Intézmény székhelye, címe:
8174 Balatonkenese, Balaton út 63.
Intézmény OM-azonosítója:
036986
Intézmény fenntartója:
Balatonkenese-KüngösBalatonvilágos Intézményfenntartó Társulás
Az intézmény vezetője :
Thury Attiláné
Intézmény vezető helyettes :
Galambos Lászlóné
2010
TARTALOMJEGYZÉK I. AZ SZMSZ CÉLJA , AZ SZMSZ HATÁLYA , ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSE 1. Célja 2.Jogszabályok 3. Az SZMSZ hatálya 4. Általános rendelkezések , az alapító okirat részletezése ,jogszabályok 5.Intézményünk egységei - Az óvoda szervezeti egységei és szervezeti felépítése
1
II. A MŰKÖDÉS RENDJE 1.A gyermekek fogadása (nyitva tartás) 2.Az óvoda épületeinek , helyiségeinek használati rendje 3.A belépés és benntartózkodás rendje , azok részére akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel 4. Az óvoda helyiségeinek bérbeadási rendje 5. Az ünnepek , megemlékezések rendje , hagyományok ápolásával kapcsolatos Feladatok 6. A térítési díj befizetésére , visszafizetésére vonatkozó rendelkezések
9 9 10
1 1 2 7
11 12 12 13
III. BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE 1.A belső ellenőrzés célja ,feladata 2.A pedagógiai munka belső ellenőrzésének,értékelésének rendje 3. A belső ellenőrzés tervezése,elrendelése 4. A belső ellenőrzés módszerei 5. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak 6. Az intézmény gazdálkodásának belső ellenőrzése 7. A belső ellenőrzés végrehajtásának kérdései 8. Az ellenőrzésre jogosultsággal rendelkezők –alapelvek
14 14 15 15 15 15 16 17 18
IV. AZ ÓVODAI , BÖLCSŐDEI (JOGVISZONY) ELHELYEZÉS ,MEGSZŰNÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - KIVÉTELES ESETEI 1. Az óvodai ill. bölcsődei felvétel 2. A gyermekek távolmaradásának ,mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések 3. Az óvodai , bölcsődei elhelyezés megszűnésének általános szabályai
18 18 19 20
V.A MŰKÖDÉST MEGHATÁROZÓ KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYOK 1.A reklámtevékenység szabályai 2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 3. Intézményi védő, óvó előírások 4. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 5.Az intézményben történő dohányzás szabályozása
21 21 22 23 25 26
VI. A BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE,FORMÁJA
27 27 28 32 33
1.Az intézményvezetés rendje(szervezete) 2.Az intézmény vezetői,vezetők közötti feladatmegosztás 3. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 4. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás
VII. KÜLSŐ KAPCSOLATOK
1.Gyermekjóléti szolgálattal 2.Nevelési tanácsadóval 3.Egészségügyi szolgáltatóval 4.Fenntartóval 5.A helyi általános iskolával
41 41 42 42 42 42
VIII. AZ INTÉZMÉNY DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA
42
IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
43
MELLÉKLETEK 1.SZ.MELLÉLKET : 2.SZ.MELLÉLKET : 3.SZ.MELLÉLKET :
Alapító okirat másolata Az intézmény bélyegzőinek lenyomata Az óvoda funkcionális szervezeti felépítése
I. AZ SZMSZ
CÉLJA , AZ
SZMSZ HATÁLYA ,
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI
A Szervezeti és Működési szabályzat ( Ktv.40.§ (1) ) Az intézmény SZMSZ -t az intézményvezető készíti el . A Szülői Szervezet egyetértést gyakorol, a nevelőtestület fogadja el , s a fenntartó hagyja jóvá . Az SZMSZ -ben szabályozandó kérdéseket az 11/ 1994 (VI. 8.) MKM 4.§(1) rendelet tartalmazza valamint e rendeletet módosító 8/2000.(V.24.)OM rendelet 3. § -a. kisebb mértékben érinti a nevelési-oktatási intézmények SZMSZ -nak tartalmi előírásait meghatározó rendelkezéseket .
1.Célja : Meghatározni a Kippkopp Óvoda és Bölcsőde , mint többcélú közoktatási intézmény szervezeti felépítését , működési rendjét , a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket , amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél-és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt , racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. 2. Jogszabályok : A feladatok irányítására és ellátására , a tevékenységre vonatkozó ágazati jogszabályokat kell alkalmazni . A különböző típusú intézményegységben foglalkoztatottakra a közalkalmazotti törvény következő végrehajtási rendeleteit kell alkalmazni: • 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet: óvoda • 257/2000. (XII. 26.) kormányrendelet: bölcsőde
3. Az SZMSZ hatálya : A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX.törvény , valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása , a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése , a szülők , gyermekek , pedagógusok, gondozónők közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a nevelőtestület fogadja el a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX.tv 40. §-ának (2) bekezdésében és a 1997.évi XXXI.sz A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló tv.-ben foglalt felhatalmazás alapján . A Kippkopp Óvoda és Bölcsőde szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület …………..................................év................hó.................napján fogadta el . Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak Szervezete gyakorolt .
szerint véleményezési jogot a Szülők
Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartójának , a Balatonkenese Város , Küngös Község , Balatonvilágos Község Önkormányzatának és Képviselőtestületének 2010. év hó napján történt jóváhagyásával lépett hatályba és ezzel az ezt megelőző SZMSZ érvénytelenné vált. 1993. évi LXXIX .tv.40.§ (3) bekezdés 1
A Szervezeti és Működési Szabályzat és önálló mellékletet képező egyéb belső szabályzatok megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az intézmény minden vezetőjének , pedagógusának , valamennyi dolgozójának . Az SZMSZ megismerése és megtartása azokra is kötelező érvényű , akik valamilyen kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladataik megvalósításában , illetőleg igénybe veszik , használják helyiségeit . A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke , ezért az abban foglaltak megszegése esetén a.) az alkalmazottakkal szemben az intézményvezető ill. helyettese - munkáltatói jogkörben eljárva - hozhat intézkedést , b.) szülőt vagy más , nem az intézményben dolgozó személyt az intézmény dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra , kérve annak megtartását , ha ez nem vezet eredményre , az intézményvezetőt kell értesíteni , aki felszólítja , hogy hagyja el az óvoda épületét.
4. Általános rendelkezések, az alapító okiratban foglaltak részletezése, jogszabályok [2008. évi XV. törvény, 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 13/A] o Az intézmény neve és székhelye :
o Tagintézmények címe :
Kippkopp óvoda és Bölcsőde 8174 Balatonkenese Balaton út 63. Telefon/ fax : 88-574-802; 803
[email protected]
8172 Balatonakarattya , Bakony u.7. Telefon: 88-481-811 8171 Balatonvilágos , Iskola u.2. Telefon : 88/480-032
[email protected]
o Az intézmény alapító és fenntartó szerve • Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatal címe : 8172 Balatonkenese Béri Balogh Ádám tér 1. • Küngös Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatal címe : 8162 Küngös Kossuth u.46. • Balatonvilágos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatal címe : 8171 Balatonvilágos Csók I. sétány 38.
o Az intézmény bélyegzőinek lenyomata
( 2.SZ .MELLÉKLET)
A bélyegzőkről nyilvántartást vezetünk. A használók a bélyegzőket kötelesek elzárva tartani . A bélyegzőket használhatja:*Vezető és helyettese * óvodatitkár * tagóvoda vezető *élelmezésvezető * konyha vezető 2
o Az intézmény felügyeleti szerve, székhelye Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 8174 Balatonkenese Béri Balog Ádám tér 1. Az intézmény felügyeleti szervének vezetője : Sörédi Györgyné Polgármester o Az intézmény alapító okiratának száma, kelte: Az intézmény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt hatályos alapító okiratának ................................................ számú határozata Kelte : Statisztikai törzsszáma:
15431 387 8520 322 19
OM azonosító jele:
036986
Működési engedély száma :
21192/1998
Számlaszáma:
11748083-15428505-40240004
Központi telefonszáma:
88/574-802
Központi faxszáma:
88/574-803
Internet- és e-mail címe:
[email protected]
o
Az intézmény jogállása : az Intézmény önálló jogi személy ,melynek egyszemélyes felelős vezetője az óvoda vezetője . Az intézmény szakmai tekintetben önálló.
Az intézmény típusa: Önállóan működő ,többcélú közoktatási intézmény : nevelési és oktatási intézmény óvoda és bölcsőde , egységes óvoda-bölcsőde. Az intézmény a képviselő-testület által jóváhagyott helyi bölcsődei, egységes óvoda-bölcsődei és óvodai nevelési program szerint látja el a 0-3 éves, a 2-3 éves korú gyermekek bölcsődei gondozását , és hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig – legfeljebb hétéves korig – az óvodai nevelés és iskolai életmódra felkészítés feladatait.
o
o Az intézmény működési területe: Balatonkenese,Küngös ,Balatonvilágos önkormányzatainak működési területe. Az óvoda feladat-ellátási kötelezettsége a fenntartó által jóváhagyott körzetben, másodlagosan a közigazgatási területén lakó vagy tartózkodó bölcsődés és óvodáskorú gyermekek bölcsődei, óvodai nevelésére, iskolai életmódra való felkészítésére terjed ki. Ezt meghaladóan üres férőhelyeivel a szabad óvoda-,bölcsődeválasztás érvényesítését szolgálja. o Az óvodába felvehető gyerekek maximális száma Kippkopp Óvoda és Bölcsőde (Balatonkenese Balaton u.63.) : *Óvodai nevelés keretében felvehető maximális létszám : 87 fő *Bölcsődei ellátás keretében felvehető maximális létszám : 12 fő Kippkopp Óvoda és Bölcsőde Tagóvoda (Balatonakarattya Bakony u.7.): *Óvodai nevelés keretében felvehető maximális létszám 29 fő
3
Kippkopp Óvoda és Bölcsőde Balatonvilágosi Tagóvoda ( Balatonvilágos Iskola u.2. *Óvodai nevelés keretében felvehető maximális létszám: 25 fő *Egységes óvoda-bölcsődei csoportba felvehető maximális létszám:15 fő óvodás+5 fő bölcsődés o Az intézmény tevékenységi köre, szakfeladatainak száma Alaptevékenysége: Az intézmény meghatározott .
ellátandó alaptevékenysége
az alapító okiratban
851011
óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés (nem sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése és iskolai életmódra felkészítő foglalkozása, beleértve a szükséges logopédiai, dyslexia-megelőző és felzárkóztató foglalkozásokat, az étkezés ideje alatti átfedési időt és rendszeres egészségügyi felügyeletet is)
851012
sajátos nevelési igényű, ezen belül szakértői véleménnyel rendelkező gyermekek integrált óvodai nevelése
562912
óvodai intézményi étkeztetés
889101
Bölcsődei ellátás Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő és kisegítő tevékenysége
562913
Iskolai intézményi étkeztetés
562917
Munkahelyi étkeztetés
856013
Fejlesztő felkészítés
856011
Pedagógiai szakszolgálat
856020
Pedagógiai szakmai szolgáltatás(kompetencia alapú oktatás elterjesztése)
856099
Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
841901
Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai
811000
Építményüzemeltetés
o A feladatellátást szolgáló vagyon Alapfeladatok ellátásához Balatonkenese Város Önkormányzata az alábbi ingatlanokat biztosítja: • Balatonkenese ,Balaton u.63. szám alatti 780 és 777/1 helyrajzi számú • Balatonakarattya,Bakony utca 7.szám alatti 2385/1 hrsz. Alapfeladatok ellátásához Balatonvilágos Község Önkormányzata az alábbi ingatlant biztosítja: • Balatonvilágos , Iskola utca 2 .szám alatti 748 hrsz. o Az intézményi vagyon feletti rendelkezési jogosultság Az intézmény működéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyak az alapító tulajdonát képezik. Az intézmény vagyonát az intézmény vezetője működteti. Az épület csak az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátására szolgál. 4
A zavartalan működtetés biztosítása mellett, az alaptevékenység sérelme nélkül az óvoda helyiségei – az önkormányzat tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyont a vagyonrendeletben foglaltak alapján , a rendelet betartásával – hasznosíthatók, de el nem idegeníthetők. o Az intézmény vezetőjének kinevezési ,megbízási ,választási rendje Balatonkenese város Önkormányzat Képviselő –testülete hatáskörébe tartozó kinevezés 5 évre,nyilvános pályázati eljárás útján , a mindenkor hatályos jogszabályok alapján történik. Az intézmény vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit pályázat útján Balatonkenese - Küngös - Balatonvilágos Önkormányzatának Képviselő-testülete bíz meg. Az intézmény képviselője a közoktatási tv. előírása szerint , a Balatonkenese Város , Küngös Község és Balatonvilágos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által a vezetéssel megbízott intézményvezető . Az egyéb munkáltatói jogokat Balatonkenese polgármestere gyakorolja. A képviselet jogkörét az intézményvezető átruházhatja : akadályoztatása esetén helyettesítését az intézményvezető-helyettes látja el teljes felelőséggel. Az intézményvezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az intézményvezető által adott megbízás alapján történik / lásd : A helyettesítés rendje c. rész / . o Tagintézmény –vezetői megbízás A 323/2008.(XII.29) Vhr. 17.§-ának (5) bekezdése a Vhr.5.§-ának (2)bekezdésében foglaltak alkalmazását kiterjeszti a tagintézmény-vezetői beosztásra is. A tagintézmény – vezetői beosztás ellátására a munkáltató döntésétől függően az év során bármikor 5-10 évre ,határozott időre szóló megbízás adható ,amely a pályázati eljárás lefolytatásával több alkalommal is megismételhető. Mivel a balatonvilágosi tagintézmény a Kippkopp Óvoda és Bölcsőde székhelyén kívül , más településen működik, ki kell kérni az érintett települési önkormányzat véleményét. o Közoktatási tevékenységekre vonatkozó jogszabályok • • • • • • • • • •
A közoktatásról szóló ,többször módosított1993. évi LXXIX. törvény A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet A közoktatási törvény végrehajtására kiadott, többször módosított 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) kormányrendeletet módosító 255/2009 (XI.20.) Kormányrendelet A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvéről szóló 2/2005. (III. 1.) OM-rendelet. A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló, módosított 3/2002. (II. 15.) OM-rendelet. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a képzésben részt vevők juttatásairól szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet. A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X. 12.) OM-rendelet Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) kormányrendelet.
