Idikénríehet szép női kebelt elérni.
Ha őszül a haja,
A kebel szépsége a nöi bájak egyik legelőkelőbbje, melynek szer elért eredmény rendszerint minden különös ápo 9£U< adományozásában a természel nem mutatja magát pazarló lás nélkül megmarad. R a t i é - f é l e P i l u l e s o r i e n t á l ó i elevenítő nak. Ennélfogva a hölgyek szívesen fogják tudomásul Tenni, hogy létezik egy oly teljesen ártatlan szer, melylyel a hatása által azonfelül üdébb lesz az arezbőr, szépilwtermészet szelíd módon kényszeríthető, hogy ebben a az arezvonások és megifjilva a nő egész lénye. E pilulákat mindenki beveheti; a fejlődésben levő tekintetben kevésbé fukar legyen. B szer. mely a linóm párisi hölgvvilágban már ismeretes, a R a t i é - f é l e fiatal leány ép úgy, mint a teljesen kifejlődött asszony. Tehát semmi esetre sem lehetnek a legkevésbbé az P 1 X U L E S O R I E N T A U 2 S használatából áll, védte.) mely pilulák a leghiresebb paris: orvosok által jóknak egészségre ártalmasak. (Törvényesen A körülbelül két hónapig tartó gyógyfolyamot varunk elismerve és tényleg ama tulajdonsággal bír nak, hogy a női kebelt fejlesztik és ujra helyrehozzák, könnyű betartani, a megszokott életmód, legesea szöveteket erősitik, a vállak csonldudorodásait elsi kélyebb változtatása nélkül Ára egy doboznak mítják és a kebel idomainak egyáltalában diszkrét tes- használati utasítással együtt KG'4S. utánvéttel K (i"."i te^séget kölcsönöznek. Hatása abban áll, hogy a táp (Szétküldés titoktartás mellett.) Mindazon dobozok láléknak plasztikai anyagokká való alakulását elősegí visszautasitandók, melyeken a gyáros bélyege tik, mely utóbbiak a melitájon megállapodnak. Az egy nincs és melyeken nem áll a következő lakásezim: 5. Passage Verdau, Paris.Raklir Ausztria-Magyarorsz. részére: Budapest.Török J o m e f gyógysz. Király-u. I i.
használja a , , S t e l l a ' ' - V i z e t (lliiir Keg-enerator), mely nem fest de a haj eredeti színét adja vissza Üvegje 2 koroua.
Zoltán
Béla
gyógyszertárában
ö cs. és k. fensége József Rherczeg udv. szállítója Budapest,
V.,
Sétatér-utcía, sarkán.
Szabadsae-tó, B ,,^
KWIZDA féle Korneuburgi marha táppor
SZŐLŐOLTVÁNYOK szokvány minőség-ben é s európai n e m e s , g y ö k e r e s é s s i m a v e s s z ő k m é l y e n le s z á l l í t o t t árakon. Oltványok ezeré 90—100 frt. Mindenik a legkiválóbb bor- és csemege fajokból, fajtisztán, teljes jótál lással. Ha a szállítmány a megrendel esnek meg nem felelne, ugy az oda- és visszaszállítási költséget, valamint a megren delő által kifizetett összegei hiány nélkül azonnal visszafizetem. ?gy mindenki ebbeli szükségletét az én költségemen házához szállítva tekintheti még. r w
^Unghváry™*
ÉJLŐKERITES.
*
"W-w LáSZlÓ Í«#j?
G l e d i t s c h i a csemeték é s magvak. óriás tövisű, itten gyorsan fcjlúdö suv.-vyni-vény. Ez az egye düli, melyből oly örükos kerit<'S nevelhető pár év alatt, rend kívül csekély kiadással, melyen nemhogy ember, de semmifit állat, míg az opn> nyulak sem hatolhatnak át, ugy hogy a bekeritrtt részek ii-ljcsen kulcscsal zárhatói:. M i n d e n r e n d é l é fcez rajzokkal e l l á t o t t ü l t e t é s i é s k e z e l é s i u t a s í t á s m e l l é k e l t e t i k . Hö»ebb tájékozás végett szmes fénynyomatu itiszes árjegyzékek ingyen és bérmentve küldetnek, rendelési kötelezettség nélkül..\z árjegyzésen kívül egy oly könyvet kap ezzel, ki ezimét egy levelezőlapon tudatja, mely nincsen az a ház vagy család, a hol annak tartalmát haszonra ne fordíta nák, városon, falun, pusztán, gazdog vagy szegény családnál egyaránt. Így mén azoknak is érdekében áll. kik rendéfni semmit sem akarnak, mert benne számos oly közlemények foglaltatnak, metyeK melyek mindenkinek nagy szolgálatot tesznek. /uifiuiiuinuK, m. Kétéves, óHási jövedelmet biztosító voltánál fogva ennek tenyésztése majd minden gazdaságban az utóbbi időben rendkívül elterjedt. Czim: • E n n e l l é k i E l s ő Szőlöoltvány - Telep* ITag-yKág-ya, n. p. Székelyhíd. 9727
Diócsemeték,
(Czeglédí) 300 holdas bor termi szőlötelepenek. továbbá gyümölcs- és sziUSfaiskolájának árjegyzéke megjeleni hol 5 krajezár tói leifelé nemes csemeték, 2 forinttól felfelé sima és gyökeres szőlővesszők továbbá — 1 6 - iS forinttól felfelé saját termésű rendkívül finom ú j b o r o k kap' hatók Ezenkívül mindenféle gyümölcsfa1 vadona. akáa és gledilschia-csemeték ^Tessék á r j e g y z é k e t (borról is) kérni.
Étrendi szer lovak, szarvasmarhák és juhok részére. 50 év óla a legtöbb istállóban használatban van étvágy — hiány s rossz emésztésnél, a tej javítására és a tehenek tejelőképességének fo kozására, csontöréseknél.—1/1 dobozára 1 korona 40 fillér, 1/2 do boz 70 fillér. Csak a lenti védjegygyei valódi. Kapható minden gyógyszertárban és gyógylflkereskedésben. Főraktár: k w i z i l a F e r e n c z J á n o s , cs. és kir. osztr.-magyar, román királyt és bolgár lejedeimi udvari szállító, kerületi gyógyszerész, Korneu» ^ burg, Béos mellett.
46. SZ. 1902. (49. ÉVFOLYAM.)
— Ünnepi beszéd a szobor leleplezésekor. —
D
ELSŐ MAGYAR ÜVEGGYÁR RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. Budapest^ V- ker., Ferencz József-tér 8. sz. K r i s t á l y ü v e g készletek, r e m e k v i r á g v á z á k é s alkalmi dísztárgyak. Üzlethelyiségünk nem a Lánczhiddal szemben, hanem az A k a d é m i a m e l l e t t a Béla-utcza sarkán létezik.
B E L I C Z A Y B É L A 9718 m é z e s k a l á c s o s és viaszgyertya öntő, méz-, viasz- és fáklya-raktára. Alapíttatott
1833.
Budapest, VII., Csáoyi-utcza B. szám, saját házábaa.
PARÁbl ÜVEGGYÁR GÖRÖG
RAKTÁRA
ISTVÁN
BUDAPEST bt. ker. Kossuth Lajos utcza 15. sz.
J^a^xj valaazZin.
mi/tvcU/n^«/Ce.
WACHTL ÉS TÁRSA fényképészeti czikkek raktára 9663 B U D A P E S T , IV., Eskil-út 6 (Klotild főh. palota). Telefon. — Árjegyzék ingyen és bérmentve.
«si P Ke, vegyészeti tisztító- é s műtestő-intézete
9704
megnagyobbitatott
erőmflyl szönyeéporló és siíraeáro megóvó- IntéaetteL— Megbízások átvétetnek: Sb Z T^blw^TiVTv u*$&t ^ á z á , , a , 1 toTígyirtM és a következő lóközletékbei: IX ( *. i?l T1,, -Íí p *L V - Hwminczad-utcia 3. V?.. Teréz-körút 39. VI., Andrássy-it 16. telefon 57—08. VIII., József-kőrút £."íuáa. Telefon 57—08.
Brünner Testvérek BUDAPEST,
9674
Koronaherczeg-u. 3. sz. Légszeszluszter, villiimosluszter, petróleumlámpák dús választéka.
Ú j d o n s á! szertezettt g : * SZ8SZ6Q0. IJAVIO KÁROLY ÉS FIA doboz-papíráru is szab. fémkapocsgyára B u d a p e s t , L, Mészáros-utcza 38. TelefoH 91 Gyárt nagybani d a r u s í t á s r a következő nj czikkeket A legfinomabb családi dobozokat és d i s z b o r i t é k o k a t (levélpapírokkal és borítékokkal), névjegykártyákat Kyászlapokat, g y á s z l e v e l p a p i r t jíyásziiévjeffyeket. Saját gyártmányú fem sarokkal ellátott rajz t ö m b ö k e t , szekrenycsipke és tortapapírokat, továbbá papirlányérokat plakatcsövekel és különféle összehajt! ható dobozokat.
Állandó ^ B FraBklin-Tamüat nyomdája, Budapestéi., IV.
kiállítás
~^wm
• ^ • ^ • ^ • ^ • t ^ a ^ a m ^ - - ' ' -—~ ">^BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBI
a fenti
Egyetemnío^r^r
czikkekböl a városligeti megtekinthető.
a Magyar Történelmi Társulat nevében és megbízásából fordulok emlé kedhez, dicsőült társunk és nagynevű meBteriink.Nem hiú dicsbeszéddel, melyet egyikőnk szelleme sem tűr meg, hanem az igazság sza vával, mely megilleti azt, a ki hite szerint min dig az igazságért harczolt. Nem igen ismerek életpályát, mely változa tosságban gazdagabb, áttekinthetőségre nézve kristálytisztább lenne, mint a Salamon Ferenczé. Mert az egész a legteljesebb harmóniában olvadt össze a maga kora összes vágyaival és törek véseivel. Ha ismerjük az egyiket, ismerjük jófor mán a másikat is. Mikor csak irodalmában élhetett a nemzet, Salamon Ferencz aesthetikus és szépiró; mikor a politika koczkáján forog a nemzet sorsa, Salamon Ferencz politikus hír lapíró ; s midőn a poBitiv alkotások kora követ kezik be, Salamon Ferencz positivista törté netíró. Ez a párhuzamos fejlődés, nem a «fac me talem, talis ero» jelensége, nem a pályaváltoz tató, ingadozó egyén ténye, hanem az egymás ban egymásra ismerő kor és egyén tökéletes azonosulása. Az európai emberiség vezérgondolata a múlt század húszas éveitől kezdve, hármas tagolt ságban : szabadság, egyenlőség, nemzetiség; összefoglalva individualismus, melynek alapja atomistica, az alkatelemek érvényesülése a nagy közösségekben. Salamon összes hajlamaival és mint protes táns papfiú, mintegy beleszületett a kor ezen áramlatába. A kor mindenben a protestantismus szellemét lehelte, — azt a szellemet, mely mint az egyetemestől való elkülönzés a nemzeti állam melegágya, mint a szabad vizsgálat hirdetője a szabadelvüség őre és a mely, mivel önmagát kormányozza, a létfentartás ösztönével képezi az egyént önsegélyre. Enyed, a hol Salamon Ferencz felnőtt az erdélyi magyar protestantismus szellemi eleté nek központja, a hol a harminczas és negyvenes években számos ifjú ember nevelkedik, kikre majdan, férfikorukban, soha nem álmodott saerep vár. Kevés tanár, kevés óra, sok szabad idö mellett, tág tere nyilt ott az önmunkásságnak^ melynek irányát érdemes megfigyelnünk, meri első hajlamaiban árulja el legvilágosabban a lélek önmagát. ÍSZES KÖR,
B U D A P E S T I GYÁRAK É S CZÉGEK.
L O H R MÁRIA ezelőtt K R O N F U S Z
NAGY MIKLÓS.
SALAMON FERENCZ SZOBRA ELŐTT.
9714
I r o d á i : V T . k e r . , A n d r á s s y - n t 5 . (saját házában). 9376 Befizetett részvénytőke 10 m i l l i ó korona. E l f o g u l betéteket takarék-betéti k ö n y vecskék és pénztári j e g y e k ellenében 4 » / o - o s k a m a t o z á s s a l , v a l a m i n t folyó számlában (check-számlán). A 10%-os betétkamat-adót az intézet fizeti. L e s z á m i t ó l v á l t ó k a t , e l ő l e g - e k e t n y ú j t é r t é k p a p í r o k r a . V Á L T <>Ü Z L E T E megbízásból teljesíti m i n d e n f é l e értékpapírok vételét és eladását a l e g e l ő n y ö s e b b feltételek mellett s foglalkozik m i n d e n a váltóözletek keretébe tartozó üzletágakkal. Üzleti ó r á k : délelőtt lhv—-Vsl-ig, délusán V»5-ig. M a g y a r kir. osztálysorsjegyek főelárusitó helye IV., P c r e n c z i e k t e r e 2 . s z á m . Kézi zálogüzletei: IV., Károly-körnt 18., IV., F w e n c z i e k - t e r e és I r á n y i u. sarkán, V I I . , Király-u. 57., V I I I . , József-körut u2., Ü l l ő i - ú t 6. BZ.
FŐMUNKATÁRS
MIKSZÁTH KÁLMÁN.
egész évre 2 4 korona I egéf ^zetésTfeltételek: VASÁRNAPI UJSAG és 12 félé POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) egyntt 1l félévre
Magyarországi főraktár: Török J ó z s e f gyógyszer tára. Király-utcza 12 és Andrássy-ut 26. 9648
Budapesti Takarékpénztárés Országos Zálogkölcsön Részy.-fárs.
SZERKESZTŐ
iparesarnokban 9307
Csupán a I egész W évre 1 6 korona — 8 • VASÁRNAPI UJSAG 1 félévre fé
BUDAPEST, NOVEMBER 16.
i POLITIKAI ÚJDONSÁGOK I egész évre 1 0 korona Külföldi ol'nzi"l«»('khez a pontátlag megbatározott viteldíj Is csatolandó, I félévre 5 • (a Világkrónikával)
Salamon Ferencz, mintha csak az etoni iskola növendéke lett volna, minden idejét nyelvek tanulására s a mathematika és természettudo mányok tanulmányozására fordította. A mathe matika iránti előszeretet a tiszta munkára, a
helyes mértékre, a tökéletes bizonyosaágra tö rekvést árulja el; a nyelvtudomány, reá nézve, legbiztosabb eszköz volt az inductiv módszer elsajátítására. Alig végezte iskolai észfejtö gyakorlatait, tit-
SA1AMON FERENCZ SZOBRA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA PALOTÁJA ELŐTTI PARKBAN.
746
VASÁRNAPMJJSÁG.
kos szövetségese, a kor, már a nagyvilágba szó Mert Salamon Ferenczben a mi ragyogvány lítja, hogy támogassa feladatai megoldásában. volt, csakis íróasztala mellett érvényesült. Elő Teljes készenlétben találta az ifjút, ki az első szavára a fénysugarakból semmi sem jutott. Mégis . . . minő hatást gyakorolt reánk; mily hívó szóra honvédnek állott. Mint egyén bele enyészik a legfenségesebb individualitásba, a csodálattal és lelkesedéssel csüngtünk beszédén; harczoló nemzeti hadseregbe, melyben éreznie minő áhítattal lestük minden igéjét! Azon egy kell a mindnyájukat összetartó közös gondolat év alatt, míg hallgathattam, egyetlen előadását feltétlen egységét; minden egyért, s egy mind mulasztottam el, de eleve fölkértem egy bará nyájáért. tomat, jelenleg kolozsvári egyetemi tanárt, hogy S mikor az az egység szertefoszlik, részese a írja le számomra. Kincsek elvesztésének tar tovatűnő nemzeti élet legszertelenebb elzüllésó- tottam volna, ha egyetlen előadását nem ka nek. Maga is csak kóvályog a világban, czéltala- pom meg. núl, reménytelenül, életpályák változtatásával. Még akkor így ment a világ sora. Később Látszólag a véletlen veti az irodalom terére; megváltozott. A nemzeti eszme elérte czólját. Pestre jő és a szépirodalomnak szenteli tehet Folyó munkák békés időszaka következett. ségét. A szellemek új iránya is kezdte ütögetni a Akkoriban a nemzet egész élete az irodalom fejét. ban vonta meg magát. S már e téren kezdődik Salamon néma szemlélője maradt a dolgok új Salamon harcza a korlátlan szabadság ellen, a rendjének, e soha nem látott új világnak. Szak Petőfi utánzók elleni támadásával, melyben a jó munkákba temetkezett; de előadásai egyre ter izlés határairól, a helyes mértékről alkotott né hesebbek reá nézve. Csak gyermekded, naiv zeteit páratlan virtuozitással fejtegette. A Petőfi kedélyét, játszi humorát s odaadó szeretetét utánzókat, kik a hazafiság örve alatt szabadon őrizte meg legközelebbi hozzátartozói ós barátai garázdálkodtak a pieriai berkekben, a természet s a vele egybe forrott irány iránt, melynek egy megfigyelésére utalja s felmutatja nekik a valódi életet áldozott. Petőfit, a természet e vadvirágát, a mely utánoz Immár egy évtizede, hogy búcsút vett tőlünk. hatatlan, mert maga az őszinteség és egyszerű Most újra itt van, jelenvalóvá tette őt leghiva ség. Elképzelhetjük, minő hatása lehetett efféle tottabb bíráinak, munkatársainak kegyelete. Itt tanulmányoknak az 50-es években, midőn a mű van e téren, melynek minden röge ráemlékez vészet világszerte ép oly egyenesen haladt a ter tet, e téren, hol a korona és a nemzet egygyé mészetes felé, mint a hogy ma távolodik min válását jelképező koronázási domb állott, hol a dentől, a mi természetes. legnagyobb magyar szobra ós a magyar tudo Azonban a színhely változik. Az októberi dip mány székes palotája emelkedik ós a hol nap loma kiadása után a sajtó szabadabban mozog nap mellett hatalmasan hullámzik az élet, hatott s a nemzeti közmunka súlypontja egy melynek ép az ő felfogása szerint, magistrája lendületre a politikába helyezkedik. Salamon a kell hogy legyen az igazságra törekvő törté lehetőség első pillanatától fogva már publi- nelem. czista. Az emlékben, mely előtt állunk, a művész Neki termettebb Bzerepre még soha sem vál Salamon Ferencz átszellemült arezvonásait lalkozott. Megvolt benne minden: erkölcsi örökító meg, a Magyar Történelmi Társulat azt integritás, határozott meggyőződés, tájékozott a mély hálát, melylyel a Gondviselésnek tarto ság a politikai kérdésekben, tudományos kész zik, hogy Salamon Ferenczet magáénak vall ség és az irály férfias szépsége. hatta. E társulat nevében küldöm kegyeletünk Merem állítani, hogy a Deák-párton nálánál tárgya felé a commilitók ősi szózatát, most, ez erősebb pártember nem volt, nem véve ki magát ünnepélyes perezben, midőn érezbeöntött kép a vezért sem. Állhatatosságát gondolkodásának mását im, először pillantjuk meg: Salamon mathematikai menetrendje magyarázza. Minden Ferencz, légy üdvöz! tekintetben egymásra utalt erők állandó egyen Ballagi Aladár. súlyának vette a kiegyezést, mely semmiféle más szövetség által nem pótolható. E czélból kérdéseket intéz a lehetőséghez, hypothesisek SALAMON FERENCZ SZOBRÁNAK formájában. Mi lenne, ha Magyarország egészen önálló volna; mi lenne, ha Nagy-Németország LELEPLEZÉSE. Bécsig érne; mi lenne, ha Prágában az orosz az Most tiz éve, 1892 október 9-ikén halt meg úr? S az e hypothesisekre adható feleletekben igazolja állítását a meggyőződós oly hangján s Salamon Ferencz s emléke ez alatt a tiz esz oly logikájával, melynek tisztaságát és jogosult tendő alatt nem homályosodott el, hanem tovább ságát a másvélemény is kénytelen tiszteletben él és hat munkáiban, melyek ma is történeti irodalmunk legbecsesebb alkotásai közé tartoz tartani. nak, tovább él tanítványaiban, a kik kegye Salamon Ferencznek hirlapirói és publiczistai lettel ápolják hagyományait. Salamon Ferencz tevékenységéből hajtott ki történetírói munkás a szabadeágharcz utáni irói és tudós nemzedék sága. A tudományok hierarchiájában a legegy legjelesebbjei közé tartozott, mint publiczista, szerűbbről, a minden mástól leginkább függet mint kritikus és mint történettudós egyaránt len mathematikáról, ím eljutott a legösszetet nagy szolgálatokat tett mívelődésünknek. Műkö tebb és a többitől leginkább függő történettudo désének legfontosabb része történeti munkái, mányhoz. Meglépte innentől túlig az ismeret melyeknek az igazság rendíthetetlen szeretete, körök minden peripheriáit. erős kritikai érzék, biztos és nagy eredményekre Nem hagyott ugyan hátra egységes nagy ma segítő módszer és művészi előadás a legfőbb jel gyar történelmet, de nincs a magyar történe lemvonásai. E tekintetben nemcsak a maga mű lemnek a legrégibb kortól a maga koráig oly idő veiben nyújtott fényes mintákat, hanem mint szaka, melynek körében ritkabecsű műveket ne író és mint egyetemi tanár tanítványaiban ós alkotott volna. S egész közéletünknek nincs oly követőiben is hasonló szellemet igyekezett éb nevezetesebb alapvető intézménye, melyről ne reszteni. Ebből érthető az a kegyelet, melylyel nyilvánította volna mindig eredeti, tehát min életében személyéhez, halála után pedig emlé dig tanulságos véleményét. kéhez ragaszkodnak s a melynek szép bizony Gazdag szellemének sokoldalúságát minde sága az az emlékszobor, melyet vasárnap, nov. nestől belevitte egy oly tudományba, mely 9-ikén lepleztek le a Magyar Tudományos Aka eladdig pusztán csak az elbeszélő fokon maradt, démia előtti kertben,melynek közepén Széchenyi vfl gy egyoldalúan, főleg a közjogi fejlődés fel István szobra emelkedik. tüntetésével, egész feladatát kimerítettnek tekin Salamon szobrát közadakozásból emeltette a tette. Történelmi-Társulat s Jankovich Gyula szobrász 0 Bacon inductióját alkalmazta a történelem készítette, a kinek ugyanazon kert másik sarká ben. Ma már tisztán látjuk műveinek e részben ban egy másik műve is van már: Szarvas Gábor való hiányait. Ám azért a maga korában minden kívánalomnak megfelelt már azzal, hogy töre mellszobra. Haraszti kőből épült talapzaton áll kedett az inductióra, miáltal az akkoriban vezér Salamon bronz mellszobra, mely java férfikorá szerepet vivő exact tudományokkal egyenlő szín ban ábrázolja őt, jobb vállára vetett palásttal. A leleplezési ünnepélyen a Történelmi-Tár vonalba igyekezett hozni a történettudományt. Ekként épen módszere által aratta legnagyobb sulat nevében Thaly Kálmán alelnök üdvözölte sikereit: egyidőre egész iskolát teremtett iroda a megjelent küldöttségeket, melyek sorában ott voltak az egyetem és műegyetem, az Akadémia, lomban és egyetemen egyaránt. a főváros, a kolozsvári egyetem, a KisfaludyHogy az egyetemen, tehát élőszóval is ered Társaság, a Nemzeti Múzeum s a legtöbb más ményes volt tanítása, módszere megkapó kor tudományos és irodalmi társaság képviselői. Ott szerűségének mindenekfölött való bizonysága volt Salamon Ferencz özvegye, mostoha leánya
46. SZAM. 1 9 ^ 4 9 . *VTOLYA»
és veje is. A vendégeknek az Akadémia kéne termében történt üdvözlése után az Akadé * előtti térre, a szobor elé vonultak, a hol Balh^ Aladár egyetemi tanár elmondotta felavató b ^ szédét. A beszéd végével lehullt a lepel 6" szoborról s a küldöttséget, a család és Sal & mon egyes tisztelői is letették talapzatára koszorúikat. A szobrot Thaly Kálmán rövid beszéddel átadta a főváros gondozásába főváros képviselőjének, Eózsavöl^yi polgármes* térnek. Az ünnepély után Salamon tisztelői ós tanítványai lakomára gyűltek össze az Ist ván főherczeg-szállóban s az itt felhangzott pohárköszöntők legnagyobb része is Salamon emlékét dicsőítette.
