Bács-Kiskun Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja ,23 Mrd Ft

Bács-Kiskun 2020

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020

Cím

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja

Verzió

2.0

Finanszírozó operatív program:

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

Érintett földrajzi terület:

Bács-Kiskun megye

Az ITP teljes 7 éves forráskerete

63,23 Mrd Ft

ITP felelős szervezet:

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

ITP felelős szervezet kapcsolattartó:

Dr. Kecskés László, területfejlesztési munkatárs Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. [email protected], 70/422-2881

ITP felelős szervezet címe:

6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.

Kecskemét, 2015. március

Egyeztetési változat

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2.0 Tartalom 1. BEVEZETÉS .................................................................................................................................................... 3 2. A MEGYE ÁLTAL ALKALMAZOTT TERÜLETI KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK...................................................... 4 2.1. AZ IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG ÁLTAL ELVÁRT KRITÉRIUMOK .......................................................................................... 5 2.2. SAJÁT HATÁSKÖRBEN MEGHATÁROZHATÓ KRITÉRIUMOK ..................................................................................... 5 3. AZ ITP CÉLRENDSZERE ÉS INTEGRÁLTSÁGA ................................................................................................... 6 3.1. AZ ITP CÉLKITŰZÉSEK VISZONYA A TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM CÉLJAIHOZ ........................................................... 6 3.2. AZ ITP KÜLSŐ ÉS BELSŐ TERÜLETI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA ............................................................... 7 A KÜLSŐ ÉS BELSŐ TERÜLETI KAPCSOLATOK KÖZÜL A SZOMSZÉDOS MEGYÉKKEL ÉS KECSKEMÉT MEGYEI JOGÚ VÁROSSAL VALÓ KAPCSOLÓDÁST AZ EGYEZTETÉS IDŐSZAKÁBAN LEHET VIZSGÁLNI, MERT MINDEN MEGYE ÉS MEGYEI JOGÚ VÁROS MOST KÉSZÍTŐ A SAJÁT ITP-JÉT. ................................................................................................................................................. 8 4. AZ ITP FORRÁSALLOKÁCIÓJA ...................................................................................................................... 10 4.1. A MEGYEI KERET TEMATIKUS FELOSZTÁSA....................................................................................................... 12 4.2. A MEGYEI TOP FORRÁSKERET FELHASZNÁLÁSI MÓDOK SZERINTI MEGOSZTÁSA AZ EGYES INTÉZKEDÉSEKEN BELÜL ............ 13

4.2.1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére.......... 17 4.2.2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés ................................ 18 4.2.3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken ................................................................................................................. 20 4.2.4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése ..................................................................................................................... 21 4.2.5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés ........................................................................................ 23 5. AZ ITP INDIKÁTORVÁLLALÁSAI ................................................................................................................... 25 5.1. A MEGYE INDIKÁTORVÁLLALÁSAI.................................................................................................................. 25 5.2. AZ INDIKÁTORVÁLLALÁSOK INDOKLÁSA ......................................................................................................... 27 6. AZ ITP ÜTEMEZÉSE ..................................................................................................................................... 28 7. MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................. 30

