B U D A P E S T I A G G L O M E R Á C I Ó K Ö R N Y E Z E T G A Z D Á LK O D Á S I K I E ME LT P RO G R A M J A

Budapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja

III. fázisú eredménydokumentáció

B UDAP E STI AGG LOME RÁC I Ó K ÖRN Y E ZE TGA ZD Á LK OD Á SI K I E ME LT P RO GRA M JA

I II . F Á ZI S Ú ER E D M É N Y D O K U M E N T Á C I Ó

2006

Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja

III. fázisú eredménydokumentáció

KÉSZÍTETTE

A

BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓS FEJLESZTÉSI TANÁCS

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AD HOC SZAKMAI BIZOTTSÁGA :

TAGOK : CSEH GÉZÁNÉ HELEMBAI MIHÁLY KÖLES KRISZTIÁN PATAKI KÁROLY SCHUCHMANN PÉTER SIPOS KATALIN SZARVAS TIBOR VIZDÁK ZSUZSANNA

SZERKESZTETTE:

BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓS FEJLESZTÉSI TANÁCS MUNKASZERVEZETE

2006. FEBRUÁR - JÚLIUS

2 Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja

III. fázisú eredménydokumentáció

VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ A környezetgazdálkodás területén a legfıbb cél a környezeti értékek védelme és a környezet minıségének javítása. A Budapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programjában meghatározott fejlesztési irányok az élhetı régió kialakítását és fenntarthatóságát tőzték ki fı célként. A Kiemelt Program fı tématerületei:
A Munkacsoport fontosnak tartja egy monitoring-rendszer fejlesztését, amely a környezetállapot változásának rögzítésére alkalmas mérırendszert mőködtetne. Budapest és agglomerációja területén a területi folyamatok környezetre gyakorolt hatásának vizsgálata nélkül a programok, intézkedési tervek értékelése gyakorlatilag nem képzelhetı el. A környezeti állapot változásához pedig a változás elıtti állapot minél részletesebb ismerete szükséges.
A települési környezetminıség fejlesztése témakörében három cél jelenik meg: o a szennyvízelvezetés és tisztítás megoldása, hiszen a lakosság életminıségének, komfortjának javítása, a felszíni és a felszín alatti vizek minıségének védelme és javítása csak egységes szemlélet alapján valósítható meg, o Budapest és agglomerációja lakosságának egészsége, életminısége, az „élhetı régió” kialakítása és fenntartása szempontjából alapfeltétel a levegıminıség javítása, a levegıtisztaság megırzése és védelme, o a zaj elleni védelem, mely az aktív zajvédelem gyakorlatának fejlesztésével és elterjesztésével, valamint a zajszennyezés-kezelés komplex szemléletmódjának kialakításával (a zajvédelem támogatása közlekedés- és területtervezési, területhasználati eszközökkel) érhetı el.


A vízvédelem-vízgazdálkodás tématerületére jellemzı, hogy a Budapesti Agglomeráció térségében a keletkezett szennyvizek mennyisége és a fokozódó beépítések miatt egyre nagyobb környezeti nyomás nehezedik mind a felszíni, mind a felszín alatti vizekre. Különös figyelmet kell fordítani a meglévı vízbázisok megırzésére, ill. lehetıség szerinti kiterjesztésére, a vízfolyások, vízterek ökológiai rendszerének fenntartására, fejlesztésére. Az ökológiai és vízbázisvédelmi szempontok érvényesítésével kell a vízterek szabadidıs célú és a Duna közlekedési szempontú fejlesztését megvalósítani.


A hulladékgazdálkodás négy területet ölel fel: kiemelten fontos komplex hulladékgazdálkodási programok elindítása, valamint újrafeldolgozási technológiák, és szelektív győjtési rendszerek támogatása a kiemelt térségben, továbbá a szemetes, elhanyagolt területek tisztán tartása.
Az alternatív energiahasználat kiteljesítése önálló célként jelenik meg a dokumentumban. Nagyon kevés példa van az alternatív energiaforrások használatára nemcsak a térségben, de az országban is, pedig az, hogy milyen energia kerül felhasználásra, kihat a környezetre. Kiemelten támogatandó a térségben keletkezı megújuló energiaforrások feltérképezése és hasznosítási arányainak növelése, az alternatív energiahasználat népszerősítése.
A zöldövezet program a térségi területgazdálkodás koordinálására, a környezetileg és gazdaságilag egyaránt fenntartható területhasználat kialakítására, a természeti értékek megırzésére, a biológiai aktivitásérték térségi szintő emelésére, valamint a zöldfelületek ökológiai és használati értékének növelésére irányul.
Végül, minden környezetgazdálkodási tetthez, akár beruházás, akár már meglévı dolognak a mőködtetése, szükség van a környezettudatosság növelésére a lakosság körében, hiszen rendkívüli ellenállást tud kifejteni a lakosság, ha nem érti, hogy mi miért történik körülötte. 3 Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció

TARTALOMJEGYZÉK

VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ................................................................................................3 1 HELYZETELEMZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS............................................................................5 1.1 Környezeti állapot-értékelés, a monitoring keretei........................................................5 1.2 Szennyvíz-elvezetés, tisztítás...........................................................................................6 1.3 Levegıminıség, légszennyezettség ...............................................................................6 1.4 Budapesti Agglomeráció környezeti zajhelyzete, domináns zajforrások....................8 1.5 Vízvédelem, vízgazdálkodás..........................................................................................11 1.6 Hulladékgazdálkodás.....................................................................................................13 1.7 Alternatív energia használat..........................................................................................14 1.8 Területgazdálkodás, zöldfelület gazdálkodás...............................................................14 1.9 Természetvédelem, tájvédelem, biológiai sokféleség védelme...................................16 1.10 Környezettudatosság ....................................................................................................18 2 STRATÉGIAI CÉLOK:........................................................................................................21 2.1 Átfogó, hosszú távú fejlesztési cél: az élhetı régió kialakítása és fenntartása...........21 2.2 A fejlesztési irányok és prioritások meghatározása:....................................................21 3 FEJLESZTÉSI CÉLOKAT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK: .......................................26 3.1 Intézkedés: Környezeti stratégiai monitoring .............................................................26 3.2 Intézkedés: Szennyvízelvezetés, tisztítás .....................................................................28 3.3 Intézkedés: levegıtisztaság védelem ...........................................................................29 3.4 Intézkedés: környezeti zajterhelés csökkentése .........................................................33 3.5 Intézkedés: Vízvédelem, vízgazdálkodás ....................................................................36 3.6 Intézkedés: Hulladékgazdálkodás................................................................................38 3 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció 3.7 Intézkedés: Alternatív energiahasználat .....................................................................39 3.8 Intézkedés: ZÖLDÖVEZET FEJLESZTÉS ..............................................................40 3.9 Intézkedés: Természet- és tájvédelem .........................................................................43 3.10 Intézkedés: Környezettudatosság fejlesztése ............................................................45 4 MODELLPROGRAM JAVASLATOK................................................................................48 4.1 PROGRAM A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ ZÖLDÖVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSÁRA ÉS FEJLESZTÉSÉRE.......................................................................48 4.2 A környezeti alapállapot minısítésére és a változás követésére alkalmas stratégiai környezeti monitoring létrehozása.....................................................................................54 4.3 Természetvédelmi Oktatóközpont a Környezettudatosság fejlesztéséért.................57

4 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció

1

1.1

HELYZETELEMZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

Környezeti állapot-értékelés, a monitoring keretei

Magyarország, ezen belül Budapest és agglomerációja lakosságának egészségi állapota katasztrofális. Nem tudható bizonyossággal, hogy ezért mennyiben felelıs az adott térség környezeti állapota. A nyilvánosság eszközrendszere igen szegényes, nem használja a számítás-, és információtechnika, valamint a térinformatika igen jelentıs tudományos fejlesztési eredményeit. A rendelkezésre álló környezeti adatok hasznosítása is igen rossz hatásfokú. Néhány fontos új jogszabály (például a 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, vagy a 2005. évi CXXVII. törvény egyes természetvédelmi és vízügyi feladat– és hatásköröket megállapító törvények európai közösségi jogi aktusnak való megfeleltetéssel összefüggı módosításáról) "kész helyzetet" teremtett azzal, amikor egyértelmően és kétséget kizáró módon kinyilvánította, hogy a környezeti állapotra vonatkozó adatok, függetlenül attól, hogy ki rendelkezik vele, KÖZÉRDEKŐ adatoknak minısülnek. Az egyáltalán nem megnyugtató helyzetbıl érdemi elırelépés nem képzelhetı el egyrészt az egyes területek (kistérségek, régiók) környezeti alapállapotának differenciált ismerete, a területi folyamatok környezeti állapot változásait naprakészen követı területi környezeti monitoring, másrészt az egyes programok, intézkedési tervek és projektek folyamatait figyelı programkövetı monitoring nélkül. Ellenkezı esetben a rendelkezésre álló anyagi források elköltésének hatékonysága, az egyes intézkedési tervek gazdasági megvalósulása, a tervezés-végrehajtás folyamatának kontrollja továbbra is gyenge, formális marad. A környezeti monitoring létrehozása tehát stratégiai kérdés és feladat, azzal a megjegyzéssel, hogy a hangsúlyt nem az ellenırzésre, hanem az érdemi döntés elıkészítésre kell helyezni. A jelenlegi helyzetben a szereplık tájékozottsága, pontosabban tájékozatlansága olyan mértékig eltérı szintő, amely számos félreértéshez, az érdemi kommunikáció meghiúsulásához, az ellentétek növekedéséhez, konfliktusok kialakulásához vezet. Ez abból is fakad, hogy az együttmőködéshez, az érdekharmonizációhoz szükséges kommunikációs kultúra fejletlen, az információkhoz való hozzáférés lehetısége ad-hoc jellegő. A széleskörő kommunikáció rendszere kialakulatlan, az állampolgárok véleménynyilvánítási, beleszólási lehetıségeinek rendszere formális. Ugyanakkor igen határozottan erısödik a környezetvédelmi érdekérvényesítés igénye, a jogos környezeti érdeksérelmek feltárása és kompenzálása. Az érdekérvényesítés elképzelhetetlen érdekegyeztetés nélkül. Az elengedhetetlenül szükséges kompromisszumok határainak kijelölése stratégiai környezeti monitoring nélkül nem lehetséges. A környezeti állapot minısége a tudományos eredményeknek köszönhetıen objektív vizsgálati módszerekkel, numerikus számítási modellek kombinált alkalmazásával ma már egyre pontosabban meghatározható és minısíthetı. A térinformatikai rendszerek lehetıvé teszik egy egységes és integrált, ugyanakkor kellıképpen differenciált adatbázis létrehozását, mégpedig olyan módon, hogy az még a laikusok számára is közérthetı legyen. 5 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció Az információs technikák forradalmasíthatják a nyilvánosságot a környezetvédelem területén is. A stratégiai környezeti monitoring együtt és egyszerre kívánja hasznosítani a környezetvédelmi szakmai, a térinformatikai és az információtechnikai tudományos eredményeket.

1.2

Szennyvíz-elvezetés, tisztítás

Az agglomeráció csatornázottsága az utóbbi években rohamléptekkel nıtt. Azonban az infrastrukturális fejlesztések ellenére a települések egy részén probléma a folyékony hulladék győjtése, kezelése, hasznosítása. Az ivóvíz ellátottság és szennyvíz-elvezetés arányát jellemzı közmőolló az agglomeráció területén és a Dunakanyarban zártabb, itt a közcsatorna-hálózatba bekötött lakások aránya közelíti a vízvezeték-hálózatba bekötött lakások arányát, míg a régió alföldi és legészakibb területein az olló jobban nyílik, vagy csatornázottság hiányában teljesen nyílt. Pest megye 184 települése közül 118 rendelkezik valamilyen szintő csatornázottsággal, a csatornahálózatra kötött lakások aránya a megyében 47,4% (2003), 2000 és 2003 között évente közel 20.000 rákötés történt a szennyvízhálózatokra a megyében. Budapesten a csatornahálózatba bekötött lakások aránya a teljes lakásállományhoz képest 94,1% (2003), a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya pedig 98%. A szennyvíz összegyőjtésével azonban még mindig nincs megoldva a tisztítás. A térség legnagyobb elmaradása, hogy a budapesti csatornázottság csaknem 95%, ám a győjtött szennyvizek 2/3-a tisztítás nélkül jut a Dunába. Budapesten a keletkezett szennyvíz 12%-a mechanikai tisztítás nélkül, 66%-a biológiai tisztítás nélkül jut a Dunába, mint befogadóba. Ennek a súlyos problémának a jelentıs mérséklésére 2009 tájékán helyezik üzembe a Csepel-sziget csúcsára tervezett, európai uniós forrásokból támogatott központi szennyvíztisztító üzemet, valamint a dél-budai szennyvíztisztító beruházást. 2006-ig regionális szinten jelentıs változás a szennyvíztisztítás terén nem várható, csak egy-egy települési beruházás valósulhat meg. A térség kezelıtelepeinek modernizálására is szükség van. A fejlesztések hatására az iszap kezelése során felszabaduló biogáz is kezelhetı és hasznosítható lenne. Másik komoly probléma a szennyvíztisztítás során keletkezı iszap felhasználása, hasznosítása. A keletkezett szennyvizek 1%-aként jelentkezik az iszap-hulladék. Sajnos az iszap mezıgazdasági hasznosíthatósága csekély, mivel az agglomerációba települt ipari üzemek – olykor nagy mennyiségő nehézfémet tartalmazó – szennyvizei a kommunális szennyvizekkel keverednek, így azok tisztításából keletkezı iszapok kezelés után kizárólag bezárt hulladéklerakók takarására fordíthatók. A jövıben érdemes lenne a két különbözı szennyvizet elkülönítve kezelni. Az iszap megfelelı kezelését szolgáló komposztáló telepek és egyéb létesítmények száma alacsony, így az iszap nagy részének elhelyezése a tiltás ellenére továbbra is lerakókban történik. Az alacsony szintő szennyezıdést tartalmazó szennyvíziszap a mezıgazdaság számára hasznosítható, ám tudatformáló kampányra mindenképpen szükség van.

1.3

Levegıminıség, légszennyezettség

Az utóbbi kb. 10 évet tekintve a légszennyezettség alakulásában három jelentıs hatás érvényesült: a rendszerváltás következtében létrejött gazdasági átalakulás, a jogi szabályozás és a motorizáció dinamikus fejlıdése. 6 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció Az ország levegıminıségét az Országos Légszennyezettségi Mérıhálózat (OLM) méri és értékeli, melyet a fıváros és agglomerációja területén a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet alapján a KözépDuna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség üzemeltet. Az OLM automata és manuális (Regionális Immisszió-vizsgáló – RIV) mérıhálózatokból áll. Budapesten 11 automata monitor állomáson mérik folyamatosan a SO2, a NO-NO2-NOx, a szállópor, a PM10, az O3, a CO, és a BTEX komponenseket. Automata monitor állomás üzemel továbbá 1 ponton Vácon, és 3 ponton Százhalombattán. A manuális mérıhálózat keretein belül a fıvárosban 27 ponton, az agglomerációban 4 településen kísérik figyelemmel a SO2, a NO2 és az ülepedı por értékeit. Az OLM adatai, eseti mérések, és ipari emisszió bevallások alapján 2002-ben országosan felmérésre kerültek a szennyezett térségek, települések. A 4/2002. (X. 7.) sz. KvVM rendelettel megtörtént a szennyezett zónák jogszabályi kijelölése is. A rendelet 1. számú melléklete meghatározta a „Budapest és környéke” légszennyezettségi agglomerációt. A kijelölt zónacsoporthoz a fıvároson kívül 71 pest megyei település (ebbıl 14 városi rangú) tartozik, mintegy 661.381 lakossal (Levegıvédelmi Intézkedési Program Megalapozó Tanulmány, 2003). A szennyezett terület nagysága jelentıs (kb. 2.825 km2), de fontosabb szempont, hogy az expozíció nagy népsőrőségő területet érint. 2003-ban a probléma megoldását segítendı a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelıség elkészítette a Budapest és környéke agglomeráció integrált levegıvédelmi intézkedési programját. Az intézkedési program megállapításai szerint mind a fıvárosban, mind pedig az agglomerációban a gépjármő közlekedés okozta levegıszennyezés a domináns. A közlekedés az NOx, a CO, a benzol, a karcinogén szén-hidrogének, az ülepedı és szálló por terhelés döntı részéért felelıs. Az ipari emissziók hatása a korábbi évekhez viszonyítva jelentısen csökkent. A helyhez kötött légszennyezı források nagyobb része teljesíti az EU szabályokkal összhangban kialakított hazai normákat. Azon pontforrások, melyek túllépést okoznak, rövidesen megszőnnek, vagy az üzemeltetık határérték alá csökkentik a kibocsátásukat a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) sz. Korm. rendeletben rögzített határidıig, azaz legkésıbb 2007-ig. A lakossági főtésekbıl származó emissziók ugyan részleteiben nem ismertek, de elsısorban a fıvárosban jelentıs számú és ma még zömmel korszerőtlen főtıberendezések miatt az összes kibocsátás jelentıs lehet. A rendszeres mérések alapján a két fı szennyezı anyag a nitrogén-dioxid és a por. Budapest belvárosában a körutak, a fıbb kivezetı utak, és az autópályák hatásterületén mindenütt NO2 határérték túllépés történik, amely esetenként még a tőréshatárt is meghaladja. A budai- és a pesti városmag jóval szennyezettebb a külterületeknél. A szálló por koncentrációk gyakran átlépik az egészségügyi határértéket. Ennek oka a gépjármővek nagy száma, az ingázások, a forgalomtorlódások, a nagy átmenı és célirányos teherforgalom. Budapesten három jelentıs átszellızési csatorna van, amelyen keresztül a szennyezett levegıt a légmozgások kisöpörhetik a fıváros légterébıl. Az egyik ilyen csatorna a Duna völgye, a másik a Hővösvölgy térsége, a harmadik a budaörsi légcsatorna. A belváros egyedi légcirkulációja, valamint a légcsatornák útját álló beépítések következtében a városközpont átszellızése igen kismértékő. A fıvároson kívül a közlekedésbıl eredı levegıszennyezettség csak a fıbb útvonalak mellett okozhat problémát, nagyobb, összefüggı lakóterületet érintı határérték feletti szennyezés nem jellemzı. 7 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció Levegıszennyezettség szempontjából legkiemelkedıbb a Budaörs-Érd-Százhalombatta alkotta térség, valamint Dunakeszi-Vác térsége. Legkevésbé szennyezett területek pedig NagykovácsiBudajenı térsége és a Szentendrei-sziget. Az ipari és közlekedési emissziók miatt feltétlenül szükséges, hogy a jelenlegieken kívül rendszeres mérések folyjanak, automata mérıpontok üzemeljenek az alábbi városokban is: • • • • • • •

Budaörs Dunakeszi Érd Gödöllı Pilisvörösvár Szigetszentmiklós Törökbálint.

