Azonosság és összetéveszthetőség: Az érintett vásárlóközönség és a figyelem mértéke

Azonosság és összetéveszthetőség: Az érintett vásárlóközönség és a figyelem mértéke

A BELSŐ PIACI HARMONIZÁCIÓS HIVATAL (VÉDJEGYEK ÉS FORMATERVEZÉSI MINTÁK) ÁLTAL A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYEKKEL KAPCSOLATBAN VÉGZETT VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁS C. RÉSZ FELSZÓLALÁS 2. SZAKASZ AZONOSSÁG ÉS ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉG 6. FEJEZET AZ ÉRINTETT VÁSÁRLÓKÖZÖNSÉG ÉS A FIGYELEM MÉRTÉKE

A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész, Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

1. oldal DATE 02/01/2014


Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés ................................................................................................... 3 1.1. Az érintett vásárlóközönség ...................................................................... 3 1.2. A vásárlóközönség figyelmének mértéke ................................................. 4

2.

Az érintett vásárlóközönség meghatározása: általános megjegyzések ............................................................................................ 5 2.1. A vásárlóközönség azon csoportjának meghatározása, amelyhez viszonyítva az összetéveszthetőséget értékelik....................................... 5 2.2. Gyógyszerek érintett vásárlóközönsége .................................................. 7

3.

A figyelem mértéke .................................................................................... 8 3.1. Fogyasztói érdekeltség .............................................................................. 9 3.1.1. Nagyfokú figyelem .......................................................................................... 9 3.1.1.1. 3.1.1.2. 3.1.1.3. 3.1.1.4.

Költséges és ritka vásárlások ...................................................................... 9 Potenciálisan veszélyes termékek vásárlása ............................................ 11 Márkahűség............................................................................................... 11 Fokozott mértékű figyelem tágabb kategóriába tartozó bizonyos áruk esetében.................................................................................................... 11

3.1.2. Csekély mértékű figyelem ............................................................................ 12 3.1.3. A gyógyszerek iránt tanúsított figyelem mértéke.......................................... 12


VERSION 1.0

2. oldal DATE 02/01/2014


1.

Bevezetés

Összetéveszthetőség áll fenn (beleértve a gondolati képzettársítás – asszociáció valószínűségét), ha a vásárlóközönség azt hiheti, hogy a szóban forgó áruk vagy ugyanattól a vállalkozástól, vagy adott esetben gazdaságilag egymással kapcsolatban álló vállalkozásoktól származnak. Az összetéveszthetőség számos egymással összefüggő tényező átfogó értékelésétől függ, ezek közé tartozik: i. az áruk és a szolgáltatások hasonlósága, ii. a megjelölések hasonlósága, iii. az ütköző megjelölések megkülönböztető és domináns alkotóelemei, iv. a korábbi védjegy megkülönböztető képessége, valamint v. az érintett vásárlóközönség. Az összetéveszthetőség értékelésének első lépéseként ezt az öt tényezőt kell megvizsgálni. A második lépésben azt kell meghatározni, hogy ezek a tényezők mennyire relevánsak. Ez a fejezet az érintett vásárlóközönségről szól, amely fontos tényező az összetéveszthetőség értékelése szempontjából. A fejezet az érintett vásárlóközönség kérdéses árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban tanúsított figyelmének mértékével is foglalkozik.

1.1.

Az érintett vásárlóközönség

Az érintett vásárlóközönség fontos szerepet játszik az összetéveszthetőség egyéb elemeinek vizsgálatában. •

Áruk és szolgáltatások összehasonlítása

A támadott áruk és szolgáltatások hasonlóságával kapcsolatos elemzés során figyelembe kell venni azok tényleges és lehetséges vásárlóit. 1 Példa A bőr, az állatbőrök és irhák ipari felhasználásra szolgáló nyersanyagok, míg a bőrből készült termékek célközönsége a végső fogyasztók. Eltérő az érintett vásárlóközönség, és az áruk sem hasonlóak. Hasonlóképpen a nemesfémek (14. osztály) és az ékszerek (14. osztály) is eltérőek. •

Megjelölések összehasonlítása

Az érintett vásárlóközönség kérdése a megjelölések összehasonlítása szempontjából is lényeges szerepet tölt be. A vásárlóközönségtől függően ugyanaz a szó különféleképpen ejthető. Elvileg előfordulhat, hogy azt a megjelölést, amelynek

Lásd ezen Iránymutatás felszólalással foglalkozó része „Azonosság és összetéveszthetőség” című 2. részének „ Az áruk és szolgáltatások összehasonlítása” című 2. fejezetét.

