B15
B15. A SZÍNBONTÁS ELMÉLETE, FEKETE ÉS FEHÉR SZÍNEK A SZÍNKIVONATON, A RÁCSELFORGATÁS A színbontás célja: a színes képeredeti nyomdaipari alapszínekre (sárga, bíbor, cián, fekete) való bontása. A színbontás során a színkivonatok készülnek. A fekete kiegészítő szín, azért használják, mert a S, B, C nyomdafestékek színtanilag hibásak, össznyomatuk szürkésbarna. A fekete javít a színárnyalatokon, mélyárnyékokat hoz létre. Javít az élességen és kisebb hibákat elfed. Színkivonat fogalma: olyan felvételek (levilágított képek), amelyek tartalmazzák a színes képeredeti minden árnyalatát és rajzi elemét a nyomdaipari alapszínekre bontva. A színkivonat jellemzői: nem színes, hanem fekete-fehér, azaz az alapszínnek csak az árnyalatai láthatók rajta. A színkivonatok fekete-fehér felvételek, színesség csak akkor válnak, amikor a megfelelő színű festékkel kinyomtatásra kerülnek. A festékszínről nevezzük el a színkivonatot. Az elektronikus képfájl is színcsatornákra bomlik. CMYK színmódban ez 4 színcsatornát jelent. Ezek a csatornák csak a színnek megfelelő képpont-adatokat tartalmazzák. A színkivonatok színgarnitúrát alkotnak. A direkt színeket a nyomtatás előtt keverik megfelelő színhatásúra. Pl. Panton-színek Színkivonati garnitúra: egy színes nyomat kinyomtatásához szükséges filmek (nyomólemezek) együttese: S, B, C, Fk színkivonatok, direktszínek ill. lakkforma filmjei. A nyomdaipari színbontás általános elve: a képeredeti színeit akarjuk reprodukálni! Ezeket a színeket sárga, bíbor, cián, fekete összetevőkre bontjuk. Azt kell tudnunk, hogy a kép színeinek kinyomtatásához melyik nyomószínre van szükségünk. A színkivonaton csak az eredeti színeinek az árnyalatai láthatjuk, de hol „kereshető” a színe? A színkivonat színe abban a festékszínben rejlik, amilyen színnel majd nyomtatnak a színkivonatról. A festékszínek szubtraktív színkeverés útján hozzák létre az eredeti színeit, ill. azokhoz legközelebb színeket, amelyeket nyomtatásban reprodukálni lehet. Alapszínek: S, B, C, Fk. A nyomtatott alapszínek keveredéséből újabb kívánt színek jönnek létre. Direkt színek: egyedi színek, a keveredésük nem kívánatos, akkor használják, amikor a direkt színt az alapszínek nem képesek létrehozni. A direkt színt felhasználás előtt keverik olyanra, amilyen színhatást el kívánnak érni. Ideális színek: elméleti színek, amelyeket csak színezetük jellemez, a világosság értéküktől, a telítettségtől és színeltolódásaiktól eltekintünk. Valódi színek: amelyeket környezetünkben észlelünk és jellemezhetünk a színezettel, világossággal és telítettséggel. A valódi színek nem tökéletesek. Fekete és fehér színek a színkivonaton: a színes eredeti színei: a színkivonaton fekete-fehér árnyalatokká konvertálódtak. Fekete színek: a fekete színek úgy viselkednek, mint a fekete színű mező, azaz nem jut el fény a fényérzékeny rétegre. Egyik színnél sincs változás a rétegben. A fekete színek adják a nyomóelemeket! Fekete szín: a színkivonat festékszíne, az azt alkotó két szín és a fekete. Pl. „S” színkivonat esetében: S, Z, V, Fk. Fehér színek: úgy viselkednek, mint a fehér színű mező, tehát fény jut el róluk a szűrőkön keresztül a fényérzékeny rétegre. Fehér színek helyén alakulnak ki a nemnyomó elemek, ezekre a színekre nincs szükség az adott szín nyomtatásban, reprodukálásában. Fehér szín: a színkivonat festékszínének komplementere, az azt alkotó két szín és a fehér. Pl.: „S” színkivonat esetében: K, B, C, Fh A valódi festék hibái, színeltolódásai miatt a nyomó és nemnyomó elemek nem egyértelműen jelennek meg a színkivonaton, ezért ezek a színkivonatok korrekcióra szorulnak. Ezt a korrekciót a számítógép maga elvégzi, hiszen a festékszínek színadatait be lehet programozni a gépbe. FESTÉKSZABVÁNY: DIN: német ipari szabvány KODAK: meleg EURÓPA: normál A bíbor színnél mint fekete színnél ugyanolyan feketedés kéne legyen, mint az összes többi fekete színnél. Nyomóelem veszteséget jelent. Vannak olyan fehér színek, amelyeknél feketedés keletkezik. Ezek olyan nyomóelemeket jelentenek, amelyekre nincs szükség. Az eredeti, valódi színkivonat színkorrekcióra szorul. Ezt a számítógép a festékszabvány ismeretében el is végzi. Nem szükséges nyomóelemek csak azon a színkivonaton vehetők vissza, amely színkivonatok festékszíne megegyezik a visszaveendő nyomóelemek festékszínével. Pl. a sárga festék bíbortartalma miatt megjelennek nyomóelemek a bíbor színkivonaton is. 1
