Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat képviselő-testületének …./2011. ( .. . ..) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről TERVEZET Bp. Főv. XIX. ker. Kispest Önkormányzata a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Ltv.) 3.§ (1)-(2), 4.§.(3),5.§ (3),12.§.(5),19.§, 20.§ (3), 21.§ (6), 23.§ (3), 27.§ (2),, 31.§ (2), 33.§ (3),34.§.(1)-(3), 35.§ (2), 36.§ (2),42.§.(2), 54.§ (1)-(3), 58. § (2)-(3), 62.§ (3), 68.§ (2), 86.§ (2) bekezdéseiben és a a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében kapott törvényi felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:: Első rész A rendelet hatálya 1. §. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata tulajdonában álló valamennyi, bérbeadás útján hasznosított, illetőleg a.) a pályázati rendszer feltételei szerint aa.) szociális alapon; ab.) költségelven; ac.) piaci feltételekkel; b.) a pályázati rendszeren kívül az e rendeletben meghatározott feladatok végrehajtására; c.) az önkormányzat közigazgatási területén és azon kívül levő nyugdíjasházi elhelyezéssel bérbeadható lakásra. (2) A rendelet hatálya kiterjed a Bp. XIX. ker. Önkormányzat tulajdonában lévő valamennyi
a) lakás céljára szolgáló házasingatlanra és a hozzátartozó földrészletre, társasházban levő öröklakásra és a hozzátartozó osztatlan közös tulajdonú hányadra, ideértve a vegyes (részben önkormányzati, részben más) tulajdonban álló házasingatlanban levő önkormányzati tulajdonú hányadot is,
b) a bérbeadás útján hasznosított, illetve hasznosítható nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatók.
c) a családok átmeneti otthonában lévő lakásokra is a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, illetve a 259/2002. (XII.18.) Korm. sz. rendeletben foglaltak figyelembevételével. (3) A rendelet hatálya alá tartozó, az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott üresen álló vagy jogilag megüresedett lakás, ingatlan és nem lakás céljára szolgáló helyiség hasznosításával kapcsolatos tulajdonosi jogok a képviselő-testületet illetik meg. A tulajdonosi jogok gyakorlása
2 során a hatásköröket a képviselő-testület szervezeti és működési szabályairól szóló önkormányzati rendelet tartalmazza. Második rész A lakásbérlet szabályai A lakások bérbeadásának általános szabályai 2.§. (1) Az önkormányzat tulajdonosi jogait - mint bérbeadó – a Tulajdonosi Bizottság és a Szociális és Lakásügyi Bizottság döntése alapján a polgármester gyakorolja /a továbbiakban: bérbeadó/. (2) Önkormányzati lakás csak lakás céljára, rendeltetés szerinti használatra alkalmas állapotban pályáztatható és adható bérbe. (3) Önkormányzati lakás az e rendeletben tételesen megjelölt esetek kivételével határozott időre, maximum 5 évre adható bérbe.
a) A bérlő köteles a szerződés megszűnésekor a lakást a vele együtt élő családtagokkal és a befogadott személyekkel együtt elhagyni, és azt üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak átadni.
b) A bérlő kérelme alapján a lakás 5 évre újra bérbeadható, ha ba.) a bérlő önkormányzati bérlakás bérbevételére továbbra is jogosult bb.) a lakást rendeltetésszerűen használta, karbantartotta, bc.) lakbér és egyéb a lakás használatával kapcsolatos közműdíj tartozása nincs, bd.) és a bérlő maradéktalanul eleget tett a korábbi szerződésben vállalt kötelezettségeinek. be.) rendkívüli indokolt körülmények esetén: munkanélküliség, tartós betegség, a családban bekövetkezett súlyos, méltányos elbírálást érdemlő esemény miatt a bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor elhelyezéséről nem tud gondoskodni.
c) Bérlő a bérleti szerződés időtartama alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, melyet a bérbeadó – a lakás rendeltetésszerű használatával, valamint a bérlő kötelezettségeinek teljesítésével együtt –évente két alkalommal - ellenőriz. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles a távollétét megelőzően 30 napon belül írásban a bérbeadó részére bejelenteni. Indokolt esetben a Bérbeadó a lakásban évente több alkalommal tarthat bérleményellenőrzést.
d) A bérlő kérelme alapján a bérleti szerződés lejártát követő 30 napon belül a rendelet betartásával az önkormányzati bérlakásra adásvételi szerződés köthető a Tulajdonosi Bizottság hozzájárulásával, amennyiben a bérlőnek a szerződés lejártakor lakbér és egyéb a lakás használatával kapcsolatos közműdíj tartózása nincs és legalább 5 éve szerződéses jogviszonnyal a lakásban lakik. (4) A bérbeadó a lakásbérleti szerződést azzal a személlyel köti meg, akit az e rendeletben megjelölt pályázat alapján, vagy pályázati rendszeren kívül a lakás bérlőjéül kijelölt és a Tulajdonosi Bizottság vagy a Szociális és Lakásügyi Bizottság jóváhagy.
3 (5) Az egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy - kerületen belüli - önkormányzati lakásra köthetnek bérleti szerződést. (6) A bérlő részére a lakás újra bérbeadásakor a bérlő jövedelmi, szociális, vagyoni helyzetére tekintettel kell a lakásbérleti díjat megállapítani. (7) Amennyiben a bérlő a költség-, vagy piaci alapú bérleti díjat nem fogadja el, úgy a lakást a bérleti szerződés megszűnésekor köteles kiüríteni és a bérbeadó részére visszaadni. (8) A bérlőnek a szerződés lejárta előtt -a bérbeadó felhívására- legalább 90 nappal kell kérnie a lakás további bérbe adását. (9) A bérlő köteles a szerződés megszűnésekor a lakást a vele együtt élő családtagokkal és a befogadott személyekkel együtt elhagyni, és azt üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak átadni.
3.§. (1) A bérbeadás útján hasznosítandó, üresen álló lakások bérbeadására – az Ltv-ben, a lakáspolitikai koncepcióban, az e rendelet 14. §-ában meghatározott feladatok ellátásához szükséges lakások, valamint a nyugdíjasházi lakások kivételével – nyilvános pályázat útján kerül sor. (2) A pályázati hirdetményt a lakások megüresedése szerint – évente legalább két alkalommal – a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni és az önkormányzat által működtetett médiákban is meg kell jelentetni. Szociális helyzet alapján történő bérbeadás, valamint a költség és piaci alapú lakásbérlet szabályai 4.§. (1) A szociális helyzet, rászorultság feltételei szerinti igényjogosultakról a Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt. (2) A bérbe adható lakás maximális nagysága a bérlő és vele együttlakó, illetve költöző családtagok számától függően: a.) 1-2 fő estén 1,5 lakószoba b.) 3 fő esetén 2 lakószoba c.) 4 fő esetén 2,5 lakószoba d.) 5 fő esetén 3 lakószoba e.) 6 és több fő esetén 4,5 lakószoba (3) A bérleti díj meghatározása a Lakbérrendelet szabályai szerint történik (4) A bérleti szerződés maximum öt évre köthető meg és további öt évente hosszabbítható meg a Szociális és Lakásügyi Bizottság javaslata alapján. 5. §
4 (1) Szociális bérű lakást annak a személynek lehet bérbe adni:
a) akinek és házastársának, élettársának, vagy a vele együtt lakó vagy együttköltöző közeli hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs másik lakás,
b) ahol a bérlő és a vele egy háztartásban lakó személyek egy főre jutó havi jövedelme a bérbeadáskor - vagy a szerződés bármely okból történő módosításakor és felülvizsgálatakor- az öregségi nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét nem haladja meg, és
c) ahol a bérlő és a vele együtt költöző személy nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a bérbeadáskor az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250-szeresét meghaladja. (2) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetén a szociális lakbér indokoltságát évente felül kell vizsgálni. Nem kell lefolytatni a felülvizsgálatot, ha a bérlő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, rendszeres szociális segélyben, vagy lakásfenntartási támogatásban részesül. 6. § Amennyiben a bérleti szerződés felülvizsgálata, vagy a lakáscseréhez történő hozzájárulás során megállapítást nyer, hogy a 5. § (1) bekezdésében szabályozott feltételek nem állnak fenn, és a bérlő, illetve bérlőtárs, továbbá a lakásban állandó bejelentéssel, vagy tartózkodási engedéllyel lakók egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét meghaladja, a bérleti szerződés költségalapú, ha a négyszeresét meghaladja, piaci alapú szerződésre módosul. Óvadék 7. § (1) A lakás bérlője a lakás nem szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén óvadékot köteles fizetni. (2) Az óvadék mértéke
a.) költségalapon bérbe adott lakás esetében a lakás lakbérének 5 havi összege, b.) piaci alapon bérbe adott lakás esetében a lakás lakbérének 5 havi összege. (3) A befizetett óvadék után a bérlő részére kamat nem fizethető. (4) Az óvadék a bérleti időtartam lejártát követően visszajár, ha a bérlő a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatnak megfelelően, adja vissza és a lakással kapcsolatban hátraléka nem keletkezett, amennyiben e kötelezettségeinek nem tesz eleget, az ebből adódó követelések az óvadék összegéből levonásra kerülnek. Lakások bérbeadása pályázat útján piaci jelleggel 8.§. (1) Piaci jelleggel a lakás bérbeadása kizárólag lakás céljára történhet. (2) A bérbeadó a lakbér összegét az önkormányzati lakások béréről szóló rendelete alapján határozza meg.