1


VERSION 1.0

3. oldal DATE 02/01/2014


jelentését az Európai Unió egyik részén a vásárlóközönség megérti, a másik részén élő fogyasztók nem értik. 2 Példa A Törvényszék korábban megerősítette, hogy a skandináv országokban, illetve Hollandiában és Finnországban élők alapszinten megértik az angol nyelvet (a T-435/07. sz. „NEW LOOK"-ügyben 2008. november 26-án hozott ítélet 23. pontja). •

A megjelölések megkülönböztető elemei/a korábbi védjegy megkülönböztető képessége

A megjelölés vagy a megjelölés egyik elemének inherens megkülönböztető képessége az áruk és a szolgáltatások érintett vásárlóközönségétől is függ. Az érintett vásárlóközönség ismereteitől, hátterétől és nyelvétől függően például a védjegy valamely eleme nem feltétlenül rendelkezik megkülönböztető képességgel, de előfordulhat az is, hogy csekély vagy jelentős megkülönböztető képességgel rendelkezik többek között azért, mert kitalált, jelentéssel nem bíró kifejezésként észlelik. 3 Példa Egyes tagállamokban a „Cuisine” francia kifejezést nem értelmezik a 29. és 30. osztályban található áruk leíró jelzéseként (az R 1201/2009-1. sz. „GREEN CUISINE”-ügyben 2010. június 23-án hozott határozat 29–33. pontja). Példa Az informatikai és tudományos területek szakemberei általában véve jártasabbak az angol műszaki szakkifejezések és alapszavak használata terén, mint az átlagfogyasztók: az „Activy kontra Media Gateway” közösségi szóvédjeggyel kapcsolatos ítéletében a Törvényszék megállapította, hogy a „gateway” mindennaposan használt szó közvetlenül a gateway (átjáró) kifejezést – amely a számítógépes ágazatban gyakran használt fogalom – idézi fel az érintett fogyasztóban (a C-57/08P. sz. fellebbezéssel megerősített, T-434/05. sz. „ACTIVY Media Gateway”ügyben 2007. november 27-én hozott ítélet 38. és 48. pontja).

1.2.

A vásárlóközönség figyelmének mértéke

A vásárlóközönség figyelmének mértéke is lehet az összetéveszthetőség megállapítása mellett vagy ellen szóló tényező. Az érintett vásárlóközönség és a figyelem mértéke elvben egymástól független tényezők. Abból a tényből, hogy az érintett vásárlóközönség az átlagfogyasztókat jelenti, nem következik szükségszerűen, hogy a figyelem mértéke átlagos. Ugyanígy, abból a tényből, hogy a kérdéses áruk célközönségét szakemberek alkotják, nem következik feltétlenül az, hogy a figyelem mértéke fokozott lenne.

Lásd ezen Iránymutatás felszólalással foglalkozó része „Azonosság és összetéveszthetőség” című 2. részének „A megjelölések összehasonlítása” című 3. fejezetét. 3 Lásd az iránymutatások felszólalással foglalkozó része „Azonosság és összetéveszthetőség” című 2. részének „Megkülönböztető képesség” című 4. fejezetét. 2


VERSION 1.0

4. oldal DATE 02/01/2014


A figyelem mértékének magasabb szintjéből nem következik automatikusan, hogy az adott áruk nem összetéveszthetők. Minden egyéb tényezőt is figyelembe kell venni. Ebből következően nagyobb mértékű figyelem ellenére is fennállhat összetéveszthetőség. Ha más tényezők – például a védjegyek azonossága, vagy összességében nagymértékű hasonlósága, valamint az áruk azonossága – miatt nagymértékű az összetéveszthetőség, annak megelőzése érdekében nem vehető alapul az érintett vásárlóközönség figyelme (R 1419/2009-4. sz. 2010. szeptember 6-i Hasi-határozat; az R 1562/2008-2. sz., 2010. február 26-i „victory slims”-határozat 51. pontja).

