Babits Mihály: Eucharistia

A Solti Római Katolikus Egyházközség időszakos lapja III. évfolyam 1. szám + gyermekmelléklet 1.szám

Babits Mihály: Eucharistia Az Úr nem ment el, itt maradt. Őbelőle táplálkozunk. Óh különös, szent, nagy titok! Az Istent esszük, mint az ős

minden családot s törzseket. Egyik karja az Igazság, másik karja a Szeretet... Mit ér nekünk a Test, a Vér,

törzsek borzongó lagzikon ették-itták királyaik husát-vérét, hogy óriás halott királyok ereje

ha szellemében szellemünk nem részes és ugy vesszük Őt magunkhoz, mint ama vadak a tetemet vagy totemet?

szállna mellükbe - de a mi királyunk, Krisztus, nem halott! A mi királyunk eleven! A gyenge bárány nem totem.

Áradj belénk hát, óh örök igazság és szent szeretet! Oldozd meg a bilincseket amikkel törzs és vér leköt,

A Megváltó nem törzsvezér. Ereje több, ereje más: ő óriásabb óriás! ki két karjával általér

hogy szellem és ne hús tegyen magyarrá, s nőjünk ég felé, testvér-népek közt, mint a fák, kiket mennyből táplál a Nap.

Áldott nagyböjti készületet és kegyelemteljes Húsvétot kívánunk minden kedves olvasónak!

„Mindent Isten nagyobb dicsőségére!”

Eseményeinkről röviden Betlehemes előadások

Jézus születésének örömét bemutató pásztorjátékot. Különös hangulatát adta az estéknek, hogy az előadást egy erre az alkalomra verbuválódott zenekar, hegedűkkel, brácsával, furulyával és egyik nap nagybőgővel is kísérte, valamint a szervezők is énekelték a szép dalokat. A zenekar tagjai: Agárdi Kovács Attilabrácsa, Dr. Kovács Péter- hegedű, Borza-

vári Róza-hegedű, Dr. Kovácsné Nyíri Nikolett- furulya és Nagy Dénes- bőgő voltak. A nagy hidegben jól esett a forró tea és forralt bor, meg a sütemények, melyekről a jószándékú segítők mindig gondoskodtak. Valami különleges karácsonyi varázsa volt ezeknek az estéknek. Jó volt együtt lenni. Köszönjük!

E

gyházközségünk hitoktatói- Kovács Dóri és Csepregi Zsolt-, valamint a cserkészvezetőnk, ifj. Hoffmann Ferenc a régi népi hagyományokat felelevenítve, betlehemes előadásokat szerveztek a város három pontján. December 21-én a Petőfi telepen, 22-én Kissolton, 23-án pedig a városháza melletti parkban tekinthették meg az érdeklődők a műsort. A szereplő gyermekek már hetek óta készültek, próbáltak, hogy végre a közönség előtt is előadhassák a kis

Jubiláns házaspárok megáldása

Tervezett közös programjaink – 2012 - Elsőáldozás - Képviselők lelkigyakorlata - Misszió - Lelkigyakorlat - Cserkészprogramok -Templombúcsú -Zarándoklat - Katolikus Jótékonysági Bál

2

011. a Család éve volt a Katoli- programjaink is. Karácsony másnapján a kus Egyházban. Ennek jegyé- Család éve lezárásaként a jubiláns házasben kerültek megrendezésre párok, vagyis az abban az évben kerek házassági évfordulót ünneplők, a szentmisén megköszönhették egymásnak az együtt töltött éveket, megújították fogadalmukat, valamint áldásban részesültek, hogy az elkövetkezendő időkben is hűen kitartsanak egymás mellet a házasság szentségében. Mi is kívánjuk, hogy még sokáig éljenek egymással itt a földön és eljussanak az örök üdvösségre!

