Bábolnai majális BÁBOLNAI MÁJUS AZ ÖNKORMÁNYZAT HAVONTA MEGJELENÕ LAPJA. A FÖLD NAPJA Tudósítás a 14. oldalon

XIX. ÉVFOLYAM 5. SZÁM

BÁBOLNAI 2008. MÁJUS

A FÖLD NAPJA Tudósítás a 14. oldalon.

AZ ÖNKORMÁNYZAT HAVONTA MEGJELENÕ L APJA

Május elsõ vasárnapja után Édesanyák köszöntése Május elsõ vasárnapja az édesanyák ünnepe. Ezúttal Fazekas Anna egyik versével szeretnénk köszönteni õket, megköszönve azt a sok lemondást, önzetlenséget, aggódásukat, a simogató szavaikat, a feltétel nélküli szeretetüket, amellyel gondoskodtak rólunk.

Fazekas Anna:

KÖSZÖNTÕ

Bábolnai majális Képes beszámoló a 20. oldalon.

Hajnaltájban napra vártam, hûs harmatban térdig jártam, szellõ szárnyát bontogatta, szöghajamat fölborzolta. Hajnaltájban rétre mentem, harmatcseppet szedegettem, pohárkába gyûjtögettem, nefelejcset beletettem. Hazamentem, elpirultam, édesanyám mellé bújtam, egy szó sem jött a nyelvemre, könnyem hullt a nefelejcsre. Édesanyám megértette, kicsi lányát ölbe vette, sûrû könnyem lecsókolta, kedves szóval, lágyan mondta: „Be szép verset mondtál, lelkem, be jó is vagy, kicsi szentem!” S nyakam köré fonva karját ünnepeltük anyák napját.

A tartalomból Rendõrök, tûzoltók és polgárõrök köszöntése Meseterápia, inkább felnõtteknek Zenés borest az Ötösfogat étterem nagytermében Egy évfordulóról a visszaemlékezés tükrében Önkormányzati híradó Objektív felelõsség - tájékoztatjuk a lakosságot Beiratkozás az iskolába Terveinkrõl Helyesírási verseny az alsó tagozaton Kálti Márk Történelemverseny Agresszió az iskolában Dobogós helyezések a megyei Kaán Károly versenyen ,,Tipegõ’’ Néptáncfesztivál Bábolnán Óvodánk támogatása Továbbképzés az óvodában Újabb kiállítás az ovigalériában A friss kenyér illata Tisztelt Sporttársak, Sportbarátok Másodszor is Bábolnán a lótenyésztés versenye Fríz lovastábor Kisbábolnán Színházi ajánló - Csak a világ végére... Irodalom - 30 éve halt meg Nagy László Faragó Laura a Zsolnay Kávéház Irodalmi délutánjának vendége ,,Ha megérinthetnélek’’ Balesteveszélye fák kivágása jeles napok Pünkösd havában 2008. április 22. a Föld napja A Költészet napján Muskátli vásár Bábolnai Majális In memorian Halasi Károly Sportcsarnokunk újabb büszkesége Május 1 Kupa Bábolna III. Bolondos Sportnap Teke

2 2 3 3 4 4 5 5 5 5 5 6 6 7 7 7 8 8 9 9 9 10 11 11 12 13 14 18 18 20 21 22 23 24 24

2. oldal

2008. május

RENDÕRÖK, TÛZOLTÓK ÉS POLGÁRÕRÖK KÖSZÖNTÉSE 2

Április 23-án Szent Flórián napja alkalmából dr. Horváth Klára, Bábolna polgármestere az önkormányzat nagytermében köszöntötte a helyi rendõröket, polgárõröket és az önkéntes tûzoltó egyesület tagjait. A rendezvényen tiszteletét tette Komárom rendõrfõkapitánya dr. Forrai Zsolt rendõr alezredes, Kocsis József rendõr százados, a komáromi közlekedési osztály vezetõje, és Horváth István rendõr százados is. A rendezvényen szintén jelen voltak az újból mûködésbe lépett bábolnai rendõrõrs tagjai is, élükön az õrs új parancsnokával, Szloboda Imre rendõr századossal. Az eseményt dr. Horváth Klára polgármester köszöntõje nyitotta, amelyben kiemelte, hogy immáron tíz esztendeje mûködik városunkban polgárõrség, a helyi önkéntes tûzoltó egyesület pedig új vezetõvel

az élén munkára kész. Dr. Horváth Klára külön üdvözölte a Bábolnai rendõrõrs újraindulását is. A köszöntõ után elismerésben részesítették Vasvári Ferencet az önkéntes tûzoltó egyesület tagját, és Kiss Lajost, a Bábolnai Polgárõr Egyesület tagját. Mivel a bábolnai rendõrõrs a korábbi parancsnok nyugdíjazása után egy ideig nem mûködöttk, így ettõl a helyi szervezettõl senkit sem terjesztettek fel elismerésre. Bábolna Város Önkormányzata azonban úgy gondolta, hogy a helyi rendõrõrs munkáját számítógép-asztalok és hozzájuk tartozó székek ajándékozásával segíti. Dr. Horváth Klára szintén köszönetet mondott a környéken mûködõ polgárõr egyesületek tagjainak is, akik számtalanszor vettek részt a nagyobb volumenû bábolnai rendezvények sikeres és biztonságos lebonyolításában. Nagy Attila István

Meseterápia inkább felnõtteknek Április 7-én sajátos elõadást tartott a Bábolnai Városi Könyvtárban Dr. Boldizsár Ildikó mesekutató, meseterapeuta. Dr. Boldizsár Ildikó az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett esztétika-magyarnépmûvelõdés szakon. Diplomamunkáját nép-és mûmesék összehasonlító elemzésébõl írta. 1998-ban elnyerte a néprajztudományok kandidátusi fokozatát. Két saját mesekönyvet írt, a sajátján kívül pedig, összesen 14 mesekönyvet állított össze és rendezett sajtó alá. A neves terapeuta olvasókönyvet is írt az általános iskola 2., 3.,

és 4. osztályos tanulói számára. Meseterapeutaként 1996 óta dolgozik. Dr. Boldizsár Ildikót elõadása elõtt sikerült egy rövid interjúra marasztalnunk és a nem mindennapi munkamódszerérõl kérdeznünk. „A meseterápiát össze lehet kötni a pszichoterápia különbözõ ágaival, hiszen a hangsúly itt is a saját magunkra vonatkoztatott kérdésfeltevésen van. Mit rontottam el? Miért vagyok boldogtalan? Miért alakult úgy az életem, ahogy alakult?” – kezdi Dr. Boldizsár Il-

dikó. „A meseterápia azonban annyiban különbözik a többi terápiától, hogy itt nem analízissel, hanem a mesék segítségével próbálunk meg segíteni.” Dr. Boldizsár Ildikó hangsúlyozza, úgy gondolja, hogy nincs az életnek olyan szituációja, amelynek ne lenne egy mesékben fellelhetõ párja. „Az életben elszenvedett egyensúlyvesztéseket, úgy kezelem, hogy a szenvedõ alanyt annak helyzetét, és a mesét egymásra ismertetem. Azt gondolom, hogy ilyenkor a személy és a mese összekapcsolódása, gyors és hatékony eredményt tud hozni.”- folytatja a meseterapeuta. – „Az én pacienseim 16 és 60 év közötti férfiak és nõk. Amikor meseterápiával kezdtem foglalkozni, akkor elõször gyerekeknek meséltem gyermekkórházakban, azonban nagyon hamar rájöttem, hogy a problémás gyerekek mögött általában problémás szülõk és felnõttek állnak, vagyis ha csak a gyereket kezelem, nem fogok eredményeket elérni. Nagyon fontos az is, hogy feldolgozzuk a gyermek kapcsolatrendszerét és harmónikus viszonyt alakítsunk ki a felek között. Egyébként tudományosan bizonyított tény, hogy azok a gyerekek, akik meséken nõnek fel, sokkal könnyebben boldogulnak az életben, nem ijednek meg

BÁBOLNAI FÓRUM

a váratlan szituációktól, feladatoktól. Ennek az-az oka, hogy a mesével felnövõ gyermekek, nem csak ismeretelméleti nevelésben részesülnek, vagyis nem csak az intelligenciát fejlesztik, hanem az érzelmi intelligencia fejlõdésére is nagy energiát fordítanak.” Dr. Boldizsár Ildikó azt vallja, hogy egy szülõ akkor tesz jót a gyermekével, ha megismerteti vele az õsi forrásokat, vagyis az õsi magyar, vagy más kultúrákból származó meséket, történeteket. No de hogy folyik a terápia egészen pontosan? „Ha valaki hozzám fordul a problémáival, ami egészen sokféle lehet, mondjuk halálfélelme van, nem tudja mûködtetni a párkapcsolatát, vagy épp nem talált magának egy megfelelõ életutat, akkor ezek az emberek hoznak magukkal egy mesét. Egy mesét, ami a kedvencük volt gyermekkorukban. Ekkor jövök én, részükrõl meg a megdöbbenés, hogy a gyermekkorukban olyannyira kedvelt mese analógként hat, vagyis megvan benne minden, ami viszszafelé tekintve buktató volt a saját életében. A mese segítségével pedig, meg tudja találni, hogy hol tévedt el, hogy hol rontotta el, de nem csak ezt, hanem a kiutat is abból a sötét erdõbõl, vagy kátyúból miben abban a pillanatban van. int.: Hantos Péter összeállította: Nagy Attila István

2008. május

3. oldal

Zenés borest az Ötösfogat étterem nagytermében A tavaly márciusban elkezdett zenés bor-est sorozat április 12-én este folytatódott Balassi egyik szép verssorának mottóul választásával: ,,Igyunk, lakjunk egymással vígan, szeretetbõl.” A zene és a bor közösségteremtõ erejét tapasztalhatták meg a résztvevõk úgy a közönség soraiban mint fellépõ mûvészekként, vendégekként. A borest koncerttel kezdõdött, ami bemutatta a jazz fejlõdését kezdetektõl napjainkig, a mûfajt amúgy nem hallgatók részére is élvezhetõ dalokkal és könnyed stílusban. Sárik Péter zongorista és Máthé László bõgõs-basszusgitáros mellett dobolt a kivételes tehetségû 10 éves révkomáromi Hodek Dávid, meglepetésként Juhász Ildikó elõadómûvész énekelt. Az elõadók közvetlen stílusa, vidám egymásra hangolódásuk igazi örömzenét varázsolt a pódiumra, mely szinte elmosta a határokat a zenészek és a hallgatók között. A tízéves dobost nézve és hallgatva többekben felmerült, hogyan lehetséges, hogy egy gyerek olyan könnyedséggel és átéléssel zenél együtt a magyar jazzélet legnagyobb

elõadómûvészeivel, ami szinte már hihetetlen. A választ hitük szerint sokan sokféleképpen próbálták megadni, de a lényeg egyszerû: Hodek Dávid maga a csoda. A koncerttel együtt, majd a vacsora alatt Bott Frigyes felvidéki borász mutatkozott be, s ajánlotta kiváló borait az azokhoz kiválasztott ételsor mellé. Jelenleg 5 hektár szõlõterületet mûvelnek a muzslai hegy tetején (Párkányhoz közel) 230 m magasságban. Ez a borvidékes táj a Garam és a Duna által bezárt háromszög földrajzi középpontjában fekvõ muzslai dombok déli lankáin található, s egyben ez a Felvidék legmelegebb éghajlatú része, a minõségi borszõlõ számára kedvezõ mikroklímával. Törekednek a termõhely egyediségének megõrzésére, ezért a szõlõt komoly hozamkorlátozással, a bort pedig adalékanyagok, enzimek és élesztõk hozzáadása helyett természethû módon, nagy hittel készítik. A nagyszerû borok mellett ízelítõt kaphattunk a felvidéki és anyaországi magyarság közös értékeibõl, gondolataiból is. Dr. Novadovszky Nóra

Egy évfordulóról a visszaemlékezés tükrében Bábolna 1958–2008. (I. rész) MILYEN VOLT A PUSZTA? Ez év végén december 5-én lesz 50 éve annak, hogy Bábolnapusztából – mely közigazgatásilag a szomszédos Bana községhez tartozott – önálló közigazgatási egység vagyis község lett. Írásunkban az ezzel kapcsolatos körülményekrõl és az idekapcsolódó néhány érdekesebb eseményrõl szólunk. Úgy gondoljuk, talán nem árt, ha ennek az 50 évnek néhány jellegzetes eseményére visszatérünk. Annál is inkább kellene ezt tennünk, mert a mai fiatalok nagy része bizony nem tudja, hogy honnét indultunk el, csupán azt tudja, hogy hova érkeztünk, és hogy a mai Bábolnán jó lakni és jó élni. Most nézzük meg, hogy Bábolna mint település milyen volt? Hogy nézett ki? Bábolna 1958-ban és az azt megelõzõ idõkben puszta volt. Nemcsak a nevében de a valóságban is. Lakói túlsúlyban nincstelen cselédek voltak. Magyarországot a háború elõtti idõkben úgy emlegették, mint a ,,3 millió koldus országa’’. A 3 millió koldus túlnyomó többségét a nagybirtokokon szolgáló nincstelen cselédek adták. Bábolna is nagybirtok volt. Igaz, hogy nem magánbirtok, hanem állami, a cselédek azonban itt is

cselédek voltak. Ugyanazon elszomorító körülmények között, mint a magánbirtokokon. Egyébként nagy írónk, Illyés Gyula a ,,Puszták népe’’ címû könyvében hûen leírja az akkori cselédsorsokat. De most maradjunk Bábolnánál. Az akkor létezõ Bábolna a központi településbõl és a hozzá kapcsolódó majorokból állt. Lakóinak száma 1600 fõ körül mozgott. Egyszóval nagyobb volt mint néhány akkor létezõ község (pl. Kisigmánd, Csép, Bana). A lakosok nagy része a központi településen lakott és dolgozott, de a majorokban is jelentõs számú ember élt. Az eléggé nagy területen fekvõ központi településen utcák nem voltak. Nem is kellettek. Ugyanis a nagybirtok szerkezete ezt nem tette szükségszerûvé. A cselédek állami lakásban laktak ezek pedig nem utcaszerûen, hanem a munkahelyhez közel, mûhelyek vagy istállók közelébe épültek. Ennek alapján volt Bábolnán iparosház, malomház, tehenesház, kocsisház stb. A települést egy nagy széles kocsiút szelte keresztül a Kaszinótól a 32-es ököristállóig. Errõl a széles, poros, sokszor sáros kocsiútról voltak az elágazások a különbözõ munkahelyekre. Ezt

BÁBOLNAI FÓRUM

természetesen a lakosok is igénybe vehették. Egyébként a lakáskörülmények a központban is, de különösen a majorokban elszomorítóak voltak. Az egy családnak járó lakás az szoba-konyha, kamra és padlásból állt. A fürdõszobát a cselédember nem ismerte. Egyébként Bábolnán a központi településen közintézmények is léteztek. Bolt templom, iskola, orvosi rendelõ, posta és bolt is. Ezek az intézmények a majorokban lakók számára is rendelkezésre álltak. 1948-ban Bábolna helyzete rendezõdött. Nemzeti Vállalat lett. Ez óriási és kedvezõ változást hozott az itt dolgozók életében. Most már nem cselédek, hanem állami alkalmazottak lettek, munkaidõvel, havi fizetéssel és nyugdíjjal, Mindezek eddig a cselédemberek számára ismeretlen fogalmak voltak. Elkezdõdött a lakások felújítása is. Ahol nem volt villany, pl. a majorokban, ott bevezették. Ebben az új, szabadabb légkörben ismét felvetõdött a régi óhaj és kívánság. Hogy ha lehet, szakadjunk el Banától és legyünk önállóak! Szakács Ferenc

4. oldal

2008. május

ÖNKORMÁNYZATI HÍRADÓ Tájékoztató a 2008. április 24-én tartott testületi ülésrõl A bábolnai önkormányzati ülésen ezúttal összesen 16 napirendi pontot tárgyaltak városunk képviselõi. Az elsõ napirendi pontban a Regionális Vízmû Társaságok állami részvényhányadának térítés nélküli önkormányzati tulajdonba adásával kapcsolatban tartott elõadást Lázár Mózes a Komárom-Esztergom Megyei Közgyûlés tagja. Az elõadásban megfogalmazott kezdeményezéssel kapcsolatban a bábolnai képviselõk a májusban esedékes önkormányzati ülésen kívánnak véleményt formálni. A második napirendi pontban beszámoló hangzott el a két ülés között történt eseményekrõl, a lejárt határidejû határozatokról és a bizottságok által hozott döntésekrõl. A harmadik napirendi pontban a képviselõ-testület tagjai a 2007. évi költségvetési rendeletet módosították. A negyedik napirendi pontban elfogadták a képviselõk a 2007. évre vonatkozó költségvetést. A költségvetést ellenõrzõ könyvvizsgáló az ülésen elmondta, hogy mindent maradéktalanul rendben talált a bábolnai önkormányzat tavalyi évi gazdálkodásával és az errõl szóló jelentéssel kapcsolatban.