2.

Az érintett vásárlóközönség meghatározása: általános megjegyzések

A felszólalással összefüggésben érintett vásárlóközönségnek mindig annak a területnek/területeknek a vásárlóközönségét, fogyasztóit nevezzük, amelye(ke)n a korábbi jog(ok) oltalmat élvez(nek). Ebből következően korábbi nemzeti jog esetében az érintett vásárlóközönség az adott tagállam (Benelux-védjegyek esetében tagállamok) vásárlóközönsége. Korábbi közösségi védjegy esetében a teljes Európai Unió vásárlóközönségét figyelembe kell venni. Nemzetközi lajstromozással kapcsolatban azoknak a tagállamoknak a vásárlóközönsége a mérvadó, amelyekben a védjegy oltalom alatt áll. A KVR 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban meg kell határozni, hogy a fogyasztók részéről egyáltalán fennáll-e az összetéveszthetőség. Az Európai Unió Bírósága (ECJ) szerint ez a megfogalmazás azt jelenti, hogy a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások típusánál a védjegyek átlagfogyasztó általi észlelése döntő szerepet játszik az összetéveszthetőség általános értékelésében (a C-251/95. sz. „Sabèl”-ügyben 1997. november 11-én hozott ítélet 23. pontja és a C-342/97. sz. „Lloyd Schuhfabrik Meyer”-ügyben 1999. június 22-én hozott ítélet 25. pontja). Az összetéveszthetőséggel kapcsolatos esetekben az Európai Unió Bírósága és a Törvényszék általában megkülönbözteti a kérdéses áruk és szolgáltatások alapján az átlagfogyasztót (azaz a szükségleteik/saját igényeik kielégítése céljából vásárló fogyasztókat) a szakmai vagy szakértő vásárlóközönségtől. A „fogyasztók” kifejezés minden esetben mind a tényleges, mind pedig a lehetséges fogyasztókra utal, azaz mindazokra, akik az árukat/szolgáltatásokat jelenleg vagy a jövőben megvásárolják. Ha a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások érintett vásárlóközönségének jelentős része összetévesztheti az áruk származását, az elegendő az összetéveszthetőség megállapításához. Szükségtelen annak megállapítása, hogy a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások minden tényleges vagy lehetséges fogyasztója összetévesztheti azokat.

2.1.

A vásárlóközönség azon csoportjának meghatározása, amelyhez viszonyítva az összetéveszthetőséget értékelik

Az érintett vásárlóközönség az azonosnak vagy hasonlónak ítélt áruk és szolgáltatások fogyasztói.


VERSION 1.0

5. oldal DATE 02/01/2014


A Törvényszék ítélete értelmében az összetéveszthetőség szempontjából érintett vásárlóközönség olyan fogyasztókból áll, akik a korábbi védjeggyel érintett árukat vagy szolgáltatásokat és a bejelentett védjeggyel érintett terméket is használhatják (a T-328/05. sz. „QUARTZ”-ügyben 2008. július 1-jén hozott ítélet 23. pontja, a C-416/08 P. sz. ügyben a Bíróságnak benyújtott fellebbezés és annak elutasító határozata). •

Ha mindkét védjegy áruinak vagy szolgáltatásainak az átlagfogyasztók a célcsoportja, az érintett fogyasztók az átlagfogyasztók.

Példa A női és férfi ruházat mindennapi fogyasztási cikknek minősül, és a felszólalás tárgyát képező védjegy közösségi védjegyként van lajstromozva. Ebből az következik, hogy az összetéveszthetőség értékelésekor figyelembe veendő érintett referenciavásárlóközönség az Európai Unió átlagfogyasztóiból áll (a T-117/03–T-119/03., valamint a T-171/03. sz. „New Look”-ügyben 2004. október 6-án hozott ítélet 25. pontja). •

Ha mindkét védjegy áruinak és szolgáltatásainak ugyanaz vagy hasonló szakmai vásárlóközönség a célközönsége, az összetéveszthetőséget e szakemberek szemszögéből értékelik.

