Bács-Kiskun. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja ,23 Mrd Ft

55/2016. (IX.30.) Kgy. sz. határozat melléklete

Bács-Kiskun 2020

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020

Cím

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja

Verzió

3.0

Finanszírozó operatív program:

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

Érintett földrajzi terület:

Bács-Kiskun megye

Az ITP teljes 7 éves forráskerete

63,23 Mrd Ft

ITP felelős szervezet:

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

ITP felelős szervezet kapcsolattartó:

Kicsiny László, ügyvezető igazgató Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. [email protected], 30/2154244

ITP felelőss szervezet címe:

6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.

Kecskemét, 2016. szeptember

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0

Tartalom 1. BEVEZETÉS ........................................................................................................................ 3 2. A MEGYE ÁLTAL ALKALMAZOTT TERÜLETI KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK ...................................................................................................................... 6 2.1. AZ IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG ÁLTAL ELVÁRT KRITÉRIUMOK ............................................... 6 2.2. SAJÁT HATÁSKÖRBEN MEGHATÁROZHATÓ KRITÉRIUMOK ........................................... 8 3. AZ ITP CÉLRENDSZERE ÉS INTEGRÁLTSÁGA ..................................................... 13 3.1. AZ ITP CÉLKITŰZÉSEK VISZONYA A TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM CÉLJAIHOZ... 13 3.2. AZ ITP KÜLSŐ ÉS BELSŐ TERÜLETI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA ......... 17 4. AZ ITP FORRÁSALLOKÁCIÓJA ................................................................................. 25 4.1. A MEGYEI KERET TEMATIKUS FELOSZTÁSA ................................................................. 32 4.2. A MEGYEI TOP FORRÁSKERET FELHASZNÁLÁSI MÓDOK SZERINTI MEGOSZTÁSA AZ EGYES INTÉZKEDÉSEKEN BELÜL.......................................................................................... 34 4.2.1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére ........... 39 4.2.2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés .................................. 42 4.2.3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken .................................................................................................................. 44 4.2.4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése ...................................................................................................................... 46 4.2.5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés.......................................................................................... 48 5. AZ ITP INDIKÁTORVÁLLALÁSAI .............................................................................. 51 5.1. A MEGYE INDIKÁTORVÁLLALÁSAI................................................................................ 51 5.2. AZ INDIKÁTORVÁLLALÁSOK INDOKLÁSA ..................................................................... 53 6. AZ ITP ÜTEMEZÉSE ....................................................................................................... 54 7. MELLÉKLETEK............................................................................................................... 57

2


1. Bevezetés 2014-2020 között a megyék integrált területi programjainak megvalósítására szolgáló forrást a TOP biztosítja. A kevésbé fejlett régiókban elhelyezkedő 18 megyében megvalósuló megyei decentralizált fejlesztések tervezésére rendelkezésre álló területi szintű indikatív forrásallokációt a 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat tartalmazza, mely szerint Bács-Kiskun megyében 63,23 Mrd Ft áll rendelkezésre. A tervezés körülményeit meghatározó jogszabályok, hatályos dokumentumok: • 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről • 1/2014. (I. 3.) OGY határozat a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról • 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól • 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról • 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának előfeltételeiként meghatározott ex-ante kondicionalitások teljesítésével összefüggő feladatokról • 1143/2013. (III. 21.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól • 1545/2013. (VIII. 15.) Korm. határozat az európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának módjáról • 1814/2013. (XI. 14.) Korm. határozat a 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának szervezeti kereteiről és az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó egyes feladat és hatáskörökről, és az e-közigazgatás fejlesztésének jövőbeni irányairól • 2018/2013. (XII. 29.) Korm. határozat a gazdaságfejlesztési célokat szolgáló operatív programok esetében az integrált területi beruházás eszköz alkalmazásának módjáról, valamint az eszköz használatához szükséges feltételekről • 1058/2014. (II. 11.) Korm. határozat a „Társadalmi és gazdasági felzárkózás által vezérelt térségi integrált program” megtervezéséhez kapcsolódó feladatokról • 1085/2014. (II. 28.) Korm. határozat a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatokkal kapcsolatos egyes koncepcionális kérdésekről • 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról • A Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti időszakban a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú 3


• • •

városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról, valamint a 2014–2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozat módosításáról. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program elfogadott változata „Útmutató a megyék integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához (Nemzetgazdasági Minisztérium, 2015. február 2.) 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről.

Az ITP-t megalapozó megyei önkormányzat által elfogadott területfejlesztési dokumentumok a következők:

Elfogadott dokumentum

Közgyűlési határozatszám

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója – I. Helyzetelemzési fázis

60/2013. (XI.29.) Kgy.

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója – II. Javaslattevő fázis

60/2013. (XI.29.) Kgy.

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programja

54/2014. (IX.26.) Kgy.

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programjának stratégiai környezeti vizsgálata

56/2014. (IX.26.) Kgy.

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programjának Natura 2000 vizsgálata

55/2014. (IX.26.) Kgy.

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi Programja 1.0

57/2014. (IX.26.) Kgy.

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi Programjának egyeztetési változata

17/2015. (III.27.) Kgy.

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi Program végső változata (utolsó közgyűlésen fogadták el)

25/2015. (IV.30.) Kgy.

Bács-Kiskun Megye Területi Integrált Programjának tartalmát alapvetően meghatározza a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program elfogadott változata, melynek fő beavatkozási irányai: •

Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása

A helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztésén belül a megyében elsősorban iparterületi és logisztikai központ fejlesztésekre jelentkezik igény. A turisztikai fejlesztések terén a hálózatos fejlesztések önkormányzati elemei számítanak támogatásra. A hálózatos fejlesztés a TOP és a sikeres működtetés egyik legfontosabb feltétele. Ugyanakkor szoros a kapcsolódás a GINOP-ba javasolt országos jelentőségi turisztikai fejlesztési programokhoz is. 4


A turisztikai célú kerékpárutak kiépítése elősegíti az attrakciók megközelítését valamint az országos hálózathoz való kapcsolódást is. A TOP elősegíti a munkába állást óvodai, illetve bölcsődei kapacitások kiépítésével, korszerűsítésével. Megyénkben a csökkenő születésszámok miatt a korszerűsítés áll az előtérben. A foglalkoztatás növeléséhez járul hozzá a megyei foglalkoztatási együttműködések rendszere megyei és térségi szinten egyaránt. •

Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása

A népességmegtartás szempontjából nagyon fontos, hogy az alapvető egészségügyi és szociális szolgáltatások rendelkezésre álljanak. Kiemelt fontosságú az energiafelhasználás racionalizálása, mely a településüzemeltetés költségeit csökkenti és hozzájárul a széndioxid kibocsátás csökkentéséhez is. A leromlott városi területek rehabilitációja néhány járásközpontban jelenthet lehetőséget a településfejlesztésre. A helyi közösségek sok helyen kulcsszerepet játszanak a települések életében, miközben nagyon erős lakosságmegtartó erőt képviselnek. A Bács-Kiskun 2020 területfejlesztési koncepció tartalmazta a partnerségi tervünket, melynek megfelelően minden járásban megszerveztük a helyi fejlesztési munkacsoportokat. A tervezési együttműködésre a megyei és a települési önkormányzatok együttműködési megállapodást kötöttek. A program kidolgozását egyaránt segítették a megyei szintű tematikus munkacsoportok a következő területeken: turizmus; megújuló energia – energiahatékonyság; élelmiszergazdaság; gazdaságfejlesztés. A tervezési munkát a BácsKiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. munkatársai koordinálták és az ITP dokumentum tényleges írásos anyagát is ők készítették el. A területfejlesztési program, majd az ITP is széleskörű igényfelmérésen alapul, mely során a megye 118 településének polgármesterei a járási munkacsoportokon keresztül mondták el a véleményüket. Kecskemét Megyei Jogú Várossal szakmai szinten számos egyeztetés történt, de a megyei területfejlesztési koordinációs fórum is tárgyalta az ITP-t. A tematikus munkacsoportokon keresztül a civil és egyházi szektor javaslatait lehetett beépíteni a tervekbe. A formális társadalmi egyeztetés a programozás során volt előírás, melyet akkor lebonyolítottunk és a jelenlegi tervnél ragaszkodtunk a programban foglaltakhoz.

5


2. A megye által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritériumok Az Bács-Kiskun Megyei Integrált Területi Program a 2014-2020 költségvetési időszakra vonatkozó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forráskeret felhasználásának szerkezetét, elvárt eredményeit és ütemezését támasztja alá a helyi igényekkel összhangban. Az ITP-n belül rögzíteni szükséges a Területi Kiválasztási Kritérium Rendszert, melyet a Kormány a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) rendelet 57.§ (1) bekezdése rögzít. A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer olyan kritériumokat tartalmaz, amelyek keretét képezik, és elvi megalapozását adják a későbbiekben a projektkiválasztásnak. Ezek egyrészt az Irányító Hatóság (IH) által rögzített kötelező kritériumok, másrészt az adott megyei önkormányzat (területi szereplő) által választott elvárások.

2.1. Az Irányító Hatóság által elvárt kritériumok Sorszám

Kritérium megnevezése

Tartalmi magyarázat

I.1.

Illeszkedés a TOP céljaihoz

A kiválasztás kritériuma, a TOP valamely konkrét céljához/céljaihoz való szoros illeszkedés és a kapcsolódó indikátorokhoz való hozzájárulás.

I.2.

Szakmai indokoltság, igény és kihasználtság

A kiválasztás kritériuma a beavatkozás indokoltsága. Szükséges a szakmai alátámasztás, indoklás és/ vagy igényfelmérés és kihasználtsági terv.

I.3.

Megalapozottság

A kiválasztás kritériuma, hogy a fejlesztési elképzelés kivitelezhetősége, megvalósíthatósága milyen mértékben megítélhető a rendelkezésre álló információk, és a benyújtásra került dokumentumok alapján. A szempont ennek megfelelően garanciát is jelent pl. a vállalt indikátorértékek teljesítésére és a költségigényekre vonatkozóan.

I.4.

Kockázatok

A kiválasztás kritériuma, hogy a megvalósíthatóság és a működtetés milyen kockázatokat hordoz.

I.5.

Projekt komplexitása

A kiválasztás kritériuma, hogy a beavatkozás mennyire képes hozzájárulni működőképes rendszerek létrehozásához.

I.6.

Hatás

A kiválasztás kritériuma, hogy mekkora földrajzi területen, illetve hogy milyen számú érintett körben váltja ki a beavatkozás a hatását.

I.7.

Integrált megközelítés

Az ágazati OP-k projektjeihez, illetve a TOP más intézkedéseinek projektjeihez való kapcsolódás, a tervezett fejlesztések egymáshoz való illeszkedése, szinergikus hatása.

6


Fenntarthatóság

Kiválasztási kritérium a beavatkozás eredményeként megvalósuló produktum társadalmi, környezeti és leginkább pénzügyi fenntarthatósága, az erőforráshatékonyság, az alacsony károsanyag-kibocsátás és környezetterhelés, a környezettudatosság (pl. a fejlesztésekben az energiahatékonysági szempontok érvényesítése, megújuló energiaforrások, a kedvezőbb környezeti hatásokkal járó megoldások előnyben részesítése). A tervezett fejlesztés az ÜHG kibocsátást a lehető legkisebb mértékben növelje, lehetőleg csökkentse. A fejlesztés pénzügyileg megalapozott, a projekt megvalósításához és működtetéséhez szükséges pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak, többlet fenntartási támogatást nem igényelnek.

I.9.

Esélyegyenlőség

A kiválasztási kritérium a fejlesztés azon aspektusát vizsgálja, hogy az semmilyen módon ne legyen kirekesztő egyetlen társadalmi csoport számára sem.

I.10.

Költséghatékonyság

A beruházás költséghatékony módon, reális és takarékos költségvetéssel tervezett.

I.11.

Eredményesség

A fejlesztési elképzelés reálisan járul hozzá a releváns indikátorteljesítéshez.

I.8.

7


2.2. Saját hatáskörben meghatározható kritériumok Sorszám



Szöveges magyarázat Alaphelyzet: A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 54/2014 (IX. 26.) Kgy. határozatával elfogadta Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programját, mely dokumentum széleskörű, területi és tematikus módon egyaránt szerveződő partnerségen, illetve a megye Területfejlesztési Koncepcióján alapulva foglalja össze a megye fejlesztési elképzeléseit. Az ITP illeszkedése a megyei programhoz biztosítja az ágazati, a TOP-os és egyéb forrásokból megvalósuló fejlesztések összhangját.

II.1.

Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz

A kiválasztás kritériuma, a megye területfejlesztési programjához és az adott témában megjelenített indikátorokhoz való hozzájárulás.

Illeszkedő megyei program célok: A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén (átfogó cél) Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése (átfogó cél) Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése (átfogó cél) Egészséges és megújuló társadalom (átfogó cél) Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2) A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések (Tem3) A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra (Ter1) Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő offenzív fejlesztési stratégia megvalósítása (Ter2) Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése (Ter3) A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések (Ter4) A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések (Ter5)

8


Sorszám



Szöveges magyarázat Alaphelyzet:

II.3.

Hozzájárulás a belső területi kiegyenlítődéshez

A kritérium bevezetése az adott földrajzi területen belüli bárminemű egyensúlytalanságot hivatott kiküszöbölni.