Ezzel mintegy 193190 lakos helyzete válna ismertté, ami a (fıváros nélküli) agglomeráció lakosságának csaknem 30%-át teszi ki. A levegı minısége az adatsorok alapján összességében javuló tendenciát mutat. A cél az EU tagországokkal azonosan az, hogy 2010-re az ország minden településén a levegı minısége megfeleljen az egészségügyi határértékeknek. 2005 közepén készült el és 2005 szeptemberében véglegesítették az Európai Unió új levegıtisztaság-védelmi tematikus stratégiáját, melyben referenciaévnek a 2000. évet jelölték meg. A stratégiában megfogalmazott feladatok végrehajtása, úgymint a SO 2 és a NOx kibocsátás csökkentése, az eddig nem szabályozott kibocsátókra szabályozás készítése, más környezeti politikákkal összhang kialakítása tagállamként szintén fontos célkitőzésünk.

1.4

Budapesti Agglomeráció környezeti zajhelyzete, domináns zajforrások.

A zaj- és rezgésforrások számának, az általuk kibocsátott szennyezés nagyságának növekedése, a Budapesti Agglomeráció területén a lakossági panaszok számának rohamos emelkedése, a társadalom e probléma iránti nagyobb érdeklıdése miatt a környezeti zaj- és rezgésvédelem mára már a környezetvédelem integráns része lett Magyarországon is. A 90-es évek elején bekövetkezett politikai, társadalmi és gazdasági változások miatt egyrészt a jelenleg hatályos szabályozás jó néhány elıírása ma már nehézkesen, vagy egyáltalában nem használható, másrészt számos olyan jogszabály jelent meg, melyekkel az elıírások már nincsenek összhangban. Változott, bıvült a környezetvédelem fogalomrendszere, amelyhez a zajvédelmi szabályozásban kialakult fogalmak már nem mindenben, illetıleg csak nehézkesen harmonizálnak. A lakóterületen az életminıséget befolyásoló környezeti jellemzık között egyre meghatározóbbá válik a zajterhelés. A kedvezıtlen környezeti zajállapotot domináns módon a következı forráscsoportok határozzák meg: -

a közúti közlekedés a vasúti forgalom a légi közlekedés (elsısorban a repülıterek és légifolyosók környezetében kialakuló zajterhelés) 8

BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció -

-

az üzemi zaj (beleértve a szabadidıs zajforrásokat is) szabadtéri rendezvények építkezés

Közúti közlekedés Hazánkban a közúti közlekedés zavarásának az aránya a legnagyobb, egész országra vonatkoztatva ez az arány – becslések szerint – eléri az 50-55%-ot, a nagyvárosokban, a Budapesti Agglomeráció területén ennél nagyobb, mintegy 60-65%-ra tehetı. Különösen a fıforgalmi utak városokon átvezetı szakaszai mellett élıket éri nagy zajterhelés. A különbözı mértékő, környezeti zajjal terhelt lakosság számáról nem áll rendelkezésre pontos információ. A Budapestre és 22 környezı településre kiterjedı stratégiai zajtérképezési munkálatokkal párhuzamosan már sokkal pontosabb kép áll rendelkezésünkre. A közelmúltban a lakóterületeken végzett zajmérések szerint:
az utak jelentıs része mellett a forgalom nappal 65 dB-nél, éjjel 55 dB-nél nagyobb zajterhelést okoz,
a forgalmasabb utak környezetében a zajterhelés nappal is, de különösen éjjel gyakran több mint 10 dB-lel haladja meg a megengedhetı mértéket (ez a megengedett egészségügyi határértékhez tartozó forgalom 10x-esét jelenti!!!). A közlekedés okozta zaj elleni védelem területén eredményekrıl is be lehet számolni:
Az utóbbi években az útkorszerősítés és/vagy a területfelhasználás megváltozásakor gyakorlatilag minden esetben készül zajvédelmi vizsgálat, tervezés.


A különbözı zajvédı berendezések létesítése (falak, töltések, esetleg garázsépülettel való zajárnyékolás) az új utak építésénél már széles körben elterjedt, az új utak környezetében általában már teljesülnek a minimális zajvédelmi követelmények.


A különbözı központi támogatási lehetıségeket is kihasználva, valamint az önkormányzatok anyagi erıforrásainak összefogásából meglévı utaknál jelentıs zajvédelmi beruházások valósultak meg. Budaörs, Törökbálint térségében zajvédı falak elhelyezésével évek óta fennálló kritikus helyzet szőnt meg. Az M3 és az M7 autópálya felújításával együtt ugyancsak zajvédı falak építésére került sor. Ellentmondásos és alkotmányossági szempontból aggályos a közlekedés okozta zajterhelési határértékek teljesülése alóli felmentés jelenlegi szabályozási módja és gyakorlata. Ez a megállapítás nem csak az új építéső utakra, hanem a meglévı utak melletti új építkezésekre is vonatkozik. Vasúti közlekedés Bár a közúti zajnál lényegesen kisebb területet érint, de helyi problémákat okoz. A vasúti zajproblémákat áttekintve megállapítható, hogy a teherforgalom okozza a legtöbb gondot, fıként az éjszakai idıszakban, különösen a nagysebességő, ill. a városokon belüli vonalszakaszokon. A még elıkészítés alatt álló uniós szabályozás (európai vasúti zajcsökkentési stratégia) – helyesen – a forrásnál végrehajtandó zajcsökkentési intézkedéseket helyezi az elıtérbe. 9 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció Hazánkban eddig elsı sorban a „passzív” zajvédelmi megoldásokra helyezıdött a hangsúly, így például a Budapest-Hegyeshalom vasúti pálya korszerősítése során Törökbálint vasút melletti lakóépületeinek zajvédelmét sikerült zajvédı falakkal megoldani.

Repülési zaj Az országban a legnagyobb, menetrend szerinti nemzetközi járatokat indító/fogadó légikikötı a Budapest-Ferihegyi Nemzetközi Repülıtér, ám Debrecen repülıtere is fontos szerepet játszik Magyarország légi közlekedési stratégiájában, mivel bekapcsolja Kelet-Magyarországot, ÉszakRomániát és Nyugat-Ukrajnát a nemzetközi forgalomba. A Ferihegyi Nemzetközi Repülıtér üzemeltetésével együtt járó zajhatások a Budapesti Agglomeráció jelentıs területét érintik. A légi közlekedéstıl származó zajterhelést elsısorban befolyásoló tényezık (ezek egyben a zajvédelem lehetıségeit is meghatározzák):
a repülıteret használó légi jármővek zajkibocsátása;
zajvédelmi célú (elsısorban forgalomszervezési) intézkedések;


a zajjal terhelt területek távlati területfejlesztési igényei;


a forgalom nagysága. A légi közlekedés területén csak a budapesti Ferihegyi Nemzetközi Repülıtér környékén mőködik monitor hálózat, amely 1983 óta ellenırzi a repülıteret igénybevevı gépek által okozott zajterhelést. A rendszer adatai a zajterhelés kisebb mértékő csökkenését jelzik, a legutóbbi felmérések szerint légi közlekedésbıl származó 70 dBA-nál nagyobb egyenértékő szint már csak kis mértékben érint lakott területet. Ugyanakkor a repülıtér fejlesztése, a hozzátartozó infrastruktúra kiépítése, zajvédelmi szempontból új, további aggályokat vet fel, amelyekre ma még nincsenek megnyugtató válaszok. Ide tartozik a zajgátló védıövezetek kijelölésének folyamata, amely folyamatos és napjainkban egyre inkább élesedı konfliktusok forrása. Ipari üzemek Az üzemek környezeti zajkibocsátását a környezetvédelmi felügyelıségek mintegy 20 éve vizsgálják, illetve ellenırzik, így a felügyelıségek hatáskörébe tartozó üzemi zajforrásokról megfelelı áttekintésünk van. A környezetvédelmi felügyelıségek által ellenırzött üzemek kb. 30% nem felelt meg a zajkibocsátási követelményeknek. Problémát elsısorban a védendı területek közelében, vagy éppen a védendı területen mőködı üzemek okozzák, az újabb konfliktushelyzetek kialakulásának megelızésében a településtervezésnek igen fontos szerepe van. Elsıdleges cél, hogy a zajos ipari területek és a védendı területek mindjobban (és tartósan) elkülönüljenek egymástól, és közöttük átmeneti zónák alakuljanak ki, illetve maradjanak meg. A telepengedélyezési eljárásoknál a jegyzı hatáskörének bıvülése (szomszédjogi, birtokvédelmi szempontú vizsgálódás) az üzemi zajok okozta jogos környezeti érdeksérelmek számának 10 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció csökkentését, az ügyek érdemi és megnyugtató megoldását eredményezheti. A fıvárosban ma már nem ez a döntı kérdés. Szabadtéri rendezvények, vendéglátó létesítmények Kísérletek történtek a szabadtéri rendezvények környezeti zavaró hatásának megelızésére. E kísérletek azonban mérsékelt eredményekkel jártak, sıt megállapítható, hogy e rendezvények zajvédelmi keretek közötti szabályozása gyakorlatilag nem sikerült. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján szinte valamennyi, hangosítást igénylı szabadtéri rendezvény környezetvédelmi jogszabálysértés nélkül nem tartható meg. A vendéglátó létesítmények üzemeltetéséhez kapcsolódó, jellemzıen a közterületen zajló életszerő zavaró zajhatások (teraszok, vendégek érkezése, távozása, stb.) a jelenleg hatályos jogszabályok alapján nem értékelhetı, illetıleg egyértelmően megállapítható, hogy a lakóterület közvetlen környezetében a közterületi zajhatások mértéke miatt 22 óra után mőködésük jellemzıen jogszabálysértı. Építkezések Az építkezések által keltett környezeti zajterhelés a jelenlegi gyakorlat szerint az építkezési idıszakra vonatkozó zajkibocsátási határérték kérelemmel, az arra vonatkozó hatósági határozattal, illetıleg a zajkibocsátási határérték teljesülésének ellenırzésével és az ahhoz kapcsolódó esetleges zajbírsággal szabályozható. A jelenleg hatályos szabályozás a környezeti érdeksérelmek megelızésére gyakorlatilag nem alkalmas. A bontási, építési technológiák környezeti zajterhelésének elızetes megítélése, a bontási, építkezési folyamat idıbeli ütemezése, a használatos technológiák fajtája, módja nem, vagy nehezen megítélhetı. Az eljárások jelentıs mértékben formálisak, az utólagos ellenırzések, illetıleg a nem, vagy nehezen reprodukálható zajhatások mérésén alapuló bírságok jogszerősége az eljárások megalapozottságát kérdıjelezik meg.

1.5

Vízvédelem, vízgazdálkodás

Az agglomeráció térségében az utóbbi évtizedekben folyamatosan fokozódik a vízbázisokra nehezedı környezeti nyomás a fokozódó beépítések és a vízszennyezési problémák miatt. A „Vízbázisvédelmi Célprogram” keretében a Közép-magyarországi régióban számos ivóvízbázist jelentı vízmőtelep biztonságba helyezési terve készült el. A kidolgozott intézkedések azonban kevés esetben valósultak csak meg. Az ivóvízellátás stratégiai jelentıségő kérdés, melynek biztosítása és fenntartása az önkormányzatok hatáskörébe utalt feladat. A víziközmő tulajdonosa csak a Magyar Állam, vagy önkormányzat lehet. A Vízmő üzemeltetıje szakmai feladatokat lát el, tulajdonosi jogkörben nem léphet fel, tehát általában nem pályázhat. A vízbázisvédelem tehát az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, az egészséges ivóvíz érdekében operatív intézkedéseket az önkormányzatok tehetnek. Ugyanakkor fontos szempont, hogy rendszerint nem azonos település élvezi a jó minıségő vízellátás hasznát, mint ahol a védelmi intézkedés miatt a korlátozás szükséges. A Közép-magyarországi régióban, de különösen az agglomeráció területén már nagyon kevés „szabad” terület van, ezért a vízmőtelepekre egyre nagyobb nyomás (környezetterhelés) nehezedik. A felelıtlen belterületbe vonások és a természeti területek kiárusítása visszavonhatatlan károkat okoznak. Fontos kiemelni a Ráckevei-Soroksári Duna-ág helyzetét, 11 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció melynek folyamatos minıségromlásának megállítására érdemi intézkedések részben történtek. A Budapesten keletkezı és elvezetésre kerülı mintegy 650-700 ezer m3 szennyvíz jelentıs része tisztítatlanul folyik át naponta a Kvassay-zsilip elıtti fımeder szelvényében. A Duna folyamot az emberi beavatkozások által megváltozott ökológiai viszonyok jellemzik. A Szap – Budapest közötti szakaszon az utóbbi évtizedekben a medersüllyedés (intenzív kavicskotrás, ill. a felsı szakaszokon épített vízlépcsık hordalékmegfogó hatása) következtében elıállott hajózási és talajvízproblémák jelentenek súlyos gondot. Emellett a márga, vagy vulkanikus eredető gázlószakaszok sem teszik lehetıvé a nemzetközileg elvárt hajózóút paraméterek biztosítását. A vízszint emelése érdekében megvalósított részleges, illetve teljes sziget mellékág-lezárások a szigetközi hullámtér nagyságával megegyezı ökológiai degradációt eredményeztek. A Duna alkotja a VII. nagy transz-európai közlekedési folyosót (ún. Helsinki folyosó), ezért fontos az EU Közlekedés-hálózat Fejlesztési programjához (EU Trans European Network fejlesztési koncepció) való csatlakozás. A Duna áruforgalma jelentékeny lehetne, azonban a fıváros feletti szakaszon a kis hajózási vízmélysége miatt csak a maximum 1500 tonnás hajók közlekedhetnek zavartalanul. A folyami hajózás versenyképességét rontja továbbá az elavult hazai hajópark, a gazdaságtalanul üzemeltethetı flotta és a korszerő kikötık hiánya. A Duna, mint közlekedési folyosó kihasználtságának növelése az ökológiai szempontok figyelembevételével kell történjen, a mederviszonyoknak megfelelı jármőpark korszerősítésével, bıvítésével, kikötık fejlesztésével. A vízi közlekedés térvesztésének ellenére, az utóbbi idıben a szállított áruk tömege 3,4 M tonnáról 4,05 M tonnára emelkedett, ezen belül a belföldi áruszállításé 806 ezerrıl 1,46 M tonnára nıtt. A nemzetközi igényeknek megfelelı kikötık száma jelentısen elmarad az európai uniós átlagtól, jelenleg Budapest-Csepel a kevés közül az egyik ilyen kikötınk. Ugyanakkor e fejlesztés csak olyan módon hajtható végre, hogy az a vízfolyást érintı EU természetvédelmi kötelezettségekkel (Natura 2000), valamint a VKI elıírásaival összeegyeztethetı legyen. (A Duna által alkotott transz-európai víziút teljes hosszában egységes hajóútméretek biztosításának kötelezettsége a Duna menti természetes ökorendszerek eddigiekben javarészt megoldatlan javítására, helyreállítására tekintettel.) A Ráckevei-Soroksári-Duna vízkészlet-gazdálkodási célú szabályozásának következtében folyamatos emberi beavatkozást, fenntartást igényel, aminek hiányában a természeti folyamatok feliszapolódáshoz vezetnek. A sérülékeny hasznosítható vízkészletek – egymással érdekellentétben álló – különbözı igények kielégítését szolgálják: • a felsı szakaszon döntıen ipari, az alsó szakaszon döntıen mezıgazdasági vízigények, • ökológiai vízhasználat, a kialakult, állóvizekre jellemzı gazdag vegetáció fenntartása, • a turizmus vízhez kapcsolódó formáinak kielégítése, • szennyezıanyag-lebontó képesség, vagyis szőrı szerep. A Duna-Tisza közi Homokhátság területén az elmúlt évtizedek emberi beavatkozásainak és a klimatikus tényezık változásának együttes hatásaként mára ökológiai degradáció következményeire (drasztikus talajvízszint-süllyedés, elsivatagosodás, homokviharok stb.) kell megoldásokat keresni. A Duna és az agglomeráció egyéb víztestei esetében is nagyfokú, de jelentıs mértékben szervezetlen idegenforgalmi és szabadidıs terhelés nehezedik, mely eseti érdekek és igények alapján alakult ki.