5
o Bölcsődei ,ill. az egységes óvoda –bölcsőde tevékenységre vonatkozó szabályok • • • • •
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények feladatairól és működéséről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM-rendelet. A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM-rendelet. A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM-rendelet. A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24. ) MKM rendelet .
o Egyéb jogszabályok A különböző típusú intézményegységben foglalkoztatottakra a közalkalmazotti törvény következő végrehajtási rendeleteit kell alkalmazni: • a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény • az 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet • 257/2000. (XII. 26.) kormányrendelet: bölcsőde o Az alap- és kiegészítő tevékenység forrásai Az óvoda és bölcsőde fenntartási és működési költségeit naptári évre , az intézmény által összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. Az intézmény alap-, kisegítő és kiegészítő tevékenységének forrását a Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata a mindenkori költségvetésében biztosítja. Az intézmény a speciális feladatokhoz szükséges anyagi fedezetet egyéb hozzájárulásból köteles biztosítani / szülői befizetések , alapítványi hozzájárulás, pályázatok / . o Gazdálkodással összefüggő jogosítványok : • A tevékenységek jellege alapján : közszolgáltató-közoktatás • Közszolgáltató szerv fajtája szerint : közintézmény • Az intézmény részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. . • Gazdálkodási jogköre: az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkezik [Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet 15. § (4) a) és a (6) bekezdései szerint meghatározott] költségvetési szerv, mely besorolás nem érinti az intézmény szakmai önállóságát. A személyi előirányzat felett teljes rendelkezési jogkörrel bír, figyelembe véve a jogszabályi korlátokat Az intézmény gazdasági-pénzügyi feladatait ellátó, önállóan működő költségvetési szerv : Polgármesteri Hivatal , 8174 Balatonkenese Béri Balog Ádám tér 1. • Készpénzforgalom lebonyolítására ellátmány pénztárat vezet az óvoda. • Az utalványozást , átutalási megbízást a Polgármesteri Hivatal látja el. • Az intézmény önálló bankszámlával rendelkezik.
6
5. Intézményünk egységei - Az óvoda szervezeti egységei és szervezeti felépítése (funkcionális szervezeti felépítés ) Közoktatási intézményünk belső szervezeti egységeinek , vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv , hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően . A magas színvonalú tartalmi munkavégzés , a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok , körülmények és igények figyelembe vételével építettük ki szervezeti egységeinket . 5.1. Intézményegységek Balatonkenese 1 bölcsődei csoport 12 férőhelyes 3 óvodai csoport 87 férőhelyes Konyha és étterem
Balatonakarattya
Balatonvilágos 1 egységes óvoda-bölcsődei csoport 15 óvodás+5 bölcsődés
1 óvodai csoport 29 férőhelyes 1 óvodai csoport
25 férőhelyes
5.1.1 Bölcsőde 16 hónapos kortól bölcsődei gondozást-nevelést végez. Szakmai feladatait a gyermekek védelméről szóló törvény által meghatározottak , továbbá „A bölcsődei gondozás-nevelés minimumfeltételei, valamint szakmai programban (Szakmai munka részletes szempontjai” című módszertani levél ) rögzítettek szerint végzi. A bölcsőde az óvodán belül külön foglalkoztatóval ,mosdóval és öltözővel rendelkezik. Feladata : a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátása, gondozása, nevelése. Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettsége alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-éig nevelhető és gondozható a bölcsődében. A bölcsődei intézményegység szoros együttműködést alakít ki az óvodával. 5.1.2. Egységes óvoda-bölcsőde Azon településeken, ahol nincs lehetőség önálló bölcsőde kialakítására, illetve a bölcsődés korú gyermekek száma nem teszi lehetővé integrált formában, óvodán belül egy bölcsődei csoport kialakítását, létre lehet hozni egy egymásra épülő bölcsődei és óvodai szakmai programot megvalósító intézményt. Ez a megoldás a 2-év feletti gyermekek számára nyújt ellátási lehetőséget, a megnevezett kritériumok mentén a gyermekek napközbeni ellátását biztosítja. Az egységes óvoda-bölcsődére - a közoktatási törvényben - meghatározott rendelkezések végrehajtására, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/M. §- át kell alkalmazni. Ugyanakkor szükséges figyelembe venni azt is, hogy bölcsődés korú gyermekeket is ellátó óvodáról van szó, tehát az egységes óvoda-bölcsőde kialakításánál a ‚137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendeletbe foglalt Óvodai nevelés országos alapprogramján“ túl ismerni kell ‚A Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramját“ is. Az egységes óvoda-bölcsődei csoport a balatonvilágosi óvodán belül külön foglalkoztatóval és mosdóval, közös öltözővel rendelkezik . 7
5.1.3. Napközi otthonos óvoda A óvodai csoportok száma összesen 5 csoport : *Balatonkenesén 3 csoport: 3 foglalkoztatóval, kiszolgálóhelyiségekkel, tornarésszel,só-és fejlesztő szobával rendelkezik. *Balatonakarattyán 1 csoport: 1 foglalkoztatóval, tornateremmel, kiszolgálóhelyiségekkel só-és fejlesztő szobával rendelkezik. *Balatonvilágoson 1 óvodai csoport : külön foglalkoztatóval és mosdóval, közös öltözővel rendelkezik. Az óvoda élén intézményvezető áll, akinek munkáját egy vezetőhelyettes ,a tagóvodákban tagóvoda-vezetők segítik. Az óvodában – az intézményvezető közvetlen irányítása mellett – óvodatitkár működik. Feladata az integráción belül a pedagógiai munka folyamatos fejlesztésével a nevelési programjában meghatározottak szerint, a szülőkkel együttműködve biztosítja a 3–7 éves korosztály óvodai nevelését, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak alapján ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Korszerű színvonalon gondoskodik az óvodáskorú gyermekek személyiségének fejlesztéséről. Gondoskodik a HH/HHH-s , a fejlődésben elmaradt gyermekek felzárkóztatásáról, az SNI-s gyermekek integrált neveléséről, a gyermekvédelemmel összefüggő feladatok ellátásáról. Együttműködik a bölcsődével és az iskolával. Külön hangsúlyt fordít az intézmények közötti átmenetek optimális megvalósítására. 5. 2. Az óvoda szervezeti egységei és szervezeti felépítése (funkcionális szervezeti felépítés) (3.SZ.MELLÉKLET) 1. vezető beosztások 2. alkalmazotti közösség 3. nevelőtestület 4. szakmai munkaközösség 5. minőségirányítási csoport 6. alkalmazotti közösség tagjai, nem pedagógus közalkalmazottak 7. közalkalmazotti tanács 5.3. Feladatmutatók megnevezése és köre Feladatmutató megnevezése
Köre
Bölcsődei ellátás ,gyermekek létszáma, csoportszám
A bölcsődébe felvett gyermekek Az egységes-óvoda bölcsődébe felvett gyerekek
Óvodai nevelés, iskolai életmódra való felkészítés; a gyermekek létszáma, csoportszám
Az óvodába felvett gyermekek
Intézményi közétkeztetés éves élelmezési napok száma (nap/év)
Az óvodában ,bölcsődében étkező gyermekek, az étkeztetést igénybe vevők létszáma
Pedagógusszakkönyv-vásárlás
Az óvodában közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak
8
II. A MŰKÖDÉS RENDJE
A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban köteles rögzíteni a működés rendjét, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét.
1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás) [11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés a) pont]
1.1.
Nyitva tartás : Az óvoda hétfőtől péntekig tartó, ötnapos munkarenddel egész éven át folyamatosan működik. A nyitva tartás módosítására lehetőség van a szülői igények szerint , a fenntartó jóváhagyásával. Intézményegység Nyitva tartás szorgalmi idő alatt Balatonkenesén 6 00 -tól 16 30 -ig Óvoda Bölcsőde 6 30 -tól 16 30 -ig Balatonakarattyán 7 15 -től 16 30 -ig Balatonvilágosi 6 30 -tól 16 30 -ig tagóvoda Egységes óvoda-bölcsőde
7 00 -től
Nevelői ügyelet 6 - tól 7 30 -ig 15 30 -tól 16 30 - ig. 00
16 30 -ig
Az óvoda üzemeltetése a fenntartó által jóváhagyott nyári zárva tartás alatt ,valamint , ha az igény karácsony és újév között 10 fő alatt van – szünetel. Ilyenkor történik az óvodapedagógusok éves szabadságának kiadása , valamint az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, nagytakarítása. A nyári zárás időpontjáról a szülőket február 15. - ig tájékoztatjuk, ennek tudomásulvételét aláírásukkal igazolják. Nyári szünet: Balatonkenesei óvodában augusztusban 4 hét - esetén 1 hét , óvodai ill. bölcsődei ügyeletet tartunk a balatonkenesei óvodában. Balatonakarattyán 2 hónap ( július-augusztus) , ügyeletet a kenesei óvodában biztosítunk . Balatonvilágosi óvoda augusztusban 4 hétig tart zárva. • A nyári zárva tartásról legkésőbb február 15.-ig , egyéb szünetekről , a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. Nevelés nélküli munkanapokon - szükség estén – ügyeletet biztosítunk. A nevelés nélküli munkanapról a szülőket szeptemberben, az éves munkatervben foglaltak alapján tájékoztatjuk. • Balatonkenesén a konyha üzemeltetése nyáron 2 hétig , télen 1 hétig szünetel. 9
• Az óvoda zárva tartási ideje alatt kéthetente egy alkalommal – külön megállapított beosztás szerint hétfői napokon reggel 8 órától 12 óráig ügyeletet tartunk. • Télen az intézmény üzemeltetése a fenntartó egyetértése mellett 1 hétre szünetel . • Balatonkenesén a hivatalos ügyek intézése az óvodatitkár irodájában történik. • Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. • Az intézmény nyitvatartási idején belül egy intézkedési jogkörrel rendelkező vezető az intézményben tartózkodik. 1.2. A nevelési év rendje A nevelési év szeptember 1.-től a következő év augusztus 31.-ig tart. A nevelési év szorgalmi időszakra , tavaszi , téli , nyári szünetekre tagolódik . Szorgalmi idő : szept.1.-től máj.31.-ig tartó időszak . 1.3. A nevelési év helyi rendjét , programjait az éves munkaterv rögzíti . 1.4. A nevelési év helyi rendjét , házirendet , a nyitva tartás és felügyelet időpontjait ismertetni kell a szülőkkel , valamint ki kell függeszteni az intézmény bejáratánál.
2.Az óvoda épületeinek , helyiségeinek használati rendje 2.1. Mindenkire kötelező érvényű a rendeltetésnek megfelelő használat . Az intézmény helyiségeinek használói felelősek : • Az intézmény tulajdonának megóvásáért , védelméért • az intézmény rendjének ,tisztaságának megőrzéséért • a tűz-és balesetvédelem ,valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért • az intézményi SZMSZ -ben és a házirendekben megfogalmazott előírások betartásáért 2.2. A gyermekek az intézmény létesítményeit , helyiségeit csak pedagógus, gondozónő felügyeletével használhatják . Ez alól csak az intézmény vezetője adhat felmentést . 2.3. A helyiségek biztonságának rendszabályai : • Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott irodákat , a csoportszobákat , ahol lehet zárni kell. A kulcsokat biztos , a dolgozók által ismert helyre kell tenni . • A csoportokban az elektromos berendezések áramtalanításáról , a riasztó bekapcsolásáról az gondoskodik , aki utolsónak hagyja el az intézményt . • Az intézmény helyiségeinek balesetmentes használhatóságáról , az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról , karbantartásáról a karbantartó , illetve a Falugondnokság gondoskodik. • Balatonvilágosi óvodában az iskolával közös karbantartó végzi a kisebb javításokat .
10
2.4. Az intézmény berendezéseire , felszereléseire vonatkozó rendszabályok • Az egyes helyiségek , létesítmények berendezéseit , felszerelését ,eszközeit elvinni csak az intézményvezető ill. tagóvoda-vezető engedélyével , aláírásával , átvételi elismervény ellenében lehet . Az engedélyt ill. az átvételt Balatonkenesén az élelmezés vezető, Balatonvilágoson a megbízott dajka aláírásával igazolja ( éttermi ,konyhai eszközök esetében). • A használatba vevő a tárgyak épségéért anyagilag felelősséggel tartozik . Az engedélyen ( 2 példányos) fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt , egyik példányt iktatni kell, a másik példány az átadónál marad , melyet a visszaszolgáltatáskor meg kell semmisíteni . • A szakmai felszerelések , szemléltetőeszközök , anyagok szükségességéről a szakmai munkaközösségek , a nevelőtestület megbeszélés útján , az intézményvezető engedélyezésével dönt , beszerzésükről az intézményvezető gondoskodik . • Az eszközök , berendezések hibáját jelenteni kell . A javíthatatlan eszközöket , berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell.