TOMOKI PÁL LEGENDÁJA. Ismerős a kardja jó Tomori Pálnak, Ember-ölni segít a kaszás halálnak. A martalócz ozmánt csúful megugrasztja, Dráva, Száva vizét vérrel megárasztja. Velezd falujától Putnok nincsen messze, Csak a Sajó vize folyik gátul közte. Velezd falva még a Tomori birtoka, Csatározás után pihenni jár oda. Sisakját, mellvasát Velezden otthagyja, Ugy megy át Putnokra, bokrétás kalpagba. Hej, van ott egy kis-lány, alabástrom arczi'i, Szelíd galambszemű, liliomszál, karcsú. Ha átmegy Pál délben, el se mozdul addig, Míg a fáradt nap a vízbe nem hanyatlik. Feléje se néz már a csata terének, Lánczra verték szívét a vitéz vezérnek ! Mire elvirítnak a pünkösdi rózsák, Elgyürüzte Pál úr a legszebbik rózsát. Mire az őszi szél a faágat rázza, Meghal a menyasszony gyilkos forró lázba. Szegény Tomori Pál szépen eltemette, Siratta sokáig, végre elfeledte. Beforr a mély seb is, alig-alig látszik. Elhervadt a virág, van tavaszra másik. Megismeri Pál úr újfent a szerelmet, Maga érett férfi, jegyese még gyermek. Fekete hajfiirtje borúi homlokára, Gilicze szavaként cseng a kaczagása. Ugy örül mindennek: a viruló nyárnak, Zöld lombos erdőnek, kevély tornyos várnak. Pál csataméneit mind' ismeri rendre, Fölülteti Pál úr a legkezesebbre. Nagy futos agarak körül ugrándoznak, Sebes sólyom is van — vadászni is fognak! • . . . Arra az erdőig — valóságos Éden ! — Amoda a dombig a miénk egészen !» De megesik egy nap — már a kalász sárgul — A szép kis menyasszony nem kel föl az ágybul. Lehajtja a fejét csipkés vánkosára — Nincs ezerjófüve a mezőnek rája í A kastély tetején halálmadár fészkel, Egy nap az öreg pap megjön a szentséggel. Mire hármat csenget, egy imát mond halkkal, Fönt a kék egekben több van egy angyallal.
^
747
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
8Z^902J9^yFotYAM^
,Én édes Jézusom! ki meghaltál értem, akaratod' most már tudom, értem I Négy sarkán a hazám lobog égő lánggal, Bűn volt, hogy törődtem a magam dolgával. Yalék, mint az alvó. De te szóltál jelben. Megértett a szolgád. Hallottam, fölkeltem..
A te
Csendesedve mondja: tk vüági ember Nem néz az Istenre, legfeljebb fél szemmel, g a ki feleségei vészen el magának, Aga teljesedik, új hajtása támad. Házát gazdagítja, jószágát tetézi, A haza dolgát csak másodsorba nézi.» Két kezét azután az égnek emeli És szól hangos szóval, erős hittel teli: iAranykalászosom', magas kastélyimat Darabolják szerte testvér-atyafiak. Virághímes ruhám' örökre levetem, Sötét barátcsuha lesz az öltözetem. Fölé a vitézek sodros ingét öltöm, Törökök lelkével a poklot megtöltöm t Az éjem imádság, a napom harcz lészen! Megtartom, megállom ! Isten úgy segéljen!» Vértesy Jenő.
A SÁROSPATAKI VÁR. A sárospataki vár történeti nevezetességét nem a hozzá fűződő nagy események adják meg, hanem a benne született, lakott halhatat lanok emléke. Az Árpádoké és a Bákócziakó. Művészi értékét főkép renaissance-stilű díszí tései biztosítják. A reánk emlékekben alig ha gyományozott honi renaissance-művészetnek úgyszólván ép oly nevezetes emléke, mint góti kánk történetében a Hunyadiak lovagvára. A magyar renaissance fényes múltjából alig csil log már, az egykorú humanista dicséreteknek mintegy ellentétéül, egy-két emlék a szemünkbe. Mátyás király korából is igen kevés; az utána következett időszakokból még ennél is kevesebb. Ezen szomorú tény folytán keletkezett aztán az a vélemény, hogy Mátyás halálával a renaissance-művészet múzsája is elszállt pannóniai telepes kertjéből. A sárospataki vár, a maga ékítményeivel, az egyik szépen szóló czáfolat erre. E vár az Árpádok egyik királyi szállásául épült, lehet, hogy már H. Géza, de talán csak II. Endre királyunk alatt. (A bodrogparti Patak helységét Bari vidéki olaszok vagy flandriai telepesek alapí tották, II. Géza idejében). AMátyás korabelinagy francziskánus prédikátor, Temesvári Pelbárt, tudósítása szerint e várban született II. Endre leánya, első magyar női szentünk: magyar országi szent Erzsébet. A XIII. században, V. István királyunk alatt épült először újra. 0 lakta a várnak ma is meglévő legrégibb részét, az ú. n. lakótornyot (donjon). Az Árpádok kihal tával Zsigmond király ajándékából előbb a Pálóczyak, majd a Perényiek birtokába került. A mohácsi vész után Perényi Péter erdélyi vajda ós koronaőr kezén találjuk, ki a szent koronát 1529-ben el is hozta a várba, n . Szo limán elől. E főúr egyik legbuzgóbb építtetője volt korának. Az egri várat is ő erősíttette meg. 0 készíttette a XVI. század húszas éveiben a lakótorony ékes renaissance díszítéseit: a dísz-
A lakótorony a vár udvara felől.
kapunak, az első és második emelet ablakainak kereteit. Valószínűleg Mátyás király jeles építő mesterének, Giovanni Dalmatának (Traui János) valamelyik tanítványától valók. Á lakótorony belsejét díszítő faragványok, renaissance ízlésű kandallók is becses műemlékek. Karcsú oszlo pokon nyugvó, formás ívekkel, díszes balusztrádokkal ékes folyosó köti össze a lakótornyot a várnak XVI. és XVH. században épült renais sance négyszögével. Perényi Péterhez s az ő Gábor fiához fűződik e négyszög keleti, u. n. Perényi-szárnyának épít tetése. Homlokzata s udvari része, hármaB tago lásával, dekoratív hatásra törekvésével egy aránt a velenczei renaissance ízlése. Földszint jén van a vár legszebb, u. n. Perényi-kandallója, a renaissance-iparművészet egyik legszebb em léke hazánkban. E szárnynak «Sub rosa» erké lyéhez kapcsolódik később a Wesselényi-féle összeesküvés egyik részlete. A négyszög éjszaki és nyugati oldala, rongáltsága miatt, a múlt század első felében épült egészen újra. A déli, u. n. Lorántffy-szárnyat a XVII. század köze pén építtette korának legnemesebb asszonya, Lorántffy Zsuzsanna, kinek apja vétellel jutott a várhoz. Vele a sárospataki vár a Bákócziak birtokába ment át s ott is maradt a szatmári békéig; közbeeső birtokosai között ott találjuk Balassi Bálintnak, a híres költőnek fiát is. E rész barokk allegorikus díszítése már inkább festé szeti, mint szobrászi. Bajta a Lorántffy Zsu zsanna erkélye. Múltunk viharai sokat zúgtak e vár fölött is. Színhelye volt a XVI. században a főúri versen géseknek; szenvedte a XVH századi tatárdúlást; pusztította, égette a kurucz-labancz világ. Erődítéséről L Bákóczy György gondos
kodott különösebben ; e várban csattogtak ércztorkú «fülemiléi», a hogy ágyúit feliratai neve zik. Itt élte le élete javát hitvese, Lorántffy Zsuzsanna, csendes visszavonúltságban, ker tészkedéssel, biblia-olvasással, fia nevelésével töltvén idejét. Meghívta a nagy paedagogust, Comeniust, ki Patakon irta meg a híres «Örbis pictus»-t. A fiú, H. Bákóczy György, e várban született. Ott tanúit meg lovagolni három éves korában a kis II. Bákóczy Ferencz, ki fejedelem ségében is sokszor lakta e kedves várát. Utol jára 1709 augusztus 13-án, mikor szerencse csillaga már lehullóban volt. Egykorú értesítés szerint «egész napon szüntelen írásokban fog lalatoskodván*. 1711-ben a kincstár elkobozta a várat s az idők folyamán különböző kedveB embereinek adományozta, míg végűi a múlt század hetve nes éveiben megvette jelenlegi tulajdonosa, egyszersmind érdemes restauráíója: Windischgrátz Lajos herczeg. Neje gróf Dessewffy Emil nek, a Tudományos Akadémia néhai elnökének a leánya. Szólottunk pedig ezúttal művészi s törté neti nevezetességéről a várnak azon örvende tes alkalomból, hogy a múlt napokban egy érdemes, szép könyv jelent meg róla. Divald Kornél, a magyar művészet történetének buzgó kutatója irta. Negyvenhót ívlapon, ötven kép pel, a szerző kiadásában jelent meg. Nála (Üllői-út 21.) kapható három koronáért. Ebből a könyvből vettük a fentebbi adatokat és illusztrácziókat. Ajánljuk e szép művet minden kinek, a kit érdekel múltunk s annak fönmaradt művészi emlékei. Dr. Várdai Béla.
• Szegény Tomori Pál, meghalt a jegyesed!* A nagy, erős ember, mint nyárlevél, remeg. Keserves bugással ráborul az ágyra És pöröl az éggel siró bánatába': tTe hatalmas Isten, hová lett a kincsem? Elvetted az elsőt, a második sincsen! — Forró könycseppjei kemény arczán hullnak — Mért is hívnak téged igazságos úrnak ?» De rárivall a pap : «Ne káromold, ember ! Örök titok mindig, mit az Isten rendel. Hol keze ver, áldás fakad még belőle — De útja ott fönn jár, homályos felhőbe' f . . •» — Hallgatja Tomori s megreszket beléje, Az ég felé fordul a szeme fehére. Mint a ki látást lát, csak néz egyideig, Ott a kemény padlón két térde megtörik :
A belső vár a Bodrog felől. Az oszlopos folyosó. KÉPEK
SÁROSPATAKI
VÁRBOL.
ÍM
VASÁBNAPI UJSÁQ.
4 6 . SZÁM. 1901 4&. AvgettAi.
terjesztett ritka művészi szépségű hímzések KÉPEK A DUNAJECZ FOLYÓ VIDÉKÉRŐL. nemcsak a hazában, hanem a külföldön is álta
Mai számunkban két szép fénykép-felvételt lánosan ismertekké és kedveltekké lettek. közlünk a Tátrából, a Dunajecz folyó vidéké nek az úgynevezett Yörös-klastrom és a galicziai Sczavnicza fürdő közötti részéről. A két képnek «AZ ELBESZÉLÉS ELMÉLETE.* művészi kivitelükön kívül kiváló érdekességet Egy kis életkép. kölcsönöz az, hogy habella főherczegnőnek, Irta M I K S Z Á T H K Á L M Á N . Frigyes főherczeg nejének fölvételei. Izabella főherczegnő tudvalevőleg már csak Tisztelt uram! Ön azzal a kívánsággal küldi nem két évtized óta Pozsonyban lakik, az egy kori Grassalkovich-palotában. Férje a pozsonyi nekem «Az elbeszélés elmélete» czímü művét, V. hadtest parancsnoka s egyike a legnagyobb hogy olvassam el s irjak hozzá előszót. magyar földbirtokosoknak, mint a béllyei és Az ön levele igen kedves és lekötelező, de én magyaróvári nagy uradalmak tulajdonosa. A főmég sem tehetek annak eleget. Isten mentsen herczegi családot számos benső kapocs fűzi Magyarországhoz, melynek földjén öt gyerme meg engem attól, hogy az ön könyvét valaha kük született 8 melynek előkelő társaséletében is elolvassam. Ha rósz, azért nem, mert valami
A DUNAJECZ AZ OSZTRA-SZKALA SZIKLÁNÁL.
élénk részt vesznek. Idejük legnagyobb részét ha zánkban : Pozsonyban, Béllyén, nyáron pedig a Tátrában töltik s a főherczegasszony, a ki nem csak buzgó, hanem mint most közölt képeink mutatják, kitűnő amateur fényképezőis, százakra menő fényképfelvételt készített a szebb tátrai tájakról. É felvételek annyival is becsesebbek, mert e vidékek egy részéről, jelesen a Dunajecz folyó partvidékeiről eddig általában kevés föl vétel van, ilyen szép pedig épen nem készült Hazánk festői határvidékének megismertetésére szolgálnak e felvételek s kitűnő jelei annak az érdeklődésnek, melylyel a fenséges asszony hazánk természeti szépségei iránt viseltetik. Izabella főherczegnő a hazai házi ipar érde kében is nagy buzgóságot fejt ki. Az ő kezde ményezésére alakúit a nevét viselő pozsonyvidéki háziipar-egyesület, melynek nemcsak szer vezője és védnöke, hanem lelke és éltető ereje is. Ennek köszönhető, hogy az egyesület, mely azon vidék népére nézve áldásos hivatást telje sít, oly szép sikereket tud felmutatni. Az általa
roszat tanulnék belőle, ha pedig jó, — no, az volna még csak rám nézve a nagy veszedelem. Természetes, hogy én most önnek indokolás sal tartozom. (Nem tudom, nem lehetne-e hasz nálni előszónak is?) Ott kezdem pedig, hogy lakott az én gyerekkoromban a mi vidékünkön egy Strázsa János nevű kovácsmester, kinek a keze olyan könnyű volt, mint a hab, úgy hogy a legcsodálatosabb szemoperácziókat tudta vé gezni olyan ügyesen, hogy a híre elszárnyalt egész Kassáig-Pestig. Különösen a zöld hályogot • tudta megoperálni, melyet pedig az akkor híres Lippay sem tudott. * Az itt közzétett levelet egy fiatal erdélyi tanár hoz irtam, ki ivekben küldte meg nekem aestetikai dolgozatát. Minthogy a levélben nincs semmi magán dolog, nem veheti rósz néven, ha a iVasárnapi Újságt-ban is közlöm. Mikszáth Kálmán.
Ez a bizonyos Lippay Gáspár, a pesti egy e t em professzora és szemdoktor egyszer a bécsi koll gákkal diskurálván, a «Stadt Frankfurt» söröc " kéje mellett fölemlíté a híres kovácsot. A sógorék, Arit, Stellwag, Jáger tamások voltak a dologban. — A mi nem lehet, nem lehet. Bolond be széd ! Hogy tudna egy kovács, a ki nehéz kala pácscsal veri napestig a pörölyt, olyan finom műtétet végezni, a minőt mi se tudunk. Lippay a vállát vonogatta: — Már pedig annak úgy kell lenni. Én ugy an nem láttam, de olyanok már láttak engem Í kiket én ebben a bajban, mint teljesen vakokat és gyógyíthatlanokat elbocsátottam és ő meg operálta, n r~ ug
46 ar.lM. 1902. 49- ÍVtOtXAti.
Strázsa János uram hagyta a lópatkolást a legé nyére, felölté az újdonatúj mándliját, kiélesíté „ yágó-nyeső szerszámait a kis köszörű-kövön, még pofon is vágta a kovácsinast, a ki a köszörű követ forgatta, mert elbámészkodott valahová, aztán felült egy ökrös szekérre, mely a Zichyuradalomból gyapjút szállított Váczra, hova megérkezvén, másnap estefelé, minthogy a ((füs tösre* nem mert ülni, gyalogosan indult el Pestre, egész éjszaka bandukolván; reggel öreg
749
VA8ÁBKAPI ÚJSÁG.
