A 18. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK 2015.04.27 – 04.30. 2015.04.27. (HÉTFŐ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla B. I.
Információ:
Emberölés bűntette
2015.04.27.
08:30
HATÁROZAT HIRDETÉS Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2015 februárjában B. I. vádlottat 2 rb. testi sértés bűntettének kísérlete miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész részbeni megalapozatlanság miatt, a vádlott terhére rótt bűncselekmények téves jogi minősítése miatt a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében fellebbezett. A HajdúBihar Megyei Főügyészség és a Debreceni Járási Ügyészség is 2013-ban súlyos testi sértés kísérletének bűntette miatt emelt vádat B. I. ellen. A két ügyet a Debreceni Törvényszék 2014 augusztusában egyesítette. A vádirat szerint 2013 márciusában a vádlott és felesége B. Iné sértett Hajdúhadházon a közös családi házukban nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztottak, így mindketten ittas állapotba kerültek. Szóváltás alakult ki közöttük. A vádlott magához vette a házban található fejszét és azzal testszerte bántalmazta a sértettet. Az ütések először a sértett lábát érték. A vádlott és a sértett között dulakodás alakult ki, melynek során a vádlott a fejszével a fején is megütötte a sértettet, aki az utcára menekült és a szomszédasszonyától kért segítséget. Életveszélyes állapot, súlyos egészségromlás nem alakult ki. Azonban a sérülések helyét és az erőhatások mértékét, súlyosabb, akár életveszélyes sérülés is kialakulhatott volna. A vádlott ittassága miatt a történtekkel szemben közömbös maradt. 2013 augusztusában a vádlott arra figyelt fel, hogy fia, B. F. sértett egy fiatal lánnyal tér haza és felesége főzni kezdett. A vádlott ismét vitatkozni kezdett feleségével, majd tarkón ütötte az asszonyt és az ételt kiborította az udvarra. B. F. sértett a vádlottól számon kérte az édesanyja bántalmazását. A vádlott akkor egy kaszával a sértett vállát és alkarját megvágta, 8 napon belül gyógyuló sérüléseket okozva a fiának. A bűncselekmény elkövetésének eszköze alkalmas volt akár életveszélyes sérülés okozására és emberi élet kioltására is. Fórizs Ildikó sajtószóvivő
[email protected] [email protected] 0630/994-3339
Debreceni Ítélőtábla L. B. + 1 fő
Állatkínzás vétsége
2015.04.27.
10:00
A Szerencsi Városi Ügyészség 2012-ben fk. L. B. I.r. és K. J. II.r. vádlottak ellen társtettesként elkövetett állatkínzás kísérletének vétsége illetve társtettesként elkövetett lopás vétsége miatt emelt vádat. A Szerencsi Járásbíróság 2013 szeptemberében a vádlottakat bűnösnek mondta ki a vád szerinti cselekményben, I.r. vádlottal szemben a Miskolci Városi Bíróság 2011 májusában alkalmazott 1 év 6 hónap próbára bocsátást megszüntette. I.r. vádlottat 1 év 2 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett fk. fogházbüntetésre, míg II.r. vádlottat 1 év 6 hónap fogházbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. B. Z. III. és K. G. IV.r. vádlottat 1
Információ:
állatkínzás vétsége, lopás vétségének kísérlete és természetkárosítás bűntette miatt személyenként 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette, II.r. vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A Miskolci Törvényszék 2014 októberében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és II.r. vádlottat az ellene emelt társtettesként elkövetett lopás kísérletének vádja alól felmentette, a társtettesként elkövetett állatkínzás vétségének minősülő cselekményből a kísérletre utalást mellőzte és II.r. vádlott fogházbüntetését 1 évre enyhítette. A jogerősen elítélt fk. L. B. I.r. vádlottat - a Be.349. § (2) bekezdése alapján a jogerő feltörésével -, a társtettesként elkövetett lopás vétsége kísérletének vádja alól felmentette. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az ítélet ellen az ügyész I. és II.r. vádlottak terhére fellebbezett felmentésük miatt, bűnösségük e bűncselekményben való megállapításáért és súlyosításért. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2011 augusztusában I. és II.r. vádlott Megyaszó külterületén összesen 57 db hurkot helyezett ki azért, hogy ürgét fogjanak. III. és IV. r. vádlott 36 illetve 17 db hurkot helyezett ki a területre ugyanazzal a céllal. Gy. I. hivatásos vadász ellenőrzést végzett a területen, észlelte a vádlottak cselekményét és értesítette a rendőrséget, majd felszedte a hurkokat. Míg III. és IV.r. vádlottak által kihelyezett hurkokkal 14 ürgét fogtak, I. és II.r. vádlott nem járt sikerrel. A III.r. és IV.r. vádlottak által tiltott vadászati eszközzel, hurokkal befogott 14 db elpusztult ürge természetvédelmi rétéke 170.000.- Ft. A vádlottak beismerték a bűncselekmények elkövetését. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő
[email protected] [email protected] 0630/994-3339
Debreceni Ítélőtábla S. Cs. + 1 fő
Befolyással bűntette
üzérkedés 2015.04.27.
13:30
Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 decemberében Dr. S. Cs. I.r. vádlottat befolyással üzérkedés bűntette miatt 6 év börtönbüntetésre 6 év közügyektől eltiltásra és 600.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Dr. Sz. J. II.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett befolyással üzérkedés bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre, 2 év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra, 2 év közügyektől eltiltásra és 200.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést II.r. vádlott terhére a kiszabott büntetés súlyosításáért. A vádlottak és védőik felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott a vádbeli időben a Heves megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Szervek Bűnügyi Osztályának osztályvezetője volt. II.r. vádlott korábban ugyanezt a beosztást töltötte be, ám a cselekmény elkövetésekor már ügyvédként dolgozott. I.r. vádlott 2012 szeptemberében ismerkedett meg H. T-vel, aki ellen az Egri Törvényszéken büntetőeljárás volt folyamatban. I.r. vádlott tanácsára H. T. II.r. vádlottnak adott meghatalmazást a védelmére. I.r. vádlott azért, hogy jogtalan anyagi hasznot szerezzen kijelentette, hogy meg tudja mozgatni kapcsolatait annak érdekében, hogy a megismételt eljárásban H. T. számára kedvezőbb ítélet szülessen. H. T. nem zárkózott el az ajánlattól. Ezt követően I.r. vádlott pénzt kért H. T-től arra hivatkozással, hogy eddig a megfelelő embereknek már egy millió forintot fizetett ki. Megállapodtak abban, hogy 500.000.- Ft-ot napokon belül megkap I.r. vádlott. II.r. vádlott tudott I.r. vádlott ajánlatáról és felajánlotta a férfinak, hogy vele is elküldheti a pénzt I.r. vádlottnak. Végül 2012 decemberében az M3-as autópályán egy benzinkút 2
férfimosdójában kapta meg a pénzt I.r. vádlott. Miután mindketten kijöttek az épületből, I.r. vádlottat a TEK emberei elfogták, és megtalálták nála az összeget. Első nyilvános ülés. Információ:
Fórizs Ildikó sajtószóvivő
[email protected] [email protected] 0630/994-3339
DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK B. 171/2015
Vádlott: N. J.
Különös kegyetlenséggel elkövetett 2015.04.27. emberölés bűntettének kísérlete
08.30
1. tárgyalás A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádirata szerint N. J. 2012 januárjában szabadult Tiszalökről, ahonnan édesanyja debreceni, Nagy Sándor telepi lakásába költözött. Az asszony pár hónappal később meghalt, és miután fia nem dolgozott, nem tudta fizetni az albérleti díjat, így utcára került. Nappal a városban időzött, éjszakáit a hajléktalanszállón töltötte. N. J. 2013 novemberében egy alapkompetencia oktatáson ismerkedett meg N. J-vel, aki iránt azonnal vonzalmat érzett. A nő édesanyjával lakott Pacon, ahová nem sokkal később a vádlott is odaköltözött. Az idős asszony sérelmezte, hogy lánya már nem vette ki a részét az otthoni munkákból, így a pár elköltözött a férfi "fogadott szüleihez". A hely szűkössége miatt azonban onnan is menniük kellett, így hajléktalan életmódot folytattak. Nappal üvegeket, dobozokat szedtek össze, az éjszakákat pedig a Nagyerdőn töltötték. A sértett édesanyjához azonban visszajártak, és még feszültebb lett a kapcsolat, amikor 2014 nyarán az asszony kék - zöld foltokat fedezett fel lánya arcán, és ezt számon kérte a vádlotton. A vita tettlegességig fajult, az ittas vádlott többször is megütötte az asszonyt. A vádlott és a sértett viszonya ebben az időszakban kezdett megromlani. A férfi egyre többet ivott, ittasan agresszívvé vált. Többször is bántalmazta a nőt, de az mindig megbocsátott neki, mert a vádlott azt ígérte, hogy megváltozik. Hajléktalan ismerőseik is többször látták a nyomokat, de a nő sosem tudta, merte elmondani azok valódi okát. 2014 júniusának végén a pár hajléktalan ismerőseit látogatta meg a stadionnal szemben lévő erdős területen. Az ott lakók egyike megsajnálta őket, és felajánlotta, hogy költözzenek melléjük egy sátorba. Még sátrat is adott kölcsön, a sértett és a vádlott mindössze egy matracot hozott magával. Június 30-án a vádlott meglehetősen sokat ivott, így estére kifejezetten ittas állapotba került. Kötekedni kezdett az asszonnyal, féltékenységi jelenetet rendezett. N. J. egy ideig csendben tűrte a helyzetet, amikor azonban a férfi a sátor előtt tarkón ütötte a nála jóval alacsonyabb, gyengébb testalkatú sértettet, akkor már számon kérte rajta a kötekedés, bántalmazás okát. A vádlott ütésekkel reagált a kérdésre, mire a nő visszafutott a sátorba. N. J. is visszafordult, magához vett egy 11 centiméter pengehosszúságú kést, és szurkálni kezdte az asszonyt. A nőt az arcán, nyakán, mellkasán, hasán, combjain összesen 50szer sebesítette meg - írja a vád. A sértett felkelni sem tudott, vérző sérüléseivel a sátorban töltötte az éjszakát. Másnap gyalogos rendőrjárőrök keresték fel az erdőben élő hajléktalanokat, ők fedezték fel a sátorban a magatehetetlen sértettet, akihez azonnal mentőt hívtak. Igazoltatták a vádlottat is, aki azt mondta: előző este külföldiek támadtak az asszonyra az Egyetem sugárúton, ő maga hozta haza, és nem gondolta, hogy ennyire súlyosak a sérülései. 3
A sértettet a mentő a Kenézy Kórház traumatológiájára szállította, ahol életmentő hasi - és mellkasi műtétet hajtottak rajta végre.
Információ:
Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék , 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email:
[email protected], 36/52 526 755
FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék V., Markó u. 27. II.36. 2.B.1280/2010
terrorcselekmény bűntette
2015.04. 27.
9.00
A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott és T. L. 2007. április 21én a Hősök terén tartott „A Kezdet Napjának” nevezett rendezvénnyel útjára indították a „Hunnia – Párhuzamos Magyarország” mozgalmat. A résztvevők kérdőíveket és jelentkezési lapokat kaptak, amelyeken a „Hunnia szakértőinek, katonáinak, illetve támogatóinak” lehetett jelentkezni. A mozgalomnak az volt a célja, hogy egyfajta szakértőkből álló árnyékkormányt hozzon létre, amely a polgárok támogatásával, idővel majd átveszi az irányítást a Gy. F. által vezetett kormánytól. A III. r. vádlott nyilvántartásba vette a jelentkezőket és tartotta velük a kapcsolatot, adataikból adatbázist készített, amelyet rendszeresen frissített és továbbküldött az I. r. vádlottnak. Az I. r. vádlottnak azt volt a terve, hogy a „Hunnia katonáinak” jelentkezőkből létrehozzon egy, az irányítása alatt álló, de nyilvánosan a személyéhez nem köthető, több személyből álló, az Ír Köztársasági Hadsereghez hasonló csoportot. A csoport célja az országgyűlési képviselők megfélemlítésével a parlamenti döntések befolyásolása volt. Emellett a később kialakult céljuk az volt, hogy a kormányzó MSZP-SZDSZ koalícióhoz kötődő politikusok, pártszékházak elleni, illetve a nekik nem tetsző, általuk nem tolerált társadalmi csoportok, személyek ingatlanai elleni támadásokkal megfélemlítsék a társadalom jelzett csoportjaihoz tartozó személyeket. Az is céljaik között szerepelt, hogy a nemzeti ünnepeken és egyéb alkalmakkor tartott rendezvényeket erőszakos eszközökkel megzavarják és a rendezvényeket biztosító rendőrökkel minden lehetséges alkalommal összetűzést provokáljanak. A vádirat szerint az I. r. vádlott erőnléti-állóképességi felmérőket tartott a Hunnia katonáinak jelentkezőknek. A felmérőkön az I. r. vádlott kiválasztotta az általa létrehozni kívánt csoport tagjait. A kiválasztottak a XIII. r. vádlott jászberényi tanyáján havi rendszerességgel kiképzésen voltak, és itt készítették elő a későbbi támadásokat. Az I. r. és a III. r. vádlott a tagok egymás közötti kommunikációjára létrehoztak egy levelezőrendszert. Az egyes cselekmények végrehajtása után a végrehajtók közül egy előre kijelölt személynek ezen a levelezőrendszeren keresztül kellett jelentenie az I. r. vádlottnak. A csoport tagjai által elkövetett bűncselekmények után „Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg” virtuális néven ismeretlen személyek felelősségvállaló nyilatkozatokat tettek közzé az interneten, a közleményeket az I. és III. r. vádlottak fogalmazták meg. A tagok egy lelkesítő propagandafilmet is forgattak, mely Magyar Nemzeti Ellenállás néven később felkerült az internetre. A vádirat több oldalon át részletezi a vádlottak terhére rótt cselekményeket. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott azért, hogy akkor kormányon lévő MSZP és SZDSZ tagjait, valamint a velük szimpatizáló lakosságot megfélemlítsék utasítást adott, hogy Molotov-koktéllal támadjanak az MSZP kispesti és az SZDSZ XI. kerületi székházára
4