3. A belépés és benntartózkodás rendje , azok részére akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel [11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés c) pont] A szabályozással biztosítani kell : - az intézmény zavartalan működését , a nevelő és oktató munka nyugodt feltételeihez szükséges körülményeket , - a gyermekek védelmét , - az intézményi vagyon megóvását , - az intézmény vezetőjének , vagy az adott pillanatban felelős személy tájékozottságát. 3.1. Az intézmény épületében az alkalmazottakon kívül csak a hivatalos ügyet intézők , valamint a szülők tartózkodhatnak. A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkárnak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az intézményben (Balatonkenesén) A tagóvodákban az éppen dolgozó óvodapedagógust kereshetik meg . Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az intézményvezetőnek /helyettesének jelenti be. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézmény vezetőjével történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok látogatását más személyek részére kivételes és indokolt esetben az óvodavezető,tagóvodavezető engedélyezi. 3.2. Az intézmény helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitva tartási időn túl és a szünetekben külső igénylőnek külön megállapodás alapján át lehet engedni , ha ez az óvodai,bölcsődei foglalkozásokat , rendezvényeket nem zavarja . Az óvoda helyiségeit használó külső igénybe vevők csak a megállapodás szerinti időben és helységben tartózkodhatnak az épületben . 3.3. Az intézményben a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit-és vallásoktatást szervezhetnek . A hit-és vallásoktatáson való részvétel a gyermekek számára önkéntes . 11
Az óvoda a foglalkozásokhoz biztosítja a helyiséget a nevelési időn kívül, a napirendhez igazodva . A gyermekek hit-és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 3.4. Az ételszállítás a konyhához tartozó bejáraton keresztül a megállapodás szerinti időben történik. A konyhában csak az oda beosztott alkalmazottak tartózkodhatnak(Balatonkenese) .
4. Az óvoda helyiségeinek bérbeadási rendje 4.1. A közoktatási intézmény - a ktv. 38.§ (2) pontja alapján - anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az intézmény helyiségeinek , berendezéseinek bérbeadásáról , mértékéről ( ha nem sérti az alapfeladatok ellátását ) az érintettekkel egyeztetve a intézmény vezető dönt, a képviselő testület hagyja jóvá. 4.2. Az intézmény helyiségeit más, nem oktatási - nevelési célra átengedni elsősorban a gyerekek távollétében , az intézményvezető engedélyével lehet. Az intézmény dolgozói , továbbá ügynökök , vagy más személyek az intézmény területén kijelölt helyen kereskedelmi tevékenységet , térítési díj ellenében folytathat . 4.3. A bérbe adható helyiség : az étterem 4.4. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás és a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét. A bérbeadásból származó bevételeket az intézmény működési feltételeinek javítására kell fordítani.
5. Az ünnepek , megemlékezések rendje , hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok[11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés j) pont] 5.1. Az ünnepélyek ,megemlékezések a gyermekek nemzeti identitás-tudatának fejlesztése, a hazaszeretet mélyítése , az egymás iránti tisztelet , a türelem alakítása, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak . 5.2. Az intézmény épületét március 15.-e , augusztus 20.-a , október 23.-a előtt négy nappal fel kell lobogózni. A történelmi ünnepek tartalmát a 3–7 éves gyermek még nem értheti meg, emiatt az óvodában megemlékezéseket direkt módon nem tartunk, kivétel március 15. 5.3. Az ünnepélyek , megemlékezések csoportonként , illetve közösen szervezhetők ( Balatonkenesén : Évszak felelős csoport) . Lehetőség szerint az óvoda az ünnepekhez méltó díszítést kap. Az ünnepet – kellő időt biztosítva a felkészülésre – az óvónő a gyerekek számára érthető tartalommal, formával tegye emlékezetessé, bensőségessé. A gyermekközösséggel kapcsolatos megemlékezéseket, hagyományokat különböző szervezési formában az éves óvodai munkaterv tartalmazza, amit az óvónők sajátcsoportjukban egyedivé alakítanak, konkretizálnak.
12
5.4. Ünnepek 5.4.1.A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában és bölcsődében : Kippkopp születés napja Farsang Mikulás-várás Nyuszi – várás Anyák napja Karácsonyi készülődés -Advent Gyermeknap Évzáró 5.4.2. Természetóvó jeles napok (Kippkopp Hop , Éves munkaterv ) 5.4.3. Népszokásőrző jeles napok(Kippkopp Hop, Éves munkaterv) 5.5. Az intézményi szervezés igyekszik lehetővé tenni, hogy nyílt rendezvényeken a szülők együtt ünnepelhessenek gyermekeikkel. 5.6. A helyi nevelési programban nem szereplő kirándulásokkal, színház-, múzeumlátogatásokkal kapcsolatos kiadásokat a szülők fizetik (előzetes megbeszélés alapján). A kiránduláshoz a szülő/gondviselő írásos beleegyezése szükséges. 5.7. A dolgozók hagyományos ünnepei, eseményei: • nyugdíjba menő munkatárs búcsúztatása • pedagógusnap • névnapok, kerek születésnapok megünneplése • közös kirándulás • advent 5.8. Hagyományos rendezvényeink: • évzárásként közös nagy kirándulás (csoport-szülők), • nagycsoportosok kirándulása Budapest • Adventi kézműves-délután, • Óvoda- bál (Katalin bál) 5.9. Az intézmény hagyományápolásának körébe tartozó konkrét események, rendezvények nevét a helyi nevelési program tartalmazza. 5.9.1. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok: A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglevő hírnevének megőrzése, illetve növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. 5.9.2. Az intézmény hagyományai érintik: *az intézménnyel jogviszonyban álló gyermekeket, *a dolgozókat, *a szülőket 5.9.2. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: *jelképhasználatával (Kippkopp zászló, nagyok szalagja ) *a gyermekek viseletével (ünnepi ruha, Kippkopp póló), *az intézmény belső dekorációjával. 13
A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.
6. A térítési díj befizetésére , visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Az étkezési térítési díj beszedése és visszafizetése – Házi rendben szabályozva 6.1. Az étkezési térítési díj beszedése és visszafizetése 6.1. 1. A befizetés minden hónap első hetében történik . A befizetés pontos időpontjáról időben tájékoztatást kell adni. 6.1.2. Hiányzás esetén az étkezés lemondható (előző nap) 14 óráig . A teljes hét lemondása a megelőző hét péntekén 12 óráig történhet . Balatonvilágoson : Hétfő reggel 7 00óráig. 6.1.3. Ha a szülő gyermeke távolmaradását bejelentette , akkor a távolmaradás napjaira befizetett térítési díj a következő hónap térítési díjának befizetésekor írható jóvá. 6.1.4. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az intézményvezető engedélye alapján el lehet térni. 6.1.5. Az előre befizetett térítési díjak visszafizetése postai úton az intézményvezető engedélyével történhet az alábbi esetekben : ha a gyermek óvodai, bölcsődei jogviszonya megszűnik tartósan , egy hónapnál többet igazoltan hiányzik 6.2.
A térítési díjak mértéke
2.1. Az étkezési térítési díjak mértékét az intézmény javaslatai alapján az önkorm. határozza meg s rendeletben hagyja jóvá. 2.2. A kedvezményekről , szociális támogatás mértékének megállapításáról az intézmény javaslatai alapján a fenntartó határozatban dönt / szoc.biz. /
III. BELSŐ ELLENŐRZÉS
RENDJE
[11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés b) pont]
1. A belső ellenőrzés célja, feladata 1.1. A belső ellenőrzés egész rendszere a feladatellátás szervezeti és gazdasági feltételeinek változásához igazodóan biztosítsa a működés állandó és teljes körű ellenőrzését , valamennyi pedagógiai tevékenység hatékonyságát. 1.2. A belső ellenőrzés az intézmény szakmai tevékenységére és a gazdálkodásra irányul , melyet • Folyamatosan elvégzendő vezetői ellenőrzés • Munkafolyamatokba épített ellenőrzésként 14 • Valamint függetlenített belső ellenőrzés útján kell ellátni
Intézményünknél a gazdálkodásra kiterjedő belső ellenőrzés megszervezése, az ellenőrzést végzők kijelölése a polgármesteri hivatal feladata .
2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ,értékelésének rendje 2.1.A belső ellenőrzés célja: az oktató-nevelő munka minőségének, szabályokkal való összhangjának megállapítása. 2.2. A nevelő – oktató munka belső ellenőrzése kiterjed a csoportban töltendő kötelező órán túli feladatokra is . 2.3.A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az intézményvezető felelős. 2.4. Az ellenőrzés területeit , konkrét tartalmát ,ütemezését úgy kell megtervezni , hogy minden nagyobb egység ellenőrzésre kerüljön. 2.5.Az ellenőrzés szempontjait , a vizsgálat módszereit ,az új feladatok intézmény vezetése készíti el.
meghatározását az
3. A belső ellenőrzés tervezése , elrendelése 3.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzési és a gazdálkodásra vonatkozó intézményi ellenőrzési tervet az intézményvezető és helyettese készíti el, az éves munkaterv részeként. 3.2. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit , módszerét és ütemezését . Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni . 3.3. Az ellenőrzéseket az intézményvezető és a fenntartó rendelheti el . 3.4. Az ellenőrzési tervben nem szereplő , rendkívüli ellenőrzésről az intézmény vezető dönt. • Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet : intézményvezető-helyettes,tagintézmény– vezetők szakmai munkaközösség vezető , Szülők Szervezete
4. A belső ellenőrzés módszerei * helyszíni ellenőrzések (csoportlátogatások) , célellenőrzés * tematikus ellenőrzés * eseti beszámoltatás , beszámolók * írásos dokumentumok vizsgálata * bemutató foglalkozások
5. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak * Intézményvezető * helyettes * munkaközösség-vezető * tagóvoda vezetők * minőségi kör elnöke * bölcsődei szakmai vezető Az ellenőrzés a munkaköri leírásban rögzített területre vonatkozik. Az intézményvezető közvetlenül ellenőrzi a helyettes , tagóvoda vezetők, bölcsődei szakmai vezető munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A munkaközösség-vezetők ellenőrzési tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az intézményvezetőt. 15
Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal , gondozónőkkel egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. 5.1. A megbeszélés következménye lehet:
− a hiányosságok pótlása, − következtetések levonása, − új feladat a pedagógusnak, illetve a munkaközösségnek. Az általánosítható tapasztalatokat a testületi értekezleteken összegezni kell, az esetlegesen adódó feladatokat meg kell fogalmazni. 5.2. Az ellenőrzés tapasztalatai felhasználhatók:
− − − − −
nevelési értekezleteken, jutalmazásoknál, minőségi bérpótlék odaítélésénél, év végi értékelésénél ( munkaközösségek.) pedagógusok teljesítmény-értékelésénél
6. Az intézmény gazdálkodásának belső ellenőrzése 6.1. Gazdálkodást érintő vezetői ellenőrzés * kötelezettségvállalási, utalványozási jogkörök gyakorlása, * a jogszabályok, felügyeleti szervi és vezetői döntések végrehajtásával kapcsolatos gazdasági jellegű információk elemzése, értékelése, * munkahelyen végzett helyszíni ellenőrzés, * a munkafolyamatba épített belső ellenőrzési rendszer működésének vizsgálata 6.2. Gazdálkodást érintő munkafolyamatba épített ellenőrzés A munkafolyamatba épített ellenőrzésnek a munkafolyamatok valamennyi szakaszára ki kell terjednie a hibák megelőzésének, a hibák továbbgyűrűzésének, illetve nagyobb kár keletkezésének megakadályozása, a hiba megszüntetése céljából. Az intézményvezető rendelkezik: a) az
adott munkafolyamatban kijelöléséről,
ellenőrizendő
munkafázisok
(ellenőrzési
pontok)
b) az ellenőrzés módjának meghatározásáról, c) hiányosság észlelése esetén megteendő intézkedésekről
16
6.3. Gazdálkodást érintő függetlenített belső ellenőrzés♣ A függetlenített belső ellenőrzés keretében a feladatokat a helyi sajátosságoknak megfelelően kell végrehajtani, a gazdálkodás hatékonyságának előmozdítása és a belső tartalékok feltárása érdekében. A függetlenített belső ellenőrzés keretében kiemelten a következő területeket kell a vizsgálat tárgyává tenni: az előirányzatok, a rendelkezésre álló források hatékony és szabályszerű felhasználását, a) a létszámmal és a személyi juttatásokkal való gazdálkodást, b) saját bevételek alakulását, növelésükre tett intézkedések hatását, eredményességét, c) követelések, kötelezettségek nyilvántartásának szabályszerűségét, d) a gazdálkodás szabályozottságát, a bizonylati rend, bizonylati fegyelem helyzetét, e) a vagyon védelme érdekében tett intézkedéseket, f) a támogatások rendeltetésszerű felhasználását, g) számviteli előírások betartását, h) programok,
és céljellegű előirányzatok felhasználását, azok megvalósítását, hatékonyságát,
7. A belső ellenőrzés végrehajtásának kérdései 7.1. Az ellenőrzési rendszer kialakításánál a tevékenységi körökhöz kapcsolódó ellenőrzési feladatok és személyes felelősség kerüljenek pontosan meghatározásra és legyenek rögzítve Munkaköri leírások , Belső ellenőrzési és egyéb szabályzatok , Tevékenységi jegyzék - Az írásban kiadott - határidőket és felelősöket is megjelölő - intézkedések következetes végrehajtását a szerv vezetője követelje meg . A végrehajtásról a felelősök írásban számoljanak be , szükség esetén azt utóvizsgálat útján kísérjék figyelemmel. 7.2. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ,ill. dolgozóval ismertetni kell , aki arra írásban észrevételt tehet . 7.3. A nevelési év záró értekezletén , értékelni kell a pedagógiai , gondozói munka belső ellenőrzésének eredményeit , illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait , megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket . A fontosabb vizsgálati megállapításokat - azok jellegétől függően - a munkahelyi demokrácia fórumai előtt ismertetni kell , kérve a munka megjavításához a társadalmi szervek , illetőleg a dolgozók segítségét , javaslatait . A belső ellenőrzés tapasztalatait évenként a vezetői (testületi , munkatársi ) értekezleten indokolt megtárgyalni A munkatársi értekezleten értékelni kell a gazdálkodás területén dolgozók munkáját is . ♣
A belső ellenőrzési rendszer működésére vonatkozó szabályozásnál figyelembe kell venni helyi sajátosságokat, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet 36. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat. Abban az esetben, ha az intézmény részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv (pl. a gazdálkodását a polgármester hivatal látja el, akkor célszerű úgy szabályozni a belső ellenőrzést, hogy azt is az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv lássa el. Ezt viszont együttműködési megállapodásban rögzíteni kell.