Az ötödik napirendi pontban a képviselõk a közterület használatáért kiszabott díjak módosításáról döntött. A fesztiválokon, vásárokon Bábolnán eddig az árusok és kereskedõk eddig 60 forintért bérelhettek egy négyzetmétert a város közterületein. A bérleti díjakat azonban a kérdéssel foglalkozó bizottságok jóval alacsonyabbnak tartották, mint a környékbeli települések közterület használati díjait, így a képviselõk most az emelés mellett döntöttek. Az eddig érvényben lévõ 60 forint/m2es közterület használati díjat a képviselõk most 200 forint/m2-re emelték. A hatodik napirendi pontban a szociális étkezési díjak felülvizsgálatát tárgyalta a képviselõ-testület. Fontos itt megjegyezni, hogy a kérdéssel kapcsolatos minden most megszavazott változást jogszabály ír elõ, méghozzá kötelezõ jelleggel. A szociális étkezési díjakkal kapcsolatos változást az önkormányzat hatáskörénél magasabb szintû jogszabály elõírásait követve a bábolnai képviselõ-testület egyhangúan szavazta meg. A hetedik napirendi pontban Beregi Péter a Komárom-Bábolna Többcélú Kistérségi Társulás bábolnai ellenõre tartott beszámolót a 2007. évi tevékenységrõl. A nyolcadik napirendi pontban,

a már korábban elkészített városfejlesztési koncepciót fogadta el a képviselõ-testület. A kilencedik napirendi pontban a Bábolnai Szennyvízkezelõ és Szolgáltató Kft. 2007. évi tevékenységérõl hangzott el beszámoló. A tizedik napirendi pontban szintén a tavalyi évre vonatkozó tevékenységérõl számolt be a Bábolna Televízió Kht. ügyvezetõje, Hantos Péter. A tizenegyedik napirendi pontban a Bábolna Fórum fõszerkesztõi posztjára kiírt pályázati felhívásra beérkezett pályázatról szavazott a testület. A döntés alapján Hantos Pétert a havi lap régi-új fõszerkesztõjét bízták meg újabb öt évre a Bábolnai Fórum vezetésével. A tizenkettedik napirendi pontban a Bábolna Gyógyfürdõ Ingatlanfejelesztõ, Beruházó Kft. beszámolója hangzott el. A tizenharmadik napirendi pontban az Egészségügyi Központ felújításához kapcsolódó lehetõségeket tárgyalta a testület. A bábolnai képviselõk úgy szavaztak, hogy az önkormányzat pályázni fog az épület teljes felújítására. A felújításra szánt pénz felsõ határát 100 millió forint plusz áfában határozta meg a képviselõ-testület. A tizennegyedik napirendi pontban az egészségügyi alapellátással és a helyben mûködõ gyógyszertár

mûködésével kapcsolatos problémákat tárgyalta a képviselõ-testület. A napirendi pontnál az összes alapellátásban dolgozó orvos és a Bábolnán mûködõ gyógyszertár vezetõje is megjelent. A tizenötödik napirendi pontban a képviselõk elfogadták az Esélyegyenlõségi és Intézkedési Tervet. A tizenhatodik Egyebek napirendi pontban elsõként engedélyezték egy cégnek a Bábolna név használatát, majd a város állami tulajdonban lévõ termõföldjeinek hasznosítására vonatkozó elképzelést tárgyalták az összegyûltek. A bábolnai önkormányzat azt szeretné elérni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ (MNV) ZRt.-nél, hogy a hasznosításba fogható mintegy 5500 hektár termõföldterület használatbavételére vonatkozó pályázatok elbírálásánál a termõföldre vonatkozó törvényi elõírásokat messzemenõen vegyék figyelembe. Ezt követõen zárt ülés keretében folytatta munkáját a képviselõ-testület. Itt elsõként a termálfürdõvel kapcsolatos befektetõi elképzelésekrõl szóló tájékoztatót tárgyalták a képviselõk, majd a Nemzeti Ménesbirtok Kft. és Bábolna egyes területeinek mûemléki védetté nyilvánítási eljárásával kapcsolatban fogalmazott meg álláspontot a testület. Nagy Attila István

30.000 forinttól 300.000 forintig terjedhet. Az eljáró hatóságnak méltányosságot gyakorolni nincs lehetõsége.

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI RENDÕR-FÕKAPITÁNYSÁG Léber Gabriella sajtóreferens

A szabálysértési bírságok a sebesség túllépése esetén a következõk:

Objektív felelõsség Tájékoztatjuk a lakosságot Megszûnik a sokak által alkalmazott jogi kiskapu, vagyis a jövõ hónaptól közlekedési szabálysértés elkövetésekor már nem lehet arra hivatkozni, hogy „családtagunk vezette a gépkocsit, akire nem teszünk terhelõ vallomást”. 2008. május 1-jétõl bevezetésre kerül az „Objektív felelõsség” program, melynek nyomán számos jogszabályi változások lépnek életbe, melyekkel a büntetéseket is súlyosbítják. Újdonság lesz, hogy már nem csak a gépjármûvezetõ vonható felelõsségre egy-egy szabálysértés elkövetéséért, hanem az autó üzembentartója is büntetendõ. Amennyiben az üzembentartó a jármûvét másnak használatába adta és ezt meghatározott, dokumentált módon bizonyítja, a bírságot a használtba vevõ személynek kell megfizetnie. Ilyen esetben célszerû fokozott körültekintéssel eljárni, mert amenynyiben a használatba vevõ személy a kiszabott bírságot nem fizeti meg, továbbá azt tõle behajtani nem lehet, abban az esetben azt az üzembentartónak kell megfizetnie. A közigazgatási bírság összege, annak súlyosságától függõen,

További szabálysértések és azok büntetése:

A fenti közigazgatási bírságokat 2008. május elsejétõl kell kiszabni.

BÁBOLNAI FÓRUM

2008. május

5. oldal

Beiratkozás az iskolába A 2008/2009-es tanévben tanköteles elsõ osztályos tanulók beiratkozására április 7-én és 8-án került sor a Bábolnai Általános Iskolában. Városunk óvodájából 33 kisiskolás, a szomszéd település óvodájából 1 kisdiák kezdi meg õsztõl tanulmányait intézményünkben. Ez a létszám ugyan elmarad a sokéves átlagtól, de két elsõ osztály indítását teszi lehetõvé. Örömünkre szolgál, hogy próbálkozásunk az iskolaotthonos oktatási forma bevezetésére – sikerrel járt, hiszen ezt az új szolgáltatást csak két osztály indítása mellett tudjuk biztosítani. Örülünk annak is, hogy az óvodában februárban megtartott tájékoztató szülõi értekezleten a leendõ elsõsök szülei nagy érdeklõdést mutattak az iskolaotthon iránt. Az iskolaotthonos osztály mellett hagyományos osztályt is indítunk. A két oktatási forma elõnyeit és hátrányait mérlegelve a szülõk munkájuknak, elfoglaltságuknak és életvitelüknek megfelelõen választhattak a két lehetõség közül aszerint, hogy gyermekük számára melyik a legkedvezõbb megoldás. A választás olyan szerencsésen alakult a szülõk részérõl, hogy minden igényt ki tudtunk elégíteni, hiszen mindkét osztályba 17-17 gyermeket írattak. A hagyományos osztály osztályfõnöke Prekler Orsolya tanítónõ, az iskolaotthonos osztály osztályfõnöke Simonné Farkas Beáta tanítónõ és ugyanebben az osztályban Pillérné Fekete Andrea tanítónõ neveli és oktatja a gyerekeket. A szeptemberi iskolakezdés senki számára sem egyszerû. A szülõk komoly érdeklõdése, tájékozódása a lehetõségekrõl, a beiratkozás körüli teendõkrõl segítenek áthidalni a nehézségeket. Kellõ odafigyeléssel, motiválással szülõk és pedagógusok együttesen sokat tehetünk azért, hogy az iskolakezdés örömteli pillanatokat jelentsen gyermekeink számára. Peresztegi Gáborné igazgató

Kálti Márk Történelemverseny Hosszú évek óta részt veszünk iskolánk történelmet szeretõ és értõ tanulóival a Kálti Márk versenyen. Diákjaink évfolyamonként indulhatnak el a megmérettetésen. Meghatározott pontszám elérésével lehet továbbjutni az egyes fordulók után. Ebben a tanévben 17 fõ indult a versenyen, és két tanuló az országos döntõbe jutott. A hatodik évfolyamon országos szinten 955 tanuló indult, és közülük 151 fõ vehet részt az országos döntõn, köztük Parizek Dániel 6.c osztályos tanuló, illetve a 663 hetedikes közül 98 tanuló jutott tovább. A mi iskolánkat Mészáros Nóra 7/a osztályos tanuló képviselheti május 24-én Budapesten megrendezésre kerülõ országos döntõn (felkészítõ tanár: Veresné Szkocsek Mária). A diákoknak az adott évfolyam tananyagából, illetve az ahhoz kapcsolódó kiegészítõ anyagból, történelmi olvasmányokból kell felkészülniük, és majd számot adniuk a versenyen. Sok sikert, jó versenyzést kívánunk! Veresné Szkocsek Mária szaktanár

Agresszió az iskolában

Napjainkban minden pedagógus találkozik az iskolai agresszió valamilyen formájával, hisz a gyermekek egymás közötti verekedései, az iskolaudvaron zajló pofozkodások gyakori – jó esetben ártatlan – eseményei az iskolai életnek. Az agresszió nemcsak fizikai, hanem verbális is, azaz szóbeli is lehet, amely hasonló károkat okozhat , mint a testi erõszak. Mit tehet a pedagógus, ha az erõsebb gyerek rendszeresen veri a gyengébbet? Tehet-e valamit, ha valamelyik tanulót kiközösítik, rendszeresen megalázzák? Védi-e a jogrendszerünk a pedagógusokat, vagy csak a tanulók jogai kapnak nyilvánosságot? Naponta szembesülünk ezekkel a kérdésekkel. Vajon miért ilyenek tanulóink? – kérdezzük egymástól. A gyerekek érzékelik a családi és társadalmi feszültségeket, változásokat, ám segítség nélkül nem képesek feldolgozni azokat. A magatartási problémák mindegyike válasz a gyerekeket érõ kedvezõtlen és feldolgozatlan hatásokra - mutatott rá az erõszak egyik lehetséges gyökerére a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet vezetõ munkatársa. Az iskolai agresszió sok esetben utalhat otthoni problémákra: a társaikkal durván bánó gyerekek gyakran erõszakos, bántalmazó légkörû családban nõnek fel. A fiatalok egy része olyan családi háttérbõl érkezik, ahol az aktív szókincs 300-500 szó között van. Elvárható-e a gyerAz új iskolaépületet 25 évvel ezelõtt, 1983-ban vehették bir- mektõl, hogy szelíd, alkalmazkodó, beilleszkedõ legyen, miközben gyermekkora óta azt kapja, hogy vele semmi sincs rendben. Tükör, tokukba a diákok és a pedagógusok. Ebbõl az alkalomból õsszel jubileumi ünnepséget szeretnénk amit a gyerek visszajelez; s abban pontosan megláthatjuk, mire tanítottuk õket a saját mintánkkal. Ha a felnõttek agresszívek, dühösek, szervezni. elégedetlenek, erõszakosak, a gyerekek sem fognak másképp viselElképzeléseink között szerepel, hogy iskolánknak nevet kedni, a jelenségben épp ez az ijesztõ- mondta Herczog Mária. Ha a adjunk. Intézményünk arculatának megfelelõen ismert sze- gyermek 3-6 éves koráig nem kapja meg a szükséges érzelmi élményt, mélyrõl – költõrõl, íróról, Bábolnához köthetõ történelmi játékot, beszédet, a külvilággal való kapcsolatot, akkor a késõbbiekszemélyrõl, környékünkön élt hírességrõl – szeretnénk „eln- ben aligha lehet tanítani õt. A tanulási nehézségek szinte minden esetevezni” iskolánkat. ben magatartási zavarral is járnak. A jog ugyanakkor erõszakellenes. A szülõi pofont kriminalizálja a Ezekhez az elképzelésekhez szívesen fogadjuk szülõk, törvény, a pedagógus kezében szinte semmilyen eszköz nincs. Az iskodiákok és a bábolnai lakosok ötleteit, javaslatait. Köszönettel: la nem szólhat bele a tanulók iskolán kívüli életébe, mert ez sértené a Iskolavezetés személyiségi jogot. Az iskolán kívül kialakult viselkedést behozzák a tanulók az iskola falai közé, melyet szinte lehetetlen megváltoztatni. A szülõk ugyanakkor az iskolát teszik felelõssé mindenért. A saját mulasztásukért is: a feszült, szorongó légkör miatt sem idõ, sem türelem nem jut a szocializációs nevelésre, sõt sok helyütt maga a család sem alkalmas a pozitív minta közvetítésére. A tavaszi versenyeinket ismét a helyesírással kezdtük. Az iskola nem képes átvállalni a felelõsséget mindenért. A pedaA következõ eredmények születtek: gógusok kezében ma sem eszköz, sem megfelelõ módszertani tudás 1. osztály: 1. Király Viktória; 2. Mátyás Kata; 3. Osgyán Anna. nincs ahhoz, hogy megoldják ezt a rendkívül súlyos problémát. Érzik 2. osztály: 1. Bognár Lilla, Sáfár Bence; 2. Almádi András; a felelõsség súlyát, ezért segítséget kérnek és várnak. Segítség nélkül 3.Janus Martin, Kelemen Kitti, Rózsahegyi egyre nõhet és kezelhetetlenné válik az iskolai agresszió. Ezért kap Franciska. nagy jelentõséget az Oktatási Minisztérium õszre tervezett konferen3. osztály: 1. Pillér Attila; 2. Csatlós Natália; 3. Fekete Réka. ciája, melynek témája az iskolai agresszió kezelése. Kíváncsian vár4. osztály: 1. Németh Noémi; 2. Suhayda Viola; 3. Parizek juk… Tanos Lászlóné Zsuzsanna.