Mindkét esetben kisebb kár keletkezett. E vádpontokban a II. r. vádlott, az MSZP -székház elleni támadásnál pedig a XIV. r. vádlott felelősségét is felveti a vádhatóság. Az I. r. vádlott a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottaknak az MSZP kőbányai székháza elleni molotov-koktélos támadásra adott utasítást. A kár meghaladta az 500000 forintot. 2007 decemberében a sajtó is hírt adott arról, hogy a XXI. kerületben „Vörös Csepel” néven vendéglátó helyiség nyílik. Az I. r. vádlott azért, hogy ne legyen ilyen neve egy kocsmának, s így a civil lakosságban félelmet keltsenek, utasította a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottakat, hogy a „Vörös Csepel” nevű presszót molotov-koktéllal támadják meg. A kár meghaladta a 600000 Ft-ot. A következő vádpont szerint Cs. S. a Hír Tv műsorvezetője, műsorában a 2006. őszét követő utcai demonstrációkban résztvevőket, köztük a „Hunnia mozgalom” katonáit huligánoknak, rongálóknak, provokátoroknak, az MSZP ügynökeinek nevezte. Az I. r. vádlott elhatározta, hogy a műsorvezetőt meg kell leckéztetni és csoportjának feladatul adta: térképezzék fel Cs. S. mozgását, életvitelét, majd bántalmazzák őt. A felderítést a VIII. r. vádlott és pontosan nem meghatározható társai végezték, míg a bántalmazásra a VIII. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottakat utasította az I. r. vádlott. Cs. S. a bántalmazás következtében nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Egy másik vádpont rögzíti: a Kormány 2007 októberében törvényjavaslatot nyújtott be az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről. Az I. r. vádlott a népligeti találkozók egyikén a csoport tagjainak átadott egy, az MSZP-s és SZDSZ-es országgyűlési képviselők nevét és címét tartalmazó listát azzal, hogy molotov-koktélos támadásokkal kell elérni azt, hogy a képviselők a törvény ellen szavazzanak. A vád szerint azért, hogy a törvényjavaslat elfogadását befolyásolják, az I. r. vádlott utasítására a II. r. vádlott engedély nélkül tartott fegyverével két lövést adott le az utcáról dr. H. I. országgyűlési képviselő/miniszter házára. A kár meghaladta a 160000 Ft-ot. Az I. r. vádlott 2007 decemberében egy ismeretlenül maradt bűntársával és a XIV. r. vádlottal dr. K. J. országgyűlési képviselő/miniszter épülő családi házához mentek. Az I. r. vádlott és ismeretlenül maradt társa molotov-koktélt dobott a teraszra. A kár meghaladta a 650000 Ft-ot. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott utasítására és részvételével a csoport tagjai – azzal a céllal, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadását befolyásolják – 2008. február 7-ről 8-ra virradó éjszaka, az általuk „nagy kör”-nek nevezett akció részeként Dunaújvárosban, Gödön, Rácalmáson, Kunhegyesen, Cegléden és Sarudon előre egyeztetett időpontban, összehangolt molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre kormánypárti országgyűlési képviselők ingatlanjai ellen. Több százezer forint volt a kár. A következő vádpont egy jegyiroda elleni molotov-koktélos támadásról szól. A Hungarica zenekar koncertjére szeretett volna jegyet vásárolni ott valaki, aki végül vásárlás helyett a panaszkönyvbe írt, s a történteket elektronikus levélben elküldte a kuruc.info és a hunhir.hu híroldalaknak. Az I. r. vádlottat felháborította az eset, ezért utasítást adott az V. rendű, a IV. rendű , a VIII. rendű, a VI. rendű és a VII. rendű vádlottaknak, hogy molotov-koktéllal támadják meg a jegyirodát. A kár meghaladta a 450000 forintot. Egy másik vádpont szerint az I. r. vádlott nemtetszését fejezte ki a 2008. július 5-re bejelentett, Meleg Méltóság menete rendezvénnyel kapcsolatban. Kifejtette, valahogy el kellene érniük, hogy a felvonulni szándékozók megijedjenek, és minél kevesebben menjenek el. Az I. r. vádlott felhívta a csoport tagjainak figyelmét, hogy az interneten megtalálható a melegek által látogatott bárok listája, melyek közül minden csoportnak ki kell választania egyet, amire majd 2008. június 26-ról 27-re virradó éjszaka molotov-koktélt dobnak. Az ügy több vádlottja azért, hogy a másságukat nyíltan felvállalókat és közvetve a velük szimpatizálókat megfélemlítsék két létesítmény ellen intéztek támadást. A kár meghaladta a 100000 forintot. A vádlottak mindkét helyszínen közvetlenül veszélyeztették a bárban illetve a szaunában tartózkodók életét és testi épségét. Nem a vádlottakon múlt, hogy csak kisebb értékű kár keletkezett. A támadások ellenére megtartották az Andrássy úton a melegfelvonulást, melynek megzavarásában az I. r. vádlott által vezetett csoport 5
tagjai észt vettek,. Többen tojásokkal dobálták meg a felvonulókat, de a molotov-koktélokat a rendőrség fellépése, a tömegoszlatás miatt nem használták. A vádirat szerint az I. r. vádlott 2008 májusában felvetette, hogy egy későbbi támadáshoz fel kellene térképezni dr. Sz. Gy. lesencefalui házát. Az I. r. vádlott és több vádlott is úgy gondolta, hogy az ismeretlenek által létrehozott, a Magyarok nyilai nevet magában foglaló internetes címet a titkosszolgálatok hozták létre azzal a céllal, hogy az oldalra regisztrálók adatait megszerezzék. Az I. r. vádlott utasítására néhány vádlott leutazott Lesencefalura és beazonosította a házat. Az I. r. vádlott ismeretlen forrásból, ismeretlen összetételű robbanóanyagot szerzett be. A második felderítés után egy népligeti találkozón felmerült, hogy próbarobbantást kellene végrehajtani. Ez Százhalombatta mellett meg is történt, ahol az I. r. vádlott elsősorban a magával vitt időzítőt próbálta ki. 2008. szeptember 2-án az I. r., III. r. és IX. r. vádlottak elindultak Lesencefalura, ahova magukkal vittek egy előzőleg összeállított bombát is, mellyel Sz. Gy. házánál robbantottak. A kár meghaladta a 250 000 forintot. A következő vádpont szerint 2008-ban, a népligeti találkozók során a II. r. vádlott felvetette, hogy valamilyen módon pénzt kell szerezni a „Hunnia mozgalom” részére, a tervezett terrorcselekmények végrehajtásához. A II. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottak úgy döntöttek, hogy felrobbantanak egy ATM automatát. Mindezt Székesfehérváron tették. A robbantás következtében az ATM automata használhatatlanná vált, eldeformálódott, alkotórészei több méteres körzetben szétszóródtak, de a trezor nem nyílt ki, így a vádlottak nem jutottak hozzá a pénzhez. Az utolsó vádpont szerint 2009. április 5-én a Civil Összefogás Fórum kezdeményezésére demonstrációt tartottak a Hősök terén, ahol felszólították az Országgyűlést, hogy oszlassa fel magát és legyenek előre hozott választások. A rendezvény békésen lezajlott, az I. r. vádlott számára nyilvánvalóvá vált, hogy a várt erőszakos utcai megmozdulások elmaradnak, az MSZP további kormányzásáról az Országgyűlés fog dönteni. Emiatt az I. r. vádlott elhatározta, hogy MSZP-s országgyűlési képviselők elleni összehangolt robbantásokkal meg kell akadályozni, hogy B. G-t miniszterelnökké válasszák. A 2009. április 8-ról 9-re virradó éjszakára tervezett négy támadással az volt a céljuk, hogy B. megválasztása helyett előrehozott országgyűlési választás legyen. A támadásokra végül nem került sor, mivel rendőrségi ellenőrzések során a csoport egyes tagjait elfogták. Az ügyészség az I. r. vádlottat társtettesként elkövetett 2 rendbeli, állami szerv kényszerítése céljából lőfegyverrel visszaéléssel és rongálással illetve robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaéléssel megvalósított terrorcselekmény bűntettével, felbujtóként elkövetett 5 rendbeli, lakosság megfélemlítése céljából közveszélyokozással megvalósított terrorcselekmény bűntettével, valamint felbujtóként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettével vádolja. A büntetőpernek összesen 17 vádlottja van. Az I. r. vádlott mellett további 15 vádlott terhére is terrorcselekmény elkövetését rója a vádhatóság, míg a XVII. rendű vádlottat lőszerrel visszaélés bűntettével vádolják. A márciusi tárgyalási napokon sor került a vádlottak meghallgatására. A májustól pedig folyamatosan tanúkat hallgat meg a bíróság. Az ügyben a következő tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik. PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi út 34.) fsz.II. tárgyalóterem testi sértés bűntette és más 2015. bűncselekmény 04.27.
Sch. M.
6
900
Információ:
A vád szerint a vádlott 2013. október 30-án otthonában, édesanyjával összeveszett, ennek következtében megfélemlítés céljával éjjel, a konyhában, egy macsétát tett az anyja nyaka elé. Amikor az anyja nem adott fogfájására fájdalomcsillapítót, egy zacskóba hígítót öntött, s mikor édesanyja ezt megpróbálta megakadályozni, a kezéből a zacskót kivenni, annak tartalmát az anyjára öntötte, majd egy öngyújtót csattogtatott előtte, azt a látszatot keltve, hogy az bármikor begyulladhat és felgyújthatja. A vádlottat ugyanezen a napon testvére kérdőre vonta az édesanyjával történtek miatt, és felszólította, hogy hagyja békén a szüleiket, eközben a vádlott testvérét bántalmazta, macsétával fenyegette, és eltörte a bal keze kézközépcsontjának fejét. A bíróság folytatja a tárgyalást. Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36- 30-6566-710
[email protected]
Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi út 34.) fsz. II. tárgyalóterem H. G. R.
emberölés bűntette
2015. 04.27.
1300
A vád szerint H.G.R. vádlott előzetes megbeszélésük szerint, társával T.Cs. dunaújvárosi lakossal 1998. január 21-én 22 óra körüli időre találkozóra hívta K. J. sértettet Pécsett a Laterum Szálló elé. A vádlott és társa ez után az Orfűre vezető műútra mentek, ahol H.G.R. vádlott elrejtőzött, majd társa T.Cs. a sértett K. J. -t 22 óra körüli időben gépkocsijába felvette és elindult vele az Orfűre vezető útra, a vádlott rejtekhelye felé. Miután odaértek, a vádlott nem jött elő és 10-15 perc várakozás után K.J. sértett elindult vissza Pécs irányába gyalogosan a műúton. Ekkor a vádlott előjött rejtekhelyéről, beült az autó vezető ülésére, míg T.Cs. a hátsó ülésre és elindultak K.J. után. A sértett a vádlott és társa felszólítása ellenére nem akart beszállni a gépkocsiba, így a vádlott és társa kiszállt, majd szóváltás alakult ki közöttük, melynek során T.Cs. 3-4 alkalommal ököllel arcul ütötte K. J.-t, aki a földre esett. T.Cs. odament hozzá, fejét a földről felemelte, majd visszaengedte és otthagyta. A sértett ekkor egy 8-10 cm pengehosszúságú zsebkést vett elő, T.Cs. erre a gépkocsi kesztyűtartójából elővette a H.G.R. vádlott tulajdonát képező pisztolyt és azt csőre töltve felszólította a sértettet a kés eldobására. A sértett ezt nem tette meg, T.Cs. A földbe lőtt, erre a sértett a kést eldobta. T.Cs. A pisztolyt a mellényzsebébe tette, miközben a vádlott elővett egy 95 cm hosszú és 6 cm vastag csákánynyelet, ezzel ütlegelni kezdte a sértett fejét, nyakát, lábát. Ennek során 16 közepes erejű ütés érte a sértettet, melynek következtében a jármű mögött összeesett. Őt a vádlott és társa a szalagkorlátig húzták és a korlátra ültették, a sértett azonban a korlátról lecsúszott és mintegy 10 métert gurult a mögötte lévő lejtős, havas területen. Ekkor H.G.R. vádlott felvette a jármű mellől a sértett kését és azzal a sértett után ment és a hason fekvő K.Jt a hátán, a vállán a nyakán, az arcán kis-közepes erővel megszurkálta, mintegy 19 esetben, a már magatehetetlen sértettet. A kést a sértett közelében a földön hagyta. A helyszínt H.G.R. vádlott társát hátrahagyva a gépkocsival elmenekült, míg T.Cs. gyalogosan az erdőn át jutott el a városba. A vádlott a történtek után külföldre szökött, elfogatóparancs alapján 2012. március 9én fogták el Angliában és 2013. június 7-én sikerült Magyarországra szállítani. T.Cs-vel szemben – 1998. január 30-i elfogását követően – a büntetőeljárást már jogerősen lefolytatták. A bíróság folytatja az eljárást.
7
Információ:
Dr. Sebestyén Ágnes sajtószóvivő +36- 30-6566-710
[email protected]
Komlói Járásbíróság (Komló, Bajcsy Zs. u. 2.) Kötelesség megszegésére 2015. irányuló hivatali 04.27. vesztegetés bűntette
B. L.
Információ:
1000
A vád szerint a vádlott 2014 júniusában Nagypallon egy ingatlan épületének tetőfedési munkálataiban, mint egyéni vállalkozó vett részt. A vádlott az alkalmazásában munkát végző tetőfedő személyek közül az egyik munkavállalót munkaszerződés és a munkaviszonya adóhatósághoz történő bejelentése nélkül foglalkoztatta. 2014. június 17. napján a fenti ingatlanban a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének munkatársai munkaügyi ellenőrzést végeztek, melynek során amíg a egy Kft.-t ellenőriztek, a vádlott mint egyéni vállalkozó munkavállalói elhagyták a helyszínt, ezért a hatóság képviselői 2014. június 18. napján is ellenőrizték a foglalkoztatottak munkaviszonyát. Mialatt a fenti napon és helyen hivatalos eljárása során a hatóság képviseletében eljáró ellenőr, mint hivatalos személy a helyszínen volt személyek munkaviszonyát ellenőrizte az addig távol volt és az ellenőrzés megkezdéséről értesült vádlott a helyszínre ért. Mivel a vádlottal szemben korábban a hatóság több alkalommal szabott ki bírságot a foglalkoztatási szabályok be nem tartása miatt és a vádlott a hatóság eljárásának menetét pontosan ismerte, ezért a vádlott úgy döntött, hogy az ellenőrnek előnyt ad, illetve ígér, azért, hogy a foglalkoztatási szabályok be nem tartását ne tárja fel és a hatósági ellenőrzést ne folytassa le. Ennek során amikor az ellenőr a vádlotthoz fordult és a hatóság eljáró tagjaként bemutatkozott, illetve a hatósági eljárásról a vádlottat tájékoztatta, a vádlott az ellenőrnek kezet nyújtott úgy, hogy a kezében 1 darab 10.000,- forint címletű bankjegy volt. A vádlott szándéka arra irányult, hogy a kézfogáskor a bankjegyet mások számára nem látható módon átcsúsztassa az ellenőr kezébe azért, hogy az ellenőr a hatósági eljárás során az általa tapasztalt hiányosságokat és szabályszegéseket ne tárja fel, ezáltal hivatali kötelezettségét megszegje. Az ellenőr a vádlott cselekményét a kézfogáskor észlelte, ezért kezét visszarántotta és felszólította a vádlottat, hogy a pénz átadására irányuló magatartását fejezze be, majd a munkaügyi ellenőrzést lefolytatta. A járásbíróság megkezdi a tárgyalást az ügyben. Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36- 30-6566-710
[email protected]
SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Járásbíróság (Szeged, Széchenyi tér 4.) 16. számú tárgyalóterem dr. L. E. vádlott és 50 Költségvetési csalás bűntette 2015. április 09.30 társa és más bűncselekmények 27. és 29. óra Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint Dr. L. E. ideg-elmegyógyász végzettségű, I. r. vádlott Hódmezővásárhelyen praktizált, és feladati közé tartozott többek között fogyatékossági 8
támogatások igénylése kapcsán szakorvosi igazolások kiállítása. A vádlott 2001 szeptembere és 2010 decembere közötti időszakban számos betege, valamint a betegei által megnevezett, számára ismeretlen személyek részére - azok jogtalan haszonszerzése érdekében - olyan valótlan tartalmú szakorvosi igazolásokat állított ki, amelyek megalapozták, hogy az igénylők jogosulatlanul jussanak fogyatékossági támogatáshoz. Ezekben az esetekben a vádlott nem végezte el az ilyenkor szokásos szakmai vizsgálatokat és teszteket, hanem ezek hiányában, ismerve a támogatás iránti igény jogtalanságát igazolta azt, hogy a juttatást jogosulatlanul igénylő személyek alacsony IQ-val rendelkeznek. Az igazolást kiállítani kért vádlottak a valótlan tartalmú szakorvosi igazolásokkal az esetek nagy részében Dr. F. M. háziorvost keresték fel abból a célból, hogy az a valótlan tartalmú, I. r. vádlott által adott szakorvosi igazolások és az érintettek nyilatkozata alapján állítson ki részükre egy a fogyatékossági támogatás igényléséhez szükséges beutalót. IV. r. vádlott 13 esetben bírt tudomással arról, hogy a szakorvosi igazolás valótlan tartalmú volt, és hogy az igénylő valótlan tartalmú nyilatkozatot tett előtte a jogosultság megállapítása érdekében. Ezt követően a fogyatékossági támogatást igénylő 49 vádlott a valótlan tartalmú szakorvosi igazolásokat és beutalókat a Magyar Államkincstár illetékes területi szervéhez benyújtotta, majd az eljáró ügyintéző az egészségügyi iratokat az Országos Orvosszakértői Intézet Szakértői Bizottságának megküldte. A bizottság a csatolt valótlan tartalmú, hitelesnek tekintett okiratok alapján minden esetben megállapította, hogy az igényt előterjesztő vádlottak fogyatékosak, melyre tekintettel a Magyar Államkincstár a fogyatékossági támogatás rendszeres folyósításáról rendelkezett. A fogyatékossági támogatások jogosulatlan igénybevétele folytán a magyar állami költségvetést az esetek döntő többségében 1 millió és 2,5 millió forint közötti kár érte, amely csupán egyetlen esetben, egy kisebb összeg vonatkozásában térült meg. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még több tárgyalást tart. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007
[email protected] SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék - I. emelet 53. tárgyalóterem T. M. és társai
hűtlen kezelés bűntettének 2015. április 27. kísérlete
9.00
A Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom.202/2009. számú vádiratában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja T. Miklós I. rendű, Cs. Zsolt II. rendű, M. Andrea III. rendű, F. Zsolt IV. rendű vádlottakat, a IV. rendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét. V. Bálint V. rendű vádlottat 2 rb. közokirat hamisítás bűntettével, II. rendű és IV. rendű vádlottakat pedig magánokirat hamisítás vétségével is.
