BAKONYALJA NATÚRPARK ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ A Bakonyalja Natúrpark kialakításához kapcsolódó természetvédelmi felmérések, ökoturisztikai hasznosításhoz kapcsolódó tervek
IV. A BAKONYALJA NATÚRPARK ÁTFOGÓ KEZELÉSI-FENNTARTÁSI TERVE
2
BAKONYALJA NATÚRPARK 1. Főbb veszélyeztető tényezők a kistérségben A Bakonyalja Natúrpark kezdeményezésével és létrehozásával egy igen fontos döntést is meghoznak az itt élők: olyan organikus tájgazdálkodás mellett tesznek hitet, amellyel messzemenően elkötelezik magukat a Bakonyalja egyedülálló táji adottságainak, természeti értékeinek és kultúrtörténeti emlékeinek megőrzésével. Ezt csakis olyan tervszerű és értékközpontú kezelési gyakorlat kialakításával lehetséges elérni, amely maximálisan összhangban van a helyes mezőgazdálkodási gyakorlatra, a természetvédelemre és fenntartható turizmusfejlesztésre vonatkozó előírásokkal és kívánalmakkal. Tekintettel arra, hogy a táj és a természeti értékek megőrzése a natúrpark létrehozásával a fenntartható vidékfejlesztés egyik legfontosabb feltételévé válik, ezért elsősorban ilyen szempontból javasoljuk figyelembe venni az egyes veszélyeztető tényezőket és az ezek kivédése érdekében szükséges természetvédelmi előírásokat. Halászat, horgászat Jelen van: Aka, Bakonyszombathely, Bársonyos, Császár, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Réde, Súr, Tárkány A tavak üzemeltetésének minden negatív hatása bele tartozik a veszélyeztető tényezők sorába, amely kihatással van a természeti értékekre. Így lehalászás, telepítés, taposás, etetés stb. Nádégetés Jelen van: Aka, Bakonyszombathely, Bársonyos, Császár, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Réde, Súr, Tárkány Minden kora tavasszal nagyterületű nád égetések vannak, amely hozzájárul a nádasok ízeltlábú, puhatestű, hüllő- és kétéltű faunájának elszegényedéséhez. Gyepek felülvetése, tárcsázása Jelen van: Összes közigazgatási egység. A gyepek fajszegényebbé válásának egyik legjelentősebb kiváltó oka. Ezzel a 100-150 fajból álló gyepeket lehet egysíkúvá, 5-10 fajból állóvá tenni. Gyepek, mocsarak, lápok kiszárítása Jelen van: Összes közigazgatási egység. Talajvízcsövezés, elvezető árkok létesítése még napjainkban is gyakori eszköz a „belvizes” gyepek felesleges vizeinek elvezetésére. Sajnos ezáltal azok élővilága lassan eltűnik ezeknek az élőhelyeknek.
3 Tömegsport rendezvények természeti területeken Jelen van: Császár, Kisbér, Súr A nagy embertömeget fogadó természeti területeken megvalósuló egy vagy több napos szabadtéri rendezvények a pusztán az ott élő állat- és növényvilágra ható zavarásán túl a taposási, szemetelési károkozás a kiemelendő. Erdőgazdálkodás Jelen van: Összes közigazgatási egység. A kistérségben nem áll erdő művelési ágú földrészlet országos védelem alatt. Ennek betudhatóan természetvédelmi kontrollja nincs a területnek. Hatalmas területű vég- és tarvágások láthatóak. A naturparki vagy helyi jelentőségű védett területek kijelölése rálátást biztosítana a végeláthatatlan letermeléseknek. Kaszálás, legeltetés felhagyása Jelen van: Összes közigazgatási egység. A gazdálkodási kedv az elmúlt másfél évtizedben jelentősen lehanyatlott. Nagy területen maradtak a gyepterületek kezelés nélkül. Azok becserjésedése elkezdődött. A természetvédelmi kezelés indokolja adott helyen a mértékletes legeltetést avagy évente egy alkalommal történő kaszálását. Termőföld más célú hasznosítás – beruházások Jelen van: Összes közigazgatási egység, mivel nincs rálátás a szabályozási tervükre. Hosszú távon talán a beépülés a legveszélyeztetőbb tényező. Elsődleges veszély ipar területek, szélerőmű parkok, köz- és vasúti nyomvonalak, belterületbe vonások létesítése gyep területek rovására. Gyepek égetése Jelen van: Összes közigazgatási egység. Minden kora tavasszal nagyterületű gyep és rézsű égetések, amely hozzájárul a gyepek ízeltlábú, puhatestű, hüllő- és kétéltű faunájának elszegényedéséhez. Jelentős mértékben roncsolja a növénytársulásokat, azokat fajszegényebbé teszi, illetve egyes fajokat rövidebbhosszabb távon kiöl a társulásból. Tájidegen fafajokkal történő telepítés Jelen van: Összes közigazgatási egység. Akác és nyár ültetvények telepítése gyepterületekre, illetve természetszerű erdőtársulások kárára. Több helyen megjelent avagy tervezett az energia erdő. Özönnövények előretörése Jelen van: Összes közigazgatási egység. Elsősorban a nedvesebb területeken, patakvölgyekben szinte mindenhol megtalálható a kanadai aranyvessző és a többi tájidegen fás- és lágyszárú faj. Technikai sportok (terepjáró, quad, terepmotor, terepkerékpár stb.) Jelen van: Összes közigazgatási egység. Kiemelten Kisbér, Súr és Réde. Fokozódó jelenség az erdős és gyep területeken. A jelentős taposási és felhántási kár jelentős. Koncentráltan egy-egy állat- és növényfaj eltűnéséhez is vezethet.
