1 B.) HELYI TANTERV (Tantárgyi felosztás) I. KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZÁRA (1-4. évfolyam) Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában - élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.
Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A kezdő iskolaszakasz bevezető időszakában az iskolába kerüléssel együtt járó tanulási mód, környezet és tevékenység váltást lassú átmenettel szükséges segíteni és minél inkább törésmentessé tenni. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, a feladatokkal való megküzdés élményét, kipróbálhassák fejlődő önállóságukat, s ne végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal éljék meg sikertelen próbálkozásaikat is. A sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek leginkább azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív viszonyulásaikat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. Hon-és népismeret A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetőséget - pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetből szerzett tapasztalatokat és ismeretbővítést - célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására és a hazaszeretet példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához is teremtsen feltételeket. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, ha már kisiskolás korban megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás. A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az európai azonosságtudat, az egyetemes kultúra iránti fogékonyság, mert a gyerek olyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtokába jut, amely a későbbiekben utat nyithat és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez. Környezeti nevelés
2 Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az alsó tagozat tudatosító, attitűdformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos magatartás formálásához. A kisiskolások környezeti nevelésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk megoldására szervezett - a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő - kreatív feladatok és projekt-jellegű tevékenységek. Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése A bevezető és a kezdő iskolaszakasz tanulási tevékenységeinek egyik leglátványosabb eredménye az új nyelvhasználati módok, az olvasás és az írás megtanulása és használatának eszközzé fejlesztése. Tekintettel arra, hogy a nyelvhasználati módok megtanulása egymásra épül, fejlesztésük pedig szorosan egymáshoz kapcsolódik, a velük való foglalkozás helyes arányainak kialakítása különös figyelmet igényel a tanítótól. A különböző nyelvhasználati módok tanulásának pszichológiai és szociokulturális feltételeiben igen jelentős eltérések tapasztalhatók a tanulók körében. Ezért súlyos hiba, ha a tanítás feszített tempójú, egységes haladási ütemet vár el a tanulóktól, nincs tekintettel eltérő jellemzőikre, fejlesztési szükségleteikre. Az olvasás és az írás, valamint a szövegalkotás tanulásának kezdeti időszakában a szokásosnál is nagyobb szerepe van az egyéni különbségek figyelembevételének, a differenciált fejlesztésnek. Ilyen módon érhető el, hogy az olvasás, a szóbeli és az írásbeli önkifejezés élmény, örömteli tevékenység lehessen a gyermeknek. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók saját olvasatuk szerint értelmezhessék a szöveget, kapjanak ösztönzést arra, hogy felépítsék magukban annak képi világát. Az értő olvasás fejlődésében fontos lépés az a tapasztalat, hogy a szöveg nemcsak irodalmi élményt nyújthat, hanem ismeretforrás is, s az így megszerzett tudás felhasználható újabb feladatok megoldásához. Az anyanyelv emeltebb igényű használatának megalapozása is kisiskolás korban veszi kezdetét az ösztönös nyelvhasználat tudatosítási folyamatainak beindításával. A kommunikációs kultúra korunkban nélkülözhetetlen összetevője a különféle ismeretforrások hasznának és felhasználhatóságának korai megtapasztalása, s ennek részeként az elektronikus média használatának megalapozása a számítógép elemi szintű kezelésének megismerésével. Tanulás Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. E tevékenységek közben alakulnak a későbbi - felnőtt kori - munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés stb.) is. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók. Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hozzá tartozik. Testi és lelki egészség A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie - a testi-lelki egészség védelmében - a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védő-segítő feladatait. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához esetenként a tanító segítsége indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári nevelés. Itt elsősorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások megismerése, a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnőtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok, magatartásformák, személyközi kapcsolatok elemzése, modellezése konkrét esetek kapcsán), attitűdformálás, magatartási minták közvetítése a cél. Továbbá olyan személyiségvonások fejlesztése, amelyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. feladattudat, a gyermek önmagáért és környezetéért érzett felelőssége, az együttműködés képessége, a közösség ügyei iránti érdeklődés, figyelem és tenniakarás, a véleménynyilvánítás igénye, a tolerancia, a türelem alapjai). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják.
3 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1–4. évfolyam Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tanítása az alsó tagozaton alapozó jellegű. A családi és az óvodai anyanyelvi nevelés eredményeiből kiindulva intenzíven fejleszti a beszéd és a beszédértés képességét. Új nyelvhasználati tevékenységeket (olvasás, írás, írásbeli szövegalkotás) ismertet meg és gyakoroltat a gyermekkel, és ösztönös nyelvhasználatát a tudatosodás irányába fejleszti tovább. Mindezt annak érdekében teszi, hogy feltételt teremtsen a szóbeli és írásbeli kommunikáció igényes eszközzé fejlesztéséhez. Mind a befogadó, mind pedig az alkotó, kifejező nyelvi tevékenységek gyakorlása gazdag nevelési lehetőségeket kínál a személyiség értelmi, érzelmi, akarati összetevőinek fejlesztéséhez, társadalmi tapasztalatok szerzéséhez, erkölcsi és esztétikai értékek befogadásához, valamint a gyermek társas kapcsolatainak, közösségbe való beilleszkedésének elősegítéséhez. A tanító feladata, hogy integrált szemléletű, változatos tevékenységrendszer szervezésével olyan tanulási helyzetet teremtsen, amelyben a gyermek aktív résztvevője a kommunikációs folyamatoknak. Gyakorolhatja a kommunikációs helyzetek értelmezését, a társas kommunikációt. Folyamatosan fejlődhet szövegelemző és szövegértő képessége, kifejtheti a szövegtartalommal kapcsolatos álláspontját. Megismerheti a kommunikáció különféle (verbális, nem verbális, képi, hangzó) módjait, lehetősége van az önkifejezés többféle formájának kipróbálására, így egyre pontosabbá válhat gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése. Megtapasztalhatja az információk szűrésének, válogatásának, csoportosításának szükségességét. A tevékenységrendszer fontos területe az önálló tanulás készségeinek fejlesztése, helyes szokásainak alakítása. Ilymódon a magyar nyelvi és irodalmi nevelés kitüntetetten kapcsolódik az ember és társadalom, a könyv-és könyvtárhasználat, valamint az informatika műveltségterületéhez. Az anyanyelvi kultúra alapozásával, az olvasás-szövegértés fejlesztésével szorosan összefonódik a gyerekek irodalmi nevelése. Ennek középpontjában a művek aktív, élményt jelentő befogadása áll. Az olvasmányélmények megbeszélése alkalmat teremt a többféle értelmezés lehetőségének felismeréséhez és gyakorlásához, a saját olvasat vállalásához, a képteremtő képesség fejlesztéséhez, a beleéléshez. A kisiskolások irodalmi nevelési céljainak megvalósításában kitüntetett szerepe van a drámapedagógiai eljárások alkalmazásának. A magyar nyelv és irodalom tantárgy olvasmányanyaga nevelési megfontolásokból többféle szöveget tartalmaz. A szépirodalmi és az ismeretterjesztő szövegek mellett fontos, hogy nem irodalmi szövegformákkal is foglalkozzanak a tanulók. Az olvasott szövegek segítik a környezetben való eligazodást, ismereteket közvetítenek a társadalomról és a természetről, a hazáról, a családról és más alapvető emberi kapcsolatokról. Népünk múltjának történetei és kiemelkedő személyiségeinek példája, a nemzetiségek és etnikai népcsoportok kultúrájával való ismerkedés erősíti a gyerekek nemzeti azonosságtudatát. A szereplők magatartásának elemzése, jellemvonásaik és tetteik motívumainak vizsgálata erkölcsi értékrendet alakít, a másik ember tiszteletére, szociális érzékenységre, a környezetért érzett felelősségre nevel. A drámajátékok elősegítik a kapcsolatteremtést és az együttműködést, fejlesztik a mozgáskultúrát, természetes helyzeteket kínálnak a szövegalkotáshoz, a kreativitás fejlesztéséhez, a beszéd és a testbeszéd (nem verbális kifejezőeszközök) gyakorlásához, összhangjának alakításához. Fejlesztési követelmények Az 1-4. évfolyam magyar nyelv és irodalom tanításának alapfeladata a beszéd és a megértés folyamatos fejlesztése, az olvasás és a kézírás megtanítása, a helyesírás megalapozása, a szövegértés és a szövegalkotás elemi szintű gondolkodási és nyelvi műveleteinek elsajátíttatása és gyakoroltatása, ehhez pedig alapvető ismeretek nyújtása a magyar nyelv rendszeréről, valamint a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználat egyszerűbb szabályairól. A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése a tanító folyamatos feladata. Ennek különös jelentőségét részint az adja, hogy e képességcsoport képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek, részint pedig az, hogy fejlettsége döntően meghatározza a gyermek kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása szabálytanulással, élethelyzetekben páros és csoportos gyakoroltatással, szokásalakító tréningekkel. A szókincs aktivizálása szövegalkotó feladatokkal, a narráció ösztönzése, gyakoroltatása Olvasás, az írott szöveg megértése fejlesztési terület magában foglalja az olvasás jelrendszerének eszközszintű elsajátítását és használatát. Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás folyamatát, haladási tempóját az első osztályokban a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások, gátoltság kialakulásának megelőzése érdekében. Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. Ennek során a művészi szövegek elsődleges megértésén túl a mélyebb tartalmi rétegeket kibontó szövegelemzést gyakorolják a gyerekek a tanító irányításával. A fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei szövegének, a feladatok utasításainak lényegét. A szövegekből pontosan emelje ki az információkat, s használja fel azokat új feladathelyzet megoldásához. Az olvasási képesség fejlesztésének további feladata az 1–4. évfolyamon az értelmező (interpretáló), a kritikai és kreatív olvasás megalapozása, valamint az olvasástechnika fejlesztése, a kifejező felolvasás gyakoroltatása is.
4 A kisiskolások nevelésében az olvasástanulással szorosan összekapcsolódva valósul meg az irodalmi ismeretek alapozása. Ennek lényege az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés felébresztése, a képzelet mozgósításával a képteremtő képesség fejlesztése, tapasztalatszerzés, pl. művek formai jellemzőiről, a költői nyelv néhány sajátosságáról, művek témájáról, szereplőiről, élethelyzetekről, esztétikai fogalmakról. A szövegfeldolgozás folyamatában már kisiskolás korban megkezdődhet az irodalom és az olvasó kapcsolatának alakítása, az irodalmi művek erkölcsi, érzelmi, esztétikai értékei iránti fogékonyság megalapozása, az ízlésfejlesztés, valamint a társművészetek bekapcsolásával a komplex esztétikai nevelés. Az írásbeli szövegalkotás szabályainak megtanítása különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz, a képzelet, az érzelmek, a gondolatok önálló kifejezéséhez. A szövegek az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának forrásai is, hozzájárulnak az önkifejezés igényének kielégítéséhez és képességének fejlődéséhez. A témaválasztás és a szövegalkotás előkészítése döntően meghatározza az önálló alkotás sikerét. Ezért a gyerekhez közeli, érdeklődésére számot tartó, képzeletét, kreativitását ösztönző témát célszerű választani. Az előkészítést minden esetben a tanulók fejlettsége, egyéni fejlesztési igénye határozza meg. Mivel e tekintetben jelentős eltérések lehetnek egy-egy tanulócsoporton belül, a differenciált tanulásszervezés feltétlenül javasolt. A fejlesztés eredményességét fokozza, ha az önálló munkákat óráról órára kijavítja a tanító és szöveges értékeléssel segíti a tanítványait a fogalmazások erényeinek és hibáinak felismerésében. Az íráskép egyénivé, az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák és -kapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényeket. Az íráskép tetszetős külalakjának érdekében kívánjuk meg a gazdaságos és esztétikus szövegelrendezést, a szabályoshoz közel álló betűtípus használatát, amely nem zárja ki az egyéni vonásokat. A fejlesztés eredményeként a tanulók betűtévesztés, -csere, -kihagyás nélkül írnak az alsó tagozat végére. Írásuk olvasható, füzetvezetésük rendezett. Ezt segíti a képi közlés (vizuális információk), a szövegtagoltság, a tipográfiai eszközök, ábrák, jelek szerepének figyelembevétele a szöveg jelentésének megértésében. Az Ismeretek az anyanyelvről témakör a tudatos nyelvszemlélet, az emeltebb igényű anyanyelvhasználat alakításának az eszköze. Ennek keretében a magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A fogalomalkotás nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret és a folyamatos gyakoroltatás eredményeképpen a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák tanítása már az alsó tagozat bevezető szakaszában megkezdődik. Ennek keretében megismertetjük a tanulókat az ismeretszerzés írásbeli forrásaival, lehetőségeivel, a könyv- és könyvtárhasználattal. A fejlesztés fontos mozzanata a szótárak, gyermeklexikonok, enciklopédiák tanulmányozása, az ismeretfeldolgozási technikák közül a gyűjtött adatok célszerű elrendezésének; a vázlat készítésének gyakorlása tanítói segítséggel. Változatos feladathelyzetekben szerezhetnek tapasztalatokat a tanulók az információk felhasználásának módjairól, a tanult ismeretek tömörítésének, összefoglalásának, rendezésének célszerű eljárásairól. A memoriterek tanulása közben kipróbálhatják a különféle szövegtanulási technikákat, emlékezetük megtartó képességének határait, egyéni tanulási stílust alakíthatnak ki. A könyvtárhasználat részint az információforrások megismerésével, részint a könyvtár használatának gyakorlásával, a könyvtárban végzett önálló ismeretszerző tevékenységek megismerésével és alkalmazásával alapozza az önálló tanulás képességét. 1. évfolyam Évi óraszám: 259 óra Témakörök, tartalmak Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, időtartama. A helyes kiejtés. A kijelentő és a kérdő mondat hanglejtése. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai. Szókincsfejlesztés
Az olvasás és az írás tanulásának előkészítése A beszéd, a beszédészlelés és -értés fejlesztése. A mondat
Belépő tevékenységformák A helyes légvétel, gazdálkodás a levegővel. A beszédritmus megfigyelése, utánzása beszédben, felolvasásban rövid verseken, mondókákon. Érthető és értelmes beszéd: szavak, szószerkezetek, mondatok helyes ejtésének gyakorlása. Jól ritmizálható mondókák, versek tanulása, előadása. Érzelmek kifejezése némajátékkal. Felelgetős mondókák előadása párokban, együtt-működés a társakkal. Szituációs játékkal: köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás. Szöveghez kapcsolódó kérdések megválaszolása. Feladatok utasításának értelmezése. Képolvasás, mesemondás. A szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel. A beszédészlelés és -értés gyakorlása mesehallgatással. A nyelvi
5 felbontása szavakra, a szavak szótagokra, a szótagok hangokra. A mondat, a szó, a szótag, a hang fogalmának tapasztalati alapozása. A jelfunkció. A hangok sorrendisége a szavakban. Tájékozódás a testsémán, térben, síkban; a relációs szókincs tartalmának pontosítása. Az alakfelismerés. A szem és a kéz mozgásának összehangolása. Finommozgások fejlesztése.
Az olvasás jelrendszerének megtanítása Az olvasás jelrendszerének elsajátítása és felhasználása szavak, szószerkezetek, mondatok, rövid szövegek hangos és néma olvasásához. Nyelvtani fogalmak tapasztalati úton való megismertetése: a mondat, a szó, a magánhangzó, a mássalhangzó, rövid és hosszú hangok, egy-, két-, háromjegyű betű, az ábécé. A nagybetűk, a mondatzáró írásjelek használatának megfigyeltetése. Az írás jelrendszerének megtanítása Kis- és nagybetűk írásának elsajátítása. A szabályos betűalakítás és -kapcsolás: betűk, szavak, szószerkezetek, rövid mondatok írása. A helyesírás alapozása a szavak hang- és betűsorának egyeztetésével. Olvasás, szövegértés, irodalom Népköltészeti és műköltészeti alkotások: mesék, mondókák, sorolók, rövid gyermekjátékok. A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témájú rövid szépirodalmi szövegek, versek és prózai alkotások, ismeretterjesztő és hétköznapi szövegek. Az olvasottak tartalmának és címének összefüggése. A próza és a vers különbsége.
tudatosság fejlesztéséhez analizáló gyakorlatok: szótagolás, hangokra bontás; szintetizáló gyakorlatok: hangösszevonások, szavak alkotása. Mondatalkotás eseményképről. A helyzetet meghatározó kifejezések (relációs szókincs) megismerése és használata. Formák fölismerése, különbségeik és azonosságaik megállapítása. A tájékozódás gyakorlása térben és síkban. Az olvasáshoz, íráshoz szükséges helyes testtartás gyakorlása, a helyes írásszokások alapozását segítő gyakorlatok. Az írástevékenység megkezdése, betűelemek alakításával, kapcsolásával. A hangoknak megfelelő kis- és nagy nyomtatott betűk megtanulása, gyakorlása. A betűknek megfelelő hangok helyes kiejtése. Betűcsoportok, szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása, értelmezése. A pontosságra törekvő hangos olvasás gyakorlása szövegeken. Az értő néma olvasást megalapozó feladatok megoldása és követő olvasás. A szabályos betűalakítás és -kapcsolás gyakorlása. Szavak, szószerkezetek, mondatok írása másolással, írott majd nyomtatott mintáról. Kezdetben rövid, majd egyre hosszabb szavak írása látó/halló előkészítés után tollbamondásra és írásminta nélkül, emlékezetből. A szereplők, a helyszín, az események megfigyelése. Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. A vers hangulatának fölismerése, ritmizálása tanítói segítséggel. Az olvasott szöveg megértésének bizonyítása elmondással és feladatmegoldással. Illusztráció készítése.
A tanulási képesség fejlesztése Az önálló feladatvégzés lépései. A könyvtár szolgáltatásai, a könyvkölcsönzés módja. Olvasási szokások. Gyermeklexikon használata.
Társadalmi ismeretek A szűkebb és a tágabb család, a családtagok kapcsolatai, a gyerekek helye a családban.
Tánc és dráma Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok. A beszéd, az ének, a mozgás összekapcsolása játékhelyzetekben. Történetek feldolgozása a báb és a drámás eljárásokkal.
Az önálló feladatvégzés lépéseinek gyakorlása. Kérdésekre válasz keresése ismert szövegből. Látogatás az iskolai könyvtárban. Válogatás a korosztálynak készült könyvekből: képeskönyvek, mesekönyvek, ismeretterjesztő könyvek megfigyelése. A könyvtárban szokásos viselkedési szabályok tanulása, gyakorlása. Szavak magyarázata gyermeklexikon használatával. A gyermek környezetében élők cselekedeteinek megfigyelése. Beszámoló saját életének eseményeiről. Az olvasmányokban megfigyelt élethelyzetek megjelenítése, megbeszélése. Részvétel közösségi tevékenységben. Utánzó játékok. Énekes népi gyermekjátékok összekapcsolása mozgással, előadásuk társakkal. Az olvasott történetek reprodukálása bábozással, szerepjátékokkal.
Memoriter Szabadon választható versek, népköltészeti mondókák, sorolók, nyelvtörők, verses mese elmondása fejből. Mennyiségét a tanulócsoport teherbíró képességét figyelembe véve kívánatos meghatározni.
6 2. évfolyam Évi óraszám: 259 óra Témakörök, tartalmak Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Helyes beszédlégzés. A hangkapcsolatok helyes kiejtése, a hangok időtartama. A mondat- és szövegfonetikai eszközök szerepe. Udvarias magatartási szokások, nyelvi fordulatok a felnőttekkel és kortársakkal való érintkezésben. A megszólítás. Mondatalkotások. Két, majd több mondat összekapcsolása. Eseménysor felidézése, az események sorrendisége. Feladatadások, szóbeli üzenetek megértése.
Olvasás, írott szöveg megértése, irodalom Népköltészeti és műköltészeti alkotások a klasszikus és kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból. Mesék, népdalok, találós kérdések, népi játékok a nemzetiségek és etnikumok kultúrájából is. Történetek a gyerekek természeti és társadalmi környezetéről. Nem irodalmi szövegek. A cím és tartalom viszonya. A versben: a ritmus, a rím, az ismétlődések. Olvasástechnika Hangsúlyozás és hanglejtés. A szünettartás és a ritmus. Hangos és néma olvasás. A folyamatos olvasás.
Írásbeli szövegek alkotása Mondatalkotás. Mondatok összekapcsolása. Történetalkotás szóban. Vázlatkészítés.
Íráskép Betűismeret és -kapcsolás. Írásszokások. Az eszközszintű íráshasználat alapozása.
Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A beszéd/írás részei: mondat, szó, hang és betű. A magyar
Belépő tevékenységformák Légző gyakorlatok: szavak, szószerkezetek, mondatok, mondókák utánmondása. A hangok időtartamának érzékeltetése a szavakban. Mondatés szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak megfigyelése és értelmezése. szövegkörnyezetben. A vizsgált/gyűjtött szavakkal mondatalkotás, hiányos szöveg kiegészítése. Beszélgetés adott vagy választott témáról. A beszélgetőtárshoz igazodó udvarias nyelvhasználat, a nem verbális eszközöknek a beszéd-helyzethez alkalmazkodó használata. Szituációs játékok a kulturált nyelvi viselkedés gyakorlására. Telefonálás, üzenetközvetítés. Történet mesélése. Eseménysorról rövid szöveg alkotása mondatok összekapcsolásával. Szóbeli szövegek, feladatszövegek értelmezése, lényegének elmondása. A mű témájának, eseményeinek, szereplőinek megnevezése. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. Az olvasott művek szóhasználatának megfigyelése. A cím és a tartalom összefüggésének megfigyelése. Az ismeretlen kifejezések értelmezése szövegkörnyezetben. A verses forma fölismerése, a szöveg ritmusának jelzése tapssal. Szavak, szószerkezetek, mondatok helyes hangsúlyozása. Toldalékos szavak pontos kiolvasása. Szünettartás a mondaton belül és a mondatok között. Helyes hanglejtés gyakorlása kijelentő és kérdő mondatok olvasásával. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása mondatok és szövegek hangos olvasásával. Felolvasás előzetes felkészülés után. A kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok és a mondatzárások helyes olvasása. A sorvégi átmenetek megszakítás nélküli olvasása. A természetes beszéd tempójához és hanglejtéséhez közelítő hangos olvasás. Szógyűjtés, szószerkezetek, mondatok alkotása eseményképről. Rövid írásbeli válaszadás olvasott szöveghez kapcsolódó kérdésekre. Személyes élményről vagy földolgozott olvasmányról két-hárommondatos írásbeli fogalmazás. Az olvasott művekről vázlatkészítés tanítói segítséggel. Írás- és helyesírási hibák javítása leírt szövegben tanítói utasításra és önellenőrzéssel. A betűismeret megerősítése. Betűalakítások, betűkapcsolások gyakorlása. Szavak, szószerkezetek, két-három mondat leírása másolással, tollbamondásra és emlékezetből. Válogató másolás és akaratlagos írás. Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás).
A társak név szerint, könyvek cím, illetve szerző szerint
7 ábécé, a betűrend, a magán- és mássalhangzók. Az időtartam jelölése. A szótagolás és az elválasztás. A kiejtés szerinti és a kiejtéstől eltérő írásképű szavak. A j hang kétféle jelölése. A szavak szerkezete: a szótő és a toldalék. A kijelentő és a kérdő mondat.
A tanulási képesség fejlesztése A kép és a szöveg kapcsolata. A könyvtárhasználat alapvető szabályai. A könyvek jellemző adatai. Gyermekújságok jellemzői.
Társadalmi ismeretek A barátok, baráti kör, az iskolai és egyéb kisebb kzösségek.
Tánc és dráma Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok. Népi mondókák, gyermekjátékok, népszokások, dramatizált mesék. Történetek feldolgozása a báb és a dráma eszközeivel.
ábécérendbe állítása. A hosszú és rövid hangok fölismerése a beszédben, megfelelő jelölésük írásban. A kiejtéstől eltérő írásképű szavak egyszerűbb eseteinek helyesírása szóelemzés segítségével. Egyszerű szavak elválasztása. Az egyalakú szótövek és a toldalékok megkülönböztetése egyszerű szavakban. A kijelentő és a kérdő mondat fölismerése, megnevezése szövegben. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása írástevékenység közben, írásbeli feladatok megoldásakor.
Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg együttes értelmezésének gyakorlása. Eligazodás a könyvekben a tartalomjegyzék alapján. Tájékozódás a gyermeklexikon betűrendjében. A könyvek jellemző adatainak megfigyelése (író, cím, kiadó, a kiadás éve). Ismerkedés a gyermekújságok tartalmával, szerkezetével.
Felnőttek és gyerekek társas viselkedési formáinak megfigyelése, gyakorlása élethelyzetekben. Kapcsolatfelvétel családtagokkal és ismerős felnőttekkel. Baráti kapcsolatok ábrázolásának megfigyelése olvasmányokban, véleményalkotás a szereplők viselkedéséről. Beszélgetés az iskolai életről, az osztályközösségről. Részvétel a mindennapi élet különböző helyzeteit felidéző szerepjátékokban. A szövegmondás összekötése ritmikus mozgással. Egyszerű lépésekkel kísért énekes népi gyermekjáték előadása. Rövid mesék, történetek dramatizálása, a szereplők és a főszereplő megkülönböztetése. Improvizációs játékok tanári irányítással, többféle kommunikációs helyzetben.
Memoriter Versek, találós kérdés, népi gyermekjáték elmondása könyv nélkül, szöveghűen, a tanult mondatfonetikai eszközök alkalmazásával. A szöveg nehézségi fokát és mennyiségét a tanulócsoport teherbíró képessége határozza meg. A következő tanévi fejlesztés feltételei Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Pontosságra törekvő folyamatos olvasás. Az olvasmány tartalmának elmondása kérdések segítségével. Önállóan alkotott mondatok / tartalmi / összekapcsolása. Az ábécé használata feladatmegoldáshoz.. A hangok hosszúságának helyes jelölése begyakorolt szókészlet körében. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése kb.20 – a tanulók által gyakran használt – szóban. Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor. Mondatkezdés nagybetűvel, szavakra tagolt leírás segítséggel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása. Egyszerű mondatok, rövid szöveg írása másolással, tartalmi és helyesírási előkészítés után tollbamondásra és emlékezetből. Hibajavítás tanítói irányítással. 3.évfolyam Évi óraszám: 259 óra Témakörök, tartalmak
Belépő tevékenységformák
Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A különféle mondatfajták és a mondatfonetikai eszközök
A szavak, szószerkezetek megfelelő kiejtésének gyakorlása az
8 kapcsolata. A szavak és a nem verbális jelek (testbeszéd) szerepe különféle kommunikációs helyzetben. A szavak jelentésárnyalata, stílusértéke, szerepe a beszédben. Szólások, közmondások jelentése.
Olvasás, az írott szöveg megértése, irodalom Prózai művek és versek a hazai (magyar, nemzetiségi és az etnikumok irodalmából),a külföldi nép- és műköltészetből. Mesék, mondák, legendák, történelmi elbeszélések, valamint a gyerekek mindennapi életéről szóló elbeszélések, regényrészletek klasszikus és kortársszerzőktől. Versek feldolgozása, elemi poétikai és verstani ismeretek. Népi játékok, dramatizált szövegek, ismeretterjesztő művek, a mindennapi kommunikáció szövegei (meghívó, recept, hirdetés stb.).
Olvasástechnika A pontos és folyamatos, értő olvasás. A fölolvasás: helyes tagolás és hangsúlyozás. Értelmező és folyamatolvasás.
Írásbeli szövegek alkotása Az írásbeli fogalmazás képességének alapozása. A szövegalkotás műveletei: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése. Az időrend. A szöveg tagolása, a bekezdések. Az elbeszélő fogalmazás jellemzői. Az elbeszélés szerkezete: bevezetés, tárgyalás, befejezés. A párbeszéd szerepe az elbeszélő szövegben. Formai jellemzői.
Íráskép Gazdaságos szövegelrendezés. Az egyéni írás alakulásának segítése. Az írás lendületének, tempójának fokozása. Írásszokások megerősítése.
élőbeszédben és a fölolvasásban. Helyes beszédlégzés bővülő mondatok elmondásakor, felolvasásakor. A nem verbális eszközök összehangolása a tartalommal szövegmondáskor és értelmezésük mások megnyilatkozásainak értékelésekor. Versek és mesék kifejező előadása, kapcsolattartás a hallgatósággal. Szókincsbővítés: a szavak jelentésének, stílusértékének elemzése szövegben, ezen tapasztalatok, valamint a tanult szólások, közmondások használata az élőbeszédben és a fogalmazásban. Szóbeli szöveg-alkotás különféle kommunikációs helyzetekben. Ismert mese elmondása tömörített és bővített változatban. Hosszabb szóbeli közlések követése, megértése. Mindennapi élmények, filmélmények, olvasmányok rövid tartalmának elmondása, megbeszélése. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben. A szereplők megnevezése, cselekedeteik, érzelmeik, tulajdonságaik megfigyelése, az események időrendje, a mű szerkezetének fölismerése. Lényegkiemelés, oksági kapcsolatok felismerése. Vázlatkészítés tanítói segítséggel. Szövegekkel, problémafelvetésekkel kapcsolatos kérdések és válaszok megfogalmazása. Mesék bevezető, befejező fordulatainak és jellemző szókapcsolatainak használata. Mesék ismétlődő motívumainak megfigyelése. Néhány jellegzetes irodalmi téma fölismerése az olvasott művekben, például család, iskola, barátság, segítőkészség, szülői szeretet, hazaszeretet. Versek művészi eszközeinek fölfedezése: ritmus, rím, refrén, hasonlat. Szövegek: mesék, elbeszélésrészletek dramatizálása. Ismeretterjesztő és mindennapi gyakorlati szövegek értelmezése, információkiemelés, a lényeg tömör megfogalmazása. Tájékozódás a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. Az olvasás pontosságának, folyamatosságának fejlesztése beszéd- és olvasástechnikai gyakorlatokkal. Néma olvasás a megértést vizsgáló feladatok megoldásával. A hosszú mondatok helyes tagolása, hangsúlyozása felolvasáskor mintakövetéssel. Az értelmező (interpretáló) olvasás fejlesztése tanítói és tanulói kérdések segítségével. Hosszabb szövegek (például házi olvasmányok) olvasására való fölkészülés folyamatolvasással. Olvasókönyvi szövegminták megfigyelése a szövegforma tartalmi és szövegszerkesztési jellemzőinek felfedezéséhez. Címek vizsgálata, a jó cím ismérveinek összegyűjtése. Események elrendezése időrendben. Bevezetés (előzmény, színhely, időpont) és befejezés (következmény, tanulság, egyéni vélemény) készítése szóban és írásban. A fogalmazás koherenciájának megteremtése tématartással, a mondatok kapcsolásával. A fogalmazás témájának megfelelő szavak és kifejezések használata, a felesleges ismétlődés kerülése. A párbeszéd beillesztése a történetmondásba. A fogalmazások javítása a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával a tanító segítségadása mellett. Lendületfejlesztő gyakorlatok. Az olvashatóság javítását, az egyéni írás kialakulását segítő, alakítási, kapcsolási gyakorlatok. Tempógyorsító gyakorlatok: az írás eszközi használatával, a figyelem fejlesztésével. Szósorok, mondatok írása másolással, tollbamondás után, emlékezetből és akaratlagos írással. Az egyéni írás alakítása a rendezett, tiszta
9 és olvasható íráskép igényével. Tanulási képesség fejlesztése Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módjai. Alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről. A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom, kézikönyvek, elektronikus információhordozók. A szótárak szerkezeti jellemzői (betűrend, címszó), a szótárhasználat módja. A lexikon és a szótár egyező és eltérő vonásai.
Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A felkiáltó, az óhajtó és a felszólító mondat és mondatvégi írásjelük. Az ige jelentése (cselekvés, történés, létezés); rokon és ellentétes jelentésű igék. Az igeidők és jelentésük. Az igealakok helyesírása szótagolással és/vagy szóelemzéssel. Az igekötő szerepe az ige jelentésében. A leggyakoribb igekötők. Az ige és az igekötő kapcsolatának esetei. Az igekötős igék egybeés különírásának esetei. A főnév jelentése, fajtái: köznév, tulajdonnév. A főnév toldalékolása. A tulajdonnevek helyesírása. A -ban/-ben -ba/-be rag helyes használata, a –ból/-ből, -ról/-ről, tól/-től rag helyesírása. A melléknév. A j hang kétféle jelölése igékben, főnevekben, melléknevekben.
Társadalmi ismeretek A magyar nemzet nagy történelmi eseményei, például honfoglalás, államalapítás, Mátyás kora, a török idők. Ünnepeink: családi, vallási, nemzeti ünnepek. A magyar nemzet jelképei. Nemzeti emlékhelyeink.
Tánc és dráma Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok. Történetek földolgozása a dráma eszköztárával, bábjátékkal. Dramatizált elbeszélések, népszokások.
Könyvek keresése szabadpolcon szerző és cím szerint. Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek témájának megállapítása cím és tartalomjegyzék alapján. Az olvasott könyvek adatainak fölsorolása (író, cím, kiadó, a kiadás éve). Célzott keresés kézikönyvekben feladathelyzetben. Rövid szóbeli beszámoló ismeretterjesztő olvasmány tartalmáról, önálló vagy csoportos anyaggyűjtésről. Az olvasott szövegben előforduló ismeretlen szavak értelmezése gyermeklexikon vagy szótár segítségével. Tetszés szerint választott helyesírási szótár használata tanítói segítséggel. A felkiáltó, az óhajtó, a felszólító mondat fölismerése és megnevezése szövegben. A mondatvégi írásjelek helyes használata az egyszerű mondatok végén. A tanult szófajok felismerése és megnevezése - a fogalom tartalmi jegyei alapján - mondatban, szövegben. Az igeidők használatának és jelölésének megfigyelése. Helyes használatuk gyakorlása beszédben és írásban. Az igekötők jelentésmódosító szerepének felfedezése. Adott ige mondatba, szövegbe helyezése változó igekötőkkel az igekötő jelentésmódosító szerepének elmélyítéséhez. Nyelvhelyességi és helyesírási gyakorlatok az igekötős igék gyakorlásához. Tulajdonnevek és köznevek megkülönböztetése, helyesírásuk gyakorlása. Toldalékos szóalakok és helyes használatuk gyakorlása szóban és írásban. A főnév -t ragjának és a múlt idő jelének megkülönböztetése. A melléknevek szerepének felfedezése a nyelvhasználatban. Alkalmazásuk stílusgyakorlatokban. Helyesírási gyakorlat: hosszú hangok jelölése a melléknevek végén. A j hang jelölése igékben, főnevekben, melléknevekben. Versek, legendák, történetek olvasása a nemzeti múlt nagy eseményeiről. Az olvasottak, látottak reprodukálása szóban, illusztrálása, csoportos megjelenítése szituációs játékkal. Műsorok összeállítása nemzeti ünnepeink-re. Szóbeli beszámoló családi ünnepekről. Beszámoló nemzeti jelképeinkről. A Szózat szövegének értelmezése. Tájékozódás a lakóhely hagyományos ünnepi népszokásairól, irodalmi, történelmi emlékhelyeiről. Ritmikus mozgással és szöveggel összekapcsolt gyakorlatok: gyermekversek előadása ritmus- és mozgásváltással. Játék elképzelt tárgyakkal; tárgyfelidéző gesztusok, elképzelt személyek megjelenítése. Csoportos improvizációs játékok; rögtönzések alapszintű elemző megbeszélése. Népszokások, történetek dramatizált megjelenítése.
Memoriter Vörösmarty Mihály: Szózat című versének két versszaka, szabadon választott versek, szólások, közmondások, verses mese, rövid mese vagy meserészlet - elmondása a tartalmat kifejező előadásban. Az előző fejlesztési szakaszhoz / tanévhez / képest emelkedő mennyiségi igénnyel - a tanulócsoport terhelhetőségét figyelembe véve. A következő tanévi fejlesztés feltételei
10 Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmának megértése, eseményeinek elmondása összefüggő mondatokkal, a tartalmat jól követő előadásban. A tankönyvek feladatszövegeinek, a tanító utasításainak, magyarázatainak megértése. Fél oldal terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmány önálló néma olvasása, a szöveg lényegének megértése. A szöveghez kapcsolódó feladatok megoldása. Gyakorlottság a szövegek értelmezésben, az összefüggések felismerésében. Feldolgozott szövegek pontos, folyamatos felolvasása felkészülés után. A Szózat két versszakának elmondása fejből, tiszteletadással. Öt-hatmondatos, értelmes elbeszélő szöveg fogalmazása ismert témáról. Egyéni, jól olvasható, lendületes írás, rendezett, tiszta füzetvezetés. Az önálló írásbeli munkák önellenőrzése, javítása tanítói segítséggel. Igék, főnevek, melléknevek fölismerése, szófajuk megnevezése. A tanult helyesírási és nyelvhelyességi szabályok alkalmazása begyakorolt esetekben. A j hang helyes jelölése újabb 20-25 szóban. Részvétel a közös drámajátékokban, illetve a készségfejlesztő drámás gyakorlatokban és a produkciók megbeszélésében. 4. évfolyam Évi óraszám: 259 óra Témakörök, tartalmak Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A szövegjelentés kifejezése mondat és szövegfonetikai eszközökkel. A szöveg jelentésének megfelelő helyes dallam és nem verbális eszközök (testbeszéd) használata. Párbeszéd a mindennapi élethelyzetekben. Vita
Olvasás, az írott szövegek megértése, irodalom Prózai és verses népköltészeti alkotások a magyar, a nemzetiségi és a hazai etnikumok népköltészetéből: népmesék, mondák, legendák, népdalok, népi játékok, népszokások. Irodalmi mesék. Tündérmese, állatmese, tréfás-és láncmese. A mesék szerkezeti és nyelvi jellemzői, mesemotívumok. A népdalok jellegzetes témái. Elbeszélések, regényrészletek, versek a klasszikus és a kortárs magyar irodalomból. Egyszerű szerkezetű gyermekregény. Az irodalmi szöveg művészi eszközei: néhány alakzat; a megszemélyesítés; ritmus, rím, refrén. Kritikai és kreatív olvasás.
Olvasástechnika Mondat-és szövegfonetikai eszközök. A kifejező olvasás előkészítése olvasástechnikai gyakorlatokkal. Írásbeli szövegek alkotása Tájékoztató szövegek: hirdetés, értesítés. A leírás, tartalmi, szerkezeti jellemzői, nyelvi eszközei, a bemutatás sorrendje. A leírás szemléletessége. Az üdvözlet írásának tartalmi és formai jellemzői.
Belépő tevékenységformák Az élőbeszéd és a fölolvasás értelemszerű tagolása helyes beszédlégzéssel, szünetekkel, a szöveg jelentésének megfelelő tempó, hangerő és dallam alkalmazásának gyakorlása. Különféle beszédhelyzetekben alkalmazkodás a kommunikációs szerephez és a partnerhez, a nem verbális eszközök összehangolása a beszédhelyzettel. Az aktív és passzív szókincs folyamatos gyarapítása különféle szövegekből, más tantárgyakban előforduló szakkifejezések-kel, ritkábban használt szavakkal. Hiányos mondatok kiegészítése a szövegkörnyezetbe illő rokon értelmű szóval, kifejezéssel. Állandó szókapcsolatok gyűjtése. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában. Olvasmányok reprodukálása szóban tömörítéssel, nézőpontváltással.. Narráció. A tanító vagy a társak hosszabb közléseinek követése. Ezek lényegéről emlékeztető jegyzetek készítése. Néhány adat gyűjtése az olvasott művek szerzőjéről. Szövegelemző műveletek bővítése: szerkezet, tér idő, következtetések, kulcsszavak kiemelése, tömörítés, bővítés. Azonos témájú alkotások összehasonlítása. Egyszerű szövegek vázlatának elkészítése tanítói segítséggel. Érzelmek, emberi kapcsolatok fölismerése, értékelése a művekben. Több szempont figyelembevétele a szereplők viselkedésének megfigyelésekor. Véleményalkotás. A házi olvasmány előkészítése folyamatolvasással, otthoni elolvasása és megbeszélése közösen. Az önállóan megismert ifjúsági regénnyel kapcsolatos olvasmányélmény megosztása a társakkal. Művészi eszközök fölismerése lírai és elbeszélő művekben. Az ismétlés funkciójának megfigyelése. Nyelvi érdekességek, művészi eszközök gyűjtése szövegből. A népköltészetről és a műköltészetről tanultak összefoglaló rendszerezése. A kifejező hangos olvasás gyakorlása és a szövegben rejlő érzelmek kifejezése mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazásával. Párbeszédek és közbeékelődések elkülönítése fölolvasáskor mintakövetéssel. Hirdetés, értesítés, meghívó megfogalmazása a címzett személyének figyelembevételével. Elbeszélő fogalmazás kiegészítése párbeszéd írásával. A leírás megfigyelése irodalmi példákon. Szemléletes leírás készítése egyszerű tárgyról, növényről, állatról, emberről. Figyelem a bemutatás sorrendjére és a nyelvi eszközök alkalmazására. Levelezőlap írása különféle alkalmakra választott partnernek. A levelezőlap címzése. Az írásbeli munkák önellenőrzése és javítása a tanító
11 irányításával. Íráskép Eszközszintű egyéni írás. Írás sima lapon.
A tanulási képesség fejlesztése Különböző információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban (folyóirat, hanglemez, hangkazetta, dia- és videofilm). Ismerkedés folyóiratokkal. Katalógusok megfigyelése. A könyvtári katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb információforrások keresésében.
Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A szófajokról tanult ismeretek összefoglalása és kibővítése: az igei személyragok és a személyes névmás; a tulajdonnév újabb csoportjai (földrajzi nevek, címek, intézmények neve, márkanév); a főnév -val,-vel ragos alakja; a melléknév fokozása. A névelő és a névutó. A számnév és fajtái, a határozatlan számnév fokozása. A keltezés.
Társadalmi ismeretek A magyar nemzet nagy történelmi eseményei: Rákóczi kora és alakja, a XIX. és XX. század nagy államférfiai, művészei, tudósai, felfedezői, utazói.
Tánc és dráma Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatok – kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok. Egyszerűbb drámai konvenciók megismerése. A színházi formanyelv alapjai. Történetek földolgozása a dráma eszköztárával. Színházi, bábszínházi előadás megtekintése.
Memoriter
Olvasható, tetszetős és rendezett füzetvezetés. Az írott szöveg (vázlat, fogalmazás, ábra, feliratozás, táblázat) célszerű elrendezése a lapon (lapszélek, betű- és sortávolság megtartásával). Olvasónapló vezetése. A gyerekeknek szóló ismeretterjesztő művekből, folyóiratokból információk gyűjtése és az adatokkal a tanultak kiegészítése. Vázlat alapján beszámoló – szükség esetén tanítói segítséggel – ismeretterjesztő olvasmányokról, megfigyelésekről, kísérletekről. Beszámoló egyéni élményekről, olvasmányokról. Mesegyűjtemények, gyerekek részére készült verseskötetek keresése a szabadpolcon. A gyerekeknek készült segédkönyvek (lexikon, enciklopédia, kétnyelvű szótár) használata. Közmondások, szólások, állandó szókapcsolatok, ismeretlen szavak jelentésének megismerése kézikönyvekből. A tananyaghoz kapcsolódó ábrák, grafikonok, táblázatok megfigyelése, értelmezése. A tanult szófajok fölismerése a szövegben és megnevezésük konkrét példákban. A toldalékos igealakok helyesírásának gyakorlása. A jövő idő változatos kifejezése. A tanuló környezetében és olvasmányaiban előforduló tulajdonnevek fajtáinak felismerése, helyesírásuk gyakorlása, helyes alkalmazásuk az írásos nyelvhasználatban. A főnév ragos alakjának fölismerése szövegben, a -val/-vel ragos főnevek helyesírásának gyakorlása az egyszerűbb esetekben. A névutók szerepének felismerése a nyelvi kifejezésben, helyesírásuk, a leggyakoribb névutók ismerete. A határozott és határozatlan névelő szerepének megkülönböztetése és helyes használatuk. A tanult hagyományos írásmódú személynevek biztos helyesírása, a lakóhely földrajzi neveinek helyes lejegyzése. A melléknév fokozott alakjainak, helyes leírása. A határozott és a határozatlan számnév fölismerése, a számoknak betűvel való leírása és a keltezés írása. Az ly-os szavak körének bővítése. A toldalékos szóalakok helyesírásának gyakorlása a tanult szófajok körében. Történetek megismerése a magyarság múltjának nevezetes eseményeiről, kiemelkedő személyiségeiről, tetteiről, az emberek életmódjáról az egyes korokban. Tájékozódás a történelmi időben: évszázad, évezred elképzelése. A régió, a lakóhely történelmi, irodalmi emlékeiről adatok gyűjtése, rendezése, felhasználása beszámoló elkészítéséhez a szerzett ismeretekről. Térkitöltő, térkihasználó gyakorlatok; játékos, mozgással és szöveggel összekapcsolt ritmikus gyakorlatok. Játék elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítésével. Egész csoportos és kiscsoportos játék; állóképek. A szerkezet érzékelése (jelenet, felvonás), a kezdet és a vég fölismerése térbeli és időbeli struktúrákban; a színházi előadás formai elemei (díszlet, berendezés, jelmez, kellék, fény- és hanghatások). Csoportos improvizációs játékok, közös dramatizálás a tanult konvenciók alkalmazásával. Rögtönzések és a látott előadások alapszintű elemző megbeszélése.
12 Népdalok, népmesék elmondása; Kölcsey Ferenc Himnusz című versének két versszaka; Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse. Szabadon választott költemények, prózai szövegrészletek az előző tanévhez képest emelkedő minőségi (pontosság, értelmezés, kifejező erő, kapcsolat a hallgatósággal) és mennyiségi igénnyel, differenciáltan, a tanulók terhelhetőségét figyelembe véve. A továbbhaladás feltételei Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. Beszédfolyamatok követése, magyarázatok, feladatszövegek lényegének pontos megértése. A tanult udvarias nyelvi fordulatok használata mindennapi beszédhelyzetekben. A gondolatok értelmes megfogalmazása szóban és írásban a tanult szövegformák tartalmi követelményeinek figyelembevételével. Előzetes fölkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos, a tartalmat kifejező fölolvasása. Önállóan megismert - életkorhoz illő - szöveg néma olvasása, lényegének megértése és megfogalmazása. Gyakorlottság a tanító irányításával a mélyebb tartalmi rétegek megértésében, erkölcsi, esztétikai értékek felismerésében. A Himnusz két versszakának és Petőfi Sándor Csatadal című versének elmondása fejből. Rendezett, olvasható, a tanulás eszközeként használt írás. A mondatfajták és a tanult szófajok biztonságos felismerése szövegben, megnevezésük. A szótövek és toldalékok megkülönböztetése legalább az egyalakú szótövek esetében. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása legalább az iskolai munkafüzetek és feladatlapok szó- és szöveganyagának körében. Újabb 2025 szóban a j hang helyes jelölése. A tanítói javítással vagy tanulói önellenőrzéssel feltárt helyesírási hibák kijavítása. A könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használata. Könyvek és egyéb információhordozók felhasználása segítségadással tanulási feladatokhoz. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és a produkciókat elemző megbeszélésekben. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése: A beszéd hangzása - a beszéd érthetősége, az artikuláció tisztasága, - a hangkapcsolatok helyes kiejtése, az időtartam érzékeltetése, - a levegővel való gazdálkodás kialakultsága, - a magyar nyelv sajátosságainak megfelelő hanglejtés, - a hangerő és a beszédhelyzet összhangja, - a mondat és szövegfonetikai eszközök használatának tudatossága. A szövegalkotás minősége - a szókincs terjedelme, - a gondolatok kifejezésének értelmessége, - a szövegalkotás szabályainak alkalmazási szintje, - a gondolatközlés fegyelmezettsége. A szóbeli közlések megértése - a beszédfolyamat követésének fejlettsége, - a megértés pontossága, a kérdésfeltevések és válaszadások lényegre irányultsága. Kommunikációs szokások - a beszélőre irányuló figyelem fejlettsége, - a beszélgetésbe, vitába, megbeszélésbe való bekapcsolódás szabályainak ismerete és alkalmazási szintje, - a tanult nyelvi fordulatok szituációnak megfelelő használata. Olvasás, szövegértés, irodalom Hangos olvasás - betűismeret, az olvasás pontossága, folyamatossága, - az olvasás kifejező ereje. Szövegértés - a néma olvasás eszközi használata a szöveg megértéséhez, - az elsődleges megértés pontossága, - az olvasottak elképzelése, - a tanult szövegelemző műveletek (pl. információ-kiemelés, összefüggések felismerése, következtetés, értelmezés) alkalmazási szintje, - a mélyebb tartalmi megértés fejlettsége, - a saját olvasat és vélemény megfogalmazásának igénye és minősége, - az olvasottak lényegének felidézése, - a szövegtartalom követésének tartóssága, - a szöveg esztétikai értékeinek felfedezése. Írásbeli szövegalkotás - a szöveg nyelvi megformáltságának minősége (értelmesség, stílus), - szövegkoherencia, - tématartás, a kifejtés rendszeressége,
13 - a szöveg tagoltsága, - a szövegformához illő nyelvi eszközök alkalmazása, - a szövegírás helyessége. Íráskép - olvashatóság, - az íráskép rendezettsége _ a szövegelrendezés célszerűsége. Tanulási képesség - az információs források használatában való jártasság, - gyakorlottság az információk csoportosításában és felhasználásában, - problémafelismerés, a megoldási terv készítésének szintje, - a szövegtartalom tömörítő, illetve bővítő kifejtése, a tanulási szokások fejlettsége, - a memoriterek rögzítésének és felidézésének módszereiben való jártasság, - az önellenőrzés és a hibajavítás alkalmazási szintje. Ismeretek az anyanyelvről - a tanult nyelvtani ismeretek pontossága, megbízhatósága, - az ismeretek alkalmazásának szintje, - a helyesírási és nyelvhelyességi szabályok alkalmazásának biztonság, automatizáltsága. Tánc és dráma - a közös gyakorlatokban való részvétel, aktivitás, - a tanult nyelvi kifejezőeszközök felhasználásának szintje, - a produkciók elemzésében való részvétel és tudatosság, MATEMATIKA 1–4. évfolyam Célok és feladatok A matematikai nevelés célja az általános iskola kezdő szakaszában azon képességek fejlesztése, melyek segítségével a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre. Ennek elérésére életkoruknak megfelelő, tapasztalaton nyugvó megismerési módszereket sajátítanak el. Tapasztalatgyűjtés keretében foglalkozunk: az alapvető matematikai képességek kialakításával, a gondolkodás fejlesztésével, a helyes tanulási szokások kiépítésével, az ismeretszerzés során alkalmazott önállóság mértékének fokozásával, a matematika tanulása iránti érdeklődés felkeltésével, a pozitív attitűd alapozásával, az életkornak megfelelő matematikai szaknyelv elsajátításával. A matematika tanulásának alapja a tapasztalatszerzésből kiinduló induktív megismerés. Ennek keretében kerül sor a megfigyelés irányítására, a spontán megfigyelésből a tudatos, célirányos megfigyelésre való felkészülésre, az észrevételek megfogalmazására, rendezésére, értelmezésére és lejegyzésére, valamint a szerzett tapasztalatok más tanulási helyzetekben való alkalmazására. A matematika tanulása az első négy évfolyamon alapozó jellegű. A nevelési-oktatási feladatok sorában a képességfejlesztésnek kiemelt szerepet szánunk. Az ismeretnyújtás a képességek gazdag tárházának fejlesztése közben, a kisiskolás korosztály fejlődési ütemének figyelembevételével történik. A fejlesztés fontosabb területei: összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képessége, megfigyelőképesség, emlékezet (mozgásos, tárgyi, fogalmi), válogató, osztályozó és rendszerező képesség, adatok gyűjtése, rögzítése, rendezése, lényegkiemelő képesség, absztraháló és konkretizáló képesség, összefüggések felismerése, oksági és egyéb kapcsolatok feltárása, probléma felismerése, problémamegoldás tárgyi tevékenységgel és egyszerűbb esetekben gondolati úton, tevékenységekhez kötött alkotó gondolkodás, kreativitás, analógiák felismerése, követése, algoritmikus gondolkodás, algoritmusok követése,
14 logikai gondolkodás elemi szinten, tapasztalatok kifejezése különféle módokon (megmutatással, rajzzal, adatok rendezésével, példák, ellenpéldák gyűjtésével stb.), megfogalmazása saját szókinccsel, egyszerűbb esetekben matematikai szaknyelv, illetve jelrendszer alkalmazásával, a munkavégzéshez szükséges általánosabb képességek (pl. pontosság, rendszeresség, megbízhatóság, a részletszámítások és az eredmény ellenőrzése). A kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása a kötelező oktatás keretében. Az alapozás a matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bővülését segíti elő. Ezért kiemelten kezeljük azokat a tanítási tartalmakat, amelyekre a következő iskolaszakasz tananyaga épül: a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal építjük ki tízezres számkörben, segítjük a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben, kidolgozzuk és fejlesztjük a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségeket, formáljuk a sík- és térbeli tájékozódási képességet, alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal alakítjuk a geometriai szemléletet, tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segítjük a problémalátást, a problémamegoldási képesség fejlődését, valószínűségi játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínűségi szemléletet alapozzuk meg, konkrét szituációkkal, példákkal alakítjuk a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról. Alapvető fontosságú, hogy nem mennyiségi, hanem minőségi fejlesztés történjen, tehát a tanulók tempójának megfelelően haladjunk, ne a többre, hanem az alaposabbra helyezzük a hangsúlyt. A matematika tanítása kettős célrendszerre épül. Egyrészt a kognitív képességek fejlesztésére szolgál, és lehetőséget teremt a gondolkodási módszerek alkalmazására. Másrészt a tanulási szokások kiépülését segíti, rendszerességre, tudatosságra, a megismerési módszerek önálló alkalmazására nevel. Az önellenőrzés képességének fejlesztésével további felfedezésre, kutatásra ösztönöz. A matematikai képességek kiépítését és folyamatos fejlesztését az iskolai kezdő szakasz alapvető feladatának tekintjük. A fejlesztés eredményeként azt várjuk, hogy a 4. évfolyam befejezése után a tanulók a megismerési módszerekben gazdagodva, a matematika és a matematikatanulás iránt pozitív beállítódással, érdeklődéssel, a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek birtokában folytathassák tanulmányaikat Fejlesztési követelmények A matematika tanulása segítse elő a kisgyermek tájékozódását térben és időben, az őt körülvevő közvetlen környezetben. A tájékozódási viszonyok megjelenítésére használja pl.: a mellett, mögött, alatt, előbb, ezután, korábban kifejezéseket. Hasonlítson össze tárgyakat, személyeket, alakzatokat, jelenségeket mennyiségi tulajdonságok alapján. Értelmezze a számokat a valóság mennyiségeivel (mérőszám, darabszám). Szerezzen tapasztalatot a környező világ tárgyainak, jelenségeinek megismerésében. Megfigyeléseit közölje, igazolja tárgyi tevékenységgel, értelmezze, rögzítse, rajzzal, írásban. A képzelet és fantázia segítségével képes legyen ábrázolt, elmondott, olvasott történést megjeleníteni és azokról matematikai összefüggéseket leolvasni, majd ennek analógiájára önállóan is összefüggéseket alkotni, megfogalmazni, kifejezni. Motorikus, képi és történésre utaló emlékezetét alkalmazza az adatok és azok összefüggéseinek együttes felidézésében, ismeretek memorizálásában, tanult algoritmusok alkalmazásában. A matematikai gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek (összehasonlítás, azonosítás, következtetés, megkülönböztetés, osztályozás, rendezés, megítélés, döntés) rendszeres és tudatos alkalmazásával, gyakorlásával folyik. A matematika tanulása során használja fel a gondolkodási műveleteket az ismeretek szerzésére, megőrzésére, alkalmazására. Értse az alapvető ismeretek köréből származó szaknyelvi kifejezéseket, pl.: műveletek, mértékegységek, geometriai tulajdonságok). Képes legyen az önálló gondolkodás elemi szintű gyakorlására. Szerezzen biztonságot a mennyiségi viszonyok értelmezésében a tízes számrendszeren belül. Alkalmazza a tanult algoritmusokat az ismeretek elsajátításában. Legyen tapasztalata az alá- és fölérendeltségi viszony, a mellérendeltség fogalmának alapvető értelmezésében. Önállóan használja a matematika tanulásához szükséges elemi eszközkészletet, életkorának megfelelő könyveket, ismerethordozókat, egyszerű számológépeket, alkalmazza azokat a problémamegoldásokban, gyakorlati életben, más tantárgyak keretében. Legyen jártas a matematikai problémák felismerésében, matematikai modellek alkalmazásában, többféle megoldási mód keresésében, a problémák megoldásában. Képes legyen matematikai problémák önálló megfogalmazására (szöveges feladatok, kérdések). Hozzon létre geometriai alakzatokat másolással, adott feltételek szerint. Vegyen részt öntevékenyen az alkotó képességet és kreativitást fejlesztő tevékenységekben. Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása A matematikai szemlélet fejlesztése Az általános iskola első négy évfolyamán a matematikai fogalmak elsajátításának alapozása történik. Gyakorlati tevékenységre, konkrét tapasztalatszerzésre épül. A számfogalom és műveletfogalom építése, a számolási készség fejlesztése az alapműveletek körében az életkornak megfelelő mélységben, fokozatosan bővülő számkörben folyik.
15 A mennyiségek közötti kapcsolatok felfedezése, a változások, összefüggések megfigyelése tárgyi tevékenység során történik. A tapasztalatok megfogalmazásával a szóbeli kifejezőképességet fejleszthetjük. A tér- és síkgeometriai szemléletet a gyermekek konkrét tárgyi tevékenységével, a valóságot bemutató, a legkülönbözőbb technikákkal nyert anyagok, modellek segítségével alakítjuk (pl. fotók, videó, számítógép). A matematikai logika legegyszerűbb elemeinek (pl. „vagy, „és”, „nem”) használatával fejlesztjük az összefüggések belátásának és pontos megfogalmazásnak képességét. A matematika életkornak megfelelő elemi fogalmait (pl. több, kevesebb, mértékegységek) a mindennapi életben való előfordulásnak megfelelően használjuk. Folyamatosan fejlesztjük a modellalkotás képességét, a lényeges és lényegtelennek tűnő dolgok szétválasztását. Egyszerű esetekben vizsgáljuk a „modell jóságát”. Felhívjuk a figyelmet a hétköznapi és a matematikai nyelv különbségeire. A sokoldalú gondolkodásmód fejlesztése érdekében konkrét tevékenységgel, kísérletezéssel példákat gyűjtünk a biztos, véletlen, lehetséges esetekre. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére a matematikai összefüggések szöveges megfogalmazását, modellezését (kirakás, eljátszás) alkalmazzuk. A matematikai szövegértő képesség alapozása és folyamatos fejlesztése összetett feladat. A beszédértésre épül, és az értő olvasás színvonalának megfelelően fejlődik. A szövegösszefüggések értelmezése, az adatok kiválasztása a szövegből, az adatok közötti kapcsolatok felfedezése tevékenység, ábrázolás keretében történik, majd fokozatosan térünk át a számokkal, műveletekkel való kifejezésére. A megoldásban a próbálgatásnak, következtetésnek, logikus gondolkodásnak elsődleges szerepet tulajdonítunk. Csak ezután következhet az algebrai úton történő megoldás alkalmazása. A mérés témakörének tanításakor kiemelt szerepet tulajdonítunk a konkrét mérési tevékenységben való jártasságnak. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása Az ismeretszerzésben az életkornak megfelelő induktív eljárások alkalmazása, a konkrétból való kiindulás, a sokféle tevékenységből származó tapasztalat összegyűjtése vezet el az általánosabb összefüggések megfogalmazásáig, elvontabb ismeretek rögzítéséig. Az általánosítás az iskolázási szakasz befejezéséhez közeledve, bőséges tapasztalati alapozás után következhet. A gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek következetes alkalmazásán keresztül történik. Ilyenek: az egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, a megadott vagy választott szempont szerinti csoportosítás, osztályozás, néhány elem sorba rendezése, bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása, adatok gyűjtése, lejegyzése, grafikonok készítése, értelmezése, szabályszerűségek észrevétele. A matematikai problémák megoldását konkrét tevékenységen való értelmezéssel és ugyancsak a konkrét tárgyi tevékenységben való megoldáskereséssel, a matematikai modellalkotás aprólékos kidolgozásával, esetenként egy-egy feladat apró lépésekre bontásával, elemi algoritmusok alkalmazásával segítjük. A helyes tanulási szokások fejlesztése A matematikai tevékenységek megszerettetése, a matematikai szemlélet formálása a kezdő szakasz alapvető feladata. A helyes tanulási módok kialakítása a gondolkodási képességek fejlődését eredményezi, mely a tanulás más területén is hasznosítható. A kognitív képességek együttes fejlesztéséhez a matematika a következő területeken járulhat hozzá: az anyanyelv és a szaknyelv adott szinten elvárható, megfelelő pontosságú használata, a megértett és megtanult fogalmak, eljárások eszközként való használata, megoldási tervek készítése, kellő pontosságú becslések, számítások a mérések előtt, feladatmegoldások helyességének ellenőrzése, indoklások, érvelések, kérdésfeltevések, kételkedések, igazolás keresése, a megértés igénye, tapasztalatok gyűjtése a matematika érdekességeiről, tankönyvek, feladatlapok önálló használata. A matematika tanulásának szokásrendjébe tartozik a pontos munkavégzés, a fegyelmezett számjegy- és jelírás, a rendezett írásbeli munka és az értelmes, rendezett szóbeli megfogalmazás. 1. évfolyam Évi óraszám: 148 óra Számtan, algebra Fejlesztési feladatok A megfigyelőképesség fejlesztése konkrét tevékenység útján. A szám- és műveletfogalom tapasztalati úton való alakítása a 20-as számkörben. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése.
A gondolkodás fejlesztése a
Tananyag és tanulói tevékenységek Számfogalom a húszas számkörben Természetes számok 0–20-ig. A számfogalom építésének előkészítése: tárgyak, személyek, dolgok összehasonlítása, válogatása, rendezése, csoportosítása, halmazok képzése közös tulajdonságok alapján. Tárgyak hosszúságának, szélességének, tömegének, edények űrtartalmának összehasonlítása, összemérése. Tárgyak meg- és leszámlálása egyesével, kettesével, számnevek sorolása növekvő és csökkenő sorrendben. Számok tulajdonságai:
A következő tanévi fejlesztés feltételei Tárgyak, személyek, dolgok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, válogatás közös és eltérő tulajdonság alapján. Számfogalom a 20-as számkörben; biztos számlálás, mérés.
Számok írása, olvasása.
16 különbözőség és azonosság felismerésével.
Tulajdonságok felismerése, megfogalmazása.
A számok közötti összefüggések felismerése; a műveletek értelmezése tárgyi tevékenységgel és az ezt felidéző szöveg alapján.
a számok jele; összeg- és különbségalakjaik, a számok bontott alakja, számjegyek száma, páros, páratlan számok. A számok összeg és különbség alakjainak előállítása kirakással, rajzzal, leolvasása kirakásról, rajzról. Számok kapcsolatai: nagyságrend, számszomszéd. Viszonyítások, rendezések, számok helyének megkeresése a számegyenesen. Műveletek értelmezése, műveletvégzés A hozzáadás/összeadás és elvétel/kivonás értelmezése tevékenységgel, rajzzal és szöveges feladattal. Az összeadás tagjainak felcserélhetősége. Háromtagú összeadások. Két halmaz egyesítése: hozzátevéssel konkrét esetekben. Egy halmaz felbontása: elvétellel konkrét esetekben.
A számok kéttagú összeg- és különbségalakjainak felsorolása. Páros és páratlan számok felismerése.
A számok szomszédainak ismerete. Növekvő és csökkenő számsorozatok képzése adott szabály alapján. Hozzátevés, elvétel tevékenységgel, megfogalmazása szóban. Valamennyi kéttagú összeg és különbség ismerete a húszas számkörben.
Számok bontása két szám összegére, pótlás. Szóbeli számolási eljárások készségszintű alkalmazása a 20-as számkörben. A képzelet fejlesztése a valóság és a matematika kapcsolatának felfedezésével
Képről művelet megfogalmazása, művelet megjelenítése képpel, kirakással. Összefüggések a számok körében. Állítások igazságtartalmának megítélése. Több megoldás keresése.
Lényegkiemelő és problémamegoldó képesség formálása matematikai problémák ábrázolásával, szöveges feladatok megfogalmazásával.
Összefüggések szöveges feladatokban Tevékenységről, képről szöveges feladat alkotása. Szöveges feladat megjelenítése tárgyi tevékenységgel, rajzzal. Szövegről számfeladat alkotása. Számfeladatról szöveg alkotása. Műveletek értelmezése szöveg alapján. Matematikai szöveg alkotása adott számfeladatokhoz.
Sorozatok, függvények Fejlesztési feladatok Tananyag és tanulói tevékenység Összefüggéseket felismerő és rendező Tárgysorozatok képzése; ismétlődések, képesség fejlesztése a változások, tulajdonságok megfigyelése. Sorozatok periodikusság, ritmus, növekedés, folytatása megadott, választott, felismert szabály csökkenés megfigyelésével. alapján. A változások felismerése, értelmezése Számsorozat képzése növekvő, tárgyi tevékenységek alapján, kifejezése csökkenő sorrendben. számokkal. Több szabály keresése megadott elemű Számok, mennyiségek közötti elemi sorozatokhoz. kapcsolatok megjelenítése, A változások megfigyelése, felismert összefüggések megfogalmazása. szabályok követése, ismétlődések, ritmus értelmezése mozgással, hanggal, szóval, számmal.
Gyakorlottság az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában kirakás segítségével, lejegyezés számokkal. Egyszerű összefüggések megfogalmazása szóban és lejegyzése írásban.
Egyszerű szöveges feladat értelmezése tevékenységgel; modell választása. Szövegösszefüggés lejegyzése számokkal, művelettel.
A következő tanévi fejlesztés feltételei Egyszerű sorozat képzése kirakással, rajzzal.
Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, képzése adott szabály alapján.
17 Megismerő és tájékozódó képesség fejlesztése, konkretizálás, absztrahálás.
Geometria, mérés Fejlesztési feladatok A tér- és síkbeli tájékozódó képesség alapozása érzékszervi megfigyelések segítségével; különböző érzékszervek együttműködése; kifejezése megmutatással, szóban; ilyen tartalmú közlések megértése, követése.
Kapcsolatban levő elemek (tárgyak, személyek, hangok, szavak, számok) össze-keresése, párosítása egyszerű esetekben. Számok, mennyiségek közötti kapcsolatok jelölése nyíllal. Számok táblázatba rendezése. Grafikonok, szabályjátékok (gépjátékok). Egyszerűbb összefüggések, szabályszerűségek felismerése. Tananyag és tanulói tevékenységek Testek, síkidomok Testek építése szabadon, majd modell alapján. Testek, alakzatok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, azonosságok és különbözőségek kifejezése megmutatással, válogatással, sorba rendezéssel, szavakkal. Síkidomok előállítása tevékenységgel. Sík- és térbeli alakzatok szétválogatása tulajdonságok alapján. Játékos tapasztalatszerzés síktükörrel.
Összetartozó elempárok keresése egyszerű esetekben.
A következő tanévi fejlesztés feltételei Térbeli és síkbeli alakzatok azonosítása és megkülönböztetése néhány megfigyelt geometriai tulajdonság alapján.
Tájékozódás, helymeghatározás; irányok, irányváltoztatások.
Helymeghatározás a tanult kifejezések alkalmazásával (pl. alatt, fölött, mellett).
Geometriai tulajdonságok felismerése, összehasonlítások.
A becslés és mérés képességének fejlesztése gyakorlati tapasztalatszerzés alapján. Az összehasonlító, megkülönböztető képesség alakítása mennyiségek tevékenységgel történő rendezése útján.
Mérés Összehasonlítások, összemérések a gyakorlatban (pl. magasabb, rövidebb). Mérési eljárások: kirakás, egyensúlyozás. Mérőeszközök. Mérés alkalmilag választott egységekkel. Különböző mennyiségek mérése azonos mértékegységgel. Azonos mennyiségek mérése különböző mértékegységekkel. Mértékegységek: méter, kilogramm, liter. Az idő: hét, nap, óra.
Összehasonlítás, mérés gyakorlati tevékenységgel, az eredmény megfogalmazása a tanult kifejezésekkel.
A m, kg, l egységek használata számés egyszerű szöveges feladatokban. A hét, nap, óra időtartamok helyes alkalmazása.
Kapcsolatok felismerése mennyiségek, mértékegységek és mérőszámok között. Mérési tapasztalatok megfogalmazása. Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok A matematikai tevékenységek iránti érdeklődés felkeltése matematikai játékok segítségével. A megfigyelő és rendszerező képesség fejlesztése valószínűségi játékokkal.
2.
évfolyam
Tananyag és tanulói tevékenységek Események, ismétlődések játékos tevékenység során. ,,Biztos’’, ,,lehetséges, de nem biztos’’, ,,lehetetlen’’ érzékelése találgatással, próbálgatással. Adatok gyűjtése, ábrázolás oszlopdiagram építésével (tárgyi tevékenység formájában).
A következő tanévi fejlesztés feltételei
18 Évi óraszám: 148 óra Számtan, algebra Fejlesztési feladatok
Tananyag és tanulói tevékenységek Számfogalom a százas számkörben Tulajdonságok felismerése, Elemek szétválogatása saját és megadott megnevezése. szempont szerint. Analógiás gondolkodás. A természetes szám fogalma a százas A megfigyelések kifejezése rajzban, számkörben. szóban, írásban. A szám, mint halmazok tulajdonsága. Összefüggések felismerése. Halmazok összehasonlítása: számlálás. Viszonyítási képesség fejlesztése. Megállapítások: mennyivel több, Eligazodás a tízes számrendszerben. mennyivel kevesebb elemet tartalmaz, Absztrakció a számfogalom hányszor annyit. kiépítéséhez. Számolás tárgyi tevékenységgel kettesével, hármasával, négyesével, ötösével, tízesével. Darabszám, mérőszám, sorszám. Algoritmusok követése az egyesekkel és Számok írása, olvasása 100-ig. tízesekkel végzett műveletek körében. Számok bontása tízesek és egyesek Kreativitás, önállóság fejlesztése. összegére. Számok nagysága, számszomszédok. Számok helye a számegyenesen. Számok közelítő helye a többféle beosztású számegyenesen. Számok tulajdonságai: páros, páratlan. Oszthatóság megfigyelése például 3-mal, 5-tel, 10-zel. Összefüggések felismerése, Számok kapcsolatai, számok nagyságának megfogalmazása. vizsgálata.
A tevékenységgel megjelenített művelet megértése, leolvasása. Az összeadás és a szorzás kapcsolatának felismerése. Értelmezés rajzról, jelekről. Összefüggések felismerése. Emlékezetfejlesztés. Analógiás gondolkodás. Szóbeli számolási képesség fejlesztése. Kételkedés, ellenőrzés, igazolás megmutatással. Indoklások megfogalmazása. Szóbeli beszámolás a megfigyelésekről. Megfigyelések a szorzó- és bennfoglaló tábla esetei körében. Számolási képesség fejlesztése algoritmusok segítségével, majd önálló problémamegoldással.
Műveletek értelmezése, műveletvégzés Műveletfogalom építése tevékenységgel: kirakások, darabszám, mérőszám megállapítása. Összeadás, kivonás értelmezésének kiterjesztése a százas számkörre. Szorzás bevezetése az egyenlő tagok összeadásával, számlálás kettesével, ötösével, tízesével. Szorzás, osztás, bennfoglalás értelmezése a százas számkörben. Részekre osztás, bennfoglalás kirakással, jelölés bevezetése (részekre osztás 15/5, bennfoglalás 15:3). Maradékos osztás kirakással, maradék jelölése. Műveleti tulajdonságok. Összeadás: a tagok felcserélhetősége, csoportosíthatósága, összefüggés a tagok növelése, csökkenése és az eredmény változása között. Szorzás: a tényezők felcserélhetősége. Műveletek sorrendje. A tényezők felcserélhetőségének értelmezése, leolvasása tárgyi tevékenységről. Az összeadás, kivonás kapcsolatai: pótlás, hiányos kivonás, összeg, különbség
A következő tanévi fejlesztés feltételei
Halmazok összehasonlítása, meg- és leszámlálás. Viszonyítások: nagyobb, több, hányszor akkora megfogalmazása. Darabszám, mérőszám helyes használata. Biztos számfogalom 100-ig. A számok írása, olvasása. Az egyes, tízes fogalmának ismerete. Tájékozottság a tízes számrendszerben. Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti sorrendje.
A számok néhány tulajdonságának ismerete: adott szám jellemzése a megismert tulajdonságokkal. A számok közötti kapcsolatok felismerése. Alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, részekre osztás, bennfoglalás, maradékos osztás) értelmezése kirakással. Műveletek megoldása szóban. A kisegyszeregy biztonságos ismerete. A számok közötti kapcsolatok műveletekkel történő megjelenítése.
Tagok felcserélhetőségének ismerete. Fordított műveletek alkalmazása.
A zárójel ismerete.
19 elvétele, a zárójel használatának bevezetése. Szorzás és osztás kapcsolata. Összeg és különbség szorzása, zárójel használata. Háromtagú összegek kiszámítása. Megfigyelés. Önállóság a mennyiségek közötti kapcsolatok felismerésében. Tevékenységek kifejezése szóban. Igaz, hamis állítások megfogalmazása, az igazság megítélése. Problémamegoldó képesség, kreativitás.
Sorozatok, függvények Fejlesztési feladatok Összefüggések, szabályosságok értelmezése. Szabályok megfogalmazása a sorozat elemei közti különbségek megállapításával. Periodikusság megértése. Kreatív gondolkodás.
Összefüggések, kapcsolatok Számok, mennyiségek jellemzése állításokkal. Nyitott mondat kiegészítése, igazsághalmazának keresése. Nyitott mondatok egy-két változóval. Összefüggések, kapcsolatok megállapítása rajzról, lejegyzés számokkal. Egyszerű szöveges feladatok ábrázolása, megoldása. A szöveges feladatok megoldási lépéseinek alkalmazása. Alaphalmaz, részhalmaz, kiegészítő halmaz szerepe a nyitott mondat megoldásában. Nyitott mondatokat igazzá, hamissá tevő elemek keresése próbálgatással. Nyitott mondat felírása ábra alapján. Egyenes és fordított szövegezésű feladatok megoldása. Képről szöveges feladat megfogalmazása. Nyitott mondatról, műveletről szöveg készítése. A szöveges feladatok megjelenítése, értelmezése, leírása, számokkal. Becslés, megoldás, válaszadás szóban és írásban. A megoldás lépéseinek visszaidézése. Tananyag és tanulói tevékenységek Tárgy-, rajz- és jelsorozatok kiegészítése, folytatása adott vagy felismert összefüggés szerint. Sorozatok készítése önállóan választott szempont alapján. Egyenletesen növekvő vagy csökkenő sorozatok. Szabályok felismertetése, követése. A kapcsolatok szavakkal való kifejezése. Sorozat elemeinek megfigyelése, megállapítások (növekedés, csökkenés, periodikusság). Sorozat szabályának megfogalmazása szóban. Többféle szabály keresése adott elemű sorozatokhoz. Egyszerű tapasztalati függvények. Összefüggések keresése az adatok között. Számpárok, számhármasok közötti kapcsolatok megállapítása, táblázatba rendezése, összefüggések megfigyelése, lejegyzése.
Állítások megfogalmazása tevékenységről, rajzról. Állítások igazságának megítélése. Nyitott mondat kiegészítése igazzá tevése. Nyitott mondat készítése ábráról. Szöveges feladatok értelmezése, megoldása: – lejegyzés (ábrázolás), – műveletek kijelölése, – számolás, – ellenőrzés, – válasz megfogalmazása.
A következő tanévi fejlesztés feltételei Adott szabályú sorozat folytatása. Sorozatok képzése.
Geometria, mérés Fejlesztési feladatok
Tananyag és tanulói tevékenységek Testek, síkidomok, tükrözés
A következő tanévi fejlesztés feltételei
20 Megfigyelési képesség fejlesztése a rész és egész felismerésére. Tulajdonságok felismerése. Összehasonlítás. Formafelismerés, azonosítás megkülönböztetés. Alkotóképesség.
Testek válogatása, osztályozása megadott szempont szerint. Építések kockákból, téglatestekből; geometriai tulajdonságok érzékelése az alkotások során. Testek másolása modellről. Építés különféle helyzetben, tükörkép építése egyszerű esetekben.
Tudatos eszközhasználat. Pontosság. Kommunikáció, önállóság, véleményalkotás, önértékelés. Sík- és térbeli tájékozódás. Tulajdonságok megnevezése. A megfigyelések megfogalmazása, kifejezése válogatással.
Síkidomok másolása, előállítása egy-két feltétel szerint: kirakás, befedés, másolás átlátszó papírral. Vonalzó, sablon használata. Tapasztalatgyűjtés egyszerű alakzatokról, a megfigyelések megfogalmazása. Téglalap, négyzet, kocka, téglatest előállítása. Kerület mérése tevékenységgel. Sokszögek néhány tulajdonsága. Egyszerű tükrözés megfigyelése, tükörkép előállítása hajtogatással. Mérhető tulajdonságok, mérés Hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő mérése. Alkalmilag választott és szabványegységekkel (m, dm, cm, kg, l, dl, óra, perc, nap, hét, hónap, év). Gyakorlati mérések az egység többszöröseivel.
Síkidomok létrehozása másolással, megadott egyszerű feltétel szerint. Csoportosítás, válogatás tulajdonságok szerint.
Tananyag és tanulói tevékenység Adatok gyűjtése (megfigyelt történésekről, mért vagy számlált adatok). Adatok ábrázolása táblázat, grafikon, oszlopdiagram segítségével, megállapítások leolvasása. A ,,biztos, nem biztos, valószínű, lehetséges” fogalmak alapozása játékkal, tevékenységgel, példák gyűjtése. Az elképzelés és a valóság összevetése.
A következő tanévi fejlesztés feltételei
Tananyag és tanulói tevékenység Számfogalom 1000-es számkörben Számfogalom bővítése. Elemek szétválogatása, osztályozása, rendezése. A „mindegyik”, „van olyan”, „egyik sem”, „nem mind” kifejezések használata konkrét tevékenységek kíséretében. Számok helye, közelítő helye a számegyenesen, nagysága,
A következő tanévi fejlesztés feltételei
Megfelelő pontosság elérése, a pontatlanság felismerése, ítéletalkotás, vélemény megfogalmazása. Helyes eszközhasználat. Összefüggések felismerésének képessége.
Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok A valószínűségi szemlélet alapozása. A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése, kommunikáció társakkal, felnőttel. Ábrázolási képesség. Szokások kialakítása az adatok lejegyzésére. Kombinatorikus képességek fejlesztése, tapasztalatok megfogalmazása, összegzés.
3.
Testek létrehozása másolással megadott egyszerű feltétel szerint. Élek, csúcsok, lapok felismerése, számbavétele a kocka és a téglatest esetében.
Gyakorlati mérések a tanult egységekkel. A tanult szabványmértékegységek ismerete, használata.
évfolyam
Évi óraszám: 148 óra Számtan, algebra Fejlesztési feladatok Összehasonlítás, következtetés, absztrahálás, konkretizálás képességének fejlesztése a periodikusság megfigyelésével. A gondolkodás és a nyelvi kifejezés kapcsolatának felfedezése, alkalmazása.
Halmazok tulajdonságainak felismerése, részhalmaz jellemzése. Biztos számfogalom 1000-es számkörben. Számok írása, olvasása 1000-ig. Számok nagyságrendjének és helyiértékének biztos ismerete. Számok képzése, helyi érték szerinti
21 számszomszédai. Számok tulajdonságai, nagyságrendje, oszthatóság. Számok képzése, számjegyek helyi és alaki értéke. Számok kapcsolatai: osztója, többszöröse. Számok összeg-, különbség-, szorzat, hányados- és összetett alakjai. A rugalmas gondolkodás fejlesztése többféle megoldás keresésével. Műveletek értelmezésének képessége tárgyi megjelenítéssel és szóban. Matematikai modellek megértése. Adott modellhez példa, probléma megfogalmazása. Oksági kapcsolatok keresése.
A becslés képességének fejlesztése.
Műveletek értelmezése, műveletvégzés Műveletek értelmezése tevékenységgel, rajzzal, elvontabb ábrákkal. Összeg, különbség, szorzat, hányados becslése, a „közelítő érték” fogalmának bevezetése számok körében.
Matematikai szövegértő és szóbeli kifejezőkészség fejlesztése.
Műveletek leolvasása ábráról, megjelenítése tevékenységgel.
tulajdonságok: tagok, tényezők felcserélhetősége, csoportosíthatósága, összeg, különbség, szorzat, hányados változásai. Műveleti sorrend. Műveletek közötti kapcsolatok: összeadás és kivonás, szorzás és osztás, összeg, különbség szorzása. A műveleti eljárások kiterjesztése az írásbeli műveletek körére. Becslés értelmezése és gyakorlati alkalmazása. Számolási eljárások: össze-adás, kivonás, szorzás, osztás tízzel, százzal szóban; összeadás és kivonás írásbeli művelettel, írásbeli szorzás egyjegyűvel. Összefüggések felismerése, kapcsolatok leolvasása ábráról, rendezések, becslések.
A logikai gondolkodás fejlesztése az igaz és hamis állítások megítélésével. A kreativitás fejlesztése többféle megoldás keresésével.
bontása.
Összefüggések, kapcsolatok Állítások igazságának eldöntése. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése próbálgatással, véges alaphalmazokon. Nyitott mondatok lejegyzése, megoldása. Megoldási algoritmusok megismerése, alkotása, alkalmazása. Szövegek megjelenítése tevékenységgel, ábrázolással.
Az alapműveletek eljárásainak alkalmazása szóban és írásban.
Egyszerű nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá.
22 Szöveges feladatok értelmezése, megoldása modell segítségével. Szöveges feladatról nyitott mondat készítése, többféle megoldási mód keresése. Matematikai modell (sorozatok, táblázatok, rajzok, grafikonok) használata a szöveges feladatok megoldásához. Sorozatok, függvények Fejlesztési feladatok A döntési képesség formálása. A becslő, felismerő és alkotóképesség fejlesztése problémafelvetésekkel.
Tananyag és tanulói tevékenységek Adott szabályú sorozat folytatása. Sorozat szabályának felismerése, megfogalmazása Néhány elemével elkezdett sorozathoz többféle szabály alkotása. Tapasztalati adatok táblázatba való lejegyzése, rendezése. Grafikonok. Hozzárendelések, megkezdett párosítások folytatása.
Geometria, mérés Fejlesztési feladatok Tananyag és tanulói tevékenységek Testek, síkidomok, egyszerű transzformációk Kreatív gondolkodás fejlesztése. Testek építése szabadon és adott Térlátás fejlesztése az alakzatok feltételek szerint. Testek másolása különféle előállításával. modellről. Megfigyelés, tulajdonságok Testek szétválogatása egy és két számbavétele. tulajdonság szerint.
Tapasztalatgyűjtés. Mennyiségi jellemzők felismerése, a különbségek észrevétele. A pontosság mértékének kifejezése gyakorlati mérésekben. A matematika és a valóság kapcsolatának építése.
Szöveges feladatok értelmezése, adatainak lejegyzése, megoldási terv készítése. Szöveges feladat megoldása közvetlenül az értelmezésre szolgáló tevékenységgel, ábrákkal és matematikai modellel. A számítások helyességének ellenőrzése és az eredmény értelmezése. A következő tanévi fejlesztés feltételei Egyszerű sorozatok szabályának megállapítása. Egyszerű sorozat folytatása. Kapcsolatok keresése táblázatok adatai között.
A következő tanévi fejlesztés feltételei Testek építése modellről.
Síkidomok előállítása szabadon, másolással és egy-két feltétel megkötésével. (Kirakás, papírhajtogatás, nyírás, vonalzó és körző használata.) Tengelyesen tükrös alakzatok előállítása tevékenységgel. Tájékozódás vonalon, síkban, térben.
Síkidomok előállítása tevékenységgel.
A téglalap és négyzet tulajdonságai: oldalak, csúcsok száma. A tulajdonságok összehasonlítása. Nagyítás, kicsinyítés, tükrözések, eltolás egyszerű esetekben.
Téglalap, négyzet tanult tulajdonságainak felsorolása modell segítségével.
Mérhető tulajdonságok, mérés Mérések alkalmi egységekkel a már megismert mennyiségek körében. Terület, térfogat, szög fogalmának alapozása konkrét tevékenységgel, tapasztalatok gyűjtésével. Kerületmérés körülkerítéssel, területmérés lefedéssel. Térfogat mérése alkalmi egységekkel. Mérés szabvány egységekkel: mm, cm, dm, m, km, hl, l, dl, cl, ml, t, kg, g. Az idő mérése (óra, perc, másodperc).
Mérés alkalmi és szabvány egységekkel. A gyakorlatban végrehajtott mérések alapján a mértékegység és mérőszám kapcsolatának megállapítása.
23 Egység, mennyiség és mérőszám kapcsolata. Mérés az egységek többszöröseivel. Érzékszervi megfigyelés alapján összehasonlítások végzése. Át- és beváltások gyakorlati mérések esetében. A mértékegységek használata és átváltása szöveges és számfeladatokban.
Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolódva. A tanult szabvány mértékegységek gyakorlati alkalmazása.
Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok A matematika és a valóság kapcsolatának folyamatos figyelemmel kísérése. Kifejezőkészség fejlesztése a sejtések megfogalmazásával. Logikus gondolkodás fejlesztése.
Tananyag és tanulói tevékenység Adatok megfigyelése, gyűjtése, rögzítése, rendezése, ábrázolása, elemzése. Két adat számtani közepének értelmezése. A lehetséges és lehetetlen tapasztalati úton való értelmezése. A biztos és véletlen megkülönböztetése. Próbálgatások tárgyi tevékenységek kíséretében, sejtések, indoklások megfogalmazása.
A következő tanévi fejlesztés feltételei A biztos és a véletlen megkülönböztetése konkrét tapasztalatszerzés útján.
Tananyag és tanulói tevékenységek
A továbbhaladás feltételei
4. évfolyam Évi óraszám: 148 óra Számtan, algebra Fejlesztési feladatok Számfogalom 10 000-es számkörben Összefüggések megfogalmazása a matematika nyelvén. Rendszerező, absztraháló képesség fejlesztése. Becslés, kételkedés, bizonyítás, elemzés, ellenőrzés a feladatok megoldásakor.
A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak továbbépítése. Számfogalom bővítése 10 000-ig, számok írása, olvasása. Számok tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Számok bontása, képzése a számjegyek alaki, helyi, valódi értékének értelmezése. Kapcsolatok keresése változó mennyiségek között. Római számok leolvasása, írása (I,V,X,C,D) a logikai felépítést tükröző egyszerű esetekben, pl.: IV,XII,XC. A számok nagysága, számok közelítő értéke. Kerekített értékek a halmazok, mennyiségek közvetítésével, számegyenes használatával, a számrendszeres alak tudatos értelmezésével.
Biztos számfogalom tízezres számkörben. Számok helyi érték szerinti írása, olvasása. Számok képzése, bontása.
Számok nagyságának és a számjegyek különféle értékének biztos ismerete.
24 A számok tulajdonságai, kapcsolatai, szomszédai, összeg-, különbség-, szorzat-, hányados és összetett alakjai. A törtszám fogalmának tapasztalati úton való előkészítése. Előállítása tárgyi tevékenységgel; értelmezése különféle mennyiségek mérőszámaként. A negatív szám fogalmának tapasztalati úton való előkészítése.
A tízes, százas, ezres számszomszédok meghatározása.
Műveletek értelmezése, műveletvégzés Biztonság a szóbeli műveletek végzésében kerek számok körében. A becslés és kerekítés önálló alkalmazása. A szóbeli és írásbeli műveletek alkalmazásszintű felhasználása Jártasság az egyszerű számológép használatában.
A problémamegoldó gondolkodásban való gyakorlottság és eredményesség fokozása: – önállóság növelése a feladatok szövegének értelmezésében, – megoldási algoritmusok kialakítása és alkalmazása, – szöveges feladathoz többféle megoldás keresése. Tanulási szokások tovább-fejlesztése: – kerekített értékekkel végzett becslés, – az ellenőrzés többféle módjának ismerete, – megoldási terv készítése feladatokhoz, – írásbeli válaszadás szöveges feladathoz.
A műveletek értelmezése tevékenységgel, ábrával és szöveggel Szóbeli műveletvégzés a tanult számolási eljárásokkal. A műveletfogalom kiterjesztése az írásbeli műveletek körére. Becslés, közelítő érték keresése.
Szóbeli és írásbeli műveletek értelmezése és megoldása. A becslés, ellenőrzés eszközként való alkalmazása.
Műveleti tulajdonságok kiterjesztése a tízezres számkörre. A műveletek közötti kapcsolat tudatosítása. Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóbeli számolással kerek számok esetében. Írásbeli összeadás, kivonás négyjegyű számokkal. Írásbeli szorzás kétjegyűvel, osztás egyjegyűvel. A zárójel használata, műveleti sorrend. Egyszerű számológép használata a számolás ellenőrzéséhez.
A helyes műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében. A zárójel alkalmazása.
Összefüggések, kapcsolatok A nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon; egyszerű esetekben következtetéssel. A tervszerű próbálgatás (közelítő módszer) alkalmazása a megoldás keresésére. Egyszerű állítások tagadása, nyitott mondat kiegészítése. Szöveges feladatok értelmezése, az adatok ábrázolása, modell készítése. Többféle megoldási mód keresése. Szöveges feladatok tevékenységhez, rajzhoz kapcsolódva. Szöveges feladatok megoldása. Értelmezés, adatok kigyűjtése, rendszerezése, modellkészítés (keresés, választás), összefüggések elemzése, a probléma megoldása, válasz megfogalmazása, az eredmény összevetése a valósággal.
Szöveges feladathoz tartozó számfeladat alkotása, és ezzel a szöveges feladat megoldása. Adott halmaz elemeinek szétválogatása adott szempont szerint. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon. Szöveges feladatok megoldása. A megoldás algoritmusainak alkalmazása.
Sorozatok, függvények Fejlesztési feladatok Az önállóság fejlesztése a gondolkodási műveletek alkalmazásában. Lényegkiemelő és általánosító képesség, következmények meglátására
Tananyag és tanulói tevékenységek Megkezdett sorozatok folytatása adott szabály szerint. Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között.
A továbbhaladás feltételei Sorozat szabályának felismerése, sorozat folytatása. A szabály megfogalmazása egyszerű formában.
25 való képesség fejlesztése. Összefüggések észrevétele és megfogalmazása. Az általánosításra való törekvés. A kifejezőkészség alakítása: világos, rövid fogalmazás. Absztrakciós képesség alapozása.
Sorozatok képzési szabályának megállapítása. Többféle folytatás lehetősége. Adatok sorozatba rendezése, a folytatásra vonatkozó sejtések megfogalmazása. Hozzárendelések. Grafikonok készítése, olvasása. osztályozás, szabályfelismerés, grafikonkészítés, elemi algoritmus alkalmazása).
Összetartozó elemek táblázatba rendezése. Összefüggés felismerése a táblázat elemei között.
Tananyag és tanulói tevékenységek
A továbbhaladás feltételei
Testek másolása modellről. Testek építése adott feltételek szerint testekből, lapokból. Testháló kiterítése, tervezése, összeállítása: téglatest, kocka. Síkidomok előállítása párhuzamos és merőleges vonal-párok segítségével. Az egybevágóság fogalmának tapasztalati előkészítése: síkidomok másolása, eltolás, tengelyes tükrözés, elforgatás például másolópapír segítségével. Nagyítás, kicsinyítés négyzetrácsos papíron. A hasonlóság fogalmának tapasztalati előkészítése.
Adott feltételeknek megfelelő geometriai alakzatok építése síkban, térben.
Geometria, mérés Fejlesztési feladatok Testek, síkidomok, transzformációk Konstrukciós képesség alakítása. Sík- és térgeometriai megfigyelések elemzése, megfogalmazása a tanult matematikai szaknyelv segítségével. A megkülönböztetés, tér- és formalátás képességének fejlesztése a rész és egész viszonyának megértésével. A helymeghatározás képességének fejlesztése.
Mérhető tulajdonságok, mérés Tapasztalatgyűjtés, tulajdonságok felismerése, megkülönböztetése, osztályokba sorolása, rendezése. Az érzékelés pontosságának fejlesztése.
Összehasonlítások, viszonyítások. A hosszúság, űrtartalom, tömeg és idő mérése alkalmi és szabvány egységekkel. A mennyiségek szabvány mértékegységeinek használata szám- és szöveges feladatokban. A terület mérése lefedéssel, a terület kiszámítása a területegységek összeszámolásával, térfogatmérés kirakással, építéssel. Téglalap területének mérése; számolás a kirakást felidéző módon.
Geometriai tulajdonságok felismerése, alakzatok kiválasztása a felismert tulajdonság alapján. Transzformációk létrehozása eltolás és tükrözések segítségével.
Mérés szabvány egységekkel. Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolva, illetve ilyenek felidézése nyomán. Számítások a kerület és terület megállapítására.
Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok Tapasztalatok szerzésével későbbi fogalomalkotás előkészítése (a biztos, a lehetséges és a lehetetlen események, törtszámok). A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.
Tananyag és tanulói tevékenység Adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása grafikonon. Táblázatok, grafikonok készítése, leolvasása, értelmezése. Néhány szám számtani közepének értelmezése. Az „átlag” használata. Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések A gyakoriság, valószínű, kevésbé valószínű értelmezése konkrét példákon.. A véletlen események gyakoriságának megállapítása kísérletek végzésével.
A továbbhaladás feltételei Adatgyűjtés táblázatok leolvasásával. Példák megfogalmazása a biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalmának használatával.
26 Sejtés megfogalmazása adott számú kísérlettel. Eredmények összevetése a sejtéssel, az esetleges eltérés megállapítása és magyarázata. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Megismerési módszerek alkalmazása Érzékelhető tulajdonságok felismerése, megfogalmazása. Összehasonlítások, viszonyítások rendezések, válogatások. Összefüggések megjelenítése tárgyi tevékenységgel. Alakzatok előállítása, modellek építése. Számok tulajdonságainak ismerete. Matematikai összefüggések felismerése, alkotása Számfogalom biztonsága. Eligazodás a tízes számrendszerben. Számsorozatok folytatása, alkotása. Műveletek értelmezése. Műveletek megoldása szóban és írásban. A gondolkodási műveletek alkalmazása Összefüggések leolvasása képről, szövegről. Matematikai problémák felismerése, értelmezése. Matematikai problémák megoldása. Következtetések, oksági kapcsolatok bizonyítása tárgyi tevékenységgel. Mennyiségi viszonyok értelmezése Mérési tevékenységben való jártasság. Szabvány mértékegységek alkalmazása. Mértékegység, mérőszám kapcsolatának felismerése. Át- és beváltások a mérések gyakorlatában. Önállóság, alkotó képesség A megértett matematikai fogalmak használata. Pontosság, megbízhatóság a számolásban. Az ellenőrzés, indoklás, érvelés, igazolás, kételkedés alkalmazása a problémák megoldása során. Kreativitás a feladatok megoldásában. Rendezett, gondos írásbeli munka. KÖRNYEZETISMERET 1–4. évfolyam Célok és feladatok A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, alkotóinak, jelenségeinek „felfedezésére”. Jól értelmezett, könnyen felidézhető, egyszerű kognitív műveletek végzésére alkalmas képzeteket alakítson ki a közvetlenül vagy közvetve megismerhető természeti és ember által létesített környezetről. Javítsa a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységét, alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartásukat. Segítse őket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra. A környezetismeret tantárgy tanulása során a tanulók ismerkedjenek meg lakóhelyük, majd – egyre táguló körben – távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok változásával, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával. Fedezzék fel a természet sokszínűségét, szépségét, és ébredjenek rá pótolhatatlan, értékes mivoltára. A tanítás-tanulás folyamatában elsősorban a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére törekedjünk. Ezen keresztül segítsük olyan pozitív attitűd kialakulását, mely az élő és élettelen környezet megóvására, védelmére ösztönöz, erősíti a lakóhelyhez való kötődést, s ezzel a hazánkhoz és a nemzetünkhöz tartozás érzését alapozza meg.
27 A tantárgy fontos feladata, hogy az elemi természettudományos műveltség megalapozása érdekében a tanulóknak az új ismeretek megszerzéséhez, azok rendszerezéséhez, rögzítéséhez és a mindennapi életben való alkalmazásához szükséges képességeit folyamatosan és rendszeresen fejlessze. Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos fogalomalkotást mind személyes, mind közös, tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elő. Az egyszerű megismerési, tanulási módszerek megtanításával, begyakorlásával, alkalmazásával keltse fel – a gondolkodás fejlettségéhez illeszkedő mértékben – a természeti jelenségek, folyamatok ésszerű, tudományos magyarázata iránti igényt. Lakóhelyi környezetük megismerése során tanítsa meg a tanulókat elemi fokon tájékozódni a térben és az időben. Kiemelt cél az óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélő, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása s ezzel a személyes biztonság növelése. Nyújtson ismereteket az anyag különböző formáinak érzékelhető tulajdonságairól. Segítse észlelni és elemi szinten értékelni azok mennyiségi és minőségi változásait. Fejlessze helyes egészségszokásaikat, alapozza meg önmaguk, valamint az élő és élettelen környezetük iránti felelősségérzetüket, segítse a környezeti harmónia létrejöttéhez és fenntartásához szükséges magatartásuk és életvitelük alakulását. Fejlesztési követelmények Tájékozódás a természettudományról, a megismerés módszereiről A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei iránt. Érdeklődésének megfelelően jusson ismeretekhez a valóság megtapasztalásával, valamint különböző képi és szöveges ismerethordozók segítségével. Legyen képes a természet tárgyait, élőlényeit, jelenségeit és folyamatait észlelni és azokat elemi szinten megfigyelni, a természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő elképzeléseket megfogalmazni. Aktívan vegyen részt a megfigyelések elemzésével kapcsolatos megbeszéléseken. Építsen előzetes ismereteire, tanítói segítséggel tájékozódjon egyszerű forrásanyagokból. Tanítói irányítással végezzen egyszerű kísérleteket, vizsgálatokat a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak megfigyelésére. Ismerje fel a vizsgálódásokhoz, mérésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket, és használja azokat balesetmentesen. Szerezzen gyakorlatot a mindennapi életben előforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek használatában. Szerezzen jártasságot a jelenségek, folyamatok egy-egy körének megadott szempontú csoportosításában. Megfigyeléseit, tapasztalatait saját szavaival, egyszerűen fogalmazza meg, és rajzban, írásban rögzítse. Értelmezze az egyszerű képi és szöveges információkat. Korának megfelelő nyelvi megformálással számoljon be megszerzett ismereteiről. Legyen gyakorlata a különböző tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában. Vesse össze a természeti és az ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteit egymással, rendezze azokat különböző csoportok szerint Vizsgálódásainak eredményeit elemezze, értelmezze. Ismerje fel a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket. Alkalmazza a tanultakat a mindennapi élet problémáinak megoldásában. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet védelméért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit. Tájékozódjon a biztonságot szolgáló szervezetek (mentők, tűzoltók, rendőrség, polgári védelem) munkájáról. Fejlődjön alkalmazkodó képessége veszélyhelyzetben (menekülés, segítségkérés). Tájékozódás az élő és élettelen természetről Érzékszervi megfigyelés segítségével szerezzen információkat a környezetében előforduló fontosabb élő és élettelen anyagokról. Felismert tulajdonságaik alapján tudja csoportosítani azokat. Különböztesse meg a tárgyakat és anyagokat tulajdonságaik alapján és tudja ezt életkorának megfelelő nyelvhasználattal kifejezni. Ismerje fel a használati tárgyak anyagát, készítsen egyszerű használati tárgyakat. Fedezze fel – gyermeki elképzelésének megfelelően – az anyag szerkezeti tulajdonságait. Tapasztalat alapján ismerje fel a halmazállapotokat, a tudományos értelmezésnek megfelelően. Kísérletek kapcsán ismerkedjen az anyagok kölcsönhatásival, figyelje meg az ebből adódó változásokat. Játékos tevékenységek keretében szerezzen tapasztalatot a hang, a fény, és a hő terjedésével kapcsolatban. Ismerkedjen az a háztartásban előforduló energiahordozó és technikai eszközökkel és ismerkedjen meg a működésükkel kapcsolatos balesetforrásokkal. Legyen tájékozott arról, hogy mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejlődéséhez. Tartózkodjék az élvezeti és kábítószerek kipróbálásától. Érdeklődjön az iránt, hogy mely anyagok szennyezhetik leggyakrabban a környezetét, mely anyagok, eszközök a háztartás leggyakoribb veszélyforrásai. Tájékozódás az időben és térben A tájékozódás alapját a természeti jelenségek megfigyelése képezze. Figyelje meg a ciklusok ismétlődését, a mozgásban megnyilvánuló állandóságot és változást, mutassa be azokat egyszerű példákon. Tájékozódjon a mindennapok időviszonyaiban. Figyelje meg a napszakok és évszakok változását. Szerezzen gyakorlatot az idő mérésében, a mindennapi életünket meghatározó időtartamok becslésében. Saját tapasztalat alapján vegye észre az idő múlását, az élőlények – közöttük saját maguk – változását, a változások szabályszerűségét, annak okait.
28 Fejlődjön térérzékelése és térérzete az irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek becslésével, mérésével. A környezetében előforduló tárgyak méretét viszonyítsa saját testméreteihez, majd szabvány mértékegységekhez. Tájékozódjon a lakóhelyén, és annak környékén tudjon útbaigazítást adni. Térkép segítségével figyelje meg, hogy Magyarországon belül hol találhatja meg saját lakóhelyét. Ismerkedjen meg az őt körülvevő táj jellegzetességeivel, felszínének formáival, az ottani élőlények jellemző tulajdonságaival. Hasonlítsa össze lakóhelye tájképi sajátosságait más hazai tájakkal. Beszélgetés szintjén legyen fogalma a földön kívüli térségek létének felismeréséről, az égitestekkel kapcsolatos elképzelésekről. A hozott elemi információk és ismeretek gyűjtése alapul szolgáljon a tudományos kép formálására. Információhordozók az ismeretek szerzésében Az érzékelést, mint alapvető információszerzést használja az ismeretek összegyűjtéséhez. Tudatosuljon benne, hogy a természetről szerzett ismereteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés útján szerezzük meg. Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek és a média segítségével is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat. Fejlődjön elemző, kritikai képessége életkorának megfelelő kommunikációs helyzetekben. Fogalmazzon meg kérdéseket különböző információhordozó eszközökből szerzett ismereteiről. Érdeklődjön a tudósok munkája iránt. Emberismeret, önismeret, honismeret Aktívan vegyen részt az élet értelmezésére vonatkozó elképzelésekkel kapcsolatos beszélgetésekben. A születéssel, egyedfejlődéssel, öröklődéssel kapcsolatos elképzeléseit vitassa meg tanítójával és társaival. Ez alapul szolgáljon a tudományos nézetek későbbi közvetítéséhez. Legyen igénye a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására. Alkalmazza az egészségmegőrzés alapvető szabályait. Ismerje a korszerű táplálkozás, az egészséges életmód feltételeit. Ismerje fel, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. Fogadja el a fogyatékkal élő embereket. Figyeljen meg emberi magatartásformákat és élethelyzeteket. Ismerkedjen szűkebb környezetének kulturális és vallási emlékeivel, hagyományaival. Gyakorolja azokat a tevékenységeket, szokásokat, amelyek az otthona, a lakóhelye, a szülőföldje és a hazája megismeréséhez, megbecsüléséhez, szeretetéhez vezetnek. A tapasztalatok összegyűjtése után képes legyen azokról beszélgetni, kérdéseket megfogalmazni, véleményt alkotni. Fejlődjön önismereti képessége, ismerje fel saját külső és belső tulajdonságait, tudjon azonosításokat és különbözőségeket megfogalmazni. Életkorának megfelelően ismerje hazája természeti és társadalmi adottságait, legyen tisztában azzal, hogy mit jelen a nemzet, haza, magyar fogalma. Gyűjtsön információkat a tananyaghoz kapcsolódóan híres emberekről. 1. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Témakörök, tartalmak A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan) Megfigyelés, összehasonlítás, csoportosítás a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében. A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban tanítói segítséggel.
Tájékozódás az élettelen természetről A nap időtartama, a napszakok váltakozása, jellemzői. Az időjárás elemeinek megfigyelése: napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék. A víz megjelenési formái a természetben.
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Tapasztalatszerzés a környezetről az osztályteremben és az osztálytermen kívül séták és kirándulások során. A megfigyeltek pontos megfogalmazása szóban. Saját korábbi élményeikről néhány mondatos beszámoló szóban. A tanuló közvetlen környezetében élőlények megfigyelése a tanító irányításával. Tapasztalatok rajzos rögzítése, a korábbi személyes élmények beépítése. A valóságban megfigyelt jellemzők felismerése fényképen és rajzon. Anyagok, tárgyak, képek, szókártyák csoportosítása tetszőleges és megadott szempont szerint. Csoportosítási szempont észrevétele. A megismert élőlények, jelenségek felismerése képeskönyvek, diaképek, filmfelvételek segítségével. Feladatértés bizonyítása aláhúzással, összekötéssel, színezéssel. Egyszerű beszámoló szóban a napi időjárásról, a különböző napszakokban történtekről. Az időjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. Az időjárás megfigyelése során a víz különböző megjelenési formáinak felismerése: eső, hó, zúzmara, dér, jég, hó, köd, pára. A szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzetek és a védekezés lehetőségei.
29 Az évszakok jellemző időjárása. Az évszakok sorrendje, a hónapok neve és sorrendje.
Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások.
Tájékozódás az élő természetről Az élő és az élettelen közötti különbség. A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények megfigyelése (mérete, alakja, színe, illata, jellemző részei, élőhelye). Elemi ismeretek a növénygondozásról (magvetés, ültetés, öntözés).
Napszakok, hónapok, évszakok sorba rendezése időrend alapján. Évszakok jellemző időjárásának és a szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzeteknek (villámcsapás, vihar, hóvihar, áradás stb.) a felismerése képről, filmről. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, szokások megismerése (pl. szüret, Márton-nap, karácsony, regölés, húsvét, madarak és fák napja), részvétel a helyben hagyományos ünneplésben, népszokásban. A tanuló közvetlen környezetében gyakran előforduló növények és álllatok megfigyelése, érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító irányításával. A sokféleség bemutatása. A valóságban megfigyelt jellemzők felismertetése fényképen és rajzon.
A közvetlen környezetben gyakran előforduló állatok, társállatok megfigyelése (mérete, alakja, színe, szaga, hangja, mozgása, táplálkozása, jellemző tevékenységei, szaporodása).
A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények, állatok, növényi részek (pl. levelek, termések) közül néhány megfigyelése, lerajzolása, egyszerű csoportosítások hasonló tulajdonságaik alapján. Növények gondozása az osztályban, az iskolakertben (öntözés, tápoldat készítése, ültetés, magvetés). Tanítói kérdésre egy-egy élőlény jellegzetességeinek felsorolása.
Állatmesék és a valóság.
A mese és a valóság összevetése dramatikus helyzetjátékokban.
Az ember és egészsége Testünk főbb részei. Szervezetünk megfigyelhető ritmusai (szívdobogás, lélegzés, alvás és ébrenlét, mozgások). Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében.
Tájékozódás a saját testen. Játékos gyakorlatok az irányok, helyzetek megkülönböztetésére. Testük működésének megfigyelése különböző hatásokra.
Az egészség és a betegség. Az évszaknak és az időjárásnak megfelelő öltözködés. A tisztálkodás. A leggyakoribb balesetek megelőzésének módja. Segítségkérés balesetkor (mentők, tűzoltók, rendőrség).
Óvodai szokások folytatása, gyakorlása. A helytelen szokások megbeszélése. Játékok, dramatikus helyzetgyakorlatok a helyes öltözködéssel, a tisztálkodással, a betegséggel, balesettel kapcsolatban.
Tájékozódás térben és időben Saját testhez viszonyított irányok (előtte, mögötte, mellette, fölötte, alatta, jobbra, balra).
Játékos gyakorlatok az alatta, fölötte, mellette, közötte, előtte stb., a bal, jobb irányok helyes használatára.
Az iskola neve. Az iskola legfontosabb helyiségei, azok rendeltetése. Az iskola környékének jellemző közterei. A település (településrész) neve. A tanuló lakóhelyének pontos címe. Az iskola pontos címe. A környék nevezetes épületei. A lakóhely jellegzetességei.
Az iskola épületének megismerése. Tájékozódás az iskola épületében. A különböző helyiségek rendeltetésének megbeszélése. Beszámoló az otthontól az iskoláig vezető útvonalról. Az iskola környékének bejárása. Ismerkedés a lakóhely jellegzetességeivel.
A kerettanterv az első és a második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti, ezért a következő tanévi fejlesztés feltételeit a 2. évfolyam végén határozza meg. 2. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Témakörök, tartalmak A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan)
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
30 Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében.
A dolgok érzékelhető tulajdonságainak megtapasztalása. Összehasonlítások az érzékletek alapján (pl. nagyobb, hangosabb). Megfigyelések rögzítése tanítói irányítással írásban. A tanuló környezetében – a természetben, a háztartásban, a lakóhelyen – található gyakori tárgyakból (pl.: lehullott levelek, száraz termések, kavicsok, üres csigaházak, kelmedarabok, címkék, kupakok) különböző gyűjtemények készítése és rendezésük.
Becslések, egyszerű mérések alkalmilag választott és szabvány egységekkel (m, dm, cm; kg, dkg; l, dl; óra, perc, nap, hét, hónap, év; ˚C) tanítói segítséggel.
Mérések, mértékegységek használata. A közvetlen és közvetett tapasztalatszerzés megkülönböztetése.
A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel.
A tanulói tapasztalatok rögzítése tanítói segítséggel rajzban és írásban. Szóbeli vagy írásbeli kérdésre rövid írásbeli válasz adása önállóan. Nem tanórán szerzett ismeretekről rövid szóbeli beszámoló adása. Kérdések megfogalmazása az összefüggések keresésekor. Vélemények megfogalmazása helyzetelemzéskor.
Tájékozódás az élettelen természetről Érzékszerveink szerepe a környezetünk megismerésében. A környezetben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságainak (színének, alakjának, hőmérsékletének, felületének, keménységének, rugalmasságának, ízének, szagának) megfigyelése. Megmérhető és nem meg-mérhető tulajdonságok. Az anyagok csoportosítása (fa, kelme, üveg, papír, cserép, fém, ásvány stb.). Az anyagok tulajdonságai és a felhasználásuk, hatásuk közötti kapcsolat. Élelmiszerek. Tájékozódás az élő természetről A termesztett növények megfigyelése, leírása, vizsgálata. Csoportosításuk felhasználásuk szerint. Növényi táplálékaink. Gyümölcsök, zöldségek szerepe az egészséges táplálkozásban. A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből vagy társként tartott állatok élete közötti különbség. Az állatok viselkedésének megfigyelése, leírása, összehasonlítása.
A tanuló közvetlen környezetében lévő tárgyak és élelmiszerek érzékelhető tulajdonságainak (alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang stb.) megtapasztalása. Az érzékszervi tapasztalatokra épülő felismerő gyakorlatok. Összehasonlítások, sorba rendezések az érzékletek és mérések alapján. Kapcsolat keresése a tulajdonság és a funkció között. A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Az anyagok azon tulajdonságainak észrevétele, amelyek miatt a környezetet szennyezhetik, veszélyeztethetik. Tapasztalatszerzés előzetes megfigyelési szempontok alapján a különböző élőhelyek (a település, a kert, az erdő, a mező, a vízpart) élővilágáról. Tájékozódás az időben. Időmérések végzése, mértékegységeinek használata. Az élőlények változásának megfigyelése az időben (növekedés, fejlődés, pusztulás). Az idő és az életmód kapcsolatának észrevétele (téli álom, költöző madarak, lombhullatás, több évig élő növények). Élőlények csoportosítása a jellemző jegyek alapján (pl. növény, állat, fásszárú, lágyszárú, egy évig élő, több évig élő; emlős, madár). A megfigyelt jelenség okainak keresése, annak észrevétele, hogy egy adott ok megléte befolyásolja a jelenség létrejöttét (életfeltételek). Az ismétlődő jelenségek, tevékenységek észrevétele.
Az ember és egészsége Életműködéseink főbb jellemzői (mozgás, táplálkozás, légzés, fejlődés). Legfontosabb szerveink szerepe életünkben. A helyes fog- és testápolás. A fogorvos és az orvos gyógyító munkája. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai (pl. napsugárzás, hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a képernyő hatása, vérszívó élősködők). Fogyatékos, sérült embertársaink. Tájékozódás térben és időben Út az otthontól az iskoláig. Az iskola környékének megfigyelése (közterületek, közlekedési eszközök, üzletek, a szabadidő
A 8-9 éves gyermek helyes napirendjének kialakítása. Különböző mérések elvégzése saját testen. Fogalomalkotás belső szerveinkről, szerepükről. Fog- és testápolási technikák gyakorlása. Beszélgetések, dramatikus gyakorlatok a sérülés, betegség, gyógyítás, gyógyulás, a fogyatékos, sérült emberekhez fűződő viszonyok témakörében.
Tapasztalatgyűjtés az iskola környékén: Séta, kirándulás a
31 eltöltésének helyei, intézmények, nevezetes és érdekes épületek, helyek, a felszín formái).
település környékének nevezetes helyeire. Az iskola környékének, nevezetes épületeinek, természeti formáinak megfigyelése, számbavétele, sorba rendezése. Rajz- és képgyűjtemények készítése.
A település és környéke felszínének jellemző formái, vizei.
A település jellemző természeti formáinak megfigyelése (síkság, dombok, hegyek, völgyek, patakok, folyók), elnevezése, felismerése. Természeti értékeinek, szépségének felfedezése.
A településhez fűződő hagyományok, mesék, mondák, történetek. Helytörténeti bemutatóhely, kiállítás megtekintése. Történetek, A település utcái, házai egykor. A település lakóinak élete régen emlékek, mondák gyűjtése, olvasása. Helyi hagyományok és most. ápolása. A következő tanévi fejlesztés feltételei Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján. Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel. Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képről. Ismert témakörben megadott szempont szerint csoportosítson. Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a tanult mértékegységeket. Használja helyesen a napszakok nevét. Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit. Mutasson be a tanult élőlények közül egyet, sorolja fel jellemző jegyeit. Tájékozódjon jól saját testén. Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentő (előtte, mögötte, közötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket. Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén. 3. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Témakörök, tartalmak A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan) Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Egyszerű kísérletek megfigyelése és elvégzése. Oksági összefüggések keresése a kísérletek tapasztalatai és a mindennapi tapasztalatok között.
tulajdonságai körében, a folyamatok nyomon követése, egyszerű természeti jelenségek felismerése. Becslések, egyszerű mérések szabvány egységekkel (m, dm, cm, mm; t, kg, g; l, dl, cl, ml, hl; óra, perc, másodperc; ˚C) tanítói segítséggel.
Mérések, méréssorozatok végzése.
A tapasztalatok általánosítása. Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhető ismeretek forrásaival (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképek, álló- és mozgóképek). A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel.
Tapasztalatok megjelenítése egyszerű ábrával, rajzzal. Saját
Tájékozódás az élettelen természetről A környezetben előforduló anyagok mérhető tulajdonságai. A változások megfigyelése. A hőmérséklet változása. Halmazállapot-változások a mindennapi életben.
korábbi tapasztalatok beépítése. Gyermek-enciklopédiák, könyvek használata adott feldolgozási algoritmus segítségével. Tévéműsorok, reklámok és az azokban esetleg előforduló helyes és téves tájékoztatások megfigyelése, elemzése (pl. táplálkozás, gyógymódok).
Megfigyelések, tapasztalatok, mérési eredmények rögzítése írásban önállóan, előzetes megbeszélés után. Mondatok, rövid szövegek igazságtartalmának eldöntése tapasztalatok, megfigyelések alapján. Rövid szóbeli beszámoló a megfigyelésekről, tapasztalatokról. Tapasztalatszerzés a különböző anyagok halmazállapotainak főbb jellemzőiről. A halmazállapot-változás megtapasztalása, feltételeinek Az időjárási jelenségek és az anyag tulajdonságainak változása. előállítása.
32 Fagyás, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás megfigyelése. Az olvadás és az oldódás megkülönböztetése. Vizsgálódás mágnesekkel. Éghető és éghetetlen anyagok. Az égés mint veszélyforrás. Veszélyre figyelmeztető jelek, jelzések. Tájékozódás az élő természetről A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak (pl. fény, talaj, időjárás, szennyező anyagok) hatása a növények életére. A növényi élet évszakos ritmusa. Az állatok életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak hatása az állatok életére. Az állatok évszakok szerinti viselkedése. A növények és állatok kapcsolata, egymásrautaltsága. Helyes viselkedésünk a természetben.
Az ember és egészsége Testünk mérhető tulajdonságai. Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. A környezet változásainak hatása életünkre. Egészséges életmód. Helyes napirend. Az egészség és a sport. A betegség tünetei (rossz közérzet, láz, fájdalom, hasmenés, hányás, vérzés). A leggyakoribb fertőző betegségek és megelőzésük. A védőoltások fontossága. A beteglátogatás, betegápolás szabályai. A kuruzslás veszélyei. Tájékozódás térben és időben A tárgyak alaprajza. Kicsinyítés rajzolással.
Útvonalrajzok, térvázlatok, térképszerű ábrázolások ismert terepről. A valóság térképi ábrázolása jelekkel. A négy fő világtáj. Az iránytű. Országismeret Élet a fővárosban és az ország más vidékein. Hazánk fővárosa Budapest. Ismerkedés a főváros nevezetes és a gyerekek szempontjából érdekes épületeivel, létesítményeivel, helyeivel.
Oksági összefüggés keresése a halmazállapot-változás és egyes hétköznapi jelenségek között. Az anyagok változása, az ennek folyamán meg-figyelhető tulajdonságok észrevétele (pl. égés, oldódás, forrás). Teendők tűz (pl. épülettűz, erdőtűz, ruhatűz) esetén. Önmentési gyakorlat. A növények változásának folyamatos megfigyelése. Egyszerű kísérletek az életfeltételek bizonyítására.
Különböző állatok viselkedésének, életmódjának, az élőhelyükhöz és más élőlényekhez fűződő kapcsolataiknak a megfigyelése a valóságban, valamint álló- és mozgóképeken. Az ember szerepének tisztázása a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása.
Az életjelenségek változásainak megfigyelése, mérése. Saját tapasztalatok megbeszélése, összehasonlítása a társakéival. A magatartási és illemszabályok, valamint a betegségek, balesetek megelőzése közötti oksági összefüggések keresése (pl. kézmosás, zsebkendőhasználat). Dramatikus játék során a helyes egészségszokások gyakorlása.
Egyszerű alaprajzok készítése. Útvonalak berajzolása az alaprajzba. Térképszerű képes ábrázolások, térképvázlat készítése az iskola környékéről. A térképvázlaton útvonalak bejelölése, bejárása. Szimbolikus jelek alkalmazása. Tájékozódás iránytű segítségével.
Közvetlen vagy közvetett (tv, videó, dia, könyv, könyvtár) tapasztalatszerzés: Duna, Vár, Gellérthegy, Országház, hidak, nagykörút, üzletek, színházak, bábszínház, Állatkert, Margitsziget, közlekedés.
A következő tanévi fejlesztés feltételei A tanuló írásban rögzítse tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az előzetesen megbeszélteknek megfelelő módon. Tapasztalatai alapján döntsön mondatok, rövid szövegek igazságtartalmáról. Olvassa le helyesen a hőmérőt. Használja helyesen a tanult mértékegységeket. Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét. Közvetlen környezetéből nevezzen meg példákat a halmazállapot-változásra. Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat. Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját.
33 Nevezzen meg a környezetéből néhány fontosabb, jellemző élőlényfajt. Sorolja fel az élőlények életfeltételeit. Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek. Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot. Tájékozódjon az iskola környékéről készített térképvázlaton. Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fő világtájakat. Nevezze nevén a település jellemző felszíni formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén. 4.
évfolyam
Évi óraszám: 74 óra Témakörök, tartalmak
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan) Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése, a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében, a folyamatok nyomon követése, következtetések, egyszerű összefüggések felismerése. Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával.
Méréssor megtervezése, végzése.
Az ismeretforrások (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképe, álló és mozgóképek) felhasználása a megismeréshez tanítói segítséggel. A tapasztalatok rögzítése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel. Tájékozódás az élettelen természetről Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. Környezetünk tisztasága, szennyezettsége.
A tapasztalatok lejegyzése, rendezése, elemzése tanítói segítséggel. Folyamatos megfigyelés.
Az egyéni ismeretszerzés megalapozása. Búvárkodás a könyvtárban. Önálló beszámolók a könyvtári tájékozódás eredményéről. Összefüggő feleletek tanítói kérdésekre. A jelenségek megfigyelésével, okok keresésével következtetések levonása.
Folyamatos megfigyelések egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz a talaj tisztaságáról.
A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, Környezetünkből vett vízminták egyszerű vizsgálata. Egyszerű eljárás a víz szennyezettsége. Szennyező források a tisztítására, szűrésére. A lakóhely levegőtisztaságának környezetben, a szennyezés hatása az megfigyelése. Levegő-, víz-, talajvizsgálat érzékszervekkel és élőlényekre, az emberre. A megelőzés, a egyszerű vizsgáló eszközökkel (pl. nagyító, szűrőpapír). védekezés lehetőségei. A különválogató hulladékgyűjtés jelentőségének felismerése és szükségességének belátása. Különválogató hulladékgyűjtés. A lakóhely környezetében előforduló anyagok összetettségének észrevétele. Kapcsolat keresése az egyes anyagok A környezet szennyeződése miatt kialakuló veszélyhelyzetek tulajdonságai és a környezetszennyezés között. Jelenlegi felismerése, az önvédelem lehetőségének megismerése. viselkedésünk, szokásaink és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű összefüggések felismerése. Tájékozódás az élő természetről A tanuló környezetében megfigyelhető élőhelyek jellemzői. Az Egyszerű összefüggések keresése az élőlény élőhelye, erdő, a füves és vizes élőhelyek néhány gyakori növény- és életmódja és testfelépítése között. A helyi környezet és az állatfajának jellemzői (mérete, testfelépítése, jellemző részei, élőlények környezetalakító hatásának vizsgálata. A lakóhelyen szervei, táplálkozása, szaporodása, változása, illetve viselkedése, megfigyelhető néhány lágy- és fásszárú növény, valamint alkalmazkodása). néhány emlős, madár, gerinctelen állat tulajdonságainak rendszerezett megismerése, ezek táplálékláncba sorolása. Az ember hatása az élőhelyekre. A természet védelmének fontossága, védett helyi természeti értékek. Az ember és egészsége Az ember életkori szakaszai.
Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink befolyásolják a jövőt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között.
Megfigyelés, mérés a testen. A mérések rögzítése tanítói segítséggel.
34 A különböző korú emberek szervezetének, életműködéseinek, viselkedésének összehasonlítása.
Dramatikus játékok az életkorok jellemzőiről, helyes és helytelen szokásainkról. A reklámok elemzése az elérni kívánt Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget károsító szokások hatás és a valóság összevetésével. (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés) kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasításukra. A reklámok hatása életmódunkra. Tájékozódás térben és időben A domborzat és a vízrajz ábrázolása a térképen. Különböző domborzatú tájak, legnagyobb folyóink, tavaink felisme-rése Magyarország domborzati és vízrajzi térképén. A lakóhely elhelyezése a térképen.
Közvetlen tapasztalatszerzés a lakóhely jellemző felszíni formáiról és felszíni vizeiről. Közvetett tapasztalatszerzés a helyben nem megtapasztalható felszíni formákról és vizekről. Tájékozódási gyakorlat a lakóhely térképével, iránytűvel (egyszerű tájolóval). Elemi szintű tájékozódás Magyarország domborzati térképén. A lakóhely megkeresése Magyarország térképén.
Tájaink képekben.
Magyarország nagytájainak felismerése jellemző képek, leírások alapján.
Utazás megtervezése.
Egyszerű utazás megtervezése menetrend segítségével.
Országismeret Hazánk természeti szépségei, kulturális emlékei, értékei képekben. Településtípusok (város, falu, tanya). Népcsoportok, kisebbségek hazánkban. Magyarok a határon túl. Híres magyarok, hírünk a világban. A lakóhely nevezetes szülöttei.
A lakóhely és környékének természeti és kulturális értékeinek megkeresése a térképen, felismerése képről. Jellemző képek gyűjtése, rendezése. Tájékozódás arról, hogy a magyarokon kívül más népek is élnek határainkon belül, és élnek magyarok határainkon kívül is. Híres emberek fennmaradt emlékeinek felkutatása a lakóhely múltjából.
A továbbhaladás feltételei A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat. Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon. Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből. Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket. Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait. Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket. Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább. Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén. Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit. Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét. Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között. Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket. Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Tájékozódás az élő és élettelen természetről Az érzékszervi megfigyelés pontossága. Tulajdonságok megnevezése. Csoportosítások, rendezések adott és önállóan választott szempontok szerint. A tapasztalatgyűjtés gyakorlatában való aktív részvétel. Érdeklődés a közvetlen környezet jelenségei iránt. Érzékenység a környező természet megóvására. Tájékozódás időben és térben A természet változásainak érzékelése, megfogalmazása.
35 A megfigyelések elemzése, a természeti jelenségek megismerése. A tájékozódás, viszonyítás, összehasonlítás képességének bizonyítása a gyakorlatban. Alapvető térképismeret: térképjelek leolvasása. Érdeklődés, kíváncsiság, tájékozottság a tanultakat kiegészítő információk gyűjtésében. Információhordozók az ismeretek szerzésében A megfigyelésben, vizsgálódásban, kísérletezésben való aktivitás. Tájékozottság a tananyagot érintő írásos és audio -vizuális információkban. Kritikai képesség bizonyítása. Kommunikáció fejlettsége a tájékozottság bizonyítására. Emberismeret, önismeret, honismeret A beszélgetésekben való aktív részvétel. Kérdések megfogalmazása, véleményalkotás. Magatartásformák, élethelyzetek megfigyeléséről való beszámolás. Mások iránti érdeklődés, nyitottság, a másság elfogadása, segítségnyújtás. Tájékozottság hazája, lakóhelye, otthona földrajzi, történeti és társadalmi jellemzőiről Igényesség a személyes életvitelben (tisztaság, táplálkozás, mozgás) Önmagát helyesen megítélő képesség fejlődésének mértéke. Önállóság fejlődése a természeti és társadalmi környezethez való alkalmazkodásban. Nyitottság és érdeklődés társadalmi környezete megismerése iránt. Együttműködés tanítóval, társakkal. Alapvető viselkedési formák (tisztelet, udvariasság, elfogadás, megbecsülés, kötelességtudat, segítőkészség, szeretet) tiszteletben tartása és alkalmazása spontán élethelyzetekben. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 1–4. évfolyam Célok és feladatok A vizuális nevelés látni és láttatni tanít. Átfogó célja a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata a vizuális megismerő-, befogadó-, alkotóképesség fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. Különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetővé teszi az eligazodást a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világban, és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti a síkbeli, térbeli ábrázoló-, kifejező-, közlő-, alakító-, alkotóképességeket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzéki-tapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. A térszemlélet, a forma-, szín-, dinamikai és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, a technikai információk korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekció, a kritikus befogadóképesség megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő és -megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia fejlesztésével, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, segíti a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálását. Az 1–4. osztályban a vizuális nevelés célja – az érzelmekkel kísért önkifejezés elmélyültségének megőrzése mellett – az egyre céltudatosabb megismerés ösztönzése. A képi gondolkodás fejlesztése, a vizuális képzetkincs bővítése, az érdeklődés ébrentartása érdekében a tantárgy feladata a tanulók vizuális formakészletének gazdagítása, megfigyelőképességük, tér- és időérzékük fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli rendezéssel; szín-, forma- és szerkezeti érzékük alakítása rajzolással, festéssel, mintázással, konstruálással. Az esztétikai érzékenység fejlődését a manuális munka, a látványélmények és a bemutatott műalkotások szolgálják. Az alkotó és befogadó tevékenységek erősítik a szabálytudatot, az akaratot, javítják az önértékelést, a csoportmunka az együttműködési készségeket fejleszti. A képességek fejlesztése három fő képzési területen folyik. A kifejezés, képzőművészet témakör a gyermekek személyes, kifejező-expresszív tevékenységének és az elvárható műelemzési, művészeti ismereteinek leírását tartalmazza. A vizuális kommunikációhoz a vizuális megismerést szolgáló tevékenységek köre és a köznapi, informatív, tudományos képi közlésekkel kapcsolatos tananyag tartozik. A tárgy- és környezetkultúra témaköre a használati tárgyakkal, a tárgyalkotó művészetekkel és az építészettel kapcsolatos alkotó- és elemzőtevékenységeket tartalmazza. A vizuális nyelv a témakörök kifejező elemeit és rendező elveit sorolja fel, a technikák fejezete pedig az anyagokra, technikákra, eszközökre, eljárásokra tesz javaslatot. A tananyag bővülő, spirális elrendezésű, a témakörök és a fő tevékenységi formák évenként ismétlődnek, tartalmukban gyarapodnak, műveleti szintjük emelkedik. A tananyag jellegét tekintve mind a négy évfolyamon gyakorlati, tevékenység-központú. A kerettantervi követelmények a leghatékonyabban a több témakör szempontjait egyesítő komplex feladatokkal teljesíthetők. Fejlesztési követelmények
36 Jelenítse meg a tanuló gondolatait, érzéseit, élményeit vizuális nyelvi eszközökkel saját kifejezési céljai szerint és a tanuláshoz szükséges formában. Használja ehhez egyre magasabb szinten a megismert technikákat. Ismerje fel műalkotások, képi közlések, tárgyak életünkben betöltött szerepét. Értelmezze a tankönyveiben és a környezetében található vizuális közlő, eligazító jeleket. Ízlésítéletét indokolja néhány szempont alapján. Becsülje meg a saját és mások munkáját. Szerezzen tapasztalatokat a kultúra és a környezetvédelem fontosságáról. Legyen nyitott az esztétikai élmények iránt. Fedezzen fel különbségeket az értékes és az értéktelen között. A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret-és magatartásbeli fejlődés várható a tanulóktól. Ennek tényét kinek-kinek önmaga év eleji szintjéhez, valamint saját korosztálya jellemzőihez viszonyítva ítélhetjük meg helyesen. Megismerő-, befogadó képességek Legyen nyitott a gyermek a látható világ jelenségei és az esztétikai értékekkel kapcsolatos élmények iránt. Alaposan vegyen szemügyre, pontosan figyeljen meg élőlényeket, tárgyakat, képeket, jelenségeket. Őrizzen meg emlékezetében látványélményeket, könnyedén idézze fel azokat. Vizuális emlékezetére építve végezzen gondolkodási, képzeleti műveleteket (összehasonlítás, elemzés, képzeleti átalakítás). A látványban rejlő jelentést, művészi kifejezést, valamint a közlések tartalmát olvassa, elemezze adott szempontok alapján. Ítéljen meg látható (tér, forma, szín, változás, mozgás) viszonylatokat. Fedezzen fel lényeges összefüggéseket (külső és belső forma, forma és tartalom, forma és funkció). Fogalmazzon meg ábrázolásbeli és szóbeli magyarázatokat, melyeket erős szubjektivitás, egyéni látásmód jellemezzen. Műalkotások nézegetése, adott szempontok szerinti elemzése során mozgósítsa formálódó vizuális, esztétikai, művészeti képzeteit. A látáskultúra fejlődése segítse a gyermeket tapasztalatainak rendezésében, a tanulásban, a művelődésben és a mindennapi életben. Készítse fel az információk áttekinthető, tagolt elrendezésére, az ábrák megértésére és létrehozására. Sajátítsa el a tanuló a vizuális információk formáit és ismerje meg lelőhelyeiket (könyvekben, kiállításokon és egyéb ismerethordozókon). Kreativitás A vizuális nevelés irányítsa a gyermek figyelmét a látható világ új, érdekes, szép jelenségeire. Képzelőereje az eleven, a konkrét belső képekben, képzetekben való gondolkodásban, valamint képzettársításai könnyedségében, tartalmi gazdagságában és a képi-plasztikai kifejezés, a sík-és térbeli konstruálás bátorságában, eredetiségében nyilvánuljon meg. Kapjon ösztönzést szokatlan, egyéni megoldások kipróbálására. Ábrázolási jelrendszerében jelenjenek meg árnyalt, egyéni vonások. Kifejezőképessége, expresszivitása mutatkozzon meg szubjektív arány-és színkezelésben, fokozásban, kiemelésekben. Kreativitását a konkrét tevékenység motiválja, szükség szerint igényt tartva a tanító segítő közreműködésére is. Önismeret, önértékelés, önszabályozás Az alkotó tevékenység jelentsen élményt a gyermeknek, mert így érvényesülhet annak gazdag személyiségfejlesztő hatása (érzelmi gazdagodás, az empátia, az intuíció fejlődése, az önálló ízlés és a belső igényesség megalapozása). Az alkotás öröme tegye képessé munkája kidolgozására. Alkotásait segítségadás mellett elemezze, értékelje, s a társak munkáit is kísérje figyelemmel. A vizuális kultúra tantárgyra jellemző, hogy a fő tevékenységformák kezdettől fogva jelen vannak, a fejlesztés eredményeképpen azonban ezek műveleti szintje fokozatosan emelkedik. A szintemelkedés a Belépő tevékenységformákban követhető, a tevékenységeket, ismereteket a Témakörök, tartalmak című tantervi egység foglalja magában. Az egyes évfolyamoknál a műalkotás elemzéshez felsorolt alkotások ajánlások, melyekből a pedagógiai célnak és a témának megfelelően válogathat a tanító az alábbi szempontok figyelembevételével: a példák az egyetemes és a magyar művészettörténet. kiemelkedő műveit mutassák be; legyen közöttük - lehetőség szerint - történeti és mai alkotás is; a magas művészet példái mellett kerüljenek bemutatásra a magyar népművészet, a nemzetiségek és etnikai csoportok népművészetének alkotásai és a mindennapi környezet tipikus tárgyai, épületei; a helyi, a regionális értékek bemutatása kiemelt fontosságú feladat. 1.
