.
TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú
„Ne legyél áldozat!” című projekt
ELSŐ KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS
Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. február-március
Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről, és az áldozatsegítésről
2015. március 15.
.
Tartalomjegyzék
Bevezetés ............................................................................................................................. 3 Kaposvár bemutatása ........................................................................................................... 4 Bűncselekmények számának alakulása Kaposváron ......................................................... 5 A felmérés szempontjából legfontosabb demográfiai mutatók ............................................ 7 A kutatás során alkalmazott módszertan ..............................................................................11 A minta összetétele ..............................................................................................................12 A megkérdezettek megoszlása nemek szerint ..................................................................12 A megkérdezettek megoszlása életkor szerint ..................................................................12 A megkérdezettek megoszlása iskolai végzettség alapján ................................................13 A megkérdezettek gazdasági aktivitása ............................................................................13 A megkérdezettek háztartásának nagysága, családi állapota, a gyerekek száma .............13 A megkérdezettek lakóhelyének városrészi elhelyezkedése .............................................14 A kutatás eredményei ...........................................................................................................14 Biztonságérzetre vonatkozó kérdések ..............................................................................14 Az áldozattá válás, tapasztalt bűncselekmények jellege, intézményi háttér megítélése ....19 A kutatás összefoglaló megállapításai ..................................................................................24 Mellékletek ...........................................................................................................................25 1.
számú melléklet: Kérdőív ...........................................................................................25
2.
számú melléklet: Diagramok ......................................................................................31
2
.
Bevezetés A Humán Info Dél-Dunántúli Régió Alapítvány (HID Alapítvány) 2003. óta működik, elsősorban a déldunántúli
régióban. Tevékenységi
területei
a széles
értelemben
vett
hátrányos
helyzetű,
diszkriminációt és exklúziót elszenvedni kényszerülő egyének és csoportok szocioökonómiai státuszának komplex, elsősorban alkalmazott társadalomtudományi (pszichológia, szociálpolitika, szociológia, szociális munka, ezek határ- és származtatott területei) alapokon nyugvó javítása. Az Alapítvány tevékenységi területei közé tartozik az egészségmegőrzés és egészségfejlesztés, a betegségmegelőzés, gyógyító és rehabilitációs tevékenységek komplex biztosítása a célcsoportok szükségleteivel összhangban. Az Alapítvány kiemelt tevékenységei között szerepel a gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúság érdekképviselet, illetve hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése. A HID Alapítvány az INDIT Közalapítvánnyal együttműködésben az egész Dél-Dunántúl területén folytatja tevékenységét. A programok során azt tapasztaltuk, hogy Kaposváron szükséges egy jól funkcionáló jelzőrendszer, helyi szakemberek együttműködésének kialakítása, és az áldozatsegítés rendszerének hatékony ellátórendszerré formálása. A projekt közvetlen célja a kaposvári állampolgárok áldozattá válásának megelőzését és a már bűncselekmény áldozatává vált személyek sérelmeinek kezelését célzó ellátórendszer hatékonyabbá tétele az állami és nem állami szervezetek helyi együttműködésének kialakításával, az állami és nem állami szervezetek által nyújtott szolgáltatások fejlesztésén és összekapcsolásán keresztül. Jelen projekt komplex módon kezeli az áldozattá válás megelőzését és az áldozatok mentálhigiénés segítését, ismételt áldozattá válásuk megelőzését. Kiemelt célcsoportnak tekintjük az áldozatokkal kapcsolatba kerülő, különböző szakterületeken dolgozó szakembereket, valamint a fiatalokat, s a közvetlen környezetükben élőket. A projekt közvetlen célcsoportja: •
az áldozatokkal közvetlenül foglalkozó, illetve
•
az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szakemberek, továbbá azok,
•
akiknek feladata, illetve feladata lehet az áldozattá válás prevenciós tevékenysége és
•
az áldozattá vált kaposvári polgárok
A projekt tervezett tevékenységei a fenti célok és célcsoportok elérést szolgálják.
3
. Jelen tanulmány a projekt keretében tervezett két közvélemény kutatás közül, az első adatainak az összefoglaló elemzése. A projekt megvalósítási helyszínén komplex reprezentatív felmérés elvégzése a lakosság minimum 1%-ának megfelelő mintán. A
kutatás
célja
a
lakosság
biztonságérzetének,
tájékozottsági
szintjének,
elvárásainak,
bűnmegelőzési ismereteinek, illetve aktivitási hajlandóságának felmérése. A kutatás kérdezőbiztosok segítségével, személyes mintavételen, előre meghatározott témák, kérdésminták és módszertan alapján került megvalósításra. A közvélemény-kutatás az alapja a projekt sikeres megvalósításának, mivel a lakosság megkérdezése, véleménye döntően befolyásolja a lebonyolítást. A közvélemény-kutatás révén egyrészt a tervezett tevékenységek pontosítására van lehetőség, valamint visszajelzés a megvalósítók számára munkájuk eredményességét, hatásosságát illetően. A hosszú távú célok elérése érdekében a kutatást a tervek szerint néhány év múlva megismétlik.
Kaposvár bemutatása Kaposvár Dél-Dunántúli Régióban fekszik, Somogy megye székhelye 1990. december 1. óta megyei jogú város. A településen a 2011. évi népszámlálás szerint 66 245 fő élt.
Forrás: terport.hu A város népességszáma az elmúlt néhány évben csökkent. Népességszáma a 2013. évi adatok alapján 65 645 fő. A város vonzáskörzetébe tartozó települések száma megközelíti a 80-at. A település járási szinten mintegy 120 ezer ember, megyei szinten pedig 246 településen közel 325 ezer ember igényeit szolgálja ki. A település infrastruktúrája jónak mondható, bár Budapesttel közvetlen autópálya nem köti össze, megközelíteni csak az M7-es
4
. autópályán lehet. A településnek kedvező kapcsolatai vannak a szomszédos megyék székhelyeivel is. Könnyen elérhető Pécs, Szekszárd és Zalaegerszeg. Közművek és intézmények tekintetében is jól ellátott a település, teljes közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kulturális, sport intézményi ellátottsággal rendelkezik és a megye gazdaságának központja. A város belterülete több mint 2966 hektár, a teljes közigazgatási területe meghaladja a 11360 hektárt. A városközponthoz, a történelmi Kaposvárhoz az elmúlt időszakban korábban önálló, nagy népességszámmal rendelkező településeket is hozzá csatoltak: Toponár, Kaposfüred, Töröcske, Szentjakab. Emellett szintén az elmúlt évtizedekben a korábbi zártkertes övezetekben is egyre nagyobb számú népesség telepedett le: Fészerlak, Répáspuszta. A központi Kaposvár városszerkezete a XIX. sz. végétől tervezett formában alakult, a történelmi városmag 2-3 szintes épületei között vannak a jelentős közintézmények. A lakótelepek a belvárostól északnyugatra lévő területeken épültek, a városszéli és a Kapos folyó déli oldalán lévő városrészek családi házas beépítésűek. Az ipari területek a keleti és nyugati városrészekben épültek fel. Így a város szerkezete, szövete nem egységes. Kaposváron az antiszegregációs terv alapján több szegregátum, szegregálodó terület van, amelyek egy része társadalmi folyamatok nyomán jelenleg átalakulóban van: Szentjakab, Ivánfahegy, Cseri-park, Cseri-Dűlő, Kecel-hegy, Lonkahegy.