9
A vádlottak közül az I. rendű vádlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, a II. rendű vádlott az Értékesítési Igazgatóság igazgatója, a III. rendű vádlott a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, IV. rendű vádlott egy értékbecslő kft. értékbecslője, V. rendű vádlott pedig ügyvédjelölt, illetve ügyvéd volt a vádbeli cselekmények időpontjában. Egy magyar állampolgársággal is rendelkező vállalkozó Albertirsa, illetőleg Pilis területén akként szerzett meg termőföldeket, hogy az V. rendű vádlott, mint ügyvédjelölt, illetőleg ügyvéd segítségével a termőföldről szóló törvény azon rendelkezéseit használták ki, hogy amennyiben a termőföld értékesítése tulajdonostársak között történt, akkor ez a jogügylet elővásárlási jogot nem keletkeztet, illetve ha az adott termőföld tulajdonjogához ajándékozás útján jut a megszerző, elővásárlási jog szintén nem keletkezik. Így az albertirsai, illetve pilisi termőföldek elenyésző tulajdoni hányadára színlelt ajándékozási szerződéseket kötöttek, majd pedig a tulajdoni hányad ajándékozás jogcímén történt ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követően a vállalkozó az ingatlanokat, mint tulajdonostárs megvásárolta. - o Külföldi befektetők játék kaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani fenti vállalkozó tulajdonát képező albertirsai területen, azonban a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Pest megyében ez nem volt megvalósítható, ezért a KözépDunántúli régióra terelődött a befektetői kör figyelme. A Velencei tó északi partján voltak olyan állami tulajdonban álló területek amelyek alkalmasak lettek volna a beruházás megvalósítására. A befektetőknek az volt az érdeke, hogy Sukoró területén a beruházás megvalósítása érdekében kiszemelt területek megszerzésének módja olyan legyen, hogy arról a potenciális versenytársak ne szerezhessenek tudomást. Az állami tulajdonú ingatlanok megvásárlása, illetve megszerzése érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel vette fel a kapcsolatot a befektetői kör és az I. rendű vádlottnak címzett kérelemben tájékoztatták a tervezett beruházásról az MNV Zrt.-t és arról, hogy annak helyszíneként a Velencei tó északi partján fekvő 60-70 hektár területű állami tulajdonban lévő ingatlan együttes felelne meg. Kérték ezen ingatlanoknak a beruházás céljára történő felhasználásának lehetővé tételét és annak vizsgálatát, hogy ez mily módon lehetséges a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében. A befektetői körnek az ingatlanok csere útján történő megszerzése állt érdekében, mert e módon a nyílt pályázatot, a versenyt elkerülhették. Erről az álláspontjáról tájékoztatták az MNV Zrt. igazgatóját is. Állami vezetők részvételével találkozóra került sor, amelynek célja az volt, hogy a befektetők kormányzati támogatást kapjanak a Sukorón lévő Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanoknak csere útján történő megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a Közép-Dunántúli régióban megfelelő időben kiírásra kerüljön egy I. kategóriájú játék kaszinó üzemeltetésére irányuló koncessziós szerződésre vonatkozó pályázat. Ezen a megbeszélésen már jelen volt az I. és III. rendű vádlott is, a felkészítő anyagot mindketten ismerték, amely minden szükséges információt tartalmazott a beruházással kapcsolatosan, kiemelve annak problémás pontjait is. Ez az anyag kiemelte, hogy a jogszabály a zártkörű, legalább három meghívottal megtartott pályázatot nem tiltja, ez azonban csak kivételesen és különösen indokolt esetben alkalmazható eljárási rend. Csereingatlan bevonására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az államnak érdekében áll a cserére felajánlott ingatlan megszerzése. Végül rögzítette azt is, hogy a térségben egy másik befektetői csoport olyan szerencsejáték tevékenységet kíván folytatni, amely keretében pókerteremként üzemelő kaszinó működne, kiegészülve idegenforgalmi és konferencia turizmus céljából létesített beruházásokkal. Ezen tanácskozás után az I. rendű vádlott kapta azt a feladatot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy hogyan lehet létrehozni egy 10
egybefüggő állami földterületet a beruházás biztosításához. Az I. rendű vádlott ezt követően beosztottjainak egyértelművé tette, hogy a sukorói ingatlanok hasznosítása során az ingatlanok csereszerződés keretében történő értékesítésén kívül egyéb hasznosítási lehetőséget nem fognak vizsgálni, feladatuk kizárólag arra irányul majd, hogy a csere jogszerűségét igazolják, és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegyék. Az ingatlancserével összefüggésben a II. rendű vádlott feladata volt a szükséges értékbecslések megrendelése, az értékbecslőkkel való kapcsolattartás, a beérkezett értékbecslések ellenőrzése, a csereszerződés megszövegezése. Mivel egyértelművé vált, hogy a csere nem alapozható birtok összevonásra, az MNV Zrt. munkatársai azt vizsgálták, hogy a 4. számú főút nyomvonala alapján alapítható-e a csere a nemzeti földalapról szóló törvény rendelkezéseire, ugyanis ez alapján vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekű cél megvalósítása érdekében történő eladás-, csere-, illetve haszonbérletbe adás esetén lehetőség van arra, hogy a nemzeti földalapba tartozó termőföld vagyont ne nyilvános pályázat vagy árverés útján hasznosítsa az állam. A csere jogszerűségének megalapozásához a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. megfelelő állásfoglalására volt szükség. Mivel a Zrt. első alkalommal adott írásos állásfoglalása a fenti céloknak nem felelt meg, a II. rendű vádlott a tájékoztatást több esetben pontosíttatta, kiegészíttette, oly módon, hogy a tájékoztatás alátámassza a csere indokoltságát, és ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek ezt a célt veszélyeztetnék. Így a tájékoztatás nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az esetek döntő többségében nem kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül megszerzésre, valamint azt sem, hogy a közút beruházással összefüggésben egyetlen terület megszerzésére sem került ekkor még sor. A csereügylettel összefüggésben a II. rendű és I. rendű vádlott felügyelte az MNV Zrt. tevékenységét. II. rendű volt az aki az MNV Zrt. képviseletében eseti megrendeléssel megbízott egy értékbecslő céget, - melynek képviselője a IV. rendű vádlott volt -, az albertirsai, sukorói ingatlanok értékbecslésének elkészítésével, majd az elkészült értékbecslés ismeretében a II. rendű vádlott felszólította a IV. rendű vádlottat, az értékbecslések átdolgozására, az ingatlanok értékének jelentős, - sukorói ingatlanok esetében - csökkentéssel történő megváltoztatására, oly formában, hogy az ingatlancsoportok közötti értékkülönbözet mértéke a csere feltételeinek megállapíthatóságát lehetővé tegye. A IV. rendű vádlott ennek eleget téve, az indokok leírása nélkül, ellenőrizhetetlen szempontok szerint szakmailag indokolatlanul valótlan tartalommal átdolgozta az értékbecsléseket és megküldte II. rendű vádlott részére. Ezt követően ugyancsak a II. rendű vádlott eseti megrendelése alapján a kft. másik munkatársa a pilisi ingatlanokra készített értékbecslést. A II. rendű vádlott ezt követően előterjesztést készített a csereügylethez szükséges NVT jóváhagyás iránti döntési eljáráshoz és tudott arról, hogy ebben az előkészítésben valótlan forgalmi értékek szerepelnek. Ehhez mellékelte az értékbecsléseket, az MNV Zrt. albertirsai ingatlanok értékével összefüggésben készített feljegyzést, a NIF Zrt. tájékoztatását. Az előterjesztés tárgyában született határozat szerint a vezetői értekezlet támogatta az előterjesztés benyújtását az NVT részére. Az I. rendű vádlott ezen álláspont ismeretében jóváhagyta a csereügylettel kapcsolatos előterjesztés benyújtását. A határozat egyben javaslatot tett a csereügyletnek az előterjesztésben megjelölt forgalmi értékek figyelembevételével történő megkötésére. A vezetői értekezletre tett előterjesztést I. rendű és II. rendű vádlottak is ismerték. Az I. rendű vádlott előterjesztést készített a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács részére. A csereügylet indokát arra alapozta, hogy a cserét a nemzeti földalapról szóló törvény teszi lehetővé, mely szerint a megjelölt albertirsai, majd pilisi ingatlanok mindegyikét érinti a tervezett 4. számú főút Monor, Pilis közötti elkerülő szakasza, így 11
megszerzésük közérdeket szolgál. Ezen ingatlanok összterülete 182 hektár 8954 m2 volt, amelyből azonban az útépítéshez kb. mindössze 10,31 hektár lett volna szükséges. Az előkészítő anyag alapján a csereügylethez és annak feltételeihez a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatával hozzájárult és felhatalmazta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját a csereszerződés aláírására. Ezt a határozatot igen szavazatával az I. és III. rendű vádlott is támogatta, mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja. Ezen határozat alapján pedig az I. rendű vádlott az ingatlanok tulajdonjogának értékkülönbözet megfizetésével történő átruházására irányuló, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatában foglalt hozzájáruláson alapuló csereszerződést kötött a vállalkozóval, melynek tárgyát az állami tulajdonban lévő sukorói területek, valamint a vállalkozó tulajdonában álló albertirsai és pilisi területek képezték. A csereszerződést az I. rendű vádlott írta alá és a II. rendű vádlott jegyezte ellen. Magában a szerződésben is valótlan adatokat tüntettek fel az ingatlanok értékét illetően. A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére nem került sor. Ezen ügylet előkészítése és lebonyolítása kapcsán I., II., III. rendű vádlottak több kötelezettségüket is megszegték és I., III. rendű vádlottak ezen cselekménye alkalmas volt arra, hogy a Magyar Államnak 1.294.697.250 forint vagyoni hátrányt okozzanak, amely magatartásukhoz az értékbecslések manipulálásával a IV. rendű vádlott 1.014.897.250 forint erejéig, míg az értékbecslések manipulálásával, illetőleg a megalapozatlan értékbecslések elfogadásával a II. rendű vádlott 1.294.697.250 forint erejéig szándékosan segítséget nyújtott. Az I., II., III. rendű vádlottak tudták, hogy a csereügylet kizárólag a befektetők érdekeit és célját szolgálja, kizárólag a csere feltételeinek a vizsgálatára a befektetők kérése alapján került sor, mivel el akarták kerülni a nyilvános pályázat útján történő értékesítést és az ezzel járó versenyt. Tudták, hogy az állam szempontjából ez ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményével, azt is, hogy a csereügylet jogszerűségének látszata a vonatkozó jogszabályok megkerülésével, visszaélés jellegű törvénysértő alkalmazásával, az ismert adatok figyelmen kívül hagyásával, az értékarányossághoz közelítő értékek megalapozatlan feltüntetésével lehetséges csak. Mindezek ismeretében jártak el a csereügylet előkészítése során és a döntéshozatalnál is. Az eljárásukban, döntésükben a fokozott gondosságot nem kívánták érvényesíteni, mert a jogszabályok betartása esetén a befektetői elvárásoknak nem felelhettek volna meg. _______________________________________________________________ A 2015. április hó 27. napján megtartásra kerülő folytatólagos tárgyaláson előreláthatóan iratismertetésre kerül sor. Információ:
Dr. Sándor Géza sajtószóvivő 06-30/239-9614
[email protected]
VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK Veszprémi Törvényszék 8200 Veszprém, Vár u. 19. fsz. 23. sz. tárgyaló B.52/2015. Sz. T.
Életveszélyt okozó testi sértés bűntette 2015. április 08,30 és más bűncselekmény 27. óra
A törvényszék az ügyben első tárgyalást tart, amelyen a vádlott és a tanúk kihallgatása, valamint a szakértő meghallgatása várható. 12
A vádirati tényállás lényege szerint: Sz. T. vádlott 2014. évben rendszeresen fogyasztott alkoholt és kábító hatású gyógyszereket, jövedelemmel azonban nem rendelkezett. A vádlottat 2014. június 3. napján a gyógyszerek és az alkohol fogyasztása miatti rosszulléte folytán mentővel a Veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházba szállították, ahonnan ellátását követően önkényesen eltávozott. A vádlott a kórházból való távozását követően további nagyobb mennyiségű Frontin tablettát vett be, melyre alkoholt fogyasztott. Sz. T. vádlott 2014. június 4. napján a reggeli órákban pénz nélkül Veszprém belvárosában tartózkodott, amikor meglátta az A. T. utazási irodából kilépő, 77 éves F. E. sértettet, akinél a válltáskájában elhelyezett borítékban és pénztárcában összesen 124.000 Ft készpénz volt. A vádlott ekkor elhatározta, hogy a sértett idős korát kihasználva a táskáját, a benne lévő pénzzel és értékekkel együtt eltulajdonítja, ezért a kapucnit a fejére húzva követte F. E. sértettet, majd a sértett mellé lépett. F. E. sértett a válltáskáját a teste előtt behajlított jobb karjára akasztva tartotta, amikor Sz. T. vádlott váratlanul megragadta a táska egyik vállpántját, és azt – abból a célból, hogy a táskát meg szerezze – erőteljesen megrántotta. F. E. sértett azonban ellenállt, és azért, hogy értékeit védje, a bal kezével megmarkolta a válltáskája tetejét, míg a jobb kezével – az arra ráakasztott másik vállpántjánál fogva – továbbra is tartotta a táskát. Sz. T. vádlott a sértett ellenállásának megtörése és az értékek elvétele végett a táskát az egyik pántjánál fogva tovább rángatta, azonban azt nem sikerült kitépnie a sértett kezéből. Sz. T. vádlott a sértett táskájának megszerzése érdekében alkalmazott erőszak során – amelynek következtében a táska egyik vállpántja el is szakadt –, a táska rángatás a közben meglökte a sikítozó F. E. sértettet, aki ennek következtében hanyatt, a földre esett, és a járda macskakő burkolatába nagy erővel beütötte a fejét. Mivel a vádlott a sértett értékeit nem tudta megszerezni, a vérző sértettet hátra hagyva a helyszínről elmenekült. A támadás során F. E. sértett kiáltását több tanú is meghallotta és a sértett segítségére siettek. Egyikük értesítette a mentőket, akik az életveszélyes állapotban lévő F. E. sértettet a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórházba szállították, ahol sérüléseit ellátták. F. E. sértett Sz. T. vádlott bántalmazása következtében a tarkótájék jobb oldalának repesztett sérülését, a tarkócsont törését, jobb oldali keményagyhártya alatti vérömlenyt és a bal kisagyfélteke pókhálóhártya alatti vérömlenyét szenvedte el. A sértett sérüléseinek gyógytartama összességében 8 napon túli, a tényleges gyógytartam 6-8 hétre tehető. A sértett koponyaűri vérzései életveszélyes sérülésnek minősülnek. F. E. sértettnél a bántalmazás következményeként – szövődménymentes gyógyulás esetén – maradandó fogyatékosság, vagy súlyos egészségromlás kialakulása nem várható. Sz. T. vádlott cselekménye és F. E. sértett sérülései között közvetlen okozati összefüggés áll fenn. Mivel köztudott, hogy egy idősebb ember védekezési képességében, mozgáskoordinációjában korlátozott, még nem túlzottan nagy erejű lökéstől is egyensúlyát veszti, így Sz. T. vádlott nyilvánvalóan felismerte, hogy a tőle jóval idősebb sértett táskájánál fogva történő rángatása és meglökése a sértett földre zuhanását okozhatja, amely a sértett kemény, szilárd és bordázott felülethez ütődése, csapódása folytán akár életveszélyes koponyasérüléssel járhat, amely eredmény iránt közömbös maradt. Sz. T. vádlottnál a bűncselekmény elkövetésekor személyiségzavar, krónikus alkoholizmus és drog-abúzus (drog káros használat) volt megállapítható. A vádlott személyiségzavara nem érinti a beszámítási képességét, azt nem zárja ki és nem is korlátozza. Sz. T. vádlottnál kábítószer-függőség fennállása nem állapítható meg, 13
azonban kábítószer káros használata (kábítószer-abúzus) véleményezhető. Sz. T. vádlott képes volt arra, hogy a cselekménye következményeit felismerje és ennek a felismerésnek megfelelő magatartást tanúsítson. A fenti tényállás alapján a Veszprémi Megyei Főügyészség 1 rendbeli, életveszélyt okozó testi sértés bűntette, valamint 1 rendbeli, a bűncselekmény felismerésére, elhárítására koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett rablás bűntette miatt emelt vádat Sz. T. vádlottal szemben. A főügyészség a vádlottal szemben fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabását, a vádlott közügyek gyakorlásától való eltiltását, továbbá a nyomozás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére kötelezését indítványozta. Információ:
dr. Laczkó Henriett sajtószóvivő Tel. 06-30-237-5069
[email protected]
14
2015.04.28. (KEDD) KÚRIA KÚRIA B. III. tanács fsz. Díszterem V. G. II. r. és 6 társa
vesztegetés vétsége
2015. 04. 28.
09.00
A vesztegetés vétsége miatt folyamatban lévő büntetőügyben első fokon eljáró törvényszék bűnösnek mondta ki a másodfellebbezéssel érintett V. rendű vádlottat 7 rb. vesztegetés bűntettében, a II. rendű, a VI. rendű, a IX. rendű és a XII. rendű vádlottakat 1-1 rb., a VIII. rendű és a X. rendű vádlottat pedig 2-2 rb. vesztegetés vétségében. Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, az V. rendű vádlottat 5 rb. vesztegetés bűntette, a II. rendű, a VI. rendű, a VIII. rendű, a IX. rendű, a X. rendű és a XII. rendű vádlottat 1-1 rb. vesztegetés vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Az elsőfokú ítéletben megállapított – és a másodfokú bíróság által pontosított, kiegészített – tényállás lényege a másodfellebbezéssel érintett vádlottak vonatkozásában a következő: Az V. rendű vádlott szülésznőként, a II. rendű, VI. rendű, VIII. rendű, IX. rendű, X. rendű és XII. rendű vádlottak szülész-nőgyógyászként dolgoztak egy állami fenntartású egészségügyi intézményben, ahol a ingyenesen járó egészségügyi szolgáltatás elvégzéséért (pl. szülés levezetéséért, vagy az epidurális érzéstelenítésért) előre anyagi ellenszolgáltatást kértek és fogadtak el. A másodfokú ítélet ellen az ügyész a II. rendű, a VI. rendű, a IX. rendű és a XII. rendű vádlottak teljes körű, valamint a az V. rendű, a VIII. rendű és a X. rendű vádlottak részbeni felmentése miatt e vádlottak terhére; az V. rendű vádlott és védője, valamint a VIII. rendű vádlott védője és a X. rendű vádlott védője pedig e vádlottak felmentése érdekében jelentett be másodfellebbezést. Inform Dr. Kónya István áció: sajtószóvivő 06-1/268-45-07
[email protected] [email protected] DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla K. Cs. + 2 fő
Sikkasztás bűntette
2015.04.28.