évfolyam
Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységek Személyes élmények, látvány, történet kifejezése síkban és térben, rajzolással, festéssel, mintázással. Műalkotások, illusztrációk szemlélése, megbeszélése. Látványok megfigyelése és értelmezése. Vizuális jelek felismerése, megértése. Tárgyak csoportosítása, rendezgetése, formájuk és rendeltetésük megfigyelése. Tárgykészítés, díszítés, környezetalakító tevékenység. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Kifejezés, képzőművészet Nyelv Formák, vonalak és színek használata, megnevezése. Kiemelés mérettel és színnel. Képi elemek helyének meghatározása és rendezése. Alkotás
37 Élmények személyes hangú kifejezése rajzokban, festményekben, szobrokban (pl. emberekhez, állatokhoz, növényekhez kötődő vagy családi, iskolai témák). Szépirodalmi téma (pl. meseélmény) megjelenítése síkban, térben. Befogadás Szemlélődés, beszélgetés a látványról, az ábrázolt tárgyakról, élőlényekről, színekről, formákról, tanulói munkákról és műalkotásokról. Megfigyelés, beszélgetés (lehetőleg eredeti) szoborról, festményről. Szépirodalmi illusztrációkon a cselekmény és a szereplők jellemzőinek összekapcsolása. Vizuális kommunikáció Nyelv Vonalak és foltok a képeken, ábrákon. A vizuális jelek tulajdonságai. Alkotás Tárgyak, élőlények témába ágyazott ábrázolása legjellemzőbb vonásaik egyéni megragadásával, mozdulatok egyéni megjelenítése síkon és térben. Befogadás Látványok megfigyelése, leírása (formák, arányok, színek, felületek). Elemi térviszonyok megfigyelése (lent-fent, jobbra-balra, elől-hátul). Testmozgások, gesztusok legfontosabb jellemzőinek megállapítása. Jelek, ábrák gyűjtése, válogatása, csoportosítása a közlés rendeltetése szerint (pl. közlekedési jel, kereskedelmi márka). Tárgy- és környezetkultúra Nyelv A természeti és a mesterséges forma. Tárgyak térbeli helyének meghatározása. Alkotás Egyszerű tárgyak (pl. játékok) készítése elképzelés alapján és mintakövetéssel. Díszítés. Befogadás, megismerés Tárgyak formája és rendeltetése közötti összefüggés felfedezése, megbeszélése, tudatosítása. Tárgyak csoportosítása rendeltetésük, nagyságuk, színük, formájuk, anyaguk szerint. Technikák Ceruza-, filctoll-, kréta- és ecsetrajz. Vízfestés (ecsettel, újjal), vegyes technikák (pl. kréta és festék keverése). Mintázás agyagból, plasztilinből. Tárgykollázs, konstruálás, anyagalakítás, hajtogatás, vágás (pl. papírból, textilből). Nyomatkészítés (pl. krumplinyomat, frottázs). Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Lásd a 2. évfolyam tananyagában. 2. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységek Egyéni élményfeldolgozás. A kifejezőeszközök (vonalak, foltok, színek, felületek, ritmusok, síkbeli és térbeli formák) árnyaltabb alkalmazása. Műalkotások megismerése, alkotók és művek megnevezése. Ábrázolás közvetlen szemléletre támaszkodó emlékezet alapján. Képzetépítés, az egyéni formakincs gazdagítása érzéki-tapasztalati úton, a természet és a mesterséges környezet látványának és emberi gesztusoknak a megfigyelésével. Tárgyformálás, díszítés, a tárgyalkotó folyamat, a forma és a rendeltetés viszonyának tapasztalati megismerése. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Kifejezés, képzőművészet Nyelv Árnyaltabb vizuális minőségek (többféle színárnyalat, vonalvastagság, szabályos és szabálytalan forma). Formák, színek szimmetrikus elrendezése, egyensúly. Egyszerű vonal-, folt-, színritmusok. Alkotás Személyes és közös élmények képi-plasztikai feldolgozása. Elképzelt jelenet ábrázolása rajzban, festményben, szoborban. Művészeti élmény (pl. bábszínház) megjelenítése síkban, térben. Befogadás Egymás munkáinak és műalkotásoknak a megfigyelése, az élmény összetevőinek (pl. anyag, forma, tér, szín, elhelyezés, téma)
38 megbeszélése. A legismertebb festészeti műtípusok (pl. csendélet, portré) megismerése, felismerése. A körplasztika és a dombormű jellemzőinek összevetése (azonosságok, különbségek). Néhány festmény és szobor alkotójának, a mű címének megnevezése. Vizuális kommunikáció Nyelv A síkbeli ábrázolás elemei (pontok, vonalak, foltok, színek). A vonalfajták (egyenesek, görbék, vékonyabbak, vastagabbak, határolók és felületkitöltők). Alkotás Élőlények, tárgyak ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján. Mimika, grimasz tanulmányozása, utánzása. Érzés, személy megjelenítése. Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése (pl. évszak, időjárás). Saját információközlő jelek létrehozása (pl. a tornazsák, az öltözőszekrény megjelölésére). Befogadás, megismerés Élőlények, tárgyak adott szempontok szerinti vizsgálata (pl. anyag, jellemző forma és szín). Egyszerű, mindennapi magyarázórajzok, jelek értelmezése, megfejtése (pl. tankönyv ábrái, újságképek, reklámképek). Karakteres emberi gesztusok (testbeszéd, mimika) olvasása. Tárgy- és környezetkultúra Nyelv Funkcionális és díszítő formálás. A díszítés mintái, elemei. Alkotás Tárgyak készítése könnyen alakítható anyagokból (pl. játékhoz, ünnephez, meséhez). Csomagolás készítése mintakövetéssel, csomagolóanyag díszítése egyénileg (pl. ajándékhoz). Környezetalakító tevékenység. Befogadás Köznapi és ünnepi tárgyak formája, díszítése és rendeltetése közötti összefüggések. Tárgyak megadott szempontok szerinti csoportosítása, vizsgálata. Közismert tárgyak üzenetének megfejtése. Technikák Ceruza-, filctoll-, golyóstoll-, kréta- és ecsetrajz. Vízfestés és vegyes technikák. Formálás agyagból, plasztilinből (pl. mintázás, hurkafelrakás, formába nyomás, pecsételés). (Origami jellegű) papírhajtogatás. Papírvágás, ragasztás. Dúckészítés, nyomtatás, nyomhagyás (pl. papír, termés, levél). Egyeszű bábkészítési technikák (pl. síkbáb, ujjbáb, hengerbáb). Fonás, nemezelés. Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások 1–2. osztályban: Steindl Imre: Országház, Thököly vár–Késmárk; Medgyessy Ferenc: Anyaság; Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra; Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű; Szőnyi István: Este; Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja; Pablo Picasso: Maia arcképe; Ferenczy Noémi: Noé bárkája–gobelinrészlet; Népművészet: Kispaládi parasztház, Cifraszűr, Bölcső, Csengős népi játék. A következő tanévi fejlesztés feltételei A tanuló érthetően fejezi ki élményeit, megrajzol egyszerű helyzeteket, változásokat. A képelemeket elrendezi. A színeknek többféle árnyalatát is használja. Megold mintaképzési, sorolási feladatokat. Elkészít egyszerű tárgyakat. Felismeri a különbségeket a használati és a dísztárgy között. Megnevez néhány, sokszor megfigyelt műalkotást. A vizuális képességek fejlettségének színvonala nem akadálya a továbbhaladásnak. 3. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységek Formák, szín- és tónusárnyalatok megfigyelése, kompozíció, ritmus tudatosabb megválasztása. Események illusztrációja, történetek kifejezése képsorozatokban. Műalkotás vizsgálata adott szempont szerint. Műfajok (festészet, szobrászat) és műtípusok (pl. tájkép, életkép) ismerete, műélmény megfogalmazása. Nézetek alkalmazása a térábrázolásban. Tárgyábrázolás megfigyelés alapján. Mozgásábrázolás, változás fázisainak rögzítése. Ábra és üzenet kapcsolatának vizsgálata. Térkép, alaprajz megértése. Önálló tárgykészítés adott rendeltetésnek megfelelően. Mai és régi tárgyak formájának, funkciójának összevetése. A lakóhely egy jelentős emlékének, közgyűjteményének megismerése. Könyvtárhasználat. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK
39 Kifejezés, képzőművészet Nyelv Az ábrázolási szándék, a vizuális nyelvi elemek és az elrendezés viszonya. Vonal-, folt-, forma- és színritmusok. A képmező. Komponálás különböző formákban (pl. álló, fekvő téglalapon). Az elbeszélő ábrázolás, a lényeges mozzanat kiemelésének eszközei. Alkotás Egyéni és közös élmények (pl. szépirodalmi) feldolgozása, színben, rajzban, plasztikában. Térviszonyokat és mozgást kifejező ábrázolások a téma feldolgozásában. Események, történetek ábrázolása egy képben és képsorozatokban (pl. útinapló). Befogadás Műalkotás olvasása, összehasonlítása szempontok szerint; a műélmény megfogalmazása. Képzőművészeti műfajok (pl. festészet) és műtípusok (pl. tájkép) jellemzőinek elemzése. Néhány tanult műalkotás, valamint szerzőjének és a mű címének ismerete. Könyvtárhasználat, elérhető helytörténeti vagy közgyűjtemény felkeresése. Vizuális kommunikáció Nyelv A jellemző nézet és a forma jelölése, a körülhatároló vonal. A folt a felület betöltésének eszköze. A folt mint a forma jele (pl. árnykép). Alkotás Egyszerű természeti vagy mesterséges tárgy ábrázolása látvány szerint, valamint elöl- és oldalnézetből. Elképzelt tér ábrázolása felülnézetből (pl. várkastély), esetleg makettjének közös elkészítése. Konkrét útvonal megrajzolása emlékezetből. Változások, folyamatok, jellegzetes állapotok, helyzetek ábrázolása képsorokkal. Egyszerű összefüggések ábrázolása magyarázó rajzzal. Befogadás A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének elmondása. Tárgyak vizuális jellemzőinek megállapítása (sík jellegű és tömbszerű forma). Tárgy jellemző nézete, a látvány és az ábra megfeleltetése. Egyszerű alaprajzok és térképek olvasása, értelmezése, összevetésük a valós terekkel. Történés sorrendjének értelmezése fázisrajzok alapján (pl. képregény). Képi információk értelmezése: egyszerűség, érthetőség, a jel és a jelentés viszonya. Tárgy- és környezetkultúra Nyelv A használati tárgyak megjelenése, jelentése, ennek kifejezőeszközei (alak, szín, anyag). Alkotás Funkciónak megfelelő egyszerű tárgy készítése (pl. játékok, bábok, edények, taneszközök). Csomagolás készítése minta után és egyéni elképzelés alapján (papírból, textilből). Az egyszerű tárgyalkotó folyamat végigvitele: ötlet (gondolati terv), elkészítés, kipróbálás. Környezetalakító tevékenység (pl. díszletkészítés). Befogadás A rendeltetés (tartalom) és a forma összefüggéseinek megfigyelése, elemzése, a jelen és a múlt néhány tárgya és a lakóhely jellegzetes építményei kapcsán. A tárgyalkotás, a konstruálás lépései, a funkcionális és anyagszerű formaképzés. Építmények összehasonlítása megadott szempontok (pl. rendeltetés) alapján. Az alaprajz fogalmának megismerése, értelmezése. Technikák Rajzolás rosttollal, krétával, ceruzával. Viaszkarc. Festés temperával, vízfestékkel, krétával, vegyes technikával. A mintázás újabb technológiai változatai: építés lapokból szabásminták alapján, díszítés nyomhagyással. Különféle tárgy- és anyagnyomatok, kollázs technikák. Papírtárgyak, papírmunkák (kivágások, papírmetszet, mozaik, montázs). Konstruálás modellező anyagokból (textil, papír, agyag, talált tárgyak). Műalkotás-technikák: akvarell, olajfestmény, kő-, agyag-, bronzszobor. Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások
40 Hollókői ház, füstös konyha, matyó tisztaszoba, mai lakóház külső és belső képe; Árva vára; Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum; Schaár Erzsébet: Kirakat; Constantin Meunier: Teherhordó munkás; Ferenczy Béni: Játszó fiúk; Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép – ezüstvessző rajz, Hónapok – Berry herceg hóráskönyvéből; Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló; Paul Cézanne: Csendélet; Ferenczy Károly: Festőnő; Fényes Adolf: Testvérek; Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal; Bálint Endre: Vándorlegény útrakél Kentaur alakú aquamanile, Ember alakú butella. A következő tanévi fejlesztés feltételei A tanuló jellegzetes formákat képes ábrázolni. Visszaadja a színeket. Magyarázó rajzokat készít szövegekhez, előkészítés után rendeltetésszerű tárgyat konstruál. Megérti egyszerű magyarázó rajzok, ábrák értelmét, fotók, illusztrációk, reklámképek üzenetét. Megfogalmazza műélményét, megnevezi a többször megfigyelt műveket és alkotójukat. Felismeri és megnevezi lakóhelyének néhány nevezetes épületét, szobrát. A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek elért fejlettségi szintje nem akadályozhatja meg. 4. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységek Ellentétek megjelenítése, hangsúlyozás kiemeléssel. Vizuális nyelvi elemek árnyalt alkalmazása, tudatos komponálás. A gondolat, hangulat kifejezéséhez az eszköz megválasztása: a formák, foltok, tömegek elrendezése. Műalkotások hatása, témája és technikája közötti összefüggés jellemzőinek felismerése. Képzőművészeti műfajok rendszerezése, népművészeti tárgyak megismerése. A térábrázolás új eleme a közvetlen megfigyelésen alapuló forma- és színtanulmány, a takarás megfigyelése, a dinamikus mozgásábrázolás. Nézetrajzok, útvonalrajzok, térképek készítése. Tárgykészítés adott elvárásnak megfelelően. Tárgyelemzés, épületelemezés az anyag, a rendeltetés és forma kapcsolatának feltárásával. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Kifejezés, képzőművészet Nyelv Ellentétek, színkontraszt, vonalkontraszt. A színek hangulati hatása. Kiemelés forma- és színminőséggel, mérettel, elhelyezéssel, kontraszttal, vonalvastagsággal. Komponálás, egyensúly és feszültség, szimmetria és aszimmetria. Alkotás Adott témához kapcsolódó élmény, hangulat feldolgozása síkon és térben. Élmények, emlékek, gondolatok és történetek feldolgozása közös alkotásokban (pl. illusztrációban, képsorozatban, szoborkompozícióban). Képek, tárgyak jelentésmódosítása formaátírással, átszínezéssel, megszemélyesítéssel. Befogadás Képzőművészeti alkotások ismertetése: téma, kompozíció, hatás értelmezése. Egyes képzőművészeti műtípusok jellemzői (pl. vallásos, életkép, illusztráció, lovas szobor). Festmény, grafika és szobor szerzője, címe, műfaja, technikája, műtípusa. Egy közeli kiállítás megtekintése, a lakóhely nevezetes szobrainak, épületeinek megismerése. Könyvtári munka, a múzeumok szerepe. Vizuális kommunikáció Nyelv A formák és színek közlési szándéknak megfelelő elrendezése a képmezőben, illetve a térben. Foltok és tömegek, mint a testesség hangsúlyozásának eszközei. A vázoló vonalak, a körvonal, vonalrendszerek, szerkesztett és szabadkézi vonalak. A sötét-világos, hideg-meleg színkontrasztok figyelemfelhívó jellege. Alkotás Modellek rálátásos ábrázolása megfigyelés alapján (színbeli és tónusos megjelenítés). Megtapasztalt folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy növény élete). Egyszerű térosztásokat közlő alap- és térképrajzi vázlatok készítése. Jelalkotás forma-, vonal- és színredukcióval. Befogadás Térkifejezési módok: nézőpont jelölése, takarás, feljebb-lejjebb helyezés. A felülnézet. Magyarázó rajzok, folyamatábrák, funkciója; olvasásuk, üzenetük értelmezése. Sík- és térformák geometriai és hangulati jellemzői. Színismeretek összefoglaló áttekintése. Ábra és látvány kapcsolatának elemzése. Tárgy- és környezetkultúra Nyelv A tárgyakat használó (fogyasztó) egyéni stílusa, formajegyei.
41 A rendeltetés, az anyag, a forma és a méret összehangolása, célnak megfelelő megválasztása. Az épület külső kifejezőeszközei (méret, tömeg, tagoltság, anyag, hely). Alkotás Egyéni igényt kielégítő tárgyak használatnak megfelelő elkészítése. Egyszerű tárgy, épület modellezése (pl. jármű). Környezetalakító tevékenység (pl. kiállítás rendezés). Befogadás Köznapi és ünnepi tárgy elemzése a rendeltetés, az anyag, a méret, a forma szempontjából. Épülettípusok (pl. középület) elemzése a rendeltetés (pl. iskola) és a forma szerint. A helytörténeti gyűjtemények, közgyűjtemények rendeltetése, anyaga. Technikák Az előző években már tanult technikák újabb technológiai változatai. Kollázs és montázs. Fonás (pl. madzagszövés), gyöngyfűzés. Textil-, drót- és papírplasztikák és tárgykonstrukciók. Művészeti technikák (pl. egyedi rajz, olajfestés, kőfaragás, agyagmunkák). Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások A mű kiválasztását témában és technikában egyaránt a tananyag feldolgozáshoz igazítsuk! Magyar koronázási jelvények; Hősök tere, Vajdahunyad vára; Ligeti Miklós: Anonymus; Ferenczy Béni: Bem érem; Götz János: Szarvas; Cseh László: Táncolók; Michelangelo: Ádám teremtése; Ferenczy Károly: Október; Fényes Adolf: Babfejtők; Koszta József: Tányértörölgető; Wágner Sándor: Dugovics Titusz; Glatz Oszkár: Birkózók; Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház; mai lakóház belső és külső képe; Népművészet: kerített ház – Pityerszer; Botpaládi ház, faragott, festett, oromzatos ház – Hegyhátszentpéter; hollókői ház, füstös konyha, matyó tisztaszoba, kapatisztító, kunsági gyapjúhímzés, hímes tojás, mézeseskalácsbáb, aratókorsó, tálak, Miskakancsó. A továbbhaladás feltételei A tanuló gyakorlott a tanult vizuális nyelvi és kompozíciós készsége használatában. Élményeinek kifejezéséhez önállóan választja meg a megoldást. Motívumai változatosak. Megjelenít egyszerű mozdulatokat. Részt vesz a műalkotások és környezete vizuális üzeneteinek közös elemzésében, önállóan is megfogalmazza véleményét, tetszésítéletét indokolja. Felismeri a képzőművészet több műtípusát. A gyakran megfigyelt és elemzett művek címét és alkotóját megnevezi. Felkeresi a lakóhelyén vagy annak környékén található múzeumot vagy néprajzi gyűjteményt. Ott irányított megfigyeléseket végez. A könyvtár zenei témájú könyveit, művészeti albumait felhasználja feladatmegoldásaihoz. Adott modelleket értelmesen ábrázol megfigyelés után, jellemző formáik, főbb arányaik megragadásával. Felismeri a nézetek összefüggéseit, és fel is vázolja ezeket. Alapvető színismereteit felhasználja alkotásaihoz. Egyszerű képi közléseket alkot és megért. Ötletesen és egyre önállóbban készíti el a különféle rendeltetésű tárgyakat. Felismer és megnevez kapcsolatokat az elemzett tárgyak, eszközök, épületek formája és funkciója között. Alkotó tevékenysége során alkalmazza a tanult technikákat és ábrázolási módokat. Gyakorlott az egyszerű, eszköz nélküli vagy kéziszerszámmal végzett anyagalakításban. A tanuló továbbhaladását nem akadályozhatja meg vizuális képességei fejlettségének aktuális színvonala. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Megismerés, befogadás - a megfigyelés, a vizuális emlékezet fejlettsége, - gyakorlottság a gondolkodási, képzeleti műveletekben, - a vizuális információk megértésének szintje, - esztétikai értékek felismerése a társadalmi, természeti és tárgyi környezetben, - a látvány egyéni értelmezésének, elemzésének minősége. Kreativitás - a képzelőerő elevensége, - a képi gondolkodás fejlettsége, - az asszociáció könnyedsége, -a konstruálás bátorsága, eredetisége, - a kifejezés árnyaltsága, egyedisége. Önismeret, önértékelés, önszabályozás - az érzelmek, gondolatok megjelenése a tanuló munkájában, - értékek felismerése a társak munkájában, az önálló ízlésben és az alkotó tevékenységben megnyilvánuló igényesség, az alkotó folyamatban való elmélyültség, - a megvalósításhoz szükséges érzelmi és akarati jellemzők fejlettsége és szabályozottsága.
42 ÉNEK-ZENE 1–4. évfolyam Célok és feladatok Az iskolai zenei nevelés fontos szerepet vállal a gyermekek érzelmi, értelmi, közösségi és jellemnevelésében. A zene örömet ad, lelkesít és megnyugtat. A gazdag érzelmi hatás a beleélés-átélés és a közvetlen cselekvés által színesíti a fantáziát, formálja az ízlést, és a közös kulturális élmény fogékonnyá teszi a gyermekeket más emberek, közösségek és kultúrák befogadására, a hagyományok tovább örökítésére, alapozza a nemzeti azonosságtudatot. A zene megszerettetéséhez a zeneművek élményt nyújtó megismerésén és megértésén át vezet az út. Ehhez nélkülözhetetlen a felszabadult alkotó légkör, a közös éneklés és zenehallgatás örömteli megélése, a játékosság, a zenei élményt gátló feszültségek feloldása, a jó iskolai környezet, valamint a tanulók pozitív viszonya tanítójukhoz, zenetanárukhoz. A sokszínű, igényes és céltudatos zenei élmények alakítják az éneklés, az aktív muzsikálás igényét és a zenehallgatási szokásokat. Az énekhang minden gyermek veleszületett „hangszere”. Ezért az énekes tevékenységek a zenei foglalkozások alapját képezik. Az éneklés a zenei élmény elsődleges forrása és az ismeretszerzés tapasztalati alapja. A mozgással, tánccal, játékkal egybekötött csoportos éneklés a közös muzsikálás, az egymásra figyelés és a közösségformálás mással alig pótolható lehetőségét kínálja. A ritmuskészség fejlődése, amely a ritmusjátékok és az énekléshez kapcsolódó különféle mozgások nyomán gyorsan és látványosan halad, segíti az esztétikus, jól koordinált mozgás, a szép testtartás, a jó légzés, a jó fizikai állóképesség kialakítását, illetve erősödését. Az éneklési kultúra megalapozása, a szöveg tartalmának megfelelő érzelmek, karakterek zenei kifejezése az előadói készséget gazdagítja. A néphagyománynak, népszokásoknak, a szűkebb zenei környezet kultúrájának fontos szerepe van a zene megszerettetésében, a zenei anyanyelv megismerésében. A zenei emlékezet, a belső hallás fejlesztése, a zenei ismeretek elsajátítása megteremti a játékos alkotás, a zenei improvizáció feltételét. A gyermekek csoport előtti éneklése, előadása módot ad az egyéni készségek kibontakoztatására, a helyes önértékelés kialakítására és a kiemelkedő adottságú gyermekek fejlesztésére. A gyermekhangszerek használata fejleszti a hangszínhallást, és kedvet ébreszthet a rendszeres hangszertanuláshoz. A zenehallgatás az auditív befogadókészség fejlesztésének eszköze és a gyermeki élményvilág fontos része. Fejlesztési követelmények Éneklés Az énekhangra épülő tanítás első lépése a kifejező „saját hangszer” megformálása, vagyis az éneklési készség fejlesztése és az éneklési kultúra kialakítása. Fejlesztési követelménye a dalok élményből kiinduló, a szövegtartalmat kifejező megszólaltatása, a csoport egységes, szép közös éneklése helyes légzéssel, értelmes szövegkiejtéssel, helyes artikulációval, pontos dalkezdéssel és zárással. Énekes játékok, táncos dallamok előadása mozgással, jó ritmusban, a dalok hangulatának megfelelően. Daléneklés könnyű osztinátó kísérettel emlékezetből és kottából. Könnyű kétszólamú művek éneklése. Improvizáció A kreativitás és a fantázia fejlesztése az önkifejezés sajátos formáinak megtapasztalása, kipróbálása a megismert zenei kifejező eszközök felhasználásával. A zene és a szöveg, a zene és a mozgás, a zenei és a képi kifejezés összekapcsolása. Zeneértés A zeneértő és-érző képesség fejlesztésének eredményeképpen a többször meghallgatott zeneművek felismerése, megnevezése, az emberi hangfajták, hangszerek hangszínének megkülönböztetése, a zenei karakterek különbségének, kifejező erejének felfedezése. A zenehallgatás élményének megtapasztalása. Zenei hallás és kottaismeret A zenei hallás fejlesztése a dallamhallás, a ritmusérzék, a tempó- és dinamikaérzék kialakítására irányul tanult dalokon. A hangszínhallás fejlesztése tegye képessé a gyerekeket hangszerek és énekkari szólamok felismerésére. A belső hallás megalapozása, a zenei memória fejlesztése, a zenei élmény szóbeli, vizuális és mozgásos megfogalmazása a fejlesztő tevékenységrendszer fontos eleme. A zenei olvasás-írás alapjainak elsajátítása ebben az életkori szakaszban: a tanult dallami és ritmikai elemek felismerésére irányul betűkottáról és kottaképről; ismert dalok szolmizált olvasására és felismerésére kottaképről, kézjelről; valamint a megismert szolmizált hangok éneklésére dalokban, motívumokban, írására a tanult dó-helyekkel. 1. évfolyam
43 Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységek Éneklés Dalos játékok mozgással egybekötött, csoportos előadása. Éneklés szöveggel emlékezetből. Ismert dallami fordulatok kézjeles éneklése a tanító irányításával. Dalok, mondókák ritmusának hangoztatása. Megfelelő tempóválasztás, tempótartás. Helyes testtartás, levegővétel alkalmazása. Megadott hangmagasság (kezdőhang) felismerése, átvétele.
Tartalom Magyar népi mondókák. Népi gyermekjátékok. Kis hangterjedelmű magyar népdalok. Ünnepkörök dalai (Anyák napja, mikulás, karácsony). Művészi értékű, komponált gyermekdalok (pl. gyermek és környezete: természeti és emberi környezet témákban).
Improvizáció Énekes és ritmikus variációs játék, elemi ritmusértékek Dallammodellként: felhasználásával. tanult mondókák, gyerekversek, énekes játékok, Énekes párbeszéd – visszhangjáték (névéneklés). tanult dallami elemek. Zenehallgatás Különféle hangfajták megfigyelése. Dinamikai ellentétpárok Tárgyi, környezeti zajok, zörejek. (halk-hangos), alapvető tempókülönbségek Énekes anyaghoz kapcsolódó vokális és hangszeres feldolgozások. (gyors-lassú) összehasonlítása. Karakterdarabok. 1-2 perces zenei bemutatás (ismert gyermekdal feldolgozásának) figyelemmel kísérése. Zenei karakterek hallás utáni megfigyelése. Zenei hallás és kottaismeret Hangszínhallás fejlesztése: Emberi hangok hallás utáni megkülönböztetése (gyermek- női-férfi); Hangszerek hangjának felismerése(ritmushangszerek, metallofon, furulya, zongora). Tempóval és dinamikával kapcsolatos megfigyelések Az egyenletes lüktetés érzékelése. Tapasztalatok a motívum –és ütemsúlyról. A kettes ütem megfigyelése. Elemi ritmusértékek (negyed és szünetjelek, páros nyolcad), ütemvonal, záróvonal, megismerése. Pentaton dallamelemek, szolmizációs szótagok (szó-mi, lá-szó-mi) megismerése. Tájékozódás a vonalrendszerben, a tanult pentaton dallamelemek körében a hang, kézjel, betűkotta, hangjegy kapcsolatának megerősítése. Hangok lejegyzése a vonalrendszerben a tanító útmutatásai szerint Pentaton fordulatok (dó vagy alsó lá alaphanghoz viszonyított értelmezéssel).
2. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységek Éneklés Népi gyermekjátékok, népszokások dramatizált előadása. Ritmusfelelgetős. Ritmuskánonok megszólaltatása csoportos osztásban. Zenei hangsúlyok kifejezése az énekes előadásban. Pentaton dallamok éneklése, tanulása kézjelről. Improvizáció Ritmusfelelgetős. Ritmusosztináto szerkesztése és előadása.
Tartalom
Újabb népi mondókák. Népi gyermekjátékdalok, népszokások. Magyar és rokon népek dalai. Ünnepkörök dalai (farsang, húsvét, iskolai ünnepek). Műdalok (az életkornak megfelelően válogatva). Dallammodellként: magyar gyermekdalok,
44 Irányított improvizáció a zenei kérdés-felelet formájára. Zenehallgatás Újabb zenei együttesek és felismerésük hangzás alapján (gyermekkar; zenekar; szóló hangszer, hegedű) Különböző karakterek, hangmagasságok hallás utáni megfigyelése.
népzenei – műzenei énekes anyag, olvasógyakorlatok. Ünnepkörökhöz tartozó, életkorhoz igazodó szemelvények (vokális, hangszeres). Magyar és rokon népek népzenei felvételei. Gyermekdalok és magyar népzene, feldolgozásokban. Cselekményes zenék.
Zenei hallás és kottaírás Félértékű ritmus és szünetjel és az ismétlőjel megismerése. Egyszerű ritmusfelelgetős /osztinátó, ritmuskánon; ritmushangszerek használatával egybekötött ritmus gyakorlatok. Pentaton dallamhangok ( ré- dó- lá) megismerése (kézjel, betűkotta, hangjegy). A tanult hangkészlet elhelyezése a vonalrendszerben, a pótvonal az ismétlőjel alkalmazása. Olvasógyakorlatok. Pentaton fordulatok (dó vagy alsó lá hanghoz viszonyított értelmezéssel). Lá- és dó-pentaton, átmenő fá- és ti- hangkészletű dallamok. A zenehallgatás tapasztalataira épülő hallási megfigyelések.
A következő tanévi fejlesztés feltételei Népi mondókák, népi játékok, népdalok, műdalok tartalom kifejezésre törekvő, csoportos éneklése emlékezetből. Gyerekdalokhoz tartozó játékok ismerete, eljátszása csoportban Részvétel tanult népszokások dramatikus előadásában. Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás. Dallammotívumok csoportos éneklése szolmizációs kézjelről. Játékos, egyszerű ritmikai és dallami improvizálás. Vokális és hangszeres hangszínek felismerése. A zenekari előadás és a hangszerszóló megkülönböztetése Dalritmusok és pentaton relációk olvasása és írása a tanító irányításával a tanult ritmusértékek és hangkészlet körében. 3. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységek Éneklés Táncos mozgáselemek összekapcsolása énekes gyermekjátékokkal. Alkalmazkodó ritmus szerinti népdaléneklés. Több versszakból álló népdalok előadása emlékezetből. Népdalkánonok csoportos előadása. Kétszólamú ritmusgyakorlatok hangoztatása. Ritmushangszerekkel kísért éneklés. Az eddig tanult zenei kifejezőeszközök alkalmazása a zenei tartalom közvetítésére. Improvizáció Játékok a dinamikával, tempóval. Hiányzó ritmus- vagy dallammotívum pótlása, dallam kiegészítés. Zenehallgatás Hangulatok, előadásmódok (pl. parlando), karakterisztikus elemek megállapítása. Tartalom és zenei kifejezőeszközök összefüggéseinek megfigyelése a cselekményes zenék hallgatásában. Hangfajták (nőikar, férfikar), kórustípusok hallás utáni megnevezése. Hangszerek hallás utáni megfigyelése (fuvola, kürt, üstdob). Zenei hallás és kottaismeret
Tartalom Szerepjátszó gyermekjátékok. Magyar népdalok, népszokások dalanyagának bővítése. Nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai; európai gyermekdalok. Újabb műdalok. Ünnepkörök dalai (regölés, tavaszi népszokások). Iskolai ünnepek újabb dalai. Könnyű kétszólamúság (kánonok). Dallammodellként: Olvasógyakorlatok, Magyar népzene, nemzetiségek és etnikumok zenéje, műzene, más népek dalai. Eredeti népzenei felvételek (magyar, kisebbségi és nemzetiségi). Cselekményes zenék. Nőikari, férfikari művek. Műzenei szemelvények.
45 Egész értékű hang és szünetjele; önálló nyolcad és szünetjele megismerése. Tapasztalatok a négyes ütemről. Az eddig tanult ritmusok leírása és olvasása, felismerése kottaképről. Új ritmusmotívumok és dallammotívumok leírása tanári irányítással. Kétszólamú ritmusgyakorlatok Felső dó, alsó szó megismerése, kézjele és elhelyezése a vonalrendszerben. Dallammotívumok leírása tanítói segítségadással. Utószolmizálás. Daltanulás kézjelről és betűkottáról.
Olvasógyakorlatok. Magyar népdalok, nemzetiségek és etnikai csoportok dalai. Életkornak megfelelő műdalok.
A következő tanévi fejlesztés feltételei Dalok szövegtartalmat, érzelmeket kifejező közös éneklése emlékezetből, a tanult tempójelzések és dinamikai jelek alkalmazásával. Azonos dallamhoz (motivikus szerkezetű) befejezés rögtönzése. Beszámolás többször meghallgatott zeneműrészletek szempontokkal irányított - megfigyeléséből származó tapasztalatokról. A megismert hangszerek és kórustípusok megnevezése hangzásuk felismerése alapján. Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint. Megismert dallamrelációk felismerése, éneklése kottaképről. 4. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységek Éneklés Fokozatos halkítás-erősítés műzenei példákon, a zenei üzenet kifejezésére. Bicíniumok csoportos előadása. Szolmizált éneklés kézjelről, kottaképről. Ritmusjátékok, ritmusgyakorlatok az eddig tanult ritmusértékekkel és -képletekkel, a tanult ütemformákban (pl. variációk – szaporítás/ritkítás szerkesztése). Improvizáció Variációs készség fejlesztése a megismert ritmikai, dallami elemekkel. Ritmuskíséret rögtönzése ismert dallamhoz az újonnan tanult ritmusokkal. Mozdulatrögtönzés a zenehallgatáshoz. Zenehallgatás A vegyeskar szólamainak megfigyelése, megnevezése a zenehallgatási tapasztalatok megbeszélésekor. Hangszerismeret bővítése (klarinét, cselló). A zeneművekben felismert hangszerek megnevezése. Fokozatos erősítés, halkítás megfigyelése műzenei példákon, alkalmazása énekléskor. Zenei hallás és kottaismeret Pontozott fél értékű kotta és szünetjel, a 3-as ütem megismerése. Tapasztalatok a váltakozó ütemről. A tanult ritmusképletek felismerése, megnevezése, olvasása kottaképről és írásuk. A fá és a ti hangok megismerése, kézjelük, elhelyezésük a vonalrendszerben. Ismert hangkészletekben kottaolvasás a tanító irányításával. Dallamolvasás az ismert hangokkal. Hétfokú dallamfordulatok kottaképi elhelyezése. Az ismert hangszerek hangjának felismerése zenehallgatás közben, szerepük megfigyelése a zenei kifejezésben, a tapasztalatok közös megbeszélése.
Tartalom Újabb magyar népdalok (eltérő stílusrétegből), nemzetiségek és etnikai csoportok dalai. Európai népdalok. Jeles napok, ünnepkörök dalai (betlehemes játékok). Iskolai ünnepek újabb dalai. Könnyű kétszólamúság (kánonok, bicíniumok). A magyar Himnusz. Dallammodellként: tanult ritmikai, dallami elemek, olvasógyakorlatok, magyar népdalok és más dallamok, zenehallgatási szemelvények Karművek (a tanult dalanyag énekkari feldolgozásaiból). Népdalfeldolgozások (giusto karakter) a szülőföld dalkincséből. Hangszeres karakterdarabok, műzenei szemelvények.
Tanult dalanyag. Öt- és hétfokú olvasógyakorlatok. Zenehallgatási szemelvények.
46 A továbbhaladás feltételei Dalok élményből fakadó, érzelmeket kifejező egységes, szép, örömteli éneklése. A Himnusz éneklése pontos szöveggel, tiszteletadással. Ritmussor szabad és adott szempontok szerinti rögtönzése (maximum nyolc ütem terjedelemben). A meghallgatott zenés mesék tartalmának felidézése, a tartalom és a zene összhangjának felismerése. Zenei karakterdarabok szóbeli jellemzése. Tanult népdalok felismerése zeneművekben, feldolgozásokban. A tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképről, hármas ütemben is. Dalrészletek olvasása és kottába írása tanítói segítséggel. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Éneklés - a dalismeret nagysága, biztonsága, - az intonálás tisztasága, - a ritmikai és a dallami pontosság, - a közös éneklésben való részvétel motiváltsága, együttműködés, - az éneklés örömtelisége, felszabadultsága. Improvizáció - a tevékenység motiváltsága, játékossága, - a tanult zenei ismeretek felhasználása az improvizációhoz. Zeneértés - a megfigyelőképesség fejlettsége (hangfajták, hangszínek, karakterek felismerése), - a zenehallgatás iránti igény, - a zenehallgatási szokások kialakultsága. Zenei hallás és kottaismeret - a dallam és a ritmus felismerése, felidézése, hangoztatása, - tempó és dinamika követése, - gyakorlottság a zenei élmények megfogalmazásában, dallami és ritmikai elemek felismerésében, olvasásában, írásában. TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 1-4. évfolyam Célok és feladatok A technika és életvitel tantárgy a világ tapasztalati megismerésére és gyakorlati tudás szerzésére nyújt lehetőséget, egyben hozzájárul a tanulás és a munka megszerettetéséhez, a tudás megbecsüléséhez. A technika és életvitel tantárgy olyan ismereteket ad, képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. Célja az, hogy segítse a gyermekeket a technikai környezetbe való beilleszkedésben, a tájékozódásban és az aktív alkotó tevékenységben egyaránt. Konkrét problémahelyzetekből indul ki, életszerű megoldásokkal, eljárásokkal dolgozik, végső soron kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között. A kisiskolás korosztály technikai nevelése a technikai műveltség alapozását, a kézügyesség fejlesztését és a mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus elemi ismeretek és tevékenységek elsajátítását, begyakorlását foglalja magában. A technikai műveltség alapozása gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó elemi ismeretek szerzését, megfelelő technikai szemléletmód formálását jelenti. A tantárgy oktatásában a manualitás központi helyet foglal el, a játékos kézügyességet fejlesztő célok dominálnak. A kéz intelligenciájának fejlesztésére a gyermek-és ifjúkor a legalkalmasabb, nem feledkezhetünk meg arról, hogy később már nem pótolhatók az itt elkövetett mulasztások. Az életviteli ismeretek körébe tartoznak a háztartástan, az egészségnevelés, a szűkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a gazdálkodás, és a szolgáltatások területei. Az életvitelhez sorolhatók a helyes közlekedés, és a közlekedési szabályok ismeretei is. A technika és életvitel tantárgy a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be. Tanításának feladata, hogy optimális feltételeket teremtsen a természetes és mesterséges környezet anyagainak megismeréséhez, anyagvizsgálati tapasztalatok szerzéséhez érzékszervi tapasztalással, összefüggések felismeréséhez az anyagok és a belőlük készült tárgyak között. Gyakoroltassa az anyagfeldolgozás alaplépéseinek alkalmazását. Tájékoztasson az anyagokhoz kötődő mesterségekről és szakmákról. Tegye lehetővé az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai értékeinek, a szerkezet és a forma kapcsolatának felismerését, az épített környezet anyagainak és szerkezeteinek tapasztalati megismerését.
47 Gyakoroltassa a becslést, a mérést, az egymás mellé rendezést, a méretazonosság megállapítását, az önálló tervezést és kivitelezést az építésben és a tárgyalakításban. Tervek, elképzelések rajzi megjelenítését egyéni elképzelés szerint, egyszerű makett elemzését és készítését terv alapján, a munkaeszközök rendeltetésszerű, balesetmentes használatát. Ismertesse meg a szárazföldi, a vízi és légi közlekedés kialakulásának történetét. Készítsen fel a városi, országúti, vasúti, vízi és légi közlekedés szerepének átlátására és használatára eszközeinek bemutatásával, szabályainak megismertetésével és gyakoroltatásával. Gyakoroltassa a kerékpározást forgalomtól elzárt területen, ne csak tanítsa meg, hanem teremtsen is feltételeket a kerékpáros közlekedés szabályainak, valamint az utazással kapcsolatos illemszabályoknak az alkalmazására. Az egészséges táplálkozás, öltözködés és napirend elemi ismereteinek és szokásainak elsajátíttatását, az egyszerű házimunkákban való részvételre való felkészítést az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenységek keretében szervezi meg, és a balesetmentes szabadidőtöltés és játék tanításával is segíti az egészséges életmód és életvezetés megalapozását, a környezetkímélő és a természet szeretetére épülő magatartásformák és szokások kialakítását. Fejlesztési követelmények / Feladatok és tevékenységformák/ 1. A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az ember életében, haszna és veszélyei. Érdeklődés a közvetlen mesterséges környezet (a lakás, az iskolai és a lakókörnyezet) iránt, arról szóló tapasztalatszerzés. Szabálykövető magatartás a közvetlen mesterséges környezetben. A közvetlen környezet birtokbavétele a tapasztalati megismerés és annak élvezete, az élő és élettelen anyaggal végzett tevékenység élménye. 2.
Az alkotás folyamata, a gyakorlati problémafelismerési és problémamegoldó folyamat részei.
Problémafelismerés Személyes igények, szükségletek megnevezése. Az egyéni indíttatású probléma felismerése és megértése segítséggel. A technikai probléma megfogalmazása. Tervezés A megoldáshoz vezető út kitalálása, megtervezése. Kommunikáció: a terv megjelenítése szóban, írásban, rajzban, anyagban. A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetőségeknek. A munka megszervezése és kivitelezése A konstruáláshoz, kivitelezéshez szükséges terv megértése (szövegértés, rajzolvasás, mintakövetés). Egyszerű megoldás kiválasztása és megvalósítása. Alapanyagok alakítása kézzel, egyszerű eszközzel. Az anyagalakítás örömforrásként való megélése. A tevékenység és az eredmény értékelése Az elemi alkotó-, kritikai (önértékelő), megfigyelő-, ítélő és kommunikációs képességek működtetése az alkotó- és elemzőmunka folyamatában. Munkavégzési és tanulási szokások Rend, tisztaság, szabálykövetés, időbeosztás. 3.
Általános képességek és készségek fejlesztése
Kognitív képességek és készségek: A szükségletek és lehetőségek felismerése, belátás (összefüggés - felismerés); problémafelismerés és megoldás (kreativitás), rendszerezés; tervezési képesség (térérzékelés, ábraolvasás); alkotóképesség; konstruáló képesség (modellalkotó képesség); tájékozódó, helyzetfelismerési képesség, kommunikatív képesség. Pszichomotoros képességek és készségek: Kivitelezés; kombinatív képesség; önellenőrzés, utánzás; kiválasztás; mozgáskoordináció; helyzetváltoztatás; helyzetfelismerés. Személyes képességek és készségek Az önismeret, az önfejlesztés, az önkiszolgálás, az önellátás képessége; önvédelmi képesség (baleset 0megelőzés, közlekedés); kitartás; céltudatosság; szervezés, kezdeményezés, akaraterő. Szociális képességek és készségek Felelősségtudat, felelősségvállalás, kötelességtudat; segítőkészség; alkalmazkodás, együttműködés; kapcsolatteremtés Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységformák Anyagok Ismerkedés a természetes anyagokkal, például agyag, fa,
1.
évfolyam
Tartalmak A természetes és a mesterséges környezet anyagai. A lakás,
48 termések, levelek, szalma, nád, és a feldolgozott (átalakított) anyagokkal, például papír, fonal, textília. Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata érzékszervekkel. Az anyag felhasználása. Kézművesség Összefüggések felismerése érzékszervi tapasztalással az anyagok tulajdonságai és a belőlük készíthető tárgyak között, az anyagok alakítása során. Például anyag gyúrása, lapítása, gömbölyítése, formázása; a fa tördelése, csiszolása, ragasztása; a papír tépése, sodrása, nyírása, hajtogatása; a fonal sodrása, csomózása, bojtolása. Kézműves szakmák jellemzőinek megfigyelése, például fazekas, kosárfonó.
az iskola, a játszótér tárgyai és anyagaik. A természetes és a feldolgozott (átalakított) anyagok.
A természetes és a feldolgozott (átalakított) anyagok tulajdonságai. Az eszközök és szerszámok rendeltetésszerű és balesetmentes használata. Az anyagokhoz kötődő mesterségek és szakmák.
Mérés Becslés, mérés, egymás mellé rendezés, méretazonosság megállapítása, méretre alakítás.
Körvonalrajz, alaprajz
Építés Építés, alkotás minta, fénykép, látszati rajz vagy egyéni elképzelés alapján.
Építés síkban és térben.
Közlekedési ismeretek A közlekedés irányított megfigyelése, szabályainak értelmezése. A közlekedésben való részvétel gyakorlása. Az utazással kapcsolatos magatartásformák megismerése és gyakorlása. A veszélyhelyzetek elemzése, megbeszélése, megelőzési stratégiák kialakítása.
A gyalogos közlekedés szabályai. A biztonságos tömegközlekedés.
Életvitel - háztartástan Házimunkák megfigyelése, a munkamegosztás jelentőségének és módjának felismerése a családban, rajzos Házimunkák, munkamegosztás. napirend készítése. Az egészséges táplálkozás és öltözködés. Az egészséges ételek és ruházat kiválasztása, és indoklása. Fogalmak Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk: természetes és feldolgozott (átalakított) anyagok, alak, alakíthatóság, képlékeny, kemény, simaság, gömbölyű, hengeres, lapított, nyomott, tömbszerű, érdes, hajlékony, sodrott, tépett, hajtogatott, vonalszerű, lapszerű, merev. Építés: építmény, építőelem, alaprajz, körvonalrajz becslés, méret, magasság, mélység, szélesség, távolság, terv. Közlekedési ismeretek: gyalogos közlekedés, közlekedési szabályok, gyalogátkelőhely, járda, járdaszegély, jel, jelzés, jelzőlámpa, zebra, tömegközlekedés. Életvitel, háztartástan: házimunkák, munkamegosztás, egészséges táplálkozás, egészséges öltözködés. 2. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységformák Tartalmak Ember és környezete Az évszakok és az időjárási elemeinek (pl. napsütés, derült Védekezés a környezet kellemetlen hatásai ellen. A idő, eső, havazás, szél) felismerése és tulajdonságaik természetes és mesterséges környezet. A lakóhely és a bemutatása. A lakóhely szűkebb földrajzi környezetének lakótér. Az ember természetátalakító munkája. bemutatása. A környezet káros hatásainak felismerése és a védekezés módjainak felsorolása (pl. öltözködés, kunyhóépítés, házépítés). A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, jellemzőik elmondása. Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk A képlékeny anyagok megmunkálása, a henger- és a
49 kúpforma összehasonlítása. Természetes anyagokból játékkészítés utánzással, majd önállóan, egyéni elképzelés alapján. A fához kötődő mesterségek megfigyelése (fafaragó, faesztergályos). A papírgyártás folyamatának megismerése. Különböző papírfajták megismerése anyagvizsgálat és megmunkálás során. A fonal és a textília tulajdonságainak vizsgálata érzékszervi tapasztalással. Csomózások, hurkolások, sodrások, fonások, nemezelés alkalmazása játékkészítés közben. Kézi varrás gyakorlása. Mérés A becslés és a méretmegadás gyakorlása. Körvonalrajzok készítése. Tervezés, építés Építés térben egyéni elképzelés alapján építőelemekből. Makettek építése látszati rajzok alapján. Közlekedési ismeretek A veszélyhelyzetek felismerése, elemzése és elkerülésük módjainak megbeszélése, modellezése. A közlekedési eszközök használati szabályainak értelmezése, alkalmazásuk gyakorlása. A tömegközlekedési eszközök használatának gyakorlása. Életvitel, háztartástan Az otthoni és az iskolai környezet és tevékenységek jellemzőinek összevetése. Az osztályterem díszítése. A ház körüli (otthoni) teendőkben való részvétel, lehetőségeinek gyűjtése, a teendők megbeszélése. a házimunkákban való szerepváltás elmondása. A házimunkák veszélyforrásainak elemzése, a megelőzés lehetőségeinek megbeszélése. Az egészséges táplálkozás, a helyes és a helytelen étkezési szabályok bemutatása, értelmezése. A takarékossággal kapcsolatos tapasztalatok gyűjtése. Az iskola közelében lévő szolgáltató egységek felkeresése és megismerése. (például: posta, fodrászat, bevásárló helyek).
Az anyagok vizsgálata, anyag-tulajdonságok. Az anyagok alakítása, célszerű és takarékos anyagfelhasználás. Mesterségek, gyártási folyamat. A helyes eszköz és szerszámhasználat.
A mérés szerepe a technikában. Látszati rajz, vázlatrajz. A kicsinyítés és a nagyítás szükségessége, jellemzői, eljárásai. A makett. Az elrendezés, az esztétikum és az egyensúly szerepe.
A biztonságos közlekedés. A forgalomirányítás szerepe a közlekedés biztonságában. A forgalomirányítás jelzései. Jelzőtáblák, jelzőlámpák, gyalogátkelőhelyek. Vasúti átjáró, sorompó, fénysorompó. Az utazásról. Viteldíj. A mozgólépcső használata. A biztonsági sáv szerepe a balesetek elkerülésében. A házimunkák fajtái. A házimunkák veszélyforrásai.
Az egészséges táplálkozás ismeretei. A takarékosság fontossága. Szolgáltatások.
Fogalmak Ember és környezete: lakóhely, lakótér, természetes környezet, mesterséges környezet. Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk: alapanyag, anyag - átalakítás, anyagtakarékosság, hengerforma, kúpforma, fafaragó, faesztergályos, papírgyártás, nyersanyag, termék, csomózás, hurkolás, sodrás, fonás, nemezelés. Tervezés, építés: látszati rajz, vázlatrajz, méret, makett. Közlekedési ismeretek: forgalomirányítás, átjáró, biztonsági sáv, fénysorompó, jelzőlámpa, jelzőtábla, sorompó, mozgólépcső. Életvitel, háztartástan: háztartás, házimunkák veszélyforrásai, helyes étkezés, helytelen étkezés, takarékosság, szolgáltatás. A következő tanévi fejlesztés feltételei Az ember természetátalakító munkájával kapcsolatos tapasztalatokból példák sorolása (lakóhely és lakótér). Az megfigyelt anyagok vizsgált tulajdonságainak felismerése, megnevezése konkrét tárgyakon. A tulajdonságokkal kapcsolatos tapasztalatok felhasználása a megmunkálás során. Az elvégzendő munkákhoz szükséges eszközök és szerszámok biztos, balesetmentes használata. Látszati rajz, vázlatrajz készítése. A rajzelemek helyes alkalmazása. Egyszerű modell tervezése és építése. A biztonságos gyalogos közlekedés szabályainak ismerete.
50 A háztartás ismert feladatainak és veszélyforrásainak megnevezése, védelmi stratégiák ismertetése. Példák sorolása az egészséges táplálkozásról és annak fontosságáról az ember életében. A takarékosság lehetőségének felismerése egyszerű problémaszituációban.
3.
évfolyam
Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységek Az ember és környezete A környezet tárgyainak anyagai és eredetük megismerése. Anyagok megmunkálása, felhasználása Természetes anyagok (fa és a természet kincsei), és feldolgozott (átalakított) anyagok (papír, fonal, textil) vizsgálata, alakítása. A szerkezet, tulajdonság, funkció összefüggéseinek felfedezése a tárgyalakításban. Az előkészítő, alakító és kiegészítő műveletek elvégzése. Tárgy készítése, saját ötletek megvalósítása, a funkció, forma és esztétikum együttes figyelembevételével. Darabolás, hegyezés, faragás (rovásfaragás), papírhajtogatás, karcolás, vágás, fonás, szövés, kézi varrás gyakorlása konkrét feladatokban. A szükséges szerszámok és eszközök balesetmentes használatának gyakorlása. Fához kötődő mesterségek megismerése, például ács, asztalos. Tervezés, építés Az építészet történeti fejlődésének tanulmányozása. Egyszerű épület makettek irányított és önálló tervezése, építése. A népi építészettel kapcsolatos tapasztalatok felhasználása tervező és építő feladatokban. Mérés, műszaki ábrázolás A mérési eredmények feljegyzése. A méretek leolvasása a rajzokról. A rajz és a tárgy megfeleltetése. Ismerkedés a méretmegadás elemeivel. Alaprajzkészítés. Közlekedési ismeretek A közlekedési eszközök használatának szabályai, ezek ismerete és gyakorlása. A biztonságos közlekedés gyakorlása tömegközlekedési eszközök használatával. A kerékpáros közlekedés gyakorlása. Életvitel, háztartástan A háztartást megkönnyítő eszközök megismerése és használatuk gyakorlása. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység algoritmusának bemutatása. A háztartási balesetek veszélyeinek felismerése és megelőzési módjuk bemutatása konkrét helyzetekben. A korszerű táplálkozás szabályainak értelmezése. A testápolás alapvető szabályainak alkalmazása helyzetgyakorlatokban Példák gyűjtése a. helyes idő-, anyag - és pénzbeosztásra. A zsebpénz felhasználásának és megtakarításának megtervezése. A telefon használatának gyakorlása.
Tartalmak Élővilág és tárgyi környezet. A biológiai élőhelyek hasznosítható anyagai. A hasznosítható élettelen anyagok. Az anyagok vizsgálata. Az anyag látható szerkezete. Formálhatóság és terhelhetőség. Az anyagok átalakítása. A szerkezet, a tulajdonság és a funkció összefüggése. A népművészet hagyományaihoz kapcsolódó tárgyalakítás, mintakövetéssel. Fához kötődő mesterségek.
Építészet fejlődése. Népi építészet. Építés térben. A lakás szerkezete. Az emberi alkotással létrehozott belső terek esztétikája. Mérés centiméter pontossággal. Mérési eredmények. A méretmegadás elemei. Rajzolvasás. Alaprajz. A közlekedés kialakulása, a kerék szerepének fontossága. Városi tömegközlekedés. Kerékpáros közlekedés. Utazás vasúton. Közlekedésbiztonság.
Háztartási eszközök és biztonságos használatuk. Testápolás. Egészséges táplálkozás. Lakóhelyi szolgáltatások. A mosó- és mosogatószerek használati utasításainak betartása.
A zsebpénz. Takarékosság, gazdálkodás, megtakarítás.
51 Fogalmak Ember és környezete: élőhely, élővilág, tárgyi környezet. Anyagok megmunkálása, felhasználása: formálhatóság, terhelhetőség, előkészítő műveletek, alakító műveletek, kiegészítő műveletek, rovásfaragás, ács, asztalos. Tervezés, építés: építőanyagok, építkezés sorrendje, a lakás szerkezete, belső tér, település, népi építészet, méretmegadás elemei. Közlekedési ismeretek: közlekedés, a kerék, közlekedésbiztonság, a kerékpár, közlekedési eszközök. Életvitel, háztartástan: háztartási eszközök, napirend, testápolás, használati utasítások, zsebpénz, takarékoskodás, gazdálkodás. A következő tanévi fejlesztés feltételei Az élő és a tárgyi környezet kapcsolatának megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása feladathelyzetben. Az anyag, a szerkezet, a forma, a funkció és az esztétikum összefüggéseinek érvényesítése a tárgykészítés folyamán. Szakszerű és biztonságos szerszámhasználat. Egyszerű makett irányított tervezése és elkészítése. Egyszerű ábra olvasása és értelmezése. Mérés centiméter pontossággal. A biztonságos gyalogos közlekedés és tömegközlekedési eszközhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása szituációs játékokban. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység bemutatása társaknak. 4. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységek Az ember és környezete Természetes és mesterséges környezet szempontokkal irányított megfigyelése. A technikai érdekességek, természeti "találmányok" megfigyelése, bemutatása. A városi és falusi élet összehasonlítása, vélemény megfogalmazása a tapasztalatokról. Anyagok megmunkálása, felhasználása Természetes és feldolgozott (átalakított) anyagok csoportosítása. Az anyagvizsgálatok elemi módszerének megismerése (fa és a természet kincsei, fém, fonal, textília, műanyag) és alkalmazása feladathelyzetben. Az alapanyagok célszerű kiválasztása és a legkevesebb hulladékra törekvés a munkafolyamatokban. A technológiai lépések alkalmazása, önálló tervezés és kivitelezés. A problémamegoldó döntések rövid indoklása.
Tartalmak Épített környezet, korszerű építmények: épületek, utak, alagutak, hidak, felüljárók, toronyházak, tornyok.
Az anyagok csoportosítása. Az anyagok vizsgálata. Az anyagok átalakítása (feldolgozása). Az alapanyag, a résztermék, a termék, a hulladék és a melléktermék fogalma. Cserélhetőség, szabvány. Hagyományos technológiák a ház körül és a kézművességben.
Tervezés, építés A feladat elképzelése, megoldási tervek készítése. A forma, a funkció és a méret közötti összefüggések megállapítása és A cél megfogalmazása: a rendeltetés, a célszerűség, a felhasználása a tervezés során. A műveleti sor önálló szerkezet, a tulajdonságok és a forma összhangja. megalkotása és végrehajtása. Mérés, műszaki ábrázolás A mérés és a rajzeszközök használatának gyakorlása. A tárgy jellemzése alaprajz és vázlatrajz alapján. Rajzolvasás gyakorlása. Épített környezet Egyszerű makettek készítése és a kész munka összehasonlítása a tervekkel. A terv funkcionális és formai megfelelésének megállapítása. Közlekedési ismeretek A tömegközlekedési szabályok értelmezése, alkalmazása szituációs játékokban. A kerékpáros közlekedés gyakorlása, táblák, lámpák, útburkolati jelek megismerése.
Alaprajz és nézet. Nézeti ábrázolás, nézetrajz.
Az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai követelményei. A szerkezet és a forma kapcsolata. Az elrendezés szabályai. Működőképesség és esztétikum. A szín, a forma és a harmónia hatása a közérzetre. A modern közlekedés eszközei. Szárazföldi, vízi és légi
52 Szabálykövető magatartás gyakorlása élethelyzetekben. Életvitel, háztartástan Egyszerű háztartási munkák bemutatása. Megoldásmódok keresése az idővel való gazdálkodás bemutatására. A munkaterület tisztán tartása, rendszeretetet fejlesztő gyakorlatok. Az egészséges és kultúrált étkezés szabályainak bemutatása, megbeszélése, alkalmazása. Szabadidős programok összeállítása. A takarékossággal kapcsolatos példák felismerése, gyűjtése. . A szolgáltatások használata, például telefonos tudakozó, mentők, tűzoltók, rendőrség, pályaudvarok hívása.
közlekedés. Helyi és távolsági közlekedés.
Háztartási munkák. Kultúrált, egészséges étkezés. Balesetmentes szabadidőtöltés és játék. Öltözködési szabályok. Takarékosság Mosó- és mosogatószerek biztonságos használata. A magatartás esztétikuma. Értékrend alakítása. A lakásból elérhető legfontosabb szolgáltatások.
Fogalmak Ember és környezete: épített környezet, korszerű építmények, technikai érdekességek. Anyagok megmunkálása, felhasználása: cserélhetőség, hulladék, melléktermék, műanyag, résztermék, szabvány, szerkezeti anyagok, technológia, termék. Tervezés, építés: cél, célszerűség, esztétikum, műveleti sor, rendeltetés, stabilitás, termék, terv, nézet, nézeti ábrázolás, elrendezés, harmónia. Közlekedési ismeretek: helyi közlekedés, irányítási rendszer, szárazföldi közlekedés, távolsági közlekedés, vízi közlekedés, légi közlekedés. Életvitel, háztartástan: háztartási munka, tervszerűség, időbeosztás, tisztaság, rendszeretet, kultúrált étkezés, szabadidő, öltözködési szabályok, takarékosság, legfontosabb segélyhívószámok. A továbbhaladás feltételei Épített környezet, korszerű építmények megnevezése. Az anyagfeldolgozás általános jellemzőinek bemutatása. Az anyagvizsgálatok elemi módszereinek ismerete és használata. A technológiai lépések helyes alkalmazása konkrét feladatokban. Az anyagok takarékos és célszerű felhasználása a munkadarab elkészítésekor. Önálló tervezés és kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban. A tervek és elképzelések rajzi megjelenítése. Egyszerű makett készítése és elemzése a terv alapján. A közlekedés szabályainak felhasználása problémahelyzetek megoldásához, elemzéséhez. A kerékpáros közlekedés szabályainak ismerete. Kulturált közlekedési magatartás modellezése szituációs játékokban, helyzetgyakorlatokban. Beszámoló egyszerű háztartási munkák elvégzéséről. A takarékosság fontosságának és lehetőségének felismerése konkrét helyzetekben. Időjáráshoz, évszakhoz, napszakhoz, alkalomhoz kapcsolódó életviteli szokások értelmezése, indoklása. Szempontok a tanulók tevékenységének értékeléséhez Probléma felismerés és tervezés a technikai problémák felfedezésének és szóbeli megfogalmazásának képessége, a probléma megoldásához vezető út/utak kitalálása, a tervkészítésben való gyakorlottság, a terv értelmezhetősége /szóbeli megfogalmazásban, írásban, anyagban), a terv egyedisége, az elképzelés ötletessége, a terv megvalósíthatósága, illetve ennek megítélése ( pl. a feltételek és a kivitelezési lehetőségek, a képzelet és a megvalósítás realitásainak összevetésével), A munka megszervezése és kivitelezése a technikai szövegek értelmezésében, a rajzolvasásban, a mintakövetésben való gyakorlottság, a megfelelő (kivitelezhető) megoldási terv felismerése, az anyagalakítás és szerszámhasználat fogásainak, a kettő megfeleltetésének elsajátítási szintje, a munkafolyamatban való elmélyültség, a munkatevékenység örömtelisége, az ésszerűségi, a takarékossági és az esztétikai szempontok érvényesítése a tevékenység folyamatában, a kész munkadarab működőképessége, funkciónak való megfelelése.
53 A megvalósítás értékelése a megfigyelőképesség, a folyamatkövetés és a kritikai érzék fejlettsége, a régebbi tapasztalatok és a megszerzett tudás felhasználása a tevékenység (saját és másoké) és a munkadarabok értékelésekor, a megfigyelési szempontokra figyelés a vélemény kialakításakor, a megfogalmazás értelmessége. A munka-és a tanulási szokások a rend iránti igény a munkafolyamatban, a szabálykövetés fejlettsége, a kontroll és a hibajavítás készségeinek kialakultsága, gazdálkodás az idővel, az anyaggal, az eszközök funkcionális és kíméletes használata, saját és mások testi épségének, egészségének megóvása, együttműködés, a segítségadás és a munkamegosztás módjának ismerete, egymás segítése a megvalósítás folyamatában. INFORMATIKA 4. évfolyam Célok és feladatok Napjainkban még a felnőtteknek sem könnyű eligazodni az információk özönében, és megfelelően alkalmazni a lépten-nyomon felbukkanó új információtechnikai eszközöket. A gyermekeket, a mai iskolarendszerben tanuló diákokat még inkább fel kell készítenünk az információs kor kihívásaira, arra, hogy felnőttként élni, dolgozni, alkotni, tanulni, művelődni, szórakozni tudjanak, hogy az értékes és értéktelen információkat megkülönböztessék. El kell sajátítaniuk az információk szerzésének, feldolgozásának, tárolásának, továbbításának technikáit, meg kell ismerniük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Szinte nap mint nap halljuk, milyen fontos a 21. század információs társadalmában az ún. informatikai írástudás, amelynek elsajátítását minél fiatalabb életkorban meg kell kezdeni. Aki gyermekkorától kezdve nem jut az informatikai alapismeretek birtokába, szinte behozhatatlan, hátrányos helyzetbe kerül társaival szemben. Emiatt a tanulók felkészítése az új évezred információs társadalmára a közoktatás kiemelt feladata. Az informatikai ismereteket, eszközöket, a kommunikációs kultúrát mindenki számára ingyenesen kell hozzáférhetővé tenni az oktatási rendszeren belül. Az információs társadalom kihívást gyakorol a mai oktatási rendszerre is: az információs és kommunikációs technika (IKT) alkalmazása – mindennapi életüket is befolyásolva – új tanulási lehetőségeket kínál. A régi pedagógiai eszközök, módszerek egyre kevésbé hatásosak, önmagukban nem alkalmasak az ismeretszerzésre. Nemcsak a tudásanyag újul meg és változik igen gyors tempóban, hanem az információkhoz való hozzáférés módjai is megsokszorozódnak IKT használatának köszönhetően. A pedagógus szerepe átalakul: a gyermekek, diákok körében a tudásanyagnak már nem egyedüli közvetítője. Olyan tanulási környezetet kell kialakítania, amely segíti a felfedezést, fejleszti a kreativitást, a multimédiás kommunikációt, a távoli partnerekkel való együttműködést, az egyéni vagy csoportos munkát, a megszerzett tapasztalatok adaptációját, ezáltal erősíti az ismeretszerzést, a tudásanyag elsajátítását és a képességfejlesztést. Ebben a folyamatban az elkövetkező években – az EU-elvárásoknak is megfelelve – egyre fontosabb szerepet kapnak az IKT-alkalmazásra felkészült pedagógusok. Az informatikai műveltség megalapozásának gyermekkorban történő megkezdését az oktatáspolitikai irányelvek kimondottan támogatják. A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési területként ajánlja az információs és kommunikációs kultúra elsajátítását, és eszközeinek-módszereinek a tanulási folyamat egészében történő felhasználását. Ahhoz ugyanis, hogy bármely iskola felkészíthesse diákjait a tudásalapú társadalomra, nem elég egy felső tagozatos, szűk óraszámú, „osztályozott” informatika tantárgy, hanem a tanulóknak – már kisdiák koruktól kezdve – meg kell szokniuk és ismerniük az IKT napi használatát: az egyes tanórákon éppúgy, mint a tanórán kívüli felkészülésben vagy éppen szabadidős tevékenységekben. Az informatika tantárgy az informatikai műveltség alapjainak elsajátítására hivatott. A tantárgy célja felkelteni és fokozatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit, fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását. Fontos, hogy a tanulók ne csak megismerjék, hanem megszeressék az informatikai környezetet (a számítógépet), megismerve annak hatásait, előnyeit. A tantárgy további célja az informatikai tudás megszerzése, a készség- és képességfejlesztés, valamint az ismeretek alkalmazásának támogatása más tantárgyakban, a későbbi tanulmányokban, majd a mindennapi életben, a munkában. Mivel eszközeit és módszereit tekintve egy állandóan, rohamléptekben fejlődő műveltségterületről van szó, ezért elengedhetetlenül fontos olyan tanulói attitűd kialakítása, amely a megszerzett ismeretek folyamatos bővítésére, megújítására, az élethosszig tartó tanulásra ösztönöz. Fejlesztési követelmények és ajánlások
54 A tíz éven aluli gyermekek általában igen könnyen megbarátkoznak az informatikai újdonságokkal, semmiféle kommunikációs gátlás nincs bennük az IKT-eszközök használatával szemben. Feltétlenül építenünk kell a gyermeki kíváncsiságra, mégpedig a megismerés helyes irányba terelésével, a megfelelő pedagógiai környezet megteremtésével. Felelősek vagyunk azért, hogy a gyermekek ne valamilyen alkalmatlan számítógépes reflexjátékon keresztül ismerkedjenek meg az informatika világával, hanem hagyományos játékokkal éppúgy, mint didaktikai célú szoftverek és fejlesztő rendszerek segítségével. A tanulók ismerjék meg a számítógépes munka szabályait, a legfontosabb balesetvédelmi előírásokat. Törekedjünk az eszközök ergonómiai szempontból történő helyes megválasztására, elhelyezésére, a korcsoport testméreteinek figyelembe vételével. Sajátítsák el a tanulók a számítógépnek és perifériáinak kezelési tudnivalóit, ismerkedjenek meg a számítástechnikai szakkifejezésekkel, azok jelentésével – életkoruknak megfelelően értsék meg azokat. Ismerjék meg a számítógép bekapcsolásának és kikapcsolásának helyes sorrendjét. Ha a számítógépek hálózatba vannak kötve, ismertessük meg velük a hálózatba való bejelentkezés menetét (azonosító, jelszó), jelentőségét, a kilépés folyamatát, és beszélgessünk velük a hálózathasználat etikájáról, szabályairól. Lássák meg a számítógép sokoldalú alkalmazhatóságát, és azt is, hogy hálózat esetén e lehetőségek kiszélesednek, új problémamegoldási lehetőséget nyújtanak a felhasználók számára. Fontos, hogy a tanulók olyan szoftverekkel találkozzanak először, amely a tantárgy pedagógiai céljainak megfelel. Előnyt élveznek a játékos didaktikai szoftverek, a több érzékszervre ható, de egyszerű kezelésű, „felhasználóbarát”, gyermekeknek készített multimédia-programok, és azok a nyitott programok, amelyekkel alkotni lehet. A tanulók az eszközök és szoftverek megismerését követően törekedjenek önálló számítógépes alkotások elkészítésére (szövegek, rajzok, animációk, dallamok, stb.), tudjanak minta után egyszerűbb dokumentumokat létrehozni. Legyen igényük az esztétikus külalak kialakítására. Motiváljuk őket arra, hogy mondanivalójukhoz, elképzeléseikhez önálló, kreatív alkotásokat tervezzenek, készítsenek. Tudják, hogy az alkotások elmenthetők, később visszahívhatók, módosíthatók. Az alkotásokat – lehetőség szerint – nyomtassuk ki, és közösen értékeljük. A tanulók legyenek képesek arra, hogy egy adott probléma megoldásához a megismert alkalmazások (eszközök, módszerek) közül kiválaszthassák a megfelelőt. Szerezzenek jártasságot az általuk megismert szoftverek kezelésében, ismerjék meg annak kezelőfelületét, menürendszerét, legfontosabb funkcióit. Az alkalmazói ismeretek elsajátítására, begyakorlására mindig a gyermekek közvetlen környezetéből, a mindennapi életből vegyünk mintapéldát. A dokumentumkészítés (pl. faliújság-szöveg, felirat, plakát, illusztráció) az iskolai eseményekhez, tantárgyakhoz vagy a gyermekek hétköznapjaihoz, az őket foglalkoztató témákhoz kapcsolódjon. Bár az informatika tantárgy feladata a számítógépes tudnivalók, valamint a könyvtárhasználati ismeretek közvetítése, mégis arra kell törekedi, hogy az alsó tagozatos tanórákon (és nemcsak az informatika órán!) az informatika interdiszciplináris jellege domináljon. Az informatika órák akkor eredményesek igazán, ha túlmutatnak a tantárgyi kereteken, ha nem a „zárt” informatika kabinetre korlátozódnak, hanem a megszerzett ismeretek rögtön a gyakorlatban „hasznosulnak”. A tantárgyköziség az informatika jellemzője. Amikor az életkornak megfelelő informatikai játékokat játszunk (pl. robotjáték), a gyermekek egy robot útvonalát ugrándozva követik, közben utasításokat ismételgetnek, vagy éppen énekelnek, majd a füzetbe számokkal-jelekkel (”titkosírással”) lejegyzetelik a mozgást, ugyanezt a számítógép képernyőjére is elővarázsolják, sőt egy rövid mesét is kitalálnak hozzá, feltehető a kérdés: milyen órán vesznek részt a tanulók? Matematika, ének, testnevelés, rajz, anyanyelv vagy technika órán? A játék során ugyanis algoritmust ismertek fel és hajtottak végre, ezt lejegyzetelték, adatokat kezeltek, „alkalmazói problémát oldottak meg”, fejlesztőrendszert használtak: miközben rajzoltak, tornáztak, mesét mondtak, titkos írást kódoltak. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése a tantárgy kiemelt feladata. Ismertessük meg a tanulókat néhány, a hétköznapi életből vett algoritmussal, majd törekedjünk arra, hogy ők is felismerjenek, értelmezzenek, létrehozzanak, kitaláljanak algoritmusokat. Értelmezzék a mindennapi algoritmusokat és tudják annak adatait, folyamatát megfelelő eszközkészlettel rögzíteni, leírni. Játsszanak algoritmikus játékokat: gondolati, cselekvéses, mozgásos játékokat is – a teremben, az udvaron. Lássanak példát egyes algoritmusok számítógépes megvalósítására, és törekedjenek a számítógéppel önálló algoritmusok készítésére vagy ezek értelmezésére. Vegyék észre az algoritmusokban a sorrend fontosságát, értsék meg az ismétlések szerepét és a változások mértékét. A tanulók gyűjtsenek adatokat a mindennapi életből, törekedjenek ezek megkülönböztetésére, lejegyzetelésére, adott szempont szerinti rendezésére. A különböző tantárgyakhoz kapcsolódóan tematikusan keressenek adatokat, illetve szerezzenek információkat a korcsoportnak megfelelő, iskolában vagy otthon rendelkezésre álló dokumentumokból. A tanulók értsék meg, hogy az információknak változatos megjelenési formája van. Legyenek képesek a különféle módon megjelenő információt felismerni (szöveg, ikon, kép, hang…), értelmezni, és szerezzenek jártasságot az információk kezelésében. Lássák, hogy nem öncélúan gyűjtötték az adatokat, keresték az információkat, hanem azok – valamely más tanórán vagy a mindennapokban – hasznosultak. Érezzék az információszerzés és feldolgozás gyakorlati hasznát, előnyeit. Ismerkedjenek meg az iskolai könyvtárral, az iskola tanulási forrásközpontjával. Használata során vegyék észre változatos információszerző lehetőségeit. Sajátítsák el a könyvtárhasználat szabályait, kövessék a könyvtárban elvárt viselkedési normákat. Ismerjék fel a könyvtár rendezettségét, tudjanak eligazodni tereiben, állományrészei között.
55 Vegyék észre, hogy az információk hagyományos (papíralapú) és új, egyre fejlettebb elektronikus hordozókon is hozzáférhetőek. Lássanak a könyvtárban különféle dokumentumfajtákat, információs forrásokat, és formai, használati jellemzőik megismerése alapján tudják megkülönböztetni és alkalmazni azokat. Értsék meg a különböző ismeretforrások együttes használatának, feladatközpontú alkalmazásának szükségességét. Tudjanak feladataikhoz könyvet és egyéb dokumentumokat keresni a szabadpolcról. Tájékozódásuk során önállóan használják az életkoruknak megfelelő főbb segédkönyveket (lexikon, szótár, enciklopédia) Kapjanak a szaktárgyi ismeretszerzés során a tanulók minél több olyan feladatot, amelynek megoldásához önálló gyűjtőmunkára, az információk keresésére van szükség. Gyakorolják a felfedező ismeretszerzés könyvtári műveleteit, és sikerélményük vezessen a könyvtár iránti attitűd megerősödéséhez, az érdeklődés által vezérelt önálló ismeretszerzés megszerettetéséhez. Ismerkedjenek meg a világháló információszerzési lehetőségével is. A rendelkezésre álló böngészőprogrammal olyan honlapokat keressenek fel, amely számukra érdekes, szórakoztató, illetve az egyes tantárgyak ismeretszerzését segítik. Látogassuk meg az iskola honlapját is, ennek a tanulók számára is érdekes, fontos információit megtalálva. Ha a honlapnak nagyobb diákszerkesztői is vannak, az alsós tanulók ötleteikkel, kisebb számítógépes alkotásaik közzétételével segíthetik a honlapfejlesztők munkáját, valóban tapasztalván alkotómunkájuk hasznosulását, fontosságát. Az Internet használata kapcsán beszéljünk a világhálón való szörfölés veszélyeiről is, illetve a túlzott számítógép-használat káros hatásairól. A tantárgy tanítása során, a fejlesztési követelmények megvalósulása érdekében mindvégig kiemelten jelenjen meg az informatika sokoldalú alkalmazhatósága és domináljon gyakorlati szerepe. Ne egy elméleti, szakismeretek pontos megtanulására és „felmondására” törekvő, szigorúan osztályozott tantárgy legyen, hanem engedjük a tanulókat az IKT-eszközökkel tevékenykedni, kísérletezni, alkotni. Lássák meg a tanulók az informatika mindennapi életben való alkalmazásának fontosságát. Lehetőség szerint tanulmányi kirándulás szervezésével tekintsenek meg egy olyan közeli munkahelyet, ahol az IKT érdekes, hasznos alkalmazásával találkoznak. Az életkornak megfelelően minél több játékos elemet alkalmazzunk. Erősítsük a csoportmunkát, projektmunkát, az együttgondolkodást, a munkamegosztás kialakulását. A gyermekek párosan is dolgozhatnak-alkothatnak a számítógépnél, elosztva a feladatokat. Azok a gyermekek, akik otthon vagy másutt már találkoztak a számítógéppel, sőt esetleg használták is azt, ismereteiket osszák meg „kezdő” társaikkal, segítve azok első próbálkozásait. A tanulói egyéni munkák eredményeit (alkotás, gyűjtőmunka, keresés stb.) közösen értékeljük, a legjobb munkákat dicsérjük, jutalmazzuk, hasznosítsuk 4. évfolyam Évi óraszám: 37 óra TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK
1. Az informatikai eszközök használata
A számítógép-terem üzemeltetésének rendje, a számítógép üzemeltetése, balesetvédelmi tudnivalók. A számítógép fő részei. A billentyűzet és az egér használata. A jelek és a számítógép kapcsolata.
Ismerkedés az informatikai környezettel. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás, „párbeszéd” ismert programok segítségével. Egyszerű fejlesztő szoftverek megismerése, didaktikai célú játékok, multimédia oktatóprogramok használata. Programok indítása, futtatása, a menüpontok felfedezése és használata. Gyakorlás az ismert szoftverekkel, a felhasználói felület kezelése, a jelek értelmezése, csoportosítása. A hálózati bejelentkezés gyakorlása.
Egyszerű szövegíró/szerkesztő és rajzoló program kiválasztása, elindítása. Rövid szöveges dokumentum készítése. A szöveg begépelése, javítása. Egyszerű rajzok, ábrák, animációk elkészítése. A rajzos dokumentum nyomtatása.
A választott szövegszerkesztő és rajzoló program alapszintű kezelése: a legfontosabb elemek, funkciók, megismerése, kiválasztása. Kreatív alkotás a számítógéppel: egyszerű rajzos dokumentumok készítése, „kép- és betűnyomdák” segítségével. Az iskolai és mindennapi élethez kapcsolódó tematikus rajzok, szövegek készítése.
2. Informatika-alkalmazói ismeretek 2.1. Dokumentumkészítés
56
2.2. Az adatok világa
3. Infotechnológia 3.1. Problémamegoldás
A dokumentumok mentése és nyomtatása segítséggel. Adatok gyűjtése, értelmezése, Mindennapi adatok gyűjtése és csoportosítása és feldolgozása: keresés lejegyzése (szöveggel, számmal, és rendezés. rajzzal). Az adatok, csoportosítása, válogatása, rendezése. Az egész számok, szövegek és rajzos adatok megkülönböztetése. Adatkeresés, információgyűjtés a rendelkezésre álló adathalmazból. Egyes közhasznú információforrások, mindennapi adatbázisok megismerése. Az információ különféle megjelenési Információgyűjtés változatos módon és formái. A mindennapi életben előforduló forrásokból. Az információ kifejezése információs jelek, szimbólumok. beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel, mozgással stb. A pedagógus által felvetett egyszerű problémára megoldási javaslatok megfogalmazása, a problémamegoldás gyakorlása informatikai eszközökkel.
3.2. Algoritmusok
Egyszerű algoritmusok megfogalmazása, értelmezése. Az algoritmus adatai. Az informatikai környezet algoritmusai. Algoritmusok a számítógépen.
A mindennapi élet algoritmusainak felismerése, megfogalmazása, egyszerű lejegyzése és/vagy eljátszása. („Robotjátékok”) Az algoritmus adatainak értelmezése, leírása (számmal, betűvel, rajzzal…). Egyszerű algoritmusok megfogalmazása a számítógép számára, megfelelő fejlesztőrendszer használatával. Az algoritmus végrehajtása a számítógépen, az eredmény értelmezése.
4. Infokommunikáció
Információszerzés az Internetről. Ismert honlap meglátogatása.
5. Médiainformatika
A hagyományos és elektronikus média lehetőségei, eszközei
6. Informatika és társadalom
Az informatika alkalmazása a mindennapi életben.
Irányított keresés az Interneten. A böngészőprogram indítása, adott weboldal megkeresése és megtekintése. Hosszabb oldal megtekintése gördítéssel. Ugrópont felismerése és használata. A felfedező keresés gyakorlása az életkornak megfelelő információforrásokban. Az iskola honlapjának meglátogatása Ismerkedés az elektronikus média lehetőségeivel. Oktatási célú multimédia programok, játékos oktatóprogramok használata. Elektronikus adattárak (könyv, lexikon, szótár…) megtekintése. Hangzóanyagok, képek, animációk, filmek létrehozása és/vagy lejátszása informatikai eszközökkel. Az eszközhasználat kipróbálása (pl. videó, digitális fényképezőgép, kamera, DVD,…). Beszélgetés a hagyományos és virtuális világ jellemzőiről, eltéréseiről. Gyűjtőmunka az életkornak megfelelő információforrásokból az informatikai eszközök szükségességéről,
57 mindennapi alkalmazásairól. Látogatás egy közeli „informatizált” munkahelyen. Beszélgetés az informatikai eszközök túlzott használatának veszélyeiről. 7. Könyvtári informatika
Az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezete. Főbb állományrészek a dokumentumok tartalmának és használati sajátosságainak megfelelően. A könyvtár szolgáltatásai, használati szabályai (kölcsönzés, helyben használat), viselkedési normák. Az állományban való keresés algoritmusa. Iskolai könyvtár, lakóhelyi közkönyvtár gyermekszolgálata A főbb dokumentumtípusok (könyv, folyóirat, audiovizuális és elektronikus ismerethordozók) formai sajátosságai, használati jellemzői (a használathoz szükséges eszközök bemutatásával). A különböző médiumok szerepe az ismeretszerzésben.
Eligazodás a könyvtár tereiben, a könyvtár alapvető szolgáltatásainak igénybevétele a használati szabályok követésével, a viselkedési normák elfogadásával. Tájékozódás a könyvtár szabadpolcos raktári rendjében a feliratok és választólapok segítségével. A főbb állományrészek azonosítása, egyszerűbb tematikus keresés az életkornak megfelelő dokumentumok között. Látogatás a lakóhelyi gyermekkönyvtárban. A főbb dokumentumtípusok megkülönböztetése, felhasználása különböző tantárgyi témák feldolgozásában. Azonos témákról szóló különböző információhordozók keresése és a téma megjelenítésének, sajátos feldolgozásának megfigyelése.
A felhasznált dokumentum tartalmának és főbb azonosítási adatainak megállapítása, feljegyzése. Segédkönyvek: lexikon, szótár, Az alapvető segédkönyvek szerkezetének, tájékoztató enciklopédia. Műfaji sajátosságaik, apparátusának megismerése. szerkezeti jellemzőik, a tájékozódásban Tájékozódási feladatok megoldása, (tények, adatok keresése az életkori betöltött szerepük. sajátosságoknak megfelelő Segédkönyv nyomtatott és elektronikus segédkönyvekben. formában. A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje fel és nevezze meg a számítógép fő részeit. Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret, használatukkal a számítógéppel „kommunikálni”, és életkorának megfelelő oktatási célú programokkal tevékenykedni. Elakadás, hibaüzenet esetén tudjon segítséget kérni. Ismerje meg egy szövegszerkesztő és rajzoló szoftver alapvető szolgáltatásait, alkalmazásukkal tudjon egyszerű szöveges dokumentumot létrehozni, illetve ábrát, rajzot, illusztrációt készíteni. Legyen képes egyszerű, hétköznapi, illetve térbeli tájékozódási képességet fejlesztő algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudjon tájékozódni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában és innen dokumentumot választani. Legyen képes a választott dokumentum legfontosabb adatainak megnevezésére. Ismerje az információhordozók mindennapi életben leggyakrabban használt típusait. Legyen képes olvasmányairól röviden, szóban beszámolni. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
58 A tanulók értékelésekor minden esetben tartsuk szem előtt a Fejlesztési követelményekben leírtakat. Ebben az életkorban még erőteljesebben kell érvényesülnie az informatika sokoldalú alkalmazhatóságának, gyakorlati jellegének. Bár a kisiskolások a tanórai játékos, korosztályhoz illő tevékenységek közben sok hasznos szakismeretet, új fogalmat is elsajátítanak, semmiképpen ne törekedjünk ezek definíciószerű „felmondására”, visszakérdezésére, pontos idézésére. A továbbhaladás feltételeként ugyan nélkülözhetetlen egyes informatikai alapfogalmak megértése, ismerete (pl. a számítógép fő részei vagy egyes kezeléshez szükséges tudnivalók), ezeknek ismeretét leginkább a gyakorlati alkalmazások során ellenőrizhetjük. Ha olyan feladatokat adunk, amelyek teljesítésekor a tanulók az IKT-eszközökkel tevékenykednek – információt gyűjtenek, kísérleteznek, saját ötleteik alapján alkotnak –, a legfontosabb fogalmak, tantárgyi ismeretek könnyen rögződnek, és a pedagógus számára a tevékenység megfigyelésével közvetlenül ellenőrizhetővé válnak. Az értékelés folyamatos, rendszeres legyen és minden tantervi témát érintsen. Minden esetben törekedjünk a tanulók önállóan vagy közösen végzett feladatainak szóbeli értékelésére, dicséretére. A tanórai munka szóbeli, összegző értékelése lehetőleg sose maradjon el, hiszen az eredmények ismerete, a pozitív megerősítés rendkívül motiváló hatású. Az önálló alkotásokat mindig értékeljük, az ügyes munkákat dicsérjük, és a többi tantárgyban megszokott módon jutalmazzuk. A tanulócsoporttal közösen legjobbnak ítélt produktumokat feltétlenül hasznosítsuk (pl. faliújság, iskolaújság, iskolai dekoráció, honlap, stb.)! A tanórai tevékenység elismerésének igen hatékony módja az, ha a diákok látják az eredményt, a hatást: saját alkotásuk hasznosulása kapcsán megérzik az informatika mindennapi életben való alkalmazásának fontosságát. A belépő, új tantárgy első félévében nem ajánlott érdemjegyet adni, ehelyett rövid szöveges értékelés írása javasolt, amelyben leginkább a tanulók ötleteit, ügyességét, kreativitását, órai aktivitását „díjazzuk” az egyes feladatok megoldása, alkotások elkészítése során. Ezt a meggondolást az is indokolja, hogy a tanulók előismeretei eltérőek: alkalmazói tudásuk attól is függ, hogy például rendelkeznek-e otthoni számítógéppel, illetve volt-e már módjuk másutt „számítógépezni”. (Az eltérő otthoni feltételek miatt kerülendők a számítógéppel megoldandó házi feladatok!) Az értékelés egyik fajtája tehát a számítógép segítségével elvégzett konkrét feladatok, alkotások (szöveg, rajz, animáció, zene, kép stb.), illetve könyvtárhasználati tevékenységek szóbeli megítélése, osztályzása. Egy-egy témakör feldolgozása után írásbeli ellenőrzést is alkalmazhatunk, de ez se legyen semmiképpen olyan gyors, röpdolgozat-szerű számonkérés, amelyben a „megtanult” szakkifejezéseket kell pontosan, írásban reprodukálni. Ehelyett játékos feladatlapok, „tudáspróbák” összeállítása javasolt, ahol a korcsoportnak megfelelő módszerekkel ellenőrizhetjük a megszerzett ismereteket. Például: hiányzó szavak beírása, kép és szöveg összekötése, kifejezések csoportosítása, kakukktojás kiválasztása, stb. A 4. évfolyam végén az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A szöveges értékelés vagy az adott érdemjegy a tanév során végzett időszakos ellenőrzések eredményein alapuljon. Tükrözze a tanuló egész évi tanórai munkáját (alkotásait, aktivitását, társaival való együttműködési képességét a csoportos feladatokban), valamint elsajátított ismereteinek szintjét és fejlődését is a megszerzett készségek-képességek terén. A továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretanyag tudását és az alapvető képességek elsajátítását feltétlenül várjuk el minden tanulótól, mert a felső tagozatos tantárgy erre a megszerzett tudásra épül Testnevelés és sport TESTNEVELÉS ÉS SPORT (benne tánc)
1-4. évfolyam
1-2. évfolyam Évi óraszám: Első évfolyam: 148+37 Második évfolyam: 111+37 A tantárgy korosztályra lebontott céljai és feladatai Egészségvédelem: Az iskolapadba kerülés, életmód, életritmus változására való átállás tudatos irányítás. A mozgékonyság megőrzése, fejlesztése, mindennapos testmozgás fenntartása, a testi fejlődés támogatása és összehangolása a családdal. A sportos életmód egy-két alapvető elvének (pl. reggeli gyakorlatok, hétvégi mozgásprogramok, TV nézés idejének maximálása) rögzítése, a prevenció fogalmának konkretizálása egyszerű példákkal. A természetben való testmozgás előnyei megértése alapfokon. A helyes testtartás tudatosítása, kialakítása. A biomechanikailag helyes testtartás tudatosítása, kialakítása, automatizálása és fenntartása. Edzettség, teherbírás fejlesztése: A testi és szellemi terheléshez való fokozatos szoktatás, az alkalmazkodás kiváltása a lelki és fizikai erőfeszítéshez. Kondicionálás az ügyességi, koordinációs feladatok mennyiségének helyes kiválasztásával, a természetes fáradással járó nehézségek leküzdése.
59 Az edzettség mérhetőségének alapfokú megismerése (egyszerű felmérések), a saját fejlődés követése, az arra való igény kialakítása. A lelki és fizikai gyengeségek megfogalmazása és segítő eljárásokkal, a család bekapcsolásával felzárkózási program készítése. A fizikai és szellemi terhelés egymást kiegészítő funkciója, az egyenlőtlenségek mérséklése, elfogadtatása az életkornak megfelelő egyszerű magyarázatokkal. Sport- és mozgáskultúrális tanulás A testnevelés tantárgyi keretei: szervezés, formák, higiénia, tartalmak, elszámoltathatóság megteremtése. Az életkornak megfelelő terhelés, tevékenységek által a használható testkultúrális, pszichomotoros képesességek, készségek (kompetenciák) feltérképezése, alakítása, felzárkóztatása. Alapvető mozgásformák tanulása motoros, kognitív és emocionális harmóniában. Elsősorban a pontos koordináció sokoldalú fejlesztése a fegyelem, önfegyelem jelenlétében, az erős biológiai mozgásszükségletet szem előtt tartva, a verbális és motoros összetevőket együtt alkalmazva. A fentiek értelmében a megfigyelés, (mozgás) érzékelés, utánzás funkciók által a lazaság, tágasság, izomérzékelés, (mozgás) ritmus, reakciógyorsaság és kiemelten a térérzékelés és téri tájékozódás fejlesztése, tervezetten, az „oldalasság” feltérképezése. Pozitív személyiségfejlődés Az egész gyermek fejlesztése tanulási, játék, sport és verseny élmények által, a helyes kommunikáció és motiválás jelenlétében, a külső és belső értékeléssel összhangban. Az egyéni sajtosságokkal való szembenézés, az értékelési eljárásokkal párhuzamos nagyon egyszerű önértékelési eljárásokhoz való szoktatás. A tanár-diák kommunikációs szokások kialakítása. A pozitív hozzáállás megteremtése, támogatása által az örömteli teljesítés, a szabálykövető versenyzés, közös siker átélése a tanítás-tanulás folyamatában. Értékes személyiségtulajdonságok megerősítése a mesehősök, híres emberek példái közvetítése által. A tanulók fizikai, fittségi mérésének rendszerét az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza. Képzési tartalom és metodika A lányok és fiúk terhelhetősége azonos, személyiségfejlődésük kezelhető együtt a specialitások szem előtt tartásával Módszertanilag javasolt, hogy a játékosság, a pozitív megerősítés, a jutalmazás, a dicséret és az önállóság engedése segítse a folyamatba való érzelmi bevonódást. A szükséges minimális frontális hatás mellett a csoportos és csapatban történő együttműködés, együttmozgás kialakítása Fejlesztési témakörök, tartalmak, kulcsfogalmak
Ellenőrzési, értékelési lehetőségek
A következő tanévi fejlesztés feltételei (pszichomotoros, kognitív, emocionális)
Alaki képzés a tanóra rendjének alapozásához: Sorakozás oszlopban, vonalban, jelentésadás, kommunikációs szabályok ismertetése és gyakorlása; vigyázz és pihenj állás; kétsoros vonal, kettős oszlop kialakítása; testfordulatok helyben; vonal alakzatból oszlopalakzat kialakítása helyben fordulással; oszlop alakzat megindítása vezényszóra; járás kettős oszlopban; köralakítás (mellső és hátsó) kézfogással és kézfogás nélkül; az egyenletes térelosztás, helyezkedés játékai a térben; vonulások ütemtartással, dobbantással, zenére, énekkel; játékok a térbeli formák (sor, oszlop, kör, lánc) változatos alkalmazásával; az órakezdés és az öltözőrend kialakítása; a gyakorlóhely rendjének kialakítása.
Állandó megerősítést követően (pl. öltözői pontszerző folyamat); játékos és versengő feladatokkal (pl. sorakozó, szőnyegcipelő verseny); önellenőrzési feladatokkal (karóra, rágógumi, igazodás stb.).
A tanult tanári terminológiához tartozó motoros válaszcselekvések ismerete, emlékezetben tartása és előhívása az elvárásoknak megfelelően az órakezdés sajátos elvárásainak, vagy tudatosan vagy engedelmességből történő megfelelés; a kialakított verbális és non verbális kommunikációs formák betartása rend az öltözőben, felszerelésben; tisztálkodás az óra után; célszerűen tájékozódás a tornatermi (udvar stb.) térben; a tanult néhány önellenőrzési gyakorlat elvégzése felszólítás nélkül.
A pontos végrehajtás, a
Az ismeret szintjén elsajátított terminológiai fogalmak,
Egyszerű 1–4 ütemű alapgimnasztika. A fogalmak megismerése, a mozgáskép
60 megértése és motoros rögzítése; szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok; egyszerű 1-4 ütemű kéziszer (labda, babzsák, gombolyag)-, társas-, bordásfal-, padgyakorlatok; utánzó gyakorlatok, játékok helyes tartással; ritmikai és dinamikai variációk a 4 ütemben; a biomechanikailag helyes testtartást tudatosító, kialakító, automatizáló és fenntartó gyakorlatok rendszeres végzése (valamint légzőgyakorlatok) a gimnasztika részeként, testtájanként végighaladva, a testtartásért felelős valamennyi izomcsoport erősítését és nyújtását szolgáló mozgásanyaggal, a tanévek során folyamatosan ismételve, a kiindulási és véghelyzetek pontos megtartására valamint a lassú és pontos kivitelezésre ügyelve, a hibás kivitelezés javításával, valamint a korosztály jellemzőinek megfelelő illesztéssel a testnevelési óra többi eleméhez; a térirányok felismerése változó testhelyzetekben, bekötött szemmel; utánzás azonos térirányban állásnál és szemben a tükrözés szabályai szerint. A pontos végrehajtás, a terminológia megértésének ellenőrzése a folyamatos munkában A verbális formák számonkérése a mozgással párhuzamosan A téri tájékozódás zavarainak kiszűrése A helyes testtartás bemutattatása egyénenként, lehetőleg tükörnél (kép és önkontroll)
terminológia megértésének ellenőrzése a folyamatos munkában. A verbális formák számonkérése a mozgással párhuzamosan. A téri tájékozódás zavarainak kiszűrése. A helyes testtartás bemutattatása egyénenként, lehetőleg tükörnél (kép és önkontroll).
tanári emlékeztetésre helyes válaszcselekvések.. A bemutatott, egyre bővülő terminológiai fogalmak, szóbeli tanári közlések segítség nélkül mozgásos cselekvésekké alakítása. A tanári hibajavítás irányításának követése.
A versengés élményének értékelése; egyéni különbözőségek megállapítása; ismerkedés a mérhetőséggel, objektív eredmény rögzítése 1o-3o m-en
A megfelelő mozgástechnika alkalmazása a különféle futásoknál a tanult tananyaggal való elszámoltatásnál n egyéni, számszerűsített fejlődés
A tükrözés képessége.
Az ismeret szintjén elsajátított terminológiai fogalmak, tanári emlékeztetésre helyes válaszcselekvések. A bemutatott az egyre bővülő terminológiai fogalmak, szóbeli tanári közlések segítség nélkül mozgásos cselekvésekké alakítása. A tanári hibajavítás irányításának követése.
Járások, futások Járások saját ritmusban és ritmustartással, szituációs formában is (menetelés, pipiskedés, dobogás, trappolás, osonás, lopakodás, masírozás stb.); rövid távú gyors futások (1o-3o m), futás saját tempóban (4oo-1ooo m) külső kényszer nélkül; sarok- talpgördülés kihangsúlyozása; irányváltoztatások kis távolságon járás és futás közben kötetlenül, vezényszóra, követéssel, bekötött szemmel verbális és érintéses társvezetéssel; futás térformákban; egyszerű futóiskolai gyakorlatok;
61 Egyszerű szabályokon alapuló fogójátékok. A szerepek tisztázása; a játék szabályainak megismerése, megértése és alkalmazása játék közben; szocializációs feladatok.
Önértékelés a játékban alkalmazott motoros, emocionális teljesítmény mentén.
A szerep elfogadása, szabály betartása, kudarc
Rövid idejű, kis erőkifejtésű szökdelések és ugrások. Ugrások egy-, váltott-, páros lábon 5-2o mp-ig; fel-, le-, átugrások változatos terepen; távolba és felfelé ugrások a két lábat váltva használva az elrugaszkodáskor; áthajtások különféle módokon ugrókötéllel; szökdelő és ugró játékok;
Áthajtások időre; koordinált szökdelési feladatsor diagnosztikus mérése.
A természetes mozgások területén elfogadhatóan jó végrehajtási technika, harmonikussá váló külső kép, más-más gyakorlati variációban alkalmazhatóság.
Dobások kis súlyú szerrel (maroklabda, rongylabda, teniszlabda stb.) célba dobások helyből, mozgásból, lengésből, különböző testhelyzetekből (pl. fejjel lefelé, bekötött szemmel) álló és mozgó célra; Kúszások, mászások, statikus jellegű egyensúlygyakorlatok, egyéb természetes mozgások. Kúszások, mászások, egyéb természetes (generális) mozgások; helyváltoztatás utánozó gyakorlatokkal (kutyafutás, pókjárás, sánta róka, fókajárás, nyuszi ugrás stb.). Helyváltoztatás vízszintes és rézsútos padon, hason- és hanyattfekvésben, kézláb támaszban, rákjárással, pókjárással, különböző keménységű felületeken. Statikus gimnasztikai gyakorlatok helyzetmegtartó gyakorlása talajon és nehezített körülmények között (padon, zsámolyon, szekrénytetőn, vonalon, keskeny felületen, padlón, filcen, szivacsban, bekötött szemmel stb.); járások, helyváltoztatások, előre-hátra, felle, nehezített körülmények között; hely és helyzetváltoztatások bizonytalan egyensúlyi helyzetben; a biomechanikailag helyes testtartás tudatosítása, kialakítása, automatizálása és fenntartása;
elviselése, együttműködés a társakkal és a tanár irányító, bírói szerepének elfogadása.
Célbadobó versenyek.
Versengések utánzó gyakorlatokkal.
A pontos, fegyelmezett megoldások, a „tornászosság” jutalmazása. Visszatérő, egyszerű, lazaságot kontrolláló önellenőrzési feladatok.
A tornászos tartás, mint mogáskoordinációs specialitás megmutatása. Helyes téri tájékozódás a hosszanti és a kereszttengely körüli forgásokban és a térirányokban.
Célszerűen összerendezett mozgások az akadályversenyeken való alkalmazás során. Akadálypályán időre, helyezésre, pontos kivitelre kiterjedő ellenőrzés.
gurulóátfordulás előre-hátra különböző testhelyzetekből indulva és érkezve; gurulóátfordulás előre-hátra lejtős felületen; gurulások, fordulatok fekvésben és állásban a test hossztengelye körül; felugrások kéztámasszal szerekre; akadálypályák leküzdése a változatos térirányok, magasságokhoz, mélységekhez, felületekhez stb. alkalmazkodó mozgáscselekvésekkel. A rúd-, kötélmászás technikája. A mérhető, megtett út, A függesztő öv funkcionális fejlődésében felmutatható 1-3 fogással mászások; függőgyakorlatok önmagához mért fejlődés; nem előrelépés. tornaszereken, természetes akadályokon; versengő helyzetben.
62 függőállásba, függésben tovahaladás; vándormászás bordásfalon. A labdakezelés alapjai Alapgyakorlatok (egy-két) kézzel., lábbal (fogás, megtartás, pörgetés, gurítás; görgetés, elkapás, dobás, labdavezetés); labdakezelés nehezített körülmények között, különböző távolságokba és magasságokba, egyénileg és társsal, váltakozó tempóban; guruló, mozgó labda elfogása; célzás álló és mozgó tárgyra; testnevelési, népi és kreatív játékok labdával; labdakezelés szövegmondás, számsor stb. közben sorban, körben, párban. A tanultak beillesztése egyszerű testnevelési játékokba, sor- és váltóversenyekbe szerek nélkül és szerekkel (labdával); küzdő feladatok párokban a természetes mozgások alkalmazásával (kakasviadal, húzd el a párod stb.); versengések a gyors reagálás, helyzetfelismerés, a helyzetnek megfelelő cselekvésbiztonság fejlesztésére. Egyszerű koreografált játékok Mozgás- és zenei ritmus összehangolása, ritmusgyakorlatok tapssal, topogással, dobogással, járással, futással, ugrással; gyermek-, népi játékok, táncok, gyermekmondókákra, gyermekversekre, mesés gyermekdalokra épülő táncmotívumok, etűdök és koreografált mozgássorok, gyermektánc koreográfiák; egyszerű történetek, mesék állóképek (rögzített mozdulat), képsorok (mozdulat és mozgássor) előadásával csoportban és egyénileg. Tánc Higiéniai, egészségvédelmi ismeretek, feltárása, növelése. Az öltözék, az egyéni felszerelés gondozása; tisztálkodás az óra után; balesetvédelmi alapismeretek; edzés a természetben; csoportos kirándulás, hógolyózás, az időjárásnak megfelelő öltözködés; a közlekedés és a környezetvédelem legalapvetőbb szabályai szerinti cselekvések begyakorlása.
Önellenőrzésre is alkalmas labdatechnikai gyakorlatok időszakos bemutatása. Egyszerűsített labdás játékok csapatokban.
Versenyek; a csoporttal, csapattal való együttműködés megerősítése, önértékelési eljárásokkal is a versenyben elért eredmények jutalmazása.
Kétnegyedes ütemben egyszerű motívumok kitáncolása tapsra, zenére.
Biztonságos, többnyire automatizált labdakezelés. Elemi szintű labdatechnikai készlet célszerű alkalmazása egyszerűsített sportjátékokban. a játékok elemi szabályainak megértése.
A testkultúrális elemek mind ösztönös, mind nyílt utánzást követő visszaadása versenyhelyzetben. .
A motorikus emlékezet működése a koreografált mozgássorok bemutatásakor, a kreatív produktum létrehozása a mozgáskészlet kifejező alkalmazásával.
Etűdök sorrendiségének ellenőrzése.
Felszerelés ellenőrzése, önellenőrzése. Közlekedés akadálypályán.
A foglalkoztatás hatására ellenállás a megbetegedésekkel szemben, balesetmentes mozgáscselekvések; a szabad levegőn végzett testmozgáshoz valós természetes hozzáállás, alkalmazkodás hideghez, meleghez.
A rendelkezésre álló időkeret elosztása: 1. évfolyam: alaki képzés előkészítő gyakorlatok és gimnasztika járások, futások, ugrások, dobások, versenyek támasz-, függés- és egyensúly-gyakorlatok labdás gyakorlatok-játékok, versenyek, mérkőzések mozgásos kifejező-, speciális- képességfejlesztés egyéb képesség-készségfejlesztés
15 20 25 25 25 20 18
63 Tánc 100 %
37 185 óra
2. évfolyam: alaki képzés 11 előkészítő gyakorlatok és gimnasztika 15 járások, futások, ugrások, dobások, versenyek 20 támasz-, függés- és egyensúly-gyakorlatok 15 labdás gyakorlatok-játékok, versenyek, mérkőzések 25 mozgásos kifejező-, speciális- képességfejlesztés 10 egyéb képesség-készségfejlesztés 15 Tánc 37 100 % 148 óra A harmadik évfolyamba lépéshez szükséges minimum: Az ismeret szintjén elsajátított terminológiai fogalmakra, tanári emlékeztetésre helyes válaszcselekvések. A bemutatott testkultúrális elemek mind ösztönös, mind nyílt utánzással történő visszaadása. A tanult mozgásos cselekvések gyakorlása során további fejlődés felmutatása. Az iskolai közlekedésben tudatosság.
3-4. évfolyam Évi óraszám: 111 + 37 óra A tantárgy korosztályra lebontott céljai és feladatai Egészségvédelem: A testkultúra oktatásának folyamata magától érthetően épüljön be az életritmusba. A biomechanikailag helyes testtartás tudatosítása, kialakítása, automatizálása és fenntartása, és légzőtorna. A mozgékonyság fenntartása és az aktív élet rutinja mellett a szükséges testnevelés tantárgy szempontú szervezeti, higiéniai és formai elvárásoknak megfelelés szokás szintjére emelkedjen. Kezdődjön el a prevenció fogalmának kiteljesítése, megértése, alkalmazása a mindennapokban a családdal együtt, a szabad természetben végzett mozgásformák rekreációs előnyeinek rendszerezése tanári közreműködéssel és a gerinctorna több mozgásformát tartalmazó gyakorlatainak rendszerbe foglalása, a növekedés során a deformitások, rendellenességek feltérképezése, a korrekció természetes elfogadása. Edzettség, teherbírás fejlesztése: Növekedjen harmonikusan a test és a szellem, az edzettség a testmozgással járó testi és lelki terhekhez való alkalmazkodási folyamatok során, erőfeszítések által. Az edzettség követése, a saját fejlődés iránti elkötelezettségre való igény kialakítása a visszatérő mérésekkel. A lelki és fizikai gyengeségek folyamatos megfogalmazása, felzárkózási programok aktuális használata ön- és családi kontroll mellett. A fájdalom, a fáradtság, a félelem személyes korlátainak meghaladása, a saját határok leküzdése, a munkabírás, mint testkultúrális érték tisztelete. Az edzés hatása a tanulásra és a szellemi teljesítményre, mint pozitív összefüggés tapasztalatainak rendszerezése személyes példákkal, egyszerű tudományos ismeretterjesztő magyarázatokkal. Sport- és mozgáskultúrális tanulás Fejlődjenek a begyakorolt keretek közt a mindenféle mozgáskoordinációs képességek. A sportági mozgásrendszerek játékos előkészítése jelentsen örömöt, szórakozást a tanítási-tanulási folyamatban. A nemek tekintetében a terhelés adagolása még nem válik külön, de előfordulnak biológiai érésbeli jelentős különbségek. Továbbra is súlyozottan a mozgáskoordinációs képesség fejlesztése a cél: a növekvő mozgásfegyelem segítségével az izomérzékelés, a statikus és dinamikus egyensúlyozás, a jelre való gyors reagálás változó szituációkban, ritmus érzékelés és visszaadása, a térben a saját és idegen testmozgás viszonyainak érzékelése, ciklikus és aciklikus mozgások, a labdás ügyesség fejlesztése. A lazaság, tágasság fenntartása, kontrollja mellett igen óvatosan kezdődjön el a nagy izmok erősítése. Pozitív személyiségfejlődés Az egész gyermeki személyiség fejlődjön a szabálykövető tanulási, játék, sport és versenytapasztalatok által, a sikerélmény motivációjával, a külső és belső értékeléssel összhangban, a nemi azonosságtudat kezdődő megfogalmazása mellett. Az egyéni fejlődési és nemi sajátosságokkal való szembenézés, az önértékelési eljárásokban való jártasság megszerzése. A nyílt és kulturált kommunikáció gyakorlata, viták, összeütközések kezelésének, konstruktív mintáinak bemutatása. Pozitív hozzáállást felmutatása (főleg a fiúk) a szabálykövető versenyzésben, a fiú-lány együttműködésben (pl. táncok esetén), és a gyengébb képességűek felzárkózásában, segítésében. A testkultúrális ideál tulajdonságainak rendszerezése: Milyen egy olimpiai bajnok? A tanulók fizikai, fittségi mérésének rendszerét az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza
64 Képzési tartalom és metodika A szocializációs folyamatokban, nevelésben a nemek elkülönülése megindul, ezt szem előtt tartva a tananyag lehet azonos, fizikailag még általában egyforma a terhelhetőség Módszertanilag javasolt a tanári nyugalom, az erős személyes kapcsolódás. A pozitív megerősítés, dicséretek mellett az önkontroll, önértékelés, önfegyelem vegye át a gyakori jutalmazás helyét. A csoportok spontán alakulhatnak, az extrém megnyilvánulásokat kezelni kell szelíd türelemmel. A szabályok betartásában egyéni elszámoltathatóság legyen, a siker lehet egyéni és közös is. A többletmunka elvégzése csak a jutalom fogalmához kapcsolódjon. Fejlesztési témakörök, tartalmak, kulcsfogalmak
Ellenőrzési, értékelési lehetőségek
Kimeneti követelmények (pszichomotoros, kognitív, emocionális)
Alaki képzés Az órakezdés megszokott alaki rendjének automatikus gyakorlása (soralakítás, igazodás, köszönés, jelentésadás, balesetmentesítés – rágógumi, karóra, ékszerek, cipőfűző stb.); alaki mozgássorok automatizálása; testfordulatok helyben; kétsoros vonal, kettes oszlop; vonalból oszlopba alakulás; menet megindítása megállítása egyes és kettes oszlopban; járás helyben és átmenet járásba és vissza; vonalból, oszlopból köralakítás; nyitódás, zárkózás, távköz; játékok a kialakult készségek alkalmazásával.
Állandó megerősítést követően a gyorsaság elérése csoportos játékos és versengő feladatokkal a tiszta formák dicsérete; önellenőrzési feladatok elvégzésének verbális és non verbális bemutatása (verses forma, gesztusok felerősítése stb.)
A tanult tanári terminológiához tartozó motoros válaszcselekvések előhívása az elvárásoknak megfelelően; az órakezdés rendjének tudatos, önkontroll szabályozta megfelelés; a kialakított verbális (a helyes nyelvhasználatot megkövetelve) és non verbális kommunikációs formák betartása; balesetmentesen, másokra való tekintettel célszerűen közlekedés a tornatermi (udvar stb.) térben.
Egyszerű alapformájú 1–8 ütemű gimnasztika, esetleg rövidebb gyakorlatsorrá kapcsolva, statikus egyensúlyviszonyok gyakoroltatása talajon és szereken is. A fogalmak bővítése, a mozgáskép megértése és motoros rögzítése; 1-8 ütemű egyszerű szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok; helyes, kontrollált testrész- és testtartással rövid sorokká alakítva, törekedve a folyamatos ütemtartásra; egyszerű 1-8 ütemű kéziszer társas-, bordásfal, padgyakorlatok; utánzó gyakorlatok, játékok helyes tartással; ritmikai és dinamikai variációkkal a 8 ütemben; esetenként tükörnél (kép és önkontroll) tükrözések bonyolultabb térirányokkal; a verbális formák gyakorlása páros gyakorlatoknál, egymás tanítása egy-két elemi helyzetet, mozgást megfogalmazva. a biomechanikailag helyes testtartást tudatosító, kialakító, automatizáló és fenntartó gyakorlatok rendszeres végzése (valamint légzőgyakorlatok) a gimnasztika részeként, testtájanként végighaladva, a testtartásért felelős valamennyi izomcsoport erősítését és nyújtását szolgáló mozgásanyaggal, a tanévek során folyamatosan ismételve, a kiindulási és véghelyzetek pontos megtartására valamint a lassú és pontos kivitelezésre ügyelve, a hibás kivitelezés javításával, valamint a korosztály jellemzőinek megfelelő illesztéssel a testnevelési óra többi eleméhez;
A diák által értelmezett és használt terminológia A verbális formák számonkérése a jelentős bővülése, mozgásos cselekvések végzése, mozgással párhuzamosan. szervezése esetén önálló használ. A helyes testtartással végzett mozgássor bemutattatása egyénenként, lehetőleg tükörnél (kép és önkontroll).
A tanári, önálló és társ által közvetített hibajavítás irányításának követése.
A változatos térirányokban való tükrözés képessége.
„Kis gerinctorna” 3-4 gyakorlat összeállításával, szülőkkel együtt A tartási rendellenességek prevenciós is gyakorolva (cicahát, gyíkhelyzet, megközelítése otthoni gyakorlatokkal, saját (családi) macskatalp stb.) felelősséggel is
65 Játékos testtartást javító feladatok és játékok, talpboltozatot erősítő testgyakorlatok. A még erős utánzási motiváltság segítségével pozitív hangulatú, játékos izolált izomzati erősítés a célnak megfelelően Rövid távú vágtafutások, gyors futások irányváltoztatással. Járások változó ritmusban és ritmustartással, változó távokon és irányokkal; hátrafelé, ütemés lépéshossz-szabályozással, oldalirányban keresztlépéssel, magas térdemeléssel; szituációs formában („mintha” mozgások); rövid távú gyors futások (1o-4o m), saját tempóban 6o m-en; gyors futások irányváltoztatással-, térformák alakításával, követésével 1o-8o men; vezényszóra, követéssel, bekötött szemmel verbális és érintéses társvezetéssel; futás térformákban; egyszerű futóiskolai gyakorlatok;
Hosszú távú futások saját tempóban. Futás saját tempóban (2-3ooo m lányok, 45ooom fiúk); Fogó játékok, különböző sor- és váltóversenyek, fokozatosan nehezedő szabályokkal A szabályok megértése, a kérdezés kultúrájának kialakítása, a szabályok etikai vonatkozásai (előnyszerzés, becsületesség, a kudarc elviselése stb.), önkontrollra kondicionálás Rövid idejű, fokozatosan növekvő erőszükséglet jellegű szökdelések, ugrások saját erőbeosztással. Ugrások egy-, váltott-, páros lábon 5-3o mp-ig saját beosztással;; fel-, le-, átugrások változatos terepen; távolba és felfelé ugrások megkülönböztetése az erőközlés irányát tudatosan irányítva; mindkét a két láb váltott használata az elrugaszkodáskor; áthajtási technikák különféle módokon ugrókötéllel (előre, hátra, keresztezve, hosszú kötél alatt szövegmondással csoportosan, párban, egyénileg); szökdelő és ugró játékok filcen, szivacsba. Egy- és kétkezes dobások, hajítások, vetések kis súllyal (gyorserő fejlesztése). Gyorserejű célbadobások kis súlyú szerrel távolságba függőlegesen és vízszintesen, dobások két kézzel kis súlyú szerrel, vetések, hajítások helyből, kilépésből, 2-3 lépéses koordinált lendületszerzéssel; dobásformák mozdulatai különböző testhelyzetekből, bekötött szemmel. Célzás álló és mozgó tárgy(ak)ra, vízszintes és függőleges célirányokat
A versengés élményének értékelése; egyéni különbözőségek megállapítása; ismerkedés a mérhetőséggel, objektív eredmény rögzítése 1o-3o m-en.
A megfelelő mozgástechnika alkalmazása a különféle futásoknál; a tanult tananyaggal való elszámoltatásnál n egyéni, számszerűsített fejlődés.
Szabályok verbális elszámoltatása; Erősödő önfegyelem a saját gyengeségek önértékelés a mások legyőzésében, a versengésben a játékszerep feltétel értékelésének túlsúlya helyett a játékban alkalmazott motoros, nélküli szerep elfogadása, szabály betartása, kudarc emocionális teljesítmény mentén. elviselése, együttműködés a társakkal és a tanár és esetenként a társak irányító, bírói szerepének elfogadása. Áthajtások időre; önálló kombináció bemutatása, otthoni gyakorlási lehetőség (házi feladat) után; koordinált szökdelési feladatsor egyéni variációkkal diagnosztikus mérése.
A dobásformák fogalmi és mozgásos azonosságának ellenőrzése.
Célbadobó versenyek.
Versenyek, az eredményhirdetés szokásainak, formáinak megkövetelése.
A természetes mozgások területén elfogadhatóan jó végrehajtási technika, harmonikus, gazdaságos izommunka, más-más gyakorlati variációban alkalmazhatóság, siker az egyéni variálás során. Az alaptechnikák, mozgásstílus pontos rögzítése.
A dobásformák megkülönböztetése, képi megjelenése.
A pillanatnyi koncentráció alkalmazása.
A mozdulatok tiszta formáinak alkalmazása a játékokban, versengésekben.
66 képezve, a céltárgy mozgásának bonyolítása, a mozgás sebességviszonyainak variálása, a kiszámíthatatlansági tényezők növelése. A futások, ugrások, szökdelések, dobások alkalmazása egyéni, sor és váltóversenyekben, testnevelési játékokban Kidobó-, fogyasztó-, döngető-, bombázó-, halászó-, fogó-, szituációs játékok. Támasz-, függés és dinamikus egyensúlygyakorlatok, egyéb természetes gyakorlatok. Kúszások, mászások, egyéb természetes mozgások; helyváltoztatás utánozó gyakorlatokkal (kutyafutás, pókjárás, sánta róka, fókajárás, nyuszi ugrás stb.); helyváltoztatás vízszintes és rézsútos, különböző keménységű felületeken, labdakezelés közben is változatos téri tájékozódással; statikus gimnasztikai gyakorlatok helyzetmegtartó gyakorlása talajon és nehezített körülmények között (padon, zsámolyon, szekrénytetőn, vonalon, keskeny felületen, padlón, filcen, szivacsban, bekötött szemmel stb.) biomechanikailag helyes testtartással; járások, helyváltoztatások, előre-hátra, fel-le, nehezített körülmények között; hely és helyzetváltoztatások bizonytalan egyensúlyi helyzetben; a tornászos tartás mellett (lányoknál a legelőnyösebb életkor); gurulások, fordulatok fekvésben és állásban a test hossztengelye körül; felugrások kéztámasszal szerekre; gurulóátfordulás előre-hátra különböző testhelyzetekből indulva és érkezve; gurulóátfordulás előre-hátra-oldalra lejtős felületen. Torna sportági alaptechnikák Az 1–2. évfolyamon felsoroltak; bakugrás társon át; tarkóállás és zsugor fejállás 2 mp-ig és lábmozgásokkal; kézállási és kézenátfordulás oldalt kísérletek; előbbi bordásfalnál önállóan és társ segítségével; az előre és hátra bukfenceknél a kéz- és lábtámasz közötti távolság növelése; mellső mérlegállás; bátorugrás; függőleges repülés zsámolyról és 2-3 részes szekrényről; fordulatok; 2-3 részes szekrényre felugrás kéztámaszon át. Akadálypályák leküzdése a változatos térirányok, magasságokhoz, mélységekhez, felületekhez stb. alkalmazkodó
Versengések utánzó gyakorlatokkal. A gyorsaság, fürgeség dicsérete.
A pontos, fegyelmezett megoldások, a „tornászosság” jutalmazása.
A körülményeknek, szituációnak legjobban megfelelő mozgásos cselekvéstípus alkalmazása.
Helyes téri tájékozódás a hosszanti és a kereszttengely körüli forgásokban és a térirányokban
Visszatérő, egyszerű, lazaságot kontrolláló önellenőrzési feladatok.
Bemutatások társak előtt, alaptechnikák értékelése differenciált ütemben.
A tanult tananyag elsajátításában fejlődés felmutatása, a gyakorlás és siker összefüggései tapasztalásán át. Erősödő önfegyelem a saját gyengeségek legyőzésében, a gyakorlásban.
Célszerűen összerendezett mozgások az akadályversenyeken való alkalmazás során. Akadálypályán időre, helyezésre, pontos kivitelre kiterjedő ellenőrzés.
67 mozgáscselekvésekkel Rúd-, kötélmászás fokozódó gyorsasággal; mászóversenyek. 2-5 fogással fokozódó gyorsasággal, mászások; versenyek, függőgyakorlatok tornaszereken, természetes akadályokon; függőállásba, függésben tovahaladás; vándormászás bordásfalon növekvő távolsággal. Nehezedő labdakezelési gyakorlatok kézzel és lábbal, sor-, váltóversenyek részeként is gyakoroltatva; labdakezelés elmélyítése. A cselezés, a másik társ mozgással való becsapásának tanítása. Nehezített labdakezelési gyakorlatok (egy-két) kézzel, labdakezelés nehezített körülmények között, különböző távolságokba és magasságokba, egyénileg és társsal, váltakozó tempóban; guruló, mozgó labda elfogása; a mozgás sebességviszonyainak variálása; a kiszámíthatatlanság, állandóan változó helyzet megteremtése által a helyzetfelismerés alkalmainak növelése; labdakezelés osztott figyelemmel pl. szövegmondás, számsor stb. közben sorban, körben, párban, a látás korlátozásával; különböző sebességgel repülő, guruló, pattogó különböző fajtájú labdák elfogása, kezelése. Tanulási, testgyakorlási-edzési anyag ágyazása játékokba, testnevelési játékokba, sportágakat előkészítő, egyszerűsített szabályú játékokba. Bonyolultabb testnevelési játékokba, sor- és váltóversenyekbe szerek nélkül és szerekkel (labdával); küzdő feladatok párokban; a küzdősportágak elemi sportági alaptechnikái, (természetes mozgások); versengések a gyors reagálás, helyzetfelismerés, a helyzetnek megfelelő cselekvésbiztonság fejlesztésére;
A mérhető, megtett út, önmagához A technikákban, a gyorsaságban és a függesztő öv mért fejlődés; esetenként már funkcionális fejlődésében felmutatható előrelépés. versengő helyzetben.
Önellenőrzésre is alkalmas labdatechnikai gyakorlatok időszakos bemutatása.
Biztonságos, automatizált labdakezelés.
A rontások okainak önértékelésre alapuló megfogalmazása. A bővülő labdatechnikai készlet célszerű alkalmazása egyszerűsített sportjátékokban. a játékok szabályainak automatikus alkalmazása.
Versenyek; a csoporttal, csapattal való együttműködés megerősítése, önértékelési eljárásokkal is a versenyben elért eredmények jutalmazása; egyszerűsített labdás játékok csapatokban.
A testkultúrális elemek mind ösztönös, mind nyílt utánzást követő visszaadása versenyhelyzetben. . A bővülő technikai és labdatechnikai készlet célszerű, gyors alkalmazása a sportági jellegű feladatokban, labdajátékokban.
Megerősítés.
Eszközhasználatú sportági technikák tanulása (labda, karika, szalag, kislabda stb.) a gyermek méreteihez és erejéhez igazodó szersúly kiválasztásával; sportágat előkészítő játékok tanulása Tanulási, testgyakorlási-edzési anyag kreatív játékokba, gyermektáncokba Mozgás és zenei ritmus összehangolása, négynegyedes és háromnegyedes ritmusgyakorlatok tapssal, topogással, dobogással, járással, futással, ugrással. Rövidebb, egyszerű mozgásrendszerű koreográfiák betanulása Gyermek-, népi játékok, táncok, gyermekmondókákra, gyermekversekre, mesés gyermekdalokra épülő táncmotívumok, etűdök és koreografált mozgássorok, gyermektánc koreográfiák; egyszerű történetek, mesék
Négynegyedes, háromnegyedes A motorikus emlékezet működése a koreografált ritmusban bonyolultabb motívumok mozgássorok bemutatásakor. kitáncolása tapsra, zenére. A kreatív produktum létrehozása a mozgáskészlet kifejező alkalmazásával. Koreográfia bemutatása iskolai Az esztétikus stílusos előadás képi megjelenése, programon, szülők előtt. „nézhetőség”. Táncházszerű utánzással történő folyamatos táncolás.
68 állóképek (rögzített mozdulat) , képsorok (mozdulat és mozgássor) előadásával csoportban és egyénileg; a táncstílus követése. -Tánc Egyszerűbb sportági technikai elemek tanítása (szertorna, RG, atlétikai jellegű technikai elemek). A tanár képzettsége és a helyi adottságok függvényében az életkori adottságok, lehetőségek szigorú szem előtt tartásával a helyi tantervben megjelenítve (kerülve a túl korai specializációt, lelki és testi deformitásokat). Higiéniai ismeretek növelése, szoktatás az alkalmazásukra 1-2. évben tanultak további következetes gyakorlása; balesetvédelmi alapismeretek; felelősség a társnak nyújtott segítségadásban; a helyi adottságok függvényében edzés a természetben; csoportos kirándulás, hógolyózás, szánkózás, korcsolyázás, síelés, evezés, falmászás stb.; az időjárásnak megfelelő öltözködés; a közlekedés és a környezetvédelem legalapvetőbb szabályai szerinti cselekvések begyakorlása. A rendelkezésre álló időkeret elosztása: 3. évfolyamon alaki képzés előkészítő gyakorlatok és gimnasztika járások, futások, ugrások, dobások támasz-, függés- és egyensúly-gyakorlatok mozgásos kifejező-, speciális- képességfejlesztés sportági technikák és taktikák egyéb képesség-készségfejlesztés, tn. játékok Tánc
Kisebb versenyek formájában a sportági jellegnek megfelelően.
A tehetséggondozás elvárásainak megfelelés; az élsport iránti affinitás megerősödése, támogatása; a saját tehetség iránti felelősség tisztázása.
Felszerelés ellenőrzése, önellenőrzése.
A tisztaság, a fittség külső és fizikai megjelenése elfogadása értékeiként.
Közlekedés akadálypályán.
A gyengébbek felkarolása, segítségadás feltétel nélkül. A foglalkoztatás hatására ellenállás a megbetegedésekkel szemben, balesetmentes mozgáscselekvések; a szabad levegőn végzett testmozgáshoz valós természetes hozzáállás, alkalmazkodás hideghez, meleghez.
6 15 15 15 20 2o 20 37 1oo%
A negyedik évfolyamba lépéhez szükséges minimum: Az egyre bővülő terminológiai fogalmak, szóbeli tanári közlések kis tanári segítséggel mozgásos cselekvésekké alakítása. A tanári hibajavításra való figyelem megteremtése, annak elfogadása. A tanult tananyag visszaadásában önmagukhoz mért fejlődés. A természetes mozgások területén a gazdaságos és jellemző technika megjelenése a külső képben. A sorrend megtanulása kisebb mozgássorok esetén. 4. évfolyamon alaki képzés előkészítő gyakorlatok és gimnasztika járások, futások, ugrások, dobások támasz-, függés- és egyensúly-gyakorlatok mozgásos kifejező-, speciális- képességfejlesztés sportági technikák és taktikák egyéb képesség-készségfejlesztés, tn. játékok Tánc
6 15 15 15 15 2o 25 37 1oo%
69 Az ötödik évfolyamba lépéshez szükséges minimum: Az egyre bővülő terminológiai fogalmak, szóbeli tanári közlések segítség nélkül mozgásos cselekvésekké alakítása. A tanári hibajavítás irányításának követése. A tanult tananyag visszaadásában önmagukhoz mért fejlődés. A természetes mozgások területén elfogadhatóan jó végrehajtási technika, harmonikussá váló külső kép. Motorikus emlékezet működése a koreografált mozgássorok bemutatásakor.
70 KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5–8. évfolyam) Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. Az 5-6. évfolyamon – az 1-4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Ez a szakasz – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől (a fejlesztő szakszban) viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az iskola az 1-4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5-8. évfolyamokon is különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Rávezet a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékére. Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának ezekben a szakaszokban is kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. Az 5-8. évfolyam, szervesen folytatva az 1-4. évfolyam munkáját olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Énkép, önismeret A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében a Nemzeti alaptanterv műveltségi területein a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítsük meg, és törekedjünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.
71 Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Környezeti nevelés A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha a különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Információs és kommunikációs kultúra Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. A közoktatás egész időszakában minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Tanulás A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata.
72 A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit – az önálló ismeretszerzés érdekében – a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és ruházza fel azokat életszerű tartalommal. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskolaés pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A pályaorientáció területén található kulcskompetenciák közül kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt.
73 A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmi-állampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5–8. évfolyam Célok és feladatok Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Egyik alapvető célja és feladata a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. Emellett a diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek/tehetnek a szociális érésben, önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében. E szakasz alapozza meg viszonyukat a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. Ebben az összefüggésben az irodalmi nevelésnek kitüntetett célja az olvasási kedv felkeltése. Ehhez kapcsolódik, hogy tudatosítania kell az irodalom fontosságát, szerepét a tartalmas emberi élet kialakításában, ki kell jelölnie a helyét a mindennapi életben a sokféle egyéb, részben társművészeti (pl. a film), részben szórakoztató-ismeretterjesztő, tömegkommunikációs médium között. Egyben meg kell alapoznia azokat a képességeket, amelyek lehetővé teszik az irodalmi alkotások élményszerű, tudatos befogadását. A tanítás a szellemi, érzelmi érésnek ebben a korszakában a beszélgetések és olvasmányok révén tartalmakkal tölti föl a diákok érzelmi kapcsolatok iránti igényét, átélhetik a szolidaritás, az együttműködés érzését és élményét is. A nyelv- és irodalomtanítás tehát bátorító, önbizalmat növelő, ezzel is az önismeretet elősegítő nevelés; a játékosság, az alkotóképesség fejlesztő támogatása, az életkorra jellemző érdeklődés, kíváncsiság kielégítése és irányítása az olvasás, az önművelés felé – mind ezt szolgálja. Sok lehetőséget nyújtanak tantárgyaink a kritikus gondolkodás fejlesztésére: problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, a térben és időben való tájékozódásra, az ellentétek, a párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárására. A magyar nyelv és irodalom tanítása az 5–8. évfolyamban egységes kerettantervi anyagra – a belépő tevékenységformákban és a témakörökben – egymásra épül. De a két szakasz több vonatkozásban el is tér egymástól. Az 5–6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti a korábbi iskolafokon kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Az 5–6. évfolyam irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermeket az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megértését elősegítő rendszerébe olyan módon is, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatok megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi műveltségét. A 7–8. évfolyam a legtöbb esetben már a következő iskolafokozat tanulmányaira készít elő. A művelődés szokásai és alapszerkezete ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása: a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok módot adnak erre. A fölkészítésnek elő kell segítenie mind az irodalmi kifejezésformák sajátosságainak befogadását, az irodalmi műveltséghez tartozó tudás elsajátítását, mind a saját régió, a lakóhely kulturális értékeinek megbecsülését, az esztétikai jellemzők fölfedezését a mindennapokban, a tárgyi és az emberi környezetben. Fontos feladat az önálló olvasmányválasztás előkészítése, megalapozása, sokféle irodalmi forma megismertetése a diákokkal, illetve annak tudatosítása, hogy az egyéb médiumok ( pl. a televízió, videó stb.) nem feltétlenül jelentenek vetélytársat az olvasásnak, illetve sok tekintetben nem képesek pótolni azt. Fejlesztési követelmények A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye. A kulturált nyelvi magatartás föltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttműködés képességét a partnerekkel. Fokozatosan bővülő követelmény a szóhasználat a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a különféle beszédműfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok fölismerésének és megítélésének képessége, az életkorban elvárható kritikus magatartás a manipulációs szándékokkal szemben. Hozzátartozik ehhez a kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése, az író, a mű és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak felfogása. A fejlesztés része az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifezésmódjának ismerete.
74 A szövegértés fejlesztése szóban és olvasott formában az iskolai képzés szintjeinek megfelelően az eredményes tanulás és önképzés föltétele. A kellő mélységű írott szövegértés az alapja az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás. A szövegértéssel szorosan összefügg a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbéli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése. Ehhez elengedhetetlen az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagodása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazása. A szó- és írásbeli szövegalkotás képességének folyamatos fejlesztése kiemelkedően fontos feladat. Ez magában foglalja a köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakításán kívül a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítását. Az elsajátítandó műfajok köre a hétköznapi történetmondástól az olvasónaplóig, az érvelő fogalmazásig, a szóbeli felelettől a kiselőadásig terjed. Mindez többféle képesség együttes meglétét kívánja meg: élőszóban a helyes hangképzést, beszédlégzést, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök biztonságos használatát, írásban pedig a tanulási igényeknek megfelelő íráskészséget, rendezett, olvasható írást. A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák megtanítása valamennyi tantárgy együttes fel-adata, de jelentős szerepet kell vállalnia ebben a magyar nyelv és irodalom tanításának is. Például olyan szövegfeldolgozó eljárások megismertetésével, mint a lényegkiemlés, tömörítés, szövegkiegészítés, jártasság a verbális és vizuális információ együttes kezelésében. A szellemi munka technikájának elsajátításához szorosan kapcsolódik a könyvtári munka megismertetése, tapasztalatszerzés a segédkönyvek, szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. A könyvtári gyakorlatnak ki kell terjednie a modern technológián alapuló információhordozókra is. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása, illetve az ezek módszerébe való fokozatos bevezetés is. A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete és ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása kiemelkedő feladata az anyanyelvi nevelésnek. Ebben a képzési szakaszban meghatározó a leíró nyelvtani ismeretek megszilárdítása, kezdetben a fölismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén, valamint a nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. A jól elsajátított leíró nyelvtani ismeretek adják a nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntésnek és a helyesírási biztonságnak az alapját. Az irodalmi művek feldolgozásában feladat annak megláttatása, hogy a mű jelentése, hatása, szépsége és a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll egymással. A grammatikai, jelentéstani ismeretek nemcsak az egyéni nyelvhasználat igényesebbé tételét, az irodalmi művek jobb megértését szolgálják, hanem segítik az idegen nyelvek tanulását is. Az eredményes nyelvi ismeretnyújtásnak együtt kell járnia a nyelvszemlélet gazdagodásával: a magyar nyelv sajátosságainak, szépségének fölismerésével, értékeinek megőrzésére vállalt felelősséggel. Az irodalomoktatás legfőbb célja az olvasóvá nevelés. Ennek feltétele, hogy az irodalmi olvasmányok élményt, örömet, szórakozást nyújtsanak ahhoz a fölismeréshez, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása. Az irodalomértés alapvető feltétele a szövegelemző eljárásokban való tájékozottságon kívül annak belátása is, hogy az irodalmi jelentés a szövegből, illetve a mű és az olvasó érzelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki. Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok alkalmasak arra, hogy fogékonnyá tegyék a 10–14 éves diákokat érzelmeik és élettapasztalataik gazdagítására, erkölcsi ítéletalkotásra, lehetőséget adjanak a véleményalkotásra és -nyilvánításra. Az irodalomolvasás motivációját megerősítheti a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása. Az irodalmi műveltség része a klasszikus és kortárs magyar irodalom különféle epikai, lírai, drámai műveinek változatos feladathelyzetekben való feldolgozása, esztétikai jellemzőik tudatosítása; az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése különféle műfajokban, más művészeti ágakban. Az irodalmi művek jobb megértésének és a kommunikációs képességek fejlődésének fontos terepe a drámajáték, a dramatizálás, színdarabok előadása. Az irodalmi műveltség magában foglalja az ítéletalkotás képességét a népszerű irodalom szerepéről, értékéről, sajátos eszközeiről is. Az irodalmi nevelés célja, hogy fölkeltse a tanulókban az önálló olvasmányválasztás igényét, a tárgyalt művekről önálló véleményalkotásra buzdítsa őket és a művekkel kapcsolatos érzelmeik, gondolatai olyan megfogalmazására, amely a személyes élmény kifejezésének és az elméleti ismeretek felhasználásának képességét egyaránt bizonyítja.
75 5. évfolyam Évi óraszám: 185 óra Belépő tevékenységformák 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás A mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplőinek, tényezőinek és szóhasználatának megfigyelése, néhány szempont szerinti értékelése – a korábban elsajátított ismeretek felidézésével.A hangzás és a testbeszéd jeleinek megfigyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben. Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlására.Helyzetgyakorlatok: a helyes beszédlégzés és hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás. A szavak, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása a beszédhelyzetnek megfelelően.Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról (különböző elbeszélő szerepében, mesei és valóságos helyzetekről, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján). 2. Olvasás, írott szöveg megértése Gyakorlatok az életkorban elvárható tempójú, folyamatos hangos és néma olvasás fejlesztésére, különböző témájú művek fölkészülés utáni értelmes felolvasása.Memoriterek kifejező előadása.A szöveg megértésének bizonyítása a mondatfonetikai eszközök helyes használatával.A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek keresése, a jelentésváltozások azonosítása, a szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban.Az előismeretet feltáró szövegszintű és a szójelentésre épülő szövegelemző eljárások irányított és önálló alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztő szövegek jelentésének feltárásában.A leírás, a jellemzés különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi művekben. Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére.A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel.A közlésmód sajátosságainak, szerepének megfigyelése az olvasott művekben, például szerkezet, képiség, ritmika, az ismétlődés különféle formái, a túlzás. 3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás) Az írástechnika továbbfejlesztése másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írással.Irodalmi és ismeretterjesztő olvasmányélményekre, szótári vizsgálódásokra épülő szógyűjtés (szavak, szószerkezetek, szólások).Kreatív játékos szókincsgyakorlatok a szóképzés lehetőségeinek felhasználásával, a szóhangulat figyelembevételével.Leíró fogalmazás előkészítése: megfigyelés, azonosságok, különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése.Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyezetről különféle szerkezeti megoldásokkal (egész – rész, közel – távol, részletező – egybenlátó).Rövid fogalmazás mindennapi személyes élményről, olvasmányról (különböző elbeszélő szerepében, mesei és valóságos helyzetekről, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján). 4. A tanulási képesség fejlesztése Eligazodás a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő irodalomban, az olvasott művek, műrészletek rövid szóbeli ismertetése, ajánlása.Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan.Vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú szövegek megértéséhez, ill. megfogalmazásához.Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezető fülszöveg alapján, ill. átlapozással.Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve.Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére.Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletekről. 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvről A korábban tanult nyelvtani (hangtani, alaktani) és helyesírási ismeretek rendszerezése, az ismeretek biztonságos alkalmazása különféle feladatokban.A hangképzési sajátságok megfigyelése.Ritmusjelenségek megfigyelése a mindennapi beszédben, művészi szövegmondásban.Játékos ritmusgyakorlatok szóban és írásban.Hangutánzó, hangulatfestő, azonos és hasonló alakú szavak gyűjtése, jelentésének értelmezése, megkülönböztetése egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával; fogalmazási gyakorlatok a gyűjtött anyaggal.Vizsgálódás a szóképzés és a jelentés viszonyáról, a rokon és ellentétes értelmű szavak kapcsolatáról.A szójelentés értelmezése különféle célú és műfajú irodalmi és nem irodalmi (gyakorlati, tantárgyi-szakmai) szövegekben.Gyakorlatok a szókincs különféle rétegeiből származó szavak (például társalgási, diáknyelvi szavak, szakszavak) jelentésének, használati körének megkülönböztetésére és helyes használatukra különféle beszédhelyzetekben. 6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolata Szövegelemző gyakorlatok: a művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, a gyermek érdeklődésére számot tartható alapvető irodalmi témák részletesebb megbeszélése.Különféle műfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, irodalmi szövegek kreatív, játékos feldolgozása, ritmika gyakorlatok. Néhány alapvető lírai műfaj megnevezése. Nagyobb szerkezeti egységek elkülönítése lírai alkotásokban. A versszakok belső tartalmi-gondolati összefüggéseinek bemutatása.Drámajátékok: szövegmondás mozgással összekötve; szereplők kapcsolatának (egymásra hatásának, együttműködésének, ellentéteinek stb.) megfigyelése, eljátszása.Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése epikai, lírai művekben, népköltészeti és műköltészeti alkotásokban.
76 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb. Egyes szereplők eltérő álláspontjának, érzelmi motivációinak elkülönítése mindennapi élethelyzetekben és irodalmi alkotásokban. Saját nézőpont, értékítélet kialakítása egyes szituációkban és / vagy irodalmi példákon keresztül. A saját álláspont egyediségének tudatosítása, a személyes indokok, az egyéni nézőpont meglétének feltárása többféle állás- vagy nézőpont szembesítésével. A szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékének fölismerése szépirodalmi és egyéb művekben. Témakörök Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben
Népdalok, mesék Petőfi Sándor: János vitéz Természet, táj, szülőföld; család, szülők, gyerekek Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélő művekben A beszélt nyelv
Az írott nyelv
A szavak jelentése és szerkezete Könyv- és könyvtárhasználat
Tartalmak Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről. A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) fő formái, szerepük a kommunikációban és kapcsolatuk a nyelvi kifejezőeszközökkel. Mindennapi beszédhelyzeteink: kapcsolatfelvétel, véleménynyilvánítás: kérdés, kérés, beszélgetés. Az elemi udvariassági formák ismerete és használata. Két-három népdal; mesék a klasszikus és a mai magyar irodalomból és a világirodalomból. A népés műmesék jellemzői motívumai, fordulatai, hőstípusai. Mese és valóság az elbeszélésben. A szerkezet és a megjelenítés eszközei, a hős, a kaland, az erkölcsi választások. Az ütemhangsúlyos verselés. Mitológiai és bibliai történetek. Petőfi Sándor: Az Alföld és még két vers; Arany János Családi kör című verse, valamint más, a témához kapcsolódó – különböző korokból származó – változatos hangulatú és formanyelvű szépirodalmi és egyéb szövegek. A régió, a lakóhely irodalmi emlékei. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (vagy a regény egy jellemző részlete), valamint más kapcsolódó szépirodalmi művek és egyéb (pl. publicisztikai) művek. A barátság, ellentét, felelősség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban. A hosszabb prózai elbeszélés jellemzői: szerkezet, szereplők, helyszínek, a szereplők közti kapcsolatok. A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és a mássalhangzótörvények. A szótag és az elválasztás. A mondatfonetikai eszközök (hangsúly, dallam, szünet, tempó) szerepe a beszédben, alkalmazásuk és megértésük a mindennapi kommunikációban, a történetmesélésben. Cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés, szövegkiegészítés szóban. Az élőszó és az írott szöveg azonos és eltérő jellemzői (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) néhány gyakori műfajban: elbeszélés, leírás, jellemzés. A felelet és az írásos beszámoló. A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései: hasonulás, összeolvadás, rövidülés. A szóelemző írásmód. A hangalak és a jelentés viszonya: egy- és többjelentésű szavak, rokon és ellentétes jelentésű, azonos alakú és hasonló alakú szavak. Szólások, szóláshasonlatok, közmondások. Tájékozódás a különféle dokumentumtípusokban: könyvek (ismeretközlő és szépirodalmi szöveg), segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia).