4 Nagyterületű hulladék elhelyezés Jelen van: Összes közigazgatási egység. Az illegális hulladék elhelyezés problémakörét szinte nem is kell részletezni. Több esetben a természet-, illetve környezetkárosítás tényállását is „kielégíti” a cselekmény. Intenzív vadgazdálkodás – vadaskert Jelen van: Császár, Vérteskethely Az intenzív vadgazdálkodás minden negatív hatása megjelenik. Nincs szabad látogathatóság. Fokozottan érvényesül a taposás és rágási kár és nincs a vadásztnak hatékony kontrollja. Vadgazdálkodás Jelen van: Összes közigazgatási egység. Az egyéni és társas vadászatok apró és nagyvadakra koncentrálódnak. Vízimadarak vadászatának csak Császár és Kisbér közigazgatási határában van tradíciója. A madarak nyugalmát, pihenését, táplálkozását zavaró káros cselekmények korlátozása indokolt tér- és időbeli korlátozással. A kis kiterjedésű tóegységeken a vadászat hatása még hátrányosabb, mint egy nagyobb kiterjedésűn, mert az mindenhol erőteljesen érvényesül és hosszú időre elüldözi a madarakat a tavakról. A téves határozás, rossz célzás egy-egy védett madár kilövését rendszeresen eredményezi. A vadászatok során a magnózás és a csali műkacsával történő hívás, stimulálás még most is tapasztalt jelenség. Élővíz – Ökológiai célból mederben hagyandó vízmennyiség Jelen van: Összes közigazgatási egység. A vízi élővilág fenntartása, a meder stabilitás és a közegészségügy szempontjai mérlegelésével az 1960-as években az ország valamennyi természetes vízfolyásra meghatározták azt a minden körülmények között a mederben hagyandó vízmennyiséget, amely vízkivétellel járó használatok számára már nem vehető igénybe. Ezt az élővíznek nevezett vízhozamot abból a vízjárási tartományból választották ki, amely természetes körülmények között mindig rendelkezésre áll. A választás a havonkénti legkisebb vízhozamok 75%-ra esett. Az élővíz készlet nagysága egy hónapban, augusztusban lett vizsgálva, így az valamely vízfolyás élővíz igénye az augusztusi legkisebb észlelt természetes vízhozam 75%a. Vízrendezés A vízitársulatok kezelésében lévő vízfolyások esetében a mederek „kiborotválását” indokolt megelőzni. Természetszerű patakmedrek kialakítása, hátrahagyása mind tájvédelmi, mind természetvédelmi szempontból cél. Vízinövények telepítése Jelen van: Bársonyos, Császár, Kisbér, Tárkány Sok esetben agresszív tájidegen fajok kerülnek szándékosan vagy vétlenül az élővizeinkbe. A természetesen, honos fajokat kiszorítják a területről. A végzett munkák ellenőrizhetőségének érdekében az illetékes természetvédelmi hatóságok hatékonyabb szerepvállalása indokolt. Engedély nélküli „művelési ág váltás” Jelen van: Összes közigazgatási egység.