Bács-Kiskun megye gazdaságilag különböző fejlettségű kisebb területi egységekből áll, és a társadalmi mutatók – a megyén belüli helyzettől függően – is meglehetősen eltérőek. A megyeszékhely gazdasági és társadalmi mutatói (az országos városi rangsorban) korábban is viszonylag jók voltak, az elmúlt évek nagy volumenű beruházásainak és fejlesztéseinek köszönhetően pedig Kecskemét hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő városává vált, és ez a fejlődés valamelyes a Kecskeméti járás többi településére is továbbterjedt. Ezzel szemben a megye többi 10 járása a 290/2014 Korm.rendelet értelmében „kedvezményezettnek” számít, közülük is a Bácsalmási és Jánoshalmai járások „komplex programmal fejlesztendőnek”, míg a Kiskunmajsai és Kunszentmiklósi járások „fejlesztendőnek” minősülnek. Illeszkedő megyei program célok: Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése (átfogó cél) A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések (Tem3) Alaphelyzet:

II.6.

Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez

A kritérium bevezetése a foglalkoztatottsági helyzet javulását támogatja.

Az ezredfordulót követő időszakban a foglalkoztatási rátát illetően az országos szinten jellemző fokozatosan javuló trendtől elszakadva a megye lassú visszaesést mutat. A válság következtében megjelenő foglalkoztatás-csökkenés e fejlettebb területekhez képest kissé időben késve és kevésbé drasztikusan jelenik meg, de így is súlyos munka-erőpiaci krízist eredményezve, majd az adatok 2010-től emelkednek ismét, szinte egy év alatt elérve a válság előtti szintet, de még mindig az országos átlag alatt maradva. Foglalkoztatási szempontból a legrosszabb helyzetben a hátrányos helyzetű, a közép- és nagyobb városoktól, illetve a közlekedési folyosóktól távol lévő térségek alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalói vannak. Illeszkedő megyei program célok: A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén (átfogó cél) Egészséges és megújuló társadalom (átfogó cél)

9


Sorszám



Szöveges magyarázat Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2) Alaphelyzet: A szárazodás, az aszály, a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságának megnövekedése (viharok, rövid idő alatt hulló nagy mennyiségű csapadék, jégesők), a térség hidrológiai egyensúlyának megbomlása, valamint a változások előre nem látható következményei jelentős terheket jelentenek az itt élő társadalmi közösségek számára, ráadásul – a prognózisok szerint – a jövőben ez a fajta kiszámíthatatlanság csak fokozódni fog.

II.7.

Hozzájárulás a külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítéséhez

A kritérium bevezetésével szemponttá válik a beavatkozások hozzájárulása az ellenálló képesség növekedéséhez.

A napsütéses órák magas számából, a rendelkezésre álló termálvíz- és biomassza-mennyiségből adódóan a megye jelentős potenciállal bír a megújuló energiatermelés terén. Ezen potenciál fokozottabb kihasználása eszköze lehet a fajlagos széndioxid-kibocsátás csökkentésének és ezáltal a klímaváltozás elleni küzdelemnek. Illeszkedő megyei program célok: Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése (átfogó cél) Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2) A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra (Ter1) Alaphelyzet:

Egyéb: II.8.

Hozzájárulás integrált fejlesztési programok megvalósításához

Több szakmai és/vagy földrajzi terület fejlesztési rendszerébe illeszkedő kezdeményezések.

Az integrált szemléletű tervezés és megvalósítás egyértelműen növeli a forrásfelhasználás hatékonyságát, hozzájárul a szinergiák kiaknázásához, csökkenti a párhuzamosságokat és a beruházások káros egymásrahatásait, továbbá teljes mértékben kihasználja a széleskörű partnerség által nyújtott előnyöket. Ennek megfelelően a Terület- és Településfejlesztési Program is lehetőséget kínál, sőt bizonyos területeken el is várja az integrált megközelítést. Az integráltság a TOP keretein belül értelmezve jelentheti az ERFA- és ESZA-források együttes felhasználását, ez jellemző például a városrehabilitációs projektekre, vagy a foglalkoztatási

10


Sorszám



Szöveges magyarázat paktum azon támogatásaira, melyek konkrét, 1.1 intézkedés keretében megvalósult gazdaságfejlesztési projektet egészítenek ki. További szempont, hogy ne a pontszerű, elszigetelt fejlesztések legyenek túlsúlyban, hanem több települést érintő, összehangolt projektekben, hálózatokban gondolkodjunk. Jellemzően ilyen terület a turizmus és a közlekedés. A szükséges települések közötti egyeztetések színterei lehetnek a tervezés során hatékonyan működő járási területfejlesztési munkacsoportok a települési polgármesterek részvételével. Fontos, hogy az integráltság ne csak a TOP-on belül legyen értelmezhető. A kritérium lefektetésének célja az is, hogy előnyt élvezhessenek azok a fejlesztési elképzelések, melyek egy nagyobb, több ágazatot vagy területet érintő program TOP-ból finanszírozható, fontos elemét képezik, ez az eset állhat fenn például egy önkormányzati iparterületi vagy ipari parki fejlesztésnél, ahol a betelepülők GINOP-ból juthatnak telephely-fejlesztési vagy K+F+I támogatáshoz. Illeszkedő megyei program célok: A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén (átfogó cél) Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése (átfogó cél) Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése (átfogó cél) Egészséges és megújuló társadalom (átfogó cél) Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2) A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések (Tem3) A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra (Ter1) Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő offenzív fejlesztési stratégia megvalósítása (Ter2) Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése (Ter3) A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések

11


Sorszám



Szöveges magyarázat (Ter4) A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések (Ter5)

12


3. Az ITP célrendszere és integráltsága 3.1. Az ITP célkitűzések viszonya a területfejlesztési program céljaihoz

1. ábra: Bács-Kiskun megye területfejlesztési célrendszere

A megyei integrált területi program a Bács-Kiskun 2020 operatív program TOP-ból támogatható fejlesztéseit foglalja keretbe. A „Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor erősítésével” tematikus cél megvalósulását szolgálják „A helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése” a „Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása” valamint a „Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása”. Részben ide, részben pedig az „Élhető és életképes vidék” célhoz kötődik a turizmusfejlesztés, illetve azon belül a települési vonzerőfejlesztés. A településfejlesztési jellegű projektcsomagok az „Élhető és életképes vidék” valamint a „Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése” célok megvalósításához egyaránt hozzájárulnak. A Bács-Kiskun 2020 programban a tematikus célok mellett kiemelt szerepet kaptak a területi célok is. A Homokhátság, a Duna-mente, a határhoz közeli térségek valamint Kecskemét gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból is olyan jellegzetes területek, melyek fejlesztését a Bács-Kiskun 2020 ITP egyes intézkedései másképpen tudják szolgálni. 13


ITP célok

Bács-Kiskun 2020 célrendszere A megye társadalmigazdasági súlyának növelése

Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése

A megyén belüli jelentős térségi különbségek csökkentése

Egészséges és megújuló társadalom

Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor erősítésével Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása Élhető és életképes vidék

A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések

Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása

Települési közszolgáltatások fejlesztése Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra

Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő offenzív fejlesztési stratégia megvalósítása

Leromlott városi területek rehabilitációja

A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések

Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése

A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések

Helyi identitás és kohézió erősítése

2. ábra: Bács-Kiskun 2020 és az ITP célok kapcsolatrendszere

Az ITP célkitűzések hozzájárulása a Terület és Településfejlesztési Operatív Program stratégiai célkitűzéseihez A TOP elsődleges célja a térségi (decentralizált) gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás növelése. Nyolc ITP cél került meghatározása, melyek közvetlenül, illetve közvetve szolgálják a fenti célok elérését az alábbiak szerint:

14

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 ITP1 cél: Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése A helyi gazdaság fejlesztése cél keretében tervezzük a lokális üzleti környezetből hiányzó gazdasági szolgáltatások, valamint a hiányzó infrastruktúra fejlesztését. A fejlesztett gazdasági környezet lehetőséget biztosít a vállalkozások számára a termelő és szolgáltató tevékenység helyszínének biztosítására. A tevékenységüket megindító vállalkozások hatékonyan járulnak hozzá a foglalkoztatás növeléséhez. Az üzleti infrastruktúra fejlesztése hozzájárul a már működő vállalkozások bővüléséhez, hiszen lehetőséget biztosít a termelő kapacitások bővítéséhez szükséges helyszínek eléréséhez. A termelő kapacitások bővítése további munkaerő igényt fog generálni. A cél keretében tehát a vállalkozások munkahelyteremtő képességét kívánjuk növelni a helyi gazdaság működését segítő helyitérségi feltételek javításával. A célkitűzés keretében válik lehetőség a munkahelyek elérhetőségének javítására és a munkavállalók mobilitásának segítésére. Több település tekintetében a település mérete vagy a település szerkezete nem nyújt lehetőséget a hiányzó üzleti infrastruktúra településen belüli fejlesztésére, ezért szükséges a már meglévő munkaerő-piaci vonzásközpontok elérhetőségének javítása, a települések gazdasági területeinek gyorsabb megközelíthetővé tétele, valamint az új térségi közlekedési kapcsolatok kiépítése. A cél megvalósítása során tehát olyan településeken is javul a lakosság foglalkoztatása, ahol közvetlenül gazdaságfejlesztési intézkedésekre nincsen lehetőség. A gyermekjóléti alapszolgáltatások fejlesztésével (bölcsődék, családi napközik), valamint a óvodai ellátáshoz való hozzáférés fejlesztésével javulni fog – elsősorban – a nők munkavállalása, javítva ezzel a foglalkoztatást. ITP2 cél: Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása A kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosításával a gazdaság mentén új vállalkozások, ezáltal új munkahelyek jönnek létre. A növekedésével várható, hogy a fejlesztett kulturális és természeti értékek kiegészítő szolgáltatást kínáló vállalkozások jelennek meg, tovább növelve arányát.

diverzifikációja turistaforgalom mellett további a foglalkoztatás

ITP3 cél: Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása A települési környezet fejlesztésével lehetőség nyílik arra, hogy a városközpontok gazdasági funkciója erősödjön, melynek mentén a városközpontok kereskedelmi és szolgáltatásai funkciói bővülnek a működő vállalkozások gazdasági tevékenységének bővülésével. A gazdaságfejlesztés mellett a lakosság számára is szükséges megteremteni az élhető városi környezetet, amely a munkavállaláshoz szükséges térszerkezetet és rekreációs lehetőségeket biztosítja. A rendezett városi környezet és városközponti szolgáltatások teszik vonzóbbá a települést az aktív munkavállalók számára. 15


A gazdaságfejlesztés mellett fontosak a lakossági igényekhez illeszkedő, hatékonyabb településüzemeltetést biztosító környezetvédelmi beruházások és az ehhez kapcsolódó környezetvédelmi szemléletformálási akciók. ITP4 cél: Települési közszolgáltatások fejlesztése A gazdasági fejlesztések hatásával az aktív lakosság magasabb igényeket támaszt, és bővebb kapacitást vár el a közszolgáltatásoktól. Ezen igény kielégítése érdekében szükséges a gazdaságfejlesztéssel arányosan fejleszteni az egészségügyi alapellátó rendszer által nyújtott szolgáltatásokat biztosító infrastruktúrát. A nappali szociális ellátások fejlesztése akár közvetlen módon is szolgálhatja a foglalkoztatás bővítését, hiszen a szakszerű nappali ellátás lehetőséget nyújt az otthoni ápolásban tevékenykedők részére a munka világába történő visszatérésre. ITP5 cél: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés A közlekedésfejlesztési intézkedések hozzájárulnak az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás mérsékléséhez. Bács-Kiskun megye déli fekvése, a homokhátságra jellemző táji jellege, valamint az extenzív mezőgazdasági tevékenysége miatt különösen érintett az éghajlatváltozás hatásai tekintetében. A vízhiány, az elsivatagosodás nemcsak a lakosság élhető környezet hatásfokát rontja, hanem negatívan hat a vállalkozások tevékenységére, ami akár a területről való kivonulásukhoz is vezethet. Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátás, melyek egyébként fokozzák az éghajlatváltozást. ITP6 cél: Leromlott városi területek rehabilitációja A lakosság életkörülményeinek javítása mellett a célkitűzés lényeges és várt eredménye, hogy az életkörülmények hiányosságai, a mentális állapot, valamint az alapképzések hiánya miatt a munka világából kiszakítottak ismételten megtalálják az aktív munkavállalási lehetőségeiket. A cél megvalósításával tehát nemcsak a városkép javul, hanem a térség foglalkoztatottsága is. ITP7 cél: Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése A foglalkoztatási paktum és a helyi identitás és kohézió erősítése ITP célok kivételével a többi cél elérését elsősorban infrastrukturális jellegű fejlesztések megvalósításától várjuk. A gazdaságfejlődése és a foglalkoztatás bővülése csak abban az esetben lehet sikeres, ha az eszközök mellett a humán erőforrás fejlesztésére is lehetőség nyílik. A foglalkoztatási paktum előnye és hatékonysága abban rejlik, hogy a területi alapon végrehajtott infrastrukturális fejlesztések által elvárt humán erőforrás fejlesztések illeszthetővé válnak, ezzel is erősítve a fejlesztések sikerességét. 16

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 ITP8 cél: Helyi identitás és kohézió erősítése Bács-Kiskun megyében jelentős fejlesztés fog megvalósulni az elkövetkezendő időszakban. A gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítés célja akkor valósítható meg sikeresen, ha a megvalósuló fejlesztések minden társadalmi réteget érintenek és annak eredményeiből mindenki részesül. Ezen hatás elérése érdekében szükséges, hogy a mind a projekttervezésben, mind a megvalósításban, mind pedig az üzemeltetésben a társadalmi együttműködések révén a lakosság minél szélesebb rétegének részvétele legyen biztosítva. Lakosság eredményes bevonása történhet a térségi és települési helyi identitást erősítő marketing akciók, valamint kulturális és környezeti örökség megőrzésére irányuló programok megvalósításával, a településfejlesztés kérdéseiben aktív civil szervezetek és személyek partnerségével.