2 Egyeztetési változat

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2.0

1. Bevezetés 2014-2020 között a megyék integrált területi programjainak megvalósítására szolgáló forrást a TOP biztosítja. A kevésbé fejlett régiókban elhelyezkedő 18 megyében megvalósuló megyei decentralizált fejlesztések tervezésére rendelkezésre álló területi szintű indikatív forrásallokációt a 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat tartalmazza, mely szerint Bács-Kiskun megyében 63,23 Mrd Ft áll rendelkezésre. A tervezés körülményeit meghatározó jogszabályok, hatályos dokumentumok:  1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről  1/2014. (I. 3.) OGY határozat a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról  218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól  1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról  1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának előfeltételeiként meghatározott ex-ante kondicionalitások teljesítésével összefüggő feladatokról  1143/2013. (III. 21.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól  1545/2013. (VIII. 15.) Korm. határozat az európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának módjáról  1814/2013. (XI. 14.) Korm. határozat a 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának szervezeti kereteiről és az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó egyes feladat és hatáskörökről, és az e-közigazgatás fejlesztésének jövőbeni irányairól  2018/2013. (XII. 29.) Korm. határozat a gazdaságfejlesztési célokat szolgáló operatív programok esetében az integrált területi beruházás eszköz alkalmazásának módjáról, valamint az eszköz használatához szükséges feltételekről  1058/2014. (II. 11.) Korm. határozat a „Társadalmi és gazdasági felzárkózás által vezérelt térségi integrált program” megtervezéséhez kapcsolódó feladatokról  1085/2014. (II. 28.) Korm. határozat a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatokkal kapcsolatos egyes koncepcionális kérdésekről  1298/2014. (V. 5.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról  A Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti időszakban a 3 Egyeztetési változat


  

Terület-és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról, valamint a 2014–2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozat módosításáról. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program elfogadott változata „Útmutató a megyék integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához (Nemzetgazdasági Minisztérium, 2015. február 2.) 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről.

A Bács-Kiskun 2020 területfejlesztési koncepció tartalmazta a partnerségi tervünket, melynek megfelelően minden járásban megszerveztük a helyi fejlesztési munkacsoportokat. A tervezési együttműködésre a megyei és a települési önkormányzatok együttműködési megállapodást kötöttek. A program kidolgozását egyaránt segítették a megyei szintű tematikus munkacsoportok a következő területeken: turizmus; megújuló energia – energiahatékonyság; élelmiszergazdaság; gazdaságfejlesztés.

2. A megye által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritériumok Az Bács-Kiskun Megyei Integrált Területi Program a 2014-2020 költségvetési időszakra vonatkozó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forráskeret felhasználásának szerkezetét, elvárt eredményeit és ütemezését támasztja alá a helyi igényekkel összhangban. Az ITP-n belül rögzíteni szükséges a Területi Kiválasztási Kritérium Rendszert, melyet a Kormány a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) rendelet 57.§ (1) bekezdése rögzít. A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer olyan kritériumokat tartalmaz, amelyek keretét képezik, és elvi megalapozását adják a későbbiekben a projektkiválasztásnak. Ezek egyrészt az Irányító Hatóság (IH) által rögzített kötelező kritériumok, másrészt az adott megyei önkormányzat (területi szereplő) által választott elvárások.



2.1. Az Irányító Hatóság által elvárt kritériumok Sorszám

Kritérium megnevezése a

Tartalmi magyarázat

TOP

A kiválasztás kritériuma, a TOP valamely konkrét céljához/céljaihoz való szoros illeszkedés és a kapcsolódó indikátorokhoz való hozzájárulás.

I.1.

Illeszkedés céljaihoz

I.2.

Szakmai indokoltság, igény és kihasználtság

A kiválasztás kritériuma a beavatkozás indokoltsága. Szükséges a szakmai alátámasztás, indoklás és/ vagy igényfelmérés és kihasználtsági terv.

I.3.

Indíthatósága előkészítettség

A kiválasztás kritériuma, hogy mennyire előkésztett és indítható a projekt. Az előkésztettsége egyben megalapozottságot és garanciát is jelent pl. a vállalt indikátorértékek teljesítésére és a költségigényekre vonatkozóan.

I.4.

Kockázatok

A kiválasztás kritériuma, hogy a megvalósíthatóság és a működtetés milyen kockázatokat hordoz.

I.5.

Projekt komplexitása

A kiválasztás kritériuma, hogy a beavatkozás mennyire képes hozzájárulni működőképes rendszerek létrehozásához.

I.6.

Hatás

A kiválasztás kritériuma, hogy mekkora földrajzi területen, illetve hogy milyen számú érintett körben váltja ki a beavatkozás a hatását.