5 (3) A piaci lakbérrel bérbevett lakás 5 év folyamatos bérleti jogviszony leteltével csak a Képviselőtestület jóváhagyásával, a vételár 100%-nak egyösszegű megfizetése mellett idegeníthető el. Lakások bérbeadása pályázat útján költségelvű lakbérrel 9.§ (1) Az önkormányzat által épített és e célra vásárolt, vagy egyéb módon kialakított lakások és a felújított lakás költségelvű lakbérrel, pályázat útján adható bérbe 5 év határozott időre, ami az általános szabályok szerint hosszabbítható meg. (2) A költségelvű lakbér mértékét az önkormányzati lakások béréről szóló rendelet alapján kell meghatározni. (3) Legalább 10 év szerződéses jogviszonnyal történő bentlakás után a bérlő kérelme alapján a költségelven bérbeadott lakás a bérleti szerződés lejártát követően, a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint illetékes önkormányzati szerv döntése alapján idegeníthető el. A pályázati rendszer szabályai 10. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a meghirdetett lakás műszaki jellemzőit, (szobaszám, alapterület, komfortfokozat), b) a lakás épületen és településen belüli fekvését és pontos címét, helyrajzi számát, c) a lakás lakbérének összegét, d) az óvadék összegét,
e) a pályázat benyújtásának határidejét és a bérbeadás időtartamát. (2) A pályázat feltételeit és a sorolás szabályait e rendelet 2. melléklete tartalmazza. (3) A pályázatokról a szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a Szociális és Lakásügyi Bizottság, a költségelvű és piaci alapú bérbeadás esetén a Tulajdonosi Bizottság dönt. A pályázatokat e rendelet és mellékletei szabályainak figyelembevételével köteles elbírálni és a bérlő személyét kiválasztani 11. § A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó alábbi nyilatkozatait:
a)
A lakbér és közüzemi díj megfizetését vállalja, tudomásul veszi, hogy a lakbér mindenkori mértékét önkormányzati rendelet állapítja meg.
b) A bérbeadó birtokába visszaadott lakásba bejelentett személyek kijelentéséről gondoskodik.
c) A pályázott lakás bérleti jogának elnyerése esetén a felajánlott lakást üres, tehermentes, kifestett, tiszta, beköltözhető állapotban - a pályázatban megjelölt határidőben - a tulajdonos rendelkezésére bocsátja.
d) A pályázó tudomásul veszi, hogy amennyiben a pályázatban olyan, a valóságnak nem megfelelő tényt, vagy adatot közöl, melyet a benyújtandó igazolások nem támasztanak
6 alá és ezzel a Bizottságot tévedésbe ejtette, 2 évre a Bérbeadó a lakáspályázatokból kizárja. 12. § Érvénytelen a pályázat, ha a pályázó a) a pályázati feltételeknek nem felel meg, vagy
b) a pályázatot nem személyesen vagy meghatalmazott útján és nem határidőben nyújtotta be a bérbeadónál, vagy
c) a pályázatát hiányosan, nem egyértelműen, vagy nem az arra rendszeresített nyomtatványon adja be, vagy
d) a vele együtt költöző személyek - lakóközösséget zavaró - magatartása miatt az elmúlt 5 évben a lakásbérleti jogviszony felmondásra került, erre vonatkozó érintő bírósági per, vagy a bérbeadónál szabálysértési eljárás volt folyamatban, vagy
e) igénye meghaladja a pályázatban kiírt lakásnagyság mértékét, vagy f) az általa leadandó önkormányzati bérlakás esetén bérleti díj- vagy közüzemi díj tartozás van, vagy
g) a pályázatban nem a valóságnak megfelelő tényt, vagy adatot közöl. 13.§ Önkormányzati bérlakás pályázat útján annak a családnak (személynek) adható bérbe, aki az e rendeletben és a 2. mellékletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel. Lakások bérbeadása pályázati rendszeren kívül 14.§ (1) A bérbeadó a pályázati rendszeren kívül dönthet az önkormányzati bérlakás bérbeadásáról:
a) az életveszély, vagy más közérdekű elhelyezési feladat (szanálás) miatt lebontani rendelt lakások jogszerű használói részére, ha a lakáshasználók végleges elhelyezéséről az önkormányzat köteles gondoskodni,
b) az önkormányzat illetékességi területén lakó súlyos lakásproblémával küzdő, krízishelyzetbe került családok részére, a Szociális és Lakásügyi Bizottság évente maximum 5 lakást, 12 hónapra ad bérbe, mely határidő kérelemre a körülmények felülvizsgálatát követően évente hosszabbítható.
c) önkormányzati bérlakás bérleti jogviszonyának lakbértartozás miatti felmondását követően a végrehajtási eljárás során, a volt bérlő kérelmére a Szociális és Lakásügyi Bizottság döntése alapján egy szobás, maximum komfortos komfortfokozatú másik lakás adható bérbe egy évre, azzal, hogy a bérlő a végrehajtási eljárás során megkötött egyezségben vállalja az addig felhalmozott fennálló tartozások folyamatos törlesztését. Ez a határidő évente hosszabbítható a Szociális és Lakásügyi Bizottság döntése alapján, amennyiben a bérlőnek a lakás fenntartásával kapcsolatban hátraléka, közüzemi díj, lakbér és külön szolgáltatás díj tartozása nem volt, és a vállalt törlesztési kötelezettségének eleget tesz.
7 d) a Családok Átmeneti Otthonából (továbbiakban: CSÁO) a törvényben biztosított határidő lejártát követően az onnan kikerülő családok részére a rendelet 4.§ (2) bekezdésében foglaltak szerinti lakásnagyságnak megfelelő lakás adható bérbe A CSÁO vezetője javaslatára. Erre a célra maximum 3 lakás használható fel. A bérbeadás egy évi időtartamra történhet, amely a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ javaslata alapján évente egy évvel meghosszabbítható. (2) Életveszély, szanálás esetén a bontandó lakásra kötött, a bontás időpontjában fennálló bérleti szerződés feltételeinek megfelelően kell másik (csere) lakást bérbeadni.
(3) A bérbeadó az (1) bekezdés b.) pontja alapján hozott döntéseiről félévenként köteles a képviselő-testületet tájékoztatni.
Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadása a volt bérlő, jogcímnélküli lakáshasználó részére lakbér és közüzemi díj hátralékai rendezését követően 15. §. (1) A volt bérlővel, a felmondást követő 60 napon belül kérelmére, díjhátraléka, lakbér és közüzemi díj tartozásai rendezése esetén új bérleti szerződés köthető költség elven, meghatározott időre, legfeljebb egy évre. (2) A bérleti szerződés továbbiakban a bérlő kérelmére évente hosszabbítható, ha a.) a bérlő az önkormányzati bérlakás bérének költségelven történő megfizetését továbbra is vállalja, b.) a lakást rendeltetésszerűen használta, karbantartotta, c.) lakbér és egyéb a lakás használatával kapcsolatos tartozása nem volt. A bérlőtársi szerződés megkötésének feltételei 16.§ (1) A bérbeadó a bérlő és vele együtt lakó házastársa közös kérelmére a bérlőtársi szerződést köteles megkötni. (2) A bérbeadó a bérlő és a vele együtt lakó szülője (az örökbefogadó, a mostoha, és nevelő szülője) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmező együttlakását az egészségügyi vagy lényeges személyi körülmények indokolttá teszik. (3) A bérbeadó, a bérlő és a vele együtt lakó gyermeke (örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermeke), valamint a jogszerűen befogadott gyermekétől született gyermeke közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a gyermek, illetőleg a befogadott gyermek gyermeke: a) 18. életévét betöltötte és
b) a bérlővel a lakásban legalább 5 év óta együtt lakik. c) a bérlőnek a lakás használatával kapcsolatban közmű, illetve lakbér és külön szolgáltatás díj hátraléka nincs
8 (4) A rászorultság alapján bérbe adott lakás esetében nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (2) és (3) bekezdésben említett hozzátartozó a fővárosban másik beköltözhető lakással rendelkezik. (5) A bérlő hozzátartozójának másik lakását akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt idegenforgalmi célokra, bérlet, albérlet útján vagy nem lakás céljára hasznosítja. 17.§ A 16.§ (2) - (3) bekezdésében megjelölt hozzátartozókon kívül más személlyel bérlőtársi szerződés nem köthető.
9 18.§ (1) A bérbeadó a 3.§ (1) bekezdésében meghatározott pályázati rendszeren kívül dönthet az önkormányzati bérlakás bérbeadásáról olyan bérlő részére, aki a) az önkormányzattal közszolgálati jogviszonyban áll, vagy
b) az önkormányzat intézményénél, önkormányzati alapítású gazdasági társaságnál van közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban
c) (2) Az (1) bekezdés szerint bérbeadott lakás esetén nem kell alkalmazni a 2.§ (1) bekezdésben előírt határozott időtartamot. A lakás a bérlő (1) bekezdésében meghatározott munkaviszonyának, illetve közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyának fennállásának időtartamára adható bérbe. (3) A lakás bérlője a munkaviszony, illetve jogviszony megszűnését követően 30 napon belül, köteles a lakás lakbérét és közüzemi díját rendezni, a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni. (4) A bérbeadott lakásba a bérlő házastársán, gyermekén, jogszerűen befogadott gyermekének együttlakás alatt született gyermekén kívül más személyt nem fogadhat be, a lakást albérletbe nem adhatja.
Nyugdíjasházi lakások bérbeadása 19.§ (1) Nyugdíjasházban levő lakás bérlője az lehet, aki:
a) az önkormányzat tulajdonában álló lakás bérlője, ha a bérleti jogviszonya határozatlan idejű volt és az általa lakott lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése mellett az önkormányzatnak visszaadja;
b) adásvételi szerződés keretén belül a kizárólagos tulajdonában álló, per-, teher -,és igénymentes üres, beköltözhető lakóingatlanát az ingatlan és a nyugdíjasházi lakás forgalmi értéke közötti különbözetnek megfelelő összegért az önkormányzatnak eladja;
c) a lakásbérleti szerződés megkötésével egyidejűleg az önkormányzat számára térítésként 3 000 000 Ft-ot megfizet;
d) és a nyugdíjasházi lakásban történő elhelyezését írásban kéri az önkormányzattól. (2) Nyugdíjasházi lakás bérlője csak az a személy lehet, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és önmaga ellátásáról gondoskodni tud. (3) Nyugdíjasházi lakásba a bérlő házastársán kívül más személyt nem fogadhat be, a nyugdíjasházi lakás albérletbe nem adható. (4) Ha a bérlő a nyugdíjasházi lakásra az (1) bekezdés a.) pontjában foglalt rendelkezések alapján kötött bérleti szerződést felmondja, úgy
a)
részére legalább egyszobás lakást kell bérbe adni, amelyre az önkormányzattal fennállt bérleti szerződés a beköltözésre tekintettel közös megegyezéssel megszüntetésre került; ebben az esetben a volt bérlő a leadott lakásért adott pénzbeli térítésnek a Ptk.
10 301. §-a szerinti éves kamatokkal növelt összegét köteles a bérbeadó részére visszafizetni; vagy b) részére pénzbeli térítést kell fizetni, amelynek összege a nyugdíjasházi lakás forgalmi értékének 50 %-a. (5) Ha a bérlő a nyugdíjasházi lakásra az (1) bekezdés b.) pontjában foglalt rendelkezések alapján kötött bérleti szerződést felmondja, úgy
a.)
részére a nyugdíjasházi lakásnak megfelelő egy szobás összkomfortos lakást kell bérbe adni; vagy
b.)
részére a nyugdíjasházi lakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötésekor az (1) bekezdés b.) pontjában foglaltak alapján befizetett összeget kell megfizetni.
(6) Ha a bérlő a nyugdíjasházi lakásra az (1) bekezdés c.) pontjában foglalt rendelkezések alapján kötött bérleti szerződést felmondja, úgy részére a nyugdíjasházi lakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötésekor az (1) bekezdés c.) pontjában foglaltak alapján befizetett összeget kell megfizetni. (7) A nyugdíjasházi lakás bérlete cserélhető. Feltétele a nyugdíjasházi lakás bérlőjének egészségi állapota, a cserélő fél jogosultsága a nyugdíjasházi lakásra, a csere tárgyát képező lakás hasonló minősége. A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelességei 20. § (1) A helyreállítási kötelezettséggel meghirdetett lakás esetében a lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a lakás helyreállításának költségeit, b) a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját, valamint c)
a munkálatok elvégzésének határidejét.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt munkák - pályázatban meghirdetett és számlákkal igazolt ellenértékét, a lakás műszaki átvételét követő 60 napon belül - a bérbeadó fizeti meg a bérlő részére. (3) Ha a tényleges ráfordítás költségei a pályázatban meghirdetett költségeket meghaladják, a bérlő a rendeltetésszerű használatot meghaladó mértékű munkákra fordított kiadásainak megfizetésére nem tarthat igényt. (4) A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét - a bérlő kérésére - legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja. (5) Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a lakásbérleti szerződésben meghatározott, vagy a bérbeadó által a (4) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérbeadó a lakásbérleti szerződést az Ltv. 24.§ (1) bekezdésének b.) pontja alapján felmondhatja. 21. § (1) A lakásbérleti szerződés keretében a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő látja el az épület, illetőleg a közös használatú helyiségek tisztántartásával, megvilágításával kapcsolatos feladatokat.
11 (2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás esetén a szerződésben konkrétan meg kell jelölni a bérlő által vállalt feladatokat és annak - egy hónapra lebontott költségeit, (dologi kiadások és munkadíj). A kiszámított havi költségekkel a lakbér összegét a Bérbeadó csökkentheti (3) A bérbeadó az (1) bekezdésben említett kötelezettségek közül egyes feladatok elvégzéséről, illetőleg több bérlő esetében a feladatok szerinti megosztásról is köthet megállapodást.