Példa Az érintett áruk nyers műanyagok, vegyi anyagok, gyanták és hasonló termékek. Ezek ipari felhasználásra szolgálnak. A célfogyasztók ezért mérnökök, vegyészek, vagyis olyan magasan képzett szakemberek, akik ezeket a termékeket feldolgozzák, illetve gyártási folyamatok során felhasználják. Az érintett vásárlóközönségnek a szakembereket kell tekinteni (az R 2077/2010-1. sz. „PEBAFLEX”-ügyben 2012. február 15-én hozott határozat 18. pontja). (Lásd még a T-547/10. sz. ügyben hozott ítélettel megerősített, R 1370/2009-1. sz. „CALCIMATT”-ügyben 2010. szeptember 16-án hozott határozat 20. pontját.) •

Ha mindkét védjegy áruinak és szolgáltatásainak az átlagfogyasztók és a szakmai vásárlóközönség is célközönsége, az összetéveszthetőséget azoknak a fogyasztóknak az észlelése alapján értékelik, akik kisebb mértékű figyelmet tanúsítanak a szóban forgó termékek iránt.

Példa Figyelembe véve azon 3. és 5. osztályba (fejezetcímekhez) tartozó kérdéses áruk jellegét, amelyek célközönségét átlagfogyasztók és szakemberek (például orvosok) alkotják, az érintett vásárlóközönség az átlagfogyasztók köre lesz, mivel kisebb figyelmet tanúsítanak a termékek iránt a szakembereknél (a T-220/09. sz. „ERGO”-ügyben 2011. július 15-én hozott ítélet 21. pontja). •

Ha a korábbi védjegy áruinak és szolgáltatásainak mind az átlagfogyasztók, mind a szakmai fogyasztók, a támadott áruknak és szolgáltatásoknak azonban kizárólag a szakmai fogyasztók a vásárlóközönsége (vagy fordítva), az


VERSION 1.0

6. oldal DATE 02/01/2014


összetéveszthetőség szempontjából csak a szakmai fogyasztókat kell érintett vásárlóközönségnek tekinteni. Példa A korábbi védjegy árui fémpolírozó készítmények, a bejelentett védjegy árui pedig fémfeldolgozó-iparban használt, szennyvízelvezető csövek tisztítására szolgáló készítmények. A Törvényszék idevágó ítélete szerint „így tehát még ha a »fémpolírozó készítmények« akár szokásos fogyasztási cikkeket képezhetnek is, akár szakmai vagy speciális vásárlóközönség részére szolgálnak, nem vitatott, hogy a védjegybejelentésben foglalt termékeket olyan áruknak kell tekinteni, mint amelyeket kizárólag fémfeldolgozó-ipari szakemberek részére szántak. Ebből következően az a vásárlóközönség, amely a szóban forgó védjegyeket összetévesztheti, kizárólag e szakemberekből állhat” (a T-126/03. sz. „ALADIN”-ügyben 2005. július 14-én hozott ítélet 81. pontja). Példa Az általános felhasználásra szánt festékeket üzleti céllal hivatásos festők, otthoni felhasználásra pedig átlagfogyasztók is megvásárolhatják. Az ipari felhasználásra szánt festékeket ezzel szemben csak szakemberek vásárolhatják meg. Éppen ezért ha két védjegy meghatározása mind a festékekre, és ezen belül az ipari felhasználásra szánt festékekre is vonatkozik, az érintett vásárlóközönség csak szakemberekből áll, mivel előreláthatólag csak ők találkoznak majd mind a két védjeggyel. Példa A korábbi védjegy szolgáltatásai távközlési szolgáltatások. A támadott szolgáltatások kizárólag szakemberek által igénybe vehető távközlési, azaz helymegosztási, telehousing és összekapcsolási szolgáltatásokra terjednek ki. Az érintett vásárlóközönség fogalmát a szűkebb szolgáltatási listához kell igazítani, az összetéveszthetőséget pedig kizárólag a szakemberek szempontjából kell értékelni (a T-408/09. sz. „ancotel”-ügyben 2011. május 24-én hozott ítélet 38–50. pontja).

2.2.