12 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció A belsı erıforrások elemzése: Elınyök:
termálforrások és vízbázisok megléte
Duna fokozott tájesztétikai értéke Hátrányok:





erıteljes beépítettség a Duna és az RSD mentén a víztér erıteljes szennyezettsége a Duna menti természetes élıhelyek feldaraboltsága erısen beszőkített ártér

Lehetıségek:





új vízbázisok még kijelölhetık Dunai mellékágak még helyreállíthatók piaci igény korszerőbb és hatékonyabb teherforgalomra környezeti terhelés csökkenthetı mőszaki beavatkozásokkal (pl.: szennyvízkérdés rendezése)
vízbázisvédelem és természetvédelem összehangolása, mely bıvülı pályázati lehetıségeket is jelent Korlátok:
erıteljes beépítettség a Duna és az RSD mentén
árterületek bıvítésének szők lehetıségei maradtak

1.6

Hulladékgazdálkodás

A települési szilárd hulladék kezelése a Budapesti Agglomerációban nagyon lassú átalakuláson megy keresztül. A Hgt. elıirányzatai továbbra sem teljesülnek. Az agglomeráció több települése még mindig saját hulladéklerakóját üzemelteti. A regionalitás elve az együttmőködés hiányában nem érvényesül. A Pusztazámori Regionális Hulladéklerakó megépülésével, valamint a Fıvárosi Hulladékhasznosító Mő felújításával a fıvárosban keletkezı nagy mennyiségő kommunális hulladék a megfelelı ártalmatlanításra kerülhet. Az környezı települések majdnem mindegyike csatlakozott egy-egy regionális hulladékgazdálkodási programhoz, melyek indulása 2007-10 között várható, így a térségben keletkezı szilárd kommunális hulladék ártalommentes elhelyezése megoldódik. Továbbra is gondot jelent a szennyezı fizet elv elfogatatása a hulladékot termelık (gazdasági társaságok, intézmények, lakosság) körében. A fizetési szokások alapvetıen befolyásolják a fejlesztések végrehajtását, és azok finanszírozását. A lakosság az utóbbi években induló marketing kampány eredményeként hajlandó a szelektív hulladékgyőjtésre, ám az ezzel járó díjakat nem kívánja megfizetni. A csomagolási hulladékok visszagyőjtésének aránya jónak mondható, ám az agglomerációban még mindig számos település nem rendelkezik szelektív győjtési rendszerrel. Az újrahasznosítható hulladékok szelektív módon való kezelését akadályozza a begyőjtött hulladék nehéz értékesítése, valamint a hasznosítható anyagok iránti kereslet alacsony aránya, 13 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció mely a piaci árakban is megnyilvánul. A térségben keletkezett hulladékmennyiség, és annak újrahasznosítható része további feldolgozó és hasznosító mővek beruházást indokolják. A feldolgozó, újrahasznosító mővek kapacitás növelésének igényét az is indokolja, hogy a Hgt. (19. § (1) „Hulladéklerakóban elıkezelés nélkül - ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet másként nem rendelkezik - hulladék nem ártalmatlanítható.”) rendelkezése – a nyugat európai államokhoz hasonlóan (Németországban 2005. június 1.-tıl tilos a kezeletlen hulladék lerakóban történı ártalmatlanítása) – alkalmazásra kerül hazánkban is. A mechanikai, biológiai elıkezelési folyamat eredményeként teljesíthetıvé válhat a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom a) 2004. július 1. napjáig 75%-ra, b) 2007. július 1. napjáig 50%-ra, c) 2014. július 1. napjáig 35%-ra csökkentése. A fenti arányok elérését szolgálná a korszerő technológiával felszerelt komposztáló telepek beruházásainak támogatása, valamit a házi komposztálás népszerősítése. Ahogy Magyarországon, úgy a térségben is gondot okoz továbbra is a bezárt, elavult hulladéklerakók jogszabály szerinti rekultivációja. A megoldást késlelteti, hogy a nem megfelelı, mőszaki védelem nélküli lerakók üzemelése 2008. dec. 31-ig engedélyezett. A 2013-ig terjedı idıszakban a bezárások és rekultivációk nagy hányadának kellene megvalósulnia, hogy a környezeti terhelés csökkenjen ebben vonatkozásban. További problémaként jelentkezik az illegálisan lerakott hulladékok egyre nagyobb elterjedése. Az elhanyagolt, szemetes területek (erdık, mezık) mennyisége is növekszik. A szemetes területek általában az önkormányzatok tulajdonai, így azok tisztántartása is a kötelezettségeik közé tartozik.

1.7

Alternatív energia használat

A Budapesti Agglomeráció a megújuló energiaforrások közül az egyik legnagyobb potenciállal a biomassza és a geotermikus energia területén rendelkezik. Ma már a megújuló energiaforrások a fosszilis energiahordozókkal szemben is versenyképesek, nem beszélve azok környezetvédelmi elınyeirıl. Nyugat Európában a biomassza hasznosítása már elterjedt, legjellemzıbbek az önkormányzati intézmények épületeinek, ipari parkoknak, esetleg kisebb települések egészének (falufőtés) központi főtése és hıellátása. Az alapanyag, a biomassza rendelkezésre áll a zöldterületekrıl kikerülı hulladékokból, sıt a gyengébb minıségő mezıgazdasági területeken is termeszthetı. A geotermikus energia kihasználásának lehetıségei a térségben adottak, hisz mind Budapesten, mind az agglomerációban találkozunk számos hıforrással, termálvíz forrással. A lehetséges fejlesztések több ágazatot is átfoghatnak, így különösen is indokoltak.

1.8

Területgazdálkodás, zöldfelület gazdálkodás

A Budapesti Agglomeráció területén folyamatosan csökken a biológiailag aktív felületek és növekszik a beépített, illetve mőszakilag igénybevett területek aránya. A mezıgazdasági mővelésbıl kivolt területek nagysága évrıl évre - gyorsuló ütemben - nı, aránya megközelíti, illetve a legsőrőbb, belsı agglomerációs győrőben már meghaladja azt 1/3-2/3 arányt, amelyet az 14 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció irodalom a térségileg fenntartható területhasználat határértékének tart a beépített és a be nem épített területek vonatkozásában. Csökken az erdıterületek aránya is, a beépített területek növekedésével romlik a vízlefolyási tényezı, térségileg kedvezıtlenebbé válnak felszíni vízelvezetés, a vízgazdálkodás feltételei. Új erdık telepítésére alig kerül sor, a kevés új erdı helykiválasztásánál a tulajdonosi érdekek érvényesülnek a térszerkezeti és településszerkezeti szempontokkal szemben. A zöldfelületek egyre kijjebb szorulnak a beépített területek közül, távolabb kerülnek a településen élıktıl. Romlik a településszerkezet és a térszerkezet. A védendı értékek körülépítésével csökken azok hosszú távon való fenntartásának esélye. Romlik a mezo és a mikroklíma. Új városi, illetve települési közhasználatú zöldterületek nem kerültek kialakításra, a zöldfelületi rekonstrukciók során növekedett a mővi felületek aránya. Az urbanizált várostérségben nem alakultak ki a tájfenntartás és a tájgazdálkodás sajátos, más térségektıl eltérı szempontjai.

Terület (ha)

900 800 700 600 500 400 300

lakó gazdasági egyéb

200 100 0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Év

1.8.1.1.1

Ábra: az elmúlt évtized változásait bemutató oszlopdiagram

A kedvezıtlen irányú változások térségi szinten értékcsökkentı és fejlesztési potenciálokat csökkentı hatásúak, melyek veszélyeztetik a hosszú távon fenntartható fejlıdés biztosíthatóságát, rontják a harmonikus területfejlesztés esélyeit. A területfelhasználás pazarló és koordinálatlan, verseny alakult ki a települések között egyes funkciók letelepítésében, a hozzá szükséges területek átminısítésében. Az egyes funkciók helykiválasztásában (a telephelyválasztásban) háttérbe szorulnak a térségi érdekek, valamint a területek alkalmasságának szempontjai. A terület-igénybevételre a spontaneitás jellemzı. Az értékeket megırzı, takarékos és racionális területhasználatnak nem alakult ki sem a társadalmi szintő támogatottsága, sem anyagi érdekeltségi rendszere. A strukturált térszerkezet kialakítására (az összefüggı zöldhálózathoz kapcsolódó szigetszerő, illetve csápszerő beépített területek struktúrájára) korábban megfogalmazott fejlesztési és rendezési célkitőzések nem valósultak meg. A belsı erıforrások elemzése: Elınyök: 15 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció
a térség erıteljes urbanizációja ellenére jelentıs kiterjedéső és jelentıs aktivitásértékő növényzettel borított területek,
táji-, és természeti értékek,
a budai oldalon az erdıterületek jelentıs kiterjedése,
a pesti oldalon a zöldövezeti fejlesztésre potenciálisan rendelkezésre álló területek jelentıs nagysága. Hátrányok:
a mőködı (ellen)érdekeltségi rendszer,
az érintett önkormányzatok többségének ellenérdekeltsége, illetve az érdekeltség hiánya,
az együttmőködés hiánya a térségi jelentıségő ügyek megoldásába,
rövid távon magas költségekhez képest hosszú távú társadalmi haszon. Lehetıségek:
az EU „városi környezet” irányelveinek érvényesítése a magyar várostervezési gyakorlatban,
a racionális földhasználatot támogató, az agrárkörnyezetvédelem céljaihoz is illeszkedı EU és magyar fejlesztési források bıvülésének lehetıségei,
a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervérıl szóló 2005. évi LXIV. számú törvény érvényesítése,
nemzetközi tapasztalatok felhasználásával kidolgozható és önkormányzati, illetve társadalmi konszenzussal érvényesíthetı az az új jogi szabályozás, közgazdasági, pénzügyi érdekeltségi rendszer, amellyel a területhasználattal kapcsolatos érdekkülönbségek a térségi közösségi érdek mentén piackonform eszközökkel kezelhetık. Korlátok:
a fejlesztés társadalmi támogatottságának gyengesége,
a takarékos és ésszerő területgazdálkodás elınyeit, a pazarló - a városi területek koordinálatlan szétterülését eredményezı – területgazdálkodás hátrányait és társadalmi költségeit elemzı kutatások hiánya,
a fejlesztésre rendelkezésre álló források szőkössége.

1.9

Természetvédelem, tájvédelem, biológiai sokféleség védelme

A természeti környezet állapota, beleértve a településeken található élıvilág elemeit is, az "élhetı régió" egyik meghatározó tényezıje. A természeti rendszerek önmagukban is jelentıs értéket képviselnek, és az emberi tevékenységek szempontjából igen sokrétő funkciót látnak el. A természetvédelem alatt álló területek elsıdleges funkciója a biodiverzitás védelme. Ezen túl kiemelkedı szerepük van a táji jellegzetességek, és más környezeti erıforrások (pl. tiszta levegı) megırzésében. Az ember által közvetlenül hasznosítható funkcióik az oktatás-nevelés és a rekreáció. A természetes folyamatokat az ember az élıhelyek szétszabdalásával, a területek saját céljaira való felhasználásával - ami az utóbbi évtizedben jelentısen felgyorsult - alapvetıen befolyásolja. A még meglévı természet-közeli, kevésbé intenzíven hasznosított elemek védelme, és a természetes folyamatok elısegítése érdekében fontos az ilyen területek egységes rendszerben való kezelése az élıhelyek összekapcsolása (ökológiai hálózat). Ez a táj rekreációs, esztétikai funkcióinak betöltését is elısegíti. 16 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció A Budapesti Agglomeráció területén jelenleg közel 39200 ha élıhely áll országos jelentıségő természetvédelmi oltalom alatt és 46700 ha áll európai jelentıségő kijelölés alatt (Natura 2000 hálózat). Az országos védett területek között egy nemzeti park (Duna-Ipoly Nemzeti Park), 3 tájvédelmi körzet (Ócsai TK, Gödöllıi-dombvidék TK és Budai TK) és 9 természetvédelmi terület található. A Natura 2000 hálózatot egy madárvédelmi terület és 17 természet-megırzési terület alkotja. A fıvárosban 3500 hektár terület áll természeti oltalom alatt, melybıl 522 hektár helyi védett. Az agglomeráció további értékei a Pesti síkság, valamint a Ráckevei Dunaág területére összpontosuló ex lege védelem alatt álló lápterületek, a Budai-hegység ugyancsak ex lege védelem alatt álló barlangjai és a térség forrásai. Helyi védelem alatt jelenleg 81 lokálisan értékes élıhely áll, mely azonban még nem fedi le a természetvédelmi szempontból értékes területek összességét. A Nemzeti Ökológiai Hálózat finom léptékő kidolgozása, valamint a lehetséges további fejlesztések (pl.: patakmeder revitalizációk) a zöldfelület fejlesztéssel együtt segíthetné az agglomerációs értékek védelmét, hosszú távú megırzését. A természeti értékek eloszlása nem egyenletes, a Budai oldalon egybefüggıbb, a pesti oldalon fragmentáltabb a természeti környezet, melyet jól mutat a Nemzeti Ökológiai Hálózat is. Természetvédelmi szempontból a térség különlegessége a kiemelkedıen magas élıhely diverzitás: elıfordulnak középhegységi erdık és gyeptípusok, dombsági erdıssztyep erdık és löszgyepek, Duna-Tisza közi homokbuckás borókás-nyárasok és homokpusztagyepek, síksági lápok és természetes folyóvizek az agglomeráció növényföldrajzi szempontból kis területén belül. A fıvárosi agglomeráció különös helyzető területen alakult ki, hiszen természetes flóraválasztó, termálforrások és barlangrendszerek, hegyvidéki-alföldi és vízi életközösségek egyaránt megtalálhatók benne és körülötte. A térség táji értékeire vonatkozóan átfogó felmérések nem állnak rendelkezésre, az egyedi tájértékek felmérése településenként eltérı ütemben zajlik. A természet- és tájvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban a hatékonyság csökkentését okozza a források erıteljes korlátozottsága, valamint az, hogy jelenleg az országos és a helyi szintő védelem intézkedései egymástól függetlenül, szakmai koordináció nélkül zajlanak. Társadalmi (fogyasztói) szempontból egyértelmően kijelenthetı, hogy a térség természeti és tájképi értékeinek bemutatás, nevelés és szabadidıs célú használata még nincs kitöltve, melynek oka részben az, hogy az igen erıs beépítési nyomás az abszolút elıvigyázatosság elvét követve még a szelíd fejlesztések kivitelezése is engedélyezési nehézségekbe ütközik. Folyamatok, változások A Budapesti Agglomeráció térségében az erıteljes urbanizációban és infrastruktúra fejlesztésben a privatizáció sajátosságai (kis aranykorona értékő gyepek és vizes élıhelyek kerültek többnyire ingatlan-befektetık tulajdonába), valamint gazdaságossági szempontok miatt a zöldmezıs beruházások túlsúlya jellemzı. Ez rendre a természetvédelmi érdekek és a fejlesztési szándékok konfliktusához vezet, egyúttal a természetes zöld felület fokozatos csökkenését eredményezi. Különösen erıteljes ez a folyamat az olyan kisebb élıhelyfoltok és természetközeli zöldfelületek esetében, melyek nem kiemelkedıen értékesek, területi védelem alatt nem állnak, de a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak részei és helyi szinten a természetes élıvilág fontos refúgiumterületei. E területek esetében különösen indokolt lenne a helyi szintő védelem, mellyel szemben sok esetben épp az önkormányzatok mutatkoznak ellenérdekelt félnek. A természetközeli élıhelyekre általában jellemzı, hogy az erıteljes környezeti terhelés, valamint a korábbi agrár területhasználatok (legeltetés, kaszálás) megszőnése miatt sok élıhelyen aktív kezelés lenne szükséges az értékek hosszú távú megırzéséhez, állapotának fenntartásához. E 17 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció tevékenység (mely például olyan elemeket tartalmaz, mint a cserjék visszaszorítása, agresszívan terjedı idegenhonos fajok visszaszorítása, vízvisszatartás, erdıkben faállomány csere tájidegenrıl ıshonosra, stb.) számos területen nem kielégítı mértékő, mely hosszú távon szintén a természeti értékek vesztéséhez vezet. A belsı erıforrások elemzése: Elınyök:
kiemelkedıen magas élıhelydiverzitás,
barlangok és hıforrások jelenléte,
jelentıs kiterjedéső országos és európai jelentıségő természetvédelmi területek,
gazdag kulturális emlékek, egyedi tájértékek,
fokozódó társadalmi szerepvállalás: zöld szervezetek növekvı száma és aktivitása. Hátrányok:






a helyi szintő védelem nem kielégítı mértéke, élıhelyek erıteljes feldaraboltsága (különösen a pesti oldalon), aktív természetvédelmi kezelés hiánya, tájértékek hiányos felmértsége, zöld szervezetek tevékenységének koordinálatlansága, szervezetlensége.

Lehetıségek:
a természeti környezet szabadidıs és ismeretterjesztési célú használatának kíméletes fejlesztése,
természetközeli zöld területek kialakításával természeti környezet egységének, egyúttal a térség környezeti állapotának javítása,
élıhelyek természeti állapotának fejleszthetısége egyszerő beavatkozásokkal (pl.: cserjésedés visszaszorítása). Korlátok:
infrastruktúra-fejlesztések erıs gazdasági ellenérdekeltsége és hatékony érdekérvényesítı képessége,
agglomerációs agrár használat fokozatos kiszorulása.