22.§ (1) A 21.§-ban említett megállapodás határozott időtartamra – de legalább 12 hónapra – szólhat. A határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül a megállapodás 12 hónapra megújítható, amelyet a lakásbérleti szerződésben fel kell tüntetni. (2) Ha az (1) bekezdésben említett határozott idő eltelt, illetőleg a megállapodás megújítására nem kerül sor, a bérlő az eredetileg megállapított lakbért köteles fizetni. (3) A bérbeadó legalább 6 havonként köteles ellenőrizni a megállapodásban foglaltak teljesítését. A bérlő mulasztása esetén - a lakásbérleti szerződés egyidejű felmondásával a megállapodás megszüntethető, és a lakbérkülönbözet visszakövetelhető. (4) Ha a (2) bekezdésben említett esetben a közös megegyezés nem jön létre és a bérlő nem vállalja a lakásra eredetileg megállapított lakbér és a különbözet megfizetését, a bérbeadó a lakásbérleti szerződést - az Ltv. 24 § (1) bekezdés b.) pontja alapján - felmondhatja. 23.§ (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti, rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszi. (2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák: a) konkrét megjelölését,
b) befejezésének határidejét, c) költségeit és azok megfizetése feltételeit, módját, valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni. (3) A bérbeadó csak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalhatja. 24.§ (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és a berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. (2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy a kiköltözéssel egyidejűleg a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.
12 A lakáshasználati díj 25.§ (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni. (2) A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig - emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg a Ltv. 75. és 94. §-ai értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt. (3) A lakáshasználati díj a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított
a) 2-6 hónap között a lakbérnek megfelelő összeg kétszerese, b) 6-12 hónap között a lakbérnek megfelelő összeg háromszorosa, c) 13 hónapon túl a lakbérnek megfelelő összeg ötszöröse. (4) Ha a jogcím nélküli lakáshasználónak a vele együtt lakókra tekintettel meghatározott - egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartáshoz szükséges mértéken felüli ingó, valamint forgalomképes ingatlan vagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét a bérbeadó csökkentheti. A csökkentett használati díj sem lehet azonban a lakás lakbére kétszeres összegénél kevesebb. (5) A bérbeadó a (2) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani. A befogadás és az elhelyezési kötelezettség vállalásának szabályai 26.§ (1) Az Ltv.21. § (2) bekezdése értelmében a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét. (2) A Bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő, nem befogadott gyermekének a gyermekét, testvérét, élettársát, élettársa gyermekét, gyermeke házastársát, és annak gyermekét a lakásba befogadja. (3) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni. (4) A bérbeadó a befogadáshoz kért hozzájárulást megtagadhatja, ha
a) a bérlő határozott időre szóló bérleti szerződéssel rendelkezik, b) a bérleti jogviszony fennállása vitás,
c) ha a befogadással a lakásban lévő személyek száma meghaladja a 4. §-ban szabályozott lakásigény mértékének felső határát. (5) Az önkormányzati lakásba történő befogadáshoz a hozzájárulást meg kell tagadni, ha a bérlőnek a lakással kapcsolatos lakbér- illetve közüzemi díj tartozása van, illetve ha a 21.§-ban vállalt feladatait nem látja el.
13 27. § (1) A bérbeadónak a hozzájárulásban ki kell kötnie, hogy a lakásban jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásbérleti szerződés megszűnését követő 8 napon belül kötelesek a lakásból kiköltözni. (2) A hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell a befogadott személy írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén az önkormányzati lakásból 8 napon belül a vele együtt lakó valamennyi személlyel együtt kiköltözik. 28. § (1) Ha a szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utalásakor határozatlan idejű lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le az önkormányzat javára, részére a bérbeadó legfeljebb egy lakószobás, komfortos lakás bérbeadását ajánlhatja fel. A bérbeadás feltétele, hogy az említett személy vállalja a felajánlott lakásra megállapított lakbér megfizetését. (2) A bérbeadás az (1) bekezdésben említett személyek részére határozott, 5 éves időtartamra történik. Hozzájárulás lakások cseréjéhez 29.§. (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérleti joga lakás, lakások bérleti jogára vagy lakható lakást magába foglaló magántulajdonban lévő ingatlanra, ingatlanokra cserélhető. (2) A lakások elcseréléséhez a bérbeadói hozzájárulás szükséges (3) A bérbeadói hozzájárulást a bérbeadó megtagadhatja, ha a bérlő határozott időre szóló, vagy feltétel bekövetkeztéig tartó bérleti szerződéssel rendelkezik. Hozzájárulás az albérleti szerződéshez 30. § (1) A bérlő a határozatlan időre bérbeadott lakás legfeljebb 50 %-át határozott időre, maximum egy évre, kizárólag lakás céljára a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával albérletbe adhatja, az albérleti szerződést köteles írásba foglalni, és a bérbeadó részére bemutatni. (2) Az albérlői jogcímen történő befogadáshoz kért hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell a befogadott személy nyilatkozatát, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást 3 napon belül elhagyja. Hozzájárulás székhely bejelentéshez 31. § (1) A bérlő kérelmére tulajdonosi hozzájárulás adható az önkormányzati tulajdonú bérlakás székhelyként történő bejelentéséhez, a 32/2000.(VI.29.) önkormányzati rendeletben szabályozott tevékenységek esetén, kizárólag abban az esetben, ha azt a tevékenységet a lakásban életvitelszerűen bentlakó bérlő, vagy a bérlő által jogszerűen befogadott személy végzi vagy gyakorolja. (2) A lakásbérleti jogviszony megszűnésével a székhely engedély egyidejűleg visszavonásra kerül.
14 (3) A bérleti szerződés megszűnésével a bérlő köteles haladéktalanul a székhely (telephely, fióktelep) cégjegyzékből való törléséről gondoskodni. A bérlőnek visszajáró óvadék elszámolására, amennyiben óvadékot fizetett csak a fentiek megtörténtének igazolását követően kerülhet sor, így az óvadék-visszaadási kötelezettség is csak ezen feltétel bekövetkezése esetén válik esedékessé. A bérleti szerződés megszűnésétől számított 30 (harminc) nap elteltével mindaddig, amíg a bérlő ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadónak köteles napi 2.000,- Ft összegű kötbért fizetni, amely követelését a bérbeadó az óvadékból levonni jogosult. A jogcím nélkül visszamaradt személyek elhelyezése 32. § (1) A bérbeadó azzal a személlyel, aki az Ltv. rendelkezései alapján a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult, az előző bérlővel azonos feltételekkel köti meg a lakásbérleti szerződést. (2) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó azzal a jogcím nélküli személlyel köthet lakásbérleti szerződést,
a) akinek az elhelyezéséről az Ltv. 75. és 94. §-a alapján köteles gondoskodni, b) akinek az elhelyezésére ezen rendelet alapján kötelezettséget vállalt. (3) Az (1) és (2) bekezdésben nem említett személyekkel bérleti szerződést a bérbeadó nem köthet, az ilyen személyekkel kapcsolatos eljárásra e rendelet 25. §. (5) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadóak. A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése 33. § (1) A bérbeadó és a bérlő a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére másik lakást ad bérbe. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a bérlő
a) kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú, b) azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a kerületben vagy az épületen belül eltérő fekvésű, illetőleg
c) nagyobb szobaszámú, vagy nagyobb alapterületű, vagy magasabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kérheti. 34.§ A bérlőt a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén pénzbeli térítés nem illeti, kivéve a nyugdíjasházi lakás visszaadása esetén a rendelet 19. §-ában meghatározott esetben.
15 Harmadik rész A helyiségbérlet szabályai A helyiségek bérbeadásának általános szabályai 35.§ (1) Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás célú helyiségeket bérbe adni az önkormányzat vagyonáról szóló rendelet valamint e rendeletben megfogalmazott szabályok szerint lehet. (2) A rendelet hatálya alá tartozó helyiségeket az önkormányzat bérbeadással, pályázat útján hasznosítja, kivéve az e rendelet 40. §-ában foglalt eseteket. (3) A bérbeadói jogok gyakorlásával és a bérbeadói kötelezettségek teljesítésével, az erre vonatkozó szerződések megkötésével, hozzájárulások megadásával kapcsolatos feladatokat a Tulajdonosi Bizottság döntése alapján a polgármester (továbbiakban: bérbeadó) látja el, aki ezen feladatkörét a Polgármesteri Hivatal és az önkormányzat mindenkori vagyonkezelő szervezete közreműködésével végzi, a következők figyelembevételével: a.) Tulajdonosi Bizottság a bérbeadásokról évenként tájékoztatja a képviselő-testületet. b.) Bérleti szerződés köthető: ba.) határozott időre, bb.) feltétel bekövetkeztéig.