— Hiszen nem a kezemen jöttem. Bég volt az már, tekintetes uram, mikor még ón négy kézláb jártam karonülő koromban. — No, én nem bánom, de előre is jelezhetem, — Mert hát gyalog jöttem — felelte Strázsa hogy tudós bécsi doktorok fogják nézni az opeuram. ráczióját és igen restelném, ha szégyent vallana — Gyalog és éjjel? kegyelmed. — Persze, hogy persze. Biztatta a kovács, hogy kicsi dolog, nem ér — így már most mihez akar fogni? — kérdi demes róla beszélni, mire Lippay átküldött a szomszédos «Arany Sasn-ba, a hol a bécsi urak a tudós doktor lehangoltan. — Hát mikor jött? — Ebben a pillanatban. — De hiszen nem jön most vonat.
Izabella főherczegnő amateur fényképfölvétele.
. . . Kár, hogy nem tudom a bajnak a latin nevét, mert ha az ember orvosi dolgokról ír, szükség, hogy valami olyat is vegyítsen közzé, a mit senki sem ért, hát nem tudom elprodu kálni most a disputájukat sem, de a végén azt mondták Lippaynak: — Tudja mit, kollega, hozassa fel egyszer azt a kovácsot az egyetemre és akkor mi leutazunk Pestre, megnézzük, hogy operál. No az bizony szép lesz. Lippay kezet adott rá s egy alkalommal, mikor ilyen betege érke zett, egy kecskeméti szabómester, ott tartotta a klinikán s menten levelet küldött Strázsa János uramnak s abban útiköltségül tiz pengő forin tokat, hogy haladéktalanul jöjjön fel egy hályo got levenni — s ugyancsak értesíté a bécsi dok torokat is. Nagy híre volt, öreg emberek emlékeznek rá.
Izabella főherczegnő amateur fényképfölvétele. DUNAJECZ A KORONA HEGY TÁJÉKÁN.
_ No hát, leveszem azt a hályogot, a kiért fölöstököm idejére vergődött el az újvilág-utczai egyetemre. Jó szerencse épen ott találta tekintetes Lippay professor urat a laboratóriumában s be is nyitott hozzá illendően. _,,..... _ - D i c s é r t e s s é k a Jézus Krisztus! Eljöttem. - Mindörökké! Csak talán nem maga a Strázsa ? — De istenugyse'az vagyok. Apró, tömzsi virgoncz emberke alít előtte, olyan szemekkel, mint a gyík
hivatni tetszett. __ És gondolja-e, hogy elég nyugodt lesz a k(?Z6 ?
m
Strázsa uram csodálkozva nézett a profes"""Tiszen nem eleven állat, hogy nyugtalan^ D e azt állítja, hogy egész éjjel jött, hát nem aludt és fáradt lehet. A kovács mosolygott.
szállva voltak, kik is átjővén, bevezeté őket Strázsa urammal a műtőterembe, a hol már várt rajok a szemfájós «kecske*, nagy, robustus ember, mintha csak maga a bibliai Sámson volna. (Bohóság, bohóság — gondolta magában Strá zsa János, — hát van józan gondviselés a világ fölött, ha az ilyen embert nem kovácsnak diri gálja inkább, mint szabónak ?) — Hát nézze, Strázsa barátom, ez a betege — monda Lippay.
A kovács csak a hónaljáig ért a Góliátnak; talán el se látott a szeméig. Leültette előbb és figyelemmel nézte meg a balszemét. A szembogár területén gyöngyházfényű csillogással terült el egy küllős repedezésű hályog. — Ez bizony esteledik, — dörmögte és a jobb szemére vetett ügyet. A jobb szeme volt a roszabb szeme, itt már túlérett volt a hályog. A bécsi doktorok szinte megvizsgálták a pápa szemeiken át. — Nehéz operáczió, — szólt Arit, a beteg jobb szemét értve. — Oly praecizitást igényel, hogy az emberi kéz már szinte képtelen rá. Strázsa uram pedig ezalatt levetette a mándliját s különböző bicskákat kezdett kiszedegetni a csizmaszárából, meg visszarakosgatni, míg • végre kiválasztott egyet és megfente a nadrág szíja lefityegő részén. — Az isten szerelméért! — kiáltá ijedten Lippay. — Csak nem ezzel a békanyúzó bicsak kal akarja operálni ? A kovács csak a szemöldökével intett, hogy igenis azzal. Lippay az asztalon heverő szerszámok közül hirtelen kiválasztott egy Graefe-féle kést s a markába nyomta. — Nem, — monda fitymálva Strázsa uram — ezzel nem lehet. Ellökte a Graefe-kést és a magáéval lépett a szepegő szabóhoz, mire egyet villant a kés pen géje, s mintha csak almát hámozna, játszi könynyedséggel siklott el a szemgolyón; egy pillanat, egy villanás, és ime, lent volt a hályog. — Ördöngös ficzkó! — szisszent fel csodál kozva Arit. Strázsa uram megtörülgette a kését az ingújjával. — No, — szólt megelégedetten — az egyik ablak most már ki van nyitva. A németek lelkesedve nyúltak a kérges, büty kös tenyere után, hogy megszorongassák, csak Lippay professor fortyant fel haragosan. — Hallja, Strázsa, maga mégis rettenetes vak merő ember! Tudja-e, mivel játszik? Tudja-e, hol vagdalt, mit vagdalt? Tudja-e, milyen fele lősséget vállal isten és emberek előtt? Tudja-e, mi az a szemhártya, érhártya, ideghártya, könytömlő és a többi? Melyik ideg honnan és hova szalad ? Tudja-e, mi az afakia, a glaukoma és mi a morgagniana? Ugy-e, nem tudja ? — Minek tudnám, kérem alásan ? — Hát azt tudja-e, hogy ha csak egy gondo lattal vág odább jobbra vagy balra, a másik szemnek is kioltja a világát ? Strázsa uram figyelni kezdett. — A mi pedig a hályogot illeti, a mit most eltávolított, — folytatá a professor, — tudja-e, hogy ez csak kétezer esetben sikerül egyszer, a statisztika szerint? — Ugyan? — szólt közbe a kovács elgon dolkozva. — Mert vagy töpörödik a szem lencséje és operálás közben könnyen elszakad a függesztője s üvegtest ömlik a sebbe, vagy pedig elhí gul a kérge s a magja könnyen ficzamodik, sőt elmerülhet az üvegtestben. — No no, — neszelt rá Strázsa uram és ve rejték gyöngyözött a homlokáról. — Jöjjön csak közelebb, — inté oda a pro fessor úr neki melegedve, — megmagyarázom a patiens eleven szemén, hogyan függnek össze ezek a kis finom erecskék és az idegek a másik szemmel. Kedvvel magyarázta a szem csodálatos orszá gát, mint egy mappát a folyamaival, ereivel. Strázsa uram nézte, egyre nézte, hogy szinte kidülledtek a szemei és hallgatta, mialatt min-
46. SZÁM. 1902. 4 9 ^ ^ ^ ^
V\SÁBNAP3 ÚJSÁG,
750
alföldi festmények az amsterdami vagy a hágai képtárban. Nyugalmas érzésekkel szemlélem a kedélyesen egyhangú tájat. Lassan-lassan megbarát kozom vele. Van valami közvetlen, valami benső ebben a szinte unalmas egyformaságban: őszinte tükre a hollandi paraszt egyszerű éle tének. Széttekintve a vasúti kocsiban, a már látott markeni leányt pillantom meg. Különös öltözete már-már ismerősként hat reám. Nem olyan idegenszerű többé homlokán a hajtincs s a kétoldalt lecsüngő haj tekercs sem. Csak a szeme, -— az most is olyan idegenül tekint egy messze pont felé. Nyugodtan ül, ölében tartva kosarát, meg se moczczanva. De a szeme tele van burkolt vágygyal, leplezett izgatottsággal. Oda gondol, talán oda is néz a láthatár szélén valamelyik szürke pontra, a hol nem mosolyognak az öltözetén, a haján, a hol megértik a szemében révedező borút, a hol meglátják a szivében rejtező árnyat. Monnickendamba érve, az utczákon sűrű embertömegeket látunk. Csakhamar bódékat, sátrakat is veszünk észre, melyek körűi nevet gélve kering a nép. Kermis van épen. A hol landi búcsú. De más a jelentősége mint nálunk. A hollandi egész éven át rendesen, tisztessé gesen él, — de a míg a kermis ideje tart, min den képzelhető mulatságot megengedettnek tart. Ilyenkor férfi, nő egyaránt kitombolja magát — s szinte ritkaságszámba megy este felé józan emberrel találkozni. Monnickendamban is vigadozás járja. Szeren csejátékoknak, gyorselárusítóknak, kalácssütők nek nagy keleté van. A víg bódék körűi kaczagva duhajkodnak egymással fiatalok, vének. Har sogó lármájuk elnyomja az ősrégi templom harang mélabús szavát is. Csak a markeni leány nem tekint feléjük. Szapora léptekkel siet a szűk utczákon keresz tül. Én utána. Egy utunk van. — Végre vala melyik sikátorból kiérve, magam előtt látom a Zuider-Zee szürke hullámtömegét. A leány gyorsítja lépteit, majd hirtelen felemeli jobb karját. A kikötőben levő barna vitorláshajók egyikéről több kart látok felemelkedni. Felelet az üdvözlésre. A partra érve a leány is, én is beszállunk a vitorláshajóba. Néhány perez múlva még egy angol pár csatlakozik hozzánk, kik mellém telepedve nem győznek eléggé csodálkozni a markeni leány s a vitorlást vezető legények különös ruhaviseletón. A leány tőlünk távolabb ül, mozdulatlanul figyelve, mint húzzák föl a vitorlákat, mint oldják el a partról a köteleket, mint fekszik neki a szél a barna, foltozott vászonnak, mint marad el mind messzebb ós messzebb a monnickendami öreg templom tornya, s mint hall szik mind halkabban a vigadozók lármája, míg lassan-lassan a hullámok zsongásába nem olvad. A szoborszerű nyugalom, mely egész alakján elömlik, a távolba merengő szempár még érde kesebbé avatja a különös öltözetű leányt. Váz latkönyvemet mihamar elővéve, sietve rajzolás hoz fogok. Azonban alig teszem meg az első vonásokat, kezébe rejti arczát, hogy jól elfödje előlem, — majd ezzel sem érve be, a hajó orrához siet s a tenger felé fordulva, durczásan leheveredik a padozatra. Kezemben a vázlatkönyvvel, tehetetlenül né zem az engedetlen modellt. Pénzzel se megyek semmire. Hidegen, komolyan, elutasító mozdu latot tesz kezével s hirtelen újra a tengernek fordulva, mozdulatlanul nézi az imbolygó hul lámokat, a fel-feltűnő barna vitorlásokat, a ködbevesző látóhatárt. . . Bizonynyal hűtlenségnek tartaná odaadni az arcza mását valakinek, — hűtlenségnek ő iránta, a ki a képét lelkébe rajzolva hordja s a kit valahol messze a tengeren hány-vet a hullámok szeszélye. Mert a markeni férfi mind halász. S minden markeni nő sorsa szomorú. A szerelmese alig van otthon s ha otthon van is, sötét árnyul velejár az elválás félelme. És a markeni nő piczi szobájában, fölpiperézve szép díszes ruhákba, egyre vár, egyre vár. Az öltö zete ragyogó, színes, — a lelke borús, a szíve szomorú . . . Meghatottan nézek a mind közelebb látszó szigetecske piczi piros házaira, melyeknek
den hajaszála égnek meredt, míg egyszer csak elkeseredve ütött rá a csizmaszálára, csüggedten mormogva maga elé: — Most kutya már kend, Strázsa János! Úgy érezte, mintha leesett volna valami ma gaslatról, toronyból vagy miből és mintha nem is ő volna az már, hanem csak a hazajáró lelke; mikor pedig a magyarázat után fölkérte a pro fessor, hogy operálná meg a szabó másik sze mét is (az már könnyű dolog volt), szabódott, húzódozott, csak nagy unszolásra fogta meg a kést — de uram teremtőm, mi dolog érhette — reszketni kezdett a kezében. A beteghez hajolt, de a feje szédült, elsápadt, mint a fal s a karja lankadtan esett alá. — Jaj, tekintetes uram, — nyöszörgé — nem látom, nem tudom . . . nem merem többé. Azontúl, hogy megtudta, milyen komplikált külön világ a szem s mennyi veszély származhatik kezének parányi rezzenéséből, vérének sebesebb lüktetéséből, késének egy gondolatnyi elsiklásából, soha többé nem mert hályogot ope rálni, sőt még egy árpa kigyógyításába sem bo csátkozott. . . . Ez lenne az én történetem is, tisztelt uram. Ha ón az ön könyvéből megtudnám, mi mindent kivan a tudomány egy irodalmi műben, sohase mernék többé elbeszélést irni. Maradtam egyébiránt stb.
A JÁTÉKSZIGET. Irta Ifj. "Wlassics Gyula. A mi Ada Kaleh az Alduna vidékének, — a mi a frieseknek Helgoland, — az a hollandu soknak Marken szigete. Ada Kaleh egy darab Törökország, mecsetei vel, háremeivel, odacsöppenve három idegen nemzet határterületére. Helgoland egy kicsinyke világrész, külön nyelvvel, külön szokásokkal, külön felfogással, századok óta odaékelve egy parányi földecskóre a tenger végtelenségén. Marken szigete is egy egész idegen világ: egy darab múlt, itt felejtkezve a jelenben, rég letűnt idők csodás emlékéül. . . . Amsterdam egyik utczáján bolyongva, különös alakot pillantottam meg. Feje aüvegszerű színes fejkötőbe volt szorítva, mely alól homlokán egyenesre nyirt s kissé felkunkorított hajtincs kandikált elő. Fülét a fejkötő alól kilógó, hengeralakúvá sodort haj fürt takarta el. Buházata ötféle színű és élénk rajzú szövetből volt összeállítva : más a derék, más az ujjak felső, más az alsó része s a szinpompát teljessé tette a szoknya és a kötény. A feltűnő, díszes fejkötő alól szép fiatal leány ábrándos szeme tekintgetett szét, bátor talan, szégyenlős nézéssel, elárulva, hogy ez a sürgő-forgó városi élet, ez a zsibongás, ez a futkosás idegenül hat reá. Nyugtalanul szoron gatta jobbjában kis kosarát, el-elbámúlva egyegy bolt czifra kirakata előtt Kórdezősködésemre megtudtam, hogy az ér dekes idegen leány Markenból való, a ZuiderZee csudálatos kis szigetéről, melynek lakói máig megőrizték ősi mivoltában a hollandusok régi festői viseletét. Ott mind ilyen szép szines ruhákban járnak, mindnek a fejkötője alól alácsüng a hullámos hajtekercs, valamennyinek a szeme olyan ártat lanul, olyan félénken, olyan csodálatos-szomorúan tekint tova . . . Mindez vonzott feléjük. Csakhamar megtudtam, hogy a kirándulást még aznap megtehetem. Nem haboztam sokáig. Amsterdamból Monnickendamig vasút visz, jellegzetes hollandi tájon keresztül, melynek egyhangúságát szinte csak növelik az egyenes csatornák, a megszokott alakú szélmalmok, a csaknem szabályosan elszórt fekete-fehér foltos tehenek. A kis vasút itt-ott apró falvak szűk utczáin halad á t Egyforma, pirostéglás házacs kák tűnnek el mellettünk, virágos ablakokkal, melyeken keresztül ragyogásig tiszta szobácskákba látunk. Béke, megelégedés tükröződik mindenen. Kimért, szabályos, rendes az élet, — akár azok a haj szálfinomságig kicsiszolt német-
W,
-,rti«_J902- 49. ÉVFOLYAM.
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
751
ablakaiból ki-kivilágit egy-egy színes öltözet egy-egy magas fejkötő. Játékfalunak tetszik a parányi kis világ, apró csecsebecséknek a furcsa, színes öltözetekbe bújtatott alakok. De a játék faluban komoly fájdalom lakik, a díszes, rikító ruhák alatt szenved a szív s a ragyogó csecse becséknek a szeme — könnyezik . . . Az erősödő szél mind nagyobb lökéseket ad könnyen sikló vitorlásunknak s csakhamar beérünk a kikötőbe. Egy óra múlva visszavisz hajónk. Addig elég idő van a kis sziget meg tekintésére. A szűk utczák szinte tömve vannak az idege nek rajaival, kiket az ajtókban álló czifra mar keni nők fáradhatatlanul hívogatnak apró há zuk belsejének megmutatására. Barátságos szobácskák (megannyi megeleve nedett Fermeer-kép), ilyen egyszerű viszonyok között élő népnél alig tapasztalható csínérzék kel, szinte fényűzéssel díszítve. Mindenfelé szines tányérokat, képeket aggatnak, csupasz falakat nem is igen tűrve. Mindenüket szeretik felékesíteni, feleziezomázni, talán épen azért, Az egész földet körülfutó tengeralatti távíró térképe. mert az életük úgyis egyhangú, sivár. Az apró gyermekek is ugyanúgy feldíszítve, érinti, átmegy a Szuezi földszoroson, Szuez-ben sokszínű ruhákba bújtatva, mint ők. Csak ala vitorlásai dőlnek a viharrá nőtt szélben, mely ismét angol állomás van, a melynek szintén az apró sziget templomharangjának búsan rezgő csonyabb a fej kötőjük s hullámoB hajuk vala összeköttetésben kell lennie az anyaországgal. hangfoszlányait hozza felénk . . . mivel lazábban omlik vállukra. Innen végig fut a Vörös-tengeren, de annak déli kijárójanál megint angol birtokon, a kis — Itt hálok én, — mondja a szép szőke me nyecske egy függönyt félrevonva, mely mögött T Á V Í R Ó - V O N A L AZ E G É S Z F Ö L D Perim-szigeten állapodik meg. Innen Adenbe, majd Indiába jut, Indián keresztül a Bengáliszéles hollandi ágy válik láthatóvá, — itt alszik KÖRÜL. öböl partjára ér, a melyet átszelve a «Straits a három nagyobbik gyerek. A piczi itt, a melyik Settlements* vagyis a Malakka-szoros mentén a szoknyámat fogja, mellettem, ebben a ringó Mint valami élő szervezet idegei, úgy ágaznak fekvő telepek közé jut, különösen Szingapúrba, fabölcsőben, n i . . . szét Angliából az óriási birodalom szanaszét Ázsia legdélibb csúcsán. Innen legnehezebb a — Hát a férje ? — kérdezi egyik angol utazó. szórt részeihez a táviró-vonalak. Az angolok vonal biztos lefektetése, mert keresztül vezet az folyton dolgoznak a hálózat tökéletesítésén, a hollandiak birtokában levő maláji szigetek Az asszony elkomorodik: mely tekintetben nevezetes dolog történt folyó között s végül Ausztrália partjait éri. Innentől — A tengeren . . . évi október hó 31-ikén reggel három órakor. kezdve nem kell félteni ellenséges népektől, És a tenger gyermekének minden fájdalma Ekkor kapcsolták össze ugyanis a Fidsi-szigete- kilép a kábel a szárazföldre s Ausztrália kis benne rezeg a sóhajtva kiejtett szóban. ken a Csendes-Oczeánt keresztül szelő táviró kontinensén két irányban is átvezették. — Jöjjön, jöjjön, — csendül hirtelen az ajtó kabeit a Új-Zeeland és Ausztrália a CsendesDe ez az egyetlen összeköttetés Ausztráliával ból egy kellemes gyermekhang. — Engemet raj Oczeánon keresztül is összeköttetésbe jutott az nem bizonyult elégségesnek. Valami előre lát zoljon le, engemet. Szép fejkötőm van, szép anyaországgal. hatatlan baleset megszüntetheti az összekötte ruhám, szép fürteim I Tizenhárom éves va Természetes, hogy az Angliát a gyarmatokkal gyok, — tizenhárom garast kérek — teszi hozzá és birtokokkal összekötő távíró-vonal legna tést Anglia és ausztráliai birtokai között e akkor mosolyogva s a kedves ajánlkozás hosszú kacza- gyobb részt a tenger alatti kábel, nem csak esetleg Ausztrália teljesen el van vágva Euró pától. De azonkívül ellenségeskedés is árthat gásba fúl. azért, mert így a legrövidebb összeköttetéseket Most veszem csak észre, hogy a szoba nézése lehet elérni, hanem azért is, hogy a tenger ennek, vagy annak a kábel-résznek s ez mond hatatlan veszedelemmel járna úgy az angolokra, közben vázlatkönyvemet leejtettem, s hogy a alatt, néha roppant nagy mélységekben, a kábel mint az ausztráliaiakra nézve. Elkerülhetetlenül kékszemű kis markeni leány már végiglapozta, teljes biztonságban van ellenséges népek táma szükséges volt tehát, hogy még egy vonalon össze meg is mutogatta göczögő testvérkéinek s most dásai ellen. Nagyon nehéz azonban igen hosszú, kössék az anyaországgal Ausztráliát s e vég szeretné, ha ő is belekerülne. megszakítatlan tenger alatti vonalat lesülyesz- ből épült a Csendes-Oczeán kábelje. Ez Vancou Nem sokáig kérettem magam, hiszen épen teni, mert hisz annak egy darabból kell lennie, ver-szigetéről indul ki, Kanada legdélnyugatibb modellt keresgéltem. Letelepedem a ház előtt, a hajón, a mely lesülyeszti a kábelt, rajta kell sarkából s egyetlen merész ugrással átszeli a elibém állítom a kislányt s rajzolok. A kedves lenni az egész darabnak, a mely elég hosszú, Csendes-Oczeán óriási üres, szigettelen éjszak apróságnak egyre mozog a nyelvecskéje. Beszél, hogy az egyik szárazföldi állomástól a másikig keleti részét s csak az Oczeán kellős közepén, egyre beszél s nem sokat törődik vele, hogy elérjen. Ennél fogva czélszerű, ha a kábel szi a kis Fauning-szigeten állapodik meg. Útközben nem nagyon értem. De azért a gügyögés így is getről-szigetre megy a nyílt tengeren, a hol nincs közel egyetlen sziget sem, Havaii is elmulattat s sajnálom, hogy el kell válnom, mintegy pihenőt lehet tartani az egész mű léte messze elmarad éjszaknyugatra. Faun ingről közeledvén az indulás ideje. Jól esett látnom sítése és javítása alkalmával. Szerencsére Anglia aztán megint egy jókora darabon egészen víz az ártatlan örvendezóst 0 igazán beleillett a mindenütt szerzett egy-egy állomást, vagy kisebb- alatt van a vezeték ; a Phoenix-Bzigetek között, nagyobb gyarmatot, a hol a tengeri forgalom elég a melyek különben szintén az angolok tulajdo játókfaluba mosolygó csecse-becsének . . . nagy, hogy. a kereskedelem élénk lehet. Nézzük nai, nem jő partra, hanem tovább megy egész . . . A vitorláshajó könnyen szeli a heves csak meg a mellékelt térképen a régibb, Auszt a Fidsi-szigetekig, a hol az utolsó összekötte széltől felkorbácsolt hullámokat. ráliába vezető kábelt. Angliából kiindulva, Gib tést létesítették, mert az innen tovább délre Mind messzebb és messzebb maradoznak el raltárba jut, a hol már fontos, hogy állomása vezető rész egyszerre épült az imént elmondott mögöttünk a kis sziget játékházai. Körös-körűi is legyen. Azután Máltát, maj3 Port-Szaidot a távol szemhatáron a markeni halászok barna
A földkörüli táviró-kábel lefektetése a szárazföldön, Southport mellett Ausztráliában. A kábel New-Zealand
partjain szárazföldet ér.