3.2. Az ITP külső és belső területi kapcsolatrendszerének vizsgálata Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célrendszere Tematikus célok • Versenyképes, innovatív gazdaság (TC1) • Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság (TC2) • Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás (TC3) • Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I (TC4) • Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom (TC5) • Jó állam: szolgáltató állam és biztonság (TC6) • Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme (TC7)

(ITP1) (ITP2) (ITP3) (ITP4) (ITP5) (ITP6) (ITP7) (ITP8) TC1 TC2 TC3 TC4 TC5 TC6 TC7 SC1 SC2 SC3

17

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 (ITP1) (ITP2) (ITP3) (ITP4) (ITP5) (ITP6) (ITP7) (ITP8) SC4 SC5 SC6

Specifikus célok • Az ország makroregionális szerepének erősítése (SC1) • A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat (SC2) • Vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése (SC3) • Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése (SC4) • Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés (SC5) • Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása (SC6) Bács-Kiskun 2020 ITP célok • Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése (ITP1) • Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása (ITP2) • Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása (ITP3) • Települési közszolgáltatások fejlesztése (ITP4) • Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés (ITP5) • Leromlott városi területek rehabilitációja (ITP6) • Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése (ITP7) • Helyi identitás és kohézió erősítése (ITP8)

ITP célok közötti kapcsolatrendszer bemutatása A TOP elsődleges célja a gazdaságfejlesztés és ezen keresztül a foglalkoztatás bővítés, ezért az ITP célok közötti kapcsolatrendszert és integráltságot is ezen stratégiai cél mentén vizsgáljuk. Az ITP1 cél fogalmazza meg a gazdaságfejlesztés célját, ezért ezen ITP cél aspektusából vizsgáljuk a többi ITP cél kapcsolatát. ITP1 – ITP2: A turisztikai értékek fejlesztése hosszú távon csak akkor válhat sikeressé, ha a fejlesztések mentén a gazdaság diverzifikációja is követi. A turisztikai célú fejlesztések és a diverzifikációs folyamatok egyik alappillére a helyi, decentralizált gazdaságfejlesztés. ITP1 – ITP3: a gazdaságfejlesztés mellett szükséges a fejlesztéssel érintett település funkció szerinti, térszerkezeti és környezetvédelmi fejlesztése. A két cél között erőteljes szinergia hatás várható, tekintettel arra, hogy az ITP3 cél megvalósítása érdekében lehetőség nyílik a városközpontok gazdasági, kereskedelmi és szolgáltatás funkcióinak bővítésére. Ezen fejlesztések kiegészítik és erősítik az ITP1 célnál megfogalmazott eredményeket. ITP1 – ITP4: Az ITP1 cél egyértelműen a gazdaságfejlesztésre és a foglalkoztatás bővítésre 18

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 fókuszál. A munkavállalásban aktív lakosság részéről az egészségügyi alapszolgáltatások iránti igény növekszik. A foglalkoztatás hatékonysága növelhető, ha települési szinten a lehető legtöbb egészségügyi alapszolgáltatás érhető el minél magasabb színvonalon. Így a munkavégzést terhelő tört időszakok csökkenhetnek. A szociális szolgáltatások fejlesztésével pedig azon személyek számára is megnyílik a munka világa, akik korábban otthoni betegápolásban vettek részt. Az ápolt szakszerű ellátásban részesülhet, míg az ápolását végző hozzátartozó egy magasabb jövedelmi szintet tud elérni a munkaerő piacon. ITP1 – ITP5: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése globális feladat. Az ITP1 cél eredményeként bővülni fog megye ipari termelése. A legmodernebb környezetkímélő technológiák alkalmazása mellett is növekedni fog a termelő szektor által kibocsátott üvegházhatású gázok mértéke. Ez a hatást ellensúlyozandó és a globális cél elérését erősítendő szükséges a lakosság részéről is az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését célzó intézkedéséket megtenni. A tömegközlekedés és a hivatásforgalmi kerékpárút fejlesztések az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett hozzájárulnak a munkaerő mobilitás növeléséhez is, hozzájárulva az ITP1 cél keretén megvalósított fejlesztések sikeréhez. ITP1 – ITP6: A leromlott városterületen élő aktív korú lakosság közül többen az életkörülmények hiányosságai, a mentális állapot, valamint az alapképzések hiánya miatt nem tudnak megjelenni a munkaerő piacon. Az ITP6 cél keretében ezen hiányosságokat kívánjuk kezelni, mérsékelni, ezáltal a gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítés eredményesebb lehet a város rehabilitációval érintett településeken. ITP1 – ITP7: A gazdaság fejlődése és a foglalkoztatás bővülése csak abban az esetben lehet sikeres, ha az eszközök mellett a humán erőforrás fejlesztésére is lehetőség nyílik. A foglalkoztatási paktum előnye és hatékonysága abban rejlik, hogy a területi alapon végrehajtott infrastrukturális fejlesztések által elvárt humán erőforrás fejlesztések illeszthetővé válnak, ezzel is erősítve a fejlesztések sikerességét. ITP1 – ITP8: A gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítés célja akkor valósítható meg sikeresen, ha a megvalósuló fejlesztések minden társadalmi réteget érintenek és annak eredményeiből mindenki részesül. Ezen hatás elérése érdekében szükséges, mind a projekttervezésben, mind a megvalósításban, mind pedig az üzemeltetésben a társadalmi együttműködések révén a lakosság minél szélesebb rétegének részvétele. Lakosság eredményes bevonása történhet a térségi és települési helyi identitást erősítő marketing akciók, valamint kulturális és környezeti örökség megőrzésére irányuló programok megvalósításával, a településfejlesztés kérdéseiben aktív civil szervezetek és személyek partnerségével.

19

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 3. ábra: A Bács-Kiskun Megyei ITP és az országos, illetve EU célok közötti kapcsolatrendszer

Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés

Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom

Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme

EU 2020

Bács-Kiskun Bács-Kiskun 2020 2020 ITP

Nemzeti fejlesztés 2030

Fenntartható növekedés

Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet

Intelligens növekedés

Inkluzív növekedés

KKV-k versenyképességének növelése, valamint a mezőgazdasági, halászati és vízgazdálkodási szektorok fejlesztése

Versenyképes, innovatív gazdaság Az innováció, technológiai fejlesztés és kutatás erősítése Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség-és sportgazdaság

Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése Oktatásba, készségfejlesztésbe és életen át tartó tanulásba való befektetés

Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás

Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása

Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I

Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása

Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom

Települési közszolgáltatások fejlesztése

A kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, használati sebesség, minőség emelése

Fenntartható szállítmányozás elősegítése és a kulcsinfrastruktúrában a szűk keresztmetszetek feloldása Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság irányába való elmozdulás támogatása

Jó állam: szolgáltató állam és biztonság Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés

Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és kockázat megelőzés és menedzsment elősegítése

Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme Leromlott városi területek rehabilitációja

Környezetvédelem és az erőforrások hatékony felhasználása

Az ország makroregionális szerepének erősítése

A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat

Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése

Szociális felzárkóztatás elősegítése és szegénység leküzdése

Vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése

Helyi identitás és kohézió erősítése

Foglalkoztatás elősegítése és a munkaerő mobilitás támogatása

Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése

Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása

Intézményi kapacitás és hatékony közadminisztráció elősegítése

20

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 Bács-Kiskun megye és Kecskemét Megyei Jogú Város ITP céljainak kapcsolódása Kecskemét Megyei Jogú Város ITP céljai: - A gazdasági környezet fejlesztése, foglalkoztatás bővítése és élhető-vonzó, népesség megtartó város kialakítása (ITPc1) - Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés (ITPc2) - A városi közszolgáltatások fejlesztése (ITPc3) - Leromlott városi területek rehabilitációja, együttműködő helyi társadalom kialakításának elősegítése (ITPc4) Bács-Kiskun Megye ITP céljai:

ITP1

ITP2

ITP3

ITP4

X

X

ITP5

ITP6

ITP7

X

X

ITP8

KMJV településfejlesztési céljai ITPc1 ITPc2

X X

X

ITPc3

X

ITPc4

X

X X

X

A fenti táblázatból kiderül, hogy Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programjában megfogalmazott célkitűzések valamilyen mértékben szinte mindenhol kapcsolódnak Kecskemét Megyei Jogú Város által leírt ITP célokhoz. Az alapvető cél a fejlesztési elképzelésekben azonos, a gazdaság fejlesztése, a versenyképesség növelése, ezen keresztül a foglalkoztatottság bővítése, a közszolgáltatások fejlesztése, egy élhető az emberek számára vonzó környezet kialakítása valamint a társadalmi kohézió erősítése. Integráltság a szomszédos megyék fejlesztési irányaival Bács-Kiskun megye földrajzi helyzetéből adódóan sokirányú kapcsolatrendszer jellemzi a szomszédos megyékkel (Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Fejér, Tolna és Baranya). A Bács-Kiskun megyei ITP célkitűzései a szomszédos megyék területfejlesztési programjainak számos célkitűzésével, prioritásával szoros kapcsolatban vannak. A megyehatáron átnyúló fejlesztések közül kiemelten fontos az integrált várostérségi és infrastrukturális fejlesztések a Homokhátságon és a Tisza mentén, a Duna menti megyékkel és az Európai Unió Dunastratégiájával összhangban, amely többek között a dunai hajózás újbóli felfejlesztését tartja egyik fő céljának összhangban a természeti és logisztikai potenciál kiaknázása, továbbá a határmenti megyékkel egyetértésben a határokon átívelő együttműködések erősítése a gazdaság és a közlekedés terén Magyarország-Horvátország valamint Magyarország-Szerbia közt. Jász-Nagykun-Szolnok megyével a kapcsolatot egyrészt a Szolnok-Kecskemét tengely által meghatározott fejlesztési övezet jelenti, mely Jász-Nagykun-Szolnok megye „Munkahelyteremtés és a munkába állás segítése” (JNSZM1) ITP cél, Bács-kiskun megye 21

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 esetében a „Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése” (ITP1) célok szolgálják. A másik fontos fejlesztési tengely a Tisza és a hozzá kötődő turisztikai fejlesztések. JászNagykun-Szolnok megye „Térségi turizmusfejlesztés” (JNSZM2), Bács-Kiskun megye „Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása” (ITP2) amihez kapcsolódik még Csongrád megye „Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a Homokhátságon és a Tisza térségben” (T2). A Homokhátság komplex fejlesztése nemcsak Csongrád megyében jelenik meg, hanem BácsKiskun megyében is, különösen az ITP1, ITP2 és ITP3 céloknál. Ehhez csatlakoznak Pest megye gazdaságfejlesztési céljai. Baranya, Tolna és Fejér megyékkel a Duna menti összehangolt gazdaság és közlekedésfejlesztés a legfontosabb közös nevező. Baranya megyében az „Elérhetőség és mobilitás javítása”, Tolna megyében a „Fenntartható gazdaságés turizmusfejlesztés, munkahelyteremtés”, Fejér megyében a „Helyi és térségi gazdaságfejlesztés” célokkal a legerősebb megyénk kapcsolódása. Tolna megyével a közlekedésfejlesztési szempontból a leendő paksi Duna híd és a felhordó úthálózat jelentheti a legfontosabb kapcsolatot, melyhez az ITP gazdagfejlesztési projektjei is szervesen illeszkednek. A táblázatban használt színkódok magyarázata: Erős kapcsolat

Közvetlen kapcsolat

Közvetett kapcsolat

Nincs kapcsolat

Bács-Kiskun megye ITP célja

Megyék ITP céljai (ITP1)

(ITP2)

(ITP3)

(ITP4)

(ITP5)

(ITP6)

(ITP7)

(ITP8)

Csongrád megye T.1. Szeged-Hódmezővásárhely-Makó-Arad-Temesvár-Szabadka városhálózati csomópont felépítése T.2. Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a Homokhátságon és a Tisza térségben T.3. Mezőváros térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása Tiszántúlon S.1. Az innovációs kapacitás és teljesítmény komplex megerősítése, a tudásrégió felépítése S.2. A teljes agrárvertikum együttműködésre, innovációra és alkalmazkodásra épülő megerősítése S.3. Az alternatív energiavertikum felépítése, a kiemelkedő országos pozíció alapjainak kiszélesítése S.4. A megye húzóágazatainak vertikális és horizontális együttműködésekre épülő megerősítése, kitörési pontokra építő helyi gazdaság- és vállalk.fejl.