Memoriter Tizenöt-húsz versszak a János vitéz című műből, hat-nyolc vers a tanultak közül, öt-tíz soros prózarészlet, néhány találós kérdés, közmondás. Fogalmak Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat: kommunikáció tényezői, beszédhelyzet, nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás; a beszéd hangzása; hangsúly, dallam, tempó, szünet; magán- és mássalhangzó-törvények: hangrend, illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, rövidülés; zöngés és zöngétlen mássalhangzó; szójelentés, szóhangulat, egyjelentésű, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes értelmű szó, hangutánzó, hangulatfestő szó; szólás, szóláshasonlat; szó, szóelem. Szövegértés, szövegalkotás, irodalom: népdal, elbeszélő költemény, tájleíró vers, elbeszélés, regény; epikai művek szerkezete: kiindulási pont, bonyodalom, tetőpont, megoldás; cselekmény, helyszín; ritmus, ismétlés, fokozás, ellentét, fokozás; hasonlat, megszemélyesítés, metafora; ütemhangsúlyos verselés, ütem, felező tizenkettes. (A felismerés és a megnevezés szintjén.) Szerzők és művek Arany János: Családi kör; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Petőfi Sándor: János vitéz, Az alföld; és még két verse; két-három népdal; állatmesék, tündér- és varázsmesék, tréfás mesék; mitológiai és bibliai történetek; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból. A továbbhaladás feltételei
77 A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolt használata egyszerűbb kommunikációs helyzetekben, a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az élőbeszéd tempóját megközelítő, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. Az olvasott művekben néhány alapvető irodalmi téma fölismerése. Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása, elsősorban szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról, szóban vagy írásban. A hang, a szó és a szóelem megkülönböztetése. Az igealak szóelemeinek fölismerése. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával. A gyakran használt és az olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése. Képesség a szókincs különböző rétegeiből származó szavak elkülönítésére nyilvánvaló esetekben, egyszerű köznapi vagy irodalmi szövegekben. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban és a vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) körében. 6. évfolyam Évi óraszám: 185 óra Belépő tevékenységformák 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás Gyakorlatok a nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazására és értelmezésére páros és kisközösségi helyzetekben.Változatos gyakorlatok a beszédkultúra fejlesztésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban.Saját álláspont előadása, megvédése a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. Más álláspontok összefoglalása, értékelése többszereplős kommunikációs helyzetekben.Kérdések és válaszok megfogalmazása különböző helyzetekben. Szövegalkotási feladatok szóban: jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről. Külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása. 2. Olvasás, írott szöveg megértése Folyamatos hangos és néma olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző témájú és műfajú művek értelmes felolvasásával, memoriterek kifejező előadásával.A műfaji eltérések megfigyelése, a stiláris különbségek megállapítása (például mese és dokumentum, lírai költemény és epikai alkotás, monda és ballada), a tanult műfaji jellemzők megnevezése. Feladatok a szövegelemzés bővítésére: a téma önálló megállapítása, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggés fölismerése. Az irodalmi szövegben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése, értelmezésük gyakorlása (pl. hasonlat, metafora; ismétlés, fokozás). 3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás) Gyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírás biztonságának továbbfejlesztésére.Képzett igék, főnevek, melléknevek gyűjtése – különös tekintettel a szinonimitásra, a szóhangulatra, a köznyelvi, a diáknyelvi és a szakszavak használatbeli eltéréseire; a gyűjtött anyag felhasználása megadott témák kidolgozásában és kreatív, játékos feladatokban. Szövegalkotási gyakorlatok írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről.Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő leírása időrendben, logikai rendben, más hangnemben, más nézőpontból többféle hallgatósághoz igazodva.Külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása.Kreatív írás „mi lenne, ha” szerkezetben.Szövegelemzési, -átalakítási gyakorlatok a mű szövegére és hatására irányuló figyelem fejlesztésére: képzettársítások, érzelmi tapasztalatok előhívása, a képzelet mozgósítása. 4. A tanulási képesség fejlesztése A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésük, szerepük megvilágítása a szöveg jelentésének gazdagításában, próbálkozás a szöveg és a vizuális lehetőségek együttes felhasználására saját fogalmazásaikban.Önálló vizsgálódás a könyvtárban: a korosztálynak szánt sajtótermékek, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) megismerése, kézikönyvek használata a tárgyalt irodalmi művekkel és tanulmányaik egyéb területeivel kapcsolatban.Tantárgyi gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg az életkornak megfelelő folyóiratokból, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletekből (Internet, CD-ROM stb.). A talált adatok célszerű, gondos elrendezése vázlatban, rövid jegyzetben, a felhasznált forrásokról a szükséges adatok följegyzése.A gyűjtött anyag, könyvtári, otthoni vázlat felhasználása (pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban, olvasónaplóban, műsor-összeállításban). 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvről
78 A nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján a szövegben előforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jellemző jegyeik összegyűjtésével magyarázat (definíció) készítése közösen és/vagy tanári segítséggel.Szókincsgyakorlatok a nyelv állandóságának és változásának megfigyelésére, a szavak, szólások, állandósult szókapcsolatok megkülönböztetése, jelentésük értelmezése, megfelelő alkalmazásuk a saját nyelvhasználatban. Régies kifejezések, archaizmusok (pl. archaikus szavak, a maitól eltérő ragozás) keresése, stilisztikai szerepének értékelése.A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása.Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának biztonságossá tételére, a szóelemzés alkalmazása a nehezebb helyesírási esetekben.A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Az anyanyelvi és a tanult idegen nyelvi rendszer párhuzamainak (pl. alany-állítmányi szerkezetek, mondatfajták, szórendi sajátságok) megfigyelése. Egyes egyszerűbb eltérő jelenségek megnevezése, a nyelvtudásnak megfelelő szinten. 6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolata Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése és bemutatása (pl. gyerekek és felnőttek, próbatételek, szeretet, féltés, hősiesség) a tanult anyag kiegészítése egyéni olvasmányokból.Azonos témák más-más műfajú megjelenítése, például elbeszélés vagy párbeszéd formájában; azonos motívumok megfigyelése és összevetése különböző művészeti ágakban.A cselekmény, a helyzetek, a szereplők megfigyelése, megnevezése, jellemzése elbeszélő művek olvasása és dramatizált alkotások, színdarabok, tévéjátékok megtekintése alapján.Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi művekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle műfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban.Drámajátékok helyzetek megalkotásával, dramatizálással, improvizációval, utánzással. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekről, olvasmányélményekről.A szerzői értékelés, álláspont azonosítása és megfogalmazása mindennapi szövegekben. Művészi szövegek értékviszonyainak megfigyelése. A saját kulturális háttértől eltérő hátterű köznapi és irodalmi szövegek sajátos stilisztikai és tartalmi jegyeinek megfigyelése, kiemelése. Más korokban született mindennapi szövegek, tárgyak olvasása, a bennük megjelenő, a saját kortól távoli gondolatok, vélemények összegzése. A humor, a nyelvi játék szerepének megfigyelése különféle társadalmi, kommunikációs helyzetekben.
Témakörök Páros és kisközösségi kommunikáció
Tartalmak A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök tudatos alkalmazása.A kifejezőeszközök értelmezése a beszédpartnerek megnyilatkozásaiban. Véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése, reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben. Monda, rege, ballada Két-három magyar történeti monda; egy népballada; Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (egy részlet); Arany János: Rege a csodaszarvasról, A walesi bárdok. A ballada műfaji jellemzői. Arany János: Toldi Emberi kapcsolatok, konfliktusok, lélekábrázolás. A főszereplő összetett jelleme: próbatételek, bűn és megtisztulás. A jellemzés eszközei. Szerkezeti, előadásmódbeli, nyelvi sajátosságok. Hősök a történetmondás Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (a történet és a mű egy rövid részlete); Gárdonyi Géza: Egri műfajában csillagok; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból. Helyzetek, kalandok, konfliktusok, a korszakot felidéző írói eszközök, ismétlődő motívumok. Jellemek és sorsok. A prózai és a verses elbeszélés különbsége. Az időmértékes verselés. Képek és formák a Legalább nyolc lírai alkotás elemzése különböző korokból (legalább négy-öt a költészetben XX. század magyar költészetéből). A lírai formanyelv sokfélesége: változatok a képiségre, zeneiségre, szerkezetre. Szóbeli és írásbeli A nézőpont szerepe az elbeszélésben és a leírásban. Az olvasottak reprodukálásának módjai. A szövegműfajok jellemzés tartalmi és formai követelményei. Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben. főbb ismérvei Egyszerűbb dialogikus formák, dramatikus népszokások. A szavak jelentése és A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzői, képzésmódjuk.A szófajok rendszere: alapszófajok, szerkezete viszonyszók, mondatszók.A szavak közötti kapcsolatok, a jelentésmező; állandósult szókapcsolatok.A szófajok helyesírása és nyelvhelyességi kérdései.A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának egyszerűbb esetei. Könyv- és könyvtárhasználat A korosztálynak szánt fontosabb sajtótermékek főbb fajtái, formai és szerkezeti jellemzői. A könyvekből gyűjtött adatok rendezésének alapvető ismeretei. Memoriter Tíz-tizenöt versszak a Toldiból; négy-öt vers a tanultak közül, tíz-tizenöt soros prózarészlet. Fogalmak Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat:
79 Kisközösségi kommunikáció, vita; a szófaj, alapszófajok: az ige alakrendszere, a névszó és fajtái, igenév, névmás, határozószó; viszonyszók: igekötő, névutó, névelő, kötőszó; mondatszók: módosítószó, indulatszó; gyakoribb ige- és névszóképzők; jelentésmező; állandósult szókapcsolatok;sajtótermék: napilap, hetilap, folyóirat; fejléc, cikk, rovat, tartalomjegyzék. Szövegértés, szövegalkotás, irodalom: Műnemek: líra, epika, dráma; monda, rege, ballada; konfliktus, epizód, motívum, nézőpont, cselekményszál; allegória, alliteráció, figura etimologica, metonímia; időmértékes verselés, hexameter; rímelhelyezkedés főbb fajtái. Szerzők és művek Arany János: Toldi, A walesi bárdok és még egy ballada, Rege a csodaszarvasról; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (a történet és a mű egy rövid részlete); Gárdonyi Géza: Egri csillagok; egy népballada; történeti mondák; négy-öt vers a XX. századi magyar irodalomból; egy ifjúsági mű (regény, elbeszélés) a magyar vagy a világirodalomból. A továbbhaladás feltételei A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai (tanórai) helyzeteiben. Az alapvető nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élőbeszédben. Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Egyszerűbb olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj. Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai művek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes élmény alapján. A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban. Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban és / vagy az Interneten. Az adatok elrendezése és feljegyzése. Alapvető jártasság a korosztály számára készült lexikonok, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) használatában. 7. évfolyam Évi óraszám: 148 óra Belépő tevékenységformák 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére: saját álláspont kialakítása és korrigálása, az ellenvélemény mérlegelése.Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak megfigyelése. Gyakorlatok ezek alkalmazására, elsősorban a szándékkifejezés és a hatáskeltés szempontjából.Az írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségeinek megfigyelése. A szóbeliség sajátosságinak érvényesítése különféle szóbeli szövegtípusokban, kommunikációs helyzetekben. Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenítő nem nyelvi kifejezőeszközök ábrázolásának megfigyelése irodalmi művekben, jelentésük értelmezése írásban és szóban.Egy-egy drámai vagy dramatizált részlet (dialógus vagy monológ) kifejező előadása: az érzelmek visszaadása, a szereplők közötti viszonyok érzékeltetése a nem nyelvi és a verbális kifejezés eszközeivel (hangsúly, hangerő, dallam, beszédtempó, szünettartás). Filmen l 2. Olvasás, írott szöveg megértése Kisebb terjedelmű irodalmi művek, köznapi szövegek tartalmának önálló összefoglalása néma olvasás után. Ismert tartalmú szövegek tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel.Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) művek szerkezetének, belső összefüggéseinek és jelentésének feltárása.A szövegelemző eljárások bővítése szakmai-tudományos, gyakorlati és szépirodalmi művek feldolgozásában: összetettebb logikai kapcsolatok felismerése, eltérő álláspontok elkülönítése, érvek és ellenérvek feltárása.A hétköznapi és az irodalmi kommunikáció sajátosságainak megfigyelése, különbségtétel az irodalmi kontextusban megjelenő és az egyéb nyelvi közlések értelmezése között.Szó szerinti és átvitt jelentés megkülönböztetése: áttételes jelentések, jelentésmozzanatok keresése irodalmi és köznapi szövegekben. 3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás) Biztonság az egyszerű mondat központozásában, a gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző értelmező szerepének ismerete és helyes használatuk.A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása.Az egybe- és különírás elveinek ismerete és biztos alkalmazása a tanult esetekben. Véleménynyilvánítás a mindennapi élet megadott vagy választott témáiról: saját álláspont érvelő megfogalmazása, cáfolat és ellenvélemény kifejtése írásban. Hozzászóláshoz, felszólaláshoz, kiselőadáshoz önálló vázlat készítése. Érvelés írásban irodalmi művek formájáról és a bennük megjelenített mögöttes tartalomról a megismert szakszókincs alkalmazásával. Cselekményvázlat, olvasónapló készítése önállóan.
80 Kreatív szövegalkotás a tartalomhoz, a kommunikációs alkalomhoz illő nyelvi, stilisztikai eszközök megfelelő kiválasztásával, összehangolásával. Epikus részletek dramatizálása, illetve drámai jelenetek tartalom- és stílushű visszaadása epikus formában. 4. A tanulási képesség fejlesztése Önálló olvasmányválasztás, segédletek, képzőművészeti ábrázolások, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CDROM stb.) felkutatása megadott témához.Beszámoló, fiktív tudósítás, újságoldal stb. készítése egy adott irodalmi alak életéről, egy korszakról, eseményről korabeli dokumentumok, irodalmi művek, naplók, a témával foglalkozó, a korosztálynak szóló szakmunkák felhasználásával, önálló vagy csoportos vizsgálódás útján.Érvek, bizonyító erejű példák gyűjtése a könyvtárban, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével, más tantárgyak témáiból, tankönyveiből is. 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvről Az egyszerű mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése.A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.A mondatfajták és kifejezőeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használatuk.Mondatátalakítás rokon- és ellentétes értelmű mondatokkal szóban és írásban.A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása.A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés és játékos szóalkotás képzéssel, összetétellel.Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése. 6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolata A lírai formanyelv változásának vizsgálata (szerkezeti változatok, szókincs, a képiség eszközei).Ismeretek az irodalmi élet legfőbb szereplőiről, fórumairól.Beszámoló epikus és drámai művekről, tévéjátékokról: a szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a főhős(ök), a mellékszereplő(k), a mű kezdete és befejezése bemutatásával; a szereplők önálló jellemzése. Az irodalmi műfajoknak mint a műnemek alá rendelt kategóriáknak ismerete tanult, olvasott művek esetében.Az olvasott művek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerző, műfaj, téma.A cselekmény legfontosabb szerkezeti elemeinek elkülönítése, azonosítása, szerepének, tartalmának értékelése.Az egyes kompozíciós elemek közötti összefüggés, strukturális kapcsolat felfedezése, végigkövetése drámákban, nagyobb terjedelmű epikai művekben.Tér- és időviszonyoknak és ábrázolási módjuknak felismerése, összefüggésének keresése a jelentéssel a műben megjelenő tartalmakkal. Párhuzamok keresése a romantikus irodalom, zene és képzőművészet alkotásai között – a más tárgyakban tanult ismeretek és önálló könyvtári gyűjtőmunka felhasználásával.Improvizáció a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával. Különböző szerelő- és embertípusok megjelenítése a tartás- és járásmód megfigyelését követően. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A verselés, a zeneiség elemeinek és hatásának felismerése verses alkotásokban.Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenítő nem nyelvi kifejezőeszközök ábrázolásának megfigyelése irodalmi művekben, jelentésük értelmezése írásban és szóban.A túlzás és általánosítás szerepének megértése, bemutatása egyes típusok ábrázolásában, a komikum tartalmi és nyelvi eszközeinek felismerése.Az olvasott irodalmi művekben megjelenő szituációk és jellemek, érzelmek, gondolatok és a köznapi, tapasztalati úton megismert „valóság” egyszerűbb összefüggéseinek felfedezése és bemutatása. MAGYAR NYELV Témakörök Magán- és közéleti kommunikáció
Az egyszerű mondat A szóalkotási módok Helyesírási ismeretek
Könyv- és könyvtárhasználat
Tartalmak A szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és különbsége a magán- és a közéleti kommunikációban.A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás. A mondat mibenléte, fajtái. Az egyszerű mondat szerkezete, a mondatrészek és a szintagmák. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése. A mondattanhoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek. A szóösszetétel: az alá- és a mellérendelő összetett szavak.A mozaikszók.A gyakori szóalkotási módok rendszerező összefoglalása (szóképzés, szóösszetétel). Az egyszerű mondat helyesírása (vessző, gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző). A tulajdonnevek helyesírási ismereteinek bővítése: a tanult idegen személynevek, a többelemű földrajzi nevek, intézménynevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírása. Az összetett szavak helyesírása. A könyvtár írott és a modern technológián alapuló dokumentumainak felhasználása különféle témák feldolgozásában. Forráshasználat, forrásjegyzék, az idézés módjai.
Fogalmak Mondatfajták: kijelentő, felkiáltó, kérdő, óhajtó, felszólító mondat; tagolatlan, tagolt; tő- és bővített mondat, hiányos szerkezetű mondat; a mondat elsődleges és másodlagos jelentése; mondatrészek: az alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző fajtái és kifejezőeszközei; az alany-állítmányi viszony; alárendelő és mellérendelő szintagma.
81 Szóösszetétel, alárendelő összetett szavak: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős összetétel; mellérendelő összetett szavak; szóismétlés; ikerszavak; jelentéssűrítő összetételek; mozaikszavak. Vita, megbeszélés, felszólalás, hozzászólás, kiselőadás. Forrásjegyzék, idézet, hivatkozás. IRODALOM Témakörök Ritmus, kép, kifejezésmód – líra alapformái (dal elégia, óda, epigramma) A kisepika műfaji változatai: novella, elbeszélés – anekdota A regény változatai
Tartalmak Különféle témájú lírai alkotások a klasszikus és kortárs, magyar és világirodalomból, a lírai szerkezet, a műfaji sajátosságok, a versformák változatai. Anekdotikus történetek, kisepikai alkotások a magyar és a világirodalom különböző korszakaiból. Az anekdota változatai, felépítése; a novella szerkezeti jellemzői.
Magyar történelmi események és korszakok megidézése az irodalomban, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és mások műveiben. Epikai alkotások a világirodalomból (novellák, regényrészletek). Egy drámai mű Legalább egy dráma (vígjáték, színmű) feldolgozása, lehetőség szerint megtekintése, a szöveg és feldolgozása az előadás összehasonlítása.A komikum, humor, paródia tartalmi és nyelvi jellemzői. Irodalom és kulturális élet a Olvasmányok a reformkor irodalmából, szerzők és művek, írók és olvasók, írói életpályák, irodalmi reformkorban társaságok, folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok.Romantikus életérzés, életmód, stílusjegyek.Az irodalom, festészet, a zene néhány közös vonása a romantikában. Tánc és dráma Figurateremtés hanggal és nem verbális eszközökkel.Improvizáció közösen egyeztetett témára, történetváz alapján a megismert drámai konvenciók elemeinek alkalmazásával. Memoriter Teljes művek és részletek előadása (a feldolgozott művekből hat-nyolc vers, egy-egy tizenöt-húsz soros próza és drámarészlet. Fogalmak Anekdota, novella, regény; dal, elégia, óda, himnusz, epigramma, helyzetdal, költői levél, ars poetica; líra szerkezet; értekező próza; vígjáték, színmű, jelenet, felvonás, díszlet, jelmez, rendezői utasítás; komikum, humor, helyzetkomikum, jellemkomikum, paródia; pentameter, disztichon, versláb. Szerzők és művek Arany János: Szondi két apródja és még egy műve; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy-két részlet A kőszívű ember fiaiból és még egy mű, például A nagyenyedi két fűzfa, Az új földesúr vagy más mű; Kölcsey Ferenc: Hymnus, Parainesis (egy részlet); Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője és egy novella; Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén és még két mű; Vörösmarty Mihály: Szózat és még egy mű. A továbbhaladás feltételei Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. Saját vélemény megfogalmazása (az érvelés alapvető szabályait követve) a mindennapi élet egyszerűbb, a korosztály által is átlátható problémáiról, olvasmányokról. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel. A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok egyszerűbb összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és külön írás elveinek ismerete és megfelelő alkalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló használata. A tárgyalt irodalmi művekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemző beszélgetésekben.
82 8. évfolyam Évi óraszám: 148 óra Belépő tevékenységformák 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás A beszédpartnerek különböző kommunikációs helyzetekben megjelenő érzelmi viszonyulásainak, eltérő álláspontjának ismertetése rövid szóbeli összefoglalásban. Saját álláspont kialakítása a beszélgetőpartner (-ek) álláspontjával szemben. A másik szempontjait figyelembe vevő, személyiségét, véleményét tiszteletben tartó érvelés technikáinak megfigyelése, ennek megfelelő érvrendszer és magatartásforma kialakítása közös munkával egy-egy megadott szituációban. Szituációs vagy szerepjátékok különféle irodalmi és köznapi szóbeli kommunikációs helyzetekhez kapcsolódóan A részvétel, a saját megnyilvánulás értékelése szituációs gyakorlatokban. Gyakorlatok a nyelvváltozatok szókészletének tudatos használatára a különféle kommunikációs helyzetekben, a nyelvi illemnek megfelelően. 2. Olvasás, írott szöveg megértése Különféle sajtótermékek értelmező felolvasása, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek azonosítása, megnevezése, értékelése tanári segítséggel.A tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése: hír, tudósítás; cikk, kommentár; riport, interjú.Az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, megfogalmazása tanári irányítással és / vagy csoportmunkával. 3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás) A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle írásbeli műfajokban.Az idézés és a párbeszéd írásmódjának helyes alkalmazása.Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos iratainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában. Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és -nyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata önálló fogalmazásban. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása, kiselőadás tartása irodalmi művekről, filmalkotásokról különféle idézési módok alkalmazásával, például egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézésével. 4. A tanulási képesség fejlesztése Mindennapi, közéleti és szakmai problémákról vagy irodalmi témákról ismeretek, érvek, példák gyűjtése a könyvtári tárgyi katalógus segítségével. A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat), elektronikus információhordozóinak felhasználásával egyszerűbb téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és -feldolgozás segítséggel, beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az összegyűjtött anyagról szóbeli és/vagy írásos beszámoló készítése.A tanult művek közvetlen és tágabb kontextusára vonatkozó ismeretek bővítése önálló könyvtári munkával; az adatok felhasználása az értelmezésben, elemzésben. 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvről Mondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének fölismerése, értelmezése, fogalmi szintű megnevezése.A magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása. Gyakorlatok a szórend megváltoztatásával a jelentés formálására.A magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek nyelvtani szerkezetének összehasonlítása megadott szempontok alapján.A szűkebb és tágabb környezetben megjelenő nyelvváltozatok (dialektusok, réteg- és csoportnyelvi sajátosságok) megfigyelése, gyűjtése Példák keresése a nyelvhelyesség kérdéseiben. Alapvető nyelvhelyességi hibák, hibatípusok megnevezése, felismerése idegen és saját szövegben. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Vizsgálódás a népszerű irodalom műfajaiban: a lektűr, a krimi hatáskeltő eszközeinek megismerése.Népszerű epikus műfajok, drámai vagy filmalkotások elemzése a hatáskeltés, a bennünk megjelenő tipikus helyzetek és jellemek szempontjából.Toposzok, sémák és sablonok fölismerése és szerepének értékelése a szórakoztató irodalmi és filmalkotásokban.Különféle olvasók véleményének, attitűdjének fölismerése az elemzett művekben.A befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a téma, az írói látásmód és álláspont megértése. Az irodalmi kifejezésformák sajátosságai
83 A szöveg hangzásának és írott képének összefüggése, az illusztráció, a tipográfiai eszközök szerepének átlátása.A képversnek mint sajátos formának megismerése és értelmezése.A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése.A megismert műfajok, stílusalakzatok, szóképek megnevezése, jellemzése példákkal.A magyar irodalom nagyobb korszakaira vonatkozó ismeretek önálló összefoglalása.Korokhoz kötődő ismétlődő témák, kérdésfelvetések meglátása irodalmi művekben és értekező prózai alkotásokban.Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében.Párhuzamok keresése a Nyugat első nemzedékének irodalmi alkotásai és a korabeli képzőművészet között – más tantárgyakban tanult ismeretek, könyvtári adatgyűjtés felhasználásával.Tájékozódás az irodalom kronológiájában és „földrajzában”, a helyi hagyományok, irodalmi emlékek ismerete.Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából.Figyelem a kortársi kapcsolatokra, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggésekre.Hasonló témájú, azonos műfajú művek összehasonlítása.Néhány alapvető irodalmi téma és motívum jelentésének elemzése.Rögtönzés a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával, a társművészetek eszköztárának bevonásával. Irodalmi művekben, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének felfogása, értelmezése és megvitatása. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése.Az adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének értelmezése, értékelése a szükséges fogalmak használatával az egyéni vélemény néhány szavas megfogalmazásával. 6. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Irodalmi és filmszereplők jellemének megítélése, érvelés a saját álláspont mellett a szöveg felhasználásával. Olvasmányválasztás indoklása néhány szempont felsorolásával. Egymástól lényegesen különböző esztétikai normákhoz kapcsolódó művek összehasonlítása. Egy-két korszak a saját kortól, eltérő művészi és nem művészi szépségeszményének bemutatása. A személyes, egyéni ízlés szerepének bemutatása egy-egy alkotás, jelenség megítélésében, választott példákon (kritikák, csoportos feldolgozás, vita) keresztül. Konfliktusforrások (pl. kulturális, világlátás- és életformabeli, az életkorból és a személyiségből adódó különbségek, ezekből fakadó ellentétek) felfedezése, megfigyelése különféle szövegekben. Különféle konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és gyakorlása műalkotások és mindennapi szövegműfajok kapcsán. MAGYAR NYELV Témakörök A tömegkommunikáció Az összetett mondat A tanult leíró nyelvtani fogalmak rendszerezése Helyesírási ismeretek Kitekintés a magyar nyelv életére
Szövegműfajok és kifejezési formájuk Könyv- és könyvtárhasználat
Tartalmak Alapismeretek a tömegkommunikációról nyelvi szempontból, elsősorban a befogadás oldaláról.A tömegkommunikáció néhány gyakori szövegműfaja: hír, tudósítás; cikk, kommentár, kritika; interjú, riport.A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása. Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje.Az alárendelő és a mellérendelő mondat fajtái.A szórend alapvető kérdései az egyszerű és az összetett mondatban.A többszörösen összetett mondat.A mondat és a szöveg viszonya. A nyelvi szintek.A nyelvi szintekről tanultak rendszerezése: a mondat szerkezete és jelentése, a szószerkezetek (szintagmák) kifejezőeszközei; a szófajok rendszere; alaktani ismeretek: szó, szóelem, egyszerű szó, összetett szó, alapszó, képzett szó; a magyar hangrendszer, a mondatfonetikai eszközök. A magyar helyesírás alapelvei.Az összetett mondat központozása.A párbeszéd és az idézetek írásmódja. Nyelvváltozatok és nyelvi normák a mai magyar nyelvben.Nyelvünk eredete, rokonsága.A magyar nyelv típusa: néhány hangtani, alaktani, mondattani sajátossága, szórendjének jellemzői. A mindennapi élet néhány alapvető hivatalos irata: a nyugta, kérdőív, kérvény, önéletrajz tartalmi és formai kérdései.Ismeretek a véleménynyilvánítás néhány szóbeli és írásbeli műfajáról az olvasmányok feldolgozásához kapcsolva: ismertetés, könyvajánlás, kritika, olvasónapló.Az idézés módja: egyenes és függő idézet.A paródia kifejezőeszközei. A tárgyi katalógus használata önálló feladat megoldásához, cédulázás, vázlat, forrásjegyzék készítése a gyűjtött adatokról.
Fogalmak Összetett mondat: mondategész, mondategység (tagmondat), főmondat, mellékmondat; utalószó, kötőszó, a mellérendelő mondat fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető; az alárendelő mondat fajtái: állítmányi, alanyi, tárgyi, határozó, jelzői alárendelés; sajátos jelentéstartalmú mondat: feltételes, hasonlító; többszörösen összetett mondat. Mondatfonetikai eszközök rendszere: hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó. A magyar nyelv szórendje. Egyenes és függő idézet.
84 IRODALOM Témakörök Az irodalom határterületén – a népszerű irodalom műfajai Az irodalom nagy témáiból
Tartalmak Változatos témájú irodalmi művek olvasása és feldolgozása a magyar és világirodalomból, a népszerű, illetve lektűr irodalom hatáskeltő eszközei és értékelésük.
Regények, regényrészletek, elbeszélések, lírai alkotások a magyar és a világirodalom visszatérő nagy témáit feldolgozó irodalmi alkotások köréből (ifjúkor és felnőtt kor, társas kapcsolatok, utazás, identitás stb.). A Nyugat első Irodalmi és kulturális élet a Nyugat első korszakában.Szépirodalmi alkotások a Nyugat első nemzedékének irodalmából nemzedékének íróitól. A dráma világa Legalább egy dráma (tragédia vagy vígjáték) feldolgozása, megtekintése. Kortárs irodalom – kortárs Olvasmányok a szélesebb értelemben vett kortárs irodalomból.Regionális kultúra és irodalmi élet. írók és olvasók Tánc és dráma Improvizáció – közösen egyeztetett témára, együttesen kidolgozott történetváz alapján. Memoriter Teljes művek, műrészletek szöveghű fölidézése (négy-öt vers feldolgozott művekből, egy-egy 15-20 soros próza- vagy drámarészlet). Idézetek alkalmazása célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelőn szóban és írásban, a forrás megjelölése. Fogalmak Népszerű irodalom: lektűr, ponyva; epikai szerkezet, drámai szerkezet, monológ, dialógus, tragédia; szatíra, fantasztikum, szimbólum. Szerzők és művek Ady Endre: Párisban járt az ősz, Szeretném, ha szeretnének és még egy vers; Babits Mihály, egy-két műve; József Attila: Ringató és még két vers, köztük egy választhatóan A Dunánál, Elégia, Levegőt!; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (egy részlet); Kosztolányi Dezső egy-két műve; Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig vagy más regénye, vagy egy regényrészlete és egy novellája; Tamási Áron: Ábel a rengetegben (a regény felépítése és egy részlete); négy-öt vers a mai magyar irodalomból, például Áprily Lajos, Illyés Gyula, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos és mások műveiből egy-egy; a világirodalom egy-két alkotása. A továbbhaladás feltételei A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk. Tájékozottság az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése. A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, memoriterek elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert műfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század első és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban. A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik jellemzése. A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzőinek ismerete. Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között. Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában. Színházi előadás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése. Részvétel az improvizációs játékokban.
85 MATEMATIKA 5–8. évfolyam Célok és feladatok A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozni a korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségüket, fejleszteni a gondolkodásukat, az életkornak megfelelő szinten biztosítani a többi tantárgy tanulásához, a mindennapok gyakorlatához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket. A matematikával való foglalkozás fejlessze a tapasztalatból kiinduló önálló ismeretszerzést, alakítsa ki az önálló gondolkodás igényét, ismertesse meg a problémamegoldás örömét és szolgálja a pozitív személyiségjegyek kialakulását. Alapvető célunk a megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése, a valóságos szituációk és a matematikai modellek közötti kétirányú út megismertetése, és azok használatának fokozatos kialakítása Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságának fejlesztésére, a pontos és kitartó munkára való nevelésre, a reális önbizalom, az akaraterő, az igényes kommunikáció kialakítására, a gondolatok érvekkel való alátámasztásának fejlesztésére. Az első négy osztályban a korábbi évekhez képest csökkent a kötelezően biztosított matematika órák száma, ezért az 5. osztályba lépéskor nagyobb szerepet kap az ismétlésre épülő rendszerezés. Különös figyelmet kell fordítani a fogalmak kialakítására, elmélyítésére, s ez nem nélkülözheti a színes tevékenységeket, változatos cselekvéseket. A kísérletezés, a játék szerepe nem szűnhet meg a felsős évfolyamokon sem. A fentiek és az életkori sajátosságok figyelembevétele indokolja, hogy a felső tagozat első két évfolyamán tananyagban és időráfordításban is lényegesen nagyobb szerepet kap a Számtan-algebra témakör, mint a további két évfolyamon. A megfelelően kialakított számfogalom, a bővülő számkörben végzett műveletek értése és begyakorlottsága alapfeltétele a további eredményes munkának. . Az általános iskola felső tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemző gondolkodás fejlesztése, a problémamegoldás mellett az igazolások keresése, egyszerűbb következtetések megértése, észrevétele, önálló megfogalmazása. Különböző területekről érkező, más és más módon megfogalmazott információk önálló értelmezésével és az ismeretek megtanulásával fokozatosan el kell sajátítani – és alkalmazni is tudni kell – a deduktív út egyszerűbb, legelemibb formáit. Eközben nem csökken az induktív út jelentősége sem a felső tagozaton. Miközben ebben az életkorban a matematikai ismeretek egy része absztraktabbá válik, addig jelentős részük továbbra is a konkrét tapasztalatokhoz kapcsolódik. Éppen ezért hangsúlyt kell helyezni a sokszínű tevékenységre, a tapasztalatok tudatosítására, különböző módokon való rögzítésére, értelmezésére, rendszerezésére, összefüggések keresésére. A matematika tanításának-tanulásának a felső tagozaton is jellemzője a felfedeztetés, a probléma felvetésétől a megoldásig vezető – néha tévedésektől sem mentes – útnak az egyre önállóbb bejárása. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a következtetésre épülő problémamegoldásnak, az egyszerű algoritmusok kialakításának, követésének is. Mindezt eleinte konkrét helyzetekben végezzük, majd erre építve – az életkori sajátosságok figyelembevételével – általánosítunk. A tanulási folyamatnak legyen jellemzője a fokozatos absztrahálás mellett a gyakori konkretizálás, az általánosítás mellett a specializálás. A matematika – a lehetőségekhez igazodva – támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, grafikus kalkulátor, számítógép, internet stb.), információhordozók célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat az ismeretszerzésben, a problémák megoldásának egyszerűsítésében. Az általános iskolai matematikai nevelés adjon biztos alapot a reálisan megválasztott középfokú tanulmányok folytatásához. Fejlesztési követelmények A matematikai nevelés fontos terepe a kulcskompetenciák kialakításának. A problémamegoldó, a kritikai, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, valamint az információ komplex kezelésének kompetenciái beépülnek minden matematikai tevékenységbe. A jól megválasztott módszerekkel történő matematika-tanítás a kommunikációs képesség fejlesztése mellett az együttműködési képességet is fejleszti. A matematika tanterv tananyagtartalma biztosítja, hogy a Nat kiemelt fejlesztési feladatai tanításunkban megjelenjenek: különböző alkalmazásokban, matematikatörténeti érdekességekhez kapcsolva, projektfeladatok kapcsán a környezeti nevelés, a hon-és népismeret, kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz szemlélete fejlesztendő. A tanulók jelentős hányada ezen négyéves időszak során jut el a konkréttól az elvontabb gondolkodáshoz. Ez a fejlődési folyamat alapvetően befolyásolja a fejlesztéshez kapcsolódó követelmények meghatározását. Az elsajátított matematikai fogalmak, ismeretek alkalmazása: A matematikai szemlélet fejlesztése Az időszak első részében a számtan-algebra témakörben a gyakorlati tevékenységekkel alakítjuk a számfogalmat, majd az egyre bővülő számkörben dolgozunk.
86 Az alapműveletek körében törekedjünk az egyre biztosabb műveletfogalom kialakítására, a számolási készség továbbfejlesztésére. Az újonnan bevezetett műveletek megértéséhez, elvégzéséhez, gyakorlásához különböző zsebszámológépet is használhatunk. A matematika elemi fogalmait, összefüggéseit más tantárgyakban és a mindennapi életben is alkalmazzuk. A változó mennyiségek közötti kapcsolatok vizsgálatával fejlesztjük a függvény-szemléletet, megismerkedünk a gyakorlatban előforduló egyszerű függvényekkel, grafikonokkal. Geometriában eszközök felhasználásával fejlesszük a síkban való tájékozódást és a térszemléletet. Tevékenységgel juttatjuk el a tanulókat az egyszerű geometriai transzformációk megismeréséhez, használatához. Ennek segítségével alakítható ki a későbbiekben a dinamikus geometriai szemlélet. A matematika tanításában a matematikai logika bizonyos elemeit (“és”, “vagy”, “nem”, “minden”, “van olyan”) tudatosan használjuk. Az időszak vége felé egyszerű sejtések igazolásakor, ill. cáfolásakor a “ha … akkor” típusú következtetések is belépnek tanításunkba. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban Nagy súlyt fektetünk a szövegértő képesség fejlesztésére, szöveg alapján nyitott mondatok felírására, s ezek (módszeres) próbálkozással, következtetéssel majd algebrai úton történő megoldására. A későbbiekben matematikai szövegek értelmezésével, elemzésével segítjük a diszkussziós képesség fejlesztését, a többféle megoldás keresését. A modellalkotás a matematizálás fontos eszköze, segítséget nyújt a problémák megoldásához. Kellő figyelmet fordítunk a mindennapi gyakorlatban fontos mérések és szerkesztések elvégzésére. Így érjük el, hogy a szemléletesen kialakított kerület, terület, felszín, térfogat fogalmakat, számítási módjukat a tanulók alkalmazzák a gyakorlatban. Különböző feladatok segítségével érttetjük meg, hogy vannak biztos és lehetetlen események, ill. olyanok, amelyeknek bekövetkezése lehetséges. Fokozatosan kialakítjuk a valószínűség szemléletes fogalmát. Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése: Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása A matematikai ismeretszerzésben hosszú ideig nagy szerepet játszik az induktív módszer, de ezen tanítási időszakban is mutatunk már néhány lépéses bizonyítást, deduktív következtetést is. Fontos, hogy ne csak a matematikából, hanem a mindennapi életből is szerepeltessünk állításokat, melyeknek igaz vagy hamis voltát a tanulókkal együtt elemezzük. Ily módon juttatjuk el őket sejtések és szabályszerűségek megfogalmazásához. A különböző feladatokban a tanulók által végeztetett csoportosítás, osztályozás, sorbarendezés, a bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása fejleszti a matematika különböző területein és más témakörökben is fontos halmazszemléletet. A különböző feladatokhoz készített ábrák, egyszerű gráfok segítségével megérttetjük a tanulókkal a modellek alkalmazásának szerepét. Kezdettől fogva adatok gyűjtésével, lejegyzésével, grafikonok készítésével, néhány lépéses elemi algoritmusok alkalmazásával kifejlesztjük az adatsokaságok elemzésének, jellemzésének, ábrázolásának képességét, a statisztika legalapvetőbb elemeinek megismerését. Mindezzel elérjük, hogy a tanulók képesek lesznek néhány lépéses algoritmusokat önállóan is készíteni. Helyes tanulási szokások fejlesztése A tanulókat hozzászoktatjuk, hogy számítások, mérések előtt becsléseket végezzenek, s a feladatmegoldások helyességét ellenőrizzék. Az előbb felsoroltak s a gyakorlati számításoknál elkerülhetetlen kerekítés alkalmazásával is el kell érnünk, hogy a tanulók reális eredményeket fogadjanak el. Hozzászoktatjuk a tanulókat, hogy a feladatok megoldása előtt megoldási tervet, egyes esetekben vázlatrajzot készítsenek. El kell érnünk, hogy a megoldást le is tudják írni. A leírás szabatosságára, a lényeg kiemelésére tanítjuk a tanulókat az általános iskola utolsó éveiben. A matematikaórákon, a feladatmegoldásokban az életkornak megfelelően elvárható pontossággal használtatjuk az anyanyelvet, ill. a szaknyelvet, s fokozatosan bővítjük a jelölésrendszert. A fogalmak tartalmi megismerése, megértése megelőzi azok definiálását. Az általános iskola felsőbb évfolyamain a tanult definíciók alkalmazására is sor kerül. Különböző eljárások, s egyes tételek eszközként való felhasználását feladatmegoldásban fontos fejlesztési területnek tekintjük. Az érvelés, a cáfolás, a vitakészség, a helyes kommunikáció állandó fejlesztése folyamatos feladatunk. A tankönyvek, feladatgyűjtemények, statisztikai-zsebkönyv, majd lexikonok, kisenciklopédiák használatára meg kell tanítanunk diákjainkat. Lehetőség szerint multimédiás eszközökkel is ismertessük meg a tanulókat. Ezek interaktív módon való használata aktivizálja a tanulókat, segíti a tanulásukat, fejleszti a matematikai szemléletüket. Pozitív motivációval felkelthetjük érdeklődésüket a matematikai érdekességek, a matematika története iránt. Felhívhatjuk a figyelmet néhány magyar, ill. más nemzetiségű neves matematikus életére és munkásságára például a tanított anyaghoz kapcsolódóan.
87 5. évfolyam Évi óraszám: 148 óra Gondolkodási módszerek Fejlesztési feladatok, tevékenységek Az elsajátítás képességének fejlesztése.
Pozitív motiváció kialakítása. Kommunikációs készség fejlesztése. A nyelv logikai elemeinek helyes használata nem csak matematikai tartalmú állításokban. Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. Értő-elemző olvasás fejlesztése, kapcsolatok felismerése, lejegyzése egyszerű szimbólumokkal. Tervezés, ellenőrzés igényének megalapozása. Halmazszemlélet fejlesztése. Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése
Tartalom
A továbbhaladás feltételei
A matematika tanulási módszereinek megismerése. (olvasott tankönyvi szöveg feldolgozása, lényeg kiemelése, házi feladat célszerű elkészítési módjai) Könyvtárhasználat.
A gondolkodási módszerek követelményei a többi témában konkretizálódnak.
Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl. egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; nem; és; vagy; minden, van olyan). Konkrét példák a biztos, a lehetséges és a lehetetlen bemutatására. Változatos tartalmú szövegek értelmezése. Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése. Konkrét dolgok adott szempont(ok) szerinti rendezése, rendszerezése. Néhány elem sorba rendezése.
Számtan, algebra Fejlesztési feladatok, tevékenységek Számfogalom mélyítése, a számkör bővítése.
Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése számok kirakásával. Műveletfogalom kiterjesztése, mélyítése. Számolási készség fejlesztése a kibővített számkörben. Önellenőrzés igényének és képességének a fejlesztése.
Fegyelmezettség, következetesség fejlesztése.
TARTALOM Természetes számok milliós számkörben, egészek, törtek, tizedes törtek. Negatív szám értelmezése. Törtek kétféle értelmezése. Ellentett, abszolútérték. Alaki érték, helyi érték. Tízes alapú számrendszer. Kettes alapú számrendszer. Műveletek szóban (fejben) és írásban, szemléltetés számegyenesen: - természetes számok körében osztók, többszörösök ; – összeadás, kivonás az egészek és a pozitív törtek körében; – szorzás, osztás pozitív törtek és tizedes törtek esetében természetes számokkal (0 szerepe a szorzásban, osztásban); – szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000rel. Műveleti sorrend.
A továbbhaladás feltételei A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása.
A tízes számrendszer biztos ismerete.
Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében. Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek) összeadása és kivonása két tag esetén, az eredmény helyességének ellenőrzése. Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén.
88 Fejlesztési feladatok, tevékenységek
TARTALOM
Becslési készség fejlesztése. Következtetési képesség fejlesztése. Értő-elemző olvasás, önálló problémamegoldó képesség fejlesztése.
Kerekítés, becslés, ellenőrzés. Egyszerű elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, lebontogatással, ellenőrzés behelyettesítéssel. Arányos következtetések (pl. szabványmértékek átváltása), egyszerű szöveges feladatok.
A továbbhaladás feltételei Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel.
Összefüggések, függvények, sorozatok Fejlesztési feladatok, tevékenységek Helymeghatározás, adott tulajdonságú pontok keresése. Tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben. Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése. Táblázatok, grafikonok értelmezése, az ábra alapján mennyiségek közötti összefüggés megkeresése, lejegyzése. Táblázathoz grafikon, grafikonhoz táblázat készítése.
Tartalom Számegyenes, számintervallumok ábrázolása, ábráról való leolvasása. Helymeghatározás konkrét gyakorlati szituációkban. A Descartes-féle derékszögű koordinátarendszer. Egyszerű lineáris kapcsolatok táblázata – abban hiányzó elemek pótlása ismert vagy felismert szabály alapján –, grafikonja. Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai. Sorozat megadása a képzés szabályával, illetve néhány elemével.
A továbbhaladás feltételei
Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása.
A függvényszemlélet előkészítése. Ismert szabály alapján elemek meghatározása, illetve ismert elemek esetén szabály(ok) megfogalmazása. Több megoldás keresése. Geometria, mérés Fejlesztési feladatok, tevékenységek Térszemlélet fejlesztése, testek készítése. Halmazszemlélet fejlesztése. Tulajdonságok (pl. szimmetria) megfigyelése.
Körző, vonalzók helyes használata, két vonalzóval párhuzamosok, merőlegesek rajzolása.
Tartalom
A továbbhaladás feltételei
Testek építése, tulajdonságaik. Testek csoportosítása adott tulajdonságok alapján. Kocka, téglatest tulajdonságai, hálója. Párhuzamosság, merőlegesség, konvexitás. Síkidomok, sokszögek (háromszögek, négyszögek) szemléletes fogalma, tulajdonságok vizsgálata. Távolság szemléletes fogalma, adott tulajdonságú pontok keresése. Kör, gömb szemléletes fogalma,
Szakasz másolása, adott távolságok felmérése.
89 Fejlesztési feladatok, tevékenységek Problémamegoldó képesség fejlesztése szerkesztésekkel.
A szögmérő helyes használata. Tapasztalatgyűjtés kerület, terület, felszín és térfogat számításában. Számolási készség fejlesztése. Mérések a gyakorlatban. Mérőeszközök használata. A becslés képességének fejlesztése.
Tartalom
A továbbhaladás feltételei
előfordulásuk a gyakorlati életben. Két ponttól egyenlő távolságra lévő pontok. Szakaszfelező merőleges. A szög fogalma, mérése, szögfajták. Téglalap (négyzet) kerülete, területe; téglatest (kocka) felszíne és térfogata választott egységekkel, szabványmértékegységekkel. Számításos feladatok. Szabványmértékegységek és átváltásuk: hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg.
Felezőmerőleges szemléletes fogalma.
Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben. Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei.
Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok, tevékenységek A valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. A megfigyelőképesség, elemzőképesség fejlesztése. A számolási készség fejlesztése.
Tartalom
A továbbhaladás feltételei
Valószínűségi játékok és kísérletek. Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Oszlopdiagram készítése. Egyszerű grafikonok értelmezése, elemzése. Átlagszámítás néhány adat esetén.
Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése.
Tartalom
A továbbhaladás feltételei
A matematika tanulási módszereinek továbbfejlesztése. Matematikatörténeti érdekességek. Könyvtárhasználat, informatikai eszközök igénybevétele. Összehasonlításhoz, viszonyításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl. egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; legalább; legfeljebb; nem; és; vagy; minden, van olyan). A tanultakhoz kapcsolódó igaz és hamis állítások. Konkrét példák a biztos, a lehetséges és a lehetetlen bemutatására. Változatos tartalmú szövegek értelmezése, készítése.
A gondolkodási módszerek követelményei a többi témakörben konkretizálódnak.
Két szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.
6. évfolyam Évi óraszám: 148 óra Gondolkodási módszerek Fejlesztési feladatok, tevékenységek Az elsajátítás képességének fejlesztése. Pozitív motiváció kialakítása. Kommunikációs készség fejlesztése. A nyelv logikai elemeinek helyes használata.
Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. Szövegértelmező és szövegalkotó képesség fejlesztése. Mindennapi tapasztalatok alapján matematikai modell alkotása. Tervezés, ellenőrzés igényének kialakítása. Halmazszemlélet fejlesztése. Kombinatorikus gondolkodás
Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése. Konkrét dolgok adott szempont(ok) szerinti rendezése, rendszerezése.
Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban.
90 Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Tartalom
fejlesztése. Lehetőségek rendszerezett felsorolása.
A továbbhaladás feltételei
Néhány elem kiválasztása, elemek sorba rendezése különféle módszerekkel.
Számtan, algebra Fejlesztési feladatok, tevékenységek A műveletfogalom mélyítése, kiterjesztése. A számolási készség fejlesztése gyakorlati feladatokon keresztül is.
A becslési készség fejlesztése. A bizonyítási igény felkeltése. Racionális számok többféle megjelenítése, többféle leírása. Egyenes és fordított arányosság felismerése gyakorlati jellegű feladatokban és a természettudományos tárgyakban. A következtetési képesség fejlesztése.
Ellenőrzési igény kialakítása.
Tartalom
A továbbhaladás feltételei
A racionális számok. A számok reciprokának fogalma. Műveletek racionális számkörben: – szorzás, osztás törttel, tizedestörttel; – alapműveletek negatív számokkal. Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend. Becslés a törtek körében is. 10 egész kitevőjű hatványai és használatuk átváltásoknál. Egyszerű oszthatósági szabályok (2-vel, 5-tel, 10-zel, 4-gyel, 25-tel, 100zal). Két szám közös osztói, közös többszöröseik. Törtek egyszerűsítése, bővítése. Egyenes és fordított arányosság. A százalék fogalma, alap, százalékláb, százalékérték. Egyszerű százalékszámítás arányos következtetéssel. Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. A megoldások ábrázolása számegyenesen. Szöveges feladatok megoldása.
Tört, tizedestört, negatív szám fogalma. Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel.
2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság.
A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel.
Összefüggések, függvények, sorozatok Fejlesztési feladatok, tevékenységek A gyakorlati életből vett egyszerű példákban a kapcsolatok felismerése, lejegyzése, ábrázolása. A függvényszemlélet fejlesztése.
Tartalom Változó mennyiségek közötti kapcsolatok, ábrázolásuk derékszögű koordináta-rendszerben. Példák elsőfokú függvényekre. Példák konkrét sorozatokra.
A továbbhaladás feltételei Biztos tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben.
Geometria, mérés Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Tartalom
Sík és térszemlélet fejlesztése.
Alakzatok síkban, térben.
A szimmetria felismerése a
Példák egyszerű transzformációkra.
A továbbhaladás feltételei A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata.
91 természetben, művészetben. Ismert alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése. Körző, vonalzó és a szögmérő használata. Megoldási terv készítése.
Mérések, számítások a bővült számkörben. A térszemlélet fejlesztése térbeli analógiák keresésével.
A tengelyes tükrözés. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok.
Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése.
Háromszögek, négyszögek elemi tulajdonságai és speciális fajtái. A kör, körrel kapcsolatos fogalmak. Szögmásolás, szögfelezés. Téglalapok szerkesztése. Adott egyenesre merőleges szerkesztése. Sokszögek kerülete.
Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése.
Testek építése. Téglatestek hálója, felszíne, térfogata.
Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása. Téglatest felszíne és térfogata konkrét esetekben. A térfogat és űrtartalom mértékegységeinek átváltása.
Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Tartalom
Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése.
Valószínűségi játékok és kísérletek.
Rendszerszemlélet fejlesztése. Megfigyelőképesség, elemző képesség fejlesztése. Adatok gyűjtése környezetünkből.
Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Kördiagram. Adatok értelmezése, jellemzése, ábrázolása (például a leggyakoribb adat, szélső adatok). Átlagszámítás néhány adat esetén.
Számolási készség fejlesztése.
A továbbhaladás feltételei Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése.
Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.
7. évfolyam Évi óraszám: 129,5 óra Gondolkodási módszerek Fejlesztési feladatok, tevékenységek Pozitív motiváció kialakítása. Kommunikációs készségek fejlesztése. A nyelv logikai elemeinek helyes használata.
A halmazszemlélet fejlesztése. Szövegelemzés, lefordítás a matematika nyelvére, ellenőrzés. A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Tapasztalatszerzés az összes eset rendszerezett felsorolásában.
Tartalom Matematikatörténeti érdekességek a tananyaghoz kapcsolva. Könyvtár és elektronikus eszközök felhasználása információk gyűjtésére, feldolgozására. Az ,,és”, ,,vagy”, ,,ha”, ,,…akkor”, ,,nem”, ,,van olyan”, ,,minden” kifejezések jelentése. Egyszerű (“minden”, “van olyan” típusú) állítások igazolása, cáfolata konkrét példák kapcsán. Példák konkrét halmazokra: részhalmaz, kiegészítő halmaz, unió, metszet. Szöveges feladatok megoldása. Változatos kombinatorikai feladatok megoldása különféle módszerekkel. Sorba rendezés, kiválasztás néhány elem esetén.
A továbbhaladás feltételei
Gondolatok (állítások, feltételezések, választások stb.) világos, érthető szóbeli és írásbeli közlése. Egyszerű állítások igazságának eldöntése.
Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4 elem esetén.
92
Számtan, algebraFejlesztési feladatok, tevékenységek
Tartalom
Műveletek gyakorlása a racionális számkörben. Zsebszámológépek használata. A bizonyítási igény fejlesztése.
Műveletek a racionális számok körében (rendszerezés). A hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre. A hatványozás azonosságai konkrét példákon. Normálalak. Arány, aránypár, arányos osztás gyakorlati esetekben. Százalékszámítási és egyszerű kamatszámítási feladatok. Prímszám, prímtényezős felbontás. Két szám legnagyobb közös osztója, legkisebb közös többszöröse. Egyszerű oszthatósági szabályok (3-mal, 9-cel, 8-cal, 125-tel, 6-tal). Egyszerű algebrai egész kifejezések, helyettesítési értékük.
Következtetési képesség fejlesztése összetettebb feladatokban. Matematikatörténeti érdekességek megismerése.
Mindennapi szituációk összefüggéseinek leírása a matematika nyelvén, képletek értelmezése. Tapasztalatgyűjtés a mérlegelvvel kapcsolatban. Szövegértelmezés.
Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, mérlegelvvel. Szöveges feladatok megoldása.
A továbbhaladás feltételei Alapműveletek helyes elvégzése kis abszolútértékű egészek, törtek, tizedestörtek körében egyszerű esetekben. 10 pozitív egész kitevőjű hatványai, 10-nél nagyobb számok normálalakja.
Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét feladatokban. Egyszerű százalékszámítási feladatok. Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többesének megkeresése.
Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel is.
Összefüggések, függvények, sorozatok Fejlesztési feladatok, tevékenységek Táblázatok, grafikonok készítése konkrét hozzárendelések esetén. Tájékozódás a síkon a derékszögű koordináta-rendszer segítségével.
Számolási készség fejlesztése a racionális számkörben.
Tartalom Két halmaz közötti hozzárendelések megjelenítése konkrét esetekben. Egyértelmű hozzárendelések ábrázolása a derékszögű koordináta-rendszerben. Lineáris függvények. Példák nem lineáris függvényekre (pl. 1/x függvény). Sorozatok vizsgálata (számtani sorozat).
A továbbhaladás feltételei
Lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal egyszerű esetekben. Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok) keresése.
Geometria Fejlesztési feladatok, tevékenységek Fejlesztés a gyakorlati mérések és a mértékegységváltások helyes elvégzésében. Állítások megfogalmazása, és igaz vagy hamis voltának eldöntése. Megoldási terv készítése kerület-, területszámítási feladatoknál. Transzformációs szemlélet fejlesztése.
Tartalom Mértékegységek átváltása konkrét gyakorlati példák kapcsán a kibővült számkörben. Háromszögek magasságvonala, területe. Paralelogramma, trapéz, deltoid tulajdonságai, kerülete, területe. Kör kerülete, területe. Szögpárok (egyállású szögek,
A továbbhaladás feltételei Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése a szabványos mértékegységeinek ismerete. Háromszögek területének kiszámítása.
93
Szerkesztési eljárások gyakorlása. A bizonyítási igény felkeltése. Térszemlélet fejlesztése.
váltószögek, kiegészítő szögek). Középpontos tükrözés. Középpontosan szimmetrikus alakzatok a síkban. Szabályos sokszögek. Nevezetes szögek szerkesztése. Háromszög szerkesztése alapesetekben. A háromszög egybevágósági esetei. A háromszög belső és külső szögeinek összege. A négyszögek belső szögeinek összege. Három- és négyszögalapú egyenes hasábok, forgáshenger hálója, tulajdonságai, felszíne, térfogata.
Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése. Szögfelező szerkesztése. Háromszöggel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések. Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege. Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok, valamint a forgáshenger felismerése, jellemzése.
Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok, tevékenységek Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. Statisztikai adatok elemzése, értelmezése.
Tartalom Valószínűségi kísérletek egyszerű konkrét példák esetében. Gyakoriság, relatív gyakoriság fogalma, tulajdonságai. Adatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése.
A továbbhaladás feltételei
A gyakoriság fogalma. Egyszerű grafikonok olvasása, készítése.
8. évfolyam Évi óraszám: 129,5 óra Gondolkodási módszerek Fejlesztési feladatok, tevékenységek Az igényes szóbeli és írásbeli közlés fejlesztése. A bizonyítási igény. Ellenpéldák szerepe a cáfolásban. Könyvtár és egyéb informatikai eszközök használata. Szövegelemzés, értelmezés, lefordítás a matematika nyelvére. Az ellenőrzés, önellenőrzés igényének fejlesztése. Rendszerszemlélet fejlesztése. A tanult ismeretek közötti összefüggések felismerése, azok értő alkalmazása Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.
Tartalom
A továbbhaladás feltételei
Gondolatok helyes szóbeli és írásbeli kifejezése. A matematikai bizonyítás előkészítése: sejtések, kísérletezés, módszeres próbálkozás, cáfolás. Híres magyar matematikusok.
Szabatos, pontos írásbeli és szóbeli fogalmazás.
Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladat megoldása és szöveg alapján történő ellenőrzése. Elemek halmazokba rendezése, halmazok elemeinek felsorolása konkrét példák kapcsán. A tanult halmazműveletek alkalmazása konkrét feladatokban. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása változatos módszerekkel (fadiagram, táblázatok készítése).
Szövegértelmezés egyszerű esetekben.
A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén.
Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4-5 elem esetén, az összes eset felsorolása.
Számtan, algebra Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Tartalom Racionális szám fogalma (véges, végtelen tizedestörtek), példák nem racionális számra.
A továbbhaladás feltételei
94 A négyzetgyök fogalma. A természetes, egész és racionális számok halmazának kapcsolata. Műveletek racionális számkörben. Eredmények becslése.
A rendszerező képesség fejlesztése. Számítások egyszerűsítése például azonosságok felismerésével. Zsebszámológépek alkalmazása. A helyettesítési érték célszerű kiszámítása.
Algebrai egész kifejezések, egyszerű képletek átalakításai. Szorzattá alakítás kiemeléssel egyszerű esetekben. Algebrai egész kifejezések szorzása egyszerű esetekben. Elsőfokú, illetve elsőfokúra visszavezethető egyszerű egyenletek, elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása. Alaphalmaz, megoldáshalmaz. Szöveges feladatok megoldása.
Ellenőrzés igényének fejlesztése.
Szövegértelmezés, lefordítás a matematika nyelvére.
Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése egyszerű esetekben a racionális számkörben. Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesi értékének kiszámítása.
Elsőfokú egyenletek megoldása.
Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel.
Összefüggések, függvények, sorozatok Fejlesztési feladatok, tevékenységek A függvényszemlélet fejlesztése. Táblázatok, grafikonok készítése konkrét függvények esetén.
Grafikus megoldási módszerek alkalmazása (lehetőség szerint számítógépen is).
Tartalom
A továbbhaladás feltételei
Függvények és ábrázolásuk a derékszögű koordináta-rendszerben. x x2; x
x a x+b függvény és ábrázolása konkrét racionális együtthatók esetén.
x
Konkrét, egyszerű feltételnek eleget tevő pontok a koordináta-rendszerben. Egyismeretlenes egyenletek grafikus megoldása. Sorozatok és vizsgálatuk (mértani sorozat).
Geometria Fejlesztési feladatok, tevékenységek A halmazszemlélet és a térszemlélet fejlesztése. Zsebszámológép használata. A tanultak alkalmazása más tantárgyak és a mindennapi élet problémáinak megoldása során. A transzformációs szemlélet fejlesztése. A bizonyítási igény fejlesztése. Számolási készség fejlesztése.
Tartalom
A továbbhaladás feltételei
A tanult testek áttekintése, ismerkedés a forgáskúppal, gúlával, gömbbel.
Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszíne és térfogata.
Eltolás a síkban. Vektor, mint irányított szakasz. Két vektor összege, különbsége. Középpontos nagyítás és kicsinyítés konkrét arányokkal. Szerkesztési feladatok. Pitagorasz tétele. Egyszerű számításos feladatok a geometria különböző területeiről.
Adott pont eltolása adott vektorral. Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban. Pitagorasz-tétel ismerete (bizonyítás nélkül).
Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok, tevékenységek Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. Adatsokaságban való eligazodás képességének fejlesztése.
Tartalom Valószínűség előzetes becslése, szemléletes fogalma. Adathalmazok elemzése (módusz, medián) és értelmezése, ábrázolásuk. Grafikonok készítése, elemzése.
A továbbhaladás feltételei Relatív gyakoriság. Leggyakoribb és középső adat meghatározása kisszámú konkrét adathalmazban. Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben.
95 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK HON ÉS NÉPISMERET 5–8. évfolyam Célok és feladatok A történelem – mint múltismeret – a társadalom kollektív memóriájaként az emberi azonosságtudat egyik alapja. A nemzeti; az európai és az egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. A történelemből ugyanakkor az is kitűnik, hogy az egyes népek, nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függőség megértése átfogó világtörténelmi látásmódot, a különbségek tudomásul vétele a kultúrák sajátos értékeinek és érdekeinek megismerését és tiszteletben tartását kívánja. A tantárgy feladata elsősorban a történelmi szemlélet fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy a széles értelemben vett emberi műveltség minden eleme felhalmozási folyamat eredménye. A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy célja ebből következően az, hogy megértesse a folyamatosság és a változás-változtatás történelmi szerepét, és ezen keresztül mutassa meg, hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. Mindez a jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is szolgálja. Az általános iskolai munkának a múltat élményszerűen megjelenítő történetek tanításán kell alapulnia. A 10–12 éveseket általában a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5–6. évfolyamos tanulók a történelmi tényeket, fogalmakat, összefüggéseket a megelevenített eseményekből és jelenségekből – a történetekből – kiindulva érthetik meg a legkönnyebben. A történet a múlt színes, sodró valóságának szintézise, amely az elmúlt korokat átélhetővé, érzékelhetővé, szemlélhetővé teszi. Ezt a képszerűen megjelenített múltat már az 5–6. évfolyamokon is elemzés tárgyává kell tenni, le kell vonni a megfelelő következtetéseket, általánosításokat, és azokat bele kell helyezni a történelmi ismeretek rendszerébe. A történettanítás tehát nem helyettesíti, csupán megalapozza a történelemtanítást. A 7–8. évfolyamok történelemtanítása – a korábbi évfolyamok eredményeire támaszkodva – a múlt valóságát összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva dolgozza fel. Ezeken az évfolyamokon a történelmet már nemcsak a jellemző életképek bemutatásával, hanem a kiemelkedő események fonalára fűzve, történetileg tanítjuk. Alkalmazkodva az adott fejlődési szinthez a képszerű megjelenítésre – a történettanításra – azonban ekkor is szükség van. Mindezek együtt alkalmassá tehetik a tanulókat arra, hogy a történelem megismerésének, elemzésének alapvető módszereit elsajátítsák. A tantárgy tanulása során a tanulók megismerkednek a hagyományos paraszti kultúrával és értékrenddel, megfigyelik és megismerik a természet közelben élő a természetet tisztelő, és felhasználó ember életét, legfontosabb szokásait. A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat. Az állampolgári ismeretek tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a jelen bonyolult közéletében, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, működését. Így a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez Fejlesztési követelmények A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy fontos szerepet játszik az ismeretszerzési és feldolgozási képességek kialakításában és fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belőlük következtetéseket tudjanak levonni. A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és -felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintű alkalmazására. A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi-társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani. Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi, társadalmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megőrzésének nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értelmezési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni. A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy témáról különböző információk alapján. Sajátítsák el a kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban.
96 A történelemi események időben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem alakulhat ki időbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok segítségével történő tájékozódó képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idő tagolásának módszerét. A tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük különböző méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy-egy ország, térség fejlődésére. 5. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Képi információk gyűjtése. Lelet és rekonstrukció összevetése. Rekonstrukciós rajzok és néprajzi képi források összehasonlítása. Az egyes korszakok jellemző tárgyainak, szerkezetek működésének felderítése, ismertetése.Tájékozódás könyvtárban az egyes történelmi személyiségekkel, eseményekkel kapcsolatos gyermekirodalomban. Párhuzamok keresése a megismert történelmi élethelyzetek, események és mai éltünk között. Annak felderítése, hogy milyen környezeti változások erednek az ókorból. Információk gyűjtése a tankönyv és olvasókönyv szövegéből.Annak felismerése, hogy a gondolatok rögzítésének, az írás feltalálásának milyen jelentősége volt az emberiség történetében.A tanári elbeszélés megjegyzése.Képi és szöveges információk együttes kezelése.Képek jellemző vonásainak kiemelése, rendszerezése. Kifejezőképességek Történelmi személyiségek jellemzése. Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. A megismert történelmi fogalmak alkalmazása élőbeszédben. Rajz, festmény, modell készítése történelmi eseményről, helyszínről, élethelyzetről. Történelmi személyek vagy csoportok konkrét tetteinek megokolása. Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése. Egyszerű írásos források szövegének megértése, értelmezése tanári segítséggel. Történetek mesei és valóságos elemeinek megkülönböztetése tanári segítséggel. Tájékozódás időben Történelmi események időrendbe állítása. Az őskor és ókor megkülönböztetése. A jelen, a múlt és a régmúlt megkülönböztetése. A Kr.e., Kr.u., illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése, gyakorlása. Tájékozódás térben A kerettantervben felsorolt helyekhez események kapcsolása. Az események helyszíneinek megnevezése. A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása különböző méretarányú térképen. Távolságbecslés különböző léptékű térképeken, számítás. A földrajzi és a történelmi atlasz összehasonlítása az egyes időszakoknak és helyszíneknek megfelelően. Térképolvasás a térkép grafikái és a megismert térképjelek segítségével. Témakörök Tartalmak Élet az őskorban Az ősember nyomai a Földön.Hogyan élt a gyűjtögető, halászó, vadászó ember.A földművelő és az állattenyésztő ember.Az első mesterségek és a csere kialakulása.Természeti népek napjainkban.Varázslat és művészet.Fogalom: őskor, ősember, régészet, eszközhasználat és eszközkészítés, munkamegosztás, gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattenyésztés, termelés, kézművesség, csere, mágia (varázslat) Az ókori Kelet világa
Évszám: nagyon régen, régen A történelem korszakai.Egyiptom, „a Nílus ajándéka”.A rejtélyes piramisok.Történetek Mezopotámiából.Az írás kialakulása.Mítoszok és mondák az ókori keletről.
97 Fogalom: ókor, öntözéses földművelés, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, ékírás Helynév: Egyiptom, Nílus, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz Évszám: kb. 5000 éve Ószövetségi történetek
A Biblia.Bibliai tájak.Ószövetségi történetek. Fogalom: Biblia, Ószövetség, egyistenhit Név: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid vagy Salamon Helynév: Jeruzsálem
Az ókori görögök életéből
Történetek a görög mondavilágból.Görög istenek és az olimpiai játékok.Hajó és kereskedelem.Görög városállamok: Athén és Spárta.Hősök és csaták.Athén Periklész korában.Az athéni népgyűlés.Történetek Nagy Sándorról. Fogalom: városállam, piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia, mítosz, színház Név: Zeusz, Pallasz Athéné, Dareiosz, Xerxész, Miltiádész, Periklész, Nagy Sándor Helynév: Olümposz, Olümpia, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Alexandria Évszám: kb. 2500 éve
Az ókori Róma évszázadai
Mondák Róma alapításáról, a királyságról és a köztársaságról.Hadvezérek és csaták: a pun háborúk történetéből.Szabadok és rabszolgák.Julius Caesar és hadserege.Történetek Augustusról.Egy ókori nagyváros: Róma – vízvezetékek, fürdők, amfiteátrumok, bérházak.A rómaiak Magyarország területén.A népvándorlás viharában. Fogalom: királyság, köztársaság, rabszolga, gladiátor, császár, provincia, amfiteátrum, barbár, népvándorlás Név: Romulus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus Helynév: Itália, Róma, Karthágó, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum (és egy lakóhelyhez közeli római kori település) Évszám: kb. 1500 éve
A kereszténység születése
Történetek Jézus életéről.A kereszténység fő tanításai.A keresztény időszámítás. Fogalom: keresztény, evangélium, megváltó, apostol, vallás, egyház, püspök Név: Jézus, Mária, József Helynév: Betlehem Évszám: 476 A magyar nép eredete: mondák és valóság.Az Uráltól a Kárpát-medencéig.A honfoglalás. Fogalom: finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás Név: Álmos, Árpád Helynév: Urál, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence Évszám: 895
A magyar történelem kezdetei
Hagyomány ismeret
Házak, háztípusok Élet a házban Munkamegosztás Ünnepek, ünnepkörök
A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet részletesebben, nagyobb időkeretben kell feldolgozni: Az írás kialakulása, fajtái, fejlődése Nagyvárosi kultúra a Római Birodalom területén Mélységelvű témák
98 Mindennapi élet, életmódtörténet
A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni:Gyűjtögető, halászó, vadászó életmódot folytató népek napjainkban.A család és a gyermek az ókori Görögországban és napjainkban.
A továbbhaladás feltételei A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel – a kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat.
6. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Képi információk gyűjtése egy adott témáról. Korabeli építészeti és tárgyi emlékek megfigyelése eredeti helyükön. Korabeli használati tárgyak, leletek funkcióinak, használatának felismerése. A középkorból eredeztethető környezeti változások felderítése tanári segítséggel. Tájékozódás a korosztálynak készült a történelmi tárgyú lexikonok, enciklopédiák, ismeretterjesztő könyvek körében. Használatuk megismerése. Egyszerűbb korabeli írásos források olvasása (legenda, krónika, históriás ének, emlékirat).A kerettantervben megjelölt személyiségek, fogalmak összekapcsolása.Egyszerű mennyiségi mutatók (lakosság, terület) gyűjtése, értelmezése. A hírközlés kezdetei, a könyvnyomtatás jelentőségének felismertetése. A képek közti összefüggések felismerése, rendszerezése.Tárgyi és építészeti emlékek vizsgálata a velük kapcsolatos kérdésekre adandó válaszok útján. Oktatófilmek elemzése tanári segítséggel. Egyszerű mennyiségi adatok összevetése. Vázlat készítése tanári segítséggel. A középkorból eredeztethető ma is élő népi hagyományok, szokások gyűjtése. Kifejezőképességek A látott építészeti, tárgyi emlékek reprodukálása emlékezetből. Kérdés és válasz megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. Összefüggő élőbeszéd gyakorlása megadott történelmi témáról a megismert fogalmak felhasználásával. Adott korszakban, szituációban élt ellentétes történelmi személyiségek jellemzése Életképek összeállítása és megjelenítése adott témáról előzetes kutatómunka alapján, tanári segítséggel. Kérdések megfogalmazása egyszerű korabeli írásos forrásokról, tanári segítséggel. Tájékozódás időben A történetek alapján elkülöníthető korszakok jellegzetességeinek felismerése tanári segítséggel. A történelmi múlt jelenben való továbbélésének felismerése. Történelmi események időrendbe állítása. Annak gyakorlása konkrét példák segítségével, hogy a különböző területeken végbement események közül melyik történt előbb, melyik később.
Tájékozódás térben A földrajzi elhelyezkedés és a történetekben megjelenő események összefüggéseinek felismerése tanári segítséggel. Országok területi változásainak megfigyelése különböző történelmi atlaszokon.
99 Témakörök Képek a középkori Európa életéb
Magyarország az Árpádok idején
Virágzó középkor Magyarországon
Az újkor kezdetén
Magyarország az újkor kezdetén
Tartalmak Nagy Károly birodalmában.Az arab hódítás. A középkori egyház.A kolostorok világa: oklevelek, krónikák, legendák.Milyen volt a középkori uradalom és falu? Hűbérurak és hűbéresek.A középkori várak.A lovagi élet.A középkori városok.Céhmesterek és kereskedők.Európa a XV. században. Fogalom: középkor, iszlám, kalifa, pápa, szent, ereklye, eretnek, kolostor, szerzetes, kódex, uradalom, robot, jobbágy, jobbágytelek, nyomásos gazdálkodás, hűbérúr, hűbéres, vár, lovag, középkori város, kiváltság, polgár, adó, vám, céh, járványok, távolsági kereskedelem, kereslet-kínálat Név: Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Szent Ferenc Helynév: Frank Birodalom, Arab Birodalom, Mekka, Bizánc, Német-római Császárság Évszám: 800
Letelepedés – kalandozó hadjáratok.Géza és I. István.István király udvarában.László és Könyves Kálmán. A tatárjárás.Kultúra az Árpád-korban. Fogalom: kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun Név: Géza fejedelem, I. István, Gellért püspök, I. László, Könyves Kálmán, Julianus barát, IV. Béla Helynév: Esztergom, Székesfehérvár, Erdély, Buda, Muhi Évszám:1000, 1241–1242, 1301 Károly Róbert.Nagy Lajos, a lovagkirály.Zsigmond, a császár és király.Egy középkori magyar város.Hunyadi János.Mátyás király.Bárók, nemesek, jobbágyok.Mohács.Buda elfoglalása. Fogalom: Aranyforint, bandérium, nemes, báró, ősiség, kilenced, kormányzó, végvár Név: I. Károly, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I. Mátyás, Dózsa György, II. Lajos, I. Szulejmán Helynév: Bécs, Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács Évszám: 1456, 1514, 1526, 1541 Felfedezők és hódítók.Harc a tengerekért.Szemben a pápával: Luther és Kálvin.A Napkirály udvarában – XIV. Lajos.Ablak Európára – I. Péter.Az Európán kívüli világ.Kultúra és tudományok az újkor kezdetén. Fogalom: újkor, azték, inka, felfedező, gyarmat, világkereskedelem, manufaktúra, bankár, hitel, reformáció, protestáns, katolikus megújulás, parlament Név: Kolumbusz, Magellán, Luther, Kálvin, XIV. Lajos, I. Péter, Gutenberg, Leonardo da Vinci, Galileo Galilei Helynév: Amerika, Versailles, Párizs, London, Szentpétervár Évszám: 1492, 1517 Török világ Magyarországon.A várháborúk hősei.Életképek a királyi Magyarországról.Erdély aranykora.Történetek a függetlenségi küzdelmekről.Buda visszafoglalása.II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. Fogalom: szpáhi, janicsár, pasa, végvár, kuruc, labanc Név: Dobó István, Zrínyi Miklós, Bocskai István, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc Helynév: Királyi Magyarország, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár, Eger, Szigetvár, Pozsony, Isztambul
100 Évszám: 1552, 1686, 1703–1711 A paraszti munka A faluközösség Az ember életfordulói A tanév során az alábbi témák közül egyet részletesebben, nagyobb időkeretben kell feldolgozni: Középkori városok Európában és Magyarországon Az Európán kívüli világ a kora újkorban Hagyományismeret Mélységelvű témák Mindennapi élet, életmódtörténet
A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni:.Mátyás király asztalánál – az étkezés történetéből.Pestis, himlő, kolera-járványok a középkortól napjainkig.
A továbbhaladás feltételei A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon különböző korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen. 7. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Információk gyűjtése statisztikai adatokból. Önálló kutatás adott témában, melynek végeredménye rövidebb összefoglaló kiselőadás vagy esszé. Könyvtári kutatás megadott témában és szempontok alapján kézikönyvekből és ismeretterjesztő művekből. Korabeli írásos források összevetése megadott szempontok alapján. Történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélésének összevetése. Különböző típusú képi információk gyűjtése egy adott témához. Írásos források összegyűjtése megadott szempontok alapján. A hírközlési forradalom jelentőségének megértése. Anyaggyűjtés tanári segítséggel több szempontból egy adott témában.Különböző képi információk jellegzetességeinek felismerése. Valamely kijelölt téma többszempontú feldolgozása csoportmunkában, tanári irányítással. A XIX. századi történelmi eseményekről szóló dalok, történetek, mondák feldolgozása. Kifejezőképességek Összehasonlító diagramok, grafikonok, táblázatok készítése különböző statisztikák adatainak felhasználásával. Szerepjáték: valamely korszak jellemző alakjának egyes szám első személyű bemutatása. Vázlat készítése csoportmunkában. Összefüggő felelet megadott történelmi témáról, a megismert fogalmak felhasználásával. A megismert sematikus rajzok, ábrák élőszóban való megelevenítése. Tájékozódás időben Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek összevetése térkép alapján. Gazdasági, társadalmi, technikai jelenségek összefüggéseinek, változásának, fejlődésének felismertetése. Térségek gazdasági, politikai, társadalmi, technikai jelenségeinek időbeli, térbeli összevetése. Ma is előforduló jelenségek, konvenciók, eszmék, intézmények felismerése, összevetése mai jellegzetességeikkel.
101 Kronologikus táblázatok önálló készítése. Események egyidejűségének megállapítása, történelmi események elhelyezése az időben. Tájékozódás térben A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismertetése történelmi térképek összehasonlítása. Országok területi változásainak megfigyelése különböző térképeken. Témakörök A polgári átalakulás kora
Képek a XVIII. századi Magyarországról
A polgárosodás kezdetei Magyarországon
Nemzetállamok kora
A dualizmus kora
Tartalmak Az Amerikai Egyesült Államok megalakulása.Eszmék, személyiségek és események a felvilágosodás és a francia forradalom korából.Napóleon és Európa.A mezőgazdaság és a gépek forradalma.Az ipari forradalom társadalmi következményei.Életmód a kapitalizálódó Európában. Fogalom: alkotmány, emberi jogok, felvilágosodás, népfelség elve, hatalmi ágak, forradalom, jakobinus, terror, nemzet, ipari forradalom, mezőgazdasági forradalom, gyár, vállalkozó, haszon, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus Név: Washington, Rousseau, XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Stephenson Helynév: Boston, Waterloo Évszám: 1776, 1789, 1815 Mária Terézia és II. József.A soknemzetiségű Magyarország.A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Fogalom: betelepítés, bevándorlás úrbérrendezés, állandó hadsereg, vallási türelem, államnyelv, oktatáspolitika Név: Mária Terézia, II. József Évszám: 1740–1780 Országgyűlések Pozsonyban.A magyar nyelv ügye.Gróf Széchenyi István.Kossuth Lajos.Életképek a reformkori Magyarországon.1848. március 15-e.Polgári törvények.Nemzetiségek ébredése.Képek a szabadságharc csatáiból. Fogalom: országgyűlés, arisztokrácia, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés, örökváltság, zsellér, nyilvánosság, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, nemzetiség, honvédség, trónfosztás Név: gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, gróf Batthyány Lajos, Görgey Artúr, Bem Helynév: Debrecen, Isaszeg, Világos, Arad Évszám: 1830–1848, 1848. március 15., 1849. október 6. Az amerikai polgárháború.Új európai nemzetállamok.Az állam új feladatai: oktatásügy, egészségügy, szociálpolitika.Versenyben a világ felosztásáért.A modern társadalomi csoportok, életmódjuk.A sokarcú munkásmozgalom fő áramlatai. Fogalom: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociálpolitika, gyarmatbirodalom, szakszervezet, anarchisták, szocializmus, szociáldemokrácia, utópia, tömegkultúra, központi hatalmak, antant Név: Bismarck, Garibaldi, Lincoln, Edison, Marx Helynév: Németország, Olaszország Évszám: 1861–1865, 1871 Magyarország a szabadságharc bukása után.A kiegyezés.Képek a politikai életről.Gazdasági felzárkózás.A polgárosodó magyar társadalom. Roma társadalom - roma életformákVilágváros születik: Budapest. A hagyományos falusi társadalom élete (a lakóhely néprajzi tájegységének feldolgozása: gazdálkodás, település, életmód, népszokások)A millennium: sikerek és válságjelek. Fogalom: emigráció, kiegyezés, közös ügyek, polgárosodás, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, asszimiláció, millenium Név: Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán Helynév: Osztrák–Magyar Monarchia, Budapest
102 Évszám: 1867, 1867–1916 Az első világháború
Mélységelvű témák Mindennapi élet, életmódtörténet
A háború okai, céljai és jellege.Forradalom, Oroszországban.Győztesek és vesztesek. Fogalom: villámháború, állóháború, hátország, békerendszer, bolsevik, szovjet Név: Lenin Évszám: 1914–1918, 1917 A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet részletesebben, nagyobb időkeretben kell feldolgozni: Mágnások, polgárok, parasztok, cselédek, társadalom és életmód A soknemzetiségű Magyarország: nemzeti és etnikai kisebbségek együttélése, Kultúrája A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni:Oktatás, diákok Magyarországon a XVI. - XX. század elejéig Város és falu az új és a legújabb korban
A továbbhaladás feltételei Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján. Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban. Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak 8. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Önálló vázlat készítése. Statisztikai adatok gyűjtése jelenismereti témában. Kutatás informatikai eszközök felhasználásával adott témában tanári segítséggel. Korabeli írásos források összevetése saját szempontok alapján. Riport/interjú készítése szemtanúkkal adott témáról megadott szempontok szerint. Adott témájú, de eltérő adatok, adatsorok összevetése, az eltérések okainak felderítése tanári segítséggel. Dokumentumfilmek elemzése tanári segítséggel. A televízió, a rádió, napi és hetilapok adott témájú híranyagának összevetése tanári segítséggel. Információk szerzése dokumentumfilmekből, televízióból.Információk szerzése napi és hetilapokból.Információk szerzése rádióműsorokból. Az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek történeti szempontú elemzése (technika, ökológia, fizika, stb.) Dokumentumfilmek és játékfilmek jellemző részleteinek értelmezése, mondanivalójának rövid leírása. Kifejezőképességek Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek rendszerezése. Adott történelmi és jelenismereti téma csoportos megvitatása a tanár által előzetesen megadott szempontok alapján. Gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális jelenségek összefüggéseinek felismerése és megfogalmazása. Adott jelenismereti téma/helyzet megjelenítése szerepjátékkal. Statisztikai adatok bemutatása. Ökológiai problémák összetevőinek felismertetése, történeti okainak felderítése. Tájékozódás időben
103 Önálló kutatás az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek változásairól. Szinkronisztikus kronológiai táblázatok készítése. Tájékozódás térben A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismerése történelmi térképek összehasonlításával. Témakörök A világ a 20-as és 30-as években
Magyarország a két világháború között
A második világháború
A globalizálódó világ
Magyarország története napjainkig
Tartalmak Európa az első világháború után. A nagy gazdasági világválság.A nácizmus Németországban.A sztálini Szovjetunió.Az Egyesült Államok és Roosevelt.Út a háború felé. Fogalom: jelenkor, parlamenti demokrácia, gazdasági válság, nemzeti szocializmus, fajelmélet, antiszemitizmus, koncentrációs tábor, egypártrendszer, sztálinizmus, tervgazdálkodás, propaganda Név: Hitler, Sztálin, Roosevelt Helynév: Szovjetunió Évszám: 1929–1933, 1938 Forradalom és ellenforradalom.Trianon és következményei.A bethleni konszolidáció.A gazdasági világválság és Magyarország.Kiútkeresés és külpolitika.Életmód és szellemi élet a két világháború között Fogalom: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, konszolidáció, irredentizmus, kommunisták Név: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István Helynév: Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Észak-Erdély Évszám: 1918, 1919, 1920 Európai háborúból világháború.A totális háború.Magyarország a második világháborúban.Magyarország 1944-ben.Az európai és a magyar zsidóság tragédiája.A háború befejezése. Fogalom: totális háború, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, holokauszt, „hintapolitika”, nyilasok, partizán, antifasiszta ellenállás, háborús bűnös Név: Churchill, Teleki Pál Helynév: Sztálingrád, Normandia, Auschwitz, Hirosima, Jalta, Potsdam Évszám: 1939, 1941, 1944. Március 19., 1944. október 15., 1945. május 9., 1945. szeptember 2. A kétpólusú világ.Kommunista diktatúrák.A harmadik világ.A világgazdaság.Az európai integráció.Az emberi és polgári jogok.Globális problémák – a globalizáció problémái. Fogalom: hidegháború, kommunista diktatúra, harmadik világ, világgazdaság, globalizáció, integráció, népességrobbanás, fogyasztói társadalom, környezetkárosítás Magyarország a keleti blokkban – a koalíciós évek.Sztálinizmus Magyarországon – a Rákosikorszak.1956-os forradalom és szabadságharc.A Kádár-korszak.A magyar társadalom átalakulása.A magyarországi romák A határon túli magyarok. A népi kultúra hagyományai a határon túl (pl. Székelyföld, Kárpátalja, Felvidék)A rendszerváltozás. Fogalom: pártállam, kollektivizálás, rendszerváltozás, földosztás, államosítás Név: Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János, Antall József, Göncz Árpád Évszám: 1945, 1948, 1956. Október 23., 1989–1990.
Állampolgári ismeretek:
Az állam és polgára.A nyilvánosság.A politikai rendszer intézményei.Részvétel a közügyekben.Emberi jogok – társadalmi kötelezettségek.A gyermek jogai.
104 Fogalom: állam, nemzet, nemzetiség, etnikum állampolgárság, választási alapelvek, népszavazás, emberi jogok
Mélységelvű témák Mindennapi élet, életmódtörténet
A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet részletesebben, nagyobb időkeretben kell feldolgozni: Nők és férfiak a múltban. (a XIX. és a XX. században) Diákjogok, diákszervezetek a mai Magyarországon. A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni: Családom története a XX. században. Tömegtársadalom, nagyvárosi életmód.
A továbbhaladás feltételei A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikaigazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 7. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Célok és feladatok A hetedik évfolyamon belépő új tantárgy az első félévben az emberi természet, a második félévben a társas kapcsolatok sajátosságait tárgyalja oly módon, hogy ötvözi a leíró embertudományokat (lélektan, szociológia) a normatív etikával. A tárgy egyszerre szolgálhatja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészít a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. Fejlesztési követelmények A tárgy segíti a személyiségjegyek fejlesztését: a társas kapcsolatokban szükséges normák, készségek kialakítását, az ember és környezete viszonyának reális érzékelését, a nyitottság, a bátorság és a humorérzék emberi értékként való kezelését. Megalapozza továbbá a tanulók toleráns törvénytisztelő magatartását, kulturált vitakészségét. Belépő tevékenységformák Beszélgetés (szabad asszociációk, vélemények felszínre hozása és ütköztetése, hipotézisek bizonyítása és cáfolata, szövegek megbeszélése és elemzése). A játék (szerepjáték, szociodráma). Kutatás (önmaguk, események, helyzetek megfigyelése és elemzése, megismerkedés és interjú szakemberekkel, adatok és tények összegyűjtése, rendezése és elemzése, kísérletek, írásos és szóbeli kutatási beszámolók készítése). Kiegészíthetik bibliográfia készítése, a tanultak és feltártak vizuális megjelenítése, olvasmány- és eseménynapló vezetése, sajtófigyelés, élménybeszámoló készítése, a tanult témaköröket bemutató kiállítások rendezése, segítségre szorulók megismerése, és megsegítése, művészi alkotás létrehozása egyénileg vagy közösen. Témakörök
Tartalmak
Az emberi természet Az ember egyedfejlődése Test és lélek Pszichikus működésünk és mozgatóink
A születés előtti időszak és a születés.Életszakaszok: csecsemőkor, kisgyermekkor, kisiskoláskor, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, öregkor. A test és a lélek egysége.Egészség, betegség, fogyatékosság, egészség és egészség. Érzékelés és cselekvés.Ösztönök, indulatok, érzések, érzelmek, értékelés.Megismerés, gondolkodás. Szükségleteink és érdekeink.Előítéleteink.Nyitottság, empátia és tolerancia.
105
Egyén és személy Kommunikáció, nyelv, gondolkodás
Nyelv és kommunikáció.Intelligencia, okosság, bölcsesség.Megismerés és tudás.Képesség, tehetség.Problémamegoldás, tanulás.
Emberi szellem, emberi kiteljesedés Az ember mint értékelő és erkölcsi lény
Hit és tudás.Önmegvalósítás, önszeretet, önzés.Siker és boldogság.Öröm és szenvedés. Értékek és normák.Az értékelés és nehézségei.Illendőség, helyesség, igazságosság.Jó és rossz.Szokások és erkölcsök.Választás és döntés.Szándék és tett.A lelkiismeret.Az erények.A helyes életvezetés alapelvei.
Társas kapcsolatok Társaink Kapcsolatok Nemiség, szerelem, házasság Az emberi társadalom Munka, gazdaság, alkotás Kultúra és művelődés
Szülő és gyermek, testvérek, házastársak.Barátság.Munkatársak, diáktársak.etikai, nemzetiségi és nemzeti hovatartozás. Identitás, identitások A kapcsolatok szimmetriája.Rokonszenv és ellenszenv.Őszinteség és hazugság.Hűség.Előítéletesség és nyitottság.Alkalmazkodás és önállóság.Gyávaság és bátorság.Bizalom.Erőszak, jogos önvédelem. Férfi és női szerepek.A nemi érettség.Szerelem és házasság.A házasság, mint szövetség, mint otthonteremtés, mint biológia, érzelmi, gazdasági, jogi, erkölcsi szövetség, mint szeretetkapcsolat és életadás.Konfliktusok a házasságban és megoldásuk. Egyén és közösség.Magánélet és közélet a társadalomban. Fizikai és szellemi munka.A munka mint szaktudás, az alkotás mint jog és kötelesség.Megélhetés, gazdálkodás, jólét.Tulajdon.Vállalkozás. Társadalom, kultúra, vallás.Kultúra és civilizáció.Műveltség és képzettség.
Életszínvonal, életmód és életminőség Ember és természet Hit, világszemlélet, vallás
Jólét és jól-lét.Munkaidő, szabadidő, szórakozás.Otthonteremtés.Ünnep és ünneplés.Az élet értelme az értelmes élet. Beavatkozás, uralom, felelősség. Megismerés, hit, meggyőződés.Természetkép, világkép, világszemlélet.Istenhitek és vallások.A vallás, mint hit, ismeret, élmény, szertartás, rítus és közösség.A vallás, mint világmagyarázat. Egyéni és közösségi értékek A demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai, törvényesség, más kultúrák tisztelete, hagyománytisztelet, igazság, igazságosság, a polgári állam értékei. többség, kisebbség. A továbbhaladás feltételei Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos ismeretszerzési és -feldolgozási képességek fejlődése. Életkorának megfelelő szinten legyen képes különböző forrásokból ismeretek összegyűjtésére, osztályozására, elemzésére, a köztük lévő összefüggések keresésére és azokból következtetések levonására. Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét legyen képes kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni. Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal és kötelességekkel. Legyen képes erkölcsi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a jó és rossz, az igaz és hamis, valamint a szép és a rút között. TERMÉSZETISMERET 5–6. évfolyam Célok és feladatok A Természetismeret tantárgy tartalmában és szemléletében szervesen épül az 1–4. évfolyam környezetismeret tantárgyára, azzal egységes rendszert alkot, az alapkészségek megerősítését, fejlesztését, hangsúlyozza. Célja az 1–4. évfolyamon megalapozott ismeretek, és készségek továbbfejlesztése mind az elemi természettudományos megismerés módszereinek tekintetében, mind az egészséges és környezettel harmonikus életvezetési szokások kialakításában, vagyis elősegíti a tanulókban azokat a képességeket, amelyek a környezettel összehangolt konstruktív kapcsolathoz szükségesek.
106 Ennek érdekében elősegíti, hogy a tanulók képessé váljanak a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére. A tantárgy vizsgálódásának középpontjában ezért nem az egyes természettudományok alaptételei, az egyes szaktudományos ismeretek elkülönülése áll, hanem az élő- és élettelen természet konkrét valósága, a természettudományi kapcsolatok érzékeltetése, a jelenségek, a táj és a környezet bemutatása. A megismerés lényege, hogy a környezet egységes egész, és állandóan változó rendszer, melyben az ember természeti- és társadalmi lényként él. Ebből következőleg a természet komplex, holisztikus. Az 5–6. évfolyamon tanuló gyermek természettudományos gondolkodását jobbára még a szemléletes képi tartalmak jellemzik, de ebben az életkori szakaszban már megalapozódnak annak absztrakt kategóriái is. Ugyanakkor a valóságos természeti folyamatok, összefüggések, törvényszerűségek megértéséhez szükséges térbeli és időbeli elvonatkoztatás képessége egyre árnyaltabb, és biztosabb képzetek kialakítását teszi lehetővé. Az elemi természettudományos nevelés fontos feladata tehát a konkretizálásra és általánosításra építve az elvonatkoztatás képességének alapozása, az egyszerű absztrakt fogalmak, ítéletek és következtetések használatának megtanítása. A tanult ismeretek alapján elvárható cél, hogy a gyermekek egyre biztosabban igazodjanak el (tájékozódjanak) közvetlen, majd távolabbi környezetükben, a közvetlenül, majd közvetetten megismerhető természeti folyamatok, történések körében. Ismerjék a megfelelő eszközöket és módszereket ezek megvalósítására. Továbbra sem törekszünk, az elvont tudományos fogalmak meghatározására, definíciószerű megtanítására. Ebben az életkori szakaszban a természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességeket kell megalapoznunk. Kívánatos, hogy a gyermekek a természetismeret tantárgy képzési folyamatában találkozzanak az értelmes, összefüggésekre épülő tanulás eljárásaival, gyakorolhassák azokat egyénileg és társaikkal együttműködve is. A közös tevékenység során a közösség demokratikus működésének értéke, és jellemző szabályai is tudatosulhatnak a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő szinten. Legyen módjuk kielégíteni egyéni érdeklődésüket, illetve szerezhessenek örömteli megismerési, tanulási élményeket. A lehetőségekhez képest segítsen a tantárgy az iskolán kívül szerzett ismeretek feldolgozásában is. A természetismeret tanítása során a környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, valamint a helyes környezeti attitűdök, magatartás, értékrend alakítására is figyelmet fordítunk. Támogassuk a tanulókat a környezetük használatára vonatkozó helyes döntéseik meghozatalában, segítsük környezettudatuk, felelősségérzetük fejlődését. Fontos feladat a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hagyományok tudatosítása, az ápolásukra történő nevelés. Mind a természetismeret tanulása során elsajátított ismereteknek, mind a gondolkodási képességeknek biztonságos alapot kell képezniük a későbbi természettudományos tantárgyak – a fizika, a kémia, a biológia és egészségtan, illetve a földrajz (földünk és környezetünk)– elsajátításához. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A természetismeret tanítás célja, hogy a természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességeket megalapozza. Ennek érdekében fontos a gyermekek tevékenykedtetése, a közvetlen tapasztaláson alapuló ismeretszerzés megvalósítása. A tanulási tartalmak elsajátításának így a tanulók maguk is aktív részeseivé kell, hogy váljanak, s az értékek megnevezése és azonosítása során énképükbe integrálják az újabb és újabb ismereteket. Hon- és népismeret A természetismeret tárgy lehetőséget nyújt hazánk természeti földrajzának, és társadalmi- gazdasági életének bemutatására az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten. Megismerteti a tanulókkal a városi és falusi környezet és mindennapi élet sajátosságait, hagyományait és különbözőségeit. Megalapozza a diákokban a nemzettudatot, hazaszeretetet. Elősegíti a természeti és társadalmi környezet megismerését, kölcsönös egymásra hatásuk felismerését, az emberi tevékenységek környezet- formálásának és átalakításának felelősségét. Környezeti nevelés Törekednünk kell a környezettudatos, a környezetért felelősséget érző, a környezettel szemben „gazda szemléletű” magatartás kialakítására. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük étékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete és szeretete, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Értsék meg a természeti környezet védelmének szükségességét a fenntartható gazdaság- és fejlődés érdekében. Információs és kommunikációs kultúra Kiemelt feladatunk a megismerési képességek fejlesztése. A tanulók váljanak nyitottá a természet szépségei, értékei, illetve a környezeti problémák iránt. Legyenek képesek a természeti, és az ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteiket egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, egyszerű vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, megtervezni, és azok eredményeit elemezni, kiértékelni. Legyen gyakorlatuk a különböző természeti tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában, mérésében, az adatok ábrázolásában. Ismerjék és használják a vizsgálódásokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket, és kezeljék azokat balesetmentesen, környezetkímélő módon. Szerezzenek gyakorlottságot a mindennapi életben előforduló mérésekben, a hosszúság, az űrtartalom, a sűrűség, a nyomás, a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek használatában. Tájékozottak legyenek a természettudományos megismerés folyamatáról, a természettudományok fejlődéséről. Tudják, hogy a természettel kapcsolatos ismereteiket felkészültségüknek megfelelő könyvek, cikkek olvasása, a rádió és a televízió adásainak hallgatása, nézése, a számítógépes kapcsolatteremtés révén is fejleszthetik, de sok téves nézettel is találkozhatnak.
107 Tudjanak önállóan problémákat megfogalmazni a környezetükre vonatkozólag, beszámolni a saját tapasztalataikról, álló- és mozgóképekről, történetekből, leírásokból, a különböző kommunikációs eszközökből szerzett ismereteikről önállóan. Tudjanak írásban válaszolni ismereteiknek megfelelő szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Tudjanak egyszerű jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket vázlatosan ábrázolni. Legyenek tájékozottak arról, hogy a természettudományok milyen meghatározó szerepet töltöttek be új kérdések felvetésében és az emberiség problémáinak megoldásában, az élet minőségének javításában. Értékeljék, tiszteljék a tudósok kiemelkedő eredményeit, kitartó szorgalmát. Ismeretszerzés, tanulás Tegyük érdekeltté tanulóinkat a természeti környezet ismereteinek befogadására. Motiváljuk őket minél több közvetlen tapasztalatszerzés biztosításával (tanulmányi séták, kirándulások, erdei iskola, kísérletek, film- és képvetítés). Az eredményes tanulás módszereinek és technikáinak elsajátíttatása során biztosítsuk a csoportos tanulást, a kooperatív csoportmunka lehetőségét. Erősítsük a megfigyelési, megnevezési, és felismerési képességeket, a memória és gondolkodási kultúra fejlődését. Törekedjünk a gondolkodási képességek: a rendszerezés, a tapasztalatszerzés, az összefüggések felismerésére és a problémamegoldás (analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás, konkretizálás) fejlesztésére, és a mindennapokban történő felhasználására. Tudják a tanulók ismereteiket megadott szempontok szerint rendszerezni, a lényeges tulajdonságokat a lényegtelentől elkülöníteni, a jellemző tulajdonságokat kiválasztani, azok alapján általánosítani, majd elvonatkoztatni. Megfigyeléseiket, tapasztalataikat a tanult szakkifejezések alkalmazásával, tanári segítséggel tudják megfogalmazni és önállóan, rajzban és írásban rögzíteni. Tanári segítséggel legyenek képesek tájékozódni egyszerűbb enciklopédiákban, lexikonokban, tudjanak ismeretekhez jutni különböző szöveges és képi ismerethordozókból, az elektronikus médiából. Tudjanak térképen tájékozódni, térképvázlatot készíteni. Tudják magyarázni az egyszerű természeti jelenségek és folyamatok okait, az egyszerűbb technikai eszközök (hőmérő, csapadékmérő, szélkanál, szélzsák) működését. Tanári segítséggel tudják összehasonlítani a környezetében megnyilvánuló kölcsönhatásokat, változásokat. Legyenek képesek a megfigyelt és megvizsgált élőlények életmódjára, testfelépítésére, az élettelen és az élő környezetükhöz fűződő kapcsolataikra vonatkozó tárgyilagos ismeretek megszerzésére. Tudják felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában az elemi természettudományos ismereteiket. Lássák be, hogy környezetük állapota saját egészségükre is hatással van, igényeljék az egészséges életkörülményeket. Ismereteik ébresszék rá, őket, hogy maguk is felelősek a természet jövőjéért, a környezet egészséges állapotának fenntarthatóságáért. Tájékozottság a földrajzi térben - a tér és a természeti jelenségek Cél az ismert tér fokozatos kitágítása, és ábrázolása: Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén. A térkép és a valóság kapcsolatának meglátása. A valóságból szerzett információk azonosítása térképi információkkal. A világtájak ismerete, azok azonosítása a valóságban és a térképen. Felismerés, keresés, iránymeghatározás térképen. A keresőhálózat használata. A földrajzi fokhálózat ismerete. Távolságra vonatkozó becslések, egyenes vonal menti távolságok mérése. Az alapvető földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok térbeli rendjének felismerése hazai példák alapján. A közvetlen környezetben előforduló természetes és mesterséges elemek méretbeli nagyságrendjének becslése. Vázlatrajz készítése a lakóhelyről és környékéről. Eligazodás domborzati, közigazgatási, egyszerű tematikus és a lakóhelyi környezetet ábrázoló térképeken. Elemi leolvasások térképekről tanári irányítással. Magyarország elhelyezkedésének ismerete Európában és a Földön. Tájékozottság az időben - az idő és a természeti jelenségek Gyakorlat szerzése az idő mérésében, a különböző folyamatok időtartamának becslésében, a környezetben lezajló folyamatok időrendiségének felismerésében (pl.: az időjárásban, és az élővilág változásában, a felszínformálódásban, az életmódban, a termelő tevékenységben). Periodikus jelenségek felismerése. Tudatosuljon, hogy az idő múlásával természeti és társadalmi környezetünk is változik. Tájékozottság a környezet anyagaiban A környezetükben előforduló legfontosabb – különböző szerveződési szintű – anyagok alapvető tulajdonságainak ismerete. A hazai gazdaságban legtöbbször felhasznált szerves és szervetlen anyagok (zöldségek, gyümölcsök, víz, kőzetek, talaj…) csoportosítása. A leggyakrabban előforduló kőzetek felismerése. A lakóhely és környékének környezetét leginkább károsító anyagok és folyamatok megismerése. A környezetkárosítás csökkentésének lehetőségei. Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban
108 A hazai tájak életközösségeinek ökológiai szemléletű jellemzése, az élőhelyek földrajzi sajátosságainak felismerése és kapcsolataikban, kölcsönhatásaikban történő bemutatása. A halmazállapot-változásokról tanultak összekapcsolása időjárási jelenségekkel. Az időjárás és az éghajlat jelenségeinek értelmezése, elemzése Kárpát-medencében előforduló példák alapján. A természeti környezet közvetlen hatásainak felismerése a társadalmi-gazdasági folyamatokban hazai példák alapján. A földrajzi környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások és az azokból adódó problémák felismerése, megoldási módok keresése. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése a lakóhelyen és környékén. Tájékozottság hazai földrajzi-környezeti kérdésekben A tágabb lakókörnyezet, a hazai tájak természeti és társadalmi-gazdasági értékeinek megismerése a hazához való kötődés kialakítása érdekében. A társadalmi-gazdasági élet természeti adottságokkal való kapcsolatának érzékelése a lakóhelyről és annak környékéről vett példák alapján. Az életmód és a gazdálkodás változásai a Kárpát-medencében az eltérő jellegű földrajzi tájaknál megismert példák alapján. A helyi környezet (iskola, település) természeti, társadalmi, környezeti értékeinek és problémáinak felismerése. Magyarország nemzetközi jó hírének kialakítása (pl.: gazdasági termékek, „hungarikumok”). Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben A különböző adottságú nagytájak eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzőinek felismerése. Az életmódban, a szokásokban bekövetkezett változások érzékelése (pl.: a táplálkozásban, a ruházkodásban, az építkezésben, a közlekedésben, a kereskedelemben és a háztartásban). A társadalmi-gazdasági és környezetei folyamatok kapcsolatának érzékelése a lakóhelyi környezetben és Magyarországon. Annak felismerése, hogy milyen hatással van a környező világ a hazai környezet állapotára. A természet- és a környezetvédelem alapvető céljainak megismerése saját tapasztalatok alapján (pl.: tanulmányi séta, tanulmányi kirándulás, erdei iskola). Annak felismerése, hogy a környezet védelméért mindannyian személyesen is felelősek vagyunk. Ismeretek szerzése a legfontosabb környezeti veszélyekről lakóhelyi és hazai példák alapján. 5. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Belépő tevékenységformák Konkrét fogalmak kialakítása egyszeri és rendszeres észlelés, megfigyelés, vizsgálat, egyszerű kísérlet alapján.A vizsgált történések közül a természeti jelenségek megkülönböztetése másoktól.Konkretizálás és általánosítás a megfigyelt jelenségekre építve.A megismert természeti jelenségekben az anyag változásainak alapfokú értelmezése.Az egyszerű jelenségek okszerű magyarázata.A szöveges és képi információk értelmezése, rendszerezése, egyszerű következtetések megfogalmazása.Egyszerű mérések és kísérletek önálló elvégzése és eredményeik értelmezése.A tanulói tevékenységek anyag- és energiatakarékos megvalósítása.Iránymeghatározás térképen, tájékozódás, egyenes vonalú távolságmérés.A főbb felszínformák bemutatása példák alapján, álló- és mozgóképen, térképen.Információk nyújtása közvetlenül a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával (kirándulások, tanulmányi séták, kísérletek), valamint közvetve ismeretterjesztő kiadványok, képek, filmek, modellek segítségével, az elektronikus média biztosította lehetőségek alkalmazásával.A környezetben megfigyelt élőlényekre vonatkozó köznapi ismeretek természettudományos szemléletű bővítése és rendszerezése.Szabatos fogalomhasználat konkrét fogalmi szinten.A megismert élőlények testfelépítése és életmódja közötti alapvető összefüggések felismertetése. TÉMAKÖR
TARTALOM
Megismerési módszerek fejlesztése
Megfigyelés, vizsgálódás adott szempont szerint, a megfigyelést segítő egyszerű eszközök használatával.Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek tapasztalatainak értelmezése, egyszerű megfogalmazása, rögzítése, ábrázolása.Az alapvető fizikai változásokat jellemző mennyiségek mérése, egyszerű kísérletek reprodukálása.Alapfokú tájékozódás a térben, a valóság és annak képi, térképi ábrázolása révén.A rész és egész viszonyának értelmezése.Oksági kapcsolatok, összefüggések felismerése, egyszerű magyarázata példák segítségével.Információszerzés ismeretterjesztő természetismereti kiadványok, térképek, filmek segítségével.A könyvtár, a bemutatóhelyek, és a valóságos környezet információforrásként való felhasználása.
109 Tájékozódás a térképen, térképismeret
A térkép fogalma, méretaránya, jelrendszere.Irány és távolság meghatározása, mérés a települési, közlekedési és turistatérképen.Helymeghatározás ismert terepet bemutató térképen, turistatérképen, közigazgatási térképén.Keresőhálózat, kilométer-hálózat használata a térképen, tájékozódás a fő világtájak alapján.A magasság meghatározása (leolvasása).
Az időjárás és az éghajlat elemei
Az időjárás elemei. Napsugárzás jellemzői. Felmelegedés, hőterjedés, hőmérséklet.A hőmérséklet észlelése, mérése. A hőmérséklet napi és évi változása, a hőmérséklet ingadozása. Halmazállapot-változások a természetben: olvadás és fagyás, párolgás, és lecsapódás. A szél fogalma, iránya. A csapadék keletkezése, csapadékformák.A szélsőséges időjárási viszonyok által okozott hazai veszélyhelyzetek (árvíz, villámcsapás, erdőtűz, szélvihar, hóvihar) és azoknak megfelelő magatartás.Éghajlat fogalma. Hazánk éghajlatának jellemzői.
A földfelszín változása
A hőingadozás és a fagyhatás felszínalakító hatása. A szél és a csapadék felszínformáló munkája. A víz körforgása és felszínformálása a természetben. Folyóvizek, állóvizek. A víz tisztítása egyszerű módszerekkel. A felszínformák: a hegységek és alföldek kialakulása. A legjellemzőbb kőzetek tulajdonságai. A talaj keletkezése, jellemzői. A talaj védelme. Az emberi tevékenység felszínformáló hatása. A táj arculatának védelme. Felelős magatartás a természetben. A gyümölcsös és zöldségeskert legfontosabb növényeinek (szilvafa, almafa, szőlő, paradicsom, sárgarépa, fejes káposzta, burgonya, vöröshagyma) testfelépítése, élete, környezeti igénye és termesztése.A gyümölcsök és zöldségfélék károkozói (cserebogár, káposztalepke, peronoszpóra).A gyümölcsök és zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban.Leggyakoribb háziállataink (sertés, szarvasmarha, házityúk, házimacska, kutya) testfelépítése, élete.Legismertebb ház körül élő állataink (házi egér, fecske, földigiliszta), kedvtelésből tartott állatok, társállatok.A város és jellemző élőlényei.A legfontosabb állatvédelmi szabályok.
Környezetünk élővilága
A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek konkrét természeti formák, tárgyak, élőlények és egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élőszóban, rajzban és írásban. Tudják felidézni a természeti és az ember által létesített környezetre vonatkozó konkrét, szemléletes képi tartalmakat. E képzetek alapján tudjanak ítéleteket alkotni, következtetéseket levonni. Legyenek képesek a leggyakoribb térképjelek alapján elemi térképhasználatra. Fogalmazzák meg milyen az aktuális időjárás. Tudják a tanult mértékegységek alkalmazásával a vizsgált jelenségeket mennyiségileg is jellemezni, és a mért adatokat értelmezni. Tudják megkülönböztetni a különböző halmazállapotokat és értsék azok változásait. Jellemezzék az évszakokat időjárásuk szerint. Ismerjék az időjárást kialakító legfontosabb tényezőket. Jellemezzék éghajlatunkat. Ismerjék az időjárási események és a felszín változása közötti összefüggéseket. Ismerjék fel a megfigyelt táj legfontosabb felszínformáit. Tudják értelmezni az egyszerű felszínformákat kialakulásuk szerint. Tudjanak jellemző tulajdonságokat mondani megfigyelt kőzetmintákról. Ismerjék fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztető tevékenységét. Értsék meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek a felelősek. Tudják megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket, zöldségnövényeinket. Megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezzék azokat. Ismerjék a táplálkozásunkban betöltött szerepüket. Ismerjék fel a települési környezet leggyakrabban előforduló állatait és a háziállatokat. Legyenek tisztában az állatvédelem jelentőségével, erkölcsi szabályaival.
110 6. évfolyam Évi óraszám: 55,5 óra +18,5 (benne egészségtan) Belépő tevékenységformák A jelenségekről szerzett tapasztalatok összevetése a tanulók már meglévő képzeteivel, fogalomalkotás az analógiás, az elemző, és az egészleges gondolkodás fejlesztése által. Alkalmazóképes tudás kialakítása.Természeti folyamatok és egyszerűbb összefüggések felismertetése, magyarázata, bizonyítása, általánosítás és egyszerű elvonatkoztatás.Önálló és együttműködő ismeretszerzésre, feladat- és problémamegoldásra való felkészítés a különböző ismerethordozók, információforrások alkalmazásával (erdei iskola, tanulmányi séta- és kirándulás, elektronikus média).Az anyag mérhető tulajdonságainak, kölcsönhatásainak és változásainak elemi szintű értelmezését segítő bemutatások, kísérletek, modellek alkalmazása, megtervezése, baleset-, tűz- és környezetvédelmi szabályok betartásával azok elvégzése, a tapasztalatok kiértékelése (a víz öntisztulása, a füves területek és erdők pusztulása).Egyszerű tájékozódási gyakorlatok a térképen és a földgömbön a földrajzi fokhálózat segítségével.Képi információk és szemléletes leírások felhasználásával a földrajzi övezetekre vonatkozó elsődleges képzetek kialakítása.Magyarország helyzetének, nagytájainak, környezeti értékeinek, életközösségeinek leíró jellegű bemutatása, a hazai tájról alkotott képzetek gazdagítása.A hazai tájak élővilágának – jellemző társulásainak és fajainak – ökológiai szemléletű jellemzése, a hazai élővilág sokféleségének, értékének bemutatása, környezettudatos magatartás kialakítása. TÉMAKÖR TARTALOM Megfigyelési módszerek fejlesztése
Tájékozódás a térképen és a földgömbön
Éghajlat, éghajlati övezetek Magyarország nagytájainak jellegzetességei Hazai tájaink életközösségei
Folyamatos megfigyelés, vizsgálódás több kiválasztott szempont szerint.Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása.Alapfogalmak helyes használata a tapasztalatok értékeléséhez, alapmérések (távolság és hosszúság, terület, térfogat, sűrűség, hőmérséklet és idő), a mértékegységek pontos használata.Egyszerű kísérlet megtervezése, beállítása, elvégzése, a tapasztalatok önálló rögzítése és értelmezése.Balesetvédelem, tűzbiztonság, a tűzoltás szabályai.Alapfokú, biztonságos tájékozódás a térben, térképen és földgömbön, tájékozódás az időben a folyamatok lezajlása alapján.Információszerzés természetismereti kiadványok, térképek, földgömb, film, könyvtár, bemutatóhelyek, elektronikus média és a valóságos környezet által. A Föld alakja. Elemi tájékozódás a fokhálózat alapján.Tájékozódás Magyarország térképén.Hazánk helye a Kárpát-medencében, Európában, és a Földön.Kontinensek és óceánok elhelyezkedése, földrajzi helyzete.Tájékozódás az időben.Időmérés.A Föld tengely körüli forgása.A napi időszámítás.A Föld Nap körüli keringése.Évi időszámítás. A földalak, a földtengely ferdesége, a besugárzás és az éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggések.Az egyes éghajlati övezetek leíró jellemzése.Éghajlatot kialakító és módosító tényezők. A Kárpát-medence.Magyarország nagytájainak leíró jellemzése (a táj arculata, kialakulása, éghajlati sajátosságai, vizei, környezeti értékei, települési jellemzői, társadalmi életképe).A szűkebb lakókörnyezet, illetve Budapest természeti és társadalmi jellemzői. A hazai erdők sajátosságai. Az erdők legjellemzőbb élőlényei.Az erdők jelentősége (táplálkozási kapcsolatok), pusztulásuk okai.A folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei.A szennyezés hatása a vízi életközösségekre.A vizek öntisztulása.A hazai vízparti élőhelyek környezeti adottságai.Élőlények a vizek partján.A hazai füves területek kialakulásának környezeti feltételei.A hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei.A füves területek jelentősége, pusztulásuk okai.Nemzeti parkjaink.A lakóhely és környékének védett, és védelem alatt nem álló természeti értékei.A hazai élővilág legkiválóbb kutatóinak munkássága.
A továbbhaladás feltételei Tudjanak a konkrét környezeti jelenségekből általánosítani, elvonatkoztatni. Ismerjék fel és értsék meg a vizsgált jelenségekben, folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolatokat, összefüggéseket, törvényszerűségeket. Legyenek képesek alapvető méréseket elvégezni és a mért adatokat értékelni. Ismerjék fel ezek közül azokat, amelyek veszélyesek lehetnek, tudják elkerülni azokat! Bemutatás után legyenek képesek egyszerű kísérleteket fegyelmezetten és a balesetvédelmi, érintésvédelmi, tűzvédelmi szabályok betartásával megismételni, a tapasztalt jelenségeket elmondani. Elemi szinten tájékozódjanak a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével. Használják a térképet egyszerű földrajzi ismeretek megszerzésére, tudjanak adatokat leolvasni a domborzati és vízrajzi térképekről. Tudják felsorolni a kontinenseket és óceánokat. Legyenek egyszerű, szemléletes képzeteik a földrajzi övezetekről. Ismerjék fel jellemző álló- vagy mozgóképről és leírás alapján hazánk nagytájait, lakókörnyezetük néhány nevezetes települését, az ország fővárosát.
111 Tudják felidézhető képzeteik segítségével jellemezni a hazai életközösségeket. Tudjanak egyszerű táplálékláncokat bemutatni. Ismerjék a legjellegzetesebb hazai növény és állatfajok testfelépítését, életmódját. Értsék meg a természet védelmének jelentőségét, a fenntartható gazdaság feltételeit. EGÉSZSÉGTAN Évi óraszám: 18,5 óra Célok és feladatok Az egészségtan tanításának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között. A modul oktatása ösztönözze a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel, miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák. Nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataik minőségén is múlik. Ismertesse meg a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Adjon támpontokat, értelmezési kereteket az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg mindennapi életükben. Nyújtson segítséget a tanulóknak abban, hogy készségszinten alkalmazzák azokat a megküzdési stratégiákat, amelyek alkalmazásával megőrizhetik, illetve újrateremthetik életük egyensúlyát. Fejlesztési követelmények A modul oktatásában a tanulók már meglévő ismereteire támaszkodunk. Az egészségre vonatkozó fogalomkészletüket bővítjük, egyre differenciáltabbá tesszük, folyamatosan értelmezzük az egészségfejlesztés fogalmát. Az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges készségeket a tanulói aktivitásra épülő módszerekkel, a pozitív példák, minták megerősítésével fejlesztjük. A modul témakörei átfogják az egészség-magatartás szempontjából leginkább kritikusnak tekinthető területeket: a táplálkozást, a biztonságot, az alkohol- és kábítószer-fogyasztást, a dohányzást, a családi és kortárs kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az aktív életmódot, a személyes higiénét és a szexuális fejlődést. Ezeket azonban nem egymástól elszigetelt, összefüggéseikből kiragadott módon, hanem kölcsönös kapcsolataikba ágyazottan tárgyalja. Az oktatás során a tanulók jussanak közvetlen tapasztalatok birtokába lényeges fogalmak értelmezése terén, váljon érthetővé és élményszerűvé számukra az „egészséges” – „kevésbé egészséges” tevékenységformák, anyagok közötti megkülönböztetés, a pozitív életszemlélet. Értsék meg, hogy az egészség – a kiegyensúlyozott életvitel – eszköz a boldog és sikeres élet folytatásához. A modulban foglaltak tudatosítsák a tanulókban, hogy az egészséges életmód igen sokféle lehet: egy adott életmód, szokásrendszer minősége mindig az aktuális élethelyzettől, kulturális, etnikai, társadalmi csoport hovatartozástól függően mérlegelhető és értékelhető. Belépő tevékenységformák Megismerkedés az egészséges életvitel szempontjából kulcsfontosságú viselkedéselemekkel azok kontextusával és befolyásolási módjaikkal. A tanulók megismerkednek a személyes biztonság megőrzésének fontosságával, és tapasztalatokra tesznek szert ezzel kapcsolatban. Szerep- és szituációs játékok során megtanulják, hogy a kiegyensúlyozott lelkiállapot, a jó közérzet fontos szerepet játszik a lehetséges veszélyek és kockázatos helyzetek felismerésében és kezelésében. Mindennapi életükből vett példák alapján azonosítják és megkülönböztetik a mindennapi és az ünnepi étkezés, italfogyasztás formáit, az ezek hátterében húzódó kulturális és társadalmi szokásokat. Az élelmiszereket, táplálékokat „egészséges” és „kevésbé egészséges” kategóriákba sorolják, és gyakorolják a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás formáit. Gyűjtőmunka révén megismerkednek az egészséggel, életmóddal, táplálkozással foglalkozó reklámok hatásmechanizmusaival, plakátokat, újságcikkeket készítenek. Interjút készítenek családtagjaikkal, elemzik és értelmezik az eredményeket. A csoportmunka eszközeit alkalmazva a tanulók megvizsgálják saját mindennapos gyakorlatukat a fizikai aktivitás és testi higiéné területén. A rendszeres mozgás, aktivitás érdekében született elhatározásokat (napi rendszeres torna, futás stb.) kisebb csoportokban is megbeszélik, egymás között versengve is gyakorolják. Felismerik, hogy ebben az életkorban a megváltozott fizikai sajátosságok következtében a személyes higiénével való fokozott foglalkozás különös figyelmet igényel, hogy kapcsolataikat, önértékelésüket, általános közérzetüket is befolyásolja.
112 Ismereteket szereznek a pszichoaktív szerekről s a használatukban rejlő veszélyekről. Felismerik azokat a társadalmi helyzeteket, amelyekben legális vagy tiltott „anyagokkal” kínálhatják őket, és gyakorolják ezek elhárítását. Megértik a hozzászokásból adódó veszélyeket, egészségkárosodást. Ismerkednek a testi és lelki fejlődés különböző aspektusaival, a serdülőkori sajátosságokkal és az emberi szexualitással, a férfi és női nemi szerepek eltérő sajátosságaival. A környezeti ártalmakra vonatkozó korszerű ismeretek elsajátításán túl kiscsoportokban végzett projektmunka révén kialakul a tanulókban a személyes kompetencia, a felelősség érzete a környezethez való viszonyban. 6. évfolyam Témakörök
Tartalmak
A biztonság megőrzése
Az emberi egészséget veszélyeztető néhány tényező: a „kockázatos” és a „veszélyes” viselkedési módok.Az érzelmek és a viselkedés kapcsolata.Veszélyes foglalkozások.
A táplálkozás
Az étrend fontossága, szerepe az egészség megőrzésében.Javaslatok az étrend megváltoztatására. A mozgás mennyisége, intenzitása és az egészség.A testkép megerősítése.A külső megjelenés összetevői, jelentése és hatása. Az alkoholfogyasztás és a dohányzás egészségkárosító hatása.A szenvedélybetegségek közös vonásai.A pszichoaktív szerek veszélyei a gyerekek életében. Kamaszkor: a testi és érzelmi változások kora.A nemi érés tudatosulása.A nemi identitás kialakulása.Sztereotípiák a nemi szerepekben a különböző nemzedékek körében.
Mozgás és személyes higiéné Veszélyes anyagok Az emberi szexualitás Családi élet és kapcsolatok
A kapcsolati hálók fontossága.A barátság mint a kapcsolati rendszer egyik alapja.Az önismeret jelentése, szerepe és fontossága.Konfliktusok a kapcsolati rendszerben.
A környezet
A jelen hatása a jövőre.Az ipari méretű áramtermelés és a környezet.A technológiai fejlődés káros következményei.Az emberiség összefogása a természet védelme érdekében.
BIOLÓGIA 7–8. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai biológia kerettanterv a NAT-ban képviselt és megfogalmazott értékek és fejlesztési feladatok alkalmazása a biológia tantárgyon belül az adott korcsoportban. Összességében azt az általános célt szolgálja, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli munkájukkal, tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki a tehetségüket. Az alább megfogalmazott fejlesztési feladatok megfogalmazásával ösztönözni kívánjuk a személyiséget mind jobban kiteljesítő oktatást, és a körülöttünk lévő természet által támasztott kihívásokra adandó korszerű és progresszív válaszokat. Az általános iskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók tájékozottak legyenek a földi élővilág sokféleségéről, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerről. Ezek tudatosításával növelje az élővilágban meglévő változatosság fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait, és képesek legyenek az egészséges életvezetésre. A biológia tanításának – a többi tantárggyal együtt – célja, hogy kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének képességét. A fenti célokból a következő feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak: Az általános iskolában olyan természetszemléletet és biológiai tudatot alakítson ki, melyben a biológiai sokféleség alapvető fontosságú. Mutasson rá az élőlények és az életközösségek változatosságára, az ökológiai rendszerek dinamikus jellegére. Rendezze a hazai és a távoli tájak megismert élőlényeit a tudományos rendszer főbb kategóriáiba. Mutassa be az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátságait, biztosítsa az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot és segítse elő az emberek közötti, valamint emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tudatosítsa, hogy Földünk globális problémáinak megoldása, a biológiai ismeretek segítségével, minden ember közös feladata. Tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások gyakoroltatásával, ismeretterjesztő művek közös feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés képességét és igényét. A tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva tegye nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem elsősorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környező világ jelenségeit. Segítse elő csoportos tevékenységekkel az együttműködésre vonatkozó készségek kialakulását, és az iskola működésének egészébe integrálódva könnyítse meg a szocializációt, a társadalmi környezetbe történő beilleszkedést.
113 Fejlesztési követelmények A NAT-ban a kiemelt fejlesztési feladatok közé tartozik a környezeti nevelés, valamint a testi és lelki egészség védelme. Ez a két terület a biológia tanításában is központi helyet foglal el, szinte e két terület köré szerveződik az általános iskolai biológiaoktatás egésze. Valósítsuk meg e két kiemelt fejlesztési feladatot az alábbi követelményrendszer elemein keresztül! Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Juttassuk ismeretekhez a biológiai környezete jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat, és értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő könyvek, cikkek, különböző elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe való megfelelő módon történő beillesztésére. Alakítsuk ki a tanuló az irányú képességét, hogy tudja a biológiai objektumokról, jelenségekről szerzett ismereteit elmondani, leírni, ábrázolni és a biológiai környezetéről különböző módon szerzett ismereteit összehasonlítani. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére, és a biológiai objektumok, jelenségek, csoportosítására, rendszerezésére. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit. Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit szellemi fejlettségének megfelelő szinten tudja – a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával – megfogalmazni, és írásban, egyszerűbb vázlatrajzokon rögzíteni, és képes legyen a biológiai jelenségekkel kapcsolatos diagramok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a biológiai művelődési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit. Alakítsuk ki a tanulóban az igényt fizikai és pszichés egészségének, egészséges – természetes és mesterséges – környezetének megőrzése iránt, érjük el, hogy ezeket az emberiség közös értékének tekintse. Segítsük azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a tanulók testi és lelki egészségi állapotát, életminőségét javítják, segítsük az egészséges életmód térhódítását a felnövekvő nemzedék körében. Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló és a biológiai művelődési anyagban szereplő – különböző szerveződési szintű – anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit. Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetére gyakorolt hatásait. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé arra, hogy mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében aktív szerepet vállaljon. Ismerje a környezetében előforduló természeti és civilizációs veszélyhelyzeteket, azok túlélési lehetőségeit. Ismertessük meg a tanulóval a fenntartható fejlődés ökológiai-társadalmi fogalmát és segítsük elő a környezettudatos magatartás kialakulását. Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő, az idő múlásával az élőlények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Adjunk képet az egyes kontinensek és hazánk tájainak jellegzetes növényeiről, állatairól. Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is. 7. évfolyam Évi óraszám: 55,5 óra Belépő tevékenységformák A biológia tudományának elhelyezése a megismerési folyamatban, a tudományos fejlődés érzékeltetése. A tananyagban szereplő legfontosabb fogalmak helyénvaló használata.A földrajzi térképek és kontúrtérképek használata az élővilág biomjainak földrajzi elhelyezésében.Az éghajlat, az élőhelyek és a biomok jellegzetességei közötti kapcsolat felismerése.Önálló információgyűjtés az egyes életközösségekről, élőhelyekről (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.).
114 Az életközösségek rendszerként való értelmezése és vizsgálata. A rendszer és környezet elválasztása. A rendszer egyensúlyának bemutatása.A megismert biomok önálló bemutatása, jellemzése.A megismert állatok és növények felismerése.A megismert élőlények tulajdonságainak összehasonlítása, az azonosságok és különbségek felismerése.Az állatok és növények energia átalakító folyamatainak vázlatos elemzése. Az élőlények életmódja és az élőhelyek közti kapcsolat felfedezése.A növény- és állatfelismeréshez kapcsolódó segédanyagok (határozókönyvek, képes atlaszok stb.) használata.Az iskola környezetének, mint élőhelynek a megfigyelése, természet- és környezetvédelmi szempontból való elemzése.Tanulói kiselőadás tartása, pl. a környezetszennyezés problémáiról vagy a biológia fejlődésében fontos szerepet játszó tudósok életéről.Az iskola és a lakóhely környezetvédelmi problémáinak megoldását, az emberek meggyőzését szolgáló programok kitalálása, irányított megvalósítása.A megismert élőlények csoportosítása, osztályozása különböző szempontok szerint. Az evolúciós gondolat, mint a csoportosítás egyik lehetséges kiindulópontja, megismerése.A megismert élőlények besorolása a főbb rendszertani kategóriákba. Témakör Tartalom Tájak és életközösségek A földi élővilág általános Az életközösségek jellemzői, az ökológiai környezet, az élő és élettelen környezeti tényezők jellemzése fogalma. Az életközösségek szerveződése, anyagforgalma, a tápláléklánc. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentősége a földi élővilág és ezen belül az emberiség szempontjából. A forró övezet élővilága A trópusi esőerdők előfordulása, környezeti adottságai. Egy trópusi esőerdő jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A trópusi esőerdők jelentősége a bioszférában, pusztulásuk okai és védelmük. A szavannák előfordulása, környezeti adottságai. Egy szavanna jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A sivatagos területek környezeti adottságai, övezetes előfordulása. A sivatagos területek jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. Az elsivatagosodás jelensége, veszélyei. A mérsékelt övezet élővilága A mediterrán területek környezeti adottságai, előfordulása, néhány itt honos élőlény jellemzése. A lomberdők előfordulása, környezeti adottságai. Egy lomberdő jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A füves puszták előfordulása, környezeti adottságai. Egy füves puszta jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A füves puszták pusztulásának okai, védelmük. A tajgaerdők előfordulása, környezeti adottságai, jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A lomberdők és tajgaerdők pusztulása és védelme. A hideg övezet élővilága
A tundrák előfordulása, környezeti adottságai, a tundra jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A sarkvidékek környezeti adottságai, a sarkvidékek jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben.
A hegyvidékek élővilága
A környezeti viszonyok és az élővilág elrendeződésének függőleges övezetessége.
A tengerek és tengerpartok élővilága
A tengerpartok jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben.A partközeli és a nyílt vizek, valamint a mélytengerek környezeti adottságai, legfontosabb élőlényeinek jellemzői és szerepe az életközösségben.A tengerek és óceánok szennyeződésének következményei és a megelőzés lehetőségei.
Az élőlények rendszerezése A rendszerezés A sejtmagnélküliek és a sejtmagvas egysejtűek A gombák A növények Az állatok
A rendszerezés elvei, a természetes rendszer. A legfontosabb rendszertani kategóriák. A baktériumok, a növényi és állati életmódot folytató egysejtűek általános jellemzői, egészségügyi és ökológiai jelentőségük. A gombák általános jellemzői, egészségügyi és ökológiai jelentőségük. A növények általános jellemzői. Az alacsonyabb rendű növények: a moszatok, a zuzmók, a mohák, a harasztok. A nyitvatermők törzse. A zárvatermők törzse, ezen belül a kétszikűek és az egyszikűek osztályai. Az állatok általános jellemzői. Az alacsonyabb rendű állatok: a szivacsok, a csalánozók, a gyűrűsférgek, a puhatestűek, az ízeltlábúak jellemzői. A gerincesek törzse és ezen belül a halak, a kétéltűek, a hüllők, a madarak és az emlősök jellemzői.
A továbbhaladás feltételei Ismerjék az életközösségek legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külső felépítését, életmódját. Tudjanak egy-egy táplálékláncot összeállítani a különböző életközösségek megismert élőlényeiből. Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit. Mondjanak egy-két példát a különböző életközösségek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre.
115 Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására. Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására. Ismerjék, hogyan kell az élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani. Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére. 8. évfolyam Évi óraszám: 55,5 óra Belépő tevékenységformák A tananyagban szereplő legfontosabb fogalmak értelmezése, szakszerű használata.Az emberi szervezet egészének és részeinek bemutatása, jellemzése.Az ember legfontosabb szöveteinek, szerveinek, szervrendszereinek felépítése és működése közötti kapcsolat felismerése.Az egyes szervek, szervrendszerek működésének értelmezése a szervezet egészének szempontjából.Önálló információgyűjtés és feldolgozás az emberi szervezet működéséről (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.).Az ember életmódja és egészségi állapota, illetve az egészségi állapota és a környezet közti kapcsolat elemzése.Önálló tanulói kiselőadások tartása pl. a korszerű táplálkozásról, az egészségkárosító anyagokról, élvezeti szerekről, szenvedélybetegségekről.Az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt fontosabb hatásainak megismerése. Az öröklődés és az egészség közötti kapcsolat megismerése, az öröklött kockázatok fogalmának megértése. Egyszerű élettani megfigyelések és vizsgálatok önálló elvégzése.A vizsgálatok eredményeinek, tapasztalatainak dokumentálása és értékelése. Témakör Tartalom Az emberi szervezet felépítése és működése Az emberi test Szerveződési szintek: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezet. Az ember sejtjeinek szerveződése közös jellemzői. A hámszövetek, a kötő- és támasztószövetek, az izomszövetek, valamint idegszövet felépítése és funkciója. Az emberi bőr A mozgás
A bőr szerkezetének és funkciójának összefüggései. A bőr sérülései, bőrápolás. A csontok felépítése, kapcsolódása és funkciói. Az izmok részei, rögzülése és funkciói. A rendszeres mozgás fontossága, a mozgásszegény életmód következményei.
A táplálkozás
A táplálkozás szerveinek elhelyezkedése. A táplálkozás funkciója a szervezet fenntartásában. A bélcsatorna szerkezete és működése. A legfontosabb tápanyagok. A vitaminok. A táplálkozás higiénéje és az egészséges táplálkozás.
A légzés
A légzés szerveinek elhelyezkedése. A légzés funkciója a szervezet fenntartásában. A légutak, a tüdő szerkezete és működése, a hangadás. A légcsere és a gázcsere.A légzőszervekre ható környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai.
A keringés
A keringés szerepe a szervezet fenntartásában. A keringési rendszer részei. A vér összetétele, vércsoportok. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése. Védekezés a kórokozók ellen.
A kiválasztás A szaporodás
A kiválasztó működés jelentősége. A kiválasztás szervei és ezek működése. A férfiak ivarszervei és ezek működése. A nők ivarszervei és ezek működése, az ivari ciklus. Az ember nemi élete, a fogamzásgátlás. A terhesség kialakulása és eseményei, a szülés. Az ivarszervek higiénéje, a nemi úton terjedő betegségek megelőzése. Az öröklődés és az egészség közötti kapcsolat, öröklött kockázat. Az embrionális fejlődés főbb jellemzői. A posztembrionális fejlődés főbb jellemzői. A fejlődési szakaszok főbb egészségügyi problémái. A szabályozó működés jelentősége a szervezet fenntartásában. A látás és a hallás szerveinek főbb jellemzői és működése; az íz és a szag érzékelése, a bőrérzékelés. Az idegrendszer tagolódása, akaratlagos és akarattól független működése. A lelki egészség. Az idegrendszer működését befolyásoló élvezeti és kábítószerek káros hatása, szenvedélybetegségek. Kockázatok és veszélyek felismerése és kivédése. A hormonrendszer főbb jellemzői. Néhány belső elválasztású mirigy és hormonja, valamint ezek hatása.
Az ember egyedfejlődése Idegi és hormonális szabályozás
A továbbhaladás feltételei
116 Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit és ismerjék ezek működésének lényegét. Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életműködésükkel kapcsolatos ismereteket tudjanak szerezni a népszerűsítő művekből, és tudásuknak megfelelő szinten legyenek képesek az információk kritikus értékelésére. Tudják az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni. Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejlődnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet. Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejlődő és fogyatékos emberekkel. Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megelőzésének fontosságát. FIZIKA 7–8. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb évfolyamokon tanított ,,környezetismeret”, ill. ,,természetismeret” integrált tantárgyak anyagára épül, azoknak szerves folytatása. A fizikatanítás célja az általános iskolában a gyerekek érdeklődésének felkeltése a természet, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. Ez az érdeklődés jelentheti tanulók későbbi természettudományos műveltségének legfontosabb alapozását. Egyszerű jelenségeken, alkalmazási példákon keresztül mutassuk meg, hogy a természet jelenségei kísérletileg vizsgálhatók, megérthetők, és az így szerzett ismeretek a hétköznapi életben hasznosíthatók. Fontos cél, annak tudatosítása, hogy a fizikai ismeretek a technikai fejlődésen keresztül döntő hatással vannak az ember életminőségére, azaz a tudomány, a technika és a társadalom szoros kölcsönhatásában értelmezhető a természettudományok fejlődése. A fizikai ismereteket a természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet szoros összhangban a többi természettudományos tárggyal. Törekednünk kell arra, hogy a fizika kapcsán is megmutassuk, hogy a természet jelenségei komplexek, értelemszerűen integráltak, s a diszciplinaritás (tantárgyszerűség) pusztán a leírásmódunk sajátja. A fizikaórák akkor válhatnak élményszerűvé és ezáltal hatékonnyá, ha a tananyag bőséges jelenségbemutatásra, sok jól kiválasztott kísérletre épül. A fogalmak bevezetésénél, a törvények megfogalmazásánál a konkrét probléma szempontjából szakszerűen, de a lehető legegyszerűbben kell fogalmaznunk. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy a gyerekeknek vannak előzetes elképzelései a világról, annak működéséről. Ezeket az életkornak megfelelő „gyermeki elképzeléseket” fel kell tárnunk, s ezekből kiindulva kell a képzés során tudatosan építkeznünk. Kerülni kell azokat az absztrakt gondolatmeneteket, melyek nincsenek összhangban a tanulók életkori sajátságaival, s így inkább gátolják, mint segítik a megértést. A fizikai fogalmak közül az általános iskolában azokra helyezzük a hangsúlyt, amelyek konkrét kísérleti tapasztalatokkal kapcsolatosak, túlzott absztrakciót nem igényelnek. A fizikai fogalmak bevezetése, a törvények megfogalmazása során a tanulók önálló megfigyelő tevékenységét helyezzük a középpontba. Gondot kell fordítani arra, hogy a tanulók kellő gyakorlatot szerezzenek a látott jelenség pontos megfigyelésében és szabatosan el is tudják mondani azt. Ugyancsak fontos, hogy a tanulók össze tudják foglalni, s vita során ütköztetni tudják elképzeléseiket, érvelni tudjanak. A természettudományok közül a fizika az, amely már az alapképzést nyújtó iskolában is érzékeltetni tudja a gyerekekkel, hogy a természet jelenségei kvantitatív szinten, a matematika nyelvén leírhatók. A matematikai formalizmus az általános iskolában csak a legegyszerűbb összefüggésekre – egyenes és fordított arányosság – szorítkozik. Ezek esetében azonban kiemelten fontos feladat a megismert törvények egyszerű számpéldákon történő alkalmazása. A feladatmegoldás a gyakoroltatáson túl szemléletformáló hatású is lehet, ha a tanár olyan feladatokat is ad, (az adatokat előre célszerűen megválasztva), hogy a kiszámított eredmény utólag kísérletileg is ellenőrizhető legyen. Az ilyen feladatok tudatosítják a gyerekben, hogy a fizikapélda nem csupán matematikai feladvány, hanem a természet leírása, amelynek eredménye valódi, mérhető adat. A fizikai gondolkodás fejlesztésében, a tanulók tudásszintjének megfelelő kvalitatív problémák megoldása is lényeges. Ezek a kérdések egy-egy, a hétköznapi életből ismert jelenség magyarázatára, vagy a helyszínen bemutatott kísérlet értelmezésére vonatkozhatnak. Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek A tanuló legyen képes a fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelésére, igyekezzen a jelenségek megértésére. Legyen képes a lényeges és lényegtelen tényezők elkülönítésére. Tudja a kísérletek, mérések eredményeit különböző formákban (táblázatban, grafikonon, sematikus rajzon) irányítással rögzíteni. Tudja kész grafikonok, táblázatok, sematikus rajzok adatait leolvasni, értelmezni, ezekből tudjon egyszerű következtetéseket levonni. A tanuló tudja érthetően elmondani, ismereteinek mennyisége és mélysége szerint magyarázni a tananyagban szereplő fizikai jelenségeket, törvényeket, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati alkalmazásokat. Tudjon egyszerű kísérleteket, méréseket végrehajtani. Legyen tapasztalata a kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában.
