározott célra és módon használja, továbbá díjfizetési kőtelezettségének az esedékesség időpontjáig ismételten (másodízben) nem tesz eleget. (4) Jogosult a használó is a közterület-használat megszüntetésére. E szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett kell bejelentenie. (5) Ha a közterület-használat megszűnik, a használó köteles a saját költségén a közterület eredeti állapotát - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. (6) Ha a közterület-használat a (3) és (4) bekezdésben foglaltak alapján szűnik meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet. Amennyiben a közterület igénybevételére még nem került sor és azt az engedélyes az engedély kézhezvételét követő legfeljebb 3 napon belül írásban, jelzi, úgy a befizetett összeg 30 napon belül visszafizetésre kerül. 11.§. A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei (1) A közterület eltérő, vagy engedély nélküli használata esetén a használó az önkormányzat felhívására köteles a használatot megszüntetni, és a közterületet eredeti állapotában saját költségén - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. Amennyiben a használó e kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzatr jogosult a használó költségére az eredeti állapotot helyreállítani. (2) Abban az esetben, ha a közterület igénybevétel során közvetlen veszély, a közlekedés zavarása áll fenn, az önkormányzat a közterület igénybevételét azonnali hatállyal, kártalanítás nélkül jogosult megszüntetni. (3) Az, aki a közterületet e rendeletben szabályozott engedélyhez kötött esetekben engedély nélkül, vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, az engedély nélküli, vagy az attól eltérő használat tartamára, az egyébként fizetendő közterület-használati díj megfizetésére köteles. (4) Ha a közterületet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedély kiadása feltételeinek egyébként megfelel, kérelmére, a közterület használatához hozzá lehet járulni. Ez esetben a közterület használója köteles a rendelet meghatározott összegű használati díjat az engedély nélküli közterület igénybevételének időtartamára is megfizetni.

189

190 12.§. Szabálysértési rendelkezések (1) Önkormányzati rendeletbe ütköző szabálysértést követ el és 30.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a közterületet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon és célra használja. (2) E szabálysértést elkövetőkkel szemben a közterület-felügyelő és a polgármesteri hivatalnak erre felhatalmazott ügyintézője 10.000,-Ft-ig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. 13.§. Záró rendelkezések (1) Értelmező rendelkezések: a) Főidény: június 01-től augusztus 31-ig terjedő időtartam. b) Központi terület: Balaton természetes medre - Bakay Árpád utca - vasútvonal Csatorna által határolt terület. c) Közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat. A közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok, stb.), a közművek elhelyezése d) Téli időszaknak minősül általában minden év november 15-től a következő év március 15-ig terjedő időszaka. Téli időszakban akkor engedélyezhető közterület felbontása, ha a hőmérséklet fagypont feletti. (2) Jelen rendelet 2006. március 01. napján lép hatályba. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 15/1997 (XII.1), valamint az azt módosító 13/1999 (XII.16.), 10/2001 (IV.28.), 12/2004 (IV.30.) rendelet. Balatonfenyves, 2006. február 16.

Dr. Tóthné Dr. Sass Mónika jegyző

Lombár Gábor . polgármester

190

191

A közterület-használat módja 1.10 cm-en túl közterületre nyíló üzlet homlokzat (portál) kirakatszekrény, fényreklám, cég és címtábla 2.Közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely elhelyezése 3.Önálló hírdetőberendezés, reklám és hírdetőtábla, tájékoztató tábla elhelyezése.

Díj főidényben 550 Ft/m2/hó

1.számú melléklet Díj főidényen kívül 165 Ft/m2/hó

220 Ft/m2/hó

220 Ft/m2/hó

3000 Ft/m2/hó (megkezdett reklámfelület után) 500 Ft/m2/hó

1500 Ft/m2/hó (megkezdett reklámfelület után)

4.Építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, konténer elhelyezése 5. Vendéglátóipari, kereskedelmi és egyéb Központban és a üzleti előkert község strandjain 2.200 Ft/m2/hó egyéb helyen 1000 Ft/m2/hó 6.Kereskedelmi és szolgáltató tevékenység Központban és a község strandjain 10 m2-ig 25.000.Ft 10-20m2-ig 10.000.Ft/m2/hó felette 6.000 Ft/m2 /hó/m2 egyéb helyen 1.100.-Ft/m2/hó 7.Alkalmi és idényjellegű árusítás Központban 3300 Ft/fő/nap egyéb helyen 1100 Ft/fő/nap 8.Idényjelleggel elhelyezett kereskedelmi 3.000Ft/m2/hó létesítmények (pl.fagylaltos konténer, újságospavilon stb.) 9.Mozgóárusítás (nem központi területen) 3300 Ft/fő/nap 10.a./kiállítás, alkalmi vásár 330 Ft/m2/nap b./sport, kulturális, politikai rendezvény 10 Ft/m2/nap c./mutatványos tevékenység 50 Ft/m2/nap 11.Tüzelőanyag közterületen történő tárolása, Tilos 12.Mezőgazdasági kistermelők áruértékesítésre kijelölt táblával jelölt helyen 13.Alkalmi műsorokat hirdető, mozgatható hirdetőtábla, legfeljebb 15 napig (a 15.nap után az 5.pontban szerinti díj számítható fel) 14.Egyéb mellékletben nem szereplő célú közterület használat

191

Díjmentes egyéb helyen tilos Díjmentes

300 Ft/m2/hó 550 Ft/m2/hó

1100 Ft/m2/hó

550 Ft/m2/hó

1.000 Ft/m2/hó

165 Ft/m2/nap 5 Ft/m2/nap 30 Ft/m2/nap 3 napig díjmentes azon túl tilos Díjmentes egyéb helyen tilos Díjmentes

Esetenként az enge- Esetenként az engedélyező hatóság ál- délyező hatóság állapítja meg lapítja meg

192 2. számú melléklet I. A burkolat bontás utáni helyreállítását az alábbiak szerint kell végezni: 1./ A helyreállítást az eredetivel legalább azonos teherbírású és minőségű pályaszerkezet építésével kell végezni. 2./ Ha a bontással érintett út burkolatát sávban bontják fel, úgy a burkolatot a nyomvonal teljes hosszában félpályásan kell helyreállítani, úttengely felbontása esetén az út teljes szélességében helyreállítandó. 3./ Amennyiben az érintett út, vagy a 3,00 m-nél szélesebb járda területének 50 %-át felbontják, a beruházó köteles a felbontott burkolat kopórétegét teljes szélességben újraépíteni, szükség esetén a szegélyt megemelni. 4./ Ha az útburkolat 70 %-át felbontják, az út pályaszerkezetét teljes szélességében újra kell építeni. 5./ A 3,00 m, vagy annál keskenyebb járda esetében a beruházó köteles a járda burkolatát teljes szélességben újraépíteni, szükség esetén a szegélyt, és a burkolatban lévő szerelvényeket megemelni. 6./ Az aszfaltbeton és az öntött aszfalt szerkezetű közterületi burkolatok bontása során a technológiai előírásokat be kell tartani.

II. A zöldterület bontás utáni helyreállítását az alábbiak szerint kell végezni: 1./ Abban az esetben, ha a bontás a járda és az úttest szegélye között történik, a zöldsáv teljes szélességében 30 cm mélységig teljes talajcserét kell végezni. 2./ Összefüggő park- vagy zöldterület bontása esetén a bontás és anyagtárolás területén 30 cm mélységig teljes talajcserét kell végezni. 3./ A területet első kaszálásig gondozni kell és jegyzőkönyvben rögzítve átadni.

192

193

Előterjesztés Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 23-án tartandó ülésére Ügyiratszám: 4350-6/2011 Ügyintéző: Haszon Zsoltné Tárgy: A szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 5/2000. (III.30.) önkormányzati rendelet, valamint a Tanyagondnoki Szolgálat Szakmai programjának módosítása Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! A tavalyi évben módosítottuk a Tanyagondnoki Szolgálat Szakmai programját, mely módosítás során több kérdés merült fel. Fentiekre tekintettel kértük a Szocionet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ Módszertani csoportjának véleményét a szakmai programról. A szakmai program módosítása az ő észrevételeik alapján, valamint néhány szükséges pontosítás alapján készült. Mint ahogy már a korábbi ülésen jeleztük, a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 5/2000. (III.30.) számú rendeletünkön is át kell vezetni a Szakmai program módosulásából adódó változásokat. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a fentiekben foglaltaknak megfelelően a rendelet tervezet elfogadására. Határozati javaslat: Balatonfenyves Község Képviselő-testülete a Tanyagondnoki Szolgálat Szakmai programját az előterjesztésnek megfelelően elfogadja. Balatonfenyves 2011. június 15.

Lombár Gábor Polgármester

193

194

Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének ../2011. (...) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 5/2000.(III.30.) önkormányzati rendelet módosításáról Balatonfenyves Község Önkormányzata képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított – 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1.§ának (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, 32.§ (1), (3) bekezdésében, 35.§ (2) bekezdésében, 37.§ (1) bekezdés d) pontjában, 37/A.§ (3) bekezdésében, 38.§-ának (9) bekezdésében, 43/B.§ (1) és (3) bekezdésében, 45.§ (1), (3) bekezdésében, 46.§ (1) bekezdésében, 47.§ (2), (5) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében, 55/C.§ (4) bekezdésében, 60.§ (3) bekezdésében, 62.§ (2) bekezdésében, 92.§ (1) bekezdésében, a 115.§ (3) bekezdésében, a 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1.§. Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 5/2000 (III.30.) rendelete (a továbbiakban: Rendelet) 22.§. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2)

A szolgáltatás során a tanyagondnoki szolgálat a közvetlen, személyes szolgáltatások keretein belül alapfeladatként: a) közreműködik - az étkeztetésben, - a házi segítségnyújtásban, - a közösségi és szociális információk szolgáltatásában; b) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosításában pl: - a háziorvosi rendelésre szállítás, - az egyéb egészségügyi intézménybe szállítás, - a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása; c) az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállításában: - eseti jelleggel az óvodába, iskolába szállítás, illetve egyéb gyermekszállítás. A szolgáltatás során a tanyagondnoki szolgálat közvetlen, személyes szolgáltatások keretein belül kiegészítő feladatként - segíti a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezését, - segédkezik az egyéni hivatalos ügyek intézésében, lakossági igények továbbításában, - segít az egyéb lakossági szolgáltatások, illetve közreműködik az egyéb alapszolgáltatások biztosításában A szolgáltatás során a tanyagondnoki szolgálat az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatás keretein belül - közreműködik önkormányzati intézmények közötti ételszállításban (óvoda, iskola) 194

195 -

közreműködés az önkormányzat és a lakosság közötti információcserében ellátja a falugondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendőket ellát egyéb teendőket 2.§.

A Rendelet 24. §.-a helyébe a következő rendelkezés lép: (24.§.) (1) A tanyagondnoki szolgáltatás igénybevétele iránti kérelem benyújtható szóban és írásban a Tanyagondnoknál és a Polgármesteri Hivatalban. A kérelem elutasításáról 15 napon belül a Polgármester dönt, döntését a kérelmezővel írásban közli. (2) A tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételéért térítési díjat nem kell fizetni. (3) A tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételére a Szakmai programban foglaltak szerinti személyek, szervezetek jogosultak. (4) Civil szervezetnek vagy intézménynek a tanyagondnoki szolgálta igénybe vételére írásbeli kérelmet kell benyújtania. A kérelmet a polgármester bírálja el a Szakmai Program és a Tanyagondnoki Szolgálat kapacitásának figyelembe vételével. A döntésről a kérelmezőt írásban tájékoztatja. 3.§. (1) Jelen rendelet 2011. július 01. napján lép hatályba. Balatonfenyves, 2011. június 16.

Lombár Gábor Polgármester

Dr. Tóthné Dr. Sass Mónika jegyző

Záradék: Jelen rendelet kihirdetésre került 2011…………………..-án

Dr. Tóthné Dr. Sass Mónika jegyző

195

196

Balatonfenyves Község Önkormányzat Tanyagondnoki Szolgálatának Szakmai Programja Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat tanyagondnoki szolgáltatásának szakmai programját, - figyelembe véve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII.29.) kormányrendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000 (I.7.) SzCsM rendelet 39.§ (5) bekezdésében, valamint szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 5/2000. (III.30.) számú rendeletében foglaltakat – az alábbiak szerint határozza meg. A szakmai program Balatonfenyves Község Önkormányzat illetékességi területén működő Balatonfenyves Község Önkormányzat Tanyagondnoki Szolgálatára terjed ki. I. rész Helyzetfeltárás Balatonfenyves a Balaton déli partján, 7 km hosszan elnyúló település, mely területét tekintve a déli part 3. legnagyobb települése. Állandó lakosainak száma 2.232 fő, de a községben tartózkodók száma a nyári idényben ennek többszöröse is lehet. Balatonfenyves községhez tartozik egy külterületi majorság: Imremajor. Ezen a területen az ingatlanokat, majorsági épületeket a valamikori Nagybereki Állami Gazdaság – jogutódja: Hubertus Bt.- dolgozói részére, szolgálati lakás céljából építette. Mára a jogutód foglalkoztatottainak száma jelentősen lecsökkent, így az ingatlanokban jórészt a gazdaságban még a 80-as évek végén, 90-es évek elején aktív, régi dolgozók, azok leszármazói és nyugdíjasok laknak. A lakók a fenti ingatlanokat 2006. évtől folyamatosan a gazdasági társaságtól megvásárolták, társasházi formában. Imremajor Balatonfenyves központi településrészétől 5 km-re van az M7 autópályától déli irányban. A Imremajorba közforgalmú út nem vezet, csak a Hubertus Bt magánútján közelíthető meg. Tömegközlekedéssel a keskenynyomtávú vasúton lehet eljutni erre a településrészekre. A kisvonat menetrend szerint naponta 5 alkalommal közlekedik Somogyszentpálig, érintve Imremajort is. törlendő: A tanulók havi bérletének ára 595.- Ft, a teljes árú havi bérlet ára 5.940.-Ft, egy menetjegy ára 150.-Ft.- változó adat A majorban összesen 137 fő lakik  A kiskorú 36 fő – a népesség 26%-a -.  Ebből óvódás és általános iskolás gyermekek száma: 28 fő (óvoda 10 fő, ált. iskola 18 fő) – közülük 28 fő hátrányos helyzetű A felnőtt korú (18 felettiek) lakosok száma 101 fő.

