B2 ÍRÁSBELI MINTAFELADATSOR Cigány (lovári) I. Olvasáskészség Olvasáskészség 1.
Maximális pontszám: 20
Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd annak alapján válaszoljon magyarul a kérdésekre! Romani kultura thaj historia Ame le rom sagda samas nashade thaj na mishto inkerde ande kodola thema kathar nakhlam vaj kaj trajisardam. Sa le romen pe intrego luma, si len jekh anav. O anav phenel amenge soske rom si von. O anav shaj te phenel amenge, hoj sosa kernas vaj shaj ke vi adyes sosa keren butyi kadala rom. Phenelpe ke maj but sar shovardesh dialektura si ande romani shib. Trin bare grupi save inke chi xasarde pengi shib: Lovara, Kelderasha, Arli/Romungri Le lovara varikana kinenas thaj bikinenas le grasten, von sas so adyes phenelpe lenge ”biznis-men”. Si rom kaj phenen ke le lovarenge anda kodo phenelpe lovara, ke lovasle sas, bute lovenge. Thaj shaj ke anda kodo si but rom save phenen penge lovara adyes, te shaj aven len maj bari patyiv, karing le kaver rom. Numa, tena bistras: kana san lovari, atunchi trubul vi te vorbis, sar jekh lovari. E kelderashicko grupa roma, le sastresa (xarkomasa) kerenas butyi. Le rom kaj phenelpe lenge Arli thaj Romungri, von si anda balkan thaj anda slavicko rig ande Europa. Le kelderashicka rom thaj e lovaricka, von birin te vorbin mashkar pende mishto. Cerra maj phares si te vorbin kadala duj grupi (kelderasha thaj lovara) le arlienca thaj le romungrenca. Numa, tena bistras ke le rom patyiv den le romen. Kana vorbin pa e patyiv. E patyiv si e majbari butyi kaj le rom. Ke te naj tut patyiv kaj le rom, atunchi naj tut patyiv khatikaj. E romani kultura si jekh pe intrego luma. Ke naj kodo them vaj kodi nacia kaj birisarde te inkren pengi shib thaj penge tradiciji, sar le rom. Shaj den tumen gindo! Phenelpe, ke le rom aven anda India, von avile avri anda India ando 1000 – 1200 bersh. Si but teoriji sar thaj sostar le anglune rom mukle e India. Varisave phenen ke le rom sas bare marimaske manusha. Si kaver manusha kaj phenen ke le rom chi kamle te len perdal le xoraxanenge tradiciji, chi kamle te kerdyon muslimanura. Le rom kana gele avri anda India, von phirde them themestar vurdonenca thaj grastenca, kado sas kana sas len grast thaj vurdona, tena sas len atunchi von phujatar sas te zhan. But zhene chi ashunde inke, ke le rom trajonas sar robura, robo si kana varikon kerel butyi varikaske feri anda manro intrego dyes bilovengo. Kado inkerdas panzhshela bersha ande Romania kathar o deshushtarto shelbersh. Anda kadala rom save sas robura, von xasarde pengi romani shib, thaj zhi adyes chi vorbin romanes. Kodolen kaj sas baxt tena peren sar robura, von gele majdur ande Europa thaj vi ande Rusija. Le anglune romen kas dikhle le rashaja sas ando Grekicko them ando bersh 1322. Kathe ando Svedo le romen dikhle anglunes ando bersh 1500. Le rom ando Svedo mindig sas marde thaj nashade kathar o them thaj slobodo sas te mudaren le romen, bi te avel len krisi. Le romen pacha sas ando Svedo kathar o bersh 1965, feri kathar kadi vrama sas le romen chachipe te trajin ande khera mashkar le gazhe. Le gazhe chi keren anda jilo butyi le romenca, von keren feri kattyi te sikaven ando lil ke von kerde variso le romenca. But baxt thaj sastyipe sa le romenge!
Olvasáskészség 1.