1.10 Környezettudatosság A környezeti nevelés célja egyrészt a környezettudatos, valamint az egészségtudatos magatartás kialakulásának támogatása, a környezetért felelıs életvitel elısegítése. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelı szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Társadalmi kezdeményezésre, a környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezetek és szakemberek bevonásával 1998-ban készült el és 2003–ban került megújításra a „Nemzeti 18 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció Környezeti Nevelési Stratégia”, mely a társadalmi élet 27 területén tesz javaslatokat a környezeti nevelés fejlesztésére. A felsıoktatásban számos helyen történik környezeti szemlélető oktatás, nevelés. A környezeti nevelésben fontos szerepet játszik az ország legnagyobb agrárfelsıoktatási intézménye, a Szent István Egyetem. A Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetségének nyilvántartása szerint az ország 25 középiskolája vesz részt a Nemzetközi Környezeti Nevelési Programban. Ezek közt két Pest megyei középiskola: Ferences Gimnázium, Szentendre (bázisiskola) és Vörösmarty Gimnázium, Érd, valamint 5 Budapesti középiskola található. A program keretén belül a diákok megtanulnak önállóan vizsgálódni, adatokat feldolgozni, következtetéseket levonni. A vizsgálatok és megfigyelések integrálhatók a közismereti tantárgyakba és sok esetben a szaktantárgyakba is, ezzel elısegítve a tanulók szemléletformálását. Az általános iskolások terepi környezeti nevelésének egyik eszköze az „Erdei iskola program”, ahol a gyerekek egy adott környezet természeti, társadalmi és kulturális ismereteire alapozva a helyszínen tapasztalva tanulhatnak. A program célja, hogy 2008-ra minden iskolás gyermek legalább egyszer eljusson bentlakásos erdei iskolába. Pest megyében összesen egy minısített erdei iskola található Visegrádon (további minısítésre váró intézmények vannak Szentendre, Vác, Szokolya, Zebegény és Leányfalu településeken). Az „Óvodai nevelés országos alapprogramja” fogalmazza meg a kisgyermekkori környezeti nevelés alapelveit. Országos szinten 2003-ban határozták meg a „zöld óvodák” kritérium rendszerét. Pest megye területén terepi környezeti neveléssel foglalkozó oktatóközpontok találhatók Dunakeszi, Kerepes, Pomáz, Ráckeve, Szentendre, Vác, Visegrád településeken és Budapesten. A helyi szinten a környezeti nevelés és tudatformálás egyik meghatározó szereplıje az önkormányzat. Az önkormányzatok a környezeti szempontú nevelést a környezetvédelmi, településfejlesztési, a településrendezési, az épített és természeti környezet védelmi, valamint oktatási-nevelési feladataik ellátása közben tudják érvényesíteni. A környezeti neveléssel foglalkozó különbözı oktatási központok, rendezvények és ismeretterjesztı kiadványok száma az elızı években növekedést mutat. Ezek létrehozásában, illetve üzemeltetésében elsısorban a civil szervezetek és a magán szféra képviselıi az aktívabbak. Az önkormányzatok és az általuk üzemeltetet intézmények (többnyire a szőkösebb anyagi források és kevésbé az érdekeltség hiánya miatt) a környezeti nevelés területén még nem vállalnak akkora szerepet, mint amennyire az ügy fontossága azt megkövetelné. A környezeti neveléssel foglalkozó intézményhálózat növekedéséhez a szemléletváltáson túl az is hozzájárult, hogy az elmúlt években jelentısen megnıtt, a pályázatokon ilyen célra elnyerhetı támogatások nagysága. A környezettudatosság fejlesztésének igen fontos területei a nevelés, az oktatás-képzés, a mővelıdés, a tömegtájékoztatás. Az oktatás minden szintjén fejleszteni kell a környezeti nevelést. A környezettudatosságot erısítı programokat a szakképzésben résztvevık körére is ki kell terjeszteni. Az oktatás minden (szak)területén általánossá kell tenni a környezettan oktatását, mint az általános mőveltség nélkülözhetetlen komponensét, valamint be kell építeni a környezeti neveléssel kapcsolatos tantervi tartalmi elemeket. Átfogó program keretében kell támogatni a környezeti szempontok helyi médiában való megfelelı bemutatását és érvényesítését. A környezettudatos intézménymőködtetést (munkahely, iskola, közmővelıdés, közhivatal stb.) bátorítani, és a gyakorlati megvalósítást támogatni kell, mert a példamutató vezetés és mőködtetés erıs szemléletformáló tényezı. Ösztönözni kell a környezetbarát termékek és szolgáltatások megismertetését, elterjesztését. 19 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció

20 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció

2

STRATÉGIAI CÉLOK:

2.1

Átfogó, hosszú távú fejlesztési cél: az élhetı régió kialakítása és fenntartása
az életminıség javítása
a környezet minıségének javítása
a környezeti értékek védelme

2.2

A fejlesztési irányok és prioritások meghatározása:

A Budapesti Agglomeráción belül a gazdasági versenyképesség fokozásához, valamint az "Élhetı régió", a minıségi élet kialakításához alapvetı fontosságúak: a) A környezetállapot rögzítésére, változásának figyelemmel kísérésére alkalmas mérı és monitoring rendszer fejlesztése. Célok:
a környezet minıségi állapotának differenciált megismerése, a változás naprakész figyelemmel kísérése, a környezeti adatok közérdekőségének biztosítása,
a környezeti állapot jellemzésére alkalmas összetevık közérthetı bemutatása. Prioritások:
Az egységes térképalapú térinformatikai rendszerre épülı stratégiai környezeti monitoring létrehozása a meglévı mérıállomás hálózatok, adatbázisok és információs rendszerek felhasználásával és továbbfejlesztésével. b) A települési környezetminıség fejlesztése, vagyis szennyvízelvezetés és tisztítás, levegıtisztaság védelem és zaj elleni védelem megteremtése. Célok:
Olyan levegıminıség elérése és fenntartása, amely nem jelent egészségügyi kockázatot a fıvárosban és az agglomerációban élık számára.
A települési zöldfelületek megırzése és fejlesztése.
Véderdık létesítése.
A közlekedési útvonalak mentén „biofalak” telepítése.
Szennyvízkezelı telepek modernizálása.
A hasznosítható szennyvíziszap arányának növelése és hasznosításának elısegítése.
Zajgátló védıövezetek kijelölésének általánossá tétele a zajszennyezéssel frekventáltan érintett térségekben.
A zajszennyezés csökkentését célzó mőszaki fejlesztések támogatása. 21 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció Prioritások:
A települési zöldfelületek megırzése és fejlesztése, amely a levegıminıség javítása, esztétikai, településképi szempontból egyaránt fontos.
A szennyvizek tisztítási arányának növelése a felszíni és felszín alatti vizek védelme, és minıségük javítása érdekében.
Az aktív zajvédelem gyakorlatának fejlesztése és elterjesztése.
A zajszennyezés-kezelés komplex szemléletmódjának kialakítása (a zajvédelem támogatása közlekedés- és területtervezési, területhasználati eszközökkel) c) Vízvédelem, vízgazdálkodás Célok:
az ivóvíz- és termálvízkészlet védelme, célszerő és takarékos felhasználása,
az EU Víz Keretirányelv teljesítése,
az árvízveszély elleni védekezés korszerősítése, környezettudatosság tétele és hosszú távon fenntartható átalakítása,
a Duna hajózási lehetıségeinek környezettudatos fejlesztése,
a Duna és az agglomerációs vízterek szabadidıs célú használatának a vízminıségi és a természetvédelmi érdekekkel összeegyeztetett irányítása, fejlesztése,
Duna-Tisza közi kedvezıtlen vízháztartási viszonyok rendezése. Prioritások:
Az ivóvíz bázis védelem: a WHO elıírásainak megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása az agglomeráció teljes területén, lehetıleg költséges tisztítástechnológia alkalmazása nélkül, valamint a meglévı üzemelı és távlati vízbázisok vízadóképességének, vízminıségének, megırzése, illetve javítása a védıterületek megfelelı mőszaki és jogi kialakításával.
A termálvízkészletek védelme és hasznosítása: a kitermelhetı gyógyvizek elsıdlegesen gyógyászati célokra legyenek felhasználva és kialakuljon a termálvizek hasznosításának összefüggı szabályozási rendszere s ezáltal szőnjön meg a vízmérleg egyensúlyi zavara, ne csökkenjen a vizek hımérséklete és értékes vízkémiai komponenseinek koncentrációja.
Az EU Víz Keret Irányelvébıl (VKI) adódó kötelezettségek teljesítése, melynek elsıdleges célja a vízterek jó ökológiai állapotának megfogalmazása és elérése.
Az árvízvédekezésben az európai és a Duna vízgyőjtı szintő kezdeményezések és ajánlások figyelembe vétele, beleértve a várható klímaváltozások kedvezıtlen hatásaira való felkészülést is. Ehhez szükséges a természetes vízjárási rendszerek részleges helyreállítása vizes élıhelyek fejlesztésével, vízfolyások revitalizációjával, árterek bıvítése és védelme.
a Duna hajózási lehetıségeinek környezettudatos fejlesztése.
a Duna szabadidıs célú használatának fejlesztése, elsısorban a nem motoros vízi sportok, a Duna melletti pihenıhelyek, bicikliutak, sétányok fejlesztésével, valamint a Duna-menti rekreációs zöldfelület bıvítésével, helyreállításával 22 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció
a KMR Regionális Operatív programjához kapcsolódóan a természetes zöldfelületi egységek és a vízbázis-védelmi területek védelme, az egységek közötti természetes kapcsolat kialakítása
Duna-Tisza közi kedvezıtlen vízháztartási viszonyok rendezése. d) Hulladékgazdálkodás Célok:
komplex hulladékgazdálkodási programok, újrafeldolgozási technológiák támogatása
szemetes területek tisztántartása (erdık, mezık)
szelektív győjtési rendszerek támogatása Prioritások:
szemléletformálással elısegíteni a szelektív hulladékgyőjtés rendszerének elterjedését a térségben
csökkenteni kell a lerakásra kerülı hulladék mennyiségét e) Az alternatív energia használat elterjedésének támogatása Célok:
A geotermikus energia és a biomassza hasznosítási lehetıségeinek feltárása, és növelése
Az alternatív energia használat mőszaki megvalósításának elısegítése, hasznosítási módszerek elterjesztése Prioritások:
Az alternatív energiahasználat arányának növelése a térségben.

f) Zöldövezet

23 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció g) i)

településen belüli zöldövezetek, térségi zöldövezet (fenntartható területgazdálkodás) fejlesztése

Célok: Az élhetı régió kialakítását és fenntartását szolgáló környezeti célok – a környezeti értékek védelme, a környezet minıségének javítása, az életminıség javítása – megvalósításához szükséges a térségi program megvalósítása. Egy olyan – hosszú távon fenntartható – területgazdálkodási rendszer kialakítása (az ehhez szükséges érdekeltségi rendszer megteremtése), amelynek keretében megvalósul a koordinált és takarékos területfelhasználás, növekszik a térség és a területek biológiai aktivitása, megteremtıdnek - illetve fenntarthatóvá válnak - az élet (a lakás, a pihenés, a rekreáció) környezeti, táji-, természeti feltételei. Összességében javul a térség egészének fejlesztési potenciálja. A ZÖLDÖVEZET program megvalósításával stratégiai cél az ország középsı térségében (jellemzıen a Budapesti Agglomeráció területén) a biológiailag aktív felületek csökkenésének lassítása, a magas biológiai aktivitásértékő területek növelése, mintegy 30 km átmérıjő területen a zöldfelületek olyan területi hálózatának kialakítása:










amely a települési területeken belül elısegíti a strukturált településszerkezet kialakítását, amely segítségével megırizhetı a nagyvároskörnyék felértékelıdı vidéki jellege, amely magában foglalja a térség táji-, természeti értékeit, amely ökológiailag kielégítı mennyiségő a túlépített és túlterhelt területek ellensúlyozására, amely hozzájárul a térség környezetminıségének javításához, amely területi elhelyezkedésében alkalmazkodik az agglomeráció kialakult szerkezetéhez és azt úgy fejleszti tovább, hogy figyelembe veszi az érintett önkormányzatok és helyi társadalmak alapvetı érdekeit, amely struktúrájában a tájszerkezetbıl adódóan szektoronként eltérı tájkarakter megırzésére, továbbfejlesztésére törekszik, amellyel megakadályozható a települések összenövése, a beépítések indokolatlan elburjánzása, amely a külsı területek beépítésének korlátozásával a fejlesztések számára felértékeli a városszerkezethez, településszerkezethez, infrastruktúra-rendszerhez jól kapcsolódó belsı területeket és takarékos területgazdálkodásra ösztönöz.

A Budapesti Agglomeráció zöldövezete területi kapcsolatot teremt a fıváros és az érintett települések belterületeinek zöldterületeivel, másrészt az agglomeráció, illetve a zöldövezet tervezett kiterjedésén túlmutató - hasonló elvek szerint Pest megye teljes területén létrehozható zöldhálózatok, ökológiai folyosók rendszerével. A fejlesztési célrendszer összhangban van úgy az országos, mint a regionális területfejlesztési célokkal és a legtöbb térségben érintett önkormányzat településfejlesztési elhatározásaival. Prioritások:
a térségi (önkormányzati és kormányzati) megállapodás, amely a területi fejlesztések összehangolására, a koordinált területgazdálkodás megvalósítására irányul és amelyen belül a helyi és rövid távú (jellemzıen ökonómiai) érdekek mellett hangsúlyosan érvényesülnek a térségi, hosszú távú és ökológiai érdekek és célok is, 24 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció
mindazok az intézkedések, amelyek a területfelhasználás olyan irányú változtatását segítik elı, amelyeknek következtében nı a zöldterületek kiterjedése és biológiai aktivitásértéke. ii) tájvédelem, biológiai sokféleség védelme Célok:
a természeti és táji értékek teljes körő felmérése, kataszterezése
a máig fennmaradt természeti környezet értékeinek megırzése, állapotának javítása, területi egységének és ökológiai kapcsolatainak fejlesztése (egészséges környezet)
a természeti és táji értékek iránti a társadalmi érdeklıdés és szerepvállalás fokozása. Prioritások:
a hazai, vagy európai védelem alatt álló természeti értékek maradéktalan megırzése, állapotuk javításához szükséges kezelések megvalósítása
a Nemzeti Ökológiai Hálózat fejlesztése, a természeti kapcsolatok - legalább részleges helyreállítása a kisebb élıhelyfoltok védettségi szintjének emelésével, természetközeli állapotú zöld felületek kialakításával és vízfolyás revitalizációval
a természeti értékek és a zöldövezet környezettudatos, irányított megismertetése, bekapcsolása az agglomeráció mindennap életébe (szabadidıs, sport és ismeretterjesztési tevékenységek) h) A környezettudatosság növelés Célok: Az agglomerációban a fejlesztési irányok, legfontosabb átfogó célok elviekben a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program környezettudatosság akcióprogramjához kapcsolódva az alábbiakra terjednek ki:





a környezettel és fenntartható fejlıdéssel kapcsolatos ismeretek bıvítése, az információhoz jutás javítása, a környezettudatos döntések és a fenntarthatóbb életmód ösztönzése, a környezet állapotát érintı döntésekben a felelıs társadalmi részvétel erısítése.

A környezettudatosság fejlesztésének igen fontos területei a nevelés, az oktatás-képzés, a mővelıdés, a tömegtájékoztatás. Az oktatás minden szintjén fejleszteni kell a környezeti nevelést. A környezettudatosságot erısítı programokat a szakképzésben résztvevık körére is ki kell terjeszteni. Az oktatás minden (szak)területén általánossá kell tenni a környezettan oktatását, mint az általános mőveltség nélkülözhetetlen komponensét, valamint be kell építeni a környezeti neveléssel kapcsolatos tantervi tartalmi elemeket. Átfogó program keretében kell támogatni a környezeti szempontok helyi médiában való megfelelı bemutatását és érvényesítését. A környezettudatos intézmény-mőködtetést (munkahely, iskola, közmővelıdés, közhivatal stb.) bátorítani, és a gyakorlati megvalósítást támogatni kell, mert a példamutató vezetés és mőködtetés erıs szemléletformáló tényezı. Ösztönözni kell a környezetbarát termékek és szolgáltatások megismertetését, elterjesztését. Prioritások:
Környezeti nevelés többszintő kialakítása,
Környezettudatosság fejlesztése, 25 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció
Környezet- és természetvédelmi ismeretek, környezettudatosság közvetítése az oktatásban,
A lakosság környezeti értékrendjének javítása,
A társadalmi részvétel igényének erısítése a környezettel és a természettel kapcsolatos helyi döntéshozatali folyamatokban.

3

3.1

FEJLESZTÉSI CÉLOKAT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK:

Intézkedés: Környezeti stratégiai monitoring

Az intézkedés definíciója Budapest és agglomerációja területén a területi folyamatok környezetre gyakorolt hatásának vizsgálata nélkül a programok, intézkedési tervek értékelése gyakorlatilag nem képzelhetı el. A környezeti állapot változásához pedig a változás elıtti állapot minél részletesebb ismerete szükséges. A stratégiai környezeti monitoring:
Átfogó és differenciált módon mutatja be a környezeti alapállapotot.
Az alapállapothoz képest bekövetkezı változás átfogó és differenciált követésére képes.
A környezet-egészségügyi konfliktushelyzet (az egészségügyi küszöbértéktıl való eltérés) differenciált bemutatására alkalmas.
Képes bemutatni az érintettséget (hány embert érint), mégpedig a konfliktushelyzethez igazodóan.
És végül, de nem utolsósorban mindezt a laikus közvélemény számára is közérthetı módon (térképi megjelenítés) teszi. Az intézkedés indoklása A fejlesztési tervek, célkitőzések, programok, intézkedési tervek megfogalmazásához, a végrehajtás hatékonyságának ellenırzéséhez összehasonlító adatokra van szükség. Megbízható adatok nélkül nem végezhetı el sem a tervezés, sem az ellenırzés. A környezeti állapot minısége és annak változása célirányosan kiválasztott indikátorok segítségével jól jellemezhetı. Az indikátorok között meghatározó szerephez jut az adott területen élı lakosság egészségi állapotát jellemezni képes indikátorok (betegségtípusok) köre, különösen azok, amelyek a környezet állapotával közvetlenül összefüggésbe hozhatók. Operatív célok A rendszerbe bevonni javasolt környezeti és egyéb jellemzık:
Légszennyezettség.
Zajterhelés.
Talaj-, talajvíz-szennyezettség. 26 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció





A városi légtér antropogén eredető (elsısorban hımérséklet) módosulásai. Zöldfelület. Népesség eloszlás. Egészségi állapot.

A megvalósításnál a már rendelkezésre álló feltételeket hasznosítani szükséges, mivel:
Meglévı információs rendszerek már most is mőködnek (pl. Fıvárosi Környezetvédelmi Információs Rendszer, egy-egy szakterületet érintı és már mőködı monitoring stb.)
Nagyon sok adat áll rendelkezésre.
Elırehaladott állapotban van a stratégiai zajtérképezési folyamat a fıváros és a kijelölt települések vonatkozásában.
Egyre korszerőbb terjedési modellek állnak rendelkezésre, jelentısek a tudományos mőhelyek eredményei. Támogatandó tevékenységek:
A fıvárosi és agglomerációs levegıszennyezettség-mérı hálózat korszerősítését,
Az egyes környezeti jellemzık terjedési sajátosságainak vizsgálatára alkalmas numerikus terjedési modellekkel kapcsolatos kutatási, fejlesztési tevékenység feltételeinek biztosítása.