Helyiségek bérbeadása pályázat útján 36.§ (1) A bérbeadó az üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget az e rendeletben szabályozott kivételektől eltekintve csak licitálásos, nyilvános pályázati eljárás lefolytatása után adhatja bérbe. A hirdetménynek meg kell jelennie legalább egy helyi újságban, egy országos terjesztésű napilapban, az önkormányzat hivatalos internetes oldalán, valamint a Polgármesteri Hivatal és a vagyonkezelő szervezet hirdetőtábláján. (2) Ha az előírt időben csak egy pályázati ajánlat érkezik, és az az előírt feltételeknek megfelel, a pályázati eljárást eredményesnek kell nyilvánítani. (3 ) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség pontos címét, (település, kerület, utca, házszám, helyrajzi szám) alapterületét, rendeltetését, felszereltségét, műszaki állapotát, b) a helyiség felhasználásának célját és az abban folytatható tevékenység megjelölését,
c) a bérleti szerződés – határozott, vagy feltétel bekövetkezéséig tartó – időtartamát, d) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges, a leendő bérlő által saját költségen elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges
16 eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget, és azt a kikötést, hogy a leendő bérlő a bérleményben elvégzett munkák megtérítésére nem tarthat igényt. e) a pályázni jogosultak körét (természetes személy, egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, civil szervezetek, alapítványok, társadalmi szervezetek),
f) a fizetendő bérleti díj mértékét, a helyiség forgalmi értékét, az óvadék összegét, annak letétbe helyezését.
g) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját. h) A pályázó azon nyilatkozatát, hogy a vele kötendő bérleti szerződésben foglaltak teljesítésére közokiratban kötelezettséget vállal, továbbá vállalja annak elkészítésének költségét. (4) Nyilvános licitálásos eljárásról szóló hirdetés időtartama minimum 21 nap. (5) A pályázati hirdetményben szereplő bérleti díj meghatározásának alapelvei és módja:
a) a nem lakás célú helység bérleti díjának meghatározása, a gazdasági helyzetnek, a bérlemény fekvésének, és jövedelemtermelő képességének megfelelően kell, hogy történjen,
b) ennek érdekében a meghirdetést megelőzően értékbecslést kell végeztetni, ami tartalmazza az a.) pontban meghatározott szempontok szerinti reális bérleti díj összegét is. Óvadék 37. § (1) A nem lakás célú helyiség bérlőjének a helyiség használatának időtartamáig óvadékot kell fizetnie az önkormányzatnak függetlenül a bérleményhez jutás módjától. (2) Az óvadék mértéke a pályáztatás folyamán kialakult egy havi bérleti díj nettó értékének hatszorosa. (3) Az óvadék a bérbeadó részéről akkor használható fel, és azon összeghatárig
a) ha a bérlő a helyiség átadásakor azt nem tiszta, rendeltetésszerű állapotban hagyta el, a helyiség helyreállításához szükséges összegig.
b) ha a bérlő a helyiség átadásakor bérleti díjjal vagy szerződésből adódó közüzemi díjjal tartozik ezen összegek és kamatok, valamint a tartozás érvényesítésével kapcsolatosan felmerült költségek erejéig,
c) ha az önkormányzatnak egyéb kárt okoz, a kár megtérítéséhez szükséges mértékben. (4) Az óvadékot elkülönített számlán kell elhelyezni, ezután az önkormányzat kamatot nem fizet. (5) Óvadékot kell fizetni abban az esetben is, ha a pályázaton elnyert helyiség bérletének megszűnése esetén az önkormányzat kötelezettséget vállal a 40.§-ban foglalt esetekben csere helyiség biztosítására. (6) A bérleti szerződés megszűnését követően a fel nem használt biztosíték a nem lakás célú helyiség átadás-átvételét követően 30 napon belül a volt bérlő részére visszafizetésre kerül.
17
38.§ (1) A bérbeadó a műemlékvédelem alatt álló épületben, illetőleg műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezetben lévő helyiségre bérleti szerződést csak a műemlékvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel köthet. (2) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni. (3) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenységnek) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze. (4) A bérlő köteles gondoskodni:
a) a helyiség burkolatainak saját igényei szerinti felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről, b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál) kirakatszekrény, védő (elő-) tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról,
c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetőleg cseréről,
d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben,
e) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze,
f) amennyiben a bérlő a bérbeadóra tartozó értéknövelő munkát végez el – kivéve a pályázat útján bérbeadott helyiséget - a bérbeadó hozzájárulásával és előzetes költségegyeztetéssel (beruház, felújít), lehetőség van az egyeztetett igazolt költségeinek a bérleti díjnál a bruttó elszámolás alapján történő érvényesítésére. 39.§ A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor legalább az átadáskori állapotban és felszereltséggel - leltár szerint - köteles visszaadni. Helyiségek bérbeadása a pályázati rendszeren kívül 40. § A bérbeadó a helyiséget pályázati rendszeren kívül akkor adhatja bérbe, ha
a) közérdekű feladat végrehajtása miatt megszüntetésre kerülő helyiség bérlője részére kerül cserehelyiség bérbeadásra
b) a határozott időre szóló bérleti szerződéssel hasznosított helyiség ismét a korábbi bérlő kérelmére részére kerül bérbeadásra, a korábbi bérleti szerződés időtartamára, de legfeljebb öt évre, abban az esetben, ha a bérlő az újabb bérbeadás feltételeit vállalja, bérleti díj a helyiség használatával kapcsolatos közműdíj tartozása nincs, illetve a korábbi esetleges tartozásával kapcsolatosan fizetési könnyítésben nem részesült.
18 c) ha a bérlő a gazdasági társaságokról szóló külön törvény alapján társaságot, illetőleg a szövetkezetekre vonatkozó törvény alapján szövetkezetet alapít, vagy átalakul a társaság, a társaság, illetőleg a szövetkezet a jogutód.
d) ha helyiség a vagyonrendelet …..§. alapján ingyenesen, vagy kedvezményesen kerül bérbeadásra, mely követelésről való lemondást jelent.
e) a bérbeadás az önkormányzattal támogatási szerződés keretében együttműködő alapítvány vagy egyesület részére történik 41. § (1) Két eredménytelen licitálásos eljárást követően a bérbeadó a helyiséget csökkentett bérleti díjról induló licittárgyalás útján adhatja bérbe egy év határozott időre. (2) A licittárgyalás során induló tételként -csökkentett bérleti díjként- az első eljárás során meghatározott bérleti díj 1/3-át kell meghatározni. (3) A csökkentett bérleti díjról induló licittárgyalásra való felhívásnak meg kell jelennie a 36.§ (1) bekezdésében meghatározott helyeken, és a felhívásnak a 36.§ (3) bekezdésében meghatározottakat kell tartalmaznia. (4) A 37.§-ban meghatározott óvadék alapja a csökkentett bérleti díjról induló licittárgyalás eredményeként meghatározott bérleti díj. (5) A bérlő a bérleti jogviszony lejárta előtt 60 nappal kérheti a helyiség ismételt bérbeadását a 40.§ b) pontja alapján a teljes bérleti díj megfizetése mellett. 42. § (1) A bérlő az önkormányzati helyiség bérleti jogviszonyát másnak csak írásbeli megállapodás alapján, a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával adhatja át. (2) A bérlő a helyiség átruházásáról szóló megállapodást, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak a hozzájárulás megadása érdekében megküldeni. (3) A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a helyiség pontos címét, helyrajzi számát, b) a helyiség alapterületét és az eddig fizetett bérleti díj összegét,
c) az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását, d) az átvevő nyilatkozatát arról, hogy a bérbeadó által a helyiség használati értékéhez igazodó, újonnan közölt bér megfizetését, továbbá a helyiség piaci forgalmi értéke 10 %ának megfelelő térítés egy összegben történő megfizetését vállalja,
e) az átvevő nyilatkozatát arról, hogy az óvadékot megfizeti.