17
7.4. A költségvetési szerv vezetője a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett állandó felügyeletet gyakorol. 7.5. 193/2003.(XI.26.)Korm.rendeletnek megfelelően az ellenőrzött szerv vezetője (a szükséges intézkedések végrehajtásáért felelős személy ) intézkedési tervet készít.
8. Az ellenőrzésre jogosultsággal rendelkezők –alapelvek 8.1. Az intézmény vezető beosztású dolgozói , / az intézményvezetőség tagjai / • Alapelv : az ellenőrzés folyamatos gyakorlása minden szakmai vezető irányító tevékenységének szerves része legyen . • Az egyes vezetők ellenőrzési hatáskörét , ellenőrzéseik jellegét a vezetői megbízás szintje határozza meg . 8.2. A munkafolyamatok kijelölt pontjain az ellenőrzést végző vezetők és az ellenőrzési feladattal rendelkező beosztott dolgozók , munkaközösségek . • Alapelv : az ellenőrzési feladatok részletes meghatározása , a folyamatok változását kövesse a belső szabályozás megfelelő módosítása . A költségvetési szerv vezetője az intézmény egészére vonatkozóan , a beosztott vezetők pedig hatáskörükben kísérjék figyelemmel a munkafolyamatokba épített ellenőrzés működését. Követeljék meg , hogy az ellenőrzési feladatok megfelelő ellátásával biztosított legyen a tevékenységek szabályszerűsége.. 9.3. Független ,, külső " ellenőr ill. óvodai , bölcsődei szakértő Feladatköre : mind a szervezet működésének hatékonyságára, mind a folyamatok és tevékenységek szabályszerűségére terjedjen ki.
IV. AZ ÓVODAI , BÖLCSŐDEI (JOGVISZONY) ELHELYEZÉS ,MEGSZŰNÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI , - KIVÉTELES ESETEI Közoktatási tv. 65.§
1. Az óvodai ill. bölcsődei felvétel
: a felvétel részletes rendje külön szabályzatban
található 1.1. Az intézmény az óvodai, bölcsődei jelentkezés helyét , idejét , és módját a határidő előtt legalább 30 nappal köteles nyilvánosságra hozni . A felhívásban külön ki kell térni az 5. életévet betöltött gyermekek - az iskolai életmódra felkészítés miatt - kötelező óvodai beíratására is . A nyilvánosságra hozatal módja:
*óvodai faliújságok* Polgármesteri Hivatalok* Gyermekorvosi rendelők *Önkormányzati Honlapok * Helyi újság * Tátorján Játékvár * 18
1.2. A szülő gyermekének óvodai felvételét , annak 3. életévének betöltése után kérheti , az intézmény által megjelölt időpontban , helyen és módon. Ettől indokolt esetben az intézmény vezetőjének hozzájárulása alapján el lehet térni . Az óvoda bölcsődei csoportjába a felvételi ideális kor : a 1,5 életév betöltése A szülő gyermekének felvételét az egységes óvoda-bölcsődébe 2. életév betöltése után kérheti. 1.3. Az 5. életévét betöltött gyermeket a szülő köteles beíratni , illetve az óvoda köteles felvenni az óvodai nevelési év első napjától . A kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője - köteles értesíteni a fenntartót , ha az 5. életévét betöltő gyermeket az óvodába nem íratták be , a fenntartó által kapott nyilvántartás , vagy a szakértői vélemény , ill. határozat alapján . 1.4. Ha a gyermek belép a tanköteles életkorba és nem éri el az iskolába lépéshez a megfelelő fejlettségi szintet az óvoda , illetve a megfelelő szakértői vélemény javasolhatja a gyermek további óvodai elhelyezését , addig míg eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget , ill. megállapításra kerül , hogy szükséges-e sajátos iskolai nevelésben, oktatásban való részvétele. 1.5. Az óvodai felvételi , vagy átvételi kérelem elbírálásakor írásban értesíteni kell a szülőt és az előző óvoda vezetőjét. Az óvoda döntését határozatba foglalja , ha a jelentkezést részben , vagy teljesen elutasítja . A határozatot meg kell indokolni , valamint a dokumentumnak tartalmaznia kell a jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatást is . 1.6. A kötelező felvételt biztosító óvoda a fenntartó által kapott nyilvántartás , vagy a szakértői vélemény , ill. határozat alapján a felvett gyerekekről nyilvántartást vezet. Ha a gyermek évközben óvodát változtat a nyilvántartás a továbbiakban - az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata.
2. A gyermekek távolmaradásának , mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések [11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 20. §, 20/A §, 28. §] 2.1. A gyermekek óvodai távolmaradását az óvodai mulasztási naplóba a foglalkozást tartó óvodapedagógus , a bölcsődei távolmaradást az ellátási napok nyilvántartásában a gondozónő köteles bejegyezni a nap megkezdését követően, valamint a havi mulasztást a hónap elteltével összesíteni . 2.2. A gyermek távolmaradása : ha a gyermek távol marad , mulasztását igazolni kell . A mulasztást igazoltnak kell tekinteni ha a) a szülő gyermekét bármilyen oknál fogva nem kívánja óvodába , bölcsődébe hozni , és ez az ok előre látható , legalább egy munkanappal megelőzően írásban tájékoztatni kell az érdekelt óvodapedagógust , gondozónőt. b) a gyermek beteg volt és azt a házirendben meghatározottak szerint orvos által igazolja d) a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni . Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható , azt haladéktalanul , de legkésőbb a távolmaradás napján lehetőleg reggel 9 - óráig be kell jelenteni az érintett óvodapedagógusnak , gondozónőnek . A két hetet meghaladó huzamosabb távollétet az intézményvezetővel kell egyeztetni. 19
Amennyiben a bejelentés elmarad , az érintett óvodapedagógus , gondozónő kötelessége a mulasztás okának a felderítése a távolmaradás napjától számított 3 napon belül. 2.3.A távolmaradás igazolása a) Ha a gyermek betegség miatt hiányzik , akkor betegségét , ill. azt a körülményt , hogy egészséges az orvos által kell igazolni. b) A mulasztó gyermek óvodába , bölcsődébe jövetelének első napján, de legkésőbb öt napon belül - a mulasztásról írásos igazolást kérünk . c) Az igazolásokat az érdekelt óvodapedagógusnak, gondozónőnek kell átadni . 2.4.
Igazolatlan mulasztás
a) A gyermek napjai igazolatlannak minősülnek , ha az előírt határidő alatt nem igazolják távolmaradását . b) Az első ízben történt igazolatlan mulasztás esetén szülőt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon értesíteni kell a mulasztásról és annak következményeiről. Az értesítés kiküldésével egy időben az óvodapedagógus, gondozónő köteles családlátogatást végezni . c) Másodízben történt igazolatlan mulasztás esetén az óvodapedagógus , gondozónő köteles a megfelelő nyomtatványt kitölteni és az intézmény vezetőjének leadni , valamint az intézmény gyermekvédelmi felelősét értesíteni , aki a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével megkeresi a gyermek szülőjét.
3. Az óvodai , bölcsődei elhelyezés megszűnésének általános szabályai 1993. évi LXXIX. törvény 74. § 3.1.
Megszűnik az óvodai , bölcsődei elhelyezés ,ha : a) a gyermeket másik óvoda , bölcsőde átvette ,az átvétel napján a szülő írásban bejelenti , hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon b) az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető- a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után - megszüntette , a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján c) a gyermek tanköteles életkorba lépett , s az óvoda igazolja az iskolába szükséges fejlettséget és felvették az iskolába d) Bölcsődés gyermek esetében , ha elérte az óvodába lépéshez szükséges fejlettséget e) a gyermeket nem vették fel az iskolába , annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a 8. életévét betölti f) a gyermek az óvodából, bölcsődéből a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról (tíz napnál többet van igazolatlanul távol , feltéve ha az óvoda a szülőt legalább két ízben figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire)
20
3.2.
Kivétel : mikor nem szüntethető meg az óvodai ,bölcsődei elhelyezés,ha • a gyermeket a gyámhatóság intézkedésére vették fel • a gyermek iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vesz részt • a gyermek hátrányos helyzetű
Ha az óvodai , bölcsődei nevelés megszűnik a gyermeket törölni kell az óvoda , bölcsőde nyilvántartásából . Ha az f) pont alapján történt ok miatt szűnik meg az óvodai, bölcsődei elhelyezés , akkor az intézkedésről írásban kell értesíteni a gyermek szülőjét.
V.A MŰKÖDÉS MEGHATÁROZÓ KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYOK
1. A reklámtevékenység szabályai 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól. Általános reklámtilalmak és reklámkorlátozások 7. § (1), (4) bekezdés „ (1) Tilos az olyan reklám, amely erőszakos, illetve a személyes vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönöz. (4) Gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben, óvodában, általános iskolában és általános iskolai tanulókat fogadó kollégiumban tilos a reklámtevékenység. E tilalom nem vonatkozik az egészséges életmódra és a környezet védelmére neveléssel összefüggő, továbbá a közéleti és kulturális tevékenység vagy esemény, valamint az oktatási tevékenység reklámjára, valamint az ilyen tevékenységet folytató, illetve ilyen eseményt szervező vagy annak megvalósulásához bármilyen formában hozzájárulást nyújtó vállalkozás nevének, védjegyének vagy egyéb megjelölésének az adott tevékenységgel, eseménnyel közvetlenül összefüggő megjelenítésére.” A reklámok elhelyezésére, terjesztésére kizárólag az intézményvezető adhat engedélyt. Az intézményben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve, ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja. A közoktatási törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám engedélyezhető, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek, tanulók személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, művelődési célt szolgál: • a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erősíti, • a környezettudatos magatartási formák hatékonyságát elősegíti, • az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a sportolási lehetőségeket bővíti, • a kultúra, a művelődés közvetítésére szolgál (például a közművelődési, közgyűjteményi intézmények, állat- és növénykert programjainak, műsorfüzeteinek terjesztése) 21
A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység engedélyezhető, amely jogszabályba nem ütközik. Az országos és helyi választások alkalmával – a választási törvénynek megfelelően – az intézmény területén az eseményre vonatkozó tájékoztatók kifüggeszthetők. Politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhető. Az intézmény épületének külső falain a különféle cégek reklámjainak elhelyezéséhez önkormányzati engedély szükséges. Minden konkrét megkeresés esetén az intézményvezető személyesen tárgyal, és köt szerződést. Szerződéskötés előtt az önkormányzat illetékesének előzetes engedélyét be kell szerezni.