Terveinkrõl

Helyesírási verseny alsó tagozaton

BÁBOLNAI FÓRUM

6. oldal

2008. május

Dobogós helyezések a megyei Kaán Károly versenyen XVI. alkalommal hirdették meg a Kaán Károly Természetismeret tantárgy felmenõ rendszerû versenyét. Iskolánk komoly eredményekkel büszkélkedhet, mert mind a 16 alkalommal indultunk az eddig meghirdetett versenyeken, közöttük országos 2. helyezést is sikerült már elhoznunk. Iskolánkból a versenyfelhívásra 6. osztályos tanulók jelentkeztek, és közülük került ki az a három fõ, aki elindult a megyei megmérettetésen. Természetesen április 18-áig kitartó tanulás következett, míg elérkezett a várva várt összeméretés. Milyen ismeretek szükségesek ahhoz, hogy valaki eljusson a megyei versenyig? – 4-5-6. osztályos tananyag alapos tudása – Kaán Károly életrajza és munkássága – A Duna-Dráva és a Duna-Ilpoly Nemzeti Park alapos ismerete – Az év fájának és madarának jellemzõi – A kövirigó, a gulipán, a zöld küllõ, a bikapók és a védett halak ismerete

A Természetbúvár újság érdekes cikkeibõl is sok információhoz jutottak a tanulók: – Az évszakoknak megfelelõ élõvilág változásait ismerhették meg a cikkekbõl

– A dolomitsziklagyepek, a patakpartok, égeresek és a lejtõ ssztyeprétek növényeit kellett felismerni Ezt a komoly felkészülést három tanítványunk példamutatóan felvállalta, aminek megszületett az eredménye. 1. helyezett: Nagy Nikolett 6/c 2. helyezett: Kovács Zsófia 6/c 7. helyezett: Suhajda Anna 6/b (A fényképen láthatók mindhárman.) Így Komárom-Esztergom megyét Nagy Nikolett képviseli a Mezõtúron megrendezésre kerülõ három napos komoly versenyen. Itt már bõvül az ismeret laborgyakorlatokkal, egy teljes napos terepi megfigyeléssel, és kiselõadással. Elõadásunk témájaként a bábolnai ménest választottuk, ami remélhetõleg elnyeri a zsûri tetszését. Kívánom minden tanulónknak, hogy legyenek ilyen sikeresek, és kövessék a három tanuló kimagasló teljesítményét. Bierbauer Imréné felkészítõ tanár

,,Tipegõ’’ Néptáncfesztivál Bábolnán Április 5-én ötödik alkalommal rendeztük meg városunkban a két évente esedékes „Tipegõ” Gyermek Néptáncfesztivált. Most is a Cseperedõk néptáncegyüttes volt a házigazda. Az elsõ négy alkalommal a Bá-

bolnai Zene- és Mûvészeti Iskola -, az idén pedig a Cseperedõk Közhasznú Egyesület keretein belül zajlott a fesztivál. A fõ támogató ezúttal is Bábolna Város Önkormányzata volt. A rendezvény – csakúgy mint

két éve – 2008-ban is megkapta a megyei gyermek néptáncfesztivál rendezési jogát. Tizenöt együttes közel ötszáz gyermek táncosa ropta a táncot a Szabadidõközpont színpadán ezen a szép szombati napon. A három órás versenyprogram huszonöt mûsorszámát három tagú zsûri értékelte, akik egyben arról is döntöttek, hogy mely produkciók juthatnak tovább a regionális fesztiválra. Végül is nyolc együttes – köztük a Cseperedõk középsõ csoportja képviselheti megyénket ezen a rendezvényen május 17-én Ajkán. Végül, de nem utolsó sorban szeretnénk megköszönni mind-

azoknak a segítségét, akik nélkül nem jöhetett volna létre ez a fesztivál: Bábolna Város Önkormányzata, Bábolnai Szabadidõközpont, Bábolnai Általános Iskola és technikai dolgozói, Csokonai Mûvelõdési Központ – Komárom, Cseperedõk Néptánc Közhasznú Egyesület, Kiss András – zöldséges, TreF7 Bt., valamint a rendezésben, csoportkíséretben segítõ szülõk, barátok és táncosok. Nagyon köszönjük nekik, hogy meg tudtuk mutatni az idelátogatóknak, hogy összefogással, vendégszeretettel, viszonylag kevés pénzbõl is lehet jó rendezvényt szervezni! Sokan közülük ezt irigylésre méltónak tartják! Bors Erika, Török Sándor fõszervezõk

A Cseperedõk Néptánc Közhasznú Egyesület 2007. évi közhasznúsági jelentése 1. Bevételek: 1. Közhasznú célú mûködésre kapott támogatás: - önkormányzattól - egyéb 2. Közhasznú tevékenységbõl származó bevétel Összesen: 2. Kiadások: 1. Anyagjellegû ráfordítások 2. Egyéb ráfordítások Összesen: 3. Tárgyévi közhasznú eredmény:

BÁBOLNAI FÓRUM

272.000.-Ft 100.000.-Ft 348.000.-Ft 720.000.-Ft 1.000.-Ft 677.000.-Ft 678.000.-Ft 42.000.-Ft

2008. május

7. oldal

Óvodánk támogatása Áprilisban elkészült egy nagylelkû támogató jóvoltából óvodánk udvarán a rendezvényházunk dobogója. A tetõszerkezetet a 2006. évi Katalin-báli bevételbõl készítettük el. Sajnos ez az összeg nem volt elég a színpadi dobogó elkészítésére is, ezért támogatókat kerestünk. Egyik óvodásunk szülei, a Bernáth család felajánlotta segítségét. Nagy örömünkre azonban egy tatai építési vállalkozó, - az Alap Építõipari Kft. vezetõje, Kreisz László - akit megbíztak a munka elvégzésével, óvodánk támogatójaként átvállalta a dobogó elkészítésének anyag-, és munkadíjköltségét. Ez azért is nemes gesztus volt részérõl, hiszen óvodánk mûködésében semmiféle érintettsége sincs, mivel nem jár (járt) hozzánk sem gyermeke, unokája sem. Köszönjük neki óvodás gyermekeink nevében. Így az idei évzáró rendezvényünket már az új színpadon tarthatjuk május végén. A ren-

dezvényház árnyékot adó területe jól használható majd a nyári hõségben is különbözõ szabadtéri társasjátékok és alkotó tevékenységek végzésére is. A Bernáth család azonban továbbra is fenntartotta támogatási szándékát, így az általuk felajánlott támogatási összegbõl pedig egy új EU szabványnak is megfelelõ mozgásfejlesztõ eszközt vásárolhatunk udvarunkra. Így az idei évben két nagy értékû eszközzel is gyarapodhat óvodánk udvara a nyári idõszakra, hiszen a jó idõ beköszöntével sokat tartózkodunk a szabadban. Köszönjük nekik is a támogatást. Környezetünk alakításához, Mátyás Kálmánék is hozzájárultak az idei tavaszon, tõlük tujákat kaptunk ajándékba, a Szennyvízkezelõ és Szolgáltató Kft.-tõl konténeres fákat kaptunk, hogy szebbé tehessük vele udvarunkat. Köszönjük nekik is a támogatást. Szintén szülõi segítséggel sze-

Továbbképzés az óvodában A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület Komáromi Területi Köre óvodánkat tisztelte meg azzal, hogy nálunk tartotta április 8án soron következõ ülését. A kistérségbõl 40 kolléganõ volt a vendégünk a továbbképzésen. A MOE szakmai szervezet céljáról röviden: Az óvodás gyermekek és a velük foglalkozó óvodapedagógusok szakmai érdekeinek képviselete, a magyar óvodai nevelés hagyományainak megõrzése és az óvodapedagógiai módszerek továbbfejlesztése. Ez utóbbi valósult meg azáltal, hogy meghívott elõadónk: Lendvai Lászlóné óvónõ, óvodai szakértõ ismertette velünk óvodája „Lépésrõl lépésre” c. programját. A sokszínû, kifejezetten óvodára és családra kidolgozott szakmai programot a gyermek és családja aktuális állapotához igazították. Kiindulópontja, hogy állandóan átalakuló világunkban nagy felelõsséget ró ránk az értékrendek változásai szülõi szerepben éppúgy, mint pedagógusi mivoltunkban. A külsõ hatások, az egyéni törekvések a szülõk változatos igényeinek figyelembe vételével is meg kell õrizni a nevelés alapértékeit. Ugyanakkor a különbözõ környezetbõl érkezõ gyermekek különbözõ lehetõségeket és fel-

adatokat jelentenek az óvoda számára. Ehhez nélkülözhetetlen a család és az óvoda együttmûködése, amely sikeres, ha: – A szülõk és az óvodában dolgozók nevelõpartneri kapcsolatban állnak. A jól mûködõ kapcsolatrendszerben a szülõ az, akinél jobban senki nem ismeri a gyermeket, és a családban megalapozott nevelést az óvoda tovább folytatja, illetve kiegészíti azt. Az együtt nevelés minõsége sokban múlik a kapcsolattartási formák milyenségén, hogyan tudjuk tartalommal megtölteni azokat. – Szülõi értekezletek, nyíl napok, ünnepek, egyéb közös programok. Fentiekhez kaptunk újabb hasznos információkat, útmutatást, melyeket további munkánkban kívánunk hasznosítani.

reztünk tudomást a Modell & Hobby Kft. pályázati kiírásáról, mely pályázaton gyönyörû virágpalántákat nyertünk virágoskertünkbe. Településünk üzletei is támogatták intézményünket az 1- 2 Ftok összegyûjtésével. Az Irodacentrum 3540 Ft, a Reál üzlet 26 680 Ft-tal támogatta intézményünket. Köszönjük az üzletvezetõknek, hogy intézményünket támogatták ! Az intézménybe szer-

vezett 1-2 Ft gyûjtésébõl a szülõk jóvoltából 30 200 Ft-ot gyûjtöttünk össze. A bölcsõdében külön szerveztek gyûjtést, nekik 10 000 Ft-ot sikerült összegyûjteni. Köszönjük mindenkinek a támogatást! A befolyt összegbõl udvari játékkészletünket kívánjuk bõvíteni. Somogyiné Szabados Marianna intézményvezetõ

Újabb kiállítás az ovigalériában Áprilisban új arculatot kapott óvodánk galériája. A népviseletek után népi hímzések kerültek kiállításra, melyeket a bábolnai Idõsek Klubja tagjai készítettek. A megnyitón a gyermekek megtudhatták, hogyan készülnek az ott látható terítõk, párnahuzatok, falvédõk

és más szebbnél-szebb darabok. Megismerkedhettek a hímzõkerettel és bemutatták nekik a hímzés technikáját is. Nagy érdeklõdéssel figyeltek minden mozzanatot az apróságok. Ki tudja, talán egyszer õk is hímeznek majd. T. S.

Nagy Lászlóné címzetes óvodavezetõ

Tájékoztató az óvodai-bölcsõdei beiratkozásról Április 9-10-én megtörténtek a 2008/2009. nevelési évre az óvodai és bölcsõdei beiratkozások. Az óvodába 20 kisgyermeket írattak be, a bölcsõdébõl szeptemberben 9 kisgyermek érkezik. A 29 fõ óvodát kezdõ gyermekbõl 19 gyermek érkezik az õszi idõszakban, 10 gyermek 2009. januártól folyamatosan érkezik akkor, amikor a 3. életévét betölti. Az idei

BÁBOLNAI FÓRUM

évben a kisóvoda épületében indítunk kiscsoportot, oda helyezzük el a beiratkozók nagy részét. Néhány 3 éves gyermek, a szülõk kérésére a vegyes csoportba kerül. A bölcsõdében szeptemberben 6 gyermek marad, a beiratkozók száma 10 fõ volt, melybõl 2 fõ elutasításra került, mivel nem bábolnai lakosok. Az õszi idõszakban 12 fõs lesz a bölcsõdei csoport létszáma, 2 gyermek késõbb érkezik. A bölcsõdei csoport befogadóképessége a mûködési engedély szerint 12 fõ. Somogyiné Szabados Marianna intézményvezetõ

8. oldal

2008. május

A friss kenyér illata... A bábolnai Pék köz - a jelek szerint hamarosan – nevéhez méltó lesz újra: hajnalonként és kora reggelenként ismét belengi majd a friss kenyér illata! Ennek már bizony ideje van, hiszen szegény az a falu, az a város, ahol a „mindennapi betevõ”nem helyben készül. Ott pedig, ahol erre megvan a terület, megvan az épület, ott pedig egyenesen butaság nem kihasználni az adottságokat! Amikor a 70-es évek végén Bábolnára költöztünk, én magam még jól emlékszem a hétköznapok kora reggeli programjára. Amíg a feleségem végezte a gyerekek körüli óvodába indítás indokolta teendõket, addig én leszaladtam a Mariska nénihez (Mészáros Sándorné - Isten még sokáig éltesse!) aki – bár 6 órakor nyitott a mintabolt, de a buszok telepekre indulása elõtt már akár fél órával is – kitámasztott ajtóval várta a rohamot: kedvesen és sebesen adta a zacskós tejet, a kakaót, az ízesített csigákat, a buktákat, a friss kiflit/zsemlét és az illatos, ropogós kenyeret! Az idõközben eltelt harminc év nem csak a kifli árát (vizes kifli 40 fillér; vajas kifli 50 fillér!) növelte meg jelentõsen, de változások sora történt egyrészt a pékség életében, másrészt nekünk, embereknek a „fogyasztói” szokásunkban is. Az üzem többször cserélt gazdát, többször indította be az újratermelést,de egyik esetben sem volt ez tartós: sok esetben pár hónap mûködés után rákerült az ajtóra a „ Bizonytalan ideig - ZÁRVA” felirat. Fogyasztói szokásainkat pedig jelentõsen átalakították, megváltoztatták a házhoz szállítást alkalmazó - akár még a megye határon túlról is érkezõ dallam-furgonok: a hét meghatározott napjain, napszakain, az idõközben magától kialakult útvonalon közlekedõ gépkocsik által szállított finomságokért csak a bejárati kapukig, a lépcsõház ajtókig kell a kedves vevõnek kifáradnia. Kényelem ide-kényelem oda, azért jobb az, ha valami a mienk! Ha nem zsebelünk is be profitot, ha nem is a mi kasszánk csilingel, de jó érzés tölti el szívünket, jó mesélni ismerõsnek, rokonnak arról, hogy Bábolnán bizony pékség is üzemel! Ezen gondolkodjunk el mindnyájan és a magunk módján, tegyünk is érte. Nem kell sok, csak annyi, hogy adjuk meg a

lehetõséget annak a vállalkozónak (elõttem egyébként teljességgel ismeretlen –,sõt! remélem pékség épül,nem pedig kocsma!) aki a mai nehéz körülmények között vállalkozásba kezd vagy éppenséggel bõvít. Hogyan tudunk segíteni? Nagyon egyszerûen. Tegyük félre pár hétre, hónapra a megszokott kényelmünket és legyünk vevõi az új üzletnek, keressük a polcokon termékeiket, és elsõsorban azokat tegyük kosárba. Ne úgy álljunk hozzá, hogy „bizony, majd az én öt zsemlémmel lesz rentábilis a vállalkozás „! A sûrû fillérbõl lesz a forint – cseppekbõl a tenger! Ha nem szakad meg a vásárlás folyama, ha a vevõk szaporodnak, ha a napi bevétel biztos, akkor könnyebb átvészelni az indulás bizonytalanságát, akkor könnyebb választékot bõvíteni – és szépen, lassan kialakul az egészséges termelõ- kereskedõfogyasztó körforgás, és nem kell pár hónap után csalódottan (vásárló és vállalkozó közös bánatára) bezárni az üzemet mire megszokhatnánk! Ezek lennének a mi általunk nyújtható segítségek, de rajtunk, vevõkön túl (miután hülyék azért nem vagyunk!) a tulajdonoson is sok múlik! Természetesen szükség van a biztonságos ellátásra, a tartósan jó minõségre, a megfelelõ választékra, újdonságokra, (mintabolt esetében) eladói kedvességre, stb. Akár még az is bevezethetõ, hogy személyre szabott legyen az ellátási garancia: „a szokásos mellé, tegyél el még nekem légy szíves két magvas cipót, mert jön a hétvégén a retye-rutya”, stb. A siker harmadik záloga pedig az ún. marketing munka. Kihasználva akár a Bábolnai Tv nyújtotta bemutatkozási lehetõségeket, az elképzelések nyilvánosság elé tárásának a fontosságát (gondoljunk csak az Aldi üzletekre: még sehol nem nyitottak ki, de már hetek óta tele volt velük a média!) Közösen reménykedjünk abban, hogy az idei augusztus 20.án már - az akkor hónapok óta teljes megelégedéssel a városunkban, Bábolnán virágzóan mûködõ - saját Péküzem által, új búzából sütött, új kenyeret kóstolhatnak az ünnepség résztvevõi! Katona László (hívatlan prókátor)