752
VASÁRNAPI ÜJSÁG.
42. Zeneleczke. 18. Tájkép. 5. Ábrándozás. 16. Parkrészlet. 63, 76. Vázlatok a «Zenelec-zke» czímű festményhez.
merész vállalattal. A Fidsi-szigetekről a kis Norfolk-szigetre viszi a drót a telegrammot, de itt aztán megoszlik a vezeték. Egyik aga átmegy Új-Zeelandba, a melynek hosszú, éjszaknyugati félszigetén jő a szárazföldre az úgynevezett Doubtless-öbölben, a honnan aztán szárazföl dön fut egyik végczélja, Auckland felé. A másik ága a kis Norfolk-szigetről Ausztrália nyugati partjai felé tart 8 Brisbane alatt a kis Southport kikötőben ér végleg szárazföldet. Ausztrália kontinensén össze van kötve az Ázsia felől jövő vezetékkel s így most Angliában meg le het azt tenni, hogy valaki önmagának telegrafál úgy, hogy a villamos áram megkerüli az egész Földet. A kábeleket két hatalmas hajó • az «Anglia* és a «Colonia» rakta le. Az előbbi a Sauthport, Norfolk, Űj-Zealand, Fidsi vonalon mintegy 4500 kilométer hosszú vezetéket rakott le, a melynek súlya 5.500,000 kilogramm, tehát annyi, a mennyit mintegy 30 tehervonat volna képes csak elvinni. Ugyancsak az «Anglia* rakta le a Fidsi-szigetektől a Fauning szigetig a ká belt. Ennek hoszsza több mint 4000 kilométer és súlya 4200 tonnánál is több (egy tonna 1000 kilogramm). A «Colonia» a Fauning Vancouver vonalat rakta le s elsülyesztett mintegy 6600 kilométer hosszú és 7.700,000 kilogramm súlyú kábelt. Vancouverből Kanadán vezet végig a táviró az Atlanti-óczeán partjára, a honnan már régen lehet telegrafálni Angliába. De ezeken az ausztráliai vonalakon kívül az afrikai és amerikai birtokokat is közvetlen kábel köti össze Angliával s valóban nagyszerű rend szer ez, a mely a birodalom szétszórt részei közt gyorssá és szorosabbá teszi az érintkezést. Kü lönösen kellemetlen volt az, hogy Kanadából csak Európán, a Vörös-tengeren és Indián át lehetett eddig telegrafálni. Most az új vonal 18 ezer kilométerrel rövidíti meg a táviróvonal hoszszát a két gyarmat között. Nem is kíméltek az angolok költséget, mert hisz ez az új vonal körülbelül 45 millió koronába került. A kábelek lefektetése épensóggel nem könnyű dolog. Képzeljük el, hogy a hajó belsejében le van rendesen rakva a több ezer kilométer hosszú kábel. Annak egyik végét a parton megerősítik, azután a hajó elindul s lassan ereszti le a ten gerbe. Míg a parthoz közel vannak, addig még csak egyszerű a dolog. De mikor már a hajó 4—5000 méteres mélységek felett halad, akkor a kábelből 4—5000 méter hosszúságú függ.le a hajóról. Ha ilyenkor a kábel legördülését valami megakadályozza, akkor a lefüggő résznek a súlya azonnal elszakítja a vezetéket. Megállni
tehát az egész úton egy pillanatig sem lehet, hanem annak folyton, egyenletesen kell legör dülni a hajóról. Az elszakadt kábel végének a
46. SZÁM. 1902. 49.
ÉVFOLYAH.
felkeresése nagyon nehéz munka, sőt sokszor lehetetlen. A legnagyobb óvatosság szükséges tehát, hogy a kábel eresztése egy pillanatra se akadjon meg. Nagy izgalomtól szabadulhat meg a vállalkozó, a mikor feltűnik a sziget s kezd a tenger mélysége csökkenni, míg végűi megáll a gép, levetik a horgonyt s a kábel végét kiviszik a partra. — Hátha a hajót útközben valami forgószól, cziklon vagy taifun érte, a mely a hajót kitéríti egyenes irányából s ha egyébként nem bántja is, de legalább egy nagy vargabetűt irat le vele. A kábel gördülését megakadályozni ilyenkor sem szabad, akármennnyi pazarlódik is. De hátha a hajó akkorát került, hogy nem elég hosszú a kábel? Akkor mi lesz? . . . A lerakott kábel nem tart örökké. Igen nagy oczeáni mélységekben lassanként betemeti az a finom iszap, a mi folyton, de igen lassan hull alá a tenger vizében s legnagyobb részt apró elhullott állatkák pánczéljából áll. De kisebb néhány száz méter mélységig ellepik a kagylók, korallok, szivacsok és mindenféle tengeri cso dák, s a régi kábelek felhúzott darabjai való ságos csoda-bogár-gyűjtemények. Legnagyobb része ugyan nem árt a vezetéknek, de van né hány ártalmas is, a milyen a teredo, vagy fúró kagyló, a mely megfúrja a legkeményebb sziklát és átfúrja a kábel szigetelő takaróját is,ha ugyan a drótokat meg nem rongálja; de már elég baj az is, ha a szigetelés megromlott. Még nagyobb baj a vezetékre nézve, ha azt valami ellenséges hadihajó háborús időben felfedezi. A felfedezett kábelt felvontatják a hajó fedélzetére, egy fejszecsapás . . . és az összeköttetés megszűnt a gyarmat és az anya ország között. Ezért igyekezett Anglia az ő gyar matainak egyik legbecsesebbikét, Ausztráliát csupa hazai földön vezetni, vagy pedig rábízni Anglia legjobb barátjára, a mórhetetlen, a fen séges oczeánra. Cholnoky Jenő.
A vén czigány és leánya. 6 —7—9. Tengerparti tájak. VALENTINT KÉPEINEK KIÁLLÍTÁSÁBÓL.
753
VASÁRNAPI. ÚJSÁG.
46. SZÁM. 1902. 49. ÉVTOÍTAH.
még a nő is. A nő vételárát szülői vagy egyéb hozzátartozói kapják s a házasságkötésnél leg főbb dolog a vételár iránti alkudozás, mégis a pápuák legtöbbnyire igen boldog családi életet élnek. Bíró ezután sorra veite Űj-Guinea nevezete sebb állatait s bemutatta a legjellegzetesebb alakokat; az erszényes emlősök közül a Phalangista orientális Pali. nevűt, a madarak közül a pompás aranysárga vagy vöröses tollafatú paradicsommadarakat, az óriás és a törpe papagályokat, a különféle galambokat, a csillogó kék tollú jégmadarat, melyet éjszaki rokonsága ré vén neveznekígy, noha ez a fajtajajeget soha sem látott. Elmondta azt is, hogy ezeket az állatokat miképen vadászszák s mily módon fogják a pápua fiúk az óriás kígyót. Itt bemu tatta ennek alsó állkapcsát is, melyet orvosi műszernek, vércsapolónak, használnak. A hüllőknél egy új elevenszülő bekafait i ennek fejlődósét mutatta be. a rovaroknál a remek csillcgású. óriási lepkéket, melyek közül az egyik néhai Erzsébet «királyné*, nevét viáélLj továbbá egy Chyzer miniszteri tanácsos nevéről elnevezett új atka-nemet, néhány érdekes ter mesz hangyát, stb. Ez utóbbiak közül az egyik fajnak fészkét szintén bemutatjuk A csigáknál és kagylóknál egyúttal cigapénzt és az ékszereknek azt a fajtáját mutatta be, me lyet ezzel díszítenek. Mindezek az állatok a mi földövünkön ott honosaktól teljesen elütök, de van az állat országnak egy utolsó osztálya, melynek tagjai Termita-fészek, melyben egy galanibfaj fészkel.
BIRÓ LAJOS ÚJ-GUINEÁRÓL. II. közlemény.
Mikor Biró Lajos 1895 őszén Új-Guineába indult, miként ezt folyó hó 8-ikán a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében tartott második ismeretterjesztő előadása alkalmával is hang súlyozta, főleg zoológiai tanulmányokra és gyűj tésekre készült. Ethnographussá csak odakünn a pápuák közt lett. Tanulmányainak eredeti irányához képest második előadásában főleg Új-Guinea állatvilágával foglalkozott és csak olyan néprajzi tárgyakat mutatott be, melyek nek nyersanyagát a benszülöttek az állatvilág ból veszik, vagy legalább ezzel valami más mó don egybefüggnek. Új-Guinea állatvilágát csak úgy mint egész Ausztráliáét, főleg az jellemzi, hogy a magasabb rendű emlősök s így a déli vidékeket jellemző, hatalmas termetű vastagbőrűek, továbbá a nagy ragadozó allatok belőle teljesen hiányzanak. Ezek helyét főleg az erszényesek foglalják el, melyekből egymagában Új - Guinea szigetén mintegy negyven faj él. Két szelídített emlősnek : a kutyának és disz nónak elég fontos szerep jutott a pápuák életé ben. Mindkettőt húsáért tartják. A kutya húsa azonban nem holmi közönséges mindennapi eledel. Ezt bizonyos vallási szertartások mellett csak felnőtt, javakorabeli férfiak élvezhetik, míg a vének, nők és gyermekek, de még az európaiak is a kutyahús élvezetéből teljesen ki vannak zárva. Biró maga is, noha az Új-Guinea szárazföldje előtt fekvő Bili-Bili szigeten, hol hosszabban tartózkodott s már szinte benszülöttnek és családtagnak tekintették, a kutya lakomákról csak hallott, de egyet sem látott. A kutyának a szemfogát is nagyra becsülik; ez a pápuának a görbe disznó-agyar után sorban a második legbecsesebb (drágaköve*. Ezekkel díszítik fej- és mell-ékeiket, tarisznyái kat, stb. Az új-guineai disznó kisebb a miénknél, neve •bole damu*, a mi azt jelenti: jó húsú. Ezt a bole damu szót azonban átvitt értelemben min denre alkalmazzák, a mi szerintük jó, így a pápua akkor, a mikor néhai atyja koponyája van a kezében és azt akarja jelezni, hogy az öreg milyen jó ember volt, ezt is csak azzal a szóval fejezi ki, hogy «bole damu*, a mit egyegy átfutó utazó akár arra is magyarázhatna, hogy az új-guineai pápuák emberevők.? A disznóölés a pápuáknál is ünnep. Ilyenben Biró is részt vett, ki egyszerre 36 disznót is látott öletni. Egyik képünk is ilyent ábrázol. A disznó egyszersmind állandó csere-tárgy, tehát pénz, melyért minden megvásárolható,
A Phalanger orientális Pall. nevű erszényes.
számban valamennyi előbbit fölülmúlják és a melyek az egész földön azonosak, ez a mikroskopi kicsinysógű ő^ülatok osztálya, melyek Új Guinea pocsolyáiban is ugyanazokban,á for-: mákban tenyésznek, mint. akár /a Hanság mo csaraiban, vagy a mi útszéli gödreinkben. • Rendkívül gazdag gyűjteményének természe tesen c=ak iceii kis részét mutathatta be Biró Lajos. Különösen, beoseaek a néprajzi, érdekű tárgyak, melyekből a Magyar Nemzeti Múzeum nak ez idős'zerint a Csillag-utcza 3. számít házban elhelyezett Néprajzi osztályában közel COUO tárgy van, a melyekből meg lehet ismerni az ősember immár végpusztulásnak induló kul turális termékeit. lobbi előadásait Biró Lajos a különféle tudo mányos társulatokban fogja megtartani.
Dr. Semayer Vilibáld. ==
A VALENTINY-KIÁLLÍTÁS. A váczi utczai gr$f Szapáry-palota első eme letén a múlt hét közepén nyilt meg a nem rég elhunyt Válenimy János művészi hagyatékának kiállítása. Valcntiuy mint a kóbórcziganyok éle tének hivatott ábrázolója vált ismeretessé a ma gyar művészetben. Gondosán megrajzolt és fea-' Uttgoim'kt'pei a budapesti'ós külföldi kiállításo kon majd humoros, majd szentimentális alkotó-, sokban mutatták be ezt a félig még mindig vad, de viselkedésében festői népet. A mostani kiál lítás, melynek egyes tárgyait a művész' yégrendi-lett nek értelmében, jótékony czélokía fogják elárusítani, több teljesen kész festményén kívül, mintegy százhúsz tanulmányát és vázlatát mu tatja be Valentinynek. lllusztráczióinkon két érdekes csoportozat látható a kiállításból. Az egyiknek közepét, a művész talán legismertebb alkotása: «A zeneleczke* foglalja el, mely érde kes szituácziókban mutatja, milyen drasztikus eszközökkel vezeti be a vidéki czigányprímás fiatal művészeit a zenetudomány titkaiba. A kép alatt, egysorjálan öt kisebb tanulmány foglal helyet. Két hangulatos tájkép, két vázlat a • Zeneleczke»-hez s közbűi egy megkezdett kép, az •Ábrándozás*, mely az előadás művészi vol tánál fogva talán a legérdekesebb darabja az egész kiállításnak. A másik csoport középső nagy képe «Az öreg czigány* ismert és sok-zor megdicsért kompozteziója Valentinynek. Kitűnő műve ez annak a régi jó iskolának, melynek hívei régebben a müncheni és düsseldorfi festő iskolából kerültek ki. E nagyobbszabású mű alatt három sziklás tájkép köti le érdeklődésün ket, kitűnően festett egével és pompás táv latával. A kiállítás tíz napig marad nyitva s ez elég idő arra, hogy az érdeklődő közönség kellőleg megismerhesse a jeles magyar festő műveit, a ki gondos alkotásaival a külföldön is elismerést szerzett a magyar művészetnek.
Disznó-tor Bogágyiban. KÉPEK ÚJ GUNEÁBOL-
Biró Lajos fényképei után.
7ni
VASAfíNAPT ÚJSÁG.
eredményét foglalja össze. Részint a szöveg közt részint a külön mümellékleten nagy számú kitűnően sikerűit illusztráczió ékesíti a könyvet, nagy részük művészi heliogravure ós színnyomat. A fényes ki állítású diszmű hivatva van arra, hogy állandósítsa azt a nem kicsinylendő hatást, melyet történelmi csoportunk a párisi világkiállítás nemzetközi közön ségére tett. A diszmű Ferencz Ferdinánd trónörökös fó'herczegnek van ajánlva, a ki a világkiállítás ma gyar osztályának védnöke volt.
- BLAHA LUJZA A NEMZETI SZÍNHÁZBAN. Blaha Lujza a múlt hét elején foglalta el helyét mint újonnan szerződött tag a Nemzeti Szinházban, a melyet huszonhét évvel ezelőtt hagyott el azzal a czéllal, hogy a Népszínház akkor új intézményének szerezzen vonzerőt. Annak megfelelt. Diadal, elis merés járt a művészete útján, melyet meg is érde melt. Az operettben finom volt, a népszínműben páratlan. Az orfeumok süppedékéből a szinházak deszkáira telepített léha illegés hatástalan maradt reá. Magyar egyéniségéből kifolyólag tartotta mű vészi czélnak a könnyű műfaj szolgálatában is azt a finom ízlést, a melyet egyedül álló bájjal érvénye sített mint a magyar typus megelevenítője a nép színmű terén. Ezentúl a Nemzeti Szinházban lesz ő e műfaj tovább míveló'je, a melyet rendkívüli módon fog emelni az a művészi légkör, a melybe most vissza kerül. Megmutatta ezt első fellépése is. Szigligeti iStriket-je jutott előadásra. Abban nem Blaháné volt a meglepő. Hogy magyar dalait most is gyújtón és bájjal énekli, közismert dolog a Népszinházból, a melynek megalapításától mindvégig fénye volt. Föllépésének örvendetes jelenségét a Nemzeti Szín háznak az a művészi környezete képezte, mely a Gárdonyi *Bor*-& óta kezd hozzáilleszkedni a ma gyar parasztélet légköréhez is. Egyöntetű művészi előadás jellemezte az egész estét. Helyén volt á darabban mindenki, a melynek azonban mégis a Jászai Mari öreg parasztasszonya képezte fő művészi kiválóságát. Ujabb időben a második ily természetű szerepben tűnik ki. A Kemechey-Malonyay telt házak előtt folyó *Föld* czímű darabjában érvényesít egy egyszerű paraszt asszonyt — mozgásra, hangra megfelelőn; most meg a «/Sín7ce»-ben kapunk tőle olyan mozzanatokat, a melyek minden belsőben megrezzentik az érzést. Nem kiszámít ottan, nem hatásra czélozva jönnek ezek a mozzanatok, hanem az alakítás alatt levő jellem egyéniségével természetszerűleg egybeolvadón. S ez az igaz művészet. H ^ A rStrike* előadása nemcsak a viszontlátás öröm estéje volt, hanem művészi szempontból is érdekes. Blaháné kiváló erejétől és vonzó egyéniségétől mi • a Nemzeti Szinházban azt reméljük, hogy az alakító művésznő fog benne érvényesülni. Sz. D.