A Nagyhét és a Húsvét szertartásai: Nagyszerda du. 4 óra – Jeremiás siralmai Nagyszerda du. 5 óra – Énekes Vesperás Nagyszerda du. 4-6-ig – Gyónási lehetőség Nagycsütörtök de. 10 óra - Olajszentelési mise Nagycsütörtök du. 6 óra

2

– Szentmise az utolsó vacsora Nagypéntek du. 5:15 óra –Képviselők keresztútja (szabadtéri program) Nagypéntek du. 6 óra – Liturgia kereszthódolattal Nagyszombat du. 7 óra – Feltámadási szentmise Húsvétvasárnap de. 11 óra – Ünnepi szentmise (ételáldás) Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!

Imahét a keresztények egységéért

A

z idei ökumenikus imahéten két alkalommal találkoztunk református testvéreinkkel. Először Szent Margit ünnepén, január 18-án a református templomba látogattunk el, ahol a református gyülekezet tagjaival imádkoztunk és hallgattuk Czár Iván atya igehirdetését, elmélkedését. Iván atya hangsúlyozta, hogy a fény, a világosság csak akkor látszik igazán, ha nagy a sötétség! Kiemelte, hogy nekünk hívő keresztényeknek kell a fényt adnunk a világ sötétségében. Prédikációját követően a református egyházközség részéről, kovács János verses hitvallását adta elő. Saját verseivel megvilágította élete fordulópontját és hitének próbaköveit. Másnap, január 19-én este hat órakor a református

Képviselőtestület

M

ár öt év telt el azóta, hogy az első választott képviselőtestület megalakult egyházközségünkben. Az öt év eredményei, sikerei bukásai minősítik a leköszönő testület munkáját, mely a nehéz anyagi körülmények ellenére és az esetleges surlódások, viták közepette is mindig Krisztus egyházáért, és a helyi közösségért dolgozott. Biztosam vannak olyanok, akik szerint néhány döntést másként kellett volna meghozni, vagy más ügyben is el kellett volna járni, esetleg valamire jobban kellett volna figyelni, ám az hibázik, aki dolgozik és sokakkal együtt állítom, hogy a leköszönt testület nagyon sokat dolgozott az egyházközségért úgy, hogy legtöbbjük először került ilyen döntéshozói helyzetbe. A képviselők ezúton is hálásan köszönik a kedves hívek bizalmát, támogatását, segítségét és imáit! Köszönik, hogy az öt év alatt, nagyban hozzájárultak az Egyházközség életéhez, programjaihoz! Amennyiben a képviselők valakit megbántottak volna, úgy ezúton is bocsánatot kérnek! Egyben kérik, hogy a megválasztott képviselők munkáját is éppoly szeretettel támogassák, segítsék! Az újonnan megválasztott képviselőtestület február 5-én tette le az ünnepélyes esküt a szentmisén.

gyülekezet tagjai látogattak el templomunkba. Kovács István református lelkész úr igehirdetésében János evangéliumából idézete Krisztus feltámadott, megdicsőült testben történt megjelenését az apostoloknak.

Kiemelte, hogy a mai világban igen fontos a félelem nélküli élet, hogy teljesen rábízzuk magunkat Istenre, akinek így a békessége eltölt minket.

- A. Kovács Attila

Póttagok:

- Fazekas László

- Komjáti Jánosné

- Garbacz Sándorné

- Kovács Márta

- Hoffmann Attila

- Locné Gacslaki Judit

- Hoffmann Ferenc

- Nagyné Szabó Ildikó

- Kurta Károly

-Orovicz István

Dunaegyháza fíliából: -Tóth Tibor Újsolt fíliából: -id. Rácz György Hivatalból tag: - Csepregi Zsolt hitoktató - Csernus Ferenc kántor

3

A pótképviselők alkotják a Karitász csoportot Nagyné Szabó Ildikó vezetésével. Kérjük, hogy ötleteikkel, észrevételeikkel, imáikkal, munkájukkal segítsék a testületet és ezáltal az egyházközségünket.