43.§
(1) A bérlő jogosult a bérleményt – a bérbeadó erre irányuló külön írásbeli hozzájárulásával – vállalkozásának székhelyeként (telephelyeként, fióktelepeként) megjelölni.
19 (2) A bérleti szerződés megszűnésével a bérlő köteles haladéktalanul a székhely (telephely, fióktelep) cégjegyzékből való törléséről gondoskodni. A bérlőnek visszajáró óvadék elszámolására, csak a fentiek megtörténtének igazolását követően kerülhet sor, így az óvadék visszaadási kötelezettség is csak ezen feltétel bekövetkezése esetén válik esedékessé. A bérleti szerződés megszűnésétől számított 30 (harminc) nap elteltével mindaddig, amíg a bérlő ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadónak köteles napi 5.000,- Ft összegű kötbért fizetni, amely követelését a bérbeadó az óvadékból levonni jogosult.
44.§ (1) A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevő: a) az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik, b) tevékenysége külön jogszabály rendelkezéseibe ütközik. (2) A bérbeadó a kért hozzájárulást megtagadhatja, ha az átvevő
a) az újonnan közölt bérleti díj és az óvadék megfizetését nem vállalja, b) nem igazolja, hogy az átadás ellenértékeként előírt térítési díjat megfizette. (3) A hozzájárulás megtagadására jogot adó ok, ha az átadónak:
a) bérleti díj vagy közüzemi díj hátraléka van, b) a bérbeadóval a helyiséggel kapcsolatos jogvitája van.
(4) A bérbeadó a hozzájárulását megtagadhatja, ha az átvevő tevékenysége nem összeegyeztethető a Kispest helytörténeti múltjában, az adott lakó- és településkörnyezetben kialakult normákkal (szokásokkal) A bérleti szerződés megkötése és megszűnése 45.§ A helyiség bérletére vonatkozó szerződést azzal kell megkötni: a) aki a bérleti jogot pályázati úton nyerte el,
b) aki a helyiséget újból bérbe veheti, c) aki részére a helyiség bérleti jogának átadásához a bérbeadó hozzájárul,
d) akit az Ltv. 40. és 41. §-ai alapján a bérlő jogutódjának kell tekinteni. 46.§ (1) A bérleti szerződés megszűnik: a) a helyiség megsemmisülésével;
b) a bérlő halálával;
20 c) a bérlő működési engedélyének visszavonásával; d) a bérlő vállalkozói igazolványának visszavonásával, vagy annak bérlő általi visszaadásával; e) ha a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik; f) az arra jogosult felmondásával; g) ha a helyiség bérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti; h) jogszabályban meghatározott egyéb esetekben. (2) A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó helyiségbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.
21 Az albérletbe adás szabályai 47. § (1) Az önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló helyiség részben vagy teljes egészében- határozott időre albérletbe adható a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával, amennyiben a bérlő vállalja az albérletbe adott terület után, a rendes bérleti díjon felül, a bérleti díj további 30% -ának megfelelő bérleti díj megfizetését, és annak megfelelően a bérleti szerződés módosítását. (2) Az albérleti jogcímen történő befogadáshoz kért hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a bérlő nyilatkozatát, hogy felelősséget vállal az általa albérletbe adott rész szerződésszerű használatáért, az albérlő magatartásáért és tevékenységéért, vállalja, hogy a bérleti szerződésben megfogalmazott felmondási okok megvalósulása esetén, illetve a bérbeadó által kezdeményezett felmondást követően 3 napon belül az albérleti szerződést felmondja.
b) a bérlő nyilatkozatát, hogy társasház esetében a bérbe adott terület használati módjára vonatkozó, a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben előírt tulajdonosi hozzájárulást beszerezte,
c) az albérlő közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatát arról, hogy a bérleti, vagy az albérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati helyiséget elhagyja,
d) az albérlő nyilatkozatát arról, miszerint a használt albérleti területet csak működési-, telepvagy a szükséges szakhatósági engedélyek birtokában és az abban foglaltak szerint használja,
e) az albérlő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy tudomással bír a helyiség használatára vonatkozó, a bérlőre előírt kötelezettségekről, azokat elfogadja, magára nézve kötelezőnek tekinti és betartja. (3) Az albérleti szerződés időtartama a bérlő szerződésének határidejét nem haladhatja meg. Negyedik rész Az önkormányzati bérlakások elidegenítésének szabályai A lakások elidegenítésének általános szabályai 48. § Az önkormányzat tulajdonában levő lakások közül nem adhatók el a nyugdíjasházi lakások.
49.§ (1) Azokat az önkormányzati tulajdonban levő lakásokat, amelyekre az Ltv. alapján vételi jog állt fenn – azaz a bérlő 1995. november 30-ig vételi szándékát bejelentette -, de a szerződés önhibáján kívül nem köttetett meg (tulajdonjog rendezés, földhivatali ügyintézés miatt), az akadály megszűnte után az önkormányzat elidegeníti a jogosult(ak)nak. (2) Az elidegenítésnél az Ltv., valamint e rendelet előírásait kell alkalmazni.
22 50.§ Ha egy épületen belül található több lakás kerül egyidejűleg elidegenítésre, az érintett lakások együttes forgalmi értéke határozza meg, hogy mely önkormányzati szerv jogosult az elidegenítésről döntést hozni. A lakások elidegenítése elővásárlási joggal rendelkező személyek részére 51.§ (1) A lakás tényleges forgalmi értékét ingatlanforgalmi értékbecslés alapján kell megállapítani. (2) Az ingatlanforgalmi értékbecslésnek tartalmaznia kell: a) az épület, melléképületek aa.) szerkezeteinek, berendezéseinek anyagát, életkorát, használhatóságuk százalékos mértékét, ab.) a helyreállítás, javítás szükségességét, esetleges hatósági kötelezéseket, ac.) esetleges további beépítési és hasznosítási lehetőségeit, b) a földrészlet ba.) településen belüli elhelyezkedését, fekvését, bb.) közművesítettségének mértékét, bc.) infrastrukturális adottságait, bd.) megközelítési lehetőségét, be.) esetleges további beépítési lehetőségeit, bf.) egyéb adottságait (pl. parkosított, támfalépítési kötelezettséggel terhelt), c) a lakás ca.) minőségét meghatározó tényezőket, cb.) épületen belüli elhelyezkedését, cc.) a bérlő ténylegesen meg nem térült, a bérbeadó által engedélyezett ráfordításának igazolt mértékét. 52.§
(1) Az önkormányzati lakások a vételárnak egy összegben történő megfizetése, vagy részletfizetés ellenében idegeníthetők el.
(2) A bérlő és az Ltv. alapján vele egy tekintet alá eső személy részére, kérelmére a lakás eladásakor részletfizetési kedvezményt kell adni.
(3) Részletfizetés esetén a vételár 20%-át az adásvételi szerződés megkötésekor kell megfizetni. (4) A vételárhátralékot és a vételárhátralékra megállapított kamatot a bérlő és az Ltv. alapján vele egy tekintet alá eső személy, valamint az Ltv. hatálybalépésekor a lakásban jogcím nélkül lakó személy 15 év alatt, havi egyenlő részletekben köteles megfizeti.
23 (5) Részletfizetés ellenében elidegenített lakások vételárhátralékának fizetésénél a vevő az adásvételi szerződés aláírásának napjától kezdődően a vételárhátralékra évi 5 % kamatot köteles fizetni.