2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje [11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés m) pont] 2.1.A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy az óvodába járó gyermekek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. 2.2.Az egészségügyi ellátás: • az óvodai –bölcsődei gyermekorvos és a védőnő együttes szolgáltatásából áll. • Az egészségügyi ellátásban közreműködik még: a fogorvos és a fogászati asszisztens. 2.3.Az óvodába , bölcsődébe járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi felügyeletét és ellátását, fenntartói megállapodás szerint a község gyermekorvosa és védőnője , Balatonvilágoson a község orvosa és védőnője látja el . 2.4.Az intézményvezető feladatai az egészségügyi ellátás keretében: • biztosítja az orvosi és védőnői munka feltételeit, • gondoskodik a szükséges pedagógusi ,gondozónői felügyeletről • szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről. 2.5.Fogászati szűrés : A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi szűrés történik. 2.6. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat az intézmény működése során be kell tartani (fertőző gyerekek elkülönítése, csak a szülő érkezéséig, illetve a legszükségesebb ideig tartózkodhatnak az óvodában). 2.7.Fertőző gyerekbetegség esetén a szülőnek az intézményt értesíteni kell. Fertőző megbetegedésről a szülőket értesítjük (faliújságon). Az intézményben a további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra. 2.8.Az intézmény vezetője külön megállapodásban rögzíti : • a gyermekek egészségügyi állapotának ellenőrzését , szűrését , időpontjait • a gyermekek fizikai állapotának mérésének rendszeres időpontjait • az iskolai felvétel előtt álló gyermekek általános orvosi vizsgálatát , időpontját • a gyermekeknek a védőnő által végzett higiéniai - tisztasági szűrővizsgálatait 22
3. Intézményi védő, óvó előírások [11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) n)] 3.1.Általános előírások 3.1.1. A gyermekekkel az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint ismertetni kell a védő-óvó előírásokat. 3.1.2. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. 3.1.3. Az intézmény házirendjében kell meghatározni azokat a védő-óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk. o Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkavédelmi szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadóterv rendelkezéseit. o A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. o A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni, szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. o A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az óvodát. Azt, hogy a gyermek egészséges, orvosnak kell igazolnia. o Minden pedagógus feladata, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Fentiek érdekében: Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformákat. o A nevelési év megkezdésekor ismertetnie kell = az óvoda , bölcsőde környékére vonatkozó közlekedési szabályokat = a házirend balesetvédelmi előírásait = a rendkívüli esemény bekövetkezésekor szükséges teendőket , a menekülési útvonalat , a menekülés rendjét / Tűzriadó terv / = a gyermek kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban o kirándulások , túrák előtt a megfelelő viselkedési szabályokat o A nyári idénybalesetek veszélyeire o és minden gyakorlati , technikai jellegű feladat előtt a baleseti veszélyforrásokra , kötelező viselkedés szabályaira fel kell hívnia a gyermekek figyelmét o Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni, és a játékszert annak megfelelően alkalmazni. o Az intézmény dolgozói házi készítésű vagy használatú elektromos berendezéseket az intézménybe nem hozhatnak be. o Az óvoda dolgozói csak olyan játékot, eszközt hozhatnak be az óvodába, amelyek a gyermekek és dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyeztetik. 23
Az óvodában történő használatukra előzetes bemutatás után az óvodavezető ad engedélyt. o A nem engedélyezett játékot és eszközt az óvodából történő kivitelig – a munkanap végéig – az óvodavezető által kijelölt szekrénybe kell zárni. o Ittas szülőnek, illetve hozzátartozónak gyereket nem adunk ki. o A gyerekek intézményen kívüli kísérése esetén 5-10 gyerek után egy óvodapedagógust és egy dajkát kell biztosítani.
o
3.2.Gyermekbaleset estén az intézmény dolgozóinak feladata: 3.2.1.Minden óvodapedagógus, gondozónő feladatát képezi az , hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük , testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja és ezek elsajátításáról meggyőződjék , továbbá , ha észleli , hogy a gyermek balesetet szenved vagy ennek veszélye fennáll , a szükséges intézkedéseket megtegye. 3.2.2. A gyermekek felügyeletét ellátó nevelőnek a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: o A sérült gyereket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia. o A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. o Minden gyermeki balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelezni kell az intézményvezetőnek. E feladatok ellátásában a gyermekbaleset helyszínén jelenlévő nevelőknek is részt kell vennie. 3.2.3. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várni az orvosi segítséget. 3.2.4. Elsősegélydoboz helye: a dajka szobában 3.2.5. A dolgozókat ért üzemi baleset, melyre a gyermekbalesetekre vonatkozó intézkedések a mérvadók . 3.2.6. Mentők hívásának rendje ! A mentőket mindig olyan személy értesítse , aki a bekövetkezett baleset jellegéről , a sérült állapotáról is tud kellő felvilágosítást adni. ! A baleset helyét pontosan kell megnevezni ( az intézmény neve, címe ). ! Intézkedni kell ,hogy a mentő akadálytalanul meg tudja közelíteni a baleset helyszínét . 3.3. A bölcsőde dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzése érdekében A bölcsődés gyermekek egészségvédelmét az intézményegység az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet által kiadott „Módszertani levél”-ben foglaltak szerint látja el. Minden bölcsődei dolgozónak jelentési kötelezettsége van a munkaidő alatt történt balesetekről a bölcsőde intézményegység vezetője felé. A dolgozók részére évi egy alkalommal, a belépő új dolgozónak a belépésekor az intézmény vezetője munkavédelmi oktatást tart, amelyet a munkavédelmi naplóban dokumentál. 3.4.
Az intézményvezető és a tagóvoda-vezetők feladata 3.4.1. Felel a nevelő-oktató munka egészséges , biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért . A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata , a feltételek javítása állandó feladata . / Munkavédelmi szemlék / 24
3.4.2. Ellenőrzi. a gyermek- , üzemi balesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését . 3.4.3. Az intézményvezető rendkívüli szünetet rendelhet el , ha rendkívüli időjárás , járvány , természeti csapás , vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési -oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel , ill. helyrehozhatatlan kárral járna . Intézkedéséhez be kell szereznie a fenntartó egyetértését , ill. , ha ez nem lehetséges , a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell . 3.4.4. Az intézményben történt balesetet, sérülést az intézményvezetőnek (az általa megbízott személynek) ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani . A gyermekbaleset kivizsgálásába, ha a szülői szervezet igényli, be kell vonni a szülők képviselőjét. 3.5. A gyermekbalesetekkel kapcsolatos feladatok a magasabb jogszabályok alapján: 3.5.1.A gyermekbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani , 3.5.2.A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni . A jegyzőkönyv egy példányát a fenntartónak , egy példányt a szülőnek kell átadni . A jegyzőkönyv egy példányát az óvoda őrzi meg . 3.5.3.A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az óvoda fenntartójának . A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. 3.6.4. Az intézményben észlelhető egészségügyi problémák felismerését , balesetek , sérülések ellátására vonatkozó teendők részletes leírását „ Ha beteg a gyerek „ címmel minden csoportban megtalálható . Az intézmény Házirendje tartalmazza az egészségügyi szabályokat .
4. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők [11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés o) pont] Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. 4.1.Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően • •
•
haladéktalanul értesíti: az érintett hatóságokat, a fenntartót, a szülőket; A rendkívüli eseményt, bombariadót az intézményvezető a szükséges és elengedhetetlen intézkedések megtétele után a fenntartó felé haladéktalanul jelentenie kell. Az esemény után az intézményvezető írásos jelentést küld a fenntartónak, mely tartalmazza az esemény leírását, a megtett intézkedéseket, az elhárítás módját és időtartamát és az esetleges következményeket. megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amely a gyermekek védelmét, biztonságát szolgálja. 25
4.2.Rendkívüli eseménynek számít különösen: • a tűz, • az árvíz, • a földrengés, • bombariadó, • egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Bombariadó esetén az intézményvezető intézkedhet, a tagóvodákban az ottani vezetők. Az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint történik. Fegyelmezetten, a menekülési útvonalon keresztül hagyja el mindenki az épületet, különösen figyelve, hogy semmilyen berendezéshez ne nyúljunk. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. Jó idő esetén az udvar legtávolabbi részére visszük a gyerekeket. Az intézményvezető a szomszédos általános iskolával dolgoz ki együttműködést a gyermekek bombariadó esetén történő ideiglenes elhelyezéséről. A tűz oltásában mindenki köteles részt venni, kivéve azokat, akik a gyermekekre felügyelnek.
5. Az intézményben történő dohányzás szabályozása [1999. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdés b) pont] 1. A nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások Az intézmény területén tilos a dohányzás. A dohányzásra kijelölt helyet tájékoztató tábla jelzi. A tanári szoba mellett egy különálló helyiség a dohányzásra kijelölt hely. A kijelölt helyiségben a tűzvédelmi előírások betartására különös hangsúlyt kell fektetni. 2. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételei Jogszabályi meghatározás: Kt. 118. § (10) bekezdés Az intézmény kollektív szerződése rendezi. Kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés adható annak a pedagógusnak: aki szerepet vállal a szakmai munka tartalmi megújításában; aki kiemelkedő eredményeket ér el a tehetségfejlesztés, tehetséggondozás területén; aki közösségteremtő tevékenységében eredményes, kapcsolatot tart fenn a családokkal a gyerekek nevelése érdekében, • aki részt vállal a gyerekek évközi szabadidős tevékenységének szervezésében és lebonyolításában • aki részt vállal az intézmény szervezeti életét kialakító munkában • aki szerepet vállal a gyerekek nyári erdei óvodai táboroztatásában. • • •
A keresetkiegészítésre való jogosultság során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben keresetkiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt. 26
VI. A BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA
1. Az intézményvezetés rendje / szervezete / 1.1. Az intézmény vezetői : az intézményvezetéssel összefüggő feladatokat az intézményvezető, vezető-helyettes , tagóvoda vezetők látják el . 1.1.1. Az intézmény felelős vezetője az intézményvezető , aki munkáját magasabb jogszabályok , a fenntartó , valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi . Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik . 1.1.2. Az intézmény vezető munkáját az alábbi vezetők segítik : • általános intézményvezető - helyettes • tagintézmény-vezetők • minőségi kör elnöke • élelmezésvezető • bölcsődei szakmai vezető 1.1.3. Közvetlen irányítás : Az intézményvezető - helyettes, a tagintézmény-vezetők , és a többi vezető beosztású dolgozó munkáját a munkaköri leírások , valamint az intézményvezető közvetlen irányítása alapján végzik . 1.1.4. Az intézményvezető – helyettes , tagintézmény-vezetők megbízása: ezen és kiválasztására a nevelőtestület véleményének kikérésével az vezetők megbízására intézményvezető jogosult. Intézményvezető-helyettes , tagintézmény-vezető csak az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet , megbízásuk határozott időre szól. 1.2. Az intézmény vezetősége intézményvezető intézményvezető - helyettes tagóvoda-vezetők a szakmai munkaközösség (ek) vezetői gyermekvédelmi felelős a közalkalmazotti tanács elnöke / minőségi kör elnöke szakszervezet vezetője bölcsőde szakmai vezetője 1.2.3. Az intézmény vezetőségének jogai az óvodai, bölcsődei élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik . 1.2.4. Az intézmény vezetőségi megbeszélés: a vezetőség rendszeresen - munkatervben rögzített időközönként - tart megbeszélést az aktuális feladatokról . A megbeszélésről írásos emlékeztető készül ( het). Az intézményvezetőség megbeszéléseit az intézmény vezető készíti elő és vezeti. 1.2.5. Az intézmény vezetőségének ellenőrzési feladatai : vezető beosztású tagjai , valamint a szakmai munkaközösség vezetője / belső ellenőrzés rendjében foglaltak szerint / ellenőrzési feladatokat is elláthatnak .Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetőjük , vagy az intézményvezető felé. 1.2.6. Beszámolási kötelezettség : Az intézmény vezetősége időközönként nyilvános beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek az intézmény pedagógiai , gondozási munkájával kapcsolatban. 27
2. Az intézmény vezetői , vezetők közötti feladatmegosztás [217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 10. § (5) bekezdés j) pont] 2.1. Intézményvezető Az intézmény élén az intézményvezető áll, aki egyben egyszemélyi felelős vezetője az óvodáknak és a bölcsődének. Az intézmény vezetésével összefüggő feladatai ellátásában a vezető-helyettes és a tagóvoda –vezetők segítik . 2.1.1.Az intézményvezető felel: o az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, o a szabályszerű és takarékos gazdálkodásért, o a megállapított költségvetési előirányzatokon belüli gazdálkodásért o költségvetési koncepció , elemi költségvetés elkészítéséért o a pedagógiai munkáért, o a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, o a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, o a gyermekbalesetek megelőzéséért, o a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, o a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, o a pedagógusok ,gondozónők továbbképzésének megszervezéséért, o az ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási program működtetéséért, 2.1.2. Munkáltatói jogkör gyakorlója o dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe, o az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja, o rendkívüli szünetet rendel el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más előreláthatatlan ok miatt a nevelési intézmény működése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. o Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell,felel a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért, o felel a nemdohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért. 2.1.3.Az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozik: o o o o
a nevelőtestület vezetése a pedagógiai munka irányítása, a tanügy-igazgatási döntések meghozatala, a munkáltatói döntések meghozatala,
28
a kötelezettségvállalás, a kiadmányozási jogkör gyakorlása, közvetlenül irányítja az óvodavezető-helyettest, az óvodatitkárt, a technikai vagy kisegítő alkalmazottakat, o fenntartó előtti képviselet. 2.1.4. Az intézményvezető feladata: o a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése, vezetése, o a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, o a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, o a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, o a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, a szülői szervezettel való együttműködés, o a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása, o az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat, o a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatok ellátása, o a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár,élelmezésvezető, valamint a karbantartó munkájának közvetlen irányítása, o az ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási program működtetése, o a nemzeti és óvodai ünnepek méltó megünneplése, o a gyermekek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás szervezése, o a gyermekek felügyeletének megszervezése a nevelés nélküli munkanapokon, ha a szülők igénylik, o a szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul, o az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint, o igazgatási feladatok ellátása o az intézménybe felvett gyermekek nyilvántartása, az illetékes jegyző értesítése, ha olyan gyermeket vett fel, vett át, akinek lakóhelye nem az intézmény székhelyén van, a gyámhatóság értesítése, ha a felvételt a gyámhatóság kezdeményezte, o a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele, o a szülők értesítése az intézmény nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést a jogszabály előírja. 29 o o o
2.2. Intézményvezető-helyettes Az intézményvezető- helyettes megbízásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. A helyettes kiválasztása és megbízása az intézményvezető vezető hatásköre. 2.2.1. Intézményvezető-helyettes feladata : o a vezetői tevékenységet az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi, o az intézményvezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben – el nem halasztható ügyek intézésével – ellátja az intézményvezető helyettesítését, o nevelési területen közreműködik a vezető által meghatározott tevékenység irányításában, o közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját, o szabadságok nyilvántartása, a szabadságolási terv elkészítése. 2.2.2. Intézményvezető-helyettes felel : o a házi továbbképzések megszervezéséért, o a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért, o a munkarend, munkabeosztás elkészítéséért, o a szülői szervezet (közösség) működésének segítéséért, valamint o a helyettesítési beosztás elkészítéséért. Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. 2.3. Az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje [11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés f) pont] 2.3.1. Az intézményvezető helyettesítése : Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén – az azonnali döntést igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az intézményvezető-helyettes helyettesíti. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a kijelölt helyettes gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét – ide nem értve az évi rendes szabadságot. Amennyiben az intézményvezető évi rendes szabadsága alatt nem elérhető (például külföldön tartózkodik, vagy egyéb ok), úgy a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is a helyettes gyakorolja. 2.3.2. Egyidejű távollét : Az intézményvezető és a helyettes egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az intézményvezető által adott megbízás alapján történik. 2.3.3.Egy-egy esetben, részfeladat intézésében, illetve halasztást nem tűrő ügyekben megbízott óvónő járhat el (személyes, vagyonvédelem). A megbízás egy nevelési évre szól, a délelőtti és a délutáni műszakrendben dolgozó két óvónő részére. Balatonkenesén : reggel 6 00-tól 7 30 - ig , illetve délután 15 30 -tól 16 30 -ig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok . Intézkedésre a magasabb szolgálati idővel rendelkező óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével , a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki . 30
2.4.Tagóvoda-vezetők a Balatonakarattyai és a Balatonvilágosi Óvodában 2.4.1.A tagintézmények vezetése Az intézményvezetéssel összefüggő feladatokat a tagintézmény-vezető látja el , az intézményvezető közvetlen irányítása mellett. A munkaköri leírásban rögzített nevelési, pedagógiai feladatokon túl , az adott intézményegység részbeni irányítása,vezetése ill. képviselete, az óvodák közötti kapcsolat fenntartása . A tagintézmény- vezető akadályoztatása esetén helyettesítését , a vele egy csoportba beosztott óvodapedagógus látja el az intézményvezető irányítása mellett . Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. 2.4.2. Balatonvilágosi tagóvodában a tagóvoda-vezető további feladati és felelőssége: (részben megegyezik az intézményvezető és helyettese feladataival) Feladatai : o a vezetői tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi, o az intézményvezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben – el nem halasztható ügyek intézésével – ellátja az intézményvezető helyettesítését, o nevelési – gondozási területen közreműködik a vezető által meghatározott tevékenység irányításában, o közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját, o helyi szabadságok nyilvántartása, a szabadságolási terv elkészítése o a gyermekek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás szervezése o a gyermekek felügyeletének megszervezése a nevelés nélküli munkanapokon, ha a szülők igénylik, o a szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul, o az óvodai,bölcsődei jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala o az intézménybe felvett gyermekek pontos nyilvántartása és továbbítása az intézményvezető felé o helyi igazgatási feladatok ellátása A tagintézmény-vezető felel : o a szabályszerű és takarékos gazdálkodásért, o a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért o a gyermekbalesetek megelőzéséért, o a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának helyi megszervezéséért, o a helyi munkarend, munkabeosztás elkészítéséért-betartásáért o a szülői szervezet (közösség) működésének segítéséért, valamint o a helyettesítési beosztás elkészítéséért. o étkezési nyilvántartásért , díjak beszedéséért 2.5. A vezetők kapcsolattartás rendje o Az intézményvezető és a helyettes heti egy alkalommal megbeszélést tartanak. o A vezetőséget havonta legalább egyszer össze kell hívni. Az összehívásról a vezető gondoskodik.