Rámutatott többek között arra is, hogy minden közösségben Krisztusnak kell lennie a középpontnak, különben nem működhet jól. Ezután előadást tartott az egyház helyzetéről, kiemelve a változást, mely majd gyökeresen át fogja formálni az egész egyház életét, működését, de bármi is történjék, tudomásul kell venni, hogy a katolikus Egyházat nem az intézmény, a templomok, a tárgyak, hanem az emberek, a közösségek alkotják. Következésképpen ha az Egyház jelenlegi rendszere egy hajó, tagjai pedig a benne lévő emberek, vagyis mi, akkor a hajó elsüllyedése esetén maga az Egyház nem szűnik meg létezni. Szentírási példának az Apostolok cselekedeteiből idézte a 27. fejezet 13-26. verset. Az előadást követően kis csoportokra osztva osztottuk meg dén is meghívást kaptunk az egymással a tapasztalatainkat, terveinket. espereskerület képviselőtestületeinek találkozójára, melyet évről-évre az izsáki plébánián rendeznek meg. Iván atya vezetésével Soltról heten és Dunaegyházáról ketten vettünk részt az eseményen, amely a megszokottak szerint szentmisével kezdődött. A szentmisét Binszki József atya, Baja belvárosi plébános mutatta be, aki homíliájában a Hit éve kapcsán az új evangelizációra helyezte a hangsúlyt, melyben kiemelt szerep jut az egyházközségi képviselőknek, akiknek hiteles emberekké kel lenniük, hogy az evangelizálásuk sikeres legyen.

Képviselőtestületek találkozója Izsákon

I

Közös ebéd után összegeztük az elhangzottakat, majd litániával és szentségi áldással ért véget a találkozó. Az előadás és a szentmise prédikációja meghallgatható honlapunkon a „Képviselők” menüpont „Testület” rovatában. www.marianeve.hu

Új Evangelizáció Apostagon Csiszér Lászlóval és barátaival

N

agyböjt 3. vasárnapjának délutánján az apostagi közösség meghívására, az általuk szervezett új Evangelizációs lelki napon vettünk részt a település plébániáján. A program vendégei és egyben vezetői Csiszér László és barátai, Baricz Bíborka és Balogh Ádám voltak. A délután dicsőítéssel kezdődött és ez idő alatt Iván atya szolgáltatta ki a bűnbocsánat szentségét a templomban. Ezt követte Balogh

Ádám előadása, tanítása. Ádám a keresztény életünk újrahevítéséről beszélt. Hangsúlyozva, hogy emlékezzünk arra, amikor Isten először törte át a szívünket! Az efezusi közösség példáját hozta a Szentírásból, amely közösség mintaértékű volt ám Szent János már úgy ír hozzájuk, hogy az a régi szeretet, kezdeti tűz már kihunyni látszik bennük. Bizony így van a mi életünkben is. Ha nem vagyunk folyamatos kapcsolatban az Úrral, akkor a mi szívünk is bezárul, kihűl. A langyosakat pedig kiköpi az Úr. Ezután újra énekeltünk és dicsőítettünk, majd Csiszér Laci az imádságról tanított minket. Kiemelte, hogy a sok-sok napi teendő mellett is kell találnunk elegendő időt az imára, hogy Istenhez emeljük szívünket. A jó imádságot az angol „TRUST” szó betűivel kezdődő angol szavakkal

4

foglalta össze: 1. Köszönöm Neked, 2. Uralkodj rajtam, 3. Használj engem, 4. Erősíts meg, 5. Taníts engem! Ez a helyes ima öt pontja. Laci tanítása után közbenjáró ima következett Ádám szolgálatával és közben Lacival és Bíborkával énekeltünk. A délután áldással ért véget. Együtt énekeltük az Ároni áldást: „Áldjon meg téged az Úr…” A tanítások meghallgathatóak a www.marianeve.hu honlapunk „Letöltések” menüpont, „Hanganyag 2012” rovatában!