P
Blaháné 1873. évi fényképe Ellingertől.
'"'••
9p jkMBK, >
.
w£r>
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A «Budapesti Szemle* novemberi kötetében Wertheimer Ede «A reichstadti herczeg politikai állása* czímen közöl hosszabb tanulmányt, I. Napó leon fiáról, kit a nagy hódító bukása után Bécsben neveltek s a ki még ifjú korában meghalt. A dolgo zatot — melyhez szerző leginkább a bécsi levéltárak okmányait használta — különösen érdekessé teszi Metternich herczegnek a párisi osztrák követhez, gróf Apponyihoz intézett leveleinek közlése. Metter nich belátta, mily előnyök származnának Ausztriára, ha II. Napóleon uralma alá kerülne Francziaország, de kötve érezte magát a hatalmak azon megállapo dásától, mely a Napóleon-családot az európai ural kodóházak közül kitörűlte. Bogdánfy Ödön i A Duna árvizei»czímen ád a szakértőkre és a gazdasági, meg forgalmi érdekekre nézve egyaránt tanulságos tájékoztatást.Ferenczt Zoltán, Petőfi életrajzirója,« Petőfi költészete és a valóság* czím alatt a nagy költő élete és költészete összbangzását bizonyltja. Waldapfel János egyetemeink szaporításának kérdését fejte geti, Hatvány Lajos czikke • Arany János halálának huszadik évfordulóján* sürgeti a költő összes mű veinek kézirati javítások és variánsok szerinti kiadá sát, minden iratainak, jegyzeteinek, leveleinek fel kutatását, valamint összegyűjtését mindannak, a mit a még élők tudnak róla. Balkányi Kálmán ismer teti .Bourget legújabb regényé»-t (L'étappe). — A kötet szépirodalmi olvasmányai közt kapjuk az •Utolsó gyónás* czímű angol elbeszélés befejezését, a közelebb elhunyt Béri Gyula utolsó költeményét • Alkonyat, czímen, Vargha Gyula fordításában pedig Alfréd de Vigny .Sámson haragja* czímű költeményét. A könyvismertető értesítő fejezi be a kötetet. — A .Budapesti Szemle, előfizetési ára egész évre 24 korona.
16. SZÁM. 1902. 49. ÉVFotYAÜ
Blaháné 1901. évi fényképe Streliskytől. („A gyimesi vadvirág" czímű népszínműből.)
A párisi világkiállítás magyar történeti pavillonjáról rendkívül díszes munka jelent meg franczia nyelven, a .Librairie Centrale des Beaux-Arts* kiadásában. A kereskedelmi miniszter és a vallás os közoktatásügyi miniszter támogatásával meg jelent könyvet Badisics Jenő, az iparművészeti mú zeum igazgatója szerkesztette s tartalmában és külső kiállításában egyaránt méltó, maradandó emléket nyújt benne kiállításunk ama részéről, mely 1900-ban Parisban oly nagy tetszést keltett. Szövege három részből áll. Az elsőben Szalay Imre, a Nemzeti Múzeum igazgatója írja le a történelmi pavillont, történeti áttekintés kíséretében, a második részben Badisics Jenő a kiállításban szerepelt műtárgyak és műemlékekre vonatkozólag ad mŰtörténeti ma gyarázatot. A harmadik részben pedig Györy Árpád udvari levéltáros a huszárság nagysikerű kiállításá nak kapcsán a huszárság történetére s a különböző államokban való elterjedésére vonatkozó kutatások
• Magyarország a XX. évszáz elején, föld- és néprajzi, nemzetgazdasági és társadalom-tudományi szempontból* írta dr. Czirbvsz Géza. Temesvár 1902. (A Polatsek-féle könyvkereskedés kiadása.) Nagy becsű művel gyarapította a rendkívül ter mékeny szerző a magyar földrajzi irodalmat. Ilyen jó összefoglaló mű Hunfalvy munkái óta nem jelent meg Magyarországról. Nem először küzd ugyan meg a tudós szerző Magyarország öszszefoglaló földrajzának nehéz feladatával, mert a Balbi-féle nagy munka magyar átdolgozásakor szintén egészen és önállóan írta meg hazánk hegy es vízrajzát, de irodalmunkban egészen új Magyar ország gazdasági, társadalmi és helyrajzi leírása, ilyen egészen modern, objektív felfogásban. Csak az a kár, hogy a szerző a politikai kérdésekbe is bele avatkozott. A mű értékéből azonban ez mitsem von le, különösen pedig nem érinti a mű ter mészettudományi részét, a hol a hegyek és vizek avatott ismerőjének bizonyult Czirbusz s mara dandó becsű osztályozásokkal és összefoglalások kal, hű általános képekkel és alig ismert részletek kel gazdagította szegényes földrajzi irodalmun kat. — Ch. Tfirekvések a m a g y a r stylra az építészetben. Kann Gyula budapesti műépítész építészeti vázla tok és tervek gyűjteményét adta ki, negyven lapon, tiszta rajzban mutatván be azokat a kí sérleteket, melyekben magyar építészeti stilre tö rekszik, és tapogat utána. A stílusok hosszú idők alatt alakúihatnak meg s kell hozzá nemcsak egyéni akarat, hanem minden olyan föltétel, pártolás, ke lendőség, mely kedvez és buzdít. A magyar építő és díszítő stílus kísérleteivel találkozunk már néhány év óta, s főleg Budapesten több közintézet, palota, bérház, sőt templom is épült, melyeknél világos az ezen irányú törekvés. Az Iparművészeti Múzeumban pedig kisebb-nagyobb sikerrel látjuk koronkint bú toroknál, ékszereknél, háztartási czikkeknél, cse csebecséknél, egyesek eredeti, önálló felfogásának ízlésének, leleményességének nyilvánulását. Fel dolgoznak a múltakban kedvelt formákat, figurákat, czírádákat, színeket, s kiegészítik a fejlett ízléssel és a hatás fortélyaival. Az építészetben vajmi kevés, a mire a magyarosság támaszkodhatik. Voltaké pen a stílusok megváltoztatása Angliából indult útnak, s a németek kapták föl leginkább. Kann Gyula minden esetre sok gondolkozást, leleményt, szerkezeti erőt és ízlést tanúsít, a mint lerajzolja, hogyan gondol magyaros stílben építendő templo mot, mauzóleumot, palotát, tornyot, kiállítási csar nokot, homlokzatot, kapuzatot, stb. Modern a fel fogása, mely régi és népies formákat használ föl, de bizony az nem elég s a találékonyságnak és képzelet nek kell segíteni. Mily formák szilárdulnak meg és válnak így átalánossá, hogy az építészetben egy sa játságos jelleg győzedelmeskedjék, ki tudná azt ? Az építészek erős akaratától, tehetségétől függ, és az érdeklődéstől, hogyha ez felbuzdul. Kann Gyula vázlatai, tanulmányzi a nemzeti irány mozgalmából való figyelemreméltó kísérletek. Az Egyetemes R e g é n y t á r Almanachja az 1903. évre megjelent előszót ezúttal is Mikszáth Kálmán tól közölt. Az előszó szellemes formában arról szól, hogy a magyar közönség többnyire külföldi irókat olvas s a magyarokat kelleténél kevesebbre becsüli. Az előszó után tizennyolez kiválóbb író elbeszélései következnek a Singer és Wolfner czég kiadásában megjelent kötetben, melynek ára egy korona. A Műcsarnok téli kiállítása. A Műcsarnokban a téli kiállítás rendezését november 13-ikán fejezték be s másnap nyitották meg Wlassics Gyula köz oktatásügyi miniszter jelenlétében. Csakis magyar országi művészek vehetnek részt a téli kiállításon, és nagy számban is látjuk őket; összesen 107 fes tőt, szobrászt, építészt tizenkét teremben 710 műtárgygyal. Számosan gyűjteményes kiállítással vesz nek részt. A kiállítás gazdag és változatos. Nincse nek a tárlaton feltűnő nagy képek, de a mi van, nagyobbára kiváló becsű művészi alkotás. Kevés ismert művészünk hiányzik e kiállításból. Sok művészünk gyűjteményesen mutatja be arcz'-eit, táj- és életképeit, tanulmányait, s a szobrá-
46. BZAM. 1902.
49.
ÉVFOLYAM.
VASÁRNAPI
r.lSÁfi.
7r,r,
szok közül Teles Ede és Ligeti Miklós szoborművei ket is. Gyűjteményesen összeállított képekben lát juk Grünwald Béla, Ferenczy Károly, Fényes Adolf, Háry Gyula, Csók István, Márk Lajos, Szlányi, Knopp, Zemplényi, Balló, Poll Hugó, László Fülöp, Bihari, a nemrég elhunyt Tahi Antal, Nadler, Kárpáthy, Tornai, Szenes, Pállva Czelesztin működését. A termekben egymás után találkozunk a műtárlatok szívesen látott művészeivel, régi jelesekkel, az újabbak előre törő gárdájával. A szigor, melylyel az özönével érkezett művekből válogattak, előnyére vált a kiállításnak. A kiállítók közt vannak : Benczúr Gyula, báró Mednyánszky László, Aggházy, Baditz, Basch Gyula, Benczúr Béla, Boruth, Bruck Lajos és Miksa, Deák-Ebner, Edvi-Ulés Aladár, Endrey, Eisenhut, Fényes, Greguss Imre, Hegedűs László, Inaocent Ferencz, Ipoly, Jendrassik, Kacziány Ödön, Kann Gyula, Karvaly, Katona Nándor, Kernstock, Kezdi Kovács, Knirr, Kriesch, Magyar-Mannheimer, Maróthi-Bintel Géza szobrász, Mendlik, Mihalik, Nagy Lázár, Neogrády, Olgyay, Paczka, Pap Henrik, Peske, Poll Hugó, Radóné-Hirsch Nelli, Rippl-Rónai, Róna szobrász, Skutetzky, Spányi, Spányik, Stettka, Székely Árpád, Szirmai, Szinyey-Merse, Telepy, Tölgyessy, Tolnai, Túry, Tüll, Újházi, Ujváry, Vaida Zsigmond, id. Vastagh György, Vastagh Géza, Vaszary János és még többen. Nemzeti Színház. November 7-ikén a Nemzeti Színházban a «Halálos csönd' czímű spanyol drá mát játszották először, Don Jósé Echcgaray művét, a kinek több drámája folyton vonzó darabja a Nem zeti Színháznak. A «Halálos csönd* hősnője,Glória rósz nőnek tetteti magát, hogy megmentse anyja hírnevét, s ez a beteges nagylelkűsége lesz az ő szerelmi mártíromsága, az örökös boldogtalan ság, a mit a szerző halálos csöndnek nevez. Glória egy családi válságos pillanatban atyja előtt maga mondja magát bűnösnek, s ezzel magára veszi anyja bűnét. Atyja párbajt vív azzal az emberrel, a kit leánya csábítójának tart, s elesik a párbajban. Az anya és Glória kolostorba vonulnak, a hol az anya meghal, s a lány testvérhugáiiak neve alatt újra megjelenik Madridban. Sajnálja mindenki, mint egy nagy családi botránynyal körülvett sze rencsétlent. Ez a zord előzménye Echegaray tragé diájának. Emlékeztet a görög tragédiák kegyetlen és kiengesztelhetetlen végzetszerűségére. A nővére neve alatt élő Glóriába beleszeret Raimundo, ő viszont Raimundóba. A leány tudtára adja, hogy bár szereti, soha sem lehet neje. Az anyja téve dése és az atyja haláláról való túlzott felfogása alkotja meg a drámát. Raimundo megtudja a valót, de a leány akkor sem védi magát, csak annyit vall meg, hogy a titkot, mely itt lappang, nem mondja meg előbb, csak halálos ágyán. Raimundo, ki maga is hisz a titok kiderítése után bekövetkező jobb for dulatban, azt mondja: «Vagy ha én leszek közel a halálhoz.» Két párbajt kell vívnia Glóriáért. A má sodik párbajban keresi a halált, beleszalad ellenfele kardjába, haldoklik, mire Glória bevall mindent. Raimundo szentimentális módon, boldogan hal meg. Glória így búcsúzik el tőle : • Csönd, halálos csönd.* A rendkívül élire állított helyzetek nem maradtak hatás nélkül a közönségre, bár érezte, hogy ha két ilyen forrón szerető szív közül a Gló riáé bizalmasan szól Raimundóhoz, ez a tragédia meg nem történhetik. Márkus Emiliának a fő szerepben megrázó jelenései voltak. Mihály fi a sze relmes Raimundót adta s mellettök Ivánfi, Dezső, Vizvári Mariska, Helvey Laura, Szacsvainé jól mű ködtek közre. A színművet Huszár Vilmos fordí totta le magyarra.
KÖZÍTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Magyar Tudományos Akadémia november 10-iki ülésén Pauler Gyula elnökölt, és Beöthy Ákos tartotta székfoglaló értekezését. Beöthy Ákos ismeretes alkotmánytörténeti mü vének most készülő harmadik részéből olvasta föl • A 48-iki törvényhozási művek jellemzése* czímű tanulmányát. A magyar nemzet — úgymond — a rendi alkotmányt elhagyván, úgy tett, mint a főnix-madár, elégette magát, hogy új formában ne mesebb életre támadjon. Deák Ferencz a 48-iki törvényekről úgy vélekedett, hogy egyetlen új gon dolatot sem hozott be alkotmányunkba, csak a meg lévőket fejezte ki világosabban és léptette életbe. Az 1867-iki kiegyezés az 1848. évi törvények alap ján történt. Maga Deák azt tartotta, hogy az 1848. évi törvényhozás elválaszthatatlanul a Kossuth személyéhez fűződik. A forradalom után a publiczisták kissé mostohán bántak el Kossuthtal, elne vezték őt ez intézmények Dsingisz khánjának, nagy rombolónak; forradalmi törekvéseket vetettek sze mére. Ez a vád merőben alaptalan. Széchenyi a politikai programtöredékekben már 1844 ben forra dalmat jósolt és Metternich is tartott tőle. 1848 szeptemberében tizenkét képviselő, köztük Eötvös, Deák és Szemere s négy mágnás ment Bécsbe a viszályok békés elintézésére s ha ez sikerűi, a pol gárháborút elkerülhetjük. A küldöttség törekvését azonban Schwarzenberg herczeg, Stadion és Bach
RÉGI MAGYAR HUSZÁROK. 1632-iki kép után.
A párisi világkiállítás magyar történeti pavillonjáról most megjelent franczia díszmunkából. marad nyitva, mert deczember 21-én már megnyí meggátolták. Pedig az osztrák Reichsrathban volt lik a magyar művészek műveiből rendezendő téü hajlandóság a dolgok kiegyenlítésére. Azt mondták, kiállítás s ennek keretében a karácsonyi vásár. hogy a magyarok a szabadságnak nyitnak utat, a bécsi Löhner képviselő pedig megjósolta, hogy ha MI UJSÁG? Magyarország megbukik, a monarkhia másik fele is katona-uralom és autokratizmus alá kerül. A király gyöngélkedése. Ő Felsége november A. reakczió a szlávokra támaszkodott. Ha ez nem történik, Ausztria is sok csapástól, sok szerencsét 13-ikán nem adott Bécsben átalános kihallgatást és lenségtől kiinéli meg magát. Több képviselő is jelen Schönbrunnban maradt könnyű természetű rhéuvolt a hallgatóság soraiban s általában élénk érdek mája következtében. Éhez egy kis meghűlés is járult. lődés nyilvánult. Gyöngélkedése nem akadályozza a királyt, hogy A Petőfi-Társaság november 9-iki ülésén Bartók Lajos elnökölt és nagyszámú hallgatóság gyűlt uralkodói teendőit elvégezze. Bécsből egyszersmind össze. Gróf Zichy Géza volt az első felolvasó, ki azt jelentik, hogy 0 Felsége az idén már nem uta • Napsugarak* czímű úti rajzát olvasta fel, melyben zik Magyarországba s csak február hóban jön Buda korfui utazásának érdekes benyomásait mondottael. Utána Torkos László olvasta föl a távollevő Bársony pestre. A Nemzeti Múzeum jubileuma. A Nemzeti Mú István «Ejjeli történet* czímű rajzát. Lenkei Hen riknek (vendég)/Cervantes a gályán* czímű költe zeum százéves alapításának jubileumát november ményét Jakab Ödön olvasta fel, Prém József végűi 26—27-ikén ülik meg. Az ünnepélyre meghívták • Az erdőmesterné» czímű elbeszélését mutatta be. A felolvasásokat zárt ülés követte, melyen a Petőfi a királyt is. ő Felsége e hó 10-ikén Bécsben fogadta Wlassics Gyula kultuszminisztert, Szalay Imrét a ereklyék elhelyezésével foglalkoztak. Pékár Gyula azt a tervet, hogy Fadrusz a fővárosban új Petőfi Nemzeti Múzeum igazgatóját és Fejérpataky László szobrot készítsen, nem akarja elejteni. Bizottság egyetemi tanárt, mint a múzeum küldöttségét. A kiküldését kérte. Ifj. Ábrányi Kornél helyesli Pékár király megígérte, hogy a mennyiben a múzeum jubi eszméjét, de úgy kell intézni a dolgot, hogy Hu szárnak, a Petőfi szobor alkotójának emlékét meg leumának idején Budapesten lesz, személyesen je ne sértsük. Nem kell a Fadrusz-féle szobor eszmé lenik meg az ünnepen, ellenkező esetben pedig vala jét a Huszár szobra ellen kijátszani, hanem a léte melyik főherczeggel képviselteti magát. A király a sítendő Petőfi Ház keretébe kell az új szobor tervét küldöttség tagjaitól élénken kérdezősködött a mú beilleszteni. Hosszas vita indult meg erről s felhoz ták, hogy a Petőfi-Háznak is csak legföljebb a fele zeum fejlődéséről. A Lónyay-pár budapesti palotája. Gróf Lónyay költsége van meg. Végre bizottságot küldtek ki, Elemér és neje Stefánia belga királyi herczegnő a mely részletes tervet fog a Társaság elé vinni. múlt hetet Budapesten töltötték. Itt időzésük úgy A Nemzeti Szalon választmánya e bó 10-ikén látszik itteni állandó letelepedésükkel volt össze Andrássy Gyula gróf elnöklete alatt foglalkozott a kötve, mert a grófné a budai vár oldalán gyönyörű tűzvész következtében szükségessé vált teendőkről. helyen fekvő házat vásárolt. A ház az Albrecht-út Ernszt Lajos ügyvezető igazgató jelentette, hogy az felső végénél, a Csónak-utcza 1. szám alatt van. Adria biztositó-társaság a legnagyobb előzékeny Kétemeletes, szépen gondozott kertben fekszik s séggeljár el a károk megtérítésében, a Paáí-féle erkélyeiről pompás kilátás nyílik a Dunára és a képek biztosítási értékének kifizetésében. A választ pesti városrészekre. A magasabban fekvő Albrechtmány elhatározta, hogy a Paál-kiállítást e hónap útról egy kapu egyenesen a második emeletre visz, 23-án nyitja meg. A kiállítást csak három hétig
756
VASÁRNAPI Ú J S Á G .
A «KARÁCSONY» CZÍMÜ ALBUM.