5 A természetvédelem apparátusa még nem elegendő ahhoz, hogy védett vagy védelemre érdemes természeti területeinkről megfelelően és időben gyűjtsön adatot. Sajnos a közel múltban tapasztaltunk is olyan jelenségeket, hogy bele-bele szántottak értékes gyepterületekbe, illetve szántottak fel kivett (mocsár) alrészleteket. Megakadályozása csakis átfogó szemléletformálással, tanácsadással és támogatási rendszerek kidolgozásával valósítható meg folyamatos monitoring mellett. Vörös róka túlszaporodása Jelen van: Összes közigazgatási egység. Bár nincsenek pontos információk arról, hogy mekkora volt a vörös róka állomány, de napjainkban az immunizálásnak betudhatóan gyakran lehet találkozni rókával még napközben is. Ennek következtében a természetben komoly károkat okoz ez a nem fenntartható állomány. Elsősorban a földön költő fajok (pl.: nyári lúd, parti madarak) fészkében okoz nagyobb mértékű kárt. Vadállomány Jelen van: Összes közigazgatási egység. A nagyvadállomány az utóbbi évtizedben jelentősen megszaporodott. A vaddisznó szórványos, míg a gímszarvas ritkábban, de már rendszeresen előfordul. E fajok taposása, rágása és a vaddisznók túrása különösen a nedves gyepeken nagy károkat okoz. Jelentősége nagy, de amennyiben említett fajok szaporodása ebben a tendenciában folytatódik, akkor kedvezőtlen hatással lesz a vaddisznó jelenléte a földön fészkelő madárfajok és nedves gyepek növényvilágára, szaporulatára. Vízimadár riasztás és gyérítés Jelen van: Bársonyos, Császár, Kerékteleki, Kisbér, Súr A riasztás és gyérítés engedélyköteles tevékenység. Amennyiben azt a természetvédelmi hatóság engedélyezte, megvalósítható. Célszerű lenne kedvezőtlen időjárási körülmények között, illetve a hajnali, reggeli és esti órákban a riasztás és gyérítés tiltása, illetve szúrópróbaszerűen annak természetvédelmi ellenőrzése. Vízkormányzás a halastavakon Jelen van: Bársonyos, Császár, Kerékteleki, Kisbér, Súr A régió halászatának éves tervezésében a természetvédelmi szempontok nem kapnak szerepet. A lehalászás a madarak fészkelési intervallumában is megtörténik, hol előre láthatóan, hol pedig gazdasági kényszerből, melynek kiváltó oka lehet a pénztelenség vagy az aszály. A leeresztett tó miatt a vízimadarak fészkelése meghiúsul, illetve annak fel nem töltése miatt lehetetlenné válik. A deltavidéken a késői feltöltés miatt még nem volt természetvédelmi konfliktus helyzet. Indokolt az éves halászati tervben a természetvédelmi szempontok is kapjanak szerepet. Mezőgazdasági munkák, intenzív mezőgazdasági művelés Jelen van: Összes közigazgatási egység. A mezőgazdasági munkák során az emberi jelenlét, a gépek zaja nem tekinthető közvetlen veszélyeztető tényezőnek, bár a hosszabb ideig tartó zavarás több madárfaj esetében kritikus helyzetet teremthet a költés kimenetelére. Sokkal nagyobb veszélyforrás a kemikáliák
6 (vegyszerek, műtrágyák) ellenőrizetlen és korlátlan felhasználása, kiemelten a rovarölő szerek használata terén. Ennek a ténynek tudható be a fogoly országos állományának csökkenése. Célirányos turizmus Jelen van: Összes közigazgatási egység. A természet megfigyelés, így a védett természeti értékek megfigyelése egyre jobban felkapott turisztikai célpont. Sajnos a természetben jó szándékkal is lehet károkat okozni, amennyiben rossz időben rossz helyen vagyunk, vagy cselekszünk. Számtalan védett, vagy nem védett növény, hüllő és kétéltű válik a tudatlan emberek „áldozatává”. A turisták jelenléte költési időszakban fokozottan veszélyes lehet a madarakra is, ugyanis a megzavart madár leugrik fészkéről, így a magukra maradt tojások kihűlhetnek, vagy ragadozó prédájává válhat. Megoldás jelen esetben is az átfogó szemléletformálás, és a szakszerű túravezetés! Célirányos zavarás Jelen van: ? Madarak esetében megfigyelt jelenség. Célirányos zavarásnak minősül mindaz az emberi tevékenység, ami célzottan a fészekre és a fészkelő madárra irányul (pl. távcsöves megfigyelés, fotózás). Megelőzésként csakis megvalósíthatónak.