Van egyáltalán kedvem élni?

M

inden napi emberi tapasztalatunk, hogy nem minden úgy sikerül, ahogy szeretnénk. Sokszor csalódunk, valami nehezen megy, vagy egyáltalán nem. Dühösek leszünk, mérgesek, csalódottak és úgy gondoljuk, hogy nincs is értelme megint neki veselkednünk, mert mindegy. Mindegy, mert már elrontottam az iskolaválasztást, rosszul választottam párt, a munkahely sem az igazi, keveset fizetnek, értetlen a főnököm, kevés a barátom, meg egyébként is. Van egyáltalán kedvem élni? Miért? Kiért? Mennyimennyi érthető és emberi kérdés.

Sokat látogatom a családokat, nem ritka, hogy 6-8 családnál megfordulok hetente. Nem rég egy olyan nagymamával beszélgettem, aki régebben iskolakonyhán dolgozott, nyugdíjazása óta is sok idősnek sütött, főzött. Elmondta, hogyan maradt félárva a háborúban, meghalt az édesapja, a nagybátyja, számos rokona. Kislányként arra gondolt a sok koporsós temetésen, hogy ő bizony nagyra fogja mindig értékelni az életet. Most 10 gyermeke van, 26 unokája, 7 dédunokája. Sokszor dühös, mérges vagy csalódott, de azt tudja, hogy élni van értelme. A halál nagy tanítómester. Temetések alkalmával nekem is szorítanom kell a szertartáskönyvet, amikor valakit szívszorítóan sírni látok. Tudom, hogy nagy pillanatai ezek az életünknek. Megtanulunk értékelni, megbecsülni. A szenvedésből türelem fakadhat. Húsvétra készülünk ki így ki úgy, de úgy gondolom, hogy sokan vágyunk többre, jobbra, válaszokat keresünk. Krisztus adja meg a választ, aki alá szállt az emberi élet poklaira, és éppen ezért hitelesen biztat:

„A világban üldözést szenvedtek, de bízzatok, mert legyőztem a világot.” (Jn 16,33) Kegyelemteljes nagyböjti készülődést és áldott Húsvétot kívánok minden kedves olvasónak: Czár Iván plébános

Nagyböjti gondolatok

„Bűnbánati ruhát öltsünk, hamut hintsünk fejünkre, böjtöljünk és könnyes szemmel boruljunk az úr elé!”

Í

gy kezdődik a hamvazás, melyben a pap jelet tesz a homlokunkra hamuból, annak az emlékére, hogy „porból lettünk” és a testünk is porrá válik. Csak a testünk! A lelkünk nem! Ebből következik a böjt lényege: forduljunk a lelkünk felé. A liturgiában is változás van. Egyszerűsödik a templomi szertartás is. Elmarad a „Dicsőség” és az „Alleluja”. Helyette az igeliturgiában a „traktus” lép. A „Traktus” bűnbánati zsoltár. Tulajdonképpen a Nagyböjt két részre osztható:

1. Az első rész előkészület Krisztus szenvedésére. (1-4. vasárnap) Lelkileg fölkészülünk a szenvedés idejére. 2. Szenvedés vasárnapja—Nagyhét. Első részben lelkiismeret vizsgálatot tartunk a húsvéti szentgyónáshoz. Napi tevékenységünkkel, napi imáinkkal és ha van lehetőség a pénteki böjtöléssel. Ez nem jelent szigorú böjtöt, csak a húsételeket vonjuk meg magunktól. Második részben a szenvedés első vasárnapján (Fekete vasárnap) eltakarjuk violaszín vászonnal a kereszteket és egyes szentképeket. Virágvasárnap: Krisztus ünnepélyes bevonulása szenvedése színhelyére, Jeruzsálembe. Nagycsütörtök: Az utolsó vacsora emléke, a lábmosás, oltárfosztás, virrasztás ideje. Nagypénteken nincs szentmise csak könyörgések, passió (szenvedéstörténet) és kereszthódolat. Nagyszombat éjjel van a Húsvét vigíliás szentmise. A Nagyböjtben minden héten van Keresztút ájtatosság, bűnbánatra való felkészítés, a fájdalmas szentolvasó ünnepélyes imádkozása, nagyböjti ájtatosság krisztus hét szaváról, nagyböjti zsolozs-