Gyógyszerek érintett vásárlóközönsége

A Törvényszék megállapította, hogy olyan gyógyszerek esetében, amelyekhez a fogyasztók részére történő gyógyszertári értékesítéshez orvosi rendelvényre van szükség, az érintett vásárlóközönség egyszerre áll a végső fogyasztókból és az egészségügyben dolgozó szakemberekből, mint például orvosokból és gyógyszerészekből. Ebből következően - még ha az ezen áruk közötti választást befolyásolják, illetve meghatározzák is a közvetítők - az összetéveszthetőség a fogyasztók tekintetében is fennáll, hiszen a fogyasztók is kapcsolatba kerülnek ezekkel az árukkal, még akkor is, ha a vásárlások minden egyes áru vonatkozásában más időpontokban történnek (a T-222/09. sz. „ALPHAREN”-ügyben 2011. február 9-én hozott ítélet 42–45. pontja és C-412/05 P. sz. „TRAVATAN”-ügyben 2007. április 26-án hozott ítélet 52–66. pontja). Ez azt jelenti, hogy az érintett vásárlóközönség még a rendelvényre hozzáférhető gyógyszerek esetében is magában foglalja mind a szakmai vásárlóközönséget, mind pedig az orvosi vagy gyógyszerészeti szaktudással nem rendelkező fogyasztókat.


VERSION 1.0

7. oldal DATE 02/01/2014


Továbbá azért ez a bevett gyakorlat, mert azok a gyógyszerek, amelyek egyes európai országokban orvosi rendelvényre vásárolhatók meg, más európai országokban recept nélkül értékesíthetők. Előfordulhat az is, hogy az aktuálisan csak orvosi rendelvényre kapható gyógyszerek a jövőben orvosi rendelvény nélkül is kiadhatók lesznek. Következésképpen, ha a támadott jog (oltalom) alá tartozó gyógyszerek orvosi rendelvényre adhatók ki, a Hivatalnak mind a szakemberekre, mind az átlagfogyasztókra (ez esetben a betegekre) érintett vásárlóközönségként kell tekintenie. Ha a gyógyszerkészítmények orvosi rendelvény nélkül vagy gyógyszertárakon kívül vásárolhatók meg, az esetek többségében az átlagfogyasztó maga a beteg. Ha tehát a közösségi védjegybejelentés alá tartozó gyógyszerkészítmények orvosi rendelvény nélkül is kiadhatók, a nemzeti lajstromban szereplő gyógyszerkészítmények viszont csak recept ellenében vásárolhatók meg, vagy fordítva, a Hivatalnak mind a szakemberekre, mind az orvosi és gyógyszerészeti ismeretekkel nem rendelkező betegekre vagy fogyasztókra érintett vásárlóközönségként kell tekintenie. A Hivatal nem korlátozhatja a védjegy alatt értékesítendő készítmények oltalmát hipotetikus, elméleti megfontolásokra alapozva. Példa A T-493/07. T-26/08. és T-27/08. sz. „FAMOXIN” egyesített ügyekben 2009. szeptember 23-án hozott ítélet (a Bíróságnak benyújtott C-461/09 P. sz. fellebbezés és annak elutasító határozata). A fent említett ügyben a korábbi védjegyhez tartozó áruk szív- és érrendszeri betegségek kezelésére, emberi felhasználásra szánt, digoxin tartalmú gyógyszerkészítmények, míg a támadott áruk kizárólag intravénásan, intramuszkulárisan vagy szubkután beadható injekció formájában, anyagcserebetegségek kezelésére alkalmazható gyógyszerkészítmények voltak. A Törvényszék elfogadta a Fellebbezési Tanács érintett vásárlóközönséggel kapcsolatos megállapítását, amely szerint mind az egészségügyi szakembereket, mind a fogyasztókat vásárlóközönségnek kell tekinteni annak ellenére, hogy a korábbi gyógyszerek orvosi rendelvényre adhatók ki.

3.