a
folyamatos
jelenlét
és
a
szakszerű
túravezetés
tűnik
Áramütés Jelen van: Összes közigazgatási egység. A középfeszültségű légvezetékeket úgynevezett keresztkaros, többnyire vasbeton oszlopok hordozzák és a keresztkar végén 1-1, esetleg 2-2 álló szigetelőcsiga tartja a szabad légvezetékeket. A porcelán csiga 60 cm-re van az oszloptól, így a szigetelő és az oszlop közötti vízszintes szakasz ideális beülési lehetőséget kínál a madaraknak. A be- és kiszállásnál azonban gyakran előfordul, hogy a madarak szárnyukkal és lábukkal egyszerre érintik a földelt szerkezeti részt és a fázisvezetőt, így – földzárlat következtében – halálos áramütés éri őket. Nyílt területeken, ahol fák hiányában a madarak az oszlopokra ülnek, egyes oszlopok alatt több madártetem is található, jelezve, hogy ilyen térségeken keresztülhaladó vezeték különösen nagy kárt tesz védett madarainkban. Az áramütés a kerecsensólymokat, vörös vércséket és az egerészölyveket fenyegeti elsősorban. A deltaterület kusza hálózatban van keresztül szelve 20kW-os hálózattal, melyek jelentős számban követelik madarak életét. Több szakasz kb. 250 oszlopának szigetelése indokolt! Nádaratás Jelen van: Bársonyos, Császár, Kerékteleki, Kisbér, Súr A nádvágás, nádégetés nem tervszerű, így néha a halgazdaság későn végzi el. A közvetlen fészkelés előtti nádvágás vagy nádégetés sem kedvező a madarak és egyéb értékek számára. Sajnos a jelenség az eltelt 30 évben jelentősen nem változott. Nincs tervszerű nádgazdálkodás és a halgazdaságok a nádat inkább ellenségnek tekintik, nem pedig gazdasági értéknek. Aszály Jelen van: Összes közigazgatási egység.
7 Káros és kiszámíthatatlan hatása elsősorban a halastavakon, láp- és mocsár maradványokban, kisvizekben érvényesül. Természetesen a nedves gyepek botanikai értékeinek és az azokon fészkelő madárfajoknak sem kedvez a jelenség, de számukra nem havária a víz léte, vagy nem léte.
Természetvédelmi kezelési és helyreállítási javaslatok településenként Ászár Természetvédelmi kezelési javaslatok: A terület természeti látnivalókban szegény, turisztikai szempontból a borturizmusnak lehet jelentősége. Az egykori uradalmi pincerendszer, hatalmas fahordóival ma is a település sajátos hangulati eleme. Természetes vegetáció csak maradványaiban, töredékesen és leromlott állapotban maradt fenn a település határain belül. Említést érdemelnek a kékperjés láprét foltok, ezeket továbbra is kaszálni kell, és megóvni a beszántástól, hasonlóképpen a mocsárréti állományokhoz. A Homoki-malom területének még megmaradt, kései szegfű (Dianthus serotinus) populációt őrző gyepfragmentumot szintén meg kell óvni a beszántástól! A Concó-ér melléki kékperjés lápréten (hántai bekötő úttól északra) megfelelő vízutánpótlás biztosítása, vízelvezetés megszűntetése. Concó-ér és a Fekete-víz melléki erdő, gyepek és mederszakasz természetességének megőrzése. Pula-pusztai tó helyreállítása (zsilip és nádas rekonstrukció). Ácsteszér Természetvédelmi kezelési javaslatok: A terület turisztikailag helyi jelentőségű, a még meglévő természeti értékek a település határában elszórtan, töredékesen, egymástól nagy távolságban találhatók, ezen kívül elég leromlott állapotban vannak. Egy tanösvényre fűzésük így megoldhatatlan. Az égeresek, zsombékosok esetében veszélyeztető tényezőként lép fel a magas aranyvessző (Solidago gigantea AIT.) agresszív terjedése. A zsombékosok visszahúzódását és degradálódását az aszályos évek, az állandó vízhiány is nagyban befolyásolják. A még természetszerűnek mondható, kis területen megmaradt cseres kocsányos tölgyeseket a tarvágás veszélye, illetve a környező területek akácos ültetvényeiből spontán beszivárgó akác egyedek terjedése fenyegeti. Kíméletes erdőműveléssel a meglévő állományok megőrizhetők. A temető elég jelentős kökörcsin populációját érdemes volna helyi védettség alá vonni. Fontos a kisvízfolyások természetszerű szakaszainak megóvása, illetve a kapcsolódó élőhelyek (gyepek, nádasok, erdősávok) zavartalanságának megőrzése. A vizes gyepek helyreállítása is cél lehet.