Bűncselekmények számának alakulása Kaposváron Számos elemezés foglakozott már azzal, hogy a rendszerváltást követően Magyarországon a bűnözés szerkezete, nagysága is megváltozott, számos korábban nem létező bűncselekményfajta jelent meg. Országos szinten a regisztrált bűncselekmények száma 1998-ban érte el a csúcsot, ekkor több mint 600 ezer bűncselekményt regisztráltak. Az azóta eltelt időszakban ez a szám több mint a harmadával csökkent, ekkor 378 ezer bűncselekményt regisztráltak.
5
. Kaposvár vonatkozásában az elmúlt években a regisztrált bűncselekmények számában pozitív folyamat figyelhető meg, számuk 2010 óta folyamatosan csökken. 2009
2010
2011
2012
2013
2901
5095
3605
3475
3184
Regisztrált bűncselekmények száma Forrás: terport.hu A bűncselekmények típusát, megoszlását tekintve elmondható, hogy a legtöbb bűncselekmény típusszáma csökkent, az egyes bűncselekmények száma azonban az elmúlt öt évben jelentősen emelkedett. Különösen szembeötlő az emelkedés a kábítószerrel való visszaélés, a rablások, és testi sértések számát tekintve. Bűncselekmények számának alakulása Kaposváron 2009-2013 között Bűncselekmény típusa
2009
2010
2011
2012
2013
2 901
5 095
3 605
3 475
3 184
137
166
187
172
na
99
104
103
73
na
13
27
37
29
na
50
77
50
38
na
682
2 020
1 243
1 454
na
186
474
325
243
na
1 721
2 194
1 649
1 460
na
13
35
15
11
29
Vagyon elleni bűncselekményekből lopás
880
1 012
806
732
1 499
Vagyon elleni bűncselekményekből betöréses lopás
429
501
279
312
na
A regisztrált közvádas bűncselekmények száma (az elkövetés helye szerint) A regisztrált közvádas bűncselekményekből személy elleni A regisztrált közvádas bűncselekményekből közlekedési A regisztrált közvádas bűncselekményekből házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni A regisztrált közvádas bűncselekményekből államigazgatás, igazságszolgáltatás és közélet tisztasága elleni A regisztrált közvádas bűncselekményekből közrend elleni A regisztrált közvádas bűncselekményekből gazdasági A regisztrált közvádas bűncselekményekből vagyon elleni Közrend elleni bűncselekményekből visszaélés kábítószerrel
6
. Vagyon elleni bűncselekményekből rablás
10
11
14
16
20
10
11
6
1
8
2
0
0
1
3
Betöréses lopások közül lakásbetörés
254
266
139
138
na
Személy elleni bűncselekmények közül testi sértés
64
101
103
102
102
Vagyon elleni bűncselekményekből jármű önkényes elvétele Személy elleni bűncselekmények közül befejezett emberölés
Forrás: terport.hu A projekt kiemelt célcsoportja szempontjából megvizsgáltuk a bűnelkövetők korcsoport szerinti megoszlását is. A 2012. évi rendőrségi beszámoló alapján a bűnelkövetők közel egy harmada a 24 év alatti korosztályból kerül ki. Forrás: Beszámoló Kaposvár Megyei Jogú Város 2012. évi közbiztonságáról és a 2013. évi feladatokról
A felmérés szempontjából legfontosabb demográfiai mutatók Kaposvár népessége az országos tendenciákhoz hasonlóan az elmúlt évtizedekben kisebb ingadozásokkal folyamatosan csökkent. A csökkenés fő oka a természetes fogyás, amit a megyeszékhely státuszból fakadó vándorlási egyenleg 2010-ig némiképp kompenzált. 2010 óta a vándorlási egyenleg is folyamatosan negatív, azaz mobilitási szempontból a város már nem bír elég vonzerővel, a térség illetve a megye lakosai számára. A népesség kor és nem szerinti megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a népesség korcsoport szerinti megoszlása öregedő tendenciát mutat, az értékek kedvezőtlenebbek a régiós és az országos átlagoknál is. A 17 évnél fiatalabbak aránya 17,86 %, a 60 évnél idősebbeké 23,60%, az öregedési index 2013-ban meghaladta a 180%-ot. A népességen belül az elmúlt 10 évben jelentős mértékben csökkent az aktív korúak száma és aránya.
7
. A nemek szerinti megoszlást vizsgálva a jelentős a nőtöbblet a városban, ez főként az idősebb korosztályok esetében jelentkezik számottevő különbségként. Az eltérés oka a férfiak kedvezőtlenebb halandósági rátájával és nagyobb migrációs potenciáljával magyarázható. A népesség megoszlása nem és életkor alapján Korcsoport
Férfi
Nő
Összesen
Férfi
Nő
Összesen
-17
5 987
5 842
11 829
9,04%
8,82%
17,86%
18-35
7 329
7 991
15 320
11,06%
12,06%
23,13%
36-60
11 041
12 422
23 463
16,67%
18,75%
35,42%
61-
5 834
9 799
15 633
8,81%
14,79%
23,60%
Összesen
30 191
36 054
66 245
45,57%
54,43%
100,00%
Forrás: ksh.hu, 2011. évi népszámlálási adatok Az elmúlt években javult a városban élő lakosság iskolázottságának szintje, emelkedett a közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők népességen belüli aránya, ezzel párhuzamosan csökkent az alapfokú végzettséggel, vagy még azzal sem rendelkezők hányada. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők körében jóval több a nő, ennek oka az idősebb korosztályra jellemző korai gyerekvállalás, munkába állás is. Az elmúlt egy évtizedben jelentősen megnőtt a nők között a diplomával
rendelkezők
száma, lassan meghaladja a férfiakét.
Kaposvár
megfelelő korú
népességének 57 százaléka legalább érettségivel, 23 százaléka pedig diplomával rendelkezett, ez jóval kedvezőbb a megyére jellemző átlagoknál, illetve kedvezőbb az országos átlagoknál is. Ennek oka, hogy a felsőoktatásban résztvevő tanulók nagyon kis százaléka tér vissza a diploma megszerzését követően a lakóhelyére. 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, 2011
Férfi
Nő
Összesen
278
321
599
2 552
3 384
5 936
5 323
8 590
13 913
középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel
6 656
4 095
10 751
érettségi
8 067
11 220
19 287
egyetem, főiskola stb. oklevéllel
5 213
6 446
11 659
Összesen
28 089
34 056
62 145
első évfolyamát sem végezte el általános iskola
1–7. 8.