Tisztelt Sporttársak, Sportbarátok! Nagy örömünkre szolgál, hogy a bábolnai felnõtt labdarúgócsapat nagyszerû játékkal remek eredményeket ért el az õszi szezonban a megyei bajnokságban. A bajnoki kiírás szerint az egyesületnek komoly feladatai vannak az utánpótlás-nevelés területén is. A bábolnai gyerekek az ifjúsági, serdülõ és az elõkészítõ bajnokságban játszanak. Nagyon fontos, hogy a fiatalok részére is a lehetõ legjobb körülményeket biztosítsuk, azért, hogy fejlõdésük töretlen legyen, szeressék, és hosszú távon mûveljék a sportot, a labdarúgást, ami az egészséges életmódra való nevelés egyik eszköze is. Ahhoz, hogy céljainkat elérjük, nem mindig áll elegendõ forrás rendelkezésünkre. A futballfelszerelés, a feliratozás, az utaztatás, étkeztetés, a versenyeztetés, a megfelelõ szakemberek biztosítása, a tornákon való részvétel olyan nagyságrendû kiadást jelent, ami meghaladja az egyesület lehetõségeit, hiszen a felnõtt csapat mûködtetése rengeteg pénzt igényel. Az õsszel új szakembert szerzõdtettek a legkisebbek szakvezetõi posztjára. Nagy László tulajdonképpen visszatért a városba, hiszen korábban a BSE kiváló játékosa volt. A remek pedagógiai érzékû szakvezetõ az edzések vezetésén kívül megpróbált támogatókat toborozni a bábolnai ifjúsági labdarúgás számára. Így került kapcsolatba a PANNON-KAPOCS Alapítvánnyal. Az Alapítvány vállalta, hogy segítséget nyújt a fent leírt kiadások fedezetét biztosító forrásszerzés lebonyolítására. Ennek érdekében az Alapítvány 2008-ban jelképesen

GYEPTÉGLA JEGYEKET nyomtat ki a bábolnai gyermek és ifjúsági labdarúgást támogatók részére 2.000, 5.000, 10.000 és 100.000 forintos „címletekben”, melyeket a támogatók névre szóló oklevélként kapnak kézhez. Tízezer forintnál nagyobb összegû támogatás esetén bármely „névértékû” gyeptégla jegyet kiállítunk. A támogatás az Alapítványhoz történõ pénzbefizetéssel valósul meg. A befizetett összegeket a bábolnai gyermek és ifjúsági labdarúgás segítésére fordítjuk, azokra a célokra, melyeket fent dõlt betûkel szedtünk. Az Alapítvány a segítséget természetben (nem pénzben) nyújtja, a befizetésekkel nyilvánosan elszámol a Bábolnai Fórumban. Nem is olyan régen, a bábolnai gyermek és ifjúsági csapatok utcahosszal nyerték korosztályuk bajnokságait a megyében, és országosan is szép sikereket értek el. Akciónk arra irányul, hogy ez újra így legyen. Ehhez azonban szükség van a jelenleginél jobb körülmények biztosítására. Reméljük a késõbbiekben kialakul egy olyan futball-baráti társaság is, amelyre a bábolnai gyerekfocisták mindig számíthatnak. Az öszszefogás fontos, MINDENKIRE számítunk. Ezt jelképezi a lap alján felsorolt ajánlóink személye. A PANNON-KAPOCS Alapítványnak ez az elsõ feladatvállalása, korábban támogatást nem kapott senkitõl és nem is folyósított senki számára. Az Alapítvány befizetéseket magán és jogi személyektõl is képes fogadni. Az alapítvány nem közhasznú alapítvány, a támogatásokról igazolást tud adni, de ezek adókedvezményre nem jogosítanak. Kérjük hogy felajánlásukat csak megbízólevéllel rendelkezõ sporttársunknak nyugta ellenében adják át! Közvetlenül is teljesíthetnek befizetést a PANNONTAKARÉK-nál vezetett 63200030-11029520 sz. számlára készpénzben a PANNONTAKARÉK fiókjaiban, valamint a fenti számlára történõ átutalással (kérjük a megjegyzésben a GYEPTÉGLAJEGY szót szíveskedjenek feltüntetni). Ha tud céljainkkal azonosulni, azokat támogatni, kérjük jelentkezzen Nagy Lászlónál a 30/472-1209 számú telefonon, e-mailt is küldhet a hali55@freemaiLhu címre. A támogatók nevét megörökítjük az öltözõ falán elhelyezett köszönõfalon! Kiemelkedõ összegû támogatóink, megállapodás alapján reklám felülethez juthatnak, melyeket a kis focisták mezein, illetve nadrágján helyezünk el. Aláírásunkkal ajánljuk az ön figyelmébe ezt az akciót, reménykedve abban, hogy segítségével hozzájárul annak sikeréhez: Horváth Imre, alapító; dr. Horváth Klára, polgármester; Poprády Géza, a kuratórium elnöke; Szabó Ferenc, a BSE elnöke; Nagy Lajos, IKR Zrt, vez. ig.-h.; Lengyel Dániel, GYÖK polgármester; Popovics György, szervezõ; Nagy László, edzõ; Gyécsek Dániel, elõkészítõ csapat kapitánya.

BÁBOLNAI FÓRUM

2008. május

9. oldal

Másodszor is Bábolnán a lótenyésztés versenye Április 15-e és 18-a között a tavalyi után idén másodszor is a Pettkó-Szandtner Tibor Lovaskollégium és Szakiskola adott otthont az egyik legrangosabb szakmai megmérettetésnek a Szakma Kiváló Tanulója Országos Lótenyésztõ Versenynek. Ebben az évben ugyan nem számíthattak rá a bábolnaiak, hogy ismét az õ városuk adhat otthont ennek a rangos szakmai versenynek, azonban általunk nem is-

mert technikai okok miatt idén ismét a Pettkó-Szandtner Tibor iskolát kérték fel az esemény lebonyolítására. A lótenyésztõ szakma kiváló tanulója címre pályázók, csakúgy mint tavaly, most is egy olyan versenyen vettek részt, amely tulajdonképp a szakmunkás vizsga anyagát öleli fel. Egy egyszerû szakmunkás vizsgához képest itt azonban az a nagy különbség, hogy

Karlecz Barbara a verseny negyedik helyezettje ezen a versenyen az ország legjobb 21 tanulója vett részt. A megmérettetés elsõ napján az ország legjobb lótenyésztõ tanulói négy órás írásbeli feladatot oldottak meg. A verseny második napján kizárólag gyakorlati tárgyakból versenyeztek a tanulók. Ezen a napon fogathajtásban, lovaglásban, majd pedig a lótartásban és az azzal kapcsolatos manuális feladatokban mutatták meg tudásukat a versenyzõk. Az utolsó, azaz harmadik versenynapon megint az elméleté volt a fõszerep, hiszen ekkor a diákoknak

Szanyi Katalin a verseny harmadik helyezettje

Fríz lovas tábor Kisbábolnán Három napos lovas táborba várták április végén a fríz lovak kedvelõit a Kisbábolna Lovas Klubba. A tréninget két holland lovasoktató vezette, akik beavatták a résztvevõket a díjlovaglás fortélyaiba és a holland lófajta sajátosságaiba. A Lovas Klub által szervezett rendezvény célja az volt, hogy a zömében munkalóként ismert hátasok új oldalukról is megmutatkozhassanak. A fríz lovak ugyanis amellett, hogy megbízhatóak és jól terhelhetõek, a lovas sportok terén is kiválóan teljesítenek. Ma még ennek nincsenek komoly hagyományai Magyarországon, de a szervezõk bíznak abban, hogy hamarosan nemcsak a fogathajtásban, de a díjlovagló versenyeken is egyre többször találkozhatunk ezekkel az igen kedvezõ tulajdonságú és nagyon attraktív lovakkal.

több elõre megadott témában kellett szóbeli elõadást tartaniuk egy háromtagú szakmai zsûri elõtt. A bábolnai diákoknak, akik egyébként tavaly az elsõ két helyet hozták el, most sem volt okuk a szégyenkezésre, hiszen a PettkóSzandtner Tibor lovas iskola két indított tanulója a harmadik és negyedik helyen végzett a szakma kiváló tanulója versenyen. A sors fintora hogy a második helyet egy olyan tanuló szerezte meg, aki a tavalyi évben a bábolnai lovas iskolában végzett. Nagy Attila István

SZÍNHÁZI AJÁNLÓ

Csak a világ végire... Szarka Gyula (Ghymes) mesekoncertje a Komáromi Jókai Színházban Tavaly februárban mutatták be elsõ ízben a mesekoncertet, melyet szeretettel ajánlok a színház- és zenebarát családoknak, gyerekcsoportoknak. A darabot május 28-án és 29-én 10 órai kezdettel tûzte ismét mûsorára a Jókai Színház, melyet családias légköre, színvonalas elõadásai nagyon vonzóvá tesznek minden korosztály számára. A koncertet kedves keretjátékba foglalta egy párocska története a Meseládával. Az asszonyka elõször igencsak zsörtölõdött, hogy a legény utolsó garasaikat erre az ócskaságra költötte, de ahogy kinyílt a láda fedele, s elõbújtak belõle szép lassan az énekek, mesék, versek, mondókák: bizonnyal megbékélt, s boldogan cipelte ki a végén párjával együtt a kincsestárrá átlényegült ládikót. Jelzésszerû jelmezekben játszották el a színészek (Holocsy Katalin és Bernáth Tamás) az Egyszeregykirályfit, szépen kiemelve az igaz érzések értékét. Az Aluszol-e te juhászt is megjelenítették. A Róka és a varjú elõadását ötletes bábjátékkal illusztrálták, a Lagzit pedig humoros pantomim-szerû kísérõ játékkal, amit a hallgatóság is eljátszhatott, s otthon is lehet majd imígyen bohóckodni. Táncban és gyertyákkal, utalásszerûen elmesélt történet lett a Megy a juhász szamáron c. dalból. Megtanítottak sok kedves mondókát, dalocskát, körjátékot, több tucatnyi bátor gyerek énekelhette a színpadon a Kiskacsa fürdik c. dalt, a nézõtéren is teli torokból kurjanthatták a Bennünk van a kutyavér vicces sorait. Felcsendült még az Ajándék, a Kétkrajcáros dal és a Pad alatt. Mind a régi, mind az új dalok áthangszerelése, jókedélyû elõadása - Varga Bori és Kun Csaba közremûködésével - visszaadta azt a jó hangulatot, amely mindkét Ghymes gyereklemezt meghatározza. Egyszerû, tiszta harmóniák, csengõ-bongó hangok, lágy vagy éppen pattogó ritmusok tették változatossá és szívhez szólóvá a koncertet. A színmûvészek is muzsikáltak olykor; énekük, táncuk, a gyerekek felé küldött sok szeretetteljes mosolyuk bearanyozta az elõadást. Hamar eltelt az egy óra, bár rengeteg dolog történt a színpadon és sokezer hang, érzés kúszott át a színpadról a nézõtéren ülõk fülébe, majd a szívébe, ahol beágyazódva bizony nagy csodákat tud tenni ezekkel a kisemberkékkel! Jó volt belegondolni, hogy a számtalan elõadáson milyen rengeteg gyerekhez jut el ez az üzenet. (bõvebb információ: www.jokai.sk)

BÁBOLNAI FÓRUM

10. oldal

2008. május

IRODALOM – IRODALOM – IRODALOM – IRODALOM – IRODALOM

30 éve halt meg Nagy László Aki csak ismerte, annak a kedvesen mosolygó, ravaszkás tekintetû, megfontolt szavakkal szellemesen okos, gyakran szójátékos Nagylaci maradt az emlékezetében. Aki csak olvasta, annak képekben gazdag, népmesevilággal és szürrealizmussal egyszerre közeli rokon, dallamosan hullámzó költészete marad mindörökké irodalmi kincstárában, és úgy érzi, aligha volt még költõnk, aki szorongató, komor gondolatokat olyan fénypompás, képekben gazdag derûvel tudott volna közölni, mint õ. Ámbár az elmúlt évtizedek egyik legjelentékenyebb költõje volt, sohase múlt el belõle az a festõ- és grafikusmûvész, aminek indult. És korai halála után hagyatékában festett és rajzolt képek tárlatra való tömege maradt. Faluról jött, a Dunántúlról, középiskoláit is az oktatóintézeteirõl híres Pápán járta ki. Otthon olyan paraszti családból származott, amely szorgalmával a módosabbak közé emelkedett és igényt tartott a mûveltségre, a következõ nemzedékeket az értelmiség rangja felé vezetõ útra. Ezeket a nemzetfenntartó, kitûnõ, szorgalmas családfõket a legszörnyûbb idõkben jövevényszóval ,,kulákok”-nak nevezték és jó esetben politikailag idegeneknek, de szokványosabban ellenségeknek tekintették, és úgy is bántak velük. Az apa akinek költõvé leendõ fián kívül még három úgyszintén iskolában taníttatott gyermeke volt úgy halt meg, hogy ,,nem békült meg a világgal, amely tönkretette õt”. (Ezt az emlékezõ mondatot egy másik fia, az úgyszintén költõ Ágh István írta le.) Addigra azonban a Pápán érettségizett fiú húszéves fõvel már Budapestre jött, hogy hajlama szerint festeni, rajzolni tanuljon. A történelem 1945-nél tartott, a világ éppen túllépett a világháborún. A faluról, paraszti sorból városba igyekvõ, értelmiségi sorba emelkedni kívánó ifjúságnak történelem adta következõ he-