46. SZÁM. 1902.
éi^jmu,
több régi ós újabb m u n k a t á r s a szerkesztette jelesen kiváló részt vett b e n n e a "Vasárnapi Ujaág» főmunkatársa, M i k s z á t h K á l m á n , kinek az album két önálló új dolgozatát közli. T Az album mind külső kiállításának nálunk szo katlan dísze, mind tartalmának gazdagsága által (terjedelme körülbelül 90 oldal a «Vasárnapi Ujsági nagy alakjában) bizonyára élénk feltűnést fog kel teni a karácsonyi könyvpiaezon. Művészi kivitelű szines képmellékletei közt ott lesznek jeles mű vészeinknek, Háry Gyulá-nak, Margitay Tihamérnak, Vastagh Györgynek legújabb szép művei; továbbá nagyhírű tájképfestőnknek, Mészöly Gézá nak egyik legkiválóbb balatoni tájképe, valamint a korai olasz művészet egyik legkedvesebb alkotása, Pinturicchio képe : «Krisztus születése*. Ezenkívül illusztráltan — még pedig nagyrészben szintén pompás szines reproductióban — jelenik meg a többi közlemények nagyobb része is, jeles művészek rajzaival, gondos kivitelben. Lesz az albumban egy sereg szines humoros kép is. A tartalom legjelesebb íróink munkáiból van összeállítva. Jókai Mór nagy költőnknek érdekes meséjű legújabb elbeszélését közli képekkel az album. Mikszáth Kálmán karácsonyi legendát és ezenkívül a parlamenti életből vett hosszabb humo ros rajzot irt bele, melyben kitűnő irói tulajdon ságai legjavát találja meg az olvasó s melynek érde kességét Homicskó humoros rajzai is növelik. Jókai és Mikszáth mellé a mai irói gárda több jeles tagja sorakozik, köztük Kozma Andor, Malonyay Dezső, Petelei István, Szomaliázy, stb. Ezeken az elbe szélő műveken kívül közli az album Bérezik Árpád «A kuruezok Parisban* czímű, a Nemzeti Színház ban közelebb előadott történeti vígjátékát, melyben a jeles író a kuruez-világ alakjait eleveníti meg humoros jelenetekben. E vígjátékhoz R.Hirxch Selli készít érdekes illusztrácziókat, a ki a füzet díszes borítékának (szinnyomatban reprodukált) czímkópét is festette. A költemények sorát kitűnő köl tőnknek, Lévny Józsefnek egy mély hangulatú köl teménye nyitja meg, melyhez Háry Gyula rajzolt illusztrácziókat. A modern külföldi irodalmat egy nagyon érdekes cselekményű új franczia regény, Tlnuriet André-nak legújabb műve képviseli; az egy kötetnyi terjedelmű regény az eredeti párisi kiadás művészi illusztráczióival jelenik meg itt. Ezeken a kiváló érdeklődésre számítható közlemé nyeken kívül még több vonzóan írt ismeretterjesztő Ármin-tói, czikk is lesz az albumban, Vámbéry Hermán Oífó-tól s másoktól.
A ( V a s á r n a p i Ujság»
a jövő 1903. évvel
ötvenedik évfolyamába lép s ezen, a magyar hírlapirodalomban oly ritka alkalomból n a g y szabású
irodalmi újdonsággal
l é p hazánk
irodalom- és művészetpártoló közönsége elé. Kiváló írókkal és művészekkel szövetkezve s a modern sokszorosító művészet m i n d e n segéd eszközét fölhasználva, az olvasó-közönségnek a karácsonyi asztal számára fölajánlja és deczember elején szétküldi a
«KARÁCSONY»> czímű díszalbumot rendkívül fényes kiállítás ban, szin- és aranynyomatú pompás boríték kal, öt művészi kivitelű szines műlappal, gazdagon illusztrálva, két rendes nagyságú kötetre menő tartalommal rendkívül olcsó áron. A díszalbum bolti ára három korona lesz, de a i Vasárnapi Újság* előfizetői egy ko rona ötven fillérért szerezhetik meg. E karácsonyi albumot a «Vasárnapi Ujság»
a hol most Porinyák Gynla nyugalmazott altábor terelnököt, azonkívül a főrendiház és képviselőház nagy lakik. Ebben a lakásban nagy fogadóterem elnökeit fölkéri, hogy az ünnepélyes zárkó'letétel a van. a hol gróf Lónyay Menyhért, a palot* építője, tavaszszal tartassák meg. Kívánatosnak tartják, miniszterelnök korában fogadta vendégeit. A ház hogy Steindl Imrének, az országház megalkotójának moftanái? kiskorú Lónyay Pálma grófnő tulajdona emlékét megörökítsék. A bizottság felkéri a minisz volt. Gróf Lónyay Elemér és neje százhetvenezer terelnököt és a két elnököt, hogy támogassák e koronáért vásárolták meg. szándékukat s Steindlnek, ki az országház megnyi Szögyény-Marich László berlini nagykövetünk, tása előtt csak pár héttel halt meg, látható emléke ki szabadságidejét az idén is fejérmegyei birtokán, álljon a hatalmas épületben. Csoóroit töltötte s az utóbbi napokban Bécsben Fadrusz Kolozsvár díszpolgára. Fadrusz Jánost volt, onnan november 12-én visszatért Berlinbe. a Kolozsvár város közgyűlése e hó 11-ikén egyhan Zrínyi és Jurisich szobra. A törökökkel vívott gúlag díszpolgárrá választotta, a Mátyás-szobor művészi sikerének elismeréséül. harczok két hősének, Zrínyi Miklósnak és Jurisich Miklósnak szobrot állítanak. Mindketten a Bécs A kecskeméti kath. nagytemplom művészi felé igyekvő törököknek állták útjokat. A szigetvári átalakítása. A kecskeméti katholikus nagytemp Zrínyi Miklós szobra Csáktornyán lesz és elkészítésé lomot mintegy negyedmillió korona költséggel tel vel Szász Gyula fővárosi szobrászt bízták meg, ki a jesen újjáalakították. Az egyházközség a falképek festésével Boskovics Ignácz jeles festőművészt bizta munkát már el is végezte. Kőszeg hősi várkapitá meg, a ki két évig dolgozott a nagyszabású művön nyának, Jurisiclinak emlékszobrára most kezdték s a napokban befejezte freskóit. A művész a temp meg a gyűjtéseket s adományokra számítanak lom boltozatára, bibliai és Kecskemét történetére Németországból is, mert Jurisich akadályozta meg, vonatkozó jeleneteket s csupa magyar szenteket festett. E hó 12-ikén nagyobb társaság rándult le hegy a törökök nem juthattak német földre. Kecskemétre, melynek sorában ott volt: Lotz Ázoitzéfléx zéróleve. Az oiszágráz építését Faicly és lf árya, l'odiiz Cttó, Shcbls több más véglehajtó bizottság elhatáiczta, Irf.j a rcinifz- nríívész, lovalta Eáray István és Méla Imié
E rendkívül gazdag tartalom és pazar művészi kivitel daczára a mű ára — hogy a közönség men nél szélesebb rétegeinek hozzáférhetővé tegyük — három korona lesz; a • Vasárnapi Újság» előfizetői azonban féláron, tehát egy korona ötven fillérért rendelhetik meg, mely összegben a bérmentes kül dés is benfoglaltatik. Megrendeléseknél a mai számban mellékelt posta utalványt kérjük fölhasználni. Tekintve, hogy a díszalbumból — az előállítás költséges volta miatt — csak korlátolt példányszámot nyomtatunk, kérjük e megrendelést legkésőbb november 25-ig hozzánk juttatni.
A «Vasárnapi Ujság» kiadó-hivatala. Budapf»t, IV., Egyetem-utcza 4. sz.
fővárosi tanácsnokok, a kiket a város urai élén Kada Elek polgármester fogadott. A vendégek meg tekintették az újjáalakított templomot, művészi tekintetben az ország egyik legszebb templomát, melynek ünnepélyes felszentelése a jövő év elején megy végbe. r Népkönyvtárak. Az országházának egyik termé ben a muzeumok és könyvtárak országos tanácsa egy mintakönyvtárat mutatott be e hó 7-ikén a képvi selőknek és a sajtónak. A tanács harminczöt ilyen új népkönyvtárt állíthatott fel az idén a közokta tásügyi kormány állami segítségével, megteremtve így a népmfivelődés egyik hathatós eszközét. '••Wlassics Gyula közoktatási miniszter, mikor meg tekintette a mintakönyvtárt, elismerését személye sen kifejezte Berzeviczy Albertnek, a tanács elnö kének. Tetszetős külsejű és czélszerű berendezésű két sárga tölgyfa szekrényben van elhelyezve a mintakönytár. A szekrényeket fából metszett ma gyar czímer ékesíti. A bemutatott mintakönyvtár ban, mely Zólyom városának van szánva, a szóra koztató olvasmányok és a jelentős magyar iro dalmi művek mellett ott találjuk mindama népszerű irányú ismertető könyveket, melyekre a tanulni vá gyóknak szükségük lehet. A körülbelül hétszáz könyvnek több mint a fele népszerű történelmi,
IR. SZÁM. 1902. 4 9 . ÉVFOLYAM.
földrajzi, mezőgazdasági, ipari, természetrajzi és természettani munka. A tanácsnak most egyszerre kétévi segély, 40,000 korona állott rendelkezésére s az összegből rendezte be a 35 népkönyvtárt. Kossuth mauzóleuma. A Kossuth mauzóleumára hirdetett pályázaton Stróbl szobrász és Gerster épí tész tervezetét bizonyos módosításokkal fogadták el kivitelre. Ezek a módosítások elkészültek s az őszszel megkezdik az építést a kerepesi-úti temető ben. Az új terv szerint a mauzóleum klasszikus oszlopcsarnokkal ellátott templomszerű épület lesz, közepén Kossuthnak Stróbl Alajos szobrász által karrarai márványból faragott szarkofágjával. A szar kofág alatt lesz a sírbolt, több fülkével, a Kossuthcsalád elhunyt tagjai számára. Az oromzaton az ébredő szabadság allegorikus csoportozata fog emel kedni. Fodor József emléke. Az «Országos Közegész ségügyi Egyesület* megalapítójának, Fodor József nek, a jeles orvos-tanárnak szobrot emel. A gyűj tés orvosi körökben serényen folyik s az Orvos egyesület is csatlakozik a szoborállítás sikerének biztosítására. Egy elhunyt iró temetői ünnepe. SilbersteinÖtvös Adolfnak, ki magyar és német nyelven szol gálta az irodalmat mint kritikus és eszthetikus, sírja fölé szép síremléket állítottak az új zsidóteme tőben és november 11-ikén avatták föl. Ott volt az elhunyt családja, irók és hirlflpirók nagy számmal, kiknek nevében fíolhanser Miksa és Vészi József, a budapesti újságírók egyesületének elnöke tartot tak beszédet. A síremlék fehér karrarai márvány ból készült s oldalára emléksorokat véstek. A budai kiásott templom. A régi Budának érde kes emléke lesz a dominikánusoknak a Halász-bás tyán végzett ásatásokkal napfényre jutott marad ványa. A régi dominikánus templomnak szentélye elég épségben maradt ránk s az egészet művészi leg beleillesztik abba a középkori várépítménybe, mely oly jól fogja össze a koronázó Mátyás-temp lomot. A terveket már elkészítette Schulek Frigyes műegyetemi tanár, a Mátyás-templom újjáépító'je. Az ásatások dr. Szendrei János, a műemlékek or szágos bizottsága titkárának felügyelete alatt foly nak. Legújabban egy tizennegyedik századbeli re mek kivitelű márványsíremlékre akadtak. Most tovább folytatják a templom alsóépítményének kikutatását. Már hat sírboltot nyitottak fel s ezek ben huszonkét teljes csontvázat találtak. A jelek szerint a törökök a templom szentélyét kenyérsü tésre alakították át s a hozzá közel eső sírokat fel dúlták. Beménykednek mégis, hogy a további kuta tás közben felszínre kerülhet az utolsó Árpád-házi király: Ill-ik András sírja. A tudósok tisztában vannak vele, hogy András király Budán van elte metve, de hogy hol, azt nem tudják egész bizonyo san megállapítani.
757
VASÁRNAPI ÚJSÁG. által kijelölt utakon keressék és ápolják. A művé szet apostolainak munkája emelje föl a népet a min dennapi élet fáradalmaiból a művészet magasla taira és erősbítse a fogékonyságot a nemes dolgok iránt. * Eredeti bíráskodás. Borneo szigetén a biró oly ügyek tárgyalásánál, hol az igazságot rögtön ki nem sütheti, a panaszos felek kezébe egy-egy darab sót ad. Ha az egyesség nem sikerül, a két sódarabot egy vizzel megtöltött tálba dobják. A kinek sódarabja előbb elolvad, az pervesztes lett. Vagy pedig a két fél egy-egy eleven rákot tesz le a biró lábai hoz, a ki a rákokra czitromlevet csepegtet. A kinek rákja előbb megmozdul, az nyerte meg a pert. * Óriási petróleum t ű z volt közelebb a texasi beauraonti petroleumforrásoknál. Beaumont vidé kén 25 nagv petroleumforrás van, melyeknek nagy ságáról csak úgy lehet némi fogalmunk, ha olvas suk, hogy csak az egyik forrás tartányában 37,500 hordó petróleum volt készletben. Ez a tartány egy őr vigyázatlansága folytán kigyulladt és rögtön fel robbant. Most attól kellett félni hogy a többi for rások is felrobbannak, a minek következtében az egész környéken minden elpusztult volna. Az oltás hoz víz helyett forró vízgőzt alkalmaztak, s miután a telepen száz gőzgép működik, a bányamérnökök pedig hidegvérüket nem vesztették el, sikerült a tüzet elfojtani. A petróleum füstfellegei négy mér földnyi területen sötétséget okoztak, az iszonyú fojtó bűz pedig a mezőn legelő szarvasmarhákat s az erdei vadakat is megölte. A több millióra rugó kárt, melyet a tűz az összes építmények, berendezés, gépek és petroleumkészlet elpusztításával okozott, a biztosító társulatok térítik meg. * A világ egyik legnagyobb gőzhajóját, melyet a «White Star» (fehér csillag) társulat számára Bel fastban építettek, e napokban bocsátották tengerre. A •Celtie* személyszállító gőzhajón három ezer utas kényelmesen elfér s az utat Liverpoolból NewYorkba rendesen hét nap alatt fogja megtenni. A hajó hossza 213 méter, szélessége 22 méter. A legszebb b ú z á k e g y i k e Budapesten a Király bazár a Ferencziek-terén, mely dúsan aranyozott hom lokzatával valóságos látványosságot képez. De egyúttal szerencsés ház is ez, mert a főkapu melletti díszes helyiségben lévén a Budapesti Takarékpénztár osztálysorsjegy eladási osztálya, ett legutóbb ismét — a mint a napilapokban is olvasható volt — rövid időközben három nagy főnyereményt fizettek ki a szerencsés sors jegyvevőknek. A posta özönével veszi most ismét a a megrendeléseket e szerencsés bankháznak, mert az uj huzá.i már november 90-án lesz. A legkisebb rende lést is pontosan intézik el e bankházban, költséget pedig'nem számítanak. Ki ounan sorsjegyet hozatott, még nem bánta ineg. A Zoltán-féle c s u k a m á j - o l a j tápereje nagy, emészthető, kellemetlen szaga, íze nincs, üvegje 2 kor. Zoltán gyógytárában, Budapest, V., Szabadság tér.
koporsójánál az érdemeket, melyeket a nemzeti oktatásügy körül szerzett. BONÉ GÉZA, kamarás, Fejérmegye volt alispánja, közigazgatási bíró Budapesten november 8-ikán elhunyt, 63 éves korában. Mint alispán résztvett az 1879-ik évi székesfejérvári kiállítás rendezésében. A közigazgatási bíróság fölállítása alkalmából köz igazgatási bíró lett. Évek óta gondnoka volt a mező földi ref. egyházmegyének s az idén tagja lett a re formátus konventnek is. Az elhunytat Székesfejérvárott a családi sírboltban helyezték örök nyu galomra. Elhunytak még a közelebbi napokban : NIEOLITS PÉTER, aradmegyei földbirtokos, az aradi kereske delmi kamara alelnöke, 69 éves korában Árudon. — Lów GUSZTÁV, mérnök, magyar államvasuti fel ügyelő. — KOVÁTS JÓZSEF ANDOR, posta- és távirda-
titkár, a posta- és távirdatiszti tanfolyam segéd tanára, 47 éves korában, Budapesten. — CZIKÓ FERENCZ, dr. ügyvéd, kincstári alügyész, 40 éves, Beszterczebányán. — DEBRECZENYI SÁNDOR, nyűg.
posta- és távirótiszt, városi árvaszéki ülnök, 36 éves korában,
— SZÓLLÓBI JÁNOS,
gomban. — SZBNTMIKLÓSI MUDRONY BÉLA, tehetséges
fiatal színész, az utóbbi évek alatt a Magyar Szín ház és a városligeti szinkör tagja, 32 éves korában, Budapesten. — PETRÓCZY BOLDIZSÁR, pénzügyi fogal mazó, 58 éves, Nagy-Becskereken. — SZONGOTT GERÓ, 52-ik évében, Szamosujvártt.—Koós VIKTOR, 68 éves, Kassán. — MIBÁLY KÁROLY, ügyvéd, 49 éves, Tasnádon. — LUKÁCS MÓR, posta- és táviró-mŰszerész, 32 éves korában, Fiúméban. Özv. báró RADVÁNSZKY ANTALNÉ, szül. Podmaniczky Mária bárónő, Puszta-Varsányban, 72 ik évében s holttestét Zólyom-Badványban, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. — Özv. APOR SÁNDORNÉ, báróné, a Bécs melletti Badenben, 73 éves korában. Apor Gábor báró főispán és Apor Sámuel báró őr nagy, a király szárnysegéde, édes anyjukat gyászol ják az elhunytban. — Özv. DESSEWFFY IONÁCZNÉ,
szül. Boskoványi Alojzia, 83 éves korában, Eperje sen. — JEKBLFALUSBY GIZELLA, Jekelfalussy József
nek, az országos statisztikai hivatal tavaly elhunyt igazgatójának és özvegyének, Podhorszky Erzsébet nek egyetlen leánya a hontmegyei Lontón. Az ifjú leánynak ruhája meggyúladván, bár hamar eloltot ták, az égési sebek folytán pár nap alatt kiszenve dett. — Özv. KECSKEMÉTHY ÉLEKNÉ, szül. Szabó Bóza, 67 éves korában, Kolozsvártt. — Özv. ERDÉLYI LÁ8ZLÓNÉ, szül. Bakó Eszter, Marosvásárhelyen, 81 éves korában. — Özv. MILKOVICS ANTALNÉ, szül. Barcza Mária, 88 éves korában, Győrött. — BAINPRECHT IRMA, Bainprecht Antal püspöki jószágkor mányzó leánya, 24 éves korában, Veszprémben.
Szerkesztői üzenetek. HALÁLOZÁSOK.