évfolyam
Forrás: ksh.hu, 2011. évi népszámlálási adatok
8
. A gazdasági aktivitást tekintve a város kedvezőbb helyzetben van, mint a megye többi települése. A megyében a legfrissebb 2015. évi adatok alapján a nyilvántartott álláskeresők a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 16,8 %, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arány 10,6%, országosan ez a két mutató 9,3 % illetve 6,3 % volt. Kaposváron 2015. év januárjában 2 679 fő volt munkanélküli, ez a munkavállalási korú népesség százalékában 5,93 %-ot tett ki. A kedvező mutató oka elsősorban a város megyeszékhelyi státuszából fakad. Az elmúlt közel két évtizedben, főként a XX. század végén és a XXI. század első éveiben számos ipari üzem és új kereskedelmi központ nyílt, amelyek az évtized végén jelentkező válságot is túl tudták élni. A népesség gazdasági aktivitása 2001 óta változott, megnőtt a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma is. Somogy megye és Kaposvár ezt a mutatót tekintve azonban az országos átlagnál jóval kedvezőtlenebb arányokkal rendelkezik: a gazdaságilag aktív népesség a férfiak estében megközelíti az 50%-ot, a nők esetében a 44%-ot. Jelentős számú az eltartottak és gazdaságilag inaktívak száma és aránya. A népesség gazdasági aktivitás szerint, 2011 Férfi(fő)
Nő(fő)
Összesen(fő)
Férfi(%)
Nő(%)
Összesen(%)
foglalkoztatott
13 043
12 562
25 605
43,20%
34,84%
38,65%
munkanélküli
1 956
1 833
3 789
6,48%
5,08%
5,72%
inaktív kereső
7 151
13 173
20 324
23,69%
36,54%
30,68%
eltartott
8 041
8 486
16 527
26,63%
23,54%
24,95%
30 191
36 054
66 245
100,00%
100,00%
100,00%
Összesen
Forrás: ksh.hu, 2011. évi népszámlálási adatok Az elmúlt évtizedekben a születések számának csökkenésével párhuzamosan a családok átlagos méretének csökkenése volt megfigyelhető. Magyarországon is általánossá vált a nukleáris család, ez Kaposvár esetében is így volt. Ezen tendenciák miatt jelenleg száz családra átlagosan 283 fő, valamint száz családra átlagosan 102 gyerek jut. A legjellemzőbb modell a kétgyerekes család, ez a családok több mint 35%-ára jellemző, ettől jelentősen elmaradva közel ugyanakkorra arányt képviselnek a gyerek nélküli, illetve az egy gyermekes családok. A családok funkciójának, szerkezetének megváltozása számos tényezővel függ össze, a tanulási idő kitolódása miatt a fiatal korosztályok később alapítanak családot, vállalnak gyereket. Egyre nagyobb az egyszemélyes háztartások száma és aránya is, illetve elterjedt és ezzel együtt elfogadottá is vált az élettársi kapcsolat.
9
. A két nemet tekintve a fontos és jelentős különbség az özvegyek arányában van, ez döntően a férfi halandóság következménye. A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerint, 2011 Férfi(fő)
Nő(fő)
Összesen(fő)
Férfi(%)
Nő(%)
Összesen(%)
nőtlen
9 272
8 609
17 881
36,34%
27,29%
31,34%
házas
12 265
12 491
24 756
48,08%
39,59%
43,39%
957
5 615
6 572
3,75%
17,80%
11,52%
elvált
3 018
4 833
7 851
11,83%
15,32%
13,76%
együtt
25 512
31 548
57 060
100,00%
100,00%
100,00%
2 968
2 993
5 961
-
-
-
özvegy
Hajadonok/nőtlenek közül: élettársi kapcsolatban él
Forrás: ksh.hu, 2011. évi népszámlálási adatok
10
.
A kutatás során alkalmazott módszertan A közvélemény-kutatás során megvizsgáltuk a Kaposváron élő lakosság biztonságérzetét, véleményét a bűnmegelőzéssel és áldozatsegítéssel kapcsolatban.
A projekt lebonyolításának végén, annak
zárásaként szintén felmérést végzünk, amely révén visszajelzést kapunk a projekt hatásairól, eredményességéről. Ez megalapozza a következő évek áldozatsegítéssel kapcsolatos teendőit is. A kutatás célja felmérni a lakosság tájékozottsági szintjét az áldozatvédelemmel kapcsolatban, valamint feltérképezni a lakosság véleményét ennek hatékonysága és szükségessége felől. A kérdőív összeállítása során fontos szempont volt, az is, hogy a lakosság mennyire ismeri az áldozatsegítéssel foglalkozó szervezeteket, intézményeket, mennyire tartja fontosnak az ilyen jellegű szolgáltatásokat. Rákérdeztünk arra is, hogy a megkérdezett, vagy a közeli hozzátartozója volt-e már áldozat, ha igen milyen jellegű bűncselekményben, illetve, hogy ennek feldolgozása során fordult-e szakemberhez, mennyire volt elégedett annak munkájával. A közvélemény-kutatás során törekedtünk a reprezentativitásra, az anonimitást a megkérdezettek számra biztosítottuk. A kutatás során megkérdezettek száma a lakosság több mint 1%-a, 750 fő. A felmérés során kérdezőbiztosok kérdezték le a kérdőívet, így az értékelhető válaszoknak is magas volt az aránya. A projekt kiemelt célcsoportja a fiatal, 18 év alatti korosztály, ezért az elemzés során véleményük kiemelten fontos volt. A kérdőív első blokkjában a demográfiai adatokat rögzítettük, melyből a kérdező neme, életkora, lakhelye, iskolai végzettsége, családi állapota, háztartás nagysága, gyerekek száma derül ki. A kérdőív második blokkja a szubjektív biztonságérzettel, a harmadik az áldozattá válással, az ötödik az áldozatokkal foglalkozó intézményekkel, és az azokkal való elégedettséggel foglalkozott. A mintavétel típusa egyszerű, véletlenszerű kiválasztáson alapult, ugyanakkor meghatároztunk bizonyos alapvető szempontok alapján rétegeket, azaz az elemszámmal arányos valószínűségi mintavétel szempontjait is alkalmaztuk.
11
.
A minta összetétele
A megkérdezettek megoszlása nemek szerint A kutatás során a népszámlálás alapján a városra jellemző statisztikai arányokat tartottuk be, így a megkérdezettek több mint fele nő volt.
A
Válaszadók megoszlása nemek szerint
kérdezés során szerzett tapasztalatok alapján az is
elmondható,
hajlandósága
hogy
a
nők
általánosságban
válaszadási magasabbnak
Nő
volt mondható.
45,97% 54,03%
Férfi
A megkérdezettek megoszlása életkor szerint Az életkori megoszlás alapján a megkérdezettek 17,61%-a 18 év alatti, 61,69%-a 18-60 év közötti, 20,7%-a 60 év feletti. A projekt egyik kiemelt
A megkérdezettek megoszlása életkor szerint
célcsoportja a fiatal korosztály, a kérdezés során ezt szem előtt tartottuk, számuk ezért némileg
felülreprezentált
a
mintában.
A
20,70%
17,61%
kérdezés során figyeltünk arra is, hogy 10
18 év alatti 18-60 év közötti
évnél fiatalabbakat lehetőleg ne vonjunk be a 61,69%
felmérésbe. Nagy számban sikerült megszólítanunk az idősebb korosztályt is, ami a korosztályra jellemző bizalmatlanság miatt is, igazán kedvezőnek mondható.
12
60 év feletti
.