8
Aka Természetvédelmi kezelési javaslatok: Aka területe legnagyobb részében kultúrtáj, jelentősebb természeti látnivalókkal nem rendelkezik. A megmaradt néhány hektáros tölgyerdő folyamatosan ki van téve a helytelen erdészeti beavatkozásoknak, nem volna meglepő, ha helyükön évek múltán akácos ültetvény állna. Az égereseket a magas aranyvessző (Solidago gigantea AIT.) erősen gyomosítja. Környezetükben igen sok helyen akácost találunk. A mozaikos térszerkezettel biztosítható volna a táji értékek megőrzése. Bakonybánk Természetvédelmi kezelési javaslatok: A terület turisztikailag nem túl jentős, bár helyi szinten a Vezseny-ér menti tó és környéke érdekes lehet (ehhez a terület tulajdonosa is pozitívan áll hozzá). A megmaradt gyepek közül egyedül a Vezseny-ér mentén, a tótól északra található, néhol lápréti jellegű mocsárrét a jobb állapotú. Itt sajnos robbanásszerűen terjed a mindent elnyomó magas aranyvessző. Ezt a gyepet továbbra is kaszálni kellene, az aranyvesszős részeken is! A mozaikos térszerkezettel biztosítható a táji értékek megőrzése. Bakonysárkány Természetvédelmi kezelési javaslatok: Bakonysárkány közigazgatási területe az ökoturizmus szemszögéből nézve nem rendelkezik jelentősebb látnivalókkal, mivel az összes jó állapotú természetszerű élőhely (gyep, erdő) a szomszédos településekre esik (Vérteskethely, Császár, Aka, Kisbér). Mivel sem jobb állapotú természetszerű vegetáció, sem védett vagy ritka növényfaj nem fordul elő, így természetvédelmi célú élőhelykezelésre nincs szükség. Fontos volna viszont egy tájrekonstrukciós program elindítása annak érdekében, hogy a község ismét rendelkezzen természetszerű élőhelyekkel. A hajdani Bakonysárkányi-legelő legeltetése, kaszálása némi színt vinne a sivár közigazgatási határba.
9 Bakonyszombathely Természetvédelmi kezelési javaslatok: Különösen Feketevízpuszta turisztikailag helyi, illetve regionális szinten is jelentős, szép terület, ám tömegturizmus semmiképp sem javasolható, már csak az itt költő feketególyák, valamint a terület tulajdonviszonyai miatt sem. A Feketevízpuszta környéki égeres, magassásos, magaskórós, vizes élőhelyek regionális viszonylatban kiemelkedően gazdagok védett és értékes növényfajokban, mindenképpen természetvédelmi oltalmat érdemelnek. Veszélyeztető tényezőként lép fel a magas aranyvessző (Solidago gigantea AIT.) terjedése. A tórendszer fölötti gyertyános tölgyesek is igen szép, természetközeli állapotot mutatnak, ám a környező területeket elnézve, a tarvágás itt is komoly veszélyeztető tényező.
Bársonyos Természetvédelmi kezelési javaslatok: Bársonyos területe legnagyobb részében kultúrtáj, jelentősebb természeti látnivalókkal sajnos nem rendelkezik. A Bársonyos-hegyről remek kilátás nyílik a környező tájra. A Bársonyos-hegy és a Strázsa-hegy fennmaradt sztyepprétjeit veszélyezteti az akác terjedése, ennek visszaszorítása kívánatos, ezen kívül a telekparcellázás is veszélyeztető tényező. A mocsárrétek kaszálása továbbra is kívánatos. Megoldandó a Nyéki-ér melletti gyepek vízkormányzása és a Bársonyos- és Strázsa-hegy száraz gyepjeinek időszakonkénti kaszálása, cserjementesítése. Császár Természetvédelmi kezelési javaslatok: Turisztikailag megyei szinten is jelentős terület! Tájképi szépsége és a magyar tájra oly jellemző társulások kis területen belüli fellelhetősége miatt a laikus nagyközönség számára is érdekes lehet (ezért is jelentős a tanösvény létrehozása). A régió természetvédelmében Császárnak kiemelt szerepet kell kapnia! A közigazgatási határon belül számos eltérő jellegű, szép kifejlődésű növénytársulás található. A természetvédelmi problémákra a vegetáció jellemzésénél, illetve néhány esetben az érdekesebb fajok felsorolásánál is történt utalás. Összefoglalva a fentebbieket, a védelmi intézkedésekben kiemelt szerepet kell kapnia a megmaradt homoki gyepeknek, a lápréteknek, a mocsárréteknek, a pusztai tölgyeseknek és az égerligeteknek. Helyreállítandó a Mező-tó teljes környezete (szeméttelep felszámolása, vízutánpótlás biztosítása, vízelvezetés megszűntetése). Bikaréti-dűlő kaszálandó vagy legeltetendő. A
10 gyepeken történő erdőtelepítéseket vízvisszatartás az Egresi-réten.
meg
kell
szüntetni.