lye a ,,Népi Kollégiumok” valamelyikében volt.. Ez az ifjúság megtestesítette a háború utáni három-négy év optimista derûjét, a hitet, hogy mi építjük és magunknak építjük jövendõnket. Ezek a kollégiumok számos kitûnõ értelmiségit indítottak útjára. Egész sor jelentékeny költõnk itt találta meg saját hangjának elsõ ütemeit. Csaknem azonos évjáratú, hasonló ihletettségû, többségükben saját hangvételû írásmûvészünk szinte egyszerre lépett irodalmunk felfrissülõ kórusába. Nagy Lászlón kívül hogy csak a legfontosabbakat említsük - Juhász Ferenc, Csanádi Imre, Kormos István, Fodor András, Simon István együtt jelezte, miféle új hangokkal gazdagodik költészetünk. Merõben különbözõ mûvészegyéniségek ezek, de összeköti õket a népközelség formában is, közösségtudatban is, a költõi hagyomány és az új iránti érzék egysége, a tanulással szerzett kultúra intellektualitása. Alighanem már most, közel fél évszázaddal együttindulásuk után megállapíthatjuk, hogy legalábbis az említettek - jelentékeny költõk, de közöttük a legjelentékenyebb, legegyénibb és a legnagyobb hatású Juhász Ferenc és Nagy László. Gyakran együtt is szokták emlegetni õket, habár a világ egészéhez való hozzáállásuk - a közelihez is, a kozmikus határtalanságokhoz is - teljesen más, gazdag képalkotó képzeletük merõben különbözõ, még ha mindketten eltéphetetlenül kapcsolódnak is a folklóri (népköltészeti, népmesei) gyökerekhez. Ezek a jellegzetes újat jelentõ tulajdonságok már mind megtalálhatók az induló Nagy László költészetében. A hangvétel azonban kezdetben csak a derût, a bizakodást, a feltétlen hitet fejezi ki. Akiknél ez a hang nem változik az évtized végére hol hamar, hol fokról fokra bekövetkezõ csalódások, kiábrándulások hatására, okvetlenül beletévednek, belesüppednek a következõ évtized ,,sematiz-

mus”-nak nevezett vak vagy hazug közhelykultuszába. Nagy Lászlónál ez már azért sem következhetett be, mert egy tanulmányi ösztöndíjat kapott Bulgáriába. 1949-ben utazott el, és csak 1952-ben jött haza. Tehát nem fokozatosan kellett átélnie a változás, ,,a fordulat éve” történelmi és lélektani mozzanatait. Elment bizakodóan, és egy olyan légkörbe érkezett haza, amellyel már nem azonosulhatott. Közben azonban - mindig jó tanuló lévén alaposan elsajátította a bolgár nyelvet. Megismerte Bulgária történelmét, irodalmát, néprajzát, találkozott az ottani népi élettel és az értelmiséggel. És ami eleve célja volt a kiküldetéskor, fordítani kezdte a bolgár népköltészet és a bolgár klasszikus költõk remekeit. Már indulásakor jó költõnek tartották, de hazaérkezte után hamarosan legjobb mûfordítóink közt is elfoglalhatta helyét. Az ötvenes években megjelent köteteiben nyomon lehet követni, hogy a derûs lélek hogyan komorodik el. Az 1951ben napvilágot látott A tüzér és a rozs címû gyûjtemény még az elõzõ itthoni években és a Bulgáriában írt versek a bizakodó évek hangulatait tükrözik, de A nap jegyese (1954) és még inkább A vasárnap gyönyöre (1956 eleje) már kételyekkel, szorongásokkal teljes költeményekkel jelzik a költõ kedélyvilágának megváltozását. Ugyanakkor ezekben a gyûjteményekben a költõi képek, az olykor szürrealizmus-közeli gondolatkapcsolások, az egyre tündöklõbb versformák meredeken felívelõ mûvészi színvonalról vallanak. És innét egyre gazdagodik, elmélyülõbb lesz az életmû. A meseeredetû, mitikus, a népek közös emlékezetében õrzött õsi képzetek, a természet képeinek látomásos idézése végérvényesen kiépíti Nagy László kép- és képzeletvilágát. Pedig közben a külvilág adta rossz közérzethez járul feleségének - az egész létét-lényegét kiegészítõ költõ-

BÁBOLNAI FÓRUM

asszony, Szécsi Margit - hosszan tartó súlyos betegeskedése is. Költészete egyben védekezés is mindaz ellen, ami bánatot, gyötrõdést okoz a nagyvilágban és a kisvilágban. Közben lelkiismeretes újságíró. Amikor az ötvenes években jól érezhetõen kezd kegyvesztett lenni a kultúrpolitika urainak szemében, akkor a kegyekben álló, de emberséges Zelk Zoltán siet segítségére. Zelk akkor egyebek közt a Kisdobos címû gyermeklap fõszerkesztõje. Maga mellé veszi munkatársnak, gyakorlatilag segédszerkesztõnek. Ez biztosítja megélhetését, de egy újabb költõi hangra is biztat. A Kisdobos léte magyarázza, hogy Zelk is, Nagy László is oly sok igazán kitûnõ, óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló gyermekverset is írt. 1956 után pedig a költõ végleges állást kapott az Élet és Irodalomnál, ahol tekintettel képzõmûvészeti felkészültségére a lap képszerkesztõje, majd ezt a tevékenységet is megtartva, fõmunkatársa lett mindhaláláig. Irodalmi elismerésben soha nem volt hiánya. Háromszor is kapott József Attila-díjat, 1966ban Kossuth-díjat. Egészsége azonban nem bírta sokáig. A halál gondolata, látomása, késõbb félelme egyre többször jelenik meg mind szemléletesebben verseiben. Nem egy nagy költeménye (például: Jönnek a harangok értem vagy a Menyegzõ) a haláltáncok fogvacogtató képeit idézik. Várta a halált, amely 53 éves korában jött el érte. Összeállította: Veresné Szkocsek Mária

2008. május

11. oldal

,,Szelíd szépségek földjén’’ Faragó Laura a Zsolnay Kávéház Irodalmi délutánjának vendége

Neves és sokunk által nagyon szeretett vendége volt idén a költészet napja alkalmából rendezett összejövetelünknek a Zsolnay Kávéházban. Faragó Laura énekmûvész fogadta el meghívásunkat és mutatta be legújabb mûsorát a bábolnai irodalmat és mûvészetet kedvelõ érdeklõdõknek. A mûsor címe Asszonyszerelmek, asszonysorsok, melynek bemutatója nemrég Budapesten a Fészek Klubban volt. Hogy került egy énekmûvész az irodalmi délutánra? Nagyon egyszerûen. Gyõrben egy zártkörû elõadáson hallottam, néz-

tem az összeállítást, és úgy gondoltam, hogy ezt a bábolnaiaknak is látniuk kell. Faragó Laura Márai Sándor egy eddig nem publikált írásával kezdte elõadását, mely egy újszülöttet köszönt, és elõrevetíti eljövendõ életét. Lakatos Demeter Aratás címû, szintén az újszülöttet köszöntõ története csángó nyelven, ízesen fejezte ki ugyanazt az örömöt és szeretet. A magyar bölcsõdalok a prózáról a magyar népdalra váltottak. Móricz Zsigmod: A keresztelõ címû írása aggodalommal, humorral, sok szeretettel mutatta be a paraszti gyermekköszöntést. És aztán sorban jöttek: a szívhez szólóan elénekelt Kõmíves Kelemen népballada, a mosolyt fakasztó erdélyi gyermekek levelei a Jézuskához, melyeket Wass Albert gyûjtött csokorba és adott ki a két világháború között. Majd a gyermek növekedésével népdalok, és mesék Kóka Rozália gyûjtésébõl. Az asszonyszerelmek, asszonysorsok természetesen eljutott a gyönyörû gregorián-csángó halottsiratóhoz is. Hiszen az élet íve az emelkedés után a halálhoz vezet. Hogy ne szomorúan fejezõdjön be a megható, mindenki számára nagyon élvezetes, lebilincselõ elõadás, a mûvésznõ vi-

dám székely népmesékkel oldotta a hangulatot Faragó Laura nagy repertoárral rendelkezõ mûvész, aki 1970-ben, miután megnyerte az Arany Páva énekversenyt, ének-magyar szakos, majd Berlinben énekmûvész diplomát szerzett. Bartók és Kodály kórusmûveken nõtt fel. Számára a magyar zene és népdal egyenértékû a mûzenei értékekkel. A fontos az, hogy minden mûfajt a maga stílusában adjon elõ a mûvész. A magas színvonalú iskoláknak köszönhetõen eljutott a gyökerekig. Erdélyi, moldvai útjain hallás után tanulta a dalokat, hiszen a népdalt igazán megtanulni csak hallás után lehet. A mûdalokon át vezetett útja a népdalokig, de nemcsak azokat adja elõ. Például Budapesten, a rákospalotai Nagybologasszony templomban tar-

tott elõadásán kilenc Ave Máriát énekelt. Magyar énekesnek vallja magát, aki szerelmes a magyar kultúrába, mert azt érti, ismeri. Mindig egyedül énekelt, nem zenekarral,ezért szinesíti elõadását mesékkel. A mese ma nagyon népszerû, olyan, mint a hagyma héja, egyre mélyebb rétegek, értékek felé jutunk el általa a nép mûvészetében.Nagyon jól ötvözhetõ a népdallal, de a szépprózával is. Köszönjük a mûvésznõnek maradandó élményt nyújtó elõadását, a magánéletébe való bepillantás lehetõségét,közvetlenségét. Jó érzés a mai rohanó, racionális, sokszor lélektelennek tûnõ világban megerõsítést kapni arról, hogy mégis van lélek, érzések, szeretet, a fájdalom mellett pedig az öröm, derû, vi-

„Ha megérinthetnélek” 2008. április 25-én az önkormányzat által szervezett Muzsika hangjai program keretében került sor Gáti Oszkár elõadóestjére a Játékszínben. A produkció õsbemutatója 1983-ban volt a Pesti Vígadó Kamaratermében, és azóta szinte töretlen sikerrel kerül bemutatásra fõvárosi és vidéki helyszíneken egyaránt. Már az elõadás kezdete is sok mindent elárul arról, hogy mire is számíthat a másfél óra alatt a közönség. A teremben sötétség, és így hangzik el a Kosztolányi szerint tíz legszebb magyar szó: „Láng, gyöngy, anya, õsz, kard, szûz, csók, vér, szív, sír - egy teljes emberi élet története. Pedig csak tíz magyar szó. Kosztolányi Dezsõ szerint a legszebbek nyelvünkben. Dicsõség, öröm, fájdalom, szenvedés, kötõdés és válás van bennük, minden, ami életünket végigkísérte. Szavak, amelyeket nem mondunk ki. Szavak, amelyektõl félünk. Trágársággal álcázzuk bizonytalanságunkat, némasággal magányunkat, gúnyos harsánysággal örömünket. Gyöngeségünket takargatva, nagyokat legyintve, jókat röhögve, diplomatikusan köntörfalazva, az érthetetlenségig elkorcsosítva próbálunk beszélni akkor is, ha zokogni, vagy ordítani volna kedvünk, vagy kiabálni örömünket a világnak” És valóban, e tíz szóra van felfûzve az elõadás gondolatisága, hangulata, üzenete. „Találkozás egy fiatalemberrel, vagyis régi önmagunkkal, aki számon kéri, mire jutottunk. Hajnali részegség, amelyet nem a bor okoz, hanem a megdöbbentõ felismerés: milyen szépségeit nem vettük eddig észre az életnek. Egyáltalán, mi a fontos az életben? S egy pofonként csattanó vallomás: ha szeretsz, életed legyen öngyilkosság, vagy majdnem az.” Karinthy, Kosztolányi, Szabó Lõrinc, József Attila szavai, sorai. a péntek este Gáti Oszkár szavai voltak. Õ beszélt hozzánk, s el is felejtettük, hogy e sorok eredetileg írók, költõk tollából származnak. Az elhangzott versek, szövegrészletek segítségével végigjárhattuk, végigélhettük egész emberi létünket: ifjúságunkat, szerelmeinket, szülõi mivoltunkat, csalódásainkat, kudarcainkat Volt idõnk a mûvész segítségével átgondolni, hogy miért ilyen a világ, miért nem vagyunk jobbak , s vajon megváltoztatható-e mindez. Az mûsor végén értjük meg igazán a mûsor címét: Ha megérinthetnélek. Aki jelen volt az elõadáson, igennel válaszolhat: igen, megérintettél. Veresné Szkocsek Mária

BÁBOLNAI FÓRUM

12. oldal

2008. május

Balesetveszélyes fák kivágása A Bábolnai Szennyvízkezelõ és Szolgáltató kft. fõ tevékenységén kívül a közterület fenntartási, parkosítási munkák koordinálását is végzi. Az elmúlt évek szélsõséges idõjárási viszonyai városunk területén lévõ több évtizedes fákon is látható károkat okoztak. Egyes fák koronájának felsõ ágai elszáradtak, melyeket hamarosan a farontó rovarok és gombák vették birtokukba. Az elszáradt korhadó ágak lezuhanásától egyre inkább tartani kellett. Nagy Károly településgazda közremûködésével 2007 õszén tartott elõzetes felméréseknek megfelelõen, majd az Idegenforgalmi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ülését követõen 2008. április második hetében sor került a balesetveszélyessé vált fák kivágására, és az idõs, még menthetõ fák tisztító metszésére. Öszszesen 2 fenyõ, 7 akác 3 kõris kivágását ipari alpinisták végezték. A Polgármesteri Hivatal elõtti két fenyõfa a nagy szélviharok miatt oly mértékben megdõlt, hogy bármikor az úttestre, jármûvekre zuhanhattott volna. A Mészáros úton két akácfa kivágását indokolta, hogy az egyik félig elszáradt, a másik hosszanti irányban kettérepedt. A régi temetõben lévõ borostyánnal befutott fák koronavázát alkotó ágak teljesen elkorhadtak, egy harmadik kivágásáról annak tisztító metszése során kellett dönteni. A fa látszólag teljesen egészséges volt, csak egyes ágvégek voltak elszáradva, melyek eltávolítását követõen vált láthatóvá, hogy a fa

ágainak és - mint késõbb tapasztaltuk - törzsének a közepe is odvas, korhadt volt. A kõrisfát csak egy vékony kb. 10-15 cm élõ réteg tartotta körben, kidõlése csak idõ kérdése lett volna. Jelen cikk mellékelt fotói mutatják a faanyagban bekövetkezett pusztulást. A törzsében kialakult odú egykor otthont adott egy méhcsaládnak, melynek elhagyott üres lépei még megtalálhatók voltak. A temetõben lévõ fák kivágását indokolta, hogy kidõlésük, vagy a letöredezõ ágaik a sírokat és elsõsorban a sírokat gondozó hozzátartozókat veszélyeztették. Az akácfák közül kettõnek a koronája a Széchenyi lakótelepi garázsok fölé hajlott. Az év elején tomboló szélviharban e fák egyikének ága letört és csak a szerencsén múlott, hogy nem a vékony palatetõre zuhant. A favágási munkálatok során a vékonyabb ágakat ágaprítóval darálták le, a felkuglizott ágakat és törzseket a szociálisan rászorulók részére, mint téli tüzelõ térítést a településgazda irányításával a Polgármesteri Hivatal új kistraktorával szállítottuk ki. A kivágott fák megüresedett helyére természetesen új facsemeték kiültetésérõl is gondoskodtunk. A temetõi kõrisek és akácok helyébe összesen 27 db fát, cserjét – magas kõrist, japánakácot, kislevelû, és krími hársat, császárfát, júdásfát, virágloncot és aranyesõt – ültettünk. A növények megválasztásánál figyelembe vettük a klímaviszonyokat, és azt, hogy lehetõleg minél változatosabb növények kerüljenek a régiek

helyére. A csemeték egyelõre még támasztékra szorulnak, de reményeink szerint megerõsödnek, lombkoronájukkal és változatos virágdíszükkel méltó utódaik lesznek a kivágott famatuzsálemeknek. A Föld napja keretében az általános iskola területén is sor került parkosításra, itt lombhullatók és örökzöld dísznövények kerültek kiültetésre a Szülõi Munkaközösség és diákok közremûködésével. A körforgalomban a 2006ban ültetett, de kiszáradt, valamint vandalizmus miatt kitört lombhullatókat a Zöldövezet Kft. pótolta. Sajnálatos, hogy a lakosság érdekében ültetett növények ál-

landó céltáblái az erejüket rongálással fitogtató ifjaknak. A rongálásnak és a nemtörõdömségnek szerencsére – ha ritkán is - ellenpéldájával is találkozhatunk. A közterületre ültetett fákat sok esetben, a kánikulai idõszakban a lakók megöntözik, az elhajlott csemetéket kikarózzák. A pozitív példa remélhetõleg elterjed, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy a közterületeink még szebbek legyenek. Azáltal hogy a facsemetéket gondozzuk, késõbb meghálálják az ember törõdését árnyékot adó lombkoronával, illatos virágokkal, és a lombkoronában otthont találó énekesmadarak énekükkel.

