Tálcán a világ! előadássorozat a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok és a Nullpont Kulturális Egyesület szervezésében Debreceni Egyetem, 2012. november 13.
Amikor már nem tudjuk, hogy hol a határ – a határ menti területek jövője a globális térben Pásztor Szabolcs Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Világgazdaság és Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék www.company.com
Az előadás felépítése 1. Határok és határ menti területek a globális térben
2. A globalizáció és a határ menti területek 3. Néhány érdekesség a világból 4. Kutatási kérdések 5. Elméleti megalapozás 6. Az elméleti keret empirikus tesztelése
www.company.com
Az előadás felépítése 7. Esettanulmányok: az amerikai – mexikói és a
német – lengyel példa 8. Kiegészítés és további kutatási lehetőségek 9. A kutatási kérdésekre adott válaszok 10. Következtetések és összefoglaló gondolatok
www.company.com
Miért is ez a választott kutatási terület? • „Az emberi cselekedeteket három tényező határozza meg: a származás, a környezet és az időpont.”
Hyppolite Taine
www.company.com
Az előadás építőkockái „ … a tudományos közgazdászt a többi gazdasági
problémákról gondolkodó, beszélő vagy író embertől bizonyos eljárások birtoklása különbözteti meg. Ezek három
területhez
tartoznak:
elmélet,
statisztika,
történelem. Ez a három alkotja azt, amit gazdasági elemzésnek nevezünk.”
Schumpeter (1954) www.company.com
Határ és határ menti terület
www.company.com
A határ szó megjelenése különböző nyelvekben A magyar – és példaként említve a spanyol – nyelv a
határ fogalmára nem tud annyi rokon értelmű kifejezést felvonultatni, mint a legszínesebbeket kreáló angol (Elton, 1996a; Kristof, 1959)
www.company.com
A határ szó megjelenése különböző nyelvekben A boundary, a border, a frontier és a borderland
kifejezések ugyan mást és mást jelentenek, az ezek közötti kapcsolatok, azonban gyakran elmosódnak
www.company.com
A határ szó megjelenése különböző nyelvekben Az OED szerint a határ (border) egy olyan terület, ami egy téregység, vagy egy ország „szélein” fekszik. A frontier (határterület) az ország azon része, amely egy másik országgal szembenéz
A boundary (határvonal), mint legáltalánosabb kifejezés az, ami bármilyen jelenség határait hivatott szolgálni www.company.com
A határ szó megjelenése különböző nyelvekben A német nyelvben a határ szó (die Grenze) szláv eredetű,
és az elnevezés germán-szláv közösséget, illetve határátlépést jelöl
www.company.com
A határ szó megjelenése különböző nyelvekben A XVII. századi francia Dictionnaire Universel a következő meghatározást adja a határ fogalmára:
„Frontiere: egy királyságnak vagy tartománynak a legszélső határa, amellyel az ellenség szembekerül, ha be akar törni. A szó a frontaria-ból származik, amely az ellenséggel szembehelyezett homlokzatot jelent.” www.company.com
A határőrizetről és a határőrségről szóló (1997. évi XXXII. törvény ) „A Magyar Köztársaság államhatára: A nemzetközi szerződésekben
függőleges
meghatározott
síkok
összefüggő
azon
képzeletbeli,
sorozata,
amelyek
Magyarország területét a légtérben, a föld(víz) felszínén, valamint a föld(víz) mélyében a szomszédos államok területétől elválasztják.” www.company.com
Határ menti terület • Hansen (1977) definíciója szerint a határtérség egy természetes terület azon részéhez köthető, amelyben
a gazdasági és társadalmi életet közvetlenül és jelentősen befolyásolja az államhatár megléte