A figyelem mértéke

Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy: az érintett terméktípus átlagfogyasztójáról azt vélelmezik, hogy szokásosan tájékozott, ésszerű módon figyelmes és körültekintő [...] Azt is figyelembe kell venni, hogy az átlagfogyasztó figyelmének a szintje az adott áruk és szolgáltatások típusától függően változhat. (Lásd a C-342/97. sz. „Lloyd Schuhfabrik Meyer”-ügyben 1999. június 22-én hozott ítélet 26. pontját.) A figyelem mértéke elvben nem függ az érintett vásárlóközönségtől, független tényezőnek számít. Az, hogy az áruk és szolgáltatások célközönsége szakmai A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész, Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

8. oldal DATE 02/01/2014


vásárlóközönség, azt jelentheti, hogy ezek a fogyasztók fokozott mértékű figyelmet tanúsítanak az adott termék megvásárlásakor. Ennek az az oka, hogy a szakmai fogyasztókat különleges szakmai ismeretekkel vagy tapasztalattal rendelkezőknek tekintik az adott árukat és szolgáltatásokat illetően. Noha a szakmai fogyasztók gyakran szisztematikusabban, módszeresebben vásárolnak az átlagfogyasztóknál, ez nem mondható el minden helyzetben. Ha például az érintett árukat és szolgáltatásokat a szakmai fogyasztó napi rendszerességgel használja, a figyelem mértéke átlagos, de akár csekély mértékű is lehet (lásd még a T-320/03. sz. „LIVE RICHLY”-ügyben 2005. szeptember 15-én hozott ítélet 74. pontjában olvasható hasonló megállapítást: „a figyelem mértéke mindazonáltal viszonylag csekélynek mutatkozhat a reklámjellegű jelzések tekintetében, amelyek nem bizonyulnak meghatározónak a körültekintő vásárlóközönség számára”).

3.1.

Fogyasztói érdekeltség

Az ún. „fogyasztói érdekeltség” szintje döntő hatással van arra, hogy a fogyasztó hogyan választ árukat és szolgáltatásokat. Az érdekeltség szintje azzal van összefüggésben, hogy a döntés mennyire fontos a fogyasztó számára. Ebből következik, hogy ez megfelel a fogyasztói figyelem mértékének.

3.1.1.

Nagyfokú figyelem

A fogyasztó általában a költséges, ritka és potenciálisan veszélyes vagy kockázatos áruk vásárlásával kapcsolatban tanúsít nagyfokú figyelmet. Az átlagfogyasztó bizonyos típusú áruk és szolgáltatások kiválasztásakor vagy megvásárlásakor gyakran kér szakmai segítséget vagy tanácsot. Ez a helyzet autóvásárláskor (amely költséges és ritkán kerül rá sor) vagy potenciálisan veszélyes (kockázatos) áruk vásárlásakor. Szintén nagyfokú figyelem jellemző azon áruk megvásárlásakor, amelyek esetében a fogyasztó számára fontos a márkahűség.

3.1.1.1. Költséges és ritka vásárlások Drága áruk megvásárlásakor a fogyasztók általában nagyobb gondossággal járnak el, és csak alapos megfontolást követően döntenek az áru megvásárlása mellett. A nem szakértő, nem hozzáértő átlagfogyasztó bizonyos típusú áruk és szolgáltatások kiválasztásakor vagy megvásárlásakor gyakran kér szakmai segítséget vagy tanácsot. Fokozottabb a figyelem mértéke luxuscikkek esetében, és olyan különleges árukkal kapcsolatban, amelyek a tulajdonosuk társadalmi státuszát hivatottak kifejezni. Drága áruk megvásárlása általában szintén ritka vásárlásnak minősül. Szolgáltatások esetében is ugyanezek az érvek alkalmazandók.

Autók Figyelembe véve a gépkocsik árát, az átlagfogyasztó valószínűleg nagyobb fokú figyelmet fordít az autók megvásárlására, mint az olcsóbb áruk beszerzésére. Várhatóan nem ugyanolyan módon vásárolja meg autóját – legyen az új vagy használt –, mint a hétköznapi fogyasztási árucikkeket. Az átlagfogyasztó ez esetben tájékozott: minden lehetséges tényezőt, többek között az árat, a fogyasztást, a biztosítási A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész, Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