III. BÁBOLNAI KUTYA SZÉPSÉG- ÉS ÜGYESSÉGI VERSENY Helyszín: Bábolna GYÖK Park (Kölcsey u.) Idõpont: 2008. május 17. (szombat) 15 óra Nevezési díj: 400,- Ft (az összegyûlt nevezési díjjal a Gyök a Bõny-szõlõhegyi kutyamenhelyet támogatja!) Nevezés: a helyszínen 15.00 óráig. Díjazás: a legszebb és legügyesebb kutyusok és gazdáik értékes jutalomban részesülnek ! Gyere el, hogy a Te négylábúd legyen Bábolna legszebb és legügyesebb kutyája! Bábolnai Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat

BÁBOLNAI FÓRUM

2008. május

13. oldal

Jeles napok Pünkösd havában Május 1. Május elsejére virradóra a legények májusfát állítottak a lányos házakhoz. Ezt többnyire titokban tették. A májusfa vagy májfa a természet újjászületésének szimbóluma, de szerelmi ajándék is lehet. A fa általában sudár, amelynek tetején hagyták meg a lombját. Az udvarlási szándék komolyságát jelezhette a fa fajtája vagy nagysága. Szalagokkal, zsebkendõkkel, virágokkal, teli üveg borral, hímes tojással díszítették. Egyes vidékeken a nagylányság elismerését jelentette a májusfa. Ezután már elmehettek a bálba, táncmulatságra a lányok. A Nyugat-Dunántúlon és a Felvidéken általában Pünkösdkor kitáncolták, lebontották a májfát, majd mulatsággal zárták a napot. Fagyosszentek: május 12;13;14. Pongrác, Szervác és Bonifác ókeresztény vértanúk voltak, akik a hitükért hal-

tak meg. Évszázados megfigyelés és tapasztalat szerint a tavaszi meleg május közepe felé hirtelen hidegre fordulhat. Ezért kötõdik a nevükhöz a fagyosszentek elnevezés. Pünkösd: A húsvétot követõ ötvenedik napra esik pünkösd, így mozgó ünnep május 10 és június 13-a között. Ezt az ünnepet a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. A néphagyományban ehhez a naphoz sokféle szokás kapcsolódik: Pünkösdikirály-választás: A legények ügyességi versenye volt ez. A legügyesebb legényt illette ez a cím. Lóversenyen, rönkhúzáson bizonyíthatta rátermettségét a pünkösdikirály. Jutalma volt, hogy egy évig minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt. Minden kocsmában a fogyasztását a falu

fizette. Társai õrizték lovait, marháit. Ez a kiváltság egy évig tartott, innen ered ez a szólás: „Rövid, mint a pünkösdikirályság.” Pünkösdölés: Ez a szokás az Alföldön és ÉszakkeletMagyarországon volt jellemzõ. Tájegységenként változott az elnevezése, pl.: mimimamázás, mavagyon-járás, mivanmajárás. Általában lányok voltak a szereplõi, de van dokumentáció arról, hogy egyes változatokban legények is részt vettek a játékban. Házról-házra jártak a csoportok, bekéredzkedtek, majd énekeltek, táncoltak. Ha mindkét nem részt vett a játékban, közös táncmulatsággal zárták a napot. Pünkösdikirályné-járás: A Dunántúlon terjedt el ez a népszokás. Többféle elnevezése létezik: pünkösdjárás, pünkösdköszöntés, cucorkázás. Lányok jártak házról-házra, és általában a legkisebb lányt nevezték pünkösdi királynénak. Énekeltek, táncoltak, virágokat hintettek és jókívánságokat mondtak a háziaknak. Ezután adományokat kaptak. Vannak olyan pünkösdi népszokások, amelyeket csak egyes településeken, illetve kisebb tájegységeken gyakorolnak. Ilyen pl.: Hesspávázás: Udvarhelyszéken, a Sóvidéken ma is élõ ez a népszokás. 10-12 éves fiúk, lányok kora reggel indulva énekszóval bejárják az egész falut. A menet élén a közülük kiválasztott király és királyné halad, majd a zászlóvivõk. A kapott adományokat elosztják egymás között. Törökbasázás: Ez a népszokás fõleg Nyugat-Magyarország egyes vidékein jellemzõ. Egy iskolás fiút törökbasának öltöztettek, szalmával tömték ki a nadrágját, a felsõ részét gallyakkal virágokkal borították be. A zöld ágakra csengõt is akasztottak. A házak udvarában pálcával ugráltatták a törökbasát, s közben csúfolódtak, énekeltek.

Rabjárás: A Dunántúl egyes falvaiban volt ez szokás. A pünkösdölõ lányok után mentek a lábuknál összeláncolt fiúk, s rigmusokkal adományokat kértek. Zöldágjárás: A zöldágjárás, zöldághordás egyik jeles idõpontja a pünkösd. A falu egyik pontján fehérbe öltözve összegyûltek a lányok. Kézfogással sorba álltak, a végén kaput tartottak, és a kapun átbújva énekelve végigjárták a falu utcáit. Táncmulatságok, párválasztó, udvarló szokások: Csallóközben szokás volt a vámkerék állítás. Egy rúdra kocsikereket tettek, feldíszítették mint a májusfát. Kineveztek egy bírót, akinek az volt a feladata, hogy mulatságba induló párokat elfogja, s a lányokkal bírságot fizettessen. Vám nélkül senki sem mehetett mulatni. A pénzt közösen költötték el. Kalotaszegen ekkor háromnapos táncmulatságot rendeztek. Egyes vidékeken kedves udvarló szokások alakultak ki. Pl.: Sárközben a legény díszes evezõlapátot adott a lánynak, s másnap feldíszített csónakon ladikáztak. Topolyán a lányok búzavirágból, pipacsból koszorút fontak, s kitették az ablakba. A legények pünkösd hajnalán pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni szerettek volna, s elhozták onnan a virágkoszorút. Pünkösdi hiedelmek: Pünkösdkor a házakra, kerítésekre, istállókra zöld ágat tettek, hogy elûzzék a gonosz, rossz szellemeket. Gyimesben úgy tartották, ha ilyenkor esik, jó termés várható. Baranyában viszont azt mondják: „Ha pünkösdkor szép az idõ, sok bor lesz.” Az esõt nem kívánták, mert: „A pünkösdi esõ ritkán hoz jót.” (Forrás:Tátrai Zsuzsanna-Karácsony M. Erika: Jeles napok ünnepi szokások) Bors Erika

Szentmisék rendje Nepomuki Szent János Római Katolikus Templom, Bábolna

MÁJUS 11-én vasárnap 18-án vasárnap 25-én vasárnap Június 1-jén vasárnap 8-án vasárnap

10.15 órakor szentmise Pünkösdvasárnap 10.15 órakor szentmise Szentháromság vasárnapja 10.15 órakor szentmise, Úrnapja 10.15 órakor szentmise Évközi 9. vasárnap 10.15 órakor szentmise Évközi 10. vasárnap

A szentmiséket celebrálja Varga Imre plébános. Elérhetõsége: 20/4655-373 Sekrestyés: Árvai Lászlóné Magdika 368-546 A szentmisék idõpontja változhat. Az aktuális idõpontot a BTV közli hetente, TXT 631. oldal.

BÁBOLNAI FÓRUM

14. oldal

2008. május

2008. április 22. a Föld napja Az alsó tagozatosok megemlékezése Összességében jól sikerült ez a nap. Hogy miért? Több héten keresztül folyt az elõkészítés. Búvárkodásra kaptak feladatokat, pl. gyûjtsetek össze minél több adatot a Földrõl, mint bolygóról! Volt rajzos elõkészület is, emblémát - természetesen a Föld-

rõl - kellett kiszínezni és kitûzni. Minden gyereknek a ruházatával is ki kellett fejezni e napot. Hét fõs csapatot kellett alkotni a próbákhoz. Péntek lett. Négy helyszínen „Hétpróbáztak”, hármon forgószínpadszerûen dolgoztak. Volt daltanulás (A fény a

Napból...), origami, sportjáték. A próbákat minden ott lévõ gyermek teljesítette. Az elsõ helyezett csapat a harmadikosok közül került ki. Õk mentnek az esztergomi kirándulásra és még hét fõ a legjobban dolgozók közül. Szántó Zoltánné alsós mk. vezetõ

,,Föld napja’’ rendezvények és témanap a felsõ tagozatosoknál „1970-ben tartották meg elõször a Föld napját azzal a céllal, hogy a világ környezetvédõinek lelkiismeretét felébressze – most már nem csupán a szûkebben értelmezett természet, hanem az egész Föld veszélyeztetettsége iránt. Nap, mint nap szembesülhetünk azzal, hogy a bolygónk veszélyben van. Gondoljunk akár a televízióra, akár a rádióra, de nem is kell ilyen messzire menni, elég ha kimegyünk az utcára. Elegendõ csupán levegõt vennünk, körülnéznünk… mindenhol szemét még ott is, ahol nem kellene. Nyugodt lélekkel sétálunk el egy szemétkupac mellett mondván ez nem az én szemetem. Igen pénz beszél, kutya ugat alapon míg a pénz többet ér egyeseknek a Földnél, addig lesz környezetszennyezés. Jogosan merül fel a kérdés: mit tehetünk mi „kisembe-

BÁBOLNAI FÓRUM

rek”? Elterjeszthetjük ezeket az eszméket és megállíthatjuk ezt a pusztítást, ami ma jellemzõ.”.. (Magyar Ünnepek alapján írta: Óhidy Erika) Iskolánk minden évben törekszik arra, hogy érdekes programokkal járuljon hozzá a környezettudatos gondolkodás kialakításához és szemléletformáláshoz. A korábbi években a „Víz világnapja’’ témában szerveztük témanapot. Az idei tanévben szerettünk volna új gondolatokat ébreszteni a tanulókban, és másfajta ismeretszerzéshez juttatni õket. Elõször olyan környezetvédelmi témákhoz kértünk fel elõadókat, akik munkájuk kapcsán is ismerik a gondokat. Az „Esztergomi Környezetkultúra Egyesület” munkatársa megismertette tanulóinkkal a megújuló energiaforrások felhasz-

2008. május

15. oldal

nálását a mindennapjainkban. Ehhez olyan modelleket is bemutatott, ami felkelthette

a tanulók érdeklõdését.

pett, hogy kevés tanulónk rendelkezett információval.

mozgó inga kerékpározó játék Nagy Krisztina elõadó Ezen a napon a tanulók megtekinthették a gyõri Kommunális Szolgáltató által mûködtetett „ÖKOBUSZT”, ahol a lakossági szelektív hulladékgyûjtésõl hallottak információkat. A buszt „újrahasznosított” anyagokkal dekorálták, és megfigyelhették tanulóink a mûanyag flakonok zsugorítását is. Ezt a foglalkozást alsós tanulóink is meglátogatták. Akik kertes házban laknak, megtudhatták, hogy kell komposztot készíteni. Megle-

A tervezett témanapot 25-én tartottuk, amire tanulóink már elõzetesen készülhettek. Hogy milyen lehetõség közül választhattak? – Plakát, rajz készítése arról, hogy milyennek képzelik a Földet 100 év múlva – Az „Én kincsem” címmel gyûjtemények bemutatása – Jelképes öltözetben megjelenés Föld színeibõl (barna, kék, zöld ruha, ill. kiegészítõk) A megadott témában szabadon engedhették tanulóink a fantáziájukat, és meglepõen érdekes alkotások születtek. 8-11 óráig tartottuk azokat a foglalkozásokat, amire tanulóink érdeklõdési körüknek megfelelõen jelentkezhettek. Foglalkozások témái voltak: 1. Játékos sportverseny 2. Szavaló ill. prózamondó verseny 3. Kézmûves foglalkozás, ahol különlegességnek számított a fakéreg-rajz készítés, és állatfigurák készítése só-liszt gyurmából 4. Vetélkedõ a lakóhelyrõl, illetve annak nevezetességeirõl 5. Elrejtett élõlények felkutatása, illetve védett élõlények képeinek összerakása 6. Filmvetítés a „Szelektív hulladékgyûjtésrõl”, ehhez kapcsolódó feladatok megoldása, hulladékok szétválogatása. Élõ Ügyességi feladatok. 7. Ügyességi feladatok a természet anyagaival, ha támadnak az Ufók! 8. Hulladékszobor készítés hozott anyagok felhasználásával. Nehéz megítélni, hogy, melyik foglalkozás tetszett leginkább a tanulóinknak. Szerettünk volna mindegyik témában játékos

BÁBOLNAI FÓRUM

ismeretekkel élményhez juttatni tanulóinkat. Talán sikerült! Az izgalmas eredményhirdetést mindig várják a gyerekek. Pénzügyi támogatóink voltak: REMONDIS Környezetvédelmi és Szolgáltató Zrt. Oroszlány. Az autóbuszos kirándulást finanszírozta a Bábolnai Szennyvízszolgáltató Kft., melyet ezúton is szeretnénk megköszönni. Szombati napon az Iskolaszék, és a Szülõi Munkaközösség kezdeményezésére kapcsolódtunk be az iskola környékének szépítésébe, és a faültetésbe. Ehhez a faanyagot Bábolna város Önkormányzata biztosította, és minden osz-

16. oldal

2008. május tályból volt arra jelentkezõ, hogy szüleik irányításával elültessék a fákat. 10 órától iskolánk tanulói is gyûjtötték a település környékén lévõ szemetet. A lakosság ezt a tevékenységet árpilis 22-én végezte a városi FÖLD napja felhívás keretében. A Közútfenntartó Kft. biztosította az ehhez szükséges felszerelést és a szemét elszállítását. Bízunk abban, hogy az ilyen témájú foglalkozások is ráirányítják tanulóink figyelmét arra, hogy közös erõvel, összefogással

„FÖLD napja” alkalmából a város sem maradt tétlen... Egyre több település, intézmény és civil szervezet csatlakozott a ,,Föld Napja’’ kezdeményezéshez. Településünkön április 21-én kezdõdtek a Föld napjához kötõdõ programok, és az egész hét ennek jegyében telt. A gyerekek hulladékot szedtek, vetélkedtek, a megújuló energiaforrásokkal ismerkedtek. A felnõttek lakóhelyüket takarították. Aki csak tehette, és aki felelõsséget érzett városáért, megmozdult. Bábolna Város Önkormányzata április 22-én reggel nyolc órára várta lakosainkat egy kis takarításra. Sajnos nem volt tolongás – talán a munkanapnak köszönhetõen -, de szerencsére a nagy létszámú közmunkáscsapat Nagy Károly település-

gazda irányításával birtokba vette a településünkre vezetõ utakat, és komoly mennyiségû szemetet szedtek össze. Az akcióban részt vettek a Polgármesteri Hivatal dolgozói, akik szintén zsákokkal járták a várost, hogy a belterületen elszórt hulladékot gyûjtsék össze. A Bábolnai Szennyvízkezelõ és Szolgáltató Kft. munkatársai a szennyvíztelepre vezetõ út menti erdõsávot szabadították meg a tetemes mennyiségû szeméttõl. A Pettkó-Szandtner Tibor Lovas Szakiskola és Kollégium is aktívan vett részt a szemétgyûjtési programban. Õk az Ölbõ felé vezetõ utat és út menti árkokat böngészték át, és mentesítették az ott talált lomoktól.