• Wendl és Rösler (1999) szerint a határ menti területek politikai és kulturális entitások közötti olyan régiók, ahol határok húzódnak www.company.com
A határoknak és a határ menti területeknek komoly történelme van Európában
www.company.com
Európa 1-ben
Európa 1-ben www.company.com
100
Európa 100-ban www.company.com
200
Európa 200-ban www.company.com
300
Európa 300-ban www.company.com
400
Európa 400-ban www.company.com
500
Európa 500-ban www.company.com
600
Európa 600-ban www.company.com
700
Európa 700-ban www.company.com
800
Európa 800-ban www.company.com
900
Európa 900-ban www.company.com
1000
Európa 1000-ben www.company.com
1100
Európa 1100-ban www.company.com
1200
Európa 1200-ban www.company.com
1300
Európa 1300-ban www.company.com
1400
Európa 1400-ban www.company.com
1500
Európa 1500-ban www.company.com
1600
Európa 1600-ban www.company.com
1700
Európa 1700-ban www.company.com
1800
Európa 1800-ban www.company.com
1900
Európa 1900-ban www.company.com
2000
Európa 2000-ben www.company.com
A globalizáció és a határok
www.company.com
A globalizáció és a határok Enyedi (2000) szerint a globalizáció felerősödésével
párhuzamosan több, a határ menti területeket is érintő összekapcsolódó térbeli folyamat erősödött/erősödik meg
www.company.com
A globalizáció és a határok Mások pedig megállapítják, hogy a globalizálódó
világgazdaság sajátja a növekvő határ menti aktivitás, melyben az államhatárok porózus membránként szolgálják a gazdasági és társadalmi interakciókat (Dicken, 2000; Evans et al., 2000; Herzog, 1992)
www.company.com
A globalizáció és a határok Ohmae (1995) szerint a globalizációs tendenciáknak
és
az
erőközponti
egyensúly
változásának
köszönhetően az egész világon jellegadóvá vált a nemzeti határok állandósult változása, mozgása a határok gazdasági jelentőségét illetően
www.company.com
Mi történik/történhet integráció esetén? A határok megnyílásával igen jelentős gazdasági
átrendeződés figyelhető meg (Hansen, 1988; Martinez, 1986; Le Gales – Lequesne, 1998; Scott 1998; Slowe, 1991; Williams et al., 2001; Wilson – Donnan, 1998, inter alia)
www.company.com
Az előadás legfontosabb kérdései • Eltűnnek-e a határok a globális térben? • Milyen területi dinamizmusok indulnak el a határok eltűnése után? • Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a határ eltűnése?
• Mit hozhat a jövő a határ menti területek számára?
www.company.com
Nézzük meg, hogy mi is történt eddig!
www.company.com
Hollandia – Belgium
www.company.com
Spanyolország – Portugália
www.company.com
USA – Mexikó
www.company.com
USA – Mexikó
www.company.com
USA – Mexikó
www.company.com
Nogales, USA – Mexikó (1898)
www.company.com
Nogales, USA – Mexikó (2008)
www.company.com
USA – Kanada
www.company.com
Görögország – Törökország
www.company.com
Spanyolország – Marokkó
www.company.com
USA – Oroszország
www.company.com
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság – Koreai Köztársaság
www.company.com
De nem kell ennyire messzire mennünk!
www.company.com
Sátoraljaújhely – Slovenske Nove Mesto (Szlovákújhely)
www.company.com
A Rongyva-patak
www.company.com
Esztergom – Stúrovo (Párkány)
www.company.com
Miért történt mindez?
www.company.com
Elméleti megközelítés
www.company.com
Közgazdasági elméletek • Telephelyelméletek • Kereskedelemelméletek • Új gazdaságföldrajz (NEG)
www.company.com
Jules Henri Poincaré (1909) „Egy új eredmény akkor igazán értékes, ha egyenként már régóta ismert, de egymástól távol állónak tűnő elemek közt létesít kapcsolatot, és ezzel hirtelen rendet
teremt ott, ahol addig a rendezetlenség állapota uralkodott."