I.7.

Fenntarthatóság

Kiválasztási kritérium a beavatkozás eredményeként megvalósuló produktum társadalmi, környezeti és leginkább pénzügyi fenntarthatósága.

/

2.2. Saját hatáskörben meghatározható kritériumok Sorszám

Kritérium megnevezése

Tartalmi magyarázat

II.1.

Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz

A kiválasztás kritériuma, a megye területfejlesztési programjához és az adott témában megjelenített indikátorokhoz való hozzájárulás.

II.3.

Hozzájárulás a kiegyenlítődéshez

területi

A kritérium bevezetése az adott földrajti területen belüli bárminemű egyensúlytalanságot hivatott kiküszöbölni.

II.6.

Hozzájárulás munkahelyteremtéshez

a

A kritérium bevezetése a foglalkoztatottsági helyzet javulását támogatja.

II.7.

Hozzájárulás a külső hatásokkal szembeni képesség erősítéséhez

természeti ellenálló

A kritérium bevezetésével szemponttá válik a beavatkozások hozzájárulása az ellenálló képesség növekedéséhez.

Hozzájárulás integrált fejlesztési programok megvalósításához

Több szakmai és/vagy földrajzi terület fejlesztési rendszerébe illeszkedő kezdeményezések.

belső

Egyéb: II.8.



3. Az ITP célrendszere és integráltsága 3.1. Az ITP célkitűzések viszonya a területfejlesztési program céljaihoz

1. ábra: Bács-Kiskun megye területfejlesztési célrendszere

A megyei integrált területi program a Bács-Kiskun 2020 operatív program TOP-ból támogatható fejlesztéseit foglalja keretbe. A „Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor erősítésével” tematikus cél megvalósulását szolgálják „A helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése” a „Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása” valamint a „Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása”. Részben ide, részben pedig az „Élhető és életképes vidék” célhoz kötődik a turizmusfejlesztés illetve azon belül a települési vonzerőfejlesztés. A településfejlesztési jellegű projektcsomagok az „Élhető és életképes vidék” valamint a „Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése” célok megvalósításához egyaránt hozzájárulnak. A Bács-Kiskun 2020 programban a tematikus célok mellett kiemelt szerepet kaptak a területi célok is. A Homokhátság, a Duna-mente, a határhoz közeli térségek valamint Kecskemét gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból is olyan jellegzetes területek, melyek fejlesztését a Bács-Kiskun 2020 ITP egyes intézkedései másképpen tudják szolgálni. 6 Egyeztetési változat

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2.0 ITP célok

Bács-Kiskun 2020 célrendszere A megye társadalmigazdasági súlyának növelése

Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése

A megyén belüli jelentős térségi különbségek csökkentése

Egészséges és megújuló társadalom

Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor erősítésével Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása Élhető és életképes vidék

A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések

Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása

Települési közszolgáltatások fejlesztése Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra

Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő offenzív fejlesztési stratégia megvalósítása

Leromlott városi területek rehabilitációja

A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések

Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése

A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések

Helyi identitás és kohézió erősítése

2. ábra: Bács-Kiskun 2020 és az ITP célok kapcsolatrendszere

3.2. Az ITP külső és belső területi kapcsolatrendszerének vizsgálata Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célrendszere Tematikus célok  Versenyképes, innovatív gazdaság (TC1)  Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság (TC2)  Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás (TC3)  Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I (TC4)  Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom (TC5)  Jó állam: szolgáltató állam és biztonság (TC6) 7 Egyeztetési változat

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2.0 

Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme (TC7)

Specifikus célok  Az ország makroregionális szerepének erősítése (SC1)  A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat (SC2)  Vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése (SC3)  Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése (SC4)  Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés (SC5)  Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása (SC6) (ITP1) (ITP2) (ITP3) (ITP4) (ITP5) (ITP6) (ITP7) (ITP8) TC1



 