Kocsis Gábor megbízott jegyzõtõl kapott információk szerint mintegy 180 zsáknyi szemetet gyûjtöttek össze az akció-

ban részt vevõk, melyet a Közútkezelõ Kht. szállított megfelelõ helyre. Hantos

A ,,Föld napja’’ programjaiból az ovisok és óvónõk is kivették részüket

Május 21-én a szülõk hathatós közremûködésével papírgyûjtést szerveztek, majd másnap a gyerekekkel együtt környezetükben – az udvaron és az óvoda környékén – szedték össze a nem odavaló tárgyakat, hulladékokat.

BÁBOLNAI FÓRUM

2008. május

17. oldal

Mirõl mesél a Duna Múzeum és a Kis-Strázsa-hegy? Jutalomkirándulásra utaztunk azzal a 40 fõ tanulóval, akik a „VÍZ és a FÖLD” napi programokon kiemelkedõ teljesítményt nyújtottak. Az alsós és felsõs tanulókat az összesített pontszámaik alapján, a beadott rajzaik, alkotásaik alapján választották ki a foglalkozást vezetõk és osztályfõnökeik. Helyszínül Esztergomot választottuk, és az ingyenes utazást és a programokat a Bábolnai Szennyvíztisztító Kft és Iskolánkért Alapítvány támogatta. A gyerekek nevében ezúton megköszönjük a pénzügyi támogatást.

A kiállítás során láthattunk rövid összefoglalót a magyarországi vízimunkálatok történetérõl. Megismerhettük hazánk természetes vizeinek állapotát, szabályozásuk történetét, kártételüket az árvizek kapcsán. Az árvíz pusztító hatását filmrészletekbõl is megismerhettük. Egy képzeletbeli helikopterre szállva fo-

Duna Múzeum

áll. A strázsa szláv eredetû szó, jelentése õr. A hegyet alakja miatt Sátor-kõnek is nevezik. Az Oktatóközpontban berendezett kiállítást tekinthettünk meg a Pilis élõvilágáról. Programjaik: – Odúismeret madármegfigyeléssel – Vízbiológiai vizsgálatok – Vadismeret – Gyógynövények és ehetõ gombák vizsKilátó a hegyen lyók és tavak felett repülhettünk. Ûrfénykép Magyarországról Hol van Bábolna Vízkiemelõ

Esztergom messzirõl Egy kicsi ízelítõ a látottakból. A Duna Múzeum a magyar vízgazdálkodással kapcsolatos tárgyakat, dokumentumokat gyûjti.

Megismerhettük, hogy mire használták a 19. század végi városlakók a vizet. A figyelés után játék következett különbözõ vízi eszközökkel. Kipróbálhattuk a dugattyú-szivattyú mûködését, láthattuk a Bánki turbina kicsinyített mását, a zsilip mûködtetését, vízörvényt is kelthettünk. Kirándulásunk következõ helyszíne volt az Esztergomi Bemutatóközpont a KisStrázsa hegyen. A 233 méter magas Kis-Strázsa-hegy a Duna-Ipoly Nemzeti park fenntartása alatt

BÁBOLNAI FÓRUM

gálata

18. oldal

2008. május

– Vasfüggöny túra: a volt katonai lõtéren épségben maradt bunkerek, tankbeállók megfigyelése Árvalányhaj a lejtõn Oktatóközpontban Madármegfigyelés

A költészet napján Április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük 1964 óta a költészet napját. Ez alkalomból az Idõsek Klubjában „verses” programot szerveztek. Ez alkalommal a tagok olyan költeményeket hoztak magukkal és olvastak fel illetve mondtak el, melyeket nagyon szeretnek. Többek között elhangzott a legkorábbi összefüggõ magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd, hallhattuk Petõfi Sándor, József Attila és még sok más költõ gyönyörû verseit. A mai világban sajnos egyre kevesebben vesznek kezükbe könyveket. A verses kötetek sokszor ott porosodnak a polcokon. Talán egyszer újra „divatba jön” az olvasás és újra minden generáció forgatja majd a könyvek lapjait! T. S.

A területet vastagon fedi a jégkorszak közepétõl lerakódott lösz, valamint az õsDuna és az õs-Vág hordalékából lerakódott homok. A puha löszfalban fészkel a parti fecske és gyurgyalag, melyet közelrõl láthattunk. Tanösvény mutatja be a hegyen lévõ értékeket. Utunk során láthattunk értékes és védett növényeket, melyek gyönyörû virágzásban voltak. Erre példa a leánykökörcsin, a homoki árvalányhaj, az ezerjófû. Megismerték tanulóink a karsztbokorerdõ növényeit, mint pl. a sajmeggyet, kökényt, kánya bangitát, sóska borbolyát, molyhos tölgyet. Megfigyelhettük, hogy a külszíni fejtésû bánya milyen tájsebet ejt, és ezt hogy rekultiválják, és mivel lehet megakadályozni a kerékpárosok és a motorosok talajpusztítását. A kilátótorony a két világháború között épült, a harci repülõk irányítóhelyeként szolgált. Tüzérségi figyelõnek is használták. Ma a körpanorámát a látogatók használhatják a táj megfigyelésére. Állatok megfigyelésére is volt lehetõségünk, mert az odúban nemrég kikelt kékcinegéket láttunk. A puha talajból a legügyesebb és kitartó érdeklõdõknek sikerült elõcsalni a petéit cipelõ szongáriai cselõpókot. A „Gyilkostónál” éppen táplálkozó mocsári teknõst is lekötötte a figyelmünket. Hasonló érdekes élményekben volt részünk a hegyen töltött 2 óra alatt. Szerettük volna, ha a program kapcsán jobban megismerjék tanulóink tágabb környezetük természeti és kulturális értékeit. Bízunk abban, hogy a következõ években is találunk olyan támogatókat, akik segítik iskolánkat a környezeti nevelés programjainak megvalósításában. Segítõ kollégáimnak Szántó Zoltán-

nénak, Veres Zoltánnak is megköszönöm Jutalomkirándulás, az aktív munkát. ahogy egy diák látta... Bierbauer Imréné szak Április 30-án, pénteken mindenki ta iznár gatottan érkezett az iskolához. Jutalomkirándulásra indultunk mégpedig Esztergomba. Az utazáson olyan tanulók vehettek részt, akik a Víz világnapján és a Föld napja rendezvénysorozaton kiválóan teljesítettek. Az út kicsit hosszú volt, de nem zavart senkit. Énekléssel, beszélgetéssel és fõként zenehallgatással szórakoztattuk magunkat és egymást... Elõször is ellátogattunk a Duna Múzeumba (Vízügyi és Környezetvédelmi Múzeum). A múzeumban sok-sok érdekes képet és szebbnél szebb videofilmeket láthattunk. A múzeum tetõpontja egy bizonyos ,,pacsaterem’’ volt melyet leginkább az idõsebbek élveztek! Itt kipróbálhattunk mindenféle vízzel kapcsolatos dolgot. Csinálhattunk örvényt, hullámokat, szökõkutat. Szórakozhattunk a zsilippel és azon átengedhetõ hajókkal, majd zenélhettünk vízzel töltött üvegeken. Ezután a Duna-Ipoly Nemzeti Park tanösvényén kaptunk izomlázat. Találkozhattunk itt többek között gyíkokkal, pókokkal, rovarokkal, halakkal és még mocsári teknõssel is. Az ösvény mellett védett növényeket figyelhettünk meg, majd további fárasztó mászás után gyönyörû kilátás tárult a szemünk elé a Kis-Strázsa-hegy tetején álló kilátóból... Köszönjük ezt a feledhetetlen kirándulást Magdi néninek, Zoli bácsinak, Papp Laci bácsinak, Marika néninek és legfõképpen Piroska néni igazgatónõnek, aki nélkül mindez nem valósulhatott volna meg! ,,Mert mi az ember a természethez képest? Semmi, a végtelenhez képest, minden a semmihez képest...’’ (Blaise Pascal) Kovács Dorottya 7/a

Muskátlivásár Április 23-án ismét hagyományosnak mondható muskátli vásárt rendeztek Bábolna piacterén. A megfogalmazás azonban így csak közelíti a helyeset, hiszen az említett napon nem vásárolhatott boldog-boldogtalan. A muskátlikat ugyanis a Bábolnai Önkormányzatnál lehetett megrendelni egységesen 280 forintos nettó áron. A termék árához tartozó áfát azonban csakúgy, mint az elõzõ években most is átvállalta a Bábolnai Önkormányzat. És hogy végére érjek a gondolatnak, április 23-án tehát azok vehették át a muskátlit Bábolna piacterén, akik az elõzõekben már megrendelték azt. No de hányféle és milyen muskátliból lehetett választani? Kérem szépen volt itt álló, fél-futó és futó is, összesen ötféle színben. Szóval mindenki találhatott az ízlésének valót. Egyébként a dísznövénykedvelõ bábolnaiak

BÁBOLNAI FÓRUM

2008. május

19. oldal

MEGHÍVÓ Tisztelettel meghívjuk Önt és kedves hozzátartozóit 2008. május 16-án a Bábolna Városi Sportcsarnokban megrendezésre kerülõ

jótékonysági batyus sportbálra Belépõ: 1.500,- Ft/fõ melyet a bábolnai sportolók támogatására fordítjuk Részvételi szándékát kérjük jelezze május 13-ig az 568-007, 30-417-92-36 vagy az 568-037-es telefonszámon

Ünnepi program: 19.30-tól Gyülekezõ 20.00

Megnyitó - dr. Horváth Klára ünnepi köszöntõje

20.10

Harmónia tánccsoport - Nagyigmánd elõadása Koreográfia: Csacsacsa, Pumukli, Lord - of dance

20.25

Ihos József (Kató néni) sztárvendég mûsora

21.10

Harmónia tánccsoport - Nagyigmánd elõadása Koreográfia: Chicago

21.30-tól Bál - A zenét Kapitány Péter szolgáltatja 23.30

Tombola - Utána tánc reggelig

F É al B Ü l - it éte

GUSTAIOLO

HÍREK

Bábolna, Toldi u. 13. Tel.: 34/369-771 www.gustaiolo.hu

Ismét torkos csütörtök május 15-én! a GUSTAIOLO étteremben 12 órától záróráig

Ízelítõ kínálatunkból: Hideg libamáj zsírjában (pirítós) 1200,- Ft helyett 600,- Ft Hideg gyümölcsleves tejszinhabbal 440,- Ft helyett 220,- Ft Rácz hal (harcsafilébõl) 1500,- Ft helyett 750,- Ft Rántott csirkecomb, petrezselymes burgonya 1200,- Ft helyett 600,- Ft A teljes választékunkról érdeklõdjön személyesen elérhetõségeinken. Asztalfoglalás a 34/369-771-es telefonszámon, vagy személyesen az étteremben. Kellemes torkoskodást kíván Önnek a GUSTAIOLO étterem csapata! AKCIÓ!!! Május 10-tõl június 10-ig minden pénteken 700,- Ft-os ételek Ajánlatunk: Pacalpörkölt burgonyával (40 dkg pacal/adag) 700,- Ft Paprikás csirke galuskával (40 dkg csirke/adag) 700,- Ft Elõrendelést minden hét csütörtökig felveszünk!

ÉTKEZÉSI JEGYEKET ELFOGADUNK!

BÁBOLNAI FÓRUM

20. oldal

2008. május

Bábolnai majális A programokat a hagyományokhoz híven a Ritmus Koncert Fúvószenekar parádés koncertje nyitotta.

A Bábolnai Idõsek Klubja énekesei, táncosai immár évek óta településünk rendezvényeinek rendszeres fellépõi. A majális közönsége hálás tapssal jutalmazta produkcióikat.

A játszóparkban ugrálóvár és óriáscsúszda várta az örökmozgó ifjúságot.

A Cseperedõk néptánccsoport mûsora ez alkalommal is sok nézõt vonzott. A legkisebbek népi játékokat mutattak be Trescsik Hanna és Szakál Bernadett segítségével.

Ügyes kezû óvónénik festették színesre a vállalkozó kedvû gyermekek arcát, kezét.

Az Unikum együttes elõször lépett fel a bábolnai publikum elõtt. Az elhangzott dalok elsõsorban a közelmúltat idézték, de a fiatalabb generáció is megtalálhatta a repertoárban kedvenc számait

Bábolnai háziasszonyok finom gulyással kínálták a majális vendégeit.