A megkérdezettek megoszlása iskolai végzettség alapján Az iskolai végzettséget vizsgálva megállapítható, hogy némileg
felülreprezentált
az
általános
A megkérdezettek megoszlása iskolai végzettség szerint
iskolai
végzettséggel rendelkezők aránya, ez a kutatásba
2,96%
8 osztálynál kevesebb
bevont fiatalok magas arányával magyarázható. A többi 17,52%
kategóriát tekintve a kapott eredmények megközelítik a
5,66%
általános iskola
26,42%
megyei és városi átlagot. 30,05%
szakmunkásképző, szakiskola
17,39%
gimnázium, szakközépiskola
A megkérdezettek gazdasági aktivitása Az adatokkal összefügg a gazdasági aktivitás
A megkérdezettek megoszlása gazdasági aktivitás szerint
aránya is. A klasszikus felosztástól (inaktív
munkanélküli
kereső, eltartott, munkanélküli, foglalkoztatott)
4,57%
azért tértünk el, mert feltételeztük, hogy az egyes
vizsgált
csoportok
biztonságérzete
jelentős
az
arányuk
inaktív (eltartott, gyes, gyed, rokkantság stb.) tanuló
18,68%
különbözik. A megkérdezettek közel 39%-a foglalkoztatott,
5,91%
4,03%
a
27,96%
tanulóknak is, amit az felsőoktatás egyre
foglalkoztatott/al kalmazásban álló önálló vállalkozó
38,84%
szélesebbé válásával az iskolai tanulmányok befejezésének kitolódása is okoz.
nyugdíjas
A megkérdezettek háztartásának nagysága, családi állapota, a gyerekek száma A
A megkérdezettek háztartásának nagysága 2,61%
37%-a
házas,
kétfős háztartások közel 21%-os aránya. A egyedül lakik
vizsgált mintában a városi arányoknál kissé
2 fő
magasabb az 5-6 fős háztartások száma.
20,91%
A
3-4fő
gyerekek
megkérdezettek 50,62%
közel
többsége 3-4 fős háztartásban él, ezt követi a
7,98%
17,88%
megkérdezettek
számát több
mint
tekintve
a
egyharmada
5-6 fő
(37,20%) csak egy gyereket, 48,48 %-a két
6 főnél többen
gyereket, 10,67%-a három gyereket, 3,66%-a három gyereknél többet nevel az otthonában.
13
.
A megkérdezettek lakóhelyének városrészi elhelyezkedése A kérdőív vizsgálta azt is, hogy a válaszadó Kaposvár, mely területén, mely városrészében él, mivel a bűnügyi statisztikák alapján a városnak vannak bűnözési szempontból fertőzöttebb területei. Feltételeztük, hogy az áldozattá válásban, illetve a biztonságérzetben szerepet játszhat ez a tényező is. A kapott válaszok alapján a leggyakoribb említés a Belváros volt (40,9 %), emellett ÉNy-i városrész, Donner, Toponár, Kertváros, is közel azonos arányba említésre kerültek. A kutatásba sikerült bevonni a szegregátumok területén lakók közül is néhány főt.
A kutatás eredményei Biztonságérzetre vonatkozó kérdések „A közbiztonság egy állapot, melyben a társadalom tagjai – a polgárok, a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező személyegyesülések – ismerik, tudják jogaikat, kötelezettségeiket, azokat követik, betartják, és bízhatnak abban, hogy az állam a jogok gyakorlását, érvényesülését akadályozó, gátló tevékenységgel szemben közvetlenül állami kényszerrel is fellép. Bízhatnak abban is, hogy mások velük szemben jogilag előírt kötelezettségei teljesítését az állam jogilag szabályozott eljárásban, törvényesen ellenőrzi és kikényszeríti. Megkülönböztethetjük a közbiztonság objektív és szubjektív oldalát. A közbiztonság objektív oldalról veszélyektől, bántódásoktól mentes zavartalan állapotot is jelent. Salgó László szerint a biztonság olyan produktum, amelyet az állami szervek, intézmények esetenként magánszemélyek és szervezetek termelnek, amelynek végső állapota a háborítás mentes lét, a fogyasztók pedig az állampolgárok. A közbiztonság szubjektív oldalról annak tudati érzése, hogy biológiai létünk, testi épségünk, vagyonunk, szabadságunk mások – mindenki – által tiszteletben van tartva, azt nem bántják, nem sértik, nem veszélyeztetik.” (Forrás: doktiskjog.sze.hu/downloadmanager/download/nohtml/1/id/.../m/3620) A szubjektív biztonságérzet politikai, társadalmi töltésű meghatározás, a közbiztonság hivatalos szakmai, objektív megítélésével szemben keretet ad közbiztonságról kialakult közvélekedés és ezzel együtt
a
rendfenntartás
színvonalával
kapcsolatos
vélekedés
kifejezésének.
A
szubjektív
biztonságérzet döntően pszichológiai kategória, kulturálisan befolyásolt, a valósággal sokszor ellentétes tartalmú. A biztonságérzet több objektív és szubjektív tényező befolyásolja: az egyén pszichés helyzete, kommunikáció/nyilvánosság, lakó és társadalmi környezet, az egyéni és közösségi tapasztalatok és a bűnmegelőzéssel, rendvédelemmel foglalkozó intézmények. A kutatás első részében, több kérdésben vizsgáltuk a kaposvári lakosság biztonságérzetét, a megkérdezettek
1-5
fokú
skálán
jelölhették
biztonságérzetet.
14
a
szubjektív
.
Kérdések Milyen mértékben érzi magát biztonságban este, sötétedés után az utcán? A kérdésre adott válaszok átlaga kis mértékben a közepes alatt marad (2,97), a 18 év alatti korosztályt tekintve az eredmény ennél kedvezőbb (3,2). A megkérdezettekre vonatkozó válaszok megoszlását a következő diagram mutatja be:
Milyen mértékben érzi magát biztonságban este, sötétedés után az utcán? (1 egyáltalán nem, 5 teljes mértékben) 3,24%
7,83% 1 2
22,81% 28,48%
3
37,65% 4 5
Milyen mértékben érzi magát biztonságban egy parkon áthaladva? (1 egyáltalán nem, 5 teljes mértékben)
Milyen mértékben érzi magát biztonságban egy parkon áthaladva?
3,24%
A biztonságérzetre vonatkozott a következő kérdés is,
7,83%
arra kérdeztünk rá, hogy egy parkon áthaladva
1 2
mennyire érzik magukat biztonságban a
22,81%
megkérdezettek. A válaszok itt némileg
37,65%
28,48%
3 4
kedvezőtlenebbek, az átlagos érték 2,75, a fiatalok
5
biztonságérzete itt is valamivel kedvezőbb (3,06).
Milyen mértékben érzi magát biztonságban forgalmas bevásárló helyen, rendezvényen?
Milyen mértékben érzi magát biztonságban forgalmas bevásárló helyen, rendezvényen? (1 egyáltalán nem, 5 teljes mértékben) 3,24%
7,83% 1
Forgalmas bevásárló helyen, rendezvényeken a kérdésre adott válaszok esetén jóval kedvezőbb értékeket kaptunk.
22,81%
Az
37,65%
összes
megkérdezett
ezeken
a
helyszíneken
a
2 28,48%
közepesnél jóval nagyobb biztonságban érzi magát, az átlagos érték 3,86, fiatalok esetében 3,75. Ennek oka lehet az is, hogy ezeken a helyszíneken áltatában a hivatalos rendvédelmi szervek mellett biztonsági őrök, vagyonőrök is dolgoznak, így tulajdonképpen kettős védelemben van részük az embereknek.