TC2 TC3



TC4



  







TC6 TC7



SC1





 

SC4 SC5



SC6







SC2 SC3



 

TC5









 













Bács-Kiskun 2020 ITP célok  Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése (ITP1)  Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása (ITP2)  Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása (ITP3)  Települési közszolgáltatások fejlesztése (ITP4)  Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés (ITP5)  Leromlott városi területek rehabilitációja (ITP6)  Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése (ITP7)  Helyi identitás és kohézió erősítése (ITP8) A szomszédos megyékkel és Kecskemét Megyei Jogú Várossal való kapcsolódást az egyeztetési változatok elfogadását követő időszakban lehet vizsgálni, mert minden megye és megyei jogú város most készíti a saját ITP-jét. 8 Egyeztetési változat

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2.0 3. ábra: A Bács-Kiskun Megyei ITP és az országos illetve EU célok közötti kapcsolattrendszer

Bács-Kiskun Bács-Kiskun 2020 2020 ITP

Nemzeti fejlesztés 2030 Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés

Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom

Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme

EU 2020 Fenntartható növekedés

Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet

Intelligens növekedés

Inkluzív növekedés

KKV-k versenyképességének növelése, valamint a mezőgazdasági, halászati és vízgazdálkodási szektorok fejlesztése

Versenyképes, innovatív gazdaság Az innováció, technológiai fejlesztés és kutatás erősítése Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség-és sportgazdaság

Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése Oktatásba, készségfejlesztésbe és életen át tartó tanulásba való befektetés

Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás

Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása

Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I

Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása

Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom

Települési közszolgáltatások fejlesztése

A kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, használati sebesség, minőség emelése Fenntartható szállítmányozás elősegítése és a kulcsinfrastruktúrában a szűk keresztmetszetek feloldása Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság irányába való elmozdulás támogatása

Jó állam: szolgáltató állam és biztonság Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme Leromlott városi területek rehabilitációja Az ország makroregionális szerepének erősítése

Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és kockázat megelőzés és menedzsment elősegítése

Környezetvédelem és az erőforrások hatékony felhasználása

A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat

Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése

Szociális felzárkóztatás elősegítése és szegénység leküzdése

Vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése

Helyi identitás és kohézió erősítése

Foglalkoztatás elősegítése és a munkaerő mobilitás támogatása

Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése

Intézményi kapacitás és hatékony közadminisztráció elősegítése

Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása



4. Az ITP forrásallokációja Az ITP forrásallokációját a területfejlesztési tervezés során létrehozott járási és tematikus munkacsoportok segítségével végzett igényfelmérésre alapoztuk. Ezen igényfelmérések és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban tervezett intézkedések figyelembevételével terveztük a megyei támogatási kereteket. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban intézkedéseit a 4. ábra szemlélteti. A forrásallokációt az igényfelmérés következő tapasztalatai befolyásolták: 





 