Célcsoportok A Budapesti Agglomeráció teljes területe. Horizontális elvek A stratégiai környezeti monitoring integrált szempontrendszerével, tartalmi felépítésével és mőködési modelljével egyidejőleg alkalmas:
Egy egységes szemlélető és technikájú térinformatikai adatbázis alapjainak megteremtésére,
a térségi folyamatok kulcstényezıinek figyelésére, a tervek megvalósulásának, az esetleges módosítási igény felismerésére, a folyamatos területfejlesztéshez és tervezéshez szükséges információk biztosítására,
a tervek, projektek folyamatos, naprakész és közérthetı közzétételével az azok iránti érdeklıdés felkeltésére és felmérésére, a társadalmasítás, az együttmőködési igény fokozására. Projekt kiválasztási kritériumok: Elınyben részesülnek azok a projektek, melyek egy rendszerben képesek a környezeti jellemzık minél szélesebb körének mérését megvalósítani. Indikátorok A stratégiai környezeti monitoringba bevonni javasolt jellemzık (légszennyezettség, zajterhelés, talaj-, talajvíz-szennyezettség, a városi légtér antropogén eredető (elsısorban hımérséklet) módosulásai, zöldfelületi rendszer, népesség, egészségügyi állapot) mindegyike szakmailag jól definiált mennyiségi és minıségi indikátor-rendszerrel rendelkezik. 27 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció A szők értelemben vett szakmai indikátorokon túl a legfontosabb indikátor az, hogy a régió összlakosságát tekintve, közülük hányan ismerhetik meg lakóterületük valós környezeti állapotát. A környezeti állapot minıségét jól jellemzi:
az adott területen élık egészségi állapota,
az adott terület ingatlanforgalmi értéke. Az érintett térségek A Budapesti Agglomeráció teljes területe, ezen belül kiemelten a lakott térségek. Az intézkedések megvalósításában érintett szervezetek









A térség regionális, helyi és települési önkormányzatai Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség ÁNTSZ

3.2

Intézkedés: Szennyvízelvezetés, tisztítás

Intézkedés definíciója: A lakosság életminıségének, komfortjának javítása, a felszíni és a felszín alatti vizek minıségének védelme és javítása egységes szemlélet alapján, különös tekintettel a vízbázisok védelmére. Intézkedés indoklása: A csatornázottság növekedése és a keletkezett szennyvizek tisztítása, majd a folyamatokból adódó melléktermékek kezelése mind a vízbázisok, mind a környezeti állapot megırzéséhez hozzájárul. Operatív célok:
Ennek megvalósítása érdekében az agglomeráció városaiban el kell érni, hogy a csatornázottság aránya minimum 80% legyen, a községekben pedig a 65–80%-ot érjen el 2010-re.
Budapesten az elvezetett szennyvizek tisztítása el kell, hogy érje a 100%-os arányt. Csak ezzel a lépéssel oldható meg a Duna vízminıségnek javítása, az RSD turisztikai értékének növelése.
Ugyancsak kiemelt feladatként kell kezelni a szennyvíziszap hasznosításának megoldását.
A szennyvízberuházások kiemelt kezelése (szennyvízhálózatok építése, szennyvíztisztító mővek létrehozása; a budapestiek ezen belül is kiemelt fontosságúak).
Adminisztratív eszközökkel növelni kell az elkészült hálózatok esetében a rákötöttség arányát,
Fel kell készülni a közcsatornával nem megoldható szennyvízkezelés megoldására, támogatási rendszerének kidolgozására 28 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció Támogatandó tevékenységek: Támogatni kell:
a szennyvíziszap feldolgozásához szükséges beruházásokat, a víztelenített szennyvíziszap kezelésének megteremtését,
a felszín alatti és felszíni vizek (Duna, RSD, kisvízfolyások) minıségének javítását,
a meglévı üzemelı és távlati vízbázisok vízadó képességének, vízminıségének megırzését,
az EU direktíváknak megfelelı mértékő szennyvízelvezetést és tisztítást. Célcsoportok:
Települések, kistérségek, Budapest. Horizontális elvek: A fejlesztések kivitelezése során ügyelni kell a lakosság folyamatos tájékoztatására, az ismeretterjesztésre. A támogatandó beruházások elbírálása során az új környezetbarát technológiák alkalmazása kiemelt feladat. Projekt kiválasztási kritériumok: A kiválasztás során támogatni kell a komplex programokat, melyek a szennyvíztisztítást, az iszapkezelést, és társadalmi tudatformálást, tájékoztatást is magukban foglalják. Indikátorok: A beruházások megvalósulása után növekednie kell a kezelt szennyvíz mennyiségének:
A keletkezett és kezelt szennyvíziszap mennyisége.

3.3

Intézkedés: levegıtisztaság védelem

Az intézkedés definíciója: Budapest és agglomerációja lakosságának egészsége, életminısége, az „Élhetı Régió” kialakítása és fenntartása szempontjából alapfeltétel a levegıminıség javítása, a levegıtisztaság megırzése és védelme. Az intézkedés magában foglalja mindazon tevékenységeket, amelyek közvetlenül, vagy közvetve a levegıminıség javulását eredményezik. Az intézkedés indoklása: Felmérések alapján a térség két fı szennyezı anyaga a nitrogén-dioxid és a PM 10, amelyek a fıvárosban és több településen meghaladják a határértékeket, esetenként még a tőréshatárt is. Ezért erre a két szennyezıanyagra fokozott figyelmet kell szentelni. 29 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció A szennyezett levegıjő területek nagysága jelentıs, de fontosabb szempont, hogy az expozíció nagy népsőrőségő területeket érint. Az intézkedés a programban megfogalmazott célkitőzések eléréséhez, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/D §-a alapján is indokolt és szükséges. Operatív célok:





A környezeti levegıminıség alakulásának területileg differenciált figyelemmel kisérése. A levegıminıség romlásának megállítása. A nemzetközi szerzıdésekben rögzített határértékek teljesítése 2010-ig. Végsı soron olyan levegıminıség elérése és fenntartása, hogy az ne jelentsen egészségügyi kockázatot az agglomerációban élık számára.

Támogatandó tevékenységek 1. A fıvárosi és agglomerációs levegıszennyezettség-mérı monitor hálózat korszerősítésének és bıvítésének támogatása, ezzel együtt a mérések további szennyezıanyagokra való kiterjesztése szükséges. A települések döntı hányadában ugyanis még nem valósul meg a légszennyezettség eseti vagy rendszeres mérése, tehát nem rendelkezünk adatokkal a lakosságot ért terhelésrıl, a légszennyezettség idıbeli változásáról. Ezek hiányában a védelmi intézkedések kidolgozása sem lehetséges. Kiemelt jelentıségő, hogy az ipari és közlekedési emissziók miatt Budaörs, Dunakeszi, Érd, Gödöllı, Pilisvörösvár Szigetszentmiklós és Törökbálint településeken automata monitor állomások kerüljenek telepítésre. A célállapot a települések a jogszabályban meghatározott számú, illetve igény szerinti mérıponttal való ellátása. 2. A települési zöldfelületek megırzése és fejlesztése, a további zöldfelület-vesztés megállítása a településrendezés eszközeivel, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervérıl szóló 2005. évi LXIV. törvényben foglaltakkal összhangban. A települések „tüdejeként” mőködı zöldfelületek nemcsak a levegıminıség javítása, hanem esztétikai, településképi szempontból is meghatározóak, a lakosság pihenését, testi-lelki felüdülését szolgálják. Mindezen kedvezı hatások és fontos szerepe ellenére a települési zöldfelületek jelentıs része az önkormányzatok szőkös anyagi lehetıségei miatt leromlott állapotban vannak, kondicionáló értékük csökkent. Fejlesztésük értékteremtı beruházás. A meglévı zöldfelületek beépítésének megakadályozása pedig elengedhetetlenül fontos a levegıminıség szempontjából. A jól karban tartott, változatos növényvilággal rendelkezı parkok, sétányok egyúttal az óvodák és iskolák környezeti nevelésének helyszínei is lehetnek. Ezzel együtt támogatásra érdemes a tanösvények kiépítése. 3. Az utak mentén „biofal” telepítése terhelést tőrı növényfajok felhasználásával. Az agglomeráció területén a közlekedés okozta környezetterhelés a domináns. A nagy forgalmú utak mentén az NOx és a porterhelés meghaladja az egészségügyi határértékeket. A gyalogos forgalom, illetve a lakosság közvetlen kitettségének megakadályozására a többszintő, terhelést tőrı növénytelepítések, sövények alkalmasak lehetnek. Ezek növelik a települési zöldfelületek arányát, felfogják a port, csillapítják a rezgést, a nyári idıszakban árnyékolnak, javítják a településképet. 4. A kiporzást okozó föld felületek, tájsebek megszüntetése. Az agglomerációban élı lakosság por terhelése jelentıs. Emiatt fontos a földutak szilárd burkolattal való ellátása, illegális törmelék lerakások megszüntetése, a bányaterületek rekultiválása. 5. Véderdık létesítése, az erdıtelepítés támogatása. Az adott termıterülethez illeszkedı, nem tájidegen fajokból telepített erdı levegıminıség javító, hımérsékletkiegyenlítı hatása mellett a biológiai sokszínőség megırzését és rekreációs célokat is szolgál. 6. A mezıvédı erdısávok megırzése, védelme, illetve telepítésének támogatása. Az agglomerációban élı 30 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció lakosság por terhelése jelentıs, melynek egy része mezıgazdasági eredető. A mezıvédı erdısávok telepítésével a szél deflációs ereje jelentıs mértékben csökkenthetı, s ezáltal az értékes termıtalaj részben megvédhetı. A többszintő, honos növényállományból álló mezıvédı erdısávok mindamellett „zöld folyosóként” is funkcionálnak az élıvilág számára. 7. A defláció elleni védekezés a mezıgazdasági területek állandó növény borítottságának, illetve a megfelelı talajmővelés biztosításával. A 6. ponttal együtt az intézkedés célja az értékes termıtalaj védelme és a porterhelés csökkentése. 8. Védelemre javasolt területek természetvédelmi oltalom alá helyezése. A természetvédelmi oltalom kiterjesztésével ezen területek kondicionáló hatása megırizhetı. 9. A meglévı természetvédelmi területek és a kedvezı klimatikus kiegyenlítı hatással rendelkezı tájegységek fokozott védelme. A levegıminıség javítása szempontjából kiemelten értékes területek fokozott védelme stratégiai fontosságú. 10. Az átszellızés feltételeinek biztosítása a településrendezés eszközeivel, a beépítések korlátozása. A természetes légcsatornák teszik lehetıvé, hogy a légmozgások kisöpörjék a szennyezett levegıt a települések légterébıl. A sőrő beépítettségő településrészek átszellızése kisebb mértékő, jelentısen korlátozott, nagyobb a szmog kialakulásának veszélye, ami fıleg Budapest városközpontban okoz súlyos problémákat. A légcsatornák útját álló beépítések korlátozása tehát elengedhetetlen. 11. A barnamezıs, illetve a környezetvédelmi célú beruházások ösztönzése, támogatása. Az agglomeráció területén inkább a zöldmezıs beruházások dominálnak, amelyek területeket vonnak el a levegıminıséget javító zöldfelületektıl. Ezért van szükség a barnamezıs beruházások ösztönzésére. Az üzemekben az elérhetı legjobb technológiák, a hatékony levegıszőrık alkalmazása jelentısen csökkentheti a lakosság terhelését. 12. A lakossági szilárd tüzelés korszerősítése, a földgáztüzelésre való átállás ösztönzése. 13. A távfőtés versenyképességének biztosítása céltámogatásokkal, főtéskorszerősítési programokkal. A lakossági főtésekbıl származó emissziók ugyan részleteiben nem ismertek, de elsısorban a fıvárosban jelentıs számuk, és ma még zömmel korszerőtlen főtıberendezéseik miatt az összes kibocsátás jelentıs lehet. Éppen ezért szükséges a főtéskorszerősítés ösztönzése, illetve támogatása. A lakosság figyelmének felhívása a tüzelıberendezések szakemberrel történı évenkénti átvizsgálására, a rendszeres kéményseprésre nem csak a környezetbe jutó szennyezıanyagok, hanem a tragédiák elkerülése miatt is fontos. 14. A településeken átmenı - teher és személy- forgalom csökkentésének támogatása. A legterheltebb szakaszok és területek tehermentesítéséhez hiányzó hálózati elemek pótlása. Az átmenı gépjármőforgalom nemcsak a levegıszennyezés növekedése miatt, hanem az azzal együtt járó zaj- és rezgésterhelés miatt is egyre égetıbb probléma. Mindamellett közlekedésbiztonsági és ingatlan-értékcsökkenési problémákat is felvet. Az elkerülı utak megépítésével ezek a hatások kivédhetık. 15. A közlekedéshálózat racionalizálása, közlekedésszervezési intézkedések, P + R rendszerek. Mivel az agglomeráció területén a fı szennyezı a közlekedés, ezért elengedhetetlenül szükséges annak racionalizálása, közlekedésfejlesztési koncepciók kidolgozása, a tömegközlekedés fejlesztése. 16. A szennyezés volumenét meghatározó jármőpark korszerősítésének támogatása. A 14. és 15. pontban foglalt intézkedések csak a gépjármőpark korszerősítésével, a szennyezıanyag kibocsátási normák szigorú betartatása mellett lehet eredményes. 17. Alternatív energiafelhasználás támogatása. A fosszilis energiahordozók elégetésébıl származó emisszió csökkentése érdekében alternatív energiaforrások használata. 18. Energiaracionalizálási programok támogatása. Az egyre fogyatkozó fosszilis energiahordozók takarékos felhasználására. 31 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció 19. Városklimatológiai vizsgálatok támogatása. A városok természetes légcsatornáinak felmérésére, az áramlási viszonyok, a különbözı feltételek melletti szennyezıanyag koncentráció alakulás kutatására. 20. A levegıtisztaság védelmét szolgáló tudományos kutatások, technológiai fejlesztések támogatása. A fıváros és az agglomeráció területén mőködı egyetemek, tudományos mőhelyek bevonása és ösztönzése a levegıtisztaság-védelmét szolgáló kutatásokra. Célcsoportok: A Budapesti Agglomeráció teljes területe, ezen belül kiemelten a közlekedési, illetve ipari szennyezés által érintett lakott térségek. Horizontális elvek: A támogatandó tevékenységeknél felsoroltak nem csak a levegıtisztaság védelmét szolgálják. Kedvezı hatásuk más területekre is kiterjed, segítve ezzel az élhetı régió kialakítását. Az intézkedések kapcsolhatók a BAFT által támogatott többi fejlesztési programhoz. Projekt kiválasztási kritériumok:









Az érintett lakosok száma, az érintett terület népsőrősége, A „hatásterület” nagysága, Az elérhetı legjobb technológia alkalmazása, A levegıminıség javító hatás mikor jelentkezik, illetve milyen idıtávra, A közlekedési és az ipari emissziók okozta káros hatások csökkentésének becsült mértéke, Innovációk, a legújabb tudományos kutatások eredményeinek alkalmazása, Technológiai fejlesztések, Helyi közösségek bevonása.

Indikátorok
A mérıhálózaton mért szennyezıanyagok volumenének és arányának változása, kiemelten az egészségre ártalmas (több vonatkozásban még rendszeresen nem mért) anyagokra.
A környezet-egészségügyi mutatók változása, a légszennyezettséggel összefüggı légzıszervi és allergiás megbetegedések száma.
A levegıszennyezés által terhelt térségben élık száma és annak változása a térség körzeteiben, településeiben. Az érintett térségek: A Budapesti Agglomeráció teljes területe, ezen belül kiemelten a közlekedési, illetve ipari szennyezés által érintett lakott térségek. Az intézkedések megvalósításában érintett szervezetek:






Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács A térség regionális, helyi és települési önkormányzatai Környezetvédelmi- és Vízügyi Minisztérium Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 32

BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció





Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Pest Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat ÁNTSZ

Háttéranyagok, információk: A parlagfőmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság (2006): Parlagfő és Levegıtisztaság Konferencia, 2006. május 3., Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest Pro Régió Ügynökség (2005): Közép Magyarországi Régió Stratégiai Terve 2007-2013, Budapest A Budapesti Agglomeráció területrendezési tervérıl szóló 2005. évi LXIV. tv. KDV-Környezetvédelmi Felügyelıség (2003): Budapest és környéke agglomeráció integrált levegıvédelmi intézkedési programja, Budapest A levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet Régió 8 Szakértıi Munkaközösség (1999): BAFT Stratégiai Programja, Budapest

3.4

Intézkedés: környezeti zajterhelés csökkentése

Az intézkedés definíciója A környezeti zaj kezelésérıl szóló 2002/49/EK irányelv teljesen új feladatokat fogalmazott meg. Melyek azok az elsıdleges szempontok, amelyek az irányelv megalkotóit vezették?
Egységes megítélési jellemzık rögzítése. Jelenleg a tagországokban a környezet zajállapotának leírására, minısítésére más-más jellemzıt használnak. Így lehetetlenség az egyes tagországok állapotának összevetése, egységes megítélés kialakítása!
Egységes vizsgálati módszer (mérés) meghatározása.


Egységes számítási módszer kidolgozása. Jelenleg több számítási módszer áll rendelkezésre a tagországokban mind az egyes zajforrás-típusok, mind pedig a terjedési jellemzık számítására. Igen erıs a tendencia, hogy a mérésen alapuló vizsgálatot nagyon rövid idın belül a számításos vizsgálat, értékelés váltja fel. Egyre inkább háttérbe szorul a méréssel történı vizsgálat. Fontos szerepe azonban ekkor is megmarad, csupán jelenlegi szinte kizárólagossága szőnhet meg.


Egységes információközlés, megjelenítés A vizsgálati eredmények megjelenítése is egységes kell, hogy legyen az EU-n belül! Mindenképp a “zajtérképes” megjelenítés a megoldás. A megjelenítés egységesítése az egész apró részletekig szükséges. Az intézkedés indoklása Az EU direktíva szerinti stratégiai zajtérképezési feladatok végrehajtása a fıváros és 22 agglomerációs település vonatkozásában a kormányrendeletnek megfelelıen már folyamatban vannak. Ezt a munkát célszerő kiterjeszteni az agglomeráció egész területére, valamennyi településére. 33 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció Az új szabályozás magyar jogrendbe illesztése és végrehajtása intenzív együttmőködést igényelt a tárcák és a különbözı érintett szektorok között, végrehajtása jelentıs anyagi ráfordításokat követel meg, komoly szakmai munkát jelent. A környezeti zaj értékelésérıl és kezelésérıl szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet hatálya kiterjed a) Budapest és vonzáskörzete, – amely Budapest – Dunakeszi – Fót – Csömör – Kistarcsa – Kerepes – Pécel – Vecsés – Gyál – Dunaharaszti – Szigetszentmiklós – Diósd – Érd – Halásztelek – Törökbálint – Budaörs – Budakeszi – Solymár – Üröm – Budakalász – Pomáz – Szentendre –, b) a 100.000-nél több lakosú városok közigazgatási területén belül a fı és egyéb közlekedési létesítmények, illetve az üzemi létesítmények c)

a "fı közlekedési létesítmény" (a Korm. rendeletben tételesen, számszerően meghatározott forgalom feletti létesítmények – lásd a Korm. rendelet 3.§-ában)

által a külön jogszabály szerinti beépítésre szánt területeken, továbbá a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területeken keltett zaj értékelésére és kezelésére, valamint az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásra. A stratégiai zajtérkép és intézkedési terv készítésére kötelezett a) Budapest vonzáskörzetéhez tartozó települések, valamint a 100.000-nél több lakosú városok esetén a települési önkormányzat, Budapest esetén a Fıvárosi Önkormányzat, b) fı közlekedési létesítmény esetén a gazdasági és közlekedési miniszter által kijelöl szervezet (a továbbiakban: fı közlekedési létesítmény kötelezettje). Operatív célok Az új szabályozás legfıbb eleme és lényege, hogy elsı lépésben un. „stratégiai zajtérképeket” kell készíteniük a tagállamoknak a területükön található, meghatározott kritériumok szerinti -

nagyvárosi agglomerációkra fontosabb, nagy forgalmú közutakra fontosabb, nagy forgalmú vasútvonalakra és fontosabb, nagy forgalmú repülıterekre.