Hagyományos majális napi horgászverseny Ezúttal is erõs férfikezekre volt szükség a májusfa felállításához

A Cseperedõk néptáncosai a közönséggel közösen táncolták körbe a Szabadidõközpont elõtt felállított májusfát

Május elsején az Ölbõi tó partjára várta a helyi horgászegyesület mindazokat, akik dacolva a korán keléssel, a hajnali hûvös idõvel, szerettek volna minél több halat kifogni a vízbõl. A hagyományos majális napi horgászversenyt immár évtizedek óta rendezik itt, ebben a festõien szép, kellemes környezetben. A tó és környéke természetesen vonzza a horgászat szerelmeseit. Ezúttal 64 pecás nevezett a versenybe, de a tó körül ennél jóval többen múlatták az idõt. Volt, aki csak kibicként érkezett, de többen jöttek egy kis kikapcsolódás, piknikezés céljából nem csak Bábolnáról és a környezõ településekrõl, hanem Kisbérrõl és Tatabányáról is. Balogh István, az Ölbõ-tavi Horgászegyesület elnöke 11 órakor vetett véget a

BÁBOLNAI FÓRUM

versenynek, majd sor került a mérlegelésre. Bizony, ezúttal szép eredmények születtek, hiszen a felnõtt kategória elsõ helyezettje, Foltin Károly 10,5 kg halat fogott, a második ifj. Simon József 9,5 kg-t, a harmadik helyezett Horváth Lajos pedig 8 kg hallal térhetett haza. Az ifjúsági verseny gyõztese

2008. május

21. oldal

In memorian

HALASI KÁROLY Tóth Sándor, az ifjúsági verseny gyõztese

Foltin Károly elsõ helyezett

Ifj. Simon József második helyezett

Horváth Lajos harmadik helyezett Tóth Sándor lett 5,7 kg hallal a szákjában. A díjakat dr. Horváth Klára polgármester adta át a helyezetteknek. Balogh István elnök úr lapunk számára elmondta: rendkívül eredményesnek tartja az idei versenyt, hiszen ilyenkor látszik a rendszeres haltelepítések értelme. A horgászok szép, egészséges halakat fogtak, melybõl kitûnik az egyesület gondos munkája. Hamarosan összesítik a kifogott halak mennyiségét, hogy mihamarabb pótolni tudják azokat, így mindig megfelelõ menynyiségû és minõségû hal áll a horgászok rendelkezésére. Mintegy ötven mázsa ponty telepítését tervezik, és különlegességként úgy öt-hat mázsa afrikai harcsát szeretnének a tóba rakni. Hantos Péter

„Egy ember életének igazi értékét akkor látjuk a maga valóságában, amikor azt, Megváltó Jézusunk evangéliumának fényébe állítjuk:” kezdte búcsúbeszédét Gyökér Gyula plébános úr, Karcsi bácsi jó barátja és tisztelõje a tatai temetõben. Karcsi bácsi élete valóban odaadott élet volt, aki tudásával, tehetségével úgy szolgálta a rábízottakat: családját, kollégáit, játékvezetõ társait, futballtanítványait, barátait, hogy ezáltal mindig megsokszorozta, meggazdagította az életüket és aki bármi módon kapcsolatba került Õvele, úgy érezte, hogy több lett általa. Így, méltón remélhetjük, hogy az õ földi élete, mely élményekben eseményekben rendkívül gazdag volt, hogy tovább folytatódik az Égi Hazában, a Mennyei Dicsõség otthonában. Bábolnán az akkori Állami Gazdaságban élelmezésvezetõként tevékenykedett, az itt eltöltött idõ határozta meg leginkább az õ felnõtt éveit, munkásságát mind a munka mind a sport területén. Ebben a régióban aratta legnagyobb sportsikerét, hisz innen tulajdonképpen három település labdarúgását szervezte és emelte magas színvonalra. Az õ elnöksége alatt lett Bábolnából elõször megyei szintû csoport. Majd néhány év múlva, mikor már a banai éttermet vezette 1972ben a Bana is feljutott a megyei osztályba. Végül Tárkány csapatával is komoly eredményeket ért el, hisz 1980-tól nyolc évig a megyei I. osztályban játszottak. Nagyon értett a szervezéshez és az országos klubokban folyó munka is érdekelte, jó kapcsolatainak köszönhetõen,

BÁBOLNAI FÓRUM

NB csoportok látogattak Tárkányba, s itt szerepelt a Magyar Öregfiúk Válogatottja és akkor díszvendég volt Puskás Öcsi, Hidegkúti Nándor és Buzánszky Jenõ is. Karcsi bácsi azok közé a ritka emberek közé tartozott, akik még életükben is elismert és megbecsült emberekként élhették idõs napjaikat. Fia és játékosa így búcsúzott tõle. Akik ismerték, jól tudják, hogy céltudatos, komoly és tiszteletreméltó, ugyanakkor kedves, barátságos és jó szándékú ember volt. Életében mindig meghatározó volt a labdarúgás szeretete. Támogatásával, kiemelkedõ szakmai munkájával számtalan sikert ért el az általa irányított csapatoknál. Szomorú szívvel búcsúzom tõle azzal a hittel, hogy amit tett és ahogyan tette az maradandó sokunk lelkében. Búcsúzunk tõled Karcsi bácsi, pihenj békében. „A tûz csiholójának teste lett porrá csupán, szellemét a hátramaradottak éltetik, és az élõk építve öröklik tovább.” Lejegyezte: Cseh László

22. oldal

2008. május

Sport

Sport

Sport

Sportcsarnokunk újabb büszkesége Bábolna Városi Sportcsarnok újabb fejlesztésére került az elmúlt hetekben. A létesítmény vezetõségének és dolgozónak már régóta - nem titkolt - szándéka volt egy eredményjelzõ készülék beszerzése. Ezt azonban az anyagi forrás hiánya, valamint a folyamatos felújítási és karbantartási munkálatok sürgõssége miatt ez idáig nem sikerült megvalósítani. A valamivel több, mint három éve tartó folyamatos szervezõi és rendezõi tevékenységnek köszönhetõen idén januárra sikerült a sportcsarnoknak olyan anyagi tartalékot képeznie, melybõl megvalósulhatott a régen áhított fejlesztés. Partnerként csakis a budapesti székhelyû TELELUX Kft. jöhetett szóba, hiszen mindamellett, hogy Magyarországon õk forgalmazzák a legjobb minõségû és ár/érték arányt képviselõ termékeket a több hónapig tartó egyezkedések után egyszázezer forin-

tos kedvezményt is biztosítottak a készülék megvásárlásakor. A fent említett cég olyan referenciákkal rendelkezik, mint például (a teljesség igénye nélkül): az MTK, az FTC, az UTE, a Gyõr, a Dunaújváros, a Debreceni Fõnix Csarnok és a békéscsabai valamint hódmezõvásárhelyi uszodák eredményjelzõi. A partner cég által forgalmazott számtalan készülék közül a SH-MTS 134-es multifunkcionális készülék megvásárlása mellett döntött önkormányzatunk. A készülék hálózati áramról kapja az energiát. 150x150cm-es és mindösszesen 4(!) cm mély. Súlya: 10 kg. A domborúan elhelyezett ledekbõl álló számok 15cm magasak, így jól láthatóak. A csarnok új „szerzeményét” egy acél rács védi. A szerkezethez tartozik egy mindöszszesen 40dkg súlyú, rádió hullámú vezérlõ egység, mellyel a sportcsarnok bármely pontjá-

Megyei I. Osztályú Labdarúgó Bajnokság

ról vezérelhetõ a fõ egység. A készüléket 516e Ft +ÁFA áron vásárolta a sportcsarnok, mely magában foglalja a gyártó által biztosított 24 havi teljes körû garanciát, a szállítást, felszerelést és üzembe helyezést is. A szerzõdésbõl kitûnik, hogy a garancia letelte után 7 évig szavatolja a gyártó az eredményjelzõ összes alkatrészének beszerezhetõségét. Az eredményjelzõ készülék alkalmas kézilabda, teremfoci, röplabda, birkózás, boksz, judo, tenisz, tollaslabda, asztalitenisz, kosárlabda mérkõ-

zések eredményeinek kijelzésére, de alkalmazható „szimplán” stopperként is! A készülék 2008. április 27én debütált a Bábolna – Környe megyei nõi kézilabda mérkõzésen. H. J.

HIRDESSEN a Bábolnai Fórumban! Hirdetési díjaink 2008. évben:

1 oldal 1/2 oldal 1/4 oldal 1/8 oldal

9600 5700 2850 1500

Ft Ft Ft Ft

A hirdetési díjak az áfát is tartalmazzák.

HIRDETÉSFELVÉTEL: Polgármesteri Hivatal, 2943 Bábolna, Jókai u. 12. A hirdetési díjakat is itt kell befizetni.

EREDMÉNYEK Komárom VSE–Bábolna SE 2:1 Komárom, 2008. április 6.

Bábolna SE–Kecskéd KSE Bábolna, 2008. április 20.

1:4

Naszály SE–Bábolna SE Naszály, 2008. április 13.

Ete SE–Bábolna SE Ete, 2008. április 27.

0:4

0:2

Csapatunk a 23 forduló után a tabella ötödik helyén áll.

Megyei I. Osztályú Kézilabda Bajnokság EREDMÉNYEK 14. forduló Bábolna SE-Ács Bábolna, 2008. április 12.

BÁBOLNAI FÓRUM

20:17

15. forduló Kisbér–Bábolna SE Kisbér, 2008. április 19. 16. forduló Bábolna SE–Környe Bábolna, 2008. április 27.

13:14

21:23

2008. május

Sport

23. oldal

Sport

Május 1. Kupa Bábolna

Sport Május 1. Kupa támogatói voltak: Skuba István Bábolna Város Önkormányzata Agócs József, Császár Baranyai Magdolna, Bábolna Agóts Pékség, Császár Slánicz Béla, Bábolna Közhasznú dolgozók és Nagy Károly Kiss András Szikvízüzem Bábolna, Farka Imréné Csillag József

A hagyományõrzõ céllal, a bábolnai majális rendezvénysorozat részeként megrendezett Május 1. szabadtéri kispályás labdarúgó kupa kiváló körülmények között került lebonyolításra. A színvonalas mérkõzésekhez lendületes zenét szolgáltatott a Csöbönyei-Pábli Bt., míg gasztronómiai élményt Slánicz Béla marhapörköltje biztosította a játékosoknak. A küzdelmek két pályán, két csoportban folytak. A csapatok 5+1 fõvel a kispályás labdarúgás szabályainak keretei között 2x15 percben mérkõztek egymással. A csoporton belül körmérkõzések voltak, majd az így kialakult sorrend alapján az elsõ két helyezett jutott tovább mindkét csoportból. „Keresztbe játszottak” (A1-B2 és B1-A2) így kialakult a 34. helyért és az 1-2. hely mérkõzéseinek párosítása.

A 14 órakor véget ért sportrendezvényre kilátogatott Dr. Horváth Klára Bábolna Város polgármestere, országgyûlési képviselõ, valamint Vaski Alida, Bábolna Városi Könyvtár és Sportközpont intézményvezetõje is. Minden résztvevõ csapat emléklapot kapott valamint az elsõ négy helyezett serleget, míg a legjobb kapus (Herczig József - T.Kopiker Bábolna) és a gólkirály (Kovács Attila 8 góllal - Gall-Vill, Bábolna) különdíjban részesült. HELYEZÉSEK: 1. Hasszán, Tata 2. T.Kopiker, Bábolna 3. Gall-Vill, Bábolna 4. Öt Whiskey Bomba, Tata 5. Rózsaszín Lódobogás, Ács 6. Törpe SC, Ács 7. Bad Boys, Nagyigmánd 8. Tõtelék

Az 1. helyezett ,,Hasszán Tata’’ csapata

A ,,T.Kopiker Bábolna’’ együttese végzett a 2. helyen

A ,,Gall-Vill Bábolna’’ gárdája ezúttal a 3. helyen végzett

A ,,Hasszán Tata’’ csapatkapitánya átveszi az elsõ helyezetnek járó serleget

Koppendorfer Tamás a ,,T.Kopiker Bábolna’’ csapatkapitánya vehette át a 2. díjat

Horváth Zsolt a ,,Gall-Vill’’ nevében vette át a 3. helyezettnek járó serleget

A legjobb kapus Herczig József lett

Kovács Attila nyerte a gólkirályi címet

Jelenet a Hasszán Tata-T.Kopiker mérkõzésbõl

BÁBOLNAI FÓRUM

Támadásban a Gall-Vill csapata

24. oldal

Sport

2008. május

Sport

Sport

III. Bolondos Sportnap A Bábolnai Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat immáron harmadik alkalommal rendezte meg a „ Bolondos Sportnapot”. Április 1-je hagyományait követve játszottuk a különbözõ játékokat a Sportcsarnokban. A résztvevõk labdarúgásban, kézilabdában, kosárlabdában, illetve sorversenyekben mérhették össze erejüket. Külön öröm volt számunkra, hogy ebben az évben közel ötven gyerek vett részt a programunkon. Szeretnénk megköszönni Szilágyi Ági néni közremûködését is, hisz ebben az évben is nagyon sokat segített abban, hogy minél sikeresebb legyen a program. Minden résztvevõ vidáman, kellemesen elfáradva távozott a Bolondos Sportdélutánról. Reméljük jövõre még többen jönnek el rendezvényünkre.

TEKE - Gratulálunk a bajnokcsapatnak! Irány az NB II. NB III XX. forduló Bábolna, 2008. április 5. Bábolna-Csorna 5:3 A Bábolna SE játékosai: Körmendi Zoltán (386 fa), ifj. Körmendi Imre (393 fa), Torma József (386

fa), Morvai Gábor (444 fa, pf.), Skuba Zoltán (397 fa, pf.), Balom Sándor (433 fa, pf.). Fontos mérkõzésen nagyon fontos 2 pontot szerzett csapatunk. Izgalmas, végig nagyon feszült mérkõzést vívott a két együttes. Gyõzel-

mével a Bábolna végképp leszakította a Csorna gárdáját a bajnoki címért vívott csatában. NB III XXI. forduló Szany, 2008. április 12. Szany-Bábolna 3:5 (2395:2415) A Bábolna SE játékosai: Torma József (380fa), Böröndi Zsolt (439fa, pf.) Szilágyi András (360fa), Morvai Gábor (404fa), Skuba Zoltán (409fa, pf.), Balom Sándor (423fa, pf.) BAJNOKCSAPAT. Gyõzelmével már megnyerte az NB III észak-nyugati bajnokságát a Bábolna. A gyõzelmet soha nem kell megmagyarázni. Bábolnán 17 lelkes sportoló teketörténelmet írt. Ebbõl 15-en bábolnai lakosok, 2-en gyõriek, de bábolnai kötõdésûek. 2005 õszén a megyei másod osztályból indulva 3 év alatt jogot szerzett a CSAPAT, hogy 2008 õszén már az NB II-ben induljanak. Szanyban, amikor az utolsó gurítás is megtörtént, óriási ováció tört ki, hiszen 5 autóval kelt útra a CSAPAT. Azt az érzést leírni nem lehet, azt át kellett élni. Mi átéltük. Ezúttal is köszönetet mondunk mindenkinek, aki szurkolt és támogatta a tekecsapatot. Hajrá Bábolna. Irány az NB II

Állósor: Morvai Gábor, Mogyorósi Balázs, Böröndi Zsolt, Sárai Tamás, ifj Körmendi Imre, Körmendi Zoltán, ifj Skuba Zoltán, Balom Norbert, Bujáki József, Skuba Zoltán. Guggolnak: Barányi Ferenc, Szilágyi András, Torma József, Skuba István (szakosztályvezetõ), Balom Sándor, Lajos Sándorné, ifj Szeimann István (a képrõl hiányzik: ifj Bajcsai Gábor).

NB III XXII. forduló Bábolna, 2008. április 19. Bábolna-Soproni Postás 4:4 A Bábolna SE játékosai: Körmendi Zoltán (377 fa), ifj. Körmendi Imre (399 fa, pf.), Böröndi Zsolt (401 fa, pf.), Morvai Gábor (376 fa), Skuba Zoltán (407 fa, pf.), Balom Sándor (423 fa, pf.).

BÁBOLNAI FÓRUM

Minarik Ede mondta, hogy kell egy csapat. (Csabagyönygye). Hát nekünk van egy csapatunk. Nem is akármilyen. Bajnokcsapatunk. A Soproni Postás elleni összecsapásra már bajnokként, tét nélkül készült a Bábolna tekecsapata. A döntetlen eredménnyel tavasszal veretlen maradt a csapat hazai pályán. Az õsszel megszerzett 15 ponttal még második helyen álló csapatunk tavasszal még 19 pontot szerzett. Ezzel 34 ponttal az elsõ helyen végzett, és jogot szerzett a NB II-ben való indulásra. Skuba István mondta, hogy kell egy csapat. Hát nekünk van egy csapatunk. Hajrá BÁBOLNA.

BÁBOLNAI FÓRUM AZ ÖNKORMÁNYZAT HAVONTA MEGJELENÕ LAPJA FELELÕS KIADÓ: a BTV KHT ügyvezetõje Fõszerkesztõ és fotók: Hantos Péter A szerkesztõség munkatársai: Török Sándor Valkó Ferenc (tördelõszerkesztõ) Veresné Szkocsek Mária Levélcím: Bábolnai Fórum szerkesztõsége 2943 Bábolna, Jókai M. u. 12. Telefon: (34) 568-000, 568-009 Fax: (34) 369-759 Készült: Misztótfalusi Kft. nyomdaüzemében