(6) A határidőben be nem fizetett törlesztő részletek után a vevő a Ptk. szerinti, pénztartozás esetén megállapítható késedelmi kamatot köteles fizetni. (7) A vételárhátralék és a késedelmi kamat megfizetése alól felmentés nem adható. 53.§ (1) Az elidegenítésre kerülő lakás vételára a forgalmi érték 100 %-a, (2) Az elővásárlási joggal rendelkező bérlő és az Ltv. alapján vele egy tekintet alá eső személy, ha
a.)
a szerződés megkötésekor a teljes vételárat egy összegben megfizeti, őt a vételár 10 %-ának megfelelő árengedmény illeti meg,
b.)
a vételárhátralékot a szerződésben vállalt határidő előtt kiegyenlíti, őt a vételárhátralék 5 %-ának megfelelő árengedmény illeti meg. 54. §
(1) Amennyiben az elővásárlási joggal rendelkező bérlő, illetve a Ltv. alapján vele egy tekintet alá eső személy az elővásárlási jogával nem él, a törvény lehetőséget ad a lakás harmadik személy részére történő elidegenítésére. Az elidegenítésről a képviselő-testület dönt. (2) Annak a bérlőnek a lakását, a.) aki nyugdíjas vagy a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül; b.) a lakásbérleti szerződésben foglalt kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, azonban szociális helyzeténél fogva elővásárlási jogával nem tud élni; c.) kiskorú, illetve fiatalkorú, d.) aki adósságkezelési szolgáltatásban részesül harmadik személy részére a bérleti jogviszony fennállásáig kizárólag a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni. (3) A lakott lakás vételára a forgalmi érték 90 %-a. (4) A lakás elidegenítése licitálásos pályázat útján történhet. (5) Az adásvételi szerződést a pályázat nyertesével kell megkötni.
55.§ (1) A vevő az önkormányzattól vásárolt lakást a vételárhátralék teljes kiegyenlítése előtt nem idegenítheti el, nem köthet rá tulajdonjog változást eredményező szerződést (2) A vételárhátralék erejéig a lakásingatlanra az önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyeztetni. (3) A jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat az adásvételi szerződésnek kell tartalmaznia.
24 (4) Lakáscsere esetén a jelzálogjognak a tulajdonos kérésére az új lakásra történő átjegyeztetéséhez hozzájárulás adható, ha a cserelakás értéke meghaladja az eredeti jelzálogjoggal terhelt lakás értékét és jelzálogjogunk ranghelye megmarad. 56.§ (1) A Polgármesteri Hivatal a lakás eladásáról szóló döntést követő naptól számított 60 napon belül köteles az eladási ajánlatot a jogosult részére megküldeni, kivéve a rendelet 2.§.(3) bekezdés d.) pontjában foglalt vásárlás esetén. (2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell: a.) a házingatlan legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és más adatait (címe, helyrajzi száma, alapterülete, szobaszáma, komfortfokozata),
b.) összetevőire bontott, tételes forgalmi értékbecslést, c.) a házingatlan vételárát és a kialakításánál figyelembe vett tényezőket, d.) a tájékoztatót a vételár megállapításának módjáról, e.) a fizetési feltételeket. (3) A Polgármesteri Hivatal az eladási ajánlathoz 90 napig kötve van, kivéve a rendelet 2.§.(3) d.) pontjában foglalt vásárlás esetén. 57.§ (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került, vételi joggal érintett lakások elidegenítéséből származó, 1994. március 31. napját követően befolyó teljes bevételt az önkormányzat számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán kell elhelyezni. (2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben az elkülönített számlán elhelyezett bevételt a Ltv. 62. § (3) bekezdésében meghatározott célokra használhatja fel.
a) b) c) Üres lakások eladása 58. § Az üres lakás vételára a forgalmi értéknél alacsonyabb nem lehet.
59.§ (1) Az üres lakás értékesítését versenytárgyalás (licitálás) útján kell lebonyolítani, azt a lakás beköltözhető forgalmi értékének megfelelő összeggel kell indítani. Az adásvételi szerződést azzal kell megkötni, aki a licitálás során a legmagasabb összegű vételárat ajánlotta fel. A vevőnek egy összegben kell a vételárat megfizetni, az adásvételi szerződés megkötésétől számított 45 napon belül.
25 (2) Amennyiben az első versenytárgyalás eredménytelen, azt még két alkalommal meg kell ismételni. Ha ekkor sem sikerül a lakást értékesíteni, azt folyamatos hirdetés útján kell megkísérelni értékesíteni azzal, hogy 3 hónapos hirdetés után a lakás forgalmi értékétől legfeljebb -l0 %-kal eltérő vételi ajánlatot tevő részére eladható.
60.§ (1) Ha a lakás e rendelet 59. § (2) bekezdése szerint sem kerül értékesítésre, az részletfizetéssel licitálásos pályázat útján is hirdethető oly módon, hogy a vevő minimum a vételár 60 %-át egy összegben köteles teljesíteni, a vételár hátralevő részét pedig a vételtől számított 10 éven belül havi egyenlő részletekben, évi 5 %-os kamattal együtt köteles megfizetni. (2) Részletvétel esetén a vevő köteles befogadó nyilatkozatot becsatolni, amelyben a befogadó arról nyilatkozik, hogy a vevőt - családjával együtt - a vételár határidőben történő meg nem fizetése esetén lakásába be-, illetve visszafogadja. 61 §
(1)
Az ingatlan nyilvántartásban lakásként nyilvántartott ingatlanok pályázaton kívül értékesíthetők, ha azok ún. szükséglakások és lakáskénti bérbeadásukat a jogszabály tiltja. Amennyiben az önkormányzat a társasházban ilyen ingatlan eladásáról dönt, azt vételre elsőként a társasház részére kell felajánlani .
(2)
Amennyiben a társasház vagy a társasház valamelyik tulajdonosa nem kívánja megvásárolni az ingatlant, abban az esetben azt a társasház tulajdonosai részére kell felajánlani, több tulajdonostárs jelentkezése esetén az elidegenítést versenytárgyalás (licitálás) útján kell lebonyolítani. Ötödik rész Az önkormányzati tulajdonú helyiségek eladásának szabályai A helyiség eladásának általános szabályai 62.§ (1) Elidegenítésre az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek a vagyonrendelet, valamint a versenyeztetés szabályairól szóló rendelet és e rendelet szabályozása szerint kerülhetnek. (2) Nem idegeníthetők el azok a helyiségek, amelyek a.) olyan épületben találhatók, amelynek közcélú hasznosítását, lebontását, vagy funkcióváltását már jóváhagyott rendezési, fejlesztési tervek tartalmazzák, b.) az önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgálnak. (3) A nem lakás célú helységek elidegenítéséből származó bevételeket az önkormányzat elkülönített számlán kezeli, melynek felhasználása a következőkre engedélyezhető_ a) új üzlethelység vásárlása
26 b) új üzlethelység építése
c) meglévő üzlethelységek korszerűsítése, felújítása
27 A helyiségek elidegenítése és forgalmi értéke 63.§ (1) A helyiség elidegenítéséről a vagyonrendelet szerint a helyi piaci forgalmi érték figyelembe vételével kell dönteni. (2) A képviselő-testület a műemlékké, műemlék jellegűvé, illetve városképi jelentőségűvé nyilvánított épületben található helyiséget csak az illetékes műemlékvédelmi hatóság előzetes engedélyével jelölheti ki elidegenítésre. (3) A helyiség helyi piaci forgalmi értékét ingatlanszakértői értékbecslés alapján, különösen a helyiség településen és épületen belüli fekvése, felszereltsége, műszaki állapota figyelembevételével, és hasonló adottságú helyiségek eladása során elért összehasonlító értékekkel történő összevetés útján kell meghatározni A helyiség vételára és a megfizetés módja 64.§ (1) A helyiség vételára a helyi forgalmi értéknél nem lehet kevesebb. (2) Az eladott helyiség tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését csak a teljes vételár kiegyenlítését követően lehet engedélyezni. (3) A vételár megfizetésére részletfizetési kedvezmény nem adható, a szerződés a vételár 100 %a, egyösszegben történő megfizetésével egyidejűleg köthető meg. Helyiség eladása elővásárlási jog alapján 65.§ (1 Elővásárlási jog illeti meg a helyiség bérlőjét, vagy a bérlőtársakat együttesen, illetőleg a bérlőtársak egymás javára történő lemondása esetén az egyik bérlőtársat. (2) Az elővásárlásra jogosult a helyi forgalmi értéken jogosult megvásárolni a helységet.