www.company.com
Telephelyelméletek
www.company.com
A határok térformáló szerepe
Forrás: Niebuhr – Stiller (2002) alapján saját szerkesztés
www.company.com
A határok térformáló szerepe
Forrás: van Houtum (1998)
www.company.com
Telephelyelméletek • Lösch (1944/1945) a határ menti területeket sivatagokhoz, elhagyatott területekhez hasonlítja
• Ebből kifolyólag pedig akár ellátási problémák is jelentkezhetnek egyes vidéki téregységekben, melyet a szakirodalom „ellátási sivatagnak” (food desert)
nevez (Wrigley – Lowe, 2002)
www.company.com
A határok térformáló szerepe
www.company.com
Néhány példa Európából
www.company.com
A gondolatmenet megfordítása • A határok megnyílásával igen jelentős gazdasági átrendeződés figyelhető meg a határ menti területeken (Hansen, 1988; Martinez, 1986; Le Gales – Lequesne, 1998; Scott 1998; Slowe, 1991; Williams et al., 2001; Wilson – Donnan, 1998, inter alia).
www.company.com
Következmény • A határ menti területek a hazai és a külföldi piacok találkozásánál jelentősen növelhetik termelésvonzó képességüket az integrációs folyamat során • De! Topaloglou és Petrakos (2008) szerint a periférikus, félperiférikus határhoz közeli téregységek
csak szerény mértékben profitálhatnak a kiszélesedő piacokból www.company.com
Kereskedelemelméletek
www.company.com
Kereskedelemelméletek • A hagyományos és az újabb kereskedelmi modellek egyértelműen megállapítják, hogyha a kereskedelmet gátló akadályok leépülnek, akkor a határ menti területek növelhetik a nemzetközi kereskedelembe beágyazottságukat (Niebuhr – Stiller, 2002)
www.company.com
Kereskedelemelméletek • Rauch (1991) olyan modellt készít, melyben a kikötővárosok a gazdasági tevékenységek legfőbb vonzásközpontjai lesznek, ugyanis alacsonyabb a hozzáférési költségük a külföldi piacokhoz
www.company.com
Kereskedelemelméletek • Ennek oka pedig az, hogy a hely meghatározó elem a külföldi piacokhoz való hozzáférés költségében. A külföldi piacokhoz való közelség előnyös azon vállalatok számára, melyek erősen exportorientáltak és az elhelyezkedés maga a gazdasági fejlődést is katalizálhatja.
www.company.com
Kereskedelemelméletek • Természetesen a kereskedelem nemcsak kikötőkön keresztül zajlik, hanem szárazföldön is. Ebből a nézőpontból szemlélve a határ menti területeknek földrajzi előnye lehet az exportorientált vállalatok telepítésében, mivel azok földrajzilag közelebb esnek a külföldi piacokhoz.
www.company.com
Új gazdaságföldrajz (NEG)
www.company.com
Új gazdaságföldrajz (NEG) • A gazdasági tevékenységek földrajzi koncentrációját elősegítő) centripetális versus (a gazdasági tevékenységek földrajzi diszperzióját segítő) centrifugális erők • Ha a centripetális erők az erősebbek, akkor a
dolgozók és a vállalatok egyenlőtlenül oszlanak el a térben www.company.com
A határok centripetális hatása
Forrás: Heigl (1978)
www.company.com
Backward and forward linkages • A dolgozók természetüknél fogva a relatíve nagy piacokat preferálják • Ennek pedig az a magyarázata, hogy sok, helyben előállított fogyasztási cikket érhetnek el és ezáltal saját jövedelmüket növelhetik (forward linkage)
www.company.com
Backward and forward linkages • Egy nagy piac közelében a vállalatoknak jó hozzáférésük van a kész vagy félkész termékek vásárlóihoz, ami pozitívan befolyásolja a profitot (backward linkage). A vállalatok továbbá területileg szétszóródnak, ugyanis jó hozzáférésük lesz a félkész inputok beszállítóihoz.
www.company.com
Backward and forward linkages • Mindezzel szállítási és termelési költségeket tudnak mérsékelni (forward linkage) (Venables, 1996; Puga, 1999).