22

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 Bács-Kiskun megye ITP célja

Megyék ITP céljai (ITP1)

(ITP2)

(ITP3)

(ITP4)

(ITP5)

(ITP6)

(ITP7)

(ITP8)

Jász-Nagykun-Szolnok megye JNSZM1 Munkahelyteremtés és a munkába állás segítése JNSZM2 Térségi turizmusfejlesztés JNSZM3 Élhető, vonzó települési környezet JNSZM4 Energiatudatos önkormányzatok JNSZM5 Egészséges, együttműködő helyi társadalom

Pest megye Vállalkozások növekedési potenciáljának erősödése Pest megyében Fenntartható multimodális mobilitás elősegítése Kisgyermeket nevelő szülők munkavállalási aktivitásának növelése A leromlott településrészeken élő hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja

Fejér megye Helyi és térségi gazdaságfejlesztés A települések élhetőségének és népességmegtartó képességének erősítése, a települési környezet fenntartható megújítása Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának elősegítése A helyi közszolgáltatások fejlesztése a térségi gazdaság és a népességmegtartó-képesség megerősítése érdekében A helyi társadalmi kohézió erősítése a leszakadó térségek megújítása és közösségi programok révén Térségi foglalkoztatás-ösztönző programok megvalósítása

Tolna megye Fenntartható gazdaság- és turizmusfejlesztés, munkahelyteremtés Közlekedésfejlesztés A környezeti fenntarthatóság elősegítése Egészségügyi, a szociális és az oktatási szolgáltatások (közszolgáltatások) színvonalának növelése Élhető települések Lakossági együttműködések, civil kezdeményezések elősegítése

Baranya megye Helyi gazdaságok fejlesztése Tartós növekedésre képes gazdaság megteremtése Piaci igényekre reagálni képes emberi erőforrás fejlesztés Társadalmi felzárkózás elősegítése Stratégiai erőforrások fenntartható használata Elérhetőség és mobilitás javítása Nagytérségi csomóponttá válás

23

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 Bács-Kiskun megye és a Vajdaság fejlesztési tervei közti kapcsolat Bács-Kiskun megye számára nagyon fontos a Vajdasággal való gazdasági és társadalmi kapcsolat. Ezért a két térség fejlesztési terveit folyamatosan egyeztettük. A magyar-szerb IPA II határon átnyúló együttműködési program prioritásaihoz való kapcsolódás a következők szerint alakul. A magyar-szerb IPA II határon átnyúló együttműködési program ITP kapcsolódás prioritása A környezet védelme és Az Bács-Kiskun Megyei ITP-nek egyik klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, legfontosabb eleme a megújuló energiával és kockázat megelőzés és menedzsment energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedéscsomag. Az ITP kiemelt célterülete a Homokhátság, mely a Vajdaságba is áthúzódik és így a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb térsége. A fenntartható közlekedés támogatása és A határtérség fejlesztésében a gazdasági célú a közinfrastruktúra fejlesztése alsóbb rendű utak fejlesztése, valamint a kerékpárút fejlesztések összehangolása megtörténik mindkét programban. A turizmus és a kulturális, természeti Az ITP turisztikai fejlesztéseinek fókuszában is a örökség erősítése kulturális, illetve természeti értékek vannak. Az üzleti környezet Bács-Kiskun megye határtérségének jelentős versenyképességének erősítése, kis- és része egyben hátrányos helyzetű terület, szabad középvállalkozások, kereskedelem és vállalkozási zóna. Az ITP külön pénzügyi keretet befektetések fejlesztése tartalmaz a térség fejlesztéseinek támogatásához.

24


4. Az ITP forrásallokációja Az ITP forrásallokációját a területfejlesztési tervezés során létrehozott járási és tematikus munkacsoportok segítségével végzett igényfelmérésre alapoztuk. Ezen igényfelmérések és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban tervezett intézkedések figyelembevételével terveztük a megyei támogatási kereteket. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program intézkedéseit a 4. ábra szemlélteti.

4. ábra: A TOP intézkedéseinek rendszere

A következő táblázatban az intézkedések és a prioritások közötti, saját igényeken alapuló, évek közötti bontásban szereplő forrásmegosztást láthatjuk.

25

ERFA

4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

ERFA

4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja

ESZA ESZA

5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása

5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés

ESZA

89,691

7,100

5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok


ERFA

4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése

ERFA

3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése

3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken

3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés

ERFA

61,769

4,890

ERFA

200,986

15,910

2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

TOP prioritások

ERFA

1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások

1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

TOP prioritások intézkedései 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

ERFA

147,785

ERFA

298,450

11,699

ERFA

23,626

Forrást biztosító Strukturális Alap megnevezése

TOP prioritások közötti forrásmegosztás (Mrd Ft)

A megye forráskeretének megoszlása TOP prioritások között (Mrd Ft)

1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése

Ellenőrzés

798,68

63,23

26

71,328


23,170 8,622 14,798

63,23

798,68

Ellenőrzés


66,271

1,171



17,089

0,683

27

5,246



21,510



147,785


1,834

125,710

61,642


1,353

75,276

51,126

5,959


TOP prioritások

TOP prioritások intézkedései

114,354

11,699


1,703

4,880


9,951

4,047



Az egyes TOP prioritásokon belüli intézkedések közötti forrásmegoszlás (Mrd Ft)

9,053

1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

5,646

A megye TOP forráskeretének megosztása prioritásonként és intézkedésenként a TOP belső arányok szerint (Mrd Ft)



Az egyes TOP prioritások közötti saját igényeken alapuló forrásmegoszlás (Mrd Ft) 23,611 11,699 15,848 5,057


4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok



3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése







TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére




7,011

Ellenőrzés

63,23

Az egyes TOP prioritásokon belül az intézkedések közötti saját igényeken alapuló forrásmegoszlás (Mrd Ft) 9,018 5,666 4,047 4,880 11,699 4,894 10,954 1,794 1,429 1,834 5,157 0,683 1,171 63,23

2015-ben meghirdetett források (Mrd Ft) 2,028 3,026 4,047 3,304 9,394 1,394 5,100 0,978 0,935 1,834 2,500 0,683 0,000 35,223

28







Ellenőrzés

2016-ban meghirdetésre kerülő források (Mrd Ft)

6,990

2,640

0,000

1,576

2,305

3,500

5,854

0,816

0,494

0,000

2,657

0,000

1,171

28,003

2017-ben meghirdetésre kerülő források (Mrd Ft)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

9,018 Ft

5,666 Ft

4,047 Ft

4,880 Ft

11,699 Ft

4,894 Ft

10,954 Ft

1,794 Ft

1,429 Ft

1,834 Ft

5,157 Ft

0,683 Ft

1,171 Ft

63,226

0,000 Ft

0,000 Ft

0,000 Ft

0,000 Ft

0,000 Ft

0,000 Ft

0,000 Ft

0,000 Ft

0,000 Ft

0,000 Ft

0,000 Ft

0,000 Ft

0,000 Ft

0

Ellenőrzés




TOP prioritások










29


A forrásallokációt befolyásolta, hogy az előzetes igényfelmérés szerint a települések többsége szeretne az energiahatékonyság terén fejleszteni, mert annak rövid távon is pozitív hatása van a települési feladatok működtetésére. Ezért prioritáson belül a 3.2. intézkedés keretének megnövelését javasoltuk közel 1 Mrd Ft-al a 3.1. keretének terhére. A forrásarányos keretek és az ITP-ben szereplő keretek eltérésének okait az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Intézkedések

Eltérés magyarázata Települési önkormányzatok üzleti környezet fejlesztési elképzelései nem 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése haladták meg a forrásarányos kalkulációt, ezért kértük a különbözet átcsoportosítását.


1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

Ezen intézkedés segíti a települési önkormányzatok turisztikai célú kerékpárhálózat fejlesztéseit. Megyei kerékpárhálózat komplex és átfogó fejlesztéséhez forrás átcsoportosítást kértünk.

-

-

-


Ezen intézkedés keretében megvalósítható fejlesztések kevesebb forrásból is megvalósíthatónak tűnnek, ezért kértük a forrás egy részének átcsoportosítását.

3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése

A települési önkormányzatok az önkormányzati feladatainak ellátása érdekében intézményeket üzemeltetnek. Az épületek energetikai korszerűsítése szinte azonnali hatással van az önkormányzatok költségvetésére, ezért ezen intézkedés 30

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 Intézkedések

Eltérés magyarázata kiemelt az önkormányzatok körében.


Az egészségügyi alapellátás önkormányzati feladatként jelentkezik. A népességmegtartás egyik kiemelt eleme az elérhető és magas színvonalú ellátás, ezért lehetőség szerint forrásátcsoportosítást kértünk.


A szociális alapszolgáltatások önkormányzati feladatként jelentkezik. A népességmegtartás egyik kiemelt eleme az elérhető és magas színvonalú szolgáltatás, ezért lehetőség szerint forrásátcsoportosítást kértünk.


-

5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok)

Tekintettel arra, hogy az üzleti környezet fejlesztésére alacsonyabb igény mutatkozott, mint amit az arányosított forrásallokáció előirányozott, indokolt volt ezen intézkedés forrásainak arányos csökkentése.

5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok

-


-

31


4.1. A megyei keret tematikus felosztása TOP intézkedés 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése

Megyei keret (Mrd Ft) 9,018 5,666 4,047 4,880 11,699 4,894 10,954


1,794


1,429


1,834


5,157 0,683


1,171

Mindösszesen

63,23

32

Bács Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0

5.. ábra: A megyei keretek felosztása a TOP és a megyei igények szerint

33

Bács-Kiskun Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0

6. ábra: Bács-Kiskun Kiskun megye TOP forrásainak saját igények szerinti megoszlása prioritásonként

4.2. A megyei TOP forráskeret felhasználási módok szerinti megosztása az egyes intézkedéseken belül Az „Útmutató a megyék integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához”(2.1. (2.1. verzió) című dokumentum szerint a megye a rendelkezésére álló támogatási keretet a következő négy forrás felhasználási mód segítségével juttathatja el a kedvezményezettekhez: •

a megye kiemelt fejlesztési célterületének kerete: kerete a megye területfejlesztési programjában az egyes ágazati fejlesztések esetében kijelölt /kijelölhetett kiemelten fontos fejlesztési célterületeket. Az ITP tervezésekor lehetőség lehetőség van az egyes intézkedésekre esőő forráskeretek egy részét egy (vagy több) ilyen fejlesztési (földrajzi) terület beavatkozásaira fordítani. Ilyen lehet egy vagy több nevesített turisztikai célterület. A célterületek természetesen eltérőek eltér ek lehetnek az intézkedések témáitól témáit függően.

•

a megye kiemelt fejlesztési céljaira fordított keret: keret a megye területfejlesztési programjában az egyes ágazati fejlesztések esetében kijelölt /kijelölhetett kiemelten fontos fejlesztési témákat is, amelyek nem köthetők köthet k egy adott földrajzi területhez, terü hanem horizontálisan a megye különféle pontjain nyernek jelentőséget jelent jelentő a megyére jellemző módon. A megyének tehát az ITP tervezésekor lehetőség lehet lehető van az egyes 34

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 intézkedésekre eső forráskeretek egy részét egy (vagy több) ilyen fejlesztési célra /tematikára fordítani. •

kiemelt kedvezményezetti csoportra vonatkozó keret: az adott intézkedés/konstrukció esetében támogatásra jogosult helyi szereplők közül a megye előnyben részesíthet bizonyos helyi szereplői csoportokat egy bizonyos keretösszeg erejéig. Ez lehet egy vagy több pontosan definiálható kedvezményezetti csoport.

•

megyei önkormányzat saját projektjei: ebbe a felhasználási módba sorolhatók azok a megyei önkormányzat által megvalósítani tervezett fejlesztések, amelyek már az ITP tervezés / felülvizsgálat szakaszában pontosan láthatóak, fejlesztési elképzelés szinten értelmezhetőek és előkészítettségük előrehaladott. Ide tartoznak az önkormányzat, hivatala és saját tulajdonában álló szervezeti által kezdeményezett, akár konzorciumi formában megvalósuló fejlesztések, ahol konzorciumvezetőként vesz részt.

•

egyéb, megyei szereplők által felhasználható keret: Minden más, az adott intézkedés/konstrukció esetében támogatásra jogosult helyi szereplő által igényelhető keretösszeg. Ez a forrás felhasználási mód mindenképpen megjelenik az egyes intézkedéseken belül, hiszen az intézkedések forrásai alapvetően minden jogosult szereplő számára nyitva állnak és még az is előfordulhat, hogy csak ez a felhasználási mód kapcsolódik egy adott intézkedéshez.

Az utolsó, hagyományos pályáztatási módszer működtetése kötelező. Bács-Kiskun megye esetében két kiemelt fejlesztési célterület javasolt, melyek a megye területfejlesztési programjában is megtalálhatók. Az egyik a Homokhátság, a másik a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti szabad vállalkozói zónába tartozó települések.

1. térkép: A Homokhátság területe

35

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 Homokhátság Bács-Kiskun megyei települései: Felsőlajos, Lajosmizse, Kunadacs, Kunbaracs, Ladánybene, Kerekegyháza, Szentkirály, Nyárlőrinc, Lakitelek, Fülöpháza, Ballószög, Helvécia, Izsák, Ágasegyháza, Orgovány, Jakabszállás, Fülöpjakab, Kunszállás, Csengőd, Tabdi, Páhi, Kaskantyú, Bócsa, Bugacpusztaháza, Bugac, Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert, Pirtó, Tázlár, Szank, Móricgát, Jászszentlászló, Imrehegy, Kéleshalom, Kiskunhalas, Kunfehértó, Harkakötöny, Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos, Kisszállás, Balotaszállás, Zsana, Kelebia, Szabadszállás, Fülöpszállás, Tiszakécske, Városföld, Tiszaalpár, Kiskunfélegyháza, Petőfiszállás, Pálmonostora, Császártöltés, Hajós, Nemesnádudvar, Érsekhalma, Sükösd, Érsekcsanád, Csávoly, Rém, Borota, Jánoshalma, Mélykút, Tompa, Bácsszőlős, Csikéria, Kunbaja, Madaras, Kunpeszér. A szabad vállalkozási zónák Bács-Kiskun megyei települései: Apostag, Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsszőlős, Borota, Csikéria, Csólyospálos, Dunaegyháza, Dunavecse, Jánoshalma, Jászszentlászló, Katymár, Kéleshalom, Kiskunmajsa, Kömpöc, Kunadacs, Kunbaja, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Madaras, Mátételke, Mélykút, Móricgát, Szabadszállás, Szalkszentmárton, Szank, Tass, Tataháza, Rém

2. térkép: A szabad vállalkozói zónák területe

A két földrajzi célterületre összesen 5 milliárd Ft támogatási keretet tervez a megye az általánosan, minden településről pályázható támogatásokon felül, és amelyet a két földrajzi 36

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 területen belül nem kíván tovább megosztani. A földrajzi célterületeken az elsődleges cél a gazdaságfejlesztés kiemelt segítése, így a javasolt külön keretek a gazdaságfejlesztéssel összefüggő intézkedéseknél jelennek meg. Az ITP 4 milliárd Ft ERFA (1.1. intézkedés 1 Mrd Ft, 1.2. intézkedés 1,5 Mrd Ft, 1.3. intézkedés 1,5 Mrd Ft), valamint 1 milliárd Ft ESZA típusú támogatást (5.1. foglalkoztatási együttműködés) irányzott elő erre a célra. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat (illetve szervezetei) három intézkedés keretében saját projektet kíván megvalósítani. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat az 5.1. intézkedés (foglalkoztatási együttműködés) keretében 2,5 milliárd forint összegben nyújtott be támogatási kérelmet. Az Európai Unióban már évtizedek óta legjobb gyakorlatként számon tartott területi foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési megállapodások (paktumok) a lehető leghatékonyabb eredményeket biztosító, helyi szinten létrejött többszereplős együttműködések. Ezek elsődleges célja az adott térség gazdaságának fellendítése, foglalkoztatási szintjének növelése és a lakosság életszínvonalának növelése. Magyarországon a foglalkoztatás-gazdaságfejlesztési kezdeményezések létrehozása megteremtette azt a platformot, amelyen a gazdasági élet helyi, a térségi viszonyokat legjobban ismerő szereplői, az állam, az önkormányzat, a vállalkozások, valamint a civil szféra képviselői egyeztethetik, összhangba hozhatják stratégiai céljaikat, ezáltal közös mederbe terelhetik és multiplikálhatják erőfeszítéseiket a gazdaság és a munkaerő-piac fellendítése érdekében. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat – mint az ország legnagyobb megyéjének terület- és településfejlesztési irányítója és szervezője – a térség 118 települési önkormányzatának aktív közreműködésével fogalmazta meg Integrált Területi Programját (ITP). A Program tartalmazza azokat, a megye szempontjából releváns beavatkozási területeket és intézkedéseket mely, a megye gazdaságának élénkítéséhez, a foglalkoztatási szint növeléséhez, a hátrányos helyzetű települések népességének megtartásához, a vállalkozásbarát környezet kialakításához és fenntartásához, az életminőség és a társadalmi összetartozás erősítéséhez szükséges. A TOP-5.1.1 felhívás konzorciumi formában lehetővé teszi, hogy a megyei foglalkoztatási- és gazdaságfejlesztési stratégia mentén képzési és foglalkoztatási programjainkat megvalósíthassuk. A projekt feladatai közé azok a tevékenység kerülnek, melyek munkaerő-piacunk bővítéséhez, célcsoportjaink képzéséhez, elhelyezkedéséhez és a szereplők együttműködésének erősítéséhez szükségesek. A 3.2. intézkedés (Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése) keretében energetikai korszerűsítésre és SEAP, valamint SECAP elkészítésére pályázik összesen 108 millió forint értékben. A támogatásból a BácsKiskun Megyei Önkormányzat egyrészt a tulajdonában lévő 575 m2-es ingatlan közigazgatási funkciót szolgáló hivatali intézmény energetikai korszerűsítését kívánja megvalósítani. (A TOP-3.2.1-15 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése konstrukció keretében került benyújtásra a Bajai Nemzetiségi Központ épületének energetikai felújítását célzó pályázat.) A tervezett fejlesztés magába foglalja a Nemzetiségi Központ épületének homlokzati és födémszigetelését, a külső nyílászárók cseréjét, az épület teljes akadálymentesítését, és a jelenlegi elavult fűtési rendszer korszerűsítését. Az épület utca felőli homlokzata (keleti oldal) helyi védettség alá esik, ezért a helyi szabályozási terv alapján került kidolgozásra a felújítás módszere; fa nyílászárók kerülnek beépítésre, valamint az utcai (keleti) homlokzaton hőszigetelés helyett 3 rétegű speciális hőszigetelő festés lett tervezve. A beruházás tervezett összköltsége: bruttó 68 millió Ft. 37

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 A 3.2. intézkedés keretében megvalósítandó másik projekt során a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, Kunadacs Község Önkormányzata, Szentkirály Községi Önkormányzat és Bátya Község Önkormányzata települési SEAP-ok és megyei SECAP elkészítését tervezi. A dokumentumok elkészítése során felmérésre kerülnek a települési energiahatékonysági lehetőségek és a megújuló energia potenciál. A felmérés alapot szolgáltat a jövőbeni energetikai beruházásoknak és megkönnyíti az önkormányzati döntéseket, emellett hozzájárul a szén-dioxid kibocsátás csökkentési célok eléréséhez. A kidolgozásra kerülő SEAP/SECAP által a projektben résztvevők számára lehetővé válik, hogy részletesen feltérképezzék saját intézményeik, tömegközlekedésük, a településen működő vállalkozások, illetve a lakosság energia gazdálkodását és a különböző energia megtakarítási lehetőségeket. A dokumentumok segítik azon energetikai projekteket előkészítését és megvalósítását, melyek a fenntarthatóságot, a racionális energiagazdálkodást szolgálják. Stratégiák mellett meghatározásra kerülnek a kritikus beavatkozási pontok, és feltárásra kerülnek az újszerű megoldások a jó gyakorlatok figyelembe vételével. A projekt tervezett összköltsége: bruttó 40 millió Ft. A 1.2 intézkedésben (Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés) 200 millió forint összegben a térség turisztikai termékcsomagjainak kialakítására készül támogatási kérelem. A turizmus fejlesztése kiemelt szerepet játszik Bács-Kiskun megye fejlesztési prioritásai és céljai között. Alapvető cél a megye turisztikai versenyképességének és vonzerejének növelése. A megye, adottságait kihasználva képes lehet a megyei, térségi turisztikai értékek tudatos megjelenítésére, komplex turisztikai programok kialakítására és egyedi turisztikai termékek létrehozására a turisztikai marketing adta lehetőségek és eszközök maximális kihasználásával, ezért a turizmusirányításban betöltött szerepe kiemelkedően fontos. A Bács-Kiskun megyei turisztikai projekt megvalósítása elősegítheti a megyében rejlő turisztikai potenciál erősítését. Létre kell hozni Bács-Kiskun megye turisztikai vonzerőleltáradatbázisát, melynek folyamatos frissítéséről gondoskodni kell. A megye turisztikai honlapjának felhasználó barát fejlesztése, a turisztikai célközönség számára fontos, naprakész információkkal való feltöltése a professzionális turizmusfogadás alapfeltétele. A megye egész területét lehatároló innovatív informatikai alkalmazások, élményelemeket jelentő technikai fejlesztések, applikációk, interaktív játékok bevezetése kiugrási lehetőséget jelenthet más desztinációkkal szemben. Turisztikai kereslet-kínálat elemzést, piackutatást kell végezni, hogy Bács-Kiskun megye megfelelően tudja magát definiálni, majd pozíciónálni a turizmus piacán. A turisztikai piacon való megjelenéshez szükséges a turisztikai logó, az egyedi arculat és a szlogen, hívószó megtervezése. A hosszútávú, fenntartható, versenyképes turizmus megteremtéséhez elengedhetetlen a megye turisztikai szereplőinek egymáshoz való közelebb hozása, a belső kommunikáció megteremtése, turisztikai célú együttműködések létrehozása, melyet elsősorban workshop-ok, műhelymunkák, rendezvények, konferenciák, study-tour-ok szervezésével sikerülhet előmozdítani. A turisztikai együttműködések kiszélesítése történhet különböző programok, látnivalók, kikapcsolódási lehetőségek összekapcsolásával, csomagokba foglalásával és kiajánlásával. A termékcsomagok a kulturális és örökségi helyszínek, a rendezvények, az ökoturisztikai valamint az aktív turizmushoz (kerékpáros, természetes fürdőhelyek, viziturizmus, horgászturizmus) kapcsolódóan jönnek létre. A megyén belüli turisztikai helyszíneket 38

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 összekötő, egy tematikára épülő turisztikai élményutak kerülnek kialakításra és fejlesztésre. A tematikus utak egyes helyszínein található vonzerőkhöz kapcsolódóan a szükséges infrastrukturális fejlesztések is megvalósulnak, a turistafogadás feltételeinek megfelelő minőségben való rendelkezésre állása kialakításra kerül. A tematikus útvonalak bemutatására táblarendszerek kerülnek kihelyezésre, kiadványok, könyvek, applikációk segítik a turisták útbaigazítását az adott területen. A megyére jellemző vonzerők, szolgáltatások, rendezvények vizsgálata, értékelése alapján, néhány sajátos turisztikai termék kifejlesztése, a megfelelő partnerek bevonásával „vezető termék” létrehozása lenne a cél. A keresleti trendeket figyelembe véve egyedi, innovatív termékfejlesztés, ezek intenzív promóciós tevékenységgel, infokommunikációs eszközökkel hazai, majd a nemzetközi piacra történő bevezetése szükséges. A keresleti trendeknek megfelelő unikális, táji (természeti, kultur) értékre épülő turisztikai termékek kialakítása valósul meg. A megyei termékmárkázás, a megyéhez köthető turisztikai vonzerők, szolgáltatások, rendezvények megjelölése, megkülönböztetése, megye védjegy kialakítása biztosítja a sikeres piacra jutást. Bács-Kiskun megyében kiemelt fejlesztési célokra vonatkozó keretek nem kerülnek meghatározásra a megyei ITP-ben. A források zömét pályázati rendszer keretében tervezzük a kedvezményezetteknek odaítélni. Kiemelt kedvezményezettként pedig kizárólag a BácsKiskun Megyei Önkormányzat jelenik meg a fent említett TOP-5.1.1 felhívás kapcsán, mint konzorciumvezető szervezet.

4.2.1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére


1.4. A foglalkoztatás 1.3. A segítése és az 1.2. gazdaságfejlesz életminőség 1.1. Helyi Társadalmi és tést és a javítása gazdasági környezeti munkaerő családbarát, infrastrukt szempontból mobilitás munkába úra fenntartható ösztönzését állást segítő fejlesztése turizmusfejles szolgáló intézmények, ztés közlekedésfejle közszolgáltat sztés ások fejlesztésével

Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (Mrd Ft)

9,018

5,666

4,047

4,880

Forrásker Megyei et Önkormányza felhasznál t saját projekt ási módok

0,000

0,200

0,000

0,000

39



1.4. A foglalkoztatás 1.3. A segítése és az 1.2. gazdaságfejlesz életminőség 1.1. Helyi Társadalmi és tést és a javítása gazdasági környezeti munkaerő családbarát, infrastrukt szempontból mobilitás munkába úra fenntartható ösztönzését állást segítő fejlesztése turizmusfejles szolgáló intézmények, ztés közlekedésfejle közszolgáltat sztés ások fejlesztésével

Földrajzi célterület

1,000

1,500

1,500

0,000

Fejlesztési cél

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

8,018

3,966

2,547

4,880

Kedvezménye zetti csoport Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető

1. táblázat: „Térségi Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére elősegítésére” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft)

7. ábra: „Térségi Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére” el prioritás intézkedéseinek

40

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%)

Forráskeret felhasználási módok közül földrajzi célterületként a Homokhátság és a szabad vállalkozási zóna területek kerültek kiemelésre. Bács-Kiskun megyében a tanyás térség általánosan jellemző, azonban a Homokhátság területén a tanyák sokkal intenzívebben vannak jelen. A Homokhátságon zajló gazdasági folyamatok átalakulásából látható, hogy az éghajlatváltozás miatt a magas kertészeti kultúrával rendelkező térségek az ipar és mezőgazdasági termékfeldolgozás irányában mozdult. A Homokhátság földrajzi kiemelésével ezen folyamatokat, valamint a magasabb hozzáadott értéket képviselő feldolgozást célzó beruházásokat kívánjuk támogatni. A munkahelyteremtés a foglalkoztatás bővítés mellett egyben a terület elnéptelenedéséhez vezető elvándorlás csökkentésének is eszköze. A Homokhátság gazdaságának diverzifikációjában a táji és környezeti örökség hasznosítása fontos szerepet kap. A hasznosítás elsődlegesen a turisztikai célú fejlesztéseken keresztül valósulhat meg. A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés szerint a Kormány a leghátrányosabb helyzetű térségekben található településeket szabad vállalkozási zónává nyilvánítja, valamint a (3) bekezdés szerint a terület- és gazdaságfejlesztési, valamint foglalkoztatáspolitikai szempontok alapján további településeket nyilváníthat szabad vállalkozási zónává. A kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV.23.) Korm. rendelet 1. § e) pontja alapján a települések társadalmi-gazdasági szempontok alapján is kedvezményezetté válhatnak. Fentiek alapján látható, hogy a szabad vállalkozási zóna és a kedvezményezett település rangsorolásánál jelentős súlyt kap a gazdaság fejlettségének és tömegének hiánya. Tekintettel a TOP gazdaságfejlesztési célú elsődleges prioritására a szabad vállalkozási zónák gazdaságfejlesztésének növelése érdekében jelöltük meg földrajzi célterületként. Bács-Kiskun megyében a szabad vállalkozói zóna címet viselő települések a megye déli területén, a határ mentén helyezkednek el. A megyei operatív program korábbi adatgyűjtésénél a határ menti települések részéről jelentős turisztikai fejlesztések fogalmazódtak meg. A turizmus fejlesztése szintén hozzájárulhat a szabad vállalkozási zónában lévő települések gazdaságának pozitív irányban történő elmozdításához. A 1.2 intézkedésben (Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés) 200 millió forint összegben a térség turisztikai termékcsomagjainak kialakítására a BácsKiskun Megyei Önkormányzat saját pályázatot tervez benyújtani. A projekt célja a megyei turizmus koordinált fejlesztése, a turisztikai attrakciók és szolgáltatások termékcsomagjainak létrehozása, a térség turisztikai arculatának kialakítása. A turizmus fejlesztése kiemelt szerepet játszik Bács-Kiskun megye fejlesztési prioritásai és céljai között. Alapvető cél a megye turisztikai versenyképességének és vonzerejének növelése. A megye, adottságait kihasználva képes lehet a megyei, térségi turisztikai értékek tudatos megjelenítésére, komplex turisztikai programok kialakítására és egyedi turisztikai termékek létrehozására a turisztikai 41

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 marketing adta lehetőségek és eszközök maximális turizmusirányításban betöltött szerepe kiemelkedően fontos.

kihasználásával,

ezért

a

A Bács-Kiskun megyei turisztikai projekt megvalósítása elősegítheti a megyében rejlő turisztikai potenciál erősítését. Létre kell hozni Bács-Kiskun megye turisztikai vonzerőleltáradatbázisát, melynek folyamatos frissítéséről gondoskodni kell. A megye turisztikai honlapjának felhasználó barát fejlesztése, a turisztikai célközönség számára fontos, naprakész információkkal való feltöltése a professzionális turizmusfogadás alapfeltétele. A megye egész területét lehatároló innovatív informatikai alkalmazások, élményelemeket jelentő technikai fejlesztések, applikációk, interaktív játékok bevezetése kiugrási lehetőséget jelenthet más desztinációkkal szemben. Turisztikai kereslet-kínálat elemzést, piackutatást kell végezni, hogy Bács-Kiskun megye megfelelően tudja magát definiálni, majd pozíciónálni a turizmus piacán. A turisztikai piacon való megjelenéshez szükséges a turisztikai logó, az egyedi arculat és a szlogen, hívószó megtervezése. A hosszútávú, fenntartható, versenyképes turizmus megteremtéséhez elengedhetetlen a megye turisztikai szereplőinek egymáshoz való közelebb hozása, a belső kommunikáció megteremtése, turisztikai célú együttműködések létrehozása, melyet elsősorban workshop-ok, műhelymunkák, rendezvények, konferenciák, study-tour-ok szervezésével sikerülhet előmozdítani. A turisztikai együttműködések kiszélesítése történhet különböző programok, látnivalók, kikapcsolódási lehetőségek összekapcsolásával, csomagokba foglalásával és kiajánlásával. A termékcsomagok a kulturális és örökségi helyszínek, a rendezvények, az ökoturisztikai valamint az aktív turizmushoz (kerékpáros, természetes fürdőhelyek, viziturizmus, horgászturizmus) kapcsolódóan jönnek létre. A megyén belüli turisztikai helyszíneket összekötő, egy tematikára épülő turisztikai élményutak kerülnek kialakításra és fejlesztésre. A tematikus utak egyes helyszínein található vonzerőkhöz kapcsolódóan a szükséges infrastrukturális fejlesztések is megvalósulnak, a turistafogadás feltételeinek megfelelő minőségben való rendelkezésre állása kialakításra kerül. A tematikus útvonalak bemutatására táblarendszerek kerülnek kihelyezésre, kiadványok, könyvek, applikációk segítik a turisták útbaigazítását az adott területen. A megyére jellemző vonzerők, szolgáltatások, rendezvények vizsgálata, értékelése alapján, néhány sajátos turisztikai termék kifejlesztése, a megfelelő partnerek bevonásával „vezető termék” létrehozása lenne a cél. A keresleti trendeket figyelembe véve egyedi, innovatív termékfejlesztés, ezek intenzív promóciós tevékenységgel, infokommunikációs eszközökkel hazai, majd a nemzetközi piacra történő bevezetése szükséges. A keresleti trendeknek megfelelő unikális, táji (természeti, kultur) értékre épülő turisztikai termékek kialakítása valósul meg. A megyei termékmárkázás, a megyéhez köthető turisztikai vonzerők, szolgáltatások, rendezvények megjelölése, megkülönböztetése, megye védjegy kialakítása biztosítja a sikeres piacra jutást.

4.2.2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés A forráskeret felhasználási módok közül a klasszikus pályázatási rendszert választotta a megye, mert a tervezési fázisban nem merültek fel olyan körülmények, mely során bármely potenciális pályázó vagy pályázati területet ki kellett volna emelni. Hasonlóan a fejlesztési célok szűkítése sem volt indokolt. 42


2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejle településfejlesztés

2.1. Gazdaságélénkítő Gazdaságélénkít és népességmegtartó településfejlesztés


11,699

Forráskeret felhasználási módok

Megyei Önkormányzat saját projekt

0,000


0,000

Fejlesztési cél

0,000

Kedvezményezetti csoport

0,000

Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető igényelhet

11,699

2. táblázat: „Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft)

8. ábra: „Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%)

43


4.2.3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken A prioritáson belüli intézkedésekre a megyében nagy érdeklődés mutatkozott a területfejlesztési tervezés során, kiemelkedően az energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedésekre. Ezért földrajzi korlátozásokat nem szerettünk volna bevezetni a forráselosztásnál. A TOP határozottan kimondja, hogy milyen tulajdonviszonyok között lehet igénybe venni majd a támogatást, ez egyben megfelelően fókuszálja a potenciális kedvezményezett kört is. A Bács-Kiskun Megyei ITP forrásallokációjának tervezésekor elsődleges szempont volt, hogy azokat a területeket emeljük ki, melyek felzárkóztatása pótlólagos forrást igényel. Így esett a választás több prioritásnál is a szabad vállalkozói zónákra, illetve a Homokhátságra. Jelen prioritás esetében azonban ennek a kiemelésnek nincs létjogosultsága, hiszen az üvegház hatású gázok kibocsátásában elért csökkenés nem lokális szinten fejti ki hatását, globális szinten tesz hozzá a klímaváltozás elleni küzdelemhez.





4,894

10,954


0,000

0,108


0,000

0,000

Fejlesztési cél

0,000

0,000

0,000

0,000

4,894

10,846


Kedvezményezetti csoport Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető

3. táblázat: „Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft)

44


A másik két kiemelt forrás-felhasználási mód ellen szóló érv, hogy a 3. prioritás esetében a forrásfelhasználás hatékonysága, vagyis a minél nagyobb CO2-kibocsátás csökkenés elérése a rendelkezésre álló forrásokból csak a megfontolt projektszintű tervezéssel, az egyedi projektek gondos előkészítésével, összehangolásával, az egymásra hatások maximális figyelembevételével biztosítható, kedvezményezettől és fejlesztési céltól függetlenül. A 3.2. intézkedés (Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése) keretében energetikai korszerűsítésre és SEAP, valamint SECAP elkészítésére pályázik összesen 108 millió forint értékben. A támogatásból a BácsKiskun Megyei Önkormányzat egyrészt a tulajdonában lévő 575 m2-es ingatlan közigazgatási funkciót szolgáló hivatali intézmény energetikai korszerűsítését kívánja megvalósítani. (A TOP-3.2.1-15 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése konstrukció keretében került benyújtásra a Bajai Nemzetiségi Központ épületének energetikai felújítását célzó pályázat.) A tervezett fejlesztés magába foglalja a Nemzetiségi Központ épületének homlokzati és födémszigetelését, a külső nyílászárók cseréjét, az épület teljes akadálymentesítését, és a jelenlegi elavult fűtési rendszer korszerűsítését. Az épület utca felőli homlokzata (keleti oldal) helyi védettség alá esik, ezért a helyi szabályozási terv alapján került kidolgozásra a felújítás módszere; fa nyílászárók kerülnek beépítésre, valamint az utcai (keleti) homlokzaton hőszigetelés helyett 3 rétegű speciális hőszigetelő festés lett tervezve. A beruházás tervezett összköltsége: bruttó 68 millió Ft. A 3.2. intézkedés keretében megvalósítandó másik projekt során a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, Kunadacs Község Önkormányzata, Szentkirály Községi Önkormányzat és Bátya Község Önkormányzata települési SEAP-ok és megyei SECAP elkészítését tervezi. A dokumentumok elkészítése során felmérésre kerülnek a települési energiahatékonysági lehetőségek és a megújuló energia potenciál. A felmérés alapot szolgáltat a jövőbeni energetikai beruházásoknak és megkönnyíti az önkormányzati döntéseket, emellett hozzájárul a szén-dioxid kibocsátás csökkentési célok eléréséhez. A kidolgozásra kerülő SEAP/SECAP által a projektben résztvevők számára lehetővé válik, hogy részletesen feltérképezzék saját intézményeik, tömegközlekedésük, a településen működő vállalkozások, illetve a lakosság energia gazdálkodását és a különböző energia megtakarítási lehetőségeket. A dokumentumok segítik azon energetikai projekteket előkészítését és megvalósítását, melyek a fenntarthatóságot, a racionális energiagazdálkodást szolgálják. Stratégiák mellett meghatározásra kerülnek a kritikus beavatkozási pontok, és feltárásra kerülnek az újszerű megoldások a jó gyakorlatok figyelembe vételével. A projekt tervezett összköltsége: bruttó 40 millió Ft.

45


9. ábra: „Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%)

együttm 4.2.4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztését Bács-Kiskun Bács Kiskun megye nagyon sok településén igényként fogalmazták meg. Ezek olyan önkormányzati feladatok, melyek nem köthetők köthet földrajzi területhez. A TOP a fejlesztési célokat jól lehatárolja, így azok szűkítését szű nem tartjuk indokoltnak. A minden kedvezményezett számára elérhető elérhet pályázati rendszer az rugalmas forrás felhasználási mód, mely biztosíthatja a hatékony fejlesztéseket. A közösségi szolgáltatásokat illetően ően a megyén belül nincs korreláció a hátrányos hátrányos helyzetű helyzet térség, illetve település kategória valamint a szolgáltatás ellátottság között. A szolgáltatások iránti fejlesztési igény a megyében szórtan jelenik, az érintett települések külön földrajzi területként nem kategorizálhatók, rizálhatók, földrajzi célterületként célte nem különíthetők el.

A leromlott városi területek rehabilitációjánál az akcióterület lehatárolása és a leendő leend pályázatban végezhetőő tevékenységek fogják a potenciális kedvezményezettek szűkítést automatikusan elvégezni.

46

Bács-Kiskun Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 4. A helyi közösségi szolgáltatások lgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés űködés erősítése Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (Mrd Ft)


4.1. Egészségügyi 4.2. A szociális alapellátás alapszolgáltatások infrastrukturális infrastruktúrájának fejlesztése bővítése, vítése, fejlesztése


1,794

1,429

1,834


0,000

0,000

0,000


0,000

0,000

0,000

Fejlesztési cél

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

1,794

1,429

1,834

Kedvezményezetti csoport Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető

4. táblázat: „A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés együttműködés erősítése” er prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása

10. ábra: „A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés együttműködés erősítése” erő prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása

47

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 4.2.5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés


5.1. Foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok)




5,157

0,683

1,171

0

0,000

0,000

1,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

2,500

0,000

0,000

1,657

0,683

1,171

Megyei Önkormányzat saját projekt Földrajzi célterület Forráskeret Fejlesztési cél felhasználási módok Kedvezményezetti csoport Minden, megyén belüli jogosult számára igényelhető

5. táblázat: „Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft)

48


Forráskeret felhasználási módok megoszlásának bemutatása (Mrd Ft 6,000 Minden, megyén belüli jogosult számára igényelhető

5,000 4,000


3,000 2,000

Fejlesztési cél

1,000


0,000 5.1. Foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok)



11. ábra: „Megyei és helyi emberi erőforrás erő fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés ösztönzés és társadalmi együttműködés” együttm prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%)

A 4.2.1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére el elő című fejezetben feltártuk, a Homokhátság és szabad vállalkozási zónák gazdaságfejlesztését célzó fejlesztési prioritást a forráskeret felhasználásának tekintetében miért kívánjuk földrajzi célterületként kiemelni. A gazdaság fejlesztése azonban nem merülhet merülh ki a hiányzó infrastrukturális elemek létrehozásában, vagy a meglévő meglév eszközök fejlesztésében. A gazdaság fellendüléséhez és a gazdaság fejlesztésének sikeréhez szükséges a humán erőforrás er fejlesztése is, ezért tartjuk szükségesnek, hogy a gazdaságfejlesztés gazdaságfejlesztés tekintetében kiemelt földrajzi célterületek az 5.1. Foglalkoztatás-növelést Foglalkoztatás növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések ködések (paktumok) intézkedés mentén is kiemelést nyerjenek. A földrajzi célterületek tekintetében a gazdaságfejlesztésre egyedi egyedi stratégiát kell alkalmazni, mely stratégia kidolgozását a megyei szintű szint együttműködés ködés keretében tervezzük megvalósítani. A Bács-Kiskun Kiskun Megyei Önkormányzat az 5.1. intézkedés (foglalkoztatási együttműködés) ködés) keretében 2,5 milliárd forint összegben nyújtott be támogatási kérelmet a megye gazdasági és foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében. A Bács-Kiskun Bács Megyei Önkormányzat az 5.1. intézkedés (foglalkoztatási együttműködés) együttm ködés) keretében 2,5 milliárd forint összegben nyújtott be támogatási kérelmet. Azz Európai Unióban már évtizedek óta legjobb gyakorlatként számon tartott területi foglalkoztatási--gazdaságfejlesztési megállapodások (paktumok) a lehető lehet leghatékonyabb eredményeket biztosító, helyi szinten létrejött többszereplős ős együttműködések. együttmű Ezek elsődleges dleges célja az adott térség gazdaságának fellendítése, foglalkoztatási szintjének növelése és a lakosság életszínvonalának növelése. Magyarországon a foglalkoztatás-gazdaságfejlesztési foglalkoztatás gazdaságfejlesztési kezdeményezések létrehozása megteremtette azt a platformot, amelyen amelyen a gazdasági élet helyi, a térségi viszonyokat legjobban ismerő szereplői, ői, i, az állam, az önkormányzat, a vállalkozások, valamint a civil szféra képviselőii egyeztethetik, összhangba hozhatják stratégiai céljaikat, ezáltal közös mederbe terelhetik és multiplikálhatják multipl erőfeszítéseiket feszítéseiket a gazdaság és a munkaerő-piac munkaer fellendítése érdekében. A Bács-Kiskun Bács Megyei Önkormányzat – mint az ország legnagyobb 49

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 megyéjének terület- és településfejlesztési irányítója és szervezője – a térség 118 települési önkormányzatának aktív közreműködésével fogalmazta meg Integrált Területi Programját (ITP). A Program tartalmazza azokat, a megye szempontjából releváns beavatkozási területeket és intézkedéseket mely, a megye gazdaságának élénkítéséhez, a foglalkoztatási szint növeléséhez, a hátrányos helyzetű települések népességének megtartásához, a vállalkozásbarát környezet kialakításához és fenntartásához, az életminőség és a társadalmi összetartozás erősítéséhez szükséges. A TOP-5.1.1 felhívás konzorciumi formában lehetővé teszi, hogy a megyei foglalkoztatási- és gazdaságfejlesztési stratégia mentén képzési és foglalkoztatási programjainkat megvalósíthassuk. A projekt feladatai közé azok a tevékenység kerülnek, melyek munkaerő-piacunk bővítéséhez, célcsoportjaink képzéséhez, elhelyezkedéséhez és a szereplők együttműködésének erősítéséhez szükségesek.

50


5. Az ITP indikátorvállalásai 5.1. A megye indikátorvállalásai TOP prioritás

TOP Kimeneti indikátor neve Mértékegysége Célértéke (2018)

Forrásarányos célérték (2018)

A megye által vállalt célérték (2018)

TOP Célértéke (2023)

A megye Forrásarányos által vállalt célérték (2023) célérték (2023)

A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe

ha

275

21,69

22,00

1373

108,28

108,28

A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza

km

68

5,39

6,00

340

26,92

27,00

Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma

db

2500

198

198

12500

990

990


Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek

m2

279000

22086,29

22500,00

1395000

110431,41

110432,00


Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza

km

240

15,61

19,00

686

44,60

44,60

Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése

tonna CO2 egyenérték

37631,877

3279,14

3279,24

376318,77

32791,32

32792,00


51


TOP prioritás


5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés

TOP Kimeneti indikátor neve Mértékegysége Célértéke (2018) Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskolaegészségügyi ellátás) száma Helyreállított lakóegységek városi területeken




A megye Forrásarányos által vállalt célérték (2023) célérték (2023)

db

185

16

29

925

78

78

lakóegység

232

19

20

1160

92

92

A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma

fő

8580

668

708

42900

3339

3339

Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma

fő

26600

2105

2105

133000

10525

10525

52


5.2. Az indikátorvállalások indoklása Az indikátorvállalásokat a járási területfejlesztési munkacsoportok segítségével elvégzett igényfelmérésre alapoztuk. Ezt a felmérést a területfejlesztési programozás során készítettük a partnerségi tervünknek megfelelően. A TOP EU általi elfogadását követően a felmérésünket frissítettük, mert a különböző támogatható területek változtak időközben. A potenciális pályázói kör azonosításakor figyelembe vettük a járásközpontoknál készülő városfejlesztési stratégiákat, valamint a demográfiai előrejelzéseket (pl. óvodai, bölcsődei kapacitások bővítése). Indikátorvállalásainkat befolyásolták a korábbi pályázati tapasztalatok is (pl. energetika, utak, kerékpárutak költségei, vállalkozók által igényelt telephelynagyságok az iparterületeknél, stb.). A TOP jelenleg az eredményességi indikátorok tesz vállalást, melyek a megyei keret forrásaival arányos. Az eredményességi, de a többi indikátor esetében is nagy jelentősége van a leendő pályázati kiírásnak és a TOP keretekhez kapcsolódó intézményrendszernek. A jól kialakított és működtetett pályázati, projektmenedzsment és monitoring rendszer lehet a garancia a hatékony működtetésre.

53


6. Az ITP ütemezése Az ütemezés tervezésekor az alábbi szempontokat vettük figyelembe: • A kötelezettségvállalás várható időpontját, azaz a támogatói döntés várható idejét terveztük az adott időszakra. • Egy intézkedésnél maximum évi egy felhívással terveztünk. • A felhívások időbeli megoszlását úgy alakítottuk ki, hogy a potenciális pályázókat egyenletesen terhelje, ne legyenek pályázati csúcsidőszakok. • Feltételeztük, hogy a projektek előkészítését is támogató intézményrendszer a pályázati kiírások idejére kiépítésre kerül és megfelelő ütemezéssel segíteni tudja a potenciális pályázókat. • 2020-ig a teljes program megvalósulásával számolunk, ami feltételezi, hogy az utolsó kötelezettségvállalások is megtörténnek legkésőbb 2017-ben.

54

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 2015 Prioritás


Intézkedések


9,018


5,666

1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével




2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

2.né

3.né

4.né

2,028

1né

2.né

3.né

4.né 1né

2.né

3.né

4.né

1né

2.né

3.né

2020 4.né 1né

2.né

3.né

2021

2022

2023

1 1 1 4.né fé 2.fé fé 2.fé fé 2.fé

Össz

6,99

3,026

2,64

4,047

4,047

3,304

1,576

4,88

4,880

9,394

2,305 11,699

11,699

4,894

1,794


4.né 1né

2019

4,047



3.né

2018

5,666

10,954


1né 2.né

2017

9,018




intézkedésre eső összeg

2016

1,394

3,5

5,1

4,894

5,854 10,954

0,978

0,816 1,794

0,935

0,494 1,429

1,429

1,834 1,834

1,834

2,5

2,657 5,157

5,157

0,683 0,683

0,683

55



1,171 1,171

1,171

63,226

0

0

0

0

0

0

23,995

11,228

1,171

18,673

8,159

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

63,226

56


7. Mellékletek •

ITP számítások excel táblái (forrásallokáció, támogatási konstrukciók, indikátorok, ütemezések)

57

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

Megye neve:

Bács-Kiskun megye

Megyei ITP neve: A megye forráskeretét az 1702/2014. (XII. 3.) Kormányhatározat alapján, 2 tizedesjegyig kérjük megadni!

Megye forráskerete (Mrd Ft):


63,23

Prioritás TOP prioritások





Forrást biztosító Strukturális Alap megnevezése

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA





3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságán ak és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése


ERFA

ERFA

ERFA

ERFA



ERFA

ERFA

5.1. Foglalkoztatás5.2. A társadalmi növelést célzó 5.3. Helyi együttműködés megyei és helyi közösségi erősítését szolgáló foglalkoztatási programok helyi szintű együttműködések megvalósítása komplex programok (paktumok)

ESZA

ESZA

Ellenőrzés

61,769

89,691

798,68

A megye forráskeretének megoszlása TOP prioritások között (Mrd Ft)

23,626

11,699

15,910

4,890

7,100

63,23

Az egyes TOP prioritásokon belüli intézkedések közötti forrásmegoszlás (Mrd Ft)

114,354

71,328

51,126

61,642

147,785

75,276

125,710

21,510

17,089

23,170

66,271

8,622

14,798

798,68

A megye TOP forráskeretének megosztása prioritásonként és intézkedésenként a TOP belső arányok szerint (Mrd Ft)

9,053

5,646

4,047

4,880

11,699

5,959

9,951

1,703

1,353

1,834

5,246

0,683

1,171

63,23

2016-ban meghirdetésre kerülő források (Mrd Ft) 2017-ben meghirdetésre kerülő források (Mrd Ft) Ellenőrzés

15,848

5,057

7,011

63,23

9,018

5,666

4,047

4,880

11,699

4,894

10,954

1,794

1,429

1,834

5,157

0,683

1,171

63,23

2,028

3,026

4,047

3,304

9,394

1,394

5,100

0,978

0,935

1,834

2,500

0,683

0,000

35,223

6,990

2,640

0,000

1,576

2,305

3,500

5,854

0,816

0,494

0,000

2,657

0,000

1,171

28,003

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

9,018 Ft

5,666 Ft

4,047 Ft

4,880 Ft

11,699 Ft

4,894 Ft

10,954 Ft

1,794 Ft

1,429 Ft

1,834 Ft

5,157 Ft

0,683 Ft

1,171 Ft

63,226

0,000 Ft

0,000 Ft

0,000 Ft

0,000 Ft

0,000 Ft

0,000 Ft

0,000 Ft

0,000 Ft

0,000 Ft

0,000 Ft

0,000 Ft

0,000 Ft

0,000 Ft

0




TOP szerint

9,053

5,646

Saját igények szerint

9,018

5,666

4,047

4,047

4,880

4,880


3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságán ak és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése




11,699

5,959

9,951

1,703

1,353

1,834

4,894

10,954

1,794

-



-



Ezen intézkedés keretében megvalósítható fejlesztések kevesebb forrásból is megvalósíthatónak tűnnek, ezért kértük a forrás egy részének átcsoportosítását.




A települési önkormányzatok az önkormányzati feladatainak ellátása érdekében inzézményeket üzemeltetnek. Az épületek energetikai korszerűsítése szinte azonnali hatással van az önkormányzatok költségvetésére, ezért ezen intézkedés kiemelt az önkormányzatok körében.

Az egészségügyi alapellátás önkormányzati feladatként jelentkezik. A népességmegtartás egyik kiemelt eleme az elérhető és magas színvonalú ellátás, ezért lehetőség szerint forrásátcsoportosítást kértünk.

A szociális alapszolgáltatások önkormányzati feladatként jelentkezik. A 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése népességmegtartás egyik kiemelt eleme az elérhető és magas színvonalú szolgáltatás, ezért lehetőség szerint forrásátcsoportosítást kértünk.

4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás ösztönzés és társadalmi együttműködés

-


Tekintettel arra, hogy az üzleti környezet fejlesztésére alacsonyabb igény mutatkozott, mint amit az arányosított forrásallokáció előirányozott, indokolt volt ezen intézkedés forrásainak arányos csökkentése.

5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása

-

A területi szereplő forrásának saját igényeken alapuló megoszlása prioritásonként (Mrd Ft)


11,699

Ezen intézkedés segíti a települési önkormányzatok turisztikai célú kerékpárhálózat fejlesztéseit. Megyei kerékpárhálózat komplex és átfogó fejlesztéséhez forrás átcsoportosítást kértünk.

1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

A területi szereplő forrásának megoszlása a TOP belső arányok, valamint a saját igények alapján (Mrd Ft)

1.4. A foglalkoztatás segítése és az 1.3. A életminőség javítása gazdaságfejlesztést és családbarát, munkába a munkaerő mobilitás állást segítő ösztönzését szolgáló intézmények, közlekedésfejlesztés közszolgáltatások fejlesztésével


1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés

200,986

11,699


ESZA

147,785

23,611

Eltérés magyarázata Települési önkormányzatok üzleti környezet fejlesztési elképzelései nem haladták meg a forrásarányos kalkulációt, ezért kértük a különbözet átcsoportosítását.


298,450

Az egyes TOP prioritásokon belül az intézkedések közötti saját igényeken alapuló forrásmegoszlás (Mrd Ft) 2015-ben meghirdetett források (Mrd Ft)

Intézkedések


TOP prioritások közötti forrásmegosztás (Mrd Ft)

Az egyes TOP prioritások közötti saját igényeken alapuló forrásmegoszlás (Mrd Ft) A forrásokat 3 tizedesjegyig kérjük megadni!

1.4. A foglalkoztatás segítése és az 1.3. A életminőség javítása gazdaságfejlesztést és családbarát, munkába a munkaerő mobilitás állást segítő ösztönzését szolgáló intézmények, közlekedésfejlesztés közszolgáltatások fejlesztésével


1,429

1,834

5.1. Foglalkoztatás5.2. A társadalmi növelést célzó 5.3. Helyi együttműködés megyei és helyi közösségi erősítését szolgáló foglalkoztatási programok helyi szintű együttműködések megvalósítása komplex programok (paktumok)

5,246

0,683

5,157

0,683

A területi szereplő forrásának megoszlása a TOP belső arányok, valamint a saját igények alapján (Mrd Ft) 12,000


23,611

1,171


11,699

1,171


15,848


5,057


7,011

10,000

A területi szereplő forrásának saját igényeken alapuló megoszlása prioritásonként (Mrd Ft)

8,000

6,000 11% 4,000 8% 37%


TOP szerint

0,000

1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés

2,000

Saját igények szerint


25%


19%

1. oldal, összesen: 1

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 2.