15
3 4 5
. Mennyire alszik nyugodtan - biztonságát, értékeinek biztonságát (pl. parkoló autó) tekintve? A többség ebből a szempontból is a közepesnél nagyobb biztonságban érzi magát. Az összes megkérdezett válaszainak átlaga 3,55, a fiataloké 3,81. A kedvezőbb értékek mögött feltehetőleg az áll, hogy Kaposváron viszonylag alacsony a járműfeltörések, járműlopások száma és aránya. A fiatalok válaszainak eltérésére azt a magyarázatot tudjuk adni, hogy ők többségében még nem rendelkeznek saját tulajdonnal, így tulajdonképpen kevesebb „féltenivalójuk” van. Más aspektusból vizsgálta a biztonságérzetet a következő két kérdés is. Van-e rács az ablakán, ajtaján? Van-e riasztója a lakásban? A megkérdezettek 11%-ának van a lakásán, otthonán rács, 20%-a felszerelt riasztót is. Ezek az adatok magasnak mondhatóak, azzal összefüggésben, hogy a 2011. évi adatok szerint országos szinten minden 100 lakásból csak négyben volt riasztó. Ez a biztonságérzetre vonatkozó válaszokkal összevetve (közepes biztonságérzet), kedvezőtlen. „A lakóhely környéki közterületen való biztonságérzetet az egyén szűkebb környezetéhez való általános bizalma, illetve a lakóhely állapota alakítja. Sötétedés után az utcán való közlekedéstől való félelem ugyanis erősen visszatarthatja az embereket a társas, kulturális rendezvények látogatásától, az
esti
szabadidős
programokon,
sporttevékenységekben
való
részvételtől.”
(Forrás:
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/haztfogy/haztfogy10.pdf) A KSH szubjektív jólétre, biztonságérzetre irányuló felmérése szerint országos szinten, a megyeszékhelyeken a lakosság fele érzi magát sötétedés után az utcán biztonságban. alátámasztják a Kaposvári adatok is.
Ezt
A válaszok alapján a megkérdezettek biztonságérzete
összességében közepesnél kedvezőbb, a összes megkérdezett átlagát tekintve az érték 3,22, a fiatalok átlagában ez 3,45. Ez az országos biztonságérzetre irányuló kutatások eredményeit is alátámasztja. Szemtanúja vagy részese volt-e már kaposvári közterületen/lakóhelyen, lakáson belüli bűncselekménynek, szabálysértésnek? A válaszadók 37%-a volt már szemtanúja közterületen bűncselekménynek, szabálysértésnek. Az igennel válaszolok 32,33%-a verekedést, 22,47%-a közúti balesetet, 16,99%-a droghasználatot, 15,89%-a lopást, 9,32%-a zaklatást, 3,01% erőszakot. Az adatokat tekintve jelentős különbség van az utcán és az otthon tapasztalt bűncselekmények száma és típusa között is.
16
. A válaszadók 19%-a volt már szemtanúja a lakóhelyen, lakáson belüli bűncselekménynek. Családon belüli bűncselekmények több mint 90%-a veszekedés, verekedés, elhanyagolható mennyiségben említették a válaszadók a betörést (1%), lopást (1%) és kábítószer-használatot (1%). Fiatalok esetében a válaszok összetétele másként alakul. A fiatal korosztály 36,84%-a volt szemtanúja valamilyen bűncselekménynek. A válaszok megoszlását vizsgálva verekedést 32,33%, közúti balesetet 22,47%, droghasználatot 16,99%, lopást 15,89%, zaklatást 9,32% valamilyen típusú erőszakos cselekményt 3,01% látott vagy tapasztalt. A megkérdezett fiatalok 22,29%-a volt már szemtanúja lakóhelyen, lakáson belüli bűncselekménynek, szabálysértésnek, ez a teljes népességhez viszonyítva jóval kedvezőtlenebb arány. A többség, közel 80% erőszakos bűncselekményt (verekedés, veszekedés) látott, továbbá valamivel magasabb az aránya a droghasználatnak (3%), a betörésnek (4%) valamint a lopásnak (3%) is. A fiatal korosztály Az eltérések oka a fiatalok szemléletmódbeli/életmódbeli különbségében kereshető. A fiatalok feltehetőleg a lakáson belüli bűncselekményeket, otthoni vitákat, veszekedéseket, erőszakot szigorúbban ítélik meg, mint az átlag. A forgalmas bevásárló helyeken, plázákban, rendezvényeken általában felülreprezentáltak a fiatalok, így ők feltehetőleg nagyobb arányban láttak ezeken a helyszíneken bűncselekményeket. A kedvezőtlenebb érték oka ez. Önnek személy szerint milyen segítségre volna szüksége ahhoz, hogy biztonságérzete javuljon? A biztonságérzet javulását nyitott kérdés keretében vizsgáltuk. Az említések szerint legnagyobb mértékben a rendvédelmi szervek fokozottabb jelenléte járulna hozzá a lakosság szubjektív biztonságérzetéhez, ez teszi ki az összes válasz több mint 50%-át. A többi választ - térfigyelő kamerarendszer fejlesztése, fegyverviselés önvédelem céljából, közvilágítás fejlesztését – közel ugyanakkora arányban említették a válaszadók. Alig marad el ettől a társaságra, személyes törődésre való igény, ami a szubjektív biztonságérzet pszichológiai vonatkozásának fontosságára mutat rá. Mennyire elégedett a következőkkel lakóhelyén? A kutatás során vizsgáltuk a lakóhelyi biztonságot is. A közvilágítással való elégedettség átlagos értéke 3,33, a rendőri jelenlét 2,7, a polgárőrök aktivitása 2,21, a közterületek biztonsága 2,81, a szomszédok egymásra figyelése 3,23. Ez arra utal, hogy a hivatásos, s a civil szervezetek rendvédelmi tevékenysége nem megfelelő a városban, illetve feltehetőleg a tevékenységük kommunikálásának, bemutatásának is vannak hiányosságai. A közvilágítással a többség elégedett, bár itt is van fejleszteni való. A legkedvezőbb értéket a szomszédok egymásra figyelése kapta itt, ez meglévő szolidaritásra, a társadalmi, szomszédsági kapcsolatok fontosságára utal.
17
. Az eredmények eloszlását az alábbi táblázat mutatja be. Mennyire elégedett a…. 1 egyáltalá
közterületek
szomszédo
n nem, 5
(utca, terek,
k
gyalogos
parkok)
egymásra
átkelők
rendőri
teljes
polgárőrök
mértékb
közvilágításs
jelenlétte aktivitásáva biztonságáv
figyeléséve elhelyezkedésév
en
al?
l?
l?
l?
al?
el?
1
6,50%
17,77%
35,39%
10,96%
10,97%
12,64%
2
16,18%
27,27%
26,12%
23,46%
16,67%
15,42%
3
31,26%
31,40%
25,14%
42,84%
28,33%
31,67%
4
29,05%
14,19%
8,57%
18,26%
25,97%
28,61%
5
17,01%
9,37%
4,78%
4,49%
18,06%
11,67%
Mennyire gondolja megfelelő bűnmegelőzési módnak a nemrégiben elhelyezett térfigyelő kamerákat? A megkérdezettek közel fele megfelelő bűnmegelőzési módnak gondolja a térfigyelő kamerák elhelyezését, kijelenthető, hogy egyetértenek azok elhelyezésével. Ez alapján indokolt megvizsgálni, hogy, mely helyszínek azok a városban, ahol a kamerarendszer fejlesztése szükséges és technikailag, költséghatékony módon kivitelezhető.