KUBINYI GYÖFGY, a trencsénmegyei illavai kerület nek másfél évtized óta szabadelvű párti képviselője, meghalt 65 éves korában Budapesten, november 7-ikén. Holttestét Bohuniczra szállították. Kubinyi György Felső-Magyarországon, a nemzetiségi izga tók fészkében, fáradhatatlanul küzdött a magyarság érdekében, az idők során pedig sok heves parla menti jelenetnek volt szereplője. A legutóbbi idő ben a néppárttal hadakozott 8 kerületében is nép párti jelölttel szemben választották meg. Az elhunyt képviselő arczképét a lapunk f. é. 12. számában meg jelent képcsoportban közöltük, több országos kép viselővel együtt. Ugyanott életrajzi adatait is ismer tettük. PINTÉR KÁLMÁN, a kegyes tanítórend kormány tanácsosa, a budapesti katholikus kör első alelnöke, Veszprémben 48 éves korában meghalt. A rend egyik érdemes, tudós tagját veszítette el benne. 1878-ban szentelték pappá s hosszú ideig hasznosan munkál kodott a tanári pályán a rend főgimnáziumaiban : Veszprémben, Kecskeméten és Budapesten, hol a többi közt a magyar irodalmat és a bölcseletet ta * A német császár a művészetről. Vilmos csá nította. Az irodalom terén is figyelemreméltó tevé szár nemcsak birodalma politikáját intézi, hanem a kenységet fejtett ki, több önálló, jobbára az iroda közélet minden nyilvánulásában részt vesz. Novem lomtörténet és széptan körébe vágó munkát írt, a ber 2-ikán Charíottenburgban volt jelen a képző melyek közül kettőben Vörösmarty Mihálylyal fog művészeti és zenei főiskolák épületének fölavatásán. lalkozik. A császárnak a zenéről és a képzőművészetekről JANKT KÁROLY, kegyes tanitórendi áldozópap, tett nyilatkozata mutatja, hogy a császárt a katonai tiszteletbeli rendi kormánytanácsos és nyűg. buda és kormányzati dolgok mellett mennyire érdeklik a pesti főgimnáziumi igazgatótanár Tatán elhunyt, művészetek s mily helyes érzékkel kiséri azokat. 60 éves korában. Tudós férfin, érdemes és népszerű A zenéről Joakhim igazgató üdvözlő szavaira ezt tanár volt. A rendnek csaknem minden intézetében mondta: € Önöknek a zenében főleg az egész lelki tanított; Nagy-Kanizsán is, a hol tanítványai közé életre való hatást kell figyelembe venniök. A zene tartozott Wlassics közoktatási miniszter. 1790-ben földeríti, fölemeli és nemesíti a lelket. Meg vagyok a rend budapesti főiskolájához jött tanítani, a kö róla győződve, hogy ön és az egész tanári kar így vetkező évben a gimnázium igazgatója lett. Az idei fogják fölfogni és gyakorolni hivatásukat*. A csá nyáron szélütés érte, azóta betegeskedett. Temes szár a két főiskola kiváló sikereiről szólván, azt a vári tartózkodása alatt titkára volt a Délmagyar komoly intelmet intézte a tanárokhoz és a tanulók országi történelmi társaságnak. Temetésére a buda hoz, hogy az utolérhetetlen klasszikus mintaképe pesti rendház tagjai közül is sokan elmentek Tatára ket követve, a művészet ideálját a hagyomány, a s utódja, Kováts gimnáziumi igazgató sorolta föl szépség, esztétika és harmónia változatlan törvényei
Eljegyzés. Dr. Téri Zsigmond, fővárosi gyakorló orvos, eljegyezte Piek Irén kisasszonyt. * Lönnrot Illés szobra. A finnek szobrot állítot tak Helsingforsban Lönnrot ülésnek, ki a finnek nagy nemzeti eposzát, a «Kalevala»-t összegyűjtötte. Az orosz kormány azonban megtiltotta, hogy a szob rot ünnepélyességek közt leplezzék le. A helsingforsi finn irodalmi társaság tehát csak arra kérte Bobrikov kormányzót, hogy tűzze ki a napot, a melytől fogva az emlék nyilvános megszemlélése meg van engedve. Bobrikov október 18-ikát tűzte ki. Miután attól lehetett tartani, hogy Bobrikov csak az alkalmat várja, hogy kozák katonái a békés pol gárokra támadjanak, a szobor-bizottság olyan idő ben akarta a szobrot leleplezni, a mikor kevés em ber jár az utczán. Épen ezért senkit sem lepett meg, a mikor október 18-án kora reggel a szobomár ott állt leleplezve. Éjjel ngyanis valaki lerán totta a szobrot takaró leplet. így aztán már a lelep lezett szoborhoz vitték el egész csendben a koszo rúkat.
Marosvásárhelyen.
elemi iskolai igazgató-tanító, 59-ik évében, Eszter
Alkonyatkor. Elbeszélés. A szerző mély kedélye bizonyára nem hagyná érintetlenül az olvasót; saj nos azonban, hogy a meséjében semmi új sincs, kidolgozása pedig nagyon is emlékeztet a múlt év tizedek immár divatból kiment formáira. Az élet. Koppant elnyújtva mondja el sekélyesen pesszimista életfilozófiáját, melyben ép oly kevés a költőiség, mint a filozófia. A virág teremtése. Nincs oka szégyelni versét, meg látszik rajta a költői érzésű ember. A gondolata jó s a kidolgozásában is van több csinos részlet. Az elején például a holdfényes éjszaka leírása — bár kissé hosszadalmas — elég tetszetős. Néha azonban kelleténél messzebbre ragadja tolla, mint pl. a har madik szakasz végén, mert az mégsem képzelhető, hogy azért tnem mozdult semmi, nem volt élet a derengő éjszakában*, mert nem volt virág. Az élet képzete még csak összefűzhető valahogy a virággal, de a mozgásé már bajosan. A végén pedig kár bele keverni a hitet, — annak az ócska szójátéknak a révén, hogy a lélek virága a hit. A költői munka jóságához hozzá tartozik az is, hogy ne legyen benne semmi fölösleges ballaszt, csak épen az, a mi a gon dolat megértéséhez s a hangulat felkeltéséhez okvet len szükséges, de ennek aztán teljesen meg kell lenni benne. Igen lényeges hibája különben versének a rhythmustalansaga i s ; a legjobb akarattal sem bírtunk benne felfedezni sem időmértéket, sem pedig valami a hangsúlyra alapított rhythmikus tagolt ságot. Fait czimmel egyszerre két verset kaptunk két felől. A kettő közül, mely igy kezdődik: (Ábrándok, merengés tarka pillangói* stb. — nem közölhető. A másik ellenben közölhető. Vedd el uram. Azok a fájdalmas dolgok, melyeket elmond, nyilván igazak s át is érezte őket, de nem a költő szivével, mert nem tud róluk semmi olyat mondani, a mi a mindennapi prózai panaszkodáson felül emelkednének. Verselése is gyarló; az ilyen rimek: arcza—szava—sírba, vagy: tőlem—kegyetlen — gyermekem, — nem rimek. Szegény Csárdás Palkó. Szőke Tisza. Az én dalaim. Jó irányban dolgozik, a közvetlen, egyszerű hangot el is tndja találni. Csak mondani valója van kevés. Az első ér a három közül a legtöbbet, de ebben is már nagyon sokszor megénekelt tárgyat dolgoz fel, a mely csak sokkal eredetibb, ujdonszerűbb feldolgo zásban tudna érdeket kelteni.
758
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
Talány. Hírnév. A második a jobbik, a tvanitatum vanitas»-t elmésen énekli; a közölhetők közé sorol hatjuk.
KÉPTALÁNY.
;
" ím
SAKKJÁTÉK 2301. számn feladvány Dahl A. M.-tól. SÖTÉT.
i
^
&
!•*! c
d e VILÁGOS
f
g
h
Világos indul s a negyedik lépésre matot mond. A 2284. sz. feladv. megfejtése a német feladv, tornából. Világol. Bitén 1. Vh8— al . . . Boí—b4 (a) 2. H e 6 — c 5 + . . . t. sz. 3. V v. H i u a t . 1 — g 3 - g 2 (e) Í . V a l — g 7 stb. Világ...
Világa. a. Sötét. 1. — F g l - h 2 (b) 2. V a l - h l + stb.
1. . . . . . . c 6 - c 5 (d) 2. V a l - a 8 f stb. <J, d.
1. 2. V u l - a i ] stb.
Salvator
kltünó sikerrel használtatik
»esi-, hngahólgag-, húggdara- és kBszvéngbintalttuk ellen, vizcleti tuhézségeknél, továbbá a Ugzi és emésztési szervek hurutos bántalmainál.
Sterkesztőségi
iroda:
Budapest, IV., Kaplony-utcza 9.
I ^ n i t n t o c l n i ) a világhírű hegedii-mfivész 13 U I IIIt?»lt?I húrjait R o m á n y i M i h á l y műhangszerkészitőnél.a m. kir. zene-akadémia szál lítójánál szerzi be. Specialista hegedű-javításokban, melyek a legmüvésziésebben készíttetnek jótállás mellett. A h a n g f o k o z ó g e r e n d a f e l t a l á l ó j a , mely bár mely hegedű vagy gordonkába alkalmazva annak sokkal eresebb, szebb és kellemesebb hangot ad. Budapest, VI. kerület, Király-utczn 4 4 o . Képes árjegyzék ingyen és bérmentve. 94W2
Sötét.
Bc4-c3
H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapeften: E. J. és F. B . — Andorfi S. — Kovács J. — Ciomonyán: Németh Péter. — Lipótrártt: Hoffbauer A. — Bakóny-Szentldezlón: Szabó János. — Kscthfméten: Balogh Dénes. — Fakerten: Kintzig eakk-kör. Kóbort. — A ptsti
n#~ Alapíttatott
1865-ben.
~»g
Egy fővárosi közismert gyermekorvos tollából. Az o r v o s t ö r t é n e l e m adatai azt mondják, hogy az északi t e n g e r h a l á ' z e m b e r e i m á r ősidők óta csukamájolajjal gyógyították az őket g y a k o r t a kinzó különböző betegségek okozta fájdalmakat. A görvélyesnek tar- 1 tott g y e r m e k megzavart egészségét, csökkent élet erejét m á r ]ég csukamájolajjal gyógyította a n é p , akkor, m i k o r a t u d ó s v i l á g Percival iratából 1782-ben a r r ó l t u d o m á s t vett. N e m sokkal később a franczíák örökké nagynevű gyermekorvosai, B r e t o n n e a u és T r o u s s e a u meggyőző adatokkal h i r d e t t é k , hogy az angol-kórnak, r h a c h i t i s n e k nevezett gyermekbetegség legjobb gyógyszere a csukamájolaj. — A tüdővész gyilkos t e r m é s z e t e ellen sok m i n d e n n e l p r ó b á l k o z t a k védekezni. Évszázados tapasztalat t a n ú s á g a s z e r i n t helyes u t ó n j á r t a k K o l l m a n n , E i c h t e r , Bennet, Villiams, T h o m p s o n és mások, m i d ő n m á r a m ú l t század elején szorgalmazták azt, hogy a tüdővészesek h i á n y o s táplált9ágán csukamájolaj adásával segítse nek. U g y a n a z volt a s z á n d é k u k azoknak, kik egyébb h o s s z a n t a r t ó , főleg ideges t e r m é s z e t ű , j o b b a n m o n d v a beidegzési z a v a r o k b a n szenvedő b e t e g n e k a d a t t á k csukamájolajat. A csukamájolaj n a g y gyógyértéke m a m á r köztudo mású d o l o g ; n e m c s a k nz orvosok h i r d e t i k . M i n d e n m ű v e l t e m b e r tudja azt, h o g y a csukauiájo'aj a leg jobb gyógyszeres t á p s z e r . A csukamájolajban t a r t a l mazó, gyógyhatással biró alkatrészek az emberi szervezetre gyógyszeres h a t á s t g y a k o r o l n a k . A csuka májolajba keverődőtt epealkatrészekben kell keresni a nyitját a n n a k , hogy m i é r t szívódik fel ezen olaj könnyebben, m i n t bármely m á s állati e r e d e t ü z s i r a d é k , m é r t emésztődik m e g teljesen, m é r t oxydálódik oly k ö n n y e n az emberi szervezetben. A csukamájolaj, a m i n t azt M o r p m a n n kísérlet u t j á n is igazolta, a g y o m o r n e d w e l fejetet képez. A csu kamájolaj igen k ö n n y e n szappanosodik. A legjellem zőbb és legfontosabb két tulajdonsága, hogy k ö n n y e n járja á t az állati h á r t y á k a t és k ö n n y e n oxydálódik.
_
^
^
Egy eszmény
_
elérve
illlll
Egész
'B:
7500
Császárfürdő
met vJágitás
téli és nyári gyógyhely.
BUSAPESTEN
8375
legolcsóbban kaphatók
HeckenastGusztáy zongoratermében
Budapest, IV., Gizella-tér 2 (Vaczi-utcza sarkán). E h r b a r udvari zongoragvár Schiedmayer é s fiai stuttgarti udvari zongoragyár magyarországi egyedüli kép viselete. Valódi amerikai harmoniiimok. 9720
Használjon Kerpel-féle 9689 Kézfinomító folyadékot, mely a kezet 3 nap alatt bár sony simává és hófehérré teszi. Egy üveg .90 fillér. Kerpel gyógytár, Budapest, V., Lipót-körut ?8.4 üveg rendelésnél franco#
kitűnő helyreállító szer g y e n g é k , v é r s z e g é n y e k és l á b b a d o z ó k számára. Ajánlva és hasznába or vosi kitnriöségfklől. 12110-nál több orvosi elismeró'levrl. I0~ K i t ű n ő í z . " • 8 Kitüntetve több arany és ezüst éremmel Á r a k : tys l i t e r e s ü v e g K 2 . 4 0 , 1 l i t e r e s ü v e g K. 4 . 4 0 . Kapható minden gyógyszertárban.
Serravallo J . gyógyszer. Triesztben.
Könnyű emészthetősége, gyors felszívódása követ keztében nz e m b e r i szervezet hosszas időn á t is jóval nagyobb m e n n y i s é g e k e t t ű r el belőle, m i n t m á s ola jokból. Gyors és teljes elégése oxydálódása folytán j e l e n t é k e n y e n megkíméli az e m b e r i szervezet egyéb k é n t elégő, n i t r o g é n t a r t a l m ú alkatrészeit,főleg a fehér nyéket, az állati szövetek legfontosabb a l a p a n y a g á t . Közvetlenül m e g g y ő z n e k erről A n t l e r és Bravford vizsgálatai. Sok b e t e g és egészséges e m b e r e n végeztek vérvizsgálatot és azt tapasztalták, h o g y m i n d a z o k n á l , kik hosszabb ideig szedték a csukamájolajat, j e l e n t é k e n y e n m e g s z a p o r o d o t t a vörös vérsejtek s z á m a . E z e n felfedezésnek a gyermekkort illetőleg nagy a je lentősége. T h o m p s o n és m á s o k ugyanis k i m u t a t t á k azt, h o g y a g y e r m e k k o r b a n az elválasztás idejétől körülbelül a h a t o d i k év beköszöntéig j e l e n t é k e n y e n megfogy a vörös vérsejtek száma. A g y o r s a n növekedő g y e r m e k t e s t , főleg a zsirdus agy és gerinczagy fel építéséhez elvonja a szervezet a vértől a n n a k leg fontosabb, de m á s r a is h a s z n á l h a t ó alkatelemeit. E z é r t látszik észszerűnek az a t a n á c s , hogy minden
csak kissé gyengébb alkatú, vérszegény, sápadt, sová nyabb, de egyébként egészséges gyermeknek hosszabb i d ő n á t r e n d s z e r e s e n adassék csukamájolaj. Sok orvos megfigyelése, t a p a s z t a l a t a tanúskodik a mellett, h o g y azoknál a g y e r m e k e k n é l , k i k n é l k o r á n és r e n d s z e r e s e n a d t á k a csukamájolajat, az alkati betegségek, angol kór, rhachitis, görvélyesség. scrophulosis egyáltalán nem k ö s z ö n t e t t e k b e . Túlzásba m e n n i a z o n b a n n e m szabad. IV2—2 éves n é l fiatalabb g y e r m e k n e kapjon csukamájolajat. L á z a s állapotban levő g y e r m e k e k n é l , fekvő betegek nél, emésztési zavarok, gyomor- és bélbetegségek e s e t é n a csukamájolaj adagolásával t e r m é s z e t e s e n szünetelni kell. K ü l ö n ö s e n szívleljék m e g e tanácsot azok, kik orvosi t a n á c s nélkül vesznek vagy a d n a k be csukamájolajat. Nagy igyekezetükben, h o g y m a g u k vagy hozzátartozóik á l l a p o t á b a n m i n é l többet javít sanak, n e ragadtassák el m a g u k a t arra, h o g y a csuka májolaj adagjait j e l e n t é k e n y e n megnöveljék. Kis g y e r m e k e k n a p o n t a 2 — 3 kávés, felnőttek n a p i 2 — 3 evőkanál m e n n y i s é g n é l n e k a p j a n a k többet. N e m a p p e t i t o r i u m , n e m étkezés előtt; d e étkezés
nrnden
10/1)0 kéziiíék kelt el Innom lióu;i[> alatt.
Szívről, hasról és csí pőkről a hájat eltün. t e t l , miáltal a termet előbbi alaljál visszanyeri. Gyors h: lásii és tiljesen árialmall'ii.— Számos elismerő levél. A r a 8 k o r o n a . K;i| ha ó :
e«~ A g y u f a m o s t f ö l ö s l e g e s . "•» Pontos s-ükséglet minden ember számára, mivel liizveszély kizár'*. Megnjitása (K 1.40, ill. 1 75) minden gyermek állal eszközölhető.
Villanyos világitópile* **; £ H |«™; $ S
KIS
posladijmentes szállítás, azonhan csak utánvét 1 C G|") mellett Ausztria-Magyarországon belül korona ±'Ji\J\J
MÁTYÁS
gyógy szerésznél T I S Z A - D O B . IgMinitl kapható : V E B O N E A , hiztos s z e m ö l c s i r t ó szer.
Portable Electric Light Co. Prospektus pnrtóinontes. W i e n , I., S t e f a m p l a t z 2 . Elsőrendű államhalóságok szállítói. 9743
HOGY KARCSÚVÁ
váljunk éi tiyutial tgétué.
• •W • l i m i w w w a m oiljuk a Pllulei Apolló kJl, melyeknek Ryögyereje amovényekböl nyerl|fsi/cu/o>ina.Eunor
u rs Hiialixalakját.A « Pllulea Apolló»-ka legkényesebb természetű minit kel nembehekmk használnak és n»m árt hatnak soha aiegrszsé-gnek. A körülbelül kel hónapig tartó gyógyítást könnyen be lehet tartant ét végeredménye teljesanállandó.lTörvenyesen védeti védjegy). Egy üvegrttára utasításai: K.6 45 bérmentve; utánvéttel K.G.75. - J.JLatié gjógTKeién, í, Pauaíe Verdttu, Pirit, IX.'. — Egyedüli raklár Ausztria-Magyarország téliére : B u d a p e s t , T ö r ö k J ó x a e f , gyógyszertára, 1 irály-utcu, 12.
Kávé- Tea- és Ram-különlegességek
Acetylen- zseblámpa, a zsebben kényelmesen hordozható nagy, vakilófenvnyel ég és sötét helyeket, lépesüket", pinczéketstb. nappali világítással lát el. Prakti kus, szolid és olcsó. Egy drb ára a pénz előleges beküldése etetÓD K. 1 . 2 0 franco utánvéttel 50 lillérrel drágább.3 drb 3 k o r . G drb ára 5 k o r . Portó külön. Kapható Kulin Ignócznál, W i e n , II Lilienhrnnngasse 17.
a U-golc.-ólili.'in kaolin ó\<
'.»756
Fratelli Deisiii£>vr czégnt'l,
Budapest, Ferencztek-tere 1 Királyi bórpalota).
B.aktái'ak: Fiume, Oatáüia, Triest.
>c
FISCHER SIMON És TÁRSAI Magyarország legnagyobb selyemárubázában
Budapest, Bécsi-utcza 7, Deák Ferencz-utcza 12. sz.
u t á n adassék, igy m i h a m a r megszokják és szívesen veszik. Sokan és sokfélekép igyekeztek az olaj könyn y e b b b e v e h e t ő s é g é t elősegíteni. A csukamájolaj e m é s z t h e t ő s é g é t és ezzel tápértékét j e l e n t é k e n y e n csökkentik, j ó h a t á s á n a k kifejtését n a g y o n h á t r á l t a t j á k azon csukamájolaj-készítmények m e l y e k b e n g y a n t á k k a l és gelatina-féle anyagokkal tejszerű fejetet képeztek. Nagy h á t r á n y u k e z e n emui sióknak &i is, h o g y k ö n n y e n a v a s o d n a k . — A friss csukamájolajból n y e r t tiszta, fehér, ÍZ- é s szagnélklili
Elsőrnngii K kénesvizu gyógy, furdó. páratlan gőzfürdővel ét legmodernebb iszapfürdőkké' pompás ásványvíz uszodák kai, hő- és kádfürdőkkel Prospektus ingyen bérmentve
Soványit és karcsnvá tesz.
