MEGHÍVÓ Tisztelettel meghívjuk a TÁMOP-4.2.1/B „Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúra fejlesztés a Nyugat-magyarországi Egyetemen” c. kutatási projekt „TERMÉSZETI ÖRÖKSÉGÜNK MEGİRZÉSE ÉS FENNTARTHATÓ HASZNOSÍTÁSA (Alprogramvezetı: Prof. Dr. Bartha Dénes) keretében rendezendı WORKSHOP-ra Idıpont: 2011. november 25. 9.00 óra Helyszín: NymE Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4. B. épület fsz. 2. terem Program 9.00-9.15. Dr. Bartha Dénes: Természeti örökségünk megırzése és fenntartható hasznosítása címő alprojekt bemutatása 9.15-9.30. Szépligeti Mátyás: Gyepterületek természetvédelmi értékelése 9.30-9.45. Schmidt Dávid - Tiborcz Viktor: Flóratérképezés Magyarországon, eddig elért eredmények 9.45-10.00. Dr. Csiszár Ágnes: Inváziós és potenciálisan inváziós növényfajok allelopatikus hatásának vizsgálata 10.00-10.15. Dr. Zagyvai Gergely: Száraz és félszáraz élıhelyek szukcessziós változásainak vizsgálata 10.15-10.30. Szépligeti Mátyás: Gyomrezervátum kialakítása az İrségi Nemzeti Parkban 10.30-10.45. Horváth Kitti: Fenntartható gazdálkodási formák és a természetvédelem 10.45-11.00. Kapócs-Horváth Zsófia: Természetközeli erdıgazdálkodási módok ökonómiai értékelésének lehetıségei 11.00-11.30. kávészünet
1
11.30-11.45. Szabó Zsófia: Természetközeli erdıgazdálkodás Európa és a világ országaiban 11.45-12.00. Prof. Dr. Lakatos Ferenc: Inváziós állatfajokon folyó kutatások 12.00-12.15. Tuba Katalin: Nyár levelészek vizsgálata 12.15-12.30. Mészáros Bálint: Cserebogarak genetikai vizsgálata 12.30-12.45. Horváth Bálint: Védett lepkefajok vizsgálata 12.45-13.00. Velekei Balázs: Kétéltőek vizsgálata Észak-nyugat Dunántúlon 13.00-13.15. Berki Imre: Felhagyott bányák szukcessziója 13.15-13.30. Dr. Gribovszki Zoltán – Dr. Kalicz Péter: A külszíni bányászat hidrológiai hatásai 13.30-13.45. Dr. Jánoska Ferenc: Mezei területek élıvilágának és környezet-állapotának komplex vizsgálata 13.45-14.00. Dr. Winkler Dániel: Komplex ornitofaunisztikai és ökológiai vizsgálatok a Nyugat-Dunántúli Régióban
2
Természeti örökségünk megırzése és fenntartható hasznosítása Alprojektvezetı: Dr. Bartha Dénes DSc (Növénytani és Természetvédelmi Intézet) Tudományos megalapozás A magát zöld egyetemnek valló Nyugat-magyarországi Egyetem Erdımérnöki Karán évtizedek óta folyik természetvédelmi témakörben alap- és alkalmazott kutatás. A számos, azonban kisebb volumenő kutatómunka nem vagy csak alig volt koordinálva, a kutatók és a tanszékek/intézetek ezeket többnyire egymástól függetlenül végezték. Közben az oktatás területén is megerısödött a természetvédelem, 1991-ben posztgraduális természetvédelmi szakmérnöki szakot, 2003-ban graduális nappali természetvédelmi mérnöki szakot (2006-tól BSc formában), 2007-ben graduális nappali és levelezı MSc szakot, 2008-ban természetvédelmi PhD programot indítottunk, s folyamatban van a természetvédelmi mérnöktanár szakunk akkreditálása. A természetvédelmi mérnök képzésben a hazai öt intézmény között – az ı elismerésüknek köszönhetıen – vezetı szerepet töltünk be. A kari struktúrában – a természetvédelmi oktatás és kutatás fontosságát felismerve – önálló intézetet kapott ez a diszciplína. Az utóbbi években a több kisebb természetvédelmi témájú kutatás mellett átfogóbb, néhány nagyobb volumenő témát is mővelhettünk (pl.: 1. Magyarország természetes növényzeti örökségének felmérése és összehasonlító értékelése, 2002-2005, NKFP, ahol konzorcium- és projektvezetıi feladatot is betöltöttünk; 2. Az İrségi Nemzeti Park létesítését megalapozó kutatások, 19992002, KAC, szintén projektvezetıi feladatkörrel; 3. Erdırezervátum kutatások, 1998-tól, KvVM, több kari kutató bevonásával; 4. Európai ligeterdı-ökoszisztémák kutatása, 2004-2007, IUFRO, nemzetközi pályázatban való részvétel; 5. Túzokvédelem Magyarországon, LIFE Nature pályázat, 2008-), ahol a nagyobb projektek lebonyolításához több tapasztalatot szereztünk, ugyan-
3
akkor más intézményekkel, kutatóhelyekkel intenzív és termékeny kapcsolatot alakítottunk ki (pl. MTA ÖBKI, ELTE TTK, DE TTK, Magyar Természettudományi Múzeum, Savaria Múzeum, Lajta-Hanság Zrt., Magyar Dunakutató Állomás). Korábbi eredményeink, oktatási bázisunk, megfelelı szervezeti hátterünk alapján elkötelezettek vagyunk arra, hogy a jelenleg folyó és a jövıbeli természetvédelmi kutatásokat integráljuk, vezetı intézményként más intézményekkel a kutatásokban együttmőködjünk, a Nyugat-dunántúli régióban e téren meghatározó szerepet vállaljunk, átfogó kutatásaink eredményeivel a nemzeti park igazgatóságok és egyéb intézmények munkáját segítsük. A megvalósításban részt vevı intézmények: NYME EMK Növénytani és Természetvédelmi Intézet (alprojektkoordinátor), NYME EMK Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet, NYME EMK Erdımővelés és Erdıvédelmi Intézet, NYME EMK Környezet- és Földtudományi Intézet, NYME EMK Erdıvagyon-gazdálkodási Intézet, NYME SEK TMK Biológiai Intézet A tervezett kutatás partnerintézményei: Fertı-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság; İrségi Nemzeti Park Igazgatóság; Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság; Savaria Múzeum, Szombathely; Bakony Természettudományi Múzeum, Zirc; Erdészeti Tudományos Intézet; Kisalföldi Erdıgazdaság Zrt.; Tanulmányi Erdıgazdaság Zrt.; Szombathelyi Erdészeti Zrt.; Zalaerdı Zrt.; Bakonyerdı Zrt.; Lajta-Hanság Zrt.; ÉszakDunántúli Vízügyi Igazgatóság; Magyar Dunakutató Állomás A tervezett kutatásba a Biologische Station (Illmitz) bevonása is megvalósul.