31
o Az ülésekre a tárgyalt napirend függvényében meg kell hívni: az érintett tagóvoda-vezetőket a szakmai munkaközösség vezetőjét, a szülői szervezet (közösség) képviselőjét, a közalkalmazotti tanács elnökét minőségügyi kör elnökét
3. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje [11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés e) pont] 3.1.Tagóvodák –Balatonakarattya, Balatonvilágos 3.1.1. A kapcsolattartás formái Balatonakarattya –Tipptopp csoport • • • • • • • • • • •
Napi kapcsolattartás lehetőségei -telefon , ételkihordás Közös nevelési ill. munkatársi értekezletek Évenkénti beszámolók a részleges működésről Szülői értekezleteken való intézményvezetői részvétel Óvodai rendezvényeken való kölcsönös részvétel Csoportlátogatások , közös kirándulások Kippkopp Hírmondó Rendszeres vezetői látogatás Fejlesztőpedagógus , logopédus , szenzoros integrált terapeuta kihelyezett foglalkozása Közös programok Vezetőségi értekezletek
Balatonvilágos Óvoda, Egységes óvoda-bölcsőde • Napi kapcsolattartás lehetőségei -telefon , e-mail • Közös nevelési ill. munkatársi értekezletek • Évenkénti beszámolók a részleges működésről • Szülői értekezleteken való intézményvezetői részvétel • Csoportlátogatások , közös kirándulások • Kippkopp Hírmondó • Alkalomszerű vezetői látogatás • Közös programok • Vezetőségi értekezletek 2.4.4. A kapcsolattartás dokumentumai * KIPPKOPP HOP * Éves munkaterv * Csoportterv * Programterv * Beszámolók *Ellenőrzési napló * jegyzőkönyvek 3.2.Maci bölcsőde 3.2.1.A vezetéssel összefüggő feladatokat az intézmény vezetője látja el . A bölcsőde szakmai vezetése szakképzett gondozónő feladata . A nevelési- gondozási,pedagógiai feladatai a munkaköri leírásban vannak részletezve. 32
3.2.2. A bölcsődei szakmai vezető felel : o a csoportba járó gyermekek pontos nyilvántartásáért o a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért o a gyermekbalesetek megelőzéséért
• • • • • • •
3.2.3. A kapcsolattartás formái Napi kapcsolattartás Közös nevelési ill. munkatársi értekezletek Évenkénti beszámolók a részleges működésről Szülői értekezleteken való intézményvezetői Csoportlátogatások Intézményvezetői látogatások Óvodával közös programok
3.2.4. A kapcsolattartás dokumentumai *Bölcsőde szakmai programja , *munkatervek ,* ellenőrzési napló ,*beszámolók , *,jegyzőkönyvek 3.3. Konyha –étterem 3.3.1.Vezetése : A vezetéssel összefüggő feladatokat az intézményvezető látja el . A konyha napi vezetési feladatait az élelmezésvezető és a főszakács együtt látja el , az intézményvezető közvetlen irányítása mellett . 3.3.2. Élelmezésvezető és főszakács: Feladataik (munkaköri leírás) az adott intézményegység részbeni irányítása , a konyha gazdaságos , az előírásoknak megfelelő működtetése . 3.3.3. A kapcsolattartás formái Egy intézményen belüli közvetlen napi kapcsolat . 3.3.4. A konyha –étterem működése : Az Alapító Okirat szerint végzi az alaptevékenységek ellátását , valamint kiegészítő , ( ár- és díjbevétel ellenében) szolgáltatásokat is nyújt , ami nem minősül önálló tevékenységnek . Csoportok 3 * -i étkeztetését rugalmas munkabeosztással oldjuk meg a nyári időszakban. A szolgáltatások árának ,az étkezés díjának a megállapítása mindenkor a Képviselő Testület jóváhagyásával történik.
4. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás [11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés g) pont] 4.1. Az intézmény közösségét : az óvodai, bölcsődei alkalmazottak , a szülők és a gyermekek alkotják . • Az egyes közösségeket ,illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi , javaslattételi , véleményezési , egyetértési , döntési jogok illetik meg. • Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze . 33
• A kapcsolattartás rendszeres formái : különböző értekezletek , fórumok, bizottsági ülések , munkatársi értekezletek , nyílt napok. • A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az éves munkaterv tartalmazza. Az időpontokat jól látható helyre ki kell függeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra , nevelőtestületi - , alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési , egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni , nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 4.1.1.Alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösséget az intézményben dolgozó valamennyi közalkalmazott alkotja. Az intézmény dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az intézmény vezetője alkalmazza . Az intézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik . o Az intézmény alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti viszonyban álló dolgozókból tevődik össze. o Az intézmény közalkalmazottak jogait és kötelességeit , juttatásait , valamint intézményen belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok / Mt., Kjt. és az ezekhez kapcsolódó rendeletek / valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata és a Kollektív Szerződés rögzíti. o A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze , mindazon esetekben , amikor ezt a jogszabály előírja , vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. A munkatársi értekezletekről jegyzőkönyvet kell készíteni . o Az intézmény gazdálkodási egységeiben dolgozó közalkalmazottainak közösségét , a kapcsolattartást az élelmezésvezető fogja össze . o A nevelőtestület és a dajkák csoportja közötti kapcsolattartás az óvodai munka egészében érvényesül. Az egyes tervezési időszakok feladatait a csoportóvónői rendszeresen megbeszélik a beosztott dajkával . Alkalmazotti értekezletet kell tartani: o a közoktatásról szóló törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, a vezetői megbízással kapcsolatosak, továbbá o az intézményi minőségirányítási program elfogadására. o Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dajkák, ügyintéző és műszaki, kisegítő dolgozók együttműködését. 4.1.2.Nevelők közössége A.) Nevelőtestület ( Ktv.56. és 57.§ ) o A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógusi , illetve gondozónői munkakört betöltő alkalmazottja . o A nevelőtestület a nevelési – oktatási - gondozási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. o A nevelőtestület a nevelési , oktatási és gondozási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben , valamint a magasabb jogszabályokban megfogalmazott kérdésekben döntési , egyébként pedig véleményező ill. javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 34
o A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre , illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről , amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. o A nevelőtestület az év folyamán állandó nevelési értekezleteket tart , melyet az intézményvezető hív össze. Az nevelési értekezletek időpontjait , témáját az éves munkaterv tartalmazza . A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához a véleményezési , egyetértési jogot gyakorló Szülői Szervezet vezetőjét meg kell hívni. Az értekezletekről jegyzőkönyv készül . o A nevelőtestület döntései , határozatai : - a magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint - a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes , ha azon tagjainak több , mint 50% -a jelen van . A nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály másképp nem rendelkezik - nyílt szavazással , egyszerű szótöbbséggel 50%+1 - hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet . *A o o o o o o o o
o
nevelőtestület döntési jogköre: a helyi nevelési program és módosításának elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, a nevelési intézmény éves munkatervének elkészítése, a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresésére a hatodik életévét betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez szükséges engedély megadása, jogszabályban meghatározott más ügyek.