Üres helyiségek eladása 66.§ (1) Bérleti jogviszonnyal nem terhelt, üres helyiség tulajdonjoga kizárólag versenytárgyalás útján szerezhető meg. (2) Az üres helyiség értékesítését versenytárgyalás (licitálás) útján kell lebonyolítani, azt a helyiség forgalmi értékének megfelelő összeggel kell indítani. Az adásvételi szerződést azzal kell megkötni, aki a licitálás során a legmagasabb összegű vételárat ajánlotta fel. A vevőnek egy összegben kell a vételárat megfizetni. (3) Amennyiben a versenytárgyalás bármely helyiség esetében két alkalommal eredménytelenül zárul, úgy az adott helyiséget a helység forgalmi értéke 80%-án meghatározott kikiáltási árral ismételten és folyamatosan versenyeztetni kell.
28 (4) Üzlethelyiség értékesítése abban az esteben lehetséges, ha a műszaki szakértő által igazoltan gazdaságosan nem felújítható és kiadható. Hatodik rész A polgármester lakás- és helyiséggazdálkodási feladatai 67.§ (1) A lakások és nem lakás célú helyiségek elidegenítésére vonatkozó adásvételi szerződést az illetékes bizottság döntése alapján a polgármester köti meg. (2) A polgármester a Polgármesteri Hivatal és az önkormányzat mindenkori vagyonkezelő szervezete útján megszervezi a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint a bérletükre kötött szerződések nyilvántartását, kezelésbe adását, hasznosítását, a bérleti díjak beszedését. (3) Biztosítja a lakások és nem lakás célú helyiségek elidegenítéséből származó bevételek a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő felhasználását. (4) Biztosítja a lakás- és helységpályázatok jogszerű lebonyolításának feltételeit. (5) A mindenkori kezelő szervezet útján biztosítja a jelen rendelet hatálya alá tartozó lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatának folyamatos ellenőrzését. A mindenkori kezelő évente köteles tájékoztatást adni a képviselő-testületnek az önkormányzat tulajdonában lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek műszaki állapotáról és a helységgazdálkodás mérlegéről. Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezés 68.§
(1)
A polgármester a Polgármesteri Hivatal által - a jogszabály keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.
(2)
E rendelettel kapcsolatos szerződéseket a vagyonrendeletben foglalt központi ügyleti nyilvántartás szabályai szerint kell nyilvántartani, archiválni. Záró rendelkezések 69.§. (1) Ez a rendelet 2012. ……………………. lép hatályba rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában lévő a lakás és nem lakás célú helyiségek bérbeadásáról és elidegenítéséről szóló 17/2006. (IV.19.) – módosítva a 7/2010. (III.19.), 12/2009. (V.22.), 9/2009. (IV.24.), 49/2008. (XII.18.), 26/2008. (IX.18.), 8/2008. (III.19.), 47/2007. (XII.20.), 35/2007. (XI.23.), 29/2007. (VI.20.), 28/2007. (VI.20.), 12/2007. (III.23.), 3/2007. (II.23.), 41/2006. (XII.22.), 28/2006. (VI.20.) sz. rendelettel - sz. önkormányzati
rendelet
29 (3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Gajda Péter polgármester Kihirdetési záradék:
dr. J. Nagy Éva jegyző
30 Általános indokolás
Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 1993. évi LXXXVIII. Törvény 2005-ben került módosításra a 2005. évi CXXXII. törvénnyel, mely módosításokat az önkormányzat többször módosított 17/2006.(IV.19.) sz. alatti rendeletében átvezettük. A rendeletünk az elmúlt évek során sok esetben került módosításra a törvény, illetve a rendeletben foglaltak alkalmazása során felvetődött élethelyzetek változása miatt . Jelen rendelet egy új egységes szabályozást tartalmaz, megalkotása az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatait is magában foglalja. A pályázaton kívüli bérbeadások esetében a rendelet kedvezőbb feltételeket biztosít a bérlők részére, mely tükrözi a bérbeadó szándékát, hogy javítsa a bérlők bérfizetési hajlandóságát, a bérlő és bérbeadó együttműködését. A nem lakás céljára szolgáló helységek bérbeadásának megkönnyítését segíti a rendelet, figyelembe véve a jelen gazdasági életben történt változásokat, az óvadék mértékét nem a forgalmi értékhez köti, hanem a helyiség bérleti díjához, ez ösztönzően hathat a vállalkozások bérbevételi hajlandóságára. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítése a lakástörvény érvénybe lépését követően immáron 17 éve folyik, a vételár a lakás forgalmi értékének kedvezményes összege volt. A javaslat a még az önkormányzat tulajdonában lévő lakások eladása során a teljes forgalmi értéken történő elidegenítésre tesz javaslatot. A rendelet a lakások és nem lakáscéljára szóló helységek bérbeadása és elidegenítése során erősíti az önkormányzati vagyon gazdaságos és hatékonyabb hasznosítását.
31 1. melléklet …./2011. ( ) önkormányzati rendelethez
1.
Bp. XIX. Ady E. u. 140.
2.
Bp. XIX. Ady E. u. 150.
3.
Bp. XIX. Mészáros L. u. 45.
4.
Bp. XIX. Kisfaludy u. 46.
5.
Bp. XIX. Zalaegerszeg u. 106.
6.
Bp. XIX. Fő u. 1-11 társasházban lévő 34 nm alapterületű raktár helyiség
2. melléklet …/2011. (
) önkormányzati rendelethez
A pályázat benyújtásának feltételei és a sorolás szabályai
(1)
Pályázatot olyan 18 év feletti kerületi lakosok nyújthatnak be, akik életvitelszerűen, ténylegesen a XIX. kerületben élnek.
(2)
A pályázónak vagy élettársának (házastársának), illetve velük együttlakó és együttköltöző közeli hozzátartozóinak bérletében, tulajdonában, haszonélvezetében nincs megfelelő, beköltözhető lakása. A pályázó és házastársa (élettársa) a rendelkezésre álló, az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakást a pályázati lakás elnyerése esetén tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátja.
(3)
A pályázók lakáshasználati jogcíme a jelenlegi lakásban: bérlő (bérlőtárs), albérlő, családtag, szívességi lakáshasználó, illetve a lakástörvény hatálybalépésekor és azóta is jóhiszemű jogcímnélküli lehet.
(4)
A pályázónak és házastársának (élettársának) vállalnia kell a lakbér és az óvadék megfizetését
(5)
A pályázatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell a (3)-(4) bekezdésben foglaltakon kívül: a) a pályázó nevét, lakcímét, b) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja. c) a pályázó és házastársa jövedelemigazolását, önadózó esetén adóbevallását.
(6)
A pályázatokat személyesen, személyazonosító igazolvány bemutatása mellett a pályázati határidő lejártáig a Polgármesteri Hivatal (Bp. XIX. ker. Városház tér 18. szám alatt) a Vagyongazdálkodási és Hasznosítási Irodánál kell benyújtani. A pályázatok sorolásának szabályai
(1)
A pályázatok elbírálása során elsőbbséget élveznek: a) a gyermekes családok b) a fiatal házasok,
c) a gyermeküket egyedül nevelő szülők, d) azok a bérlők (bérlőtársak), akik a pályázati lakás elnyerése esetén az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásukat a bérbeadó rendelkezésére bocsátják.
(2)
A pályázatokról a Szociális és Lakásügyi Bizottság – közjegyző jelenlétében – dönt.
33