4
Célkitőzések Az alábbi célkitőzéseket szándékozzuk megvalósítani: Alapkutatások terén: • A Nyugat-dunántúli régió botanikai, zoológiai (védett/veszélyeztetett/ritka fajok) és víztani értékeinek felmérése, adatbázisba rendezése, térképi megjelenítése. • A természetvédelem szempontjából kritikus inváziós növény-, állat- és gombafajok elıfordulásainak vizsgálata, térképezése, az inváziót kiváltó okok elemzése. • Természetszerő életközösségek élılénykapcsolatainak elemzése konzervációbiológiai aszpektusból. Alkalmazott kutatások terén: • A napjainkban meghonosodó folyamatos erdıborításon alapuló erdıkezelések erdımővelési, erdıvédelmi, erdırendezési, jogi és ökonómiai vetületének vizsgálata, új eljárások kialakítása, monitoring felállítása. • A természetvédelmi szempontból fontos száraz gyepek kezelésének kidolgozása. • Agrárterületeken megvalósítható természetvédelmi jellegő beavatkozások monitorozása. • A Nyugat-dunántúli régióban található vizes élıhelyek rehabilitációs lehetıségeinek vizsgálata. • A térséget érintı biológiai invázió kockázatelemzése. • A védett természeti területek és Natura 2000 területek természetvédelmi értékelése, a változások rögzítése. • Természetvédelmi értékelı módszerek kifejlesztése és gyakorlatba való ültetése.
5
1. Erdıtermészetesség monitorozása erdeinkben, a természetvédelmi erdıkezelés és a természetközeli erdıgazdálkodás bioindikátorainak kiválasztása és monitorozása, gyepek és vizes élıhelyek természetességi állapotának mérésére szolgáló értékelı módszer kifejlesztése (Részprojektvezetı: Prof. Dr. Bartha Dénes DSc) Az erdıtermészetesség megállapítását, változásának nyomon követését a 2009. évi XXXVII. erdıtörvény és annak végrehajtási rendelete írja elı. Alapkérdésünk az, hogy a természeti értékek megırzése szempontjából fontos területek erdeinek milyen a természetessége. A kutatás során keressük a megfelelı bioindikátorokat, amelyekkel minısíthetık a különbözı erdészeti beavatkozások, ill. egy monitoring kiépítésével a változások nyomon követhetık. A fátlan élıhelyek természetességének minısítésére még nincs részletesen kidolgozott módszer, ezért a cél olyan indikátorok keresése, amelyekkel ezen élıhelyek természetességi állapota rögzíthetı. A tudományos értékelésen túl a gyakorlat számára is kidolgozásra kerülnek majd a megfelelı minısítési szempontok. A TERMERD-projekt keretében 2002-2005 között tisztázásra került az erdıtermészetesség vizsgálatának elméleti alapjai, fogalomrendszere, valamint javaslat született egy tudományos igényő értékelı módszerre. A tesztelés Magyarország 3 ezer erdırészletében megtörtént. Ugyanakkor a törvényi elıírás miatt a részletes értékelı módszert nem lehet a mindennapi erdészeti és természetvédelmi gyakorlatban alkalmazni, hanem olyan módszert kell adaptálni, amely az ország valamennyi erdırészletének (545 ezer) minısítésére alkalmas. Éppen ezért a gyakorlati életben dolgozó kollégák bevonása is indokolt. A minısítı rendszer megalkotása után lehetıség nyílik azon bioindikátorok kiválasztására, amelyek alkalmasak arra, hogy a természetvédelmi erdıkezelést és a természetközeli erdıgazdálkodást segítsék. A fenti kutatással párhuzamosan, de arra épülve kerül kidolgozásra az a rendszer, amellyel a gyepek és vizes élıhelyek természetességi állapota rögzíthetı, a beállt változások nyomon követhetık. Itt elıször az
6
elméleti alapok tisztázandók, majd a megfelelı kompozícionális, strukturális és funkcionális indikátorok kiválasztása történhet meg, amelyek alapján a hierarchikus értékelı módszer felállítható. A részprojekt erdıtermészetesség vizsgáló csoportját a részprojektvezetın túl az ELTE, MTA ÖBKI, MGSZH Igazgatóság, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság felkért munkatársai alkotják, a módszer tesztelését egyetemi hallgatók és terepi erdıtervezı kollégák bevonásával tervezzük. A gyepek és vizes élıhelyek természetességét értékelı módszer elméleti alapjainak kidolgozása, az indikátorok kiválasztása, a módszer megalkotása és tesztelése a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdımérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézetében (NTI) történik, tesztelését az İrségi Nemzeti Parkban tervezzük. Az adatbázisok felállítása, feltöltése, mőködtetése és archiválása szintén az NTIben válhat valóra. A kialakítandó természetesség vizsgáló módszerek, a létrejövı adatbázisok alkalmasak lesznek a jövıben • a törvényi elıírásnak megfelelıen az erdıtermészetességi állapot rögzítésére erdırészlet szinten • a természetvédelmi erdıkezelés és a természetközeli erdıgazdálkodás természetességi indikátorainak megadásával az eddigi módszerek tesztelésére, új módszerek kifejlesztésére • az erdeink állapotával kapcsolatos társadalmi igény kommunikálására • az erdıkezelık és erdıgazdálkodók tudatformálására a fenntartható erdıkezelés és erdıgazdálkodás területén • a természetvédelem szakhatósági mőködése során felmerülı döntések elıkészítéséhez • természetvédelmi kezelési tervek készítéséhez • a Natura 2000 területek, Érzékeny Természeti Területek, védett és fokozottan védett természeti területek támogatási rendszerének segítésére • speciális országos statisztikák, értékelések készítésére (hazai és EU szinten) • a természetvédelmi oktatási feladatokhoz
7
• • • •
kapcsolódásra a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó programhoz települési, regionális és országos területrendezési, területfejlesztési tervek készítéséhez természeti területek védetté nyilvánításának tervezéséhez ismeretterjesztı tanulmányok, kiadványok készítéséhez
2. Spontán erdısödı és cserjésedı területek természetvédelmi és erdészeti szerepének vizsgálata, hazánk kiemelkedı természeti értékét képviselı száraz gyepjeinek fenntartási és rekonstrukciós lehetıségeinek vizsgálata, ritka/veszélyeztetett gyomnövényfajok aktív védelmének lehetıségei (Részprojektvezetı: Dr. Csiszár Ágnes PhD) Természetközeli állapotú gyepterületeink fogyatkozása és a közelmúltban felhagyott mezıgazdasági területek spontán vegetációfejlıdési folyamatai szükségessé teszik a fás szárú szukcesszió különbözı stádiumaiban lévı száraz és félszáraz élıhelyek alapos vizsgálatát. Mintaterületeink a Pannonhalmi-dombságban, a Tétényi-fennsíkon, a Tolnai-dombságban és a Cserhátban fekszenek. Tanulmányunk a cserháti kutatások elızetes eredményeinek ismertetésére vállalkozik. Az ismertetett tájrészletben 50 db, a fásszárú szukcesszió különbözı fázisában lévı élıhelyfoltját jellemeztük cönológiai felvételek segítségével, valamint vizsgáltuk a cserjeirtással, legeltetéssel és növényi invázióval érintett élıhelyek állapotát. Élıhely kategóriáinkat és kvadrátjainkat az ökológiai igényekre, szociális magatartás típusokra, életformákra és flóraelem adatokra vonatkozó adatok segítségével jellemeztük és sokváltozós statisztikai módszerrel elemeztük. A kapott eredményeink szerint a fásszárú vegetáció záródása ellenére az aljnövényzet sokszínősége a vizsgált jellemzık tükrében sokáig, egészen a teljes záródásig megmarad, ugyanakkor a gyepszint kimutathatóan indikálja a módosuló ökológiai feltételek következtében fellépı kisebb szukcessziós lépcsıket is. A spontán regeneráció a szélsıségesebb, meleg, kitett, száraz, erodált hegy- és domboldalakon gyorsabb és sikeresebb, mint a látszólag kedve8
zıbb adottságú helyeken. Az alkalmazott klaszter analízis szerint kizárólag a fajkombináció elemzése alkalmas a legeltetett, az erısen degradált gyepek és a sajátos fajkészlető füves élıhelyek kimutatására, de alkalmatlan a hasonló összetételő, de eltérı dominanciaviszonyokkal rendelkezı, természetesség tekintetében folyamatos átmenetet mutató kvadrátok szétválasztására. A borításviszonyokkal is kalkuláló klaszter analízis esetében, a domináns fajok hangsúlyos szerepe az elızıekben ismertetett ellentmondásos eredményre vezet, így gyepek természetességének pontosabb értékelése a jövıben elvégzendı feladat. Kutatásaink a többi mintaterület feldolgozott adataival és a folyó magbank vizsgálatok eredményeivel kiegészülve pontosabb, részletesebb eredményekkel fognak szolgálni a gyepek szukcessziójával, regenerációjával és természetességével kapcsolatban.
3.A magyarországi edényes flóra elterjedési adatbázisának fejlesztése (Részprojektvezetı: Prof. Dr. Bartha Dénes DSc) A magyar flóratérképezési adatbázis (MFT) a magyarországi edényes növényfajokról (2400 faj) győjt és tárol elıfordulásai adatokat a közép-európai hálótérképezés rendszerében (országosan 2800 felmérési egység). Országos fedéső, a mintavételi egységek 95%-ának aktuális felmérése megtörtént 2000-2009 között, továbbá archív adatok feldolgozása is folyamatban van. Az adatbázis alapvetıen van/nincs adatokkal dolgozik, 50 gyomfaj esetén gyakorisági adatok is felvételezésre kerülnek. Jelen program során a 2000-ben megkezdett florisztikai adatbázis építés folytatását tervezzük, amelynek alapját a már tesztelt és bevált adatbázis-struktúra (Floradat 1.6. szoftver) biztosítja. A terepi felmérések adatlapjait központilag építjük be az adatbázisba, de lehetıséget nyújtunk a digitális formában történı adatlapbenyújtásra. Az adatrekordok száma (átlagosan 250 faj / hálóegység összefüggéssel) 600 ezer. A hálóegység szerinti adatok és további kiegészítı adatok adatbázisainak rendezett anyagára támaszkodva, felhasználva a szintézist író szakértık terepi tapasztalatát és szakismeretét, átfogó kép nyújtása a magyar flóráról,
9
annak aktuális képérıl, várható változásairól. Ennek megvalósítása kiválasztott fajok egységes szempontokat követı bemutatásával történik, e fajok reprezentálják a teljes flóra természetvédelmi, gazdasági, társadalmi szempontból jelentısebb csoportjait.
4. Inváziós állat- és növényfajok: jelenlegi és potenciális fajok; kockázatelemzés és genetikai vizsgálatok az északés nyugat-dunántúli régió területén (Részprojektvezetı: Prof. Dr. Lakatos Ferenc CSc / Dr. Csiszár Ágnes PhD) Az inváziós állatfajok megjelenése valós természetvédelmi problémákat okoz. Csökkentheti egy-egy terület diverzitását, kiszoríthat honos (esetenként védett, vagy veszélyeztetett) fajokat, illetve gazdasági vonatkozásai is lehetnek. Fontos megérteni az inváziós folyamatot, felderíteni az inváziós útvonalakat, hogy esetleg egy újabb inváziós faj terjedését hol és hogyan van esély megállítani. Ehhez nyújt segítséget az általunk vizsgált két modell faj, a platánaknázó hólyagosmoly (Phyllonorycter platani Stgr.) és a platán csipkéspoloska (Corythuca ciliata Say) vizsgálata. Európai szinten több kezdeményezés is indult arra, hogy az idegenhonos és/vagy inváziós állatfajokat felmérjék, illetve jelentıségüket kimutassák (pl. DAISIE projekt, EPPO). Hazánkban ezek a kezdeményezések még csak kezdeti stádiumban léteznek és többnyire egy-egy állatcsoporttal foglalkoznak (pl. lepkék, növénytetvek). Célunk, hogy a projekt folyamán összefoglaljuk a fellelhetı információkat és a hazai védett területek szemszögébıl kiértékeljük ıket. Az inváziós növényfajok terjedésének problémája a biodiverzitást veszélyeztetı tényezık között közvetlenül az élıhelyek pusztulását és fragmentációját követi. Számos vizsgálat feltételezi, hogy az adventív növényfajok dominánssá válásában az allelopátiának is jelentıs szerepe lehet, ezért a hazai fás- és lágyszárú özönfajok allelopatikus hatásának vizsgálatával a részprojekt keretén belül kiemelten foglalkoztunk. Kutatásaink során húsz, inváziós vagy potenciálisan inváziós neofiton allelopatikus potenciáljának vizs-
10
gálatát végeztük el a juglon-index meghatározása által. A módszer az ismeretlen allelopatikus potenciálú növényfajból készített kivonat hatását a juglonéval hasonlítja össze a fehér mustár (Sinapis alba L.) tesztnövény csírázási százalékára, gyökér- és hajtáshosszúságára nézve. A kutatás eredményeként bebizonyosodott, hogy a vizsgált lágyszárú neofitonok mindegyike rendelkezik kifejezett vagy kevésbé kifejezett allelopatikus potenciállal, csaknem mindegyik faj juglon-indexe közelít az 1-hez, vagy meghaladja azt; vagyis a kivonatok hatása a juglonéhoz közelít vagy azét felülmúlja. A fajok közül kiemelkedı volt a kínai alkörmös (Phytolacca esculenta VAN HOUTTE) 5,49-es és a kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum SOMM. ET LEV.) 3,1-es juglon-indexe. A kivonatok hatását a kontrollal összehasonlítva hat faj esetén tapasztaltuk a kezelés rendkívül szignifikáns gátló hatását mind a csírázási százalék, mind a hajtáshosszúság, mind pedig a gyökérhosszúságra nézve. Mivel a laboratóriumi vizsgálatok a szabadföldi, természetes körülményekhez képest jelentısen túlbecsülhetik az allelopatikus hatást, ezért kutatásainkat tovább folytattuk öt, inváziós fás szárú faj allelopatikus hatásának kocsányos tölgy (Quercus robur L.) magoncokra gyakorolt vizsgálatával csemetekerti körülmények között.
5. Szálaló és átalakító üzemmódú faállományok erdımővelési, erdırendezési, faterméstani, jogi és ökonómiai kérdései, a szálaló és átalakító üzemmód hatása a nagyvad élıhely-használatára és táplálkozására, a folyamatos erdıborítás termıhelyi feltételei, a talajok biodiverzitása (Részprojektvezetı: Dr. Schiberna Endre PhD – Prof. Dr. Náhlik András PhD) A részprojekt alapvetı célja, hogy megvizsgálja az átalakító és a szálaló üzemmód vagyongazdálkodási, termıhelyi és vadgazdálkodási vonatkozásait, amelyek feltárásával javítható a gyakorlati erdıgazdálkodás hatékonysága és biztonsága.
11
Az egyes erdıhasználati módok jelentıs hatással vannak a termıhelyi tényezıkre, a nem megfelelı módon történı erdészeti tevékenységek pl. eróziót, talajtömörödést, deflációt, a nitrogén és egyéb tápanyagok kimosódását, illetve talajsavanyodást okozhatnak. Ezen folyamatok visszahatnak az élıvilágra is, és az erdei ökoszisztémák leromlásához vezethetnek. Az erdıgazdálkodás szabályozásának elsıdleges szakmai megalapozója a faterméstan, az erdıbecslés és az erdırendezés, amelyeknek gyors és hatékony eljárásokra van szüksége, ezért ezek kidolgozása a részprojekt részét képezi. Az élıfakészlet és a kitermelhetı famennyiség naturális szabályozása mellett szükség van a gazdasági feltételek megteremtésére is, ezért vizsgáljuk az átalakító és a szálaló üzemmódok fedezettermelı képességét, tartamossági feltételeit és hatását az erdıállományok értékére. A vizsgált erdıgazdálkodási eljárások erıs kölcsönhatásban vannak a vadgazdálkodással, mivel a természetes erdıfelújítás elıfeltétele az azt nem akadályozó vadlétszám, egyúttal azonban feltételezhetı, hogy a vizsgált üzemmódokkal kezelt erdık nagyobb vadeltartó képességgel rendelkeznek, ami egy a jelenleginél stabilabb egyensúlyi állapot létrejöttét ígéri.
6. Az erdıvédelem komplex rendszere: kölcsönhatások a gazdanövény - növényevı rovarok - természetes ellenségek kapcsolatain keresztül, védett és veszélyeztetett, illetve honos növényfajokon elıforduló patogén gombák molekuláris hatásmechanizmusai (Részprojektvezetı: Prof. Dr. Lakatos Ferenc CSc) Az alprogram két területen is kapcsolódik a természetvédelemhez. 1. A magyarországi erdık mintegy harmada védett. Ezeken a területeken éppúgy jelentkeznek a károsítók (rovarok) és kórokozók (gombák és egyéb mikroorganizmusok), mint az elsıdlegesen gazdasági rendeltetéső erdıkben. Ellenük azonban nem lehet a ’hagyományos’ módon és módszerekkel védekezni, hiszen az itt lévı élıvilág védelme elsıdleges szempont. Itt csak megfelelı
12
szemlélettel és ismerettel lehet az esetleg fellépı problémát feloldani. 2. Az elsıdleges rendeltetés szerint nem védett területek esetén is jelentıs változások mentek, illetve mennek végbe az erdıvédelem területén. A ’hagyományos’ módszerek helyett itt is új eljárások kidolgozása, illetve tesztelése szükséges. Nem minden esetben rendelkezünk azonban megfelelı ismeretekkel, amelyek a gazdanövény – károsító/kórokozó – természetes ellenség (legyen a károsító parazitoidja, vagy a patogén antagonista szervezete) hármasában fellépı hatások felhasználását tenné lehetıvé.
7. Védett és/vagy veszélyeztetett állat- és növényfajok populációgenetikai vizsgálata, védett rovarok & védett erdık (erdırezervátum és Natura2000) (Részprojektvezetı: Prof. Dr. Lakatos Ferenc CSc) A növény- és állatfajok védetté nyilvánítása során, a természeti értéken túl többnyire veszélyeztetett státuszuk, az élıhelyek szőkülésébıl adódó csökkent illetve fragmentálódott elterjedése a legfıbb indok. A csökkent egyedszám és az elszigetelt populációk kialakulása azonban, külsı, káros behatások nélkül is veszélyeztetheti egyes fajok létét. Génállományuk redukálódhat, megnıhet a beltenyészet aránya, csökkenhet a génáramlás. Az állatfajok genetikai állományának ismerete alapot adhat a természetestıl eltérı trendek felismeréséhez, értelmezéséhez. Segítséget nyújthatnak a gyakorló természetvédelmi szakembereknek abban, hogy egyes fajok drasztikus fajszám csökkenését megértsék. Hasznos információkat szolgáltathatnak továbbá abban, hogy egy esetleges visszatelepítésnél mely populációt vagy populációkat használják, valamint magában a biológiai erıforrásokkal való gazdálkodásban.
13
8.
A külszíni bányászat hatása a természeti környezetre
(Részprojektvezetı: Dr. Pájer József CSc) A kutatás alapvetıen 5 éves visszatérési idejő ismételt vizsgálatokra, célzottan elvégzett légi fényképezés és helyszíni adatgyőjtés alkalmazására alapozott. A kutatás 20 kijelölt mintaterülethez kapcsoltan folyik, de célzott vizsgálatok elvégzésére más bányák területén (így pl. Szlovákiában) is sor került. A kutatás során a mintaterületek egy része esetében teljes körő állapotfelvételi dokumentáció (8 bánya), valamint hidrológiai állapotfelmérési dokumentáció (16 bánya) készült. Az élıvilág betelepedését, illetve a már betelepült bányák fajkibocsátását befolyásoló tényezık meghatározása jelenleg még folyamatban van. Eltérı hatás-jellemzıik alapján 8 hatásfolyamat típus volt azonosítható a 2 technológiai – száraz/vizes –, a 2 intenzitási – extenzív/intenzív– ill. a 2 bányakörnyezeti –természetközeli/mezıgazdasági–változat kombinációi szerint. A bekövetkezett változások alapján kidolgoztuk a hatótényezık jegyzékét (ellenırzı lista), melyhez kapcsoltan kerül sor a potenciális hatótávolságok és a hatásfolyamatokat befolyásoló tényezık meghatározására. A kutatás további eredménye a Külszíni bányák hatásvizsgálata választható tárgy tananyagának kifejlesztése, meghirdetése és bevezetése az oktatásba. A kutatás eddigi idıszaka alatt 1-1 szakdolgozati ill. diplomatervezıi munka készült a témakörben, továbbá 1 PhD téma kidolgozása kezdıdött meg.
9. Mezei területek élıvilágának és környezet-állapotának komplex vizsgálata (Részprojektvezetı: Prof. Dr. Faragó Sándor DSc) A vizsgálatok módszertana elsısorban a hosszútávú monitoringmódszerekre épít. Ennek keretében térképezéses módszerrel felmérésre kerülnek a célfajok (fácán, fogoly, túzok) állományai, az erdısávokban fészkelı és a mezıgazdasági területeken elıforduló madárfajok, illetve a koegzisztens fajnak számító mezei nyúl esetében tavaszi és ıszi Pielowski-féle sávos becslési felmérésre,
14
reflektoros állománybecslésre kerül sor. Vizsgáljuk az örvendetes módon növekvıben lévı ragadozómadár-állományok populációváltozásait, melyhez a téli-koratavaszi, lombtalan állapotban elvégzett fészekfelmérések nyújtanak segítséget. A költési idıszakban a revírek megállapítása a fogoly és a fácán állományfelmérésével egyidejőleg, térképezéses módszerrel történik. A térképezéses módszerrel lehetıség nyílik a fészkek pontos GPSkoordinátáinak meghatározására is. A vizsgálat helyszíne a Mosoni-sík, kiemelten a túzokállomány, mint jelölı faj védelmére kialakított Mosoni-sík Kiemelt Jelentıségő Természetmegırzési (Natura 2000) Terület. A vizsgálat célja az ország területének 70 %-át kitevı mezıgazdasági területek modellterülete, a LAJTA-Project növény- és állatvilágának, illetve környezetének komplex elemzése (Gyomvegetációk, ízeltlábú fajok, erdısávokban fészkelı és mezıgazdasági területekhez kötıdı madárfajok, kisemlıs-fajok). A kutatás célja továbbá az eltérı intenzitással kezelt mezıgazdasági vetésterületek, valamint ökotonok (erdısáv, gyepes táblaszegély) talajfaunisztikai vizsgálata a Lajta Projectben, különös tekintettel a Collembola diverzitásra, valamint taxon szinten a Protura, Acari, Symphlya csoportok abundanciájára. Az eltérı mezıgazdasági intenzitás, illetve technológia hatására megjelenı talajfauna jó referenciaként használható fel a talaj, tágabb értelemben véve az élıhely állapotának jellemzésére. A vizsgálatok alapoznak az elmúlt két évtizedben ehelyütt végzett kutatásokra. Az újabb eredmények ezek egyfajta szintézisét eredményezik. A megvalósításhoz rendelkezésre áll a Dr. Studinka László Kutató Állomás, teljes infrastruktúrája (meteorológiai állomás, gépjármővek, stb.) A védett és vadászható fauna egyidejő vizsgálatának eredményei rávilágítanak egy mezıgazdasági terület komplex kezelésének igényére és lehetıségeire.
15
10. Emlıs- és madárfajok ponttérképezése a NyugatDunántúli Régióban, vízimadár-állományvizsgálatok a Fertı és a Hanság térségében, szélerımőtelepek madárállományokra gyakorolt hatásának vizsgálata, erdei madárközösségek szukcessziójának vizsgálata a Soproni-hegység területén, nádasok szukcessziós változásainak madárközösségekre gyakorolt hatásának vizsgálata, környezetváltozás és mikroevolúció monitorozása vonuló madaraknál, halfaunisztikai vizsgálatok a Fertı-tájon (Részprojektvezetı: Prof. Dr. Faragó Sándor DSc) A résztéma meglehetısen sok részfeladatot ölel fel, de ezek kapcsolódási pontja a monitoring. Az elsı részfeladat során 10x10 km-es UTM-rendszerben a Nyugat-Dunántúli Régió (Gyır-Moson-Sopron, és Vas megyék) területén az elıforduló madárfajok ponttérképeit készítjük el. Magyarországon az egész országra érvényes és megfelelı pontosságú ponttérképpel nem rendelkezünk. A három megyére vonatkoztatva felmérésre kerültek az elıforduló fajok fészkelıhelyei, egyúttal a fészkelés valószínőségét is egy több fokozatú skálán értékeljük. A második részfeladat során a régió legfontosabb védett víztestjei (Fertı, Hanság) vonuló és telelı vízimadárállományainak vizsgálata zajlik. A Fertı és Hanság térsége a közép-európai, illetve kárpát-medencei régió egyik legfontosabb vízimadár-gyülekezıhelye, ahol az ıszi és koratavaszi idıszakban vadlúd- és vadréce-fajok tízezrei találnak idıleges pihenıhelyet. A téli idıszakban, az idıjárás függvényében ezek a fajok ugyancsak telelıhelyül használják e víztesteket. A harmadik részfeladat célja a szélerımőtelepek hatásainak vizsgálata a fészkelı, telelı és vonuló madárállományokra. A vizsgálatok során több hazai szélerımőtelep ilyen irányú hatásvizsgálatait végezzük, Mosonmagyaróvár és Sopronkövesd egy-egy szélerımőparkjában. A kutatások során támaszkodunk Mosonszolnok-Irénmajorban található kutatóházunkra.
16
A negyedik részfeladat során a fészkelı madárközösségek szukcesszióját vizsgáljuk a Soproni-hegységre leginkább jellemzı elegyes lomb- és elegyes tőlevelő faállománytípusokban. A vegetáció az idı elırehaladtával szerkezeti változásokon megy keresztül, s ez tükrözıdik a madárközösségek fajösszetételében, diverzitásában, denzitásában és egyéb paramétereiben. A madárközösségek indikátor-szerepe jelentıs, a több éves kutatás rámutatt a soproni-hegységi erdık korosztályviszonyainak átalakulása okozta ökológiai változásokra, természetvédelmi problémákra. Az ötödik részfeladat során a nádasok kezelésébıl fakadó és a természetes úton zajló szukcessziós változások madárközösségekre gyakorolt hatásait vizsgáljuk.. A monitoring vizsgálatok komplex, hosszú távú madárgyőrőzési programok, revírszámlálások és távcsöves megfigyelések révén valósulnak meg, érintve a Fertı tó jellegzetes élıhelyeit. A hatodik részfeladat során standard, jelölés-visszafogáson alapuló módszerekkel folyik a madarak befogása, jelölése és mérése. Az Európai Unió Madártani Utasítása minden tagországnak kötelezıvé tette a madárállományok monitorozását, melynek különösen ajánlott eszköze a madárgyőrőzés. Az NymE Biológia Intézete az MME Sumonyi és Tömördi Madárgyőrőzı Állomásainak tudományos munkáját irányítja. A több százezer madár adatait tartalmazó számítógépes adatbázis reprezentatív mintát szolgáltat a madárvonulás mikroevolúcjának monitorozására. A hetedik részfeladat során halfaunisztikai vizsgálatokat végzünk a Fertı térségében. A kutatások bázisa a Fertın található Breuer György Kutatóházunk, illetve rendelkezésre álló infrastruktúrája. A Fertı halfaunájának vizsgálatán túl célunk a kapcsolódó vízterek (folyók, kisebb tavak) halfaunájának felmérése is.
17
Publikációk listája: BARTHA D. – KERÉNYI-NAGY V. (2010): A magyar vagy fekete galagonya (Crataegus nigra W. et K.) infraspecifikus taxonómiája és aktuális elterjedése. – Magyar Biológiai Társaság XXVIII. vándorgyőlés elıadásainakösszefoglalói, Budapest, pp. 117–122. BARTHA D. – KERÉNYI-NAGY V. (2010): Fekete galagonya (Crataegus nigra WALDST. et KIT.). – Tilia 15: 54–74. BARTHA D. – MARKOVICS T. (2010): Havasi éger (Alnus viridis (CHAIX) DC.). – Tilia 15: 7–20. BARTHA D. – STANDOVÁR T. – TÍMÁR G. (2010): Erdıtermészetességértékelı. – Erdészeti Lapok 145(1): 13–15. BARTHA D. – STANDOVÁR T. – TÍMÁR G. (2011): Az erdıtermészetesség védelmében. – Erdészeti Lapok 145(2): 41–42. BARTHA D. (2011): Vegetációismeret. – Nyugat-magyarországi Egyetemi Kiadó, Sopron, 134 pp. BARTHA D. (szerk.) (2010): Magyarország ritka fa- és cserjefajai II. – Tilia XV., 378 pp. BARTHA, D. – KERÉNYI-NAGY, V. – MOLNÁR, CS (2011): Acer acuminatilobum J. Papp (1958) – Matra-ancient-maple. – The Maple Society Newsletter 21(2):5-9. BARTHA, D. – KERÉNYI-NAGY, V. – MOLNÁR, CS (2011): Acer acuminatilobum J. Papp (1958) – Matra-ancient-maple. – The Maple Society Newsletter (megj. alatt) BARTHA, D. – KERÉNYI-NAGY, V. (2010): Crataegus nigra WALDST. et KIT. In: ROLOFF, A. – WEISGERBER, H. – LANG, U. M. – STIMM, B. (Hrsg.): Enzyklopädie der Holzgewächse. Handbuch und Atlas der Dendrologie. – ECOMED Verlagsgesellschaft, Landsberg, Band III/2/ (megj. alatt). BARTHA, D. – KEVEY, B. – TIBORCZ, V. (2011): Current and 20th century distributions of Vitis sylvestris in Hungary. – Vitis (megj. alatt)
18
CSISZÁR Á. – KORDA M. – SCHMIDT D. – ŠPORČIĆ D. – TELEKI B. – TIBORCZ V. – ZAGYVAI G. – BARTHA D. (2011): Occurrences of invasive plant species and their coenological states in plant communities in four sample areas in Hungary. – 11th International Conference on the Ecology and Management of Alien Plant Invasions, Szombathely, Hungary, 30th August – 3th September 2011. CSISZÁR Á. – KORDA M. – SCHMIDT D. – ŠPORČIĆ D. – TELEKI B. – TIBORCZ V. – ZAGYVAI G. – BARTHA D. (2011): Allelopathic potential of some invasive woody plant species occuring in Hungary. – 3rd International Symposium on Environmental Weeds and Invasive Plants. Monte Verità, Ascona, Switzerland, October 2nd to 7th, 2011. CSISZÁR Á. – KORDA M. – SCHMIDT D. – ŠPORČIĆ D. – TELEKI B. – TIBORCZ V. – ZAGYVAI G. – BARTHA D. (2011): Occurrences of invasive plant species and their coenological states in plant communities in four sample areas in Hungary. – 11th International Conference on the Ecology and Management of Alien Plant Invasions, Szombathely, Hungary, 30th August – 3th September 2011, p. 152. CSISZÁR Á. – KORDA M. – SCHMIDT D. – ŠPORČIĆ D. – TELEKI B. – TIBORCZ V. – ZAGYVAI G. – BARTHA D. (2011): Allelopathic potential of some invasive woody plant species occuring in Hungary. – 3rd International Symposium on Environmental Weeds and Invasive Plants. Monte Verità, Ascona, Switzerland, October 2nd to 7th, 2011, p. 46. KERÉNYI-NAGY V. – BAKAY LÁSZLÓ – ELIÁŠ PAVOLJUN. (2011): Adatok Hont vármegye rózsaflórájához - VII. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium, 2011. október 13-14., Magyar Biológiai Társaság, Budapest, pp. 133-138. KERÉNYI-NAGY V. – BARANEC T. – BARTHA D. (2011): A Lindmangalagonya (Crataegus lindmanii HRAB.-UHR.) és a szálkás egybibés galagonya (Crataegus curvisepala LINDM.) Magyarországon. – VII. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium, 2011. október 13-14., Magyar Biológiai Társaság, Budapest, pp. 91-96.
19
KERÉNYI-NAGY V. – NAGY J. (2011): Adatok a Börzsöny hegység galagonya és rózsaflórájához – VII. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium, 2011. október 13-14., Magyar Biológiai Társaság, Budapest, pp. 139-144. KERÉNYI-NAGY V. – VERS J. – NAGY V. A. (2011): Adatok soktüskés rózsa (Rosa polyacantha (BORBÁS) H. BRAUN) elterjedéséhez és taxonómiájához – VII. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium, 2011. október 13-14., Magyar Biológiai Társaság, Budapest, pp. 145-152.. KERÉNYI-NAGY V. (2011): A kárpát-medencei crataegus és rosa taxonok revíziója -Tudományos Doktorandusz Konferencia: 71 KERÉNYI-NAGY V. (2011): A zágrábi rózsa (Rosa zagrabiensis Vukotinovics et H. BRAUN) és a szentendrei rózsa (Rosa sanctiandreaeDEGEN et TRAUTM.) taxonómiai helyzete és védelme – VII. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium, 2011. október 13-14., Magyar Biológiai Társaság, Budapest, pp. 79-84. KEVEY B. – BARTHA D. (2010): Jerikói lonc (Lonicera caprifolium L.). – Tilia 15: 112–138. KEVEY B. – BARTHA D. (2010): Ligeti szılı (Vitis sylvestris GMEL.). – Tilia 15: 342–375. KEVEY B. – BARTHA D. (2010): Szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus L.). – Tilia 15: 271–301. LAKATOS F. (2011): Present situation of bark and wood boring insects in the Hungarian forests. IUFRO WP.7.03.05 – Ecology and Management of Bark and Wood Boring Insects: Novel risks with bark and wood boring insects in broadleaved and conifer forests. 7-9 September 2011, Sopron, Hungary. MERTL T. – KERÉNYI-NAGY V. – BARTHA D. (2011): Colchicum arenarium WALDST. et KIT. Ráckeve mellett. – VII. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium, 2011. október 13-14., Magyar Biológiai Társaság, Budapest. MERTL T. – KERÉNYI-NAGY V. – BARTHA D. (2011): Colchicum arenarium WALDST. et KIT. Ráckeve mellett. – VII. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium, 2011. október 13-14., Magyar Biológiai Társaság, Budapest, p. 159.
20
SCHMIDT DÁVID: Adatok a Kisalföld flórájának ismeretéhez II. – Botanikai Közlemények (accepted) SCHMIDT DÁVID: Kiegészítések a Kisalföld flórájához és vegetációjához. – Flora Pannonica (accepted) TELEKI BALÁZS (2010): A galagonya-kökény „doktorok”. – Erdészeti Lapok 145(12): 430-431. TIBORCZ V. – ZAGYVAI G. – KORDA M. – SCHMIDT D. – CSISZÁR Á. – ŠPORČIĆ D. – TELEKI B. –BARTHA D. (2011): Distribution of invasive alien woody plant species in Hungary. – 3rd International Symposium on Environmental Weeds and Invasive Plants. Monte Verità, Ascona, Switzerland, October 2nd to 7th, 2011.
21
Alprojektben résztvevı oktatók, kutatók, doktoranduszok: Környezet és Földtudományi Intézet Dr. Bidló András Dr. Kovács Gábor Dr. Pájer József Farkas Lászlóné Horváth Adrienn Polgár András Stark Miklósné Szőcs Péter Varga Zsófia Erdıvagyongazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet
Prof. Dr. Lett Béla Dr. Héjj Botond Dr. Jáger László Dr. Puskás Lajos Dr. Schiberna Endre Dr. Veperdi Gábor Horváth Sándor Horváth Tamás Kámán Orsolya Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Prof. Dr. Faragó Sándor Prof. Dr. Náhlik András Dr. Gyurácz József Dr. Jánoska Ferenc Dr. Kalmár Sándor Flóris Dr. László Richárd Dr. Sándor Gyula Dr. Winkler Dániel Bátky Gellért Cseh Patrícia Dittrich Gábor
Gáspár Lóránt Gosztonyi Lívia Horváthné Hangya Katalin Növénytani és Természetvédelmi Intézet Prof. dr. Bartha Dénes Dr. Csiszár Ágnes Dr. Zagyvai Gergely Csanády Eteléné Csécsei Ildikó Demjénné Csiszár Andrea Horváth Tímea Kerényi-Nagy Viktor Korda Márton Kovács Miklós Nótári Krisztina Schmidt Dávid Šporčič Dean Süle Péter Teleki Balázs Tiborcz Viktor Yu Ito Erdımővelési és Erdıvédelmi Intézet Prof. dr. Lakatos Ferenc Prof. dr. Szabó Ilona Prof. dr. Varga Ferenc Prof. dr. Varga Szabolcs Dr. Frank Norbert Dr. Sipos György Dr. Traser György Dankó Tiborné Horváth Bálint Jambrich Istvánné Kovács Judit Mészáros Bálint
23
Molnár Miklós Némethné Pogány Csilla Tóth Viktória Tuba Katalin Velekei Balázs
24