196

197   

      

Az egyedülállók száma 21 fő - a felnőtt lakosság 21%-a, azonban klasszikusan egyedülállóként (az ingatlanban egymaga lakik) 4 fő él, ebből 2 fő munkaviszonnyal rendelkezik, 1-1 fő pedig ellátatlan illetve öregségi nyugdíjas Nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül 29 fő - a felnőtt lakosság 29%-a, A településrészben 59 lakás van, ebből o 12-ben nem laknak, o 8 lakás többgenerációs o 4 lakásban egy személy lakik Munkaviszonnyal 38 fő, a felnőtt lakosság 38%-a rendelkezik, Munkaviszonya időszakos: 7 fő - a felnőtt lakosság 7%-a, akinek munkáltatója az Önkormányzat Ellátását az Önkormányzattól vagy a Munkaügyi Központtól 5 fő kapja a felnőtt lakosság 5 %-a Gyermek után járó ellátásban részesül 9 fő - a felnőtt lakosság 9 %-a, Ellátatlan: 9 fő, a felnőtt lakosság 9 %-a, közülük 4 gyermeket/keket nevel. 5 családban van 3 vagy több gyermek, 15 családban 1-2 gyermek van, 17 családban nincs gyermek, a gyermekes családok közül 3 családban van mindkét szülőnek munkaviszonya, és 7 családban van az egyik félnek munkaviszonya, a másiknak a gyermekekkel kapcsolatos ellátása van.

Fentiek alapján látható, hogy a gyermekes családok – 20 család – 15%-ában van mindkét félnek munkaviszonya, további 35%-ában van az egyik félnek munkaviszonya, a másik fél pedig a gyermekek jogán kap ellátást. A családok 50%-ának megélhetése bizonytalan, hiszen legalább az egyik fél nem munkaviszonyból szerzi a jövedelmét. Az aktív korú (18-62 között) rétegből (84 fő) 30 fő -36%- ellátását a Munkaügyi Központtól, Önkormányzattól, egyéb állami szervtől gyermeke jogán kapja, vagy időszakosan tud munkát vállalni, illetve semmilyen ellátással nem rendelkezik. Ebből a korosztályból kerül ki továbbá 8 fő rokkantsági nyugdíjas is. Így már korlátozott jövedelem szerző képességgel rendelkezik a korosztály 45%-a. Helyzetüket megnehezíti, hogy az időszakos munkalehetőségeken kívül a közlekedési viszonyok miatt munkahelyre való eljutásuk korlátozott, képzettségük pedig alacsony, tehát a munkaerőpiaci státuszuk igen alacsony. Imremajorban jelenleg egy presszó található. Vásárolni feljönnek a település központjába, vagy a szolgálaton keresztül bonyolítják vásárlásaikat. Egészségügyi ellátás a községben megoldott, felnőtt háziorvos naponta, házi gyermekorvos heti 3 alkalommal rendel. A szakrendelés Fonyódon van. A községben általános iskola, könyvtár és óvoda működik. A tanyagondnoki szolgálat fejlesztése a jelen szakmai program teljesítése mellett az irányba kell, hogy mutasson, hogy a külterületen élők községbe történő bejutása, integrálása megoldható legyen. II. rész

A Tanyagondnoki Szolgáltatás célja, feladata 1., A tanyagondnoki szolgáltatás céljai:

197

198  a külterületi településrész társadalmi hanyatlásának megállítása, e folyamat visszafordítása,  a településrész hátrányainak csökkentése,  a külterületen élők életminőségének javítása,  a külterületen élők életfeltételeinek javítása,  a külterületen élők közszolgáltatáshoz való hozzájutásának elősegítése,  az önkormányzat által nyújtandó szociális alapszolgáltatások kiépítésének és működtetésének elősegítése,  települési funkciók bővítése,  közösségfejlesztés, a helyi társadalom és civil szféra erősítése.

2., A Tanyagondnoki Szolgálat e célok megvalósítása érdekében az alábbi feladatokat látja el:  közvetlen személyes szolgáltatások közül alap és kiegészítő feladatok  önkormányzati feladatok megoldását segítő közvetett szolgáltatások Közvetlen személyes szolgáltatások közül alapfeladatok: 1. közreműködés  étkeztetésben  házi segítségnyújtásban  közösségi és szociális információk szolgáltatásában 2. az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, így  háziorvosi rendelésre szállítás  egyéb egészségügyi intézménybe szállítás  gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása, 3. az óvodáskorú, iskolás korú gyermekek szállítása, így  óvodába iskolába szállítás különböző rendezvények, események alkalmával – törlendő  egyéb gyermek szállítás törlendő: tanulmányi versenyek, egyéb rendezvények esetén – részletezésnél pontosítva Közvetlen személyes szolgáltatások közül kiegészítő feladatok, lakossági szolgáltatások:  közösségi, művelődési sport és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése  egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása  egyéb lakossági szolgáltatások, valamint az alapszolgáltatások biztosításában való közreműködés. Önkormányzati feladatok megoldását segítő közvetett szolgáltatások:  ételszállítás önkormányzati intézményekbe  önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére  tanyagondnoki szolgálat működésével kapcsolatos teendők ellátása A Tanyagondnoki Szolgálat működése során az alapfeladatok ellátása elsőbbséget élvez, a további feladatok ellátásával szemben, minden egyéb feladat ellátása a szolgálat kapacitásától függ. 198

199

3., A tanyagondnok által ellátott feladatok részletezése a feladat ellátás tartalmának, módjának, rendszerességének, illetve az ellátottak körének meghatározásával: 3.1. Közvetlen személyes szolgáltatások közül alapfeladatok: : 3.1.1. Közreműködés a) étkeztetésben A feladat ellátás szakmai tartalma: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 62. § értelmében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes fentiek szerinti étkezésről más módon gondoskodni. A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására. A feladat ellátás módja: a., b.,

A Balatonfenyvesi Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár (továbbiakban: helyi iskola) konyhájáról az ételt az óvodából elvivő ellátottak számára éthordók átszállítása az óvodába. Ezután folyamatosan éthordós ételszállítás az igénylők otthonába a FonyódBalatonfenyves Alapszolgáltatási Központtal (továbbiakban: Alapszolgáltatási Központ) együttműködve, csere éthordó felvétele, visszajuttatása az ételkiosztó konyhára. Étel kiszállítása naponta legkésőbb 13.30.-ig.

Ellátottak köre: Szociálisan rászorult, aki kora, egészségi állapota és egyéb életviszonyai – pl: külterületi lakos – miatt napi legalább egyszeri meleg étkezéséről és az étel személyes elszállításáról nem tud gondoskodni. Az ellátás rendszeressége: Az ebéd szállítása és az étkeztetésben való közreműködés napi feladat, az étel szállítása munkanapokon, az intézmény nyitvatartási napjainak figyelembevételével történik. b) házi segítségnyújtásban: A feladat ellátás tartalma: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 63. § értelmében házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról 199

200 -

az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, - pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, - egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, - azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. Az ellátás keretében biztosítani kell az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. A feladat ellátás módja a feladatellátás tartalmától függően: a.,

közreműködés az Alapszolgáltatási Központ házi segítségnyújtással kapcsolatos feladataiban szükség szerint – nagyobb mennyiségű bevásárlás az igénylők törlendő: és az intézmény részére. b., a külterületen élők részére: - személyes gondoskodás céljából házi gondozó kiszállítása, - bevásárlás, „(törlendő: gyógyszer kiváltás, mert a 3.1.2. c) pontjában szerepel)” - tüzelő beszerzése, - napi egyszeri melegétel kiszállítása. Az ellátottak köre: Az önmaguk ellátásra önerőből nem képes, törlendő: elsősorban külterületen élő személyek. A feladat ellátás rendszeressége: Az igénylők által jelzett rendszerességgel, rendelkezésre állás munkanapokon. c) közösségi és szociális információk szolgáltatásában: A feladat ellátás tartalma: Elsősorban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény által biztosított ellátásokhoz, valamint egyéb, szociális információk, valamint a település illetve a külterület viszonyait érintő információkhoz való hozzájutás segítése. A feladatellátásának módja: a., b., c.,

kérelmek benyújtásához segítségnyújtás nyomtatványok kivitele, behozatala, igazolások beszerzésében, kitöltésben segítségnyújtás, hirdetmények kihelyezésének biztosítása, aktualizálása, információ szolgáltatás és kapcsolattartás az önkormányzat, a családsegítő és

200

201 gyermekjóléti szolgálat, valamint az oktatási intézmények között, Az ellátottak köre: A külterületen élő, szociális és mentális problémák miatt veszélyeztetett, megélhetési és egyéb problémákkal küzdő személyek és családok. A feladatellátás rendszeressége: a., b-c.,

esetenként, rendszeresen, folyamatosan.

3.1.2. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása a) háziorvosi rendelésre szállítás A feladatellátás tartalma: Szükség esetén a településen, törlendő: elsősorban külterületen élő, egészségi állapota alapján a települési rendelésre bejönni képtelen személy háziorvosi, vagy gyermekkorú személy gyermekorvosi rendelésre történő szállítása, információk cseréjének biztosítása. A feladatellátás módja: -

házi vagy gyermekorvos jelzése, valamint beteg kérése és a házi vagy gyermekorvos jóváhagyása alapján történő szállítás gépjárművel egyénileg vagy csoportosan, kapcsolattartás a házi és gyermekorvos és a külterületen élők között.

Az ellátottak köre: Azok a külterületen törlendő: egyedi, esetben belterületen - pontosítás élő rászorultak, akik maguk, illetve családjuk szállításáról másképpen nem tudnak gondoskodni, illetve számukra aránytalanul nagy terhet jelentene. A feladatellátás rendszeressége: A feladat ellátása igény szerint. b) egyéb egészségügyi intézménybe szállítás A feladatellátás tartalma: Egészségügyi ellátással kapcsolatos pl. szűrővizsgálatok megszervezésében történő segítségnyújtás, szakorvosi rendelésre történő szállítás egyedi esetekben. A feladatellátás módja a feladat tartalmától függően:

201

202

-

egyedi esetben, háziorvosi vagy szakorvosi jelzésre, egyénileg történő szállítás a szakorvosi rendelésre, információ szolgáltatás a szakrendelésekkel kapcsolatban, közreműködés, koordinálás a szűrővizsgálatok lebonyolításában, szervezésében, szállításban.

Az ellátottak köre: Azok a külterületen élő rászorultak, akik maguk, illetve családjuk szállításáról másképpen nem tudnak gondoskodni, illetve számukra aránytalanul nagy terhet jelentene. A feladatellátás rendszeressége: A feladat ellátása igény szerint. c) a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása A feladatellátás tartalma: Gyógyszerek vagy gyógyászati segédeszközök házi vagy gyermekorvossal történő felíratása, azok kiváltása, betegekhez történő eljuttatása. A feladatellátás módja a feladat tartalmától függően: -

egyedi esetekben illetve folyamatosan felmerülő egészségi problémák esetén történő gyógyszer felíratás, házhozszállítás.

Az ellátottak köre: Azok a külterületen élő rászorultak, akik maguk, illetve családjuk részére a gyógyszerkiváltásról másképpen nem tudnak gondoskodni, illetve ez számukra aránytalanul nagy terhet jelentene. A feladatellátás rendszeressége: A feladat ellátása folyamatosan illetve igény szerint. 3.1.3. az óvodáskorú, iskolás korú gyermekek szállítása „a) az óvodába, iskolába szállítás – törlendő, mert ezt a fogalmat a mindennapos óvodába iskolába történő beszállításra használják.” a) egyéb gyermekszállítás A feladatellátás tartalma:

202

203 a) Gyermekek szállítása külterületi lakóhelyről oktatási intézménybe (Fekete István Általános Iskola és Kisfenyő óvoda) ünnepségek, rendezvények esetén, egyéb települési rendezvényekre, ha ez más közlekedési eszközzel nem megoldható. b) Az oktatási intézmények pedagógiai programjában szereplő intézményen kívüli – pl. tanulmányi versenyek, színházlátogatások, tanulmányi kirándulások – eseményekre történő szállítás. A feladat ellátás módja: Gépjárművel, felnőtt felügyelettel történő személyszállítás. Az ellátottak köre: a) Azok a külterületen élő, a helyi iskolába, óvodába beíratott gyermekek, illetve települési rendezvény esetén azok a külterületen élő kiskorúak, akinek szállításáról másképpen nem tudnak gondoskodni, illetve számukra aránytalanul nagy terhet jelentene. b) Az oktatási intézményekben beíratott gyermekek. A feladatellátás rendszeressége: A feladat ellátása igény szerint. 3.2. Közvetlen személyes szolgáltatások közül kiegészítő feladatok, lakossági szolgáltatások: 3.2.1. közösségi, művelődési sport és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése A feladatellátás tartalma: Az önkormányzat által szervezett rendezvények szervezésében, lebonyolításában történő részvétel, különös tekintettel arra, hogy a külterületen élők is bekapcsolódhassanak, részt vehessenek a rendezvényen. A függelékben feltűntetett civil szervezetekkel történő együttműködés az adott civil szervezet, és az önkormányzat által közösen lebonyolított rendezvények, ünnepségek kapcsán. A tanyagondok számára ez az alábbi feladatok ellátását teheti szükségessé: - a rászoruló személyek szállításának megszervezése külterületi településrészről törlendő:az önkormányzati intézmények, az önkormányzati és a települési közösségi rendezvényekre. törlendő: külső segítők bevonása is lehetséges, - a rendezvények hirdetéseinek kitétele a külterületen lévő önkormányzati hirdetőkre, - a külterületi lakók programokon történő részvételének elősegítése érdekében részvétel a program szervezésében, szervezők felé a külterületen élők érdekeinek képviselése, - a rendezvények meghívottjainak, vendégeinek szállítása, - a rendezvényekhez szükséges vásárlások bonyolítása, - a rendezvény lebonyolításában rendezőként való részvétel, felmerülő problémák megoldásában közreműködés,

203

204 -

rendezvényhez kapcsolódó egyéb szállítási feladatok (eszközök, áruk). civil szervezetek rendezvényeiről szóló tájékoztatók kitétele a külterületen lévő önkormányzati hirdetőkre, az önkormányzat és a civil szervezet együttműködésével rendezett rendezvényeken beszerzési és szállítási (eszközök, áruk) feladatok lebonyolítása a település közigazgatási határain belül.