117 Szerezzen jártasságot a tananyagban szereplő SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek használatában, a mindennapi életben is használt mértékegységek átváltásában. Legyen képes megadott szempontok szerint használni különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket és multimédiás oktatási anyagokat. Tudja, hogy a számítógépes világhálón a fizika tanulását, a fizikusok munkáját segítő adatok, információk is megtalálhatók. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű ismeretterjesztő könyvek, cikkek, televízió- és rádióműsorok információit. Alakítsunk ki benne kritikai érzéket a tudományosan nem alátámasztott, ,,szenzációs újdonságokkal”, elméletekkel szemben. Értékelje a természet szépségeit, tudja, hogy a természetet, környezetünket védeni kell. Ismerje a tananyag természet- és környezetvédelmi vonatkozásait, törekedjék ezeknek alkalmazására. Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetünkben előforduló anyagok tanult tulajdonságait. Tudja az anyagokat tanult tulajdonságaik alapján csoportosítani. Tudja, hogy a természeti folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magában foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait. Legyen gyakorlata a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésében, tudja ezeket összehasonlítani. Legyen áttekintése a természetben található méretek nagyságrendjéről. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudományok fejlődéséről Tudatosuljon a diákokban, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, jelenleg jóval többet tudunk fizikai világunkról mint a korábbi évszázadok emberei, de biztosan sokkal kevesebbet, mint az utánunk jövő nemzedékek. A tanult fizikai ismeretekhez kapcsolódva tudja, hogy mely történelmi korban történtek és kiknek a nevéhez köthetők a legfontosabb felfedezések. Ismerje a kiemelkedő magyar fizikusok, mérnökök, természettudósok munkásságát. Értse, hogy a fizika és a többi természettudomány között szoros kapcsolat van, kutatóik különböző szempontból és eltérő módszerekkel, de ugyanazt az anyagi valóságot vizsgálják. 7. évfolyam Évi óraszám: 55,5 óra Belépő tevékenységformák Egyszerű mechanikai és hőtani jelenségek megfigyelése, a tapasztalatok önálló, szóbeli összefoglalása. A hétköznapi életben is használt fizikai szakszavak tartalmi pontosítása, az új szakkifejezések szabatos használata. Mindennapi eszközökkel, házilag elvégezhető egyszerű mechanikai és hőtani kísérletek összeállítása, diák-kísérletgyűjtemények alapján, bemutatás és értelmezés egyéni vagy csoportmunkában. Összefüggések felismerése egyszerű mechanikai és hőtani kísérletekben. Egyszerű mérések adatainak felvétele, táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása, az ábrázolt függvénykapcsolat kvalitatív értelmezése. Út és időmérésen alapuló átlagsebesség-meghatározás elvégzése az iskolán kívül (pl. gyaloglás, futás, kerékpár, tömegközlekedési eszközök). A tanult mechanikai és hőtani alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, egyszerű jelenségek magyarázata. A hőtan különösen alkalmas a jelenségeket értelmező – a tanulók által alkotott - modellek feltárására, a különböző eléképzelések ütköztetésére, megvitatására, a természettudományos érvelés gyakorlása. Elemi számítások lineáris fizikai összefüggések alapján. Ismerkedés az iskolai könyvtár fizikával kapcsolatos anyagaival (természettudományi kislexikon, fizikai fogalomtár, kísérletgyűjtemények, ifjúsági tudományos ismeretterjesztő kiadványok stb.) tanári irányítással. Ismerkedés az iskolai számítógépes hálózat (sulinet) válogatott anyagaival kisebb csoportokban, tanári vezetéssel. Témakörök
Tartalmak
A testek mozgása Az egyenes vonalú egyenletes mozgás
Az egyenletesen változó mozgás
Egyszerű út- és időmérés. A mérési eredmények feljegyzése, értelmezése. Út-idő grafikon készítése és elemzése. Az út és az idő közötti összefüggés felismerése. A sebesség fogalma, a sebesség kiszámítása. A megtett út és a menetidő kiszámítása. Az egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata (pl. lejtőn mozgó kiskocsi). A sebesség változásának felismerése, a gyorsulás fogalma.
118 Az átlag- és a pillanatnyi sebesség fogalma és értelmezése konkrét példákon. A dinamika alapjai A testek tehetetlensége és tömege
Egyszerű kísérletek a tehetetlenség megnyilvánulására. A tehetetlenség törvénye.
Erő és mozgásállapot változás
A test mozgásállapot változása mindig egy másik test által kifejtett erőhatásra utal. (Egyszerű kísérletek.) Az erő mérése rugós erőmérővel. Az erő mértékegysége, az erő ábrázolása. Gravitációs erő (a Föld vonzása a testekre). Súly (és súlytalanság). Súrlódás és közegellenállás (gyakorlati jelentősége). Rugóerő (a rugós erőmérő működése). Egy egyenesbe eső azonos és ellentétes irányú erők összegzése, az erőegyensúly fogalma
Erőfajták
Egy testre ható erők együttes hatása Erő-ellenerő A mechanikai munka Az egyszerű gépek: emelő, lejtő
Az erő két test közötti kölcsönhatásban. (Egyszerű kísérletek.) A munka értelmezése, mértékegysége. Egyszerű számításos feladatok a munka, erő és az út kiszámítására. A mechanikai energia fogalma A forgatónyomaték kísérleti vizsgálata, sztatikai bevezetése, a forgatónyomaték kiszámítása. Az egyensúly feltétele emelőkön (az egyensúly létesítéséhez szükséges erő ill. erőkar kiszámítása). Az egyszerű gépek gyakorlati haszna.
A nyomás Szilárd testek által kifejtett nyomás Nyomás a folyadékokban és gázokban Arkhimédész törvénye, a testek úszása Hőtan Hőtani alapjelenségek Hő és energia Halmazállapotok, halmazállapot- változások
Munka és energia Energia-megmaradás Teljesítmény és hatásfok
A nyomás értelmezése egyszerű kísérletek alapján, a felismert összefüggések matematikai megfogalmazása, a formula alkalmazása. A hidrosztatikai nyomás. A hidrosztatikai nyomás kísérleti vizsgálata, a nyomást meghatározó paraméterek. Közlekedőedények (egyszerű kísérletek, környezetvédelmi vonatkozások pl. kutak, vizek szennyezettsége). A felhajtóerő kísérleti vizsgálata. Az úszás, lebegés, elmerülés feltételei. Egyszerű feladatok Arkhimédész törvényére. Hőmérséklet és mérése. A hőtágulás jelensége szilárd anyagok, folyadékok esetén, a hőtágulás jelensége a hétköznapi életben. A testek felmelegítésének vizsgálata a fajhő és mérése, az égéshő. Energiamegmaradás termikus kölcsönhatás során. Az anyag atomos szerkezete, halmazállapotok. A halmazállapot-változások – olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás – jellemzése, hétköznapi példák. Az olvadáspont, forráspont fogalma. Az olvadáshő, forráshő értelmezése. A halmazállapotváltozás közben bekövetkező energiaváltozások kiszámítása. A testek melegítése munkavégzéssel, a termikus energia felhasználását munkavégzésre: hőerőgépek működésének alapjai. Az energia megmaradásának tudatosítása, kvalitatív szintű érzékeltetése egyszerű példákon. A különböző energiafajták bemutatása egyszerű példákon. A teljesítmény és hatásfok fogalma.
Továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes egyszerű jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására, egyszerű tapasztalatok életkorának megfelelő értelmezésére. Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (út, sebesség, tömeg, erő, hőmérséklet, energia, teljesítmény) a mindennapi életben is használt mértékegységeit. Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben (pl. hó olvadása, vizes ruha száradása, stb.)
119 Legyen tisztában az energia-megmaradás törvényének alapvető jelenőségével. Értse, hogy egyszerű gépekkel csak erőt takaríthatunk meg, munkát nem. Legyen képes kisebb csoportban, társaival együttműködve egyszerű kísérletek, mérések elvégzésére, azok értelmezésére. 8. évfolyam Évi óraszám: 55,5 óra Belépő tevékenységformák Egyszerű elektromos és fénytani jelenségek megfigyelése, a látottak elemzése, szóbeli összefoglalása, modellalkotás. Ok-okozati kapcsolatok felismerése egyszerű kísérletekben. A szakszókincs bővítése, a szakkifejezések helyes használata. A kísérletező készség fejlesztése: diák-kísérletgyűjtemények (pl. Öveges-könyvek) tananyaghoz kapcsolódó egyszerű (elektrosztatikai, optikai) kísérleteinek összeállítása és bemutatása csoportmunkában. Egyszerű kapcsolási rajzok olvasása, áramkörök összeállítása kapcsolási rajz alapján. Elektromos feszültség- és árammérés egyszerű áramkörökben. Az alapvető érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályok ismerete és betartása törpefeszültség és hálózati feszültség esetén. Tudja mi a teendő áramütéses baleset esetén. Ismerje a villámcsapás elleni védekezés módját. Egyszerű kapcsolási rajzok olvasása, áramkörök összeállítása kapcsolási rajz alapján. A tanult elektromos alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, a tanultak alkalmazása egyszerű jelenségek magyarázatára (pl. dörzselektromos szikra, olvadó biztosíték, visszapillantó tükör). A gyakran használt elektromos háztartási berendezések (fogyasztók és áramforrások) feltüntetett adatainak megértése, az egyes fogyasztók teljesítményének, fogyasztásának megállapítása. A tananyaghoz kapcsolódó kiegészítő információk (pl. nagy fizikusok életrajzi adatai, tudománytörténeti érdekességek stb.) gyűjtése az iskolai könyvtár kézikönyveinek, ifjúsági ismeretterjesztő kiadványainak segítségével. Ismerkedés az elektronikus információhordozók, multimédia és oktatóprogramok alapszintű használatával, tanári irányítással. Témakörök
Tartalmak
Elektromos alapjelenségek, egyenáram Elektrosztatikai Az elektrosztatikai kísérletek elemzése, az elektromos töltés. alapismeretek Az elektromos áram Az elektromos áram fogalma, érzékelése hatásain keresztül. Egyszerű elektromos áramkörök Ohm törvénye
Az elektromos áramkör részei, egyszerű áramkörök összeállítása, az áramerősség és mérése. A feszültség és mérése. Ohm törvénye, az elektromos ellenállás fogalma, az ellenállás kiszámítása és mértékegysége. Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű kísérletek (pl. fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása) Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása.
Az elektromos munka és teljesítmény Az elektromos áram hatásai Az elektromos áram hőhatása Az elektromos munka és az elektromos teljesítmény Az elektromos áram vegyi és élettani hatása Az elektromos áram mágneses hatása
Az elektromos áram hőhatásának kísérleti vizsgálata. Az áram hőhatásán alapuló eszközök (olvadó biztosíték, izzólámpa). Az elektromos munka és teljesítmény kiszámítása. Háztartási berendezések teljesítménye és fogyasztása. Az elektromos áram vegyi hatásának bemutatása. Mágneses alapjelenségek. Az elektromos áram mágneses hatásának kvalitatív kísérleti vizsgálata. Az elektromos áram mágneses hatásának alkalmazása a gyakorlatban (elektromágnes, elektromotor, mérőműszerek, működésének megismerése).
Elektromágneses indukció, váltakozó áram Az elektromágneses Az indukciós alapjelenségek kvalitatív kísérleti vizsgálata mozgási és nyugalmi indukció indukció jelenségének bemutatása.
120 Váltakozó áram Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazásai Az elektromos energiahálózat Az energiatakarékosság Fénytan A fény visszaverődése A fénytörés
A fehér fény színeire bontása
A váltakozó feszültség keltése indukcióval. A váltakozó áram, jellemzése, hatásai. A transzformátor kísérleti vizsgálata (összefüggés a transzformátor tekercseinek menetszáma, a feszültségek és az áramerősségek között). A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. Az elektromos hálózat, energiaellátás. Az energiatakarékosság globális stratégiai jelentősége. Az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása.
A fényvisszaverődés jelenségének kísérleti vizsgálata, a tükrös fényvisszaverődés törvénye. A gömb- és síktükör képalkotásának kísérleti vizsgálata. A sík- és gömbtükrök gyakorlati alkalmazásai. A fénytörés jelenségének kísérleti vizsgálata. Lencsék képalkotásának kísérleti vizsgálata. Domború és homorú-lencsék alkalmazási lehetőségei (fényképezőgép, emberi szem, szemüveg). A fehér fény színekre bontása és újra egyesítése.
Továbbhaladáshoz szükséges tevékenységek A diák ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket, a tanórán és az iskolán kívüli életben egyaránt. Ismerje az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását. Ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályokat. Legyen képes tanári irányítással egyszerű elektromos kapcsolások összeállítására, feszültség- és árammérésre. Tudja értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat. Ismerje a háztartási elektromos energiatakarékosság jelentőségét és megvalósításának lehetőségeit. Tudja az anyagokat csoportosítani elektromos és optikai tulajdonságaik szerint. Legyen tisztában a szem működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókkal, ismerje a szemüveg szerepét. Ismerje a mindennapi optikai eszközöket. Legyen képes alapvető tájékozódásra az iskolai könyvtár lexikonjai, kézikönyvei, természettudományos ismeretterjesztő könyvei, folyóiratai között. ÉNEK-ZENE 5–8. évfolyam Célok és feladatok A zenei nevelés célja: muzsikáló közösség és zeneszerető/értő közönségnevelés. Ehhez fontos a zenei műveltség megalapozása, a nemzeti és egyetemes zenekultúra megismertetése, az igényes zene mindennapos szükségletté válásának alakítása. Az előadott, énekelt és meghallgatott zeneművek nyújtotta élmények fejlesztik, tudatosítják a zenei esztétikai érzéket és azt a meggyőződést, hogy a zene az emberi élet alapvető értéke. A zenei élmények és az ismeretszerzés eredményeként a zenei tudat állandóan alakul, formálódik. Fontos azonban, hogy a fejlettség bármely szintjén átfogó, teljes képbe rendeződjön a zenei valóság. Az iskolai énektanítás zenei anyaga többségében énekes zene. Így a zenei nevelés a dalok szövege révén jelentősen hozzájárulhat a történelmi, erkölcsi tudat fejlődéséhez is. Az éneklés és a hangszerjáték a zenei nevelés alaptevékenységei, mivel a zene megértésére, a zeneművek befogadására elsősorban az válik képessé, aki valamilyen mértékben részt tud venni zenei alkotótevékenységben is. Az aktív muzsikálás a zenei önkifejezés lehetőségével segít kialakítani a zenéhez fűződő pozitív attitűdöket. Az ismeretszerzés forrásai bővülnek ebben az életkori szakaszban: az éneklés mellett megnő a zenehallgatásból eredő ismeretek köre, és egyre nagyobb szerepet kap az ismeretszerzésben a tankönyvek, szakkönyvek tanórai és önálló használata. A zenekultúrák sajátosságainak megismerése és elfogadása, a hazai zeneművészet alkotásai iránti érdeklődés fontos része a tanulók zenei világképének. A zene jelrendszerének megismerése és alkalmazása a zenei olvasás-írás tevékenységeiben nem öncélú: a zenei tartalmak, ismeretek fejlesztik a zenei fantáziát, segítik a zeneértővé válást. A zene szeretete, a zenehallgatás szokásának kialakítása együtt jár az ízlésformálással, és elősegíti a tanórán kívüli zenei alkalmakba (énekkar, hangverseny látogatás) való bekapcsolódást.
121 Kiemelt fejlesztési feladatok Éneklés Az éneklési készség fejlesztése az 5–8. évfolyamon az élményt adó, örömöt hozó, szép és kifejező éneklés formálására – mint a zenei önkifejezés egyik alapvető formájának kialakítására és az ismeretszerzés eszközének továbbfejlesztésére – irányul. Ezért követelménye az egyéni és közös éneklés természetes, szép hangzással, az arzis–tézis akusztikus kifejezésével. Oldottabb metrikájú parlando, szabadabb rubato és feszes giusto lüktetéssel történő éneklés. Magyar népdalok, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, a szomszéd és más népek dalainak éneklése. Kétszólamú művek csoportos éneklése, a zenei kifejezőeszközök és a zenei mondanivaló közvetítésével. Zenei hallás A zenei hallás fejlesztése lényegében a dallamhallás és tonalitásérzék, a hangszínhallás, a ritmus- és tempóérzék, a dinamika- és formaérzék fejlesztése. Dúr és moll tonalitás megfigyeltetése dallamokban. A belső hallás és a többszólamúság fejlesztése a műzene többszólamúságával, annak megfigyelésével. Zenei memória fejlesztése dalok és témák gyakorlásával és előadásával. Zenei olvasás-írás A zenei olvasás-írási készség fejlesztésének eredményeképpen a tanuló iránt támasztható követelmény az öt- és hétfokú dalok hangnemének felismerése kottaképről (2# és 2b előjegyzésig). Kottakép ritmusának megszólaltatása, ritmushangoztatás egy- és többszólamban. Rövid, könnyebb dallamok kottaolvasása közösen. Ismert öt- és hétfokú dallamok írása megadott kezdőhangról, betűkottáról. Az abc-s hangok ismerete G-kulcsban (G-é”) Zeneértés A zeneértő és –érző képesség fejlesztése: a tanult zenei korszakokhoz kapcsolódó zenei formák, műfajok felismerése. A zenemű gondolati tartalmait közvetítő kifejezőeszközök – tempók, dinamika, tonalitás, karakterek, hangszerelés – megfigyelése. A meghallgatott zeneművekben előforduló hangszerek, hangszeres együttesek, zenekarok hangzásának felismerésére való képesség fejlesztése. 5. évfolyam Éves óraszám: 37 óra Belépő tevékenységek Éneklés Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmusban Műzenei szemelvények éneklése az előadási jeleknek megfelelően Gregorián dallamok éneklése Reneszánsz és barokk zeneművek témáinak/részleteinek éneklése Egyszerű többszólamúság (csoportos éneklés) Zenehallgatás Reneszánsz és barokk művek meghallgatása, stílusjegyek megfigyelése A barokk zenekar hangszercsoportjainak megnevezése Improvizáció Régi stílusú kvintváltó népdalforma rögtönzése (megadott kezdősorral).
Tartalom Újabb magyar (régi – új stílus) és más népek dalai Ünnepkörök új dalai Régi magyar dallamok a középkorból Középkori gregorián dallamok Reneszánsz és barokk zenei szemelvények témái Quodlibetek (kánonok, bicíniumok) Szózat (Himnusz) Népdalfeldolgozások, népszokások zenéje (magyar, kisebbségi és nemzetiségi népzene) Gregorián dallamok Reneszánsz/barokk zenei szemelvények Zeneszerzők munkássága (reneszánsz, barokk) Rövid kortörténet (középkor, reneszánsz, barokk) Dallammodellként: kvintváltó népdalok (A5 A5v A Av és A5 B5 A B)
Zenei olvasás-írás, zenei ismeret Új ritmusértékek és szüneteik olvasása-írása Megtanult dalok Új dallami elemek olvasása-írása Olvasógyakorlatok Abc-s hangok jelölése G-kulcsban (C’-C”) A zenehallgatás énekelt szemelvényei A tiszta hangközök ismerete, szolmizált éneklése Zenei ismeretek Dalismeret Népdalok, műdalok, zenetörténeti szemelvények (gregorián, reneszánsz, barokk)
122 Műismeret Népzene
Zeneelmélet
Zeneirodalom
Népzenei és műzenei alkotások (gregorián, reneszánsz, barokk) A magyar népdal stílusrétegződése: régi stílus: sorszerkezet, ereszkedő dallamvonal, kvintválasz új stílus: visszatérő sorszerkezet, - kupolás dallamvonal; dudanóta; népi zenekar népi hangszerek: duda, tekerő, cimbalom, citera Ritmikai fogalmak-ismeretek: az alkalmazkodó ritmus; a tizenhatod és kombinációi, szünetjele; a kis éles és nyújtott ritmus Dallami ismeretek: a felső ré és mi hangok. Quodlibet Hangközök: egész- és félhang távolság; a tiszta hangközök: 1, 4, 5, 8 Hangnevek: abc-s hangnevek G-kulcsban (C-C”) Zenetörténeti korok: reneszánsz, barokk; stílusjegyek Zeneszerzők: Palestrina; Vivaldi, J. S. Bach, Händel Együttesek: barokk zenekar Hangszerek: orgona, csembaló oboa, trombita
A továbbhaladás feltételei Éneklés Szemelvények csoportos éneklése emlékezetből. A Szózat éneklése emlékezetből. Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal. Zenehallgatás Többször hallgatott reneszánsz és barokk művek felismerése részleteik alapján. A népi hangszerek és a népi zenekar felismerése hallás után. Improvizáció Variációk szerkesztése 2-4 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel. Kvintváltó dallam improvizálása (megadott formaképlet és kezdő sorok alapján). Zenei olvasás-írás ABC-s hangok megnevezése / leírása G-kulcsban (C’-C”). 6. évfolyam Éves óraszám: 37 óra Belépő tevékenységek Éneklés A műzenei feldolgozásokban meghallgatott népdalok éneklése Történeti énekek előadása Klasszikus műdalok és témák énekes megszólaltatása kottaképből Klasszikus kánonok csoportos éneklése Az új hangközök/módosított hangok szolmizált éneklése
Zenehallgatás A bécsi klasszicizmus műfajainak és formáinak megnevezése Zenei formák, műfajok, művek hallás utáni felismerése Dúr-moll színezet különbségének megfigyelése Improvizáció
Tartalom Újabb magyar népdalok és népszokások dalai Nemzeti és etnikai kisebbségek újabb dalai Ünnepek dalai Más népek dalai (újabb európai országból) Történeti énekek (válogatva): históriás énekek, virágénekek, kuruc dalok Klasszikus műdalok Műzenei témák (énekelhető zenehallgatási szemelvények) Népzenei és népzenei ihletésű művek (szülőföld és más földrész népzenéjéből) Szemelvények a XVI. –XVIII. század magyar történelmi zenéjéből A bécsi klasszicizmus alkotásai – klasszikus dalok
123 Ritmusvariációk rögtönzése 3/8-os és 6/8-os ütemformákban Dallamalkotás adott témára: nyitás – zárás
Dallammodellként: tanult dalok és olvasógyakorlatok ( ritmikai, dallami, formai elemeik) kérdés-felelet elvű dallamok
Zenei olvasás-írás Tájékozódás 1#-1 b-s hangnemekben, Énekes tananyag Módosított hangok abc-s megnevezése, Olvasógyakorlatok A szekund és terc hangközök felismerése kottaképről, beírása Zenehallgatási anyag szemelvényei vonalrendszerbe. Zenei ismeretek – fogalmak Dalismeret Népdalok, műdalok, zenetörténeti szemelvények (barokk, klasszikus) Műismeret Népzenei, népdalfeldolgozások Zeneirodalmi alkotások (klasszikus zene) Népzenei ismeret Új stílusú magyar népdal és sorszerkezetei, kvintváltás Zeneelmélet Ritmika: felütés, csonka ütem; triola Új dallami elemek: abc-s hangok a kis és egyvonalas oktávban; módosító jelek (#, b, feloldójel) és jelentésük; módosított hangok szolmizált (fi, szi, ta, ri) és abc-s nevei Hangközök: k2, n2, k3, n3
Zeneirodalom
Hangsorok: dúr és moll Forma: periódus, szimmetria Előadásmód: a tanult zenei anyaghoz kapcsolódóan Magyar történeti műfajok: históriás ének Zenetörténeti kor: bécsi klasszicizmus; stílusjegyek Zeneszerzők: Haydn, Mozart, Beethoven. Zenei formák, szerkezetek: triós forma, menüett, szonáta forma, Művek pontos jelölése: opus; numero. Együttesek: a szimfonikus zenekar; trió; vonósnégyes Hangszerek: harsona; lant
A továbbhaladás feltételei Éneklés További 10, az énekes tananyag felsorolt új rétegeiből választott szemelvény átélt, kifejező előadása emlékezetből. Zenehallgatás Énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése. Többször meghallgatott klasszikus zeneművek felismerése, témáik alapján. A szimfonikus zenekar hangszercsoportjainak, hangszereinek megnevezése . A bécsi klasszicizmus zeneszerzői, néhány alkotásuk felsorolása. Improvizáció Zenei kérdés-felelet szerkesztése (2x2 ütemes terjedelemben). Zenei olvasás-írás ismeret Dúr és moll hangnemek kottaképről történő azonosítása 1# -1b-ig. A módosító jelek értelmezése kottakép alapján. Tanult dallamok éneklése betűkottáról és kottakép alapján.
124 7.évfolyam Éves óraszám: 37 óra Belépő tevékenységek
Tartalom
Éneklés Romantikus dalok énekes előadása Többszólamú kórusművek bemutatása
Zenehallgatás A romantikus zene stílusjegyeinek és műfajainak megismerése európai zeneszerzők alkotásaiból A romantikus nagyzenekar hangzásának elemzése (hangszerek felismerése) Improvizáció Új stílusú népdalforma rögtönzése megadott kezdősorral (kupolás visszatérő dallamok) Zenei olvasás-írás Előadási és dinamikai jelek értelmezése A szext és szeptim hangközök felismerése kottaképről 2#–2b-s hangnemekben való tájékozódás Zenei ismeretek Dalismeret Népzene Zeneelmélet
Műismeret Zeneirodalom/ zenetörténet
Magyar népdalok (pl. Kodály Zoltán daljátékaiból), Nemzetiségi és etnikai kisebbség újabb népdalai Ünnepkörök újabb dalai A verbunkos dallamok Romantikus dalok és zeneművek könnyebb énekelhető témái, részletei Népdalfeldolgozások (meghallgatott kórus művekből) Ünnepek zenéje A nemzeti romantika Európában (pl. nemzeti operák) A XIX. sz. magyar zenéje, A XIX. sz. európai zeneművészetének alkotásai Dallammodellek.: kupolás és visszatérő sorszerkezetű dallamok: A A5 A5V AV; A A5 B A ; A A B A; A B B A. Énekelt és meghallgatott zenei szemelvények ritmikai, melodikai, szerkezeti stb. anyagához kapcsolódó tartalmak
Népdalok, műdalok, énekelt témák Meghallgatott más földrészről származó és énekelt európai / magyar népzenei anyaghoz kötődő fogalmak (parlando – rubato – tempo giusto) Hangközök: k6, n6, k7 és n7 Hangsorok: dúr-moll hangnemek Előadási jelek, zenei szakkifejezések: dinamikai jelek: pp, p, mp, mf, f, ff, crescendo < , decrescendo >, tempójelzések: andante, moderato, allegro, vivace Zeneművek és részletek a zenehallgatási anyagból (a XIX. századi romantika – a virtuozitás korából) Zenetörténeti kor: romantika Zeneszerzők – válogatva (legalább 3–- csak a meghallgatott művekhez köthetőekből): Erkel, Liszt Schubert, Schumann, Brahms, Chopin, Dvořak, Smetana, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Verdi, Wagner Zenekar: a romantikus nagyzenekar
A továbbhaladás feltételei Éneklés Az énekes tananyag felsorolt rétegeiből választott szemelvény megszólaltatása emlékezetből. Zenehallgatás A Magyar nemzeti romantika az évfolyamon tanult zeneszerzőinek és műveinek vázlatos ismertetése. A XIX. századi zeneművek megnevezése (szerző, cím) többször hallott részleteik alapján. A romantika stílusjegyeinek szóbeli megfogalmazása. A romantika jellegzetes műfajainak felsorolása. Improvizáció Dallamalkotás a népdalok megtanult dallam- és formaalkotási törvényszerűségei alapján. Zenei olvasás-írás Tájékozódás a kottában: zeneművek (témák, szólamok) követése kottából. Dúr és moll hangnemek azonosítása kottaképről 2 #–2b-ig.
125 8. évfolyam Éves óraszám: 37 óra Tevékenységek Éneklés
Tartalom Egy választott témakörhöz (pl. nemzeti ünnep, iskolai ünnepség, ballagás stb.) Az osztály által összeállított énekes műsor előadása.
Zenehallgatás Rendszerező ismétlés (a magyar és európai zeneművészet századainak és műfajainak áttekintése jellemző zenei szemelvények segítségével) Bartók és Kodály énekkari, zenekari és színpadi műveinek felismerése és megnevezése a hangzó részletek alapján A XX. század zenei irányzatainak felismerése meghallgatott zeneművek részletei alapján A zenei műfajok áttekintése és összefüggések keresése a társművészetek és a zene között (tánc az ismert történeti tánczenékhez) A dzsessz műfaji ismereteinek kapcsolása a meghallgatott műzenei anyaghoz Improvizáció A tanult népdal- és műzenei formákban és hangkészletekben önálló rögtönzés Zenei olvasás-írás Minden eddigi feladattípus gyakorlása
Magyar népdalok (minden stílusrétegből válogatva) Bartók, Kodály és Bárdos műveinek énekes szemelvényei A századforduló és a XX. század zeneirodalmának énekelhető szemelvényei. Ismétlés anyaga: A magyar és európai zeneművészet századai, A zenei műfajok A XX. század zenei irányzatainak kiemelkedő alkotásai, kortársművészet A dzsessz és jellegzetes műfajai A zene szórakoztató funkciói: táncok a zenetörténetben (a szvittől a rock and rollig) A könnyűzene ma
Dallammodellként: a tanult zenei anyag tartalmai A tanult énekes és hangszeres szemelvények anyaga
Zenei ismeretek Dalismeret Műismeret
Dalok, énekes szemelvények (XX. század) Zeneművek, témák a zenehallgatási anyagból (XX. század)
Népzene Zeneelmélet
Autentikus előadásmód a magyar, európai és világzenében Atonalitás, poliritmia
Zeneirodalom/ zenetörténet
A XX. század: Zeneszerzők – válogatva (legalább 5 – csak a meghallgatott művek/műrészletek szerzőiből): Bartók, Bárdos, Kodály, kortárs szerzők Gershwin; Debussy, Ravel, Stravinsky, Honegger, Prokofjev, Britten, Penderecki Irányzatok - válogatva (csak a hangzási élményhez köthetőekből): impresszionizmus, neoklasszicizmus, folklorizmus Új kifejezési, megjelenési formák: elektronikus zene Könnyűzene: a Beatles; Webber, Szörényi A dzsessz és a könnyűzene műfajai A mai könnyűzene (aktualitások)
A továbbhaladás feltételei Éneklés Részvétel a csoportos éneklésben, előadásban. Dalanyag bővítése 13 énekes szemelvénnyel. Zenehallgatás Tudjon többször hallott zeneművet elhelyezni a megfelelő zenetörténeti korszakban. Improvizáció Rögtönzési feladatok a tanult nép- és műzenei formák felhasználásával Zenei olvasás-írás A leggyakoribb tempó- és dinamikai jelek alkalmazására való képesség a csoportos és egyéni éneklés során. A 8 év anyagának összefoglalásaként könnyű dallamok, ritmusok olvasása-írása.
126 Javasolt közös zenei anyag (válogatva): (5–8. évfolyam) Népdalok A citrusfa levelestől A csitári hegyek alatt A jó lovas katonának A Vidrócki híres nyája Ablakomba, ablakomba Által mennék Csillagok, csillagok Erdő, erdő de magas Erdő, erdő, erdő, marosszéki … Érik a szőlő Felülről fúj Hull a szilva Két tyúkom tavali Madárka, madárka Megyen már a hajnalcsillag Ősszel érik babám Sárgul már a … Sej, Nagyabonyban Szépen úszik a … Énekes anyag a magyar zenetörténetből Erkel–Kölcsey: Himnusz Egressy–Vörösmarty: Szózat Tinódi: Egri históriának summája Csínom Palkó Tyukodi nóta Ellopták szívemet – Pálóczi Horváth Ádám gyűjtéséből Kossuth Lajos azt üzente Esik eső karikára Most szép lenni katonának Szerdahelyi: Magasan repül a daru Énekes műzenei szemelvények Bach: Már nyugosznak a völgyek (korál) Bach: Üdv rád és házad népére (Paraszt-kantáta) Haydn: Erdő mélyén (kánon) Mozart: Jöjj, drága május (dal) Mozart: Varázsfuvola (opera) - részletek Beethoven: Marmotte (dal) Schubert: A pisztráng (dal) Kodály: Háry (daljáték) – részletek Bárdos: Rétre-hívó (kánon) Erkel: Keserű bordal (Bánk Bán c. opera) Meghalt a cselszövő (Hunyadi László c. opera) Zenehallgatási anyag Vivaldi: A négy évszak – É-dúr hegedűverseny (Tavasz) F moll hegedűverseny (Tél) Bach: Már nyugosznak a völgyek (korálfeldolgozás vegyeskarra) Händel: Halleluja – kórus a Messiás c. oratóriumból Händel: Győzelmi dal – a Judás Makkabeus c. oratóriumból Haydn: G-dúr (Üstdob) szimfónia Mozart: Egy kis éji zene Mozart: Varázsfuvola - részletek Beethoven: VI. szimfónia - részlet Schubert: A pisztráng (dal) Schubert: A-dúr zongoraötös – IV. tétel Schumann: „Álmodozás” – a Gyermekjelenetek c. zongorasorozatból Chopin: g-moll mazurka (Op. 24. No. 1.) Liszt: XV. magyar rapszódia Verdi: Rabszolgák kórusa – a Nabucco c. operából
127 Verdi: Radames románca – az Aida c. opera I. felvonásából Bevonulási induló – az Aida c. opera II. felvonásából Muszorgszkij: Egy kiállítás képei Smetana: Moldva Dvořák: e-moll (Újvilág) szimfónia –IV. tétel Erkel: Keserű bordal – a Bánk bán c. opera I. felvonásából Bánk áriája – a II. felvonásból Erkel: Meghalt a cselszövő – zárókórus a Hunyadi László c. operából (I. felvonás) Palotás – a Hunyadi László c. operából Debussy: Children’s corner Kodály. Mátrai képek Kodály: Székelyfonó - részletek Kodály: Háry (daljáték)- részletek Kodály: Kállai kettős Kodály: Fölszállott a páva Kodály: Esti dal Bartók: Magyar képek -részlet Bartók: Gyermekeknek – I/18, II/31. Bartók: Divertimento Sravinsky: Petruska Britten: Változatok és fúga egy Purcell-témára Gershwin: Klára bölcsődala és Porgy dala – a Porgy és Bess c. operából (A szegény ember gazdagságáról) Szörényi–Bródy: István, a király – szabadon választott részletek FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 6–8. évfolyam Célok és feladatok A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókat a szűkebb és a tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, a természeti és a társadalmi folyamatokban való tájékozódásukat szolgálja. Elősegíti, hogy megismerjék a világban elfoglalt helyünket, nemzeti értékeinket, kedvező és kedvezőtlen földrajzi és környezeti adottságainkat. Kialakítja, majd fokozatosan fejleszti a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodását. Ez megköveteli, hogy a tanítás során a jelenségek, folyamatok vizsgálatát kövesse általánosítás és az összefüggések felfedeztetése, valamint ezek átfogó rendszerként való értelmezése. Ennek érdekében minden jelenséget és folyamatot változásaiban, kölcsönhatásaiban, fejlődésében kell bemutatni, megláttatva azok lehetséges következményeit is. A földrajz tantárgy a ma emberét, társadalmát és környezetét állítja a középpontba, tananyagát oknyomozó és problémákra koncentráló módon dolgozza fel. Tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat részben a természettudományok, részben a társadalomtudományok, illetve az egyéb környezettudományok szempontjai szerint vizsgálja. Kialakítja a tanulókban a mindennapi életben szükséges térbeli és időbeli tájékozódási képességeket. Ezért tanítása során az ismeretnyújtó módszerek mellett előtérbe kell kerülniük az ismeretszerző módszereknek. A tantárgy oktatásának célja, hogy ráébressze a tanulókat a földrajzi ismeretek fontos szerepére napjaink környezeti jelenségeinek, folyamatainak megértésében, kifejlessze bennük közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvétel készségét. Tudatosítsa a tanulókban, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította a környezetét, amellyel már saját életfeltételeit is veszélyezteti. Ezzel és a környezet értékeinek megismertetésével segítse elő a környezettudatos életmód kialakulását. Láttassa meg a tanulókkal a környezet és a társadalom időben és térben változó kapcsolatait, összefüggéseit. A jövőben az emberiségnek sokféle kihívással kell szembenéznie, amelyek alapvetően földrajzi problémákból indulnak ki. A földrajz tantárgy feladata, hogy az ismeretek átadásával és a világban való eligazodáshoz szükséges képességek kialakításával felkészítse a tanulókat ezen problémák kezelésére. A tantárgy a hazai és az európai természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékek megismertetésén keresztül járuljon hozzá a hazához való kötődés, a reális alapokon nyugvó nemzet- és Európa-tudat kialakulásához. Segítse elő a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását.
128 Az alapfokú földrajzoktatás megfogalmazott célkitűzéseinek, fejlesztési feladatainak megfelelő tartalmak és képességek elsajátítása a Nemzeti alaptanterv bevezetésével az 5. évfolyamon kezdődik. Az 5-6. évfolyamon folyó természettudományos oktatás azonban továbbra is megőrzi alapozó szerepét és feladatát, ezért itt nem a szaktudományos ismeretek elkülönítésén van a hangsúly, hanem a természettudományi kapcsolatok érzékeltetésén. Így a földrajzoktatás tartalmi és képességfejlesztési alapozása a többi természettudományos tantárggyal együtt a természetismeret- oktatás keretei között is megvalósulhat, amely szervesen épül az alsó tagozat környezetismeret-oktatására. A földrajzoktatás tartalma, ismeretrendszere azonban megkívánja, hogy az alapozó oktatási szakaszban ne csak az elemi természettudományi ismeretek és képességek elsajátítása történjen meg, hanem a társadalmi-gazdasági földrajz oktatását segítő alapvető társadalmi-gazdasági ismeretek és az ezek feldolgozásához szükséges képességeké is. A természet- és a társadalomtudomány oldaláról történő megalapozás hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók felismerjék a földrajzi tartalmak integrált jellegét. Megértsék a földrajzi ismeretek és képességek szerepét a természeti és társadalmi-gazdasági jelenségek, folyamatok összefüggéseinek felismerésében. Éppen ezért célszerű a földrajztanítás alapozását a természetismeret tartalmi rendszerébe beépíteni, és azzal összekapcsolva megszervezni. Így az össszóraszám a 6. évfolyamon heti 2,5 óra lehet, amely lehetővé teszi a hatékonyabb tanári és tanulói munkát. Az 5-6. évfolyamra épülő földrajzoktatás a 7-8. évfolyamon az életkori sajátosságoknak megfelelő korszerű regionális földrajzi ismeretek átadásával, a földrajzi szemlélet-és gondolkodás valamint a sajátos vizsgálati módszerek alkalmazásával magasabb szinten fejleszti tovább, mélyíti el és differenciálja a tanulók alapozó szakaszban megszerzett tudását és képességeit. Fejlesztési követelmények A tananyag feldolgozása során el kell érni, hogy a tanulók ismerjék fel a földi képződményeket, az alapvető természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket. Vegyék észre a természetföldrajzi és a regionális társadalmi-gazdasági folyamatok egymásutániságát és időbeli fejlődését. Értelmezzék, hogy a természeti környezet hogyan befolyásolja az egyes országok társadalmi-gazdasági életét, és ismerjék fel a természeti környezet változásainak társadalmi hatásait. A tanulók ismerjék fel a kontinensek, a tipikus tájak, az országok regionális sajátosságait, a közöttük lévő hasonlóságokat és különbségeket, kapcsolataik rendszerét. Ismerjék meg a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásait. Értsék meg, hogy a társadalmi-gazdasági élet eseményei hogyan hatnak az egyes országok fejlődésére. Ismerjék meg példákon keresztül, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan határozzák meg gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket. Tudják, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. Annak érdekében, hogy kialakuljon a tanulókban a hazai tájhoz, a természeti és a társadalmi értékeinkhez való kötődés, ismerjék meg természeti és társadalmi értékeinket, valamint a természeti tényezők hatásait és földrajzi összefüggéseit a Kárpátmedence népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben és gazdasági életében. A tantárgynak azt is el kell érnie, hogy a tanulók összefüggéseikben ismerjék a környezetet veszélyeztető folyamatokat, azok forrásait, megelőzésük és megszűntetésük lehetséges módjait is. Értsék meg, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi összefogásra, együttműködésre van szükség. A földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók az alapozó képzés befejezésekor legyenek képesek önállóan a szemléleti, tanári irányítással az okfejtő térképolvasásra különböző tartalmú és méretarányú földrajzi térképeken. Ismerjék a földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat. Legyenek helyes képzeteik a környezet elemeinek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok nagyságrendjéről. Alakuljon ki a megfelelő földrajzi-környezeti információhordozók kiválasztására és azok tartalmának felhasználására való képesség, igazodjanak el ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtári és múzeumi anyagokban) is tanári segítséggel. A tanulók legyenek képesek pontos megfigyelésekre, tudjanak vizsgálódni a föld- és környezettudományok megfelelő szempontjai szerint kezdetben tanári irányítással, majd egyre önállóbban. Megfigyeléseiket, ismereteiket helyesen, kifejezően tudják elmondani, írásban és rajzban rögzíteni, tudják egyszerű térképeken ábrázolni. Használják a szakkifejezéseket életkori sajátosságaiknak megfelelően. Tudják elemezni és értékelni tapasztalataikat, megfigyeléseik és vizsgálataik alapján alkossanak véleményt. Legyenek képesek a környezetben történő események, helyzetek bemutatása mellett azok reális értékelésére és indoklására. 6. évfolyam Éves óraszám: 37 óra Belépő tevékenységformák Információk leolvasása hazánk közigazgatási és közlekedési térképéről. Földrajzi tartalmak leolvasása különböző társadalmi-gazdasági információkat ábrázoló tematikus térképekről. Egyszerű kontúrtérképes feladatok megoldása tanári irányítással. Gyűjtőmunka nyomtatott információhordozókból hazánk gazdasági- és településföldrajzi sajátosságairól, az életmód és a fogyasztási szokások átalakulásáról. Információk gyűjtése különböző jellegű információforrásokból a közlekedés és az idegenforgalom hazai sajátosságaival kapcsolatosan. Tények, szöveges információk ábrázolása különböző módon (pl. térképvázlaton, rajzon, diagramon, terepasztali modellen, tablón). Szemelvények és példák gyűjtése a szűkebb és tágabb természeti környezetet veszélyeztető társadalmi-gazdasági folyamatokról, a környezeti problémák megelőzéséről és megoldásáról. Egyszerű időszalag készítése, természeti és társadalmi-gazdasági események elhelyezése az időszalagon.
129 Tájékozódás a településtípusokat és a gazdálkodás jellegzetességeit bemutató térképvázlatokon, fényképeken tanári irányítással.Társadalmi-gazdasági jellemzőket bemutató alapvető adatok, adatsorok és különböző típusú diagramok összehasonlító elemzése. Egyszerű számítási feladatok megoldása. Példák gyűjtése különböző időtartamú és periodikus természeti illetve társadalmi-gazdasági eseményekre, folyamatokra. A különböző településtípusok megadott szempontok szerinti bemutatása.Az egyes közlekedési ágak jellemzése megadott szempontok alapján. Példák gyűjtése az egyes gazdasági ágak szerepéről a mindennapi életben. Terméklisták összeállítása az egyes gazdasági ágak jellemző termékeiből. Egyszerű gyűjtemény, tabló összeállítása tanári irányítással (pl. településtípusokat, gazdasági tevékenységeket, nyersanyagokat és a belőlük előállított késztermékeket ábrázoló képekből, termékekből, terményekből) Útiterv összeállítása menetrendek segítségével. Rövid, irányított tanulói kiselőadás, pl. egy kiválasztott településről/típusról, az ott élők jellemző tevékenységéről, szokásairól; üdülési szokásainkról, kedvelt hazai idegenforgalmi központokról. A család, mint a legkisebb gazdasági egység működésének bemutatása helyzetgyakorlatokban, illetve egyszerű modellen. Történet írása és elmondása, pl. utazásról, vásárlási szokásainkról, a falusi illetve a városi életmódról, környezetszennyező tevékenységről és annak következményeiről. TÉMAKÖRÖK Gazdaság -gazdálkodás
TARTALMAK A gazdaság legfontosabb ágazatainak – mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás – szerepe, jelentősége mindennapi életünkben. A hazai gazdaságban leggyakrabban használt nyersanyagok (ásványok, kőzetek, nyersanyagok és energiahordozók). A háztartásban használt energiahordozók és nyersanyagok. Energia- és nyersanyag-takarékosság. A technikai fejlődés szerepe a termelés átalakulásában. A magyar gazdaság legismertebb termékei Közlekedési hálózat, a közlekedés szerepe a mindennapi életben. Utazás – idegenforgalom. Vásárlási, fogyasztási szokásaink, a család gazdálkodása – bevétel, kiadás A társadalmi-gazdasági tevékenység környezet átalakító hatása a lakóhely szűkebb és tágabb környezetében valamint hazánkban.
A településtípusok sajátosságai A földrajzi folyamatok, jelenségek időbelisége
A tanya, a falu és a város jellemzői, eltérő szerepük a munkamegosztásban. Az életmód és a jellemző gazdasági tevékenység változásainak bemutatása. A technikai fejlődés szerepe az életmód átalakulásában. Hazánk közigazgatási térképe. Tájékozódás a földtörténeti időben. A természetföldrajzi folyamatok és a történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbségeinek érzékeltetése. A környezetben lezajló folyamatok időrendisége, periodikussága. A rövidebb távú természeti, társadalmi és környezeti folyamatok bemutatása hazai példák alapján.
A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes egyszerű társadalmi-gazdasági jelenségek megfigyelésére a tapasztalatok szóbeli megfogalmazására, feljegyzésére és értékelésére. Tudjon biztonsággal tájékozódni a térképen. Olvasson le egyszerű információkat különböző térképekről. Legyen képes tanári irányítással tájékozódni a különféle földrajzi-környezeti tartalmú információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben. Tudjon alapvető földrajzi tartalmú adatokat, információkat értelmezni, összehasonlítani és azokból következtetéseket levonni. Legyen képes földrajzi tartalmú adatok, információk ábrázolására. Ismerje fel és nevezze meg térképen a közvetlen földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat. Ismerje fel a természetföldrajzi folyamatok és a történelmi, társadalmi-gazdasági események időnagyságrendi és időtartambeli különbségeit. Tudja bemutatni példák alapján a legfontosabb gazdasági ágazatok, illetve tevékenységek szerepét, jellemzőit. Ismerje fel az egyes településtípusok sajátos vonásait. Ismerje fel a földrajzi környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások következményeit, bizonyítsa példákkal az egyéni felelősség fontosságát a környezetkárosító folyamatok mérséklésében. 7.évfolyam Éves óraszám: 55,5 óra Belépő tevékenységformák
130 A különböző tartalmú földrajzi térképeken közölt információk felhasználása a kontinensek, illetve az egyes országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez.Kontúrtérképes feladatok irányított megoldása. Gyűjtőmunka könyvekből a nagy földrajzi felfedezésekről és ezeknek a társadalmi-gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásairól.Információk gyűjtése különböző jellegű információhordozókból az egyes népek életéről, szokásairól, kultúrájáról és hagyományairól. Szemelvények és példák gyűjtése a természeti környezetet veszélyeztető folyamatokról, a környezeti problémák megelőzéséről és megoldásáról, természeti és civilizációs katasztrófákról. A kontinensek felszínét, éghajlatát, növényzetét, talaját és gazdaságának jellemzőit bemutató képek, ábrák elemzése, az elemek közötti összefüggések bemutatása.Tájékozódás légifotókon és műholdfelvételeken tanári irányítással.Adatok, adatsorok és különböző típusú diagramok összehasonlító elemzése. Egyszerű számítási feladatok megoldása. Tipikus tájak modellezése homokasztalon. A tipikus tájak különböző, megadott szempontok szerinti önálló bemutatása.Példák keresése a természeti és a társadalmi tényezők kölcsönhatásaira kontinensek, kontinensrészek, országcsoportok jellemzői alapján. Terméklisták összeállítása az egyes országok jellemző termékeiről. A témákhoz kapcsolódó tablók készítése.Irányított tanulói kiselőadás az egyes országok természeti és kulturális értékeiről, népeinek szokásairól, életmódjáról.Tanulói beszámoló a magyar utazók, földrajzi felfedezők szerepéről a Föld és népeinek megismerésében. TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
Az Európán kívüli kontinensek tipikus tájainak és néhány kiemelt országának természet- és társadalomföldrajza
Afrika A kontinens általános természet- és társadalomföldrajzi képe, eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű térségei.A sivatagok és az oázisok mint tipikus tájak, az „éhségövezet”.Trópusi-Afrika természeti képe, társadalmi-gazdasági problémái.Ausztrália és ÓceániaAusztrália és Óceánia természeti képe, társadalmi-gazdasági jellemzői. AmerikaAmerika fő részeinek eltérő természet- és társadalomföldrajzi képe.Az ültetvény, a farmvidék, a technológiai park és az agglomerációs zóna mint tipikus táj.Amerika jellegzetes országainak hasonló és eltérő természet- és társadalomföldrajzi jellemzői: Dél-Amerikában Brazília; Közép-Amerikában Mexikó; Észak-Amerikában az Amerika Egyesült Államok. Ázsia Ázsia általános természet- és társadalomföldrajzi képe. Eltérő adottságok és sajátos társadalmi-gazdasági fejlődési utak a kontinensen. A tajga, a „monszunvidékek”, a magashegység és az öntözéses gazdálkodás területei mint tipikus tájak. A földrész jellemző országai és térségei: Japán, Kína, India, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia.
Európa országainak természet- és társadalomföldrajza
Európa általános természet- és társadalomföldrajzi képe. Az Európai Unió országainak általános társadalmi és gazdasági jellemzői. Észak-Európa országainak közös és egyedi földrajzi vonásai, kapcsolatuk a természeti környezettel. Nyugat-Európa országainak hasonló és eltérő földrajzi vonásai. Átalakuló ipari körzetek, új iparágak megjelenése. Kiemelten: Franciaország, Egyesült Királyság. Dél-Európa országainak általános és egyedi földrajzi vonásai. A tipikus mediterrán táj, a kikötő- és az üdülőövezet. A Balkán térség természetföldrajzi adottságai és társadalmi-gazdasági képe. Kiemelten: Olaszország, Spanyolország, Horvátország, Szerbia és Montenegró. Kelet-Európa jellegzetes természet- és társadalomföldrajzi vonásainak bemutatása. Kiemelten: Oroszország és Ukrajna.
A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak Afrika Atlanti-óceán, Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Indiai-óceán, Kongó, Niger, Nílus, Szuezi-csatorna, Tanganyika-tó, Viktória-tó, Vörös-tenger; Afrikai-árokrendszer, Atlasz, Dél-afrikai-magasföld, Kelet-afrikai-magasföld, Kilimandzsáró-csoport, Kongómedence, Madagaszkár, Szahara, Szudán; Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Nigéria; Kairó.
131 Ausztrália és Óceánia Csendes-óceán, Murray; Ausztráliai-alföld, Nagy-Artézi-medence, Nagy-korallzátony, Nagy-Vízválasztó-hegység, Nyugat-ausztráliai-ősföld, ÚjGuinea; Ausztrália, Új-Zéland; Canberra, Melbourne, Sydney. Sarkvidékek Antarktika, Déli-sarkvidék, Északi-sarkvidék Amerika Alaszka, Amazonas, Colorado, Jeges-tenger, Kanadai-ősföld, Karib (Antilla)-tenger, Mississippi, Mexikói-öböl, Nagy-tavak, Panama-csatorna, Paraná, Szt. Lőrinc-folyó; Észak-Amerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Latin-Amerika; Amazonas-medence, Andok, Antillák, Appalache, Brazil-felföld, Floridai-félsziget, Guyanai-hegyvidék, Hawaii-szigetek, Kaliforniai-félsziget, Kanadai-ősföld, Kordillerák, Labrador-félsziget, Mexikói-fennsík, Mississippi-alföld, Paraná-alföld, Préri, Sziklás-hegység; Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Venezuela; Brazíliaváros, Buenos Aires, Chicago, Los Angeles, Mexikóváros, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Washington. Ázsia
Európa
Aral-tó, Bajkál-tó, Boszporusz, Indus, Jangce, Japán-tenger, Jeges-tenger, Jenyiszej, Gangesz, Kaszpi-tenger, Léna, Ob, Perzsa (Arab)-öböl, Sárga-folyó, Tigris; Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, Közép (Belső)-Ázsia; Arab-félsziget, Csomolungma, Dekkán-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Fuji, Góbi, Himalája, Hindusztáni-alföld, Hindusztánifélsziget, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Japán-szigetek, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínai-alföld, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Közép-szibériai-fennsík, Mezopotámia, Nyugat-szibériai-alföld, Pamír, Szibéria, Tajvan, Tibet, Tien-san; Dél-Korea, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kína, Malajzia, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország; Ankara, Bagdad, Bombay, Calcutta, Hongkong, Isztambul, Kanton, Novoszibirszk, Osaka, Peking, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Tokió, Újdelhi. Adriai-tenger, Balti-tenger, Dnyeper, Don, Duna, Ebro, Elba, Északi-tenger, Fekete-tenger, Földközi-tenger, La Manche, Pó, Rajna, Rhône, Szajna, Temze, Urál folyó, Volga; Alpok, Appenninek, Appennini-félsziget, Balkán-félsziget, Balkán-hegység, Balti-ősföld, Brit-szigetek, Ciprus, Dalmácia, Dinári-hegység, Donyec-medence, Etna, Finn-tóvidék, Francia-középhegység, Grönland, Holland-mélyföld, Izland, Kárpátok, Kelet-európai-síkság, Kréta, Londoni-medence, Lotaringia, Mont Blanc, Párizsi-medence, Pennine, Pireneusi (Ibériai)félsziget, Pireneusok, Skandináv-félsziget, Skandináv-hegység, Szicília, Urál, Vezúv; Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa, Közép-Európa, Nyugat-Európa; Albánia, Anglia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Moldávia, Moldova, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szerbia és Montenegro, Ukrajna; Kárpátalja; Amszterdam, Athén, Barcelona, Belgrád, Birmingham, Brüsszel, Chişinắu, Dublin, Genova, Glasgow, Göteborg, Hága, Helsinki, Kijev, Koppenhága, Lisszabon, Ljubljana, London, Luxembourg, Lyon, Madrid, Manchester, Marseille, Milánó, Minszk, Moszkva, Munkács, Murmanszk, Nápoly, Odessza, Oslo, Párizs, Podgorica, Reykjavík, Rijeka, Róma, Rotterdam, Skopje, Stockholm, Strasbourg, Szabadka, Szarajevó, Szentpétervár, Szófia, Tirana, Torino, Újvidék, Ungvár, Velence, Volgográd, Zágráb.
A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes az egyes kontinensek, tájak, országok természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit bemutató képek, ábrák, adatok elemzésére, tanári irányítás alapján alapvető összefüggések felismerésére. Tudja megadott szempontok alapján bemutatni az egyes kontinenseket, tipikus tájaikat, legfontosabb országaikat. Ismerje fel a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit. Legyen képes különböző térképi és egyéb földrajzi tartalmú információk felhasználására a témákhoz kapcsolódóan. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat.
8. évfolyam Éves óraszám: 55,5 óra Belépő tevékenységek
132 A különböző tartalmú földrajzi térképeken közölt információk felhasználása a kontinensek, illetve az egyes országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez.Kontúrtérképes feladatok irányított megoldása. Az időjárási jelenségek felismerése időjárási térképek alapján. Az éghajlat jellemzőinek felismerése diagramokon, és következtetések levonása az adatokból. Folyamatábrák használata a földtörténeti események, a felszínfejlődés és következményeik feltárásához. A gazdasági élet ágazatainak, ágainak szerepe és változási tendenciáinak bemutatása statisztikai adatok feldolgozásával, forráselemzéssel, esetmegbeszéléssel. A Kárpát-medence népeinek és hagyományainak, a tájak eltérő földrajzi jellemzőinek bemutatása szemelvények alapján. Információk gyűjtése egyéni és csoportmunkában társadalmi-gazdasági jelenségekről, folyamatokról statisztikák, tömegkommunikációs források, Internet felhasználásával. Tanulói beszámoló önállóan gyűjtött információk alapján hazánk és az Európai Unió kapcsolatáról. Tanulói kiselőadás a különböző tájak népszokásairól, hagyományairól könyvtári kutatómunka alapján. Terméklisták összeállítása Magyarország legfontosabb termékeiből és kiviteli cikkeiből. Tabló, illetve riport készítése hazánk védett természeti és kulturális értékeivel, idegenforgalmi vonzerejével kapcsolatban. TÉMAKÖRÖK Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajza
A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajza Természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági lehetőségek Magyarország tájain
TARTALMAK Közép-Európa általános földrajzi képe. A Közép-európai-sík- és rögvidék természeti adottságai és gazdasági feltételei. A középhegységek és a feltöltött alföldek mint tipikus tájak. Németország szerepe az európai gazdaságban. Csehország és Lengyelország földrajzi sajátosságai. Közép-Európa magashegyvidékei: az Alpok és a Kárpátok. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és a kárpáti országok: Szlovákia, Románia földrajzi jellemzése. A Kárpát-medence földtani szerkezete és természetföldrajzi képe. A magyarság a Kárpát-medencében. A társadalmi-gazdasági élet változásai és mai földrajzi vonásai. Hazánk földrajzi fekvése, helyzete a Kárpát-medencében és Európában. Magyarország felszíne, domborzata. Természeti adottságaink és természeti erőforrásaink. Hazánk népességföldrajzi jellemzői, népesedési folyamatai. A magyar nép tájtörténeti tagolódása, etnikai csoportok, nemzetiségek. A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a településekre és az életmódra. A gazdaság telepítő tényezői, általános vonásai, területi különbségei, szerkezeti átalakulása. Településtípusok, településhálózat és infrastruktúra Magyarországon. A hazai tájtípusok (alföldi, dombsági és középhegyvidéki tájak) földrajzi jellemzése. A tájak természeti erőforrásai, természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzőik. Hazánk tájainak idegenforgalmi, környezeti értékei, állapota és védelme. Hazánk nemzetközi kapcsolatai. Budapest földrajza. Régiónk földrajza.
A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak Balaton, Bodrog, Dráva, Fertő, Hernád, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Mura, Odera, Olt, Rába, Rajna–Majna–Duna vízi út, Sajó, Sió, Szamos, Száva, Tisza, Tisza-tó, Vág, Velencei-tó, Visztula, Zagyva, Zala; Aggteleki-karszt, Alföld, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradla-barlang, Baranyai-dombság, Bécsi-medence, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budaihegység, Bükk, Bükk-fennsík, Csallóköz, Cseh-medence, Csepel-sziget, Cserehát, Cserhát, Déli-Kárpátok, Dráva menti síkság (Dráva-mellék), Duna–Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúl, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Dunazug-hegység, Erdélyiközéphegység, Erdélyi-medence, Északi-középhegység, Északkeleti-Kárpátok, Északnyugati-Kárpátok, Gerecse, Germán-alföld, Győri-medence, Hajdúság, Hargita, Hegyalja, Hortobágy, Jászság, Kárpát-medence, Kárpát-medencevidék, Kékes, Keleti-Alpok, Keleti-Kárpátok, Kisalföld, Kiskunság, Kőszegi-hegység, Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Magas-Tátra, Marcal-medence, Maros–Körös köze, Mátra, Mecsek, Mezőföld, Mohácsi-sziget, Móri-árok, Morva-medence, Nagykunság, Német-középhegység, Nógrádi-medence, Nyírség, Nyugati-Alpok, Nyugat-magyarországiperemvidék, Őrség, Pesti-síkság, Pilis, Román-alföld, Ruhr-vidék, Somogyi-dombság, Soproni-hegység, Szigetköz, Székelyföld, Szekszárdi-dombság, Szentendrei-sziget, Szilézia, Szudéták, Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Tiszántúl, Tokaj–Eperjesihegység, Tolnai-dombság, Vajdaság, Velencei-hegység, Vereckei-hágó, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalaidombság, Zempléni-hegység; Ausztria, Csehország, Lengyelország, Németország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia; Burgenland,
133 Ajka, Algyő, Arad, Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Beregszász, Bécs, Békéscsaba, Berlin, Bern, Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Budapest, Bukarest, Bük, Cegléd, Constanţa, Debrecen, Dorog, Drezda, Dunaújváros, Eger, Eszék, Esztergom, Frankfurt, Gdańsk, Genf, Graz, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Halle, Hamburg, Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kassa, Karlovy Vary, Katowice, Kazincbarcika (Berente), Kecskemét, Keszthely, Kolozsvár, Komárom, Köln, Kőszeg, Komló, Krakkó, Lábatlan, Linz, Lipcse, Makó, Marosvásárhely, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, München, Nagykanizsa, Nagyvárad, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Ploieşti, Plzeň, Pozsony, Prága, Révkomárom, Salgótarján, Salzburg, Sárospatak, Siófok, Sopron, Stuttgart, Százhalombatta, Szeged, Székelyudvarhely, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Temesvár, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Varsó, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaegerszeg, Zalakaros; Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna–Dráva Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Fertő–Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös–Maros Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park; Magyarország megyéi, Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Alföld régió, Észak-Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió, Budapesti agglomeráció. A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja bemutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit megadott szempontok alapján. Tudja ismertetni hazánk tájainak természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit különböző térképi információk felhasználásával. Ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását az egyes térségek gazdasági életében. Ismerje hazánk környezeti értékeit. Legyen képes önálló információgyűjtésre a megadott szempontok szerint különböző földrajzi-környezetvédelmi tartalmú információhordozókból, és tudja feldolgozni ezeket tanári irányítással. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. Tudja meghatározni és megfogalmazni földrajzi fekvésüket, kapcsoljon hozzájuk tartalmi jellemzőket. INFORMATIKA 5-8. évfolyam Célok és feladatok A történelem során minden társadalomban lényeges szerep jutott bizonyos információs folyamatoknak, például a társadalom önszervezéséhez és irányításához elengedhetetlen politikai és gazdasági információk megszerzése, továbbítása, tárolása, feldolgozása. A technikai, tudományos és művészi információs szellemi termékek is hasonlóan fontosak voltak a közösségek életében. A 21. század elején kialakuló információs társadalom különösen abban tér el más társadalmaktól, hogy az IKT (információs és kommunikációs technológia) gyors fejlődésével párhuzamosan, folyamatosan nő az információs termékek és szolgáltatások gazdasága, az adat (általános értelemben) árúvá válik, és az információs szektor egyre több munkaerőt alkalmaz. A mai iskolarendszer feladata a tanulók felkészítése az információs társadalom viszonyaira (kihívásaira). Nevelni kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására (fogyasztására), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, művelődni és szórakozni. Törekedni kell az érdeklődés felkeltésére a kreativitás fejlesztésére, hogy az informatika iránt különösen fogékony gyermekek - megfelelő továbbtanulás után - később az információs gazdaságban, mint alkotó munkaerő munkát vállalhassanak. Ennek érdekében meg kell tanítani a gyermekeket a korszerű eszközök kezelésére, az információszerzési, -tárolási, -feldolgozási és átadási technikákra, valamint meg kell ismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészében jelen lévő informatikai nevelés biztosíthatja. Ahogyan az ipari társadalom kialakulásával az iskola átalakult, ugyanúgy megváltozik a mai iskola az információs társadalom igényeinek megfelelően. Az információs és kommunikációs kultúrát minden gyermek számára hozzáférhetővé kell tenni a közoktatásban. Ehhez azonban nem elég az informatika tantárgy. A tanulóknak ismerniük és használniuk kell az informatikai eszközöket a különböző órákon és a felkészülésük során is. Az informatikai nevelésnek - amely közös követelmény - meg kell mutatnia, hogy a természeti és a technikai környezet mellett létezik a jelek, kódok, szoftverek virtuális környezete is (szöveg, kép, mozgókép, hang, stb. - a jelentésükkel együtt), amely az emberiség praktikus, tudományos, művészi és sok másféle szempontú információit "hordozza" és megjeleníti. A jelek, szoftverek virtuális környezete különösen szemléletesen (vizuálisan) nyilvánul meg a digitális médiában. (Lásd a médiainformatika, infokommunikáció, alkalmazói informatika témáit). Az oktatás célja, hogy a tanuló mozogjon otthonosan ebben az egyszerre valóságos és virtuális informatikai környezetben. Az informatikai eszközök, a médiainformatika és az infokommunikáció lehetőségei új tanulási technikákat kínálnak minden tantárgyban a tanórákon és az órán kívüli felkészülésben. Az elektronikus oktatási anyagokat és a különböző elektronikus információforrásokat egyre gyakrabban alkalmazzák a tanulók. A pedagógus munkája megváltozik, nő az információk közötti eligazodást segítő, tanácsadó szerepe. Az informatikai eszközök lehetőséget teremtenek az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való speciális foglalkozásra. A számítógéppel végzett feladatok egy részének megoldása megköveteli a csoportmunkát, az ismeretek gyakorlati alkalmazását és a másokkal való kommunikációt is. A számítástechnika – beleértve a médiainformatikát, a mobilkommunikációt és az internet-használatot is – a könyvtári informatikával együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit.
134 Az informatika tantárgy fontos szerepet vállal az alkotó munkára nevelésben, hiszen akár programot írunk, akár alkalmazásokkal dolgozunk, a végeredmény egy új "információs termék" lesz. Cél az algoritmikus gondolkodás fejlesztése is, amely a hétköznapi életben is alapvető fontosságú. Az iskolai számítógépes hálózat, az internet és a könyvtár "forrásközpont”-ként történő felhasználásával fejleszteni kell az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket és tanulási technikákat. A könyvtári informatikának fel kell készítenie a tanulókat az információk elérésére, kritikus kiválasztására, feldolgozására és közlésére. Cél az iskolai és más típusú könyvtárakban a könyvtári eszközökkel végzett tevékenységek gyakoroltatása, tudatos és biztos használói magatartás kialakítása is. A tantárgy célja megismertetni az informatika eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek és képességeiknek fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben, a szórakozásban és a munkában. Cél az is, hogy felhívjuk a tanulók figyelmét az informatika veszélyeire, és ezek elkerülésének módjaira. Fontos, hogy a tanulóknak sikerélményük legyen az informatika órákon, és törekedjenek ismereteik folyamatos megújítására, mert ez egy rohamosan fejlődő terület. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes tevékenyen bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes és más intelligens informatikai eszközökkel végzendő munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait. Legyen képes a számítógéppel és más intelligens informatikai eszközökkel való kommunikációra (interaktív kapcsolat tartására). Ismerje fel, és alkalmazza a számítógépes kommunikációban leggyakrabban előforduló vizuális és manuális jeleket, jelkombinációkat. Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Szerezzen jártasságot az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Ismerje a használt informatikai eszközök működési elveit. Legyen képes a különböző formákban megjelenő adatokat felismerni; tudjon adatot különféle formákban megjeleníteni, szemléltetni, vizsgálni. Ismerje a legalapvetőbb szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudja kezelni és szerkeszteni a multimédiás dokumentumok alapelemeit. Szerezzen tapasztalatokat az adatok különféle formáinak (szöveges, hangzó, képi) együttes kezelésében, tudjon adatokat megkeresni, elérni adatbázisból, számítógépes hálózatból. Tudja a digitális tudásbázis-rendszert és az oktatóprogramokat használni. Legyen képes egy probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert eszközök, programok, alkalmazások és módszerek közül a megfelelőt. Legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében, az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részeit. Helyesen használja a logika bizonyos elemeit (és, vagy, nem, ha … akkor …). A problémamegoldás során segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje fel az adatok és az eredmények kapcsolatát. Legyen képes a feladat megoldására készített algoritmust megvalósítani számítógépen (a használt fejlesztő rendszerrel). Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Kísérletezzen egyszerű folyamatok számítógépes modelljeivel, figyelje meg a paraméterek módosításának hatását. A tanuló értse a közvetlen és a közvetett (technikai) kommunikáció lényegét. Legyen jártas a hálózat alapszolgáltatásainak önálló használatában. Tudjon információt szerezni és elhelyezni az interneten. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén: csoportos kommunikációs formák, elektronikus levelezés. Tudja használni a mobilkommunikáció lehetőségeit. Legyen tájékozott a média (internet, televízió, rádió) szerepéről. Ismerje a hagyományos médiumok elektronikus megfelelőit (például elektronikus könyv, folyóirat, zene). Ismerje és használja az internetes portálokat, digitális fényképezést, a multimédiát. Ismerkedjen az új médiumokkal (virtuális valóság, interaktív média). Tudjon használni médiainformatikai eszközöket a tanulási folyamatban és a szabadidős tevékenységben. A tanuló ismerkedjen meg a számítástechnika történetével, a mai informatika alkalmazásaival és fejlődési irányaival. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, az információs társadalom főbb jellemzőit. Ismerje a programok és adatok használatának jogi és etikai alapjait (szerzői jog, személyes adatok, hitelesség). Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségre káros hatásait (pl. játék-függőség, gerinc vagy a szem károsodása). A tanuló rendszeresen használja az iskolai könyvtárat, mint információs-tanulási forrásközpontot, vegye igénybe szolgáltatásait. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, informatikai eszköztudását, és a megfelelő viselkedés normáit. Ismeretei bővítéséhez, tanulási feladataihoz szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár és az elektronikus könyvtár használatában. Feladatai megoldásához rendszeresen használja a folyóiratokat, lexikonokat, szótárakat, kézikönyveket, az ismeretterjesztő irodalmat, a különböző médiumokat, valamint az interaktív multimédiát. A dokumentumtípusok ismeretében legyen képes azok önálló használatára. Ismerje a könyvtártípusokat, a kézikönyvtár informálódásban betöltött szerepét. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár adatbázisaiban, katalógusaiban. Tudjon forrást és információt keresni a tájékoztató eszköznek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával. Tudjon a dokumentumokból idézni, és a forrásokra szabályosan, etikusan hivatkozni.
135 Fejlesztési feladatok 5-6. évfolyam Évi óraszám 5. évfolyam: 37 óra Évi óraszám 6. évfolyam: 37 óra
TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK
Az informatikai eszközök használata Hardver- és szoftverkörnyezet Ergonómiailag megfelelő számítógépes munkakörnyezet. A számítógép és perifériái (billentyűzet, egér, monitor, lemezmeghajtók). Informatikai eszközök kezelése. Egyes informatikai eszközök működési elveinek bemutatása. Kommunikáció a számítógéppel ("Jelelés" a számítógéppel)
A jelek világa. Titkosírások. Jelek a számítógépen, a grafikus felhasználói felület. Hogyan kommunikálunk a számítógéppel? A számítógépes manuális-vizuális kommunikáció elemei. Könyvtárszerkezet. Háttértár váltása, könyvtár kiválasztása, eligazodás a tároló rendszerben. Fájlok keresése. Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Hálózati belépés és kilépés módja. Programok futtatása.
A számítógépterem rendjének, a gépek balesetmentes használatának megismerése. A billentyűzet és az egér helyes használata. A háttértárak (lemezek) szerepének megértése. Adott informatikai eszközök kezelésének gyakorlása. Óravázlat készítése tanári segítséggel. Különféle jelek értelmezése. Egyszerű titkosírások készítése. Háttértár és könyvtárak váltása, könyvtárba való belépés, mozgás a könyvtárak között. Ismert helyen lévő állomány megkeresése. Be- és kilépés az iskolai hálózatba. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Egyszerű oktatóprogramok interaktív használata. A számítógépes manuálisvizuális kommunikáció gyakorlása a programokkal.
Informatika-alkalmazói ismeretek Rajzos-szöveges dokumentumkészítés
Kisebb méretű rajzos-szöveges dokumentumok tervezése, az elkészítés szokásos menete.
Egy rajzoló és egy szövegszerkesztő program egyes alapszolgáltatásainak alkalmazása. A megfelelő rajzeszköz kiválasztása. Egyszerű rajzok készítése. Egy rajzoló program alapszintű szolgáltatásai. A rajzeszközök és a színek Meghívó, vers, levél készítése. Mentés és nyomtatás segítséggel. kezelése. Rajzok, ábrák készítése. A szöveg karakter szintű formázása: Egy szövegszerkesztő legegyszerűbb betűtípus, betűméret, félkövér, dőlt és szolgáltatásai. Szöveg begépelése, aláhúzott betűstílus beállítása. javítása, módosítása. Karakterek formázása: a betűtípus, a betűméret beállítása, dőlt, aláhúzott, félkövér betűstílus. Mentés és nyomtatás.
Másolás, beillesztés, beszúrás a dokumentumba.
Szövegek, képek másolása, beillesztése a dokumentumba.
Multimédiás elemek szerkesztése
A multimédia alapelemei: szöveg, rajz, hang, zene, fénykép, animáció és film kezelése.
Hanganyagok és képsorok lejátszása multimédia számítógéppel.
Táblázatok
Táblázatok
Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése.
136 Adatbázisban keresés
Tantárgyi adatbázisok. Közhasznú információforrások.
Helyi (tantárgyi) adatbázis használata, keresés az adatbázisban. Menetrend, moziműsor, telefonkönyv használata.
Infokommunikáció Adatok közlése és keresése az interneten
Digitális Tudásbázis-rendszer használata
Keresés az adatbázisokban.
Adatbázisok az interneten (pl. menetrend)
Böngészés és keresés az interneten.
Céltudatos információszerzés az internetről. Hasznos webhelyek.
Internetes és mobilkommunikáció
Az információ jelentése. Információátvitel (telefon). Az elektronikus levelezés alapjai. Csoportos kommunikációs eszközök az interneten.
Az információ köznapi fogalmának helyes alkalmazása. Hétköznapi távközlési eszközök (pl. mobiltelefon) használata. Levél küldése, fogadása. Csevegés.
Médiainformatika
Digitális média(eszközök).
Elektronikus könyv kezelése, olvasása. Digitális fényképek készítése. Multimédia program interaktív használata. Internetes portálok látogatása.
Problémamegoldás
Problémák felvetése és megoldása.
Egyszerű problémák megfogalmazása. Algoritmusok készítése hétköznapi problémák megoldására.
Algoritmizálás, programozás
Ismert adatokból az eredmények meghatározása.
Hétköznapi algoritmusok, térbeli tájékozódási képességet fejlesztő, egyszerű algoritmusok készítése.
Infotechnológia
Táblázatok, diagramok. Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése.
Adott probléma megoldásához készült algoritmus megvalósítása számítógépen.
Feladatmegoldás egyszerű fejlesztőrendszerrel. Szabályozó eszközök működésének és hatásának megfigyelése oktatóprogramokban.
Információs társadalom
Az informatika történetéből. Szabadon felhasználható (információ)források.
Könyvtári informatika
Kiselőadás, házi dolgozat az informatika történetéből. Szabadon felhasználható források keresése.
Személyes adatok.
Személyes adataink táblázatba rendezése.
Informatikai eszközökkel kapcsolatos etikai kérdések.
Beszélgetés az informatika etikai kérdéseiről.
Könyvtári szolgáltatások.
A könyvtári szolgáltatások megismerése.
Irányított forrás- és információkeresés.
Tanulmányi feladathoz keresőkérdések
Könyvtári médiumok megkülönböztetése
megfogalmazása. Megadott művek irányított
és irányított használata.
keresése és tematikus gyűjtőmunka a
137 könyvtár szabadpolcos állományában. Egyszerű irányított forrás- és információkeresés. A médiumok megkülönböztetése formai és használati jellemzőik, információs értékük alapján. Különféle könyvtári médiumok irányított használata.
A továbbhaladás feltételei 5. évfolyam végén. Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret. A tanuló értse, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. Tudjon alapszinten kommunikálni az adott programokkal. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudjon mappákat és fájlokat létrehozni, másolni, törülni. Képes legyen ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal. 6. évfolyam végén. Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. Tudjon használni néhány közhasznú információforrást. Tudjon webhelyekre látogatni, és ott adott információt megkeresni. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. Legyen képes egyszerű, hétköznapi algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Tudja, hogy milyen könyvtári szolgáltatásokat nyújt az iskolai könyvtár. Tudjon irányítással információt keresni a segédkönyvekben és helyi adatbázisban. Legyen képes megkülönböztetni a főbb könyvtári médiumokat 7. évfolyam Évi óraszám: 37 óra
TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK
A számítógép fő részei. Számítástechnikai eszközök kezelése. Billentyűzet, egér, lemezmeghajtók, nyomtató, szkenner (mikrofon, hangszóró, fülhallgató), digitális fényképezőgép. Hordozható számítógép. Mobilkommunikációs eszközök.
A személyi számítógép fő részeinek és működése lényegének megértése; a billentyűzet és az egér gyakorlott kezelése, a lemez és más perifériák használata. Különféle jelfajták csoportosítása; az információ és adat megkülönböztetése; különféle informatikai eszközök és kommunikációs rendszerek kipróbálása.
Az informatikai eszközök használata Hardver- és szoftverkörnyezet
A jelek csoportosítása és átalakítása. Digitális jelek és az adatmennyiség. A számítógéppel való kommunikáció alapelemei és szabályai. A használt informatikai eszközök működési elveinek bemutatása.
Az operációs rendszer használata
Az operációs rendszer és/vagy egy segédprogram alapszolgáltatásainak használata.
A számítógépes programokkal való kommunikáció leggyakoribb jeleinek megismerése és szabályainak (elsősorban a manuális algoritmikus tevékenységeknek) tudatos használata az operációs rendszer és a különféle alkalmazói rendszerek kezelése során.
Floppy formázása, azon az előírt könyvtárszerkezet kialakítása a formázás, létrehozás, törlés parancsok használatával. Állományok kijelölése, másolása, Lemez formázása, használhatóságának mozgatása, átnevezése, törlése. Ismert ellenőrzése. Könyvtárszerkezet nevű állomány megkeresése adott kialakítása a háttértárolón. Kiválasztott háttértáron. Kiválasztott állomány vagy állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. A tömörítés fogalma. könyvtár tartalmának tömörítése
138 Állományok tömörítése és kibontása. A hálózat használatának alapszabályai.
programmal, a tömörített állomány kicsomagolása. A helyi hálózat használata.
Informatika-alkalmazói ismeretek Multimédiás dokumentumok készítése
Képek bevitele (szkennelés), digitális fényképezés. Mozgókép, animáció. Hangrögzítés és lejátszás.
Képek szkennelése. Digitális fényképek és mozgóképek készítése, használata. Animáció szerkesztése.
Multimédiás dokumentumok készítése.
Hangfelvétel készítése (segédprogrammal).
Bemutató készítése.
Egyszerű multimédiás dokumentumok összeállítása. Egyszerű bemutatók készítése.
Adatbázisban keresés
Információszerzés adatbázisból, számítógépes hálózatból.
Információszerzés adatbázisból, a hálózatról ill. az internetről. A megtalált információ gyűjtése, feldolgozása. Tematikus térképek keresése az interneten.
Infokommunikáció, adatátvitel.
Hasznos webhelyek és adatbázisok felkeresése Egy letöltött weboldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával. Fájlok letöltése.
Infokommunikáció Adatok keresése az interneten
Hasznos webhelyek, távoli adatbázisok.
Internetes és mobilkommunikáció Az elektronikus levelezés, kiegészítő információk, levélmellékletek. Mobilkommunikáció.
A címzett, a tárgy, a másolat és más adatok kitöltése. Állományok csatolása a levélhez. Saját e-mail cím létrehozása és használata. A mobiltelefon szolgáltatásainak bemutatása (sms, mms).
Médiainformatika
A hagyományos médiumok digitális (elektronikus) változatai. Multimédia oktatóprogramok, oktatási anyagok.
A digitális médiumok (elektronikus könyv, folyóirat, digitális zene, video, tévé) alkalmazása a megismerési folyamatban. Tantárgyi multimédia oktatóprogramok kezelése.
A feladatmegoldáshoz szükséges adatok és az eredmények kapcsolata. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése.
A feladatmegoldáshoz szükséges adatok és az eredmények kapcsolatának feltárása, elemzése.
Infotechnológia Feladatmegoldás, algoritmizálás
Algoritmusok tervezése. Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven. A feladatok megoldása fejlesztő rendszerrel. Feladatok megoldásához algoritmusok kódolása programozási nyelven. A program futtatása, tesztelése, javítása.
Folyamatok modellezése
Adott feladat megoldásához algoritmus tervezése. Szekvenciális és feltételes vezérlés, számlálós és feltételes ciklusos programok értelmezése, kódolása, kipróbálása.
A lépésenkénti finomítás elve.
Grafikával, szöveggel kapcsolatos programok készítése. Egyszerű logikai és matematikai feladatok megoldása. Különböző számtípusú adatok használata.
Kísérletezés véletlen jelenségek
Néhány véletlen jelenség modelljének
139 modelljeivel.
megismerése, a paramétermódosítás hatásainak megfigyelése.
Információs társadalom
Az informatikai eszközhasználat veszélyei. A túlzott informatikai eszközhasználat (számítógépes játékok, tévé, videó) veszélyeinek, személyiséget károsító hatásainak megbeszélése. A függőség megakadályozása.
Könyvtári informatika
Könyvtártípusok. Az elektronikus könyvtár Különböző típusú könyvtárak megismerése. lehetőségei és alkalmazása a tanulási Az elektronikus könyvtárak szolgáltatásainak folyamatban, a közhasznú tájékozódásban és a rekreációban. igénybevétele. A kézikönyvtár jellemző könyvtípusai. Irányított forrás és információkeresés.
A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak felhasználása a szaktárgyi tájékozódásban. Tájékozódás a korosztálynak készült informatika tárgyú lexikonok, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok körében. Irányított forrás- és információkeresés a direkt és indirekt tájékoztató eszközöknek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával.
A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Ismerje és tudja kezelni a multimédia alapelemeit (szöveg, kép, mozgókép, hang). Tudja használja az elektronikus levelezés alapszolgáltatásait. Képes legyen egyszerű feladatokhoz (néhány utasításból álló) algoritmusokat készíteni. Ismerjen fel algoritmusszerkezeteket (elágazás, ciklus). Ismerje a könyvtártípusokat. Tudja használni az elektronikus könyvtárat. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) és az interneten. 8. évfolyam Évi óraszám: 37 óra TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK
Az informatikai eszközök használata Hardver- és szoftverkörnyezet
Digitális számítógépek A vírus fogalma, fajtái. A vírusterjedés megakadályozása.
Informatika-alkalmazói ismeretek
Adatok gyűjtése a mai elektronikus számítógépekről. Védekezés a vírusok terjedése ellen, vírus irtása segítséggel.
140 Szövegszerkesztés
Szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumok tervezése, az elkészítés szokásos menete. A szövegegységek. Karakter-, bekezdés- és oldalformázás. Műveletek vágólappal. Ábrák, rajzok, képek, szimbólumok, objektumok beszúrása. Kisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése (Például levél, újságoldal készítése.) Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás. Táblázat beszúrása szöveges dokumentumba. Hipertext (hipermédia) dokumentum.
Az alapvető szövegegységek ismerete, kezelése. Többféle formázást tartalmazó dokumentumok készítése. A vágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés). A dokumentum mentése, megnyitása és nyomtatása. Dokumentumkészítés szokásos menet szerint. Képi adatok gyűjtése, képek bevitele (a dokumentumba). Szöveges dokumentumokban tabulátorok használata. Táblázat beszúrása, formázása, feltöltése adatokkal. Dokumentumok formai és tartalmi javítása, a helyesírás ellenőrzése. Szöveget, képet vagy táblázatot tartalmazó dokumentumok készítése. Egyszerű hipertext dokumentum szerkesztése például szövegszerkesztővel.
Táblázatok, diagramok
Táblázatok használata a hétköznapi és az iskolai életben. Cella, Az adatok táblázatos sor, oszlop, hivatkozás, képlet. Adatok formátuma, típusai formában történő (szöveg, szám, pénznem). megjelenítése, előnyeinek bemutatása. Az adatok szemléltetését segítő eszközök megismerése. Az adatok csoportosítása értelmezése, azok grafikus ábrázolása, következtetések levonása. Diagramok, grafikonok készítése táblázatból.
A táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) megismerése egyszerű példákon. Táblázatok létrehozása, módosítása (adatbevitel, mozgatás, másolás, törlés). Az elkészült munka tárolása, kinyomtatása. Táblázathoz diagram készítése. Kész táblázatból és diagramból az adatok között meglévő összefüggések felismerése, olvasása. Különböző tantárgyakhoz
141 kapcsolódó táblázatok megismerése, egyszerű tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel. Keresés tantárgyi adatbázisokban.
Problémamegoldás
Problémamegoldás informatikai alkalmazásokkal.
A probléma megoldásához szükséges alkalmazói környezet kiválasztása. Az iskolához kapcsolódó probléma, feladat megoldása informatikai eszközök használatával önállóan vagy csoportmunkában, tanári irányítással.
Weblapkészítés.
Egyszerű weblapok szerkesztése és elhelyezése az interneten.
Infokommunikáció Adatok közlése és keresése az interneten
Tematikus és kulcsszavas keresők. Keresés meglévő adatbázisban.
Böngészés. Tematikus és kulcsszavas keresés az interneten. Tantárgyi anyag összeállítása.
Internetes kommunikáció
Az internet szolgáltatásairól.
Információs társadalom
A számítástechnika történetéből. Magyar tudósok szerepe az informatikai kultúra fejlődésében. A hálózati szolgáltatások kialakulásának rövid története.
Az internet egyes kommunikációs szolgáltatásainak használata. Vásárlás az interneten.
A számítástechnika történetére vonatkozó adatok gyűjtése, rendszerezése; A számítógépek alkalmazási területei a társadalomban. tájékozódás a mai Különféle számítógéppel ellátott eszközök, rendszerek (például hardvereszközök gépkocsi, lakás, robot). Az informatika fejlődési irányai. világában; adatok gyűjtése a számítógép, a Informatikai biztonság, az információ hitelessége. robotok és más Szerzői jog. Szabad felhasználás körébe tartozó adatok, informatikai eszközök dokumentumok bemutatása példákkal. Felhasználói etika. alkalmazási területeiről, Az emberi kapcsolatok változása az információs társadalomban. tanári irányítással, könyveket, folyóiratokat Infokommunikációs viselkedési szabályok bemutatása és az internetet példákkal. forrásként használva.
142 Források értékelése a megbízhatóság szempontjából. A szerzői jog fogalmának megismerése. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Előadások, dolgozatok készítése az információs társadalom egy-egy jellemző vonásáról, problémájáról.
Könyvtári informatika
Az iskolai könyvtár teljes körű használata. Tárgyi katalógusok
Szaktárgyi problémához
(hagyományos és elektronikus formában). A tematikus keresés
megfelelő médium
algoritmusa. Keresési szempontok kifejezése a könyvtár
kiválasztása. Források
kódrendszerével.
keresése a könyvtári
A forrásfelhasználás szabályai.
katalógusokban tárgyszavak, ill. szakjelzetek segítségével. Információkeresés hagyományos és elektronikus forrásokból. Forrásfelhasználás algoritmusának és etikai szabályainak alkalmazása. Forrásjegyzék készítése.
A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. Képes legyen többféle formázást tartalmazó szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumot készíteni. Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. Tudjon adatokat táblázatos formában és diagramon megjeleníteni. Tudja, hogy a tárgyszó és a szakjelzet a könyv témáját fejezi ki. Tudjon a szakjelzet ismeretében a szabadpolcon műveket keresni. Legyen képes – segítséggel – a tárgyi katalógust használva egyszerű keresési feladatokat megoldani. Tudjon forrásokra hivatkozni. Függelék A kerettanterv megvalósításának tárgyi feltételei Az informatika oktatásához szaktanterem szükséges: elektromos hálózat, fehértábla, ergonómiailag megfelelő számítógépasztalok, megfelelő világítás. Annyi számítógép, hogy lehetőleg minden diáknak jusson. Szükséges helyi hálózat szerverrel, nagysebességű internet kapcsolattal, hálózati nyomtatóval és szkennerrel. Ajánlott projektor, amely segíti a tanári bemutatást, az irányított közös munkát.
143 Az informatika kerettanterv feltételezi a multimédia számítógépes hátteret, megfelelő méretű memóriával és háttértárakkal CD-vel (DVD-vel), hangkártyával, hangszóróval, mikrofonnal. Feltételezi továbbá a jogtiszta programokat: grafikus operációs rendszert, szükséges segédprogramokkal, (vírusellenőrző, tömörítő programokkal, lejátszó programokkal) böngésző, rajzoló, képszerkesztő programokkal, továbbá szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, bemutató-készítőt, valamint magas szintű programozási nyelvet. Szükségesek az oktatóprogramok és a digitális oktatási anyagok. Használni kell a Sulinet Digitális Tudásbázis ingyenes oktatási segédanyagait is. Célszerű az informatika szakteremben nyomtatott anyagokat is hozzáférhetően elhelyezni: hardver dokumentációt, felhasználói kézikönyveket, programozói kézikönyvet, feladatgyűjteményeket, számítástechnikai szakszótárt, szakkönyveket, folyóiratokat, transzparenseket és képeket. Legalább néhány példányban szükség van más informatikai eszközökre is: digitális fényképezőgépekre, tévére, játék- és oktatórobotokra, mobiltelefonokra, számológépekre. A hatékony oktatáshoz szükséges egy iskolai könyvtár is. Az informatika oktatásához a megfelelő tankönyv ajánlott, amely alkalmas egyéni tanulásra, felkészülésre is. A saját jegyzet készítése fontos, de nem pótolja a rendszerezett ismereteket nyújtó tankönyvet. A tanulás tanítása az informatika tantárgynak is feladata. A multimédia oktatóprogramok és oktatási részanyagok széles skálája segíti az önálló tanulást. A papír alapú tankönyv mellett, célszerű "digitális könyvet" (digitális oktatási anyagot) is használni, különösen, ha több tanulónak van otthon számítógépe. Fontos, hogy a hagyományos tankönyv és az "elektronikus könyv" is vegye figyelembe a fejlesztési követelményeket, a tartalmakat és a belépő tevékenységeket. KÉMIA 7–8. évfolyam Célok és feladatok Az Ember a természetben műveltségi terület legfontosabb célja, hogy a tanulók a három természettudományos tantárgy (fizika, kémia, biológia) és a földrajz segítségével 18 éves korukra korszerű természettudományos műveltséggel rendelkezzenek. Megszerezzék azt a használható tudást, amelyek segítenek az állampolgári léttel összefüggő kérdésekben a döntéshozatalban. Világképük kialakulását az iskolai évek során folyamatosan segítjük. A fejlesztés fontos szakasza a 7-8. évfolyam. A világról kialakított kisgyermekkori elképzeléseiket ebben az életszakaszban – a korábbiakhoz képest sokkal hathatósabban – vetjük össze a tudományok által megfogalmazott tényekkel, törvényszerűségekkel. Alapvető tehát, hogy a bemutatott törvényeket világosan megértsék és a kialakított – egyértelmű, tiszta – fogalmakat a hétköznapokban alkalmazni tudják. Mindennek eléréséhez eszköz a megtanított tananyag. Iskolai szinten alaposan át kell gondolni, hogy a természettudományos alapfogalmakat melyik tantárgy, mikor vezeti be. Hogyan épülnek egymásra. Mindehhez a természettudományos tanárok és a matematika tanárok együttműködésére van szükség. Az anyag sokféleségét, fizikai, kémiai tulajdonságait jól megválasztott példák segítségével mutatassuk be és e sokféleségben egyszerű, tanulható szabályok segítségével „teremtsünk rendet”, alakítsuk ki az anyag összetételén alapuló csoportokat. A tanítás során tájékozódjunk rendszeresen a tanulók elképzeléseinek változásáról és szükség esetén, ismételten segítsük a helyes elképzelések kialakulását. Fontos, hogy bemutassuk a kémia jelentőségét. A vegyipar nélkülözhetetlen a társadalom számára. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a környezeti problémák (azok is, amelyeket a vegyipar okoz) csak kémiai tudás segítségével oldhatók meg. Mindezek során fejlesszük a tanulók felelősségérzetét (önmaguk, társaik, családjuk és a társadalom iránt)! Legyen a kémiatanítás érdekes, élményszerű, melynek elengedhetetlen velejárói a kémiai kísérletek (demonstrációs és tanulói kísérletek) legyenek látványosak, de a lehetőségekhez mérten egyszerűek. Legyenek olyan kísérletek, amelyeket a tanulók otthon is meg tudnak ismételni (pl. oldás, égetés, sav-bázis reakciók, erjesztés), de minden ilyen lehetőség esetén hívjuk fel a figyelmüket a veszélyekre (tűz és balesetvédelem). A kísérletezés során mutassunk példát a munkavégzésben (óvatosság, pontosság, tisztaság, figyelmes, esztétikus munka) és az anyag- és energiatakarékosságban. Ez utóbbiak a környezetvédelem hatékony módszerei. Alkalmazzuk a 2000. évi XXV. törvény „a kémiai biztonságról” előírásait, tanítsuk meg erre tanítványainkat is. Ebben a vonatkozásban se felejtsük, hogy a példa nevel a legjobban. A jelenségek értelmezése során is lehetőség nyílik a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, kialakítható a tanulókban a jelenségek magyarázatának igénye. Kreativitásukat, együttműködő készségüket, önismeretük fejlődését változatos módszerek alkalmazásával segítsük (kooperatív módszerek, csoportmunka, projektek, könyvtár- és internet-használat)! Neveljük tanítványainkat a kémia ismeretanyagán keresztül aktív, viszonyaikat megváltoztatni képes, kritikus emberekké. A megértést minden lehetséges módon segítsük. Szemléltessünk az iskola adottságai szerint a legsokoldalúbban. Használjuk a videofilmeket, számítógépes programokat, modelleket, a tankönyvek ábráit stb. A molekulamodellek legyenek az állandó tömegviszonyok megjelenítői is. Mutassuk be a háztartásban elterjedten használt vegyszereket, ezek élettani hatását és szakszerű, balesetmentes használatát. Minden lehetséges alkalommal fel kell hívni a diákok figyelmét az egészséges életmódra (tápanyagok, kábítószerek, kábító hatású oldószerek, permetezőszerek, gyógyszerek, dohányzás). Segíteni kell a helyes szokások kialakulását.
144 A kémiai szaknyelvben a kommunikáció fontos eszközei a vegyjelek, képletek. Információtartalmuk sokoldalúan felhasználható a tanítás során. A gondolkodás fejlesztésének fontos eszközei. Segítségükkel egyszerűen leírhatók a kémiai reakciók. Használatuk alapvető feltétele a megértés. Mennyiségi jelentésük alkalmat ad a mennyiségi törvényszerűségek elmélyítésére, a mértékegységek és az alapvető matematikai összefüggések természettudományos alkalmazásának begyakorlására. A számítási feladatok a szövegértés fejlesztésének hasznos eszközei. Mértéktartó, differenciált használatuk fejlesztő hatású. A kémia tanulmányok során a gyerekek sokféle kommunikációs formát gyakoroljanak. A kémiai eljárások alkalmazásának, valamint az egyes elemek, vegyületek, módszerek felfedezésének történetével, neves hazai és külföldi kémikusok tevékenységének tanításával kialakítható a kémia kultúrtörténeti szemlélete. A tudomány, mint társadalmi tevékenység bemutatásától eljutunk a technika (pl. a gyógyászat) és a tudomány kapcsolatáig. Az informatika tárgyban elsajátított képességek, készségek gyakoroltatása, alkalmazása, továbbfejlesztése során alapvető önművelési, ismeretszerzési technikákat gyakorolnak a diákok. Egyszerűbb biokémiai, geokémiai és légkörkémiai folyamatokkal bemutatható, hogy a biológiai, geokémiai, meteorológiai jelenségek hátterét gyakran kémiai folyamatok segítségével lehet megérteni. A kémia alakítsa – a fenntartható fejlődés igényeinek megfelelően – a tanulók természethez való viszonyát, melynek során törekszünk a természet kincseit óvó, védő magatartás kialakítására. Fel kell hívnunk a tanulók figyelmét arra, hogy az ember része a természetnek. E megbonthatatlan egységből következik az emberi társadalmak és az egyének sajátos felelőssége a környezetvédelemben. A környezeti nevelésben a legfontosabb a természetes vizek, a levegő és a talaj kémiai szennyeződéstől történő megóvásának fontosságát megismertetni a tanulókkal. Az érintett környezeti jelenségek tárgyalása során tudatosítsuk a gyerekekben, hogy ők maguk is sokat tehetnek saját környezetük védelméért, hogy iskolájuk, családjuk, lakóhelyük sok cselekvési lehetőséget kínál a környezeti gondok helyi mérséklésére. Fejlesztési feladatok Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek Alakítsuk ki diákjainkban az ismeretszerzés iránti határozott igényt. A tanulók szerezzenek gyakorlatot a kísérletezéshez szükséges anyagok és eszközök szakszerű, balesetmentes használatában, a minden apró mozzanatra kiterjedő észlelésben. Ismerjék és alkalmazzák a kémiabiztonságról szóló törvény előírásait. Méréseik és egyszerű számítási feladataik során gyakorolják a tanult mértékegységek használatát, tudják alkalmazni azok törtrészeit és többszöröseit. A molekulák térbeli viszonyainak vizsgálatához használjanak a diákok modelleket. A modellek segítségével értelmezzék a molekulák összetételét. Gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információkutatásban, a lényegkiemelésben, a válogatásban, a tömörítésben és a rendszerezésben. Legyenek képesek a diákok megadott szempontok szerint használni lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket, valamint multimédiás oktatási anyagokat. Rendszeres feladatokkal és önálló munkájuk elismerésével szoktassuk hozzá a diákokat az ismeretterjesztő irodalom, a tudományos sajtó, a lexikonok, a kézikönyvek, az iskolai és a lakóhelyi könyv- és médiatár, a sugárzott és a digitális média használatához. Gyakorlatot kell szerezniük a tanulóknak a feléjük áradó információözönből a tudományosan is elfogadható információk kiszűrésében, a média kritikus kezelésében. A megfigyeléssel, méréssel, jegyzeteléssel összegyűjtött információkat a tanulók koruknak megfelelő szinten hasonlítsák össze, csoportosítsák, sorolják be a megfelelő csoportokba. Találkozzanak a rendszerezés lépéseivel, lássanak példát arra, hogy egy halmaz csoportképzés után hogy alakítható rendszerré. A tanulók gyakorolják a vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok értelmezését, használatát, hogy ebben gyakorlatot szerezve maguk is képesek legyenek információkat megjeleníteni. A verbális és a képi információk átalakítása egymásba komoly nehézséget jelent a diákok számára. A felsőbb évfolyamokon akkor lehet hatékonyan fejleszteni ezt a fontos képességet, ha az alapvető ábrázolási módok alkalmazásában gyakorlatot szereztek a tanulók az általános iskola évei alatt. A vizsgálatokkal, mérésekkel és információkutatással szerzett adatokat, ismereteket a tanár segítségével elemezzék a diákok: értelmezzék a jelenségeket, állapítsanak meg összefüggéseket, vonjanak le következtetéseket, általánosítsanak, tegyenek önálló megállapításokat. A legjobbak, az egyszerű reprodukción túllépve legyenek képesek a számukra érdekes természeti jelenségek és folyamatok, technikai alkalmazások mozzanatainak értelmezésére, magyarázatára. A fenti teljesítmények feltételezik a diákok jártasságát az írott és beszélt szaknyelv pontos, helyes, szabatos használatában. A tanulóknak a szövegfeldolgozás és a szövegalkotás terén is képesnek kell lenniük tudásuk, kérdéseik, problémáik, véleményük kifejtésére. Eközben alkalmazzák az anyanyelv, mint tantárgy tanulása során kialakult képességeiket. A környezeti problémák az elmúlt évtizedekben tudatosultak a közgondolkodásban. A diákoknak ismerniük kell az ismereteikhez kapcsolódó globális és a közvetlen környezetükben megjelenő helyi környezeti problémák okait, következményeit. Értsék, hogy mindannyian használjuk, terheljük, szennyezzük környezetünket életünk során, tehát annak állapota saját életvitelünktől is függ. A helyzet elemzésében és a lehetséges megoldási módok keresésében támaszkodjanak a különböző természettudományi tárgyakban tanult ismereteikre. Ismerjék fel mindennapi életükben a környezeti problémákat, és közösen, tanárok és szülők segítségével keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra.
145 Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak érteniük kell, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték az egyén és a kisebbnagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket, életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Tájékozottság az anyag felépítéséről, szerkezetéről, az anyag és az energia kapcsolatáról Az anyag szerkezetéről kialakult kép alapvető mindannyiunk világképében. Az anyag részecsketermészetéről rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként a tanulók ismerjék meg a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen anyagok részecskeszintű szerkezetét (atom és molekulafogalom kialakítása), a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat. Szerezzenek gyakorlatot az anyagmegmaradás törvényének alkalmazásában, a kémiai reakciókkal összefüggő energiaváltozások jelentőségének felismerésében. Fejlesszük anyag és energiatakarékos szemléletüket. A természeti környezet védelemre szorul. Az ember a környezet szerves része. A rendszer és a környezet elválasztása, a határok viszonylagosságának megértése. Megfordítható és egyensúlyra vezető kémiai folyamatok ismerete. Környezetünk anyagai közül az elfogyasztott tápanyagokkal kerülünk a legközvetlenebb, hosszú ideig tartó kapcsolatba. A diákok nyerjenek áttekintést a tápanyagok szerepéről, értékéről, a táplálkozás egészségmegőrző szerepéről és az egészséges étkezési szokásokról. Legyenek tisztában az élő és élettelenvilágot összekötő alapvető folyamatokkal (fotoszintézis, légzés). Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin és a könnyen elérhető, tudatállapotot befolyásoló anyagok, gyógyszerek jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. A dohányzás nagymértékben terjed a 13-14 éves korosztályban, ezért a nikotin káros hatásainak bemutatása nagyon fontos feladata a kémiatanításnak. Olyan formát kell találnunk a dohányzás veszélyeinek, hosszú távú személyes és társadalmi következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatározzák magukban, hogy nem szoknak rá a cigarettázásra. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető anyagok hatásait, el kell utasítaniuk ezek fogyasztását. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek A részecskékről tanult ismeretek szintjén alakuljon ki a diákoknak elképzelése az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. Legyenek képesek egyszerű mérőeszközök használatára. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről Általános iskolai tanulmányaik végén a diákok tudják, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék tekintetében. Megértik, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. Legyenek képesek a nagyobb összefüggő tudománytörténeti folyamatok értelmezésére. Tudják a diákok, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek tervszerű és alkotó jellegű alkalmazása áll. Legyenek tájékozottak a tudomány – technika – társadalom kölcsönhatásának, a tudomány szerepének, valamint a természettudományos megismerés természetének kérdéseiben. 7. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységformák A bemutatott és az önállóan elvégzett kísérletek során előforduló jelenségek, változások sokaságának érzékelése.Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában.A megismert és önállóan alkalmazott mérőeszközök szakszerű használata.Egyszerű kísérletek önálló elvégzése szóbeli utasítások vagy tanári bemutatás alapján. Az elvégzett tanulókísérletek önálló bemutatása.Az egyszerű kérdésekre adott válaszok ismertetése élőbeszédben.A tanult jelenségek értelmezése szóban vagy írásban.Az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és készségek alkalmazása. A kémiai mérő-, modellező és oktatóprogramok használata, a hálózatról történő információgyűjtés során.Egyéni és csoportos oktatási-tanulási tevékenységek a CD-n vagy az Interneten elérhető programok használatával.A kémia hatékony elsajátítását segítő tanulás-módszertani eljárások megismerése és gyakorlása. Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények, hetilapok és folyóiratok) használata csoportmunkában.A vizsgált anyagok lényeges fizikai és kémiai tulajdonságainak felismerése.
146 Önállóan elvégzett feladat önálló kijavítása, pontozása készen kapott megoldás segítségével.A környezetünkben előforduló legismertebb kémiai változások felismerése és értelmezése.A tanult fogalmakhoz minél több hétköznapi példa keresése, felsorolása.A különböző tűzoltási lehetőségek értelmezése, annak eldöntése, hogy milyen tűzesetben melyik eljárás alkalmazható.Az anyag részecsketermészetével kapcsolatos modellkísérlet vagy kísérlet tapasztalatainak értelmezése, az atom és az atommag méretarányainak érzékeltetése.A megismert ionokat tartalmazó ionvegyületek képletének megállapítása.Egyszerű molekulák összetételének megállapítása, szerkezeti képletének lerajzolása, modelljének elkészítése és elemzése.A használt modell és a valóság kapcsolatának értelmezése.A részecskéket jellemző és a halmazra jellemző tulajdonságok között történő különbségtétel.Egyszerű számítások végzése az anyagok tömegével, anyagmennyiségével és a részecskeszámmal kapcsolatban.Egyszerű számítások végzése az oldatok tömegszázalékos összetételével kapcsolatban.Adott egyenlet alapján a kémiai egyenlet lényegének és a tömegmegmaradás törvényének értelmezése. Témakörök Tudománytörténet
Tartalmak A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. Anyagok A természetes anyagok és vegyipari termékek sokfélesége, tulajdonságaik, jellemzésük, csoportosításuk különböző szempontok szerint. Szervetlen és szerves anyagok. Változások Változások a természetben, környezetünkben, a háztartásban, a laboratóriumban. Megismerési eljárások: megfigyelés, hipotézis- és modellalkotás, kísérlet. Alapvető kísérleti eszközök, balesetmentes kísérletezés, vegyi balesetek, az önvédelem lehetőségei. Különbség a fizikai, kémiai és a biológiai változások között. A keverékek és a vegyületek elkülönítése. A keverékek fajtái, szétválasztásuk. Oldódás, tömegszázalékos összetétel. Az égés: tűz, gyufa, az égés feltételei, oxidáció, redukció, redoxireakció, egyesülés és bomlás, belső energia, exoterm és endoterm reakció, veszélyhelyzetek, túlélési lehetőségek. Sav-bázis reakció: sav, bázis, savas, semleges, lúgos, indikátor, közömbösítés, só. Bepillantás a részecskék Az atomok és felépítésük: elemi részecskék, töltésük, (relatív) tömegük, atommag, proton, világába neutron, elektonhéjak, méretviszonyok. Tömeg és töltésviszonyok a részecskékben: tömegszám, izotóp, (egyszerű) ion. Az atomok rendszerezése: elem, vegyjel, a periódusos rendszer, csoport, periódus, vegyértékelektronok. Az atomok kapcsolódása: molekulák, molekulamodellek. A részecskék sokasága: anyagmennyiség, moláris tömeg, halmazállapotok, kristályrács, rácsösszetartó erő. A kémiai egyenlet. A továbbhaladás feltételei A tanuló sorolja fel az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban. Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közti összefüggést. Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján. Az elvégzett tanulókísérleteket szóbeli utasítás vagy leírás alapján szakszerűen mutassa be. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. Legyen képes a tanult anyagok összetétel szerinti csoportosítására. Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén. Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Legyen képes egyszerű tudományos népszerűsítő irodalmi részlet értelmezésére, lényegének elmondására. 8. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységformák Az egyes témakörökben szereplő vegyületek megismerése közben használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók a 7. évfolyam kerettantervében szereplő ismereteket, tevékenységeket, képességeket. A lényeges és lényegtelen tapasztalatok megkülönböztetése. Megfigyelések önálló rögzítése: írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. Olyan kísérletek elvégzése folyamatábra vagy leírás alapján, melyek a korábban megismert műveleteket tartalmazzák. Ismeretek kifejtése folyamatos élő beszédben vagy írott szöveg alkotása a kémiai szakkifejezések pontos használatával. Folyamatábrák, grafikonok, táblázatok, tablók készítése, kísérletek bemutatása és ezek értelmezése szóban. Egy kiválasztott témához kapcsolódó ismeretek gyűjtése az írott, a sugárzott és a digitális médiából, irodalomból. Az összegyűjtött ismeretek csoportosítása, válogatása, rendszerezése, szerkesztése, majd írott vagy szóbeli kifejtésre alkalmas formába öntése az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és képességek felhasználásával.
147 Az elsajátított tanulás-módszertani eljárások alkalmazása és kiegészítse a kémia újabb ismeretköreihez illeszkedő módszerekkel. A természettudományos megismerési módszerek alkalmazása feladathelyzetekben. A környezet terhelését csökkentő lehetőségek említése a mindennapi életből. A fontosabb összetett ionokat is tartalmazó ionvegyületek képletének megszerkesztése. A tanult vagy a kísérletek során megfigyelt reakciók egyenleteinek megszerkesztése egyszerűbb esetekben. Egyszerű kémiai számítások elvégzése kémiai egyenlet alapján. Témakörök
Tartalmak
Tudománytörténet
A tárgyalt anyagokhoz kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. A víz, a levegő és ami Nemfémes elemek: hidrogén, oxigén, klór, a víz klórozása.(A hidrogén előállítása, égése, bennük van durranógáz-reakció. A klór reakciója vízzel, nátriummal.) Nitrogén, az ózon szerepe, nemesgázok és felhasználásuk. Szerkezeti fémeink és amit a Fémes elemek: vas, vasoxid, vasgyártás, acél, alumínium, ötvözetek.Korróziós jelenségek a kincsesláda rejt mindennapi életből, ezek értelmezése a tanult fogalmak alapján, a korrózióvédelem.(A vas reakciója oxigénnel, savoldatokkal, ipari előállítása.Az alumínium reakciója oxigénnel, az alumínium kiváltott korróziója.) Arany, ezüst, ötvözeteik, réz.[A nemesfémek reakcióképtelensége (híg) savoldatokkal.] Szervetlen anyagok a További elemek és szervetlen vegyületek. A talaj és a növénytermesztés: Nátrium, kálium, természetben és a kalcium-karbonát, magnézium és vegyületeik, szilícium, szilikátok, növényvédő szerek, rézmindennapokban szulfát, műtrágyák.(A nátrium reakciója nemfémekkel, vízzel.A magnézium égetése, reakciója savoldattal.A víz reakciója fém-oxidokkal, -hidroxidokkal.A kalcium-karbonát reakciója savval.) Életfontosságú anyagok: Nátrium-klorid, a vas, a kalcium, a magnézium és a cink szerepe.Természetes vizek: Tengervíz, édesvíz.Vízkeménység, vízkő, vízlágyítás.Szervetlen tisztítószereink: hypo, oxidáló hatása, sósav, nátrium-hidroxid.(A hypo reakciója sósavval, színtelenítő hatása.A hidrogén-klorid vízoldékonysága, reakciója bázisokkal, illetve fémekkel. A nátrium-hidroxid karbonátosodása, közömbösítés.) Az építkezés anyagai: Tégla, cserép, vas, acél, cink, réz, ólom, műanyagok, kalcium-oxid, kalcium-hidroxid, cement, sóder, homok, habarcs, beton, gipsz.(A cink reakciója savoldatokkal.Mészégetés, mészoltás, karbonátosodás.) Az elektronika anyagai: Szilícium, üveg, arany. Környezeti kémia (E témakör anyaga részben átvihető a 7. évfolyamra.) Energiagazdálkodás: Tűzifa, természetes és mesterséges szenek, kőolaj, földgáz, atomenergia, elektromos áram. Megújuló energiahordozók, energiatakarékosság. Az emberi szervezet építőanyagai és energiahordozói: Zsírok, szénhidrátok, fehérjék. Levegőszennyezés: szén-dioxid, üvegházhatás, kén, kén-dioxid, kén-trioxid, kénsav, savas eső, nitrogén-dioxid, szmog. Az oxigén reakciója szénnel, szerves vegyületekkel [metán, etil-alkohol]. A szén-dioxid reakciója vízzel, előállítása és kimutatása. A szén-monoxid képződése és égése. A kén halmazállapot-változásai, reakciója oxigénnel. A kén-dioxid további oxidációja, reakció vízzel. A kénsav reakciója vízzel, bázisokkal, fémekkel, szerves vegyületekkel. Csomagolóanyagok: Műanyagok, fémek, üveg, hulladékok, szelektív hulladékkezelés, újrahasznosítás, a hulladékégetés és veszélyei. Vízszennyezés: Szennyvíz, kémhatás, iontartalom, szerves szennyeződés, víztisztítás. A továbbhaladás feltételei A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusos rendszerben. Néhány fontos tulajdonság említésével mutassa be a tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett kísérletek alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakcióikat a megfelelő típusba (egyesülés, bomlás). Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Alkalmazza a kémiai biztonságról szóló törvénynek az elvégzett kísérlet anyagaira vonatkozó előírásait. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. Érzékszervvel megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Használati utasítás alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldatokkal. Sorolja fel a természetes vizek összetevőit. Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelenségeket, problémákat saját környezetében. Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit. Legyen képes egyszerű tudományos leírás önálló értelmezésére, felhasználására.
148 RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 5–8. évfolyam Célok és feladatok Alapvető és átfogó szakmai célunk a tanulók látáskultúrájának megalapozása. A tanórákon lehetőséget kell kínálnunk a tanulóknak arra, hogy megsejtsék és átéljék a világ szépségét, az élet örömét. A tantárgy feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése: a vizuális megismerés, a befogadó és az alkotó képesség fejlesztése, a képi kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. A tantárgy különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértésének képességéhez járul hozzá. Lehetővé kell tennie a gyermekek számára a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világában való eligazodást. A tanulókat személyes alkotói utak bejárására bátorítva fejlesztenie kell a képi-plasztikai ábrázoló, kifejező, közlő, konstruáló képességeiket. A gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységekkel a világ érzéki-tapasztalati birtokbavételéhez segítheti hozzá a gyermekeket. A térszemlélet, a forma, a szín, és a szerkezeti érzék, az anyagismeret a tantárgy képességfejlesztő tevékenységének köszönhetően tud fejlődni, bővülni. A megsokszorozódott vizuális hatások, technikai információk korában a tantárgy újszerű célja a képi információk közti szelekció, a tanulók kritikus befogadó magatartásának formálása, kialakítása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldó-képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításával kell hozzájárulnia. A művészeti nevelésnek értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet kell betöltenie, így képes kialakítani és formálni a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartást. A vizuális nevelésnek az alkotóképesség fejlesztése érdekében biztosítania kell, hogy az 5–8. osztályos tanulók fogalmi gondolkodásának magasabb szintre emelkedésével, növekvő önismeretük, kritikára hajló magatartásuk erősödésével, fokozatosan megjelenő realitás igényükkel egy időben az alsóbb évfolyamokra jellemző szabad önkifejezési formát az objektívebb világszemléletre törekvés és az ennek megfelelő kifejezésmód válthassa fel. A tantárgy feladata a vizuális megismerő képesség fejlesztése, a vizuális műveltség tudatos rendszerbe foglalása. Az alkotó tevékenységeken belül ez a síkbeli, térbeli kifejezőeszközök, a térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek birtokbavételét, a tervezési és elemi konstruálási eljárások szabályainak elsajátítását, a létrehozásukhoz szükséges technikák megismerését jelenti. A befogadó képesség fejlesztése a látvány és a műalkotások elemzésén, értékelésén, leírásán és a vizuális ítéletalkotás szabályainak elsajátításán az egyetemes és benne a magyar művészettörténet stíluskorszakainak és a magyar népművészet megismerésével valósul meg. A kerettanterv a tantárgyi tartalmakat témakörökbe sorolja úgy, hogy a vizuális nyelvi anyagot azokon belül jeleníti meg. A kifejezés, képzőművészet témakörei a gyermekek személyes, kifejező-expresszív képalkotásaira, valamint a képzőművészeti ismeretekre és műelemzésre vonatkozó tartalmakat és képességfejlesztő tevékenységeket írják le. A vizuális kommunikáció fejezetei a vizuális megismerés képességeinek fejlesztésére szolgáló tevékenységeket, valamint a köznapi, informatív, tudományos vizuális közlések megértését és alkalmazását segítő ismeretanyagot foglalják magukba. A tárgy- és környezetkultúra egység pedig a tárgykultúrával és az építészettel kapcsolatos tervező, konstruáló és elemző képességfejlesztő tevékenységeket tartalmazza. A témaköröket az alkalmazott technikák leírása egészíti ki. A tananyag bővülő, spirális elrendezésű; a témakörök, fejlesztendő képességek és fő tevékenységformák évenként ismétlődnek, tartalmukban gyarapodnak, műveleti szintjük emelkedik. A tanítás során a kerettantervi követelmények szerinti képességfejlesztések a több témakör szempontjait magába foglaló komplex, gyakorlati tevékenység központú feladatokkal teljesíthetők a leghatékonyabban. Fejlesztési követelmények A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség, készség, ismeret, és magatartásbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélhetünk meg. A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret- és magatartásbeli szint várható a tanulóktól. A fejlődés mértékét minden esetben kinek-kinek önmaga év eleji szintjéhez, valamint saját korosztálya jellemzőihez viszonyítva ítélhetjük meg helyesen. Alkotó képességek
149 A felső tagozatos diákok nyitottságát, érzékenységét, a vizuális élmények, esztétikai hatások iránti változatos alkotó tevékenységek által motivált érdeklődését a tudatos megfigyelés, vizuális viszonylatok és összefüggések, minőségek részletgazdag emlékezeti megőrzése, képzetek felidézésének képességei fejlesztésére kell mozgósítani. Képzelőerejük működtetése és fejlesztése, belső képekben való gondolkodásuk (vizualizáció, képi szelekciók és redukciók, transzformációk), képzettársításaik tágasságának, alkotásaik eredetiségének nyomonkövetése a feladat. El kell érni, hogy alkotóképességük a komplexitás kedvelésében, a merev formai rend kerülésében, szokatlan megoldások alkalmazásában nyilvánuljon meg. Kreativitásuk ötleteik áramlásában, problémamegoldási leleményességükben, érzelmekkel kísért tetteiken keresztül fejlesztendő. Érdeklődési körük szélesedésével feladataikat többféle anyag és eszköz használatával igyekezzünk megoldatni. Késztessük őket arra, hogy jelrendszerük többnyire árnyalt, egyéni stílusjegyeket hordozzon. Érjük el, hogy elképzeléseik megvalósításában módszerességre törekedjenek, s meglévő készségeik, képességeik és ismereteik könnyen mozgósíthatók legyenek. A tanulókat többségét igyekezzünk képessé tenni viszonylag újszerű alkotások létrehozására; azoknál, akik inkább a reproduktív jellegű alakításban képesek igényes, elmélyült munkára, e képességük továbbfejlődését tekintsük célnak. Tegyük képessé a diákokat arra, hogy eredményeiket többnyire kritikusan vizsgálják, és törekedjenek mások teljesítményének reális megítélésére. Befogadó, megismerő képességek Vizuális megismerő és befogadó képességeiket - melyeket a térbeli, formai, színbeli, mozgásbeli, az anyagokkal, esztétikummal kapcsolatos élmények, a képi világ iránti fogékonyság jellemez – tovább kell fejleszteni. Mozgósítani kell érdeklődésüket, hogy képesek legyenek látványok célirányos, egyre tudatosabb megfigyelésére; a belső képek, képzetek emlékezeti felidézésére. Vizuális memóriájuk által váljanak képessé belső képekben, vizuális, esztétikai művészeti képzetekben való gondolkodásra, képzeleti műveletekre (összehasonlításra, elemzésre, következtetésre, ítéletalkotásra, szintézisre). A látványban rejlő jelentést, a művészi kifejezésben testet öltő esztétikai hatást, a képi információ tartalmát legyenek képesek adott szempont szerint elemezni, értelmezni. Növekvő objektivitással váljanak egyre képesebbé a látható (tér, forma, szín, változás, mozgás) minőségek és viszonylatok, problémák megítélésére, tárgyilagos szemléletére, lényeges összefüggések (külső és belső forma, forma és tartalom, stb.) megértésére, szavakkal is kísért ábrázolásbeli elemzésére. Tegyük képessé a tanulókat, hogy vizuális, művészeti képzeteiket és ismereteiket mozgósítani tudják az adott szempontok szerinti tárgy- és műalkotás-elemzések során: törekednek egyéni vélemény kialakítására a számukra mértékadó egyéb vélemények alapján. Tegyük lehetővé, hogy esztétikai élményeik mélysége érzelmeikben is tükröződjék, ízlésítéleteiket képesek legyenek egyéniségüknek megfelelően megfogalmazni. A tanulást segítő képességek A vizualitás fejlesztése nélkülözhetetlen a tanulásban, a művelődésben és a mindennapi életben. Az információk áttekinthetővé tételéhez, tagolásához, szemléltetéséhez, ábrák megértéséhez és létrehozásához szükséges felkészültséget kell biztosítanunk tantárgyunk tanulásával. Ezáltal sajátítsa el a tanuló a vizuális információk formáit, és ismeri meg forrásait (könyvekben, kiállításokon és egyéb ismerethordozókban). 5. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységformák A tantárgy sajátossága, hogy a fő képességfejlesztő tevékenységi formák az egész iskolaszakaszon áthúzódnak, ám műveleti szintjük évfolyamonként emelkedik. Síkbeli és térbeli alkotások létrehozásával tudatosabb kifejezőeszköz-használat. Műalkotások elemzése, művészeti ágak, stílusok megismerése a művészettörténet nyomvonalán haladva Közvetlen megfigyelésen alapuló, nézőpontnak megfelelő téri, formai, színbeli tanulmányok. Ábrázolási módok szemléleti megismerése. Színtapasztalatok rendezése. Alkalmazott grafikai tervezés. A közvetlen és a rögzített kommunikáció, a tömegtájékoztatás formáinak megkülönböztetése. Használati tárgy tervezése. (Igény és stílus közötti kapcsolat feltárása) Témakörök, tartalmak, tevékenységek Kifejezés, képzőművészet Nyelv
150 A vizuális nyelvi eszközök (pont, vonal, folt, tömeg, tér) és minőségek (textúra, faktúra, szín, forma). A vonal térkifejező, formahatároló, figyelemvezető kiemelő szerepe, vonalfajták. Síkjellegű és plasztikus formák. A színek, hangulati hatása, figyelemfelhívó jellege. Mozgás kifejezése (formaismétlés, mozgásfázisok). Komponálás síkban, térben. Alkotás Személyes élmények, képzeleti képek megjelenítése, szubjektív, de tudatos kiemelésekkel. A véletlen hatások beépítése a térbeli és síkbeli kompozíciókba. Konkrét események, történetek, irodalmi illusztrációk készítése képsorban vagy plasztikában. Mozgás kifejezése a témának megfelelő grafikai vagy plasztikai feldolgozásokkal. Befogadás Az alkotó feladatokhoz kapcsolódóan műalkotások elemzése. Művészettörténet Képzőművészeti ágak (pl. szobrászat, grafika), építészet, iparművészet, műfajok (pl. dombormű) főbb jellemzői, a megfigyelt műalkotások technikái (pl. akvarell, mintázás). Az őskori művészet. Egyiptom, Mezopotámia művészete. Görög és római művészet. A megismert alkotások szerzője, címe, műfaja, technikája. A múzeumok (közgyüjtemények) rendeltetése, szerepe; a Szépművészeti Múzeum. Vizuális kommunikáció Nyelv A vizuális nyelvi elemek, minőségek értelmező, tájékoztató, felhívó szerepe. Alkotás Téri helyzeteket ábrázoló látszati rajzok készítése látvány után és képzelet alapján. Modellek (tárgyak, formák) térbeli helyzetének, arányainak és színviszonyainak megfigyelése és nézőpontnak megfelelő grafikus, színes és plasztikai ábrázolása. Tárgyak nézeti ábrázolása, származtatása egyszerű geometrikus formákból. Tervezés, az adott célnak megfelelő forma- és színredukciók alkalmazásával. Szöveg és kép összerendezése konkrét célú közlésekben (pl. plakát). Befogadás A téri helyzet felismerése az ábrán. A színkör. A sötét-világos kontraszt, a fő- és mellékszínek, telt színek, tört színek. A közvetlen kommunikáció (testbeszéd, gesztus) és a rögzített (írás, képírás, ábrázolás) vizuális közlés köznapi és művészi formái. Tárgy és környezetkultúra Nyelv A funkcionális forma; a dísz, az ornamentika. Alkotás Egy saját használatra készülő tárgy (pl. társasjáték, ruha, taneszköz) kitalálása, elkészítése, az alkalmas anyagok és formai megoldás kiválasztásával. Befogadás A személyes felhasználói igény és a tárgy stílusa közötti kapcsolat felismerése, elemzése. A tárgyalkotó művészet területei: a formatervezés és az iparművészet, a népművészet. A környezet és a tárgy, a természeti és az épített környezet viszonya. Technikák Vázolás ecsettel, filctollal, ceruzával. Felületképzés ponthalmazzal, vonalráccsal, ecsettel, kollázzsal. Szabadkézi tónusos rajzok. Grafikák: tus, diófapác, papírmetszet. Festés akvarellel, krétával, kevert eljárással. Színes munkák kollázzsal, frottázzsal, nyomhagyással. Egyszerű levonatok (esetleg monotípia). Mintázás (Agyagmunkák a korong nélküli ősi eljárások alapján) Modellezés szabásmintával, papírtárgyak készítése hajtogatással (esetleg papírmasé). Szerkesztés körzővel, vonalzóval. Betűk kivágással, esetleg számítógéppel. A technológiai lépések betartásának alapszabályai. Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások (A műalkotásokat a tanár választja ki, a művészettörténeti korszaknak megfelelően)
151 Stonehenge, Willendorfi Vénusz, egy fekete-afrikai szobor, Szegvár-tűzkövesi Sarlós isten, Altamirai bölény, Karnaki nagytemplom, Gizai piramisegyüttes, Írnok, Halastó (thébai sírfestmény), Zikkurat, Gudea szobor, Vadászjelenet Asszurbanipál ninivei palotájából (dombormű), Athéni Akropolisz, Polükleitosz: Dárdavivő, Lovasok a Parthenon frízéről, Mürón: Diszkoszvető, Vörösalakos vázakép, Pantheon, Titusz diadalíve, Colosseum, Balácai villagazdaság, Marcus Aurelius lovasszobra. A továbbhaladás feltételei A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek optimális színvonalától való elmaradás nem akadályozhatja meg. Az ötödikes tanuló legyen képes élményeit, érzelmeit, fantáziaképeit, gondolatait vizuális eszközökkel kifejezni. Tudja megkülönböztetni a vizuális művészeti ágakat és műfajokat, segítséggel alkalmazza a műalkotások elemezésének megismert módjait. Ismerje az őskor és az ókor fő stílusjegyeit; ismerjen fel és tudjon megnevezni koronként legalább három alkotást. A látványt legyen képes lerajzolni, tudja a jelenség egyes tulajdonságait kiemelni. Emlékezet, képzelet alapján is legyen képes egyszerű látványt, kitalált tárgyat megrajzolni. Ismernie kell a téri helyzetek megjelenítésének néhány módját. Legyen képes vizuális minőségek, egyszerűbb képi közlések szóbeli megfogalmazására, olvasására. Ismerje a tömegkommunikáció fő jellemzőit. Legyen képes felismerni és alkalmazni a stílus és a forma szerepét a fogyasztói döntésekben. Legyen jártas a tanult ábrázolási technikák alkalmazásában. 6. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységformák A kifejező alkotásokban a szín, a textúra és a faktúra, a komponálás tudatosabb alkalmazása Növekvő önállóság az élmények, témák feldolgozásában. Műalkotások, művészeti ágak, stílusok, műfajok megismerése és elemzése a művészettörténeti korokban. Ábrázoló – elemző grafikai, festői és plasztikai megjelenítő munkák. A nézőpont jelentőségének megértése, a vetületi ábrázolás alapjai. Színismeretek. Információk képi rögzítése, értelmezése. A képi, az írott közlés szabályainak, az információhordozók szerepének megértése. Adott funkciójú tárgy tervezése. Témakörök, tartalmak, tevékenységek Kifejezés, képzőművészet Nyelv Építészeti hatáselemek (tömeg, szerkezet, centrális és tengelyes térelrendezés). A plasztikai kifejezés eszközei (térbeliség, tömeg, anyag, forma, felület). A szín kiemelő és ritmusképző szerepe. Felületképzés (vonal, tónus-variációk, faktúrák). Jellegzetes kompozíciós megoldások (egyensúly, kiemelés, ritmus, szimmetria-aszimmetria). Alkotás Mindennapi élmények, mozgalmas (pl. történelmi) jelenetek képi-plasztikai feldolgozása. Eseménysor megjelenítése egy képen belül, illetve képsorozattal. Befogadás A térélmény. A statikus és dinamikus elrendezés hatása a síkbeli és térbeli alkotásokban. Az időbeliség ábrázolási lehetőségei. A fázisok, képsorok, szimbólumok. Néhány alkotás (grafika, festmény, szobor, épület, tárgy) rajzos és szóbeli elemzése, összehasonlítása, a téma, a kompozíció, az anyag és technika alapján. A képzőművészeti ágak (grafika, festészet, szobrászat, építészet), műfajok (pl. táblakép, kisplasztika, középület), műtípusok (pl. tájkép, csendélet, portré) példái. Művészettörténet (benne a magyar művészet): A honfoglaló magyarok művészeti emlékei. Az ókeresztény és a bizánci művészet. A románkor. A gótika. A reneszánsz művészet. (A megismert alkotások címe, szerzője műfaja, technikája) A Nemzeti Múzeum (helyi régészeti-művészeti gyűjtemény) meglátogatása Vizuális kommunikáció Nyelv A vonal, a vonalvastagság, az alakzatok, színek értelmező, jelentést hordozó szerepe. Alkotás Nagyobb kiterjedésű tagolt formák (pl. tárgy, emberalak) ábrázolása rajzbeli, színbeli, plasztikai tanulmányokban (arányok, belső szerkezet, fény-árnyék és színviszonyok). Rajzi vagy plasztikai tanulmány alak, tárgy mozgásáról. Grafikai tervezés: képi sűrítés, redukált formák, színek, alkalmazása, Szóbeli információ átalakítása képi üzenetté, jellé. (pl. összeszerelési utasítás, működést magyarázó rajz).
152 Befogadás A nézőpont szerepe a téri helyzetek megítélésében (rálátás, szemmagasság, alálátás) és ábrázolásában. A formakarakter, formakontrasztok. Tárgyak, természeti formák térbeli modellezése. A vetületi ábrázolás. (Vetületi síkok, tengelyek) Színkontrasztok (hőfok, mennyiségi, minőségi kontraszt). A színek dekoratív és figyelemfelhívó szerepe. A képi közlések szabályai (ábrák, közismert jelek, szimbólumok, betű és szövegképek, egyszerű mozgóképi példák). A sokszorosított információ ismertetése egy választott példán (könyv, plakát, folyóirat, fotó). Tárgy és környezetkultúra Nyelv A tárgyak használati és jelképes funkciójának kifejező elemei: anyag, forma, szín, díszítés. A tervezés egyezményes jelei (vonalas műhelyvázlatok, részletrajzok, szabásrajzok). Alkotás Egy választott tárgy rajzos, írásos felmérése, dokumentálása, a felhasználó megjelölésével. Adott személy (pl. családtag) számára használati tárgy tervezése, makett (modell) készítése. Befogadás A tárgyakról leolvasható információk (jelentés, funkció, forma, anyag, szerkezet, technika). Tárgyak formájának kialakítása a kézművességben és a sorozatgyártásban. A tárgy rendeltetésének és formájának összefüggése. Technikák Az alapvető technikák mívesebb alkalmazása (technikák leírását lásd az 5. évfolyamnál) Lavírozás, faktúraképzés (esetleg linómetszés). Szerkesztés körzővel-vonalzóval. Szövegírás (kivágott betűkkel vagy számítógéppel). Szöveg és kép-összeállítás (gyűjtött reprodukciókkal, képekkel, betűkkel). Vegyes technikák (fénymásolat, rajz, fotó és fénymásolás, esetleg fotógramm). Tér- és formaképzés, konstruálás (pl. agyag, fa, papír, textil, drót, talált tárgyak). Kézműves technikák a lehetőség szerint (pl. batikolás). Művészeti technikák megismerése (pl. testfestés a törzsi művészetben, kavicsszobor, agyagmunkák, dombormű, falfestés), esetleg az elérhető eljárások kipróbálása. Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások (A műalkotásokat a tanár választja ki, a művészettörténeti korszaknak megfelelően) Galgóci és bezdédi tarsolylemezek, Nagyszentmiklósi kincs 2. sz. edény, San Apollinare in Classe, Theodora vagy Justiniánus mozaik, Jáki templom, Bélapátfalvi apátsági templom, Pisai dóm, Bayeux-i kárpit, Chartres-i székesegyház, Kölni dóm, Palazzo Pitti, Bakócz kápolna; a Magyar Szent Korona, Budavári gótikus szobrok, Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra, Kolozsvári Márton: Szent Lászlóherma, Lőcsei Pál főoltára a lőcsei Szt. Jakab templomból; Giotto: Szt. Ferenc elajándékozza köpenyét, M.S. mester: Mária és Erzsébet találkozása, Michelangelo: Dávid, Botticelli: Vénusz születése, Leonardo: Mona Lisa és Szt. Anna harmadmagával, Raffaello: Athéni iskola, Jan van Eyck: Arnolfini házaspár, Dürer: Az apokalipszis lovasai. A továbbhaladás feltételei A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek optimális színvonalától való elmaradás nem akadályozhatja meg. A tanulók többségének már legyen saját, személyes képi kifejezésmódja. A hangulatot, az érzelmeket kiemeléssel, átírással legyen képes kifejezni. A tartalom- és formaelemzést tudja segítséggel alkalmazni. Legyen képes példákban felismerni és megkülönböztetni a művészeti ágakat és műfajokat. Legyen képes felismerni a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, alkotásait, alkotóit; koronként legalább három-három műalkotást tudjon megnevezni. A tanuló a megfigyelt és ábrázolt formákon tudja felismerni a szabályszerűségeket. Tudja értelemszerűen alkalmazni a megismert ábrázolásmódokat. Legyen képes gondolatokat ábrázolni, érzelmeket kifejezni. Értse a funkció szerepének fontosságát a tárgytervezésben, képes legyen adott tárgy elemzésére, jelentésének feltárására. Fejlődjön jártassága a technikák alkalmazásában: mozgása legyen összehangolt, használja ügyesen az eszközöket. 7. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységformák
153 A művészeti alkotások, a kor és a kultúra leglényegesebb összefüggéseinek vizsgálata. Műalkotások elemzése, művészeti ágak, műfajok, stílusok, megismerése a kronologikus művészettörténet szerint haladva. Vizuális analízisek, téri, formai és színtanulmányok, alkotó alkalmazások. Önkifejezés, asszociációk. A Monge-vetület, a kavalieri axonometria megismerése. Színrendszerezés. Nyomtatott információk hatásrendszerének vizsgálata. Használati tárgy tervezése. (Funkció- és formaelemzések) A tárgykultúra társadalmi, ökológiai összefüggéseinek vizsgálata. Magyar népművészet. Témakörök, tartalmak, tevékenységek Kifejezés, képzőművészet Nyelv Építészeti hatáselemek (térforma, tömeg, anyag, szerkezet, méret, arány, tagoltság, felület, fényviszonyok, ritmusok, környezet). A plasztikai kifejezés eszközei (a térbeli kiterjedés mértéke, irányok, anyag, formatömeg, tagoltság, méret, felület, a környezet). A síkbeli kifejezés eszközei (téri hatás vagy sík jelleg, átírt formák, színek). Jellegzetes kompozíciós megoldások (szimmetrikus, aszimmetrikus, centrális, dinamikus). Alkotás Érzelmek, hangulatok megfogalmazása, az egyéni színvilágban. Ember vagy állatfigurák elemző rajzi és plasztikai tanulmányozása, a karakter. Egyéni asszociációkra támaszkodó átírás, fokozás. Irodalmi (zenei) mű vagy történelmi esemény feldolgozása: szabadon választott grafika. Befogadás A fény, a megvilágítás hatása a színekre, a formákra, a hangulatra. A fény jelentést hordozó, érzelmi vagy gondolati tartalmakat kifejező szerepe. Művészettörténet (benne a magyar művészet). A barokk kor. A XIX. század: a klasszicizmus, a romantika és a realizmus. Az impresszionizmus, a posztimpresszionoizmus. Művek leírása, elemzése, értékelése. A Magyar Nemzeti Galéria meglátogatása. Könyvtár- és médiahasználat önálló feladathoz. Vizuális kommunikáció Nyelv A geometrikus alapformák. A nézőpont, a fény-árnyék, a távlat, mint a vizuális hatás eleme. A tónusok. Színek értelmező, információs funkciója. Az érthető, pontos rajz, az egyértelmű rendezettség és a közmegegyezés (konvenció) szerepe a képi közlő nyelvben. Alkotás Modellrajzolás, színezés; a formai, a szerkezeti és a színbeli összefüggések vizsgálata. Geometriai formák átalakítása (pl. csonkolás, részek összevonása, nagyítás). Monge-vetület, egyméretű és kétméretű axonometrikus ábrák szerkesztése modell alapján. Rekonstrukciós vázlatok készítése vetületi rajz alapján. Informatív ábrák, diagramok, grafikonok készítése. Befogadás A kifejező és a közlő, a természeti és a geometrikus jellegű ábrázolásmód összevetése. A Monge háromképsíkos vetületi ábrázolás és az axonometrikus ábrázolás. Az önárnyék, és a vetett árnyék. A telített, a derített, a tört szín. A színreflex, valamint a színek térbeli és hangulati hatása. A tudományos közlések képi formái. Az alkalmazott grafika, a könyvművészet; (tankönyvek, „művész-könyvek” elemzése; szórólap-tervezés;) A fotó és a reklám hatásrendszerének feltárása (példák alapján) Tárgy és környezetkultúra Nyelv Vázlatrajzok, részletrajzok, szabásrajzok, látszati ábrák. A tárgy stílusjegyei. Ízlésünk kifejeződése tárgyainkban. A környezet és az objektum. Alkotás Használati tárgy (pl. öltözék, öv, gomb) tervezése adott funkcióra és stílusban, látszati és vetületi rajzban, szín és anyagmintával. Tárgyak gyűjtése, funkció- és formaelemzése rajzban és írásban. Befogadás A funkció és forma kapcsolatának vizsgálata régi, ismeretlen, érdekes tárgyak megfigyelésével. A tárgyak és az életmód
154 kapcsolata. Népművészet (szerszám, faragás, bútor, mézesbáb, tojásfestés, szövés, hímzés, viselet). Technikák Mint a 6. előző évfolyamoknál, valamint: Síkbeli kompozíciók, festmények készítése; körplasztikák mintázása; a megismert grafikai eljárások alkalmazása. Grafikus megoldások (vázolás, tónusmegjelenítés vonallal). Szerkesztés körzővel, vonalzókkal, vonalkezelési pontosság. Képi közlések, ábrák, reprodukciók gyűjtése és felhasználása a különböző ábrázolásmódok elemzéséhez. Papírmakettek és modellek készítése. Szabásrajz szerkesztése, a tervet tartalmazó mappa, doboz készítése. Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások A műalkotásokat a tanár választja ki, a művészettörténeti korszaknak megfelelően. Vignola – G. della Porta: Il Gesu, Esterházy Fényes Miklós: Fertődi kastély, Szt. Péter templom és tér, Donner: Szt. Márton szobra, Rembrandt: Éjjeli őrjárat, Velazquez: Bréda átadása, Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc, Paraszt barokk épületek: nagyvázsonyi, bakonybéli házak, Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Hild József: Esztergomi főszékesegyház, Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke, Ferenczy István: Pásztorlányka, id. Markó Károly: Visegrád, J. Paxton: Kristálypalota, Steindl Imre: Országház, Izsó Miklós: Táncoló paraszt, E. Delacroix: A szabadság vezeti a népet, Corot: Emlékezés, Paál László: Nyárfák, Millet: Kalászszedők, Daumier: Mosónő, Munkácsy Mihály: Rőzsehordó, Madarász Viktor: Hunyadi László siratása, Szinyei Merse Pál: Majális, C. Monet: A roueni székesegyház, E. Degas: A tánc csillaga, Cézanne: A Saint Victoire hegy, Gauguin: Tahiti nők. Kiválasztás szerinti népművészeti tárgyak, épületek. A továbbhaladás feltételei A vizuális képességek optimális színvonalától való elmaradás a tanuló továbbhaladását nem akadályozhatja meg. A tanuló rendelkezzék az ábrázoláshoz szükséges készségekkel. Kifejező és tervező munkáiban legyen képes figyelembe venni a színek optikai és érzelmi hatását. Adott elemezési szempontok szerint legyen képes műalkotásokat összehasonlítani. Ismerje a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit; koronként és áganként legalább háromhárom műalkotást, alkotót ismerjen fel és tudja megnevezni. Megfigyeléskor képes legyen megítélni a téri, formai és színviszonylatokat, arányokat, meglátni a lényeges vizuális összefüggéseket, megérteni a szabályszerűségeket; legyen képes le is rajzolni. Absztrakciós képessége nyilvánuljon meg a lényegkiemelésben, a geometriai egyszerűsítésben. Képes legyen a vizuális információkban eligazodni, azokat kritikusan vizsgálni. Ismerje a Monge-vetület és az axonometrikus ábrázolás alapjait, több-kevesebb önállósággal tudjon megoldani ilyen szerkesztési feladatokat. Alkalmazza tudatosan a tárgytervezés módszerét és az elemzés szempontjait. Probléma-megoldási készségei, képességei nyilvánuljanak meg az önálló alkotó, tervező-kivitelező feladatokban. Jártas legyen az ismeretszerzés sajátos vizuális, manuális módjaiban; használja biztonsággal az ábrázolás és alakítás eszközeit. 8. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységformák A vizuális nyelvi elemek, kompozíciós formák önálló alkalmazása. Műalkotások elemzése, művészeti ágak, műfajok, stílusok, megismerése a XX. század első felének irányzataiban. Tér-, forma- és színviszonyok tanulmányozása; a rajzos analízisből kiinduló elvonatkoztatásokra épülő átalakítások. A forma és funkció elemzése Perspektíva szerkesztések. (Belső tér szerkezetes távlati ábrázolása) Színismeretek összegzése. A tudományos és műszaki közlésmódoknak, a tömegkommunikáció műfajainak, a médiumok képnyelvi sajátságainak megismerése. A külső és belső építészeti tér elemzése. Témakörök, tartalmak, tevékenységek Kifejezés, képzőművészet Nyelv Egyensúly, nyugalom, mozgalmasság, feszültség, a figyelem vezetése. A térhatás és a síkban tartás tartalmi szerepe festészeti, grafikai alkotásokban.