5

ma. A legfontosabb a lélek felkészítése, a napi munka felajánlása a szenvedő lelkekért. A Nagyböjt már nem arról szól, hogy sanyargassuk magunkat, hanem több odafigyeléssel legyünk egymás iránt. Nem fájdalmat akarunk, gondolatban mindig figyeljünk a másikra, a betegekre, az önmaguk ellátására kevésbé képesekre. Így a Nagyböjtben sok örömet szerezhetünk másoknak is, hogy a húsvéti örömöt, a Feltámadás örömét készítsük elő lelkünkben. Csernus Ferenc kántor

„Azokat, akik megvallanak engem az emberek előtt, én is megvallom majd mennyei Atyám előtt.” Mt10,32

Olvasói tanúságtételek Nagyböjt, Húsvét

A

nagyböjt a keresztény egyházban a húsvéti előkészület ideje, böjtöléssel, egyházi és népi ájtatosságok végzésével. Jézus 40 napi böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartják. A negyven napos böjt a 7. századtól vált szokássá, 1091-ben II. Orbán pápa iktatta törvénybe. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart, a böjt utolsó előtti hete a virághét, amely a virágvasárnappal zárul. A virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának az emlékünnepe, ezt követi a húsvétvasárnapig tartó nagyhét. A húsvét mozgóünnep, melynek időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapra állapította meg, így a húsvét március 22-e és április 25-e közé eshet. A nagyböjt első napjának, - hamvazószerdának, böjtfogadószerda, szárazszerda, aszalószerda stb. (néhány népi elnevezéssel)- elnevezése utal egyrészt az e naphoz kötődő hamvazás egyházi szokására, másrészt jelzi a böjt kezdetét is. A templomban a mise után az elmúlt évi szentelt barka hamuját a pap megszenteli és keresztet rajzol a hívek homlokára. A hamuszórás, hamuhintés a bűnbánat ősi jelképe az Ószövetségben is, egyházi szertartásként a 12. századtól vált általánossá. A böjti időszakban, gyóntak, áldoztak a haragosok igyekeztek a böjti időben kibékülni, az emberek elcsendesedtek, böjt idején tilos volt a lakodalom, bálok és mindenféle zenés, hangos mulatságok tartása. A nagyböjti bűnbánati időben a lányok, asszonyok egyszerűbb, sötétebb színű ruhákat viseltek. A hívő katolikusok ebben az időszakban húst, zsíros ételeket nem ettek. Sokáig a tej és tojás evését is tiltotta az egyház, azonban a 17. századtól a pápa engedélyezte a tojás és a tejes ételek fo-