Az egészségügyi alapellátással és a szociális alapszolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztésekre közel dupla akkora forrásigény jelentkezett, mint a központilag megadott forrásallokáció. A helyszíni felmérések az igényeket alátámasztották mert ezen közösségi szolgáltatások infrastruktúrája valóban kritikus állapotban van. Ugyanakkor ezen prioritáson belül leromlott városi területek rehabilitációjára a városok nem jelentkeztek. Akiknél ez probléma volt ott korábbi ROP-os pályázatból kezelték. Javaslatunk szerint így a 4.3. intézkedésről 1,234 Mrd Ft-ot és az 5.1. intézkedésről 1,5 Mrd Ft-ot javaslunk átcsoportosítani az egészségügyi és a szociális alapszolgáltatások fejlesztésére. Az 5. prioritásban értelemszerűsen így kicsiny az igény az 5.2. intézkedésre, mert ez alapvetően a városrehabilitációhoz kapcsolódik. Ennek megfelelően prioritáson belül 0,503 Mrd Ft átcsoportosítását indítványozzuk az 5.2. intézkedésről az 5.3.-ra, illetve további 0,349 Mrd Ft-ot az 5.1-ről az 5.3.-ra. Indoklásunk, hogy a foglalkoztatási együttműködésekre megmaradó források még így is bőven lefedik a potenciális igényeket, a helyi közösségi programokat illetően viszont magas a forrásigény. A települések többsége szeretne az energiahatékonyság terén fejleszteni, mert annak rövid távon is pozitív hatása van a települési feladatok működtetésére. Ezért prioritáson belül a 3.2. intézkedés keretének megnövelését javasoltuk 1,982 Mrd Ft-al a 3.1. keretének terhére. A 2.1. és az 1.4. intézkedéseknél változtatást nem javasoltunk, mert összhangban vannak a megyei igényekkel. Az 1.2 és az 1.3. intézkedéseknél a kerékpárutakkal és az utakkal kapcsolatos igények jelentősek, ezért itt növelést indítványozunk, mely forrás az 1.1. intézkedésről tehető át ide. Ez utóbbi esetében az 50 %-os támogatású jövedelemtermelő beruházások önkormányzatok számára nem kidolgozott finanszírozási konstrukciója a fejlesztési kedvet jelentősen visszafogja. Az átcsoportosítás révén az 1. prioritás kerete nem változik, csak három intézkedés között történik átcsoportosítás.


Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2.0 4. ábra: A TOP intézkedéseinek rendszere

Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése

Fenntartható turizmusfejlesztés

Gazdaságfejlesztést szolgáló közlekedésfejlesztés

Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

Energiahatékonyság, megújuló energia

Leromlott városi területek rehabilitációja

Helyi szintű komplex programok

Családbarát intézmények, közszolgáltatások fejlesztés

Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum

Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

Szociális alapszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése

Helyi közösségi programok támogatása



4.1. A megyei keret tematikus felosztása TOP intézkedés 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése

Megyei keret (Mrd Ft) 4,489 7,128 7,131 4,880 11,700 3,978 11,934

4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

3,343

4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

2,448

4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja

0,600

5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok

3,396 0,180

5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása

2,024

Mindösszesen

63,23



100,00% 90,00% 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00%

TOP szerint

0,00%

Saját igények szerint

5. ábra: A megye keretek felosztása a TOP és a megyei igények szerint

4.2. A megyei TOP forráskeret felhasználási módok szerinti megosztása az egyes intézkedéseken belül Az „Útmutató a megyék integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához” című dokumentum szerint a megye a rendelkezésére álló támogatási keretet a következő négy forrás felhasználási mód segítségével juttathatja el a kedvezményezettekhez: 

a megye kiemelt fejlesztési célterületének kerete: a megye területfejlesztési programjában az egyes ágazati fejlesztések esetében kijelölt /kijelölhetett kiemelten fontos fejlesztési célterületeket. Az ITP tervezésekor lehetőség van az egyes intézkedésekre eső forráskeretek egy részét egy (vagy több) ilyen fejlesztési (földrajzi) terület beavatkozásaira fordítani. Ilyen lehet egy vagy több nevesített turisztikai célterület. A célterületek természetesen eltérőek lehetnek az intézkedések témáitól függően.



a megye kiemelt fejlesztési céljaira fordított keret: a megye területfejlesztési programjában az egyes ágazati fejlesztések esetében kijelölt /kijelölhetett kiemelten fontos fejlesztési témákat is, amelyek nem köthetők egy adott földrajzi területhez, hanem horizontálisan a megye különféle pontjain nyernek jelentőséget a megyére 13 Egyeztetési változat

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2.0 jellemző módon. A megyének tehát az ITP tervezésekor lehetőség van az egyes intézkedésekre eső forráskeretek egy részét egy (vagy több) ilyen fejlesztési célra /tematikára fordítani. 