09:30
Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 októberében K. Cs. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett sikkasztás bűntette, felbujtóként elkövetett közokirathamisítás bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 35.090.571.- Ft vagyonelkobzásra ítélte. B. A. II.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett sikkasztás bűntette és közokirathamisítás bűntette miatt 1 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte. Dr. K. A. G. III.r. vádlottat 2 év börtönbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását mindhárom vádlott esetében 2 év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság kötelezte a vádlottakat, hogy az érintett kft magánfél részére fizessenek meg 15.557.101.-Ft kártérítést és a hozzá kapcsolódó késedelmi kamatot. Az ítélet ellen a vádlottak felmentésért fellebbeztek továbbá a polgári jogi igény miatt is. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott a vádbeli időszakban egy pécsi székhelyű beruházó kft ügyvezetője volt. 2006-ban elhatározta, hogy újabb gazdasági társaságot hoz létre. Rábírta II.r. vádlottat, alkalmazottját, hogy vállalja el névleg az új társaság vezetését. 2006 márciusában Egy miskolci kft, Miskolc belvárosi építkezés kapcsán generál-kivitelezési két szerződést kötött a Széchenyi-negyed „A” és „B” épületére vonatkozóan I.r. vádlott cégével. I.r. vádlott kft-je a vállalkozási szerződés alapján 15
Információ:
további alvállalkozókat vett igénybe a munka elvégzéséhez. Az egyik alvállalkozó kft a munkát elvégezte, azzal kapcsolatosan minőségi kifogás nem merült fel, így az kiállította a csaknem 15 millió forintos vállalkozói díjról szóló számlát. Ezt azonban I.r. vádlott cége nem akarta kifizetni, tekintettel arra, hogy vele a 2006 márciusában kelt kivitelezési szerződést 2007 nyarán felbontották. Azonban az addig elvégzett munkáért járó díjat időarányosan kifizették. Az érintett alvállalkozói cég 2008 januárjában fizetési felszólítást küldött I.r. vádlott részére, mely szerint, fizetési kötelezettségüknek 15 napon belül tegyenek eleget, különben felszámolási eljárást kezdeményez velük szemben. Így tette a parkolóház építése kapcsán, a megrendelő cég is. A pénzt egy ügyvédi iroda letéti számlájára utalták, azért mert I.r. vádlott cége képviseletében III.r. vádlott Dr. K. A. G. 2007 novemberében megállapodást kötött a főkivitelező cég ügyvezetőjével. Eszerint a felek megállapodtak abban, hogy a közöttük fennálló jogvitát oly módon rendezik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak. Vagyis I.r. vádlott cége a főkivitelező kft-vel, illetve a parkolóház megrendelőjével szembeni kereseteitől eláll, illetve kéri az eljárás megszüntetését. Ennek ellentételezéseként a két megrendelő cég összesen 50 millió forintot helyezett letétbe azzal, hogy I.r. vádlott cége közli azt a számlaszámot, amire az összeg átutalását kéri. Az összeget a II.r. vádlott kft-je /amit valójában I.r. vádlott vezetett / számlájára utaltatták. Ez a cég a miskolci építési munkákban semmilyen formában nem vett részt. A pénzmozgások igazolására I. és II.r. vádlott 2007 júliusa és 2007 novembere között színlelt alvállalkozói szerződéseket kötött. I.r. vádlott cége annak ellenére, hogy a vádbeli időszakban 50 millió forintos bevételhez jutott az alvállalkozói díjat nem fizette meg, holott arra lehetősége lett volna. I.r. és III.r. vádlott egymás tevékenységéről tudva az I.r. vádlott cégének vagyonát jogtalanul eltulajdonították a II.r. vádlott kft-jével való színlelt ügylet megkötésével, illetve nem létező követelés elismerésével, mivel az 50 millió forintot jogalap nélkül a II.r. vádlott társaságának bankszámlájára utaltatták. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő
[email protected] [email protected] 0630/994-3339
Debreceni Ítélőtábla R. B. + 2 fő
Emberkereskedelem bűntette
2015.04.28.
10:00
Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 januárjában R. B. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberrablás bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott büntetése fele részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. T. R. II.r. vádlottat felbujtóként elkövetett emberrablás bűntette és felbujtóként elkövetett lopás bűntette miatt 6 év fegyházbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. P. B. III.r vádlottat felbujtóként elkövetett emberrablás bűntette és társtettesként elkövetett lopás bűntette miatt 6 év 2 hónap fegyházbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. II. r. vádlott büntetése 2/3 részének letöltése után, III. r. vádlott 2/3 részének letöltése után, de legkevesebb 3 hónap letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen I.r. vádlott és védője téves jogi minősítés miatt és enyhítésért, II. r. vádlott védője téves jogi minősítés miatt és részbeni felmentésért, III. r. vádlott és védője téves jogi minősítés miatt részbeni felmentésért és enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott élettársi kapcsolatban él 2000-től V-K. L. sértettel Miskolcon, aki jelentős és sikeres vállalkozást tartott fenn. Közös gyermekük a bűncselekmény elkövetésekor 3 és fél éves volt. 2007 év közepén I.r. vádlott bankszámlájára a sértett átutalt 100.000.000.- Ft-ot, amit a lakásban egy 16
széfben helyeztek el. I.r. vádlott és a sértett között 2007 végén megromlott, melyről II.r. vádlott, aki „bejáratos volt” a sértett házába, többször dolgozott a férfinak, jó viszonyban voltak. Ismerte az ingatlant, tudta milyen a riasztórendszer, hány kamera figyeli a házat, az egyik széfet is ő szerelte be a lakásba. A sértett 2007 őszén egy másik széfet is vásárolt, amelyet a lakás első emeleti szobájába szereltetett fel és a pénzt ebbe helyezték el. II.r. vádlott 2008 januárjában elhatározta, hogy a pénzt megszerzi a sértettől és az I.r. vádlottól. 2008 februárjában P. B. III.r. vádlott és S. Cs. terhelt II.r. vádlott megbízásából betört V-K. L. sértett házába és onnan az egyik széfből 5.000.000.- Ft készpénzt, 90.000.- Ft értékű vásárlási utalványt, valamint laptopot, és 1.016.630.- Ft értékben ékszereket vittek el. Azt a páncélszekrényt, amiben a 100.000.000.- Ft volt nem találták meg. II., III., r vádlott és S. Cs. terhelt az ékszereket egymás között elosztották. A betörés után nem sokkal a sértett a 100.000.000.- forintot a bankszámláját vezető bankban egy széfben helyezte el azzal a kikötéssel, hogy az ő tulajdona, amely majd a kisfiáé lesz. I.r. vádlott mivel a sértettel az élettársi kapcsolata megromlott, elhatározta, hogy a banki széfben lévő pénzt megszerzi, amellyel saját és gyermek jövőjét bebiztosítja. II.r. vádlott felajánlotta, hogy segít az asszonynak ebben, mivel van neki olyan ismerőse, aki tud neki segíteni. II.r. vádlott szólt III.r. vádlottnak, aki újra kapcsolatba lépett S. Cs. terhelttel, azért, hogy a sértettől akár erőszak útján is, de megszerezzék a 100.000.000.- forintot. A vádlottak közösen, részletesen kidolgozták a bűncselekmény elkövetésének minden mozzanatát. Abban is megállapodtak, hogy I.r. vádlott a 100.000.000.-forintból 70.000.000.- forintot kér, a többit egymás között osztják fel segítői. 2008 márciusában I.r. vádlott azzal az ürüggyel, hogy rosszul érzi magát, haza hívta a sértettet. A lakásban már bent tartózkodó S. Cs. terhelt – a tervnek megfelelően – egy gázpisztolyt tartott I.r. vádlott fejéhez, majd a sértett fejéhez és berántotta a férfit a házba. A rémült állapotba került V-K. L-lel ordítva közölte, hogy adjon pénzt és akkor sem nekik, sem a gyerekeiknek nem lesz baja. Elhitette a sértettel, hogy több támadó van, akik közül négyen az első házasságából született lányánál vannak. Ezt megerősítendő felhívta telefonon III.r. vádlottat ás úgy tett, hogy a sértett is hallja közlését, a telefonba belemondta, hogy „a lányát hagyjátok, mert együttműködik”.I.r. vádlott sírást és félelmet színlelve könyörgött a sértettnek, hogy fizessen. A sértettel tovább kiabálva közölte, hogy hívja fel a bankot és mondja a banki ügyintézőnek, hogy az élettársa és az egyik barátja fog bemenni a bankba és adja oda nekik a széf tartalmát. A sértett teljesítette a követelést. R. B. I.r. vádlottat T. R. II.r. vádlott és J. E. terhelt vitte a bankba, ahonnan az asszony egy táskában elhozta a pénzt. Mindeközben S. Cs. a sértettet bezárta a lakás italtároló helyiségébe és közölte, hogy ha megvan a pénz, az asszonnyal elvitetik magukat és egy órán belül visszaengedik, és majd ő fogja az italtárolóból kiengedni. A bűncselekményt követően S. Cs. J. E. terheltek és P. B. III.r. vádlott, a T. R. II.r. vádlott által átadott 30.000.000.- Ft készpénzt egymás között elosztották, míg II.r. vádlott a fennmaradó 70.000.000.készpénzt a nyékládházi családi házában a falburkolat mögött elrejtette. A nyomozóhatóság a házkutatás során megtalált 54.000.000.- forintot, így a kár részben megtérült. S. Cs. terhelt öngyilkosságot követett el, majd 2008 júniusában meghalt. A sértett R. B. I.r. vádlottnak megbocsátott, az élettársi kapcsolatukat helyreállították. Szakértők meghallgatása. Információ:
Fórizs Ildikó sajtószóvivő
[email protected] [email protected] 0630/994-3339
17
DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Járásbíróság, Iparkamara u. 1. fszt.7. B. 277/2015
Információ:
Vádlottak: I.r. M. A., II.r. G. R. J.
Szexuális erőszak, felfegyverkezve 2015.04.28. elkövetett rablás bűntette
13.00
1. tárgyalás A Debreceni Járási Ügyészség vádirata szerint M. A. és G. R. 2014. július 4-én Debrecenben, a Csapó utca környékén időzött, azt tervezték, hogy kerékpárt fognak lopni, amiből pénzt csinálnak. A vádlottak azonban nem találtak olyan biciklit, amelyet el tudtak volna vinni, így a főtér, majd a Hatvan utca felé vették az irányt. Az I. r. vádlott vetette fel, hogy „csináljanak egy komolyabb balhét, amiből jó pénzt lehet húzni.” A vádlottak a Hatvan utcára érve látták meg a sértettet, aki a Nagyposta előtt sétált egy borítékkal és telefonjával a kezében. A két férfi feltételezte, hogy a borítékban pénz van, ezért eldöntötték, hogy elveszik tőle. A lány felé indultak, az I.r. vádlott menet közben azt kiabálta, hogy „helló cicababám van gazdád?”, a II.r. vádlott pedig „na most partiba vágjuk” megjegyzéssel közeledett a sértetthez – írja a vádhatóság. A nő szerette volna elkerülni a találkozást, ezért befordult a Hatvan utcát és a Déri teret összekötő átjáróba, ahová azonban a két férfi követte. A vádirat szerint, amikor a két vádlott utolérte a nőt, M. A. az egyik oszlophoz szorította, és obszcén mondatot vetett oda neki. Miközben M. A. a falnak nyomta a sértettet, G. R. elvette a telefont és a borítékot, nézegetni kezdte a tartalmát, figyelte a járókelőket, illetve, hogy vannak-e esetleg rendőrök a közelben. A sértett próbált szabadulni az I.r. vádlott szorításából, de a férfi simogatni kezdte, majd egy 8-10 centiméter hosszúságú konyhakést vett elő, és végigvágta a nő ruháját a mellkasától egészen a hasáig. A nő testét a kés több helyen is felsértette. Az I.r. vádlott szexuális tartalmú megjegyzéseket sugdosott a nyöszörgő sértett fülébe, próbálta egészen intim területen is megérinteni. A férfi felszólította arra is, hogy ne merjen kiabálni, közben a két vádlott végig gúnyosan nevetett. Végül otthagyták a bántalmazott nőt és a Hatvan utca felé elfutottak. A vérző sértett a főtér irányába rohant és ott kért segítséget. A támadók menekülés közben a nőtől elvett borítékot eldobták, a mobiltelefont pedig 5 ezer forintért a használt piacon adták el. Az ügyészség vádiratában megállapította azt is, hogy az M. A. által használt konyhakés emberi élet kioltására alkalmas. Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék , 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email:
[email protected], 36/52 526 755
FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II., Fő u. 70-78. 42.Kb.393/2013
Előljárói intézkedés 2015.04.28. elmulasztása
09.00
A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, 18
melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők – a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban ¨bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak” mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként – mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak – több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az 19
MTV-székház 2006. szeptember 18-i „ostromakor” a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel – amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az „Ignácz” és „Árvai - jelentések”, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott 2006. október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére - 2006. október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott – bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a 20
kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában - igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban 10 - 2006. szeptember 19-21 között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. A következő tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik. KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Díszterem vádlott K.T.
ügy életveszélyt okozó időpont 2015. április 28. és 30. testi sértés bűntette és 8-30 óra más bűncselekmények
Kezdődik a kunfehértói tömegverekedés tárgyalása A vádirat lényege szerint a vádlott 2014. május 31. napjáról június 1. napjára virradó éjszaka folyamán B. J.-vel és M. R.-rel közös szórakozott, ennek során először Kiskunhalason italoztak, majd gépkocsival a Kunfehértó, Strandfürdő 1178 szám alatt található Nádas büféhez utaztak, ahol nyilvános rendezvény, diszkó volt. A vádlott és társai 2014. május 31. napja, 22 óra 30 perc és 24 óra közötti, pontosabban meg nem állapítható időpontban érkeztek meg a szórakozóhelyre. A vádlott és társai az italozást itt is folytatták és az elfogyasztott nagyobb mennyiségű tömény szeszes ital miatt ittas állapotba kerültek. A vádlott és két társa az ittasságuk miatt minden ok nélkül provokálni kezdték a szórakozóhelyen 21
csaposként dolgozó S. T.-t és a baráti köréhez tartozó, Kecelről érkezett fiatalemberekből álló társaságot az alábbiak szerint: B.J. 2014. június 1. napján, 04 óra körüli időben szidalmazni és sértegetni kezdte S. T.-t, megragadta a felsőruházatának gallérját és rángatni kezdte. Ekkor S. T. védelmére kelt egyik ismerőse, H.Á. aki rászólt B. J.-re. Ezután B. J. és a vádlott H. Á. ellen fordultak, szidalmazni, provokálni kezdték, majd támadóan megindultak a sértett felé. B. J. a pultról több sörös üveget is felkapott és azt H. Á. felé hajította, azonban az üvegek nem találták el a sértettet. B. J. ököllel kétszer megütötte a sértett fejét. A sértett bántalmazását észlelte a szórakozóhelyen tartózkodó M. N. sértett is, aki békítő szándékkal B. J.-hez lépett és megfogta a vállát. Ekkor a vádlott egy alkalommal, nagy erővel minden előzmény nélkül tenyérrel megütötte a láthatóan ittas M. N. sértett bal halántékát. A letaglózó erejű ütés következtében a sértett tompítás nélkül elvágódott és fejének jobb oldalát beverte a tánctér betonjába, aminek következtében elvesztette az eszméletét. M. N. sértettet a helyszínen tartózkodó ismerősei ezután felemelték és egy székre ültették, ahol visszanyerte emlékezetét. A sértett rosszullétét észlelve azonban egy közeli nyaralóba kísérték, majd gépkocsival beszállították a kiskunhalasi kórházba. A vádlott és társai időközben sem hagytak fel az agresszív magatartásukkal, és többször ököllel megütötték H. Á.-t, aki emiatt a földre került. A vádlott és Balázs János a földre kerülő sértettet tovább bántalmazta, több alkalommal megütötték és megrúgták. H. Á. bántalmazása után a vádlott, B.J. és M. R. I. Zs-t kezdte bántalmazni, ütlegelni amit észlelt a sértett is és a földről felkelve I. Zs. védelmében egy alkalommal ököllel megütötte a vádlott fejét. A helyszínen kialakuló tömegverekedésről a rendezvényen biztonsági őrként dolgozó egyik személy értesítette a rendőrséget, a helyszínre érkező rendőrök igyekeztek a verekedést félbeszakítani, de a vádlott és társai újra és újra támadtak. Ennek során a vádlott az intézkedő rendőrök jelenlétében, az igazoltatása során Cs. Zs.-hez lépett és minden előzmény nélkül ököllel megütötte a bal halántékát, amitől nevezett a földre került. Végül jelentősebb rendőri erők bevonásával sikerült a további tettlegességet megakadályozni, majd az intézkedő rendőrök a és két társát előállították a Kiskunhalasi Rendőrkapitányságra és őrizetbe vették. A bántalmazás következtében M.N. sértett életveszélyes agyi sérülést szenvedett. A Főügyészség börtönbüntetés kiszabását indítványozza az előzetes letartóztatásban lévő vádlottal szemben. Információ:Dr. Sárközy elérhetőségek +36-20-3730790 Szabolcs
[email protected] sajtószóvivő KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK fszt.27 .tárgyaló vádlott V.P. ügy különös időpont 2015. április 28. 13 óra kegyetlenséggel
22
elkövetett bűntette
emberölés
Ítélethirdetés a szomszédját megölő lajosmizsei férfi büntetőperében A vádirat lényege szerint a vádlott édesapjával és édesanyjával a egy lajosmizsei házban, az ügy sértettjének szomszédságában lakott. A sértett alacsony termetű, 64 éves, egy barakk lakásban, egyedül élő, szellemi fogyatékos személy volt, akinek a gondnokság alá helyezését 2011-ben kezdeményezte a családsegítő szolgálat. A sértett és a vádlott között évekkel korábban szexuális kapcsolat létesült. A vádlott – amikor nem volt aktuális barátnője – hetente 1-2 alkalommal az éjszakai órákban és általában ittas állapotban a sértettel, annak lakásán közösült. 2012. május 17-én az esti óráktól 18-án hajnali 2 óráig a vádlott a rokonságban születésnapi összejövetelen vett részt, igen nagy mennyiségű alkoholt fogyasztott el, emellett bevett három szem kábítószert, feltehetően extasy tablettát. Hajnali 2 óra után a lakására, majd rövid időn belül közösülés céljából a sértett házához ment. A sértett felismerte a vádlott hangját, ajtót nyitott, de a helyiségbe lépő vádlottal közölte, hogy a kapcsolatot megszakítja, mert van valakije, a vádlott túl fiatal hozzá. A vádlott testi közeledését a sértett elhárította, mire a vádlott dühbe gurult és a válláig érő idős nőt nagy erővel ököllel megütötte, amitől a sértett a falnak esett, majd a földre került. A földről felkelő sértettet ezután a vádlott bal karral hátulról a nyakán megszorítva, nagy erővel öklözni kezdte arcon, nyakon, fejtájékon. Észlelte, hogy a bántalmazás alatt a sértettnek valamelyik csontja reccsent, majd egy nagy erejű ökölcsapása folytán a helyiség nyitott bejárati ajtaján keresztül hanyatt vágódva kiesett az épület előtti területre. Mivel a sértett ekkor már nem védekezett, a vádlott közösült vele. A vádlott – a lakásban világító lámpa fényében – látta, hogy a sértett szájából vér folyik és hörgő hangot hallat. Úgy vélte, hogy a sértett már meghalt, ezért a test eltüntetése céljából a házuk nyitott kamrájából magához vett egy ásót és két darab – korábban libaszállításhoz használt – műanyag zsákot. A sértett testét a vállára véve, a bántalmazás helyének szomszédságában lévő, akkor lakatlan portára ment. Ott egy üres kazánházban a sértett testét a földre dobta és a test feldarabolása céljából az ásó fejével több ízben lesújtott a sértett fejére, testére. Az ásó azonban lecsúszott. A vádlott ezt követően rátérdelve a még élő sértett mellkasára előbb a sértett felső testére húzta az egyik zsákot, majd lábára a másikat és a vállára vett testet a nem nagy távolságra lévő gazos területre vitte, ahol az által ismert vízaknába dobta az immár halott sértettet. A sértett valamennyi sérülést életében szenvedte el. A halálának oka a fejet ért többszörös, csonttöréssel járó lágyburki vérzés és a nyak terjedelmes bevérzésével és a törésével együtt járó fulladás volt. A Főügyészség fegyház kiszabását indítványozza. Információ:Dr. Sárközy elérhetőségek +36-20-3730790 Szabolcs
[email protected] sajtószóvivő SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK
23
Szegedi Járásbíróság (Szeged, Széchenyi tér 4.) 10. számú tárgyalóterem B. N. vádlott
Felfegyverkezve elkövetett 2015. április 08.00 rablás bűntette és kábítószer 28. óra birtoklásának vétsége
Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint B. N. vádlott 2014. augusztus hó 08. napján 12 óra 40 perc körüli időben bement egy szegedi Nemzeti Dohányboltba, ahol a táskájából elővett egy nagyobb méretű konyhakést, majd azt jobb kezében fenyegetően magánál tartva felszólította az üzletben dolgozó eladót, hogy a kasszában lévő pénzt rakja bele az által átadott táskába. Az életét, testi épségét veszélyben érző eladó a kasszában lévő 178.808,- forintot a vádlottnak átadta, aki a pénzt jogtalanul eltulajdonítva az üzletből távozott. A bűncselekménnyel okozott kárból összesen 5.720,- forint térült meg, ugyanis a vádlott a fennmaradó összegből ruhákat vásárolt, valamint a maradék pénzt szórakozóhelyen elköltötte. A vádlotton végzett vizelet gyorsteszt eredménye szerint B. N. megalapozottan gyanúsítható azzal is, hogy az elfogását megelőzően csekély mennyiséget meg nem haladó mennyiségű kábítószernek minősülő anyagot szerzett meg és fogyasztott. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007
[email protected] Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 117. számú tárgyalóterem B. A. vádlott és 45 társa
Bűnszervezetben elkövetett 2015. április 9.00 csalás bűntette, ún. 28., 30. óra „Takszöv-ügy”
Az ügy lényege: Az ügyben a vádirat 46 vádlottat, 100 tanút és több mint 50 sértettként érintett takarékszövetkezetet jelöl meg. Az iratanyag rendkívül terjedelmes, több 10 ezer oldalas. A vádirat szerint a vádlottak összesen 52 magyarországi takarékszövetkezetnek okoztak 11 milliárd forintot meghaladó kárt, melyből 3,1 milliárd forint térült meg. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007
[email protected] SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék - I. emelet 53. tárgyalóterem SCH.A.E. életveszélyt okozó sértés bűntette
24
testi 2015. április 28.