A feladatellátás módja: A feladat ellátás módját a rendezvény szervezéséért felelős személy határozza meg a rendezvény jellegének, körülményeinek megfelelően. Az ellátottak köre: -

a szállítás esetében azok a rászorultak, akik a közlekedésről más módon nem tudnak gondoskodni, illetve számukra aránytalanul nagy terhet jelentene, egyéb esetekben a rendezvényen résztvevők, együttműködő civil szervezetek

A feladatellátás rendszeressége: A rendezvényekhez igazodóan kell elvégezni a felmerülő feladatokat. 3.2.2. egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása A feladatellátás tartalma: A tanyagondnok közreműködik a jó kapcsolattartás érdekében az önkormányzat és a külterületen élő lakosság, valamint az önkormányzati intézmények és a külterületen élő lakosság között az információk áramlásában, hivatalos ügyek intézésében. A feladatellátás módja: A feladat ellátás módja összetettségére való tekintettel az alábbiak lehetnek: - szóbeli kapcsolattartás a külterületen élőkkel, - az önkormányzati levelek kivitele, átadása, - jelzett problémák tolmácsolása az önkormányzat, illetve az illetékes intézmény felé, - ellátásokhoz való hozzájutás érdekében kérelmek eljuttatása a kérelmezőhöz illetve visszajuttatása a szociális előadóhoz, - egyes pénzbeli ellátások személyes átadása, - a működés során szerzett tapasztalatok átadása, Az ellátottak köre: A külterületen élő lakosok. A feladatellátás rendszeressége:

204

205 A feladatok értelemszerűen folyamatosan vagy alkalomszerűen látandók el. 3.2.3. egyéb lakossági szolgáltatások, valamint az alapszolgáltatások biztosításában való közreműködés. Családsegítő Szolgálat igénybevételéhez történő hozzásegítés: A feladat ellátás tartalma: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 64. § értelmében a családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A feladatellátásának módja: a., b., c.,

segítségre szoruló személy szállítása egyénileg a szolgálat székhelyére, vissza a lakhelyre, családsegítő szolgálat szakemberének házhoz szállítása indokolt esetben, információ szolgáltatás és kapcsolattartás a szolgálat és a lakosság között -nem szakmai jelleggel.

Az ellátottak köre: A külterületen élő, szociális és mentális problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek és családok. A feladatellátás rendszeressége: a.,-b., esetenként, c., rendszeresen, folyamatosan. A családsegítő szolgálat munkatársának kiszállítása az ügyféllel egyeztetett, előre meghatározott időpontban történik. Törlendő: Azon feladatok, melyek egyik, korábban felsorolt feladathoz sem tartoznak: A feladatellátás tartalma: -

önkormányzat által megfogalmazott, meghatározott cél érdekében különböző adatgyűjtés (pl: helyi rendelet, intézkedés miatt), egyéb feladatellátással összeegyeztethető, önkormányzati anyagbeszerzésben való közreműködés, pályázatokkal kapcsolatos meghatározott feladatok, az önkormányzat fizikai állományában tartozó dolgozók munkájának szervezésében való közreműködés.

A feladatellátás módja:

205

206 A feladat tartalmának megfelelően a polgármester utasítása alapján történik. Az ellátottak köre: A feladat tartalmának, módjának meghatározásából adódik, általában a lakosság, vagy az önkormányzat és annak intézményei. A feladatellátás rendszeressége: Egyes feladatok rendszeresen, más feladatok eseti jelleggel látandók el. 3.3. Önkormányzati feladatok megoldását segítő közvetett szolgáltatások: 3.3.1. ételszállítás önkormányzati intézménybe: A feladat ellátás szakmai tartalma: Törlendő: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 62. § értelmében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes fentiek szerinti étkezésről más módon gondoskodni. A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására. – a 3.1.1.-ben részletezve Az Önkormányzat a Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtárban működtetett főzőhelyről biztosítja a szociális étkeztetést, a Kisfenyő Óvodában történő étkeztetést valamint az egyéb intézményi dolgozók étkeztetését. A feladat ellátás módja: A Balatonfenyvesi Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár konyhájáról meleg étel kiszállítása a Kisfenyő Óvoda melegítőkonyhájára 11.40-ig, ahol az óvodás gyermekek étkeztetése történik, valamint törlendő:az ételt az óvodából elvivő ellátottak részére a megtöltött éthordók átszállítása az óvodába, éthordók felvétele, és az ételszállító edények visszajuttatása az ételkiosztó konyhára. Ellátottak köre: A Kisfenyő Óvodában étkeztetett gyermekek és pedagógusok, intézményi dolgozók. Az ellátás rendszeressége: Az ebéd szállítása és az étkeztetésben való közreműködés napi feladat, mely az intézmények nyitvatartási napjain történik. 3.3.2. önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére

206

207 A feladatellátás tartalma: Az önkormányzat által megfogalmazott, meghatározott cél érdekében különböző adatgyűjtés információ csere elősegítése, (pl: helyi rendelet, intézkedés miatt), testületi ülések időpontjáról tájékoztatás, értesítések, plakátok, hirdetmények kihelyezése. A feladatellátás módja: A feladat tartalmának megfelelően törlendő:a képviselő-testület, a jegyző, a polgármester utasítása, vagy egyéb rendelkezés alapján történik. Az ellátottak köre: A feladat tartalmának, módjának meghatározásából adódik, általában a lakosság, vagy az önkormányzat és annak intézményei. A feladatellátás rendszeressége: Egyes feladatok rendszeresen, más feladatok eseti jelleggel látandók el. 3.3.3. tanyagondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendők ellátása: A feladatellátás tartalma: Előírt nyomtatványok, nyilvántartások vezetése, kezelése, képzéseken részvétel, változások figyelemmel kísérése, javaslattétel. A feladatellátás módja: Az előírt módon – jelentések, nyilvántartások - értékelések, javaslatok szóban vagy írásban. A feladatellátás rendszeressége: Folyamatos valamint eseti. 3.3.4. egyéb feladatok: A feladatellátás tartalma: -

önkormányzat által megfogalmazott, meghatározott cél érdekében különböző adatgyűjtés (pl: helyi rendelet, intézkedés miatt), egyéb feladatellátással összeegyeztethető, önkormányzati anyagbeszerzésben való közreműködés, pályázatokkal kapcsolatos meghatározott feladatok, az önkormányzat fizikai állományában tartozó dolgozók munkájának szervezésében való közreműködés, közreműködés a külterületi lakosok részére egészséges ivóvíz biztosításában, Közreműködés a testvértelepülési kapcsolatok ápolásában.

207

208

A feladatellátás módja: Az ivóvíz szállítása lajtos kocsival, naponta, beleértve a munkaszüneti napokat is. A feladat tartalmának megfelelően a polgármester utasítása alapján történik. Testvértelepülési kapcsolatok ápolásával kapcsolatosan a települést képviselő delegáció külföldre történő szállítása esetén a Képviselő-testület jóváhagyása szükséges. Az ellátottak köre: Az ivóvíz tekintetében a külterületen élő lakosság, egyéb esetben a feladat tartalmának, módjának meghatározásából adódik, így különösen a lakosság, vagy az önkormányzat és annak intézményei. Testvértelepülési kapcsolattartás során a delegáció tagjai. A feladatellátás rendszeressége: Az ivóvíz szállítás naponta, egyes feladatok rendszeresen, más feladatok eseti jelleggel látandók el. 3.4. A tanyagondnoki szolgáltatás feladatainak ellátása: A feladat ellátása a JOJ-423 rendszámú Wolksvagen Caddy típusú, valamint az LNH 314 rendszámú Nissan Prímastar típusú gépjárművekkel történik. A tanyagondnok neve: Horváth Gyula A tanyagondnok a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel rendelkezik, a tanyagondnoki tanfolyamot elvégezte. A tanyagondok helyettesítéséről a polgármester gondoskodik.

4. A tanyagondnoki szolgálat és az igénybevételének feltételei, módja: A tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételének feltételeit a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 5/2000. (III.30.) számú rendelet szabályozza. - A szolgáltatás iránti igény jelezhető szóban, telefonon, a tanyagondnok számára, de a Polgármesteri Hivatalban is. A szolgáltatás igénybevételének lehetőségét a tanyagondnok szóban jelzi az igénylőnek.

5. A Tanyagondnoki Szolgálat és az igénybevevők közötti kapcsolattartás módjai: A szolgáltató és a lakosság közötti kapcsolattartás személyesen, írásban, telefonon. A kapcsolattartás sajátos módja, amikor a tanyagondnok az igénylő jogosultságát ellenőrzi. A tanyagondnok működésével kapcsolatos panasszal és észrevétellel Balatonfenyves Község Jegyzőjénél élhet az igénybevevő.

6. A tanyagondnoki szolgáltatás közzétételének módja, helyi nyilvánosság biztosítása: 208

209

A tanyagondnoki szolgálat hirdetményeinek közzététele a helyi újságban és kitétele a helyi hirdetőkön, propagálása egyéb helyi fórumokon.

7. A szolgáltatást igénybevevők és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelméről: 7.1. Az ellátottak jogai A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az 1993. évi III. törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell. Az ellátottak jogairól részletesen a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 94/E §.-a rendelkezik. Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire. Feladatait a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 94/K §.-a részletezi. 7.2. A szociális szolgáltatást végzők jogai: A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. A szociális szolgáltatást végzők jogait részletesen a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 94/L §.-a tartalmazza. III. rész –törlendő- 2011. 01.01. naptól nem része a szakmai programnak.

A tanyagondnoki szolgálat éves költségvetése Balatonfenyves, 2011. június 15. Lombár Gábor Polgármester Függelék

209

210 Civil szervezetek 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Ezüst Fenyő Nyugdíjas Egyesület Balatonfenyvesi Turisztikai Egyesület Vitorlás Egyesület Együtt - Fenyvesért Egyesület Fürdőegyesület Balatonfenyvesi Polgárőr Egyesület

210

211

211

212

Előterjesztés Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 23-án tartandó ülésére Ügyiratszám: 988-2/2011. Ügyintéző: Márton László Tárgy: Fenyvesi Újság Szerkesztő Bizottsága, nyomdai munkálatai Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! A 61/2011. (III.31.) Kt. sz. határozat alapján javaslatot teszek a Fenyves Újság Szerkesztő Bizottságára, illetőleg mellékelem az újság nyomdai munkálataira beérkezett árajánlatokat. A Szerkesztő Bizottság jelenlegi tagjai: Ifi Géza plébános Balogh Tünde tanár Hackl Szilvia óvodavezető Varsányi Tibor Fürdőegyesület Zöld Jánosné Ezüst Fenyő Nyugdíjas egyesület Radák Katalin Vlasics Erika Együtt Fenyvesért Egyesület Az elmúlt időszakban a Fürdőegyesület és az Együtt Fenyvesért Egyesület delegált tagja nem vett részt a szerkesztőbizottság munkájában, így a két egyesületet nem is kértem fel delegálásra. Évek alatt bebizonyosodott, hogy felesleges 7 taggal működtetni a testületet, ezért javaslom annak létszámát öt főre csökkenteni. Fontosnak tartom, hogy az egyház képviselője jelen legyen a bizottság munkájában, ezért felkerestem Ify Géza plébánost, aki örült a felkérésnek és jelezte: megválasztása esetén szívesen tevékenykedik a bizottságban. A fennmaradó négy helyre Fekete István Általános Iskolát, Kisfenyő Óvodát, az Ezüst Fenyő Nyugdíjas Egyesületet, valamint Balatonfenyvesi Turisztikai Egyesületet kértem fel delegálásra. Az általános iskola Balogh Tündét , az óvoda Hackl Szilviát, a nyugdíjas egyesület Zöld Jánosnét, a turisztikai egyesület pedig Kőváriné Gyuricza Zitát delegálta. A beérkezett delegálások alapján a következő személyeket javaslom a Fenyves Újság Szerkesztő Bizottságába: Ify Géza plébános Balogh Tünde tanár Hackl Szilvia óvodavezető Zöld Jánosné Ezüst Fenyő Nyugdíjas egyesület Kőváriné Gyuricza Zita Balatonfenyvesi Turisztikai Egyesület

212

213 Az újságot szerkesztő bizottság szerkeszti, a főszerkesztői feladatokat Búza Péter várostörténész, nyelvész, újságíró látja el. A felelős kiadói feladatot megbízási szerződés alapján Tóth Árpád végzi. A főszerkesztői feladatok ellátását továbbra is Búza Péterrel képzelem. A felelős kiadó személyében javaslok változtatást. Tóth Árpádnak az utóbbi években jelentősen megromlott az egészségi állapota, mely akadályozza a rendszeres munkavégzésben a feladatok maradéktalan ellátásában. Eddig is több esetben Radák Katalin segített a munkájában, aki tagja a jelenlegi szerkesztő bizottságnak. Javaslom, hogy a következő időszakra Radák Katalint kérje fel a képviselő-testület a felelős kiadói tevékenység ellátására. Testületi határozat értelmében több nyomdától kértünk árajánlatot a Fenyves Újság elkészítésére. Három nyomda adott ajánlatot, melyeket a mellékletben csatoltam. A jelenlegi nyomda, mely a Fenyves Újságot készíti a 8 oldalas fekete-fehér nyomatot a kapcsolódó nyomdai munkákkal együtt 900 példányszámban 85.000 Ft + Áfa költségért készít. Darabár 94 Ft/db +Áfa 900 példány egy színnel történő nyomására, nyomdai munkálatokkal együtt a következő ajánlatok érkeztek: Ziegler Nyomda Bt. 56 Ft/db + Áfa Saliber Kft. 80 Ft/db+Áfa Powerprint Kft. 62 Ft/db + Áfa A beérkezett ajánlatok között lényeges eltérések vannak darabár tekintetében. Éppen ezért mindegyik nyomda felé jeleztük, hogy egy általuk készített hasonló paraméterekkel bíró referencia munkát szíveskedjenek postafordultával megküldeni, melyet szeretnénk a testületi ülésre bevinni. Határozati javaslat: 1. Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi személyeket választja meg a Fenyves Újság Szerkesztő Bizottságába: Ify Géza plébános, Balogh Tünde tanár, Hackl Szilvia óvodavezető, Zöld Jánosné Ezüst Fenyő Nyugdíjas egyesület tagja, Kőváriné Gyuricza Zita Balatonfenyvesi Turisztikai Egyesület munkatársa, a felelős kiadó feladatokkal pedig Radák Katalint kívánja megbízni. 2. A képviselő-testület a benyújtott árajánlat, valamint a postán küldött referencia munka alapján a ……………………………….. nyomda ajánlatát találta elfogadhatónak. Ennek értelmében felkéri a polgármestert, hogy mielőbb intézkedjen a nyomdaváltásról. 3. A testület egyik nyomda ajánlatát sem találja megfelelőnek ezért felkéri a polgármestert újabb ajánlatok beszerzésére. Határidő: értelem szerint Felelős: Lombár Gábor polgármester Balatonfenyves, 2011-06-15. Lombár Gábor polgármester

213

Előterjesztés Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 23-án tartandó ülésére

Tárgy: Fonyód-Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központ 2010. évi beszámolója Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! A Fonyód-Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központot a két település társulásban tartja fenn. A társulási megállapodásunk alapján mind az intézmény költségvetését, mind a zárszámadását mindkét településnek el kell fogadnia. A társulási megállapodás vonatkozó szabályai: 8.2. Fonyód-Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központ éves költségvetésének megállapításához és zárszámadásának elfogadásához a társulásban részt vevő képviselőtestületnek mindegyikének minősített többségű szavazata szükséges. 8.3. A társulás működésének, az intézmény közös fenntartásának fedezeteként szolgál a központi költségvetési pénzeszközök, a települési önkormányzatok pénzügyi hozzájárulása és az egyéb saját bevételek. Saját bevételnek minősül a többcélú kistérségi társulástól kapott forrás is. A társulás tagjai az intézmény államilag nem finanszírozott működési költségeihez hozzájárulnak (pénzügyi hozzájárulás), melyet a folyó évi költségvetési rendeletükben biztosítanak. A társult tagok vállalják, hogy az intézményi kiadások központi támogatással és saját bevétellel nem finanszírozott részét biztosítják pénzügyi hozzájárulásként. A társult tagok vállalják továbbá, hogy a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat kiadásaihoz és a kinevezett intézményvezető illetményének kiadásaihoz lakosságszám arányosan, a nappali ellátás, a házi segítségnyújtás, a szociális étkeztetés, valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiadásaihoz az ellátottak létszámának arányában járulnak hozzá. Balatonfenyves Község közigazgatási területén a szociális étkeztetés kiszállítását Balatonfenyves Tanyagondnoki Szolgálata végzi, melynek költségeit a FonyódBalatonfenyves Alapszolgáltatási Központ költségvetése tartalmazza. A Balatonfenyves Tanyagondnoki Szolgálat által végzett szociális étkeztetés kiszállításának költségeit Fonyód Város Önkormányzata számla ellenében, negyedévente, a felmerült költségekről készített kimutatás alapján a Balatonfenyves Község Önkormányzata részére megtéríti. A társult önkormányzatot terhelő hozzájárulás összegszerűségéről Fonyód Város Önkormányzata az éves költségvetési rendelet elfogadását megelőzően legkésőbb 8 nappal szakfeladatonkénti kimutatást készít, melyet megküld a társult tag részére.

215 Az intézményi költségvetés teljesítéséről a zárszámadás keretében számol el Fonyód Város Önkormányzata, mely tartalmazza az esetlegesen fizetendő illetve a visszatérítendő pénzügyi hozzájárulás összegét. A társult tagok vállalják, hogy a zárszámadás elfogadását követő 30 napon belül megfizetik a fenti összeget. Fonyód Város Önkormányzata megküldte számunkra a 2010. évi beszámolót, mely tartalmazza, hogy a tavalyi évi gazdálkodás alapján 5.398 ezer Forint a fizetendő pénzügyi hozzájárulásunk. Már a költségvetés tervezésekor jeleztük, hogy a szociális étkeztetés kiszállításának elmúlt évi költsége – mely a mi bevételünket képezi – csökkenti ezt az összeget, így a költségvetési rendeletünkben már csak 3.700 e Forint hozzájárulást terveztünk, ez az az összeg, amelyet ténylegesen megfizetünk majd Fonyód részére.

Határozat javaslat: Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Fonyód-Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központ 2010. évi beszámolóját elfogadja Felkéri a polgármestert, hogy a döntésről értesítse Fonyód Város Önkormányzatát. Felelős: Lombár Gábor polgármester Határidő: 15 nap értesítésre

Balatonfenyves, 2011-06-15.

Lombár Gábor polgármester

215

216

Melléklet Beszámoló a Fonyód Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központ 2010. évi gazdálkodásáról A Fonyód-Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központ mikro társulásként működik, így a zárszámadás keretében be kell mutatni a balatonfenyvesi Alapszolgáltatási Központ pénzügyi elszámolását. Kiadása éves szinten 26.955 ezer Ft, az intézmény saját bevétele a tervezett 8.500 ezer Ft-tal szemben 8.461 ezer Ft. A bevétel és a kiadás különbsége 18.494 ezer Ft. A 2010. évi költségvetési beszámolóban elszámolt normatív állami támogatás 11.363 ezer Ft, a Fonyód Kistérség Többcélú Társulástól kapott kiegészítő támogatás 1.425 ezer Ft. A 2010. évi kistérségi kiegészítő támogatás elszámolásából 308 ezer Ft kiutalás várható. A normatív támogatások összege nem fedezi a saját bevétellel csökkentett éves kiadások összegét, ezért Balatonfenyves Önkormányzatának 5.398 ezer Ft pótlólagos fizetési kötelezettsége keletkezett 2010. évben. Összes bevétel: Összes kiadás: Bevétel és kiadás különbsége: Normatív támogatás: Kiegészítő támogatás: 2011. évben kiutalásra kerülő kiegészítő támogatás: Támogatás összesen: Fizetési kötelezettség:

216

8.461 ezer Ft 26.955 ezer Ft 18.494 ezer Ft 11.363 ezer Ft 1.425 ezer Ft 308 ezer Ft 13.096 ezer Ft 5.398 ezer Ft

ELŐTERJESZTÉS Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 23-án tartandó ülésére Ügyiratszám: 104/2011 Ügyintéző: Gazdag Gyuláné Tárgy: Balatonfenyves Község Önkormányzatának 2011. évi költségvetésének módosítása Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! A Somogy Megyei Kormányhivatal szóbeli észrevételt tett a 2011 évi költségvetési rendeletünkre. E szerint a rendeletünk szövegezésére a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009 (XII.16.) IRM. Rendelet alapján pontosításra szorul. Csatolom az erről készült feljegyzést. Rendeletünk mostani módosításánál figyelembe vettük az észrevételt és a szükséges részeket javítottuk. A költségvetési rendeletünk számszaki részében a bevételek között szerepelnek az EU-tól pályázaton elnyert összegek (TIOP, KEOP), amelyeket iskolai számítógép beszerzésre és az imremajori ivóvízhálózat korszerűsítésére használhatunk fel. A függetlenség napjára LEADER-től elnyert pályázat alapján 3011 e Ft-ot kellett költenünk. Az év elején a bevételek között már szerepeltettük a megítélt támogatási összeget. A beruházások között tüntettük fel a parti sétány teveinek elkészítését, melyről a Képviselő-testület már korábban döntött, és egy motorfűrész pótlását. A tavasz folyamán a központi strandon elvégzett partvédelmi munkálatok más technológiával készültek el, mint az eredetileg tervezett, így e feladaton megtakaríthatunk 5.500 e Ft-ot. Tévedésből kimaradt a tervezésnél 1.520 e Ft összegű jubileumi jutalom, melynek kifizetése jogszabályban előírt kötelességünk. Az adójóváírás csökkenése miatt központilag adott keresetkiegészítéssel nem tudtunk előzetesen számolni, mert nem állt rendelkezésünkre elegendő információ a számításához. Most a féléves adatok birtokában az év első felére állítottuk be az előirányzatot. Központosított előirányzatként érkezett számlánkra a rászoruló gyermekek nyári étkeztetéséhez 204 e Ft. A teljes pályázati összeget megkaptuk, nemcsak a minimum pályázott 32%-ot. (65e Ft) A prémiumévek program támogatására az év első felében 922 e Ft-ot kaptunk. A felsorolt támogatásokról három esetben már döntött a testület, a fonyódi Zeneiskola kérelme viszont nemrégen érkezett hozzánk, és ebben 650 e Ft támogatást kérnek ahhoz, hogy a fenyvesi gyermekek zenei nevelését is finanszírozni tudják. A KEOP pályázatban kiírt ivóvízminőség javítására év elején elkülönítettünk 5.000 e Ft céltartalékot, melyet most feloldhatunk, hiszen összege átkerült a beruházások közé. Összeszámolva a leírtak hatását általános tartalékunk összege most 2.933 e Ft növekedést mutat az előző időszakhoz képest, ami 17.790 e Ft-ot jelent számszerűen. A változásokat a táblázatokban félkövér dőlt betűvel jelöltük. Kérem, hogy szíveskedjenek a módosításokat elfogadni, miután költségvetésünk főösszege 11776 e Ft-tal 604071 e Ft-ra emelkedik.

218 Balatonfenyves, 2011.június 16. Lombár Gábor polgármester

Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének …./2011.(…...) önkormányzati rendelete Balatonfenyves Község Önkormányzatának 2011 évi költségvetéséről szóló 5/2011 (II.18.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV. törvény 91.§.(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján és az államháztartásról szóló 1992 évi XXXVIII. törvény 81.§-ában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1.§. Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Balatonfenyves Község 2011. évi költségvetését megállapító 5/2011.(II.18.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban rendelet) 3.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A Képviselő-testület az önkormányzat 2011.évi költségvetését 488096 ezer Ft tárgyévi költségvetési bevétellel, 604071 ezer Ft tárgyévi költségvetési kiadással és 115975 ezer Ft költségvetési hiánnyal állapítja meg. Ezen belül:  

 

a működési célú bevételt a működési hiány finanszírozására szolgáló bevételt ebből: -

a finanszírozási célú műveletek bevételeit az előző évi pénzmaradvány bevételét

a működési célú kiadásokat ebből: -

439858 e Ft-ban 57511 e Ft-ban

0 e Ft-ban 57511 e Ft-ban 497369 e Ft-ban

a személyi juttatások kiadásait a munkaadókat terhelő járulékokat a dologi jellegű kiadásokat az ellátottak pénzbeli juttatásait a támogatásokat és pénzeszközátadásokat a speciális célú támogatásokat 218

164699 e Ft-ban 40406 e Ft-ban 220469 e Ft-ban 0 e Ft-ban 35048 e Ft-ban 18957 e Ft-ban

219

 

- az általános tartalékot 17790 e Ft-ban - a céltartalékot 0 e Ft-ban a felhalmozási célú bevételt 48238 e Ft-ban a felhalmozási hiány finanszírozására szolgáló bevételt 58464 e Ft-ban ebből: -



a finanszírozási célú műveletek bevételeit az előző évi pénzmaradvány bevételét

a felhalmozási célú kiadást ebből: -

0 e Ft-ban 58464 e Ft-ban

106367 e Ft-ban

a beruházások összegét a felújítások összegét egyéb felhalmozási célú kiadások egyéb felhalmozási célú támogatások az intézményi felhalmozási kiadások összegét fejlesztési céltartalékot

 a finanszírozási kiadást állapítja meg.

72938 e Ft-ban 6981 e Ft-ban 10972 e Ft-ban 0 e Ft-ban 10476 e Ft-ban 5000 e Ft-ban

335 e Ft-ban

2.§. A rendelet 6.§. (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A Képviselő-testület az önkormányzat 2011. évi általános tartalékát 17790 e. Ft-tal hagyja jóvá. 3.§. A rendelet 1-12. számú mellékletei helyébe a következő 1-12. számú mellékletek lépnek. 4.§. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Balatonfenyves, 2011-06-16. Lombár Gábor polgármester

dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző

ZÁRADÉK: Jelen rendelet kihirdetésre került 2011.

–án.