gyasztását. Volt, aki napjában csak egyszer evett a nagyböjt ideje alatt, ezt nevezték negyvenelésnek. Böjtben jellegzetes ételeket ettek, ilyen a cibereleves. Többféle alapanyagból készülhetett, pl. korpából. Az aszalt gyümölcsből főzött savanyú levest is ciberének nevezték. Ezen kívül a böjt idején általában kenyeret, halat és száraz növényi eledeleket ettek. Virágvasárnap- Barkaszentelés Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának az emlékünnepe a húsvét előtti un. virágvasárnap. A római egyház elnevezése szerint Dominicca palmarum, azaz pálma vasárnap. Pálmaágas körmenetet már a 6. században tartottak, a pálmaszentelés pedig már 7. századi misekönyv szerint is ismert volt. Nagycsütörtök Nagycsütörtökön megszűnik a harangozás: „ a harangok Rómába mennek"- a közismert szólás szerint, s legközelebb nagyszombaton szólalnak meg újra. A szertartásra hívogatás ezekben a napokban kerepléssel történt, amelyet a ministráns gyermekek végeztek a harangozó irányításával (az én szülőfalumban Dusnokon- még ma is ez van szokásban). Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás- Jézus mosta meg tanítványainak a lábát nagycsütörtökön-ez évszázadokon át szerepelt az egyházi szertartásokban is. Általában magas rangú egyházi méltóságok, sőt királyok is mosták ilyenkor tizenkét szegény sorsú ember, pl. katolikus lábát. Ennek a szertarásnak az alázatra nevelés a célja. Annak emlékéra, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztóit, nagycsütörtökön este az asszonyok a kálvárián, vagy az útszéli kereszteknél imádkoztak. Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legnagyobb böjt és gyászideje. A passióolvasás és a passió megjelenítése, a szenvedéstörténet felidézését, átélését szolgálja. A nagypénteki passiók első hazai bizonyítéka a 15. századból való. A Szentsír az Úr koporsója állítása a katolikus templomokban Bálint Sándor megállapítása szerint sajátos hazai, illetve közép- európai liturgikus fejlemény, Gyergyóban pl. Tekerőpatakon a legutóbbi időkig szokás a Szentsír őrzése, amely feladatot a legények végzik. (Balint Sándor -1976:221-261).

6

Nagyszombat A tavasz, a természet megújhodása az embert is környezete megtisztítására készteti, a harangok is megszólalnak ezen a napon. Nagyszombaton véget ér a negyvennapos böjt. A nap legfontosabb eseményei közé tartozik, a keresztelővíz -és tűzszentelés, valamint a feltámadási körmenet. A nagyszombat jellegzetes szertartása s tűzszentelés. A tűzgyújtás egykori hagyománya szerint évenként egyszer nagyszombaton szítottak tüzet. Ennek egykori hagyományát őrzi játékdalunk: „Tüzet viszek, nem látjátok, ha látnátok, oltanátok, kiég a ruhátok" (Cigánd: 1921. Gyűjtötte: Lajtha László MNT 1.92). Húsvétvasárnap Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Ezen a napon ünnepli az egyház az Úr Jézus Krisztus feltámadását. Véget ér a nagyböjt a hústól való tartózkodás is, innen az elnevezés is. Megünnepléséről már a 3. századtól vannak adataink, általánossá a 8, századtól vált. A húsvéti szertartásokhoz tartozott az ételszentelés mar a 10. század óta vannak erre vonatkozó adataink. A húsvéti sonkát, a bárányt, a kalácsot, tojást, sőt még a bort is a katolikus hívők szentelni viszik a templomba Az ételek megáldására mar Jézus Krisztus is példát adott a csodálatos kenyérszaporítással és az Utolsó Vacsorán is. A kis tanulmány anyagához felhasználtam mestereim: Dr. Tátrai Zsuzsanna és Karácsony Molnár Erika néprajzkutatók szakmai anyagát is. Farkas Gáborné

—Ki szenved itt? Ki ez az Áldozat, akit ennyi gyalázat ér? Ez Jézus Krisztus.

Intés a megtérésre: A jó Pásztor azért oly buzgó, mert nagy veszedelemben forognak a lelkek, s azért örül oly nagyon, ha az eltévedt juhocskát vállaira veheti, mert oly nagy veszedelemből kiszabadította. A mi keresztutunk, melyen a bűnből ki, és a penitenciában járunk Istenhez, a legpuhább út: Jézus imádandó szent Szívén, Jézus vállain tesszük meg azt. Járjuk be gyors léptekkel ezt a puha, lágy utat! Ne éljünk halálos bűnben, a bűn megkeményíti a szívet, s nem tudjuk, vajon nem fordítja-e el másfelé igyekezeteinket és gondolatainkat. (Prohászka Ottokár)