155 A látványrendezés vizuális eszközei, hatáselemei, a mesterséges fényhatások. Alkotás Tanulmány (emberalak, térelemek közös beállítása); színbeli bontás, redukálás a látvány elemzése alapján. Vizuális illúziókra, érzéki csalódásokra épülő feladatok megoldása művészeti példák nyomán. Befogadás Műelemzések a feladathoz (és a történelmi korokhoz) kapcsolva. Művészettörténet (benne a magyar művészet:. A művészet szerepe, a korstílus és az egyéni stílus eltérő korokban és kultúrákban. - A szecesszió, a XX. század első felének művészeti irányzatai, az izmusok. - Az expresszionizmus, a konstruktivizmus, a szürrealizmus és az op-art. - A modern és a posztmodern jelenségek - A kortárs képzőművészet néhány alkotásának elemzése, megismerése. Közeli művészeti kiállítás meglátogatása. (Könyvtár- és médiahasználat) Vizuális kommunikáció Nyelv Geometrikus formák, értelmező színek, arányok, faktúrák. A vázoló és szerkesztett vonal. Alkotás Épület, utcarészlet, folyosórészlet megfigyelése, szabadkézi tapasztalati perspektivikus ábrázolása. Egy iránypontos perspektíva szerkesztése. Összetett természeti forma részletesebb analízise (pl. értelmező vázlat, részekre bontás, kiegészítés, vagy fázisrajzok, szintvonalak, hossz- és keresztmetszetek). Axonometrikus és perspektivikus rekonstrukciók vetületi rajzok alapján. Befogadás A tér illúziója (látszati rövidülések, méretváltozások, nézőpont, vonaltávlat, színtávlat). A perspektivikus ábrázolásmód. A tanult ábrázolási rendszerek áttekintése. Térábrázolási módok, kevert nézőpontú ábrázolásmódok különböző korokban, kultúrákban. Színismeretek: Színritmus. színharmónia. Kontrasztok (színezet és hőfokkontraszt, sötét-világos, komplementer, szimultán, mennyiségi és minőségi kontrasztok). A közterületek, középületek tájékoztató rendszere (feliratok, logotípiák, jelek). Tárgy és környezetkultúra Nyelv Térformák, színek a térben; tónusok, faktúrák térmódosító hatása. Személyesség képi jelei. Alkotás Rajzos-írásos felmérés készítése egy kiválasztott személy környezetéről (lakószoba, lakberendezési tárgyak, dekoráció), életmódjáról, életstílusáról. Adott méretű tér elképzelése, megtervezése konkrét személy igényei szerint, megfelelő stílusban (rajzban és írásban) Befogadás Az építészeti tér, az épület, az életmód összefüggése. A természeti környezet és az épületek védelme; a „környezettudatosság” elve Technikák A megismert grafikai, festői, szobrászati és egyéb gépi technikák önálló megválasztása a feladatok megoldásához. Szabadkézi rajzok és szerkesztések (esetleg számítógépes rajzolói programok) alkalmazása, igényes, pontos kivitelezés. Kollázs, papír- és fotómontázs készítése. (Technikai kísérletek) Makettkészítés papírból, illetve vegyes technikával. Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások (A műalkotásokat a tanár választja ki, a művészettörténeti korszaknak megfelelően) T. Lautrec egy plakátja, Ferenczy Károly: Márciusi est, Hollósy Simon: Rákóczi induló, Vincent van Gogh: Auvers-i templom, Rodin: Gondolkodó, Klimt: A csók, Gaudi: Sagrada Familia; Lechner Ödön: Iparművészeti Múzeum; W. Gropius: A Bauhaus központi épülete; Rippl-Rónai József: Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett, Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus, Picasso: Vasaló nő, Guernica, Braque: Gitáros csendélet, Boccioni: Az utca erői, M. Duchamp: Palackszárító, V. Tatlin: A III. internacionálé emlékmű famodellje, Piet Mondrian: Kompozíció, , Chagall: Én és a falum, Dali: Égő zsiráf, Szőnyi István: Zebegény, Egry József: Visszhang, Medgyessy Ferenc: Anyaság, Standard Thonet szék; Breuer Marcell: Wassily csőszék, Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, Barcsay Jenő: Festőállvány, Schaár Erzsébet: Az utca, Andy Warhol: Elvis, Vasarely: Alakzat III., Kondor Béla: Darázskirály. A továbbhaladás feltételei
156 A vizuális képességek optimális színvonalától való elmaradás a tanuló továbbhaladását nem akadályozhatja meg. Az általános iskola befejezésekor a tanulónak - a tantárgyi munkára fordítható időtől függően, személyiségéből adódó szinten - rendelkeznie kell a vizuális alkotó és befogadóképesség alapjaival. Legyen képes fantáziáját szabadon eresztve gondolatokat és érzéseket kifejezni az alkotó, tervező feladatokban. Ízlésítéleteit tudatosan is tudja megindokolni, átéléssel hitelesíteni. Adott szempontokat követve tudja alkalmazni a stíluskritikai műelemzést. Ismernie kell a tanult művészettörténeti korszakok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót legyen képes felismerni és megnevezni. Legyen képes csaknem önállóan teret, tömeget ábrázolni látszati és axonometrikus rendszerben, szabad kézzel illetve szerkesztéssel. Szín- és tónusválasztásait képes legyen megindokolni. Ismerje a vizuális kommunikáció alapvető jeleit és szabályait. Legyen tájékozott a mindennapi, a tudományos, a műszaki és a művészi, kommunikáció feladatáról, és értse a tömegkommunikáció működését. Legyen képes adott célra tárgyat tervezni, készíteni. (Ismerje a szerkezet-formát (pl. Eiffel torony) és a szimbolikus formát (pl. korona). Ismerje és alkalmazza a kulturált, környezettudatos magatartás szabályait. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 8. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Célok és feladatok A mozgóképkultúra és médiaismeret mint iskolai tárgy, elsősorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja, hiszen a média rendkívüli hatással van a korunk emberének tájékozottságára, személyiségére. Tömegek napirendjét osztja be a televízió; sugalmazza hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól; étkezési, vásárlási divatokat indít, hősöket, eszményeket, életcélokat teremt. Mivel a film, a televízió és az Internet átformálja a nyelvet, az értékrendet, a ritmusérzéket, az ízlést, a vágyakat, a hősöket, a tabukat, a művészetet és a műélvezetet, az alkotást és a befogadást egyaránt, a médianevelés a személyiségfejlesztés alapvető eszköze. A tantárgy oktatásának elsődleges célja tehát, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő felkészültséget szerezzenek a különböző – elsősorban audiovizuális - médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat – vagyis az mozgóképi írás-olvasástudás és a kritikai médiatudatosság fejlesztése. Ehhez azonban alapszintű mozgóképnyelvi és művelődéstörténeti tájékozottságra, a naiv fogyasztói szemlélet bizonyos fokú átértékelésére van szükség. Az ehhez szükséges képességek a nyolcadikos korosztálynál az élményekkel telített helyzetekben, művek és műsorok feldolgozásával, önálló és csoportosan végezhető kreatív gyakorlatok sorozatában, a tematika tevékenységközpontú feldolgozásával fejleszthetőek, hogy a gyerekek nézőként meg tudják különböztetni a hírt a kommentártól, a szerzői művet a műfaji alkotástól, felismerjék az audiovizuális művek-műsorok megformálásában megjelenő tulajdonosi vagy politikai szempontokat. Fejlesztési követelmények A célokból és a feladatokból adódóan a sikeres mozgóképkultúra-médiaismeret oktatás kiemelten fejleszti a kommunikációs és együttműködési készséget, támogatja az alkotásra való beállítódást, fejleszti a problémamegoldó képességet, a megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés képességét. Elemzéssel és az alkotói szerepek gyakoroltatásával fejleszti a reális énkép kialakítását. A művészi alkotásokban feltáruló konfliktusok értelmezésével, a valós emberi sorsok átélhető megjelenítésével segíti a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakítását, az életvezetés és az érvényesülés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során tudatosítani kell, hogy a technikai képreprodukcióknak miféle viszonya van a valósághoz, a mozgóképi közlésmód mennyiben alkalmas a tapasztalati világ reprodukálására, egyúttal a személyes közlésre. Tudatosítani kell, hogy a mediatizálódó kommunikációt (pl. a szórakoztatóiparban) miért és miképpen láttatják oly sokan a magaskultúra és egyúttal a személyiség autonómiája veszélyeztetőjének (pl. információfüggőség, kényszerfogyasztás) –, de azt is, hogy a technikai képreprodukció és a hálózati kommunikáció egyidejüleg miféle esélyt hordoz a kulturális örökség védelmére és a választás képességének fejlesztésére (pl. digitális archívumok, társadalmi nyilvánosság). Az audiovizuális szövegek szövegértési képességének fejlesztése során arra is törekedni kell, hogy a tanulók ismerjék fel a médiaszövegekben megjelenő kulturális mintákat. Az értelmezés egyik rétege tehát az ábrázolásban megmutatkozó szerzői vagy műfaji dominancia (személyesség, stílus, konvenció) és a befogadásban megmutatkozó nézői szerep (elvárás, azonosulás) felismerése, míg a másik meghatározó réteg a médiaszövegek befolyásoló, gyakran rejtett érték-és érdekrendszerének felismerését jelenti. Ezért a tárgy oktatása során az iskolának biztosítania kell, hogy a tanulók a megfelelő mozgóképi alkotások tanulmányozása útján lehetőséget kapjanak saját személyiségük jobb megismerésére, történelmi, társadalmi és kulturális összefüggések felismerésére, a tömegkommunikációs eszközök kritikus és szuverén használatára.
157 A mozgóképkultúra és médiaismeret óráin a diákoknak lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy alkalmas kreatív gyakorlatokkal fejlesszék mozgóképi kifejező képességüket és kifejezőkedvüket, ezzel segítve őket személyes és árnyalt audiovizuális mondandójuk megfogalmazásában. Belépő tevékenységformák Művek, műsorok ill. azok részleteinek csoportos vagy kiscsoportos megtekintése (a mozgóképi szövegek /film, televízió, videó, komputerjáték, web/ terjedelméből adódóan a kötött órai kereteken belül többnyire csak a szövegek részleteken keresztüli felidézése, elemzése tervezhető, a műveket a kötött időkereteken kívül kell megtekinteni) Mozgóképi szövegek feldolgozása egyéni, kiscsoportos vagy csoportos formában: kreatív gyakorlati feladatokkal (pl: felidézés, asszociáció, jelenetek, képsorok kiválasztása, csoportosítása, átszerkesztése) megbeszélés útján (pl. állítások megfogalmazása, feltevések ütköztetése, értelmezés) Az ábrázolás eszközeinek tanulmányozása: önálló vagy kiscsoportos feladatok (pl. képek csoportosítása, kollázskészítés, szöveg-kiegészítés, story-board /rajzos skiccekkel illusztrált beállítás-terv/ ill. jelenet-terv készítése, élőkép /pillanatra megdermedő szituáció/ kialakítása, árnyjáték, főcím-készítés /pl. egy tévéműsor bejelentkező képsora/, kommentár ill. hangalámondás készítés) Rövid tanulói beszámoló, kiselőadás, demonstráció (pl. művelődéstörténeti, technikatörténeti háttér ismertetése szakirodalom vagy önálló informálódás alapján, optikai eszközök készítése, bemutatása) Projektmunka: az órakeretet meghaladó, és hosszabb időszakra (3-6 hét) kiadott, gyakran több lehetőség alapján választható egyéni vagy kiscsoportos feladatok, tevékenységi formák (pl. kutatás, adatok, tények, információk összegyűjtése, rendszerezése és feldolgozása sajtóanyagokra, moziműsorokra, rádió és televízió műsorokra, weblapokra, reklámkampányokra vonatkozóan, esettanulmány készítése, önportré, fotó ill. videoetűd készítése, forgatókönyv készítése, interjú készítése, filmelőzetes megtervezése ill. elkészítése, logó ill. címlaptervezés, munkanapló készítése) TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
Mozgóképnyelv A mozgókép előzményei, a film és a mozi felfedezése A mozgókép alaptulajdonságai A nézői figyelem irányítása, a kiemelés A mozgóképi elbeszélés
A mozgóképi közlés előzményei (valósághű kép, fény és árnyjátékok, történetmesélés képekkel, képsorozatok, képregény). A technikai képrögzítés és érzékelés alapjai, eszközei. Sokszorosítás, távközlés. A mozgókép kettős természete (reprodukció és ábrázolás). A folyamatos tér és idő felbontása és újraszerkesztése (jelenet, képsor, beállítás). Közelkép, megvilágítás, ismétlés, hossz és tempó. Az események időbeli és oksági rendje. Expozíció és lezárás. Fordulat és epizód. Cselekmény, történet, elbeszélés. Filmtér és filmidő (folyamatos, párhuzamos és a korábbi időben játszódó cselekvés ábrázolása).
A montázs szerepe a tér és az idő mozgóképi ábrázolásában Mozgóképi szövegek rendszerezése A mozgóképi szövegek Az eltérő hordozók alapján (a celluloidtól a digitális adathordozóig).A megjelenés helye szerint (a rendszerezésének alapjai mozitól a televízión át a komputerjátékig és az Internetig).A valóság ábrázolásához való viszony szerint (dokumentum–fikció).Tematikai és ábrázolási rokonságok mentén (műfajiság)
A média társadalmi szerepe A médiumok és a tömegkommunikáció A média saját és átvett funkciói A mediatizált közlésmód
A könyvnyomtatástól az internetig: a közvetítő közeg jelentősége, az udvari, a polgári és a modern társadalmi nyilvánosság A tömegkommunikáció kialakulásának feltételei Az informálás és dokumentálás, szórakoztatás, szolgáltatás, illetve az üzleti-gazdasági funkció. Ki üzen, kinek és miért: a média intézményei, tulajdonosai, közössége.
158 néhány jellemző tulajdonsága
A műsoridő mint tulajdon. A közszolgálati és a kereskedelmi média. A közönség mint vevő és áru. Hol, mikor és kinek villog a képernyő: médiafogyasztási szokások megfigyelése. A befolyásolás technikái: műsorrend, tematizáció, csatorna-image kialakítása, a nézettség maximalizálásának elve, a sorozatelv. A valóság A nemek, foglalkozások, életmódminták, kisebbségek, stb. tapasztalati valóságtól eltérő médiareprezentációja megjelenítése a médiában. Jellegzetes médiaszövegek, műsortípusok A nyomtatott médium Újság, képregény, fotóregény. néhány jellegzetes szövegtípusa A nyomtatott médium Cím, címlap, kép, képaláírás, rovatszerkezet. jellegzetes ábrázolási eszközei A reklám A reklám szerepe a demokratikus tömegtársadalmakban (a választás lehetősége és kényszere). A célcsoport. A hírműsor Amitől a hír hírré válik: a kiválasztás okai és módjai. Intézményesült hírforrások. Hír és kommentár megkülönböztetése. A pártatlanság követelménye és annak teljesíthetősége. A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. Az ábrázolás megismert eszközeit a mozgóképi szövegek értelmezése során alkalmazni is tudja. Képes a technikai reprodukció és a személyes közlés elhatárolására, a beállítások és a jelenetek elkülönítésére, leírása és értelmezésére. Az egyes mozgóképi szövegeket tudja elkülöníteni a valóság ábrázolásához való viszonyuk szerint: tudjon különbséget tenni pl. a dokumentumfilm és a játékfilm között. Az életkorának megfelelő szinten képes a különböző médiumokból és médiumokról szóló ismeretek összegyűjtésére, azok rendszerezésére, az önálló megfigyelésekre. Tudjon érvelni olyan vitában, amely a médiaszövegek (pl. reklám, hírműsor) valóságtartalmáról folynak. A mozgóképi szövegekkel, a média működésével kapcsolatos ismereteit a műsorválasztás során is alkalmazni tudja. Technika és életvitel 5-8. évfolyam Célok és feladatok A Technika és életvitel tantárgy a világ tapasztalati megismerésére és gyakorlati tudás szerzésére nyújt lehetőséget, egyben hozzájárul a tanulás és a munka megszeretéséhez, a tudás megbecsüléséhez. Korunk egyik legfontosabb kérdése, hogy miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet éppen az élet könnyebbé tétele érdekében hoztunk létre. A tantárgy olyan ismereteket ad, képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. A Technika és életvitel tantárgy a gyakorlati problémamegoldás folyamatában szintetizálja a tanulók ismereteit, konkrét problémahelyzetből indul ki, életszerű megoldásokkal, eljárásokkal dolgozik, végső soron kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között. A Technika és életvitel tantárgy célja a mesterséges környezet területeinek és összefüggéseinek bemutatásával a tanulók tájékozottságának, biztonságérzetének növelése, az emberi alkotások megismertetésével a világ teljességének és szépségének átélése. További célja a civilizáció társadalmi, környezeti vonatkozásainak feltárása révén a felelős, környezettudatos, toleráns beállítottság kifejlesztése, a fenntartható fejlődés megértése, elfogadása, a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása. Az okok megelőzésére kell a hangsúlyt helyezni, és erre alkalmas a rendszerszemléletű technikai nevelés. Az alkotómunka folyamatának, összetevőinek gyakorlati elsajátításával az alkotás örömének átélése, a munka megbecsülése, végső soron a pozitív alkotó magatartás kialakítása a cél. A Technika és életvitel tantárgy komplexitásában mutatja be a társadalom, az ökoszisztémák és a technikai rendszerek együttlétezését. Az életviteli ismeretek körébe tartoznak pl. a háztartástan, a szűkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a kertgazdálkodás. Az életvitelhez sorolhatók a helyes közlekedés és a közlekedési szabályok ismerete is. A Technika és életvitel tantárgy a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be. A munkafolyamatok és egyes szakmák bemutatása, megismerése a pályaorientációt alapozza meg. A problémák megoldása, a konfliktusok kezelése segít rátalálni az identitásra, kialakítani a helyes önértékelést, a fejlődőképes autonóm személyiséget.
159 A tantárgy tanításának feladata felkészíteni a mesterséges környezetben való tájékozódása, megismertetni az ember alkotta környezet legfontosabb jellemzőivel. Segítse, hogy a megszerzett ismeretek alapján a tanulók tudatos szemléletévé és a gyakorlatban előhívható magatartási mintává váljon a környezet és a természet védelme, az egyéni életük biztonságát is szem előtt tartva. Tanulmányozza az anyag-, energia- és információáramlást, a társadalom életében, a gazdálkodásban és a természetátalakításban játszott szerepét. Gyakoroltassa a technikai gondolatközlés egyik legáltalánosabb formáját, a valóság képi ábrázolását, a műszaki ábrázolás alapjainak megjelenítését. Adjon lehetőséget a műszaki kommunikációs eljárások alkalmazásának gyakorlására. Teremtsen optimális feltételeket a természetes és mesterséges környezet anyagainak megismeréséhez, az anyagvizsgálatok elemi módszereinek célszerű megválasztásához. Tudatosítsa a technikai problémák felismerését és megfogalmazását. Teremtse meg a rendszerelemzési, rendszerdiagnosztikai képességet. Gyűjtsön tapasztalatot környezetünk jellemző gépeiről, a technikai rendszer vizsgálata, modellezése közben. Tegye lehetővé a modern építészet anyagainak és szerkezeteinek összevetését a hagyományos és a népi építészet anyagaival és szerkezeteivel. Felkészít a lakóhely vizsgálatára funkció, célszerűség, esztétikum és forma összefüggései szerint. Mutassa be a nagy feltalálók és találmányok sorsát, különös tekintettel a magyarokra. Lássa be a közlekedés rendszerének és a közlekedés szabályozásának szükségességét. Megismertet a városi-, a közúti-, a vízi és a légi közlekedés rendszerével. Felkészít a közúti közlekedés szabályainak és veszélyforrásainak megismerésére. Tanítja a tudnivalókat közlekedési baleset esetén. Tegye lehetővé, hogy tájékozottak legyenek a KRESZ gyalogosokra, kerékpárosokra vonatkozó szabályairól. Megismertet a tömegközlekedés szabályairól, és az utazással kapcsolatos helyes magatartásformákról. A tanulók életvitelét a hétköznapokban is hasznos ismeretek, tevékenységek körének tágításával alapozhatjuk meg. A tantárgy feladata, hogy alakítsa ki az egészséges életvitel alapkövetelményei szerinti életmódot. Ismerje fel az egészséges táplálkozás és az egészséges öltözködés fontosságát. Tanítja a háztartási gépek használatát, a háztartási energia és más ellátó rendszereinek ismereteit. Tegye lehetővé a korszerű lakáskultúra kialakításának lehetőségeinek megismerését. Neveljen a háztartási feladatok, munkák és a gazdálkodás folyamatainak és összefüggéseinek felismerésére. Gyakoroltassa az életet és környezetet védő magatartáshoz szükséges alapvető ismereteket. Ismertesse az egyéni és társadalmi létet veszélyeztető tényezőket, az egyén felelősségét a veszélyhelyzetek kialakulásában, kialakításában. Teremtse meg a feltételeket a munkának, mint értéknek és örömforrásnak az elfogadására, előkészítve a pálya kiválasztását. Az emberi tevékenységek, az átélt alkotások és életpályák megismerése révén járuljon hozzá a tanulók tudatosabb iskolaválasztásához. Tudatosítsa az egyén szerepét és felelősségét az életpálya tervezésében és szervezésében. Fejlesztési követelmények Feladatok és tevékenységformák 1. A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az ember életében, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés gondolata Az ember, a természet, a társadalom és a technika kapcsolatrendszerének felismerése, és az emberi szükségletekből adódó technikai problémák megoldása. A közvetlen mesterséges környezet felelős, tudatos, célszerű alakítása, a személyes szerep kipróbálása, gyakorlása. 2. Dokumentumismeret (tárgy, könyv, hálózati dokumentum) A dokumentumok (modellek, tárgyak a mindennapi életben, könyvtári, hálózati kézikönyvek, ismeretterjesztő művek, használati utasítások) használata. 3. Az alkotás folyamata, a gyakorlati probléma-felismerési és problémamegoldó folyamat részei Probléma-felismerés Problémaérzékenység, probléma-felismerés, az emberi problémák és a technikai lehetőségek feltárása A probléma felismerése, a probléma lényegének megfogalmazása szóban és vázlatrajzban. Tervezés Tervezés, a megoldáshoz vezető út kitalálása Kommunikáció: a terv megjelenítése, szóban, írásban, rajzban, anyagban A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetőségeknek. Konstruálás, kivitelezés (tárgyak, modellek, szerkezetek és agrotechnikai eljárások, háztartási, egészségtani megoldások) A terv megoldása anyagban, térben A rendelkezésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak és szerkezetnek megfelelő megoldás kiválasztása és elkészítése saját vázlat, tervrajz, minta alapján. Kommunikációs képesség (szövegértés, rajzolvasás) Ítélőképesség a teljes alkotófolyamat minden pontján Véleményformálás a munka (eredmény) funkcionális és formai megfeleléséről, az eljárás célszerűségéről és gazdaságosságáról.
160 Konstruáló képesség, eszközhasznált, ügyesség Az egyszerű alapanyagok alakítása, a kéziszerszámok, háztartási gépek kezelése. Ismeretek (anyag, szerkezet, technológia, forma, funkció) A gyakorlati tapasztalatra és tanult tudásra épülő forma, anyag, szerkezet és eljárási ismeret. Szervezőkészség Az önálló munkaszervezés, munkamegosztás kialakítása. A tevékenység és eredményeinek értékelése Saját és mások terveinek, tervezett technológiáinak és technikai rendszereinek megértése, megvitatása, eredményeinek, hatásainak értékelése, következtetések levonása. Az önellenőrzés fejlesztése. Az erősségek és a gyengeségek elhatárolása. 4. Munkavégzési és tanulási szokások Rend, tisztaság, szabálykövetés, időbeosztás Egyszerű eszközök, szerszámok használatában figyelem, elővigyázatosság. Megfigyelés, vizsgálat Emberi szükségletek és igények, anyagok, szerkezetek, formák megfigyelése, vizsgálata, tapasztalati megismerése, lehetséges megoldás keresése. Technológiai rend, térszemlélet Eredményes műveleti (időbeli) sorrend betartása az alkotófolyamatban, térbeli tájékozódás a konstruálásban. Gazdálkodás, környezettudatos magatartás Célszerű gazdálkodás az anyaggal, az energiával, a munkával és az idővel. Eszközhasználat, munkaszervezés Jó testtartás, jártasság az anyagalakításban és a szerszámok, eszközök használatában. Képességek és készségek fejlesztése Az alapfokú alkotó, kritikai (önértékelő), megfigyelő, ítélő és kommunikációs képességek működtetése az alkotó és elemző folyamat során. A munkavégzéshez szükséges elemi kézügyesség, eszközhasználati jártasság, anyagminőség iránti érzék, formaérzék, szerkezetválasztási jártasság kialakítása. A gyakorlati beállítódás szerepe, mint meghatározó tényező a pályaterületek kialakításában. Az alapvető emberi szükségletek és a technikai lehetőségek közötti különbség megismerése. A rendeltetés, a jelentés (forma), az anyag, a szerkezet, az eljárás és a gazdaságosság összefüggéseinek megismerése. Ennek hatása az individuális életszervezésre. Az alkotás funkcionális és formai megfelelése, valamint az eljárás célszerűségének és gazdaságosságának megállapítása, a döntés indoklása. 5. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységformák
Tartalmak
Az ember és környezete Természetes és mesterséges környezet kapcsolata, összehasonlítása.
Természetes és mesterséges környezet. Az ember védekezése a környezet hatásai ellen.
Eszközhasználat Az állatok és az ember eszközhasználatának összehasonlítása.
Az állatok eszközhasználata. Az ősemberek és a természeti népek egyszerű eszközei.
A technikai környezet Példák felsorolása a technikai környezetre. A kommunikáció eszközei és módjai A hírközlés és távközlés összehasonlítása, különbözőségek és azonosságok. A tömegkommunikációs eszközök, pl. rádió, televízió és telefon használata. Anyagok és átalakításuk Az anyagok csoportosítása. Az anyagvizsgálatok elemi
Az ember környezet-átalakító tevékenysége. A mesterséges környezet. Kommunikációs és információs rendszerek. A kommunikáció eszközei és használatuk módjai.
Az anyagok a természetben és a mindennapos
161 módszereinek megismerése. Az anyagok érzékelhető tulajdonságainak megállapítása. Az előnyök és a hátrányok mérlegelése. Konkrét tárgy vagy technikai rendszer vizsgálata rendeltetés, célszerűség, szerkezet, tulajdonság és forma szempontjából. Gazdaságos és környezetkímélő tevékenységsor tervezése és alkalmazása.
környezetünkben. Anyagvizsgálatok. Az anyagok érzékelhető tulajdonságai, az egyszerű anyagi tulajdonságok megismerése. Az anyagok formálhatósága, alakíthatósága, felhasználása.
Tervezés, építés Egyszerű tervek, vázlatrajzok készítése. Adott terv megvalósítása rajz alapján. Algoritmusok alkalmazása. Egyszerű, megvalósítható tervek készítése a gyakorlati tevékenységekhez.
A tervezés folyamata. A funkció, forma és esztétikum szerinti tervezés.
Mérés Mérés milliméter pontossággal, a mérési eredmények feljegyzése.
A mérés és a méretek pontosságának szerepe a technikában. Becslés, mérés, méretjelölés.
Műszaki ábrázolás Méretek és elrendezés leolvasása egyszerű műszaki rajzokról. A műszaki rajz jelképei, rajzjelei alapján egyszerű műszaki rajz készítése.
A méretmegadás elemei. A műszaki rajz jelképei, rajzjelek. Az elrendezés szabályai.
Épített tér és környezet Természetes és emberi alkotással létrehozott terek, formák és térképző elemek esztétikai és ergonómiai követelményeinek bemutatása. Egyszerű tárgyak, szerkezetek megalkotásának tervszerű előkészítése és kivitelezése. Az otthon, a lakóház, a falu, a város, mint közvetlen környezet megismerése, elemzése, modellezése. Közlekedési eszközök megismerése, történeti áttekintése, működésük modellezése.
Épített tér és környezet modellezése. A harmónia és az esztétikus környezet kialakítása. Környezetkímélő építés.
Közlekedési ismeretek A közlekedési eszközök kialakulásának történeti áttekintése. Példák felsorolása a közlekedés szabályozásának és a szabályok betartásának szükségességére. A közlekedési rendszer részeinek bemutatása. A közlekedés és a szállítás eszközeinek tanulmányozása. A gyalogos közlekedés általános ismereteinek szemléltetése, gyakorlása. A városi és vidéki közlekedés különbségének elemzése. A tömegközlekedés utazási szabályainak összegyűjtése. Az utazással kapcsolatos helyes magatartásformák elsajátítása. A kerékpáros közlekedés szabályainak gyakorlása (tanpályán). Jellemző kerékpáros forgalmi helyzetek elemzése.
A lakóház, a falu, a város. Közlekedési eszközök kialakulása, modellezése. A technikai rendszer folyamatai, a folyamatok energiaigénye. A közlekedés története, a kezdetek. A közlekedés célja.
A közlekedési rendszer részei. A közlekedés és a szállítás eszközei. Gyalogos közlekedés településeken. A városi és vidéki gyalogos közlekedés sajátosságai. A tömegközlekedés. A kerékpáros közlekedés. A kerékpár története. A kerékpáros közlekedés szabályai. A balesetek megelőzésének lehetőségei, elsősegélynyújtás baleseteknél.
Életvitel, háztartástan A család egészsége, táplálkozás Beszélgetés a család egészségéről, a családi célkitűzésekről. Egészséges táplálkozási szokások bemutatása. Háztartás Korszerű környezetkímélő konyhai tevékenységek gyakorlása. A háztartási munka megszervezése.
Személyi higiéné a családban. A táplálkozás jelentősége. Az egészséges táplálkozás. Az élelmiszerek alkotórészei. A korszerű konyha. Edények és konyhaeszközök. A konyha tisztasága. A háztartási hulladékok kezelése.
162 Ruházkodás Beszélgetés az öltözködés meghatározóiról, történetéről. A textilipar nyersanyagainak elemzése. A textilanyagok egyszerű vizsgálati módszerének alkalmazása. A szálasanyagok feldolgozása, fonás, szövés, nemezelés, kézi varrás, hímzés. A ruhaneműk célszerű használata, gondozása. Gazdálkodás Az anyagi lehetőségek felmérése. Az árak ismerete és összehasonlítása. A zsebpénz beosztása.
A magyar konyha jellegzetességei. A háztartási munka szervezéseinek elemei. Öltözködés története. Textíliák és szerepük. A textilanyagok egyszerű vizsgálati módszerei. A textilanyagok csoportosítása: növényi, állati eredetű és mesterséges szálasanyagok. A mosó és tisztítószerek gondos használata.
Gazdálkodással kapcsolatos elemi összefüggések. Családi gazdálkodás. Takarékosság.
Kertgazdálkodás alapjai Talajművelés, a talaj vizsgálata. A növények gondozása, ápolása. Talajművelés. Növények a lakásban. Fogalmak Az ember és környezete: természetes környezet, alkalmazkodás a környezethez, eszközhasználat, mesterséges környezet, technikai környezet, társadalmi környezet. A kommunikáció eszközei és módjai: kommunikáció, adat, hír, információs rendszer, jel, kód, kódolás, tömegkommunikáció. Anyagok és átalakításuk: természetes anyagok, feldolgozott (átalakított) anyagok, anyagvizsgálatok, fizikai vizsgálatok, anyagok tulajdonságai, fémek, forma, funkció, műveletsor, algoritmus, előkészítő-, alakító-, szerelő műveletek. Tervezés, építés: a mérés pontossága, becslés, mérés milliméter pontossággal, műszaki rajz, vázlatrajz, műszaki rajz jelképei, rajzjelei, környezetkímélő tervezés, esztétikus környezet, harmónia, méretmegadás elemei, természetes és emberi alkotással létrehozott terek, formák, térképző elemek, városrész jellemzői, építési módok, szerszámhasználati alapfogalmak, szerkezet, technikai rendszer, technikai rendszer működése. Közlekedési ismeretek: a közlekedés célja, a közlekedés története, közlekedési magatartás, gyalogos közlekedés, közlekedési szabályok, a szállítás eszközei, tömegközlekedés, a tömegközlekedés szabályai, kerékpáros közlekedés szabályai, a kerékpár története, környezetszennyezés. Életvitel, háztartástan: személyi higiéné, tisztaság, a család szükségletei, a család kívánságai, egészséges táplálkozás, az élelmiszerek alkotórészei, háztartási munka, szelektív hulladékgyűjtés, öltözködés, textil anyagvizsgálatok, nedvszívó képesség, növényi- állati- és mesterséges szálasanyagok, fonás, szövés, nemezelés, kézi varrás, hímzés, mosó és tisztítószerek használata, gazdálkodás, árak, piac, jövedelem, anyagi lehetőségek, zsebpénz, családi gazdálkodás, takarékosság. Kertgazdálkodás alapjai: növények gondozása, ápolása, talajművelés. A továbbhaladás feltételei A technikai elveivel környezet jelentőségének felismerése. Ismerkedés a környezet tudatos átalakításának elveivel és szükségességével. Egyszerű, mindennapos technikai rendszerek azonosítása. A kommunikáció alapfogalmainak alkalmazása, tömegkommunikációs eszközök kezelése. Egyszerű műveleti algoritmusok értelmezése és végrehajtása (egyszerű tervek és vázlatrajzok készítése). Becslés centiméter pontossággal, mérés milliméter pontossággal. Egyszerű műszaki rajzok olvasása és készítése. A gyalogos, a kerékpáros és a tömegközlekedés szabályainak és helyes magatartásformáinak alkalmazása. A következetes és rendszeres tisztálkodás ismerete. Az egészséges táplálkozás jelentőségének felismerése. A családi munkamegosztás ismerete, a házi és ház körüli munkák gyakorlása. A szükséges eszközök és szerszámok szakszerű és balesetmentes használata. Környezetkímélő magatartás és takarékosság fontosságának felismerése.
6. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységformák
Tartalom
163 Az ember és környezete Természetes és mesterséges környezet. A természetes folyamatok, a természet törvényeinek megfigyelése, pl. mozgás, változás, élet és pusztulás. A környezet rendszeres tisztántartása. Hulladékgyűjtés.
Az energia A természetes és mesterséges rendszerek működéséhez
A természetes rendszerek és folyamataik, a természet törvényei. Az ember védekezése a környezet kellemetlen hatásai ellen. A technikai környezet körültekintő, gondos felhasználása. Változtatás a legkisebb környezeti kár okozásával. Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. Változás és változtatás
energiára van szükség. Példák felsorolása (természetes vagy mesterséges) rendszerek működésére. Kommunikációs rendszerek A hír, a jel, a jelrendszer és az információs fogalmak használata. Az információtárolás és továbbítás eszközeinek megismerése, gyakorlati működtetésük. Logikus, algoritmikus gondolkodás használata. Egyszerű axonomatikus és vetületi rajzok készítése és olvasása. Anyagok és átalakításuk Újabb tapasztalatok szerzése az anyagok tulajdonságairól. A faanyagok, a fa szerkezetének vizsgálata. A fa hibáinak, betegségeinek elemzése. A műanyagok gyártásának bemutatása. A műanyagok csoportosítása, vizsgálata.
A jelek világa. Jelrendszer és információ. A számítógép fejlesztésének története. A számítógép részei. Számítógépes kapcsolatok. Műszaki kommunikáció.
Az anyagok tulajdonságai. Az anyagok fizikai vizsgálata.
Az anyagok feldolgozása A technikai rendszer folyamatai, a folyamatok energiaigénye. Anyagkiválasztás, tulajdonság és funkció összefüggései Az anyagok feldolgozása. alapján. Az előnyök és a hátrányok mérlegelése. Az anyagok Az anyagok megmunkálása. helyettesíthetősége. Gazdaságos, környezetkímélő tevékenységsor tervezése és alkalmazása. Tervezés, építés Technikai összefüggések meglátása az ábrákról. Munkaterv készítése segítséggel. Mérés A méretmegadás helyes alkalmazása. Tárgyak különböző méretarányban való rajzolása. Műszaki ábrázolás A vetületi ábrák értelmezése, tárgyak felismerése vetületek alapján. Egyszerű műszaki rajz készítése a műveleti algoritmus betartásával. Épített tér és környezet Makett és modell szerepének megismerése a környezetformálásban. Házmakett és lakás modellezése. Anyag, forma, stabilitás, egyensúly és elrendezés alkalmazása. Gép mint technikai rendszer Logikai áramkörök értelmezése és építése. Technikai problémák felismerése és megfogalmazása.
Tervezés és vázlatrajz készítése. A feladat megoldásának algoritmusa a tervezéstől a megvalósulásig. A mérés pontossága, méretarányok. A mérési pontosság jelentősége a technikában. Rajzok értelmezése, műszaki rajz készítése. Műszaki rajzi szabályok, Vetületi ábrázolás, axonometria.
A házépítés menete. A lakás jellemzői, funkció, belső terei, a részek kapcsolatai. A lakás és környezete. Energiatakarékos lakások.
Utasítást közvetítő áramkörök.
164 Közlekedési ismeretek A szárazföldi közlekedés történetének és a közlekedési eszközök fejlődésének tanulmányozása. A gyalogos közlekedés szabályainak gyakorlása. Balesetet megelőző magatartás gyakoroltatása és elsajátítása. Kerékpáros vezetéstechnikai gyakorlatok tanpályán Segítségnyújtás közlekedési baleset esetén.
A közlekedési eszközök fejlődése. A közúti közlekedés kialakulása. Biztonságos közlekedés. Kerékpáros közlekedés. A kerékpár működése, állapota és karbantartása. Felelősség a közlekedésben.
Életvitel, háztartástan A család egészsége Személyi higiéné a kamaszkorban, következetes és
A tisztaság az egészséges élet alapfeltétele.
rendszeres testápolás fontosságának elemzése. A lakás
A környezetalakítás fontossága. A lakás funkciói, szerkezete és a térszükséglet bemutatása. Összefüggés a környezet és a közérzet között. Saját szoba önálló tervezése. A korszerű lakás berendezése. Kiegyensúlyozott, harmonikus környezet kialakítása, ápolása és karbantartása. A lakás és az iskola otthonossá tétele. Konyhatechnológia A kornak megfelelő, energiát és tápanyagot tartalmazó táplálékok elemzése. Egészséges tápanyagarányok, étrend bemutatása. Egyszerű konyhatechnikai eszközök, egyszerűbb gépek használata. Ételkészítési gyakorlatok. Az esztétikus terítés szabályainak gyakorlása. Ruházkodás Egyszerű textilmegmunkálás és díszítés (varrás, hímzés) munkaeszközei. A ruhaneműk célszerű használata, gondozása, rendben tartása.
Egészséges táplálkozás. A tápanyagszükséglet, az energiaszükséglet és az életmód összefüggései. Ételek készítése, tárolása. Terítés, tálalás. Textíliák javítása, ápolása.
Öltésfajták. Hagyományos és korszerű textilkészítési eljárások. Textíliák javítása, ápolása.
Munkaszervezés A háztartási munkafolyamat megfigyelése, elemzése. A munka beosztása, munkaterv készítése. Beszélgetés a szelektív hulladékgyűjtés feltételeiről és lehetőségeiről.
A háztartási munkák fajtái. Háztartási munkamegosztás. A háztartási hulladékok szelektív gyűjtése.
Gazdálkodás A bevétel és kiadás tervezési módjai. Állandó, alkalmi és változó kiadások tervezése.
A család gazdálkodásának belső összefüggései. Takarékossági lehetőségek.
Kertgazdálkodás alapjai Otthont és a iskolát díszítő növények ápolása. Szobanövények szaporítása. Palántanevelés, ápolási munkák. Vegyszer nélküli növényvédelem bemutatása.
Szobanövények gondozása, ápolása. Zöldségfélék szaporítása, növényvédelem.
Fogalmak Ember és környezete: természeti folyamatok, a természet törvényei, természetes rendszerek, mesterséges rendszerek, energia. Kommunikációs rendszerek: hír, jel, jelrendszer, információ, információ-tárolás, információ-továbbítás, műszaki kommunikáció, axonometrikus rajz, vetületi rajz. Anyagok és átalakításuk: A fa tulajdonságai, hajlíthatóság, szilárdság, forgácsolhatóság, keménység, anyagkiválasztás, a fa szerkezete, fahibák, a fa betegségei, fapótlók, műanyagok, hőre lágyuló műanyagok, hőre keményedő műanyagok, műanyagok gyártása, technikai rendszer.
165 Tervezés, építés: tervezés, vázlatrajz, méretarányok, műszaki rajz szabványai, méretmegadás, makett, modell, házépítés, lakás funkciói, a lakás belső terei, energiatakarékosság, logikai áramkörök, utasítást közvetítő áramkörök. Közlekedési ismeretek: szárazföldi közlekedés története, közlekedési eszközök fejlődése, kerékpár működése, kerékpár karbantartása, biztonságos közlekedés, kerékpár karbantartása, balesetmegelőzés, segítségnyújtás. Életvitel, háztartástan: személyi higiéné, testápolás, tápanyagok, táplálékok, tápanyagarányok, ételkészítési eljárások, konyhatechnikai műveletek, lakás és iskola higiéné, a lakás funkciói, a lakás szerkezete, a lakás térszükséglete, lakásápolás, térkihasználás, esztétikus terítés szabályai, textilkészítési eljárások, öltésfajták, varrás, hímzés, háztartási munkák, szelektív hulladékgyűjtés, bevétel, kiadás, állandó kiadások, alkalmi kiadások, változó kiadások, takarékosság. Kertgazdálkodás alapjai: zöldnövénye szaporítása, növényvédelem, vegyszer nélküli növényvédelem. A továbbképzés feltételei A természet törvényeinek ismerete, gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. Az információtárolás és továbbítás eszközeinek használata. A munkavégzéshez szükséges anyagok, az átalakításhoz szükséges szerszámok és gépek kiválasztása, balesetmentes és szakszerű használata. Mérés milliméter pontossággal. Egyszerű műszaki rajzok készítése. Tárgyak felismerése vetületek alapján. A makett és a modell szerepe. Logikai áramkörök értelmezése. A biztonságos közlekedés alkalmazása. A kerékpáros közlekedés szabályai. Az egészséges életmód ismeretei. Egyszerű háztartási munkák gyakorlati végzése. Családi gazdálkodás összefüggései. 7. évfolyam Évi óraszám. 37 óra Belépő tevékenységformák Az ember és környezete Nyersanyag és energiahordozók. Energiatermelő technológiák. Az erőművek működésének összehasonlítása. Az alternatív energiahasznosítás egy formájának bemutatása pl. egyszerű napkollektor összeállítása vízmelegítésre.
Kommunikációs rendszerek Az egyszerű érzékelők ismerete és használata. A jel és a kód fogalmának alkalmazása. Rádióadás-vétel, telefonhasználat. Műszaki rajzi szabványok készítése. Egyszerűbb metszeti ábrázolás készítése.
Tartalom Az energia előállítása és felhasználása. Az erőművek működése. Hulladékégetők. Az erőművek és a bányászat környezetkárosító hatásai. Az üvegháztartás és az ózonlyuk változásának feltételezett okai. Környezetkímélő technológiák, környezetkímélő és alternatív energiaforrások. A napenergiák, a szélenergia, a földkéreg melege és a biomassza, mint energia forrás. Információszerzés és –feldolgozás. Információsrendszer. Információforrás. Kódolás. Információs csatorna. Információtárolás. A forrás-kódoló-csatorna-dekódoló-nyelő lánc bemutatása. A hasonlóság, mint az információszerzés egyik lehetséges formája. A műszaki rajz kommunikációja.
Anyagok és átalakításuk Tapasztalatok, ismeretek szerzése az anyagtudományról, a technológiai átalakításról és megóvó technológiákról. A technológia fogalma. Anyagtudomány és technológiai átalakítás, állapotmegóvás. Az anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok A fémek technológiai tulajdonságai és alkalmazásaik. A fémek vizsgálata, pl. hajlíthatóság, szilárdság, forgácsolhatóság, keménység szempontjából. Anyagforrások, a fémek előfordulása. Anyagkiválasztás az összetétel, tulajdonság és funkció Anyagvizsgálatok. alapján. Az anyag szerkezetének és tulajdonságainak kapcsolata. A helyettesíthetőség és cserélhetőség szempontjainak Az anyagok helyettesíthetősége és cserélhetősége. A megállapítása az anyag tulajdonságainak és a kívánt környezetet-szennyező anyagok újrahasznosítása. funkciónak megfelelően. Tervezés, építés A gép mint technikai rendszer A gépek szerepe az ember életében. A gépek és a géprendszerek fejlődésének tanulmányozása. A gépek működésnek bemutatása. Mechanikai transzformátorok, egyszerű mechanizmusok tervezése és modellezése.
A gépek környezetünkben. Az ember és a gép kapcsolata. A gépek általános jellemzői. A géprendszerek és részeik. Gépegységek tervezése és modellezése.
166 A kerékpár történetének, szerkezetének tanulmányozása. A karbantartás alapjainak bemutatása. A dugattyús gőzgép szerkezete és működésnek tanulmányozása. Közlekedés ismeretek A közúti, légi, vízi és vasúti közlekedés szabályainak elemzése. A kerékpáros közlekedés szabályainak kiterjesztése. A közlekedési eszközök környezetkímélő használata.
A kerékpár mint összetett gép. Erőgépek. A dugattyús gőzgép működése. Fejlesztés, szabadalom.
Közlekedéstörténet. A közúti, légi, vízi és vasúti közlekedés rendszere. A kerékpáros közlekedés.
Életvitel, háztartástan A család egészsége Személyi higiéné a pubertás korban, egészségrontó hatások elemzése. A tiszta öltözet és a környezeti tisztaság figyelembevétele. Táplálkozás és konyhatechnikai eljárások Az egészséges táplálkozás szabályai szerinti ételsor tervezése. Tápanyagtartalom kiszámítása. A konyhai gépek használata. Élelmiszervásárolási szempontok: ár és minőség összevetése.
A lakókörnyezet tervezése A lakás különböző helyiségeinek kialakítása. Közművesítés tervezése. A lakás villany-, víz- és földgáz vezetékeinek megkülönböztetése. A lakás ésszerű és ötletes berendezése. Az átlagos háztartás gépeinek szakszerű, energiatakarékos működtetése. Ruházkodás A textíliák alapanyaga és felhasználása. A textíliák csoportosítása. A ruházat gondozása, javítása. Varrási gyakorlat. Háztartási munkák Munkafolyamatok megfigyelése, elemzése (idő és út mérése). Napi, heti és havi munka tervezése pl. nagytakarítás szervezési feladatai. Tisztítási és mosási eljárások alkalmazása, gépi mosás gyakorlása (a mosó- és tisztítószerek használati utasításainak figyelembevételével). Vendéglátás tervezése és gyakorlati szervezése.
Következetes testápolás, tudatos higiénés magatartás.
A mai táplálkozási szokások eredete. Tápanyagtartalom. Az élelmiszerek tárolása. A hűtőgép működése és helyes használata. Anyag-átalakítások a konyhában. Élelmiszer alapanyagok mezőgazdasági előállítása, a nagyüzemi és háztáji mezőgazdasági termelés jellegzetességei. Biotechnológia az élelmiszerkészítésben. Az infrastruktúra elemei. A lakás energiaellátása. Energiatakarékos világítás és fűtés. Megfelelő hőszigetelés.
Textíliák alapanyaga. Gépi varrás.
A háztartási munkák megszervezésének célszerű módjai. A munkák napi, heti, havi tervezése. Nagytakarítás. Tisztítás, mosás. Vegyszerek szakszerű, biztonságos használata. Vendéglátás.
Háztartási jövedelmek és kiadások A piaci kínálat megítélése és minősítése. Ésszerű döntéshozatal az árak és a minőség összehasonlítása alapján. Költségvetés készítése. Költségvetés készítése. A fogyasztói érdekvédelem lehetőségeinek kihasználása. Kertgazdálkodási alapjai Növényszaporítás, növénytermesztés, növényápolás. Kerti vagy szobanövények gondozása.
Piac és kereskedelmi szolgáltató környezet, a piaci árak összehasonlítása.
167 Pályaorientáció Egyes foglalkozások és képességek összevetése. Pályaválasztási alapfogalmak összegyűjtése. Személyes igények meghatározása. Az ismeretek, tapasztalatok, élmények hatása a pályacélok kitűzésében.
Növények szerepe az életünkben.
Az eredményes munkavégzés összetevői. A tanulás szerepe a sikerben. Pályaismeret
Fogalmak Az ember és környezete: energia előállítása, energia felhasználása, ásványi és megújuló energiahordozók, erőművek, üvegháztartás, ózonlyuk, alternatív energiaforrások, napenergia, biomassza. Kommunikációs rendszerek: információs rendszerek, információforrás, kódolás, információs csatorna, információtárolás, műszaki rajz kommunikációja. Anyagok és átalakításuk: technológia, technológiai átalakítás, anyagtudomány, anyagforrások, az anyag szerkezete, helyettesíthetőség, cserélhetőség, energiahordozók, állapotmegóvás, anyagvizsgálatok, szakító, hajlító, nyíró- és fárasztó vizsgálatok. Tervezés, építés: gépek, géprendszerek, munkagép, közlőmű, mechanikai transzformátorok, egyszerű mechanizmusok, gépelemek, kerékpár szerkezete, karbantartása, dugattyús gőzgép. Közlekedési ismeretek: közúti, légi, vízi és vasúti közlekedés rendszere, úthálózat, vasúthálózat, kerékpáros magatartás. Életvitel, háztartástan: tisztaság, ápoltság, öltözködés szabályai, környezet-higiéné, tápanyagaink, élelmiszer-alapanyagok, komplettálás, konyhatechnikai eljárások (előkészítő, elkészítő, kiegészítő műveletek), ételkészítés, ételsor, fogyasztói érdekvédelem, infrastruktúra, energiatakarékosság, háztartási munkák tervezése, piaci árak, háztartási jövedelmek, háztartások kiadásai, takarékosság. Kertgazdálkodás alapjai: talajvizsgálatok, tápanyag-utánpótlás, tápanyagfajták, vízgazdálkodás, növényszaporítás, növénytermesztés, növényápolás. Pályaorientáció: önismeret, pályaismeret, foglalkozási ágak, pályaelképzelés, érdeklődési területek. A továbbhaladáshoz szükséges tevékenységek A technika társadalma és természetre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Véleményalkotás a fenntartható fejlődésről. A lehetséges környezetkímélő nyersanyag és energiaforrások bemutatása és elemzése a felhasználhatóság szempontjából. Információs rendszerek és csatornák, illetve egyszerű érzékelők megismerése konkrét példákon. Egy konkrét egyszerű gyártási folyamat bemutatása. Az erőműtípusok egyszerű összehasonlítása. Az alternatív energiaforrások és a környezetkímélő technológiák áttekintése. Gépek működésének bemutatása, modellezése. A gépek általános jellemzőinek ismerete. Erőgépek működése. Jelentős magyar és külföldi találmányok és feltalálók azonosítása. A közúti, a légi, a vízi, a vasúti közlekedés rendszereinek elemzése. Kultúrált közlekedési magatartása alkalmazása. A korszerű táplálkozás módszereinek használata. Korszerű ételsor önálló összeállítása. Egyszerű háztartási gépek használata. Az infrastruktúra elemeinek ismerete. A fogyasztói érdekvédelem lehetőségeinek felismerése. A takarékosság alkalmazása. A növények gondozása, ápolása. Pályaválasztási alapfogalmak gyűjtése. 8. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységek Ember környezete Anyag és energia A villamos energia Az elektromos áram útjának bemutatása az erőműtől a fogyasztókig. A lakás villamos berendezéseinek helyes használata. A technikai újdonságok befogadása. A jövő energiaforrásai Az alternatív energiaforrások lehetőségeinek bemutatása. Kísérletek környezetkímélő energiaforrásokkal és közlekedésben. Beszámolók, ismeretterjesztő filmek az űrállomásokról. A modern építészet anyagai
Tartalom
Villamos energia rendszerek. A lakás elektromos hálózata. Villamos berendezések a lakásban. A fogyasztók és névleges teljesítményük. Teendők áramütéskor és elektromos tűz esetén. A villanyvilágítás története. A természet kizsákmányolása a fenntartható fejlődés. Környezetkímélő energiaforrások. Kísérletek a napenergia közvetlen felhasználására. Üzemanyagcellák, mint űreszközök. Építőanyagok: a vályog, a kő, a cement, a beton. Szerkezeti anyagok: a fa, az acél, és a kompozit anyagok. Magyar népi
168 A fa, a vályog, az agyag és a kő hagyományos építkezésben
építészeti jellegzetességek bemutatása.
betöltött szerepének felismerése. A hagyományos építőanyagok felhasználása határainak felvázolása. Korszerű épületek Véleményalkotás az építészeti, esztéikai környezetszennyeszéről. A különféle lakókörnyezetek
A családi ház, a társasház és a lakótelep építésének összehasonlítása. Az épített környezet és a z életvitel. Önműködő rendszerek. A vezérlés és a szabályozás lényegének bemutatása. Számítógéppel vezérelt rendszerek. Automatizált rendszerek.
előnyeinek és hátrányainak bemutatása. Tervezés, építés Vezérlések és szabályozások a gyakorlatban A vezérlés fogalmának elmélyítése programkapcsolós áramkörök tervezésével, pl. automata mosógép program modellezésével. Jelfogós áramkör építése. Számítógéppel vezérelt rendszerek, robotok, CNC, rugalmas
Közműrendszerek létrehozása és működtetése. Vízvezetékrendszerek. A települések és a lakások vízvezeték és csatornahálózata. Fűtési rendszerek. Energiatakarékosság és a környezet megóvása.
gyártórendszerek bemutatása. A korszerű technológiák összehasonlítása és a közös vonások kiemelése. Közművek Különböző korok vízvezeték és fűtés- rendszereinek bemutatása és összehasonlítása.
Korszerű információs rendszerek. Világméretű információs hálózatok. Távirányítás, távvezérlés. Eletromágneses hullámok. Korszerű érzékelők. Műszaki ábrázolás.
A csáposkutak, a víztározók és a víztornyok funkciójának ismertetése. A közlekedő edények elvén alapuló modellek építése. A csatornahálózat jelentőségeinek bemutatása.
Katasztrófavédelem (tűz és polgári védelem), tervezés, megelőzés, beavatkozás, értékelés.
Nagyüzemi szennyvíztisztítás szemléltetése. Egyedi, központi és távfűtés elemzése. Hőközpontok, fűtőművek, fűtőerőművek szerepe a távfűtésben. Kommunikációs rendszerek Az információs rendszerek működése. Világméretű információs hálózatok bemutatása. Eletroakusztikus
A közlekedés káros környezeti hatásai, pl. levegőszennyezés, zajártalom A gépjárművek szerkezete, története. A városi és a vidéki közlekedés. A közúti közlekedés szabályai. Milyen lesz a jövő hazai közlekedése?
átalakítók (mikrofon, hangszórók) működtetése. Hanghordozó és lejátszó eszközök (magnetofon, lemezjátszó, CD lejátszó) használata. Műszaki ábrázolás készítése (jelképes és metszeti ábrázolás). Biztonságkultúra Az egyéni és társadalmi létet veszélyeztető tényező felismerése. Az egyén felelőssége a vészhelyzetek kialakulásában, kialakításában.
A jó családi környezet. Az egészségmegőrzés kultúrája. Káros szenvedélyek veszélyei. Egészséges táplálkozás.
169 Közlekedési ismeretek A motorizáció előnyeinek, hátrányainak és veszélyeinek felismerése, azonosítása. A gépkocsi és a motorkerékpár működésének tanulmányozása. A közvetlen lakókörnyezet közlekedési szerkezetének tanulmányozása. A közúti közlekedés szabályainak és pozitív magatartásformáinak tudatosítása.
Élelmiszerek tartósítása, tartósítási módok. Egészségügyi és takarékossági szempontok. Étrend.
Energiamegtakarítási lehetőségek a háztartásban. Környezetvédő szemétkezelési eljárások. A háztartás gépesítése.
Életvitel, háztartástan Élet a családban A felnőtté érés folyamatának és a jó társas kapcsolatoknak a megbeszélése. Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők, és a káros szenvedélyek veszélyeinek elemzése. Korszerű táplálkozási szokások megbeszélése, bemutatása. Szabadidőkultúra.
Személyiségnek, egyéni stílusnak megfelelő öltözködés.
Konyhatechnikai eljárások A befőzés, a konzerválás, a hús füstölése, az aszalás és a
A fogyasztói társadalom és a reklám. A család pénzgazdálkodása, a családi jövedelem kezelése, takarékossági lehetőségek, takarékossági formák a háztartásban. Háztartási napló.
fagyasztás technológiájának összehasonlítása. Az anyagcsere és a táplálkozás. Étrend, heti étrend tervezése. Az élelmiszerek tárolása. Lakás, lakókörnyezet Energiafelhasználás arányai a háztartásban. Energiafelhasználási szokások elemzése. Példák gyűjtése az ésszerű energiafelhasználásról. Szemét- és hulladékgyűjtés, tárolás és ártalmatlanítás. A háztartás gépeinek üzemeltetése, csoportosítása. Ruházkodás Alkalmi, az egyéniséghez illő öltözék összeállítása. Munkaszervezés Munkamegosztás a családban régen és ma. A munkafolyamat elemzése. Környezetbarát munkavégzés. Gazdálkodás A fogyasztói érdekvédelem érvényesítése a gyakorlatban. A család létfenntartási költségeinek megismerése. Családi gazdálkodási modellek készítése. Takarékossági lehetőségek, takarékossági formák a háztartásban. Háztartási napló vezetése. Kertgazdálkodás alapjai Növényvédelem tanulmányozása. A lakókörnyezetben élő növények ápolása, gondozása.
Pályaorientáció Önjellemzés megadott szempontok szerint. Pályák, szakmák, foglalkozási ágak megnevezése. Önismeret összekapcsolása a pályaismerettel. Álláskeresési technikák.
A háztartási munka hatékonysága.
Növényvédelem. Növények ápolása, gondozása. Termesztési rendszerek.
Önismeret. Pályaismeret, pályaártalmak. Munkaerőpiac. A folyamatos fejlődés lehetősége és szükségessége.
170 A témakörökhöz kapcsolódó fogalmak Ember és környezete: villamos energia rendszerek, villamos energiahálózat, villanyáram, biztosíték, érintésvédelem, fázisvezeték, fogyasztó, fosszilis energiahordozók, földelés védőföldelés, környezetkímélő energiaforrások, környezetszennyezés, központi energia-elosztó, nagyfeszültség, napelem, névleges teljesítmény, nullavezeték, szállítás, szerkezeti anyag, szigetelés, kettős szigetelés, törpefeszültség, távvezeték, transzformátor, űrállomás, üzemanyag cella. Tervezés, építés: Önműködő rendszerek, vezérlés, szabályozás, visszacsatolás, jelfogós áramkör, CNC (computer numerical control), robotok, közművek, csáposkút, víztározó, víztorony, vízvezetékrendszer, fűtési rendszer, fűtő-erőmű, hőközpont. Kommunikációs rendszerek: elektroakusztikus átalakítók, elektromágneses hullám, távirányítás, világháló, műszaki ábrázolás. Biztonságkultúra: katasztrófavédelem (tűz- és polgári védelem, tervezés, megelőzés, beavatkozás, értékelés). Közlekedési ismeretek: gépjármű, levegőszennyezés, ózonlyuk, zajártalom, üvegházhatás, elsősegélynyújtás. Életvitel, háztartástan: családi hagyományok, családtörténet, szabadidő, káros szenvedélyek: dohányzás, alkohol, kábítószer fogyasztás, táplálkozási szokások, étrend, tartósítás, anyagcsere, élelmiszerek tárolása, energia-megtakarítás, háztartási gépek, ergonómia, reklám, háztartási munka hatékonysága, költségvetés, költség, források, haszon, elosztás, befektetés, háztartási napló, növényvédelem, termesztési rendszerek. Pályaorientáció : önismeret, pályaismeret, pályaártalmak, munkaerőpiac, foglalkozási ágak. A továbbhaladás feltételei A villamos áram útjának ismerete az erőműtől a fogyasztókig. A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata. Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelmi ismeretek. A vezérlés és szabályzás működésnek megismerése, áramkörök készítése. A közművek (vízvezeték és fűtésrendszere) működésének ismerete. Ismerje az információs rendszereket. A fenntartható fejlődés problémájának megismerése. A közlekedési helyzetek helyes megítélése, a veszélyhelyzetek gyors felismerés és elhárítása. Tudja az egészséget fenyegető veszélyeket elkerülni, különös tekintettel a dohányzás, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás veszélyeire. Ismerje az egészséges táplálkozás szabályait. Testnevelés 5-8. évfolyam 5.évfolyam Évi óraszám: 185 óra 6.évfolyam Évi óraszám: 111 óra Elsődleges célok és feladatok Egészség Az gészséges állapot, mint örömforrás átélése. Felkészítés az ártalmak, káros szenvedélyek elleni stabil védekezésre. A saját nem alapvető higiéniai vonatkozásainak, jellegének tisztázása. Tapasztalatok gyűjtése az eltérő klimatikus viszonyok között történő sporttevékenységről.
Edzettség, teherbírás A fokozódó szellemi terhelés elviselése az erős fizikummal, a fizikai terhelhetőség fokozása mellett. Az edzettség folyamatos számszerűsítése, a reális edzettségi önértékelő rendszer megalapozása
Sport-és mozgáskultúrális tanulás A mozgáskoordinációs képességek fejlesztésének utolsó, igen hatékony életkori szakaszának maximális kihasználása; a mozgáskultúra ügyességi, koordinációs tartalmai igen széles skálájának gyakoroltatása, állandóan új kihívások közvetítésével.
Pozitív személyiségfejlődés Az egész gyermek fejlesztése szabálykövető tanulási, játék, sportés versenytapasztalatok által, a sikerélmény motivációjával, igen erős önfegyelemmel, kialakuló önértékelési gyakorlat és empatikus társas kapcsolatok jelenlétében. Együttműködésre, a különbözőség, a „nem vagyunk egyformák” elfogadására szocializálás.
Konkretizált tantervi célok és feladatok Egészség Az egészség megőrzésével kapcsolatos, már kialakult pozitív beállítódások, magatartási szokások, aktivitások megőrzése, bővítése. A prevenció mellett a relaxáció fogalmának kiteljesítése, megértése, egyszerű alkalmazása a mindennapokban a családdal együtt.
Edzettség, teherbírás A keringési és légzőrendszeri működőképesség, a magasabban szabályozott szint elérése. A testi fejlődés, érés igen kedvező szakaszának maximális kihasználása az órákon és az iskolai testnevelés más alkalmain. A kondíció kontrollálása a
Sport-és mozgáskultúrális tanulás A természetes mozgásformák automatizációja, a céloknak, a feladatoknak megfelelő cselekvésbiztos alkalmazása. A korábbi koordinációs fejlesztésen túl a kinesztétikus differenciáló képesség, a gyorskoordináció és a finom koordináció kiemelt fejlesztése.
A beteg sérült társakat segítő, elfogadó (integrációt segítő) viselkedéskultúra pozitív megerősítése, minták bemutatása. A nemi azonosságtudat kulturált megfogalmazása. Pozitív beállítódás a másik nemhez. A nemre jellemző, önbecsülést adó
171 Ismeretek a lehetséges urbanizációs ártalmakról, azok megértése, mindennapi gyakorlat az azok elleni védekezésben. (pl. gerinctorna hosszabb komputerhasználat után, talptorna, mozgás szabad levegőn) A növekedés során megjelenő deformitások kiszűrése, ellensúlyozása. Balesetmentes viselkedés.
kitartásban. A fittség és az örömteli életvitel kapcsolatának bizonyítása személyes példákkal (tanár ás diákminták), egyszerű tudományos ismeretterjesztő fogalmi és képi megjelenítéssel. Az élsportolói és a hétköznapi edzettség megfogalmazása, elkülönítése.
A nem (a női esztétikum, a férfias önérvényesítő és fizikai erő) és a biológiai életkor miatti kezdődő különbözőségek differenciált kezelése, a mozgásos tanulás adekvát szintjein. A lazaság, tágasság fenntartása. A legalább két sportági rendszer technikai-taktikai alapelemei mozgástanulásának többnyire manipulációs szakasza, a pontos tanulás, gyakorlás, sportági versenyformák megismerése, folyamatos erős kontroll mellett.
testkulturális készségek, képességek személyes értékként való átélése. A nyílt és kulturált kommunikáció gyakorlata, viták, összeütközések kezelésének, konstruktív mintáinak tanulása, alkalmazása. Öröm a saját, a társ és a csoport siker felett. A kézzel fogható viselkedési változások elérése (főleg a fiúknál) a szabálykövető versenyzésben, a fiú-lány együttműködésben (pl. táncok esetén), és a gyengébb képességűek felzárkózásában, segítésében.
Képzési tartalom és metodika A koedukált oktatás még lehetséges, fizikailag még általában egyforma a terhelhetőség. Különbségeket kell tenni a mozgásos cselekvések tanításában a nemi szerepek és sajátosságok szerint, valamint a szocializációs folyamatokban, nevelésben a fiúk – lányok más pszichés reakciói miatt. Módszertanilag javasolt a következetes, intenzív, jó időbeosztással szervezett tanítás. A korosztály szívesen gyakorol és a tanár szakmai, emberi tekintélyét még szinte feltétel nélkül elfogadja, nem lázad. A munkáltatás, ismételtetés és a bemutatás, a kép másolása hatékony tanulási, edzési folyamatokat váltanak ki. Megjelenik az absztrakt gondolkodás, ami kedvez a humán értékalkotó tevékenység értő elfogadására. A (nemzeti) kultúra maradandó értékei iránti elkötelezettség ekkor alapozódik meg. Az ideál, a példakép iránti fogékonyság a sportkarrier felé lendítheti a tehetséges gyerekeket. Fegyelmezni következetes türelemmel, a tanulói egyéniség kimutatott tiszteletben tartása mellett, igen határozottan kell. A tanulói hierarchia, társas háló megváltoztatása nem szükséges, minden tanuló erősségeire építve és gyengeségeit javítva lehet a folyamatokat jó irányba terelni. Ha nincs helyes, konstruktív tanári konfliktuskezelési stratégia, a diákok csak erőből fognak a problémákhoz nyúlni. A tanár kiemelt felelőssége a példamutatás és a szakmailag is pontos nyelvi modell bemutatása. Fejlesztési témakörök, tartalmak, kulcsfogalmak
Ellenőrzési, értékelési lehetőségek
Alaki képzés Egyes és többes oszlop, egy – és többsoros vonal kialakítása; haladás az alaki szabályoknak megfelelően egy – és többsoros alakzatban; különböző téralakzatok kialakítása; fordulatok helyben és mozgásban az együttes osztályfoglalkoztatások tartásához; az órakezdés megszokott alaki rendjének automatikus gyakorlása; a kijelölt hely késlekedés nélküli megtalálása; az együttes mozgások vezényszavakhoz igazodó, pontos végrehajtása; táv – és térköz felvétele után annak tartása, megindulás, vonulás és megállás a tanári utasításnak megfelelő lépésrendben és ritmustartással; az óra gyakorlási rendjének betartása, egyszerűbb szervezési feladatok vállalása, együttműködés a terem rendjének kialakításában;
Az óra alaki fegyelmét minden óra végén érdemes egy-két szóval értékelni.
Hosszabb alapgimnasztika – sorok egyszerűbb alapformákból. Egyszerűbb nagymozgásokkal néhány bemelegítő eljárás megismerése, alkalmazása tanári vezetéssel; 8 – 16 ütemű, több egyszerű alapformát
Versenyek, játékok a vezényszavak, utasítások helyes kódolása és az előhívás gyorsasága megállapítására. A szerek felvétele, elhelyezése idejének kontrollálása.
A kontrollált, szép végrehajtás pozitív megerősítése, gyakori bemutattatás. Az önellenőrzés érdekében (lehetőség szerint) tükör előtt végzett gyakorlás (házi feladat formájában is).
Kimeneti követelmények (pszichomotoros, kognitív, emocionális) Az erős alaki, gyakorlási fegyelem megtartása az egész órán. A tanári utasítások maradéktalan végrehajtása. Az órakezdés rendjének automatikus, önkontroll szabályozta megfelelés. A kialakított verbális (a helyes nyelv használatot megkövetelve) és non verbális kommunikációs formák betartása. Balesetmentes, másokra való tekintettel, célszerű közlekedés a tornatermi (udvari stb.) térben.
Az egyöntetű és egyéni képességek szerint differenciált tanári utasítások, hibajavítás maradéktalan végrehajtása. A vonatkozó szaknyelvi szókincs megértése, és az annak megfelelő
172 egymásutániságban tartalmazó, mindenfajta koordinációt fejlesztő szabad -, társas -, szergyakorlatok; Aktív, dinamikus, izületi mozgékonyságot fejlesztő gyakorlatok; 4 ütemű egyidejűleg két – három alapformát tartalmazó gyakorlatok; Kondicionálás természetes módon az előző gyakorlatok által, saját testsúllyal, a mozgásoptimumra törekedve, a kitartást növelve; Megtanult gimnasztikai gyakorlatsorok bemutatása, kontrollált testtartással.
Vezényszavakra való gyors reagálás kontrollja, játékok az alapformák előhívására. A gimnasztikai gyakorlatsor csoportonkénti (34 fő) bemutatása.
Az automatizált gyakorlatok bemutatása egyénileg, a tanár és a társak kontrollja mellett; a hibák kijavítása;
Általános testtartásjavító, gerinc – csípőizületi mozgékonyságot, talpboltozatot fejlesztő gyakorlatok, törzserősítés változatos módon. A törzserősítés minden formája. A gerinc izomzatának, általános és izomcsoportonként izolált erősítése: a korrekciós utasítások maradéktalan végrehajtása, a törzs erősítése könnyű szerekkel ülő és fekvő helyzetben. 2 – 4 önállóan kontrollált, otthon is gyakorolt törzserősítő és izomzati letapadást megelőző nyújtó, és a talpboltozatot erősítő feladat automatizált végrehajtással.
A mérhető, megtett út, önmagához mért fejlődés megállapítása, esetenként már versengő helyzetben. A differenciált fejlődési szintek, saját fejlődés pozitív megerősítése. A segítőkész hozzáállás gyengébb társak buzdításában, felzárkóztatásában, mint érték fogalmazódjon meg a tanári értékelésben.
gyakorlatok cselekvésbiztos bemutatása. Egy elsajátított, bármikor előhívható, egyszerű gimnasztikai alapgyakorlat készlet mozgásbiztos alkalmazása szükség szerint.
Az önállóság, a belső kontroll megjelenése a tanár által kiszabott ill. az egyéb, iskolán kívüli rendszeres testmozgásban rendszerben. Néhány automatizált gyakorlatnál helyes-helytelen mozgáskép megkülönböztetése.
Előrelépés felmutatása a megtett út hosszában és sebességében, valamint a függesztőöv funkcionális fejlődésében. A gyengébbek felkarolása, segítségadás feltétel nélkül.
Mászási – függeszkedési kísérletek rúdra – kötélre, mászóversenyek, mászó váltóversenyek.. Fokozódó gyorsasággal mászások, versenyek függőgyakorlatok tornaszereken, természetes akadályokon; függőállásban, függésben továbbhaladás; vándormászás bordásfalon növekvő távolsággal. A mászás technikájának alkalmazása hosszabb úton, mint az alsó tagozatban; fel-, lemászások egy – két kötélen; vándormászó váltóversenyek; egyéni versenyek rúdon, kötélen 3 – 4 fogással; függeszkedési kísérletek egy – két kötélen.
Gyakorlatsorok végrehajtási pontosságának állandó értékelése, bemutattatással a pozitív példák megerősítése.
A koncentrált, mozgásoptimumra törekvő, a tanári korrekcióra javító szándékkal reagáló magatartás.
Áthajtások száma meghatározott idő alatt. Speciálisan előkészítő (cél és rávezető) gyakorlatok a feldolgozandó anyag függvényében. Futó-, ugró-, dobóiskola. Az atlétikus alapképzésben a sportági alapvető modell és a koordináció fejlesztése, a versenysport technikai megalapozása. A futóiskolai (közepes és magas térd- és saroklendítéssel futás) és futófeladatok (fokozó futások, váltakozó sebességű futások, repülők) széles skálájának gyakorlása; az alsó végtag
A versengés élményének értékelése; egyéni különbözőségek megállapítása; ismerkedés a mérhetőséggel, objektív eredmény rögzítése 10 – 30 m – en.
Állórajttechnika bemutatása kisebb csoportokban.
A megfelelő mozgástechnika alkalmazása a különféle futásoknál a tanult tananyaggal való elszámoltatásnál egyéni, számszerűsített fejlődés.
173 izomcsoportjainak saját testsúllyal történő erősítése; Szabad és szerekkel történő gimnasztikába épített szökdeléseket előkészítő, és az atlétikai ugrásokra rávezető (elugrások, felugrások váltott lábú karlendítéssel közbe iktatott futásokkal, padon és zsámolyon) gyakorlatokkal. A különféle dobásformák különbözőségének ismerete, a kézkönyék, váll helyzete szempontjából: téri, ritmikai és dinamikai tapasztalatok; dobásgyakorlatok képességfejlesztő céllal, könnyített szerekkel; a mozdulatok szer nélküli tudatos végrehajtása, a mozgáskulturális alaptudás elsajátítása. Gyorsasági ugrókötélhajtások, Rövidtávú vágtafutások, gyorsfutások irányváltoztatással A sportági sajátossággal való variálás (irány-, sebesség -, és lépésfrekvencia váltások, futások az intenzitás megváltoztatásával). Vágtafutások; iramfutások; futás feladatokkal. A pontos sportági megalapozás céljából állandó hibajavítás, ellenőrzés és önellenőrzés (pl. lépéshossz); átfutások jelek és alacsony akadályok felett az azok közötti táv változtatásával is;
Az alaptechnikák, mozgásstílus pontos rögzítése.
Felmérés 2000 m-en;
A technikai igényesség, pontosság dicsérete.
Rajtok Rajtok és rajtversenyek 10 – 20 méteren különböző testhelyzetekből; állórajt oktatása a hátul lévő lábbal történő indítással; jel nélküli indításos rajtok; állórajtok jelre ˙(a stabil egyensúlyi helyzet, a fokozatosan növekvő lépéshossz és az emelkedő A technikai igényesség, pontosság dicsérete. felsőtest kialakításának erős külső-tanári és társas- kontrollja mellett); alkalmanként 2 – 3 versenyszerű indulás; előkészítő és rávezető gyakorlatok a térdelő rajtra, többszöri és versenyszerű gyakorlással; Aerob jellegű kitartó futás Kötetlen tartós futás 8 – 10 percig az egyéni képességeknek megfelelő szinten. 2000– 5000 m futások egyéni sebességgel; 2000 m futás differenciált csoportokban vagy késleltetett indítással, időre egy-egy alkalommal; alapvető információk az egyéni tempóbeosztás megtervezéséhez. Atlétikai ugrások (magas, távol) A tudatos, egy lábról való ugrás kialakítása; az el - és felugró készség megkülönböztetése, mozgásképi megjelenítése; távolba és felfelé ugrások az erőközlés irányát tudatosan irányítva;. A lépő távolugrás oktatása meghatározott kiinduló helyről 4 – 6 lépésből, 50 – 60 cm – es elugrósávból, puha leérkező helyre, közel két lábra; az elugró láb sokszori tudatos megfigyelése, a manipulációs szakaszban folyamatos hibajavítás, „a belefutás”, azaz a
Alapfokú tájékozottság a rendszeres edzés és a fizikai teljesítmények összefüggéseinek
Az alaptechnikák, mozgásstílus pontos rögzítése.
A dobásformák megkülönböztetése, képi megjelenés. A pillanatnyi koncentráció alkalmazása. Az alaptechnika, mozgásstílus pontos rögzítése.
174 nekifutás és az elugrás törésmentes összekapcsolására utasítás; Az átlépő technika alaptechnikájának oktatása; 3 – 5 lépéses nekifutás után az elrugaszkodó láb csípő előtti kitámasztása, és ülőhelyzet a léc felett; hibajavítás, a felugrás és a légmunka fokozatos összekapcsolása erős kontroll mellett kis magasságokon; Dobások, lökések, hajítások kis súllyal távolba, kornak megfelelő méretű és súlyú szerrel, a technika fejlesztését, a végrehajtás gyorsaságát célozva. Hajítások, lökések, vetések (1 – 2 kg – os tömöttlabdával), egy – és két kézzel, helyből, lendületvétellel. A kislabdahajítás oktatása dobóterpeszből, helyből falra, célba, távolba; 3 lépéses nekifutásból, fokozódó lendülettel; gyakori szabad dobálgatás tanári szemléltetés, hibajavítás mellett a mozgástapasztalatok elmélyítése; kislabdahajítás a dobás hátulról történő indításával, a labda minél hosszabb úton történő gyorsításával. Szertorna, összefüggő gyakorlatok Az alsó tagozatban tanult tartásos és mozgásos elemek ismétlése, fejlesztése; újabb és újabb variációk változatos, egyidejű és egymás utáni kapcsolatban; a támasz és függő helyzetek tornászos testtartással vagy annak korrekciója tanári és társas kontrollra; a mozgásos elemeknél minél több koordinációs tapasztalat a térbeli, időbeli és dinamikai sajátosságokról. Vonalon és padon járások előre, hátra, oldalra, haladások térdelő, négykézláb támaszban, hason – és hanyattfekvésben; támlázás oldalirányban magas padon, KTK – n, gerendán, két magas padon előre és hátra. Talajon gurulóátfordulások előre, hátra, terpeszben és nyújtott lábbal, sorozatban is; kézenátfordulás mindkét oldalra növekvő kiterjedéssel; kézállási kísérletek bordásfalnál társ segítségével és szabadon; két – három egyszerű elem kapcsolata talajon. 2-4 részes szekrényen felguggolás után bukfenc, homorított leugrás, ugrás előre, leguggolás; feltérdelés után bátorugrás; zsugorkanyarlati átugrás; huszárugrás; guggoló átugrás. Gyűrűn, két kötélen, bordásfalon a szer jellegétől függően lendületek előre, hátra, oldalra, haladás oldalirányban; fellendülés zsugorlefüggésbe, ereszkedés függésbe alacsonyra állított gyűrűn vagy szivacsbála felett. Küzdősport alapozás Küzdések minden formája sportág – előkészítő egészségmegőrző jelleggel.
Elemek, elemkapcsolatok bemutatása, a saját siker, fejlődés megerősítése az értékelésben. Differenciált megítélés az egyéni képességek és kézségek ismeretében tanár-, társas- és önkontroll mellett.
Az alsó tagozatban tanult tartásos és mozgásos elemek fogalmi és képi stabilizálódása. Az időszakban tanult talajgyakorlati elemek, illetve azok kapcsolatának biztonságos, folyamatos, tornászos tartásra törekvő végrehajtása; a saját testtömeg feletti uralom a támasz – és függésgyakorlatokban. Előkészítő és egyéb támaszugrásoknál a nekifutás és a támaszvétel zökkenőmentesen kapcsolódik össze, növekedik az első ív, és egyre biztonságosabb talajra érkezés. Az egymás segítése készségesen és készség szinten a legegyszerűbb gyakorlatoknál (pl. mérleg, tarkóállás´)
175 A szoros testtávolságú küzdelem (valamilyen testfelület mindig kontaktusban van) előkészítése. Több játékból álló, küzdőjátékokból álló A toló és húzóerő fejlesztése toló és húzó, pontszerző versengések. ellentartást kiváltó gyakorlatok, helyzetek által, játékosan, párban, csoportosan. A nagyobb testtávolságú (a küzdelem indításakor nincs érintkezés) küzdelem előkészítése. A reagálás gyorsaságáról, ritmusáról, a saját és az ellenfél reagálási holtpontjáról mozgástapasztalatok gyűjtése páros és csoportos játékok útján. Az esések, gurulások, fogások, passzív társon, a grundbirkózás technikáinak és az Esések, gurulások előre, hátra, oldalra, fogások önvédelmi fogások helyes technikájának (rögzítések) bemutatása. Küzdősportok alapjai (elsősorban fiúk) kisebb A versenyek szabályainak ismerete szóban. küzdő jellegű versengések) Grundbirkózás: karfogások, mögékerülés, kiemelés. Botvívás, botbirkózás: 2 – 3 önvédelmi fogás és A sportági jelleg, az esztétikum dicsérete; az abból kiszabadulás. alapformák bemutatása csoportos formában. Támadó és védő stratégiák alapkészletének automatizálása a tanultak alkalmazásával, az átélt siker által motiválva
Esztétikai sportok alapjai (lányok) A nőies, szép mozgás előkészítésének izolációs gyakorlatai; rávezető eljárások az egyszerű helyváltoztatásokra, ugrásokra. Alapjárás, érintő járás; hintajárás karmozgás nélkül, és egyszerű karmozgásokkal; sasszé előre és oldalra, azonos és váltott lábbal; ugrások lábcserékkel; fordulatok két lábon állásban és guggolásban; karhullámok; gyakorlás lehetőleg tükör előtt; Sportjátékok Sportjátékokat előkészítő jellegű, (labda)ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok; bonyolultabb, taktikai elemeket is tartalmazó testnevelési játékok, sor – és váltóversenyek labda nélkül és labdával. A labdakezelés egyszerű módjai (labdavezetés kézzel, lábbal; átadások, érintések, átvételek helyben, majd haladással). Átadások és átvételek; mozgásban lévő társakkal mozgásból történő labdakezelés; a labdatovábbítás- és birtoklás biztonságának növelése, labdaátvételre helyezkedés üres helyre futással, alapmozgással. Előző években tanultak módszeres képességfejlesztést célzó gyakorlatok alkalmazása, cselezés, cselsorok, sportági technikai elemek kapcsolásának variálása, nehezítése. Sportszerű test – test elleni küzdelem; egy – egy ellentámadási és védekezési megoldás; speciálisan előkészítő játékok, a labda aktív bekapcsolása a választott sportjátékba (pontszerző, zsámolylabda). Támadásban labdaátvételre (üres helyre)
A technikai elemek végrehajtásának ellenőrzése folyamatos korrekciós utasításokkal.
A sportági szabályok jellegformáló és szocializáció szerepének megértése, az együtt játszás, küzdés, test – test által történő érintkezés konfliktusainak csökkentése. A támadó, és legalább a támadásra reagáló küzdő magatartás, mint sportkultúrális érték elfogadása, bemutatása. Az életkorra jellemző erőből történő önmegvalósítás sportszerű keretek közé szorítása a szabályok követése által.
A fiús erőkifejtéstől való eltérés, a női mozgás finomságának, a tér, idő és dinamika harmonikus egységének látható megfelelés megjelenítése.
A technikai hibák, egyéni sikertelenségekkel való szembesülés, annak teljesítményt rontó tulajdonságának elfogadása, megértése.
A játékszerepek ellenőrzése a játék megállításával.
A támadó és védő magatartás, mint sportkultúrális érték elfogadása, bemutatása
A bíró külső kontrollja, mint értékelő és ellenőrző funkció, s a tanár felelőssége ebben a szerepben.
Tehetség szerinti alkalmi versenyzés az osztályban, iskolában és iskolán kívül egyesületi és tömegsportrendezvényeken.
176 helyezkedés, illetve labdatovábbítás a szabadon lévő társnak, védekezésben a labdát birtokló zavarása; a támadás és védekezés egy – egy igen egyszerű feladaton vagy játékon belüli alkalmazása, a szerepek, a reagálás gyorsaságának fejlesztése; a játékhelyzet felismerése; egyszerű cselek technikájának gyakorlása passzív, ellenfél (felek) mozdulatainak pontos megfigyelése. A tanult sportági technikai – taktikai elemek játék -, versenyszerű helyzetbe állítása.egyszerűsített szabályokkal. Minden sportág technikai repertoárja, pontosságra, minőségre törekedve (a helyi viszonyok és a tantestület választása szerint, a tanulók érdeklődésének figyelembevételével.) Pl.: Korcsolyázás, sízés, görkorcsolyázás, gördeszkázás alapjai, alapiskolája. Tájékozódási futás (ahol a feltételek adottak). Kerékpározás. Kajak-kenu. Floorball. Stb. Nép -, modern tánc technikai elemek, rövidebb koreográfiák, etűdök Ritmikai gyakorlatok, zene és mozgás összehangolása. A táncok térbeli, időbeli és dinamikai sajátosságainak közvetítése, a stílus kontrollált kialakítása; a szaktanár által választott legfeljebb kétféle tánc motívum sorainak gyakorlása; etűddé fűzése, a rendelkezésre álló idő szerint elmélyített, aprólékos, utánzásra építő megtanítása. Tanult úszótechnikák (két úszásnem) fejlesztése, folyamatos úszás távolságnövelő céllal, kisebb versenyek már jónak nevezhető technikai tudásszint elérése esetén. Előkészítő gyakorlatok parton és vízben; lebegés (5-10 sec) és siklás (4-7 m); siklásversenyek; úszás kar- és lábtempóval levegővétel nélkül 6-10 m-en; úszás kar- és lábtempóval levegővétellel 15-25 m-en; versenyek talpasugrással. Testkultúra – történeti ismeretek alapozása, higiéniai ismeretek növelése, alkalmazásuk ellenőrzötten. Az ember alkalmazkodóképességének történeti példái által a sport önnevelő lehetőségeinek megfogalmazása a diákok aktív közreműködésével; az olimpiai mozgalommal kapcsolatos alapvető ismeretek (cél, gyakoriság, kulturális érték) közvetítése. Higiéniai ismeretek bővítése a nemi jellegeknek megfelelően és a szükséges időbeli adagolással. Balesetvédelmi alapismeretek; felelősség a társnak nyújtott segítségadásban. A helyi adottságok függvényében edzés a természetben; csoportos kirándulás, hógolyózás,
Tájékozottság a legalapvetőbb testkulturális tartalmakban, mozgásos cselekvésekben és sportági szituációkban.
Négynegyedes, háromnegyedes ritmusban bonyolultabb motívumok kitáncolása tapssal, zenére. Koreográfia bemutatása iskolai programon, szülők előtt. Táncházszerű utánzással történő folyamatos táncolás.
A motorikus emlékezet működése a koreografált mozgássorok bemutatásakor. A kreatív produktum létrehozása a mozgáskészlet kifejező alkalmazásával. Az esztétikus, stílusos előadás képi megjelenése, „nézhetőség”.
A víz szeretete mellett a veszélyek Talpasugrások állásból; siklás háton ismerete; a két úszásnem vízbiztos elrugaszkodás egy lábbal; úszási kísérlet 25 használata; tapasztalaton keresztül m-en a faltól két lábbal való elrugaszkodással. kapjanak ismereteket a versenyzés szabályairól; szeressenek úszni.
Házi gyűjtőmunka.
Felszerelés ellenőrzése, önellenőrzés. A pozitív példák pozitív megerősítése.
Tanult és gyűjtött ismeretek, információk, a kultúrterület legnagyobb eseményéről, az olimpia fogalmáról, egy magyar bajnokról A tisztaság, a fittség és a nemi jellegek külső és fizikai megjelenése elfogadása értékként. A gyengébbek felkarolása, segítségadás feltétel nélkül. A foglalkoztatás hatására ellenállás a megbetegedésekkel szemben, a balesetmentes mozgáscselekvések; a szabad levegőn végzett testmozgáshoz való természetes hozzáállás, alkalmazkodás hideghez, meleghez.
177 szánkózás, korcsolyázás, síelés, evezés, falmászás stb., az időjárásnak megfelelő öltözködés, a közlekedés, a környezetvédelem legalapvetőbb szabályai szerinti cselekvések begyakorlása. A rendelkezésre álló időkeret elosztása 5.évfolyam Alaki képzés Előkészítő gyakorlatok, gimnasztika, prevenció Járások, futások, ugrások, dobások Természetes mozgások Sportági technikák, taktikák és szabályok Mozgásos kifejező-, speciális- képességfejlesztés Egyéb képesség-készségfejlesztés, tn. játékok 6.évfolyam Alaki képzés Előkészítő gyakorlatok, gimnasztika, prevenció Járások, futások, ugrások, dobások Természetes mozgások Sportági technikák, taktikák és szabályok Mozgásos kifejező-, speciális- képességfejlesztés Egyéb képesség-készségfejlesztés, tn. játékok
15 25 25 25 45 20 30 100 % 4 17 20 10 30 15 15 100 %
7-8. évfolyam Évi óraszám: 111 óra Elsődleges célok és feladatok Egészség
Edzettség, teherbírás
A pubertáskor során a korábban kialakított egészségvédő szokások megőrzése; az egészséges sportprogramok előtérbe helyezése a káros szenvedélyekkel szemben. Az eltérő éghajlati viszonyok között történő sporttevékenység előnyös hatásainak megértése.
Sport-és mozgáskultúrális tanulás Objektív adatok alapján a saját A koordinációs mozgáskészlet edzettségi állapot követése; egyéni sportági célok szolgálatába döntések a saját mutatók önálló állítása. A sportágak belső javításában, fejlesztésében. A testi logikájának alapvető megértése, a és szellemi terhelés egyensúlyban törvényszerűségek elfogadása, tartása. önálló következtetések levonása.
Pozitív személyiségfejlődés A saját én keresése közben az eddig kialakult önértékelő szokások megőrzése. A valószerű énkép kialakítása. A szabályok értelemszerű elfogadása. Építő megoldásokra nyitottság a konfliktusokban.
Konkretizált tantervi célok és feladatok Egészség
Edzettség, teherbírás
Több relaxációs eljárás ismerete a stresszoldás során; stresszoldó motoros gyakorlatok ismerete; a megküzdés átélése; a gerinctorna gyakorlat készletének bővülése; az ön – és másokra veszélyes viselkedésekkel szembeni helyes értékítéletek elfogadása; az optimális folyadékszükséglet, a táplálkozás és a pihenés egy – egy lényeges információjának megértése; az ártalmak elkerülése; a saját nem
A keringési és légzőrendszer fejlesztése, a kontrolált mérések segítségével; az erő és gyorserő mérhetőségének megismerése egy – két motoros gyakorlat által; a tudományos ismeretterjesztés testkultúrával kapcsolatos produktumainak érdeklődő befogadása;a fittség mint érték képviselete a társas korosztályos kapcsolatokban.
Sport-és mozgáskultúrális tanulás
Pozitív személyiségfejlődés A nemenként más tananyag Az egyén értelmi és kiválasztásban a fejlesztési érzelmi viszonyának sajátosságokhoz való lkalmazkodás; a meghatározása a tanult koordinációs mozgáskészlet sportértékekkel célszerű használata; a helyzetekre kapcsolatban; a jellem történő mozgásos és pszichés fejlesztése a sport által; a reakciókban absztrakciós eljárások, párkapcsolatok kreatív megoldások előhívá; a kulturált kultúrájának mozgás megjelenése (elsősorban megalapozása, a tanár – lányoknál) a hétköznapi diák és a diák – diák mozgáskészletben; a két sportági összeütközések rendszer technikai-taktikai alapelemei, konstruktív mintáinak
178 higiéniája.
mozgásos cselekvései automatizációja.
megbeszélése; a másik ember tiszteletben tartása, odafigyelés a társakra.
Képzési tartalom és metodika Jelentős nemi különbség alakul ki a lányok és a fiúk között, ezért a testnevelés órán szükségessé válik elkülönítésük a személyiség fejlődés érdekében. A pubertás korban az erősödő nemi kifejlődés során a gondolkodási folyamatok is másként működnek, így az azonos neműek közötti motoros cselekvéstanulás pedagógiailag is indokolt. A korosztály kritikus, keresi a tekintélyrombolás lehetőségeit, ezért fontos a határozott, következetes, szakszerű óravezetés, a diákok elvárják a tanártól. Nagy a különbség a biológiai életkorban és a szocializációs szintekben, ezért egyénre szabottan kell differenciálni. Bonyolultabb ismeretfeldolgozásra is képesek a diákok az egyre jobb megfigyelő kézség és a racionális gondolkodás erősödése miatt, de gyakorolni, nyilvános szellemi és fizikai erőfeszítéseket felmutatni nem szeretnek. A szelekció, a hangulat és ízlés szerinti válogatás (mást tenne szívesen, ezt nem szereti) erős tanár – diák konfliktusforrás. A szélsőséges önérvényesítő megoldásokat személyes beszélgetésekkel lehet kezelni, illetve a társak racionalitására is lehet hagyatkozni. Türelmes, egyénhez igazodó tanári magatartás, és a személyiség tiszteletének kinyilvánítása elengedhetetlen. A növekedés, biológiai érés - a lányokat kicsit korábban, mint a fiúkat fáradttá, panaszossá teszik. A terhelést a fenti problémákhoz igazodva, egészségkárosítás nélkül, nagy figyelemmel kell adagolni. A tanár kiemelt felelőssége továbbra is a példamutatás és a szakmailag pontos nyelvi modell bemutatása. Fejlesztési témakörök, tartalmak, kulcsfogalmak
Ellenőrzési, értékelési lehetőségek
Az 1–6. évfolyamokon alaki képzésként tanultak tanórai alkalmazása. Egyszerű ellenvonulások (fejlődések és szakadozások ellenvonulásban) járásban és futásban; a testnevelésben alkalmazott és szükséges rendgyakorlatok teljes köre; az óra gyakorlási rendjének betartása, csapatok alakítása; a játékrend, váltások önálló megszervezése; más, szervezési feladatok vállalása, együttműködés a terem rendjének kialakításában; Gimnasztika kéziszerek felhasználásával, zenére bemutatott összefüggő gimnasztikai sorok kialakítása. Egyszerűbb nagymozgásokkal néhány bemelegítő eljárás megismerése, alkalmazása önállóan; 2-4-8-16 ütemű szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas, kéziszer- és egyszerű szergyakorlatok, amelyek egyidejűleg két – három alapformát is tartalmazhatnak. Aktív, passzív, dinamikus, statikus izületi mozgékonyságot fejlesztő gyakorlatok. Kondicionálás tervezett gyakorlatok által, állandóan visszatérő
Az óra alaki fegyelmét minden óra végi értékelése. Az óraközi alakzat- és gyakorlási forma váltási idejének kontrollálása. A szerek felvétele, elhelyezése idejének ellenőrzése.
A kontrollált, helyes végrehajtás pozitív megerősítése. A gimnasztikai gyakorlatsor csoportonkénti (3-4 fő) bemutatása.
növelve.
Általános testtartás javítási (gerinc-csípő mozgékonyságot növelő, talpboltozatot erősítő), valamint légző gyakorlatok, törzserősítés változatos módon, törzserősítések minden formája. Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok, valamint az egyéb ortopédiai elváltozásokat megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok. A törzs erősítése szerekkel ülő és fekvő helyzetben. Önállóan felügyelt, otthon is gyakorolt törzserősítő és izomzati letapadást megelőző, nyújtó, és a talpboltozatot erősítő feladatsor (6-8) automatizált végrehajtással.
Az egyöntetű és egyéni képességek szerint differenciált tanári utasítások hibajavítás, maradéktalan végrehajtása. A vonatkozó szaknyelvi szókincs, a hely, helyzet és irány megértése. A bővített gimnasztikai tudás és készlet a helyzetnek megfelelő előhívása.
gyakorlással, a mozgásoptimumra törekedve, a kitartást Korábbinál bonyolultabb, megtanult gimnasztikai gyakorlatsorok bemutatása, kontrollált testtartással, zenére, együtt és önállóan. Húzóerő, gyorserő, erő-állóképesség fejlesztése kisebb súlyokkal.
Kimeneti követelmények (pszichomotoros, kognitív, emocionális) Az erős alaki, gyakorlási fegyelem megtartása az egész órán. A tanári utasítások maradéktalan végrehajtása, célszerű önálló szervező kezdeményezések. Balesetmentes, másokra való tekintettel, célszerű közlekedés a tornatermi (udvari stb.) térben.
Az automatizált gyakorlatok bemutatása a saját párnak, a tanár lazább és a társ szoros visszajelzési mellett; a hibák kijavítása.
A sokoldalú előkészítő és prevenciós gyakorlatok hatásainak az életkornak megfelelő ismerete és azok helyes végrehajtása. Társas kontroll, felelősségvállalás a hibák kijavításában.
A mérhető, megtett út, táv, idő önmagához mért fejlődés megállapítása, alkalmanként már versengő helyzetben. Az atlétikai mozgások
179 Speciálisan előkészítő (cél és rávezető) gyakorlatok a Áthajtások meghatározott idő alatt. feldolgozandó anyag függvényében. Futó-, ugró-, dobóiskola. Futások, ugrások, dobások speciális célgyakorlatai, mint az 5-6. osztályban. A speciális képességek, a versenysport technikai modellek alapozása, továbbfejlesztése. Játékok, versengések futással, szökdeléssel és dobással kombinálva. Gyorsasági ugrókötélhajtások, azok variációi Áthajtások (előre, hátra, keresztezett, dupla és azok egyéni variációi), páros áthajtások. Rövidtávú vágtafutások, gyorsfutások irányváltoztatással Vágtafutások; iramfutások; futás feladatokkal.; A pontos sportági megalapozás céljából állandó hibajavítás, önmegfigyelés (pl. lépéshossz); átfutások alacsony és közepesen magas akadályok felett az azok közötti táv változtatásával is; Váltófutás Váltás helyben, lassú futás közben, párban, oszlopban, körben; közepes iramú futás közben váltóversenyek széles váltózónában. Rajtok A korábban tanult rajtformák pontos, célszerű végrehajtása. térdelőrajtok jelre ˙(a stabil egyensúlyi helyzet, a fokozatosan növekvő lépéshossz és az emelkedő súlypont kialakításának erős külső-tanári és társas- kontrollja mellett); alkalmanként 3-4 versenyszerű indulás, eredményes rajtvégrehajtás a feladathelyzetben. Rajtok és rajtversenyek 15-3o méteren különböző testhelyzetekből; Aerob jellegű futások a sebesség növelésével Kötetlen tartós futás 8 – 10 percig az egyéni képességeknek megfelelő szinten; tartós futás iramnehezítésekkel; nehezítésekkel (terep, akadály), a táv növelésével. 2000– 3000 m futások növekvő sebességgel; 2000 m futás differenciált csoportokban vagy késleltetett indítással, időre; az egyéni tempó beosztása csökkenő tanári kontroll mellett;. Atlétikai ugrások (magas, távol) Helyből ugrások, sorozatugrások; távolba és felfelé ugrások az erőközlés irányát tudatosan irányítva. A lépő távolugrás oktatása: egyéni kiinduló helyről 6-8 lépésből, 50 – 60 cm –es elugró sávból, puha leérkező helyre, közel két lábra; az elugró láb sokszori, tudatos megfigyelése, automatizáció folyamatos hibajavítással, korrekciókkal; a vízszintes sebesség növelése. Az átlépő technikai tökélesített technikájának oktatása; 5felgyorsuló lépéssel, erősebb kitámasztással és a levegőben lábcserével. Dobások, hajítások, vetések, lökések, szökdelések a sportágnak és az életkornak megfelelő eszközzel, kis súllyal, nehezékkel. A kislabda hajítás oktatása távolba; 3-5 lépéses nekifutásból, fokozódó lendülettel, a labda minél hosszabb úton történő gyorsításával; hibajavítás mellett kifinomultabb mozgástapasztalatokkal; versenyek. Lökések tömött labdával helyből egy és két kézzel; a dobóterpesz és dobóterpeszből lökés oktatása; súlylökés helyből tömött labdával, az eredmények folyamatos figyelemmel kísérése.
A versengés élményének értékelése; egyéni különbözőségek megállapítása; ismerkedés a visszatérő mérhetőséggel, objektív eredmény rögzítése 15 – 30 m – en
A térdelőrajt technika bemutatása kisebb csoportokban; Felmérés 2000 m-en; A technikai igényesség, pontosság dicsérete; A technikai igényesség, pontosság dicsérete.
összerendezett, önmagukhoz mérten javuló eredményességű bemutatása. Előrelépés felmutatása a versenyeken is A gyengébbek felkarolása, segítségadás feltétel nélkül
Az atlétikai mozgások megközelítően helyes technikai végrehajtása. A koncentrált, mozgásoptimumra törekvő, az oktatási helyzetekre jól reagáló magatartás A megfelelő mozgástechnika alkalmazása a különféle futásoknál, a tanult tananyaggal való elszámoltatásnál egyéni, számszerűsített fejlődés. Az alaptechnikák, mozgásstílus pontos rögzítése.
Tájékozottság a rendszeres edzés és a fizikai teljesítmények összefüggéseiről.
A dobásformák megkülönböztetése, képi megjelené.s A pillanatnyi koncentráció javulása. Az alaptechnika, mozgásstílus pontos rögzítése.
180 Vetések tömött labdával két kézzel, mindkét oldalra. Szertorna, összefüggő gyakorlatok Gurulásokkal, fordulatokkal, gördülésekkel kapcsolatos testnevelési játékok. Talajon Gurulóátfordulás előre, hátra, terpeszben, sorozatban is, valamint két gurulóátfordulás között felugrás fél- és egész fordulattal. Repülő gurulóátfordulás sérülést nem okozó tárgy felett (összetekert szőnyeg, szőnyeggel letakart zsámoly) és fekvő, térdelő társon át. Fejállás, kézállás, kézenátfordulás mindkét oldalra nyújtott testtel, segítségadás, biztosítás mellett; a segítségadás mozdulatainak elsajátítása. Támlázás két emelt, párhuzamos padon előre, hátra. Összefüggő gyakorlat a tanult elemekből tornászos testtartással, annak korrekciója tanári és társas kontrollra. 3-4 részes szekrényen Felguggolás, terpeszleugrás 4 részes szekrényen hosszában (fiúk-lányok); bukfenc előre 4 részes szekrényen (fiúk-lányok); guggoló átugrás keresztben álló 3-4 részes szekrényen (fiúklányok); nagymacska ugrás (fiúk). Gyűrűn és két kötélen: lendület előre, hátra; lebegőfüggés; lefüggés; hátsó függés; homorított leugrás hátra lendületből, az elemek folyamatos összekapcsolása, Gerendán (alacsony fokozaton, lányok) Helyváltoztatások állásban, emelkedések és ereszkedések, mellső mérlegállás, homorított leugrás. Függeszkedési kísérletek Egy – két kötélen; fiúk felfelé-lefelé; lányok felfelé; Küzdősport alapozás (fiúk)
Elemek, elemkapcsolatok bemutatása, a saját siker, fejlődés megerősítése az értékelés által. Differenciált megítélés az egyéni képességek és kézségek ismeretében tanár-, társas- és önkontroll mellett;
A nagyobb testtávolságú küzdelem: Az ellenfél reagálásának, taktikájának, stratégiájának tesztelése ijesztéssel, csellel játékosan, ill. a tanult technikák alkalmazásával küzdési szituációkban.
végzése helyes testtartásra törekvéssel. . A saját testtömeg feletti uralom a támasz – és függésgyakorlatokban. A támaszugrásoknál a nekifutás és a támaszvétel zökkenőmentes kapcsolódik össze, növekedik az első és a második ív, egyre biztonságosabb a talajra érkezés. A felelős, segítőkész hozzáállás gyengébb társak buzdításában, felzárkóztatásában, mint érték fogalmazódjon meg a tanári értékelésben.
Sportági taktikák alkalmazása: A támadó cselek konkrét alkalmazása, ill. cselek az ellenfél Több játékból álló, küzdőjátékokból álló támadásának kiugrasztására, a küzdési feladatok közben, a pontszerző versengések, küzdések. reagálási gyorsaság fejlesztése, a helyzet felismerésének fejlesztése, a taktika, a stratégia megválasztásához, az egyszerű, és a kombinált technikák, cselek gyakorlása passzív, és aktív ellenféllel. Küzdések minden formája sportág-előkészítő egészségmegőrző jelleggel. A szoros testtávolságú küzdelem: A technikák gyakorlása álló, és aktív partnerrel, helyzetek kialakítása, kényszerítő helyzetek játékosan és küzdési szituációkban.
A torna gyakorlatelemek összekötésének biztonsága. A tornagyakorlatok biztonságos
Grundbirkózás: a karfogások, a mögékerülés, a kiemelés gyakorlati alkalmazása Botvívás, botbirkózás a támadó és védő stratégiák alkalmazásával. 2-3 önvédelmi fogás és abból kiszabadulás.
Küzdeni tudás és sportszerűség. A sportági szabályok jellegformáló és szocializáló szerepének megértése, az együtt játszás, küzdés, test-test által történő érintkezéek, összeütközések csökkentése. A támadó és legalább a támadásra reagáló küzdő magatartás, mint sportkulturális érték elfogadása, bemutatása. Az életkorra jellemző erőből történő önmegvalósítás sportszerű keretek közé szorítása a szabályok követése által. .
Önvédelem. A tanult önvédelmi technikák alkalmazása különböző ellenfelekkel, az önvédelem alapszabályainak alapos ismerete; RG, aerobic (lányok). A nőies, szép mozgás plasztikusságának sajátos izolációs gyakorlatai; a tágasság bővítése; alapjárás, érintő járás; egyszerű és összetett karmozgásokkal; sasszé kombinációk; ugrások egy lábról két lábra, egy lábra, két lábról egy lábra és két lábra plasztikai kombinációkkal, lábcserékkel; fordulatok egy
Gyakorlatok bemutatása csoportos formában. A gyakorlatsorok végrehajtási pontosságának állandó értékelése, a pozitív példák megerősítése.
Esztétikus, ritmusos és motorosan memorizált, egyéni dinamikai ízzel előadott mozgásfolyamat, az alkotás örömének átélése; önmegvalósítás
181 és két lábon állásban és guggolásban; kar- és törzshullámok; gyakorlás lehetőleg tükör előtt. Aerobic lépéskombinációk, szökdelések kéz és lábmozgásokkal, irány és helyzetváltoztatásokkal; Mindkét sportágban összefüggő gyakorlat megtanulása zenére. Sportjátékok A motorikus képességek fejlesztését és a tanulók játékigényének kielégítését szolgáló testnevelési játékok. Az 5-6. osztályban tanult sportjáték alapozó feladatok, technikák-taktikák ismétlése, gyakorlása, variálása az egyre bonyolódó feladatoknak, helyzeteknek megfelelően, sokoldalú és többoldalú képzés. Két támadó kapcsolatának labdás és labda nélküli megoldásai; együttműködés a védekezési tapasztalatok felhasználásában.. Az iskola feltételei, a tanulók érdeklődése és a tanár irányultsága függvényében választott két sportjáték elemeinek gazdagítása, főbb támadási és védekezési megoldásainak elsajátítása.
Labdajátékokban a csapattársakkal való együttműködés alapfokon. Alapvető labdakezelési játékhelyzetekhez való alkalmazkodás. Játék esetenként bíró nélkül, az önkontroll A technikai sikertelenségekből és alkalmazása. szabálysértő magatartásból adódó, a csapatteljesítményt rontó és a pontos, lelkes játék által a csapatteljesítményt növelő egyéni elszámoltathatóság megértése. A bővülő technikai repertoár végrehajtásának ellenőrzése folyamatos korrekciós utasításokkal; A váltakozó játékszerepek ellenőrzése.
Minden sportág technikai repertoárja, pontosságra, minőségre törekedve (a helyi viszonyok és a tantestület választása szerint, a tanulók érdeklődésének figyelembevételével.) Pl.: Korcsolyázás, sízés, görkorcsolyázás, gördeszkázás alapjai, alapiskolája. Tájékozódási futás (ahol a feltételek adottak). Kerékpározás. Kajak-kenu. Floorball. Stb. Koreografált torna-, tánc-, etűdrepertoár, nemnek megfelelő stílus erősítésével. Bonyolultabb ritmikai gyakorlatok, zene és mozgás összehangolása. A táncok térbeli, időbeli és egyéni dinamikai sajátosságainak közvetítése, a stílus kontrollált kialakítása; a szaktanár által választott legfeljebb kétféle tánc motívum sorainak gyakorlása; etűddé fűzése, a rendelkezésre álló idő szerint elmélyített, aprólékos, utánzásra építő megtanítása; több etűd, repertoár felépítése. Aerob jellegű különböző távú úszások a jó technikai szint szilárdítása céljával, rövidebb távú versenyek, versengések Az 5. osztályban tanult úszásnemek és vízi játékok továbbfejlesztése. A mozgásműveltséget fejlesztő képzés elméleti hátterének folyamatos átadása, történetiséget és globális felhasználhatóságot érzékeltető módon. Népi játékok (nemzetek labdája, várméta, kötélhúzás). Felkészülés a sí-, természetjáró-, vízi- és kerékpáros táborozásra. Az ember alkalmazkodóképességének történeti példái által a
Tájékozottság a testkulturális tartalmakban, mozgásos cselekvésekben és sportági szituációkban.
Négynegyedes, háromnegyedes ütemben, pontozott és éles ritmusban bonyolultabb motívumok kitáncolása tapssal, lábbal zenére Koreográfia bemutatása iskolai programon, szülők előtt Táncház – szerű utánzással történő folyamatos táncolás
A motorikus emlékezet működése a koreografált mozgássorok bemutatásakor A kreatív produktum létrehozása a mozgáskészlet kifejező alkalmazásával Az egyéni sajátosságok és a közös produitum megjelenítése
Versenyek.
Teljesítményre törekvés a tanult úszásnem(ek)ben, a fejlődés felmutatása
Házi gyűjtőmunka. Kirándulás, terepgyakorlat.
Tanult és gyűjtött ismeretek, információk, a kulturterület legnagyobb eseményéről, az olimpia fogalmáról, a magyar élsportról, egy újabb magyar bajnokról
sport önnevelő lehetőségeinek megfogalmazása a diákok aktív közreműködésével; az olimpiai mozgalommal kapcsolatos alapvető ismeretek (cél, gyakoriság, kulturális érték) közvetítése. Higiéniai ismeretek bővítése a nemi jellegeknek megfelelően és a szükséges időbeli adagolással; Balesetvédelmi alapismeretek; felelősség a társnak nyújtott
Felszerelés ellenőrzése, önellenőrzés. A pozitív példák pozitív megerősítése.
A tisztaság, a fittség megjelenése az önbecsülésben, Néhány fontos információ ismerete
182 segítségadásban; étkezési, pihenési, drogprevenciós és szexuális testkulturális vonatkozásokról információk átadása, azok feldolgozása. A helyi adottságok függvényében edzés a természetben; csoportos kirándulás, hógolyózás, szánkózás, korcsolyázás, síelés, evezés, falmászás stb. az időjárásnak megfelelő öltözködés, a közlekedés, a környezetvédelem értő gyakorlása
a tematikákban.
A rendelkezésre álló időkeret elosztása Alaki képzés Előkészítő gyakorlatok, gimnasztika, prevenció Járások, futások, ugrások, dobások Sportági technikák, taktikák és szabályok Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok Mozgásos kifejező-, speciális- képességfejlesztés Egyéb képesség-készségfejlesztés, tn. játékok
4 15 10 35 12 15 20 1oo%
ANGOL NYELV 5-8. évfolyam Célok és feladatok A négy tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, mivel a produktív készségeket (beszéd és írás) a receptív készségek közvetve fejlesztik. Az évek előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészsé g. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával. A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, illetve információ-feldolgozásra. A kereszttantervi törekvések hozzájárulnak az idegen nyelvi tananyag érthetővé tételéhez, de a tartalmakat más szempontból, másképp csoportosítva dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak. A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban a folyamatosság erősségük a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanulóvá válni. A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást. A nyolcadik osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhető szintet, mellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni. Fejlesztési követelmények A tanuló képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiákat használ. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat ( pl. reklám, popzene) is megpróbálja hasznosítani. Témalista (ajánlás) Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők, kötelességek; családi ünnepek. Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése. Tágabb környezetünk: falu, kisváros, nagyváros, ország; a lakóhely bemutatása. Természeti környezetünk: a természet megóvása; Földünk nevezetes tájai; veszélyeztetett növények és állatok. Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola. Egészséges életmód. Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; különleges ételek és ételreceptek. Vásárlás: mindennapi bevásárlás; ajándékok ünnepekre. Utazás: utazási előkészületek; a kedvenc közlekedési eszközöd. Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, videó, számítógép és olvasás.
183
5. évfolyam Évi óraszám: 74 Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - megszólítás, - köszönés, elköszönés, - köszönet és arra reagálás, - bemutatkozás, - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, - bocsánatkérés és arra reagálás, - gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - egyetértés, egyet nem értés, - tetszés, nem tetszés. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: - dolgok, személyek megnevezése, leírása, - információkérés, információadás, - igenlő vagy nemleges válasz, - tudás, nem tudás. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: - kérés, - javaslat és arra reagálás, - meghívás és arra reagálás, - kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: - visszakérdezés, - nem értés, - betűzés kérése, betűzés. Fogalomkörök - cselekvés, történés, létezés kifejezése, - birtoklás kifejezése, - térbeli viszonyok, - időbeli viszonyok, - mennyiségi viszonyok, - minőségi viszonyok, - modalitás, - esetviszonyok, - logikai viszonyok, - szövegösszetartó eszközök. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; - ismert nyelvi eszközökkel, egyszerűen megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre néhány szóban vagy egyszerű mondatban válaszol; - tanult minta alapján egyszerű mondatokat mond, kérdéseket tesz fel; - megértési probléma esetén segítséget kér. Olvasott szöveg értése A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat megért; - ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló rövid szövegben fontos információt megtalál; - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti.
184 Íráskészség A tanuló - ismert nyelvi elemekből álló rövid mondatokat helyesen lemásol. 6. évfolyam Évi óraszám: 74 Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - megszólítás, - köszönés, elköszönés, - köszönet és arra reagálás, - bemutatkozás, - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, - bocsánatkérés és arra reagálás, - gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - egyetértés, egyet nem értés, - tetszés, nem tetszés. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: - dolgok, személyek megnevezése, leírása, - információkérés, információadás, - igenlő vagy nemleges válasz, - tudás, nem tudás. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: - kérés, - javaslat és arra reagálás, - meghívás és arra reagálás, - kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: - visszakérdezés, - nem értés, - betűzés kérése, betűzés. Fogalomkörök - cselekvés, történés, létezés kifejezése, - birtoklás kifejezése, - térbeli viszonyok, - időbeli viszonyok, - mennyiségi viszonyok, - minőségi viszonyok, - modalitás, - esetviszonyok, - logikai viszonyok, - szövegösszetartó eszközök. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; - ismert nyelvi eszközökkel, egyszerűen megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre néhány szóban vagy egyszerű mondatban válaszol; - tanult minta alapján egyszerű mondatokat mond, kérdéseket tesz fel; - megértési probléma esetén segítséget kér. Olvasott szöveg értése
185 A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat megért; - ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló rövid szövegben fontos információt megtalál; - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti. Íráskészség A tanuló - ismert nyelvi elemekből álló rövid mondatokat helyesen lemásol. 7. évfolyam Évi óraszám: 74 Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - megszólítás, - köszönés, elköszönés, - bemutatás, bemutatkozás, - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, - engedélykérés és arra reagálás, - köszönet és arra reagálás, - bocsánatkérés és arra reagálás, - gratuláció, jókívánságok és arra reagálás, - személyes levélben megszólítás, és elbúcsúzás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - sajnálkozás, - öröm, - elégedettség, elégedetlenség, - csodálkozás, - remény, - bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - véleménykérés és arra reagálás, - valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, - egyetértés, egyet nem értés, - tetszés, nem tetszés, - akarat, kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség, - ígéret, - szándék, - dicséret. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: - dolgok, személyek megnevezése, leírása, - események leírása, - információkérés, információadás, - igenlő vagy nemleges válasz, - tudás, nem tudás, - bizonyosság, bizonytalanság. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: - kérés, - tiltás, felszólítás, - javaslat és arra reagálás, - meghívás és arra reagálás, - kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: - visszakérdezés, ismétléskérés, - nem értés, - betűzés kérése, betűzés, - felkérés lassabb, hangosabb beszédre. Fogalomkörök - cselekvés, létezés, történés kifejezése, - birtoklás kifejezése,
186 - térbeli viszonyok, - időbeli viszonyok, - mennyiségi viszonyok, - minőségi viszonyok, - modalitás, - esetviszonyok, - logikai viszonyok, - szövegösszetartó eszközök. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló - megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért; - ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti. Beszédkészség A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre mondatokban válaszol; - egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; - kérdéseket tesz fel; - eseményt mesél el; - megértési probléma esetén segítséget kér; - beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasott szöveg értése A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget megért; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; - egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért; - ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid szöveget diktálás után leír; - egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; - ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget 8. évfolyam Évi óraszám: 74 Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - megszólítás, - köszönés, elköszönés, - bemutatás, bemutatkozás, - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, - engedélykérés és arra reagálás, - köszönet és arra reagálás, - bocsánatkérés és arra reagálás, - gratuláció, jókívánságok és arra reagálás, - személyes levélben megszólítás, és elbúcsúzás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - sajnálkozás, - öröm, - elégedettség, elégedetlenség, - csodálkozás, - remény,
187 - bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - véleménykérés és arra reagálás, - valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, - egyetértés, egyet nem értés, - tetszés, nem tetszés, - akarat, kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség, - ígéret, - szándék, - dicséret. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: - dolgok, személyek megnevezése, leírása, - események leírása, - információkérés, információadás, - igenlő vagy nemleges válasz, - tudás, nem tudás, - bizonyosság, bizonytalanság. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: - kérés, - tiltás, felszólítás, - javaslat és arra reagálás, - meghívás és arra reagálás, - kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: - visszakérdezés, ismétléskérés, - nem értés, - betűzés kérése, betűzés, - felkérés lassabb, hangosabb beszédre. Fogalomkörök - cselekvés, létezés, történés kifejezése, - birtoklás kifejezése, - térbeli viszonyok, - időbeli viszonyok, - mennyiségi viszonyok, - minőségi viszonyok, - modalitás, - esetviszonyok, - logikai viszonyok, - szövegösszetartó eszközök. A továbbhaladás feltételei 7-8. évfolyam Hallott szöveg értése A tanuló - utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; - ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből kikövetkezteti; - jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol; - egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, - kérdéseket feltesz, - eseményeket elmesél; - megértési probléma esetén segítséget kér; - egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése A tanuló - ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti;
188 - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; - egyszerű történetet megért; - jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti; - jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti. Íráskészség A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után leír; - egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; - egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz; - ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír. Az idegen nyelvi mellékletek pedig az egyes nyelvekből változatlanul mintául szolgálnak. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A tanulói teljesítmények értékelésének három célja van: visszajelzést nyújtani az előírt tananyagban elért előrehaladásról és a diákok erős és gyenge pontjairól, hozzájárulni a nyelvtanulási motiváció fenntartásához és további erősítéséhez, a tanulók reális önértékelése kialakításának erősítése. Mivel a kerettantervi célok között első helyen a beszédértés és beszédkészség fejlesztése áll, a diákokat elsősorban ezekből az alapkészségből kell értékelni. Alapelv, hogy értékeléskor a gyakorlás során alkalmazott tevékenységi formákat kell alkalmazni, és a gyerekek értékelése folyamatosan történjék. Amikor a nyolcadik tanév vége felé olvasási készségük fejlettségének szintjét értékeljük, az órai feladatokhoz hasonló feladattípusokat használjunk: pl. összefüggő, ismert témakörhöz kapcsolódó szöveg önálló elolvasása után rövid, a lényeg megértését ellenőrző kérdésekre kell írásban válaszolni. Vagy beszédkészségük értékelésekor ismert témakörben, képek segítségével kell néhány mondatos párbeszédet folytatniuk nyelvtanárukkal vagy egy választott társukkal. Minden héten kapjanak visszajelzést az előrehaladásról, és fokozatosan tudatosuljon bennük, miben és hogyan fejlődhetnek tovább. Az értékelésnek pozitívnak kell lennie: azt kell értékelni, amire képesek a diákok, nem a hiányosságokat. Ennek a korosztálynak mind a négy alapkészség területén erőssége a folyamatosság szemben a hibátlan nyelvi teljesítménnyel, ezért csak tapintatosan törekedhetünk a hibátlan megoldásokra. Ugyanakkor nyolcadik osztályban már elvárható, hogy a diákok észrevegyék, és képesek legyenek saját hibáik egy részét javítani. A gyakorlás során használt munkaformákhoz hasonlóan a számonkérés történhet csoportban, párban vagy egyénileg. A gyengébben teljesítő diákoknak több alkalmat kell biztosítani arra, hogy fejlődésükről számot adjanak. A felső tagozaton a gyerekek önértékelése fejlettebb, tisztában vannak saját erős és gyenge pontjaikkal, így egyre inkább felelőssé válnak saját nyelvtudásuk fejlesztéséért. A teljesítmények értékelésekor továbbra is fontos alapelv: a nyelvi készségeket, a használható nyelvtudást fejlesszük és értékeljük, szemben a nyelvről való ismeretekkel. A teljesítmények értékelésének és a folyamatos önfejlesztésnek elengedhetetlen feltétele, hogy a diákokat megtanítsuk nyelvet tanulni. Fokozatosan tudatosuljon bennük, melyik nyelvtanulási stratégiának, illetve nyelvórai tevékenységnek mi a célja, mi a várható kimenete, és az esetleges problémák hogyan orvosolhatóak. Mivel a nyelvtanulás során gyakori az egyéni különbségekből fakadó változatos teljesítmény, a diákoknak egyénre szabott stratégiákat kell alkalmazniuk, és ez külön törődést kíván a nyelvtanár részéről.
1.
INTÉZMÉNYÜNK A NÉMET KISEBBSÉGI OKTATÁSRÓL
1.1. Bevezető Iskolánknak sajátos arculata van: elődeinktől olyan örökséget kaptunk, amit méltó módon szeretnénk a ma ifjúságának, a holnap felnőttjeinek átadni. Ez a gazdag örökség nem más, mint a nemzetiségi kultúránk, a nyelvünk, amit több mint 260 éven őriztek, dédelgettek apáink, anyáink. A soknemzetiségű, sokszínű Európai Unióba belépve még inkább fontos nemzetiségi hagyományaink ápolása: fontos a másság elismerése és elismertetése. Fontos a tolerancia megérzése, megértetése. A határok eltörlésével a nyelvek ismerete még nagyobb szerepet kapott, mint azelőtt. A magyar közoktatás által meghatározott irányelvek szerint, valamint az elődeinktől kapott kulturális örökség átadásával iskolánk diákjait olyan szellemben szeretnénk oktatni-nevelni, hogy tudják mindenkor tisztelni a múltat, értékelni a jelent és tudjanak bizakodva tekinteni a jövőbe. 1.2. Általános rendelkezések
189 Iskolánk a közoktatásról szóló – többszörösen módosított – 1993. évi LXXIX. Tv. 94.& (2.) a-e szerint, a 32/1997. (XI.5.) MKM rendelet 2. melléklete alapján készíti el a pedagógiai programját. Irányadóként a Magyar Közlönyben megjelent 16/2005.(VI.10.) OM rendeletet tekintjük. A 32/1997.(XI.5.) MKM rendelet 2. melléklete kimondja, hogy a kisebbségi oktatás – a magyarországi közoktatás részeként – megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait és emellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. 1.3. A kisebbségi óvodai nevelés célja és feladata 1. A kisebbségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a kisebbség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja. 2. A kisebbségi nevelés célja és feladata, hogy - biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára; - ápolja és fejlessze a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat; - készítse fel a gyermeket a kisebbségi nyelv iskolai tanulására; - segítse a kisebbségi identitástudat kialakulását és fejlesztését. 3. A kisebbségi nevelést folytató óvodában törekedni kell arra, hogy a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett figyelembe véve a gyermek nyelvismeretét - minél teljesebbé váljon a kisebbség nyelvén folyó kommunikáció. Az óvodapedagógus a rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel biztosítja az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást. 4. A kisebbségi kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezi meg a nyelvelsajátítást. A kialakult nyelvi szituációk függvényében, a természetes nyelvtanulási eljárásnak megfelelően rugalmasan alakítja csoportjainak heti- és napirendjét. 1.4. A kisebbségi óvodai nevelés megszervezése 1. A kisebbségi óvodai nevelés a gyermek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart. 2. A kisebbségi óvodai nevelésben részt vevő óvodapedagógusnak beszélnie kell a kisebbség nyelvét, ismernie kell a kisebbség szellemi és tárgyi kultúráját, hagyományait, szokásait. Fontos feladata a kultúrkincs továbbörökítése. 3. A kisebbségi óvodai nevelést folytató óvodában jellemzően a kisebbség nyelvén kell szervezni a gyermekek óvodai életét. Törekedni kell arra, hogy a gyermekek gondozásában részt vevő felnőttek is ismerjék és használják a kisebbség nyelvét (tájnyelvét). 4. A kisebbségi óvoda nevelő munkáját kiegészíti a családdal (szülőkkel, nagyszülőkkel stb.), a kisebbségi intézményekkel, szervezetekkel való együttműködés, különösen a gyermekek nyelvi kultúrájának fejlesztése, a hagyományápolás és a kisebbségi identitástudat megalapozása és fejlesztése terén. 5. A kisebbségi óvodai nevelést folytató óvodának a kisebbségi kultúra és nyelv ápolását segítő eszközökkel is rendelkeznie kell. 6. Az óvoda környezete tükrözze a kisebbség kultúráját, a kisebbség életmódját, szokásait, hagyományait és tárgyi emlékeit. 1.5. A kisebbségi óvodai nevelés formái Óvodánk: Kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda A kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda mindkét nyelv (a kisebbség nyelve és a magyar nyelv) fejlesztését szolgálja. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül. A két nyelv használatának arányát a nevelési programban az óvodai élet kezdetén a gyermekcsoport nyelvismerete határozza meg. A hangsúly a kisebbségi nyelv fejlesztésére helyeződjék. 1.6. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a) a gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a kisebbség kultúrája és nyelve iránt; b) életkorának és egyéni képességeinek megfelelően rendelkezzen olyan szókinccsel, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismereteket tudja a kisebbség nyelvén közvetíteni; c) tudjon tájékozódni a kommunikációs helyzetekben; d) ismerjen a kisebbség, az anyanemzet (anyaország) kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat (esetenként tájnyelven is); e) ismerkedjék meg a helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel; tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését.
190 2. Kisebbségi oktatásunk célja, feladata 2.1. Célja A tanulóban fel kell kelteni az érdeklődést a német nyelv, mint elődei nyelve iránt, hogy azok kultúráját megismerje és megőrizze. A kisebbségi öntudatot ki kell alakítani a tanulókban. Valós képet kell kapniuk a tanulóknak a magyarországi németek és a német nyelvű országok népeinek életéről és kultúrájáról. A tanulóknak a 8. évfolyam végéig 1700 szóból álló szókinccsel kell rendelkezniük. Ha lehetséges, élő tájszólási ismereteket is be kell vonni a szókincsbővítésbe. A tanulóknak biztos alaptudásra kell szert tenniük német nyelvből, amire a továbbiakban biztosan építhetnek és képessé teszi őket a német nyelven való kommunikációra. Megfelelő témákkal és önálló munkával kell a tanulókat ösztönözni arra, hogy a német nyelvvel és kultúrával az iskolaidőn kívül is foglalkozzon. A nyelv tanulása útján bővüljön műveltségük, nyerjenek betekintést a német nyelvű országok kultúrájába és történelmébe. Legyenek képesek a mindennapi élet szituációiban német nyelven kommunikálni mind szóban, mind írásban. Jussanak a nyelvi és nemzetiségi kultúra terén megalapozott tudás birtokába. Céljaink megvalósítására nem csak a tanítási órák keretében törekszünk, hanem igyekszünk minél több alkalmat megragadni illetve teremteni, hogy tanulóink a német nyelvet és kultúrát saját közegben tapasztalhassák meg. Iskolai ünnepeink közül a karácsonyt német nyelven is megünnepeljük (Christkindlspiel), más ünnepségeinken is van német nyelvű műsor (évnyitó, ballagás, évzáró, idősek napja, karácsony). Bekapcsolódunk a helyi német kisebbség rendezvényeibe, a falu kulturális rendezvényeibe (Nemzetiségi Nap,). Megyei német nyelvi versenyeken, német nyelvű szavalóversenyen, német nemzetiségi hon – és népismereti versenyen, német népdaléneklési fesztiválon vesznek részt tanulóink. Nyáron évente több tanuló jut el német nemzetiségi olvasótáborba, és helyi német tábort is szervezünk. -
2.2. Feladatok: Szövegértés és beszéd fejlesztése logikusan felépített mondatmodellekkel és többféle gyakorlattal. Ismert témákról hallott vagy olvasott szöveg megértési és feldolgozási képességének fejlesztése. Lexikon- és szótárhasználat képességének fejlesztése. A felsőbb osztályokban az alapfogalmak és a leíró nyelvtani összefüggések megfelelő közvetítése a tanulók felé. A magyar és a német nyelv közötti kontrasztok megmutatása. A legfontosabb beszédeszközök és szövegstruktúrák (üdvözlés, kívánság, leírás, elbeszélés, magánlevél stb.) megtanítása. A stílus fejlesztése: különböző szituációkban használható szinonimák, kifejezések, közmondások használata. Magyarországi német gyermekdalok, gyermekjátékok, versek, mondókák tanítása, a népi kultúra ápolása. A magyarországi németek jelenéről és múltjáról ismeretek közvetítése. Versek, dalok, prózakivonatok és történelmi jellegű szövegek tanítása a német nyelvű irodalomból.
2.3. A német nemzetiségi oktatás tárgyi feltételei Nyelvi szaktanterem biztosítása, amely lehetőleg mozgatható, könnyen átrendezhető bútorokkal legyen berendezve, elősegítve így a különböző szituációk megjelenítését és változatos gyakorlattípusok alkalmazását. Magnókazetták, videó kazetták, CD-k, magnetofon, videó, televízió, CD-lejátszó. Nyelvtani táblázatok. Szó- és betűkártyák. Képes mesekártyák. Szemléltető rajzok, képek. Térképek a német anyanyelvű országokról. Mesekönyvek, ének- és játékkönyvek, vers- és mondókagyűjtemények, táncleírások, megfelelő tanári, módszertani kézikönyvek. Különböző típusú nyomtatott szótárak. Német nyelvű folyóiratok a tanulóknak (pl. Képes Nyelvmester) Feladatlapok. 2.4. A német nemzetiségi nyelvoktatás személyi feltételei Két fő főiskolai diplomával rendelkező nyelvtanár, akik rendelkeznek biztos nyelvtudással, helyes kiejtéssel, spontán tudják használni a német nyelvet magyarázatai világosak és érthetőek legyenek az órákon változatos munkaformákat tudjanak alkalmazni megfelelő tanulási stratégiákat sajátíttassanak el a tanulókkal pozitív megerősítéssel bátorítsák a tanulókat bizonytalan közlések végigmondására is a célnak megfelelő hibajavítási technikákkal kerüljék el a gátlások kialakulását a tanulókban. 2.5. Német nemzetiségi oktatás taneszközellátásának feltételei
191 -
tankönyvek a német nemzetiségi nyelvet oktató általános iskolák számára nyelvtani táblázatok a tanulók számára tesztlapok az iskola tulajdonában lévő nyomtatott kéziszótárak találós kérdések, rejtvények órai füzet, szótárfüzet, munkafüzet
2.6. Ellenőrzés, értékelés A csoport egészének tevékenységét, teljesítményét minden órán értékeljük, az egyes tanulók munkáját is. Szükséges a differenciálás (lassúbbak, kevesebb, a gyorsabb felfogásúak több és más jellegű feladatokat kapjanak.) A gyengébbeket irányítsuk, ha kell maximálisan is, míg az erősebb tanulóknál jusson érvényre kreativitásuk. Az ellenőrzés legyen rendszeres és mindig jelezzünk vissza tanulóinknak a végzett munkájukról. Ne csak a hibákra utaljunk vissza, hanem emeljük ki a pozitívumokat is. Az értékelés formái Szóbeli: válaszadás a tanár kérdéseire párbeszéd beszélgetés választott vagy megadott témában, szituációban önálló szóbeli beszámoló megtörtént vagy tervezett eseményről képet egyszerűen leírni, ábrán látható szituációhoz lehetséges dialógust készíteni rövid történetet szóban elmesélni véleményt nyilvánítani képek, hallott vagy olvasott szövegek alapján Szókincs lehetséges feladattípusai keresztrejtvény hiányos szöveg képek alapján a megfelelő szavak szövegbe illesztése megadott idő alatt megadott témakörhöz tartozó szavak gyűjtése Írásbeli: tollbamondás feladatlapok rövidebb szövegek emlékezet utáni leírása egyszerű rövid szövegek másolása témazáró dolgozatok hiányos szövegek kiegészítése megadott szavakból, kifejezésekből összefüggő szöveg létrehozása transzformációs feladatok 8jelenidejű szöveg átalakítása múlt idejűvé, stb.) A következő osztályba lépés feltétele a NAT minimumkövetelményeinek teljesítése. 2.7.
Az oktatás formája: hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás
Iskolánkban nyelvoktató kisebbségi oktatási formában valósul meg a kisebbségi oktatás. Óratervünkben biztosítjuk a kisebbségi oktatás számára kötelezően előírt heti öt óra német nyelvi órát. A nyelvoktató kisebbségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a kisebbségi népismeret témaköreinek elsajátíttatásával hozzájárul a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához. A mi iskolánkban a nyelvoktató kisebbségi oktatás hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás formájában valósul meg, amelyben a tanítás nyelve a magyar, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamtól oktatjuk. Az eredményesség érdekében a németórákon húsz fő felett csoportbontásban tanulnak a gyerekek, hetedik és nyolcadik évfolyamon nyelvvizsgára előkészítő órákat tartunk (heti 2 óra). 2.8.
A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei
A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei a Nemzeti Alaptanterv követelményeit veszik alapul. Biztosítják, hogy a kisebbségi oktatásban részt vevő tanulók, a más iskolákba járó tanulókkal azonos esélyek mellett tanulhassanak tovább középfokú tanintézményben. A kisebbségi népismeret A kisebbségi népismeret tananyag az egyes kisebbségek és anyanemzetük, illetve nyelvnemzetük kultúrájáról, történelméről, hagyományairól és jelenéről szóló ismereteket tartalmazza.
192 A kisebbségi népismeret általános témakörei: A kisebbség nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája nyelvhasználati sajátosságok, beleértve a nyelvjárásokat, nyelvváltozatokat, vizuális kultúra (építészeti emlékek, képzőművészet, iparművészet, népművészet, filmművészet), ének -, zenei és tánckultúra (zenei örökség, színház, tánc és játék), hagyományok, régi és új szokások, kulturális javak, mesterségek, gazdasági élet, ünnepek és jelképek, szociológiai és település – földrajzi ismeretek. A kisebbség történelemalakító és kultúraformáló szerepe, civilizációja: A kisebbség magyarországi történelme és irodalma, az anyanemzet, nyelvi (anya) országok történelmének, irodalmának korszakai; az anyanemzet illetve a nyelvi (anya) országok földrajza, oktatás-, kultúrtörténet, jelenkor, a kisebbségek más országokban élő csoportjai. A kisebbségi népismeret tanítása integrált oktatási formában, a tananyag integrált feldolgozásakor az oktatás a kisebbség nyelvén és magyar nyelven folyik. 3.
Helyi tanterv
Általános fejlesztési követelmények a 4. évfolyam végén (Kompetenciák és képességek) (A minimumkövetelmények vastagon szedettek) Beszédértés, beszédkészség Legyen képes a tanuló a német nyelven vezetett tanórát követni, helyesen cselekedni, a tanult szavakkal és mondatszerkezetekkel gondolatait kifejezni. Tudjon egyszerű beszédhelyzeteket teremteni, és a szituációknak megfelelően 4 - 5 mondatos párbeszédeket folytatni. Kérdezzen biztosan és tudjon az általános témakörök keretében alkotott kérdésekre megfelelő válaszokat adni. A feldolgozott témákhoz, a konkrét vagy elképzelt szituációkkal összefüggésben, szerezzen információkat, valamint legyen képes azok továbbadására. Tudjon a tanuló egy ismert témához, egy olvasott szöveghez, képhez, eseményhez vagy élményhez a tanár irányításával néhány összefüggő mondatot elmesélni. Olvasásértési készség A tanuló tudjon folyamatosan, helyes kiejtéssel, fennakadás nélkül és megfelelő hangsúlyozással olvasni. Tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatban a tanár és tanulótársai kérdéseire válaszolni. Legyen képes az adott kérdések alapján szövegrészeket megtalálni. Tudjon az adott szöveghez kérdéseket feltenni. Legyen képes az olvasott szöveg lényegét 6 - 8 mondatban elmesélni. Írásbeli készség Tudjon a tanuló intenzív gyakorlás után egy egyszerű szavakból és mondatokból álló szöveget leírni. Legyen képes gondolatait néhány mondatban kifejezni és 6 - 8 mondatból álló fogalmazás keretében leírni. A feldolgozott szókincset legyen képes olvasható pontos formában leírni. Nyelvtani tartalmak Legyen képes a tanuló a tanult és gyakorolt szerkezeteket alkalmazni. Ismerje fel a főnév nemét és számát. Tudja a főnevet tárgyesetben és részes esetben használni. Legyen képes egyszerű igéket kijelentő mód jelen időben alkalmazni. Birtokolja a „haben „és „sein” igék használatát. Tudjon egyszerű igékkel felszólítani. Szerezzen biztos gyakorlatot a „gehören „ige használatában, különös tekintettel a névmásokra. Tartozzon a „gehören „ige és a mondatban hozzátartozó elemek a tanuló biztos passzív szókincséhez. Legyen képes a test ápolásával kapcsolatos visszahatós igéket alkalmazni. Tudjon a feltett kérdésekre megfelelő szerkezetekkel válaszolni. Ismerje fel a mondatban az alanyt és az állítmányt. Tudjon bővített mondatokat alkotni. Tudjon tagadó mondatokat alkotni. Kívülről megtanulandó Tudjon a tanuló 12 mondókát, versikét, közmondást és 5 verset elmondani, valamint 10 éneket elénekelni. Legyen képes egy rövid történetet, egy irodalmi szemelvényt vagy egy anekdotát 6 - 8 mondatban elmesélni. A kisebbségi népismeret
193 Fejlesztési feladatok Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése: a népcsoport életmódja, a család és környezet kisebbségi kötődése, a zenei és a tradicionális népi kultúra. . Kritikai gondolkodás Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséről (pl. helyszín, idő, szereplők, események kapcsán). Kommunikáció Beszélgetés az adott kisebbség életével kapcsolatos témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről. Rajz készítése kisebbségi témáról. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal. Események, történetek, jelenségek mozgásos, táncos, dramatikus megjelenítése. 3.1. 1. Évfolyam Kötelező: 185 óra Témakörök 1.Te és én 2.Az én családom 3.Az otthon és környezete, háziállatok 4.A család élete otthon 5.Az én iskolám, az én osztályom 6.A változó idő, a minket körülölelő természet 7.Az egészség 8.Bevásárlás, szabadidő 9.Népköltészet, irodalom Összesen:
Óraszámok 18 20 14 18 18 20 20 20 37 185
Témakörök 1.Te és én
Tanulási tartalmak Köszönés és búcsúzás formái, kapcsolatteremtés. Bemutatkozás. Név, helység, életkor megnevezése.
2.Ez az én családom
Családtagok megnevezése. Egyszerű mondatok a családról. Tevékenységek a családban.
3.Az otthon és környéke, háziállatok
A legfontosabb berendezési és használati tárgyak. A gyerek közvetlen környezete: ház, udvar, kert, utca. A közlekedési eszközök a faluban és a városban. Általános ismert háziállatok.
4.A család élete otthon 5.Az én iskolám, az én osztályom
Rövid egyszerű mondatok a családtagokról. Házimunkák, családi élet. Taneszközök, berendezési tárgyak az osztályban. Tevékenységek az iskolában. Utasítások megértése. Számok tudása 12 -ig.
6.A változó idő, a minket körülölelő természet
Az évszakok, hónapok és a hét napjai. A napszakok alkalmazása. A napirend elmesélése. Az időjárás megfigyelése, egyszerű információk. A természet változásai, ismert fák és virágok.
7.Az egészség
Testrészek, testápolás, egészséges életmód, ruházat. Az orvosnál: egyszerű párbeszéd
8.Bevásárlás, szabadidő
A fontosabb boltok, üzletek megnevezése. Élelmiszerek. Kérések megformálása. Az érdeklődés kifejezése. Kedvenc játékok. Közlések formálása.
9.Népköltés, irodalom
Rövid versikék, mondókák nyelvjárásban is, gyermekjátékok, népdalok, mesék képek segítségével történő elmesélése. Helyi épületek megismerése. Helyi ételek szokások felelevenítése. Rajzok. Múzeumlátogatás.
194 Részletes követelmények Beszédértés, beszédkészség Legyen képes a tanuló a németül vezetett tanórát megérteni és az utasításokat követni. Tudjon a különböző témákhoz mondatokat alkotni és rövid párbeszédet folytatni. Kérdezzen és válaszoljon helyesen. Tudjon egy adott képhez vagy olvasott szöveghez 3 - 4 egyszerű mondatot alkotni. Nyelvtani tartalmak Legyen képes a tanuló a begyakorolt mondatmintákat használni. Ismerje fel a névelő és a főnév egységét. Tudjon egyszerű mondatokat határozott és határozatlan névelővel képezni. Tudjon igéket kijelentő mód jelen időben (én, te, ő, mi, ők) használni. Tudjon tárggyal bővített mondatokat képezni.(pl.: Az apa újságot olvas. ) Használjon a mondatokban határozókat (Helyh. itt- ott, elől-hátul, fent - lent, balra-, jobbra, -ban, -ben; Időh. ma, holnap, reggel, este, éjjel ) Bővítse a mondatokat jelzőkkel (fiatal - öreg, idős, nagy - kicsi, nehéz, könnyű, hideg- meleg, szép- csúnya, jó - rossz, fekete - fehér, kék, piros, sárga, zöld, barna, fehér). Tudjon 12 -ig számolni. Kívülről megtanulandó Tudjon a tanuló 3 -4 mondókát, versikét elmondani és három éneket énekelni. Legyen képes egy képről két-három mondatot kívülről mondani.
3.2. 2. évfolyam Kötelező: 185 óra Témakörök 1.Én és a családom 2.Az otthon, ahol lakom 3.Lakóhely, közlekedés 4.Az iskola, az osztályterem 5.A bevásárlás 6.Munkahelyek, foglakozások 7.A változó idő, a körülölelő természet 8.Szabadidő, kedvenc időtöltésem 9.Egészség 10.Betűtanulás,nyelvi ismeretek 11.Népköltés, irodalom* Összesen:
Óraszám 10 8 10 5 10 10 10 16 19 50 37 185
Témakörök
Tanulási tartalmak
1.Én és a családom
Bemutatkozás. Egyszerű információk a családtagokról. Munka a családban. Családi ünnepek elmesélése.
2.Az otthon, ahol lakom
Lakóház, lakás, berendezési és használati tárgyak megnevezése. A ház környékének ismerete.
3.Lakóhely, közlekedés
A cím ismerete. A helység német, ill. sváb nevének tudása. A lakóhely jellemző épületeinek ismerete. Vidéken, a vízen és a levegőben előforduló közlekedési eszközök megnevezése.
4.Az iskola, az osztályterem
Az iskola nevének és az évfolyam ismerete. Berendezési tárgyak és iskolai eszközök megnevezése. Az iskolában előforduló tevékenységek megnevezése. Fontos, a munkáltatás során előforduló utasítások megértése. Számok ismerete 50 -ig.
195 5.A bevásárlás
Üzletek, boltok megnevezése, melyek a környéken találhatók. Fontosabb élelmiszerek, ruhadarabok ismerete Vásárlás eljátszása.
6.Munkahelyek, foglalkozások
Néhány kézműves foglalkozás ismerete és azok munkahelyeinek megnevezése. A szülők munkájának rövid ismertetése. Az évszakok felismerése, rövid leírása. Hónapok, napok biztos megnevezése. Napirend elmesélése. A pontos idő megkérdezése és válaszadás (csak a fél és teljes órák ismerete). A kertben lévő gyümölcs, zöldség, és virágok megnevezése. A háziállatok, néhány erdei- és mezei állat ismerete. Ismert állatkerti állatok felsorolása.
7.A változó idő, a körülölelő természet
8.Szabadidő, kedvenc időtöltésem
Kedvenc időtöltés elmondása. A szabadidő kellemes eltöltését szolgáló, életkornak megfelelő tevékenységek felsorolása. Kívánságok kifejezése. Rövid beszámoló a különféle hobbikról.
9.Egészség
Testrészek megnevezése. Az egészséges táplálkozás felismerése. A betegségek elkerülésének ismerete (időjárás; megfelelő öltözék). Orvosi vizsgálat eljátszása.
10.Betűtanulás,nyelvi ismeretek A német ábc megismerése, betűtanulás, szavak írás, tollbamondás, mondatkezdő betű. Mondatvégi írásjelek. 11.Népköltészet, irodalom* Kiszámolók, nyelvjárásban is. Gyerekjátékok a helyi gyűjtésből. Népköltészet, találós kérdések. Gyermekdalok, helyi nyelvjárásban énekelt dalok, egyszerű mesék.
Részletes követelmények(Kompetenciák és képességek) (A minimum vastagon szedett. ) Beszédértés, beszédkészség Tudjon a tanuló egyszerű kijelentéseket alkotni. Állítson egyszerű helyes kérdéseket a feldolgozott témákhoz és adjon megfelelő válaszokat, kijelentéseket. Tudjon szóban utasításokra megfelelően cselekedni, valamint legyen képes önmaga is utasításokat adni. Legyen képes véleményét tetszés és nem tetszés formájában kifejezésre jutatni. Tudjon önmagáról és más személyekről életkorának megfelelő szinten információkat adni, És megtudni. Tudjon eszközök segítségével (kép, báb, tárgyak) egy ismert témához három-négy mondatot alkotni és rövid párbeszédet folytatni. Szövegértés Ismerje fel a tanuló a német betűket és helyes szóalkotással tudja azokat hangosan és halkan olvasni és értelmezni. Tudjon egyszerű szövegekből információkat nyerni és továbbadni. Íráskészség Ismerje fel a tanuló a német betűket és tudja őket önállóan is használni. Legyen képes egyszerű mondatokat hibátlanul leírni. Ismerje fel intonáció alapján a mondat végére kerülő pontot és kérdőjelet. Nyelvtani tartalmak Legyen képes a tanuló a gyakorolt mondatszerkezeteket, kifejezéseket (köszönés, kérés, megköszönés) használni. Tudjon igéket kijelentő mód jelen időben, egyes számban és többes számban, minden személyben alkalmazni. Birtokolja a „haben „és „sein „ige használatát. Tudjon egyszerű igékkel felszólítani. Tudjon egyszerű mondatokat határozókkal (Idő-, Helyhatározó) képezni. Bővítse a mondatokat melléknevekkel. Tudjon a feltett kérdésekre megfelelő válaszokat adni. Tudjon tagadni. Tudjon szavakat elválasztani a magyar, ill. az új német helyesírás szabályainak megfelelően. (Fő elv az elválasztásnál a szótagolás, az új szabályok figyelembevételével: pl.: Abend> A- bend; Fenster> Fen- ster; backen> ba- cken ) Ismerje a tanuló a tőszámokat 50 -ig és a sorszámokat 31.-ig. Kívülről tanulandó
196 Tudjon a tanuló 3-4 mondókát, versikét (2 -t nyelvjárásban) elmondani és három dalt énekelni. Legyen képes egy kép leírásánál 3 - 4 mondatot kívülről mondani
3.3. 3. évfolyam Kötelező: 185 óra Témakörök 1.Én és a családom 2.Az otthon, ahol lakom 3.A lakóhely, a közlekedés 4.Az iskola, az osztályterem 5.A bevásárlás 6.Munkahelyek, foglalkozások 7.A változó idő, a körülölelő természet 8.Szabadidő, kedvenc időtöltésem 9.Egészség 10.Népköltészet, irodalom (népismeret) 11. Nyelvi ismeretek Éves óraszám:
Ajánlott óraszám 12 10 10 11 15 15 10 15 10 37 40 185
Témakör 1.Én és a családom
Tartalom Képességek, tulajdonságok, kedvtelések bemutatása. Kívánságok és elutasítások kifejezése. A családról, családtagokról, rokonságról (nagynéni, nagybácsi, unokatestvérek) mesélés. A hétköznapok, ünnepnapok és hagyományok leírása. Étkezési szokások a családban.
2.Az otthon, ahol lakom
Lakóház, lakás, berendezési tárgyak és használati tárgyak leírása. Mesélés a saját szobáról. A kerti- és házimunka leírása.
3.A lakóhely, a közlekedés
A város vagy falu legfontosabb közintézményeinek, épületeinek ismerete. a lakóhelyen történő tájékozódás gyakorlása. A lakóhelyen élő kisebbség életéről mesélés. Az iskola épületének, az iskolaudvarnak a leírása. A tantárgyak és a tanítás egyszerű mondatokkal történő ismertetése. Iskolai berendezési tárgyak és iskolaszerek leírása. A hetes feladatainak elmesélése. A számok ismerete 100.-ig.
4.Az iskola, az osztályterem
5.A bevásárlás
Az áruházakban megtalálható osztályok felsorolása. A kínálat és az üzlettípus közti kapcsolat (pl. papír- Írószerbolt) felismerése. Rövid párbeszédek alkotása bevásárlási helyzetekkel.
6.Munkahelyek, foglalkozások
A szülők foglalkozásának megnevezése. Ismeret kézműves fogalakozások és mai divatos szakmák rövid leírása. Álomfoglalkozások kifejezésre jutatatása.
7.A változó idő, a körülölelő természet
A teljes év bemutatása. A természet változásainak évszakokra jellemző leírása. A legfontosabb kerti és mezei virágok, gyümölcs és zöldségfajták felismerése és megnevezése. A legismertebb házi, mezei, erdei és vadállatok rövid leírása (pl.: kinézete, élelme, otthona) Napirend elmesélése.
8.Szabadidő, kedvenc időtöltésem
Meghívások írása. Beszámolás a hétvégéről. Általánosan ismert kedvtelések megnevezése. A saját hobbi elmesélése.
9.Egészség
A legfontosabb testrészek megnevezése. Betegségek megnevezése.(pl.: nátha, fejfájás, hasfájás.) A rendelőben történő orvosi vizsgálat eljátszása. Rövid párbeszéd a fogorvosnál és a gyógyszertárban.
10.Népköltészet, irodalom*
Rejtvények, nyelvtőrök, szólás-mondások, nyelvjárásban is.
197 Történetek, mesék. Olvasmányok a német nemzetiségi irodalomból. *Úgy ahogy az első és második osztályban, mint a nemzetiségi oktatás fontos része, ezt a témát folyamatosan más témakörökkel együtt lehet oktatni. 11. Nyelvi ismeretek
„haben „és „sein” igéket egyes és többes számban, birtokviszonyok birtokos névmással kifejezni, felszólító módú igék, tagadás formái, tollbamondás után mondatok leírása. Számok ismerete. A „gehören” igét tudja használni.
Követelmények Beszédértés, beszédkészség Legyen képes a tanuló egy 8 - 10 mondatból álló egyszerű hallott és olvasott szöveget megérteni. Tudjon a feldolgozott témakörökben tudakozódni, informálódni és ismereteket továbbadni. Állítson biztonsággal kérdéseket a feldolgozott témákra és tudjon azokra helyes válaszokat adni. Alkalmazza az elutasítást és a tagadást. Saját szükségleteit, kívánságait jutassa egyszerű formában kifejezésre. Tudjon egyszerű párbeszédeket képekhez és témákhoz alkotni. Olvasásértés Tudjon a tanuló 8 - 10 mondatos feldolgozott és begyakorolt mondatokat helyes kiejtéssel olvasni. Legyen képes feldolgozott szövegrészek megtalálására. Tudjon rövid történeteket olvasni és megérteni (de nem szószerinti fordításban). Íráskészség A tanuló tudja a tanult szavakat hibátlanul leírni. Legyen képes a nyomtatott és írott szövegeket hiba nélkül leírni. Tudjon 8 - 10 sort folyamatosan leírni. írásban megoldani. Tudjon egy egyszerű szavakból és mondatokból álló diktálást hibátlanul leírni. Tudnia kell, hogy a német nyelvben a főneveket nagybetűvel írják. Tudja az elválasztást helyesen alkalmazni.
Egyszerű feladatokat (pl.: válaszokat)
Nyelvtani tartalmak Tudja a tanuló magát begyakorolt mondatokkal jelen időben kifejezni. Biztonsággal használja a „haben „és „sein” igéket egyes és többes számban. Tudjon birtokviszonyokat birtokos névmással kifejezni. Tudjon a gyakran használt igékkel felszólítani. Ismerje a tagadás és elutasítás formáit. Kérdésekre tudja a mondatokat mód-, hely-, és időhatározókkal kiegészíteni. Biztonsággal használja a „gehören” igét a személyes névmások tekintetében is. Ismerje a tanuló a tőszámneveket 100 -ig és a sorszámneveket 60-ig. Kívülről tanulandó Tudjon a tanuló 4 új dalt énekelni vagy verset (kettőt nyelvjárásban) felmondani és egy rövid történetet elmesélni. Ismerjen még négy új gyerekjátékot vagy mondókát. 3.4.
4. évfolyam
Kötelező: 185 óra Témakörök és javasolt óraszám Témakörök Lexika 1. Az otthon, a család 2. Az iskola, az iskolai tevékenységek
Óraszám 20 20
198 3. Lakóhely, Közlekedés 4. Nemzetiségünkről, Az élet régen és ma 5. A természet világa – Környezetünk 6. Egészség 7. Népköltészet, irodalom II. Nyelvtan 1. A mondatfajták 2. Az ige 3. A főnév 4. A melléknév Összesen:
20 18 20 15 37 10 10 8 7 185
Témakörök I. Lexika 1. Az otthon, a család
Tananyag
2. Az iskola, iskolai tevékenységek
~ Az iskola és környéke ~ Az osztályterem és berendezési tárgyai ~ Munka az iskolában, a tanulás, egy tanítási nap, a tanárok, a diákok ~ Tanítási órák, tantárgyak, órarend ~ Iskolán kívüli foglalkozások – szakköri foglalkozások ~ Viselkedés felnőttekkel és egymással szemben ~ Iskolai ünnepek
3. Lakóhely, közlekedés
~ A lakóhely és lakói ~ A lakóhely és környéke ~ Képek a lakóhely életéből: ~ Falu, Város ~ Házak, épületek, nyilvános intézmények ~ Munkalehetőség ~ Utca, Közlekedés, Közlekedési eszközök ~ Képek és történetek a lakóhely és a magyarországi német lakosság életéből. Őseink foglalkozása, szokásai és kultúrája. ~ Képek és történetek más magyarországi nemzetiségiek és etnikai csoportok életéből A részletes tananyagot lásd a Népismeret cím alatt!
4. Nemzetiségünkről, Az élet régen és ma. Együttélés más népekkel.
5. A természet világa, környezetünk
6. Egészség, Higiénia
~ A család és a családtagok ~ Rokoni kapcsolatok ~ Munka a családban, családtagok foglalkozása ~ Otthoni tevékenységek ~ Munkamegosztás a családban – Bevásárlás, takarítás ~ Az otthon és környéke ~ Berendezési- és használati tárgyak ~ Családi ünnepek – születésnap, névnap Egyházi ünnepek – Karácsony ~ Étkezési szokások, ételek
~ A bennünket körülvevő természet ~ Az évszakok jellemzői, természet, időjárás a kerti-, szántóföldi- és házi munka vonatkozásában. ~ Az ember alkalmazkodása a természethez, az időjáráshoz: Ruházat, időjárástól függő munkák, tevékenységek ~ A növények és az állatok jelentősége az emberek számára ~ A legismertebb kerti-, mezei-, és erdei virágok Zöldségfélék, gyümölcsök ~ Háziállatok, néhány erdei és mezei állat, állatok az állatkertben ~ Az ember, mint a természet formálója – Természet- és Környezetvédelem ~ Szólások – Közmondások, dalok és versek a természet szépségéről ~ Testápolás, higiénia ~ helyes táplálkozás ~ helyes öltözködés
199
7. Népköltészet, irodalom II. Nyelvtan 1. Az egyszerű mondat, Mondatfajták
2. Az ige
3. A főnév
~ helyes időbeosztás sport, munka, pihenés ~ Betegségek megelőzése Testrészek, néhány betegség orvosnál / fogorvosnál, gyógyszertárban ~ Régi és új gyógyszerek, gyógymódok ~ Az egészséggel kapcsolatos közmondások, mesék. ~ Elbeszélések, mesék, versek, népdalok és olvasmányok a német irodalomból ~ Kijelentő mondat ~ Kérdő mondat eldöntendő kiegészítendő kérdőszavak ~ Felszólító mondat ~ Elválasztási szabályok ~ Mellékmondatok (…weil) ~ Jelen idő / Präsens ~ Tőhangváltós igék jelen idejű ragozása (Umlaut, Brechung) ~ Az egyszerű múlt idő (Präteritum) ~ Az összetett múlt idő (Perfekt) ~ A felszólító mód ~ A főnév egyes és többes számú alakjai ~ A főnév alany-, tárgy- és részes esete ~ A leggyakoribb tárgy- és részes esettel álló elöljárók
4. A melléknév
~ A melléknév, mint állítmány ~ A melléknév, mint határozó ~ A melléknév fokozása Részletes követelmények a 4. évfolyam végén (A minimális teljesítményt vastag betűvel szedtük.) Beszédértési készség és beszédkészség A tanuló legyen képes a tanár által németül vezetett óra megértésére és a helyes reagálásra, valamint tudja a tanult lexikával és a tanult szerkezetekkel gondolatait megfelelően kifejezni. Tudjon egyszerű nyelvi kontaktust teremteni és a szituációnak megfelelően egy négy- öt mondatos párbeszédet folytatni. Biztosan tudjon kérdéseket feltenni és ismert témákkal kapcsolatban feltett kérdésekre értelem szerint egyszerű válaszokat adni. A tárgyalt témákkal kapcsolatban, konkrét vagy szimulált szituációban, tudjon helyes hangsúllyal és normális beszédtempóban információkat kérni és adni. Ismert témában tudjon olvasott szöveggel, képpel, eseménnyel vagy élménnyel kapcsolatban tanári segítséggel - néhány összefüggő mondatot mondani. Olvasásértési készség Tudjon folyamatosan, helyes kiejtéssel, megakadás nélkül és megfelelő hangsúlyozással olvasni. Tudjon a tanár és tanulótársai kérdéseinek segítségével az olvasottakról beszélni. Tudjon adott kérdések alapján szövegrészeket kikeresni. Tudjon saját maga is a szöveghez kérdéseket feltenni. Legyen képes hat - nyolc mondattal az olvasott anyag lényegét kifejezni. Írásbeli készség Intenzív gyakorlást követően tudjon egyszerű szavakból és rövid mondatokból álló tollbamondást írni. Tudja gondolatait néhány mondatban kifejezni és egy hat - nyolc mondatból álló kis fogalmazásban leírni. Tudja a tanult szókincset helyesen írni. Nyelvtani szerkezetek Legyen képes a tanult és begyakorolt szerkezeteket használatára.
200 Ismerje fel a főnevek nemét és számát. Ismerje a főnév és a névelő alkalmazását tárgy és részes esetben. Tudja alkalmazni az egyszerű igéket Indikatív Präsensben. Tudja alkalmazni a "haben" és a "sein" igéket. Tudjon egyszerű igékkel felszólítani. A "gehören" igével kapcsolatban bánjon biztosan a személyes névmás részes esetével. A "gehören" ige és kapcsolatai a mondatban tartozzanak a tanuló biztos passzív szókincséhez. A testápolással kapcsolatos visszaható igéket tudja alkalmazni. A feltett kérdésekre a megfelelő szerkezetekkel tudjon válaszolni. Ismerje fel az alanyt és az állítmányt a mondatban. Tudjon bővített mondatokat alkotni. Tudjon tagadni. Memoriter, dalok A tanuló tudjon 12 mondást, rímeket, közmondást és 5 verset kívülről, valamint tudjon 10 dalt énekelni. Tudjon rövid történeteket, egy prózakivonatot irodalomból vagy egy 6-8 mondatos anekdotát elmesélni.
4.
5 - 8. évfolyam Fejlesztési követelmények (képességek, kompetenciák)
Szóbeli és írásbeli nyelvhasználat A tanulók tudjanak / ismerjék - instrukciókra, kérdésekre reagálni, válaszolni - kapcsolatokat teremteni - önmagukról és szűkebb környezetükről mesélni - különböző kérdő mondatokkal (eldöntendő, kiegészítendő, direkt és indirekt módon) kérdezni - tudakozódni és informálódni- információkat továbbadni - élményekről, eseményekről, különböző esetekről a tényeknek megfelelően szóban és írásban beszámolni - benyomásokról, érzésekről érdekesen hatásosan mesélni - különböző korú és foglalkozású emberekkel beszélni - véleményt nyilvánítani és azt megvédeni - vitákon részt venni - vitához (pro és kontra) kifejezéseket gyűjteni és helyesen alkalmazni - állást foglalni, állásfoglalást megindokolni - beleegyezni valamibe, ill. elutasítani azt - ellenvéleményre reagálni - saját gondolatokat néhány mondatban írásban is kifejezni - történéseket, eseményeket időrendi vagy logikai sorrendben leírni - a lényegest a lényegtelentől megkülönböztetni - rokon és ellentétes jelentésű szavakat ismerni és alkalmazni - leírást, beszámolót, interjút címszavak vagy vázlat segítségével írni - állatokat, embereket külső és belső tulajdonságuk alapján szóban és írásban jellemezni - üdvözletet, táviratot írni - tartalmi és formai jegyek figyelembe vételével magánlevelet írni - minta után kérést, köszönetnyilvánítást, bocsánatkérést, panaszt kifejezni - udvarias kifejezéseket alkalmazni - a szóbeli és írásbeli kifejezésmód közötti különbséget Nyelvismeret és helyesírás A tanulók tudjanak/ismerjék - kétnyelvű szótárakat probléma nélkül használni - a szófajokat és nyelvi funkciójukat - ige:(Futur II kivételével) minden igeidőt kijelentő, felszólító és feltételes módban alkalmazni a passzív ragozás funkcióját
201 passzív jelen és egyszerű múlt időt (Prâteritum) alkalmazni Módbeli segédigéket feltételes módban és passzívban (felismerési szint) - főnév: névelővel, vagy a nélkül, ill. névmással ragozott formában alkalmazni Mind a négy esetet viszonyszóval vagy a nélkül helyesen használni - melléknév: fokozni néhány rendhagyót is alap és középfokot hasonlítani ragozást alkalmazni - számnév: tő- és sorszámneveket használni törtszámneveket képezni - névmás: a személyes, birtokos, visszaható névmásokat alkalmazni gyakran előforduló mutató, kérdő, vonatkozó és határozatlan névmást felhasználni - összetett és képzett szavakat megfelelően alkalmazni - mondat: kijelentő, kérdő, felszólító és óhajtó mondatokat alkotni mondatrészeket (alany, állítmány, bővítmény) meghatározni az egyes bővítmények helyes szórendjét a mondatrészekre kérdezni az egyszerű és összetett (mellé- és alárendelő) mondatot a tanult kötőszavakkal helyes szórendet használni - mondatközi és mondatvégi írásjeleket helyesen alkalmazni - ismert szókincset jó helyesírással írni - helyesírást és önellenőrzést folyamatosan fejleszteni Irodalmi, informatív és tényközlő szövegek A tanulók tudjanak/ismerjék - nem gyakorolt szöveget folyékonyan, értelemszerűen olvasni - egyszerű nyelvezetű, ismeretlen szöveget szótár segítségével önállóan feldolgozni és megérteni - olvasott, látott, hallott történetet összefoglalni és röviden elmondani, véleményt alkotni - könyvekből, folyóiratokból, médiától információt meríteni - epikai művekben (mese, elbeszélés, tanmese, anekdota, monda) konfliktushelyzetet, tanulságot felismerni - egy történetet különböző szempontok alapján befejezni - ifjúsági könyvekből, folyóiratokból részleteket megérteni, értelmezni - hazánk és a németnyelvű országok embereinek életviteléről, kultúrájáról, oktatásáról, szabadidő eltöltéséről szóló ország ismereti szövegeket megérteni, állást foglalni - életkoruknak megfelelő költeményeket értelmesen, kifejezően olvasni és előadni - a magyarországi német irodalom néhány művét - érdekes elbeszéléseket dramatizálni - jellegzetes szerepeket eljátszani A kisebbségi népismeret 5-6. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése: a népcsoport nyelvhasználati sajátosságai. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben: projektek tervezése és végrehajtása a népcsoport sajátos életmódjával, a család és környezete kisebbségi kötődésével kapcsolatban. Kritikai gondolkodás Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A kisebbség híres képviselőinek tettei a közösség formálása érdekében. Híres emberek, történelmi személyiségek, hétköznapi emberek jellemzése. A kisebbség életéből vett jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi, a kisebbség szempontjából sorsdöntő jelenség kapcsán. Kommunikáció Beszélgetés és vita egy-egy kisebbséget érintő témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása valamely kisebbségi témáról. Rajz készítése kisebbségi témáról. Rajzos vázlat készítése. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése. 4.1. 5. évfolyam Kötelező: 185 óra
202 Témakörök és javasolt óraszám Stundenzahl Témakörök I. Lexika 1. Az otthon (lakóhely, ház, lakás, környezet) 2. Az iskola 3. Munka és szabadidő 4. A természet, az időjárás. Környezetvédelem 5. A közlekedés 6. Népköltészet és irodalom nemzetiségünk életéből II. Nyelvtan 1. Az ige 2. A főnév Éves óraszám
Témakörök I. Lexika 1. Az otthon (lakóhely, lakás, környezetünk)
2. Az iskola
2.
Munka és szabadidő
4. A természet, természetvédelem, környezetvédelem
5. A közlekedés
Óraszám 20 10 20 20 10 37 20 10 185
Tananyag ~ Lakóhelyünk – lakóhelyünk bemutatása ~ A mi házunk, a mi lakásunk – Házunk, lakásunk bemutatása ~ A lakás – kiemelten a gyerekszoba bemutatása ~ A lakás átrendezése, költözködés ~ A család élete a városban és falun - különbségek szintes-, emeletes ház, tömblakás, családi ház Vásárlási, sportolási és kulturális lehetőségek összehasonlítása városi és vidéki viszonylatban ~ Rokoni kapcsolatok Családi ünnepek, egyházi ünnepek – ajándékozás, ételek ~ Közös és egyéni tevékenységek a ház körül ~ Iskolai élet falun és a városban ~ az iskola épülete ~ Az osztályterem, a tanári, a tornacsarnok, stb. berendezési tárgyai ~ Órarend, tantárgyak, délutáni foglalkozások ~ Közös tevékenységek (papír- és vasgyűjtés, osztálykirándulás, iskolai ünnepségek ~ Elbeszélések, olvasmányok az iskolai életről ~ Információk gyűjtése különböző foglalkozásokról – régi szakmák, mesterségek lakóhelyünkön ~ A család, a rokonság és a család barátainak foglalkozása ~ Munkahelyek és berendezésük Munkalehetőség lakóhelyünkön ~ Házimunka Munkamegosztás a családban Bevásárlás (élelmiszer, ruházat, játékok) ~ Kerti és szántóföldi munka virágoskert, konyhakert, gyümölcsös ~ A szabadidő tervezése Sport, játék, pihenés, Gyermekjátékok régen ~ Beszélgetés az időjárásról Az évszakokra jellemző időjárás – Ruházat, öltözék régen és ma (népviselet) ~ Égtájak, égitestek, (Nap, Hold, csillagok, bolygók) ~ Az ember a természet rombolója – ezzel kapcsolatos észrevételek ~ Természetvédelem, környezetvédelem Mit tehet az ember a természetért, környezetért? Lehetőségek felsorakoztatása – természet- és környezetvédelmi projekt ~ Járművek A legfontosabb közlekedési szabályok ~ Kirándulás busszal, autóval, vonattal
203
6. Nemzetiségünk életéből
7. Népköltészet, irodalom II. Nyelvtan 1. Az ige
2. A főnév
Osztálykirándulás Menetrend, jegyváltás Indulás, érkezés, információkérés ~ Udvarias közlekedés ~ Baleset, Első segély ~ Olvasmányok a magyarországi nemzetiségek történelméből ~ A lakóhely lakóinak etnikai hovatartozása, különbségek az egyes nemzetiségek között ~ Nyelvhasználat a családban Németül otthon és az iskolában ~ Helyi magyarországi német népszokások, hagyományok: Advent, Karácsony, Újév, Húsvét, Farsang A szokások rövid leírása Ajándékok készítése Közös tevékenységek: Karácsonyfa – díszítés, tojásfestés, farsangi jelmezek készítése, újévi versek tanulása ~ Kulturális örökségünk megismerése: (történetek, mesék, dalok, táncok, játékok, mondások) Ismeretek gyűjtése egy németek által lakott település életéről, személyes beszélgetésekből,olvasott anyagokból és filmekből vett információk felhasználásával. Betekintés nyerése életmódba, szokásokba,konyhaművészetbe, ruházatba, népi építészetbe, nyelvjárásba,tájházak kiállításainak megtekintésével. Térkép használat, földrajzi tájékozódás a tanult, ill. gyűjtött ismeretekhez kapcsolódóan. Múzeumlátogatás, azok elhelyezkedése, a falvak elrendezése, alaprajza. A szerzett ismeretek rendszerezése tanórán és bemutatása kiállításon vagy színpadra állítása. A nemet nyelvű országok és a magyarországi németség történelméről,földrajzáról . ~ Kiszámolók, mondókák, találós kérdések, népi szólás - mondások ~ Versek, dalok, elbeszélések, mesék, olvasmányok a német irodalomból. ~ Az igék jelentése: cselekvés, történés, létezés / állapot ~ Az igék szótári alakja: Infinitiv, Imperfekt, Partizip Perfekt ~ A személyragok (személyes névmások) ~ Eltérő ragozású igék jelen időben (Umlaut, Brechung) ~ Visszaható igék (visszaható névmások) ~ Felszólító mód – Tőhangváltós igék felszólító módja (Brechung, Umlaut) ~ A leggyakoribb gyenge és erős ragozású igék ~ Az elbeszélő múlt idő (Präteritum) ~ Präsens és Perfekt a szövegben ~ Jövő idő (Futur): werden + Infinitiv ~ Az igeidők áttekintése ~ A főnevek jelentősége. Helyesírás (ismétlés) ~ Főnevek névelőkkel és birtokos névmásokkal Alaptípusok egyes és többes számban Szótárhasználat ~ A főnevek egyes és többes számú alany, tárgy, birtokos és részes esete ~ Főnév + ige viszonyulása Igepárok mint pl.: stellen – stehen, stb. Leggyakrabban használt igevonzatok, mint pl.: sich freuen auf / über, Elöljárószók
Részletes követelmények az 5. évfolyam végén (A minimális teljesítményt vastag betűvel szedtük)
204 Beszédértési- és beszédkészség Tudjon a tanuló egyszerű eseményről információt kérni és adni és élményekről beszámolni. Tudjon egyszerű kívánságokat, kérést megfogalmazni. Tudjon másokat felszólítani és egyszerű utasításokat adni. Tudjon személyeket, élőlényeket és tárgyakat egyszerűen megfogalmazott mondatokkal jellemezni. Ismert témákban legyen képes rövid párbeszédeket folytatni. Legyen képes egy olvasott szövegről röviden mesélni, képekről, dolgokról röviden beszélni. Olvasásértési készség A tanuló olvasástempója közelítsen beszédtempójához. Tudjon megfelelő szó- és mondathangsúllyal és tartalmilag tagoltan olvasni és kérdéseket a szöveghez feltenni. Legyen képes egy lexikailag ismert, felolvasott, vagy elolvasott szöveget megérteni és arról mesélni. Legyen képes egy lexikailag és nyelvtanilag könnyű szöveget szótár segítségével egyedül lefordítani. Írásbeli készség Tudjon a tanuló meghívót, karácsonyi-, vagy húsvéti lapot írni. Tudjon írásban bemutatkozni, egy rövid levelet írni. Legyen képes megtörtént dolgokról, észrevételeiről, tapasztalatairól 3 – 4 egyszerű mondatot írni. Nyelvtani szerkezetek Tudja a tanuló a tárgy- és részes esetet, az erős főnevekkel mondatban alkalmazni, elöljárószók után is. Tudjon biztosan bánni az igékkel Präsens és Perfekt időkben. Legyen képes az elváló és el nem váló igéket helyesen alkalmazni. Ismerje az egyszerű melléknevek fokozását (Positiv és Komparativ) és tudjon összehasonlítani. Tudja használni a „dieser” mutató névmást alany, tárgy- és részes esetben. Ismerje a tárgy- és részes esettel álló egyszerű kérdő- és birtokos névmásokat. Használja a leggyakrabban előforduló módbeli segédigéket. Tudjon bővített mondatokat képezni összetett állítmánnyal és ismerje a helyes szórendet a bővített mondatokban. Memoriterek, dalok A tanuló tudjon 3 további verset, 4 új dalt és 10 közmondást kívülről. 4.2.
6.évfolyam
Kötelező: 185 óra Témakörök és javasolt óraszám Témakörök Lexika 1. Gyermekek a földkerekségen 2. Munka, szabadidő, kultúra 3. Hírközlés 4. Egészségügy, egészség 5. Nemzetiségünk életéből (népismeret) 6. Népköltészet, irodalom (népismeret) II. Nyelvtan 1. Az ige 2. A főnév és a melléknév 3. A névmások 4. Az elöljárószók 5. A mondat Éves óraszám
Óraszám 15 15 20 13 25 12 28 20 15 17 5 185
205 Témakörök I. Lexika 1. Gyermekek a földkerekségen
Tananyag
2. Munka, szabadidő, kultúra
~ Ipar és mezőgazdaság Magyar – külföldi közös vállalkozások Új foglalkozási ágak, foglalkozások ~ Napi szükségletek, vásárlás, különböző árufajták ~ Sport, szórakozás, színház, könyvek, zene ~ Utazás belföldön, és külföldre Külföldi tájak, építészet és kultúra külföldön Információk gyűjtése a német nyelvű országokról A témához kapcsolódó cikkek német nyelvű gyermekújságokban ~ Sajtó, rádió, televízió Cikkek gyermek – és ifjúsági újságokból, magazinokból Rádió- és televízió programok ~ Posta, levelezés, távirat, telefon, telefax Képeslap, Bélyeg, Újság vásárlása - dialógusok Levélírás – levél, távirat feladása, telefonálás ~ Technika (Számítógép) ~ Betegségek – gyógyítás, belső szervek ~ Háziorvos, fogorvos, kórház Egészségügyi ellátás, gyógyszertár Az orvosnál, fogorvosnál, gyógyszertárban - párbeszédek Babonás hiedelmek régen ~ Egészséges életmód ~ Környezetünk ~ Események a Magyarországi németek történelméből, földrajzi – történelmi aspektusból. A falun és városban élő magyarországi németek élete napjainkban A magyarországi németek betelepülése és letelepedése lakóhelyünkön Német településnevek, régi és új utca- és folyónevek a településen A magyarországi németség „lakóhagyományainak” összehasonlítása a magyarokéval vagy más népekével. A német népcsoport egyéni arculatának jellemzői, fejlődéstörténetének figyelemmel kisérése. Más népcsoportokkal (magyarok, horvátok, szerbek.) való békés együttélés megvalósulása. Saját identitás kialakításának elősegítése. ~ Magyarországi német szerzők meséi és művei ~ Elbeszélések és szemelvények a német gyermek- és ifjúsági irodalomból ~ A tanulók korának megfelelő versek. Beszélgetés az német kisebbség életéről, lehetőségeiről az oktatásban régen es ma. Az önazonosság kialakításának első lépesei beszélgetésekhez kötve. Gyűjtőmunka bemutatása írásban es szóban. Szokások, történetek, További ismeretek a magyarországi németek hagyományairól, nyelvéről, kultúrájáról. Lakóhely és lakóház ismerete, berendezése, tájházak és berendezéseik ismerete. Dűlőnevek. Étkezési szokások, a német konyha sajátosságai. Magyarországi német költők és írók műveinek ismerete. Ház körüli munkálatok. Családi és naptári ünnepek
3. Hírközlés
4. Egészségügy, egészség
5. Nemzetiségünk életéből
6. Népköltészet, irodalom
~ Hétköznapi élet a különböző országokban Oktatás, életkörülmények, étkezési szokások, szociális körülmények ~ Ünnepek, ünneplés a különböző országokban (beiskolázás, szüret, betakarítás, Mikulás - ünnep, Advent, Karácsony, Húsvét, Pünkösd) Azonosságok és különbségek a népszokásokban Az ünnepekkel kapcsolatos népszokások - Étkezési szokások (Magyarországi német ételek)
206 szokásai. Népzene es néptánc ápolása. II. Nyelvtan 1. Az ige
2. A főnév és a melléknév
3. Névmások 4. Az elöljárók 5. A mondat
~ Igeidők: Perfekt, Plusquamperfekt, Futur; erős, gyenge és vegyes ragozású igék ~ A Perfekt és a Präsens használata az összetett mondatokban ~ Elváló és el nem váló igekötős igék ~ A módbeli segédigék jelen idejű ragozása ~ A főnév alakjai, és a négy eset használata ~ Egyes szám, többes szám, ige és melléknév a főnév mellett ~ A főnév helyettesítése személyes névmással ~ Melléknévképzés ~ Személyes névmások ~ Kérdő névmások ~ Határozatlan névmások „viel, man, es“ ~ A leggyakoribb tárgy- és részes esettel álló elöljárók: für, über, von, aus, zu, bei usw. ~ Összetett mondatok, wenn és als ; denn és weil kötőszavakkal
Részletes követelmények a 6. évfolyam végén (A minimális teljesítményt vastag betűvel szedtük.) Beszédértési készség és beszédkészség A tanuló tudjon az ismert és tárgyalt témákban rövid párbeszédet folytatni, élményeiről és észleléseiről a témával kapcsolatban beszámolni. Tudjon egyszerű eseményekről időrendi sorrendben információt adni, élményekről mesélni és átélt vagy kitalált eseményeket egyszerű módon jellemezni. Tudjon egyszerű folyamatokat leírni. Olvasásértési készség Legyen képes nyelvtanilag és lexikailag ismert, de nem begyakorolt szövegeket folyamatosan olvasni. Tudjon megfelelő szó- és mondathangsúllyal és tartalmilag tagoltan olvasni és kérdéseket a szöveghez feltenni. Kérdésekre adott válaszaival és saját megnyilatkozásaival bizonyítsa be, hogy megértette a szöveget. Tudjon szóban és írásban személyeket jellemezni. Írásbeli készség Tudjon személyes levelet írni és ismerje ennek minimális formai követelményeit. Nyelvtani szerkezetek Tudja a tárgy- és részes esetet az erős főnevekkel mondatban alkalmazni, elöljárószók után is. Használja helyesen - a birtokos esetet kivéve - a határozatlan névelő után a melléknevet. Tudja használni a "viel, man, es" határozatlan névmásokat. Tudjon biztosan bánni az igékkel Präsens és Perfekt időkben. Tudja használni a tanult igeidőkben az elváló és a nem elváló igéket. Tudja biztosan használni a módbeli segédigéket jelen időben. Ismerje az egyszerű melléknevek fokozását (Positiv, Komparativ) és tudjon összehasonlítani. Használja a tárgy- és részes esetben álló egyszerű kérdő névmásokat. Alkalmazza a leggyakrabban használt módhatározókat. Tudjon bővített mondatokat képezni összetett állítmánnyal és ismerje a helyes szórendet a bővített mondatban. Memoriter, dalok A tanuló tudjon legalább 3 további verset és 4 új dalt kívülről. Kisebbségi nyelv Hagyományos nyelvoktató forma
6. évfolyam A1
207 Az európai minimumszint: A1 Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni személyes jellegű kérdéseket (pl. hogy hol lakik) ismerős emberekre és dolgokra vonatkozóan. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Beszédértés Megérti a tanár egyszerű utasításait, az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetére, a kisebbségre vonatkoznak. Legyen képes megoldani a hallás utáni értési feladatokat. Beszédkészség Képes legyen megszólalni a kisebbség nyelvén, fokozatosan növekedjen beszédbátorsága és önbizalma. Képes legyen egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél. Képes feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni, információt adni és kérni valós beszédhelyzetekben. Megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni. Mondjon el emlékezetből néhány dalt, mondókát, verset az adott nyelven. Olvasásértés Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Ébredjen fel érdeklődése népcsoportja kultúrája iránt. A megértést cselekvéssel, szóban vagy írásban jelezze vissza. Legyen gyakorlata egyszerű, ismert nyelvi elemekből álló szöveg néma olvasással történő megértésére. Tudjon egy adott szövegből egyszerű információkat kiemelni. Írás Képes a kisebbségi nyelven egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás után helyes leírására. Tudjon egyszerű, tényszerű információkat írni az adott nyelven. Képes minta alapján több mondatból álló, összefüggő szöveget írni (párbeszéd, üzenet, üdvözlő képeslap, bemutatkozás). Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni.
4.3. 7. évfolyam A kisebbségi népismeret 7-8.. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismeretszerzés, tanulás
Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömeg-kommunikációs eszközökből. Információk gyűjtése a kisebbség múlt és jelen életéről, nyelvhasználati sajátosságairól az iskolai vagy más könyvtárban, média-tárban, múzeumban, a kisebbség lakóhelyein. A gyűjtött adatok felhasználása projektek, bemutatók tervezésénél és végrehajtásánál. Mutassa be a kisebbség lakóhelyeit, magyarázza az életmód és környezet közötti fontosabb összefüggése-ket. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. Kritikai gondolkodás A kisebbség (és az anyanemzet) kulturális életének, kiemelkedő eseményeinek elbeszélése. Jelenetek eljátszása különböző szempontokból, részvétel regionális fesztiválokon, kulturális eseményeken. Önálló vélemény és kérdések megfogalma-zása a kisebbség elmúlt és jelen sorsával, sorsfordulóival kapcsolatban. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. A kisebbség történelmének, társada-lomföldrajzának ismerete. Jelenségek tárgyhű és kritikai bemutatása, sorsfordulók értelmezése. Az anyaország történelme és társadalomföldrajza jellegzetes voná-sainak bemutatása. Kommunikáció Események, történetek elbeszélése a kisebbséget érintő témában emlékezetből élőszóban. Vitás kérdések, vélemények felvetése, megbeszélése. Szóbeli beszá-moló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása valamely kisebbségi témáról. Események, történe-tek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése. Kötelező: 185 óra Témakörök
Óraszám
208 1. Kapcsolatok más emberekkel és más országokkal 2. Utazás 3. Posta és takarékszövetkezet 4. Foglalkozások 5. Kultúra, sport, szabadidő 6. Népköltészet és irodalom 7. Nyelvszemlélet és helyesírás 8. Nemzetiségi tartalmak (népismeret) Éves óraszám
Témakör 1. Kapcsolatok más emberekkel és más országokkal Vendégfogadás Magyarországon és más országokban
Osztály mint levelezőpartner
Iskolai élet külföldön
Interjú
2.
Tananyag
szövegek, média, saját tapasztalat által megismerni bel- és külföldön beszéddel és pantomimikával érzelmeket (örömöt, felháborodást, sajnálatot) kifejezni ország ismereti szövegek, prospektusok, filmek által betekintést nyerni más népek életébe az iskola partner- és cserekapcsolatai Különböző beszédpartnerekkel szót érteni
külföldi iskolák életének megismerése magyar és külföldi gyerekek érdeklődési körének megismerése helyes nyelvi magatartásformák különböző partnerekkel (gyerek - gyerekkel, felnőttel, ismerőssel, idegennel)... témaorientáltan beszélni, magyarázni, önmagát érthetően kifejezni "Turistákkal Magyarországon", a testvériskola tanulóival vagy utazással kapcsolatos riportjátékokat vezetni annak felismerése, hogyan lehet a hallgatót/olvasót informálni, szórakoztatni és érdeklődését felkelteni Utazási lehetőségek bel- és külföldön, közlekedési eszközök
Utazás
Magán- vagy társasutazás
Egy kerékpártúra Utazás vonattal
3.
20 14 13 17 20 14 50 37 185
Posta és takarékpénztár
családdal és iskolával előnyei és hátrányai a magán- ill. társasutazásnak az utazási irodában úti felszerelést kiválasztani, vásárolni, előkészíteni utazási előkészületek, becsomagolás, élelem szervezés egy jó kerékpár, felszerelés, közlekedési szabályok betartása, balesetmentes utazás a pályaudvaron, peron, vágány csomagmegőrző menetjegyet, helyjegyet váltani menetrendet használni indulás, érkezés, csatlakozás tudakozódni, pontosan informálódni útmutatások leírása (turistatérkép, városi térkép, játékszabály) szóban és írásban nyomtatványok kitöltése, rendeltetésük
209 levél, távirat, csomag feladása Levél
Postai díjszabások
jártasság magánlevél írásában példák segítségével a hivatalos levelek ismertetőjegyeinek (levélforma, megszólítás, felépítés befejezés)felismerése minta alapján levélírás (ifjúsági tábornak, ifjúsági szállónak, utazási irodának, vevőszolgálatnak) minta alapján kérés, panasz, köszönet, különböző szituációkban bocsánatkérés kifejezése udvarias kifejezésformák alkalmazása a kérdéstechnika gyakorlása tudakozódás bélyegek, illetékbélyegek postai szolgáltatások (képeslap, újság, folyóirat, játékszelvény, ...) betétkönyv, pénzváltás, pénz átutalása, kamat
Bank 4. Foglalkozások
Házépítés
Bevásárlás
iparosok a saját lakóhelyen, munkájuk, néhány szerszám szolgáltató foglalkozások /fodrász, kozmetikus, varrónő, cipész, rendőr, bejárónő, ...) hivatalnok (posta, vasút,...) egy építkezésen (kőműves, ács, bádogos, tetőfedő, üveges, víz- gáz- fűtésszerelő, asztalos, ...) szerszám, anyag, munkafolyamat leegyszerűsített formában kiadások, hitel, részletfizetés szaküzletekben (villamossági, számítógép, cipő, zene, játék ,...) Az eladók munkája kereskedők és vásárlók magatartása
5.Kultúra, sport, szabadidő Múzeum
Könyvtár
Médiák
Színház
Sport
kiállítások megtekintése, múzeumok, tájházak kortárs-művészek műveinek megismerése, saját lakóhelyen is Betekintés a saját és más kisebbségek kultúrájába németóra az iskolakönyvtárban látogatás egy könyvtárban egy könyvtárban eligazodni válogatás a TV műsoraiból, gyermekműsorok a médiák programpolitikája, megvitatás informatív szövegeket (plakátok hirdetések, reklámok) analizálni, céljaikat felismerni színházlátogatás véleménycsere történtekről, olvasottakról beszélgetés a szereplők jellemének alakulásáról sport az iskolában, a tanítási órán a saját lakóhelyen sportok fajtái (egyéni, páros, csapat) egészséges életmód és sport sportlétesítmények városi és vidéki lehetőségek
210 olimpiai játékok, világbajnokságok 6.Népköltészet és irodalom Költemények
Ifjúsági könyvek
kiválasztott költők munkássága, rövid életrajza lírát, tájleíró és epikai költeményeket érteni, interpretálni részletek a gyermek- és ifjúsági irodalomból a választott mű keletkezési idejét, társadalmi hátterét ismertetni a részletet tanórán feldolgozni cselekményt röviden szóban és írásban elmesélni szereplők jellemét megfigyelni a szöveg tagoltságát (bevezetés, konfliktus, tetőpont, megoldás) felismerni
7. Nyelv ismeret, helyesírás Az ige visszaható igék vonzatos igék
részes esettel (Ich wasche mich. Ich wasche mir die Hände.) viszonyszóval vagy anélkül egy vagy két vonzattal (es gibt, haben ,brauchen, treffen, gehören, gefallen, bitten um, danken für, denken an, sprechen mit/über, sorgen für, sich treffen mit, sich freuen auf/über, warten auf) funkciójukat érteni jelen, egyszerű múlt és összetett múlt időben alkalmazni főigeként is alkalmazni (Mein Bruder hat abends ins Kino gehen dürfen. Ich habe nicht gedurft.)
Módbeli segédigék
A főnév A melléknév A névmásvisszaható névmás határozatlan névmás
birtokos szerkezetek a tulajdonnév birtokos esete részes és birtokos esetű ragozása mindhárom fajtában összehasonlítás a személyes névmás részes esetével ragozható és nem ragozható névmások (jeder, mancher, alle, beide, der eine, der andere, jemand, niemand, jederman, man, viel wenig) összehasonlítás a határozatlan számnevekkel (Das ist nicht viel. Der Film hat vielen gefallen.) der, die, das, welcher, welche, welches; wer, was, wo ... (Der neue Junge, der aus der Stadt kam, ...; Das Buch, welches du mir geschenkt hast, ...) a vonatkozó és mutató névmás közötti különbség (alkalmazás, hangsúly, szórend) közmondásokat gyűjteni a vonatkozó névmások használata szóban és írásban
vonatkozó névmás
A vonatkozó mellékmondat
a vonatkozó mellékmondat mint jelző (Das Buch, das du mir geschenkt hast...) helyettesíthet alanyt vagy tárgyat =Wer nicht kommt zur rechten Zeit, ...; Was du heute kannst besorgen, ...) Kötőszavak 0 pozícióban (und, sondern, oder, denn, aber) ismételni tagmondatokat összekötni tagmondatok "denn" és "weil" kötőszavakkal
211 Kötőszavak 1-es pozícióban (darum, deshalb, deswegen) (Er ist krank, darum ...) "also", "so" (Er passt nicht auf, als...) "trotzdem", "dennoch" (Er hustet sehr, trotzdem ...)
A mellérendelő összetétel
Ismeretek bővitése a németség történelméről tanorán, filmek és más források (elektronikus, képi ill. szoövegforrasok) anyagának feldolgozása során. A naptári évhez es a valláshoz kötődő ünnepek és szokások ismerete és bemutatása. A német népdal és néptánc kincs megismerése és ápolása. A népviselet ismerete es bemutatása. Összefüggések feltárása a magyarországi németség múltjának sorsdöntő eseményeiről (pl. betelepítés, földrajzi elhelyezkedés.) és következményeiről. A kisebbségek jogainak ismerete, önszerveződési lehetőségeivel élni tudás ismerete. Beszélgetés azok kapcsán a korosztálynak megfelelő szinten a kisebbségpolitika témaköreiről. Tájékozódás térben és időben nyomtatott és elektronikus ismeret hordozók segítségével. Magyarország németek lakta területeinek ismerete. A hazai németség intézményeinek elhelyezkedése és funkciója.
8. Népismeret.
¤ Nyelvtani tartalmakat nem elszigetelten, hanem kommunikatív keretek között tanítunk. Egy nyelvi rendszerbe tartoznak, mely a megértetést szolgálja. Részletes követelmények a 7. évfolyamban Beszédértés és beszéd A tanuló tudjon / ismerje a szókincsét az alapszókincshez tartozó új szavakkal bővíteni, azt szóban és írásban alkalmazni, köznapi témákról önállóan beszélni reális problémákról vitatkozni és állást foglalni. Olvasás, szövegértés, írásbeli kifejezés A tanuló tudjon / ismerje ismeretlen irodalmi vagy tényközlő szöveget is értelmesen, megfelelő hangsúllyal, helyes tempóban olvasni a lényegest a lényegtelentől megkülönböztetni gondolatait szóban és írásban kifejezni leírásokat, beszámolókat, hivatalos leveleket kronológiai és logikai sorrendben leírni írásban is pontosan informálni véleményükhöz állást foglalni írásbeli munkáikban a bővített szókincset és a tanult nyelvtani ismereteket alkalmazni A tanév folyamán további három költeményt megtanulni. Nyelvtani tartalmak A tanulók tudjanak / ismerjék a tanult igeidőket és módokat megfelelő jártassággal alkalmazni a módbeli segédigéket jelen, egyszerű múlt és összetett múlt időben használni a tanult vonzatos igéket a ragozott főneveket és mellékneveket alkalmazni a tanult névmásokat szóban és írásban alkalmazni
212 tanult kötőszavakkal, jelzős szerkezetek felhasználásával alá- és mellérendelő összetett mondatokat képezni 4.4. 8. évfolyam Kötelező: 185 óra Témakörök 1. Oktatási intézmények Magyarországon 2. Társadalmi életünk 3. Táplálkozás és egészség 4. Németnyelvű országok 5. Jelenkori irodalom 6. Nyelvismeret és helyesírás 7. Kisebbségi tartalmak (népismeret) Éves óraszám
Tartalom 24 20 23 20 17 44 37 185
Témakör 1. Oktatási intézmények Magyarországon iskolatípusok
Tananyag felépítésük szerint (általános iskola 4, 6 8 évfolyammal ált. iskolai típusok oktatási profiljuk szerint (nyelv, sport, művészet, számítástechnika) szabad iskolaválasztási lehetőség gimnáziumok, szakközépiskolák, szakiskolák szakközépiskolák nemzetiségi nyelvoktatással főiskolák, egyetemek képzési idő, vizsgák, diákotthonok a német nyelv ismeretének továbbfejlesztési lehetőségei iskolán kívül a foglalkozásokról tanultakat bővíteni
Pályaválasztás, felsőoktatás
Kívánságokat kifejezni
pályaorientálódási kérdések, továbbtanulási lehetőségek divatos, érdekes foglalkozásokról informálódni célirányos nyelvi kifejező eszközök az érdekek, kívánságok elérésére kapott információkat lerövidíteni, kiegészíteni szituációk, különböző beszédszándékok kifejezésére beszélgetés különböző parterekkel (Ich will Sportler werden. - Ich möchte Sportler werden. - Können Sie mir helfen, ich möchte Sportler werden. - Können Sie mir ein Anmeldeformular geben, ich möchte Sportler werden.) tegeződni és magázódni képtörténetekből, autentikus szövegekből beszédmódok gyűjtése és adott szituációban való felhasználása megkísérelni másokat meggyőzni (Das geht schon. Das kannst du doch. Das wirst du schon schaffen. Das hast du schon mal gemacht.) állásfoglalás ellenvéleménnyel szembesülni (Das geht nicht. Ausgeschlossen! - Das kann ih nicht... .) ellenvéleményt akceptálni informatív vagy tényközlő szövegek kibővítése beszélgetés bel- és külföldi élményekről, benyomásokról, érzésekről, problémákról
meghatározott témában előkészített vitát levezetni, hozzá megfelelő beszédmódokat gyűjteni (Ich bin der Meinung. Ich bin mir da nicht sicher. Das ist möglich. Das stimmt
213
Vita
überhaupt nicht. Vielleicht ist es so. Man kann nicht wissen, ...) beleegyezést, elutasítást kifejezni direkt, indirekt kérdéseket megfogalmazni eldöntendő és kiegészítendő kérdéseket, visszakérdezéseket életszerűen a megfelelő helyen feltenni félreértést és nem értést megkülönböztetni állításokat megfogalmazni véleményt példák, tények alapján megindokolni, megvédeni tankönyvekből, útleírásokból, prospektusokból... informálódni .
2. Társadalmi életünk Magyarország földrajzi helyzete
kulcsszavak kiemelése, az informatív mag megtalálása, továbbadása Magyarországról írni
Beszámolók, riportok
interjúk magyar tájegységekről, nemzeti parkokról, városokról kollázsok készítése mezőgazdaságról, iparról, vállalkozásról, kereskedelemről igényesen olvasni, beszélni, írni látnivalók, emlékművek, műemlékvédelem, a metropol infrastruktúrája
Fővárosunk Budapest
Magyarország idegenforgalma
önkifejezés köznapi szituációkban
A kisebbségek érdekképviselete
3. Táplálkozás és egészség
az ország kulturális központja (iskolák, színházak, múzeumok, kiállítások) a gyógyfürdők városa a kormány, a parlament élmények, tapasztalatok gyűjtése uticélok, történelmi, kulturális örökség magyar vendégszeretet gasztronómia, folklórprogramok a német kisebbség élete, szokásai a saját lakóhelyen, a környéken az országban még ma élő hagyományok (Márton nap, farsang, betlehemjáték, tojásfestés, barkaszentelés, ételszentelés, ...) kapcsolatteremtés az ország különböző vidékeinek ifjúságával, baráti köreivel hirdetések feladása, köszönetnyilvánításokat, igazolásokat, kéréseket, panaszokat, parancsokat röviden megfogalmazni kérvényt benyújtani a hivatalos és magánlevél írásmódjának megkülönböztetése ( (fejrész, megszólítás, elköszönés) helyesírási ismereteket bővíteni a magyarországi kisebbségek kötelességei és jogai az országod választmány és munkája kisebbségi-önkormányzatok és munkájuk információkat szerezni újságokból, folyóiratokból, kalendáriumokból és más médiákból
híres, magyar konyha, specialitások ételrecepteket cserélni egy ünnepi menü összeállítása megfelelő italok kiválasztása ünnepi asztalterítés, díszítés
214 vendégeket meghívni, fogadni partit rendezni, meghívókat írni, küldeni beszélgetés az egészségtelen magyar konyháról Egészséges táplálkozás
4. Németnyelvű országok
Látnivalók külföldön
Tényközlő szövegek
Életrajz
5. Jelenkori irodalom
nyers ételek, gyümölcs, zöldség, vitamin biotermékek kövérnek vagy soványnak lenni fogyókúra és veszélyei magyarországi német ételspecialitások nagyanyáink ételreceptjei ünnepnapok jellegzetes menüi és jelentőségük (újévi lencse, farsangi fánk, szentelt étel húsvét hétfőn, ...) ételreceptek gyűjtése, régi főzésművészet megőrzése földrajzi ismereteket felfrissíteni saját tapasztalatokról szóban és írásban beszámolni NSZK, Svájc, Ausztria, Liechtenstein, Luxemburg országokról olvasni, beszélni kétnyelvű szótárak segítségével szövegeket önállóan is feldolgozni, szóban és írásban értelmezni útikönyvekből ismereteket gyűjteni híres tájegységekről és városokról beszámolni külföldi utazásról mesélni az országok népének életét, szokásait szövegek, médiák, utazás, levelezés, diákcsere segítségével megismerni informatív szövegeket, beszámolókat, híreket, riportokat, interjúkat olvasni, készíteni időrendi vagy fontossági sorrendben személyeket, tárgyakat, helyeket leírás alapján felismerni minta alapján írni a részletes és táblázatszerű életrajz tartalmi és formai kritériumainak felismerése és alkalmazása személyek külső tulajdonságait (másokkal összehasonlítva is) leírni cselekvések, szokások, magatartások alapján személyeket jellemezni pozitív és negatív jelentésű mellékneveket gyűjteni, írásban alkalmazni (szinonimák, antonímák használata) állásfoglalás saját tapasztalat és ismeretek alapján saját véleményt meggyőzés után megváltoztatni értelemszerűen, kifejezően olvasni, előadni alkot, rímeket, művészi eszközöket (hasonlat, metafora, költői kérdés) felismerni, érteni az érzelmek költői megfogalmazását (öröm, bánat, szerelem, részvét, felháborodás) megfogalmazása köznyelven anekdotákat, rövid történeteket, elbeszéléseket, utópisztikus elbeszéléseket szóban és írásban értelmezni a mű keletkezése (hely, idő, inspiráció, szociális vagy/és társadalmi háttér) szövegeket gondolati egységekre bontani, vázlatokat írni
szövegekből párbeszédeket alkotni párbeszédeket átalakítani szerepjátékokká szerepeket jellemezve előadni megfelelő könyvek kiválasztása, részletek
215
Életkori sajátosságoknak megfelelő költemények Elbeszélő szövegek ifjúsági könyvekből
epizódok novellákból cikkek ifjúsági folyóiratokból címek könyvborítók informatív szerepét értelmezni a cselekmény folyamatát, írói eszközöket, a szereplők cselekvését, jellemű fejlődését megérteni a történet átalakítása megadott szempontok alapján állásfoglalás a különböző variánsokban a magyarországi németek életének humoros, szatirikus történeteit (lakni, öltözködni, kézművesség, szokások, szabadidő) megismerni, elmesélni egyfelvonásos darabokat, színdarabokat leegyszerűsítve eljátszani érdekes elbeszéléseket dramatizálni jellemeket ábrázolni
Magyarországi német irodalom 6. Nyelvismeret, helyesírás Az ige
aktív és passzív ragozást a tanult igeidőkben alkalmazni az igeidő alkalmazását érteni, használni
Plusquamperfekt Passzív
Konjunktív II
alárendelő (mellékmondatokat bevezető) kötőszavak időbeli módbeli
jelen és múlt időben képezni a passzív funkcióját ismerni, alkalmazni jelen és múlt időben körülírással is gyakorlott szituációkban alkalmazni kívánságokat feltételes módban kifejezni (Bárcsak ... ) példa alapján módbeli segédigéket passzív és konjunktívban alkalmazni
(wenn, als, bevor seit(dem), sobald solange, nachdem, während ( weil, sowie, ohne dass, ob, obwohl) jelentésüket, funkciójukat ismerni, megfelelő szituációban alkalmazni minden mondatfajtát használni
A mondat Az alárendelő mellékmondat
Időhatározói mellékmondat Feltételes mellékmondat
fő- és mellékmondatot összekötni tagmondatokat kötőszavakkal összekötni a helyes szórendet ismerni egy-, elő- és utóidejűséget érteni mindkét igeidőben "wenn" kötőszó nélkül is képezni damit, um ... zu (kontrasztivitás a magyarral szemben)
216 Célhatározói mellékmondat
7. Népismeret
Tematikus nyelvjárási szókincs gyűjtése. Betekintés nyerése a német paraszti és iparos világ mindennapi életébe, tájházak kiállitásainak megtekintésével. Alapvető ismeretek birtoklása az népi épitészet alkotásairól és egy lakóház berendezési tárgyairól néprajzi múzeum és tájház kiállitásainak megtekintése révén. A múzeumpedagógia módszereinek alkalmazása (ismeretszerzés cselekedtetéssel). A régi és a mai étkezési szokások jellegzetességei a német családokban, a nagymama konyhájának specialitásai. A különböző témák projektalapú feldolgozása. A kisebbségi önszerveződések lehetősége és megvalósulásuk helyben és országosan. A kisebbségi jogok gyakorlásának lehetőségei a fiatalok és felnőttek számára játékos (szerepjáték) formájában. A német anyanemzet, a magyar nemzet és kisebbségi német történelem és kultúra egymásra hatásának felismerése. Az identitástudat kialakítása. Beszélgetés azok kapcsán a korosztálynak megfelelő szinten a kisebbségpolitika témaköreiről. Tájházak, németek lakta vidékek. A magyarországi német médiák. Írott sajtó, kiadványok. Naptári évhez kapcsolódó népszokások ismerete és felelevenítése. Népviselet, öltözködés. Irók, költők és egyéb művészek munkásságának megismerése. A nyelvvel kapcsolatos ismeretek: történetek, témákhoz kapcsolodó kifejezések. A tanulókban alakuljon ki az igény az identitás tudatos vállalására: foglalkoztassák olyan kérdések, mint a gyökereik, a népcsoport nyelve, kultúrája, helyzete, kisebbségpolitikai vonatkozásai. Tudatosuljon bennük, hogy többfele identitása is lehet egy embernek, találják meg a számukra legfontosabb értékeket. Ismerjék fel a nyelvtudás előnyeit és fontosságát a saját maguk és népcsoportjuk számára.
¤ Nyelvtani tartalmakat nem elszigetelten, hanem a kommunikáció keretében tanítunk. A nyelvi rendszerhez tartoznak és a megértést szolgálják. Részletes követelmények a 8. évfolyam végén Beszédértés és beszéd A tanuló tudjon / ismerje a szókincsét a német alapszókincs szavaihoz tartozó kifejezésekkel bővíteni (a 8 év alatt kb 2000 szó) egy köznapi témáról irodalmi nyelven beszélő anyanyelvű partnert megérteni és kérdéseire válaszolni német nyelven kapcsolatot teremteni, kérdezni, kívánságot kifejezni önmagáról, szűkebb hazájáról, az ott élő kisebbségről felvilágosítást adni élményekről pontosan tudósítani érzésekről hatásosan mesélni
217 véleményekben állást foglalni, azokat megindokolni és megvédeni tudni beszéde legyen érthető, a szó- és mondathangsúly feleljen meg a német fonetika szabályainak Nyelvismeret és helyesírás A tanuló tudjon / ismerje az előző tanévek minimumkövetelményeit a Plusquamperfekt időt érteni és alkalmazni az aktív és passzív ragozás különbségét ismerni és magát folyamatos passzívban kifejezni tudni a feltételes mód jelen és múlt idejét ismerni, körülírással is alkalmazni az und, aber, oder, sondern, denn, trotzdem, darum, deshalb, dann, nicht nur ... sondern auch, entweder ... oder, dass, weil, ob, als, wenn, seit(dem), nachdem, bevor, obwohl, damit, während kötőszavak értelemszerű használata az egyszerű bővített és összetett mondat szórendjét a tanult szókincset hibátlanul leírni, egyéb szavakban helyesírási jártasság Irodalmi, informatív és tényközlő szövegek Olvasás, szövegértés, írásbeli kifejezés A tanuló tudjon / ismerje ismeretlen tényközlő vagy irodalmi szövegeket is érthetően, hangsúlyosan, folyékonyan olvasni életkori képességét nem meghaladó szöveget szótár, kézikönyv, lexikon segítségével feldolgozni, megérteni olvasott vagy megtörtént eseményt elmesélni, véleményt nyilvánítani képesség annak megokolására, hogy valami miért tetszett vagy nem tetszett verseket hatásosan elmondani önálló gondolatokat választékosan írásban kifejezni személyeket - önmagát is - leírni, viselkedésük alapján jellemezni a magánlevél tartalmi és formai jegyeit alkalmazni a hivatalos levél valamint életrajz tartalmi és formai jegyeit kijelenteni, kérdezni, informálni és érvelni további három költeményt megtanulni Az európai küszöbszint: B1 (önálló nyelvhasználó) Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola, a szabadidő, a kisebbség helyzete terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, álmokat, a reményeit és ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Beszédértés A köznyelvi beszédet főbb vonalaiban megérti, ha az rendszeresen előforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, melyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról, a kisebbségről szólnak, és melyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek. Beszédkészség Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal el tudja mondani élményeit, céljait. Röviden meg tudja indokolni és magyarázni a véleményét, el tud mondani egy történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni. Olvasásértés Megérti olyan nyelvileg összetettebb szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, melyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Képes a szövegeket feldolgozni (tanórán tanári segítséggel, illetve házi olvasmányként). Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. Képes néhány irodalmi alkotás (vers, novella, elbeszélés, regény) értelmezésére az adott népcsoport kultúrájából. A kisebbségi népcsoport nyelvén olvassa a hazai és az anyanemzet irodalmát, annak fontosabb témáit be tudja mutatni. Írás Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Képes az adott nyelv alapvető nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségeinek alkalmazására. Össze tudja hasonlítani a magyar nyelvet és a kisebbségi nyelvet. Be tud számolni élményeiről, véleményéről. Az adott nép kultúrájáról szóló alkotásokon keresztül be tudja mutatni az adott nép szellemiségét. Tudásszintjének megfelelően képes egyszerűbb szövegek fordítására.
218
AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI 1.
Az értelmi fogyatékos tanulók
Az értelmi fogyatékosság súlyossága, a tanulók fejlesztési szükségletek szerint a közoktatási törvény a következő csoportokat különbözteti meg: -
enyhe értelmi fogyatékos tanulók középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók „képzési kötelezett”, súlyos értelmi fogyatékos gyermekek
A közoktatási törvény a súlyos és a legsúlyosabb kategóriába sorolt gyermekek számára fejlesztő foglalkoztatást biztosít a tankötelezettség időtartamára, amelyet „képzési kötelezettség” formájában kell teljesíteni. 2.
Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése
2.1. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók az értelmi fogyatékos (mentálisan sérült) gyermekek egyik csoportját képezik. Személyiségük fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri játékozódás, a finom motorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat jellemző tünetek az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek. Oktatásuk többnyire az enyhén értelmi fogyatékos tanulók oktatására létesített általános iskolákban (tagozatokon, osztályokban) történik. Megfelelő gyógypedagógiai támogatás és kedvező szociális feltételek esetén integrált iskoláztatásuk megkísérelhető. Speciális nevelési szükségleteiknek megfelelő rendszeres gyógypedagógiai nevelés/terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet. 2.2. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló nevelési, oktatási szempontú jellemzői A fogyatékosságból eredően az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknál jellegzetes különbségek alakulnak ki, amelyek megmutatkoznak: a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók jellegzetes különbségét létrehozó okok sokszínűségében, abban, hogy az eltérés ugyan minden pszichikus funkciót (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, érzelmi, akarati élet, viselkedés, magatartás, cselekvés, attitűdök stb.) érinthet, azonban ennek változatossága tanulónként és funkciónként vizsgálva igen eltérő, a fejlődés ütemében és dinamikájában, a fejlesztés várható eredményében. Nem prognosztizálható biztonsággal, hogy az enyhe értelmi fogyatékos tanuló a tanulás, az ismeretelsajátítás folyamatában milyen készség-, képesség szintre, milyen ismeret birtokába juttatható el. A nevelést és oktatást meghatározó jellemzők miatt a tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulni az ismeretek tartalmának és mélységének, a tevékenységformáknak, az alkalmazott módszereknek, a tanítás szervezeti kereteinek (egyéni, csoport, osztály), valamint a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. 2.3. Az iskolai fejlesztés szakaszai Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó közoktatási intézményben az alapfokú nevelés, oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyamig tart. További két részre tagolódik: az első évfolyamon kezdődő és a negyed ik évfolyam végéig tartó, valamint az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó szakaszra.
219 az 1-4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. Az alapozás évei különösen fontos időszakot jelentenek az enyhe értelmi fogyatékos tanulók további iskolai pályafutásában. Ezért ebben a szakaszban javasolt – a közoktatási törvény által biztosított lehetőséggel élve - egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. például az első évfolyam tananyagának átadását két – az első két évfolyam tananyagának átadását három – tanévre tervezni. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. E szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. Az iskolák helyi tantervükben határozzák meg azokat a pedagógiai diagnosztikán és fejlesztési stratégián alapuló konkrét gyógypedagógiai eljárásokat – szükség esetén terápiákat-, amelyek az iskoláskor kezdő éveiben hatékonyan segítik a készségfejlesztést. A folyamatos gyógypedagógiai diagnosztizálás nyomán, a tanítás-tanulás folyamatában állapítható meg biztonsággal az iskolatípus módosításának esetenkénti szükségessége. Az alapfokú nevelés, oktatás második szakasza az 5-8. évfolyamot foglalja magába. A tanulók fejlesztése az előző pedagógiai szakasz eredményeire – elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra – épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók középfokú nevelési, oktatási szakasza a 9. és 10. évfolyamon kezdődik. A cél elsősorban a z ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. 2.4. Az általános fejlesztési követelmények A NAT általános fejlesztési követelményeiben az 1-6. évfolyamig meghatározott követelmények az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára az iskolai képzés végére célul tűzhetők. A 7-10. évfolyam számára meghatározott általános fejlesztési követelmények beépítése a helyi tantervbe az adott tanulócsoport fejlesztési lehetőségeinek függvényében történhet, tanulónként is változhat. 2.5. Az integrált keretek közt nevelt enyhe értelmi fogyatékos tanuló fejlesztése Az integrált keretek között nevelt enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelésében a tantervi irányelvekben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a befogadó intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét. A befogadó iskolának helyi tantervében szerepeltetnie kell a fogyatékos tanuló nevelésének, oktatásának sajátos elveit és figyelembe kell vennie a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket is. ezen belül meg kell határoznia és biztosítania kell azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, a habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, a kultúrtechnikai tárgyak tanításához, az egyéniesített neveléshez szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár alkalmazása szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába. 2.6. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola helyi tantervének részeként működnek. Megjelenhetnek tréning formájában, tantárgyi témaként, egy-egy terület önálló fejlesztési programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli (vagy diákotthoni) programokba. A gyógypedagógus, a terapeuta – esetenként más szakember véleményének figyelem bevételéve – készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányult, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további -–másodlagos – tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funk ciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. 2.7. A NAT differenciált alkalmazása az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolai nevelésében, oktatásában
220 Az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat nevelő közoktatási intézmények a tantárgyi rendszer és óraszám helyi tantervi szintű kimunkálásánál figyelembe veszik a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX: 21.) OMrendeletnek a tanórai foglalkozások kialakítására vonatkozó rendelkezéseit, a tanulók tanítási órán való részvételének rendjét, valamint a helyi tantervek elkészítésére vonatkozó rendelkezéseket. A helyi tantervben az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs órák helyi tantervi tanóraként szerepelnek. Az 1-4., valamint az 1-6. évfolyamok tekintetében a szabad mozgástér még hangsúlyosabban jelentkezhet. Valamennyi tantárgy a helyi tantervben összevont tantárgyként is szerepelhet az előírt és a modul tantárgyakból vagy a témakörök átcsoportosításából eredően. A szabadon tervezhető órák száma évfolyamszinten vagy az egymást követő páratlan és páros évfolyamok közötti átcsoportosítással szélesebb körben ad szabad választást és döntést a helyi tanterveknek. Ennek megfelelően az iskola az általa kidolgozott követelményekre épülő, az iskola helyi tantervében meghatározott tantárgyat, a terápiás célokat, a habilitációs, rehabilitációs feladatokat helyi szinten határozza meg. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelésében új elemként jelentkezik a belépő tevékenységformák megfogalmazása valamennyi tantárgyban. Ezek jelzések arra vonatkozóan, hogy milyen tanulási szituációkat, helyzeteket kell létrehozni a kívánt fejlődés eléréséhez, a különböző képességcsoportok kialakításához, korrigálásához. A követelmény egy-egy tantárgyra vonatkozóan orientáló elvárást tartalmaz, jelezve, hogy milyen alapokra van szüksége a tanulóknak a továbbhaladáshoz. A magasabb évfolyamba lépés feltételeit az iskola – az Irányelvben megfogalmazott követelmények értelmezésével, szükség szerint konkretizálásával és helyi szintre történő lebontásával, szintezésével – helyi tantervében határozza meg.
TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLÁI SZÁMÁRA 1-8. ÉVFOLYAM
Az évfolyamok óraszámai Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ism. Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Természetismeret – Biológia, egészségtan Természetismeret –fizika Természetismeret – kémia Földrajz Ének-zene Rajz és kézművesség Életvitel és gyakorlati ism. Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Tánc és dráma Ismerkedés az informatikával Hon- és népismeret Médiaismeret Kötött óraszám Szabadon tervezhető Magyar Matematika Testnevelés Technika Földrajz Kötelező óraszám
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
7 4 2 -
7 4 2 -
7 4 2 -
7 4 2 -
5 2 4 2 -
5 2 4 2 -
4 2 4 1 1,5
4 2 4 1 1,5
-
-
-
-
-
-
1,5
1,5
1 1,5 1 2,5 19 1 1 20
1 1,5 1 2,5 19 1 1 20
1 2 2 2,5 -
1 2 2 2,5 -
1 2 3 2,5 1
1,5 1 1 3 2,5 1
1,5 1 1 4 2,5 1
1,5 1 1 4 2,5 1
0,5 21 1,5 1 0,5 22,5
0,5 21 1,5 1 0,5 22,5
0,5 0,5 0,5 24 1 1 25
0,5 0,5 24 1 1 25
0,5 0,5 26 1,5 0,5 0,5 27
0,5 0,5 26 1,5 0,5 0,5 27
221
TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLÁI SZÁMÁRA (3-as összevonás 2001/2002-es tanév) 1-8. ÉVFOLYAM Az évfolyamok óraszámai
Tantárgyak 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ism. Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Természetismeret – Biológia, egészségtan Természetismeret –fizika Természetismeret – kémia Földrajz Ének-zene Rajz és kézművesség Életvitel és gyakorlati ism. Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Tánc és dráma Ismerkedés az informatikával Hon- és népismeret Médiaismeret Kötött óraszám Szabadon tervezhető Magyar Matematika Testnevelés
7 4 2 -
7 4 2 -
7 4 2 -
7 4 2 -
5 2 4 2 -
5 2 4 2 -
4 2 4 1 1
4 2 4 1 1
-
-
-
-
-
-
1,5
1,5
1 1,5 1 2,5 19 1 1 -
1 1,5 1 2,5 19 1 1 -
1 2 2 2,5 -
1 2 2 2,5 -
1 2/1 2/3 2 1
1,5 1 1 3 2 1
1,5 1 1 4 2 1
1,5 1 1 4 2 1
0,5 21 1,5 1 0,5
0,5 21 1,5 1 0,5
0,5 0,5 0,5 22,5 1 -
0,5 0,5 23,5 1 -
0,5 0,5 25 1,5 -
0,5 0,5 25 1,5 -
Informatika Földrajz Kötelező óraszám
20
20
22,5
22,5
0,5 23
0,5 24
25
25
6.
7.
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-8. ÉVFOLYAM
Óraszámok Évfolyamok Heti óraszám Éves óraszám
1.
2. 7 259
3.
7 259
4. 7 259
5. 7 259
5 185
5 185
8.
4 148
4 148
Témakörök Évfolyamok
Témakörök Kommunikáció
1. 1
2. 1
3. 1
4. 1
5. 0,5
6. 0,5
7. 0,5
8. 0,5
222 Nyelvi ismeretek 1 Nyelvtani ismeretek Olvasás, szövegértés 3 Olvasás, ismerkedés az irodalommal Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban Írás, íráshasználat 2 Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás
1
2
2
3
3
3
2
1
2
2
2
2
1,5
1,5
1,5
1,5
0,5
0,5
1 0,5
0,5
1-4. ÉVFOLYAM Célok Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése, az anyanyelv igényes köznyelvi formájának megismertetése és használata. A kommunikációs igény motiválása. A tanuláshoz, az önálló ismeretszerzéshez szükséges alapkészségek kialakítása. A szövegértő képesség megalapozása. Kommunikáció különböző csatornák igénybevételével. A beszédfejlődés hátrányainak, valamint a kognitív funkciók sérülésének kompenzálása. Feladatok A tantárgy fejlessze a beszédpercepciós képességet és a beszédértést. Gazdagítsa a tanulók által aktívan használt szókincset. Sajátíttassa el a kommunikációs helyzeteknek megfelelő szövegalkotást, magatartási, társalgási, udvariassági formulákat. Gyakoroltassa az érthető, megközelítően természetes ritmusú hangos beszédet. Tegye gyakorlottá a tanulókat a szóbeli szövegértésben. Közelítse a tanulók beszédét a köznyelvi kiejtési normához. sajátíttassa el a néma és hangos olvasást. Fejlessze az íráskészséget, az összerendezett írásmozgások kialakulását, teremtse meg az írásbeli nyelvhasználati zavarokat, tegye tudatosabbá a nyelvhasználatot. Ismertesse meg nemzeti kultúránk hagyományait, neveljen az anyanyelv megbecsülésére. Formálja a tanulók személyiségét, gazdagítsa érzelemvilágukat, a korrekciós szempontos érvényesítésével enyhítse a személyiségfejlődés zavarainak következményeit. Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök Kommunikáció Kommunikációs képesség. A köznyelvi ejtés tisztasága. A szituációnak megfelelő hangerőváltás képessége. Beszédkészség. A beszédmegértési képesség és a szövegösszefüggés megértésének képessége. Az információk felidézésének képessége. A tanult nyelvi fordulatok alkalmazásának képessége. Szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség. Képesség értelmes mondatokkal való közlésre. Képesség rövid írásmű (üzenet, levél) megírására. Hibajavítási képesség tanári segítséggel. Szocializációs, együttműködési készség. Nyelvi ismeretek A tanult nyelvtani fogalmak, ismeretek felidézésének képessége konkrét példákon, helyzetekben. A gondolkodási képességek (elemzés, összehasonlítás, lényegkiemelés, absztrakció). A helyesírási készség. Szabályok alkalmazásának képessége. Olvasás, szövegértés Az olvasási folyamat háttérképességei (vizuális és akusztikus figyelem, emlékezet, téri tájékozódási képesség, lateralitás, auditív és vizuális megkülönböztetés, vizuomotoros koordináció). A hangos és néma olvasás technikai jellegű készségei. Szövegértő, -elemző képesség. Az önálló ismeretszerzési, tanulási képesség. Gyermeklexikonok használatában jártasság. Gondolkodási képességek. Nyelvi kifejezőképesség. Verbális emlékezet. Írás, íráshasználat Az írás jelrendszerének elsajátításához szükséges képességek – síkban, térben való tájékozódás, a finom motorika, az összerendezett írásmozgás. A vizuális figyelem, differenciálás képessége. Az íráskészség fejlesztése, eszközszintű használatának képessége. Önellenőrzés, hibajavítás képességének, szokása. Írásbeli szövegalkotás képessége. 1. Témakör
ÉVFOLYAM
Kommunikáció Beszéd
Tartalom Beszédlégzés, tiszta hangoztatás, helyes ejtés. Passzív szókincs aktivizálása. Szókincsgyarapítás. A társas érintkezés gyakran használt formulái. Szituációs játékok mindennapi élethelyzethez kapcsoltan.
Nyelvi ismeretek, helyesírás
Hang,
betű.
Beszédhangok
felismerése
szavakban.
Az
ábécé
betűi.
223 Magánhangzók és mássalhangzók időtartama, ejtésük, jelölésük írásban. Szótagolás. mondatkezdés, -zárás, nevek kezdőbetűinek írása. Olvasás, szövegértés Olvasási képesség
A választott anyanyelv tanítási módszernek megfelelően az olvasás jelrendszerének, technikájának elsajátítása. Értő olvasás a tanult betűkre szerkesztett szavakon, szövegeken.
Irodalmi ismeretek alapozása
Ismerkedés gyermekkönyvekkel. Versek, mesék, gyermekjátékok, mondókák.
Írás, íráshasználat
Az írástanulás előkészítése. Vonalvezetési gyakorlatok. Betűelemek, tanult betűk alakítása, kapcsolása. Írás vonalközbe. Füzethasználat. A tanult betűk írása, kapcsolása. Szavak, rövid mondatok írása.
Tevékenységek Légzőgyakorlatok, artikulációs gyakorlatok, játékos hangutánzások. A társas érintkezés mindennapos formáinak változatos helyzetekben történő gyakorlása (bemutatkozás, köszönés, kérdezés, válaszadás, megszólítás). Eseményekről, eseményképekről mondatok alkotása. Akusztikus és vizuális érzékelés, észlelés, differenciálás folyamatos gyakorlása. Hanganalízis, hangösszevonás. Betűfelismerés, hangoztatás. Betűk, hangok válogatása, rendezése, csoportosítása adott szempontok alapján (pl. magánhangzók időtartama, mássalhangzók zöngéssége). Szótagok, szavak, rövid mondatok (szövegek) hangos, szótagoló olvasása. Néma olvasás után a megértés bizonyítása segítséggel történő feladatmegoldással (jelöléssel, cselekvéssel, rajzzal, egyeztetéssel, kiegészítéssel, válaszadással). Betűelemek vázolása, írása, kapcsolása, a tanult betűk leírása tollbamondás után, előkészítéssel. Szavak, rövid mondatok másolása. Feladatok a mondatkezdő betű, a mondatvégi írásjel segítséggel történő alkalmazására. A tanult mondókák ritmizálása, közös és egyéni mondogatása. Bekapcsolódás mesék (részletek) dramatizálásába 2. Témakör Kommunikáció Köznyelvi kiejtés Beszéd Szóbeli szövegalkotás
ÉVFOLYAM
Tartalom Beszédtechnikai gyakorlatok. Helyes artikuláció, időtartam, hangsúly, hanglejtés, hangerő. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai. Mondatok tartalmi bővítése, pontosítása ki? hol? mit? mikor? kérdésekre válaszoló szavakkal. Szövegalkotás megalapozása képsorról, eseményekről, élményekről mondatok alkotása. Időrend megállapítása.
Nyelvi ismeretek, helyesírás
Hang, betű, szótag, szó, mondat, szöveg differenciálása. Az ábécé (magánhangzók, mássalhangzók). Hangok időtartama, jelölésük. Szótagolás. Mondatok, nevek helyesírása, j-ly jelölése a tanult szavakban. Magán- és mássalhangzók időtartamának jelölése írásban.
Olvasás, szövegértés
A választott módszernek megfelelően az olvasás jelrendszere, technikája (ütemes szótagolás, szóképes olvasás). Értő olvasás a tanult betűkre szerkesztett szavak, szövegek, versek, mesék felhasználásával. Néma olvasás után a megértés bizonyítása. Olvasmányok feldolgozása irányítással. Versek, mesék, mondókák, nyelvtörők. Közmondások, szólások.
Olvasási képesség Irodalmi ismeretek Írás, íráshasználat
Az írás jelrendszere. Szövegek másolása írottról, nyomtatottról. Szavak, mondatok tollbamondás utáni írása előkészítéssel. Begyakorolt szavak emlékezet utáni írása.
Tevékenységek Gyakorlatok a hallási, a látási figyelem és emlékezet fejlesztésére. Tájékozódási gyakorlatok térben, síkon, testen –irányok, arányok megfigyelése -, a megfelelő nyelvi kifejezések használata. Gyakorlatok a helyes artikuláció, hangsúly, hangerő, beszédtempó
224 kialakítására. Játékos szituációkon keresztül a helyzethez alkalmazkodó kommunikációs formák gyakorlása. Bekapcsolódás a mindennapi társas érintkezésbe, beszélgetésekbe. Egyszerű kommunikációs helyzetekben kérdezés, válaszadás, üzenetek átadása. Eseményekről, élményekről, képekről mondatok alkotása az időrend betartásával. Szókincsbővítés, új kifejezések alkalmazása. Szógyűjtések, mondatbővítések, kérdések segítségével – más tantárgyak szakszavainak használata. Ismerkedés a gyermeklexikonnal. Szavak hangokra bontása, helyes ejtés, hangok időtartama. Betűk felismerése, hangoztatása, differenciálása. Adott szempontok alapján történő rendezésük, válogatásuk, csoportosításuk. Betűkből szavak alkotása, hiányzó betűk pótlása. Hangos olvasás gyakorlása változatos formában (pl. párbeszéd olvasása, válogató olvasás technikai, grammatikai szempont szerint). Némán olvasott szövegek megértésének bizonyítása irányított feladatmegoldással (jelöléssel, kiegészítéssel, válaszadással, tartalom megbeszélésével). Gyakorlatok jelek, piktogramok felismerésére, értelmezésére, rajzos utasítások értelmezésére – ritmikus sorok rajzolása, ábra, alak előállítása pontok összekötésével. Másolás írottról, nyomtatottról. Látási-hallási előkészítéssel szavak, rövid mondatok írása tollbamondással. Begyakorolt szavak emlékezet utáni írása. Nevek, mondatok helyesírásának és a „j” hang kétféle jelölésének változatos formában történő gyakorlása. Mondókák, versek ritmizálása, mesék dramatizálása. Tanulás, füzet, könyv használata, együttműködés. Követelmény Mutasson fel a tanuló mérhetően folyamatos fejlődést a kommunikációs készségében, tudjon bekapcsolódni beszélgetésekbe kérdésekkel, válaszadással. Legyen képes közreműködni egyszerű üzenetek átadásában. Tudja elmondani saját személyi adatait. Beszéljen érthetően, tagoltan, helyes köznyelvi kiejtéssel, helyes ritmusban. Legyen képes szövegértést bizonyító feladatok megoldására segítséggel – előkészítéssel. Legyen képes felkészülés után egyenletes tempóban olvasni. Írásképe legyen rendezett, olvasható Tudjon szavakat, rövid mondatokat másolni írottról, nyomtatottról – előkészítéssel, 3-4 betűből álló szavakat tollbamondás után leírni, előkészítéssel. Legyen képes alkalmazni a gyakorolt helyesírási szabályokat. előkészítés mellett alkalmazza a mondatkezdő nagybetűt, a mondatvégi írásjeleket, legyen ismerete a „j” hang kétféle jelöléséről. Legyen betűismerete a tanult betűk körében. Legyen képes 3-4 mondóka vagy vers elmondására. 3. ÉVFOLYAM Témakör Kommunikáció Beszéd
Tartalom Beszédtechnikát fejlesztő gyakorlatok. Helyzetnek megfelelő hangerő, beszédtempó. Kiejtési tréningek. Hangkapcsolatok (hosszú mássalhangzók, hasonulások). Szókincs gyarapítása. A társas érintkezés alapvető nyelvi formái. Beszédhelyzetnek megfelelő szövegalkotási gyakorlatok.
Nyelvi ismeretek, helyesírás
Az ábécé ismerete. Magánhangzók, mássalhangzók. Betűrend, szótagolás, elválasztás. Szavak jelentése. Mondatfajták felismerés szinten a beszélő szándéka szerint. mondat szavakra tagolása. Mondatok helyesírása. Mondatkezdő nagybetű, írásjel alkalmazása. Tulajdonnevek írása. Magán- és mássalhangzók időtartamának jelölése, „j” – „ly” jelölése a begyakorolt szókészletben.
Olvasás, szövegértés Olvasási képesség
Szóképes (folyamatos) hangos olvasás. Olvasástechnikát fejlesztő gyakorlatok. Hangsúly, hanglejtés, hangerő érzékeltetése. Szövegek, szövegrészek néma olvasása. Tartalom elmondása. Megértés bizonyítása feladatmegoldással. Vers és próza. Vers és próza megkülönböztetése. Népköltészeti alkotások. A mesék jellemzői.
Irodalmi ismeretek Írás, íráshasználat
Tevékenységek
Írástechnikát fejlesztő gyakorlatok. Rövid szövegek másolása, írás tollbamondás után, emlékezetből. Önellenőrzés, hibajavítás.
225 Beszédtechnikai gyakorlatok, logopédiai elemekkel. A beszédritmus gyakorlása. Társalgási formulák gyakorlása. Bekapcsolódás beszélgetésekbe: tematikus társalgás. összefüggő szóbeli szövegalkotás eseményképekről. szókincsgyarapítás szógyűjtéssel. Hangok csoportosítása (magánhangzók, mássalhangzók) az ejtés időtartama szerint. Betűrendbe sorolás. Szavak szótagolásának, elválasztásának gyakorlása. Csoportosításuk szótagszám szerint, jelentésük szerint kérdések segítségével. Mondat szavakra tagolása. Mondatfajták felismerése, megfigyelése beszédben, olvasott szövegekben. A tanult helyesírási szabályok változatos feladatmegoldásokkal történő begyakorlása, alkalmazása. Önellenőrzés, hibajavítás. Olvasástechnikát fejlesztő gyakorlatok. Felolvasás helyes hangerővel, hangsúllyal, tempóval. Párbeszédes olvasás, válogató olvasás. Néma, és értő olvasás után szövegértést bizonyító feladatok megoldása. Beszámolás az olvasottak tartalmáról. Információkereső technikák gyakorlása. Gyermeklexikonok használata. Írástechnika fejlesztését szolgáló gyakorlatok. Másolás írottról, nyomtatottról. Rövid mondatok írása látási, hallási előkészítéssel, tollbamondás után, emlékezetből. Olvasmányokhoz kapcsolódó feladatok megoldása íráshasználattal. A vers jellemzőinek megfigyelése, felismerése (versszak, ritmus, rím). Versek ritmizálása. Olvasmányok dramatizálása. Memoriter.
4.
ÉVFOLYAM
Témakör Kommunikáció Beszéd
Tartalom Beszédtechnikai gyakorlatok (artikuláció, hangsúly, hanglejtés, beszédritmus, hangerő). Helyes ejtés (toldalékok, kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok). A kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegalkotási gyakorlatok. Szöveg átalakítása kérdések segítségével. Szavak, szövegkörnyezet kapcsolata. Fogalmazási alapismeretek: anyaggyűjtés, szövegalkotás. Címadási gyakorlatok.
Nyelvi ismeretek, helyesírás
Mondatfajták a beszélő szándéka szerint. Szófaji ismeretek (ige, főnév, melléknév, számnév). A szó szerkezete (szótő, toldalék). A szavak elválasztása. Toldalékok és helyesírásuk. Kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölése. „j” – „ly” a tanult szavakban. Magánhangzók, mássalhangzók időtartamának jelölése. A mondat helyesírása. Tulajdonnevek, földrajzi nevek.
Olvasás, szövegértés Olvasási képesség
A hangos olvasás ütemének fejlesztése. Folyékony olvasás. Szövegek olvasása. Szövegmegértés bizonyítás (feladatmegoldás, tartalomelmondás). Népköltészet, népdalok, népmesék, közmondások, szólások, találós kérdések. Próza és vers. Elemi ismeretek írókról, költőkről, művekről.
Irodalmi ismeretek
Írás, íráshasználat
Írástechnika fejlesztése. Másolás, írás tollbamondás után, emlékezetből. Szövegrendezés, önellenőrzés, hibajavítás.
Tevékenységek Gyakorlatok a beszédtechnika fejlesztésére (hangerő, hangváltás, ritmus, hangsúly). Bekapcsolódás felnőttek beszélgetésébe. A kommunikációs célnak megfelelő szövegalkotás tanulása. Mindennapi kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó nyelvi formák alkalmazása. szituációs játékok. Események megvitatása, vélemény megfogalmazása. Hangok, betűk különböző szempontú csoportosítása. Szavak elemeikre bontása (szótő, toldalék). szótagolás, elválasztás. Gyakorlatok a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölésére. Szavak csoportosítása jelentéstartalom és szerkezet alapján. szószerkezetek alkotása, átalakítása. Mondatok tagolása, átalakítása (szűkítése, bővítése). Mondatfajták felismerésének gyakorlása. Mondatok csoportosítása a beszélő szándéka szerint. A grammatikai szinthez kapcsolódó helyesírási gyakorlatok. Írás másolással ,tollbamondással, emlékezetből. Hibák javítása. Önellenőrzés. Olvasástechnika fejlesztését szolgáló gyakorlatok. szöveg bemutató jellegű olvasása, gyorsolvasó gyakorlatok, párbeszédes olvasás, válogató olvasás. Szövegelemző feladatok. Szöveg átalakítása kérdések segítségével. Címadási gyakorlatok. Lényegkiemelés, tömörítés. Néma olvasással szöveg megértése, a megértés bizonyítása feladatvégzéssel, tények, adatok kiemelésével. Tartalomelmondás. Információkereső technikák alkalmazásának gyakorlása. Gyermek- és más lexikonok használata. Gyakorlatok az anyaggyűjtés módjainak megállapítására. Információk, adatok keresése. Vers és próza jellemző jegyeinek megfigyelése, felismerése. Rímek pótlása. Vers- és prózamondás, dramatizálás.
226 Követelmények Legyen képes a nyelvi formák alkalmazására a mindennapos társas érintkezésben. Tudja gondolatait kifejezni összefüggő mondatokban. Legyen képes adott témában 4-5 mondat alkotására. Ismerje fel a tanult nyelvi fogalmakat (mondatfajták, szófajok). Alkalmazza a megismert nyelvtani szabályokat tollbamondásnál, emlékezetből való írásnál a begyakorolt szavakban. Legyen képes a feldolgozott szövegek folyamatos olvasására. Alkalmazza eszközszerűen az olvasást és az írást a tartalmi megértést bizonyító egyszerű feladatok megoldásában. Legyen képes röviden, összefüggően beszámolni az olvasottakról, az eseményekről. Rendelkezzen elemi műfaji ismeretekkel (vers, próza megkülönböztetése). Írásképe legyen tiszta, rendezett, könnyen olvasható. Legyen képes előkészítés után tollbamondással 4-5 mondat leírására. Tudjon szöveghűen elmondani emlékezetből 3-4 verset.
5-8. ÉVFOLYAM Célok A jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés és szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. A kultúrához hozzásegítő, valamint a nemzeti hovatartozás érzését nevelő anyanyelvi képességeknek, készségeknek a továbbfejlesztése. A beszédkultúra, az önkifejezést segítő kommunikáció fejlesztése Feladatok Fejlessze bátorító, önbizalom-növelő, az önismeretet elősegítő neveléssel a játékosságot és az alkotóképességet. Vezesse be a tanulókat irodalmi szövegek feldolgozásával a magyar nyelv rendszerébe, ismertesse meg velük a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatokat megjelenítő – klasszikus művét. Építse tovább a tanuló társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi műveltségét. Támogassa a tanulók érzelmi, szociális, intellektuális érését irodalmi műveken keresztül – vegye figyelembe funkciózavarait, személyiségének sérülését. Folyamatosan fejlessze a szövegalkotást, a szövegértési képességet. Teremtsen kommunikációs szituációkat, használja ki a drámapedagógiai lehetőségeket. Segítse az információszerzést, az információk rögzítését. Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök Kommunikáció Kommunikációs készségek. Az iskolai, hétköznapi – egyéni és közösség – kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodás képessége. Beszédtechnikai készség, szövegszerkesztési képesség. A társas kapcsolatok fenntartására irányuló képesség. Nyelvtani ismeretek A szófajok, a mondatrészek körében elsajátított tantárgyi készségek. Önellenőrzés a helyesírási készségükben. A tudatos nyelvhasználat képessége. Az írásbeli kifejezésformák alkalmazásának képessége. Olvasás, ismerkedés az irodalommal A differenciáló, összehasonlító, a lényegkiemelő képesség. Szövegelemzési és –alkotási ismeretek alkalmazásának képessége olvasói vagy átélt élmény feldolgozásában. A tantárgyi terminológia használatának képessége. Az életkorhoz, befogadóképességhez alkalmazkodó szövegolvasás képessége. Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban A különböző műfajú irodalmi szövegek megértésére és elemzésére irányuló képesség. Az olvasói kedv fenntartása, igény fokozása a hosszabb terjedelmű szövegek önálló olvasására. Olvasástechnikai készség. Figyelem, összehasonlítási, lényegkiemelő képesség. Véleménynyilvánítási készség és képesség. Beleélő és kritikai érzék. A koncentrálóképesség. Verbális emlékezet. Az empátiakészség. Azonosulási képesség az olvasott művek szereplőivel. Magatartásformák értékelésének, elemzésének képessége.
227 Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás Tanulási motiváció. A szövegértés és –alkotás folyamatának algoritmusa. Szövegszerkesztési képességek. törekvés a szöveg belső logikájának és struktúrájának feltárására. Az önkifejezés, az érzelmek kifejezésének képessége. A kreativitás, az önállóság. Esztétikai ítélőképesség, fogékonyság. 5. ÉVFOLYAM Témakör Kommunikáció Köznyelvi kiejtés Beszéd
Tartalom helyes légzéstechnika, artikuláció. ritmusgyakorlatok. Időtartam, hangkapcsolatok ejtése, szünet. Mindennapi beszédhelyzeteink: kapcsolatfelvétel, szándék- és véleménynyilvánítás, az elemi udvariassági formák ismerete és alkalmazása.
Nyelvtani ismeretek
A beszédhangok, a hangképzési folyamat. Magánhangzók, mássalhangzók képzése, időtartama. A szavak szerkezete: szótő, toldalék; egyszerű, összetett szó. Az elválasztás. Kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölése. Írásjelek a mondatok végén. helyesírási alapelvek. Betűrend. A mondat fajtái a beszélő szándéka szerint.
Helyesírás
Fogalmazási ismeretek, szövegalkotás
szövegértés, Szövegszerkesztés különféle közlésformákban, közlésmódban: elbeszélés, leírás, tömörítés. Nyelvi megformálás, választékos szóhasználat olvasott, átélt eseményről.
Olvasás, ismerkedés az irodalommal
Népdalok, népmesék a klasszikus magyar és európai irodalomból (Benedek Elek, Arany László, Andersen, Grimm, La Fontaine). Válogatás a népmondák köréből. A Biblia. bibliai történetek. Gyermekekről szóló elbeszélések (Móra, Gárdonyi) egy ifjúsági regény részlete. Könyvtárlátogatás – búvárkodás.
Tevékenységek Különféle tartalmú szövegek olvasása, elemzése. Elbeszélő, leíró fogalmazások szerkesztése. A mindennapi érintkezés helyzeteinek és szóhasználatának megfigyelése és értékelése. Gyakorlatok a beszédkultúra továbbfejlesztésére. Nyelvtani, helyesírási ismeretek alkalmazása – fokozódó önállósággal. Információgyűjtés, könyvtárhasználat. Irodalmi olvasmányélményre, szótári vizsgálódásokra épülő játékos szóalkotási gyakorlatok. A szöveg tagolásának, a lényeg kiemelésének, a szöveg tömörítésének gyakorlása. Példák keresése a helyesírási alapelvekre. A nyelv(használat)i zavarok korrigálása, megszüntetése. Szövegelemző gyakorlatok a művekben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban. Dramatizálás, szituációs játékok. Irodalmi művek (mesék) film- és tévés feldolgozásának megtekintése, megbeszélése. Követelmény Ismerje és alkalmazza az emberi kapcsolatfelvétel illemszabályait. Legyen képes eligazodni a mindennapi kommunikációs helyzetekben. Alkalmazza a tanult helyesírási, nyelvi, nyelvhelyességi szabályokat. Legyen képes szóban és írásban az olvasott vagy átélt élmények közlésére – adott szempontsor szerint. Aktívan vegyen részt a dramatizálásban. Ismerje fel a tanult műfajokat. Tudjon írásbeli munkát készíteni – előkészítés után, segítséggel – a tanult műfajokban. Beszéljen tisztán, érthetően. Ismerje fel és nevezze meg a már megismert nyelvi elemeket (hang, szótag, szótő, toldalék, szó). Tudja megkülönböztetni a könyvet – folyóiratot – újságot és fejtse ki a különbségeket. Olvasson az osztályfoknak megfelelő jó tempóban, értelmesen. Legyen képes – irányítással – a megismert irodalmi szövegekben a lényeg kiemelésére és a szöveg tömörítésére. TÁNC ÉS DRÁMA
228 5. ÉVFOLYAM Célok Az ember aktivitásának serkentése együttes élmény alapján. A tanuló ön- és emberismeretének gazdagítása. Az alkotó és kapcsolatteremtő képesség kibontakoztatása. Összpontosított, megtervezett munkára szoktatás. Feladatok A tantárgy segítse elő speciális eszközrendszerével, tartalmával a tanulók testi, térbeli biztonsága javulását, idő- és ritmusérzékének fejlődését. Fejlessze a kifejezőkészséget, a beszéd tisztaságát, a harmonikus, esztétikus mozgást a közös játék során. Gazdagítsa élményszerű megtapasztalással a tanulók érzelmi világát, a játékok iránti vonzódását. Segítse elő megjelenítéssel a való emberi szituációk, a fiktív történések megértését, feldolgozását. Alakítsa ki a szép és kifejező mozgást egyszerű, táncos mozdulatokkal, gyakorlatokkal. Gyakoroltassa közös szereplésben a játékbátorságot, az önkifejezést, az önmegvalósítást. Hozzon létre olyan helyzetgyakorlatokat és foglalkozásokat, ahol a tanulók a más tantárgyakban elsajátított ismereteiket a drámában, a táncban és a bábjátékban is alkalmazni tudják. Fejlessze némajátékokon, szöveges játékokon keresztül a tanulók spontán megnyilatkozását, természetes rögtönző kedvét, improvizációs készségét. Ismertesse meg a tanulókat nemzeti kultúránk dallam- és szókincsével, egyszerű, könnyen érhető szertartásaival, hiedelemvilágával. Óraszám Éves óraszám: 18 óra Témakörök A hagyomány játékai Énekes-táncos játékok Drámajátékok Ünnepi szertartás játékai Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök Az alapvető táncos, bábos és drámai kifejezés. Az improvizációs készség fejlődése a mozgás, a tánc eszközrendszerével. Az egyensúly, a ritmus és a térérzékelés. Az elemző, a kommunikációs képesség. Önkifejezés és játékbátorság. Alkalmazkodóképesség. Az együttes szereplés élményének átélése, a szorongásmentes, felszabadult szereplés örömének elérése. Témakör A hagyomány játékai
Énekes-táncos játékok
Tartalom Térformák kialakítása járással, futással, ritmusképzés, egyszerű táncos mozgáselemek, lépések, szökkenések. Tárgyjátékok, improvizáció, kiolvasók, párválasztók, párcserélők, vonulós, kapuzós játékok, énekek. Csukott szemes hely- és helyzetérzékelő játékok. Egyszerű kar- és lábmozgások, lépés, dobbantás, taps. Egy-egy eszközös tánc alaplépései szabad előadásban, ugrós, karikázó, szatmári csárdás. A tartás változásainak követése, a lassítás-gyorsítás pontos átvétele.
Drámajátékok
Érzékelő, ritmus- és fantáziagyakorlatok. Rövid mesék, versek önálló elmondása. Életjáték a saját problémára, dramatikus improvizációk tanári irányítással – síkbábok, árnyjátékok alkalmazásával.
Ünnepi szertartások játékai
Az évszakhoz kötődő ünnepkör játékai, ünnepi köszöntőszövegek. Az esztendő jeles napjaihoz kapcsolódó szertartások, játékok: betlehemezés, regölés, farsang, húsvét, pünkösd.
229
Tevékenységek Táncos mozgáselemek, lépések, szökkenések utánzása, előadása csoporttársaival. Játékos gyakorlatok kiolvasókra, párválasztókra, párcserélőkre, hely- és helyzetérzékelő játékokra. Az olvasott, a tanult mese, vers elmondása. Dramatikus improvizációk a tanár által megadott vagy a tanuló által választott történet alapján. Önmaga problémájának, történéseinek előadása - önkéntes vállalás alapján. Síkbáb készítése, mozgatása, kellékkészítés. Az ünnepkör játékainak, szertatásainak megtanulása, előadása a csoporttal – a felnőtt segítségével. Követelmény Tudjon néhány játékot dallal, mondókával. Legyen képes egyszerű táncos mozgáselemeket utánozni. Tudja bemutatni mondókák ritmusát egyenletes járással, tapsolással, dobogással. Ismerje a tanult táncok megnevezését, egy-egy alaplépést szabad előadásban mutasson be. Legyen aktív a drámajátékokban, elemző beszélgetésekben. Tudjon rövid mesét, verset önállóan elmondani és társa előadását figyelemmel kísérni. Vegyen részt a népszokásokat megjelenítő játékokban. Tanuljon meg egy-két köszöntőt. Legyen képes együttműködni társaival a bábjátékokban, az improvizációkban.
HON ÉS NÉPISMERET Célok A hon- és népismeret megalapozó témakörök és tartalmak szinte valamennyi tantárgy tanítása során évről évre megjelennek. A modul összefogja, rendezi az így mozaikszerűen megszerzett ismereteket és kibővíti mindazokkal a tudáselemekkel, amelyeket a helyi feltételek és a tanulók életkori adottságai, képességei indokolnak és lehetővé tesznek. 1-4. évfolyamon a környezetismeret, a magyar nyelv és irodalom, valamint az énei-zene, rajz és kézművesség tantárgy tanítása során találkoznak először a tanulók a „ki vagyok én”, „hol élek”, „ milyen közösséghez tartozom” kérdéskörrel. Megismerik lakóhelyüket, szűkebb környezetüket, részt vesznek az ünnepekben, megélik a közös hétköznapokat. Az 5. évfolyamtól kezdődően földrajzi és történelmi ismereteket is gyűjtenek egyre táguló körben. A tíz éven felüli gyermekek személyiségfejlődésében igény mutatkozik a közösségi élet mind bonyolultabb formáinak megismerésére, megélésére. Ennek az igénynek a kielégítésére nyújt gyakorlóteret a Hon- és népismeret modul tanítása. Feladatok A modul anyagának feldolgozása szolgálja a tanulók személyiségfejlesztését, az idő- és térbeli orientáció erősítését, a történelmi látásmód színesítését, a haza- és népszeretet kialakítását, a tolerancia- és empátiakészség formálását. Egyben járuljon hozzá a különböző tantárgyak anyagának gyermek közelbe hozásához, a praktikus oldalak erősítéséhez. A 7-8. évfolyamon az állampolgári ismeretek modullal kiegészülve segítse a polgári létben való jobb eligazodást, és járuljon hozzá ahhoz, hogy a képzés végén az iskolatípusból kikerülő fiatalok büszkén vállalják magyarságukat és akarjanak tenni hazájuk felemelkedéséért, valamennyi polgártársuk boldogulásáért. Segítsük hozzá tanulóinkat a közösséghez tartozás élményének megéléséhez, ezzel is biztonságérzetet adva a mindennapokban való helytálláshoz. Óraszámok Éves óraszám: 18 óra Témakörök Hazám, Magyarország Nemzeti jelképeink Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök A kíváncsiság, megfigyelés, felfedezés, összehasonlítás, rendszerezés képessége. Térbeli és időbeli tájékozódás. Kommunikációs készség. A szeretet képessége. Tisztelet és megbecsülés nyújtásának képessége.
230 Felelősségtudat, felelősségérzet, környezetvédő attitűd. Pozitív érzelmek befogadásának képessége, igényesség. A munka örömének megélése. Együttműködési készség. Ítéletalkotás, döntési képesség, önértékelés. Témakör Hazám, Magyarország
Tartalom Az ország térképe. Lakóhelyem. A lakóhely elhelyezése az ország térképén. A lakóhely földrajzi jellemzői. Képek gyűjtése a lakóhelyről. A lakóhely közlekedési viszonyai.
Nemzeti jelképeink
A magyar zászló és címer. A nemzeti jelképek iránti tiszteletadás módja. A jelképek alkalmazásának megfigyelése. A lakóhely emlékművei, emléktáblái, jelentésük életkornak megfelelő értelmezése. A magyar népmesék szépsége. Jellegzetes népi hősök. A magyar nyelv gazdagságának megfigyelése. Zászlónk, címerünk.
Tevékenységek A jelképek ábrázolása rajzzal és különböző kézműves technikákkal. A lakóhely emlékműveinek, emléktábláinak meglátogatása, jelentésük életkornak megfelelő értelmezése. A magyar népmesék szépségének megfigyelése. A magyar nyelv gazdagságának megfigyelése, nyelvi játékok.
6.
ÉVFOLYAM
Témakör Kommunikáció Köznyelvi kiejtés Beszéd
Tartalom Szógyakorlatok a beszédkultúra továbbfejlesztésére. Légzéstechnikai ismeretek alkalmazása olvasáskor, beszédben. Szókincsbővítés. Mondatalkotás. Tantárgyi szaknyelv használata. helyzetgyakorlatok. Lényegkiemelés.
Nyelvtani ismeretek Nyelvhelyességi ismeretek Helyesírás
Szavak csoportosítása jelentéstartalmuk alapján. Ige, igekötő, főnév, névelő, melléknév, számnév. Igealakok egyeztetése, személyragok használata. Igekötős igék alakzatai. Tulajdonnevek írása. Szóvégi magánhangzók írása a főnevekben, melléknevekben. Fokozott és képzett melléknevek helyesírása. Számnevek betűvel és számjeggyel. Postai űrlapok kitöltése.
Fogalmazási ismeretek, szövegolvasás, szövegelemzés különböző irodalmi műfajokban. Az elbeszélő szövegértés, szövegalkotás fogalmazás ismereteinek bővítése. A leírás, a leíró jellegű szöveg jellemző jegyei irodalmi és ismeretterjesztő szövegekben. Szövegalkotási gyakorlatok: jellemzés, beszámoló. Olvasás, ismerkedés irodalommal
az Mesetípusok. Népköltészet. A népdal. A népballada (Kádár Kata, Kőmíves Kelemen). Válogatás a kuruc költészetből. Végvári énekek. Magyar költők, írók. Petőfi Sándor. Élete. Témák szerinti válogatás verseiből. János vitéz. A regény és az elbeszélés. Gárdonyi Géza: Egri csillagok (részletek). Tömörkény István, Fekete István, Lázár Ervin egy-egy művéből választott egy-egy részlet.
Tevékenységek Légzéstechnikai gyakorlatok szöveg- és versolvasáskor, beszédben. Gyakorlatok a beszédkultúra továbbfejlesztésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben, feladatmegoldásban, vitában. Példák keresése az ismert szófajokra, gyűjtés irodalmi szövegből.
231 A leírás, jellemzés, elbeszélés gyakorlása más tantárgyakból vett tárgyakról, személyekről, jellemzőik megfogalmazásával – segítséggel. Levélírás. Borítékok címzése, utalványok, csekkek kitöltése. Szövegelemző eljárások, a művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek megbeszélése. Irányított vizsgálódás a könyvtárban az életkori sajátosságaiknak megfelelően. Az adatok rendszerezése – segítséggel. A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, szövegtagolás, tipográfiai eszközök), értelmezésük, szerepük felismerése, adatrendszerezés, feldolgozás. Gyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírási biztonságnak a továbbfejlesztésére. Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum felismerése (gyerekek – felnőttek, próbatételek, szeretet, féltés, hősiesség). Követelmény Tartsa be a kommunikációs helyzetekben a normákat, illemszabályokat. Legyen gyakorlott egyszerű helyzetekben történő önálló véleménynyilvánításban. Alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Legyen képes összefüggő (5-6 mondatos) szóbeli és írásbeli szövegalkotásra, a tanult szövegszerkesztés szabályainak alkalmazásával. Legyen tájékozott a megismert szófajok körében és igyekezzen fokozott önállósággal alkalmazni az ezekhez kapcsolódó nyelvtani szabályokat. Legyen képes néma olvasással egyszerű stílusú, kb. egyoldalnyi, gyermekeknek szóló ismeretterjesztő szöveg áttekintésére, megértésére – adott szempontok alapján. Legyen képes ismert szöveg jó tempójú, értelmes hangos olvasására, elemezze irányítással tartalmi és formai szempontból az olvasottakat. Tudjon néhány fontos adatot ismertetni, megnevezni irodalmi művekből (helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete, érzelmek). Ismerje fel a tanult irodalmi művekben a pozitív és negatív hősöket, tudjon véleményt nyilvánítani – irányítással – a művekkel kapcsolatban. HON ÉS NÉPISMERET Célok A hon- és népismeret megalapozó témakörök és tartalmak szinte valamennyi tantárgy tanítása során évről évre megjelennek. A modul összefogja, rendezi az így mozaikszerűen megszerzett ismereteket és kibővíti mindazokkal a tudáselemekkel, amelyeket a helyi feltételek és a tanulók életkori adottságai, képességei indokolnak és lehetővé tesznek. 1-4. évfolyamon a környezetismeret, a magyar nyelv és irodalom, valamint az énei-zene, rajz és kézművesség tantárgy tanítása során találkoznak először a tanulók a „ki vagyok én”, „hol élek”, „ milyen közösséghez tartozom” kérdéskörrel. Megismerik lakóhelyüket, szűkebb környezetüket, részt vesznek az ünnepekben, megélik a közös hétköznapokat. Az 5. évfolyamtól kezdődően földrajzi és történelmi ismereteket is gyűjtenek egyre táguló körben. A tíz éven felüli gyermekek személyiségfejlődésében igény mutatkozik a közösségi élet mind bonyolultabb formáinak megismerésére, megélésére. Ennek az igénynek a kielégítésére nyújt gyakorlóteret a Hon- és népismeret modul tanítása. Feladatok A modul anyagának feldolgozása szolgálja a tanulók személyiségfejlesztését, az idő- és térbeli orientáció erősítését, a történelmi látásmód színesítését, a haza- és népszeretet kialakítását, a tolerancia- és empátiakészség formálását. Egyben járuljon hozzá a különböző tantárgyak anyagának gyermek közelbe hozásához, a praktikus oldalak erősítéséhez. A 7-8. évfolyamon az állampolgári ismeretek modullal kiegészülve segítse a polgári létben való jobb eligazodást, és járuljon hozzá ahhoz, hogy a képzés végén az iskolatípusból kikerülő fiatalok büszkén vállalják magyarságukat és akarjanak tenni hazájuk felemelkedéséért, valamennyi polgártársuk boldogulásáért. Segítsük hozzá tanulóinkat a közösséghez tartozás élményének megéléséhez, ezzel is biztonságérzetet adva a mindennapokban való helytálláshoz. Óraszámok Éves óraszám: 18 óra Témakörök A lakóhely története Nemzeti ünnepeink A családi és vallási ünnepek Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök A kíváncsiság, megfigyelés, felfedezés, összehasonlítás, rendszerezés képessége. Térbeli és időbeli tájékozódás.
232 Kommunikációs készség. A szeretet képessége. Tisztelet és megbecsülés nyújtásának képessége. Felelősségtudat, felelősségérzet, környezetvédő attitűd. Pozitív érzelmek befogadásának képessége, igényesség. A munka örömének megélése. Együttműködési készség. Ítéletalkotás, döntési képesség, önértékelés. Témakör A lakóhely története
Tartalom Nevezetes események és személyek a településen. A település lakossága. A népesség száma, nemzetiségek. A nemzetiségek együttélése, hagyományaik. Népi hagyományok, népdalok, néptánc, népviselet megfigyelése.
Nemzeti ünnepeink
Március 15., augusztus 20., október 23. Az ünnepek tartalmi és formai vonatkozásai. Élményrajzok.
A családi és vallási ünnepek
A családi és vallási ünnepek megtartásának helyi szokásai (népszokások). Karácsonyi és húsvéti ünnepkör. Jellegzetes, az ünnepekhez kapcsolódó ételek és díszítések, versek, dalok, táncok, regélők. A magyar népdalok szépsége, egyedisége. Népdalaink hangulata, zenei és tartalmi jellemzői.
Tevékenységek Megfigyelés, megbeszélés, könyvtári munka, filmek, videofelvételek megtekintése. Részvétel iskolai és helyi rendezvényeken, megemlékezéseken. Népdalverseny az évfolyamon: ki tud több dalt? Irodalmi-történelmi kapcsolódások keresése ünnepeinkhez. rövid műsor (egy-két dal és vers) szervezése nemzeti ünnepeink alkalmával. Dramatizálás. Fotók és élménybeszámolók családi ünnepekről. Album készítése történelmi események szereplőiről, ismert helyi kiválóságokról.
7.
ÉVFOLYAM
Témakör Kommunikáció Beszédművelés Tömegkommunikáció
Tartalom Beszédgyakorlatok: hangsúly, mondat- és szövegfonetika. Érvelés, cáfolás. Vita. Kommunikációs helyzetgyakorlatok. Beszámoló. Köszönet. Tanácsadás. Tömegkommunikációs nyelv. Újság, rádió, televízió. Különböző tömegkommunikációs műfajú szövegek alkotása.
Nyelvtani ismeretek Nyelvhelyességi ismeretek helyesírás
A szófaj fogalmi körének bővítése (névszó, névmás, határozószó, névutó, kötőszó). A mondat szerkezete. Fő mondatrészek és bővítmények. A magyar helyesírás elvei szerinti írásmód. A tanult szófajokban a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölése.
Fogalmazási ismeretek, szövegértés, Az elbeszélő fogalmazás: olvasott műből, élmény alapján. Levélírás. Irodalmi mű szövegalkotás szerkezeti felépítése. Szövegalkotás különböző műfajokban. Irodalomolvasás, tájékozódás irodalmi kifejezésformákban
Tevékenységek
az Népballada – műballada. Műköltészet. Arany János élete, válogatás verseiből. Balladái. Petőfi Sándor és Arany János levelezése. Toldi. Olvasmányok az elbeszélő irodalom köréből 8a magyar- és világirodalomban). Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond elbeszélései. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig – A pakk (részlet). Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk. Válogatás világirodalmi alkotásokból. Részletek Verne Gyula szabadon választott műveiből.
233 Beszédtechnikai gyakorlás. Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére. Saját álláspont megfogalmazása, cáfolat, ellenvélemény kifejtése. Az elbeszélés, leírás, jellemzés és levélírás tanult ismereteinek gyakorlása. A szófaj fogalmi körének bővítése (névszó, névmás, határozószó, névutó, kötőszó). A mondatelemzés gyakorlása. Eltérő műfajú irodalmi szövegek kifejező olvasásának gyakorlása. Önálló szókincsgyűjtés, lexikonokban, szótárakban. Különböző műfajú és tematikájú irodalmi művek elemzése. Példák gyűjtése a népköltészeti és műköltészeti alkotásokra. Az olvasott irodalmi művekben megjelenő szituációk és jellemek, a felbukkanó érzelmek, gondolatok felfedezése és bemutatása. Részvétel irodalmi művek közös feldolgozásában, csoportmunkában, a társakkal és a tanárral való kommunikációban. Minél teljesebb megértést biztosító néma olvasás, kifejező felolvasás, szövegek tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről. Követelmény Legyen képes összehangolni verbális megnyilvánulásait a testbeszéddel. Udvariasan működjön együtt a felnőtt és a kortárs beszédpartnerekkel. Adekvátan alkalmazza a mondatfonetikai eszközöket. Rendelkezzen elemi tájékozottsággal a tömegkommunikáció körében és a közéleti, közszereplési műfajokban (felszólalás, a cáfolás, az érvelés, az egyéni vélemény árnyaltabb nyelvi megfogalmazása). Ismerje a nyelvi egységek jelentéstani és szerkezeti tartalmát gyakorlottsági szinten. Írása legyen rendezett, olvasható. Ismerje a mondatrészek mondatbeli szerepét. Legyen képes az olvasott művek tartalmáról 5-6 mondatban, szóban és írásban beszámolni, helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok összefüggéseinek bemutatására. Lássa be a negatív és pozitív emberi tulajdonságok, cselekvések következményeit. Társaival együttműködve – aktívan – vegyen részt a dramatikus játékokban. TÁNC ÉS DRÁMA 7. ÉVFOLYAM Célok Az ember aktivitásának serkentése együttes élmény alapján. A tanuló ön- és emberismeretének gazdagítása. Az alkotó és kapcsolatteremtő képesség kibontakoztatása. Összpontosított, megtervezett munkára szoktatás. Feladatok A tantárgy segítse elő speciális eszközrendszerével, tartalmával a tanulók testi, térbeli biztonsága javulását, idő- és ritmusérzékének fejlődését. Fejlessze a kifejezőkészséget, a beszéd tisztaságát, a harmonikus, esztétikus mozgást a közös játék során. Gazdagítsa élményszerű megtapasztalással a tanulók érzelmi világát, a játékok iránti vonzódását. Segítse elő megjelenítéssel a való emberi szituációk, a fiktív történések megértését, feldolgozását. Alakítsa ki a szép és kifejező mozgást egyszerű, táncos mozdulatokkal, gyakorlatokkal. Gyakoroltassa közös szereplésben a játékbátorságot, az önkifejezést, az önmegvalósítást. Hozzon létre olyan helyzetgyakorlatokat és foglalkozásokat, ahol a tanulók a más tantárgyakban elsajátított ismereteiket a drámában, a táncban és a bábjátékban is alkalmazni tudják. Fejlessze némajátékokon, szöveges játékokon keresztül a tanulók spontán megnyilatkozását, természetes rögtönző kedvét, improvizációs készségét. Ismertesse meg a tanulókat nemzeti kultúránk dallam- és szókincsével, egyszerű, könnyen érhető szertartásaival, hiedelemvilágával. Óraszám Éves óraszám: 18 óra Témakörök Énekes-táncos játékok Drámajátékok
234 Ünnepi szertartás játékai Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök A személyiségnek, a fejlettségnek megfelelő kifejezőkészség fejlődése. Az önkifejezés, a saját vélemény, viszonyulás megmutatásának képessége. Képesség a jelenségek, a helyzetek improvizálására. Az elemző képesség, a kommunikáció, a metakommunikáció képességeinek fejlődése. Az együttműködés, a csoporttal együttes szereplés képességei. Az egyensúly, a ritmus- és térérzékelés képességei. A koncentrálás, a lazítás képességei. Témakör Tartalom Énekes-táncos játékok Lépések, szökkenések monoton ismétlődésben. Mozdulatok követése, a motívumok egyedi vonásinak visszaadása – tempó, dinamika, térbeli rajzolat. Játékon belüli irányítás átvétele. Járás közben ritmusok tapsolása, dobogása egyenletes zenére. Régi és új stílusú táncok felismerése, motívumok utánzása. Improvizáció. Történelmi táncok felismerése, tánclépéseinek utánzása – keringő, polka. Drámajátékok
Mozgásimprovizációk és gyakorlatok: némajáték, pantomimes gyakorlatok, jellemábrázoló mozgások. Állatvilág mozgásformáit utánzó játékok. Jellemábrázolás hanggal és metakommunikatív úton. Improvizációk bábok alkalmazásával: árnyjátékkal, síkbábokkal, egyszerű marionettfigurákkal.
Ünnepi szertartások játékai
Ünnepi köszöntőszöveg – lakodalmas játékok. Történelmi tanulmányokhoz kapcsolódó ősi szertartások, improvizatív jellegű táncok – bábok, maszkok készítése, használata.
Tevékenységek Az alapvető, a tanult táncos, bábos és drámai kifejezésformák elsajátítása. A tanult táncok, tánclépések előadása a társakkal. Táncok felismerése, megnevezése. A különféle jellemábrázoló mozgások, pantomimes gyakorlatok végrehajtása együttesen. Improvizációs gyakorlat különféle élethelyzetekre. Elemzés közösen a mindennapi élet különféle szituációira, a saját történetekre. Bábkészítés a tanult technikákkal, bábmozgatás, maszkkészítés. Ünnepi köszöntőszöveg (szövegrészlet) elsajátítása, előadása a csoportban. Követelmények Sajátítsa el fejlettségének megfelelően a megismert énekes-táncos játékokat. Tudjon egyszerű ritmusképletet visszaadni a tempó, a dinamika megjelenítésével. Ismerje fel a tanult táncokat, jelenítse meg alaplépéseit szabad előadásban. Alkalmazza a helyes testtartást. Legyen gyakorlott a csoporton belüli szereplésben és tanúsítson játékbátorságot. Értse a mozgásimprovizációs, a jellemábrázoló metakommunikációs megnyilvánulásokat. Mutasson gyakorlottságot a bábos játékokban, a bábkészítésben. Ismerje fel a szereplő szándékait, tetteit és elemezze kapcsolatait. Tanuljon meg egy-két népszokást, vegyen részt a jeles napok szertatásaiban, az előkészületben és a lebonyolításban. HON ÉS NÉPISMERET Célok A hon- és népismeret megalapozó témakörök és tartalmak szinte valamennyi tantárgy tanítása során évről évre megjelennek. A modul összefogja, rendezi az így mozaikszerűen megszerzett ismereteket és kibővíti mindazokkal a tudáselemekkel, amelyeket a helyi feltételek és a tanulók életkori adottságai, képességei indokolnak és lehetővé tesznek. 1-4. évfolyamon a környezetismeret, a magyar nyelv és irodalom, valamint az énei-zene, rajz és kézművesség tantárgy tanítása során találkoznak először a tanulók a „ki vagyok én”, „hol élek”, „ milyen közösséghez tartozom” kérdéskörrel. Megismerik lakóhelyüket, szűkebb környezetüket, részt vesznek az ünnepekben, megélik a közös hétköznapokat. Az 5. évfolyamtól kezdődően földrajzi és történelmi ismereteket is gyűjtenek egyre táguló körben. A tíz éven felüli gyermekek személyiségfejlődésében igény mutatkozik a közösségi élet mind bonyolultabb formáinak megismerésére, megélésére. Ennek az igénynek a kielégítésére nyújt gyakorlóteret a Hon- és népismeret modul tanítása. Feladatok A modul anyagának feldolgozása szolgálja a tanulók személyiségfejlesztését, az idő- és térbeli orientáció erősítését, a történelmi látásmód színesítését, a haza- és népszeretet kialakítását, a tolerancia- és empátiakészség formálását. Egyben járuljon hozzá a különböző tantárgyak anyagának gyermek közelbe hozásához, a praktikus oldalak erősítéséhez.
235 A 7-8. évfolyamon az állampolgári ismeretek modullal kiegészülve segítse a polgári létben való jobb eligazodást, és járuljon hozzá ahhoz, hogy a képzés végén az iskolatípusból kikerülő fiatalok büszkén vállalják magyarságukat és akarjanak tenni hazájuk felemelkedéséért, valamennyi polgártársuk boldogulásáért. Segítsük hozzá tanulóinkat a közösséghez tartozás élményének megéléséhez, ezzel is biztonságérzetet adva a mindennapokban való helytálláshoz. Óraszámok Éves óraszám: 18 óra Témakörök A lakóhely népessége A lakóhely nevezetességei és népszokásai A magyar nép eredetéről A Himnusz és a Szózat Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök A kíváncsiság, megfigyelés, felfedezés, összehasonlítás, rendszerezés képessége. Térbeli és időbeli tájékozódás. Kommunikációs készség. A szeretet képessége. Tisztelet és megbecsülés nyújtásának képessége. Felelősségtudat, felelősségérzet, környezetvédő attitűd. Pozitív érzelmek befogadásának képessége, igényesség. A munka örömének megélése. Együttműködési készség. Ítéletalkotás, döntési képesség, önértékelés. Témakör A lakóhely népessége A lakóhely népszokásai
A lakóhely népességének mezőgazdasági üzemek.
nevezetességei
Tartalom jellemző mesterségei, foglalkozása. Ipari és
és A lakóhely nevezetességei, idegenforgalmi látványosságai. A lakosság mindennapjait, életét kiszolgáló intézmények, üzletek, szolgáltatások. Hivatalok, ügyintézés. Ünnepekhez kötődő helyi népszokások: újévi, farsangi, pünkösdi és egyéb ünnepekhez kötődő szokások. Családi ünnepek, események sajátos szokásai a lakóhelyen, lakodalom, keresztelő, temetés, halottak napja, májusfaállítás stb.
A magyar nép eredetéről
A magyar nép eredetéről, történetéről szóló mondák, legendák, irodalmi művek. Ünnepélyek. A néprajzi kutatások eredményei. Múzeumok, nemzeti emlékhelyek.
A Himnusz és a Szózat
A Himnusz és a szózat. Meghallgatásuk módja. A katonai és polgári tiszteletadás. Nemzeti imádságaink szépségének megéreztetése.
Tevékenységek A magyar nép eredetéről, történetéről szóló mondák, legendák, irodalmi művek megismerése, dramatizálása. Ünnepélyeken való részvétel. A néprajzi kutatások eredményeit feldolgozó múzeumok, nemzeti emlékhelyek látogatása. A Himnusz és a Szózat gyakorlása. Megfigyelés, megbeszélés, könyvtári munka. Dramatizálás. Fotók és élménybeszámolók családi ünnepekről. Album készítése történelmi események szereplőiről, ismert helyi kiválóságokról. 8. Témakör Kommunikáció Beszédművelés Tömegkommunikáció
Nyelvtani ismeretek Nyelvhelyességi Helyesírás
ÉVFOLYAM
Tartalom A magán és a közéleti kommunikáció tipikus helyzetei, kifejezésmódjuk különbsége. Kommunikációs helyzetekben való viselkedés. Beszédtechnikai és szerkesztési ismeretek különböző stílusrétegekben. Különféle tömegkommunikációs műfajok és eszközeik. A kisközösségi kommunikáció alapvető beszédhelyzetei, gyakori szövegműfajai, magatartásformái.
Mondattani ismeretek. Mondatelemzés. A magyar helyesírás elvei szerinti írás. A ismeretek mondattanhoz kapcsolódó helyesírási ismeretek. Ragozott és képzett szavak helyesírása.
Fogalmazási ismeretek, Elbeszélés különböző anyaggyűjtési módok felhasználásával. Stílusfejlesztő szövegértés, szövegalkotás gyakorlatok. Leírás fokozott önállósággal. Egyszerűbb szövegelemző műveletek
236 szóban és írásban. Tömörítés. A hivatalos levél. Irodalomolvasás, tájékozódás az A reformkor. irodalmi kifejezésformákban Az adott korszak hatása a költőkre és költészetükre. A nemzeti összetartozás. Testvéri szeretet, hazaszeretet, becsület. Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. Részlet: A nem mutatott levél Tegnapjaink. A nyugat nemzedéke. Válogatás Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád, Juhász Gyula műveiből. Napjaink. történetek a gyermekkorról. Válogatás a magyar és a világirodalomból. Tevékenységek Gyakoribb tömegkommunikációs műfajok elemzése, értékelése. Együttműködés a beszédpartnerekkel. Irodalmi olvasmányokhoz, mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódó véleményalkotás, -nyilvánítás. szövegelemzés, a tanult nyelvi egységekről tanultak szintetizálása. A mondattani és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban. Irodalmi művekben ábrázolt emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások értelmezése, megvitatása. beszámoló szóban, írásban az olvasott műről, látott vagy átélt élményről. Elbeszélés, leírás, jellemzés, levélírás fokozott önállósággal. Összehasonlítások a hasonló műfaji jellemzők, a szerkezeti felépítés, a nyelvi kifejezések összevetésével. Példák keresése a történelemnek az irodalomra gyakorolt hatásáról. Az aktív szókincs folyamatos gyarapítása szóban és írásban, adott témakörökben. Az olvasott szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, önálló megfogalmazása. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. Érzelmek, magatartások, jellemek, kapcsolatok, indítékok önálló bemutatása, például a jellemzés, az ismertetés műfajában. A magyar irodalom nagyobb korszakaira (reformkor, a XX. század első és második fele) vonatkozó ismeretek összefoglalása. Korokhoz kötődő témák, problémák meglátása irodalmi művekben. Az olvasott művek elhelyezése a korban. Követelmény Legyen tájékozott az alapvető tömegkommunikációs helyzetekben és műfajokban, ismerje fel a tömegkommunikáció szerepét és hatását. Tartsa tiszteletben mások véleményét. Ismerje fel nyelvi szövegben a tanult hangtani, szó- és alaktani, mondattani jelenségeket. Használja a helyesírási segédkönyveket. Rendelkezzen megfelelő írásmóddal, írástempóval. tudjon Önállóan 7-8 mondatban beszámolni irodalmi, film és színházi élményeiről szóban és írásban. Legyen képes feltárni a költő, író ábrázolt érzelmi világát az elemzett művekben. Aktívan vegyen részt közös dramatikus játékokban és az azokat elemző megbeszéléseken. Legyen képes kitölteni a mindennapi élet alapvető, egyszerűbb hivatalos iratait (feladóvevény, pénzesutalvány, csekk, hivatalos levél, kérvény). Ismerje ezek formai követelményeit, tudjon tájékozódni a kitöltés módjáról. Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák, kapcsolatok, élethelyzetek, erkölcsi kérdések megnevezése, bemutatása olvasónaplóban, feljegyzés, vázlat, jellemzés vagy elbeszélés formájában. HON ÉS NÉPISMERET Célok A hon- és népismeret megalapozó témakörök és tartalmak szinte valamennyi tantárgy tanítása során évről évre megjelennek. A modul összefogja, rendezi az így mozaikszerűen megszerzett ismereteket és kibővíti mindazokkal a tudáselemekkel, amelyeket a helyi feltételek és a tanulók életkori adottságai, képességei indokolnak és lehetővé tesznek. 1-4. évfolyamon a környezetismeret, a magyar nyelv és irodalom, valamint az énei-zene, rajz és kézművesség tantárgy tanítása során találkoznak először a tanulók a „ki vagyok én”, „hol élek”, „ milyen közösséghez tartozom” kérdéskörrel. Megismerik lakóhelyüket, szűkebb környezetüket, részt vesznek az ünnepekben, megélik a közös hétköznapokat. Az 5. évfolyamtól kezdődően földrajzi és történelmi ismereteket is gyűjtenek egyre táguló körben. A tíz éven felüli gyermekek személyiségfejlődésében igény mutatkozik a közösségi élet mind bonyolultabb formáinak megismerésére, megélésére. Ennek az igénynek a kielégítésére nyújt gyakorlóteret a Hon- és népismeret modul tanítása. Feladatok A modul anyagának feldolgozása szolgálja a tanulók személyiségfejlesztését, az idő- és térbeli orientáció erősítését, a történelmi látásmód színesítését, a haza- és népszeretet kialakítását, a tolerancia- és empátiakészség formálását. Egyben járuljon hozzá a különböző tantárgyak anyagának gyermek közelbe hozásához, a praktikus oldalak erősítéséhez.
237 A 7-8. évfolyamon az állampolgári ismeretek modullal kiegészülve segítse a polgári létben való jobb eligazodást, és járuljon hozzá ahhoz, hogy a képzés végén az iskolatípusból kikerülő fiatalok büszkén vállalják magyarságukat és akarjanak tenni hazájuk felemelkedéséért, valamennyi polgártársuk boldogulásáért. Segítsük hozzá tanulóinkat a közösséghez tartozás élményének megéléséhez, ezzel is biztonságérzetet adva a mindennapokban való helytálláshoz. Óraszámok Éves óraszám: 18 óra Témakörök Nemzeti jelképeink Nemzeti emlékhelyek Akikre büszkék lehetünk Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök A kíváncsiság, megfigyelés, felfedezés, összehasonlítás, rendszerezés képessége. Térbeli és időbeli tájékozódás. Kommunikációs készség. A szeretet képessége. Tisztelet és megbecsülés nyújtásának képessége. Felelősségtudat, felelősségérzet, környezetvédő attitűd. Pozitív érzelmek befogadásának képessége, igényesség. A munka örömének megélése. Együttműködési készség. Ítéletalkotás, döntési képesség, önértékelés. Témakör Nemzeti emlékhelyek
Tartalom Nemzeti emlékhelyek felkeresése minél tágabb körben. (Székesfehérvár, Visegrád, Pákozd, Veszprém, Ópusztaszer).
Nemzeti jelképeink
Múzeumlátogatások. A koronázási jelképek és a nemzeti ereklyék megismerése képen vagy a valóságban. A korona, a jogar, az országalma és a királyi palást jelentőségének megbeszélése. A Szent Jobb és Szent László hermája.
Akikre büszkék lehetünk
Akik dicsőséget hoztak lakóhelyünkre. Akikre büszkék lehetünk. Tudósok, művészek, politikusok, sportolók, népművészek, történelmi személyiségek lakóhelyünkön. Nevezetes emberek meglátogatása, történeteik meghallgatása.
Tevékenységek Megfigyelés, gyűjtőmunka, kiállítások látogatása, ünnepségek tervezése, szervezése. kirándulások, emlékhelyek látogatása. Interjúk készítése. Szituációs gyakorlatok. Dramatizálás. Használati és dísztárgyak készítése. Ismeretszerzés folyóiratokból, könyvekből, filmekből, tv- és rádióműsorokból. A koronázási jelképek és a nemzeti ereklyék megismerés képen vagy a valóságban. A korona, a jogar, az országalma és a királyi palást jelentőségének megbeszélése. T Tudósok, művészek, politikusok, sportolók, népművészek felkeresése lakóhelyünkön. Nevezetes emberek meglátogatása, történeteik meghallgatása. Gyűjtemények, tablók, kiadványok készítése a lakóhely nevezetességeiről. Játékos idegenvezetés a lakóhelyen. Követelmény A tanuló ismerje meg a lakóhely jellemző földrajzi adottságait és az ezekből adódó lehetőségeket, valamint nehézségeket. Tudjon erről összefüggően beszélni. Tudja felsorolni, hogy milyen gazdasági tényezők teszik lehetővé a lakosság megélhetését, becsülje valamennyi munkát. Legyen képes tájékoztatást, eligazítást, felvilágosítást adni a lakóhely vonatkozásában. Legyen képes ismertetni népszokásokat. Szeresse és vigye tovább a népi hagyományokat a hétköznapok és az ünnepek szokásaiban egyaránt. Sorolja fel legfontosabb nemzeti jelképeinket és tisztelje azokat. Tudja énekelni a Himnusz és a Szózatot, nevezze meg a szövegek íróit és a zeneszerzőket. Tudja, hogyan kell tiszteletet adni a Himnusz és a Szózat hallgatásakor. Legyen büszke hazája és települése nevezetességeire. Tudatosan óvja, védje azokat. Legyen képes a könyvtár- és múzeumlátogatás során önállóan szerzett ismereteit összefoglalni. Tudja felsorolni néhány nevezetes ember nevét lakóhelyükön és ismerje a közösségért végzett munkájukat.
238 Alakuljon ki benne a közösséghez tartozás és a hazaszeretet pozitív érzése. TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALMI ISMERETEK 5-8. ÉVFOLYAM Célok A tantárgy általános célkitűzése, hogy az 1-4. évfolyamon megalapozott társadalmi ismeretekre építve tárja a tanulók elé, valamint ismertesse meg velük a társadalomban élés múltbeli és jelenkori történéseit, lehetőségeit. Ennek megfelelően az oktatás során: Tudatosodjon a tanulókban, hogy a történelem tényei, eseményei az ember megjelenésének kezdeteitől egymással összefüggésben, társadalmi keretek között mennek végbe, és a különböző társadalmak többféle szintű, minőségű társadalmi, emberi létezést biztosítanak. A tanuló jusson szakszerű, reális történelmi ismeretekhez. Alakuljon ki a tanuló attitűdje, viszonya önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthoz. Segítse az oktatás az érzelmileg is megalapozott énazonosság-tudat, valamint a nemzeti és európai identitás kialakulását. Járuljon hozzá a humán szocializációs, rehabilitációs folyamat eredményességéhez. Feladatok A tér-idő tájékozódási képesség fejlesztése, az időbeli viszonyítás képességének kialakítása. A szűkebb és tágabb környezetben való eligazodás képességének fejlesztése. A különböző társadalmak jellemző kultúrájának, életmódjának megismertetése. Érzékeltetni, majd megértetni a tanulókkal az egymást követő időben végbemenő változások folyamatát, a történeti fejlődést. Megláttatni az ok-okozati összefüggéseket. Képessé tenni a tanulókat következtetések levonására, véleménynyilvánításra, ítéletalkotásra, alapvető törvényszerűségek felismerésére, saját önálló életvitelükhöz szükséges tanulságok levonására. Az 5-6. évfolyamon a képszerűen megjelenített múlt elemzése történettanítás jellegű, amely megalapozza a 7-8. évfolyamon történő történelemtanítást. Évfolyamok Heti óraszám Éves óraszám
5.
6. 2 74
7. 2 74
8. 2 74
2 74
Témakörök Témakör
Évfolyamok 5.
Társadalmi ismeretek Közvetlen környezetünk A lakóhelytől a nagyvilágig Történelem A múlt megismerése Élet az őskorban Élet az ókori Keleten Az ókori görögök Az ókori rómaiak A magyar történelem kezdetei Élet a középkori Európában Magyarország az Árpád-házi uralkodók idején A virágzó középkor Magyarországon Az újkor kezdete Európában Magyarország az újkor hajnalán A polgári átalakulás kora Polgárosodás Magyarországon A kiegyezés kora A késő újkor Európában
6.
7.
8.
x
x
x
x x x x x x x x x x x x x x x x
239 Az első világháború A trianoni Magyarország A jelenkor kezdete, a két háború között A második világháború, hazánk a háborúban Korunk történelme
x x x x x
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök Auditív és vizuális észlelés, verbális, vizuális emlékezet, képzelet, reproduktív képzelet. Megfigyelő-, időbeli és térbeli tájékozódási, kommunikációs képességek. A közvetett ismeretszerzés fejlesztése korszerű ismerethordozók segítségével. A megkülönböztetés, az azonosítás, az összehasonlítás műveleteinek aktivizálása a perceptívcselekvéses gondolkodás fejlesztése érdekében. Az elvonatkoztatás, az általánosítás műveleteinek aktivizálása, a fogalomalkotó, analógiás gondolkodás fejlesztése. Cselekvések belső összevetése. Érzelmek aktivizálása, az átélés képessége. Elfogadó és elutasító attitűd. 5. ÉVFOLYAM Témakör Társadalmi ismeretek Közvetlen környezetünk
Tartalom A családi közösség. Helyem a családban, saját élettörténet, a család múltja, története, generációk. A családfa. Az iskolai közösség. Az iskola múltja, története.
Történelem A múlt megismerése
A múlt megismerésének forrásai: tárgyi és írásos emlékek, történelmi gyűjtemények, a múzeumok. A régészek munkája. Az időszámítás – Történetek Jézus életéről. A keresztény időszámítás.
Élet az őskorban
Az ember megjelenése a Földön, az ősember nyomában. A gyűjtögető, halászó, vadászó ősember életmódja. Küzdelem a természettel, a tűz szerepe az ősember életében. A földművelő és állattenyésztő ősember életmódja. Az első mesterségek és a csere kialakulása.
Élet az ókori Keleten
Egy földműves házánál a Nílus partján. Vendégségben a fáraónál. Az egyiptomi iskolában. történetek Mezopotámiából, Kínából, Indiából, az emberi összefogás, tudományok és művészetek születése.
Az ókori görögök
Történetek a görög mondavilágból. Olimpiai játékok. Az athéni iskolában. A városállamok: Athén és Spárta. Mesterek és művészek.
Az ókori rómaiak
Mondák Róma alapításáról. A rabszolgapiacon, szabadok és rabszolgák. Történetek a római császárokról. Róma, az ókori nagyváros. A római iskolában. Rómaiak hazánk területén, megmaradt emlékek a római korból.
A magyar történelem kezdetei
A magyarság születése – a magyarok eredete, mondák és valóság. Vándorlás a pusztákon, az ősmagyarok életmódja. Harcoló őseink. Letelepedés, honfoglalás, 895.
Tevékenységek A tanuló környezetére vonatkozó közvetlen megfigyelések, tapasztalatok gyűjtése, beszámolás a megfigyelési szempontok alapján. Közvetett ismerethordozók – képanyagok, fényképek gyűjtése, válogató, összehasonlító, rendező tevékenységek. történetek, mondák olvasása, dramatizálása. Történetek mesélése. Rajzos illusztrációk készítése. Rajzos történeti napló összeállítása. Múzeumok, gyűjtemények látogatása. Kiállítási anyag – rajzok, makettek, képanyagok – összeállítása korok jellegzetes ruházataiból, használati eszközeiből. Jellemzések, példák felsorolása. Tananyag, tananyagrészletek elmondása kérdések segítségével. Manipuláció képes időszalagon képekkel. Követelmény Társadalmi ismeretek
240 Legyen tájékozott saját életeseményei alapján a múlt-jelen-jövő relációs rendszerben Ismerje saját helyét, szerepét a családjában. Mutassa be az iskolai közösséget közvetlen tapasztalatszerzés, saját élmény alapján. Meséljen családja és iskolája múltjából érdekes történeteket. Történelem Tudjon különbséget tenni a történelem különböző megismerési forrásai között. Legyenek elemi összehasonlító fogalmai a távoli korban és a ma élő emberek életmódjáról. Ismerje fel a tanult korokat képről: ruházatot, használati tárgyakat, jellegzetes épületeket. Legyen képes beszélni Jézus születéséről, a kereszténység kialakulásáról. Értékelje a Biblia jelentőségét, tudjon elmondani bibliai történetet. Mondja el önállóan a megismert mondák, legendák, történetek tartalmát. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. Tudja a tanult eseményeket időrendbe rendezni. Legyen képes segítséggel rajzos beszámolókat készíteni. Ismerjen fel és nevezzen meg hazánk őskori és ókori emlékeiből legalább kettőt képről, filmről. Tudja leolvasni, megmutatni a képes történelmi atlaszban a tanultakkal összefüggő történelmi helyeket. Olvassa le és mutassa meg vándorló őseink állomáshelyeit. Ismerje a letelepedés, a honfoglalás évszámát, valamint fontosabb emlékhelyeit. Tudjon érzelmileg azonosulni a honfoglalással, a magyarság életében betöltött szerepével. 6. ÉVFOLYAM Témakör Társadalmi ismeretek A lakóhelytől a nagyvilágig
Tartalom A lakóhely ismerete: a lakóhely településformája, természeti szépségei, gazdasági értékei. Kulturális értékek, hagyományok ápolása. Népművészeti, történelmi emlékek, emlékhelyek.
Történelem Élet a középkori Európában
Élet a középkori falvakban. Önellátó gazdálkodás. Jobbágyság és szolgáltatások. A középkori városok. Céhmesterek és kereskedők. A középkori várakban, a lovagi élet. Történetek az egyház szerepéről – a kolostori élet.
Magyarország az Árpád-házi uralkodók Kalandozások kora. Géza és I. István. István koronázása, az államalapítás – 1000idején 100l. I. (Szent) László és Könyves Kálmán – törvények születnek. II. András, a királyi hatalom gyengülése. A tatárjárás, a muhi csata. IV. Béla, a második honalapító. Az Árpád-kor műveltsége és művészete. Az Árpád-ház kihalása. A virágzó középkor Magyarországon
Az Anjouk kora – Károly Róbert gazdasági intézkedései. Zsigmond király. Nagy Lajos birodalma. A parasztok elégedetlensége – felkelés Erdélyben. Hazánkat veszélyeztető külső támadások. Hunyadi János a török ellen. Nándorfehérvár, 1456. Hunyadi Mátyás. Kultúra és művelődés Mátyás udvarában. Dózsa György, a parasztok vezére, 1514. A mohácsi vész, 1526. Buda török kézen, 1541. Az ország három részre szakadása.
Az újkor kezdete Európában
Nagy földrajzi felfedezések, 1492. Felfedezők és hódítók, leigázott népek. Történetek a kor emberének gondolkodásáról – reformáció, ellenreformáció.
Magyarország az újkor hajnalán
Élet a török hódoltságban, a királyi Magyarországon, a független Erdélyben. A végvárak dicsősége, élet a végeken. Nagy várvédők, kiemelkedő személyiségek. Függetlenségi harcok. „Istennel a hazáért és a szabadságért” – II. Rákóczi Ferenc szabadságharca, 1703-11. A szatmári béke és következményei.
Tevékenységek Tapasztalatszerzés bővítése, képi információk gyűjtése adott témáról, válogató, összehasonlító, rendszerező tevékenység, tablók, képes időszalagok készítése. Egyszerű, korabeli írásos források (legendák, krónikák) olvasása, kérdések megfogalmazása. Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése.
241 Múzeumok, gyűjtemények látogatása, rajzos, 1-2 mondatos beszámoló készítése. Tananyag, tananyagrészletek elmondása kérdések segítségével. Követelmények Társadalmi ismeretek A tanuló ismerje lakóhelyének településformáját, természeti szépségeit, gazdasági értékeit. Legyen képes ezek rövid szöveges bemutatására. Tudjon biztonságosan tájékozódni és közlekedni lakóhelyén. Ismerje és használja a lakóhely művészeti és kulturális szolgáltatásait. Történelem Tudja megnevezni a tanult korok uralkodóit, beszéljen tetteikről. Legyen képes tanári rávezetéssel ok-okozati összefüggések felismerésére, következtessen tanulságokra. Legyen képes példákkal illusztrálni az ország fennmaradásának, a magyarság megmaradásának küzdelmeit. Legyen képes ismereteit bővíteni forrásanyagok felhasználásával, olvasson rövid részleteket a tananyaghoz kapcsolódóan. Tudja a tanult évszámokat az időszalagon elhelyezni, az események helyszíneit a térképen megmutatni. Legyen képes a jártasság szintjén használni a képes történelmi atlaszt. Mondjon példákat a történelmi események művészeti megjelenítésére. 7. ÉVFOLYAM Témakör Társadalmi ismeretek A lakóhelytől a nagyvilágig
Tartalom A lakóhely társadalma – jellegzetes társadalmi csoportok a lakóhelyen. A helyi közösségek tevékenysége a lakóhely életében, részvételi lehetőségek. A helyi társadalom nyugalmát veszélyeztető csoportok – bűnözés, alkoholizmus, kábítószer.
Történelem A polgári átalakulás kora
Találmányok és feltalálók. Az ipari forradalom és hatása a társadalomra és a gazdaságra. Történetek a nagy francia forradalomról, Napóleonról.
Polgárosodás Magyarországon
Hazánk a Habsburg Birodalom részeként. A soknemzetiségű ország. Mária Terézia és II. József uralkodásának hatása a gazdasági életre. A reformkor politikai irányítói – Széchenyi, Kossuth a társadalom átalakításáért. Reformkori országgyűlések. Nemzeti kultúránk kibontakozása, jeles személyiségek, 1848. március 15. A forradalom eseményei. Nemzetiségi törekvések kibontakozása, polgári törvények. A szabadságharc legfontosabb eseményei, eredményei.
A kiegyezés kora
Programok és intézkedések a szabadságharc bukása után. A kiegyezés, 1867. Gazdasági felzárkózás. Budapest – a világváros születése. A millennium. Boldog békeidők.”
A késő újkor Európában
Versenyben a világ felosztásáért.
Az első világháború
Az első világháború, 1914-18. Frontvonalak – villámháború, állóháború, a hátország. Forradalom, hatalmi átrendeződések Oroszországban. Győztesek és vesztesek.
Tevékenységek Írásos anyagok tanulmányozása, elemzése, célszerű válogatása. A helyi hírek, újságok figyelése, gyűjtés, rendszerezés, beszámoló. Különböző térképek használata. Feladatvégzés térképvázlatokkal. Fogalmi szemléltető eszközök – szókártyák, mondatkártyák használata, rendszerezése. Jellemzők, példák válogatása adott tananyaghoz. Történetek dramatizálása, rendezés, szereplés, tudatos szerepválasztással. Tananyag, tananyagrészletek önálló elmondása, kérdések megfogalmazása. Tematikus rajzok készítése. Időszalag, időtáblázatok használata. Követelmény Társadalmi ismeretek Tudjon megnevezni a tanuló lakóhelyén működő helyi közösségeket, ismerje alapvető tevékenységeiket, mondjon gyakorlati példákat.
242 Ismerje a nyugalmat veszélyeztető csoportok társadalmi, közéleti hatásait, utasítsa el a benne való részvételt. Történelem Tudja kezelni a kiemelkedő személyiségekről gyűjtött életrajzi adatokat. Legyen képes szóban felvázolni rövid életrajzi portrét egy általa példaképnek tartott történelmi személyiségről. Ismerjen fel a kor eseményei között történelmi összefüggéseket, készítsen róla vázlatot. Tudjon számot adni a tanult anyagról néhány mondatos szóbeli felelettel. Ismerje a legjellegzetesebb reformkori személyiségek nézeteit, érveljen, vitázzon a megismert tények alapján. Tudjon összefüggéseket említeni a világtörténelem és a magyar történelem eseményei között. Elemezze a társadalmi, gazdasági változásokat, konkrét példákkal mutasson ár a fejlődésre megadott szempontok alapján. Tudja a tanult történelmi évszámokat. Jártasság szintjén használja a képes történelmi atlaszt.
8.ÉVFOLYAM Témakör Társadalmi ismeretek A lakóhelytől a nagyvilágig
Tartalom A helyi ügyintézés színterei a lakóhelyen. Intézmények, szolgáltatások – családsegítő szolgálat, munkaügyi szolgálat, polgármesteri hivatal. Az ügyintézés folyamatai.
Történelem A trianoni Magyarország
Trianoni békeszerződés és következményei. Élet a Horthy-kor Magyarországán. Társadalmi, politikai megmozdulások. Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság – helytörténeti vonatkozások.
A jelenkor kezdete, a két háború A nagy gazdasági világválság Európában – túltermelés, következmények. között Háborús készülődés – Németország világuralmi tervei. A második világháború, hazánk a A II. világháború eseménytörténete, 1939-1945 – a fordulópontok. A háború háborúban befejezése, a párizsi béke. Hazánk a háborúban, német megszállás, helytörténeti vonatkozások. Korunk történelme
Földünk a II. világháború után – megosztott világ. A hidegháború, fegyverkezés, katonai, gazdasági szövetségek, kommunista diktatúrák. Hazánk a vesztes háború után. A pártállam kialakulása. új kormányprogram – Nagy Imre. Forradalom és szabadságharc, 1956 – helytörténeti vonatkozások. A Kádár-korszak. A pártállam összeomlása – vissza a demokráciához. A békés rendszerváltás – a Magyar Köztársaság létrejötte, 1989. október 23. A demokratikus intézményrendszer kialakulása- az Antall-kormány megalakulása.
Tevékenységek Szituációs játékok, dramatikus feldolgozások. Beszélgetések, vélemények megfogalmazása, ütköztetése, vita. Történelmi visszaemlékezések meghallgatása. Forrásanyagok keresése, felhasználása. A lakóhelyi információk gyűjtése, a gyűjtött anyag felhasználása beszámolókban, önálló feleletekben. Tananyagról vázlatkészítés. Történelmi témájú regényrészletek, filmek, dokumentumfilmek nézése, beszélgetés, érzések, vélemények megfogalmazása. Követelmény Társadalmi ismeretek Ismerje lakóhelyén a lakossági ügyintézés intézményeit, tudja, hova, milyen ügyben lehet fordulni. Történelem Ismerje fel, hogy népünk számára milyen gazdasági, társadalmi veszteségeket jelentett a háborúkban való részvétel. Legyen képes a térképről önállóan leolvasni a háborús eseményeket, használja fel a térképet szóbeli feleletéhez. Utasítsa el a nemzeti, faji gyűlöletet.
243 Legyen magatartásában megnyilvánuló magyar és európai azonosságtudata. Ismerjen néhány történelmi témájú irodalmi művet, filmet. Legyen képes beszámolni az olvasottakról, a látottakról, megfogalmazni saját véleményét. Az ok-okozati összefüggések felismeréséből, a következtetésekből legyen képes elemi ítéletalkotásokra. Legyen képes önállóan felkészülni tankönyvből, könyvtárban forrásanyagot keresni, irodalmi ismeretei alapján illusztrációkat gyűjteni adott témához. Alkalmazza a tanulás során gyűjtött anyagot, a kortársak visszaemlékezéseit. MATEMATIKA 1-8. ÉVFOLYAM Óraszámok Évfolyamok Heti óraszám Éves óraszám
1.
2. 4 148
3. 4 148
4. 4 148
5. 4 148
6. 4 148
7. 4 148
8. 4 148
4 148
Témakörök
Évfolyamok
Témakörök Gondolkodási műveletek alapozása Számtan, algebra Számfogalom, számköri ismeretek Műveletek Szöveges feladatok Geometria, mérések Geometriai alakzatok, tulajdonságaik Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások Szerkesztések Összefüggések, függvények, sorozatok Valószínűség, kombinatorika, statisztika
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
x
x
x
x
x
x
x
x
x x x
x x x
x x x
x x x
x x x
x x x
x x x
x x x
x x
x x
x x
x x
x
x
x
x x
x x x x x
x x x x x
x x x x x
x x x x x
1-4. ÉVFOLYAM Célok A környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak felfedeztetése tapasztalati úton. Differenciált fejlesztéssel megalapozni a matematikai gondolkodást. Kialakítani az alapvető matematikai képességeket. Feladatok Tárja sokoldalúan a tanulók elé, fedeztesse fel a matematika szerepét a mindennapi életben. Járuljon hozzá a valóság megismeréséhez. Alakítsa ki a készségszintű műveletvégzést. Fejlessze – változatos matematikai tevékenységek során – a megismerés képességét, az idő- és térszemléletet. Szoktasson a tevékenységek megtervezésére, megszervezésére, ellenőrzésére, értékelésre, neveljen önkontrollra. Alakítsa a tanulók szemléletét gyakorlati példákkal a valóság és a matematikai modellek kapcsolatáról. Fejlessze a tevékenységekhez kötött probléma felismerést, -megoldást. Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök
244 Közvetett tapasztalatszerzés, bővülő cselekvésközpontú tevékenység. A megfigyelőképesség, a tudatos, tartós figyelem, az emlékezet tartalmának bővítése. Az összefüggések felismerése. A gondolkodási műveletek: a perceptív, cselekvéses gondolkodás, a csoportosítás, az osztályozás, a konkretizálás. 1.
ÉVFOLYAM
Témakör Gondolkodási műveletek alapozása
Tartalom A közvetlen környezetben lévő személyek, tárgyak tulajdonságai: szín, forma, nagyság térbeli helyzetek – viszonyszavak azonosságok, különbözőségek csoportosítás azonosság és azonos tulajdonság alapján
Számtan, algebra Számfogalom, számköri ismeretek
Számfogalom kialakításának előkészítése: határozatlan és határozott halmazok alkotása, összehasonlítása, mennyiségfogalmak érzékeltetése: sok, kevés, semmi, több, kevesebb, ugyanannyi. Relációs jelek. számfogalom kialakítása 5-10-es körben.
Számfogalom, számköri ismeretek
Halmazok számosságának megállapítása – az elemek megszámlálása, egyeztetésük számnévvel, számképpel, számjeggyel. Számok viszonyítása, rendezése. Számok helye a számegyenesen, számszomszédok. Sorszámok, sorszámnevek. Páros, páratlan számok. 1, 2, 5, 10 Ft-os pénzérmék használata. Szóbeli összeadás, kivonás 10-es számkörben. A műveletek tartalmi értelmezése: halmazok bővítése – szűkítése; egyesítése – különbsége. Műveletek megoldása matematikai eszközökkel, rajzban. A tagok felcserélhetősége. Eljátszással, kirakással, rajzzal szóban, szóban megfogalmazott egyszerű szöveges feladatok. Geometriai alakzatok létrehozása. Testek építése építőkockákból, rudakból. Síkidomok előállítása tépéssel, vágással, hajtogatással. Geometriai alakzatok tulajdonságainak megfigyelése, megfogalmazása. Szétválogatásuk megismert tulajdonságaik alapján.
Műveletek Szöveges feladatok Geometriai mérések Geometriai alakzatok, tulajdonságaik
Gyakorlati mérések, mértékegységek, Mennyiségek összehasonlítása, összemérése. Mérés választott egységekkel számítások (hosszúság, tömeg, űrtartalom). Tájékozódás térben. tárgyak térbeli helyzetének megfigyelése, megfogalmazása, létrehozása. Az alatt, fölött, mellett, előtt, mögött fogalmak helyes használata. Összefüggések, sorozatok
függvények, Összefüggések felismertetése: személyek, tárgyak kapcsolatában. Relációk megfogalmazása szóban. Hozzárendelések párosító játékokban. Ciklikus sorok folytatása, növekvő, csökkenő számsorozatok.
Követelmények Legyen képes tárgyak, személyek tulajdonságainak megfigyelésére, megnevezésére. Tudjon csoportosítani azonosság, azonos tulajdonság alapján. Legyenek elemi tapasztalatai térbeli helyzetekről, nagyságbeli viszonyokról. Tudja 10-es számkörben a számjegyeket írni, olvasni. Legyen biztos számfogalma 10-es számkörben. Legyen jártas az összeadás, kivonás elvégzésében eszközhasználattal. Értse az egyszerű szóbeli feladatok tartalmát. Ismerje fel és nevezze meg a környező tárgyi világban előforduló alakzatokat, személyek és tárgyak egymás közötti kapcsolatait. 2. Témakör Gondolkodási műveletek alapozása
ÉVFOLYAM
Tartalom Ciklikus sorok folytatása, sorozatok, sorrend, egymásutániság megfigyelése, leképezése. Válogatás, csoportosítás tulajdonságok alapján, tulajdonság jelölése jelkártyával. Tulajdonságok megfogalmazása állítások formájában, állításokhoz
245 halmazok alkotása. Tulajdonságok változásának megfigyelése, megfogalmazása. Számtan, algebra Számfogalom, számköri ismeretek
Számkör bővítése 20-ig. A természetes szám mint a mennyiségek mérőszáma. Tízes számrendszer szerkezeti sajátosságainak bemutatása. Mennyiségtartalom megerősítése. az egyjegyű és kétjegyű szám fogalma. Halmazok számosságának megállapítása – az elemek megszámlálása. Egyeztetésük számnévvel, számképpel, számjeggyel. Számok viszonyítása, rendezése. számok helye a számsorban, számszomszédok. Sorszámok, sorszámnevek. Páros, páratlan számok. A helyi értékes írásmód tudatosítása. Soralkotások, növekvő, csökkenő számsorok. Számsorok állandó különbsége: 1, 2, 5. 20-as pénzérme használata.
Műveletek
Műveletek előkészítése – kétjegyű számok bontása tízesek és egyesek összegére. halmazok összemérése – több, kevesebb. Szóbeli összeadás, kivonás, pótlás, tízes átlépés nélkül: kerek tízeshez egyjegyűek adása, teljes kétjegyű számhoz egyjegyű adása tízes átlépés nélkül (analógia). Műveleti jelek bevezetése.
Szöveges feladatok
Egyszerű szöveges feladat lejátszása, megjelenítése, lerajzolása, lejegyzése, közös megoldás.
Geometria, mérések Geometriai alakzatok, tulajdonságaik
Testek építése minta alapján. Síkidomok előállítása megadott feltétel szerint pálcikákból, lyukas táblán. Testek tulajdonságainak megfigyelése, megfogalmazása, csoportosításuk (gömbölyű, szögletes). Síkidomok tulajdonságainak megfigyelése, megfogalmazása (négyszög, háromszög, kör). Testek és síkidomok csoportosítása, rendezése adott tulajdonság alapján. tájékozódás síkon. Síkbeli helyzetek megfigyelése, megfogalmazása, létrehozása. Gyakorlati mérések, mértékegységek, Mérési tapasztalatok gyűjtése. Mennyiségek mérése választott és szabvány számítások mértékegységekkel 8méter, liter, kilogramm). Az idő múlásának érzékeltetése: óra, napszak, nap. Összefüggések, függvények, sorozatok Összefüggések felismertetése személyek, tárgyak, helyzetek, geometriai kapcsolatok, halmazok számossága között. Jelölések használata (összekötés, nyíl, relációs jelek). Logikai készlet elemeinek egymáshoz rendelése egy tulajdonság változásával. Hozzárendelések más matematikai témakörök anyagához igazodva. Sorozatok képzése adott szabály alapján. Követelmény Tudjon ciklikus sorokat folytatni. Legyen képes legalább háromelemű szekvencia felidézésére. Tudjon a megismert tulajdonságok alapján csoportosítani. Tudjon kész csoportokat egy tulajdonsággal elnevezni. Legyen biztos számfogalma 20-as számkörben. Jártasság összeadás, kivonás elvégzésében 10-es számkörben, eszközhasználat nélkül. Tudja az egyszerű szöveges feladatot művelettel megjeleníteni, lejegyezni. Ismerjen fel összefüggéseket személyek, tárgyak, számok között. Tudja kifejezni a felismert összefüggéseket tevékenységgel, szóval. Legyen képes dolgokat egymáshoz rendezni. Tudjon egyszerű sorozatokat alkotni megadott szabály alapján. Különböztesse meg a kerek, szögletes, gömbölyű alakzatokat. Gyűjtsön tapasztalatokat a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom méréséhez. 3.
ÉVFOLYAM
Témakör Gondolkodási műveletek alapozása
Tartalom Csoportosítások megadott és választott szempont szerint. Tulajdonságok változásának megfigyelése, megfogalmazása. Igaz, nem igaz állítások megfogalmazása. Transzformációs játék két tulajdonság változásával. Nyitott mondatokba elemek, számok helyettesítése, igazságtartalmak eldöntése.
Számtan, algebra
számkör bővítése 50-ig, majd 100-ig – alapozás. Tízes számrendszer szerkezeti
246 Számfogalom, számköri ismeretek
sajátosságainak elmélyítése. A száz fogalma. Kerek tízesek, teljes kétjegyű számok írása, olvasása, értelmezése. Elemek megszámlálása, leszámlálása. Csoportosítás, tízes csoportok alkotása. Kétjegyű számok. Mennyiség egyeztetése számnévvel, számjeggyel. Számok viszonyítása, rendezése. Számok helye a számsorban, számszomszédok. A mindennapi gyakorlatban előforduló római számok írása, olvasása 50-ig. Soralkotások, állandó különbség: 1, 2, 5, 10. Műveletek előkészítése: kétjegyű számok bontása. 50-es, 100-as pénzérme használata, kifizetések különböző pénzérmékkel.
Műveletek
Összeadás, kivonás 20-as számkörben tízes átlépéssel. Kétjegyű számok összeadása, kivonása tízes átlépés nélkül, analógia segítségével. Szorzás, bennfoglalás és részekre osztás értelmezése. A műveleti jelek bevezetése. 10-es, 5ös, 2-es szorzó- és bennfoglaló táblák kiépítése. Műveletek megjelenítése cselekvéssel, tárgyakkal, rajzban. Műveletek közötti kapcsolat: összeadás, kivonás, szorzás, bennfoglalás.
Szöveges feladatok
Egyszerű szóbeli, írásbeli szöveges feladatok megjelenítése, lejegyzése, megoldása, ellenőrzése.
Geometria, mérések Geometriai alakzatok, tulajdonságaik
Testek építése, síkidomok előállítása adott feltétellel. Síkidomok rajzolása (szabad kézzel, vonalzóval). Testek (kocka, téglatest, henger, gömb), síkidomok (téglalap, négyzet, háromszög, kör) felismerése, megnevezése. Testek és síkidomok válogatása megadott szempont szerint. tükrözés síktükörrel. A megfigyelések megfogalmazása. Tengelyesen tükrös alakzatok létrehozása. Vonalak tulajdonságai. pont és vonal helyzete. Gyakorlati mérések, mértékegysége, Mérés választott és szabvány egységekkel. Hosszúság (m, dm), űrtartalom (l, dl), számítások tömeg (kg) becslése, mérése. Időtartalom érzékeltetése: évszak, hónap, hét, nap, napszak, óra. Időpont leolvasása (egész órák). Összefüggések, függvények, Összefüggések kifejezése rajzzal, jelekkel. Szabályjáték logikai készlettel, sorozatok számokkal egy, majd két tulajdonság változásával. Állandó különbségű sorozatok megadott, majd felismert szabály alapján. Követelmény Legyen jártas a tulajdonságok változásainak megfigyelésében, megfogalmazásában. Tudjon igaz és nem igaz állításokat mondani kész halmazokról. Legyen jártas az állítások igazságának eldöntésében. Legyen tájékozott a 100-as számkörben. Legyen jártas a kétjegyű számok írásában, olvasásában. Összeadás, kivonás 10-es számkörben készségszinten, összeadás, kivonás 2-as számkörben analógia segítségével. Tudjon önállóan megoldani egyszerű szöveges feladatot. Legyen képes konkrét és matematikai relációk felfedezésére. Tudjon megfogalmazni felismert kapcsolatokat. Legyen képes egyszerű sorozatok folytatására. Fogalmazzon meg szabályt egyszerűbb esetekben. Ismerje fel a kockát, téglatestet, gömböt, hengert, négyzetet, kört, háromszöget, tudjon előállítani testeket gyurmából, síkidomokat vágással, tépéssel, rajzolással. Ismerje a szabvány mértékegységeket: m, dm, cm, l, dl, kg, dkg, Ft, nap, óra, perc. 4.
ÉVFOLYAM
Témakör Gondolkodási műveletek alapozása
Tartalom Elemek rendezése adott vagy felismert szempontok alapján. Részhalmaz és kiegészítő halmaz előállítása változatos alaphalmazokon (személyek, tárgyak, logikai készlet). Tulajdonságok és tagadásuk megfogalmazása, jelölésük jelkártyával.
Számtan, algebra Számfogalom, számköri ismeretek
számfogalom elmélyítése 100-as számkörben. Mennyiségfogalom megerősítése gyakorlati példákkal. Alaki érték, helyi érték, valódi érték között összefüggés elmélyítése. Számok nagyságbeli viszonya, relációs rendezések, soralkotások.
247 Műveletek
műveletfogalom előkészítése – teljes kétjegyű számok bontása. szóbeli összeadás, kivonás tízes átlépéssel. Írásbeli összeadás: teljes kétjegyűek tízes átlépés nélkül, egyeseknél tízes átlépéssel. Írásbeli kivonás tízes átlépés nélkül elvétellel, pótlással. 4, 3, 6 szorzó – bennfoglaló tábla kiépítése. 200, 500, 1000-es pénznemek használata. Kifizetések.
Szöveges feladatok
Egyszerű szóbeli, írásbeli szöveges feladatok várható eredményének becslése, összehasonlítása a valósággal. Kérdések megválasztása. Ismert és ismeretlen adatok megállapítása. a mennyiségi változás megjelenítése rajzban, lejegyzés művelettel.
Geometria, mérések Geometriai alakzatok, tulajdonságaik
Testek építése, felismerése, megnevezése. Válogatások megadott tulajdonság alapján. Síkidomok előállítása, megnevezésük határoló vonalak, határoló oldalak és csúcsok száma szerint. A négyzet és a téglalap tulajdonságainak megfigyelése, megfogalmazása. Rajzolásuk négyzethálós papíron. tükrös alakzatok felismerése, előállításuk egy tükörtengellyel 8kirakással, tépéssel, nyírással). Eltolás térben és síkban, az eltolás eredményének megfigyelése. A kerületfogalma. A terület fogalmának előkészítése lefedéssel.
Gyakorlati mérések, mértékegységek, Egyenesek, félegyenesek, szakaszok, síkidomok rajzolása szabad kézzel és számítások vonalzó segítségével. Hosszúság (cm), tömeg (dkg) becslése, mérése. Időpont leolvasása (perc). Összefüggések, sorozatok
függvények, Összefüggések felfedezése bővülő elemek megadásával. szabályjáték alkalmazása számolási műveletekkel. Táblázatok kiegészítése adott szabály alapján. Hiányos sorozatok kiegészítése.
Követelmény Tudjon alaphalmazokon adott tulajdonságú részhalmazt előállítani. Tudjon megfogalmazni egyszerű állításokat és azok tagadását. Legyen biztos számfogalma 100-as számkörben. 100-as számkörben tízes átlépés nélkül készségszinten tudjon összeadni és kivonni. Legyen jártas a tízes átlépéses összeadásban, kivonásban. Értse a szorzás, bennfoglalás és a részekre osztás tartalmát. Tudjon önállóan megoldani egyszerű szöveges feladatokat. Legyen jártas egyszerű relációk értelmezésében, kifejezésében, megfogalmazásában. Jártasság a számok nagyságának összehasonlításában. Ismerjen fel szabályokat és tudja azokat megfogalmazni. Tudjon állandó különbségű számsorozatot folytatni mindkét irányban. Ismerje a téglalap és a négyzet tulajdonságait. Legyen jártas a négyzet és a téglalap kerületének tapasztalati számításában. Ismerje a tanult szabvány mértékegységeket. 5-8. ÉVFOLYAM Célok Az 5-8. évfolyamon a matematikatanítás célja a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak konkrét megismertetése. Ebben a szakaszban képessé tenni a tanulókat egyszerű matematikai problémák felismerésére. Segíteni szükséges az ismeretek olyan szintű alkalmazását, amely a mindennapi élethelyzetekben előforduló matematikai feladatok önálló megoldásával lehetővé teszi a továbbképzési igény egyszerűbb szintű kielégítését. Feladatok Alakítsa ki a készségszintű műveletvégzést. Biztosítsa – változatos matematikai tevékenységek során, az életkor és az egyéni sajátosságok figyelembevételével – a megismerés képességének fejlődését. Fejlessze a tér- és időszemléletet. Szoktasson a tevékenységek megtervezésére, megszervezésére, ellenőrzésre, értékelésre. Neveljen önkontrollra.
248 Fejlessze az alkotó képzeletet. Alakítsa ki a függvényszerű gondolkodást. Juttassa el a tanulókat az oksági összefüggések felismeréséhez. Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök Pozitív attitűd a számok világához. A kapcsolatok felismerése, az összefüggéslátás. A matematikai nyelv, a szövegértő képesség. A problémamegoldó képesség. A becslő, elemző, ellenőrző-önellenőrzési, az értékelő képesség. A gondolkodási műveletek: a perceptív, cselekvéses gondolkodás, a csoportosítás, az osztályozás, a konkretizálás. Analógiás gondolkodás, az elvonatkoztatás, az általánosítás műveletei. 5. Témakör Gondolkodási műveletek alapozása
számtan, algebra Számfogalom, számköri ismeretek
Műveletek
Szöveges feladatok
Geometriai mérések Geometriai alakzatok, tulajdonságaik
ÉVFOLYAM
Tartalom Két halmaz közös elemeinek keresése. Metszethalmaz képzése (személyek, tárgyak, matematikai eszközök). Metszethalmaz ábrázolása. Állítások halmazábra részeiről. A logikai „és” értelmezése, „minden” „van olyan”, „van, amelyik nem”, „egyik sem” kifejezések használata. Számkör bővítése 1000-ig. Tízes számrendszer szerkezeti sajátosságának felelevenítése, elmélyítése. A helyiérték-táblázat bővítése. Az 1000-esek helye. számképzés adott feltételekkel. számok helye a számegyenesen (százas szomszédok, egyes szomszédok). Tört fogalmának előkészítése: előállítás tevékenységgel, a részek neve, az egész neve törtrésszel. Negatív számok fogalmának előkészítése. hőmérő, adósság. Műveletfogalom előkészítése. kerek százasok bontása, helyi érték szerinti bontások, kerek számok szorzatalakja. szóbeli összeadás, kivonás gyakorlása 8. 9, 7, szorzó-, bennfoglaló tábla kiépítése. Összefüggések a szorzótáblák között. szóbeli műveletek kerek 10-zel, 100-zal, az egyjegyű számok analógiájára. Írásbeli összeadás teljes háromjegyű számokkal, helypótló a tízesek és az egyesek helyén a tízes átlépés fokozatainak betartásával. Írásbeli kivonás. Írásbeli szorzás, osztás egyjegyű szorzóval, osztóval, a fokozatok bemutatásával. Műveleti tulajdonság: összeadásoknál a tagok, szorzásnál a tényezők felcserélhetősége. Műveletek közötti kapcsolat: összeadás – kivonás, összeadás – szorzás, szorzás – bennfoglalás. Összetett (2 művelettel megoldható) szöveges feladatok. Feltételek és a kérdés szétválasztása. Lejegyzés, megoldás, ellenőrzés. Testek építése lapokból és egységkockákból. Síkidomok előállítása lyukas táblán, rajzolással. Tulajdonságaik megfigyelése, megfogalmazása. Nagyítás eredeti elemekkel. A két alakzat összehasonlítása. Terület fogalmának előkészítése lefedéssel.
Gyakorlati mérések, mértékegységek, Mérés szabvány mértékegységekkel. Mértékegység-rendszerek bővítése (km, számítások mm, hl, cl, t. q, év, hónap, hét, nap). Négyzet és téglalap területének mérése lefedéssel.
Szerkesztések
Egyenesek és szakaszok, kölcsönös helyzete. Párhuzamos, merőleges, metsző egyenesek, négyzet, téglalap rajzolása derékszögű vonalzóval. Különböző sugarú körök rajzolása körzővel. Tükrözés egy tükörtengellyel lyukas táblán. Nagyítás, kicsinyítés négyzethálóan rajzban.
Összefüggések, függvények, sorozatok Szimmetrikus és nem szimmetrikus relációk rajzosan. Bontott alakú számok közötti kapcsolat, a nyíldiagram használata. Számok közötti relációk. Felismert szabály lejegyzése, szabály leolvasása nyíldiagramról. Egy- és kétbemenetelű táblázatok kiegészítése adott szabály alapján. Különbségsorozat egy-két, majd állandó és változó különbséggel. Valószínűség, statisztika
kombinatorika, Események megfigyelése, összeszámlálása 8fej-írás játék, kockadobálás). Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, közvetlen környezetben megfigyelhető események
249 megszámlálása (járműforgalom). Követelmények tudja kiválogatni két halmaz közös elemeit. Értse a logikai „és” tartalmát. tudja alkalmazni a csoportosítást, a részhalmazképzést más matematikai témakörökben. Használja értelmesen a „minden, van olyan, van, amelyik nem, egyik sem” kifejezéseket. tudja a háromjegyű számokat írni, olvasni. Legyen biztos számfogalma 1000-es számkörben. Értse a törté s a negatív szám fogalmát. számoljon szóban készségszinten 100-as számkörben. Legyen jártas a szorzó- és bennfoglaló táblák körében. Legyen jártas az írásbeli műveletekben. Legyen képes összetett szöveges feladatok megoldására segítséggel. Legyen képes összefüggések felismerésére a matematika különböző témaköreiben. Felismert és megfogalmazott szabályokat tudjon lejegyezni. Legyen jártas változó különbségű számsorozatok folytatásában. tudjon mennyiségeket különböző pénznemekkel kifejezni. Növekedjen gyakorlottsága a gyakorlati mérésekben. Legyen jártas a kerületszámításban. Legyen gyakorlata a szerkesztőeszközök használatában. Végezzen csoportos valószínűségi kísérleteket
6.
ÉVFOLYAM
Témakör Gondolkodási műveletek alapozása
Tartalom Halmazokról tanultak elmélyítése. Az alap-rész és kiegésztő halmazok további vizsgálata, tagadások, a logikai „nem”. Metszethalmaz számokkal, geometriai alakzatokkal. A logikai „és” használata.
Számtan, algebra Számfogalom, számköri ismeretek
Számkör bővítése 10 000-ig. A tízes számrendszer szerkezeti sajátossága 10 000es helyi értékig. Számok írása, olvasása, helyük a számegyenesen, ezres számszomszédok, teljes négyjegyű számok és kerek ezresek egyes szomszédjai. Relációk azonos és különböző nagyságrendű számok között. Állandó és váltakozó különbségű sorozatok. A közönséges tört fogalma: törtrészek ábrázolása, jelölés bevezetése: számláló, nevező, törtvonal. törtszám írása, olvasása. az egész különböző nevei. Negatív számok: a számegyenesen. 2000, 5000, 10 000-es pénznemek használata, kifizetések.
Műveletek
szóbeli összeadás, kivonás, pótlás kerek százasokkal, ezresekkel. Szorzó-, bennfoglaló táblák gyakorlása. Írásbeli összeadás, kivonás teljes háromjegyű számokkal, helypótló különböző helyi értékekben. Különbség változásának megfigyelése. Fokozatos körátlépéssel két- és háromjegyű számok szorzása egy, majd kétjegyű szorzóval -részletszorzatok lejegyzése. Két-, három és négyjegyű számok osztása egyjegyű osztóval. Műveletek közönséges törtekkel. azonos nevezőjű törtek összeadása, kivonása. 1 egésznél kisebb törtszám pótlása 1 egészre eszközzel, majd eszköz nélkül.
Számtan, algebra Szöveges feladatok
Összetett szöveges feladatok: megoldási sorrend felállítása, leírás nyitott mondattal, megoldás, ellenőrzés.
Geometria, mérések Geometriai alakzatok, tulajdonságaik
Testek további tulajdonságai. Csoportosítások határoló lapok tulajdonságai alapján (alak, nagyság, helyzet). Síkidomok bővülő tulajdonságai. Csoportosítások határoló vonalak, oldalak száma, nagysága, helyzete, átlók, szimmetriatengelyek száma alapján.
Gyakorlati mérések, mértékegységek, Mérések választott és szabvány mértékegységekkel. Mértékváltások tanult
250 számítások
mértékegységekkel. Átváltások, beváltások.
Szerkesztések
A szög fogalma, fajtái. Szög rajzolása, mérése szögmérővel. sokszögek kerületének mérése, számítása. Szakaszok és szögek másolása. Párhuzamos, merőleges egyenesek, szögfelező és szakaszfelező egyenesek, négyzet, téglalap szerkesztése. A négyzet és a téglalap kerületének számítása (összeadással, szorzással), területének mérése, lefedése szabvány egységekkel. Tükrözés, nagyítás, kicsinyítés négyzethálón.
Összefüggések, sorozatok Valószínűség, statisztika
függvények, Relációk egyenlő nevezőjű közönséges törtek, mértékegységek, geometriai alakzatok között. Változó különbségű sorozatok folytatása. Hányados sorozatok megadott szabály alapján. kombinatorika, Megfigyelések, kísérletek a biztos és a lehetetlen megkülönböztetésére.
Követelmények A tanuló legyen képes két halmaz metszetének előállítására, elemszámok megállapítására. Értse és használja helyesen a logikai fogalmakat. Legyen biztos számfogalma tízezres számkörben. Értse a közönséges tört szám és a negatív szám fogalmát. Tudjon készségszinten számolni szóban ezres számkörben. Szorzó-, bennfoglaló táblák készségszintű használata. Legyen jártas a szorzásban, osztásban egyjegyű szorzó és osztó esetén. tudjon önállóan összetett szöveges feladatot megoldani. Legyen jártas a természetes számok nagyság szerinti összehasonlításában tízezres számkörben. Tudjon különbségsorozatot folytatni mindkét irányban. Legyen tapasztalata hányados sorozatok alkotásában. Legyen képes egyszerű összefüggések felismerésére, leírására. Tudjon csoportosítani testeket és síkidomokat a tanult tulajdonságok alapján. Ismerje a mértékegységeket és a mértékegységek közötti viszonyszámokat. Legyen jártas a szögmérő használatában, a szögek mérésében. Tudja a négyzet és a téglalap kerületét kiszámítani, területét lefedéssel mérni. Tudja szerkeszteni a tanult geometriai alakzatokat. Gyűjtsön adatokat, szerezzen tapasztalatokat a lejegyzési módban. értse a „biztos” és a „lehetetlen” kifejezéseket. 7.
ÉVFOLYAM
Témakör Gondolkodási műveletek alapozása
Tartalom Halmazokkal végzett tevékenységek bővítése: elemek válogatása, elhelyezése, kördiagramok, halmazok sokféle kapcsolatának vizsgálata. Feltétel tagadása, több feltétel egyidejű teljesülése. Halmazok egyesítése, feltételek valamelyikének teljesülése a logikai „vagy”.
Számtan algebra Számfogalom, számköri ismeretek
Számkör bővítése 100 000-ig. A tízes számrendszer szerkezeti sajátosságai. Teljes ötjegyű számok írása, olvasása, helypótló a különböző helyi értékeknél. számok helye a számegyenesen. Bontás helyi érték szerint. Számképzés legalább két feltétellel. Tört szám fogalmának elmélyítése: azonos nevezőjű és számlálójú törtek összehasonlítása, rendezése. Közönséges törtek (10, 100, 1000 nevezőjű) írása tizedes alakban. Tized, század, ezred értelmezése, helyük a helyi érték táblázatban. Negatív számok fogalmának megerősítése többféle esetben.
Műveletek
szóbeli összeadás, kivonás, pótlás kerek tízezresekkel. Kerek ezresek szorzása egyjegyű szorzóval. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Teljes ötjegyű számok összeadása, (többtagú) kivonása írásban. Két-, háromjegyű számok szorzása kétjegyű szorzóval. Három-, négy-, ötjegyű számok osztása egyjegyű,
251 majd kétjegyű osztóval. Műveletek közönséges törtekkel: különböző nevezőjű törtek összeadása, kivonása 8közösnevező valamelyik tag nevezőjével azonos). Számtan, algebra Műveletek
Szorzás egész számmal, osztás egész számmal (maradék nélküli). Műveletek tizedes törtekkel: összeadás, kivonás, tizedes tört szorzása egész számmal. Tizedes vessző a szorzatban.
Szöveges feladatok
Egyszerű és összetett szöveges feladathoz megfelelő matematikai modell keresése. Egyszerű szöveges feladat készítése.
Geometria, mérések Geometriai alakzatok, tulajdonságaik
Testek-testhálók. A négyzetes oszlop, a kocka és a téglatest fogalmi jegyei. Háromszögek tulajdonságai. Osztályozásuk az oldalak és szögek nagysága szerint. A kör és alkotórésze.
Gyakorlati mérések, mértékegységek, Mérések növekvő pontossággal. Sokszögek kerületének kiszámítása. A négyzet számítások és a téglalap területének kiszámítása. A terület mértékegységei: km2, m2, dm2, cm2, mm2. Szerkesztések
Szögek szerkesztése, szögmásolás, szögfelezés. Tükrözés, kicsinyítés, nagyítás szerkesztéssel. Háromszög szerkesztése. A négyzetes oszlop, a kocka és a téglatest hálózatának rajzolása négyzethálós papíron. Összefüggések, függvények, sorozatok Relációk a tanult számkörben, azonos nevezőjű és számlálójú közönséges törtek között. Negatív számok összehasonlítása egymással, 0-val, a pozitív számokkal. Hányados sorozatok. Állandó különbségű sorozatok közönséges és tizedes törtekkel. Valószínűség, statisztika
kombinatorika, Valószínűségi játékok: a „lehet”, a „biztos”, a „lehetetlen” kifejezések értelmezése. Statisztikai adatok értelmezése, oszlopos grafikonok. Koordinátarendszer bevezetése, helymeghatározások.
Követelmények Legyen képes halmazok egyesítésére. Értse és használja a logikai „vagy” kifejezést. Legyen biztos számfogalma 100 000-es számkörben. Jártasság a racionálisszámok körében. Tudjon készségszinten szorozni, osztani egyjegyű szorzóval, osztóval. Legyen jártas a kétjegyű szorzóval való szorzásban, a tizedes törtek szorzásában. Tudjon közönséges törteket összeadni, kivonni, szorozni és osztani egész számmal. Tudjon összetett szöveges feladathoz megoldási tervet készíteni. Tudjon összehasonlítani azonos nevezőjű és számlálójú közönséges törteket és tizedes törteket. Legyen képes összefüggések felfedezésére a szabály kiválasztásánál, tudjon állandó és változó különbségű sorozatokat folytatni pozitív egész számmal, állandó különbségű sorozatot folytatni közönséges törtekkel és tizedes törtekkel. Legyen jártas hányados sorozatok folytatásában természetes számok körében. Ismerje a kocka, a téglatest, a háromszög tulajdonságait, a kör alkotórészeit. Tudja kiszámítani a téglalap és négyzet területét, ismerje a terület mértékegységét. Tudjon szerkeszteni szögeket, téglalapot, négyzetet, háromszöget. Tudjon síkidomot tükrözni, kicsinyíteni, nagyítani. Gyűjtsön tapasztalatokat a „lehet”, a „biztos” a „ nem biztos” kifejezésekkel kapcsolatban. Ismerje a statisztikai adatok feldolgozásának, rendezésének módját. 8.ÉVFOLYAM Gondolkodási műveletek alapozása
A tanultak elmélyítése, bővítése: végtelen halmazok, az üres halmaz (egy dolog sem eleme).
Számtan, algebra Számfogalom, számköri ismeretek
számkör bővítése 1 000 000-ig. A tízes számrendszer szerkezeti sajátosságai. Mennyiségtartalmak mindennapi, gyakorlati példákkal. Teljes hatjegyű számok írása, olvasása. Számok helye a számegyenesen. Bontás helyi érték szerint. Törtszám fogalmának elmélyítése: tört számok összehasonlítása egyszerűsítéssel, bővítéssel.
252 Tizedes törtek írása, olvasása, értelmezése. A helyi értékes írásmód kiterjesztése tizedes törtekre. Összefüggések a tized, század, ezred között. negatív számok összehasonlítása egymással, 0-val és a pozitív egész számokkal. Műveletek
Kerek számok szorzása, osztása egyjegyű szorzóval, osztóval szóban. Egész számok szorzása, osztása 10-zel, 100-zal, 1000-zel szóban. Teljes hatjegyű számok összeadása, kivonása írásban. Két-, háromjegyű számok szorzása két-, háromjegyű szorzóval.
Számtan, algebra Műveletek
Szöveges feladatok
Három-, négy-, ötjegyű szám osztása egy-, két-, háromjegyű osztóval. Közönséges törtek szorzása közönséges törttel, közönséges törtek osztása egész számmal és közönséges törttel. A reciprok érték fogalma. Összeadás, kivonás tizedes törtekkel. Szorzás egész számmal, tizedes törttel, osztás egész számmal. Tizedes törtek szorzása, osztása 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Fordított szövegezésű szöveges feladatok megoldása.
Geometria, mérések Geometriai alakzatok, tulajdonságaik
Testek építése testhálóból, egységkockákból. A henger és a kúp tulajdonságai tapasztalati úton. A testek nézetei.
Gyakorlati mérések, mértékegységek, Gyakorlati mérések, mértékváltások gyakorlása. A négyzet és a téglalap kerületének számítások és területének kiszámítása. A négyzetes oszlop, a téglatest és a kocka felszínének számítása. Térfogatuk mérése egységkockákkal. A térfogat mértékegységei: m3, dm3, cm3. Összefüggések mértékegységek között. Szerkesztések
Összefüggések, sorozatok Valószínűség, statisztika
Tanult szerkesztések begyakorlása: szakaszok, szögek másolása, felezésük. A négyzet, téglalap, háromszög szerkesztése. Speciális négyszögek tulajdonságai. Tükrözés, kicsinyítés, nagyítás.
függvények, Kapcsolatok megfogalmazása szöveggel, nyitott mondattal, táblázattal, grafikonnal. Táblázat adatainak kiegészítése, adatpárok ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben. kombinatorika, Valószínűségi játékok: a „lehet”, a „biztos”, a „lehetetlen” kifejezések elmélyítése. Események gyakoriságának megfigyelése. Táblázatból, grafikonról adatok leolvasása, értelmezése.
Követelmények Legyen képes közös elemeket tartalmazó halmazok egyesítésére, unió elemeinek felsorolására. Értse a logikai „és”, „vagy” tartalmát. Legyen biztos számfogalma milliós számkörben. Alakuljon ki jártassága a racionális számkörben: összeadás, kivonás, szorzás, osztás. Tudjon összetett szöveges feladatra több megoldást keresni. Legyen képes adatokat táblázatba rendezni. Legyen képes adatokat ábrázolni koordinátarendszerben. Legyen képes adott szabályú táblázat kiegészítésére egész számokkal, közönséges és tizedes törtekkel. Használja a „kisebb”, „nagyobb”, „nem kisebb”, „nem nagyobb”, „egyenlő”, „kevesebb, mint”, „több mint” kifejezéseket. Ismerje a henger és a kúp tulajdonságait. Nevezze meg a speciális négyszögeket. Legyen képes kocka és téglatest felszínének kiszámítására testháló segítségével. Tudjon tanult geometriai alakzatokat szerkeszteni. Legyen képes megállapítani a valószínűségi játékok és kísérletek kimenetelét. Ismerje a „biztos”, „lehetséges”, „lehetetlen” fogalmakat. Tudjon grafikont készíteni táblázatból leolvasott adatok alapján.
253 INFORMATIKA 7-8. ÉVFOLYAM Célok A tantárgy tanításának célja, hogy az információs kultúra alapjainak tevékenységcentrikus, gyakorlatorientált megismerésével hozzásegítse a tanulókat a munkájukhoz, az életvitelük alakításához szükséges információk korszerű, gyors megszerzéséhez, feldolgozásához és alkalmazásához. Feladatok A számítógép-kezelés alapjainak megismertetése. A modern informatikai eszközök és információhordozók használatának elsajátítása, alkalmazása. Egyszerű adatbázisok kezelésének elsajátítása. A hétköznapi életben előforduló tevékenységekben az algoritmusok felfedeztetésén keresztül az algoritmustervezés és –megvalósítás elsajátítása. A könyvtárhasználat megtanítása, a könyvtárhasználói magatartás kialakítása. A személyi számítógép és a könyvtári munka alkalmazása a tanulásban, az önművelésben. Évfolyamok
7.
Heti óraszám éves óraszám
1 37
8. 1 37
Témakörök Témakör
Évfolyamok 7.
Számítástechnika A számítástechnika alapjai Számítógép-kezelési alapismeretek Algoritmusok Dokumentumkészítés Adatkezelés Táblázatkezelés Számítógéppel segített problémamegoldás Számítógépes hálózat Könyvtárhasználati ismeretek Dokumentumismeret Általános könyvtárhasználati ismeretek
8.
x x
x x
x x
x x
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök Az érzékszervi megismerések, a vizuális és auditív felfogóképesség a térbeli és időbeli tájékozódás. A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet. A géppel segített kommunikáció. A finom motorika, a gyors, pontos, koordinált mozgásos reagálóképesség. Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás. Összehasonlítás, csoportosítás, osztályozás, megkülönböztetés. Analízis, szintézis. Algoritmikus, problémamegoldó gondolkodás. Tervezés, döntés, önértékelés. A szabályalkotás és –elfogadás képességének fejlesztése. Az önállóság és a kreativitás fejlesztése. 7. ÉVFOLYAM Témakör Számítástechnika A számítástechnika alapjai
Tartalom A számítógép története – korai számolóeszközök. Az elektronikus számítógépek fejlődése. Az informatikatörténet magyar vonatkozásai. A kalkulátor használata: egyszerű matematikai műveletek elvégzése. Számítógép-kezelési alapismeretek: a számítógép perifériális egységeinek, funkcióinak megismerése.
Algoritmusok
Algoritmusok leírása szöveggel, rajzzal – játékos számítógépes környezet alkalmazásával. Egyszerű algoritmus kódolása.
Könyvtárhasználati ismeretek Dokumentumismeret Általános könyvtárhasználati ismeretek
Dokumentumfajták megismerése, csoportosítása – könyv, sajtótermékek, audiovizuális ismerethordozók, formai, szerkezeti jellemzők. A szabadpolcos könyvtári állomány. Kézikönyvtár használata. Direkt tájékoztató eszközök: lexikonok, enciklopédiák.
254 Követelmény Legyen ismerete a számítástechnika múltjáról, a jövőben betöltött szerepéről. Ismerje fel a számítógép perifériális egységeit, ismerje fel alapvető funkcióit. Legyen tájékozott a kalkulátorral való számolás körében. Legyenek elemi gyakorlati tapasztalatai az algoritmusok leírási lehetőségeiről. Ismerje el egy-egy algoritmus jelölését. Legyen képes tanári segítséggel algoritmusok megjelenítésére játékos számítógépes környezetben. Legyen képes a legfontosabb könyvtárban található dokumentumfajták megnevezésére, megkülönböztetésére. Legyen képes információk keresésére lexikonokból, gyermekenciklopédiákból. 8. ÉVFOLYAM Témakör Tartalom Számítástechnika Operációs rendszer alapműködésének, alapvető parancsoknak a megismerése, Számítógép-kezelési alapismeretek futtatás, keresés, másolás. Mágneslemez formázása. A számítógépes információ tartalma, adat és jel közötti összefüggések. Algoritmusok
Gyakorlati problémák algoritmusai. Nagyság szerinti rendezés, elemek keresése szempontok alapján, tantárgyi átlag, osztályátlag. Algoritmus kipróbálása kész programokban.
Könyvtárhasználati Dokumentumismeret Általános ismeretek
ismeretek Különböző dokumentumfajták szerepe a tantárgyi ismeretszerzésben. könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok.
könyvtárhasználati Indirekt tájékoztató eszközök: a betűrendes katalógus használata szerző és cím szerint.
Tevékenységek Szöveg készítése. Rajzolás. Gyűjtőmunka. dokumentumválasztás. bibliográfia készítése. Tantárgyi, tanulmányiátlag-számítás. Saját mágneslemez készítése. Adatgyűjtés – játék az adatokkal, csoportosítás, rendezés, összehasonlítás, elemzés. Szakkatalógus böngészése. Információs játékok. „Szörfözés” a hálózaton. Saját hivatalos irat (pl. önéletrajz, pályázat) készítése. Követelmény Legyen képes néhány egyszerű parancs bevitelére funkcióhoz kapcsoltan. tudjon kész programba adatokat beírni, eredményeket értelmezni. Legyen képes tanári segítséggel értelmezni egyszerű, ismétlődéseket, elágazásokat tartalmazó algoritmusokat. Segítséggel tudjon készségfejlesztő és oktató programokat futtatni. Ismerje a lakóhelyi 8vagy legközelebbi) közkönyvtárat. Használjon tanuláshoz többféle könyvtári dokumentumot. Legyen képes a könyvtárban adott témában segítséggel keresni, betűrendes katalógust haszná KÖRNYEZETISMERET 1-4. ÉVFOLYAM Célok Az élőlények sajátosságainak, a közvetlen természeti környezet változásainak, jelenségeinek elemi szintű megismertetése. A korszerű, elemi természettudományos műveltség alapozása. A természet megszerettetése, kincseinek megóvása, az élő és élettelen környezet iránti érzékenység és felelősség kialakítása. A környezetvédő magatartásra nevelés. Az élővilág és környezete kapcsolatainak, egymásra utaltságának tudatosítása. Feladatok Alapozza meg a természethez, a közösséghez, a szülőföldhöz, a hazához tartozás örömét és az ehhez kapcsolódó felelősségérzetet. Keltse fel a tanulók érdeklődését közvetlen és tágabb környezetük tárgyai, jelenségei iránt. Motiváljon a gyermeki kíváncsiságra, a tapasztalatszerzésre, az együttműködésre környezete megismerésében. Segítse a tanulók tér- és időbeli tájékozódó képességének fejlődését.
255 Mutassa be az élő és élettelen természet szépségét, sokszínűségét és érzékeltesse a körülöttünk lévő természet egységét. Ismertesse meg a természet megfigyelésére alkalmas – életkoruknak megfelelő – módszereket. Fedeztesse fel a tanulóval, hogy ő maga is a természet része. Megfigyeltetni a lakóhely közelében, majd a távolabbi környezetben előforduló élőlények jellemzőit. Sajátíttassa el a biztonságos közlekedés alapszabályait. Óraszámok Évfolyamok
1. 2 74
Heti óraszám Éves óraszám
2. 2 74
3. 2 74
4. 2 74
Témakörök Témakör
Évfolyamok 1. x x x x x
Megismerési módszerek Az élettelen természet vizsgálata Tájékozódási alapismeretek Az élő természet vizsgálata Testünk és egészségünk Környezetvédelem
2. x x x x x x
3. x x x x x x
4. x x x x x x
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök Percepciós készség, felismerő, ráismerő készség, grafomotoros készségelemzés készsége, a vizsgálódás képessége, megfigyelőképesség, sorba rendezés, szóbeli kifejezőképesség, kommunikációs változások észrevételének képessége, téri tájékozódás, időbeli tájékozódás képessége. Gondolkodási képesség. Becslés, mérés képessége. Elemi szintű általánosítás képessége. Megismerési módszerek (tapasztalat, megfigyelés, csoportosítás) alkalmazásának képessége. A természettudományos ismeretszerzés képessége. Érdeklődés a természet iránt. Pozitív attitűd. Összehasonlítás, csoportosítás képessége. A szűkebb, majd tágabb környezetben való biztonságosabb eligazodás képessége. Folyamatos gyermeki aktivitás, a cselekvésbe ágyazott megismerési tevékenység. 1. ÉVFOLYAM Témakör Megismerési módszerek alapozása
Tartalom A közvetlen környezet tárgyainak, jelenségeinek megfigyelése, megnevezése. Néhány jellemző tulajdonság felfedezése. Elemi szintű összehasonlítások. Egyszerű változások felfedezése a természetben. Csoportosítás feltűnő tulajdonságok alapján tanári segítséggel.
Az élettelen természet vizsgálata, Tárgyak csoportosítása fizikai jellemzők alapján (szín, nagyság, anyag, évszakok, időjárás hőmérséklet). Napszakok változásának megfigyelése. Az évszakok változásának nyomon követése. A legfontosabb csapadékformák felismerése. A napi időjárás nyomon követése tapasztalati szinten. Tájékozódási alapismeretek Az élő természet vizsgálata
Testünk és egészségünk
Egyszerű téri és időbeli relációk, irányok: jobb-bal. A közvetlen iskolai környezet. Közlekedés az iskola környékén és az otthonig. Legfontosabb közlekedési szabályok és magatartási formák. Lakóhelyünk (település) neve. Saját lakcím megismerése. A közvetlen környezet növényeinek és állatainak megfigyelése. A fa részei. A lombos fa évszakonkénti változása. Az állatok csoportosítása kültakaró, mozgás, táplálék, testfelépítés szerint. A tanuló kapcsolata a közvetlen környezetében élő növényekkel és állatokkal. Az emberi test fő részei. Az érzékszerveink. A tisztálkodás fő szabályai és eszközei. Elemi ismeretek egészségünk óvásával kapcsolatban.
2. Témakör Megismerési módszerek
ÉVFOLYAM
Tartalom A közvetlen megfigyelések, összehasonlítások rögzítése rajzzal. A tartós, aktív
256
Az élettelen természet vizsgálata Tájékozódási alapismeretek
Tájékozódási alapismertek Az élő természet vizsgálata
figyelem fejlesztése. Fokozatos önállósodás az összehasonlítási, csoportosítási feladatok végzésében. A tárgyak jól érzékelhető tulajdonságainak becslése, mérése: nagyobb-kisebb, hosszabb-rövidebb, nehezebb-könnyebb, hidegebbmelegebb, sima-érdes. Az évszakok. Az évszakok jellemző jegyei. Az időjárás rendszeres megfigyelése. Beszámolás a tapasztalatokról. Az időbeli tájékozódás fejlesztése: régen volt, most van, később lesz. A hét napjai. Leggyakoribb ünnepeink periodikus ismétlődése. Ünnepnap-hétköznap. A térbeli tájékozódás fejlesztése. Az iskola helységeinek alaposabb ismerete. A környék gyalogos közlekedésének bővülő megismerése. Az iskola címe. A tanárok és osztálytársak neve. Helyes viselkedés a társas kapcsolatokban (család, osztály), szeretet, barátság. A környezet jellemző növényeinek, fák (akác, vadgesztenye, almafa), a kert virágainak (petúnia, muskátli), a zöldségeskert növényeinek (paradicsom, hagyma, retek) felismerése és megnevezése. A főbb növényi részek. fű, fa, bokor, virágos növények megkülönböztetése. A növények ehető részei. A gyümölcsök vizsgálata: alma, szilva. A környezet állatainak megfigyelése. Néhány emlős (kutya, macska), madár (veréb), hal és rovar megismerése. Csoportosításuk testfelépítésük, hangjuk, kültakarójuk, élőhelyük, szaporodásuk, könnyen felfedezhető külső jegyeik alapján. Az ember szerepe a növényekés az állatok életében, gondozásában. Az időjárás szerepe a növények változásában, az állatok viselkedésében.
Testünk és egészségünk
Az érzékszervekről tanultak koncentrikus bővítése. Az érzékszervek védelme (szemüveg, hallókészülék). A helyes napirend szerepe az egészséges életmód kialakításában. A testmozgás szerepe a fejlődésében, az egészség megóvásában. Az öltözködés és táplálkozás elemi szabályai.
Környezetvédelem
Az iskolai környezet rendjének megteremtése, megóvása. A hulladék elhelyezése az iskolában és az utcán.
Tevékenységek Megfigyelés, vizsgálódás, tapasztalatszerzés. A tapasztalatok megfogalmazása szóban, kifejezése rajzban, alkotásban. Mérések, becslések, összehasonlítások. szituációs játékok, helyzetgyakorlatok. Kiadványok, képes gyermeklexikonok, képek, filmek megtekintése, irányított elemzés, a képi információk értelmezése. Egyszerű következtetések megfogalmazása. Egyszerű feladatok megoldása, ajzok készítése. Gyakorlatok öltözködésre, a test tisztán tartására. Közlekedés gyalogosan. Követelmény Alkalmazza a gyakorolt megismerési módszereket (tapasztalat, megfigyelés, csoportosítás). Tudja kifejezni tapasztalatait szóban és rajzban. Tudja az időjárás elemeinek, a napoknak, a napszakoknak és az évszakoknak a nevét. Értse az összehasonlítások során a tanár által használt kifejezéseket, relációkat. Ismerje a fő csapadékfajtákat. Használja a téri és idői relációkat jelentő legegyszerűbb kifejezéseket. Fokozatosan önállósodjon a gyalogos közlekedésben. Ismerje fel és nevezze meg a megfigyelt növényeket és állatokat. Tudja, hogy a növényeknek emberi táplálkozásra alkalmas részeik vannak, melyek az egészséges táplálkozásban fontos szerepet játszanak. Vegyen részt az életkorának megfelelő növényápolási és állatgondozási munkákban. Fokozódó önállósággal válassza meg az évszaknak, az időjárásnak megfelelő öltözéket. 3.
ÉVFOLYAM
Témakör Megismerési módszerek
Tartalom Megfigyelések, összehasonlítások konkrét jegyek, tulajdonságok alapján. Mérések, becslések, az eredmények lejegyzése. Egyszerű összefüggések felismerése. Csoportosítások. Fontos és kevésbé lényeges tulajdonságok megkülönböztetése.
Az élettelen természet vizsgálata
Az élő és élettelen megkülönböztetése. Néhány anyag tulajdonságainak felfedezése. vizsgálat méréssel, becsléssel, összehasonlítással. A víz előfordulása
257 a természetben. A halmazállapotok felfedezése megfigyeléssel legegyszerűbb kísérleti eszközökkel. A levegő az élet feltétele. Tájékozódási alapismeretek
Az élő természet vizsgálata
Testünk és egészségünk
Környezetvédelem
és
a
Időbeli tájékozódás bővítése: napi, heti, havi történések időrendbe állítása. Saját élettörténet, a születéstől máig. Az ünnepek periódusos ismétlődése. téri tájékozódás: a lakás jellemző helységei, azok funkciói. A lakosságot kiszolgáló intézmények és üzletek a környéken. A lakóhely és környékének közlekedési eszközei. Rokonok neve, szerepe a családi munkamegosztásban. A tanulók környezetében élők munkájának megismerése. Legfontosabb termesztett növényeink felismerése, megnevezése. Az ember által felhasznált részeik. Lomblevelű é tűlevelű fák megkülönböztetése. A cserjék megismerése. A cserje és a fa összehasonlítása. Különböző növényi társulások megfigyelése. Az erdő, a mező, a víz és a vízpart növényei. A növények évszakonkénti változása. Állatok csoportosítása élőhely szerint. Vadon élők: erdőben, mezőn, vízparton, vízben élők (emlősök, halak, madarak). Jellemző tulajdonságaik, búvóhelyük, táplálékuk, kicsinyeik gondozása. Néhány háziállat felismerése, megnevezése, jellemző tulajdonságaik megnevezése. Az állatok szerepe az ember táplálkozásában. A helyes táplálkozási szokások: változatosság, az ételek hőmérséklete, rendszeresség, étkezési rend. Az élvezeti szerek káros hatásai gyermekkorban. A fogmosás. Az érzékszervek védelme. Néhány gyermekkori fertőző betegség. Az orvos és a gyógyszerek szerepe a gyógyításban. Kisgyermekek – felnőttek – öregek a környezetünkben. Egymásra utaltság. Saját felszerelés pontos helye – táskában, padban, osztályban, öltözőszekrényben. Szemétgyűjtés otthon, az iskolában és az utcán. A szemétszállítás megfigyelése.
Követelmény Tudjon csoportosítani adott szempontok alapján. Vegye észre, hogy tulajdonságok egy része fontos, lényegi, míg mások kevésbé fontosak. Tudja, hogy a víz és a levegő elengedhetetlen feltétele az élőlények létezésének. Tapasztalja meg, hogy a halmazállapotok egymásba átalakulhatnak. Fedezze fel az időbeli sorrendiséget a napi, havi történésekkel kapcsolatosan. Tudja az évszakok, hónapok, napok, napszakok nevét. Tudja megkülönböztetni a tűlevelű és a lomblevelű fát. Ismerje a lényeges különbséget a fa és a cserje között. Vegyen részt növényápolásban és a környezetében lévő állatok gondozásában. Fedezze fel, hogy az évszakok változása periodikus változásokat okoz a növények életében. Tudja felismerni a különböző élőhelyek jellemző állatait. Ismerje fel a háziállatokat képen és lehetőség szerint a valóságban is. Tudja, hogy az ember gondoskodik az állatokról és az állatok táplálékot nyújtanak az embernek. Ismerje a helyes étkezési rendet és étkezési szokásokat. Tudja, hogy betegség esetén orvoshoz kell fordulnia. Használja tudatosan a szemétgyűjtőket. Tájékozódjon biztonsággal az iskola épületében és a lakásban. Ismerje az utat a lakástól az iskoláig. Egyre bővülő körben sajátítsa el a helyes közlekedés szabályait és alkalmazza az elvárható udvariassági szabályokat. 4.
ÉVFOLYAM
Témakör Megismerési módszerek
Tartalom Az érdeklődés fenntartása természeti környezetünk iránt. Az elsajátított ismeretszerzési módszerek önálló alkalmazása. Részvétel a tanári kísérletekben. A tanult fogalmak bővülő körének megjelenése a szóbeli beszámolókban. A szerzett tapasztalatok összegzése szóban és írott, rajzolt formában. Kérdések megfogalmazása a természet tárgyaival, élőlényeivel és jelenségeivel kapcsolatosan. Gyűjtőmunka, tablók készítése. Ismeretszerzés tanórán kívüli forrásokból: könyvtár, rádió, újságok, tv.
Az élettelen természet vizsgálata
Az anyagok vizsgálata érzékszervi úton. Szilárd, folyékony, légnemű fogalma. A levegő tulajdonságai. A hő hatása. az anyagok viselkedése a hő növekedésekor és
258 csökkenésekor. Az anyagok keveredése, az oldódás megfigyelése. Tájékozódási alapismeretek
A lakóhely és környéke. A lakóhely közigazgatási, kulturális és egészségügyi intézményei. Felszíni formák, síkság, dombság, hegy, hegység. Felszíni vizek a lakóhelyen és környékén: patak, folyó, tó. Egyszerű alaprajzok, útvonalrajzok, térképvázlat. Fő világtájak. tájékozódás világtájak szerint. Az iránytű. A nap járásának megfigyelése.
Az élő természet vizsgálata
A lakóhely környékének jellemző növényei és állatai. Lágy szárú és fás szárú növények. Termesztett növények a lakóhely környékén. A mezőgazdaság ágazatai. Védett természeti értékek a környezetben. Életjelenségek: táplálkozás, légzés, növekedés, fejlődés, mozgás, a környezet változásainak érzékelése, szaporodás. A gyümölcs részei. Egy teljes virág részi. Az élővilág és környezetének egymásra utaltsága. Védett természeti értékek a környezetben. tenyésztett állatok szerepe az ember életében, állati eredetű táplálékok és használati tárgyak. Az ember fejlődésének szakaszai. Az egészséges életmód. A balesetek megelőzése a közlekedésben, az iskolai életben. A fertőző betegségek: terjedésük, megelőzésük. A levegő, a víz és a talaj lehetséges szennyező anyagai lakóhelyükön. Mit tehet a gyermek környezete védelme érdekében? Környezetvédelmi napok, feladatok.
Testünk és egészségünk Környezetvédelem
Tevékenység Megfigyelés, mérés, becslés, összehasonlítás. Gyűjtőmunka, tablók készítése. Ismeretszerzés a médiából és más tanórán kívüli forrásból. Egyszerű kísérletek megfigyelése és végzése. Aktív részvétel az iskolai és otthoni feladatok végzésében. A lakóhely és környékének bejárása, megfigyelése, szóbeli beszámolás. Szituációs játékok, helyzetgyakorlatok, dramatizálás. Magatartási és közlekedési szabályok gyakorlása. Tulajdonságlisták összeállítása. Rajz és makett készítése, terepasztal használata. Iránytű- és térképhasználat segítséggel. Követelmény Aktívan vegyen részt a tapasztalatok önálló vagy kiscsoportban történő gyűjtésében. Legyen képes a tapasztalatait mondatokba foglalni, rajzban vagy írásos formában rögzíteni. Ismerje környezetének legjellemzőbb felszíni formáit és vizeit. Használja a földrajzi neveket, ismerje a fő világtájak nevét. Legyen képes megfigyelni a különböző anyagokat. Ismerje fel közvetlen környezetében a halmazállapot-változásokat. Tudja csoportosítani megadott szempontok alapján lakóhelye élőlényeit. Legyen képes felsorolni segítséggel az életjelenségeket és az élethez szükséges környezeti feltételeket. Sorolja fel kép vagy a valóság alapján a virág és a gyümölcs részeit. Vegyen részt környezetvédelmi tevékenységben. Ismerje a balesetmegőrzés fő szabályait. Tudja szűkebb lakóhelyén útbaigazítani az idegent. TERMÉSZETISMERET 5-6. évfolyam Célok Természettudományosan megalapozott, a tanulók által is megfigyelhető, megvizsgálható, különböző ismeretszerzési forrásokból megerősíthető tudás átadása a környezet tárgyairól, élőlényeiről, jelenségeiről, folyamatairól. Az életkornak megfelelő és a speciális nevelési igényekkel összhangban lévő megismerési módszerek megtanítása. A közvetlen környezetben végezhető – természettel kapcsolatos – tevékenységek elsajátíttatása. Feladatok Az elemi természettudományos nevelés. Alapozza meg a földrajzi ismeretek tanulását. Segítse a térképen való tájékozódás biztonságának kialakulását. Motiválja a szűkebb és tágabb környezet megismerése iránti igényt. Fejlessze a tanuló tájékozódási képességét, térben, időben és saját személyére vonatkozóan. Ismertesse meg az élő és élettelen természet kölcsönös egymásra hatását, sokféleségét. Megismertetni a testi-lelki fejlődés szakaszait. Nevelje a tanulókat környezetük szépségét érzékelni tudó, azért tudatosan tenni képes emberré. Keltes fel a tanulókban a haza iránti megbecsülést, szeretetet, a közösséghez tartozás érzését.
259 Óraszámok Évfolyamok
5.
Heti óraszám Éves óraszám
6. 2 74
2 74
Témakörök Témakör
Évfolyamok 5. x x x x
Megismerési módszerek Élettelen természet, az anyagok vizsgálata Kölcsönhatások a természetben Az élő természet: ház és a ház körül élő állatok Hazai tájak életközösségei Földrajzi ismeretek alapozása: tájékozódási ismeretek Természetföldrajzi környezetünk , az időjárás
6. x x x
x x
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök A vizsgálódáshoz, méréshez szükséges eszközök használatának képessége. Érdeklődés az élő és élettelen környezet iránt. Tájékozódási képesség térben és időben. Együttműködés, pozitív attitűd. A tudatos környezetvédő magatartás. A szépség iránti fogékonyság. A figyelem, az emlékezet, az akarat aktivizálásának képessége és az együttműködési készség 5.
ÉVFOLYAM
Témakör Megismerési módszerek
Tartalom A kíváncsiság, az érdeklődés, a tartós figyelem fenntartása. A megismerési módszerek önálló alkalmazása. Az ok-okozati viszonyok keresése, feltárása. természettudományos alapfogalmak kiépítése, használata. A vizsgálóeszközök adekvát megválasztása, használata. A tapasztalatok lejegyzése segítséggel – növekvő önállósággal.
Élettelen természet, az anyagok vizsgálata
Anyagok vizsgálata, csoportosítása (szilárd, képlékeny, folyékony, légnemű). Az anyagok egyszerűen mérhető tulajdonságai (tömeg, térfogat, hosszúság, hőmérséklet).
Kölcsönhatások a természetben
Egyszerű kölcsönhatások megfigyelése: hőhatások. A hő hatása az élőlényekre. A tűz, az égés. Az anyagok viselkedése hőmérséklet-csökkenés esetén. Az élőlények és a lehűlés.
Az élő természet: a ház és a ház körül élő Az állatok háziasításának története, fontossága. A legismertebb háziállatok és állatok szerepük az ember életében: sertés, szarvasmarha, ló, baromfiak. Jellemző testrészeik, kültakarójuk, táplálkozásuk, szaporodásuk, ivadékgondozásuk, mozgásuk. A haszonállatok tartásának, gondozásának módja a ház körül és a nagyüzemekben. Állatvédelem. Természetföldrajzi időjárás
környezetünk,
az Az időjárás folyamatos megfigyelése. Az időjárás elemei: szél, csapadék, hőmérséklet, napsütés. tapasztalatok rögzítése. Az időjárás-jelentések értelmezése. A víz körforgása a természetben.
Földrajzi ismeretek alapozása: tájékozódási A világtájak a valóságban és a térképen. Az iránytű használata. Alaprajz, ismeretek térképvázlat, sík térkép, domború térkép. Domborzati viszonyokat jelölő színek és jelek a térképen. Vizek ábrázolása a térképen. A felszíni vizek fajtái. A vizek szennyezése és óvása. Hazánk térképének megismerése.
260 Követelmény Tudja tapasztalatait szóban, rajzban, írásban rögzíteni. Legyen tapasztalata a hő hatására bekövetkező változásokról. Ismerje a tanult és vizsgált anyagok jellemző tulajdonságait, tudja azokat felsorolni. Tudja, hogy tűz esetén hogyan kell segítséget kérni. Ismerje a házi és a ház körül élő álatok szerepét az emberek életében. Tudja jellemezni a tanult állatok testfelépítését, kültakaróját, életmódját, táplálkozását, szaporodását – szempontok szerint. Tudja felsorolni az időjárás elemeit és ezek segítségével önállóan jellemezni a napi időjárást. Tudja felsorolni és kijelölni a fő világtájakat a valóságban és a térképen. Tudja használni az iránytűt. Ismerje a színek jelentését a térképen. Ismerje fel Magyarország természetföldrajzi térképét.
6.
ÉVFOLYAM
Témakör Megismerési módszerek
Tartalom A megismerési módszerek és eszközök önálló, rutinos használatának gyakorlása. Részvétel a tanári kísérletekben, a kísérletezés szabályainak pontos ismerete és betartása a balesetek megelőzése érdekében. Könyvek, lexikonok, tömegkommunikációs eszközök használata az ismeretszerzésben.
Hazai tájak életközösségei A hazai mezők, rétek, élővilága
Jellegzetes növények: gyermekláncfű, csalán, kamilla. Jellegzetes állatok: fehér gólya, mezei nyúl, fürge gyík. Külső jegyeik, testfelépítésük, mozgásuk, táplálkozásuk, szaporodásuk, alkalmazkodás a környezetben. Az évszakoknak megfelelő változások a mezők, rétek élővilágában. Tápláléklánc felfedezése a mezők, rétek élővilágában. Emlő, madár, hüllő: csoportokba sorolás.
Hazai tájak életközösségei Hazai vizek, vízpartok élővilága
Jellemző növényei: nád, gyékény, fűzfa. Jellemző állatai: szúnyog, ponty, folyami rák, kecskebéka, vízisikló, tőkésréce. Egyéb vízi, vízparti élőlények folyamatos megfigyelése. A növények és állatok hasznosítása az ember életében. Jellemző táplálékláncok. A növények és állatok testfelépítése, életmódja, szaporodása. A vizek és vízpartok élővilágának jellemző, évszakonkénti változásai. Alkalmazkodásuk a környezethez. Az állatok kétéltű, hüllő, hal, madár, ízeltlábú csoportba rendezése.
Hazai erdők élővilága
Az erdő jellemző növényei: tölgyfa, bükkfa, erdei fenyő, kökény, vadrózsa, hóvirág, ibolya, gyöngyvirág, gyógynövények. A gombák az erdőkülönleges élőlényei. Jellemző állatai: Madarak: széncinke, nagyfakopács, erdei fülesbagoly. Emlősök: szarvas, vaddisznó, vörösróka, erdei egér. Rovarok. erdei vöröshangya, szarvasbogár. Puhatestűek: éti csiga. Az évszakonkénti változások erdeinkben, a növények és állatok életritmusa. A megismert növények és állatok jellemzői. Az állatok testfelépítése, kültakarójuk, búvóhelyük, táplálkozásuk, szaporodásuk, ivadékgondozásuk. Az állatok és növények kölcsönös kapcsolata, egymásrautaltsága. Táplálékláncok az erdő életközösségében. Az ember felelőssége az erdők védelmében. Pusztító hatások. Az erdőgazdálkodás fő szabályai. Az erdőtüzek, savas esők pusztító hatása.
261 Kölcsönhatások a természetben
Mechanikai hatásokból eredő változások. Az anyagok viselkedése ütésre, nyomásra. A mágneses jelenség megfigyelése játékos kísérleti szituációban. A gravitáció felfedezése. Egyszerű kísérletek a fény és anyag kapcsolatáról. Elemi ismeretek a fényről. Az energia elemi szintű értelmezése. Gyakorlatban megfigyelhető energiahordozók.
Tevékenységek Megfigyelések, a változások lejegyzése rajzban, írásban. Vizsgálódások, vizsgálóeszközök használata. Összehasonlítások eredményének megfogalmazása. Modellezés. Szituatív helyzetgyakorlatok a tananyaghoz kapcsolódóan. Egyszerű jelenségek okszerű magyarázata. Sétákon, kirándulásokon tapasztalatgyűjtés. Tapasztalatok megbeszélése szempontok szerint. Tájékozódási feladatok végrehajtása. Elemi általánosítások, következtetések levonása tanári irányítással. Szokásrendszerek alakítását szolgáló gyakorlatok. Gyűjtőmunka, táblák készítése. Követelmény Használja tudatosan az ismeretszerzési eszközöket ,módszereket. Váljon igényévé a könyvek és egyéb ismerethordozók használata. Legyen képes önállóan lejegyezni tapasztalatait. Ismerjen fel és nevezzen meg a hazai tájakra jellemző egy-egy növényi és állati egyedet. Tudja jellemezni és csoportosítani a tanult növényeket és állatokat, adott szempontok alapján. Ismerje az összefüggéseket az időjárás, az évszakok változása és az élő természetben végbemenő változások között. Tudja, hogy az ember pozitív és negatív értelemben is befolyásolja a természeti életközösségek fennmaradását, életét. Tudjon felsorolni a környezetében alkalmazott környezetvédelmi módszereket. Aktívan vegyen részt környezetvédelmi tevékenységekben. Ismerje fel a valóságban és képeken a hazai tájak jellemző növényeit és állatait. Kirándulások során tanúsítson érdeklődést az élővilág iránt. Magatartása legyen környezetkímélő. Tudja úgy megfigyelni a növényeket és állatokat, hogy ne zavarja, ne károsítsa azokat. Figyelje meg játékos kísérletek során a mechanikai hatásokat, a mágneses jelenséget, a gravitációt. Soroljon fel néhány energiahordozót. TERMÉSZETISMERET – BIOLÓGIA, EGÉSZSÉGTAN 7-8. ÉVFOLYAM Célok Az élő és élettelen természet szoros kapcsolatának, az élőlények állandóságának és változékonyságának megismertetése. Tudományosan megalapozott, korszerű ismeretek nyújtása a növényi, állati, emberi szervezet működéséről, az egészség megóvásáról. Hozzásegíteni a tanulókat az egészséges életmód kialakítása és megtartása szempontjából szükséges szokásrend elsajátításához. Annak elérése, hogy a tanulók képesek legyenek napi egészségügyi problémáik megoldására, megfelelő segítség kérésére és a kapott tanácsok betartására. Az aktív természetvédelem igényének felkeltése. Feladatok A tantárgy nyújtson ismereteket a távoli tájak életközösségeiről. Ismertesse meg az egészséges emberi szervezetet és annak működését. Alakítsa ki az igényt az egészségmegőrző szokások elsajátítása iránt. Tudatosítsa a tanulókban, hogy saját és családjuk testi-lelki egészsége cselekedeteik függvénye. Tegye képessé őket arra, hogy baleset, betegség esetén célszerűen cselekedjenek és elemi szinten segítséget tudjanak nyújtani. Ismertesse meg az egészségkárosító szokásokat és tegye belső igénnyé azok meggyőződéses elutasítását. Egészségügyi kiadványok, filmek, újságok iránti figyelem felkeltése. Az egészséges környezet megóvása iránti felelősségtudat. Az emberi másságot elfogadó magatartás kialakítása. Óraszámok
262 Évfolyamok
7.
Heti óraszám Éves óraszám
8. 1,5 55,5
1,5 55,5
Témakörök Témakör
Évfolyamok 7. x x x
Távoli tájak természetes életközösségei A növények életműködése Az állatok életműködése Az emberi test és működése Egészségtani ismeretek Egészséges életvezetés, egészségmegőrzés
x
8.
x x
Fejlesztendő képességek, készségek, attitűdök Biológiai jelenségek megfigyelése. A tapasztalatok megfogalmazása. Önálló feladatvégzés képessége összehasonlítási, csoportosítási feladatokban. A lényeg kiemelésének képessége. Az egyszerű szakkifejezések használatának képessége. Törekvés a személyes és a környezet higiénéjének biztosítására. Érdeklődés Földünk élővilága iránt. Felelősségérzet az élővilág védelme, óvása érdekében.
7.
ÉVFOLYAM
Témakör Távoli tájak természetes életközösségei
Tartalom A dél-amerikai erdők jellemző növényei és állatai: óriásfák, kúszónövények, fán lakó növények. Bőgőmajom, jaguár, óriáskígyó. A szavannák élővilága: fűfélék, majomkenyérfa. Csimpánz, antilopfélék, oroszlán, elefánt, nílusi krokodil. A sivatagok élővilága: kaktuszok. Teve, vipera. A mérsékelt égövi füves puszták élővilága: tajgaerdő: lucfenyő, vörösfenyő, nyír. Antilopok, futómadarak, bölény. A tengerek élővilága: planktonok, heringek, korallok, kék bálna, cápa. A hideg övezet élővilága: tundra. A sarkvidékek jellemző élőlényei.
A növények életműködése
A növényi sejt és szövet. A növények tápanyagfelvétele, gázcseréje, anyag átalakítása, szaporodása, mozgása. fotoszintézis. A növények szerepe az emberek életében.
Az állatok életműködése
Egysejtű és soksejtű állatok. Az állatok táplálkozása, légzése, mozgása, szaporodása. Utódgondozási formák. Az állatok kültakarója. Az állatok szerepe az ember életében.
Egészségtani ismeretek
Az ember legnagyobb kincse az egészsége. Az egészség megóvásának alapfeltétele az egészséges környezet és életrend. A Föld népessége, az emberek sokfélék. Földünk jellemző embertípusai. A másság elfogadása.
Követelmény tudjon példákat mondani a tanult életközösségek növényi és állati egyedeire, jellemző életformájukra. Legyen képes példákon keresztül bemutatni egy-egy életközösséget veszélyeztető történést és az ember felelősségét. Vegyen észt a növények, állatok gondozásában, óvásában, becsülje élő környezetét. Legyen igénye egészséges környezetre, ténylegesen vegyen részt annak kialakításában.
263 Fogadja el a másságot, lássa meg benne a természet sokszínűségét, szépségét. Legyen toleráns a saját környezetében felfedezhető mássággal kapcsolatosan. Bővítse ismereteit különféle információhordozó anyagokon keresztül. Legyen képes információk rövid, tömör közlésére szóban és írásban. 8. Témakör Az emberi test és működése
Egészséges egészségmegőrzés
ÉVFOLYAM
Tartalom Sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezet. A bőr: szerkezete, bőrérzékelés. A túlzott napozás veszélyei. A mozgás: a test fontosabb csontjai. A csontok kapcsolódása. Az izmok rögzülése és feladata. A mozgásszegény életmód következményei. A táplálkozás: a táplálkozásszervei. Az emésztés folyamata. A fogápolás és az egészséges táplálkozás fontossága. A légzés: a légzés szervei. A légcsere. A dohányzás kóros hatásai. A keringési rendszer részei, funkciója. A vér anyagszállítása, útja a nagy- és kisvérkörben. Összetétele. A kiválasztás szervei és működése. A kiválasztó működés jelentősége a szervezet fenntartásában. A szaporodás: a férfi ivarszervek és működése. A női ivarszervek és működése. A terhesség és a szülés. Az ember nemi élete. Az ivarszervek higiénéje. Fogamzásgátlás. Az idegi szabályozás. Az érzékszervek: látás, hallás íz-, szag- és hőérzékelés. Az idegrendszer tagolódása, működésének főbb jellemzői. A kábító- és élvezeti szerek hatása az idegrendszerre. életvezetés, A betegség tünetei általában. Mikor kell orvoshoz fordulni? Teendők, míg az orvos megérkezik. A természetgyógyászat, népi gyógymódok. A gyógynövények szerepe a gyógyításban. A kuruzslás.
Tevékenységek A valóság megfigyelése. Megfigyelés demonstrációs eszközökön, értelmezés. Tapasztalatok megfogalmazása, lejegyzése. Ismeretszerzés lexikonokból, atlaszokból, képes és szöveges információhordozókból. Gyógynövénygyűjtés, tabló készítése a gyógynövényekből. A lakóhelyen hagyományos népi gyógymódok gyűjtése, lejegyzése. Vélemény-, ítéletalkotás a kuruzslás és a természetgyógyászati esetek szétválasztására. Követelmény Ismerje saját teste felépítését, a szervrendszereket. Tudja elhelyezkedésüket, működésük lényegét és szerepét a szervezet harmonikus működésében. Ismerje a fogamzásgátlás néhány lehetőségét. Legyen képes megkülönböztetni a szervezet egészséges és beteg működését. Legyenek ismeretei a természetgyógyászatról. Utasítsa el a kuruzslás minden formáját. TERMÉSZETISMERET – FIZIKA 7-8. ÉVFOLYAM Célok A korszerű fizikai szemléletmódra nevelés. A mindennapi élet és a technikai fejlődés által felvetett egyszerűbb, fizikával kapcsolatos kérdések megválaszolása. Feladatok Keltse fel a tanulók érdeklődését a fizikai jelenségek, folyamatok iránt. Alakítsa ki azt a meggyőződést, hogy a mindennapi élet problémáinak megoldásában és az életünk minőségét meghatározó műszaki-tudományos fejlődésben jelentős szerepe van a fizika tudományának. Fejlessze a tanulók technikai és kommunikációs készségét, gondolkodását. Alapozza meg fizikai ismertekkel szakmatanulását. Neveljen környezettudatos magatartásra, aktív környezetvédelemre. Tudatosítsa a tanulókkal, hogy a természet egységes egész, a különböző tudományok ugyanazt az anyagi világot vizsgálják.
264 Nyújtson alapismereteket az anyag fizikai tulajdonságairól, a kölcsönhatásokról, a mindennapi gyakorlatban is megfigyelhető problémákról. Ismertesse meg a fizikai vizsgálatok eszközrendszerét, munkamódszereit. A pontosság, a munkafegyelem jelentőségének beláttatása. Gyakoroltassa a megismerési módszerek egyre önállóbb használatát, a tapasztalatok pontos megfogalmazását. Óraszámok Évfolyamok
7. 27
Éves óraszám
8. 27
Témakörök Témakör
Évfolyamok 7. x
A testek mozgása, mozgásállapot-változások A mechanikai munka Egyszerű gépek Hőtani alapjelenségek A nyomás
8.
x x x
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök Érdeklődés, kíváncsiság. Megfigyelés, elemzés, a tapasztalatok lejegyzésének, becslések, mérések képessége. A gondolkodási funkciók fejlesztése. Alapfokú kísérletező készség. Többszempontú vizsgálódás képessége. Az ismeretek önálló bővítésének képessége. Szakkönyvek, lexikonok, népszerű ismeretterjesztő kiadványok, rádió és tv-műsorok, az internet használatának képessége. Kritikai viszonyulás az áltudományos információkhoz.
7. ÉVFOLYAM Témakör Tartalom A testek mozgása, mozgásállapot- A testek mozgása: mozgás és nyugalom. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás, változások az egyenletesen változó mozgás, körmozgás és rezgő mozgás megfigyelése. A szabadesés. A dinamika alapjai. A testek tehetetlensége és tömege. Az erő mozgásállapot-változtató hatása. Erő-ellenerő – példák a mindennapi életből. Hőtani alapjelenségek
A hőmérséklet mérése. A hőtágulás jelensége a mindennapi életben. A termikus kölcsönhatás, a hőmennyiség. A termikus energia felhasználása a mindennapokban munkavégzésre. Halmazállapot-változások: olvadás, fagyás, forrás, párolgás, lecsapódás megfigyelése hétköznapi példákon. Olvadáspont, forráspont. Az égés- égéshő. Tűzoltás. Teendők tűz észlelésekor. Az energiamegmaradás érzékeltetése egyszerű, hétköznapi példákkal. Az energiamegmaradás törvénye.
Követelmény Legyen képes a tanuló egyszerű mechanikai és hőtani jelenségeket megfigyelni a gyakorlatban és kísérletekben. Tapasztalatait fogalmazza meg. Ismerje fel a tanult fizikai ismeretek szerepét a technikai és természeti környezetben. Lássa be pl., hogy a súrlódás és a közegellenállás egyaránt lehet hasznos és káros. Ismerje a fizikai vizsgálatokhoz szükséges eszközök balesetmentes használatát. Legyen járatos a mérések végzésében és tudjon egyszerű kísérleteket önállóan is elvégezni. Tudja kiválasztani azokat a cikkeket, könyveket, rádió-, televízió-műsorokat, amelyek segíthetik a fizikai jelenségek jobb megismerését. Tudja megkülönböztetni az egyenletes és egyenletesen változó mozgásokat.
265 Tudja, hogy nem a mozgás fenntartásához, hanem a mozgásállapot megváltoztatásához kell erő. Ismerje fel a halmazállapot-változásokat a mindennapok gyakorlatában. Ismerje a hőmérséklet-kiegyenlítődés elvét és az energia-megmaradás törvényét. Tudjon gyakorlati példákat mondani a hőmérséklet mérésére. Példák segítségével tudja értelmezni, hogy mi a különbség a test súlya és tömege között. Ismerje fel az anyagok halmazállapotát, tudja azokat jellemezni. 8. ÉVFOLYAM Témakör A mechanikai munka
Tartalom A mechanikai munka: a munka értelmezése. A munka, az erő és az út összefüggése. Egyszerű számításos feladatok.
Egyszerű gépek
Az egyszerű gépek: emelő, lejtő, hengerkerék, csiga. Egykarú, kétkarú emelő. Álló, mozgó csiga – csigasor. Egyszerű gépek a gyakorlatban.
A nyomás
A nyomás értelmezése egyszerű kísérletek alapján. A szilárd testek által kifejtett nyomás. Nyomás a folyadékokban és gázokban. Gyakorlati példák keresése: járművek fékberendezései, hidraulikus sajtó. Közlekedőedények megfigyelése egyszerű kísérletek során. Gyakorlati vonatkozások pl. kutak, vizek szennyeződése belvizek esetén. Arkhimédész törvényének érvényesülése a gyakorlatban. A felhajtóerő, úszás, lebegés, elmerülés feltételeinek megfigyelése kísérletekben. A felületi feszültség megfigyelése a mindennapok gyakorlatában.
Tevékenységek Jelenségek, kísérletek megfigyelése, értelmezése szóban. Becslések, mérések, az eredmények ellenőrzése, lejegyzése. fizikai problémák felismerése a gyakorlatban, megoldások keresése. Ismeretterjesztő irodalom, lexikonok, információhordozók használata tanári segítséggel.
Követelmény Ismerjen fel a gyakorlatban néhány egyszerű gépet. Legyen tájékozott arról, hogy az egyszerű gépek a mindennapi munkavégzésben nélkülözhetetlenek. Tudja, hogy az összetett gépek alapjául is az egyszerű gépek szolgálnak. Tudjon példát mondani a nyomás fizikai törvénye alapján készült berendezésre. Tudja, hogy a vízvezetékrendszerek létrehozása a fizika törvényein alapul. Ismerje a közlekedőedény fogalmát. Tudja indokolni fizikai ismeretei segítségével a testek úszását, lebegését, elmerülését. TERMÉSZETISMERET – KÉMIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok A természettudományokon belül felkelteni a tanulók érdeklődését a kémia iránt. Olyan alapismeretek nyújtása, amelyek lehetővé teszik a modern életben megjelenő vegyszerek, kémiai folyamatok felismerését. Segítséget nyújtani a tanulóknak abban, hogy a kémia tudományának gyakorlati eredményei ne fenyegetettséget jelentsenek számukra, hanem lehetőséget a komfortosabb élet megteremtésére. Megerősíteni a tanulókban azt a meggyőződést, hogy az ember felelős környezete állapotáért. A tanítási órákon megszerzett tudás segítse hozzá őket a környezetszennyezés felismeréséhez, a környezettudatos magatartáshoz. Feladatok Ismertesse meg a tantárgy a kémiai megfigyelésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket, anyagokat, módszereket és magatartást.
266 Sajátíttassa el az alapvető kémiai fogalmakat, műveltségelemeket. Fedeztesse fel és értelmeztesse a mindennapi életben megjelenő kémiai jelenségeket. Alkalmaztassa a megszerzett tapasztalatokat, tudáselemeket a napi problémák megoldásában. Keltse fel a figyelmet, motiválja a kémia tudományával kapcsolatos hírek, cikkek, könyvek, tudósítások olvasását, értelmezését. Ismertesse fel, hogy Földünk bármilyen nagynak tűnik is, terhelhetősége véges. Neveljen a tantárgy a természet szeretetére és a környezetkímélő, környezetvédő magatartásra. Óraszámok Évfolyamok Éves óraszám
7. 27
8. 27
Témakörök Témakörök
Évfolyamok 7. x x
Kémiai alapismeretek. A kémia mint tudomány Az anyagok tulajdonságai és változásai Fémes elemek és vegyületeik A nemfémes elemek és vegyületeik Környezetvédelmi ismeretek Vegyszerek a háztartásban Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök
x
8. x x x x x
A kémiai jelenségek megfigyelésének képessége. Lényeges és lényegtelen tényezők megkülönböztetésének képessége. Mérések önálló végrehajtása. Becslés, önellenőrzés képessége. Kísérletező attitűd. Képesség a bizonyítások rendszerének betartására. Lexikonok, cikkek használatának, felhasználásának képessége. Kritikai érzék képessége.
7. ÉVFOLYAM Témakör Kémiai alapismeretek A kémia mint tudomány
Tartalom A kémia mint tudomány a természettudományok része. Néhány híres magyar kémikus nevének, munkássága lényegének megismerése. A kísérletezés szerepe a kémiai megfigyelésekben. Kísérleti eszközök megismerése.
Az anyagok tulajdonságai és változásai A fizikai és kémiai változások jellemzői. Anyagok, elemek vizsgálata. A levegő, a víz. Az oxigén, a hidrogén, a vas, az alumínium megfigyelése. Oldatok: oldott anyagok, oldószerek. A víz mint a legfontosabb oldószer. Nem csak a víz lehet oldószer. Keverékek. A levegő az oxigén és nitrogén keveréke. Az égés. Az égés feltételei. Az oxidáció. Gyors és lassú égés. Környezetvédelmi ismeretek
A levegő és víz szennyeződésének megfigyelése. Okok keresése, példák a napi sajtóból.
Tevékenységek Megfigyelés és összehasonlítás. Kísérletek. Tapasztalatok gyűjtése, megfogalmazása, következtetések levonása. A mértékegységek gyakorlása. Összefüggések felfedezése tanári segítséggel. A tapasztalatok felhasználása a mindennapi gyakorlatban. Információk felkutatása. Gyűjtőmunka. Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel. Szabályok gyakorlása. Modellezés. A szaknyelv elemi kifejezéseinek megismerése, használata. Követelmény
267 Lássa be a tanuló a kémiai ismeretek fontosságát a mindennapi életben és a tudományos fejlődésben. Tudja csoportosítani tanári segítséggel a változásokat aszerint, hogy megváltozott-e az anyagok minősége. Ismerje fel a vizsgált anyagok leglényegesebb fizikai és kémiai tulajdonságait. Tudja, hogy az oxigén és a víz elengedhetetlen feltétele az életnek. Ismerje a tűz hasznát és pusztítását. Ismerje a tűzoltás néhány alapszabályát. Tudja a tűzoltók riasztásához szükséges tennivalókat. Legyen képes tájékozódni a napi sajtóban, ismereteket szerezni a médián keresztül, tudja azokat átadni, értelmezni. 8. ÉVFOLYAM Témakör Kémiai alapismeretek
Tartalom A kísérleti eszközök használatának egyre bővülő ismerete. A periódusos rendszer szerepe az elemek közötti tájékozódásban.
fémes elemek és vegyületeik
A fémes elemek jellemzői: jól vezetik a hőt és az elektromos áramot. Nátrium, kalcium, alumínium, vas, ólom, réz, higany, arany, ezüst vizsgálata, jellemzőik. Lúgos kémhatás kimutatása kísérletek során. A lúgok és a savak hatására bekövetkező változások megfigyelése. A lúgok szerepe a mindennapokban.
A nemfémes elemek és vegyületeik
A klór mérgező és fertőtlenítő hatása. A savas kémhatás megfigyelése tanári kísérleten. A sósav hatásai, előfordulása a tisztítószerekben. Az oxigén szerepe az élőlények életében, a gyógyászatban. A kén és az égése során keletkező kéndioxid. A kénsav mint a mosószer és műanyaggyártás fontos alapanyaga. A szén megfigyelése, a grafit, a gyémánt. Vegyületek: szén-dioxid, szén-monoxid. A hidrogén. A nitrogén mint a levegő alkotórésze, a fehérjék építőeleme.
Vegyszerek a háztartásban
Mosó- és tisztítószerek használati utasításainak és összetételi ismertetőinek közös értelmezése.
Környezetvédelmi ismeretek
Az el nem használt vegyszerek elhelyezésének szabályai a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével.
Tevékenységek Megfigyelés és összehasonlítás a tanári és tanulói kísérletek során. Tapasztalatok gyűjtése, megfogalmazása, következtetések levonása. Gyakorlat szerzése a mértékegységek használatában. Összefüggések felfedezése. A tapasztalatok felhasználása a mindennapi gyakorlatban. Elemi jártasság szerzése az információk felkutatásában. Gyűjtőmunka. Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel. Egészséges veszélyérzet kialakítása a kémiai anyagokkal kapcsolatosan. Szabályok értelmezése és gyakorlása. Modellezés. Verbális fejlesztés, a szaknyelv elemi kifejezéseinek megismerése, használata. Követelmény Fogalmazza meg tanári segítséggel, majd fokozódó önállósággal a vizsgált anyagok jellemző tulajdonságait. Tudja, hogy a lúg veszélyes méreg, ismerje kezelésének szabályait. Mondjon példát a lúgok hasznosítására. A tanuló ismerje a tanult elemek és vegyületek nevét. Tudjon példát mondani felhasználásukról, jelentőségükről az ember életében. Ismerje azokat a veszélyeket, amelyeket a tanult kémiai anyagok jelenthetnek, tartsa be kezelésük, tárolásuk szabályait. Tudja, hogy a vásárolt termékek használata előtt mindig el kell olvasnia a használati utasításokat és azokat maradéktalanul be kell tartania. FÖLDRAJZ 6-8. ÉVFOLYAM Célok A földrajz tantárgy célja, hogy kialakítsa, majd fokozatosan fejlessze a tanulók földrajzi, környezeti tájékozódását és gondolkodását. A tantárgy sajátos eszközeivel elősegíti, hogy a tanulók megismerjék a világban elfoglalt helyünket, földrajzi és környezeti adottságainkat. Elmélyíti a természettudományos vizsgálati módszerek alkalmazását.
268 A szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi, gazdasági jellemzőivel ismerteti meg a tanulókat. Feladatok Formálja a tanulók szemletét, a nemzeti, az6 európai értékekhez való pozitív viszonyulást. Fejlessze tovább és erősítse meg a napi gyakorlat során szükséges térbeli és időbeli tájékozódási képességet. Keltse föl a tanulók érdeklődését a megfigyelhető, észlelhető, megvizsgálható jelenségek, folyamatok iránt, a közvetlen és a tágabb környezetet érintően. Bővítse a tér- és időbeli tájékozódási képességeket és fejlessze a térképi alapismereteket. Járuljon hozzá az ökológiai szemlélet, a környezeti attitűd, magatartás és értékrend kialakulásához. Késztessen az élő, az élettelen, az épített környezet megóvására a haza, az európai és a távoli tájak földrajzának megismertetésével. Járuljon hozzá a tanulási szokások kialakításához, az elsajátított ismeretek, készségek, jártasságok alkalmazásához a napi gyakorlat és életvitel szintjén is. Készítse fel a tanulókat a reális értékelésre, a földrajzi információhordozók értelmes felhasználására, kiválasztására (térképek, földgömb, tv-műsorok, kiadványok, útikönyvek). Alakítson ki – a tanulók fejlettségének megfelelő – topográfiai ismerteket, földrajzi fogalmakat. Biztosítson megfelelő gyakorlást, megerősítést az alapvető földrajzi szakkifejezések használatára, az írásos rögzítésre, az ábrázolásra, az elemzésre. Óraszámok Évfolyamok
6.
Heti óraszám Éves óraszám
7. 1,5 55,5
81,5 55,5
1,5 55,5
Témakörök Témakör 6. x x x
A Föld Szárazföldek és óceánok Ismeretek hazánkról Ismeretek a Földről Kontinensek, tájak, országok Európa országai Közép-Európa, a Kárpát medence Magyarország természeti, társadalmi, gazdasági jellemzői
Évfolyamok 7.
8.
x x x x x
Megyénk, fővárosunk Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök
A tantárgy speciális eszközrendszerével, ismeretanyagával, tevékenységrendszerével fejlessze a természettudományos vizsgálómódszerek alkalmazásának képességét. A természeti, társadalmi jelenségek, folyamatok összefüggésének felismerése. A térbeli és időbeli tájékozódás képességének fejlesztése a tantárgy sajátos tartalmával. Az elemző képesség fejlesztése – a hasonlóságok, különbségek, kapcsolatok észrevétele. Önálló vizsgálódás képessége, a vizsgálatok, megfigyelések alapján a véleményalkotás, az érvelés, a döntés képességének fejlesztése. A kifejezőképesség fejlesztése – szóban, írásban, rajzban. A tanult szakkifejezések használatának képessége. Az önálló, az irányított tanulás képessége. A speciális ismerethordozók használatának képessége. A szemléleti térképolvasás készségszinten a logikai, a következtető térképolvasás jártasság szinten. A természetben, a társadalmi folyamatokban lezajló változás felismerésének képessége. Pozitív viszonyulás a hazai tájhoz, természeti és társadalmi értékeinkhez. A természet, a környezetpusztítás elítélése. A környezetkárosodás megakadályozására történő összefogás megértése. 6. ÉVFOLYAM Témakör A Föld
Tartalom A Föld alakja. Ásványok, kőzetek. A földfelszín alakulása, hegységek képződése, vetődés, gyűrődés, vulkáni működés. Lepusztulás, feltöltődés. A talajképződés, a termőföld. Belső és külső erők a felszín alakulásában. Jellegzetes felszíni formák. Éghajlati övezetesség. Az éghajlati övek jellemzői.
269 Szárazföldek és óceánok
Tájékozódás a földgömbön, a Föld természetföldrajzi térképén. A szárazföldek, óceánok. A kontinensek földrajzi fekvése. Sarkvidékek. térbeli, időbeli tájékozódás a kontinensek között – időeltolódás. Kontinensek közötti távolságok. A kontinensek eltérő természeti képe. A földrészek jellemző országainak leolvasása a térképről.
Ismeretek hazánkról
Hazánk helye Európában, a Kárpát-medencében. tájékozódás Magyarország természetföldrajzi térképén – a világtájak szerint. Magyarország felszíne – hazai tájtípusok. A nagy tájak arculata, természetes vizei, természeti erőforrásai. Tájékozódás Magyarország közigazgatási térképén, településtípusok, településjelek. Jelentős környezeti értékeink. Hazánk fővárosa.
Tevékenységek Információszerzés különböző tartalmú földrajzi térképeken. Modellek, makettek tanulmányozása a földfelszín folyamatainak megértéséhez. Ásványok, kőzetek érzékszervi vizsgálata, a termőföld vizsgálata. Felszíni formák megfigyelése, felismerése képanyagon, leírás alapján. Tájékozódás légi fotókon, űrfelvételeken. Gyakorlatok a földgömbön, a világtérképen. A kontinensek, az óceánok összehasonlítása nagyság és fekvés szerint. Tevékenység homokasztalon. Képzeletbeli utazások, távolságok, utazási idő becslése. Országok, fővárosok leolvasása az egyes kontinensek térképéről. Tájékozódás Európa térképén – hazánk kijelölése. Gyakorlatok, információk gyűjtése hazánk természetföldrajzi és közigazgatási térképén. A térképjelek, -színek, -számok értelmezése, következtető térképolvasás. Tájak csoportosítása tájtípus szerint, a természetföldrajzi adottságok szerint. Tájékozódás világtájak szerint. Településtípusok felismerése a képeken, a térképen a térképjelek segítségével. Játékos utazás a nagy tájakon – a táj arculatának leírása szóban, képek, fotók és a térkép segítségével. Gyűjtemény összeállítása környezeti értékeinkről. Követelmény Ismerje fel a tanult földi képződményeket, nevezzen meg jelenségeket, folyamatokat a földfelszín alakulásában. Legyen ismerete az éghajlati övekről. Tudja segítség mellett megmutatni, megnevezni az éghajlati öveket. Legyen képes a földgömbön, a Föld térképén irányítás mellett tájékozódni, a kontinenseket, óceánokat megnevezni, helyüket, helyzetüket meghatározni. Legyen képes egyszerű összehasonlításokat végezni a térkép vagy modell, makett segítségével. Gyűjtsön képeket, leírásokat. Vegyen részt tablókészítésben. Tudja megmutatni hazánk helyét Európa térképén. Legyen képes a térképről információt szerezni, hazánk nagy tájait megmutatni, megnevezni, a tanult földrajzi neveket, szakkifejezéseket pontosan használni. tudja megfigyeléseit szóban elmondani, röviden, tömören írásban rögzíteni, rajzban ábrázolni.
7. ÉVFOLYAM Témakör Ismeretek a Földről
Tartalom A Föld vizei – a földfelszín feletti és a felszín alatti vizek. Óceánok, tengerek. A légkör – az időjárás-változás és okai.
Kontinensek, tájak, országok
Tájékozódás szemléleti térképolvasással – földrészek. A földrészek nagy tájegységei. Egy-egy tipikus táj bemutatása a földrajzi övezetesség szerint: monszunvidék, mediterrán táj, tajgavidék, a sivatag. A felszínhez kapcsolódó tipikus tájak. magashegység, középhegység, alföldek. A gazdálkodáshoz kapcsolódó tipikus táj: ipari körzet, farmvidék, ültetvény, öntözéses gazdálkodás, oázis. Speciális térség: kikötőövezet, üdülőövezet.
Európa
Európa fekvése, részei és természetföldrajzi jellemzői. Európa természeti erőforrásai, gazdasági jellemzői. Az európai Unió.
Európa országai
Észak-Európa országainak közös és egyedi természetföldrajzi jellemzői. Az
270 európai népek élete. Nyugat-Európa országainak közös és eltérő földrajzi vonásai. Dél-Európa országainak általános és egyedi földrajzi vonásai. A déleurópai mediterrán táj, üdülőövezet, a kikötők világa. Kelet-Európa jellegzetes vonásai – országai, népei.
Tevékenységek Információszerzés különféle tartalmú térképekből, ábrákról. Képanyagok, hanganyagok, leírások elemzése, tájleírások olvasása. Tájékozódás a tipikus tájak felől, jellegzetességek elképzelése, lerajzolása. Képzeletbeli utazások, beszámolók készítése a csoportnak. Tipikus tájak csoportosítása a megadott szempont szerint. Példák keresése földrajzi jellegzetességekre. Képek gyűjtése, tablók összeállítása. Példák gyűjtése Európában élő népek szokásairól, életéről filmek, képek, irodalmi alkotások felhasználásával. Játékos gyakorlatok, szituációs játékok az idegenvezetésre, a tanult tájak, országok, népek sajátosságainak bemutatására. Követelmény Ismerje a sós víz és az édesvíz különbségeit. Tudjon példát mondani a felszín feletti és a felszín alatti vizek főbb típusaira. Legyen ismerete a légkör főbb alkotórészeiről. Rendelkezzen elemi szintű tájékozottsággal különféle méretarányú és jelrendszerű térképek olvasásában. Tudjon példákat mondani a természetföldrajzi övezetességre, alapvető jellegzetességének bemutatására tanári irányítás mellett. Legyen képes egy táj természeti jellemzőit bemutató kép, ábra, adatsor elemzésére irányítás, segítségadás mellett. Megadott szempontok szerint tudja csoportosítani a nagyobb tájegységek tipikus tájait, legyen képes a térképen megmutatni ezeket. Tudjon egy-egy példát mondani az adott táj természeti és társadalmi környezetének alapvető összefüggéseire, tanári segítséggel. Legyen képes felsorolni, térképen megmutatni Európa főbb részeit. Szempontsor mellett legyen képes jellemezni Európa természetföldrajzi adottságát, erőforrásait. Legyen elemi ismerete az Európai Unióról. Ismerje Európa legfontosabb országait. mondjon példát a közös és az eltérő földrajzi vonásokra. Használja pontosan a témához kapcsolódó földrajzik topográfiai fogalmakat, legyen képes megmutatni ezeket a térképen is. Legyen igénye különféle térképes, földrajzi információszerzésre, a gyűjtésre. Végezze jártasság szinten a szemléleti térképolvasást.
8. ÉVFOLYAM Témakör Közép-Európa, a Kárpát-medence
Magyarország természeti, gazdasági jellemzői
Megyénk fővárosunk
Tartalom Közép-Európa általános természetföldrajzi képe. Hasonló természeti adottságok – eltérő gazdasági fejlődés. Sokszínűség Közép-Európában – népek, népcsoportok, eltérő kultúra. Társadalmi sokszínűség. A Kárpát-medence természetföldrajzi képe, fejlődése.
társadalmi, Hazánk fekvése, felszíne, domborzata. Nagy tájak, természeti adottságok, erőforrások – éghajlat, vízrajz, természetes élővilág, talaj, energiahordozók, ásványi nyersanyagok. A földrajzi környezet hatása a táj gazdálkodására, településtípusára, településhálózatára. A nagy tájak népességföldrajzi, tájtörténeti jellegzetességei. Fejlődés – infrastruktúra. A tájak idegenforgalmi értéke. A nagy tájak környezeti állapota. Természetvédelmi területek. A világörökség részét alkotó tájak, települések, építmények. Hazánk idegenforgalmi kapcsolatai – integrációs törekvések. A megye természeti környezete. A megye teleülései, közutak, vasutak. A megye gazdasági jellemzői, népessége, népcsoportok, kultúrák. A táj szépsége – a táj környezeti gondjai. A főváros természeti, gazdasági, kulturális jellemzői. Történeti emlékei. Népessége. A közlekedésben betöltött szerepe. A főváros környezetvédelmi gondjai, az urbanizáció jellegzetességei.
271 Tevékenységek Gyakorolja, segítség mellett használja a tematikus térképek, a légi felvételek, űrfelvételek leolvasását. Tájékozódás a napi időjárásjelentésben használt Európa térképen, űrfelvételen. Adatok értelmezése az időjárás-jelentés alapján. Példák a medencefekvésből adódó folyamatokra, összefüggésekre, a természeti környezetnek a népek életére gyakorolt hatására. Gyűjtsön képanyagot, irodalmi szemelvényt tájtörténeti jellegzetességekről, a hazai népcsoportokról. Játékos idegenvezetés – hazánk idegenforgalmi nevezetességeinek bemutatása. Vita, érvelés, megoldáskeresés hazánk környezeti állapota jobbítása érdekében. Képanyag, információs anyag gyűjtése a megyéről. A helyi szokások, népcsoportok, jellegzetességek bemutatása. Tájleírás képek alapján. A fejlődés, a változás bemutatása a szűkebb lakóhelyen. Anyaggyűjtés a fővárosról, tablókészítés. Hírek, információk a fővárosról. Követelmény Legyen képes röviden jellemezni Közép-Európa természeti adottságait megadott szempont szerint. Tudjon példát mondani a medencefekvés jellemzőire. Ismerjen fel egyszerű összefüggéseket a földrajzi fekvés és a tájban élő emberek élete között. Legyen képes a fejlettségének megfelelő információk gyűjtésére a megadott szempontok szerint. Legyen képes jellemezni hazánk nagy tájait szempontsor szerint. Végezze önállóan írásbeli feladatait a munkalapokon, feladatlapokon. Mutasson tér- és időbeli tájékozottságot a térkép használatában, a képzeletbeli utazásokban, játékos idegenvezetői szerepben. Használja pontosan a tanult földrajzi szakkifejezéseket, topográfiai fogalmakat, mutassa meg ezeket a térképen is. Oldja meg készség szinten a szemléleti térképolvasást, jártasság szinten a következtető térképolvasást. Tudja a megye, a főváros főbb jellemzőit. Tudjon példát mondani a megye környezeti állapotára. ÉNEK-ZENE 1-8. ÉVFOLYAM Óraszámok Évfolyamok Heti óraszám Éves óraszám
1. 1 37
2. 1 37
3. 1 37
4. 1 37
5. 1 37
6. 1 37
7. 1 37
8. 1 37
Témakörök Témakör
Évfolyamok 1.
Daléneklés Éneklés Zenei ismeretek Zenehallgatás Percepciófejlesztés Improvizáció
2.
3.
4.
x
x
x
x
x
x
x x
x x
x x
x x x x
5. x x x
6. x x x
7. x x x
8. x x x
x
1-4. ÉVFOLYAM Célok eljuttatni a tanulót az ének-zene eszközrendszerével, a „hangzó nyelv” élményével az aktív éneklés és zenehallgatás oldott befogadására. Megteremteni az érzelmi élet, a személyiség harmóniáját a tantárgy tanításával. A tanuló segítése kapcsolatrendszere építésében, az önmegvalósítás, önkifejezés gyakorlásában – a feszültségektől mentes, oldott kommunikáció átélésében a művészetterápia eszközeivel, módszereivel. Elsajátíttatni a szép, kifejező éneklés technikáját. Feladatok Nyújtson maradandó élményt az aktív énekléssel, a „hangzó nyelv” értékeinek elsajátításával.
272 Ismertessen meg a tanulók sérülés specifikumaihoz, értelmi sajátosságaihoz, életkorához igazodó énekes és zenei szemelvényeket, amelyek fejlesztik a tanuló énekes – reprodukáló és zenehallgató –befogadói képességét. Fejlessze a tanulók ritmus- és dallamérzékét, hallási percepciós, a zenei írás-olvasás készségeit – az életkori sajátossághoz és a sérüléshez igazodóan. Késztessen a zenei élmény szóbeli, vizuális, mozgásos megfogalmazására, az ének-zenei önkifejezésre, az önmegvalósításra, a játékosságra, az örömteli részvételre. Fejlessze a zenei memóriát, a reprodukciós képzelete, az érzelmi, az akarati életet. A repertoár kialakításával, a zenei ismeretek megerősítésével fejlessze az analógiás, az algoritmizált gondolkodást. Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök Az éneklés, az önkifejezés készségei. Az éneklési kultúra. A csoportos, a közös, az egységes éneklés képességei. Alkalmazkodóképesség. A szövegkiejtés, a szövegtanulás, a szép és pontos artikuláció képessége. Az emlékezet, a figyelem, az érdeklődés fejlesztése. A zenei hallás, a dallamhallás, a ritmusérzék. A zenei olvasás-írás készségei. Az érzelem, az empátia, a felszabadultság. A mozgáskészség. Gyors, pontos mozgásos reagálás. A zenei befogadókészség. 1. Témakör Daléneklés
Zenei ismeretek Ritmikai elemek
Dallami elemek Percepciófejlesztés
Improvizáció
ÉVFOLYAM
Tartalom Óvodából hozott dalok, gyermekdalok éneklése. gyermekdalok – gyermekjátékdalok az évszakokhoz, a jeles napokhoz, ünnepkörhöz, állatokhoz, növényekhez kapcsolódóan. Közös éneklés és játék. Dallam- és ritmus improvizáció – névre, gyermekversre. Egyenletes lüktetésű dalritmus megszólaltatása tapssal, kopogással. ritmuselemek: negyed, páros nyolcad, a negyedértékű szünet, a kettes ütem. A ritmusmotívumok felismerése, egyszerű ritmushangszer játékos megszólaltatása – dob, cintányér, fadob, ütőfa, háromszög. A tanult dalok felismerése dallamokról, hangok közötti különbségek: magas – mély, halk – hangos, lassú – gyors. A pentatónia dallamhangjai („dó”, „re”, „mi”, „szó”, „lá”). A vizuális, akusztikus, taktikus figyelem fejlesztése – csönd, zaj, zörej, beszédhang, zenei hang, dallam megtapasztalása, felismerése, látáson, halláson, tapintáson alapuló koncentrációs játékok. A környezetünk hangjai – emberi hang, tárgyak, közlekedési eszközök hangjai, a hang iránya, erőssége, a hang időtartama (hosszú-rövid ideig tartó). Énekes és ritmus variációs játék. Saját név éneklése. Énekes párbeszéd, visszhangjáték.
2.
ÉVFOLYAM
Témakör Daléneklés
Tartalom Az 1. évfolyamon tanul dalok megerősítése. Új dalok – gyermekdalok hosszabb terjedelemmel és bővülő hangkészlettel. Értelmes szövegkezelés. Dalok közös előadása – körjátékok önállóan, egyszerű mozgáselemek, tánclépések a tanult dalokhoz kötötten. Improvizációs játékok, gyakorlatok; névéneklés – ritmussal, dallammal; kérdés – felelet.
Zenei ismeretek Ritmikai elemek
A tanult ritmusmotívumok, ritmuselemek felismerése, megszólaltatása tapssal, kopogással. Felismerés kottaképről és különböző hangszeres megszólaltatásban. A ritmushangszerek önálló használata ritmikus gyakorlatokban, játékokban. Visszhangjáték, ritmuskiegészítő játék. A fél értékű hang jele, értéke, hangoztatása. Szolmizációs hangok és kézjelek (dó, re, mi, szó, lá). Az ötfokú hangsor éneklése közösen a pedagógussal. A háromvonalas kotta. A hangsor elhelyezése a kottakirakón. Színes kotta, betűs kotta.
Dallami elemek Percepciófejlesztés
Az akusztikus ingerek pontos felfogása –az ingerek jellemzőinek felismerése,
273 szóbeli közlése: a környezet hangjai – természet hangja, munkafolyamatok hangja, többféle énekhang, hangszerek együttes megszólalása, a hang iránya, távolsága; a hangzás hossza – időtartama, hangerő, hangszín. Koncentrációs játékok – hallási, látási és tapintási ingerekre építve. Szekvencia felfedezése, visszaadása. Improvizáció
ritmusfelelgetős, irányítottan.
énekes
párbeszéd,
visszhangjáték.
Zeneikérdés-felelet
Tevékenység Közös éneklés, körjáték, népi játék, tánclépések elemeinek utánzása, ismerete. Ritmusok kopogása, tapsolása, ritmushangszer használata. ritmus és dallammotívumok leolvasása, hangoztatása, olvasógyakorlatok. Kézjelek olvasása, hangok jelölése színekkel, betűkkel. Hangok differenciálása, emberi hangfajták felismerése. helyes testtartás, helyes levegővétel. A kezdő hang felismerése, átvétele. Énekes párbeszéd, visszhangjáték. Irányított improvizáció. Követelmény Tudjon csoportban egyre nagyobb terjedelmű gyermekdalokat, népi játékokat, körjátékokat énekelni. Vegyen részt oldottan, örömmel az éneklésben. Értse a ritmus, a dallam a szöveg jelentését. Törekedjen a szöveg tiszta, szép ejtésére, a helyes artikulációra, a megfelelő tempó és hangerő alkalmazására. Ismerje fel a tanult dalokat dallam- és ritmusmotívumaikról. Tudjon egyszerű ritmusmotívumokat megszólaltatni, ritmushangszert használni. Fejlődjön akusztikus figyelme, irányultsága, intenzitása. Kapcsolódjon be körjátékba, mozgásos, táncos tevékenységbe. Jelenítse meg az improvizációban a saját nevét. Témakör Daléneklés
Zenei ismeretek Ritmikai elemek Dallami elemek
3. ÉVFOLYAM Tartalom Az előző évfolyamok dalainak megerősítése. Új dalok – gyermekdalok, magyar népdalok bővülő hangterjedelemmel. Dalok a népszokások, a jeles napok köréből. Közös éneklés, párbeszédes éneklés, váltott éneklés csoportokban: fiúk – leányok; halk – hangos szövegelvonásos éneklés (hangos- néma), énekes körjátékok, táncok mozdulatai, tánclépések a tanult dalokhoz kötötten. A tanult ritmuselemek felismerése, megszólaltatása hangás és kottakép alapján – a kettes és négyes ütem. ritmusjátékokban való részvétel, ritmushangszer önálló használata. Ritmusok másolása, írása. A tanult szolmizációs (alsó lá, alsó szó, felső dó) hangok és kézjeleik. Éneklés kézjelről – a tanárral közösen. A tanult hangok elhelyezése a háromvonalas kottarendszerben, hangjelölés színekkel. A zenei olvasás-írás alapjai. Az ötvonalas kottarendszer bemutatása.
Zenehallgatás
A tanult gyermekdalok, népdalok különböző jellegű zenei feldolgozása. A tanult hangszerek felismerése, kórusok hangja (férfi, női, gyermek). A zenehallgatás szabályai.
Percepciófejlesztés
Az akusztikus ingerek pontos felfogása, értelmezése, a természet ritmusainak, az emberi élet ritmusainak kifejezése mozgással, felismerése zenei hanganyagon, pl. ébresztő – altató. Színhangulat-zenei hangulat párhuzama. Koncentrációs játékok.
Improvizáció
Játékok a dinamikával, a tempóval. Ritmus és dallampótlás. Dallamkigészítés, zenei kérdés-felelet.
Tevékenységek Mondóka, népi játék, népdal csoportos éneklése emlékezetből. Gyermekdalokhoz tartozó játékok eljátszása. Az egyszerű ritmushangszer használata. Elemi zenei olvasás-írás a tanult dallammotívumokkal. Hangszerek hallás utáni azonosítása. Játékok a dinamikával, a tempóval. Befejezés rögtönzése. Dallamkiegészítés. Élmények rögzítése rajzzal, színekkel, mozdulatokkal. Követelmény Tudja a tanult dalokat közösen énekelni emlékezetből. Legyen képes a megismert gyermekjátékokat, gyermekdalokat, népi játékokat társaival együtt eljátszani.
274 Kapcsolódjon be az improvizációs gyakorlatokba. Ismerje fel hangzás alapján a tanult hangszereket. Legyen ismerete a háromvonalas kottáról. Tudjon énekelni kézjelről tanári irányítás mellett 4. Témakör Daléneklés
Zenei ismeretek Ritmikai elemek Dallami elemek Zenehallgatás
Improvizáció
ÉVFOLYAM
Tartalom Gyermekdalok, népdalok, az ünnepkör és a jeles napok dalainak éneklése. A szöveg pontos kezelése, megfelelő tempó, hangerő alkalmazása. Tanári segítséggel kánon éneklése. Ereszkedő, emelkedődallamok, motívumok. A dalok táncos, mozgásos megjelenítése, körtánc, páros táncmozdulatok követése, megtanulása. A tanult ritmusértékek felismerése hangzás és kottakép alapján. ritmusok leolvasása, másolása. Kettes, hármas, négyes ütem, pontozott félhang. Ritmusgyakorlatok játékos formában, ritmushangszerek használatával. Az ötvonalas kottarendszer megismerése. A tanult szolmizációs hangok neve (fá, ti, és az alsó ti), kézjele – hanglétra, a hétfokú hangsor hanggal. Játékos gyakorlatok zenei írás-olvasásból, kottakirakó használata, olvasógyakorlatok. Az életkornak, a fejlettségüknek megfelelő rövid zenei részlet meghallgatása. A tanult dalok különböző feldolgozásai, zenés mesék. Irányított figyelmű hallgatás – az élmények kifejezése szóban, bábbal, drámajátékkal. A zenehallgatás szabályainak megismerése. Ritmuskíséret rögtönzése irányítással, mozdulatrögtönzés. Dallamkiegészítés, zenei kérdés-felelet.
Tevékenységek Ritmusok visszaadása, kopogás, tapsolás. A ritmushangszer használata. Körjáték, népi játék, gyermekjáték eljátszása. szolmizálás kézjelről, elemi zenei olvasás-írás a tanult dallammotívumokkal. Olvasógyakorlat, hangsúlyjelölés, hangszín felismerése, hangzásbeli különbség felismerése. Hangszerek hangjának felismerése, zenehallgatás. Élménybeszámoló, élmények rögzítése rajzzal, színekkel, megjelenítése mozgással. Ritmuskíséret rögtönzése ismert dallamhoz. A tanult dallamok kiegészítése. Zenei kérdés-felelet játék. Követelmény Tudjon a tanult dalok hangulatának megfelelően közösen énekelni emlékezetből, legyen képes a tanult gyermekjátékokat, népi játékokat eljátszani. Vegyen részt improvizációs gyakorlatokban, jelenítse meg saját nevének ritmusát, dallamát. Legyen gyakorlott a helyes légzéstechnikában, a szövegkezelésben, a dal hangulatának megfelelő előadásban. Ismerje fel a tanult ritmusértékeket hallás és kottakép alapján. Használja a ritmushangszereket önállóan, ritmusjátékok gyakorlott megvalósítása. Ismerje fel a tanult szolmizációs hangok nevét és kézjelét, énekelje le azokat kézjelről. rendelkezzen ismeretekkel a tanult kottáról (betűs, szám-, színes, ötvonalas kotta). Vegyen részt a ritmus-, az olvasó-, a kottakirakó gyakorlatokban, növekvő önállósággal. Legyen képes fegyelmezetten meghallgatni rövid – életkorának, fejlettségének megfelelő – zeneművet, zenei részletet. Tudja élményét, érzelmét szóban, rajzban, mozgásban, játékos formában kifejezni.
5-8. ÉVFOLYAM Célok A tantárgy célja az éneklési , a zenehallgatási kultúra, a zenei műveltség megalapozása. A népdalok, a magyar népzene különböző rétegeinek, stílusának bemutatásával, énekes reprodukálásával tudatosítani nemzeti zenekultúránk nagy múltú értékeit. Fejleszteni a zenei esztétikai érzéket, az érzelmi életet, a személyiség harmóniáját.
275 Hozzájárulni a tanulók irodalmi, történelmi, erkölcsi tudatának fejlődéséhez. Feladatok Keltse fel a tanulók érdeklődését a hazai zeneművészeti alkotások iránt. Fejlessze a zenei fantáziát, a zenei emlékezetet, a belső hallást a zenei olvasás, írás tevékenységén keresztül. Segítse elő a zenei ízlés formálódását és alakítsa ki a tanulók fejlettségének megfelelően a zenehallgatási szokásokat. Bővítse a zenei ismereteket a dalrepertoár kialakításán, a zeneművek megismertetésén, elemzésén keresztül. Segítse elő az együttes éneklés, zenehallgatás örömeinek megélését, az oldott befogadást, a feszültségoldó együttlét átélését. A tanuló fejlettségéhez, érzelmi világához, érdeklődéséhez igazodva fejlessze a kommunikációs, a szociális és emocionális képességeket. Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök A szép, kifejező éneklés készségei. A csoportban, a közösségben történő pontos, szép éneklés képessége. A dallamhallás, a ritmusérzék, tempó- és dinamikaérzék. A belső hallás, a zenei memória. A zenei olvasás-írás képessége. Az átélési, az értelmezési képesség. A zeneművekben előforduló hangszerek felismerésének képessége. A szókincs, az árnyaltabb érzelmek kifejezésének képessége. Érzelmi nyitottság a néphagyományok, a népzene, a néptánc iránt. A művészetekhez való pozitív attitűd alakulása. A közösséghez tartozás élményének átélése. Az önművelés, az önmegvalósítás készségeinek fejlődése. 5. ÉVFOLYAM Témakör Éneklés
Tartalom Népdalok, más népek dalainak tanulása. Régi és új stílusú népdalok. Dalok a jeles napok köréből. Dalcsokrok készítése. többszólamú éneklés – egyszerű kánonok. szolmizáló éneklés, olvasógyakorlatok, énekes játékok. A himnusz éneklése.
Zenei ismeretek Zenei olvasás-írás Ritmikai elemek Dallami elemek
Ritmuselemek, ritmusképletek, a szinkópa – kettes, hármas, négyes ütem. ritmusírás, -olvasás, -másolás. Dalkísérés ritmushangszerekkel. Ritmikai kérdésfelelet. Az ötvonalas kotta értelmezése, használata. Betűkotta, számkotta. szolmizálás kézjelről, olvasógyakorlatok. Könnyű, ismert dallamok lejegyzése. Népdalok elemzése, zenei kérdés-válasz. A hajlítás hangzása. Hangszerek, zenekarok hangja, hangzása.