*A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: o pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, o vezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, o pedagógusok, gyermekek csoportbeosztásakor, o munkaközösség-vezetői megbízásról. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. *A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések [11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés h) pont, 27. § (2) bekezdés] 35
A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: o nevelési program elfogadása o szervezeti és működési szabályzat elfogadása B) A nevelők szakmai munkaközösségei ( Ktv. 58.§ ) Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre azonos feladatok ellátására. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség irányítására, koordinálásra munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A munkaközösségek évenként, az igényeknek megfelelően változhatnak. Feladatai: o segítséget ad szakmai, módszertani kérdésekben a nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, o a tagok véleményezhetik a feladatok megvalósulását, munkájuk során javaslatot tehetnek a nevelőmunka változtatására, o igényelheti szaktanácsadó segítségét, o támogatja a pályakezdő és új pedagógusok munkáját, o összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, o végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, javaslatokat tehet a helyi nevelési program módosítására. o A szakmai munkaközösség feladatai a szakterületükön belül : - szakmai ,módszertani kérdésekben segítik az óvoda, bölcsőde munkáját - részt vesznek az óvodai, bölcsődei oktató-nevelő munka belső fejlesztésében / tartalmi és módszertani korszerűsítés / - egységes követelményrendszer kialakítása : a gyermekek ismeretszintjének folyamatos ,, mérése " , értékelése - pályázatok írása , módszertani bemutatók szervezése , lebonyolítása - a pedagógiai program megvalósításához szükséges tervek , projektek készítése, eszközök kiválasztása - segítséget nyújtanak a belső továbbképzések megszervezésében és a nevelők önképzéséhez - javaslatot tesznek , véleményezik a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználását - segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv , valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések , értékelések elkészítéséhez . A szakmai munkaközösség az óvodai nevelés programja -KIPPKOPP HOP - , a Bölcsődei Szakmai Program , az intézmény munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik . o A szakmai munkaközösség munkáját a munkaközösség-vezető irányítja . o A munkaközösség vezetőjét az intézményvezető egyetértésével a munkaközösség tagjai választják . Feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. o
A munkaközösség-vezető feladatai és jogai: o összekötő a munkaközösség és az intézmény vezetője között,
36
adott témában együttműködik a szaktanácsadóval képviseli a munkaközösséget szakmai fórumokon, az intézményen belül és kívül, állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, tájékoztatást ad a nevelői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban, irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezletet hív össze, hospitálást, látogatást szervez, o ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, o összeállítja a nevelési program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves munkatervét – mely az óvoda éves munkatervének melléklete, o beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, o szakmai továbbképzésekre ad javaslatot, o véleményezi a vezetői pályázatokat. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza, amit minden tanév elején az érintett munkaközösség-vezetőkkel a vezető módosít. o o o o o
C) Minőségirányítási csoport o Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok , TEAMEK o Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok , teamek alakulhatnak a vezetőség egyetértése mellet a nevelőtestület döntése alapján . o A teamek tagjait az intézményvezető bízza meg , feladataikat megbízásuk tartalmazza . o Munkájukról kötelesek beszámolni . Az intézményben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az intézmény társadalmi és helyi igényeknek megfelelő szolgáltatást nyújtson. Az intézmény ennek érdekében elkészítette minőségirányítási programját, és folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. A minőségfejlesztési feladatok végrehajtásához munkatervet készít. A munkaterv tartalmazza a minőségfejlesztési folyamat szokásait, az elvégzendő feladatokat, azok időbeni ütemezését és a végrehajtásért felelős személyek neveit. Az intézmény munkatervének összhangban kell állnia a helyi nevelési programmal. Az intézményben folyó minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása a mindenkori minőségfejlesztési szervezet (támogató szervezet) feladata. A minőségfejlesztési szervezet (TEAM) figyelemmel kíséri a munkatervben foglaltak teljesülését, és szervezi a minőségfejlesztési folyamat egyes feladatainak végrehajtását. A minőségirányítási csoport vezetőjét a vezető kéri fel és bízza meg. A minőségirányítási csoport vezetőjének feladata: o a mindenkori minőségi rendszer működtetésének, a minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása, o a minőségirányítással kapcsolatos dokumentációk kezelése, o rendszeres intézményi önértékelés szervezése, lebonyolítása, az eredmények értékelése, beszámolás. 37
4.1.3. A nem pedagógus-munkakörben alkalmazottak o óvodatitkár : az intézményvezetőhöz közvetlenül beosztott ügyintéző, feladatait munkaköri leírása határozza meg. o A dajkák : az óvodában önálló csoportot alkotnak. A dajkák munkaértekezleteit az óvodavezető-helyettes hívja össze az éves munkaterv szerint. Rendkívüli esetben az óvodavezető engedélyével hívható össze. o karbantartó : az intézményvezetőhöz közvetlenül beosztott alkalmazott ,feladatait munkaköri leírása határozza meg. o Élelmezésvezető és konyhai dolgozók : az intézményvezetőhöz ill.az élelmezésvezetőhöz közvetlenül beosztott alkalmazottak ,feladataikat munkaköri leírása határozza meg. 4.1.4. Közalkalmazotti tanács,Pedagógus szakszervezet (A közalkalmazotti szabály részletesen szabályozza.) o A Közalkalmazotti Tanács és az intézményvezető munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti . A folyamatos kapcsolattartás , a tájékoztatás , a Közalkalmazotti Szabályzat módosításának előkészítése a KT elnöke és a kijelölt helyettes feladata. Véleményezési jogkört gyakorol . Véleményezése kiterjed: a gazdálkodásból befolyó bevételek felhasználására, a közalkalmazotti képzéssel összefüggő tervekre, a munkarend kialakítására, az éves szabadságolási tervre, a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetére, a munkáltató belső szabályzatának tervezetére, a korkedvezményes nyugdíjazásra, a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzelésekre. o A reprezentatív szakszervezetek és az intézmény vezető munkakapcsolatát a Kollektív Szerződés rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás , a tájékoztatás , a Szerződés módosításának előkészítése a kijelölt helyettes feladata . Egyetértési jogkört gyakorol. 4.1.5. Gyermekvédelmi felelős (2 fő óvodapedagógus) (Balatonkenesén és Balatonakarattyán 1 fő , Balatonvilágoson 1 fő l ) Feladata: o koordinálja a pedagógusok prevenciós munkáját, o tervezi, szervezi, irányítja, végzi az intézmény gyermekvédelmi munkáját, o segíti az intézményvezető gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, o kapcsolatot tart a Családsegítő Szolgálattal, Gyerekjóléti Központtal és a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményekkel. A szülőket tanév elején tájékoztatni kell a gyermekvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy hol, milyen időpontban kereshető fel. Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. 38
4.1.6. A szülők közössége ( Ktv. 59. 60.61.§ ) Az intézmény szülői szervezetét a csoportok szülői közösségei alkotják. A) Szülői Szervezet o A szülők meghatározott jogaik érvényesítése , kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hozhatnak létre . o A munkaközösség , más néven a Szülői Szervezet járhat el az intézmény valamennyi szülőjének a képviseletében , amelyiket az intézménybe felvett gyermekek szüleinek több, mint 50%-a választott meg . o A csoportok Szülői Szervezetét az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják . o A csoportok SzSz -e a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják : elnök - elnökhelyettes - tagok o Az óvodai csoportok és a bölcsődei csoport Szülői Szervezetei kérdéseiket , véleményeiket , javaslataikat a választott csoport SzSz - elnöke vagy az óvodapedagógus, ill. a gondozónő segítségével juttatják el az intézmény vezetőségéhez . o Az Szülői Szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve a Szülői Szervezet vezetősége . Az óvodai ,bölcsődei szintű SzSz - vezetőségének munkájában a csoportok Sz Sz elnökei , helyetteseik vehetnek részt . o A tagóvodai Szülői Szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az óvodai szülői értekezlet . o Az óvodai , bölcsődei szintű Szülői Szervezet vezetősége , a tagóvodában a szülői értekezlet a szülők javaslatai alapján megválasztja az óvodai SzSz alábbi tisztségviselőit o - elnök - elnökhelyettes - pénztároso Az intézményi szintű Szülői Szervezet vezetőjével az intézményvezető , a csoportszintű ügyekben a csoport Szülői Szervezetének képviselőivel az óvodapedagógus , gondozónő, az óvodapedagógus területét meghaladó ügyekben a vezető-helyettes tart kapcsolatot. o Az intézményi szintű SzSz vezetősége , tagóvodában a szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdeleltek több , mint 50% - a jelen van : döntéseit nyílt szavazással , egyszerű szótöbbséggel hozza . o Az intézményi szintű Szülői Szervezet vezetőségét , a tagóvodában a szülői értekezletet az vezetője legalább félévente tájékoztatja az óvoda, bölcsőde feladatairól , tevékenységéről , az óvodában, bölcsődében folyó nevelőmunkáról , a gyermekeket érintő kérdésekről .
o o o o o
*A Szülői Szervezet részére biztosított jogok : Megválasztja saját tisztségviselőit . A Szülői Szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről . Az óvodai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét . Képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében . Véleményezi az óvoda nevelési programját , házirendjét , a munkaterv szülőket érintő részét , valamint az SZMSZ azon pontjait , amelyek a szülőkkel , illetve a gyermekekkel kapcsolatosak .
o Véleményt nyilváníthat , javaslattal élhet a szülőkkel valamennyi kérdésben . o Kezdeményezheti az óvodaszék létrehozását .
és a gyermekekkel
kapcsolatos
39
4.1.7. A gyermekek közössége o Az azonos csoportba járó gyermekek óvodai csoportközösséget alkotnak . Az óvodai csoportközösségeket két óvodapedagógus vezeti . Az óvodapedagógusok munkáját a dajkák segítik . o Az 1-2-3 éves korú gyerekek bölcsődei csoportot alkotnak . Egy bölcsődei csoportot két gondozónő és egy dajka gondozza. o 2-6-7 éves korú gyermekek alkotják az egységes óvoda-bölcsődei csoportot, ahol két óvodapedagógus , egy gondozónő és egy dajka látja el feladatait. Munkabeosztásukat az éves munkaterv rögzíti. 4.2. Az óvoda közösségeinek kapcsolattartási rendje , formája [11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés g) pont] 4.2.1. Az intézmény vezetősége és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg . A kapcsolattartás fórumai : intézményvezetőség ülései különböző értekezletek, egyéb megbeszélések *A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület feladatainak ellátása, a szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. A nevelési év tervezett nevelőtestületi értekezletei: o tanévnyitó értekezlet, o félévi értekezlet, o tanévzáró értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha o az óvodavezető összehívja, o a nevelőtestület egyharmada kéri, o a szülői szervezet kezdeményezi, akkor, ha a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadja. A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. A fórumok időpontját az intézményi munkaterv határozza meg . Az intézményvezetőség tagjai kötelesek : o az intézményvezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről , határozatairól . o az irányításuk alá tartozó pedagógusok ,gondozónők kérdéseit , véleményét , javaslatait közvetíteni az vezetőség felé. A nevelők kérdéseiket , véleményüket , javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével.
40
4.2.2. A nevelők és a szülők → Az intézményvezetői tájékoztatás : az óvodai és a bölcsőde életéről , az intézményi munkatervről , az aktuális feladatokról a Szülői Szervezet vezetőségi ülésén , szülői értekezleten , a folyosón elhelyezett hirdető táblán és az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül →Az óvodai csoportok pedagógusai, a Maci csoport gondozónői : a csoportok szülői értekezletén tájékoztatják a szülőket . o Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézmény vezetője , a csoport óvónője , a gondozónő a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására . o A gyermekek egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra , egyéb kapcsolattartási módokra az alábbi fórumok szolgálnak : Családlátogatások intézményi rendezvények szülői értekezletek faliújságok, Kippkopp Hírmondó kirándulások , túrák nyílt napok közös munkadélutánok Ovi-bál o A szülői értekezletek és nyílt napok az intézményi munkaterv évenként tartalmazza . o A szülők kérdéseiket , véleményüket , javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az óvoda vezetőségével ,nevelőtestületével . o Az óvoda nevelési programja , a KIPPKOPP HOP , AZ EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE SZAKMAI PROGRAMJA nyilvános , minden érdeklődő számára elérhető , megtekinthető. A fenti dokumentumok egy-egy példányával rendelkezők : o KIPPKOPP HOP EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE SZAKMAI PROGRAMJA
az intézmény fenntartója az intézményi irattár az intézmény vezetője óvodapedagógusok Maci bölcsőde általános iskola
az intézmény fenntartója az intézményi irattár az intézmény vezetője Maci bölcsőde Balatonvilágosi Óvoda
o A Bölcsődei csoport Szakmai Programja a Kippkopp Hop része o Egységes Óvoda-Bölcsőde Szakmai Programja önálló melléklete a HOP-nak
VII. KÜLSŐ KAPCSOLATOK [11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés i) pont] Az intézmény zavartalan működése , a gyermekek szociális - , gyermekvédelmi és nevelési ellátása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel , az intézményvezető, vagy megbízottak útján . A munkakapcsolat megszervezéséért , irányításáért az intézményvezető a felelős. 1. Gyermekjóléti Szolgálattal Az intézmény szokásos kapcsolattartásán kívül azonnal felveszi a kapcsolatot, ha: o a gyermek veszélyeztetettségét tapasztalja, o a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megoldani, o esetmegbeszélésre tart igényt, o a szolgálat beavatkozását szükségesnek ítéli.
41
o A rendszeres kapcsolattartás szervezése, felügyelete, irányítása az intézményvezető vagy az általa megbízott személy feladata. Megbízott személy esetén legalább havi rendszerességgel konzultáció/beszámolás szükséges az intézményvezetővel. A gyermek veszélyezettségének megelőzése , valamint a gyermekvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében a gyermekvédelmi felelős folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal , amelyről az intézményvezetőnek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezetői szinten az intézményvezető tartja. A kapcsolattartás formája a kölcsönös tájékoztatás . 2. Nevelési Tanácsadóval Az intézmény a gyermek fejlesztése, gondozása érdekében szükség szerint közreműködik a Tanácsadó vezetőjével, munkatársaival. Az együttműködésért a gyermekkel közvetlenül foglalkozó pedagógus, valamint a gyermekvédelmi felelős közös felelősséggel tartoznak. A gyermek fejlesztésének érdekében , iskolára alkalmasságának , iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint a kapcsolat felvétele , a kapcsolat tartása (intézményvezető). 3. Egészségügyi Szolgáltatóval A gyermekek egészségi állapotának megóvásáért az intézmény rendszeres kapcsolatot tart fenn az egészségügyi szolgáltatóval és segítségével megszervezi a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatát . A kapcsolattartás a vezető feladata . Az intézmény folyamatos kapcsolatot tart az óvoda- bölcsőde orvossal és a védőnővel. A kapcsolat formáját, módját az intézményben jelentkező jogos igények szerint célszerű rendezni. Az óvoda-bölcsődeorvos, védőnő elérhetőségét, a rendelői rendelési időt ki kell függeszteni, valamint a nevelési év első szülői értekezletén ki kell hirdetni. 4. Fenntartóval A kapcsolattartás folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: o intézmény átszervezése, megszüntetése, o intézmény tevékenységi körének módosítása, o intézmény költségvetésének megállapítása, módosítása, végrehajtása. A kapcsolattartása formái: o szóbeli tájékoztatás, o írásbeli utasítások, beszámolók, o egyeztető tárgyalások 5. A helyi általános iskolával : Az együttműködés célja / megállapodásban rögzítve / : egymás munkájának megismerése , kiegészítése , a gyermekek beilleszkedésének megkönnyítése . Az együttműködési tervben rögzítjük a kapcsolattartás formáját,időpontjait , felelőseit.
42
VIII. AZ INTÉZMÉNY DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA [11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 8. § (1)–(5) bekezdés] a) Az intézmény helyi nevelési/pedagógiai programját, az intézményi minőségirányítási programját, a házirendet, a szervezeti és működési szabályzatot a szülők a óvodai csoportok pedagógusaitól , a gondozónőktől elkérhetik és megtekinthetik. b) A házirendet az óvodák előterében , jól látható helyre ki kell függeszteni. c) az a) pontban meghatározott dokumentumokat az intézmény honlapján közzé kell tenni, elérhetőségéről a szülőket tájékoztatni kell.