www.company.com
Következmények • A backward- és a forward-hatások önmagukat erősítő agglomerációs folyamatokat indíthatnak el • Nagy egyenlőtlenségek alakulhatnak ki a munkabérekben és a gazdasági tevékenységek sűrűségében a gazdasági központ és a kevésbé fejlett hátország között
www.company.com
Következmények • Ceteris paribus a reálbérek magasabbak a nagyobb piacokhoz közelebb eső területeken, mint a központtól távolabb eső régiókban
www.company.com
Az integráció területi hatása • A nemzetközi kereskedelmi költségek csökkenése és a határokon átnyúló munkaerőmozgások hatással vannak nemzetközi szinten a centripetális és a centrifugális erők egyensúlyára. Ezáltal az integráció megváltoztathatja a népesség, a termelési tényezők és
a vállalatok eloszlását országok között (Ludema – Wooton, 1999). www.company.com
Az integráció területi hatása • A nemzetközi kereskedelmi költségek hatással vannak a centripetális és a centrifugális erők egyensúlyára nemzeti szinten is, mivel a külföldi piacok jelentősége növekszik a vásárlók és a beszállítók számára. Ezáltal az integráció megváltoztathatja a népesség, a termelési tényezők és a vállalatok eloszlását
országokon belül (Elizondo – Krugman, 1996) www.company.com
A NEG megállapításai • Az NEG-en alapuló piacméret megközelítések azt vetítik előre, hogy a központi fekvésű határrégiók jelentős földrajzi előnyt élvezhetnek egy gazdasági unión belül. Ezen régiók a nemzeti szintű periférikus helyzetből központi fekvésűekké válhatnak a közös piacon.
www.company.com
A NEG megállapításai • Az EU mindenkori központi területeinek határrégiói lesznek a backward és forward tovagyűrűző hatásokat kihasználni tudó kedvező helyzetben lévő területek
www.company.com
Az elméleti keret megállapításai • A közgazdasági elméletek önmagukban nem tudják felvázolni a határ menti területek jövőképét a globális térben • Empirikus kutatás szükséges a lokális tendenciák megértéséhez
www.company.com
Az elméleti keret empirikus tesztelése
www.company.com
Empirikus tesztelés • Bröcker (1984), Nuesser (1985) és Bruinsma (1994) szerint egy átlagos nyugat-európai országhatár olyan hatással bír, mintha egy adott ponttól 375 km-es távolságban vizsgálódnánk, másképpen a határ menti térségek nemzetközi kereskedelmi forgalma akár
hatszor akkora is lehetne, ha nem lenne ott az országhatár www.company.com
Empirikus tesztelés • Néhány empirikus becslés rámutatott az országok közötti távolságok növekedésének és a kereskedelmi kapcsolatok intenzitásának negatív korrelációjára is (Rauch, 1991; Kinoshita – Campos, 2003)
www.company.com
A határhatás empirikus tesztelése • A határhatás azt a kiterjedtséget méri, ameddig a hazai
régiók
intenzívebben
vannak
egymással
interakcióban, mint külföldi régiókkal (Morshed, 2007) • Ez leginkább úgy becsülhető, hogy összehasonlítják
az országon belüli és a nemzetközi kereskedelmi áramlások intenzitását a gravitációs modell keretein belül (Olper – Raimondi, 2008) www.company.com
A határhatás empirikus tesztelése • Azonban Bröcker (1984) már korábban is vizsgálta a határhatást az Európai Közösségben. Az eredményei a határok erőteljes kereskedelmet korlátozó hatásaira mutattak rá és megállapította, hogy a nemzeti határ átlagos egyszeri átlépésekor a kereskedelmi
áramlások a hazai áramlások egy hatodára esnek vissza. www.company.com
A határhatás empirikus tesztelése • Az OECD országok (Wei, 1996; Olper – Raimondi, 2008), USA-Kanada (Helliwell, 1998, Liu et al., 2010) és az EU kereskedelmére (Head – Mayer, 2000; Nitsch, 2000; Chen, 2004) irányuló vizsgálatok egyaránt a gravitációs megközelítést alkalmazzák és rámutatnak a határhatás erőteljes jelenlétére.
www.company.com
A határhatás empirikus tesztelése • McCallum (1995) és Helliwell (1998) eredményeiben a nemzetközi kereskedelem kb. 20%-os csökkenése jelenik meg a belső kereskedelem színvonalával szemben, míg például Wei (1996) sokkal kisebb (2,5%) határhatást mutat ki az OECD országok
esetében.