...Az Isten Fia, aki az eget, a földet és a tengert teremtette. Aki a növényeket növeszti és az életet adja mindannak, ami él. Aki teremtette az embert, s akinek hatalma fönntartja a világot. Ő van itt most mozdulatlanul, mindenből kifosztva! De nemsokára már a lelkek sokasága fogja követni és utánozni Őt, elhagynak vagyont, jólétet, megtiszteltetést, családot, hazát és minden egyebet, hogy dicsőséget adjanak Neki és szeretetet tanúsítsanak Iránta, amint az megilleti Őt.

Végül, ó részvéttel teljes Istenünk, arra az állhatatosságra mellyel isteni Fiad, Jézus Krisztus imádkozott Hozzád azokért, akik keresztre feszítették, kérlek Téged, könyörgöm Hozzád, hogy add meg a lelkeknek Isten és a felebarát szeretetét és az állhatatosságot a jóban. És amint a Te isteni Fiad gyötrelmei az örökkévaló boldogságban végződtek, add, hogy így az engesztelő és bűnbánatban vezeklő lelkek szenvedéseinek is a Te Dicsőséged legyen jutalma és örök

Gondolatok a Nagyböjtre

S

zózat a lelkekhez: „Azt kívánom, hogy a lelkek higgyenek Irgalmamban, mindent Jóságomtól várjanak és soha ne kételkedjenek Bocsánatomban.” —Én vagyok a Szeretet! Szívem nem képes többé magába zárni a lángot, amely szüntelenül emészti. Annyira szeretem a lelkeket, hogy életemet adtam értük.

Hogyan képzelem el a nagyböjti időszakot?

S

zámomra a nagyböjti időszak az őszinte bűnbánat, a szent fegyelem és összeszedettség időszaka. Ez időszak alatt „lelkem is lila színbe öltözik”. Jobban átérzem, hogy „...nagyobb öröm lesz a mennyek országában egy megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igazon, akinek nincs szüksége rá, hogy megtérjen.” Lk15,7 A nagyböjti időszak egyben küzdelem a gonosz kísértései, csábításai ellen. Ugya-

Húsvéti gondolatok Georg Braulik: „Gondolatok az Ószövetség húsvéti tipológiájához” című írásának összefoglalása E tanulmány a húsvét ószövetségi történetein keresztül azokat az üdvtörténeti eseményeket elemzi, amelyek a mi keresztény ünnepünk kialakulását alakították. A húsvét lényege húsvét éjszakájának liturgiájában tapasztalható meg legin-

koronája. Amen Így kívánok én is minden keresztény testvérünknek: Áldott Szent Húsvéti ünnepeket és Boldog Feltámadást! Özv. Kovács Józsefné Szigeti Márta és családja

núgy a mai világ válságos helyzete ellen is tudni kell küzdeni. Nem elegendő csak templomba járni, szentmiséken, lelkigyakorlatokon, hittanórákon, stb. részt venni. Mindezekhez a rendszeres imádságok, a szentgyónás, szentáldozás, a szentségek gyakori vétele is hozzátársulnak. Urunk, Jézus Krisztus nem véletlen ment a pusztába: a csendben, a nyugalomban és a magányban tudott csak amiről lehet és kell is, ami a Mindenható igazán imádkozni a Mennyei Atyához. Istennel való kapcsolatom veszélyezteti. Imádkozni csak csendes körülmények Add, hogy jobban sikerüljön az önmegközött lehet. tartóztatásom, a kereszthordozásaim. Édes Jézusom! Add, hogy az idén sokkal Cser Csilla jobban le tudjak mondani mindenről, kább. A felolvasott ószövetségi szövegek felvázolják az üdvösség egész történetét, mintegy előképül szolgálva mindahhoz, ami a keresztény húsvét megünneplésében fejeződik ki. A húsvét mind a zsidó, mind a keresztény értelmezésben összefoglalás: izraelita részről a választott nép története, mint üdvtörténet, míg keresztény nézőpontból a krisztusi megváltástörténetnek az összegzését adja, melynek lényege egy új társadalom, az Egyház