Ezek a térképek egyes terület-felhasználási kategóriák, azok érzékenysége függvényében, az érintett lakosság figyelembevételével készülnek, és megjelenítik a meglevı terhelés okozta tényleges problémákat, konfliktushelyzeteket – a túllépés mértékét, a túllépéssel érintett lakosság számát. Mindennek ismeretében a probléma megoldása érdekében un. „intézkedési tervet” kell kidogozni a meglevı kritikus helyzetek lehetséges kezelésére, megoldására. Az uniós tagállamok irányelvben foglalt kötelezettsége, hogy az elıírásokat jogrendjükbe beépítsék, illetve az is, hogy a megadott kritériumok szerint stratégiai zajtérképeket, intézkedési terveket adott határidıre a Bizottságnak megküldjék. Az Európa-szerte – és így Magyarországon is – eddig követett módszerek nem voltak alkalmasak átfogó, eredményes stratégia kialakítására, ám ettıl a szabályozástól ez már méltán lesz elvárható. Az irányelvben – és az ezt harmonizáló 280/2004. (X.20.) Kormányrendeletben - elıírt feladatok különleges kihívást jelentenek a Budapesti Agglomeráció számára, mivel egyrészt ilyen jellegő 34 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció zajtérkép-készítési módszert eddig még nem alkalmaztunk, másrészt közvetlenül érinti többek között a területfejlesztés, a várostervezés, a közlekedéspolitika, a környezet-egészségügy, a városüzemeltetés területeit is. Támogatandó tevékenységek A fentiekben meghatározott, az EU irányelv hazai bevezetésével, alkalmazásával összefüggı fı stratégiai feladat elvégzése mellett, azzal párhuzamosan a környezeti zaj elleni védelem fıbb célkitőzései és irányelvei:


a hatályos jogszabályok felülvizsgálatával és szükséges módosításainak elvégzésével növelni kell a környezetorientált, integrált közlekedés- és területtervezés, terület használat szerepét a tervezésben;




mérsékelni kell a városok közlekedésbıl eredı már meglevı környezeti zaj szennyezését utólagos mőszaki beavatkozásokkal, egyéb intézkedésekkel;


kiemelt figyelmet kell fordítani a tömegközlekedés részarányának megırzésére, különös tekintettel a városi közlekedésre;


fel kell gyorsítani a jármőállomány korszerősödési ütemét, biztosítani kell, hogy a forgalomba kerülı jármővek zajkibocsátási jellemzıiket hosszú távon megırizzék, a közlekedésben a környezetvédelmi igényeknek megfelelı, jól karbantartott és beszabályozott jármővek vegyenek részt, az ezzel ellentétes tendenciákat jelezni kell és érvényesülésüket akár új jogi szabályozás kialakításával meg kell fékezni;




az áruszállítás környezeti hatásainak mérséklése céljából mőszaki-, jogi, és pénzügyi eszközök alkalmazásával ösztönözni kell a kisebb környezetterhelést okozó áruszállítási módok alkalmazását;


a közlekedésbıl eredı zajszennyezés csökkentését biztosító intézkedéseket kell alkalmazni a sőrőn lakott településeken és a természetvédelmi szempontból védett övezetekben;
felül kell vizsgálni az oktatási rendszer különbözı szintjeit, hogy a zaj elleni védelem szakmai képzése súlyának és jelentıségének megfelelı szinten legyen biztosítva

Célcsoportok A fıvárost és 22 települést érintı – már folyamatban lévı – az EU direktívának megfelelı stratégiai zajtérképezési feladat végrehajtását ki kell terjeszteni a régió egészére. Horizontális elvek A stratégiai zajtérképezésnek - a környezeti monitoring részeként, annak integrált szempontrendszerével, tartalmi felépítésével és mőködési modelljével - mindenekelıtt a lakóterületi környezetterhelésért leginkább felelıs közlekedésfejlesztési, tervezési feladatainak végrehajtásánál, a kialakult konfliktusok kezelésénél, az érdemi érdekegyeztetési folyamatoknál lesz meghatározó szerepe.

35 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció Projekt kiválasztási kritériumok:
zajszennyezés csökkentését célzó projektek tervezésénél komplex környezetorientált, integrált közlekedés- és területtervezési eszközök használata
korszerő, alacsony zajkibocsátású mőszaki berendezések, közlekedési, szállítási eszközök és módok alkalmazása Indikátorok Az EU direktívában és a hazai jogszabályokban rögzített indikátorok. Az érintett térségek A Budapesti Agglomeráció teljes területe, ezen belül kiemelten a lakott térségek. Az intézkedések megvalósításában érintett szervezetek









A térség regionális, helyi és települési önkormányzatai Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség ÁNTSZ

3.5

Intézkedés: Vízvédelem, vízgazdálkodás

Intézkedés indoklása A Budapesti Agglomeráció térségében a keletkezett szennyvizek mennyisége és a fokozódó beépítések miatt egyre nagyobb környezeti nyomás nehezedik mind a felszíni, mind a felszín alatti vizekre. Különös figyelmet kell fordítani a meglévı vízbázisok megırzésére, ill. lehetıség szerinti kiterjesztésére, a vízfolyások, vízterek ökológiai rendszerének fenntartására, fejlesztésére. Az ökológiai és vízbázisvédelmi szempontok érvényesítésével kell a vízterek szabadidıs célú és a Duna közlekedési szempontú fejlesztését megvalósítani. Operatív célok


vízmőtelepek biztonságba helyezése;




vízbázisvédelmi területek növelése;




termálkarszt készletek védelme, szabályozott gazdálkodás a készletekkel;


Duna-Tisza közi talajvízszint csökkenés helyreállítása;


Árvízvédekezés fejlesztése;




Duna vízjárásának, természeti és ökológiai állapotának javítása;




A Duna agglomerációs szakaszának vízi közlekedési szempontú fejlesztése; 36

BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció Támogatandó tevékenységek
a vízmővek biztonságos mőködéséhez szükséges mőszaki beavatkozások elvégzése, a folyamatos megfigyelést lehetıvé tevı monitoring rendszer mőködtetése, az eredmények elemzése, a tulajdoni viszonyok rendezése és területhasználati korlátozások betartásának ellenırzése;
új vízbázisvédelmi területek kijelölésének vizsgálata, tervezése;
a felhasználható termálkarszt készletek mennyiségi és minıségi paramétereinek kutatása, a kutatás eredménye alapján javaslat az optimális gyógyászati felhasználásra;
Duna-Tisza közi talajvízszint csökkenés helyreállítása lecsapoló csatornák részleges felszámolásával, vízvisszatartással és víztározással, további (bánya)tavak létesülésének elkerülésével
árvízvédelmi rendszer fejlesztése a hullámtér bıvítésével (mellékágrendszerek, Szentendreisziget, Duna-parti szántó és gyepterületek, stb..)
a Duna lezárt mellékágainak újbóli megnyitása, rehabilitációja, új mellékágak mesterséges kialakítása
a Dunához és a vizes élıhelyekhez kötıdı hidrológiai, táji és természeti értékek bemutatását, megismertetését célzó turisztikai fejlesztések (vízi és Duna-parti tanösvények, kiadványok, programok)
hajózás feltételeinek javítása, kikötık fejlesztése barnamezıs beruházások keretében
RSD közösségi stégrendszer fejlesztése, parti vízszőrı és stabilizáló nádasok védelme, fejlesztése
vízterek sport célú használatának fejlesztése, szabályozása, igénybe vehetı vízterek biztosítása és kijelölése a különbözı típusú sportoknak (motorcsónak, kajak-kenu, jet-ski, stb.) a társadalmi megítélés alapján (közvéleménykutatás a Duna-parti régió lakosságának körében)
VKI monitoring kiegészítı kutatások: az ivóvízbázisok környezetében a Duna parti régió vízi élılényeinek anyag- és energiaforgalom vizsgálata a hajózás vízi élılényekre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata Célcsoportok A fejlesztés során kedvezményezettnek tekinthetı a térség népességének egésze. Horizontális elvek A Duna összekötı szerepének erısítése, az emberi használat minıségi fejlesztése a vízterek ökológiai állapotának javításával, a környezeti terhelés csökkentésével összeegyeztetve. Projekt kiválasztási kritériumok
Elınyben részesülnek azok a projektek, melyek a vízterek sport- és szabadidı célú fejlesztésekor környezettudatos módon járnak el.
Elınyben részesülnek a monitoring rendszert mőködtetı beruházások.
Elınyben részesülnek a komplex ökológiai szemlélettel készülı projektek. Indikátorok 37 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció








ökológiai állapot változása VKI monitoring rendszer adatai alapján árterek bıvülése ha-ban rehabilitált mellékágak száma felszámolt Duna-Tisza közi lecsapoló csatornák hossza új vízbázisvédelmi területek kiterjedése (ha) új, vízhez kötıdı idegenforgalmi szolgáltatások száma Dunai teherforgalom emelkedése (tonna/év)

A program megvalósításában érintett szervezetek A BAFT, Budapest Fıváros Önkormányzata, Pest megye Önkormányzata, az érintett települések és kerületek települési Önkormányzatai, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, a VITUKI, Vízgazdálkodási Társulatok, a Pilisi Parkerdıgazdaság Rt, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség, a térségi civil szervezetek (környezetvédelmi, természetvédelmi, sport, stb..).

3.6

Intézkedés: Hulladékgazdálkodás

Az intézkedés definíciója A keletkezett települési szilárd hulladékok megfelelı elıkezelése, valamint a hasznosítható részek feldolgozó egységeinek fejlesztése, hasznosító létesítmények létrehozása. A szemetes, elhanyagolt területek tisztán tartása. Az intézkedés indoklása Az EU irányelvek teljesítése, a jogszabályaink szerinti hulladékkezelés megvalósítása Operatív célok I. szakaszban: A szelektív hulladékgyőjtés kiterjesztése, illegális lerakók felszámolása II./A szakaszban: Hasznosító üzemek bıvítése, létesítése, Komposztáló telepek létesítése, II/B szakaszban: Elıkezelı, feldolgozó mővek létesítése, II/C szakaszban: Az égetési kapacitás bıvítése, II/D szakaszban: A lezárt, elavult lerakók rekultivációjának elısegítése. Támogatandó tevékenységek Újrahasznosítás, hulladék elıkezelés, energetikai hasznosítás, rekultiváció, illegális lerakók felszámolása. 38 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció Célcsoportok Kistérségek, régiók, a területek tisztántartása esetén önkormányzatok. Horizontális elvek A fejlesztések kivitelezése során ügyelni kell a lakosság folyamatos tájékoztatására, az ismeretterjesztésre. A támogatandó beruházások elbírálása során az új környezetbarát technológiák alkalmazása kiemelt feladat. Projekt kiválasztási kritériumok A komplex hulladékkezelı rendszerek, valamint a lerakásra kerülı hulladék-csökkentı technológiák. A területek tisztántartása során a tisztításra kerülı területek belterületi nagysága. Indikátorok A térségben keletkezı hulladékok összvolumenének, valamint a lerakásra kerülı mennyiség csökkentése, szelektív győjtésének fokozatos megvalósítása, az összegyőjtött hulladék elıkezelése, növekvı arányának hasznosítása.
A keletkezı hulladékból szelektíven győjtött hulladék mennyisége és aránya az agglomeráció egészében, körzeteiben, településeiben.
A begyőjtött hulladék mennyiségének elıkezelésre kerülı hányada az agglomerációban és annak településein.
A lerakásra kerülı szerves anyag mennyisége, csökkenésének aránya
Az elıkezelt szennyvíz iszapok mennyisége és aránya
hasznosítható hulladékelemekbıl a nem anyagában történı hasznosítás során az égetésre kerülı hányad aránya, illetve arányának változása.
A hulladékkezelést, feldolgozást szolgáló fejlesztések volumenének alakulása
A rekultivált hulladéklerakók mennyiségének, és összevolumenének aránya.
A felszámolt illegális hulladéklerakók területeinek, és a megtisztított terültek nagysága

3.7

Intézkedés: Alternatív energiahasználat

Az intézkedés definíciója A térségben keletkezı megújuló energiaforrások feltérképezése, hasznosítási arányainak növelése. Az alternatív energiahasználat népszerősítése. A megújuló energiák hasznosításának támogatása. Az intézkedés indoklása A fenntartható fejlıdés további elısegítése. A nemzetközi egyezmények betartása. Operatív célok 39 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció I. szakaszban: Az alternatív energiahasználat népszerősítése. A lehetıségek feltérképezése, hasznosítási módszerek javaslata. II. szakaszban: Biomassza hasznosítással, vagy geotermikus energiahasznosítással főthetı intézmények létesítése. Egyéb alternatív energiahasznosító létesítmények beruházásnak, fejlesztésének támogatása. Támogatandó tevékenységek Alternatív energia használatával megvalósuló beruházások. Megújuló energiát hasznosító fejlesztések támogatása. Célcsoportok Intézmények, települések, vállalkozások, kistérségek. Horizontális elvek Az alternatív energiahasználat népszerősítése. A térségben a megújuló energiahordozókból elıállított energiák felhasználásának növelése, arányának változása a felhasználásra kerülı összenergia tekintetében. Projekt kiválasztási kritériumok A komplex programok, melyek magukba foglalják a népszerősítést is, elınyt jelentenek. A kiválasztás során pozitívan értékelendık a viszonylag kis anyagi ráfordítást (150 millió alatt) igénylı projektek, ám ha a beruházás komplexitása indokolja, úgy az ezt jóval meghaladók is támogatandók. Indikátorok:
A lakosság ismereteinek bıvülése a megújuló energiaforrásokról, és azok hasznosításáról. Növekvı igény a lakosság körében az alternatív energiahasználat iránt.
A lerakásra kerülı szerves anyag mennyisége, csökkenésének aránya.
A biomasszát, valamint a geotermikus energiát hasznosító intézmények számának növekedése.
A megújuló energiaforrásokat hasznosító üzemek, létesítmények mennyisége.
A felhasználásra kerülı energiák, és az újrahasznosítható energiák aránya.

3.8

Intézkedés: ZÖLDÖVEZET FEJLESZTÉS

Az intézkedés célja ZÖLDÖVEZET program a térségi területgazdálkodás koordinálására, a környezetileg és gazdaságilag egyaránt fenntartható területhasználat kialakítására, a természeti értékek megırzésére, a biológiai aktivitásérték térségi szintő emelésére, valamint a zöldfelületek ökológiai és használati értékének növelésére irányul. 40 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció Az intézkedések indoklása A Budapesti Agglomeráció területének ökológiai és környezeti túlterheltsége csak az egész térséget átfogó – ökológiai szempontokat elınyben részesítı – koordinált területgazdálkodással oldható meg, illetve tartható egyensúlyban. Ehhez nélkülözhetetlen a területhasználat térségi koordinálása, a beépített, beépítésre tervezett és beépítésre nem kerülı területek arányának, de különösen azok térbeli rendjének meghatározása. A megvalósításhoz szükséges, hogy a térség egészében egységesen, összehasonlítható módon terhelhetıségi és terheltségi vizsgálatokkal legyenek meghatározva a területi mutatók és határértékek.