Megye neve: Megyei ITP neve:

Bács-Kiskun megye



63,23





1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés

Forráskeret felhasználási módok megoszlásának bemutatása (Mrd Ft)

1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

Ellenőrzés

4,880

23,611

10,000 9,000 8,000


9,018

5,666

4,047

7,000 6,000




0,000

0,200

1,000

0,000

1,500

0,000

1,500

0,200

0,000

5,000

Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető

4,000


3,000

Fejlesztési cél Földrajzi célterület

2,000

4,000


1,000

Fejlesztési cél Kedvezményezetti csoport Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető Ellenőrzés:

Intézkedés kódszáma

A forráskeret felhasználási módok részletezése

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

8,018

3,966

2,547

4,880

19,411

9,018

5,666

4,047

1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 1.1. 1.2. 1.3.

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a térség A megye területi fejlettsége turisztikai termékcsomagjainak jelentős különbségeket kialakítására 200 millió mutat településenként, járásonként is. E fejlettség forint összegű saját kiegyenlítése érdekében 1 fejlesztést tervez. A milliárd forintot kívánunk a forrásokból 1,5 milliárd szabad vállalkoási zóna ás a forintot a Homokhátság és homokhátság a szabad vállalkozási zónák településeinek biztosítani. célterületen kívánja A forrás maradék része hasznosítani. A forrás mindenki számára maradék része mindenki igényelhető, aki a TOP számára igényelhető, aki a jogosultsági feltételeknek TOP jogosultsági eleget tesz. feltételeknek eleget tesz.

A forrás mindenki számára igényelhető, aki a TOP jogosultsági feltételeknek eleget tesz.

4,880

1.4.



0,000 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése

23,611


1.3. A 1.4. A foglalkoztatás gazdaságfejlesztést segítése és az és a munkaerő életminőség javítása mobilitás családbarát, ösztönzését szolgáló munkába állást közlekedésfejlesztés segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével


Kérjük, a fenti táblával összhangban sorolja fel a konkrét célterületet/célt/kedvezményezetti csoportot és választását indokolja is!

A forráskeret felhasználási módok indoklása

A megyében nem létezik térségi TDM szervezet, aki a szolgáltatásokat és az attrakciókat hálózatba, csomagba szervezné. A BKMÖ 100%-os nonprofit cége vállalta fel azt a hiánypótló feladatot, melynek során egységes turisztikai arculatot alakít ki a térségnek, az egyes vonzerőket rendszerbe szervezi, ez Bács-Kiskun megye együttműködések körét esetében két kiemelt szélesíti. Bács-Kiskun megye fejlesztési célterület létezik, esetében két kiemelt fejlesztési célterület létezik, melyek a megye melyek a megye területfejlesztési területfejlesztési programjában is programjában is megtalálhatók. Az egyik a megtalálhatók. Az egyik a Homokhátság, a másik a Homokhátság, a másik a 27/2013. (II. 12.) Korm. 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti szabad rendelet szerinti szabad vállalkozói zónába tartozó vállalkozói zónába tartozó települések. A települések. A forrásfelhasználási módok a forrásfelhasználási módok a megye települései közötti megye települései közötti egyenlőtlenségek egyenlőtlenségek csökkentését szolgálják. csökkentését szolgálják.

A területi egyenlőtlenségek kiegyenlítése érdekében a forrás felhasználási módját nem kívánjuk cél, célterület, kedvezményezett szint megbontani.





Forráskeret felhasználási módok megoszlásának bemutatása (Mrd Ft


11,699 12,000 10,000


Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető Kedvezményezetti csoport

0,000

8,000


6,000



0,000 4,000


2,000

Fejlesztési cél

0,000 0,000

Kedvezményezetti csoport Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető Elenőrzés


0,000 11,699 11,699

2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés Intézkedés kódszáma A forráskeret felhasználási módok részletezése Kérjük, a fenti táblával összhangban sorolja fel a konkrét célterületet/célt/kedvezményezetti csoportot és választását indokolja is!


2.1. A forrás mindenki számára igényelhető, aki a TOP jogosultsági feltételeknek eleget tesz.


3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3.2. Önkormányzatok 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra 3.1. Fenntartható települési energiahatékonyságának és a megújuló energiavaló áttérés kiemelten a városi területeken közlekedés-fejlesztés felhasználás arányának növelése

Ellenőrzés




4,894

10,954


15,848

12,000


0,000

0,104

0,104

10,000 8,000

Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető Kedvezményezetti csoport


0,000

0,000

0,000

6,000


4,000




0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

4,894

10,850

15,744

4,894

10,954

15,848

2,000 0,000 3.1. Fenntartható települési közlekedés-fejlesztés


3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken Intézkedés kódszáma

3.1.





3.2. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 1/1 tulajdonában lévő 575 nmes ingatlan közigazgatási funkciót szolgáló hivatali intézmény energetikai korszerűsítését kívánja megvalósítani, illetve konzorciumvezetőként települési SEAP-ok és megyei SECAP elkészítését tervezi. A BKMÖ projektjeire elkülönített forrás 104 millió forint. A forrás maradék része mindenki számára igényelhető, aki a TOP jogosultsági feltételeknek eleget tesz.

Az ingatlan tulajdonosaként kizárólagos jogosult az A területi egyenlőtlenségek önkormányzat. A kiegyenlítése érdekében a SEAP/SECAP pályázatok forrás felhasználási módját keretében nem kívánjuk cél, célterület, konzorciumvezetőként kizárólagos pályázó lehet a kedvezményezett szint megbontani. megyei önkormányzat.






Ellenőrzés


1,794

1,429

1,834

5,057


2,000 1,800 1,600


1,400

0,000

0,000

0,000

0,000

Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető

1,200


1,000

Földrajzi célterület Forráskeret felhasználási módok

0,000

0,000

0,000

Fejlesztési cél

0,800

0,000


0,600


0,000

0,000

0,000

0,000

0,400 0,200

0,000

0,000

0,000

0,000

1,794

1,429

1,834

5,057

1,794

1,429

1,834

5,057


0,000 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése






Intézkedés kódszáma

A forráskeret felhasználási módok részletezése Kérjük, a fenti táblával összhangban sorolja fel a konkrét célterületet/célt/kedvezményezetti csoportot és választását indokolja is!


4.1.

4.2.

4.3.


A forrás mindenki számára igényelhető, aki a TOP jogosultsági feltételeknek eleget tesz. A területi



egyenlőtlenségek kiegyenlítése érdekében a forrás felhasználási módját nem kívánjuk cél, célterület, kedvezményezett szint megbontani.








5,157

0,683

1,171

Ellenőrzés


6,000

7,011

5,000 4,000 Minden, megyén belüli jogosult számára igényelhető


0,000

0,000

0,000

0,000


1,000

0,000

0,000

1,000

3,000

Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél


2,000

Földrajzi célterület Megyei Önkormányzat saját projekt

1,000

Fejlesztési cél Kedvezményezetti csoport Minden, megyén belüli jogosult számára igényelhető Ellenőrzés:

0,000

0,000

0,000

0,000

2,500

0,000

0,000

2,500

1,657

0,683

1,171

3,511

5,157

0,683

1,171

7,011

0,000 5.1. Foglalkoztatás5.2. A társadalmi 5.3. Helyi közösségi növelést célzó megyei és együttműködés erősítését programok megvalósítása helyi foglalkoztatási szolgáló helyi szintű együttműködések komplex programok (paktumok)

5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés Intézkedés kódszáma 5.1. 5.2. 5.3.




A BKMÖ a megyei foglalkoztatási paktum létrehozására 2,5 milliárd forintot különít el saját felhasználásra. A megye területi fejlettsége jelentős különbségeket mutat településenként, járásonként is. E fejlettség kiegyenlítése érdekében 1 milliárd forintot kívánunk a szabad vállalkoási zóna ás a homokhátság településeinek biztosítani. A forrás maradék része mindenki számára igényelhető, aki a TOP jogosultsági feltételeknek eleget tesz.



Bács-Kiskun megye esetében két kiemelt fejlesztési célterület létezik, melyek a megye területfejlesztési programjában is megtalálhatók. Az egyik a Homokhátság, a másik a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti szabad vállalkozói zónába tartozó települések. A forrásfelhasználási módok a megye települései közötti egyenlőtlenségek csökkentését szolgálják.





3.) Megye_ITP_4. fejezet

INDIKÁTOR VÁLLALÁSOK Megye neve: Megyei ITP neve: Megye forráskerete (Mrd Ft):

Bács-Kiskun megye

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 63,23

Saját keretösszeg (Mrd Ft):

TOP prioritás


2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken

798,68

Részesedés aránya:

7,92%

Kimeneti indikátor neve

Mértékegysége








ha

275

21,69

22,00

1373

108,28

108,28

A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza

km

68

5,39

6,00

340

26,92

27,00


db

2500

198

198

12500

990

990


m2

279000

22086,29

22500,00

1395000

110431,41

110432,00


km

240

15,61

19,00

686

44,60

44,60


tonna CO2

37631,877

3279,14

3279,24

376318,77

32791,32

32792,00

db

185

16

29

925

78

78

Helyreállított lakóegységek városi területeken

lakóegység

232

19

20

1160

92

92


fő

8580

668

708

42900

3339

3339


fő

26600

2105

2105

133000

10525

10525

Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi 4. A helyi közösségi gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és szolgáltatások fejlesztése és a kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskola-egészségügyi társadalmi együttműködés ellátás) száma erősítése


63,23

Teljes TOP keretösszeg (megyék együtt) (Mrd Ft)

egyenérték


Megjegyzés


Az alábbi tábla tájékoztató jelleggel készült. Célja, hogy a területi szereplők igényeinek megfelelő forrásallokáció vonatkozásában ismertesse a TOP indikátor célértékeinek forrásarányos alakulását. A tábla nem része a területi szereplő ITP-jének!


Mértékegysége

TOP prioritás/egyedi célkitűzés

Arány a megye intézkedésenkénti választott forráskeretei alapján




TOP forrásarányos indkátorértékek



1.A

1.B

1.C

1.D

Támogatásban részesülő vállalkozások száma

db

8189

649

646

Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma

db

189

15

15

A nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma

db

8000

634

631


ha

1373

108,69

108,28

A rehabilitált talaj összkiterjedése

ha

504

39,90

39,75

1116000

88345

88651

A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma

7,89% 275

látogatás/év

7,94%

km

7,92%

db

21,69

68

5,39

340

26,92

26,92

2500

198

12500

990

990

11000

871

871

Újonnan létrehozott, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma

db

Újonnan létrehozott, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma

db

2000

159

159


db

14750

1168

1168

1395000

110430,67

110431,41

1240000

98161

98162

558000

44172,27

44172,57

19

1,51

1,51

7,92%


2.A


m2

Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága

személy

Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza

m

A rehabilitált talaj összkiterjedése

ha

279000

22086,29

7,92%







m2

168000

13299,18

13299,27

m2

1468000

116209,48

116210,26

21

2

2

80

7

6

29

3

2

686

54

44,60


Mértékegysége

Városi területeken épített vagy renovált közvagy kereskedelmi épületek Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága





Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma

db

Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma

db

3.A

3.B

6,50% Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma

db


km

A középületek éves primerenergiafogyasztásának csökkenése

kWh/év

25178763,14

1993195,41

2194003,44

A megújulóenergia-termelés további kapacitása

MW

329,861

26,12

28,75


tonna CO2

376318,77

29790,06

32791,32

Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés

PJ/év

0,63

0,05

0,06

A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség

PJ/év

3,12

0,25

0,28

370000

29290

30860

925

74

78

617

49

52

244

20

21

egyenérték

240

8,71%

37631,877

15,61

3279,14


4.A

Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság

fő

Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskola-egészségügyi ellátás) száma

db

Újonnan épített vagy felújított rendelők, tanácsadók száma

db

A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma

db

8,34%

185

16

8,36%








232

19

1160

92

92

9000

712,46

712,39

139000

11003,49

11002,42

fő

1564000

123810

123797

fő

267000

21137

21135

42900

3397

3339

106800

8455

8461

133000

10529

10525


Mértékegysége

Helyreállított lakóegységek városi területeken

lakóegység

Városi területeken épített vagy renovált közvagy kereskedelmi épületek

m2


m2

Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma


4.B


7,92%


5.A


szám

7,78%

Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma

fő

7,92%


fő

7,91%

8580

668

5.B/5.C 26600

2105


ÜTEMEZÉS Megye neve:

Bács-Kiskun megye

Megyei ITP neve:



63,23

Minden adat automatikusan megjelenik az 1. munkalapról

Prioritás

Intékedések 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése

1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható 1. Térségi gazdasági környezet turizmusfejlesztés fejlesztése a foglalkoztatás 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás elősegítésére ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken

intézkedésre eső összeg

2016

2015

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023 Összes forrás

1né

2.né

3.né

4.né

1né

2.né

3.né

4.né

1né

2.né

9,018

2,028

6,99

5,666

3,026

2,64

3.né

4.né

1né

2.né

3.né

4.né

1né

2.né

3.né

4.né

1né

2.né

3.né

4.né

1 fé

2.fé

1 fé

2.fé

1 fé

9,018

4,047 3,304

9,394


1,394



4,88

0,000

5,1

0,000

4,894

0,000

5,854

10,954 0,978

1,794

11,699 3,5

0,816

0,935

10,954

0,000

1,794

0,000

1,429

0,000

0,494

1,429 1,834 1,834


0,000

2,305

4,894

4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának társadalmi együttműködés bővítése, fejlesztése erősítése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja

0,000

4,047 1,576

4,880

11,699


0,000

5,666

4,047



Ell.

2.fé

2,5

1,834

0,000

5,157

0,000

2,657

5,157 0,683 0,683


0,683

0,000

1,171

0,000

63,226

0,000

1,171 1,171 63,226

0

0

0

0

0

0

23,995

11,228

1,171

18,673

8,159

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Bács-Kiskun. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja ,23 Mrd Ft

Recommend Documents