www.company.com
A határhatás empirikus tesztelése • Ezt erősíti meg évekkel később Pacchioli (2011), amikor rámutat, hogy egy átlagos ország jóval többet kereskedik saját magával, mint egy másik tagországgal. Balta és Delgado (2009) pontos értéket is közöl, amikor megállapítja, hogy az EU 15-ökben az egyes országok 22-szer nagyobb volumenben kereskednek „magukkal”, mint más országokkal. www.company.com
A határhatás empirikus tesztelése McCallum (1995) azt bizonyítja, hogy a Kanadán belüli
kereskedelem 22-szer akkora, mint Kanada USA-val folytatott kereskedelme Ráadásul több további tanulmány is megerősíti, hogy a hazai
kereskedelem
volumene
5-20-szorosa
a
nemzetközi kereskedelem hasonló mutatójának (Cyrus,
2000; Wolf, 2000, inter alia) www.company.com
A határhatás empirikus tesztelése
www.company.com
A határhatás empirikus tesztelése • Parsley és Wei (2001) szerint az USA és Japán közötti
határhatás 69,2 trillió km-es távolságnak felel meg • Gil et al. (2005) szerint a spanyol régiók 21,8-szer többet kereskednek egymással, mint más országokkal • Gorodnichenko és Tesar (2008) azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a korábbi vizsgálati módszereket
tovább kell finomítani www.company.com
A határhatás empirikus tesztelése • Ennek lehetséges magyarázataként Brenton és Vancauteren (2001) rámutatnak arra, hogy az olyan természetes tényezőknek köszönhető határhatás, mint például az ízlésbeli különbség jelentősen megterhelheti a tökéletes gazdasági integráció létrejöttét.
www.company.com
A határhatás empirikus tesztelése • Ennek oka egyszerűen az, hogy az európai fogyasztók „hazai” fogyasztása a helyi keresleti és kínálati hálózatokat serkenti. Obstfeld és Rogoff (2001) szerint ez az ún. ’home-bias’ hatás a fogyasztásban a nyitott gazdaságok egyik legnagyobb kihívása.
www.company.com
A határhatás empirikus tesztelése • Rose és Wincoop (2001) elemzése egy másik sajátos tényezőre mutat rá. Szerintük a nemzeti fizetőeszközök is jelentős akadályai a nemzetközi kereskedelemnek. Becsléseik azt állítják, hogy az egy valutaövezethez való csatlakozás megfelezi a nemzeti
határokkal összefüggésbe hozható kereskedelmi „akadályokat”. www.company.com
A határhatás empirikus tesztelése • Anderson és Wever (2003) érvelése szerint a
kulturális, nyelvi és szervezeti különbségek és az infrastruktúra hiánya jelenti azokat a tényezőket, amelyek jelentősen beszűkíthetik a gazdasági interakciókat.
www.company.com
A piacpotenciál változásának tesztelése • Piacpotenciál alatt a potenciálisan elérhető piacterületet értjük
• Széles körben ismert tény, hogy pozitív korreláció van a piacpotenciál és a fejlettség foka (például egy főre jutó jövedelem) között (Niebuhr – Stiller, 2004; Hanson, 2005). www.company.com
A piacpotenciál változásának tesztelése • Mayer (2008) szerint a piacpotenciál növekedése erőteljes hajtóerőt jelent az átlagbér és az egy főre
jutó jövedelem növekedése esetében.
www.company.com
A piacpotenciál változásának tesztelése • Keeble és szerzőtársai (1982) rámutatnak, hogy Európában a regionális elérhetőség és a piacpotenciál széles diszparitása jelenik meg. A legelérhetetlenebb régiók – melyeket szélsőségesen alacsony piacpotenciál jellemez – a földrajzi periférián helyezkednek el
www.company.com
A piacpotenciál változásának tesztelése • Ezzel ellentétben, jó elérhetőségek és magas piaci
potenciálok említhetők Európa észak-nyugati régióban (Hollandia nagy része, Belgium és Németország). Ezek a központban elhelyezkedő határrégiók kivételesen nagy piaci potenciált érnek el (Clemente et al., 2009). www.company.com
A piacpotenciál változásának tesztelése • Head és Mayer (2006) rámutatnak, hogy a gazdasági tevékenységek koncentrációját az utóbbi évtizedekben semmi sem törte meg. A bővülés és a jobban elérhető régiók gyorsabb növekedése tehát a
centrális fekvésű területeket favorizálta Európában
www.company.com
Ennek bizonyítéka • Henderson és Thisse (2004) azzal szembesítenek bennünket, hogy az Európai Unió 38 legnagyobb városa 2000-ben az EU területének 0,6%-án a lakosság 25%-át tömörítette úgy, hogy eközben az uniós GDP közel 30%-a itt keletkezett.