kiemelt kedvezményezetti csoportra vonatkozó keret: az adott intézkedés/konstrukció esetében támogatásra jogosult helyi szereplők közül a megye előnyben részesíthet bizonyos helyi szereplői csoportokat egy bizonyos keretösszeg erejéig. Ez lehet egy vagy több pontosan definiálható kedvezményezetti csoport.



egyéb, megyei szereplők által felhasználható keret: Minden más, az adott intézkedés/konstrukció esetében támogatásra jogosult helyi szereplő által igényelhető keretösszeg. Ez a forrás felhasználási mód mindenképpen megjelenik az egyes intézkedéseken belül, hiszen az intézkedések forrásai alapvetően minden jogosult szereplő számára nyitva állnak és még az is előfordulhat, hogy csak ez a felhasználási mód kapcsolódik egy adott intézkedéshez.

Az első három módszert nem kell alkalmazni, azonban a 4. hagyományos pályáztatási módszer működtetése kötelező. Bács-Kiskun megye esetében két kiemelt fejlesztési célterület javasolt, melyek a megye területfejlesztési programjában is megtalálhatók. Az egyik a Homokhátság, a másik a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti szabad vállalkozói zónába tartozó települések.

Homokhátság Bács-Kiskun megyei települései: Felsőlajos, Lajosmizse, Kunadacs, Kunbaracs, Ladánybene, Kerekegyháza, Szentkirály, Nyárlőrinc, Lakitelek, Fülöpháza, Ballószög, Helvécia, Izsák, Ágasegyháza, Orgovány, Jakabszállás, Fülöpjakab, Kunszállás, Csengőd, Tabdi, Páhi, Kaskantyú, Bócsa, Bugacpusztaháza, Bugac, Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert, Pirtó, Tázlár, Szank, Móricgát, Jászszentlászló, Imrehegy, Kéleshalom, Kiskunhalas, Kunfehértó, Harkakötöny, Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos, Kisszállás, Balotaszállás, Zsana, Kelebia, Szabadszállás, Fülöpszállás, Tiszakécske, Városföld, Tiszaalpár, Kiskunfélegyháza, Petőfiszállás, Pálmonostora, Császártöltés, Hajós, Nemesnádudvar, Érsekhalma, Sükösd, Érsekcsanád, Csávoly, Rém, Borota, Jánoshalma, Mélykút, Tompa, Bácsszőlős, Csikéria, Kunbaja, Madaras, Kunpeszér.



1. térkép: A Homokhátság területe

A szabad vállalkozási zónák Bács-Kiskun megyei települései: Bácsalmás, Bácsszőlős, Borota, Csikéria, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Tataháza



2. térkép: A szabad vállalkozói zóna területe

A két földrajzi célterületre összesen 5 milliárd Ft támogatási keretet tervez a megye az általánosan, minden településről pályázható támogatásokon felül. A földrajzi célterületeken az elsődleges cél a gazdaságfejlesztés kiemelt segítése, így a javasolt külön keretek a gazdaságfejlesztéssel összefüggő intézkedéseknél jelennek meg. Az ITP 4 milliárd Ft ERFA (1.1. intézkedés (1 Mrd Ft, 1.2. intézkedés 1.5. Mrd Ft, 1.3. intézkedés 1,5 Mrd Ft) valamint 1 milliárd Ft ESZA típusú támogatást (5.1. foglalkoztatási együttműködés) irányzott elő erre a célra. Bács-Kiskun megyében kiemelt fejlesztési célokra illetve kiemelt kedvezményezetti csoportokra vonatkozó keretek nem kerülnek meghatározásra a megyei ITP-ben. A források zömét pályázati rendszer keretében tervezzük a kedvezményezetteknek odaítélni.


Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2.0 4.2.1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése

1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

1.3. A gazdaságfejleszté st és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejleszt és

Földrajzi célterület

1,000

1,500

1,500

0

Fejlesztési cél

0

0

0

0

Kedvezménye zetti csoport

0

0

0

0

Minden megyén belüli jogosult számára pályázható

3,489

5,628

5,631

4,880

1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Forráskeret felhasználási módok

1. táblázat: „Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft)

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Minden megyén belüli jogosult számára pályázható Kedvezményezetti csoport

Fejlesztési cél


6. ábra: „Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%)



8 7 6 5 4 3 2 1 0

Minden megyén belüli jogosult számára pályázható Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél Földrajzi célterület

7. ábra: „Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti keretösszegei (Mrd Ft)

4.2.2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés

2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés


2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés


0,000

Fejlesztési cél

0,000

Kedvezményezetti csoport

0,000


11,700

2. táblázat: „Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft)



100% 90%


80% 70%


60% 50%

Fejlesztési cél

40% 30%


20% 10% 0% 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

8. ábra: „Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%)

12,000 Minden megyén belüli jogosult számára pályázható

10,000 8,000


6,000

Fejlesztési cél

4,000 Földrajzi célterület 2,000 0,000 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

9. ábra: „Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti keretösszege (Mrd Ft)


Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2.0 4.2.3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken

3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken


3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése


0

0

Fejlesztési cél

0

0


0

0


3,978

11,934

3. táblázat: „Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft)

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%


10. ábra: „Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%)



12 10 Minden megyén belüli jogosult számára pályázható

8 6


4 2

Fejlesztési cél

0 Földrajzi célterület

11. ábra: „Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti keretösszege (Mrd Ft)

4.2.4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése


4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturáli s fejlesztése

4.2. A szociális alapszolgáltatá 4.3. Leromlott sok városi területek infrastruktúrájá rehabilitációja nak bővítése, fejlesztése


0

0

0

Fejlesztési cél

0

0

0


0

0

0


3,343

2,448

0,600

4. táblázat: „A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása



100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%


12. ábra: „A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása

3,5 3 2,5 2


1,5


1 0,5

Fejlesztési cél

0 Földrajzi célterület

13. ábra: „A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti keretösszege


Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2.0 4.2.5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés


5.1. Foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok)

5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok

5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása


1,000

0

0

Fejlesztési cél

0

0

0

Kedvezményeze tti csoport

0

0

0

Minden, megyén belüli jogosult számára pályázható

2,396

0,180

2,024

5. táblázat: „Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft)

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Minden, megyén belüli jogosult számára pályázható Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél Földrajzi célterület

14. ábra: „Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%)



3,5 3 2,5 2 Minden, megyén belüli jogosult számára pályázható

1,5 1


0,5 0

Fejlesztési cél Földrajzi célterület

15. ábra: „Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti keretösszege (Mrd Ft)



5. Az ITP indikátorvállalásai 5.1. A megye indikátorvállalásai

TOP prioritás/egyedi célkitűzés

Kimeneti indikátor neve

Mértékegysége

Értéke

1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése

1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

Támogatásban részesülő vállalkozások száma Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma A nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe A rehabilitált talaj összkiterjedése A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése

1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés

A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza

1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Újonnan létrehozott, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Újonnan létrehozott, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Fejlesztett, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma

db

0

db

0

db

0

ha

53,09

ha

7,48

látogatás/év

50280

km

47,42

db

990

db

365

db

61

db

1168

2

90000

2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés


Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza A rehabilitált talaj összkiterjedése Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága

m

személy

98168

m

22000

ha

1,5

m

2

5000

m

2

95000



TOP prioritás/egyedi célkitűzés


Mértékegysége

Értéke

3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken


3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése

Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza A középületek éves primerenergiafogyasztásának csökkenése A megújulóenergia-termelés további kapacitása Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség

db

1

db

4

db

2

km

36,25

kWh/év MW tonna CO2 egyenérték

1100000 31,31 35724,14

PJ/év

0,06

PJ/év

0,3

4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság 4.1. Egészségügyi Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátás infrastrukturális alapellátást nyújtó szolgálatok (benne: fejlesztése háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és 4.2. A szociális kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskolaalapszolgáltatások egészségügyi ellátás) száma infrastruktúrájának bővítése, Újonnan épített vagy felújított rendelők, fejlesztése tanácsadók száma A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma Helyreállított lakóegységek városi területeken Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek Városi területeken létrehozott vagy 4.3. Leromlott városi helyreállított nyitott terek területek rehabilitációja Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma

fő

57512 127

db

db db lakóegység

78 38 30

m

2

233

m

2

2944

fő

19626 4907

fő



TOP prioritás/egyedi célkitűzés 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása


Mértékegysége

Értéke

2198 A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma

szám

1582 Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma

fő

A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma

fő

12512

5.2. Az indikátorvállalások indoklása Az indikátorvállalásokat a járási területfejlesztési munkacsoportok segítségével elvégzett igényfelmérésre alapoztuk. Ezt a felmérést a területfejlesztési programozás során készítettük a partnerségi tervünknek megfelelően. A TOP EU általi elfogadását követően a felmérésünket frissítettük, mert a különböző támogatható területek változtak időközben. A potenciális pályázói kör azonosításakor figyelembe vettük a járásközpontoknál készülő városfejlesztési stratégiákat, valamint a demográfiai előrejelzéseket (pl. óvodai, bölcsődei kapacitások bővítése). Indikátorvállalásainkat befolyásolták a korábbi pályázati tapasztalatok is (pl. energetika, utak, kerékpárutak költségei, vállalkozók által igényelt telephelynagyságok az iparterületeknél, stb.). Vannak indikátorok, melyek a TOP szabályaiból adódóan nem teljesíthetők. Ilyen pl. a vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma. A TOP keretében vállalkozás nem lehet kedvezményezett. Nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások lehetnek az iparterületekre betelepülők, de az 1 ha területre maximum 1-1,5 vállalkozás lehet. Nagyobb vállalkozói sűrűség inkubátorházaknál lehetséges, melyekre kicsi az érdeklődés megyénkben.



6. Az ITP ütemezése Az ütemezés tervezésekor az alábbi szempontokat vettük figyelembe:  A kötelezettség várható idejét terveztük az adott időszakra.  Egy intézkedésnél maximum évi egy felhívással terveztünk.  Felhívásonként az útmutatóban szereplő legalább 1 milliárdos keretösszeget terveztünk.  Értelemszerűen a kisebb keretösszeggel rendelkező felhívások esetében csak egy-két felhívás lehetséges a teljes támogatási időszakban (2014-2020) az előbbi szabály figyelembe vételével.  A felhívások és az értékelés időigénye miatt 2015. negyedik negyedévében tartottuk reálisnak az első kötelezettségvállalásokat.  A felhívásokat úgy csoportosítottuk, hogy a tervezés során az előkészítettebb projektcsomagokhoz kötődő felhívásokat vettük előre  A felhívások időbeli megoszlását úgy alakítottuk ki, hogy a potenciális pályázókat egyenletesen terhelje, ne legyenek pályázati csúcsidőszakok  2020-ig a teljes program megvalósulásával számolunk, ami feltételezi, hogy az utolsó kötelezettségvállalások is megtörténnek legkésőbb 2019-ben



TOP intézkedés

2015

1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

2016

2017

1,489

1

1,128

2

2018

2

3,131 2

2,7

2

3


2,478

1,5

3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése

3,934

3

4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

1,843

1,5

4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

1,248

1,2

4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja

2 2

2

2

2

3

2

0,6

5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok

1,196

1,1

1,1

0,18

5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Mindösszesen

2020 2

2,88


2019

1,012 11,288

21,451

1,012 11,38

10,012

9,1



7. Mellékletek 

ITP számítások excel táblái (forrásallokáció, támogatási konstrukciók, indikátorok, ütemezések)


Bács-Kiskun Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja ,23 Mrd Ft

Recommend Documents