219

220 dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző

220

221

221

222

222

223

223

224

224

225

225

226

226

227

Előterjesztés Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 23-án tartandó ülésére Ügyiratszám: 4972/2011 Ügyintéző: Papp Krisztina Tárgy: Pályázat benyújtásához önerő biztosítása Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester

Tisztelt Képviselő-testület! I. A Képviselő-testület döntésének megfelelően a KEOP keretében benyújtottuk az imremajori ivóvízhálózat kiépítésére a pályázatot, melynek kapcsán már a támogatási szerződés is aláírásra került. A 15/2011.(IV.22.)BM rendelet alapján az önkormányzatok benyújtott és nyertes uniós pályázatokhoz szükséges saját forrás kiegészítéséhez támogatást igényelhetnek. A mi esetünkben az EU Önerő Alapból igényelhető összeg a vállalt saját forrás 60%-a, tehát a 607.068,-Ft-nak a 60%-a 364.241,-Ft. Határozati javaslat: 1.) Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete támogatja Belügyminisztérium által kiírt EU Önerő Alap támogatására pályázat benyújtását.

a

A tervezett fejlesztés megnevezése: Balatonfenyves – Imremajor ivóvízminőség javítása Azonosítószám: KEOP-7.1.3.0/09-2010-0021 Összköltsége: nettó 4.047.120,-Ft Pénzügyi ütemezése: Szerződés vagy Szerződés 2011. év Szerződés tevékenység (Ft) Projektelem Összesen vagy tevé­ vagy tevé­ kenység

kenység

kezdete

vége

(év, hónap) Projektmenedzsment Általános menedzsment 2011.04. közbeszerzés Közbeszerzési 2011.05. tanácsadó

227

849.865,688.010,-

849.865,688.010,-

(év, hónap) 2012.02. 2011.12.

228 Tanulmányok, vizsgálatok Tanulmányok, vizsgálatok Tanulmányok, vizsgálatok Tervezés

RMT

2011.05.

801.330,-

801.330,-

2011.10.

CBA

2011.05.

323.770,-

323.770,-

2011.10.

Terület előkészítéshez k. 2011.05.

138.330,-

138.330,-

2011.10.

létesítési 2011.05.

719.770,-

719.770,-

2011.11.

2011.05. hatósági 2011.09.

323.770,202.275,-

323.770,202.275,-

2011.12. 2011.11.

Vízjogi engedély terv Tájékoztatás Tájékoztatás Egyéb programelem Engedélyek költség díja

Kedvezményezett által igényelt előleg Kedvezményezett által igénybevett előleg el­ számolása/visszafizetése Összesen:

4.047.120,- 4.047.120,-

Pénzügyi forrásainak összetétele és éves ütemezése: Forrás Elszámolható Nem (Ft) elszámolható

I. saját forrás II. egyéb tám. III. a támo­ gatási kon­ strukció kere­ tében igényelt támogatás (EU és hazai együt­ tesen) Összesen

Összesen (Ft)

%

607.068,0 3.440.052,-

(Ft) 0 0 0

607.068,0 3.440.052,-

15 0 85

4.047.120,-

0

4.047.120,-

100

2.) A pályázathoz szükséges 242.827,-Ft összegű önrészt biztosítja. 3.) Felkéri a polgármestert a pályázat benyújtására. 4.) A módosítást a költségvetési rendeleten át kell vezetni. Határidő: 2011. október 1. Felelős: Lombár Gábor polgármester II. Az új Széchenyi Terv keretében megjelent a TIOP-1.2.3/11/1 pályázat, mely lehetőséget biztosít a nyilvános könyvtárak jegyzékén szereplő közkönyvtárak esetében az online könyvtári szolgáltatások kialakításához szükséges eszközök beszerzésére. A támogatás

228

229 mértéke a projekt elszámolható összes költségének 100 %-a, minimum 5 millió forint, maximum 8 millió forint összegben. A kötelezően megvalósítandó szolgáltatások a következők: - online könyvtári szolgáltatások kialakításához szükséges hardvereszközök beszerzése - könyvtári munkatárs részére munkaállomás és s működtetéséhez szükséges operációs rendszer, és Microsoft Office programcsomag - szerver, és a működtetéséhez szükséges operációs rendszer - vékonykliens - külső háttértároló - WIFI router, Access Point - Használói számítógép, hozzá Windows XP - Projektor - Többfunkciós nyomtató - Egyéb informatikai eszközök, felszerelések (pl: scanner, nyomtató, szünetmentes) - Hálózat kiépítése - Fogyatékkal élők számára a könyvtár használatát segítő informatikai eszköz beszerzése (pl: felolvasógép, Braille-nyomtató, hangos-térkép, vagy kis léptékű belső épület átalakítás, korszerűsítés) - Nyilvánosság biztosítása A pályázat benyújtásának határideje: 2011. július 31. A pályázati lehetőségről tájékoztattuk az intézményt, várjuk a visszajelzést. Határozati javaslat: 1.) Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete egyetért a Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtárban online könyvtári szolgáltatások kialakításához szükséges eszközök beszerzésének támogatására kiírt TIOP-1.2.3/11/1 pályázat benyújtásával. Felhatalmazza a polgármestert a pályázat benyújtására. Határidő: 2011. július 31. Felelős: Lombár Gábor polgármester

Balatonfenyves, 2011. június 14.

Lombár Gábor polgármester

229

230

Feljegyzés Buza Máté önkormányzati képviselő kifizetések szabályozása tárgyában benyújtott előterjesztésére

Buza Máté képviselő úr javasolta, hogy minden 100.000.-Ft feletti kifizetés csak a pénzügyi bizottság egyhangú javaslatával, valamint a képviselő-testület többségi szavazatával történhessen meg. A javaslat megvalósításának ellentmondanak a jogszabályok, melyek a bizottságnak döntéselőkészítői, a képviselő-testületnek pedig döntési, nem pedig végrehajtói jogosítványt és feladatkört adnak. Az önkormányzati törvény felhatalmazza az önkormányzat képviselő-testületét a költségvetési rendelet megalkotására, és az államháztartási törvény (áht.) is rendelkezik erre vonatkozóan. Az áht. megengedi a testületnek, hogy a hatáskörébe utaltakból bizonyos feladatokat átruházzon a polgármesterre vagy a bizottságokra. Azokat a feladatokat azonban, amelyeket a jogszabályok kifejezetten a polgármester hatáskörébe utalnak, nem lehet átruházni a bizottságokra vagy a testületre. A gazdálkodás menete szigorú szabályok alapján kell, hogy történjen. A képviselő-testület megalkotja a költségvetési rendeletet, melynek során megállapítja a kiemelt előirányzatok összegét, a beruházási és felújítási feladatokat pedig tételesen meghatározza. A költségvetésben elfogadott kiadások megvalósítására a polgármester kötelezettséget vállal, amelyet a jegyző ellenjegyez. Az ily módon létrejött szerződések, megrendelések alapján megtörténik a teljesítés, melynek szakmai teljesítés igazolása után az érvényesítésre kijelölt dolgozó ellenőrzi a számlát formai szempontból, valamint megnézi, hogy van-e rá fedezet a költségvetésben. Ezután a polgármester utalványozza a kifizetést, mely a jegyző ellenjegyzése után teljesíthető. Az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet szabályai szerint a helyi önkormányzat esetében kötelezettséget a polgármester, vagy az általa megbízott személy vállalhat, és az utalványozásra is ugyanez vonatkozik. A kötelezettségvállalást és az utalványozást a jegyző jogosult ellenjegyezni, illetve megbízást adhat a polgármesteri hivatal köztisztviselőjének e feladat ellátására. Az érvényesítéshez megfelelő pénzügyi képesítéssel rendelkező dolgozóra van szükség. Az Áht és az Ámr alapján a költségvetési rendeletben jóváhagyott előírányzatokon belül a költségvetési szerv vezetője (polgármester illetve intézmény vezető) felelős a szabályszerű gazdálkodásért. Az előírányzatokon belül átcsoportosítást hajthat végre, a kiemelt előirányzatok módosításához szükséges a költségvetési rendelet módosítása. A Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság kötelezően megtárgyalja a költségvetési rendeletet, annak módosítását illetve a zárszámadást. A leírtakból következik, hogy a gazdálkodás a tervezéstől a kifizetésig megszabott menetrendben zajlik, melyben minden résztvevő a rá vonatkozó előírások szerint veszi ki részét. Ettől eltérően történő kifizetési rend sértené a törvényességet.

230

231 Ha minden 100.000.-Ft feletti kifizetésről külön döntene a bizottság és a testület, az egyrészt ellentmondana a jogszabályoknak, másrészt lehetetlenné tenné a folyamatos munkát, hiszen minden fázisában megakasztaná a feladatok elvégzését ( pl. egy egyszerű közüzemi számla kifizetése is testületi döntést igényelne, és a bizottságnak és a testületnek hetente többször kellene üléseznie).

Balatonfenyves, 2011-06-16 Gazdag Gyuláné Pénzügyi vezető

231

Az előirányzatok javasolt módosítását bemutató táblázat Előirányzat változás megnevezése Beruházások Motorfűrész Imremajori ivóvízminőség javítása (KEOP pályázat) Iskolai számítógép beszerzés (TIOP pályázat) eszköz része Parti sétány tervei Beruházások összesen: Dologi kiadások Iskolai szám.gép beszerzéssel kapcs. költs. (TIOP pályázat) Partvédelem központi strandon Függetlenség napja lebonyolítása pályázat alapján Dologi kiadások összesen: Személyi juttatások Jubileumi jutalom Keresetkiegészítés Személyi juttatások összesen: Jubileumi jutalom járuléka Keresetkiegészítés járuléka Járulékok összesen Támogatás értékű kiadások Fonyód zeneiskola támogatása Kistérség hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata Bölcsödei elhelyezés támogatása Marcali Kórház sószoba kialakítása Támogatás értékű kiadások összesen: Társadalom- és szoc.pol.juttatások Nyári gyermekétkeztetés Társadalom- és szoc.pol.juttatások Prémiumévek program támogatása Tartalék növekedés Céltartalék csökkenés összesen: Előirányzat növekmény/csökkenés összesen:

Bevétel növekedés csökkenés

Kiadás növekedés csökkenés

9067

165 5059 5627 581 11432

178

178

178

3011 3189

3440 5627

5500

1106 1106 299 299

5500

1520 1106 2626 410 299 709 650 90 210 30 980

204 204 922

407 407 2933

5000 11776 0 22276 10500 bevételek egyenlege: 11776 kiadások egyenlege: 11776 11776

1.melléklet az 5/2011.(II.18.) önkormányzati rendelethez

A Balatonfenyves Községi Önkormányzat 2011. évi költségvetésének címrendje

Cím száma

Cím neve

1.

A Balatonfenyves Községi Önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerve Községi Polgármesteri Hivatal

2. 3.

A Balatonfenyves Községi Önkormányzat önállóan működő költségvetési szervei Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár Napköziotthonos Óvoda

4.

A Balatonfenyves Községi Önkormányzat költségvetésében szereplő - nem intézményi kiadások Nem intézményi kiadások

2.melléklet az 5/2011.(II.18.) önkormányzati rendelethez A Balatonfenyves Községi Önkormányzat 2011.évi pénzforgalmi terve (ezer Ft-ban)

Megnevezés

2011. évi tervezett előirányzat

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi és egyéb folyó kiadások Működ-i célú tám.értékű kiad. egyéb tám. Államházt-on kívülre végl. műk pe.átadások Ellátottak pénzbeli juttatásai- speciális célú támogatások Felújítás Felhalmozási kiadások Felhalm-i célú tám.értékű kiad. egyéb tám. Államházt-on kívülre végl.felhalm.pe.átadás Hosszú lejáratú kölcsönök nyújtása Rövid lejáratú kölcsönök nyújtása

161684 39625 197452 9006 12088 18550

Költségvetési pénzforgalmi kiadások összesen

módosítás 04.28.

módosítás 06.23.

48048

162073 39697 222780 11370 22698 18550 6981 70482

164699 40406 220469 12350 22698 18957 6981 81914

10972 1500

10972 1500

10972 1500

498925

567103

580946

335

335

335

335 499260 93035

335 567438 24857

335 581281 22790

592295 77546 263955 3050

592295 77546 263955 3050

604071 77546 263955 3050

12172

12172

12172

16489 9000 92776

16489 9000 92776

16489 18245 95307

ebből:önkormányzatok költségvetési támogatása

92776

92776

95307

Hosszú lejáratú kölcsönök visszatérülése Rövid lejáratú kölcsönök visszatérülése Költségv.pénzforgalmi bevételek összesen Hosszú lejáratú hitelek felvétele Rövid lejáratú hitelek felvétele Tartós hitelviszonyt megtest.értékpapírok bev. Forg.célú hitelviszonyt megt.értékpapírok bev. Finanszírozási bevételek összesen Pénzforgalmi bevételek Pénzforgalom nélküli bevételek Továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek kiegyenlítő, átfutó, függő bevételek BEVÉTELEK ÖSSZESEN

1332

1332

1332

476320

476320

488096

0 476320 115975

0 476320 115975

0 488096 115975

592295

592295

604071

Hosszú lejáratú hitelek Rövid lejáratú hitelek Tartós hitelviszonyt megtest. értékpapírok kiad. Forg.célú hitelviszonyt megt.értékpapírok kiad. Finanszírozási kiadások összesen Pénzforgalmi kiadások Pénzforgalom nélküli kiadások Továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások KIADÁSOK ÖSSZESEN Intézményi működési bevételek Önkormányzatok sajátos működési bevételei Műk.célú tám.értékű bevételek, egyéb tám. Államházt-on kívülről végl.műk. pénzeszk.átv. Felhalmozási és tőke jellegű bevétel ebből:önkorm. sajátos felhalm-i és tőkebevételei

Felhalm-i célú tám.értékű bev.egyéb támog. Államházt-on kívülről végl.felhalm-i pe.átvétel Támogatások, kiegészítések

3.melléklet az 5/2011.(II.18.) önkormányzati rendelethez A Balatonfenyves Községi Önkormányzat 2011 évi várható működési és felhalmozási célú bevételeit és kiadásait bemutató mérleg

Működési bevételek Megnevezés normatív állami hozzájárulás központosított előirányzatok normatív, kötött felhasználású támog. vis maior és egyéb támogatás Támogatás központi költségvetésből összesen: központi költségvetési szervtől helyi önk.és költségvetési szerveitől fejezeti kezelésű előirányzatból TB pénzügyi alapjaiból Kistérségi Társulástól Támogatás értékű bevétel Kiegészítések, visszatérülések előző évi költségvetési támogatás (eredeti előirányzata nem lehet) Működési célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről háztartásoktól non-profit szervezetektől Működési célú pénzeszköz átvétel összesen saját bevétel igazgatási szolgáltatási díj bírságból származó bevétel- növényvédelmi bírság egyéb saját bevétel bérleti és lízingdíjak intézményi ellátási díjak- iskolai, óvodai gyermekétkeztetés tér.díja szolgáltatások ellenértéke egyéb sajátos bevétel (Fenyves könyv, házszámtábla) kötbér, kártérítés, bánatpénz(visszatérülések:segély, bizt díj, áramdíj stb.) alkalmazottak térítései ÁFA bevételek, visszatérülések Hozam és kamatbevételek Saját bevételek összesen: Önkormányzatok egyéb sajátos bevételei talajterhelési díj,bírságok,lakbérbevételek Önkormányzatok egyéb sajátos bevételei összesen: Átengedett központi adók SZJA helyben maradó része SZJA kiegészítése SZJA normatív módon elosztott része gépjárműadó termőföld bérbeadásából származó SZJA Átengedett központi adók összesen: Helyi adók és kapcsolódó pótlékok, bírságok építményadó telekadó kommunális adó idegenforgalmi adó (kurtaxa) iparűzési adó bírság és pótlék Helyi adók és kapcsolódó pótlékok, bírságok összesen: Önkormányzatok sajátos bevételei összesen: Pénzforgalom nélküli bevételek

2011. évi tervezett előirányzat 82776

módosítás 04.28. 82776

módosítás 06.23.

