Ázsia felfedezése Magyar utazók nyomában
Otto barát: 1. magyar ázsiai utazó – 1231-1234 Julianus barát: Fekete-tengeren áthajózva jut el Alániába - onnan a Káma folyó vidékére
Gergely barát: 1. magyar utazó Kínában Pécsváradi Gábor, ferences szerzetes – 1514-ben jut el Jeruzsálembe Huszthi György: 1532 – török fogság → rabszolgaként eljut az indiai határig Zalánkeményi Kakas István: Volgán végighajózva érte el Asztrahánt → Kaszpi-tengeren átkelve Lenkoranban száll partra
Jelky András, a bajai szabólegény 1755-ben indul Rotterdamból 1755 egy Kelet-Indiába tartó hajón, amit elfog egy algír kalózhajó, Jelky rabszolgaként Afrikába kerül Macaon, Kantonon keresztül kerül Jáva szigetére, szolgált Ceylonon is hivatali útjai során eljut a Fülöpszigetekre és Japánba is 1778-ban hazajön 1778 Magyarországra
Benyovszky Móric 1768 – orosz fogságba kerül → Kamcsatkára száműzik hajóval elmenekül – Aleut-, Kuril-szigeteket érintve jut el Japánba → tovább hajózik Tajvan, Macao felé Madagaszkárra kerül – onnan visszatér Európába sok helyen megelőzte a nagy földrajzi felfedezőket (Cook, La Pérouse)
Kőrösi Csoma Sándor Göttingenben tanult, keleti tanulmányokat folytatott Isztambulból indul Ázsiába → Szíria, Mezopotámia, Perzsia, Buhara Leh-ben, a himalájai Ladakh királyság fővárosában telepedett le
Angol-tibeti szótár kidolgozása – Ladakh, Zanszkára buddhista kolostorában élt ekkor 1837-ben visszatér Kalkuttába 1837 (latin, görög, német, francia, angol, orosz, szláv, héber, arab, török, persza, szankszkrit, tibeti, hindusztáni, bengáli, pushtu, muhratta, román)
Ujgurok felkeresése – 1842-ben indult → maláriát kapott, Darjilingben halt meg Jelentősége: nyelvészeti, tibeti buddhizmussal foglalkozó művek, Tibet megismertetése
1842. április 11.
Reguly Antal, finnugor
nyelvész: Északi-Urál, Nyugat-Szibériai alföld felfedezője, térképezője 1843: eljut a vogulok, osztjákok földjére Szentpéterváron elkészíti az Északi-Urál első hiteles földrajzi térképét 1990: 1703 m magas csúcsot neveznek el róla az Ural-hegységben
Vámbéry Ármin
rendkívüli nyelvtehetség 1857: 1. útja: Törökország 1863: 2. útja: Perzsia, Közép-Ázsia (álruhában, dervisnek öltözve utazott) – Hiva, Szamarkand, Mashhed
Xantus János: 18681870: délkelet-ázsiai utazások (Borneó, Jáva) Berzenczey László: őshazakutató – 1874-ben átkel a még feltáratlan Tien-San hegységen - Eljut Ladakh-ba is, ahol Kőrösi Csoma Sándor nyomát követve kel át a Himaláján Széchenyi Béla: 1878 – Buthán, Tibeti határvidék, Burma (Mianmar), Jáva - Japánban megmászta a Fuji-t Fuji
Mt. Fuji
Lóczy Lajos, geológus, földrajztudós – vezető tudósként vett részt a Széchenyi-féle kelet-ázsiai expedíción -elsőként állapítja meg a Himalája takaróredős szerkezetét, és ad hírt a Transzhimalájáról - járt Jáva szigetén, Sanghajban - tudományos megállapításai vonatkoztak a lösz kialakulására és formakincsére, a Góbi-sivatag természeti képére, Kuku-nór lefolyástalan sós tavára
Déchy Mór: Kaukázus kutatója - 1884 – Elbursz 5642 m-es csúcsára jut fel
Cholnoky Jenő: 1896-1898 – tanulmányút a Huang-Ho és a Jangce-folyók mentén - Mandzsúriában felfedezett egy bazaltláva mezőt
Jangce
Kuku-nor
Kaukázus
Huang-Ho
Zichy Jenő: 1895, 1896 – Kaukázus 1897-1898 – Nyugat-Szibéria, Bajkál vidék, Góbi sivatag, É-Kína
Almásy György: 1900, 1906 – Belzső Ázsia, Tien San - glaciális formakincs
Stein Aurél: Belső Ázsiát kutatta - 1900 – Karakorum, Tarim-medence, Kunlun - 1906-1909 - folytatta a korábbi kutatásait - 1913-1916 – Tarim-medence, Turfáni mélyedés, Hilmend deltavidéke - Főbb eredményei: elsőként térképezett Belső-Ázsia hegyvidékein; feltárta a Takla Makán homoksivatagot; megfejtette a Lop Nor vándorlásának titkát;
Princz Gyula: 1. ázsiai útján Almásy György expedícióján vett részt – Tien San 1909 – Ferganai-medence, Tarim-medence
Baktay Ervin: Ervin India
kutató - 1926 – 1929 – bejárta ÉIndia és a Himalája jelentős részét
Germanus Gyula:
orientalista - két világháború közt Arábiában kutatott - később Indiában élt és kutatott
Medina: Próféta mecset
Köszönöm a figyelmet!