B15 A színtani hibák miatt a színkivonaton nyomóelem jelentkezik ott is, ahol nem kellene, pl. sárga színkivonaton a bíbor színfolt helyén, ezért korrekcióra van szükség. A nyomdafestékek színtani hibái ismertek (ezek alapadatok), így a program is tud kalkulálni velük (programszerűen lehet a korrekciót végrehajtani). Felmerülő problémák A színes nyomtatás problémái legfőképpen az anyagok milyenségéből adódnak FESTÉK: különböző szabványok vannak eltérő összetételűek festékfelhordás a nyomathordozóra különbözik (rétegvastagság, festékvíz egyensúly megtartása) PAPÍR:
színe felületi struktúrája (sima, érdes, nedvszívó, pórusos, zárt, nem nedvszívó) vastagsága áttetszősége, átütésre való hajlama
NYOMTATÁSI ELJÁRÁS: ofszetnél a festék–víz egyensúly oldószeres festéknél a viszkozitás megtartása a nyomás erőssége szürkeegyensúly betartása illeszték helyes nyomás (passzerpontos)
2
B15
3
B15 A valódi festékek hibái: Sárga festékben: 16%-os bíbortartalom Bíbor festékben: 43%-os sárgatartalom Cián festékben: 31%-os bíbortartalom
4
B15
5
B15 ELEKTRONIKUS KÉPPONT LEVILÁGÍTÁSA Minden egyes elemi cellát a lézerfény azonos energiával sugároz le → azonos fedettséget hoz létre minden elemi képponton (nem beszélhetünk tehát a pont közepén fedettebb részről, nagyobb denzitásról). Rácselforgatás A rácsra bontott kép pontsorainak szögállásainak beállítását jelenti. Négy szín (CMYK) egymásra nyomtatásakor a rácspontok nem kerülhetnek tökéletesen egymásra, el kell őket tolni egymástól. Az eltolás szögelforgatást jelent. FEKETE-FEHÉR FELDOLGOZÁS Fekete: 45°-os rácsállás (a szögállást a vízszintes vonalhoz mérjük) A pontsorok párhuzamosan és merőlegesen futnak.
DUPLEX KÉP 1 főszín → fekete vagy sötét árnyalat 1 kísérő szín → szürke vagy világos árnyalat
6
B15 Két rácsképet nyomtatunk egymásra különböző színekkel. Ezek a rácspontok nem kerülhetnek tökéletesen egymásra. Nem nyomtathatjuk őket ugyanazzal a rácsállással. A főszín rácsállása: 45° A mellékszín rácsállása: 75° vagy 15° (a főszínhez képest ± 30°-os szögelforgatás) Duplex előnyei: árnyalat ér részlet gazdagabb nyomat (plasztikus – szinte mélysége van) TRIPLEX NYOMAT – TRITONE Főszín: 45° 1. kísérő szín: 75° (+30°) 2. kísérő szín: 15° (-30°)
A fekete ill. a domináns színek minden esetben 45°-os szögállásúak, mert az ember számára ez homogénebb, egységesebb felületet, árnyalatot képez → jobb hatású.
7
B15 NÉGYSZÍNES NYOMAT SZÍNKIVONATAINAK RÁCSELFORGATÁSA A sík 4 negyede egyenként 90°. Ebben a 90°-ban benne van a 45° szögállású fekete, a ± 30°-kal elforgatott bíbor, ill. a cián. Összességében a 3 szín fér el, hiszen a 30°-os elforgatás csak ennyit enged. Helyet kell keresni a negyedik színnek. Ez a szín a sárga, ezzel szerencsénk is van, hiszen a négy szín közül a legvilágosabb és a legtisztább szín. Ahhoz, hogy a 90°-ban elférjen a négy szín, a sárgát 15°-kal forgatjuk el, így a szögállása 0°. A sárga minden színnel moarézik, de ez nem zavaró a szemlélő számára a fenti színjellemzők miatt. A sárga színkivonaton találjuk a legnagyobb kitöltést, és emiatt sem nagy a moaré jelensége. Moaré: a rácspontok egymás melletti elhelyezkedéséből fakadó geometriai mintázat, amely a teljes kép felületén látszódik, és zavarja a kép látványát. A moaré mintázat különféle méretű és alakú lehet. Csak az AM rácsozásnál van, az FM-nél azért nincs, mert a pontok véletlenszerű elrendezésben kerülnek levilágításra. A négy szín össznyomatában is találunk moaré mintázatot, ez a rozetta mintázat. Ez szükségszerűen alakul ki a sárga, bíbor, cián, fekete pontok elhelyezkedéséből. A rozetta mérete olyan kicsi, hogy nem zavaró.
AM: Hagyományos elforgatásnál az α szöggel egy körív mentén tolódnak el a pontok (koncentrikus körvonalak mentén, melyek párhuzamosak, így távolságuk nem csökken). Elektronikus elforgatásnál az elforgatás irányára merőlegesen toljuk el a rácspontokat. Az elektronikus elforgatás következtében megváltozik a rácssűrűség. Fekete: 45° Sárga: 0° Bíbor: 18,44° Cián: 72,6°
8