Mennyire gondolja megfelelő bűnmegelőzési módnak a nemrégiben elhelyezett térfigyelő kamerákat? (1 egyáltalán nem, 5 nagyon megfelelő) 7,84% 12,10% 16,23%
1 2 3
30,95%
32,87%
4 5
A kutatás során rákérdeztünk arra is, hogy a válaszadókat mennyire zavarja a kamerák ilyen számú jelenléte, ez a válaszadók közel felét szinte egyáltalán nem zavarja. A fenti kérdéseknél nincs releváns különbség a teljes népesség és a fiatalok válaszai között.
18
0
19 tolakodás parkolóhelyért vagy sorban állás közben
elszigetelés barátoktól
közösségi portálon az Ön személyével kapcsolatos nem kívánatos tartalmak…
bűnbak-szerepbe kényszerítés
fenyegetés, fenyegetőzés
állandósult gyűlölet
diszkrimináció
párkapcsolatban az egyik fél megszégyenítése, állandó kritizálása
kötekedés, sértegetés
lekicsinylő, durva beszéd
rendszeres csúfolás, kiközösítés
600
beszélgető partnerünk nem válaszol, nem reagál kérdéseinkre,… a szomszéd esténkénti, zavaró fúrása, kopácsolása
„csicskáztatás”
telefonon, e-mailben történő zaklatás
zsarolás
.
Az áldozattá válás, tapasztalt bűncselekmények jellege, intézményi háttér
megítélése
Ön szerint a felsoroltak közül mi számít bántalmazásnak/erőszaknak?
A kérdésre több válasz is adható volt, az említések gyakoriságát az alábbi diagram mutatja be.
Ön szerint a felsoroltak közül mi számít bántalmazásnak/erőszaknak? (db)
500
400
300
200
100
Legtöbben a zsarolást, a fenyegetést, a kötekedést és a csicsáztatást nevezték meg erőszaknak.
. Milyen jellegű bűncselekmények zavarják leginkább a lakóhelyén? A kérdésre több válasz is adható volt, az említések számát tekintve az alábbi eredményeket kaptuk.
Milyen jellegű bűncselekmények zavarják leginkább a lakóhelyén?
betörés rablás
6,63%
lopás 16,58%
5,52%
garázdaság, rongálás
5,93%
7,62%
12,05%
kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények szabálytalan gépjárművezetők
8,48%
életellenes bűncselekmények (emberölés, súlyos testi sértés) 15,27%
8,23%
zsarolás lakásmaffia, uzsora
13,68%
lelki terror
Legnagyobb problémának a válaszadók a vagyon elleni bűncselekményeket tekintik, a betöréseket a lopásokat említették a legtöbben. Ez összefügg azzal, hogy a megyeszékhelyekre vonatkozó országos statisztikák szerint Kaposváron ez a típusú bűncselekmény elterjedt, a város az erre vonatkozó rangsorokban 2014. évben az első tíz fertőzött város között szerepelt. A közrendelleni bűncselekményeket is nagyon sokan említették, ennek oka, hogy az ilyen jellegű tevékenységek általában „szem előtt történnek meg”, s viszonylag gyakran találkoznak vele az emberek. Nem meglepő az életellenes bűncselekmények alacsony említési aránya, hiszen ezzel a fentiekkel ellentétben jóval ritkábban szembesülnek, illetve a Kaposvári adatok ebből a szempontból kedvezőnek mondhatók. Ennél a kérdésnél a családon belüli erőszakot feltehetőleg nem tartották életellenes bűncselekménynek a válaszadók.
20
. Mit gondol, az alábbiak közül ki tekinthető áldozatnak? Kérdésre adott válaszokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Mit gondol az alábbiak közül ki tekinthető
Igen válaszok
Nem válaszok
aránya
aránya
nemi erőszakot elszenvedő
94%
6%
hajléktalan személy
25%
75%
elhanyagolt, bántalmazott gyermek
87%
13%
nő, akit párja fenyeget, esetleg megüti
81%
19%
közúti baleset szemtanúja
10%
90%
alkohol-vagy kábítószerfüggő
22%
78%
lopást elszenvedő
69%
31%
fiatalkorú fogvatartott
50%
50%
áldozatnak?
Volt-e már Ön, vagy közeli hozzátartozója, ismerőse áldozat, hova fordult, illetve fordulna segítségért?
Hova fordulna segítségért?
Megnevezett szervezet
Hova fordult segítségért?
Mentők
16,27%
13,99%
Rendőrség
33,63%
25,60%
Katasztrófavédelem
2,81%
3,97%
Családsegítő szolgálat
4,12%
9,54%
Gyermekjóléti központ
2,81%
7,31%
Háziorvos
5,52%
3,90%
Egyház, egyházi személy
2,41%
2,78%
12,25%
8,98%
Pszichológus, pszichiáter
7,33%
6,12%
Áldozatsegítő szolgálat
2,31%
6,12%
Biztosító
5,82%
4,05%
Jogi segítség
3,61%
5,48%
Telefonos lelkisegély-szolgálat
1,10%
2,15%
Család/barátok
A kérdésre több válasz is adható volt, a megkérdezettek átlagosan négy választ adtak. A legtöbben a rendőrséghez, illetve a mentőkhöz fordulnának, illetve fordultak segítségért, emellett a családi, baráti támogatás is kiemelt szerepet játszik. Ezt más, országos kutatás is megerősíti. Arra világít rá, hogy az intézményi segítség mellett fontos a pszichológiai támogatás is.