10000

10000

82776 2531 10000

92776

92776

95307

550 2500

550 2500

550 2500

3050

3050

3050

150 80

150 80

150 80

25140 8600 19270 40 300 3312 16654 4000 77546

25140 8600 19270 40 300 3312 16654 4000 77546

25140 8600 19270 40 300 3312 16654 4000 77546

1222 1222

1222 1222

1222 1222

23275 37058

23275 37058

23275 37058

14500

14500

14500

74833

74833

74833

145000 5500 4500 17000 15000 900 187900 263955 115975

145000 5500 4500 17000 15000 900 187900 263955 115975

145000 5500 4500 17000 15000 900 187900 263955 115975

Működési bevételek összesen:

553302

553302

555833

Felhalmozási bevételek Megnevezés Támogatásértékű felhalmozási bevételek központi költségvetési szervtől fejezeti kezelésű előirányzattól Támogatásértékű felhalmozási bevételek összesen: Felhalmozási célú pénzeszközátvétel áh-n kívülről felhalmozási célú pénzeszközátvétel háztartásoktól felhalmozási célú pénzeszközátvétel EU költségvetésből Felhalmozási célú pénzeszközátvétel áh-n kívülről összesen: Felhalmozási és tőke jellegű bevételek vízi közmű koncessziós díj építési telek és ingatlaneladás jármű értékesítés osztalék termőföld értékesítése államkötvény értékesítés Felhalmozási és tőke jellegű bevételek összesen: Felhalmozási bevételek együtt Kölcsön visszatérülése Finanszírozási bevételek hosszú lejáratú fejlesztési hitel felvétele forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír bev. Finanszírozási bevételek összesen: Függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek (előirányzata nem lehet) Bevételek összesen:

2011. évi tervezett előirányzat

módosítás 04.28.

módosítás 06.23.

16489 16489

16489 16489

16489 16489

9000

9000

9000

9000

9000 9245 18245

10972

10972

10972

1200

1200

1200

12172 37661 1332

12172 37661 1332

12172 46906 1332

0

0

0

592295

592295

604071

Működési kiadások 2011. évi tervezett előirányzat

Megnevezés Önkormányzati működési kiadások személyi juttatás munkaadót terhelő járulékok dologi jellegű kiadás Önkormányzati működési kiadások összesen: Intézményi működési kiadások Polgármesteri Hivatal működési kiadásai személyi juttatás munkaadót terhelő járulékok dologi és egyéb folyó kiadások Polgármesteri Hivatal működési kiadásai összesen Fekete István Általános Iskola működési kiadásai személyi juttatás munkaadót terhelő járulékok dologi és egyéb folyó kiadások Fekete István Általános Iskola műk.kiad.összesen Napköziotthonos Óvoda működési kiadásai személyi juttatás munkaadót terhelő járulékok dologi és egyéb folyó kiadások Napköziotthonos Óvoda működési kiadásai összesen Intézményi működési kiadások összesen: Támogatásértékű működési kiadás helyi önkormányzatoknak és költségv. szerveinek többcélú kistérségi társulásnak egyéb szervezeteknek Támogatásértékű működési kiadás összesen: Működési célú pénzeszközátadások működési célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek működési célú pénzeszközátadás háztartásoknak működési célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak Működési célú pénzeszközátadások összesen: Speciális célú támogatások társadalom-és szoc.pol.juttatások Speciális célú támogatások összesen: Működési célú tartalékok Működési kiadások összesen

módosítás 04.28.

módosítás 06.23.

35482 9530 108962 153974

35602 9530 134290 179422

37336 9998 131801 179135

51394 12273 24022 87689

51663 12345 24022 88030

51930 12417 24022 88369

59628 14242 53073 126943

59628 14242 53073 126943

60144 14381 53251 127776

15180 3580 11395 30155 398761

15180 3580 11395 30155 424550

15289 3610 11395 30294 425574

7924 1082

10288 1082

11268 1082

9006

11370

12350

12088

22698

22698

12088

22698

22698

18550 18550 83035 521440

18550 18550 14857 492025

18957 18957 17790 497369

Felhalmozási kiadások Megnevezés Önkormányzati felhalmozási kiadások Beruházások Felújítások Építési kölcsön nyújtása Pénzügyi befektetések

2011. évi tervezett előirányzat 39072 1500 8976

módosítás 04.28. 61506 6981 1500 8976

módosítás 06.23. 72938 6981 1500 8976

Felhalmozási célú pénzeszközátadások Felhalmozási célú pénzeszközátadás áh-n kívülre Felhalmozási célú pénzeszközátadások összesen: Felhalmozási kiadások összesen Működési és felhalmozási kiadások összesen Finanszírozási kiadások Hiteltörlesztés Finanszírozási kiadások összesen: Felhalmozási célú tartalékok (céltartalék) Függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások Kiadások összesen:

10972 10972 60520 581960

10972 10972 89935 581960

10972 10972 101367 598736

335 335 10000

335 335 10000

335 335 5000

592295

592295

604071

4.melléklet az 5/2011.(II.18.) önkormányzati rendelethez A Balatonfenyves Községi Önkormányzat 2011. évi várható működési célú kiadásainak alakulásáról szakfeladatonkénti bontásban (ezer Ft-ban) Igazgatási kiadások szakfeladat száma

Társ.- és Dologi kiadások szoc.pol.jutt.tám.é és egyéb folyó Kiadások összesen s átadott kiadások pénzeszközök

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

40731 11199

9814 2603

21027 2995

Polgármesteri Hivatal működési kiadásai össuesen 562912 Óvodai imtézményi étkeztetés 851011 Óvodai nevelés, elátás

51930 1328 13961

12417 305 3305

24022 4518 6877

Napköziotthonos Óvoda működési kiadásai összesen 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 561000 Éttermi, mozgó vendéglátás 852011 Általános iskolai tanulók nevelése 1-4.évf. 852021 Általános iskolai tanulók nevelése 5-8.évf. 852012 Sajátos nevelési igényű tanulók nev. 1-4. évf. 852022 Sajátos nevelési igényű tanulók nev. 5-8. évf. 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855912 Sajátos nevelési igényű tan.napközi otthoni nevelése 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók tanulószobai nevelése 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910123 Könyvtári szolgáltatások

15289 8416

3610 1743

16946 18758 607 2226 4649 4250 799 1064

4171 4589 145 533 1157 1017 191 254

11395 11816 5000 16250 9383 9562

2429

581

Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár összesen 370000 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése 381103 Települési hulladék begyűjtése, szállítása átrakása 552110 Közutak hidak, alagutak üzemeltetése fenntartása 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 841112 Önkormányzati jogalkotás 841126 Önkormányzatok igazgatási tevékenysége 841402 Közvilágítás

60144

14381

13656

3618

megnevezése

841126 Önkormányzat igazgatási tevékenysége 841133 Önkormányzat adóügyi igazgatási tevékenysége

71572 16797 0

30294 21975 5000 16250 30500 32909 752 2759 5806 5267 990 1318 685 3565

685 555 53251 3125 14375 14510 94 6675 547 4591 28278

88369 6151 24143

0

14768

127776 3125 14375 14510 94 6675 17821 19359 28278

841403 Város, községgazdálkodási mns. szolgáltatás 841906 Finanszírozási műveletek 842421 Közterület rendjének fenntartása 862101 Háziorvosi alapellátás 862102 Háziorvosi ügyeleti ellátás 869041 Család- és nővédelmi eü.gondozás 869042 Ifjúság-eü.gondozás 889928 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás 910501 Közművelődési tevékenységek és támogatásuk 932911 Szabadidős park, fürdő-és strandszolgáltatás 882112 Időskorúak járadáka 882113 Lakásfenntartási támogatás norm.alapon 882114 Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás 882115 Ápolási díj alanyi jogon 882116 Ápolási díj méltányosságból 882117 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás 882119 Óvodáztatási támogatás 882111 Rendszeres szociális segély 882122 Átmeneti segély 882123 Temetési segély 882124 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 882125 Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása 882129 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások 882202 Közgyógyellátás 882203 Köztemetés 890441 Közcélú foglalkoztatás 890301 Civil szervezetek működési támogatása 960302 Köztemető fenntartás és működtetés

11860

2853

19574 100

390

105

Önkorm.költségv.-ben szereplő nem intézményi kiadások össz.

37336

9998

131801

54005

233140

Szakfeladatok összesen:

164699

40406

220469

54005

479579

717 1742 436 2665 480 468

433 108 685 130 126

1042 660 1606 12436 21876 300 750 50 4400 600 1600 100 8000 800 700 100 50 907 400 200

1056 144

5639

740

1690 6480

195 12110 1400

34287 100 495 2407 6480 3217 1204 4956 13046 22470 300 750 50 5456 744 1600 100 8000 800 700 100 50 907 400 200 6574 12110 1400

5.melléklet az 5/2011.(II.18.) önkormányzati rendelethez A Balatonfenyves Községi Önkormányzat 2011. évi várható felhalmozási és finanszírozási célú kiadásainak alakulásáról (ezer Ft-ban) feladatonkénti bontásban eredeti módosítás megnevezés előirányzat 04.28. Holter, EKG lízingdíja Útépítés útalapból 2010.évi áthúzódó Számítógép és szoftver (képviselői és bizottsági lap-top) Strandrekonstrukció Rendezési terv módosítás Imremajor szennyvíz terveztetés 4 db ivókút Teodolit beszerzés Fenyves-alsó járdaépítés, parkoló helyreállítása Mária utca járdaépítés Fenyvesi utca járdaépítés Számítógép beszerzés (adó- 3 db) Térfigyelő rendszer kiépítése Időjárás figyelő kamera telepítése Iskola olajsütő beszerzés Motorfűrész Imremajori ivóvízminőség javítása (KEOP pályázat) Iskolai számítógép beszerzés (TIOP pályázat) eszköz része Parti sétány tervei Beruházások összesen Ravatalozó áttervezése - új temető Strandi sétány felújítás központi strandon Kosárlabdapálya burkolása Óvoda aula világítás felújítása Óvoda konyha világítás felújítás Óvodai csoportszobák, irodák felújítása Önkormányzati épületek érintés-,tűz-,villámvédelem Szolgálati lakás felújítás (gyógyszertár) Óvoda vizesblokk felújítása Óvoda radiátor csere Óvoda gumitégla Óvoda hátsó ajtó csere Iskola főépület vészkijáró ajtó csere Egészségház ajtó csere Felújítások Részvényvásárlás

127 13234 1410 24301 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 39072

módosítás 06.23.

0 8976

127 20234 1410 24301 3500 1250 300 150 2100 1300 4000 300 2000 250 284 0 0 0 0 61506 500 1000 455 357 269 220 400 1100 1000 120 1000 140 300 120 6981 8976

127 20234 1410 24301 3500 1250 300 150 2100 1300 4000 300 2000 250 284 165 5059 5627 581 72938 500 1000 455 357 269 220 400 1100 1000 120 1000 140 300 120 6981 8976

Pénzügyi befektetések Önkormányzati építési kölcsön DRV beruházási hozzájárulás

8976 1500 10972

8976 1500 10972

8976 1500 10972

Felhalmozási célú pénzeszközátadások

10972

10972

10972

Fejlesztési céltartalék

10000

10000

5000

Felhalmozási célú kiadások összesen

70520

99935

106367

Hiteltörlesztés

335

335

335

Finanszírozási kadások összesen

335

335

335

Felhalmozási és finanszírozási kiadások összesen:

70855

100270

106702

6. melléklet az 5/2011.(II.18.) önkormányzati rendelethez A Balatonfenyves Községi Önkormányzat 2011. évi céltartalékának bemutatása feladatonként

ezer Ft-ban Céltartalékok megnevezése Működési céltartalék Működési céltartalékok összesen

módosított előirányzat 06.23.

eredeti előirányzat 0 0

0 0

5000 5000

0 0

5000

5000

5000

5000

10000

5000

10000

5000

Beruházási cél megnevezése -Imremajor ivóvízhálózat pályázat Beruházási céltartalék összesen Felújítási cél megnevezése -Fűtéskorszerűsítés -iskola, óvoda pályázat Felújítási céltartalék összesen Fejlesztési céltartalékok összesen Működési és fejlesztési céltartalékok összesen

7. melléklet az 5/2011.(II.18.) önkormányzati rendelethez A Balatonfenyves Községi Önkormányzat várható létszám előirányzatai 1.számú táblázat Balatonfenyves Önkormányzat intézményeinek 2011.évi várható létszám-előirányzata Sorszám

Megnevezés

Létszám

Létszám összesen

Szakmai

1 2 3 4 5 6

Általános Iskola Óvoda Polgármesteri Hivatal Kommunális feladatokra Egészségügyi ellátás Tanyagondnoki szolgálat Létszám összesen:

(fő)

Technikai

teljes munkaidős részmunka-idős teljes munkaidős részmunka-idős 14 0,5 9 4 0,5 3 16 1,1 0,75 1 7 1 1 37 2,1 19 0,75

2. számú táblázat A közfoglalkoztatottak éves létszám-előirányzata

(fő)

Teljes munkaidőben foglalkoztatottak engedélyezett létszám előirányzata Részmunkaidőben foglalkoztatottak engedélyezett létszám előirányzata

2 22

23,5 7,5 17,85 8 1 1 58,85

8. melléklet az 5/2011.(II.18.) önkormányzati rendelethez A Balatonfenyves Községi Önkormányzatnál európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló projektek bevételei és kiadásai a 2011. évben

(ezer Ft-ban) 2011 évben várható támogatás eredeti előirányzata

sorszám

megnevezés

1.