www.company.com
Ebből következik • Azok a régiók tehát, amelyek távol esnek a magas gazdasági integráltságú piacoktól ceteris paribus alacsonyabb bérekkel jellemezhetőek (Hanson, 2005). Roos (2001) illetve Brakman szerzőtársaival (2000) voltaképpen ugyanezt erősíti meg német
országos adatokra alapozva
www.company.com
Esettanulmányok
www.company.com
Az amerikai – mexikói határ menti terület
Forrás: Pick et al. (2001) www.company.com
Az amerikai – mexikói határ menti terület • Hanson (1996; 1998a) és Hanson – Krugman (1993) szerint ez a legjobb példa a határrégiókban elinduló pozitív integrációs dinamizmusok bemutatására
www.company.com
Az amerikai – mexikói határ menti terület • Hanson (1996) rámutat, hogy a kereskedelmi liberalizációnak köszönhetően az összeszerelő iparág súlypontja északabbra, az amerikai – mexikói határ közelébe tolódott
• Ebből pedig az következik, hogy a vállalatok a hazai piac helyett a lényegesen nagyobb export piacot részesítik előnyben www.company.com
Az amerikai – mexikói határ menti terület • Hanson (1996) kiemeli még azt is, hogy ez az átalakulás az amerikai oldalon is számos változást indított el
• Blanchard és Katz (1992) szerint az összeszerelő tevékenységek egy jelentős része az USA délnyugati, délkeleti része felé tevődött át
www.company.com
Az amerikai – mexikói határ menti terület • Hanson (2001) rámutat továbbá arra is, hogy 1975 és 1997 között az összeszerelő üzemek exportjának növekedése Mexikóban jelentősen hozzájárult az amerikai határ menti városok foglalkoztatottsági rátájának növekedéséhez
www.company.com
Az amerikai – mexikói határ menti terület • Ha egy átlagos mexikói város exportteljesítménye 10%-kal javul, akkor a szomszédos amerikai város foglalkoztatási rátája 1,1 és 2,0% közötti értékkel növekszik
www.company.com
Következtetések • Niebuhr és Stiller (2004) szerint az integráció az integrációs országok közös határ menti területei felé allokálja a gazdasági tevékenységek nagyobb részét, vagyis a vállalatok azokat a telephelyeket fogják preferálni, melyek jó és egyben költséghatékony
hozzáférést biztosítanak a külföldi piacokhoz. Ezt Rauch (1991) is megerősíti. www.company.com
A német – lengyel határ menti terület
Forrás: Stiller (2003) www.company.com
A német – lengyel határ menti terület • Krätke (1995) szerint ez a határ menti régió lehet az európai integráció területi dinamizmusainak egyik legfontosabb kísérleti laboratóriuma, ahol egy igazán
dinamikusan
fejlődő
vagy
egy
erőforrásaiban
beszűkülő régió alakulhat ki
www.company.com
A német – lengyel határ menti terület • Stiller (2003) azonban rámutat arra a tényre, hogy Lengyelország
részesedése
Németország
teljes
importjában és exportjában csak enyhén növekedett
1995 óta • Megfigyelhető továbbá, hogy a határ német oldalán a régiók egész szerény mértékben, míg a határ lengyel oldalán a megfelelő téregységek intenzívebben kereskednek a másik oldallal www.company.com
A német – lengyel határ menti terület • Heimpold (2000) tanulmányában megjegyzi, hogy a kilencvenes évek közepéig a német – lengyel határrégió esetében az országos átlagnál alacsonyabb
exportnövekedés volt megfigyelhető, mely a határok erőteljesebb kereskedelemkorlátozó hatására enged következtetni
www.company.com