21
. Ez ismételten megerősíti a kutatás azon tapasztalatát, amely szerint a civil és nem civil szervezetek ilyen jellegű fejlesztése, a szakszerű „lelki ellátás” rendkívül fontos. Rákérdeztünk a szakemberek munkájának megítélésére is, ez a közepesnél kedvezőbb, a válaszok átlaga 3,41. Az Állami Áldozatsegítő Szolgálat hivatott arra, hogy kezelje a hozzájuk forduló áldozatok ügyét. Hallott a szolgálatról, működéséről? A kérdésre a teljes népesség 34%-a azt válaszolta, hogy hallott a szervezet tevékenységéről, feladatairól. A válaszok összefüggésben voltak azzal, hogy valaki volt-e már áldozat. A fiatalok esetében ez az arány jóval kedvezőtlenebb, mindössze egy-ötödük ismeri a szolgálat nevét. A fenti arány annak tükrében, hogy a szervezet viszonylag rövid múltra tekint vissza, jónak mondható. Ön szerint, mely kaposvári szervezethez lehet/kell fordulni amennyiben veszélyeztetett, bántalmazott nőről illetve gyerekről van tudomása? A kapott válaszok eloszlását az alábbi táblázat mutatja be: Bántalmazott gyermek esetében
Bántalmazott nő esetében
Megnevezett
Megnevezett
szervezet Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Rendőrség Szociális és Gyámhivatal
Említések száma
312
213
szervezet Rendőrség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
Említések száma
370
121
128
Áldozatsegítő Szolgálat
94
33
Anyaotthon
41
Somogy Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság Áldozatsegítő Szolgálat
22
SzocioNet
7
NANE
5
Anyaotthon
4
Borostyánvirág alapítvány
NANE és egyéb jogsegély szolgálatok SzocioNet Borostyánvirág alapítvány
3
22
11 5 2
. Gyermekek esetében a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szerepe meghatározó, bántalmazott nők esetében a Rendőrség. A civil szervezeteket elhanyagolható számban említették a válaszadók, ennek oka feltehetőleg az, hogy tevékenységüket nem, vagy alig ismerik, kevéssé jelennek meg a nyilvánosság előtt. Valószínűleg azok említették őket, akik már kapcsolatba kerültek a munkájukkal. Célszerű ezt a területet partnerségek, együttműködések, közös rendezvények, szakmai fórumok, workshopok révén fejleszteni, a civil szervezeteket jobban bevonni az áldozatsegítésbe, a bűnmegelőzésbe, prevencióba. Feltűnő az is, hogy a polgárőrséget, mint a rendvédelemmel kapcsolatos szervezetet egyáltalán nem említették a válaszadók. A megkérdezettek többsége szerint a párkapcsolati erőszak áldozatai általában maguk is felelősek a kialakult konfliktusért. Egyetért ezzel a kijelentéssel? Mit gondol, van az a pofon, amely jogos? Az összes megkérdezett 28,14%-a szerint a párkapcsolati erőszak esetén az áldozat is felelőssé tehető, a fiatalok esetében ez az arány 45%, ami kiemelkedően magas. Ennek oka valószínűleg saját tapasztalatokban is kereshető. Ezen a téren jelentős szemléletformálásra van szükség, amelynek kiemelt célcsoportja kell, hogy legyen a fiatal 18 év alatti korosztály. Ön szerint a pszichológiai segítség egy áldozatnak mennyire fontos? Az összes megkérdezett fele szerint nagyon fontos a pszichológiai segítség az áldozatoknak, a kérdésre adott válaszok átlagos értéke 4,18, a fiatal korosztály esetében 4,06. Ez az áldozatsegítés fontosságára hívja fel a figyelmet, a nem anyagi jellegű támogatás szükségessége rendkívül indokolt. A válaszok eloszlását az alábbi diagram mutatja be:
Ön szerint a pszichológiai segítség egy áldozatnak mennyire fontos? (1 egyáltalán nem, 5 nagyon fontos) 2,37%
3,07% 1
2
18,72%
3
4
25,84%
5
50,00%
23
.
A kutatás összefoglaló megállapításai A közvélemény-kutatás legfontosabb megállapításai a következők: A kaposvári emberek biztonságérzete közepesnek mondható.
A megkérdezettek közepesnél kevésbé elégedettek a rendőrség munkájával, a polgárőrség aktivitásával, tevékenységével, a tevékenységüket, aktivitásukat tekintve a legkedvezőtlenebb megítélésük nekik van.
A megkérdezettek szerint a biztonságérzetüket a fokozottabb rendőri jelenlét segítené elő elsősorban.
A rendőrség megítélése ellenére a válaszadók többsége hozzájuk fordulna elsősorban segítségért, gyakoriságot tekintve ezt követi a mentők és a család említése.
Az Állami Áldozatsegítő Szolgálatról a megkérdezettek több mint harmada hallott.
Rendkívül fontos a pszichológiai támogatás, az ezzel foglalkozó szervezeti-intézményi háttér fejlesztése.
Gyerek
bántalmazása
esetén
a
Gyermekjóléti
Szolgálat
szerepe
meghatározó,
a
megkérdezettek elsősorban hozzájuk fordulnának ilyen esetben.
Elhanyagolható az egyéb áldozatsegítő szolgáltatások, az ezen a területen tevékenykedő civil szervezetek említésének aránya.
A válaszadók közel 30%-a szerint a párkapcsolati konfliktus esetén az áldozat is felelős az elszenvedett erőszakért. A fiatalok esetében ez az arány 45%.
Az áldozatok pszichológiai segítségét a döntő többség nagyon fontosnak tartja.
A megkérdezettek biztonságérzete összefüggést mutat korábbi áldozattá válásukkal, a bűncselekmény elszenvedése hosszú távon rontja az egyén biztonságérzetét, ezzel szubjektív közérzetét. Ezért kiemelten fontos az áldozattá válás elkerülése, a prevenció, illetve a bűncselekményt elszenvedő áldozat szakszerű, egyénre szabott segítése.
Az adatok elemzéséből született eredmények összessége megfelelő kiindulópontja, illetve kiegészítése lehet a projekt megvalósításának. A projekt záró időszakában, a második közvéleménykutatás alapján készülő összegző tanulmány jó alapja lesz a projekt további folytatásának, továbbfejlesztésének, amely visszajelzés lesz a projekt eredményességét, hasznosulását illetően is.
24
.
Mellékletek 1. számú melléklet: Kérdőív Tisztelettel Köszöntjük! A Humán Info Dél-Dunántúli Régió Alapítvány TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú „Ne legyél áldozat!” című projektjének megvalósításához kapcsolódóan fontos, hogy megismerje a kaposvári lakosság véleményét a bűnmegelőzéssel, áldozatsegítéssel kapcsolatban, továbbá, hogy felmérje biztonságérzetét. Kérjük, szánjon néhány percet a kérdőív kitöltésében való közreműködésre, mert ezzel Ön is hozzájárul a sikeres bűnmegelőzési illetve áldozatsegítési munkához. A kérdőív kitöltése önkéntes, az anonimitást természetesen biztosítjuk. Személyes adatok 1.) Neme: a) nő b) férfi 2.) Életkora: a) 18 év alatti b) 18-35 év c) 36-60 év d) 60 felett 3.) Legmagasabb iskolai végzettsége: a) 8 osztálynál kevesebb b) általános iskola c) szakmunkásképző, szakiskola d) gimnázium, szakközépiskola e) felsőfokú szakképzés f) főiskola, egyetem 4. ) Gazdasági aktivitás a) munkanélküli b) inaktív (eltartott, gyes, gyed, rokkantság stb.) c) tanuló d) foglalkoztatott/alkalmazásban álló e) önálló vállalkozó
25
. f) nyugdíjas 5.)Családi állapot a) Hajadon/nőtlen b) Elvált c) Házas/Élettársi kapcsolat d) Özvegy
6.) Van-e gyereke? a) Igen, van b) Nincs Gyerekeinek száma: 7) Hányan élnek egy háztartásban? a) egyedül lakik b) 2 fő c) 3-4fő d) 5-6 fő e) 6 főnél többen 8)Kaposvár melyik városrészében él: …………………………………………………………………………..……….