Strandrekonstrukció (DDOP-s pályázattal támogatott)

2. 3.

2011 évben 2011 évben 2011 évben várható várható várható támogatás kifizetés kifizetés módosított módosított eredeti előirányzata előirányzata előirányzata 06.23. 06.23.

14321

24301

14321

24301

Imremajori ivóvízminőség javítása

0

0

3440

5059

Iskolai számítógép beszerzés (TIOP pályázat)

0

0

5805

5805

14321

24301

23566

35165

EU-s forrásból finanszírozott project összesen:

9. melléklet az 5/2011.(II.18.) önkormányzati rendelethez A Balatonfenyves Községi Önkormányzat 2011. évi előirányzat-felhasználási ütemterve ezer Ft-ban Megnevezés Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Bevételek 1. Működési bevételek 14296 16613 22300 16300 27900 27150 21561 24340 28000 23000 22000 23208 2. Felhalmozási és tőkejell. bev. 500 500 500 850 1200 1200 1600 2114 927 927 927 927 3. Támogatásértékű bevételek 10803 10357 8549 9357 9613 12227 8514 8529 11316 8527 8527 8527 4. Véglegesen átvett pe. 600 600 600 600 1500 1400 1200 500 500 500 6305 3940 5. Költségv.hiány finansz.belső 5000 30000 15000 20000 15000 10000 10000 8000 2975 4. Hitel, kötvény (visszatérülés) 90 90 252 150 120 90 90 90 90 90 90 90 5. Átengedett bevételek 6400 7000 7200 7300 6500 6425 6025 5883 6350 5700 5300 4750 7. Bevételek összesen( 1-6) 32689 40160 39401 64557 61833 48492 58990 62261 60623 48744 45344 40977 Kiadások 8. Működési kiadások 25000 31000 34000 51440 41000 42000 43000 53835 41999 34249 50213 31843 9. Adósságszolgálat 55 55 55 55 55 60 10. Felújítási kiadások 6421 560 11. Fejlesztési kiadások 2179 2598 2598 15832 25070 5134 8156 7603 2577 748 10673 16218 12. Tartalék 2155 1872 13763 13. Kiadások összesen (8-12) 27234 33653 36653 67327 66125 47194 57577 70053 59688 45136 37152 56279 Egyenleg hó végén 5455 11962 14710 11940 7648 8946 10359 2567 3502 7110 15302 0

Összesen 266668 12172 114846 18245 115975 1332 74833 604071 479579 335 6981 99386 17790 604071

10. melléklet az 5/2011.(II.18.) önkormányzati rendelethez A Balatonfenyves Községi Önkormányzat többéves kihatással járó feladatainak bemutatása

Feladat megnevezése

Várható kiadás éves bontásban

2011 Hiteltörlesztés (KIA) Lízingtörlesztés (ÉKG, defibr., holter) ELMIB részvény vásárlás összesen

BP.Autófin. Rt. CIB Credit Rt. KÖZVIL. Rt.

335 127 8976 9438

2012

4595 4595

összes kötelezettség 335 127 13571 14033

11. melléklet az 5/2011.(II.18.) önkormányzati rendelethez A Balatonfenyves Községi Önkormányzat 2011.évben nyújtandó közvetlen és közvetett támogatásai, valamint átadott pénzeszközei (ezer Ft) Közvetlen támogatások nyújtott támogatás esetek száma Támogatás megnevezése összege Tűzvédelem Marcali 1 220 Munka-és Tűzvédelmi Társulás 1 112 Polgári Védelmi Társulás 1 121 Fonyód Kistérség Többcélú Társulása 13 1172 Alapszolgáltatási Központ 13 7471 Tűzoltóság Balatonboglár 1 157 Közmunkaprogram önrész Siófok 1 1994 Bölcsödei hozzájárulás 14 423 Fonyód Zeneiskola támogatása 1 650 Marcali Kórház sószoba 1 30 Közvetlen támogatások összesen 47 12350 Közvetett támogatások Támogatás megnevezése Önkormányzati kölcsönök Intézményi térítési díjak helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség Adóelengedés méltányosságból -építményadó -telekadó -magánszemélyek kommunális adója -iparűzési adó -gépjárműadó -pótlékok adóelengedés méltányosságból Közvetett támogatások összesen Átadott pénzeszközök Támogatás megnevezése Működési célra Civil szervezetek támogatása Balatoni Szövetség TÖOSZ BURSA Sió-Völgye konzorcium Natúrpark Mozdulj Balaton Jegyzők Országos Szövetsége Vasutas Települések Szövetsége

(ezer Ft) nyújtott támogatás esetek száma összege 0 0 0 0 0

0

10 5 3 1 2 10 31 31

150 50 45 10 20 100 375 375

(ezer Ft) nyújtott támogatás esetek száma összege 15 1 1 19 1 1 1 1 1

1500 135 88 1500 540 50 90 5 10

Háziorvosi szolgálat Balatonfenyves Hétvégi központi ügyelet Ezüst Fenyő Nyugdíjas Egyesület Római Katolikus Plébánia Balatonkeresztúri Sportkör Siketek és Nagyothallók Somogy Megyei Szervezete Turisztikai Egyesület Polgárőr Egyesület Működési célra összesen Felhalmozási célra DRV üzemeltetési hj. Felhalmozási célra összesen Átadott pénzeszközök összesen

13 12

66

1690 6480 400 800 100 10 8000 1300 22698

1 1 67

10972 10972 33670

12. melléklet az 5/2011.(II.18.) önkormányzati rendelethez A Balatonfenyves Községi Önkormányzat összevont költségvetési mérlege 2011. évi terv

BEVÉTELEK

mód. 04.28.

Megnevezés

mód. 06.23.

KIADÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK

Pénzforgalmi bevételek

Pénzforgalmi kiadások

Működési célú

Felhalmozási célú Felhalmozási és tőke jellegű bevételek Támogatásértékű felhalmozási bevételek Felhalmozási célú pénzeszköz átvétel Önkormányzatok költségvetési támogatása Támogatási kölcsön igénybevétele, visszatérülése

mód. 04.28.

mód. 06.23.

Megnevezés

KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK

Intézményi működési bevételek Önkormányzatok sajátos működési bevételei Előző évi maradvány átvétel Támogatásértékű bevételek - ebből OEP-től átvett pénzeszköz Működési célú pénzeszköz átvétel Önkormányzatok költségvetési támogatása Támogatási kölcsön igénybevétele, visszatérülése

2011. évi terv

77 546 77 546 263 955 263 955 0 0 3 050 3 050 2 500 2 500 0 0 92 776 92 776 0 0

12 172 16 489 9 000 0 1 332

12 172 16 489 9 000 0 1 332

Működési célú Személyi jellegű kiadások 77 546 Munkaadót terhelő járulékok 263 955 Dologi és egyéb folyó kiadások 0 Kamatkiadások 3 050 Szociálpolitikai ellátások és egyéb juttatások 2 500 Ellátottak pénzbeli juttatásai 0 Előző évi maradvány átadás 95 307 Támogatásértékű működési kiadás 0 Működési célú pénzeszközátadás Működési célú kölcsön nyújtása, visszafizetése Felhalmozási célú 12 172 Beruházási kiadások 16 489 Felújítások 18 245 Támogatásértékű felhalmozási kiadás 0 Felhalmozási célú pénzeszközátadás 1 332 Felhalmozási célú kölcsön nyújtása, visszafizetése Pénzügyi befektetések kiadásai

161 684 162 073 164 699 39 625 39 697 40 406 197 420 222 748 220 437 32 32 32 18 550 18 550 18 957 0 0 0 0 0 0 9 006 11 370 12 350 12 088 22 698 22 698 0 0 0 39 072 0 0 10 972 1 500

61 506 6 981 0 10 972 1 500

72 938 6 981 0 10 972 1 500

8 976

8 976

8 976

83 035 0

14 857 0

17 790 0

10 000

10 000

5 000

Pénzforgalmi nélküli kiadások Működési célú tartalékok Általános tartalék Céltartalékok Felhalmozási célú tartalékok Fejlesztési céltartalék

KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY

-115 640 -115 640 -115 640

Működési hiány Felhalmozási hiány

-84 113 -54 698 -54 698 -31 527 -60 942 -60 942

FINANSZÍROZÁSI CÉLÚ KIADÁSOK Működési célú hiteltörlesztés Felhalmozási célú hiteltörlesztés

0 335

0 335

0 335

BEVÉTELEK ÖSSZESEN (Pénzforgalom nélküli és finanszírozási célú bevételek nélkül)

476 320 476 320 488 096 KIADÁSOK ÖSSZESEN

592 295 592 295 604 071

A KÖLTSÉGVETÉS ÖSSZESÍTETT HIÁNYA -115 975 -115 975 -115 975 Működési hiány Felhalmozási hiány

-84 113 -54 698 -57 511 -31 862 -61 277 -58 464

A HIÁNY FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA Belső forrásból I. Működési célú pénzmaradvány igénybevétele 115 975 115 975 115 975 II. Felhalmozási célú pénzmaradvány igénybevétele 0 0 0 Külső forrásból Működési célú hitelfelvétel 0 0 0 Felhalmozási célú hitelfelvétel 0 0 0

BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN Működési célú bevételek összesen Felhalmozási célú bevételek összesen

592 295 592 295 604 071 KIADÁSOK MINDÖSSZESEN 437 327 437 327 439 858 Működési célú kiadások összesen 38 993 38 993 48 238 Felhalmozási célú kiadások összesen

592 295 592 295 604 071 521 440 492 025 497 369 70 855 100 270 106 702

A")l

ElSterjeszt6s Balatonfenyves Kiizs6g Onkorrnrinyzat K6pvisel6-testiilet6nek

2011.0623.-rintartand6iil6s6re

Trirgr: Kifizet6sekszab6lyozfsa

hlre

Eldterjeszt6:Buza Mdt6

?_v.

! TiszteltKdpvisel6-testiilet hogyb6rk6pvisel6vagyokennekellen6te I^pas^altar az eddigelteltid
- BalatonfenyvesKcizsdgOnkormiinyzatK6pvisel6-testiiletenem tdmogatjaa j avaslatot.

Balatonfenyves. 2011.06.10.

arM k6pvisel6

./,'kJt'-,", ,2ot 3o tg

ffi

4

2. melléklet a …/… (…) önkormányzati rendelethez

FONYÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEINEK 2010. ÉVI BEVÉTELEI ezer Ft-ban Sorszám

A

B

C

D

E

F

Megnevezés

Saját bevétel

Támogatás

Támogatás értékű bevétel

Átvett pénzeszköz államháztartáson kívülről

Bevétel összesen

37 800 37 800 24 588 65,0%

588 116 849 670 826 803 97,3%

0 0 0 -

0 0 0 -

625 916 887 470 851 391 95,9%

41 680 41 680 42 121 101,1%

207 227 239 466 230 135 96,1%

305 305 344 112,8%

3 696 3 940 3 940 100,0%

252 908 285 391 276 540 96,9%

11 420 11 420 10 068 88,2%

126 636 131 733 127 857 97,1%

0 0 0 -

3 696 3 940 3 940 100,0%

141 752 147 093 141 865 96,4%

28 500 28 500 30 829 108,2%

68 796 77 714 73 904 95,1%

0 0 0 -

0 0 0 -

97 296 106 214 104 733 98,6%

1 760 1 760 1 224 69,5%

11 795 30 019 28 374 94,5%

305 305 344 112,8%

0 0 0 -

13 860 32 084 29 942 93,3%

1

Polgármesteri Hivatal és a hozzá tartozó önállóan működő költségvetési szervek

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

Polgármesteri Hivatal Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a Palonai Magyar Bálint Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a - ebből: Iskola Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a - ebből: Óvoda Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a - ebből: Bölcsőde Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a

Sorszám 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51

A

B

C

D

E

F

Megnevezés

Saját bevétel

Támogatás

Támogatás értékű bevétel

Átvett pénzeszköz államháztartáson kívülről

Bevétel összesen

2 000 2 000 2 162 108,1%

24 306 25 233 23 846 94,5%

600 600 0 -

0 0 0 -

26 906 27 833 26 008 93,4%

15 000 21 400 21 305 99,6%

45 782 54 878 54 228 98,8%

5 985 11 085 10 475 94,5%

0 0 0 -

66 767 87 363 86 008 98,4%

9 500 12 900 12 844 99,6%

32 587 37 049 37 159 100,3%

4 540 9 640 9 050 93,9%

0 0 0 -

46 627 59 589 59 053 99,1%

5 500 8 500 8 461 99,5%

13 195 17 829 17 069 95,7%

1 445 1 445 1 425 98,6%

0 0 0 -

20 140 27 774 26 955 97,1%

3 000 3 000 2 315 77,2%

108 702 135 587 133 017 98,1%

0 7 500 9 709 129,5%

3 300 0 0 -

115 002 146 087 145 041 99,3%

Alapfokú Művészeti Iskola Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a Fonyód-Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központ Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a - ebből: Fonyód Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a - ebből: Balatonfenyves Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a Városüzemeltetési Szervezet Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a

Sorszám

A

B

C

D

E

F

Megnevezés

Saját bevétel

Támogatás

Támogatás értékű bevétel

Átvett pénzeszköz államháztartáson kívülről

Bevétel összesen

52 53 54 55 56

Fonyódi Kulturális Intézmények Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a

400 400 538 134,5%

32 927 22 677 25 390 112,0%

0 1 000 1 000 100,0%

14 602 14 602 6 608 45,3%

47 929 38 679 33 536 86,7%

57 58 59 60 61

Önkormányzat költségvetési szerveinek bevételei mindösszesen: Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a

99 880 106 280 93 029 87,5%

1 007 060 1 327 511 1 293 419 97,4%

6 890 20 490 21 528 105,1%

21 598 18 542 10 548 56,9%

1 135 428 1 472 823 1 418 524 96,3%

3. melléklet a …/… (…) önkormányzati rendelethez

FONYÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEINEK 2010. ÉVI KIADÁSAI

Sorszám

ezer Ft-ban J

A

B

C

D

E

F

G

H

I

Megnevezés

Személyi jellegű kiadások

Munkaadó-kat terhelő járulékok

Dologi kiadás

Általános tartalék

Ellátottak pénzbeni juttatásai

Működési és felhalmozási célú pénzeszköz átadás

Felújítás

Felhalmozás

Kiadás összesen

1

Polgármesteri Hivatal és a hozzátartozó önállóan működő költségvetési szervek összesen:

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

Polgármesteri Hivatal 139 183 Eredeti előirányzat 144 714 Módosított előirányzat 143 726 Teljesítés Teljesítés %-a 99,3% Palonai Magyar Bálint Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde Eredeti előirányzat 139 769 Módosított előirányzat 146 871 Teljesítés 145 501 Teljesítés %-a 99,1% - ebből: Iskola Eredeti előirányzat 90 227 Módosított előirányzat 93 739 Teljesítés 92 498 Teljesítés %-a 98,7% - ebből: Óvoda Eredeti előirányzat 41 284 44 238 Módosított előirányzat 44 184 Teljesítés Teljesítés %-a 99,9% - ebből: Bölcsőde 8 258 Eredeti előirányzat 8 894 Módosított előirányzat 8 819 Teljesítés Teljesítés %-a 99,2%

38 903 40 381 38 380 95,0%

320 900 357 000 356 759 99,9%

0 0 0 -

0 0 0 -

98 465 100 019 68 770 68,8%

17 400 8 856 7 743 87,4%

11 065 236 500 236 013 99,8%

625 916 887 470 851 391 95,9%

38 633 40 170 37 619 93,6%

72 438 78 425 75 301 96,0%

0 0 0 -

1 700 1 900 1 876 98,7%

108 108 106 98,1%

0 17 037 15 257 89,6%

260 880 880 100,0%

252 908 285 391 276 540 96,9%

24 846 25 795 24 257 94,0%

24 925 24 725 22 300 90,2%

0 0 0 -

1 700 1 900 1 876 98,7%

54 54 54 100,0%

0 0 0 -

0 880 880 100,0%

141 752 147 093 141 865 96,4%

11 532 11 949 11 212 93,8%

44 453 50 000 49 311 98,6%

0 0 0 -

0 0 0 -

27 27 26 96,3%

0 0 0 -

0 0 0 -

97 296 106 214 104 733 98,6%

2 255 2 426 2 150 88,6%

3 060 3 700 3 690 99,7%

0 0 0 -

0 0 0 -

27 27 26 96,3%

0 17 037 15 257 89,6%

260 0 0 -

13 860 32 084 29 942 93,3%

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

Sorszám

Megnevezés

Személyi jellegű kiadások

Munkaadó-kat terhelő járulékok

Dologi kiadás

Általános tartalék

Ellátottak pénzbeni juttatásai

Működési és felhalmozási célú pénzeszköz átadás

Felújítás

Felhalmozás

Kiadás összesen

27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51

Alapfokú Művészeti Iskola Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a Fonyód-Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központ Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a - ebből: Fonyód Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a - ebből: Balatonfenyves Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a Városüzemeltetési Szervezet Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a

19 746 20 476 19 527 95,4%

4 992 5 189 5 031 97,0%

2 114 2 114 1 396 66,0%

0 0 0 -

0 0 0 -

54 54 54 100,0%

0 0 0 -

0 0 0 -

26 906 27 833 26 008 93,4%

24 786 29 695 29 303 98,7%

6 098 7 090 7 051 99,4%

35 802 50 134 49 424 98,6%

0 0 0 -

0 0 0 -

81 94 81 86,2%

0 0 0 -

0 350 149 42,6%

66 767 87 363 86 008 98,4%

18 824 23 195 22 912 98,8%

4 672 5 490 5 456 99,4%

23 090 30 500 30 482 99,9%

0 0 0 -

0 0 0 -

41 54 54 100,0%

0 0 0 -

0 350 149 42,6%

46 627 59 589 59 053 99,1%

5 962 6 500 6 391 98,3%

1 426 1 600 1 595 99,7%

12 712 19 634 18 942 96,5%

0 0 0 -

0 0 0 -

40 40 27 67,5%

0 0 0 -

0 0 0 -

20 140 27 774 26 955 97,1%

40 518 52 500 52 254 99,5%

10 597 13 500 13 382 99,1%

63 737 70 000 69 407 99,2%

0 0 0 -

0 0 0 -

150 5 727 5 727 100,0%

0 0 0 -

0 4 360 4 271 98,0%

115 002 146 087 145 041 99,3%

Sorszám

A

B

C

Megnevezés

Személyi jellegű kiadások

17 368 17 880 16 610 92,9%

52 52 52 52 52

Fonyódi Kulturális Intézmények Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Teljesítés %-a

53 54 55 56 57

Önkormányzati költségvetési szervek kiadási mindösszesen: Eredeti előirányzat 381 370 Módosított előirányzat 412 136 Teljesítés 406 921 Teljesítés %-a 98,7%

D

E

F

G

H

I

J

Munkaadó-kat terhelő járulékok

Dologi kiadás

Általános tartalék

Ellátottak pénzbeni juttatásai

Működési és felhalmozási célú pénzeszköz átadás

Felújítás

Felhalmozás

Kiadás összesen

4 477 4 615 4 178 90,5%

22 205 12 205 9 894 81,1%

300 300 0 -

0 0 0 -

54 54 0 -

0 0 0 -

3 525 3 625 2 854 78,7%

47 929 38 679 33 536 86,7%

103 700 110 945 105 641 95,2%

517 196 569 878 562 181 98,6%

300 300 0 -

1 700 1 900 1 876 98,7%

98 912 106 056 74 738 70,5%

17 400 25 893 23 000 88,8%

14 850 245 715 244 167 99,4%

1 135 428 1 472 823 1 418 524 96,3%

Lrst

JUNI L ?011 El6terjeszt6s Kdzs6gOnkormdnyzatK6pvisel6-testiilet6nek Balatonfenywes 2011.0623.-6ntartand6iil6s6re

Trirry: Hubertus Bt.-vel val6 kapcsolatrij alapokra helyez€se.

h8a2'-2J

?u-

El6terjeszt6:Buza Mrlt6 TiszteltK6ovisel6-testiilet!

olvasv4 ami az Onkormanyzat6s HubertusBt. kdzdtt zajlott Az elmrilt h6napoklevelezds6t kapcsolatanem 6ppen hogy a cdg 6s az O*orminyzat vezetdsdnek sajnosmegiillapithat6, j6nak,ami az 6nmeglit6somszerintnemhaszn6la Kdzs6gnek. mondhat6 Ez6rtaz alitbbit javasoln6m: nevezzenki 6sruh6zzonfel egy vagy k6t olyank6pvisel6t,aki kis6rjeel A k6pvisel6-testiilet (adottesetbenhelyettesitse) mindenolyan tiirgyaliison,ami a Hubertus6s az a polgdrmestert Onkormanyzatkdz6tt folyik. Ezzel remllhaoleg sikeriil rij alapokrahelyeznia kapcsolatunkat fejl6ddsdteredmdnyezheti. legnagyobbvillalat|val, ami a k
Hatirozati javaslat - Balatonfenywes K
- BalatonfenyvesKdzsdg OnkormrinyzatKdpvisel6-testiiletenem trlmogatjaajavaslatot.

ftu,-Yfu!.r '

2011.06.I 0. Balatonfenlves.

Buza Mrit6

kdpvisel6

tt

t ll+JP,. "L4w,M

/1

/,/-,"/ /

a:r/-

-., (6

,O

1. oldal,iisszesen: 1

Mirton Felad6: Cimzett: Efkiifdve: T6rgy:

"KutasiJenos" "Marton"<[email protected]> 2011.jtinius14. 14:47 Re: arajanlatkerese

KedvesMertonL5sz16Ur,

kUld0m6raianlatunkat: Az alabbiakban balatonfenyvesiojsag

80.-Ft+ afa / db

Vagottm6ret:A,/4 hajtva Nyomes:'l + 1 fekete,8 oldalt0zve 120gr offsetpaplr Mennyis6g: 900db / hd A fenti 6r tartalmazzaa kiadvanyszerkesztes munkadijait. A kiszallitastteritesmentesen vegezzuk. Udvozlettel : KutasiJenos.ov..20I 94'l3-221. SaliberKft

--- OriginalMessage--From:Nlarton To: ,qa&er@salrbef hu Sent:Thursday, June09,2011 8:45AM Subject: arajanlatker6se TiszteltCim! jelentetmeg Ujsagot.Koftsegtakarekossagi Balatonfenyves Onkormenyzata havi rendszeress6ggel megoldasb6l id6nfelmerUlt nyomdav6ltas lehetosege. egyesetleges KeremOn6ket,hogyaz alabbiparam6terek alpjenkiildjenek egy 6rajanlatot a116l, hogymennyi6rt valallnek a Iapelk6sziteset:

nyomat,900peldemyban, 110 grammosoffszetpapiron. Szamonk6nt 8 oldalfekete-feher M0veletek: kepfeldolgozas, tdrdel6s,st0di6munkek Formak6szit6s Nyomas irkafuz€s, Osszehordes, csomagoles

TisztelettelveromerEenlatukat!

MartonLaszl6

NOD32Inform6ci6 Az izeneteta NOD32 antivirussystemmegvizsgiilta. lL,:Lirl!-t:!a$,L]1u

2011.06.14.

1. oldal,dsszesen: 1

M6rton Felad6: Cimzett: Elktildve: Tirgy:

"PowerprintKft." <[email protected]> "Marton"<[email protected]> 2011.mercius10.13:47 Araj6nlat! B;,

KedvesLacll Ezutonkuldorna kertdrajenlatotl FenyvesUlsag -8 oldal

-Al4 - 1 +1 s z i n ( f e k e t e ) -ofszetpapir -Szerkesztes. nyomds,tilz€s - 9 0 0p l

,

i

t

..r* 3JL-L*,:, .,4 f1u

Ar:62 FT+efaidb lldv PuspokneKriszta

E S E TN O D 3 2A n t i v i r u-sV i r u s d e f i n i c r a 6d s a t b a z i s5 9 4 11 2 0 1 1 0 3 1 0 ) Az LZenetetaz ESET NOD32Antivrrusellenorizte http.i/wwweset.hu N O D 3 24 9 7 6( 2 0 1 0 0 3 2)6I n f o f m 6 c i o A z u z e n e t eat N O D 3 2a n t i v i r us v s t e mm e q v i z s a a l t a htlp //www.nod32hu

2011.03.11.

1. oldal, dsszesen: 2

M5rton "ZieglerNyomdaBt." Felad6: Cimzett: "Marton"<[email protected]> Elkfildve: 2011.jonius9. 15:23 T6rgy: Re:arajenlat k6res6e Kedves Mdrton L6szl6. arajanlatk6r6s6tkdszdnettelfogadtuk 6s kiildj iik ajiiLnlatunkat: Ujs6g N4 8 oldal 1+1 nyomdsfekete papir: l00g ofszet kdt6szet:irkattiz6s pdld6nyszdm:900 db

Ar: 56Ft/db+ 5% AFA Az ir tartalmazzaa k6pfeldolgoz6s,tdrdel6skdlt6s6g6tis. Anyaglead6s:elektronikusform6ban,g6pelt szdveg,ill. min. 300 dpi felbontdsirkepanyag. V6rom szivesvisszajelz6s6t, iidv6zlettel: Ziegler Kriroly 2011.06.09.8:47 keltez6ssel, Milrton irta: TiszteltCiml megujsegot. Balatonfenyves Onkormanyzata havirendszeresseggel.ielentet K0ltsegtakarekossagi megoldesb6l idenfelmerUlt egyesetleges nyomdaveltas lehet6sege. KeremOnoket,hogyaz alebbiparameterek alpj6nkuldjenek egyarEanlatot arr6l,hogy mennyiert valallnak a lapelkesziteset: 110grammos SzAmonk6nt 8 oldalfekete-feher nyomat,900peldamyban, offszetpapiron. MUveletek: kepfeldolgozas, t0rdeles, studi6munkak Formak6szit6s Nyomas irkaf0zes, Osszehord6s, csomagoles

Tisztelettel varomarai6nlatukat!

MartonLaszl6

Ziegler-nyomda Bt. Keszthely,Rezi[t 3.

2 0 1I . 0 6 . 1 0 .