IX. Záró rendelkezések Jelen szervezeti és működési szabályzat kiterjed az intézménnyel jogviszonyban állókra és mindazon személyekre (a rájuk vonatkozó rendelkezések erejéig), akik belépnek az intézménybe. Jelen egységes szerkezetbe foglalt szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának napján lép hatályba, az előző hatályát veszti. 1. A szervezeti és működési szabályzat módosítása Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak nevelőtestületi elfogadással és a közoktatási törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A nevelőtestület – legalább évenként – felülvizsgálja a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseit. 2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a közalkalmazotti tanács véleményezi, a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás tényét a nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve tanúsítja. A jogszabály szerint meghatározottak véleményt nyilvánítanak, illetve egyetértésüket adják. 3. A szervezeti és működési szabályzat hatálybalépése A szervezeti és működési szabályzat tervezetét a közalkalmazotti tanács véleményezte. 4. A szervezeti és működési szabályzat kötelező mellékletei • •
adatkezelési szabályzat szülői választmány szervezeti és működési szabályzata,
Jelen szabályzatok a szervezeti és működési szabályzat szerves részét képezik, elfogadásuk, módosításuk rendje megegyezik jelen dokumentum elfogadási, módosítási rendjével. A mellékletben szereplő többi – az intézmény működését, a nevelő-oktató munkát meghatározó – szabályzat intézményvezetői utasításként szabályoz. Ezek a szervezeti és működési szabályzat 43
változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírás, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése alapján ez szükségessé válik. Az intézmény működését meghatározó szabályzatok: • belső ellenőrzési szabályzat, • bizonylati szabályzat, • gyakornoki szabályzat • iratkezelési szabályzat • kollektív szerződés, • leltározási szabályzat, • munkaköri leírások, • munkavédelmi szabályzat, • pénztári szabályzat, • selejtezési szabályza • továbbképzési program, • tűzvédelmi szabályzat és tűzriadóterv.
Kelt: Balatonkenese 2010 június 21.
............................................. intézményvezető
P. H
44
X. Nyilatkozatok A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk.
Kelt: Balatonkenese 2010 június 21.
............................................. közalkalmazotti tanács elnöke
Ezt a Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete a 2010 június 21. napján tartott ülésén megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta. Ezt a tényt két választott jegyzőkönyvhitelesítő aláírásával tanúsítja.
Kelt: Balatonkenese 2010 június 21.
............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag
............................................ hitelesítő nevelőtestületi tag
A Szülői Szervezet képviseletében és annak felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása során a jogszabályban meghatározott ügyekben egyetértési jogunkat gyakoroltuk.
Kelt: Balatonkenese 2010 június 21.
....................................................... Balatonkenesei Szülői Szervezet képviselője
....................................................... Balatonvilágosi Szülői Szervezet képviselője
A Kippkopp Óvoda és Bölcsőde 8174 Balatonkenese , Balaton út 63. jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szervezeti és működési szabályzatát Balatonkenese Város Önkormányzatának , mint fenntartónak …….. ......... év .................. hó ...... napján jóváhagyásra terjesztette fel.
Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény fenntartója ........................................................................... jóváhagyta.
Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
MELLÉKLETEK
1.SZ.MELLÉKLET :
Alapító okirat
2.SZ.MELLÉKLET:
Az intézmény bélyegzőinek lenyomata
3.SZ.MELLÉKLET :
Az óvoda funkcionális szervezeti felépítése
ALAPÍTÓ OKIRAT Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38.§ (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66. §-a, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 1. §-a alapján az alábbi (egységes szerkezetbe foglalt) alapító okiratot adja ki: 1. A költségvetési szerv Neve:
Kippkopp Óvoda és Bölcsőde
Székhelye:
8174 Balatonkenese, Balaton utca 63.
Tagintézmények/Telephelyek megnevezése, székhelye: Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda
8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7.
Balatonvilágosi Napközi-otthonos Óvoda tagóvoda
8171 Balatonvilágos, Iskola utca 2.
2. Az intézmény létrehozásának éve: 1990. július 1. Az intézmény alapításának éve: 1977. november 7. 3. Jogszabályban meghatározott közfeladata:
közoktatás
OM azonosítója:
036986
Működési engedély száma:
21192/1998.
Az intézmény típusa:
többcélú közoktatási intézmény
4. Szakágazati besorolása: 4.1.
Alaptevékenysége:
851010 Óvodai nevelés
2009. december 31-ig: 552312 Óvodai intézményi közétkeztetés 552323 Iskolai intézményi közétkeztetés 552411 Munkahelyi vendéglátás 751922 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai 751779 Szakmai tevékenységet irányító és kisegítő szolgáltatás 801115 Óvodai nevelés
2010. január 1-től: 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 841901 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 851011
Óvodai nevelés, ellátás
801126
Sajátos nevelési igényű gyermekek 851012 óvodai nevelése 856013
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Fejlesztő felkészítés
805212 853211
Pedagógiai szakszolgálat Bölcsődei ellátás
Pedagógiai szakszolgálat Bölcsődei ellátás Építményüzemeltetés
856011 889101 811000
Az intézmény alapfeladatai, tevékenysége: - Biztosítja a 0-3 éves korú gyermekek bölcsődei ellátását, illetőleg a 3 éves kortól 7 éves korú gyermekek óvodai nevelését. - A 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 39/M §-ában meghatározott egységes óvoda – bölcsődei ellátás. - Kialakítja a társadalmi együttéléshez, az önművelődéshez, a harmonikus testi és lelki fejlődéshez, valamint az óvodai neveléshez szükséges alapvető képességeket és igényeket. - Az intézmény felel a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséért, a gyermek közösség kialakításáért és fejlődéséért. - A környezeti nevelés az óvoda minden pedagógusának, illetve - a lehetőségekhez mérten - minden nevelési órai és nevelési órán kívüli foglalkozás feladata, melynek célja a gyermekekben a környezettudatos magatartás kialakítása, a fenntarthatóság, mint alapelv fontosságának tudatosítása, a környezetért felelős életvitel elősegítése, valamint a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása. - Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése. • A testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, • Beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, • A megismerő funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, • Organikus és nem organikus okok miatt sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése. Gondoskodás az eltérő beszédfejlődésű és beszédhibás gyermekek beszédkorrekciójáról, valamint a dyslexiás, dysgráfiás és dyscalculiás problémákkal rendelkező gyermekek fejlesztéséről. Különleges gondozás keretében gyógypedagógiai feladatok ellátása. Gondoskodik a különböző képességű illetőleg az eltérő ütemben fejlődő gyermekek egyéni fejlesztéséről, integrált keretek között fogyatékos gyermeket, illetve más fogyatékos gyermeket is nevel az intézmény. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztése, oktatása fejlesztő pedagógus segítségével Pedagógiai szakszolgálati feladatok közül ellátja a logopédiai ellátást. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, valamint az óvodában nevelt gyermekek (későbbi) iskolai sikerességének elősegítése érdekében megvalósul a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban a roma gyermekek a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatása. Az egymás kultúrájának megismerését szolgáló, és más tolerancia-erősítő programok megvalósítása révén kívánjuk gyermekeinkben elfogadó, multikulturális szemléletet, valamint csökkenteni az előítéleteket. Kulturális, egyéb szabadidős, egészségfejlesztési feladatok. Szabad szolgáltatások, kapacitások külső értékesítése. Hátrányos helyzetű gyermekek felkészülését segítő foglalkozás Pedagógiai szakmai szolgáltatás a kompetencia alapú oktatás elterjesztésére.
4.2. Kiegészítő tevékenysége és ezek arányainak felső határa a szerv kiadásaiban: Az intézmény kiegészítő tevékenységet nem folytat. 4.3. Kisegítő tevékenysége és ezek arányainak felső határa a szerv kiadásaiban: Az intézmény kisegítő tevékenységet nem folytat. 4.4. Vállalkozási tevékenysége és ezek arányainak felső határa a szerv kiadásaiban. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 5. Működési köre: Balatonkenese Város, Küngös Község és Balatonvilágos Község 6. Alapítói jogokkal felruházott irányító szervének neve, székhelye: Balatonkenese Város Önkormányzata 8174 Balatonkenese, Béri Balogh Ádám tér 1. Az intézmény fenntartása: Balatonkenese Város és Küngös község Önkormányzatainak Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 41.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazással élve a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. tv. 8.§ rendelkezései szerint Balatonkenese, Balaton utca 63. szám székhelyen működő Kippkopp Óvoda és Bölcsőde közös fenntartásában állapodnak meg 1997. szeptember 1. napjától. Balatonkenese város, Küngös és Balatonvilágos községek Önkormányzatainak Képviselőtestülete az alapfokú nevelési és oktatási feladatok – mikrotérségi keretek között történő közoktatási intézményrendszer integrálása útján – magasabb színvonalon történő ellátása céljából 2009. augusztus 1. napjától határozatlan időtartamra – az intézményfenntartó társulási megállapodás egyidejű módosításával – a Kippkopp Óvoda és Bölcsőde közös intézmény fenntartásában állapodnak meg. A társulás neve: Balatonkenese – Küngös – Balatonvilágos Intézményfenntartó Társulás. A közös intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatokat Balatonkenese Város Önkormányzata látja el.
A fenntartó szerv címe: 8174 Balatonkenese, Béri Balogh Ádám tér 1. 7. Típus szerinti besorolása: A tevékenységek jellege alapján:
közszolgáltató - közoktatás
Közszolgáltató szerv fajtája:
közintézmény
8. Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója:
önállóan működő - teljes jogkörű
Pénzügyi, gazdasági feladatait a Balatonkenese Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala látja el. 9. Vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: Balatonkenese Város Önkormányzat Képviselő-testülete hatáskörébe tartozó kinevezés 5 évre, nyilvános pályázati eljárás útján, a mindenkor hatályos jogszabályok alapján történik. Az egyéb munkáltatói jogokat Balatonkenese város polgármestere gyakorolja. (A
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a végrehajtására kiadott 138/1992.(X.8.) Kormányrendelet alapján.) 10. A feladatellátást szolgáló vagyon: Alapfeladatainak ellátásához Balatonkenese Város Önkormányzata az alábbi ingatlanokat biztosítja: - Balatonkenese, Balaton utca 63. szám alatti 780 hrsz-ú ingatlan - Balatonakarattya, Bakony utca 7. szám alatti 2385/1 hrsz-ú ingatlan Az óvoda működéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyon Balatonkenese Város Önkormányzatának tulajdona. A vagyon feletti rendelkezési jogosultság az alapítót illeti meg. A társulás megszüntetése esetén az intézmény működéséhez szükséges vagyontárgyak Balatonkenese Város tulajdonában maradnak. Az intézmény működéséhez szolgáló vagyont a vagyonrendeletben foglaltak alapján biztosítja a fenntartó. 11. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkavállaló, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. törvény (pl. megbízási jogviszony.) 12. Maximálisan felvehető gyermek létszám: Kippkopp Óvoda és Bölcsőde (8174 Balatonkenese, Balaton utca 63.): • óvodai nevelés keretében felvehető: 87 fő • bölcsődei ellátás keretében felvehető: 12 fő Tagintézményekben felvehető maximális gyermeklétszám: Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda (8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7.) • óvodai nevelés keretében felvehető: 29 fő Balatonvilágosi Napközi-otthonos Óvoda tagóvoda egységes óvoda – bölcsőde: • •
1. vegyes csoport: gyermek 2. csoport:
(8171 Balatonvilágos, Iskola u 2.) 15
óvodás
+
5
bölcsődés
korú
25 fő
Balatonkenese, 2010. május 13. Záradék: Balatonkenese Város Önkormányzata a Kippkopp Óvoda és Bölcsőde egységes szerkezetű alapító okiratát Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 327/2010.(VI.30.) határozatával, 2010. június 30-i hatállyal hagyta jóvá.
ALAPÍTÓ OKIRAT Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38.§ (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66. §-a, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. Törvény 1. §-a alapján az alábbi – módosító - alapító okiratot adja ki a Kippkopp Óvoda és Bölcsőde vonatkozásában:
1. Az Alapító Okirat 4.1. pontja szerinti „Az intézmény alapfeladatai, tevékenysége:” kiegészül: „- Pedagógiai szakmai szolgáltatás a kompetencia alapú oktatás elterjesztésére.” szöveggel.
Balatonkenese, 2010. június 30. Záradék: Balatonkenese Város Önkormányzata a Kippkopp Óvoda és Bölcsőde Alapító Okiratának módosítását Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a …/2010.(VI.30.) határozatával, 2010. június 30-i hatállyal hagyta jóvá.
2.SZ.MELLÉKLET
AZ INTÉZMÉNY BÉLYEGZŐINEK LENYOMATA
INTÉZMÉNYÜNK FUNKCIONÁLIS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
3.SZ.MELLÉKLET
INTÉZMÉNYVEZETŐ 1 FŐ
KÜLSŐ SZAKEMBEREK
(LOGOPÉDUS,FEJLESZ TŐPEDAGÓGUS ) 2 FŐ
INTÉZMÉNYVEZETŐ HELYETTES
1 FŐ
ÓVODAPEDAGÓGUSOK
BALATONAKARATTYA
6 FŐ
TAGÓVODA -VEZETŐ 1 FŐ
BÖLCSŐDE 1 FŐ SZAKMAI VEZETŐ ,
ÓVODATITKÁR 1 FŐ
GONDOZÓNŐ
DAJKÁK 3 FŐ
ÓVODAPEDAGÓGUS 1 FŐ
DAJKA 1 FŐ
ÉLELMEZÉS –
BALATONVILÁGOSI
KONYHA
EGYSÉGES-ÓVODA-
ÉLELMEZÉSVEZETŐ 1 FŐ
BÖLCSŐDE
1 VEZETŐ
ÓVODAPEDAGÓGUS-
KONYHAVEZETŐ
GONDOZÓNŐ
FŐSZAKÁCS
1 FŐ
1 FŐ
DAJKA 1 FŐ
ÓVODAPEDAGÓGUS 3 FŐ GONDOZÓNŐ 1 FŐ
SZAKÁCSNŐ 1 FŐ KONYHALÁNY 3 FŐ
DAJKA 2 FŐ