Megfontolandó
esetleges
Csatka Természetvédelmi kezelési javaslatok: Turisztikailag országos jelentőségű terület. Szentkút környéke búcsú idején különösen, de az esztendő többi részén is folyamatosan látogatott. Az ide tervezett tanösvénynek ezáltal különös jelentősége és kihasználtsága van. Az itt található zsombékos a Súri-Bakonyalja két ismert zsombéksásos állományának egyike, külön figyelmet érdemel. Az égeresek, a magas- és zsombéksásosok esetében veszélyeztető tényezőként lép fel a magas aranyvessző (Solidago gigantea AIT.) intenzív terjedése. A zsombékosok visszahúzódását és degradálódását az aszályos évek, az állandó vízhiány is nagyban befolyásolják. A mocsárrétek, magassásosok továbbra is igénylik a rendszeres kaszálást. Törekedni kell a vizes gyepek helyreállítására is. A még természetszerűnek mondható, kis területen megmaradt cseres és gyertyános tölgyeseket a tarvágás veszélye, illetve a környező területek akácos ültetvényeiből spontán beszivárgó akác egyedek terjedése fenyegeti. Kíméletes erdőműveléssel a meglévő állományok megőrizhetők. A Szentkút környéki bükkös úgy tűnik, nincs veszélyben.
Csép Természetvédelmi kezelési javaslatok: A terület turisztikailag helyi illetve regionális jelentőségű. Jól tanulmányozhatók rajta a megmaradt kisalföldi gyepek és azok fennmaradási problémái. A nagy kiterjedésű gyepterület rekreációs értéke helyileg jelentős. Szükséges lehet a terület értékeit és megőrzésének a problémáit bemutató tábla kihelyezése, esetleg tanösvény kialakítása is. Az előbb említett létesítményeket a faluból a gyepre vezető út mellett, észak felé lenne célszerű elhelyezni/kialakítani. A természetvédelmi intézkedéseket illetően Csép határában a két fő gyeptársulás csoportra (üde és száraz gyepek) és a Békavártól az István-hatodig húzódó élőhelykomplexre kell összpontosítani. Bojszapuszta közelében is vannak természetvédelmileg érdekes és értékes területek, de az előbb említettek jobb állapotúak, több természeti értéknek nyújtanak otthont, valamint nagyobb kiterjedésűek, így jobban védhetőek/kezelhetőek. Sajnos a korábbi hatalmas kiterjedésű gyepnek mára már csak töredéke maradt meg, de még így is megyénk alföldi területének egyik legnagyobb természetszerű gyepterülete található a falutól keletre. A különféle mocsárrétek (vannak láprétszerűek is) számára kedvező lenne a vízviszonyok javítása. A szinte csatornává degradált Csépi-ér inkább elvezeti a területről a vizet, mintsem, hogy éltetné azt. A problémát bonyolítja, hogy pár évtizede a vízfolyás bal partjának gyepjeit
11 felszántották, így a vízszint emelése ott belvizet okozna… A mocsárrétek kaszálása továbbra is kívánatos. A száraz gyepek csak apró fragmentumokban maradtak meg. Őket az erdősítések, pontosabban akácosítások és fenyvesítések veszélyeztetik. További veszélyt jelent az akác sarjról történő terjedése és a gyepek legeltetésének, gondozásának a hiánya. Szükséges lenne a gyepeket veszélyeztető özönnövények (pl. az akác) visszaszorítása. A Csépi-ér mentén még fellelhető gyepek a Natura 2000 hálózat részét képezik.
Ete Természetvédelmi kezelési javaslatok: Tájképileg a Három-ér-köze és Bojszapuszta közötti terület néz ki talán a legjobban, de a Szilfa-dűlőben található gyep és a mellette fekvő kisparcellás szőlő és gyümölcsös is érdekes lehet. Ezek azonban mind helyi jelentőségűek. Ete község közigazgatási határain belül csak kisebb foltokban maradt fenn némi természetszerű vegetációfolt. Védelemre javasolt, vagy Natura 2000-es terület nincsen kijelölve. A mocsárréteken itt is a mély csatornában haladó vízfolyások vízszintjének a megemelése segítene, de ennek kivitelezése jelen körülmények között lehetetlen. Továbbra is veszélyeztető tényező a gyepek felszántása, illetve egyre jelentősebb az özönnövények (magas aranyvessző, gyalogakác, stb.) terjedése. A gyepek kaszálása továbbra is kívánatos. Összességében mivel a területen található élőhelyek többsége már degradálódott és jellegtelen, a védelmi erőfeszítéseket inkább más, természetvédelmileg értékesebb területekre kellene koncentrálni.