Az intézkedés operatív céljai
A lehatárolt területen a területek urbanizálásának megakadályozása, beépítésének szigorú szabályozása, az ezzel kapcsolatos jogos tulajdonosi érdeksérelmek kompenzációjának biztosítása.
A lehatárolt területen a tájgazdálkodáshoz nélkülözhetetlen mezı- és erdıgazdálkodás fenntartása, az intenzív gazdálkodási formákból az extenzív irányba való változások támogatása (szántóból- rét-, legelı, illetve a terület adottságait figyelembe véve erdıterület irányába).
A rekreációs, turisztikai területek bıvítése.
Az energiaerdık (ültetvények) telepítésének elısegítése.
A meglévı táji, természeti értékek hosszú távú megırzése feltételei biztosítása.
A térszerkezet és városszerkezet tagolása, a településközi térségben a táji karakter fenntartása.
A térségben a rekreációs lehetıségek bıvítése.
A térség egésze fenntartható területi fejlıdésének biztosítása.
A területekkel való takarékos gazdálkodás elısegítése, a fejlesztési területek koncentrálása, a megvalósítás hatásfokának növelése.
A környezetminıség javítása.
A gén- és fajvándorlás elısegítése, a védett területek "szigeteinek" összekapcsolása.
Erózió, defláció elleni védelem. Támogatandó tevékenységek
A ZÖLDÖVEZET megállapodás elıkészítése és megkötése (a térségben érintett és a programhoz csatlakozó önkormányzatok részvételével), a felelıs szervezet létrehozása.
A zöldfelületek értékként - környezetének ingatlanértékeit is befolyásoló közgazdasági értékként - való felértékelése és nyilvántartása.
Társadalmi támogatottság megszerzése a megvalósításhoz.
A gazdálkodás közgazdasági és jogi mechanizmusainak kialakítása, az érdekeltségi rendszer átalakítása, az értéknövelı zöldfelület-gazdálkodáshoz szükséges anyagi eszközök forrásainak potenciális biztosítása (szabályozási és finanszírozási koncepció elfogadása, a megvalósulást elısegítı kompenzációs és támogatási rendszer kialakítása).
A ZÖLDÖVEZET címen fejlesztendı területek meghatározása, az e címen kedvezményezett területek lehatárolása. 41 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció
A táj, a természet és az épített környezet védett elemei fennmaradásához szükséges területi és környezeti feltételek biztosítása.
Települési területeken belül a közhasználatú, illetve a korlátozottan közhasználatú zöldterületek nagyságának növelése, használati értékének és biológiai aktivitásértékének növelése, a közterületek rendezése során a növényzettel borított felületek arányának növelése, a környezetminıség javításához a (a zaj, a rezgés és a levegıszennyezés miatt szükséges) védı zöldterületek kialakítása.
A koncepcionális célok és rendezési tervekben megfogalmazódott területi javaslatok finanszírozható projektekké formálása.
A területtulajdonosok érdekeltté tétele és ösztönzése a programban való részvételben, ezzel a programban kitőzött célkitőzések megvalósulásának elısegítése. A településeken belüli zöldfelületek fejlesztése, ennek részeként:
a zöldfelületek, zöldterületek kiterjedésének növelése
a zöldfelületek biológiai aktivitásértékének növelése
a zöldfelületek és közterületek használati értékének növelése A települések közötti térben a fenntartható térségi területgazdálkodás, a térségi zöldhálózat kialakítása, a „ZÖLDÖVEZET” megvalósítása, ennek részeként:
a területek biológiai aktivitásértékének növelése
az erdıterületek kiterjedésének növelése o egyrészt a területi alkalmasság figyelembevételével o másrészt a térszerkezet igényeinek figyelembevételével (tagoló, védı fásítások)
erdıterületek megújítása és rehabilitálása
az erdıterületek rekreációs célú használati potenciáljának növelése
a rét és legelıterületek bıvítése a szántóterületek rovására, a racionális földhasználat, a területi alkalmasság és a vízgazdálkodási szempontjainak együttes figyelembevételével (A mővelési ág változtatás nem érinthet olyan védett, vagy védelemre érdemes területet, ahol a hatékony fenntartás adott mővelési ág fenntartásához kötıdik)
tájfásítás, tagoló és védı zöldsávok, mezıvédı erdısávok patak menti zöldsávok kialakítása. A fejlesztés célcsoportjai A fejlesztés során kedvezményezettnek tekinthetı a térség népességének egésze, kiemelten ezen belül a kedvezıtlen környezeti adottságú területeken élık. Horizontális elvek A fenntartható fejlıdés biztosítása, a fenntartható területhasználat kialakítása, az esélyegyenlıség, illetve a partnerség és a kommunikáció elvének érvényesítése elsısorban a térségi megállapodás kialakítása, illetve az intézkedés részét képezı elemek megvalósítása folyamatában. Projekt kiválasztási kritériumok: Elınyben részesülnek azok a projektek, melyek társadalmi támogatottság mellett elısegítik a térségi zöldövezetek kiterjedésének növekedését, a zöldövezeti hálózatok fejlesztését, kialakítását. 42 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció Indikátorok
Évente készítendı digitális ortofotó összehasonlító kiértékelésével a térség egésze, illetve az egyes területek növényzettel való fedettségének, biológiai aktivitásának változása mérhetı és a változás iránya nyomon követhetı.
A beépítésre szánt területek és a beépítésre nem szánt területek arányának változása a térségben,
A beépítésében korlátozott külterületek és az OTÉK szabályai szerint beépíthetı külterületek területi arányának változása a térségben
Az erdıterület növekedése (ha-ban), illetve az erdıterület arányának változása a ZÖLDÖVEZET kijelölt területén belül
Rét-, legelıterületek növekedése (ha-ban) illetve területi arányának változása a ZÖLDÖVEZET kijelölt területén belül
A védett és a helyileg védett területek arányának változása a térségben
A rekreációs területek fogadókészségének változása (igénybevevık számának változása, az ilyen célú beruházások volumenének változása) A program megvalósításában érintett szervezetek A BAFT, Budapest Fıváros Önkormányzata, Pest megye Önkormányzata, az érintett települések és kerületek települési Önkormányzatai, a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Agrárkamara, a Pilisi Parkerdıgazdaság Rt, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, illetve a szervezetépítés eredményeként a térség összes érdekelt szereplıje által e célra létrehozandó koordináló nonprofit szervezet.

3.9

Intézkedés: Természet- és tájvédelem

Intézkedés indoklása A természeti környezet állapotának romlása súlyosan befolyásolja a lakosság életkörülményeit, az élhetı régió fenntartásának lehetıségeit. A természeti rendszerek védelme mind a biodiverzitás megırzése, mind a lakosság által igényelt rekreációs tevékenységek kiterjesztése szempontjából fontos feladat. Különösen fontos a természetközeli élıhelyek ökológiai hálózatának fenntartása, növelése. Operatív célok
A helyi, vagy országosan védett, illetve a nemzetközi kijelölés alatt álló területek, valamint ex lege védett értékek (barlang, forrás, láp, stb.) állapotának megırzése, javítása
Természetvédelmi kijelölés alatt nem álló területeken a Nemzeti Ökológiai Hálózat egységének fejlesztése, valamint a természetközeli élıhelyek védettségi szintjének javítása
Tájkép regeneráció, táji értékek védelme

Támogatandó tevékenységek 43 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció
a természeti értékek kutatása, feltárása, valamint a megırzéséhez szükséges kezelések tervezése (természetvédelmi kezelési tervek készítése)
a természeti értékek állapotjavító kezelése, biztonságba helyezése, élıhely rekonstrukciója
a természeti értékek bemutatását célzó kíméletes fejlesztések tervezése és kivitelezése (tanösvények, kiadványok, pihenıhelyek, túra- és bicikliutak, stb.) a minimálisan szükséges infrastruktúra fejlesztés elvét szem elıtt tartva.
helyi védetté nyilvánítások lefolytatása (értékfeltárás, kezelési tervkészítés, önkormányzati jogszabályalkotás)
szántók átalakítása ıshonos faállományú erdıterületekké, természetközeli gyepekké
vízfolyások revitalizációja, vizes élıhelyek kialakítása
fasorok, cserjesorok, gyepesedı mezsgyék hálózatának kialakítása.
egyedi tájértékek felmérése, helyreállítása
tájsebek rehabilitációja, felesleges mővi elemek felszámolása elbontása.
tájképi fejlesztések: tájbaillesztések tervezése és kivitelezése, takaró fásítások, légkábelek cseréje földkábelre a tájképvédelmi övezetekben.

Célcsoportok A fejlesztés aktívan bevont csoportja a térségi zöld szervezetek és tájvédelmi, településvédelmi civil kezdeményezések. Horizontális elvek A természeti, táji értékek társadalmi szerepének tudatosítása, fokozása az értékek teljes mértékő megırzése mellett, a helyi szintő felelısség- és szerepvállalás erısítésével. Projekt kiválasztási kritériumok Azok a projektek támogathatók, amelyek komplex módon tartalmazzák a természeti- és tájvédelmi tervezési és megvalósítási fázisokat. Indikátorok
a kiemelt fontosságú élıhelytípusok és fajok biológiai állapotának értékelése a Nemzeti Biodoverzitás Monitorozó Rendszer, valamint a kialakítás alatt álló Natura 2000 monitoring rendszer adatai alapján
helyi védelem alatt álló területek darabszámának és kiterjedésének (ha) évenkénti összesítése
a civil szervezetek által lebonyolított táj- és természetvédelmi projektek száma (pályázati alapok, támogatási szerzıdések alapján)
a kijelölt túra- és bicikliutak, tanösvények és egyéb szabadidıs szolgáltatások számának alakulása 44 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció A program megvalósításában érintett szervezetek: A BAFT, Budapest Fıváros Önkormányzata, Pest megye Önkormányzata, az érintett települések és kerületek települési Önkormányzatai, a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az Agrárkamara, a Pilisi Parkerdıgazdaság Rt, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség a térségi zöld szervezetek és civil kezdeményezések.

3.10 Intézkedés: Környezettudatosság fejlesztése Az intézkedés indoklása A környezettudatosság fejlesztésének igen fontos területei a nevelés, az oktatás-képzés, a mővelıdés, a tömegtájékoztatás. Ösztönözni kell a környezetbarát termékek és szolgáltatások megismertetését, elterjesztését. Tartalma: A környezeti nevelési feladatok ellátásának elısegítése, a lakosság környezettudatosságának fejlesztése. A szabadidıs tevékenységekben a környezettudatosság erısítése, a környezet- és természetbarát szabadidıs tevékenységek elterjesztése. A környezetbarát háztartásvezetési és életmód szokások elterjedésének támogatása. A társadalmi részvétel erısítése és támogatása a közös környezeti értékek felismerése és megırzése, valamint a környezeti problémák megoldása terén. Operatív célok Környezettudatos magatartás, életmód elterjedése a térségben. Környezeti nevelés által a megismerési, cselekvési és döntési képességek fejlesztése a környezet- és egészségtudatos magatartás kialakítása céljából. Köztájékoztatás, környezeti információ-szolgáltatás. Támogatandó tevékenységek
Térségi környezeti nevelési keretprogram kidolgozása, majd a keretprogramnak megfelelı feladatok végrehajtása,
A térség lehetıségeit figyelembevevı környezeti nevelési pedagógus-továbbképzési program kidolgozása, a program konkrét tartalmi elemeinek évenkénti frissítése,
Egységes, a környezeti szemléletet fejlesztı tantervi ismeretanyag megalkotása az életkori sajátságoknak megfelelıen,
Lehetı legszélesebb intézményi kör bevonásának koordinációja a környezettudatosság fejlesztésének programjaiba,
Agglomerációs környezeti információrendszer létrehozása,
A környezeti adat-gazdálkodás szervezeti és mőködési formáinak kialakítása, 45 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció
A környezeti szemléletformálás közösségi programjainak megrendezését, a programok koordinálását, összefogását elısegítı helyszíni központ kialakítása. Célcsoportok A Budapesti Agglomeráció teljes területe, illetve lakossága, gyermekkortól kezdve. Mivel az agglomerációban a környezet terhelések kialakulásában Budapest szerepe sajátságos, ezért fontos a programok fıvárossal közös végrehajtása. Horizontális elvek A partnerség és kommunikáció elvének erısítése: Az intézkedés szakmai megvalósításába bevonható szervek:














Nemzeti Park Igazgatóság Pilisi Parkerdı ÁNTSZ Kistérségi Területfejlesztési Társulások Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Környezetvédelmi Felügyelıség Pilisi Parkerdı Rt Fıvárosi Önkormányzat Pest megye Önkormányzata KMR Fejlesztési Tanács és Munkaszervezete Budapest Agglomerációs Fejlesztési Tanács Az agglomeráció települési önkormányzatai

Az intézkedés végrehajtásában közremőködı szervezetek lehetnek:








oktatási intézmények, közmővelıdési intézmények egészségügyi intézmények megyei és települési szintő nyomtatott és elektronikus média civil szervezetek települési önkormányzatok közmőszolgáltatók. közalapítványok

Projekt kiválasztási kritériumok Kiemelten támogatandóak azon projektek, amelyek a környezettudatosság fejlesztése által a térségben az élhetı, egészséges környezet lehetı legrövidebb idı alatti kialakítását, megtartását, valamint hosszú távon a fenntartható fejlıdését eredményezik. Indikátorok A Környezettudatosság növelése intézkedés elırehaladását az alábbi mutatókkal javasolható nyomon követni: 46 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció








oktatási dokumentumok és kiadványok környezeti nevelési, oktatási tartalma; a pedagógiai szolgáltatások környezeti nevelési tartalmának mutatói; környezet- és természetvédelmi oktatásban részesültek száma; környezeti és természeti oktató-nevelı mőködési mutatók; környezeti segélynyújtó, tanácsadó és információs szolgáltatások mőködési mutatói; környezettudatosság megjelenése a terület- és településrendezésben és fejlesztésben; környezeti reklámok száma és hatékonysága, környezeti ügyek média megjelenése.

47 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció

4

4.1

MODELLPROGRAM JAVASLATOK

PROGRAM A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIALAKÍTÁSÁRA ÉS FEJLESZTÉSÉRE

ZÖLDÖVEZETÉNEK

A program célja: A térség fejlesztése az utóbbi évtizedben nagy területigénybevétellel járt. A területfelhasználási politikát nem a tervszerőség, a szakszerőség, a regionális szintő összehangoltság, hanem a gazdasági, a területtulajdonosi, valamint az alulfinanszírozott önkormányzatok rövid távú érdekei határozták meg. Fejlıdnek a települések, bıvül a helyi gazdaság, a területfelhasználásban viszont olyan kedvezıtlen folyamatok zajlanak, amelyek hosszú távon a térség egészének élhetıségét, fenntarthatóságát veszélyeztetik. Összességében romlik a térség fejlesztési potenciálja is. A térség egészének hosszú távú érdeke egy hatékony (a térség fenntarthatóságát, élhetıségét és térszerkezetének tagoltságát egyaránt szolgáló rendszer) a ZÖLDÖVEZET kialakítása. Szükséges, hogy a táji természeti értékek védelme mellett a beépítésre nem szánt területeken növekedjen a biológiai aktivitás, sor kerüljön a meglévı erdık és zöldterületek megújítására, új erdık települjenek és a beavatkozások eredményeként az urbanizált teret tagoló – ökológiai-, környezetvédelmi és rekreációs célokat egyaránt szolgáló - zöldhálózat fokozatosan kialakuljon. A ZÖLDÖVEZET program az ország legurbanizáltabb térségében a területfelhasználásban tapasztalható kedvezıtlen folyamatok megállítására, a területfejlesztési-, táji-, ökológiai szempontból egyaránt kedvezı irányú változások megalapozására, valamint a megvalósítás megkezdésére irányul. A program azoknak a fejlesztésben érdekelt szereplıknek a kezdeményezésére került megfogalmazásra, akik a térségi ZÖLDÖVEZET megvalósítása mellett évtizedek óta szakmailag elkötelezettek. ZÖLDÖVEZET program a térségi területgazdálkodás koordinálására, a környezetileg és gazdaságilag egyaránt fenntartható területhasználat kialakítására, a természeti értékek megırzésére, a biológiai aktivitásérték térségi szintő emelésére, valamint a zöldfelületek ökológiai és használati értékének növelésére irányul. E hosszú távú célok megvalósítása érdekében a program az ágazati, az önkormányzati, a gazdasági és a civil szféra együttmőködésével 2007-2013 közötti idıszakban megoldható feladatokat foglalja rendszerbe. A ZÖLDÖVEZET program részletes céljai:
a térség egésze fenntartható területi és környezeti fejlıdésének biztosítása,
a térszerkezet és a városszerkezet tagolása, a településközi térségben a táji karakter fenntartása,
a lehatárolt területen a területek túlzott – a fenntarthatóságot veszélyeztetı – urbanizálásának megakadályozása, beépítésének szigorú szabályozása, az ezzel kapcsolatos jogos tulajdonosi érdeksérelmek kompenzációjának biztosítása,
a lehatárolt területen a tájgazdálkodáshoz nélkülözhetetlen mezı- és erdıgazdálkodás fenntartása, az intenzív gazdálkodási formákból az extenzív irányba való változások támogatása (szántóból- rét-, legelı, illetve a terület adottságait figyelembe véve erdıterület irányába),
a rekreációs, turisztikai területek bıvítése, 48 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció
az energiaerdık (ültetvények) telepítésének elısegítése,
a meglévı táji, természeti értékek hosszú távú megırzése feltételei biztosítása,
a területekkel való takarékos gazdálkodás elısegítése, a fejlesztési területek koncentrálása, a megvalósítás hatásfokának növelése,
a környezetminıség javítása,
a gén- és fajvándorlás elısegítése, a védett területek "szigeteinek" összekapcsolása,
erózió, defláció elleni védelem. A program szükségességének indoklása: A Budapesti Agglomeráció területének ökológiai és környezeti túlterheltsége csak az egész térséget átfogó – ökológiai szempontokat elınyben részesítı – koordinált területgazdálkodással oldható meg, illetve tartható egyensúlyban. Ehhez nélkülözhetetlen a területhasználat térségi koordinálása, a beépített, beépítésre tervezett és beépítésre nem kerülı területek arányának, de különösen azok térbeli rendjének meghatározása. A megvalósításhoz szükséges, hogy a térség egészében egységesen összehasonlítható módon terhelhetıségi és terheltségi vizsgálatokkal legyenek meghatározva a területi mutatók és határértékek. A program keretében támogatandó tevékenységek: A ZÖLDÖVEZET megállapodás elıkészítése és megkötése (a térségben érintett és a programhoz csatlakozó önkormányzatok részvételével), a felelıs szervezet létrehozása.
A zöldfelületek értékként – környezetének ingatlanértékeit is befolyásoló közgazdasági értékként – való felértékelése és nyilvántartása.
Társadalmi támogatottság megszerzése a megvalósításhoz.
A gazdálkodás közgazdasági és jogi mechanizmusainak kialakítása, az érdekeltségi rendszer átalakítása, az értéknövelı zöldfelület-gazdálkodáshoz szükséges anyagi eszközök forrásainak potenciális biztosítása (szabályozási és finanszírozási koncepció elfogadása, a megvalósulást elısegítı kompenzációs és támogatási rendszer kialakítása).
A ZÖLDÖVEZET címen fejlesztendı területek meghatározása, az e címen kedvezményezett területek lehatárolása
A táj, a természet és az épített környezet védett elemei fennmaradásához szükséges területi és környezeti feltételek biztosítása,
Települési területeken belül a közhasználatú, illetve a korlátozottan közhasználatú zöldterületek nagyságának növelése, használati értékének és biológiai aktivitásértékének növelése, a közterületek rendezése során a növényzettel borított felületek arányának növelése, a környezetminıség javításához a (a zaj, a rezgés és a levegıszennyezés miatt szükséges) védı zöldterületek kialakítása.
A koncepcionális célok és rendezési tervekben megfogalmazódott területi javaslatok finanszírozható projektekké formálása.
A településeken belüli zöldfelületek fejlesztése, ennek részeként: o a zöldfelületek, zöldterületek kiterjedésének növelése, o a zöldfelületek biológiai aktivitásértékének növelése, o a zöldfelületek és közterületek használati értékének növelése.
A települések közötti térben a fenntartható térségi területgazdálkodás, a térségi zöldhálózat kialakítása, a „ZÖLDÖVEZET” megvalósítása, ennek részeként: o a területek biológiai aktivitásértékének növelése, o az erdıterületek kiterjedésének növelése - egyrészt a területi alkalmasság figyelembevételével,


49 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció másrészt a térszerkezet igényeinek figyelembevételével (tagoló, védı fásítások), erdıterületek megújítása és rehabilitálása, o az erdıterületek rekreációs célú használati potenciáljának növelése, o a rét és legelıterületek bıvítése a szántóterületek rovására, a racionális földhasználat, a területi alkalmasság és a vízgazdálkodási szempontjainak együttes figyelembevételével, a biogazdálkodások támogatása (A mővelési ág változtatás nem érinthet olyan védett, vagy védelemre érdemes területet, ahol a hatékony fenntartás adott mővelési ág fenntartásához kötıdik), o tájfásítás, tagoló és védı zöldsávok, mezıvédı erdısávok, patak menti zöldsávok kialakítása,
A területtulajdonosok érdekeltté tétele és ösztönzése a programban való részvételben, ezzel a programban kitőzött célkitőzések megvalósulásának elısegítése. -

o

A program elıkészítéséhez rendelkezésre álló – e program céljait támogató – dokumentumok:














Országos Területfejlesztési Koncepció Közép Magyarországi régió Stratégiai programja Pest megye zöldfelületgazdálkodási Koncepciója A Budapesti Agglomeráció hosszú távú Területfejlesztési Koncepciója és Programja A Budapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási programja A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve és a tervrıl szóló törvény Budapest Fıváros Településszerkezeti Terve Budapest Fıváros Városfejlesztési koncepciója és Stratégiai Programja Az érintett kistérségek területfejlesztési programjai

A program elıkészítéséhez hiányzó dokumentumok:
A területfelhasználásban és a területek biológiai aktivitásában bekövetkezett változások vizsgálata
Területi alkalmassági és megvalósíthatósági tanulmányok
A szükséges jogi háttér kimunkálása
A területi kompenzáció tartalmának meghatározása (a pénzügyi érdekeltségi, adózási szabályok átalakítására vonatkozó tervek)
A fejlesztés célterületeinek meghatározása, ezek összehangolása az érintett településekkel
A fejlesztési célterületek közül a megvalósítás elsı 7 évében célterületként tekintett területek meghatározása
E területek adottságainak részletes feltárása
Az erdészeti, vízgazdálkodási, tájgazdálkodási tanulmánytervek, kiviteli tervek
A területhasználat változását rögzítı monitoring és értékelı rendszer kialakításához szükséges tervek A program célcsoportjai A fejlesztés során kedvezményezettnek tekinthetı a térség népességének egésze, ezen belül kiemelten a kedvezıtlen környezeti adottságú területeken élık. Horizontális elvek:

50 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció A fenntartható fejlıdés biztosítása, a fenntartható területhasználat kialakítása, az esélyegyenlıség, illetve a partnerség és a kommunikáció elvének érvényesítése elsısorban a térségi megállapodás kialakítása, illetve a program részét képezı elemek megvalósítása folyamatában.