Maximális pontszám: 20 Megoldás
1. Milyen jelentéssel magyarázható a lovár megnevezés? - lókereskedéssel foglalkoztak - pénzzel bírók/gazadagok voltak
2 pont
2. Honnan származnak az arli és a romungro romák? - Európa balkán - és szláv részéről
2 pont
3. Az említett roma csoportok között milyen a nyelvi megértés? - a kelderások és a lovárok jól beszélnek egymással - az említett két csoport kissé nehezebben beszél az arli és romungró romákkal
2 pont
4. Mit jelent a patyiv kifejezés a romák körében? -a patyív a legnagyobb dolog a romák között - ha nincs becsületed a romák között - akkor nincs becsületed sehol
3 pont
5. Miért hagyták el a romák Indiát? Több álláspont ismert: - verekedősek voltak/háborút viseltek - nem akarták átvenni a török hagyományt - nem akartak muszlimokká válni
3 pont
6. Indiát elhagyva hogyan/mivel vándoroltak a romák? - szekerekkel, - lovakkal - vagy gyalog
3 pont
7. Mit jelentett a rabszolgaság és meddig tartott? - amikor valaki csupán kenyérért dolgozik valakinek - pénz/fizettség nélkül - a 14. századtól kezdve - 500 évig tartott
4 pont
8. Milyen lehetőségük nyílt a svédországi romáknak 1965-ben? - a nem romák között, házakban lakhattak
1 pont
Olvasáskészség 2.
Maximális pontszám: 10
Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd egészítse ki értelemszerűen a megadott szavakkal / szókapcsolatokkal! A megfelelő szó /szókapcsolat betűjelét írja a táblázatba a példa (0) szerint! Egy kifejezés csak egyszer használható fel. Felhívjuk figyelmét, hogy a megadott kifejezések közül kettőre nincs szükség. -Te avel amenge baxtali 0…….. ratyi! -Te del o Del! -Te na avilasas kadi sunto ratyi, chi kadi paramicha chi avilasas. Kadi paramicha patyivale 1……………shundem thaj patyivale manushenge phenav la. Sas kaj na’s …” Kecave vorbenca lenas te phenen le pinzharde romane paramichara penge paramichi. Pala kodo 2…………. e voja thaj bukurija penge niposke taj sakoneske, kon kamelas te shunel len. Le but shukar gilya, historiji thaj paramichi, so 3……….., sas jekh luma, kaj khonik chi maj zhanlas, so-j o suno thaj so-j o chachimo. Ke o suno thaj e chachi luma xamisajle ande jekh. Vi bare, vi cine shunenas 4………. thaj bistrenas e luma krujal. Kadi shukar tradicia xasajlas aba, le purane paramichi sa bisterdyona, phares rakhas romen, kon zhanen inke te phenen len. Nyevi luma avilas. But romane 5……… maj but chi zhanen te vorbin penga daki shib. Le paramichi, so rakhen ande kadi 6………., si kathar le maj pinzharde roma anda e Austria, save inke inkren o romanipe. Bezex si kaj kathar amare paramichara aba na but zhene 7………. mashkar amende. Amenge ashilas feri lengi shukar vorba, thaj kade ashena von sakanak ande amari godyi. Naisaras 8………. anda jilo, thaj te del o Del lengi vorba te na bisterdyol. Amen naisaras anda jilo sa le romenge, kon phendine 9……….. penge paramichi. Te del o sunto drago Del, te phenen penge vorbi inke ande bute bershende pe voja thaj bukurija savore zhenenge! Amen but loshasas, te na 10. ……… e romani shib taj vi e terni romani generacia te inkrel o romanipe thaj e purani tradicia. A kadi B ternimata C manushendar D vojasa E ginadyi F bisterdyol G kerenas H trajon I amenge J lenge K phenenas L pushline M del
Megoldás: 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
A
C
G
K
D
B
E
H
J
I
F
II. Íráskészség Íráskészség 1.
Maximális pontszám: 20
Írja le gondolatait idegen nyelven az egyik témáról úgy, hogy minden irányítási szempontra térjen ki! (Az irányítási szempontok sorrendjét nem kell betartania.) Fontos, hogy összefüggő szöveget hozzon létre.Tartsa be a levél formai előírásait (dátum, megszólítás, üdvözlő formula, aláírás)! Terjedelem: 17-20 sor Kérjük, hogy a feladat megoldása során – a titkos adatkezelés érdekében – ne használja saját adatait!
I. Írjon levelet külföldi barátjának egy házibuliról. Írjon arról, hogy a) b) c) d) e)
ki és hol rendezte, milyen alkalomból, kik voltak jelen és mit csináltak az összejövetelen, egy kellemes vagy kellemetlen eseményről, ami ott történt, mi a titka egy jó bulinak VAGY
II. Írjon levelet külföldi barátjának a nyaralásáról. a) b) c) d) e)
Köszönje meg az ő nyaralásáról kapott lapot, mesélje el, kivel és hová utazott, hol szálltak meg, milyen kalandjaik voltak, miért (nem) szeret másokkal együtt nyaralni.
Íráskészség 1.
Maximális pontszám: 20
Mintamegoldás II. Te aves baxtali Angela! Naisarav tyiro lil so bishaldan mange anda o Lilafüred. Patyal muro jilo ke mishto hatyardan tut kothe vi tu thaj vi tyiro rom o Bence. Vi me somas aba kothe ando 2008-to bersh, ba numa pe duj dyes ashilam kothe mura shejorasa. Aba me butyi kerav, jekh kurko avilom khere anda e vakacia. Desh dyes somas ando Sopron mura shejorasa thaj mure shavesa. Amen busosa gelam kathar e Pesta zhikaj o Sopron. Fajolas amenge kodo foro, vi phendam ke inke jekhvar avasa kathe te zhutinla amen o Sunto Del. Ando foro but purane khera thaj vulici dikhlam, fajonas amenge ke sas kasavo kher savo ando 16-to shelbersh vazdadyilas. Samas ande jekh shukar thaj pinzhardi khangeri, akanak chi avel ande muri godyi lako anav, maj te interesil tut atunchi dikhav lako nav po internet. Mura shejorake zurales fajolas e Parni Ruzha „Fehér Rózsa” restoranto, kathe lashe xabena thaj guglipe xalam. Ande forosko centro sas jekh purane vurdonengi ekspozicia, savi bares fajolas mure shaveske. Gindyin duj chasi samas kathe, ke chi kamelas khere te avel amenca. Mishto hatyarelas pes, ke sas kasavo vurdon ande savo andre shaj beshle le manusha. O Hoteli kaj suttam lasho thaj moderno sas. Shukar sobi sas andre, numa but zhene hodinisarnas ando Hoteli. Pasha amari soba sas jekh grupo, kon zurales kamelas o futboli thaj sako dyes bare glasosa dikhenas e televizia. Kade ratyasa na but zhanasas te sovas, ke vi ande amari soba shundyolas e chingar. Akanak kaj khere avilam aba vi bisterdam kadi cini problema, ke o foro but lasho seripe das ame. Te avela tut vrama dikh kado foro vi tu, lashe jilesa phenav tuke! Tyiri amalica, e Judit! Budapest, 2016. januari 21.
Íráskészség 2.
Maximális pontszám: 10
Az alábbi gondolatsor alapján fejtse ki véleményét indoklással együtt 10-12 sorban a leírt jelenséggel kapcsolatosan. (10 pont)
Pe bute thanende shaj ginavas, ke mishto avelas te na xasas guglimata, te na musarasas amare danda thaj te sama lasas pe amaro sastyimo. Le doktora kon kadala problemasa keren butyi chi hatyaren jekh kadalasa. Kodi phenen ke shaj xas guglimata, numa trubul te ferisaras te na xas but. Pe kadi sama trubul te lel e familia kana inke cine si le shavora.
Mintamegoldás:
Muri drago pheny! T’aves sasti thaj baxtali! Dulmut chi iskirindan mange! So si tumenca? Sar si le shavore? Gindin, kathe pasha amende beshel jekh gazhikani familija. Si len ekh panzhe bershengo shavoro, jekh cino raklo. Shaj xal sakofelo xamasko. Leski dej khanchi guglipe chi del les! Phenel, naj slobodo, opral te sityol o shavoro po guglipe. Ke kodo bares but nasulimata shaj kerel le sastyimaske. Phenel o guglipe musarel le shavoreske danda, thulo kerdyol kathar leste. Me sunuj kadale cine rakles. Sunuj les, ke chi hatyarela le guglosko, vaj la chokoladejako izo, chi avela les torta pe lesko arakhadyimasko dyes, thaj te xutyilela varisosko guglipe strejinostar, lesko dad thaj leski dej chi kodi chi mukhena leske te xal. Akanak dikhlem ando tevevo jekh sastyimasko programo po Life Network, kaj le doktora pala kadi tema vorbisarenas. Phenenas, ke le cine shavoreske trubul te pinzharel sakofelo xamasko, so krujal leste xan le manusha, so ande kodi kultúra sityile te xan. Feri jekh naj slobodo te bistras, te na xas bares but anda jekhfalo xaben. Majbutfalo te xasa, majsaste avasa! Tu so gindis pala kadi? Tu sar xaxavesas tyire shavoren, kana cine sasle? Iskirin mange! Losaren pe tumende savorazhene, t’aven baxtale! Tyiri pheny, e Zsuzsa Debrecen, 2016. 07.06.
III. Közvetítés
Maximális pontszám: 15
Fordítsa le az alábbi szöveget magyarra! O Istambul jekh baro foro si ando Turkicko them. Le Istambuleski jekh rig ande Europa, e kaver rig ande Azhia si. Hajkam anda kadi si, hoj kathe shaj rakhas kasave manushen, kon muzulmana, ortodoksa vaj katolikusha si. Si jekh zurales shukar khangeri ando Istambul, kaj le ordodoksa manusha phiren. Kadi khangeri kaver si, sar le kavera khangera, ke anda sastri kerde la. Ande jekh mija thaj oxtoshela bersh vazdine kadi zurales interesanto khangeri. Si jekh paramicha pala e khangeri: O sultani chi kamlas te mukhel le ortodoksa manushenge, hoj khangeri te vazden penge. Anda kadi numa jekh shon das len, te keren le Devlesko kher. Kodi phendas, hoj te chi avena gata pala tranda dyesa, chi mukela lenge te patyan thaj te rudyin kaj pengo Del. Le manusha zurales brigake sas, ke chi zhanenas sar te keren e butyi. Pe jekh shukar dyes ande lengi godyi avilas jekh lashi idea. Anda sastri kamle te vazden e khangeri. Anda kadi anda kavera thema kinde but sastra thaj perdal pe Duna thaj pe Kali-mara beronca ande le sastra. Tela jekh shon but manusha zhutisarde te keren e khangeri, kade vremate agordine. Vi adyes shaj dikhas e sastruni khangeri ando Istambul.
Mintamegoldás
Isztambul egy nagyváros Törökországban. Isztambul egyik része Európában, a másik része Ázsiában van. Talán ezért van az, hogy itt találhatunk olyan embereket, akik muzulmánok, ortodoxok vagy katolikusok. Egy nagyon szép templom található Isztambulban, ahová az ortodox emberek járnak. Ez a templom más, mint a többi templom, mert vasból csinálták/építették. Az 1800-as években építették ezt az igazán érdekes templomot. Van egy mese a templomról: A szultán nem akarta megengedni az ortodox embereknek, hogy templomot építsenek/emeljenek maguknak. Ezért csak egy hónapot adott számukra, hogy megépítsék Isten házát. Azt mondta, ha nem lesznek kész harminc nap múlva, akkor nem engedélyezi számukra, hogy higgyenek és imádkozzanak az istenükhöz. Az emberek nagyon megszomorodtak, mert nem tudták, hogy mit tegyenek. Egy szép napon eszükbe jutott egy jó ötlet. Vasból akarták megépíteni a templomot. Ennek érdekében más országokból sok vasat vásároltak és a Dunán és a Fekete-tengeren keresztül hajókon szállították a vasat. Egy hónap alatt rengeteg ember segített a templom megépítésében, így időben végeztek. Ma is láthatjuk a vas templomot Isztambulban.