8.30
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség SCH.A.E. vádlottal szemben életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt emelt vádat. A vádirati tényállás szerint SCH.A.E. vádlott 2012. július 7. napján 16 óra körüli időpontban Szolnokon, a MÁV strandon szóváltásba került az ittas állapotban lévő Cz.M-mel és O.J-val azért, mert Cz.M. majdnem rálépett a vádlott 8 éves gyermekére. A vitatkozás során a vádlott és Cz.M. kölcsönösen lökdösték, majd ütlegelték egymást, végül a vádlott Cz.M-et a járda melletti sövénykerítésbe lökte. Az erősen ittas állapotban lévő O.J. sértett a két férfi dulakodásába fizikailag nem avatkozott bele, amikor társa elesett, akkor a helyszínről elment. A vádlott a sértett után ment, aki ekkor már a trafóház előtt a járdán támolygott, kezében egy pohár sörrel. Amikor észlelte a szitkozódva, hátulról közeledő vádlottat, megpróbált visszafordulni, de eközben a vádlott két kézzel felső testén erőteljesen meglökte, melynek következtében a sértett elesett. Fejét olyan erővel ütötte a betonjárdába, hogy elvesztette eszméletét, az orrából és szájából vér kezdett folyni. A vádlott magatartásának következtében a sértett keményburok és lágyburok alatti vérzést, agyzúzódást, a jobb oldali falcsont – halántékcsont – törését szenvedte el. Sérülése közvetlen életveszélyes sérülésnek tekinthető, életmentő beavatkozásra nem került sor, hagyományos, konzervatív terápiával a koponya boltozat törése 6-8 hét alatt gyógyult, az agyzúzódás gyógytartama 1-1,5 évben határozható meg. A vádirat szerint a vádlott észlelte a sértett nagyfokú ittasságát, bizonytalan járását, ezért a tőle elvárható figyelem, körültekintés mellett számítania kellett arra, ha erőteljesen meglöki a rendkívül ingatag egyensúlyi helyzetben lévő sértettet, eleshet és akár életveszélyes sérülést is szenvedhet. ______________________________________________________________ A 2015. április hó 28. napján megtartásra kerülő folytatólagos tárgyaláson a bíróság a bizonyítási eljárást tanúk kihallgatásával folytatja. Információ:
Dr. Sándor Géza sajtószóvivő Tel.: +36-30/2399614
[email protected] Dr. Papp Judit sajtószóvivő Tel.: 56/501-400, 3109. mellék
[email protected]
TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló T. G. és társa
Különös elkövetett bűntette
kegyetlenséggel 2015. április 09.0 emberölés 28., 30. 0
Vádlott és sértett egy lakásban éltek. 2013 tavaszától I. r. vádlott és sértett között rendszeressé váltak a konfliktusok, amelyek főként abból eredtek, hogy a sértett súlyosan alkoholizáló életmódot folytatott, lerészegedései során a személyes higiéniájának fenntartása és lakás közös használatú helyiségeinek tisztán tartására sem fordított gondot. A sértett az alapvető higiéniai követelményeket semmibe véve gyakorta vizelettel, bélsárral és hányással szennyezte be a lakást, amelynek feltakarítása I. r. vádlott volt kénytelen. 25
Információ:
A vádlott és a sértett italozó életmódja miatt a lakótársak közötti konfliktusok, veszekedések állandósultak, a veszekedések során I. r. vádlott alkalomszerűen bántalmazta a sértettet. 2013 decemberében az I. r. vádlott fia pár hétre a fenti lakásba költözött az édesapjához. 2013. december 15-én az esti órákban az I. r. vádlott itass állapotban érkezett haza. Az I. r. vádlott a konyhában járkált, magában beszélt, majd a sértett szobájába ment és bántalmazni kezdte a sértettet. A sértett kiabálására a lakásban tartózkodó vádlott fia megijedt és a lakásban lévő kiskutyával együtt a lakást sietve elhagyta. I. r. vádlott a lakás kisszobájában több alkalommal, teljes erőből, ököllel megütötte a sértett fejét, majd nyakánál fogva bal kézzel megragadta és a falhoz szorította a sértettet. Az I. r. vádlott az időközben magához vett fanyelű tőrkéssel eltávolította a sértett bal szemét, majd több alkalommal mellkason, szíven és hason szúrta a sértettet, valamint a nyakát megvágta. A szem eltávolításakor a koponyaalap csontjait a szúrás áttörte, az agyállományban a kés vége sérülést okozott. A nyakat ért élhatás és tompa erőbehatás következtében a nyelvcsont, a pajzsporc és a kannaporc törését hozta létre. A jobb mellkas felett lévő szúrt sérülések áthatolóak voltak, sérülést hoztak létre a tüdő és a szív állományában. Sértett a szúrások miatt elszenvedett sokszervi sérülés következtében elhalálozott. I. r. vádlott fia a késő esti órákban visszatért a lakásba az otthagyott tankönyveiért. Látva I. r. vádlott zavarodottságát és véres ruháját gyorsan összekapkodta a könyveit és a lakásból távozott. Ezt követően I. r. vádlott a tulajdonát képező fanyelű tőrkéssel és a sárga nyelű hentesbárddal a sértett holttestét összekaszabolta, orrát levágta, máját, hasnyálmirigyét, mellékveséjét, lépét, végtagjait eltávolította. Az I. r. vádlott a sértett halálát követő napokban a sértett végtagjait egy nylon táskába tette és elásta. A sértett halálát követő órákban I. r. vádlott a holtest későbbi eltemetéséhez megfelelő méretű gödröt is ásott. Pár nappal a sértett halála után, az esti órákban a lakásban megjelent I. r. vádlott barátja, II. r. vádlott, akit I. r. vádlott bevezetett a kisszobába és megmutatta neki a sértett földön fekvő megcsonkított holttestét. Ezt követően I. r. vádlott a holttestet feltette az ágyra, becsomagolta egy vajszínű ágytakaróba, egy zöld színű szemetes zsákot húzott a fejére és drótokkal összekötözte. I. r. vádlott segítséget kért II. r. vádlottól a holttest lakásból történő elszállításához. Mivel a holttestet I. és II. r. vádlottak felemelni nem tudták, ezért végül is azt az I. r. vádlott a kisszoba ablakán keresztül kidobta, majd I. és II. r. vádlottak együtt a lakáshoz közeli garázssor mögött az I. r. vádlott által korábban megásott gödörhöz húzták és a holttestet I. r. vádlott elföldelte és a sírra gallyakat helyezett. Jókuthy Zsoltné dr. Rémay Gabriella sajtószóvivő Járási Dóra sajtótitkár 34/513-100/118.mell.
[email protected]
26
2015.04.29. (SZERDA) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla P. J.
Információ:
Emberölés bűntette
2015.04.29.
09:00
Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 októberében P. J. vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt, mint erőszakos többszörös visszaesőt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban 20 év után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a hajléktalan életmódot folytató vádlott 2011 végén ismerkedett meg a szintén hajléktalan életmódot folytató O. Iné sértettel. 2013 májusában a vádlottak Debrecenben, a főtéren reggeltől kezdve fogyasztották a közösen vásárolt több liternyi mennyiségű bort, melynek során a déli órákra már mindketten ittas állapotba kerültek. Ennek hatására a vádlott kötekedni kezdett, megpofozta a sértettet, majd az egyre agresszívabbá váló vádlott elővette a rendszerint nála lévő kését és azzal a sértett irányába hadonászni kezdett. A társaságukban lévő társaik csitították a vádlottat, aki abbahagyta a szidalmazást és leült a padra. Később azonban a vádlott a bicskával nyakon szúrta a sértettet, majd magára hagyta és tőle néhány méter távolságra leült egy másik padra és a szóváltást tovább folytatták. Ekkor észlelte egy arra kerékpározó a sértett állapotát és értesítette a mentőket, akik kórházba szállították az asszonyt, ahol megműtötték. A sérülés elhelyezkedése alkalmas volt arra, hogy esetlegesen életveszélyes állapot alakuljon ki. Annak elmaradása csupán a véletlenen múlott. A vádlott részletes vallomást tett, elismerte a bűncselekmény elkövetését. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő
[email protected] [email protected] 0630/994-3339
Debreceni Ítélőtábla B. Zs.
Személyi szabadság 2015.04.29. megsértésének bűntette
13:00
Az első fokon eljárt Debreceni Járásbíróság 2014 februárjában B. Zs. vádlottat a sértett sanyargatásával elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette, folytatólagosan elkövetett súlyos testi sértés, kerítés, folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak, szexuális kényszerítés, gyermekpornográfia bűntette, kényszerítés bűntette, folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntette, gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának vétsége, csalás vétsége és rongálás vétsége miatt 9 év börtönbüntetésre és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte. A másodfokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 novemberében a vádlottat a gyermekpornográfia bűntette miatt emelt vád alól felmentette, a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatti eljárást megszüntette és az elsőfokú ítéletet e vonatkozásban hatályon kívül helyezte, ezen túl az elsőfokú ítélet minősítéseit 2 esetben pontosította. A vádlott büntetését 7 év 6 hónap börtönre és 8 év közügyektől eltiltásra enyhítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést, felmentés, illetve hatályon kívül helyezés érdekében. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2010 nyarán 27
Információ:
internetes álláshirdetés útján ismerkedett meg a vádlott L. K. sértettet, aki elkezdett dolgozni a vádlott részére annak debreceni albérletében. A vádlott már az első nap közölte a sértettel, hogy csak akkor kap munkát, ha vele szexuális kapcsolatot létesít és teljesíti kívánságait. Ebbe a sértett, mivel kellett neki a munka és a pénz, beleegyezett. 2010 júliusa és 2012 februárja között a vádlott a sértettet fogva tartotta, megerőszakolta, prostitúcióra kényszerítette, megverte és megöléssel fenyegette, folytatólagosan bántalmazta, lelki terrorban tartotta. A sértettnek a vádlott által feladott hirdetés alapján az erre jelentkező személyekkel közösülnie, fajtalankodnia kellett. A szexuális szolgáltatásokért alkalmanként 10-15.000.- forintot kapott, amit át kellett adnia a vádlottnak. A vádlott 2010 őszén arra kényszerítette a sértettet, hogy 2 pénzintézettől hitelt vegyen fel, sőt a sértett diákhitelét is át kellett adnia a vádlottnak. A sértett a vádlott utasítására fokozatosan megszakította családjával és barátaival is a kapcsolatot. A sértett családja 2011 januárjában bejelentette a lány eltűnését, így elrendelték annak körözését. A sértett 2011 februárjában, miután a vádlott ismét durván bántalmazta, feljelentést tett a rendőrségen. A vádlott 2008 és 2009-ben több sértettel létesített szexuális kapcsolatot, akiket bántalmazással, zsarolással, fenyegetéssel vett rá az aktusra. Az egyik sértettel egy kft-t hozott létre 2009-ben. Amikor azonban a nő ki akart szállni a vállalkozásból, őt is tovább zsarolta és fenyegette. Egy másik sértettől összesen másfél millió forintot kért és kapott kölcsön a vádlott. Azonban, amikor a nő kérte az összeget, a férfi intim együttlétükről készült videofelvétellel zsarolta, miszerint felteszi azt az internetre. A sértett kára nem térült meg. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő
[email protected] [email protected] 0630/994-3339
DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Járásbíróság, Iparkamara u. 1. fszt. 35. B. 2030/2014
Vádlottak: Csoportosan I.r. Sz. J, II.r. bűntette Sz. P, III.r. L. L
elkövetett
kifosztás 2015.04.29.