9. oldal DATE 02/01/2014


költségeket, a személyes igényeket is figyelembe veszi, de akár presztízskérdést is csinál a vásárlásból. Lásd ehhez kapcsolódóan a Törvényszék T-486/07. sz. „CA”-ügyben 2011. március 22-én hozott ítéletének 27–38. pontját és a T-63/09. sz. „SWIFT GTi”-ügyben 2012. március 21-én hozott ítéletének 39–42. pontját (a Bíróság számára benyújtott C-260/12 P. sz. fellebbezési ügyben hozott ítélet). A Bíróság megállapította, hogy szárazföldi járművek vagy berendezések megvásárlásakor a fogyasztók nagy gondossággal járnak el. Mivel az említett áruk általában drágák, a fogyasztók különös figyelmet fordítanak rájuk. A Bíróság a C-361/04 P. sz. „Picaro”-ügyben 2006. január 12-én hozott ítéletének 39. pontjában megállapította, hogy a gépjárművek vásárlásakor az érintett közönség figyelmének szintje különösen magas, különösen azok árára és kifejezetten technikai jellegére tekintettel.

Gyémántok, drága- és féldrágakövek és ékszerek A Tanács R 900/2010-1. sz. „Leo Marco”-ügyben 2010. december 9-én hozott határozatának 22. pontjában megállapította, hogy általában alapos megfontolás előzi meg ezen áruk kiválasztását. A vásárlók általában luxuscikként vásárolják, vagy ajándéknak szánják őket. A fogyasztó részéről viszonylag magas fokú figyelem feltételezhető ilyen termékek megvásárlásakor. Pénzügyi szolgáltatások E szolgáltatások célközönsége a szokásosan tájékozott, ésszerű módon figyelmes és körültekintő átlagfogyasztó. Mivel ezek azonban olyan speciális szolgáltatások, amelyek jelentős pénzügyi következményekkel járnak, kiválasztásukkor a fogyasztók figyelmének mértéke kifejezetten magas (az R 719/2010-1. sz. „f@ir Credit”-ügyben 2011. február 3-án hozott határozat 15. pontja) (a Törvényszék számára benyújtott fellebbezésben hozott T-220/11-ítélet, elutasítva; a Bíróság előtti C-524/12 P. sz. fellebbezési eljárás). A szóban forgó megjelölések által keltett összbenyomás és az említett megjelölések közötti vizuális és fogalmi eltérések elegendőek a korlátozott hangzásbeli hasonlóság ellensúlyozásához, különösen mivel az érintett közönség nagyon figyelmes és jól tájékozott (a T-563/08. sz. „CARBON CAPITAL MARKETS”-ügyben 2010. június 22-én hozott ítélet 33. és 61. pontja).

Ingatlanszolgáltatások Az ingatlanvásárlás és -értékesítés olyan üzleti tranzakció, amely kockázattal és nagy pénzösszegek átutalásával jár. Ezen okokból az érintett fogyasztó az átlagosnál nagyobb figyelmet fordít az ilyen ügyletekre, mivel a figyelmetlenségből adódó rossz döntések rendkívül negatív következményekkel járhatnak (az R 817/2010-2. sz. „FIRST THE REAL ESTATE”-ügyben 2011. február 17-én hozott határozat 21. pontja).


VERSION 1.0

10. oldal DATE 02/01/2014


3.1.1.2. Potenciálisan veszélyes termékek vásárlása Az érintett fogyasztók fokozottabb figyelmet fordíthatnak a védjegyhez tartozó áruk (például öngyújtók, fűrészek, elektromos akkumulátorok, elektromos megszakítók, elektromos relék stb.) biztonsági jellemzőire (lásd a T-486/07. sz. „CA”-ügyben 2011. március 22-én hozott ítélet 41. pontját).

3.1.1.3. Márkahűség Ezenkívül a nagyfokú figyelem márkahűség következménye is lehet. Példa Habár a dohánytermékek viszonylag olcsó tömegcikkek, a dohányzók különös körültekintéssel választják meg az általuk fogyasztott termékek márkáját, ezért ezek tekintetében fokozottabb mértékű márkahűség és figyelem feltételezhető. A dohánytermékek esetében a megjelöléseknek ezért nagyobb mértékben kell hasonlítaniuk egymásra, hogy összetéveszthetőség álljon fenn. Ezt a Fellebbezési Tanács számos határozata is alátámasztja: például az R 1562/2008-2. sz. „victory slims”-ügyben 2010. február 26-án hozott határozat, amely szerint a 34. osztályba tartozó árukat fogyasztók általában nagyon figyelmesek és márkahűek; valamint az R 61/2005-2. sz. „Granducato”-ügyben 2006. április 25-én hozott határozat. Márkahűségnek köszönhető nagyfokú figyelem jellemző az újságok és magazinok vásárlása során is.