Zenehallgatás
Zenehallgatási szokások megerősítése. Népdalfeldolgozások kóruselőadásban, kórusművészet. Részletek a középkor és a barokk zeneműveiből. Jellegzetes részek megfigyelése – irányítottan. Dalok, zeneművek kapcsolódása irodalmi, képzőművészeti ismeretekhez. Népi hangszerek.
Tevékenységek A környezet ritmusainak megfigyelése, ritmusjátékok. A ritmushangszerek használata. A ritmusképletek- , elemek megszólaltatása, lejegyzése, olvasása, gyakorlása. A dallamolvasás, szolmizálás, közös éneklés. Dallamra egyszerű tánclépések, mozgások, éneklés, improvizáció. Zenei élmény megfogalmazása, kifejezése rajzzal, színekkel, képekkel. Népi hangszerek meghallgatása, duda, cimbalom, tekerő. Követelmény Vegyen részt a képességeinek megfelelően a közös, a kiscsoportos vagy páros éneklésben. Énekeljen szívesen, örömmel és szorongásmentesen. Tartsa be a szép éneklés szabályait, a kiejtésben, a légzéstechnikában, a hangerő és a tempó megválasztásában. Legyenek képesek tanári segítséggel könnyű kánonok énekelni, vegyen részt többszólamú éneklésben. Ismerje fel és szólaltassa meg a tanult ritmusokat. Alkalmazza jártasan a ritmushangszereket. Olvasson, írjon ritmusmotívumokat önállóan. Legyenek pontos ismeretei a tanult szolmizációs hangokról. Legyen képes segítségnyújtással dallamolvasásra a tanult zenei elemekkel. Ismerje fel a többször halott zenei részleteket, hangszerek, zenekarok hangját. Készítsen zenéhez illusztrációt szabadon választott technikákkal. 6. ÉVFOLYAM Témakör Éneklés
Tartalom Népdalok, népszokások. a magyar népzene csoportjai. régi és új stílusú népdalok, közös éneklés, önként vállalt egyéni éneklés, szép kifejező éneklés, tempó,
276 dinamika betartása. Kánonok megszólaltatása. A Himnusz közös énekléssel. A dalok élményvilága. szolmizációs éneklés, olvasógyakorlatok, énekes játékok – illusztrálás. Zenei ismeretek Ritmikai elemek
Zenei olvasás - írás Zenehallgatás
Zenei műfajok: népzene, műzene, jellemzőik. Népzenei stílusjegyek. ritmusok írása-olvasása önállóan. Ritmusok pontos megszólaltatása képességeik szerint – ritmushangszer használata. Éles és nyújtott ritmus. ritmusjátékok – memóriajátékok. Betűkotta, ötvonalas kotta használata. A pótvonal. Olvasógyakorlatok. Szolmizálás, ismert motívumok lejegyzése a vonalrendszerbe – játékos feladatok. A XVIII. század zenéje, a bécsi klasszicizmus. Zeneművek jellegzetes részleteinek tudatos megfigyelése. A klasszikus zenekar hangszerei, hangszercsoportjai. A tanult népdalfeldolgozások, eredeti felvételek. Magyar népdalgyűjtők és szerzők – Bartók, Kodály, Bárdos – népzenei ihletésű művei. A zenei élmények kifejezése különböző formában. Zeneművek kapcsolása történelmi, képzőművészeti, irodalmi ismeretekhez.
Tevékenységek Újabb magyar népdalok és népszokások dalainak éneklése. A környezet zenei jellegű hangjainak megfigyelése – szélzúgás, madárhang, csöngő, harang. Ritmushangszerek megszólaltatása, ritmushangoztatás, ritmusolvasás, lejegyzés, ritmusjátékok. Éneklés, szolmizálás, dallamolvasás, lejegyzés, improvizáció. Zenei élmény ábrázolása, kifejezése, zeneművek, részletek hallgatása. Követelmény Legyen képes énekelni érthetően, pontosan, a tanult szabályok betartásával, a megfelelő tempó és dinamika alkalmazásával egyedül vagy társakkal. Ismerje fel az éles és a nyújtott ritmust, hangoztassa és alkalmazza a ritmusjelet. Tudjon ritmuskísérettel, ritmushangszerekkel együtt énekelni. Tájékozódjon biztonsággal a vonalrendszeren, énekeljen és szolmizáljon dallamokat. Ismerjen zenei formákat, műfajokat. Rendelkezzen ismeretekkel a magyar zeneszerzőkről, népdalgyűjtőkről. Énekelje pontosan a magyar Himnusz. 7. ÉVFOLYAM Témakör Tartalom Éneklés Népdalok, népies műdalok. A jeles napok dalai. A magyar népzene rétegei. Régi és új stílusú népdalok. Más népek dalai. Kánonok és kétszólamú dalok kifejező éneklése. Zenei ismeretek Zenei olvasás- írás
Ritmikai elemek Zenehallgatás
Népzenei jellegzetességek, ereszkedő dallamok, visszatérő szerkezet, kupolás dallamok, változó ütemek. Népzene, néprajz háttér. Hangszerek, zenekarok – zenei műfajok. A zenei írás-olvasás jelrendszere. Ötvonalas kotta, pótvonal használata. Olvasógyakorlat – dalfelismerés – dallamkártya rendezése. Változó ütemű ritmusok. Daléneklés ritmuskísérettel, ritmushangszerek megszólaltatása ritmuszenekarban. Ritmusképletek felismerése, megszólaltatása. A XIX. század zenéje, a romantika. Zeneművek jellegzetes részleteinek tudatos megfigyelése. Népzenei felvételek felismerése a stílusjegyek alapján. Zeneművek: a magyar zeneszerzők művei – Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Kodály Zoltán. A zenei élmények kifejezése – koreográfia készítése.
Tevékenységek Közös éneklés, egyéni éneklés, a kifejező éneklés, éneklés kísérettel, olvasógyakorlatok, énekes játékok. Magyar népdalok és nemzetiségek, kisebbségek dalainak előadása közös énekléssel.
277 Ritmusok írása-olvasása, másolása, ritmusjátékok, ritmushangszerek gyakorlott megszólaltatása – ritmuszenekarban közreműködés. Betűkotta, számkotta olvasása. Dalelemzés, dalcsoportosítás, zenei élmények kifejezése, zenemű felismerése. Követelmény Legyen képes a tanult dalok pontos, szöveghű előadására emlékezetből. Tudjon szépen és kifejezően énekelni csoportban és egyénileg is. Legyen képes csoportosítani a magyar népdalokat. Legyen gyakorlott a ritmusok írásában, olvasásában megszólaltatásában. Ismerje a vonalrendszert és fejlettségének megfelelően tájékozódjon benne. Ismerje fel a dalokat a motívumok alapján. Tudjon zenei részleteket irányítottan megfigyelni, elemezni, élményeit kifejezni szóban és más eszközzel is. Szerezzen ismereteket a kiemelkedő magyar zeneszerzők munkásságáról, zeneműveikről. Hallgassa érdeklődéssel a szülőföld zenéjét, ismerje fel a többször hallott zeneműveket. 8. Témakör Éneklés
Zenei ismeretek Zenei írás-olvasás
Ritmikai elemek Zenehallgatás
ÉVFOLYAM
Tartalom Magyar népdalok. A hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai. Más népek dalai. többszólamú éneklés. A tanult dalok stílusjegyei, stílusos előadásuk. A megismert dalok tempója, dinamikája, hangulata. A Szózat éneklése. Tempó és dinamikai jegyek. A tanult hangszerek és zenekarok felismerése. A műzenei és a népzenei ismeretek rendezése. A dalok néprajzi háttere – népszokások, családi ünnepek. Dallamok olvasása, lejegyzése a fejlettség szerint. szolmizálva éneklés. Olvasógyakorlatok. Begyakorolt ritmuselemek megszólaltatása – ritmusértékek és jelölésük, ritmusjátékok, ritmuszenekar. Irányított figyelmű zenehallgatás. A lakóhely szerinti tájegység legjellemzőbb népzenei sajátosságai. A XX. századi zenei irányzatok – a dzsessz. Az értékes szórakoztató zene. A műzenei ismeretek rendszerezése. A legismertebb magyar zeneszerzők többször hallgatott zeneművének felismerése. Zenei élmények kifejezése.
Tevékenységek Közös éneklés, egyéni éneklés, éneklés kísérettel, ritmuszenekarral. Éneklés választott témakörökhöz – iskolai ünnepek, ballagás dalai, nemzeti ünnep. Olvasógyakorlatok, énekes játékok. ritmusolvasás, -másolás, -írás diktálásra. Ritmikus játékok, ritmuszenekarban együttműködés. Betűkotta, számkotta olvasása, dalelemzés, dalok csoportosítása. Életrajzi adatok magyar zeneszerzőkről, zeneműhallgatás, beazonosítás. Követelmény Legyen képes az előző évfolyamokon tanult és begyakorolt dalok szöveghű, pontos előadására csoportosan és egyénileg is. Ismerje a népzenei rétegeket, stílusokat. Példák a más népek dalaiból, a nemzeti és etnikai kisebbség dalaiból. Rendelkezzen ismeretekkel a népdalok néprajzi hátteréről és értelmezze azokat. Legyen tájékozott a vonalrendszerben, a ritmusok olvasásában, megszólaltatásában. Tudja kifejezni zenei élményeit, legyen gyakorlott a zenei részletek megfigyelésében. Tudjon magyar zeneszerzőt megnevezni, a tanult zeneművet beazonosítani. Mutasson megkülönböztetett érdeklődést a szülőföld zenei értékei iránt.
RAJZ ÉS KÉZMŰVESSÉG
278 1-8. ÉVFOLYAM Óraszámok Évfolyamok Heti óraszám Éves óraszám
1. 1,5 55
2. 1,5 55
3. 2 74
4. 2 74
5. 2 74
6. 1 37
7. 1 37
8. 1 37
Témakörök Témakör 1. Vizuális nyelv Kifejezés, képzőművészet Tárgy- és környezetkultúra Vizuális kommunikáció Technika
x x x x x
2. x x x x x
3. x x x x x
Évfolyamok 4. 5. x x x x x x x x x x
6. x x x x x
7. x x x x x
8. x x x x x
1-4. ÉVFOLYAM Célok Felkelteni a tanulók érdeklődését a környező világ vizuális sokfélesége és az emberi alkotások iránt. Képessé tenni a tanulókat kézműves és művészi jellegű alkotások létrehozására. A tevékenységek során teret adni a felszabadultságnak, az alkotás örömének. Feladatok Fejlessze ki és erősítse meg a vizuális önkifejezést. Tegye képessé a tanulókat a képi információk befogadására, könnyítse meg ezzel a világban való eligazodásukat. Tegye gazdagabbá a tanulók kommunikációs és szocializációs képességét. Tegye alkalmassá a tanulókat a természetes és mesterséges környezet vizuális befogadására. Keltse fel az érdeklődést a művészeti kifejezésformák iránt. Ismertesse meg a tanulókat az ábrázolás alakítás anyagaival, azok helyes használatával. Sajátíttasson el különböző rajzos és kézműves technikákat, népi kismesterségeket. Fedeztesse fel a környezet szépségét, esztétikumát. Mutassa be a népművészet értékeit. Fedeztesse fel, hogy a különböző művészeti ágak egyaránt alkalmasak ugyanannak a gondolatnak, élménynek, érzelemnek a kifejezésére – külön-külön és együttesen is. Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök A megfigyelés és az elemzés képessége. Az ábrázolási módok és kifejezőeszközök alkalmazásának készségei. Az élmények, benyomások kifejezésének, megfogalmazásának képessége. A látvány, az alkotás átélése. Gyakorlottság a kifejezési technikák, eljárások alkalmazásában, megvalósításában, a képi közlések kigondolásában, elkészítésében. Koordinált mozgáskészség. A térbeli tájékozódás készsége. A ritmusérzék. A vizuális közlésformák, kommunikációs területek (jelek, ábrák, reklám, újság, közlekedési jelk, információk) megkülönböztetésének, jelentésfelfogásának képessége. Az ábrák, rajzok, mintázások, festések technikai jártasságai. A tárgykultúra anyagainak vizsgálatához, megmunkálásához fűződő képességek. A kéziszerszámok használatának készségei. Az alkotás örömének megélése. 1. ÉVFOLYAM Témakör A vizuális nyelv alapjai
Tartalom Néhány egyszerű forma-, vonal- és színminőség használata az alkotómunkában, azok felismerése és megnevezése (pl. kicsi, nagy formák; vastag, vékony vonalak; egyenes, ferde, hullámvonal, körvonal). Foltfestés. Formák megfigyelése a nagyság szempontjából. Tárgyak helyének, helyzetének meghatározása és szerepeltetése alkotásokban.
Kifejezés, képzőművészet
Önmagával vagy a családdal kapcsolatos események kifejezése személyes hangú rajzokban, festményekben. Történetek eljátszása bábokkal .Műalkotások néhány perces szemlélése, közös beszélgetések a tárgyakról, élőlényekről, színekről, formákról.
279 Vizuális kommunikáció
Megfigyelt tárgyak, élőlények ábrázolása körvonallal és foltszerűen. Saját jelek választása, egymás jelének megismerése. Ábrák, jelek, a mindennapi környezetben megfigyelhető egyéb látványok szemlélése, értelmezése. Emberi gesztusok értelmezése.
Tárgy és környezetkultúra
Babaszoba berendezése. Egyszerű használati és dísztárgyak mintakövetéssel. A környezet (pl. osztályterem) szebbé tétele, átrendezése.
Technika
Ismerkedés különféle technikákkal; anyagok és munkaeszközök használata: ceruza-, golyóstoll – és ecsetrajz, vízfestés, mintázás agyagból, plasztilinből, konstruálás papírból tépéssel, nyírással, síkbáb készítésének egyszerű technikája. 2.
készítése
ÉVFOLYAM
Témakör Vizuális nyelv
Tartalom A színismeret bővítése, árnyaltabb színek létrehozása és megnevezése. A vonal mint a mozgás kifejezője. Szabályos és szabálytalan formák felismerése és ábrázolása. Szögletes, íves, gömbölyű formák. Formák, színek szimmetrikus elrendezése. Egyszerű ritmusok létrehozása és felfedezése.
Kifejezés, képzőművészet
Élmények feldolgozása emlékek alapján, megjelenítése síkon és térben. Évszakok hangulatának kifejezése. Saját, kitalált történetek megjelenítése síkon és térben. A tanulók által kiválasztott műalkotások nézegetése adott szempontok szerint. Tetszésítéletek megalkotása.
Vizuális kommunikáció
Tárgyak, élőlények, egyszerű események ábrázolása változatos technikákkal (pl. vonallal, folttal, színesen és fekete-fehérben). Előzőleg tudatosan megfigyelt változások (pl. évszak, időjárás) legjellegzetesebb állapotainak ábrázolása . Arckifejezések értelmezése, jelek, piktogramok megértése.
Tárgy- és környezetkultúra
Tárgyak készítése könnyen alakítható anyagokból (papír, agyag). Csomagolások készítése mintakövetéssel, csomagolóanyag díszítése (egyénileg). Környezetalakító tevékenység (pl. tanterem átrendezése, alkalmi díszítés). Köznapi és ünnepi tárgyak (pl. jeles napok tárgyi kellékei) formája és funkciója közötti összefüggések megbeszélése.
Technika
Különféle technikák, könnyen megmunkálható változatos anyagok (pl. papír, agyag) és egyszerű munkaeszközök használata. A ceruza- és ecsetrajz, valamint a vízfestés technológiai változatai. Formálás agyagból. Papírhajtogatás. Nyomtatás krumplidúccal.
Követelmény Tudjon megfigyelni, nagyság szerint rendezni formákat. Tudja a tárgyak helyét, helyzetét meghatározni segítségnyújtással. Tudja megkülönböztetni a sík- és térformákat. A szabályos- szabálytalan formákat, valamint a szögletes-íves, szögletesgömbölyű és szimmetrikus formákat tudja megnevezni, ábrázolni. Értse meg a tankönyv ábráit, az egyszerű eligazító táblákat, piktogramokat. Értelmezze az egyszerű arckifejezéseket, gesztusokat. Tudjon szabadon képet alakítani élmény alapján festéssel, rajzzal. Ki tudja fejezni az időjárás egyszerű jelenségeit az évszakokhoz kapcsolódóan képkialakításaiban. Tudjon tárgyakat készíteni papírból, agyagból.
280
3. Témakör Vizuális nyelv
ÉVFOLYAM
Tartalom A tanult vizuális nyelvi elemek, minőségek és viszonylatok felismerése képek, tárgyak, látványok elemzésekor. Egyszerű forma-, vonal- és színritmusok alkalmazása és felfedezése a különböző célú képalkotásokban (díszítményekben, vizuális jelekben). Hangsúlyozás formák és színek kiemelésével. Formakompozíciók, kompozíciós megoldások, formaritmusok.
Kifejezés, képzőművészet
Egyedül vagy közösségben szerzett mindennapi élmények kifejezése festményben, rajzban, plasztikában, térben. Évszakok hangulata. Szépirodalmi és filmélmények, zenei élmények megjelenítése síkon és térben.
Vizuális kommunikáció
Tárgyak jelzése, felismerése egy nézet alapján. Egyszerű tér- és mozgásábrázolások. Tárgy ábrázolása szemmagasságban. Tárgyak alaprajza. Egyszerű történés, folyamat értelmezése fázisrajzok felhasználásával.
tárgy- és környezetkultúra
Egyszerű tárgyak készítése (pl. játékok, bábok, edényféleségek). Csomagolások készítése mint után és egyéni elképzeléssel. A tárgyalkotó folyamat végig vitele (próbálkozások a folyamat lépéseinek betartására). Környezetalakító tevékenység (pl. helyiségek átrendezése új funkciónak megfelelően, díszlet készítése). Különféle technikák, technológiák megismerése, munkafolyamataik értelmezése, könnyen megmunkálható változatos anyagok és egyszerű munkaeszközök használata. A mintázás és a kollázstechnikák újabb technológiai változatai. Rajzolás rosttollal, krétával. Festés temperával. Különféle tárgy- és anyagnyomatok.
Technika
Követelmény Ismerje a vizuális alapelemek egyszerű rendszereit, mint a vonalfajták, formák, színritmusok. Ismerje a vizuális alapelemek viszonylatait (irány, arány, kompozíció, hangsúlyozás). Váljon gyakorlottá az egyes vizuális elemek használatában. Fejlődjön érzelmi világa és kreativitása. Tudjon képet alkotni az időjárás, az évszakok hangulatának kifejezésével, a téri viszonylatok spontán rögzítésével. Legyen képes egyszer vizuális ritmusok létrehozására. Tudjon megfigyeléseket tenni és azokat megfogalmazni a természeti környezet vizuális jellemzőire vonatkozóan. Tudjon tárgyakat készíteni a megismert anyagokkal. Értse a legegyszerűbb vizuális jelzéseket. 4. ÉVFOLYAM Témakör Vizuális nyelv
Tartalom A formák (foltok, tömegek) és színek közlési szándéknak megfelelő elrendezése (körvonal, foltképzés, árnyék). A forma szerkezete – síkformák, körformák megfigyelése, létrehozása. ritmikus felületek létrehozása. Térbeli viszonylatok létrehozása dobozokkal.
Kifejezés, képzőművészet
Élmény, hangulat kifejezése síkon és térben az évszakokról. Emlékek, gondolatok és történetek megjelenítése. Emberi kapcsolatok kifejezése. Képzőművészeti alkotások leírása néhány mondatban (pl. köztéri szobor), jellemzőik magyarázata.
Vizuális kommunikáció
Tapasztalati úton megismert jelenségek, folyamatok állapotainak ábrázolása. Szögletes és forgásformák nézet alapján. Egy-két tárgyból álló modell rálátásos és nézetszerű ábrázolása rajzolással. Élethelyzetekhez kapcsolódó magyarázó rajzok, folyamatábrák és vizuális jelek olvasása és üzenetük értelmezése (pl. plakátok).
Tárgy- és környezetkultúra
Egyszerű tárgyak egyéni igényt kielégítő és használatnak megfelelő elkészítése, a funkció, forma, méret, anyag, technika összefüggései (pl. tárgyak agyagból). Környezetalakító tevékenység (pl. kiállítás rendezése). A magyar kultúrából származó köznapi ünnepi tárgyak és tárgycsaládok elemzése a rendeltetés, az anyag, a forma és díszítés legegyszerűbb összefüggéseinek meglátásával.
281 Technika
Különféle technikák, technológiák megismerése, könnyen megmunkálható változatos anyagok és egyszerű munkaeszközök használata.
Követelmény Ismerje a foltképzési technikákat. Legyen képes forma- és színritmusok létrehozására tárgykészítés céljából. Biztosan ismerje téri szerkezetek létrehozásakor a térbeli viszonylatokat. Ismerjen fel cselekvéssort képeken. Ismerjen fel tárgyat két nézete alapján. Legyen képes látvány hatására képet alkotni. Tudjon látvány alapján tárgyakat segítséggel, szóban elemezni, összefüggéseket rávezetéssel felfedezni. 5-8. ÉVFOLYAM Célok Az érdeklődés, a fogékonyság felkeltése a természetes és mesterséges környezet esztétikai és más látható értékei iránt. Élményszerű tapasztalatok nyújtása a tárgy- és környezetkultúra területéről. Az esztétikai érzékenység, nyitottság, fogékonyság, ízlés alakítása, fejlesztése, a múlt értékeinek, hagyományainak tudatosítása a nemzeti műveltség közvetítésével. A környezettudatos magatartás kialakítása a tárgykultúra példáin keresztül. Feladatok Fejlessze a kreativitást, a kreatív gondolkodást. Alakítson ki olyan személyiségjegyeket a tantárgy sajátos tartalmával és eszközrendszerével, amelyek felkeltik a szakmák iránti érdeklődést és segítik az eredményes szocializációt. Biztosítson tapasztalatszerzési lehetőséget a tárgy- és környezetkultúra világáról, a vizuális kommunikáció területeinek használatáról, az információk képi rögzítéséről, értelmezéséről. Gyakorlatokon keresztül fejlessze a jártasságot a vizuális technikák alkalmazásában. Segítse elő az érzelmek minél árnyaltabb kifejezését, a személyes élmények megjelenítését. Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök A síkbeli és térbeli kifejezőeszközök, kompozíciós eljárások alkalmazásának képességei. A megfigyelés, az elemzés, az értelmezés képességei a képek és műalkotások, valamint a saját és társai alkotásának elemzésében. Térábrázolás, térlátás képessége. Jelenségek, érzelmek, gondolatik térbeli és síkbeli kifejezésének képessége. A kifejezés hagyományos technikáinak és az újszerű technikák elsajátításának készségei. Közlő, magyarázó, eligazító ábrázolás képessége. Tipikus vizuális közlemények (térkép, alaklemez, szabásminta) értelmezésének képessége. A köznapi élet tipikus vizuális közleménye (televízió, rádió, sajtó) felfogásának, megértésének, megítélésének képessége. Egyszerű tárgyak megtervezésének képessége. Képesség a tervezés elveinek megértésére, alkalmazására. Célszerűség – használhatóság – megmunkálás – anyag – szerkezet összefüggéseinek meglátása. Jártasság a tanult kézműves technikákban, a modellezésben, építésben. A munka, az alkotás esztétikai értéke. A saját és mások alkotásának megbecsülése. Az ésszerű, anyagtakarékos megoldások előnyben részesítése. A környezetbarát megoldások keresése. Az együttműködési és alkalmazkodási készség, csoportmunkában részvétel képessége. Az empátiás készség fejlesztése. 5. Témakör vizuális nyelv
ÉVFOLYAM
Tartalom Folthatárok, foltfestés, vonalabsztrakció, a tárgy formája vonalkövetéssel. Ritmikus felületek kialakítása. Szabályos és szabálytalan sík- és térformák. Természeti formák csoportosítása. A forma árnyéka – körülrajzolás.
Kifejezés, képzőművészet
Különböző hangulatú, látványhoz kötött élmények, személyes élmények síkbeli és térbeli megjelenítése rajzzal. Élménykifejezés emberábrázolással. Meseszerű történetek megjelenítése rajzolással, festéssel, plasztikával. Művészeti élmények (tánc, zene, irodalom) feldolgozása képi kompozícióban.
Vizuális kommunikáció
Látványok ábrázolása – természeti formák ábrázolása modell után, forgásformák ábrázolása. Egyszerű kompozíciós megoldások létrehozása.
Tárgy- és környezetkultúra
Néhány alkotás rajzos és szóbeli összehasonlítása az alkotások anyaga, valamint az anyagok tulajdonságai alapján. A tanulók alkotásainak vizsgálata, elemzése az
282 érzelmi hatás szempontjából. A tárgyalkotó folyamat lépései a tárgykészítésben. Tárgykészítés agyagból, papírból, textilből. Technika
Tárgyértelmezés az érintett korokban és kultúrákban. A honfoglaló magyarok művészete, a népművészet.
Követelmény Tudjon egyszerűbb vizuális problémákra, emocionális késztetésekre kreatívan reagálni adottságai függvényében. Szerezzen tapasztalatokat a vizuális kifejező elemek változatos felhasználhatóságáról a folt, a vonal, a felületek kapcsolatában. Ismerje a komponálás néhány fontos eszközét (vonalvastagság, szín, elhelyezés). Tudjon ritmikus kompozíciókat létrehozni. Legyen képes egyszerű formák látványszerű ábrázolására. Fejlődjön képi kifejezése irodalmi és zenei élmények hatására (festés, rajzolás és plasztikus alakítások). Tudjon – a tárgyalkotó folyamat lépéseinek betartásával – egyszerű tárgyat készíteni a megismert anyagokból. 6. Témakör Vizuális nyelv Kifejezés, képzőművészet
Vizuális kommunikáció Tárgy- és környezetkultúra
ÉVFOLYAM
Tartalom Foltképzés. A tónusmelegítés, a tónus szerepe a kifejezésben. Mértani formák megfigyelése, testek felülete, élek, testek létrehozása. Tulajdonságok elemzése, bevonása papírral. Személyes élmények, fantáziaképek síkbeli és térbeli megjelenítése festéssel, kollázzsal, agyag- és/vagy papírplasztikával. Művészeti élmények (színház, tánc, zene, irodalom) vizuális kifejezése, feldolgozása képi, plasztikai kompozícióban. Néhány képzőművészeti technika vizsgálata, tájábrázolások. Tájábrázolás megfigyelés alapján. Térformák ábrázolás modell után. Forgás- és szögletes formák ábrázolása. A tárgyak két nézetének megrajzolása. Tárgyak, tárgycsoportok alaprajzának elkészítése. Térképrajz értelmezése. A tárgyak csoportosítása a funkció szerint. Őseink tárgyai, ma használatos tárgyak. Funkció, forma, anyag, esztétikum egysége. Egyszerű terv a tárgykészítéshez – tárgykészítés a tanult technikákkal.
Követelmény Legyen jártas az összetettebb síkbeli alkotások létrehozásában. Tudatosan alkalmazza térábrázolásaiban a térjelzéseket (közel, távol, takarás). Szerezzen tapasztalatokat az egyszerű tárgyak szerkezetéről. Legyen képes művészeti és személyes élményei képi kifejezésére, szabadon választott technikával. Tudjon tárgyak készíteni valamely tanult kézműves technikával. Szerezzen gyakorlatot az ismert ábrázolási technikák alkalmazásában. Tartsa be a balesetvédelmi szabályokat. 7. Témakör Vizuális nyelv Kifejezés, képzőművészet Vizuális kommunikáció Tárgy- és környezetkultúra
ÉVFOLYAM
Tartalom Formacsoportosítások – sík- és térformák, szabályos és szabálytalan mértani formák. térformák, forgásformák származtatása, felhasználása térépítéshez. térkompozíciók létrehozása, térrendezés, térépítés modellek létrehozása. Művészeti élmények kifejezése – irodalom, zene. Ábrázolás a tanult technikákkal. Műalkotás elemzése. Érzelem kifejezése a képzőművészetben. Testek ábrázolása, az árnyék, a vetett árnyék kifejezése. Tárgyak nézeti ábrázolása. Emberalak látványszerű ábrázolása. Az álló ember arányai. Ábrázolás modell után. Az emberi arc ábrázolása. Önarckép. A tárgyalkotás folyamata, tervezés, kivitelezés. Kézműves technikák alkalmazása a tárgykészítésben. Az ember épített környezetének elemzése. Őseink épített környezete, a mai világunk. Lakóépületek, középületek.
Követelmény Használja tudatosan a vizuális nyelv elemeit. Ismerje a mértani térformák legfontosabb tulajdonságait és tudja azokat felhasználni térelemzéshez, térképzéshez.
283 Alkalmazza a fény-árnyékot a plasztikus formák megjelenítésében. Legyen képes művészeti élmény hatására kifejező alkotásokat készíteni térben vagy síkban. Legyen képes egyszerű mértani testek látványszerű ábrázolására. Tudjon embert ábrázolni modell után. Legyen ismerete az ember méreteiről, arányairól. Tudjon egyszerű tárgyat készíteni valamely tanult kézműves technikával. Szerezzen tapasztalatot a szűkebb, a tágabb emberi környezet, a lakás, a lakóépület komfortos és funkcionális alakításáról és alakíthatóságáról, fejlődéséről. 8. Témakör Vizuális nyelv
ÉVFOLYAM
Tartalom A fény kiemelt szerepének megfigyelése a műalkotásokban. A ritmus, a szimmetria, az aszimmetria a műalkotásokban. Ítéletalkotások, következtetések. Ritmuskompozíciók készítése.
Kifejezés, képzőművészet
Zenei élmény vizuális kifejezése. Egy adott hangulat, lelkiállapot kifejezése. Hangulatok, érzelmek kifejezése különböző témák feldolgozása során. Adott téma képi feldolgozása során különböző kompozíciós megoldások kipróbálása. Festés zenéhez. Művészeti kiállítások, múzeumok megtekintése során szerzett élmények szóbeli és képi feldolgozása.
Vizuális kommunikáció
Bonyolultabb tárgyak látványszerű ábrázolása. Ceruzarajzok, festmények készítése. Emberábrázolás – ülő, álló ember rajzolása modell után. Önarckép. Vizuális közlések – tervezés, kivitelezés (meghívó, plakát). Munkafolyamatok szemléltetése – folyamatábra. Nézetábrázolások mértani formákról.
Tárgy- és környezetkultúra
A funkció-forma összefüggései az építészetben, különféle épülettípusokban. Településtípusok elemzése képen, modelleken. A tárgyi környezet és életmód összefüggéseinek elemzése. Használati és dísztárgyak megtekintése, elemzése.
Követelmények Ismerje fel a műalkotásokon a kompozíció legfontosabb eszközeit. Használja tudatosan képalakításain a vizuális kifejezőelemeket. Legyen képes művészeti élmény vizuális kifejezésére a tanult kompozíciós eszközök felhasználásával. Legyen nyitott az esztétikai közlést és befogadást illetően. Tudjon bonyolultabb természeti formát és emberformát látványszerűen ábrázolni. Legyen képes egyszerű plakátok megtervezésére és kivitelezésére. Tudjon értékítéleteket hozni természeti és mesterséges környezetének esztétikájára vonatkozóan. Legyen jártas a környezet alakításában, a tárgykészítésben használatos egyszerű eszközök, szerszámok használatában. Legyen ismerete a tárgyi környezet és az életmód összefüggéseiről. MÉDIAISMERET Célok A tanórán kívüli ismeretszerzés lehetőségeinek megismerése. Az ismerethordozó médiák használatának tanulása. Feladatok Feltárni azokat a lehetőségeket, ahonnan kiegészítő ismereteket tudnak gyűjteni. Megismertetni a tanulókkal az ismerethordozó médiákat. Kialakítani a tanulókban azt az igényt, hogy válogassanak, szelektáljanak a média műsoraiban. Segíteni a tanulókat az információk helyes értelmezésében. Óraszám Éves óraszám: 18 óra Témakör Művészeti ismeretek
Tartalom Az álló- és mozgókép mint kifejezési eszköz (fotó, film, televízió). A film kapcsolata a társművészetekkel (irodalom, zene, képzőművészet).
284 Kommunikációs rendszerek
A tömegtájékoztatás fajtái (sajtó, rádió, televízió, információs és interaktív hálózatok). A műsorfüzet használata. A tömegkommunikációs rendszerekben megjelenő üzenetek: hír, történet, reklám.
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök Vizuális, akusztikus érzékelés, figyelem, audiovizualitás. Térbeli- időbeli tájékozódási képesség. Összehasonlítás, következtetés képessége. Emlékezet, figyelem. Asszociáció. A megkülönböztetés képessége. Emocionális és empátiás képességek. Kommunikáció. szociális képességek: empátia, kapcsolatfelvétel és – tartás. Követelmény A tanuló tudja a tömegkommunikációs eszközöket használni. Fejlettségi szintjének megfelelően legyen képes felfogni a tömegkommunikációs eszközök lényegi mondanivalóját, tudjon ehhez viszonyulni. Legyen képes egy-egy film – irányítás melletti – elemzésére. Ismerjen néhány hazai és külföldi filmművészeti alkotást. Fokozódó önállósággal legyen képes az információk értelmezésére, tolmácsolására. ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK 1-8. ÉVFOLYAM Óraszámok Évfolyamok Heti óraszám Éves óraszám
1. 1 37
2. 1 37
3. 2 74
4. 2 74
5. 3 111
6. 3 111
7. 4 148
8. 4 148
5.
6.
7.
8-
x x x x x
x x x x x
x x x x x
x x x x x
Témakörök Témakör Életvitel Tervezés, építés Anyagok és átalakításuk Közlekedési ismeretek Háztartástan, és életvitel Tervezés, szerelés, modellezés Termelés és gazdálkodás
Évfolyamok 1. x x x x
2. x x x x
3. x x x x
4. x x x x
1-4. ÉVFOLYAM Célok Ismeretek, tevékenységek, készségek, képességek kialakítása, amelyek segítik a tanulókat a gyakorlati problémák megoldásában. Fokozatosan feltárni és bemutatni a tanulóknak a természetben, a társadalomban élő ember és az általa létrehozott technikai környezet egyszerű, felfogható kapcsolatát. Az alapozás időszakában a tantárgy kiemelt célja a kézügyesség, a koncentrálás, a tájékozódóképesség fejlesztése. Képessé tenni a tanulót munkalépések elvégzésére, az önellátás egyszerűbb technikáinak gyakorlására, elsajátítására. Feladatok Biztosítson gazdag tapasztalatszerzést az egyszerű érzékszervi benyomásoktól a bonyolultabb gondolati műveletekig a tanulók körülvevő természeti, társadalmi és technikai környezetben. Neveljen olyan életmódra, amely lehetővé teszi a környezettel való helyes együttélést. Mutasson be példákon, élményanyagon, személyes tapasztalatokon alapuló egészségmegóvást. Alakítson ki helyes munkaszakaszokat. Tegye képessé a tanulókat a műveleti algoritmusok alkalmazására, egyszerű tervezési tevékenységek lehetőségének felismerésére, megoldására. Ismertesse meg a tanulókkal – tapasztalatokon, élményanyagon, példákon keresztül – az alapvető közlekedési szabályokat, a környezetben való biztonságos tájékozódást.
285 Alapozza a tanulók önértékelő, elemző képességét, alkotókedvét, a modellezés iránti érdeklődését. Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök A megfigyelő, az elemző képesség, az egyszerű összefüggések felismerésének képessége. Tájékozódási képesség fejlesztése síkban, térben. A képolvasási, a rajzolási képesség fejlesztése egyszerű tervezési, kivitelezési műveletekben. A tárgykészítés, az önkifejezés képessége különféle művelet végrehajtási helyzetben. A figyelem, az emlékezet fejlesztése. Az örömérzés fejlesztése, érzelmek harmonizálása. Eszközhasználati készség fejlesztése különféle manuális, rajzolási tevékenységben. Arány- és formaérzékelés, formalátás képességei, térábrázoló képesség. Kommunikációs képesség. Alakítási készség, a koordinált mozgás készségei. Az önellátás képességeinek fejlesztése különféle önellátó technikák alkalmazásával. A helyes magatartás alakítása az egészségmegőrzés, a balesetmentes közlekedés elsajátítása érdekében. A testápolás, a higiénés szokások szükségességének belátása, együttműködési képesség alakítása. A ház körüli teendőkben való részvétel készségei. Az elemi szolgáltatások igénybevételének készségei. Pozitív viszonyulás a környezet értékeihez. 1. Témakör Életvitel
ÉVFOLYA
Tartalom Öltözködés – ruházat, felszerelés felismerése, használata fokozódó önállósággal: fűzés, gombolás, cipő párosítása, szekrény és fogas használata, tornafelszerelés felismerése, tárolása. Felsőruha, fehérnemű, lábbeli. tisztálkodás: kéz, az arc, a fogmosással kapcsolatos tevékenységek önálló elvégzése. A tisztálkodás eszközei. tisztasági csomag. A fésű használata, a WC használata. Táplálkozás – az evőeszközök ismerete, a kanál, a villa használata. A napirendnek megfelelő étkezés megtanulása. Ételfélék felismerése, megnevezése.
Tervezés, építés
Játékos építés nagyobb elemekkel, térképzés. Spontán építés különféle kockával. Az építődoboz elemei. Építés térben és síkban.
Anyagok és átalakításuk
Természetes anyagok (homok, fa, kavics, termések, levelek) gyűjtése, érzékszervi vizsgálat, belőlük készíthető tárgyak. Mesterséges környezetünk anyagai – lakásban, iskolában, az iskola környékén. Átalakított anyagok – papír, fonal, zsineg, hurkapálca, képlékeny anyag – gyurma. Érzékszervi vizsgálat, tapasztalatgyűjtés. Anyagfeldolgozási alaplépések, egyszerű tárgykészítési technikák.
Közlekedési ismeretek
A gyalogos közlekedés szabályai. A gyermek, a gyermek-felnőtt közlekedése az utcán, járdán; tapasztalatok gyűjtése. Tapasztalatok a tömegközlekedésről, a helyi közlekedésről. Veszélyhelyzetek megfigyelése.
Tevékenységek Személyes holmi felismerése, öltözködés. A felszerelés elpakolása. Folyamatos, rendszeres tisztálkodás. Tisztálkodási eszközök rendeltetésszerű használata, tárolása. A kulturált étkezés gyakorlása. Építés önálló elgondolással. Építés minta, kép alapján. Anyagok megfigyelése, érzékszervi vizsgálata. Egyszerű összefüggés felismerése az anyag és a belőle készíthető tárgy között. Becslések, mérések, anyagcsoportosítás megadott algoritmus szerint. A gyalogos közlekedésben való részvétel irányított megfigyelése, magatartásformák gyakorlása 2. ÉVFOLYAM Témakör Életvitel
Tartalom Öltözködés: az évszaknak, az időjárás változásának megfelelő öltözködés. Tárolás. Ruhanemű kezelése – zipzár, gombolás, patent, kapocs. Cipőfűzés, kötés, tépőzár. Tisztálkodás: körömtisztítás, hajmosás fokozódó önállósággal, mosakodás. cipőtisztítás: eszközök használata. A helytelen tisztálkodás következményei. Táplálkozás: étkezési szokások a napszaknak megfelelően, terítés felügyelet mellett. A szalvéta használata. Étkezés késsel, villával. A rendetlen étkezés és táplálkozás elemzése, következményeinek megismerése.
Tervezés, építés
Építés az építődoboz elemeivel. Építés minta alapján. belső tér modellezése. Építés a szabadban – homokozóban. Térrendezés terepasztalon – tereptárgyak felismerése, használata.
Anyagok és átalakításuk
Természetes
anyagokból
formák,
alakzatok
képzése.
Alakított
anyagok
286 megmunkálása – képlékeny anyag egyszerű megmunkálása, elemi kézműves technikák. Textilek: anyagvizsgálat érzékszervi tapasztalással, nyírás. Papírmunkák – célszerű és takarékos anyagfelhasználás, tépés, nyírás, hajtogatás. Helyes szerszámhasználat. Fa: hurkapálca – darabolás, csiszolás, festés, ragasztás. Közlekedési ismeretek
Gyalogos közlekedés: biztonságos közlekedés a gyalogos közlekedésre kijelölt helyeken. Veszélyhelyzetek felismerése. Tapasztalatok gyűjtése a helyi tömegközlekedésről – utazás felnőttel. A gyalogos átkelőhely – zebra, jelzőlámpák, a fogalomirányítás jelzései, a rendőr karjelzései.
Tevékenységek Egyszerű önellátó technikák folyamatos gyakorlása, önálló megoldása. A testápolás technikáinak önálló elvégzése a higiénés magatartás fontosságának tudatosítása. A táplálkozási szokások megerősítése. Részvétel a táplálkozással összefüggő egyszerű teendőkben. Építés szabadon, önálló elképzelés. Építés minta alapján. Belső téralakítás dobozokkal, tárgyakkal. Modellezés tereptárgyakkal. Anyagvizsgálat – textilszálak, anyagok érzékszervi vizsgálata, nyírás. A fa vizsgálata – egyszerű műveletek hurkapálcával. Az olló, a festék és a ragasztó használata. A gyalogos közlekedés tudatos gyakorlása, veszélyhelyzetek elemzése. Követelmény Fokozódó önállóság az önkiszolgáló tevékenységben – öltözködés önállóan (eseti segítségnyújtás mellett), alapvető tisztálkodási szokások alkalmazása. Ruházat, tisztálkodási eszközök, tanszerek helyének, pakolásának, kezelésének elsajátítása. Részvétel a fejlettségének megfelelő házimunkában, csoportos tevékenységben. Az étkezési, táplálkozási rend betartása. Étkezés késsel, villával. Építőelemek felismerése, megnevezése. Tudjon saját elképzelést, ötletet megvalósítani az építésben. Részvétel a közös tevékenységben, az építésben. A megismert természetes anyagok pontos megnevezése. Képek, formák, kompozíciók létrehozása irányítás, segítségnyújtás mellett. Tudjon átalakított anyagot megnevezni, csoportosítani, egyszerű műveleteket végezni. Használja rendeltetésszerűen a megismert eszközöket, szerszámokat. Tudjon papírt nyírni ollóval. Tudjon festékkel, ragasztóval bánni. Rendelkezzen elemi ismeretekkel az anyagtakarékosságról, a környezet megóvásáról. Elvárható a tanulótól a gyalogos közlekedés szabályainak ismerete, a tanult szabályok alkalmazása, a balesetmentes közlekedés a felnőttek közelében. Rendelkezzen tapasztalatokkal a helyi tömegközlekedésről, az utazás közbeni magatartásról. Ismerje a gyalogos átkelésre kijelölt helyek jelzését (zebra-lámpa), a rendőr karjelzéseit.
3. Témakör Életvitel
ÉVFOLYAM
Tartalom Öltözködés: az időjárásnak, az évszaknak, a napszaknak megfelelő öltözet. Lábbeli tisztítása. Tisztálkodás – kéz, láb, köröm ápolása, fogmosás és eszközeinek alkalmazása, tárolása. Táplálkozás: terítés, tálalás. Az életkornak, a napszaknak megfelelő táplálkozás. Változatos étrend. Mosogatás. Munkatevékenységek – játékok tisztítása, virágápolás, közös helyiségek csoportos takarítása. A takarítás eszközei. Házimunkák. A házimunkát megkönnyítő gépek, eszközök, darálók, háztartási robotgépek, porszívó.
Tervezés, építés
Építés – ház, családi ház makettje, alaprajz, építés az építődoboz elemeinek felhasználásával. Belső tér modellezése dobozokkal, építődobozokkal. Térrendezés terepasztalon – település modellezése.
Anyagok és átalakításuk
Alakított anyagok: tárgyalakítás képlékeny anyaggal, mintázóeszköz használatával. Papírok nyírása, hajtogatása. Textilek nyírása – alaklemez használata. Varrás (differenciáltan) – tűbefűzés, csomózás. Gyöngyfűzés. A fa: darabolás, csiszolás, festés. Alapanyagok és hulladékok. Hulladékhasznosítás.
Közlekedési ismeretek
Gyalogos közlekedési helyzetek modellezése, értelmezése. Közlekedési gyakorlatok a tömegközlekedési eszközökön: szabályok betartása. Közlekedési eszközök csoportosítása.
287
Tevékenységek Gyakorlatok a célszerű, a helyes öltözködésre. Összefüggés tudatosítása – öltözködés az időjárásnak, a napszaknak, az évszaknak megfelelően. Higiénés szokások és technikák gyakorlatai a fogmosásban, a kéz, a láb ápolásában. Feladatok önálló megoldása az egyszerű házimunkákban. Az egészséges, az életkornak megfelelő táplálkozás szükségessége, alkalmazása. A háztartást megkönnyítő eszközök, kisgépek megismerése, használata felnőtt irányításával. Balesetveszély felismerése a háztartásban. Körvonalrajzok, alaprajzok készítése. Építés látszati rajz alapján. Modellezés, térrendezés egyéni elképzelésekkel. Hasznos tárgyak készítése. Anyag-forma-funkció felismertetése. Hagyományos kézműves technika természetes és mesterséges anyag felhasználásával. Nyírás, fűzés, darabolás, csiszolás, hajtogatás, tűbefűzés, csomózás műveletei. Balesetmentes szerszámhasználat. A tömegközlekedési eszközök használatának szabályai: várakozás, fölszállás, kapaszkodás, leszállás jelzése, tudakozódás. Veszélyhelyzetek a tömegközlekedésben.
ISMERKEDÉS AZ INFORMATIKÁVAL Célok Az információszerzés, - feldolgozás, átadás szerepének felfedeztetése a mindennapi életben, valamint az Informatika tantárgy tanításának előkészítése, alapozása. Feladatok Jelenségek, cselekvések gyűjtése algoritmusokra közvetlen tapasztalatszerzés útján. A tájékozódás képességének fejlesztése a közvetlen környezetben előforduló jelek üzenettartalmai alapján. Érdeklődés felkeltése a számítógéppel végzett tevékenység iránt. A tantárgyi ismeretekre alapozott könyvtárhasználati képesség kialakítása. Óraszám Éves óraszám: 18 óra Témakörök Számítástechnikai alapismeretek Könyvtárhasználati alapismeretek Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök Térbeli-időbeli tájékozódás. Megfigyelő, felismerő, szabályfelismerő, tervező, rendszerező, döntési képesség. Vizuális és akusztikus érzékelés, figyelem. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, csoportosítás, következtetés. Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás. Szerialitás a cselekvésben. Pontosság, finom motorika. Témakör A számítástechnika alapjai
Tartalom Információs játékok: az információ jelentősége: találós kérdések, kereső-érzékelő játékok. Tapasztalati úton jelenségek gyűjtése a sorrendiségre, tulajdonságok felismerésére, ellentétpárok létrehozása. Játékos algoritmusok-irányjátékok a tanteremben, a szabadban, helymeghatározások relációk alapján.
Könyvtárhasználati alapismeretek
Könyvespolc berendezése az osztályban. Képeskönyvek, gyermekfolyóiratok válogatása, nézegetése, olvasgatása. Témák megkeresése tartalomjegyzék alapján. Beszélgetés a látottakról, olvasottakról, az átélt élményekről.
Követelmény A mindennapi életben szerzett közvetlen tapasztalatok alapján ismerje fel cselekvésekben, tevékenységekben az azonos elemek azonos sorrendben való megjelenését. Ismerje fel a közvetlen környezetében található jelek és kódok üzenettartalmát.
288 Érdeklődéssel, örömmel vegyen részt a könyvekkel, folyóiratokkal kapcsolatos különböző tevékenységekben. Tudjon a tantárgyakban tanultakhoz kapcsolódóan adott témához nyomtatott könyvtári ismerethordozót keresni. 4.
ÉVFOLYAM
Témakör Életvitel
Tartalom Öltözködés: fehérnemű, zsebkendő, zokni mosása. Egyszerű karbantartó munkák. Ruházat portalanítása. Tisztálkodás: köröm gondozása, vágása. A test tisztán tartása. Munkatevékenységek: részvétel a családi munkában, szolgáltatások igénybevétele – vásárlás, gyógyszertár, posta. Egyszerű ételkészítés reggelire. Mosogatás, portalanítás a lakásban.
Tervezés, építés
Építés: építőelemek illesztése, egyensúlya. Térrendezés, téralakítás. Építés látszati rajz alapján a síkra. Lakóházak modellezése – település makettje, értelmezése. Szerelődoboz, szerelőelemek – eszközök, szerszámok használata.
Anyagok és átalakításuk
Átalakított anyagok: a papír felhasználása – csomagolás, csomagolási technikák. Textilek varrása: egyszerű öltésformák. Fémek: anyagvizsgálat, az anyag érzékelhető tulajdonságai. A fa. darabolás, faragás. A műanyag hasznosítása a háztartásban.
Közlekedési ismeretek
A közlekedés eszközei: a vonat. Pályaudvar. Információk, jelzések értelmezése. Udvarias, biztonságos közlekedés. A helyi közlekedés eszközei falun és városban, közlekedési helyzetek modellezése.
Tevékenységek A test, a felszerelés tisztaságával kapcsolatos szokások, technikák elsajátítása, gyakorlása. A gyermekek által is elvégezhető házimunkák végrehajtása. A legszükségesebb szolgáltatások ismerete, elvégzése önállóan vagy a felnőtt irányításával. Összefüggések felismerése az építés folyamataiban, az illesztés, az egyensúly. Tervezés a térrendezéshez, téralakításhoz. Gyakorlottság a látszati rajz alapján történő építésben. A szerelődoboz elemeinek megismerése, összeillesztésének gyakorlása. Természetes anyagok, műanyagok vizsgálata. Az alapanyagok célszerű, esztétikus megmunkálása. Algoritmus használata a tárgykészítéshez. A hulladék hasznosítása. A takarékosság alkalmazása. Öltés, nyírás, csomagolás, darabolás, faragás. Közlekedés tömegközlekedési eszközökön. Információs táblák leolvasása, információkérés, tudakozódás. Udvariasság a közlekedési helyzetekben. Veszélyhelyzetek felismerése a gyalogos és tömegközlekedésben. Követelmény Az egészséges életmódhoz szükséges szokásrend ismerete, betartása. Önállóság, gyakorlottság az önellátásban – öltözködés, tisztálkodás, étkezés. Egyszerű háztartási munkák gyakorlott elvégzése, háztartási kisgépek használata. Részvétel és aktivitás a környezetellátó munkatevékenységben. Az építődoboz jártasság szintű használata. Ismeretek a szerelődoboz elemeiről, szerszámainak használatáról. A rajz és a tárgy megfeleltetése, alaprajz elkészítése. Műveleti algoritmus leolvasása, értelmezése segítséggel, használata a tárgykészítésben. Az egyensúly és stabilitás alkalmazása az építésben, a térrendezésben, a modellezésben. A térhelyzetre, -viszonyokra vonatkozó fogalmak pontos használata. Anyagvizsgálati módszerek ismerete, tapasztalatok megfogalmazása. Gyakorlott eszközhasználat a papírmunkában, a famunkában, a textilek megmunkálásában a megismert eszközök tekintetében. Az anyag-forma-funkció értelmezése, felismerése a tárgykészítésben – irányítás mellett. Az esztétikai követelményekre való törekvés a tárgykészítésben, a munkában. Az anyagtakarékossági szempontok ismerete és alkalmazása a tervező, kivitelező munkában. Tudjon tisztán dolgozni, a problémák megoldásához segítséget kérni. A tanult, a begyakorolt magatartási szabályok betartása a közlekedési helyzetekben. Biztonságos közlekedés gyalogosan és a tömegközlekedési eszközön. A közlekedés eszközeinek ismerete, csoportosítása. Vészhelyzetek felismerése, elkerülése a gyalogos és a tömegközlekedésben. ISMERKEDÉS AZ INFORMATIKÁVAL Célok
289 Az információszerzés, - feldolgozás, átadás szerepének felfedeztetése a mindennapi életben, valamint az Informatika tantárgy tanításának előkészítése, alapozása. Feladatok Jelenségek, cselekvések gyűjtése algoritmusokra közvetlen tapasztalatszerzés útján. A tájékozódás képességének fejlesztése a közvetlen környezetben előforduló jelek üzenettartalmai alapján. Érdeklődés felkeltése a számítógéppel végzett tevékenység iránt. A tantárgyi ismeretekre alapozott könyvtárhasználati képesség kialakítása. Óraszám Éves óraszám: 18 óra Témakörök Számítástechnikai alapismeretek Könyvtárhasználati alapismeretek Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök Térbeli-időbeli tájékozódás. Megfigyelő, felismerő, szabályfelismerő, tervező, rendszerező, döntési képesség. Vizuális és akusztikus érzékelés, figyelem. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, csoportosítás, következtetés. Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás. Szerialitás a cselekvésben. Pontosság, finom motorika. Témakör A számítástechnika alapjai
Tartalom Hétköznapi algoritmusok: algoritmusok megfigyelése a mindennapos cselekvésekben, közlekedés, vásárlás, napirend, heti rend. A megfigyelt cselekvési sorok képi ábrázolása. Jelek és kódok: a környezetben való tájékozódás irányai jelekkel, mozgások megadott irányban, lejegyzés. Az iskolai élet jelei, beszélő képek , piktogramok. Látogatás a számítástechnikai teremben: felsőbb évfolyamok tanulói tevékenységének megfigyelése a számítógépnél.
Könyvtárhasználati alapismeretek
Látogatás az iskolai könyvtárban, könyvkeresés a szabad polcon. Ismerkedés a könyvtári információs feliratokkal, jelekkel. A könyvtár használata helyben, adott témához könyv, folyóirat keresése, olvasgatás – a betűrendes keresés, beszámolás az olvasottakról. A könyvtári viselkedés szabályai.
Követelmény A mindennapi életben szerzett közvetlen tapasztalatok alapján ismerje fel cselekvésekben, tevékenységekben az azonos elemek azonos sorrendben való megjelenését. Ismerje fel a közvetlen környezetében található jelek és kódok üzenettartalmát. Érdeklődéssel, örömmel vegyen részt a könyvekkel, folyóiratokkal kapcsolatos különböző tevékenységekben. Tudjon a tantárgyakban tanultakhoz kapcsolódóan adott témához nyomtatott könyvtári ismerethordozót keresn 5-8. ÉVFOLYAM Célok Ismeretek, tevékenységek, készségek, képességek kialakítása, amelyek segítik a tanulókat a szakmatanulásra, valamint az önálló életvezetésre való felkészülésben. A technikai műveltség alapozása – a természeti környezet, a társadalom és az ember által létrehozott technikai környezet kapcsolatrendszerének bemutatása, feltárása a tanulók fejlettségének megfelelően. A manualitás, a kézügyesség fejlesztése –a bonyolultabb feladatok, munkafolyamatok, munkalépések elvégzésére is képessé teszi a tanulót. Feladatok Tegye képessé a tanulókat a környezettudatos életvezetésre, a környezet megóvására, az anyagtakarékos megmunkálásra, a kitartó munkavégzésre. Gyakoroltassa be az önellátás egyszerű, majd bonyolultabbá váló technikáit. Biztosítsa a gazdag tapasztalatszerzést az egyszerű érzékszervi benyomásoktól a bonyolultabb gondolati műveletekig, a problémamegoldásokig.
290 Mutassa be és gyakoroltassa gazdag tevékenységrendszeren, feladatokon az anyagfeldolgozás alaplépéseit, az egyszerű tárgykészítési technikák elsajátítását, alkalmazását. Sajátíttassa el a példákon, személyes tapasztalaton alapuló egészségmegóvást. Hangsúlyozza a nevelés során a környezetkárosítás elkerülését, megelőzését, a környezettel való helyes együttélést. Neveljen kitartó munkavégzésre, pontos munkára. Sajátíttassa el és gyakoroltassa be a helyes munkaszokásokat, a balesetmentes szerszámhasználatot, ismertesse meg a helyes és veszélyes eljárásokat. Alkalmaztasson műveleti algoritmusokat a tárgykészítésben, a munkafolyamatban, ismertesse fel a szabályszerűségeket a technikai problémák megoldásában. Ismertesse meg a közúti közlekedés veszélyforrásait és sajátíttassa el – konkrét példákon, élményanyagokon keresztül – a közlekedés alapvető szabályait. Érje el a takarékos anyagfelhasználást, a kíméletes eszközhasználatot, a higiéniai szempontok figyelembevételét. Alakítson ki felelősségtudatot a családért, a megélhetés megteremtéséért, a környezetért. Ismertesse meg és alkalmaztassa az önálló életvezetést segítő – karbantartó, javító, fejlesztő – technikákat, a tanulók életkorának és fejlettségének megfelelően. Alakítsa ki a reális önértékelést, segítse elő a szakmaválasztást a tanuló lehetőségeinek függvényében. Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök A képolvasási, a rajzolási, a számolási képességek fejlesztése. A terv, a munkamenet-készítés képességének alakítása, a manualitás fejlesztése. Tárgykészítési képesség, egyszerű tárgyak létrehozása, tervszerű előkészítés utáni kivitelezés képess ége. Az önmegvalósítás, az önkifejezés képessége, az alkotás, a kíváncsiság, a becslés, a döntés, a pontosság, a problémameglátás képességének fejlesztése. Az összehasonlítás képessége, a közös jellemzők, az eltérő jegyek megértése, elemzése. Az önértékelés és mások értékelésének képessége. A térben, a síkon való tájékozódás képessége, a téri hely és helyzet kifejezése, viszonyszavak helyes használata. A tárgykészítés, a műveletek végrehajtásának készségei. A kéziszerszámok, egyszerű gépek balesetmentes használatának készségei. Az eredményes szocializáció, a társadalmi beilleszkedés képességének fejlesztése. Az egészséges életmód, az önálló életvezetés megvalósításának képességei. Az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztása. A háztartási gazdálkodás folyamatainak átlátása. Az együttműködéshez, a szakmatanuláshoz szükséges együttélési szabályok elfogadásának, megértésének képességei. A testápolás szokásainak önálló elvégzése. A szolgáltatások önálló igénybevételének készségei. Felelős viszonyulás a környezet értékeihez, a környezetóváshoz. A balesetmentes közlekedés, tájékozódás végrehajtásának készségei. Helyes munkaszokások, az anyagtakarékos magatartás kialakítása. 5.
ÉVFOLYAM
Témakör Háztartástan és életvitel
Tartalom Egyszerű háztartási munkák és ház körüli teendők. Háztartási kisgépek működtetése. A családi munkamegosztás. Vásárlás boltban, piacon, szolgáltatások igénybevétele – posta, gyógyszertár, közintézmények szolgáltatásai. A test tisztán tartása, kamaszkori testápolás, hajmosás, szárítás, az arc tisztán tartása, körömápolás kézen, lábon. Fehérnemű, zokni, zsebkendő mosása. A textíliák szerepe a ruházkodásban, célszerű használatuk.
Tervezés, szerelés, modellezés
A tárgykészítés lépései. Anyag, forma, rendeltetés, célszerűség szempontjai az elemzésnél. A valóság műszaki rajzi ábrázolása. A műszaki rajz alapjai: egyezményes jelek. A becslés, a mérés pontossága, rajzoló, mérő-, szerkesztőeszközök. A mérés lejegyzése. Az épített környezet megjelenítése maketten, modellen. Emberi alkotással létrehozott terek, formák esztétikuma. A lakóházak, a lakókörnyezet. Falu és város.
Anyagok és átalakításuk
Természetes anyagok. Feldolgozott (átalakított) anyagok. Természetes anyagok átalakítása –a anyagvizsgálatok, anyagok csoportosítása. A fa az otthonunkban. A fa feldolgozása. Léc darabolása, faragás. A népművészet hagyományai – a természetes anyagok megmunkálása. szalma, gyékény, csuhé, rafia, gyapjú, egyszerű szövési technikák munkalépéseinek megfigyelése, tanulása. Feldolgozott anyagok és a belőlük készült tárgyak. A papír, papírfélék. A kartonpapír megmunkálása, a tárgykészítés lépései. A feldolgozott állati bőr vizsgálata, megmunkálhatósága. A bőrmegmunkálás szerszámai. Tárgykészítés textilből, filcből.
Közlekedés
Közlekedési információk – a járatok menetrendje a megállóban, információ kérése
291 pályaudvaron. Veszélyhelyzetek, baleseti tényezők a tömegközlekedésben. Ezek megelőzése, elkerülése. A vízi közlekedés, a vízi szállítás: hajó, komp. Kerékpárosok az utakon – tapasztalatgyűjtés. Termelés és gazdálkodás
Az ember termelő tevékenysége. Védekezése a környezet kellemetlen hatásai ellen. Talajvizsgálatok. Talajjavító eljárások a kiskertben. Növények szaporítása: magvetés, palántázás. Növényápolási munkák. A növénytermesztés egyszerű eszközei, kéziszerszámai. Az eszközök fejlődése, korszerűsödése a termelés során.
Tevékenységek Részvétel az egyszerű háztartási munkákban, ház körüli teendőkben, a családi munkamegosztásban. Tapasztalatok szerzése a különféle szolgáltatások köréből, pl. gyógyszer kiváltása, levél feladása, cipő javíttatása, a művelődési ház kínálta tevékenységek igénybevétele. A következetes és rendszeres testápolás tevékenységeinek gyakorlása, testápoló szerek és eszközök használata. A textilanyagok vizsgálata az egészséges viselet szempontjából. A ruházat tisztán tartása kézi mosással. A ruhanemű megóvása, gondozása. Tervezés, munkamenet elkészítése a tanult algoritmussal. Algoritmusok alkalmazása. Becslés és mérés. A mérési eredmények leolvasása, lejegyzése. Az épített környezet vizsgálata az esztétikum, a célszerűség, a rendeltetés szerint. Harmónia a lakókörnyezetben. Anyagok felismerése és csoportosítása az érzékelhető tulajdonság szerint. Az anyagvizsgálat elemi módszereinek alkalmazása. Tapasztalatszerzés az anyagok tulajdonságairól, a funkció-forma-esztétikum összefüggéseiről. A vizsgált anyagok megmunkálásához szükséges szerszámok, eszközök balesetmentes használata. Egyszerű tárgykészítő eljárás elsajátítása. Tájékozódás a tömegközlekedésben – információkérés a vonat- és autóbusz-pályaudvaron. A közúti megállóhelyeken kifüggesztett menetrend megismerése. Vészhelyzetek a tömegközlekedésben – elemzés, tapasztalatgyűjtés. A vízi közlekedés lehetőségei, személy- és teherszállítás vízen, tapasztalatgyűjtés, tájékozódás. A kerékpárosok megfigyelése kerékpárúton, közúton. Az ember növénytermelő tevékenységének megfigyelése. Tapasztalatgyűjtés a konyhakerti munkákról, kiskertekben folyó növényápolásról. Talajvizsgálat, talajjavítás, magok ültetése, palántázás. Kéziszerszámok felismerése. Követelmény Következetes testápolásra való törekvés. Rendelkezzen ismeretekkel a kamaszkorral járó testápolásról. tudja a textil ruhanemű tisztán tartását elvégezni saját ruházatára vonatkozóan. Ismerje a ruhanemű célszerű használatát, megóvását. Vegyen részt a családi munkamegosztásban. Szerezzen tapasztalatokat a környezetében található szolgáltatásokról, azok igénybevételéről. Tudjon algoritmusokkal önállóan dolgozni, becslést végezni, mérni segítséggel. Tudja bejegyezni a mért adatokat. Tudjon megfigyeléseket végezni az ember épített környezetében lakóházak, terek, lakóhelyek szerint. Tudja csoportosítani a megismert anyagokat érzékelhető tulajdonság szerint. Szerezzen ismereteket az anyagok formálhatóságáról a funkció-forma-esztétikum összefüggéseiben. legyen képes a megismert anyagokból egyszerű tárgy elkészítésére műveleti algoritmus segítségével. Használja a szükséges szerszámokat, eszközöket balesetmentesen. Legyen ismerete a tömegközlekedésben az információk megszerzéséről. Tudja a vasút, autóbusz, a városi tömegközlekedés veszélyhelyzeteit. Alkalmazza tudatosan a helyes közlekedési szokásokat. Szerezzen ismeretet a vízi közlekedésről. Rendelkezzen elemi tapasztalatokkal a kertművelésről, a kiskert növényeinek gondozásáról, a kéziszerszámok használatáról. ISMERKEDÉS AZ INFORMATIKÁVAL Célok Az információszerzés, - feldolgozás, átadás szerepének felfedeztetése a mindennapi életben, valamint az Informatika tantárgy tanításának előkészítése, alapozása. Feladatok Jelenségek, cselekvések gyűjtése algoritmusokra közvetlen tapasztalatszerzés útján. A tájékozódás képességének fejlesztése a közvetlen környezetben előforduló jelek üzenettartalmai alapján. Érdeklődés felkeltése a számítógéppel végzett tevékenység iránt. A tantárgyi ismeretekre alapozott könyvtárhasználati képesség kialakítása. Óraszám Éves óraszám: 18 óra
292 Témakörök Számítástechnikai alapismeretek Könyvtárhasználati alapismeretek Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök Térbeli-időbeli tájékozódás. Megfigyelő, felismerő, szabályfelismerő, tervező, rendszerező, döntési képesség. Vizuális és akusztikus érzékelés, figyelem. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, csoportosítás, következtetés. Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás. Szerialitás a cselekvésben. Pontosság, finom motorika. Témakör A számítástechnika alapjai
Könyvtárhasználati alapismeretek
Tartalom A működő számítógép megfigyelése, a használathoz szükséges billentyűk funkciójának tapasztalati megismerése. Változások megfigyelése, létrehozása. Egyszerű játékprogramok, készségfejlesztő programok használata. A számítógép használatának rendje, biztonsági tudnivalók. Jelek és kódok: kódolás, dekódolás, titkosírás készítése, megfejtése. Régi korok képi és írásos üzenetei. Üzenetek osztálytársaknak, barátoknak, szülőknek rajzzal, képpel, írással. A könyvtári kölcsönzés: adott témához keresés szerző és cím alapján. A kölcsönzés szabályai.
Követelmény Legyen képes néhány lépésből feladatsor algoritmusának összeállítására. Tudjon egyszerű, elsősorban rajzos titkos írást készíteni, megfejteni. Legyen tájékozott a képi információforrások körében. Fokozódjon érdeklődése, aktivitása a számítógéppel végzett tevékenység iránt. Legyen képes változások létrehozására a képernyőn. Növekvő önállósággal legyen képes az iskolai könyvtár használatára. A billentyűzet és az egész használata, egyszerű rajz és rövid szöveg megjelenítése a képernyőn. 6.
ÉVFOLYAM
Témakör Háztartástan és életvitel
Tartalom Az életkornak megfelelő táplálkozás, a táplálék mennyisége és minősége. Napi étrend – helyes arányok. A rendszeres étkezés élettani hatása. Gyümölcsfogyasztás, zöldségek. Főzési előkészület, bevásárlás, előkészítés – egytálétel. Vendég a családban. A zsebpénz beosztása. Háztartási pénz. A takarékosság – hol költsük el a pénzt? A szolgáltatói környezet megítélése – ésszerű szelekció. Háztartási gépek a takarításban, háztartási tisztítószerek. Személyi higiénia a kamaszkorban – napi tisztálkodás, fehérneműváltás, lábápolás. Divat és célszerűség a felsőruházat megválasztásában. A ruházat, a lábbeli egészségre gyakorolt hatása. Ruhanemű-ápolás. Környezetbarát szerek használata. Háztartási hulladékkezelés – szelektív hulladékgyűjtés. A háztartási hulladékok élettani hatása.
Tervezés, szerelés, modellezés
A műszaki rajz jelei, mérések, egyszerű szerkesztések cm-es pontossággal. Konstruálás, modellezés szerelőelemekkel, mozgó, működő modellek fémépítő szerszámai, eszközei. Szerelés rajz alapján. A kerékpár részei rajz, leírás alapján, beazonosítás a kerékpáron.
Anyagok és átalakításuk
Tárgykészítés munkamenetről, algoritmus segítségével. Funkció-anyag-forma összefüggései a tárgykészítésben. Textil szabása, illesztése a tanult öltésformákkal. Díszítő munkák. szövés, hurkolás. Elemi ruhajavító eljárások. Textíliák a lakásban. A természetes anyagok helyettesíthetősége. A műanyagok. Tulajdonság és funkció. A környezetre ártalmas anyagok. A műanyagok alakíthatósága. A fa megmunkálása: illesztési, szerelési formák és módok. A bőrmegmunkálás. Egyszerű tárgykészítés és szerszámhasználat. Anyagtakarékosság, hulladékhasznosítás. A népművészet hagyományai, a természetes anyagok felhasználása, tárgykészítés. Fazekasság. A munkavégzés higiéniája.
293 Közlekedés
A szárazföldi közlekedés története. A kerék története. A kerékpáros közlekedés elemi szabályai – kerékpárút, jelzőtáblák, veszélyhelyzetek. Információk értelmezése a tömegközlekedésről: menetrend, késés, jegyelővétel, útipoggyász. Csomagolás rövidebb, hosszabb utazásra. A tömegközlekedési, a szállítási eszközök környezetszennyező hatása, veszélyek.
Termelés és gazdálkodás
Talajjavító eljárások, tápanyag-utánpótlás, talajmegművelő kéziszerszámok, karbantartás, használat, tárolás. Kiskert növényeinek szaporítása: palántázás, dugványozás, bujtás, növényápolás, vízgazdálkodás. Betakarítás, tárolás. Környezetbarát növényvédelem. Helyes és veszélyes eljárások a növényvédelemben.
Tevékenységek A környezet, a háztartás rendjének, tisztaságának gyakorlatai. A tisztaság, a jó közérzet összefüggéseinek feltárása. Egyszerű konyhatechnológiai, ételkészítési módok, eljárások. Jártasság az egytálétel elkészítésében. A változatosság megtapasztalása az étkezésben. A háztartási pénz beosztása, takarékossági szempontok. Egyszerű konyhatechnikai eszközök használata. Szelektív hulladékgyűjtés. A nem megfelelő hulladéktárolás élettani következményei. A műanyagok, fémdobozok gyűjtése. A ruházat, a lábbeli szerepe az egészségmegóvásban, a jó közérzetben. Környezetbarát szerek megismerése a ruházat tisztításában. Egyszerű műszaki rajzok, jelek leolvasása, értékelése, szerkesztés, mérés. Konstruáláshoz, szereléshez munkaterv készítése irányítással. Szerelés algoritmus alkalmazásával. A mérési pontosság jelentősége a tervezésben, a kivitelezésben. A kerékpár részeinek felismerése, megnevezése. Jártasság az egyszerű tárgykészítésben, az anyagkezelésben, a funkció-anyag-forma követelményeinek alkalmazásában. Textilmunkák tervezéssel, a munkafolyamat elemzése. Ruhajavító munkák – feslés, szakadás varrása, felszegés, gombvarrás. Famunkák, illesztés, szerelés. Egyszerű tárgykészítés bőrből, a hulladék hasznosítása. A közlekedés fejlődéstörténetének megismerése. Az utazáshoz szükséges ismeretek, tevékenységek. Tapasztalatok a tömegközlekedés és a szállítóeszközök környezetkárosításáról. A kiskert növényápolási munkáinak tervezése, végrehajtása. A helyes és a veszélyes eljárások megismerése a növényvédelemben. Kéziszerszámok használata, karbantartása. Követelmény Rendelkezzen a testápolás alapvető tevékenységével, szokásaival. Öltözködjön önállóan az évszaknak, az időjárásnak, az egészség megőrzésének megfelelően. Sajátítsa el ruházatának alapvető gondozási szokásait. Gyakorlottan végezze az egyszerűbb háztartási munkákat. Legyen tájékozott a szűkebb lakóhelyi szolgáltatások használatában. Ismerjen fel egyszerű technikai problémát. Megoldások keresése, mérlegelése a konstruálásban, a modellezésben. Gyakorlottság az egyszerű mérésben, rajzeszközök használatában. A munkafolyamat algoritmusának pontos követése. A megismert anyagokból hasznos tárgy készítése irányítás mellett. Az anyag, forma, funkció összefüggéseinek felismerése. Gyakorlottság a megismert kéziszerszámok használatában, munkafogások elvégzésében. Munkaszokások betartása: helyes testtartás, rend, anyagtakarékosság, balesetvédelem, munkaeszközök kímélése. Munkája során tudjon segítséget kérni, társaival együttműködni, segítséget nyújtani. Törekedjen a biztonságos közlekedésre. A megismert, begyakorolt szabályokat alkalmazza önállóan. feleljen meg a közlekedésben elvárt udvariassági szabályoknak. Növekvő önállósággal használja a tömegközlekedés információhordozóit, jelrendszerét. Vegyen részt az egyszerű talajművelő eljárások végrehajtásában. Tudja az eszközök balesetmentes használatát. Legyen gyakorlott a kiskert növényeinek szaporításában, gondozásában. ISMERKEDÉS AZ INFORMATIKÁVAL Célok Az információszerzés, - feldolgozás, átadás szerepének felfedeztetése a mindennapi életben, valamint az Informatika tantárgy tanításának előkészítése, alapozása. Feladatok
294 Jelenségek, cselekvések gyűjtése algoritmusokra közvetlen tapasztalatszerzés útján. A tájékozódás képességének fejlesztése a közvetlen környezetben előforduló jelek üzenettartalmai alapján. Érdeklődés felkeltése a számítógéppel végzett tevékenység iránt. A tantárgyi ismeretekre alapozott könyvtárhasználati képesség kialakítása. Óraszám Éves óraszám: 18 óra Témakörök Számítástechnikai alapismeretek Könyvtárhasználati alapismeretek Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök Térbeli-időbeli tájékozódás. Megfigyelő, felismerő, szabályfelismerő, tervező, rendszerező, döntési képesség. Vizuális és akusztikus érzékelés, figyelem. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, csoportosítás, következtetés. Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás. Szerialitás a cselekvésben. Pontosság, finom motorika. Témakör Számítógépes alapismeretek
Könyvtárhasználati alapismeretek
Tartalom Információ képekben – állóképek, mozgóképek. Számítógépes alkotásokból nyerhető információk tapasztalat útján történő megismerése. Algoritmus és számítógép: játékos számítógépes környezetben algoritmusok értelmezése. Mozgások létrehozása a képernyőn irányítással, adott útvonal bejárásával. A billentyűzet és az egér használata, egyszerű rajz és rövid szöveg megjelenítése a képernyőn. Ismerkedés a katalógussal. Egyéb ismerethordozók használatának lehetősége a könyvtárban.
Követelmény Legyen képes néhány lépésből feladatsor algoritmusának összeállítására. Tudjon egyszerű, elsősorban rajzos titkos írást készíteni, megfejteni. Legyen tájékozott a képi információforrások körében. Fokozódjon érdeklődése, aktivitása a számítógéppel végzett tevékenység iránt. Legyen képes változások létrehozására a képernyőn. Növekvő önállósággal legyen képes az iskolai könyvtár használatára. A billentyűzet és az egész használata, egyszerű rajz és rövid szöveg megjelenítése a képernyőn. 7. ÉVFOLYAM Témakör Háztartástan és életvitel
Tartalom Fejlődés és táplálkozás összefüggései, tápanyagszükséglet életkoronként. A kamaszkori táplálkozás. Ételkészítési eljárások: előkészítés, főzés, párolás, sütés, habarás. A magyaros konyha jellemzői. A szakácskönyv használata segítséggel. Az esztétikus terítés. Takarékos háztartásvezetés. Élelmiszerek tárolása - hűtőgép működése. Lakókörnyezet és a közérzet összefüggései. A lakás tagoltsága. A bútorok ápolása, karbantartása. A korszerű testápolás: testápoló szerek, kozmetikumok serdülőknek. Az ember testi, szellemi egészsége. Egészségre káros szerek elutasítása. Egészségkárosító életmód.
Tervezés, szerelés, modellezés
Kommunikációs rendszerek. A jelek világa. A nyelv mint jelrendszer. A hír, a jel, az információ fogalmai. Korszerű információs rendszerek: rádiózás, televíziózás, a telefon, a számítógép. A vetületi ábrázolás. Tárgyfelismerés a vetület alapján. Egyszerű rajzos ábrák készítése. Mérőeszközök, rajzeszközök. Mérés mm-es pontossággal. Működő modellek összeállítása.
Anyagok és átalakításuk
Nyersanyagok, energiahordozók. A fémek tulajdonsága, alkalmazása, megmunkálhatósága. A fém tárgyak szerepe a háztartásban, környezetünkben. A fémek védelme, kezelése. Használati tárgyak az otthonunkban – tárgykészítés tervezése, kivitelezése fa, bőr, textil alapanyagokból. A tanult anyag megmunkálási
295 technikák alkalmazása, balesetmentes eszközhasználat. Anyagtakarékosság, hulladékhasznosítás. A környezetszennyező anyagok újrahasznosítása a gazdaságban. Díszítő, javító, karbantartó munkák az otthonunkban. Közlekedés
Közlekedési helyzetek modellezése, megítélése. A közlekedési jelzések, közúti jelzőtáblák értelmezése. Baleseti okok elemzése, balesetelkerülés, elsősegélynyújtás. Környezetkímélő közlekedési eszközök, anyagok. Hasznos tudnivalók utazáshoz – tájékozódás, információk begyűjtése. Utazás belföldön. Utazás külföldön.
Termelés, gazdálkodás
A bevétel és a kiadás tervezési módjai. A család gazdálkodása. Pazarló, rongáló életmód következményei. Munkaszervezés a családban. Szobanövények nevelése, a terasz, az erkély és a kiskert növényei, gondozás. Kertművelés, hulladékhasznosítás. A kiskert haszonnövényei a háztartásban. Gyomok elleni védelem. Környezetbarát eljárások. Komposztálás. A környezet megváltoztatása a legkisebb környezeti károkozással. Az eredményes munkavégzés összetevői. Képesség és továbbtanulás, pályaválasztás.
Tevékenységek Az egészséges táplálkozás jelentősége. A kamaszok étrendjének összeállítása, példák a helyes táplálkozásra. Jártasság a főzésben, párolásban, sütésben, habarásban. A lakás otthonossá tétele, a térkihasználás. Terítés a napi étkezéshez és rendkívüli alkalmakra. Jártasság a testápolásban, a testápoló szerek alkalmazása. Gyakorlott tervezés a családi pénzbeosztásban. Részvétel a munkamegosztásban, felelőség a növények gondozásában. A szobanövények, a terasz, az erkély, a kiskert növényeinek gondozása, átültetés, szaporítás, gyomtalanítás, öntözés. Tervek a környezet átalakítására a környezeti károkozás elkerülésével. Vetületi ábrák értelmezése, tárgyfelismerés vetület alapján. Mérési pontosság, gyakorlatok mérésekre. A hír, a jel, az információ értelmezése a mindennapok gyakorlatában. Tapasztalatok szerzése a nyersanyagokról, energiahordozókról. Fémek vizsgálata, a tulajdonság és a funkció összefüggései. Tárgykészítés önálló tervezéssel, a munkamenet megválasztásával. Az anyagok átalakításához szükséges szerszámok, eszközök megválasztása, balesetmentes használata, energiatakarékos eljárások keresése. Menetrendek tanulmányozása, használatuk segítséggel. Közlekedési helyzetek megítélése. A közlekedési jelzések – a KRESZ – biztonságos, pontos értelmezése. Utazás tervezése. Követelmény Igényesség a testápolásban a ruházata gondozásában, javításában, esztétikumában. Gyakorlott részvétel a családellátó tevékenységben, a háztartási munkában a szolgáltatások igénybevételében. Igény, nyitottság a korszerű táplálkozásra. A kulturált étkezés, terítés alkalmazása. Takarékossági lehetőségek felismerése, alkalmazása a gyakorlatban a saját zsebpénz és a háztartási költségek vonatkozásában. Ismeretek alkalmazása a saját lakókörnyezetének gondozásában, esztétikumának megteremtésében. Felelős viszonyulás az ember környezetátalakító tevékenységéhez – a károkozás elutasítása. A fejlettségnek megfelelő eligazodás a kommunikációs rendszerek által közvetített jelvilágban. Alapvető ismeret a számítógépes rendszerről. Nézetek, vetületek olvasása irányítás mellett. Alapvető ismeretek a szakmatanulásról, a pályaválasztásról. A megismert anyagok megmunkálása munkaterv, algoritmus alapján – hasznos tárgy készítése. A megmunkálás eszközeinek balesetmentes, gyakorlott alkalmazása. Önállóság az anyag-forma-funkció-esztétikum egységének alkalmazásában. Ismeretek alkalmazása a saját lakókörnyezetének gondozásában, esztétikumának megteremtésében. Mutasson gyakorlottságot a közlekedési helyzetek helyes és gyors megítélésére a gyalogos közlekedés szempontjából. Értse a közlekedés jelzéseit a gyalogos és a kerékpáros közlekedés szempontjából is. Mutasson gyakorlottságot az utazáshoz szükséges személyes csomag elkészítésében, jegy, okmányok és utazási információk beszerzésében. Feleljen meg a tömegközlekedésben elvárt kultúra alkalmazásában. 8. Témakör Háztartástan és életvitel
ÉVFOLYAM
Tartalom A lakás, a lakókörnyezet. Lakás és háztípusok. Célszerű, esztétikus berendezés. Nagytakarítás. Háztartás gépesítése, munkaszervezés. A hatékony munka ismérvei. A
296 helyes táplálkozási szokások, változatos étrend. Az egészséget fenyegető tényezők. A csecsemő, a kisgyermek, az idős, a beteg személy étrendje. Ételkészítési eljárások: előkészítés, elkészítés, befejezés. Élelmiszertárolás. Tartósító eljárások. Készételek tárolása. A ruházat karbantartása: tisztítás, kézi, gépi mosás, mosószer megválasztása. Fertőtlenítés. A család testi-szellemi egészsége. Generációs kapcsolatok, szabadidő eltöltése, egészségmegőrzés és felelősség, házi patika. Gyermekvállalás, türelmes, önzetlen gondozás és ápolás. Családi ünnepek – tervezés, szervezés. Az ünnep hangulata, légköre. Tervezés, szerelés, modellezése
Egyszerű háztartási gépek kezelése, tisztítása, karbantartása. A célszerű, balesetmentes működtetés. Energiatakarékos működtetés. Világítás, fűtés, hőszigetelés – takarékos használat. A környezet anyagainak felhasználása, hagyományos és korszerű építkezés. A családi ház, a társasház fűtésének, vízellátásának modellezése, értelmezése. A csatornahálózat: szennyvíz, szennyvíztisztítás. Nézetek, vetületek olvasása, értelmezése. Egyszerű vázlatrajz készítése.
Anyagok és átalakításuk
A textilfélék javító, karbantartó munkái. A varrógép. Varrógéphasználat. Textiltárgyak, játékok készítése: tervezés, munkalépések algoritmus felhasználásával. A bőr hasznosítása – hulladék felhasználása, hasznos tárgyak tervezése, kivitelezése. A fa üzemi feldolgozása. A feldolgozott fafélék felhasználási területe. A fa megmunkálása. A kéziszerszámok balesetmentes használata. Munkamenet – tervezés, kivitelezés.
Közlekedés
A közúti, légi vízi és vasúti közlekedés rendszere. Közlekedéstörténet. Környezetkárosítás. A környezetkímélő közlekedési eszközök. A közlekedési helyzetek elemzése a gyalogos, a kerékpáros szemszögéből. Balesetmegelőzés. A közlekedés írott és íratlan szabályai. Udvariasság, előzékenység, segítőkészség a közlekedésben. Szabályok, előírások betartása.
Termelés, gazdálkodás
Háztartási pénzgazdálkodás. Bevétel-kiadás tervezése. Megtakarítás, tartalékképzés. Váratlan kiadás. Családi vállalkozás-költségvetés-ügyintézés. A lakókert, a haszonkert gondozása, az ápolás rendje és eszközei. A kerti termékek hasznosítása. Tájékozódás a munkaerőpiacon. Életpálya, pályakép. Szakmatanulási lehetőségek. A munkavállalás feltételei.
Tevékenységek A népi építészeti jellegzetességek tanulmányozása. Korunk építészeti jellemzőinek (acél, vasbeton) ismerete. Újságok, könyvek tanulmányozása – a lakás berendezésének, esztétikumának elemzése. A szép otthon, a korszerű lakás és környezet hatása a közérzetre. étrend összeállítása korra, nemre, testi állapotra való tekintettel. A takarékosság felismerése a táplálkozásban. Egészségügy i szempontok a tárolás, a tartósítás esetén. Gyakorlatok tartósítási eljárásokra, a kiskert hasznosítására. A generációs kapcsolatok elemzése. Beszélgetések, viták a család iránti felelősségről. Az egészséget károsító szerek elutasítása, vélemény, vita – veszélyhelyzetek felismerése, elemzése. A lehetőségek mérlegelése a családi megtakarításban. Tapasztalatok gyűjtése a munka világáról. A pályaválasztás ismérvei. Háztartási kisgépek önálló használata, karbantartása. Tapasztalatok, megfigyelések az energiatakarékos fogyasztásról – energia, víz, fűtés. Anyaghasznosítás, karbantartás, egyszerű javító eljárások a háztartásban, a családi ruhatárban. A háztartási gépek, a lakás villamos és gáz berendezéseinek helyes használata. Teendők áramütéskor. A motorizáció előnyeinek és hátrányainak felismerése. Veszélyei. Teendők a közlekedési baleseteknél. Közlekedési helyzetek, szituációk elemzése. Követelmény Megjelenésében is mutatkozzon meg a következetes testápolási szokások elsajátítása. Legyen ismerete az egészséget fenyegető tényezőkről. Tudja elemezni az alkohol, a cigaretta, a drogok egészségromboló hatását. Alkalmazza az egészségmegóvó táplálkozási szokásokat, a kulturált étkezést. Magatartásában, viszonyulásában mutatkozzon meg a családellátó feladatok elfogadása, az idősek segítése, a gyermeknevelés felelősségének felismerése. Legyen önálló a heti étrend elkészítésében, tervezésében, a tanult ételkészítési eljárások kivitelezésében, az élelmiszerek tárolásában.
297 Alkalmazza a takarékosságot a családi pénzgazdálkodásban, a zsebpénz felhasználásában. Rendelkezzen alapvető ismeretekkel a szobanövények, a kiskert, a konyhakert növényeinek gondozásáról. A kertgondozás kéziszerszámait gyakorlottan alkalmazza. Értse a célszerű, ésszerű lakástervezés jelentőségét a család életvitele szempontjából. Legyen elképzelése saját lakásáról, berendezéséről, az egészséges lakás kialakításáról. Lássa be a takarékosság, az ésszerűség fontosságát a lakás vízellátásában, világításában, fűtésében. Legyen felkészült a környezetbarát, egészségóvó eljárások, technikák, anyagok alkalmazására a lakásban, a környezetében. Mutasson gyakorlottságot a háztartási gépek alkalmazásában, a balesetmentes működtetésben. Tudjon modellrajzot készíteni segítséggel, irányítással. Egyszerű szerkesztési feladatokat gyakorlottan végezzen. Használja pontosan a rajzoló- és mérőeszközöket. A megismert közlekedési szabályokat jártasság szinten alkalmazza. Pozitív magatartást mutasson különféle közlekedési helyzetben. Legyen ismerete a közlekedési rendszer várható környezeti hatásairól. Értelmezze a munka világáról szerzett tapasztalatait, mérlegelje saját pályaválasztási lehetőségeit. Legyen gyakorlott az egyszerű tárgykészítésben, a javító és az elemi karbantartó munkában. TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1-8. ÉVFOLYAM
Óraszámok Évfolyamok Heti óraszám Éves óraszám
1.
2.
2,5 92,5
3.
2,5 92,5
4.
2,5 92,5
5.
2,5 92,5
2,5 92,5
6. 2,5 92,5
7. 2,5 92,5
8. 2,5 92,5
6.
7.
8.
Témakörök Témakör 1. Rendgyakorlatok Szervezési feladatok (rendgyakorlatok Atlétika Torna Labdás gyakorlatok Testnevelési és sportjátékok Természetben űzhető sportok (választható) Úszás Gimnasztika Könnyített testnevelés
x x x x x x
2. x x x x x x
3. x x x x x x
Évfolyamok 4. 5. x
x
x x
x
x x x x x
x x
x x
x x
x x
x x
x x
x x
x x
x
x Folyamatos Folyamatos
x
x
x
1-4. ÉVFOLYAM Célok Az egészséges testi fejlődés elősegítése, a testtartási rendellenességek kialakulásának megelőzése. A mozgásműveltség fejlesztése. A motorikus képességek fejlesztése. A mozgásigény felkeltése és fenntartása. Az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás igényének megalapozása. Feladatok Biztosítsa a feltételeket a kondicionális és koordinációs képességek, a mozgásos cselekvésbiztonság fejlődéséhez. Végeztessen rendszeres mozgástevékenységet. Sajátíttassa el a különféle mozgások (futás, ugrások, dobások) alaptechnikáját, a támasz- és függéshelyzeteket. Alakítson ki mozgásos játékkészséget. Járuljon hozzá a testtartási és mozgásos rendellenességek megelőzéséhez, illetve korrigálásához. Tudatosan és rendszeresen, egyéni gyakorlatvégzéssel szoktassa hozzá a könnyített testnevelésre szoruló tanulókat a megfelelő terheléshez. Ellensúlyozza bennük a kialakult kisebbségi érzést, gátlásokat. Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök Az egészséges testi fejlődés. A mozgásigény. Játékkészség. A motorikus képességek. Mozgásos alaptechnikák elsajátításának képessége. Kondicionális és koordinációs képesség. A harmonikus mozgás. Cselekvésbiztonság.
298 Téri tájékozódási képesség. Gyors, pontos mozgásos reagálás képessége. Mozgásminták utánzása, alkalmazása. Együttműködési készség és tolerancia: A terápiás attitűd elfogadása. 1. ÉVFOLYAM Témakör Rendgyakorlatok
Tartalom Sorakozások, szétszóródások segédvonalnál. szórt alakzat felvétele játékos formában. Testfordulatok ugrással, lábfejnyitással. Járás ütemtartással: tapsra, mondókára, énekre.
Gimnasztika
Utánzó és játékos gyakorlatok. Alapállásban törzs-, kar- és lábmozgások. Különböző testhelyzetekben végzett tartásjavító gyakorlatok. Egyszerű kéziszer gyakorlatok: kézben labda, karika, szalag, tornabot. Bordásfalgyakorlatok: gerincdeformitásokat megelőző gyakorlatok, hátsó és mellső lefüggésben is.
Atlétika
Járások, futások: különböző irányba, akadályok között, akadályokon meghatározott ütemben, variált testhelyzetben, kar- és lábtartással. Szökdelések és ugrások: helyben és haladással, páros és egy lábon, akadályok között és felett. Felugrás páros lábbal zsámolyra, kéztámasszal. Egyszerű dobások eltérő méretű dobóeszközökkel (babzsák, kisméretű gumilabda, maroklabda). Célbadobás, -rúgás különböző nagyságú labdákkal, vízszintes és függőleges célra.
Torna
Támasz és függésgyakorlatok; utánzó állatjárások talajon, egyenes és rézsútos padon. Haladás fel, le és oldalt bordásfalon kapaszkodással, lépegetéssel. Egyensúlygyakorlatok: járások tornapad ülőlapján; előre, hátra, oldalt, meghatározott kar- és lábtartásokkal. Egyszerű talajtorna-gyakorlatok: guruló átfordulások a test hossztengely körül, mindkét irányba. Guruló átfordulás előre, hátra guggolásból guggolásba. Gyertya a kartámasszal.
Labdás gyakorlatok
Egyénileg: labda fogása, feldobása, elkapása ölelő fogással, pattogtatása helyben. Párban: átdobás kétkezes alsóval. Testnevelési játékban: egyéni versengések elsajátított labdakezelési technikákkal, adogató, kidobó csoportjátékok.
Testnevelés és sportjátékok
Futó-, fogójátékok szabálymódosításokkal. Énekes és mondókás körjátékok. Sor- és váltóversenyek sporteszközök beépítésével.
Természetben űzhető sportok A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és a sporteszközök. Könnyített testnevelés
Testtartást javító és korrigáló gyakorlatok. Prevenciós és rehabilitációs feladatok, sporteszközök alkalmazásával is.
Tevékenységek Elemi szintű alapmozgások és kiegészítő terápiás mozgásgyakorlatok. Szenzoros integrációs gyakorlatok Mozgásműveltséget fejlesztő gyakorlatok. A motorikus képességek általános és egyéniesített gyakorlatai. A mozgásigényt kielégítő csoportos és egyéni játékok. Az egészséges életmód szokásainak megismerése, gyakorlása. Rendszeres testedzés. Az iskolán kívüli mozgáslehetőségek felismerése, igénybevétele, tapasztalatainak megbeszélése. Játékos versenyek, mozgásos vetélkedők. Szabályok betartása. 2.
ÉVFOLYAM
Témakör Rendgyakorlatok
Tartalom Jelentésadás egyszerű formában. Sorakozás támponthoz, segédvonalak mentén. Nyitódások, zárkózások, vonal- és oszlopalakzatban. Testfordulatok jobbra és balra, lábfejnyitással két ütem alatt. Járás ütemtartással, tapsra. Köralakítás kézfogással, járásban körszűkítéssel.
Gimnasztika
Kötetlen formában végrehajtott szabad- és kéziszergyakorlatok: az előző évben tanult mozgásformák, kar-, lábtartások, testhelyzetek. Határozott formájú 2 és 4 ütemű gyakorlatok. Testtartást javító gimnasztikai gyakorlatok.
Atlétika
Járások: alakzatokban, különböző lábtartással. Futások: kötetlen, tartós futás, gyorsfutás, futás irányváltással: akadályok között, akadályok leküzdésével. Állórajt: induló láb
299 megkötése nélkül. Ugrások: szökdelések – ugróiskola feladatai: Szökdelések egy- és páros lábon, haladás előre, hátra, oldalirányba. Kéztámasszal, páros lábbal felugrás zsámolyra. Természetes ugrásfeladatok: távolugrás helyből és nekifutásból. Mélyugrás tornaszerekről. Magasugrás, merőleges nekifutással alacsony magasság felett. Dobások: kislabdadobás helyből, helyes hajító mozdulattal. Célba dobás függőleges és vízszintes célra. Torna
Támasz- és függésgyakorlatok: helyváltoztatással állatjárások talajon és tornaszereken. Kúszások, csúszások, mászások tornapadon, akadályok alatt. Függeszkedés bordásfalon. Egyensúlygyakorlatok: vonalon, zsinóron, tornapad ülőlapján, keskeny padlón, kar- és lábtartás váltásokkal. Torna jellegű gyakorlatok: guruló átfordulás előre, hátra, sorozatgurulások, tarkóállás.
Labdás gyakorlatok
Egyénileg: járás közben a labda feldobása és elkapása. Labdapattogtatás lassú előrehaladással. Labda lábbal rúgása. Labda falhoz dobása egykezes felsővel. Párokban: különböző testhelyzetekben labda átgurítása, dobása, rúgása társnak. Csoportban, testnevelési játékban: labda továbbítása adogatással, átdobással, rúgással, gurítással, sor- és váltóversenyekben. Egyéni versengések célba dobással, rúgással, pattogtatással.
Testnevelési és sportjátékok
Futó- és fogójátékok, nehezedő szabályokkal. Labdával végzett egyszerű testnevelési játékok megismert labdakezelési technikák beépítésével. Sor- és váltóversenyek sportszerek és eszközök beállításával, hordásával.
Természetben űzhető sportok
A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és a sporteszközök.
Könnyített testnevelés
Testtartás javító és korrigáló gyakorlatok, prevenciós és rehabilitációs feladatok, sporteszközök alkalmazásával is.
Tevékenységek Alapmozgások és szenzoros integrációs gyakorlatok. Mozgásműveltséget fejlesztő gyakorlatok. A motorikus képességek általános és egyéniesített gyakorlatai. A mozgásigényt kielégítő csoportos és egyéni játékok. Az egészséges életmód szokásainak megismerése, gyakorlása. Rendszeres testedzés. Az iskolán kívüli mozgáslehetőségek felismerése, igénybevétele, tapasztalatainak megbeszélése. Játékos versenyek, mozgásos vetélkedők. Sportjátékok. Szabályok betartása, alkotása. A testnevelés szakkifejezéseinek használata, utasítások gyakorlása. Követelmény Tartsa be a biztonsági szabályokat. Értse az órán elhangzó utasításokat és szakkifejezéseket, ezeknek megfelelően cselekedjen. Legyen képes alkalmazni a tanult sorakozási formákat, alakzatokat, menetgyakorlatokat. Tudja végrehajtani a bemelegítő gyakorlatokat bemutatás után. Legyen képes gyors indulásokra, irány- és iramváltásokra futásgyakorlataiban. Alakuljon ki a hajító mozdulat. Érzékelje a távolba és a célba dobás különbségét. Legyen képes mozgásában megkülönböztetni a magasba és a távolba történő ugrást. Tudja összekapcsolni és irányítással sorozatban végrehajtani a tanult talajtornaelemeket. Ismerje, illetve alkalmazza a labda birtokbavételének és továbbításának egyszerű kéz- és lábtechnikás megoldásait. Ismerje a tanult játékok nevét, tanári segítséggel tudja és tartsa be a játékszabályokat. 3.
ÉVFOLYAM
Témakör Rendgyakorlatok
Tartalom Sorakozás, nyitódás, zárkózás: eltérő távközök kialakítása. Testfordulatok helyben. Járás ütemtartással: az ütem fokozatos felvétele, megállás, megindulás két ütem alatt.
Gimnasztika
Határozott formájú szabadgyakorlatok: helyes ütemben, pontos kivitelezéssel végrehajtott 2-4 ütemű kar-, láb-, törzsgyakorlatok. Társas és kéziszer gyakorlatok: a 2. évfolyamon tanult mozgáselemek végrehajtása nehezedő feltételek között (medicinlabda, 1 kg-os kézi súlyzó, gumikötél). Játékos képességfejlesztő gyakorlatok – zenére. Táncos elemek, mozdulatok. Járások alakzatformálással. Futások: kitartó és gyorsfutás, állórajt. Irány- és
Atlétika
300
Torna
iramváltások, akadályfutások. Rajtversenyek állórajttal. Futóiskola. Ugrások: magasugrás próbálgatása épülő technikával, rézsútos nekifutással, alacsony magasság felett. Távolugrás guggoló technikával, elugró sávból. Sorozatugrások. Dobások: különféle labdával és dobásmóddal célba. Kislabdadobás helyes kidobóterpeszből, erőteljes hajító mozdulattal távolba. Gyakorlatok támaszban: állatjárások, ferde tornapadon, átszökkenések kéz segítségével tornaszerről tornaszerre. Fel-, le- és átmászások sportszerről sportszerre. Függésben és függőállásban bordásfalgyakorlatok, „vándormászás”, kézenállás előkészítése – kéztámasz, lábfejakasztgatás. Egyensúlygyakorlatok (járások és fordulatok) tornapadon kijelölt kar- és lábtartásokkal ( 1 zsámoly magasságában is). Torna jellegű gyakorlatok talajon: különféle kiindulási helyzetből guruló átfordulás előre, hátra. Tarkónállás közben lábterpesztés, lábhajlítás és –nyújtás, biciklizés lábbal. Híd, mérleg, kézenállási kísérlet. Szekrényugrás: kéztámasszal felugrás guggolásba, leugrás nyújtott testtel. Mélyugrások: a magasság fokozatos növelésével mélyugrások tornaszerekről, célkarikába is.
Labdás gyakorlatok
Járásban és lassú futásban labdavezetési és labdaadogatási gyakorlatok. Labdapattogtatás mindkét kézzel. Párokban labdaátadások egy és két kézzel. Labdaiskola feladatai falnál, labdakezelési elemi technikák beépítése játéktevékenységbe.
Testnevelési és portjátékok
Futó- és fogójátékok taktikus elemek beemelésével. Sor- és váltóversenyek nehezedő feltételekkel. Labdás játékok könnyített szabályokkal: egyéni versengések.
Természetben űzhető sportok
A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és a sporteszközök.
Könnyített testnevelés
Testtartási javító és korrigáló gyakorlatok.
Tevékenységek Alapmozgások gyakorlása. Mozgásműveltséget fejlesztő gyakorlatok. A motorikus képességek általános és egyéniesített gyakorlatai. A mozgásigényt kielégítő csoportos és egyéni játékok. Az egészséges életmód szokásainak megismerése, gyakorlása. Rendszeres testedzés. Az iskolán kívüli mozgáslehetőségek felismerése, igénybevétele, tapasztalatainak megbeszélése. Játékos versenyek, mozgásos vetélkedők. Sportjátékok. Szabályok betartása, alkotása. A testnevelés szakkifejezéseinek használata, utasítások gyakorlása.
4. Témakör Rendgyakorlatok Gimnasztika
Atlétika
Torna
ÉVFOLYAM
Tartalom Sorakozások, nyitódások, zárkózások segédvonalak nélkül. Fejlődések járás közben. Menetelés ütem- és lépéstartással, lépésváltás megkísérlése. határozott formájú szabad-, társas, kéziszer-, pad- és bordásfalgyakorlatok az ismétlésszám fokozatos növelésével. Gyakorlatok ritmusra, zenére ismert mozgáselemek alkalmazásával, táncos kivitelezéssel. Járások alakzatban, különböző lépésmóddal, akadályok között, fölött és tempóban. Futások nehezített mesterséges akadályok között, irány-, iramváltásokkal. fordulatok beiktatásával. Futóiskola feladatai. Iramfutás állórajttal. Ugrások: fel-, le- és átugrások, mélyugrások akadálypályán – differenciáltan. Magasugrás lépő technikával, nekifutás 45 fokos szögből, a lendítőláb rögződése, alacsony magasság felett – differenciáltan. Távolugrás guggoló technikával, elugrósávból, közepes távú és tempójú nekifutással. Dobások: kislabdahajítás kidobóterpeszből, helyes hajító mozdulattal távolba. Célzó feladatok eltérő méretű dobóeszközökkel. Támaszgyakorlatok: padon, szekrényen, fokozatos magasság- és lejtésemeléssel. Függésgyakorlatok bordásfalon feladatkombinációk alkalmazásával. Gyűrűn hintázás. Kötélmászási kísérlet: helyes mászókulcsolás, félmagasság. Egyensúlygyakorlatok: járás zsinóron (labirintus) padon (50 cm), padmerevítő gerendáján, ferde padon meghatározott kar-, lábtartásokkal, beiktatott leguggolással, fordulattal. Egyszerű gyakorlatok kiegészítő
301 tornakészleten: függeszkedések, átfordulások, átmászások, mélyugrások. Talajtorna: elemfűzések, guruló átfordulás előre, hátra, tarkónállás, híd, mérlegállás, tigrisbukfenc, kézenállás segítővel, sorozatgurulások. Labdás gyakorlatok
Adogatás párokban: álló helyzetben, mozgásban: járásban és lassú futásban, irányváltoztatásokkal végzett labdavezetési és labdaadogatási gyakorlatok. Labdás sportjátékok előkészítése elemi szinten: technikai és taktikai megoldások gyakoroltatása játék közben.
Testnevelési és sportjátékok
Sor- és váltóversenyek. Labdás testnevelési és sportjátékok könnyített szabályokkal. Küzdőfeladatok, játékok: húzások-tolások, emelések-hordások párban, csoportban.
Természetben űzhető sportok
A helyi lehetőségek függvényében választhatók a sportágak és a sporteszközök . Testtartást javító és korrigáló gyakorlatok (önálló gyakorlással).
Könnyített testnevelés Úszás
Szárazföldi gyakorlatok: előkészítő gyakorlatok a parton, bemelegítő célgimnasztika. Légzőgyakorlatok: ki –s belégzés, levegő benntartása. Vízbiztonsági gyakorlatok: vízhez szoktató játékok és feladatok. Felfekvés, lebegés, siklás eszközzel (úszódeszka), leállás. Vízi játékok: fogó, labdás, páros, csoportos.
Tevékenységek Az alapmozgások gyakorlása. Mozgásműveltséget fejlesztő gyakorlatok. Zenés-ritmikus gyakorlatok. A motorikus képességek gyakorlatai a testnevelés témaköreinek megfelelően. Labdás sportjátékok előkészítő gyakorlatai. A mozgásigényt kielégítő csoportos és egyéni játékok. Az egészséges életmód szokásainak megismerése, gyakorlása. Rendszeres testedzés. Az iskolán kívüli mozgáslehetőségek felismerése, igénybevétele, tapasztalatainak megbeszélése. Játékos sor- és váltóversenyek, mozgásos vetélkedők, küzdőfeladatok. Sportjátékok. Szabályok betartása, alkotása. A vízhez szoktatás, a vízbiztonság játékos gyakorlása. A testnevelés szakkifejezéseinek használata, utasítások gyakorlása. Követelmény Értse meg és hajtsa végre az utasításokat menetgyakorlatok közben. Törekedjen a tanult mozgásformák, gyakorlatok esztétikus, koordinált végrehajtására. Egyéni teljesítménye mérhetően növekedjen. Tudjon egyenletes iramban 6-8 percig futni vagy futómozgást tartalmazó tevékenységet végezni. Törekedjen a maximális futósebesség elérésére rövid távon, majd a sebesség minél hosszabb ideig történő tartására. Tudjon állórajtból indulni, ugrásoknál hangsúlyozott legyen az elrugaszkodás. Növekedjen a célba dobásoknál a találatszám, távolba dobásoknál az egyéni eredmény. Tudjon a tanult talajtornaelemekből összeállított egybefüggő talajgyakorlatot végrehajtani tanári segítséggel. Tudjon egyfajta szekrényugrás végrehajtani, segítségnyújtás mellett elvégezni. Alkalmazkodjon a labda méretéhez, súlyához, a repülő labda útjához, ívéhez, irányához, sebességéhez. Alkalmazzon egy számára megfelelő labdafogást, elkapást, birtoklást feladathelyzetben és játékban. Tudjon játékhelyzetnek megfelelően helyezkedni, viselje el játék közben a kudarcokat. Tudjon a mellig érő vízben biztonságosan mozogni 5-8. ÉVFOLYAM Célok Az egészséges testi fejlődés elősegítése, a tanulók egészséges életmódra szoktatása. A változatos mozgásformák alkalmazási készségének fejlesztése, az alapvető mozgásműveltség igényének felkeltése. A tanulók cselekvésbiztonságának fokozása, a motorikus képességek fejlesztése. A mozgási és cselekvési igény felkeltése és fenntartása. Az egészséges életmód és rendszeres fizikai aktivitás igényének megalapozása. Feladatok Neveljen a testnevelés eszközeivel egészséges életmódra. Sajátíttassa el a különféle mozgásos alaptechnikákat, hely- és helyzetváltoztatási képességeket. Fejlessze a mozgásos játékkészséget. Ismertesse meg és gyakoroltassa néhány sportjáték szabályait és technikáját.
302 Biztosítsa a feltételeket a kondicionális és koordinációs képességek, a mozgásos cselekvésbiztonság fejlődéséhez. Fejlessze a tanulók izomérzékelését, ritmus- és reakcióképességét, térbeli tájékozódó képességét. Járuljon hozzá a testtartási és mozgásos rendellenességek megelőzéséhez, illetve korrigálásához. Tudatosan és rendszeresen, egyéni gyakorlatvégzéssel szoktassa hozzá a könnyített testnevelésre szoruló tanulókat a megfelelő terheléshez. Ellensúlyozza bennük a kialakult kisebbségi érzést, gátlásokat. Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök Általános kondicionális (erő, állóképesség, gyorsaság) és koordinációs (futó, ugró, dobó, ügyesség, hajlékonyság, lazaság, rugalmasság, egyensúlyérzék, téri tájékozódás) képességek. A torna, az atlétika és a sportjátékok szerkezelési képességei. A mozgásminták helyzethez igazított alkalmazási képessége. A mozgásszabályozó képesség. Játékkészség és sportági képességek: mozgáskombináció, konstruktív emlékezet, helyzetfelismerő és cselekvéses gondolkodás. Állóképesség, kitartás, együttműködés, egészséges versenyszellem, önkifejezés, önállóság. 5. Témakör Rendgyakorlatok
Gimnasztika
Atlétika
Torna
ÉVFOLYAM
Tartalom Sorakozások, nyitódások, zárkózások vezényszóra, sor- és oszlopalakzatban térforma felvételéhez, elbontásához. Menetelés ütem- és lépéstartással. Megindulás, megállás két ütem alatt. Fejlődések kettes oszlopba, állás és járás közben vezényszóra. Testfordulatok járás közben: jobbra és balra fordulások, valamint hátraarc végzése. Határozott formájú, 4-8 ütemű szabadgyakorlatok. Különböző testhelyzetekből a felső és az alsó végtag, a törzs gyakorlatai. Nagy izomcsoportok erejét növelő összetett gimnasztikai gyakorlatok. Társas gyakorlatok: testrészfogással, párban, kisebb csoportokban. Társhordások. Kéziszergyakorlatok: tornabottal, ugrókötéllel, medicinlabdával. Gyakorlatok zenére egyszerű táncos elemek beépítésével. Járások: előre, hátra, akadályok ekerülésével. Futások: kitartó, gyors- és iramfutások, a futóiskola feladatainak beiktatásával. Ugrások: távolugrás guggoló technikával, elugró sávból. Magasugrás lépő technikával tetszőleges oldalról – a fejlettség és az adottság szerint. Dobások: kislabdadobás távolba, rövid nekifutással. Célba dobás vízszintes és függőleges célra, eltérő nagyságú és súlyú labdával. Támaszugrások szekrényen: zsugorkanyarlat a szekrény 3. fokán. Bátorugrás – differenciáltan, fejlettség szerint. Egyszerű tornaelemek különböző kiindulási helyzetből: guruló átfordulás előre, hátra, tarkónállás. Kézenállás, kézen átfordulás oldalt előkészítő és rávezető gyakorlatai – segítséggel. Függéshelyzetek és gyakorlatok bordásfalon, lábemelések, törzserősítő gyakorlatok. Gyűrűn, kiegészítő tornakészleten: húzódzkodások, lengések, hintázások.
Sportjátékok
Kosárlabdázás, labdarúgás könnyített szabályokkal: alaptechnikák elsajátítása labdával és labda nélkül.
Testnevelési játékok
futó- és fogójátékok: szabálymódosításokkal. sor- és váltóversenyek kéziszerek, akadályok beiktatásával. Labdás sportjátékok „házi” szabályokkal. Küzdőfeladatok és játékok: társ társ ellen.
Természetben űzhető sportok
A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és a sporteszközök.
Könnyített testnevelés
Testtartás javító és korrigáló gyakorlatok, valamint a testnevelés tantervben a nem ellenjavallt tananyagok
Úszás
Szárazföldi és vízbiztonsági gyakorlatok. A mellúszás előkészítése. Siklások eszközök nélkül. Mellúszás kar- és lábtempójának gyakorlása eszközzel és eszköz nélkül. Mellúszás kar- és lábtempójának összekapcsolása. Mellúszás helyes levegővétellel. Vízi játékok.
Tevékenységek
303 Az alapmozgások gyakorlása. Mozgásműveltséget fejlesztő gyakorlás. Zenés-ritmikus gyakorlás. A motorikus képességek gyakorlása a testnevelés témaköreinek megfelelően. A kondicionális képességek gyakorlása. Sportjátékok és testnevelési játékok gyakorlása, szabályok betartása, alkotása. Az egészséges életmód szokásainak alkalmazása. Rendszeres testedzés. Játékos sor- és váltóversenyek, mozgásos vetélkedők, küzdőfeladatok. A vízbiztonság játékos gyakorlása. A választott úszásnem részmozdulatainak eszköz nélküli összekapcsolása, gyakorlása. Követelmény Értse meg és alkalmazza a tanult gyakorlatok, feladatok eredményes végrehajtásához szükséges szakkifejezéseket, utasításokat. Váljon képessé a szervezést elősegítő gyakorlatok fegyelmezett végrehajtására. Ismerje a mozgáslehetőségeket az egyes sportszereken és szerkombinációkon. Segítségnyújtás mellett képes legyen összetettebb gimnasztikai elemek kivitelezésére. Tudja a futások, járások különböző formáit. Legyen képes futás közben a felgyorsulásra, a sebesség, a lendület fokozására. Tudjon futás közben akadályokat leküzdeni, adottságainak megfelelően. Sajátítsa el az ugrások jellemző mozgásösszetevőit – alkalmazza fejlettségének megfelelően. Tudja a hajító mozdulatot pontosan kivitelezni. Tudjon három elemből álló összefüggő talajgyakorlatot végrehajtani. Tudjon egyfajta szekrényugrást végrehajtani – tanári segítségnyújtás mellett. Alkalmazza a megszerzett labdakészséget a megismert szabályok szerint. Vegyen részt szívesen játékokban, versenyeken. Működjön együtt csoporttársaival a szabályokat betartva. Viselje el a kudarcot, fogadja el a jobbik győzelmét. Mutasson fel önmagához képest javulást az úszás technikájában. 6.
ÉVFOLYAM
Témakör Rendgyakorlatok
Tartalom Nyitódások és zárkózások, fejlődések és szakadozások járás közben: a tér- és távköz pontos felvétele. Testfordulatok: jobbra, balra, hátraarc két ütemben. Menetelések: átmenet járásból, futásból, ütemre, lépéstartással menetelésbe, majd kétütemű megállás.
Gimnasztika
Kötetlen és határozott formájú, 2-4-8 ütemű szabadgyakorlatok szer nélkül és kéziszerekkel: egyénileg, párban, sportszerhez kapcsolódva (bordásfal, pad). Testtartást javító, erősítő, nyújtó, lazító hatású és légzőgyakorlatok (mellkasi, hasi légzés). Gyakorlatok zenére.
Atlétika
Futások: kitartó futás 6-8 percig, közbeiktatott akadálykerülések, alkalmazott futóiskola feladatai. Iram- és gyorsfutások: állórajttal, térdelőrajttal. Rajt- és futóversenyek. Ugrások: ugró- és szökdelő iskola. Távolugrás guggoló technikával elugró sávból, teljes rohammal: az elrugaszkodó láb bevésése. Magasugrás: lépő technikával, optimális nekifutási szögből, lendítőláb bevésése. Dobások: kislabdadobás rövid nekifutással, a kitámasztás, a csípőforgatás bevésése – fejlettség szerint.
Torna
Talajtorna. statikus és dinamikuselemek tökéletesedő technikával, zsugorfejenállás. Dinamikus elemek különböző kiindulási és befejező helyzetekben, kézenállás bordásfalnál. Elemkapcsolások. Támaszugrások padon és 3-4 részes szekrényen: függőleges leugrás, repülés közben lábfelhúzás, terpesztés, testfordulat – fejlettség szerint differenciáltan. zsugorkanyarulati átugrás tetszőleges oldalra. Bátorugrás – a fejlettségnek megfelelően. Függésgyakorlatok kiegészítő tornakészleten. Egyszerű elemek érintő magas gyűrűn: fészek, zsugortestű lefüggés. Egyensúlygyakorlatok 2 zsámolyra tett tornapad merevítő gerendáján: járások előrehaladással, láb-, kartartással, mélyugrások kapcsolásával.
Sportjátékok
Labdarúgás, kosárlabdázás nehezedő technikával: labdavezetés, irány- és iramváltásokkal. labdaátadások lábbal, illetve egy és két kézzel álló és mozgó társnak, védekezés, támadás játékhelyzetben, kapura rúgás, kosárra dobás alaptechnikával. Sportjáték szabálybővüléssel. Zsinórlabdázás: alapvető játékelemekkel, csökkentett
304 játéktéren, gumilabdával, sportági labdával, házi szabályokkal. Testnevelési játékok
Futó- és fogójátékok: betartandó feladatbővítésekkel. Labdás testnevelési játékok: számfeladatok, labdaterelések kézzel, lábbal, fejjel, eszközzel. Küzdőjátékok: húzások-tolások párokban és csoportokban, test-test ellen, eszköz beiktatásával.
Természetben űzhető sportok
A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és a sporteszközök.
Könnyített testnevelés
Tartás- és mozgásjavító, -korrigáló gyakorlatok egyénre szabottan, valamint a testnevelés tantervben a nem ellenjavallt tananyagok.
Tevékenységek Az alapmozgások technikai gyakorlása. Mozgásműveltséget fejlesztő gyakorlatok. A motorikus képességek gyakorlatai a testnevelés témaköreinek megfelelően. A kondicionális képességek gyakorlása. A koordinációs képességek továbbfejlesztése. A mozgáskontroll gyakorlása. Sportjátékok és testnevelési játékok gyakorlása, szabályok betartása, alkotása. Az alapvető játékelemek rögzítése, támadási és védekezési megoldások bővítése a kosárlabda, a labdarúgás, a zsinórlabdázás alkalmazásakor. Az egészséges életmód szokásainak alkalmazása. Rendszeres testedzés. Játékos sor- és váltóversenyek, mozgásos vetélkedők, küzdőjátékok. A vízbiztonság játékos gyakorlása. A választott úszásnem részmozdulatainak eszköz nélküli gyakorlása. Követelmény Hajtsa végre a tanult óraszervezést segítő rendgyakorlatokat, értse az utasításokat, vezényszavakat. Legyen képes 4 ütemű gimnasztikai gyakorlatokat végrehajtani eszközzel. Tudjon a távolságnak megfelelően gyorsan és kitartóan futni 6-8 percig. Sajátítsa el az ugrások sajátos mozgásösszetevőit – alkalmazza fejlettségének megfelelően. Tudja a hajító mozdulatot pontosan kivitelezni. Talajtornában törekedjen az elsajátított gyakorlatok összefüggő, biztonságos végrehajtására. Szekrényugrásnál törekedjen a bátor nekifutásra, az erőteljes elrugaszkodásra, az esztétikus kivitelezésre. Alakuljon a statikus, dinamikus és egyensúlyozó képessége. Alkalmazza a labda birtokbavételének és továbbításának legegyszerűbb változatait kézzel, lábbal. Tudja játékközben is alkalmazni a tanult technikai elemeket. Tudjon játék közben tartósan figyelni, összpontosítani és gyorsan reagálni. A könnyített testnevelésben részt vevő tanuló irányítás mellett pontosan végezze a számára előírt korrigáló gyakorlatokat. Legyen képes mellúszással úszni. 7.
Témakör Rendgyakorlatok
ÉVFOLYAM Tartalom Sorakozások: kétsoros vonalba, kettes oszlopba. Alakzatok, alakzatváltások: félkör, köralakítás vonalból, oszlopból. Sorbontások, fejlődések párokban, járásban. Menetelések, átmenetek: járásból, futásból. Testfordulatok járás, futás közben.
Gimnasztika
4-8 ütemű szabadgyakorlatok: alapformák, összetett gimnasztikai elemek. Mozgás közben végzett szabadgyakorlatok: járásban, lassú futásban. Páros, társas, kéziszerrel, sporteszközhöz kapcsolódva végzett bemelegítő gyakorlatok. Légzőgyakorlatok. Zenés gimnasztika.
Atlétika
Futások kerüléssel, átugrással, jelre végzett feladatokkal, fokozódó tempóban, növekvő időtartamig, váltással. Álló- és térdelőrajt: rajtversenyek. Ugrások: helyből, sorozatban. Távolugrás guggoló technikával, elugró deszkáról, közepes és teljes rohammal. Magasugrás: lépő technikával, optimális ellapulás és lendítés – fejlettség szerint. Dobások: kislabdahajítás keresztlépéssel, lendületes nekifutás után távolba: keresztlépés, kitámasztás, csipőforgatás, kidobószög, utánlépés. Súlylökés tömött labdával (1, 2 kg), oldalfelállással.
Torna
Ismert talajtornaelemek összekapcsolása, összefüggő talajgyakorlat bemutatása. Fejenállás nyújtott testtel. Kézenállás falnál, segítővel. Sorozatgurulások.
305 Szekrényugrások: kismacska, bátorugrás. A szekrény 4. rekeszállásában dobbantó használata javasolt – differenciáltan. Érintő magas gyűrűn. Két elem. nyújtott testű és hátsó lefüggés összekapcsolása. Függésgyakorlatok: mászás fel, le, bordásfalon, kötélen és rúdon – fejlettség szerint. Egyensúlygyakorlatok: tornapad merevítő gerendáján járások, fordulatok, leguggolások, meghatározott kar- és lábtartások. Testnevelési és sportjátékok
Természetben űzhető sportok
Labdával végzett testnevelési játékok: kosárlabdázás, labdarúgás. Támadó és védekező játékelemek (emberfogás). Helyezkedések üres helyre. Gyors térfélváltás. Röplabdázás: csökkentett játéktéren, alacsony hálómagasság mellett: alsó nyitás, egy- és kétkezes alkarérintés, kosárérintés, leütés, feladás, sáncolás, mozgáselemek beépítése a sportjátékba. A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és a sporteszközök.
Könnyített testnevelés
Kitartóan és önállóan végzett mozgáskorrekció, valamint a testnevelés tantervben a nem ellenjavallt tananyagok.
Úszás (lehetőség szerint)
Szárazföldi gyakorlatok: célgimnasztika, rávezető gyakorlatok a gyorsúszáshoz. Légzőgyakorlat a gyorsúszás kartempójához. Vízbiztonsági gyakorlatok: gyorsúszás karés lábtempójának elkülönített gyakorlása. Kartempó és a légvétel összeegyeztetése. Kar-, láb- és légvétel technikájának összehangolása, mellig érő vízben. Vízi játékok.
Tevékenységek Az atlétikai alapmozgások technikai gyakorlása. Mozgásműveltséget fejlesztő gyakorlatok. Zenés gimnasztikai gyakorlás. A motorikus képességek gyakorlása a testnevelés témaköreinek megfelelően. A kondicionális képességek gyakorlása. A koordinációs képességek továbbfejlesztése. A mozgáskontroll gyakorlása. Sportjátékok és testnevelési játékok gyakorlása, szabályok betartása, alkotása. Az alapvető játékelemek rögzítése, támadási és védekezési megoldások bővítése a kosárlabda, a labdarúgás, a zsinórlabdázás alkalmazásakor. Az egészséges életmód szokásainak alkalmazása. Rendszeres testedzés. Sportolás természeti környezetben. Sor- és váltóversenyek, mozgásos vetélkedők, küzdőjátékok. A vízbiztonság játékos gyakorlása. A gyorsúszás részmozdulatainak eszköz nélküli gyakorlása. Követelmény Váljék igényévé a rendszeres testmozgás. Legyen képes a tanult alaki és gimnasztikai gyakorlatok pontos végrehajtására. Legyen képes technikai váltásra a gyors, valamint a tartós futás esetén. Mutasson fel önmagához viszonyítva mérhető javulást ugró- és dobóteljesítményben, valamint állóképességben, kitartásban, ügyességben. Tudja légzését szabályozni különböző mozgásos helyzetekben. Legyen képes a zene és a mozgás elemi összehangolására. Ismerje és tartsa be a mozgások kivitelezésénél a balesetmegelőzés szabályait. Ismerje két sportág játékszabályait. Tanúsítson sportszerű magatartást játék közben. Legyen birtokában a vízbiztonságnak, alkalmazza a gyorsúszás technikáját. Könnyített testnevelés során is mutasson objektíven mérhető mozgásfejlődést. 8.
ÉVFOLYAM
Témakör Rendgyakorlatok
Tartalom Sorakozások, nyitódások, zárkózások: vonal. és oszlopalakzatban, az igazodás, takarás begyakorlásával. Fejlődés kettes oszlopba járás és lassú futás közben, torlódásmentes átmenettel. Menetelés alakzatformálással. Sorbontások, alakzatváltások különböző formái.
Gimnasztika
Szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas, kéziszer- és egyszerű szergyakorlatok, emelt szériaszámmal. Önálló bemelegítés 8-10 gimnasztikai gyakorlattal, egyénileg, előtornásszal, párban – tükörképjáték. Zenés gimnasztika.
306 Atlétika
Torna
Futások: futóiskola feladatai nehezedő feltételek között. Rövid- és középtávú futások egyénileg és csoportosan, időméréssel. Térdelőrajt vezényszóra, kifutással. Ugrások: ugróiskola feladatai, helyből, sorozatban. Távolugrás teljes rohammal, elugródeszkáról, guggoló technikával. magasugrás: lépő technikával, a magasság fokozatos emelésével – differenciáltan. Dobások: helyből, nekifutásból, távolba és célba, egy- és két kézzel. Kislabdadobás teljes rohammal, keresztlépéssel, teljesítményemeléssel. Súlylökés 2 kg-os tömött labdával, oldalfelállásból. Ismert 3-6 elem összekapcsolásával összefüggő talajgyakorlat végzése. Talajtorna: fejenállás térdelésből, guggolásból, terpeszállásból indítva, gurulás előre, érkezés guggolásba. Kézenállás, ereszkedés guruló átfordulásba. Cigánykerék, domináns oldalra. Szekrényugrás, átguggolás, átterpesztés 5. rekeszállásban, dobbantó használatával -–differenciáltan. Ismert elemek összekapcsolása gyűrűn: zsugor, hátsó, nyújtott testű, lebegő függés. Függésgyakorlatok. bordásfalon „vándormászás” karral, rúdon, és kötélen mászás 2-3-szor egymás után fejlettség, adottság szerint.
Testnevelési és sportjátékok
Sportjátékok: röplabdázás, labdarúgás, kosárlabdázás. A játékok technikai, taktikai alapjainak begyakorlása, a szabályok fokozatos szigorításával (gyorsindítások, cselezések, pontszerzésre törekvés). Küzdőjátékok: húzások-tolások párokban és csoportban.
Természetben űzhető sportok
A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és sporteszközök.
Könnyített testnevelés
Mozgáskorrekciót szolgáló gyakorlatok egyénre szabottan, valamint a testnevelés tantervben a nem ellenjavallt tananyagok.
Úszás (lehetőség szerint)
Szárazföldi gyakorlatok. Speciális célgimnasztika. Vízbiztonsági gyakorlatok. Mell- és gyorsúszás növekvő távon. Rajttechnika és fordulók úszásnemekhez kapcsolása. Vízi játékok.
Tevékenységek Az atlétikai alapmozgások technikai gyakorlása. Mozgásműveltséget fejlesztő gyakorlatok. Zenés gimnasztikai gyakorlás. A motorikus képességek gyakorlása a testnevelés témaköreinek megfelelően. A kondicionális képességek gyakorlása. A koordinációs képességek továbbfejlesztése. A mozgáskontroll gyakorlása. Sportjátékok és testnevelési játékok gyakorlása, szabályok betartása, alkotása. Az alapvető játékelemek rögzítése, támadási és védekezési megoldások bővítése a kosárlabda, a röplabda, a labdarúgás keretében. Az egészséges életmód szokásainak alkalmazása. Rendszeres testedzés. Sportolás természeti környezetben. Részvétel helyi és iskolák közötti versenyeken, ügyességi vetélkedőkön. A vízbiztonság automatizálása. A mell- és a gyorsúszás gyakorlása. A sportolás higiéniai teendőinek rendszeres elvégzése. Követelmény Lássa be a tanult rendgyakorlatok szükségességét, az utasításokat megfelelő önfegyelemmel hajtsák végre. Legyen képes bemelegítésre alkalmas 8-10 gimnasztikai gyakorlat önálló elvégzésére. Ismerje a legfontosabb testtartást javító gyakorlatokat, alkalmazza tanórán kívül is. Tudjon 6-8 percig kitartóan futni. Ismerje és alkalmazza az ugrásoknál az energikus elugrást, a légmunka fontosságát, a biztonságos talajérést. Mérhetően javuljon a hajítás és a lökés mozdulata, fejlődjön teljesítménye az előző évihez képest. Tudjon 3-6 elemből álló összefüggő talajgyakorlatot (tanári segítséggel) folyamatosan bemutatni. Labilis egyensúlyi helyzetben is növekvő biztonsággal uralja testhelyzetét. Legyen gyakorlott két sportjátékban, ismerje és tudja betartani a szabályokat. Tanúsítson megfelelő önfegyelmet, önuralmat, sportszerű magatartást játék közben. Ismerjen két úszástechnikát és legyen képes folyamatos úszásra. Tudjon alkalmazkodni az időjáráshoz szabadtéri sporttevékenység közben is. OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA 5-8. ÉVFOLYAM
307 Az osztályfőnöki órának nem az a feladata, hogy a tanulók tanórán mutatott teljesítményét az ötfokú skálán megjelenítse, hanem hogy a személyiségük alakulását nyomon követve szintetizálja a nevelési folyamatot, formálja a pozitív attitűdöt. Az osztályfőnöki órák terápiás jellege hangsúlyozott, az egyénhez, a sérüléshez, a speciális szükséglethez igazított módszerek, tartalmak szolgálják az eredményes habilitációt. Az osztályfőnök – a sérülésspecifikumok figyelembevételével – az életkori, kamaszkori sajátosságokból kiindulva a személyiség fejlődésében, alakulásában, megnyilvánulásában bizonyos elvárásokat fogalmazhat meg, amelyet viszonyítási alapként kezelhet a tanuló személyiségfejlődésének megítélésében. Célok Sérülés specifikus eljárások alkalmazásával fejleszteni a tanulók társas kapcsolatát, a helyes magatartási és viselkedési szokások elsajátítását, a szabálytudat erősítését. Az egyéni szükségletek mentén építkezve az énkép, az önértékelés alakítása, az érzelmi egyensúly, a jó iránti fogékonyság megteremtése. A konkrét tapasztalatok és élmények feldolgozásával, értelmezésével fejleszteni a szociabilitást, a testi-lelki harmóniát. Feladatok Erősítse a terápiás eljárások alkalmazásával az önismeretet, az önelfogadást és az önfejlesztést. Biztosítsa a szociális érzékenység légkörét, a konfliktus kezelésének konkrét megoldását helyzetgyakorlatokon, megélt, átélt élményeken keresztül. Tudatosítsa az értékek védelmével kapcsolatos felelősséget, keresse a közvetlen környezet humán étékeit. Gyűjtsön tapasztalatokat a serdülőkor testi-lelki változásairól – vitassa meg a saját élményeket, véleményeket. Alakítson ki riportok, filmek, cikkek, tanulmányok értelmezésével, megvitatásával – saját élmény eseti bekapcsolásával – pontos képzetet és viszonyulást az élvezeti szerek veszélyeiről, a deviáns magatartás következményeiről. Készítse fel a tanulókat a pályaválasztásra, a reális életcélok megfogalmazására. Gyűjtsön tapasztalatokat a munka világáról, a szakmákról. Feladat továbbá a vonzódások, lehetőségek mérlegelése – szakmatanulási lehetőségek a képességnek megfelelően -, a képességfejlesztés útjainak, módjainak számbavétele az életcélok elérése érdekében. Óraszámok Évfolyamok
5. 1 37
7. 1 37
8. 1 37
5. x
Évfolyamok 6. x
7.
8.
x
x
x x x
x x x x
Heti óraszám Éves óraszám
6. 1 37
Témakörök Témakör Társas kapcsolatok, illemszabályok Társas kapcsolatok, konfliktuskezelések Önismeret, testi-lelki egészség Az emberi természet Pályakép, pályatükör
Az osztályfőnöki óra sajátos jellege, funkciója nem teszi szükségessé a hagyományos módon történő ellenőrzést, értékelést, osztályozást. Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök Önismeret, a reális önértékelés, akaraterő. Eredményes alkalmazkodás képessége a társas kapcsolatokban. A szokások, a normák bensővé válása szociális helyzetekben. A társas kapcsolatra való alkalmasság, a szociális érzület. A család, a barát, a társ értékeinek felismerése, képesség az el- és a befogadásra, az őszinteség, a becsületesség. Az emberi élet megbecsülésének képessége, a test, a lélek egészsége, megóvása. A felelősség, a kötelesség, az udvariasság, készség a mássás elfogadására. A környezet értékeinek megbecsülése. A kulturált vita és konfliktuskezelés készségei 5. ÉVFOLYAM Témakör Társas kapcsolatok, illemszabályok
Tartalom A kommunikáció elfogadott formái felnőtt és gyermek, gyermek és gyermek között. Kommunikációs formák ismert és idegen közegben – köszönés, bemutatkozás, megszólítás, tegeződés-magázódás; szándéknyilvánítás. Illemszabályok helyzetekre – vásárlás, utazás, könyvtár, kulturális intézmény, vendégségben, ünnepnapokon
308 (születésnap, névnap, esküvő). Önismeret, testi-lelki egészség
Önmaga bemutatása – drámajáték, mimetikus játék, „ez vagyok – ez voltam” fotók a múltról, a családról, a gyermekkorról. Élmények, történések, családi események. Adatok önmagáról, családjáról. Pozitív tulajdonság, képesség. Az önellátás – ruházat, felszerelés, saját környezet rendje, tisztasága. A testi fejlettségének, adottságnak megfelelő táplálkozás: mértéktelenség, mohóság, önkorlátozás. Tisztálkodási szokások napi ritmusa.
Tevékenységek Helyzetgyakorlatok, szituációs játékok, az illemszabályok alkalmazása. Történetek, játékok a helyes, a helytelen viselkedés bemutatására. Születés- és névnapi naptár készítése az osztálynak. Ajándékcsomagolás technikái, az átadás helyzetgyakorlatai. Adatok önmagáról, a családról szóban, írásban – pozitív jellemvonások szóban. önarckép – tükörbe nézve. Családrajz – ahogyan látom őket, ahogyan viszonyulok a családtagjaimhoz. Szépirodalmi szemelvény bemutatása, megbeszélés. Önellátó, testápoló technikák.
6. ÉVFOLYAM Témakör Tartalom Társas kapcsolatok, Az önérvényesítés helyzetei az osztályban, a családban – vélemény, vita, ellentmondás, illemszabályok generációs feszültségek: szülő – gyerek; nagyszülő – szülő; nagyszülő – gyerek. Kommunikációs formák idegennel – óvatosság, távolságtartás, kellő tisztelet. Bemutatkozás, kézfogás, teljes név elmondása. Beszélgetés telefonon keresztül. Önismeret, testi-lelki egészség
Önarckép szóban, írásban, rajzban. Önfejlődés felfedezése, tudatosítása. Pozitív, negatív jegyek. Játékos átváltoztatás – saját és mások megváltoztatása. Visszafogott önérvényesítés. A serdülő megváltozott testi adottságai – lelki konfliktusok. A testápolás, tisztán tartás folyamatai. A rendszeres és bőséges táplálkozás, a táplálék összetevői, minősége. A rendszeres mozgás. A megjelenés, a küllem, az ápoltság, igényesség jelei.
Tevékenységek Szituációs játékok, helyzetgyakorlatok: bemutatkozás, társalgás idegennel, telefonálás, tudakozódás telefonon, üzenetmondás üzenetrögzítőre. Drámajátékok: konfliktus, vita a családban, feloldás, visszafogott önérvényesítés, film megtekintése, megbeszélés, viszonyulás a témához. önarckép készítése. Játékos átváltozás – mások átváltoztatása, barát vagy családtag bemutatása, leírása. öltözködési kultúra bemutatása játékosan a valóságban, képeken. Az egészséges fejlődéshez szükséges heti étrend, mozgás, pihenés, szórakozás, heti program összeállítása. Bizalmas közlendők a testünk működéséről – fiúk és lányok külön-külön. 7. ÉVFOLYAM Témakör Tartalom Társas kapcsolatok, A kamaszkori konfliktusok leggyakoribb helyzeteinek feldolgozása: konfliktus az konfliktuskezelés osztályban, a rivalizálás egészséges és egészségtelen formái, öltözködés, zene, sport, szórakozás, barátkozás, párkapcsolat, fiú-leány kapcsolat. Peremhelyzet, magányosság, szorongás, agresszivitás a helyzetből adódóan. Feloldási módok. önfegyelem – tűrőképesség. Önismeret, testi-lelki egészség
Az emberi természet
Felelősség önmagunkért, a családért. Felelős és felelőtlen döntések önmagukra, a családra nézve. Például csavargás, szülők elhagyása, érték, pénz eltulajdonítása, elköltése, pazarlás, az egészség károsítása szerekkel, itallal, dohányzással, korai párkapcsolat, szexualitás és követelményei. Az öltözködési kultúra, a divat végletei – személyiség és divat. A célszerű, egészséges ruhadarab: a felsőruházat gondozása, a lábbeli megválasztása. A kíváncsiság. Önszeretet, önzés. Siker és boldogság. öröm és szervezés. Indulatok, érzelmek. Előítélet és nyitottság, megértés. Gyávaság és bátorság. Erőszak és jogos
309 önvédelem. Tevékenységek Kommunikációs helyzetgyakorlatok, dramatikus játék, mimetikus játék, tréningek, terápiák kapcsolatteremtésre, párkapcsolat építésére, helyzetgyakorlatok a rivalizálás feloldására. A konfliktusos helyzet feloldása szóban; levélváltás – levélírás – telefonálás. Élménybeszámoló, döntéshelyzetek bemutatása dramatikus játékkal, vita, állásfoglalás. Saját viselkedés elemzése változó nézőpontból. Film megtekintése – vita, megbeszélés, tanulságok. Divatbemutató szervezése. Érvelés, vitatkozás, példák gyűjtése az emberi természet jellemzőire – merítés a környezetből. 8. ÉVFOLYAM Témakör Tartalom Társas kapcsolatok, A kamaszkori konfliktusok leggyakoribb helyzeteinek feldolgozása; konfliktus a családban: konfliktuskezelés szülőkkel, nagyszülőkkel, testvérekkel. Kortárscsoportok: konfliktusok a csoporton belül, csoporthelyzet, alkalmazkodás, tűrőképesség, peremhelyzet. Deviáns csoportok veszélye az egyéni életútra. Önismeret, testi-lelki egészség
Az emberi természet
Pályakép, pályatükör
Önmaga változásának, alakulásának leírása. Elképzelések, vágyak, tervek a felnőtt szerepekről, a felnőttkori önmaga megvalósításáról. Nyitottság, zárkózottság. Lelki bántalmak, sérelmek veszélyei – kamaszkori öngyilkosság. A rendszertelen táplálkozás következményei. A mozgás, a sportolás fontossága – élvezeti szerek elutasítása. A normák. Az illendőség, az igazságosság. Jó és rossz. Választás és döntés. A hiba és a bűn. A lelkiismeret, az erkölcs. A helyes életvezetés. Őszinteség és hazugság. Rokonszenv, ellenszenv. Felkészülés a pályaválasztásra – mit takarnak a fogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás szakképzettség, munkakör. Érdeklődési területek, vonzódások. Reális pályakép a képességek, adottságok szerint, mérlegelés. A szakmatanulási lehetőségek – szakiskolák, speciális szakiskola. Tanműhelyek látogatása.
Tevékenységek Helyzetgyakorlat, dramatikus játék családi konfliktus bemutatásáról és feloldási technikákról. Szituációs játék egy-egy csoporthelyzetről – elemzés, vita, állásfoglalás. Film megtekintése: deviáns csoport, deviáns magatartás – megbeszélés, viszonyulás, értékítélet. Irodalmi részletek bemutatása a lelki élet problémáiról – megbeszélés. Film megtekintése: a kamaszok érzékenysége. Sportolási lehetőségek felkutatása. Étrend, napirend összeállítása. Munkahely-látogatás, szakiskolák felkeresése. Önismereti tréning, szituációs gyakorlat. Az emberi természetről való tudás alkalmazása az önismeretben, az emberismeretben, a társas kapcsolatokban. Az erkölccsel, az emberi természettel kapcsolatos film megtekintése, megbeszélés, elemzés, vita, érvelés.
310