09.00
1. tárgyalás A Debreceni Járási Ügyészség vádirata szerint a három sajóbábonyi, illetve sajószentpéteri vádlott és két ismeretlen társa több 80-90 év körüli idős embert fosztott ki Debrecenben, 2013 őszén. Egy Bánat utcai házban lakó 83 éves néni volt a vádirat szerint az első áldozatuk. Az idős asszony azzal engedte be őket a házba, hogy az I.r. és a III.r. vádlott az Európai Uniótól származó tűzifát, illetve készpénzt hozott neki. Sz. J. 30 ezer forintot lobogtatott, és kérte az asszonyt, hogy adjon neki 10 ezer forintot. A mit sem sejtő áldozat a ház szobájába ment, ahol egy varródobozban elrejtett könyvből elő is vette a kért címletet. Közben nem vette észre, hogy az I.r. vádlott követte őt, így feltérképezte a rejtekhelyet. A III.r. vádlott, L. L. az előszobában várt rájuk, és megkérte az asszonyt, mutassa meg, hová helyezzék el az udvaron a tűzifát. Míg az udvaron a megfelelő helyet keresték, az I.r. vádlott visszament a szobába és a varródobozból, két borítékból 512 ezer forintot vett el, majd távozott. A III.r. vádlott nem sokkal ezután követte őt, mondván, mindjárt hozzák a fát. Erre azonban nem került sor. Egy másik alkalommal - írja a vádirat - egy Bánat utcai 94 éves bácsihoz csengettek be azzal, hogy az E.ON munkatársai és 25 ezer forint túlfizetést hoztak neki. A II.r. 28
Információ:
vádlott, Sz. P. mutatta is az idős embernek a pénzt és közölte vele, hogy egy 10 ezrest vissza kell adnia. A sértett ki is hozta a szobából a kért összeget, de a vádlott közölte vele, hogy a bankjegy sérült, így hozzon egy másikat. Még kétszer küldte vissza az óvatlan bácsit, aki ekkor már a szekrényben lévő bundája zsebéből, megtakarított pénzéből vette ki a kért bankjegyet. Közben a II. r. vádlottal lévő ismeretlen társa kileste, hogy hol tartja áldozatuk a pénzét, így amikor a II.r. vádlott éppen a legutóbb kihozott bankjegyet vizsgálgatta a sértettel, az ismeretlen férfi befutott a szobába, kivett a szekrényből 420 ezer forintot, majd a vádlottal együtt elmenekültek, és az autóban várakozó társukkal elhajtottak a helyszínről. A harmadik vádbeli bűncselekmény szintén Debrecenben, a Harmat utcán történt. A II.r. vádlott két ismeretlen társával egy ponyvás járművel érkezett, és egy 81 éves bácsihoz csengettek be. Az idős embernek nem tűnt fel, hogy miért kérdezhették meg tőle, egyedül van-e otthon. Így - bár először tévedésnek gondolta, hogy az önkormányzat és a szeretetszolgálat neki küldhetett tűzifát -, aztán mégis kinyitotta a kaput és beengedte a férfiakat. A II.r. vádlott ekkor már azt is mondta az idős embernek, hogy a szeretetszolgálat 10 ezer forint készpénzt is küldött neki, de vissza kellene adnia egy húszezresből. A sértett a szobában lévő pénztárcájából kihozott 10 ezer forintot, de amikor oda akarta adni a II.r. vádlottnak, ő arra figyelmeztette, hogy a többiek kint az udvaron hajtják a tyúkokat. A sértett azonnal kisietett, és magára hagyta Sz. P-t a házban. Miközben a bácsi az udvaron beszélt a többiekkel, a II.r. vádlott felkapta a szobában lévő pénztárcát a benne lévő 205 ezer forinttal együtt, aztán ő is kiment az udvarra, és közölte a bácsival, hogy tévedés történt, nem is neki szánták a tűzifát, beültek az autóba és elhajtottak - áll a vádiratban. Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék , 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email:
[email protected], 36/52 526 755
FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék V., Markó u. 27. I. 97. 31.B.997/2012
csalás
2015. 04.29.
09:00
A Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség vádirata szerint: a III. r. vádlott és az I. r. vádlott megállapodtak, hogy Magyarországon őssejt-kezelések végzésére egy gazdasági társaságot hoznak létre közösen, a szükséges laboratóriumot pedig az S. és R. Magánklinika székhelyén alakítják ki. 2007 augusztusában az I. r. vádlott megalapította az IRM Magyarország Nemzetközi Biotechnológiai és Őssejt Központ Zrt-t. A társaság cégjegyzésre jogosult igazgatósági tagjai az I. r. vádlott, a III. r. vádlott és a IV. r. vádlottak voltak. A vezérigazgatói tisztséget 2009 januárjáig a VI. r. vádlott látta el, akit ezután a VII. r. vádlott váltott. Az I. r., III. r. és IV. r. vádlottak az IRM Magyarország Zrt-t azért hozták létre, hogy annak keretében – társaik közreműködésével – rendszeres vagyoni haszonszerzés végett, ellenszolgáltatás fejében, emberi őssejteket értékesítsenek egészségügyi szolgáltatás gyanánt, jellemzően az orvostudomány aktuális állása szerint gyógyíthatatlan betegségek terápiájaként. A beavatkozás iránt érdeklődőknek a vádlottak az őssejt-terápia eredményességét illetően azt a valótlan tájékoztatást adták, hogy az addig alkalmazott kezelésekhez képest rövid időn, mellékhatások nélkül gyógyulást vagy igen jelentős állapotjavulást fog előidézni, holott ennek semmilyen igazolható ténybeli és tudományos alapja nem volt, ezt azonban a betegek, illetve hozzátartozóik előtt elhallgatták. A III. r. vádlott engedélyezési eljárást kezdeményezett az Országos Tisztifőorvosi 29
Hivatalnál őssejt kutatás, izolálás, tárolás és felhasználás tárgyában. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottsága (ETT TUKEB) a kérelmet és a későbbiekben benyújtott kiegészített, módosított kérelmeket is elutasította. Az elutasítás fő indoka az volt, hogy az őssejtek felhasználása a gyógyításban jelentős áttöréseket ígér, ezért a klinikai szintű kutatások támogatása igen fontos feladat, ugyanakkor éppen a szakmai és etikai kérdések vitatottsága miatt csakis olyan klinikai vizsgálatok támogathatók, amelyek szakmailag, jogilag és etikailag egyaránt jól megalapozottak. A kérelemmel kapcsolatban azonban mindhárom területen súlyos aggályok merültek fel, amelyek miatt az engedély nem volt megadható. 2007 októberében az ETT TUKEB a III. r. vádlott kérelmére kizárólag az in vitro vizsgálati, tárolási és viabilitást jellemző kísérletekre adott engedélyt, bármilyen egyéb klinikai alkalmazásra nem. Az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézete 2007 márciusában – a III. r. vádlott kérelmére – működési engedélyt adott a S. és R. Magánklinika részére szövet- és sejtbanki tevékenységre, valamint átültetési és visszaültetési célú csontvelői, perifériás és köldökvér sejt/őssejt gyűjtés szakmákra. Az ÁNTSZ ezt az engedélyt 2007 szeptemberében az IRM Magyarország Zrt. részére is megadta. 2007 decemberében az ÁNTSZ határozatát hivatalból úgy módosította, hogy abból a „Szervezeti egységben végezni kívánt egészségügyi szolgáltatás: átültetési célú őssejt gyűjtés, beleértve az embrionális őssejtet is, gyógykezelés céljából” szövegrészt törölte. A kezelésekhez szükséges embrionális őssejtek beszerzése érdekében a III. r. vádlott együttműködési megállapodást kötött 4 kórházzal, az intézmények szülészeti osztályain elvégzett terhesség-megszakításokból származó abortumok biztosítására. A terápiás felhasználás engedélyezését célzó beadványok többszöri elutasítása ellenére az I. r., a III. r. és a IV. r. vádlottak úgy döntöttek, hogy a II. r. és az V. r. vádlottak tevékenységére alapozva 2007 júliusától megkezdték az őssejt kezeléseket. Elhatározásuk megvalósításában a VI. r., a VII. r., a VIII. r. és a IX. r. vádlottak a rájuk kiosztott feladatok végrehajtásával működtek közre. A vád szerint valamennyi vádlott tudatában volt annak, hogy a hosszabb távra tervezett, vagyoni haszonszerzésre irányuló, lényegében emberi sejtek árucikként történő értékesítésében megnyilvánuló tevékenységre a jogszabály által meghatározott hatósági engedéllyel nem rendelkeznek, és tudták azt is, hogy az őssejtkezelés iránt érdeklődő betegeknek a terápia eredményességét illetően általuk adott, a gyógyulás, avagy igen jelentős állapotjavulás ígéretével kecsegtető tájékoztatás valótlan, mivel az ígért eredményt semmilyen módon nem tudják garantálni, sőt annak elérését az orvostudomány jelenlegi állása szerint még valószínűsíteni sem lehet, az esetleges mellékhatások és azok következményei pedig ismeretlenek. Az IRM M Zrt. működésével kapcsolatos kérdésekben a döntést az I.r. vádlott hozta meg és adott a társaság tevékenységére vonatkozó utasításokat a VI. r. és a VII. vádlottnak. A kezelésekkel kapcsolatos kérdésekben az I. r. helyett és nevében eljárva a IV.r. vádlott, a VI.r. valamint később a VII. r. vádlottal egyeztetve vett részt a tevékenység szervezésében, később a napi üzletmenetre és a gazdasági társaság érdekében végrehajtandó feladatokra nézve is utasításokkal látta el. Az I.r. vádlott, a IV.r. vádlott a III.r. vádlottal együtt arra törekedtek ismeretségük felhasználásával, hogy az engedélyeket megkapják és fizetőképes, befolyásos személyeket toborozzanak. A VI.r. vádlott az I.r. vádlott irányítása alatt a kezelések szervezését, az azokból származó bevételek elosztását végezte. A VII.r. vádlott társai utasítása alapján a társaság működéséhez és a kezelések lebonyolításához szükséges logisztikai feladatokat hajtotta végre. A III.r. vádlott a laboratórium működtetését, a beavatkozáshoz nélkülözhetetlen eszközöket, szakszemélyzetet és a kezelések helyszínét biztosította. A IX. r. vádlott a III.r. vádlott irányítása alatt a beavatkozásokkal kapcsolatos kérdéseket, azok ellenértékét egyeztette, melyről rendszeresen be is számolt a VI.r. vádlottnak is. 30
Emellett közreműködött az őssejt szuszpenzió beadásában is az V.r. vádlottal közösen. Az egészségügyi szolgáltatók a S. és R. Magánklinika Kft-vel kötött megállapodások alapján 2007. július 13-tól 2008. október 21-ig összesen 272 abortumot biztosítottak, amelyekből a V. r. vádlott legalább 155 dózist állított elő. Az ügyészség a vádlottakat 21 rb. társtettesként, jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon ítélethozatal várható. Fővárosi Törvényszék V., Markó u. 27. II. 36. 2.B.1280/2010
terrorcselekmény bűntette
2015.04. 29.
9.00
A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott és T. L. 2007. április 21én a Hősök terén tartott „A Kezdet Napjának” nevezett rendezvénnyel útjára indították a „Hunnia – Párhuzamos Magyarország” mozgalmat. A résztvevők kérdőíveket és jelentkezési lapokat kaptak, amelyeken a „Hunnia szakértőinek, katonáinak, illetve támogatóinak” lehetett jelentkezni. A mozgalomnak az volt a célja, hogy egyfajta szakértőkből álló árnyékkormányt hozzon létre, amely a polgárok támogatásával, idővel majd átveszi az irányítást a Gy. F. által vezetett kormánytól. A III. r. vádlott nyilvántartásba vette a jelentkezőket és tartotta velük a kapcsolatot, adataikból adatbázist készített, amelyet rendszeresen frissített és továbbküldött az I. r. vádlottnak. Az I. r. vádlottnak azt volt a terve, hogy a „Hunnia katonáinak” jelentkezőkből létrehozzon egy, az irányítása alatt álló, de nyilvánosan a személyéhez nem köthető, több személyből álló, az Ír Köztársasági Hadsereghez hasonló csoportot. A csoport célja az országgyűlési képviselők megfélemlítésével a parlamenti döntések befolyásolása volt. Emellett a később kialakult céljuk az volt, hogy a kormányzó MSZP-SZDSZ koalícióhoz kötődő politikusok, pártszékházak elleni, illetve a nekik nem tetsző, általuk nem tolerált társadalmi csoportok, személyek ingatlanai elleni támadásokkal megfélemlítsék a társadalom jelzett csoportjaihoz tartozó személyeket. Az is céljaik között szerepelt, hogy a nemzeti ünnepeken és egyéb alkalmakkor tartott rendezvényeket erőszakos eszközökkel megzavarják és a rendezvényeket biztosító rendőrökkel minden lehetséges alkalommal összetűzést provokáljanak. A vádirat szerint az I. r. vádlott erőnléti-állóképességi felmérőket tartott a Hunnia katonáinak jelentkezőknek. A felmérőkön az I. r. vádlott kiválasztotta az általa létrehozni kívánt csoport tagjait. A kiválasztottak a XIII. r. vádlott jászberényi tanyáján havi rendszerességgel kiképzésen voltak, és itt készítették elő a későbbi támadásokat. Az I. r. és a III. r. vádlott a tagok egymás közötti kommunikációjára létrehoztak egy levelezőrendszert. Az egyes cselekmények végrehajtása után a végrehajtók közül egy előre kijelölt személynek ezen a levelezőrendszeren keresztül kellett jelentenie az I. r. vádlottnak. A csoport tagjai által elkövetett bűncselekmények után „Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg” virtuális néven ismeretlen személyek felelősségvállaló nyilatkozatokat tettek közzé az interneten, a közleményeket az I. és III. r. vádlottak fogalmazták meg. A tagok egy lelkesítő propagandafilmet is forgattak, mely Magyar Nemzeti Ellenállás néven később felkerült az internetre. A vádirat több oldalon át részletezi a vádlottak terhére rótt cselekményeket. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott azért, hogy akkor kormányon lévő MSZP és SZDSZ tagjait, valamint a velük szimpatizáló lakosságot megfélemlítsék utasítást adott, hogy Molotov-koktéllal támadjanak az MSZP kispesti és az SZDSZ XI. kerületi székházára Mindkét esetben kisebb kár keletkezett. E vádpontokban a II. r. vádlott, az MSZP -székház elleni támadásnál pedig a XIV. r. vádlott felelősségét is felveti a vádhatóság. Az I. r. vádlott a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottaknak az MSZP kőbányai székháza elleni molotov-koktélos támadásra adott utasítást. A kár meghaladta az 500000 forintot. 2007 decemberében a sajtó is hírt adott arról, hogy a XXI. kerületben „Vörös Csepel” néven 31
vendéglátó helyiség nyílik. Az I. r. vádlott azért, hogy ne legyen ilyen neve egy kocsmának, s így a civil lakosságban félelmet keltsenek, utasította a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottakat, hogy a „Vörös Csepel” nevű presszót molotov-koktéllal támadják meg. A kár meghaladta a 600000 Ft-ot. A következő vádpont szerint Cs. S. a Hír Tv műsorvezetője, műsorában a 2006. őszét követő utcai demonstrációkban résztvevőket, köztük a „Hunnia mozgalom” katonáit huligánoknak, rongálóknak, provokátoroknak, az MSZP ügynökeinek nevezte. Az I. r. vádlott elhatározta, hogy a műsorvezetőt meg kell leckéztetni és csoportjának feladatul adta: térképezzék fel Cs. S. mozgását, életvitelét, majd bántalmazzák őt. A felderítést a VIII. r. vádlott és pontosan nem meghatározható társai végezték, míg a bántalmazásra a VIII. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottakat utasította az I. r. vádlott. Cs. S. a bántalmazás következtében nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Egy másik vádpont rögzíti: a Kormány 2007 októberében törvényjavaslatot nyújtott be az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről. Az I. r. vádlott a népligeti találkozók egyikén a csoport tagjainak átadott egy, az MSZP-s és SZDSZ-es országgyűlési képviselők nevét és címét tartalmazó listát azzal, hogy molotov-koktélos támadásokkal kell elérni azt, hogy a képviselők a törvény ellen szavazzanak. A vád szerint azért, hogy a törvényjavaslat elfogadását befolyásolják, az I. r. vádlott utasítására a II. r. vádlott engedély nélkül tartott fegyverével két lövést adott le az utcáról dr. H. I. országgyűlési képviselő/miniszter házára. A kár meghaladta a 160000 Ft-ot. Az I. r. vádlott 2007 decemberében egy ismeretlenül maradt bűntársával és a XIV. r. vádlottal dr. K. J. országgyűlési képviselő/miniszter épülő családi házához mentek. Az I. r. vádlott és ismeretlenül maradt társa molotov-koktélt dobott a teraszra. A kár meghaladta a 650000 Ft-ot. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott utasítására és részvételével a csoport tagjai – azzal a céllal, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadását befolyásolják – 2008. február 7-ről 8-ra virradó éjszaka, az általuk „nagy kör”-nek nevezett akció részeként Dunaújvárosban, Gödön, Rácalmáson, Kunhegyesen, Cegléden és Sarudon előre egyeztetett időpontban, összehangolt molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre kormánypárti országgyűlési képviselők ingatlanjai ellen. Több százezer forint volt a kár. A következő vádpont egy jegyiroda elleni molotov-koktélos támadásról szól. A Hungarica zenekar koncertjére szeretett volna jegyet vásárolni ott valaki, aki végül vásárlás helyett a panaszkönyvbe írt, s a történteket elektronikus levélben elküldte a kuruc.info és a hunhir.hu híroldalaknak. Az I. r. vádlottat felháborította az eset, ezért utasítást adott az V. rendű, a IV. rendű , a VIII. rendű, a VI. rendű és a VII. rendű vádlottaknak, hogy molotov-koktéllal támadják meg a jegyirodát. A kár meghaladta a 450000 forintot. Egy másik vádpont szerint az I. r. vádlott nemtetszését fejezte ki a 2008. július 5-re bejelentett, Meleg Méltóság menete rendezvénnyel kapcsolatban. Kifejtette, valahogy el kellene érniük, hogy a felvonulni szándékozók megijedjenek, és minél kevesebben menjenek el. Az I. r. vádlott felhívta a csoport tagjainak figyelmét, hogy az interneten megtalálható a melegek által látogatott bárok listája, melyek közül minden csoportnak ki kell választania egyet, amire majd 2008. június 26-ról 27-re virradó éjszaka molotov-koktélt dobnak. Az ügy több vádlottja azért, hogy a másságukat nyíltan felvállalókat és közvetve a velük szimpatizálókat megfélemlítsék két létesítmény ellen intéztek támadást. A kár meghaladta a 100000 forintot. A vádlottak mindkét helyszínen közvetlenül veszélyeztették a bárban illetve a szaunában tartózkodók életét és testi épségét. Nem a vádlottakon múlt, hogy csak kisebb értékű kár keletkezett. A támadások ellenére megtartották az Andrássy úton a melegfelvonulást, melynek megzavarásában az I. r. vádlott által vezetett csoport tagjai észt vettek,. Többen tojásokkal dobálták meg a felvonulókat, de a molotov-koktélokat a rendőrség fellépése, a tömegoszlatás miatt nem használták. A vádirat szerint az I. r. vádlott 2008 májusában felvetette, hogy egy későbbi támadáshoz fel kellene térképezni dr. Sz. Gy. lesencefalui házát. Az I. r. vádlott és több vádlott is úgy gondolta, hogy az ismeretlenek által létrehozott, a Magyarok nyilai nevet magában foglaló 32
internetes címet a titkosszolgálatok hozták létre azzal a céllal, hogy az oldalra regisztrálók adatait megszerezzék. Az I. r. vádlott utasítására néhány vádlott leutazott Lesencefalura és beazonosította a házat. Az I. r. vádlott ismeretlen forrásból, ismeretlen összetételű robbanóanyagot szerzett be. A második felderítés után egy népligeti találkozón felmerült, hogy próbarobbantást kellene végrehajtani. Ez Százhalombatta mellett meg is történt, ahol az I. r. vádlott elsősorban a magával vitt időzítőt próbálta ki. 2008. szeptember 2-án az I. r., III. r. és IX. r. vádlottak elindultak Lesencefalura, ahova magukkal vittek egy előzőleg összeállított bombát is, mellyel Sz. Gy. házánál robbantottak. A kár meghaladta a 250 000 forintot. A következő vádpont szerint 2008-ban, a népligeti találkozók során a II. r. vádlott felvetette, hogy valamilyen módon pénzt kell szerezni a „Hunnia mozgalom” részére, a tervezett terrorcselekmények végrehajtásához. A II. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottak úgy döntöttek, hogy felrobbantanak egy ATM automatát. Mindezt Székesfehérváron tették. A robbantás következtében az ATM automata használhatatlanná vált, eldeformálódott, alkotórészei több méteres körzetben szétszóródtak, de a trezor nem nyílt ki, így a vádlottak nem jutottak hozzá a pénzhez. Az utolsó vádpont szerint 2009. április 5-én a Civil Összefogás Fórum kezdeményezésére demonstrációt tartottak a Hősök terén, ahol felszólították az Országgyűlést, hogy oszlassa fel magát és legyenek előre hozott választások. A rendezvény békésen lezajlott, az I. r. vádlott számára nyilvánvalóvá vált, hogy a várt erőszakos utcai megmozdulások elmaradnak, az MSZP további kormányzásáról az Országgyűlés fog dönteni. Emiatt az I. r. vádlott elhatározta, hogy MSZP-s országgyűlési képviselők elleni összehangolt robbantásokkal meg kell akadályozni, hogy B. G-t miniszterelnökké válasszák. A 2009. április 8-ról 9-re virradó éjszakára tervezett négy támadással az volt a céljuk, hogy B. megválasztása helyett előrehozott országgyűlési választás legyen. A támadásokra végül nem került sor, mivel rendőrségi ellenőrzések során a csoport egyes tagjait elfogták. Az ügyészség az I. r. vádlottat társtettesként elkövetett 2 rendbeli, állami szerv kényszerítése céljából lőfegyverrel visszaéléssel és rongálással illetve robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaéléssel megvalósított terrorcselekmény bűntettével, felbujtóként elkövetett 5 rendbeli, lakosság megfélemlítése céljából közveszélyokozással megvalósított terrorcselekmény bűntettével, valamint felbujtóként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettével vádolja. A büntetőpernek összesen 17 vádlottja van. Az I. r. vádlott mellett további 15 vádlott terhére is terrorcselekmény elkövetését rója a vádhatóság, míg a XVII. rendű vádlottat lőszerrel visszaélés bűntettével vádolják. A márciusi tárgyalási napokon sor került a vádlottak meghallgatására. A májustól pedig folyamatosan tanúkat hallgat meg a bíróság. Az ügyben a következő tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik.
KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK vádlott I.Zs. és társa
Díszterem emberölés bűntettének időpont 2015. április kísérlete 29. 8-30 óra
Ítélethirdetés a nagymamáját megölni szándékozó férfinek és bűntársának büntetőperében Ítélethirdetéssel folytatódik annak a 20 éves kiskunhalasi férfinek és 15 éves barátnőjének a büntetőpere, akiket emberölés bűntettének kísérletével vádol a Főügyészség.
33
A vádirat lényege szerint a fiatalkorú kiskunhalasi lány (II.r. vádlott) 2013 őszén ismerkedett meg egy 20 éves férfivel (I.r. vádlott), akitől 2014 tavaszán teherbe is esett. A lányt gyámként a nagyanyja nevelte, de gyakran voltak köztük viták a fiatalkorú viselkedése miatt. A 69 éves nagymama ellenezte a fiatalok kapcsolatát, mert a lány magatartása megváltozott, kimaradt az iskolából és hazudozni kezdett. A lány 2014 áprilisától már többször említette barátjának, hogy a nagyanyját meg kellene ölni, de kezdetben a férfi nem foglalkozott ezzel. 2014. július 16-án a II.r. vádlott ismét összeveszett a nagyanyjával, ami miatt egy internetes közösségi portálon azt írta az I.r. vádlottnak, hogy már tényleg jó lenne, ha a nagymama nem élne. Az I.r. vádlott azt válaszolta, hogy eleget tesz a kérésnek és „lekéseli” az idős asszonyt. A vádlottak egymással chatelve részletesen előre eltervezték az ölés részleteit is. A megbeszélésnek megfelelően az I.r. vádlott – aki fejére fekete kapucnit húzott, az arcát egy sötét sállal takarta el és kesztyűt is viselt – magához vett egy 16,5 cm pengehosszúságú kést és július 17-én, hajnali 1 óra körül elindult a barátnője és a sértett otthonához. 1 óra 40 perc körül a II.r. vádlott jelzett, hogy nagyanyja elaludt, ezért az I.r. vádlott a szándékosan nyitva hagyott ajtón keresztül behatolt a lakásba és az alvó sértetthez ment. A II.r. vádlott lehúzta a WC-t, hogy a zaj elnyomja az ölés hangjait Ekkor az I.r. vádlott még egyszer megkérdezte barátnőjét, hogy tényleg ölje-e meg az idős asszonyt, melyre a lány határozott igennel felelt. Az I.r. vádlott ezután a sértett ágyához lépett és őt marokra fogott késsel kétszer nyakon szúrta. A sértett sikoltva felébredt és el akarta kapni a kést, ekkor az I.r. vádlott még kétszer megszúrta az asszony hátát, ami miatt a kés pengéje eltörött. Mindezek után az I.r. vádlott a kés kezében maradt részét eldobta és elmenekült a helyszínről. A késelést végignéző II.r. vádlott pedig telefonon értesítette a mentőket és a rendőröket, hogy nagyanyját egy ismeretlen személy támadta meg. A sértett a nyakán, hátán és a kezén számos súlyos, szúrt sérülést szenvedett, életét a gyors és szakszerű orvosi ellátás mentette meg.
elérhetőségek +36-20-3730790
[email protected]
Információ:Dr. Sárközy Szabolcs sajtószóvivő
PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.) fsz.II. adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő 2015.04. 29- .00 9 adócsalás bűntette és más 30. bűncselekmények
R.G.V. és négy társa
34
Az ügyészi vád szerint a vádlottak közül az I.r. vádlott 2007 decemberétől volt a Pécsi Női Kosárlabda Kft. ügyvezetője, mely kft. működtette az NB1-es pécsi női kosárlabdacsapatot. A kft. az általa szerződtetett játékosokkal egyrészt munkaszerződést, másrészt egy úgynevezett szindikátusi szerződést kötött, mely utóbbi szerződések tartalmazták a játékosok azon járandóságait, amelyről a játékosokkal megállapodtak. A munkaszerződésben a minimálbérhez közeli fizetések kerültek megállapításra. A Pécsi Női Kosárlabda Kft. bevételeinek túlnyomó részét reklámbevételek adták, melyek után áfa fizetési kötelezettség állt fenn, míg jelentős mértékű vagyoni kötelezettségként jelentkeztek a cégnél a szindikátusi szerződések alapján fennálló kötelezettségek. A kft. ügyvezetője (az I.r. vádlott), valamint a cégben vezető tisztséget nem viselő, azonban a kft. működésében a gazdasági döntések meghozatalában ténylegesen szerepet vállaló II.r. vádlott ezért 2007. év végén elhatározták, hogy a Pécsi Női Kosárlabda Kft. megbízási keretszerződést köt a II.r. vádlott vezetése alatt álló gazdasági társasággal. A szerződés tartalma szerint a II.r. vádlott cége a Pécsi Női Kosárlabda Kft. részére marketing tevékenységet végez. Ténylegesen azonban ezen megbízási keretszerződés megkötésére azért került sor, hogy a Pécsi Női Kosárlabda Kft. bevételeit terhelő áfa fizetési kötelezettségét jogosulatlanul csökkentse, illetve hogy a Pécsi Női Kosárlabda Kft. a vele szerződtetett játékosoknak járó járandóságok jelentős része tekintetében a kifizetéseket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettséget kijátssza. A II.r. vádlott cége a Pécsi Női Kosárlabda Kft. részére a megbízási szerződésben meghatározott marketing tevékenységet nem végezte el, csupán a vele leszerződő játékosok részére a személyi alapbéren kívüli összegeket fizette ki járulék levonása nélkül, majd hogy ő is mentesüljön az adófizetési kötelezettség alól, a cége könyvelésébe valótlan tartalmú számlákat állított. A Pécsi Női Kosárlabda Kft. összesen több, mint 400 millió forintot utalt át a II.r. vádlott cége részére, aki erről marketing tevékenység címen állított ki számlákat. A valótlan tartalmú számlákkal összesen több, mint 80 millió forint áfa adóhiányt okoztak a vádlottak a költségvetésnek. A vádlottak cselekménye az adóbevételt különösen nagymértékben csökkentő adócsalás bűntettének a megállapítására alkalmas, mely bűncselekmény büntetési tétele 2-8 évig terjedő szabadságvesztés.
Információ:
A bíróság a tárgyalást megkezdi. További tárgyalási határnapok: 2015. május 8., május 14., május 19., május 21., május 26., május 28. Dr. Sebestyén Ágnes sajtószóvivő +36- 30-6566-710
[email protected]
Komlói Járásbíróság (Komló, Bajcsy Zs. u. 2.) B. L.
Kötelesség megszegésére 2015. irányuló hivatali 04.29. vesztegetés bűntette
35
1000
Információ:
A vád szerint a vádlott 2014 júniusában Nagypallon egy ingatlan épületének tetőfedési munkálataiban, mint egyéni vállalkozó vett részt. A vádlott az alkalmazásában munkát végző tetőfedő személyek közül az egyik munkavállalót munkaszerződés és a munkaviszonya adóhatósághoz történő bejelentése nélkül foglalkoztatta. 2014. június 17. napján a fenti ingatlanban a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének munkatársai munkaügyi ellenőrzést végeztek, melynek során amíg a egy Kft.-t ellenőriztek, a vádlott mint egyéni vállalkozó munkavállalói elhagyták a helyszínt, ezért a hatóság képviselői 2014. június 18. napján is ellenőrizték a foglalkoztatottak munkaviszonyát. Mialatt a fenti napon és helyen hivatalos eljárása során a hatóság képviseletében eljáró ellenőr, mint hivatalos személy a helyszínen volt személyek munkaviszonyát ellenőrizte az addig távol volt és az ellenőrzés megkezdéséről értesült vádlott a helyszínre ért. Mivel a vádlottal szemben korábban a hatóság több alkalommal szabott ki bírságot a foglalkoztatási szabályok be nem tartása miatt és a vádlott a hatóság eljárásának menetét pontosan ismerte, ezért a vádlott úgy döntött, hogy az ellenőrnek előnyt ad, illetve ígér, azért, hogy a foglalkoztatási szabályok be nem tartását ne tárja fel és a hatósági ellenőrzést ne folytassa le. Ennek során amikor az ellenőr a vádlotthoz fordult és a hatóság eljáró tagjaként bemutatkozott, illetve a hatósági eljárásról a vádlottat tájékoztatta, a vádlott az ellenőrnek kezet nyújtott úgy, hogy a kezében 1 darab 10.000,- forint címletű bankjegy volt. A vádlott szándéka arra irányult, hogy a kézfogáskor a bankjegyet mások számára nem látható módon átcsúsztassa az ellenőr kezébe azért, hogy az ellenőr a hatósági eljárás során az általa tapasztalt hiányosságokat és szabályszegéseket ne tárja fel, ezáltal hivatali kötelezettségét megszegje. Az ellenőr a vádlott cselekményét a kézfogáskor észlelte, ezért kezét visszarántotta és felszólította a vádlottat, hogy a pénz átadására irányuló magatartását fejezze be, majd a munkaügyi ellenőrzést lefolytatta. A járásbíróság megkezdi a tárgyalást az ügyben. Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36- 30-6566-710
[email protected]
Pécsi Járásbíróság (7621 Pécs, Széchenyi tér 14.) 20/II. tárgyaló hivatali bűntette
Dr.L. M.
vesztegetés 2015. 04.29.
1230
A vád szerint röviden: Az ügyvédként dolgozó vádlott meghatalmazott védőként járt el az egyik ügyfele érdekében, akit a pécsi büntetés-végrehajtási intézetben tartottak fogva. Az ügyvéd az egyik ügyvédi látogatása során cigarettát akart átadni védencének, ezért a bv. Intézetben dolgozó nevelőket kérte meg annak átadására. Mivel a nevelőtiszt ezt elutasította, a vádlott 5000 forintot akart átadni a börtön alkalmazottjának azért, hogy hivatali kötelezettségét megszegve a fogvatartott részére cigarettát adjon át. A nevelőtiszt a vádlott kérését visszautasította, nem teljesítette. A vádlott által elkövetett cselekmény büntetési tétele 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés. A járásbíróság megkezdi a tárgyalást.
36
Információ:
Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36- 30-6566-710
[email protected]
SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Járásbíróság (Szeged, Széchenyi tér 4.) 16. számú tárgyalóterem dr. L. E. vádlott és 50 Költségvetési csalás bűntette 2015. április 09.30 társa és más bűncselekmények 27. és 29. óra Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint Dr. L. E. ideg-elmegyógyász végzettségű, I. r. vádlott Hódmezővásárhelyen praktizált, és feladati közé tartozott többek között fogyatékossági támogatások igénylése kapcsán szakorvosi igazolások kiállítása. A vádlott 2001 szeptembere és 2010 decembere közötti időszakban számos betege, valamint a betegei által megnevezett, számára ismeretlen személyek részére - azok jogtalan haszonszerzése érdekében - olyan valótlan tartalmú szakorvosi igazolásokat állított ki, amelyek megalapozták, hogy az igénylők jogosulatlanul jussanak fogyatékossági támogatáshoz. Ezekben az esetekben a vádlott nem végezte el az ilyenkor szokásos szakmai vizsgálatokat és teszteket, hanem ezek hiányában, ismerve a támogatás iránti igény jogtalanságát igazolta azt, hogy a juttatást jogosulatlanul igénylő személyek alacsony IQ-val rendelkeznek. Az igazolást kiállítani kért vádlottak a valótlan tartalmú szakorvosi igazolásokkal az esetek nagy részében Dr. F. M. háziorvost keresték fel abból a célból, hogy az a valótlan tartalmú, I. r. vádlott által adott szakorvosi igazolások és az érintettek nyilatkozata alapján állítson ki részükre egy a fogyatékossági támogatás igényléséhez szükséges beutalót. IV. r. vádlott 13 esetben bírt tudomással arról, hogy a szakorvosi igazolás valótlan tartalmú volt, és hogy az igénylő valótlan tartalmú nyilatkozatot tett előtte a jogosultság megállapítása érdekében. Ezt követően a fogyatékossági támogatást igénylő 49 vádlott a valótlan tartalmú szakorvosi igazolásokat és beutalókat a Magyar Államkincstár illetékes területi szervéhez benyújtotta, majd az eljáró ügyintéző az egészségügyi iratokat az Országos Orvosszakértői Intézet Szakértői Bizottságának megküldte. A bizottság a csatolt valótlan tartalmú, hitelesnek tekintett okiratok alapján minden esetben megállapította, hogy az igényt előterjesztő vádlottak fogyatékosak, melyre tekintettel a Magyar Államkincstár a fogyatékossági támogatás rendszeres folyósításáról rendelkezett. A fogyatékossági támogatások jogosulatlan igénybevétele folytán a magyar állami költségvetést az esetek döntő többségében 1 millió és 2,5 millió forint közötti kár érte, amely csupán egyetlen esetben, egy kisebb összeg vonatkozásában térült meg. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még több tárgyalást tart. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007
[email protected]
37
VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK Veszprémi Törvényszék 8200 Veszprém, Vár u. 19. fsz. 23. sz. tárgyaló B.838/2014. O. M. és társa
Életveszélyt okozó testi sértés bűntette 2015. április 08,30 és más bűncselekmény 29. óra
A törvényszék az ügyben első tárgyalást tart, amelyen a vádlottak és a tanúk kihallgatása, valamint a szakértő meghallgatása várható. A vádirati tényállás lényege szerint: Cs. J. sértett 2013. augusztus 31-én az esti órákban a születésnapját ünnepelve együtt szórakozott barátjával a B. városban található egyik büfében, ahol alkoholt is fogyasztottak. A sértett és barátja a büfé teraszán, a bejárati ajtótól balra lévő első asztalon helyezték el italaikat, majd az asztalt több alkalommal elhagyták és a büfé belső helyiségében szórakoztak. I. r. O. M. és II. r. P. B. vádlottak 2013. augusztus 31-én 23.00 óra körüli időben ittas állapotban érkeztek barátaikkal együtt a büfébe, ahol a pultnál alkoholos italt kértek, majd - azzal a céllal, hogy dohányozzanak - kimentek a büfé teraszára. A vádlottak a teraszon a bejárati ajtótól balra lévő első asztalon helyezték el poharaikat - mely asztalon ott volt a sértett és barátjának itala, valamint cigarettája - és cigarettájukat a szájukba véve megpróbáltak rágyújtani. A sértett - aki ekkor szintén a teraszon tartózkodott - látva, hogy az asztalát elfoglalták, az asztal mellett álló vádlottakhoz lépett, és felszólította őket, hogy menjenek át egy másik asztalhoz, mert az foglalt. Az I. és II. r. vádlott ekkor trágár szavakkal illette a sértettet, aki ezen felháborodva jobb kezével legyintve kiütötte az I. r. vádlott szájában lévő cigarettát. Az I. és II. r. vádlottak ezt követően közösen bántalmazni kezdték a sértettet, melynek során az I. r. vádlott egy alkalommal ököllel megütötte a sértett fejét, majd mindkét vádlott több alkalommal meglökte a sértettet, miközben trágár szavakkal szidalmazták őt. A vádlottak bántalmazása következtében a sértett hanyatt esett, amelynek során a terasz bejárati ajtaja melletti üvegablakba beütötte a fejét, azonban az ablak nem tört be. Az esés után a sértett felállt és az ekkor vele szemben álló I. r. vádlott teste irányába ütött. Ekkor lépett ki a büféből annak vezetője, aki a további tettlegesség megakadályozása végett a sértett és a vádlottak közé állt. Az I. r. vádlott azonban az 57 éves sértett bántalmazásával nem hagyott fel, felindult állapotában több alkalommal meglökte, ruhájánál fogva rángatta és több alkalommal ököllel megütötte a sértett arcát és felsőtestét. A II. r. vádlott ekkor már felhagyott a sértett bántalmazásával és a büfé vezetőjével együtt megpróbálta az I. r. vádlottat visszatartani, s megakadályozni, hogy a sértettet tovább bántalmazza. Az I. r. vádlott azonban a sértett bántalmazását nem hagyta abba, és egy alkalommal olyan erővel rántotta meg az ittas állapotú sértettet a bal kezénél fogva, hogy a sértett a testének jobb felével a terasz járólappal kirakott beton talapzatára esett és fejét a terasz járólapjai között lévő kb. 2 cm-es szintkülönbségbe beverte. Miután a sértett az esés és tarkójának a közepesnél nagyobb erővel történt betonba ütődése következtében elvesztette az eszméletét és füléből folyt a vér, az I. r. vádlott felhagyott a sértett bántalmazásával és a II. r. vádlottal együtt távozott a helyszínről. Az üzlet vezetője értesítette a mentőket, akik az életveszélyes állapotban lévő sértettet a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórházba szállították, ahol sérüléseit ellátták.