A német – lengyel határ menti terület • Dascher (2003) részben erre magyarázatot adva empirikus kutatásában arra a következtetésre jut, hogy a német – lengyel határrégió egyáltalán nem hasonlít az USA és Mexikó határrégiójára, mert a vállalatok közötti megfelelő vertikális összekapcsolódások majdnem teljes egészében hiányoznak
www.company.com
A német – lengyel határ menti terület • Krätke (1996) szerint az új német – lengyel gazdasági kapcsolatok eddig nem lendítették előre a határtérség gazdasági aktivitásának növekedését, melynek oka: • A főváros viszonylatában a lengyel határ menti terület
periféria és a közeli urbanizált központ, Poznan vonzó hatása nem elegendő a területi folyamatok intenzív alakításához (Gorzelak et al.,1992; Mync, 1993)
www.company.com
A német – lengyel határ menti terület • Barjak és Heimpold (1999) és Heimpold (2000) az amerikai-mexikói példa okán azt feltételezik, hogy a
külföldi piacok közelsége jelentős lokalizációs előny lehet, de eredményeik azonban rámutatnak, hogy igen
gyenge a német határrégiók Lengyelországba irányuló exporttevékenysége
www.company.com
A német – lengyel határ menti terület • Ezt erősíti meg Krätke (2003) is, amikor rámutat, hogy mind a német és mind a lengyel vállalkozásoknak több kapcsolata van a fejlett milánói régióval, mint a közvetlenül szomszédos határ menti területtel
www.company.com
A német – lengyel határ menti terület • Ismert jelenség ez a szakirodalomban, mert például Uvalic (2002), Paas (2002) és Bartlett (2009) is arra következtetésre jutnak, hogy a balti és a dél-kelet európai országok kiterjedtebben kereskednek a fejlettebb országokkal, mint saját magukkal
www.company.com
A német – lengyel határ menti terület • Barjak – Heimpold (1999) szerint a továbbra is zajló európai integráció ellenére a kelet-német határrégiók egyelőre nem váltak preferált befektetési helyszínné • Ribhegge (1995) korábban megerősíti mindezt, amikor azt állítja, hogy a határhoz közel eső kelet
brandenburgi régiók egészen kevés tőkebefektetést tudnak vonzani
www.company.com
Az esettanulmányok következtetései • Az amerikai-mexikói határszakaszon markáns gazdasági átrendeződés többnyire pozitív területi dinamizmusokkal • A német-lengyel határszakaszon felettébb vontatott fejlődés alagúthatással • Nincs tehát egységes forgatókönyv!
www.company.com
Kiegészítés: Magyarország és a határmentiség
www.company.com
Az egyik legjobb kutatási terep: Magyarország
www.company.com
Formálódó régiók a XX. sz. elején
www.company.com
A trianoni határvonás
www.company.com
„Minden út-és vasútvonal Várad felé tart a síkság felől: Várad rajta ül az utak és vasutak csomózásán. Nem is találunk a régi Bihar-vármegye területén egyetlen olyan helységet, amely a hatalmas Várad árnyékában, másod-harmadrendű helyi központnál többre vihette volna. Bihar egységének a város volt a megtestesítője, anyagi és szellemi erejének gyújtópontja. Várad árnyéka, mint valami halotté, ott lebeg ma is Csonka-
Bihar sorsa felett. Az elmetszett utak és vasutak mint ujjak vérző csonkjai mutatnak felé, vagy mint átmetszett ütőerek, amelyeket a szív közelében vágtak el. A szív most is itt van a közelben és mégis valószínűtlen
messzeségbe került.” Mendöl (1938)
www.company.com
Városhiányos területek Trianon után
www.company.com
Ady Endre: Ülj törvényt, Werbőczi (részlet) „Még magasról nézvést
Megvolna az ország, Werbőczi-utódok Foldozzák, toldozzák.