3.1.1.4. Fokozott mértékű figyelem tágabb kategóriába tartozó bizonyos áruk esetében Ha tágabb kategóriába tartozó áruk és szolgáltatások közül az érintett vásárlóközönség csak bizonyos áruk iránt tanúsít fokozott mértékű figyelmet, nem zárható ki, hogy a figyelem mértéke az áruk egy bizonyos része tekintetében átlagos lehet. Példa A Bíróság a T-221/06. sz. „Bebimil”-ügyben 2009. szeptember 16-án hozott ítéletben megállapította, hogy a csecsemők, kisgyermekek szülei nagyobb fokú figyelmet tanúsítanak a gyermeküknek vásárolt áruk iránt, mivel fontosnak tartják a csecsemők, kisgyermekek táplálását és egészségét. Figyelembe véve azonban, hogy sokféle bébiétel kapható a piacon, nem szabad megfeledkezni arról, hogy az ilyen áruk átlagfogyasztói nem kizárólag olyan szülők, akik fokozott figyelemmel választanak terméket. Ilyen esetben a Hivatalnak figyelembe kell vennie azt, hogy a kérdéses termékek olyan vásárlóközönségnek készülnek, amely szokásosan tájékozott, ésszerű módon figyelmes és körültekintő fogyasztókból áll.


VERSION 1.0

11. oldal DATE 02/01/2014


3.1.2.

Csekély mértékű figyelem

Csekély mértékű figyelmet különösen a mindennapi bevásárlások során tanúsítunk a termékek iránt. Ilyen vásárlói döntések például a napi bevásárlások során megvásárolt, olcsó árukhoz kapcsolódnak (lásd analógiaként a T-547/08. sz. „Orange colouring of the toe of a sock”-ügyben 2010. június 15-én hozott ítélet 43. pontját). Csekély mértékű figyelmet tanúsítunk például az alapvető élelmiszerek iránt.

3.1.3. A gyógyszerek iránt tanúsított figyelem mértéke A gyógyszerkészítményekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy az érintett vásárlóközönség által tanúsított figyelem mértéke viszonylag nagyfokú. Az egészségügyi szakemberek különösen nagyfokú figyelmet gyógyszerek orvosi rendelvényre történő felírásakor.

tanúsítanak

a

A végső fogyasztók esetében, ha: •

a gyógyszeripari termékek orvosi rendelvény nélkül vásárolhatók meg, ezen áruk vásárlóközönségét feltételezhetően olyan, szokásosan tájékozott, ésszerű módon figyelmes és körültekintő fogyasztók alkotják, akiknek egészségi állapota függ ezektől az áruktól, és akik kisebb valószínűséggel keverik össze az ilyen áruk különböző változatait;

•

a gyógyszerekhez orvosi rendelvény szükséges, a fogyasztók – tekintettel arra, hogy az áruk gyógyszeripari termékek – valószínűleg nagyfokú figyelmet tanúsítanak a kérdéses vényköteles áruk iránt.

Éppen ezért a szokásosan tájékozott, ésszerű módon figyelmes és körültekintő fogyasztók fokozott mértékű figyelmet tanúsítanak mind az orvosi rendelvényre, mind a recept nélkül kapható gyógyszerek (az enyhébb tünetekre vagy enyhébb lefolyású betegségekre szedett gyógyszereket is ideértve) iránt (a T-331/09. sz. „Tolposan”-ügyben 2010. december 15-én hozott ítélet 26. pontja, a T-288/08. sz. „Zydus”-ügyben 2012. március 15-én hozott ítélet 36. pontja, valamint az abban idézett ítélkezési gyakorlat).


VERSION 1.0

12. oldal DATE 02/01/2014

Azonosság és összetéveszthetőség: Az érintett vásárlóközönség és a figyelem mértéke

Recommend Documents