38
A sértett az I. r. vádlott bántalmazása következtében a nyakszirti tájon horzsolást, a jobb fülében beszáradt vérzést, a bal csukló sing csonti oldalán felületes hámsérülést, a jobb halántéklebeny zúzódását, a lágyagyhártya alatti vérzést, jobb oldalon a halántéknyakszirtcsontot érintő ferde lefutású, és a jobb külső hallójáratra is ráterjedő törést szenvedett. A tarkó és a bal csukló horzsolásos jellegű sérülései külön-külön és összességükben is 8 napon belül gyógyulnak, míg a koponyaalapra terjedő koponyatörés, lágyagyhártya alatti vérzés és agyzúzódás gyógytartama külön-külön és összességében is meghaladta a 8 napot, a tényleges gyógytartam - szövődménymentes gyógyulás esetén - 1 hónapra tehető. Az agyzúzódás (életfontos szerv sérülése) életveszélyes sérülésnek minősül. A sértettnél a bántalmazás következményeként szövődménymentes gyógyulás esetén - maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás kialakulása nem várható. Az I. r. vádlott cselekménye és a sértett sérülései között közvetlen okozati összefüggés áll fenn. Mivel köztudott, hogy az ittas ember védekezési képességében, mozgáskoordinációjában korlátozott, még nem túlzottan nagy erejű ütéstől is egyensúlyát veszti és elesésekor a józan ember természetes, reflexszerű védekező mozdulatára nem képes, így az I. r. vádlott nyilvánvalóan felismerte, hogy a tőle jóval idősebb, ittas és előzőleg már az üvegablaknak esett sértett ököllel ütlegelésével, rángatásával, meglökésével, illetve kezénél fogva történő megrántásával a sértett földre zuhanását okozhatja, amely a sértett kemény, szilárd felülethez ütődése, csapódása folytán akár életveszélyes koponyasérüléssel járhat, amely eredmény iránt közömbös maradt. I. és II. r. vádlottak cselekménye alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen. A fenti tényállás alapján a Veszprémi Megyei Főügyészség 1 rendbeli, életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt emelt vádat I. r. O. M. vádlottal szemben, míg II. r. P. B. vádlottat 1 rendbeli, társtettesként elkövetett garázdaság vétségével vádolta. A főügyészség I. r. O. M. vádlottal szemben börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabását, az I. r. vádlott közügyek gyakorlásától való eltiltását, továbbá a nyomozás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére kötelezését, II. r. P. B. vádlottal szemben pedig próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabását, pártfogó felügyelet elrendelését, valamint a nyomozás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére kötelezését indítványozta. Információ:
dr. Laczkó Henriett sajtószóvivő Tel. 06-30-237-5069
[email protected]
39
2015.04.30. (CSÜTÖRTÖK) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla V.I.
Információ:
Emberölés bűntette
2015.04.30.
10:00
Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 novemberében V. I. vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt 8 év 6 hónap fegyházbüntetésre és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetése 2/3 részsének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a védő jogos védelem megállapítása illetve enyhítés érdekében fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2014 januárjában Ózdon a reggeli órákban találkozott és üdvözlésképpen kezet is fogott fk. V. S. fk. Cs. I. és gyk. B.A. sértettekkel, valamint a társaságukban lévő gy. S. P-vel. Fk. V. S. sértett megkérdezte a vádlottat, hova megy. A férfi közölte, hogy semmi köze hozzá. Ekkor Fk. V. S. megjegyezte a vádlottnak, hogy ha szépen kérdeznek tőle, miért nem tud szépen válaszolni, majd társaival tovább haladt a járdán. A vádlott ekkor utánuk szólt, hogy „féltek, elszaladtok?”. Mire fk. V. S. visszament a vádlotthoz, aki e a zsebéből elővett egy kést és mellkason szúrta a fiatalkorú sértettet. Ezután Fk. V. S. sértett fejbe ütötte a vádlottat, aki viszont a sértett feje irányába szúrt újra és a halántéka környékén találta el. Fk. V. S. a szúrást követően összegörnyedt, mert rosszul lett. A vádlott, a sértett fiú védelmére közbe lépő fk. Cs. I. sértettet egyszer a nyakán, majd az arcán megszúrta. A dulakodás közben lépett közelebb gyk. B. A., akinek a tenyerét sebesítette meg a vádlott. Az eseményeknek az időközben érkező V. I. vetett véget, aki maga mögé tolta a gyk. S. P-t, ellökte a vádlottat, aki ezek után elfutott a helyszínről. A vádlott az Ózdi Rendőrkapitányságra szaladt, ahol azt állította, hogy őt megtámadták. Fk. V. S. életét az időben alkalmazott gyors és szakszerű orvosi ellátás mentette meg. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő
[email protected] [email protected] 0630/994-3339
KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Díszterem vádlott K.T.
ügy életveszélyt okozó időpont 2015. április 28. és 30. testi sértés bűntette és 8-30 óra más bűncselekmények
Kezdődik a kunfehértói tömegverekedés tárgyalása A vádirat lényege szerint a vádlott 2014. május 31. napjáról június 1. napjára virradó éjszaka folyamán B. J.-vel és M. R.-rel közös szórakozott, ennek során először Kiskunhalason italoztak, majd gépkocsival a Kunfehértó, Strandfürdő 1178 szám alatt található Nádas büféhez utaztak, ahol nyilvános rendezvény, diszkó volt. A vádlott és társai 2014. május 31. napja, 22 óra 30 perc és 24 óra közötti, pontosabban meg nem állapítható időpontban érkeztek meg a szórakozóhelyre. A vádlott és társai az italozást itt is folytatták és az elfogyasztott nagyobb mennyiségű tömény szeszes ital miatt ittas állapotba kerültek. A vádlott és két társa 40
az ittasságuk miatt minden ok nélkül provokálni kezdték a szórakozóhelyen csaposként dolgozó S. T.-t és a baráti köréhez tartozó, Kecelről érkezett fiatalemberekből álló társaságot az alábbiak szerint: B.J. 2014. június 1. napján, 04 óra körüli időben szidalmazni és sértegetni kezdte S. T.-t, megragadta a felsőruházatának gallérját és rángatni kezdte. Ekkor S. T. védelmére kelt egyik ismerőse, H.Á. aki rászólt B. J.-re. Ezután B. J. és a vádlott H. Á. ellen fordultak, szidalmazni, provokálni kezdték, majd támadóan megindultak a sértett felé. B. J. a pultról több sörös üveget is felkapott és azt H. Á. felé hajította, azonban az üvegek nem találták el a sértettet. B. J. ököllel kétszer megütötte a sértett fejét. A sértett bántalmazását észlelte a szórakozóhelyen tartózkodó M. N. sértett is, aki békítő szándékkal B. J.-hez lépett és megfogta a vállát. Ekkor a vádlott egy alkalommal, nagy erővel minden előzmény nélkül tenyérrel megütötte a láthatóan ittas M. N. sértett bal halántékát. A letaglózó erejű ütés következtében a sértett tompítás nélkül elvágódott és fejének jobb oldalát beverte a tánctér betonjába, aminek következtében elvesztette az eszméletét. M. N. sértettet a helyszínen tartózkodó ismerősei ezután felemelték és egy székre ültették, ahol visszanyerte emlékezetét. A sértett rosszullétét észlelve azonban egy közeli nyaralóba kísérték, majd gépkocsival beszállították a kiskunhalasi kórházba. A vádlott és társai időközben sem hagytak fel az agresszív magatartásukkal, és többször ököllel megütötték H. Á.-t, aki emiatt a földre került. A vádlott és Balázs János a földre kerülő sértettet tovább bántalmazta, több alkalommal megütötték és megrúgták. H. Á. bántalmazása után a vádlott, B.J. és M. R. I. Zs-t kezdte bántalmazni, ütlegelni amit észlelt a sértett is és a földről felkelve I. Zs. védelmében egy alkalommal ököllel megütötte a vádlott fejét. A helyszínen kialakuló tömegverekedésről a rendezvényen biztonsági őrként dolgozó egyik személy értesítette a rendőrséget, a helyszínre érkező rendőrök igyekeztek a verekedést félbeszakítani, de a vádlott és társai újra és újra támadtak. Ennek során a vádlott az intézkedő rendőrök jelenlétében, az igazoltatása során Cs. Zs.-hez lépett és minden előzmény nélkül ököllel megütötte a bal halántékát, amitől nevezett a földre került. Végül jelentősebb rendőri erők bevonásával sikerült a további tettlegességet megakadályozni, majd az intézkedő rendőrök a és két társát előállították a Kiskunhalasi Rendőrkapitányságra és őrizetbe vették. A bántalmazás következtében M.N. sértett életveszélyes agyi sérülést szenvedett. A Főügyészség börtönbüntetés kiszabását indítványozza az előzetes letartóztatásban lévő vádlottal szemben. Információ:Dr. Sárközy elérhetőségek +36-20-3730790 Szabolcs
[email protected] sajtószóvivő
41
PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.) fsz.II. adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő 2015.04. 29- .00 9 adócsalás bűntette és más 30. bűncselekmények
R.G.V. és négy társa
Az ügyészi vád szerint a vádlottak közül az I.r. vádlott 2007 decemberétől volt a Pécsi Női Kosárlabda Kft. ügyvezetője, mely kft. működtette az NB1-es pécsi női kosárlabdacsapatot. A kft. az általa szerződtetett játékosokkal egyrészt munkaszerződést, másrészt egy úgynevezett szindikátusi szerződést kötött, mely utóbbi szerződések tartalmazták a játékosok azon járandóságait, amelyről a játékosokkal megállapodtak. A munkaszerződésben a minimálbérhez közeli fizetések kerültek megállapításra. A Pécsi Női Kosárlabda Kft. bevételeinek túlnyomó részét reklámbevételek adták, melyek után áfa fizetési kötelezettség állt fenn, míg jelentős mértékű vagyoni kötelezettségként jelentkeztek a cégnél a szindikátusi szerződések alapján fennálló kötelezettségek. A kft. ügyvezetője (az I.r. vádlott), valamint a cégben vezető tisztséget nem viselő, azonban a kft. működésében a gazdasági döntések meghozatalában ténylegesen szerepet vállaló II.r. vádlott ezért 2007. év végén elhatározták, hogy a Pécsi Női Kosárlabda Kft. megbízási keretszerződést köt a II.r. vádlott vezetése alatt álló gazdasági társasággal. A szerződés tartalma szerint a II.r. vádlott cége a Pécsi Női Kosárlabda Kft. részére marketing tevékenységet végez. Ténylegesen azonban ezen megbízási keretszerződés megkötésére azért került sor, hogy a Pécsi Női Kosárlabda Kft. bevételeit terhelő áfa fizetési kötelezettségét jogosulatlanul csökkentse, illetve hogy a Pécsi Női Kosárlabda Kft. a vele szerződtetett játékosoknak járó járandóságok jelentős része tekintetében a kifizetéseket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettséget kijátssza. A II.r. vádlott cége a Pécsi Női Kosárlabda Kft. részére a megbízási szerződésben meghatározott marketing tevékenységet nem végezte el, csupán a vele leszerződő játékosok részére a személyi alapbéren kívüli összegeket fizette ki járulék levonása nélkül, majd hogy ő is mentesüljön az adófizetési kötelezettség alól, a cége könyvelésébe valótlan tartalmú számlákat állított. A Pécsi Női Kosárlabda Kft. összesen több, mint 400 millió forintot utalt át a II.r. vádlott cége részére, aki erről marketing tevékenység címen állított ki számlákat. A valótlan tartalmú számlákkal összesen több, mint 80 millió forint áfa adóhiányt okoztak a vádlottak a költségvetésnek. A vádlottak cselekménye az adóbevételt különösen nagymértékben csökkentő adócsalás bűntettének a megállapítására alkalmas, mely bűncselekmény büntetési tétele 2-8 évig terjedő szabadságvesztés. A bíróság a tárgyalást megkezdi. További tárgyalási határnapok: 2015. május 8., május 14., május 19., május 21., május 26., május 28.
42
Információ:
Dr. Sebestyén Ágnes sajtószóvivő +36- 30-6566-710
[email protected]
SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 117. számú tárgyalóterem B. A. vádlott és 45 társa
Bűnszervezetben elkövetett 2015. április 9.00 csalás bűntette, ún. 28., 30. óra „Takszöv-ügy”
Az ügy lényege: Az ügyben a vádirat 46 vádlottat, 100 tanút és több mint 50 sértettként érintett takarékszövetkezetet jelöl meg. Az iratanyag rendkívül terjedelmes, több 10 ezer oldalas. A vádirat szerint a vádlottak összesen 52 magyarországi takarékszövetkezetnek okoztak 11 milliárd forintot meghaladó kárt, melyből 3,1 milliárd forint térült meg. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007
[email protected] ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Járásbíróság Ő. Laura Mária és 4 társa Csalás bűntette 2015. 04. 30. 10.00 A vád szerint az I. rendű vádlott egy biztosítótársaság közvetítőjeként - némely esetben a többi vádlott közreműködésével - 2008, 2009, 2010-es években több ügyfelét is rábírta életbiztosítás kötésére, úgy, hogy a szerződés megkötéséhez szükséges első törlesztőösszeget befizette a nevükben. Így a vádlott, mint közvetítő felvette a jutalékot a megkötött szerződésekre, ám a részleteket senki sem fizette tovább, s szerződések néhány hónap múltán megszűntek. A vádirat szerint az évek alatt 21 esetben kötöttek a vádlottak ilyen szerződéseket. Információ:
dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360
[email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789
[email protected]
Nagykanizsai Járásbíróság T. D. J.
Lopás bűntette
43
2015.04. 30.
10.00
A vád szerint 2013-ban a vádlott ismeretlen társaival több helyszínen (többségében Zalakaros és Pat településeken) lakóházakba, ingatlanokba bejutva lopott el különféle érték- és használati tárgyakat (pl. fűkasza, szerszámok, motoros fűrész, hűtőszekrény, üzemanyag, étkészlet, ágynemű, ékszer, pénz, kerékpár stb.). Volt helyszín, ahol csak a rongálással okozott kárt, de olyan is, ahonnan az eltulajdonított értékek meghaladták az 2.000.000 Ft-ot. Az ügyészség 22 pontban vádolta meg a férfit. Érték: cca. 6.900.000,- forint Információ:
dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360
[email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789
[email protected]
44
DEVIZAHITELES PEREK – FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA
A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA TÁRGYALÁSI a "devizaperek"-ben kitűzött tárgyalásokról tárgyalások helye: Budapest, II., Fekete Sas u. 3.)
Felperes megnevezése
tárgyalás időpontja
KDB Bank Európa Zrt.
2015.04.30 - 10 óra 45 határozathirdetés fszt. 7.
45
JEGYZÉKE (a 2015.04.17
tárgyaló száma