Itef'ii'neziák minden társadalmi osztályból és valamennyi német ezredtől vannak.
Gyermekek
kitűnően fejlödnek töleésnemszenvednek emésztési
^^gyermeklisgtie, «varohbaa
urdmíi 1,7
^^^^^^^^^^^^
iilii/iírát 11 áI (Ini! ük és vegyiszerek nélkül.
ingyen.
SERRA VALLÓ 9397 CIIINA-BORA VASSAL
M /L'//f
W MfaEt/fl0/* /fáÍEPSTK/--^: 7 Xnrl/A^
ÚJDONSÁG!!
Szárazsága és veszélytelelenségc biztosítva. Ennélfogva az egész világul elterjedve és lőlülmnlhatntlanii.ik elismerve.
zongorák, pianinók és hamiouiuuiok
Árjegyzék
H i b a i g a z í t á s : A 2291 sz. feladványban Fritsch K.-tb\ világos nem a negyedik, hanem a harmadik lépésre mond matot. — A 2295. sz. feladványban Maximov iV.-től rtf-on sötét futár áll világos helyett.
H o g y a n l e h e t elejét v e n n i a gyermekbetegségeknek.
Legjobban bebi zonyult tápláték egészséges ésgyo mor-bélbeteg gyer* , mekeknek.
(f „Never Fails" -^
faimsntti! Honn van emészthető! Csirimeatta 1 Kapható ásványvixkereskedéaekben vagy a Salvator-forrát igazgatitágánál Eperjeten.
A legjobb bel- és külföldi Feleifis szerkesztő: N a g y M i k l ó s .
b
Lithion-íorrás
759
VASÁRNAPI ÜJSÁÖ.
4é. szlM. 1902. *9. évrotvAtt
B u d a p e s t e n , f ő r a k t á r É d e s k u t y L. u r n á i . A • V a s á r n a p i Újság • 4 3 . s z á m á b a n megjelent kép talány megfejtése : Virág a hölgy, az élet szépsége, illata.
á a
A Szinye-Lipóczi
Diuretikus (víz, hajtó) hatású. íi'lOOf l
I
46. szlat. 1902. 49. ÉVFOLYAM.
OCCASIO eladásra kerülnek selyem-, bársony-, plüss-, függöny- és csipkekelmék. Mindennemű maradékok bámulatos olcsó árakban. 9746
V0~ V i d é k i m e g r e n d e l é s e k p o n t o s a n e s z k ö z ö l t e t n e k . " • ( !
csukamájolajnak mindenkép előnyt kell adni. Ennek legnagyobb a gyógyszeres t á p é r t é k e , ezt veszik be
legkönnyebben. Ezért azt tanácsoljuk, hogy a forga lomba hozott mindenféle készítmények helyett meg bízható helyről vett tiszta, íz és szagnélklili csukamáj olajat adjunk minden gyengébb, rosszul táplált, so vány, sápadt gyermeknek a téli hónapokon át. Ezzel siettetjük az angolkóros gyermekek visszamaradt
Gyümölcs-, főzelék- és husconservákat,
csontképzését. Csuknmájolajjal javítjuk a görvélyes, m i r i g y d u z z a n a t o k k a l elrutitott, c s o n t s z u b a n vagy idült izületi bajokkal sínylődök rossz állapotát. A vérszegénységet és a n n a k k ö v e t k e z m é n y e i t csukamáj olaj adásával eltüntetjüK. A köhögés, tüdővészes vagy a r r a h a j l a m o s i t t o t a k állapotán n a g y o n sokat j a v í t h a t u n k a csukamájolajjal.
aszalt főzeléket ajánl a legjobb minőségben az
K ü l ö n b e n az orvos dolga, hogy m e g m o n d j a , hogy kinek mily a d a g b a n ós m e d d i g kell élni e kiváló gyógyszeres t á p a n y a g g a l . E sorokkal csak m e g é r t e t n i a k a r t u k a nagyközön séggel azt, h o g y m i a m a g y a r á z a t a a csukamájolaj általán kiterjedt n a g y h a s z n á l a t á n a k és m i é r t szüksé ges az, h o g y m i n d e n családnál h e l y e t követeljen m a g á n a k e kiváló gyógyszer.
Árjegyzékek ingyen és bérmentve.
E d d i g a jeles orvos szava, kinek leírása n a g y o n hasz nos tudnivalót t a r t a l m a z , m e g m a g y a r á z z a a c s u k a m á j olaj kiváló szerepét és szükséges voltát és ezért ajánla tos m i n d e n család r é s z é r e m e g ő r i z n i ezen közleményt. Ez orvosi véleményből l á t h a t ó , h o g y m i n d e n egyéb
csukamájolajuak felette áll a teljesen íz- és szagnélklili csukamájolaj, m e l y n e k egyedüli Készítője Zoltán Béla budapesti gyógyszerész, ki ezt m i n t Zoltán-féle csuka májolajat hozza forgalomba s fölöslegessé teszi a be özönlő és csekélyebb é r t é k ű csukamáiolajak használatát. 9-758
Első Kecskeméti Conservgyár Kecskeméten.
Csak 1.75 frtba kertit egy elegánR, legújabb dtvatu nri vagy nc"t gyíin'i a pjjjjjjjajaj—I o: M i . fémjelző h i v a t a l b a n m e g vizsgálva é s fémjelezve A 1* k a r á t o s aranylemez v a l ó d i e i ü s t r e /van hen g e r í t v e , mt :>ltal a gytirük rendkívül erősek. A gy'TÜbe fog lalt p o m p á s a n tündöklő e x c e l s i o r - b r i l l á n a & gyürflnek e l ő k e l ő é s é r t é k e s Hát ait kölcsönöz. Mértéknek egy paptrazelet la elegendő. S?ét ktildéa utánvéttel KAHN 1G NÁ'.Z által B é c s , TI , Lilienbrnnntraase 17. 9754
E g y t-égely á r a
'JSUT SERAIL-ARCZKENŰGS. mely az arezot tisztítja, íehóriti ós bársonypuhává teszi.
1 kor. 4 0
fill.
Egy kis tégely ára 7 0 fillér.
Minden ártalmas alkatrész nélkül! Serail-ssappan Epe-szappan Serail créme
| kitűnő loilett siappanok
' }I' a kenScs használatihoz Nappali használatra.
m
S e r a i l - p o n d e r . Kiváló finom arntpor há rom szinhen. fehér, rózsaszín és eremé. Efrv doboz ára 1 korona. S e r a l l - s z á j v i s . A legjobb siájviz
F ő r a k t á r : Budapesten, T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertárában Kapható továbbá a készítőnél: R O Z S N Y A Y M Á T Y Á S gyógyszertárában A r a d o n , S z a b a d s á g t é r , valamint minden más gyógyszertárban.
Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban Budapcslen, lVn Egyetem-nteza 4.
Soha többé ez életben min kínálkozik" ol\ kederző alkalom c?> csomó osszeválogalolt, valóban finom és envhe
pipere-szappan beszerzésére, mint a milyen én 5 k o r o n a méj: nem létezett olesó ár n szétküldök.A taortimatum 4 8 d a r a h linóm. enyhe, a következő illatú pi pere-szappanból áll : ti drb finom illal.it r e z e d a i; jázmin g növény g mandula ti rózsa 1 « mósusz (J « « orgona ti ibolya STdrb 5 k o r o n a mesésen olcsi árért. Szétküldés után véttel K a n n I g n á c z gyári raktárából B é c s , I I . , L i lienbrnngassc 17a.
Kapható minden gyógyszertárban.
9698
Ha őszül a haja, használja a „ Stella "-vizet (Hair Regenerátor), mely nem fest de a haj eredeti színét adja vissza Üvegje 2 korona.
Zoltán
Béla
gyógyszertárában
ő rs és k. fensége József fflherczeg itdv. szállítója. Budapest,
V.,
Sétatér-ntcza, sarkán.
Szabadság-tér 94S4
760
Minden család számára legnagyobb értékkel birnak.
Legjobbak a maguk neműkben
MAG6I élelmiszerei.
<£#&&£? ízesítésre tás-
MIQNOT-BOUCHER, 19, Ru« VMenne, PARIS. Ktpbató TgrSk J6tttl ? jósra lertArábta Badapvttta 8*JÍ K i t ü n t e t v e . ~ W <*T A l a p í t v a 1 8 7 9 - b e n . A legszebb, legalkalmasabb és legötletesebb
Ü
k a r á c s o n y i ajándék
egy életnagryság-n. arczkép, mert Örök becse Tan és egyszersmind szobadíszül, to vábbá előnyös nász-, n é v napi, s z ü l e t é s n a p i , vagy egyéb alkalmi és ünnepi ajándékul szolgál, de agy is mint örökös emlék (külö^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ nősen m e g h o l t a k r a ) fölötte N alkalmas. Ezeket az arezkópeket b á r m i l y e n beküldött | fénykép ntán a legfinomabb kivitelben készítem el. Nagysága 40:50 cm., ára 3 frt. Km hasonlatosság-ért é s t a r t ó s s á g é r t kezeskedem. A fényké pet sérületlen állapotban küldöm vissza. A képet 10 nap alatt elkészítem. (Karácsonyi ajándékul szánt képeket tessék m i n é l előbb megrendelni.)
ÉÉ
Bodaseher Siegfried,
SSffL&ZÍ
Bécs, II., Praterstrasse 6 1 .
9716
s főzeléknek stb.
meglepően
jő
ízt
kölcsönöz.
FRA\CZIA LEVESEK
táplálóleves készitésíve. 1 tok egy adaggal 1 2
%WZ*0
flll,
1 « kél ' « 2 0 •
^JT c s u p á n forró v í z z e l i^hx l e ö n t v e , minden további,-
Néhány csöpp elegendő. Üvt'gecskékbeD 5 0 fillértől kezdve.
hozzátétel
nélkül, azonnal
előállillialó.
kétaíbgos táblákban drbja 15' fill. Eiőilús, könnyen emészthető, iMtca' 'tycstij lj*ii egészséges leveshez.mely c s n p á n vlz hozzá t é t e l é v e l néhány perez alatt előállítható. 19 k ü l ö n f é l e fajtában.
Egy kísérlet meggyőzőbb, mint bármely
91 Si
Franczla s u b a d a l o m . A szépség- titka. Ideális Illattal i feltetlenül Urtos.egeszseges é s diszkrét. A S e r m a z t d r e e | az arezbörnek egészséges e s üde szlot ad. 19UO é v i Péri.i Világkiéllité* : ARANYEREM
C0i\S0MMÉ-T0KOK
minden leves-, bouillon-, már-
reklám.
MF" Minden fűszer-, cseiiieg-ekereskeflésben és ttrosrueri&baii kapható. "•»
ÁLLAPOTBAN GERMANDREE[PORHANYÓS él TABIITTÁIBAN
m~
46. SZÁM. 1902.'49. ÍVFOLYAM
VASÁBNAPÍ ÚJSÁG.
0m
Szölölugast ültessünk minden ház mellé és házi kertjeinkben. Erre azonbnn nem minden sző lőfaj alkalmas (bár mind kúszó természetű),mert nagyobbrésze, ha megnő is, ter mést nem hoz, ezért sokan nem értek el ered^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ményt eddig. Hol lugasnak alkalmas fajokat ültettek, azok bőven ellátják házukat az egész szőlőérés idején a legkitűnőbb musko tály és más édes szőtőkkel. A szőlő hazánkban mindenütt meg terem s nincsen oly ház, melynek fala mellett a legcsekélyebb gondozással fel nevelhető nem volna, ezenkívül más épületeknek, kerteknek, kerítéseknek stb. a legremekebb dísze, a nélkül, hogy helyet is elfoglalna az egyébre használható részekből. Ez a legháladatosabb gyümölcs, mert minden évben terem. A fajok ismertetésére vonatkozó színes fénynyomatu kata lógus bárkinek ingven és bérmentve küldetik meg, a ki czimét egy levelezőlapon tudatja. 9727
Érmelléki első szölöoltványtelep Nágy-Kágya, u. p. Székelyhíd.
& &
$•
f&titutionj'
.x> c±>
is^i
47.SZ. 1902.(49.ÉVFOLYAM.)
NAGYTIIKLÓS.
egész évre 2 4 kon-na Előfizetési fettételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és 12 POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a VilaKkrónikávnI) együtt \ félévre
\ Cs és szab. mosóvíz lovak részére.
MITÍSZATH'KILMÁN.
' • Jflgéia-'evrtf1 6 kormia Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG l felévrÉ" _. 8 •
Magyarországi főraktár: Török József gyógyszertara, Király-utcza 12 és Andrassy-ut 26. 9648
WACHTJL É S TÁRSA fényképészeti czikkek raktára %63
mérnök és gyáros.
Cs. és kir. fensége József fó'herczeg udv. Gyár és iroda:
szállítója.
BUDAPEST, IV., Eskll-út 6 (Klotild főn. palota). Telefon. — Árjegyzék ingyen és bérmentve.
Budapest, VII. ker., Garay-utcza 10.
L . O H R M Á R I A ezelőtt K R O N F U S Z
K ö z p o n t i viz-, lég- é s gőzfűtések, légszesz- é s vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, szivattyúk, v i z e r ő m ű v i emelő 9692 gépek stb.
ELSŐ MAGYAR ÜVEGGYÁR Budapest,
S. sz.
K r i s t á l y ü v e g készletek, r e m e k v i r á g v á z á k é s a l k a l m i dísztárgyak. Üzlethelyiségünk n e m a Lánczhiddal s z e m b e n , h a n e m az A k a d é m i a a Béla-ntcza sarkán létezik.
mellett 971)6 9718
BELICZAY BÉLA m é z e s k a l á c s o s és viaszgyertya öntő, méz-, viasz- és fáklya-raktára. Alapíttatott
1833.
Budapest, VII., Csáoyi-utcza 3. szám, saját házában.
PARAbl ÜVEGGYÁR RAKTÁRA GÖRÖG
ISTVÁN
ellett fukanyco &vaJiio*v.
9704
erömfivl színjegporló és szőrmeárn megóvó-lntézettel.— Megbízások átvétetnek: V1I1., BarosB-ntcza 85. sz. saját házában levő gyárban és a következő fióküzletekben: IX„ talvin-tér 9. V., Harminezad ntcza 3. VI., Teréz-körót 39. VI., Andrássy-ut 16. Telefon 57-08. VIII., Jözsef-kbrút 2. szám. Telefon 57-08.
Brünner Testvérek
9674 BUDAPEST, Koronaherczeg-u. 3. sz. Légszeszluszter, villaiiiosliiszter, petrolenmlámpák clús választéka.
JÓZSEF NÁDOR.
A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM JUBILEUMA.
I
flAYID KÁROLY ÉS FIA doboz-papíráru ÉS szab. fémkapocs gyára Budapest, I., Mészáros-utcza 38. Telefon 91—48. Gyárt nagybani e l á m s i t á s r a k ö v e t k e z ő nj c z i k k e k e t A legfinomabb családi dobozokat és d i s z b o r i t é k o k a t (levélpapírokkal és borítékokkal), névjegykártyákat, gyászlapokat, e y á s z l e v é l p a p i r t , gyásznévjegyeket. Sajál gyártmányú fémsarokkal ellátott rajz t ö m b ö k e t , szekrénycsipke és tortapapirokat, továbbá papirtányérokat, plakátcsőveket és különféle összehajt-
Állandó
Franklin-Társulat n y o m d á j a , Budapesten, IV-
kiállítás
a fenti czikkekbó'l a városligeti megtekinthető.
Egyetem-utcza 4. sx.
eB legelőkelőbb közmívelődési intézményeink egyike, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítása századik évfordulóját ünnepli 1 most. És e szép ünnep felé igaz rokonszenvvel fordul az egész nemzet s mindnyájunkat hazafias öröm és büszkeség tölt el, látva azt a magaslatot, melyet ezen népszerű intézményünk százados fejlődésé ben, a viszontagságos idők és sokszor vajmi kedvezőtlen körülmények ellenére is, gazdagságban és tudományos jelentőségben elért. A Nemzeti Múzeum annak az általános törekvésnek köszönheti ala pítását, a mely a XVIII. század második fele óta a hazafiak legfőbb gondjainak egyike volt: mívelődósi központokat teremteni a fővárosban, melyekből azután a nemzeti míveltség szétáradjon az ország minden tájára. Legjobbjsink — költők, tudósok s egyes politikusok — eszméi között mindenütt megta'áljuk ezt is. Ez adott szárnyat egy magyar tudós társaság alapítása gondolatának is 8 érdekes, hogy e két rokon czélú és működésében egymást kiegészítő nagy intézményünk — Múzeom és Akadémia — ugyanazon család két egymásra következő tagjának köszönheti létét: az apának az első, a fiának a második. Gróf Széchenyi Ferencz, a slegnHgyobb magyar* atyja, maga is kora legelső magyarjainak egyike, a Nemzeti Múzeum megalapítója. 0 is, EGKÉGIBB
Újdonság: szKto szeszégo.
BUDAPEST
rv\ker.Kossuth Lajosutcza 15.sí.
Külföldi el "taetMiekhez > poaUiUg meghatározott viteldíj is r.a«tolandó.
csipke, vegyészeti tisztító- és műíestő-iiitézete uiegnagyobbitatott
Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan készíttetnek.
RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. V. ker., Ferencz József-tér
A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK I egmz évre ÍO korona (. Yilifíkrómká.al) 1 félévre .... 5 •
mint később fia, a hazai míveltség elmaradottságában látta nemzetünk legnagyobb veszedelmét s az ő áldozatkészsége öröklődött át fiára. A nyilvános pályától, melyen nagy és előkelő szerepet töltött be, II. József rendeletei miatt visszavonulva, már 1786 ban gyűjteni kezdte azt a könyvtárt, melyet 180? november 25-én kelt alapító levelében a nemzetnek adományozott. A könyvtár mintegy 15,000 nyomtatott könyvet, 2000 kéziratot, sok eredeti oklevelet, gazdag térkép- és met szet gyűjteményt foglalt magában, csupa magyar vagy magyar érdekű dolgot. Az alapító levélben a gróf gondoskodott az új intézmény önálló életéről, hogy soha más hasonnemű intézetbe be ne olvadhasson, s fenmaradását biztosította azáltal, hogy alapítványát a nádor felügyelete alá helyezte. Ezzel megnyerte a nagy emlékezetű József nádornak, minden xnívelődési törekvés buzgó pártolójának közreműködését az új intézet ügyében, a kinek buzgalma nélkül aligha indulhatott volna az oly szép fejlődésnek. Az alapító után a nádor az, a kinek a Múzeum, fennállása első időszakában, legtöbbet köszönhet. Az akkori Pesten nagyon nehéz dolog volt az új könyvtár elhelye zésére alkalmas helyiséget találni. A feloszlatott pálos-rend egykori kolostorában, melyben akkor a hétszemélyes tábla volt elhelyezve s mely ma a központi papnövelde helyisége, a nagy könyvtár-termet
I üveg ára 2 korona 80 fillér. — 40 év óla az udvari istállók ban, a katonaság és magánosok nagyobb istállóiban ' használatban van nagyobb munkánál elő-és utóerósi' 1 tőül, Hozamoknál, inak merevségénél stb., az idomitásnál kiváló munkára képesiti a lovakat. Csak a 1 lenti védjegygyei valódi. Kapható Austr. — Ma1 gyarorszag valamennyi gyógyszertárában és. ••asHsaslsV gyógylűkeresketkmmmmm désében. Főraktár. Kwizda Férencz János kerületi gyógyszerész, Korneuburg, Bécs mellett. Cs és kir. osztr. magyar, román királyi és bolgár tejedeimi udvari szállító.
B U D A P E S T I GYÁRAK É S CZÉGEK. K N U T H KÁROLY
BUDAPEST, NOVEMBER 23.
ipar csarnoki) an 93° 7
GROF SZÉCHENYI FERENCZ.