Kerékteleki Természetvédelmi kezelési javaslatok: A terület turisztikailag sajnos nem jelentős. Tájképileg a Kerékteleki-Felső-tó környéke valamint az Arany-hegy délkeleti lábánál található gyepek, füzes és nádasos sávok érdemelnek említést. Kerékteleki közigazgatási határain belül csak kisebb foltokban maradt fenn némi természetszerű vegetációfolt. Védelemre javasolt, vagy Natura 2000-es terület nincsen kijelölve. Természetvédelmileg-tájtörténetileg legérdekesebb a megmaradt kicsiny égerliget a Páskom nevű területen, valamint a xeromezolfil és mezofil gyepek az Arany-hegyen, közvetlenül a falutól délre, valamint az Arany-hegy délkeleti lábánál (Szolgagyőrpusztától délre). Legfontosabb teendő az élőhelyek megszűntetésének a megakadályozása és a gyepek esetében a kaszálás. Talán legelő, nagy kiterjedésű füves területek, illetve vízállásos nedves gyepek kialakíthatóak. Több természetszerű, őshonos fafajból álló erdő javasolható.
12 Kisbér Természetvédelmi kezelési javaslatok: Turisztikailag helyi, illetve regionális szinten is jelentős terület. A Hántai- és Nagybérierdőben jó állapotban lévő, szép pannon cseres tölgyesek és gyertyános tölgyesek, égeresek találhatók. Ezek, és botanikai értékeik bemutatása a belterület határától indulva egy kb. 5 km hosszú, jelzett tanösvény mentén volna lehetséges. A terület védett növényfajainak többsége a Hántai- és a Nagybéri-erdő tölgyeseiben él. Megőrzésük alapfeltétele a kíméletes erdőművelés, a természetszerű állapot megőrzése. Ezt leszámítva különösebb intézkedést nem igényelnek. Ugyanez vonatkozik a Hántai-erdő szép gyertyános tölgyeseire is. A házi berkenyék egyedeit célszerű volna valamilyen módon megjelölni, nehogy véletlenül is áldozatul essenek a ritkító erdőművelésnek. Más a helyzet a temető fekete kökörcsin populációját őrző gyepfragmentummal, ennek megóvásához feltétlenül szükség van a környező akácos terjedésének folyamatos visszaszorítására. Az új sírhelyek kijelölését a temető más, növénytani szempontból értéktelen részére kell korlátozni. A patakokat szegélyező mocsárrétek nagy részét beszántották (Hánta-Concó, Kisbér-Battyániér), a megmaradt rétek egy része az invazív növények terjedése miatt degradált. A nagybéri idős lucfenyvest a kivágás veszélye fenyegeti. Jó volna megőrizni, habár nem része a természetes vegetációnak, szépségével, sajátos hangulatával gyönyörködtet, speciális mikroklímájával számos érdekes és ritka moha-, és gombafajnak nyújt otthont. A Pula-pusztai tó helyreállítása (zsilip és nádas rekonstrukció) szintén fontos feladat lehet. Réde Természetvédelmi kezelési javaslatok: A terület turisztikailag mind helyileg, mind regionálisan jelentős. A Rédétől délre fekvő erdőtömbben turistautakat és tanösvényeket lehetne kialakítani. Fontos lenne a megmaradt gyepek megőrzése, mivel teljesen eltűnőben vannak e területre korábban oly jellemző társulások. A mocsárrétek és láprétek létét sokszor a kaszálás hiánya következtében fellépő nádasosodás és az özöngyomok terjedése veszélyezteti. Az erdők esetében a természetszerű erdőgazdálkodás alapelveit lenne célszerű iránymutatónak tekinteni. Fontos a Cuhai-Bakony-ér és annak vonalában található nedves gyepek, erdősávok természetszerűségének megőrzése, illetve vízellátásának javítása. Szakaszonként a víz levonulásának megakadályozása műtárgyakkal. Vizes gyepek helyreállítása cél lehet a közigazgatási határon belül.