51 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció Menedzsment: A térségi „ZÖLDÖVEZET MEGÁLLAPODÁS” eredményeként felálló – a BAFT kereteihez kapcsolódó – szervezet, amelyhez partnerségben kapcsolódnak azok a szervezetek, amelyek kezdeményezıi a programnak (akik a térségi nagyprojektek között is megvalósításra ajánlották a programot)





PESTTERV Kft Budapesti Erdıgazdaság Pilisi Parkerdıgazdaság Rt Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar
Állami Erdészeti Szolgálat Térségfejlesztési és Zöldövezet Tervezési Irodája (Balatonfüred)
Budapest Fıváros Városépítési Tervezı Kft Ütemterv

A program megvalósítása a térségi megállapodáshoz szükséges feltételek megteremtésével, illetve a közgazdasági és jogi szabályozás kidolgozásával kezdıdik, és a területi alkalmassági vizsgálatokkal, illetve a térszerkezet fejlesztése érdekében mővelési ág változtatásra javasolható területek kijelölésével folytatódik. Ezt követi a térségi erdıfejlesztési tervek kialakítása, illetve a megvalósításhoz szükséges részletes tervek kidolgozása, a megvalósítás feltételrendszerének megteremtése. Várható eredmények:
Javul a térség egészének terhelhetısége, javulnak az ökológiai fenntarthatóság esélyei,
Javul az itt élı népesség környezetminısége,
Javul – és strukturáltabbá válik – a térszerkezet,
Megırzıdnek a táj- és természetvédelem szempontjából értékes területek,
Növekszik a térség, a táj rekreációs potenciálja,
Az új erdıtelepítésekkel és fásításokkal hosszabb távon elérhetı, hogy a térség egészében megálljon a biológiailag aktív területek tapasztalt rohamos csökkenése,
Csökken az értékes természeti és zöldfelületek pontszerősége, növekszik az ökológiailag is kívánatos hálózati jelleg. Indikátorok: Évente készítendı digitális ortofotó összehasonlító kiértékelésével a térség egésze, illetve az egyes területek növényzettel való fedettségének, biológiai aktivitásának változása mérhetı és a változás iránya nyomon követhetı.
A beépítésre szánt területek és a beépítésre nem szánt területek arányának változása a térségben,
A beépítésében korlátozott külterületek és az OTÉK szabályai szerint beépíthetı külterületek területi arányának változása a térségben,
Az erdıterület növekedése (ha-ban), illetve az erdıterület arányának változása a ZÖLDÖVEZET kijelölt területén belül,
Rét-, legelıterületek növekedése (ha-ban), illetve területi arányának változása a ZÖLDÖVEZET kijelölt területén belül,
A védett és a helyileg védett területek arányának változása a térségben, 52 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció


A rekreációs területek fogadókészségének változása (igénybevevık számának változása, az ilyen célú beruházások volumenének változása).

Partnerség: a program megvalósításában érintett szervezetek: A BAFT, Budapest Fıváros Önkormányzata, Pest megye Önkormányzata, az érintett települések és kerületek települési Önkormányzatai, az agglomerációban érintett kistérségek fejlesztési tanácsai, a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Agrárkamara, a Budapesti Erdıgazdaság, a Pilisi Parkerdıgazdaság Rt, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, illetve a szervezetépítés eredményeként a térség összes érdekelt szereplıje által e célra létrehozandó koordináló nonprofit szervezet. A program szereplıinek kell tekinteni azokat a környezetvédelmi és civil szervezeteket, amelyek képesek társadalmi támogatást biztosítani a célkitőzések megvalósításához. Költségigény: Elıkészítésre: 35 millió forint, részletes térségi tervezésre 90 millió Ft, megvalósítás megkezdésére (és kiviteli tervekre) a 2007-13 közötti idıszakban évi 800 millió Ft Lehetséges források:





A II. NFT keretei Mezıgazdasági struktúra és szerkezetváltást segítı agrárkörnyezetvédelmi alapok Erdıfejlesztési alapok Kialakítandó „Térségi Zöldövezet Alap” (elsısorban a biológiailag aktív területek felhasználásából, beépítésbıl származó – tervezett – ellentételezésre szolgáló befizetések)
Az önkormányzatok e célú fejlesztési forrásai
Magántıke (erdıtelepítés, energiaültetvények telepítése, a rekreációs fejlesztések vonatkozásában)

A program illeszkedése a Budapesti Agglomeráció Kiemelt programjaihoz: A ZÖLDÖVEZET program a Budapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási kiemelt programjában megfogalmazott célokhoz kapcsolódik, fenti program egyik meghatározó jelentıségő eleme.

53 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció 4.2

A KÖRNYEZETI ALAPÁLLAPOT MINİSÍTÉSÉRE ÉS A VÁLTOZÁS KÖVETÉSÉRE ALKALMAS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI MONITORING LÉTREHOZÁSA

A program célterülete: A Budapesti Agglomeráció teljes területe A program célja: Magyarország, ezen belül Budapest és agglomerációja lakosságának egészségi állapota katasztrofális. Nem tudható bizonyossággal, hogy ezért mennyiben felelıs az adott térség környezeti állapota, márpedig ennek vizsgálatát el kell végezni, ez az elsı cél. A nyilvánosság eszközrendszere igen szegényes, nem használja a számítás-, és információtechnika valamint a térinformatika igen jelentıs tudományos fejlesztési eredményeit. A rendelkezésre álló környezeti adatok hasznosítása is igen rossz hatásfokú, ezen változtatni kell, ez a második cél. Néhány fontos új jogszabály (például a 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, vagy a 2005. évi CXXVII. törvény egyes természetvédelmi és vízügyi feladat – és hatásköröket megállapító – törvények európai közösségi jogi aktusnak való megfeleltetéssel összefüggı módosításáról) "kész helyzetet" teremtett azzal, amikor egyértelmően és kétséget kizáró módon kinyilvánította, hogy a környezeti állapotra vonatkozó adatok, függetlenül attól, hogy ki rendelkezik vele, KÖZÉRDEKŐ adatoknak minısülnek. A közérdekő adatokhoz való hozzáférést biztosítani kell, ez a harmadik cél. Összességében tehát nem az ellenırzés, hanem a döntés elıkészítési folyamat érdemi javítása a fı cél. A program jellemzı tartalmi elemei: A programban szereplı stratégiai környezeti monitoring két fı elembıl áll:
Területi környezeti monitoring a környezeti állapot és annak változásának minısítésére
Programkövetı monitoring A fejlesztési tervek, célkitőzések, programok, intézkedési tervek megfogalmazásához, a végrehajtás hatékonyságának ellenırzéséhez összehasonlító adatokra van szükség. Megbízható adatok nélkül nem végezhetı el sem a tervezés, sem az ellenırzés. A környezeti állapot minısége és annak változása célirányosan kiválasztott indikátorok segítségével jól jellemezhetı. Az indikátorok között meghatározó szerephez jut az adott területen élı lakosság egészségi állapotát jellemezni képes indikátorok (betegségtípusok) köre, különösen azok, amelyek a környezet állapotával közvetlenül összefüggésbe hozhatók. A stratégiai környezeti monitoring:
Átfogó és differenciált módon mutatja be a környezeti alapállapotot.
Az alapállapothoz képest bekövetkezı változás átfogó és differenciált követésére képes.
A környezet-egészségügyi konfliktushelyzet (az egészségügyi küszöbértéktıl való eltérés) differenciált bemutatására alkalmas.
Képes bemutatni az érintettséget (hány embert érint), mégpedig a konfliktushelyzethez igazodóan.
És végül, de nem utolsósorban mindezt a laikus közvélemény számára is közérthetı módon (térképi megjelenítés) teszi. 54 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció A rendszerbe bevonni javasolt környezeti és egyéb jellemzık








Légszennyezettség, Zajterhelés, Talaj-, talajvíz-szennyezettség, A városi légtér antropogén eredető (elsısorban hımérséklet) módosulásai, Zöldfelület, Népesség eloszlás, Egészségügyi állapot.

A megvalósításnál a már rendelkezésre álló feltételeket hasznosítani szükséges, mivel:
Meglévı információs rendszerek már most is mőködnek (pl. Fıvárosi Környezetvédelmi Információs Rendszer, egy-egy szakterületet érintı és már mőködı monitoring stb.)
Nagyon sok adat áll rendelkezésre.
Elırehaladott állapotban van a stratégiai zajtérképezési folyamat a fıváros és a kijelölt települések vonatkozásában.
Egyre korszerőbb terjedési modellek állnak rendelkezésre, jelentısek a tudományos mőhelyek eredményei. A program indikátorai: A területi monitoring indikátorai: Mennyiségi indikátorok, amelyek az egyes környezeti tényezık (légszennyezettségi, zajterhelési, egészségi állapot mutatók, stb.) jellemzésére alkalmasak. Ezek szakáganként eltérıek, de összességében kidolgozottak. Minıségi indikátorok, amelyek a környezeti állapot minıségének az életminıségre gyakorolt hatásait jellemzik. A programkövetı monitoring indikátorai: Igen sokféle indikátor lehetséges, például: - A térség területén belül a stratégiai környezeti monitoring által lefedett terület százalékos aránya. - A térség területén élı, a stratégiai környezeti monitoring által érintett, az adatokhoz hozzáférni tudó és képes lakosság százalékos aránya, stb. Felelıs: Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács, valamint a Budapest Fıvárosi Önkormányzat Partnerség:








A térség regionális és települési önkormányzatai Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség ÁNTSZ 55

BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció

Költségigény: A monitoring fı költségelemei: 1. A háromdimenziós alaptérkép elkészítése a régió egészére. Budapest és 22 településre ez a térkép a stratégiai zajtérképezés során 2007. közepére elkészül. 2. A környezetterhelési alapállapot térképek elkészítése a meghatározott jellemzıkre. Budapest és 22 településre a zajterhelési jellemzı 2007. közepére térképi formában bemutatásra kerül. 3. A térinformatikai rendszer kiépítése. Szerver központ, kliens központok, Internet, stb. A várható költségek becsléséhez részletesebb, idıigényesebb elıkészítı munka szükséges. Összehasonlításképpen Budapest és a kijelölt 22 település stratégiai zajtérképezési feladataira 680 millió Ft áll rendelkezésre, amely tartalmazza a terület egészére a háromdimenziós alaptérkép, a zajtérkép, az érintettség (a népesség eloszlása), az emissziós jellemzık (pl. a terület közlekedési, forgalmi jellemzıi), és a konfliktuselemzés, a térinformatikai rendszer kiépítésének költségeit. Abban az esetben, ha a javasolt modellprogram megvalósításának érzékelhetı támogatottsága, reális esélye van, akkor a részletes és ütemezett költségelemzés viszonylag rövid idı alatt elkészíthetı. Lehetséges források:
A Budapesti Agglomeráció Operatív Programjának forrásai.
Pályázati források. A program illeszkedése a Budapesti Agglomeráció Kiemelt Programjaihoz A program kiváló lehetıséget kínál az együttmőködésre az alábbiakkal: - Budapesti Agglomeráció Gazdaságfejlesztési Programjával az információs társadalom fejlesztése területén az egységes térinformatikai rendszer kidolgozásában. - Budapesti Agglomeráció Egészségfejlesztési Programjával a környezeti állapotra visszavezethetı egészségügyi indikátorok kidolgozásában és térképi megjelenítésében.

56 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció 4.3

TERMÉSZETVÉDELMI OKTATÓKÖZPONT A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG FEJLESZTÉSÉÉRT

Célterülete: A megvalósítás helyszíne a Budapest Agglomeráció budai oldalán, konkrétan a Budakeszi Vadaspark területén. Tartalmi elemek: A fejlesztés háttere: Célunk a környezettudatos gondolkodás és magatartás kialakításában az e téren már fejlett környezetvédelemmel rendelkezı európai országokhoz való mielıbbi felzárkózás, és a régió stratégiájában is hangsúlyt képezı „élhetı régió” megteremtéséhez, valamint ezen tanulmányban megfogalmazott célkitőzések megvalósításához szükségesek nagyobb volumenő fejlesztések megvalósításának elısegítése. Erre a célra irányuló fejlesztések akár az agglomeráció kiemelt programjaként is ajánlhatóak, de más nagyobb szabású fejlesztési program kapcsolódó részeként is javasolhatók. Különbözı aktuális környezetvédelmi, ill. területfejlesztési témájú országos, vagy régiós tanulmányok és kapcsolódó felmérések hangsúlyozzák a környezettudatos magatartás kialakításához szükséges szakmai, koordinatív és intézményi háttér megteremtésének igényét. Ezen háttér és a kedvezı feltételek biztosításához a környezettudatosság fejlesztéséért célterületen egy oktatóközpont megvalósítását javasoljuk. A fejlesztés tevékenységei: Az oktatóközpont helyszínéül célszerően egyedülálló természeti értékekkel rendelkezı agglomerációs terület vehetı számításba, mely a terepi gyakorlati munka és demonstráció elengedhetetlen feltétele. Elızetes felmérésünk szerint a természeti kincsekben bıvelkedı 27,5 hektáros Budakeszi Vadaspark területén a korábbi években több épületegyüttesbıl álló természetvédelmi oktató és bemutató központ építését tervezték, amely azonban anyagi források hiányában nem valósulhatott meg. Ezen az optimális területen a természetvédelmi oktatóközpont megépítésének lehetısége információink alapján adott. Az oktatóközpont megvalósításával lehetıség nyílik környezeti nevelési programok gyakorlati megvalósítására és koordinálására. Ehhez a továbbiakban a projekt keretén belül szükséges kidolgoztatni a „Budapest Agglomeráció Környezeti Fejlesztési Tervét”. /Ilyen terv van pl. a Tápió-vidéken, amelyet a nagy sikerének köszönhetıen a Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda 2004-ben mintaprogramként mutatott be az ország régióiban./ Célcsoportjai: A fejlesztés hatása szinte az összes korosztályban megmutatkozik, pozitív hatásai fıleg a most gyermek és ifjú korúaknál rövid idın belül jelentkezik, hosszabb távon pedig egész életre szólóan kihat. Természetesen a fejlesztés eredményében minden korosztály érintett, amely különbözı szakprogramok kimunkálását igényli. Hatását tekintve ez az agglomerációs projekt rövid idın belül országos példaként szolgálhat. Menedzsment: A fejlesztési elképzelés megvalósítása szakcégek által lehetséges, a szakmai hátteret, a konkrét feladat felvállalást, a kiírást, a koordinációt a III. fejezetben e téma tárgyalásánál sorolt - az intézkedés szakmai megvalósításába bevonható szervek – egyike, ill. közösen láthatják el. 57 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció

58 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Budapesti AgglomerációBudapesti Agglomeráció Környezetgazdálkodási Programja vitaanyagIII. fázisú eredménydokumentáció Ütemterv: Több lépcsıben megvalósítható, amennyiben több épületbıl álló Oktatóközpontról van szó a forrás lehetıségek függvényében. Programokkal mőködtetése az építkezés befejezését követıen azonnal lehetséges. Várható eredmények: A projekt tárgyi eredménye az Oktatóközpont megvalósulása, és célszerinti mőködése. A fejlesztés végsı eredménye a környezettudatos magatartás kialakulása, különbözı korcsoportokra jellemzı sajátosságokkal. Indikátorok: Ezen tanulmány III. fejezetében a környezettudatosság résznél sorolt mutatók. Felelıs: A program megvalósításában és kivitelezésében vezetı szerepet vállalhat fel a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács, Pest Megye Önkormányzata stb., a programnak emellett számos elıkészítıje, megvalósítója és támogató partnere lesz, késıbbi szervezés alapján. Költségigény: A több épületbıl állóra tervezett természetvédelmi oktatóközpont teljes megépítésének becsült költsége a Budakeszi Vadaspark környezetvédelmi szakértıjének, és terepi oktatójának információja alapján 400-500 millió Ft. A költségek természetesen a konkrét terveknek a függvénye, ezért csak a nagyságrendet lehet így vélelmezni. Lehetséges források: Európai Uniós pályázati lehetıségek 2007-tıl, Norvég Alap, KMRFT által kezelt decentralizált források pályázat útján, minisztériumi támogatási lehetıségek, Life pályázat, stb. Illeszkedés: A projekt eredménye illeszkedik az ország, a régió és a BAFT hosszú és középtávú, a környezet állapotát befolyásoló fejlesztési céljaihoz és elısegíti azok megvalósulását.

59 BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottságaBudapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács