B L A U T E C H Humán- és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft SZ A K É R T Ő I I R O D A

BLAUTECH Humán- és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

SZ A K É R T Ő I I R O D A Veszprém, Hársfa u. 39. Honlap: www.blautech.hu

Tel: (88) 590-050

Fax: (88) 590-059 E-mail cím: [email protected]

A Veszprém Megyei Mérnöki Kamara által Környezetvédelmi szakértői tevékenység végzésére feljogosított szervezet Regisztrációs száma: VMMK 19/0457.

SOKORÓALJA TÉRSÉGFEJLESZTÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS A 2011-2016. KÖZÖTTI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A dokumentáció azonosító jele:

2011041201 03

BLAUTECH Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft.

Szakértői Iroda

Környezetvédelmi Szaktanácsadó Csoport

A VIZSGÁLATOT VÉGZŐ SZERV ADATAI: Blautech Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. (88)-590-050 (88)-590-059 Németh Zoltán ügyvezető 1909000038 Veszprém Megyei Bíróság mint Cégbíróság

Neve: Címe: Telefon száma: Telefax száma: Felelős vezető: Cégbejegyzés száma: Felügyeleti szerv:

A VIZSGÁLATOT MEGRENDELTE: Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása (T. K. S. Ö. T. T.) 9100 Tét, Fő u. 88. 9100 Tét, Fő u. 88. 20/582-7574 96/461-218

Neve: Címe: Levélcíme: Telefon: FAX: A VIZSGÁLAT HELYSZÍNE:

A Téti kistérség területén található 19 település közigazgatási területe A VIZSGÁLAT IDŐPONTJA: 2011. március-szeptember A VIZSGÁLAT CÉLJA: A Sokoróalja Térségfejlesztési Önkormányzati Társulás 2005. évben készített és elfogadott környezetvédelmi programjának felülvizsgálata, a jogszabályi változásokból és a környezet állapotának változásából eredő intézkedések meghatározása. A VIZSGÁLATBAN RÉSZTVEVŐK: A Megbízó felelős képviselője A vizsgálatot végezte: Felelős vezető

Dr. Kukorelli László elnök Gerencsér Ilona Kovács Anita környezetvédelmi szaktanácsadó Bárány Lajos szakértői irodavezető Németh Zoltán ügyvezető

A VIZSGÁLATHOZ FELHASZNÁLT ADATOK FORRÁSA: Megbízó által szóban közölt és írásban rendelkezésre bocsátott adatok, információk és a Megbízott által beszerzett mérési és vizsgálati anyagok. A DOKUMENTUM AZONOSÍTÁSA: Dokumentum fájl neve: Készült Tartalmaz Ügyiratszám.

6 106

hiteles példányban. számozott oldalt. SZI-2010-106

A vizsgálati jelentésről másolatot készíteni, annak adatait, megállapításait felhasználni csak a vizsgálatot megrendelő tudtával és engedélyével szabad. A vizsgálati jelentésben történő bárminemű javítás, módosítás a jelentést kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos. A vizsgálati jelentés a megbízó által szolgáltatott technológiai, üzemviteli és egyéb üzemi jellemzők, mint alapadatok felhasználásával készült. A vizsgálati eredmények ezen feltételek teljesülése esetén értelmezendőek.

A Téti Kistérség környezetvédelmi programja

Dokumentáció azonosító jele: 2011041201 Oldal/lapszám: 2/106


Szakértői Iroda


TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS ADATOK ..................................................................................................................... 9 1.1. A KÖRNYEZETVÉDELMI VIZSGÁLATOT VÉGEZTE ...................................................................... 9 2. A FELÜLVIZSGÁLT TERÜLET JELLEMZŐI .................................................................................... 9 2.1. A KISTÉRSÉG ELHELYEZKEDÉSE ................................................................................................ 9 2.2. A KISTÉRSÉG NÉPESSÉGI ADOTTSÁGAINAK BEMUTATÁSA........................................................................ 10 2.3. GAZDASÁGI ADOTTSÁGOK BEMUTATÁSA ................................................................................. 12 2.4. TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK BEMUTATÁSA ............................................................. 15 2.4.1. FÖLDTANI VISZONYOK ........................................................................................................................ 15 2.4.2. TALAJTANI VISZONYOK ....................................................................................................................... 16 2.4.3. ÉGHAJLAT ........................................................................................................................................ 18 2.4.4. TERÜLETHASZNÁLATI MEGOSZLÁS ÉS FELSZÍNBORÍTOTTSÁG ................................................................. 18 2.5. IPARI TEVÉKENYSÉG ..................................................................................................................... 19 2.6. MEZŐGAZDASÁG ............................................................................................................................ 20 2.7. ERDŐGAZDASÁG ............................................................................................................................ 20 2.8. IDEGENFORGALOM ............................................................................................................................... 20 HELYZETÉRTÉKELÉS AKTUALIZÁLÁSA .............................................................................................. 22 3. A KISTÉRSÉG KÖRNYEZETI ELEMEINEK ÁLLAPOTA ................................................................. 22 3.1. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM ............................................................................................................... 22 3.1.1. LEVEGŐVÉDELMI BESOROLÁS ............................................................................................................. 22 3.1.2. A LEVEGŐ ÁLLAPOTÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK .................................................................................. 23 3.2. VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM ......................................................................................................................... 32 3.2.2. FELSZÍN ALATTI VÍZ ÉS FÖLDTANI KÖZEG .............................................................................................. 35 5. TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA .................................................................... 41 5.1. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET, INFRASTRUKTÚRA .......................................................................................... 41 5.1.1. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET TISZTASÁGA ............................................................................................... 41 5.1.2. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS .................................................................................................................. 42 5.1.3. IVÓVÍZELLÁTÁS VÁLTOZÁSA ................................................................................................................ 44 5.1.4. SZENNYVÍZKEZELÉS VÁLTOZÁSA ......................................................................................................... 49 5.1.5. ENERGIAGAZDÁLKODÁS ..................................................................................................................... 53 5.1.6. KÖZLEKEDÉS .................................................................................................................................... 56 5.1.7. ÉPÍTETT KÖRNYEZET, ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK ......................................................................................... 58 6. TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEMET ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK .......................................................... 60 6.1. ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERÜLETEK (ÉTT) ........................................................................................... 60 6.2. TERMÉSZETI TERÜLETEK (TT) .............................................................................................................. 60 6.3. ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT ........................................................................................................................... 61 6.4. NATURA 2000 TERÜLETEK ................................................................................................................... 61 6.5. EGYEDI TÁJÉRTÉK................................................................................................................................ 65 7. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK .......................................................................................... 65 7.1. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ..................................................................................................................... 65 7.1.1. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK FAJTÁJA, MENNYISÉGE............................................................................... 65 A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


7.2. ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM ...................................................................................................................... 71 7.2.1. KÖZLEKEDÉS .................................................................................................................................... 71 7.2.2. IPARI, KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TELEPHELYEK, VÁLLALKOZÁSOK, SZÓRAKOZÓHELYEK ..................... 74 7.2.3. LAKÓTERÜLETEN FOLYTATOTT ZAJOS TEVÉKENYSÉG, SZÓRAKOZÓHELYEK ............................................. 75 7.2.4. EGYÉB ZAJFORRÁSOK........................................................................................................................ 75 7.2.5. REZGÉSVÉDELEM .............................................................................................................................. 75 7.3. KÖRNYEZETI NEVELÉS, OKTATÁS, KÉPZÉS ............................................................................................. 76 7.4. KÖRNYEZETI BIZTONSÁG ...................................................................................................................... 77 8. KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY (AZ EMBERI EGÉSZSÉG VÉDELME) ........................................... 78 9. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA ........................................................... 80 10. CÉLOK, CÉLKITŰZÉSEK ÉS AZOK PROIRÍTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA ................................ 86 11. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM OPERATÍV INTÉZKEDÉSEI ................................................ 86 11.1. LEVEGŐMINŐSÉG-VÉDELEM .................................................................................................................. 86 11.2. VÍZMINŐSÉG- ÉS TALAJVÉDELEM ........................................................................................................... 89 11.3. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELME ........................................................................................................ 91 11.4. INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS- HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ...................................................................... 93 11.5. KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS- ENERGIAGAZDÁLKODÁS .................................................... 94 11.6. KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS- KÖRNYEZETTUDATOSSÁG KIALAKÍTÁSA .............................. 95 11.7. KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS- KÖZLEKEDÉSSZERVEZÉS ................................................... 96 11.8. EMBERI EGÉZSÉG VÉDELEM .................................................................................................................. 97 11.9. TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM................................................................................................................. 99 11.10. ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM ............................................................................................................. 100

MELLÉKLETEK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

11.

12. 13.

melléklet: Szakértői engedély melléklet: Sokorópátka-Települési csapadékvíz elvezetés vízjogi üzemeltetési engedély melléklet: Gyarmat Közműberuházó és Üzemeltető Kft. települési vízmű vízjogi üzemeltetési engedélye melléklet: Gyarmat Közműberuházó és Üzemeltető Kft. települési vízmű vízjogi üzemeltetési engedély módosítása melléklet: Vízvizsgálati jegyzőkönyvek-Gyarmat melléklet: Mórichida és térsége kistérségi vízmű üzemeltetésére kiadott vízjogi engedély melléklet: Ivóvíz vizsgálati jegyzőkönyvek-MÁRVÍZ Zrt. melléklet: Ivóvíz minőségi adatok-PANNON-VÍZ Zrt. melléklet: Szennyvíz minőségi adatok-PANNON-VÍZ Zrt. melléklet: Gyarmat Község Önkormányzata települési szennyvízkezelés és szennyvízcsatornázás vízjogi létesítési engedélyének módosítása melléklet: Gyarmat Közműberuházó és Üzemeltető Kft. szennyvíztelep szennyvízkibocsátásának 2011. évi 1. ellenőrzési jegyzőkönyve melléklet: MÁRVÍZ Szolgáltató Kft. szennyvízkezelés és szennyvíz csatornázás vízjogi üzemeltetési engedélye mellékletek: Keletkezett veszélyes hulladékok 2009-ben a kistérség területén




Szakértői Iroda


BEVEZETÉS A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetének 46. § (1) b) pontja szerint az önkormányzatoknak illetékességi területükre önálló települési környezetvédelmi programot kell kidolgozniuk, amelyet a képviselő-testületnek/közgyűlésnek jóvá kell hagynia. A Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása a törvény előírásának megfelelően 2005. évben elkészíttette a kistérség környezetvédelmi programját. A Téti Kistérség területén található 19 település (Árpás, Bodonhely, Csíkvánd, Felpéc, Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kajárpéc, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Tényő és Tét) környezetvédelmi programját megbízás alapján a DHV Magyarország Kft. készítette el a hatályos jogszabálynak megfelelő tartalommal. Az elkészített környezetvédelmi program azon túl, hogy hozzájárul az országos és regionális szintű környezetvédelmi problémák megoldásához, hatékony eszköze a kistérség által legfontosabbnak tekintett környezetvédelmi problémák kezelésének is. A programban megfogalmazásra kerültek a megvalósítandó környezetvédelmi célok és az ezek eléréshez szükséges intézkedések és eszközök. A dokumentáció felülvizsgálatának szabályát a 2008. évi XCI. törvény módosította. A változás értelmében megszűnt a korábbi, kétéves felülvizsgálati kötelezettség, helyette a program készíttetője által szükségesnek talált, vagy a Nemzeti Környezetvédelmi Program megújítását követő aktualizálás elve lépett életbe. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény előírja a települési környezetvédelmi programok felülvizsgálatát és a környezetvédelem alapelveként fogalmazza meg a tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság elvét. A felülvizsgálat tárgya a környezet állapota változásának meghatározása, a megtett intézkedések hatékonyságának vizsgálata és a közeljövő feladatainak meghatározása. A kistérségi környezetvédelmi program elvei a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal (NKP III) összehangoltan lettek meghatározva, nagyobb hangsúlyt fektetve a végrehajtás során az együttműködésre, a szubszidiaritás (kisegítés az egyes hatalmi szintek között) és a decentralizáció elvére. A környezetvédelmi törvény 2008.-évi módosítása is ezeket az elveket igyekszik előmozdítani. A módosítások a különböző tervezési szintek (országos, területi és települési) közötti kapcsolatok megerősítésére irányulnak. Ezen kívül a programkészítés tartalmi elemeiben is történtek változások, kiegészítések, amiket jelen kistérségi program készítésénél figyelembe vettünk. A 2008. évben módosított környezetvédelmi törvény előírásainak megfelelően a települések adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeikkel összhangban tartalmaznia kell a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel, a zaj és rezgés elleni védelemmel, a zöldfelület gazdálkodással, a települési környezet és a közterületek tisztaságával, az ivóvízellátással, a települési csapadékvíz gazdálkodással, a kommunális szennyvízkezeléssel, a települési hulladék-gazdálkodással, az energiagazdálkodással a közlekedés és szállításszervezéssel a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és előírásokat. A környezetvédelmi törvény alapján a Kistérségi Környezetvédelmi Program tartalmazhatja továbbá: a környezet minőségének, a környezetbiztonságának, a környezet-egészségügyi állapot javításának, valamint a természeti értékek védelme és a fenntartható használata érdekében különösen a területhasználattal, a földtani képződmények védelmével, a talaj, illetve a termőföld védelmével, a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével, a rekultivációval és a rehabilitációval, a természet és tájvédelemmel, az épített környezet védelmével, az ár- és belvízgazdálkodással, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással, a környezeti neveléssel, tájékoztatással és társadalmi részvétellel kapcsolatos feladatokat és előírásokat.




Szakértői Iroda


NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM III. A Parlament a 96/2009. (XII.9.) OGY határozattal elfogadta a harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Programot a 2009-2014. közötti időszakra vonatkozóan. Az NKP III. tervezési alapelvei között –kiemelt szerepet kap az ország fenntartható fejlődési pályára való átállásának elősegítése, ehhez a környezeti szempontok és összefüggések megjelenítése, a szükséges – a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt – intézkedések meghatározása, Magyarország globális felelősségéből és geopolitikai, földrajzi helyzetéből adódó térségi, Európai Uniós és nemzetközi kihívások mellett. Program átfogó tervezési keretet jelent minden lényeges környezetügyi feladatkörnek, és ennek megfelelően – az összefüggések számításba vétele érdekében is – azon területek legfontosabb céljait, teendőit is bemutatja, amelyekre külön részletes stratégiák, illetve programok készültek (pl. éghajlatváltozás).

NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2009-2014. STRATÉGIAI TERVEZÉSÉNEK ALAPELVEI A stratégiai célok és az intézkedések megfogalmazása a következő alapelvek figyelembevételével történt: 

a környezetvédelmi törvényben is szereplő alapelvek, amelyek alapvetően a környezethasználat helyes módjára (elővigyázatosság, megelőzés), a felelősség vállalására (szennyező fizet), a közérdekből fakadóan az együttműködés és átláthatóság fontosságára hívják fel a figyelmet (tájékoztatás, nyilvánosság);



a környezeti problémák, jelenségek, folyamatok összetettségéből eredően mind nagyobb teret kell kapnia a holisztikus megközelítésnek (összefüggések vizsgálata, hatásfolyamatok feltárása), az integráció elvének, valamint a rövid, közép és hosszú távú szempontok egyidejű figyelembe vételének;



a területiség figyelembe vétele átfogó elvének érvényesítése, a fenntartható térhasználat, a kedvező területi hatások elősegítése és területi szinergia megvalósítása, a környezeti, társadalmi és gazdasági adottságokhoz illeszkedő, területileg differenciált beavatkozások kialakításának elve;



kiemelt figyelmet kell szentelni az esélyegyenlőség, a társadalmi igazságosság, valamint a nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elvének; ezek egyúttal kapcsolódnak a helyi erőforrások fenntartható hasznosításának elvéhez, miszerint törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére, de egyben a helyi sajátosságok, sokszínűség, készletek védelmére.

Ezen alapelvek következetes érvényesítése a tervezésen túl a megvalósításnak is fontos eleme kell, hogy legyen.




Szakértői Iroda


A Program átfogó célterületei A Program hosszú távú célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához. Szemléleti alapja a környezet rendszerszemléletű megközelítése oly módon, hogy a társadalmi szükségletek anyagi és nem anyagi természetű feltételeinek biztosítása, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységek harmonikus viszonyban álljanak a környezettel. Ennek része a környezeti potenciál megőrzése, a természeti önszabályozó mechanizmusok védelme, a környezet terhelhetőségének, valamint az ökoszisztémák anyag- és energiaforgalmi sajátosságainak figyelembe vétele. A hosszú távú célkitűzéshez kapcsolódóan a Program átfogó céljai: a települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése; természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése; a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése. A települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése Cél az emberhez méltó, kiegyensúlyozott, egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása. Ezek közé tartozik a környezet-egészségügyi feltételek teljesülése, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja, valamint a környezetbiztonság javítása. Ez utóbbi az élet- és vagyonbiztonság szempontjait is figyelembe véve kiterjed a szélsőséges természeti folyamatok és természeti katasztrófák (pl. árvizek, szélviharok, földrengések, erdőtüzek) előrejelzésére és kárainak csökkentésére, valamint az ipari balesetek, technológiai eredetű katasztrófák (pl. vegyi balesetek) megelőzésére és kárcsökkentésére. Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése Ezen átfogó cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítására, a környezetszennyezés megelőzésére, a terhelhetőség / megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítására irányul. Kiemelt figyelmet kap a természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása. A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése A fenntartható életmód, fogyasztás és termelés együttesen biztosítja a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválását, azaz, hogy a lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható. A fogyasztói magatartás megváltozása, a környezeti szempontból fenntarthatóbb, organikus termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás keresleti oldalról erősíti meg a termelői folyamatok „fenntarthatósága” iránti igényt. A fenntartható termelés forrástakarékos (beleértve az anyag-, a víz-, a terület-, a termőföld- és energiahasználatot, az újrahasználhatóság és a tartósság tervezését, az anyagciklusok körfolyamattá zárását); csökkenti a környezetre gyakorolt káros hatásokat (kibocsátások és hulladékok minimalizálása, a megújuló erőforrások fenntartható mértékű használata); növeli a termékek és szolgáltatások értékét a fogyasztók számára. E célok nem valósíthatók meg a társadalom környezettudatosságának erősítése nélkül. Ezáltal biztosítható, hogy az életminőséget közvetlenül érintő tényezők mellett az emberi élet alapjait jelentő természeti erőforrások és értékek védelme és fenntartható használata, valamint az ezekkel szorosan összefüggő életmód, fogyasztási és termelési szokások együttesen szolgálják a társadalom hosszú távú jóllétét.




Szakértői Iroda


A Program Tematikus célterületei és a kistérség környezetvédelmi programjában szereplő célok közötti összefüggések Tematikus célterületek

Kistérség környezetvédelmi programjában megjelenő célterületek A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód Környezettudatosság kialakítása erősítése Éghajlatváltozás mérséklés és alkalmazkodás Környezet és egészség Emberi egészség védelme Települési környezetminőség – Településfejlesztés, Települési környezet védelme zöldterület gazdálkodás Települések levegőminőségének javítása Levegőtisztaság védelem Zajterhelés csökkentése Zaj és rezgés elleni védelem Közlekedés és környezet Közlekedésszervezés Települési közszolgáltatások és a környezetvédelem Kommunális infrastruktúrafejlesztés - Vízellátás, csatornázottság Energiagazdálkodás Energiagazdálkodás A biológiai sokféleség megőrzése, természet és Természet és tájvédelem tájvédelem Fenntartható terület és földhasználat Talajvédelem Vizeink védelme és „fenntartható” használata Vízminőség védelem Hulladékgazdálkodás Hulladékgazdálkodás Környezetbiztonság Környezetbiztonság

A III. Nemzeti Környezetvédelmi Program, valamint a Megyei Környezetvédelmi Program alapján a környezeti célkitűzések a következők:  a települések légszennyezettségének csökkentése  a települések csatornázottságának fejlesztése  a szelektív hulladékgyűjtési rendszer fejlesztése  a környezeti zaj- és rezgésterhelés egészséget, közérzetet és környezetet veszélyeztető szint alá csökkentése,  a zöldfelületek fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban,  környezetkímélő mezőgazdasági technológiák támogatása az agráriumban  a települési rendezési tervek és minden egyéb, természetes élőhelyeket esetlegesen érintő tervek környezetszempontú összehangolása  az agglomerációs elhelyezkedéssel járó, ipari fejlődésből adódó környezeti veszélyeztetések korlátozása. Jelen vizsgálatunk alapvetően a jogszabályok változásaiból eredő intézkedések meghatározására, a Téti kistérség környezet állapotának vizsgálatára és minősítésére és a szükséges intézkedések meghatározására terjed ki. A vizsgálatunk során a Megbízó által rendelkezésre bocsátott alábbi dokumentumokat tekintettük át és az alábbi adatokat-információkat használtuk fel: -

Nemzeti Környezetvédelmi program 2009-2014 Országos Vízgazdálkodási terv Győr-Moson-Sopron-megye környezetvédelmi programja Győr-Moson-Sopron megye statisztikai évkönyve, 2009 Téti Kistérség Kistérségi Integrált Projektcsomag 2007-2013 Nyugat-dunántúli Operatív Program 2009-2010 Tét város környezetvédelmi programja A kistérség Önkormányzati Hivatalainál rendelkezésre álló adatok




1.

Szakértői Iroda


ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1. A KÖRNYEZETVÉDELMI VIZSGÁLATOT VÉGEZTE Név: Cím: Telefon: Fax: E-mail:

BLAUTECH Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. (88)-590-050 (88)-590-059 [email protected]

Környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére jogosító engedély száma: VMMK 19/0457 A tervezői/szakértői tevékenységét - az évenkénti névjegyzékbe vétel mellett - 2015. február 2-ig folytathatja. Az engedély jogosítottja: Németh Zoltán ügyvezető igazgató A környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére jogosító engedély másolatát az 1. mellékletben csatoljuk. Az engedély jogosítottja: Németh Zoltán ügyvezető igazgató.

2.

A FELÜLVIZSGÁLT TERÜLET JELLEMZŐI

2.1. A KISTÉRSÉG ELHELYEZKEDÉSE A 376 km2 területű Téti kistérség Győr-Moson-Sopron megye dél-keleti részén, a Nyugat-Dunántúli Régióban, helyezkedik el, északról a győri, keletről a pannonhalmi, nyugatról a csornai, míg délről a Veszprém megyei pápai kistérséggel határos. A Társulás 2004. július 28.-án jött létre, településeinek száma jelenleg tizenkilenc, ezek Árpás, Bodonhely, Csikvánd, Felpéc, Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kajárpéc, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Tényő és Tét. A kistérség központja Tét városa, amely Budapesttől 140 km-re, nyugatra fekszik. A megyeszékhely Győr, Téttől 20 kilométerre található. A kistérség elhelyezkedését az 1. számú térképrészleten mutatjuk be.

A kistérséget a Győr-Pápa között húzódó 83. sz. főút szeli ketté, áthaladva Győrszemerén, Téten, és Gyarmaton. A fennmaradó 16 település erről az útról lehajtva (többnyire rossz minőségű, vagy részlegesen felújítandó) mellékutakon - esetenként kerülővel – érhető el. Ugyanakkor a Rába menti település könnyebben megközelíthetőek A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


a 85. sz. főút felől. A térségen a 10. sz. Győr-Pápa-Celldömölk vasútvonal is keresztülhalad, vasútállomás illetve megállóhely található Győrszemerén, Felpécen, Gyömörén, Szerecsenyben és Gyarmaton. A térséget vízi út nem érinti, a Rábán csak turisztikai célú hajózás lehetséges. Saját légikikötője a kistérségnek nincs, de a közeli Péren található nyilvános repülőtér.

2.2. A KISTÉRSÉG NÉPESSÉGI ADOTTSÁGAINAK BEMUTATÁSA A településszerkezetet a kistelepülések határozzák meg, 7 település 500 fő alatti, 5 település 500-1000 fő közötti és szintén 7 település, ami 1000-5000 közötti. Csak a nagyközségi jogállású Győrszemere, illetve Tét városának népessége haladja meg a 3.000 főt. A kistérség lakossága 2009. év végén 19 513 fő volt (KSH statisztikai évkönyv 2009). A kistérséget alkotó települések lakónépesség szerinti megoszlását a 2003-as és 2009-es adatok vonatkozásában az 1. táblázatban mutatjuk be. A terület szerinti megoszlás (összeshasonlítva az elmúlt évek adatait) nem változott az elmúlt öt év során. 1. sz. táblázat: A Téti kistérség településeinek lakónépesség változása Település Árpás Bodonhely Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kajárpéc Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Sobor Sokorópátka Szerecseny Tényő Tét Téti kistérség összesen: Forrás: KSH sztatisztikai évkönyv 2003 és 2009.

Lakónépesség (fő) 2003 267 328 497 866 1289 1366 3039 1389 228 81 853 604 533 139 321 1086 913 1483 4143

2009 263 321 521 888 1344 1297 3180 1357 221 94 885 622 532 136 296 1119 806 1575 4089 19 513

Az utolsó 10 év %-ban kifejezett lakónépességszerinti változása, valamint a vándorlás egyenleg az alábbi diagrammokon nyomonkövethető.





Szakértői Iroda




Szakértői Iroda


2.3. GAZDASÁGI ADOTTSÁGOK BEMUTATÁSA A kistérség gazdasági mutatói jóval alatta maradnak a megyei és az országos átlagnak. A munkanélküliek aránya a megyéhez viszonyítva magas. Néhány, a 2009-es évre vonatkozó gazdasági mutatót az alábbiakban felsorolunk: Regisztrált mezőgazdasági vállalkozások száma: 1345 db. Regisztrált ipari és építőipari vállalkozások száma: 267 db. Regisztrált szolgáltató vállalkozások száma: 896 db. Összesen regisztrált vállalkozások száma: 2508 db. Ebből társas vállalkozás: 423 db. Személygépkocsik száma 1000 lakosra: 283 db. Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma 1000 lakosra 2,3. Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú állandó népességből: 9,9%. Ezer lakosra jutó adófizetők száma: 479 fő. Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó: 249 395 Ft. Az alábbi diagrammokon az egy főre jutó belföldi jövedelem (eFt), és a munkanélküliségi ráta (%) alakulását követhetjük nyomon a 2003 és 2007 évek vonatkozásában.





Szakértői Iroda




Szakértői Iroda


2. sz. táblázat: A 20 legnagyobb támogatott UMFT projekt 2004-2009. közötti években Pályázó neve

Megvalósítás Támogatás helye (eFt)

Projekt célja (év)

Tét Város Önkormányzat Téti kistérségi járóbeteg-szakellátó központ kialakítása (2009)

Költség (eFt)

Tét

814 200

904 667

Teerag-Asdag Építőipari Komplex vállalati technológia fejlesztés a Teerag-Asdag Kft.-nél Tét és Kereskedelmi Kft. (2008)

161 000

548 933

Gyömöre Község Önkormányzata

Oktatási környezet megújítása Gyömörén (2009)

150 734

167 482

Sokorópátka Község Önkormányzata

Sokorópátka Önkormányzatának pályázata a NYDOP-20074.1.1/1 "Helyi környezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltatások Sokorópátka fejlesztése (2009)

145 123

170 733

COGNOR Stahlhandel Hungary Kft.

Komplex technológiafejlesztési beruházás megvalósítása a Győrszemere voestalpine Stahlhandel Győr Kft-nél (2009)

103 600

345 420

Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft.

A tudás biztonság, a Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft. OKJ-s és akkreditált képzéseinek támogatása a TÁMOP-2.3.3.B-09/3 Tét pályázat keretében (2010)

88 381

88 381

Tényő Község Önkormányzata

A tényői óvoda felújítása, bővítése, minőségi nevelés feltételeinek megteremtése a Zöld Óvoda Kritériumrendszer Tényő alapján (2009)

75 492

83 879

Győrszemere település Önkormányzata

Győrszemere és Tényő települések szennyvízcsatornázása, az összegyűjtött szennyvizek átvezetése a téti szennyvíztisztító Győrszemere telepre. A téti szennyvíztisztító telep korszerűsítése és bővítése, Tét és Gyömöre Önkormányzataival együtt. (2009)

67 193

79 050

Gyömöre Község Önkormányzata

Az oktatás tartalmi megújítása Gyömörén és Kajárpécen (2009)

Gyömöre

28 997

28 997

Győrszemere Község Önkormányzata

Egészségház felújítása Győrszemerén (2009)

Győrszemere

28 608

31 786

Tényő Község Önkormányzata

A kompetencia alapú oktatás bevezetése a tényői Napközi Tényő Otthonos Óvodában és az Ady Endre Általános Iskolában (2009)

21 744

21 744

Sokorópátka Község Önkormányzata

Oktatási innováció - Sokorópátka (2009)

Sokorópátka

20 861

20 861

Kajárpéc Község Önkormányzata

Korszerű egészségügyi szolgáltatás megteremtése Kajárpécen (2009)

Kajárpéc

17 532

19 480

Tét Város Önkormányzata

Tét Város Polgármesteri szervezetfejlesztése (2009)

Tét

10 705

11 636

ÉP-LAK GENERAL Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság

Hőszivattyús rendszer és napkollektorok telepítése használati Gyarmat melegvíz előállításához. (2010)

8 938

17 877

Ady Endre Általános Iskola

A tényői lakosok, kiemelten a diákok, szülők környezeti tudat- és szemléletformálása a "Tanuljunk élni, gondolkodni zöldül" Tényő rendezvénysorozat és tájbejárás sorozat keretében (2008)

4 497

4 996

ÉP-LAK GENERAL Építőipari Kft.

Az ÉP-LAK General Kft. eszközbeszerzése a hátrányos helyzetű Gyarmat Téti kistérségben (2008)

2 865

7 163

GYÖMÖRE-MED Egészségügyi Szolgáltató Bt.

Gyömöre-Med Bt. a minőségi szolgáltatásért. (2008)

780

1 560

Dr. KEÖD ÉS TÁRSA Háziorvosi Bt.

Dr. Keöd és Társa Háziorvosi Bt a minőségi szolgáltatásért Győrszemere (2008)

780

1 560

Dr. Cséka Gabriella

Dr. Cséka Gabriella a minőségi szolgáltatásért (2008)

780

1 560

1 752 810

2 557 765

Összesen

Gyömöre

feltételrendszerének

Hivatalának

komplex

Gyömöre

Tét

A lista a 20 legnagyobb támogatású projektet tartalmazza.




Szakértői Iroda


2.4. TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK BEMUTATÁSA A kistérség települései a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység nagytájak, a Győri – medence, a Marcal – medence és a Bakonyalja középtájak, valamint a Csornai – sík, a Pápa-Devecseri-sík és a Pannonhalmi-dombság kistájak területén fekszenek. A Csornai-sík teljes területe 550 km2 (a középtáj 22 %-a, a nagytáj 10,4 %-a), amelynek 75%-át a szántó művelési ágú területek teszik ki. A kistáj erdősültsége igen alacsony, mindössze 5,7%. A fennmaradó 19,3% -ból legnagyobb arányban a települések belterülete (7,6%) részesedik, majd a gyepterületek következnek (6,9%). Az árterek, bányaterületek 2,8%-ot, míg a vízfelszínek 1%-ot foglalnak el, s a kertek, gyümölcsösök együttes aránya 0,5%-ot tesz ki. A kistáj kisebb, ÉK-i és K-i részében alacsonyártéri helyzetű medencesíkság, amit Rábasebestől a Rába, Marcaltőtől É-ra a Marcal feltöltődő völgye keresztez. É-i negyedében homokdűnékkel fedett teraszszigetek sorakoznak. A felszín tszf-i magassága É-on 113-115 m, D-en 120 m körüli, tehát mérsékelten É felé lejt. A legmagasabb pontok 123 m-ig emelkednek. A relatív relief a táj Ny-i részén kisebb, mint 2 m/km2, K-en 2-8 m közötti, a teraszszigetek között 5-10 m/km2. A felszínt megközelítően 1 km/km2-es sűrűségű csatornahálózat tagolja. Ezek semlegesítik a domborzat néhol lefolyástalanságot okozó, a felszín elmocsarasodását előidéző szerepét. A Pápa-Devecseri-sík területe 1100 km2 (a középtáj 74,4 %-a, a nagytáj 20,8 %-a). A területhasznosítás arányait tekintve hasonló az előzőekben leírtakhoz, legalább is, ami a szántók területi részesedését (73,6%) illeti. Ezen a tájon azonban már több mint kétszer akkora kiterjedésű erdőket (13,5%) találunk, míg a beépített területek aránya alig több mint a fele az előbbi kistájénak (4,9%). A Bakony és a Marcal-völgy között elterülő terjedelmes kistáj Ki fele közepes helyzetű (150 m feletti), Ny-i fele alacsony helyzetű (125-150 m közötti) enyhén tagolt hordalékkúp síkság. Tájképileg sajátosan színezi a Nagysomló (433 m) vulkanikus tanúhegye. A relatív relief a táj Ny-i harmadában 5-10 m/km2, középső harmadában 10-25 m/km2, K-i peremén 25-50 m/km2, eltekintve természetesen a Nagysomlótól, ahol 250 m/km2-ig fokozódik. A Bakonyból a Marcalhoz siető patakok K-ről Ny-ra tartó párhuzamos völgyekkel szabdalják a felszínt. A völgysűrűség értéke: átlag 0,99 km/km2 a mélyebben fekvő völgytalpak nedvesebb, a köztes hátak – főleg a K-i részben – szárazabb termőhelyeket jelentenek a területhasznosítás számára. A Pannonhalmi-dombság Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye területén helyezkedik el. Területe 300 km2 (a középtáj 7 %-a, a nagytáj 4,1 %-a). Ezen a tájon a szántók a kistájnak jóval kisebb területét (66%) foglalják el, míg az erdők a teljes terület közel negyedén (21,8%) díszlenek. Gyepeket ellenben csak kisebb foltokban (a kistáj területének 0,7%-án) láthatunk. A kertek és szőlők itt már együttesen 6,5%-ot fednek a kistáj területéből. A kistájat minden oldalról fiatal, negyedidőszaki hordalékkúpok övezik; izolált dombsági vonulatokból áll, az önálló dombságok domborzattípusát képviseli. Északi része szeizmikusan igen érzékeny zónába tartozik. A közel 300 m tszf-i magasságra emelkedő dombvonulatok laza pannóniai és negyedidőszaki üledékekből épültek fel. Pannóniai agyag és homok (13,3%), pliocén (1,2%) és pleisztocén folyóvízi kavics és homok (6,7%), valamint lejtős, szoliflukciós üledék, homokos lösz (együttesen 72,6%). A környezete fölé magasodó, laza üledékekből épült dombság geomorfológiai képét eróziós és deráziós völgyek sűrű hálózata, elkeskenyedő dombhátak, deráziós fülkék, intenzíven hátravágódó völgyfők, eróziós szurdokvölgyek, enyhe feltöltődő domblábi lejtők jellemzik. Alakrajzilag a közepesen (2,3-2,4 km/km2 völgysűrűségű) és az erősen tagolt (2,9-3,0 km/km2) dombságok csoportjába sorolható.

2.4.1.

Földtani viszonyok

A Csornai-sík földtanilag a Rába É-nak dőlő, megsüllyedt hordalékkúp-lejtője, amelyet jelenkori folyóvíz iszap, DK-en lápi és réti agyag, a rossz lefolyású teknőkben tőzeg, a teraszszigeteken dűnehomok borít. Utóbbiak alatt helyenként kavics is előfordul. Alattuk 50-100 m vastag jó víztározó homokos-kavicsos pleisztocén üledékréteg fekszik. A mélyebb pannóniai üledékek között is vannak jó víztározók. Aszeizmikus terület. Geotermikus értékei az országos átlag felettiek. 50°C-nál melegebb vizű kutak mindenhol létesíthetők. A hőfluxus kihasználtsága A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


csekély. Hasznosítható nyersanyag a kistáj kistérséget érintő részén egyedül Soboron található, 22 Em3 vakoló homok formájában. A Pápa-Devecseri-sík a Rába és a bakonyi vízfolyások közös hordalékkúp maradványa, amelynek kavicsanyaga számos helyen megmaradt. A felszín nagyobb részét azonban löszösiszapos- homokos folyóvízi és lejtőüledékek borítják. Alóluk számos helyen felszínre bukkan a fekü homokos, helyenként kavicsos pliocén anyaga is, amelyet helyenként tekintélyes vízhozamokat adó tározó rétegek tagolnak. Mivel azonban az egészében aszeizmikus terület geotermikus gradiense nagyobb az országos átlagnál, csak 50 °C feletti hőmérsékletű vizet lehet kitermelni. A mélységi hőfluxus hasznosítása nem éri el a 25 %-ot. Hasznosítható nyersanyag a kistáj kistérséget érintő részén: Betonkavics: Tét 260 Em3, Csikvánd 1200 Em3 A Pannonhalmi-dombság kistájban elsősorban építési nyersanyagok fordulnak elő. Jelentős kavics, homok, agyag és egyéb építőanyag készletek vannak, amelyek prognosztikus nyersanyagként jellemzők. Jelenleg a bányászati vagyon valamennyi nyersanyagból több Mm3-re tehető.

2.4.2.

Talajtani viszonyok

A kistérség területén a talajtakaró nagyfokú változatossága jellemző. A terület keleti és déli településein az agyagbemosódásos barna erdőtalajok, a réti talajok (északon is), valamint a kistérség középső részén a réti öntések területi kiterjedése jelentős. A csernozjom jellegű talajok a térség északi és déli településein találhatók, jóval kisebb arányban. Kovárványos barna erdőtalajok egyedül Tét területén fordulnak elő. A kistérség talajainak fizikai féleségét tekintve az uralkodó típus a vályog, homokos vályog, kisebb részben homok, délen pedig köveskavicsos talajokat találunk. Az agyagbemosódásos barna erdőtalajok löszös vagy más periglaciális üledéken találhatók; mechanikai összetételük, homok vagy homokos vályog, de nagy területeket borítanak kavicsos, durva vázrészű, sekély termőrétegű változatok is. Kémhatásuk gyengén savanyú, termékenységük gyenge (VII-VIII.) vagy igen gyenge (IX.). Erdősültségük közepes. Az árterek allúviumán a kistérségben réti talajok találhatók, többségükben vályog mechanikai összetétellel, szénsavas mésztartalommal. Termékenységüket gyakorta sekély termőréteg (kavicsréteg, talajvíz) korlátozza (VIVII kategória). A réti talajok erdősültsége viszonylag jelentős. A réti öntések alluviális anyagon kialakult, agyagos vályog mechanikai összetételű, gyengén savanyú, erősen víztartó talajok. Termékenységi besorolásuk az V. talajminőségi kategória, jellemzően szántó művelési ágban vannak. Az alacsonyabb térszínek periglaciális, löszös üledékeinek talajai a csernozjom barna erdőtalajok (Győrszemere, Tényő). Mechanikai összetételük homok, homokos vályog. Vízgazdálkodásukat a könnyű mechanikai összetételnek megfelelően nagy vízlevezető, közepes vízraktározó és gyenge víztartó képességgel jellemezhető. Termékenységük alapján a VI., VII. kategóriába sorolhatók. A kovárványos barna erdőtalaj (Tét), a csernozjom jellegű homoktalaj (Csikvánd, Gyarmat) és a réti öntéstalaj területi előfordulása a fenti típusokhoz képest igen kis arányú. A réti talajok felé jelentenek átmenetet a réti csernozjomok (Mérges, Rábaszentmihály, Kisbabot). Löszös üledéken képződött homokos vályog, vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású, termékeny talajok (IV—V.), többnyire szántók. A talaj egyik legfontosabb természeti erőforrásunk, megóvása, termékenységének fenntartása hosszútávú érdeke mindannyiunknak. A termőtalajok állapotának megőrzéséhez, javításához a következő jogszabályok előírásainak figyelembevételével kell eljárni. 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban Tfvt.) – a termőföld védelméről 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet – a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól. A termőföld védelméről szóló törvény (Tfvt.) meghatározza az állam, a földhasználó, a beruházó talajvédelmi feladatait, a talajvédelmi hatóság hatáskörét, valamint rendelkezik azokról a szankciókról, melyeket a talajvédelmi előírások megsértése, a talaj károsítása esetén szükséges alkalmazni. A törvény meghatározza azokat a leginkább veszélyes talaj-degradációs tényezőket, amelyek megelőzése, vagy súlyosabb fellépése ellen köteles a földhasználó talajvédő gazdálkodást folytatni, arra figyelemmel, hogy a A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


gazdálkodás során a termőföld ökológiai adottságaihoz nem igazodó helytelen technológia megválasztásával, az ebben megnyilvánuló rövidtávú szemlélettel tartósan károsodhat a talaj termékenysége, biológiai aktivitása, a törvény előírja a földhasználónak a talajvédő földhasználat folytatását (Tfvt. 36-42. §-ok). A Tfvt. részletesen foglalkozik a termőföld igénybevételével megvalósuló beruházások során teljesítendő talajvédelmi szabályokat, amely elsősorban a beruházással - útépítési, ipari, településfejlesztési, mezőgazdasági, érintett területek humuszos termőrétegének megmentését illetve a környező talajok minőségének megóvását jelenti. Jelentős probléma napjainkban a talajvédelem szempontjából az infrastrukturális fejlődéssel, valamint az ezekkel együtt járó beruházások, egyéb nagyberuházások során a termőföld területek talajának megóvása. A törvény a beruházásokkal kapcsolatban bevezeti a talajvédelmi járulék jogintézményét. A talajvédelmi járulék lényege, hogy a beruházás, építés során mentett humuszos termőréteg legnagyobb hányada az építés befejezése utáni területrendezésre, rekultivációra kerüljön felhasználásra. A helyben fel nem használt humuszos termőréteg átruházható, azonban csupán eredeti funkciójának megfelelően a talaj felső termőrétegeként (parkosítás, kertiföld, termőföld területek rendezése, stb.) vagy termesztő közeg előállítására használható fel. Ha a letermelt termőréteg felhasználását a beruházás helyszínén, illetve annak környezetében az adott körülmények nem teszik lehetővé, az értékesíthető, elszállítható. A megvalósítás során feleslegessé vált, mentett humuszos termőréteg mennyiségéről és felhasználásáról a beruházónak nyilvántartást kell vezetnie. A beruházónak a helyben fel nem használt humuszos termőréteg után talajvédelmi járulékot kell fizetni. A járulék nem szankció, hanem egy eszköz a talajvédelmi hatóság kezében, hogy a beruházót a talaj termőrétegével való takarékos, körültekintő gazdálkodásra ösztönözze. A törvény kimondja, hogy a humuszos termőréteg mentésével, hasznosításával kapcsolatos munkálatokat a beruházás engedélyezése céljából készített terveknek tartalmazniuk kell. A talajvédelmi hatóság a törvényben előírt talajvédelmi kötelezettségek közül néhányat hatósági engedélyhez köt. Az engedélyezési eljárást az indokolja, hogy e tevékenységek folytatásához meghatározott vizsgálatokra alapozott ún. talajvédelmi tervet vagy laboratóriumi vizsgálatokra alapozott számításokat kell a kérelmezőnek benyújtania annak igazolásához, hogy az adott tevékenység a talaj minőségében nem okoz kárt, vagy a jelentős forrás felhasználásával végrehajtott beavatkozás megfelelően hasznosul. Ha a termőföld tulajdonosa és használója nem egyezik meg, e beavatkozások közül a meőıgazdasági célú tereprendezés, erózió elleni védelemhez szükséges mőszaki beavatkozás, létesítmények elhelyezésének engedélyezéséhez, továbbá szennyvíz, szennyvíziszap felhasználásának, illetve nem mezőgazdasági eredeű nem veszélyes hulladékok felhasználásának engedélyezéséhez be kell szerezni a tulajdonos vagy a termıföld használójának hozzájárulását. Erre azért van szükség, mivel ezen beavatkozásokkal együtt az adott földrészleten alkalmazható technológiát szükségszerűen módosítani kell (pl. bizonyos növények nem termelhetők meghatározott időtartamig). A törvény alapján hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és bármilyen nem veszélyes hulladék termıföldön történı felhasználása csak öt évre engedélyezhető. Ha öt év letelte után ellenőrző talajvizsgálat igazolja, hogy ezek az anyagok nincsenek káros hatással a talajra, a tevékenység ismételten öt évre engedélyezhető. A Tfvt. 8. § (1) értelmében amennyiben más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóság, vagyis a földhivatal szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. A (2) bekezdés szerint a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A 9. § (1) bekezdése szerint termőföldet más célra hasznosítani kizárólag ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet. A 11. § alapján termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


igénybevételével -lehet felhasználni. Az átlagosnál jobb minőségő termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A termőföldnek hulladéklerakó céljára történő igénybevétele esetén a környezetvédelmi és természetvédelmi követelmények betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy átlagosnál gyengébb minőségő termőföld más célú hasznosítása engedélyezhető. A termőföldvédelem két részre tagolódik. A földvédelem alatt a termőföld mennyiségi védelmét, a talajvédelem alatt a termőföld minőségi védelmét kell érteni.

2.4.3.

Éghajlat

A kistérség mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlatú. A napfénytartam évi összege meghaladja az 1950 órát. A nyári évnegyedben 760-780 óra körüli, míg télen 185 óra körüli a napsütés sokévi átlaga. Az évi középhőmérséklet átlagosan 9,5 és 10,0 °C között van, a vegetációs időszaké pedig 16- 16,5 °C körüli. A 10 °C középhőmérsékletet meghaladó napok száma mintegy 181-185 között van; a 10 °C átlépésének tavaszi napja általában ápr. 13. körül, míg az őszié okt. 15. körül van. A fagymentes időszakok hossza átlagosan 185-190 nap. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok átlaga 33,0-33,5 °C illetve -16,0 és -16,5 °C közötti. A csapadék évi összege 590 és 640 mm között van, míg a vegetációs időszakban 340-430 mm-re számíthatunk, a kistérség csapadékosabb területen fekvő települései Tét, Gyömöre, Gyarmat, Csikvánd. A legtöbb csapadék egy nap alatt Gyömörére hullott (91,2 mm). A hótakarós napok átlagos száma 38-40 nap, míg az átlagos maximális hóvastagság 25-30 cm körüli. Az ariditási index a területen 1,10 és 1,15 között változik. Az uralkodó szélirány É-i, ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 3 m/s körüli, a kistérség nyugati településein ennél valamivel kevesebb, a középső területeken (Tét) ezt valamivel meghaladó értékeket mérnek. Az éghajlat a területet gabonafélék, kapások és kertészeti növények termesztésére egyaránt alkalmassá teszi.

2.4.4.

Területhasználati megoszlás és felszínborítottság

A talaj állapotának ismerete és az állapotváltozás nyomon követése kiemelten fontos feladat. A Környezetvédelmi Információs és Monitoring rendszert, valamint ennek alegységét a Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszert (TIM) e célból hozták létre. A TIM országos mérőhálózata 1236 mérési pontot foglal magába, melyeket kisebb természetföldrajzi egységek reprezentatív területein jelöltek ki, a jellemző talajsajátosságokat követve. Győr- Moson- Sopron megye összterületének 72,8 %-a mezőgazdasági művelésbe vont terület. Ebből 267 359 ha szántó terület, a többi 33 988 ha szőlő, gyümölcs és rét, legelő terület. A megye gazdaságában a mezőgazdaság folyamatosan csökkenő szerepet tölt be. A megyében 1980 és 1999 között a megművelt földterület művelési ágak szerinti aránya a végbement változások ellenére szinte alig változott. A szántóföldi terület 1998- ban 221 000 ha, 1999-ben 217 000 ha, míg 2000- ben 208 000 hektár volt. A megye talajainak átlagos "Aranykorona" értéke 22, ami meghaladja az országos 20 Ak-t. Az agrárstruktúra alapvetően a művelési ágakra épül, azokhoz igazodik. A talajokon a mezőgazdasági szántóművelés képezi a túlnyomó többséget, ami kisebb részben rétekkel, legelőkkel és a települések körzetében gyümölcsösökkel tagolódik. A térségben a mezőgazdaságilag termesztett növények közül a búza, kukorica, cukorrépa és vöröshagyma a legjelentősebb. A kertészeti kultúrák közül a szőlő a legelterjedtebb. A községi külterületek mezőgazdasági hasznosítású területek. A belterülethez közvetlenül szántók és gyepterületek csatlakoznak. Az erdőterületek aránya a domborzati, talajtani, éghajlati tényezők miatt is jelentős és az országos átlagértéknél magasabb az erdőterületek aránya. A felszínborítási kategóriák területi kiterjedését mutatja az alábbi táblázat, melyből látható, hogy a kistérség területének több mint 70 %-át szántóterületek teszik ki, minősége viszont elmarad a megyei átlagtól, a nem túlkedvező talajadottságok jellemzően csak közepes hozamok elérésété teszik lehetővé. Az elmúlt 5 évben a területhasználat megoszlásában nem volt változás az érintett településeken. Jelentős belterület növekedés nem volt tapasztalható. Belterületbe való vonás a termőföld más célú végleges hasznosításának minősül, amire a 2007. évi Tfvt. 15. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.




Szakértői Iroda


A belterületbe csatolással kapcsolatos kérelmet, csak az önkormányzat terjeszthet elő. Fontos tényező, hogy az engedély csak akkor adható meg, amennyiben a terület várhatóan 4 éven belül ténylegesen felhasználásra kerül. 3. sz. táblázat: A felszínborítási kategóriák területi kiterjedése. Felszínborítási kategória

Terület (ha)

erdős-cserjés terület gyümölcsös intenzív legelő, degradált gyep ipari, kereskedelmi terület komplex művelési szerkezet nem összefüggő településszerkezet szántó szőlő tűlevelű erdők vegyes erdők vegyes mezőgazdasági terület Összesen:

354,3805 88,0557 3202,8220 26,8723 1096,3330 1795,2890 28878,0509 555,0343 627,3968 351,1624 583,6031 37559

A kistérség teljes területéhez viszonyított aránya (%) 0,94 0,23 8,53 0,07 2,92 4,78 76,89 1,48 1,67 0,93 1,55 100 Forrás: CORINE Land Cover adatbázis

A mennyiségi földvédelem célja nevéből eredően is az, hogy az ország, mező és erdőgazdasági termelésre alkalmas területe a legkisebb mértékben csökkenjen. Csökkenés esetén is a leggyengébb minőségű terület kerüljön ki a termelésből. Ennek a 2007. évi termőföld védelméről szóló törvényben foglalt, különféle tilalmak alkalmazásával szerezhet a földhivatal érvény. Így pl: átlagosnál jobb minőségű termőföld csak helyhez kötött beruházás esetén vehető igénybe. Az igénybevevő a termőföld minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme alapján számított földvédelmi járulékot köteles megfizetni, ami jelentős nagyságrendű összeg is lehet. Alaposan meg kell tehát gondolni a zöldmezős beruházások helyének kiválasztását. Alapszabály, hogy termőföldet igénybe venni, - bármilyen célra - csak az illetékes földhivatal engedélyével lehet. A termőföld más célú hasznosításnak módja végleges és időleges lehet. Időleges más célú hasznosítás legfeljebb 5 évre engedélyezhető. A termőföld igénybevétel akkor minősül, időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen, a lábon álló termény megsemmisül, terméskiesés következik be, az időszerű munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik. Az ilyen irányú engedélyezés iránti kérelem fontos mellékletét képezi az eredeti állapot helyreállítására készített terv. A kellően át nem gondolt, a természeti adottságokat figyelmen kívül hagyó termőföld igénybevétele, visszafordíthatalan károkat okoz, mind a természetvédelem, mind a fenntartható fejlődés szempontjait vizsgálva. Az ilyen jellegű, egyes esetekben engedély nélkül történő termőföld igénybevételét a törvény szigorúan bünteti. Az eredeti állapot helyreállítása, vagy a más célú hasznosítás folytatásához történő hozzájárulás esetén is földvédelmi bírságot kell fizetni. A bírság összege az egyébként fizetendő földvédelmi járulék háromszorosa is lehet.

2.5. IPARI TEVÉKENYSÉG A Téti kistérség településein jelentősebb ipari vállalkozás nem található, aminek fő oka a megyeszékhely Győr közelsége és ipari fejlettsége miatt is adódik. Győr elszívó erő a kistérség számára, ugyanakkor az itt élőknek számos munkalehetőséget biztosítanak az ott lévő multinacionális cégek. A kistérség legnagyobb ipari vállalkozása Téten található a Sokoró Kft., amely közel 1000 embert foglalkoztat.




Szakértői Iroda


2.6. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdaságnak nagy hagyományai vannak a térségben, régebben mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés meghatározó ágazat volt, mára azonban mindkettő vesztett jelentőségéből. Állattenyésztés A kistérségben az állattartás (szarvasmarha, sertés, baromfi) inkább a háztáji gazdaságokban vagy egyéni gazdálkodók, őstermelők körében jellemző. Juhokat Mórichidán és Felpécen tartanak egy-egy magánszemély. Gazdálkodó szervezetek (jellemzően Kft.-k) sertéssel (Árpáson, Kisbaboton, Rábacsécsényen, Rábaszentmihályon, Soboron, Téten és a közel múltig Gyömörén), szarvasmarhával (Kajárpécen, Tényőn, Mórichidán és Rábaszentmihályon) és néhány településen, Győrszemerén és Szerecsenyben baromfival foglalkoznak nagyobb méretekben. Az állattartás során keletkező szalmás trágyát jellemzően a szántóföldeken terítik szét, és feltételezhetően ez a sorsa a hígtrágyának is. A keletkező trágya mennyiségére, és kezelésére vonatkozólag a legtöbb esetben nem áll rendelkezésre még csak becsült információ sem. Egy-egy településen a belterületi állattartás okoz gondot. A lótartás főleg a turizmus számára jelent alternatívát. Sokorópátkán, Győrszemerén tartanak nagyobb mennyiségben – 15-50 db-os létszámban – lovakat. Sokorópátkán működik a lovas turizmusra szakosodott Sokoró Panzió. Növénytermesztés A térségben a kedvezőtlen talajadottságok leszűkítik a termelhető növények körét, a szántóföldi növénytermesztést a közepes hozamok jellemzik. A főbb termesztett növények: a gabonafélék, a kukorica, cukorrépa, de nagy hagyományai voltak a kistérségben a bogyósgyümölcs (ribizli, málna) termesztésének, ami az utóbbi néhány évben, fokozatosan visszaszorult, helyettük előtérbe került a fekete bodza termesztése (Bodonhely). A trágyázás gyakorlatilag minden esetben műtrágyázást jelent. A szerves- (istálló) trágya használata elenyésző mértékű. Azokon a településeken, ahol jelentősebb állattartó gazdaságokat találhatunk ott jellemző, de nem domináló a szerves trágya használata A térségben Felpécen, Kajárpécen, Tényőn és Győrszemerén vannak nagy hagyományai a szőlőtermesztésnek, ezt mutatja az ott meglévő szőlőtermő területek nagysága. E települések szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú határrészei részei az 1990-ben létrejött Pannonhalma-Sokoróaljai borvidéknek is. A borvidék jelenlegi teljes területe 745 hektár. A szőlőterületek a 82-es út mentén, illetve a 82-es és 83-as út között helyezkednek el. A borvidéken csak fehérborszőlő-fajtákat termesztenek. A fő fajta jelenleg is az Olasz rizling, utána a területi sorrendben a Rizlingszilváni, a Tramini, a Királyleányka és a Rajnai rizling következnek. A hagyományos fajták közül az Ezerjó és a Leányka az utóbbi időben háttérbe szorult, amit a legújabb rendelet szerint "ültetvényes" kategóriába sorolásuk is jelez. A korábban divatos fajták pl. Ezerfürtű, Irsai Olivér mára elvesztették jelentőségüket. Újabban viszont terjed a Chardonnay és a Szürkebarát, s megjelent a borvidéken a Sauvignon is. A termőföldeket jellemzően magántulajdonban jegyzik, és többnyire egyéni gazdálkodók is művelik azokat. Nagyobb cégek csupán Győrszemerén (Csuka Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.) és Árpáson (Arató Kft.) működnek, emellett még a szövetkezeti kezelés fordul elő egyes településeken.

2.7.

ERDŐGAZDASÁG

A kistérség erdősültsége igen alacsony, jóval elmarad az országos átlagtól. Erdőbirtokossági társulás Árpás, Gyarmat, Győrszemere erdeit gondozza. Kajárpécen és Sokorópátkán állami tulajdonban, a Kisalföldi Erdőgazdasági Rt. és a Balatonfelvidéki Erdőgazdálkodási Rt. kezelése alatt áll az erdők nagy része. Sokorópátkán az állami tulajdonú erdőterületek jelentős része a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet része. Részletes gazdálkodási információk nem állnak rendelkezésre.

2.8.

IDEGENFORGALOM

A térségnek turisztikai szempontból nincs nagy vonzereje, azok is főként helyi jelentőségűek, csak néhány regionális és országos jelentőségű: Pl.: Árpás román stílusú római katolikus temploma, Rábaszentmiklós árpádA Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


kori körtemploma, pincesorok (Árpás, Csikvánd, Gyarmat, Felpéc, Kajárpéc, Mórichida, Tényő). A kistérség elsősorban a belföldi turizmusnak lehet választott úti célja, ezen belül is a falusi turizmus és a természetjárás, valamint az ökoturizmust kedvelőknek, kiegészítve az ezekhez kapcsolódó lovaglás, vadászat, kerékpározás, kirándulás, borkóstolás lehetőségeivel. Tömeges turizmus megjelenésével azonban, nem kell számolni. A Rába menti települések közül Árpás már most is a Rába túra egyik kikötőhelye, de a többi Rába-parti település, mint Sobor, Bodonhely, Rábaszentmihály, Rábacsécsény, Mérges és Kisbabot is felsorakozhat melléje. A térségben mindössze négy panzió működik. Sokorópátkán a Sokoró Fogadó, Téten a Kisfaludy nevet viselő és kerékpáros fogadóként és funkcionáló Kisfaludy Panzió, Gyarmaton a Taverna fogadó, továbbá Tényőn a Dombi és Fiai vendégfogadó. Rajtuk kívül néhány falusi vendégszoba áll a térségbe látogató turisták rendelkezésére. A Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása az Ausztria – Magyarország INTERREG IIIA 3.2. program támogatásával egy új projektet valósított meg. Ennek célja, hogy a kistérség turisztikai szempontból összekötő szerepet töltsön be a két földrajzi egység (a Sokorói-dombság és a Rábaköz) között, ami a későbbiekben átvezethető a Rábaközön át a Fertő-mentére és onnan további kapcsolódó területekre. A projekt a turizmus technológiai hátterének fejlesztését célozza meg hosszú távon. Egy újszerű, innovatív megoldással, a GPS technológia alkalmazásával teszi elérhetővé turisztikai értékeiket. Így nincs feltétlenül szükség nyomtatott térképekre, táblarendszerre, mivel azokat elektronikusan összeállítható útvonalak helyettesítik. A 17 ajánlott túraútvonal (letölthető GPS-nyomvonalak) felmérésére 2007-ben pályázati támogatással került sor a kistérségben. Az 5 tematikus út létrehozását követően 2010-ben Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) pályázati támogatás igénybevételével kiadványt készítettek a túraútvonalak bemutatására, valamint pihenőhelyeket állítottak fel az útvonalak mentén, minden településen. A túravonalakat tartalmazó 2. számú térképrészlet, a kistérség áttekintő térképe az alábbi ábrán látható.




Szakértői Iroda


HELYZETÉRTÉKELÉS AKTUALIZÁLÁSA A KISTÉRSÉG KÖRNYEZETI ELEMEINEK ÁLLAPOTA

3.

3.1. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM 3.1.1.

Levegővédelmi besorolás

A Téti kistérségben levegőminőségi szempontból jelentősebb változás nem történt az elmúlt években. A kistérség levegőminőségi helyzetének megítéléséhez alapvető a légkört terhelő szennyező anyagok koncentrációjának meghatározása. A környezeti levegőbe kerülő légszennyező anyagok antropogén forrásból és azon belül is elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származnak, amelyek ipari, közlekedési, mezőgazdasági, kommunális eredetűek, illetve a hő- és villamosenergia termeléshez kapcsolódnak. Egy adott térség levegőminőségének alakulását a kibocsátásosokon túlmenően a légkörben zajló fizikai és kémiai folyamatok, a meteorológiai jellemzők, a domborzati és egyéb tényezők együttesen határozzák meg. A folyamat bonyolultsága miatt egy térség levegőjének a minősége a csak megfelelő helyre és számban telepített monitoring állomásokból kialakított rendszer segítségével minősíthető egyértelműen. A kistérség területén nem található regionális hatású légszennyező forrás, illetve a kistérséget nem éri el az országos átlagot meghaladó vagy akárcsak megközelítő légszennyező hatás. Az országos és megyei levegőtisztasági mérőhálózat kialakításánál ezért sem merült fel állandó mérőhely telepítésének igénye a térségben. A legközelebbi mérőhely Győrben található, de ennek adatai a Téti kistérségre semmiképpen nem vonatkoztathatóak. A környezeti levegő minőségét szabályozó jogszabály rendszerben bekövetkező változásokat az alábbiakban ismertetjük. A két alapvető jogszabályváltozásra hivatkozunk, amelyek a következők:  

A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló rendeletét hatályon kívül helyezte a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet. A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletét hatályon kívül helyezte a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet.

A Korm. rendelet a levegőtisztaság-védelem alapvető szabályait tartalmazza, míg a VM rendelet az egészségügyi határértékeket és a különböző légszennyező források és technológiák kibocsátási határértékeit teszi közzé. A fenti eljárás alapján meghatározott zónák a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 2. számú mellékletében kerültek közzétételre. A Téti Kistérség településeinek területei a 10. légszennyezettségi zónába esik, ennek megfelelően a települések levegőminősége nem szennyezett. 4. sz. táblázat: Téti kistérség levegőminőségi jellemzői Megnevezés Téti kistérség

Kén-dioxid F

Nitrogéndioxid F

Szénmonxid F

Ülepedő por (PM 10) E

Benzol

Talajközeli ózon

F

0-I

A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet alapján a besorolási kódok jelentése a következő: Az E csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb alatt van.




Szakértői Iroda


Az F csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. A 0-I csoportba sorolandók azok a területek, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. 2. sz. táblázat: A zónacsoportokhoz tartozó koncentrációk (μg/m3, ülepedő por esetében g/m2*30 nap) Zónacsoport Kén-dioxid Nitrogén-dioxid Szén-monoxid Ülepedő por (PM 10) E F

50-75 50 alatt

26-32 26 alatt

10-14 10 alatt

2500-3500 2500 alatt

A koromterhelés a kistérségben a korszerűtlen tüzelési technikákból, illetve a forgalmasabb utak mentén a nehézgépjármű forgalomból; míg a porszennyezés a burkolatlan utakról és a túlságosan nagy, összefüggően művelt szántótáblák deflációjából származik. Ezek csökkentésére a fűtéskorszerűsítés és a teherforgalom korlátozása; valamint a burkolt utak arányának növelése ad módot.

3.1.2.

A levegő állapotát befolyásoló tényezők

Egy terület levegőminőségi helyzetének meghatározásához és minősítéséhez ismerni kell a vizsgált területen a környezeti levegőbe kerülő szennyezőanyagok mennyiségét, a légkörben zajló fizikai és kémiai folyamatokat, valamint a domborzati és egyéb tényezőket. A környezeti levegőbe kerülő légszennyező anyagok egy része száraz vagy nedves úton kiülepedik, a meteorológiai viszonyoktól függően különböző fizikai vagy kémiai átalakuláson megy át, aminek következtében az eredeti légszennyező anyagoknál veszélyesebb anyagok is keletkezhetnek. A környezeti levegőben maradt légszennyez anyagok a meteorológiai viszonyoktól függően elkeverednek, felhígulnak és az előzőekben említett folyamatok végén, ezek eredményeképpen alakul ki egy terület, egy térség levegőminősége. Az előzőekből következik, hogy egy terület levegőminőségének a vizsgálata során nem elég csak a kibocsátásokat vizsgálni, mivel előfordul, hogy a határérték alatti kibocsátások is kedvezőtlen levegőminőséget idézhetnek elő, bizonyos, a légszennyező anyagok felhígulására, elkeveredésére, kiülepedésére és átalakulására kedvezőtlen meteorológiai és domborzati viszonyok esetén. A hazai vizsgálatok adatai alapján megállapítható, hogy a légszennyező anyagok az alábbi forrásokból kerülnek a környezeti levegőbe:   

Ipari, mezőgazdasági, szolgáltató tevékenységből Közlekedés, szállításból Lakossági és intézményi tevékenységből.

A légszennyező anyagokat kibocsátó források alapvetően két csoportba sorolhatók: a pontszerű és a diffúz légszennyező források. Pontszerű légszennyező forrásokat jelentenek a gépkocsik kipufogói, a füstgáz kémények és a különböző elszívó kürtők. Ezek közös jellemzője az, hogy a légszennyező anyag kibocsátásuk mérésekkel egyértelműen meghatározható és kibocsátási határértékkel szabályozható. A diffúz légszennyező forrásokat a különböző felületekről –alapanyag, késztermék tárolók, épületek csarnokok nyílászárói, tárolótartályok légzői, stb. – a környezeti levegőbe kerülő légszennyező anyagok jelentik. Egy településen belül jelentős diffúz légszennyező forrást jelent a tavasszal és ősszel végzett avar- és hulladékégetés. A diffúz légszennyező forrásokból a környezetbe kerülő légszennyező anyagok mennyisége nem mérhető, ennél fogva kibocsátási határértékkel sem szabályozott. A megelőzést a diffúz források megszüntetése jelenti, amire a különböző tevékenységek engedélyezése során kiemelt figyelmet kell fordítani. A levegő védelmével, a levegő tisztaságával kapcsolatos követelményeket a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet állapítja meg. A Korm. rendelet kimondja, hogy tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz és az ezzel kapcsolatos követelményeket és szükséges intézkedéseket részletezi.




Szakértői Iroda


A Korm. rendelet végrehajtására került kiadásra a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet.

Ipari és szolgáltató tevékenység légszennyező anyag kibocsátása Bejelentett légszennyező források A légszennyezőanyag terhelést okozó kibocsátások nyilvántartása (Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer) alapján a kistérség területét illetően Tét, Győrszemere, Kajárpéc és Kisbabot településekről állnak rendelkezésre adatok. A nyilvántartás adattartalmát a levegő védelmével kapcsolatos adatszolgáltatások határozzák meg, amelyeket a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet, és a kapcsolódó szűkebb hatáskörű jogszabályok alapján kell a kibocsátóknak beküldeniük. 5. sz. táblázat: A bejelentés köteles telephelyek tevékenységéből származó levegőszennyezőanyag kibocsátások jellemzői 2005 és 2008 között Szennyezőanyag Tét 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 152 - Xilolok 157 - Etil-benzol 164 - Trimetil-benzolok 2 - Szén-monoxid 261 - METOXI PROPIL-(2)-ACETÁT 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 307 - Izo-propil-alkohol 308 - Butil-alkohol (primer-butanol) / butanol-1 / 312 - Aceton 323 - Butil-acetát / ecetsav-butil-észter / 503 - Petróleum 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID Győrszemere 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 310 - Formaldehid 311 - Acetaldehid 328 - Akrolein (2-propenál) 351 - Fenol 7 - Szilárd anyag 971 - Korom Bacharach skálán 980 - Összes szerves anyag C-ként (TOC) (SPECIFIKUS) 999 - SZÉN-DIOXID Kajárpéc 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID


Kibocsátott mennyiség (kg) évente 2005

2006

2007

2008

434 2 519 969 28 1 920 <0,5 265 3 807 <0,5 2 058 <0,5 1 016 <0,5

425 2 705 996 28 1 848 <0,5 272 3 842 <0,5 2 237 <0,5 1 075 75 000

797 812 412 9 706 158 1 629 880 <0,5 <0,5 341 167 711 1 525 328

1 239 2 006 1 171 32 1 016 358 2 232 918 <0,5 1 795 380 917 2 019 304

<0,5 9 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 33 1 800

<0,5 136 7 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 4 <0,5 21 28 800

<0,5 133 7 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 5 <0,5 9 262 395

<0,5 185 28 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 2 2 9 249 595

<0,5 <0,5 4 518

<0,5 <0,5 <0,5 270

<0,5 <0,5 <0,5 270

37 422

<0,5

<0,5

<0,5 <0,5 <0,5 297 <0,5



Szakértői Iroda

Szennyezőanyag

Rábacsécsény 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 152 - Xilolok 163 - 1,2,4,-Trimetil-benzol (Pseudokumol) 2 - Szén-monoxid 260 - METOXI ETIL-(2)-ACETÁT (METIL-CELLOSZOLVACETÁT) 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 323 - Butil-acetát / ecetsav-butil-észter / 7 - Szilárd anyag 736 - Propilén-glikol-monometil-éter / metil-proxitol; 1-metoxi-2propanol / 999 - SZÉN-DIOXID Kisbabot 151 - Toluol 152 - Xilolok 157 - Etil-benzol 312 - Aceton 320 - Metil-acetát / ecetsav-metil-észter / 321 - Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etil-észter / 323 - Butil-acetát / ecetsav-butil-észter / 500 - Benzin mint C, ásványolajból 7 - Szilárd anyag


Kibocsátott mennyiség (kg) évente 2005

2006

2007

2008

-

-

<0,5 20 11 <0,5

62 27 15 3

282

376

-

-

<0,5 282 5

7 376 9

29

39

-

-

<0,5

15 680

11 <0,5 <0,5 33 4 3 14

7 <0,5 <0,5 23 3 2 9

8 <0,5 <0,5 20 3 3 11

8 <0,5 <0,5 20 3 3 11

4 <0,5

3 <0,5

3 <0,5

3 <0,5

Forrás: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2010 Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer (http://okir.kvvm.hu/lair/) 2010

A vizsgált térség településein a légszennyező telephelyeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Látható, hogy a telephelyeken főként szolgáltató és kisipari tevékenységet folytatnak, jelentősebb ipari tevékenység Téten a Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft.-nél van, amelyeknek a légszennyező anyag kibocsátása, légszennyező hatása viszont nem számottevő. A 6. táblázat a vizsgált települések légszennyező telephelyeit és a légszennyező pontforrásokon keresztül 2009-ben kibocsátott légszennyező anyagokat mutatja be. (Forrás: az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatszolgáltatása)




Szakértői Iroda


6. sz. táblázat: A kistérség településein található pontforrások légszennyezőanyag kibocsátásai 2009. évben

A kistérség településein található pontforrások légszennyezőanyag kibocsátásai 2009. évben

Objektum

Objektum cím

"NOZSÓ 2001" Mg. Termelő és Szolgáltató Kft. "NOZSÓ 2001" Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. terményszárító üzem 9100 Tét külterület 0127/6 "NOZSÓ 2001" Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. terményszárító üzem 9100 Tét külterület 0127/6 "NOZSÓ 2001" Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. terményszárító üzem 9100 Tét külterület 0127/6 "NOZSÓ 2001" Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. terményszárító üzem 9100 Tét külterület 0127/6 Central European Drilling Kft. Rig-3 (HHE-Csíkvánd-1 jelű szénhidrogén kutatófúrás) 9127 Csikvánd külterület 0175 hrsz. Rig-3 (HHE-Csíkvánd-1 jelű szénhidrogén kutatófúrás) 9127 Csikvánd külterület 0175 hrsz. Rig-3 (HHE-Csíkvánd-1 jelű szénhidrogén kutatófúrás) 9127 Csikvánd külterület 0175 hrsz. Rig-3 (HHE-Csíkvánd-1 jelű szénhidrogén kutatófúrás) 9127 Csikvánd külterület 0175 hrsz.

Kibocsátott éves mennyiség (kg/év) [Összeg]

Szennyezőanyag

Üzemeltető megnevezés

"NOZSÓ 2001" Mg. Nitrogén oxidok (NO Termelő és Szolgáltató 214,83 és NO2) mint NO2 Kft.

298375 szén-dioxid

61,38 Szén-monoxid

292,85 Szilárd anyag

"NOZSÓ 2001" Mg. Termelő és Szolgáltató Kft. "NOZSÓ 2001" Mg. Termelő és Szolgáltató Kft. "NOZSÓ 2001" Mg. Termelő és Szolgáltató Kft.

13,5169701 Kén-oxidok (SO2 és Central European Drilling 9 SO3) mint SO2 Kft. 13889,1230 Nitrogén oxidok (NO Central European Drilling 2 és NO2) mint NO2 Kft. 1192,17247 2 Szén-monoxid

Central European Drilling Kft.


Central European Drilling Kft.

Csuka Gabona Kereskedelmi És Szolgáltato Kft Terményszárító telep

9121 Győrszemere Feketemajor

Fejes László Egyéni Cég Terménytároló és szárító

9100 Tét külterület -

48,59 Szilárd anyag 101,248365 Szilárd anyag

Csuka Gabona Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Fejes László Egyéni Cég

Gombás Ferenc Autófényező műhely

9136 Rábacsécsény Molnár J. 5.

Autófényező műhely









1,2,4,-Trimetil-benzol 15,552 (Pseudokumol) Butil-acetát / ecetsav376,56 butil-észter / Kén-oxidok (SO2 és 62,72 SO3) mint SO2 Korom Bacharach 0,0448 skálán METOXI ETIL-(2)ACETÁT (METILCELLOSZOLV376,56 ACETÁT)

Gombás Ferenc Gombás Ferenc Gombás Ferenc Gombás Ferenc

Gombás Ferenc



Szakértői Iroda



Objektum cím

Objektum


Szennyezőanyag



Autófényező műhely Autófényező műhely Autófényező műhely Autófényező műhely Autófényező műhely

9136 Rábacsécsény Molnár J. 5. 9136 Rábacsécsény Molnár J. 5. 9136 Rábacsécsény Molnár J. 5. 9136 Rábacsécsény Molnár J. 5. 9136 Rábacsécsény Molnár J. 5.

Nitrogén oxidok (NO 7,5264 és NO2) mint NO2 Propilén-glikolmonometil-éter / metilproxitol; 1-metoxi-239,96 propanol / 15680 szén-dioxid 3,136 Szén-monoxid 9,4416 Szilárd anyag 27,936 Xilolok

9121 Győrszemere Felpéci u. 16. 9121 Győrszemere Felpéci u. 16. 9121 Győrszemere Felpéci u. 16. 9121 Győrszemere Felpéci u. 16.

6 25000 89,5 2,6


Gombás Ferenc

Gombás Ferenc Gombás Ferenc Gombás Ferenc Gombás Ferenc Gombás Ferenc

Horváth Rudolfné Húsfeldolgozó üzem Húsfeldolgozó üzem Húsfeldolgozó üzem Húsfeldolgozó üzem

Kajárpéci Magtár Kft /Magtár Kft/ 9123 Kajárpéc 2.sz. telep hrsz.: 0122, Terménytisztító 04/4

Nitrogén oxidok (NO és NO2) mint NO2 szén-dioxid Szén-monoxid Szilárd anyag


Horváth Rudolfné Horváth Rudolfné Horváth Rudolfné Horváth Rudolfné Kajárpéci Magtár /Magtár Kft/

Kft

Kisalföldi Erdőgazdaság ZRt /Kaeg ZRt/ Nitrogén oxidok (NO 0,0218022 és NO2) mint NO2 Összes szerves anyag C-ként (TOC) 9,3438 (SPECIFIKUS)

Fűrészüzem

9121 Győrszemere Külterület

Fűrészüzem


Fűrészüzem


Fűrészüzem


0,0545055 Szén-monoxid

Fűrészüzem



233595 SZÉN-DIOXID

Kisalföldi Erdőgazdaság ZRt /Kaeg ZRt/ Kisalföldi Erdőgazdaság ZRt /Kaeg ZRt/ Kisalföldi Erdőgazdaság ZRt /Kaeg ZRt/ Kisalföldi Erdőgazdaság ZRt /Kaeg ZRt/ Kisalföldi Erdőgazdaság ZRt /Kaeg ZRt/

Kovács Attila Autófényező műhely Autófényező műhely

9100 Tét Debreceni út 26. 9100 Tét Debreceni út 26.


9100 Tét Debreceni út 26.

Autófényező műhely Autófényező műhely Autófényező műhely Autófényező műhely Autófényező műhely Autófényező műhely

9100 Tét Debreceni út 26. 9100 Tét Debreceni út 26. 9100 Tét Debreceni út 26. 9100 Tét Debreceni út 26. 9100 Tét Debreceni út 26. 9100 Tét Debreceni út 26.

Butil-acetát / ecetsav19,992 butil-észter / 425,712 Etil-benzol Kén-oxidok (SO2 és 31,36875 SO3) mint SO2 Nitrogén oxidok (NO 16,5375 és NO2) mint NO2 52500 SZÉN-DIOXID 26,25 Szén-monoxid 10,49475 Szilárd anyag 19,992 Trimetil-benzolok 90,552 Xilolok

Kovács Attila Kovács Attila Kovács Attila Kovács Attila Kovács Attila Kovács Attila Kovács Attila Kovács Attila Kovács Attila

Németh Tibor Autószerviz

9100 Tét Fő u. 135.

Autószerviz

9100 Tét Fő u. 135.


25 Szén-monoxid Németh Tibor Nitrogén oxidok (NO Németh Tibor 5 és NO2) mint NO2



Szakértői Iroda



Objektum

Objektum cím

Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft 9100 Tét Fő u. 8-10. Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft 9100 Tét Fő u 8-10. Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft 9100 Tét Fő u. 8-10. Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft 9100 Tét Fő u. 8-10. Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft 9100 Tét Fő u. 8-10. Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft

9100 Tét Fő u. 8-10. 9100 Tét Fő u. 8-10. 9100 Tét Fő u. 8-10. 9100 Tét Fő u. 8-10. 9100 Tét Fő u. 8-10.


299,4138 52,92637

94,1353 778,620049 6 273,6216 1164,54253 2

9100 Tét Fő u. 8-10. 9100 Tét Fő u. 8-10.

237,4876

9100 Tét Fő u. 8-10.

1369,97756

9100 Tét Fő u. 8-10.


Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft. Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft. Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft. Sokoró Ipari és Etil-benzol Kereskedelmi Kft. Sokoró Ipari és Izo-propil-alkohol Kereskedelmi Kft. Izo-propil-benzol / Sokoró Ipari és kumol; metil-etil- Kereskedelmi Kft. benzol / Kén-oxidok (SO2 és Sokoró Ipari és SO3) mint SO2 Kereskedelmi Kft. METOXI PROPIL- Sokoró Ipari és (2)-ACETÁT Kereskedelmi Kft. Nitrogén oxidok (NO Sokoró Ipari és és NO2) mint NO2 Kereskedelmi Kft. Sokoró Ipari és Petróleum Kereskedelmi Kft. Sokoró Ipari és szén-dioxid Kereskedelmi Kft. Sokoró Ipari és Szén-monoxid Kereskedelmi Kft. Sokoró Ipari és Szilárd anyag Kereskedelmi Kft. Sokoró Ipari és Trimetil-benzolok Kereskedelmi Kft. Sokoró Ipari és Xilolok Kereskedelmi Kft.

1,2,4,-Trimetil-benzol 94,1353 (Pseudokumol) Butil-acetát / ecetsav557,72208 butil-észter / Etil-acetát / ecetészter; 12,97662 ecetsav-etil-észter /

283,9634 5079639,03 2 555,961926 6 273,515849 4

9100 Tét Fő u. 8-10.

Szennyezőanyag

Tóthné Szabó Marianna Gépműhely Gépműhely Gépműhely Gépműhely Gépműhely

9123 Kajárpéc Újtelep u. 1. 9123 Kajárpéc Újtelep u. 1. 9123 Kajárpéc Újtelep u. 1. 9123 Kajárpéc Újtelep u. 1. 9123 Kajárpéc Újtelep u. 1.

Kén-oxidok (SO2 és 0,00315 SO3) mint SO2 Nitrogén oxidok (NO 0,0086544 és NO2) mint NO2 1304,1 szén-dioxid 0,0095904 Szén-monoxid 0,00048 Szilárd anyag

Tóthné Szabó Marianna Tóthné Szabó Marianna Tóthné Szabó Marianna Tóthné Szabó Marianna Tóthné Szabó Marianna

Zsámár László Autófényező műhely

9133 Kisbabot Jókai u. 29.



Autófényező műhely Autófényező műhely Autófényező műhely

9133 Kisbabot Jókai u. 29. 9133 Kisbabot Jókai u. 29. 9133 Kisbabot Jókai u. 29.


1,2,4,-Trimetil-benzol 0,608 (Pseudokumol) Butil-acetát / ecetsav18,8784 butil-észter / Butil-alkohol (primer0,00304 butanol) / butanol-1 / 0,2432 Butil-glikol-acetát 0,2432 Butil-glikol-acetát

Zsámár László Zsámár László Zsámár László Zsámár László Zsámár László



Szakértői Iroda



Objektum

Objektum cím

Autófényező műhely Autófényező műhely

9133 Kisbabot Jókai u. 29. 9133 Kisbabot Jókai u. 29.





Autófényező műhely Autófényező műhely Autófényező műhely Autófényező műhely Autófényező műhely Autófényező műhely

9133 Kisbabot Jókai u. 29. 9133 Kisbabot Jókai u. 29. 9133 Kisbabot Jókai u. 29. 9133 Kisbabot Jókai u. 29. 9133 Kisbabot Jókai u. 29. 9133 Kisbabot Jókai u. 29.


Szennyezőanyag

Etil-acetát / ecetészter; 0,00304 ecetsav-etil-észter / 0,7296 Etil-benzol Etilén-glikolmonobutil-éter / 2butoxi-etanol;butil0,00304 glikol / Izo-propil-benzol / kumol; metil-etil0,6992 benzol / METOXI PROPIL0,4864 (2)-ACETÁT 0,00304 N-metil-2-pirrolidon 0,2736 Szilárd anyag 0,684 Toluol 0,1824 Trimetil-benzolok 2,52016 Xilolok


Zsámár László Zsámár László

Zsámár László Zsámár László Zsámár László Zsámár László Zsámár László Zsámár László Zsámár László Zsámár László

A fent leírt szempontok és jogszabályi követelmények alapján vizsgálva a Téti kistérség települései levegőjének állapotát megállapítható, hogy a vizsgálat térség környezetében nincsenek jelentős légszennyező anyagot kibocsátó létesítmények. A vizsgált kistérségben folytatott ipari és szolgáltató tevékenységek légszennyező hatását vizsgálva összefoglalásképpen megállapítható, hogy az érintett településeken nem végeznek olyan tevékenységet, amelynek a megengedettnél nagyobb mértékben terhelné a környezetének a levegőjét. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem számottevő, a szűkebb és tágabb térség levegőjének a minőségét számottevően nem befolyásolják.

Közlekedés, szállítás légszennyező anyag kibocsátása A kistérség egyes területein, különösen annak nagy forgalmú részein a közlekedés jelentős mértékben befolyásolja a környezeti levegő minőségét. Ez annak a következménye, hogy az elmúlt egy-másfél évtizedben jelentősen nőtt a gépjárművek száma. Ezen időszak alatt szállítás jelentős része a vasútról a közútra került át. Egyértelművé vált, hogy a megnövekedett forgalomhoz a jelenlegi közút hálózat nem megfelelő. A nagy forgalmú utak mentén jelentős lehet a közlekedésből eredő nitrogén-oxidok kibocsátás és azokon a helyeken, a települések átvezető részein, ahol a forgalom torlódik, az átszellőzés, a jelentős mennyiségben kibocsátott nitrogén-oxidok felhígulása, elkeveredése nem biztosított, az egészségügyi határérték meghaladó nitrogén-oxidok koncentráció alakul ki a környezeti levegőben. A vizsgált térségben a 83-es számú főúton, valamint alsóbbrendű összekötő és bekötő utakon jelentős személyautó és teherforgalom bonyolódik. A kistérség települései között közúti közlekedésből eredő problémát a 83-es számú főút mellett fekvő településeken, Téten, Győrszemerén és Gyarmaton, valamint a 85. számú főút közelében fekvő településeken Mérges, Rábacsécsény esetében okoz. Levegőminőségi adatok továbbra sem állnak rendelkezésre, azonban a közúti eredetű légszennyezés is csak lokális jellegűnek és szintűnek tekinthető, az útszakaszok mentén is csak néhány méteres, legrosszabb esetben néhány tízméteres sávban okoznak káros imissziót. A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


A helyi lakosság tulajdonában lévő személygépkocsik száma emelkedést mutat (7. sz. táblázat). Az öt év alatt bekövetkezett mintegy 10 %-os átlagos növekedés települési szinten az átmenő forgalomhoz képest jelentős kibocsátásváltozást nem okoz. A növekedéssel párhuzamosan jelentkezik a gépkocsik átlag életkorának csökkenése, ami viszont jobb műszaki állapotot, és javuló emissziós értékeket feltételez. A járművek fajlagos légszennyezőanyag-kibocsátásai csökkennek, amelyek következtében a szén-monoxid és szén-hidrogén emisszió is jelentősen csökken (a katalizátoroknak köszönhetően). Azonban a nitrogén-oxidok kibocsátása nő, mert a fajlagos kibocsátás csökkenése sem tudja kompenzálni a forgalom növekedését. 7. sz. táblázat: A személygépkocsik számának alakulása a kistérségben Települések Árpás Bodonhely Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kajárpéc Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Sobor Sokorópátka Szerecseny Tényő Tét Összesen

2003 66 94 115 171 298 278 749 332 59 20 200 160 128 31 53 225 164 388 955 4486

2009 79 124 110 235 360 309 880 389 56 26 232 166 150 44 72 296 183 459 1172 4806

Változás (2003/2009) % 19 31 -4 37 20 11 17 17 -5 30 16 4 17 42 36 32 12 18 22 7

Forrás: KSH Győr-Mosn-Sopron megyei évkönyv 2009

Lakossági fűtés légszennyező anyag kibocsátása A vizsgált kistérség településein a fűtés és meleg víz előállítás döntően vezetékes gáz felhasználással történik. Az érintett települések egytől-egyig bekapcsolva vannak a vezetékes földgáz ellátó rendszerbe. A bekapcsolt háztartások aránya az 5.1.5. fejezetben, táblázatos formában a 2003. évi és a 2009. évi KSH adatok alapján településenként nyomon követhető. A jó szabályozási lehetőség következtében a gáztüzelés viszonylag kismértékű szén-monoxid kibocsátást eredményez. Mivel a gáz kéntartalma jelentéktelen, gyakorlatilag kén-dioxid nem keletkezik. A magas égési hőmérséklet miatt nitrogén-oxid kibocsátással kell számolni, de szilárd szennyeződés gyakorlatilag nem keletkezik. A gázfűtés mellett ismét előtérbe került a fával való fűtés, mint kiegészítő fűtési mód. Ennek oka a közelmúlt gázellátási bizonytalanságaiban és a gáz árában történt jelentős növekedésben keresendő. Ez a gyakorlat azonban jelentősen hozzájárul a légszennyezés növekedéséhez. A lakossági fűtés és meleg víz előállítás során a környezeti levegőbe kerülő légszennyező anyagok döntően a fűtési szezonban terhelik a környezeti levegőt, az ebből eredő levegőszennyezés mértéke nem számottevő.




Szakértői Iroda


Allergén növények elterjedtsége A Győr-Moson-Sopron megyei ÁNTSZ pollen-laboratóriuma adatai alapján a kistérségben Kajárpéc, Mórichida és Győrszemere a leginkább parlagfűvel érintett területek.

Diffúz forrásokból eredő légszennyeződés Az előzőekben vizsgált légszennyező pontforrásokon kívül a kistérség területén folyamatosan működő, jelentős hatással bíró diffúz légszennyező forrás nincs. Hosszantartó, száraz időben és bizonyos építési-bontási munkák során kerülhet szilárd anyag olyan mennyiségben a környezeti levegőbe, amely hosszabb-rövidebb ideig tartó szennyezettséget okozhat. Tekintettel arra, hogy a vizsgált térségben (Tényő és Győrszemere) jelentős földmunkák kezdődnek /csatornázás/ erre a tevékenységre fokozott figyelmet kell fordítani. Az építési munkák engedélyezése során fokozott figyelmet kell fordítani a környezetvédelmi követelmények előírására, és az előírások betartását az építés alatt ellenőrizni kell. A másik jelentősebb légszennyező forrás lehet a felületi poremisszió, mely elsősorban a laza feltalajú (finomhomokos) mezőgazdasági területekről, valamint a növényzettel nem, vagy kevésbé fedett, nem portalanított felületekről (földutak, burkolatok) származik. A települések peremén végzett állattartás (baromfi-, sertés- és szarvasmarhatartó telepek) esetenként zavaró hatást idéz elő a közvetlen környezetében a bűzszennyezés miatt. Ezt a hatást bizonyos kedvezőtlen meteorológiai viszonyok felerősíthetik. Azonban hatósági beavatkozást nem igényelt egyik esetben sem. A fenti, főként lokális és nem folyamatosan jelentkező hatások a vizsgált kistérség levegőjének a minőségét alapvetően nem befolyásolják. A megszüntetésükre helyi intézkedéseket (állattartási rendelet) kell kidolgozni, amelyre a környezetvédelmi jogszabályok az önkormányzatot feljogosítják. Összefoglalva megállapítható, hogy a kistérség településein a környezeti levegő minősége jó, azonnali intézkedést, beavatkozást igénylő szennyező hatás nincs, a jelenlegi kedvező levegőminőség megőrzése, bizonyos helyeken és időszakokban a javítása a feladat. A környezeti levegő minőségének folyamatos vizsgálata, a javításhoz szükséges átfogó intézkedések megtétele a környezetvédelmi hatóság, Győr-Moson-Sopron megyében az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség feladata és hatásköre. A környezeti levegő minőségével kapcsolatos adatok, információk a környezetvédelmi hatóság adattáraiból szerezhetők be. Minden település esetében vannak olyan intézkedések, amelyek elmulasztása, vagy nem szakszerű kivitelezése bizonyos időszakokban egy adott terület levegőjének a minőségét jelentősen befolyásolja. Ezek az általános intézkedések, amelyekre minden települési önkormányzatnak kiemelt figyelmet kell fordítani, a következők: - Közterületek takarítása, tisztán tartása. A nem megfelelően takarított közterületről kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén jelentős mennyiségű por kerül a környezeti levegőbe, megnövelve annak szálló por koncentrációját. - Avar és kerti hulladék égetés szabályozása. Az engedély nélkül végzett hulladék égetés esetén, különösen, ha nedves hulladékot égetnek, jelentős mennyiségű légszennyező anyag kerül a környezetbe. Ezt a tevékenységet meg kell tiltani, a biológiailag lebomló hulladékot komposztálni kell. Ahol ennek a feltételei még nincsenek meg a hulladék égetését csak megfelelően szabályozott körülmények között lehet engedélyezni. - Az állattartás szabályozása. Ez különösen a vidéki településeken fontos, mert a nem megfelelően kezelt trágya, a nem megfelelően épített és üzemeltett állattartó ólak, istállók komoly bűzforrást jelentenek. - A kültéri munkák, útfelbontás, csatornázás, épületek építése, bontása, stb. szabályozása. A nem megfelelő formában végzett kültéri munkák során jelentős mennyiségű por kerülhet a környezeti levegőbe jelentősen megnövelve a szálló por koncentrációját. Az építési-bontási engedélyek kiadásánál olyan munkavégzést kell előírni, amely nem idézi elő a környezeti levegő szennyezését. A jelentős légszennyezéssel járó tevékenység A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


engedélyezési eljárásába szakhatóságként be kell vonni az illetékes környezetvédelmi hatóságot és az engedélyben előírt követelmények betartását a munkavégzés során ellenőrizni kell.

3.2. VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM 3.2.1.

Felszíni vizek, vízhasználat

A kistérség legnagyobb része a Rába-Rábca és Marcal vízrendszeréhez tartozik, de a keleti részének vizeit már a Sokorói- Bakony-ér vezeti le. A térség nagy része mérsékelt lefolyású, keleti fele mérsékelten vízszegény területnek számít. A Rába és a Marcal menti települések árvízvédelmi töltései kiépítettek, átlagos árvizek esetében megfelelő védelmet nyújtanak. Amennyiben az adott időpontban a vizsgált területet borító hótakaróban nagy vízkészlet tározódig, jelentős ár- vagy belvízveszéllyel kell számolni. Az Európai Unió új vízpolitikája, a „Víz Keretirányelv” (továbbiakban VKI) 2000-ben lépett hatályba az EU tagországaiban. A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni (folyók, patakok, tavak) és felszín alatti víztestek „jó állapotba” kerüljenek. A keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. A jó állapot eléréséhez szükséges beavatkozásokkal azonban össze kell hangolni az árvízi vagy belvízi védekezést, a településfejlesztési elképzeléseket, legyen szó szennyvízkezelésről, ivóvízellátásról, vagy a vízi közlekedés fejlesztéséről. A különböző elképzelések összehangolásához elengedhetetlen, hogy az érintett területen működő érdekcsoportok (gazdák, ipari termelők, horgászok, turizmusból élők, erdészek, természetvédők, fürdők működtetői, stb.), valamint a lakosság és annak szervezetei (pl. önkormányzatok) részt vegyenek a vízgyűjtőgazdálkodási tervezési folyamatban. E célok eléréséhez szükséges intézkedéseket foglalja össze a 2010 márciusában kiadott 1-3 Rába revezési alegységre és 1-4 Marcal tervezési alegységre vonatkozó vízgyűjtő gazdálkodási terv, amit a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, és az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság adott közre közösen. Az 1-4 Marcal tervezési alegység a Dunántúl észak-nyugati részén található, az alegységről érkező vizek fő befogadója a Marcal. Az alegységen a Téti kistérség települései közül a következőek találhatóak: Csikvánd, Felpéc, Kajárpéc, Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Mórichida, Kisbabot, Rábaszentmiklós, Rábaszentmihály, Sokorópátka, Szerecseny, Tényő, Tét. A tervezési alegység települései teljes körű közműves ivóvízellátással rendelkeznek, az ellátottsági arány közel 100 %-os. A terület nyugati felének vízellátását rétegvízre telepített kistérségi vízművek biztosítják. 8. táblázat: A tervezési alegységhez tartozó VKI hatálya, alá eső felszíni víztestek: Víztest EU kód

Hossz (km)

Víztest neve

Erősen módosított állapot

Magassági kategória

Geológiai kategória

Vízgyűjtő mérete

B' típus

HU_RW_AAB699_00000033_M HU_RW_AAB589_00000023_M

44.652

Nem

dombvidék

meszes

9

Nem

dombvidék

meszes

100-1000 km2 100-1000 km2

HU_RW_AAA722_00000029_M HU_RW_ADX331_00000009_S HU_RW_AAA291_00900095_S HU_RW_AAA291_00260070_S

37.612

Bornát-ér és Rétkerti-patak CsikvándiBakony-ér és mellékvízfolyásai Csángota-ér és Szalmavári-árok Csuki-ér

Nem

dombvidék

meszes

9

Nem

dombvidék

meszes

Marcal forrásvidék Marcal Gerencepatakig

Nem

dombvidék

meszes

Nem

dombvidék

meszes

100-1000 km2 10-100 km2 100-100 km2 100-1000 km2

31.538

9.132 4.372 43.554


9

8 8 9



Szakértői Iroda


2010. október 4.-én az Ajkai Timföldgyár vörösiszap tározójának gátszakadása miatt a Közép-dunántúli KÖVIZIG az üzemi káresemény kapcsán III. fokú vízminőségi készültséget rendelt el fertőtlenítés, kármentesítés, lúgos kémhatás semlegesítése, a szennyező anyag csökkentése érdekében. Az elrendelt készültség keretében a lúgos szennyezés miatt operatív beavatkozásként az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén több ponton gipszbeadagolás és ecetsav beoldása történt a Marcal folyóba. Több ponton kompresszoros levegőztetés, valamint fenékküszöb építés is történt a gipsz jobb elkeveredése miatt. Az erősen lúgos, maró hatású anyag kb. 40 km2-en terült szét, a szennyeződés a Torna patak teljes élővilágát kipusztította, valamint a Marcal Torna torkolata alatt fekvő része is hasonló sorsra jutott. A tározóból elfolyt vörösiszap tartalmú víz nagy nátrium-hidroxid tartalma miatt (pH 13 körüli) erősen maró hatású, a beömlési ponttól lefelé az erősen lúgossá vált patak vizében minden élet elpusztult, a tömény iszappal terhelt vizekben nyilvánvalóan felborult a biológiai egyensúly, hiszen a sötét vízben leállnak a fotoszintézis folyamatai. Folyamatosan zajlanak vízminőségi vizsgálatok a Marcal és az alatta lévő befogadók több pontján. Az elpusztult és összeszedett haltetemek mennyisége az ATEV-be leadott mérlegelt mennyiség alapján 640 kg volt. A területen folyamatos figyelőszolgálat, folyamatos ügyelet jelenleg is működik. Szakemberek szerint amennyiben a szennyezés teljes mértékben levonul a folyókon, akkor kezdődhet meg lassan a folyók regenerációja. A visszatelepedés kiindulópontja a felső szakaszon megmaradt élővilág lehet. Jelenleg biztosan nem lehet megmondani mennyit, kell várnunk, hogy a Torna-patak a katasztrófa előtti állapotra némileg hasonlító vízi életközössége visszaálljon. A regeneráció sebessége a hidrobiológiai monitoring (azaz a változásokat felmérő) vizsgálatokból derülhet csak ki, a Torna és a Marcal élővilágáról és vízkémiájáról vannak korábbi adatok, tehát megvan az összehasonlítási alap is. Az 1-3 Rába tervezési alegység a Dunántúl észak-nyugati részén található, az alegységről érkező vizek fő befogadója a Rába. A folyó teljes hossza 283 km, Magyarország területére eső szakasza 211,5 km. Vízgyőjtű területe 10270 km2. Vízgyőjtőjét átmetszi az osztrák-magyar államhatár, így annak egyharmada Ausztria, kétharmada Magyarország területére esik. Az alegységen a Téti kistérség települései közül a következőek találhatóak: Árpás, Bodonhely, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Kisbabot, Rábacsécsény, Rábaszentmiklós és Rábaszentmihály. Az alegység területén 30 vízfolyás víztest található, míg állóvíz víztest egy sem. A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségvédelmi területi kategóriák 240/2000. (XII.23.) kormányrendelet 2. melléklete alapján a kistérség települései nem fekszenek érzékeny felszíni víz vízgyűjtő területén. A jelentősebb kisvízfolyások a kistérségben: Bornát-ér, Csángota-ér, Csikvánd-Bakony-ér, Csuki-ér, Felpécicsatorna, Gyömöre-völgyi főcsatorna, Kánya-ér, Kepés-lesvári csatorna, Megág-csatorna, Pribék-árok, Répási(alsó szakaszán István majori) – árok, Sáros-árok, Sebes-Sobori-csatorna, Sós(os)-ér, Sokorói-Bakony-ér, Szilasárok, Téti-árok. A Bornát-ér Veszprém megye területén ered, teljes hossza 37,88 km. A 0+000-21+303 szelvények közötti szakasz kezelője az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, az e feletti rész Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén van. A kisvízfolyás Kajárpéc, Felpéc, Győrszemere és Koroncó községek érintésével torkollik Marcal folyó jobbparti 2+916 szelvényébe. A Csángota-ér teljes hossza 29,970 km, melyből az alsó 14,137 km hosszú szakasz tartozik az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésébe. A 14+347 szelvény feletti szakasz - mely Veszprém megye területére esik - a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén van. Vízgyűjtőterülete Győr-Moson-Sopron megye D-i részén és Fejér megye DK-i részén fekszik. Teljes kiterjedése 112 km2. A kisvízfolyás a megyehatártól kezdődően Gyömöre, Tét és Mórichida községek érintésével torkollik a Marcal folyó jobbparti 18+900 km szelvényébe. A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


A kistérségben állóvíz Árpáson, Gyarmaton, Kajárpécen, Mórichidán, Szerecsenyben, Téten és Tényőn található, ezek kis horgásztavak, illetve Szerecsenyben egyéb bányatavak is vannak. A patakok vízminőségére vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. 9. sz. táblázat: A Téti kistérségben engedélyezett vízhasználatok az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatszolgáltatása alapján Vízhasználó telep megnevezése Központi major Tehenészeti telep Csikvánd Pagonyi major

Település

Engedélyes

VK szám

Engedély száma

Lekötés (m3)

Árpás Bodonhely

Árpási Arató Kft. Dobna KKt.

Árpás-3 Bodonhely-2

4928 400

Csikvánd

Pannon-Víz Zrt.

Csikvánd-1

Felpéc

Fodor gyula Vaszari Hunyadi Mg.-ipari és Szolg. Szöv. Ép-Lak general Kft. Gyarmat Közmű Beruházó és Üzemeltető Kft. Tóth Tibor Tóth László Győri Plast Műanyagipari Kft.

Felpéc-3

65239-2/2005. H-7478-4/2006. 65159-6/1996. 9377-3/2006. 60985/2001.

Gyarmat-2

5519-3/1999.

300

Gyarmat-4

16498-3/2005.

3650

Gyarmat-1

1627-5/2008.

70 000

Győrszemere-20 Győrszemere-19

25621/2003. 6655-5/2002.

800 3100

Győrszemere-2

35643-6/1994.

182

Pannon-Víz Zrt.

Győrszemere-6

Gallitet Kft. Nagy Gábor MÁRVÍZ Zrt. Lacsik Balázs Lacsik Balázs Pannon-Víz Zrt. Pannon-Víz Zrt. AGROTÉT Kft. Sokoró Kft. Sokoró Kft. Pannon-Víz Zrt.

Győrszemere-4 Kisbabot-3 Mórichida-12 Rábacsécsény-3 Rábacsécsény-7 Rábacsécsény-1 Szerecseny-4 Tét-13 Tét-10 Tét-10 Tét-1

5413-3/2002 1482/2008. 6117-2/2002. 26922-2/2003. 1897-14/2009. 16461-3/2005. 25755-2/2003. 65003-3/1998. 5161-5/1996. 26793/2000. 26764-3/2003. 26764-3/2003. 26110/2003.

Gyarmat Gyarmat Kossuth Ép-lak Kft.

Gyarmat Gyarmat

Települesi Vizmű Margit major (baromfi) Major vízellátasa

Győrszemere Győrszemere Győrszemere

Volt Vikuv telep Győrszemere Győrszemere vízmű Tóth- tagi major Sertéstelep Mórichida vízmű Öntözés Almaültetveny öntözése Rábacsécsény vízmű Szerecseny vízmű Sertéstelep Sokoró Kft. Sokoro Kft. Tét vízmű

Győrszemere Kisbabot Mórichida Rábacsécsény Rábacsécsény Rábacsécsény Szerecseny Tét Tét Tét Tét

27 375 912

420 00 3700 1825 99 726 819 819 100 000 27 375 20 000 2650 1365 210 000

2008-ban készült el az ún. Bodonhely „Értói terület” vizes élőhely rehabilitáció az Árpád kori vízgazdálkodás bemutatása érdekében. A tervet Kanczler István tervezőkészítette, a fejlesztés célja az Árpád kor vízgazdálkodási rendszerének reprodukciójához még a főművi fejlesztések előtt, egy pontszerű területen történő kialakítás volt, egyfajta referenciaként. A vízpótlás lehetőségeit a tanulmány három variációnál vizsgálta az alábbiak szerint.  Kepés-Lesvári főcsatorna vízkészletének felhasználása.  Rábai vízkivétel.  Talajvízpótlás lehetősége.




3.2.2.

Szakértői Iroda


Felszín alatti víz és földtani közeg

4.2.2.1. Talaj- és rétegvizek A kistérség településein a talajvíz szintje a folyóvölgyekben 2 m-nél magasabban, azokon kívül 2-4 m között helyezkedik el, a keleti részeken, a lejtőkön 4-6 m között van. Mennyisége jellemzően 3 l/s.km2 alatti. A táj nagyobb részén kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos a talajvíz, de a Rába és a Marcal völgyében a nátriumos jelleg a túlnyomó. A keménysége 15- 25 nk° között, míg a keleti településeken 25-30 nk° közötti is lehet. Ez a különbség a szulfáttartalomban is kitűnik, mert a településeken 60-300 mg/l-ig terjedő értékeket mértek. A vizek felhasználását a nitráttartalom korlátozza. A rétegvizek mennyisége 1l/s.km2 körüli. Kevés az artézi kút. Mélységük a 100 m-t, vízhozamuk a 100 l/percet ritkán haladja meg. A felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny, érzékeny, illetve kevésbé érzékeny területeken, továbbá a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekvő települések besorolásáról szóló (a 7/2005. KvVM rendelettel módosított) 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján az érintett települések az alábbiak: 10. sz. táblázat: A kistérség települései a felszín alatti víz állapota szempontjából Település

A felszín alatti vízállapota szempontjából

Árpás Bodonhely Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kajárpéc Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Sobor Sokorópátka Szerecseny Tényő Tét

fokozottan érzékeny fokozottan érzékeny érzékeny érzékeny érzékeny érzékeny érzékeny érzékeny fokozottan érzékeny fokozottan érzékeny fokozottan érzékeny fokozottan érzékeny fokozottan érzékeny fokozottan érzékeny fokozottan érzékeny érzékeny érzékeny érzékeny érzékeny

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekszik + + + + + + + + -

A vízbázisokon belül megkülönböztetünk üzemelő és távlati vízbázisokat. Az üzemelők feladata jelenleg a közüzemi vízellátás biztosítása. A távlati vízbázisok, azok a potenciális, jó vízadó adottságokkal rendelkező területek, amelyeken még nem került kialakításra vízmű telep. A jövőbeni vízigények kielégítésére ún. távlati vízbázisok lettek kijelölve, ahol ivóvízbeszerzésre alkalmas felszín alatti vízkészlet áll rendelkezésre. Ezek a távlati vízbázisok sérülékeny földtani környezetben vannak, nem rendelkeznek természetes védettséggel. Az itt tárolt vízkészlet ki van téve a felszíni szennyeződés veszélyének. Annak érdekében, hogy e vízkészletek jó állapotát megőrizzük és szennyeződésüket megakadályozzuk, védelmi intézkedéseket kell tenni. Ezt szolgálják a potenciális ivóvíznyerő helyek, azaz a „távlati ivóvízbázisok” biztonságba helyezési munkálatai. Távlati vízbázis védőterületén Árpás, Bodonhely, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós és Sobor fekszik.




Szakértői Iroda


Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság az ÚMFT Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében közel 191 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert négy távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálatának elvégzésére a Rába és a Duna egyes szakaszain Vének, Ács, Mérges települések mellett, valamint Árpás és Kisbabot határán. A projekt előkészítése 2009. december közepén kezdődött meg. Jelenleg folyik a potenciális szennyező források fúrásos feltárása és az érintett települések alatti és eláramló talajvízminőséget jellemző mintavételi pontok kijelölése. A közeljövőben megkezdődnek a talaj- és vízminták laboratóriumi vizsgálatai, azok értékelése, az állapotértékelő és előrejelző dokumentáció és biztonságba helyezési terv általános részeinek kidolgozása. A beruházás célja a négy (Vének, Ács, Mérges települések mellett, valamint Árpás és Kisbabot határán) vízbázis terület védelmének megteremtése, melyek diagnosztikai vizsgálatokkal érhetők el. Ennek keretében megtörténik a kijelölt területeken a tényleges állapotok felmérése, a potenciális ivóvízkészlet meghatározása, az utánpótlást biztosító területek lehatárolása, és a meglévő állapotok fenntartásának biztosítása. Már beindult a potenciális szennyező források fúrásos feltárása és az érintett települések alatti és eláramló talajvízminőséget jellemző mintavételi pontok kijelölése, valamint elkészült Árpás és Mérges vízbázisok geofizikai szelvényezése. A közeljövőben megkezdődnek a talaj- és vízminták laboratóriumi vizsgálatai, azok értékelése, az állapotértékelő és előrejelző dokumentáció és biztonságba helyezési terv általános részeinek kidolgozása. A tápanyag- és nitrát érzékenység szempontjából védettséget élvező területek kijelölését közösségi szinten a Nitrát Irányelv (91/271/EGK) és a Városi Szennyvíz Irányelv (91/271/EGK) írja elő. Az irányelvekkel harmonizáló hazai jogszabályok rendelkezésre állnak: a 27/2006 (II. 7) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről, és a 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről. A 27/2006 (II. 7.) számú, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló kormányrendelet szerint nitrát érzékeny területen fekszik Árpás, Bodonhely, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós és Sobor. A rendelet 15. § (1) szerint a rendelet hatálybalépésekor már üzemelő, vagy engedéllyel rendelkező, a külön jogszabálynak nem megfelelő állattartó telepek trágyatárolóit a 16-17. § szerinti határidők lejárta után: a) nem lehet használni, és b) legkésőbb egy évvel fel kell számolni. A 16. § (1) bekezdése szerint nitrátérzékeny területeken üzemelő vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepek trágyatároló, feldolgozó műtárgyainak kialakítására a cselekvési programban meghatározott helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó követelmények végrehajtásának határideje: a) az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek esetében a külön jogszabályban előírt határidő, b) az a) pont alá nem tartozó esetekben 2011. december 31. A rendelet 17. § szerint nem nitrátérzékeny területeken fekvő, a 16. § (1) bekezdésének a) pontja alá nem tartozó állattartó telepek trágyatároló, feldolgozó műtárgyait a leghatékonyabb megoldást kielégítő műszaki védelemmel kell ellátni: a) az állattartó telepek hígtrágyatárolóira legkésőbb 2014. január 1-jéig, b) az állattartó telepek istállótrágya-tárolóira legkésőbb 2015. december 22-ig. A felszín alatti víz és talaj minőségét döntően az alábbi forrásokból származó szennyező anyagok befolyásolják:  az ipari tevékenységből eredő szennyező anyagok  a mezőgazdasági tevékenységből eredő szennyező anyagok  a nem megfelelő szennyvíztisztításból eredő szennyező anyagok. Ipari tevékenységből eredő szennyező anyagokkal az ipari létesítmények hiánya miatt nem kell számolni.




Szakértői Iroda


A kistérség területén korábban végzett nem megfelelő mezőgazdasági tevékenység egyes esetekben a felszín alatti víz nitrát szennyezését idézte elő. Ennek oka a nem megfelelő trágyatárolás és kihelyezés, illetve a nem szakszerű műtrágyázás volt. Lokálisan az állattartó telepek környezetében jelentős a szennyezés. A lakott területek környezetében a nitrát szennyezéshez hozzájárult a nem kezelt, elszikkasztott, kiöntözött szennyvíz is a valamikori vagy jelenlegi csatornázatlanság következményeként. A kistérség területén az egyik legfontosabb természeti erőforrás a talaj, amely a mező- és erdőgazdálkodás termelőeszköze és alapvető közege. A minőségének, termékenységének megőrzése alapvető érdek. Az ezzel kapcsolatos szabályokat és a szükséges intézkedéseket, a talajvédelem célját az 1994. évi termőföldről szóló LV. törvény, valamint annak módosítása (2007. CXXIV. törvény) a következőképpen fogalmazza meg: a termőföld termékenységének megóvása, fizikai, kémiai, biológiai romlásának megelőzése, illetőleg elhárítása. A talaj védelme az állam és földhasználó, illetve a beruházó és üzemeltető közös feladata. A kistérség közműves csatornaellátottsága közel 90 %-os, mindössze a szennyvízelvezetési és tisztítási agglomerációt képező Tényő és Győrszemere ellátatlan. Ez utóbbiak közműves szennyvízelvezetését és tisztítását a Nemzeti Program 2015-ig irányozta elő. A Téti szennyvíztisztító telep, fejlesztésre szorul. Hulladéklerakók tekintetében a kistérség területére eső részén nincs működő hulladéklerakó, a rekultivációra váró hulladéklerakók száma 9 db, melyből a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati társulás területére esik mind a 9 db. A 11. táblázatban az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől kapott adatszolgáltatás alapján a kistérség azon telephelyei kerülnek felsorolásra, amelyek tevékenységükkel a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetését okozhatják.




Szakértői Iroda


11. táblázat: A kistérség telephelyei a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetése vonatkozásában Felszín alatti és földtani közeg veszélyeztetéséről szóló adatszolgáltatás

Név

Telephely megnevezé s

Árpási Arató Kft. Árpási Arató Árpási Kft. Arató Kft

Telephely címe

A hely horizontális kiterjedése EH megnevezés ) [m2]

9132 Árpás Központi telep

földfeletti gázolajtartály

100

A hely vertikális kiterjedése [m2]

0

A hely használatá nak kezdő éve

2009

Tervezett maximális kapacitás/a nyagáram (mennyiség)

Tervezett maximális kapacitás /anyagáram (mértékegység

9 m3/év

Műszaki védelem jellemzői megfelelő műszaki védelem

Műszaki védelem szöveges ismertetése

Működik-e monitoring rendszer a helyen?

Kármentőben elhelyezett.

nem

Galliform Kft

Galliform Kft

Galliform Kft

Galliform Kft

telephely

9125 Szerecseny Külterület 047/17

telephely


telephely


almos trágyás baromfiistállók baromfi tartásból származó almos trágyatároló baromfi tartásból számazó almos trágyatároló csurgalékgyűjt ő

4000

0

2007

120 t

megfelelő műszaki védelem

473

0

2009

15 t


Az almos trágya betonon halmozódik fel, nem érintkezik a talajvízzel. Az istálló minden oldalról zárt. A trágyát nem tárolják, kitárolás után mezőgazdasági területen hasznosítják. A trágyatároló szerkezete acélhaj alaplemezből áll, acélhálós vasalással. A határoló vasbeton fal az alaplemezzel összevasalva készül. A tároló betonozott felületen van, vízzáró szigeteléssel. A trágyát kitárolás után mezőgazdasági területen hasznosítják.

5

2

2009


A csurgalékgyűjtő akna zárt, szivárgásmentes. Tartalmát ürítik.

8 m3

nem

nem

nem

Gallitét Kft.

Gallitét Kft.

baromfitelep

9121 Győrszemere Tóth-tag

Gallitét Kft.

baromfitelep

9121 Győrszemere Tóth-tag

baromfi tartásból származó almostrágya tároló baromfi tartásból származó hígtárgya tároló aknák


120

50

0

2

2001

2001

180 t

54 m3


A betonozott kialakítású műtárgy, kétoldalt trágyaelvezető csatornával és zárt gyűjtőaknával rendelkezik.

nem


A hígtrágya tárolása zárt, szivárgásmentes vasbeton aknákban történik.

nem



Szakértői Iroda


Felszín alatti és földtani közeg veszélyeztetéséről szóló adatszolgáltatás

Név


Telephely címe


Szarvasmarhatart ó telep

9123 Kajárpéc Miklós major 6.

mélyalmos szarvasmarha istálló





Műszaki védelem jellemzői



Ludván Ákos Ludván Ákos

300

0

2008

100 m3


Beton aljzatú istálló.

nem

15

0

1959

1 t


Betonozott zárható fedett épület.

nem

nem

nem

Mórich Kft.

Mórich Kft.

szarvas9131 Mórichida marhatelep Központi major

Mórich Kft.


Mórich Kft.


növényvédőszer és műtrágyaraktár szarvasmarhatartásból származó almos trágyatároló szarvasmarhatartásból származó csurgalékgyűjtő akna

450

0

2009

967 m3


A trágyatároló betonozott kialakítású sav -és szulfátálló, vízzáró bevonattal ellátott műtárgy.

72

2

2009

145 m3


A trágyacsurgalék tároló betonozott kialakítású műtárgy.

5

0

1994

500 kg


547

1

2008

2066 m3


200

0

2004

300 t


Csempézett, szigetelt padozattal rendelkező tároló helyiség. Szigetelt, vízzáró alapú szivárgásmentesen megépített kóracél tartály. Fóliával fedett alapon, vízzáró szigetelt betonnal megfelelő műtárgy.

50

2

2008

870 m3/év


olajfogón átvezetett szennyvíz.

Nagy Gyula Ferenc Nagy Gyula Ferenc

sertéstelep

Nagy Gyula Ferenc

sertéstelep

Nagy Gyula Ferenc

sertéstelep

9136 Rábacsécsény Szalacsy tag 9136 Rábacsécsény Szalacsy tag 9136 Rábacsécsény Szalacsy tag

Raabersped Nemzetközi Szállitmányozási Kft Raabersped 9121 Nemzetközi Győrszemere SzállítLogisztikai Raabersped út mányozási Kft. központ 1.

állati hulla tároló sertéstartásból származó hígtrágya tároló sertéstartásból származó almos trágya tároló olajfogon átvezetett csapadékvíz szikkasztás


nem

nem

nem

nem



Szakértői Iroda


Felszín alatti és földtani közeg veszélyeztetéséről szóló adatszolgáltatás

Név


Telephely címe


sertéstelep

9315 Sobor Külterület

ideiglenes dögtároló

sertéstelep

9315 Sobor Külterület

sertéstartásból származó almos trágya tároló





Műszaki védelem jellemzői



Szijj Dezső Szijj Dezső

Szijj Dezső

20

0

2007

250 kg


175

0

2007

437 m3


Betonozott kialakítású zárt gyűjtőhely. Az almos trágya tároló betonozott kialakítású sav -és szulfátálló bevonattal ellátott műtárgy.

5

0

1992

1 m3


Betonozott felületen elhelyezett műanyag konténer.

igen

3000

0

1992


A baromfi istállók betonozott kialakításúak.

nem

nem

nem

Tóth László Jenő Tóth László Jenő

baromfitelep

Tóth László Jenő

baromfitelep

9121 Győrszemere Kisszentpál puszta 9121 Győrszemere Kisszentpál puszta

ideiglenes dögtároló almos trágyás baromfi istállók


10 t



Szakértői Iroda


Az Önkormányzatok korábbi információi szerint a kistérség településein az alábbi talajszennyezések valószínűsíthetőek, de ezek felmérésére az elmúlt 5 évben sem került sor:  Árpás volt üzemanyagtöltő állomás  Csikvánd volt települési hulladéklerakó  Gyarmat Vaszari "Hunyadi" MGTSZ tulajdonában lévő 30 000 m2-es területen 1970 óta olaj és vegyes szennyezés  Kajárpéc volt üzemanyagtöltő állomás  Kisbabot volt illegális hulladéklerakó  Mórichida a volt települési szennyvíz leürítőnél Rábaszentmihály a régi hulladéklerakó rekultiválásra nem került területe, valamint a Tsz területe  Szerecseny régi települési hulladéklerakó A fent felsorolt telephelyek közül egy esetben, Tóth László Jenő, Győrszemere, Kisszentpál puszta, baromfitelephelyén működik monitoring rendszer. A kiépített monitoring rendszereket az érintett vállalkozások üzemeltetik és a környezetvédelmi hatóság határozatában előírtak szerint végzik a mintázásokat és elemzéseket és meghatározott időszakonként beszámolót készítenek a szennyezés alakulásáról. A vizsgálati adatok, eredmények mind az érintett vállalkozásoknál, mind a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnál hozzáférhetőek.

5.

TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA

5.1. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET, INFRASTRUKTÚRA 5.1.1.

A települési környezet tisztasága

A települések környezetvédelmi megítésében nem kis szerepe van a köztisztaságnak. A települések zöldfelületi rendszereinek minősége és mennyisége, a közutak állapota, valamint a közterületek tisztasága nagy részben befolyásolja az oda érkezők és az ott élők komfortérzetét. A zöldfelületeknek szerepe van a légszennyezés mérséklésében, a kedvező mikroklíma kialakulásában is. Általánosságban elmondható, hogy a településeket mezőgazdasági területetek veszik körbe, így az onnan beáramló esetleges porszennyezés kiszűrésében nagy szerepe van a község zöldfelületeinek. A települések zöldfelületi rendszereit a magánkertek, a közparkok, az árokpartok, a fasorok, az út menti zöld sávok, a temető, a sportpálya és a közintézmények zöldfelületei alkotják. A kistérség településeinek belterületei, útjai, közterületei rendezett képet mutatnak, tisztának mondhatóak, a köztéri bútorok és a növényzet állapota viszonylag jónak mondható, megfelelően gondozott. A közterületek, zöldterületek fenntartását, fejlesztését az önkormanyzatok végzik. A települések belterületére vonatkozóan a közterületek, zöld területek fenntartásával, gondozásával kapcsolatos feladatokat a helyi önkormányzati rendeletek határozzák meg. A településeken az ingatlanok tisztántartásáról, a lakóépületek előtti vízelvezető árkok és a járdák környezetének rendbentartásáról (kaszálás, gyomtalanítás) az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, míg a közterületek szervezett tisztántartását, a burkolt utak síkosságmentesítését, a hulladéktárolók kihelyezését és ürítését az önkormányzatok alkalmazottjai végzik. A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzethez tartozó védett területeket találunk Tényő, Sokorópátka, valamint Felpéc területén (Felpéci Ősborókás).




5.1.2.

Szakértői Iroda


Csapadékvíz elvezetés

A települési vízrendezés feladata a csapadékvíz megfelelő elvezetése, valamint a települést fenyegető vízkárok megelőzése. A kistérség településein a kiépített csapadékcsatorna hálózat hosszára vonatkozó pontos adatok nem állnak rendelkezésre. A meglévő csatornák nyílt rendszerűek, a zárt szakaszok hossza elenyésző, a hálózat kiépítettsége sehol sem éri el a 100%-ot, sőt van olyan település ahol a kiépítettség 20% alatti. Egyes települések esetén a meglévő csatornák állapota elhanyagolt, felújításra, tisztításra szorul. Árpáson a csapadékvízelvezető-csatorna típusa nyílt belvízelvezető árok, hossza mintegy 4 km, és megközelítőleg 50%-a burkolt. A csapadék többnyire elszikkad, az árkok egy része feliszapolódott ezért felújításra szorul.

Bodonhelyen a település csapadékcsatorna hálózatának hossza pontosan nem ismert. A burkolt csatornák hossza igen elenyésző. Állapotuk kifejezetten rossz, a csapadékot nem vezetik el. Az árkok feltöltődtek, az átereszek jelentős része eltömődött. A hálózat elvi befogadója ugyan a Kepéslesvári csatorna, de a gyakorlatban a csapadékvíz nem jut el a befogadóig. Csikvándon a településen a csapadékcsatorna-hálózat nyílt, felszíni. A hálózat teljes hossza mintegy 4 km, és csak elenyésző mértékben került burkolásra. A rendszer alapvetően szikkasztásos, elvi befogadója a Csikvánd-Bakony-ér. A csapadékvíz elvezetésével kapcsolatban probléma nem jelentkezett. Felpécen a csapadékvízelvezető-csatorna típusa nyílt belvízelvezető árok. A kiépítettsége a becslések szerint 20%os. Ezen belül a burkolt szakaszok hossza elenyésző. A meglevő elemek állapota alapvetően megfelelő, de a hálózat bővítésére feltétlenül szükség van. A csapadékvíz befogadója részben a Felpéci-csatorna, részben a Sokorói-Bakony-ér. Gyarmat településen a csapadékvíz elvezetése 16 km hosszú nyílt felszíni rendszeren keresztül történik. A hálózat 4 km-es szakaszon (Magyar u. – 2,5 km, Kossuth u. – 1,5 km) burkolt többnyire mederlapokkal. A régi öntött beton burkolatok már töredezettek, folyamatosan mennek tönkre. Gyömörén a csapadékvíz elvezető rendszer hiányos, a meglevő elemek nagy része is felújításra szorul. Az új utak építésénél, felújításánál ugyanakkor ügyelnek a csapadékvíz elvezetés biztonságos megoldására is. Győrszemerén településen nyíltárkos csapadékelvezető rendszer található (17 km). A felszíni árkok belterületen részben jó, részben felújításra szoruló, a külterületi árkok gondozatlanok, feltöltöttek. A csapadékvíz elvi befogadója a Sokorói-Bakony-ér. A csapadékvíz elvezetésének megoldása leginkább a Szőlőhegy lakott külterületi részén sűrgető az eróziós problémák miatt. Kajárpécen a csapadékcsatorna-hálózat nyílt, felszíni. A hálózat teljes hossza mintegy 15 km. A vízelvezetést szolgáló árokrendszer kis része beton burkolatú, nagyobbik része szikkasztó rendszerű földmedrű árok. A rendszer alapvetően szikkasztásos, elvi befogadója a Bornát-ér. Kisbabot településen nyílt, burkolatlan csapadékelvezető rendszer (hossza 3 km), valamint egy 100-130 méter hosszú burkolt szakasz található. A felszíni árkok rendezettek, állapotuk megfelelő. A csapadékvíz befogadója a Rába, illetve a Marcal-belvízcsatorna. Mérges településen a csapadékcsatorna-hálózat nyílt, felszíni. A hálózat teljes hossza nem ismert. A vízelvezetést szolgáló árokrendszer egy kis része beton burkolatú, másik része szikkasztó rendszerű földmedrű árok. A rendszer alapvetően szikkasztásos, elvi befogadója a Holt-Rába. Mórichidán a nyílt, felszíni, árkos csapadékvíz-elvezető hálózat, alapvetően szikkasztásos. Elvi befogadója a Marcal folyó illetve a Csángota ér. A hálózat nem teljesen kiépített, de megfelelően működik, karbantartása rendszeres. A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


Rábacsécsény településen a csapadékcsatorna-hálózat nyílt, felszíni. A hálózat teljes hossza nem ismert. A vízelvezetést szolgáló árokrendszer egy kis része beton burkolatú, másik része szikkasztó rendszerű földmedrű árok. A rendszer alapvetően szikkasztásos, elvi befogadója a belterületi részeken a Rózsás-csatorna, a külterületi részeken a holtágak. Rábaszentmihályon a csapadékcsatorna hálózata nyílt, felszíni, főként szikkasztó árkokból áll. A hálózat alig 5%-a rendelkezik burkolattal. A rendszer felújításra szorul, és a település mintegy felén az elvezetés nem megoldott, és itt alkalmanként problémák adódnak. A hálózat elvi befogadója a Marcal-belvíz csatorna. Rábaszentmiklós településen a csapadékvíz - elvezető rendszer nyílt, többnyire burkolat nélküli árok. Az elvezető hálózat helyenként felújításra, kiépítésre, és rendszeres karbantartásra szorul. Sobor településen a csapadékcsatorna-hálózat nyílt, felszíni. A hálózat teljes hossza nem ismert. A vízelvezetést szolgáló árokrendszer szikkasztó rendszerű földmedrű árok, elvi befogadója a Sebes-Sobori-csatorna. Sokorópátka településen a belterületi csapadékvíz elvezető árkok kiépítése 2010-ben a NYDOP-os pályázaton nyert támogatásból valósult meg, az eredeti vízjogi létesítési engedély száma H-16318-7/2005. Az engedély két alkalommal a H-6349-4/2007. és H-7306-5/2009. számú határozatokkal került módisításra. A létesítmények elkészülését követően az önkormányzat megkérte az üzemeltetési engedélyt, amit az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség H-12134-13/2010. számú határozatával adott ki. A rendszer alapvetően szikkasztásos, az összegyűjtött csapadékvizek az istván-majori árokba és a Csuki-érbe kerülnek bevezetésre. Az üzemeltetési engedélyt a 2. számú mellékletben csatoljuk. A fejlesztés eredményeként a befogadó vízfolyások és a belterületi utak mellett 8,4 km hosszban kiépítésre kerültek az árkok. A veszélyeztetett területek védelméhez 3,875 km hosszú hálózatrész kiépítésére volt szükség, melynek kiépítése 2010-ben fejeződött be. Így megvalósult az Újtelep 2-36. szám, Fő u. 1-85. szám, Öreg u. 44158. szám, Rákóczi u. 30-34. szám, Kossuth u. 2-96. szám és Széchenyi u. 2-14. szám belvízelvezetése. Mérges településen a csapadékcsatorna-hálózat nyílt, felszíni. A hálózat teljes hossza nem ismert. A vízelvezetést szolgáló árokrendszer egy kis része beton burkolatú, másik része szikkasztó rendszerű földmedrű árok. A rendszer alapvetően szikkasztásos, elvi befogadója a Holt-Rába. Mórichidán nyílt, felszíni, árkos csapadékvíz-elvezető hálózat, alapvetően szikkasztásos. Elvi befogadója a Marcal folyó illetve a Csángota ér. A hálózat nem teljesen kiépített, de megfelelően működik, karbantartása rendszeres. Rábacsécsény településen a csapadékcsatorna-hálózat nyílt, felszíni. A hálózat teljes hossza nem ismert. A vízelvezetést szolgáló árokrendszer egy kis része beton burkolatú, másik része szikkasztó rendszerű földmedrű árok. A rendszer alapvetően szikkasztásos, elvi befogadója a belterületi részeken a Rózsás-csatorna, a külterületi részeken a holtágak. A helyszíni beszámolók alapján a csapadékvíz-elvezető rendszer elemei – bár jelen körülmények között képesek elvezetni a vizet – fejlesztésre szorulnak. Rábaszentmihályon a csapadékcsatorna hálózata nyílt, felszíni, főként szikkasztó árkokból áll. A hálózat alig 5%-a rendelkezik burkolattal. A rendszer felújításra szorul, és a település mintegy felén az elvezetés nem megoldott, és itt alkalmanként problémák adódnak. A hálózat elvi befogadója a Marcal-belvíz csatorna. Rábaszentmiklóson a csapadékvíz - elvezető rendszer nyílt, többnyire burkolat nélküli árok. Az elvezető hálózat helyenként felújításra, kiépítésre, és rendszeres karbantartásra szorul. Sobor településen a csapadékcsatorna-hálózat nyílt, felszíni. A hálózat teljes hossza nem ismert. A vízelvezetést szolgáló árokrendszer szikkasztó rendszerű földmedrű árok, elvi befogadója a Sebes-Sobori-csatorna. A helyszíni beszámolók alapján a csapadékvíz-elvezető rendszer elemei – bár jelen körülmények között képesek elvezetni a vizet – fejlesztésre szorulnak. A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


Szerecseny településen a csapadékcsatorna-hálózat nyílt felszíni árkokból áll. A kiépítettsége mindössze 20-30%os, tehát a hálózat erősen hiányos. A meglevő elemek közül csak igen kis százalékban találhatunk burkolt szakaszokat. A csapadékvíz elvi befogadója ugyan a Kányaér (a Szerecseny-Gyömöre árkon, és Szalmavári árkon át), majd a Csángota ér és végső soron a Marcal, de a víz nem jut el a befogadóig, a szántóföldekre jut, és ott egy idő után elszikkad. A településen eddig nem volt jelentősebb probléma, de a hálózat kiépítése fontos feladat. Tényő esetében a község legaktuálisabb problémájaként tartják számon a csapadékvíz elvezetést, viszont anyagi nehézségek miatt már a tervezés szintjéig sem jut el a projekt. A településen a csapadékvíz-elvezető hálózat erősen hiányos, jelenlegi állapotában nem képes a feladatát ellátni. A meglevő hálózat nyílt, felszíni árkokból áll, amelyek csak igen kis része van burkolattal ellátva. A rendszer befogadója a Sósos-ér. A hálózat teljes újratervezésére, és annak megfelelő kiépítésére van szükség. Tét az utóbbi időben fejlesztette belvíz elvezetési elemeit, a csapadékelvezető árkokat rendszeresen karbantartja, a csapadékvíz-elvezetési koncepció kidolgozása jelenleg is folyamatban van. A településen a csapadékcsatorna hálózat mintegy 65%-os kiépítettségű, és ennek alig 5%-a burkolt. A rendszer elvi befogadója a Csángota-ér. Annak ellenére, hogy a közterületen lévő árkok, nyitott csatornák tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása az ingatlantulajdonos kötelessége (az ingatlan előtti szakaszra kiterjedően), az önkormányzatok anyagi lehetőségeikhez mérten igyekeznek karbantartani a csapadékelvezető rendszereket. Azonban a vízelvezetők rekonstrukciója, jó karban tartása az önkormányzatokra nagy pénzügyi terhet ró, amelyet saját erőből nem tudnak finanszírozni. Meg kell említeni a 147/2010 (IV.29.) Korm. rendeletet és a 30/2008 (XII.31.) KvVM rendeletet, amelyekben rögzítésre kerültek a vízrendezés általános előírásai, többek között az is hogy csapadékvizet élővízbe csak hordalékfogó és olajfogó műtárgyakon keresztül lehet csak bevezetni.

5.1.3.

Ivóvízellátás változása

Az ivóvízellátás környezetvédelmi szempontból általában nem vizsgáalandó tényező, de a településen élők életminőségében mindenképpen fontos elem. Egyrész infrastruktúrális fejlettségi mutató, másrészt környezetegészségügyi szempontból lényeges, a fogyasztott víz minősége. A települések ivóvízellátása mennyiségi szempontból gyakorlatilag megoldottnak tekinthető, vízhiány, ellátatlan településrész egyik településen sincs, ezért nagyobb léptékű fejlesztésre, beruházásra ezen a téren nincs szükség. A kistérség ivóvízhálózatának kiépítettségi foka megegyezik a régiós átlaggal, a közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bakapcsolt lakások száma 2009-ben 94,4% volt. Valamennyi településen csaknem 100%-ban kiépült a vezetékes vízhálózat, de a rákötések aránya még nem minden esetben éri el a 100%-ot (pl. Rábaszentmiklós 80%, Szerecseny 90% körüli értékkel). Az egy lakosra jutó évi vízfogyasztás a kistérségre vonatkozóan 33,2 m3 volt a 2009. évben. A kistérség településein Árpás, Mórichida, Rábaszentmiklós, Gyarmat és Sobor kivételével az ivóvíz szolgáltató a Pannon-Víz Zrt. Sobor esetében jelenleg a szolgáltató a Soproni Vízmű Zrt. azonban az önkormányzatnak -a szanyi ivóvízhálózat résztulajdonosaként- 2012. évtől szándékában áll a szolgáltatói szerződést a Pannon-Víz Zrt.vel. Gyarmat településen a Gyarmat Csatorna és Vízszolgáltató Kft., míg Árpás, Mórichida és Rábaszentmiklós településeken a MÁRVÍZ Kft. a szolgáltató. A Gyarmat Község vízellátását biztosító vízmű üzemeltetésére kiadott H-5108-2/2007. számú határozattal módosított és egységes szerkezetbe foglalt vízjogi üzemeltetési engedélyt az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a H-1627-5/2008. számú határozatával módosította (Az engedélyeket a 3. és a 4. számú mellékletben csatoljuk.) A település ivóvízigényeit 2 db mélyfúrású kútból elégítik ki. A víztermelő kutak adatait a vízjogi engedély tartalmazza. A módosított üzemeltetési engedély alapján a kitermelni engedélyezett vízmennyiség: 70.000 m3/év. Az ivóvíz minőségi vizsgálatait a Pápai víz- és Csatornamű Zrt. vizsgálólaboratóriuma és a Bálint Analitika Kft. végzi. A 2010. novemberi ivóvíz vizsgálati jegyzőkönyvek másolatát az 5. számú mellékletben csatoljuk. A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


Az Árpás, Mórichida, Rábaszentmiklós, Egyed vízellátásához szükséges vízmennyiséget a Mórichida Kistérségi Vízmű telepről biztosítják. A MÁRVÍZ Szolgáltató Kft. részére az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1897-14/2009. számon a Mórichida és térsége Kistérségi Vízmű üzemeltetésére egységes szerkezetbe foglalt vízjogi üzemeltetési engedélyt adott ki. A vízjogi engedélyt a 6. mellékletben csatoljuk. Az ivóvíz minőségi vizsgálatokat az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézetének település- és környezet-egészségügyi kémiai és mikrobiológiai laboratóriuma végzi. A kutakból kinyert vizek minőségi vizsgálatáról szóló 2010. 06. 18.-ai és 2010. 10. 08.-ai ivóvíz vizsgálati jegyzőkönyv másolatait a 7. mellékletben csatoljuk. A vezetékes ivóvíz minőségével kapcsolatos követelményeket az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001.(X.25.) Korm. rendelet írja elő. A rendelet előírja a vízellátó vállalatoknak a nyersvíz részletesebb, mikroszennyezőket is magába foglaló elemzését. A Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a betartandó paramétereket és határértékeket, amit a Győr-Moson Sopron megyei ÁNTSZ és a szolgáltatók vizsgáló laboratóriumai ellenőriznek. A 2010 évi laboratóriumi minőségi vizsgálatok eredményeit az 8. számú mellékletben közöljük. A szolgáltatott víz minősége a kistérségben megfelelő. A vett vízminta vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a vizsgálat elemek koncentrációja a 201/2001 (X.25.) Korm. Rendeletben található határértékeket nem haladják meg.




Szakértői Iroda


A Pannon-Víz Zrt. alábbiakban látható működési térképe jól szemlélteti a szolgáltatása alá bevont településeket.

 és 4. számú térképrészlet a Pannon-Víz Zrt. szolgáltatása alá bevont települések feltüntetésével




Szakértői Iroda


12. sz. táblázat: A Pannon-Víz Zrt. az érintett településeket az alábbi vízrendszerekből látja el Vízbázis

Ellátott települések

Hálózatba táplált vízmennyiség 2010. év

Vízműtelepek fejlesztések

Tét

Tét

185801m³/év

Térszíni medence, vas és mangántalanító létesítése vízminőség javítás

246822 m³/év+Északbakonyi rendszerből átvett víz 57670 m³/év

Utóbbi öt évben készült el a Gic-Sokorópátkai összekötés,

Győmöre

állapota,

Tétszentkút Győrszemere

Győrszemere Felpéc Nagyszentpál Kajárpéc Tényő Sokorópátka

Rábacsécsény

Rábacsécsény

93580 m³/év

Bodonhely Kisbabot Rábaszentmihály Mérges Szerecseny

Szerecseny

30897 m³/év

Győrszemerei, Rábacsécsényi és Szerencsi kutakból kitermelt víz vas és mangántalanításra kerül. A hálózatba juttatott víz megfelel a 201/2001. Korm. rendeletben előírt határértékeknek. Vízbázisvédelem: A téti ívóvízbázisra elkészült a tanulmány mely alapján megállapítható, hogy a B-12, B-13 kutak nem sérülékenyek, míg a B-16, B-17 jelű kutak 50 éves elérési időhöz tartozó védőidomai felszíni metszettel rendelkeznek, ezért sérülékenyek. A sérülékeny vízbázisra a diagnosztikai vizsgálat, vízbázis biztonságba helyezési és tartási terve nem készült el, a következő időszak feladata lesz, pályázati forrás igénybe vételével. Rábacsécsény, Szerecseny és Győrszemere vízbázis védelmi tanulmánya is elkészült, kijelölő határozattal még nem rendelkezik, nem sérülékeny vízbázisok.




Szakértői Iroda


13. sz. táblázat: Az ivóvíz ellátó rendszert érintő változások a bekötések számának változása tekintetében Település

Rákötött háztartások (db)

Ivóvízhálózat hossza (km)

2003 2009 Árpás 128 128 Bodonhely 127 123 Csikvánd 224 228 Felpéc 319 343 Gyarmat 529 555 Gyömöre 426 455 Győrszemere 956 1084 Kajárpéc 532 534 Kisbabot 106 107 Mérges 53 53 Mórichida 314 338 Rábacsécsény 233 239 Rábaszentmihály 198 200 Rábaszentmiklós 62 59 Sobor 146 151 Sokorópátka 461 469 Szerecseny 340 340 Tényő 590 639 Tét 1380 1383 Forrás: A felülvizsgálandó kv-i program (2003-as KSH adatok) és KSH adatbázis 2010.

2003

2009

5,3 6,1 10,4 9,1 17,7 15 22,3 15,1 2,9 2,2 10,2 4,6 4,8 2,3 7,4 13 9,8 21 23,4

5,3 6,1 9,1 9,1 9,5 15 25,5 15,1 2,9 2,2 10,2 4,6 4,8 2,3 6,3 18,6 13,8 21

14. sz. táblázat: Az ivóvíz ellátó rendszert érintő változások szolgáltatott vízmennyisége tekintetében Szolgáltatott ivóvíz mennyisége (m3) 2003 2009 Árpás 12 000 9 000 Bodonhely 15 000 11 000 Csikvánd 21 000 18 000 Felpéc 42 000 29 000 Gyarmat 58 000 45 000 Gyömöre 41 000 40 000 Győrszemere 113 000 100 000 Kajárpéc 50 000 41 000 Kisbabot 12 000 8 000 Mérges 6 000 5 000 Mórichida 41 000 28 000 Rábacsécsény 26 000 22 000 Rábaszentmihály 31 000 26 000 Rábaszentmiklós 8 000 4 000 Sobor 13 000 9 000 Sokorópátka 36 000 34 000 Szerecseny 29 000 24 000 Tényő 63 000 56 000 Tét 147 000 132003 Forrás: A felülvizsgálandó kv-i program (2003-as KSH adatok) és KSH adatbázis 2010. Település




5.1.4.

Szakértői Iroda


Szennyvízkezelés változása

A Téti Kistérség 19 települése közül 16-ön kiépült a szennyvízelvezetés, míg 3 településen még nem, ezek Csikvánd, Győrszemere és Tényő. A közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma 2009-ben 47,9 % volt. Egy km közüzemi ivóvízvezetékhálózatra 685 m közüzemi szennyvízcsatornahálózat jutott. A felszíni vizek minőségének a javításához kiemelt figyelmet kell fordítani a Nemzeti Szennyvíz-elvezetési és – tisztítási Megvalósítási Program ütemezett feladatinak a végrehajtására. A megyében fejleszteni kell az iszapkezelési technológiákat és a növelni kell a kommunális szennyvíziszapok hasznosításának az arányát. A diffúz szennyezések csökkentésére programot kell kidolgozni. A 86/2009. (IV.10.) Korm. rendelettel, a 30/2006. (II. 8.) Korm. rendelettel, valamint a 163/2004. (V. 21.) Korm. rendelettel módosított 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról meghatározza Magyarország 2000 LE (lakos egyenérték) feletti szennyvízterhelésű településeire vonatkozó szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási követelményeknek való megfelelési kötelezettségeket. A Korm. rendelet előírása alapján a kijelölt szennyvíz agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését az alábbiak szerint kell, illetve kellett megvalósítani. Legkésőbb: 

2008. december 31-ig a 10.000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású területeken, nitrogén és foszfor eltávolítás egyidejű biztosításával.



2010. december 31-ig a 15.000 lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén.



2015. december 31-ig a 10.000-15.000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén.



2015. december 31-ig a 2000-10.000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén. Az érintett kistérségi települések: Bodonhely, Kisbabot, Mérges, Rábacsécsény és Rábaszentmihály-Megvalósult.

Vannak olyan települések, amelyek speciális adottságaik miatt a fenti programba nem kapcsolhatók be. Ezeket a településeket, ahol egyedi szennyvíz-elvezetés és tisztítás javasolt a 174/2003.(X.28.) Korm. rendelet tartalmazza. Az érintett kistérségi település Csikvánd. Csikvánd a 19 település közül az egyetlen, amely még nem csatlakozott egyetlen szennyvízelvezetési agglomerációhoz sem. A településen jelenleg nincs kiépített szennyvíz csatornahálózat, a lakosság a kommunális szennyvizet legtöbb esetben műszaki védelemmel el nem látott közműpótlókban tárolja. A településen alternatív szennyvíztisztító kialakítása jöhet szóba, ami megoldaná a szennyvíz elhelyezés problémáját. Azonban addig feltehetően a nem megfelelően kialakított szennyvíztárolókból a kommunális szennyvíz egy része a talajba jut. A 86/2009 (IV.10.) Korm. rendelettel, 31/2006. (II. 8.) Korm. rendelettel, valamint a 164/2004. (V. 21.) Korm. rendelettel módosított 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról kétévente lehetőséget biztosít a 30/2006. (II. 8.) Korm. rendelettel, valamint a 163/2004. (V. 21.) Korm. rendelettel módosított 25/2002. (II. 27.) Korm. rendeletben szereplő települések agglomerációs lehatárolásának felülvizsgálatára, és átsorolási kérelmének benyújtására. A kistérség települései a következő szennyvízelvezetési agglomerációkhoz csatlakoztak:  Árpás szennyvízelvezetési agglomeráció: Árpás Mórichida Rábaszentmiklós A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda




Téti szennyvízelvezetési agglomeráció: Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kajárpéc Sokorópátka Szerecseny Tényő Tét  Rábacsécsény szennyvízelvezetési agglomeráció: Bodonhely Kisbabot Mérges Rábacsécsény Rábaszentmihály  Szany szennyvízelvezetési agglomeráció: Sobor A közcsatornával rendelkező 16 település közül Felpéc, Gyömöre, Kajárpéc, Sokorópátka, Szerecseny és Tét települések szennyvizei a Téti Szennyvíztisztító telepen kerülnek tisztításra. A Téti szennyvíztisztító Q= 1000 m3/d tervezett hidrológiai kapacitással üzemel, OMS technológia, biológiai eleveniszapos rendszerrel, foszfor és nitrogén eltávolítással, az iszap gépi víztelenítésével, mezőgazdasági iszaphasznosítással. 15. táblázat: A téti és rábacsécsényi szennyvíztisztító telepek Szennyvíztisztító helye

Agglomeráció

Tisztított szennyvíz

Fejlesztések

Tét

Tét

348 732 m³/év

A tisztítómű 1000 m³/d kapacitású 5833 lakosegyenérték terhelésre kiépített OMS típusú biológiai tisztítómű

Felpéc Gyömöre

Győrszemere és Tényő csatlakozása miatt a tisztítómű bővítése szükséges 16 286 lakosegyenérték terhelésre a Nemzeti Szennyvízelvezetési és – Tisztítási Megvalósítási Program szerint

Győrszemere Kajárpéc Sokorópátka Szerecseny Tényő Rábacsécsény

Rábacsécsény Bágyogszovát Bodonhely Enese Kisbabot Kóny Mérges

220 139 m³/év

A tisztítómű 4666 lakosegyenérték, 600 m³/d terhelésre kiépített biológiai, nitrogén, foszfor eltávolítás technológiájú szennyvíztisztító. Bővítése szükséges. A tisztítóművet agglomeráció 8535 lakosegyenérték terhelésére kell bővíteni. Megvalósítás határideje 2015. dec. 31.

Rábaszentmihály

Mivel Győrszemere és Tényő települések szennyvizei a Téti szennyvíztisztító telepre kerülnek majd tisztításra, Téti szennyvíztisztító telep korszerűsítése tárgyában vízjogi engedélyezési eljárás van folyamatban.




Szakértői Iroda


A két község önkormányzata közös pályázatot nyújtott be a két település szennyvízcsatorna rendszerének kiépítésére, és az összegyűjtött szennyvíz elvezetésének megvalósítására, valamint a téti szennyvíztisztító telep korszerűsítésére és bővítésére. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 7.1.2.0 pályázati konstrukció keretében az operatív, tervezői, előkészítési folyamatra nettó 79.050.000,- Ft nyert a két település, a támogatási szerződést 2009. május 5-én írták alá. A megvalósuló projekt várható összköltsége több mint kétmilliárd forint, amiből a legkedvezőbb feltételek esetén tizenöt százalékot kell a két településnek finanszírozni, a többit az Európai Unió és a Magyar Állam biztosítja. A megvalósulás jelenleg még folyamatban van. A Tényő, Erdősor, Szőlőhegy, Nagyszentpál és Győrszemere települések csatornázására a hatóság 136-6/2011. számon adott ki létesítési engedélyt. Téti szennyvíztisztító telep:

A szennyvíz három fő irányból nyomottan érkezik a szennyvíztisztító telepre. A szerelvényaknából a szennyvíz egy nyomócsővezetékbe épített indukciós mennyiségmérőn keresztül kerül a gépi tisztítású rácsra, ahonnan a szennyvíz gravitációsan folyik tovább az egész telepen. A durva szennyezőktől megtisztított szennyvíz, a kombinált zsír-, és uszadékfogó műtárgyba folyik, majd az osztóműtárgyon keresztül a két eleveniszapos kombinált levegőztető-ülepítő műtárgyra. A levegőztető medencékben a baktériumok és enzimrendszerük hatására végbemegy a szennyező szénvegyületek eltávolítása, a szimultán nitrifikáció-denitrifikáció, melynek hatására a szénvegyületekből széndioxidgáz, a nitrogénvegyületekből nitrogéngáz képződik. A foszforvegyületek vegyszeres úton kerülnek eltávolításra, a vas-szulfát oldat adagolása a homokfogónál történik. Az eleveniszap recirkulációját az utóülepítőkből a levegőztető térbe mamutszivattyúk biztosítják. A tisztított szennyvíz gravitációs vezetéken keresztül kerül a befogadó Csángota érbe. A telepen a napi 15 m3 szippantott szennyvíz fogadására van kezelési engedély. A biológiai fölös iszapot sűrítés után víztelenítik, majd tárolást követően mezőgazdasági hasznosításra kerül. A tisztító kibocsátási pontja a Csángota - ér 9+720 km szelvénye.

A tisztított szennyvíz 2010. évi minőségi adatait a téti és a rábacsécsényi szennyvíztisztító esetében a 9. számú melléklet (Forrás: Pannon-Víz Zrt., 2010) tartalmazza. Bodonhely, Kisbabot, Mérges, Rábacsécsény és Rábaszentmihály települések szennyvizei a Rábacsécsényi Szennyvíztisztító telepen kerülnek tisztításra. A Rábacsécsény mellett elhelyezkedő szennyvíztisztító Q= 600 m3/d tervezett hidrológiai kapacitással üzemel, OMS technológia, biológiai eleveniszapos rendszerrel, foszfor és nitrogén eltávolítással, az iszap gépi víztelenítésével, mezőgazdasági iszaphasznosítással.

Rábacsécsény szennyvíztisztító telep: Mechanikai tisztítás A mechanikai tisztítást korszerű 5 mm-nél nagyobb lebegő részeket kiszűrő, rácsszemetet préselő, ill. mindezeket automatikusan végző gépi rács végzi. Rács meghibásodás esetén kézi tisztítású rács kerül üzembe. A homokfogásra tangenciális rendszerű homokfogó szolgál, azzal, hogy a mamutszivattyúval eltávolított homokos zagyot homokosztályozóval választjuk el a vizes fázistól.




Szakértői Iroda


Biológiai tisztítás A szennyvíztisztító telepen kialakításra került tisztítási technológia biológiai C, N, P eltávolítására alkalmas eljárás. A folyamatokat két műtárgy egységben alakították ki. Első egységben az anaerob és anoxikus medencék, a második egységbe van a biológiai medence és Dorr típusú utóülepítő. A műtárgy anaerob terében játszódnak le azok a folyamatok, amelyeknek eredményeként az eleveniszap kevert baktérium kultúrájában foszfátakkumuláló baktériumok szaporodnak el, ill. amelyeknek a folyamatos biztosításával a szennyvíz szerves anyag szennyezői a folyamat szempontjából kedvező anaerob fermentációs folyamatokon esnek át. Az oxikus térben a szerves anyag maradéka és az NH4+tartalom oxidálódik. Az NH4+- ból keletkező NO3 recirkulációs iszapáram formájában jut vissza az elődenitrifikáló rendszer szerint kialakított anoxikus térbe, amely az első műtárgyban két rekeszre van osztva. A tisztított szennyvíz befogadója a Rába. A tisztító kibocsátási pontja a Rába 16+900 km szelvénye. A telepen a napi 15 m3 szippantott szennyvíz fogadására van kezelési engedély. A biológiai fölös iszapot víztelenítik, majd tárolást követően mezőgazdasági hasznosításra kerül. A társaság teljes területén folyamatban van a folyamatirányító rendszerek rekonstrukciója. Gyarmat szennyvizei a helyi szennyvíztisztító telepen kerülnek tisztításra. A Gyarmat község területén elhelyezkedő szennyvíztisztító üzembe helyezése jelenleg zajlik, vízjogi létesítési engedéllyel rendelkeznek, a legutolsó módosító határozat száma: 403-5/2010. A határozatot 10. számú mellékletben csatoljuk. Jelenleg az üzemeltetési engedélyezés folyamatban van, jogerős üzemeltetési engedélyük még nincs. A szennyvíztisztító Q= 165 m3/d tervezett hidrológiai kapacitással üzemel, SBR rendszerű szakaszos működésű, eleveniszapos biológiai tisztítási technológiával, a szennyvíziszap víztelenítésével és iszaptároló medencében történő ideiglenes tárolásával. A szennyvíztelep lakos egyenérték kapacitása: 1375 LE A tisztított szennyvíz a Csikvándi Bakony-érbe kerül bevezetésre gravitációs úton. A kitorkoló fej a vízfolyás 9+053 fkm szelvényében, betonágyba került elhelyezésre. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a fentiekben említett vízjogi létesítési engedélyben meghatározta az elfolyó tisztított szennyvíz minőségének kibocsátási határértékeit, amelynek megfelelőségét első alkalommal a telep próbaüzemének ideje alatt 2010. 01. 12.-én ellenőriztek. A vizsgálatok eredményeit a 11. számú mellékletben mutatjuk be, ami alapján megállapítást nyert, hogy a távozó szennyvíz határérték feletti szennyezőanyagot nem tartalmazott. A tisztító kibocsátási pontja a Rába 16+900 km szelvénye. Árpás, Mórichida és Rábaszentmihály települések szennyvizei a Mórichidai szennyvíztisztító telepen kerülnek tisztításra. A Mórichida település önkormányzatának 0366/5 hrsz. alatt elhelyezkedő szennyvíztisztító Q= 165 m3/d mértékadó kapacitással üzemel, SBR rendszerű technológia, biológiai eleveniszapos rendszerrel, foszfor és nitrogén eltávolítással, az iszap gépi víztelenítésével, mezőgazdasági iszaphasznosítással. Az üzembe helyezés 2009-ben történt meg. A szerves anyag eltávolító kapacitása 1375 LE. A szennyvíztisztító a H-13330.9/2009. számon kapta meg az üzemeltetési engedélyt, amit a 12. számú mellékletben csatolunk. A szennyvíztisztító telep tisztítási technológiájának ismertetése a mellékletben csatolt üzemeltetési engedélyben részletesen megtalálható. A tisztító kibocsátási pontja a Marcal 16+534 fkm szelvénye. A tisztított szennyvíz bebocsátás parti bevezetéssel, zárt gravitációs vezetéken történik. A befogadóba történő bevezetés előtti helyen a fent említett üzemeltetési engedély II. szakasz 2.1. pontjában megadott kibocsátási határértékeknek kell megfelelnie a tisztított szennyvíz




Szakértői Iroda


minőségének. A felszíni vízbe kibocsátott szennyvíz minősége önellenőrzési terv keretein belül kerül meghatározásra. A szennyvíztisztító telep rendelkezik érvényes üzemi kárelhárítási, valamint önellenőrzési tervvel, melyek közül utóbbit a 2010-2014. évek vonatkozásában, amelyet a 220/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet és a 27/ 2005. (XII. 6.) KvVM rendeletben maghatározottak szerint 2010 márciusában készítettek el. A minták vizsgálatát a Pannon-Víz Zrt. akkreditált minőségvizsgáló laboratóriuma végzi, átlagos üzemi körülmények között évi két alkalommal, 24 órás átlagminta meghatározásából. 16. sz. táblázat: A szennyvíz-elvezető rendszert érintő változások a rákötött ingatlanok vonatkozásában Település Árpás Bodonhely Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kajárpéc Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Sobor Sokorópátka Szerecseny Tényő Tét

5.1.5.

Rákötött háztartások (db) 2003 73 159 205 256 35 160 38 245 893

2009 76 99 269 317 388 78 46 211 197 161 33 81 384 274 1151

Szennyvízcsatorna hálózat hossza (km) 2003 2009 7,9 9 9,3 18,9 1,3 5,2 8,4 18 33,3

4,4 7,9 9 16 9,8 18,9 2,7 1,3 8,5 5,2 4,1 1,6 8,4 18 6,6 33,3

Energiagazdálkodás

Az elmúlt években az energiahatékonyságot javító programok, valamint az energia áremelkedések nem kis szerepet játszottak az energiafelhasználás csökkenésében, amelyek az energiahatékonyság kismértékű növekedéséhez vezettek. Kedvezőtlen a térségben, hogy korszerű megújuló energia hasznosítása még nem terjedt el a kistérség településein. A vezetékes gázellátás a háztartások többségének rendelkezésre áll, hátránya a vele járó nagy energiafüggőség, valamint a folyamatosan, nagymértékben növekvő költségek. Az Önkormányzat közvetlenül felelős az önkormányzati intézmények energiaellátásáért, a közvilágításért, a lakosság széles körét érintő energetikai fejlesztések koordinálásáért és szervezésért, valamint a településfejlesztés energetikai vonatkozásainak felügyeletéért. Ennek megfelelően az energetikai, energiahatékonysági beruházások tervezése, finanszírozása és részben lebonyolítása is önkormányzati feladat. Az energiahatékonyság javítására irányuló programokhoz, beruházásokhoz jelentős támogatások nyerhetőek, ilyen az INTERREG IIIA programoknak megfelelő 2007-től induló határmenti programok, melyek a Strukturális Alapok forrásból valósulnak meg. A magyar-szlovák határtérség szereplői köztük a Téti kistérség földrajzi




Szakértői Iroda


elhelyezkedésénél fogva a 2007-2013-as időszakban részt vehet a Magyarország-Szlovákia (HU-SK) Európai Területi Együttműködési (ETE) Programban. Az együttműködési program átfogó, stratégiai céljai a határtérség gazdasági és társadalmi integrációjának erősítése, mint a határtérség gazdasági versenyképességének erősítése, az emberek és közösségek közötti társadalmi és kulturális koherencia növelése, a határtérség elérhetőségének és kommunikációjának javítása és a természeti értékek védelme. A közös fejlesztés mellett, a programnak hozzá kell járulnia a biztonságos és növekvő egyensúly megteremtéséhez. Célcsoportok a helyi önkormányzatok és intézményeik, útgazdálkodási szervek és intézményeik, állami közlekedési társaságok, non-profit szervezetek, kistérségi társulások és regionális fejlesztési ügynökségek, megyei fejlesztési ügynökségek, Eurorégiók menedzsment szervezete és a nemzeti parkok. A 2007-2013 tartó időszakban 176 millió EUR használható fel a fejlesztésekre, köztük olyan a természeti környezet védelmének ösztönzésére, víz és hulladékgazdálkodással, valamint megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos fejlesztések megvalósítására. A Téti kistérség települései közül az alábbi táblázatban szerepeltetjük azokat, amelyek napkollektorokkal, mint megújuló energiaforrással kapcsolatos beruházások révén, aktív szereplői a HU-SK pályázatoknak. HU-SK pályázat által érintett települések Település

Épület

Felpéc

óvoda

Gyarmat

iskolai sportcsarnok

Győrszemere

óvoda, felső tagozatos iskola

Kajárpéc

iskola + konyha + nyári tábor

Sobor

szociális konyha

Tényő

iskola

Tét

sportcsarnok, focipálya öltöző

Sokorópátka

óvoda, polgármesteri hivatal

Elektromos áramellátás A kistérség villamos energia ellátásában jelentős változás nem történt az elmúlt években, a bekövetkezett változások mennyiségi adatait az alábbi táblázat tartalmazza. A hálózatok állapotát megfelelőnek minősíti a szolgáltató (E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt.). A települések teljesen kiépített közvilágítással rendelkeznek, melyek állapota korszerűnek mondható. A közvilágítás korszerűsítésére az elmúlt öt évben saját forrásból került sor Sobor, valamint Rábacsécsény településeken, míg Árpáson folyamatban van a korszerűsítés, a közintézmények energetikai korszerűsítésére a legtöbb településen is sor került, azonban fedezet hiányában például Csikvándon sem került sor ilyen jellegű fejlesztésekre. A kistérség megújuló energiaforrásainak kihasználtsági foka igen alacsony. Az energiaellátás jelenleg is a hagyományos energiahordozók felhasználásán alapszik. A korszerű megújuló energiára épülő módszerek elterjedését az emelkedő energiaárak, valamint a környezetvédelmi- és vidékfejlesztési koncepciók is előtérbe helyezik. A biomassza-energetikai eljárások közül az energiaerdők telepítése, a biogáz, a biodízel-, a bioetanol- és a biobrikett előállítása, valamint a kazánban történő közvetlen eltüzelés tekinthető legfontosabbnak hazánkban. Ezek közül biogáz termelésére és hasznosítására voltak tervei Tét és Rábacsécsény települések önkormányzatainak, de ezek csak a tervezés szintjén maradtak. A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


Az alternatív energiaforrások közül szélkerekek használatára voltak törekvések az elmúlt években, pl. Téten a beruházó már az építési engedélyt is megkapta a szélkerekek megépítésére, azonban lakossági ellenállásnak köszönhetően a beruházó nem itt kivitelezte a szélerőmű parkot. A korábbi környezetvédelmi programban ismertetet települések közül sehol sem valósult meg szélerőmű park kiépítése. A kistérség elektromos áram ellátó hálózatának jellemző adatait, a rákötések számát a 17. sz. táblázat tartalmazza. 17. sz. táblázat: Kistérség gázellátásának főbb jellemzői Település

Árpás Bodonhely Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kajárpéc Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Sobor Sokorópátka Szerecseny Tényő Tét Forrás: KSH adatbázis 2010

Háztartási villamos-energia fogyasztók száma (db) 2003 343 433 690 1026 1833 1446 3493 1694 299 171 1128 788 738 185 417 1274 1058 1900 na

2009 324 425 655 1076 1639 1430 3587 1608 310 160 1143 760 712 190 379 1291 932 1944 na

Háztartásoknak értékesített villamos energia mennyisége (MWh) 2003 2009 140 185 238 398 681 530 1079 673 117 61 462 244 206 69 166 486 382 736 na

140 185 234 474 706 537 1276 671 110 62 460 247 200 72 163 492 379 767 na

A táblázatok adatai alapján településenként változó, hogy a villamosenergia fogyasztók számában növekedés vagy csökkenés állapítható meg a kistérség településein, azonban a felhasznált villamos energia mennyisége nem változott jelentősen.




Szakértői Iroda


Gázellátás A kistérség gázellátását az E.ON Szolgáltató Zrt. végzi. A kistérség gázellátó hálózatának jellemző adatait, a rákötések számát a 18. sz. táblázat tartalmazza. 18. sz. táblázat: Kistérség gázellátásának főbb jellemzői Település

Árpás Bodonhely Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kajárpéc Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Sobor Sokorópátka Szerecseny Tényő Tét Forrás: KSH adatbázis 2010

Vezetékes gázt fogyasztó háztartás (db) 2003 37 44 81 142 275 199 492 206 53 12 129 103 81 26 47 149 105 258 663

2009 46 54 96 200 330 252 667 252 58 17 164 137 97 23 55 188 134 345 792

Háztartásoknak értékesített vezetékes gáz mennyisége (1000 m3) 2003 2009 50 79 106 191 477 443 935 329 76 24 199 209 162 39 43 203 185 456 1365

41 68 94 235 392 304 827 275 53 21 160 184 132 30 39 178 163 421 1053

A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy az elmúlt években jelentősen emelkedett a gázfogyasztók száma a kistérségben. Ezzel ellentétben az elmúlt évek során a háztartási fogyasztók részére szolgáltatott mennyiség csökkent (10-15 %-kal), ami a takarékos felhasználásnak is köszönhető.

5.1.6.

Közlekedés

A kistérség közlekedés-földrajzi helyzetét a természetföldrajzi viszonyok határozzák meg. A kistérség számára nyugatról a Rába és a Marcal folyók, keleti irányban a Sokoró dombság jelent természetes akadályt. Jelentősebb hálózati hiányosságok elsősorban a kelet-nyugati kapcsolatokban jelentkeznek. A térségen a 83. sz. másodrendű főútvonal és vasúti fővonal vezet keresztül, ezek alkotják a térség fő forgalmi tengelyét alkotják, észak felé Győr, déli irányban Pápa és Celldömölk felé biztosítanak kapcsolatot. A vasúti közlekedés részben annak köszönhetően, hogy a vasútállomások Győrszemere, Felpéc esetében is lakott területtől távol eső külterületen találhatóak, jelentős hátrányban van a közúti közlekedéshez képest. A kistérség községeinek általában sugaras közlekedési bekötése van Győrhöz. A kistérséget alkotó települések közigazgatási területére eső teljes úthálózat hossza - fő- és mellékutakkal együtt - mintegy 550 km (a települési adatlapok alapján számított érték). Ezek állapota változó, külterületen általában rossz vagy közepes, belterületen közepes, csak helyenként jó.




Szakértői Iroda


Az úthálózatot érintő változások A 83. sz. főút mellett fekvő Gyarmat, Tét és Győrszemere esetében tervezett, településeket tehermentesítő út nem épült meg. A Győrt Pápával összekötő 83-as főút felújítását európai uniós és magyar állami forrásból fedezik. Kiszélesítik az utat, növelik teherbíró képességét, ívkorrekciókat hajtanak végre, megépítik a Tét városát elkerülő szakaszt, valamint forgalomcsillapító szigeteket létesítenek több helyen. A fejlesztésre azért is szükség van, hogy megfelelő színvonalú összeköttetés legyen a kiemelt NATO-bázissá váló pápai repülőtér és az M1-es autópálya között. A kivitelezést a tervek szerint ebben az évben 2011-ben kezdik, és 2013-ig fejezik be. A 85. sz. út, amely összekapcsolja a két megyei jogú várost, Győrt és Sopront, a megye K-Ny-i közúti tengelye. A nagy helyközi és nemzetközi forgalom miatti sürgős korszerűsítése lenne szükséges. A 85. sz. út főúttá fejlesztésével párhuzamosan egy másik út építését is tervezik, de annak a nyomvonala még nincs kijelölve (érintheti Mérgest és Rábacsécsényt). Új összekötő út megépítését Szerecseny-Kajárpéc között irányozza elő a megyei rendezési terv, de helyi szinten még számos további útépítés, illetve útvonal korrekció is tervezett (pl. a 8312. sz. úton). Kerékpárút a térséget nem érinti. Az elmúlt időszakban kerékpárút kiépítésére a kistérség egyetlen településén sem került sor. A 4 országot összekötő Nyugat-Dunántúl regionális közlekedésfejlesztési program alapján a kerékpárutak építése és az útvonalak kijelölés a kistérségben elsősorban a 83. sz. főút mentén és a megyei rendezési terv által kijelölt regionális kerékpáros útvonalakon lenne. A Rába mentén, Kisbabot-Mórichida – Csikvánd – Gyarmat - Gecse, Győr – Győrszemere – Tényő – Sokorópátka - Ravazd/Gic, Győrszemere – Felpéc Tét, Mórichida - Árpás, Rábapatona – Koroncó - Tényő. A szilárd burkolatú utak arányának növekedése a települések viszonylatában nem jelentős, azonban Felpécen, Kajárpécen és Téten kismértékben növekedett. Gyarmat településen az önkormányzat kezelésében lévő utakat, a csatornázáshoz kapcsolódóan 2006-2009 teljesen helyreállították. Bodonhelyen felújításra került a Béke köz, a József Attila utca és a Szabadság utca burkolata. Árpás településen felújították a Dombiföldi utat, az Erzsébet és József Attila utcákat. Sobor község területén 800 m úthosszúságban murvás feltöltésre került a lesüllyedt útpadka, valamint elvégezték a lakóutcák sárfelhordásból származó földlerakódástól történő megtisztítását. Az Andrási és a Kossuth utca járdái szintén felújításra kerültek. Rábacsécsény vonatkozásában az utak burkolata rossz minőségű, azonban a javításokra voltak törekvések, két kis utca burkolatának javítása TEUT és TEKI pályázati összegekből felújításra került 2007 és 2009. években, valamint 2010-ben szintén TEKI pályázaton nyert összegből sor került 0,61 km járda felújítására. Csikvánd településen az önkormányzati utak állapota megfelelő, felújítások a Jókai, a Toldi és a Sort utcákban történtek. Felpécen kiemelkedően jó állapotúak a szilárd útburkolatok, az elmúlt években újraaszfaltozták a Zrínni, a Széchenyi és a Kossuth utcákat, valamint Kossuth és Petőfi utcákban járdafelújítás is történt. Tényő településen a burkolatok állapota nem kielégítő, az elmúlt években kb. 5 millió forint értékű kátyúzás és murvázás történt. Kisbabot településen csak járdafelújítások voltak a vizsgált időszak alatt. Tét városában belterületi útfelújítás 2006, 2007-ben volt, 2008-ban felújították a Széchenyi utca járda burkolatát, valamint 2009ben a Debrecen utcában 0,763 km járdaszakasz megépítésére került sor. A fent említett településeken kívül a kistérség többi településén nem valósultak meg ilyen jellegű felújítások, esetlegesen csak az utak kátyúzása történt meg, egyes esetekben komoly elmaradások vannak (pl. Győrszemere tekintetében). A gyalogos közlekedés feltételei a kistérségben nem mindenütt mondhatók biztonságosnak, a járdák a legtöbb helyen felújításra szorulnak. A 83. számú főúton való átkelés elsősorban Téten és Győrszemerén jelent problémát, az átkelési szakaszok rendezése (gyalogátkelők biztosítása) Téten folyamatban van, míg Győrszemere tekintetében nem valósult meg. A mezőgazdasági utak karbantartását egyes településeken az önkormányzat végzi, de általánosan elmondható, hogy ilyen jellegű fejlesztés az elmúlt években nem volt. A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


Épített környezet, építészeti értékek

5.1.7.

Történelmünk, kultúránk fontos részét képviselik a különböző korokból ránk maradt építészeti alkotások, műemlékek, régészeti lelőhelyek. Ezek a települések, kistérségek arculatának jellegzetes meghatározói, így védelmük, állaguk megóvása közös érdekünk. Ez nemcsak egyes épületeket, hanem jellegzetes utcasorok, népi építészeti alkotások és a településképi együttes egészét kell, hogy érintse. A településnek hosszú időkre visszanyúló hagyományai vannak, és érdemes lenne ezek ma még meglévő emlékeit megőrizni az utókor számára. A történelmi falvak még fennmaradt ősi településrészeiben már egy-két új, modern épület is jelentős esztétikai kárt okozhat. Ezért szükséges a településkép és egyes esetekben a jellegzetes és sajátos településszerkezet védelme is. A települések műemlékekben gazdagok, a következőkben felsorolás szintjén adjuk meg az egyes településeken található műemlékeket. Árpás  Római katolikus plébániatemplom, egykori premontrei apátsági templom (műemlék).  Nepomuki Szent János-kápolna (műemlék jellegű). Kívülről nyolcoldalú, belülről kör alaprajzú épület, festett üvegablakokkal. A falban bemélyített fülke Nepomuki Szent János szobrával.  Kápolnai harangláb, emlékmű és emlékkereszt  Kossuth utcai harangláb  Dombiföldi kápolna (0246 hrsz.)  Rákföldi kőkereszt (0149/6 hrsz.)  Pléh krisztus (0232 hrsz.)  Megye határkő (0232 hrsz.)  Emlékkereszt a zártkertben (0146 hrsz.) Bodonhely  Katolikus templom és szobor (műemlék)  Evangélikus templom (nem védett) Csikvánd

      

két templom csikvándi kastély szolgatiszti lakás Mária szobor I. és II. világháborús emlékmű 2 db lakóház szőlőhegyi pincesor

Felpéc  műemlék evangélikus templom,  műemlék jellegű katolikus templom  falumúzeum Gyarmat  katolikus templom,  tájház,  kálvária,  Újhegyi pincesor (helyi védett)  Védelemre érdemes a Nepomuki Szent János szobor, az I. és II. világháborús emlékmű,  az Óhegyi valamint az Újhegyi kereszt. 




Szakértői Iroda


Gyömöre  műemlék jellegű római katolikus templom,  evangélikus imaház és harangtorony,  romantikus stílusú kápolna  kastély Győrszemere  műemlék református és katolikus templom,  Szent Vendel képoszlop  lakóépületek  Polgármesteri Hivatal épülete  Református lelkészség  Evangélikus templom  Katolikus kápolna  Magtár Kajárpéc  római katolikus templom,  evangélikus templom,  pincesor Kisbabot  evangélikus templom Mérges  templom Mórichida  pincesor,  Dombi-földi templom,  evangélikus templom  kőkereszt Rábacsécsény  templom Rábaszentmihály  Árpád kori templom Rábaszentmiklós  római katolikus templom  Győri kereszt  Világháborús emlékmű Sokorópátka  Polgármesteri hivatal épülete  parasztház  templom Szerecseny  katolikus templom,  a téglagyárból megmaradt kémény, A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



    

6.

Szakértői Iroda


református templom, evangelikus templom, Polgármesteri Hivatal épülete, az I. és II. világháborús emlékmű, kőkeresztek, a temetőben található 1945 előtt állított síremlékek.

TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEMET ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK

A természetvédelem az élő és élettelen természeti értékek és azok rendszereinek megóvását célozza. Egyik fő célja a biológiai sokféleség megőrzése, amelynek alapja a természetes és természetközeli élőhelyek működőképes állapotban történő megóvása. Magyarországra az uniós csatlakozás óta érvényes a Madárvédelmi- és az Élőhelyvédelmi Irányelv. Ezért kötelező volt közösségi jelentőségű természetes élőhelyek, valamint állat- és növényfajok védelmében területeket kijelölni, amelyek így az EU ökológiai hálózatának a részeivé váltak. Különleges madárvédelmi területek és különleges természet megőrzési területek kerültek meghatározásra. A kijelöléssel hazánk területének közel 21%-a lett Natura 2000 terület. Védett területeink csaknem teljes egészében bekerültek a hálózatba, de ezeken kívül további körülbelül 1.2 millió hektár kapott védettséget. Ezek között sok a mezőgazdasági terület, így a rezervátum-szerű védelem helyett a társadalmi, kulturális, gazdasági és természetvédelmi érdekek összehangolására alapozó megóvás, fenntartható gazdálkodás kerülhet előtérbe. 6.1. ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERÜLETEK (ÉTT) Potenciális ÉTT célterületek azok, amelyek környezetérzékenységi térképek alapján átlag feletti sérülékenységet mutatnak. Az ÉTT területeket - természetvédelmi támogatás fontossága szempontjából - három kategóriába sorolták: kiemelten fontos, fontos és tervezett ÉTT. A kistérség települései közül Árpás, Bodonhely, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Sobor és Tét községhatára – az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet melléklete alapján – a Rába mente, mint II. Fontos Érzékeny Természeti Területek kategóriába vannak besorolva.

6.2. TERMÉSZETI TERÜLETEK (TT) A kistérség területén a természeti területek elhelyezkedését az alábbi térkép mutatja:




Szakértői Iroda


6.3. ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT Az ökológiai hálózat a természeti, természet közeli területek, valamint védett természeti területek és védőövezetük ökológiai folyosókkal biztosított biológiai kapcsolatainak egységes elnevezését jelenti. Ezek a területek védett fajok élőhelyei, ökológiai funkcióval rendelkeznek. A területek védelmére vonatkozó törvényi szabályozás még nincs teljesen kidolgozva. A fő kategóriák a következők: 1. Magterület: természetes és féltermészetes, Európára jellemző és európai jelentőségű területek, európai jelentőségű fajok, populációk élőhelyei. 2. Ökológiai folyosó: kielégítően nagyméretű élőhelyek biztosítása a populációk számára, a vándorló fajok mozgásához megfelelő minőségű élőhely- összeköttetés, genetikai és térbeli kapcsolat figyelembe vétele. 3. Puffer terület: a negatív külső hatások csökkentése, a tényleges magterület/folyosó méretének növelése, a magterület alakjának (kerület: terület arány) javítása, a magterület és folyosó körül szükség szerinti kialakítása. 4. Rehabilitációs terület: a fenti 3 elem rehabilitálása, minőségi javítása, térbeli növelése, a hiányzó kapcsolódó pontok kialakítása.

A kistérséget érintő ökológiai hálózati övezetek az alábbi térképen kerültek ábrázolásra:

6.4. NATURA 2000 TERÜLETEK A Natura 2000 hálózat kialakításának befejezése érdekében elfogadta a Kormány az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) kormányrendelet módosításáról szól 23/2010. (II. 11.) Korm. rendeletet, amely 2010. február 26-án lépett hatályba. A módosításnak több indoka is volt; egyrészt az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelv kapcsán az Európai Unió által indított kötelezettségszegési eljárásban felmerült problémák kezelését szolgálta, másrész ezek alapján új Natura 2000 területek kihirdetése is megtörténhetett. A Korm. rendeletben 39 új, ún. jelölt Natura 2000 területet hirdettek ki, amely alapján teljesítettük az Európai Bizottság előírását, amely 7 élőhely, 11 növényfaj, 8 állatfaj esetében írt elő további területkijelölést. Az egyes Natura 2000 területek pontos földrészleteinek és térképeinek kihirdetését az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet tartalmazza, amely 2010. május 26-án lépett hatályba. E két jogszabály kihirdetésével befejeződött a Natura 2000 területkijelölések folyamata, és a továbbiakban a Natura 2000 hálózat szakszerű, jogszerű és fenntartható fejlődéssel összeegyeztethető működésére kell a figyelmet fordítani. A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


A kistérséget a 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet 5. számú melléklete szerint a HUFH 20008 azonosítószámú (Pannonhalmi-dombság), valamint a HUFH 20011 számú (Rába) „kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület” érinti: A 2010. május 26.-án kihirdetett helyrajzi szám-lista alapján az alábbi hrsz.-ú földrészleteket érint: A HUFH 20008 számú NATURA terület esetében: Felpéc 027, 028/48, 028/49, 028/50, 028/51, 055/1, 055/2, 056, 057, 058, 062, 063, 064, 074/6, 078, 079/1, 079/2, 079/3, 080, 081/1, 084/2, 086, 089, 091, 092/1, 0121/60, 0122/6, 0125/2, 0127, 0128, 0129, 0130, 0131, 0132/4, 0132/5, 0132/8, 0132/9, 0132/10, 0132/11, 0132/12, 0132/13, 0132/14, 0132/15, 0132/16, 0132/17, 0132/18, 0132/19, 0132/20, 0132/21, 0132/22, 0132/23, 0132/24, 0132/25, 0133, 0134/8, 0134/9, 0134/11, 0134/12, 0134/13, 0134/25, 0134/26, 0134/28, 0134/29, 0135/3, 0136/1, 0136/2, 0137, 0139/2, 0139/3, 0142/2, 0142/31, 0142/32, 0154/2, 0154/3, 0154/11, 0154/13, 0154/15, 0154/16, 0154/17, 0154/18, 0154/19, 0154/20, 0154/21, 0154/22, 0154/23, 0154/24, 0154/25, 0154/26, 0154/27, 0156/1, 0157, 0176, 0200/2, 0202/4, 0202/5, 0202/6, 0202/7, 0202/8, 0202/12, 0202/13, 0202/14, 0202/15, 0202/16, 0202/17, 0202/18, 0202/19, 0202/20, 0202/23, 0202/24, 0202/25, 0205, 0235/2, 0235/3, 0235/4, 0235/5, 0235/7, 0235/8, 0235/9, 0235/10, 0235/11 Kajárpéc 0156/21, 0177/1, 0177/2, 0177/4, 0177/5, 0177/6, 0177/8, 0177/9, 0177/10, 0177/11, 0177/12, 0178, 0179/1, 0179/2, 0179/3, 0179/4, 0180/1, 0180/9, 0180/17, 0180/18, 0180/19, 0180/26, 0180/28, 0180/43, 0180/44, 0180/45, 0180/46, 0180/47, 0180/48, 0180/49, 0180/50, 0180/51, 0180/52, 0181, 0182, 0186/3, 0186/4, 0186/5, 0186/6, 0187, 0188/3, 0188/4, 0188/5, 0188/6, 0188/8, 0188/9, 0189, 0190/1, 0190/2, 0190/3, 0190/4, 0190/5, 0190/6, 0190/7, 0190/8, 0191, 0193/1, 0193/2, 0194/1, 0194/2, 0195, 0196/1, 0196/2, 0196/3, 0196/4, 0196/5, 0196/6, 0196/7, 0196/8, 0197/1, 0197/2, 0198/1, 0198/2, 0198/3, 0198/4, 0198/5, 0199, 0200, 0201, 0203/1, 0203/2, 0204, 0205/2, 0205/3, 0205/6, 0205/7, 0205/8, 0205/9, 0205/10, 0205/11, 0205/12, 0205/13, 0205/14, 0205/15, 0205/16, 0206, 0207/1, 0207/2, 0207/3, 0208, 0209/6, 0209/7, 0209/8, 0209/9, 0209/10, 0209/11, 0210, 0211/1, 0211/2, 0211/4, 0211/5, 0211/7, 0211/8, 0211/11, 0211/12, 0211/13, 0211/14, 0211/15, 0211/16, 0211/17, 0211/18, 0211/19, 0211/20, 0211/21, 0211/22, 0211/23, 0211/24, 0212, 0213, 0214/1, 0214/2, 0214/3, 0214/4, 0214/5, 0214/6, 0214/7, 0214/8, 0214/9, 0214/10, 0214/11, 0214/12, 0214/13, 0214/14, 0214/15, 0214/16, 0214/17, 0214/19, 0214/25, 0214/26, 0214/27, 0214/28, 0214/29, 0214/30, 0214/31, 0214/42, 0214/44, 0214/47, 0214/48, 0214/55, 0214/56, 0214/57, 0214/59, 0214/63, 0214/66, 0214/67, 0214/68, 0214/71, 0214/72, 0214/73, 0214/74, 0214/75, 0214/76, 0214/78, 0214/79, 0214/80, 0214/81, 0214/82, 0214/83, 0214/84, 0214/85, 0214/86, 0214/144, 0214/145, 0214/146, 0214/147, 0214/148, 0216/3, 0216/4, 0217/7, 0217/8, 0217/9, 0217/10, 0217/11, 0217/12, 0217/13, 0217/14, 0217/15, 0218, 0219/1, 0219/2, 0220, 0221, 0222, 0223/4, 0223/5, 0223/6, 0223/8, 0223/9, 0223/10, 0223/11, 0223/12, 0223/13, 0224, 0225/2, 0227, 0228/1, 0228/2, 0228/3, 0228/5, 0228/6, 0228/7, 0229/5, 0229/6, 0229/22, 0229/23, 0229/24, 0229/25, 0229/26, 0229/28, 0229/32, 0229/33, 0229/34, 0229/35, 0229/39, 0229/40, 0229/43, 0229/46, 0229/50, 0229/51, 0229/53, 0229/54, 0229/55, 0229/57, 0229/58, 0229/63, 0229/76, 0229/77, 0229/79, 0229/84, 0229/85, 0229/86, 0229/88, 0229/89, 0229/92, 0230/3, 0230/4, 0230/5, 0230/6, 0231, 0232, 0233, 0234, 0235/1, 0235/2, 0235/3, 0237, 0238/1, 0238/3, 0251/79, 0251/81, 0251/147, 0251/199, 0251/202, 0251/203, 0251/204, 0251/205, 0251/206, 1777 Sokorópátka 032/4, 032/5, 032/7, 032/8, 032/9, 032/11, 032/12, 032/13, 032/14, 032/24, 032/26, 032/27, 032/28, 032/29, 032/30, 032/31, 032/32, 041, 049, 050, 051, 053/1, 053/2, 053/3, 053/4, 053/5, 053/6, 054, 056, 057/1, 057/2, 057/3, 057/4, 057/5, 057/6, 057/7, 057/8, 057/9, 057/10, 057/11, 057/12, 057/13, 057/14, 057/15, 057/16, 057/17, 057/18, 057/19, 057/20, 057/21, 057/22, 057/23, 063/2, 064, 068, 069, 070, 072, 073/1, 079/1, 079/2, 079/3, 079/4, 079/5, 079/6, 079/7, 079/8, 079/9, 079/10, 079/11, 079/12, 079/13, 079/14, 079/15, 079/16, 079/17, 079/18, 079/19, 079/20, 079/21, 079/22, 079/23, 079/24, 079/25, 0133, 0134, 0135




Szakértői Iroda


Tényő 026/2, 026/5, 026/6, 026/7, 026/8, 026/9, 026/10, 026/11, 026/12, 026/13, 026/14, 026/15, 026/16, 026/17, 026/18, 026/19, 026/20, 026/21, 026/22, 026/23, 026/24, 026/25, 026/26, 026/27, 032, 045, 049/7, 049/8, 049/10, 049/16, 049/19, 049/65, 049/66, 049/67, 049/68, 049/69, 049/70, 049/71, 049/72, 049/73, 049/74, 049/75, 049/76, 049/79, 049/80, 049/81, 049/82, 049/83, 049/84, 049/93, 049/94, 049/95, 049/96, 049/97, 049/98, 049/99, 049/100, 049/101, 049/102, 049/103, 049/104, 049/105, 049/106, 049/107, 049/108, 049/109, 049/110, 049/111, 049/112, 049/113, 049/114, 049/115, 049/116, 049/117, 049/118, 049/119, 049/120, 049/121, 049/122, 049/123, 049/124, 049/125, 049/126, 049/127, 049/128, 049/129, 049/130, 049/131, 049/132, 049/133, 049/134, 049/135, 049/136, 049/137, 049/138, 049/139, 049/140, 049/141, 049/142, 049/143, 049/144, 049/145, 049/146, 049/147, 049/148, 049/149, 049/150, 049/151, 049/152, 049/153, 049/154, 049/155, 049/156, 049/157, 049/158, 049/159, 049/160, 049/161, 049/162, 049/163, 049/164, 049/165, 049/166, 049/167, 049/168, 049/169, 049/170, 049/171, 049/172, 049/190, 049/191, 049/192, 049/197, 049/198, 049/201, 049/202, 049/203, 049/204, 049/205, 050, 051, 052/2, 052/4, 052/5, 052/6, 052/7, 052/8, 052/9, 052/10, 052/11, 052/12, 052/13, 053, 054/9, 054/10, 054/11, 054/12, 054/13, 054/15, 054/16, 054/19, 054/20, 054/21, 054/22, 054/23, 054/25, 054/26, 054/27, 054/28, 054/29, 054/30, 054/31, 054/32, 054/33, 054/34, 055/2, 056, 057/4, 057/5, 057/8, 057/21, 057/22, 086/6, 086/11, 086/13, 086/14, 086/16, 086/18, 086/19, 086/20, 086/21, 086/22, 086/23, 086/24, 086/25, 086/26, 086/27, 086/28, 086/29, 086/30, 086/31, 086/32, 086/34, 086/35, 086/36, 086/37, 086/38, 086/39, 086/40, 086/41, 086/42, 086/43, 086/44, 086/45, 086/46, 086/47, 086/48, 088/14, 088/17, 092/3, 092/4, 092/5, 092/6, 092/7, 092/8, 092/9, 092/10, 092/11, 092/12, 092/13, 092/14, 092/15, 092/16, 096/19, 096/20, 096/21, 096/22, 096/23, 098/6, 098/7, 0100, 0101/1, 0102, 0103/5, 0104, 0105, 0106, 0107/2, 0107/4, 0108, 0109/4, 0109/5, 0109/7, 0110/4, 0110/5, 0110/6, 0111, 0115/3, 0117, 0118, 0119, 0120, 0121/1, 0121/2, 0122, 0127/2, 0128, 0129, 0130/3, 0130/4, 0130/5, 0131, 0132, 0134/3, 0134/4, 0135, 0136/10, 0138, 0139/1, 0139/2, 0140, 0141/1, 0141/2, 0142, 0143, 0144, 0145, 0146, 0147, 0148, 0149, 0150, 0152, 0154/1, 0154/2, 0154/3, 0154/4, 0154/6, 0154/7, 0154/8, 0154/9, 0154/10, 0154/11, 0154/12, 0154/13, 0154/14, 0154/15, 0154/16, 0154/17, 0155/2, 0155/3, 0155/4, 0155/5, 0155/6, 0155/7, 0155/8, 0155/9, 0155/10, 0155/11, 0155/12, 0155/13, 0155/14, 0155/15, 0155/16, 0155/17, 0155/18 A HUFH 20011 számú NATURA terület hrsz. szerint a kistérség alábbi településeit érinti: Árpás 03, 04, 05, 06, 07/1, 07/2, 08, 09/1, 09/2, 09/3, 09/4, 09/5, 010, 011/1, 011/2, 011/3, 012/1, 012/5, 012/6, 012/8, 012/9, 014/1, 014/2, 015, 016/2, 016/4, 016/5, 016/6, 016/7, 017, 018, 019/1, 019/3, 019/4, 020, 021, 022, 023, 024, 025/2, 025/5, 026, 027/1, 027/2, 028, 029/1, 029/2, 030, 031/2, 031/3, 031/4, 031/5, 031/6, 031/7, 032, 033, 034, 035, 036/2, 036/3, 036/4, 038, 039/1, 039/3, 039/4, 040/1, 040/3, 040/4, 040/5, 040/6, 040/8, 040/9, 040/11, 040/12, 041/2, 041/3, 042, 043/1, 043/2, 043/3, 043/6, 043/7, 043/8, 043/9, 043/10, 043/11, 043/12, 043/13, 043/14, 043/15, 043/16, 043/17, 043/18, 043/19, 043/20, 043/21, 043/22, 043/23, 043/24, 043/25, 043/26, 044, 045, 046, 047, 052/1, 053, 054, 055/1, 055/5, 056, 057, 058, 060/1, 060/2, 060/3, 060/4, 060/5, 060/6, 061, 062/1, 062/2, 063, 064/1, 064/2, 065, 066/1, 066/2, 066/3, 066/4, 066/5, 067, 068/1, 068/2, 068/3, 068/4, 069/1, 069/2, 069/3, 069/4, 070, 071, 0204, 0205/1, 0205/2, 0205/3, 0205/4, 0205/5, 0206, 0208, 0223/2, 0223/3, 0223/5, 0223/7, 0223/8, 0223/9, 0224/2, 0224/5, 0224/6, 0224/7, 0224/8, 0224/9, 0225, 0226/1, 0226/4, 0226/5, 0226/6, 0226/7, 0226/8, 0226/9, 0226/10, 0226/11, 0227, 0228/1, 0228/2, 0228/3, 0229/1, 0229/2, 0229/3, 0229/4, 0230/1, 0230/3a, 0230/3b, 0230/3c, 0230/3d, 0230/4, 0231/1, 0231/3, 0231/4, 0231/6, 0231/7, 0231/8, 0231/9, 0231/10, 0232, 0233/1, 0233/2, 0234, 0235, 0236, 0237/2, 0237/3, 0237/4, 0237/5, 0237/6, 0239, 0240/1, 0240/3, 0240/4, 0240/5, 0241, 0242, 0243, 0244 Bodonhely 02, 03/1, 03/2, 04/1, 04/2, 04/3, 05, 06, 07/3, 07/5, 07/7, 07/9, 07/10, 09, 010/1, 010/2, 011/1, 011/2, 012, 013, 014, 025, 029/15, 031/4, 032, 036/1, 036/2, 069/1, 071/1, 071/2, 071/3, 071/4, 077/1, 077/2, 077/3, 077/4, 078, 079/2, 079/3, 079/4, 079/7, 079/10, 079/11, 079/12, 079/13, 079/14, 079/15, 079/16, 079/17, 079/18, 079/19, 079/20, 079/21, 079/22, 079/23, 079/24, 079/25, 079/26, 079/27, 079/28, 079/29, 079/30, 079/31, 079/32, 079/33, 079/34, 079/35, 079/36, 079/37, 079/38, 079/40, 079/41, 079/42, 079/43, 079/44, 079/45, 079/46, 079/47, 079/48, 079/49, 079/50, 079/51, 079/52, 079/53, 079/54, 079/55, 079/56, 082, 094/3, 094/4, 094/5, 095, 096, 097, 098, 099, 0100/1, 0100/2, 0100/3, 0101, 0102/1, 0102/2, 0103, 0104, 0105/1, 0105/2, 0106, 0107, A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


0109/1, 0109/3, 0109/4, 0110, 0111, 0112/2, 0112/3, 0112/4, 0113, 0114/2, 0114/3, 0114/4, 0115/1, 0115/2, 0116, 0117/2, 0117/6, 0117/7, 0117/8, 0117/9, 0117/10, 0118/2, 0118/3, 0118/5, 0118/6, 0119, 0120, 0121/28, 0125, 0131/10, 0133, 0145/3, 0145/4, 0145/5, 0145/6, 0145/7, 0145/8, 0145/9, 0145/10, 0145/11, 0145/12, 0145/13, 0145/14, 0146/2, 0146/3, 0146/4, 0146/5, 0146/6, 0146/7, 0146/8, 0146/11, 0146/12, 0146/13, 0146/14, 0146/15, 0146/16, 0146/17, 0146/18, 0146/19, 0146/20, 0146/21, 0146/22, 0146/23, 0146/24, 0146/25, 0146/26, 0146/27, 0146/28, 0146/29, 0146/30, 0146/31, 0146/32, 0146/33, 0146/34, 0146/35, 0146/36, 0146/37, 0146/38, 0149/5, 0149/6, 0149/7, 0149/8, 0149/9, 0149/10, 0149/11, 0149/12, 0149/13, 0149/14, 0149/15, 0149/16, 0149/17, 0149/18, 0149/19, 0149/20, 0149/21, 0149/22, 0149/23, 0149/24, 0149/25 Kisbabot 03/3, 03/4, 03/5, 03/6, 03/7, 03/8, 03/9, 05, 06, 07, 09, 010, 011, 012/1, 012/2, 012/3, 013/1, 013/2, 014/1, 014/2, 015, 016, 017, 018, 019, 020, 021, 022, 023, 024, 025, 026, 027, 028/1, 028/2, 029, 030/1, 031/1, 031/2, 031/3, 032/1, 032/2, 032/3, 032/4, 032/5, 032/6, 032/7, 032/8, 032/9, 032/10, 0103/1, 0104/1, 0104/3, 0104/4, 0105 Mérges 04, 07/2, 07/3, 07/4, 07/5, 07/6, 07/7, 08/1, 08/2, 09/2, 09/3, 09/4, 09/5, 09/6, 09/7, 010/1, 010/2, 011, 012/1, 012/2, 013/1, 013/2, 014/1, 014/2, 014/3, 015, 016, 017, 018, 020/1, 020/2, 020/3, 020/4, 020/5, 020/6, 020/7, 020/8, 020/9, 020/10, 020/11, 020/12, 020/13, 020/14, 020/15, 020/16, 020/17, 020/18, 021/1, 021/2, 022, 024/1, 026, 027/1, 027/2, 027/3, 027/4, 027/7, 027/8, 027/9, 027/10, 027/11, 027/12, 027/13, 027/14, 027/15, 027/16, 027/17, 027/18, 037/23, 037/24, 037/25, 037/26, 037/27, 037/28, 037/29, 037/30, 088/1, 088/2, 089/1, 089/2, 089/4, 089/5, 089/6, 091/2, 091/3, 091/4, 091/5, 091/6, 092, 098, 0103/1, 0103/2, 0103/3, 0103/4, 0103/5, 0104/1, 0104/2, 0104/3, 0104/4, 0104/5, 0104/6, 0104/7, 0104/8, 0104/9, 0104/10, 0104/11, 0104/12, 0104/13, 0104/14, 0104/15, 0104/16, 0105, 0106/1, 0106/2, 0107, 0108, 0109, 0110, 0111, 0112/1, 0112/3, 0112/4, 0112/5, 0112/6, 0112/7, 0112/8, 0112/9, 0113, 0114/1, 0114/2, 0115, 0116, 0117, 0118, 0119/1, 0119/2, 0119/3, 0119/4, 0119/5, 0119/6, 0120, 0121, 0122/2 Mórichida 0107/1, 0107/2, 0107/3, 0114/1, 0114/3, 0114/4, 0114/5, 0114/6, 0114/7, 0114/8, 0114/9, 0115/5, 0115/6, 0115/7, 0115/8, 0115/12, 0115/13, 0115/15, 0115/17, 0115/18, 0115/19, 0115/20, 0115/22, 0115/23, 0115/24, 0115/25, 0115/27, 0115/28, 0115/29, 0115/30, 0115/31, 0116, 0117, 0118, 0119/1, 0119/2, 0119/3, 0120/2, 0120/3, 0120/4, 0120/5, 0121/1, 0121/2, 0122, 0123, 0124, 0125/2, 0125/3, 0125/5, 0125/6, 0125/7, 0125/8, 0125/9, 0125/10, 0125/11, 0126/1, 0126/2, 0126/3, 0127, 0128, 0130/2, 0130/3, 0130/4, 0130/5, 0130/6, 0130/7, 0131/4, 0131/5, 0132/3, 0132/4, 0133/3, 0133/4, 0133/5, 0133/6, 0134/2, 0134/3, 0134/5, 0134/6, 0135, 0136/1, 0136/2, 0136/3, 0136/4, 0137/3, 0137/4, 0137/5, 0137/6, 0137/7, 0137/8 Rábacsécsény 020, 021/1, 021/3, 021/4, 021/5, 021/6, 021/7, 045, 051/1, 051/2, 056, 057, 058, 059, 060/1, 060/3, 061, 062/1, 062/2, 062/3, 062/4, 062/5, 062/6, 062/7, 064, 065/2, 065/3, 065/4, 065/5, 082/26, 085, 087/1, 087/2, 087/3, 087/4, 087/5, 087/6, 087/7, 087/8, 087/10, 087/11, 087/12, 087/13, 087/14, 087/15, 089, 090/1, 090/3, 090/5, 090/6, 090/7, 090/8, 090/9, 090/10, 090/11, 090/12, 090/13, 090/14, 090/15, 090/16, 090/17, 090/18, 090/19, 090/20, 090/21, 090/22, 090/23, 090/24, 091, 092/1, 092/2, 093, 099, 0115/1, 0115/2, 0115/3, 0116, 0117, 0118/1, 0118/2, 0119, 0120, 0121, 0122, 0123/1, 0123/2, 0124, 0125/1, 0125/2, 0125/3, 0125/4, 0125/5, 0125/6, 0125/7, 0125/8, 0125/9, 0125/10, 0125/11, 0125/12, 0125/13, 0125/14, 0131/1, 0131/2, 0131/3, 0131/6 Rábaszentmihály 04/4, 04/5, 04/6, 04/7, 04/8, 04/9, 04/10, 04/11, 05, 06, 07, 08, 09, 010, 011/2, 013/1, 013/2, 014, 015, 016, 017, 018, 019, 020, 021, 022, 023, 024, 025, 026, 027, 028, 029, 030, 031/1, 031/2, 032, 033/1, 033/2, 034, 035, 036, 037, 038, 039, 040, 041, 042, 043, 044, 045, 047/1, 047/2, 047/3, 047/4, 047/5, 047/6, 047/7, 048, 049, 050, 051, 0155, 0156, 0157, 0158, 0159/1, 0159/2, 0159/3, 0159/4, 0159/5, 0160, 0161, 0162, 0163, 0164, 0165, 0166, 0167, 0168/1, 0168/2, 0168/3, 0168/4, 0168/5, 0168/6, 0169/1, 0169/2, 0170, 0171/1, 0171/2, 0171/3, 0171/4, 0172, 0173/1, 0173/2, 0173/3, 0173/4, 0173/5, 0173/6, 0173/7, 0174, 0175, 0176, 0177, 0178, 0179/1, 0179/2, 0179/3, 0180, 0181, 0182, 0183, 0184, 0185, 0186, 0187, 0188, 0189, 0190, 0191, 0192/1, 0192/2, 0193, 0194/2, 0194/3, 0194/4, 0194/5, 0194/6, 0194/7, 0194/8, 0194/9, 0194/10, 0195, 0196, 0197, 0198




Szakértői Iroda


Rábaszentmiklós 055/1, 055/2, 055/5, 055/6, 055/7, 055/8, 055/9, 055/10, 055/11, 055/12, 055/13, 056/1, 056/2, 057, 058 Sobor 048, 050/2, 050/3, 050/4, 050/7, 050/8, 050/10, 050/12, 050/13, 050/14, 050/15, 057/1, 057/2, 079, 080, 081, 082, 083/1, 083/2, 084/2, 084/3, 084/5, 084/6, 084/7, 084/8, 084/9, 085/2, 085/4, 086/1, 086/2, 086/3, 087/2, 087/4, 087/5, 087/7, 087/8, 087/9, 087/10, 087/11, 087/12, 087/13, 088, 089, 090/1, 090/2, 091, 092, 093/2, 093/5, 093/7, 093/8, 093/9, 093/11, 093/13, 093/14, 093/15, 093/16, 093/17, 093/18, 093/19, 093/20, 093/21, 093/22, 093/23, 093/24, 093/25, 094, 095/1b, 095/1c, 095/1d, 095/1f, 096, 097, 099, 0100, 0101, 0102, 0103, 0104, 0105/1, 0105/2, 0106, 0107

6.5. EGYEDI TÁJÉRTÉK A kistérség településein 2005 és 2010 közötti időszakban hivatalos egyedi tájértékek felmérés nem történt. Természetvédelmi javaslatok Az ökológiai térképen kijelölt védelemre potenciálisan érdemes területek megkímélését a védettség alá helyezésig a rendezési tervekben lehet érvényesíteni. Ugyancsak fel kell tüntetni a rendezési tervekben a Natura 2000 területeket és a jogszabály által előírt korlátozásokat érvényesíteni kell. Ezzel az intézkedéssel egyrészt a védelemre érdemes területek megkímélése biztosítható, másrészt egy tervezett beruházáshoz az igénybe venni szánt terület státusza tisztázható, hozzáférhető és elkerülhető az a napjainkban előforduló gyakorlat, hogy bizonyos beruházásokat feltételezett (de semmivel alá nem támasztott) természetvédelmi okokra hivatkozva akadályoznak.

7.

ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK

7.1. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

7.1.1.

A keletkező hulladékok fajtája, mennyisége

A kistérség területén keletkező hulladékok a tulajdonságuk alapján két kategóriába sorolhatók: a különleges kezelést igénylő veszélyes hulladékok és a települési vagy azzal együtt kezelhető nem veszélyes hulladékok. A veszélyes hulladék megjelenési formája szilárd, iszap és folyékony lehet. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szerint a kistérség területén 2009-ben keletkezett veszélyes hulladék mennyisége a következő volt. 19. számú táblázat: A kistérségben 2009-ben keletkező hulladékok mennyisége.

Szilárd kg/év 17370

Megjelenési forma Iszap kg/év 9662

Folyékony kg/év 275

A keletkező hulladék mennyiségben az utóbbi öt év adatait figyelembe véve jelentős változás nem tapasztalható. A veszélyes hulladékok gyűjtésnek, kezelésének és ártalmatlanításának szabályozása a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság hatásköre.




Szakértői Iroda


A települési vagy az azzal együtt kezelhető hulladékok fajtája a következő:    

települési szilárd hulladék települési folyékony hulladék kommunális szennyvíziszap építési, bontási és egyéb inert hulladékok

Ezeknek a hulladékoknak a gyűjtésének, kezelésének és ártalmatlanításának a szabályozása az önkormányzatok feladata. A feladat teljesítéshez az illetékes önkormányzatnak közszolgáltatót kell kijelölni és a szolgáltatás igénybevételét helyi rendeletben kötelezővé kell tenni. 20. táblázat: A kistérség egyes településein keletkező nem veszélyes hulladékok fajtája és mennyisége a GYŐRSZOL Zrt. 2010. adatai alapján a következő. Település neve

Árpás Bodonhely Csikvánd Felpéc Gyarmat Győrszemere Gyömöre Kisbabot Kajárpéc Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszent-miklós Sobor Sokorópátka Szerecseny Tényő Tét

Maradék hulladék kg/év

Bio hulladék kg/év

Építési hulladék egyéni és hulladékudvari átvétel kg/év

Hulladékudvarokban begyűjtött építési hulladékon kívüli egyéb hulladékok kg/év

27099 34705 Nincs külön adat Kisbabottal együtt szerepel 34931 28964 1160 106620 88679 19300 60965 73194 44720 23324 365979 258273 154670 55004 153569 120613 23104 22764 150156 96710 28300 18014 20108 28109 103017 66211 11660 14300 59482 69656 460 54013 52553 25339 26596 41486 22353 129128 116754 95826 58351 192360 139809 54150 22930 520459 196034 4080

Szelektív szigetről begyűjtött papír csomagolási hulladék kg/év

Szelektív szigetről begyűjtött műanyag csomagolási hulladék kg/év

Szelektív szigetről begyűjtött üveg csomagolási hulladék kg/év

Szelektív szigetről begyűjtött fém csomagolási hulladék kg/év

762

544

882

144

900 1089 665 3581 882 681 1502 699 805 752 822 700 779 1433 639 1845 5935

703 839 1053 3059 1175 541 1565 520 756 987 674 535 509 1633 968 1715 5437

785 750 864 2628 997 719 1629 569 722 726 1012 724 883 1273 875 1295 6159

154 163 173 551 185 129 326 165 152 177 113 126 140 333 168 341 1109

Települési folyékony hulladék a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi csatorna és árokrendszerekből, valamint a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik.

7.1.2. A keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése A Téti kistérség települései Bodonhely kivételével, (mely a Mosonmagyaróvári Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás tagja) a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társuláshoz tartozik. A Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 2003-ban jött létre, hogy az Európai Unió Kohéziós Alapja által támogatott két nagy projekt - A települési szilárdhulladék-gazdálkodási program és a A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


Térségi szintű rekultivációs program - keretén belül egy új, integrált, komplex hulladékgazdálkodási rendszert valósítson meg. A regionális rendszer elemei:  minden településen gyűjtőszigetek a hulladék szelektív gyűjtésére  hulladékudvarok a nagytérfogatú hulladékok és a lakosság körében keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésére  válogatóművek az ömlesztve gyűjtött hulladékokból a hasznosítható komponensek kiválogatására  átrakó állomások a gyűjtött és válogatott hulladékszállításhoz történő előkészítéséhez  inert hulladék előkezelő művek az építési, bontási hulladékok hasznosításhoz történő előkezeléséhez  komposztáló telepek a biológiailag lebomló hulladékkomposztálásra  végleges lerakó a nem hasznosítható hulladék rész lerakással történő ártalmatlanítására. A regionális rendszer kiemelten kezeli a felhagyott hulladéklerakók szervezett formában történő rekultiválását, mivel ezt nem lehet az egyes önkormányzatok kötelező feladatává tenni. A Társulás működési területe Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye és Veszprém megye területén található 112 településre terjed ki, összesen 260 000 lakót érintve. A Sashegy Regionális Komplex Hulladékkezelő Központ és Nem Veszélyes Hulladéklerakó Győr-Sashegyen került megépítésre, a telep kivitelezése 2009-ben zárult le. A depóniatér 72 000 m2, ami 1,2 millió m3 tömörített maradékhulladék befogadására elegendő. A kistérség területén hulladékudvar működik Gyarmat, Győrszemere, Kajárpéc, Mórichida, Rábacsécsény és Tényő településeken. A fenti hulladékudvarok a közeli települések számára is igény bevehetőek, így Gyarmat-Csikvánd és Szerecseny, Tényő-Sokorópátka, Győrszemere-Tét, Kajárpéc-Felpéc és Gyömöre, Mórichida-Árpás és Rábaszentmiklós, Rábacsécsény-Kisbabot, Mérges és Rábaszentmihály, míg Rábaszentandrás-Sobor települések számára igénybe vehetőek. A következő táblázatban a kistérség területén található hulladékgyűjtő udvarok adatai kerülnek bemutatásra: 21. táblázat: Hulladékgyűjtő udvarok a Téti kistérség területén Hulladékudvar Gyarmat Győrszemere Kajárpéc Mórichida Rábacsécsény Tényő

Helyrajzi szám 755/2 0192/7 0251/201 0366/5 090/3 049/161

Az udvar EOV koordinátái Y (m) X (m) 532 481,79 236 835,93 538 924,67 247 193,28 542 608,16 240 709,99 527 540,80 244 097,83 528 419,42 252 850,07 543 401,28 244 973,21

A kistérség települései közül az alábbiak rendelkeznek rekultiválandó települési szilárdhulladék-lerakóval: Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kajárpéc, Kisbabot, Mórichida, Rábaszentmiklós, Sokorópátka, Tét és Tényő. A 2010-re teljes körben kiépített Komplex Monitoring rendszer kialakításának célja az új hulladékgazdálkodási rendszer és a rekultiváció környezetre gyakorolt együttes hatásainak nyomon követése volt. A rendszer három egységből épül fel. A monitoring első és legnagyobb (teljes) egysége az ún. Biológiai monitoring. Ennek célja a kijelölt objektumoknak és a környezetükben található élővilágának a monitorozása, a vizsgált területen folyó ökológiai folyamatok megfigyelése, illetve a természeti értékeinek feltárása, megóvása. A monitoring másik egysége a hatóság által előírt hatósági monitoring, melyet a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet szabályoz.




Szakértői Iroda


Hazánkban 2009. július 15.-e óta az Európai Unió előírásai szerint csak szigetelt lerakóba helyezhető el a keletkező hulladék. Ennek megfelelően, a környezetszennyezés megakadályozása érdekében a Sashegyi Hulladékkezelő Központ hulladéklerakójának alja és oldala 2.5 mm vastag, nagy szilárdságú polietilén (HDPE) fóliával szigetelve van. A HDPE fólia szigetelés azonban megsérülhet a lerakó építése közben vagy a lerakó üzemeltetése során, de előfordul gyári hiba is. A megsérült szigetelő anyag eredeti funkcióját betölteni nem tudja, a hulladékban megtalálható szennyező- és károsító anyagok oldat formájában láthatatlanul szivároghatnak a talajba és a talajvízbe, ami potenciális veszélyt jelent a vízbázis környezetében lévő élőlények számára, a talajvizekre, a környező településekre. A három monitoring együtt alkotja a hazánkban teljesen új szemléletű, de még Európában is újnak számító Komplex Monitoring Rendszert. A rendszer egyaránt kielégíti a szakértők által felállított tudományos igényeket, és megfelel a lakosság, illetve más "laikus" érdeklődök igényeinek is. 2010-től újabb területeket vontak a monitoring vizsgálatok alá, így a vizsgálatok a kistérség területei közül kiterjednek Kajárpéc településen található hulladéklerakó vizsgálataira is. Közigazgatásilag a lerakó Kajárpéc település külterületére esik. A vizsgált területhez legközelebb eső nagyvárostól, Győr központjától cca. 35 km-re, DK-re található. Megközelítése burkolt úton Kajárpéc felől lehetséges. A vizsgált területet gyalogosan lehet bejárni. A területet nyugatról és keletről mezőgazdasági területek határolják. Délről ipartelep, északról a szőlőhegy lába található. A vizsgált területhez a legközelebb lévő lakóépület É-ra a hulladéklerakó telekhatártól légvonalban 100 méterre van. A hulladékhasznosításhoz igénybe vehető egyes hulladékkezelő létesítmények (gyűjtősziget, hulladékudvar, átrakóállomás, válogatómű) kialakításának, üzemeltetésének műszaki követelményeit az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet tartalmazza. 2009-ben bezárásra került a korábbi hulladéklerakó és még az év őszén egy korszerű, Európai Uniós normáknak megfelelő hulladékudvar kialakítása kezdődött el. A hulladékudvar átadására, üzembe helyezésére 2010 tavaszán került sor. A rendszer üzemeltetője a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás égisze alatt a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. A fejlesztés nyomán egy jelentős nagyságú területen a korábbitól eltérő, rendezett művi környezet került kialakításra. Épülettel, nagy kiterjedésű lebetonozott felülettel, amely körben gyepesítve, fásítva van. A telephelyen kívül eső rész az útig rekultiválva lett. Itt egy jellegtelen, gyomos gyep található, melyet rendszeresen kaszálnak. A terület nagyobbik része azonban a helyi önkormányzat kezelésében rekultiválatlanul ma is használat alatt áll. A lakossági hulladék lerakása a hulladékudvar működése ellenére is zajlik. A hulladékudvar megépülésével a hulladéklerakó megközelítésére korábban használatos földút megszűnt. A K-i oldalon, a felhagyott szántó területén történik a megközelítés és lerakás. A rekultiválatlan terület egy nagy kiterjedésű bolygatott terület. Felszíne részben még őrzi a korábbi anyagnyerés nyomán keletkezett tájsebeket, üregeket, megbontott dombhátak meredek oldalait. A hulladék lerakó megközelítésére egy É-D-i irányú földutat használtak, amelynek a két oldalára lett szabálytalan alakú prizmákban leszórva a hulladék. Települési szilárd hulladék A Téti kistérség településein a hulladék begyűjtését végző közszolgáltató a Győr-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt., mint a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. általános jogutódja. 2010 áprilisától átalakult a háztartási hulladék gyűjtésének rendszere. A lakossági hulladékgyűjtés új eleme az ún. kétkannás gyűjtési mód. A települési szilárd hulladékok gyűjtése a lakossághoz kihelyezett barna és szürke színű különböző térfogatú fedeles gyűjtőedényekben történik. A barna fedeles gyűjtőedényben a komposztálható hulladék, míg a szürke gyűjtőedényben a maradék kerül gyűjtésre. Maradék hulladék az a háztartásban visszamaradt egyéb települési szilárd hulladék, ami nem helyezhető el a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken, és nem tartozik a komposztálható eredetű hulladékok közé sem. A barna és a szürke fedeles kukákat minden alkalommal külön gyűjtőjárat üríti. Az ürítések a barna gyűjtőedények estében hetente, a szürke A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


gyűjtőedényeknél kéthetente történnek. A két különböző összetételű hulladék nem ugyanazon a napokon kerül elszállításra. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek A szelektív hulladékgyűjtő szigetek alapvető és térítésmentesen használható elemei az új hulladékgazdálkodási rendszernek. Céljuk, hogy a háztartásban összegyűlő csomagoló anyagokat a lakókörnyezet közvetlen közelében környezetbarát módon el lehessen helyezni. A gyűjtőszigeteken elhelyezhető műanyag, papír, üveg és fém, valamint csomagolási hulladékok. A gyűjtőedények jellemzően a települések forgalmas vagy központi részein a boltok környékén, utak kereszteződéseiben valamint iskolák környezetében üzemelnek. A gyűjtők a településeken harang alakúak, a papír, az üveg és a fémgyűjtő egyforma méretű, a műanyaggyűjtő nagyobb. Az alábbi táblázatban a kistérség területén található szelektív hulladékgyűjtő szigetek adatai kerülnek bemutatásra. 22. táblázat: Hulladékgyűjtő szigetek a Téti kistérség területén Település Árpás Bodonhely Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere

Kajárpéc Kisbabot Mórichida Mérges Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Sobor Sokorópátka Szerecseny Tényő Tét

A sziget EOV koordinátái Y (m) X (m) 1 Kossuth Lajos utca 39. 525 414,960 242 547,852 nem áll rendelkezésre adat Mosonmagyaróvári Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társuláshoz csatlakozva 1 Árpád út és a Kossuth L. út sarka 529 833,075 237 071,749 1 Arany J. utca 540 779,543 243 193,274 1 Magyar utca-Kossuth L. utca sarka 532 597,985 236 272,076 1 Martinovics utca 537 964,796 240 778,775 3 Győr út 538 345,853 246 559,305 Hegy út 540 624,818 246 981,257 Nagyszentpál, Tölgyfa út 539 160,683 249 928,723 2 Teleki utca-Rózsa f. utca sarka 543 170,688 240 027,030 Kossuth L. utca-Teleki utca sarka 543 773,151 239 503,523 1 Dózsa Gy. utca 527 135,185 246 888,539 1 Új utca, ABC előtt 527421,601 242281,078 1 Fő utca 529 322,538 252 262,082 1 Deák tér 527 997,209 250 372,331 1 Ady E. utca-Dózs Gy. utca sarka 528 567,278 249 634,372 1 Petőfi u. 527 324,749 245 077,562 1 Kossuth L. utca-Andrási utca sarka 523 526,525 238 280,226 2 Kossuth l. utca 547 989,671 239 061,993 Öreg utca-Petőfi utca sarka 548 561,069 238 542,863 1 Rákóczi utca 537 329,842 236 538,800 2 Petőfi utca-Ady E. utca sarka 544 688,202 244 854,398 Győri út-Árpád utca sarka 544 321,892 245 168,977 4 Széchenyi utca-Kodály utca sarka 533 098,903 243 528,831 Kisfaludy utca 533 715,827 242 846,081 Debrecen utca 534 410,564 242 665,594 Győri utca-Gyömörei út sarka 534 705,860 242 435,181

db


Cím



Szakértői Iroda


Veszélyes hulladékok Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől kapott adatok alapján a kistérség településeiről begyűjtött és átvett veszélyes hulladékok mennyiségéről készült összeállítás a 13. mellékletben csatolva megtalálható. 23. sz. táblázat: A kistérségben keletkező veszélyes hulladékok fajtái hulladékkódonként

EWC kód

Megnevezés

Olajszűrők Ólomakkumulátor Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem 15 02 02 meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat 08 01 11 Rögzítő (fixír) oldatok 17 06 05 Azbesztet tartalmazó építőanyagok 16 01 13 Fékfolyadékok 16 01 14 Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok 14 06 03 Egyéb oldószerek és oldószer keverékek 13 02 05 Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok 13 05 02 Olaj-víz szeparátorokból származó iszapok 13 05 07 Olaj-víz szeparátorokból származó olajat tartalmazó víz Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések 18 02 02 elkerülése érdekében (állati eredetű) Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések 18 01 03 elkerülése érdekében (emberi eredetű) 02 01 08 veszélyes anyagokat tartalmazó mezőgazdasági vegyi hulladékok 20 01 21 Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, 15 01 11 ide értve a kiürült hajtógázos palackokat 13 08 99 Közelebbről nem meghatározott hulladékok 16 07 08 Olajat tartalmazó hulladékok Forrás: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2010. évi adatszolgáltatás 16 01 07 16 06 01 15 01 10

A lakosságnál termelődő veszélyes hulladékok, mint használt akkumulátor, elektronikai hulladékok, használt étolaj, szárazelemek, olajos hulladékok, festék vagy növény védőszer maradékok és azok csomagolása, stb.) gyűjtése és kezelése mára megoldott. Ezek a hulladékok az egyes településeken lévő hulladékudvarokban már elhelyezhetőek. A településeken jelenleg üzemelő dögkút nem található, az elhullott nagyobb állatok tetemét a győri ATEV szállítja el, a kisebb háziállatokat a tulajdonosok elföldelhetik. A települési folyékony hulladékokra vonatkozóan a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet határozza meg a kezelési szabályokat. Települési folyékony hulladék Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely  emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből,  a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint  a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


Folyékony hulladék ártalmatlanítása alatt értendő fogalom meghatározás: a folyékony hulladék elhelyezése leürítő helyen, szennyvíztisztító telepen, valamint a környezetveszélyeztetést és környezetszennyezést megakadályozó kezelése fiziko-kémiai vagy biológiai módszerrel. Települési folyékony hulladék leürítő hely alatt értendő fogalom meghatározás: közcsatornának az arra jogosult által kijelölt aknája, illetőleg szennyvíztisztító telep kiegészítő műtárgya. A Téti kistérség fent részletezett jellemzőit figyelembe véve a kistérség településein keletkező település i folyékony hulladék csak a szennyvíztisztító telepek előtisztítóiban üríthető és kezelhető. Kommunális szennyvíziszap A szabályozást illetően a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírásai az irányadók, amely megalapozza a hulladékgazdálkodás EU konform szabályozását. A kommunális szennyvíziszapok kezelésére vonatkozó legfontosabb kapcsolódó jogszabály a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet. A jogszabály előírása szerint a kommunális szennyvíziszap hulladéklerakón előzetes kezelés nélkül nem helyezhető el. A javasolt kezelési mód a víztelenítést követő komposztálás. Az előállított komposzt további felhasználásának, hasznosításának a követelményeit a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának szabályairól szóló 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet állapítja meg. Építési, bontási és egyéb inert hulladékok Az inert hulladék kezelésére vonatkozó két legfontosabb kapcsolódó jogszabály a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001.(XI. 14.) Korm. rendelet, illetve a hulladéklerakás valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet. Erre a hulladéktípusra az általános kötelezettségektől eltérő, az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, speciális intézkedések nincsenek. Általános szabály a keletkező inert hulladék megfelelő gyűjtése és erre felkészült előkezelő telepeken az újra felhasználáshoz történő előkészítése.

7.2. ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM A település egyes területein kialakuló zajterhelés a különböző zajforrások kibocsátásaiból tevődik össze. A zajforrások öt fő csoportra oszthatók: -

közlekedés; ipari, kereskedelmi, szolgáltató telephelyek; lakóterületen folytatott zajos tevékenység (pl. vállalkozások); szórakozóhelyek, hangosító berendezések egyéb (pl. katonai tevékenység, vallásgyakorlás) zajforrások

Az alábbiakban bemutatjuk a zaj- és rezgésvédelem állapotát a felsorolt zajforrás csoportok vonatkozásában.

7.2.1.

Közlekedés

Közlekedési eredetű zajterhelés közúti, vasúti és légi forgalomtól származhat. Az alábbiakban mindhárom közlekedési forma zajterhelő hatását bemutatjuk. A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


Közúti közlekedés Napjainkban a környezeti zajforrások közül a közlekedés, és ezen belül a közúti közlekedés az, amely az emberek legnagyobb részének kellemetlenséget okoz, amely az álmatlanságon keresztül a különböző betegségek kialakulásáig terjedhet. A Nemzeti Környezetvédelmi Program felmérései szerint a közúti közlekedés zavarásának aránya az egész országra vonatkoztatva eléri az 50-55%-ot, a nagyvárosokban ennél is nagyobb, kb. 60-65%-ra tehető. Különösen a főforgalmi utak városokon átvezető szakaszai mellett élőket éri nagy zajterhelés. Közúti közlekedési eredetű zajterhelés elsősorban Gyarmat, Győrszemere, Tét településeken jelent problémát, ahol a 83. számú főközlekedési útvonal áthalad. A főközlekedési út mentén a zajterhelési határérték a környező védendő területek szabályozási terv szerinti területi besorolásától függ. Az érintett településeken jellemzően elhelyezkedő kisvárosias, kertvárosias és falusias lakóterületeken a közlekedési zajoktól eredő zajterhelési határérték nappal 65 dB, éjszaka 55 dB. A jelenlegi állapotról nem áll rendelkezésre a településekre vonatkozó közlekedési zajmérési adat. Az alábbiakban a 83. számú főközlekedési út Győr-Moson-Sopron Megyei szakaszára vonatkozó átlagos forgalmát adjuk meg a 2009. évre, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. adatszolgáltatása alapján, a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendeletben közölt napszak forgalom arányok alapján. I. járműkategória: 412 db jármű/óra Qnappal II. járműkategória: 28 db jármű/óra III. járműkategória: 50 db jármű/óra I. járműkategória: 62 db jármű/óra II. járműkategória: 5 db jármű/óra III. járműkategória: 9 db jármű/óra Az érintett településeken lakóépületek helyezkednek el a főútvonal közvetlen környezetében, a védendő homlokzatuk előtt felvett megítélési pont az út akusztikai tengelyétől referencia távolságra (7,5 méter), vagy azon belül vehető fel. A megadott forgalmi viszonyok mellet, a főút közvetlen környezetében, referenciatávolságra felvett megítélési pontok közúti közlekedési zajterhelését az alábbiak szerint, számítással határoztuk meg. Qéjszaka

A közúti közlekedés zajkibocsátását a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 2. számú melléklete alapján határoztuk meg, az út tengelyétől 7,5 méteres távolságban felvett referenciapontra: LAeq(7,5)i = (Kt + KD)i Kt értékét a hivatkozott rendelet 2. sz. mellékletének képlete alapján számítottuk. Kti = 10*log(10Ai+Ki+Bi+10Ci+Di*log(vi)+10Ei+Fi*log(11+Pi)) A képletben használt állandók értéke: Az „A, B, C, D, E, F” jelű állandók értékét a rendelet 2. sz. mellékletének 4. táblázata alapján állapítottuk meg, a vizsgált járműkategóriákra. A „K” állandó értékét a 6. sz. táblázatából vettük, „C” akusztikai érdességi kategóriájú útburkolat alkalmazásával. (K=0,49) A „P” állandó értékét a járműkategóriához tartozó terhelési paraméter 5. sz. táblázata alapján határoztuk meg, egyenletesen áramló forgalom és vízszintes terep (c=0%) alkalmazásával. (p=0) A „v” értéke a szállító járművek településen belül várható sebessége (50 km/h) Kt értéke a fentiek alapján: nappal éjszaka I. járműkategória: 75,6 dB 75,6 dB A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda

II. járműkategória: III. járműkategória:

79,5 dB 83,1 dB


79,5 dB 83,1 dB

KD értékét a hivatkozott rendelet 2. sz. mellékletének képlete alapján számítottuk. (KD)i = 10 log (Qi/v) – 16,3 , ahol Q a járműkategóriához tartozó forgalomnagyság A „v” értéke a szállító járművek várható sebessége KD értéke a fentiek alapján: I. járműkategória: II. járműkategória: III. járműkategória:

nappal -7,1 dB -18,8 dB -16,3 dB

éjszaka -15,4 dB -26,3 dB -23,7 dB

A közúti forgalom zajkibocsátása a referencia ponton lévő védendő épületeknél, a számítás során figyelembe vett útszakaszjellemzők mellett, a nappali időszakban, az elhaladás 1 órás időtartamára vonatkozóan L Aeq(7,5) nappal éjszaka I. járműkategória: 68,4 dB 60,2 dB II. járműkategória: 60,7 dB 53,2 dB III. járműkategória: 66,8 dB 59,3 dB Együttes zajterhelés 71,1 dB 63,3 dB A számítások során abból indultunk ki, hogy a teljes számítási útszakaszon a forgalmi jellemzők, az útburkolat, az emelkedési viszonyok és a terjedést befolyásoló tényezők állandóak. Az 1 órás időtartamra számított egyenértékű A-hangnyomásszint egyben a kérdéses napszakra vonatkozó megítélési időre is érvényes, mivel az adott napszak minden egyes órájához a megadott forgalomnagyságot rendeltük. A megadott, referenciapontra vonatkozó zajszint egyben a főútvonal közelében elhelyezkedő lakóépületek zajterhelését is jellemzi. A számított zajszintek és a megállapított határértékek összevetése alapján megállapítható, hogy Gyarmat, Győrszemere, Tét településeken, a 83. számú főközlekedési útvonal mentén elhelyezkedő lakóterületek zajterhelése a nappali és az éjszakai időszakban egyaránt meghaladja a határértéket, így minősítése nem megfelelő.

Vasúti közlekedés A Nemzeti Környezetvédelmi Program felmérései szerint a vasúti közlekedés zavarásának aránya az egész országra vonatkoztatva eléri az 8-10%-ot A vizsgált kistérség területén a Pápa – Győr vasútvonal halad át, sok esetben lakott területek közelében. Leginkább érintett települések és utcák a következők. Gyarmat, Vasútsor utca – távolság a vasútvonal tengelyétől: kb. 60 méter Vaszar, Vasút utca – távolság a vasútvonal tengelyétől: kb. 80 méter Gyömöre, Vasút utca, Széchenyi utca – távolság a vasútvonal tengelyétől: kb. 40 méter Győrszemere, Szőlőhegy – távolság a vasútvonal tengelyétől: kb. 50 méter




Szakértői Iroda


A vasúti közlekedés jelentős panaszokat nem okoz a kistérség területén, azonban nem kizárható a vasútvonal közelében álló lakóépületeknél határérték feletti vasúti közlekedési eredetű zajterhelés sem. A vasút által okozott zajterhelésre jellemző, hogy kisebb területet érint, viszont az érintett területeken a zavarás fokozott mértékű, különös tekintettel a szakaszos jellegű zajra.

Légi közlekedés A kistérség településeit alacsonyabb repülési magasságú, forgalmas légi folyosó nem érinti, így a légi közlekedés zajkibocsátásából adódó problémák sem merültek föl.

7.2.2.

Ipari, kereskedelmi, szolgáltató telephelyek, vállalkozások, szórakozóhelyek

Az alábbi táblázatban felsoroljuk a 2009-es évben az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatbázisában szereplő ipari üzemek közül azokat, amelyek zajkibocsátó tevékenységet folytatnak. 24. táblázat: Zajkibocsátó tevékenységet végző ipari üzemek a kistérségben Üzemeltető neve "NOZSÓ 2001" Mg. Termelő és Szolgáltató Kft. Central European Drilling Kft.

Telephely neve

Telephely címe

terményszárító üzem

9100 Tét külterület 0127/6

Rig-3 (HHE-Csíkvánd-1 jelü szénhidrogén kutatófúrás)

9127 Csikvánd külterület 0175 hrsz

Terményszárító telep

9121 Győrszemere Feketemajor

Terménytároló és szárító Autófényező műhely húsfeldolgozó üzem Terménytisztító Fűrészüzem autófényező műhely Autószervíz telephely gépműhely Autófényező műhely központi telep összeszerelő csarnok telephely

9100 Tét külterület 9136 Rábacsécsény Molnár J. 5. 9121 Győrszemere Felpéci u. 16. 9123 Kajárpéc 2. sz. telep hrsz.: 0122, 04/4 9121 Győrszemere Külterület 9100 Tét Debreceni út 26. 9100 Tét Fő u. 135 9100 Tét Fő u. 8-10. 9123 Kajárpéc ÚJTELEP U. 1. 9133 Kisbabot Jókai u. 29. 9132 Árpás Központi telep 8545 Gyarmat Külterület 9125 Szerecseny Külterület 047/17

Műanyagüzem

8545 Gyarmat Kossuth u. 30.

Telephely Telephely szarvasmarhatelep Csomagolóanyag üzem telephely sütőipari üzem autóbontó telep baromfitelep gépműhely telephely Gépműhely

9122 Felpéc Pagony 9121 Győrszemere Felpéci út 230 9131 Mórichida Központi major 9123 Kajárpéc Ipartelep 9121 Győrszemere Koroncói út 17. 9126 Gyarmat Fő u. 107. 8545 Gyarmat Fő u. 46. 9121 Győrszemere Kisszentpál Puszta 9123 Kajárpéc ÚJTELEP U. 1. 9123 Kajárpéc Kossuth L. u. 5. 9124 Gyömöre külterület

Csuka Gabona Kereskedelmi és Szolgáltato Kft Fejes László Egyéni Cég Gombás Ferenc Horváth Rudolfné Kajárpéci Magtár Kft Kisalföldi Erdőgazdaság ZRt Kovács Attila Németh Tibor Sokoro Ipari És Kereskedelmi Kft Tóthné Szabó Marianna Zsámár László Árpási Arató Kft. Ép-Lak Generál Épitöipari Kft Galliform Kft Gyarmati Eterna Müanyagfeldolgozo és Értékesitö Kft Kondor László e.v. Kondor Miklós Egyéni Vállalkozó Mórich Kft. Rpc Tedeco-Gizeh Kft Szabó Gábor Szent Erzsébet Kft. Szőllősi Miklós Tóth László Jenő Tóthné Szabó Marianna Tt-Buldózer Kft. Vörösné Szabó Szabina Barbara A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


Összesítve elmondható, hogy a kistérség településein az ipari, kereskedelmi, szolgáltató telephelyek működéséhez kapcsolódó zajterhelés nem jelentős mértékű, ezzel kapcsolatos panaszok nem érkeztek be a települések jegyzőjéhez, ill. a kistérségi székhely (Tét) jegyzőjéhez.

7.2.3.

Lakóterületen folytatott zajos tevékenység, szórakozóhelyek

A lakóterületen kialakított kisvállalkozások, szolgáltató tevékenységek (pl. éjjel-nappal nyitva tartó üzletek, szerelő, javító műhelyek stb.) gyakori panaszok forrása lehet. Elsősorban helyi, néhány lakót érintő, de azok életminőségét jelentősen befolyásoló problémák alakulhatnak ki az eltérő funkciók egymás melletti működéséből. Ezen tevékenységek nagy részénél az első fokú környezetvédelmi hatósági jogkört a település jegyzője látja el, ezért különös gondot kell fordítani az ilyen jellegű tevékenységek engedélyezésénél a zajvédelmi problémákra, a szomszédok bevonásával. Szórakozóhelyek, ill. lakóterületen kialakított kisvállalkozások, szolgáltató tevékenységek működésével kapcsolatosan panaszok nem érkeztek be a települések jegyzőjéhez, ill. a kistérségi székhely (Tét) jegyzőjéhez. A szórakozóhelyek, vendéglátó egységek zajvédelmi hatásairól általában elmondható, hogy nem csak a hangosító berendezés okoz panaszokat, hanem a vendégek éjszakai viselkedése (utcai hangoskodás, fokozott éjszakai járműforgalom, ajtócsapkodás, autók hifi berendezéseinek használata, köz- és magánterületek szennyezése) legalább annyira zavaró a legtöbb esetben. A környezetvédelem, ill. a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályait több településen is helyi rendelet, valamint az egyes települések Helyi Építési Szabályzata tartalmazza. A 27/2008. (XII.23.) KvVM – EüM együttes rendelet alapján, az ipari, szolgáltató tevékenységet végző telephelyekre és szórakozóhelyekre vonatkozó zajterhelési határérték a környező védendő területek szabályozási terv szerinti területi besorolásától függ. A települések gazdasági területein esetlegesen elhelyezkedő védendő objektumoknál a zajterhelési határérték nappal 60 dB, éjszaka 50 dB. A településeken elhelyezkedő nagyvárosias lakóterületeken a zajterhelési határérték nappal 55 dB, éjszaka 45 dB. A településeken elhelyezkedő kisvárosias, kertvárosias és falusias lakóterületeken a zajterhelési határérték nappal 50 dB, éjszaka 40 dB. A településeken elhelyezkedő üdülőterületeken és különleges, egészségügyi területeken a zajterhelési határérték nappal 45 dB, éjszaka 35 dB.

7.2.4.

Egyéb zajforrások

A településen egyéb (pl. katonai, vallásgyakorlással összefüggő) zajforrásokkal kapcsolatos problémák nem merültek fel.

7.2.5.

Rezgésvédelem

A kistérség településeinek közigazgatási területén környezeti rezgéssel kapcsolatos lakossági észrevétel nem merült fel, telephelyek, ill. közlekedési forgalom tekintetében sem.




Szakértői Iroda


A Gyarmat, Győrszemere, Tét településeken áthaladó 83. számú főközlekedési útvonal okozhat lakossági panaszokat a környezeti rezgés, ill. az épület szerkezetekre ható rezgés tekintetében, azonban az önkormányzatoknak ilyen jellegű panaszról nincs tudomásuk.

7.3. KÖRNYEZETI NEVELÉS, OKTATÁS, KÉPZÉS Alapvető jelentőségű jövőnk szempontjából, hogy a felnövekvő generációk természethez, illetve környezethez való viszonyát sokkal tudatosabb szintre emeljük. Ebben alapvetően meghatározó az óvoda és az iskola szerepe. Az ideális eset, ugyan az lenne, ha ez már az alapvető normák beépítésével a családban elkezdődik (nem szemetelünk, nem szedjük le a virágokat, rendben tartjuk otthonunkat, környezetünket), ennek hiányosságát kívánja az óvoda és iskola környezeti neveléssel pótolni. A környezeti nevelés hazai szabályozása (Közoktatási Törvény, Óvodai Alapprogram, Nemzeti Alaptanterv, Kerettanterv) kimondottan jónak mondható, ezzel szemben a mindennapok gyakorlata elmarad a kívánatostól. Annak ellenére, hogy a közoktatási törvény nagyfokú szabadságot biztosít az iskola pedagógiai programja és a helyi tanterv kidolgozása terén, elenyészően kevés közoktatási intézmény és pedagógus változtat alapvetően az évtizedes oktatási gyakorlatán. Még mindig egyeduralkodó a 45 perces időkeretben és elkülönült tantárgyakban gondolkodó, tantermi munkára épülő, ismeretközpontú oktatás, mely azonban megújulás nélkül képtelen megfelelni a környezeti neveléssel szemben támasztott azon elvárásnak, mely szerint ennek lehetőleg a környezetben, a környezetről és a környezetért kell történnie. A fenntarthatóság esetében a kép még ennél is aggasztóbb, a hazai közoktatásban a fenntartható fejlődés szemlélete, és ennek gyakorlati pedagógiai vonatkozásai alig valósultak meg. A kistérségnek szinte mindegyik településén van legalább egy, de legtöbb helyen inkább több jól működő civil szervezet, ami általában nyugdíjas, sport és tűzoltó egyesület, de vannak ifjúsági és a művészeti jellegű önszerveződések is. A kistérség tágabb környezetében több környezetvédelemmel, természetvédelemmel, illetve környezeti neveléssel foglalkozó civil szervezet tevékenykedik. A kistérségi települések közül Kajárpéc és Tényő szoros kapcsolatokat ápol a győri illetőségű Reflex Környezetvédő Egyesülettel, mellyel együttműködve 2009-ben megalapították a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetséget, amelynek célja, hogy összefogja, segítse és hatékonyabbá tegye a közösségi – társadalmi szervezetek és önkormányzatok közreműködésével megvalósuló – kezdeményezéseket, melyek az éghajlatváltozás problémájára keresik a választ. A települések a környezeti szemlélet formálásához több önálló és közös programban vett részt az elmúlt évek során. Egy másik szerveződésű civil szervezet a Rába Szövetség (melynek székhelye Sobor), melynek szervezésében és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával jött létre a „Környezettudatos oktatás a Rába völgy jövőjéért” című projekt. A program 2009. július 31-vel ért véget, ennek keretein belül, kilenc helyszínen 11 nagysikerű előadásra került sor, a következő helyszíneken: Mórichida, Marcaltő, Rábatamási, Rábapatona, Rábaszentandrás, Uraiújfalu, Ostffyasszonyfa, Szany, Szentgotthárd. Ezeken az előadásokon közvetlenül 430 diákot és tanáraikat, valamint családtagjaikat, barátokat sikerült megszólítaniuk. Az előadásokon a hallgatók megismerkedhettek a Rába folyóval, annak élővilágával és környezeti kérdéseivel. A diákok aktív részvételével, közös párbeszéddel lehetőségeket, célokat fogalmaztunk meg a környezetvédelmi problémák megoldására. Az előadások végeredményeként egy tájékoztató anyag készült, mely a fiatalok nyelvén szól hozzájuk „Rajtad is múlik!” címmel. Ezeket, a brosúrákat az előadáson részt vett intézményeknek is eljuttatták. 2009. május 26-án Soborban rendkívüli konferenciával zárult az előadássorozat, ahová meghívót kaptak a programban résztvevő iskolák, előadók, tagtelepülések előjárói és nem utolsó sorban a KvVM képviselői.




Szakértői Iroda


2010 őszén egy újabb környezeti nevelési programsorozatát indította el a Rába Szövetség. A programok célja a Rába élőhelyének védelme, a helyi természeti értékek megőrzése, a természetszeretet kialakítása és a játékos ismeretszerzés.

7.4. KÖRNYEZETI BIZTONSÁG A biztonságunkat veszélyeztető folyamatok egyrészt természeti, másrészt technikai eredetűek. Az egyes események a különböző környezeti elemeket eltérő mértékben érintik. A környezetbiztonság időszerűségét, az élet nemrégiben, a Kolontár és Devecser térségét érintő súlyos, ipari eredetű környezeti katasztrófa bekövetkezésével igazolta. A környezetbiztonság védelmét egyre több jogszabály segíti, melyek közül a legfontosabb az 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezéséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről, valamint a 114/1995. (IX. 27.) Kormányrendelet a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről, mely konkrét segítséget is ad a szakemberek számára. 2001. január 1-től az új struktúra alapján a megelőzés, elhárítás és helyreállítás legfőbb szerve a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága, ennek területi szervei a megyei igazgatóságok. Magyarországon a természeti eredetű károk mértéke alacsonyabb, mint a világ más részein. Ezek közül hazánkban a legfontosabb az egyre gyakoribb árvíz. A kistérség területén jelentős árvízveszéllyel nem, belvízzel azonban néhány település esetében számolni kell. A belvíz az utóbbi néhány évben újra súlyos problémaként jelentkezett. Megjelenésének nemcsak természetes (csapadékosabb időjárás, talajtani viszonyok), de antropogén okai is vannak, többek között az elvezető csatornák évtizedes elhanyagoltsága, sőt gyakran hiánya nagyban hozzájárul kialakulásához. A vizek esetében mindenképpen külön említést érdemelnek a haváriás vízszennyezések, erre példa a Marcalon is végigvonuló vörösiszap szennyezés, mely a Marcal élővilágának teljes pusztulását okozta. A felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezettsége civilizációs eredetű veszély. Általánosan jellemző, hogy a kialakulásuk a legtöbb esetben többéves folyamat, a veszély hosszú ideig fennáll, a természetes úton történő lebomlás jelentős mértékben csak a szennyező anyagok egy csoportjánál következik be. A Téti kistérség területein ipari tevékenységből eredő felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezettségével az ipari létesítmények hiánya miatt nem kell számolni. A szóba jöhető szennyezés a korábban végzett nem megfelelő mezőgazdasági tevékenységek (nem megfelelő trágyatárolás és kihelyezés, illetve a nem szakszerű műtrágyázás) miatt jöhetett létre, ami egyes esetekben a felszín alatti víz nitrát szennyezését idézte elő. Ez lokálisan az állattartó telepek környezetében okozott problémát. A lakott területek környezetében a nitrát szennyezéshez hozzájárult a nem kezelt, elszikkasztott, kiöntözött szennyvíz is a valamikori vagy jelenlegi csatornázatlanság következményeként. A szélsőséges időjárási jelenségek közül, a viharos szelek jelentenek kockázatot. A területen uralkodó szélirány ÉNY-i, NY-i átlagosan 3-3,5 m/s sebességű. Az utóbbi években számos esetben fordult elő 80-100 km/h sebességű viharos szél is, amely jelentős anyagi károkat okozott (épületkárok, erdőkárok, infrastrukturális, illetve közlekedési hálózatok károsodása). Magyarország és azon belül a kistérség nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, ennek ellenére erős rengések időnként előfordulnak. Azonban egy földrengés következtében létrejövő sérülés valószínűsége elhanyagolható a mindennapi élet egyéb veszélyforrásaihoz képest (például közlekedés). Az ún. civilizációs eredetű veszélyhelyzetek (közlekedési eredetű veszélyhelyzetek, az ipari jellegű haváriák, a veszélyes hulladékok szakszerűtlen tárolásából, illegális lerakásból származó gondok). Az ország egészén, így a kistérség területén is egyre nagyobb gondot okoz a parlagfű, mint az egyik leggyakoribb biológiai veszélyforrás. A parlagfüvet az olyan fertőzött területről, mint hazánk, fizikai módszerekkel gyakorlatilag lehetetlen teljesen kiirtani, csak a tüneteket enyhítő gyérítésre van lehetőség. A talajban például 20-30 évre A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


elegendő mag van, tehát rendszeres gyomirtásra van szükség. A tulajdonos költségére végrehajtott közérdekű kaszálás hatékony eszköz. A kistérség területén eddig nem okozott gondot a parlagfű elleni védekezés, de valószínűsíthető, hogy az országos tendenciának megfelelően a jövőben itt is egyre több terhet ró az önkormányzatra ez a tevékenység. A veszélyes anyagok előállítása, tárolása és felhasználása környezetbiztonsági kockázatot jelenthet. Ez még akkor is igaz, ha minden előírás betartásával, a legszigorúbb szabályok szerint történik mindez, hiszen a haváriás esetek fő jellemzője a kiszámíthatatlanság, esetlegesség. Az ipari tevékenységet folytató üzemek rendelkeznek a haváriák megelőzése és elhárítása szempontjából fontos tervekkel, eszközökkel és felszereléssel, továbbá évente kötelezően megtartják a veszély-elhárítási gyakorlatokat. Veszélyes vegyi anyagot a kistérség területén nem állítanak elő, ugyanakkor felhasználásuk és tárolásuk jellemző. A keletkező hulladékok egy része veszélyes kategóriába esik, ezek tárolására, kezelésére és elszállítására speciális szabályok vonatkoznak. Környezetbiztonsági szempontból a tüzek is megemlítendők, a tüzek kialakulásáért egyértelműen az ember tudatos vagy és keletkezési okokat illetően véletlenszerű nem kellően átgondolt tevékenysége a felelős. A tüzek keletkezéséért elsősorban a felelőtlen emberi tevékenység, másodsorban a tűzvédelmi előírások megszegése be nem tartása, harmadsorban szándékosság illetve természeti jellegű esetek, pl. villámcsapás a felelős. Az esetlegesen kiszabaduló veszélyes anyagok, égéstermékek, a korom nagyobb távolságra is eljuthat. Az otthonok földgáz- vagy PB-alapú energiaellátása hagyományos, de kockázati tényezőnek számít. Az önkormányzati tűzoltóság felkészült minden ilyen esetre. A tűzoltásra és műszaki mentésre vonulásaik száma változó, de állandó készültségben állnak. A hosszabb száraz időszakok következményeként a külterületeken, több helyen gyulladtak ki mezőgazdasági területek.

8.

KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY (AZ EMBERI EGÉSZSÉG VÉDELME)

A magyar lakosság egészségi állapota mind a környező országokhoz, mind az Európai Unió országaihoz viszonyítva igen rossz. Kedvezőtlen jelenség a népesség 1981. óta tartó folyamatos fogyása, amelyhez a társadalom elöregedése mellett az aktív, keresőképes népesség, elsősorban a férfi lakosság magas halálozási aránya is hozzájárul. A 2009-es országos statisztikai adatok azt mutatják, hogy a vezető halálokok megoszlása a következő: - Szív- érrendszeri betegségek: 2817 fő - Rosszindulatú daganatok: 1425 fő - Idült alsó légúti betegségek: 176 fő - Májbetegségek: 219 fő - Külső halálokok: 227 fő A vizsgálati adatok szerint a leggyakoribb halálokok között vezető szerepe van a szív-érrendszeri betegségeknek és a rosszindulatú daganatoknak. Nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy a vezető halálokok és betegségek okai 70%-ban az életmóddal, kb. 16%-ban a környezeti hatásokkal és kb. 14%-ban az egészségügyi ellátás színvonalával vannak összefüggésben. Az adatokban országonként és területenként lehet bizonyos eltérés, de egyértelműen megállapítható, hogy a lakosság egészségi állapotát döntően az életmód befolyásolja. Ezen a területen a kockázati tényezők közé tartozik a helytelen táplálkozás, a mozgáshiány vagy egyenlőtlen fizikai terhelés, a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol és kábítószer fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás) és a tartós idegrendszeri túlterheltség. Ezen kockázati tényezők között esetenként szinergizmus lép fel, amikor egymás hatásait jelentősen felerősítik – például alkohol + gyógyszerfogyasztás, alkohol + kábítószer fogyasztás. A lakosság egészségi állapotát nem elhanyagolható mértékben a környezeti hatások is befolyásolják. Egészségre káros anyagok kerülnek a szervezetünkbe, illetve káros környezeti hatások (hő, zaj, rezgés, sugárzás) érnek A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


bennünket. A vizsgálati adatok azt mutatják, hogy az egészségre káros anyagok 20%-a levegővel, 10%-a vízzel és 70%-a az élelmiszereken keresztül jut a szervezetünkbe. Az elmúlt években az ipari termelés visszaszorulása, szerkezeti átalakulása, korszerűsödése, a háztartások fűtéskorszerűsítése eredményeként a légszennyező anyag kibocsátás jelentősen csökkent. Ugyanakkor a gépjárműpark jelentős korszerűsödése ellenére közlekedési eredetű légszennyező anyag kibocsátás mértékében növekedés tapasztalható. A légzőszervi megbetegedések kialakulásában fontos szerepet játszanak a biológiai allergének. Az allergiás megbetegedések gyakorisága évről évre emelkedik, a legsúlyosabb problémát a parlagfű pollenje okozza. Magyarországon a gyomnövények közül a pollenfertőzött területeket tekintve a parlagfű áll az első helyen. 5 millió hektár területen fordul elő az országban, amelyből 700 ezer hektáron erős a fertőzés. Leggyakoribb felszaporodási helye a bolygatott talajú, elhanyagolt parlagterületek. A szántóföldi növények közül elsősorban a kapás kultúrák, a napraforgó, kukoricatáblák, nyár végén pedig a kalászos gabonák tarlói a leginkább fertőzöttek. Az utóbbi években az allergiás és asztmás megbetegedések rohamos növekedésének okán fogalmazódott meg az igény az allergén részecskék monitorozása iránt. Az ÁNTSZ 1992-ben hozta létre Aerobiológiai Hálózatát, mely 2002-ben 13 állomást működtetett az ország területén, 2005. évtől pedig 19 rögzített és egy mobil pollencsapda segítségével lehet nyomon követni a fertőzöttséget. Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának munkatársai 32 növény és 2 gomba légköri pollen-, illetve spórakoncentrációját monitorozzák. Az állomások adatai 70 km-es sugarú körön belüli területről szolgáltatnak reprezentatív adatokat. Ezek közül az egyik Győrben található, mely alapján a pollenekkel való szennyezettségéről reális információkkal rendelkezünk. Megállapítható, hogy a kistérség települései országos viszonylatban a relatíve kedvező állapotú területek közé sorolható. Ezek a koncentrációk azonban nem azt jelentik, hogy a pollenszennyezés egészségügyi szempontból figyelmen kívül hagyható lenne. A parlagfű pollenre különösen érzékeny allergiásoknál 10 db pollenszem/m3 feletti közepes, az érzékenyeknél 30 db pollenszem/m3 feletti magas napi koncentrációnál már jelentkeznek a tünetek, 100 db pollenszem/m3 feletti nagyon magas napi koncentráció esetén pedig már minden parlagfűre érzékeny allergiásnál erős tünetek jelentkeznek. Fontos információ tehát egy szezonról azon napok száma, amikor e határértékek feletti koncentrációt monitoroztak. 25. sz. táblázat: Az Ambrosia (parlagfű) koncentációra vonatkozó adatok a Győri mérőállomásra vonatkozólag

Évek Koncentáció Győr

Ambrosia tüneteket okozó napok száma 2006, 2007, 2008 2006 2007 2008 3 3 10 db pollenszem/m 30 db pollenszem/m 100 db pollenszem/m3 feletti napok száma feletti napok száma feletti napok száma 40 nap 40 nap 48 nap 20 nap 19 nap 33 nap 6 nap 6 nap 13 nap

(Forrás: ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának tájékoztatója)

A zajterhelés azon túl, hogy negatívan befolyásolja az emberek közérzetét, életminőségét, az egészséget is károsítja. A zajterhelés napjainkban elsősorban közlekedési eredetű (közúti, vasúti, légi), de jelentős az ipari, főként az építőipari eredetű zaj is. A lakosság vezetékes vízzel való ellátottsága csaknem teljes körű, az ivóvíz minőségi paraméterei a kistérségi településeken megfelelnek a hatályos hazai határértékeknek. A talajból egyrészt a táplálékláncon keresztül, az élelmiszerekkel kerülhetnek a szervezetbe egészségkárosító anyagok, másrészt a szálló porhoz tapadva a levegőbe kerülve okoznak veszélyt. A játszóterek homokozójának mikrobiológiai szennyezettsége a gyerekek számára jelent fokozott kockázatot. Megállapítható, hogy a kistérség területén nincsenek olyan környezeti hatások, amelyek kimutathatóan kedvezőtlenül befolyásolnák a lakosság egészségi állapotát. A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



9.

Szakértői Iroda


A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA

A Sokoróalja Térségfejlesztési Önkormányzati Társulás a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény előírásának megfelelően 2005. évben elkészíttette a Téti Kistérség környezetvédelmi programját. A programban megfogalmazták azokat az intézkedéseket, amelyek a kistérség környezeti állapotának a javításához szükségesek. Az alábbiakban a tervezett intézkedések megvalósulását és ezeknek a környezet állapotára gyakorolt hatását foglaljuk össze. Számottevő változás a korábban elfogadott környezetvédelmi programban rögzített állapothoz képest a szennyvízcsatorna hálózat kiépítettsége, valamint a Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Rendszer bevezetése és annak hatékony működtetése terén jelentkezett. Árpás, Mórichida és Rábaszentmiklós településeken, valamint Gyarmat község területén megvalósult a szennyvíz csatorna kiépítésére irányuló beruházás. Győrszemere és Tényő esetében pedig folyamatban van a beruházás.

A 2006. évi környezetvédelmi program intézkedései és megvalósulása Intézkedés

Megvalósítás állapota

Levegőtisztaság-védelem A közúti forgalom korlátozása a terhelés csökkentése Az érintett településeken (Gyarmat, Győrszemere, érdekében Tényő, Tét, Árpás) forgalomcsökkentő intézkedések nem történtek. Komplex térségi közlekedésfejlesztési terv készítése Az elmúlt években ilyen jellegű terv, illetve tanulmány nem készült. A 83-as és a 85-ös főút forgalma által érintett A településeken zaj- illetve levegőszennyezettségi településrészek védelme (növényzet telepítése, mérések, zajvédőfal építése, növényzet e célú telepítése zajvédőfal építése) nem történt. (Gyarmat, Tét, Győrszemere, Mérges és Rábacsécsény) Belterületi forgalmas utak átkelési szakaszainak A 83. számú főúton való átkelés elsősorban Téten és rendezése Győrszemerén jelent problémát, az átkelési szakaszok (Tét, Tényő, Győrszemere) rendezése (gyalogátkelők biztosítása) Téten folyamatban van, míg Győrszemere tekintetében nem valósult meg. Szilárd burkolatú utak karbantartása, burkolat felújítás A kistérség településein a szilárd burkolatú utak aránya az elmúlt időszakban jelentősen nem változott. Gyarmat településen az önkormányzat kezelésében lévő utakat, a csatornázáshoz kapcsolódóan 2006-2009 teljesen helyreállították. Bodonhelyen felújításra került a Béke köz, a József Attila utca és a Szabadság utca burkolata. Árpás településen felújították a Dombiföldi utat, az Erzsébet és József Attila utcákat. Sobor község területén 800 m úthosszúságban murvás feltöltésre került a lesüllyedt útpadka, valamint elvégezték a lakóutcák sárfelhordásból származó földlerakódástól történő megtisztítását. Az Andrási és a Kossuth utca járdái szintén felújításra kerültek. Rábacsécsény vonatkozásában az utak burkolata rossz minőségű, azonban a javításokra voltak törekvések, két kis utca burkolatának javítása TEUT és TEKI pályázati összegekből felújításra került 2007 és 2009. években, valamint 2010-ben szintén TEKI pályázaton nyert összegből sor került 0,61 km járda felújítására. A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


Szilárd burkolatú utak karbantartása, burkolat felújítás

Felpécen kiemelkedően jó állapotúak a szilárd útburkolatok, az elmúlt években újraaszfaltozták a Zrínyi, a Széchenyi és a Kossuth utcákat, valamint Kossuth és Petőfi utcákban járdafelújítás is történt. Tényő településen a burkolatok állapota nem kielégítő, az elmúlt években kb. 5 millió forint értékű kátyúzás és murvázás történt. Kisbabot településen csak járdafelújítások voltak a vizsgált időszak alatt. Tét városában belterületi útfelújítás 2006, 2007-ben volt, 2008-ban felújították a Széchenyi utca járda burkolatát, valamint 2009-ben a Debrecen utcában 0,763 km járdaszakasz megépítésére került sor. A fent említett településeken kívül a kistérség többi településén nem valósultak meg ilyen jellegű felújítások, esetlegesen csak az utak kátyúzása történt meg, egyes esetekben komoly elmaradások vannak (pl. Győrszemere tekintetében). Szilárd burkolatú utak arányának növelése A szilárd burkolatú utak arányának növekedése a települések viszonylatában nem jelentős, míg Felpécen, Kajárpécen és Téten kismértékben növekedett. Települést elkerülő/tehermentesítő út építése A Gyarmat, Tét, Győrszemere településeket (Gyarmat, Tét, Győrszemere) tehermentesítő út nem épült meg. Kerékpárút hálózat kiépítése Az elmúlt időszakban kerékpárút kiépítésére a kistérség egyetlen településén sem került sor. Mező és erdőgazdasági utak korszerűsítése, javítása, A mezőgazdasági utak karbantartását egyes karbantartása településeken az önkormányzat végzi, de általánosan elmondható, hogy ilyen jellegű fejlesztés az elmúlt években nem volt. Lakossági gázbekötések arányának növelése A lakossági gázbekötések aránya, kis mértékben növekedett ugyan, de az elmúlt évek gázár emelkedéseinek köszönhetően ismét előtérbe kerülnek a vegyes tüzelési módok. Levegőszennyezettség mérése Levegőszennyezettség mérésére egyetlen település (Győrszemere, Tét, Mérges, Rábacsécsény) esetében sem kerül sor. Mezővédő erdősávok/fasorok létesítése Mezővédő erdősávok, fasorok telepítésére nem került sor a településeken. A talaj-, felszín alatti és a felszíni vizek védelme Kistérségi vízrendezési-vízkárelhárítási koncepció Bodonhely és Mérges tartozik azon települések körébe, kidolgozása akik rendelkeznek víz-kárelhárítási tervvel. A felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyező Az önkormányzati adatszolgáltatás során egyedül források hatásának felmérése és csökkentése Mérges község nyilatkozta, hogy megtörtént a felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyező források hatásának felmérése és csökkentése, hogy ez milyen módon történt arra vonatkozólag nincs információnk. A többi településekről általánosan elmondható, hogy ilyen jellegű felmérés nem történt. A felszíni vizek potenciális szennyező forrásainak Az elmúlt években a településekről általánosan feltárása, felszámolása elmondható, hogy ilyen jellegű felmérés nem történt. Belterületi csapadékvíz-elvezetési koncepció Sokorópátka településen a belterületi csapadékvíz kidolgozása és a rendszer elemeinek fejlesztése elvezető árkok kiépítése 2010-ben a NYDOP-os pályázaton nyert támogatásból valósult meg, az eredeti vízjogi létesítési engedély száma H-16318-7/2005. Az engedély két alkalommal a H-6349-4/2007. és H-7306A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


Belterületi csapadékvíz-elvezetési koncepció 5/2009. számú határozatokkal került módisításra. A kidolgozása és a rendszer elemeinek fejlesztése létesítmények elkészülését követően az önkormányzat megkérte az üzemeltetési engedélyt, amit az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség H-12134-13/2010. számú határozatával adott ki. A fejlesztés eredményeként a befogadó vízfolyások és a belterületi utak mellett 8,4 km hosszban kiépítésre kerültek az árkok. A veszélyeztetett területek védelméhez 3,875 km hosszú hálózatrész kiépítésére volt szükség, melynek kiépítése 2010-ben fejeződött be. Így megvalósult az Újtelep 236. szám, Fő u. 1-85. szám, Öreg u. 44-158. szám, Rákóczi u. 30-34. szám, Kossuth u. 2-96. szám és Széchenyi u. 2-14. szám belvízelvezetése. Tényő esetében a község legaktuálisabb problémájaként tartják számon a csapadékvíz elvezetést, viszont anyagi nehézségek miatt már a tervezés szintjéig sem jut el a projekt. Tét az utóbbi időben fejlesztette belvíz elvezetési elemeit, a csapadékelvezető árkokat rendszeresen karbantartja, a csapadékvíz-elvezetési koncepció kidolgozása jelenleg is folyamatban van. A többi település viszonylatában elmondható, hogy a csapadékelvezető rendszereket anyagi lehetőségeikhez mérten igyekeznek karbantartani. Hulladékgazdálkodás Illegális hulladéklerakók felszámolása, további illegális Az érintett településeken hulladéklerakás megakadályozása felszámolásra kerültek. Régi, felhagyott lerakó környezeti vizsgálata és rekultiválása

az

illegális

lerakók

A térségi szintű rekultivációs program keretein belül kerül sor a kistérség felhagyott hulladéklerakóinak rekultiválására. A kistérség települései közül az alábbiak rendelkeznek rekultiválandó települési szilárdhulladék-lerakóval: Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kajárpéc, Kisbabot, Mórichida, Rábaszentmiklós, Sokorópátka, Tét és Tényő. A gyarmati, mórichidai és a győrszemerei hulladéklerakó rekultiválása folyamatban van, a befejezés kb. 2011-re várható. A Téti hulladéklerakó rekultivációja, valamint az új hulladékudvar létesítése lakossági ellenállás miatt nem valósulhatott meg. 2010-re teljes körben kiépített Komplex Monitoring rendszer keretein belül újabb területeket vontak a monitoring vizsgálatok alá, így a vizsgálatok a kistérség területei közül kiterjednek Kajárpéc településen található hulladéklerakó vizsgálataira is. A kialakításának célja az új hulladékgazdálkodási rendszer és a rekultiváció környezetre gyakorolt együttes hatásainak nyomon követése volt.




Szakértői Iroda


Komplex mikro térségi begyűjtő-kezelő rendszerek A begyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása a Nagytérségi kialakítása Hulladékgazdálkodási Projekt keretein belül került kialakításra a tavalyi év (2010) folyamán, amit a 3.3 fejezetben részletesen ismertettünk. Bodonhely a Mosonmagyaróvári, míg a többi kistérségi település a Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társuláshoz tartozik. Szelektív hulladékgyűjtés szolgáltatásának bevezetése Szelektív hulladékgyűjtő szigetek elhelyezésére a 2010. évben minden településen sor került a Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Projekt keretében. A hulladékgyűjtő szigetek adatait a 3.3. fejezet 6. számú táblázatában adtuk meg. A folyékony hulladék gyűjtési és szállítási Tényő település folyékony hulladékának gyűjtésére és közszolgáltatás megszervezése elszállítására az Önkormányzat közszolgáltatást Tényő szervezett és tart fenn jelenleg is. A közszolgáltatást szerződés keretein belül érvényes hatósági engedély birtokában Szabó Gábor végzi, az Észak-dunántúli KTVF által H-504-013/2009 számon kiadott érvényes engedély birtokában. A használaton kívüli közműpótlók rekultivációja A csatornára való rákötések számának növekedésével csökken a használatban lévő közműpótló berendezések száma, azonban a használaton kívüli, illetve az átépített közműpótlókról nem rendelkeznek releváns információval az önkormányzatok. Csikvánd szennyvízkezelésnek megoldása Csikvánd települési folyékony hulladék gyűjtésének megoldása továbbra sem megoldott. Győrszemere és Tényő szennyvízkezelésének Győrszemere és Tényő Községek Önkormányzata közös megoldása pályázatot nyújtott be a két település szennyvízcsatorna rendszerének kiépítésére, és az összegyűjtött szennyvíz elvezetésének megvalósítására, valamint a téti szennyvíztisztító telep korszerűsítésére és bővítésére. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 7.1.2.0 pályázati konstrukció keretében az operatív, tervezői, előkészítési folyamatra nettó 79.050.000,- Ft nyert a két település, a támogatási szerződést 2009. május 5-én írták alá. A megvalósuló projekt várható összköltsége több mint kétmilliárd forint, amiből a legkedvezőbb feltételek esetén tizenöt százalékot kell a két településnek finanszírozni, a többit az Európai Unió és a Magyar Állam biztosítja. A megvalósulás jelenleg még folyamatban van. A települések csatornázására az engedélyt a 136-6/2011. számon adta ki a hatóság. A TESZIR (Települési Szennyvíz Információs Rendszer) adatbázisa alapján Tényő és Győrszemere már a Téti Szennyvízelvezetési agglomerációhoz tartozik. Épített környezet és zöldterület-gazdálkodás A területhasználat racionalizálása, településrendezési A kistérség települései rendelkeznek területrendezési tervek elkészítése, felülvizsgálata (azok a települések, tervekkel, Bodonhely község rendezési terve 2010. amelyek még nem rendelkeztek rendezési tervvel) évben készült el. A tervek felülvizsgálata általában folyamatos. A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


Belterületi rendezés (közparkok, játszóterek, fasorok, virágosítás stb.)

Gyarmaton felújításra került a település játszótere2009ben, Sobor községben 1 db községi játszóteret alakítottak ki, valamint a község belterületi közterein virágosítás is történt. Kisbaboton a szabadidőparkban több mint 300 rózsatő került kiültetésre a 2010. évben, míg Rábaszentmihályon kialakításra került egy kisszínpad a focipálya mellett és sor került a szennyvízátemelők tujával történő körbeültetésére. Építészeti értékek megőrzése, állagmegóvása, felújítása A kistérség épületállományának feltérképezése, a leromlott területek azonosítása, értékvizsgálat lefolytatása, értékvédelmi program kidolgozása nem történt meg. Árpás teleülésen sor került az emlékkeresztek és az Erzsébet liget felújítására, Felpécen a sokorói pincék állagmegóvására. Energiagazdálkodás Közintézmények energiafelhasználásának csökkentése A vizsgált időszakban számos településen történtek a közintézmény energiafelhasználásának csökkentésére irányuló intézkedések (tetőcserék, korszerűbb nyílászárók cseréjének formájában). Árpáson sor került a Polgármesteri Hivatal épületének homlokzati felújítására, a Sportöltöző épületén nyílászáró csere, tetőcsere, a Tűzoltószertár épületén a fentieken túl még külső vakolás is történt. Mórichidán, az Óvoda épületén hőszigetelés, teljes nyílászáró csere, valamint fűtéskorszerűsítés történt, az Önkormányzati Hivatal és a Sportöltöző épületén szintén nyílászáró és tetőcsere történt.

A lakosság tudatos energiatakarékosságának erősítésére vonatkozó kiadványok készítése Szélenergia hasznosítása Napenergia hasznosításának elősegítése

Felpécen az Önkormányzat épületének, az iskola és óvoda épületének nyílászáróit cserélték. Gyömörén sor került az Iskola épületének teljes felújítására és hőszigetelésére. Mérges településén a kultúrház és polgármesteri haivatal felújítása történt meg. Rábacsécsényben az iskola, óvoda, az önkormányzat és az orvosi rendelő fűtéskorszerűsítésére, valamint Tényő községben az óvoda korszerűsítésére, napkollektor rendszer kiépítésére került sor. Energiatakarékossági ismereteket tartalmazó tájékoztató kiadványok nem készültek. A kistérség települései közül Felpécen, Csikvándon, Mórichidán és Téten tervezték szélkerekek felállítását. A beruházások egyik esetben sem valósultak meg. A téti kistérség részt vesz a Magyarország-Szlovákia (HU-SK) Európai Területi Együttműködési (ETE) Programban. A HU-SK által érintett települések: Felpéc, Gyarmat, Győrszemere, Kajárpéc, Sobor, Tényő, Tét és Sokorópátka. Az érintett települések különböző közintézményeinek épületein (iskola, óvoda, stb.) az energiaigények csökkentése céljából ún. solar rendszer kiépítése valósulhat meg.




Szakértői Iroda


A biológiai és táji sokféleség megőrzése A természet közeli gazdálkodási módszerek támogatása A sobori székhelyű Rába Szövetség szervezésében és elterjesztése Sobor községben előadássorozatot tartottak a természet közeli gazdálkodási módszerekről. A természet védelmét szolgáló települési intézkedések Azon kívül, hogy a folyékony és szilárd hulladékgyűjtés rendelettel szabályozott az érintett településeken, egyéb ilyen jellegű intézkedés nem történt a kistérség településein. Tájsebek, felhagyott bányák, anyagnyerőhelyek Téten lakossági ellenállás miatt a kivitelező nem rekutivációja (Árpás, Csíkvánd, Győrszemere, vállalta a hulladéklerakó felszámolását és a Kajárpéc, Kisbabot, Mórichida, Rábacsécsény, hulladékudvar létesítését. Szerecseny, Sokorópátka, Tét, Tényő) Környezetegészségügy Pollenvédelmi terv készítése és végrehajtása A légzőszervi megbetegedések kialakulásában továbbra (Kajárpéc, Mórichida, Győrszemere) is fontos szerepet játszanak a biológiai allergének. A legsúlyosabb problémát a parlagfű pollenje okozza. Pollenvédelmi terv nem készült a kistérség önkormányzatainál, egyes önkormányzatok (Árpás) pályázat útján vásároltak fűkaszákat, amiket parlagfűmentesítéshez is használnak. Eredményes parlagfű mentesítési pályázattal Mérges és Gyömöre rendelkezik. Kutak vízminősége és használat ellenőrzése Sobor községben az artézi kutak és közkifolyók ellenőrzése 2010-ben megtörtént, a közegészségügyi hatóság továbbra is engedélyezte a kutak használatát. Rábaszentmihályon az artézi kutat vízminőségi problémák miatt lezárták. A települések közkifolyóit folyamatosan ellenőrzik. Környezettudatosság növelése A lakosság környezettudatosságának növelését célzó Bodonhely, Gyarmat, Tényő és Sobor települések intézkedések (rendezvények, szóróanyagok, vetélkedők, kérdőíves válaszadásai alapján azok a települések, környezeti nevelési programok kidolgozása) melyek felhívások, iskolai oktatás, tavaszi hulladékgyűjtés formájában igyekeznek a lakosság környezeti szemléletét kedvezőbb irányba változtatni. Helyi jogi szabályozás Hiányzó rendeletek, szabályzatok megalkotása Az elmúlt időszakban többnyire sor került a hiányzó rendeletek (állattartási, folyékony hulladék, nyílt égetésre vonatkozó rendeletek) megalkotására. Gyarmat megalkotta folyékony hulladékszállításról szóló rendeletét, Tét helyi környezetvédelmi programot és 2007-ben rendeletet alkotott a zaj –és rezgésvédelem helyi szabályairól. A környezetvédelmi program megvalósulásának támogatása Kistérségi környezetvédelmi program végrehajtásával A korábban elfogadott kistérségi környezetvédelmi kapcsolatos tennivalók (megismertetése a lakossággal, a programban megfogalmazott célok, feladatok program megvalósulását vizsgáló értékelések, részlegesen megvalósultak, egyes esetekben azonban az felülvizsgálatok stb.) anyagi eszközök hiánya, mint az önrész és a pályázati források hátráltató tényezőként jelnetkezik.




Szakértői Iroda


10. CÉLOK, CÉLKITŰZÉSEK ÉS AZOK PROIRÍTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA Az átfogó célok elérését a tematikus akcióprogramokban meghatározott fő célkitűzések, célok, cselekvési programok és intézkedések szolgálják. a célkitűzések kijelölése önmágában nem jelent értéksorrendet, ezért priorításoat szükséges kialakítani. A célkitűzések egyaránt tartlamaznak rövid-, közép- és hosszú távú célokat. A Kistérségi Program hosszú távú célkitűzése a fenntartható fejlődés környezeti fetételeinek biztosítása. Átfogó céljai a települések életminőségének és környezetminőségének javítása, a természeti erőforrások és értékek megőrzése, valamint a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése, a környezetbiztonság javítása. Az egyes intézkedésekhez nem minden esetben kapcsolódik cselekvési program, ez függ a települések forráslehetőségeitől, települési jövőképüktől. A programban az alábbiakban megfogalmazott intézkedések, feladatok megvalósításához szükséges anyagi források biztosítása költségvetési keretből, fejlesztési keretből, környezetvédelmi célú pályázatok folyamatos figyelemmel kísérésével lehetséges. A különböző pályázati támogatások igénybevételénél mindig számolni kell a szükséges önrész biztosításával. A különböző beruházások, amelyek lehetnek akár nemzetközi (EU Strukturális Alap) vagy hazai, állami célirányzatokból, regionális vagy megyei pályázati úton finanszírozottak, önkormányzatok illetve lakosság által finanszírozott beruházások is, a kistérségi környezetvédelmi program megvalósításában fontos szerepet kapnak. A program végrehajtásában, mint forráslehetőség szóba jöhet az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) egyik operatív programja a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), amely 2007-2013 közötti uniós költségvetési időszakra vonatkozik; az Új Széchenyi Terv (ÚSZT), amelyben az egyik fő kitörési pont a közlekedésfejlesztés; egyéb Közösségi Kezdeményezések (pl. LEADER+: amelynek célja a vidéki térségek fejlesztése a helyi szintek aktív közreműködésével) és nemzetközi együttműködési programok (pl. az ETE: Európai Területi együttműködési programok, amelyek az Interreg programokat váltják a 2007-2013-as időszakban). A kistérségben végzett vizsgálatok tapasztalalatai és a környezet állapotát reprezentáló adatok, információk feldolgozása és értékelése után a célok eléréséhez szükséges intézkedéseket az alábbiakban foglaljuk össze.

11. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM OPERATÍV INTÉZKEDÉSEI 11.1. LEVEGŐMINŐSÉG-VÉDELEM A vizsgálat során megállapítotuk, hogy a vizsgált kistérség településein a levegő minősége jelenleg nem kifogásolható, egyetlen településen sincsenek olyan levegőminőségi problémák, amelyek azonnali beavatkozást igényelnének. Ezen a területen a cél a kedvező levegőminőség fenntartása és lehetőség szerint javítása. A vizsgálati adatok azt mutatják, hogy a kistérségben a pontszerű légszenyező forrásokon keresztül kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége és a gépjármű forgalom által előidézett légszenyezés nem túlzott mértékű, szennyezett levegőjű területek a kistéségben normál viszonyok között nincsenek. A kistérség településeinek az adottságai és a jelentkező problémák a levegőtisztaság-védelem területén hasonlóak, ezért a jelenlegi kedvező levegőminőség fenntartása, esetleges javítása céljából a kistérség településeinek egységesen az alábbi intzékedéseket célszerű megtenni:

11.1.1.

Cél: A gépjárműforgalom miatti közúti forgalom miatti környezeti teher mérséklése és megelőzése

11.1.1.1. Intézkedés: Egyes településeket elkerülő útszakaszok képítése, illetve a teherforgalom súlykorlátozásának bevezetése, a közigazgatási területen lévő főútvonalon (83. és 85. számú főútvonal). Érintett település: Gyarmat, Tét, Győrszemere, Árpás




Szakértői Iroda


Következmény indikátor: Biztonságosabbá válik a közlekedés, javulnak az életkörülmények, csökken az átmenő forgalom, valamint a levegő- és zajterhelés. Eredmény indikátor: forgalomterhelési adatok, levegőszennyezés csökkenése (%), zajterhelés csökkenése (dB), lakónépesség elégedettsége (%) 11.1.1.2. Intézkedés: Imissziós légszennyezettség csökkentése Érintett település: Gyarmat, Tét, Győrszemere, Árpás Következmény indikátor: Biztonságosabbá válik a közlekedés, javulnak az életkörülmények, csökken az átmenő forgalom, valamint a levegő- és zajterhelés. Eredmény indikátor: forgalomterhelési adatok, levegőszennyezés csökkenése (%), zajterhelés csökkenése (dB), lakónépesség elégedettsége (%) .

11.1.2.

Cél: A kerékpárút hálózat kiépítése, illetve bővítése, kerékpáros turizmus elősegítése.

11.1.2.1. Intézkedés: Kerékpárút hálózat kiépítése Érintett település: A kistéréség települései. Következmény indikátor: Környezetbarát közlekedési eszköz használatának terjedése, a turisták nagyobb száma Eredmény indikátor: Levegőszennyezés mértékének csökkenése (%), kiépített kerékpárút hosszának növekedése (km)

11.1.3.

Cél: A településekre érkező por és egyéb légszennyezés csökkentése, települési zöldterületek fejlesztése.

11.1.3.1. Intézkedés: A levegő és porszennyezés csökkentés elősegítése növénytelepítéssel. Érintett település: A kistéréség települései. Következmény indikátor: A levegőszennyezés csökkenésével javul a levegő és az Eredmény indikátor: Levegőszennyezés csökkenés (%), zajterhelés csökkenés (dB), elégedettsége (%)

életminőség lakónépesség

11.1.3.2. Intézkedés: Az avar és tarlóégetések számának csökkentése, a hulladék és a területek egyéb módon való kezelésének ösztönzése. Érintett település: A kistéréség települései. Következmény indikátor: A levegőszennyezés csökkenésével javul a levegő és az életminőség Eredmény indikátor: Levegőszennyezés mértékének csökkenése (%),

11.1.4.

Cél: A településeken a parlagfű elleni védekezéssel a pollenkoncentráció (parlagfű) 30 pollenszem/m3 érték alatt tartása

11.1.4.1. Intézkedés: A parlagfű borította területek feltárása, a védekezés elmulasztásához kapcsolódó hatósági intézkedések foganatosítása. Érintett település: A kistérség települései. Következmény indikátor: A levegőszennyezés csökkenésével javul a levegő és az életminőség, csökken a légzőszervi allergiás megbetegedések aránya a településeken Eredmény indikátor: Pollenkoncentráció alakulása (csökkenése) a levegőben (%), legfontosabb feladatok fontosabb feladatok fontos feladatok




Szakértői Iroda


LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM Ütemezés

Várható pénzügyi források

11.1.1.1. Elkerülő útszakaszok kiépítése, a teherforgalom súlykorlátozásának bevezetése (83. és 85. sz. főútvonal) 11.1.1.2. Imissziós légszennyezettség csökkentése

2012-2016

önkorm. támogatás, EU és regionális források ÚSZT

2012-2016

11.1.2.1. Kerékpárút hálózat kiépítése

2012-2016

önkorm. támogatás, részletes költségregionális fejlesztési elemzést igényel forrás önkorm. támogatás, részletes költségNFM elemzést igényel önkorm. támogatás, ~300-500/év/önkorm. regionális fejlesztési forrás, LEADER+ önkorm. támogatás, részletes költségregionális fejlesztési elemzést igényel forrás önkorm. támogatás, részletes költségcivil szféra támogatása elemzést igényel

Sorszám

Feladatok, intézkedések

11.1.3.1. Növénytelepítés a levegő csökkentés elősegítésére

és

porszennyezés

2011-2016

11.1.3.2. Az avar és tarlóégetések számának csökkentése

2011-2016

11.1.4.1. A parlagfű borította területek feltárása, a védekezés elmulasztásához kapcsolódó hatósági intézkedések foganatosítása

2011-2016

Végrehajtásért felelős szervezet Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása és a kistérség Önkormányzatai Közreműködő szervezetek Győr-Moson-Sopron-Megyei Önkormányzat Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Győr-Moson-Sopron Megyei Állami Közútkezelő Kht. Volán Zrt. Kerékpáros civil szervezetek Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Lakosság Vállalkozók


Várható költség (e Ft) részletes költségelemzést igényel

Feladatai Koordináció, kivitelezői pályázat kiírása, saját erő biztosítása Feladataik Szakmai közreműködés Véleményezés, engedélyezés Véleményezés Szakmai közreműködés, engedélyezés Szakmai közreműködés, megvalósítás Szakmai közreműködés, megvalósítás Szakmai közreműködés, véleményezés Véleményezés Véleményezés Kivitelezés



Szakértői Iroda


11.2. VÍZMINŐSÉG- ÉS TALAJVÉDELEM A vizek védelmével és fenntartható használatával kapcsolatos tevékenységek keretét az EU víz Keretirányelv (VKI) tartalmazza. Legfőbb célkitűzései a települések vizeinek jó ökológiai állapotának elérése, a vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme, ésszerű és takarékos vízhasználat elterjesztése, valamint a vizek szennyezőanyag terhelésének csökkentése. Ezekhez szükséges a területen keletkező szennyvizek összegyűjtésének és megfelelő kezelésének biztosítása, a szükséges szennyvíztisztítási hatásfok biztosítása, a talaj, talajvíz, felszíni befogadók szennyezettségének csökkentése.

11.2.1.

Cél: Vizek jó ökológiai állapotának elérése, a Víz Keretirányelvben (VKI) meghatározott célkitűzések elérése

11.2.1.1. Intézkedés: Kapcsolódás a helyi szintű szabályozásban, tervkészítésben a Vízgyűjtő gazdálkodási tervhez (VGT) Érintett település: Árpás, Bodonhely, Mérges, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Mórichida, Sobor Következmény indikátor: A felszín alatti és felszíni vizek minőségi javulása Eredmény indikátor: Célkitűzések megvalósulása

11.2.2.

Cél: Bel és külterületi vízrendezés, az árvíz kockázatának, belvízi elöntések mértékének csökkentése

11.2.2.1. Intézkedés: A belterületi csapadékvíz-elvezető hálózat, befogadók állapotának folyamatos karbantartása. Érintett település: Árpás, Bodonhely, Mérges, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Mórichida, Sobor Következmény indikátor: A felszín alatti és felszíni vizek minőségi javulása Eredmény indikátor: Célkitűzések megvalósulása 11.2.2.2. Intézkedés: Csapadékvíz elvezető rendszerek képítése a meglévők korszerűsítése, bővítése Érintett település: Sokorópátka kivételével a kistérség települései Következmény indikátor: A felszíni vízelvezetés megoldódása. Eredmény indikátor: Csapadék-csatorna hálózat hossza (km), kapacitása (m3/nap).

11.2.3.

Cél: A települések lakásainak több mint 90%-a ráköthető legyen a csatornahálózatra

11.2.3.1. Intézkedés: A még folyamatban lévő beruházások megvalósulása. Érintett település: Győrszemere és Tényő Következmény indikátor: A felszín alatti és felszíni vizek minőségi javulása Eredmény indikátor: Célkitűzések megvalósulása

11.2.4.

Cél: Csikvánd település folyékony hulladék elhelyezésének megoldása

11.2.4.1. Intézkedés: A településen keletkező folyékony hulladék elhelyezésére való terv kidolgozása. Érintett település: Csikvánd Következmény indikátor: A felszín alatti és felszíni vizek minőségi javulása Eredmény indikátor: A keletkező tisztítatlan és a tisztított szennyvíz arányának növekedése (%), lakosság ellátottságának növekedése (db háztartás) A Téti Kistérség környezetvédelmi programja

a



11.2.5.

Szakértői Iroda


Cél: A termőföld minőségi és mennyiségi védelme

11.2.5.1. Intézkedés: A talajvédelmi előírások betartásának ellenőrzése, talajvédelmi ismeretek terjesztése a szaktanácsadási, oktatási rendszer keretein belül Érintett település: A kistérség települései Következmény indikátor: A talaj termékenységének minőségi javulása Eredmény indikátor: Szennyezett talajok kiterjedése csökken 11.2.5.2. Intézkedés: A mezőgazdasági területek vízelvezető árkainak karbantartása. Érintett település: A kistérség települései Következmény indikátor: A termelési feltételek javulása. Eredmény indikátor: Belvíz által érintett területek csökkenése (%). 11.2.5.3. Intézkedés: A mezőgazdasági utak karbantartása. Érintett település: A kistérség települései Következmény indikátor: A termelési feltételek javulása. Eredmény indikátor: A nehezen járható útszakaszok helyett használt taposásnak kitett termőterületek veszélyeztetése megszűnik. 11.2.5.4. Intézkedés: Az illegális hulladéklerakások felszámolása (pl. településőrök alkalmazásával) Érintett település: A kistérség települései Következmény indikátor: A környezet állapota, valamint a lakosság életkörülményei jelentősen javulnak. Eredmény indikátor: Az illegális hulladéklerakók száma csökken 11.2.5.5. Intézkedés: Parlagterületek rehabilitációja Érintett település: A kistérség települései Következmény indikátor: Az adottságnak megfelelő területhasználat valósul meg. Eredmény indikátor: Gyep, legelő, erdő és szőlő területek növekedése (ha)

VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM Sorszám


Ütemezés


11.2.1.1. Kapcsolódás a helyi szintű szabályozásban, tervkészítésben a Vízgyűjtőgazdálkodási tervhez 11.2.2.1. A belterületi csapadékvíz elvezető hálózat, befogadók állapotának folyamatos karbantartása 11.2.2.2. Csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítése a meglévők korszerűsítése, bővítése 11.2.3.1. A folyamatban lévő szennyvízberuházások megvalósulása

2011-2016

önkorm. támogatás, EU és regionális források

részletes költségelemzést igényel

2011-2016

önkorm. támogatás,

~200-300/év/önkorm.

2011-2016



2011-2016


11.2.4.1. Csikvánd település folyékony hulladék elhelyezésének megoldása, terv kidologzása

2011-2016

önkorm. támogatás, regionális fejlesztési források, KEOP önkorm. támogatás, regionális fejlesztési forrás, KEOP


Várható költség (e Ft)




Szakértői Iroda


TALAJVÉDELEM Sorszám


Ütemezés


11.2.5.1. A termőföld és a talajvédelmi előírások betartásának ellenőrzése, talajvédelmi ismeretek terjesztése 11.2.5.2. Mezőgazdasági területek vízelvezető árkainak karbantartása 11.2.5.3. A mezőgazdasági utak karbantartása

2011-2016

önkorm. támogatás és regionális források


2011-2016


~200-300/év/önkorm.

2011-2016

11.2.5.4. Az illegális hulladéklerakások felszámolása

2011-2016

részletes költségelemzést igényel részletes költségelemzést igényel

11.2.5.5. Parlagterületek rehabilitációja

2011-2016

önkorm. támogatás, NFM önkorm. támogatás, regionális fejlesztési forrás önkorm. támogatás, regionális fejlesztési forrás

Végrehajtásért felelős szervezet Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása és a kistérség Önkormányzatai Közreműködő szervezetek Győr-Moson-Sopron-Megyei Területfejlesztési Tanács Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földhivatala Pannon-Víz Zrt. Civil szervezetek Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Lakosság Vállalkozások



Feladatai Tervek, tanulmányok elkészítetése, pályázatok elkészítése, koordináció, saját erő biztosítása Feladataik Szakmai közreműködés Véleményezés, engedélyezés Véleményezés, engedélyezés Véleményezés, engedélyezés Szakmai segítségnyújtás, tervezés, kivitelezés Szakmai közreműködés, véleményezés Véleményezés Véleményezés Tervezés, kivitelezés

11.3. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELME Az élhető települési környezet, környezeti ártalmaktól mentes, esztétikus, biztonságos lakóhelyet jelent. A település fejlesztések a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével kell, hogy történjenek, beleértve az energiatakarékos építést, a környezetkímélő közlekedés előterjesztését, a zöldterület-gazdálkodási szempontok érvényesítését.

11.3.1.

Cél: Környezeti szempontokat érvényesítő, fenntartható településfejlesztés kialakítása

11.3.1.1. Intézkedés: Az összhang megteremtés a területfejlesztési elképzelések és a településrendezési eszközök között. Érintett település: A kistérség települései Következmény indikátor: Hosszútávon egy emberközpontú, egézséges települési környezet kialakulása, az életminőség javulása. Eredmény indikátor: A beépített területek évenkénti változása.




11.3.2.

Szakértői Iroda


Cél: Az élhető, esztétikus települési környezet kialakítása

11.3.2.1. Intézkedés: A települések köztisztasági feladatainak megszervezése önkormányzati alkalmazottak és közmunka program segítségével Érintett település: A kistérség települései Következmény indikátor: A környezet állapota és a lakosság komforérzetet jelentősen javul. Eredmény indikátor: Tiszta közterületek, ápolt parkok (m2). 11.3.2.2. Intézkedés: A települések zöldterületeinek ápolása, bővítése (fasorok állapotának felmérése, felújítása, meglévő zöldfelületek funkciójának növelése-játszóterek kialakítása) Érintett település: A kistérség települései Következmény indikátor: A lakosság és az odalátogatók közérzete javul, a település vonzereje nő. Eredmény indikátor: A gondozott, parkosított, virágosított területek száma, valamint a játszóterek számának növekedése (m2). 11.3.2.3. Intézkedés: Az elhanyagolt kertek, ingatlanok rendbetételének, ápolásának elősegítése Érintett település: A kistérség települései Következmény indikátor: A települések környezetének és az ott élők életminőségének javulása. Eredmény indikátor: Az ápolt porták, kertek számának növekedése (db) 11.3.2.4. Intézkedés: A helyi kulturális és építészeti értékek, objektumok védelme, felújítása, illetve bekapcsolása a turizmusba. (pincesorok, tájházak, stb.) Érintett település: Pincesorok: Árpás, Csikvánd, Gyarmat, Felpéc, Kajárpéc, Mórichida, Tényő, Rábaszentmiklós. Következmény indikátor: A települések vonzerejének növekedése. Eredmény indikátor: Felújított objektumok száma (db) 11.3.2.5. Intézkedés: Az épületek külső megjelenésének javítása (hivatali és szolgálati lakások felújítása) Érintett település: A kistérség települései Következmény indikátor: A települések külső megjelenése kedvezően változik. Eredmény indikátor: Rendezett házak száma, valamint utcasorok száma nő (db). TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELME Sorszám




2011-2016

önkorm. támogatás, regionális fejlesztési forrás


2011-2016


11.3.2.2. A település zöldterületeinek ápolása, bővítése

2011-2016

11.3.2.3. Elhanyagolt kertek, ingatlanok rendbetételének, ápolásának elősegítése 11.3.2.4. A helyi kulturális és építészeti értékek védelme, felújítása, bekapcsolása a turizmusba

2011-2016

önkorm. támogatás, NFM, LEADER+ önkorm. támogatás,

részletes költségelemzést igényel részletes költségelemzést igényel részletes költségelemzést igényel részletes költségelemzést igényel

11.3.2.5. Épületek külső megjelenésének javítása

2011-2016

11.3.1.1. A területfejlesztési elképzelések településrendezési eszközök közötti megteremtése 11.3.2.1. Köztisztasági feladatok megszervezése


Ütemezés és a összhang

2011-2016

önkorm. támogatás, regionális fejlesztési forrás LEADER+ önkorm. támogatás, regionális fejlesztési forrás



BLAUTECH Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. Végrehajtásért felelős szervezet Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása és a kistérség Önkormányzatai Közreműködő szervezetek Győr-Moson-Sopron-Megyei Területfejlesztési Tanács Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földhivatala Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Civil szervezetek Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája Gazdálkodók Lakosság

Szakértői Iroda


Feladatai Tervek, tanulmányok elkészítetése, pályázatok elkészítése, koordináció, saját erő biztosítása Feladataik Szakmai közreműködés, véleményezés Véleményezés, engedélyezés Véleményezés, engedélyezés Véleményezés, szakmai segítségnyújtás és engedélyezés Szakmai közreműködés, véleményezés Szakmai közreműködés, véleményezés A helyes területhasználatok betartása, művelési ág váltások kivitelezése Véleményezés, részvétel a kivitelezésben

11.4. INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS- HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A Téti kistérség települései Bodonhely kivételével, (mely a Mosonmagyaróvári Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás tagja) a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társuláshoz tartozik. A regionális hulladékgazdálkodási rendszerhez tartozó településeken az ipari és szolgáltató tevékenységekből keletkező különleges kezelést igénylő hulladékok gyűjtése és ártalmatlanítása megoldott. A települések mindegyikén szervezett kommunális hulladékgyűjtés és szállítás van. A regionális rendszer kiemelten kezeli a felhagyott hulladéklerakók szervezett formában történő rekultiválását, mivel ezt nem lehet az egyes önkormányzatok kötelező feladatává tenni. A kistérség egyes településein hulladékgyűjtő szigeteket alakítottak ki, ahol a szilárd hulladék papír, műanyag, üveg és fém részének a szelektív gyűjtésére megfelelő gyűjtőedényzetet kihelyezése megtörtént. A gyűjtőedények biztosítása és űrítése a regionális hulladékgazdálkodási rendszert működtető cég feladata. A hulladékgyűjtő szigetek felügyelet nélkül működnek. A rendszer részeként a háztartásokban, intézményekben keletkező különleges kezelést igénylő hulladékok szelektív gyűjtésének a módja kialakított. Ezek a hulladékok zárt helyen, felügyelet mellett gyűjthetők. A hulladékgazdálkodás feladata, hogy hozzájáruljon a természeti erőforrások felhasználásának a csökkentéséhez, felhasználásuk hatékonyságának a növeléséhez. Stratégiai célkitűzés kell, legyen a keletkező hulladékmennyiség növekedésének a megakadályozása megelőző intézkedésekkel, a képződő hulladékok minél nagyobb arányú újrahasznosítása, a lerakásra kerülő hulladék minimalizálása.

11.4.1.

Cél: Sratégiai célkitűzés a keletkező hulladékmennyiség növekedésének a megakadályozása

11.4.1.1. Intézkedés: Felvilágosító, tudatformáló kiadványok szerkesztése a korszerű hulladékgazdálkodásról. Érintett település: A kistérség települései Következmény indikátor: Korszerű hulladékgazdálkodás lakossági támogatással Eredmény indikátor: Csökken az illegális lerakás, a lerakott hulladék mennyisége (m3).




Szakértői Iroda


11.4.1.2. Intézkedés: Mezőgazdasági hulladékok újrahasznosításának elősegítése. Érintett település: A kistérség települései Következmény indikátor: Korszerű hulladékgazdálkodás lakossági támogatással Eredmény indikátor: Csökken a lerakott hulladék mennyisége (m3). KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS – HULLADÉKKEZELÉS Sorszám Feladatok, intézkedések Ütemezés Várható pénzügyi Várható költség források (e Ft) önkorm. támogatás, EU részletes költség11.4.1.1. Mezőgazdasági hulladékok újrahasznosításának 2011-2016 és regionális források elemzést igényel elősegítése önkorm. támogatás, ~100/év/önkorm. 11.4.1.2. Felvilágosító, tudatformáló kiadványok szerkesztése 2011-2016 Zöld forrás a korszerű hulladékgazdálkodásról Végrehajtásért felelős szervezet Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása és a kistérség Önkormányzatai Közreműködő szervezetek Győr-Moson-Sopron-Megyei Területfejlesztési Tanács Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Civil szervezetek Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája Lakosság

Feladatai Tervek, tanulmányok elkészítetése, pályázatok elkészítése, koordináció, saját erő biztosítása Feladataik Szakmai közreműködés, véleményezés Véleményezés, engedélyezés Szakmai közreműködés, véleményezés, kiadványok szerkesztése Szakmai közreműködés, véleményezés Véleményezés, részvétel a kivitelezésben

11.5. KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS- ENERGIAGAZDÁLKODÁS A hazai energiapolitika fő elemei az energiahatékonyság, versenyképesség, fenntarthatóság. Legfőbb feladatok a megújuló energiák használatának előtérbe helyezése, a helyi erőforrások feltárásával, alkalmazásával, amennyiben ez lehetséges.

11.5.1.

Cél: Az energiagazdálkodásban a megújuló energia részarányát növelni kell.

11.5.1.1. Intézkedés: Energiahatékony és takarékos technológiák támogatása Érintett település: A kistérség települései Következmény indikátor: Terjed az alternatív energia felhasználás, javul a környezet állapota. Eredmény indikátor: Csökken éves szinten az energiafogyasztás (%), napkollektorok kialakítása (db, m2)

11.5.2.

Cél: Az energiahatékonyság növelése.

11.5.2.1. Intézkedés: Az intézményekben az energia-takarékosság ösztönzése (fűtési, hűtési és világítási rendszerek modernizálása, épületszigetelés, nyílászárók cseréje) Érintett település: Azok a települések, ahol ezidáig nem voltak ilyen jellegű fejlesztések: Következmény indikátor: Javul az életminőség a települések közintézményeiben. Eredmény indikátor: Kicserélt, jól szigetelő nyílászárók számának növekedése (db), a fűtés és villanyszámlák összegének csökkenése (Ft)




Szakértői Iroda

KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS – ENERGIAGAZDÁLKODÁS 11.5.1.1. Az intézményekben az energiatakarékosság ösztönzése (épületszigetelés, nyílászárók cseréje, korszerű fűtési és hűtési, világítási rendszerek) 11.5.2.1. Energiahatékony és takarékos technológiák támogatása Végrehajtásért felelős szervezet Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása és a kistérség Önkormányzatai Közreműködő szervezetek Győr-Moson-Sopron-Megyei Területfejlesztési Tanács Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szakhatóságok E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. Gdf-Suez Energia Magyarország Zrt. Vállalkozások Civil szervezetek Lakosság


2011-2016



2011-2013

önkorm. támogatás, EU és regionális források KEOP


2011-2016

önkorm. támogatás, KEOP


Feladatai Tervek, tanulmányok elkészítetése, pályázatok elkészítése, koordináció, saját erő biztosítása Feladataik Szakmai közreműködés, véleményezés Véleményezés, engedélyezés Szakmai segítségnyújtás, hozzájárulás létesítési és működési engedélyek megszerzéséhez Szakmai közreműködés, véleményezés, hozzájárulás Szakmai közreműködés, véleményezés, hozzájárulás Műszaki tervezés, engedélyeztetés lebonyolítása, kivitelezés, műszaki ellenőrzés Szakmai közreműködés, véleményezés, kiadványok szerkesztése Véleményezés, részvétel a kivitelezésben

11.6. KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS- KÖRNYEZETTUDATOSSÁG KIALAKÍTÁSA A környezeti szemléletformálás célja a társadalom környezeti értékrendjének pozitív irányú befolyásolása, ezáltal egy élhetőbb éllettér kialakítása, fenntartása, biztosítva ez által a természeti erőforrásokkal történő átgondolt gazdálkodást, valamint a környezeti elemek terhelésének tudatos csökkentését. A környezettudatos viselkedési formák elterjesztését segítik elő példaértékű kezdeményezések (akcióprogramok) támogatása, népszerűsítése és az ezeken való részvétel. A környezeti nevelés elsődleges célterülete a közoktatás (Zöld Óvoda, Ökoiskola, Erdei Iskola), ahol lehetőséget kell teremteni a korosztályok számára a megfelelő értékrend kialakítására, a fenntartható fogyasztási minták elsajátítására.

11.6.1.

Cél: A környezeti értékrend képviseletének elterjesztése.

11.6.1.1. Intézkedés: Környezetvédelmi kiadványok szerkesztése, környezetvédelmi programok, valamint előadások szervezése. Érintett település: A kistérség települései Következmény indikátor: Nő a lakosság környezeti felelőssége a környezettudatos magatartás kialakulásával. Eredmény indikátor: Kiadványok, előadások, közös akciók száma (db). 11.6.1.2. Intézkedés: Rendszeres hulladékgyűjtési akciók megszervezése. Érintett település: A kistérség települései Következmény indikátor: Javul a települések környékének környezete, javul az életminőség. Eredmény indikátor: Hulladékgyűjtési akciók száma (db).




11.6.2.

Szakértői Iroda


Cél: A fenntartható fogyasztás, mint fogalom ismertségének növelése, a vásárlói tudatosság szintjének emelése.

11.6.2.1. Intézkedés: Helyi termékek előállításának, feldolgozásának ösztönzése, a termékek bekapcsolása a falusi turisztikai kínálatba, biotermékek piacának ösztönzése. Érintett település: A kistérség települései Következmény indikátor: A lakosság életvitelében, fogyasztási szokásokban tapasztalható kedvező változások. Eredmény indikátor: Megrendezésre kerülő ökopiacok száma (db), résztvevők száma (fő). KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS – KÖRNYEZETTUDATOSSÁG KIALAKÍTÁSA 11.6.1.1. Környezetvédelmi kiadványok szerkesztése, előadások szervezése 11.6.1.2. Rendszeres hulladékgyűjtési akciók megszervezése 11.6.2.1. Helyi termékek előállításának, feldolgozásának ösztönzése, biotermékek piacának ösztönzése Végrehajtásért felelős szervezet Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása és a kistérség Önkormányzatai Közreműködő szervezetek Győr-Moson-Sopron-Megyei Területfejlesztési Tanács Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Civil szervezetek Gazdálkodók Lakosság Oktatási Intézmények

Ütemezés


2012-2016

önkorm. támogatás, Zöld forrás

2012-2016 2012-2016

Várható költség (e Ft) ~50-100/év/önkorm.

önkorm. támogatás, civil ~200-500/év/önkorm. szféra önkorm. támogatás, költségelemzést LEADER+ igényel

Feladatai Tervek, tanulmányok elkészítetése, pályázatok elkészítése, koordináció, saját erő biztosítása Feladataik Szakmai közreműködés, véleményezés Véleményezés, engedélyezés Véleményezés, szakmai segítségnyújtás és engedélyezés Lakossági programok szervezése, véleményezés, kiadványok készítése A helyes területhasználatok betartása, művelési ág váltások kivitelezése Véleményezés, aktív részvétel A környezeti nevelés elősegítése, kiadványok szerkesztése

11.7. KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS- KÖZLEKEDÉSSZERVEZÉS Egyre több a lakossági tulajdonú gépjármű, egyre több az általuk megtett kilométer. Legfőbb feladat a környezetkímélő, energiahatékony közlekedési rendszerek elterjesztése, azok állapotának fejlesztése, a közösségi közlekedés színvonalában történő kedvező változások elérése.

11.7.1.

Cél: A közlekedési személyszállítási eredetű környezetterhelés, kibocsátás csökkentése, a távolsági közösségi közlekedés versenyképességének növelése.

11.7.1.1. Intézkedés: A közösségi közlekedési rendszer infrastruktúrájának, állapotának javítása, a szolgáltatási színvonal fejlesztése, korszerű, településképbe illő autóbuszvárók és öblök kiépítése, ahol hiányoznak. Érintett település: A kistérség települései. Következmény indikátor: Javul a közösségi közlekedés. Eredmény indikátor: Forgalomterhelési adatok, nő a közúti közösségi közlekedést igénybevevő lakosság létszáma (%), korszerű autóbuszvárók szám (db).




Szakértői Iroda


11.7.1.2. Intézkedés: A települési közlekedési rendszer infrastruktúrájának, állapotának javítása, fejlesztése. Érintett település: A kistérség települései. Következmény indikátor: Javul a közlekedés biztonsága. Eredmény indikátor: Felújított utak hossza (km). 11.7.1.3. Intézkedés: Forgalomlassító járdaszigetek kialakítása a községek két szélén. Érintett település: Gyarmat, Győrszemere, Tét és Árpás települések. Következmény indikátor: Biztonságosabbá válik a közlekedés, javulnak az életkörülmények. Eredmény indikátor: Forgalomterhelési adatok, levegőszennyezés csökkenése (%9, zajterhelés csökkenése (dB), lakónépesség elégedettsége (%). KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS – KÖZLEKEDÉSSZERVEZÉS 11.7.1.1. A közösségi közlekedési rendszer infrastruktúrájának javítása, a szolgáltatási színvonal fejlesztése, korszerű, településképbe illő autóbuszvárók és öblök kiépítése 11.7.1.2. A települési közlekedési rendszer infrastruktúrájának, állapotának javítása, fejlesztése. 11.7.1.3. Forgalomlassító járdaszigetek kialakítása a községek két szélén Végrehajtásért felelős szervezet Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása és a kistérség Önkormányzatai Közreműködő szervezetek Győr-Moson-Sopron-Megyei Önkormányzat Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Győr-Moson-Sopron Megyei Állami Közútkezelő Kht. Volán Zrt. MÁV Zrt. Kerékpáros civil szervezetek Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Vállalkozók Lakosság

Ütemezés


2011-2013

önkorm. támogatás, EU és regionális források ÚSZT, ÚMFT


2011-2013

önkorm. támogatás, regionális források


2011-2013




Feladatai Koordináció, kivitelezői pályázat kiírása, saját erő biztosítása Feladataik Szakmai közreműködés Véleményezés, engedélyezés Szakmai közreműködés, engedélyezés Szakmai közreműködés, megvalósítás Szakmai közreműködés, megvalósítás Szakmai közreműködés, megvalósítás Szakmai közreműködés, véleményezés Véleményezés Kivitelezés Véleményezés, részvétel a kivitelezésben

11.8. EMBERI EGÉZSÉG VÉDELEM Az egyének és a társadalom értékrendjében kiemelt szerephez jut az egészségmegőrzés, az egészségvédelem, valamint ezek népszerűsítése. A globális éghajlatváltozás hatására egyre több allergén növény megjelenésére lehet számítani, a kialakuló hőhullámok intenzitása és gyakorisága, az UV sugárzás megnövekedése egyre nagyobb kockázatot jelent a lakosság egészségi állapotára. A jogszabályi előírások, ellenőrzések, szankcionálások hatására csökkenhet a parlagfűvel borított területek aránya, ehhez azonban elengedhetelneül szükséges az önkormányzatok, civil szervezetek és a lakosság összefogása.




11.8.1.

Szakértői Iroda


Cél: A településeken a parlagfű elleni védekezéssel a pollenkoncentráció (parlagfű) 30 pollenszem/m3 érték alatt tartása

11.8.1.1. Intézkedés: A parlagfű borította területek feltárása, a védekezés elmulasztásához kapcsolódó hatósági intézkedések foganatosítása. Érintett település: A kistérség települései Következmény indikátor: A levegőszennyezés csökkenésével javul a levegő és az életminőség, csökken az allergiás megbetegedések aránya a településeken Eredmény indikátor: Pollenkoncentráció alakulása (csökkenése) a levegőben (%), allergiás megbetegedések számának csökkenése (db) 11.8.1.2. Intézkedés: Allergén (gyom) növények felmérése, lakosság tájékoztatása, megelőző intézkedések megvalósítása. Érintett település: A kistérség települései Következmény indikátor: A levegőszennyezés csökkenésével javul a levegő és az életminőség, csökken az allergiás megbetegedések száma a településeken. Eredmény indikátor: Az allergiás megbetegedések számának csökkenése (db). 11.8.1.3. Intézkedés: Egészséges életmód népszerűsítése. Érintett település: A kistérség települései Következmény indikátor: A lakosság egézségi állapotának javítása. Eredmény indikátor: Szűrőprogramok (db/év), sportolási nevelési célú rendezvény (db). EMBERI EGÉSZSÉG VÉDELME Sorszám


Ütemezés

11.8.1.1. A parlagfű borította területek feltárása, a védekezés elmulasztásához kapcsolódó hatósági intézkedések foganatosítása 11.8.1.2. Allergén növények felmérése, a lakosság tájékoztatása, megelőző intézkedések megvalósítása 11.8.1.3. Egészséges életmód népszerűsítése

Végrehajtásért felelős szervezet Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása és a kistérség Önkormányzatai Közreműködő szervezetek Győr-Moson-Sopron-Megyei Területfejlesztési Tanács Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földhivatala Civil szervezetek Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Gazdálkodók, lakosság




2011-2016

önkorm. támogatás, EU és regionális források

2011-2016

önkorm. támogatás, ~200-300/év/önkorm. és civil szféra önkorm. támogatás ~30-50/év/önkorm. és civil szféra

2011-2016


Feladatai Tervek, tanulmányok elkészítetése, pályázatok elkészítése, koordináció, saját erő biztosítása Feladataik Szakmai közreműködés, véleményezés Véleményezés, engedélyezés Véleményezés, engedélyezés Véleményezés, engedélyezés Szakmai közreműködés, véleményezés Szakmai közreműködés, véleményezés aktív részvétel a helyes területhasználatok, rendeletek betartásában



Szakértői Iroda


11.9. TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM A vizsgált kistérség településeinek feladata az, hogy erőfeszítéseket tegyenek a helyi lakosság és a térségbe látogatók környezet- és természettudatos attitüdjének a javítására. Ezen belül szükség van - a meglévő természeti értékek minél magasabb színvonalú bemutatására (ha azt a természeti érték jellege lehetővé teszi), amely történhet tanösvények kiépítésével, iskolások bevonására (táboroztatás, versenyek, stb.) lokálpatriotizmus erősítésére (egyesületek, baráti körök létrehozása, természetvédelmi kampányok, akciók meghirdetése helyi szinten, stb.).

11.9.1.

Cél: A táj- és természetvédelmi érdekek érvényesítése a településfejlesztés és település rendezés során.

11.9.1.1. Intézkedés: A tájképi adottságok, értékek megőrzése és képviselete az építészet terén. Érintett település: A kistérség települései Következmény indikátor: A települések külső megjelenése kedvezően változik. Eredmény indikátor: Kiadott építési engedélyek száma (db)

11.9.2.

Cél: Ökoturizmus (A védett természeti területek értékeinek elérhetősége, nyilvánosság számára való hozzáférhetőségének biztosítása a környezet állapotának minőségi romlása nélkül)

11.9.2.1. Intézkedés: A helyi jelentőségű védett területek számának, méretének növelése (helyi védetté nyilvánítások lebonyolítása, egyedi tájértékek felmérése). Következmény indikátor: A helyi védett területek, természeti értékek ismertségének növekedése (%). Eredmény indikátor: Látogatottság növekedése (%)

11.9.3.

Cél: Károsodott területek (leromlott termőhelyek, tájsebek, vizes élőhelyek, erdőterületek) helyreállítása

11.9.3.1. Intézkedés: A helyreállítási (rehabilitációs, rekonstrukciós) munkák elvégzése. Következmény indikátor: Az eredi állapotukra visszaállított élőhelyek, termőhelyek számának növekedése, ezáltal a biológiai sokféleség megőrzésének elősegítése (%). Eredmény indikátor: A helyreállításban részt vett területek száma (db), illetve nagysága. TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM Sorszám


11.9.1.1 A tájképi adottságok, értékek megőrzése és képviselete az építészet terén 11.9.2.1. A helyi jelentőségű védett területek számának, méretének növelése (helyi védetté nyilvánítások lebonyolítása, egyedi tájértékek felmérése) 11.9.3.1. A helyreállítási (rehabilitációs, rekonstrukciós) munkák elvégzése


Ütemezés



2011-2016

-

-

2012-2016


~300-400/év/ömkorm.

2012-2016


költségbecslést igényel


BLAUTECH Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. Végrehajtásért felelős szervezet Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása és a kistérség Önkormányzatai Közreműködő szervezetek Győr-Moson-Sopron-Megyei Területfejlesztési Tanács Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Civil szervezetek Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája Országos Műemlékvédelmi Hivatal Lakosság Vállalkozások

Szakértői Iroda


Feladatai Tervek, tanulmányok elkészítetése, pályázatok elkészítése, koordináció, saját erő biztosítása Feladataik Szakmai közreműködés, véleményezés Véleményezés, engedélyezés Véleményezés, szakmai segítségnyújtás és engedélyezés Szakmai közreműködés a tervek kialakításában, közreműködés a megvalósításban Szakmai közreműködés, véleményezés Védetté nyilvánítás, véleményezés Véleményezés, aktív részvétel a kivitelezésben, rendeletek betartása Tervek és kivitelezés

11.10. ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM A jelenlegi állapot, valamint a korábbi környezetvédelmi programban kitűzött célok figyelembe vételével, összhangban a nemzeti környezetvédelmi programban és a Győr-Moson-Sopron megyei Környezetvédelmi programmal, a következő környezetvédelmi intézkedések meghozatalát javasoljuk. Az alábbiakban részletesen ismertetjük azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a települések lakóinak zaj- és rezgéskibocsátással kapcsolatos panaszait megelőzzék, illetve az egyes zajforrások káros hatásaitól minél inkább védve élhessenek. Az újabb forgalomszervezési intézkedések előkészítése során figyelembe kell venni a zajterhelés várható alakulását is, mind a csökkenő, mind a növekvő forgalmú területeken. Ez a forgalomnak a szervezési intézkedést követően várható alakulása alapján - ami forgalomszámlálási adatok alapján becsülhető - műszaki számítással előre jó közelítéssel megállapítható. Ezzel elejét lehet venni annak, hogy új területeken (ahol már a zajterhelési határértékek kötelezően betartandók) jelentkezzenek zajpanaszok a lakosság részéről. Az ilyen jellegű beruházások zajvédelmi hatásainak bemutatására kiváló, szemléletes eszköz a zajtérkép. A kistérség területén nincs olyan település, akire a 280/2004. (X.20.) Korm. rendelet hatálya kiterjedne, ezáltal a települések nem kötelezettek zajtérkép elkészítésre. Azonban éppen a korábban felsorolt beruházások zajvédelmi hatásainak gyors és szemléletes megállapításához segítség lehet, továbbá csendes övezet, vagy zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelöléséhez a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet alapján szükséges az érintett területre zajtérképet készíteni. A csendes övezet, vagy zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelölésével kapcsolatos szabályokat a későbbiekben részletesen ismertetjük. A közlekedési eredetű zajterhelés értékelésénél felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 27/2008. (XII.23.) KvVM – EüM együttes rendeletben közölt zajterhelési határértékeknek új tervezésű, vagy megváltozott terület felhasználású területeken a meglévő közlekedési zajforrástól származó zajterhelésre, új közlekedési zajforrás létesítése esetén pedig a meglévő védendő területeken teljesülniük kell. A meglévő közlekedési útvonalak mentén meglévő lakóterületekre tehát a határértékek nem kötelező érvényűek. A további javulás érdekében első lépésként a kistérség területén üzemelő telephelyek zajkibocsátásának meghatározására van szükség.




Szakértői Iroda


Az esetlegesen túllépést okozó telephelyeken a zajforrások felderítését követően lehet a szükséges műszaki, üzemszervezési, technológiai változásokat meghatározni. A vizsgált telephelyek esetében jellemzően nem az önkormányzat az elsőfokú környezetvédelmi hatóság, így elsősorban arra van lehetősége, hogy a problémákat jelezzék az illetékes hatóság, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség felé. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján a kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó zaj- és rezgésvédelmi ügyek az alábbiak. A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3073/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 41 épületek építése 42 egyéb építmények építése 43 speciális szaképítés 45 gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása 46 nagykereskedelem 47 kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár) 55 szálláshely szolgáltatás 56 vendéglátás 73 reklám, piackutatás 81 építmény-üzemeltetés, zöldterület-kezelés 90 alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenység 93 sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység A felmerülő zajvédelmi problémák kiküszöbölésére, valamint a jegyzői elsőfokú hatósági jogkör gyakorlásának lehetővé tétele érdekében a településeken rendeletet kell alkotni a helyi zajvédelem szabályozására. Zajvédelmi ügyekben a kistérség székhelye szerinti jegyző az elsőfokú hatóság, így javasolt elsősorban a Tét Város helyi zajvédelmi rendeletét felülvizsgálni, aktualizálni, majd a többi településen is ez alapján elkészíteni a zajvédelmi rendeletet, természetesen a helyi sajátosságok figyelembe vételével. A rendeletben ki kell térni elsősorban a jegyző hatáskörébe tartozó tevékenységet végzőkre vonatkozó zajvédelmi előírások meghatározására, a város területének zajvédelmi szempontú besorolására, a 27/2008. (XII.23.) KvVM – EüM együttes rendelet szerint. Javasolt inkább a miniszteri rendelet ide vonatkozó mellékleteit hivatkozni, mintsem saját határértékeket kidolgozni. Az egyes településrészek zaj elleni védelmét elsősorban a szabályozási terv szerinti besorolással lehet szabályozni, mivel ez meghatározza a területre vonatkozó zajterhelési határértéket is. A helyi zajvédelmi rendelet határértékeihez kapcsolódó övezeti határok megállapítását nem javasolt külön utcanévjegyzékben megadni. Az övezeti határok teljesen egyértelműen megállapíthatóak a város szabályozási tervéből. Az erre való hivatkozást és a szabályozási terv elérhetőségét (honlap, iroda címe) célszerű a rendeletben közölni. Felhívjuk az önkormányzat figyelmét, hogy a helyi zaj- és rezgésvédelmi rendelet műszaki előkészítését el kell végeztetni zaj- és rezgésvédelmi szakértővel. Meg kell határozni a rendeletben az alkalmi és a rendszeres kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport- és reklámcélú, közösségi, továbbá minden hangosítást igénylő rendezvény engedélyezési és működési rendjét, továbbá akusztikai szakértői vélemény bevonásának szükségességét, valamint az egyedi esetekben, meghatározott időtartamra érvényes zajterhelési határérték túllépés engedélyezését.




Szakértői Iroda


A rendelet megalkotásán túl szükséges annak betartása és betartatása a hatályba lépést követően. Zajkibocsátási határértéket kell adni minden rendszeresen, ill. alkalomszerűen működő rendezvénynek és vendéglátó egységnek, továbbá a határértékeket be kell tartatni velük, ellenőrző mérésekkel. Tapasztalat, hogy a szórakozóhelyek zajkibocsátására a lakók érzékenyebbek, mint egy ipari üzemre. Ennek oka egyrészt, hogy a szórakozóhelyek működését „haszontalan” dolognak tartják, továbbá a hangosító berendezések sok esetben információt hordozó, jelentős szintű zajkibocsátása különösen zavaró lehet. Ugyanakkor ilyen jellegű szolgáltatásra igény van, elsősorban a fiatalok körében, ezért a két funkció együttélését meg kell oldani a rendelkezésre álló hatósági eszközökkel. A panaszok nemcsak a hangosító berendezés üzemelése miatt, hanem a vendégek utcai viselkedése, hangoskodása miatt is felmerülhetnek. Ez utóbbit fokozott rendőri jelenléttel lehet mérsékelni. A már működő telephelyeknél, vendéglátó egységeknél, közlekedési útvonalaknál különösen lakossági panaszok felmerülése esetén zajkibocsátás vizsgálatokat, műszeres méréseket kell végeztetni, és ezek alapján lehet megtenni indokolt esetben a szükséges intézkedéseket a zajkibocsátás csökkentésére. A településszabályozási terv megalkotásakor, ill. felülvizsgálatakor figyelembe kell venni a zajvédelmi szempontokat elsősorban a lakóterületek és az ipari-gazdasági célú és a kereskedelmi-gazdasági célú területek kijelölésénél. A tervezett lakóterületek és a tervezett ipari telephelyek közötti szükséges védőtávolságot minden esetben fenn kell tartani, előzetes akusztikai szakvélemény alapján. Törekedni kell arra, hogy a kisebb ipari jellegű vállalkozások is a lakóterületektől távol - elsősorban a rendezési tervben kijelölt iparterületen – települjenek A telepengedélyezési eljárások során - azokon a telephelyeken, ahol felmerülhet a zajkibocsátás lehetősége - elő kell írni a kérelmező részére műszeres zajkibocsátás mérés elvégeztetését, a környezetvédelmi felügyelőséggel együttműködve. Engedély csak azoknak a telephelyeknek adható, amelyek működésük során igazoltan nem okoznak határérték feletti zajterhelést, illetve a részükre megállapított zajkibocsátási határértéket nem lépik túl. Új beruházás megvalósulása előtt, az engedélyezési eljárás során kérni kell akusztikai szakvéleményt is a tervezett létesítmény várható zajkibocsátásáról. A jövőbeni ipari jellegű beruházások engedélyezése előtt akusztikai szakvéleményt kell készíttetni az engedélyezési eljárás folyamán. Csak olyan technológia betelepülése engedélyezhető, ami nem okozza majd a lakóterületek határérték feletti zajterhelését. A tervezett telephelyek engedélyezése során figyelembe kell venni a működésükkel járó közúti forgalmat is. Szintén akusztikai szakvélemény alapján, a szükséges védőtávolság betartásával kell új lakóterületeket kijelölni a meglévő közutak közelében. CSENDES ÖVEZET, FOKOZOTTAN VÉDETT TERÜLET Az önkormányzatoknak lehetősége van közigazgatási területén belül csendes övezetet és zajvédelmi szempontból fokozottan védett területet kijelölni. Célja a csendes, pihenésre alkalmas közterületek el zajosodásának megakadályozása, zaj ellen különös védelmet igénylő létesítmények zajtól való fokozott megóvása. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény „85. § (1) A települési önkormányzat képviselőtestületének feladat- és hatáskörébe tartozik: c) területek zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítása; d) csendes övezet kialakításának elrendelése a zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmény körül;” A Téti Kistérség környezetvédelmi programja



Szakértői Iroda


A kijelölésre vonatkozó előírások a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 15. § alapján. (1) Csendes övezet, valamint zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelölésére abban az esetben kerülhet sor, ha a kijelölésre szánt terület tényleges zajterhelése megfelel a külön jogszabályban a csendes övezetre, illetve zajvédelmi szempontból fokozottan védett területre megállapított határértéknek. (2) A kijelölését megelőzően a kijelölésre szánt területre zajtérképet kell készíteni és meg kell vizsgálni a zaj elleni védelem érdekében szükséges intézkedéseket. (3) A kijelölés kezdeményezésére a csendes övezetek esetében a zaj elleni fokozott védelmet igénylő intézmény üzemeltetője, vagy fenntartója is jogosult. Ez esetben a (2) bekezdésben foglalt kötelezettség a kijelölés kezdeményezőjét terheli. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 16. § alapján (1) a fokozott védelem érvényesítése érdekében a) a kijelölt terület zajterhelését befolyásoló források működése – országos közúthálózatba tartozó közutak, vasutak, valamint a kijelölés időpontjában létesítési engedéllyel rendelkező létesítmények kivételével – térben, időben, gyakoriságban korlátozható, megtiltható, illetve ha valamely zajforrás működésének korlátozására, tiltására más hatóság jogosult, kezdeményezhető a szükséges intézkedések megtétele b) meghatározhatók a közterület felhasználásának zajvédelmi szabályai, amennyiben a kijelölésre közterületen került sor (2) Olyan létesítmény, amely új környezeti zajforrás keletkezésével jár, csak akkor létesíthető, ha a létesítmény és a hatásterülete a fokozottan védett területen vagy csendes területen kívül esik (3) Csendes övezet vagy zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelöléséről a jegyző értesíti a felügyelőséget A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 33. § alapján zaj, illetve rezgés elleni védelemre jogosító szakértői engedéllyel rendelkező személyt, illetve ilyen személyt foglalkoztató szervezetet kötelező megbízni vagy alkalmazni a külön jogszabályban előírtakon túl: e) csendes terület, zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek kijelölésének előkészítéséhez, ha a kijelölésre szánt területre nem készült külön jogszabály (280/2004. (X.20.) Korm. rendelet) szerinti zajterhelési térkép A korábbiakban javasolt intézkedéseket röviden az alábbiakban foglaljuk össze 

A megye közlekedési útjai minőségének javításával kell csökkenteni a közlekedésből eredő zajterhelést. A településen belüli utak minőségének a javítása az önkormányzatok feladata



A 83-as főközlekedési út mellett elhelyezkedő településeknél (Gyarmat, Győrszemere, Tét) lépéseket kell tenni az elkerülő út megépítésére, ezáltal a lakóterületek zajterhelését jelentős mértékben csökkenteni tudják



Új tervezésű utaknál, ill. új védendő terület kijelölésénél fokozott szempont a megfelelő védőtávolságot biztosító tervezés, zajárnyékoló létesítmények tervezése



Programot kell kidolgozni a Pápa – Győr vasútvonal, ill. a 83. sz. főközlekedési út mentén elhelyezkedő lakóépületek zajterhelésének felmérésére



Csökkenteni kel a közlekedési létesítmények mentén azon védendő területek arányát, ahol az egész napra számított átlagos zajterhelés (Lden) meghaladja a 65 dB-t, ill. az éjszakai zajterhelés (Lnight) az 55 dB-t



Támogatni kell a települések belterületén a nem motorizált közlekedést, kerékpárutak, járdák, sétányok kiépítésével




Szakértői Iroda




A gépjárművek fokozott közúti ellenőrzésével ki kell szűrni az illegálisan átalakított, nagyobb zajkibocsátást okozó járműveket



A vasút rekonstrukció során fokozott figyelmet kell fordítani a pályatest és a szerelvények műszaki állapotának javítására. Ahol ilyen intézkedéssel nem csökkenthető a szomszédos lakóterület zajterhelése határérték alá, ott zaj gátló létesítményeket kell tervezni és építeni



A helyi zajvédelmi rendeletet aktualizálni, felülvizsgálni kell és a kistérség településeinél egységes rendeletet kell alkotni, figyelembe véve a helyi sajátosságokat



A Felügyelőséggel együttműködve ellenőrizni kell az ipari telephelyek, szórakoztató létesítmények, közlekedési létesítmények zajkibocsátását, az ipari telephelyek esetleges környezetvédelmi intézkedési terveit, ezek kivitelezését és hatékonyságát



Az önkormányzat hatáskörébe tartozó tevékenységek engedélyezését, a telepengedélyek kiadását, fokozott gonddal kell végezni. Az engedélyezési dokumentáció részeként meg kell követelni a tevékenység várható zajterhelésének bemutatását, minősítését és az elfogadható szintre történő csökkentéshez tervezett intézkedések megtervezését. A tevékenység üzembe helyezési eljárása során ellenőrizni kell a jogszabályi követelmények maradéktalan teljesítését A települési szabályozási tervek készítésénél és azok módosításánál zajvédelmi vizsgálatokat, számításokat kell végezni, amelyek eredményei alapján az adott terület besorolása elkészíthető és az ezen a területen végzett tevékenységek zajvédelmi követelményei meghatározhatók





Program kidolgozása a települések egészének, vagy egyes részeinek zajtérképezésére, különös tekintettel a közúti, vasúti közlekedési létesítmények környezetére



Program kidolgozása a csendes övezetek, ill. a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek kijelölése

11.10.1. Cél: A közúti közlekedésből eredő zajterhelés csökkentése, alacsony zajterhelésű helyeken a jelenlegi állapot fenntartása. 11.10.1.1. Intézkedés: Útburkolat javítás, csere, 83-as főút településeket elkerülő szakaszának kiépítése, új tervezésű utaknál, ill. új védendő terület kijelölésénél zajvédelmi tervezés, a jelenlegi zajterhelés felmérése, nem motorizált közlekedés elősegítése, fokozott közúti ellenőrzés. Következmény indikátor: A települések zajterhelése kedvezően változik. Eredmény indikátor: Védendő épületek zajterhelése, LAM, dB

11.10.2. Cél: A vasúti közlekedésből eredő zajterhelés csökkentése. 11.10.2.1. Intézkedés: A pályatest és a szerelvények műszaki állapotának javítása, zajgátló létesítmények telepítése. Következmény indikátor: A települések zajterhelése kedvezően változik. Eredmény indikátor: Védendő épületek zajterhelése, LAM, dB




Szakértői Iroda


11.10.3. Cél: A helyi zajvédelmi szabályozás egységesítése, jogharmonizációja. 11.10.3.1. Intézkedés: A helyi zajvédelmi rendeletek aktualizálása, felülvizsgálata, egységesítése. Következmény indikátor: Az engedélyezési folyamatok a zajvédelmi szempontokat fokozottan figyelembe veszik. Eredmény indikátor: Zajvédelmi panaszok csökkenése, engedélyezések egységesítése

11.10.4. Cél: A települési szabályozási tervekben a zajvédelmi szempontok érvényesítése. 11.10.4.1. Intézkedés: A szabályozási tervek készítésénél és azok módosításánál zajvédelmi vizsgálatok elvégzése. Következmény indikátor: Az egyesmáshoz közeli, eltérő területi funkciók nem zavarják egymás működését, az ingatlanok rendeltetésszerű használatát. Eredmény indikátor: Zajvédelmi panaszok csökkenése

11.10.5. Cél: Program kidolgozása a települések egészének, vagy egyes részeinek zajtérképezésére. 11.10.5.1. Intézkedés: A zajtérképezés megtervezése, különös tekintettel a közutakra és a vasutakra. Következmény indikátor: A jelenlegi zajterhelés és a tervezett változtatások hatása szemléletesen bemutatható. Eredmény indikátor: Zajvédelmi beavatkozások hatékonyabbá válnak, engedélyezési eljárások során a zajvédelmi szempontok fokozottan érvényesülnek

11.10.6. Cél: Program kidolgozása a csendes övezetek, ill. a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek kijelölése. 11.10.6.1. Intézkedés: Az érintett területek kiválasztása, jelenlegi zajhelyzetük felmérése. Következmény indikátor: A jelenleg alacsony zajterhelésű területeken a magas szintű környezeti állapot fenntartható. Eredmény indikátor: Települések lakóinak magasabb komfortérzete, egészségesebb lakókörnyezet kialakítása ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM Sorszám


11.10.1.1. A közúti közlekedésből eredő zajterhelés csökkentése (útburkolat csere, javítás, elkerülő utak építése, fokozott közúti ellenőrzés) 11.10.2.1. A vasúti közlekedésből eredő zajterhelés csökkentése (pályatest és szerelvények műszaki állapotának javítása). 11.10.3.1. A helyi zajvédelmi rendeletek aktualizálása, felülvizsgálata, egységesítése. 11.10.4.1. A szabályozási tervek készítésénél és azok módosításánál zajvédelmi vizsgálatok elvégzése. 11.10.5.1. Zajtérképezés megtervezése, különös tekintettel a közutakra és a vasutakra. 11.10.6.1. Program kidolgozása a csendes övezetek kijelölése


Ütemezés


2012-2016

önkorm. támogatás, EU és regionális források ÚSZT, ÚMFT


2013-2016

regionális források ÚSZT, ÚMFT


2011-2016

-

-

2011-2016

önkorm. támogatás, EU és regionális források önkorm. támogatás, EU és regionális források önkorm. támogatás, EU és regionális források

részletes költségelemzést igényel részletes költségelemzést igényel részletes költségelemzést igényel

2012-2016 2012-2016



BLAUTECH Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. Végrehajtásért felelős szervezet Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása és a kistérség Önkormányzatai Közreműködő szervezetek Győr-Moson-Sopron-Megyei Területfejlesztési Tanács Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földhivatala MÁV Zrt. Volán Zrt. Civil szervezetek Lakosság

Szakértői Iroda


Feladatai Tervek, tanulmányok elkészítetése, pályázatok elkészítése, koordináció, saját erő biztosítása Feladataik Szakmai közreműködés, véleményezés Véleményezés, engedélyezés Véleményezés, engedélyezés Szakmai közreműködés, véleményezés Szakmai közreműködés, véleményezés Szakmai közreműködés, véleményezés Véleményezés

Veszprém, 2011. szeptember 26. A helyzetértékelést és a programot készítette:

Bárány Lajos irodavezető környezetvédelmi szakértő (SZKV 19-0768/2015)

Németh Zoltán Ügyvezető igazgató környezetvédelmi szakértő (SZKV 19-0457/2015)

A vizsgálatban közreműködött:

Kovács Anita környezetvédelmi szaktanácsadó



B L A U T E C H Humán- és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft SZ A K É R T Ő I I R O D A

Recommend Documents