7

létrejötte. A keresztény húsvét (pászka) azonban nem csak emlékezetet jelent, hanem mindenekelőtt a megígért országban liturgikusan megismételt pászkaünnepet is idézi. 40 éven keresztül a pusztában készítették fel ugyanis a felnövekvő nemzedéket a megígért országban való életre. A húsvét tehát beavatás az egyszeri történeti összegzés értelmében, másrészt ciklikusan ismétlődő folyamat is, mivel a keresztényeknek –

bűneik miatt - szükségük van előkészületi, bűnbánati időre. Előbbi az 50 napos húsvéti öröm-ünneppel, utóbbi az azt megelőző 40 napos előkészületi idővel van kapcsolatban. A húsvéti időt a Szentlélek ünnepe zárja, amely az ószövetségi törvényadás és szövetségkötés ünnepének felel meg. Mint ahogy a Tóra és a Szövetség teszi Izraelt néppé, hasonlóképpen a

Szentlélek alakítja Isten új népét Egyházzá. Pünkösd ünnepén kezdődik el a világ megváltoztatása és társadalmi megújulása a Szentlélek által. A zsidó húsvéttal ellentétben azonban a keresztény pászka a feltámadás örömhíre és a Szentlélek kiáradása alapján már beteljesült valóság, a keresztények már most a megígért „országban” tudhatják magukat. A keresztények sajnos még nem értek meg az isteni rendre: vissza kell térniük a „pusztába”. A húsvét előtti 40 napos időszak a hittanulók előkészületi ideje is. Izrael Vörös-tengeren való átkelése a hitoktatásba belépéssel, a Jordánon történő átkelés az ígéret földjére pedig a keresztséggel rokon. A nagyböjti hetekben az Ószövetségi Szentírás mózesi történeti

könyveit olvassuk: ezek az írások alkalmasak hitoktatásra és a húsvét ünneplésének előkészítésére is. Húsvét ünnepe az „igazi” emberi társadalom szülőhelye. A Kivonulás könyvének olvasmányai e nép alkotmányát fogalmazzák meg és a főparancsra mutatnak. (Halld, Izrael, az Úr nékünk Istenünk, az egyetlen Úr.) Húsvét éjszakáján Isten a hitet megismerni és befogadni akarók szívébe írja törvényét. Az összefoglalást készítette: Horváth János Az eredeti tanulmány megjelent a Pannonhalmi Szemle 1995/1. számában

Családi rejtvény A rejtvény megfejtésének leadási ideje 2012. április 7. (Nagyszombat) ! A helyes megfejtők között értékes ajándékot sorsolunk ki Húsvétvasárnap! Vízszintes: 1. Az ősegyházban a szentmisét így nevezték 6. Legnagyobb ünnepünk 7. Nagyböjti ájtatosság 8. A keresztények Krisztustól kapott kötelessége (idegen szóval) 11. Kendővel törli a szenvedő Jézus arcát 12. A feltámadás első tanúja 13. A katonák sorsot vetnek rá 14. A Húsvéti gyertyán a tömjénszemek jelképezik 15. Péter tagadását jelezte Függőleges: 2. A nagyböjt utolsó hete 3. Az áruló Júdás helyére választják az apostolok közé 4. Szenvedéstörténet 5. Így köszönti a tanítványokat a feltámadt Krisztus 9. Legalább a Húsvéti időszakban el kell végezni

Mária Hírharang– időszakos kiadvány Kiadó: Czár Iván plébános Szerkesztő: Fazekas László és ifj. Hoffmann Ferenc Web: www.marianeve.hu email: [email protected]

8

10. Jánossal áll a kereszt alatt