13 Súr Természetvédelmi kezelési javaslatok: A terület turisztikailag helyi, illetve regionális jelentőségű. A jellegükben különböző, „jó„ állapotú, természetközeli növénytársulások viszonylagos elszórtsága optimális hosszúságú tanösvény kialakítását nem teszik lehetővé. Fontos a megmaradt, természetszerű erdőterületek, főként a területen kis kiterjedéssel bíró bükkös fragmentumok megőrzése, mely kíméletes erdőműveléssel megoldható. A Bükk-sarok teljes területe élőhelyi- és esztétikai szempontból is nagy értéket képvisel. A Súri-patak Bükksarok környéki szép mocsárrét-magassásos mozaikja rendszeres kaszálással megőrizhető. Kiemelt szempont a Feketevíz völgyének természetszerű állapotának megőrzése, partmenti zónájának megóvása és az Ácsteszér-Bakonycsernye közút melletti nedves és szárazabb gyepek megőrzése, a nedves gyepek vízmozgásának szabályozása (pl. a vízelvezetés megszűntetése, természetbarát vízkormányzás). A Csatár-puszta környéki gyepek tisztítása (cserjementesítés) és megőrzése, kaszálása, legeltetése is fontos tájformáló és értékőrző kezelés. Kiemelten fontos a Bükk-sarok erdejének megőrzése, amely egyedülálló érték!
Tárkány Természetvédelmi kezelési javaslatok: A terület turisztikailag helyi illetve regionális jelentőségű. Még a közelmúltban (az intenzív mezőgazdálkodás megkezdése előtt) is változatos, mind tájképileg, mind természetvédelmileg érdekes és értékes élőhelyek voltak itt, melyekből mára szinte semmi sem maradt. Bár természeti értékekben Tárkány környéke ma már sajnos szűkölködik, de az Ölbőpuszta környéki területek a lovasturizmus kedvelői számára ideális feltételeket nyújtanak. Tanösvény kialakítása nem indokolt, egy ismertető tábla kihelyezése (Ölbőpusztára) viszont jó lenne. A realitásoktól nem elrugaszkodva intézkedések kivitelezhetők:
a
következő
természetvédelmi/élőhelyvédelmi
Az Ürgemajor közelében (a szőlőhegytől délre a vasúthoz közel) található korábbi láprét/mocsárrét területén a korábbi vízviszonyok helyreállítása a levezető csatorna elzárásával, majd pedig a terület kezelése kaszálással, mely talán visszaszorítja, de nagy biztossággal megállítja a terjedő özöngyomokat. Ezen a területen védett fajok nem találhatóak, de egy mihamarabbi helyreállítás aktiválná a jelenleg szunnyadó propagulumforrásokat és számos érdekes növényfaj kerülne elő, nem beszélve arról, hogy nem tudjuk, milyen gerinctelenek élnek még a területen. Az Öreg-gyepi-legelőt elsősorban a beszántás fenyegeti. Napjainkban is rendszeresen beleszántanak. Itt a legfontosabb cél a további szántások megakadályozása. Sajnos a vízviszonyok helyreállítására (ami egyébként felettébb szükséges lenne) jelen körülmények között kicsi esély látszik. Az Ölbői-erdőtömb száraz gyepeit számos veszély fenyegeti, melyek közül az élőhely megszűnésével járók (felszántás, erdősítés, stb.) és az özönnövények terjedése emelhető ki.
14 Szükséges volna e megmaradt gyepfragmentumok „szelíd!” legeltetéssel járó kezelése, valamint az özönnövények kaszálással vagy szárzúzással történő eltávolítása. A község határában csak jelentős művelési ág váltás révén alakíthatók ki zoológiai szempontból jobb adottságú élőhelyek: legelők, nagy kiterjedésű füves területek, vízállásos nedves gyepek illetve természetszerű, őshonos fafajokból álló erdők.
Vérteskethely Természetvédelmi kezelési javaslatok: Turisztikailag helyi, illetve regionális szinten is jelentős. A területre jellemző élőhelyek, azok szépsége és kezelési, fenntartási problémái a Vár-völgyi tanösvény mentén bemutathatóak. A megmaradt gyepek közül egyedül a Battyán-ér forrásvidéke környékiek maradtak jobb állapotúak. Ezeket kaszálni kellene. Az erdőkben a természetszerű erdőgazdálkodás alapelveit kellene érvényesíteni, például hagyni kellene a gyertyános-tölgyesek regenerálódását. (mindenképpen kerülendő az akácnak a gyertyános-tölgyes termőhelyre történő ültetése) A Várhely-parknál, illetve a tónál létesítendő természetismereti tanösvény megvalósulásával párhuzamosan a tó és annak forrásvidékének a helyreállítása kiemelt feladat. Az erdőben található Batthyány-ér, illetve a Zsöllér-rét ugyancsak megérdemelne egy cserjementesítést és rendszeres kaszálást. Fontos volna a hajdani legelő (TSz telep mellett) helyreállítása és a vizenyős részének vízvisszatartási feltételeinek biztosítása.