Kérdések 1. Milyen mértékben érzi magát biztonságban este, sötétedés után az utcán? (1 egyáltalán nem, 5 teljes mértékben) o
1
o
2
o
3
o
4
o
5
2. Milyen mértékben érzi magát biztonságban egy parkon áthaladva? (1 egyáltalán nem, 5 teljes mértékben) o
1
o
2
o
3
o
4
o
5
26
. 3. Milyen mértékben érzi magát biztonságban forgalmas bevásárló helyen, rendezvényen? (1 egyáltalán nem, 5 teljes mértékben) o
1
o
2
o
3
o
4
o
5
4. Mennyire alszik nyugodtan - biztonságát, értékeinek biztonságát (pl. parkoló autó) tekintve? (1 egyáltalán nem, 5 teljes mértékben) o
1
o
2
o
3
o
4
o
5
5. Van-e rács az ablakán, ajtaján? o
igen
o
nem
6. Van-e riasztója a lakásban? o
igen
o
nem
7. Szemtanúja vagy részese volt-e már kaposvári közterületen bűncselekménynek, szabálysértésnek? (Pl. verekedés, lopás, közúti baleset, erőszak, zaklatás, droghasználat…) o
igen
o
nem
o
ha igen, kérem, írja le, mi volt az: …………………………………………………………………………………………………… ……………………
8. Szem- ill. fültanúja vagy részese volt-e már kaposvári lakóhelyeken, lakáson belüli bűncselekménynek, szabálysértésnek? (Pl. párkapcsolati erőszak, bántalmazás, veszekedés…) o
igen
o
nem
o
ha igen, kérem, írja le, mi volt az: …………………………………………………………………………………………………… ……………………
9. Önnek személy szerint milyen segítségre volna szüksége ahhoz, hogy biztonságérzete javuljon? ……………………………………………………………………………………………………………
27
. …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………….. 10. Mennyire elégedett a következőkkel lakóhelyén? (1 egyáltalán nem, 5 teljes mértékben) -
közvilágítás
-
rendőri jelenlét
-
1
2
3
4
2
3
4
5
polgárőrök aktivitása
1
2
3
4
5
-
közterületek (utca, terek, parkok) biztonsága
1
2
3
4
5
-
szomszédok egymásra figyelése
1
2
3
4
5
-
gyalogos átkelők elhelyezkedése
1
2
3
4
5
1
5
11. Mennyire gondolja megfelelő bűnmegelőzési módnak a nemrégiben elhelyezett térfigyelő kamerákat? (1 egyáltalán nem, 5 nagyon megfelelő) 1
2
3
4
5
12. Mennyire zavarja a kamerák ilyen számú jelenléte? (1 egyáltalán nem, 5 nagyon zavar) 1
2
3
4
5
13. Ön szerint a felsoroltak közül mi számít bántalmazásnak/erőszaknak? (több választ is megjelölhet) o
zsarolás
o
telefonon, e-mailben történő zaklatás
o
„csicskáztatás”
o
beszélgető partnerünk (munkatárs, iskolatárs, barát) nem válaszol, nem reagál kérdéseinkre, véleményünkre
o
a szomszéd esténkénti, zavaró fúrása, kopácsolása
o
rendszeres csúfolás, kiközösítés (pl. iskolában, munkahelyen)
o
lekicsinylő, durva beszéd
o
kötekedés, sértegetés
o
párkapcsolatban az egyik fél megszégyenítése, állandó kritizálása
o
diszkrimináció
o
állandósult gyűlölet
o
fenyegetés, fenyegetőzés
o
bűnbak-szerepbe kényszerítés
o
közösségi portálon az Ön személyével kapcsolatos nem kívánatos tartalmak megosztása (olyan jellegű cikk, bejegyzés, fénykép, melyen nem szeretne megjelenni)
o
elszigetelés barátoktól
o
tolakodás parkolóhelyért vagy sorban állás közben
14. Milyen jellegű bűncselekmények zavarják leginkább a lakóhelyén? (több választ is megjelölhet) o
betörés
o
rablás
o
lopás
28
. o
garázdaság, rongálás
o
kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények
o
szabálytalan gépjárművezetők
o
életellenes bűncselekmények (emberölés, súlyos testi sértés)
o
zsarolás
o
lakásmaffia, uzsora
o
lelki terror
15. Mit gondol, az alábbiak közül ki tekinthető áldozatnak?( több választ is megjelölhet) o nemi erőszakot elszenvedő o hajléktalan személy o elhanyagolt, bántalmazott gyermek o nő, akit párja fenyeget, esetleg megüti o közúti baleset szemtanúja o alkohol- vagy kábítószerfüggő o lopást elszenvedő o fiatalkorú fogvatartott 16. Volt-e már Ön vagy közeli hozzátartozója, ismerőse áldozat? ( több választ is megjelölhet) -
ha igen, - hova fordult segítségért? o Mentők o Rendőrség o Katasztrófavédelem o Családsegítő szolgálat o Gyermekjóléti Központ o Háziorvos o Egyház, egyházi személy o Család/barátok o Pszichológus, pszichiáter o Áldozatsegítő szolgálat o Biztosító o Jogi segítség (tanácsadás, jogsegély szolgálat) o Telefonos lelkisegély-szolgálat
Mennyire volt elégedett a szakemberek emberi, szakmai hozzáállásával? (1 egyáltalán nem, 5 teljes mértékben) 1 -
2
3
4
5
ha nem, hova fordulna ilyen esetben segítségért? (több választ is megjelölhet) o Mentők o Rendőrség o Katasztrófavédelem o Családsegítő szolgálat o Gyermekjóléti Központ
29
. o Háziorvos o Egyház, egyházi személy o Család/barátok o Pszichológus, pszichiáter o Áldozatsegítő szolgálat o Biztosító o Jogi segítség (tanácsadás, jogsegély szolgálat) o Telefonos lelkisegély-szolgálat 17. Az állami Áldozatsegítő Szolgálat hivatott arra, hogy kezelje a hozzájuk forduló áldozatok ügyét. Hallott a szolgálatról, működéséről? o igen o nem 18. Ön szerint mely kaposvári szervezethez lehet/kell fordulni amennyiben veszélyeztetett, bántalmazott gyermekről van tudomása? …………………………………………………………………………………………………………… ……………………. 19. Ön szerint mely kaposvári szervezethez lehet/kell fordulni amennyiben veszélyeztetett, bántalmazott nőről van tudomása? …………………………………………………………………………………………………………… ……………………. 20. A párkapcsolati erőszak áldozatai általában maguk is felelősek a kialakult konfliktusért. Egyetért ezzel a kijelentéssel? Mit gondol, van az a pofon, amely jogos? o igen o nem 21. Ön szerint a pszichológiai segítség egy áldozatnak mennyire fontos? (1 egyáltalán nem, 5 nagyon fontos) 1
2
3
4
5
30
.
2. számú melléklet: Diagramok
Mennyire elégedett a közvilágítással? (1 egyáltalán nem, 5 nagyon megfelelő) 6,50% 1
17,01%
2
16,18%
3 29,05%
4
31,26%
5
Mennyire elégedett a polgárőrök aktívitásával? (1 egyáltalán nem, 5 nagyon megfelelő) 4,78% 8,57% 1 2
35,39%
3
25,14%
4 5
26,12%
Mennyire elégedett a rendőri jelenléttel? (1 egyáltalán nem, 5 nagyon megfelelő)
9,37%
1
2
3
4
17,77% 14,19%
27,27% 31,40% 5
31
. Mennyire elégedett a közterületek (utca, terek, parkok) biztonságával ? (1 egyáltalán nem, 5 nagyon megfelelő) 4,49% 10,96%
1
18,26%
2 23,46%
3 4
42,84% 5
Mennyire elégedett a szomszédok egymásra figyelésével? (1 egyáltalán nem, 5 nagyon megfelelő)
10,97% 18,06%
1 2
16,67%
3 25,97%
4 5
28,33%
Mennyire elégedett a gyalogos átkelők elhelyezkedésével? (1 egyáltalán nem, 5 nagyon megfelelő)
11,67%
12,64% 1 2
15,42%
3
28,61%
4 5 31,67%
32