A Föld nem tud futni, Csak a Földnek népe S ezer Kinizsi sem Térülhet elébe.” www.company.com
Mercz Gyula: Sima (részlet) … Mikor még a templom emberekkel megtelt,
Kakas köszöntötte vidáman a reggelt. Jószágok zajától visszhangzott a falu, Nyitva lehetett még házakon a kapu. … Petróleumlámpánál esténként a vének,
Szép történeteket vidáman meséltek. www.company.com
Mercz Gyula: Sima (részlet) Mesés gazdagságról, távoli vidékről, Álmokról, reményről, Egy könnyebb életről.
Tán nem kellett volna, mert elmentek sokan Keresni boldogságot faluban, városban. Találtak új otthont könnyebb megélhetést, Rég elfeledték már az aratást, a vetést.
www.company.com
Összefoglalás, következtetések és a kutatási kérdésekre adott válaszok • Sem az elméleti, sem az empirikus megközelítésből nem kaphatunk egyértelmű válaszokat a határ menti területek jövőképe kapcsán • A lokális tendenciák megértéséhez, egzakt helyi
sajátosságokat sem nélkülöző kutatás szükséges
www.company.com
Összefoglalás, következtetések és a kutatási kérdésekre adott válaszok • A periférikus fekvésű határ menti területek számára töredékes sikerű lehet a határmentesülés folyamata • A határok fizikailag eltűnhetnek, de a gazdasági interakciók formálásában még sokáig megmaradnak • Következésképpen, még akkor is tudni fogjuk, hogy hol a határ, amikor már nem tudjuk, hogy hol a határ
www.company.com
Az előadás során felhasznált szakirodalmak • Elton, H. (1996a): Defining Romans, Barbarians and the Roman Frontier. In: Mathiesen, R.W. – Sivan, H. S. (Eds): Shifting Frontiers in Late Antiquity. Ashgate Publishing Compary, Hampshire, pp. 126-135.
• Kristof, L. K. D. (1959): The Nature of Frontiers and Boundaries. Annals of the Association of American Geographers 49(3): 269-282. • Wendl, T. - Rösler, M. (1999): Introduction: Frontiers and Borderlands. The Rise and Relevance of an Anthropological Research Genre. In: Rösler, M. – Wendl, T. (eds): Frontiers and Borderlands: Anthropological Perspectives. Peter Lang, Frankfurt pp. 1-27. • Hansen, N. (1977): Border Regions: A Critique of Spatial Theory and a European Case Study. Annals of Regional Science, 11. pp. 1-14. • Enyedi, Gy. (2000): Globalizáció és a magyar területi fejlődés. Tér és Társadalom, 14(1): 1-10.
www.company.com
Az előadás során felhasznált szakirodalmak • Dicken, P. (2000): Globalization. In: Johnston, R. J. - Gregory, D. – Pratt, G. – Watts, M. (Eds): Evans, G. – Hutton, C. – Kuah Khun Eng (Eds.) (2000): Where China Meets Southeast Asia: Economics and Culture. Cambridge: Polity Press.
• Herzog, L.A. (Ed.) (1992): Changing Boundaries in the Americas: New Perspectives on the • Ohmae, K. (1995): The End of the Nation State: The Rise of Regional Economies. London: Free Press • Barjak, F. – Heimpold, G. (1999): Development Problems and Policies at the German Border with Poland –Regional Aspects of Trade and Investment, Discussion Paper, No. 101, Institute for Economic Research, Hall • Ribhegge, H. (1995): Der Haushalt von Frankfurt (Oder) und Flensburg, Ein Spiegelbild der wirtschaftlichen Chancen und Risiken in Ost- und Westdeutschland. Frankfurt (Oder): EuropaUniversität Viadrina www.company.com
Ajánlott olvasnivaló • Sikos, T. – Tiner, T. (Szerk.) (2009): A kelet-közép európai határ menti térségek kutatásának válogatott bibliográfiája. SJE Kutatóintézete, Komárom
www.company.com
Az előadás letölthető • http://ge.tt/66tJ2kP
www.company.com
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Email:
[email protected]
www.company.com
